SZÁLLÍTMÁNYOZÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT
SZÁLLÍTMÁNYOZÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT
Jelen szabályzatban nem rendezett kérdésekben a hatályos Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) foglaltak az irányadóak.
I. A biztosítás tárgya
A biztosító vállalja, hogy biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen szabályzatban meghatározott feltételek mellett a biztosított helyett , megfizeti a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést (tényleges kárt), amelyekért a biztosított a magyar jogszabályok alapján és a Magyar Szállítmányozók Szövetsége (MSZLSZSZ) által elfogadott Magyar Általános Szállítmányozási Feltételekben (MÁSZF 2003) meghatározott terjedelemben szállítmányozói tevékenysége következtében megbízóival szemben felelősséggel tartozik.
II. A biztosított
Jelen szabályzat szerint biztosított a kötvényben megjelölt, szállítmányozói tevékenységet folytató
- xxxx xxxxxxx,
- jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,
- jogi személy önálló szervezeti egysége,
- egyéni vállalkozó
aki/amely a MSZLSZSZ tagja és szállítmányozói tevékenységét a MÁSZF 2003 alkalmazásával végzi.
III. A biztosítási esemény
Jelen szabályzat szerint biztosítási esemény a biztosítottnak, vagy az alkalmazásában illetve vele megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személynek a szállítmányozásra vonatkozó szakmai szabályok megszegésével előidézett olyan károkozása, amelyért a biztosítottat a magyar jog szabályai szerint szállítmányozói minőségében kártérítési kötelezettség terheli.
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosítottnak a szerződés hatálya alatt, de
legkésőbb a szerződés megszűnését követő egy éven belül bejelentett károkra terjed ki.
Az egyazon károkozói magatartásból és okból eredő, egy időben és helyen bekövetkező károk egy biztosítási eseménynek minősülnek.
IV. A biztosítási szerződés létrejötte, hatálybalépése, területi és időbeni hatálya, valamint a szerződés megszűnése
A szerződés létrejöttére a Ptk. 537.§ és 538.§-ban foglaltak az irányadóak. A biztosítónak jogában áll a szerződő (biztosított) ajánlatát az annak beérkezését követő 15 napon belül indoklás nélkül elutasítani.
A biztosítási szerződés az ajánlatban kockázatviselés kezdeteként megadott nap nulladik órájával lép hatályba, amennyiben a szerződő (biztosított) az első díjat, illetőleg az egyszeri díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette feltéve, hogy a szerződés utólag létrejön vagy létrejött. Ha a szerződő az első díjat a biztosító képviselőjének fizette, akkor a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni.
A biztosító a kötvényben meghatározott feltételek mellett fedezetet nyújt a Magyarországon, valamint az Európa területén vagy az egész világon bekövetkező károkra.
A szerződés határozatlan időtartamú, hatályban marad mindaddig, amíg azt a felek valamelyike szerződésszerűen fel nem mondja. A szerződést a felek a biztosítási időszak végére írásban mondhatják fel. A felmondási idő harminc nap.
A biztosítási időszak a kockázatviselés kezdetétől számított egy év, a biztosítási évforduló a szerződés létrejöttének napja.
Díj nem fizetés esetén a szerződés az első díj esedékességétől számított harmincadik nap - folytatólagos díj esetén a hatvanadik nap- elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
V. A biztosítási díj megállapítása és a díjfizetés módja
A biztosító a biztosított szállítmányozási tevékenységéből származó éves tervezett bruttó árbevétele alapján éves előzetes díjat (minimumdíj) határoz meg, amelynek arányos része a kötvényben rögzített díjfizetési ütemben (és módon) fizetendő.
1
N-15-3174-01 Groupama Biztosító Zrt. Szállítmányozói Felelősségbiztosítási Szabályzat
Az elszámolás alapját a biztosított által a díjfizetési ütemhez igazodó időszakonként bejelentett tényleges bruttó árbevétel adata képezi, mely alapján a biztosító az előzetesen befizetett és a tényleges forgalom utáni árbevétel szerint kiszámolt díj különbözetére jogosult. A biztosított a biztosító kérésére hitelt érdemlően köteles a bejelentett adatokat igazolni.
VI. A kockázatviselés köre
A jelen szerződésben meghatározott feltételek mellett a biztosító a biztosítottal szemben kizárólag a szállítmányozási tevékenységével összefüggésben támasztott, megalapozott kártérítési igényeket téríti meg.
A biztosító kockázatvállalása az alábbi tevékenységre terjed ki:
- szállítmányozás (a Ptk. 514.§ értelmében).
Pótdíj ellenében a kockázatvállalás kiterjeszthető: Raktározási tevékenység saját vagy bérelt raktárban.
- Gyűjtőforgalom bonyolítása.
- Vámügynöki és vámközvetítői tevékenység.
- Fuvarozóként végzett tevékenység.
Amennyiben a szállítmányozó fuvarozóként felel, felelősségét a hatályos Ptk., és az adott fuvarozási ágra vonatkozó, hatályos magyar és nemzetközi jogszabályok illetve egyezmények határozzák meg, melyek alatt az alább felsoroltak értendők:
- belföldi közúti árufuvarozás esetén a KÁSZ,
- belföldi vasúti árufuvarozás esetén a VÁSZ,
- belföldi légi fuvarozás esetén a LSZ,
- belföldi dunai árufuvarozás esetén a HÁSZ,
- nemzetközi közúti árufuvarozás esetén a CMR Egyezmény,
- nemzetközi vasúti árufuvarozás esetén a CÍM,
- nemzetközi légi fuvarozás esetén a Hágai Jegyzőkönyvvel módosított Varsói Egyezmény,
- nemzetközi Dunai árufuvarozás esetén a DÁF Megállapodás,
- tengeri árufuvarozás esetén a Brüsszeli Egyezmény, a Hague-Visby Szabályok, illetve a Hamburgi Szabályok.
A biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosítási összeg keretén belül az azonnali kárelhárítás és kárenyhítés, a kármegállapítás és kárszámítás szükségszerűen felmerülő igazolt és indokolt közvetlen költségeire, továbbá a biztosított jogi képviseletével kapcsolatban felmerült peres és peren kívüli költségekre, amennyiben ezek a szerződés hatálya alá tartozó káreseménnyel kapcsolatban merültek fel.
VII. A biztosítási összeg és önrészesedés
A káreseményenkénti, valamint az éves biztosítási összeg a kötvényben megjelölésre kerül, amely a biztosító kártérítési kötelezettségének felső határát jelenti.
A kötvényben feltüntetett önrészesedés a kártérítés összegéből levonásra kerül.
VIII. Kizárt kockázatok
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki:
- más biztosítással fedezett károk kockázataira,
- illegális szállítmányokra,
- háború, háborús állapot, sztrájk, felkelés, polgári zavargás, erőszakos politikai cselekmény és terrorizmus kockázatára,
- harci eszközök felhasználásból vagy jelenlétéből eredő, valamint nukleáris energia és radioaktivitás kockázatokra,
- környezetszennyezés káraira,
- hatósági beavatkozásból eredő károkra (elkobzás, lefoglalás, visszautasítás),
- nemesfém, drágakő, ékszer, bankjegy, érme, okmány, értékpapír, műtárgy, festmény, illetve különleges értékű tárgyak (gyűjteményi, múzeumi darabok),
- valamint személyes jellegű -nem kereskedelmi céllal továbbított- költözési ingóság,
- illetve jövedéki termékek szállítmányozásának kockázatára,
- tisztán pénzügyi követelésekből eredő kárigényekre (pl.: kötbér, kezesség, fizetési késedelem, nemfizetés, büntetés, bírság),
- személyi sérülés és haláleset kockázatára,
- hajók, repülőgépek üzemeltetéséből eredő károkra,
- a biztosított saját káraira, saját tulajdonában lévő, vagy általa bérelt vagyontárgyakban keletkező dologi károkra, valamint a tevékenysége során használt berendezések javítási költségeire,
- elektronikus eszközök vagy berendezések dátumfelismerési hibájából eredő károkra,
- téves diszponálás esetén a szállítmány légi úton történő újbóli feladásának költségeire, kivéve, ha ehhez a biztosító előzetesen hozzájárult,
- az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Tengerhajózási Bizottsága (Federal Maritime Commission) rendelkezéseinek megszegéséből eredő károkra,
- valamint bármely olyan kockázatra, amely kívül esik a Magyar Általános Szállítmányozási Feltételekben foglalt tevékenységi körön.
IX.. A felek együttműködési kötelezettsége
A szerződő feleket a Ptk.-ban meghatározott együttműködési kötelezettség terheli.
A szerződő (biztosított) közlési kötelezettsége keretében az ajánlat átadásával egy időben a valóságnak megfelelően köteles válaszolni a biztosítónak azokra -a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges- kérdéseire, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.
A szerződő (biztosított) változás-bejelentési kötelezettsége keretében köteles a szerződéskötés után a kockázati viszonyokban bekövetkező lényeges változásokról, - de minimum azokról, amelyekre az ajánlat, illetve a kötvény adatot tartalmaz - nyolc napon belül írásban értesíteni a biztosítót; különösen akkor, ha a szerződés megkötésekor a biztosító rendelkezésére bocsátott adatokban, okiratokban változás állt be.
A közlési illetve változás-bejelentési kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
A biztosított köteles az ellene indított peres eljárásról a biztosítót értesíteni. A biztosító a biztosított kérésére jogosult beavatkozni.
X. Kármegelőzés, kárenyhítés, kárbejelentés, kárrendezés és a biztosító szolgáltatása
A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. Ennek keretében különösen köteles:
- a fuvarozó vagy más szállítmányozó megválasztásában, az útirány megállapításában és egyéb kötelezettségei teljesítésében a gazdaságosság és a küldemény biztonságának figyelembevételével eljárni,
- a kár bekövetkezése esetén a szükséges hatósági bejelentéseket (rendőrségi feljelentés, tűzrendészeti hatóság vagy a mentőszolgálat értesítése) megtenni,
- a biztosító által javasolt kárbiztost haladéktalanul értesíteni, és a szemle elvégzésével megbízni,
A kárenyhítés költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
A biztosított köteles haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított öt munkanapon belül írásban értesíteni a biztosítót abban az esetben, amikor hozzá kártérítési igénybejelentés érkezik.
A biztosító a káresemény bejelentését követően a lehető legrövidebb időn belül köteles a kár nyilvántartásba vételét a biztosított felé visszaigazolni, valamint a kért intézkedésekről a biztosítottat tájékoztatni, illetve a kár elbíráláshoz szükséges benyújtandó okmányok listáját közölni.
A biztosított köteles a káreseményhez kapcsolódó, a kár elbírálásához szükséges valamennyi bekért okmányt és dokumentumot a biztosító rendelkezésére bocsátani, a szükséges felvilágosításokat a biztosító részére megadni, és lehetővé tenni azok tartalmának ellenőrzését.
Amennyiben fenti tájékoztatási kötelezettségek nem teljesítése esetén a káresemény lényeges körülményei kideríthetetlenné válnak, a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be.
A biztosított felelősségének megállapítása esetén, a kárigény elbírálását követően a biztosító szolgáltatása a kért okmányok benyújtásától számított 30 napon belül esedékes.
A kártérítés összegét a biztosító közvetlenül a károsultnak folyósítja. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.
Biztosító csak akkor köteles biztosított részére teljesíteni, ha a biztosított jelzi ez irányú igényét, és hitelt érdemlő módon bizonyítja a károsulti követelés kiegyenlítését. Ebben az esetben a biztosító szolgáltatása esedékességének 30 napos határideje ezen okmány beérkezésétől veszi kezdetét.
A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.
A kártérítés forintban (HUF) történik, kivéve, ha a kár devizában merült fel, és a kártérítésre jogosult devizakülföldi.
Amennyiben a biztosító a kárigényt elutasítja, köteles azt a biztosítottal írásban közölni, valamint a biztosított által benyújtott eredeti okmányokat hiánytalanul visszajuttatni.
XI. A biztosító visszkereseti joga
A Biztosítót a károsulttal szemben a Biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti. A szándékos károkozás, továbbá a súlyos gondatlanságnak a jelen szerződésben megállapított eseteiben azonban követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.
Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül, ha:
- A kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódult állapotban okozta.
- A biztosított hatósági engedély nélkül folytatott tevékenységgel összefüggésben okozott kárt.
- A biztosított a biztosító felhívása ellenére nem változtatott azon károkozási körülményen, ami ezt megelőzően már károkat eredményezett.
- A biztosított, harmadik személy káreseményre történő figyelmeztetése, illetve hivatalos értesítése ellenére a szükséges intézkedéseket nem tette meg, és ez káresemény bekövetkeztéhez vezetett.
- A bíróság jogerős ítéletében megállapította a Biztosított súlyos gondatlanságát.
A biztosító -a fent leírtak figyelembevételével- továbbá követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését a kár azon része tekintetében is, amely azért következett be, mert a biztosított az adott helyzetben tőle elvárhatóan nem enyhítette a kárt,
- feltéve, hogy a károsult nem volt abban a helyzetben, hogy kárát enyhítse, és
- a további károkozás kizárólag a biztosított súlyosan gondatlan magatartásával vagy szándékosságával van okozati összefüggésben.
XII. Adatvédelem és biztosítási titok
A biztosító bármely tudomására jutott és rendelkezésére bocsátott személyes adatot vagy információt biztosítási titokként kezel, és harmadik személynek csak az érintett hozzájárulásával adja ki. Ilyen hozzájárulás nélkül ezen adatok csakis a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. tv. 97.§. -ban az ott tételesen felsorolt szerveknek és feltételek mellett adhatók ki.
XIII. Általános rendelkezések
A jognyilatkozatok érvényessége: A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerződő (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének jut tudomására. A biztosítottal történő kapcsolattartás az általa a szerződésben megjelölt címen történik. Névre szóló címzés hiánya -az előbbiek betartása mellett- a nyilatkozat érvényességét nem érinti.
Elévülés: A biztosítási szerződésből eredő igények elévülése egy év, amelyet a kárigény biztosítottnak történt bejelentésétől kell számítani. A biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított elleni követelés a biztosítotthoz történt bejelentéskor elévült.
XIV. Bírósági illetékesség
Jelen szabályzat alapján megkötött szerződésből eredő jogvitára nézve – értékhatártól függően - a
Fővárosi Bíróság vagy a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagosan illetékes.