ESETI DÖNTÉSEK

ESETI DÖNTÉSEK

SZERZŐDÉSEK JOGA

(1-57. sorszámú jogesetek)

1. Pf.I.20.052/2012.:

I. A bankkölcsön esetén a pénzügyi szolgáltatás ellenértéke, az üzleti haszon és a felmerülő költségek fedezete a teljes hiteldíjban (THM) jelenik meg. A szerződés kölcsön jellegén nem változtat, hogy a kölcsönösszeg „devizaalapú”, vagyis devizában van nyilvántartva, de forintban folyósított és törlesztett hitelről van szó. Miután a jogügyletben nyújtott szolgáltatás kölcsön, a hitelező meghatározhatja a felszámításra kerülő ellenszolgáltatásban az ügyleti kamatot, költségeit – a hiteldíjat –, és ebben értékelheti, kalkulálja az ügylet mögötti esetleges háttér tranzakciókkal – így a devizafedezeti ügyletekkel – pénzügyi-szakmai szempontból indokoltan felmerülő valamennyi költséget, kiadást és üzleti hasznát.

A devizaalapú kölcsönügylet során a bank kereskedelmi, eladási vagy vételi pénzügyi szolgáltatást az adós részére nem nyújt, hanem a forintban folyósított kölcsön visszafizetésének értékállandósága érdekében a forintban történő törlesztési részletet az aktuális devizaárfolyamhoz kötik.

II. Tisztességtelen a kölcsönszerződésbe foglalt azon kikötés, amelynek alkalmazásával a kihelyezéskori vételi és a törlesztéskori eladási, eltérő devizaárfolyam elszámolása eredményeként a pénzintézet a teljes hiteldíj mellett

– azon felül – a devizakereskedelmi- adásvételi ügyletek körében alkalmazható vételi-eladási árfolyam közötti árréshez is hozzájut.

III. Ha a szerződési feltételnek csak meghatározott része érvénytelen, nincs akadálya, hogy a bíróság – a részleges érvénytelenség szabályait alkalmazva – a szerződési kikötésnek ne az egészét, hanem csak az érvénytelenségét okozó részét mellőzze. Ha a szerződés a tisztességtelen kikötés kihagyásával nem teljesíthető, olyan jogkövetkezmény nem alkalmazható, amely a fogyasztó érdekével ellentétesen a szerződés megdőléséhez vezetne.

2. Gf.I.30.244/2012.:

I. Fogyasztói szerződésnek nem minősül a kölcsön, ha az adós gazdasági társaság a felvett pénzkölcsönt a működése során felhalmozott tartozásai kiegyenlítésére használja fel. Az ilyen kölcsönügyletet biztosító, mellékkötelezettségeket rögzítő szerződések (kezesség, zálogjog, biztosítéki opció) járulékosságuk folytán nem válaszhatók külön az alapjogviszonytól, szintén nem tartoznak a fogyasztói szerződések körébe.

Az általános szerződési feltételek érvényessége hivatalbóli vizsgálatának

– fogyasztói szerződés hiányában – nincs helye, és nem irányadók a külön jogszabályban tételesen rögzített tisztességtelen kikötések.

II. A devizaalapú hitel forinthitel értékállandósági kikötéssel: az adós az aktuális devizaárfolyam átszámításával köteles forintban törleszteni a tartozását. Az árfolyamkockázatot az adós viseli, a devizaalapú forinthitel ügyleti kamata ugyanakkor alacsonyabb, mint a forintalapú hitelek esetében. Az a kölcsönszerződés, amelyben a forintárfolyam kedvezőtlen alakulása növeli (erősödése pedig csökkenti) a törlesztő részletek nagyságát, nem tisztességtelen, nem érvénytelen. Nem befolyásolja az ilyen szerződés létrejöttét vagy érvényességét az sem, ha a szerződés a forintban nyújtott kölcsönnek a devizanemben kifejezett összegét nem tartalmazza, mivel a hitelező kizárólag forintösszeget bocsát rendelkezésre, a devizanem meghatározása csupán a törlesztő részlet számítása szempontjából bír jelentőséggel.

III. A változó kamatozású kölcsönszerződések esetében a kamatszint automatikusan követi a szerződésben meghatározott viszonyítási kamat változását. A kamat ilyen esetben nem a pénzintézet egyoldalú szerződésmódosítási jogosultságának eredményeként változik, a kamatszint változás az eredeti szerződési tartalomnak megfelelően – annak módosulása nélkül – következik be. A változó kamatozású kölcsönszerződések esetében az átláthatóság (transzparencia) követelményének a pénzintézetek különösen akkor tudnak megfelelni, ha a szerződésben pontosan meghatározzák, mit tekintenek irányadó referencia alapnak, szerepeltetik a kamatperiódusokat, és meghatározzák azt a legkisebb kiigazítási értéket, amely alatt nem változtathatják az ügyleti kamatot.

3. Gf.II.30.395/2012.:

I. A devizaalapú hitelezés lényege, hogy a kölcsön folyósítása és törlesztése forintban történik, devizában történő pénzmozgás ténylegesen nincs, az aktuális devizaárfolyam csupán az elszámolás alapját adja. A szerződés létrejötte szempontjából ezért közömbös, hogy a tartozás összegének devizanemre történő átszámítása a szerződésben nem került rögzítésre.

II. A jóerkölcsbe ütközés szubszidiárius érvénytelenségi ok, a Ptk-ban nevesített egyes érvénytelenségi okokat kimerítő tényállás megvalósulása esetén – többlettényállási elem hányában – e címen a szerződés semmissége nem állapítható meg. A megtámadási okot kimerítő tényállásra alapítottan a szerződés érvénytelensége utóbb – a megtámadási határidő elteltét követően – jóerkölcsbe ütközés okán nem állapítható meg.

4. Pf.II.20.486/2012.:

Fogyasztói szerződés esetén a világos és érthető megfogalmazás körében kiinduló szempont, hogy a fogyasztó a gazdasági vagy vagyoni tevékenysége körén kívül eső célból szerződést kötő személy, aki különleges szakismerettel és szakértelemmel nem rendelkezik, az ügyletkötés kockázata viszont őt is terheli. A jóhiszeműség és tisztesség követelményének, az együttműködési kötelezettségnek megfelelően elvárható a fogyasztótól, hogy a nagyösszegű és hosszabb távra szóló ügylet jellegéhez, a vállalt kockázat mértékéhez igazodóan tájékozódjon a szerződés megkötése előtt. A szerződési feltételeket tartalmazó okiratot – az átlagfogyasztótól elvárható gondossággal – át kell tanulmányoznia, és ha a szerződésben olyan rendelkezéseket észlel, amelyeket nem ért, megfelelő magyarázatot igényelhet.

A pénzügyi kötelmekben – az átlagfogyasztó által nem feltétlenül ismert – szakkifejezések használata, adott esetben matematikai formulák, képletek alkalmazása elkerülhetetlen, azok nem tisztességtelenek önmagában azért, mert megértésük a szerződés elmélyültebb tanulmányozását, esetleg szakember segítségének igénybevételét teszi szükségessé.

5. Pf.I.20.398/2012.:

A lízingszerződés, valamint az ezt biztosító kezességi szerződés részévé vált általános szerződési feltételek választottbírósági kikötése a szokásostól eltérő rendelkezés, ezért akkor tekinthető a felek között létrejött megállapodásnak, ha azt a másik fél megismerte és kifejezetten elfogadta.

A fogyasztói szerződésben a választottbírósági kikötés alkalmazása önmagában tisztességtelen szerződési feltételnek nem minősül.

6. Pf.I.20.751/2011.:

Közérdekű keresetben az erre feljogosított szervezet az általános szerződési feltétel tisztességtelenségének és érvénytelenségének megállapítását kérheti. Kereshetőségi joga annak megállapítására nem terjed ki, hogy az egyébként nem

tisztességtelen kikötés – külön figyelemfelhívó tájékoztatás hiányában – nem vált az egyedi szerződések részévé.

7. Gf.I.30.552/2011.:

I. Amennyiben az ingatlanközvetítő az általános szerződési feltételei között a megbízási díjat jutalék formájában határozza meg, a jutalékra csak akkor válik jogosulttá, ha az ingatlanközvetítői tevékenysége eredményeként, azzal okozati összefüggésben jön létre az ingatlanra vonatkozó szerződés. Ellentétes a jóhiszeműség elvével, egyoldalú és indokolatlan előnyt biztosít az ingatlanközvetítő számára, ha az általános szerződési feltételei szerint akkor is jogosult a jutalékra, ha nem a közvetítő tevékenysége eredményeként jön létre az ingatlan adásvétel.

II. Vélelem szól amellett, amennyiben az ingatlan értékesítésére a szerződéses időszak alatt került sor, akkor az a közvetítő tevékenységének eredménye. Az ellenkező bizonyítása a megbízót terheli.

8. Pf.II.20.425/2012.:

Az ingatlanközvetítésre irányuló megbízási szerződésben meghatározott eredmény elérése esetére annak „sikerdíjjal” történő díjazását a felek érvényesen kiköthetik. A sikerdíj formájában kikötött díj az ügylet értékéhez igazodik, a megbízó számára közömbös, hogy a megbízott mennyi munkával éri el a kívánt eredményt. Feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással ezért eredményesen nem támadható meg az ingatlanközvetítési szerződés arra hivatkozással, hogy a megbízott által végzett munka mennyisége nincs arányban a kikötött díjjal.

9. Gf.I.30.080/2012.:

I. A szerződésnek „bérlet” elnevezésétől függetlenül tartalmában a pénzügyi lízingszerződés lényegi elemei valósulnak meg, ha a rendszeresen fizetendő díj két különböző típusú szolgáltatás együttes ellenértékeként jelenik meg: egyfelől a dolog értékének törlesztéseként, másfelől használati díjaként, és a határozott idő (futamidő) leteltével a dolog tulajdonjogát maradványértéken a használó szerezheti meg.

II. A tulajdonjog átruházására irányuló szerződés önmagában nem érvénytelen amiatt, mert az eladó a szerződéskötéskor még nem tulajdonosa a dolognak. Az eladónak nem a szerződéskötéskor, hanem a teljesítés időpontjában kell tulajdonosnak lennie, a tulajdonjoggal elegendő abban az időpontban rendelkeznie, amikor a vevő a vételi jogát gyakorolhatja.

III. A díjfizetési kötelezettség körében a devizaárfolyam változására történő utalás érthetetlen, ellentmondó kikötés, ha nem határozza meg, hogy milyen devizanem melyik árfolyamára vonatkozik.

10. Gf.I.30.251/2012.:

Nem hivatkozhat eredményesen a visszlízing ügylet szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága miatti érvénytelenségére a lízingbevevő azon a címen, hogy a lízingbeadó részére történt értékesítéskor az eladási ár aránytalanul alacsony volt. Ha ugyanis a vételár a tényleges értéknél lényegesen alacsonyabb volt, a visszlízingdíj is ugyanilyen mértékben alacsonyabb, a visszlízingbevevőnek ugyanilyen mértékben kisebb összeget kell visszafizetnie a tulajdonjog visszaszerzéséhez.

Nem hivatkozhat eredményesen feltűnő aránytalanságra az, aki az esetleges értékaránytalanság tudatában köt szerződést.

11. Gf.I.30.212/2012.:

A lízingszerződés felmondása miatti elszámolás során ha a lízingbeadó a szerződésben foglaltaknak megfelelően a visszavett lízingtárgyat piaci áron értékesíti, a lízingbevevőt terheli annak bizonyítása, hogy a visszavett és piaci

körülmények között újraértékesített lízingtárgyak értéke meghaladta az értékesítéskor elért vételárat, a nagyobb arányú megtérülés a lízingbeadónak felróható okból maradt el. A lízingbevevő lízingtárgyra fordított „értékemelő beruházásai” az újraértékesítéskori vételárban jelennek meg, azok külön nem követelhetők.

12. Gf.I.30.290/2012.:

I. A PPP konstrukcióban megvalósuló szerződések központi (állami) felülvizsgálata – az esetleges visszaélések kiszűrése, felderítése érdekében – szükséges és indokolt lehet, önmagában azonban a felülvizsgálat tényének sem általában az ilyen konstrukcióban kötött szerződésekre, sem a konkrét szerződésre jogi kihatása nincs. Amennyiben a felülvizsgálat konkrét visszaélést derít fel, a szerződési jog törvényi szabályai alapján lehet fellépni, és az adott jogintézménytől – a szerződés semmissége, megtámadása azaz érvénytelensége, vagy szerződésszegés – függően konkrét jogkövetkezményt alkalmazni.

II. A szerződési jog alapelve a pacta sunt servanda, amely az érvényesen létrejött szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését követeli meg a felektől azzal a tartalommal, ahogyan a szerződéskötéskor megállapodtak. Mindaddig, amíg a fél eredményesen nem bizonyítja az adott szerződésre vonatkozóan a szerződés érvénytelenségét vagy a szerződésszegés tényét, a szerződésben foglaltak mindkét félre kötelező erejűek, azokat teljesíteniük kell.

III. A PPP szerződéses konstrukció – a létesítmény saját beruházásban történő felépítése, önkormányzati tartós határozott időre használatba adása, ennek kapcsán díjfizetési kötelezettség kikötése, majd a felépítmény tulajdonjogának az önkormányzat általi, jelképes összeg ellenében, lízingkonstrukcióban – történő megszerzése a társadalom értékítéletével önmagában nem ellentétes, nyilvánvalóan nem ütközik a jóerkölcsbe.

IV. A felek egyidejű, kölcsönös teljesítését feltételező szolgáltatások esetében a jövőben lejáró követelésekre marasztalás csak a jogviszony sajátosságai által indokolt, kivételes esetekben történhet. Általában nem hozható olyan jövőbeli fizetésre marasztaló rendelkezés, ahol a másik fél az őt terhelő szolgáltatási kötelezettségének még nem tett eleget.

13. Gf.I.30.016/2012.:

I. A PPP szerződési jogi konstrukció tartalmában megfelel az ún. direkt (kétszemélyes, közvetlen) lízingnek: a lízingbeadó a saját maga által előállított, gyártott vagy beszerzett, a rendelkezése alá tartozó dologra köt tartós használati szerződést a lízingbevevővel, és a szolgáltatási (bérleti) díjat a tartós használatot követő tulajdonszerzés jogosultságára figyelemmel a bekerülési költséghez is igazítják.

II. Sem szerződésszegés, sem jogalap nélküli gazdagodás nem következik be a lízingbeadó oldalán, ha a szerződésben kikötött, annak megfelelően számlázott szolgáltatási díj került kifizetésre, a lízingbevevő azonban utólag – a szerződés megtámadása nélkül – „túlfizetésre” hivatkozik.

14. Gf.I.30.177/2012.:

I. A PPP szerződésnek nevezett jogi konstrukció tartalmában megfelel az ún. direkt (közvetlen) lízingnek: ilyen esetben a lízingbeadó a saját maga által előállított, kivitelezett létesítményre köt tartós használati szerződést a lízingbevevővel. A

„szolgáltatási” díjat a felek nem csupán a létesítmény piaci használati értékéhez, hanem – a tartós használatot követő tulajdonszerzés jogosultságára figyelemmel – a bekerülési költséghez is igazítják.

II. A PPP szerződési konstrukció – a létesítménynek a vállalkozás beruházásában történő felépítése, közcélra önkormányzati tartós határozott időre szóló használatba adása, ennek kapcsán díjfizetési kötelezettség kikötése, majd a felépítmény tulajdonjogának az önkormányzat általi, jelképes összeg ellenében történő megszerzése – a társadalom általános értékítéletével nem ellentétes, abból mindkét fél realizálhat számára fontos üzleti előnyöket, nyilvánvalóan jóerkölcsbe nem ütközik.

III. A PPP konstrukcióban lízingelt létesítmény szolgáltatási díjának egyik „szelete”, a bekerülési költség feltűnő aránytalansága szempontjából a szűken vett kivitelezési költségeken felül figyelembe kell venni a tervezési, szervezési, engedélyeztetési, jogi és adminisztratív költségeket, valamint a beruházó saját haszonkulcsát is. Az ügylet körülményei között mérlegelni kell, hogy az önkormányzat jelentős, egyösszegű saját finanszírozás helyett úgy szerezhet tulajdonjogot a futamidő leteltével, hogy már a létesítmény megvalósításától kezdődően, a futamidő teljes időtartama alatt használhatja azt, ellenértékét pedig elegendő részletekben kiegyenlítenie, majd véglegesen tulajdonjogot szerezhet.

15. Gf.I.30.538/2011.:

I. Ha a felek megállapodása szerint a szerződéshez a részvénytársaság közgyűlésének jóváhagyása szükséges, ez nem minősül a feleken kívül eső, tőlük független bizonytalan jövőbeli eseménynek (feltétel), és nem tekinthető külső harmadik személy jóváhagyásának sem. Ilyenkor a szerződő fél a végleges elfogadó nyilatkozatot a közgyűlésének döntésével teszi meg, a szerződés ekkor és ezáltal jön létre.

II. A közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértést jogerősen megállapítsa.

16. Gf.I.30.084/2012.:

Ha az ajánlattevő a pályázat kiírójának jogsértése miatt lesz vesztes a közbeszerzési eljárásban, a jogorvoslati eljárás révén egyfelől a szerződés megkötésének megakadályozását, semmissé nyilvánítását érheti el és az új közbeszerzési eljárásban ismét pályázhat; másfelől – e jogorvoslati eszközökön kívül – kártérítést követelhet, illetőleg igényelheti költségeinek megtérítését a jogsértőtől.

Az elmaradt haszon megtérítése iránti igénye kapcsán azt kell bizonyítania, az ajánlatkérő jogsértése vezetett az ő veszteségére, azaz ha a jogsértés nem történt volna meg, a pályázaton ő nyer.

A költségek megtérítésében álló kártérítési igény érvényesítéséhez viszont a sérelmet szenvedett pályázónak elegendő azt bizonyítania, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésre vonatkozó valamely rendelkezést, és valódi esélye volt a szerződés elnyerésére, valamint a jogsértés kedvezőtlenül befolyásolta ezt az esélyét.

17. Gf.I.30.368/2012.:

I. A Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés érvénytelenségének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a pert az érdemi határozatának meghozatalától számított 30 napon belül indíthatja meg; a keresetlevele benyújtására nyitva álló határidő anyagi jogi határidőnek minősül.

II. A per megszüntetése esetében az ügyben érdemi döntés nem születik, a pernyertesség vagy pervesztesség nem értelmezhető, ezért nem a perköltség viseléséről, hanem a keresetindítás folytán felmerült költségek megtérítéséről kell rendelkezni.

18. Gf.I.30.178/2012.:

I. A közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött építési szerződés esetén figyelemmel kell lenni arra, ha a pályázaton más vállalkozók esetleg éppen a fenyegető magas késedelmi kötbérteher miatt tettek eltérő feltételekkel – később vesztesnek bizonyult – ajánlatot, vagy emiatt nem vettek részt azon. A többi pályázóval szemben méltánytalan előnyhöz jutna az a vállalkozás, amelyik az általa vállalt rövid határidő műszaki betarthatatlanságára hivatkozással a késedelem jogkövetkezményei alól mentesülhetne.

II. A késedelem felróhatósága alóli kimentést az eredményez, ha a tervdokumentáció fel nem ismerhető fogyatékosságai vagy más, előre nem látható műszaki rendellenességek miatt nagyobb volumenű tervmódosításokra (áttervezésekre) kerül sor, amely miatt jelentős pótmunkák válnak szükségessé, és ezek megfelelő munkaszervezéssel sem végezhetők el határidőre.

III. A vállalkozó a késedelmének kimentése céljából nem hivatkozhat sikerrel olyan akadályokra, amelyek a szerződés módosítása előtt merültek fel, és amelyek ismeretében módosítási javaslatában konkrét időpontot jelölt meg a szerződés befejezési határidejeként.

IV. A késedelem alóli kimentéses bizonyítás során nem annak van jelentősége, hogy az egyes akadályozó körülmények egyenként, külön-külön hány napi akadályoztatást valósítottak meg. Az egyes akadályozó okok miatt számításba vett kimentés időtartama nem számítható össze, mivel a különböző akadályozó körülmények egymást időben lefedhetik, másrészt az akadályoztatás időtartama utóbb a kivitelezés folyamatában megfelelő munkaszervezéssel csökkenthető.

19. Gf.I.30.185/2012.:

I. Építési szerződés hibás teljesítése esetén a díjleszállítás célja, hogy annyival csökkentse az ellenszolgáltatást, mint amennyivel csökkent a hiba miatt a szolgáltatott dolog értéke. A díjleszállítás mértékének megállapításánál nemcsak a hiba okát, hanem az azzal okozati összefüggésben keletkezett érdeksérelmet és azok összefüggéseit, hatását is értékelni kell.

II. A késedelmi kötbérfizetési kötelezettség alóli kimentés körében a munkaterület állapotára hivatkozással csak addig és olyan mértékben tagadható meg a munkavégzés, amilyen mértékben a munkaterület állapota valóban, ténylegesen meggátolja a kivitelezőt a munkavégzésben. Nem eredményez kimentést, ha a teljes munkaterület átadása ugyan nem történik meg, azonban részlegesen a nagy kiterjedésű munkaterületet oly módon adják át, hogy ott folyamatos munkavégzés folyhat.

20. Gf.I.30.190/2012.:

I. Átalányáras építési szerződés esetén a befejezetlen építményért járó ellenszolgáltatást a szerződésben elvállalt teljes műszaki tartalom és a ténylegesen elért műszaki készültség egymáshoz viszonyított arányának meghatározásával, és ennek a szerződésben kikötött átalánydíjra való vetítésével kell kiszámítani; azaz nincs helye az elvégzett, illetve elmaradt munkanemek tételes felmérésének.

II. A vállalkozó által nyújtott, a vállalkozói díjból visszatartott ún. „jóteljesítési garancia” tartalmában óvadék: a felek megállapodása folytán a megrendelő a visszatartott pénzösszegből közvetlenül kielégítést kereshet, ha a vállalkozó nem vagy nem szerződésszerűen teljesít.

III. Amennyiben a vállalkozási szerződés a megrendelő általános elállási joga folytán szűnik meg, a megrendelő meghiúsulási kötbérkövetelésének nincs jogalapja.

A késedelem felróhatósága alóli kimentés körében a kivitelező alappal hivatkozhat arra, hogy az általa vállalt munkákat szükségképpen megelőző, más vállalkozók által

végzett munkanemek nem fejeződtek be határidőre, hanem folyamatosan csúsztak, ami akadályát jelentette a vállalt munka végzésének.

21. Gf.I.30.198/2012.:

I. Pótmunkának nem csupán a szerződéskötés után felmerült, korábban egyáltalán nem ismert újfajta megrendelői igény minősül, hanem az is, ha a szerződésben eredetileg előirányzott munkák műszaki tartalmának jelentős, szükségszerű módosulását eredményezi a tervmódosítás formájában megjelenő pótlólagos megrendelői utasítás.

II. A kivitelező kötelezettsége, hogy már a szerződés megkötésekor áttanulmányozza a tervdokumentációt és tervhiba esetén a figyelmeztetési-tájékoztatási kötelezettségének tegyen eleget, amelynek elmulasztása esetén felelősséggel tartozik. A kivitelezőtől elvárható gondosság azonban nem terjed odáig, hogy tervezői mérnöki számításokat végezzen a terv ellenőrzése céljából. A kivitelezőt nem terheli olyan kötelezettség, hogy – miután a tervező a saját számításai alapján a pótmunka műszaki tartalmát megfelelőnek ítélte – további ellenőrző számításokat végezzen.

III. A vállalkozási szerződések esetében a felvállalt munkaeredmény megvalósításáért felelősséggel tartozó vállalkozó minősül szakembernek függetlenül attól, hogy maga a megrendelő is hasonló tevékenységet folytat, illetve szakembereket alkalmaz.

22. Gf.I.30.313/2012.:

Ha a bíróság az építési szerződés késedelme miatti kötbér összegét nem a szerződéses vállalkozói díj, mint kötbér alap után számolja, hanem annál alacsonyabb részösszeg után, valójában kötbérmérséklést alkalmaz. A kötbér mérséklésének jogával a bíróság csak kivételesen élhet, mivel a kivitelezőnek fel kell mérnie, hogy reális-e a szerződésszerű teljesítés biztosítékául általa felajánlott pénzösszeg.

23. Gf.I.30.083/2012.:

I. Az építési szerződést – üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén – írásba kell foglalni, az alakiság megsértésével kötött szerződés semmis.

Az érvénytelenség jogkövetkezménye, hogy az érvénytelen szerződésből jogok, kötelezettségek nem származnak.

II. A felek szabadon bocsátkozhatnak szerződési tárgyalásokba, és nem tartoznak felelősséggel a szerződés létrejöttének elmaradásáért. Utaló magatartás címén a felmerült költségek, kár akkor követelhető, ha az egyik fél szándékosan hozza a másikat abba a helyzetbe, hogy kizárólag vele folytasson szerződéskötési tárgyalásokat, majd pedig lényegében ésszerű indok nélkül, önkényesen tagadja meg a szóban már véglegesített megállapodás írásba foglalását, a szerződés megkötését.

24. Gf.I.30.262/2012.:

I. A felek érvényesen állapodhatnak meg abban, hogy a biztosítéki opciós vételárat egy általuk közösen felkért szakértő értékbecslése szerinti összegben fogadják el, vagy egyéb módon a piaci árra utalnak.

II. Az érvénytelenség jogkövetkezményeit illetően a marasztalásra irányuló kereseti kérelemnek konkrétnak kell lennie, nem elegendő az eredeti állapot helyreállítását kérni. Az érvénytelenség jogkövetkezményei hivatalból történő alkalmazása kizárt, ezért pontosan meg kell jelölnie a jogosultnak kereseti kérelmében, hogy ezt milyen tartalommal kéri a bíróságtól.

25. Pf.II.20.273/2012.:

Az ingatlan tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséhez szükséges, hamisított aláírást tartalmazó okirat jogi értelemben létre nem jöttnek tekintendő, bejegyzési engedély hiányában az ingatlan tulajdonjogára vonatkozó bejegyzés érvénytelen.

Az érvénytelen bejegyzést követően, a pénzintézet javára bejegyzett jelzálogjog – a pénzintézet jóhiszemű jogszerzése esetén – a törlési kereset előterjesztésére nyitva álló határidő leteltét követően az ingatlan tulajdoni lapjáról nem törölhető.

26. Pf.II.20.705/2011.:

I. A jogosulatlan pénzügyi tevékenység – üzletszerű kölcsönnyújtás – önmagában nem eredményezi szükségképpen a szerződés polgári jogi semmisségét.

II. Ha az adásvételi szerződés kölcsön biztosítását célozza, ez feltételezi a tulajdonátruházási szándékot, a szerződés emiatt nem színlelt.

27. Gf.II.30.358/2011.:

A jelzálogjoghoz kapcsolódó, jogszabályon alapuló elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző haszonélvezeti jogot alapító szerződés – a terhelési tilalom jogosultjának hozzájárulása hiányában – semmis.

28. Pf.II.20.267/2012.:

Semmis az ingatlan adásvételi szerződés, amelynek kizárólagos célja a lakásépítési szociálpolitikai támogatás jogosulatlan igénybevétele.

29. Gf.II.30.201/2012.:

Az önkormányzat érvényes szerződés alapján követelhet használati díjat, ha a tulajdonában álló ingatlanon állat-egészségügyi és növény-egészségügyi határellenőrző állomást és kiszolgáló épületeket létesítenek.

30. Gf.I.30.229/2012.:

I. A szerződésátruházás háromoldalú megállapodás, amelynek keretében a szerződésből kilépő fél a megállapodásból fakadó minden jogosultságát a belépő félre engedményezi, aki ezzel egyidejűleg valamennyi kötelezettség tekintetében tartozásátvállaló nyilatkozatot tesz, és ehhez a kötelemben maradó fél hozzájárul. Érvényes a jövőben esedékessé váló követelések biztosítéki célú engedményezése, amelyben a felek a követeléssel való rendelkezés jogának átszállását jövőbeli, bizonytalan esemény bekövetkezéséhez – így az adós teljesítésének elmaradásához

– kötik. A feltétel bekövetkezéséig az engedményező a követelést saját nevében érvényesítheti, kereshetőségi joggal rendelkezik.

III. Amennyiben a bank olyan intézményre engedményezi a kölcsönkövetelését, amely a tartozást biztosító engedményezés kötelezettje volt, a biztosítéki célú engedmény – a jogosult és kötelezett azonos személye, konfúzio miatt – megszűnik. XX A távhőszolgáltatás után fizetendő ÁFA-kulcs mértéke szempontjából azt, hogy mi minősül távhőszolgáltatásnak nem a szolgáltató személye, hanem a szolgáltatás jellege határozza meg. Távhőszolgáltatási tevékenységet ugyanis nem csak a távhőszolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek végezhetnek.

31. Pf.II.20.213/2012.:

A családi házzal beépített, használt ingatlan eladása esetén a vevőnek számítania kell arra, hogy az épületben a természetes elhasználódásból származó hibák lehetnek, így az épület korából, használtságából eredő hibákért az eladókat szavatosság nem terheli.

A választott szavatossági igény arányossága körében mérlegelni kell azt is, hogy a vevők annak tudatában vásárolták meg az ingatlant, hogy az bizonyos körben felújításra, javításra szorul.

32. Pf.II.20.073/2012.:

A jogvesztő szavatossági határidő eltelte előtt sem léphet fel a jogosult szavatossági igényével, ha az elévülési határidőt elmulasztotta. Az épület nagyfokú penészesedésében, valamint a tető beázásában megnyilvánuló hiba egyértelmű felismerését követően a még rendelkezésre álló három hónapos határidő nem elévülési, hanem jogvesztő jellegű, annak újabb nyugvására vagy megszakítására nincs mód.

33. Pf.I.20.061/2012.:

Ha a szerződést kötő felek célja az egyidőben létrejött több, egymáshoz szorosan kapcsolódó szerződés megkötésével az időszakos üdülőhasználati jog átruházására, és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevételére irányult, az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzéséről szóló külön jogszabály alapján a fogyasztó a szerződés megkötésétől, egy példányának a részére történő átadásától számított 15 napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől. Az elállási jog az üdülőhasználati jog megszerzéséhez kapcsolódó, járulékos ügyletekre kiterjedően, egységesen bontja fel a jogviszonyt, melynek következtében a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.

34. Gf.I.30.147/2012.:

I. A hitelező előnyben részesítése – a szerződés megtámadásához vezető ok – nem azt jelenti, hogy a kiegyenlített követelés jogszerűtlen volt, hanem azt, hogy a hitelező az egyébként jogszerű követeléséhez a felszámolási eljárásban kötelező kielégítési sorrendre vonatkozó szabályok megsértésével, teljes összegben hozzájut.

II. Amennyiben a hitelezők érdeksérelmét – az érvénytelenség okát – az adásvételi szerződésben a vételárnak beszámítással való rendezése okozta, a bíróság az érvénytelenségi okot – az érdeksérelmet – a vételár tényleges kifizetésre kötelezésével kiküszöbölheti.

Ha a bíróság az érvénytelenségi okot kiküszöbölve a szerződést érvényessé nyilvánítja, jogalakító döntést hoz, amelyet az ítélet rendelkező részének kell tartalmaznia.

35. Gf.I.30.142/2012.:

I. A gazdasági társaság gyártelepének bérbeadása nem csökkenti szükségképpen a cég vagyonát. A bérleti szerződés azonban a társaság vagyonának csökkenését eredményezi – ezért a Cstv. 40. § (1) bekezdés alapján alappal megtámadható –, ha a bérbeadó terhére a forgalmi értékre jelentősen kiható jogi korlátokat vezet be, mert kizárja a rendes felmondás jogát, illetve ahhoz súlyos kötbérkötelezettséget kapcsol.

II. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként a bíróság a szerződés tartalmának módosításával az érvénytelenségi ok miatt keletkezett érdeksérelem kiküszöbölésére is jogosult, és a hátrányos kikötések mellőzésével a bérleti szerződést érvényessé nyilváníthatja.

36. Gf.I.30.511/2011.:

A hitelező eredményesen támadhatja meg a felszámoló által kötött adásvételi szerződést, ha az értékesítésre került vagyon a pályázati kiírásban súlyos tartalmi hiányosságokkal került megjelölésre. A felszámolónak a pályázati értékesítés során úgy kell megjelölnie a vagyontárgyat, olyan részletességgel kell azt körülírnia, hogy a forgalomban elérhető legmagasabb áron történjen meg az értékesítés.

37. Gf.I.30.555/2011.:

A hitelezők jogait nem csorbítja, nem érvénytelen jogügylet, ha a szerződési láncolatban részes felek megállapodása nem az adós követelésének engedményezésére, hanem arra irányul, hogy harmadik személy az adós tartozását magára vállalja és kiegyenlítse.

38. Gf.I.30.020/2012.:

Az adós vagyontárgyainak értékesítése során – így az elővásárlási jog gyakorlása körében – a felszámolónak elsősorban a Cstv. rendelkezéseit kell betartania. A Ptk. vagy egyéb jogszabályok – ezek között a termőföldről szóló törvény – alkalmazásának csak akkor van helye, ha azok a Cstv-vel nem ellentétesek, illetőleg ott nem szabályozottak.

39. Pf.I.20.730/2011.:

Ha a Ptk-n alapuló megtámadási határidő a felszámolás kezdő időpontja előtt már eltelt, a felszámolónak csak a Cstv. 40. §-a szerinti megtámadásra van lehetősége. A felszámolás megindulása, a felszámoló kijelölése, az iratok átvétele a Ptk-n alapuló megtámadási jogot nem éleszti fel.

40. Pf.II.20.523/2012.:

Nem tartoznak a felszámolási eljárás alatt álló szövetkezet vagyonába a védett természeti területek. A vagyonrendező azonban a mezőgazdasági termelőszövetkezet használatában álló ilyen ingatlan elidegenítésére is jogosult; a vagyonrendező által kötött adásvételi szerződést nem teszi érvénytelenné önmagában az, hogy az ingatlanok nem tartoztak a felszámolási vagyonba.

A természetvédelmi oltalom alatt álló földterületeknek magánszemélyek részére történő értékesítése jogszabályba ütközik, semmis, mivel a külön jogszabály egyértelművé teszi, a jogalkotó szándéka kizárta annak lehetőségét, hogy a természeti oltalom alatt álló területek magántulajdonba kerüljenek.

41. Gf.I.30.133/2012.:

I. A felszámolási eljárás során a forgalomban elérhető legmagasabb vételár nem azonos a vagyontárgy elméleti piaci értékével. A felszámolási vagyon értékesítésekor a törvény által előírt nyilvános értékesítési módok közül az alkalmazott értékesítési forma útján elérhető legmagasabb vételár tekintendő a vagyontárgy forgalmi értékének.

II. A hitelező, mint harmadik személy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonását csak annyiban, oly módon és mértékben kérheti, amennyiben ezt a jogi érdekeltsége ténylegesen indokolja és megalapozza. Xxxx érdekeltsége az elszámolás alapján őt megillető összeg felszámolási vagyonba való befizetése tekintetében áll fenn, a szerződés érvénytelenségére ezért ilyen korlátok között hivatkozhat.

42. Pf.I.20.300/2012.:

A felszámolási eljárást kezdeményező hitelező külön hitelezői igény bejelentésére nem köteles, ha azonban regisztrációs díjfizetési kötelezettségének a felszámolási zárómérleg előterjesztéséig nem tesz eleget, hitelezői igényét elveszti.

A főadóssal szemben bekövetkező jogvesztés folytán a hitelező a készfizető kezessel szemben sem érvényesítheti követelését, kivéve, ha az adóssal szembeni jogvesztés előtt a készfizető kezessel szemben bírósághoz fordult.

43. Gf.I.30.120/2012.:

Az üzletrész adásvételi szerződés megtámadása esetén a feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött ügylet megítéléséhez a könyvekben szerepeltetett mérlegadatokon kívül vizsgálni kell a szerződés megkötéséhez vezető, az üzletrész vevője számára lényeges szubjektív körülményeket is; így azt, hogy milyen a társaság piaci helyzete, megítélése, a cég milyen gazdálkodást folytat, az mennyiben eredményes, milyenek a jövőbeli kilátásai, mennyi a megrendelése, a várható hozam, a követelései behajthatóak-e, mekkora a veszteség esélye.

44. Pf.I.20.294/2012.:

A kézizálogjoggal biztosított kölcsönszerződések közvetítésével – „zálogház” üzemeltetésével – foglalkozó korlátolt felelősségű társaság tagja korlátlan felelősséggel tartozik a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért, ha a társasági vagyonnal sajátjaként úgy rendelkezett, hogy ezáltal – felismerhetően – a társaság a hitelező felé fennálló szerződéses kötelezettségeit nem tudta teljesíteni.

45. Gf.I.30.572/2011.:

Amennyiben a kft. apportálás eredményeként jelzálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonjogát szerzi meg, dologi adóssá válik. A zálogkötelezett helytállási kötelezettsége a bejegyzett jelzálogjog alapján azt követően is fennmarad, ha a személyes adós a folyamatban volt felszámolás folytán megszűnik; a dologi adósnak ebben az esetben is tűrnie kell a követelés kielégítését az elzálogosított vagyontárgyból.

46. Gf.I.30.480/2011.:

I. A zálogjog fennállását nem befolyásolja, ha a beruházás eredményeként utóbb a jelzálogjoggal terhelt ingatlanon felépítményt létesítenek, melynek egyes egységei (lakások, apartmanok) az adott helyrajzi számon belül albetétbe kerülnek. A zálogjog az azzal terhelt ingatlan – akár később létesülő – alkotó részeire is kiterjed.

A személyes és dologi kötelezett pozíciója különválhat, a jelzálog kötelezetteket nem szükségképp a saját tartozásukért terheli a helytállási kötelezettség. A zálogtárgyból való kielégítést tűrni köteles, aki a zálogtárgyon a zálogjog alapítását követően tulajdonjogot szerez.

II. A zálogkötelezett helytállási kötelezettsége fennmarad azt követően is, hogy a személyes kötelezett felszámolás folytán megszűnik. A szerződést biztosító mellékkötelezettségeknek éppen az a rendeltetése, hogy a mellékkötelezett – így a zálogkötelezett – maga teljesítsen, illetőleg álljon helyt a zálogul lekötött vagyontárggyal, ha a főkötelezett nem tud vagy nem akar teljesíteni, ideértve a főkötelezett gazdasági társaság megszűnését is.

47. Gf.I.30.220/2012.:

Amennyiben az egyik készfizető kezes a pénzintézet követelését teljes egészében kiegyenlíti, és erre tekintettel a pénzintézet a követelését a teljesítő kezesre

„engedményezi”, az engedményes kezestársaival szemben a megfizetett összeg rájuk eső arányos részét érvényesítheti. Abban a mértékben, amelyben a saját kezesi kötelezettségének tett eleget, az engedményezéssel szerzett jogosulti pozíciója saját kötelezettségét szüntette meg (konfúzió).

A megtérült követelés engedményezése a – megszűnt – jog átszállását nem eredményezi.

48. Gf.I.30.163/2012.:

A zálogszerződés – mint a kezesi szerződés is – nem a személyes adóssal, hanem a hitelezővel jön létre. A zálogjog járulékossága folytán a zálogkötelezett ugyanannak a kölcsöntartozásnak válik a dologi kötelezettjévé, amelyért a kölcsönszerződés adósa, a személyes kötelezett teljes vagyonával felel. A kölcsönszerződés visszterhes szerződés, a zálogjogi biztosíték a kölcsönnyújtás, mint szolgáltatás ellenében terheli a személyes adóst, a dologi adós mellékkötelezettsége a hitelező irányában ezért visszterhesnek minősül.

A kölcsönszerződést biztosító kezesség sem ingyenes jogügylet, mert a biztosított jogviszony visszterhessége folytán maga is visszterhesnek minősül.

49. Pf.II.20.090/2012.:

Az ingatlan adásvételi szerződés vevője eredményesen nem követelheti vissza a nyújtott foglalót, ha a szerződéstől való elállási jogát – az eladó késedelmétől függetlenül – a törvényi feltételek hiányában, jogszerűtlenül gyakorolta.

A foglalót csak kivételesen és indokolt esetben lehet mérsékelni, amely nem járhat azzal a következménnyel, hogy a foglaló már nem képes betölteni a rendeltetését, mert elveszti ösztönző hatását a szerződés teljesítésére.

50. Gf.I.30.021/2012.

Az ügyvédi tevékenységre vonatkozó törvényi szabályozásnak az ügyvédi letét kezelésével kapcsolatos kötelező rendelkezése csak az egyik szerződő félre – az ügyvédre – fogalmaz meg a szerződéskötéssel kapcsolatos előfeltételt. Ennek hiánya a másik – jóhiszeműen eljáró – szerződő félre nem hat ki, a letéti szerződést jogszabályba ütközés miatt nem teszi érvénytelenné.

51. Pf.II.20.240/2012.:

Amennyiben az ügyvéd a megbízási szerződés felróható megszegésével közrehat abban, hogy a jogosult a kölcsönszerződésből eredő követeléséhez nem jut hozzá, az ügyvéd a közös károkozásra vonatkozó szabályok szerint egyetemleges felelősséggel tartozik. A közös károkozás és az egyetemleges felelősségnek azonban előfeltétele, hogy a jogosult az érdeksérelme orvoslása érdekében valóban kártérítési igényt érvényesíthessen. A jogosult kára akkor következik be, amikor bizonyossá válik, hogy a követelés a kölcsönszerződés adósán nem hajtható be.

52. Gf.II.30.353/2012.:

I. A bérbeadó nem teljesít hibásan, ha a bérleményt magában foglaló épület fogyatékosságait, a vendéglátóipari tevékenység folytatását akadályozó tulajdonságait a bérlő a szerződés megkötésekor ismerte vagy ismernie kellett.

II. Nem minősül a bérbeadó egyoldalú szerződésmódosításának a bérleti díj évenkénti, az infláció mértékével megegyező emelése, ha a bérleti díj mértékének változása magának a szerződésnek a rendelkezésén alapul.

53. Pf.III.20.426/2012.:

A fogyasztó közüzemi szerződésszegésének minősül, ha a szolgáltatott gázt a gázmérő működésének bármilyen módon való befolyásolásával vételezik. A szabálytalan vételezés tényét a gázszolgáltatónak kell bizonyítania.

Ha a fogyasztó szabálytalan módon vételezte a gázt, a fogyasztás mennyiségét az adott időszak naptári óraszámának és a beépített gázfogyasztó készülékek névleges gázteljesítményének szorzatával kell elszámolni.

Szerződés nélküli gázvételezés esetén a fogyasztónak pótdíjat kell fizetnie, amelynek mértéke a beépített berendezések névleges összteljesítménye szerinti árszabásba tartozó díjtételek háromszorosa.

54. Pf.II.20.752/2011.:

Ha az életjáradéki szerződés megkötésének időpontjában az eltartott beszámítási képessége korlátozott volt, a belátási képességnek a korlátozottsága – az érintett személy jogerős bírósági ítélettel gondnokság alá helyezésének hiányában – a jognyilatkozata érvényességét nem érinti.

A közfelfogás szerinti erkölcsi normákat súlyosan, kirívóan és nyilvánvalóan sérti

– ezért érvénytelen – az életjáradéki szerződés, amelyben az eltartó természetbeni tartás helyett az eltartott alkoholfüggő, kiszolgáltatott helyzetének kihasználásával az önpusztító életmódjának folytatását segíti elő.

55. Pf.II.20.709/2011.:

Ha az öröklési szerződés házastársak között jön létre, a házasfelek kölcsönösen arra vállalnak kötelezettséget, hogy tartás és gondozás fejében a másik felet vagyonuk

örökösévé nevezik. A kölcsönös szerződéskötésre figyelemmel a házastársak egyidejűleg kerülnek eltartói, illetve eltartotti pozícióba, amely kizárja a mindkét szerződésben foglalt kötelezettség egyidejű teljesítését, ez pedig ellentétes az öröklési szerződés rendeltetésével.

Az öröklési szerződés érvénytelensége nem érinti az ugyanazon okiratba foglalt végrendeleti rendelkezés érvényességét, ha az örökhagyói nyilatkozat az írásbeli magánvégrendelet alaki és tartalmi kellékeivel egyaránt rendelkezik.

56. Pf.II.20.197/2012.:

I. Az ajándék visszakövetelése esetén a létfenntartás veszélyeztetettsége nem szűkíthető le az ajándékozó jövedelmi, vagyoni viszonyaira, egészségi állapotára, hanem vizsgálni kell azt is, hogy rászorult helyzetében a továbbiakban várható-e változás.

II. Az ajándékozási szerződés ingyenes juttatást jelent, az így létrejött jogviszony – az ingyenesség mellett is – feltételez azonban a megajándékozottal szemben jogilag értékelhető elvárásokat, különös tekintettel az ajándékozás céljára, a felek viszonyára, a létrejött szerződés tartalmát motiváló körülményekre. A megajándékozott az ingyenes vagyoni előny fejében az ajándékozónak hálával tartozik, az ennek megfelelő magatartás tanúsítása a közfelfogás szerint erkölcsi kötelezettség.

Az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés végleges meghiúsulására alapított visszakövetelés joga az általános elévülési időn belül is elenyészik, ha azt az ajándékozó megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem gyakorolja

57. Pf.I.20.019/2012.:

A magánjogi jogviszonyokban kialakult érdemi vita, konfliktus kezelésének jogállami eszköze a perindítás, az egyes jogkérdésekben az eltérő nézetek, vélemények kifejtése, ütköztetése a peres eljárásban történik. Nem érhet senkit hátrány amiatt, ha az általa jogosnak vélt szerződésszegés miatti követelését peres eljárásban rendeltetésszerű joggyakorlás mellett érvényesíti, és logikus levezetés alapján fogalmazza meg a jogkérdésekben a véleményét, még ha az alaptalannak is bizonyul. A perindítás önmagában személyiségvédelmet nem alapoz meg a perben nyertes alperes javára.

.