ÜZEMSZÜNET- BIZTOSÍTÁS

ÜZEMSZÜNET- BIZTOSÍTÁS

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

Tartalomjegyzék

ÜZEMSZÜNET-BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ 3

1. Biztosítási események és a biztosított 3

2. A kockázatviselés tartama és helye 3

3. Biztosítási összeg és biztosítható költségek 3

4. Kizárások és nem biztosítható költségek 4

5. A biztosítási díj alapja 4

6. Önrészesedés 4

7. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai 5

8. A felek együttműködése 5

9. Fogalommeghatározások 6

KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK 7

USZ 1 – Garanciális és szavatossági károk üzemszüneti fedezetének kiegészítő feltételei 7

USZ 2 – Közvetlen beszállítói kiterjesztés kiegészítő feltételei 7

USZ 3 – Közvetlen vevői kiterjesztés kiegészítő feltételei 7

USZ 4 – Megközelíthetetlen kockázatviselési hely kiegészítő feltételei 7

Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól 8

Az OTP Csoport partnere

ÜZEMSZÜNET-BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

A Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) a biztosítási szerző- désben feltüntetett alapbiztosítás különös biztosítási feltételei és a hozzá kapcsolódó kiegészítő vagyonbiztosítási feltételek és záradékok kiegészíté- seként az Üzemszünet-biztosítás Különös Biztosítási Feltételek és Ügyféltá- jékoztató (a továbbiakban különös biztosítási feltételek) rendelkezéseinek, valamint az azt kiegészítő feltételeknek és záradékoknak megfelelően biz- tosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosí- tott részére.

A Vagyonbiztosítás Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató (to- vábbiakban VÁSZF) rendelkezéseit, a biztosítási szerződésben feltüntetett alapbiztosítás különös biztosítási feltételeit és a hozzá kapcsolódó kiegészí- tő vagyonbiztosítási feltételeket, illetve jelen különös biztosítási feltételeket és az ehhez kapcsolódó kiegészítő feltételekben foglalt rendelkezéseket együttesen kell alkalmazni.

A jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött üzemszünet-biztosítás az alapbiztosításhoz kapcsolódó kiegészítő biztosítás. Az üzemszünet-biz- tosítás a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási fedezetre és többletfedezet(ek)re terjed ki.

Az üzemszünet-biztosítás rendelkezései vonatkozásában a jelen különös biztosítási feltételekben és a kiegészítő feltételekben nem szabályozottakra a VÁSZF rendelkezései az irányadók.

Amennyiben jelen különös biztosítási feltételek és/vagy kiegészítő feltételek valamely kérdésben a VÁSZF rendelkezéseitől eltérnek, akkor

a. amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a VÁSZF rendelkezéseivel, a különös biztosítási feltételeket és/vagy kiegészítő fel- tételeket és a VÁSZF-et értelemszerűen együttesen kell alkalmazni;

b. amennyiben a különös biztosítási feltétel és/vagy kiegészítő feltétel és a VÁSZF eltérő rendelkezései egymást kizárják, a különös biztosítási felté- tel és/vagy kiegészítő feltétel rendelkezéseit kell alkalmazni.

1. Biztosítási események és a biztosított

1.1. Biztosítási esemény (káresemény)

Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 13804/2 – Hatályos 2021. március 15-étől visszavonásig.

1.1.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási ese- ménynek minősül a biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységének kényszerű szüneteltetése, leállása, amely az alapbiztosítási szerződésben meghatározott és az üzemszünet-biztosításban nem kizárt biztosítási ese- mény bekövetkezése miatt vagy azzal közvetlen okozati összefüggésben következett be, ha

a. az alapbiztosításban meghatározott biztosítási esemény az alapbiztosí- tási szerződéssel fedezetbe vont és az alapbiztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyen lévő vagyontárgyakban követke- zett be, és

b. az alapbiztosításban meghatározott biztosítási esemény alapján a bizto- sító szolgáltatás teljesítésére köteles, továbbá

c. az üzemszünet miatt a megkötött üzemszünet-biztosítással fedezetbe vont üzemszüneti kár vagy üzemszüneti költség merült fel.

Az 1.1.1. a.–c. pontoknak egyidejűleg kell teljesülnie.

1.1.2. Az üzemszünet-biztosítás – a szerződő választása szerint – az alábbi biztosítási fedezettel jöhet létre:

a. üzemszüneti kár biztosítása (bruttó eredménycsökkenés és a 3.2.1. pontban megnövekedett költségek), és/vagy

b. üzemszüneti költségek biztosítása (a 3.2. pontban meghatározott köz- vetett költségek és megnövekedett költségek).

1.1.3. Mindkét típusú fedezet bővíthető az üzemszüneti többletköltségek fedezettel.

1.1.4. Az alapbiztosításban meghatározott biztosítási eseményeket az üzemszünet-biztosítási szerződésben rögzített alapbiztosítás különös bizto- sítási feltételei és záradékai tartalmazzák.

1.1.5. A VÁSZF „7. Kizárások, nem fedezett események” 7.1. s. pontjában megfogalmazott kizárás a jelen különös biztosítási feltételek alapján létre- jött üzemszünet-biztosításra nem vonatkozik.

1.2. Biztosított

Az üzemszünet-biztosítás biztosítottja minden esetben azonos az alapbiz- tosítási szerződés biztosítottjával.

2. A kockázatviselés tartama és helye

2.1. A biztosító az alapbiztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen és az üzemszünet-biztosítás kockázatviselési ideje alatt bekövetke- zett üzemszünetből eredő és a kártérítési időszak alatt keletkezett – a meg- kötött üzemszünet-biztosítással fedezetbe vont – üzemszüneti kárra vagy üzemszüneti költségre nyújt fedezetet.

2.2. Az üzemszünet-biztosítás kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi, mint az alapbiztosítási szerződés kocká- zatviselésének kezdete.

2.3. Az üzemszünet-biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott idő- tartamra köthető. Amennyiben az alapbiztosítási szerződés ha- tározott tartamú, akkor az üzemszünet-biztosítás is csak ha- tározott tartamú lehet.

2.4. A biztosítási évforduló napja megegyezik az alapbiztosítási szerződés évfordulójának napjával.

2.5. A biztosítási fedezet a biztosított teljes üzemi (üzleti) tevékenységére terjed ki, de a felek megállapodhatnak a biztosított pénzügyileg önálló, az alapbiztosítási szerződésben megnevezett elszámolási egységeinek üzemi (üzleti) tevékenységére vonatkozó fedezetben is.

3. Biztosítási összeg és biztosítható költségek

3.1. Biztosítási összegre vonatkozó speciális rendelkezések

A jelen különös biztosítási feltételek vonatkozásában a VÁSZF biztosítási összegre és annak meghatározására vonatkozó rendelkezései az alábbi el- térésekkel alkalmazhatók.

3.1.1. A szerződőnek az üzemszünet-biztosítás választott fedezeti körébe tartozó – biztosítható – üzemszüneti kárra vagy üzemszüneti költségre vo- natkozó biztosítási összegeket a szerződéskötést megelőző utolsó lezárt üz- leti év 12 hónapjának tényadatai alapján – a nettó árbevétel időarányosan várható változásának figyelembevételével – kell meghatároznia

a. a bruttó eredmény csökkenésére és/vagy

b. a közvetett költségekre vonatkozóan.

3.1.2. A megnövekedett költségekre vonatkozóan a szerződőnek önálló, azaz a választott biztosítási fedezettől függően a 3.1.1. pontban megjelölt biztosítási összegektől elkülönülő biztosítási összeget kell megjelölnie.

3.1.3. A szerződőnek önálló biztosítási összeget kell meghatároznia az üzemszüneti költségekre azok fedezetbevonása esetén.

3.1.4. Amennyiben a biztosított nem tervez nyereséget vagy nem kívánja biztosítani a tervezett nyereséget, akkor kizárólag a közvetett költségekre vonatkozóan kell biztosítási összeget meghatároznia.

3.1.5. Valamennyi biztosítási összeget egy adott üzleti év tizenkét (12) hó- napjára kell meghatározni.

3.1.6. Amennyiben a kártérítési időszakban a biztosított vagy annak meg- bízottja az árukat, szolgáltatásokat a biztosított telephelyén kívül tudja ér- tékesíteni, illetve nyújtani, abban az esetben az ezen értékesítésért fizeten-

dő (a már kiszámlázott, de a vevő által még be nem fizetett) vagy fizetett összeget a nettó árbevételnél figyelembe kell venni.

3.1.7. A biztosítási összegek értékkövetésére a VÁSZF szerződő/biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettségére vonatkozó rendelkezései irányadók.

3.2. Biztosítható költségek

A jelen különös biztosítási feltételek szerint az üzemszünet bekövetkezése miatt felmerült költségek közül kizárólag az alábbi költségeket téríti meg a biztosító a biztosítottnak.

Közvetett költségek:

a. a 7.4. pont alapján az alkalmazotti alapbérköltségnek a munkaszerző- désben szereplő összege;

b. fuvardíjak és raktározási költségek, melyek a biztosított szerződésben vállalt kötelezettsége alapján fizetendők;

c. a biztosított szerződésben vállalt kötelezettsége alapján fizetendő köz- üzemi rendelkezésre állási (alap) díjak, távközlési előfizetési díjak;

d. a vállalat éves árbevételének alakulásától független biztosítási díjak, me- lyek az alapbiztosításban meghatározott biztosítási esemény bekövet- kezte esetén sem térítendők vissza;

e. a biztosított tevékenységéhez kapcsolódó kutatás és fejlesztés költségei;

f. a 7.7. pont alapján megállapított hitelszolgálati költségek.

Megnövekedett költségek:

x. xxxxx kívül elrendelt munkavégzés (túlóra) munkabérköltségei;

h. azok a fuvardíjak, melyek az üzemszünetből eredő kár csökkentése ér- dekében merültek fel az üzemszerű működéshez szükséges gépek, be- rendezések áttelepítése és üzembeállítása miatt, ideértve az expressz fuvar (ki- és beszállítások) költségeit is;

i. az üzemi (üzleti) tevékenység helyreállítása és ezt követő újraindítása céljából ideiglenesen bérelt ingatlan vagy egyéb tárgyi eszköz – bérleti szerződés alapján fizetett – bérleti díja, üzembe helyezési, üzemeltetési költsége;

j. a szükséges informatikai, távközlési infrastruktúra telepítésének, átsze- relésének költségei;

k. mérnöki és szervizköltségek, telepítési munkák, de csak azokra a gé- pekre, melyeket az üzemszünet tartama alatt, a biztosított ideiglenesen használ;

l. költözési költségek.

Üzemszüneti többletköltségek:

m. az üzemi (üzleti) tevékenység folytatására szolgáló ideiglenes üzem léte- sítésével, üzembe helyezésével, üzemeltetésével összefüggő költségek;

n. az üzemi (üzleti) tevékenység bérmunkába, alvállalkozásba történő ki- helyezésével összefüggő költségek;

o. a telephelyen kívüli értékesítéssel és az üzleti partnerek ezzel kapcsola- tos értesítésével összefüggő költségek;

p. a biztosítóval előzetesen egyeztetett egyéb, az üzemi (üzleti) tevékeny- ség sajátosságából fakadó, az üzemszüneti kár vagy üzemszüneti költ- ség csökkentésével összefüggő költségek;

q. a 7.6. pont alapján megállapított könyvvizsgálói költségek.

4. Kizárások és nem biztosítható költségek

4.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, ha

a. az üzemszüneti kár vagy az üzemszüneti költség nem az alapbiztosítási esemény következménye;

b. az üzemszüneti kár vagy az üzemszüneti költség az üzem- szünet-biztosítási szerződésben kizárt alapbiztosítási ese- mény következménye;

c. az üzemszüneti kár vagy az üzemszüneti költség az alap- biztosítási szerződésben meghatározott önrészesedés alat- ti kár következménye;

d. az alapbiztosítási szerződés fedezete nem terjed ki az alap- biztosítási esemény kapcsán károsodott vagyontárgy(ak)ra;

e. a biztosított a káreseményt követően a műszaki helyreállí- tást nem vagy nem időben kezdte meg.

4.2. A VÁSZF-ben, valamint az alapbiztosítási szerződés kü- lönös biztosítási feltételeiben és kapcsolódó záradékaiban szereplő kizárásokon túl – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a biztosító nem téríti meg azokat az üzemszüne- ti károkat vagy üzemszüneti költségeket, amelyek:

a. a kockázatviselési hely megközelíthetetlensége miatt me- rültek fel;

b. nem az eredeti állapotnak megfelelően történő helyreállí- tás miatt keletkeztek;

c. a károsodott vagyontárgyakkal összetartozó, sértetlen va- gyontárgyak a biztosított üzemben nem használhatók fel;

x. xxxxxxxx újjáépítési vagy üzemeltetési korlátozások miatt keletkeztek;

x. xxxxxxxx, betétkönyv, értékpapír, értékcikk, okmány, ok- irat, üzleti könyv, terv, rajz, számla, egyéb irat megsemmi- sülése, eltulajdonítása, elvesztése, hiánya vagy megrongá- lódása miatt keletkeztek;

f. a kártérítési időszakon túl merülnek fel;

g. az üzemszünetből eredő piacvesztés miatt keletkeztek;

h. az üzemszünetből eredő kedvezmények, támogatások el- vesztéséből adódtak.

4.3. A jelen különös biztosítási feltételek alapján nem térít- hető költségek az alábbiak:

a. alkalmazotti bérköltségnek az alapbéren felüli és/vagy munkaszerződésben nem rögzített összege, ideértve pré- miumok, jutalmak, végkielégítések és egyéb munkabéren felüli juttatások;

b. a műszaki helyreállítás azon költségei, amelyek folyamat- ban lévő jogvita miatt merülnek fel;

c. az üzemi (üzleti) tevékenység forgalmától függő biztosítá- si díjak, licencdíjak, feltalálói díjak;

d. az üzemanyag- és energiadíjak, amennyiben nem az üzemi (üzleti) tevékenység helyreállításához szükségesek;

e. a küldemények díjmentesítési költségei;

f. a vagyontárgyak értéknövelése, nagyjavítása miatti szer- vizköltségek;

g. egyéb, a termeléssel, szolgáltatás nyújtásával és/vagy ke- reskedelemmel össze nem függő költségek, ráfordítások, elmaradt bevételek, különös tekintettel a tőke-, spekulá- ciós és ingatlanügyletekből származó nyereségekre és költségekre;

x. xxxxxxxxx adónem, valamint vagyon után fizetendő rend- kívüli adó és illeték.

5. A biztosítási díj alapja

5.1. A felek eltérő megállapodásának hiányában a biztosítási díj megálla- pításának alapja a választott biztosítási fedezetbe tartozó biztosítási össze- gek matematikai összege.

5.2. A biztosító a biztosítási díjat az alapbiztosítási szerződésben szabályo- zottaktól eltérően:

a. elszámolásos rendszerben: az üzemszünet-biztosításnak az adott pénz- ügyi évre meghatározott biztosítási összege és ugyanezen pénzügyi év lezárásakor a pénzügyi év tényleges biztosítási összege alapján az üzem- szünet-biztosítás díjára vonatkozóan elszámolás történik a szerződő és a biztosító között, az elszámolás alapját képező összeg a tervezett és a tényleges biztosítási összeg különbsége; (nem teljes pénzügyi év esetén az összegek figyelembevétele az üzleti terv és azon időszak, amelyre az üzleti terv vonatkozik, alapján történik) vagy

b. nem elszámolásos rendszerben: az üzemszünet-biztosításnak a biztosí- tott pénzügyi évre meghatározott biztosítási összege és ugyanezen pénzügyi év lezárásakor a pénzügyi év tényleges biztosítási összege alapján nem történik elszámolás az üzemszünet-biztosítás díjára vonat- kozóan a szerződő és a biztosító között

jogosult megállapítani.

Mindkét esetben a biztosító meghatározhat minimumdíjat.

6. Önrészesedés

6.1. A VÁSZF-től eltérően a szerződő a biztosítási eseményenkénti önré- szesedés mértékét az alábbiak szerint határozhatja meg:

a. időbeli önrészesedés és/vagy

b. összegszerű önrészesedés és/vagy

c. százalékos és összegszerű önrészesedés.

A biztosító az üzemszünet-biztosítási szerződésben időbeli önrészesedés

és/vagy összegszerűen és/vagy százalékosan és összegszerűen meghatá- rozott önrészesedést a kárösszegből levonja.

6.2. Az időbeli önrészesedés összegszerűségének megállapí- tása

Az időbeli önrészesedés a kártérítési időszakon belül naptári napokban meghatározott időtartam.

A biztosító az önrészesedés összegét úgy határozza meg, hogy az egy napra jutó biztosítási összeget megszorozza az időbeli önrészesedés napjai- nak számával.

7. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai

A VÁSZF-nek a szolgáltatásra vonatkozó rendelkezései az alábbi eltérések- kel alkalmazhatók.

7.1. Üzemszünet-biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási fedezettől függően, a biztosí- tási szerződésben meghatározott biztosítási összegek figyelembevételével a felmerült

a. üzemszüneti kárt vagy

b. üzemszüneti költséget

téríti meg az önrészesedés összegével csökkentve.

7.2. Az üzemszünet tartamát csökkentő megnövekedett költségeket – a biztosítóval előzetesen egyeztetve – abban az esetben téríti meg a biztosí- tó, ha a szerződő/biztosított ezen megnövekedett költségek ráfordítása mellett – a választott fedezettől függően – a bruttó eredménycsökkenést legalább ezen költségek összegével mérsékli, vagy a felmerült közvetett költségeket legalább ezen költségek összegével csökkenti.

7.3. A biztosító nem téríti meg az üzemszünet-biztosításon belül az alapbiztosítási esemény kapcsán, az alapbiztosítási szerződéssel fedezetbe vont vagyontárgyak alapbiztosítás szerinti helyreállítása érdekében felmerült költségeket.

7.4. Az alkalmazotti bérköltség címén a biztosító az alapbiztosítási ese- mény bekövetkezte előtt már alkalmazásban lévő munkavállalók részére az érvényes munkaszerződésük alapján kifizetett munkabért téríti meg.

7.5. Amennyiben az üzemszünet-biztosítási szerződés a bérleti díj kiesésé- re is fedezetet nyújt, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag az alapbiztosítási esemény bekövetkezte előtt megkötött, cégszerűen aláírt, érvényes bérleti szerződéssel bérbe adott ingatlannal kapcsolatos üzem- szüneti kárra vagy üzemszüneti költségre vonatkozik.

7.6. Könyvvizsgálói költség címén a biztosító kizárólag az előzetes jóváha- gyásával kiválasztott és a biztosított által megbízott könyvvizsgáló azon, a biztosítóval előzetesen egyeztetett díját téríti meg, melyek – a választott fe- dezettől függően – az üzemszüneti kár vagy üzemszüneti költség tételes megállapítása érdekében merültek fel. A könyvvizsgáló díját számlával kell igazolni és az üzemszüneti többletköltségre megjelölt önálló biztosítási összeg terhére kell teljesíteni.

7.7. A biztosítottat terhelő kamatfizetési kötelezettség mértékét (hitelszol- gálati költségek) az alapbiztosítási esemény bekövetkezte előtt megkötött – és az alapbiztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában is – érvényes hitel- vagy lízingszerződés alapján állapítja meg a biztosító.

7.8. A felmerült üzemszüneti kár vagy üzemszüneti költség összegét a biz- tosítottnak kell bizonyítania úgy, hogy figyelembe veszi az üzletmenetére, tevékenységére kiható konkrét gazdasági változások (az üzleti tervtől való eltérések, a piaci trendek, az üzletmenetet befolyásoló különleges ténye- zők, valamint mindazon körülmények, amelyek az üzem menetét és nyere- ségét a kártérítési időszak alatt kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásol- hatják) hatását is.

Ezek a körülmények az alábbiak lehetnek:

a. a biztosított üzemi/üzleti tevékenységének szezonális vagy egyéb okból eredő tendenciózus ingadozásai;

b. a biztosított által az üzletmenetet érintő előzetesen tervezett műszaki és pénzügyi változtatások, beruházások;

c. a különleges üzleti és műszaki újítások;

d. az értékesítési kilátások.

7.9. Az üzemszüneti kár vagy üzemszüneti költség összegének megállapí- tása során nem vehetők figyelembe a biztosított üzemi (üzleti) tevékeny- ségével nem közvetlen összefüggésben álló bevételek és ráfordítások, így különösen:

a. pénzügyi műveletek eredménye (ideértve az ingatlanértékesítés, érték- papíreladás, egyéb tőkepiaci vagy spekulációs ügyletekből származó be- vételeket, illetve az ehhez kapcsolódó ráfordításokat);

b. olyan egyéb bevételek vagy ráfordítások, amelyek nem közvetlenül az üzemszerű működést szolgálják (kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, bírság, egyéb büntető jellegű költség, perköltség, licenc díjak, adók, il- letékek);

c. a biztosított érdekkörén kívül eső körülmények.

7.10. Az üzemszünet-biztosítás szolgáltatási összegének megállapítása során az alapbiztosítási esemény folytán megtakarított költségeket le kell vonni a kár összegéből.

7.11. A VÁSZF alulbiztosításra vonatkozó rendelkezéseit – a kártérítési idő- szakra tekintettel – az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a. amennyiben a biztosítás nem elszámolásos rendszerű, és a kártérítési időszakra vonatkozó biztosítási összeg a bruttó eredmény csökkenésé- nél 10%-ot meghaladóan alacsonyabb;

b. amennyiben a biztosítás elszámolásos rendszerű, és a kártérítési idő- szakra vonatkozó biztosítási összeg a bruttó eredmény csökkenésénél 25%-ot meghaladóan alacsonyabb,

akkor a biztosító az üzemszüneti kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a bruttó eredmény csökkenése az erre vonatkozóan megállapított biztosítási összeghez aránylik.

8. A felek együttműködése

8.1. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsé- gére vonatkozó különös szabályok

A változásbejelentési kötelezettség alá tartozik – a VÁSZF 12. pontjának a szerződő és biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettségére vo- natkozó alpontokban meghatározottak mellett – a kockázatviselés helyén bármely, az üzemszünet-biztosításra vonatkozó biztosítási összeg alapjául szolgáló érték 10%-ot meghaladó változása a biztosítási időszak alatt a nem elszámolásos rendszerű biztosítás esetén.

A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértésének következmé- nyeire egyebekben a VÁSZF-ben leírtak az irányadók.

8.2. A biztosítási esemény (káresemény) bejelentésének külö- nös szabályai

A biztosítási esemény bejelentésére vonatkozóan a VÁSZF-ben rögzített rendelkezések az irányadók, az alábbi eltérésekkel:

8.2.1. A biztosítási esemény bejelentése

A biztosított köteles az alapbiztosításban meghatározott biz- tosítási esemény bejelentésével egy időben, de legkésőbb annak felmérése megkezdésekor a biztosítóval írásban kö- zölni, hogy üzemszünet bekövetkezése várható, illetve üzem- szünet következett be.

8.2.2. Az üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezését követő kárbe- jelentéskor – a VÁSZF-ben meghatározottakon túlmenően – az üzemszünet- biztosítási szerződésben meghatározott fedezettől függően közölni kell:

a. üzemszüneti kár vagy üzemszüneti költség típusát, várható összegét;

b. a kártérítési időszak várható tartamát;

c. a tervezett kárenyhítő intézkedéseket és azok tervezett költségét;

d. a kárenyhítési programra vonatkozó intézkedési tervet;

e. az alternatív, átirányított termelést;

f. a szerződés és szállítás átütemezését;

g. a költségcsökkentés lehetséges módját;

h. az alapbiztosításban meghatározott biztosítási eseményt megelőző ren- delés állományadatait;

i. az érvényben lévő megbízási/szállítási szerződések adatait;

x. a könyvvizsgálói jelentés adatait;

x. a tervezett üzemi (üzleti) eredmény adatait a tárgyi üzleti évre vonatko- zóan.

8.3. A kárigény érvényesítése

8.3.1. A biztosított legkésőbb a kárbejelentést követő harminc (30) napon belül köteles könyvvizsgáló által hitelesítetten részletezni a biztosított fede- zettől függően a várható üzemszüneti kárt vagy üzemszüneti költséget az alábbiak szerint:

a. a számvitelről szóló, mindenkor hatályos törvény szerinti tagolású ered- ménykimutatást (vagy eredménylevezetést) a kártérítési időszakra vo- natkozó várható adatokkal;

b. kimutatást a biztosított azon gazdaságos ráfordításairól, amelyek a kár- térítési időszak alatt az üzemszünethez vezető alapbiztosítási esemény következtében merülhetnek fel;

c. a kárenyhítési programra vonatkozó, dokumentumokkal alátámasztott kimutatást.

Az eredménykimutatásnak (vagy eredménylevezetésnek) a fenti adatokat legalább havi bontásban kell tartalmaznia.

8.3.2. A biztosított köteles üzleti könyveit, eredménykimutatásait, egyéb üzleti dokumentumait a számvitelről szóló, mindenkor hatályos törvényben előírt időtartam alatt, de legalább öt (5) évig megőrizni.

8.4. A biztosító mentesülésének különös szabályai

8.4.1. Amennyiben a biztosító részben vagy egészben mente- sül az alapbiztosítási szerződésben meghatározott teljesítési kötelezettsége alól, akkor legalább olyan arányban mentesül az üzemszünet-biztosítási szerződés alapján fennálló szolgál- tatási kötelezettsége alól is.

8.4.2. Amennyiben a biztosított üzemszünetből eredő kárá- nak mérséklésére irányuló intézkedések megtételét szándé- kosan vagy súlyosan gondatlanul elmulasztotta, a biztosító mentesül a mulasztásból eredő kár megtérítése alól, ameny- nyiben a biztosított mulasztása miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

8.4.3. A biztosítási szerződés megszűnésének különös szabályai A VÁSZF-ben foglalt eseteken túl az üzemszünet-biztosítási szerződés az alábbi esetekben is megszűnik:

a. az alapbiztosítási szerződés megszűnése esetén az alapbiztosítási szer- ződés megszűnésével egyidejűleg;

b. ha a szerződő vagy a biztosító a határozatlan időre kötött üzemszünet- biztosítási szerződést az alapbiztosítási szerződéstől függetlenül fel- mondja a VÁSZF-ben foglaltak szerint.

9. Fogalommeghatározások

A biztosító az alábbi fogalmakat egyéb megállapodások hiányában mindig az alábbi meghatározások szerinti jelentéstartalommal használja.

9.1. Alapbiztosítás

Az üzemszünet-biztosítási szerződésben alapbiztosítási szerződésként meghatározott, különös biztosítási feltételekkel és kapcsolódó záradé- kokkal rögzített, az üzemszünetet okozó alapbiztosítási eseményt és az annak kapcsán nyújtandó szolgáltatások feltételeit meghatározó vagyon- biztosítás.

9.2. Bruttó eredmény

A biztosítási összeg meghatározásakor kétféle módon számítható:

a. a nettó árbevétel és a közvetlen költségek különbsége;

b. az egyéb bevétellel csökkentett és egyéb ráfordítással növelt üzemi (üz- leti) tevékenység eredményének és a közvetett költségek összege.

9.3. Hitelszolgálati költségek

A biztosítási esemény bekövetkezte előtt – a biztosított tevékenység üzem- szerű végzése céljából – megkötött hitel- vagy lízingszerződés kártérítési időszakkal időarányos hitelkamatai, ügyleti kamatai (lásd 7.7. pontot).

9.4. Kártérítési időszak

A biztosító helytállási kötelezettségének a biztosítási szerződésben megha- tározott maximális időtartama.

9.5. Könyvvizsgálói költség

A felmerült üzemszüneti kár vagy üzemszüneti költség tételes megállapítá- sával összefüggésben felkért könyvvizsgáló díja, amely a biztosítóval előze- tesen elfogadtatásra került (lásd 7.6. pontot).

9.6. Közvetett költségek

Az üzemi (üzleti) tevékenység költségviselőkre fel nem osztható általános költségei (ideértve a hitelszolgálati költségeket is), amelyek a biztosítottat az üzemszünet alatt is terhelik. Nagysága független az árbevétel változásától.

9.7. Közvetlen költségek

Azok – a termék előállítása/szolgáltatás nyújtása kapcsán, valamint a ke- reskedelem során felmerült – költségek, amelyek a termék (kalkulációs egy- ség) terhére elszámolhatók és a termelés/szolgáltatás és értékesítés mérté- kének változásával együtt változnak.

Közvetlen költségnek minősülnek az értékesített termékek és teljesített szolgáltatások, továbbá a kereskedelmi tevékenység közvetlenül elszámolt költségei, az áruk beszerzési értéke, valamint a továbbszámlázott alvállal- kozói teljesítmények értéke.

9.8. Megnövekedett költségek

Az üzemszünettel összefüggésben a kártérítési időszak alatt indokoltan és szükségszerűen felmerült azon költségek, amelyek a bruttó eredmény vagy a közvetett költségek csökkenésének gazdaságos elkerülését vagy e csök- kenés gazdaságos minimalizálását célozzák. Idetartoznak a károsodott va- gyontárgyak mielőbbi helyreállításának, valamint az üzletmenet mielőbbi si- keres helyreállításának pluszköltségei.

9.9. Nettó árbevétel

Az üzleti évben értékesített, vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedmények- kel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértéke.

9.10. Üzleti év

A mindenkor hatályos számviteli törvényben meghatározott fogalom.

9.11. Üzemi (üzleti) tevékenység

A biztosítási szerződésben rögzített és biztosított tevékenység.

9.12. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

A számviteli rendelkezések alapján a termelést, szolgáltatást vagy kereske- delmi tevékenységet végző vállalkozás döntésétől függően kétféle módon állapítható meg az üzemi tevékenység eredménye:

a. az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevé- teleknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítá- sok együttes összegének különbözeteként (összköltség eljárás);

b. az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értéke- sítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei különböze- tének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbö- zetének összevont értékeként (forgalmi költség eljárás).

9.13. Üzemszünet

A biztosított telephelyen végzett üzemi (üzleti) tevékenység megszakadása vagy részleges szünetelése az alapbiztosítási esemény bekövetkezése miatt. Időtartama a biztosított üzemi (üzleti) tevékenységre kiható üzemszünetet okozó alapbiztosítási esemény bekövetkeztének időpontjától a károsodott vagyontárgyak műszaki helyreállításáig tart.

9.14. Üzemszüneti kár

Az értékesítés nettó árbevételének üzemszünet következtében történő csökkenése miatt bekövetkező bruttó eredménycsökkenés és megnöveke- dett költségek felmerülése.

9.15. Üzemszüneti költség

Az értékesítés nettó árbevételének üzemszünet következtében történt csök- kenése miatt felmerülő közvetett költségek és megnövekedett költségek.

9.16. Üzemszüneti többletköltségek

Az üzemszünettel összefüggésben a megnövekedett költségeken felül a üzemi (üzleti) tevékenység folytatása vagy fenntartása céljából a kártérítési időszak alatt felmerült további költségek.

Az OTP Csoport partnere

KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK

A kiegészítő biztosítások megkötésének feltétele az Üzemszünet-biztosí- tás Különös Biztosítási Feltételek és Ügyféltájékoztató (a továbbiakban kü- lönös biztosítási feltételek) szerinti biztosításnak, mint alapbiztosításnak a megkötése. Az üzemszünet-biztosítás megszűnésével egyidejűleg a kiegé- szítő biztosítások is megszűnnek. A kiegészítő biztosítások megszűnése az alapbiztosítást és a többi kiegészítő biztosítást nem érinti. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei nem vonatkoztathatók külön a kiegészí- tő biztosításokra.

A kiegészítő biztosítások a biztosítási szerződés módosításával szüntethe- tők meg.

A biztosítási fedezet az alábbi kiegészítő vagyonbiztosításokra és záradé- kokra kizárólag akkor terjed ki, ha abban a felek írásban megállapodnak, és azt a kötvény kifejezetten tartalmazza.

Amennyiben a kiegészítő biztosítások és záradékok nem kerülnek a kötvé- nyen rögzítésre, akkor azok nem válnak a szerződés részévé, azok alapján, az abban foglaltak szerinti kockázatokra a biztosító helytállási kötelezettsé- ge nem terjed ki, és a biztosító szolgáltatásra nem kötelezhető.

A kiegészítő biztosítások és záradékok káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biztosítási szerződés tartalmazza.

A jelen kiegészítő feltételekkel nem érintett rendelkezésekre a biztosítási szerződésben (ideértve az üzemszünet-biztosítás különös biztosítási feltéte- leit és a VÁSZF-t is) rögzítettek az irányadók. A jelen kiegészítő feltételek és a különös feltételek és/vagy a VÁSZF rendelkezései közötti eltérés esetén a jelen kiegészítő feltételekben foglaltak az irányadók.

USZ 1 – GARANCIÁLIS ÉS SZAVATOSSÁGI KÁROK ÜZEMSZÜNETI FEDEZETÉNEK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed az alapbiztosítási szerződésben biz- tosított gépek, gépi berendezések kellékszavatosság, termékszavatosság, jótállás körébe eső, az alapbiztosítási szerződésben meghatározott, belső erőhatás következtében fellépő géptörés káraiból származó üzemszüneti kárra vagy üzemszüneti költségekre.

Jelen kiegészítő feltételek alapján bejelentett biztosítási esemény esetén a biztosító a szolgáltatását a biztosítási szerződésben meghatározott biztosí- tási összeg terhére teljesíti.

USZ 2 – KÖZVETLEN BESZÁLLÍTÓI KITERJESZTÉS KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint – a biztosítási szerződésben megállapított biz- tosítási összeg vagy kártérítési limit mértékéig – kiterjed a biztosított azon üzemszüneti kárára vagy üzemszüneti költségeire is, amelyek a biztosított közvetlen – és az üzemszünet-biztosítási szerződésben megnevezett – be- szállítójának/beszállítóinak magyarországi telephelyén a megnevezett be- szállító(k) tulajdonát képező vagyontárgyaknak véletlen, váratlan formá- ban, balesetszerűen bekövetkezett olyan közvetlen fizikai károsodásából erednek, amely a biztosított üzemszünet-biztosítási szerződéséhez tartozó alapbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási esemény következ- ménye.

1. Jelen kiegészítő feltételek alkalmazásában közvetlen beszállítónak minő- sül a biztosítottal közvetlen szerződéses kapcsolatban álló azon gazdasági

vállalkozás, amely a biztosított üzemi (üzleti) tevékenység eredményére legalább 10%-os befolyással bír.

2. A kiterjesztés csak a biztosítási szerződésben, ajánlaton, kötvényen pon- tos névvel, címmel azonosítható módon megnevezett közvetlen beszállí- tókra és megjelölt magyarországi telephelyére vonatkozik.

3. Jelen kiegészítő feltételek alapján bejelentett biztosítási esemény esetén a biztosító a szolgáltatását a jelen kiegészítő feltételre meghatározott biz- tosítási összeg vagy kártérítési limit terhére az önrészesedés figyelembevé- telével teljesíti.

USZ 3 – KÖZVETLEN VEVŐI KITERJESZTÉS KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége – a biztosítási szerződésben megállapított biztosítási összeg vagy kártérítési limit mértékéig – az alábbiak szerint kiterjed a biztosított azon üzemszüneti kárára vagy üzemszüneti költségeire is, amelyek a biztosított közvetlen – az üzemszünet-biztosítási szerződésben megnevezett – vevőjé- nek/vevőinek magyarországi telephelyén a megnevezett vevő(k) tulajdonát képező vagyontárgyaknak véletlen, váratlan formában, balesetszerűen be- következett olyan közvetlen fizikai károsodásából erednek, amely a biztosí- tott üzemszünet-biztosítási szerződéséhez tartozó alapbiztosítási szerző- désben meghatározott biztosítási esemény következménye.

1. Jelen kiegészítő feltételek alkalmazásában közvetlen vevőnek minősül a biztosítottal közvetlen szerződéses kapcsolatban álló vállalkozás.

2. A kiterjesztés csak a biztosítási szerződésben, ajánlaton, kötvényen pon- tos névvel, címmel azonosítható módon megnevezett közvetlen vevőkre és megjelölt magyarországi telephelyére vonatkozik.

3. Jelen kiegészítő feltételek alapján bejelentett biztosítási esemény esetén a biztosító a szolgáltatását jelen kiegészítő feltételre meghatározott bizto- sítási összeg vagy kártérítési limit terhére az önrészesedés figyelembevé- telével teljesíti.

USZ 4 – MEGKÖZELÍTHETETLEN KOCKÁZATVISELÉSI HELY KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége – szublimittel és pótdíj ellenében – az alábbiak szerint kiterjed azoknak az üzemszünet károknak vagy üzemszüneti költségeknek a meg- térítésére is, melyek abból erednek, hogy a kockázatviselési hely 500 méte- res körzetén belül:

a. bekövetkező alapbiztosítási esemény miatt, és/vagy

b. megvalósult hatósági intézkedés következtében a kockázatviselési hely megközelíthetetlenné vált.

1. Jelen kiegészítő feltételek alapján bejelentett biztosítási esemény esetén a biztosító a szolgáltatását a biztosítási szerződésben meghatározott bizto- sítási összeg terhére teljesíti.

2. A jelen kockázatbővítő kiegészítő feltételek értelmében a különös bizto- sítási feltételek alábbi kizárása nem alkalmazható: „biztosító nem téríti meg azokat az üzemszüneti károkat vagy üzemszüneti költségeket, amelyek a kockázatviselési hely megközelíthetetlensége miatt merültek fel.”

Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a jelen Üzemszünet-biztosí- tás Különös Biztosítási Feltételek és Ügyféltájékoztató az elő- ző Üzemszünet-biztosítás Különös Biztosítási Feltételek és Ügyféltájékoztatótól több ponton eltér. A lényeges eltérése- ket, valamint a biztosító mentesülésének, a biztosító szolgál-

tatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerződés- ben alkalmazott kizárásokat jelen szerződési feltétel figye- lemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.

A jelen feltétel a korábbi feltételtől az alábbiakban tér el lé- nyegesen:

– a földrengés miatti üzemszünetre vonatkozó kizárás tör- lésre került.

Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C – Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049 – Internet: xxx.xxxxxxxx.xx Telefon: x00 0 000 0000 – Fax: x00 0 000 0000

Társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C – Fôvárosi Törvényszék Cégbírósága: Cg. 00-00-000000