ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

OTP HITELKÁRTYÁHOZ KAPCSOLÓDÓ, GB638 JELŰ TÖRLESZTÉSI BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA

ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

Jelen feltételek – ellenkező szerződéses kikötések hiányában – a Groupama Biztosító Zrt., 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C, a Fővárosi Tör- vényszék Cégbíróságán Cg. 00-00-000000 cégjegyzékszámon bejegyezve, (a továbbiakban: biztosító) és az OTP Bank Nyrt., 1051 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00. a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán a 00-00-000000 cégjegy- zékszámon bejegyezve, (továbbiakban: szerződő) között létrejött GB638 jelű csoportos biztosítási szerződésre (a továbbiakban: csoportos biztosítá- si szerződés) érvényesek, feltéve, hogy a csoportos biztosítási szerződést erre hivatkozva kötötték, és a jelen feltételhez kapcsolódó különös feltéte- lek másképp nem rendelkeznek.

Jelen törlesztési biztosítás alapján a biztosító a természetes személy biztosított halála, balesetből vagy betegségből eredő egészségi álla- pot csökkentése, munkanélkülisége vagy keresőképtelensége eseté- re a szerződésben meghatározott biztosítási összeg (összegbiztosí- tás) kifizetésére vállal kötelezettséget.

1.§ A szerződés alanyai

(1) A csoportos biztosítási szerződés alanyai a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a biztosító.

(2) A szerződő az OTP Bank Nyrt., amely a biztosítóval a csoportos biztosí- tási szerződést megköti és a csoportos biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatokat megteszi, valamint a csoportos biztosítás díját a biztosí- tónak megfizeti (ld. még 5.§ (1) és 12.§ (2) pontok). A szerződő a cso- portos biztosítási szerződés tartama alatt a hozzá intézett nyilatko- zatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítot- tat köteles tájékoztatni.

(3) Egy adott hitelkártya szerződéshez kapcsolódóan biztosított a szerző- dővel hitelkártya szerződést (a továbbiakban: kártyaszerződés) kötő azon természetes személy, akire a biztosító kockázatot vállal és akinek a halálá- val, balesetével, betegségével és/vagy munkanélkülivé válásával összefüggő kockázatokra a csoportos biztosítási szerződés létrejött és aki

Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 12756/B1 – Hatályos 2015. július 1-jétől visszavonásig.

– megfelel a biztosítottakkal szemben támasztott követelményeknek (ld. 4.§);

– a csoportos biztosítási szerződéshez biztosítottként csatlakozik (a csat- lakozásra vonatkozóan ld. még a 3.§-ban szereplő rendelkezéseket);

– a rá vonatkozó kockázatviselést a csatlakozási nyilatkozat részeként, vagy az adott hitelszerződés tartama során később, a biztosítóhoz inté- zett nyilatkozatával az adott hitelszerződésre vonatkozóan aktiválja (a fedezet aktiválására vonatkozóan ld. még a 7.§-ban szereplő rendelke- zéseket);

– reá a biztosító kockázatviselése az adott hitelszerződésre vonatkozóan a jelen feltételek szerint kiterjed (a kockázatviselés megszűnésére vo- natkozóan ld. még a 9.§-ban szereplő rendelkezéseket).

A biztosított a csoportos biztosítási szerződéshez történő csatlakozását csatlakozási nyilatkozat, a biztosítási fedezetének aktiválását pedig aktivá- lási nyilatkozat megtételével teheti meg (a csatlakozásra és az aktiválásra vonatkozó rendelkezéseket lásd a 3.§ és a 7.§-ban). A biztosított csatlako- zási és aktiválási szándékát egyidejűleg is megteheti az általa tett csatlako- zási és aktiválási nyilatkozat megtételével.

(4) A kedvezményezett a csoportos biztosítási szerződésben megjelölt azon jogi személy, amely jogosult arra, hogy a biztosítási esemény bekövetkezé- se esetén a csoportos biztosítási szerződés szerinti szolgáltatásokat számá-

ra teljesítsék. A csoportos biztosítási szerződés kedvezményezettje a bizto- sított által tett csatlakozási nyilatkozatban adott írásbeli hozzájárulás alap- ján az OTP Bank Nyrt. A kártyaszerződésből eredő követelés eladása vagy engedményezése esetén a kedvezményezett az OTP Csoport azon más tagja, amelynek a részére a szerződő a kártyaszerződésből eredő követelé- sét eladja vagy engedményezi.

(5) A biztosító a Groupama Biztosító Zrt., amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a vonatkozó biztosítási feltételekben meg- határozott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

2.§ A csoportos biztosítási szerződés létrejötte

A csoportos biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító között írásban jött létre.

3.§ A biztosított csatlakozása a csoportos biztosítási szerződéshez

(1) A csoportos biztosítási szerződés egyidejűleg több biztosítottra vonat- kozik, amelyhez a biztosítottak az általuk tett csatlakozási nyilatkozat meg- tételével egyénileg csatlakoznak.

(2) A biztosított a csoportos biztosítási szerződéshez kizárólag bizto- sítotti minőségben csatlakozhat, a biztosítottat nem illeti meg a szerződői minőségben történő belépés joga.

(3) Az OTP Bank ügyfele az alábbiakban felsorolt módok valamelyike útján csatlakozhat a csoportos biztosítási szerződéshez:

a. írásbeli csatlakozási nyilatkozat útján:

– a hitelszerződés megkötésekor vagy utólagos módosításakor, a szer- ződőnél személyesen aláírt és a kártyaszerződés részét képező csat- lakozási nyilatkozat megtételével;

– a hitelszerződés megkötését követően személyesen aláírt és a szer- ződő részére eljuttatott írásbeli csatlakozási- és egyben aktiválási nyi- latkozattal.

b. szóbeli csatlakozási nyilatkozat útján:

– a hitelkártya aktiválását követően, az OTP Bank által kezdeménye- zett, és az ügyfélszolgálata által rögzített telefonhívás során távbe- szélő útján tett szóbeli csatlakozási- és egyben aktiválási nyilatko- zattal;

– a szerződő ügyfele az általa a hitelkártya aktiválását követően – a Hi- telvonal igénybevételével vagy az OTPdirekt Telefonos szolgáltatások keretében, az OTP Bank honlapján a GB638 jelű Hitelkártyához kap- csolódó Törlesztési Biztosítással kapcsolatban közölt információk sze- rint – kezdeményezett, és az OTP Bank ügyfélszolgálata által rögzített telefonhívás során távbeszélő útján tett szóbeli csatlakozási és egy- ben aktiválási nyilatkozattal, amennyiben erre az OTP Bank honlapján a GB638 jelű Hitelkártyához kapcsolódó Törlesztési Biztosítással kap- csolatban közölt információk szerint lehetősége van.

c. elektronikus csatornán tett csatlakozási nyilatkozat útján:

OTPdirekt szerződést kötött biztosított az általa a hitelkártya aktiválását követően – az OTPdirekt szerződés keretében, az OTP Bank honlapján a GB638 jelű Hitelkártyához kapcsolódó Törlesztési Biztosítással kapcso- latban közölt információk szerint kezdeményezett – elektronikus csa- tornán tett csatlakozási- és egyben aktiválási nyilatkozattal, amennyiben erre az OTP Bank honlapján a GB638 jelű Hitelkártyához kapcsolódó Törlesztési Biztosítással kapcsolatban közölt információk szerint lehető- sége van.

(4) A 3.§ (3) c. pont szerinti csatlakozás esetén az írásbeli csatlakozási nyi- latkozat megtételével a biztosítási fedezet mindaddig nem lép hatályba, ameddig a leendő biztosított a rá vonatkozó biztosítási fedezetet írásban vagy szóban nem aktiválta (ld. még a 7.§-ban).

(5) Ha a 3.§ (3) a. pont szerinti csatlakozás esetén a biztosított az írásbeli csatlakozási nyilatkozatot nem az OTP Banknál személyesen teszi, akkor az csak abban az esetben tekintendő érvényesnek, ha a csatlakozási nyilatko- zat aláírása két tanú előtt történt. Ellenkező esetben a biztosított által tett csatlakozási nyilatkozat érvénytelen és annak alapján az adott biztosítottra a csoportos biztosítási szerződés hatálya nem terjed ki.

(6) A biztosító a biztosított csatlakozási nyilatkozatát csak akkor fogadja el, ha abban a biztosított:

– kijelenti, hogy megfelel a biztosítottakkal szemben támasztott követel- ményeknek (ld. 4.§);

– elfogadja a csoportos biztosítási szerződés feltételeit, hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése rá kiterjedjen;

– a csoportos biztosítási szerződéshez biztosítottként csatlakozik;

– hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a biztosított személyes adatait, vala- mint a biztosított egészségi állapotával, kártyaszerződésével kapcsola- tos – a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggő – adatait besze- rezze, nyilvántartsa, valamint kezelje;

– felmenti az orvosi titoktartás alól egyrészt a kezelő és vizsgáló orvoso- kat, egészségügyi intézményeket, másrészt a társadalombiztosítási igaz- gatási- és munkaügyi szerveket azon – az egészségi állapotával, fennál- ló és korábbi betegségeivel, baleseteivel, illetve munkanélküliségével összefüggő – adatoknak a biztosító részére való továbbítása tekinteté- ben, amelyek a biztosító számára a kockázat vagy a szolgáltatási igény elbírálásához szükségesek.

(7) A biztosító a biztosítottnak a csatlakozási nyilatkozatban tett nyilatko- zatait a biztosító írásban közölt kérdéseire adott válasznak tekinti, me- lyekre a biztosított közlési kötelezettségére vonatkozó szabályok alkalma- zandók.

4.§ A biztosítottra vonatkozó előírások

(1) A biztosított az általa tett csatlakozási és egyidejű aktiválási vagy az ak- tiválási nyilatkozat alapján az lehet, aki

– 18 és 70 év közötti életkorú;

– egészséges (azaz: megállapított krónikus betegség következtében nem áll tartós gyógyszeres kezelést igénylő rendszeres orvosi kezelés alatt);

– az elmúlt 12 hónap során nem volt több mint 30 egymást követő napon át keresőképtelen állományban.

(2) Az aktiváláskor munkaviszonnyal rendelkező biztosítottakkal szembeni további követelmények az alábbiak:

– az aktiválási (vagy csatlakozási és aktiválási) nyilatkozat megtéte- lének időpontjáig sem ő, sem a munkáltatója nem kezdeménye- zett felmondást vagy azonnali hatályú felmondást, közös meg- egyezéssel történő munkaviszony megszüntetést;

– tudomása szerint nem tartozik az alkalmazottak azon körébe, akiknek az elkövetkező 12 (tizenkettő) hónapban a munkáltató- nál végrehajtott átszervezés, alkalmazotti létszámcsökkentés vagy a munkáltató esetleges csődje vagy felszámolása miatt meg- szüntetnék vagy megszüntetni tervezik a munkaviszonyát.

5.§ A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei

(1) A csoportos biztosítási szerződés díjának megfizetésére a szerződő kö- teles, valamint szintén a szerződő köteles a csoportos biztosítási szerződés- sel kapcsolatos megfelelő jognyilatkozatok megtételére.

(2) A csoportos biztosítási szerződés havi díját a szerződő fizeti meg a biz- tosító részére. A biztosító részére megfizetett havi biztosítási díjnak a biz- tosítottra jutó arányos részét a szerződő – a biztosított által a csatlakozási nyilatkozatban adott felhatalmazás alapján – áthárítja a biztosítottra.

(3) A szerződő és a biztosított köteles közlési kötelezettségének eleget tenni, valamint a biztosító által feltett, a biztosítás szempontjából szüksé- ges kérdéseket a valóságnak megfelelően és teljes körűen megválaszolni.

(4) A közlési kötelezettség abban áll, hogy a szerződő és a biztosított köte-

les a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt, adatot a biztosítóval írásban közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő vála- szokkal a szerződő és a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A szerződő, illetve a biztosított köteles a lényeges körülmények vál- tozását (pl. a hitelszerződés tartamának vagy összegének megválto- zása, a biztosított nyugdíjba vonulása) a biztosítónak írásban beje- lenteni a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül.

(5) A közlésre vagy változásbejelentésre irányuló kötelezettség meg- sértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha:

a. bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerző- déskötéskor (az egyes biztosítottak esetén a 8.§ (2) pontban meg- jelölt időpontban) ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítá- si esemény bekövetkezésében;

b. a csoportos biztosítási szerződés megkötésétől, az egyes biztosí- tottak esetén a 8.§ (2) pontban megjelölt időponttól a biztosítá- si esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.

(6) Ha a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése csak egyes szerződőkkel, illetve biztosítottakkal összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irá- nyuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivat- kozhat.

(7) A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egy- aránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivat- kozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biz- tosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy beje- lentésre köteles lett volna.

(8) Ha a biztosító a szerződéskötést (az egyes biztosítottak esetén a 8.§ (2) pontban megjelölt időpontot) követően szerez tudomást a szerződéskötéskor (a csatlakozási nyilatkozat megtételekor) már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a csoportos biztosítási szerződés (biztosított esetén a rá vonatkozó biztosítási jogviszony) fennállásának az első öt évében gyakorolhatja.

(9) A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kö- telezettsége, ha a szerződés megkötésétől (az egyes biztosítottak esetén a 8.2. pontban megjelölt időponttól) a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.

(10) Az 5.§ (5) és (9) pont rendelkezéseit a szerződésben meghatá- rozott lényeges körülmények változására vonatkozó bejelentési kö- telezettség megsértésének következményeire is megfelelően alkal- mazni kell. A biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyit- va álló ötéves időszak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.

(11) A biztosító a szolgáltatás jogalapjának megállapítása céljából jogosult a vele közölt adatok ellenőrzésére, és ezért a biztosított egészségi állapo- tával kapcsolatban kérdéseket tehet fel és/vagy orvosi vizsgálatot kérhet. A biztosított az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megis- merheti.

(12) A biztosított köteles haladéktalanul írásban jelezni a szerződőnek, ha öregségi nyugállományba vonul.

(13) A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és a biz- tosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben foglaltak szerint biztosítási titokként kezelni.

(14) A biztosítottat a biztosítási fedezetet aktiváló nyilatkozata visszavoná- sának (ld. 7.§ (4) és 10.§ (1) b. pontok), valamint a rá vonatkozó biztosítá- si jogviszony felmondásának a joga illeti meg (ld. még a 10.§-ban). A biz- tosítottat nem illeti meg a csoportos biztosítási szerződés módosítá- sának és/vagy a rá vonatkozó biztosítási jogviszonyra vonatkozó szerződési feltételek módosításának a joga. A biztosított a csoportos biztosítási szerződésbe szerződő félként nem léphet be.

6.§ A biztosítás tartama, a biztosítási időszak

(1) A biztosítottra vonatkozóan egy adott hitelszerződéshez kötődően a biztosítás tartama a kockázatviselés kezdetétől a kockázatviselés megszű- néséig terjedő időtartam. E tartam biztosítási időszakokra oszlik.

(2) A biztosítási időszak azonos a naptári hónappal, kivéve az alábbi eseteket:

– Az első biztosítási időszak a biztosító kockázatviselésének kezdetétől annak a naptári hónapnak az utolsó napján 24 óráig, amely hónapban a biztosítási fedezet aktiválását követő legközelebbi törlesztőrészlet ese- dékes.

– Az utolsó biztosítási időszak annak a naptári hónapnak az első napján

0 órakor kezdődik, amely hónapban a biztosító kockázatviselése az adott hitelszerződésre vonatkozóan megszűnik és a kockázatviselés megszűnéséig tart. Amennyiben a biztosítási fedezet kezdetének és megszűnésének hónapja megegyezik, akkor az utolsó biztosítási idő- szak megegyezik az első biztosítási időszakkal.

7.§ A biztosítási fedezet aktiválása

(1) A csoportos biztosítási szerződés egy adott biztosítottra történő kiter- jesztéséhez a biztosított hozzájárulása szükséges, melyet a csatlakozási nyi- latkozat megtételével (ld. még a 3.§-ban) ad meg. Az írásbeli csatlako- zási nyilatkozat megtételével a biztosítási fedezet még nem lép ha- tályba automatikusan (inaktív státuszú biztosítási jogviszony).

(2) Az adott hitelszerződésre vonatkozó biztosítási fedezet aktiválásához a csatlakozott személynek aktiválási nyilatkozatot kell tennie írásban, szóban vagy – OTPdirekt szerződést kötött biztosított esetében – az OTP Bank hon- lapján a GB638 jelű Hitelkártyához kapcsolódó Törlesztési Biztosítással kap- csolatban közölt információk szerinti elektronikus csatornán. A biztosítási fedezet aktiválását követően a szerződő a biztosítottra áthárítja az adott hi- telszerződéssel kapcsolatos, vonatkozó és esedékes biztosítási díjat, és a biztosítottal kapcsolatban a biztosító a 8.§-ban részletezett kockázatviselé- se elkezdődik.

(3) Az adott hitelszerződésre vonatkozó biztosítási fedezet aktiválása ese- tén a szerződő írásbeli visszaigazolást küld vagy (ha a biztosított az aktivá- ló nyilatkozat megtételekor a szerződő fiókjában személyesen jelen van) ad át a biztosított részére arról, hogy a biztosított aktiváló nyilatkozata alapján a biztosító kockázatviselése a biztosítottra kiterjed (a továbbiakban: írásbe- li visszaigazolás).

(4) Az aktiváló nyilatkozat visszavonása

a. A biztosított jogosult a biztosítóhoz korábban egy adott hitelszerződés- sel kapcsolatban intézett aktiválási nyilatkozatát visszavonni a biztosító- hoz intézett, de az OTP Bankhoz eljuttatott írásbeli nyilatkozattal.

b. Az adott hitelszerződésre vonatkozó aktiváló nyilatkozat visszavonása esetén a biztosító kockázatviselése az érintett hitelszerződést illetően a visszavonó nyilatkozat megtételének módjától és a beérkezés időpont- jától függően az alábbi időpontok valamelyikével szűnik meg:

– ha az aktiválási nyilatkozat visszavonása írásbeli nyilatkozatban törté- nik és a visszavonó nyilatkozat az adott hitelszerződés tekintetében a folyamatban lévő biztosítási időszak végét megelőző ötödik munka- nap 24. óráját megelőzően érkezik be a szerződőhöz, akkor a vissza- vonó nyilatkozat megtételének időpontjában folyamatban lévő bizto- sítási időszak utolsó napján 24 órakor;

– ha az aktiválási nyilatkozat visszavonása írásbeli nyilatkozatban törté- nik és a visszavonó nyilatkozat az adott hitelszerződés tekintetében a folyamatban lévő biztosítási időszak végét megelőző ötödik munka- nap 24. óráját követően érkezik be a szerződőhöz, akkor a visszavo- nó nyilatkozat megtételének időpontjában folyamatban lévő biztosí- tási időszakot követő biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor.

8.§ A biztosító kockázatviselésének kezdete, tartama

(1) Ha a csoportos biztosítási szerződés és/vagy a vonatkozó különös biz- tosítási feltételek eltérően nem rendelkeznek, a biztosító kockázatviselése a biztosított kártyaszerződésének tartamán belül csak olyan időszakokra ter- jed ki, melyek alatt a biztosítottnak az adott kártyaszerződéssel kapcsolat- ban hiteltartozása áll fenn a szerződő felé.

(2) A biztosító a kockázatot az adott hitelszerződésre vonatkozó biztosítá- si fedezetet aktiváló nyilatkozat időpontjától és módjától függően az aláb- bi időpontok valamelyikétől kezdődően viseli:

a. a kártyaszerződés megkötésekor tett írásbeli aktiválási kérelem/nyilatko- zat esetén a kártyaszerződés bank általi aláírásának napján 0 órától;

b. a szerződőnél, a kártyaszerződés aláírását követően tett írásbeli aktivá- lási nyilatkozat esetén az aktiválás napját követő munkanapon 0 órától;

c. a kártyaszerződés megkötését követően az adott hitelszerződésre vonat- kozóan nem szerződésmódosítás keretében tett írásbeli aktiválási nyilat- kozat esetén a szabályosan kitöltött és aláírt aktiválási nyilatkozatnak a szerződőhöz történő beérkezését követő 6. munkanapon 0 órától (ha az aktiváló nyilatkozat aláírására nem a szerződő fiókjában kerül sor, akkor az aktiváló nyilatkozat csak abban az esetben tekintendő szabályosan ki- töltöttnek, ha a biztosított a nyilatkozatot 2 tanú előtt írta alá);

d. a kártyaszerződés megkötését követően az adott hitelszerződésre vo- natkozóan tett szóbeli aktiválási nyilatkozat esetén (ideértve a korábban tett aktiválási nyilatkozat bármilyen módon történt visszavonását köve- tően szóban tett újbóli aktiválást is) a szerződő telefonos ügyfélszolgá- lata részére tett – és a telefonos ügyfélszolgálat által rögzített – szóbeli aktiválási nyilatkozat megtételének napját követő napon 0 órától;

e. a kártyaszerződés megkötését követően az adott hitelszerződésre vo- natkozóan elektronikus csatornán tett aktiválási nyilatkozat esetén (ide- értve a korábban tett aktiválási nyilatkozat bármilyen módon történt visszavonását követően elektronikus csatornán tett újbóli aktiválást is) az aktiválási nyilatkozat megtételének napját követő napon 0 órától.

9.§ A biztosító kockázatviselésének megszűnése

(1) A biztosító kockázatviselése az adott biztosítottra vonatkozóan egy adott hitelszerződés kapcsán az összes kockázatra megszűnik abban az időpontban, amelyik az alább felsoroltak közül leghamarabb bekövetkezik:

a. ha a biztosított kártyaszerződése bármely okból megszűnik, a kártya- szerződés megszűnésének napján 24 órakor;

b. annak a naptári évnek az utolsó napján 24 órakor, amelyben a biztosí- tott a 70. életévét betölti;

c. a biztosított halálának napján 24 órakor;

d. ha a szerződő az adott hitelszerződés kapcsán a biztosítottra vonatko- zó biztosítási díjat nem fizeti meg, a szerződő által a biztosítottnak küldött írásbeli felszólításában megállapított 30 napos határidő eredménytelen elteltével a határidő napján 24 órakor;

e. a biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony azonnali hatályú fel- mondása (ld. 10.§ (1) a. pont) vagy az aktív státuszú biztosítás rendes felmondása (ld. 10.§ (2) pont) esetén a felmondás hatályba lépésének a napján (ld. a 10.§ (1) c., illetőleg a 10.§ (2) b. pontban) 24 órakor;

f. a biztosított adott hitelszerződésére vonatkozó aktiválási nyilatkozat visszavonása (ld. 7.§ (4) pont) vagy az aktiváló nyilatkozat azonnali ha- tályú visszavonása (ld. 10.§ (1) b. pont) esetén a visszavonás hatályba lé- pésének napján (ld. a 7.§ (4) a., b., illetőleg a 10.§ (1) c. pontban) 24 órakor.

(2) A biztosító kockázatviselése a haláleseti és a balesetből eredő 50%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodás kockázatok kivételével megszűnik továbbá:

a. azon a napon 24 órakor, amikor a biztosított öregségi vagy előrehozott öregségi nyugállományba vonul;

b. a biztosított 1-30% közötti, vagy 31-50% közötti nem rehabilitálható egészségi állapotát megállapító jogerős határozat meghozatalának nap- ján 24 órakor.

10.§ Felmondás

(1) A biztosítottra vonatkozó jogviszony azonnali hatályú felmondása

a. Szóbeli vagy (OTPdirekt szerződéssel rendelkező biztosított esetében) elektronikus csatornán tett csatlakozási és aktiválási nyilatkozat útján történt csatlakozás és aktiválás esetén a biztosított a csatlakozása és ak- tiválása folytán létrejött biztosítási jogviszonyt a biztosított számára megküldött írásbeli visszaigazolás (ld. még a 7.§ (3) pontban) kézhez- vételétől számított 30 (harminc) napos határidőn belül a biztosítóhoz in- tézett, de az OTP Bankhoz eljuttatott írásbeli nyilatkozattal indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti.

b. A csoportos biztosítási szerződéshez korábban már csatlakozott és egy adott hitelszerződéshez kapcsolódóan a biztosítási fedezetét szóbeli vagy (OTPdirekt szerződéssel rendelkező biztosított esetében) elektroni- kus csatornán tett nyilatkozat útján aktivált biztosított az adott hitel-

szerződésre vonatkozó aktiváló nyilatkozatát a szerződő által küldött írásbeli visszaigazolás (ld. még a 7.§ (3) pontban) kézhezvételétől szá- mított 30 (harminc) napos határidőn belül a biztosítóhoz intézett, de az OTP Bankhoz eljuttatott írásbeli nyilatkozattal azonnali hatállyal vissza- vonhatja. Az adott hitelszerződésre vonatkozó biztosítási fedezetet ak- tiváló nyilatkozat azonnali hatályú visszavonása nem érinti a biztosított által korábban tett csatlakozási nyilatkozat, illetve az egyéb hitelszerző- désekkel kapcsolatban esetleg a biztosított által korábban megtett akti- válási nyilatkozat(ok) hatályát.

c. Az azonnali hatályú felmondás az OTP Bankhoz való beérkezés napján 24 órakor lép hatályba. Azonnali hatályú visszavonás esetén a kocká- zatviselés megszűnéséig terjedő időszakra az adott hitelszerződés kap- csán nem áll fenn biztosítási díj fizetési kötelezettség.

d. Az azonnali hatályú felmondás jogát akkor kell határidőben érvényesí- tettnek tekinteni, ha a biztosított a 30 (harminc) napos határidő lejárta előtt postára adja vagy egyéb igazolható módon elküldi a visszavonást tartalmazó írásbeli nyilatkozatát.

e. A határidőn túl tett azonnali hatályú felmondás a biztosítottra vonatko- zó biztosítási jogviszony rendes felmondásának (ld. a 10.§ (2) pontban), az aktiváló nyilatkozat határidőn túl történt azonnali hatályú visszavo- nása az aktiváló nyilatkozat visszavonásának (ld. a 7.§ (4) pontban) mi- nősül.

(2) A biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony rendes felmondása (a csoportos biztosítási szerződéshez történt csatlakozás visszavonása)

a. A szerződő (a csoportos biztosítási szerződéshez csatlakozott és biztosí- tási fedezetét aktivált) ügyfele jogosult az ebből fakadó biztosítási jog- viszonyt a csatlakozási és aktiválási nyilatkozatának visszavonásával ren- des felmondással megszüntetni a biztosítóhoz intézett, de az OTP Bank- hoz eljuttatott írásbeli nyilatkozattal.

b. A biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony rendes felmondása (a csoportos biztosítási szerződéshez történt csatlakozás visszavonása) esetén a biztosító kockázatviselése – a biztosított összes hitelkártya szer- ződésére vonatkozóan – a rendes felmondást tartalmazó nyilatkozat megtételének módjától és a beérkezés időpontjától függően az alábbi időpontok valamelyikével szűnik meg:

– ha a rendes felmondás írásbeli nyilatkozatban történik és a felmondó nyilatkozat a folyamatban lévő biztosítási időszak végét megelőző ötödik munkanap 24. óráját megelőzően érkezik be a szerződőhöz, akkor a felmondó nyilatkozat megtételének időpontjában folyamat- ban lévő biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor;

– ha a rendes felmondás írásbeli nyilatkozatban történik és a felmondó nyilatkozat a folyamatban lévő biztosítási időszak végét megelőző ötödik munkanap 24. óráját követően érkezik be a szerződőhöz, akkor a felmondó nyilatkozat megtételének időpontjában folyamat- ban lévő biztosítási időszakot követő biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor.

c. Ha a biztosított írásbeli nyilatkozata alapján nem lehet eldönte- ni, hogy azt a biztosított a biztosítási jogviszony rendes felmon- dásának (azaz a csatlakozási és aktiválási nyilatkozat visszavoná- sának) vagy a biztosítási fedezetet aktiváló nyilatkozat visszavo- násának (ld. még a 7.§ (4) pontban) szánta, akkor a biztosított nem egyértelmű írásbeli jognyilatkozatát a biztosítási fedezetet aktiváló nyilatkozat visszavonásaként kell értelmezni.

(3) A csoportos biztosítási szerződés felmondása rendes felmondás útján

a. A csoportos biztosítási szerződést mind a szerződő, mind a biztosító jogosult a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal felmondani (ren- des felmondás).

b. A csoportos biztosítási szerződésre vonatkozó felmondás hatályba lépé- sének időpontjában biztosított személyek esetében az adott biztosított- ra vonatkozó biztosítási védelem mindaddig fennmarad, amíg a biztosí- tottra vonatkozóan a biztosító kockázatviselése a 9.§-ban írt esetek va- lamelyikének bekövetkezése miatt meg nem szűnik.

11.§ Területi hatály

A biztosítás valamennyi országban bekövetkezett biztosítási eseményre ki- terjed, kivéve a munkanélkülivé válás kockázatát, amelyre vonatko-

zóan a területi hatály a Magyarország területén honos munkáltató- val fennálló munkaviszonyra korlátozódik.

12.§ A díjfizetésre vonatkozó rendelkezések

(1) A biztosítási díj a biztosító kockázatviselésének, illetve szolgáltatási kö- telezettségének ellenértéke.

(2) A csoportos biztosítási szerződés első díját a szerződő fizeti meg.

(3) A biztosítás havi díjfizetésű.

(4) A szerződő minden biztosítási időszakra, függetlenül annak tartamától havi díjat fizet.

(5) A szerződő által fizetendő havi biztosítási díj a biztosítási díj alapjának és a vonatkozó díjtételnek a szorzata. A biztosítási díj összege a biztosítási díj alapjának változásával változhat.

(6) A biztosító jogosult arra, hogy a biztosító kockázatviselésének mértékét vagy a biztosítási díjat befolyásoló – gazdasági, demográ- fiai, népegészségügyi – tényezők, illetve a biztosítóra vonatkozó költségek, adóterhek változása esetén a biztosítottra vonatkozó biz- tosítási díjtétel százalékban kifejezett mértékét megváltoztassa és így a szerződést egyoldalúan módosítsa, függetlenül attól, hogy a biztosított mikor csatlakozott a csoportos biztosítási szerződéshez, illetve a biztosítási fedezetét mikor aktiválta.

(7) A biztosítási kockázatvállalás mértékének változásáról, illetve a díjmó- dosításról a szerződő a változás hatályba lépése előtt legalább 30 nappal, a hitelkártyákra vonatkozó Hirdetményén keresztül tájékoztatja a biztosítot- takat. A Hirdetmény a szerződő honlapján, illetve bankfiókjaiban elérhető.

(8) A szerződő az általa megfizetett havi biztosítási díjnak a biztosítottra jutó arányos részét – a biztosított által a csatlakozási nyilatkozatban adott felhatal- mazás alapján – áthárítja a biztosítottra olyan módon, hogy az áthárított díj összegével megterheli a biztosított hitelszámláját. Az áthárításra kerülő díjrészt a szerződő számítja ki és terheli a biztosított hitelszámlájára a havi záráskor.

(9) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését köve- telheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatvi- selése véget ért (kivéve a 10.1.c. pontban foglalt esetet). Ha az idő- arányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köte- les visszatéríteni.

13.§ Értékkövetés

A biztosító értékkövetést nem alkalmaz.

14.§ A biztosítási események

(1) Az alább felsoroltak számítanak biztosítási eseménynek:

– haláleset;

– 1-30% közötti, vagy 31-50% közötti nem rehabilitálható egészségi ál- lapot;

– balesetből eredő 50%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkáro- sodás;

– keresőképtelenség;

– munkanélküliség.

(2) A fenti biztosítási események meghatározását a vonatkozó különös fel- tételek tartalmazzák.

15.§ A biztosító szolgáltatása

(1) A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító az alábbi biztosítási szolgáltatást nyújtja:

a. A biztosított halála, 1-30% közötti, vagy 31-50% közötti nem rehabili- tálható egészségi állapota, vagy balesetből eredő 50%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodása esetén a biztosító a vonatko- zó különös biztosítási feltételekben megállapított feltételek szerint meg- téríti a kedvezményezett részére a biztosítottnak a biztosítási esemény időpontjában az adott hitelszerződés kapcsán a kedvezményezett felé fennálló, az alábbiak szerint kiszámított hiteltartozását.

Fennálló hiteltartozás (hitelkártya) = CB – D + C,

ahol CB a biztosítási esemény bekövetkezésének napját követő legkö-

zelebbi záró egyenleg, mely tartalmazza a záró egyenleg készítésének időpontjáig felszámított kamatokat és díjakat is,

D a CB időpontja és a biztosítási esemény bekövetkezésének napja kö- zötti időszakban felvett hitelek összege,

C a CB időpontja és a biztosítási esemény bekövetkezésének napja kö- zötti időszakban történt jóváírások összege.

b. A biztosított keresőképtelensége vagy munkanélkülivé válása esetén a biztosító a vonatkozó különös biztosítási feltételekben meghatározott feltételek szerint és időtartamra megfizeti a kedvezményezett részére az adott hitelszerződés alapján a biztosított részére nyújtott hitelkeret 5%- át azt követően, hogy az adott hónapban a biztosított által az adott hi- telszerződés alapján fizetendő minimális törlesztőrészlet esedékessé vált. Ha a keresőképtelenség kezdetekor a biztosított vállalkozó vagy mun- kavégzésre irányuló olyan egyéb jogviszonyban áll, amely a munkanél- küliségi kockázatra vonatkozó különös biztosítási feltételek 7.§ (2) pontja alapján nem minősül munkaviszonynak, akkor a biztosító kere- sőképtelenség esetén – szolgáltatási kedvezményként – kétszeres szol- gáltatást nyújt (azaz a vonatkozó különös biztosítási feltételekben meg- határozott feltételek szerint és időtartamra a hitelkeret 5%-a helyett annak 10%-át téríti havonta). A biztosító fenntartja azt a jogot, hogy a 12.§ (6) pontban részletezett tényezők változása esetén a szolgáltatási kedvezmény mértékét megváltoztassa, függetlenül attól, hogy a biztosított mikor csatlakozott a csoportos biztosítá- si szerződéshez, illetve a biztosítási fedezetét mikor aktiválta.

(2) Havi törlesztést nyújtó szolgáltatás esetén a biztosító kizárólag azokat a törlesztéseket téríti meg, amelyek a biztosítási eseményt ki- váltó állapot fennállásának időtartama alatt váltak esedékessé.

(3) A biztosító a havi törlesztést nyújtó biztosítási szolgáltatást egyidejűleg csak egy jogcímen (vagy csak keresőképtelenség, vagy csak munkanélküliség jogcímén) teljesíti. Ha havi törlesztést nyújtó szolgáltatás teljesítésének tarta- ma alatt a biztosítottnak másik jogcímen is szolgáltatási igénye keletkezik, melynek alapján a biztosító szintén a havi törlesztés megfizetésére köteles, akkor a biztosító az elsőként bejelentett biztosítási esemény alapján teljesít mindaddig, amíg ezen a jogcímen a biztosított szolgáltatásra jogosult.

(4) Ha a havi törlesztést nyújtó szolgáltatás időtartama alatt olyan biztosí- tási esemény következik be, amelynek alapján a biztosító a fennálló hitel- tartozást téríti meg (halál, 1-30% közötti, vagy 31-50% közötti nem reha- bilitálható egészségi állapot, balesetből eredő 50%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodás) és ezen újonnan bekövetkezett biztosítási esemény kapcsán a biztosító térítési kötelezettsége a vonatkozó biztosítási feltételek alapján egyébként fennáll, akkor a biztosító a havi törlesztések fi- zetését befejezi és az újonnan bekövetkezett biztosítási esemény bekövet- kezésének napján (ld. a vonatkozó különös biztosítási feltételekben) fenn- álló hiteltartozást fizeti meg a kedvezményezett részére.

(5) A biztosító egy biztosítottra vonatkozó kockázatvállalásának felső határa a biztosítottnak a szerződővel szemben – hitelkártya szerződés alapján – fennálló összes tartozása(i) vonatkozásában 20 000 000 Ft, azaz húszmillió forint. Ezen határösszeg alkalmazása során figyelembe kell venni minden olyan kifizetést, amely az adott biztosítottra vonatkozóan a GB638 jelű csoportos biztosítási szerző- dés alapján történt.

16.§ A biztosítási esemény bejelentése, a biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges iratok

(1) A biztosított halála esetén a biztosított örököse vagy hozzátartozója, egyébként a biztosított vagy az általa meghatalmazott személy – és ameny- nyiben a tudomására jut, a szerződő is – köteles a biztosítási eseményt a be- következését követő 15 napon – akadályoztatás esetén 30 napon – belül a biztosító bármely ügyfélszolgálati irodájánál bejelenteni.

(2) A biztosítottak tájékoztatására a biztosító a következő telefonszámot tartja fenn: x00 0 000 0000

(3) A biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, amennyiben a bejelentési és a szükséges felvilágosítási kötelezettségek megsértése miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

(4) A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a következő do- kumentumokat kérheti:

a. a szerződőtől a biztosított csatlakozási és az adott hitelszerződés(ek)re vo- natkozó aktiválási nyilatkozatát (szóbeli nyilatkozat esetén a hangfelvé- telt), a biztosító által megadott hónapok számlaforgalmának másolatát;

b. a biztosítási szolgáltatást igénylő személy (a biztosított halála esetén a biztosított örököse vagy hozzátartozója, egyéb esetekben a biztosított vagy az általa meghatalmazott személy) által kitöltött szolgáltatási igénybejelentő nyomtatványt;

c. hatósági eljárás esetén az erre vonatkozó iratokat;

d. baleset esetén a baleseti jegyzőkönyvet, ha ilyen készült;

e. a biztosító által meghatározott egyéb dokumentumokat vagy azok má- solatait (pl. táppénzes lap, műtéti leírás dokumentációja, diagnosztikus leletek, kórházi zárójelentés, stb.), amelyek a jogosultság és a biztosítá- si esemény megállapításához szükségesek;

f. ha a biztosítási esemény külföldön történik, az idegen nyelven kiállított dokumentumok hitelesített magyar fordítását.

(5) Az egyes biztosítási kockázatokra/szolgáltatásokra vonatkozó különös biztosítási feltételek a fentieken túl további dokumentumok benyújtását ír- hatják elő.

(6) Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentumokat nem vagy hiányosan nyújtják be, a biztosító a szolgáltatási igényt el- utasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alap- xxx bírálja el.

(7) A biztosító teljesítése az elbíráláshoz szükséges valamennyi dokumen- tum beérkezését követő 15 napon belül esedékes.

17.§ A biztosító mentesülése

(1) A közlésre vagy változásbejelentésre irányuló köteleztettség megszegése esetén a biztosító az 5. § (5) pontban foglaltak szerint mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól.

(2) A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosítá- si esemény okozati összefüggésben áll a biztosítottnak – a biztosítás hatályba lépését követően – két éven belül bekövetkező öngyilkos- sági kísérletével vagy öngyilkosságával, függetlenül attól, hogy azt tudatzavarában követte el.

(3) A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha bizonyítást nyer, hogy a biztosítási eseményt a biztosított jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő. Súlyosan gondatlan magatartás okozta biztosítási eseménynek minősül különösen, ha:

a. a biztosítási esemény a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben következett be;

b. a biztosítási esemény bekövetkezésekor kábítószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt állt.

c. a biztosítási esemény a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüg- gésben következett be;

d. a biztosítási esemény a biztosított jogosítvány vagy érvényes for- galmi engedély nélküli gépjárművezetése közben következett be és a biztosított mindkét esetben más közlekedésrendészeti sza- bályt is megszegett, vagy

e. a biztosítási esemény amiatt következett be, hogy a biztosított engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett;

f. a biztosítási esemény a biztosított munkavégzése során, a mun- kavédelmi szabályoknak a biztosított általi súlyos megsértése miatt következett be, továbbá

g. diagnosztizált betegség esetén a biztosított az orvosi utasításo- kat nem tartotta be és ennek következményeként szövődmény, állapotromlás következett be, ami megelőzhető lett volna.

18.§ Kizárások

(1) A biztosító nem viseli a keresőképtelenségi és a munkanélkülisé- gi kockázatot, ha a kockázatviselés kezdetekor a biztosított bármi- lyen jogcímen – kivéve az özvegyi nyugdíjat – nyugdíjas.

(2) A biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a bekövet- kezett biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggés- ben áll:

a. harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel (jelen fel-

tételek szempontjából harci cselekménynek minősül a hadüze- nettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forra- dalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísér- let, polgárháború, népi megmozdulás, például nem engedélye- zett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk, idegen ország korlátozott célú hadicselekményei például csak légi csapás vagy csak tengeri akció, kommandó támadás, ter- rorcselekmény);

b. állam elleni bűncselekményekkel, felkelésekkel vagy zavargások- kal (e feltétel szerint állam elleni bűncselekmény az, amit a Bün- tető Törvénykönyv annak minősít: különösen lázadás, kémkedés, rombolás);

c. atomkárokkal (nukleáris hasadás, nukleáris reakció, fúzió, radio- aktív-, ionizáló-, illetve lézersugárzás, valamint ezek szennyezése, kivéve az orvosilag előírt terápiás célú sugárkezelést);

x. xxxxxxx, robbanószer, vegyi vagy gyúlékony anyagok használatá- val, vagy

e. HIV fertőzéssel (kivéve azokat a speciális eseteket, amikor a fer- tőzés, olyan körülmények között történt, amit a biztosított nem tudott elkerülni; például laboratóriumi fertőződés vagy fogorvo- si manipuláció);

f. nemi érintkezés útján terjedő egyes fertőző betegségekkel;

g. egyéb kockázatosnak minősülő tevékenységekkel, különösen a búvárkodás, barlangászat, hegymászás, egyéni hajózás, vitorlá- zás, vadvízi evezés, tengeri horgászat.

(3) A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosított halála, bal- esete vagy betegsége

a. gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi járműben hazai vagy nemzetközi sportversenyen való részvétel következtében, vagy ilyen versenyekre való felkészülés során következik be, vagy

b. nem a szervezett légi forgalom keretében végrehatott légi úton való részvétel, hanem egyéb (akár motoros, akár motor nélküli) repülés vagy repülősportolás következménye, vagy

c. hivatásos sportolóként végzett, a saját megélhetését biztosító sporttevékenysége során következett be.

(4) Jelen termék alapján nem minősül balesetnek továbbá:

– megemelés;

– fagyás;

– napszúrás;

– foglalkozási megbetegedés;

– öncsonkítás;

– öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet;

– ejtôernyôzés, sziklamászás, barlangkutatás tevékenységek során bekövetkezô balesetek

– szívinfarktus, agyvérzés, epilepszia, tudatzavar vagy belátási ké- pesség csökkenése miatt bekövetkezett balesetek.

A baleseti esemény előtt bármely okból már sérült, csonka vagy funkciójában korlátozott testrészek a biztosításból ki vannak zárva.

(5) A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a kockázatviselés kez- dete előtt meglévő betegséggel, kóros állapottal vagy a veleszüle- tett rendellenességekkel (együttesen: meglévő betegség) és azok következményeivel okozati összefüggésben álló eseményekre abban az esetben, ha a kockázatviselés kezdetekor a meglévő betegségről a biztosított tudomással bírt.

(6) A biztosító jogosult a szolgáltatást megtagadni, ha a szolgálta- tást igénylő személy az igénybejelentés alkalmával és/vagy a biztosí- tó szolgáltatása során a biztosítási eseménnyel vagy a szolgáltatás szempontjából lényeges körülménnyel kapcsolatban valótlan infor- mációt közöl vagy lényeges körülményt elhallgat, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú okiratot használ, vagy a biztosítót egyéb módon megtéveszti.

(7) A kockázatviselés kezdete előtt bekövetkezett bármely okból már károsodott, beteg, sérült vagy csonkolt testrészek és szervek, il- letve e sérülések későbbi következményei a biztosításból ki vannak zárva.

(8) A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az olyan szubjektív pa-

naszokra épülő betegségekre, amelyek objektív orvosi módszerekkel nem igazolhatók (például migrén vagy a gerinc egyes degeneratív betegségei (polidiszkopátia) és azok közvetett vagy közvetlen kö- vetkezményei, stb.). A biztosító szubjektív panasznak tekinti az olyan tünetekre alapuló panaszt, ami kizárólag a beteg beszámoló- jára, érzéseire alapul. Objektív orvosi módszerek azok a módszerek, melyek alkalmazásával az orvosi fizikális, eszközös vagy laboratóriu- mi vizsgálat által a betegség észlelhető, kimutatható.

19.§ A személyes adatok kezelésére, valamint

a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók)

(1) Értelmező rendelkezések

a. Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző is- meret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó követ- keztetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.

b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.

c. Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvání- tása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.

d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyi- séggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy mások- kal együtt a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.

e. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adato- kon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különö- sen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltozta- tása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisí- tése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosí- tására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.

f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.

g. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalma- zott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik.

h. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alap- ján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskö- tést is – személyes adatok feldolgozását végzi.

i. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.

j. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvény.

k. Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szak- tanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosí- tó, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, il- letve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kö- tött szerződéseire vonatkozik.

l. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.

m. Biztosító: Groupama Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1146 Bu- dapest, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X, Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve;

n. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatko- zó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tesz.

o. Egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meg- határozás szerint az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szen- vedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményei- re, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, il- letve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás).

p. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának

2. pontjában meghatározott fogalom.

q. Xxxxxx xxxxx: a 2014. március 15-től hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47.§ (1) bekezdésé- ben meghatározott fogalom.

(2) Az adatkezelés célja, jogalapja

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (to- vábbiakban Bit.) 155.§ (1) bekezdése alapján a biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. A biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatározott egyéb cél.

Az Infotv. 6.§ (1) bekezdése alapján a biztosító az érintett személyes ada- tait akkor is kezelheti, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetet- len vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a bizto- sítóra, mint adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érde- kének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdekek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.

A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.

Az Infotv. 6.§ (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érin- tett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő biztosító a felvett adatokat a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítése céljából vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a sze- mélyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavo- nását követően is kezelheti.

Az ügyfél a biztosítási ajánlat, biztosítási szerződés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával hozzájárul az adatainak a jelen „Tud- nivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.

(3) A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)

a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;

b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;

c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;

d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;

e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény.

Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.

Az adatszolgálgatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 155.§

(1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény ren- delkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító kizárólag automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésén alapuló döntés meghozatalára is jogosult, ha a döntést a szerződés megkötése vagy teljesítése során hozták, feltéve, hogy azt az érintett kezdeményezte. Az automatizált adatfeldolgozással kapcso- latos döntés esetén a biztosító az érintettet – kérelmére – tájékoztatja az alkalmazott módszerről és annak lényegéről, valamint lehetőséget biztosít az érintettnek álláspontja kifejtésére.

A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy vele szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkereshe- ti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.

Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban aján- lataival megkeresse, az xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx e-mail címre, illetve az 1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre küldött levelével korlátozásmentesen leiratkozhat.

(4) A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító

4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban fel- mentést ad,

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

4.3. A Bit. 157.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;

b. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság- gal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel;

c. büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval;

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;

e. a Bit. 157.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal;

j. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatal- mazott szervvel;

k. a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;

l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel;

m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval;

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolat- ban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szerve- zettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselő-

vel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegy- zőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni;

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel;

p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biz- tosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval;

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;

s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga- zolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kár- történeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben sza- bályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy írásbe- li megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biz- tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k.-m. és p.-x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A Bit. 157.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés x. xxxxxx alapján a biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egye- sült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdí- tásáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihir- detéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.

4.4. A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoz- tatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;

b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megke- resésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az

Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettsé- gének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgá- lati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;

– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.

4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása, a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. feje- zetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló tör- vényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szer- vezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak sze- rint továbbíthatja.

4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.

4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanács- adói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől szá- mított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üz- leti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vo- natkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban fog- laltakat kell megfelelően alkalmazni.

4.10. Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó szabályok (a Bit. 2015. január 1-jétől hatályos 161/A.§-a alapján)

A Bit. 2015. január 1-jétől hatályos rendelkezése lehetővé teszi a biztosítók

számára, hogy a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségeik telje- sítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megaka- dályozása céljából – megkereséssel forduljanak más biztosítóhoz a megke- resett biztosító által – a Bit. 155.§ (1) bekezdésében meghatározottak sze- rint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt a Bit. 161/A.§ (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, hogy a kérdező (megkereső) biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsér- tésének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 161/A.§ (1) bekezdésében meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

A Bit. 161/A.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biz- tosítási szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szer- ződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító adatai, a biz- tosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontárgyak, követe- lések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi bizto- sítási eseményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatok. Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a kárigényt, illetve sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó, va- lamint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érintő korábbi, ugyan- ezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosítási eseményre vo- natkozó adatok átadására is. Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szá- razföldi járművekkel összefüggő felelősség ágazatba tartozó biztosítások esetében – ez utóbbiaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biztosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alapján az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményre, az elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó adatokat.

A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kö- teles átadni a megkereső biztosítónak.

A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azonban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomá- sára jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a megismerését követő egy évig kezelhető.

A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfelet, kérelmére az Infotv-ben szabályozott módon tájékoz- tatja. Ha a megkereső biztosító az adatok kezelésének törvényi határidejé- re figyelemmel már nem kezeli az adatokat, akkor az Infotv. alapján tájé- koztatást kérő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.

(5) Az adatkezelés időtartama

A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles tö- rölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szer- ződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzá- járulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvé- nyi jogalap.

(6) Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések

6.1. Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, szá- mítógépes úton is kezeli.

6.2. A biztosító az adatkezelés során betartja az Infotv., a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.

6.3. A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartások- ban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti, a törvényi feltételek fennállása esetén törli, illetve zárolja az adatot. Az ügyfél kérésé- re a biztosító tájékoztatást ad az ügyfél általa kezelt, illetve az általa vagy a rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adataitól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékeny- ségéről, továbbá – az ügyfél személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.

6.4. Az ügyfél élhet az Infotv-ben biztosított egyéb jogaival (pl. til- takozási jog, bírósági jogérvényesítés) is.

Az ügyfél tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

a. ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkeze- lőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;

b. ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszer- zés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, va- lamint

c. törvényben meghatározott egyéb esetben.

Az ügyfél a jogainak megsértése esetén, vagy, ha az adatkezelőnek a tilta- kozási jog gyakorlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, bírósághoz fordulhat.

6.5. Kártérítés, sérelemdíj

Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adat- biztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett szemé- lyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatke- zelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizeté- sének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett sze- mélyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsérté- sével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

6.6. A biztosító az adatkezelési műveleteket úgy tervezi meg és hajtja végre, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazása során biz- tosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési in- tézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a vé- letlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megvál- tozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

6.7. A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok megtekinthetőek a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon.

6.8. Az Infotv. 65.§ (1) bekezdése alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatóság az adatkezelő személyes adatokra vonatkozó adat-

kezeléseiről az érintettek tájékozódásának elősegítése érdekében hatósági nyilvántartást vezet (adatvédelmi nyilvántartás). A biztosító által bejelentett adatkezeléseket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH – 59292-59318/2012., NAIH – 78398/2014., NAIH – 83015/2015.,

NAIH – 83727-83733/2015. adatkezelési számokon vette nyilvántartásba.

(7) Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók

A Bit. 157.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja.

Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze- mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:

Kiszervezett tevékenységet végzők	Adatátadás célja, tevékenység
nyomdák, posta	az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállítása, csekkek nyomtatása és azok ügyfelek felé történő továbbítása
kárszakértők, autókereskedők, javítók	kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása
igazságügyi szakértők	szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység
ügyvédek	a biztosító jogi képviselete
orvosok	kockázat és szolgáltatási igény elbírálása
magánnyomozók	kárbejelentés ellenőrzése
követeléskezelő cégek	követelések kezelése, behajtása
programozók, számítástechnikai tevékenységet végző cégek	programozás, szoftverkészítés, adatfeldolgozás

Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekinthető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon is. A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

A biztosító megbízása alapján eljáró függő biztosításközvetítő (ügynök) a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

(8) A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése

Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, pa- nasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó mun- katársaihoz fordulhat. Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségéről a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biz- tosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk ren- delkezésére. Amennyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Buda- pest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti. A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorol- ja. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elérhető- ségei: 1013 Buxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, központi telefonszáma: x00 0 000 0000, helyi tarifával hívható

telefonszám: x00 00 000 000, központi fax: x00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés

létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíró- sághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békéltető Testület (levélcím: 1525 Budapest, BKKP Pf. 172, telefon: x00 0 000 0000, e-mail: xxx@xxx.xx) eljárását kezdeményezheti. A permegelőző eljárások közül közvetítői eljárást is kezdeményezhet a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes in- formációk, a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthetőek a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „fogyasztóvédelem” menüpontjában.

(9) Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségekről Jelen tájékoztató a Bit. 167/D.§ (1) bekezdésében szereplő írásbeli tájékoz- tatási kötelezettség teljesítését célozza.

A biztosító, mint a FATCA-törvény szerinti ún. Jelentő Magyar Pénzügyi In- tézmény köteles az ún. készpénz egyenértékkel rendelkező biztosítások (tőkegyűjtéses életbiztosítások, a FATCA-törvény szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a számlatulajdonos FATCA-törvényben foglalt Megállapodás (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

A FATCA Megállapodás értelmében az illetőségvizsgálat során a természe- tes személy ügyfél köteles az arra vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezésére bocsátani, hogy adóügyi szempontból belföldi ille- tőségű-e az Egyesült Államokban (ebből a szempontból egy egyesült ál- lamokbeli állampolgár adózás tekintetében belföldi illetőségűnek minősül az Egyesült Államokban még akkor is, ha a számlatulajdonos egy másik or- szágban szintén adózási kötelezettség alá esik), illetve a jogi személy ügy- fél köteles nyilatkozni arról, hogy a FATCA-törvényben meghatározott ka- tegóriák közül melyikbe tartozik.

Az illetőségvizsgálat eredménye alapján a biztosító egy pénzügyi számlát (életbiztosítási szerződést) az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként, vagy Nem Jelentendő Számlaként azonosít.

A biztosító a pénzügyi számlát a FATCA-törvényben meghatározott Egye- sült Államoknak Jelentendő Számlaként minősíti, amennyiben az ügyfél az illetőségvizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy az illetőségvizsgálat más okból sikertelen.

Az illetőségvizsgálathoz szükséges nyilatkozatok beszerzésére a pénzmosá- si ügyfél-azonosítási kötelezettség lefolytatásával együtt kerül sor.

A FATCA-törvény értelmében, az Aktv. 43/B–43/C.§-ában meghatározott szabályok alapján az illetőségvizsgálat keretében Egyesült Államoknak Jelen- tendő Számlaként azonosított életbiztosításról és számlatulajdonosának ada- tairól a biztosító évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles a Nemze- ti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében. Az Aktv. 43/B–43/C.§-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

A számlatulajdonost a biztosító felé 5 munkanapon belül változásbejelen- tési kötelezettség terheli, amennyiben adataiban – így különösen, melyek adóügyi illetőségét befolyásolják – változás következik be.

20.§ Egyéb rendelkezések

(1) A biztosító a hozzá eljuttatott adatokat, bejelentéseket és jognyilatko- zatokat csak akkor köteles hatályosnak tekinteni, ha azokat a jelen feltéte- lek részét képező Tudnivalókban feltüntetett elérhetőségeken személyesen, írásban vagy elektronikus úton illetve telefonszámon közölték.

(2) A csoportos biztosítási szerződéssel kapcsolatos, a szerződőhöz külden- dő jognyilatkozatokat (pl. nyugdíjba vonulás bejelentése, rendes felmon- dás) az alábbi címre kell küldeni: OTP Bank Nyrt. Fogyasztási Hitelek Back- Office Osztály, 1725 Budapest, Pf. 44.

(3) A biztosításból eredő igények a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított 2 év elteltével elévülnek.

(4) Az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

21.§ A korábban alkalmazott feltételektől történő lényeges eltérés

(1) A biztosító által a jelen feltételek hatálydátumát megelőzően alkalma- zott GB638 jelű törlesztési biztosítás (csoportos hitelfedezeti biztosítás) fel- tételei és a jelen feltételek több rendelkezése eltér egymástól a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (hatályba lépés: 2014. március 15.) új rendelkezéseire tekintettel.

(2) Az eltérések különösen a következő rendelkezések között találhatóak:

– bevezető rendelkezések;

– a szerződőnek a biztosítottal szemben fennálló tájékoztatási kö- telezettsége;

– a közlésre és változásbejelentésre irányuló kötelezettség;

– a biztosított szerződésbe való belépési jogának korlátozása;

– a díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következménye;

– a biztosító díjra való jogosultsága a szerződés megszűnésének egyes eseteiben.

(3) Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésére, a biztosító szolgáltatása korlátozására és kizárására vonatkozó rendelkezéseket a jelen feltételek figyelemfelhívásra alkalmas módon, félkövér betűtípussal tartalmazzák.

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

HALÁLESETI KOCKÁZAT

A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csopor- tos biztosítási szerződés értelmében, díj ellenében arra vállal kötelezettsé- get, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja.

Jelen különös feltételekben foglaltak az általános biztosítási feltételekkel együtt érvényesek.

1.§ A biztosítási esemény

Jelen feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a koc- kázatviselés tartamán belül bármely – ki nem zárt – okból bekövetkezett halála.

2.§ A biztosító szolgáltatása

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a jelen feltételek szerint megtéríti a kedvezményezett részére a biztosítottnak a biztosítási esemény időpontjában (a halál bekövetkezésének napja) az aktív kockázatviseléssel fedezett hitelszerződés(ek) alapján fennálló, az általános biztosítási feltéte- lek 15.§ (1) a. pontjában foglaltak szerint kiszámított hiteltartozását.

3.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok

A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumokat kéri a bejelentő személytől vagy – ha a bejelentő személy a bejelentést a szerződőnél tette – a szerződőtől:

– halotti anyakönyvi kivonat és a halott-vizsgálati bizonyítvány másolata;

– boncolási jegyzőkönyv (ha készült) másolata.

4.§ Maradékjogok, kötvénykölcsön

Az életbiztosításhoz maradékjogok nem tartoznak, tehát az nem visszavásárolható és a díjmentes leszállítás sem alkalmazható. Az életbiztosításra kötvénykölcsön nem nyújtható.

1-30% KÖZÖTTI VAGY 31-50% KÖZÖTTI NEM REHABILITÁLHATÓ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT

A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csopor- tos biztosítási szerződés értelmében, az ugyanott meghatározott díj elle-

nében arra vállal kötelezettséget, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosí- tási esemény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja.

Jelen különös feltételekben foglaltak az általános biztosítási feltételekkel együtt érvényesek.

1.§ A biztosítási esemény

(1) E feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a koc- kázatviselés időszakán belül bekövetkezett balesetéből vagy betegségéből eredő egészségi állapot csökkenése, melynek következtében a biztosított 1-30% közötti vagy 31-50% közötti nem rehabilitálható egészségi állapo- tát állapítja meg jogerős határozatában a rehabilitációs szakértői szerv (és ezért a biztosított rokkantsági ellátásban részesül).

(2) A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az a nap, amelyen rehabilitációs szakértői szerv a 1-30% közötti vagy 31-50% közötti nem rehabilitálható egészségi állapotot megállapító jogerős határozatát meg- hozta.

(3) E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a kockázatviselés tartama alatt, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül bekövetkezett baleset vagy betegség következményei minősülnek biztosítási eseménynek.

2.§ A biztosító szolgáltatása

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a jelen feltételek szerint megtéríti a kedvezményezett részére a biztosítottnak a biztosítási esemény időpontjában (ld. a fenti 1.§ (2) pontban) az aktív kockázatviseléssel fede- zett hitelszerződés(ek) alapján fennálló, az általános biztosítási feltételek 15.§ (1) a. pontjában foglaltak szerint kiszámított hiteltartozását.

3.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok

A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumokat kéri:

− a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal komplex minősítésének eredményét igazoló, az egészségi állapot mértékét megállapító jogerős határozatot;

– az egészségi állapot mértékének megállapítására jogosult szerv által rendszeresített nyomtatványok, jogerős határozatok és egyéb orvosi in- dokolások dokumentációinak hiteles másolatait.

4.§ Kizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a megváltozott munkaké- pességű személyek ellátásának megállapítására vonatkozó kérelem rehabilitációs szakértői szervhez történő benyújtása után felvett hi- telekre.

BALESETBŐL EREDŐ 50%-OS VAGY AZT MEGHALADÓ MÉRTÉKŰ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS

A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csopor- tos biztosítási szerződés értelmében, díj ellenében arra vállal kötelezettsé- get, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja.

Jelen különös feltételekben foglaltak az általános biztosítási feltételekkel együtt érvényesek.

1.§ A biztosítási esemény

(1) E feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a koc- kázatviselés időszakán belül bekövetkezett balesetéből eredő legalább 50%-os egészségkárosodása. A biztosító saját hatáskörében állapítja meg az egészségkárosodás mértékét.

(2) A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a baleset bekövet- kezésének napja.

(3) E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a kockázatviselés tarta- ma alatt bekövetkezett balesetnek a baleset bekövetkezéséhez képest előz- mény nélküli következménye(i) miatt megállapított egészségkárosodás mi- nősül biztosítási eseménynek.

2.§ A biztosító szolgáltatása

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a jelen feltételek szerint megtéríti a kedvezményezett részére a biztosítottnak a biztosítási esemény időpontjában (ld. a fenti 1.§ (2) pontban) az aktív kockázatviseléssel fede- zett hitelszerződés(ek) alapján fennálló, az általános biztosítási feltételek 15.§ (1) a. pontjában foglaltak szerint kiszámított hiteltartozását.

3.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok

(1) A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általános feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumokat kéri:

– a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal komplex minősítésének eredményét igazoló, az egészségi állapot mértékét megállapító jogerős határozatot (ha született ilyen határozat);

– az egészségkárosodás megállapítására jogosult szerv által rendszeresí- tett nyomtatványok, jogerős határozatok (ha vannak) és egyéb orvosi dokumentáció hiteles másolatait.

(2) A balesetből eredő egészségkárosodás mértékét a biztosító saját hatás- körében állapítja meg. Ilyen esetben a biztosító orvosa a balesetből eredő egészségkárosodás mértékét az alábbiak alapul vételével határozza meg:

Testrészek Rokkantság

károsodása foka

egyik felsô végtag vállízülettôl való teljes elvesztése 70% vagy teljes mûködésképtelensége

egyik felsô végtag könyökízület fölött való teljes elvesztése 65% vagy teljes mûködésképtelensége

egyik felsô végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése

vagy mûködésképtelensége, továbbá az egyik kéz 60% teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége

egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 20%

egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 10%

bármely más ujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5%

egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése

vagy mûködésképtelensége 70%

egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése

vagy mûködésképtelensége 60%

egyik alsó végtag lábszár közepéig vagy egyik lábfej teljes 50% elvesztése vagy mûködésképtelensége

egyik lábfej boka szintjében való elvesztése vagy teljes 30% mûködôképtelensége

egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5%

bármely más lábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 2%

mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100%

egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35%

egyik szem látóképességének teljes elvesztése,

amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét 65% már a biztosítási eseményt megelôzôen elvesztette

mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60%

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15%

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben

a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási 45% eseményt megelôzôen elvesztette

a beszélôképesség teljes elvesztése 60%

a szaglóérzék teljes elvesztése 10%

az ízlelôképesség teljes elvesztése 5%

(3) Ha a balesetből eredő egészségkárosodás mértéke a 3.§ (2) pontban szereplő táblázat alapján nem állapítható meg, akkor azt a biztosító orvo-

sa aszerint állapítja meg, hogy a testi és/vagy szellemi működőképesség a baleset következtében orvosi szempontból milyen mértékben csökkent.

4.§ Kizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosítási esemény be- következését követően felvett hitelekre.

5.§ Fogalom meghatározások

Jelen feltételek szempontjából balesetnek minősül – az általános feltételek 18.§ (4) pontjában felsoroltak kivételével – az a biztosított akaratától füg- getlenül hirtelen fellépő olyan külső behatás, amely a kockázatviselés tar- tama alatt, de legkésőbb a balesetet követő egy éven belül a biztosított egészségkárosodását idézi elő.

KERESŐKÉPTELENSÉGI KOCKÁZAT

A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csopor- tos biztosítási szerződés értelmében, díj ellenében arra vállal kötelezettsé- get, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja.

Jelen különös feltételekben foglaltak az általános biztosítási feltételekkel együtt érvényesek.

1.§ A biztosítási esemény

(1) E feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a koc- kázatviselés időszakán belül bekövetkezett, 30 (harminc) napot meghaladó folyamatos betegállománya (továbbiakban: keresőképtelenség).

(2) A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a keresőképtelenség

31. napja.

(3) E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a kockázatviselés tarta- ma alatt, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül bekövetke- zett baleset vagy betegség következményei minősülnek biztosítási ese- ménynek.

2.§ A biztosító szolgáltatása

(1) A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító – a biztosított keresőképtelenségének 31. napját követően – minden hónapban megfize- ti a kedvezményezett részére az adott hitelszerződés alapján a biztosított részére nyújtott hitelkeret 5%-át (ha a keresőképtelenség kezdetekor a biz- tosított vállalkozó vagy munkavégzésre irányuló olyan egyéb jogviszonyban áll, amely a munkanélküliségi kockázatra vonatkozó különös biztosítási fel- tételek 7.§ (2) pontja alapján nem minősül munkaviszonynak, akkor – szolgáltatási kedvezményként a hitelkeret további 5%-át) azt követően, hogy az adott hónapban a biztosított által az adott hitelszerződés alapján a szerződő részére fizetendő minimális törlesztőrészlet esedékessé vált. A biztosító térítési kötelezettsége addig az időpontig áll fenn, amelyik az alább felsorolt időpontok közül a leghamarabb bekövetkezik:

– a keresőképtelenség megszűnéséig, vagy

– a keresőképtelenség első napján az adott hitelszerződés alapján fennál- ló hiteltartozás – a biztosító általi – teljes visszafizetéséig, vagy

– a kockázatviselés megszűnésének időpontjáig (ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a biztosító kockázatviselése díjnem- fizetés miatt szűnt meg, de a biztosítási esemény még a kockázatviselés díjnemfizetés miatti megszűnését megelőzően következett be);

– de – egy biztosítási esemény kapcsán – legfeljebb 6 (hat) egymást követő hónapig.

(2) Ha a biztosított a biztosítási szolgáltatás megszűnését követő 30 napon belül a korábbi biztosítási eseményt kiváltó ok vagy annak következménye miatt újból keresőképtelenné válik, akkor az ilyen keresőképtelenséget a biztosító az előző biztosítási esemény folytatásaként tekinti és az újbóli ke- resőképtelenség bekövetkezése után azonnal szolgáltat. 30 napon belül más okból keletkező vagy a biztosítási szolgáltatás megszűnése után több mint 30 nappal bekövetkező keresőképtelenséget a biztosító új biztosítási eseménynek tekint.

3.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok

(1) A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumot kéri: az „Orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről” elnevezésű nyomtatvány hiteles másolatát.

(2) Az igazolást a biztosítottnak havonta kell megküldeni a biztosító részé- re. Az adott hónapra vonatkozó igazolást abban a hónapban, de legkésőbb az azt követő hónap 15-ig kell eljuttatni, amelyben a biztosított kereső- képtelen volt.

(3) Ha a biztosított a 3.§ (2) pont szerintieket nem igazolja, a biztosító kö- telezettségét teljesítettnek és a szolgáltatást befejezettnek tekinti. A bizto- sító visszamenőleges hatállyal teljesíti a szolgáltatást abban az esetben, ha a biztosított pótolja az igazolást. A késedelem miatt felmerült kamatot, egyéb költséget a biztosító nem fizet.

4.§ Kizárások

A biztosító kockázatviselése – az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túl – nem terjed ki:

– aszténiával, depresszióval és más mentális rendellenességekkel kapcsolatos keresőképtelenségre;

– pszichiátriai vagy pszichológiai kezeléssel kapcsolatos keresőkép- telenségre;

– detoxikálóval, alvásterápiával kapcsolatos keresőképtelenségre;

– geriátriai vagy gerontológiai kezeléssel kapcsolatos keresőképte- lenségre;

– rehabilitációval, utógondozással kapcsolatos keresőképtelenségre;

– gyógypedagógiával, logopédiával kapcsolatos keresőképtelen- ségre;

– gyógytornával, fizio- és fizikoterápiával, masszázzsal, fürdőkúrá- val, fogyókúrával kapcsolatos keresőképtelenségre;

– orvosilag nem indokolt, a biztosított által kezdeményezett be- avatkozásokkal (például kozmetikai, plasztikai beavatkozások) kapcsolatos keresőképtelenségre;

– gyermekápolási táppénzre;

– hadkötelesként fegyveres katonai, illetve polgári szolgálatot tel- jesítő biztosított keresőképtelenségére;

– olyan keresőképtelenségre, amely alatt a biztosított jövedelem- szerző tevékenységet folytat;

– olyan keresőképtelenségre, amely nem a biztosított egészségi ál- lapota miatt következett be;

– a keresőképtelenség időtartama alatt felvett hitelekre;

– a kártyaszerződés felmondása után bekövetkező keresőképtelen- ségre.

5.§ Fogalom meghatározások

(1) Jelen feltételek szempontjából balesetnek minősül – az általános fel- tételek 18.§ (4) pontjában felsoroltak kivételével – az a biztosított akara- tától függetlenül hirtelen fellépő olyan külső behatás, amely a kockázatvi- selés tartama alatt, de legkésőbb a balesetet követő egy éven belül bár- mely egyéb októl függetlenül a biztosított időleges keresőképtelenségét idézi elő.

(2) Jelen feltétel szempontjából kórháznak minősül a magyar tisztiorvosi és szakmai felügyelet által elismert, engedélyezett fekvőbeteg ellátást nyújtó intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll.

(3) Xxxxx feltétel szempontjából keresőképtelen az, aki

– balesete, illetve betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;

– aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül, illetve

– az a személy, akit közegészségügyi okokból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy

– akit közegészségügyi okokból hatóságilag elkülönítenek, továbbá

– aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható, és

– a keresőképtelenség elbírálására és igazolására jogosult orvos vagy kór- ház által igazoltan, saját jogon keresőképtelen állományban van.

MUNKANÉLKÜLISÉGI KOCKÁZAT

A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csopor- tos biztosítási szerződés értelmében, díj ellenében arra vállal kötelezettsé- get, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja.

Jelen különös feltételekben foglaltak az általános biztosítási feltételekkel együtt érvényesek.

1.§ A biztosítási esemény

(1) E feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a bizto- sító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkezett 30 (harminc) egymást követő napot meghaladó álláskeresőként (munkanélküliként) történő nyil- vántartása.

(2) A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a biztosított álláske- resőként (munkanélkülikénti) nyilvántartott állapotának a 31. napja.

(3) E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a biztosítottnak a koc- kázatviselés tartama alatt – a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül – bekövetkezett vétlen és önhibáján kívüli álláskeresővé (munkanél- külivé) válása minősül biztosítási eseménynek.

2.§ A biztosító szolgáltatása

(1) A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító – a biztosított ál- láskeresőként (munkanélküliként) történő nyilvántartásának 31. napját kö- vetően – minden hónapban megfizeti a kedvezményezett részére az adott hitelszerződés alapján a biztosított részére nyújtott hitelkeret 5%-át azt kö- vetően, hogy az adott hónapban a biztosított által az adott hitelszerződés alapján a szerződő részére fizetendő minimális törlesztőrészlet esedékessé vált. A biztosító térítési kötelezettsége addig az időpontig áll fenn, amelyik az alább felsorolt időpontok közül a leghamarabb bekövetkezik:

– a biztosított álláskeresőkénti (munkanélkülikénti) nyilvántartása meg- szűnésének időpontjáig, vagy

– a felmondó levél kézhezvételének napján vagy a biztosított álláskereső- ként (munkanélküliként) történő nyilvántartásba vételének napján az adott hitelszerződés alapján fennálló hiteltartozás (attól függően, hogy e kettő közül melyik az alacsonyabb) – a biztosító általi – teljes visszafi- zetéséig, vagy

– a kockázatviselés megszűnésének időpontjáig (ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a biztosító kockázatviselése díjnem- fizetés miatt szűnt meg, de a biztosítási esemény még a kockázatviselés díjnemfizetés miatti megszűnését megelőzően következett be);

– de – egy biztosítási esemény kapcsán – legfeljebb 6 (hat) egymást követő hónapig.

(2) Álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetében az újbóli szolgál- tatásra való jogosultság – amennyiben a 6 (hat) havi szolgáltatás ki- fizetésével szűnt meg a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a megszűnést követő 12 (tizenkettő) havi – díjfizetéssel lefedett – idő- szak után nyílik újra.

3.§ Várakozási idő

Álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetére a biztosító a kockázat- viselés kezdetétől számított 90 (kilencven) napos várakozási időt ha- tároz meg. Ha a biztosított munkaviszonyát megszüntető írásbeli jognyi- latkozat a várakozási idő alatt kelt, vagy a munkaviszony a várakozási idő alatt szűnt meg, szüntették meg, a biztosító az emiatt bekövetkezett állás- keresővé (munkanélkülivé) válás esetében sem a várakozási idő alatt, sem annak lejártát követően nem nyújt biztosítási szolgáltatást.

4.§ A munkanélküliségi szolgáltatásra való jogosultság speciális feltételei

Olyan biztosítottak esetében, akik a csatlakozási nyilatkozat megté-

telekor nem rendelkeztek legalább 6 hónapos folyamatos, a Munka Törvénykönyve szerinti határozatlan időtartamú munkaviszonnyal, a biztosító csak abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a biztosított a munkanélkülivé válását megelőzően legalább 6 hónapig folyama- tosan a Munka Törvénykönyve szerinti határozatlan időtartamú munkaviszonnyal rendelkezett.

5.§ A biztosító teljesítése, teljesítéshez szükséges iratok

(1) A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumokat kéri, illetve kérheti:

– a munkáltató által kitöltött „Igazolólap az álláskeresési járadék megál- lapításához” elnevezésű nyomtatvány másolatát;

– az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolványának másolatát;

– a munkáltató által kitöltött igazolás másolatát a munkaviszony megszű- néséről, megszűntetésről;

− amennyiben a munkáltató jogutód nélkül szűnt meg, a megszűnést iga- zoló nyilatkozat másolatát;

– a munkaviszonyt megszüntető írásbeli jognyilatkozat (felmondás vagy közös megegyezés, próbaidő alatti megszüntetés) másolatát;

– a munkaügyi központ vagy kirendeltség igazolását, hogy a biztosított az adott hónapra vonatkozóan mely időponttól, mely időpontig regisztrált álláskereső;

– az álláskeresési járadék iránti kérelem vagy – ha van – annak megállapí- tó esetleg elutasító határozatának másolatát, esetleg a megállapított já- radék vagy segély havi összegéről szóló szelvény fénymásolatát;

– a megszűnt, megszüntetett munkaviszonyra vonatkozó munkaszerző- dés másolatát.

(2) A munkaügyi központ vagy kirendeltség igazolását a biztosítottnak ha- vonta kell megküldeni a biztosító részére. Az adott hónapra vonatkozó iga- zolást abban a hónapban, de legkésőbb az azt követő hónap 15-ig kell el- juttatni, amelyben a biztosított munkanélküli volt.

(3) Ha a biztosított az 5.§ (2) pont szerintieket nem igazolja a biztosító kö- telezettségét teljesítettnek, és a szolgáltatást befejezettnek tekinti. A bizto- sító visszamenőleges hatállyal teljesíti a szolgáltatást abban az esetben, ha a biztosított pótolja az igazolást. A késedelem miatt felmerült kamatot, egyéb költséget a biztosító nem fizet.

6.§ Kizárások

A biztosító kockázatviselése – az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túl – nem terjed ki:

a. határozott tartamú munkaviszonyra valamint a munkaerő-köl- csönzés céljából létesített munkaviszonyra;

b. olyan biztosítottra, aki az álláskeresővé válását megelőzően nem állt a 7.§ (2) pont szerinti munkaviszonyban, vagy a 7.§ (2) pont szerinti munkaviszonyban állt ugyan, de a munkaviszony meg- szűnését, megszüntetését megelőző 6 hónap során a munkavég- zése – a táppénz, illetve a munkáltató érdekkörében felmerült ok kivételével – szünetelt;

c. a munkaviszony megszűnésére, megszüntetésére, ha a munkál- tatói jogok gyakorlója a biztosított vagy a biztosított hozzátar-

tozója, vagy a biztosított az adott munkáltatónál többségi tulaj- donnal vagy meghatározó befolyással rendelkezik, vagy a bizto- sított a munkáltató üzletvitelét befolyásoló döntések meghoza- talára jogosult vagy egyéb vállalati vezetési befolyással rendel- kezik;

d. a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére, kivéve, ha az erről szóló megállapodásban kifejezetten megemlí- tésre kerül, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére az alábbi okok valamelyike miatt került sor:

– a munkáltatónál történt átszervezés, alkalmazotti létszámcsök- kentés;

– a munkáltató jogutód nélküli megszűnése;

– a munkavállaló tartós keresőképtelensége.

e. a munkaviszonynak a biztosított által kezdeményezett felmon- dás miatti megszüntetésére;

f. a munkaviszony próbaidő alatti megszüntetésére;

g. a munkaviszonynak a munkáltató által rendkívüli felmondással történő megszüntetésére, illetve ha a munkáltató a biztosított magatartása miatt felmondással élt;

h. a munkáltató általi felmondásra öregségi nyugdíjazás, rokkant- sági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság megállapítása miatt;

i. a biztosított munkaviszonyának megszüntetésére, ha azt a mun- káltató a biztosítás kezdete előtt már írásban közölte vagy beje- lentette;

j. a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével megszűnt munkavi- szonyra, ha azt a munkáltató a biztosítás kezdete előtt már írás- ban közölte vagy bejelentette;

x. a felmondó levél kézhezvételének napját követően felvett hite- lekre;

l. arra a munkanélküliségre, amely a kockázatviselés kezdetekor már fennállt.

A biztosító a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszün- tetés fenti d. pontban felsoroltak szerinti körülményre vonatkozó, de utólag kiállított igazolást nem fogad el.

7.§ Fogalom meghatározások

(1) Álláskereső (munkanélküli) az, akit a munkaügyi központ/kirendeltség a vonatkozó jogszabályok alapján álláskeresőként (munkanélküliként) nyil- vántart.

(2) Munkaviszony: legalább 30 órás, határozatlan tartamú, a Munka Tör- vénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.”) hatálya alá tartozó mun- kaviszony, továbbá a magyar jog hatálya alá tartozó közszolgálati jogvi- szony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, illetőleg ügyész- ségi szolgálati viszony, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szer- ződéses állományú tagjainak szolgálati viszonya.

(3) Hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyenságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

(4) Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe- fogadott, a mostoha és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.