Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

SIGNAL NYUGDÍJ BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 4

1. Bevezetés 4

2. Fogalmak, meghatározások 4

3. Általános szabályok, meghatározások 5

3.1. A biztosítási szerződés alanyai 5

3.2. Biztosítási események 6

3.3. Biztosítási szolgáltatások 6

3.4. A biztosítási szolgáltatás terhére történő levonások 7

3.5. Biztosítási szolgáltatás igénybevételének módja 7

4. A biztosítási szerződés létrejötte 7

4.1. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete, várakozási idő 8

4.2. A biztosítás tartama 8

4.3. A biztosítás hatálya 8

5. A biztosítási szerződés díja és költségei 8

5.1. Díjak 8

5.2. Xxxxxxxxx 0

6. A biztosítási díj fizetése 9

6.1. Eseti díjak 10

6.2. Fizetési késedelem 10

7. Alapkezelők befektetési alapjai 11

7.1. Befektetési alapok 11

8. Bónusz 12

8.1. Díj bónusz 12

8.2. Hozamplusz bónusz 12

8.3. Bónuszvesztő események 13

9. Szerződés módosításának lehetőségei 13

9.1. A biztosítási fedezetek és a befektetési díjrész módosítása 13

9.2. Átirányítás 14

9.3. Áthelyezés 14

9.4. Díjmentesítés 14

9.5. Rendszeres pénzkivonás 15

9.6. Részleges visszavásárlás 15

9.7. Eseti pénzkivonás 15

9.8. Értékkövetés 15

10. A biztosítási szerződés megszűnése 16

10.1. Visszavásárlás 16

10.2. A 30 napos felmondás 16

10.3. Felmondás a Biztosító részéről 17

10.4. Rendes Felmondás 17

11. A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei 17

11.1. Közlési és változás bejelentési kötelezettség 17

11.2. Biztosító titoktartási kötelezettsége 17

11.3. Személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók 20

Tájékoztatás kérése 20

Helyesbítés 21

Törlés 21

Zárolás 21

Nyilvánosságra hozatal 21

11.4. Felmentés, felhatalmazás 21

11.5. Szerződésre jellemző értékek módosítása 21

11.6. Napi tájékozódási lehetőség 21

12. A biztosító teljesítése 21

12.1. A biztosítási esemény bejelentése 21

12.2. A szolgáltatásra jogosult személy 22

12.3. A biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez szükséges iratok 22

12.4. A visszavásárlási összeg kifizetéséhez szükséges iratok 23

13. A kötvény 23

14. A szolgáltatás kifizetése 23

14.1. Mentesülés 23

14.2. Kizárások 23

15. Elévülés 24

16. Hitelfedezet 24

17. Panaszok, kérelmek bejelentése 24

17.1. Panaszkezelés 24

18. Egyéb rendelkezések 25

19. Kiegészítő biztosítások 25

20. Az adójóváírásra vonatkozó szabályok 25

ADÓTÁJÉKOZTATÓ A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSHEZ 26

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ AZ ITREND SZOLGÁLTATÁSRÓL 28

iTREND SZOLGÁLTATÁS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 29

1. Fogalmak 29

2. Az iTrend szolgáltatás igénylése 29

3. Az iTrend szolgáltatás működése 29

4. Az iTrend szolgáltatás módosítása, megszűnése 30

5. Szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek 31

MELLÉKLET AZ iTREND SZOLGÁLTATÁS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEIHEZ 32

1. Az iTrend szolgáltatás működéséhez kapcsolódó paraméterek értéke 32

2. Az iTrend szolgáltatásba bevont Megfigyelt alapok 32

3. Az iTrend szolgáltatásba bevont Menekülő alap 32

4. Az iTrend szolgáltatás költsége: 0 Ft 32

MELLÉKLETEK A SIGNAL NYUGDÍJ BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT

ÉLETBIZTOSÍTÁS SZERZŐDÉSHEZ 33

1. számú melléklet: Választható alapok a képviselt befektetési kockázat szerint 33

2. számú melléklet: Visszavásárlási táblázat 53

3. számú melléklet: A szerződésre jellemző értékek 54

4. számú melléklet: Alapbiztosítás díjtábla 55

5. számú melléklte: TKM nyilatkozat 57

SIGNAL NYUGDÍJ BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

1. Bevezetés

Jelen szerződési feltételek a Polgári Törvénykönyv 2013. évi

V. tv (Ptk.) és a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. tv. (Bit.) szabályai alapján jöttek létre és az alkalmazásával megkötött biztosítási szerződésre a magyar jog irányadó. Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 10. sz. melléklete A) részének megfelelő ügyféltájékoztatónak minősülnek. Az ügyféltájékoztató elemeinek minősülő ré- szek a szövegben dőlt betűkkel olvashatóak.

Társaságunk cégneve: SIGNAL Biztosító Zrt. Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Tulajdonosa: SIGNAL IDUNA Holding (Németország)

Központi ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.

Telefon: (000) 000 0000;

Egyéb elérhetőség: xxxx@xxxxxx.xx,

xxx.xxxxxx.xx

Felügyelő hatóság: a pénzügyi közvetítőrendszer felügye- letével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nem- zeti Bank.

2. Fogalmak, meghatározások

Adminisztrációs költség: a biztosító által a befekte- tési egységek vételével, eladásával és nyilvántartásával összefüggő költségek fedezeteként, minden biztosítási évfordulón felszámított költség.

Alapbiztosítás: az életbiztosítási szerződéshez kötele- zően választandó életbiztosítási fedezet, mely önállóan, más biztosítási fedezet nélkül is létrejöhet.

Aktuális életbiztosítási összeg: az életbiztosítási fe- dezet egy meghatározott időpontban érvényes biztosí- tási összege, mely a biztosított elhalálozása esetén kerül kifizetésre.

Aktuális kor: a biztosított életkora egy meghatározott időpontban. Számítása: A legutolsó biztosítási évforduló évéből kivonjuk a születési évet.

Áthelyezés: a befektetési egységek átváltása az egyik befektetési alapból egy másik befektetési alapba.

Átirányítás: a jövőbeli rendszeres díjak befektetési ala- pok közötti felosztásának módosítása.

Befektetési egység: a befektetési alap befektetései- ben való arányos részesedést megtestesítő elszámolási egység.

Befektetési egység belépési ára: a befektetési alap nettó eszközértékének és a befektetési alapba tartozó befektetési egységek darabszámának hányadosa; az az ár, amellyel a biztosító a befizetett díjnak a befektetési

egységek vásárlására fordított részét (befektetési díjrész) befektetési egységekké számítja át.

Befektetési egység szolgáltatási ára: az az ár, ame- lyen a biztosító a szolgáltatás kiszámítása során a befek- tetési egységeket elszámolja. Szolgáltatási áron történik minden olyan befektetési egység visszaváltás elszámolá- sa, amikor a befektetési egységek értéke kifizetésre kerül vagy a biztosítási szerződés díját fedezi.

Befektetési egységek aktuális szolgáltatási érté- ke: a befektetési egységek aktuális darabszámának az aktuális szolgáltatási áron számított értéke.

Befektetési díjrész: a biztosítási díjnak az a része, melyből a biztosító a szerződő részére befektetési egy- ségeket vásárol.

Belépési kor: a biztosított személy életkora a biztosítás technikai kezdetének időpontjában. A belépési kor úgy kerül meghatározásra, hogy a szerződés technikai kez- detének évszámából levonásra kerül a biztosított szüle- tési évszáma.

Biztosítási esemény: amikor a meghatározott esemény(ek) alapján a biztosító szolgáltatási kötelezett- sége beáll.

Biztosítási év: az az időszak, amely minden évben a biz- tosítási évforduló napján kezdődik és ettől számított egy évig tart.

Biztosítási évforduló: minden naptári évben a biztosí- tás technikai kezdetének megfelelő naptári nap.

Biztosítás technikai kezdete: a biztosítási ajánlaton és a kötvényen szereplő, a biztosítás kezdetét megadó időpont, az ajánlat aláírását követő hónap elseje.

Bónusz számla: a bónusz befektetési egységek nyil- vántartására szolgáló számla.

Életbiztosítási fedezetre fordított díjrész: a biztosí- tási díjnak az része, amelyből a biztosító az életbiztosítási kockázatot fedezi. A biztosító az életbiztosítási kockázat fedezeteként szolgáló díjat a szerződés díjfizetési gyako- riságának megfelelően számítja fel.

Eseti díj: a szerződő által a rendszeres biztosítási díjon felül fizetett díj.

Eseti befektetési egységek: az eseti díjból vásárolt befektetési egységek, továbbá a bónusz számláról az eseti számlára áthelyezett bónusz befektetési egységek- ből képzett befektetési egységek.

Eseti befektetési egységek visszavásárlási értéke: az eseti befektetési egységeknek az aktuális szolgáltatá- si áron számított értéke.

Felhalmozási befektetési egységek: a 30. biztosítási hónapot követő hónapokra esedékes rendszeres díj be- fektetési díjrészéből vásárolt befektetési egységek.

Felhalmozási befektetési egységek visszavásár- lási értéke: a felhalmozási befektetési egységeknek az aktuális szolgáltatási áron számított értéke.

Fogyasztó: olyan természetes személy, aki önálló foglal- kozása, üzleti tevékenysége körén kívül jár el.

Forgalmazási nap: az a munkanap, amely nem minő- sül forgalmazási szünnapnak és amelyre vonatkozóan az alapkezelő az egyes alapokra vonatkozóan árfolyamot tesz közzé.

Hónapforduló: minden hónap első napja.

Indexnövekmény: Az értékkövetés végrehajtását meg- előző befektetési díjrész értékének és az értékkövetést követő befektetési díjrész értékének különbözete.

Kezdeti befektetési egységek: a biztosítás első 30 hónapjára esedékes rendszeres díjak befektetési díjré- széből, valamint a szerződés kezdetétől számított első

11. évfordulóig, egy adott értékkövetést követő 24 hó- napra esedékes indexnövekményből vásárolt befektetési egységek.

Kezdeti befektetési egységek visszavásárlási ér- téke: a kezdeti befektetési egységek – a jelen szerződési feltételek 2. számú mellékletében található – visszavásár- lási táblázatban feltüntetett megfelelő százalékának ak- tuális szolgáltatási áron számított értéke.

Kezelési költség: a biztosító adott szerződés nyilván- tartásával összefüggő költségének fedezetéül szolgáló költség. A biztosító a kezelési költséget a szerződés díjfi- zetési gyakoriságának megfelelően számítja fel.

Kockázatviselés kezdete: az az időpont, melyet köve- tően bekövetkező biztosítási események esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beáll.

Kockázatviselési időszak: az az időszak, mely egy adott életbiztosítási fedezet kockázatviselésének hatálybalépésé- vel kezdődik és ugyanazon életbiztosítási fedezet megszű- néséig tart.

Lényeges körülmények: minden olyan körülmény, amely a biztosító által átvállalt kockázatra kihatással van, különösen azok a körülmények, melyek az ajánlati doku- mentációban és az egészségi nyilatkozatban szerepelnek.

Rendszeres díj: a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően fizetendő biztosítási díj.

Szerződő számlája: a szerződéskötést követően a biz- tosító által létrehozott elkülönített számla, mely az alapke- zelő befektetési alapjaihoz kötött befektetési egységek, valamint a befizetett díjak és költségek nyilvántartására szolgál az adott szerződés vonatkozásában.

Szolgáltatási árrés: a befektetési egységek szolgálta- tási árának és belépési árának különbözete, mely a belé-

pési ár százalékában van meghatározva. Mértékét a jelen szerződési feltételek 3. számú melléklete tartalmazza.

Tranzakciós költségek: a szerződő által kezdeménye- zett, a szerződés módosítására irányuló változtatások költ- sége (pl. befektetési alapok közötti áthelyezés költsége).

Visszavásárlási érték: a kezdeti-, felhalmozási- és eseti befektetési egységek visszavásárlási értékeinek összege.

3. Általános szabályok, meghatározások

3.1. A biztosítási szerződés alanyai

Szerződő: a biztosítóval szerződést kötő fél, aki a biz- tosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal és a szerző- déssel kapcsolatosan a jognyilatkozatok megtételére jogosult.

Jelen szerződési feltételek alapján létrejött életbiztosítási szerződés szerződője csak természetes személy lehet.

Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási ese- mény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szer- ződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat kö- teles tájékoztatni.

Biztosított: az a természetes személy, akinek kocká- zatviselési időszakon belüli elhalálozása, illetve egészsé- gi állapotával kapcsolatban vállalt biztosítási események bekövetkezése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezett- sége beáll.

A biztosítási szerződésben a szerződő és a biztosított személye különválhat. A biztosított a szerződő írásbeli beleegyezésével a szerződésbe szerződőként bármikor beléphet. A belépésről a biztosítót írásban értesíteni kell.

A biztosított személy belépési korát a biztosító úgy hatá- rozza meg, hogy a szerződés technikai kezdetének év- számából levonja a biztosított születésének évszámát.

Jelen életbiztosítási szerződés kizárólag 18-44 év közötti személyekre köthető.

A biztosítási tartam meghatározásának speciális jellege miatt az életbiztosítási szerződés arra a 45 éves belépé- si korú biztosítottra is megköthető, akinek születésnapja (hónap, nap) a biztosítási szerződés technikai kezdetét (hónap, nap) követi, vagy azzal azonos napra esik.

A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájá- rulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép.

A biztosított a szerződésbe szerződőként bármikor be- léphet. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A belépésről a biztosítót írásban értesíteni kell.

A nyugdíjbiztosítási szolgáltatások jogosultja – a haláleseti szolgáltatás kivételével – kizárólag a biztosított lehet.

Jelen életbiztosítási szerződéshez további biztosított nem kapcsolható.

Kedvezményezett: a biztosító szolgáltatására jogosult személy, aki lehet:

− a szerződésben megnevezett személy, vagy

– a biztosított törvényes örököse, ha a szerződés- ben kedvezményezettet nem jelöltek meg.

Az életbiztosítási szerződés elérési kedvezményezettje a biztosított. Az elérési kedvezményezett személye a tar- tam során nem változtatható.

A haláleseti szolgáltatás kedvezményezettje a haláleseti kedvezményezett. A haláleseti szolgáltatás kedvezmé- nyezettjének a biztosított örökösei tekintendők, amennyi- ben haláleseti kedvezményezett nem kerül megjelölésre, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése előtt elhalálo- zik, illetve jogutód nélkül megszűnik.

A szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett – a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával

– a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor más haláleseti kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, akkor a kedvezményezett je- löléséhez, illetve módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges. A kedvezményezett kijelö- lése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezése előtt elhalálozik. Ilyen esetben a biztosított vagy a biztosított örököse a kedvezményezett, ha új kedvezményezettet nem neveznek meg.

Ha a szerződő fél a biztosítotthoz intézett írásbeli nyi- latkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvez- ményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, aki- nek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

3.2. Biztosítási események

A biztosítási szerződés szempontjából biztosítási ese- ménynek minősül

3.2.1. a biztosítottnak a kockázatviselési időszakon belül bekövetkező elhalálozása,

3.2.2. a biztosított társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultságának megszerzése, vagy

3.2.3. a biztosítottnak a szerződés létrejöttekor érvé- nyes öregségi nyugdíjkorhatár időpontjában (le- járati időpont) való életben léte (elérés), vagy

3.2.4. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény, és e törvény fel- hatalmazásából megalkotott jogszabályok alap- ján a biztosított egészségkárosodását a fenti jogszabályokban kijelölt szerv legalább 40%-os mértékben állapítja meg.

3.3. Biztosítási szolgáltatások

A biztosító a befektetési egységek aktuális szolgáltatási értékét úgy határozza meg, hogy a szolgáltatás kifizetése jogalapjának meghatározásához szükséges utolsó doku- mentumnak a biztosító központjába történő beérkezését követő forgalmazási napon (T nap) indított megbízása alapján az 1. melléklet I.1.pontjában (eladás) meghatáro- zott napi szolgáltatási árfolyamon számított értéket veszi alapul.

A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a szer- ződő által igazolhatóan már megfizetett, de a szerződő számláján még jóvá nem írt biztosítási díjat is kifizeti a biz- tosítási szolgáltatással együtt.

A biztosító a 3.2. pontban felsorolt biztosítási események közül az elsőként bekövetkezett biztosítási esemény alap- xxx xxxxx szolgáltatást.

Amennyiben az 3.2. (kivéve a rokkantsági vagy a rehabi- litációs ellátásra való jogosultságot) pontban meghatáro- zott biztosítási eseményekre tekintettel történő szolgálta- tásig a szerződés technikai kezdetétől nem telik el a 10 év, akkor a biztosító kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti nem csökkenő ösz- szegű járadékszolgáltatást nyújt. A biztosító a járadék- szolgáltatást a folyósítás megkezdésétől számított 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtja.

A nyugdíjjogosultság megszerzéséről, az erre illetékes szerv által kiállított határozat másolatának biztosítóhoz történő beérkezését követően a Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén járó szolgáltatást váltja át járadékszolgáltatásra.

A biztosító a járadékszolgáltatást a járadékszolgáltatás kezdetének időpontjában érvényes járadékbiztosítási fel- tételei szerint nyújtja.

Amennyiben a folyósítandó járadék nagysága nem éri el az igénylés időpontjában érvényes – a biztosító által al- kalmazható járadékbiztosítási termékben meghatározott

– minimális járadéknagyságot, a biztosító jogosult olyan járadékfolyósítási gyakoriságot választani, ami feltételei- nek megfelel.

A biztosító a járadékszolgáltatást bankszámlára történő utalás formájában teljesíti.

A biztosító a biztosítási események bekövetkezésekor az alábbi szolgáltatásokat teljesíti:

3.3.1. Haláleseti szolgáltatás

A biztosító az életbiztosítási fedezet aktuális biztosítási összegét és az életbiztosítási szerződés visszavásárlási értékét fizeti ki, vagyis a szerződésen nyilvántartott kezde- ti befektetési egységek visszavásárlási értékét, valamint a felhalmozási és eseti befektetési egységek (beleértve az adójóváírásokból képzett egységek) aktuális szolgáltatási áron számított értékét.

A díjfizetési tartam lejáratának napja és az elérési dátum közötti időszakra vonatkozóan a biztosító halálesetre

vonatkozó kockázatviselése a szerződő számláján nyil- vántartott kezdeti befektetési egységek, továbbá a fel- halmozási és eseti befektetési egységek (beleértve az adójóváírásokból képzett egységek) aktuális szolgáltatási értékeire áll fenn.

3.3.2. Nyugdíjba vonulás szolgáltatás

A biztosító az életbiztosítási szerződés visszavásárlási ér- tékét fizeti ki, vagyis a szerződésen nyilvántartott kezdeti befektetési egységek visszavásárlási értékét, valamint a felhalmozási és eseti befektetési egységek (beleértve az adójóváírásokból képzett egységek) aktuális szolgáltatási áron számított értékét.

3.3.3. Nyugdíjkorhatár elérési szolgáltatás

A biztosító a szerződő számláján nyilvántartott kezdeti befektetési egységek, továbbá a felhalmozási- és ese- ti befektetési egységek (beleértve az adójóváírásokból képzett egységek) aktuális szolgáltatási értékeinek ösz- szegét fizeti ki.

3.3.4. Legalább 40%-os egészségkárosodás szolgáltatás

A biztosító az életbiztosítási szerződés visszavásárlási ér- tékét fizeti ki, vagyis a szerződésen nyilvántartott kezdeti befektetési egységek visszavásárlási értékét, valamint a felhalmozási és eseti befektetési egységek (beleértve az adójóváírásokból képzett egységek) aktuális szolgáltatási áron számított értékét.

3.4. A biztosítási szolgáltatás terhére történő levonások

Biztosítási esemény bekövetkezése estén a biztosító jogosult a biztosítási szolgáltatásból levonni a már ese- dékessé vált, de meg nem fizetett életbiztosítási díjat, a kezelési költséget, illetve az esedékessé vált, de le nem vont adminisztrációs költséget.

3.5. Biztosítási szolgáltatás igénybevételének módja

A biztosítási szolgáltatást a jogosult egy összegben ve- heti fel.

4. A biztosítási szerződés létrejötte

A biztosítási szerződés akkor is létrejön – a biztosítási ajánlatba foglalt tartalommal –, ha a biztosító a fogyasz- tó által tett ajánlatra, az ajánlat a biztosítónak vagy kép- viselőjének történő átadásától számított 15 napon belül

– ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizsgálatra van szükség, 60 napon belül- nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlaton a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosí- tó által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat szerinti tartalommal - az ajánlatnak a biztosító ré- szére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szer- ződés lényeges kérdésben eltér a biztosító szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számí- tott tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően mó- dosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

A biztosított az ajánlat megtételekor minden esetben kö- teles egészségi nyilatkozatot tenni. A biztosítottnak a nyi- latkozatot a valóságnak megfelelően és hiánytalanul kell kitöltenie.

A biztosító által feltett kérdésekre adott válaszokkal a biz- tosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A biztosító az ajánlat elfogadása előtt kockázatelbírálást végez, mely- nek során a biztosított orvosi vizsgálatát, illetve egyéb írá- sos nyilatkozatait kérheti. A biztosító jogosult az így tu- domására jutott adatokat ellenőrizni. A kockázatelbírálás eredményétől függően a biztosító az ajánlatot elfogadja vagy elutasítja, illetve az ajánlatra módosító javaslatot tesz. Az ajánlat esetleges elutasítását, illetve a módosító javaslatot a biztosító nem köteles megindokolni. A szer- ződő a módosító javaslatot – annak közlésétől számított 15 napon belül – írásban elutasíthatja. Ha a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szerep- lő eltérést a kötvény átvételétől számított 15 napon belül írásban nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja.

Az orvosi vizsgálaton részt vett biztosított az egészség- ügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében jogosult a vizsgálati eredményeket az egészségügyi szolgáltatónál megismerni.

Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzés- től számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban fel- mondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a kö- vetkezményre a módosító javaslat megtételekor a szerző- dő fél figyelmét felhívta.

Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvételét követően 15 na- pon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltéré- sekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésekre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tar- talmával jön létre.

4.1. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete, várakozási idő

A szerződés – ellenkező megállapodás hiányában – az azt követő nap 0. órájától lép hatályba, amikor a szerződő a biztosítás első, illetve egyszeri díját a biztosító számlá- jára átutalja, vagy csekken befizeti, vagy amikor a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, feltéve, hogy a szerződés már létrejött, vagy utó- lag létrejön. Ha a szerződő a díjat a díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező képviselőnek fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a bizto- sító számlájára beérkezettnek kell tekinteni. A szerződő fél ettől eltérő esetben azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

A biztosítási alkusz nem minősül a biztosító képviselőjé- nek. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatályba- lépésének időpontjában kezdődik. A biztosító az alapbiz- tosítás vonatkozásában várakozási időt nem köt ki.

4.2. A biztosítás tartama

Jelen biztosítási szerződés tartama határozott.

A biztosítási szerződés minimális tartamát a 3. számú melléklet tartalmazza.

A biztosítási szerződés esetén a díjfizetési tartam lejára- tának napja a szerződés létrejöttekor a biztosítottra irány- adó öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi elérését megelőző biztosítási évforduló.

A biztosítási szerződés speciális jellege miatt a díjfizetési tartam lejáratának napja és az elérési szolgáltatásra való jogosultság megszerzésének napja (elérési dátum) a fen- tiek szerint elválik egymástól.

A tartam meghosszabbítása nem lehetséges.

4.3. A biztosítás hatálya

Az életbiztosítási szerződés hatálya – ellenkező szerződé- ses kikötés hiányában – egyaránt kiterjed a belföldön és a külföldön bekövetkezett biztosítási eseményekre.

5. A biztosítási szerződés díja és költségei

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerző- dések esetében a biztosító díjakat és költségeket határoz meg. A biztosítási szerződés díjait a szerződő a szerző- dés díjfizetési gyakoriságának megfelelően köteles meg- fizetni. A biztosítási szerződés költségei – kivéve a tranz- akciós költségek – évente egyszer, a biztosítási évfordu- lón kerülnek levonásra. Ezeket a költségeket a biztosító a befektetési egységek visszaváltásával érvényesíti. A költségek aktuális mértékét a jelen szerződési feltételek

3. számú melléklete tartalmazza.

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a szerződés megszűnik, a biztosítót az egész biztosítási évre járó díj megilleti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben

a biztosító addig a napig járó díj megfizetését kérheti, amikor a kockázatviselés véget ér.

A szerződő nem követelheti a befizetett díjak visszafizeté- sét – kivéve a 30 napon belüli felmondás 9.2. pontjában foglaltakat – amennyiben a kockázatviselés már megkez- dődött.

5.1. Díjak

A biztosítási szerződés díja az alábbi elemekből tevődik össze:

− befektetési díjrész,

− életbiztosítási fedezet díja,

− kezelési költség.

5.1.1. Befektetési díjrész

A befektetési díjrész a szerződés biztosítási díjának azon része, amelyből a biztosító a szerződő rendelkezése alapján, a szerződő által meghatározott befektetési ala- pokban befektetési egységeket vásárol.

A biztosító meghatározhatja a biztosítási szerződés be- fektetési díjrészének minimális összegét. Az érvényes mi- nimális összegeket a jelen szerződési feltételek 3. számú melléklete tartalmazza.

5.1.2. Életbiztosítási fedezet díja

5.1.2.1. Az életbiztosítási fedezet (alapbiztosítás) kezdeti biztosítási összegét szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A biztosító a szerző- dő által választott biztosítási összeghez tartozó kockázati díjat a mindenkori érvényes díjsza- bása alapján határozza meg, a biztosított élet- kora és egyéb kockázatok (sport, foglalkozás, egészségi állapot stb.) alapján.

5.1.2.2. A biztosító az életbiztosítási fedezet díját a biz- tosított belépési kora alapján határozza meg, mely díj a szerződés tartama során – az érték- követés kivételével – mindaddig változatlan ma- rad, ameddig a szerződő a biztosítási összeg módosítására vonatkozó kérelmet nem nyújt be a biztosítónak. Értékkövetés esetén a biztosító a biztosított aktuális korát veszi alapul a meg- emelt kockázati díj kiszámításakor.

5.1.2.3. A biztosító által meghatározott biztosítási ösz- szeg fölött a biztosító orvosi vizsgálatot is kér- het.

5.1.2.4. A biztosító meghatározhatja az életbiztosítási fedezet minimális biztosítási összegét. A szer- ződéskötéskor érvényes minimális összeget a jelen szerződési feltételek 3. számú melléklete, míg a díjtételeket a jelen szerződési feltételek 4. számú melléklete tartalmazza.

5.1.3. Kezelési költség

A biztosító adott szerződés nyilvántartásával összefüg- gő költségének fedezetéül szolgáló díjrész. A biztosító a kezelési költséget a szerződés díjfizetési gyakoriságának

megfelelően számítja fel. A kezelési költség aktuális mér- tékét a jelen szerződési feltételek 3. számú melléklete tartalmazza.

5.2. Költségek

A biztosítási szerződés költségei az alábbiak:

− adminisztrációs költség,

− kezdeti költség,

− tranzakciós költségek.

5.2.1. Adminisztrációs költség

A biztosító éves adminisztrációs költséget számít fel a befektetési egységek vételével, eladásával és nyilván- tartásával összefüggő költségeinek fedezetére. Az ad- minisztrációs költség mértékével a biztosító évente egy alkalommal, a biztosítási évfordulón, a szerződő kezdeti, felhalmozási, eseti és bónusz befektetési egységeinek darabszámát csökkenti. Amennyiben a biztosítási szer- ződés a biztosítási évfordulót megelőzően megszűnik, a biztosító jogosult a szerződés megszűnését megelőző évforduló és a megszűnés időpontja közötti időszakra az adminisztrációs költséget arányosan levonni. Az ad- minisztrációs költség aktuális mértékét a jelen szerződési feltételek 3. számú melléklete tartalmazza.

Az éves adminisztrációs költséget a biztosító jogosult biztosítási évente egyszer változtatni, de annak mértéke a 2,5 %-ot nem haladhatja meg.

5.2.2. Kezdeti költség

A kezdeti költség mértékével a biztosító a biztosítási évfordulón a szerződő kezdeti befektetési egységeinek darabszámát csökkenti. A kezdeti költség a kezdeti be- fektetési egységek darabszámának százalékában van meghatározva. A kezdeti költség mértékét és a levonás tartamát a jelen szerződési feltételek 3. számú melléklete tartalmazza.

5.2.3. Tranzakciós költségek

A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a szerző- dő kérésére történő módosítások végrehajtásához kap- csolódóan tranzakciós költséget számolhat fel. A tranz- akciós költségek típusait, aktuális mértékét és a levonás szabályait a jelen szerződési feltételek 3. számú mellék- lete tartalmazza.

6. A biztosítási díj fizetése

A biztosítás folyamatos díja éves díj, ami fizethető fél- éves, negyedéves és havi részletekben is. A biztosítási díjat annak a biztosítási évnek a végéig kell megfizetni, amelyben a biztosított elhalálozik. A díjfizetés gyakorisá- gát a szerződő az ajánlattételkor határozza meg, azonban azt bármelyik biztosítási évfordulón megváltoztathatja, ha a változtatási szándékot a biztosítási évforduló előtt leg- alább 30 nappal írásban közli a biztosítóval. A változtatás költségét a jelen szerződési feltételek 3. számú melléklete tartalmazza. A biztosítás első rendszeres díjával azonos összegű díjelőleg a szerződés létrejöttekor, minden ké- sőbbi díj pedig annak a díjfizetési időszaknak (biztosítá-

si év, félév, negyedév, hónap) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

A szerződés kezdetétől számított első 30 hónapra ese- dékes rendszeres díjakat a biztosító kezdeti befektetési egységekben helyezi el.

A 30. hónapot követő hónapokra esedékes rendszeres díjak tekintetében a biztosító eljárása a következő:

− az értékkövetésből eredő, a befektetési díjrészre vonatkozó, értékkövetést követő 24 hónapra ese- dékes díjnövekmény (továbbiakban: indexnövek- mény) összegéből kezdeti befektetési egységeket vásárol , míg

− a befektetési díjrész indexnövekménynek nem mi- nősülő részéből felhalmozási befektetési egysé- geket vásárol a szerződő részére.

Az indexnövekményből a biztosító az alábbi események valamelyikének bekövetkezéséig képez kezdeti befekte- tési egységeket:

− a befektetési díjrész csökkentése,

− a szerződés teljes vagy részleges díjmentesítése, függetlenül attól, hogy az a szerződő kérésére, vagy díj nem fizetés következményeként történik,

− bármilyen a szerződés megszűnését okozó ese- mények,

− a szerződés 12. évfordulójának elérése.

A fenti események bekövetkezését követően – kivétel a szerződés megszűnése és a díjmentesítés – a biztosító az indexnövekményből felhalmozás befektetési egységeket vásárol.

A biztosító a szerződő által befizetett folyamatos bizto- sítási díjból levonja a kezelési költséget, az életbiztosítá- si fedezet díját, és ha az így megmaradt díjrész eléri a szerződő által vállalt befektetési díjrészt, akkor azt egész darabszámra lefelé kerekítve váltja át befektetési egysé- gekké. Ha a levonások után megmaradó összeg nem éri el a szerződő által vállalt befektetési díjrészt, a megma- radó összeget a biztosító nem fekteti be az alapkezelők befektetési alapjaiba, hanem a szerződő számláján tartja nyilván, és ez az összeg nem kamatozik.

Ha a szerződő több biztosítási időszakra vonatkozó rend- szeres biztosítási díjat előre, vagy esedékes díjánál na- gyobb összeget fizet be, a biztosító ebből az esedékes díjakat és az esetlegesen elmaradt rendszeres díjakat pó- tolja. A fennmaradó összeg a szerződő számláján marad mindaddig, amíg a szerződőnek ismételten díjfizetési kö- telezettsége nem keletkezik, melyet a biztosító a számlán lévő összegből egyenlít ki. A számlán így maradó összeg nem kamatozik.

A biztosítás technikai kezdete a biztosítási ajánlaton és a kötvényen szereplő, a biztosítás kezdetét megadó idő- pont (mindig a hónap elseje).

A szerződő a biztosítási díj fizetésére vonatkozó kötele- zettségét abban az időpontban teljesíti, amikor a biztosí- tási díjat (díjrészletet) a biztosító pénztárába befizeti, vagy a biztosító számlájára átutalja. Az első díj jóváírására a szerződő számláján csak akkor kerül sor, ha a biztosító

az ajánlatot kötvényesítette és a díj a biztosító számláján a helyes azonosítókkal (név, lakcím, kötvényszám) jóvá- írásra került. A szerződő számláján minden további díj jóváírására is csak akkor kerülhet sor, ha a díj a helyes azonosítókkal a biztosító számláján jóváírásra került.

A biztosító a szerződő által tett ajánlat kötvényesítése, a befizetett díj esedékessége, valamint jóváírásának idő- pontja közül a későbbi időpontot követő forgalmazási (T) napon indított megbízása alapján a jelen szerződési fel- tételek 1. melléklet I.1. pontjában megadott napi belépési áron (vétel) váltja át a befektetési díjrészt – a szerződő rendelkezésének megfelelően – befektetési egységekre.

6.1. Eseti díjak

A szerződőnek a rendszeres díjfizetésen kívül bármikor le- hetősége van további un. eseti díjak befizetésére is. A be- fizetett eseti díjakból a biztosító eseti befektetési egysé- geket vásárol, melyeket a szerződő számláján elkülönítve tart nyilván. A szerződő köteles az eseti díj befizetéséről a biztosító központját írásban értesíteni és rendelkezni ar- ról, hogy ezt a díjat a biztosító milyen arányban helyezze el az egyes befektetési alapokban vagy portfoliókban.

Az eseti díjak a szerződő rendszeres díjfizetési kötelezett- ségét nem módosítják, azt nem helyettesítik. Ha a szerző- dő eseti díjat szándékozik fizetni, de a rendszeres díjfizeté- si kötelezettségét nem teljesítette, és a szerződésen már érvényes díjelőírás van, akkor a beérkező díjból a biztosító először a rendszeres díjak tekintetében fennálló díjelőírást vagy díjtartozást egyenlíti ki és csak a fennmaradó össze- get helyezi el eseti befektetési egységekben. Ha a szerződő nem jelzi a biztosítónak az eseti befizetést, vagy nem ren- delkezik arról, hogy az eseti díjat milyen arányban kívánja felosztani a befektetési alapok között vagy milyen portfoliót választ, vagy az eseti díjra vonatkozó minimális díjnál kisebb összeget fizet be, illetve a rendszeres díjban fennálló tarto- zás kiegyenlítését követően a fennmaradó összeg kisebb, mint a minimális eseti díj, úgy a biztosító a szerződő további rendelkezéséig azt a szerződő számláján helyezi el, és ha a szerződőnek tartozása keletkezik, akkor azt a biztosító ebből az összegből levonja. A számlán így elhelyezett összeg nem kamatozik.

A biztosító a hiánytalanul kitöltött írásbeli értesítés biztosí- tó központjába történő megérkezésének, valamint a befi- zetett összeg jóváírásának időpontja közül a későbbi idő- pontot követő forgalmazási (T) napon indított megbízása alapján az 1. melléklet I.1. pontjában (vétel) meghatározott napi belépési áron váltja át az eseti díjat – a szerződő rendelkezésének megfelelően – befektetési egységekre.

Az eseti díj minimális összegét a jelen szerződési feltéte- lek 3. számú melléklete tartalmazza. Eseti díj fizetésére akkor is lehetőség van, ha a szerződés díjmentes. A biz- tosító az eseti díj befektetéséről értesítést küld a szerző- dőnek.

6.2. Fizetési késedelem

6.2.1. Amennyiben a szerződő az esedékes rendsze- res biztosítási díjat nem egyenlíti ki, a biztosító a kockázatot az utolsó díjjal fedezett időszak vé- gétől számított 45 napig viseli. Ezen idő alatt a

szerződőnek bármikor lehetősége van az elma- radt díj pótlására, ezzel a kockázatviselés folyta- tólagos megőrzésére. A biztosító a díjfizetésben fennálló tartozásról az esedékességet követő hónapfordulókon értesítést küld a szerződőnek. A biztosító kockázatviselése az utolsó díjjal fe- dezett időszak végétől számított 45. nap utáni időszakra nem áll fenn.

A Biztosító díjjal fedezettnek tekinti azt az idő- szakot, amikor a díjfizetési gyakoriság szerinti forduló napjáig a befektetéshez kötött életbizto- sításra vonatkozó teljes díj megfizetésre került. Ezen időpont után következő időszakot a bizto- sító díjjal nem fedezett időszaknak tekinti.

6.2.2. Amennyiben a szerződő a díjfizetési kötelezett- ségét az értesítések után továbbra sem teljesíti, a biztosító az utolsó díjjal fedezett időszak vé- gétől számított 110. és 120. naptári nap között megvizsgálja a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződést aszerint, hogy van-e eseti befektetési egység nyilvántartva rajta és annak a legutolsó ismert árfolyamon számított értéke elegendő –e a teljes díjtartozás kiegyen- lítéséhez. Mivel a legutolsó ismert árfolyam és a visszaváltás valós árfolyama egymástól eltér, a biztosító akkor hajtja végre a visszaváltást, ha a díjtartozás nem haladja meg az eseti befektetési egységek legutolsó ismert szolgáltatási árfolya- mon számított értékének 95%-át. A biztosító az eseti befektetési egységek visszaváltásából az alapbiztosítás díját, a kezelési költséget és a be- fektetési díjrészt is fedezi.

6.2.2.1. Amennyiben a díjtartozás a jelen életbiztosítá- si szerződés kezdetétől számított 1. biztosítási éven belül keletkezik, valamint a szerződésen vannak eseti befektetési egységek nyilvántartva és azok jelen szerződési feltételek 6.2.2. pontja alapján számított értékéből a teljes díjtartozás rendezhető, a biztosító az elmaradt díja(ka)t az eseti befektetési egységek szolgáltatási áron történő eladása révén érvényesíti.

6.2.2.2. Amennyiben a díjtartozás a jelen életbiztosítá- si szerződés kezdetétől számított 1. biztosítási éven belül keletkezik, és a szerződésen van- nak eseti befektetési egységek nyilvántartva, de azok jelen szerződési feltételek 6.2.2. pontja alapján számított értékéből a teljes díjtartozás nem rendezhető, akkor a befektetési egysé- gekhez kötött életbiztosítás az eseti befektetési egységek szolgáltatási áron történő kifizetésével megszűnik.

6.2.2.3. Amennyiben a díjtartozás a jelen életbiztosítá- si szerződés kezdetétől számított 1. biztosítási éven belül keletkezik, és a szerződésen nincse- nek eseti befektetési egységek nyilvántartva, akkor a befektetési egységekhez kötött életbiz- tosítás kifizetés nélkül szűnik meg.

6.2.2.4. Amennyiben a díjtartozás a jelen életbiztosítá- si szerződés kezdetétől számított 1. biztosítási éven túl, de a szerződés kezdetétől számított 30 hónapon belül keletkezik , valamint a szerződé-

sen vannak eseti befektetési egységek nyilván- tartva, és azok jelen szerződési feltételek 6.2.2. pontja alapján számított értékéből a teljes díjtar- tozás rendezhető, a biztosító az elmaradt díjat az eseti befektetési egységek szolgáltatási áron történő eladása révén érvényesíti.

6.2.2.5. Amennyiben a díjtartozás a jelen életbiztosítá- si szerződés kezdetétől számított 1. biztosítási éven túl, de a szerződés kezdetétől számított 30 hónapon belül keletkezik, és a szerződésen nin- csenek eseti befektetési egységek nyilvántartva, vagy vannak, de azok jelen szerződési feltételek

6.2.2. pontja alapján számított értékéből a teljes díjtartozás nem rendezhető, akkor a befektetési egységhez kötött életbiztosítás visszavásárlásra kerül és a visszavásárlási összeg kifizetésével megszűnik.

6.2.2.6. Amennyiben a díjtartozás a jelen életbiztosítá- si szerződés kezdetétől számított 30 hónapon túl keletkezik, és az életbiztosítási szerződésen vannak eseti befektetési egységek nyilvántartva, és azok jelen szerződési feltételek 6.2.2. pontja alapján számított értéke elegendő a teljes díj- tartozás kiegyenlítésére, a biztosító az elmaradt díjat az eseti befektetési egységek szolgáltatási áron történő eladása révén érvényesíti.

6.2.2.7. Amennyiben a díjtartozás a jelen életbiztosítási szerződés kezdetétől számított 30 hónapon túl keletkezik, és az életbiztosítási szerződésen nin- csenek nyilvántartva eseti befektetési egységek, vagy vannak, de azok jelen szerződési feltételek

6.2.2. pontja alapján számított értékéből a teljes díjtartozás nem rendezhető, akkor a szerződést a biztosító a jelen szerződési feltételek 9.4. pont- jába foglaltak figyelembe vételével részlegesen díjmentesíti az első elmaradt díj esedékességé- nek időpontjára. A részleges díjmentesítés kö- vetkeztében továbbra is fennálló díjfizetési köte- lezettségeket – alapbiztosítás díja és a kezelési költség – a biztosító amennyiben lehetséges az eseti befektetési egységek – és ha ezek száma nullára csökken vagy nincs -, a felhalmozási befektetési egységek szolgáltatási áron törté- nő eladása révén érvényesíti. A biztosító akkor hajtja végre a visszaváltást, ha a díjtartozás nem haladja meg az eseti – és ha ezek száma nullára csökken vagy nincs -, a felhalmozási befektetési egységek legutolsó ismert szolgáltatási árfolya- mon számított értékének 95%-át.

6.2.3. A biztosító a befektetési egységek visszaváltá- sával úgy fedezi a díjtartozást, hogy a szerződő különböző befektetési alapokban lévő befekte- tési egységeinek egymáshoz viszonyított aránya ne változzon. A biztosító alapbiztosításra vonat- kozó kockázatviselése a befektetési egységek visszaváltásának teljesülését követő nap 0 órá- jától kezdődik újra.

6.2.4. Írásbeli nyilatkozatával a szerződő is kérheti a rendszeres biztosítási díj tekintetében fennálló adott díjhátralék eseti, illetve felhalmozási be-

fektetési egységek terhére történő rendezését. Amennyiben a szerződő élni kíván ezen jogával, úgy tudomásul veszi egyben azt is, hogy a fel- halmozási egységek visszaváltásából és újbóli megvételéből többletköltsége keletkezik.

7. Alapkezelők befektetési alapjai

7.1. Befektetési alapok

A biztosító a befektetési díjrészből a szerződő részére a befektetési alapkezelők által működtetett befektetési ala- pokban befektetési egységeket vásárol. Az alapkezelő befektetési alapjai befektetési egységekből állnak, amely egységek a befektetési alap eszközeiben való részese- dést jelentik. A befektetési alap célja az alaphoz tartozó befektetési egységek értékének hosszú távú növelése. A befektetési eredmény (mely lehet nyereség és veszteség is) változtatja az alapkezelő befektetési alapjainak esz- közértékét és ezáltal a szerződő által megvásárolt befek- tetési egységek értékét.

A szerződőnek lehetősége van a biztosító által definiált befektetési portfoliókban is elhelyezni befektetéseit, mely portfóliók aktuális alapfelosztását a jelen szerződési fel- tételek 3. számú melléklete tartalmazza.

A biztosító az alapok felosztása során törekszik a szer- ződő által megadott, ill. a jelen szerződési feltételek 3. számú mellékletében megadott portfolió arányok meg- tartására, azonban a véglegeses felosztás a kerekítések miatt kis mértékben eltérhet azoktól.

Az alapkezelők szerződéskötéskor választható befekte- tési alapjait és az alapkezelők befektetési elveiről szóló tájékoztatást a jelen szerződési feltételek 1. számú mel- léklete tartalmazza. Az alapkezelők különböző befekte- tési alapjai különböző típusú befektetési formát képvisel- nek, melyek a várható hozamban és a befektetés kocká- zatában különböznek egymástól.

A biztosítás megkötésekor a szerződő határozza meg, hogy a rendszeres biztosítási díj befektetési díjrészét, va- lamint az eseti befizetések alkalmával befizetett összeget milyen arányban (százalékban) kívánja az alapkezelők egyes befektetési alapjaihoz kötött befektetési egységek vásárlására fordítani, vagy portfólió választása esetén elfogadja a portfóliókban található alapok előre rögzített felosztási arányát. A biztosító minimális arányt határoz- hat meg, melyet a jelen szerződési feltételek 3. számú melléklete tartalmaz. Az alapkezelőknek jogukban áll új befektetési alapokat létrehozni és meglévő alapokat megszüntetni. Befektetési alap megszüntetésére abban az esetben kerül sor, ha az alap értéke az alapkezelő megítélése szerint nem elegendő az alap gazdaságos működtetéséhez. A biztosító is dönthet úgy egyoldalúan, hogy meghatározott alapok további választására nem nyújt lehetőséget. Amennyiben egy megszűnő alap sze- repel a Biztosító által kínált portfólióban, akkor a Biztosító az adott alap egyoldalú cseréjére, vagy a portfólió meg- szüntetésére egyaránt jogosult.

A biztosító azon szerződőket, akiknek egy megszűnő alapban befektetési egységei vannak, az alap tervezett

megszüntetése előtt 15 nappal értesíti és felajánlja a megszűnő alap befektetési egységeinek bármely más működő alap befektetési egységeibe való költségmentes áthelyezését, illetve biztosítja a további rendszeres díjak költségmentes átirányítását. Amennyiben a szerződő az értesítésben meghatározott határidőig nem rendelkezik a megszűnő alapban lévő befektetési egységeinek áthe- lyezéséről, illetve az átirányításról, abban az esetben a biztosító a kiküldött tájékoztatóban leírtaknak megfele- lően jár el.

Az alapkezelőknek joga van a befektetési egységek felosztására vagy összevonására, ami megváltoztatja a befektetési egységek számát és ezáltal értékét. Ez a művelet csak technikai jelentőségű és az alapokban lévő egységek, valamint a szerződő számláján lévő befekte- tési egységek összértékét nem befolyásolja. Az alapke- zelők befektetési alapjaiban bekövetkező vagy működési rendjét érintő, jelen szerződési feltételekben foglalt eljá- rási rendjétől eltérő változást a biztosító honlapján köz- zéteszi. A szerződő tudomásul veszi, hogy a biztosító a közölt változásoknak megfelelően jár el, illetve módosítja az alapkezelőkkel kapcsolatos eljárási, működési rendjét.

A biztosító nem vállal tőke- illetve hozamgaranciát.

Amennyiben egy alapkezelő egy adott befektetési alapra vonatkozóan – a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt). hatályban lévő rendelkezései alapján - átmeneti idő- re felfüggeszti a befektetési jegyek forgalmazását, a jelen szerződési feltételek elválaszthatatlan részét képező 1. számú melléklet 1.1 illetve 1.2 pontjaiban, az adott befek- tetési alapra meghatározott T nap alatt a felfüggesztést követő első forgalmazási napot kell érteni. Amennyiben az alap vagy az alapkezelő véglegesen fizetésképtelenné válik, az ebből eredő károkért a biztosítót felelősség nem terheli.

Az alapkezelők a befektetési alapokat minden forgal- mazási napon értékelik. A biztosító az alapkezelők által meghatározott egy befektetési jegyre jutó nettó eszköz- értéket a befektetési egységek belépési árának tekinti.

A befektetési egységek értékét és a befektetési egysé- gek árfolyamát a biztosító 6 tizedes jegy pontossággal tartja nyilván.

8. Bónusz

8.1. Díj bónusz

8.1.1. A szerződő által fizetett rendszeres biztosítási díj után, a biztosító – a 3. számú mellékletben meghatározott mértékben – több befektetési egységet vásárol a szerződő részére. Rendsze- res díj esetén a díj bónusz az esedékessé vált, és a szerződő által az esedékesség hónapjának

20. napjáig megfizetett díj után jár. Jelen pont vonatkozásában megfizetettnek minősül az a díj, mely az esedékesség hónapjának 20. napjáig postai úton feladásra kerül, vagy banki átutalás- sal teljesül, illetve a biztosító inkasszál.

8.1.2. A szerződő a jelen különös szerződési feltételek

3. számú mellékletében meghatározott minimá-

lis eseti díjnál magasabb eseti díjfizetései után is jogosult a díj bónusz jóváírására.

8.2. Hozamplusz bónusz

A biztosító a felhalmozási befektetési egységek terhére végrehajtott adminisztrációs költséglevonás a jelen szer- ződési feltételek 3. számú mellékletében meghatározott mértékének a 0,75% feletti részéből bónusz befektetési egységeket vásárol a szerződő részére.

A bónusz befektetési egységeket a biztosító a szerződési feltételek 3. számú mellékletében meghatározott bónusz számlához tartozó befektetési alapban tartja nyilván.

A bónusz befektetési egységek vásárlására minden eset- ben a biztosítási évfordulón érvényesített adminisztrációs költség levonás teljesülését követően kerül sor.

Abban az esetben, ha a bónusz számlához tartozó be- fektetési alap a tartam során megszűnik, a biztosító az egységeket jogosult egy általa meghatározott alapba át- váltani, illetve a jövőben elkülönítésre kerülő egységeket az új alapban elhelyezni a szerződő külön értesítése nél- kül. A biztosító az új alap kijelölésénél azt az elvet követi, hogy az új alap kockázati szintje minimális legyen.

A biztosító a bónusz egységeket a 20. év végéig gyűjti a bónusz számlán. A 10. biztosítási évfordulóig a szerződő nem jogosult a bónusz befektetési egységek felvételére.

A 10. biztosítási évfordulót követően a bónusz befekteté- si egységekre vonatkozó szabályok a következők:

− a 10. biztosítási évfordulót követő első forgalma- zási napon indított tranzakció alapján a bónusz számlán felhalmozott bónusz befektetési egysé- gek adminisztrációs költség levonását követően a Biztosító a bónusz befektetési egységek 75 szá- zalékát áthelyezi a szerződő eseti számlájára. Az így áthelyezett bónusz befektetési egységek a to- vábbiakban eseti befektetési egységként kerülnek nyilvántartásra a szerződési feltételek 3. számú mellékletében meghatározott befektetési alapban.

− a 15. biztosítási évfordulót követő első forgal- mazásinapon indított tranzakció alapján a bónusz számlán felhalmozott bónusz befektetési egysé- gek adminisztrációs költség levonását követően a Biztosító a bónusz befektetési egységek 75 szá- zalékát áthelyezi a szerződő eseti számlájára. Az így áthelyezett bónusz befektetési egységek a to- vábbiakban eseti befektetési egységként kerülnek nyilvántartásra a szerződési feltételek 3. számú mellékletében meghatározott befektetési alapban.

− a 20. biztosítási évfordulót követő első forgalma- zási napon indított tranzakció alapján a bónusz számlán felhalmozott bónusz befektetési egysé- gek adminisztrációs költség levonását követően a Biztosító a bónusz befektetési egységek 100 szá- zalékát áthelyezi a szerződő eseti számlájára. Az így áthelyezett bónusz befektetési egységek a to- vábbiakban eseti befektetési egységként kerülnek nyilvántartásra a szerződési feltételek 3. számú mellékletében meghatározott befektetési alapban.

A 20. biztosítási évfordulót követően bónusz befektetési egységek képzésére nem kerül sor. A biztosító a felhal- mozási befektetési egységek terhére végrehajtott admi- nisztrációs költséglevonás a jelen szerződési feltételek

3. számú mellékletében meghatározott mértékének a 0,75% feletti részéből eseti befektetési egységeket vásá- rol a szerződő részére, melyeket a szerződési feltételek 3. számú mellékletében meghatározott befektetési alapban tart nyilván.

Amennyiben a bónusz befektetési egységek áthelyezé- sekor az iTrend stratégia aktív az eseti befektetési egy- ségekre vonatkozóan, akkor az újonnan áthelyezett eseti befektetési egységekre vonatkozóan életbe lépnek az iTrend stratégiára vonatkozó szabályok, és szükség ese- tén a biztosító egy automatikus áthelyezést indít el.

8.3. Bónuszvesztő események

A jelen szerződési feltételek 8.1.1. pontjában meghatáro- zott bónusz jóváírására az alábbi esemény bekövetkezé- se esetén nem kerül sor:

− a szerződő az esedékes rendszeres díjat az ese- dékesség hónapjának 20. napjáig nem fizeti meg.

Jelen szerződési feltételek 8.1. és 8.2. pontjában meg- határozott bónuszok jóváírása az alábbi események bár- melyikének bekövetkezése esetén megszűnik, valamint a szerződő egyidejűleg automatikusan elveszíti a bónusz számlán nyilvántartott bónusz befektetési egységeit:

− a biztosított halála, a biztosítási esemény bekövet- kezését követő nap 0 órájával.

− a díj nem fizetés miatt bekövetkezett szerződés meg- szűnés, a szerződés megszűnésének időpontjával.

− a szerződés visszavásárlása.

Jelen szerződési feltételek 8.1. és 8.2. pontjában meg- határozott bónuszok jóváírása az alábbi események bár- melyikének bekövetkezése esetén felfüggesztésre kerül:

− a szerződés teljes vagy részleges díjmentesítése, függetlenül attól, hogy az a szerződő kérésére, vagy díj nem fizetés következményeként történik. A felfüggesztés kezdő időpontja a díjmentesítés végrehajtását követő forgalmazási nap. A felfüg- gesztés vége a szerződés újbóli díjkötelesé tételét követő első forgalmazási nap.

Jelen szerződési feltételek 8.2. pontjában meghatározott, jóváírt bónusz befektetési egységek az alábbi események bármelyikének bekövetkezése esetén arányosan csök- kentésre kerülnek:

− a szerződő által kezdeményezett minden olyan szerződést érintő módosítás (pl.: rendszeres pénzkivonás, vagy részleges visszavásárlás.) mely a felhalmozási befektetési egységek darabszámát csökkenti,

− a fizetési késedelem miatti felhalmozási befekteté- si egységek visszaváltása,

− a díjmentesítés időszakában bekövetkezett felhal- mozási befektetési egységek visszaváltása.

A bónusz arányos csökkentésének folyamata a kö- vetkező:

A biztosító a szerződő felhalmozási egységeinek szolgál- tatási áron számított értékét a visszaváltás megbízás nap- xxx ismert utolsó árfolyam szerint megállapítja, a vissza- váltás megbízásnapja előtt hatályba lépett tranzakciókat figyelembe véve. Ezt követően a ténylegesen visszaváltott felhalmozási befektetési egységek szolgáltatási értékét viszonyítja az előzőekben meghatározott értékhez. Majd az így megkapott arányszámmal csökkenti a bónusz egy- ségek darabszámát.

A fenti események miatt elvesztett bónusz befektetési egy- ségek visszaállítására nincs lehetőség

9. Szerződés módosításának lehetőségei

Ha a biztosítási szerződésben a szerződő fél és a biztosí- tott személye eltér, a szerződés módosításához bizonyos esetekben a biztosított írásbeli hozzájárulása is szüksé- ges.

9.1. A biztosítási fedezetek és a befektetési díjrész módosítása

9.1.1. Életbiztosítási fedezet módosítása

A szerződő az első biztosítási évfordulót követően bár- mely díjfizetési ütem szerinti hónapfordulóra írásban kér- heti az életbiztosítási fedezet biztosítási összegének, illet- ve az ezekhez tartozó díjrésznek a növelését.

A 30. biztosítási hónapfordulót követően a szerződő bármely díjfizetési ütem szerinti hónapfordulóra írásban kérheti az életbiztosítási fedezet biztosítási összegének, illetve az ehhez az összegekhez tartozó díjrész csökken- tését az aktuális minimális díjakra és minimális biztosítási összegekre vonatkozó határok figyelembevételével.

A biztosító meghatározhatja az életbiztosítási fedezet biztosítási összeg növelésének vagy csökkentésének minimális mértékét, melyet a jelen szerződési feltételek 3. számú melléklete tartalmaz. Az életbiztosítási fedezet biz- tosítási összegének növelésekor a biztosító új egészség- ügyi nyilatkozat kitöltését írja elő. Ha az életbiztosítási fe- dezet biztosítási összege meghaladja az adott életkorhoz tartozó, a biztosító által meghatározott határt, a biztosító orvosi vizsgálathoz kötheti a módosítás végrehajtását. Az életbiztosítási fedezet módosítását a biztosító az írásbeli kérelemnek a biztosító központjába történő beérkezését követő 5. munkanapot követő díjfizetési ütem szerinti hó- napfordulótól hajtja végre. Abban az esetben, ha a biz- tosító a módosítás elvégzését orvosi vizsgálathoz, vagy további orvosi dokumentációk bemutatásához köti, ak- kor a biztosító a kért dokumentumok biztosító központjá- ba történő beérkezését követően kockázatelbírálást hajt végre. Amennyiben a kockázatelbírálás lehetővé teszi a szerződő által kért módosítás végrehajtását, úgy a bizto- sító a módosítást a kockázatelbírálás befejezését követő díjfizetési ütem szerinti hónapfordulótól érvényesíti. Ha a biztosító a fentiek értelmében a kockázatot nem tudja vállalni, abban az esetben a szerződőt a módosítás vég- rehajtásának elmaradásáról írásban értesíti.

9.1.2. Befektetési díjrész

A szerződőnek a befektetési díjrész növelésére csak ér- tékkövetéssel van lehetősége a szerződési feltételek 9.8. pontjában meghatározott feltételek figyelembevételével. A befektetési díjrész csökkentését a szerződő 30 díjjal fedezett biztosítási hónapot követően írásban kérheti az aktuális minimális teljes díj figyelembevételével, melyet jelen szerződési feltételek 3. számú melléklete tartalmaz.

9.2. Átirányítás

A jövőben befizetésre kerülő rendszeres díjak befekteté- si díjrészének az alapkezelők befektetési alapjaihoz kö- tött befektetési egységekben való elhelyezési aránya a szerződő írásbeli rendelkezésére bármikor módosítható. Ha a szerződő átirányítási kérelmet nyújt be a biztosító- nak, akkor a biztosító az írásbeli kérelemnek a biztosító központjába történő megérkezését követő 2. munkanap után a szerződő számláján jóváírt rendszeres díj befek- tetési díjrészét már az átirányítási kérelemben foglaltak szerint helyezi el. Az átirányítás költsége a jelen szerző- dési feltételek 3. számú mellékletében található meg. Az átirányítás során a jelen szerződési feltételek 3. számú mellékletében meghatározott minimális százalékarányo- kat figyelembe kell venni.

9.3. Áthelyezés

A szerződő írásbeli rendelkezése alapján a meglévő be- fektetési egységek belépési áron, bármikor más – a jelen szerződési feltételek 1. számú mellékletébe foglalt – be- fektetési alapok befektetési egységeire válthatók át.

A befektetési egységek áthelyezésére a szerződő írásbeli rendelkezésének a biztosító központjába történő beér- kezését követő forgalmazási (T) napon indított megbízás alapján, a jelen szerződési feltételek 7.1. pontjába foglal- tak figyelembevétele mellett, alapkezelőn belüli áthelye- zés esetén az 1. melléklet I.1. pontjában meghatározott napi belépési áron, alapkezelők közötti áthelyezés esetén az 1. melléklet I.2. pontjában meghatározott napi belépé- si áron kerül sor.

Egy áthelyezésnek számít, ha egy alapból egy vagy több alapba kíván a szerződő befektetési egységeket áthelyezni.

Az áthelyezés során a jelen szerződési feltételek 3. szá- mú mellékletében meghatározott minimális százalékará- nyokat figyelembe kell venni. A biztosító az áthelyezéskor érvényes áthelyezési költséget vonja le a szerződő szám- lájáról. Az áthelyezés költsége a jelen szerződési feltéte- lek 3. számú mellékletében található meg.

9.4. Díjmentesítés

A szerződő kérheti a szerződés díjmentesítését az arra vonatkozó írásbeli nyilatkozatának a biztosító központjá- ba történő beérkezését követő 5. munkanaptól számított első díjfizetési esedékességtől. A szerződés díjmentesí- tésére 30 díjjal fedezett biztosítási hónapot követően van lehetőség.

9.4.1. Díjmentesítés esetén a szerződőnek nyilatkoznia kell arról, hogy fenn kívánja-e tartani az életbizto- sítási fedezetet. Amennyiben fenn kívánja tartani

a fent leírt fedezetet, akkor a biztosító az élet- biztosítási szerződésen részleges díjmentesítést hajt végre, amennyiben a szerződő a biztosítási szerződését a biztosítási fedezet nélkül kívánja fenntartani, akkor az életbiztosítási szerződés teljes díjmentesítésre kerül.

A díjmentesítés a szerződő fenti nyilatkozatának hiányában nem hajtható végre.

A szerződés részleges-, illetve teljes díjmente- sítése nem jelenti a szerződés teljes költség- mentességét. Az életbiztosítási szerződés tel- jes díjmentesítése esetén a szerződést terhelő költségeket (adminisztrációs költség, kezdeti költség) a biztosító továbbra is érvényesíti, va- lamint a szerződő továbbra is köteles megfizetni a kezelési költséget, a díjmentesítésre irányuló nyilatkozat beérkezésének időpontjában aktuális díjfizetési gyakoriság szerint.

Amennyiben a szerződő az életbiztosítási fede- zet megtartása mellett dönt- részleges díjmen- tesítést választ-, úgy a fentieken túl, a rendsze- res biztosítási díj ezen fedezetekre vonatkozó részét köteles továbbra is a díjmentesítésre irá- nyuló nyilatkozat beérkezésének időpontjában aktuális díjfizetési gyakoriság szerint megfizetni.

Amennyiben a szerződő a fentiekben megha- tározott díjfizetési kötelezettségét nem teljesíti, a biztosító az elmaradt díjat, illetve költséget az eseti befektetési egységek – és ha ezek szá- ma nullára csökken-, a felhalmozási befektetési egységek szolgáltatási áron történő eladása ré- vén érvényesíti úgy, hogy a szerződő különböző befektetési alapokban lévő befektetési egysé- geinek egymáshoz viszonyított aránya ne változ- zon. Ebben az esetben a befektetési egységek- hez kötött életbiztosítási szerződés kockázatvi- selésének fennállására, valamint megszűnésére a jelen szerződés feltételek 6.2. pontjába foglalt szabályok az irányadóak.

Amennyiben az eseti- illetve a felhalmozási be- fektetési egységek aktuális értéke a biztosító ál- tal érvényesített költségek levonásának időpont- jában nem elegendő a költségek fedezésére, a szerződés a visszavásárlási összeg kifizetésével megszűnik.

Díjmentes szerződésre eseti díjak bármikor befi- zethetők.

9.4.2. A díjmentesített szerződés szerződője – a díj- mentesítés hatálybalépését megelőző díjfize- tési gyakorisághoz igazodva – jogosult írásban kérni a rendszeres díjfizetés és a díjmentesítés időpontjában érvényes életbiztosítási összeg hatályba léptetését. A szerződő írásbeli nyilatko- zatának hiányában a szerződés a díjmentesítési időszakot megelőző teljes díj szerződő részéről történő megfizetésével automatikusan nem válik újra rendszeres díjfizetésű szerződéssé. A szer- ződés díjkötelessé tételéhez kapcsolódó költsé- gek a jelen szerződési feltételek 3. számú mel- lékletében találhatók.

A díjmentesített szerződés díjmentesítés időpont- jára történő visszaállítására nincs lehetőség.

Abban az esetben, ha a szerződő az életbizto- sítási fedezet megtartása nélkül díjmentesítette a szerződését (teljes díjmentesítés), úgy a díj- mentesítés előtti eredeti biztosítási összegek érvénybe lépéséhez új díjkalkuláció elvégzése szükséges, ebből kifolyólag a biztosító a szerző- dést, a díjmentesítés előtt fennálló biztosítási díj- nál magasabb biztosítási díj megfizetése mellett vállalja. A biztosító a szerződés újra érvénybe helyezésekor új egészségi nyilatkozatot és orvo- si vizsgálatot is kérhet.

9.5. Rendszeres pénzkivonás

A szerződő írásban kérheti, hogy a biztosító az írásbeli nyilatkozat biztosító központjába történő beérkezését kö- vető 5. munkanapjától számított első biztosítási hónap- fordulótól, választott rendszerességgel pénzt fizessen ki a számlájáról.

A biztosító a rendszeres pénzkivonás szolgáltatást a szerződőnek teljesíti. A pénzkivonás megszüntethető, a szerződő írásbeli rendelkezésének a biztosító központjá- ba történő beérkezését követő 5. munkanapjától számí- tott következő biztosítási hónapfordulón.

9.5.1. A pénzkivonás történhet havi, negyedéves, fél- éves vagy éves rendszerességgel, a felhalmo- zási és az eseti befektetési egységek eladása révén a szerződő nyilatkozatában foglaltaknak megfelelően. A rendszeres pénzkifizetés addig tart, ameddig erre a felhalmozási, illetve eseti befektetési egységek teljes fedezetet nyújtanak. A választott gyakoriság szerint kivont összeg minimális mértéke és a rendszeres pénzkivo- násnak a szerződő számláját terhelő költsége a jelen szerződési feltételek 3. számú mellékleté- ben találhatók meg.

9.6. Részleges visszavásárlás

A szerződő a szerződés fennállása alatt írásban megbí- zást adhat a befektetési egységek egy meghatározott részének a visszavásárlására. A szerződőnek a részle- ges visszavásárlásra vonatkozó nyilatkozatban kell ren- delkeznie arról, hogy a visszavásárlást meglévő alapjaiból milyen arányban kéri végrehajtani. Amennyiben a szerző- dő erről nem rendelkezik, abban az esetben a biztosító a részleges visszavásárlást úgy teljesíti, hogy a szerződő egyes alapokban lévő befektetési egységeinek aránya egymáshoz viszonyítva ne változzon.

9.6.1. A részleges visszavásárlás a felhalmozási be- fektetési egységek terhére kérhető.

9.6.2. A befektetési egységek eladását a biztosító a szerződő erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatá- nak a biztosító központjába történt beérkezését követő forgalmazási (T) napon indított megbízá- sa alapján a jelen szerződési feltételek 7.1. pont- jába foglaltak figyelembevétele mellett, az 1. melléklet I.1. pontjában (eladás) meghatározott napi szolgáltatási árfolyamon számított értéken

teljesíti. A biztosító a részleges visszavásárlás szolgáltatást a szerződőnek teljesíti.

9.7. Eseti pénzkivonás

A szerződő a szerződés fennállás alatt bármikor írásban megbízást adhat eseti befektetési egységeinek vagy az egységek egy részének eladására.

Az eseti befektetési egységek eladását a biztosító a szer- ződő erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatának a biztosító központjába történt beérkezését követő forgalmazási

(T) napon indított megbízása alapján az 1. melléklet I.1. pontjában meghatározott napi szolgáltatási árfolyamon (eladás) számított értéken teljesíti.

A szerződőnek az eseti pénzkivonás kérelemben kell ren- delkeznie arról, hogy a pénzkivonást a meglévő alapjaiból milyen arányban kéri. Amennyiben a szerződő erről nem rendelkezik, abban az esetben a biztosító az eseti pénz- kivonást úgy teljesíti, hogy a szerződő egyes alapokban lévő befektetési egységeinek aránya egymáshoz viszo- nyítva ne változzon.

A biztosító az eseti pénzkivonás szolgáltatást a szerző- dőnek teljesíti.

9.8. Értékkövetés

9.8.1. Az életbiztosítási fedezet biztosítási összegét, és a befektetési díjrészt a szerződőnek jogában áll a kockázatviselési időszak alatt, az értékkövetési szabályok szerint évente egyszer a rendszeres díj növelésével emelni. A biztosítási díj emelése következtében az életbiztosítás fedezet biztosí- tási összege, valamint a befektetési díjrész egy- aránt nő.

Az életbiztosítási összeg emelését a biztosító a biztosítottak egészségi állapotának újabb vizs- gálata nélkül hajtja végre. Az életbiztosítási fe- dezet biztosítási összegének, és a befektetési díjrész növelésének felső határa minden évben a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalo- san közzétett, előző naptári év inflációs rátája. Amennyiben az inflációs ráta nem éri el az 5%- ot, akkor az értékkövetés rátája 5%. A biztosító javaslatot tehet az inflációs rátánál magasabb díjemelésre is.

9.8.2. A biztosítási összeg emelkedésének mértéke a díj emelkedésének mértékén kívül a biztosítot- taknak az emelés időpontjában elért életkorától függ. A biztosítási összegek növekedésének mértéke és a biztosítási díj növekedésének mér- téke egymástól eltérhet. Az értékkövetés kereté- ben a biztosító a biztosítási évfordulót megelő- zően 45 nappal minden évben értesítést küld a szerződőnek a megemelkedett díjról és a bizto- sítási összegről.

A szerződőnek jogában áll a felajánlott értékkö- vetést az értesítőben megjelölt határidőig írás- ban elutasítani. Amennyiben a szerződő az ér- tesítésben jelzett határidőig nem válaszol, úgy a biztosító az értékkövetést az értesítőben leírtak szerint automatikusan végrehajtja.

9.8.3. Amennyiben a szerződő az értékkövetést ko- rábban visszautasította, vagy a biztosító ál- tal felajánlottnál nagyobb mértékben kívánja emelni az életbiztosítási fedezet úgy a biztosí- tónak az értékkövetés előtt jogában áll újabb kockázatelbírálást végezni, annak alapján a ké- rést elfogadni, vagy indoklás nélkül elutasítani.

9.8.4. Értékkövetésre csak olyan szerződés esetén van lehetőség, ahol a szerződőnek a teljes díjra vonatkozóan díjfizetési kötelezettsége áll fenn. A biztosítási díj és összeg emelkedése a biztosítás megkötését követő első biztosítási évfordulón kezdődik és évente következik be.

10. A biztosítási szerződés megszűnése

A biztosító kockázatviselése véget ér és a szerződés megszűnik

− a biztosított elhalálozása esetén, a halál napjának

0. órájával,

− felmondással (visszavásárlással) a visszavásárlás napjának 0. órájával,

− ha a szerződő él a szerződés létrejöttéről szóló tá- jékoztatás kézhezvételét követő 30 napos felmon- dás lehetőségével,

− a biztosítás első 30 hónapjában díjnemfizetés mi- att, a díjjal fedezett időszak utolsó napját követő

46. nap 0. órájával,

− ha a szerződőnek díjhátraléka van és a számlá- xxx xxxxxxxxxxxxxx felhalmozási- és eseti befektetési egységek először nem fedezik a teljes szerződés- ben felmerült költségeket és/vagy díjakat, úgy a díjjal fedezett időszak utolsó napját követő 46. nap

0. órájával.

– az 3.2.2. és 3.2.4. pontban foglalt biztosítási ese- mény bekövetkezésekor, a biztosítási esemény bekövetkezését igazoló határozat (egyéb okirat) keltével,

– az 3.3.3. pontban foglalt biztosítási esemény be- következése esetén, az elérési szolgáltatás esedé- kessé válásának napjával.

10.1. Visszavásárlás

A biztosítási szerződést a szerződőnek joga van bármikor, írásban felmondani (visszavásárlást kérni). Felmondás esetén a szerződő a visszavásárlási összegre jogosult az alábbiak szerint:

− ha a befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződés, a szerződés kezdetét követő két bizto- sítási éven belül szűnik meg felmondással, a visz- szavásárlási összeg nulla és a szerződés kifizetés nélkül megszűnik. Amennyiben az életbiztosítási szerződésen vannak eseti befektetési egységek nyilvántartva, úgy a szerződés az eseti befektetési egységek szolgáltatási áron történő eladásával és kifizetésével szűnik meg.

− A visszavásárlási érték a 2. biztosítási évforduló- tól a kezdeti, a felhalmozási és az eseti befektetési egységek visszavásárlási értékének összege.

A szerződés kezdeti befektetési egységeire vonatkozó visz- szavásárlási táblázat a jelen szerződési feltételek 2. számú mellékletében található. A kezdeti befektetési egységek visszavásárlási értéke a kezdeti befektetési egységeknek a visszavásárlási táblázatban feltüntetett megfelelő százalé- ka, az aktuális szolgáltatási áron számítva.

A biztosító a visszavásárlási összegből levonja az esetle- gesen el nem számolt költségeket, melyek a következők lehetnek:

− le nem vont, de a szerződés visszavásárlása idő- pontjáig esedékessé vált adminisztrációs költség,

− díjtartozás (az életbiztosítási fedezet esedékessé vált, de meg nem fizetett díjai),

− a szerződés visszavásárlása időpontjáig esedé- kessé vált, de meg nem fizetett kezelési költség,

− valamint az esedékessé vált, de le nem vont tranz- akciós költségek.

A biztosító a visszavásárlásra vonatkozó, hiánytalanul kitöltött írásbeli nyilatkozat biztosító központjába törté- nő megérkezését követő forgalmazási (T) napon indított megbízása alapján a jelen szerződési feltételek 7.1. pont- jába foglaltak figyelembevétele mellett, az 1. melléklet I.1. pontjában meghatározott napi szolgáltatási árfolyamon (eladás) számított visszavásárlási értéket fizeti ki a szer- ződő részére.

Ha a visszavásárlás időpontjában a szerződőnek túlfizeté- se van, a biztosító a többletdíjat is visszajuttatja a szerző- dő részére, kivéve a kockázati díjrész adott hónapra eső összegét. Az életbiztosítási fedezet tekintetében Biztosí- tó kockázatviselése annak a naptári hónapnak az utolsó napjáig hatályban marad, amelyben a visszavásárlás Biz- tosító részéről teljesítésre kerül. A többletdíjat a biztosító költséglevonás és kamatjóváírás nélkül számolja el.

A visszavásárolt szerződés nem helyezhető újra érvénybe.

10.2. A 30 napos felmondás

10.2.1. Az életbiztosítási szerződés megkötését köve- tően a biztosító a szerződés létrejöttétől szá- mított 30 napon belül a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, köteles egyértelműen tájékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről. Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a szer- ződést írásbeli nyilatkozattal - indoklás nélkül - felmondhatja.

10.2.2. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról. A szerződőt a fel- mondási jog nem illeti meg hitelfedezeti életbiz- tosítások esetén, illetve amennyiben a megkö- tött életbiztosítási szerződés tartama a 6 hó- napot nem haladja meg. A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a bizto- sító köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszá- molni, az alábbiak szerint.

10.2.3. A biztosító a szerződő által befizetett biztosítási díjból – a szerződés 30 napon belüli felmondása esetén – a kockázatelbírálás, a kötvényesítés, a nyomtatványok költségét és az adminisztrációs költségeket számolja el. Az elszámolás elve a következő: a biztosító a fenti költségek fedezé- sére a befizetett díjat, de maximum a jelen szer- ződési feltételek 3. számú mellékletében megje- lölt összeget tarthatja vissza.

10.2.4. Abban az esetben, ha a szerződés orvosi vizs- gálattal jött létre, mely orvosi vizsgálat költségét a biztosító fedezte, és a szerződő él a 30 na- pos felmondás lehetőségével, akkor a szerződő köteles az orvosi vizsgálati díjat a biztosítónak visszafizetni. Ebben az esetben a biztosító által visszatartott összeg meghaladhatja a jelen szer- ződési feltételek 3. számú mellékletében meg- határozott maximális értéket. Abban az esetben, ha a szerződő él a 30 napos felmondás lehető- ségével, akkor a biztosító kockázatviselésének megszűnésének időpontja az ügyfél által írt fel- mondó nyilatkozat biztosító központjába történő beérkezését követő nap 0. órája.

10.3. Felmondás a Biztosító részéről

Az életbiztosítási szerződést – a biztosítási kockázat je- lentős növekedésének esetét kivéve – a biztosító nem mondhatja fel.

10.4. Rendes Felmondás

A szerződő – ha az első évi biztosítási díjat befizették – az életbiztosítási szerződést írásban, 30 napos felmondási idő mellett, a biztosítási évforduló napjára felmondhatja.

11. A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei

11.1. Közlési és változás bejelentési kötelezett- ség

11.1.1. A szerződő (ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, a biztosított is) köteles a szer- ződéskötéskor a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismer- nie kellett. Az ajánlattételkor írásban feltett kér- désekre adott, a valóságnak megfelelő válasz- szal a felek közlési kötelezettségüknek tesznek eleget. A szerződő fél köteles a lényeges körül- mények változását a változás beálltát követő 5 napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni az alábbi módok egyikén:

e-mail: xxxx@xxxxxx.xx,

telefon: 00 00 000 000 (helyi tarifával hívható kékszám),

fax: 00 0 000 0000,

postacím: SIGNAL Biztosító Zrt. 1519 Budapest, Pf. 260.

Ha a szerződéskötéskor fennállott lényeges körülményekről a biztosító csak később szerez tudomást, az ebből eredő jogokat a szerződés

létrejöttétől számított öt évig gyakorolhatja. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, csak az esetleges visszavásárlási összeget fizeti ki, kivéve ha

a szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott körül- ményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem volt kihatással a biztosítási ese- mény bekövetkeztére,

a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt biztosítási év már eltelt.

11.1.2. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosí- tási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyi- latkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

11.1.2. Amennyiben a szerződő és a biztosított a vál- tozás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget a közlési kötelezettség megsértésére vo- natkozó szabályok az irányadóak.

11.1.3. Amennyiben a biztosító az életkor helytelen be- vallása miatt a szerződésre a tényleges fedezet- re alacsonyabb díjat számított, de a szerződés a valós életkorral a biztosítási fedezet különös szerződési feltétele szerint létrejöhetett volna, úgy a szolgáltatás arra a szintre kerül leszállítás- ra, amely a szerződés megkötésének időpontjá- ban a tényleges életkora mellett megfelelt volna.

11.1.4. Ha a szerződés a valós korral létrejöhetett volna és a helytelen korbevallás eredményeképpen a díj magasabb szinten került megállapításra, úgy a biztosító a díjkülönbözetet visszatéríti.

11.1.5. Ha a biztosítottak valós életkora alapján a biz- tosítási szerződés nem jöhetett volna létre, a szerződés érvénytelen, a biztosító a biztosítási fedezetre befizetett díjakat visszatérítési a szer- ződőnek.

11.2. Biztosító titoktartási kötelezettsége

11.2.1. A biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a Biztosító, a bizto- sításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) sze- mélyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval kötött szer- ződéseire vonatkozik.

11.2.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a Biztosító a következő bekezdésben meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelé- séről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezé- sei szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájá- rulásával kezelheti.

11.2.3. (1) A Biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosí-

tási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántar- tásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből szárma- zó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit.-ben meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az előző bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanács- adó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlá- tozás nélkül – ha törvény másként nem rendel- kezik – titoktartási kötelezettség terheli a Bizto- sító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalma- zottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

11.2.4. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a Biztosító, a biztosításközvetí- tő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

11.2.5. (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészség- gel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által ki- rendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, to- vábbá az általa kirendelt szakértővel

e) az adóhatósággal, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a Biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi köte- lezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a Biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szak- tanácsadóval, a harmadik országbeli Biztosí-

tó, független biztosításközvetítő vagy szakta- nácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a bizto- sítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói te- vékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhi- vatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tör- vény 108. § (2) bekezdésében foglalt egész- ségügyi hatósággal

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kocká- zatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kocká- zatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítókról és a biztosítási tevékenység- ről szóló 2003. évi LX. törvényben szabályo- zott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekin- tetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény ér- vényesítéséhez szükséges adatok tekinteté- ben, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Informá- ciós Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképvi- selővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közle- kedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszerve- zett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket ki- elégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik or- szágbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok bizto- sával, a pénzügyi jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal

s) a bonus-malus rendszer, az abba való beso- rolás, illetve a káresetek igazolásának rész- letes szabályairól szóló rendeletben megha- tározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályo- zott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n), s) és

t) pontban megjelölt szerv vagy személy írás- beli megkereséssel fordul hozzá, amely tar- talmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtá- ját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)-m) és p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtá- ját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljá- rás keretén kívül az előzőekben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(3) A biztosítási titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő, és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatáro- zott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(4) Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű ada- tok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

(5) A biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kö- telezettségvállalás alapján külföldi bűnüldö- ző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak mi- nősülő adatot a biztosítótól.

b) a pénzügyi információs egységként műkö- dő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadá- lyozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésé- nek teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

(6) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, így az adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg:

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy biztosítási adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállal- kozás székhelye (főirodája) szerinti felügye- leti hatóság számára a felügyeleti tevékeny- séghez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltak- nak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizs- gálatok elvégzése céljából a miniszternek részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

d) a Bit. Nyolcadik részének III. és III/A fejeze- tében, a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

11.2.6. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzet- biztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi

IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visz- szaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűn- szervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykel- téssel vagy kábítószer készítésének elősegíté- sével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelen- tésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel vissza- éléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

11.2.7. (1) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a Magyar Nemzeti Bankról szóló tör- vény szerinti ellenőrzési eljárás során az össze- vont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgá- lati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

11.2.8. Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanács- adói vállalkozás által kezelt biztosítási titkot tar- talmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználha- tó. A biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

11.2.9. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosí- tó által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írás- ban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiá- nyában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az in- formációs önrendelkezési jogról és az infor- mációszabadságról szóló 2011. évi CXII. tör- vény 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

11.2.10. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a bel- földre történő adattovábbításra vonatkozó ren- delkezéseket kell alkalmazni.

Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól szá- mított 5 év elteltével, az egészségügyi állapottal összefüggő adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok to- vábbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

11.2.11. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződés- sel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.

11.2.12. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítá- si szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érin- tett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

11.2.13. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi ren- delkezések az irányadók.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben ne- vesített jogosult is gyakorolhatja.

11.3. Személyes adatkezelésre vonatkozó tud- nivalók

Személyes adat az olyan adat, adatból levonható követ- keztetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel.

E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására ju- tott adatokat Bit. értelmében az érintett külön hozzájáru- lása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem mi- nősülnek különleges adatnak.

Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenve- délyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatá- lyos jogszabályok értelmében különleges adatnak minő- sül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzá- járulását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megte- heti.

Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes ada- tok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létre- jöttéhez.

Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A Bit. 78.§ (3) bekezdése alapján, amennyiben a kiszer- vezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenysé- get végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenysé- get végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írá- sos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személy- nek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szer- vezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.

A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szerződési feltételek 11.2. pontja tartalmazza.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a meg- bízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékeny- séget végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet:

Tájékoztatás kérése:

az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa az érintett vonatkozá- sában kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, illetve –

amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adatto- vábbítás címzettjéről és jogalapjáról.

A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adan- dó. További tájékoztatásokért költségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez ve- zetett, illetőleg ha az adatkezelés jogellenesnek bizonyul. Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a tör- vényben meghatározott esetekben lehet megtagadni.

A tájékoztatás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvi- lágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adat- védelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetőségéről.

Helyesbítés:

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbítendő.

Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak he- lyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessége vagy pontossága nem állapítható meg egy- értelműen.

Törlés:

a személyes adatot törölni kell, ha

− kezelése jogellenes;

− az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jo- gok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs elen- gedhetetlenül szükség;

− az hiányos vagy téves és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;

− az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt;

− azt bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.

Zárolás:

törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alap- xxx feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja.

A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot ko- rábban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyes- bítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.

Nyilvánosságra hozatal:

a biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala — kivéve, ha arra az érintett felhatalmazást ad, illetve ha azt törvény rendeli el — tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve

ügyfeleivel kapcsolatos — személyes adatokon is alapuló

— összesített statisztikai adatok közölhetőek, amennyi- ben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatko- zik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyő- ződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.

11.4. Felmentés, felhatalmazás

A szerződő a biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy az ajánlatban illetve az egészségi nyilatkozatban, valamint a biztosítóhoz a szerződés megkötése, fenntartása illetve a szolgáltatás kifizetése kapcsán eljuttatott egyéb dokumen- tumokban foglalt személyes és különleges adatait kezelje, illetve a viszontbiztosítási szerződés keretében a szüksé- ges adatokat a viszontbiztosító részére átadja. A szerző- dő, a biztosított illetve a szolgáltatási igényt érvényesítő kedvezményezett a szerződés megkötéséhez, fenntartá- sához vagy a szolgáltatás kifizetéséhez szükséges egyéb személyes vagy különleges adatok beszerzése érdekében személyesen köteles eljárni.

11.5. Szerződésre jellemző értékek módosítása

A jelen szerződési feltételek elválaszthatatlan részét ké- pező 3. számú melléklet – mely a szerződésre jellemző értékeket tartalmazza – módosítására évente egyszer a biztosító egyoldalúan jogosult. Ez a módosítási jogosult- ság a kezdeti költség mértékére és érvényesítési idejére, és a kezdeti egység vásárlására fordított díjrészre nem áll fenn. A kezdeti költség az életbiztosítási szerződés meg- szűnéséig változatlan marad.

A módosítás az adott biztosítási szerződés vonatkozásá- ban a biztosítási évfordulón válik hatályossá. A biztosító biztosítási évente egyszer tájékoztatja a szerződőt a biz- tosítási szerződés legfontosabb adatairól, valamint infor- mációt nyújt a jelen szerződési feltételek részét képező 3. számú melléklet esetleges módosulásáról.

A szerződő a befektetési egységek alakulásáról bármikor kérhet eseti tájékoztatást.

Az egyenlegértesítő és a számlakivonat költségeit a jelen szerződési feltételek 3. számú melléklet tartalmazza.

11.6. Napi tájékozódási lehetőség

A biztosító, az általa üzemeltetett telefonos ügyfélszolgá- lati rendszeren (továbbiakban Contact Center) keresztül napi tájékozódási lehetőséget biztosít a szerződőnek a befektetési egységek értékéről. A biztosító a szerződő által írásban feltett kérdésekre írásban válaszol. A szer- ződő a biztosító székhelyén működő Ügyfélszolgálaton (1123. Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.), továbbá a biztosító internetes honlapján (xxx.xxxxxx.xx), valamint a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán (06 40 405 405) keresztül is jogosult tájékoztatást kérni.

12. A biztosító teljesítése

12.1. A biztosítási esemény bejelentése

A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül kell a biztosítónak írásban bejelenteni.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőn belül a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágo- sítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kö- telezettsége szempontjából lényeges körülmény kiderít- hetetlenné válik.

12.2. A szolgáltatásra jogosult személy

Az életbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási összegre a kedvezményezett jogosult.

12.3. A biztosítási szolgáltatások igénybevéte- léhez szükséges iratok

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a szerződő, a biztosíttotak, illetve a kedvezményezett a szolgáltatási kötelezettség beálltának, jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges irato- kat információkat maradéktalanul a biztosító rendelkezé- sére bocsátotta továbbá lehetővé teszi azoknak ellenőr- zését.

A biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a következő ok- iratok bemutatását kérheti:

12.3.1. Elérési szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok

A biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a következő ok- iratok bemutatását kérheti:

– hiánytalanul kitöltött igénybejelentő nyilatkozat (kárbejelentő),

– a biztosítási kötvény eredeti példánya,

– biztosított életben létét hitelt érdemlően igazoló ok- irat másolata az aláírás dátumával, valamint a bizto- sított sajátkezű aláírásával ellátva,

– a kedvezményezett(ek) életben létét és szemé- lyét igazoló okirat, az aláírás dátumával és a kedvezményezett(ek) aláírásával ellátva,

– a kedvezményezett(ek) nyilatkozata a szolgáltatás igénybevételének módjáról,

– a kiskorú kedvezményezett esetén a törvényes képviselő, illetve gyámhatóság vonatkozó nyilatko- zata,

– mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések által előírt esetekben a pénzmosási azonosítási adatlap.

– Az 3.2.2. pontban foglalt biztosítási esemény be- következése esetén csatolni szükséges a nyugdíj- szolgáltatásra való jogosultság megszerzését iga- zoló okiratot.

– Az 3.2.4. pontban foglalt biztosítási esemény be- következése esetén a biztosított köteles benyújtani az orvosszakértői intézet szakvéleményének má- solatát.

12.3.2. Elhalálozás esetén

− a biztosítási kötvény eredeti példánya,

− a biztosított halotti anyakönyvi kivonata,

− a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyít- vány,

− halott vizsgálati bizonyítvány,

− a szerződés megkötésétől számított 5 éven belül történt haláleset esetén a háziorvos által kitöltött haláleset utáni orvosi jelentés nyomtatvány,

− a szerződés megkötésétől számított 5 éven belül történt haláleset esetén a halál előtt 5 éven belüli orvosi dokumentumok, ambuláns vagy fekvőbe- teg kórházi kezelés esetén kórházi ambuláns ke- zelőlap és/vagy zárójelentés(ek) másolata.

12.3.3. Hatósági eljárás esetén:

− a hatósági eljárás dokumentumai

A biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott szol- gáltatás igénybevételének elbírálásához szükség esetén jogosult bekérni az alábbi dokumentumokat is, ameny- nyiben azok a szolgáltatási igény jogalapjának fennállá- sát bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének és jogalapjának megállapításához szükségesek, és amelyek alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beállhat.

− aktuális és részletes jelentés a biztosított állapotá- ról,

− baleset után készült valamennyi orvosi lelet, doku- mentáció, szakértői vélemény,

− baleseti jegyzőkönyv,

− baleseti rokkantsági nyugdíjra vagy rokkantsági nyugdíjra jogosító határozat,

− baleseti rokkantsági nyugdíjra vagy rokkantsági nyugdíjra jogosító határozat alapjául szolgáló be- tegségekre vonatkozó orvosi iratok: leletek, kórhá- zi zárójelentések, ambuláns lapok,

− balesettel összefüggő kórházi kezelésről szóló zá- rójelentés és műtéti leírás, vagy az ambulánsan végzett műtét leírása,

− betegkarton kivonat (házi- vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi karton),

− biztosítási feltételben meghatározott betegségek, feltételben meghatározott orvosi dokumentációi,

− biztosított sporttagsági igazolványa, jogviszonya,

− boncjegyzőkönyv, korbonctani lelet,

− gyámhatósági okirat,

− halott vizsgálati bizonyítvány,

− halotti anyakönyvi kivonat,

− hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához,

− jogerős hagyatékátadó végzés (az örökösi minő- ség igazolására),

− kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat,

− keresőképtelenség megállapítására jogosult szerv által a keresőképtelenség igazolására rendszeresí- tett nyomtatványok (táppénzes állományra),

− kórházi zárójelentés,

− közlekedési baleset esetén a rendőrségi jegyző- könyv másolat,

− közlekedési baleset esetén a véralkohol vizsgálati eredmény másolat,

− amennyiben a biztosított közlekedési balesetben a jármű vezetőjeként sérült meg, a vezetői engedély

és a jármű forgalmi engedélyének másolata,

− közlekedési vállalat által a helyszínen felvett hivata- los baleseti jegyzőkönyv,

− külföldön bekövetkezett baleset esetén a baleset körülményeiről a külföldi hatóság által kiállított ok- irat hiteles magyar fordítása,

− munkahelyi baleseti jegyzőkönyv,

− műtéti leírás, mely tartalmazza a WHO kódot,

− nyilatkozat hozzátartozóról,

− OEP, illetve MEP vagy annak jogutódjának igazo- lása,

− orvosi ambuláns lap,

− orvosi vizsgálati iratok (korábbi sérüléssel, beteg- séggel kapcsolatos),

− öröklési bizonyítvány,

− rendőrségi jegyzőkönyv

− rendőrségi, vagy hatósági határozat,

− rokkantsági, maradandó egészségkárosodási ha- tározat (NRSZH, illetve annak jogutódjának hatá- rozata),

− röntgenfelvétel, (röntgen lelet) vagy orvosi igazo- lás,

− szerződő/biztosított általi meghatalmazás,

− teljes kórdokumentáció (munkakórlap, végleges kórlap, ápolási lap, labor eredmények, képalkotó műszeres vizsgálatok eredményei),

− testfelületet 20% felett ért és legalább II. fokú égé- si sérülés ellátásáról szóló orvosi dokumentáció,

− vádirat (büntető eljárás során)

− az utolsó díjfizetést igazoló dokumentum,

− a kedvezményezett azonosítási adatlap a Pmt vagy annak jogutódja szerint.

A fenti okiratok beszerzésének költségeit annak kell vi- selni, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti. A biztosítottnak, illetve a kedvezményezettnek a bizonyítás általános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a biztosítási esemény jogalapjának és összegszerűségé- nek bizonyításához.

12.4. A visszavásárlási összeg kifizetéséhez szükséges iratok

A visszavásárlási összeg kifizetéséhez a biztosító a következő okiratokat kérheti:

− utoljára kiállított biztosítási kötvény.

13. A kötvény

A biztosítási összeget a biztosító csak a kötvény vissza- szolgáltatása ellenében köteles kifizetni. Ha kötvény elve- szett vagy megsemmisült a szerződő (biztosított) köteles azt bejelenteni, amelynek alapján a biztosító másolatot állít ki. A másolat kibocsátásával egyidejűleg az eredeti kötvény érvénytelenné válik. Ezt a tényt a biztosító a má- solaton záradékban feltünteti.

14. A szolgáltatás kifizetése

A biztosító szolgáltatásait költségmentesen, banki át- utalással teljesíti. A biztosításközvetítő az Ügyfélnek járó

összeg kifizetésében nem működhet közre. A szolgálta- tások kifizetését a szolgáltatás jogosságának és összeg- szerűségének elbírálásához szükséges utolsó irat beér- kezésétől számított 30 napon belül teljesíti a biztosító. Amennyiben a kifizetés érinti a befektetési egységeket is, akkor a befektetési egységek kifizetése az 1. melléklet I/1. pontjában meghatározott napi árfolyamon történik, a 7.1. pontba foglaltak figyelembevétele mellett. Ebben az eset- ben a forgalmazási (T) nap az utolsó dokumentum beér- kezését követő első forgalmazási nap. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére sem, vagy ismételten hiányosan nyújtották be, a biztosító a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendel- kezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

14.1. Mentesülés

A biztosító mentesül az életbiztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos maga- tartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a biztosító a visszavásárlási összeg kifizetéséhez szük- séges utolsó dokumentum beérkezése napját követően jelen feltétel 10.1. pontjában foglaltak szerinti érvényes visszavásárlási értéket fizeti ki, mely összeg az örökösö- ket illeti meg, a kedvezményezett abból nem részesülhet. Több haláleseti kedvezményezett esetén a fenti bekezdés rendelkezése nem vonatkozik azon kedvezményezettek- re, akik nem hatottak közre a biztosított elhalálozásának előidézésében.

A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeget köteles visszatéríteni, ha a biztosított szándékosan elkövetett bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben ha- lálozik el.

14.1.1. Öngyilkosság

A biztosító mentesül az életbiztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított elhalálozásának oka a szerződés ha- tálybalépésének napjától számított két éven belül elköve- tett öngyilkosság vagy öngyilkossági kísérlet, még abban az esetben is, ha az zavart tudatállapotban következett be. Ebben az esetben a biztosító a visszavásárlási összeg kifizetéséhez szükséges utolsó dokumentum beérkezését követően, jelen feltétel 10.1. pontjában foglaltak szerinti érvényes visszavásárlási értéket fizeti ki a szerződő ré- szére. A mennyiben a szerződő és a biztosított személye megegyezik, akkor a visszavásárlási összeg a törvényes örökös részére kerül kifizetésre.

Amennyiben a szerződés hatálybalépésének napjától számított két éven túl bekövetkező, öngyilkosság vagy öngyilkossági kísérlet időpontját megelőző két évben az életbiztosítási összeg – nem csak az érték követésből eredő – módosításra került sor, abban az esetben a biz- tosító a két évvel korábban hatályban lévő életbiztosítási összeget fizeti ki.

14.2. Kizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az eset- re, ha a biztosított elhalálozása közvetlenül vagy közvet- ve összefüggésben áll az alábbi eseményekben történő részvétellel:

− háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgárháború, határvillongás, forradalom, zendülés, puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás,

− felkelésben, lázadásban, vagy zavargásban való részvétel, kivéve, ha erre belföldön valamilyen hi- vatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése köz- ben került sor,

− gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi jár- műben sportversenyen való részvétellel, vagy ilyen versenyre való felkészüléssel (edzéssel) vagy egyéb repülősport tevékenységgel (például: sár- kányrepülő, ejtőernyős ugrás).

Ha a fentiek alapján a biztosító mentesül az életbiztosítá- si összeg kifizetése alól, vagy a bekövetkezett eseményt a kockázatviselésből kizárta, de a biztosításnak az ese- mény időpontjában van visszavásárlási értéke, akkor a biztosító a jelen szerződési feltételek 10.1. pontjában fog- laltak szerint érvényes visszavásárlási értéket fizeti ki. Ha a biztosításnak a kockázatviselésből kizárt vagy a biztosí- tó mentesülését okozó esemény bekövetkezésének idő- pontjában nincs visszavásárlási értéke, a szerződés kifi- zetés nélkül megszűnik. A biztosítás megkötése előtt már fennálló krónikus betegségek, ill. a bármely okból már ká- rosodott – korábbi baleset vagy betegség miatt funkció- jukban már korlátozott, sérült, vagy csonkolt – testrészek és szervek a biztosításból ki vannak zárva.

15. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékes- ségtől számított egy év elteltével évülnek el.

16. Hitelfedezet

Jelen különös szerződési feltételek alapján létrejött élet- biztosítás hitel fedezetéül nem szolgálhat, hitelfedezeti záradékkal nem látható el.

17. Panaszok, kérelmek bejelentése

17.1. Panaszkezelés

17.1.1. Panaszbejelentés módja, csatornái

A biztosító a panaszkezelés során a mindenkori hatályos jogszabályoknak és rendeleteknek megfelelően jár el, azaz biztosítja, hogy a tevékenységére vagy mulasztásá- ra vonatkozó panaszát az ügyfél szóban vagy írásban az alábbi csatornák bármelyikén közölhesse.

Személyes panaszbejelentés

Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati irodában lehet személyesen panaszbejelentést tenni.

Ügyfélszolgálati Irodánk: 1123 Budapest, Alkotás u. 50. Nyitva tartás: H 8:00–18:00; K–P 8:00 –16:00

Telefonos panaszbejelentés

Telefonon belföldről a 00-00-000-000 kékszámon vagy a külföldről is hívható x00-0-000-0000 számon tehet pa- naszbejelentést az ügyfél.

Nyitva tartás: Hétfő 8:00–20:00; Kedd–Csütörtök 8:00–

17:00; Péntek 8:00 –14:00

Postai úton történő panaszbejelentés

A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezési címre küldhető:

SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatóság, Panaszkezelési Csoport

Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.

Elektronikus panaszbejelentés

Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az info@ xxxxxx.xx e-mail címre, faxon a 06-1-458-4260 faxszámra vagy – regisztrációt követően – Ügyfélportálon keresztül online módon is eljuttathatja a biztosító részére.

17.1.2. Panaszkezelés gyakorlata

A biztosító a telefonon történő panaszkezelés esetén biz- tosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést, továbbá a beszélgetést hangfelvétellel rög- zíti, mely egy évig megőrzésre kerül. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatja. Az ügyfél kérésére biztosítja a hangfelvétel visszahallgatását, to- vábbá térítésmentesen rendelkezésére bocsátja a hang- felvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

A biztosító a szóbeli panaszt azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a panasz kezelésével az ügyfél nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálá- sa nem lehetséges, a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy máso- lati példányát a személyesen tett panasz esetén átadja, telefonon bejelentett panasz esetén pedig megküldi az ügyfél részére, egyebekben az írásbeli panaszra vonat- kozó rendelkezések szerint jár el.

Az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követően, legkésőbb a jogszabályban meghatározott harminc napon belül meg- küldi.

A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszában tájé- koztatja az ügyfelet arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – a felügyeleti szervhez, a Magyar Nemzeti Bank- hoz fordulhat:

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1534 Budapest BKKP Pf. 777

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx00

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az ügyfél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet a Fel- ügyeletnél.

Biztosítási szerződéssel kapcsolatos jogvitával (szerző- dés létrejötte, érvényessége, hatálya, joghatása, meg- szűnése, szerződésszegés és annak joghatása) fordulhat a Magyar Nemzeti Bank mellett szervezett Pénzügyi Bé- kéltető Testülethez.

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.

E-mail cím: xxx@xxx.xx

A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos) el- járás keretében is lehetséges.

A biztosító az ügyfélpanaszokról nyilvántartást vezet, melyben szerepelnek az ügyfél és panaszadatok, vala- mint az üggyel kapcsolatos bejövő és a kimenő levelek.

A panaszokat a jogszabályok által meghatározott ideig megőrzi, a Magyar Nemzeti Banki ellenőrzés esetén be- mutatja.

18. Egyéb rendelkezések

Az életbiztosítási szerződés befektetési egységeinek vé- telére, eladására, áthelyezésére (továbbiakban: tranzak- ciók) vonatkozó határidők abban az estben módosulhat- nak, ha az életbiztosítási szerződésen a megbízás napján más folyamatban lévő tranzakciók vannak, melyek telje- süléséig megakadályozzák újabb tranzakciós megbízá- sok indítását.

A jelen szerződési feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a személyi jövedelemadóról szóló (SZJA tv) rendelkezé- sei is irányadók. Vállalkozás szerződő esetén az SZJA tv. mellett a társasági adózásról szóló törvény, illetve a tár- sadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok is irányadó- ak. Mivel az adójogszabályok a szerződés tartama alatt változhatnak, indokolt a biztosított és a szerződő részéről a szerződés tartama alatt a törvényi változások figyelem- mel kísérése. A biztosító az aktuális adózásra vonatkozó információkat a honlapján bocsátja Ügyfelei rendelkezé- sére. Az adójogszabályok változásáról a biztosító nem küld értesítést, a jogszabályi változásokat a szerződő és a biztosított kíséri figyelemmel.

A biztosítási szerződés közvetítője lehet független vagy függő biztosításközvetítő. A függő biztosításközvetítő a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló munkaviszo- nya keretében vagy a biztosító megbízása alapján köz- vetíti. A függő biztosításközvetítő közvetítői tevékenysége során esetlegesen okozott károkért a biztosító felelős.

A független biztosításközvetítő tevékenysége során ön- állóan jár el, nem minősül a biztosító képviselőjének. A független biztosításközvetítő a biztosításközvetítői te- vékenysége során a biztosítási szakmai szabályok meg- szegésével vagy elmulasztásával esetlegesen okozott károkért önállóan felel. Ez a felelőssége kiterjed a nevé- ben (képviseletében) eljáró személyek tevékenységére is.

A szerződés bármilyen – szerződési feltételekben nem szabályozott – egyedi átdolgozása esetén az ügyfél el- veszítheti minden addig megszerzett bónuszát, továbbá a jogot a további bónuszok képzésére. Amennyiben már rendelkezett zárolt bónusszal akkor annak az aktuális értéke a jogvesztő esemény bekövetkezését követően kifizetésre kerül a szerződő részére, amennyiben erről a Biztosító az ügyfél javára eltérően nem rendelkezik.

A szerződő és a biztosító a jelen életbiztosítási szerző- dési feltételekben nem szabályozott kérdésekben közös megegyezés keretében külön megállapodást köthet.

Nem válik a szerződés tartalmává minden szokás, amely- nek alkalmazásában a felek korábban megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak.

Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elektronikus aláírással ellátott elektronikus do- kumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyilat- kozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy foko- zott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektroni- kus dokumentumba foglalás) és az SMS.

Jelen biztosítási szerződés keretében a díjak megfize- tése, a befektetési egységek nyilvántartása, a költségek elszámolása és a szolgáltatások teljesítése a mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben történik.

19. Kiegészítő biztosítások

Jelen feltételkiegészítés alapján létrejött életbiztosítási szerződéshez kiegészítő biztosítások nem kapcsolhatók.

20. Az adójóváírásra vonatkozó szabályok

Amennyiben az adóhatóság a szerződő rendelkezése szerint adójóváírást teljesít a biztosítási szerződésre, úgy a biztosító az alábbiak szerint jár el:

Az adójóváírás összegének és annak beazonosításához szükséges valamennyi adatnak a biztosítóhoz történő be- érkezését követően a biztosító az adójóváírás összegét a 3. számú mellékletében meghatározott alapba történő befektetéssel jóváírja. Az adójóváírás befektetése eseti díj formájában történik.

Az adójóváírásból képzett eseti befektetési egységeket a biztosító elkülönítetten tartja nyilván és abból a rendsze- res díjakban fennálló tartozás kiegyenlítését nem hajtja végre.

Az adójóváírásból képzett eseti befektetési egységekre – az Általános Szerződési Feltételek 8.1.2 pontja szerinti – díjbónuszt a Biztosító nem érvényesít.

Az adójóváírás összegéből képzett eseti befektetési egy- ségekre iTrend szolgáltatás nem választható.

ADÓTÁJÉKOZTATÓ A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSHEZ

Jelen tájékoztatás a 2014. január 1-jétől hatályos, nyugdíj- biztosításokra vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A tájékoztatóban szereplő információk a jövőben meg- változhatnak, ezért javasoljuk ügyfeleinknek, hogy saját érdekükben kísérjék figyelemmel az adózási szabályok jövőbeli változásait.

Az SZJA rendelkezései alapján a nyugdíjbiztosítás adó- évben megfizetett díja után a magánszemély szerződő a fizetendő jövedelemadójának terhére a kedvezményre jogosító nyugdíjbiztosítási szerződésre történő kiutalásról (adójóváírás) rendelkezhet. Az alábbiakban ennek legfon- tosabb szabályait mutatjuk be.

Adójóváírásra kizárólag olyan magánszemély jogosult, aki nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője.

Az adójóváírás alapja a naptári évben nyugdíjbiztosítási szerződésre fizetett díj (eseti és rendszeres díj egyaránt), mértéke a befizetett összeg 20 százaléka, azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosításokra befi- zetett összeg adójóváírásra nem jogosít.

Adójóváírásra jogosító díj a magánszemély szerződő által fizetett díj, a kifizetőnek nem minősülő más magánsze- mély által fizetett díj, valamint a más személy által fizetett díj, ha az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles.

A magánszemély a nyugdíjbiztosítási szerződés(ek) alap- ján az adóévben maximum 130 ezer forint adó kiutalásá- ról rendelkezhet, de az nem haladhatja meg az összevont adóalap adójának kedvezmények levonása után fennma- radó összegét. Ha a magánszemély önkéntes kölcsönös biztosító pénztári és/vagy nyugdíj-előtakarékossági be- fizetései alapján is rendelkezik adó kiutalásáról, akkor a kiutalandó adó összeg összesen sem haladhatja meg az adóévben a 280 ezer forintot.

A magánszemély a bevallásában rendelkezhet arról, hogy melyik nyugdíjbiztosítási szerződésére, mekkora összeget kíván átutalni, figyelemmel a törvényi korlátok- ra is. Rendelkezés kizárólag a biztosító által kiállított, az adóévet követő év február 15. napjáig a magánszemély szerződő számára megküldött kedvezményre jogosító igazolás alapján tehető, feltéve, hogy a magánszemély a rendelkezés időpontjában is még szerződője a nyugdíj- biztosítási szerződésnek.

Az adóhatóság a magánszemély nyilatkozatában meg- határozott összeg átutalását akkor teljesíti, ha a magán- személynek nincs az adóhatóságnál nyilvántartott adó- tartozása (vagy ha van, azt a magánszemély megfizeti) és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette.

Az adóhatóság által kiutalt összeg a nyugdíjbiztosítási szerződésen – a szerződési feltételekben foglalt módon – jóváírásra kerül. A szerződésen jóváírt adójóváírás össze-

ge további adójóváírásra nem jogosít. Az adójóváírást a magánszemély jövedelmének kiszámítása során nem kell bevételként figyelembe venni. Amennyiben a szerződés időközben megszűnt, akkor a biztosító az adóhatóság részére visszautalja az összeget, kivéve a nyugdíjbizto- sítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnését. Ez utóbbi esetben a biztosító az adójóváírás összegét a biztosítottnak, illetve – a biztosított halála esetén – a biz- tosított örökösének kiutalja.

Ha a magánszemély által kötött nyugdíjbiztosítá- si szerződés nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül szűnik meg, vagy a szerződés úgy módosul, hogy az a szerződésmódosítást követően már nem mi- nősül SZJA szerinti nyugdíjbiztosításnak, úgy a magánszemélynek a korábban igénybevett adójó- váírások teljes összegét 20%-kal növelten kell az adóhatóság részére visszafizetni.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a SIGNAl Nyugdíj befektetési egységekhez kötött folyamatos díjas életbiztosítás esetén az alábbi tranzakciók követ- kezménye az igénybevett adójóváírás visszafizeté- se:

• Részleges visszavásárlás,

• Visszavásárlás,

• Eseti pénzkivonás,

• Rendszeres pénzkivonás,

• A szerződés díj nem fizetés miatti megszű- nése,

• A szerződés ügyfél általi felmondása.

A törvény rendelkezései szerint a biztosító a következő- képpen működik közre a magánszemély kötelezettségé- nek megállapításában és teljesítésében:

A nyugdíjbiztosítási szerződéshez kapcsolódó nyugdíj- szolgáltatásnak nem minősülő biztosítói teljesítés (kifi- zetés) esetén a biztosító az életbiztosításokra vonatkozó szabályok figyelembe vételével megállapítja a kamatjö- vedelmet, továbbá megállapítja a magánszemélyt ter- helő adójóváírás-visszafizetési kötelezettség összegét. A biztosító – ha van ilyen, a kamatjövedelem adóját és – a növelt összegű adójóváírás összegét levonja a biztosítói teljesítés összegéből, és azt a kifizetőkre vonatkozó sza- bályok szerint bevallja és megfizeti az állami adóhatóság részére.

A biztosító akkor is megállapítja a magánszemélyt terhe- lő adókötelezettséget, ha az adójóváírást pénzkivonás- sal nem járó szerződésmódosítás miatt kell visszafizetni, vagy ha a visszafizetendő adójóváírás növelt összegére a biztosítói teljesítés nem nyújt fedezetet.

A biztosító minden esetben igazolást állít ki és ad át a magánszemélynek a biztosítási szerződéssel kapcsola- tos adókötelezettségről. A magánszemély az alapján az állami adóhatóság közreműködése nélkül készített adó-

bevallásában köteles bevallani a növelt összegű adójóvá- írás-visszafizetési kötelezettségének teljes összegét, és a bevallás benyújtására előírt határidőig köteles megfizetni annak – a biztosító által részben vagy egészben – le nem vont összegét.

A biztosító az adójóváírás-visszafizetési kötelezettség teljes összegéről, valamint a levont összegről magán- személyenként adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére.

Hatályos: 2014. március 15.

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ AZ ITREND SZOLGÁLTATÁSRÓL

Az iTrend szolgáltatás kizárólag a SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) azon befektetési egységekhez kötött életbiztosításai mellé választható, melyekre a biz- tosító lehetőséget kínál.

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szer- ződések aktuális értékét alapvetően a befektetési ala- pokban lévő befektetési egységek aktuális árfolyama és darabszáma határozza meg. A befektetési alapok árfolyamingadozásainak következményeként az életbiz- tosítási szerződés aktuális értéke időről időre változhat, nőhet vagy csökkenhet. Az iTrend szolgáltatás alapvető célja az árfolyam negatív irányú változásából eredő je- lentősebb értékcsökkenés elkerülése és a befektetések kedvezőbb kilátásokkal rendelkező alapba történő irányí- tása.

Az iTrend szolgáltatás a mozgóátlagok használatán alap- szik, mely egy elfogadott módszer arra, hogy az alapada- tul szolgáló folyamatosan bővülő adatsorok trendre nem jellemző kilengéseit úgy tudjuk kisimítani, hogy a trend- irányok egyértelműen meghatározhatók legyenek. A mozgóátlag alapú trendszámítás lényege, hogy az idősor utolsó elemeit (az adott alap napi árfolyamait) naponta átlagoljuk, majd ezt a napi „mozgóátlagárat” hasonlítjuk össze az alap „normál” napi árfolyamával. Az átlag szá- mításához használt idősor hosszát a biztosító választja meg.

Az iTrend szolgáltatás a technikai elemzés egy fajtája, amely az egyes befektetési alapok N napos mozgóát- lagárának segítségével igyekszik az adott, ún. Megfigyelt alap jövőbeni teljesítményére következtetni, úgy, hogy negatív illetve pozitív trendfordulókat állapít meg az adott napi mozgóátlagár és az alap napi árfolyamának össze- hasonlításával.

Az iTrend szolgáltatás keretén belül a biztosító a köze- pes vagy magas kockázatú, jellemzően részvény típusú befektetési alapok árfolyammozgását figyeli minden ér- tékelési napon.

Az iTrend szolgáltatás keretén belül a biztosító nem csak a fenti összehasonlításokat végzi el, hanem automatiku- san áthelyezéseket (illetve átirányításokat) is kezdemé- nyez az alapok között. Negatív trendforduló azonosítása esetén áthelyezés történik a Megfigyelt (közepes- vagy magas kockázatú) alapból egy alacsony kockázatú, ún. Menekülő alapba, illetve ezzel egyidejűleg átirányítás is történik, hogy az ügyfél által frissen befizetendő pénz már az alacsony kockázatú alapba érkezzen. Pozitív trendforduló azonosítása esetén a helyzet éppen fordí- tott. Az áthelyezés (és ezzel egyidejűleg az átirányítás) a Megfigyelt alapba történik.

Míg a Megfigyelt alapot a biztosító által kínált lehetőségek közül a szerződő választhatja ki, addig a Menekülő alap előre meghatározott, nem választható.

Az iTrend szolgáltatás keretén belül elvégzett automatikus áthelyezésekről a biztosító minden esetben írásban vagy elektronikus úton információt nyújt a szerződő számára.

Az iTrend szolgáltatást az életbiztosítási szerződés szer- ződője igényelheti Társaságunk internetes honlapjáról le- tölthető nyilatkozat segítségével a tartam során bármikor.

Az iTrend szolgáltatás bevezetésével Társaságunk célja az volt, hogy befektetéseik kezelésében se- gítse ügyfeleit, azonban kérjük, hogy az alábbiakat mindenképpen vegye figyelembe:

• Társaságunk nem vállalhat és nem vállal ga- ranciát arra, hogy az iTrend szolgáltatás al- kalmazásával a szerződő bármely időtávon magasabb hozamot ér el, mint e szolgáltatás alkalmazása nélkül.

• A szolgáltatás – tekintettel elsősorban az áthelyezések időigényére - nem nyújt garan- ciát arra nézve, hogy a Megfigyelt alapban lévő befektetések értéke átmenetileg vagy tartósan nem csökken.

Jelen szerződési feltételekben nem szabályozott kérdé- sekben a SIGNAL Nyugdíj befektetési egységekehez kö- tött életbiztosítási feltételek az irányadóak.

iTREND SZOLGÁLTATÁS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

1. Fogalmak

Aktív stratégia

Az iTrend stratégia állapota aktív a hatálybalépést köve- tően mindaddig, amíg kikapcsolásra nem kerül.

Automatikus áthelyezés

Az automatikus kiváltás és az automatikus visszaváltás összefoglaló elnevezése.

Automatikus kiváltás

Az iTrend szolgáltatás keretén belül a biztosító által végzett automatikus áthelyezés, amely során a negatív trendfordulóval érintett Megfigyelt alapban lévő befek- tetési egységek 100%-a áthelyezésre kerül a Menekülő alapba.

Automatikus visszaváltás

Az iTrend szolgáltatás keretén belül a biztosító által vég- zett automatikus áthelyezés, amely során a pozitív trend- fordulóval érintett Megfigyelt alapba áthelyezésre kerül a Menekülő alapban lévő befektetési egységek 100%-a.

Befektetési egységtípusok

Jelen – iTrend stratégiára vonatkozó – szerződési feltéte- lek tekintetében egy egységtípusnak tekintjük a kezdeti és felhalmozási befektetési egységeket, valamint az eseti befektetési egységeket.

Megfigyelt alapok

A biztosító által előre meghatározott, közepes vagy ma- gas kockázatú (jellemzően részvény típusú) befektetési alapok, amelyekre a biztosító az iTrend szolgáltatást mű- ködteti.

Mozgóátlagár

Egy Megfigyelt alap utolsó N értékelési napjára (beleértve az értékelés elvégzésének értéknapját is) érvényes belé- pési árának egyszerű számtani átlaga. A biztosító minden értékelési napra vonatkozóan meghatározza a Megfigyelt alapok mozgóátlagárát.

Negatív trend

Egy adott Megfigyelt alap vonatkozásában negatív trend érvényesül a negatív trendforduló értéknapját követő naptól az első pozitív trendforduló értéknapjáig.

Negatív trendforduló

Egy adott Megfigyelt alap vonatkozásában negatív trend- forduló következik be, ha egy pozitív trendforduló után, a Megfigyelt alap adott értékelési napra érvényes aktuális belépési árának és mozgóátlagárának a különbsége ne- gatív (belépési ár – mozgóátlagár < 0) és ez a különbség az ezt követő (n) értékelési napon folyamatosan negatív (belépési ár – mozgóátlagár < 0) marad.

Pozitív trend

Egy adott Megfigyelt alap vonatkozásában pozitív trend érvényesül a pozitív trendforduló értéknapját követő nap- tól az első negatív trendforduló értéknapjáig.

Pozitív trendforduló

Egy adott Megfigyelt alap vonatkozásában pozitív trend- forduló következik be, ha egy negatív trendforduló után, a Megfigyelt alap adott értékelési napra érvényes aktuális belépési árának és mozgóátlagárának a különbsége po- zitív vagy nulla (belépési ár – mozgóátlagár ≥ 0) és ez a különbség az ezt követő (n) értékelési napon folyamatosan pozitív vagy nulla (belépési ár – mozgóátlagár ≥ 0) marad.

Trendforduló értéknapja

A pozitív és negatív trendforduló definíciója szerinti előjel- váltást követő (n)-ik forgalmazási nap.

2. Az iTrend szolgáltatás igénylése

2.1. Az iTrend szolgáltatást az életbiztosítási szerző- dés szerződője igényelheti.

2.2. Az iTrend szolgáltatás a biztosítási ajánlat aláírá- sával egy időben, vagy a tartam során tetszőleges időpontban, kizárólag a biztosító által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon igényelhető.

2.3. Amennyiben az ügyfél a szerződés megkötésé- vel egyidőben kéri a szolgáltatás bekapcsolását a befektetési egységekre, akkor a szolgáltatás hatálybalépésének napja a befektetési egysé- gek vételére adott megbízás napja.

2.4. Egyéb esetekben a szolgáltatást a biztosító a szerződő írásbeli rendelkezésének a biztosító központjába történő beérkezését követő forgal- mazási naptól nyújtja, mely nap megegyezik a szolgáltatás hatálybalépésének napjával.

2.5. Az iTrend szolgáltatás hatálybalépéséről a biz- tosító a szerződő részére információt nyújt írás- ban vagy elektronikus úton.

3. Az iTrend szolgáltatás működése

3.1. A biztosító az iTrend szolgáltatást az adott szer- ződéshez választható Megfigyelt alapok közül befektetési egységtípusonként egy, a szerződő által kiválasztott alapra nyújtja.

3.2. A biztosító az iTrend szolgáltatás keretében – a szerződő külön rendelkezése nélkül – automatikus áthelyezéseket és az áthelyezések irányának meg- felelő automatikus átirányításokat hajt végre. Nega- tív trendforduló esetén automatikus kiváltás, pozitív trendforduló esetén automatikus visszaváltás és ezekkel egyidejű, azonos irányú átirányítás történik.

3.3. Jelen szerződési feltételek 3.1. pontja alapján egy időben egy szerződésen maximum két Megfigyelt alapra választható az iTrend szolgál- tatás. A Megfigyelt alapok tételes listáját jelen szerződési feltételek melléklete tartalmazza.

3.3.1. Gyakoriság szerinti díjfizetés és eseti díjak fi- zetése esetén a biztosító megvizsgálja, hogy a szerződő által kiválasztott Megfigyelt alap pozi- tív vagy negatív trendben van-e. Ezt követően a biztosító eljárása a következő:

– ha az adott alap pozitív trendben van, akkor a befizetés (gyakoriság szerinti díj esetén a befektetési díjrész) 100%-ban a Megfigyelt alapba kerül befektetésre,

– ha az adott alap negatív trendben van, akkor a befizetés (gyakoriság szerinti díj esetén a befektetési díjrész) 100%-ban a Menekülő alapba kerül befektetésre.

3.3.2. Amennyiben az iTrend szolgáltatás hatálybalé- pésének időpontjában a szerződőnek több be- fektetési alapban is van befektetési egysége el- helyezve, úgy a szolgáltatás hatálybalépését kö- vető forgalmazási napon a kezdeti/felhalmozási és/vagy az eseti befektetési egységek – attól függően, hogy a szolgáltatás melyik befektetési egységtípusra vonatkozik – 100%-a automa- tikusan áthelyezésre kerül – alapkezelőn belüli áthelyezés esetén a SIGNAL Nyugdíj befekteté- si egységekhez kötött életbiztosítás szerződési feltételeinek 1. melléklet I.1. pontjában megha- tározott napi belépési áron, alapkezelők közötti áthelyezés esetén az 1. melléklet I.2. pontjában meghatározott napi belépési áron – a szerződő által megjelölt Megfigyelt alapba, vagy a 3.3.1. pontban leírtak szerint a Menekülő alapba.

3.3.3. A biztosító az automatikus áthelyezések előtt nem küld értesítést a szerződőnek.

3.4. Az automatikus áthelyezés során a befektetési egységek típusa nem változik meg, azaz:

– kezdeti befektetési egységekből kezdeti be- fektetési egységek keletkeznek,

– felhalmozási befektetési egységekből felhal- mozási befektetési egységek keletkeznek, és

– eseti befektetési egységekből eseti befekte- tési egységek keletkeznek.

3.5. Az automatikus áthelyezésre a trendforduló értéknapján lévő forgalmazási napon indított megbízás alapján – alapkezelőn belüli áthe- lyezés esetén a SIGNAL Nyugdíj befektetési egységekhez kötött életbiztosítás szerződési feltételeinek 1. melléklet I.1. pontjában megha- tározott napi belépési áron, alapkezelők közötti áthelyezés esetén az 1. melléklet I.2. pontjában meghatározott napi belépési áron – kerül sor.

3.6. A befektetési egységek terhére történő pénzala- pú visszaváltás esetén, az adott egységtípusra vonatkozó, trendforduló miatt szükségessé vált automatikus áthelyezés mindaddig nem valósul meg, amíg a pénzalapú visszaváltási tranzakció hatályba nem lépett a visszaváltással kapcso-

latban lévő alapokban. Függetlenül attól, hogy a kezdeti befektetési egységek és a felhalmozási befektetési egységek jelen szerződési feltételek tekintetében egy egységtípusnak tekintendők, a kezdeti befektetési egységek vonatkozásában az automatikus áthelyezési megbízás a trend- forduló értéknapját követő forgalmazási napon indított megbízás alapján elindul.

3.7. Az iTrend szolgáltatás keretén belül elvégzett automatikus áthelyezésekről a biztosító minden esetben tájékoztatja a szerződőt írásban vagy elektronikus úton.

3.8. A biztosító bármikor jogosult egy Megfigyelt alapot kivonni az iTrend szolgáltatásból, illetve jogosult a Menekülő alap módosítására. A biz- tosító a fenti változásokról és a változások ha- tálybalépéséről írásban vagy elektronikus úton tájékoztatja a szerződőt.

3.9. Amennyiben a biztosító egy Megfigyelt alapot kivon az iTrend szolgáltatásból, akkor a szol- gáltatásból történő kivonás hatálybalépésének napjától a Biztosító nem hajt végre automatikus áthelyezéseket az adott alap vonatkozásában.

3.10. Amennyiben a biztosító a korábbi helyett másik befektetési alapot jelöl ki Menekülő alapnak és a szerződőnek a korábbi Menekülő alapban van- nak befektetési egységei nyilvántartva, akkor a biztosító a következőképpen jár el:

A Menekülő alap módosításának hatálybalé- pését követő első forgalmazási napon indított megbízás alapján áthelyezi az összes befekte- tési egységet a módosítás előtti Menekülő alap- ból, a módosítás utáni Menekülő alapba és az iTrend szolgáltatás ezzel az új Menekülő alappal működik tovább.

3.11. N és n aktuális értékét jelen szerződési feltételek melléklete tartalmazza. A biztosító ezen értéke- ket, meghatározásuk módszerét felülvizsgálhatja, és szükség esetén módosíthatja annak érdeké- ben, hogy az iTrend szolgáltatás a folyamatosan változó gazdasági, tőkepiaci környezetben is mindig eredeti céljainak megfelelően működjön.

4. Az iTrend szolgáltatás módosítása, megszűnése

4.1. A szerződőnek egy adott életbiztosítási szerző- déséhez kapcsolódóan az iTrend szolgáltatás körébe bevont Megfigyelt alap módosítására, mind a kezdeti/felhalmozási, mind az eseti be- fektetési egységekre vonatkozóan, az erre a célra rendszeresített rendelkező nyilatkozattal van lehetősége.

4.2. A Megfigyelt alap módosítása esetén az új Meg- figyelt alapba történő automatikus áthelyezésre az írásbeli rendelkezés biztosító központjába történő beérkezését követő forgalmazási napon indított megbízás alapján – alapkezelőn belüli

iTrend szolgáltatás szerződési feltételei

áthelyezés esetén a SIGNAL Nyugdíj befekteté- si egységekhez kötött életbiztosítás szerződési feltételeinek 1. melléklet I.1. pontjában megha- tározott napi belépési áron, alapkezelők közötti áthelyezés esetén az 1. melléklet I.2. pontjában meghatározott napi belépési – áron kerül sor. Az automatikus áthelyezés

– a Menekülő alapba történik, amennyiben az új Megfigyelt alap negatív trendben van,

– nem történik meg, amennyiben az új Megfi- gyelt alap negatív trendben van és a Megfigyelt alap módosításának időpontjában a befekte- tési egységek (amelyekre az iTrend stratégia vonatkozik) a Menekülő alapban vannak,

– minden további esetben az új Megfigyelt alapba történik.

A Megfigyelt alap módosításának hatálybalépé- sével egyidőben átirányítás is történik.

4.3. A szerződőnek lehetősége van az életbiztosí- tási szerződés tartama alatt a Megfigyelt alap tetszőleges időpontban történő megváltoztatá- sára. A Menekülő alap megváltoztatására nincs lehetősége a szerződőnek, annak változtatása mindenkor a biztosító jogkörébe tartozik.

4.4. A szerződő az iTrend szolgáltatást az életbizto- sítási szerződés tartama alatt bármikor írásban felmondhatja.

4.5. Az iTrend szolgáltatás fentiekben meghatározott módosításairól, a módosítások hatálybalépéséről a biztosító írásban vagy elektronikus úton értesíti az életbiztosítási szerződés szerződőjét.

4.6. Az iTrend szolgáltatás megszűnik az alábbi ese- tekben:

– A szerződő átirányítási kérelme esetén, a kezdeti/felhalmozási befektetési egységek- re aktív iTrend stratégia az átirányítási ké- relemnek a biztosító központjába történő beérkezését követő forgalmazási napon megszűnik. Kivétel, ha a szerződő átirányítá- si kérelme a kezdeti/felhalmozási befektetési egységek 100%-ára vonatkozóan, a jelen szerződési feltételek mellékletében található egy Megfigyelt alapra irányul.

– A szerződő áthelyezési kérelme esetén, a kezdeti/felhalmozási és/vagy az eseti be- fektetési egységre aktív iTrend stratégia a kérelemben foglalt befektetési egységtípus- ra vonatkozóan megszűnik az áthelyezési kérelemnek a biztosító központjába történő beérkezését követő forgalmazási napon. Az ilyen esetben a befektetési egységek áthelyezésére a szerződő írásbeli rendelke- zésének a biztosító központjába történő be- érkezését követő második forgalmazási (T) napon indított megbízás alapján – alapkeze-

lőn belüli áthelyezés esetén az 1. melléklet

I.1. pontjában meghatározott napi belépési áron, alapkezelők közötti áthelyezés esetén az 1. melléklet I.2. pontjában meghatározott napi belépési áron – kerül sor Egy áthelye- zésnek számít, ha egy alapból egy vagy több alapba kíván a szerződő befektetési egysé- geket áthelyezni.

– Amennyiben a szerződő új eseti díjat he- lyez el egy olyan szerződésre, ahol az eseti befektetési egységekre az iTrend stratégia aktív, akkor az iTrend stratégia az eseti díj- fizetési kérelemnek a biztosító központjába történő beérkezését követő forgalmazási napon az eseti befektetési egységekre meg- szűnik. Kivétel, ha a szerződő eseti befize- tési kérelme az eseti befektetési egységek 100%-ára vonatkozóan, a jelen szerződési feltételek mellékletében található egy Meg- figyelt alapra irányul.

– Amennyiben a biztosító a Megfigyelt alapot kivonja az iTrend szolgáltatási köréből, a szolgáltatásból történő kivonás hatálybalé- pésének napján.

– Amennyiben a biztosító a Megfigyelt alap további forgalmazását megszünteti vagy az Alapkezelő az adott Megfigyelt alapot meg- szünteti, a megszűnés hatálybalépésének napján.

– Amennyiben a szolgáltatás alapjául szolgáló életbiztosítási szerződés megszűnik, az életbiz- tosítási szerződés megszűnésének napjával.

4.7. Amennyiben a szerződés évfordulóját megelő- zően a szerződésen díjmódosító változtatások vannak érvényben, akkor a stratégiát érintő módosítások (bekapcsolás, kikapcsolás, Meg- figyelt alap változtatása) a díjmódosító tételek hatálybalépését követően lépnek hatályba.

4.8. A szerződési feltételekben bekövetkezett vál- tozásokat a biztosító – a változások hatályba- lépését megelőzően legalább 30 nappal – az internetes oldalán közzéteszi, valamint az érin- tett szerződőket írásban vagy elektronikus úton értesíti a módosítás tényéről.

4.9. Amennyiben a szerződő a szerződésben bekövet- kezett változásokat nem fogadja el, úgy lemond- hatja az iTrend szolgáltatást. Ha a szerződő nem él az iTrend szolgáltatás lemondásának jogával, a szerződés a biztosító által közölt új feltételek sze- rint, módosult tartalommal marad hatályban.

5. Szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek

5.1. A biztosító az iTrend szolgáltatást a kezdeti/fel- halmozási, valamint az eseti befektetési egysé- gekre, a jelen szerződési feltételek mellékletében található költség felszámolása mellett nyújtja.

MELLÉKLET

AZ iTREND SZOLGÁLTATÁS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEIHEZ

Hatályos: 2014. március 15-étől visszavonásig

(A biztosító jogosult a mellékletben közzétett adatok bármelyikét évente egyszer egyoldalúan módosítani.)

1. Az iTrend szolgáltatás működéséhez kapcsolódó paraméterek értéke:

N = 100

n = 5

2. Az iTrend szolgáltatásba bevont Megfigyelt alapok:

• Concorde 2000 Alap

• Concorde Nemzetközi Részvény Alap

• Concorde Részvény Alap

• Pioneer Aranysárkány Ázsiai Alap

• Pioneer Közép-Európai Részvény Alap

• Pioneer Magyar Indexkövető Részvény Alap

• Pioneer Selecta Európai Részvény Alap

• Pioneer USA Devizarészvény Alap

• Raiffeisen Nemzetközi Részvény Alap

• Raiffeisen Részvény Alap

3. Az iTrend szolgáltatásba bevont Menekülő alap:

• Raiffeisen Tőke- és Hozamvédett Likviditási Alap

4. Az iTrend szolgáltatás költsége: 0 Ft

Választható alapok a képviselt befektetési kockázat szerint:

1. Alacsony kockázatú alapok

Raiffeisen Tőke- és Hozamvédett Likviditási Raiffeisen Likviditási

Raiffeisen Kamat Prémium Rövid Kötvény Concorde Pénzpiaci

Pioneer Magyar Pénzpiaci Dialóg Likviditási Alap

2. Mérsékelt kockázatú alapok

Raiffeisen Kötvény Concorde Kötvény Concorde Rövid Kötvény Pioneer Magyar Kötvény

3. Közepes kockázatú alapok

Concorde 2000

4. Magas kockázatú alapok

Raiffeisen Nemzetközi Részvény Raiffeisen Részvény

Concorde Nemzetközi Részvény Concorde Részvény

Pioneer Közép-Európai Részvény Pioneer Magyar Indexkövető Részvény Pioneer Selecta Európai Részvény Pioneer USA Devizarészvény

5. Kiemelkedő kockázatú alapok

Raiffeisen EMEA Pioneer Aranysárkány

Concorde Alapkezelő Zrt. alapjai

Concorde 2000 Nyíltvégű Befektetési Alap

Az Alapkezelő célja, hogy a befektetési lehetőségek fi- gyelembevételével az Alap eszközeinek 30-40%-át rész- vényekbe fektesse, a fennmaradó hányadot pedig alap- vetően forintban denominált fix és változó kamatozású állampapírokba, vállalati kötvényekbe és jelzáloglevelekbe helyezze el. Az Alapkezelő aktív portfólió kezelést folytat- va, fundamentális elemzésekre támaszkodva alakítja az Alap portfóliójának összetételét. Az Alapkezelő egy mér- sékelt részvényarányú és kockázatú, konzervatívan kezelt, vegyes típusú közép- és hosszú távra ajánlott befektetési lehetőséget kínál az Alappal a befektetőknek.

Tekintettel arra, hogy az Alap döntő részben magyar ál- lamkötvényekbe fektet, a befektető számára alapvető kockázatot a magyar makrogazdasági helyzet alakulása, az esetleges állampapírpiaci hozamemelkedésből eredő árfolyamcsökkenés jelent. Figyelembe véve, hogy az Alap részvény típusú befektetéseket is eszközöl, és a részvény- árfolyamok rövid és középtávon nagy kilengésekkel vál- tozhatnak, az Alap egységeinek értéke ingadozhat mind pozitív mind negatív irányban.

Referenciaindex (benchmark): 20% BUX, 15% CETOP,

65% RMAX index.

Az Alap indulásának dátuma: 1997. 08. 29.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.03.31		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(4)	DKJ és MNB-kötvények	53,73%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(3)	Egyéb kötvények	6,66%	Likvid eszközök, Diszkont kincstárjegyek és MNB-kötvények	0%	100%
Javasolt időtáv	5–6 év
DKJ és MNB-kötvények 53,73% Részvények 14,57% Egyéb kötvények 6.66% Külföldi Magyar kibocsátású államkötvények részvények 8,31% 16,73%		Külföldi kibocsá- tású részvények	16,73%	Államkötvények, vállalati kötvények, államilag garantált kötvények	0%	90%
		Magyar államköt- vények	8,31%	Belföldi, külföldi kibocsátású jelzáloglevelek	0%	25%
				Nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési értékpapírok	0%	10%
				Nem nyilvános vagy zárt végű kollektív befektetési értékpapírok	0%	5%
		Részvények	14,57%	Részvények összesen	0%	60%
				Külföldi kibocsátású állam- papírok, vállalati kötvények, államilag garantált kötvények, részvények	0%	30%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Concorde Kötvény Befektetési Alap

A Concorde Kötvény Alap a pénzpiaci és a rövid kötvény alapoknál magasabb kockázatú, illetve nagyobb hoza- mot ígérő, állampapírokba fektető Alap. Azoknak lehet megfelelő választás, akik három évet meghaladó időtávra keresnek biztonságos befektetést, de nem szeretnének részvénypiaci kockázatot vállalni. Az Alapkezelő célja, hogy a befektetési lehetőségek figyelembevételével az Alap portfóliójának döntő többségét forintban denomi- nált fix vagy változó kamatozású, alacsony kockázatú ér- tékpapírokba fektetve a benchmark index teljesítményét meghaladó hozamot érjen el. Az Alapkezelő elsősorban a magyar állampapírpiaci befektetéseket szeretné ala- csony költségszint mellett a befektetési jegyek tulajdono- sainak elérhetővé tenni. Az Alapkezelő az Alap eszközeit legfőképpen a Magyar Állam által kibocsátott államköt- vényekben és diszkontkincstárjegyekben tartja, valamint

alacsony kockázatú, fix és változó kamatozású vállala- ti kötvényekbe, jelzáloglevelekbe, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba és egyéb alacsony kocká- zatú tőke- és pénzpiaci eszközökbe, ügyletekbe fektet. Megfelelő nemzetközi tőkepiaci környezet esetén az Alap portfóliójának 30 százalékig külföldi kibocsátó által kibo- csátott állampapírokat, vállalati és egyéb kötvényeket, jel- zálogleveleket vásárolhat az Alapkezelő.

Tekintettel arra, hogy az Alap döntő részben magyar ál- lamkötvényekbe fektet, a befektető számára alapvető kockázatot a magyar makrogazdasági helyzet alakulása, az esetleges állampapírpiaci hozamemelkedésből eredő árfolyamcsökkenés jelent.

Referenciaindex (benchmark): 100% MAX index.

Az Alap indulásának dátuma: 2001. 12. 31.

Eszközalap jellemzői		Portfólió öszetétele 2014.03.31		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(3)	Diszkont kincstár- jegyek és MNB- kötvények	14,05%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(2)			Likvid eszközök	0%	100%
Javasolt időtáv	3–4 év	Magyar államkötvények	76,27%	Belföldi kibocsátású vállalati kötvények, államilag garantált kötvények	0%	90%
Diszkont kincstárjegyek és MNB-kötvények Vállalati 14,05% államkötvények 9,68% Magyar államkötvények 76,27%				Jelzáloglevelek	0%	25%
		Vállalati kötvények	9,68%	Nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési értékpapírok	0%	10%
				Külföldi kibocsátású részvények	0%	10%
				Külföldi kibocsátású állam- papírok, vállalati kötvények, államilag garantált kötvények	0%	30%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Concorde Nemzetközi Részvény Alapok Alapja

A Concorde Nemzetközi Részvény Alapok Alapja befek- tetésének legfőbb célpontjai a globális, európai, amerikai és távolkeleti részvénypiacok. Passzív Alap, amely több mint 1500 vezető külföldi vállalat részvényeinek átlagos árfolyamváltozását tükrözi a Xxxxxx Xxxxxxx Capital Inter- national (MSCI) World Indexének megfelelően. Az Alapke- zelő célja, hogy az Alap portfóliójában átlagosan 50-100 százalék kollektív befektetési értékpapír arányt érjen el, míg a fennmaradó hányadot döntő részben állampapírok- ba, illetve egyéb likvid eszközbe kívánja fektetni, és ezáltal egy diverzifikált, a külföldi részvénypiacok teljesítményétől függő portfóliót alakítson ki. Diverzifikációs, költséghaté- konysági és likviditási megfontolásokból korlátozott mér- tékben hazai kollektív befektetési értékpapírok is az Alap részét képezhetik. Az Alapkezelő fundamentális elemzé-

sekre támaszkodva alakítja az Alap portfólió-összetételét, célja a referenciahozam elérése, annak túlteljesítése. Az Alapkezelő az Alappal a külföldi részvénypiacokba törté- nő befektetést szeretné alacsony költségszint mellett a befektetési jegyek tulajdonosainak elérhetővé tenni.

Figyelembe véve, hogy az Alap nagyrészt részvény típusú befektetéseket eszközöl, és a részvényárfolyamok rövid és középtávon nagy kilengésekkel változhatnak, az Alap értéke jelentős mértékben ingadozhat mind pozitív mind negatív irányban. Továbbá külföldi részvények esetén a forintnak a befektetés devizaneméhez mért erősödése szintén csökkentheti a befektetési jegyek értékét.

Referenciaindex (benchmark): 95% MSCI World, 5% RMAX index.

Az Alap indulásának dátuma: 2002. 08. 01.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.04.30		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(5)	Likvid eszközök	7,56%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(4)			Likvid eszközök	0%	100%
Javasolt időtáv	7–10 év
Likvid eszközök Részvények 7,56% 3,68% Nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési értékpapírok 88,76%		Nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési érték- papírok	88,76%	Külföldi kollektív befektetési értékpapírok	50%	100%
				Külföldi vagy hazai kibocsátású részvények	0%	20%
		Részvények	3,68%	Belföldi kollektív befektetési értékpapírok	0%	30%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Concorde Pénzpiaci Befektetési Alap

A Pénzpiaci Alap igen alacsony kockázatú befektetésnek számít, amely már rövid távon is nagy valószínűséggel pozitív hozamot érhet el. Az Alapkezelő célja, hogy rész- vények adásvételét folytató befektetők az Alap befekte- tési jegyeinek megvásárlásával rövid távon be nem fek- tetett pénzük után legalább banki látra szóló betét szintű hozamot érhessenek el. Ennek érdekében az Alapkezelő törekszik arra, hogy az Alap nettó eszközértékének vál- tozékonysága a lehető legkisebb legyen. Az Alapkezelő az Alap vagyonát belföldi pénzpiaci eszközökbe – dön- tően állampapírokba, állampapír alapú repó megállapo- dásokba, az Alap vagyonát érintő kamatkockázat csök- kentését szolgáló egyéb pénzpiaci eszközökbe – fekteti. Az Alapkezelő törekszik rá, hogy az Alap portfóliójának hátralévő átlagos futamideje a 90 napot ne haladja meg.

Az Alap portfóliója kizárólag legfeljebb 365 napon belül lejáró eszközökbe fektethető be. Annak a befektetőnek lehet megfelelő, aki nem tudja előre tervezni kiadásait, így még rövid távra sem szeretné lekötni megtakarításait, de legalább néhány hónapra nélkülözni tudja pénzét, mely várhatóan a banki betétnél magasabb hozamot nyújt. Tekintettel arra, hogy az Alap döntő részben magyar ál- lamkötvényekbe fektet, a befektető számára alapvető kockázatot a magyar makrogazdasági helyzet alakulása, az esetleges állampapírpiaci hozamemelkedésből eredő árfolyamcsökkenés jelent.

Referenciaindex (benchmark): Minden hónap elejétől a hónap végéig a lakossági – bankrendszer egésze alap- ján számolt – havi látra szóló forintbetét átlagkamata.

Az Alap indulásának dátuma: 1999. 05. 21.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.03.31		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(2)	Diszkont kincstárjegy (DKJ)	100%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(1)			Likvid eszközök, bankbetét	0%	100%
Javasolt időtáv	1–2 év
Diszkont kincstárjegy (DKJ) 100%				Magyar állampapírok és MNB-kötvények	80%	100%
				Vállalati kötvények, Egyéb kötvények, Származtatott ügyletek	0%	30%
				Jelzáloglevelek	0%	25%
				Nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési értékpapírok	0%	10%
				Nem nyilvános vagy zárt végű kollektív befektetési értékpapírok	0%	5%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Concorde Részvény Befektetési Alap

A Részvény Alap olyan befektetni vágyó ügyfeleknek je- lenthet jó befektetési lehetőséget, akik szeretnék kivenni részüket mind hazai mind külföldi vállalatok részvényei- nek jövőbeni hozamemelkedéséből. Felvállalják a rész- vénypiaci kockázatot, ugyanakkor fontosnak tartják a portfólión belüli diverzifikációt. Az Alapkezelő célja, hogy a befektetési lehetőségek figyelembevételével az Alap forrásainak átlagosan 50–95 százalékát fordítsa rész- vények (alapvetően magyar részvények) vásárlására. Az Alapkezelő aktív portfóliókezelést folytatva, fundamentá- lis elemzésekre támaszkodva alakítja az Alap portfólió- jának összetételét. Az Alapkezelő az Alappal elsősorban a magyar részvényekbe történő befektetést szeretné

alacsony költségszint mellett a befektetési jegyek tulaj- donosainak elérhetővé tenni. Figyelembe véve, hogy az Alap elsősorban részvény típusú befektetéseket eszkö- zöl, és a részvényárfolyamok rövid és középtávon nagy kilengésekkel változhatnak, az Alap egységeinek értéke jelentős mértékben ingadozhat mind pozitív mind negatív irányban.

Továbbá külföldi részvények esetén a forintnak a befekte- tés devizaneméhez mért erősödése szintén csökkentheti a befektetési jegyek értékét.

Referenciaindex (benchmark): 55% BUX, 35% CETOP, 10% RMAX

Az Alap indulásának dátuma: 2001. 03. 29.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.03.31		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(5)	Diszkont kincstár- jegyek és MNB- kötvények	12,27%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(4)			Likvid eszközök, DKJ és MNB-kötvények	0%	100%
Javasolt időtáv	7–10 év			Részvények	0%	95%
Külföldi kibocsátású vállalati kötvények 8,79% Diszkont kincstárjegyek és MNB-kötvények 12,27% Külföldi kibocsátású Részvények részvények 38,07% 40,87%		Külföldi kibocsá- tású részvények	40,87%	Külföldi kibocsátású állam- papírok, vállalati kötvények, részvények	0%	70%
				Jelzáloglevelek	0%	25%
				Nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési értékpapírok	0%	10%
				Nem nyilvános vagy zárt végű kollektív befektetési érték- papírok	0%	5%
		Külföldi kibocsátású vállalati kötvények	8,79%	Bankbetét:	0%	20%
				Államkötvények, vállalati kötvények	0%	50%
		Részvények	38,07%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Concorde Rövid Futamidejű Kötvény Befektetési Alap

A Concorde Rövid Futamidejű Kötvény Befektetési Alap olyan ügyfelek számára megfelelő, akik biztonságos be- fektetési formát keresnek, nem kívánják befektetésüket kockára tenni és a banki betétnél magasabb hozamot kívánnak elérni. Az Alapkezelő célja, hogy a befektetési lehetőségek figyelembevételével az Alap portfóliójának döntő többségét alacsony kockázatú forintban denomi- nált fix vagy változó kamatozású, alacsony kockázatú ér- tékpapírokba fektetve, valamint az azonnali és határidős részvénypiaci félreárazásokat kihasználó arbitrázsügyle- tekkel a benchmark teljesítményét meghaladó hozamot érjen el. Az Alapkezelő elsősorban a – nem túl magas

kamatláb érzékenységű – magyar állampapírpiaci befek- tetéseket szeretné alacsony költségszint mellett a befek- tetési jegyek tulajdonosainak elérhetővé tenni.

Tekintettel arra, hogy az Alap döntő részben magyar ál- lamkötvényekbe fektet, a befektető számára alapvető kockázatot a magyar makrogazdasági helyzet alakulása, az esetleges állampapírpiaci hozamemelkedésből eredő árfolyamcsökkenés jelent.

Referenciaindex (benchmark): 80% RMAX 20% MAX index.

Az Alap indulásának dátuma: 1998. 12. 31.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.04.30		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(3)	Diszkont kincstár- jegyek és MNB- kötvények	54,59%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(2)			Likvid eszközök	10%	100%
Javasolt időtáv	3–4 év
Egyéb kötvények 5,42% Diszkont kincstárjegyek és MNB-kötvények 54,59% Magyar államkötvény 39,99%				DKJ, MNB-kötvények, magyar államkötvények	0%	100%
				Belföldi kibocsátású, vállalati kötvények, államilag garantált kötvények	0%	90%
		Egyéb kötvények	5,42%	Belföldi kibocsátású jelzáloglevelek	0%	25%
				Tőzsdére be nem vezetett nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési értékpapírok	0%	10%
		Magyar államkötvények	39,99%	Nem nyilvános vagy zárt végű kollektív befektetési érték- papírok	0%	5%
				Részvények	0%	60%
				Külföldi kibocsátású állampapírok	0%	30%
				Külföldi kibocsátású vállalati kötvények, államilag garantált kötvények, jelzáloglevelek	0%	20%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Dialóg Alapkezelő Zrt. alapja

Dialóg Likviditási Befektetési Alap

Az Alap elsődleges célja, hogy magas likviditású, rövid lejáratú forintbefektetéseken keresztül folyamatosan ver- senyképes pénzpiaci hozamot érjen el. Az Alap befek- tetéseinek átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg a 90 napot. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy az Alap nettó eszközértékének ingadozása a lehető legala- csonyabb legyen. Az Alap kizárólag Magyarországon, magyar forintban denominált eszközökbe fektet be: bankbetétekbe, diszkontkincstárjegyekbe, rövid hátra- lévő futamidejű állampapírokba. Az Alap portfóliójában

származékos ügyletek nem szerepelnek.

Tekintettel arra, hogy az Alap döntő részben magyar ál- lamkötvényekbe fektet, a befektető számára alapvető kockázatot a magyar makrogazdasági helyzet alakulása, az esetleges állampapírpiaci hozamemelkedésből eredő árfolyamcsökkenés jelent.

Referenciaindex (benchmark): 100% ZMAX index.

Az Alap indulásának dátuma: 2008.03.19

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.05.31		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(2)	Kincstárjegyek	99,38%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(1)			Számlapénz	0%	10%
Javasolt időtáv	1–2 év
Számlapénz 0,62% Kincstárjegyek 99,38%
				Bankbetét, pénzpiaci eszközök	0%	20%
		Számlapénz	0,62%	Forintban kibocsátott állam- papírok (DKJ, Magyar Állam- kötvények, MNB Kötvények)	80%	100%
				Nem forintban kibocsátott állampapírok (Diszkontkincstárj- egyek, Magyar Államkötvények, MNB Kötvények)	0%	20%
				Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, jelzáloglevél	0%	20%
				Származékos ügyletek	0%	20%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Pioneer Alapkezelő Zrt. alapjai

Pioneer Magyar Kötvény Alap

Az Alap befektetéseivel főként a hazai állam- és válla- lati kötvény piacot, kisebb részben a hazai pénzpiacot célozza meg. Ezeken túl az Alapba bekerülhet néhány, különösen jó minősítésű magyar vállalat vagy nemzet- közi vállalat magyarországi leányvállalatának kötvénye. A biztonságos Pioneer Magyar Kötvény Alap olyan mér- sékelt kockázatvállalási képességgel rendelkező befek- tetőknek lehet jó befektetési alternatíva, akik közepes és hosszabb időtávon kívánnak versenyképes hozamot elérni. Az Alap hazai, hosszú kötvény típusú Alap. Az Alap befektetési célja, hogy alapvetően négy eszköz- csoportba – azaz állampapírokba, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, kamatkockázat kezelésé-

re irányuló származékos eszközökbe, illetve pénzpiaci eszközökbe – történő befektetéseken keresztül, a befek- tetési jegyek zavartalan visszaváltásához szükséges lik- viditás fenntartása, továbbá korlátozott tőke- és hozam- kockázat felvállalása mellett, hosszabb távon maximális mértékű tőkenövekményt érjen el.

Tekintettel arra, hogy az Alap döntő részben magyar ál- lamkötvényekbe fektet, a befektető számára alapvető kockázatot a magyar makrogazdasági helyzet alakulása, az esetleges állampapírpiaci hozamemelkedésből eredő árfolyamcsökkenés jelent.

Referenciaindex (benchmark): 100% MAX index.

Az Alap indulásának dátuma: 1997. 01. 24.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.03.31		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(3)	Magyar állampapír	71,1%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(2)			Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	60%	100%
Javasolt időtáv	3–4 év	Vállalati és egyéb kötvények	24,6%	Lekötött bankbetétek	0%	40%
Egyéb eszközök 4,3% Vállalati és egyéb kötvény 24,6% Magyar állampapír 71,1%				Repo megállapodások	0%	20%
		Egyéb eszközök	4,3%	Származtatott eszközök	0%	30%
				Kollektív befektetési értékpapírok	0%	10%

Pioneer Magyar Pénzpiaci Alap

Az alacsony kockázatú Pioneer Magyar Pénzpiaci Alap azon befektetőknek megfelelő, akik minimális kocká- zatvállalás mellett már akár rövid távon is versenyképes hozamot kívánnak realizálni a hazai értékpapírpia- con. Az Alap befektetési célja, hogy a befektetésijegy- tulajdonosok alapvetően rövid, egy éven belüli futamidő- re a rendelkezésre álló szabad pénzeszközeiket belföldi pénzpiaci eszközökbe – azaz állampapírokba, kamat- kockázat kezelésére irányuló származékos eszközökbe, kizárólag fedezeti jelleggel, illetve pénzpiaci eszközökbe

– le tudják kötni. Továbbá korlátozott tőke- és hozamkoc- kázat felvállalása mellett, rövid távon maximális mértékű

tőkenövekményt érjenek el. Az Alapkezelő a piaci kamat- láb, illetve a hozamszintek emelkedése esetén jelentkező árfolyamveszteség minimalizálása érdekében az Alap sa- ját tőkéjét kizárólag legfeljebb 365 napos lejárattal rendel- kező eszközökbe fekteti.

Tekintettel arra, hogy az Alap döntő részben magyar ál- lamkötvényekbe fektet, a befektető számára alapvető kockázatot a magyar makrogazdasági helyzet alakulása, az esetleges állampapírpiaci hozamemelkedésből eredő árfolyamcsökkenés jelent.

Referenciaindex (benchmark): 60% ZMAX, 40% RMAX

Az Alap indulásának dátuma: 1998. 01. 23.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.03.31		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(2)	Magyar állampapír	99%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(1)			Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	80%	100%
Javasolt időtáv	1–2 év
Egyéb eszközök 1% Magyar állampapír 99%
		Egyéb eszközök	1%	Lekötött bankbetétek, repo megállapodások, származtatott eszközök	0%	20%
				Kollektív befektetési érték- papírok	0%	10%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Pioneer Magyar Indexkövető Részvény Alap

A Magyar Részvény Alap elsősorban a Budapesti Ér- téktőzsdén jegyzett és forgalmazott, megfelelően likvid és megfelelően hosszú távú növekedési lehetőségekkel rendelkező részvényeket tartalmaz. A Pioneer Magyar Részvény Alap alapvető célja, hogy az ügyfelek számá- ra könnyen elérhetővé tegye a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvények árfolyammozgását követő BUX Index teljesítményét. Ennek érdekében az Alapkezelő a BUX Index összetételéhez közelítő részvénykosarat alakít ki. Az Alap részvénybefektetései csak a BUX index tag- jaiból állhatnak, elsősorban direkt részvénybefektetések formájában, de származtatott ügyleteken keresztül is megvalósíthatók ezek a befektetések. Az Alap befekte- tései között az egyes részvények súlya az adott papírok

indexbeli súlyától maximum öt százalékponttal térhet el, a származtatott ügyletekből származó pozíciókat is figye- lembe véve. Az Alap a működéshez szükséges likviditás biztosítása érdekében a részvénypiaci befektetéseken kívül elsősorban magyar állampapírokból, bankbetétek- ből és egyéb pénzpiaci eszközökből álló portfóliórészt is kialakíthat, az Alap eszközeinek maximum 10%-a erejéig. Tekintettel arra, hogy az Alap részben magyar államköt- vényekbe fektet, a befektető számára további kockázatot a magyar makrogazdasági helyzet alakulása, az esetle- ges állampapírpiaci hozamemelkedésből eredő árfolyam- csökkenés jelent.

Referenciaindex (benchmark): 100% BUX index.

Az Alap indulásának dátuma: 1997. 01. 24.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.03.31		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(5)	Magyar részvények	97,9%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(4)			Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, lekötött bankbeté- tek, repo megállapodások	0%	10%
Javasolt időtáv	7–10 év
Egyéb eszközök 2,1% Magyar részvények 97,9%
		Egyéb eszközök	2,1%	Részvények	60%	100%
				Származtatott eszközök	0%	30%
				Kollektív befektetési értékpapírok	0%	10%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Pioneer Közép-európai Részvény Alap

A Pioneer Közép-európai Részvény Alap azon ügyfelek számára lehet megfelelő befektetési lehetőség, akik a ma- gasabb kockázatvállalási hajlandóságukért cserébe a köt- vényhozamokat meghaladó teljesítményt kívánnak elérni, valamint a régió gazdasági növekedéséből kívánnak profi- tálni. Az Alap befektetési célja, hogy döntően a közép-euró- pai (elsősorban Magyarország, Lengyelország,Csehország de ezen kívül Törökország, Oroszország, valamint más közép- és kelet-európai államok (például Horvátország), kisebb mértékben más kelet-európai (pl. orosz, török, hor- vát) régió magas jövedelemtermelő képességgel rendel- kező, magas piaci kapitalizációjú társaságainak tőzsdén jegyzett részvényeibe fektessen be. Továbbá korlátozott mértékű tőkekockázat felvállalása mellett, hosszabb távon maximális mértékű tőkenövekményt érjen el. Figyelembe

véve, hogy az Alap túlnyomórészt részvény típusú befek- tetéseket eszközöl, és a részvényárfolyamok rövid és kö- zéptávon nagy kilengésekkel változhatnak, az Alap egysé- geinek értéke jelentős mértékben ingadozhat mind pozitív mind negatív irányban. Külföldi részvények esetén a forint- nak a befektetés devizaneméhez mért erősödése, ezen túl külföldi kötvények esetén a hozamemelkedés is csökkent- heti a befektetési jegyek értékét. Továbbá a fejlődő gazda- ságok sajátosságaiból eredő gazdasági és politikai kocká- zatok miatt az Alap befektetési egységeinek értéke rövid és középtávon akár jelentős mértékben is csökkenhet.

Referenciaindex (benchmark): 90% CETOP20, 10% RMAX index.

Az Alap indulásának dátuma: 1998. 01. 13.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.03.31		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(5)	Magyar részvény	17,29%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(4)			Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	0%	45%
Javasolt időtáv	7–10 év
Magyar részvény 17,29% Külföldi részvény 82,71%				Lekötött bankbetétek	0%	30%
		Külföldi részvény	82,71%	Repo megállapodások	0%	20%
				Részvények	55%	100%
				Származtatott eszközök	0%	30%
				Kollektív befektetési érték- papírok	0%	10%

Pioneer Selecta Európai Részvény Alapok Alapja

Az Alap befektetési célja, hogy a fejlett európai országok részvénypiacaira irányuló, megfelelően diverzifikált be- fektetéssel hosszabb távon maximális tőkenövekményt érjen el. Az Alapkezelő a fenti célját elsősorban nyugat- európai régióban befektető befektetési alapokon keresz- tül valósítja meg. A portfólió elsődleges elemeit a Pioneer nemzetközi alapkezelő csoport regionális alapjai jelentik. Ezen túl egyéb, a régióban befektető befektetési alapok, tőzsdén kereskedett indexalapok (ETF-ek) is helyt kap- hatnak a portfólióban. Az Alap likvid hányadát rövid lejá- ratú magyar államadósság és pénzpiaci eszközök (kincs- tárjegyek, repo megállapodások, bankbetétek) alkotják. Az Alap portfólióját legalább 80%-ban befektetési alapok befektetési jegyeiből állítja össze.

Figyelembe véve, hogy az Alap elsősorban részvény tí- pusú befektetéseket eszközöl, és a részvényárfolyamok rövid és középtávon nagy kilengésekkel változhatnak, az Alap egységeinek értéke jelentős mértékben ingadozhat mind pozitív mind negatív irányban. Külföldi részvények esetén a forintnak a befektetés devizaneméhez mért erő- södése, ezen túl külföldi kötvények esetén a hozamemel- kedés is csökkentheti a befektetési jegyek értékét.

Referenciaindex (benchmark): 95% MSCI Europe, 5% RMAX

Az Alap indulásának dátuma: 1999. 10. 22.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.03.31		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(5)	Magyar állampapír	3,6%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(4)			Hitelviszonyt megtestesítő érték- papírok, lekötött bankbetétek, repo megállapodások származ- tatott eszközök	0%	20%
Javasolt időtáv	7–10 év
Egyéb eszközök 7% Magyar állampapír 3,6% Nyílt végű alap befektetési jegye 89,4%		Nyílt végű alap befektetési jegye	89,4%
				Kollektív befektetési értékpapírok	80%	100%
		Egyéb eszközök	7%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Pioneer USA Devizarészvény Alapok Alapja

A Pioneer USA Devizarészvény Alapok Alapja nagyobb részt az USA részvénypiacán forgalmazott megbízható gazdasági háttérrel rendelkező társaságok részvényeibe valósít meg befektetéseket. Olyan befektetők számára kedvező befektetési lehetőség, akik a részvénybefekte- tések között is a magasabb kockázatúnak számító rész- vényekbe kívánnak befektetni, és hosszú távon – a kima- gasló kockázat ellentételezéseként – kimagasló hozamot kívánnak elérni. Az Alap befektetési célja, hogy az észak- amerikai (elsősorban USA) részvénypiacokra irányuló befektetésekkel hosszabb távon maximális tőkenövek- ményt érjen el. A portfólió elsődleges elemeit a Pioneer nemzetközi Alapkezelő csoport alapjai jelentik, de ezen túl egyéb, hasonló földrajzi irányultsággal rendelkező be- fektetési alapok és tőzsdén kereskedett indexalapok is helyt kaphatnak az Alap befektetései között. Az Alap a

befektetési jegyek zavartalan visszaváltásának biztosí- tása érdekében a tőkéjének egy részét hazai pénzpiaci eszközökbe (jellemzően 1 évnél rövidebb állampapírokba és bankbetétekbe) fekteti.

Figyelembe véve, hogy az Alap elsősorban részvény tí- pusú befektetéseket eszközöl, és a részvényárfolyamok rövid és középtávon nagy kilengésekkel változhatnak, az Alap egységeinek értéke jelentős mértékben ingadozhat mind pozitív mind negatív irányban. Külföldi részvények esetén a forintnak a befektetés devizaneméhez mért erő- södése szintén csökkentheti a befektetési jegyek értékét. Referenciaindex (benchmark): 90% S&P500

10% RMAX

Az Alap indulásának dátuma: 1998.10.22

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.03.31		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(5)	Egyéb eszközök	13,5%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(4)			Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, lekötött bankbe- tétek, repó megállapodások, származtatott eszközök	0%	20%
Javasolt időtáv	7–10 év
Egyéb likvid eszközök 13,5% Nyílt végű alap befektetési jegye 86,5%
		Nyílt végű alap befektetési jegye	86,5%	Kollektív befektetési értékpapírok	80%	100%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Pioneer Aranysárkány Ázsiai Alapok Alapja

A Pioneer Aranysárkány Ázsiai Alapok Alapja a távol-keleti részvénybefektetéseket teszi elérhetővé az olyan befektet- ni kívánó hazai ügyfelek számára, akik a jelentős kockázat- vállalás mellett hosszú távon jelentős hozamot kívánnak re- alizálni. Az Alap befektetési célja, hogy a befektetők részére a normál részvénypiaci kockázatot meg nem haladó mér- tékű, alaposan diverzifikált részvény portfóliót hozzon létre, ami a tágabban értelmezett távol-keleti és csendes-óceáni térség részvénypiacainak teljesítményét nyújtja a befekte- tőknek. Az Alapkezelő a célját elsősorban a fejlődő ázsiai országok, kisebb részben pedig a fejlett ázsiai országok részvénypiacait megcélzó befektetési alapokon keresztül valósítja meg. A portfólió elsődleges elemeit a Pioneer nemzetközi alapkezelő csoport regionális alapjai jelentik. Ezen túl egyéb, a régióban befektető befektetési alapok is helyt kaphatnak a portfólióba, beleértve a tőzsdén keres- kedett indexalapokat is (Exchange Traded Funds: ETF). Az Alap likvid hányadát rövid lejáratú magyar állampapírok és pénzpiaci eszközök (kincstárjegyek, államkötvények, repo

megállapodások, bankbetétek) alkotják. Az Alap saját tő- kéjének legalább 80%-ban befektetési alapok befektetési jegyeiből állítja össze a portfólióját.

Figyelembe véve, hogy az Alap elsősorban részvény típu- sú befektetéseket eszközöl, és a részvényárfolyamok rövid és középtávon nagy kilengésekkel változhatnak, az Alap egységeinek értéke jelentős mértékben ingadozhat mind pozitív mind negatív irányban. Külföldi részvények esetén a forintnak a befektetés devizaneméhez mért erősödése, ezen túl külföldi kötvények esetén a hozamemelkedés is csökkentheti a befektetési jegyek értékét. Továbbá a fej- lődő gazdaságok sajátosságaiból eredő gazdasági és politikai kockázatok miatt az Alap befektetési egységei- nek értéke rövid és középtávon akár jelentős mértékben is csökkenhet.

Referenciaindex (benchmark): 60% MSCI EM Asia, 30% MSCI AC Asian Pacific, 10% RMAX index.

Az Alap indulásának dátuma: 2007. 04. 18.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.03.31		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(6)	Nyíltvégű alap befektetési jegye	95%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(5)			Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,lekötött bankbe- tétek, repó megállapodások, származtatott eszközök	0%	20%
Javasolt időtáv	10 év <
Egyéb eszközök 5% Nyíltvégű alap befektetési jegye 95%
		Egyéb eszközök	5%	Kollektív befektetési értékpapírok	80%	100%

Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. alapjai

Raiffeisen EMEA Részvény Alapok Alapja

A Raiffeisen EMEA Részvény Alapok Alapja részvény alap, melynek célja, hogy más befektetési alapokba történő befektetésen keresztül a lehető legmagasabb tőkenövek- ményt érje el. Az alap túlnyomórészt (jellemzően eszközei- nek legalább 80%-ában) olyan befektetési alapokba és más kollektív befektetési értékpapírokba fektet, amelyek befek- tetési célterülete az ún. EMEA régió (Közép- és Kelet-Euró- pa, Közel-Kelet és Afrika) feltörekvő részvénypiacai. Az Alap célja, hogy magas kockázat felvállalása mellett hosszabb távon az Alap referenciaindexének hozamánál magasabb hozamot érjen el. Ezt túlnyomórészt kollektív befektetési ér- tékpapírokból összeállított, diverzifikált portfólió kialakításá- val kívánja megvalósítani. Az Alapkezelő a Raiffeisen EMEA Részvény Alapok Alapja tőkéjét a likvid eszközökön felül túl- nyomórészt befektetési alapok jegyeibe és egyéb kollektív befektetési értékpapírokba fekteti.

Figyelembe véve, hogy az Alap elsősorban részvény tí- pusú befektetéseket eszközöl, és a részvényárfolyamok rövid és középtávon nagy kilengésekkel változhatnak, az Alap egységeinek értéke jelentős mértékben ingadozhat mind pozitív mind negatív irányban. Külföldi részvények esetén a forintnak a befektetés devizaneméhez mért erő- södése csökkentheti a befektetési jegyek értékét.

Továbbá a fejlődő gazdaságok sajátosságaiból eredő gazdasági és politikai kockázatok miatt az Alap befekte- tési egységeinek értéke rövid és középtávon akár jelentős mértékben is csökkenhet.

Referenciaindex (benchmark): 90% MSCI EMEA (HUF), 10% RMAX index.

Az Alap indulásának dátuma: 2005. 08. 11.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.04.30		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(6)	EMEA fókuszú ré- szvény befektetési alapok és ETF-ek befektetési jegyei	85,62%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(5)			Állampapírok összesen, részvé- nyek és certifikátok	0%	20%
Javasolt időtáv	10 év <
EMEA fókuszú részvény befektetési alapok és ETF-ek befektetési jegyei 85,62% Részvény 4,89 Bankbetét, deviza, egyéb likvid eszközök 9,49%
		Bankbetét, deviza, egyéb likvid esz- közök	9,49%	Forint, deviza betét	0%	100%
		Részvény	4,89%	Kollektív befektetési érték- papírok	50%	100%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Raiffeisen Tőke- és Hozamvédett Likviditási Alap

A Raiffeisen Tőke- és Hozamvédett Likviditási Alap azon befektetőknek kínál megfelelő befektetési lehető- séget, akik szeretnék megtakarításaikat biztonságban tudni, gyakorlatilag kockázatmentes befektetéssel, az Alap befektetési politikája által garantált, kiegyensúlyo- zott hozamot várnak el, és fontosnak tartják a likviditást. Az Alapkezelő a Raiffeisen Tőke- és Hozamvédett Lik- viditási Alap vagyonát kizárólag hitelintézeti, mégpedig a Raiffeisen Bank Zrt. által kínált látra szóló és lekötött betétekbe fekteti. Az Alap olyan számlaszerződést köt a Raiffeisen Bank Zrt.-vel, amely biztosítja, hogy az Alap minden hónap elején az Alapban meglévő aktuális tőkére

vonatkozóan garantált minimum hozamot biztosítson. A számlaszerződésben a Raiffeisen Bank vállalja, hogy az Alap által minden hónap elején nála elhelyezett látra szó- ló betétekre egy naptári hónapra szóló minimum garantált kamatlábat kínál az aktuális pénzpiaci folyamatok függvé- nyében.

Az Alap a magyar és nemzetközi makrogazdasági helyzet kockázatát hordozza magában, valamint a pénzpiaci ka- mat változásának kockázatát.

Referenciaindex (benchmark): BUBOR 3 hónapos bankközi referencia kamat.

Az Alap indulásának dátuma: 2005. 07. 26.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.04.30		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(2)	Bankbetét, deviza, egyéb likvid eszköz	100%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(1)			Bankbetét	0%	100%
Javasolt időtáv	1–2 év
Bankbetét, deviza, egyéb likvid eszköz 100%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Raiffeisen Kötvény Alap

Az Alap célja, hogy a befektetett tőke értékét megőrizze, pozitív reálhozamot érjen el. Az Alap aktív kezelése kö- zéptávon a közvetlen állampapír-befektetésekkel elérhető hozamot várhatóan meghaladó mértékű megtérülést biz- tosít befektetőinek, azonos kockázati szint mellett. Azon befektetőknek jelenthet jó befektetési lehetőséget, akik bíznak a magyar gazdaság középtávú jó teljesítményében; mérsékelt kockázatú befektetést keresnek minimum egy éves időtávra; a hosszabb futamidejű állampapírok kocká- zati szintjét kívánják felvállalni és középtávon gondolkod- nak. A Raiffeisen Kötvény Alap a törvény adta lehetősé- gek figyelembe vételével magyar államkötvények, diszkont kincstárjegyek és nyilvánosan forgalomba hozott, alacsony

hitelkockázatú, legjobb besorolású vállalati kötvények vá- sárlásával alakítja ki portfólióját. Az Alap célja, hogy kö- zéptávon a közvetlen állampapír-befektetésekkel elérhető hozamot meghaladó megtérülést biztosítson az Alap be- fektetőinek, a közvetlen állampapír-befektetések kockáza- tával összemérhető kockázati szint mellett.

Tekintettel arra, hogy az Alap túlnyomó részben magyar államkötvényekbe fektet, a befektető számára alapvető kockázatot a magyar makrogazdasági helyzet alakulása, az esetleges állampapírpiaci hozamemelkedésből eredő árfolyamcsökkenés jelent.

Referenciaindex (benchmark): 100% MAX index.

Az Alap indulásának dátuma: 1997. 10. 09.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.04.30		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(3)	Magyar Állampapír	93,98%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(2)			Állampapírok	80%	100%
Javasolt időtáv	3–4 év
Magyar állampapír 93,98% Bankbetét, deviza egyéb likvid eszköz 6,02%		Bankbetét, deviza egyéb likvid eszköz	6,02%	Egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, pénzpiaci eszközök, forint és deviza betét	0%	20%
				Kollektív befektetési érték- papírok	0%	10%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Raiffeisen Likviditási Alap

Az alacsony kockázatú Raiffeisen Likviditási Alap azon befektetőknek lehet megfelelő, akik minimális kocká- zatvállalás mellett már akár rövidtávon is versenyképes hozamot kívánnak realizálni a hazai értékpapírpiacon. Az Alap remek lehetőséget kínál arra, hogy a tőkemoz- gatások közötti időszakban a tőkét alacsony kockázatú alapban tartsuk. Az Alapkezelő alacsony kockázat és az árfolyamingadozások minimális szinten tartása mellett a lehetséges legmagasabb hozamot kívánja elérni. Az Alap

elsősorban árfolyamingadozásoktól mentes eszközökbe

- főként látra szóló és lekötött bankbetétekbe - szándé- kozik befektetni az alapban összegyűjtött tőkét. Az Alap a magyar és nemzetközi makrogazdasági helyzet koc- kázatát hordozza magában, valamint a pénzpiaci kamat változásának kockázatát.

Referenciaindex (benchmark): 3 hónapos BUBOR.

Az Alap indulásának dátuma: 2001. 09. 20.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.04.30		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(2)	Bankbetét, deviza, egyéb likvid eszköz	93,10%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(1)			Állampapírok	0%	100%
Javasolt időtáv	1–2 év			Egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	0%	100%
Bankbetét, deviza, egyéb likvid eszköz 93,10% Magyar állampapír 6,90%
		Magyar állampapír	6,90%	Pénzpiaci eszközök	0%	100%
				Forint, deviza betét	0%	100%
				Kollektív befektetési érték- papírok	0%	10%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Raiffeisen Nemzetközi Részvény Alapok Alap

Azon ügyfeleknek lehet kedvező Raiffeisen Nemzetközi Részvény Alapok Alap, akik bíznak a külföldi vállalatok jö- vőbeni kiemelkedő teljesítményében; részesedni szeretné- nek a fejlett részvénypiacokon elérhető hozamokból (azon belül elsősorban az amerikai, európai és japán részvény- tőzsdék) elérhető hozamaiból; hosszú távon gondolkod- nak és hajlandóak a várhatóan magas hozamért maga- sabb kockázatot vállalni. Az Alapkezelőnek csak részvény és részvényekhez kapcsolódó (pl. index vagy fedezeti) alapok befektetési jegyeinek vásárlására van lehetősége. Túlnyomórészt (eszközeinek legalább 80%-ában) olyan befektetési alapok befektetési jegyeit vásárolja, amelyek globális fókusszal rendelkeznek és elsődleges céljuk fej- lett piaci részvényekből diverzifikált portfolió felépítése. Az alap elsősorban euróban denominált eszközökbe fektet.

Az alap devizaárfolyam-mozgásból származó kockázatát ugyanakkor a befektetési célként szereplő befektetési ala- pok deviza kitettsége határozza meg, ami szerteágazó, de elsősorban USA dollár, euro, angol font és japán jen hang- súlyos.

Figyelembe véve, hogy az Alap elsősorban részvény típu- sú befektetéseket eszközöl, és a részvényárfolyamok rövid és középtávon nagy kilengésekkel változhatnak, az Alap egységeinek értéke jelentős mértékben ingadozhat mind pozitív mind negatív irányban. Külföldi részvények esetén a forintnak a befektetés devizaneméhez mért erősödése szintén csökkentheti a befektetési jegyek értékét.

Referenciaindex (benchmark): 85% MSCI World Free, 15% RMAX index.

Az Alap indulásának dátuma: 1999. 01. 20.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.04.30		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(5)	Részvény	92,06%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(4)			Állampapírok, forint, deviza betét	0%	20%
Javasolt időtáv	7–10 év
Részvény 92,06% Bankbetét, deviza, egyéb likvid eszköz 7,94%		Bankbetét, deviza, egyéb likvid eszköz	7,94%	Kollektív befektetési érték- papírok	80%	100%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Raiffeisen Kamat Prémium Rövid Kötvény Alap

Az Alap minimális kockázatú befektetést kínál ügyfelei részére. Célja, hogy az általa elért hozam a rövid távú bankbetétekkel és állampapírokkal elérhető megtérülé- seket meghaladja. Annak a befektetőnek megfelelő vá- lasztás, aki alacsony árfolyam-ingadozású, előre kiszá- mítható, a banki betétnél magasabb hozamú befektetési lehetőséget keres. Az alap eszközeit túlnyomó részt rövid futamidejű magyar állampapírokba, MNB kötvényekbe, valamint lekötött és lekötetlen banki betétekbe, kisebb részben vállalati kötvényekbe fekteti. Bizonyos idősza- kokban előfordulhat, hogy az alap kisebb mértékben hosszabb, 2 évet meghaladó futamidejű államkötvények- be, vállalati kötvényekbe és egyéb kamatozó eszközökbe fektet. Az Alap igyekszik kihasználni intézményi befekte-

tői mivoltából eredő előnyöket, így többek között olyan eszközökbe fektet be, melyek magánszemélyek számára nem érhetők el, és ezeket közvetíti saját befektetői felé. Az Alap alacsony kockázatú befektetést kínál ügyfelei részé- re, és célja, hogy az általa elért megtérülés meghaladja a bankbetétek és a rövid lejáratú állampapírok hozamát. Tekintettel arra, hogy az Alap részben magyar államköt- vényekbe fektet, a befektető számára alapvető kocká- zatot a magyar makrogazdasági helyzet alakulása, az esetleges állampapírpiaci hozamemelkedésből eredő ár- folyamcsökkenés jelent.

Referenciaindex (benchmark): 100% RMAX index.

Az Alap indulásának dátuma: 1998. 04. 22.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.04.30		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(2)	Bankbetét, deviza, egyéb likvid eszköz	59,78%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(1)			Állampapírok, egyéb hitel- viszonyt megtestesítő érték- papírok, pénzpiaci eszközök, forint és deviza betét	0%	100%
Javasolt időtáv	1–2 év
Bankbetét, deviza, egyéb likvid eszköz 59,78% Magyar állampapír 40,22%
		Magyar állampapír	40,22%	Kollektív befektetési értékpapírok	0%	10%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Raiffeisen Részvény Alap

Az Alap azoknak az ügyfeleknek nyújthat kedvező be- fektetési lehetőséget, akik a részvényektől hosszú tá- von elvárható magasabb hozam érdekében hajlandóak magasabb kockázatot vállalni, és elviselik befektetésük értékének átmeneti, akár jelentősebb ingadozását. Az Alap eszközeinek legalább 80 százalékát részvényekbe, a fennmaradó részt likvid eszközökbe fekteti. Az Alap- kezelő a piaci helyzet mindenkori megítélésének megfe- lelően dönt a részvényeknek és egyéb eszközöknek az Alap saját tőkéjén belüli arányáról, így előfordulhat olyan piaci szituáció, amikor a részvényhányadot az Alapkezelő 80 százalék alá csökkenti. Kedvező tőkepiaci helyzetben ugyanakkor a részvények aránya megközelítheti a 100 százalékot is. Az Alapkezelő alapvetően magyarországi, kisebb részt külföldi (azon belül elsősorban közép-kelet európai) tőzsdén jegyzett részvényekbe történő befek- tetésekkel, illetőleg származékos eszközökkel mérsékelt

kockázatú, jól diverzifikált portfólió kialakítására törekszik. Figyelembe véve, hogy az Alap elsősorban részvény tí- pusú befektetéseket eszközöl, és a részvényárfolyamok rövid és középtávon nagy kilengésekkel változhatnak, az Alap egységeinek értéke jelentős mértékben ingadozhat mind pozitív mind negatív irányban. Külföldi részvények esetén a forintnak a befektetés devizaneméhez mért erősödése, ezen túl külföldi kötvények esetén a hozam- emelkedés is csökkentheti a befektetési jegyek értékét. Továbbá a fejlődő gazdaságok sajátosságaiból eredő gazdasági és politikai kockázatok miatt az Alap befekte- tési egységeinek értéke rövid- és középtávon akár jelen- tős mértékben is csökkenhet.

Referenciaindex (benchmark): 63% CETOP20, 27% BUX, 10% RMAX

Az Alap indulásának dátuma: 1997. 11. 25.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.04.30		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(5)	Részvény	90,16%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(4)			Állampapírok összesen	0%	20%
Javasolt időtáv	7–10 év			Egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	0%	20%
Részvény 90,16% Magyar állampapír 3,96% Bankbetét, deviza, egyéb likvid eszköz 5,88%		Magyar állampapír	3,96%	Részvények és certifikátok	80%	100%
		Bankbetét,deviza, egyéb likvid eszköz	5,88%	Forint és deviza betét	0%	20%
				Kollektív befektetési érték- papírok	0%	10%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓ A BEFEKTETÉSI ALAPOKHOZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZATOKRÓL

Általános információk

A befektetési jegyek vásárlása számos kockázatot hordoz magában, melyek döntő többsége arra vezethető vissza, hogy az Alap portfoliójában szereplő eszközök értéke, ár- folyama ingadozik.

1. Politikai kockázat

A hazai és külföldi állampapírok hozamszintjét és a részvé- nyek értékelési szintjét alapvetően befolyásolja a monetáris és gazdaságpolitikai irányító szervek (kormány, jegybank) által követett költségvetési és monetáris politika. Így a befektetési jegyek hozamát is erősen befolyásolja a ható- ságok által választott árfolyamrendszer és kamatpolitika. Emellett az adott befektetési célország külföldi befektetők általi megítélésére és a kötvényektől és részvényektől el- várt hozamra (kockázati prémiumra) is számottevő hatás- sal van a mindenkori kormány (és jegybank) gazdaságpo- litikája.

2. Belföldi makrogazdasági kockázat

A hazai és külföldi állampapírpiac hozamszintjét, ezáltal a vállalatok finanszírozásának költségét, valamint a beru- házási aktivitást döntően befolyásolják az adott ország makrogazdasági folyamatai, ezen belül is különösen az infláció alakulása. Az infláció emelkedésével együtt járó hozamszint-emelkedés kedvezőtlenül hat a fix kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyamára, és a beruházások visszafogásán keresztül ronthatja a vállalatok profitabilitását. Fenti tényezőket az ország fizetési mérleg pozíciója, valamint az államháztartás egyenlege (külső-bel- ső egyensúly) befolyásolja.

3. Belföldi egyedi és részvénypiaci kockázat

A magyar részvények hozamait döntően befolyásolják a hazai makrogazdasági folyamatok. A részvénypiac ho- zamát alapvetően meghatározza, hogy a gazdaság a konjunktúraciklusnak melyik szakaszában van. Ezért a befektetési jegyek árfolyam-ingadozása is függ Magyaror- szág makrogazdasági helyzetétől. Ezen túlmenően egyes vállalatok gazdálkodási tevékenysége is hordoz magában kockázatot (veszteséges gazdálkodás, csőd stb.), ami a részvények áralakulásában tükröződik. Az egyes válla- latokhoz kapcsolódó egyedi kockázat – bár csak kisebb mértékben, de – kedvezőtlenül is érintheti a befektetési je- gyek árfolyamát.

4. Nemzetközi tőkepiaci kockázat

Magyarország nyitott, világviszonylatban kis gazdaság. Emiatt a belső makrogazdasági folyamatok mellett a kül- földi tőkepiaci trendek is befolyásolják a magyar kötvény- és részvénypiac hozamait. A külföldi befektetők magyar kötvények, illetve részvények iránti kereslete a befektetők

által elvárt hozamfelár mellett függ a külföldi tőkepiacok hozamszintjétől is. Ezáltal a befektetési jegyek árfolyamát a külföldi kamatok is befolyásolják. Emellett a külföldi rész- vénypiaci hangulat alapvetően meghatározza a hazai rész- vények árfolyam-alakulását is.

5. Devizakockázat

Egy befektetési alap az eszközeit különböző országok és ott működő vállalatok eltérő devizanemekben kibocsátott értékpapírjaiba is fektetheti. Ennek következtében az Alapok eszközeinek az egyes devizákban kifejezett értéke, magyar forintra konvertálva az adott devizaárfolyam ingadozásától függ. Ezáltal a Befektetési Jegyeket megvásárló Befek- tetőknek bizonyos esetekben az alapok portfólióját alkotó egyedi papírok és azok devizanemeinek forinttal szemben meghatározott árfolyam ingadozásának kockázatával kell szembenézniük.

6. Befektetési kockázat

Az Alapkezelő az Alapok portfólióját a törvényi szabályozás betartásával és az Alapok befektetési politikáját követve saját belátása szerint állítja össze. Annak ellenére, hogy az Alapkezelő minden befektetést részletes elemzést követően hajt végre, nincs garancia arra, hogy az Alapok nem szen- vednek el árfolyamveszteséget. A Befektetési Jegy tulajdo- nosainak tudomásul kell venniük, hogy valamennyi befekte- tés kockázattal jár és az Alapkezelőnek nem áll módjában garantálni az Alapok teljesítményét, vagy jövőbeni hozamát, ill. szélsőséges esetben az Alap fizetőképességét.

7. Reálhozam-kockázat

A fogyasztói árindex emelkedése mindig rejt magában némi bizonytalanságot, így előfordulhat, hogy az infláció – bizo- nyos múltbeli időszakot tekintve – meghaladja az állampa- pírpiac hozamát. Tekintettel arra, hogy a Befektetési jegyek nominális hozama alapvetően az állampapír és részvény- piaci hozamoktól függ, az Alapok nominális teljesítménye, egyes időszakokban az infláció alatt maradhat. Ez pedig negatív reálhozam kockázatát hordozza magában.

8. Származtatott termékek kockázata

Az Alapok befektetései között – korlátozott mértékben és szigorú szabályok betartásával – származtatott eszközök is szerepelhetnek. A származtatott termékek speciális koc- kázatot rejtenek magukban. Ezen termékek likviditása rövid időn belül jelentősen visszaeshet, valamint jelentős tőkeát- tétellel működnek. Ezért előfordulhat, hogy az adott Xxxx nyereségét nem tudja realizálni, illetve likviditási veszteséget kénytelen elkönyvelni. Ezenkívül további kockázatot jelent az elszámolóár változása. Tőzsdén kívüli származtatott ügyle- tek esetében az ügyletnek nem része az elszámolóházi ga- rancia, ezért az Alapnak a nem teljesítésből eredő kockáza- tot is fel kell vállalnia.

9. Likviditási kockázat

A portfólióban lévő eszközök likviditása változhat. Előfordul- hat, hogy ha jelentősen romlik egy eszköz likviditása, ak- kor azt csak a nyilvántartási érték alatt tudja az Alapkezelő értékesíteni, ami kedvezőtlenül befolyásolja az Alap nettó eszközértékét, így a befektetési jegyek árfolyamát. Kölcsön- adott értékpapír esetén likviditási kockázatot jelent, hogy az ügylet futamideje alatt a kölcsönadott értékpapír nem, vagy csak az ügylet lezárása után értékesíthető.

Az egyszerűsített tájékoztató összefoglalóan tartalmazza a befektetési alapokra vonatkozó legfontosabb információkat. Részletesebb adatokat az Alapkezelők teljes körű tájékoztatója tartalmaz, melyek megtalál- hatók az egyes Alapkezelők honlapján.

A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát az Alap jövőbeli teljesítményére nézve.

Alapok/kockázatok	Politikai	Belföldi Belföldi egyedi		Nemzetközi	Deviza	Befektetési	Reálhozam	Származtatott termék	Likviditási
Concorde Alapkezelő
Concorde 2000	3	4	4	4	1	3	4	2	3
Kötvény	3	4	2	4	2	3	3	2	3
Nemzetközi Részvény	3	4	2	5	5	4	4	1	3
Pénzpiaci	2	2	2	2	1	2	2	1	2
Részvény	3	4	5	4	2	4	4	2	4
Rövid Kötvény	3	3	3	3	1	3	3	4	3
Dialóg Alapkezelő
Dialóg Likviditási Alap	2	2	2	2	1	2	2	1	2
Pioneer Alapkezelő
Aranysárkány Ázsia	3	2	2	5	5	4	5	1	5
Közép-Európai Részvény	3	3	2	5	5	4	4	1	4
Magyar Kötvény	3	4	3	3	2	3	3	2	2
Magyar Pénzpiaci	2	2	2	2	1	2	2	1	2
Magyar Részvény	3	4	5	4	2	4	4	2	4
Selecta Európai Részvény	3	3	2	5	4	4	4	1	3
USA Devizarészvény	3	4	2	4	5	4	4	1	4
Raiffeisen Alapkezelő
EMEA Részvény	4	3	2	5	4	5	4	2	3
Tőke- és Hozamvédett Likviditási Alap	2	2	1	1	1	1	2	1	2
Kötvény	3	4	2	4	2	3	3	2	3
Likviditási	2	1	1	2	1	2	2	1	2
Nemzetközi Részvény	3	4	2	5	5	4	4	1	3
Kamat Prémium Rövid Kötvény	2	2	2	2	1	2	2	1	2
Részvény	3	4	5	4	2	4	4	2	4

1. számú melléklet

51

1: alacsony, 2: mérsékelt, 3: közepes, 4: magas, 5: kiemelkedő

1. számú melléklet

I. Befektetési alapok forgalmazási rendje

Az 1. és 2. pontba foglalt teljesülési árfolyamok abban az esetben érvényesek, amennyiben az Alapkezelők a biztosítóval fennálló szerződés szerinti kötelezettségüknek eleget tesznek.

1. Forint alapú befektetési alapok árfolyamdátumai:

Alapok listája	Árfolyamdátumok
Concorde Alapkezelő	vétel	eladás
Concorde 2000 Alap	T nap	T nap
Concorde Rövid Kötvény Alap	T nap	T nap
Concorde Kötvény Alap	T nap	T nap
Concorde Részvény Alap	T nap	T nap
Concorde Nemzetközi Részvény Alap	T nap	T nap
Concorde Pénzpiaci Alap	T-2 nap	T-2 nap
Dialóg Alapkezelő
Dialóg Likviditási Alap	T nap	T nap
Pioneer Alapkezelő
Pioneer Közép-Európai Részvény Alap	T nap	T+1nap
Pioneer Magyar Kötvény Alap	T nap	T+1nap
Pioneer Magyar Pénzpiaci Alap	T nap	T nap
Pioneer Magyar Indexkövető Részvény Alap	T nap	T+1 nap
Pioneer Selecta Európai Részvény Alapok Alapja	T nap	T+1 nap
Pioneer Aranysárkány Ázsiai Alapok Alapja	T+1 nap	T+1 nap
Pioneer USA Devizarészvény Alapok Alapja	T+1 nap	T+1 nap
Raiffeisen Alapkezelő
Raiffeisen EMEA Részvény Alapok Alapja	T+2 nap	T+2 nap
Raiffeisen Tőke- és Hozamvédett Likviditási	T nap	T nap
Raiffeisen Kötvény Alap	T+1 nap	T+1 nap
Raiffeisen Likviditási Alap	T nap	T nap
Raiffeisen Nemzetközi Részvény Alap	T+1 nap	T+1 nap
Raiffeisen Kamat Prémium Rövid Kötvény Alap	T nap	T nap
Raiffeisen Részvény Alap	T+1 nap	T+1 nap

2. Eltérő alapkezelők alapjai közötti eljárás esetén:

A befektetési egységek áthelyezésére a szerződő írásbeli rendelkezésének a biztosító központjába történő beérkezését követően legkésőbb a 7. értékelési napon érvényes belépési áron kerül sor.

VISSZAVÁSÁRLÁSI TÁBLÁZAT

A visszavásárlási értékek a kezdeti befektetési egységek darabszámának arányában

Évfordulót követően	Visszavásárlási érték
1	0%
2	34%
3	38%
4	43%
5	47%
6	53%
7	59%
8	65%
9	72%
10	81%
11	90%
12	100%

A SZERZŐDÉSRE JELLEMZŐ ÉRTÉKEK

Jelen mellékletben közölt értékek a 2014.03.15-én és az azt követően létrejött szerződésekre vonatkoznak. Az adatok az új melléklet kiadásáig érvényesek.

Adminisztrációs költség:	1,75%
Kezelési költség:
havi díjfizetés esetén	630 Ft/hó
negyedéves díjfizetés esetén	1.560 Ft/negyedév
féléves díjfizetés esetén	2.610 Ft/félév
éves díjfizetés esetén	5.000 Ft/év
A szerződés minimális tartama:	20 év
Kezdeti költség:
mértéke:	10%
érvényesítés ideje:	12 év
Szolgáltatási árrés rendszeres díjra:	5%
Szolgáltatási árrés eseti díjra:	5%
Szolgáltatási árrés adójóváírásra:	1%
Hozamplusz Bónusz:
bónusz számlához tartozó befektetési alap:	Raiffeisen Tőke- és Hozamvédett Likviditási Alap
bónusz számláról áthelyzett bónusz egységek célalapja:	Raiffeisen Tőke- és Hozamvédett Likviditási Alap
a 20.biztosítási évfordulót követően a Hozamplusz Bónuszból vásárolt eseti egységek célalapja:	Raiffeisen Tőke- és Hozamvédett Líkviditási Alap
Az adójóváírásból vásárolt egységek célalapja	Raiffeisen Tőke- és Hozamvédett Líkviditási Alap
Áthelyezési költség:	0 Ft
Egyenlegértesítő és számlakivonat költsége:	0 Ft
A biztosítási összeg változtatásának költsége:	0 Ft
A befektetési díjrész változtatásának költsége:	0 Ft
Rendszeres pénzkivonás költsége:	0 Ft
Rendszeres pénzkivonás minimális összege:	5.000 Ft/hó
Eseti díj minimuma:	35.000 Ft
A díjfizetési gyakoriság megváltoztatásának költsége:	0 Ft
30 napos felmondás esetén felszámolt költség:	maximum 5.900 Ft
Átirányítás költsége:	0 Ft
Intervenció költsége:	0 Ft
Díjmentes szerződés díjfizetési kötelezettségének visszaállítási költsége:	0 Ft
Az életbiztosítás minimális biztosítási összege:	20.000 Ft
Díjbónusz
Mértéke:	2%

Teljes díj minimális összege:
– havi díjfizetés esetén:	9.000 Ft/hó
– negyedéves díjfizetés esetén:	27.000 Ft/negyedév
– féléves díjfizetés esetén:	54.000 Ft/félév
– éves díjfizetés esetén:	108.000 Ft/év

A befektetési díjrész egy alapba befektethető aránya nem lehet kevesebb, mint a befektetésre kerülő díjrész 5%-a.

Választható portfóliók:

Alapok	Portfóliók
	Stabil	Megfontolt	Növekedési
Concorde 2000	30%	40%	10%
Concorde Kötvény	40%	20%	20%
Pioneer Magyar Kötvény	30%	20%	10%
Concorde Részvény		20%	50%
Raiffeisen Részvény Alap			10%

Díjtábla

Az alapbiztosítás díjtáblája

a táblázatban feltüntetett díjak forintban számolt éves díjak

Biztosítási összeg: 20.000 Ft
Belépési kor	Díj (ha a Biztosított születésnapja az adott naptári évben a technikai kezdetet követően vagy azzal azonos napon van)	Díj (ha a Biztosított születésnapja az adott naptári évben a technikai kezdetelőtt van)
15	160,96	156,34
16	165,49	160,71
17	170,19	165,25
18	175,06	169,96
19	180,10	174,82
20	185,34	179,88
21	190,80	185,15
22	196,50	190,66
23	202,49	196,45
24	208,80	202,55
25	215,43	208,97
26	222,43	215,75
27	229,82	222,90
28	237,64	230,49
29	245,92	238,52
30	254,69	247,04
31	263,96	256,06
32	273,77	265,60
33	284,17	275,73
34	295,20	286,48
35	306,84	297,84
36	319,05	309,75
37	331,76	322,17
38	344,96	335,06
39	358,59	348,38
40	372,64	362,10
41	387,09	376,21
42	401,97	390,74
43	417,24	405,65
44	432,89	420,92
45	448,88

TKM NYILATKOZAT

Tisztelt Leendő Ügyfelünk!

Az Ön által megkötni kívánt élet- és/vagy nyugdíjbiztosítás az olyan befektetési egységekhez kötött (ún. unit-linked típu- sú) biztosítások körébe tartozik, ahol a biztosító – az Ön választása szerinti formában – fekteti be a befizetett biztosítási díj megtakarításra szolgáló részét.

Annak érdekében, hogy Xx, a szerződéshez kapcsolódó költségekről átfogó képet kapjon, a Magyar Biztosítók Szö- vetségének TKM Charta-hoz csatlakozó tagbiztosítói megalkották az ún. Teljes Költség Mutatót (TKM). A csatlakozó biztosítók vállalják, hogy a TKM-et egységesen alkalmazzák a befektetéssel kombinált életbiztosítások TKM Szabály- zatban meghatározott körére, továbbá azt is vállalják, hogy a mutató értékéről Önt mint leendő ügyfelet előzetesen tájékoztatják annak érdekében, hogy megalapozottabb döntést tudjon hozni.

Mi a TKM?

A Teljes Költség Mutató (TKM mutató) egy, az Ön tájékoztatását szolgáló, egyszerű mutató, amely egyetlen szám segít- ségével fejezi ki a típuspéldában bemutatott biztosítás költségeit, amelyek tartalmazzák – többek között – a termékbe beépített kockázatok ellenértékét is.

Mire szolgál?

A TKM megmutatja, hogy adott paraméterek mentén közelítőleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy elméleti, költségmentes hozamhoz képest amiatt, hogy azt az adott unit linked terméken érte el.

Miben szolgálja az Ön érdekeit?

A TKM segítségével – a típuspéldán keresztül – Ön egyszerűbben össze tudja hasonlítani a magyar életbiztosítási piacon kínált befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítások költségszintjeit.

Lássunk egy egyszerű típuspéldát

A biztosított kora és a díjfizetés módja

• A biztosított egy 35 éves személy, aki

– 1 500 000 Ft-ért (vagy annak megfelelő €/USD/CHF stb.) egyszeri díjas, vagy

– 250 000 Ft éves díjjal (vagy annak megfelelő €/USD/CHF stb.) rendszeres díjú biztosítást köt, ahol a díjfizetés csoportos beszedési megbízással, vagy átutalással történik.

A befektetési lehetőségekhez kötött élet- és / vagy balesetbiztosítási szolgáltatások

• A megkötni kívánt biztosítás a befektetési lehetőség mellett kockázati biztosítási szolgáltatást is tartalmaz (pl. élet vagy balesetbiztosítás). A TKM mutató azon biztosítási fedezet(ek) kockázati díját is figyelembe veszi költségként, amely(ek) azokra a biztosítási szolgáltatásokra, vonatkoznak, amelyek a konkrét termékre vonat- kozó biztosítási feltételek szerint kötelezően választandó(ak).

• Jelen SIGNAL Nyugdíj biztosítás esetében a szerződésbe épített biztosítási kockázat jellemzője a következő: bármely okú halál 20 000 Ft.

A biztosítás időtartama

• A TKM kalkuláció különböző időtartamokra történik. Ez arra szolgál, hogy látható legyen, miként befolyásolják a különböző időtartamok a termék költségterhelését.

• Rendszeres díjfizetés esetén a számítás 10-15-20 évre, egyszeri díjas szerződéseknél 5-10-20 évre történik – igazodva a konkrét termék esetében ténylegesen elérhető tartamokhoz. Amennyiben a fenti tartamok közül valamelyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tartam a konkrét termékre nem elérhető.

A TKM számítás figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a befektetés értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön az adott befektetést befektetési egységekhez kötött termékben eszközölte. Nem veszi ugyan- akkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvezményeket. Amennyiben a különböző eszközalapok kezelési díjai eltérnek, akkor egyetlen százalékos érték helyett egy minimum- maximum tartományt adnak meg a biztosítók.

Jelen SIGNAL Nyugdíj biztosítás TKM értéke: 20 év:2,8% - 4,41 % *

Tájékoztatjuk, hogy jelen termék TKM értéke 20 éves futamidőnél kedvezőbb a TKM Szabályzat által java- solt TKM limitértéknél

Figyelem!

Fontos tudnivaló, hogy a szerződés megkötése előtt közölt TKM értékek a típuspéldánkban bemutatott paraméterek esetén értendőek, azt feltételezve, hogy a szerződés a biztosítási tartam alatt mindvégig élő, nem kerül módosításra, és a megállapított díj a tartam során maradéktalanul megfizetésre kerül. A TKM mutató nem a megvásárolni kívánt konkrét szerződéssel kapcsolatban ad pontos képet a költségekről, hanem megközelítő tájékoztatást nyújt az adott termékkel kapcsolatos költségekről, amelyek természetesen a szerződés egyedi paramétereire tekintettel akár lénye- gesen is eltérhetnek a közölt TKM-től.

A TKM számítására és alkalmazására vonatkozó szabályzat a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján (xxx.xxxxxx.xx) olvasható.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a TKM mutató fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra vonatkozó ügyféltájékoztatásnak. Nem elhanyagolható szempont a konkrét ajánlatban sze- replő biztosítási fedezet jellege (baleset vagy életbiztosítás) és nagysága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá a tartam alatt esetleg megváltozó élethelyzetben a termék mennyire testre szabható (pl. milyen kiegészítő fedezettel bővíthető a biztosítás), mennyire likvid az adott szerződésben elhelyezett összeg, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálására (pld. befektetések online átcsoportosításának lehetősége).

Köszönjük figyelmét és bízunk abban, hogy a TKM bevezetésével is hozzájárulunk ahhoz, hogy különböző biztosítók által kínált, befektetési egységekhez kötött biztosítások költségszintje átlátható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább megalapozott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgáltatás megvásárlásakor.

2014. március 15.

JEGYZETEK