Contract

UNION-Flotta Casco Biztosítási Feltételek

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. a biztosítási díj megfi- zetése ellenében a kockázatviselés időtartama alatt a jelen biztosítási feltételekben rögzített esetekben és mértékben, Magyarország hivatalos pénznemében, megtéríti a biztosított járműben, annak alkatrészeiben és tartozékaiban keletkezett károkat, valamint egyéb szolgáltatásokat nyújt.

1. A szerződés alanyai

1.1. Szerződő

A jármű tulajdonosa, a forgalmi engedélybe bejegyzett üzem- ben tartó vagy olyan személy, akinek a jármű megóvásához érdeke fűződik, vagy a szerződést a tulajdonos javára köti. A jelen feltételek szerinti szerződést kizárólag gazdálkodó szer- vezet, bírósági nyilvántartásba vett szervezet, továbbá egyéni vállalkozó kötheti meg.

A biztosítási érdek nélkül kötött szerződés semmis. A díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli.

1.2. Biztosított

A jármű tulajdonosa.

Ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekö- vetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

1.3. Biztosító

Az a jogi személy, amely a jelen szerződésben meghatározott kockázatokra fedezetet nyújt, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény esetén a jelen szer- ződésben meghatározott szolgáltatást teljesíti.

A biztosító főbb adatai

Név: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Székhely: H-1082 Budapest, Baross u. 1.

Levelezési cím: H-1461 Budapest, Pf.: 131. Telefon: (x00-0) 000-0000

Cégjegyzékszám: 00-00-000000 Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

1.4. Kedvezményezett

A biztosítási szerződésben kedvezményezettként megjelölt személy. A szerződésben a gépjárműflotta egyes tagjaira, meg- határozott részeire kedvezményezett önállóan is jelölhető.

2. A biztosított jármű

A szerződésben nevesített, érvényes magyar hatósági jelzések- kel és dokumentumokkal ellátott, az ajánlaton rögzített felsze- reltséggel rendelkező és meghatározott állapotú jármű.

Jelen szerződés alapján csak – a keretszerződésben meghatá- rozott mértékű – pótdíj megfizetése ellenében biztosítottak

a) a taxiként üzemeltetett gépjárművek,

b) az egy évnél rövidebb időtartamra szóló bérleti szerződés alapján kölcsönadott gépjárművek.

3. Biztosítási események

3.1. Töréskár

A biztosított járműben bármilyen kívülről ható, hirtelen fellé- pő, baleseti jellegű erőhatás vagy harmadik személy által elkövetett rongálás miatt keletkezett sérülés.

3.2. Elemi kár

A biztosított járműben tűz, villámcsapás, robbanás, földcsu- szamlás, kő- és földomlás, az MSK-64 skála 5. fokozatát elérő földrengés, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/sec erősségű szélvihar, felhőszaka- dás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótö- meg, hónyomás által keletkezett kár.

3.3. Lopáskár

A biztosított jármű ellopása, önkényes elvétele, elrablása, valamint e cselekményekkel kapcsolatban keletkezett sérülése (kivéve az üvegezés sérülését).

Nem minősül a gépjármű ellopásának a sikkasztás.

3.4. Részlopás-kár

A biztosított jármű alkatrészeinek, tartozékainak ellopása, elrablása, valamint e cselekményekkel kapcsolatban keletke- zett sérülése (kivéve az üvegezés sérülését).

3.5. Önálló üvegkár

A biztosított jármű ablaküvegeiben kívülről ható, hirtelen fel- lépő, baleseti jellegű erőhatás vagy rongálás által keletkezett törés, illetve egyéb sérülés. Xxxxx feltétel szerint nem minősül ablaküvegnek a jármű szélvédőtől különálló tetőablaka.

4. A biztosítási szerződés létrejötte

4.1. A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Amennyiben a szerződést nem írásban kötötték meg, a bizto- sító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) kiállítani.

4.2. Ajánlattétel

A szerződő a biztosítási szerződés megkötésére irányuló aján- latát írásban, a keretszerződésben rögzített adattartalmú és formátumú adatközlő lap biztosítónak történő megküldésével terjeszti elő. Az adatközlő mellékleteként a szerződő köteles a biztosító részére megküldeni a gépjármű gyári alapfelszerelt- ségén kívül a meglévő felszereltséget tartalmazó listát. A szerződő fél az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.

4.3. A biztosító elfogadó nyilatkozata

A szerződés az ajánlat elfogadásának napján jön létre.

4.4. Az ajánlat visszautasítása

Ha a biztosító az ajánlatot annak beérkezésétől számított 15 napon belül írásban visszautasítja, a szerződés nem jön létre. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni.

5. A szerződés tartama, biztosítási évforduló

5.1. A szerződés tartama

A szerződés határozatlan időtartamú.

5.2. A biztosítási évforduló

A biztosítási év kezdete, a biztosítási évforduló minden év január 1-je.

6. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése a keretszerződésben megjelölt nap 0 órájakor kezdődik.

A hatályos keretszerződés alapján a flottába belépő új jármű- vek esetén a biztosító kockázatviselése az adatközlő lapon megjelölt időpontban, de legkorábban az adatközlő lapnak a biztosítóhoz történő beérkezését megelőző 5. munkanapon kezdődik, feltéve, hogy a szerződés érvényesen létrejött.

7. Díjfizetés

A biztosítási díjat – a biztosító által kiállított számla alapján

– a keretszerződésben rögzített (havi, negyedéves, féléves, éves) díjfizetési gyakoriság szerint kell fizetni. Az első díjrész- let a számla kiállításának napján, amennyiben a számla kiál- lításának napja korábbi, mint a kockázatviselés kezdete, a kockázatviselés kezdetének napján, a további díjrészletek annak az időszaknak az első napján esedékesek, amelyre a díjrészlet vonatkozik. A biztosítási időszak a naptári év.

A biztosító a díjat a tényleges kockázatvállalásának megfelelő időtartamra állapítja meg.

8. A szerződés megszűnése

8.1. Felmondás

A szerződést, illetve annak valamely részét (egyes gépjármű- vekre és/vagy kockázatokra) bármelyik fél az 5.2. pont szerin- ti biztosítási évfordulóra, azt megelőzően legalább 30 nappal írásban felmondhatja.

8.2. Érdekmúlás

Amennyiben a szerződés hatálya alatt a biztosítási érdek meg- szűnik, a szerződés, illetve annak megfelelő része az érdekmú- lás napján megszűnik.

8.3. Díjnemfizetés miatti megszűnés

A biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizet- ték meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevé- telének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított 30 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.

Megszűnt szerződésre történő utólagos díjfizetéssel a szerző- dés nem lép automatikusan hatályba. Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése miatt szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt

szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

A biztosító a kockázatviselés helyreállítását kármentességi nyi- latkozathoz, valamint a biztosított jármű szemléjéhez kötheti. A kockázatviselés helyreállításához minden esetben a biztosító elfogadó nyilatkozata szükséges.

8.4. Megváltoztatott díj, vagy önrészesedés el nem fogadása miatti megszűnés

Amennyiben a szerződő a megváltoztatott díjat vagy önrésze- sedést nem fogadja el, a szerződés jelen feltételek 22.3 pont- jában írtak szerint szűntethető meg.

8.5. Biztosítási kockázat jelentős növekedése miatti megszűnés

A biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén a szerződés a jelen feltételek 21. pontjában írtak szerint szűntethető meg.

9. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés a bizto- sítási eseménnyel érintett jármű vonatkozásában megszűnik, a biztosító az adott járműre vonatkozó egész biztosítási időszak- ra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésé- nek egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

10. A szerződés területi hatálya

A biztosítási szerződés területi hatálya Európa területére terjed ki. Európa földrajzi értelemben értendő, így a biztosítási véde- lem a FÁK (Független Államok Közössége) tagállamainak ázsiai területére, valamint Grúzia és Törökország ázsiai terüle- tére nem terjed ki.

11. Kizárások

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat:

– amelyek a jármű értékcsökkenéséből származnak,

– amelyek nem baleseti jelleggel következtek be (például műszaki hiba, motor által beszívott víz, anyagfáradás, hűtő- víz megfagyása, motorolaj elfolyása, ablaktörlő, ablakemelő általi üvegkarcolások stb.), ide nem értve a gépjármű beren- dezéseinek meghibásodása folytán keletkezett tűz vagy robbanás okozta károkat,

– amelyek a gépjármű azon felszereltségeiben következtek be, melyekre vonatkozóan a szerződő félnek a biztosító kocká- zatviselése miatt díjat kellene fizetnie, a szerződő azonban ezekre vonatkozóan a díjat nem fizette meg,

– amelyek a jármű üzem- és kenőanyagaiban keletkeztek,

– amelyek a járműről leszerelt alkatrészekben, tartozékokban keletkeztek,

– amelyek a javítható alkatrész újra cserélésének többletkölt- ségeként jelentkeznek,

– amelyek a sérült felületeken kívüli fényezés többletköltsé- geként jelentkeznek,

– amelyek a járművön engedély nélküli átalakításokkal okoza- ti összefüggésben keletkeztek,

– amelyek a jármű olyan felszereléseiben keletkeztek, melyek felszerelése hatósági engedélyhez kötött, és a baleset idő- pontjában ez nem állt rendelkezésre,

– amelyek a járműből szerszám nélkül kiszerelhető elektroa- kusztikai berendezések és tartozékaik ellopásából származ- nak,

– amelyek a járművet verseny vagy arra való felkészülés köz- ben érték,

– amelyeket xxxxxxx, gyúlékony, maró vagy korrodáló anya- goknak a biztosított járműben való szállítása okozott vagy súlyosbított,

– amelyek a jármű rakodása során keletkeztek,

– amelyek a jármű rakományának elmozdulásából származ- nak,

– amelyek radioaktív sugárzás hatására keletkeztek,

– amelyeket környezetszennyezés okozott,

– amelyeket háború, invázió, külföldi ellenség cselekedetei, ellenségeskedés vagy háborús cselekmények, polgárháború, felkelés, forradalom, lázadás, polgári mozgalom, hadi vagy bitorolt hatalom, sztrájk, bármilyen terrorista cselekmény következtében keletkeztek,

– amelyek a járművekben a rájuk szerelt speciális felépítmé- nyek, kiegészítő berendezések működésével, működtetésé- vel összefüggésben keletkeztek,

– amelyek a sérült jármű ideiglenes pótlásából származnak.

12. Biztosítási szolgáltatások

12.1. Helyreállítási költségek megtérítése

A biztosító megtéríti a biztosított járműben a biztosítási ese- mény következtében keletkezett károsodások magyarországi javítóműhelyben szakszerűen elvégzett helyreállításának számlával igazolt költségét. A felek bizonylatok hiányában a becsült kárértékre vonatkozóan megállapodást köthetnek, kivétel ez alól a gépkocsi pirotechnikai, illetve elektronikus elven működő utasvédelmi berendezéseire vonatkozó kártérí- tési összeg. Ezen berendezések kizárólag márkaszervizben elvégzett csere esetén, a márkaszerviz számlája alapján kerül- nek megtérítésre. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a helyreállítási költségek áfa tartalmára, amennyiben azt a biz- tosított jogosult az adójából levonni, illetve visszaigényelni. A biztosító által megállapított kártérítési összegből először az áfa és egyéb közteher kerül levonásra, és az így csökkentett összegből pedig az önrészesedés.

Számla nélküli helyreállítás esetén a biztosító minden esetben

az áfa nélkül kalkulált, a javítóiparban a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti meg. Ha a gépjármű helyreállítása nem történik meg, a biztosító szolgál- tatása abban az esetben is az átlagos, nettó helyreállítási költséggel azonos.

A helyreállítási költségek megtérítése mind számla alapján történő, mind számla nélküli kárrendezés esetén a szerződő választása szerinti térítési szint (12.1.1. pont) előírásai alap- ján történik.

A biztosítás megtéríti a taxiként üzemeltetett gépjárművek biztosítási esemény során sérült karosszéria elemeinek újra fóliázásának költségét, amennyiben a fóliázásra a jogszabály- ban szabályozott színelőírás teljesítése miatt került sor. A biztosítás a fóliázás esztétikai sérülésére nem terjed ki.

12.1.1. Térítési szintek a helyreállítási költségek megtérítése körében

12.1.1.1. Avulásmentes térítés

A biztosító a helyreállítás költségeiből nem von le értékemel- kedést, a beépített új alkatrészek értéknövelő hatását figyel- men kívül hagyja.

12.1.1.2. Kopó-forgó értékcsökkenéssel történő térítés

Sérült akkumulátor, gumiabroncs, kopó-forgó alkatrészek, továbbá a kipufogó rendszer elemeinek cseréjét az elhasználó- dásukkal arányos anyagköltség levonásával, az elektroakuszti- kai berendezések és tartozékaik cseréjét káridőponti értékü- kön téríti a biztosító.

12.1.1.3. Értékcsökkenéssel történő térítés

A biztosító a helyreállítás költségeiből értékemelkedést von le, a beépített új alkatrészek értéknövelő hatását figyelembe veszi.

12.2. Jármű pótlási értékének megtérítése

A biztosító megtéríti a biztosított jármű pótlási értékét, ha

– biztosítási esemény következtében olyan mértékben megsé- rül, hogy helyreállítása a költségek és megtérülések figye- lembevételével gazdaságtalan (totálkár),

– ellopják és a rendőrségi feljelentéstől számított 75 napon belül nem kerül meg.

A biztosító totálkár esetén a jármű maradvány (roncs) értéké- vel csökkentett pótlási értékét téríti meg. A maradvány (roncs) átvételére a biztosító nem köteles.

A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a pótlási érték áfa tartal- mára, amennyiben azt a biztosított jogosult az adójából levonni, illetve visszaigényelni. A biztosító által megállapított kártérítési összegből először az áfa és egyéb közteher kerül levonásra, és az így csökkentett összegből pedig az önrészesedés.

A jármű pótlási értéke az az összeg, amelyért Magyarországon egy azonos típusú, felszereltségű, évjáratú, futásteljesítmé- nyű, műszaki állapotú, jogállású járművet a káresemény idő- pontjában meg lehet vásárolni, de maximum a magyarországi Eurotax katalógus alapján számított érték.

12.3. Egyéb szolgáltatások

Megtéríti a biztosító a gyárilag vagy utólag beépített elektroa- kusztikai berendezésekben (rádió, magnetofon, CD lejátszó, rádiótelefon, hangfalak stb.) biztosítási esemény következté- ben keletkezett károkat, amennyiben a felszereltség biztosítá- si fedezet alá került.

A helyreállítási költségek térítése a 12.1. pontban foglaltak alapján történik. Az elektroakusztikai berendezés totálkára vagy ellopása esetén a gyárilag beépítettek utánpótlási érté- ken, az utólag beépítettek utánpótlási értéken, de legfeljebb 200 000 Ft-ig térülnek meg.

A biztosító 100 000 Ft összegig megtéríti a biztosítási ese- mény során sérült gépkocsi indokolt szállításával, tárolásával, őrzésével kapcsolatos költségek számlával igazolt összegét.

Amennyiben a gépjármű ismételt forgalomba helyezése szük- séges, annak számlával igazolt költségét a biztosító kifizeti. Megtéríti a biztosító a biztosított járműben bekövetkezett fele- lősségbiztosítási káresemény helyreállítási költségeinek meg- állapításánál levont avultatás összegét.

13. Önrészesedés

Káreseményenként a járulékos költségekkel együtt megállapí- tott kárösszegből a szerződésben vállalt mértékű önrészesedést a biztosított maga viseli, az a kártérítésből levonásra kerül.

Az önrészesedésre vonatkozó speciális szabályokat a 13.1. pont tartalmazza.

13.1. Önrészesedés csökkenése

A biztosító nem von le önrészesedést önálló üvegkár esetén, ha a jármű üvegezésében keletkezett sérülést javítás útján, az üveg cseréje nélkül hajtják végre.

Nem alkalmazza a biztosító a szerződésben vállalt önrészese- dés minimumát, és csak a kárnak a szerződésben meghatáro- zott százalékának a mértéke kerül levonásra, ha az üvegezés sérülését cserével javítják.

14. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

14.1. A szerződő és a biztosított a kár megelőzése, valamint a kár enyhítése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani, és köteles a biztosító kármeg- előzési, kárenyhítési célzatú iránymutatását betartani.

Ennek keretében a szerződő/biztosított

– köteles mindazon zárakat kicserélni, amelyek kulcsát vagy kódkártyáját illetéktelenek megszerezték, vagy arról másola- tot készíthettek.

– köteles gondoskodni a forgalmi engedély, törzskönyv, vala- mint a gépjármű indítását és elvitelét lehetővé tevő eszkö- zök biztonságos tárolásáról;

– a gépjármű forgalmi engedélyét, törzskönyvét, valamint a gépjármű indítását és elvitelét lehetővé tevő eszközöket nem hagyhatja a gépjárműben;

– köteles a járművet megfelelően lezárni, valamint köteles haladéktalanul gondoskodni a nem megfelelően zárható gépjármű biztonságos tárolásáról.

14.2. Lopáskár esetén csak a biztosítóval történt előzetes megálla- podás alapján végezhető kárenyhítési tevékenység, ellenkező esetben a biztosító a kárenyhítési költségek megtérítésére nem kötelezhető.

14.3. Ha illetéktelenek hozzájuthattak a gépjármű kulcsához, az elektronikus védelem távkezelőjéhez, kódkártyájához, illetve a körülményekből feltételezhető, hogy ezekről másolatot készí- tettek, vagy a zárakat megrongálták, akkor a biztosító kármeg- előzési költségként

– az érintett zárbetétek és gyújtáskapcsoló cseréjének vagy átalakításának,

– vagy az elektronikus védelem módosításának

számlával igazolt költségének százalékos önrésszel csökken- tett értékét a kicserélt zárszerkezetek és kulcsok, kódkártyák leadása után a biztosító megtéríti.

15. Mentesülés

15.1. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizo- nyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással:

– a szerződő fél vagy a biztosított;

– a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk;

– üzletvezetésre jogosult tagjuk, továbbá vezető beosztású illetőleg a biztosított vagyontárgy kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk;

– a biztosított jogi személynek a vezető beosztású tisztségvi- selője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, tisztségviselője, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

15.2. Súlyosan gondatlannak minősül többek között, ha:

– a járművet a 15.1. pontban meghatározott személy, illetve ennek beleegyezésével más személy az adott gépjármű kategóriára érvényes gépjárművezetői engedély nélkül vezette;

– a járművet a 15.1. pontban meghatározott személy, illetve ennek beleegyezésével más személy kábítószer vagy a veze- tési képességet hátrányosan befolyásoló egyéb szer, vagy 0,8 ezreléket elérő alkoholos befolyásoltság állapotában vezette;

– a kárt szakszerűtlen üzemeltetés okozta;

– a jármű a kár időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt, és ez közrehatott a kár bekövetkeztében;

– a kár bekövetkeztében a tűzrendészeti előírások súlyos meg- szegése is közrehatott.

A jelen biztosítás értelmében nem minősül mentesülési oknak a gépjármű vezetői engedély nélküli vezetése, ha a gépjármű- vet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői enge- déllyel vezették, de azt a káresemény időpontjától számított 30 napon belül változatlan feltételekkel meghosszabbították. Indokolt akadályoztatás (például személyi sérülés, kórházi ápolás stb.) esetén e 30 napos határidőt az akadály megszű- nésétől kell számítani.

15.3. Mentesülés kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség meg- szegése miatt

A kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség súlyosan gondat- lan megsértésének minősül különösen, ha:

– a járművet nem zárták le megfelelően,

– a jármű a lopás időpontjában nem rendelkezett a szerződés- ben megnevezett, működőképes, bekapcsolt védelmi rend- szerrel,

– a biztosított gépjármű az első forgalomba helyezést követő- en bármely okból kifolyólag (például ablaküveg-rongálás, lopáskísérlet, tanksapka lefeszítése, zárrongálás, eredeti vagy másolt kulcs, elektronikus indítókártya elhagyása, for- galmi engedély elvesztése stb.) olyan állapotba kerül, hogy rendeltetésszerűen nem használható, vagy a gépjármű jog- szerű használóján kívül más illetéktelen személy is képessé válhat a gépjármű használatára, és a szerződő, biztosított, tulajdonos, illetve üzemben tartó a szakszerű javítás, illetve zárcsere megtörténtéig nem tárolja a gépjárművet megfele- lően lezárt helyen,

– a biztosított nem tud hitelt érdemlően elszámolni a jármű törzskönyvével, forgalmi engedélyével, az ajánlaton rögzített számú és típusú kulcsaival, illetve a védelmi rendszer ki- bekapcsolásához szükséges eszközökkel,

– a jármű tartalékkulcsát, kódkártyáját, forgalmi engedélyét vagy törzskönyvét a lopás időpontjában a járműben tartották,

– a lezáratlan vagy járó motorral üresen hagyott várakozó jár- művet ellopják.

16. Kárbejelentési és állapot-megőrzési kötelezettség, benyújtan- dó dokumentumok

16.1. Károk bejelentése

A biztosítottnak a kár bekövetkezését haladéktalanul, de leg- később az észlelést követő két munkanapon belül be kell jelentenie a biztosítónak.

A bejelentés történhet a (+36-1) 486-4343-as telefonszámon vagy írásban a 1461 Budapest, Pf.: 131. címen. Telefonon történő kárjelentés esetén azt kárfelvételkor írásban meg kell erősíteni. A lopásból, rablásból, tűzből vagy robbanásból eredő károkat a biztosítón kívül az illetékes hatóságnál is haladékta- lanul be kell jelenteni.

16.2. Külföldön bekövetkezett károk bejelentésére vonatkozó speci- ális szabályok

Amennyiben a biztosítási esemény külföldön következik be és a jármű mozgásképtelenné válik, azt a (+36-1) 486-4343-as telefonszámon haladéktalanul jelezni kell a biztosítónak.

A biztosító a bejelentést követően 2 munkanapon belül dönt a jármű szükségjavításáról vagy hazaszállításáról, véglegesen külföldön hagyásáról és arról, hogy ez hol, hogyan, illetve milyen módon történjen. A biztosítóval történő egyeztetés nélkül a jármű javítását megkezdeni nem lehet, az ebből eredő többletköltségeket a biztosító nem köteles megfizetni.

A tűz-, robbanás- vagy lopáskárt a káresemény helye szerint illetékes tűzrendészeti hatóságnál és a rendőrségen is be kell jelenteni, az erről szóló igazolást a biztosítónak be kell mutat- ni, ennek hiányában a kár rendezésére nem kerülhet sor. Amennyiben a biztosított a fentiekben rögzített eljárásokat, illetve a biztosító iránymutatásait nem tartja be, az ebből származó többletköltségeket maga viseli.

A biztosító utólag megtéríti a külföldön ellopott vagy biztosítá- si eseménnyel összefüggésben üzemképtelenné vált járműben utazó személyek hazatérésének – a vasúti díjszabásnak meg- felelő – költségeit.

16.3. Állapot-megőrzési kötelezettség

A biztosított a sérült jármű állapotán a kár felvételéig, de legfel- jebb a bejelentéstől számított 5 nap elteltéig csak annyiban változtathat, amennyiben az a kár enyhítéséhez szükséges.

16.4. Benyújtandó dokumentumok

A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez be kell nyújtani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a

teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szük- séges dokumentumokat. Ezen dokumentumok a biztosítási eseménytől függően az alábbiak:

– a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló dokumentumok (ideértve teljes körűen kitöltött kárbejelentő lap, baleseti bejelentő, biztosítási kérdőív lopáskárhoz),

– vezetői engedély,

– a biztosított tulajdon-, illetve használati jogának igazolására vonatkozó okiratok (mint pl. forgalmi engedély, törzskönyv, adásvételi, üzemben tartói, illetve egyéb használati megál- lapodás, bérleti és lízingszerződés, a tulajdonjog bejegyzé- sével, illetve törlésével kapcsolatos egyéb dokumentumok), ideértve a forgalomból való kivonás igazolására szolgáló dokumentumokat is,

– kulcsok, távirányítók, kódkártyák, márkaképviselet nyilatko- zata a kulcs-utánrendeléssel, -másolással, a kulcsból kinyerhető információkkal kapcsolatban,

– biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és követ- kezményeinek tisztázásához szükséges iratok (mint például a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más sze- mély, tanúk nyilatkozata a biztosítási esemény körülménye- iről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata, tachográf adatlap, menetlevél, fuvarlevél),

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjá- ul szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigaz- gatási, tűzvédelmi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az eset- ben, ha az a kárigény/ szolgáltatási igény benyújtásakor már rendelkezésre áll),

– a gépjármű behozatalával, forgalomba helyezésével kapcso- latos, a jármű értékeléséhez szükséges dokumentumok (mint például szervizkönyv, garanciajegy, vámkezeléssel kapcsolatos okiratok, beszerzési számla, egyéb bizonylatok, márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről),

– a helyreállításra vonatkozó árajánlat(ok), illetve a károsodás helyreállítása esetén a károsodás helyreállítási költségét igazoló eredeti számla, Audatex kalkuláció, munkalap, a gépjármű szállítására, tárolására vonatkozó eredeti számla, menetlevél, fuvarlevél,

– finanszírozott gépjármű esetén a finanszírozó – engedmé- nyezés tárgyában tett – nyilatkozata, meghatalmazása,

– a Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gépjár- mű közlekedésbiztonsági alkalmasságáról,

– a gépjármű maradványának értékesítésére vonatkozó adás- vételi szerződés, bizonylat, illetőleg bontási igazolás,

– a biztosított/károsult áfa-visszatérítésre vonatkozó nyilatko- zata, ideértve adószám, illetve adóazonosító jel közlése,

– kiegészítő baleset-biztosítás esetén a biztosítottnak a bizto- sítási eseménnyel összefüggő egészségügyi dokumentumai (házi- vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbeteg ellátás során keletkezett iratok), a társadalombiztosítási szerv vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatal- mazása alapján), baleseti halál esetén halotti anyakönyvi kivonat,

– kiegészítő poggyászbiztosítás esetén tételes ingósági kárlis- ta, a biztosító kérheti a szolgáltatási igény tárgyában meg- hozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó doku- mentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, fényké- peket, szerződéseket, vagyonnyilvántartást, leltáríveket, egyedi tárgyi eszköznyilvántartó lapokat, készletnyilvántar- tást,

– kiegészítő kölcsöngépjármű biztosítás esetén a kölcsöngép- járműre vonatkozó bérleti szerződés, eredeti számla,

– a biztosított arra vonatkozó nyilatkozata, hogy az adott biz- tosítási esemény kapcsán mással (biztosítóval vagy károko- zóval) szemben, illetve másik saját biztosítási szerződése alapján érvényesített-e igényt, a biztosított nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a kártérítési igényt előterjesztő személy a biztosított közeli hozzátartozójának minősül-e,

– idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítása, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli.

A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához a becsatolt ira- tokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be. A fentiekben felsorolt okiratokon kívül a biztosított jogosult a károk és költségek

egyéb okmányokkal, dokumentumokkal, illetőleg egyéb módon történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

16.5. Amennyiben az ellopott jármű, alkatrész vagy tartozék megke- rül, a biztosított köteles ezt a biztosítónak 8 napon belül bejelenteni.

17. A kárbejelentéssel és állapot-megőrzéssel kapcsolatos kötele- zettség megszegésének következménye

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a 16. pont- ban megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítá- sok tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

Amennyiben a biztosított a 16. pontban foglalt állapot-megőr- zési kötelezettségének nem tesz eleget és a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító szol- gáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

18. Biztosítási összeg csökkenése

Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken.

19. Teljesítési kötelezettség

A biztosító vagy megbízottja a kár bejelentését követően 5 napon belül a sérült járművet szemlézi, sérüléseit jegyző- könyvben vagy javítási kalkulációban rögzíti.

A biztosító a kárrendezéshez szükséges utolsó irat beérkezését követő 15 munkanapon belül köteles teljesíteni.

20. Szerződő és biztosított közlési és változás-bejelentési kötele- zettsége

20.1. A szerződő/biztosított köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfe- lelő válaszokkal a szerződő/biztosított közlési kötelezettségé- nek eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. Különösen lényeges a biztosítás elvállalása szempontjából valamennyi olyan körülmény, amely a biztosítási díj megálla- pítására van hatással, és amelyre vonatkozóan a biztosító az ajánlatban kérdést tett fel.

20.2. A szerződés tartama alatt az alábbi változásokat 15 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni:

– telephely címének, levelezési címnek a megváltozása,

– jármű rendszámának, alvázszámának változása,

– jármű felszereltségének változása,

– jármű kulcsainak darabszámában beállt változás,

– jármű taxiként vagy bérgépkocsiként történő üzembe helye- zése,

– jármű tulajdonjogának megváltozása,

– jármű forgalomból történő kivonása.

Amennyiben az ajánlaton felsorolt kulcsok, elektronikus indí- tókártyák és távirányítók közül valamelyik elveszne, megsem- misülne, a szerződő/biztosított köteles a fenti tényt a biztosí- tónak 2 munkanapon belül írásban bejelenteni. Amennyiben a szerződő/biztosított a gépjárműhöz további kulcsot, távirányí- tót vagy elektronikus indítókártyát utánrendel, akkor ezt a biztosítónak 2 munkanapon belül írásban köteles bejelenteni.

20.3. A közlési, változás-bejelentési kötelezettség megsértésének következménye

A közlésre vagy változás-bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivé- ve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekö- vetkezésében.

Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás-bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a bizto- sító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötele- zettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

21. A biztosítási kockázat jelentős növekedése

21.1. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szer- ződét érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növeke- dését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerző- dést 30 napra írásban felmondhatja.

21.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem vála- szol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a körülményre a módosí- tó javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

21.3. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a bizto- sító a jelen pontban meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

22. A biztosítási szerződés módosítása

22.1. Biztosítási díj módosítása biztosítási évfordulóval

A biztosító jogosult minden biztosítási időszakra módosított díjat megállapítani. A módosított díjat legalább 60 nappal a biztosítási évforduló előtt a szerződő tudomására kell hoznia.

22.2. Az önrészesedés módosítása biztosítási évfordulóval

A biztosító jogosult minden biztosítási időszakra módosított önrészesedést megállapítani. A módosított önrészesedést leg- alább 60 nappal a biztosítási évforduló előtt a szerződő tudo- mására kell hoznia.

22.3. Módosítás elutasítása

Ha a szerződő a 22.1–22.2. pont szerinti módosítást nem fogadja el, az arról szóló értesítést követően a szerződést – az

5.2. pont szerinti biztosítási évfordulóra, azt legalább 30 nap- pal megelőzően – írásban felmondhatja.

Ha a szerződő nem él a felmondási jogával, a szerződés a biztosító által közölt módosítás szerint marad hatályban.

22.4. A biztosítási kockázat jelentős növekedése

A biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén a biztosító a

21. pontban foglaltak szerint jogosult a szerződés módosítására.

23. Visszakövetelési jog

Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

Nem él a biztosító a visszakövetelési jogával, ha a járművet a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított engedélyé- vel használták, kivéve, ha:

– a járművet kábító-, bódítószerek hatása alatt, vagy 0,8 ezre- léket elérő alkoholos befolyásoltság állapotában vezették,

– az adott gépjármű kategóriára érvényes gépjárművezetői engedély nélkül, illetve a vezetői engedély korlátozása(i) hatálya alatt vezették,

– a biztosítási eseményt jogellenesen és szándékosan okozták,

– a bekövetkezett biztosítási eseményért olyan személy fele- lős, akit a jármű javításával, karbantartásával vagy egyéb kapcsolódó szolgáltatással megbíztak, és annak teljesítésé- re nem a biztosított telephelyén került sor.

24. Elévülési idő

Jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerződésből adódó kártérítési igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított egy év alatt elévülnek.

25. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Jelen szerződési feltétel alábbi rendelkezései eltérnek a szoká- sos szerződési gyakorlattól.

25.1. Díjfizetés (7. pont)

A biztosítási díjat – a biztosító által kiállított számla alapján

– a keretszerződésben rögzített (havi, negyedéves, féléves, éves) díjfizetési gyakoriság szerint kell fizetni. Az első díjrész- let a számla kiállításának napján, amennyiben a számla kiál- lításának napja korábbi, mint a kockázatviselés kezdete, a kockázatviselés kezdetének napján, a további díjrészletek annak az időszaknak az első napján esedékesek, amelyre a díjrészlet vonatkozik. A biztosítási időszak a naptári év.

25.2. Díjnemfizetés miatti megszűnés (8.3. pont)

A biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határ- idejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékes-

ségtől számított 30 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.

25.3. Biztosítási összeg csökkenése (18. pont)

Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken

25.4. Elévülési idő (24. pont)

Jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerződésből adódó kártérítési igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított egy év alatt elévülnek.

26. Egyéb feltételek

26.1. Ha a biztosított jármű finanszírozott, a biztosítás megszűnésé- ről a biztosító értesítheti a finanszírozót is, amennyiben a biztosítási ajánlaton a finanszírozó kedvezményezettként fel- tüntetésre került.

26.2. Adatvédelem, titokvédelem

A biztosítási titokkal kapcsolatos rendelkezéseket a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit) valamint az az információs önrendelkezési jogról és az információsza- badságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) tartalmazza.

26.2.1. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartal- mazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálko- dására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik;

26.2.2. A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyil- vántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításá- hoz, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből szár- mazó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet.

26.2.3. A 26.2.2. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújt- ható előny.

26.2.4. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenysé- gük során bármilyen módon hozzájutottak.

26.2.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

26.2.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végre- hajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárá- sában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) a 26.2.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazga- tási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a tit- kosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott ada- tok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyil- vántartó szervvel,

m)az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megál- lapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselő- vel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érin- tett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelke- zési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasz- tott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik ország- beli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- val, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósággal,

szemben, ha az a)-j), és n) pontban megjelölt szerv vagy sze- mély írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megje- lölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megis- merésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

26.2.7. A 26.2.6. pont e) alpontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifize- tésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezett- ség terheli.

26.2.8. A biztosító a 26.2.6.-26.2.12. és 26.2.14. pontokban meg- határozott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek szemé- lyes adatait továbbíthatja.

26.2.9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 26.2.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

26.2.10. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továb- bá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli meg- keresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékozta- tást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény- ben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszicho- aktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetség- ben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer bir- toklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készí- tésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaélés- sel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetség- ben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

26.2.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elren- delt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásá- ról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségé- nek tesz eleget.

26.2.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet eseté- ben a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

26.2.13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségválla- lás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésé- nek teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott fel- adatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs

egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

26.2.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a har- madik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harma- dik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattováb- bítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adatto- vábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezé- si jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

26.2.15. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbítás- ra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

26.2.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhe- lye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a fel- ügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minő- sülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében tör- ténő adatátadás.

26.2.17. A 26.2.16. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

26.2.18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adato- kat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása ese- tén húsz év elteltével törölni kell.

26.2.19. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 26.2.6. pont b), f) és j) alpontjai, illetve a 26.2.10. pont alapján vég- zett adattovábbításokról.

(3) A biztosító a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a meg- bízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

26.2.20. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsola- tos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöt- tének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

26.2.21. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügy- feleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél meg- szűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

26.2.22. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

26.2.23. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekinteté- ben az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

26.2.24. Az Infotv. értelmében a jogszabályban meghatározott esetek- ben az érintett tiltakozhat személyes adatainak kezelése ellen. A biztosító, mint adatkezelő köteles a bejelentéseket a törvény előírása szerint kivizsgálni és a kérelmezőt írásban tájékoztat- ni. Az érintett jogainak megsértése esetén az adatkezelővel szemben bírósághoz fordulhat. A biztosító, mint adatkezelő köteles megtéríteni az érintett igazolt kárát is, amennyiben azt jogellenes adatkezeléssel, vagy a technikai adatvédelem köve- telményeinek megszegésével okozta. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál bejelentéssel bárki vizs- gálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.

A biztosító adatkezelési nyilvántartási száma:

NAIH-57651/2012.

26.3. Adatkérés más biztosítótól

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény rendelkezése értelmében 2015. január 1-jétől a casco biztosí- tási szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban Társaságunk az alábbi adatokat kérheti más biztosítótársasá- goktól:

– a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

– a biztosítandó vagy biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

– a biztosítandó vagy biztosított vagyontárgyakat, követelése- ket, vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményre vonatkozó adatokat;

– a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésé- vel kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szüksé- ges adatokat;

– a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szük- séges adatokat.

A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott sze- mély, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkezelés céljá- nak megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.

2014. évi LXXXVIII. törvény rendelkezése értelmében 2015. január 1-jét követően a casco biztosítások esetében a biztosí- tók külön adatbázist hozhatnak létre, amely tartalmazza:

– a szerződő személy azonosító adatait;

– a biztosított jármű azonosító adatait;

– a szerződőt és a biztosított járművet érintő korábbi biztosítá- si eseményekre vonatkozó adatokat;

– valamint a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

26.4. A biztosító felügyeleti szerve Magyar Nemzeti Bank

Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. (Xxxxxxxxx Xxxxx)

26.5. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos kérdések, kárbejelentés esetén a biztosító ügyfélszolgálata rendelkezésre áll. ügyfélszolgálat: 1134 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

telefonszám: (x00-0) 000-0000

26.6. A biztosító működésével vagy szolgáltatásának teljesítésével kapcsolatos panaszokat

a) írásban vagy telefonon az alábbi elérhetőségeken lehet bejelenteni:

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. levelezési cím: 1461 Budapest Pf. 131.

telefonszám: (x00-0) 000-0000

b) személyesen az alábbi címen lehet megtenni: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

26.7. Peres eljárás az 1952. évi III. törvény (Polgári Perrendtartás) szerint illetékes bíróság előtt kezdeményezhető.

26.8. Hatályos jogszabályok

Jelen szerződésre vonatkozóan a magyar jog rendelkezései az irányadók. A biztosítási feltételekben nem rendezett kérdések- ben a vonatkozó hatályos jogszabályok, így különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) rendel- kezéseit kell alkalmazni. A jogszabályok változása esetén a jelen feltételek rendelkezéseinek és a hatályos jogszabályok kötelező érvényű előírásainak esetleges eltérésekor a hatályos jogszabályok az irányadók. A jogszabályok változásáról a bizto- sító nem köteles tájékoztatni a szerződőt.

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI KIEGÉSZÍTŐ BALESET-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

A kiegészítő biztosítás csak az UNION-Flotta Casco Alapbiztosítással együtt érvényes.

1. Biztosítottak

A biztosított jármű vezetője és a járműben utazó személyek.

2. Kedvezményezett

Xxxxxx a biztosító a szolgáltatást teljesíti. A biztosított életben léte esetén maga a biztosított, a biztosított halála esetén a biztosított törvényes örököse.

3. Biztosítási esemény

Balesetnek minősül, ha a biztosított járművel közlekedőket a járművet ért, az UNION-Flotta Casco biztosítási feltételek 3. pontjában meghatározott biztosítási események következtében olyan, az akaratukon kívül hirtelen fellépő külső behatás éri, melynek következtében 1 éven belül életüket vesztik, vagy maradandó egészségkárosodást szenvednek.

4. Biztosítási szolgáltatások

4.1. Haláleseti szolgáltatás

A baleseti halál esetén a biztosító biztosítottanként 5 millió Ft haláleseti biztosítási összeget fizeti ki az örökösnek.

Amennyiben a biztosított gépjárműben az engedélyezettnél többen utaztak, a személyenként fizetendő összeg a megenge- dett és a tényleges létszám arányában csökken.

4.2. Végleges egészségkárosodás szolgáltatása

Ezt a szolgáltatást a biztosító akkor nyújtja, ha a biztosított a balesettől számított 1 éven belül legalább 31%-os mértékű végleges egészségkárosodást szenved.

Végleges egészségkárosodás esetén a haláleseti biztosítási összeg 110 százalékának az egészségkárosodás mértékének megfelelő százaléka kerül kifizetésre.

A bekövetkezett egészségkárosodás mértéke az összes körül- ményt figyelembe vevő orvosi vizsgálat alapján az alábbiak szerint kerül megállapításra

Testrészek sérülése Egészségkárosodás mértéke (%)

Mindkét szem látásának elvesztése 100

Mindkét kar vagy kéz elvesztése 100

Mindkét láb elvesztése combtól 100

Mindkét lábszár elvesztése, protézisre alkalmatlan 100

Mindkét lábszár elvesztése, jó térdfunkcióval 80

Egy oldali comb elvesztése 80

Egy oldali felkar elvesztése 80

Egy oldali alkar elvesztése 70

Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 70

Egy oldali lábszár elvesztése 70

Egy oldali kézfej elvesztése csuklóból 70

Egy oldali lábfej elvesztése a boka csatlakozásánál vagy felette 40

Egy szem látásának teljes elvesztése 35

Egy fül hallóképességének teljes elvesztése 25

Egy hüvelykujj teljes elvesztése 30

Mutatóujj teljes elvesztése 20

Nagylábujj teljes elvesztése 10

Egyéb kézujj teljes elvesztése 10

Egyéb lábujj teljes elvesztése 3

A táblázatban nem rögzített szervek vagy testrészek elveszté- se, funkciócsökkenése esetén a biztosító orvosa állapítja meg, hogy a biztosított normál testi vagy szellemi teljesítőképessége milyen mértékben csökkent.

A biztosító orvos-szakértőjének véleménye független minden más orvosi és társadalombiztosítási szerv megállapításától. Amennyiben a biztosított nem ért egyet a biztosító döntésével, kérheti saját költségére a másodfokú orvosi bizottság döntését. Ha azonos baleset következtében több szerv, testrész együtte- sen sérült, az egészségkárosodási mértékek összeadódnak, de ennek összege a 100%-ot nem haladhatja meg.

Amennyiben a baleset során olyan funkciók, testrészek károsod- tak, melyek működőképessége már a baleset előtt csökkent volt, akkor az előzetes egészségkárosodás mértéke a táblázat alapján levonásra kerül a szolgáltatás megállapításánál.

Ha a biztosító a biztosított számára valamely balesete miatt jelen szerződés alapján már rokkantsági szolgáltatást teljesí- tett, és ugyanezen baleset miatt a biztosított a balesettől számított egy éven belül meghal, úgy a biztosító fizetési köte- lezettsége csak a baleseti halál biztosítási összegének arra a részére korlátozódik, amely meghaladja a már kifizetett mara- dandó egészségkárosodási szolgáltatást.

4.3. Baleseti sérülés szolgáltatás

Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt olyan közlekedé- si balesetet szenved, melynek következtében 1-30%-ot meg nem haladó maradandó egészségkárosodást vagy legalább II. fokú, a testfelület minimum 5%-ára kiterjedő égési sérülést szenved, akkor a biztosító 100 000 Ft biztosítási összeget fizet ki.

5. Kizárások

Nem terjed ki a biztosítás:

– a versenyen, vagy arra való felkészülés közben bekövetke- zett balesetekre,

– a biztosított pszichiátriai betegségével okozati összefüggés- ben bekövetkező balesetekre,

– a biztosított járművet eltulajdonítóra vagy jogtalan haszná- lóra és az általa szállított személyekre,

– az utasok ki- és beszállásával kapcsolatos balesetekre,

– a biztosított jármű szervizelése, karbantartása, javítása köz- ben bekövetkező balesetekre,

– radioaktív vagy ionizáló sugárzás által közvetve vagy közvet- lenül okozott balesetekre,

– a biztosítottak azon balesetére, amely sztrájk, tüntetés,

zavargás, felkelés, terrorcselekmény vagy háború következ- tében keletkeztek.

6. Mentesülés

6.1. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a bizto- sított halálát a kedvezményezett szándékos magatartása okozta.

6.2. A biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási összeget nem fizeti ki, ha a balesetet a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta.

Súlyosan gondatlannak minősül többek között az a magatar- tás, ha a biztosított a járművet

a) adott gépjármű kategóriára érvényes gépjárművezetői enge- dély nélkül vezette;

b) kábítószer vagy vezetési képességet hátrányosan befolyásoló szer, vagy 0,8 ezreléket elérő alkoholos befolyásoltság álla- potában vezette.

Súlyosan gondatlannak minősül, ha a baleset a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye kapcsán vagy azzal összefüggésben következett be.

Súlyosan gondatlannak minősül, ha a jármű a kár időpontjá- ban súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt és ez közre- hatott a kár bekövetkezésében.

6.3. A jelen biztosítás értelmében nem minősül mentesülési oknak a gépjármű vezetői engedély nélküli vezetése, ha a gépjármű- vet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői enge- déllyel vezették, de azt a káresemény időpontjától számított 30 napon belül változatlan feltételekkel meghosszabbították. Indokolt akadályoztatás (például személyi sérülés, kórházi ápolás stb.) esetén e 30 napos határidőt az akadály megszű- nésétől kell számítani.

6.4. Mentesülési ok fennállása esetén a biztosító a biztosított uta- sok részére sem nyújt szolgáltatást.

7. A biztosító teljesítése

7.1. A biztosítási eseményt haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell a biztosítónál bejelenteni.

7.2. Benyújtandó dokumentumok

A benyújtandó dokumentumokra vonatkozó rendelkezéseket az alapbiztosítás 16.4. pontja tartalmazza.

7.3. A biztosító a szolgáltatásokat az igény elbírálásához, illetve a teljesítéshez szükséges összes irat beérkezése után, az utoljá- ra beérkezett irat kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül teljesíti.

8. Területi hatály

A kiegészítő biztosítás területi hatálya megegyezik az alapbiz- tosítás területi hatályával.

9. Önrészesedés

A biztosító a szolgáltatásokból önrészesedést nem von.

10. Díjkedvezmény

A kiegészítő biztosítás díjából kedvezmény nem adható.

11. Egyéb feltételek

Ezen feltételekben nem tárgyalt kérdésekben az alapbiztosítás feltételeiben foglaltak szerint kell eljárni.

KIEGÉSZÍTŐ POGGYÁSZBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

A kiegészítő biztosítás csak az UNION-Flotta Casco Alapbiztosítással együtt érvényes.

1. Biztosított

A vagyontárgy tulajdonosa.

2. A biztosított jármű

Az alapbiztosítási szerződésben meghatározott, érvényes magyar hatósági jelzésekkel és dokumentumokkal ellátott személygépjármű.

3. Biztosítási esemény

A biztosító jelen kiegészítő biztosítás alapján a szerződésben rögzített összeghatárig megtéríti a járműben, járművön szállí- tott vagyontárgyakat ért törés és elemi károkat. Megtéríti továbbá a biztosító a jármű lezárt csomagterében nem látható módon elhelyezett vagyontárgyak, valamint a lezárt járműben elhelyezett biztonsági gyermekülés eltulajdonításából eredő károkat (lopáskár).

4. Biztosítási szolgáltatások

4.1. Biztosítási összeg

A biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa a gyer- mekülés vonatkozásában 100 000 Ft, az egyéb biztosított vagyontárgyak vonatkozásában 50 000 Ft biztosítási esemé- nyenként.

4.2. Helyreállítási költségek térítése

A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következtében a vagyontárgyakat ért károsodások Magyarországon elvégzett javításának számlával igazolt költségét. A felek bizonylatok hiányában a becsült kárérték tekintetében egyezséget is köt- hetnek. A biztosító a helyreállítás költségeiből nem von le értékemelkedést. Ha a sérült vagyontárgy javítható, de újjal pótolták, a biztosító az ebből származó többletköltséget nem téríti. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a sérült vagyon- tárgyban keletkező értékcsökkenésre.

4.3. Pótlási érték térítése

Amennyiben a vagyontárgy a biztosítási esemény következté- ben oly mértékben megsérül, hogy helyreállítása a költségek és megtérülések figyelembevételével gazdaságtalan, a biztosí- tó a vagyontárgy maradványértékkel csökkentett pótlási érté- két téríti meg. A pótlási érték az az összeg, amelyért a kárese- mény időpontjában Magyarországon egy azonos típusú, műszaki állapotú vagyontárgyat vásárolni lehet.

5. Kockázatkizárások

A kiegészítő biztosításra szolgáltatást a biztosító csak akkor teljesít, ha ugyanabból a káreseményből eredően a gépkocsi is sérült. Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alapbizto- sítás 11. pontjában kizárt események.

Nem terjed ki a biztosítás:

– a díj ellenében szállított vagyontárgyakra,

– az ékszerekben, nemesfémekben, drágakövekben, takarék- betétben, értékpapírokban, készpénzben és okmányokban, a biztosított szellemi tevékenységével összefüggő alkotások- ban, valamint ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi tevékeny- séghez kapcsolódó

anyagokban és munkaeszközökben keletkezett károkra.

6. Mentesülés

Mentesül a biztosító a kár megtérítése alól az alapbiztosítás

15. pontjában rögzített esetekben, valamint

– ha a járműben vagy járművön szállított vagyontárgyat nem rögzítették megfelelően,

– ha a szállított vagyontárgy töréskára nem a biztosított jármű töréskárának következménye.

7. A biztosító teljesítése

7.1. A biztosítási eseményt haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell a biztosítónál bejelenteni.

7.2. Benyújtandó dokumentumok

A benyújtandó dokumentumokra vonatkozó rendelkezéseket az alapbiztosítás 16.4. pontja tartalmazza.

7.3. A biztosító a szolgáltatásokat az igény elbírálásához, illetve a teljesítéshez szükséges összes irat beérkezése után, az utoljá- ra beérkezett irat kézhezvételétől számított 15 napon belül teljesíti.

8. Területi hatály

A kiegészítő biztosítási szerződés területi hatálya törés és elemi károk esetén Európa, lopás károk esetén Magyarország. Európa földrajzi értelemben értendő, így a biztosítási védelem a FÁK (Független Államok Közössége) tagállamainak ázsiai területére, valamint Grúzia és Törökország ázsiai területére nem terjed ki.

9. Önrészesedés

A biztosító a szolgáltatásokat önrészesedés levonása nélkül téríti.

10. Díjkedvezmény

A kiegészítő biztosítás díjából kedvezmény nem adható.

11. Egyéb feltételek

Egyéb feltételekre vonatkozóan az alapbiztosítás feltételei érvényesek, kivéve a 10., 13. pontokat.

KIEGÉSZÍTŐ KÖLCSÖNGÉPKOCSI BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

A kiegészítő biztosítás csak az UNION-Flotta Casco Alapbiztosítással együtt érvényes.

1. Biztosított

Biztosított a jármű tulajdonosa.

2. A biztosított jármű

Az alapbiztosítási szerződésben meghatározott, érvényes magyar hatósági jelzésekkel és dokumentumokkal ellátott személygépjármű.

3. Biztosítási esemény

Az alapbiztosításban biztosított személygépkocsinak az alap- biztosításban rögzített biztosítási esemény miatti működés- képtelensége.

4. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító szolgáltatása az üzemképtelenné vált jármű kijaví- tásához átlagosan szükséges időtartamra, de maximum 15 napra terjed ki. A javításhoz átlagosan szükséges időtartam megállapításához a helyreállítás gyári technológia szerinti időszükségletét kell alapul venni.

A gépkocsi totál- vagy lopáskára esetén a szolgáltatás a kár bejelentését követően és a teljes kárösszeg kifizetése előtt igénybe vett időtartamra, de maximum 15 napra terjed ki.

A fentiekben rögzített időtartamra a biztosító megtéríti a biz- tosított gépjárművel azonos vagy kisebb kategóriájú kölcsön- gépjármű számlával igazolt bérleti költségét, amennyiben a bérbeadó a biztosító szerződéses partnere, vagy a bérbeadó árajánlatát a biztosító elfogadta.

Nem kerül kifizetésre a számla összegében szereplő áfa, ha a biztosított jogosult azt az adójából levonni, illetve visszaigé- nyelni. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása

– az üzemanyagköltségekre,

– egyéb járulékos költségekre,

– a bérgépkocsival a bérleti szerződés időszaka alatt elszen- vedett vagy okozott károkra.

5. Kockázatkizárás

Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alapbiztosítás 11. pontjában kizárt események.

A kiegészítő biztosítás csak személygépkocsikra köthető meg.

6. Mentesülés

Mentesül a biztosító a szolgáltatás teljesítése alól az alapbiz- tosítás 15. pontjában rögzített esetekben, továbbá, ha a bizto- sítási eseményt a kölcsöngépjármű igénybevétele előtt nem jelentik be a biztosítónál.

7. A biztosító teljesítése

7.1. A biztosítási eseményt haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell a biztosítónál bejelenteni.

7.2. Benyújtandó dokumentumok

A benyújtandó dokumentumokra vonatkozó rendelkezéseket az alapbiztosítás 16.4. pontja tartalmazza.

7.3. A biztosító a szolgáltatásokat az igény elbírálásához, illetve a teljesítéshez szükséges összes irat beérkezése után, az utoljá- ra beérkezett irat kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül teljesíti.

8. Területi hatály

A szerződés csak a Magyarországon bekövetkezett károk ese- tén nyújt szolgáltatást. Bérgépkocsi csak Magyarország terüle- tén bérelhető.

9. Önrészesedés

A kölcsöngépjármű bérleti díjának 10%-át a biztosított viseli.

10. Egyéb feltételek

Az egyéb feltételekre vonatkozóan az alapbiztosítás feltételei érvényesek a 10. és a 13. pontok kivételével.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Hatályos: 2016. január 1-jétől Xx.xx.: U42700/7