PORSCHE TELJES KÖRŰ CASCO BIZTOSÍTÁS
PORSCHE TELJES KÖRŰ CASCO BIZTOSÍTÁS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
PORSCHE TELJES KÖRŰ CASCO BIZTOSÍTÁS
ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
Porsche Casco biztosítás ügyféltájékoztató 3
Porsche Versicherungs AG. Magyarországi Fióktelepe 3
Casco biztosítási termékek 4
További információk 5
1. Porsche teljes körű Casco biztosítás ügyféltájékoztató és általá- nos szerződési feltételek 6
1.1 Fogalmak 6
1.2 A biztosítási szerződés létrejötte 8
1.3 A biztosítási szerződés időbeli hatálya 10
1.4 A biztosítási szerződés területi hatálya 11
1.5 A biztosítás díja 11
1.6 Bónuszrendszer 14
1.7 Díjkedvezmény, pótdíjfizetés 16
1.8 A szerződő és biztosított közlési
és változásbejelentési kötelezettsége 16
1.9 A biztosítási szerződés megszűnése, megszüntetése 19
1.10 Elévülés 21
1.11 Kárbejelentési kötelezettség 22
1.12 A biztosító szolgáltatási kötelezettsége 24
1.13 Önrészesedés 27
1.14 Kármegelőzés, kárenyhítés 27
1.15 A külföldön bekövetkezett károk esetén nyújtott szolgáltatások 29
1.16 A biztosítással nem fedezett káresemények (kizárások) 30
1.17 A biztosító mentesülése 32
1.18 Adózási szabályok 34
1.19 Vegyes rendelkezések 34
1.20 Panaszkezelés, jogorvoslat 39
2. Porsche teljes körű casco biztosítás különös feltételei 42
2.1 Töréskár-biztosítás 42
2.2 Elemi- és tűzkár biztosítás 47
2.3 Üvegkár-biztosítás 49
2.4 Lopáskár-biztosítás 51
2.5 Kiegészítő poggyászbiztosítás 55
2.6 Kiegészítő kölcsöngépjármű-szolgáltatás 58
2.7 Kiegészítő avulásbiztosítás 59
3. Záradékok 61
PORSCHE CASCO BIZTOSÍTÁS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
Köszönjük, hogy megtisztelte Társaságunkat és gépjárművére szóló casco biztosítási ajánlatával hozzánk fordult. Engedje meg, hogy az alábbiakban tájékoztassuk társaságunkkal, illetve casco biztosítási ter- mékünkkel kapcsolatos néhány fontos tudnivalóról.
Porsche Versicherungs AG. Magyarországi Fióktelepe
A Porsche Versicherungs AG a Porsche Bank AG gépjárművekkel kap- csolatos casco biztosítási szolgáltatásokat nyújtó biztosító társasága, amely tevékenységét nemzetközi szinten folytatja, és amelynek székhe- lye Salzburgban található. A Porsche Bank AG jelenleg Európa tizenkét országában - Magyarországon 1994 óta - van jelen.
A Porsche Versicherungs AG. Magyarországi Fióktelepe 2006. novem- ber 1-jén kezdte meg tevékenységét, a Porsche Versicherungs AG, (te- vékenységét engedélyező hatóság: Landesgericht Salzburg) fióktelepe- ként.
Társaság neve: Porsche Versicherungs AG. Magyarországi Fióktelepe
Társaság székhelye: 1139 Budapest, Fáy u. 27.
Cégjegyzékszáma: 00-00-000000
Adószáma: 22325954-1-41
MNB Felügyeleti azonosító: 22325954
Fő tevékenységi köre: Nem-életbiztosítás- szárazföldi jár-
művek biztosítása Társaság magyarországi felügyeleti szerve:
Magyar Nemzeti Bank, székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.,
levelezési cím: 1535 Budapest, 114.
Pf. 777,
Telefon: (06 40) 203-776
e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Tagállami biztosító neve: Porsche Versicherungs AG Cégjegyzékszáma, nyilvántartását vezető hatóság: FN 64820 z/
Landesgericht Salzburg
Székhelye: AT, Xxxxxxxxxxxxxxxxx 00, 0000 Xxxxxxxx
Székhely szerinti felügyelet neve, címe: Österreichische
Finanzmarktaufsicht (FMA)
Xxxx-Xxxxxx-Xxxxx 0, X-0000 Xxxx, Xxxxxxx, Tel: (+43-1) 249 59-0,
Casco biztosítási termékek
A Porsche Versicherungs AG. Magyarországi Fióktelepe két típusú cas- co terméket kínál ügyfelei részére.
Teljes körű casco biztosítást, amely kiterjed töréskár, lopáskár, elemi- és tűzkár és üvegkár kockázatokra. Ezen termékünket a teljes körű biztosí- tási fedezetet igénylő ügyfeleink részére ajánljuk, különösen akkor, ha a gépjárművüket finanszírozták. A kiegészítőként köthető poggyász-, illet- ve kölcsöngépjármű biztosítással még komplexebb fedezetet és mobili- tást tudunk biztosítani ügyfeleink részére.
Részleges körű casco biztosítást, amely kiterjed teljes lopáskár vagy tö- réskár miatt bekövetkezett totálkárra és bármilyen mértékű elemi- és tűzkár kapcsán bekövetkezett káreseményre. Ezen termékünket azon ügyfeleinknek ajánljuk, akik a gépkocsi megsemmisülésére illetve az elemi károk kiszámíthatatlanságának okán keletkezett sérülésekre kí- vánnak biztosítási fedezet igénybe venni. A részleges körű casco biz- tosítás nem nyújt fedezetet részlopásra, a baleset miatt keletkezett tö- réskárra, amennyiben az nem minősül totálkárnak és az üvegkárra. A ki- egészítőként köthető kölcsöngépjármű biztosítással pedig itt is folyama- tos mobilitást biztosítunk ügyfeleink részére.
További információk
A biztosítási ajánlat aláírása előtt kérjük, szíveskedjék figyelembe ven- ni a következőket:
- a megkötendő biztosítási szerződésre, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződési feltételek és záradékok az irányadók, azzal, hogy azok nem mondhatnak ellent a mindenkor ha- tályos jogi előírásoknak,
- kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követően aláírni,
- a jognyilatkozatok csak írásban érvényesek.
A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.
1. PORSCHE TELJES KÖRŰ CASCO BIZTOSÍTÁS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
PORSCHE TELJES KÖRŰ CASCO BIZTOSÍTÁS ELEMEI:
Töréskár-biztosítás
Elemi- és tűzkár biztosítás Üvegkár-biztosítás Lopáskár-biztosítás
A Porsche Versicherungs AG. Magyarországi Fióktelepe (továbbiakban Biztosító) és a Szerződő között létrejött szerződés alapján – az egyes biztosítási elemek Különös Feltételeiben meghatározott módon és ese- tekben – a Biztosító megtéríti a jelen szerződés kockázati körébe tar- tozó, kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező károkat, illetve egyéb szolgáltatást nyújt.
A Felek jogviszonyára a magyar jog érvényes, és az ajánlatban, a fede- zetet igazoló dokumentumban foglaltakat, az Általános Feltételeket és a Különös Feltételeket, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A jelen Általános Feltételek kerülnek al- kalmazásra minden olyan esetben, amikor a Szerződő és a Biztosító kö- zött Porsche Casco szerződés jön létre, de csak annyiban nyernek alkal- mazást, amennyiben a Különös Feltételek, a Függelék, valamint az aján- lat és a fedezetet igazoló dokumentum ettől eltérően nem rendelkez- nek. A biztosítási szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgá- ri Törvénykönyv (Ptk.) és az egyéb hatályos magyar jogszabályok ren- delkezései az irányadók.
1.1 FOGALMAK
1.1.1 A Szerződő
A Szerződő az a magánszemély vagy gazdálkodó szervezet, aki vagyo- ni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény el- kerülésében érdekelt vagy a szerződést az érdekelt személy javára köti meg, az ajánlatot megtette, továbbá a fedezetet igazoló dokumentu- mon, illetve a biztosítási szerződésben Szerződőként szerepel. A Szer-
ződő teljesíti a díjfizetési kötelezettséget, ő a Biztosító jognyilatkozata- inak címzettje, a Szerződő jogosult és köteles a biztosítással kapcsola- tos jognyilatkozatok megtételére.
1.1.2 A Biztosított
A gépjármű tulajdonosa, vagy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzem- bentartó, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt. Biztosított az, akit az ajánlaton és a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumon Biztosí- tottként feltüntettek, vagy aki a biztosítás Különös Feltételei szerint Biz- tosítottnak minősül. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosítási szerződés teljes időbeli hatálya alatt fenn kell állnia. Zá- logjogosult hiányában a Biztosított jogosult a Biztosító szolgáltatására.
1.1.3 A Biztosító
Porsche Versicherungs AG. Magyarországi Fióktelepe, 1139 Budapest, Fáy u. 27.
1.1.4 A Fogyasztó
Önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érde- kében eljáró természetes személy.
1.1.5 Fedezetet igazoló dokumentum
A Biztosító által kiállított biztosítási fedezetet igazoló dokumentum. (pl. biztosítási kötvény).
1.1.6 Biztosítási időszak
A Biztosítási időszak határozatlan idejű biztosítás esetén egy év, egy év- nél rövidebb határozott idejű szerződés esetén a fedezetet igazoló do- kumentumon a kockázatviselés idejeként megjelölt időtartam.
1.1.7 Technikai kezdet
Biztosítás technikai kezdete: a kockázatviselés kezdetét követő hónap első napja, mely időpont a biztosítási évforduló. Xxxxxx, ha a Biztosító kockázatviselése a hónap első napján kezdődik, ezen esetben a kocká- zatviselés kezdetének dátuma megegyezik a biztosítás technikai kezde- tével, mely időpont a biztosítási évforduló.
1.1.8 Zálogjogosult
Aki szerződés vagy jogszabály rendelkezése alapján a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból más követeléseket megelőző sor- rendben kielégítést kereshet.
1.1.9 Zálogkötelezett
Xxxxxx meghatározott vagyontárgyán szerződés vagy jogszabály ren- delkezése alapján harmadik személy követelését biztosító zálogjog ke- letkezik.
1.2 A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE
1.2.1 A biztosítási szerződés elsődlegesen a Felek írásbeli megállapo- dásával jön létre. A biztosítási szerződés létrejöttét a Szerződő írásbe- li ajánlattal kezdeményezi. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a Biztosí- tó elfogadó nyilatkozatát a fedezetet igazoló dokumentum kiállítása pó- tolja. Ebben az esetben a biztosítási szerződés a fedezetet igazoló do- kumentum kiállításának napján jön létre és a fedezetet igazoló doku- mentumon megjelölt kockázatviselés kezdete időpontban lép hatályba. A Biztosító jogosult az ajánlatot a Biztosító képviselője részére történt átadásától számított 15 napos határidőn belül elbírálni. Amennyiben a biztosítási ajánlat a Szerződő (Biztosított) képviselőjének minősülő biz- tosítási alkusz közvetítésével kerül a Biztosítóhoz, akkor a Biztosító szá- mára a kockázat-elbírálásra nyitva álló 15 napos határidő azon a napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a Szerződő által aláírt ajánla- tot a Biztosítónak átadta.
1.2.2 A biztosítási szerződés létrejön, ha a Biztosító az ajánlatot a rendel- kezésére álló 15 napos kockázat-elbírálási határidőn belül elfogadja. A Biztosító a szerződésről biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot ál- lít ki, melyet a Szerződőnek megküld. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító a határidőben megtett és megküldött ajánlatot elfogadó nyi- latkozatáról a Szerződő az ajánlat elbírálására nyitva álló határidő eltel- tét követően szerez tudomást. A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton feltüntetett kockázatviselés kezdete időponttal kezdődik.
Amennyiben a Biztosító által kiállított fedezetet igazoló dokumentum el- tér a Szerződő ajánlatától és a Szerződő az ajánlat kézhezvételét köve-
tően késedelem nélkül nem kifogásolja az eltérést, a szerződés a fede- zetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Lényeges el- térések esetén e rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha a Biztosí- tó erre a Szerződő figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadása- kor felhívta. A felhívás elmaradása esetén a szerződés az ajánlat szerin- ti tartalommal jön létre.
1.2.3 Fogyasztónak minősülő Fél esetén a szerződés akkor is létrejön, ha a Szerződő ajánlatára – annak beérkezésétől – a Biztosító 15 napon be- lül nem nyilatkozik, feltéve, hogy a Szerződő az ajánlatot a jogszabály- ban előírt tájékoztatás birtokában a Biztosító által rendszeresített aján- lati lapon és a díjszabásnak megfelelően tette meg. Ebben az esetben a szerződés az ajánlatnak a Biztosító vagy képviselője részére történt át- adása napjára visszamenő hatállyal a kockázat-elbírálási idő elteltét kö- vető napon jön létre. Az így létrejött szerződés esetén a Biztosító koc- kázatviselése az ajánlaton feltüntetett kockázatviselés kezdete időpont- tól kezdődik.
Ha az így létrejött szerződés lényeges kérdésekben eltér a Biztosító sza- bályzatában rögzített feltételektől, a Biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a biztosítási szerződést a ha- tályos biztosítási szabályzat feltételeinek megfelelően módosítsák.
Amennyiben a Fogyasztónak minősülő Fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a Biztosító az elutasítástól, illet- ve a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult a szerződést 30 napra írásban felmondani.
A jelen pontban szabályozott esetben a kockázat-elbírálási határidő alatt bekövetkező biztosítási esemény esetén, a Biztosító az ajánlatot csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha az ajánlati lapon erre a Fo- gyasztó figyelmét külön felhívta és a biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló a kockázat egyedi el- bírálásának szükségessége.
1.2.4 A Biztosító akkor is köteles a szerződésről fedezetet igazoló doku- mentumot kiállítani, ha a szerződést nem írásban kötötték meg, illetve a szerződés az 1.2.3. pontban meghatározott módon jött létre.
Ha a Biztosító az ajánlatot a fentiekben meghatározott kockázat-elbírá- lási határidőn belül írásban visszautasítja, az ezen időszak alatt bekö- vetkezett károkért helytállni nem tartozik.
1.2.5 A Szerződő az ajánlattétel napjától számított 15 napon belül – írás- beli nyilatkozat tételével – a szerződéskötésre vonatkozó ajánlatát visz- szavonhatja. A Biztosító az ezen időszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik. Az esetlegesen megfizetett első biztosítási dí- jat az ajánlat visszavonása esetén a Biztosító kamatok nélkül haladék- talanul visszafizeti.
1.3 A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS IDŐBELI HATÁLYA
1.3.1 A kockázatviselés kezdete a biztosítási szerződés hatályba lépé- sének napja. A Biztosító kockázatviselése az azt követő napon 0 órakor kezdődik, amikor a Szerződő az első biztosítási díjat a Biztosító számlá- jára befizeti, feltéve, hogy a biztosítási szerződés létrejött.
1.3.2 A Felek írásban megállapodhatnak a kockázatviselés kezdetének ettől eltérő időpontjában is, ami nem lehet korábbi, mint az ajánlat alá- írásának nap, óra perc pontossággal feltüntetett időpontja. Amennyi- ben a dátum csak évszám, hónap, nap pontossággal kerül feltüntetés- re, a kockázatviselés legkorábbi kezdete az ajánlat aláírását követő nap 0 órája. A kockázatviselés kezdetének pontos időpontját az ajánlat és a fedezetet igazoló dokumentum is tartalmazza.
1.3.3 A biztosítási szerződés – az ajánlaton, a fedezetet igazoló doku- mentumon rögzített ellenkező megállapodás hiányában – határozatlan tartamú.
1.3.4 Határozatlan időtartamú szerződés esetén a biztosítási időszak egy év. A biztosítási időszak kezdete (biztosítási évforduló) a biztosítás tech- nikai kezdete.
1.3.5 A biztosítási szerződés technikai kezdete a kockázatviselés kez- dete hónapját követő hó elseje, kivéve ha a Biztosító kockázatviselése a hónap első napján kezdődik – ebben az esetben a biztosítás technikai kezdete megegyezik a kockázatviselés kezdetének dátumával.
1.3.6 Határozott időtartamú szerződés esetén:
a biztosítási időszak a szerződésben meghatározott időtartam,
a biztosítási szerződés minimális időtartama egy hónap, maximális idő- tartama 12 hónap, amely a záró nap 24:00 órakor szűnik meg.
1.4 A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TERÜLETI HATÁLYA
1.4.1 A szerződés Európa területére – ideértve Törökország teljes terü- letét is – érvényes. Nem terjed ki a biztosítás hatálya a volt Szovjetunió földrajzi értelemben vett utódállamaira, kivéve Észtország, Lettország, Litvánia területét.
1.4.2 A szerződés azonban ettől eltérő korlátozásokat is tartalmazhat a Különös Feltételekben meghatározott egyes biztosítási elemeknél, vagy magán az ajánlaton, a fedezetet igazoló dokumentumon.
1.5 A BIZTOSÍTÁS DÍJA
1.5.1 A biztosítás díja egy biztosítási időszakra (évre) vonatkozik.
1.5.2 A Biztosítót megillető időarányos díjak (díjrészletek) alapját, azaz a napi díjat, a szerződésben előírt éves díj 1/360-ad része képzi.
1.5.3 Határozatlan időtartamú szerződés esetében a Felek féléves, ne- gyedéves vagy havi díjfizetésben (részletfizetésben) is megállapodhat- nak. Határozott időtartamú szerződéseknél a tartamra szóló díj előre esedékes.
1.5.4 A díjfizetés módját és az éves díj megfizetésének gyakoriságát az ajánlat és a fedezetet igazoló dokumentum is tartalmazza.
1.5.5 A kockázatviselés kezdetének – amennyiben az nem a hó elseje – hónapjára a havidíj arányos része fizetendő, amelyet a Biztosító a koc- kázatviselés kezdetétől számítva a hónap végéig hátralévő napok sze- rint határoz meg.
1.5.6 A biztosítási díjat – casco totálkár esetén is – mindig a teljes bizto- sítási időszakra kell megfizetni. Ha a szerződés érdekmúlás (pl. a gép-
jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás) miatt szűnik meg, akkor a biztosítási díj az érdekmúlás napjának 24. órájáig illeti meg a Biztosítót. Ha a szerződés további casco biztosítási esemény következtének elle- hetetlenülése (pl. felelősségi totálkár, garanciális kocsicsere ...stb.) mi- att szűnik meg, a biztosítási díj e biztosítási esemény napjának 24. órá- jáig illeti meg a Biztosítót.
1.5.7 Az első díj a biztosítási ajánlat aláírásának napján esedékes. Amennyiben a kockázatviselés kezdetének időpontja nem az ajánlat aláírásának időpontjára esik, ekkor az első díj a Biztosító kockázatvise- lése kezdetének napján esedékes.
Az első biztosítási díj megfizetésére a Biztosító halasztást adhat.
Ha a Felek írásban halasztott első díjfizetésben állapodtak meg, ebben az esetben a biztosítás első díját a kockázatviselés kezdetének napjától számított 30 napon belül, vagy az ajánlaton megjelölt ettől eltérő határ- időn belül kell megfizetni.
Halasztott díjfizetés esetén a díjnak az ajánlaton megjelölt határidőn be- lül a Biztosító számlájára meg kell érkeznie. A biztosítási díj megfizeté- se azon a napon tekinthető teljesítettnek, amely napon a Biztosító szám- láján jóváírásra kerül.
Az esedékes biztosítási díj megfizetésének elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi a szabályzat 1.9.1. pontja alapján.
1.5.8 Minden további folytatólagos díj annak az időszaknak az első nap- ján esedékes, amely időszakra az adott folytatólagos díj vonatkozik.
A biztosítási díj megfizetése azon a napon tekinthető teljesítettnek, amely napon a Biztosító számláján jóváírásra kerül.
A folytatólagos díj meg nem fizetésének okán megszűnt szerződés ese- tén a Szerződő jogosult a szerződés reaktiválását kérni a Szabályzat
1.9.1.3. pontja alapján.
1.5.9 Ha a szerződés kapcsán esedékessé vált díjrészletek közül nem mindegyik, vagy nem teljes mértékben került megfizetésre, úgy a befize- tett díjrészletet – a Biztosítónak járó díj erejéig – a Biztosító a szerződés- hez tartozó legrégebbi díjkövetelés kiegyenlítésére fordítja.
Ha az esedékes díjnak csak egy része került megfizetésre és a Biztosí- tó – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a Szerződő fi- gyelmét a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő kitűzé-
sével a befizetés kiegészítésére felhívta és e határidő eredménytelenül eltelt, a szerződés változatlan szolgáltatási feltételekkel, a befizetett díj- jal arányos időtartamra marad fenn.
1.5.10 Ha a Felek a díj csekken történő fizetésében állapodtak meg és a díj esedékességekor a Szerződő nem rendelkezik csekkel, díjfizetési kö- telezettségét más úton (pl. átutalással) is teljesítheti. A csekk hiánya a Szerződőt nem mentesíti a díjfizetési kötelezettség alól.
1.5.11 A Biztosító díj iránti igényét a biztosítási szolgáltatással szemben is érvényesítheti, abból levonhatja.
1.5.12 A Biztosító jogosult arra, hogy a szolgáltatást befolyásoló ténye- zők változásával a biztosítási díj és az önrészesedés módosítására ja- vaslatot tegyen – az évente előre meghirdetett mértékben – a követke- ző biztosítási évre vonatkozó hatállyal.
1.5.13 A módosított díjról és önrészesedésről szóló értesítést a Bizto- sító a biztosítási évforduló előtt legalább 60 nappal írásban megküldi a Szerződőnek.
1.5.14 A Szerződőnek joga van a biztosítási szerződést a 1.9.4. pontban foglaltak szerint felmondani, ha a Biztosító díjemelését vagy önrészese- dés módosítását nem fogadja el. Arra az esetre, ha a Szerződő a szer- ződés felmondása helyett csupán visszautasítja a Biztosító szerződés- módosítási javaslatát, a visszautasításnak írásban az évforduló előtt legalább 45 nappal meg kell érkeznie a Biztosítóhoz. Ebben az esetben a Biztosítót évfordulóra megilleti a szerződés felmondásának a joga. Amennyiben a visszautasítás évforduló előtt 45 napon belül érkezik meg a Biztosítóhoz, a szerződést a szabályzat 1.9.5. pontjában foglaltaknak megfelelően közös megegyezéssel megszűntnek kell tekinteni évfordu- lóra. A megszűnés napja megegyezik az évforduló napjával. Erről a Biz- tosító levélben értesíti a Szerződőt.
1.5.15 Ha a Szerződő a Biztosító szerződésmódosítási javaslatát a fenti- ek szerint írásban nem utasítja el, a biztosítási szerződést nem mondja fel, hallgatása a szerződésmódosítás elfogadásának minősül.
1.6 BÓNUSZRENDSZER
1.6.1 A bónuszrendszer csak a határozatlan időtartamú, teljes körű, egyedi casco szerződésekre vonatkozik.
1.6.2 A jelen biztosítással rendelkező Szerződők díjkedvezmény szem- pontjából alapdíj, illetve 10 bónuszosztályba kerülnek besorolásra. Az előzmény – bónuszra jogosító – szerződéssel nem rendelkező új Szerző- dő az alapdíjat (díjszorzó: 1,0) fizeti és a P0 osztályba kerül.
1.6.3 Az egyes bónuszosztályokhoz tartozó díjszorzók:
osztály díjszorzó osztály díjszorzó osztály díjszorzó
• Egy kár esetén 1 fokozatot lép vissza, míg két kár esetén 2 fokozatot,
és három vagy több kár esetén alapkategóriába kerül.
1.6.7 Az újabb díjkedvezményt egy teljes kármentes megfigyelési idő- szak után lehet érvényesíteni a biztosítás díjával szemben.
1.6.8 A bónuszrendszer szempontjából az első megfigyelési időszak az évforduló előtt 3 hónappal zárul. A tartam során a következő megfigye- lési időszakok mindegyike 12 hónap tartamú, minden biztosítási időszak- ban az évfordulót megelőző negyedik hónap utolsó napján zárulnak. A megfigyelési időszakban bekövetkezett és kifizetett károkra vonatkozik a megfigyelés. A bónuszbesorolás szempontjából a megfigyelési idő-
P0 | 1.00 | P4 | 0.80 | P8 | 0.60 | szak alatt bekövetkezett, de csak a megfigyelési időszak után kifizetett |
P1 | 0.95 | P5 | 0.75 | P9 | 0.55 | károk a következő megfigyelési időszakban bekövetkezett kárként ve- |
P2 | 0.90 | P6 | 0.70 | P10 | 0.50 | endők figyelembe. Amennyiben egy káresemény kapcsán több részlet- |
P3 | 0.85 | P7 | 0.65 | ben kerül sor kifizetésre, úgy a bónuszbesorolás szempontjából csak az | ||
első kifizetés az irányadó. |
1.6.4 Az osztályba sorolás mindig a következő év biztosítási díját hatá- rozza meg.
1.6.5 Ha a Biztosító a megfigyelési időszakban a Szerződő részére bónuszt érintő kárkifizetést nem teljesített, a besorolása egy osztállyal javul. A Biztosító nem veszi figyelembe bónuszt érintő kifizetésként az alábbi káreseményeket:
• a Szerződő a káresemény miatti igénye érvényesítésétől még a kifize- tés előtt elállt,
• a Szerződő a kifizetett összeget a Biztosítónak a megfigyelési idősza- kon belül teljes összegében visszafizette,
• a kifizetett összeg teljes körűen akár más Biztosítótól vagy egyéb mó- don megtérült.
1.6.6 Egy kár esetén a bónusz besorolás az alábbi módon változik: Töréskár és teljes lopáskár esetén:
• Egy kár esetén 2 fokozatot lép vissza, míg két kár esetén 4 fokozatot,
és három vagy több kár esetén alapkategóriába kerül.
Minden egyéb jogcímen történő kárkifizetés, illetve szolgáltatásnyújtás esetén:
1.6.9 Ha a szerződés a megfigyelési időszakban egy évnél rövidebb ide- ig, de legalább kilenc hónapig fennállt, a kármentességet az osztályba sorolásnál a Biztosító figyelembe veszi.
1.6.10 Amennyiben az adott megfigyelési időszakban a szerződés kilenc hónapnál rövidebb ideig állt fenn, és kármentes volt, a már megszerzett bónuszbesorolás marad meg.
1.6.11 A már megszerzett bónuszbesorolás megmarad, és az arra jo- gosító időtartam továbbfolyik, ha a szerződés megszűnik – kivéve a díjnemfizetés miatti megszűnést –, de a szerződés megszűnésétől szá- mított egy éven belül a Szerződő új, a jelen feltételek szerinti szerző- dést köt.
1.6.12 A Biztosító a bónuszbesorolás megállapítása során – nem kötele- zően – figyelembe veheti a más biztosítótársaságnál korábban megszer- zett díjkedvezményre jogosító kármentes időszakot, amennyiben a Szer- ződő a korábbi Biztosítónál olyan teljes körű casco szerződéssel rendel- kezett, amely töréskárkockázatra is kiterjedt. Ehhez az előző Biztosító ál- tal kiállított, eredeti, 30 napnál nem régebbi, cégszerűen aláírt, cégbé-
lyegzővel ellátott igazolás szükséges, amely tartalmazza az előzmény- szerződés kockázatviselésének kezdő időpontját, az esetleges károk időpontját vagy a szerződés hatálya alatti kármentességet. Az előzmény- szerződéssel megszerzett díjkedvezmény a szerződés megszűnésétől számított egy évig érvényesíthető. A bónusz jogosultság kezdete az iga- zolás Biztosítóhoz történő beérkezését követő hó első napja. Az egyes biztosítótársaságok által alkalmazott eltérő casco bónuszrendszerek mi- att a Biztosító a bónuszbesorolást – az előző biztosítótársaság(ok) által kiállított igazolás alapján – egyedileg határozza meg.
1.7 DÍJKEDVEZMÉNY, PÓTDÍJFIZETÉS
Üzleti kedvezményt vagy pótdíjat a Biztosító jogosult meghatározni. Az esetlegesen meghatározott kedvezmény, illetve pótdíj mértékét az aján- lat tartalmazza.
A díjkedvezmények összesen nem haladhatják meg az éves biztosítá- si alapdíj 60%-át.
1.8 A SZERZŐDŐ ÉS BIZTOSÍTOTT KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
1.8.1 A Szerződő és a Biztosított a szerződéskötéskor köteles a Bizto- sítóval a valóságnak megfelelően, hiánytalanul közölni a biztosítás el- vállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt, amelye- ket ismert vagy ismernie kellett, és amelyekre a Biztosító írásban kér- dést tett fel.
1.8.2 A közlésre, illetőleg változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződő felet és a Biztosítottat: egyikük sem véde- kezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bárme- lyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha ar- ról tudnia kellett és a közlésre, illetve bejelentésre köteles lett volna.
1.8.3 Amennyiben a Szerződő és a Biztosított személye nem azonos, úgy a Szerződő köteles tájékoztatni a Biztosítottat a biztosítási szerződés
tartalmáról, illetve minden, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos vál- tozásról.
1.8.4 Az adatok valóságtartalmáért a Szerződő és a Biztosított is fele- lős. A közölt adatok ellenőrzését a Biztosító részére lehetővé kell tenni. A Biztosító ellenőrzési lehetősége a Szerződőt és Biztosítottat a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.
1.8.5 A Szerződő (Biztosított) köteles a biztosítás elvállalása szempont- jából lényeges körülmények változását a Biztosítónak a változás bekö- vetkezését követő 8 napon belül, írásban bejelenteni. Lényegesnek te- kinthető mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosítási ajánla- ton adat szerepel, akár kérdésre válaszolva, akár nyilatkozatként, külö- nösen az alábbiak:
a) a Szerződő és a Biztosított lakhelyének, székhelyének változása,
b) a gépjármű forgalmi rendszámának, alvázszámának, motorszámának, illetve a felépítmény jellegének hatósági engedéllyel történő megváltoz- tatása,
c) a gépjármű kulcsainak, távirányítójának elvesztése, megrongálódá- sa, illetve azokról másolat készítése,
d) a gépjármű törzskönyvének, forgalmi engedélyének elvesztése, eltű- nése, ellopása,
e) az ajtó xxxxx, kormányzár cseréje,
f) a gépjármű vagyonvédelmi rendszerében bekövetkezett változás,
g) gazdálkodó szervezet esetén a változás-bejelentési kötelezettség kö- rébe tartozik átalakulásának, felszámolási-, csőd- vagy végelszámolási eljárása megindulásának bejelentése,
h) a gépjármű tulajdonjogának megváltozása (forgalmi engedély, adás- vételi, ajándékozási szerződés bemutatásával),
i) a gépjármű feletti rendelkezési jog vagy tulajdonjog bármilyen korlá- tozása, megterhelése, különös tekintettel a zálogjogra vagy óvadékra,
j) a biztosított vagyontárgy más számára történő tartós használatba adása,
k) a járművel iparjogosítvány alapján folytatandó közúti személy- vagy árufuvarozói tevékenység, vagy bér-gépkocsiként való üzemeltetés megkezdése,
l) a gépjármű forgalomból való kivonása,
m) érdekeltség megszűnése (pl.: felelősségi totálkár...stb),
n) amennyiben ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetle- nül biztosítja.
1.8.6 Az 1.8.5. pontban meghatározott adatok változása esetén a Biztosí- tónak jogában áll a beérkezést követő 15 napon belül a módosítást a vál- tozást követő napi hatállyal a szerződésen átvezetni, és ezzel egyidejű- leg a biztosítási díjat a változásnak megfelelően módosítani.
1.8.7 A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség megsértése esetében a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
1.8.8 Ha a Biztosító csak a szerződéskötést követően szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy ha a szerződésben, il- letőleg a szerződés részét képező szerződési feltételekben meghatáro- zott lényeges körülmények változását közlik vele és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, úgy a beje- lentés Biztosítóhoz való beérkezésétől számított 15 napon belül a Biz- tosító írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy ameny- nyiben a kockázatot a biztosítási feltételek, vagy belső szabályozása ér- telmében nem vállalhatja a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy annak kézhez- vételétől számított 15 napon belül írásban nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a kö- vetkezményre a Szerződőt a módosító javaslat megtételekor figyelmez- tetni kell. Ha a Biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tarta- lommal hatályban marad.
1.9 A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE
1.9.1 Díjnemfizetés
1.9.1.1 Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a Szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő kitűzésé- vel a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen eltelté- vel a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszű- nik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti, vagy díjhalasztást ad.
1.9.1.2 Az 1.9.1.1. rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha az első halasztott vagy folytatólagos díj lehívására a Szerződő mu- lasztása következtében előállt folyószámlahiány miatt nem kerülhetett sor.
A díj késedelmes befizetése a megszűnt szerződést és a Biztosító koc- kázatviselését nem lépteti újból hatályba. A megszűnés után befizetett díjat (díjrészletet) a Biztosító a beérkezéstől számított 15 napon belül kö- teles visszautalni a – díjnemfizetéssel megszűnt szerződés – Szerződő- je részére.
1.9.1.3 Folytatólagos díj meg nem fizetése következtében megszűnt szer- ződés esetében a Szerződő a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja.
1.9.2 Érdekmúlás – Lehetetlenülés
1.9.2.1 Megszűnik a szerződés:
1.9.2.1.1 Ha a kockázatviselés kezdete előtt a biztosítási esemény bekö- vetkezik, illetve bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási ér- dek megszűnt az ezen esemény bekövetkezésének napjával. A kocká- zatviselés tartama alatt, ha a biztosítási esemény bekövetkezése lehe- tetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt az ezen események be- következésének napjával.
Megszűnik a szerződés abban az esetben is, ha az érdekmúlás kizáró- lag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ez esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fede- zet nem száll át.
1.9.2.1.2 A biztosítási esemény időpontjában, ha az annak során meg- rongálódott gépjármű helyreállítása nem gazdaságos, vagy műszakilag megoldhatatlan, illetve ha az megsemmisült, vagy ellopták és nem ke- rült meg. A totálkár kifizetése esetén akkor is megszűnik a szerződés, ha a járművet ezt követően helyreállították, függetlenül attól, hogy rendel- kezik-e érvényes forgalmi engedéllyel. Ilyenkor csak új ajánlattal lehet biztosítási szerződést ismét létrehozni.
1.9.2.1.3 A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás esetén, a változás napjának 24.00. órájában.
1.9.2.1.4 A más biztosítás alapján rendezett totálkár esetén, a kárese- mény napjának 24.00. órájában.
1.9.2.1.5 Garanciális gépkocsi csere esetén a csere napjának 24.00. órá- jában.
1.9.2.2 A Biztosítót a díj az 1.5.6. pontban foglaltak szerint a biztosítási időszak végéig vagy a kockázatviselés utolsó napjával bezárólag meg- illeti, azonban a szolgáltatás összegéből való díjlevonás nem helyezi új- ból hatályba az érdekmúlás miatt megszűnt szerződést, és nem eredmé- nyezi a Biztosító további kockázatviselését.
1.9.2.3 A fentiek szerint az 1.9.2.1.2. pont esetében a Biztosítót – szol- gáltatása folytán – a biztosítási év végéig illeti meg a díj, azaz az ad- dig kiegyenlítetlen díjat jogosult a szolgáltatás összegéből levonni. Az 1.9.2.1.3., 1.9.2.1.4. és 1.9.2.1.5. pontban foglalt esetekben a kockázatvi- selés végéig illeti meg a Biztosítót a díj, az azt követő időszakra esetle- gesen előre befizetett díjat a Biztosító a közlést követő 15 napon belül a Szerződőnek, vagy az ajánlaton szereplő díjvisszatérítésre jogosult- nak visszautalja.
1.9.3 Lejárat
Határozott idejű szerződés esetén megszűnik a szerződés a biztosítá- si időtartam lejártával.
1.9.4 A biztosítási szerződés felmondása
1.9.4.1 A határozatlan időtartamú biztosítási szerződést a biztosítási év végére mindkét Fél írásban, 30 napos felmondási idővel felmondhatja. Az alapbiztosítás (töréskár, lopáskár, elemi- és tűzkár, üvegkár biztosítá- si elem) felmondásával megszűnik a biztosítási szerződés, ideértve a ki- egészítő biztosításokat is. Felmondás esetén az egyik Fél nyilatkozatá- nak az évfordulót 30 nappal megelőzően kell a másik félhez megérkezni.
1.9.4.2 Az egyes kiegészítő biztosítások vonatkozásában a biztosítási év végére mindkét Fél által külön-külön is gyakorolható a felmondás joga és az csak az adott kiegészítő biztosítást szünteti meg. Felmondás ese- tén az egyik Fél nyilatkozatának az évfordulót 30 nappal megelőzően kell a másik Félhez megérkezni.
1.9.5 A biztosítási szerződés megszüntetése közös megegyezéssel
A Biztosítási szerződés megszűnik a Felek írásba foglalt közös meg- egyezésével, illetve a jelen szabályzat 1.5.14 pontjában meghatározott esetben.
1.10 ELÉVÜLÉS
A biztosítási szerződésből eredő igények esedékességétől számított egy év alatt elévülnek.
1.11 KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG
1.11.1 A biztosítási eseményt a legrövidebb időn, de legkésőbb a tudo- másszerzéstől számított 2 munkanapon belül be kell jelenteni a Bizto- sítónak. A biztosítási esemény bekövetkezésére vonatkozó bejelenté- si, közlési kötelezettség a Biztosítottat is terheli. A Szerződő/Biztosított részéről szükséges a Biztosító felé minden káreseménnyel kapcsolatos felvilágosítást megadni, és lehetővé kell tennie a kárbejelentés tartal- mának ellenőrzését. A bejelentés e-mailen (xxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx), továbbá telefonon, a Biztosító szerződéses javítópartnereinél, illetve a Biztosító bármely ügyfélkapcsolati pontján is megtehető. A bejelentést minden esetben írásban is rögzíteni kell, a Biztosító által rendszeresített formanyomtatványon.
1.11.2 A járműben keletkezett tűz- vagy robbanáskárt a tűzrendészeti hatóságnál, a lopás-, rabláskárt pedig a rendőrségen is be kell jelente- ni. A vad által okozott kárt a területileg illetékes vadgazdálkodási társa- ságnak is be kell jelenteni.
1.11.3 A Szerződő/Biztosított a kárfelvételig, legkésőbb azonban a be- jelentéstől számított öt munkanap elteltéig köteles a sérült járművet, illetve szükség szerint a helyszínt változatlan állapotban tartani, azon csak annyiban változtathat, amennyi a kárenyhítéshez szükséges. Ha az öt munkanapos határidőn belül – a Biztosítón kívül álló ok miatt – nem kerül sor a kárfelvételre, a Szerződő/Biztosított az öt munkanap eltelte után is köteles a járművet változatlan állapotban hagyni (ilyen a Biztosí- tott, illetve a javítást végző akadályoztatása).
Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következté- ben a Biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjá- ból lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, helytállási köte- lezettsége nem áll be.
A biztosítási esemény miatt megsérült gépjárművet, illetve a gépjármű mindazon sérüléseit be kell mutatni a biztosítónak a kár felmérése cél- jából, amelyre a Szerződő/Biztosított szolgáltatást kíván igénybe ven- ni. A Biztosító helytállási kötelezettsége csak azokra a biztosítási fede- zet alá vont és károsodott vagyontárgyakra, vagyonelemekre (pl. alkat- részek, tartozékok) terjed ki, amelyeket a káreseményt követően a Biz- tosítónak bemutattak.
1.11.4 A Szerződőnek/Biztosítottnak a kárigény elbírálásához a követke- ző igazoló iratokat kell a Biztosítónak bemutatnia:
• a biztosítási esemény bekövetkezését igazoló okiratokat és nyilatko- zatokat, okiratnak nem minősülő dokumentumokat, amelyek megala- pozzák a Biztosító szolgáltatási kötelezettségét,
• a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot és a díjfizetésről szóló
igazolást,
• a járművet vezető személy vezetői engedélyét,
• a forgalmi engedélyt és a Biztosító kérésére a törzskönyvet, akkor is, ha ezeket a hatóság érvénytelenítette. Ha a törzskönyvet pénzügyi követelés biztosítékául jogszerűen harmadik személy birtokolja (pl. hitel vagy lízing miatt), a törzskönyvnek a harmadik személy által hite- lesített másolata is benyújtható a kárrendezéshez,
• a Biztosított ÁFA visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát, beleértve
adószám és az adóazonosító jel közlését is,
• a zálogjogosult nyilatkozatát a kártérítés jogosultjára vonatkozóan,
amennyiben a Casco szerződésben zálogjogosult szerepel,
• szabálysértési- vagy büntetőeljárás esetén a jogerős határozatot, íté- letet,
• lopáskár esetén a rendőrségi feljelentés igazolását, a nyomozást
felfüggesztő/megszüntető határozatot vagy igazolást,
• tűz- vagy robbanáskár esetén az elsőfokú tűzrendészeti hatóság bi- zonyítványát,
• a gépjármű teljes lopáskára esetén a gépjárműhöz tartozó összes kulccsal (beleértve az elektronikus kódkulcsokat is) és a vagyonvé- delmi rendszerek működéséhez szükséges eszközökkel is el kell szá- molni,
• forgalomból kivonó határozatot műszaki totálkár vagy lopáskár ese-
tén,
• a Biztosító szolgáltatásának összegszerű megállapításához szüksé- ges, illetve a szolgáltatás korlátozását alátámasztó iratokat (számlák, árajánlatok, szerződések, egyéb igazolások),
• Szerződő/Biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott bizto- sítási esemény kapcsán mással (biztosítóval vagy károkozóval) szem- ben, illetve más biztosítási szerződés alapján érvényesített-e igényt,
• a gépjármű ellopása esetén át kell adni a Biztosító részére a jármű azon összes tartozékát, amelyek a jármű nyitásához és indításához szükségesek (kulcsokat, indítókártyákat, a riasztó- vagy lopásgátló
berendezés működtetéséhez szükséges eszközöket stb.), és igazolni kell a gépjármű forgalomból történő kivonását hatósági határozattal vagy az érvénytelenített gépjárműokmányokkal,
• minden egyéb iratot, amelyet a Biztosító a kárigény elbírálásához, továbbá a jogosultság, a biztosítási esemény és a kárösszeg megál- lapításához szükségesnek tart.
1.11.5 A Biztosító annyiban nem köteles helytállni, amennyiben a Szer- ződő/Biztosított 1.11.1., 1.11.2., 1.11.3., 1.11.4. pontokban előírt kötele- zettségeket nem teljesíti, továbbá késve vagy nem tett eleget jelen fel- tételekben szereplő bejelentési kötelezettségének, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, valamint, ha a Biztosító a szer- ződés alapján fennálló kötelezettsége alapján az összesített biztosítá- si összeget már kifizette.
1.11.6 Ha az ellopott vagyontárgy a lopáskár bejelentése után megke- rült, a Szerződő/Biztosított köteles e tényt a tudomásszerzéstől számí- tott 2 munkanapon belül jelenteni a Biztosítónak.
1.11.7 A Szerződő/Biztosított vállalja, hogy a sérült gépjárművet a már- kájának megfelelő hivatalos márkaszervizben javíttatja meg. Ebben az esetben a javítás hitellevél igénybevételével történik. Amennyiben a Szerződő/Biztosított eltérő javítási módot választ, akkor ehhez szüksé- ges a Biztosító előzetes írásbeli hozzájárulása.
1.11.8 A Biztosító jogosult a kárbejelentésben foglaltakat ellenőrizni, a sérült gépjárművet megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani a javítás megkezdését megelőzően, vagy annak során, illetve elvégzését követően utólag is ellenőrzést végezni, és a sérülésről kárfelvételi jegy- zőkönyvet felvenni, valamint a sérült járműről fotót készíteni. Lopáskárra is kiterjedő biztosítás esetén a Biztosító jogosult ellenőrizni a zárak és a vagyonvédelmi berendezés működőképességét.
1.12 A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE
A Biztosító csak a jelen szerződés hatálya alatt, és a jelen szerződésben meghatározott módon bekövetkezett és bejelentett károkért áll helyt. A
biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosító szolgáltatási kö- telezettségét a jelen szabályzat különös feltételeinek rendelkezései rög- zítik.
1.12.1 A Biztosító vagy megbízottja köteles a sérült járművet a kárbeje- lentéstől számított 5 munkanapon belül megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani és a károkat rögzíteni.
1.12.2 A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentéstől számí- tott 15. napon esedékes. Ha a Szerződő/Biztosított igazoló iratot tarto- zik bemutatni (1.11.4. pont szerint), úgy a 15 napos határidő attól a naptól számítandó, amikor az utolsó, a kár elbírálásához szükséges irat a Bizto- sító kárrendezési egységéhez megérkezett.
1.12.3 Lopáskár esetén, ha a vagyontárgy nem került meg, a kárösszeg a nyomozást megszüntető jogerős határozatnak a Biztosító kárrendezési egységéhez történő megérkezését, vagy a vádemelésről való értesülést követő 15. napon esedékes. A megkerülésről szóló bejelentés elmulasz- tása a szolgáltatás visszafizetésén túl a késedelmi kamat és a felmerült egyéb költségek megfizetésének kötelezettségével jár.
1.12.4 Ha az ellopott vagyontárgy a lopáskár megtérítése után megkerül, a Szerződő/Biztosított arra igényt tarthat. Ez esetben azonban kötelesek a Biztosítónak visszafizetni a kárösszeget, illetőleg annak a lopáskárral összefüggésben szükségessé vált, a Biztosító által jóváhagyott helyre- állítási költségével csökkentett összegét.
1.12.5 A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A túlbiztosítás el- kerülése érdekében a Biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) biztosításkötési időpontjában érvényes értékét (új gép- járműnél listaár, használt gépjárműnél Eurotax szerinti utolsó új ár). Az ezen felüli összegre vonatkozó megállapodás semmis és a díjat megfe- lelően le kell szállítani.
1.12.6 Többszörös biztosításról beszélünk, ha a Szerződő/Biztosított a szerződéskötés időpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyan- azon kockázatok ellen másik biztosítótársaságnál már rendelkezik va- gyonbiztosítási szerződéssel. A Biztosító – amennyiben a kárigényt be- nyújtják hozzá – fedezetet igazoló dokumentumban írt – és a jelen sza-
bályzatban megállapított feltételek szerint felel, fenntartva, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítést igényelhet. Ilyen esetben a biz- tosítók a kifizetett kárt a kockázatvállalási feltételekkel arányosan viselik.
1.12.7 Ha a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alacsonyabb a biztosí- tott vagyontárgy értékénél (új gépjárműnél listaár, használt gépjárműnél Eurotax szerinti utolsó új ár), alulbiztosításról beszélünk. Ebben az eset- ben a Biztosító a kárt csak a biztosított vagyontárgy értékhez viszonyí- tott arányában téríti meg.
1.12.8 A túlbiztosítás, illetve alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.
1.12.9 A Biztosító a szolgáltatását kizárólag magyarországi hivatalos márkaszerviz által, a gyári javítási technológia szerint elvégzett javítás, helyreállítás, pótlás erejéig nyújtja, és a törvényes belföldi fizetőeszköz- ben téríti meg. Amennyiben a helyreállítás nem hivatalos márkaszerviz- ben történik, úgy a Biztosító a javítás – magyarországi átlagos árszínvo- nalnak megfelelő – számlával igazolt költségét téríti meg.
Amennyiben a javításról számla nem áll rendelkezésre, a Felek megál- lapodást köthetnek a becsült kárérték tekintetében. A kárérték számítá- sánál minden esetben az ÁFA nélkül kiszámított, a magyarországi átla- gos árszínvonalnak megfelelő nettó helyreállítási költséget téríti a Biz- tosító.
1.12.10 A Biztosító teljesítési kötelezettsége ÁFA, vagy közteher vissza- térítésére, vagy meg nem fizetésére jogosult Biztosított esetében a kár- térítési összeg ÁFÁ-val, illetve egyéb közteherrel csökkentett értékére vonatkozik. A Biztosító által megállapított kártérítési összegből először az ÁFA és egyéb közteher kerül levonásra, és az így csökkentett összeg- ből vonja le a Biztosító az önrészesedést.
1.12.11 Amennyiben a Biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a Szerződőt/Biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha a kárért felelős személy a Szerződővel/ Biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó (megtérítési igény).
A Szerződő/Biztosított köteles minden segítséget megadni a Biztosító- nak a megtérítési igénye gyakorlásához és az ennek elmulasztásából fakadó hátrányokért felel.
1.13 ÖNRÉSZESEDÉS
1.13.1 A Biztosító szolgáltatása biztosítási eseményenként a Különös Feltételekben meghatározottak szerint önrészesedés levonásával ke- rül kifizetésre, azaz az ajánlaton, illetve a Biztosító által módosításokkal elfogadott ajánlaton vállalt önrészesedés összegét a kárból biztosítási eseményenként a Szerződő/Biztosított maga viseli.
1.13.2 Az önrészesedés alatti károkat a Biztosító nem téríti meg.
1.13.3 Az ajánlaton, illetve a Biztosító által módosításokkal elfogadott ajánlaton, a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumon meghatáro- zott, a Szerződő által vállalt minimális önrészesedés kétszerese kerül a szolgáltatás kifizetésekor levonásra:
• ha a bekövetkezett kárt megelőzően a Biztosító már legalább két másik, ugyanebben a biztosítási időszakban bekövetkezett kár miatt teljesített szolgáltatást,
• ha kétséget kizárólag megállapítható, hogy az ajánlaton bármely dí- jat érintő adat a valóságnak nem megfelelő módon került felvételre,
• ha a töréskár a káresemény helyén engedélyezett sebesség lega- lább 30%-os túllépése mellett következett be.
1.13.4 A választható és a káreseménynél alkalmazandó önrészesedés általánostól eltérő szabályai a biztosítás egyes elemeinek Különös Fel- tételeinél kerülnek meghatározásra.
1.14 KÁRMEGELŐZÉS, KÁRENYHÍTÉS
1.14.1 A szerződő Xxxxx megállapodnak, hogy a Szerződő és a Biz- tosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni, illetve enyhíteni. A kármegelőzési kötelezettség körében a Szerződő/Biztosított köteles:
• Mindazon zárakat (a gépkocsi gyújtáskapcsolóját és a tárolásra szolgáló helyiség zárait is beleértve) haladéktalanul kicserélni, vagy megjavítani, melynek kulcsához illetéktelenek
- elvesztés vagy
- lopás, rablás, vagy ezek kísérlete, vagy
- rongálás
útján hozzájuthattak, illetve az említett zárak bármilyen egyéb okból
(pl. kopás) az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak.
• Az ajánlaton vagy annak mellékletét képező extra tartozék jegy zéken felvett vagyonvédelmi rendszer(eke)t mindig üzemképes és bekapcsolt állapotban tartani.
• A sérült szélvédőt vagy ablakot kicseréltetni, ha a sérülés folytán a gépjármű jogtalan behatolás ellen nem megfelelően védetté válik. A sérült jármű üvegezésének javítási költsége a Szerződőt terheli, ha arra a szerződés egyébként nem nyújt fedezetet.
• A nem megfelelően zárható jármű biztonságos tárolásáról annak ki- javításáig gondoskodni.
• A jármű zárszerkezetén, vagyonvédelmi rendszerén végzett javításo- kat, módosításokat a Biztosítónak bejelenteni.
A jármű zárszerkezetek fentiek szerint indokolt és számlával igazolt javítási költségének 50%-t a kicserélt elemek leadása és a kijavított gépkocsi bemutatása esetén a Biztosító viseli.
Ha a zár sérülése az alap casco biztosítási szerződés értelmében biz- tosítási eseménynek minősül, a Biztosító a szerződés szerinti helyreál- lítási költségen felül a fentiek szerint szükségessé vált – azzal össze- függésben felmerült – kármegelőzési költségeinek 50%-át is megtéríti.
Alulbiztosítás esetén a Biztosító a kárenyhítés költségeit a jelen sza- bályzat különös feltételeiben meghatározott érték arányában köteles megtéríteni.
1.15 A KÜLFÖLDÖN BEKÖVETKEZETT KÁROK ESETÉN NYÚJTOTT SZOL- GÁLTATÁSOK
1.15.1 Amennyiben külföldön – a Szerződő/Biztosított által választott elemmel fedezett biztosítási esemény következtében – a gépjárműve mozgásképtelenné válik, úgy az alábbiakat kell tennie:
a) Ha rendelkezik Mobilitásgaranciával, úgy tárcsázza a következő szá- mot:
Audi gépkocsinál: x00 (0) 000-0000
Seat gépkocsinál: x00 (0) 000-0000
Skoda gépkocsinál: x00 (0) 000-0000
VW gépkocsinál: x00 (0) 000-0000
b) Ha nem rendelkezik Mobilitásgaranciával 8-16 óra között hívja a x00 (0) 000-0000 számot.
Ezt követően a Biztosító felveszi a kapcsolatot a külföldön segítséget nyújtó partnercégével az AVUS Budapest Kft.-vel, aki gondoskodik a szakértői szemle megszervezéséről.
1.15.2 A bejelentés elmulasztásából vagy késedelméből eredő többlet- költségeket a Biztosító nem köteles megfizetni.
1.15.3 Az AVUS Budapest Kft. által készíttetett szakértői vélemény alap- xxx a Biztosító meghatározza, hogy lehetőség van-e a mozgásképtelen- né vált jármű szükségjavítására vagy hazaszállítására, továbbá azt is, hogy ez milyen módon történjen. Szükségjavításnak minősül a gépjár- műnek a biztonságos továbbhaladását célzó legfeljebb 600 EUR ösz- szegig történő javítása. Nincs szükség a mozgásképes jármű szakértői szemléjére, ha a rendőrség részletesen és teljes körűen jegyzőkönyvez- te a sérüléseket, azonban az ilyen alkalmakkor is két munkanapon belül be kell jelenteni a kárt az információs vonalon. Ezekben az esetekben a javítói számla alapján történik a kártérítés elszámolása.
1.15.4 A gépjármű külföldön történő szükségjavítására csak a Biztosító engedélyével – szemle alapján – kerülhet sor, és a szükségjavítás költ- ségeit az AVUS Budapest Kft. közvetlenül a javítónak fizeti meg. Ha a se- gítségnyújtó partner a biztosítási szerződés alapján töréskár miatt segít- séget nyújtott, az önrészesedés összegét nem vonja le, azt a kár végle- ges hazai rendezése során a Biztosító érvényesíti a Szerződővel/Bizto-
sítottal szemben. Külföldön bekövetkezett kár esetén is csak Magyaror- szágon – szemlét követően – kerülhet sor a jármű végleges, teljes körű megjavítására.
1.15.5 Amennyiben a Szerződő/Biztosított rendelkezik lopáskár biztosí- tással, a Biztosító – utólag – megtéríti a biztosítási fedezet alá vont, kül- földön ellopott tárgyakat a Kiegészítő biztosítások Különös feltételei 2.4. pontja alapján. Biztosítási eseménnyel összefüggésben üzemképtelen- né vált járműben utazó személyek hazatérésének, legfeljebb azonban a gyorsvonat II. osztályú díjszabásának megfelelő költségeit téríti meg. Biztosítási eseménnyel összefüggésben üzemképtelenné vált jármű ese- tében, indokolt esetben a Biztosító a jármű vezetője részére 1 nap szám- lával igazolt szállásköltséget megtérít maximum ***-os szállodában.
1.15.6 A tűz-, robbanás- vagy lopáskárt a káresemény helye szerinti ille- tékes tűzrendészeti hatóságnál, illetve a rendőrségen be kell jelenteni, és az erről szóló igazolást hazaérkezés után a Biztosítónak be kell mu- tatni 15 napon belül, a bejelentés elmulasztása esetén a Biztosító fizeté- si kötelezettsége nem áll be.
1.15.7 A Biztosító előzetes hozzájárulása nélkül a sérült jármű nem hagy- ható véglegesen külföldön, és a Biztosító hozzájárulása szükséges – a Biztosító által előzetesen jóváhagyott költség alapján – a gépjármű ha- zaszállításához is. A Biztosító hozzájárulása szükséges az indokolt őr- zéshez/tároláshoz is. A Biztosító az előzetes jóváhagyása nélküli, indo- kolt őrzés/tárolás költségeit maximum 3 napra téríti meg.
1.15.8 Ha a Szerződő/Biztosított eltér a Biztosító javaslatától, az ebből eredő többletköltségeket maga viseli.
1.16 A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁRESEMÉNYEK (kizárások)
1.16.1 A Biztosító kockázatviselése egyetlen biztosítási elem esetén sem terjed ki az olyan károkra, amelyek az alábbiak hatására következtek be:
• polgárháború, felkelés, lázongás, terrorizmus, politikai puccs, for- radalom, sztrájk, vagy polgári mozgalommal közvetlen, vagy közvetett okozati összefüggésbe hozható események,
• népi megmozdulás (sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömeg- megmozdulás stb.) közvetlen, vagy közvetett okozati összefüggésbe hozható események,
• külső háború, invázió, külföldi ellenség támadása, fegyveres za- vargással közvetlen, vagy közvetett okozati összefüggésbe hozható események, tekintet nélkül arra, hogy volt-e hivatalos hadüzenet,
• rágcsálók és ragadozók károkozása,
• hűtőfolyadék vagy szélvédőmosó folyadék megfagyása miatti
károsodás,
• a Szerződő/Biztosított által elkövetett szándékos bűncselekmény,
vagy annak kísérlete,
• a gépjárműnek a Szerződő/Biztosított által vagy hozzájárulásával szándékos bűncselekményhez történő felhasználása során, vagy hatósági intézkedés előli menekülés közben keletkezett sérülése,
• gépi meghajtású járműverseny, vagy arra való felkészülés,
• gyúlékony, robbanó, korrodáló vagy maró anyagoknak a biztosított
járműben történő szállítása idézett elő, vagy súlyosbított,
• atommag szerkezetének módosulása, radioaktív sugárzás, vagy
egyéb ionizáló sugárforrás,
• környezetszennyezés,
• különleges* jármű munkavégzése közben, vagy közlekedése
előkészítése során
*Különleges járműnek tekintjük azt a járművet, amely felszereltsége, vagy a ráépített munkagép segítségével, a személy és áruszállításon kívül más munka végzésére is képes (pl. daru, leengedhető hátfal, billenőplató segítségével rakodás … stb.).
1.16.2 Nem téríti meg a Biztosító azokat a károkat, amelyek a kárese- mény időpontjában a járműtől elkülönítve (le-, illetve kiszerelve, vagy tartalékként) tárolt járműalkatrészekben, tartozékokban következtek be.
1.16.3 Az állapotfelméréskor rögzített sérülést a Biztosító kizárja a koc- kázatból. A későbbi helyreállítást igazoló dokumentumok és fotók Bizto- sító részére történő beküldését követően a Biztosító újra kockázatban áll ezen alkatrészekre is.
1.16.4 Nem téríti meg továbbá a Biztosító azokat a károkat, amelyek az egyes biztosítási elemek Különös Feltételei szerint a biztosítással nem
fedezett káreseményként meghatározott események következtében ke- letkeztek.
1.17 A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE
1.17.1 Mentesül a Biztosító a vállalt kockázatok körébe tartozó károk megtérítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy azt
• a Szerződő/Biztosított vagy
• a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogo- sult tagjuk alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk,
• a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője, tagja,
munkavállalója vagy megbízottja
• jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
okozta.
a) A jelen szabályzat alapján súlyosan gondatlanul okozottnak minősül a káresemény, különösen ha:
• a járművet az 1.1.1. és 1.1.2 pontban felsorolt személyek, illetve
– amennyiben a járművet az előbb jelzett személyek engedé- lyével használták – más személy az adott kategóriára érvényes gépjárművezetői engedély nélkül, elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt gépjárművezetői engedéllyel, vagy 0,5 ezrelék véralkoholszintet, illetve 0,25 mg/l légalkoholszintet elérő alkoholos, vagy kábítószeres befolyásoltság állapotában vezette,
• a gépjárművet a forgalmi engedélyben meghatározott értékhez képest túlterhelték, vagy üzemeltetését, vontatását szakszerűtlenül végezték,
• a gépjármű a káresemény időpontjában súlyosan elhanyagolt, a gépjármű műszaki vizsga előírásainak nem megfelelő állapotban volt (különösen a fék, a kormány, a futómű és a gumiabroncsok), és ez az állapot közrehatott a kár bekövetkezésénél,
• a tűzrendészeti előírásokat súlyosan megsértették.
b) Súlyosan gondatlanul okozottnak tekinthetők az a) pontban említett esetek akkor is, ha azokról az ott felsorolt személy nem tudott, de kellő körültekintéssel tudnia kellett volna.
A fenti rendelkezések érvényesülnek a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségek megszegésére is.
További korlátozások az egyes biztosítások Különös Feltételeinél talál- hatók.
1.17.2 Jelen biztosítás értelmében nem minősül mentesülési oknak a gépjárművezetői engedély nélküli vezetés, ha
a) a Szerződő/Biztosított vagy hozzátartozója, továbbá a gépjárműveze- tői képzésre, vizsgáztatásra használt gépjárművet vezető személy nem rendelkezett gépjárművezetői engedéllyel, de annak megszerzése ér- dekében folytatott gyakorlás (vizsga) során következett be a kár, felté- ve, hogy a gépjárművezetés (vizsgáztatás) hatóság által engedéllyel el- látott oktató (vizsgáztató) felügyelete mellett történt,
b) a gépjárművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői en- gedéllyel vezették, de azt a káresemény után 30 napon belül, változat- lan feltételekkel meghosszabbították. Indokolt akadályoztatás (pl. sze- mélysérülés, kórházi ápolás stb.) esetén e 30 napos határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.
1.17.3 A károk megelőzésére és elhárítására, enyhítésére az elvárha- tó gondosságon túl a hatályos jogszabályok, óvó rendszabályok, ható- sági határozatok, szabványok, a Biztosító felügyeleti szervének utasítá- sai, továbbá a Biztosító Általános és Különös Feltételeiben rögzített elő- írásai mindenkor irányadók. Ha a Szerződő/Biztosított a kármegelőzésre és a kárenyhítésre vonatkozóan nem megfelelő, vagy megtévesztő ada- tokat közölt, úgy a Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.
1.17.4 Ha a Biztosító a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségre vonatkozó szabályok súlyos megsértését, vagy sorozatos elmulasztá- sát észleli, jogosult a biztosítási szerződés módosítását kezdeményez- ni, vagy a szerződést felmondani.
1.17.5 Ha a Szerződő/Biztosított az 1.8. pontban leírtakat elmulasztja, és az a kockázat elvállalása szempontjából egyébként jelentős, a Biztosító kötelezettsége nem áll be.
1.18 ADÓZÁSI SZABÁLYOK
A szerződésre a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény, az általános forgalmi adóról szóló többször mó- dosított 2007. évi CXXVII. törvény és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCIII. törvény megfelelő rendelkezései érvényesek.
1.19 VEGYES RENDELKEZÉSEK
1.19.1 A Biztosító nem érvényesíti visszakövetelési jogát, ha a járművet a káreset bekövetkeztekor a Szerződő/Biztosított engedélyével használ- ták, kivéve, ha:
a) a járművet 0,5 ezrelék véralkoholszintet, illetve 0,25 mg/l légalkohol- szintet elérő alkoholos, vagy kábítószeres befolyásoltság állapotában, vagy érvényes gépjárművezetői engedély nélkül vezették, illetve, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták,
b) a bekövetkezett káresetért olyan személy felelős, akit a biztosított járművel kapcsolatos javítással, karbantartással, őrzéssel, vagy egyéb szolgáltatások elvégzésével bíztak meg, és a munkát nem a Biztosított műhelyében (telephelyén) végezték (pl. javító, próbaút stb.).
1.19.2 A Szerződő/Biztosított a szerződés aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a Biztosító a szerződés körében adatait kezelje, és a 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban Bit.) vonatkozó rendelkezései alapján azokat jogszerűen harmadik személynek átadja.
1.19.3 A Biztosító a személyes adatokat a szerződés részét képező, a Szerződő/Biztosított aláírásával elfogadott „Tájékoztatás és nyilatkozat az adatkezelésről” okirat figyelembevételével kezeli. A Biztosító a sze- mélyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kap- csolatban igény érvényesíthető. A létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatok addig kezelhetőek, amíg a szerződés lét- rejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
1.19.4 Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalma- zó –, a Biztosító rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító, ügyfelei-
nek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyze- tére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vo- natkozik.
• A Biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, ame- lyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szük- séges, vagy törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
• Az előző bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a Biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával vé- gezhet, a hozzájárulást a Biztosító az ajánlat aláírásával egyidejűleg szerzi be. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
• A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Bizto- sító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
1.19.5 Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügy- fele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási ti- tokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
1.19.6 A Biztosító ügyfelei biztosítási titkát csak törvény, illetve az ügy- fél hozzájárulása esetén adhatja át. A törvény alapján a titoktartási kö- telezettség nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazga- tási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bíróság- gal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehaj- tási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Csa- ládi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdé- sében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvál- laló biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott ada- tok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében - az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint - az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szüksé- ges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Köz- ponttal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá - a közúti közlekedési balesetével kapcso- latos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alap- ján - a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekinte- tében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizs- gálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyv- vizsgálóval,
p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhe- lye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabad- ság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkere- séssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosí- tási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy sze- mély kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A Biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére ak- kor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal vissza- éléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcse- lekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásá- val, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alap- xxx xxxxxxxx bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljá- ból - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás
és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásá- ról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése cél- jából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió ál- tal elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásá- ról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó ren- delkezéseket kell alkalmazni.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főiro- dája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvény- ben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
1.19.7 Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
1.19.8 Ha a Szerződő/Biztosított a biztosítási szerződés szempontjából lényeges körülmények vonatkozásában a titoktartási kötelezettség alól a kezelőorvosokat nem menti fel, de a szerződés létrejött, úgy a Biztosí- tó annyiban mentesül a fizetési kötelezettség alól, amennyiben emiatt a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges lényeges körülmények kideríthe- tetlenekké válnak.
1.19.9 A szerződés módosítása – jelen szerződési feltételek közepette – kizárólag írásban történhet.
1.19.10. Amennyiben a szerződést nem a Biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a Biztosított belépéséig a Szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett válto- zásokról köteles a Biztosítottat tájékoztatni.
1.20 PANASZKEZELÉS, JOGORVOSLAT
1.20.1 A Biztosító adatai
Biztosító neve: Porsche Versicherungs AG. Magyarországi
Fióktelepe
Székhely: 1139 Budapest, Fáy u. 27. Székhely állama: Magyarország Felügyeleti Hatóság: Magyar Nemzeti Bank
1.20.2 Panaszkezelés
A Biztosító magatartásával, tevékenységével, mulasztásával kapcsolat- ban az ügyfél panasszal élhet. A panaszt szóban (személyesen vagy te- lefonon), írásban (postai úton, telefaxon, személyesen vagy meghatal- mazott útján átadott beadvánnyal, illetve elektronikus levélben) lehet közölni a Biztosítóval.
A Biztosító részletes panaszkezelési szabályzata, a panasz benyújtásá- ra szolgáló a felügyeleti szerv által rendszeresített formanyomtatvány a Biztosító üzlethelyiségeiben, illetve honlapján ingyenesen elérhetőek.
Panaszügyintézés helye: 1139 Budapest, Fáy u. 27. II. emelet Levelezési cím: 1139 Budapest, Fáy u. 27.
E-mail cím: xxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx
Telefonszám: (x 00 0) 000-0000
Telefax: (x 00 0) 000-0000
1.20.3 Jogorvoslat
Fogyasztónak minősülő ügyfelek a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeleti szervhez fordulhatnak:
Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777 Telefon: (06 40) 203-776
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
A szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival, megszűné- sével, vagy szerződésszegéssel kapcsolatos jogvita esetén eljárás kez- deményezhető a Pénzügyi Békéltető Testületnél, illetve az ügyre hatás- körrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál.
Pénzügyi Békéltető Testület
Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési címe: 1525 Budapest BKKP Pf. 172. Telefon: (06 40) 203 776
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
A fogyasztónak nem minősülő ügyfél jogvita esetén a hatáskörrel és il- letékességgel rendelkező bírósághoz fordulhat.
A Felek a köztük keletkező vitás kérdéseket lehetőség szerint közös megegyezéssel rendezik, melybe a Xxxxx beleértik a közösen választott szakértő vagy más egyeztető fórum közreműködésével való megegye- zést. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor bármelyik Fél bírósághoz fordulhat.
1.20.4 Felek rögzítik, hogy az ügyletkötés helye: 1139 Budapest, Fáy u. 27.
2. PORSCHE TELJES KÖRŰ CASCO BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
A jelen Xxxxxxx Xxxxxxxxxx szerint alapbiztosításnak minősülő elemek:
• Töréskár-biztosítás
• Lopáskár-biztosítás
• Elemi és tűzkár-biztosítás
• Üvegkár-biztosítás
Az alapbiztosítási elemek csak együttesen köthetőek meg, a szerződés hatálya alatt sem lehetséges külön-külön történő megszüntetésük.
A jelen Különös Xxxxxxxxxx szerint kiegészítő biztosításnak minősülő ele- mek:
• Kiegészítő poggyászbiztosítás
• Kiegészítő kölcsöngépjármű-szolgáltatás
• Kiegészítő avulásbiztosítás (maximum a gépjármű 6 éves koráig)
Kiegészítő biztosítást csak az alapbiztosítással rendelkező Szerződő köthet. A kiegészítő biztosítás külön díj ellenében akár az alapbiztosítás- sal egyidejűleg, akár annak hatálya alatt bármikor megköthető. A kiegé- szítő biztosítások az alapbiztosítás hatályban maradása mellett évfor- dulóval megszűnhetnek. Az alapbiztosítás megszűnése esetén ugyan- azon időpontban a kiegészítő biztosítások is megszűnnek. A kiegészítő biztosítások év közbeni megkötése esetén a díjfizetés kezdete a kiegé- szítő biztosításra vonatkozó ajánlaton megjelölt kockázatviselési kezdet.
A kiegészítő biztosításokra az Általános Feltételeket, az alapbiztosí- tás Különös Feltételeit és a kiegészítő biztosítások Különös Feltételeit együttesen kell alkalmazni.
Az alapbiztosítás Különös Feltételei
2.1 TÖRÉSKÁR-BIZTOSÍTÁS
A Biztosító és a Szerződő között létrejött töréskár-biztosítási szerző- dés alapján a Biztosító az alábbi feltételekben meghatározott módon és
esetekben – önrészesedés levonásával, a törvényes belföldi fizetőesz- közben – megtéríti a jelen szerződéssel biztosított gépjárműben a 2.1.2. pont alatt részletezett biztosítási esemény kapcsán keletkezett törés- kárt.
A töréskár-biztosítás jelen Különös Feltételeit, valamint az Általános Fel- tételeket együttesen kell alkalmazni.
2.1.1 A biztosított vagyontárgy
A biztosított vagyontárgy, a káridőpontban érvényes magyar Eurotax ka- talógus szerinti gyári alapkivitelezésű gépjármű és alapkivitelezésű tar- tozékai; valamint a katalógusok szerinti gyári kivitelezésű járműhöz nem tartozó, utólag felszerelt vagy beépített, a jogszabály által nem tiltott al- katrészek, tartozékok és komfortfokozó berendezések, amelyek a biz- tosítási ajánlaton, állapotlapon, valamint a fedezetet igazoló dokumen- tumban fel vannak sorolva (a továbbiakban: extra tartozékok).
A katalógusban nem szereplő gépjárművek esetében, a biztosítási aján- laton és/vagy az állapotlapon megjelölt kivitelű gépjármű a biztosított vagyontárgy.
2.1.1.1 Külön díj felszámítása nélkül, számla alapján a Biztosító – érték- határtól függetlenül – fedezetet nyújt a gépjármű töréskár-biztosítás fel- tételeiben meghatározott biztosítási események kapcsán károsodott, a közúti közlekedésre vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok előírá- sa szerinti kötelező tartozékokra, biztonsági felszerelésekre, valamint a vagyonvédelmi eszközökre (indításgátló, riasztó stb.).
2.1.2 Biztosítási esemény
A biztosított vagyontárgyakban bármilyen kívülről ható, baleseti jellegű, hirtelen fellépő, erőhatás által keletkezett törés, egyéb sérülés, kivéve a
2.1.3. pontban felsoroltakat.
2.1.3 A biztosítással nem fedezett káresemények
Nem téríti meg a Biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett olyan töréskárt az Általános Feltételek 1.16. pontjában foglaltakon túl- menően, amely:
• nem baleseti jelleggel következett be (pl. műszaki hiba, alkatrészlevá- lás, anyagfáradás, anyaghiba, hűtőfolyadék megfagyás, nem megfelelő kenés miatt, stb.),
• a gépjárművet, alkatrészét, tartozékát közúti közlekedésben való részvétel során ért töréskárt, ha a jármű – hatósági jelzés, vagy út- vonalengedély hiányában, illetve lejárt forgalmi engedély miatt – nem vehetett volna részt a közúti közlekedésben, vagy a közúti baleset nem az útvonalengedély területi és/vagy időbeli hatálya alatt követ- kezett be,
• a biztosított vagyontárgy külső erővel történő mozgatása során kelet- kezett,
• a szállítmány elmozdulásával keletkezett,
• helyzetváltozással nem járó munkavégzés során, azzal összefüggés- ben keletkezett (pl: rakodás...stb).
2.1.4 Biztosítási szolgáltatások
a) A Biztosító a biztosított vagyontárgyakat ért biztosítási események esetén legfeljebb a magyarországi hivatalos márkaszervizek munkadí- jai szerinti helyreállítás számlával igazolt költségeit téríti meg. Ha az alkatrész vagy tartozék nem javítható, a kárösszeg megállapításának alapja legfeljebb a magyarországi márkakereskedés által forgalomba hozott új alkatrésznek vagy tartozéknak a fogyasztói ára, csökkentve az elhasználódás százalékos mértékével (avulás).
b) Ha a sérült alkatrész javítható, akkor a javítás költségeit, amennyiben nem javítható, akkor a csere költségeit téríti meg a Biztosító, a fen- tiekben meghatározott módon.
c) Teljes kár (totálkár) esetén a Biztosító a gépjármű maradványértékkel csökkentett káridőponti értékét téríti meg.
d) A járműmaradványt (roncsot) a Biztosító nem köteles átvenni. A marad- vány értékesítése előtt a Szerződő/Biztosított az együttműködési
kötelezettségből kifolyólag köteles a maradvány értékét egyeztetni a Biztosítóval. A Biztosító a Szerződő/Biztosított által a kárigény elbírá- láshoz szükséges valamennyi dokumentum, igazoló irat (1.11.4 pont) Biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 napon belül a maradvány értékének meghatározásához a Dekra-Expert Kft. - mint a Biztosító megbízásából eljáró, a kockázat elbírálói szemle elvégzésére jogosult társaság - által üzemeltetett elektronikus roncsbörzén ajánlatokat szerez be, és erről, illetve az ajánlat érvényességéről írásban tájékoz- tatja a Szerződőt/Biztosítottat. Amennyiben a Szerződő/Biztosított ezen árnál alacsonyabb összegért értékesíti a roncsot, a Biztosító nem köteles a különbözetet megtéríteni. Amennyiben a Szerződő/ Biztosított a roncsot nem értékesíti, úgy a Dekra-Expert Kft. által üze- meltetett elektronikus roncsbörzén kapott legmagasabb ajánlatban megjelölt vételárat fogadják el a Felek roncsértékként.
e) A káridőponti érték alapján történő (c pont szerinti) teljes kár (to- tálkár) térítése csak akkor indokolt, ha a sérült jármű helyreállítása gazdaságtalan.
Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a gépjármű javítási költsége és a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egyéb költségek összesítve elérik vagy meghaladják a gépjármű kárkori értékének a 80%-át.
Műszakilag nem indokolt a gépjármű helyreállítása, amennyiben ön- hordó karosszériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas kivitel esetén az alváz és felépítmény, motorkerékpár esetén a váz sérülés miatt cserére szorul.
A gazdaságtalan helyreállítás, illetve a műszaki helyreállíthatatlanság tényét a Biztosító állapítja meg.
Felek rögzítik, hogy a Biztosító köteles a forgalomból kivonásra jo- gosult hatóságnak bejelenteni a jármű azonosító adatait, ha a kár- rendezési eljárásban úgy ítéli meg, hogy a jármű üzemeltetése annak műszaki állapota miatt véglegesen megszűntnek tekinthető.
f) A gépjármű káridőponti értéke az az összeg, amelynek megfizetése el- lenében a Szerződő/Biztosított azonos használati értékű gépjárműhöz juthat, a térítés azonban nem lehet magasabb, mint az adott járműnek a káresemény napján érvényes magyar Eurotax katalógusban feltün- tetett használt eladási ára.
g) Amennyiben a gépjármű a magyar Eurotax katalógusban nem szere- pel, akkor a káridőponti érték meghatározásakor az adott gépjármű modelljének és felszereltségének leginkább megfelelő, a káresemény
xxxxxx érvényes magyar Eurotax katalógusban feltüntetett használt gépjármű eladási árát kell figyelembe venni.
h) A Biztosító a káresemény folytán sérült felületek fényezésének – a ja- vítási technológia szerinti – költségeit téríti meg. A karosszéria teljes fényezését a Biztosító akkor téríti meg, ha a sérült rész a karosszéria teljes külső felületének több mint 70%-a.
i) A Biztosító abban az esetben, ha a különleges fényezés nem széria felszereltség, illetve nem lett külön extraként biztosítva, normál fé- nyezés helyreállításának költségét téríti meg.
j) A Biztosító megtéríti a belföldi biztosítási esemény kapcsán meg- sérült gépjármű mentéséhez, vagy helyreállításához indokolt szállítás (eseményenként maximum 2 alkalom), valamint az indokolt tárolás költségét (eseményenként legfeljebb 10 naptári napot), de maximum
100.000 Ft-t.
k) A Biztosító a biztosítási esemény kapcsán megsérült légzsákot és tar- tozékait csak a járműtípusnak megfelelő magyarországi márkaszer- viz által kiállított számla ellenében téríti meg. A Biztosító a légzsákot és tartozékait kizárólag abban az esetben téríti, ha ezeket részére a káreseménykori állapotban bemutatták. A Biztosító jogosult a lég- zsákok cserélendő és térítésre kerülő elemeit el nem távolítható mó- don vagy roncsolással megjelölni.
l) Extra tartozékok esetén a térítés felső határa az ajánlaton, állapot- lapon, fedezetet igazoló dokumentumon szereplő biztosítási összeg, csökkentve az elhasználódás százalékos mértékével (avulás).
2.1.5 A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki
a) a gépjárműben keletkezett értékcsökkenésre,
b) a sérült gépjármű más gépjárművel történő pótlásának járulékos költ- ségeire (pl.: kölcsöngépjármű), kivéve, ha erre a Szerződő megfelelő kiegészítő biztosítást kötött,
c) a forgalomból kivont gépjármű ismételt forgalomba helyezésének költségeire,
d) közterhekre (ideértve az ÁFA-t is), amelyeket a Biztosítottnak bármely ok miatt nem kell megfizetnie, vagy amelyeket visszaigényelhet,
e) a gépjárműhasználat kiesése miatt felmerült járulékos károkra (pl. elmaradt haszon stb.),
f) a gépjármű szállítmányára,
g) a gépjármű helyreállításával kapcsolatban szükségessé váló forga- lomba helyezés előtti vizsga díjára,
h) hajtó, kenő, teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olajadalék anya- gokra, üzemanyagra,
i) ablaküvegkárra, ha csak az sérült,
j) a biztosított vagyontárgyak ellopásával (a gépjármű önkényes elvé- tele), elrablásával, valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett káreseményekre,
k) a helyreállítás során, a járművön végzett változtatásokkal, teljesít- ménynöveléssel, minőségjavítással, továbbá kopás vagy elhasználó- dás miatti javításokkal kapcsolatos költségekre,
l) a hatóságilag engedélyezett (foglalkozásszerű) bérbeadással (vagy azzal is) hasznosított gépjármű kárára, ha az a bérleti szerződés tartama alatt következett be, kivéve, ha erre a Szerződő megfelelő kiegészítő biztosítást kötött.
2.1.6 Önrészesedés
A Biztosító az Általános Feltételek 1.13 pontjában szabályozottakat az alábbi kiegészítésekkel veszi figyelembe:
Az önrészesedést a Biztosító minden egyes káreseményből keletkező térítéskor figyelembe veszi.
Káresemény esetén a fedezetet igazoló dokumentumon megjelölt önré- szesedés kerül levonásra.
2.2 ELEMI- ÉS TŰZKÁR BIZTOSÍTÁS
A Biztosító és a Szerződő között létrejött elemi- és tűzkár-biztosítá- si szerződés alapján a Biztosító az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben megtéríti – önrészesedés levonásával a törvényes belföldi fizetőeszközben – a jelen szerződéssel biztosított gépjárműben a 2.2.2. pont alatti biztosítási esemény kapcsán keletkezett kárt.
Az elemi- és tűzkár-biztosítás jelen Xxxxxxx Xxxxxxxxxxx, valamint az Álta- lános Feltételeket együttesen kell alkalmazni.
2.2.1 A biztosított vagyontárgy
A biztosított vagyontárgy meghatározása azonos a Különös Feltételek
2.1.1. pontjában foglaltakkal.
2.2.1.1 Külön díj felszámítása nélkül, a Biztosító – értékhatártól függetle- nül – fedezetet nyújt a gépjármű elemi- és tűzkár-biztosítás feltételeiben meghatározott biztosítási események kapcsán károsodott, a közúti köz- lekedésre vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok előírása szerinti kötelező tartozékokra, biztonsági felszerelésekre, valamint a vagyonvé- delmi eszközökre (indításgátló, riasztó stb.).
2.2.2 Biztosítási esemény
a) A biztosított járművet, alkatrészét közvetlenül károsító villámcsapás, a Mercalli-Sieberg táblázat alapján legalább 5-ös fokozatú jelzett földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg, vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz (kivéve az árterületen, hullámtéren bekövetkező károk), egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás (a továbbiakban: elemi kár).
b) A gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban – a gépjármű elek- tromos berendezéseinek meghibásodása vagy külső tűz átterjedése folytán – keletkezett tűz, önrobbanás, robbanás által okozott kár.
2.2.3 A biztosítással nem fedezett káresemények
Nem téríti meg a Biztosító az Általános Feltételek 1.16. pontjában fog- laltakon túlmenően
a) a biztosított vagyontárgyakban keletkezett olyan tűzkárt, amelyet gyúlékony, robbanó, korrodáló vagy maró anyagoknak a biztosított járműben való szállítása idézett elő vagy súlyosbított,
b) a hatósági engedély nélkül átalakított gépjárműben ezen átalakítás- sal, vagy
c) a biztosított vagyontárgyak ellopásával (a gépjármű önkényes elvé- tele), elrablásával, valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett károkat,
d) a gépjárművön hatósági engedély nélküli átalakítást hajtottak végre,
e) az árvíz által az árterületen, hullámtéren okozott károkat,
f) a belvíz által okozott károkat.
2.2.4 Biztosítási szolgáltatások
A Biztosító szolgáltatására a Különös Feltételek 2.1.4. pontjában foglalt feltételek az irányadóak.
2.2.5 A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki
A Különös Feltételek 2.1.5. pontjában meghatározottakra elemi- és tűz- kár esetén sem terjed ki a Biztosító szolgáltatása.
2.2.6 Önrészesedés
A Biztosító az Általános Feltételek 1.13 pontjában szabályozottakat az alábbi kiegészítésekkel veszi figyelembe:
Az önrészesedést a Biztosító minden egyes káreseményből keletkező térítéskor figyelembe veszi.
Káresemény esetén a fedezetet igazoló dokumentumon megjelölt önré- szesedés kerül levonásra.
2.3 ÜVEGKÁR-BIZTOSÍTÁS
A Biztosító és a Szerződő között létrejött üvegkár-biztosítási szerződés alapján a Biztosító az alábbi feltételekben meghatározott módon és ese- tekben megtéríti a jelen szerződéssel biztosított gépjármű üvegeiben a
2.3.2. pont alatti biztosítási esemény kapcsán keletkezett töréskárt.
Az üvegkár-biztosítás jelen Különös Feltételeit, valamint az Általános Feltételeket együttesen kell alkalmazni.
2.3.1 Biztosított vagyontárgy
A biztosított vagyontárgyak a gépjármű ablaküvegei és tetőablakai, amennyiben a biztosított gépjármű alaptartozékai vagy extra beren- dezésként biztosításra került. Az üvegkár-biztosítás nem terjed ki a gépjármű visszapillantó tükreire és lámpa testeinek üvegezésére.
2.3.2 Biztosítási esemény
A biztosított gépjármű utastér üvegezésében a gépjármű egyéb károso- dása nélkül bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erő- hatás okozta sérülés (törés, repedés), amennyiben egyéb karosszéria- sérülés nem történik.
2.3.3 A biztosítással nem fedezett káresemények
Nem téríti meg a Biztosító az üvegkár-biztosítás által biztosított vagyon- tárgyakban keletkezett olyan károsodást, amely az Általános Feltételek
1.16. pontjában foglaltakon túlmenően, nem baleseti jelleggel követke- zett be (pl. műszaki hiba, ablaktörlő karcolása, anyagfáradás, anyaghiba stb.). Továbbá kizárt a Biztosító kockázatviseléséből az üvegezésre ra- gasztott védő (hő/fény/biztonsági) fóliázás és dekoráció kivéve, ha erről külön megállapodás született.
2.3.4 Biztosítási szolgáltatások
a) A gépjármű ablaküvegeinek törése esetén a Biztosító fizetési kötelezettsége csak akkor áll be, ha a sérült üveg az üzembentartásra vonatkozó hatósági előírásoknak megfelel.
b) Ha a sérült üveg javítható, akkor a javítás költségeit, amennyiben nem javítható, akkor a csere költségeit téríti meg a Biztosító.
c) Ha a sérült üveg javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a Biztosító az ebből eredő többletköltséget nem viseli.
d) Ha az üveg nem javítható, a kárösszeg megállapításának az alapja a belföldi kereskedelmi forgalomba hozott új alkatrésznek vagy tar- tozéknak az átlagos fogyasztói ára.
2.3.5 A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki
A Különös Feltételek 2.1.5. pontjában meghatározottakra – az i) pontot kivéve – üvegkár esetén sem terjed ki a Biztosító szolgáltatása.
2.3.6 Önrészesedés
A Biztosító az Általános Feltételek 1.13 pontjában szabályozottakat az alábbi módosításokkal veszi figyelembe:
Amennyiben az üveg javítható, akkor a Biztosító a szolgáltatás összegé- ből nem von le önrészesedést.
Amennyiben az üveg nem javítható, akkor a Biztosító a szolgáltatás ösz- szegéből a fedezetet igazoló dokumentumon megjelölt mértékű önré- szesedést vonja le.
Az önrészesedést a Biztosító minden egyes káreseményből keletkező térítéskor figyelembe veszi.
Káresemény esetén a fedezetet igazoló dokumentumon megjelölt önré- szesedés kerül levonásra.
2.4 LOPÁSKÁR-BIZTOSÍTÁS
A Biztosító és a Szerződő között létrejött lopáskár-biztosítási szerző- dés alapján a Biztosító az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben – önrészesedés levonásával a törvényes belföldi fizetőesz- közben – megtéríti a jelen szerződéssel biztosított gépjárműben a 2.4.2. pont alatti biztosítási esemény kapcsán keletkezett kárt.
A lopáskár-biztosítás jelen Különös Feltételeit, valamint az Általános Feltételeket együttesen kell alkalmazni.
2.4.1 A biztosított vagyontárgy
A biztosított vagyontárgy meghatározása azonos a Különös Feltételek
2.1.1. pontjában foglaltakkal.
2.4.1.1 Külön díj felszámítása nélkül, a Biztosító – értékhatártól függetle- nül – fedezetet nyújt a gépjármű lopáskár-biztosítás feltételeiben meg- határozott biztosítási események kapcsán károsodott, a közúti közleke- désre vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok előírása szerinti kö- telező tartozékokra, biztonsági felszerelésekre, valamint a vagyonvédel- mi eszközökre (indításgátló, riasztó stb.).
2.4.2 Biztosítási esemény
a) Ha a megfelelően lezárt, a Biztosító által előírt, a lopás időpontjában is működő vagyonvédelmi eszközzel ellátott gépjárművet ellopják, vagy jogtalan használat céljából – a rábízott gépjármű jogtalan használa- tát, elsikkasztását kivéve – önkényesen elveszik, illetve a gépjárművet a Szerződőtől/Biztosítottól vagy a gépjármű jogszerű használójától a velük szemben alkalmazott erőszakkal vagy fenyegetéssel elveszik és az nem, vagy olyan állapotban került meg, hogy helyreállítása nem gazdaságos (teljes lopáskár).
b) Ha a megfelelően lezárt, a Biztosító által előírt, a lopás időpontjában is működő vagyonvédelmi eszközzel ellátott gépjárművet ellopják, vagy jogtalan használat céljából – a rábízott gépjármű jogtalan használa- tát, elsikkasztását kivéve – önkényesen elveszik, illetve a gépjárművet a Szerződőtől/Biztosítottól vagy a gépjármű jogszerű használójától a velük szemben alkalmazott erőszakkal vagy fenyegetéssel elveszik, és az olyan állapotban került meg, hogy helyreállítható (részlopás).
c) Ha a teljes gépjármű eltulajdonítása nélkül annak biztosított alkat- részeit, tartozékait ellopták (lelopták), továbbá a jogtalan behatolás- sal vagy annak lopási szándékára utaló kísérletével okoztak kárt a megfelelően lezárt gépjárműben, alkatrészeiben, vagy tartozékaiban (részlopás).
Nem tekinthető megfelelően lezártnak a gépjármű, ha bármelyik zárbe- tét hiányzik, vagy oly módon rongálódott, hogy a zár a jármű kulcsainak
használata nélkül is működtethető, ha a gépjármű valamennyi zárszer- kezete, ablakai (beleértve a napfénytetőt is) nincsenek zárt állapotban, illetve a Biztosító által előírt vagyonvédelmi berendezés nem volt bekap- csolva vagy nem volt működőképes állapotban.
Amennyiben a Biztosító a lopáskár kockázat vállalásának feltételeként műholdas nyomkövető rendszer (GPS) beszerelését követelte meg, a gépjármű kizárólag abban az esetben tekinthető megfelelően lezártnak az előző bekezdésben előírtakon túl, amennyiben a Szerződő/Biztosított a káresemény időpontjában érvényes szerződéssel rendelkezett vala- mely műholdas követő szolgáltatást nyújtó társasággal, a műholdas kö- vető szolgáltatás a biztosítási esemény időpontjában elő volt fizetve, és a műholdas nyomkövető rendszer használatban volt.
2.4.3 Biztosító mentesülése
Az Általános Feltételek 1.17. pontjában meghatározott eseteken túlmenően, mentesül a Biztosító a lopáskárok és az ennek következ- tében keletkezett töréskárok megfizetése alól:
a) amennyiben a Szerződő/Biztosított nem tett rendőrségi feljelentést,
b) ha a gépjármű törzskönyve a lopáskor a járműben volt,
c) ha az ajánlaton feltüntetett számú és típusú, a gépjárműhöz tartozó összes kulcsot (beleértve az elektronikus kódkulcsokat is) és a vagyonvédelmi rendszerek működéséhez szükséges eszközöket a Szerződő/Biztosított nem tudja a Biztosító részére átadni,
d) a nem megfelelően lezárt gépjármű ellopására vagy önkényes elvé- telére,
e) Szerződő/Biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségének elmulasztása közrehatott a biztosítási esemény bekövetkeztében.
2.4.4 Biztosítási szolgáltatások
a) Teljes lopáskár esetén a Biztosító a gépjármű káridőponti értékét téríti meg (a 2.4.6. pontban foglalt önrészesedés levonásával).
A gépjármű káridőponti értéke az az összeg, amelynek megfizetése el- lenében a Szerződő/Biztosított azonos használati értékű gépjárműhöz
juthat, a térítés azonban nem lehet magasabb, mint az adott járműnek a káresemény napján érvényes magyar Eurotax katalógusban feltün- tetett értékmódosító tényezők alkalmazásával kalkulált használt eladási ára.
Amennyiben a gépjármű a magyar Eurotax katalógusban nem szere- pel, akkor a káridőponti érték meghatározásának az adott gépjármű modelljének és felszereltségének leginkább megfelelő, a káresemény napján érvényes magyar Eurotax katalógusban feltüntetett használt gépjármű eladási árát kell figyelembe venni.
b) Külső tartozékok lopáskárának esetében a térítés felső határa káre- seményenként bruttó 250.000 Ft. A Biztosító helyreállítási, vagy pótlási költséget csak számla alapján térít.
c) A nem gyárilag beszerelt (a magyar Eurotax katalógus szerinti gyári alapkivitelű gépjárműnek nem tartozéka) elektroakusztikai beren- dezések károsodása esetén a kártérítés felső határa káreseményen- ként az ajánlaton feltüntetett biztosítási összeg, azonban maximum bruttó 150.000 Ft. A Biztosító helyreállítási vagy pótlási költséget csak számla alapján térít.
d) A Biztosító szolgáltatására egyébként a Különös Feltételek 2.1.4. pontjában foglalt feltételek megfelelően irányadóak.
2.4.5 A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki
a) a gépjármű más gépjárművel történő pótlásának járulékos költsé- geire (pl.: kölcsöngépjármű), kivéve, ha erre a Szerződő megfelelő kiegészítő biztosítást kötött,
b) a gépjárműhasználat kiesése miatt felmerült járulékos, illetve követ- kezményi károkra,
c) a gépjármű szállítmányára,
d) a gépjármű helyreállításával kapcsolatban szükségessé váló forga- lomba helyezés előtti vizsga díjára,
e) közterhekre (ideértve az ÁFA-t is), amelyeket a Biztosítottnak bármely ok miatt nem kell megfizetnie, vagy amelyeket visszaigényelhet,
f) hajtó, kenő, teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olajadalék any- agokra, üzemanyagra,
g) üvegkárra, ha csak az sérült,
h) a biztosított gépjárműtől elkülönítve (pl. garázsban, műhelyben, lakás-
ban) tartott bármely alkatrészére, tartozékára, pót- vagy tartalék al- katrészére,
i) a rendeltetésszerű használathoz jogszabályban kötelezően előírtak kivételével a gépjármű olyan alkatrészeire, tartozékaira, amelyeket le-, illetve kiszerelt állapotban vagy tartalékként, a gépjárműben tároltak a káresemény időpontjában.
2.4.6 Önrészesedés
A Biztosító az Általános Feltételek 1.13. pontjában szabályozottakat az alábbi módosításokkal veszi figyelembe:
Az önrészesedést a Biztosító minden egyes káreseményből keletkező térítéskor figyelembe veszi.
Káresemény esetén a fedezetet igazoló dokumentumon megjelölt önré- szesedés kerül levonásra.
A kiegészítő biztosítások Különös Feltételei
2.5 KIEGÉSZÍTŐ POGGYÁSZBIZTOSÍTÁS
A Biztosító és a Szerződő között létrejött poggyászbiztosítási szerző- dése alapján a Biztosító az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben – a törvényes belföldi fizetőeszközben – megtéríti a je- len szerződéssel biztosított járműben, illetve a járműre szerelt zárt szek- rényben belföldön szállított személyi használatú vagyontárgyakban, a
2.5.3. pont alatti biztosítási esemény kapcsán keletkezett károkat.
A poggyászbiztosítás jelen Különös Feltételeit, valamint az Általános Feltételeket együttesen kell alkalmazni.
2.5.1 Biztosított vagyontárgyak
A biztosított járműben, illetve a járműre szerelt zárt poggyászszek- rényben vagy zárt tartó szerkezetben belföldön szállított olyan szemé- lyi használatú vagyontárgyak (pl. ruha, egyéb személyes használatú
tárgyak stb.), amelyek nincsenek a járműbe beépítve (a továbbiakban: szállított vagyontárgyak).
A biztosítás nem terjed ki a biztosított járműben vagy a járművön díj el- lenében szállított vagyontárgyakra, és a biztosított járműben díj ellené- ben szállított személyek vagyontárgyaira.
2.5.2 A biztosítás területi hatálya
A poggyászbiztosítás csak Magyarország területén bekövetkezett káreseményekre nyújt fedezetet, ezért a jelen szerződés szempont- jából nem alkalmazható az Általános Feltételek 1.4.1 pontja.
2.5.3 Biztosítási események
a) A biztosított vagyontárgyakban bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, erőhatás által keletkezett törés, egyéb sérülés (a továbbiak- ban: töréskár).
b) biztosított járművet, alkatrészét károsító villámcsapás, a Mercalli- Sieberg táblázat alapján legalább 5-ös fokozatúnak jelzett földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg, vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz (kivéve az árterület, hullámtér), egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás (a továbbiakban: elemi kár).
c) A gépjárműben, alkatrészben, tartozékban – a gépjármű elektromos berendezéseinek meghibásodása vagy külső tűz átterjedése folytán
– keletkezett tűz, illetve önrobbanás által okozott kár (a továbbiakban: tűzkár).
2.5.4 A biztosítással nem fedezett káresemények
a) Nem téríti meg a Biztosító az ékszerekben, nemesfémekben, drága- kövekben, takarékbetétben, értékpapírokban, okmányokban, va- lamint a készpénzben és pénzt helyettesítő eszközökben keletkezett kárt, továbbá a Biztosított/Szerződő szellemi tevékenységével össze- függő alkotásokban, valamint ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi
tevékenységhez kapcsolódó anyagokban, termékekben, szállított munkaeszközökben keletkezett kárt.
b) A gépjármű kesztyűtartójából, illetve a csomagtartóból – dolog elleni erőszakkal történő – a biztosított vagyontárgyak ellopása (a gépjármű önkényes elvétele), elrablása, valamint e cselekményekkel vagy kí- sérletükkel összefüggésben keletkezett sérülése (a továbbiakban lopáskár).
2.5.5 Biztosítási szolgáltatások
a) A szállított vagyontárgyakban keletkezett törés-, illetve elemi és tűzkár- esetén a kárt a Biztosító csak akkor téríti, ha a szállító gépjármű ugyanazon eseménnyel okozati összefüggésben, egyidejűleg sérült.
b) A Biztosító a biztosítási esemény kapcsán megtéríti a vagyontárgy törése kapcsán keletkezett kárt, maximum az ajánlaton megjelölt összegig. Következményi károkra, elmaradt haszonra nem terjed ki a biztosítási fedezet.
c) A Biztosító egy biztosítási időszakon belül, legfeljebb két biztosítási esemény miatt vállal helytállási kötelezettséget.
d) Ha a biztosított vagyontárgy nem javítható, a kárösszeg megállapí- tásának az alapja a biztosított vagyontárgy belföldi kereskedelmi forgalomba hozott új fogyasztói ára, csökkentve az elhasználódás százalékos mértékével (avulás).
2.5.6 Mentesülés
a) a járműben, vagy járművön szállított vagyontárgy nem volt meg- felelően rögzítve,
b) ha a szállított vagyontárgy károsodása és a biztosított jármű károso- dása között nincs okozati összefüggés, illetve a gépjármű nem sérült,
c) nem téríti a Biztosító a vagyontárgyakban keletkezett károkat, ha a tárgyakat nem a KRESZ előírásainak megfelelően szállították.
2.5.7 Önrészesedés
A Biztosító a poggyászbiztosítás szolgáltatásból nem von le önrészese- dést.
2.6 KIEGÉSZÍTŐ KÖLCSÖNGÉPJÁRMŰ-SZOLGÁLTATÁS
A Biztosító és a Szerződő között létrejött kölcsöngépjármű-szolgáltatá- si szerződés alapján a Biztosító az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben – törvényes belföldi fizetőeszközben – szolgálta- tást nyújt.
A kölcsöngépjármű-szolgáltatás jelen Különös Feltételeit, valamint az Általános Feltételeket együttesen kell alkalmazni.
2.6.1 Biztosítási esemény
A Különös Feltételek 2.1.2., 2.2.2 és a 2.4.2. pontjaiban meghatározott biztosítási események.
2.6.2 Biztosítási szolgáltatás
Azon, a Különös Feltételek 2.1.2., 2.2.2 és a 2.3.2. pontjai szerinti biztosí- tási események bekövetkeztekor, amelyben a Biztosító szolgáltatási kö- telezettsége fellép, igénybe vehető kölcsöngépjármű a Biztosító költsé- gére.
a) Teljes lopáskár vagy totálkár esetén a kárbejelentést követő nap- tól maximum a kártérítési összeg utalásának napjáig, és maximum az ajánlaton meghatározott összeghatárig. A Szerződő a biztosított gépjárművel azonos árkategóriájú, Magyarországon forgalomba he- lyezett kölcsöngépjárművet vehet igénybe. Ha ezen időszakon belül az ellopott gépjármű megkerül és forgalomképes állapotban van, akkor a Biztosító kölcsöngépjármű-szolgáltatása a gépjármű ügyfél részére történő visszaszolgáltatása napján megszűnik.
b) Elemi- és tűzkár esetén a kárbejelentést követő naptól a Szerződő a biztosított gépjárművel azonos árkategóriájú, Magyarországon for-
galomba helyezett kölcsöngépjárművet vehet igénybe a szakszerű javítás elvégzéséhez a Biztosító által meghatározott optimálisan szük- séges időre, de maximum az ajánlaton meghatározott összeghatárig.
Optimális javítási idő alatt az az idő értendő, amely a gépjármű javításá- hoz technológiailag szükséges. Az optimális javítási idő számításánál nem vehető figyelembe a javító kapacitásbeli hiányosságaiból és az alkatrészellátás zavaraiból eredő késedelem.
A Biztosító csak a kölcsöngépjármű – számlával igazolt – bérleti díját fizeti meg maximum a szerződésben meghatározott összeghatárig. A benzinköltség és a kölcsöngépjármű használata miatt vagy során fel- merült egyéb költségek (sérülések okozása a kölcsöngépjármű állagá- ban, autópálya matrica, kaució, stb.) nem kerülnek megtérítésre.
2.6.3 Önrészesedés
A Biztosító a kölcsöngépjármű-szolgáltatásból nem von le önrészese- dést.
2.7 KIEGÉSZÍTŐ AVULÁSBIZTOSÍTÁS
A Biztosító és a Szerződő között létrejött avulásbiztosítási szerződés alapján a Biztosító az alábbi feltételekben meghatározott módon és ese- tekben – törvényes belföldi fizetőeszközben – szolgáltatást nyújt.
Az avulásbiztosítási szerződés jelen Xxxxxxx Xxxxxxxxxxx, valamint az Ál- talános Feltételeket együttesen kell alkalmazni.
2.7.1 Biztosítási esemény
A Különös Feltételek 2.1.2., 2.2.2 és a 2.4.2. pontjaiban meghatározott biztosítási események.
2.7.2 Biztosítási szolgáltatás
A Különös Feltételek 2.1.4, 2.2.4 és a 2.4.4 pontjaiban foglaltaktól elté- rően az alkatrészek és fényezés költségeiből a Biztosító az elhaszná- lódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) csak a következők szerint érvényesít, amennyiben a gépjármű javítására az adott gépjár- műtípusnak megfelelő magyarországi márkaszervizben, számla ellené- ben kerül sor:
- a sérült akkumulátort, gumiabroncsot, a kopó alkatrészeket, továbbá a kipufogó rendszer elemeit (pl. kipufogó csöveket, dobokat, katalizá- tort, stb. és ezek felfüggesztő elemeit) az elhasználódásukkal arányos anyagköltség levonásával,
- az elektroakusztikai berendezéseket és tartozékait (pl. rádió, hang- szóró stb.) káridőponti értékükön,
- a gépjármű teljes (külső, vagy külső és belső) fényezésének összkölt- ségét értékemelkedés levonásával,
- a többi alkatrészt, tartozékot pedig – feltéve, hogy azok a káresemény bekövetkezése előtt sértetlenek voltak – értékemelkedés levonása nélkül téríti meg.
A gépjármű nem gyári alkatrészeire a biztosítás nem vonatkozik. A gép- jármű javítása során lecserélésre került alkatrészeket és tartozékokat a javítást végző márkaszervizben le kell adni.
2.7.3 Önrészesedés
A Biztosító az avulásbiztosításból nem von le önrészesedést.
3. ZÁRADÉKOK
A szerződésre érvényes záradékokat a biztosítási ajánlat vagy fedeze- tet igazoló dokumentum kiállítása esetén a fedezetet igazoló dokumen- tum tartalmazza.
Z1. Első díj halasztott fizetése 30: A Felek a biztosítási ajánlat aláírása- kor esedékes első díjának megfizetésére vonatkozóan halasztásban ál- lapodnak meg. A kockázatviselés kezdete (a szerződés hatályba lépé- se) – a biztosítási szerződés létrejötte esetén – a biztosítási ajánlaton feltüntetett időpont (év, hó, nap, óra, perc), feltéve, ha az első díj az ese- dékességtől számított legkésőbb 30. napon a Biztosító számlájára érke- zik. Amennyiben az esedékesség napjától számított 30. napon az első díj nem érkezik meg a Biztosító számlájára, a szerződés visszamenőleges hatállyal az esedékesség napján megszűnik.
Z2. Első díj halasztott fizetése 60: A Felek a biztosítási ajánlat aláírása- kor esedékes első díjának megfizetésére vonatkozóan halasztásban ál- lapodnak meg. A kockázatviselés kezdete (a szerződés hatályba lépé- se) – a biztosítási szerződés létrejötte esetén – a biztosítási ajánlaton feltüntetett időpont (év, hó, nap, óra, perc), feltéve, ha az első díj az ese- dékességtől számított legkésőbb 60. napon a Biztosító számlájára érke- zik. Amennyiben az esedékesség napjától számított 60. napon az első díj nem érkezik meg a Biztosító számlájára, a szerződés visszamenőleges hatállyal az esedékesség napján megszűnik.
Z3. Első díj halasztott fizetése 90: A Felek a biztosítási ajánlat aláírása- kor esedékes első díjának megfizetésére vonatkozóan halasztásban ál- lapodnak meg. A kockázatviselés kezdete (a szerződés hatályba lépé- se) – a biztosítási szerződés létrejötte esetén – a biztosítási ajánlaton feltüntetett időpont (év, hó, nap, óra, perc), feltéve, ha az első díj az ese- dékességtől számított legkésőbb 90. napon a Biztosító számlájára érke- zik. Amennyiben az esedékesség napjától számított 90. napon az első díj nem érkezik meg a Biztosító számlájára, a szerződés visszamenőleges hatállyal az esedékesség napján megszűnik.
Z4. Folytatólagos díj 60: A gépjármű finanszírozási szerződés érvényes- ségének hatálya alatt az Általános Feltételek 1.9.1.2. pontjában megha-
tározottaktól eltérően, a határozatlan idejű szerződések esetén ameny- nyiben az esedékesség napjától számított 60. napon a folytatólagos biz- tosítási díj nem érkezik meg a Biztosító számlájára, a szerződés visz- szamenőleges hatállyal az esedékesség napján megszűnik. A gépjár- mű finanszírozási szerződés megszűnését követően a casco biztosítá- si szerződés vonatkozásában az Általános Feltételek 1.9.1. pontban fog- laltak érvényesek.
Z5. Folytatólagos díj 90: A gépjármű finanszírozási szerződés érvényes- ségének hatálya alatt az Általános Feltételek 1.9.1.2. pontjában megha- tározottaktól eltérően, a határozatlan idejű szerződések esetén ameny- nyiben az esedékesség napjától számított 90. napon a folytatólagos biz- tosítási díj nem érkezik meg a Biztosító számlájára, a szerződés visz- szamenőleges hatállyal az esedékesség napján megszűnik. A gépjár- mű finanszírozási szerződés megszűnését követően a casco biztosítá- si szerződés vonatkozásában az Általános Feltételek 1.9.1. pontban fog- laltak érvényesek.
Z6. Műholdkövető: Lopáskár biztosítási eseményre fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a gépjárműbe MABISZ minő- sítéssel rendelkező országos területi lefedettségű műholdas, elektroni- kus gépjárműkövető, nyilvántartó és azonosító rendszerrel rendelkezik, amely a casco biztosítási szerződés fennállásának tartama alatt igazol- tan működőképes és használatban van. A rendszer beszereléséről és működéséről szóló szerződést a biztosítási ajánlathoz csatolni kell.
Z7. Lopás kizárás: A biztosítás az előírt vagyonvédelmi rendszer hiánya miatt lopáskockázatra nem terjed ki.
Z8. Magyarországi hatály: A Porsche Casco biztosítás Általános Felté- teleinek területi hatályra vonatkozó fejezetével ellentétben a biztosítási védelem csak Magyarország területére terjed ki.
Z9. Ajánlattal megegyező fedezetet igazoló dokumentum
A Porsche Casco szerződés a biztosítási szabályzatban foglalt feltéte- lekkel, valamint az ajánlaton és az állapotlapon szereplő adattartalom- mal jött létre.
Z10. Ajánlattól eltérő fedezetet igazoló dokumentum
A Porsche Casco szerződés a biztosítási szabályzatban foglalt feltéte- lekkel, valamint a Biztosító által módosított ajánlatnak és az állapotlap- nak megfelelő adattartalommal jött létre.
Z11. Hitelbiztosítéki záradék
A Szerződő/Biztosított nyilatkozata alapján a Biztosító tudomásul vette, hogy a Biztosított, mint Zálogkötelezett és a Hitelező, mint Zálogjogosult között zálogszerződés jött létre, és a Biztosító egyben nyilatkozik, hogy a biztosítási szerződésen a Zálogjogosultat megillető hitelbiztosítéki zá- radékot bejegyezte.
A hitelbiztosítéki záradék alapján a Biztosító vállalja:
• a biztosított vagyontárgyat ért, káresemények által okozott megha- tározott összeget meghaladó mértékű értékcsökkenés esetén ese- dékessé vált szolgáltatási összeg tekintetében minden esetben érte- síti a szerződésre bejegyzett Zálogjogosultat, kifizetést kizárólag csak a Zálogjogosult kifejezett hozzájárulásával teljesít a Biztosítottnak,
• a biztosított vagyontárgy megsemmisülését vagy a teljes biztosítási összeg kimerülését eredményező káresemény bekövetkezése estén, a valós körülmények figyelembe vételével megállapított – legfeljebb a biztosítási összeg mértékéig terjedő – szolgáltatási összeget köz- vetlenül a Zálogjogosultnak teljesíti, amennyiben annak a Ptk. 5:126.§ szerinti zálogjoga megnyílt,
• a biztosítási szerződésen a Zálogkötelezett nyilatkozata alapján és a Zálogjogosultat megillető hitelbiztosítéki záradékot a Zálogjogosult külön hozzájáruló nyilatkozata nélkül nem törli,
• a biztosítás aktuális díjrendezettségi státuszát a biztosítás tartama
alatt a Zálogjogosult megkeresésére kiadja,
• az esedékes biztosítási díj megfizetésének elmaradása miatt az ese- dékességet követő 30 napon belül tájékoztatja a Zálogjogosultat,
• a szerződés bármely okból történő megszűnése esetén 30 napon belül
tájékoztatja a Zálogjogosultat.
JEGYZET
ÉRVÉNYES:
2016. 04. 01-től visszavonásig
Porsche Versicherungs AG. Magyarországi Fióktelepe
Székhely: 1139 Budapest, Fáy u. 27.
Cégjegyzékszám: 00-00-000000 ÜGYFÉLSZOLGÁLAT:
1139 Budapest, Fáy u. 27.
Telefon: (00-0) 000 0000
Fax: (00-0) 000 0000
E-mail: xxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx Honlap: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx
ÜGYFÉLFOGADÁSI IDŐSZAKOK:
H-Cs: 8:30-tól 16:30-ig, P: 8:30-tól 16:00-ig TOVÁBBI ELÉRHETŐSÉGEINK:
Az ország egész területén közvetlenül elérhetőek vagyunk a hivatalos Volkswagen, Audi, ŠKODA és SEAT partner
Márkakereskedésekben.
Member of Porsche Bank Group C401/V4_201603