SIGNAL PLUSZ DIÁKBIZTOSÍTÁS

Jelen általános szerződési feltételek a Polgári Törvénykönyv- ről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a a biztosítási tevékeny- ségről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) szabályai alapján jöttek létre. Jelen feltételek szerint létrejövő biztosítási szerző- désre a magyar jog irányadó.

Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 4. sz. melléklete A) részének megfelelő ügyféltájékoztatónak is minősülnek. Az ügyféltájékoztatónak minősülő részek a szövegben dőlt betű- kkel olvashatóak.

A Biztosító mentesülésének szabályai, a biztosító szol gáltatása korlátozásának a feltételei, az alkalmazott ki zárások, a Ptk. rendelkezéseitől, a szerződésre vonatko zó rendelkezésektől, a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vastagított betűvel szedettek.

Társaságunk cégneve: SIGNAL IDUNA Biztosító Zártkörű- en Működő Részvénytársaság

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.

Cégjegyzék száma: 00-00-000000

Tulajdonosa: SIGNAL IDUNA Holding (Németország) Központi ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Telefon: (000) 000 0000

Egyéb elérhetőség: xxxx@xxxxxx.xx, xxx.xxxxxx.xx

Felügyelő hatóság: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyele- tével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank

Felhívjuk figyelmét, hogy a Ptk. 6:7§ (4) bekezdése alapján az írásra, illetve olvasásra való képesség hiá- nya esetén (látássérült állapot okán) a szerződés érvé- nyességéhez további követelmények teljesülése szük- séges. Ügyfeleinknek lehetősége van a biztosító felé (írásban vagy telefonon keresztül) jelezni az esetleges, a fogyatékossággal összefüggő speciális igényeit. Kérjük, jelezze ennek fennálltát a biztosítónak vagy biztosításközvetítőjének.

A bejelentéshez használható formanyomtatvány a xxx.xxxxxx.xx oldalon található. Amennyiben ezt nem kívánja jelezni, úgy speciális igényeit nem áll módunkban figyelembe venni.

A szerződési feltételek a 2018. február 23-a után létrejövő SIGNAL PLUSZ DIÁKBIZTOSÍTÁS szerződéseire érvényesek, feltéve, hogy a szerződést a SIGNAL PLUSZ DIÁKBIZTOSÍ- TÁS Általános Szerződési Feltételekre (továbbiakban: ÁSZF) hivatkozással kötötték. Nem alkalmazandók az ÁSZF egyes pontjai akkor, ha azok alkalmazását a kiegészítő feltételek ki- fejezetten kizárják.

1. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen szabályzat szempontjából biztosítási eseménynek minősülnek a kiegészítő biztosítási feltételekben részletesen meghatározott események.

1.2. Biztosítási esemény kizárólag a kockázatviselés időtar- tama alatt, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül bekövetkezett, váratlan baleset vagy betegség, illetve annak következménye.

1.3. Baleset fogalma: jelen biztosítási szerződés szempont- jából balesetnek minősül a biztosított akaratán kívül fellépő, olyan, egyszeri hirtelen külső behatás, amelynek következté- ben az emberi szervezet anatómiai szerkezetében változás kö- vetkezik be és az így létrejött elváltozás szakorvosilag igazolt módon sérüléssel jár.

Jelen biztosítási szerződés feltételei szempontjából nem mi- nősül balesetnek a betegségből eredő sérülés, a megemelés, a rándulás, habituális ficam, a patológiás törés, a fertőzés, a ro- varcsípés, a fagyás, a napszúrás, a nap általi égés és a hőguta.

1.4. Betegségek nem minősülnek balesetnek.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

2.1. Szerződő: a biztosítóval szerződést kötő fél, aki a biz- tosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal és a szerződéssel kapcsolatosan a jognyilatkozatok megtételére jogosult.

A szerződő lehet oktatási vagy nevelési intézmény, illetve olyan természetes személy, aki a biztosított vagy kiskorú biztosított esetén annak törvényes képviselője meghatalmazása alapján gyermekek részére diákbiztosítást köt (minimum 5 fő esetén). Biztosítási szerződést az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt sze- mély javára köti meg.

2.2. Biztosított: biztosítottak lehetnek bölcsődések, óvodá- sok, oktatási intézmények nappali tagozatos tanulói, hallgatói. Levelező, valamint esti tagozatosokra, átképzésben résztve- vőkre nem lehet megkötni a biztosítást.

A biztosítottak biztosítási szerződésbe való belépési kora 2 és 23 év közötti lehet. A biztosító a biztosított biztosítási szerző- désbe való belépési korát úgy állapítja meg, hogy a biztosítás kezdetének évszámából levonja a biztosított születésének év- számát.

2.3. Kedvezményezett: a biztosító szolgáltatására jogosult személy, aki lehet:

– a szerződésben megnevezett személy, vagy

– a biztosított (kiskorú biztosított esetén a szolgáltatási ösz- szeg kifizetése a mindenkor hatályos magyar jogszabályok alapján történik, vagy örököse, ha a szerződésben kedvez- ményezettet nem jelöltek meg, vagy a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában. A szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvez- ményezett helyett – a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatko- zatával – a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor

más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosí- tott a szerződő fél, akkor a kedvezményezett jelöléséhez, illetve módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezé- se előtt elhalálozik. Ilyen esetben a biztosított vagy a bizto- sított örököse a kedvezményezett, ha új kedvezményezet- tet nem neveznek meg.‌‌‌‌

Azonos biztosítási szolgáltatásra több kedvezményezett is jelölhető a kedvezményezettekre jutó százalékos mérték egyidejű megjelölésével. Amennyiben a százalékos mérté- kek együttes összege nem pontosan 100 százalék, akkor a biztosító a kedvezményezettek között a kedvezményezés arányában osztja szét a teljes biztosítási összeget.

Abban az esetben, ha a szolgáltatás kedvezményezettje(i) a biztosított örököse(i), akkor a biztosító a szolgáltatási össze- get a hagyatéki végzésben feltüntetett örökösödési arány- ban fizeti ki az örökös(ök)nek.

2.4. Fogyasztó: olyan természetes személy, aki önálló foglal- kozása, üzleti tevékenysége körén kívül jár el.

3. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYBA- LÉPÉSE, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

3.1. A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító írásbeli megállapodása alapján jön létre úgy, hogy a szerződő ajánla- tot tesz a biztosítónak a szerződés megkötésére. A biztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához – ha a szerződő fél és a biztosított nem azonos – a biztosított vagy törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulása szükséges.

A szerződés létrejön, ha a biztosító az ajánlat alapján biztosí- tási kötvényt állít ki.

3.2. A biztosítási szerződés akkor is létrejön – a biztosítási aján- latba foglalt tartalommal –, ha a biztosító az ajánlatra, az ajánlat a biztosító vagy képviselőjének történő átadásától számított 15 napon belül – ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizs- gálatra van szükség, 60 napon belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlaton a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogsza- bályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendsze- resített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Az előző bekezdés szerinti esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

3.3. A biztosító által feltett kérdésekre adott válaszokkal a biz- tosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A biztosító az ajánlat elfogadása előtt kockázatelbírálást végezhet, melynek során a biztosított orvosi vizsgálatát, illetve egyéb írásos nyi- latkozatait kérheti. A biztosító jogosult az így tudomására jutott adatokat ellenőrizni. A kockázatelbírálás eredményétől függő- en a biztosító az ajánlatot elfogadja vagy elutasítja, illetve az ajánlatra módosító javaslatot tesz. Az ajánlat esetleges eluta- sítását, illetve a módosító javaslatot a biztosító nem köteles megindokolni.

3.4. Az orvosi vizsgálaton részt vett biztosított az egészség- ügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében jogosult a vizsgálati eredményeket az egészségügyi szolgáltatónál meg- ismerni.

3.5. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásá- ról és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növeke- dését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerző- dést 30 napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem vá- laszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a mó- dosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

3.6. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító e jogát a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

3.7. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szer- ződés lényeges kérdésben eltér a biztosító szerződési feltéte- létől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a ja- vaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem vála- szol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kéz- hezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

3.8. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvételét követően 15 napon be- lül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkal- mazható, ha a biztosító az eltérésekre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmával jön létre.

3.9. A biztosított nyilatkozatai, valamint a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai az ajánlat részét képezik.

3.10. Érvényesen létrejött szerződés esetén a biztosító koc- kázatviselése a biztosítás első vagy egyszeri díjának megfize- tését követő nap 0. órájakor kezdődik. Ha a felek a díj megfi- zetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, akkor a kockázatviselés a halasztásban megjelölt időpont 0. órájakor kezdődik.

3.11. A biztosító a biztosítási szerződéshez egészségi nyilat- kozatot nem kér.

4. A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK, A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI

4.1. A biztosítás határozott időre, 1 évre köthető.

4.2. A biztosítási szerződés lejáratkor szűnik meg.

5. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ ÉS A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

5.1. A biztosítási összeg egy szerződésben valamennyi bizto- sított esetében azonos.

5.2. A biztosítás díja éves díj. Az év közben belépő diákokra is az éves díj vonatkozik.

6. KÉSEDELMES DÍJFIZETÉS

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos pót-

határidő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkö- vetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.‌‌‌‌

7. ÚJRA ÉRVÉNYBE HELYEZÉS (REAKTIVÁLÁS)

A szerződés nem reaktiválható.

A SZERZŐDÉS ALANYAINAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

8. KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

8.1. A szerződő és a biztosított köteles a biztosítóval a szer- ződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt közölni, amelyet ismert, vagy is- mernie kellett. Az ajánlattételkor írásban feltett kérdésekre adott, a valóságnak megfelelő válasszal a felek a közlési kö- telezettségüknek tesznek eleget. A közlésre és változás be- jelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körül- ményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval kö- zölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

8.2. Fogyasztóval kötött szerződés esetén, ha a szerződés több személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbeje- lentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a válto- zás bejelentésre irányuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.

8.3. A szerződő és a biztosított köteles a szerződés tartama alatt írásban bejelenteni a szerződés tartama alatt beálló lé- nyeges körülmények változását a változás bekövetkezésétől számított 5 munkanapon belül, az elérhetőségekben, szemé- lyi adatokban és a biztosított személyek körében bekövetke- zett változást haladéktalanul.

A jognyilatkozatokat és a bejelentéseket a biztosító csak ak- kor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azt írásban juttatták el a biztosítóhoz az alábbi módok egyikén:

e-mail: xxxx@xxxxxx.xx telefon: 00 0 000 00 00

fax: 00 0 000 0000

postacím: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. 1519 Budapest, Pf. 260.

8.4. Amennyiben a szerződő és a biztosított a változás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályok irány adóak.

8.5. A biztosított egészségi állapotával, foglalkozásával, szaba- didős tevékenységével kapcsolatosan baleseti kockázatának elbírálása érdekében a biztosító jogosult kérdéseket feltenni, továbbá orvosi vizsgálatot és egészségi nyilatkozat kitöltését is kérheti.

8.6. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító szolgál tatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményeket a szerződéskötéskor

a biztosító ismerte, vagy az nem volt kihatással a biztosí tási esemény bekövetkeztére.

9. A BIZTOSÍTOTT EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEI

9.1. A baleset után a biztosítottnak haladéktalanul orvosi se- gítséget kell igénybe venni és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejeztéig folytatni kell, gondoskodni kell a baleset következményeinek – a lehetőség szerint – elhárításáról és enyhítéséről.

9.2. A biztosító előírhatja, hogy a biztosított a biztosító által megnevezett orvosokkal indokolt esetben megvizsgáltassa magát.

10. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG, TITOKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK Jelen Titoktartási kötelezettség tájékoztató a jelen általános szerződési feltételek kiadáskor hatályos Bit-nek megfelelően került beillesztésre. A xxx.xxxxxx.xx honlapon elérhető a min- denkor aktuális Bit-nek megfelelő Titoktartási tájékoztató.

10.1. A BIZTOSÍTÁSI TITOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

I. (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügy- feleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a bizto- sítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatáro- zott egyéb cél lehet.

I (2) Az (1). pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elő- zetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása ese- tén részére nem nyújtható előny.

I (3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a Bit. másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcso- latos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

II. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészség- ügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban Eüak.) megha- tározott egészségügyi adatokat a biztosító a I (1). pontban meg- határozott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásával kezelheti.

III. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a. a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képvi- selője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan meg- jelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

c. a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás le- folytatása keretében ismeri meg.

IV. (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b. a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által ki- rendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró va- gyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideigle- nes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, fel- számolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szol- gálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e. IV (2) pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigaz- gatási szervvel,

j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a tit- kosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, vala- mint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető köt- vénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást ve- zető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántar- tásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m. az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megál- lapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Iro- dával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kárta- lanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kár- képviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továb- bá a könyvvizsgáló feladatok ellátásához szükséges ada- tok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok és az Eu- rópai Unió közvetlen aktusai által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító

székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok és az Európai Unió közvetlen aktusai által támasztott köve- telményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harma- dik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósággal,

s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló minisz- teri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bo- nus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrár- kár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szerv- vel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpoliti- káért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal szem- ben, ha az a)-j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolá- sának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

IV (2) A IV. (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok meg- tartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifize- tésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezett- ség terheli.

IV. (2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szem- ben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

IV. (3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

IV. (3a). Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosí- tó által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény

alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

IV. (4) A biztosító vagy a viszontbiztosító a IV (1). valamint a IV.(6) pontokban, a II. pontban, a VI. és a VII pontokban megha- tározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

IV (5). A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a IV (1). pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

IV (6). A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség,

továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájé- koztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoak- tív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetség- ben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b. a büntető törvénykönyvről szóló 2012 évi C törvény (Btk.) szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készíté- sének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaélés- sel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény- nyel van összefüggésben.

IV (7). A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

IV (8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet eseté- ben a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

IV (9). Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. tv. (Hpt.) 164/B. § szerinti adattovábbítás.

V. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a. a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvál- lalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresé- sének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b. a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás- ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatá-

rozott pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni politi- kához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.

VI. (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a vi- szontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszont- biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szerve- zethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában a szemé- lyes adatok harmadik országba való továbbítására vonat- kozó előírásoknak megfelel.

VI (2). A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagál- lamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adatto- vábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

VII (1). Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a. az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b. fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék- helye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a fel- ügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c. a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvég- zése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d. a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdeké- ben történő adatátadás.

VII (2). A VII (1). pontban meghatározott adatok átadását a biz- tosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivat- kozva nem tagadhatja meg.

VIII (1). Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő szemé- lyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a II. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

VIII (2). A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a IV (1). pont b), f) és j) pontjai, illetve a IV (6). pont alapján végzett adattovábbításokról.

VIII (3). A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jog- viszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

IX (1). A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, amed- dig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

IX (2). A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződés- sel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése eseté- ben az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

IX (3). A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsoló- dó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

IX (4). Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok te- kintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a bizto- sítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

10.2. A BIZTOSÍTÓ ÉS A VISZONTBIZTOSÍTÓ ÜZLETI TITKA

X. A biztosító, a viszontbiztosító, valamint ezek tulajdonosa, a biztosítóban, a viszontbiztosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, egyéb vezető, valamint a biz- tosító és a viszontbiztosító alkalmazottja, megbízottja köteles a biztosító és a viszontbiztosító működésével kapcsolatban tudo- mására jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül – megőrizni.

XI. (1) A X. pontban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) Felügyelettel,

b) nemzetbiztonsági szolgálattal,

c) Állami Számvevőszékkel,

d) Gazdasági Versenyhivatallal,

e) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Xxxxxxx által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,

f) vagyonellenőrrel,

g) Információs Központtal,

h) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott tá- mogatást igénybe vevő biztosítottak esetében – az agrár- kár-megállapító szervvel, agrárkár-enyhítési szervvel, mező- gazdasági igazgatási szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

szemben.

XI (2) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a biztosító által az adó- hatóság felé történő adatszolgáltatás a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez. XI (3) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továb- biakban: EBFH) felé történő adatszolgáltatás, az európai fel- ügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyug- díj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) megfelelően.

XI (4) A X pontban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn

a) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

b) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kiren- delt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, valamint az önkormányzati adósság- rendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.

XI (5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a biztosítókról és a viszontbiztosítókról egyedi azonosításra alkal- mas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatás- vizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.

XI (6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Információs Központ által végzett adattovábbítás.

XII (1) Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

XII (2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat az e törvényben meghatá- rozott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személy- nek és feladatkörön kívül nem használható fel.

XII (3) Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére köz- vetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

10.3. A BIZTOSÍTÁSI TITOKRA ÉS AZ ÜZLETI TITKOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

XIII (1) Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszű- nése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

XIII (2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatko- zással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvá- nosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó adat- szolgáltatási kötelezettség esetén.

XIII (3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (Ptk.) fog- laltakat kell megfelelően alkalmazni.

XIV (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a biztosító tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügy- félkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a XIV (2) bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.

XIV (2) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt mű- ködő biztosító ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult kor- látozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást.

XIV (3) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt mű- ködő biztosító az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően kö- teles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. Az írásbeli tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelé- sének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.

10.4. A FATCA-TÖRVÉNY ALAPJÁN FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGEK

XV (1). A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Je- lentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen fejezet tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatko- zásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-tör- vényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illető- ségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

XV (2). Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennál- ló adatszolgáltatási kötelezettségéről,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről. XV (3). Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

10.5. A PÉNZÜGYI SZÁMLÁKKAL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS ÁTVILÁGÍTÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGEK

XVI (1). Az Aktv. szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Ma- gyar Pénzügyi Intézmény (ezen fejezet alkalmazásában a továb- biakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (ezen alcím alkal- mazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetősé- gének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiak- ban: illetőségvizsgálat).

XVI (2). Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyisé- geiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges

– elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

XIV (3). Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az in- tézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésé- től számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

10.6. A VESZÉLYKÖZÖSSÉG VÉDELME CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ ADATÁTADÁS

XVII (1). A biztosító (e fejezet alkalmazásában: megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érde- kében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogsza- bályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e fejezet alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a I (1). pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sa- játosságainak a figyelembevételével – kezelt és a XVII (3).- (6) pontokban meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

XVII (2). A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfele- lő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatá- rozott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

XVII (3). A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és

2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágaza- tokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azo- nosító adatait;

b. a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kocká- zattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c. az a. pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e pontban meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adato- kat;

d. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megköté- sével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatokat; és

e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

XVII (4). A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szer- ződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b. a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jo- gok beazonosításához szükséges adatokat;

c. a b. pontban meghatározott vagyontárgyakat, követelése- ket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megköté- sével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatokat; és

e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

XVII (5). A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés telje- sítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a káro- sult személy azonosító adatait;

b. a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a XVII (4). pont b-e. pontjában meghatá- rozott adatokat;

c. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a sze- mélyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfel- vételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészsé- gi állapotára vonatkozó adatokat;

d. a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő sze- mélyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a szemé- lyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e be- kezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat. XVII (6). A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerző- dés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító ada- tai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész

10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a. az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideért- ve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekö- vetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b. az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfel- vétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

XVII (7). A XVII (1) pontban meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az XVII (1). pontban meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

XVII (8). A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

XVII (9). Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biz- tosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés XVII (8). pontban meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvé- nyesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

XVII (10). Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

XVII (11). A megkereső biztosító a XVII (1). pontban meghatá- rozott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, to- vábbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érin- tett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti. XVII (12). Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a XVII (8)- XVII (10). pontokban meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

XVII (13). A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a XVII (1). pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

XVII (14). A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

XVIII (15) Ha az ügyfél a személyes adataihoz való hozzá- férést kér és a megkereső biztosító – a XVII (9). és XVII (10). pontban meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a ké- relemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoz- tatni a kérelmezőt.

XVIII (1) A biztosítók – az 1. melléklet A) rész 3-6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolat- ban – a biztosítási szerződés vonatkozásában – a veszélykö-

zösség érdekeinek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biz- tosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések kiszűrése cél- jából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza

a) a szerződő személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

c) az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy va- gyontárgyat érintő korábbi biztosítási eseményekre vonat- kozó adatokat; és

d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

XVIII (2) A biztosító az XVIII (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követő harminc napon belül to- vábbítja az Adatbázisba.

XVIII (3) A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvá- sa érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződés- ben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.

XVIII (4) Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylő biztosítónak.

XVIII (5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonat- kozásában, továbbá az Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vo- natkozásában, amely a jogszabálynak megfelelő igényléssel fordul hozzá.

XVIII (6) Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt ada- tokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.

XVIII (7) Az Adatbázis kezelője – amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetsé- ges – a hozzá intézett, a IV (1) bekezdés b), f), q) és r) pontjában, illetve a XVIII (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő igénylése- ket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ága- zatok művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosí- tók számára. Az Adatbázis kezelője az igénylés továbbításáról az igénylőt egyidejűleg köteles tájékoztatni.

XVIII (8) Az igénylő biztosító az igénylés eredményeként ka- pott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vo- natkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatok- kal a XVIII (3) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

XVIII (9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelős.

XVIII (10) A XVIII (1) bekezdésben meghatározott adatok a XVIII

(11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vé- telt követő öt évig kezelhetők.

XVIII (11) Biztosítási szerződés létrejötte esetén az XVIII (1) be- kezdésben meghatározott adatok a szerződés fennállása alatt, a szerződésből származó igények elévüléséig kezelhetők az XVIII (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szer- ződés megszűnésének és a szerződésből származó igények

elévülésének tényéről a biztosító tájékoztatja az Adatbázis ke- zelőjét.‌‌‌‌‌‌

XVIII (12) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az ada- tigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvé- telt követő kilencven napig kezelheti.

XVIII (13) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvé- nyesítéséhez szükséges, az adatkezelés XVIII (12) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvé- nyesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig. XVIII (14) Ha az igénylés eredményeként az igénylő bizto- sító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

XVIII (15) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az ada- tigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az XVIII

(1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.

XVIII (16) Az igénylő biztosító a XVIII (3) bekezdésben megha- tározott igénylésről, az abban szereplő adatokról, továbbá az igénylés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt lega- lább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az Infotv.-ben szabályozott módon tájékoztatja.

XIX (1) A XVII (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a XVIII (1) be- kezdésében meghatározott biztosítási ágazatokat művelő biz- tosítók megállapodást megelőző piaci részesedés szerint szá- mított kétharmada megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a működésében történő részvétel feltételeiről és az Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről.

XIX (2) Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az Adatbázisba to- vábbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetősé- gét az érintett szerződések feltételeiben meghatározzák.

11. A SZEMÉLYES ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ TUDNIVALÓK

A személyes adatok kezelésével kapcsolatos teljes körű tájé- koztató jelen szerződési xxxxxxxx X. számú függelékében található.

SZERZŐDÉSRE JELLEMZŐ ÉRTÉKEK MÓDOSÍTÁSA

Az balesetbiztosítási szerződést érintő változásokról a biztosí- tó az internetes honlapján (www. xxxxxx.xx) nyújt tájékoztatást.

12. A SZERZŐDÉS VISSZAVÁSÁRLÁSA, DÍJMENTES LESZÁLLÍTÁSA, KÖTVÉNYKÖLCSÖN, MARADÉKJOGOK

A biztosítási szerződés maradékjogokkal nem rendelkezik, így nem visszavásárolható, és nincs lehetőség díjmentes leszál- lításra, illetve szolgáltatási előleg (kötvénykölcsön) felvételére sem.

13. EGYÉB VÁLTOZÁSOK BEJELENTÉSE

A szerződés tartama alatt bekövetkezett lakcímváltozást, sze- mélyi adatokban bekövetkezett változást, illetve egyéb, a koc- kázatvállalás szempontjából lényeges változást (pl. verseny-

szerű sport- és veszélyes hobbytevékenység megváltozása) mind a szerződőnek, mind a biztosítottnak 5 munkanapon belül írásban közölnie kell a biztosítóval.

14. ORVOSI VIZSGÁLAT, EGÉSZSÉGI NYILATKOZAT, VÁRAKOZÁSI IDŐ

14.1. A biztosító a szerződés megkötéséhez kérheti az általa összeállított egészségi nyilatkozat(ok) kitöltését valamint a biz- tosított egészségi állapotának vizsgálatát.

14.2. A biztosító várakozási időt nem köt ki.

15. A SZERZŐDÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA

A biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatviselése – ez- zel ellentétes szerződéses kikötés hiányában egyaránt kiterjed belföldön és külföldön bekövetkezett biztosítási eseményekre.

16. NEM BIZTOSÍTHATÓ SZEMÉLYEK

16.1. Nem biztosíthatóak a súlyos idegbetegek, az elme betegek és az állandó gondozásra szorulóak. Állandó gondozásra szorulónak tekintendő, aki mindennapi élet viteléhez állandóan és tartósan külső segítséget kény szerül igénybe venni.

16.2. Nem biztosíthatóak a hivatásos sportolók, akik a sportolást jövedelemszerzés céljából végzik.

16.3. Nem biztosíthatóak a 24. életévüket betöltött sze mélyek.

16.4. Nem biztosíthatóak az alábbi személyek:

– a magyar társadalombiztosítási szerv határozata alap xxx xxxxxxxxx fokú maradandó egészségkárosodással bír,

– idült szív és keringési rendszeri betegségben szen ved,

– vérzékeny,

– inzulinfüggő (I. típusú) cukorbetegségben szenved,

– mániás depressziós/bipoláris affektív zavarban szen ved,

– vak,

– epilepsziás megbetegedésben szenved,

– rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenved/ szenvedett,

– krónikus és/vagy alkoholos megbetegedésben szen ved

– Myastenia gravis megbetegedésben szenved

– diagnosztikai vizsgálattal alátámasztottan demielini zációs tünetekkel rendelkezik

– dialízis kezelésben részesül,

– Alzheimerkórban szenved,

– skizofrén,

– Parkinsonkórban szenved,

– diagnosztizált sclerosis multiplex betegségben szen ved,

– HIVfertőzött,

– sokízületi gyulladásban szenved,

– csontritkulás megbetegedésben szenved,

– egyensúlyi zavarban szenved,

– aki a biztosítás megkötését megelőző egy évben olyan balesetet szenvedett, amely miatt szakorvos által iga zoltan 30 napot meghaladóan betegállományban volt.‌

16.5. Nem biztosítható személyekre vonatkozóan biztosítási szerződés nem köthető.

16.6. Ha a biztosított a biztosítási szerződés tartama alatt válik biztosíthatatlanná, az adott biztosítási időszak utolsó napjával megszűnik a szerződés. Ezen időszakban a biztosító teljesítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a biztosítási esemény bekövetkezése és a biztosított állapota között nincs ok-okozati összefüggés.

17. A BIZTOSÍTÁSI VÉDELEMBŐL KIZÁRT KOCKÁZATOK

Nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi esemé nyekre:

17.1. Az elme és tudatzavarban bekövetkezett balesetek esetén akkor, ha az ittasságon, kábító illetve bódító sze rek fogyasztásán alapul, valamint agyvérzés, epilepsziás roham és egyéb, a biztosított egész testére kiterjedő gör csös roham következtében bekövetkező balesetek. Ha az említett roham olyan baleset következménye, amelyre a kockázatviselés kiterjed, a biztosítási védelem fennáll.

17.2. A biztosított testén saját maga, vagy hozzájárulásá val mások által végzett gyógyító célú kezelés és beavat kozás folytán előidézett testi károsodás, amennyiben erre nem valamely biztosítási esemény miatt került sor.

17.3. A biztosítottat ért szívinfarktus folytán bekövetkező balesetek. A szívinfarktus semmilyen körülmények között nem tekinthető baleseti következménynek.

17.4. Háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgárháború, határvillongás, forradalom, zendülés, puccs vagy puccs kísérlet, népi megmozdulás során bekövetkezett balese tek, függetlenül attól, hogy aktív vagy passzív részvételről volt szó.

17.5. Felkelésben, lázadásban, zavargásban való részvé tel, kivéve, ha erre belföldön valamilyen hivatali vagy köz szolgálati kötelesség teljesítése közben került sor.

17.6. Légi jármű pilótájaként vagy légi jármű személyzete ként elszenvedett, valamint légi járművel folytatott egyéb hivatás gyakorlása közben bekövetkezett balesetek.

17.7. Öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísérlete.

17.8. Megemelés, habituális ficam, patológiás törés.

17.9. Napszúrás, hőguta, fagyás kivéve, ha az baleset kö vetkezménye.

17.10. Veszélyes sport és egyéb célú tevékenységekből eredő balesetek:

a) autómotor sportok (pl. autocrash (roncsautó) sport, gokart, motocross, jet ski, motorcsónak sport, vízi sízés, motorkerékpár sport, rally, ügyességi verse nyek gépkocsival),

b) búvárkodás légzőkészülékkel 40 méter alá, félkezes és nyílttengeri vitorlázás, surf, vadvízi evezés,

c) hegy, illetve sziklamászás a kötelező egészségbizto sítási ellátásról szóló jogszabályok szerinti V. foktól, magashegyi expedíció, barlangászat, barlangi expe

díció, Bungee Jumping (mélybe ugrás), bázisugrás, falmászás,

d) privát, illetve sportrepülés, repülősportok (pl. ejtő ernyős ugrás, hőlégballonozás, léghajó, motoros vi torlázó repülő, paplanrepülő pilóta, siklóernyő, sikló repülő, sárkány és ultrakönnyű repülő pilóta, vitorlázó repülő).

17.11. Közvetve vagy közvetlenül radioaktív sugárzás illet ve ionizáló sugárzás (pl. röntgen) által okozott balesetek, abban az esetben, amennyiben az nem áll összefüggés ben a biztosított – munkavédelmi szabályok betartása melletti – munkavégzésével.

17.12. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka egészben vagy részben:

a) kóros elmeállapot,

b) HIVfertőzés,

c) nukleáris energia.

17.13. Fertőzések esetén fennáll a biztosítási védelem, ha a kórokozó olyan baleseti sérülés következtében kerül a szervezetbe, amelyre a kockázatviselés kiterjed. Kis mértékű bőr és nyálkahártyasérülések nem tartoznak ezen baleseti sérülésekhez. Ha a kórokozó ezen keresz tül jut a szervezetbe (azonnal vagy később), a biztosítási védelem nem áll fenn. Ez a korlátozás a veszettségre és a tetanuszra nem vonatkozik. Gyógykezelés következté ben bekövetkező fertőzésekre a biztosítási védelem nem terjed ki.

17.14. Nem minősül balesetnek a szilárd vagy folyékony anyagok okozta mérgezés, ha az szájon keresztül került a szervezetbe. Az ételmérgezés nem minősül balesetnek.

17.15. Recehártyaleválás és annak következményei nem minősülnek balesetnek.

17.16. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése azokra az eseményekre – kivéve életmentő beavatkozás esetén

– amelynek oka részben vagy egészben:

a) az esztétikai céllal végzett kezelés, sebészet és követ kezményei.

17.17. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése azokra az eseményekre, amelynek oka részben vagy egészben:

a) a lelki működés zavarai, betegségei,

b) a szűrővizsgálat, a szülőnek a gyermeke miatti kórházi tartózkodása, a biztosítottnak a szülője ápolása miatti kórházi tartózkodása,

c) a krónikus betegségek rehabilitációja, gondozása (kü lönösen geriátriai, gyógypedagógiai, logopédiai xxxxx xxx, gyógytorna, fizikoterápia, fürdőkúra, fogyókúra),

d) orvosi végzettséggel vagy működési engedéllyel nem rendelkező személy által folytatott kezelés.

17.18. A szerződés megkötése előtt már fennálló beteg ségek, illetve a szerződés megkötésének időpontjában bármely okból már károsodott, korábbi baleset vagy betegség miatt sérült vagy csonka, funkciójában korlá tozott (nem ép) testrészek és szervek a biztosításból ki vannak zárva.

17.19. A biztosított igazolt (versenyzői, sportolói licen ceszel, engedéllyel) sportolóként végzett sporttevé kenységével vannak okozati összefüggésben.

17.20. Olyan, a szervezet támasztórendszerét érintő ár talomra, melynek meglétére azadott baleseti esemény hívja fel a figyelmet. A degeneratív, ortopéd jellegű kór képek a biztosítási védelemből ki vannak zárva.‌‌

17.21. A artoszkópiával végzett térdet érintő műtétek kö vetkezményeként kialakult maradandó egészségkároso dási kockázat a biztosítási fedezetből ki van zárva.

17.22. A biztosított foglalkozásával összefüggésben be következő biztosítási események, amennyiben a biztosí tott foglalkozása:

– artista,

– búvár,

– bányász,

– építőmunkás magas építményeken (10 méteres ma gasságtól),

– fegyveres testület tagja,

– fegyveres őr,

– kaszkadőr,

– légiutaskísérő,

– pilóta (repülő, helikopter, vadászrepülő),

– pirotechnikus,

– pénzszállító autó sofőrje vagy annak kísérője,

– robbanóanyaggal dolgozó ipari munkás,

– tűzijáték és csillagszórógyártó,

– vadász,

– veszélyes anyagot szállító tehergépkocsi sofőr,

– ipari alpinista,

– mélyépítő munkás,

– állatszelidítő,

– barlangi mentő, hegyi mentő,

– hivatásos katona,

– tűzszerész.

17.23. A biztosított nem orvosi javallatra vagy nem az elő írt adagolásban szedett altató vagy nyugtatószer; illet ve gyógyszer, rendszeres kábítószer és/vagy alkoholfo gyasztás következtében történt eseményekre.

17.24. Nem téríti meg a Biztosító továbbá: bárminemű kárt, veszteséget, költséget, melynek eredménye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a terrorizmus bármilyen formájával az alábbiakban foglaltak szerint:

Kizárásra kerülnek azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási ese ményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, melyeket köz vetlenül, vagy közvetve terrorcselekménnyel, vagy annak elkövetése során közveszély okozásával, vagy ezen cse lekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbi akban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok, vagy más esemény, – tör ténjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatotte a kár bekövetkeztében. Terrorista cselekménynek minősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak előkészítésével valósulte meg

–, melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kor mány megbízásából, vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember, vagy emberek csoportja(i), amelyet minden

jel szerint azért hajtanak végre, hogy – egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befo lyásolja, vagy – a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja, vagy – melyek módja és körülményei arra en gednek következtetni, hogy azokat politikai, szociális, val lási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre. Kizárásra kerülnek továbbá azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, melyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmé nyek, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, meg előzésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

18. A KOCKÁZATVISELÉS KORLÁTOZÁSA

18.1. Balesetbiztosítási kockázatoknál hasfali és lágyék sérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a sérvet olyan kívülről jövő egyszeri, extrém behatás okoz ta, amelyre a kockázatviselés kiterjed és az nem öröklött tényezők (adottságok) következményeként jelentkezett. 18.2. Balesetbiztosítási kockázatoknál porckorongsérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha ez a gerincoszlopot ért egyszeri, extrém közvetlen mechani kus behatás, nem pedig egy korábbi, már a baleset előtt is meglevő betegség súlyosbodásának a következménye. 18.3. Balesetbiztosítási kockázatoknál belső szervek vér zései és agyvérzés esetén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek minősülő esemény okozza.

18.4. Balesetbiztosítási kockázatoknál pszichikai reak ciók okozta káros zavarok esetén a biztosítási védelem nem áll fenn.

19. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG KIFIZETÉSE ALÓL

19.1. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított halála, betegsége illetve sérülése a kedvezményezett szándékos magatartása folytán követ kezett be.

19.2. A biztosító mentesülése baleset vagy egész ségbiztosítási kockázatok esetén

A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól biztosítási kockázatok esetén, ha a balesetet, egészség károsodást szándékosan vagy súlyosan gondatlan ma gatartással

– a szerződő fél vagy a biztosított,

– velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

– üzletvezetésre jogosult tagjuk,

– alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk okozta.

19.3. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított halála, betegsége illetve sérülése:

– a kedvezményezett szándékos magatartása következ tében,

– a biztosított jogellenesen, szándékosan elkövetett bűn cselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy

– a biztosított súlyosan gondatlan magatartása folytán következett be.‌‌‌

19.4. Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül külö nösen, ha a biztosítási esemény

– a biztosított ittas állapotával (0,8 ezrelék, illetve ezt meghaladó véralkohol szint) közvetlen összefüggés ben valósul meg, vagy

– nem az orvos által javasolt, illetve nem az orvos által előírt adagolásban szedett gyógyszer, nyugtató, tu datmódosító szer hatására állt be,

– a biztosított jogosítvány nélküli vagy ittas (0,8 ezrelék) vezetése következtében áll be, vagy

– a biztosított munkavégzése során a munka és tűzvé delmi szabályok be nem tartása miatt következett be.

19.5. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét szegi meg súlyosan gondatlanul vagy szándékosan.

20. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE

20.1. A biztosított, a biztosítási szolgáltatásra igényt tartó sze- mély, illetve azok képviselője köteles a biztosítónak a biztosí- tási eseményt annak bekövetkeztétől számított 5 munkana- pon belül írásban bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

20.2. Halálesetet a bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül kell jelenteni a biztosítónak, akkor is, ha a balesetet ko- rábban már jelentették, valamint abban az esetben is, ha a teljes körű kárbejelentéshez szükséges összes dokumentáció még nem áll rendelkezésre.

20.3. Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgálta- tási igényt a baleset bekövetkeztétől számított 1 éven belül kell bejelenteni, de ebben az esetben is a biztosítási esemény bekövetkeztét a biztosítóval 5 munkanapon belül írásban kö- zölni kell.

20.4. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezé sét a szerződésben megállapított határidőben biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjá ból lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

21. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a különös feltételekben meghatározott mértékű szolgál tatást teljesít.

22. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS KIFIZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IRATOK

22.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a biztosított, illetve a szolgáltatásra jogosult a szolgáltatási kötelezettség beálltának, jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges iratokat, információkat maradék- talanul a biztosító rendelkezésére bocsátotta, továbbá lehetővé teszi azok ellenőrzését.

Amennyiben az iratokat hiányosan nyújtották be, akkor a bizto- sító az utolsó irat beérkezést követően 30 napon belül értesíti a kedvezményezettet a hiánypótlásról. A hiánypótlásra a kedvez- ményezettnek 30 nap áll rendelkezésre, ha a biztosító értesítő levelében ettől eltérően nem rendelkezik.

22.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatás igénybevételéhez, a biztosítási szolgáltatás jogalapjának és összegszerűségének megállapításához a biztosító a következő iratokat kérheti be. A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a jelen fejezetben felsorolt valamennyi dokumentum eredeti példányát is bekérje:

Valamennyi, a biztosítási esemény által kiváltott szolgál- tatáshoz szükséges dokumentumok:

a) a biztosító erre a célra szolgáló, hiánytalanul kitöltött és aláírt szolgáltatási igénybejelentő nyomtatványának erede- ti példánya,

b) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, annak bekövetkezé- sében szerepet játszó eseményre vonatkozó, illetve az az- zal kapcsolatos valamennyi ellátás orvosi dokumentációja, gyógykezelések, vizsgálatok iratai, kórházi zárójelentések, szövettani eredmények, műtéti leírások, szakorvosi iratok másolatai, beleértve az első orvosi ellátás dokumentumát is,

c) baleseti/közlekedési baleseti jegyzőkönyv, vagy rendőr- ségi baleseti jegyzőkönyv másolata (amennyiben ilyen ké- szült),

d) véralkohol vizsgálati eredmény (ha készült),

e) toxikus anyagok szedésére vonatkozó vizsgálati eredmény (ha készült),

f) amennyiben a biztosított a jármű vezetőjeként sérült meg, a biztosított vezetői engedélyének és a jármű forgalmi en- gedélyének másolatát,

g) hatósági eljárás esetén a tényállás megállapítására alkal- mas, hiteles hatósági okirat, vádindítvány vagy vádirat, bí- rósági ítélet vagy az eljárást befejező/elutasító határozat, amennyiben ilyen készült és az okirat szükséges a bizto- sítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához,

h) külföldön bekövetkezett biztosítási esemény esetén a biz- tosítási esemény körülményeiről a külföldi állami vagy ön- kormányzati hatóság és egészségügyi intézmények által kiállított okiratok hiteles magyar fordítása,

i) kiskorú kedvezményezett esetén a törvényes képviselő, illetve gyámhatóság vonatkozó nyilatkozata.

j) mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések által előírt esetekben az azonosítási adatlap, EU illetőségi nyilatkozat.

Halál, baleseti halál, közlekedési baleseti halál esetén:

• a biztosított halotti anyakönyvi kivonatának másolata,

• halottvizsgálati bizonyítvány másolata,

• boncolási jegyzőkönyv/korbonctani lelet másolata (ameny- nyiben készült és a kár elbírálásához szükséges),

• a halál okát igazoló egyéb orvosi vagy hatósági bizonyít- vány másolata,

• a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges

iratok másolata,

• halotti epikrízist tartalmazó kórházi zárójelentés,

• a halál előtti orvosi dokumentumok, ambuláns vagy fekvő- beteg kórházi kezelés esetén kórházi ambuláns kezelőlap és/vagy zárójelentés(ek) másolata,

• a háziorvos által kitöltött haláleset utáni orvosi jelentés

nyomtatvány,

• háziorvosi, illetve állományilletékes orvosi betegkarton má- solata,

• azon okiratok, amelyek a kedvezményezetti jogosultság (személyazonosítás, illetve kedvezményezetti vagy örökösi státusz) igazolásához szükségesek,

• jogerős öröklési bizonyítvány vagy jogerős hagyatékátadó

végzés másolata (abban az esetben kell csatolni, ha a ked- vezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg vagy a kedvezményezett elhalálozott).

Baleseti /közlekedési baleseti eredetű maradandó egész- ségkárosodás esetén továbbá:

• a baleset után készült valamennyi orvosi dokumentáció

(lelet, vizsgálati eredmények), valamennyi sérülés jellegé- nek és mértékének igazolása illetve az egészségkároso- dás mértékének igazolása,

• a balesetet követő egy év után, a kezelő traumatológus

vagy szakorvos által készített, a sérült testrészre vonatko- zó, minden részletre kiterjedő státuszleírás

• végállapotot leíró szakorvosi, kezelőorvosi dokumentáció

másolata,

• az arra jogosult szerv által kiadott, a maradandó egész- ségkárosodásra vonatkozó orvosi határozat másolata (amennyiben ilyen készült).

Kórházi ápolás, műtéti térítés, égési sérülés esetén to- vábbá:

• a kórházi tartózkodásról és az ellátásról szóló egészségügyi

dokumentáció (vizsgálati eredmények, zárójelentés) fény- másolata, amely tartalmazza a kórházi tartózkodás időtar- tamát, a kórtörténeti adatokat, a felállított diagnózisokat, az alkalmazott kezeléseket, valamennyi sérülés jellegének és mértékének igazolásával,

• a sérült testrésszel kapcsolatban, a biztosítási esemény

bekövetkezését megelőzően felállított orvosi diagnózisok, vizsgálatok, gyógykezelések leírását tartalmazó orvosi do- kumentációk másolatai (ha létezik ilyen),

• a WHO vagy OENO kódot tartalmazó műtéti leírás,

• a biztosított nevére kiállított, a balesettel összefüggő, a bal- eset következményeinek felszámolására irányuló, a bizto- sított gyógyulásával, gyógykezelésével kapcsolatos, gyó- gyászati segédeszközökre, gyógyszerekre, kötszerekre stb. vonatkozó számla eredeti példánya.

• az égési sérülés ellátásáról szóló orvosi dokumentáció

másolata, mely tartalmazza a sérülés súlyosságát és kiter- jedtségét.

Csonttörés, csontrepedés estén:

• a baleset után készült valamennyi orvosi lelet,

• röntgen lelet, vagy orvosi dokumentáció (zárójelentés), mely egyértelműen leírja a csonttörés tényét és az orvosi ellátás módját.

Tanulási támogatás esetén továbbá:

Az osztályfőnök/vezető eredeti aláírásával, valamint az iskola/ képző intézmény pecsétjével ellátott igazolás.

Egyéb, szükség esetén benyújtandó dokumentumok:

• biztosítási szerződés, illetve biztosítási kötvény eredeti pél- dánya,

• az utolsó díjfizetést igazoló befizetési, átutalási bizonylat,

• a biztosított személyi igazolványának vagy születési anya- könyvi kivonatának másolata,

• a biztosított diákigazolványának, diákkártyájának másolata,

• a szerződő és a biztosítottaknak a biztosítási esemény be- következésének időpontjában érvényes lakcímet igazoló hatósági igazolványának másolata,

• hozzátartozói viszonyt igazoló dokumentum (házassági

anyakönyvi kivonat, bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló igazolás, stb.) másolata,

• a NEAK, illetve egyéb hivatalos szerv felé történő adatké-

réshez szükséges a biztosított, biztosított örököse vagy a kedvezményezett által aláírt felmentő nyilatkozat eredetei példánya,

• a biztosított sporttagsági igazolványa, jogviszonyának iga-

zolásra szolgáló dokumentumok másolata,

• orvosi ambuláns lap másolata,

• orvosi igazolás, beutaló másolata,

• altatási jegyzőkönyv másolata,

• kórlapok másolata,

• ápolási lap és dokumentáció másolata,

• labor eredmények másolata,

• képalkotó műszeres vizsgálatok eredménye,

• a kiegészítő biztosítási feltételekben részletezett további

iratok.

22.3. Az igény érvényesítőjének a fentiek mellett lehetősége van a bizonyítás általános szabályai szerinti okirati bizonyítás lefolytatására.

22.4. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti.

22.5. A biztosított, illetve a kedvezményezett a biztosítási titokra és az adatvédelmi rendelkezésekre vonatkozó jogszabályok be- tartásával, a biztosítási szerződés létrejöttével, vagy a kárigény érvényesítésével egyidejűleg felhatalmazza a biztosítót, hogy a biztosítási szerződéssel, illetve a szolgáltatási kötelezettség beáll- tával összefüggésben más biztosítótól információkat szerezzen be, valamint azoktól az orvosoktól, egészségügyi intézmények- től, hatóságoktól, akik, illetve amelyek a biztosítottat kezelték, vizsgálták, a szükséges felvilágosításokat, orvosi jelentéseket és dokumentumokat közvetlenül beszerezze.

A felhatalmazás megadását követően is köteles azonban a biztosított, illetve a szolgáltatásra igényt érvényesítő az ada-

tok, dokumentumok beszerzése során a biztosítóval együtt- működni.‌‌‌‌‌

22.6. Az idegen nyelvű dokumentumokat magyar nyelven kell benyújtani, a magyar nyelvű hiteles fordítás költségei minden esetben az igény érvényesítőjét terhelik.

22.7. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentu- mokat felhívás ellenére sem, vagy ismételten hiányosan nyújtot- ták be, a biztosító a szolgáltatási igényt a hiánypótlási határidő lejártát követő 30 napon belül elutasíthatja, illetőleg azt a ren- delkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el vagy szükség esetén további adatokat kérhet.

23. A SZOLGÁLTATÁS KIFIZETÉSE

23.1. A biztosító szolgáltatásait költségmentesen, a kedvez- ményezett részére banki folyószámlára utalással teljesíti. A biztosításközvetítő az Ügyfélnek járó összeg kifizetésében nem működhet közre.

23.2. A biztosító vállalja, hogy a biztosítási szolgáltatások kifi- zetéséhez szükséges összes irat kézhezvételétől számított 30 napon belül a szolgáltatás iránti igény jogosságát elbírálja, és arról nyilatkozik.

23.3. A biztosító vállalja, hogy a szolgáltatás iránti igény jogos- ságának elismerését, illetve a jogosulttal történt megegyezést követő 30 napon belül a biztosítási szolgáltatást kifizeti.

24. JOGNYILATKOZATOK

A jognyilatkozatokat és a bejelentéseket írásban kell a biztosító felé megtenni.

25. NYERESÉGRÉSZESEDÉS

A szerződés nyereségrészesedésre nem jogosít.

26. A BIZTOSÍTÁS ÉRTÉKÉNEK MEGŐRZÉSE (ÉRTÉKKÖVETÉS)

A szerződés nem rendelkezik értékkövetéssel.

27. PANASZKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK

Jelen Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók a jelen általá- nos szerződési feltételek kiadáskor hatályos Bit-nek, valamint a biztosító, a többes ügynökök és az alkuszok panaszkeze- lésének eljárásával, valamint a panaszkezelési szabályzatával kapcsolatos részletes szabályokról szóló 437/2016. (XII.16.) Korm. xxxxxxxx ezen feltétel lezárásának napján hatályos szö- vege szerint megfelelően került beillesztésre. A xxx.xxxxxx.xx honlapon elérhető a mindenkor aktuális Bit-nek és megfelelő Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók.

27.1. A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító maga- tartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó pa- naszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (szemé- lyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

Személyes panaszbejelentés

Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati irodában lehet személyesen panaszbejelentést tenni.

Ügyfélszolgálati Iroda: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50. B. épület földszint

Telefonos panaszbejelentés

Telefonon a külföldről is hívható x000 000 0000 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél.

Postai úton történő panaszbejelentés

A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezési címre küldhető:

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. Vezérigazgatóság, Panaszkeze- lési Csoport

Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.

Elektronikus panaszbejelentés

Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az info@signal. hu e-mail címre, faxon a 061 458 4260 faxszámra vagy – re- gisztrációt követően – Ügyfélportálon keresztül online módon is eljuttathatja a biztosító részére.

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. mindenkor aktuális elérhető- ségei, a nyitvatartási idő megtekinthető a xxxx://xxx.xxxxxx. hu/hu/kapcsolat-cegadatok elérési úton.

27.2. A biztosítóhoz intézett

a. szóbeli panaszt személyesen ügyfélszolgálati irodánkban munkanapokon hétfőn 08:00-20:00, keddtől péntekig: 08:00-16:00 nyitva tartási időben,

b. telefonon közölt szóbeli panaszt munkanapokon hétfőn 08:00-20:00, keddtől péntekig: 08:00-16:00 nyitva tartási időben,

c. írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan le- het megtenni.

27.3. A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részére nyitva álló helyiségben vagy annak hiányában székhelyén történő kezelése esetén köteles biztosítani, hogy az ügyfeleknek le- hetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására. A személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától számí- tott öt munkanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfél- fogadási időpontot biztosítani az ügyfél számára.

27.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító biz- tosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügy- intézést. A biztosító az ügyintézőjének – a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított – öt percen belüli élőhangos

bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

27.5. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hang- felvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatá- sát, továbbá térítésmentesen – kérésének megfelelően – ti- zenöt napon belül rendelkezésére kell bocsátani a hangfelvé- telről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.

27.6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 14.7. pontban megha- tározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a sze- mélyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja,

telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 14.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

27.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy má- solati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 14.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megkül- di, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

27.8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indoko- lással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A biztosító a panaszkeze- lés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.

27.9. A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszában írás- ban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNBtv.-ben ) meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a pénzügyi közvetítő rendszer felügye- letével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Banknál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak jog- hatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonat- kozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A biztosítónak tájékoztatni kell e fogyasztót arról, hogy tett-e általános aláve- tési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a biz- tosító rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.

Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése esetén eljáró szerv:

Magyar Nemzeti Bank

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.

Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 00-00-000-000

Fax: x00 0 000 0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx A szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és an nak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén eljáró szerv: Pénzügyi Békéltető Testület

Székhely:0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39. Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, BKKP Pf. 172.

A meghallgatások helyszíne: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. (Capital Square irodaház)

Telefon: x00 00 000 000

Fax: x00 0 000 0000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx

27.10. A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.

27.11. A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a 14.12. pont szerinti nyilvántartás vezetésének sza- bályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési sza- bályzat) készít. A biztosító a panaszkezelési szabályzatban tá- jékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.

27.12. A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántar- tást vezet.

27.13. A 27.12. pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a. a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

b. a panasz benyújtásának időpontját,

c. a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézke- dés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

d. a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá

e. a panasz megválaszolásának időpontját.

27.14. A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhe- lyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A biztosító panasz- kezelési szabályzata a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

27.15. A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.

27.16. A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fo- gyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

27.17. A jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári pe- res vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás keretében lehetséges.

27.18. On-line szerződéskötés esetén a 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelet alapján fogyasztói szerződés esetén online vitarendezési platformon keresztül online kezdemé- nyezhető a pénzügyi jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezé- se. A Rendelet szerint az Európai Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók és az Európai Unióban letelepedett szolgáltatók közötti, online szolgáltatási szerződésekből ere- dő kötelezettségek-kel kapcsolatban felmerülő jogviták, így az online megkötött szerződésekkel összefüggő pénzügyi fo- gyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére irányuló kommunikációt ezen a platformon keresztül kell a fogyasztók- nak biztosítani. A pénzügyi fogyasztói jogviták rendezésére a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult. Az online vitarendezési platform honlapja: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx, amely a www.sig- xxx.xx honlapról is elérhető.

A fenti tájékoztató a Bit. valamint a 437/2016. Kormányren- delet 2017. július 1-én hatályos szövege szerint készült és az általános szerződési feltételek részét képezi.

28. EGYÉB RENDELKEZÉSEK ‌‌‌‌

28.1. Jelen szerződés alapján járadékfizetésre nincs lehető- ség.

28.2. Nem válik a szerződés tartalmává minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábban megegyez tek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kiala kítottak.

28.3. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen felté telek alapján, az elekronikus aláírással ellátott elektroni kus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyilatkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szken nelt PDF. formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.

28.4. A jelen szerződési feltételek alapján létrejövő biztosítá- si szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a személyi jövedelemadóról szóló (SZJA tv.) rendelkezései is irányadók. Jogi személy szerződő esetén az SZJA tv. mellett a társasági adózásról szóló törvény, illetve a társadalombizto- sításra vonatkozó jogszabályok is irányadóak. Mivel az adójog- szabályok a szerződés tartama alatt változhatnak, indokolt a biztosított és a szerződő részéről a szerződés tartama alatt a törvényi változások figyelemmel kísérése. A biztosító az aktuális adózásra vonatkozó információkat a honlapján (xxx.xxxxxx.xx) bocsátja Ügyfelei rendelkezésére. Az adójogszabályok változá- sáról a biztosító nem küld értesítést, a jogszabályi változásokat a szerződő és a biztosított kíséri figyelemmel, ez alól kivételt képez a szerződési feltételek 31. pontjában foglalt eset.

28.5. A biztosítási szerződés közvetítője lehet független vagy függő biztosításközvetítő.

28.5.1. Függő biztosításközvetítő az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján

a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egy- mással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti (továb- biakban: ügynök);

b) egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök).

Független biztosításközvetítő az ügyfél megbízásából eljáró biztosításközvetítő (alkusz).

Az ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele mun- kaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely ter- mékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta.

28.5.2. A többes ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevé- kenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. A közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során a többes ügynök a tevékeny- ségével vagy mulasztásával a kárt okozta. Ha vitás, vagy nem

állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt, a többes ügynök köteles a kárt megtéríteni, illetve a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabá- lyokat mindenkor megtartva köteles eljárni, az e kötelezett- sége elmulasztásáért, így különösen a téves tanácsadásért, téves tájékoztatásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatko- zatok hibás vagy késedelmes továbbításáért felelős.

28.6. A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőké- pességéről és pénzügyi helyzetéről, amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el a közzétételt követően.

28.2.3. Javadalmazás: A biztosításközvetítő a biztosítóval áll szerződéses jogviszonyban, tehát a biztosítási díj magába foglalja a javadalmazást.

28.2.4. Tanácsadás: Jelen biztosítási termék tanácsadás nél- kül értékesíthető.

28.2.5. A biztosítási szerződés és az ügyintézés nyelve a ma- gyar.

29. ELÉVÜLÉS

A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékes ségtől számított egy év elteltével évülnek el.

30. LÉTSZÁMVÁLTOZÁS

30.1. A szerződés hatálya alatt a biztosítottak személyében bekövetkező változás esetén, a biztosító kockázatviselése a szerződésbe újonnan belépő biztosítottakra a biztosítottak adatainak és a biztosítási díjnak a biztosítóhoz való beérkezé- sét követő nap 0. órájakor kezdődik, feltéve, hogy a biztosító a kockázatot 15 napon belül nem utasítja el.

30.2. Az oktatási/nevelési intézményből távozó diákokra a bal- esetbiztosítás a biztosítási év végéig vonatkozik.

31. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSULÁSÁNAK SZABÁLYAI JOGSZABÁLY MEGVÁLTOZÁSA ESETÉN

Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adó jóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerző dés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési fel tételek megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartal ma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot az arról szóló tá jékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban meg határozott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalé pésének időpontjával módosul.

A biztosító a szerződő felet, a szerződést vagy az álta lános szerződési feltételeket érintő változásokról köteles tájékoztatni.

A módosító javaslat szerződő általi elutasítása nem ad hat alapot a szerződés biztosító általi felmondására.

A jelen Általános Szerződési Feltételek a szerkesztésének le- zárásakor hatályos Bit. szövegének megfelelően készült (kü- lönös tekintettel a Titoktartási kötelezettség, Titokvédelemmel kapcsolatos előírásokra, valamint a Panaszkezelésre vonatkozó pontokra).

Az Általános és Kiegészítő Szerződési Feltételek szerkeszté- sének lezárási dátuma: 2019.09.20.

Tekintettel arra, hogy a Bit. módosítására a biztosítási szerző- dés létrejöttéig is sor kerülhet, ezért a xxx.xxxxxx.xx honla- pon elérhető a mindenkor hatályos Bit. szövege.

KIEMELT GYERMEKBALESETEK ‌‌

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül az olyan baleset, amely következtében:

a) a biztosítottnál kullancscsípés hatására, a kullancs által okozott Lyme kórt (Lyme borreliosis), vagy agyvelőgyulla- dást (kullancs-encephalitis) diagnosztizálnak, és orvosi ke- zelésre szorult,

b) a biztosítottnál orvos által igazolt, orvosi ellátást igénylő kutyaharapást diagnosztizálnak (közeli hozzátartozó kutyá- xxxxx xxxxxxxx kizárva),

c) a biztosított orvos által igazolt, orvosi ellátást és kórházi kezelést igénylő mérgezést szenved (az alkoholmérgezés és kábítószeres közrehatás kizárva),

d) a biztosított orvos által igazolt, orvosi ellátást igénylő vá- gott-szúrt (vulnus caesum-vulnus punctum) sérülést szen- ved (vágott-szúrt sérülés akkor keletkezik, ha éllel bíró, többnyire éles eszköz, élére merőlegesen saját mozgási energiája és sújtó erő hatására hatol a szövetek közé, vagy a test éles felszínbe zuhan, vagy a lezuhanó eszköz élével találja el a test felszínét), és ez ín-, ér- vagy idegsérüléssel, vagy ízület megnyílásával jár.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

2.1. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén egyszeri kifizetésként a biztosítási szerződésben a kiemelt gyermekbalesetekre megállapított biztosítási összeget fizeti ki.

2.2. Egy biztosítási éven belül legfeljebb 2 biztosítási ese- ményre történhet kifizetés.

CSONTTÖRÉS

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül az olyan baleset, amely következtében a biztosított csonttörést szenved.

1.2. A csontrepedés és a maradó fogak törése is csonttörés- nek minősül.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

2.1. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén

– balesetenként a törések számától függetlenül – egyszeri kifi- zetésként a biztosítási szerződésben a csonttörésre megálla- pított biztosítási összeget fizeti ki.

2.2. Egy biztosítási éven belül legfeljebb 3 biztosítási ese- ményre történhet kifizetés.

BALESETI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS ‌‌

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek mi- nősül az olyan baleset, amelynek következtében a biztosított- nak baleseti költségei merülnek fel.

1.2. Baleseti költségnek minősülnek a balesettel összefüggő, a baleset következményeinek felszámolására irányuló, a bizto- sított gyógyulásával, gyógykezelésével kapcsolatos, a biztosí- tott nevére kiállított számlával igazolt:

– gyógyászati segédeszközök beszerzésének vagy más, a ke- zeléshez szükséges eszközök (pl.: gyógyszer, kötszer, stb.) szükséges mennyiségben való beszerzésének költségei,

– rehabilitációs költségek,

– mentési költségek, amelyek akkor válnak szükségessé, ha a balesetet szenvedett biztosított sérülten mentésre szorul, vagy ha meghal és a holtteste csak mentéssel hozzáférhető,

– szállítási költségek, amelyek akkor merülnek fel, ha a bal- esetet szenvedett biztosítottat a baleset helyszínéről a kezelésre alkalmas legközelebbi kórházba vagy orvoshoz szállítják, vagy ha a biztosított baleset következtében meg- hal, és a holttestét a baleset helyszínéről elszállítják.

1.3. Nem téríti meg a biztosító:

– a fürdőkúrákkal és üdülésekkel kapcsolatos utazási és tar- tózkodási költségeket, illetve

– a fogpótlásból vagy más gyógyászati segédeszközök javí- tásából vagy újbóli beszerzéséből adódó költségeket.

1.4. Nem minősül továbbá baleseti költségnek a gyógyászati segédeszközök beszerzésének költsége, ha az nem áll köz- vetlen ok-okozati összefüggésben a balesettel.

1.5. A gyógyászati segédeszközök szükségességét a biztosító orvosa felülbírálhatja.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

2.1. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a bizto- sítási szerződésben baleseti költségtérítésre meghatározott, a baleset napján hatályos biztosítási összeg erejéig megtéríti az

1.2. pontban meghatározott baleseti költségeket, amennyiben azok a baleset napjától számított 1 éven belül merülnek fel, és más módon nem térülnek meg.

2.2. Egy biztosítási évben a biztosító szolgáltatásának felső határa a biztosítási összeg, függetlenül a biztosítási esemé- nyek számától.

BALESETI KÓRHÁZI NAPIDÍJ

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosítottat ért baleset abban az esetben, ha annak következtében a biz- tosított orvosilag szükségesnek tartott, 1 napot meghaladó kórházi gyógykezelésre szorul. A biztosítási esemény a bizto- sítottat ért balesettel ok-okozati összefüggésben álló kórházi kezelés első napjával kezdődik és a kórházból történő elbo- csátással, a kórházi zárójelentés kiadásával végződik.

1.2. Jelen feltétel szempontjából Magyarországon kórház- nak minősülnek a fekvőbeteg szakellátás nyújtására jogosult egészségügyi szolgáltatók (fekvő-beteg gyógyintézetek).

1.3. Nem terjed ki a biztosítás:

– geriátriai, rehabilitációs, gyógypedagógiai, logopédiai ke- zelésekre, a házi ápolásra és a gyógytornára, fogyókúrás kezelésekre,

– tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és sza- natóriumok,

– idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondozóintézetei,

– gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok,

– rehabilitációs gyógyintézetek,

– fürdő- és egyéb gyógyintézetek,

– ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei által nyújtott ellátásra.

1.4. Nem vonatkozik a biztosítási védelem a kockázatviselés kezdete előtt történt balesettel ok-okozati összefüggésben álló kórházi tartózkodásra.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A biztosító minden naptári napra, amelyen a biztosított biztosítási esemény (baleset) miatt orvosilag indokolt kórházi fekvőbeteg-el- látásban részesül, a baleset napjától számított 2 éven belül maxi- mum 185 napra kórházi napidíjat fizet, feltéve, hogy az egy napot meghaladta a kórházi ellátás.

Több biztosítási esemény bekövetkezte esetén is a biztosító szol- gáltatása 2 éven belül maximum 185 napra korlátozódik.

KÓRHÁZI NAPIDÍJ ‌

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek mi- nősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosítottat ért baleset vagy betegség miatt orvosilag szükségesnek tartott, 3 napot meghaladó kórházi gyógykezelésre szorul. A bizto- sítási esemény a kórházi kezelés első napjával kezdődik és a kórházból történő elbocsátással, a kórházi zárójelentés kiadá- sával végződik.

1.2. Jelen feltétel szempontjából Magyarországon kórház- nak minősülnek a fekvőbeteg szakellátás nyújtására jogosult egészségügyi szolgáltatók (fekvő-beteg gyógyintézetek).

1.3. Nem terjed ki a biztosítás:

– geriátriai, rehabilitációs, gyógypedagógiai, logopédiai ke- zelésekre, a házi ápolásra és a gyógytornára, fogyókúrás kezelésekre,

– tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és sza- natóriumok,

– idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondozóintézetei,

– gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok,

– rehabilitációs gyógyintézetek,

– fürdő- és egyéb gyógyintézetek,

– ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei által nyújtott ellátásra.

1.4. Nem vonatkozik a biztosítási védelem a kockázatviselés kezdete előtt történt balesettel, illetve a kockázatviselés kez- dete előtt meglévő betegséggel ok-okozati összefüggésben álló kórházi tartózkodásra.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A biztosító minden naptári napra, amelyen a biztosított a bizto- sítási esemény (baleset vagy betegség) miatt orvosilag indokolt kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül, a biztosítási esemény napjától számított egy éven belül maximum 90 napra kórházi napidíjat fizet. 1, 2 vagy 3 napos kórházi tartózkodás esetén a biztosító napidíjat nem fizet, de ha a biztosított legalább 4 na- pig tartózkodik kórházban, akkor a biztosító visszamenőleg az 1. naptól kifizeti a kórházi napidíjat.

BALESETI MŰTÉTI TÉRÍTÉS ‌

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek mi- nősül a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkező olyan baleset, amelynek következtében a biztosítási szerződés ha- tálya alatt a biztosított számára baleseti következmények elke- rülésére orvosilag szükségesnek tartott, orvos által elvégzett azon műtéti eljárásokra, sebészeti beavatkozásokra kerül sor, amelyeket az orvos-szakmai szabályok betartásával kórházi fekvőbeteg ellátás keretében végeznek.

1.2.Nem minősül biztosítási eseménynek:

– kozmetikai és plasztikai kezelésekkel összefüggő műtétek,

– előzőleg ismert balesetek kapcsán végrehajtott műtétek következménye miatti beavatkozás,

– műtéti szövődmények miatti beavatkozás,

– halasztott műtét, melynek orvosi dokumentumokkal igazolt szükségessége még a kockázatviselés kezdetét megelő- zően megállapításra került,

– diagnosztikus műtét, vizsgálat melynek nincsen az adott műtéti eljárás keretein belül terápiás következménye,

– orvosi műhibából adódó műtét,

– patológiás törés miatti műtét,

– artroszkópia és artroszkópos ízületi és szalagműtét.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

2.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a biz- tosított részére baleseti műtéti térítést fizet.

2.2. A biztosító a jelen feltételek szerint vállalt műtéteket sú- lyosságuk alapján 5 térítési kategóriába sorolja. Műtéti téríté- senként – jelen feltételek 4. pontja alapján – a biztosítási ese- mény bekövetkezésének időpontjában érvényes biztosítási összeg 0%, 25%, 50%, 100%, 200%-a kerül kifizetésre.

2.3. Amennyiben egy műtéti beavatkozás során több sebé- szeti (ugyanazon baleseti következmény elhárítását célzó) el- járás szükséges, akkor a térítés alapja a beavatkozás során elvégzett legmagasabb %-os értékű eljárásért fizetendő ösz- szeg.

Olyan műtéteknél, melyek elvégzésénél a jelen szerződés létrejöttét megelőzően fennálló állapotok jelentős mértékben (legalább 25%-ig) közrehatottak, a biztosító a térítés összegét ezen közrehatás mértékével csökkenti. Ezt a közrehatást, illet- ve a mértéket a biztosító orvosa állapítja meg.

2.4. A műtéti eljárások kivonatos listája és a térítések %-os besorolása a 4. pontban található. Az orvosi beavatkozások térítési csoportok szerinti részletes listája a biztosítónál meg- tekinthető. Amennyiben az elvégzett sebészeti beavatkozás ezen táblázatban nem található, úgy a műtéti besorolást a biz- tosító orvosa állapítja meg.

3. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE

3.1. A baleseti műtéti térítésre vonatkozó szolgáltatási igényt a műtét elvégzését követő 5 munkanapon belül írásban kell a biztosítónak jelenteni.

3.2. A biztosító egy biztosítási éven belül több biztosítási eseménnyel kapcsolatban is legfeljebb 3 alkalommal teljesít

kifizetést, és összességében maximum a biztosítási összeg kétszeresét fizeti ki.

3.3. A biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben a baleset napjától számított két éven belül legfeljebb 3 alka- lommal teljesít kifizetést, és maximum a biztosítási összeg két- szeresét fizeti ki függetlenül a műtéti beavatkozások számától.

4. MŰTÉTEK BESOROLÁSA

(Példák)

A teljes műtéti lista a biztosító Központi Ügyfélszolgálatán (1123 Budapest, Alkotás u. 50.) megtekinthető.

4.1. 1. csoport: egyszerű beavatkozások (0%-os térítés)

WHO-kód	Műtét megnevezése
57882	Belső fémrögzítés eltávolítása
51100	Idegentest eltávolítása kötőhártyáról bemetszéssel
58900	Bőrvarrat
82000	Orrcsonttörés fedett helyretétele

4.2. 2. csoport: egyszerű beavatkozások (25%-os térítés)

WHO-kód	Műtét megnevezése
5837H	Achilles-ín szakadás helyreállítása
57670	Arctörések nyílt helyreállítása
51950	Dobhártyaplasztika
58400	Kézujj amputáció
51470	Szemlencse beültetés

4.3. 3. csoport: középnagy műtétek (50%-os térítés)

WHO-kód	Műtét megnevezése
58480	Combamputáció
57902	Combnyak-szegezés
55110	Epehólyag eltávolítása
57922	Húzóhurkos csontrögzítés
50630	Pajzsmirigy eltávolítás

4.4. 4. csoport: nagy műtétek (100%-os térítés)

WHO-kód	Műtét megnevezése
53836	Érpótlás
52070	Félkörös ívjáratok kimetszése
51630	Szemeltávolítás
51358	Szivárványhártya eltávolítás
53030	Teljes gégeeltávolítás
53502	Zárt billentyűbemetszés a kéthegyű billentyűn

4.5. 5. csoport: különleges műtétek (200%-os térítés)

WHO-kód	Műtét megnevezése
50200	Benyomatos koponyatörés ellátása
55040	Májátültetés
53750	Szívátültetés
53340	Tüdőátültetés
53240	Tüdőlebeny eltávolítása

MŰTÉTI TÉRÍTÉS ‌

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek mi- nősülnek a biztosítotton végrehajtott, számára káros betegségi vagy baleseti következmények orvosilag szükségesnek tartott, or- vos által elvégzett és hitelesen igazolt műtéti eljárások, sebészeti beavatkozások, vagy a betegség pontosabb okait felderítő műté- tek, melyeket az orvosszakmai szabályok betartásával végeztek.

1.2. Nem vonatkozik a biztosítási védelem:

– a biztosítás megkötése előtti időben fennálló, illetve fellépő betegségekből eredő műtétekre és azok következményeire,

– a biztosítás megkötése előtt bekövetkezett balesetek kö- vetkezményeire.

1.3. Nem minősül biztosítási eseménynek:

– kozmetikai és plasztikai kezelésekkel összefüggő műtétek,

– előzőleg ismert balesetek kapcsán végrehajtott műtétek következménye miatti beavatkozás,

– műtéti szövődmények miatti beavatkozás,

– halasztott műtét, melynek orvosi dokumentumokkal igazolt szükségessége még a kockázatviselés kezdetét megelő- zően megállapításra került,

– diagnosztikus műtét, vizsgálat melynek nincsen az adott műtéti eljárás keretein belül terápiás következménye,

– orvosi műhibából adódó műtét,

– patológiás törés miatti műtét,

– artroszkópia és artroszkópos ízületi és szalagműtét.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

2.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a biz- tosított részére műtéti térítést fizet.

2.3. Amennyiben egy műtéti beavatkozás során több sebészeti (ugyanazon baleseti vagy betegségi következmény elhárítását cél- zó) eljárás szükséges, akkor a térítés alapja a beavatkozás során elvégzett legmagasabb %-os értékű eljárásért fizetendő összeg. Olyan műtéteknél, melyek elvégzésénél a jelen szerződés létrejöttét megelőzően fennálló állapotok jelentős mértékben (legalább 25%-ig) közrehatottak, a biztosító a térítés összegét ezen közrehatás mértékével csökkenti. Ezt a közrehatást, illet- ve a mértéket a biztosító orvosa állapítja meg.

3. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE

3.1. A műtéti térítésre vonatkozó szolgáltatási igényt a műtét elvégzését követő 5 munkanapon belül írásban kell a biztosí- tónak jelenteni.

3.2. A biztosító egy biztosítási éven belül több biztosítási eseménnyel kapcsolatban is legfeljebb 3 alkalommal teljesít kifizetést, és összességében maximum a biztosítási összeg kétszeresét fizeti ki.

3.3. A biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben a baleset vagy orvos által igazolt betegség diagnosztizálásá- nak napjától számított két éven belül legfeljebb 3 alkalommal teljesít kifizetést, és maximum a biztosítási összeg kétszeresét fizeti ki függetlenül a műtéti beavatkozások számától.

4. MŰTÉTEK BESOROLÁSA (példák)

A teljes műtéti lista a biztosító Központi Ügyfélszolgálatán (1123 Budapest, Alkotás u. 50.) megtekinthető.

4.1. 1. csoport: egyszerű beavatkozások (0%-os térítés)

WHO-kód	Műtét megnevezése
57882	Belső fémrögzítés eltávolítása
51100	Idegentest eltávolítása kötőhártyáról bemetszéssel
58900	Bőrvarrat
82000	Orrcsonttörés fedett helyretétele

4.2. 2. csoport: egyszerű beavatkozások (25%-os térítés)

WHO-kód	Műtét megnevezése
5837H	Achilles-ín szakadás helyreállítása
57670	Arctörések nyílt helyreállítása
51950	Dobhártyaplasztika
58400	Kézujj amputáció
51470	Szemlencse beültetés

4.3. 3. csoport: középnagy műtétek (50%-os térítés)

WHO-kód	Műtét megnevezése
58480	Combamputáció
57902	Combnyak-szegezés
55110	Epehólyag eltávolítása
57922	Húzóhurkos csontrögzítés
50630	Pajzsmirigy eltávolítás

4.4. 4. csoport: nagy műtétek (100%-os térítés)

WHO-kód	Műtét megnevezése
53836	Érpótlás
52070	Félkörös ívjáratok kimetszése
51630	Szemeltávolítás
51358	Szivárványhártya eltávolítás
53030	Teljes gégeeltávolítás
53502	Zárt billentyűbemetszés a kéthegyű billentyűn

4.5. 5. csoport: különleges műtétek (200%-os térítés)

WHO-kód	Műtét megnevezése
50200	Benyomatos koponyatörés ellátása
55040	Májátültetés
53750	Szívátültetés
53340	Tüdőátültetés
53240	Tüdőlebeny eltávolítása

ÉGÉSI SÉRÜLÉS ‌

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosított akaratán kívül fellépő olyan baleset, amelynek következtében a biztosított égési sérülést szenved.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

2.1. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a biz- tosítási szerződésben az égési sérülések esetére meghatáro- zott, a baleset napján hatályos biztosítási összegnek az égési sérülés súlyossága alapján megállapított százalékát fizeti ki. A térítés mértéke az égési sérülés súlyosságától és kiterjedtsé- gétől függően a következő:

Testfelület Súlyosság	10–19%	20–49%	50–80%	80% felett
I. fokú	–	–	–	–
II. fokú	–	10%	25%	40%
III. fokú	20%	40%	100%	160%
IV. fokú	40%	80%	200%	200%

2.2. Ha a biztosított egy biztosítási esemény következtében többféle súlyosságú és/vagy kiterjedésű égési sérülést szen- ved, akkor a biztosító a szolgáltatás mértékét az egyes sérü- lések kiterjedésének százalékos mértékét összeadva, a leg- magasabb súlyosságú sérülés szorzójával állapítja meg. Ez azonban összességében a 200%-ot nem haladhatja meg.

2.3. A biztosító szolgáltatása egy biztosítási évben több biz- tosítási esemény bekövetkezte esetén sem haladhatja meg a biztosítási összeg kétszeresét.

BALESETI GYÓGYULÁSI TÁMOGATÁS ‌

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek mi- nősül az olyan baleset, amelynek következtében a biztosított a baleset napjától számított egy éven belül orvosilag szüksé- gesnek tartott:

a) kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül, és az ellátás ke- retében és ideje alatt nem kerül sor műtéti beavatkozásra, vagy

b) kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül, és az ellátás ke- retében és ideje alatt csak egy napon kerül sor műtéti be- avatkozásra, illetve beavatkozásokra, vagy

c) kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül, és az ellátás kere- tében és ideje alatt több napon is sor kerül műtéti beavat- kozásra, illetve beavatkozásokra, vagy

d) kórházi fekvőbeteg-ellátásban nem részesül, de műtétre vagy egy napon belül több műtétre szorul.

1.2. Jelen biztosítás szempontjából kórházi fekvőbeteg-ellá- tásban részesül az a személy, akit orvosi ellátás igénybevétele céljából a kórházba több napra szólóan úgy vesznek fel, hogy a személy a kórházi felvétel, illetve elbocsátás napja között minden éjszakát a kórházban tölt az orvosi ellátással kapcso- latban.

A kórházi fekvőbeteg-ellátás esetén a biztosító szolgáltatása szempontjából a kórházi ápolás első napja a kórházi felvétel napja, utolsó napja pedig a kórházból történő elbocsátás napja.

1.3. Jelen feltétel szempontjából Magyarországon kórház- nak minősülnek a fekvőbeteg szakellátás nyújtására jogosult egészségügyi szolgáltatók (fekvő-beteg gyógyintézetek).

1.4. Nem terjed ki a biztosítás:

– tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és sza- natóriumok,

– idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondozóintézetei,

– gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok,

– idősek szociális otthonai és azok betegosztályai,

– fürdő- és egyéb gyógyintézetek,

– rehabilitációs gyógyintézetek,

– ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei által nyújtott ellátásra.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

2.1. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a biz- tosítási szerződésben baleseti gyógyulási támogatás esetére meghatározott, a baleset napján hatályos biztosítási összeget, illetve annak a többszörösét fizeti ki.

A térítés mértéke a kórházi napok számától és az elvégzett műtét vagy műtétek százalékos besorolásától függően a kö- vetkező:

2.2. Az egy műtét során vagy egy napon belül elvégzett műtéti beavatkozások és sebészeti eljárások közül a biztosító kizáró- lag a legsúlyosabb műtétet veszi figyelembe a szolgáltatásnál, illetve a szolgáltatás mértékének meghatározásánál.

2.3. Amennyiben a fekvőbeteg-ellátás során, a kórházi ápolás időszaka alatt eltérő napokon több műtéti beavatkozást, illetve beavatkozásokat is végeznek, akkor a biztosító a szolgáltatás mértékét egyik tényezőként meghatározó szorzót (többszörö- zőt) az alábbiak szerint állapítja meg:

A 2.2. pont szerint figyelembe veendő elvégzett legsúlyosabb műtéthez (több azonos súlyosságú műtét esetén egyhez) hoz- zárendeli a teljes kórházi ápolási napok számát és a táblázat szerinti szorzót, majd ehhez egymás után hozzáadja a további műtéti beavatkozásokhoz és – mindegyik esetén – nulla kórházi ápolási naphoz rendelt szorzókat. Tehát a biztosító az említett szorzók összegében állapítja meg az említett többszörözőt.

2.4. A műtéti eljárások kivonatos listája és a térítések %-os be- sorolása a Baleseti műtéti térítésre vonatkozó kiegészítő feltétel

4. pontjában található, az orvosi beavatkozások térítési csopor- tok szerinti részletes listája a biztosítónál megtekinthető.

2.5. Amennyiben az elvégzett sebészeti beavatkozás a műtéti listán nem található, úgy a műtéti besorolást a biztosító orvo- sa állapítja meg a műtéti táblázatban szereplő esetekkel való összehasonlítás alapján.

2.6. A biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg egy biztosí- tási eseményből kifolyólag a biztosítási eseménytől számított egy éven belül a biztosítási összeg hétszeresét.

2.7. A biztosító szolgáltatása egy biztosítási évben több biz- tosítási esemény bekövetkezte esetén sem haladhatja meg a biztosítási összeg hétszeresét.

Térítés mértéke: A biztosítási összeg táblázat szerinti többszöröse

	Műtéti csoportok
Kórházi ápolási	Nem történt	Egyszerű	Középnagy műtétek	Nagy műtétek	Különleges műtétek
napok száma	beavatkozás vagy	beavatkozás	(50%-os térítés)	(100%-os térítés)	(200%-os térítés)
	nem besorolható a	(25%-os térítés)
	műtét
0-7	0	1	2	3	4
8-14	1	2	3	4	5
15-30	2	3	4	5	6
31-	3	4	5	6	7

BALESETI EREDETŰ MARADANDÓEGÉSZSÉGKÁROSODÁS ‌

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek mi- nősül az olyan baleset, amelynek következtében a biztosított a baleset megtörténtétől számított egy éven belül maradandó egészségkárosodást (rokkantságot) szenved.

1.2. Biztosítási eseménynek minősülnek az alábbi, a biztosí- tott akaratán kívüli események is:

– vízbefúlás,

– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás vagy elektromos áram behatásai.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

2.1. Amennyiben a baleset napjától számított egy éven belül megállapítható, hogy a baleset következményeként a bizto- sított egészsége, testi vagy szellemi teljesítőképessége ma- radandó egészségkárosodást szenved, a biztosító a szerző- désben a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás esetére meghatározott biztosítási összegnek az egészség- károsodás mértékének megfelelő százalékát, de legfeljebb a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás esetére meghatározott biztosítási összeget fizeti ki.

2.1.1. Amennyiben a baleset napjától számított egy éven belül megállapítható, hogy a baleset következményeként a bizto- sítottnál legalább 1% mértékű baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás alakult ki, a biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási összegnek a maradandó egészség- károsodás mértékének megfelelő százalékát, de legfeljebb a biztosítási összeget fizeti ki.

Testrészek maradandó egészségkárosodása:	Térítés mértéke:
Egy kar vállizületből való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	70%
Egy kar könyökizület felettig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége	65%
Egy kar könyökizület alatt való elvesztése vagy teljes működésképtelensége	60%
Egy kéz teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	55%
Egy hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	20%
Egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	10%
Bármely más ujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	5%
Egy láb combközép felettig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	70%
Egyik láb combközépig való teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége	60%
Egy láb térd alatt való elvesztése vagy teljes működésképtelensége	50%
Egyik láb lábszár közepéig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége	45%
Egyik lábfej teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	40%
Egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	5%

A maradandó egészségkárosodás mértékét az alábbiak sze- rint kell megállapítani:

Testrészek maradandó egészségkárosodása:	Térítés mértéke:
Bármely másik lábujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	2%
Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése	50%
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	60%
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	30%
A szaglóérzék teljes elvesztése	10%
Az ízlelőképesség teljes elvesztése	5%

2.1.2. Az előző pontból adódó maradandó egészségkároso- dási mértékek összegződhetnek, de nem haladhatják meg a 100%-ot. Amennyiben a szerződés hatálya alatt több biztosítá- si esemény is bekövetkezik és ezáltal a maradandó egészség- károsodás mértéke együttesen a 100%-ot meghaladják, vagy egy biztosítási esemény kapcsán a maradandó egészségkáro- sodási mértékek összegződnek és azok együttesen a 100%-ot meghaladják, úgy a biztosító szolgáltatásának felső határa min- den esetben a biztosítási összeg egyszerese. Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elvesztése, illetve részbeni műkö- désképtelensége esetén az előző pontban megadott maradan- dó egészségkárosodási mértékének hányadát kell figyelembe venni. Amennyiben a maradandó egészségkárosodás mértéke a táblázat alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgálta- tást aszerint kell megállapítani, hogy a testi működőképesség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent. A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás mértéke független a biztosított foglalkozásától és egyéb tevékenységétől, a biztosító a bármely munkavégzést akadályozó maradandó egészségká- rosodást veszi figyelembe.

A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás mértékét minden esetben a biztosító orvosa állapítja meg.

A 2.1.1. xxxxxxx feltüntetett táblázat csak iránymutatásként szolgál.

2.1.3. Amennyiben a biztosított a biztosító orvosa által meg- állapított baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, saját maga is beszerezhet orvosi véleményt. Amennyiben az a biztosító orvosának vélemé- nyétől eltér, független, mindkét fél által elismert orvosszak- értőt kell felülvizsgálatra felkérni. A független orvosszakértői felülvizsgálattal kapcsolatban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvosszakértő magasabb maradandó egészségkárosodást állapított meg, vagy ha a felülvizsgálatot a biztosító kérte.

2.1.4. A baleset utáni első évben a maradandó egészségkároso- dási szolgáltatás kifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szempontból egyértelműen tisztázottak. Miután a biztosító fizetési kötelezettsége megállapítást nyert, a biztosított előlegként követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki az ebben az időpontban megállapítható, legalább 1%-os mértékű egészségkárosodás szerint járó kifizetést.

2.1.5. Amennyiben a maradandó egészségkárosodás mér- téke nem tisztázott egyértelműen, mind a biztosítottaknak, mind a biztosítónak joga van a baleset napjától számított 4 évig, évenként a maradandó egészségkárosodás mértékének újbóli megállapítását kérni. Amennyiben a felülvizsgálat maga- sabb maradandó egészségkárosodási mértéket állapít meg, a biztosító ennek megfelelően nyújt szolgáltatást. Amennyi- ben a felülvizsgálat alacsonyabb mértékű maradandó egész- ségkárosodást állapít meg, a biztosítottnak nem kell a koráb- ban kifizetett és a felülvizsgálaton megállapított alacsonyabb szolgáltatás különbségét a biztosítónak visszafizetnie.‌

2.1.6. Ha a biztosított halála

– a balesetet követő egy éven belül a balesetből kifolyólag kö- vetkezik be, baleseti eredetű maradandó egészségkároso- dási szolgáltatásra vonatkozó igény nem támasztható,

– a balesetet követő egy éven belül, de a balesettel össze nem függő okból vagy bármely okból, de a balesettől szá-

mított egy év eltelte után következik be, olyan maradandó egészségkárosodási mérték alapján teljesíthető a szolgál- tatás, amellyel a legutolsó orvosi vizsgálat megállapítása alapján számolni kellett volna.

3. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE

3.1. A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra vo- natkozó szolgáltatási igényt a baleset bekövetkeztétől számí- tott 1 éven belül kell bejelenteni, de ebben az esetben is a biz- tosítási esemény bekövetkeztét a biztosítóval 5 munkanapon belül írásban közölni kell.

3.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító az ÁSZF 22. pontjában leírtakon túl a következő iratok bemutatását is kérheti:

– kórházi kezelőlap és zárójelentés eredeti példánya,

– aktuális jelentés a biztosított állapotáról.

KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETI EREDETŰ MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosítottat ért közúti közlekedési baleset abban az esetben, ha annak következtében a biztosított a közúti közlekedési baleset meg- történtétől számított egy éven belül legalább 1%-os mértékű baleseti eredetű maradandó egészségkárosodást szenved.

1.2. Közúti közlekedési balesetnek minősül a baleset, ha a biztosított gyalogosként, jármű vezetőjeként vagy utasaként szenved balesetet.

Nem minősülnek közúti közlekedési balesetnek az alábbi ese- mények:

– gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkezésében semmilyen mozgó jármű nem hatott közre,

– kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jármű vagy gyalogos közlekedése nem hatott közre,

– a jármű utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű vagy más jármű haladásával, illetve megállásával összefüggés- ben következett be,

– nem közúton bekövetkezett balesetek.

1.3. A biztosítás nem terjed ki az alábbi eseményekre:

– amennyiben a biztosított 125 cm3-nél nagyobb hengerűr- tartalmú motorkerékpárt vezet, vagy azon utazik,

– járműbe való be- és felszállás, illetve járműből való ki- és leszállás.

1.4. Amennyiben a biztosított vezetőként nem rendelkezik az adott jármű vezetésére jogosító hatósági engedéllyel (kivétel: hivatalos oktatói felügyelet mellett vezető tanuló), az a biztosító mentesülését vonja maga után.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

2.1. Ha a baleset napjától számított egy éven belül megál- lapítható, hogy a közlekedési baleset következményeként a biztosított a szerződésben meghatározott legalább 1%-os mértékű baleseti eredetű maradandó egészségkárosodást szenved, a baleset napján hatályos biztosítási összegnekma- radandó egészségkárosodás mértékének megfelelő százalé- kát, de legfeljebb a biztosítási összeget fizeti ki. A maradandó egészségkárosodás mértékét az ÁSZF 21.1.1. pontja szerint kell megállapítani.

2.2. Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elvesztése, illetve részbeni működésképtelensége esetén a testrészek ma- radandó egészségkárosodására vonatkozó táblázatban meg- adott maradandó egészségkárosodás mértékének megfelelő hányadát kell figyelembe venni. Amennyiben a maradandó egészségkárosodás mértéke a maradandó egészségkároso- dásra vonatkozó táblázat alapján nem állapítható meg, a bal- eseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi vagy szellemi működőképesség orvosi szempontból milyen mérték- ben csökkent. Amennyiben a maradandó egészségkárosodás mértéke független a biztosított foglalkozásától és egyéb tevé- kenységétől, a biztosító a bármely munkavégzést akadályozó maradandó egészségkárosodást veszi figyelembe.

A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás mértékét minden esetben a biztosító orvosa állapítja meg.

2.3. Amennyiben a biztosított a biztosító orvosa által megál- lapított maradandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, saját maga is beszerezhet orvosi véleményt. Ameny- nyiben az a biztosító orvosának véleményétől eltér, független, mindkét fél által elismert orvosszakértőt kell felülvizsgálatra

felkérni. A független orvosszakértői felülvizsgálattal kapcso- latban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvosszakértő magasabb mértékű maradandó egészségkárosodást állapított meg, vagy ha a felülvizsgálatot a biztosító kérte.‌‌

2.4. A baleset utáni első évben baleseti eredetű maradandó egészségkárosodási kifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szempontból egyértelműen tisz- tázottak. Miután a biztosító fizetési kötelezettsége megállapítást nyert, a biztosított előlegként követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki az ebben az időpontban megállapítható maradandó egészségkárosodásnak megfelelően járó kifizetést.

2.5. Amennyiben a maradandó egészségkárosodás mérté- ke nem tisztázott egyértelműen, mind a biztosítottnak, mind a biztosítónak joga van a baleset napjától számított 4 évig, évenként az egészségkárosodás mértékének újbóli megálla- pítását kérni. Amennyiben a felülvizsgálat magasabb mara- dandó egészségkárosodási mértéket állapít meg, a biztosító ennek megfelelően térít. Amennyiben a felülvizsgálat alacso- nyabb mértékű maradandó egészségkárosodást állapít meg, a biztosítottnak nem kell a korábban kifizetett és a felülvizs- gálaton megállapított alacsonyabb szolgáltatás különbségét a biztosítónak visszatérítenie.

3. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE

3.1. A közúti közlekedési baleseti eredetű maradandó egész- ségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igényt a baleset be- következtétől számított 1 éven belül kell bejelenteni, de ebben az esetben is a biztosítási esemény bekövetkeztét a biztosító- val 5 munkanapon belül írásban közölni kell.

3.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító az ÁSZF 22. pontjában leírtakon túl a következő iratok benyújtását kérheti:

– kórházi kezelőlap és zárójelentés eredeti példánya,

– friss orvosi jelentés eredeti példánya a biztosított állapotáról,

– amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben ha- tósági eljárás indult, és annak eredménye a biztosító szol- gáltatási jogalapjának vagy összegszerűségének megálla- pításához elengedhetetlenül szükséges, akkor a biztosító kérheti a rendőrségi jegyzőkönyvet, rendőrségi vagy ható- sági határozatot,

– a közlekedési vállalat által a helyszínen felvett hivatalos jegyzőkönyv (amennyiben készült ilyen).

3.3. Az igény elbírálása során a biztosító bizonyítási eljárást folytathat le, amelynek keretében további szükséges doku- mentumok benyújtását kérheti és orvosi vizsgálatokat is el- végeztethet. A vizsgálatok lefolytatására a biztosító jogosult.

HALÁLESET

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Biztosítási esemény a biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező halála.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A biztosító a biztosított halálakor a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget fizeti ki.

BALESETI HALÁL

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.2. Biztosítási eseménynek minősülnek az alábbi, a biztosí- tott akaratán kívüli események is:

– vízbefúlás,

– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás vagy elektromos áram behatásai.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

2.1. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a biz- tosítási szerződésben a baleseti halál esetére meghatározott biztosítási összeget fizeti ki.

2.2. A biztosító a haláleseti kifizetésből az ugyanazon ese- ményből eredően maradandó egészségkárosodási szolgálta- tásként már kifizetett összegeket levonja, s csak a különböze- tet fizeti ki.

2.3. Amennyiben a biztosító a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodási szolgáltatást már kifizette a biztosított halála előtt, és a baleseti halál szolgáltatási összege alacso- nyabb, mint a baleseti eredetű maradandó egészségkároso- dási szolgáltatásé, a többletkifizetést a biztosító nem követel- heti vissza.

KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETI HALÁL ‌

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek mi- nősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosítottat ért közúti közlekedési baleset abban az esetben, ha annak követ- keztében a biztosított a közúti közlekedési baleset megtörtén- tétől számított 1 éven belül meghal.

1.2. Közúti közlekedési balesetnek minősül a baleset, ha a biztosított gyalogosként, jármű vezetőjeként vagy utasaként szenved balesetet.

1.3. Nem minősülnek közúti közlekedési balesetnek az alábbi események:

– a gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkeztében semmilyen mozgó jármű nem hatott közre,

– kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jármű vagy gyalogos közlekedése nem hatott közre,

– a jármű utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű vagy más jármű haladásával, illetve megállásával összefüggés- ben következett be,

– nem közúton bekövetkezett balesetek.

1.4. A biztosítás nem terjed ki az alábbi eseményre:

– amennyiben a biztosított 125 cm3-nél nagyobb hengerűr- tartalmú motorkerékpárt vezet, vagy azon utazik.

1.5. Amennyiben a biztosított vezetőként nem rendelkezik az adott jármű vezetésére jogosító hatósági engedéllyel (kivétel: hivatalos oktatói felügyelet mellett vezető tanuló), az a biztosító mentesülését vonja maga után.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

Ha a biztosított közúti közlekedési baleset következményeként meghal, a biztosító a biztosítási szerződésben a közúti közle- kedési baleseti halál esetére meghatározott, a baleset napján hatályos biztosítási összeget kifizeti ki.

DIÁK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ‌‌

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül az a személyi sérüléses (vagyoni és nem vagyoni) és szerződésen kívül okozott tárgyrongálási kár, melyet a bizto- sított e szerződés hatálya alatt okozott és jelentettek be, és amelyért a magyar polgári jog szabályai szerint a biztosított vagy gondozója kártérítési felelősséggel tartozik.

1.2. Nem minősül biztosítási eseménynek, és nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket a biztosított

a) közeli hozzátartozóinak,

b) kereső foglalkozás vagy tevékenység végzése során,

c) bármilyen motoros jármű (közúti, vízi, légi) üzembentartója- ként, használójaként,

d) gépi meghajtású sporteszköz használatával,

e) a környezet szennyezésével okozott.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

2.1. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító kárté- rítést nyújt, melynek felső határa káreseményenként nem ha-

ladhatja meg a biztosítási szerződésben meghatározott bizto- sítási összeget.

2.2. Egy biztosítási év alatt legfeljebb 1 káresemény fedezett.

3. A BIZTOSÍTOTT ÖNRÉSZESEDÉSE

A biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.

4. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE

4.1. A kárrendezés megindításához a kárigényt a biztosítási esemény bekövetkezését követő 5 munkanapon belül írásban kell a biztosítónak jelenteni.

4.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító az ÁSZF 22. pontjában leírtakon túl a következő iratok bemutatását is kérheti:

– a biztosított vagy a gondozó felelősségét megállapító egyéb dokumentum,

– az esetleges számla.

TANULÁSI TÁMOGATÁS

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított baleset miatt orvosilag indokolt legalább 10 na- pos kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül.

2. BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYE

Jelen kiegészítő feltételek szempontjából biztosítottak lehet- nek oktatási intézmények nappali tagozatos tanulói, hallgatói. Levelező, valamint esti tagozatos tanulókra illetve hallgatókra, átképzésben résztvevőkre nem lehet megkötni a biztosítást.

3. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

3.1. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító az osz- tályfőnök/vezető igazolása alapján a biztosított részére a szer- ződésben meghatározott mértékű tanulási támogatást nyújt.

3.2. Egy biztosítási év alatt legfeljebb 1 káresemény fedezett biztosított személyeként.

4. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE

4.1. A kárrendezés megindításához a kárigényt legkésőbb a kórházi gyógykezelés befejezését követő 5 munkanapon belül írásban kell a biztosítónak bejelenteni.

4.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító az ÁSZF 22. pontjában leírtakon túl a következő iratok bemutatását is kérheti:

– a kórházi zárójelentés eredeti példánya,

– ambuláns kezelő lap eredeti példánya (amennyiben ké- szült),

– az osztályfőnök/vezető eredeti aláírással valamint az iskola vagy a képző intézmény pecsétjével ellátott igazolása.

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÓ

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban Biztosító) a jelen adatkezelési tájékoztató (továbbiakban Tájékoztató) útján tájé- koztatja Önt a biztosítási szerződés megkötése, állományban tartása, valamint a biztosítási szerződésből származó követelé- sek megítélése során birtokába került személyes adatok kezelésével kapcsolatos legfontosabb információkról, így különösen az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, a kezelt adatok köréről, az adatkezelés időtartamáról, az adatvédelmi tisztviselő elérhető- ségéről, valamint az Ön adatkezelésekkel kapcsolatos jogairól és jogorvoslati lehetőségeiről.

Felhívjuk a figyelmét, hogy jelen Tájékoztató a Biztosító adatkezelésére vonatkozó általános tájékoztatást tartalmazza, mely nem helyettesíti a biztosítási feltételek és a kapcsolódó termékismertetők, ügyféltájékoztatók megismerését. Az Ön teljeskörű tájékoztatását ezen dokumentumokban, továbbá jelen Tájékoztatóban foglalt rendelkezések alkotják.

A biztosítási szerződés megkötéséhez, állományban tartásához, valamint a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez közvetetten kapcsolódó, esetleges adatkezelések tekintetében – SIGNAL ügyfélportál regisztráció, online kap- csolatfelvétel, anonim bejelentőrendszer használata, hangfelvételek kezelése, stb. – a tájékoztatást a Biztosító – az érintettek áttekinthető tájékoztatása céljából – az adatok gyűjtésével egy időben, illetve adatkezelési célonként elkülönítve közli web- oldalán.

A Tájékoztatóban történő könnyebb eligazodás érdekében, kérem, használja az alábbi hivatkozásokat:

Tartalomjegyzék

1. A személyes adatok adatkezelője 2

2. Az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei 2

3. Az adatkezelés célja és jogalapja 2

4. Kezelt személyes adatok köre 4

5. Hozzáférés a személyes adatokhoz, adattovábbítás 5

6. Személyes adatok tárolásának időtartama 6

7. Adatbiztonsági intézkedések 7

8. Gyermekek személyes adatainak kezelése 7

9. Automatizált adatkezelés 7

10. Az adatkezeléssel kapcsolatos jogok és érvényesítésük 7

10.1. Hozzáféréshez való jog 8

10.2. Helyesbítéshez való jog 8

10.3. Törléshez való jog (elfeledtetéshez való jog) 8

10.4. Az adatkezelés korlátozásához való jog 8

10.5. Tiltakozáshoz való jog 9

10.6. Adathordozhatósághoz való jog 9

10.7. Hozzájárulás visszavonásához való jog 9

10.8. Hatósági jogorvoslathoz való jog 9

10.9. A bírósági jogorvoslathoz való jog 9

11. A Tájékoztató elérhetősége és módosítása 9

A Biztosító a tájékoztatást közérthető és könnyen áttekinthető formában igyekszik nyújtani, valamint a Felügyeleti ajánlással összhangban tartózkodik a jogszabályok szövegszerű megismétlésétől. A Tájékoztató elkészítése során figyelembe vett jog- szabályok az alábbiak:

• az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (továbbiakban GDPR)

• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (továbbiakban Infotv.)

• 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről (továbbiakban Bit.)

• 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről (továb- biakban Eüak.)

• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban Ptk.)

• 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (a továbbiak- ban Pmt.)

• 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (a továbbiakban Gfbt.)

• 2000. évi C. törvény a számvitelről (a továbbiakban Szvtv.)

1. A SZEMÉLYES ADATOK ADATKEZELŐJE

A személyes adatok kezelője a SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

Cím és központi ügyfélszolgálat: 1123 Budapest, Alkotás u. 50.

Postacím: 1519 Budapest, Pf. 260.

Tel.: 00 0 000 0000

Fax: 00 0 000 0000

E-mail: xxxxxxxxxxx@xxxxxx.xx Weboldal: xxx.xxxxxx.xx Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Adószám: 10828704-2-44

KSH szám: 10828704-6511-114-01

Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-87194/2015

2. AZ ADATVÉDELMI TISZTVISELŐ ELÉRHETŐSÉGEI

Ön a személyes adatai kezeléséhez, valamint jogai gyakorlásához kapcsolódó bármely kérdésben a Biztosító kijelölt adatvédelmi tisztviselőjéhez fordulhat postai úton a fent megadott címen vagy postacímen, valamint az adatvedelem@signal. hu e-mail címen.

3. AZ ADATKEZELÉS CÉLJA ÉS JOGALAPJA

Hangsúlyozzuk, hogy személyes adatait a GDPR, az Infotv., a Bit. adat- és titokvédelmi rendelkezései, valamint minden további irányadó jogszabály és belső szabályozás betartásával kezeljük.

A Bit. 135. § (1) bekezdése értelmében a Biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. Biztosítási titok minden olyan a Biztosító rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására, vagy a Biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. A Biztosító az ügyfél által bármilyen formában megadott személyes adatot, ideértve az egészségi állapotra vonatkozó személyes adatot is, biztosítási titokként kezeli.

A biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követe- lések megítéléséhez, illetve a Bit. által meghatározott egyéb cél eléréséhez szükséges személyes adatok kezelésének jogalap- ja egyrészt a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettségek teljesítése, illetve a GDPR

6. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése. A biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez kapcsolódóan a Biztosító részére jogi kötelezettséget az alábbi törvények keletkeztetnek:

Adatkezelés megnevezése	Xxxx kötelezettséget keletkeztető jogszabály
Számviteli bizonylatok megőrzésére vonatkozó kötelezettség teljesítése.	A jogi kötelezettséget a Számvitelről szóló 2000. évi C. tör- vény 169. § keletkezteti.
A Biztosító pénzmosás megelőzésével kapcsolatos kötele- zettségeinek (pl.: az ügyfél-átvilágítási intézkedések) teljesí- tése.	A jogi kötelezettséget a pénzmosás és a terrorizmus finanszí- rozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény keletkezteti.
Az Érintett számára megfelelő biztosítási alapú befektetési termék értékesítése.	A jogi kötelezettséget a Bit. 166/E. § keletkezteti.
Életbiztosítási szerződések során igényfelmérés, megfelelési és alkalmassági teszt elvégzése	A jogi kötelezettséget a Bit. 153. § (1) keletkezteti.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben („Gfbt.”) meghatározott kötelezettségek teljesítése (pl. kárnyilvántartó szerv részére adatszolgáltatás nyújtása)	A jogi kötelezettséget a Gfbt. keletkezteti.
Panaszkezelés	A jogi kötelezettséget a Bit.159. § keletkezteti.
A FATCA szabályozásban meghatározott kötelezettségek (pl.: adattovábbítás) teljesítése.	A jogi kötelezettséget a FATCA szabályozás, így többek között a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel össze- függő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény keletkezteti.
A CRS szabályozásban meghatározott kötelezettségek (pl.: adóilletőség megállapítása) teljesítése.	A jogi kötelezettséget a CRS szabályozás, így többek között a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automati- kus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény, valamint az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemz- etközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény keletkezteti.
Veszélyközösség védelme érdekében történő adatátadás	A jogi kötelezettséget a Bit.149. § keletkezteti.

Az egészségi állapotra vonatkozó személyes adatok - Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben (Eüak.) foglalt meghatározás szerint az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőkkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalko- zás) - különleges adatnak minősülnek.

Az egészségügyi adatokat a Biztosító a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az Ön írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A hozzájárulást a Biztosító az alábbi formában szerzi be:

– a biztosítási ajánlat részeként az Általános Szerződési Feltételek, illetve külön nyilatkozat elfogadásával és aláírásával,

– felelősségbiztosítási károk esetében a kárbejelentő lapon szereplő adatkezelési nyilatkozat elfogadásával és aláírásával, illetve ennek hiányában külön adatkezelési nyilatkozat aláírásával,

– a szerződő, vagy biztosított elhalálozása esetén a törvényes örökös vagy a szerződésben megjelölt jogosult által aláírt, külön adatkezelési nyilatkozat formájában.

A hozzájárulás megadásával Ön felhatalmazza a Biztosítót, hogy a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, ál- lományban tartásához és a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, azokkal közvetlenül összefüggő és elengedhetetlenül szükséges, az egészségi állapotára vonatkozó és hozzájuk kapcsolódó személyes adatait kezelje és nyilvántartsa.

Felhívjuk a figyelmét, hogy mivel az egészségügyi adatok kezelése nélkülözhetetlen a biztosítási szerző- désből származó követelések, így különösen a szolgáltatási kötelezettség beálltának, jogalapjának és ösz- szegszerűségének megítéléséhez, ezért a hozzájárulás visszavonása kizárólag a szerződés felmondása útján gyakorolható.

4. KEZELT SZEMÉLYES ADATOK KÖRE

A Bit. 135. § (1) bekezdése értelmében a Biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő személyes adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek.

Adatkör	Xxxxxx személyes adatok
A biztosítási jogviszony alanyainak (szerződő, biztosított, együttbiztosított, kiegészítő biztosított, kedvezményezett, károsult, károkozó, törvényes örökös, tulajdonos, üzemben tartó) személy- azonosító és személyes adatai	Adóazonosító jel Állampolgárság Állandó lakcím Anyja születési neve Azonosító okmány típusa Azonosító okmány(ok) száma és betűjele Családi és utóneve E-mail cím Lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma és betűjele Levelezési cím Magyarországi tartózkodási hely Mobiltelefonszám Születési hely Születési idő Születési neve Telefon/fax szám Titulus TAJ szám Halotti anyakönyvi kivonat száma Neme Vezetői engedély megszerzésének dátuma Gyermekek esetében a szülő vagy gondviselő neve, címe, telefonszáma, e-mail címe, iskola neve, címe, diák osztálya
Személy- és felelősségbiztosítási szer- ződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok	A biztosítási ajánlat során a Részletes, vagy Egyszerűsített Egészségi Nyilatkoza- ton megadott adatok, valamint a válaszaihoz kapcsolódó, Ön által átadott orvosi dokumentumok; A Biztosító által szükség esetén bekért további, az Ön hozzájárulásával átadott orvosi dokumentációk; A biztosítási szerződés megkötéséhez, a Biztosító által előírt orvosi vizsgálatok dokumentumai; „Nyilatkozat a fogyatékossággal élő (fogyatékos) ügyfelekkel kapcsolatos bánás- móddal összefüggésben” című nyilatkozaton megadott adatok; A biztosítási szerződésből származó követelések megítélésével közvetlenül ösz- szefüggő, azokhoz elengedhetetlenül szükséges, a kárbejelentés során megadott, a biztosítási eseményt kiváltó és annak bekövetkezésében szerepet játszó ese- ményre vonatkozó személyes adatok, ahhoz csatolt dokumentumok, illetve Ön, vagy elhalálozása esetén a törvényes örökös, vagy a szerződésben megjelölt jogo- sult hozzájárulása esetén a társadalombiztosítási szervektől, egészségügyi intéz- ményektől és háziorvostól, gyógykezelésével foglalkozó más személyektől bekért adatok.
A biztosított, károsult vagyontárgy adatai	Biztosított vagyontárgyanként, illetve káronként eltérő, de kizárólag a szerződés megkötéséhez illetve a biztosítási szerződésből származó követelések megítélé- séhez szükséges adatok, így különösen a károsult neve, cím, kapcsolattartó te- lefonszáma kapcsolattartó e-mail címe, kötvényszám, káresemény dátuma, káro- sult vagyontárgyról készült fényképek, kárszemle során rögzített adatok, kár oka.
Biztosítási igény felméréséhez kapcso- lódó adatok	Az ügyfél ismereteinek, tapasztalatainak felméréséhez, értékeléséhez szükséges adatok, amelyeket az ügyfél a Biztosító ezen célra rendszeresített igényfelmérő dokumentumai kitöltésével ad meg.
A Pmt.-ben előírt ügyfélátvilágítás elvégzése céljából kezelt adatok	Az ügyfél-átvilágításhoz szükséges adatok, amelyeket a Biztosító ezen célra rend- szeresített dokumentumai tartalmaznak, valamint az ügyfél személyazonosító ok- mány másolata és a lakcímkártya első oldalának másolata.

Hatósági eljárások során keletkező dokumentumok

A biztosítási szerződés szerinti szolgáltatás megítéléséhez (így különösen: men- tesülés, vagy kizárt kockázatok, súlyos gondatlanság, szándékosság) szükséges adatok, amelyek – a bűnügyi személyes adatokat is tartalmazható – dokumentu- mokban szerepelhetnek (pl. rendőrségi jegyzőkönyv, határozat, bíróság határoza- ta, szakértői vélemény).

A díjfizetéshez, valamint a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges további adatok

Biztosítási díj összege

Kifizetett biztosítási összeg mértéke A kifizetés ideje

Bankszámlaszám, bankkártya száma

Az ÁSZF-ben, így különösen „A biztosítási szolgáltatások kifizetéséhez szükséges iratok” című fejezetében, meghatározott minden további személyes adat.

Egyéb adatok

A biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással össze- függő összes lényeges tény és körülmény.

Felhívjuk a figyelmét, hogy bár az adatszolgáltatás önkéntes, de a személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a kockázat meghatározásához, így a szerződés létrejöttéhez, a szerződés fenntartásához, valamint a szerződés alapján nyújtott szolgáltatások megítéléséhez. A fentebb megjelölt adatok hiánya a biztosítási ajánlat visszauta- sítását, valamint a szolgáltatás ellehetetlenülését vonhatja maga után. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha Ön a szolgáltatási kötelezettség beálltának, jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges adatokat maradéktalanul a Biztosító rendelkezésére bocsátotta.

Az adatkezelési cél eléréséhez nélkülözhetetlen, hogy Ön felhatalmazza a Biztosítót, hogy az egészségi állapotára vonatkozó és hozzájuk kapcsolódó adatait háziorvosától, valamint mindazoktól az egészségügyi intézményektől, orvosoktól, gyógysze- részektől, természetgyógyászoktól és a gyógykezelésével foglalkozó más személyektől, amelyek, illetve akik eddig kezelték, valamint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől, a társadalombiztosítási kifizetőhelytől beszerezze, nyilvántartsa, és eb- ben a körben felhasználja, illetve a Bit. 138-142. §-ban és a 147-151. §-ban meghatározott jogosultak számára továbbítsa. Egyúttal szükséges, hogy Ön felmentse az ezen adatok jogszabályi felhatalmazása alapján nyilvántartó fenti személyeket és szervezeteket a titoktartási kötelezettségük alól, valamint felhatalmazza a háziorvosát, kezelőorvosát, valamint az egészség- ügyi ellátásában részt vevő személyeket, hogy az egészségügyi ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatait írásbeli kérésére a Biztosítónak még elhalálozása esetén is kiadják.

Az adatkezelési cél eléréséhez nélkülözhetetlen továbbá, hogy Ön felhatalmazza a Biztosítót, hogy az esetleges kárüggyel kapcsolatban indult büntetőeljárás során keletkezett iratokba betekintsen, azokról másolatokat, valamint az eljáró hatóságoktól felvilágosításokat kérjen.

Felhívjuk a figyelmét, hogy bár a felhatalmazás önkéntes, de annak megadása nélkülözhetetlen a szerződés alapján nyújtott szolgáltatások megítéléséhez. A felhatalmazás hiánya a biztosítási ajánlat visszautasítását, valamint a szolgáltatás ellehetetlenülését vonhatja maga után.

Tájékoztatjuk, hogy a Bit. 149. §-ban foglaltak szerint a Biztosító jogosult a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vál- lalt kötelezettségének teljesítése során, a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulni más biztosítóhoz.

A Biztosító csoportos biztosításokat is értékesít, ahol a biztosítottak jellemzően partnereink munkavállalói, tagjai vagy ügyfelei. Ezen biztosított személyek személyes adatainak kezelése tekintetében a Biztosító az adatkezelő. Tájékoztatjuk, hogy cso- portos biztosítás biztosítottjaként Xxx személyes adatainak kezelésével kapcsolatos érintetti jogainak gyakor- lása tekintetében az egyéni ügyfeleinkkel megegyező jogok illetik meg.

Amennyiben a személyes adatok nem közvetlenül az érintettől származnak, az adatokat megadó fél elismeri, hogy rendelkezik az érintettek felhatalmazásával – amennyiben rendelkezik az érintettől meghatalmazással, ezen meghatalmazással – szemé- lyes adataik Biztosító részére történő átadásához, valamint részükre az adatkezeléssel összefüggő tájékoztatást megadta.

5. HOZZÁFÉRÉS A SZEMÉLYES ADATOKHOZ, ADATTOVÁBBÍTÁS

A Bit. 135. § (3) bekezdés értelmében a biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

A biztosítási titoknak minősülő adatokat jogosultak megismerni mindazon személyek vagy szervezetek is, akikkel szemben a Biztosítónak a biztosítási titok megtartásának a kötelezettsége a Bit. 138-142. § és a 147-151. § értelmében nem áll fenn. A tételes felsorolás a Bit. „Az ügyfelek tájékoztatásáról” szóló 4. számú melléklete szerint a biztosítási tájékoztató kötelező tartalmi eleme, azt az általános szerződési feltétek „A biztosítási titokra vonatkozó rendelkezések” fejezete tartalmazza.

A személyes adatokat a Biztosító adatkezelési célhoz kapcsolódó hozzáférési jogosultságokkal rendelkező munkavállalói, függő biztosításközvetítői, amennyiben az alkusz és az ügyfél közötti megbízási szerződés ad erre felhatalmazást, az alkusz

biztosításközvetítő, illetve társaságunk részére szolgáltatási szerződések alapján adatfeldolgozási, kiszervezett tevékenységet végző személyek, szervezetek ismerhetik meg. A hozzáférést a tevékenység végzéséhez elengedhetetlenül szüksé- ges legszűkebb mértékben engedélyezzük. A Biztosító által megbízott függő biztosításközvetítők is adatfeldolgozónak minősülnek.

A biztosítási jogviszony fennállása alatt a biztosításközvetítő személyében beállt bármilyen változás esetén a Biztosító jogosult az ügyfél adatait a jelen Tájékoztatóban meghatározott célból, a vele függő biztosításközvetítői jogviszonyban álló más függő biztosításközvetítő részére átadni.

A Biztosító által a személyes adatok kezelése során – a kiszervezési garanciák figyelembevételével – igénybe vett adatfeldolgozók listája, valamint az általuk végzett tevékenység leírása a xxxxxx.xx nyitóoldal alján, az Adatkezelési irányelvek menüpontban elérhető Dokumentumtárban található.

A Biztosítóval kötött szerződés alapján, kizárólag a kiszervezett adatfeldolgozói tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a Biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani.

A biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja.

Amennyiben a szerződésben foglalt szolgáltatás teljesítése érdekében elengedhetetlen, a Biztosító harmadik országba továbbítja az Ön személyes adatait annak érdekében, hogy Ön harmadik országban részesülhessen egészségügyi ellátásban, vagy ott vehessen igénybe szolgáltatásokat.

6. SZEMÉLYES ADATOK TÁROLÁSÁNAK IDŐTARTAMA

A Biztosító a személyes adatokat csak az adatkezelés céljainak eléréséhez szükséges ideig kezeli, melynek során figyelembe veszi az egyes jogszabályok által kötelezően előírt adatmegőrzési határidőket, valamint a Biztosítóval szemben támasztott esetleges követelések jogszabályi vagy szerződésben meghatározott elévülési idejét.

A biztosítási szerződéshez kapcsolódó személyes adatait a Biztosító a biztosítási szerződés megszűnését követő naptári év első napjától számított 8 évig őrzi meg, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos esetleges későbbi igények érvényesítése, vala- mint a Biztosítóra a jogszabályokban előírt adatmegőrzési kötelezettségekre tekintettel. A határidő lejártát követően személyes adatai törlésre kerülnek. A személyes adatok törlését gátolja, amennyiben:

– peres eljárás van folyamatban az adott szerződés tekintetében,

– peren kívül hatósági eljárás van folyamatban az adott szerződés tekintetében,

– panasz kezelése van folyamatban az adott szerződés tekintetében,

– járadék fizetése van folyamatban az adott szerződéshez kapcsolódóan,

– függő kár van rögzítve az adott szerződésre,

– szerződésen nyilvántartott díjhátralék, vagy túlfizetés az adott szerződés tekintetében,

– díjvisszatérítéses szerződések esetében.

A létre nem jött biztosítási szerződésekkel kapcsolatos, ajánlattétel során megadott személyes adatait a Biztosító a biztosítási ajánlat rögzítésétől számított, a biztosítási szerződésben meghatározott elévülési ideig, ennek hiányában a Polgári törvény- könyvről szóló 2013. évi V. tv. (Ptk.) szerinti az általános elévülési időre vonatkozó rendelkezései szerinti az ajánlat rögzítésétől számított 5 évig tárolja. A határidő lejártát követően személyes adatai törlésre kerülnek.

A Biztosító online biztosítási kötési felületein a létre nem jött ajánlathoz – félbe hagyott kalkuláció – kapcsolódó személyes adatok az utolsó módosítást követő 61. napig kerülnek megőrzésre.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) 6.

§-ban foglalt ügyfél-átvilágítási kötelezettségének teljesítése érdekében a Biztosító köteles az életbiztosítási tevékenységekkel kapcsolatban beazonosítani ügyfelét (szerződő fél, vagy kedvezményezett, tényleges tulajdonos), vagy annak meghatalma- zottját, képviselőjét. A Biztosító a Pmt. 7. § (8) bekezdésében foglalt kötelezettségnek való megfelelés érdekében továbbá az azonosítás tárgyát képező személyes adatokat tartalmazó okiratokról másolatot készít. Az azonosítás során kezelt személyes adatokat, valamint ezen személyes adatokat tartalmazó okiratok másolatait a Biztosító a Pmt. 56. § (2) bekezdése alapján a biztosítási szerződés megszűnésétől, vagy az ügyleti megbízás teljesítésétől számított 8 évig őrzi meg.

A személyes adatok kezelése a biztosított halála után is szükséges, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése és a szerződés kezelése érdekében. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja. Az elhunyt örököse ezen jogállását köteles igazolni (például öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés megküldésével).

7. ADATBIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK

A Biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról és megteszi mindazokat a technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek a vonatkozó jogszabályi rendelkezések érvényre juttatásához, így különösen a GDPR 32. cikkében foglalt adatbiztonsági kö- vetelmények teljesítése érdekében szükségesek. Ennek részeként a Biztosító kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a felvett, tárolt, illetve kezelt adatok védettek legyenek, illetőleg megakadályozza azok megsemmisülését, jogosulatlan felhasználását és jogosulatlan megváltoztatását. A Biztosító gondoskodik tovább a személyes adatokat tároló informatikai rendszerek zárt és teljes körű védelméről az ágazati jogszabályokban, valamint a felügyeleti szervek ajánlásaiban foglaltak teljes körű figyelembe vételével és betartásával. A Biztosító az informatikai kontroll keretrendszer rendszeres ellenőr- zéséről, annak folyamatos fenntartásáról és fejlesztésétől az ágazati jogszabályokban foglalt előírások szerint gondoskodik. A Biztosító gondoskodik arról, hogy a kezelt adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá, ne hozhassa nyilvánosságra, ne továbbíthassa, valamint azokat ne módosíthassa, törölhesse.

A Biztosító megtesz minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy az adatok ne sérüljenek, illetve ne semmisüljenek meg. A fenti kötelezettségvállalást a Biztosító az adatkezelési tevékenységében részt vevő munkavállalói, illetve a Biztosító megbízásából eljáró adatfeldolgozók részére is előírja.

Tájékoztatjuk, hogy a Biztosító által alkalmazott korszerű technikai és szervezési intézkedések mellett sem zárható ki, hogy az Ön személyes adatait és biztosítási titkait érintő adatvédelmi incidens történik. A Biztosító az adatvédelmi incidensről – ameny- nyiben a jogszabályi rendelkezések értelmében köteles arról az érintetteket tájékoztatni – az érintetteket hivatalos weboldalán történő értesítéssel és/vagy levélben tájékoztatja.

8. GYERMEKEK SZEMÉLYES ADATAINAK KEZELÉSE

A Biztosító tudatában van annak, hogy a gyermekek személyes adatai különös védelmet érdemelnek, mivel ők kevésbé lehet- nek tisztában a személyes adatok kezelésével összefüggő kockázatokkal, következményeivel és az ahhoz kapcsolódó garan- ciákkal és jogosultságokkal. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának érvényességéhez – ha törvény eltérően nem rendelkezik – törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el. A Biztosító a fenti követelmények érvényesítése érdekében kezeli a kiskorú szülőjének vagy gondviselőjének személyazonosító és kapcsolati adatait.

A közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vonatkozásában végzett személyes adatok kezelése 16. életévét be nem töltött gyermek esetén, csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló adta meg, illetve engedélyezte. Ennek valódiságát a Biztosító jogosult ellenőrizni és megalapozatlanság esetén további nyilatkozatokat kérhet be.

9. AUTOMATIZÁLT ADATKEZELÉS

AA Biztosító kizárólag automatizált adatkezeléssel, az érintett személyes jellemzőinek értékelésén alapuló döntés meghoza- talára is jogosult, ha az érintett és a Biztosító közötti biztosítási szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges, vagy az érintett kifejezett hozzájárulását adta.

A Biztosító által alkalmazott automatizált adatkezelésekkel – ideértve a profilalkotást is – kapcsolatos további részletes informá- ciók a xxxxxx.xx nyitóoldal alján, az Adatkezelési irányelvek menüpontban elérhető Dokumentumtárban találhatóak.

Az automatizált adatfeldolgozással kapcsolatos döntés esetén, a Biztosító – jelen Tájékoztatóban rögzített el- érhetőségek bármelyikén – lehetőséget biztosít Önnek, hogy emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze és a döntéssel szemben kifogást nyújtson be.

10. AZ ADATKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS JOGOK ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSÜK

A jogszabályok alapján Ön mindenkor jogosult kérelmezni az adataihoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, tiltakozhat a személyes adatok kezelése ellen, valamint jogosult az adatokat hordozható formában megkapni.

Ön a személyes adatai kezelésével kapcsolatos kérelmét társaságunknál szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, telefaxon, vagy elektronikus levelezési címen) jelentheti be, az alábbi elérhetőségi címeken:

Központi ügyfélszolgálat címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50. Postacím: 1519 Budapest, Pf. 260.

Telefonos ügyfélszolgálat telefonszáma: x00 0 000 0000

Fax: 00 0 000 0000

E-mail: xxxxxxxxxxx@xxxxxx.xx

Az Ön által benyújtott jogosultságok érvényesítésére irányuló kérelmét annak benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 25 napon belül elbíráljuk és döntésünkről írásban vagy ha Ön a kérelmet elektronikus úton nyújtotta be, elektroni- kus úton értesíjük!

A Tájékoztató a továbbiakban ezen jogaival kapcsolatos lényeges információkat foglalja össze.

A Tájékoztató a felügyeleti ajánlásokkal összhangban tartózkodik a jogszabályok teljes és szövegszerű megismétlésétől. A részletes szabályokat a GDPR III., „Az érintettek jogai” című fejezete, valamint az Infotv. tartalmazza.

10.1. HOZZÁFÉRÉSHEZ VALÓ JOG

Az Ön kérésére, írásban – ideértve adott esetben az elektronikus utat is –, közérthető módon tájékoztatást adunk arról hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, valamint az adatkezeléssel kapcsolatos információkról, így különösen, az adatkezelés céljáról, a kezelt személyes adatokról, a címzettekről, akiknek az Ön adatait továbbítottuk, a személyes adatok tárolásának tervezett időtartamáról, valamint az automatizált döntéshozatallal kapcsolatos tudnivalókról.

A Biztosítónak a tájékoztatást és intézkedést díjmentesen kell biztosítani. Ha a kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, az adatkezelő, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre:

a) észszerű összegű díjat számíthat fel, vagy

b) megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.

A kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bizonyítása a Biztosítót terheli.

A Biztosító az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az Ön rendelkezésére bocsátja. További másolatokért a Biztosító az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel.

Ha elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat széles körben használt elektronikus formátumban kell rendel- kezésre bocsátani, kivéve, ha Ön másként kéri.

10.2. HELYESBÍTÉSHEZ VALÓ JOG

A Biztosító minden ésszerű intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan vagy hiányos személyes adatokat haladéktalanul törölje vagy helyesbítse, kiegészítse.

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyes- bítendő. Amennyiben a valóságnak megfelelő vagy a kiegészítő adat nem áll rendelkezésre, a Biztosító kiegészítő nyilatkozat útján elvégzi a helyesbítést és kiegészítést.

Az adatpontosság fenntartása érdekében Ön vállalja, hogy az adataiban bekövetkezett változást 5 munkanapon belül bejelen- tem az alábbi módok egyikén: e-mail: xxxx@xxxxxx.xx, telefon: 00 0 000 0000, fax: 00 0 000 0000, postacím: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. 1519 Budapest, Pf. 260., vagy személyesen a Biztosító központi ügyfélszolgálati irodájában. A Biztosító jogosult indokolt esetben Önt felhívni arra, hogy a pontosított adatot megfelelő módon – elsősorban okirattal – bizonyítsa a Biztosító számára.

10.3. TÖRLÉSHEZ VALÓ JOG (ELFELEDTETÉSHEZ VALÓ JOG)

A Biztosító indokolatlan késedelem nélkül – a jelent Tájékoztatóban meghatározott törlési követelményekre figyelemmel – törli a személyes adatot, ha a kezelés célja vagy jogalapja megszűnt, Ön tiltakozik az adatkezelés ellen, vagy bármilyen egyéb ok miatt az adatkezelés jogellenes.

A törlés megtagadható, amennyiben az adatkezelés szükséges a személyes adatok kezelését előíró, a Biztosítóra alkalmazan- dó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése céljából, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.

Ha a Biztosító nyilvánosságra hozta a törlendő személyes adatot, az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével, megteszi az ésszerűen elvárható lépéseket annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő adatkezelőket, hogy Ön kérelmezte a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését.

10.4. AZ ADATKEZELÉS KORLÁTOZÁSÁHOZ VALÓ JOG

A Biztosító korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

a) Ön vitatja a személyes adatok pontosságát;

b) az adatkezelés jogellenes, és Ön ellenzi az adatok törlését, és e helyett kéri azok felhasználásának korlátozását;

c) a Biztosítónak már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de Ön igényli azokat jogi igények előterjesz- téséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy

d) Ön tiltakozott az adatkezelés ellen.

Ha a helyesbítés, korlátozás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 25 napon belül írásban tájékoztatjuk a kérelem elutasításáról, annak ténybeli és jogi indokairól.

10.5. TILTAKOZÁSHOZ VALÓ JOG

Önnek joga van a Biztosító vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges adatkezelés ellen tiltakoznia! Jogosult továbbá a személyes adatai közvetlen üzletszerzés célokra történő – beleértve a profilalkotást is – felhasználása ellen tiltakoznia.

A személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők, kivéve, ha a Biztosító bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az Ön érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

10.6. ADATHORDOZHATÓSÁGHOZ VALÓ JOG

Ön jogosult arra, hogy az Önre vonatkozó, a Biztosító rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható – ha ez technikailag megvalósítható – formátumban megkapja, ha az adatkezelés hozzájáruláson, vagy szerződésen alapul és az adatkezelés automatizált módon történik. A jelen pont szerinti adathordozhatósághoz való jog nem teremt kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy az adatkezelők egymással műszakilag kompatibilis adatkezelő rendszere- ket vezessenek be vagy tartsanak fenn.

10.7. HOZZÁJÁRULÁS VISSZAVONÁSÁHOZ VALÓ JOG

Ön jogosult a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulásának visszavonására. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét.

Felhívjuk ismételten a figyelmét, hogy amennyiben a személyes adatok kezelése nélkülözhetetlen a szer- ződés alapján nyújtott szolgáltatások megítéléséhez, a hozzájárulás visszavonása kizárólag a szerződés felmondása útján gyakorolható.

10.8. HATÓSÁGI JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG

Ön jogosult arra, hogy a felügyeleti hatóság vizsgálatát kezdeményezze, ha megítélése szerint a személyes adataival kapcsolatos jogainak érvényesítését a Biztosító korlátozza vagy ezen jogainak érvényesítésére irányuló kérelmét elutasítja, vagy Ön bármikor úgy ítéli meg, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.

A magyar Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhetőségei: Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x.

Levelezési cím: 1530 Budapest, Pf. 5

Telefon: x00 0 000 0000

Telefax: x00 0 000 0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx

Web: xxxx.xx

10.9. A BÍRÓSÁGI JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG

A fentiek mellett Ön bármikor jogosult bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság Önre vonatkozó, jogilag kötelező erejű dön- tésével szemben, továbbá, ha az illetékes felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja Önt a benyújtott panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről.

Ön bírósághoz fordulhat abban az esetben is, ha megítélése szerint a Biztosító vagy az általa megbízott vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó a személyes adatait a személyes adatok kezelésére vonatkozó, jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott előírások megsértésével kezeli.

A pert – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt is megindít- hatja.

11. A TÁJÉKOZTATÓ ELÉRHETŐSÉGE ÉS MÓDOSÍTÁSA

A Biztosító honlapján, valamint ügyfélszolgálati irodáiban a mindenkor hatályos Tájékoztatót közzéteszi. A Biztosító fenntartja magának a jogot a jelen Tájékoztató módosítására, amelyről honlapján (xxx.xxxxxx.xx) keresztül kellő időben értesíti az érin- tetteket.

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

1123 Budapest, Alkotás u. 50.

Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 260.

Telefon: 00 0 000 0000 xxxx@xxxxxx.xx • xxx.xxxxxx.xx

SIG 3881

Document Metadata

Table of Contents

SIGNAL PLUSZ DIÁKBIZTOSÍTÁS

Document Metadata