NFF3024

NFF3024

Belföldi Közúti Árufuvarozói Felelősségbiztosítás (BÁF)

Ügyfél-tájékoztató

és biztosítási szerződési feltételek

Hatálybalépés időpontja: 2020. június 1.

Ma tegyünk a holnapért!

xxxxx.xx

Belföldi Közúti Árufuvarozói Felelősségbiztosítás (BÁF) Ügyfél-tájékoztató és biztosítási szerződési feltételek

Hatálybalépés időpontja: 2020. június 1.

TARTALOMJEGYZÉK

I. A biztosítás tárgya 3

II. A szerzôdés alanyai 3

III. A Biztosítási Szerzôdés létrejötte 3

IV. A kockázatviselés idôbeli hatálya 4

V. Területi hatály 5

VI. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási idôszak 5

VII. A biztosítási esemény és a biztosítással nem fedezett károk 5

VIII. A Biztosítási összeg 6

IX. A biztosítási díj meghatározása, díjfizetés 7

X. A Szerzôdô, Biztosított közlési és változás bejelentési kötelezettsége 8

XI. A Biztosító szolgáltatása 9

XII. Az önrészesedés 9

XIII. A Biztosított kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettsége 9

XIV. A kárbejelentés 10

XV. A Biztosító mentesülése és megtérítési igénye 11

XVI. A Biztosítási Szerzôdés módosítása 11

XVII. A Biztosítási Szerzôdés megszûnése, reaktíválás 11

XVIII. Az elévülés szabályai 12

XIX. Adatkezelés, titoktartás 12

XX. Záró rendelkezések 15

XXI. Panaszkezelés 16

XXII. A Biztosító fôbb adatai 16

XXIII. Záradékok 17

Belföldi Közúti Árufuvarozói Felelősségbiztosítás (BÁF) Ügyfél-tájékoztató és biztosítási szerződési feltételek

Hatálybalépés időpontja: 2020. június 1.

I. A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA

1. Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. a jelen feltétel alapján díjfizetés ellenében a VII. pontban foglalt kivételekkel megtéríti mindazokat az árukárokat, amelyet a Biztosított fuvarozói szerzôdés alapján végzett belföldi árufuvarozói tevékenység teljesítése során, illetve következtében a fuvarozott áruban a szerzôdô partnerének- vagy azon természetes vagy jogi személyeknek, akiknek a szolgáltatást nyújtja – okozott és amelyekért a Biztosított a magyar jog közúti árufuvarozásra vonatkozó mindenkor érvényben lévô szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2. A biztosítás kizárólag a biztosítási kötvényben megjelölt fuvareszközökkel végzett fuvarozásokra érvényes.

3. A biztosítási feltételek mindenkor az ajánlaton/kötvényen feltüntetett záradékok szerint, illetve azokkal együtt érvényesek, melyek a szállításra kerülô áru jellegétôl függôen a következôk lehetnek:

• Kiemelt kockázatú áruk fuvarozási záradéka;

• Szabályozott hômérsékletû áruk szállítási záradéka;

• Bérvontatási záradék;

• Élôállatok szállítására vonatkozó záradék;

• Jármûvek szállításra vonatkozó záradék;

• Gépek, berendezések pótlási záradéka;

• Mûködési zavar záradék;

• Csomagolatlan áruk szállítási záradéka.

II. A SZERZŐDÉS ALANYAI

1. A mindenkori Szerzôdô az, aki a szerzôdés megkötésére ajánlatot tett, akinek ajánlata alapján a biztosítási szerzôdés létrejött, és aki a biztosítási díjat fizeti. A szerzôdô fél egyben a Biztosított is lehet. Ha a Biztosítási Szerzôdést nem a Biztosított, hanem az ô javára a Szerzôdô Fél köti meg, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetôleg a Biztosítottnak a biztosítási szerzôdésbe történô belépéséig a Szerzôdô Fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a biztosítási szerzôdésben bekövetkezett változásokról a Biztosítottat köteles tájékoztatni.

2. Biztosított az a jogi személy, aki valamely áruknak közúton, jármûvel, díj ellenében történô belföldi fuvarozására vállalkozik. Amennyiben a Szerzôdô Fél és a Biztosított személye eltér, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor Szerzôdô helyébe léphet. A belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. A Biztosító a Biztosítottnak a Biztosítási Szerzôdésbe történô belépését követôen jognyilatkozatait csak a Biztosítotthoz intézheti és fordítva. A belépéssel a Szerzôdô Felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át. Ebben az esetben a folyó biztosítási idôszakban esedékes biztosítási díjakért a Biztosított a Szerzôdô Féllel egyetemlegesen felelôs. Az ezt követô biztosítási idôszakra vonatkozó, esedékes biztosítási díj megfizetéséért a Biztosított a Biztosítóval szemben már kizárólagos felelôsséggel tartozik. A Biztosítási Szerzôdésbe belépô Biztosított köteles a Szerzôdô Félnek a Biztosítási Szerzôdésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is megtéríteni.

3. Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt., amely a jelen feltételben meghatározott kockázatokra fedezetet nyújt, és a kockázatviselés kezdetét követôen bekövetkezô biztosítási esemény esetén a jelen feltételben meghatározott szolgáltatást teljesíti A szerzôdés a tehergépkocsira, a vontatóra, a nyerges vontatóra, valamint az ezekhez kapcsolható vontatmányokra terjed ki.

III. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

1. A szerzôdés a Szerzôdô és a Biztosító írásbeli megállapodásával jön létre. Amennyiben a szerzôdést nem írásban kötötték meg, a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) kiállítani.

2. Ajánlattétel

A szerzôdés megkötését a Szerzôdô a Biztosító által készített díjkalkuláció alapján tett ajánlattal kezdeményezheti. Elektronikus levél útján kizárólag az alábbi e-mail címekre küldhetô ajánlat:

a) xxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx,

b) vagy arra az e-mail címre, amelyrôl a Biztosító a szerzôdési ajánlat alapját képezô díjkalkulációt a Szerzôdônek vagy képviselôjének megküldte.

Más e-mail címekre küldött elektronikus levél nem minôsül szerzôdési ajánlatnak.

3. Ha a szerzôdést nem írásban kötötték meg, a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerzôdô Fél ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerzôdô Fél a dokumentum kézhezvételét követôen késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerzôdés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerzôdô Fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.

4. Az ajánlattevô ajánlatához annak megtételétôl számított tizenöt napig van kötve.

5. A Biztosítási Szerzôdés akkor is létrejöhet, ha a Biztosító az Ajánlatra 15 napon belül írásban nem válaszol, vagyis a Biztosító hallgat. Ilyen esetben a biztosítási szerzôdés visszamenôleges hatállyal jön létre azon a napon, amikor az ajánlatot a Szerzôdô Fél a Biztosító, illetve képviselôje részére átadta.

6. Ha a Biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzôdés eltér a jelen általános szerzôdési feltételekben foglalt rendelkezésektôl, a Biztosító újabb 15 napon belül írásban javasolhatja a Szerzôdô Félnek, hogy a szerzôdést a biztosítási feltételeknek megfelelôen módosítsák. Ezt a határidôt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a Biztosítónak a kötvénykiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a Szerzôdô Fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézbesítéstôl számított 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetôleg a módosító javaslat kézhezvételétôl számított 15 napon belül a Biztosító a szerzôdést 30 napra írásban felmondhatja. A Biztosító hallgatása esetén a Biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja.

7. Ha a Biztosító a fenti 15 napos határidôn belül – írásban – visszautasította az Ajánlatot, a Biztosítási Szerzôdés nem jön létre. A Biztosító a Szerzôdô Fél által befizetett elsô biztosítási díjat a Biztosítónak az Ajánlatot elbíráló hálózati szerv által történt elutasítása közlésétôl számított 8 napon belül köteles az ajánlattevônek visszautalni. Az Ajánlat elutasítását a Biztosító nem köteles indokolni.

8. Ha a kötvény tartalma eltér a Szerzôdô Fél ajánlatától, és az eltérést a Szerzôdô Fél ezt 15 napon belül nem kifogásolja, a Biztosítási Szerzôdés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a Biztosító a kötvény átadásakor írásban felhívta a Szerzôdô Fél figyelmét az eltérésre. Amennyiben a figyelemfelhívás elmarad, a Biztosítási Szerzôdés az ajánlat szerinti tartalommal jön létre.

9. Az elektronikus úton történô szerzôdéskötés szabályai

Elektronikus úton történô szerzôdéskötés esetén a Biztosító köteles a szerzôdéskötésre vonatkozó jognyilatkozatának megtételét megelôzôen a Szerzôdô Felet tájékoztatni

a) a szerzôdéskötés technikai lépéseirôl;

b) arról, hogy a megkötendô szerzôdés írásba foglalt szerzôdésnek minôsül, és azt a Biztosító rögzíti, továbbá arról, hogy a szerzôdés utóbb hozzáférhetô lesz-e;

c) azokról az eszközökrôl, amelyek az adatok elektronikus rögzítése során felmerülô hibák azonosítását és kijavítását a szerzôdési jognyilatkozat megtételét megelôzôen biztosítják;

d) a szerzôdés nyelvérôl; és

e) ha ilyen létezik, arról a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó magatartási kódexrôl és annak elektronikus hozzáférhetôségérôl, amelyet a Biztosító magára nézve kötelezônek ismer el.

A Biztosító köteles a szerzôdési feltételeit olyan módon hozzáférhetôvé tenni, amely lehetôvé teszi a másik fél számára, hogy tárolja és elôhívja azokat.

IV. A KOCKÁZATVISELÉS IDŐBELI HATÁLYA

1. A Biztosító kockázatviselése a felek által a Biztosítási Szerzôdésben meghatározott idôpontban, ilyen hiányában a szerzôdés létrejöttének idôpontjában, legkorábban azonban az aláírást követô nap 00 órakor kezdôdik.

2. A Biztosító kockázatviselése az egyes szállítások vonatkozásban a biztosítás hatálya alatt abban az idôpontban kezdôdik, amikor a Biztosított a szállítmányt fuvarozás céljából átveszi és fennáll a fuvarozás lebonyolításának teljes tartama alatt, ideértve a szükségszerû várakozást és az esetlegesen szükséges átrakást is.

3. A Biztosító legfeljebb 96 óra megszakítás nélküli várakozási idôre viseli a kockázatot.

4. A jármûnek másik szállítóeszközbe – roll-on/roll-of komphajóra vagy vasúti szerelvénybe – való berakása is várakozási idônek minôsül. A kockázatviselés az árunak a címzett részére történô kiszolgáltatásával, illetôleg a jogosult késedelme, vagy egyéb kiszolgáltatási akadály felmerüléséhez kapcsolódó teendôk befejezésével ér véget.

5. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatálya alatt okozott és bekövetkezett, de legkésôbb a biztosítási szerzôdés megszûnését követô harminc napon belül a biztosítónak írásban bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki. Ha a felelôsségbiztosítási fedezet folyamatos fennállása érdekében a szerzôdô fél több egymást követô idôszakra köt biztosítási szerzôdést, akkor a késôbbi biztosítási szerzôdés a korábbi szerzôdés megszûnését követô napon lép hatályba. Ilyen esetben a Biztosító kockázatviselése a szerzôdések bármelyikének hatálya alatt okozott és bekövetkezett, de legkésôbb az utolsó szerzôdés megszûnésétôl számított 30 napon belül bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki.

V. TERÜLETI HATÁLY

A biztosítási fedezet a Magyar Köztársaság területén bekövetkezô károkra terjed ki.

VI. A BIZTOSÍTÁS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDÔSZAK

1. A biztosítási szerzôdés határozatlan, illetve határozott tartamra köthetô.

2. A biztosítási évforduló napja – ettôl eltérô megállapodás hiányában – minden év január 1.

3. A biztosítási idôszak határozatlan tartamú biztosítási szerzôdés esetén egy év. Határozott tartamú biztosítási szerzôdés esetén a szerzôdés teljes tartama.

4. Ha a felelôsségbiztosítási fedezet folyamatos fennállása érdekében a Szerzôdô Fél több egymást követô idôszakra úgy köt biztosítási szerzôdést, hogy a késôbbi biztosítási szerzôdés a korábbi szerzôdés megszûnését követô napon lép hatályba, akkor a Biztosító kockázatviselése a szerzôdések bármelyikének hatálya alatt okozott és bekövetkezett, de legkésôbb az utolsó szerzôdés megszûnésétôl számított 30 napon belül bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki.

VII. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY ÉS A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK

1. A jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minôsül a biztosítási fedezetbe vont árunak az átvételtôl a kiszolgáltatásig terjedô idô alatti teljes vagy részleges elveszése vagy megsérülése, ha az abból eredô kárért a Biztosított a magyar jog alapján kártérítési kötelezettséggel tartozik, és mindez nem minôsül kizárt kockázatnak, illetve biztosítással nem fedezett kárnak.

2. A jelen szerzôdés alapján a Biztosító nem téríti meg a következô károkat:

a) a Biztosított által fuvarozói szerzôdés alapján vállalt, a jogszabálynál szigorúbb felelôsség következményeit;

b) munkáltatói felelôsség körében a Biztosított munkavállalóinak okozott személyi sérüléses, foglalkozási megbetegedés vagy tárgyrongálás formájában elôálló károkat;

c) a Biztosított saját tulajdonú vagyontárgyaiban bekövetkezett károkat;

d) a csomagolás hiányosságaira, vagy nem megfelelô voltára visszavezethetô károkat;

e) konténeres áruszállításkor a konténerben keletkezett sérülést, vagy a konténer elvesztését, megsemmisülését;

f) bármilyen természetû háborús cselekmény vagy intézkedés következményeit, vagy harci eszköz, hadianyag által okozott károkat, továbbá forradalom, polgárháború, polgári zavargás, sztrájk, zendülés, háborús fosztogatás, atomrobbanás, radioaktív sugárzás vagy mérgezés folytán közvetlenül vagy közvetetten elôálló károkat;

g) a kötbért, bírságot és egyéb büntetést, gazdasági (üzemszüneti) veszteségeket (pl.: elmaradt haszon, többletköltség, stb.);

h) az elvégzett szolgáltatás hiányosságainak pótlására fordított költségeket;

i) az el nem végzett vagy késedelmesen végrehajtott szolgáltatás miatt keletkezett károkat;

j) a károsult beleegyezésével okozott károkat;

k) az egyéb biztosítás vagy jogszabály alapján megtérülô károkat;

l) a küldemény belsô tulajdonságaival összefüggô károkat, melyek folytán az áruban törés, rozsdásodás, elszóródás, beszáradás, belsô romlás vagy ezekhez hasonló más károk keletkeztek, amennyiben azok nem balesetszerû (biztosítási) esemény következményei;

m) a ki- és berakodás közben bekövetkezett károkat, amennyiben ezeket nem a biztosított fuvarozó végzi;

n) a fuvarozáshoz szükséges okmányok helytelen kitöltése vagy át nem adása következtében keletkezett károkat;

o) a jármû hiányos és/vagy helytelen karbantartása, nem megfelelô üzembiztonsága és közlekedésre való alkalmatlansága miatt bekövetkezô károkat;

p) a fuvareszközt túlterhelése, vagy a méretkorlátozásokra vonatkozó elôírások be nem tartása miatt bekövetkezett károkat;

q) azon károkat, amelyek azon idô alatt következtek be, amikor a fuvareszközt az üzembentartónak felróhatóan akár alkalmazottja, akár más személy jogtalanul használta, vagy a Biztosított fuvareszközét nem a Biztosított üzemeltette, és errôl nem tájékoztatta a Biztosítót;

r) a bûncselekménnyel okozott károkat;

s) a környezetvédelmi jogszabályok vagy elôírások folyamatos megsértése következtében elôálló károkat;

t) költözési ingóságok, holttestek, postai küldemények fuvarozásából eredô károkat;

u) az olyan lassú, folyamatos állagromlásban keletkezô károkat, amelyek zaj, rázkódás, szag-, füst-, korom- vagy hasonló hatások következtében állottak elô;

v) a más biztosítási szerzôdés alapján megtérülô károkat;

w) azokat a károkat, amelyek munkagépek, jármûvek és ezek vontatmányainak súlya, nyomása, helyváltoztatása miatt különféle tereptárgyakban (pld.: árok, töltés, támfal, csatorna, öntözô berendezések, üzemi utak, iparvágányok, egyéb mélyépítési mûtárgyak, stb.), ill. a talaj vagy növényi kultúrák letaposásával keletkeztek;

x) azokat a károkat, amelyek a szállított gépjármûvekben, mint a fuvarozásra feladott árukban, keletkeztek, függetlenül attól, hogy a gépjármû rendelkezik-e forgalmi rendszámmal vagy sem;

y) azokat a károkat, amelyek élô állatokban, mint a fuvarozásra feladott áruban keletkeztek;

z) a személyi sérüléses károkat;

aa) mobiltelefon és ezek alkatrészei szállításával kapcsolatban felmerült károkat;

bb) nemesfém, drágakô, készpénz, értékpapír, értékcikk fuvarozása esetén bekövetkezô károkat;

cc) ettôl eltérô megállapodás hiányában kiemelt kockázatú áruk – italáru, dohányáru, elektronikai cikk, mûszaki termék

– szállítására, valamint szabályozott hômérsékleten történô áruszállításra beleértve a gyógyszeripari termékek fuvarozását is.

3. A jelen biztosítás semmilyen esetben sem fedezi az olyan veszteséget, kárt, felelôsséget vagy költséget, amelyet akár közvetlenül, akár közvetve a károkozás eszközeként használt bármilyen számítógép, számítógép rendszer, szoftver program, számítógép vírus vagy folyamat vagy bármilyen más elektronikus rendszer használata vagy mûködése okozott.

4. A jelen biztosítás semmilyen esetben sem fedezi az olyan veszteséget, kárt, felelôsséget vagy költséget, amelyet akár közvetlenül, akár közvetve az alább felsoroltak okoztak, vagy amelyhez a felsoroltak hozzájárultak vagy amely a felsoroltakból ered:

4.1. bármilyen nukleáris fûtôanyagból, nukleáris hulladékból, vagy nukleáris fûtôanyag reakciójából származó ionizáló sugárzás vagy radioaktív szennyezés;

4.2. bármely nukleáris berendezés, reaktor vagy egyéb nukleáris szerkezet, vagy a felsoroltak bármely nukleáris elemének radioaktív, mérgezô, robbanásveszélyes vagy egyéb módon veszélyes vagy szennyezô tulajdonsága;

4.3. atomhasadást és/vagy magfúziót vagy egyéb hasonló reakciót vagy radioaktív erôt vagy anyagot alkalmazó bármilyen fegyver vagy harci eszköz.

4.4. bármely radioaktív anyag radioaktív, mérgezô, robbanásveszélyes vagy egyéb módon veszélyes vagy szennyezô tulajdonsága.

4.5. azon izotópok, amelyekbôl nukleáris fûtôanyag készül. Nem vonatkozik a kizárás azonban a kereskedelmi, mezôgazdasági, gyógyászati, tudományos vagy más, békés célból szállított és raktározott izotópokra.

4.6. xxxxxxxxx xxxxx, biológiai, biokémiai vagy elektromágneses fegyver.

5. A Biztosító nem vállal fizetési kötelezettséget azon károkra, amikor:

5.1. a biztosított, vagy a kedvezményezett olyan ország állampolgára, vagy kormányszerve, amely ország ellen a jelen biztosítási fedezetet nyújtó Biztosító, annak viszontbiztosítója, annak anyavállalata, vagy a benne minôsített többséget biztosító befolyással rendelkezô társaság mûködését meghatározó jogszabályok és/vagy egyéb szabályozások embargót, vagy másfajta gazdasági szankciót vezettek be, amely megtiltja a Biztosítónak, hogy biztosítási ügyleteket kössön vagy egyéb gazdasági elônyt nyújtson a biztosítottnak, vagy a kötvény bármely kedvezményezettjének.

5.2. Nem teljesíthetô továbbá semmiféle kifizetés az olyan kedvezményezett(ek) számára, akik/amelyek részére a biztosítóra, annak viszontbiztosítójára, annak anyavállalatára, vagy a benne minôsített többséget biztosító befolyással rendelkezô társaságra vonatkozó jogszabályok és/vagy egyéb szabályozások gazdasági elôny juttatását nem teszik lehetôvé.

VIII. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

1. A Biztosító teljesítési kötelezettsége egy biztosítási esemény kapcsán legfeljebb a károkozás idôpontját magába foglaló biztosítási idôszakra megkötött biztosítási szerzôdésben, illetve az annak alapján kiállított kötvényben meghatározott jármû(vek)re vonatkozóan a biztosítási eseményenként meghatározott legmagasabb összeg (biztosítási összeg) erejéig terjed, mely a kamattal és valamennyi a Biztosítottat terhelô járulékos költséggel együtt – beleértve az eljárási és jogi képviseleti költségeket is – a Biztosító szolgáltatásának felsô határa, és nem haladhatja meg az adott biztosítási szerzôdésben a károkozás idôpontját magába foglaló biztosítási idôszakra (általában 1 évre) meghatározott kártérítési limitet, továbbá nem haladhatja meg a károsodott áru minden bruttó kg-ja után a 8,33 SDR-t, ideértve az értékbevallással történô fuvarozás esetét is.

2. A Biztosító kockázatviselése a fuvarozott szállítmány tekintetében a biztosítási kötvényben megjelölt, EUR, USD vagy HUF-ban meghatározott biztosítási összegig áll fenn. Az árfolyamok átszámítására vonatkozóan a mindenkor érvényes MNB deviza árfolyam az irányadó. Az éves biztosítási összeg szintén a biztosítási kötvényben kerül meghatározásra.

3. A Biztosító a Biztosítási Eseményenkénti (káreseményenkénti) és/vagy Biztosítási Idôszakonkénti biztosítási összegen belül nyújt fedezetet a kárigény érvényesítésével összefüggésben a károsult oldalán felmerülô költségekre. Ha a Biztosítási Esemény (káresemény) kapcsán érvényesített megalapozott kárigény teljes összege meghaladja a Biztosítási Eseményenkénti (káreseményenkénti) – biztosítási összeget, akkor a Biztosító szolgáltatása – az önrészesedésnek a kárösszegbôl való levonása után – legfeljebb a Biztosítási Szerzôdésben meghatározott biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) biztosítási összeg mértékéig terjed. Ha azonban a Biztosítási Idôszakra vonatkozó biztosítási összegbôl még rendelkezésre álló összeg a Biztosítási Eseményenkénti (káreseményenkénti) biztosítási összegnél kisebb, akkor a Biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt. Ha egy Biztosítási Eseménnyel kapcsolatban több károsult (jogosult) megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a Biztosítási Eseményenkénti (káreseményenkénti) biztosítási összeget, akkor az egyes károsultak kárainak megtérítése olyan arányban történik, amilyen arányban a Biztosítási Eseményenkénti (káreseményenkénti) biztosítási összeg aránylik a megalapozott kárigények együttes összegéhez.

4. Érvényes biztosítási fedezet és a fedezetbôl ki nem zárt kockázatból eredô kár együttesfennállása esetén a Biztosító a káreseményenkénti és/vagy éves kártérítési limit erejéig megtéríti:

4.1. károsodott áru sérülésével vagy elveszésével kapcsolatos tényleges károkat és/vagyköltségeket (legfeljebb az áru feladáskori értéke illetve SDR 8,33/kg mértékig),

4.2. fuvarozás során, azzal összefüggésben, igazoltan felmerült fuvardíj és egyéb költségek árukárral arányos részét,

4.3. a kár megállapításához, a kár elhárításhoz és a kárenyhítéshez szükséges ráfordítások közvetlen költségeit, valamint azon többletköltségeket, melyek a szerzôdés szerinti rendeltetési helyre történô továbbfuvarozás során keletkeztek, feltéve, hogy azok a szerzôdés hatálya alá tartozó káreseménnyel kapcsolatban merültek fel, indokoltak voltak és ésszerû keretek között mozogtak.

5. Az adott biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási idôszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a Szerzôdô Fél a Felek megállapodása alapján a biztosítási összeg helyreállítására vonatkozó pótdíjat megfizeti.

IX. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGHATÁROZÁSA, DÍJFIZETÉS

1. A Biztosító a díjat kockázatarányosan, ettôl eltérô megállapodás hiányában biztosítási idôszakonként határozza meg.

2. A Biztosított a biztosítás díjszámítására vonatkozóan a gépjármû darabszám alapú, valamint a fuvardíjbevétel alapú díjszámítási módok közül választhat:

2.1. Gépjármû darabszám alapú díjszámítás

A biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási díj a Szerzôdô (Biztosított) által üzemeltetett és a biztosítóhoz bejelentett bérelt vagy saját tulajdonú gépjármûvek és/vagy szerelvények (vontató + pótkocsi) darabszáma alapján, valamint a választott kártérítési limit függvé- nyében kerül megállapításra.

A biztosító a biztosítási díj megállapításakor fenti tényezôkön kívül figyelembe veszi a biztosítandó gépjármûvek össztömegét, fajtáját, a szállított áru jellegét.

2.2. Fuvardíjbevétel alapú díjszámítás

A biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási díj a Szerzôdô (Biztosított) által kiszámlázott éves bruttó nemzetközi fuvardíjbevétel (tekintet nélkül arra, hogy az a Szerzôdôhöz (Biztosítotthoz) ténylegesen befolyt-e) meghatározott százaléka.

2.2.1. A Biztosító a szerzôdéskötéskor megadott forgalmi adatok alapján kiszámítja az éves fizetendô díjat.

2.2.2. A Szerzôdô (Biztosított) köteles a Biztosítóval minden naptári év június 15-ig írásban közölni a tárgyévet megelôzô naptári évben általa kiszámlázott bruttó nemzetközi fuvardíjak összegét forintban, és egyidejûleg köteles megküldeni az annak alapjául szolgáló mérleget. Ez az adat képezi az alapját a tárgyévi biztosítási díj megállapításának.

2.2.3. A kimutatás kézhezvételétôl számított 15 napon belül a Biztosító meghatározza a tárgyévi biztosítás tényleges díját, amit a Szerzôdô (Biztosított) a biztosítási idôszak végéig a díjfizetési gyakoriságnak megfelelôen köteles megfizetni.

3. Ha a Biztosító visszafizetni tartozik a különbözeti díjat, akkor azt az adatszolgáltatástól számított 45 napon belül köteles visszatéríteni a Szerzôdô Félnek. Amennyiben a biztosítási díj kalkulálásakor minimum díj került megállapításra, úgy az a Biztosítót csökkenô fuvardíj bevétel esetén is megilleti. Ebben az esetben a Biztosított visszatérítésre nem jogosult.

4. Az éves biztosítási díjat díjszámítási módtól függetlenül a biztosítási idôszak (naptári év) alatt egy összegben vagy félévenkénti, illetve negyedévenkénti egyenlô részletekben kell megfizetni. Az évközben (nem január 1-jei kezdettel, de 01.01. évfordulóval) kötött biztosítási szerzôdések elsô biztosítási idôszakra vonatkozó díja az éves biztosítási díj idôarányos része.

5. A Szerzôdô Fél köteles a szerzôdés szerinti díjat a szerzôdés szerinti gyakorisággal, az elôre egyeztetett díjfizetési módon, legkésôbb az esedékesség idôpontjában megfizetni. A biztosítás elsô díja a biztosítási ajánlat aláírásakor esedékes. A továbbiakban a folytatólagos biztosítási díj mindig elôre, vagyis annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

6. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mellett – a Szerzôdô Felet a felszólítás elküldésétôl számított harminc napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

7. Ha az esedékes biztosítási díjnak csak egy részét fizették meg, a Biztosítási Szerzôdés – változatlan biztosítási összeggel – a kifizetett biztosítási díjjal arányos idôtartamra marad fenn. Ebben az esetben is a Biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mellett

– a Szerzôdô Felet a felszólítás elküldésétôl számított harminc napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés a kifizetett biztosítási díjjal arányos idôtartam utolsó napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

8. A Jelen feltétel IX.6. és IX.7. pontjában írt póthatáridô idôtartama alatt bekövetkezett káresemény kapcsán a Biztosító akkor nyújt szolgáltatást a Biztosítási Szerzôdésben elôírt módon és feltételek mellett, ha a póthatáridô alatt a Szerzôdô Fél a hátralékos díjat megfizette.

9. A Biztosított elismeri a Biztosítónak, illetve megbízottjának azt a jogát, hogy valamennyi okmányba, bizonylatba – amelyek a szállítmányok elôírás szerinti bejelentéséhez szükségesek – betekinthessen, és kötelezi magát, hogy minden bizonylatot és a könyvelését betekintésre és ellenôrzésre a Biztosító vagy meghatalmazottja rendelkezésére bocsát. A Biztosító, illetve megbízottja az adatok egyeztetése során a Szerzôdô (Biztosított) üzletmenetérôl tudomására jutó információkat biztosítási titokként kezeli.

X. A SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

1. A Biztosított a szerzôdéskötéskor köteles közölni a Biztosítóval minden olyan, a kockázatvállalás szempontjából lényeges körülményt, tényt, adatot, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A Biztosított a Biztosítónak köteles átadni minden fentiekre vonatkozó lényeges dokumentumot.

2. A biztosítás elvállalása szempontjából lényegesnek minôsül az a tény, adat vagy körülmény, amely a kockázatra, a Szerzôdô vagy a Biztosított nevére, tevékenységére, székhelyére, illetve a X.1. pontban foglaltakra vonatkozik. A Szerzôdô, illetve a Biztosított a X.2. pont szerinti lényeges, a dokumentumokban, tényekben, információban, adatokban és körülményekben bekövetkezett változást a változás bekövetkeztétôl számított 5 munkanapon belül írásban köteles bejelenteni a Biztosítónak.

3. Amennyiben a Szerzôdô és a Biztosított személye nem azonos, úgy a Szerzôdô köteles tájékoztatni a Biztosított(ak)at a biztosítási szerzôdés tartalmáról, illetve minden, a biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos változásról.

4. Az adatok valóságtartalmáért a Szerzôdô és a Biztosított is felelôs. A közölt adatok ellenôrzését a Biztosító részére lehetôvé kell tenni. A Biztosító ellenôrzési lehetôsége a Szerzôdôt és a Biztosítottat a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

5. A Szerzôdô illetve Biztosított köteles a biztosítási szerzôdésben szereplô adatok változását, valamint a jelen feltételben foglalt feltételek bármelyikének szempontjából lényeges tény vagy körülmény megváltozását beleértve a fuvarozott áruk jellegében bekövetkezett változásokat is (elektronikai cikkek, jövedéki termék, stb.) a tudomására jutástól számított 5 (öt) munkanapon belül bejelenteni a Biztosítónak.

6. A Szerzôdô, illetve Biztosított a jogállásában bekövetkezett változásokról (egyesülés, szétválás), a tevékenységi kör megváltozásáról, valamint a rá vonatkozó felszámolási, csôd- és végelszámolási eljárások megindításáról – a cégbírósági bejelentéssel egyidejûleg, illetôleg e változásoknak a tudomására jutása után haladéktalanul, de legkésôbb 5 munkanapon belül – szintén köteles a Biztosítót tájékoztatni.

7. A Szerzôdônek (Biztosítottnak) 15 napon belül írásban be kell jelentenie a Biztosítónak, ha más biztosítóval olyan biztosítási eseményekre is szóló felelôsségbiztosítási szerzôdést kötött, amelyekre a jelen biztosítási szerzôdés alapján a Biztosító kockázatviselése kiterjed.

8. Ha a Biztosító csak a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl, továbbá ha a szerzôdésben meghatározott lényeges körülmények megváltozását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, illetôleg – ha a kockázatot a biztosítási feltétel értelmében nem vállalhatja – a szerzôdést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a Biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított 30. napon megszûnik. Erre a következményre a Biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a Biztosító e jogával nem él, a szerzôdés az eredeti tartalommal hatályban marad.

9. A Biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a Biztosított a jelen fejezetben meghatározott közlési és változás-bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, kivéve, ha a Biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

XI. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. A Biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a kötvényben a károkozás idôpontját magába foglaló biztosítási idôszakra a biztosítási kötvényben meghatározott összeghatárokig megtéríti a károsultnak az árukárait (az elveszett áru értékét vagy a sérült áruban keletkezett értékcsökkenést) az önrészesedésre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével.

2. A Biztosító a biztosítási összeg erejéig megtéríti:

2.1. a fuvarozás során, azzal összefüggésben, igazoltan felmerült fuvardíj, és egyéb költségek árukárral arányos részét,

2.2. a kár megállapításához, a kár elhárításhoz és a kárenyhítéshez szükséges ráfordítások közvetlen költségeit, valamint azon többletköltségeket, melyek a szerzôdés szerinti rendeltetési helyre történô továbbfuvarozás során keletkeztek, feltéve, hogy azok a szerzôdés hatálya alá tartozó káreseménnyel kapcsolatban merültek fel, indokoltak voltak és ésszerû keretek között mozogtak,

2.3. a Biztosított helyett a kockázati körbe tartozó események kapcsán felmerült egyéb költségeket is (a kamatot, igényérvényesítési költségeket, egyéb jogvédelmi kiadásokat). A perköltségekre azonban csak akkor nyújt fedezetet, ha a Biztosító a perben részt vett, vagy a perben való részvételtôl lemondott. A Biztosító megtéríti a Biztosított képviseletét ellátó ügyvéd munkadíját és készkiadásait legfeljebb a kárösszeg 5%-a, de maximum bruttó 300.000,- Ft erejéig.

3. A Biztosított a kár megállapításához – ha a kár jellege indokolja – jogosult a Biztosítóval folytatott elôzetes egyeztetések alapján kárszakértôt igénybe venni, aminek költségeit a Biztosító megtéríti, amennyiben a kárszakértô igénybevételéhez hozzájárult. Megtéríti a Biztosító továbbá a kár elhárításával és enyhítésével, illetve az áru mentésével kapcsolatban felmerülô ésszerû költségeket, valamint a kár csökkentését eredményezô igazolt és indokolt költségeket, valamint a fuvarozás során, azzal összefüggésben, igazoltan felmerült fuvardíj árukárral arányos részét.

4. A Biztosító teljesítési kötelezettsége a biztosítási idôszakra vonatkoztatva, a biztosítási események számától függetlenül nem haladhatja meg a szerzôdésben biztosítási idôszakonként/évenként meghatározott biztosítási összeget. A Biztosító kockázatviselésének éves mértéke az adott naptári évre kifizetett kártérítések összegével csökken. A kártérítési limit helyreállítása külön megállapodás esetén, pótdíj ellenében lehetséges.

5. A Biztosító a szolgáltatását az igény jogosságának és összegszerûségének elbírálásához, valamint az összeg kifizetéséhez szükséges összes és az egyben utolsó adatnak, okmánynak, dokumentumnak a kárrendezésre illetékes szervéhez való beérkezésétôl számított 30 napon belül forintban nyújtja a károsult részére.

6. A Biztosító (az önrészesedés figyelembevételével) biztosítási eseményenként és idôszakonként a szerzôdés részét képezô adatközlôben illetve biztosítási ajánlatban biztosítási eseményenként és biztosítási idôszakonként meghatározott összeg mértékéig téríti meg a károsult kárát. A Biztosító a megállapított kártérítési összeget kizárólag a károsultnak fizetheti. A Biztosított csak akkor követelheti, hogy a Biztosító az ô kezéhez fizessen, ha a károsult követelését ô egyenlítette ki. A Biztosított a Biztosítóval szemben fennálló, a jelen feltételek alapján létrejött szerzôdésbôl származó jogait a károsultra nem engedményezheti.

XII. AZ ÖNRÉSZESEDÉS

1. A Biztosított minden egyes biztosítási esemény kapcsán a megállapított kár (beleértve a kamatot és a valamennyi költséget is) teljes összegébôl maga viseli a szerzôdésben meghatározott mértékû önrészesedést.

2. Abban az esetben, ha a kár összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget, akkor a Biztosító szolgáltatása az önrészesedésnek a kárösszegbôl való levonása után legfeljebb a szerzôdésben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg mértékéig terjed.

3. Az önrészesedés mértéke ettôl eltérô megállapodás hiányában a következô:

3.1. Szabályozott hômérsékleten történô fuvarozás során bekövetkezô romláskárok esetén, a nem megfelelô hûtésbôl eredô károk esetén, valamint a fuvareszköz ellopása illetve feltörés vagy a ponyva kivágás által keletkezett lopás esetén az önrészesedés mértéke a kár összegének 20%-a, de min. 100.000 Ft káreseményenként.

3.2. Minden más esetben a kár 10%-a, de minimum 50.000 Ft/káresemény.

XIII. A BIZTOSÍTOTT KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

1. A Biztosított köteles a károk megelôzése, elhárítása és enyhítése érdekében az adott helyzetben minden tôle elvárható intézkedést haladéktalanul megtenni, valamint a rá vonatkozó jogszabályi és egyéb elôírásokat maradéktalanul betartani.

2. A Biztosító jogosult a kármegelôzésre vonatkozó nemzetközi és hazai szabályzatok és elôírások végrehajtását ellenôrizni vagy ellenôriztetni.

3. Mindazon károk, melyeket a Biztosított vagy megbízottai a kárenyhítés elmulasztásával okoznak, továbbá az információk és okmányok késedelmes átadásából származnak, a Biztosítottat terhelik.

4. Ha az elôírt kiszolgáltatási címen bárki módosítani kívánja az áru átadási helyét, akkor a gépjármûvezetô köteles saját irányítójával vagy más felettesével mobiltelefonon egyeztetni, a Biztosított illetékes ügyintézôje pedig hivatalos, írásos megerôsítést (e-mail, fax, sms) köteles kérni attól, akitôl a Biztosított a fuvarmegbízást kapta. Ilyen írásos megerôsítés hiányában a kiszolgáltatási cím nem módosítható.

5. Amennyiben a címzett az áru átvételét csak aláírással és/vagy olyan bélyegzôvel igazolja le, melybôl nem állapítható meg, hogy a fuvarlevélen vagy más fuvarokmányon megjelölt címzett és az átvevô megegyezik, akkor a gépjármûvezetô köteles saját irányítójával vagy más felettesével mobiltelefonon egyeztetni, a Biztosított illetékes ügyintézôje pedig hivatalos, írásos megerôsítést (e-mail, fax, sms) köteles kérni attól, akitôl a Biztosított a fuvarmegbízást kapta. Ilyen írásos megerôsítésig a kiszolgáltatás helyszíne nem hagyható el az áru nélkül.

6. A lopási és rablási cselekmények elkerülése érdekében a fuvarozást úgy kell megtervezni, hogy a szállítóeszközökkel csak benzinkúttal vagy védettséggel rendelkezô (pl. egybefüggô körbekerítéssel és ki- beléptetéssel, élôerôs ôrzéssel, kamerafelügyeleti rendszerrel vagy ezek bármilyen kombinációjával ellátott), rendeltetésszerûen tehergépjármûvek parkolóhelyéül kiépített helyek kerüljenek igénybe vételre. A fenti elôírásoknak nem megfelelô parkolóhelyek igénybevétele csak abban az esetben nem minôsül a kármegelôzési kötelezettség megszegésének, ha a Biztosított hitelt érdemlôen igazolja, hogy a parkolás olyan nem várt esemény és/vagy körülmény következtében vált szükségessé, melyet a Biztosítottnak az adott helyzetben nem állt módjában elhárítani.

7. Ha a feladó vagy címzett megérkezéskor nem fogadja a szállítóeszközt és emiatt a Biztosított várakozásra kényszerül, a fel- és lerakóhelyek közvetlen közelében (pl. a porta közelében, ipari park területén, stb.) történô várakozás kifejezetten tilos. Az ilyen esetekben szükségessé váló várakozásokra is a XIII.6. pontban meghatározott parkolási szabályok alkalmazandók. (Jelen szabályozás a felrakó-helyek vonatkozásában csak akkor releváns, ha szállítóeszközben már van másik felrakó-helyen berakodott áru.)

8. A biztosítási fedezet nem terjed ki a szállítóeszközök ôrizetlenül hagyására. Ôrizetlenül hagyásnak minôsül, ha a gépkocsivezetô (két gépkocsivezetôvel történô szállítás esetén mindkét gépkocsivezetô) 30 percet meghaladó idôtartamra elhagyja a szállítóeszközt.

9. A parkolás helyszínére való tekintet nélkül a biztosítási fedezet nem terjed ki az áruval megrakodott pótkocsik, félpótkocsik leakasztva történô parkolásával összefüggô áruhiányra.

10. A Biztosított köteles gondoskodni arról, hogy új fuvarfeladat megkezdése elôtt a szállítóeszköz raktere a következôleg szállításra kerülô áru természetének megfelelô módon és mértékben kitakarításra/kitisztításra kerüljön, hogy a raktér szennyezôdés és szagmentes legyen.

11. Káreseményt követôen a Biztosított köteles a kárt eredményezô hibajelenséget megvizsgáltatni és a hiba okának szakszerû megszüntetésérôl gondoskodni még azelôtt, hogy egy újabb szállítást kezdene meg az adott szállítóeszközzel.

12. A Biztosított a tulajdonosi összetételének változásait köteles a Biztosítónak 5 munkanapon belül jelenteni. A kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén Biztosító jogosult a biztosítási szerzôdést jogszerûen a változás napjára visszamenôleg felmondani.

XIV. A KÁRBEJELENTÉS

1. A Biztosított a biztosítási esemény megtörténtét a tudomására jutásától számított 5 munkanapon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni. A károsult igényét a Biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti.

2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a káresemény rövid leírását, idôpontját;

b) a károsodott áruk, eszközök megnevezését, illetve a fellelhetôség helyét;

c) a károsodás mértékét ( a megállapított vagy becsült értéket);

d) a biztosítottat képviselô személy nevét, elérhetôségét, beosztását;

e) a kárrendezéshez szükséges minden lényeges információt.

3. A kárbejelentéshez csatolni szükséges:

a) a biztosítási eseményhez kapcsolódó valamennyi iratot, így különösen afuvarlevelet illetve szállítójegyet, az áruszámla másolatot, a kárszámlát, valamint kárfelvételi jegyzôkönyvet, az érdemi levelezést, és minden egyéb, a Biztosító által a kárigény elbírálásához szükségesnek ítélt okmányt;

b) tûz, közúti baleset, illetve a gépjármû elrablásából, feltörésébôl származó rablás-, illetve lopáskárok esetén a hatósági bejelentés/ feljelentés/vizsgálat okmányait és a hatósági határozatokat;

c) Közvetlenül a hûtés hiánya miatt fölmerülô károk esetében a fuvaroztató által elôírt teremhômérséklet, valamint a berakáskor és a kirakodás alkalmával mért terem- illetve maghômérséklet igazolását.

4. A Biztosított csak a Biztosító elôzetes értesítésével folytathat egyeztetést a károsulttal és amennyiben a Biztosító igényt tart rá, köteles lehetôvé tenni számára, hogy a képviselôje a tárgyaláson részt vegyen.

5. A Biztosított köteles haladéktalanul értesíteni a Biztosítót, ha vele szemben peres eljárást indítottak. A Biztosító az ügy körülményeitôl függôen dönt arról, hogy a perbe a Biztosított pernyertessége érdekében beavatkozik-e.

XV. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE

1. A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha a Szerzôdô/Biztosított:

• a kármegelôzési és/vagy a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget;

• a kárbejelentési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tett eleget és emiatt a kár rendezése szempontjából lényeges körülmények kideríthe-tetlenné váltak;

• a káresemény bekövetkezésekor a Biztosító írásban utasítást adott a kár enyhítése érdekében szükséges intézkedések megtételére, de a Biztosított ennek nem tett eleget;

• a fuvarozásba bevont harmadik személlyel szembeni visszkereseti jog fenntartásáról nem gondoskodott;

• a közlési, illetôleg változás-bejelentési kötelezettségét megsérti, kivéve, ha a Biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében;

• a Biztosító kártérítési kötelezettségét érintô kártérítési igényt a Biztosító írásbeli hozzájárulása nélkül elismeri, illetve egyezséget köt;

• a Biztosító mentesül továbbá fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt

– Biztosított, illetôleg a Szerzôdô Fél, vagy

– velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk, vagy az általános szerzôdési feltételben meghatározott munkakört betöltô alkalmazottjuk, tagjuk, vagy megbízottjuk, vagy

– a Biztosított jogi személynek az általános szerzôdési feltételben meghatározott vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a Biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója, vagy megbízottja szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta.

A jelen szerzôdés szempontjából súlyosan gondatlan károkozásnak minôsül különösen, de nem kizárólag, ha a Biztosított vagy az, akinek a magatartásáért a Biztosított felelôsséggel tartozik:

• engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során vagy a jogszabályoktól, kötelezô érvényû szabványoktól, mûszaki elôírásoktól, a megrendelô írásbeli utasításaitól és feltételeitôl való tudatos eltéréssel vagy más tudatos kötelezettségszegéssel okozta a kárt;

• a bíróság jogerôs határozata, jogszabály, szerzôdés (pl. munkaszerzôdés, kollektív szerzôdés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) szerint súlyos vagy tudatos gondatlan cselekményt valósított meg;

• bûncselekménnyel, vagy a büntetô eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítôi eljárásban létrejött egyezség alapját képezô magatartással okozott károkat;

• a kárt ittas vagy bódulatot keltô szer hatása alatt lévô állapotban okozta. Jelen feltételek szerint ittas állapotnak tekintendô a 0,0 ezreléket meghaladó véralkoholszint;

• a jogszabályokban, egyéb kötelezô rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatta tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;

• a fuvarozást a saját és/vagy a Biztosított megbízója által adott és a Biztosított által elfogadott vagy vissza nem utasított biztonsági elôírások figyelmen kívül hagyásával végezte, és a kár ezzel összefüggésben keletkezett. A biztonsági elôírások figyelmen kívül hagyásának minôsül mindazon elôírások megszegése, melyek az áru biztonságának érdekében kerültek elôírásra (például de nem kizárólag: a fuvarozáshoz elôírt gépkocsivezetôk száma; a szállítóeszköz biztonsági felszereltségével kapcsolatban támasztott igények; a fuvarozásra elôírt útvonalak; az engedélyezett vagy tiltott parkolóhelyekkel kapcsolatos instrukciók/tiltások, stb.);

2. A Biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést 5 munkanapon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni, és a már kifizetett térítés erejéig tartozik a Biztosítónak megtéríteni.

3. Ha a Biztosító a Biztosított késedelmes, hiányos bejelentése következtében megtérítési igényével nem élhet, úgy a Biztosító a kár megtérítését a Biztosított közrehatásának mértékétôl függôen megtagadhatja.

XVI. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

A biztosítási szerzôdés kizárólag a felek közös megegyezésével, írásban módosítható.

XVII. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, REAKTÍVÁLÁSA

1. A határozatlan idôtartamra kötött biztosítási szerzôdést bármelyik fél jogosult 30 napos felmondási idôvel a biztosítási idôszak utolsó napjára felmondani. A határozott idôre kötött biztosítási szerzôdés a biztosítási tartam lejártával, a kötvényben a szerzôdés megszûnésének napjaként rögzített napon 24 óra 00 perckor szûnik meg.

2. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, akkor a IX.6. pontban foglalt póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

Ha az esedékes biztosítási díjnak csak egy részét fizették meg, akkor a IX.7. pontban foglalt póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés a kifizetett biztosítási díjjal arányos idôtartam utolsó napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

3. A biztosítási szerzôdés megszûnik akkor is, ha a szerzôdést a Biztosító felmondja, vagy a Szerzôdô Fél a Biztosító módosító javaslatát nem fogadja el (lásd a X.8. pontot).

4. A szerzôdés díj nem fizetés miatti megszûnését követô 3 hónapon belül a felek a szerzôdést közös megállapodással, az eredeti tartalommal újra érvénybe helyezhetik (reaktiválhatják). A Biztosító a megszûnt biztosítási szerzôdés feltételeivel a fedezetet helyreállíthatja, de nem köteles a reaktiválásra.

5. A reaktiválásra csak akkor kerülhet sor, ha a Szerzôdô Fél a reaktiválási kérelemmel együtt csatolja a Biztosított kármentességi nyilatkozatát, amelyben a biztosított arról tesz nyilatkozatot, hogy nincs tudomása káresemény történtérôl, és megfizeti az elmaradt díjat. A Biztosító kockázatviselése az elmaradt biztosítási díjak vagy díjrészletek beazonosítását követô nap 0 órájától folytatódik, és az idôközben megszûnt biztosítási szerzôdés az eredeti tartalommal és biztosítási összeggel újra hatályba lép.

6. A Biztosítási Szerzôdés abban az esetben is megszûnik, ha a Biztosított az ajánlaton, kötvényen rögzített tevékenység végzését – igazolt módon – abbahagyja (érdekmúlás).

XVIII. AZ ELÉVÜLÉS SZABÁLYAI

1. A jelen biztosítási szerzôdésbôl származó igények elévülési ideje a káresemény bekövetkeztétôl számított 1 év.

2. Ha jogszabály a XVIII.1. pontban foglaltakhoz képest rövidebb elévülési határidôt állapít meg, akkor a jelen szerzôdésbôl eredô igények érvényesítésére a jogszabály által meghatározott elévülési idôn belül van lehetôség.

3. Ha jogszabály a jelen szerzôdésbôl eredô igények érvényesítésére jogvesztô határidôt állapít meg, és ez a határidô 1 évnél rövidebb, akkor a jelen szerzôdésbôl eredô igények érvényesítésére nem az elévülési határidôkre irányadó rendelkezés, hanem a jogvesztô határidôt megállapító jogszabály megállapításai az irányadók.

4. A Biztosító csak annyiban köteles helytállni, amennyiben a Biztosítottal szemben az igény nem évült el.

XIX. ADATKEZELÉS, TITOKTARTÁS

1. Személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemzô ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; biztosítási titok: minden olyan – minôsített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

2. A Biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. Az adatszolgáltatás önkéntes. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. Az adatkezelés céljával összefüggésben a Biztosító tudomására jutott adatokat a Biztosító a Biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl szóló törvény (a továbbiakban: „Bit.”) értelmében az ügyfél külön hozzájárulása nélkül kezelheti. E törvényi felhatalmazás kizárólag azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minôsülnek egészségügyi, illetve azokhoz kapcsolódó személyes adatoknak. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô adatokat a Biztosító a Bit. vonatkozó rendelkezésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

3. A Biztosító ügyfele saját személyes, nyilvántartott, illetve továbbított adatairól a törvényekben rögzített korlátozásokkal jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a Biztosító nyilvántartásában módosítja.

4. A Biztosító és ügynöke a személyes adatokat a biztosítási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási és megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô. A Biztosító és ügynöke köteles törölni minden olyan, Ügyfeleivel, volt Ügyfeleivel vagy létre nem jött Biztosítási Szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincsen törvényes jogalap. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat a Biztosító az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az Ügyfél egészségi állapotával összefüggô, valamint az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén 20 év elteltével köteles törölni.

5. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a Biztosítási Szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.

A Biztosító, mint adatkezelô köteles a bejelentést a törvény elôírása szerint kivizsgálni és az ügyfelet írásban tájékoztatni.

A fentiekben megjelöltektôl eltérô célból végzett adatkezelést a Biztosító, és a biztosításközvetítô csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem adható elôny.

6. A Biztosító a biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külsô közremûködôket olyan esetekben, amikor a szolgáltatáshoz Biztosítási Szerzôdéses partner speciális szakértelmére van szükség, vagy ha külsô cég igénybevételével a Biztosító szolgáltatását azonos minôségben, ám kisebb költségekkel és alacsonyabb árakon adhatja (kiszervezett tevékenységet végzôk). Ezek a szolgáltatók a biztosítási tevékenységre vonatkozó törvény, valamint az adott szakmára vonatkozó speciális titokvédelmi jogszabályok szerint, továbbá a Biztosítóval kötött megbízási Biztosítási Szerzôdések alapján kötelesek a tudomásukra jutott biztosítási titkot idôbeli korlátozás nélkül megôrizni, azt harmadik személyeknek nem adhatják át.

A Biztosítóval kötött Biztosítási Szerzôdés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a Biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzôk aktuális listája megtekinthetô a Biztosító ügyfélszolgálati irodáján és a Biztosító (xxx.xxxxx.xx) honlapján. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a Biztosító az ügyfeleinek személyes vagy különleges adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzôhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végzô a Biztosító adatfeldolgo- zójának minôsül. A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a Biztosító felel.

7. A biztosítási titok tekintetében idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) a 11–13. pontokban foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezôgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

9. A 8. pont e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

10. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

11. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

12. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 8. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

13. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,

b) Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

15. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

16. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot.

17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben, ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

18. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.

19. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

20. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EBFH) felé történô adatszolgáltatás, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezésérôl szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) megfelelôen.

21. A veszélyközösség védelme céljából történô adatkezelés: A biztosítotti veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében a Biztosító – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – a Bit. 149. §-ában biztosított felhatalmazás alapján, jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt – a Bit. 149. § (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minôsül a biztosítási titok megsértésének.

A Biztosító az alábbi adatokat kérheti:

a) a Szerzôdô Fél, a Biztosított, és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintôen bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat;

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

A Biztosító által megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô Biztosítónak.

A Biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti.

Ha a megkeresés eredményeként a Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig. Ebben az esetben, ha az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô.

A Biztosító az e célból végzett megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényérôl, továbbá az abban szereplô adatok körérôl a meg- kereséssel érintett ügyfelet a Biztosítási Idôszak alatt legalább egyszer értesíti. Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a Biztosító már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényérôl tájékoztatja a kérelmezôt.

A Biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérô célból nem kapcsolja össze. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelôs.

XX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. A jelen feltétel alapján nyújtott biztosítási fedezet nem azonos az áru szállítmánybiztosításával (cargo), annak lehetôségét és szükségességét nem zárja ki.

2. A biztosítási díj meghatározásához szükséges adatokat a Biztosított a Biztosító által rendelkezésre bocsátott adatközlô ajánlati lapon közli a Biztosítóval a szerzôdés megkötése elôtt.

3. Amennyiben a szerzôdéskötéskor a Biztosított által bejelentett adatokban változás történik, a Biztosított köteles errôl a Biztosítót 5 munkanapon belül írásban értesíteni.

4. A Biztosítónak jogában áll a következô biztosítási idôszakra vonatkozóan jelen szerzôdés feltételeit érintôen bármely naptári év december 31-ét megelôzôen legkésôbb 30 nappal a szerzôdés módosítását indítványozni abban az esetben is, ha az indítvány a kockázat megnövekedése vagy a káralakulás mértéke miatt a díj ésszerû mértékû növelésére irányul.

5. A Biztosítóhoz intézett nyilatkozat akkor hatályos, ha azt a nyilatkozattételre jogosult írásban tette, és az a Biztosítóhoz meg is érkezett. Írásos nyilatkozatnak kell tekinteni a telefaxon és e-mailen tett nyilatkozatokat is.

6. A szerzôdô felek kötelezik magukat, hogy bármilyen, a jelen szabályzat alapján létrejött szerzôdés feltételeit érintô lényeges fuvarozási tevékenységet érintô változás tudomásukra jutásától számított 30 napon belül értesítik a másik felet. A változás alapján a felek együttesen határoznak a szerzôdés esetlegesen szükséges módosításáról, vagy egyetértés hiányában a szerzôdés 30 napos határidôvel felmondható.

7. Amennyiben a jelen feltétel alapján létrejött szerzôdés tartama alatt a Ptk. belföldi fuvarozásra vonatkozó elôírásait a Biztosítónak jelen szerzôdésben vállalt kötelezettségét meghaladó módon, illetve mértékben megváltoztatnák, a Biztosítottra háruló esetleges többletfelelôsségre a szerzôdés hatálya nem terjed ki.

8. A Biztosító és a Biztosított kötelezettséget vállal arra, hogy a Ptk. változásának kihirdetésétôl számított 30 napon belül írásban kezdeményezik a biztosítási szerzôdés átdolgozását, vagy azt közös megegyezéssel megszûntetik.

9. A jelen feltételek alapján létrejövô szerzôdések többlethozammal nem rendelkeznek.

10. A jelen feltételek alapján megkötésre kerülô szerzôdések esetében automatikus indexálás nem alkalmazható.

11. A Biztosító és a Szerzôdô Fél kijelentik, hogy a jelen feltétel alapján megkötött biztosítási szerzôdésbôl eredô esetleges vitás ügyek rendezése során törekednek arra, hogy jogvitájukat peren kívül, békésen rendezzék.

12. A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok, elsôsorban a Ptk. rendelkezései az irányadóak. Alkalmazandó jog a magyar jog.

XXI. PANASZKEZELÉS

1. A Biztosító biztosítja, hogy az Ügyfél a Biztosító, a megbízásából eljáró ügynök, vagy – adott termék kapcsán – az általa megbízott kiegészítô biztosításközvetítôi tevékenységet végzô személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban az alábbiakban foglaltak szerint közölhesse.

2. A Biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhetô és megtekinthetô ügyfélszolgálati irodákban, illetve a honlapján: xxxxx://xxx.xxxxx. hu/ugyintezes/panaszkezelesi-szabalyzat.html

3. A Panaszok bejelentésére biztosított lehetôségek

3.1. Ügyfeleink szóbeli panaszaikat személyesen vagy telefonon tehetik meg:

a) személyesen: valamennyi, a biztosító ügyfelek számára nyitva álló helyiségeiben (Ügyfélszolgálati Irodák, Értékesítési pontok), azok nyitvatartási idejében.

b) telefonon: (x00) 0-000-0000, külföldrôl is hívható telefonszámon nyitvatartási idôben.

Az irodák címe, és nyitvatartási valamint a telefonos ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/ elerhetosegek.html linken található

3.2. Ügyfeleink írásbeli panaszaikat az alábbi csatornákon tehetik meg:

a) személyesen vagy más személy által az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján;

b) postai úton: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Központi Panasziroda, 1813 Budapest, Pf. 245

c) telefaxon: (x00) 0-000-0000

d) elektronikus úton a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxx linken elhelyezett on-line panaszbejelentôn vagy a xxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen

e) adatkezelési ügyekben elektronikusan a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx oldalon vagy az xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen

4. Jogorvoslati fórumok

4.1. A fogyasztónak nem minôsülô ügyfél, panaszának a biztosítóhoz történô benyújtását követôen jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).

4.2. A biztosító adatkezelését érintô panaszok esetén nyitva álló jogorvoslati lehetôségek

A biztosító adatkezelését érintô adatvédelmi panasz esetén, amennyiben az ügyfél a biztosító adatkezeléssel összefüggô panaszra adott válaszával nem ért egyet, 30 napon belül bírósághoz, illetve ha a panasz adatkezeléssel összefüggô tájékoztatás, helyesbítés, zárolás vagy törlés biztosító általi megtagadásával függ össze, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulhat.

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/X. Telefon: (x00) 0-000-0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx

Bôvebben a xxx.xxxx.xx honlapon kaphat tájékoztatást.

XXII. A BIZTOSÍTÓ FŐBB ADATAI

Név: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

Székhely állama: Magyarország

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

Felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti szerv székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.

A Biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A jelentés kötelezô tartalma a Biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx) tekinthetô meg.

A szerzôdés nyelve magyar.

A biztosítás Általános, illetve Xxxxxxx feltételeiben nem szabályozott kérdéseiben a Polgári Törvénykönyv és a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

XXIII. ZÁRADÉKOK

1. Az adott biztosítási szerzôdésre érvényes záradékok az ajánlaton és a kötvényen feltüntetésre kerülnek.

1.1. Kiemelt kockázatú áruk fuvarozási záradéka

Jelen záradék alapján a fedezet kiterjed a biztosítási szerzôdésben (ajánlat, adatközlô, kötvény) megjelölt kiemelt kockázatú áruk a) valamint b) pontokban foglaltak betartásával történô szállítására.

A kiemelt kockázatú áruk szállítása során a fuvarozó köteles az alábbi szabályok betartására:

a) a szállítás során, illetve a szállítmány címzettnek történô kiszolgáltatásáig ôrzött telephelyen, illetve parkolóban lehet leparkolni;

b) a szállítás csak és kizárólag dobozos (zárt) felépítményû, vagy biztonsági ponyvával felszerelt tehergépkocsival, illetve pótkocsival történhet.

Amennyiben a káresemény a 2. pontban felsorolt szabályok be nem tartása miatt, vagy a szabályok be nem tartásával összefüggésben következik be, a Biztosító a kárt nem téríti meg.

A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az utcán, vagy egyéb közforgalmú helyen leállított teherautóról vagy nem biztonságos par- kolóban leállított jármûbôl eltulajdonított áru megtérítésére. A Biztosító kockázatviselése valamint a biztosítási fedezet nem terjed ki továbbá a lerakóhely közelében várakozó, illetve parkoló jármûvet ért lopás-, illetve rabláskárokra.

A fentiekben részletezett lopás- és rabláskárok esetére érvényes önrészesedés mértéke a biztosítási ajánlatban valamint kötvényben külön kerül meghatározásra.

1.2. Szabályozott hômérsékletû áruk szállítási záradéka

Jelen záradék alapján a Biztosító kockázatviselése kiterjed a szabályozott hômérsékleten szállított áruk, az ajánlaton külön feltüntetett forgalmi rendszámú gépjármûvel történô fuvarozása során bekövetkezô, az elôírt szállítási hômérséklet be nem tartásából eredô áruká- rokra is, feltéve, ha a gépjármû a hômérséklet folyamatos regisztrálására alkalmas berendezéssel van ellátva.

Nem terjed ki a fedezet arra az esetre, ha a gépjármûvön a hômérsékletregisztráló berendezés (thermoscript) nem kielégítôen mûködött.

Közvetlenül a nem megfelelô hômérsékleten történô szállítás miatt felmerülô károk esetében a Biztosított köteles igazolni a fuvaroztató által elôírt teremhômérsékletet, valamint a berakáskor és a kirakodás alkalmával mért terem– illetve maghômérsékletet.

A szabályozott hômérsékleten történô fuvarozás során bekövetkezô romláskárok esetére, vagy a nem megfelelô hômérsékleten történô szállításból eredô károk esetére érvényes önrészesedés mértéke a biztosítási ajánlatban valamint kötvényben külön kerül meghatározásra.

1.3. Bérvontatási záradék

A Biztosító kockázatviselése ezen záradék alapján kiterjed valamennyi, a biztosítási ajánlaton rendszám szerint megjelölt teherautóval és/ vagy vontatóval valamint a hozzájuk kapcsolt saját vagy bármely idegen tulajdonú pót-, illetve félpótkocsival végrehajtott fuvarozásra is.

A Biztosító kockázatviselése legkorábban a pót-, illetve félpótkocsi teherautóra/vontatóra történt kapcsolásával kezdôdik és legkésôbb a szerelvény szétkapcsolásával ér véget.

A biztosítás díjszámítása a vontatók és tehergépkocsik száma alapján történik.

1.4. Élôállatok szállítására vonatkozó záradék

A Biztosító kockázatviselése jelen záradék alapján kiterjed az élôállatok szállítására az alábbiak szerint:

• Biztosító a fedezetet a záradék alapján is csak a Biztosított meghatározott állatfajtára vonatkozó szállítása esetén vállalja.

• Minden más állatfajta szállítása elôzetes írásbeli bejelentés, illetve a Biztosító általi írásbeli visszaigazolás alapján történhet. A Biztosító fenntartja a jogot arra, hogy más állatok szállításának fedezetét külön, itt nem szereplô feltételekhez kösse.

• A kötvényen feltüntetett megnevezett állatok szállítása során a Biztosító a következô jogszabályokat veszi alapul:

– 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérôl;

– 54/2004. (IV.24.) FVM rendelet az egyes élô állatok és termékek Európai Unión belüli kereskedelmével kapcsolatos állategészségügyi és állattenyésztési ellenôrzésekrôl;

– 88/2008.(VII.18.) FVM rendelet az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó mûveletek közbeni védelmére vonatkozó 1/2005/EK rendelet végrehajtásáról.

A Biztosító az állatok szállítása során, illetve azzal összefüggésben nem téríti meg a következô károkat, illetve kárigé- nyeket:

• a magyar, illetve más országbeli hatósági állatorvos, vámhatóság, rendôrhatóság, más egyéb hatóság által okozott, illetve államigazgatási jogkörben okozott minden egyéb kárt;

• az állatszállítás során, az irányadó szállításra vonatkozó jogszabályok megsértésével okozott károkat; az irányadó szállítási szabályok megsértésére kivetett bírságot, büntetést; fertôzéssel összefüggésben elrendelt kényszervágás esetén ennek valamennyi költségét; az olyan költségeket, amelyek abból erednek, hogy a szállító nem tesz eleget az állategészségügyi hatóság határozatában foglaltaknak és ezért külön intézkedéseket kell foganatosítani;

• a szállításra alkalmatlan állatokban okozott károkat.

1.5. Jármûvek szállításra vonatkozó záradék

Jelen záradék alapján a Biztosító kockázatviselése kiterjed sértetlen állapotú új valamint használt gépjármûvek (beleértve a mezôgazdasági gépeket is) szállításával összefüggésben keletkezett, igazolt, szemlézett, dokumentált és elismert károkra is.

A Biztosított köteles a szállítás megkezdése elôtt, illetve a szállítás befejezésével a szállított gépjármû állapotáról jegyzôkönyvet felvenni, melyet az átadóval illetve az átvevôvel alá kell íratni, az esetleges sérüléseket tételesen fel kell tüntetni, továbbá az esetleges észrevételeket rögzíteni kell. A Biztosító kár esetén, illetve a kárrendezés folyamán csak az érintett felek (átadó, fuvarozó, átvevô) aláírásával ellátott jegyzôkönyvet fogad el.

A fedezet használt gépjármûvekre csak abban az esetben terjed ki, ha az átvételkor az érintett gépjármûrôl a már meglévô sérüléseket, illetve esztétikai állapotromlást az átadó és a Biztosított képviselôje (sofôr) által ellenjegyzett állapot-felvételi jegyzôkönyv rögzíti.

A Biztosító fedezete jelen záradék esetében sem terjed ki:

• autómentési tevékenység során okozott károkra;

• a szállított jármûben keletkezett elemi csapás (jégesô, vihar, felhôszakadás, földcsuszamlás, földrengés, stb.) következtében bekövetkezô, valamint a szállítás során keletkezett karcolás, horpadás és esztétikai sérülések káraira;

• a szállítandó gépjármûnek autódaruval, vagy más emelési móddal történô fel-, illetve leemelésére, illetve az ezen mûveletek során okozott károkra;

• a szállított jármûvek értékcsökkenésébôl adódó kárigényekre.

A kártérítés alapja a káridôpontban érvényes Eurotax Katalógus szerinti – a jármû paramétereinek (kor, futásteljesítmény, stb.) megfelelô

– avult érték, a munkagépek esetében a beszerzési érték, használt mezôgazdasági gépek esetében a mûszaki avult érték.

1.6. Gépek, berendezések pótlási záradéka

Egy biztosított gép vagy berendezés bármely részében a jelen szerzôdés szerinti biztosítási esemény által okozott kár esetén a Biztosító által fizetett összeg nem haladhatja meg a sérült rész(ek) pótlásának vagy javításának, (ideértve az alkatrész szállításának, illetve a sze- relésnek) a költségét. Az esetleges vámköltségeket a Biztosító csak abban az esetben téríti meg, amennyiben az ilyen jellegû költségre vonatkozó biztosítási fedezetet a Szerzôdô illetve Biztosított a szerzôdés létrejöttekor igényelte és arra a Biztosító fedezetet vállalt.

A Biztosító által nyújtott pénzbeli szolgáltatás felsô határa minden esetben a teljes gép számlaszerinti értékének és az elôzôekben felsorolt költségeknek az együttes összege, azzal a kitétellel, hogy a Biztosító a költségeket a sérült gép értékének, valamint a teljes biztosított szállítmány értékének egymáshoz viszonyított aránya szerint téríti meg

1.7. Mûködési zavar záradék

A szállított áru mechanikai, elektromos vagy elektronikai mûködési rendellenességbôl eredô veszteségek vagy károk kizártak a biztosítási fedezetbôl, kivéve, ha az áru vagy a csomagolás a szállítás során sérült, és a mûködési zavar ezen sérülésre visszavezethetô.

1.8. Csomagolatlan árukra vonatkozó záradék

A fedezetbôl automatikusan kizárásra kerülnek az alábbi káresemények: rozsdásodás, oxidáció, elszínezôdés, nedve- sedés, foltosodás, karcolódás, morzsolódás, horpadás, rongálás és az esetleges újrafestés költségei.

2. Fogalmi meghatározások a záradékok által hivatkozott árukra vonatkozóan

2.1. Elektronikai árunak tekintendôk a kép- és hangátvételre, azok továbbítására, lejátszására vagy rögzítésére alkapmas híradástechnikai eszközök és tartozékaik, többek között az alábbiak: televízió, mûholdvevô bel- és kültéri egysége, rádió, telefon, mobiltelefon valamint annak alkatrészei és tartozékai, hanglemez- és audio CD lejátszó, DVD és egyéb formátumú digitális adathordozó-lejátszó, házimozi berendezés, videó, fényképezôgép, számítógép, laptop, vetítô, fénymásoló, audio-, videó- és mágnesszalagok, audio- és videó CD-k, DVD-k, bakelitlemezek.

Vonatkozó záradék: Kiemelt kockázatú áruk fuvarozási záradéka

2.2. Mûszaki árunak tekintendôk az elektronikai egységet nem tartalmazó félkész és késztermékek, alapanyagok, végsô fogyasztásra szánt berendezések, autóipari alkatrészek és termékek, beleértve az autógumit, az autóüveget, és autókábeleket.

Vonatkozó záradék: Kiemelt kockázatú áruk fuvarozási záradéka

2.3. Jövedéki árunak tekintendôk a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott jövedéki termékek, úgy mint többek között az ásványolaj, az alkoholtermékek, a sör, a bor, a pezsgô, a köztes alkoholtermék és a dohánygyártmány a 2003. évi CXXVII. 3.§. (2) bekezdése alapján.

Vonatkozó záradék: Kiemelt kockázatú áruk fuvarozási záradéka

2.4. ADR-es áruknak tekintendô az 1957. szeptember 30-án kelt. Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) által meghatározott veszélyes anyag és tárgy.

2.5. Szabályozott hômérsékleten szállítandó árunak minôsül az a termék, amely állagának megôrzéséhez meghatározott hômérsékleti tartomány fenntartását igényli a teljes szállítási folyamat során.

Ilyenek a hûtött, fagyasztott és romlandó termékek, az élelmiszeripari és gyógyszeripari termékek egyaránt. Vonatkozó záradék: Szabályozott hômérsékletû áruk szállítási záradéka

2.6. Jármûnek minôsülnek a gépjármûvek, nyergesvontatók, pótkocsik és félpótkocsik, az 1949. szeptember 19-én kelt Közúti Közlekedési Egyezmény 4. Cikke meghatározása szerint.

Vonatkozó záradék: Jármûvek szállításra vonatkozó záradéka

2.7. Túlméretes/Útvonalengedély-köteles árunak minôsül az az áru, melynek szállítása olyan jármûvel lehetséges, amelynek terhelése, illetve mérete a jármûvön lévô rakományt is figyelembe véve a külön jogszabályban meghatározott értékeket meghaladja.

2.8. Gépnek minôsül minden olyan eszköz vagy szerkezet, amely az anyag mozgatására vagy megmunkálására (szerszámgép), esetleg energiatermelésre alkalmas (erôgép). Mûködése mechanikai elvre vezethetô vissza. A szerszámmal szemben jellemzi az, hogy felépítése bonyolult, több mozgó alkatrészbôl áll, amelyek egyfajta mechanikai elven történô együttes munkájához külsô energiaforrás szükséges. A gépek típusai a teljesség igénye nélkül az alábbiak: egyszerû gépek, mechanikai alkotórészek és kapcsolatok, órák, gázkompresszorok és szivattyúk, hôerôgépek, turbinák, szárnyprofilok, elektronikus gépek, stb.

Vonatkozó záradék: Gépek, bernedezések pótlási záradéka