ATLASZ

ATLASZ

VÁLLALKOZÁSOK KÁRBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA

(MJK: VKSZ 001 -2015)

ATLASZ VÁLLALKOZÁSOK KÁRBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA

1. BEVEZETÉS

A QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe (továbbiakban: Biztosító) a következő feltételek mellett nyújt biztosítási fedezetet a vállalkozások ( a továbbiakban Biztosítottak)– részére.

2. A BIZTOSÍTÁS RENDSZERE

2.1. Jelen összetett biztosítás magában foglalja a

- tűz- és elemi káreseményekre,

- általános felelősségbiztosításra,

- munkáltatói felelősségbiztosításra,

- betöréses lopásra és rablásra,

- belföldi szállítmánybiztosításra,

- üvegtörésre

vonatkozó biztosításokat, valamint záradék alapján és pótdíj ellenében a bérlői felelősségbiztosítást is.

2.2. A biztosítási összeget – maximum a vagyontárgy utánpótlási értékéig – a Biztosított határozza meg.

2.3. Jelen összetett vagyonbiztosítás olyan limitált rendszerű (azaz nem elszámolásos), teljes értékre kötött biztosítás, melynek értelmében a Biztosító a bekövetkezett károkat kockázatviselési helyenként évente a telephelyi biztosítási összegig, azon belül pedig vagyoncsoportonként, illetve vagyontárgyanként a megjelölt biztosítási összegig téríti meg. Általános felelősségi, munkáltatói felelősségi, szállítmány vagy üvegkárok esetén – illetve a külön záradék alapján megköthető bérlői felelősségbiztosítás esetén

– a kártérítés felső határa káronként, valamint évenként a tényleges kár, illetve a megjelölt kártérítési felső határ (kártérítési limit). Egy káreseménynek minősül az egy károsító okból keletkezett kár. Az általános felelősségi, munkáltatói felelősségi, bérlői felelősségi, szállítmánybiztosítási, illetve üvegbiztosítási kártérítési limitek olyan kártérítési limitek, melyek külön-külön vonatkoznak e fedezeti körökre. Ezekre a kártérítési limitekre a Biztosító kockázatviselése – káronként és éves szinten – külön is fennáll. A biztosítási összeget illetve a kártérítési limiteket a Biztosító a kifizetett vagy nyilvántartásba vett kárösszegekkel csökkenti. A biztosítási összeg vagy a kártérítési limit(ek) kimerülése esetén a szerződés vagy annak az érintett fedezeti köre a kárkifizetés vagy kárutalás időpontjával megszűnik.

3. A BIZTOSÍTOTTAK KÖRE

3.1. Biztosítási szerződést az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében (Biztosított); vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (Szerződő). Az e rendelkezés ellenére kötött kárbiztosítási és csoportos összegbiztosítási szerződés semmis.

3.2. Ha a szerződést nem a Biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a Biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a Biztosítottat köteles tájékoztatni.

3.3. Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át.

3.3.1. Ha a Biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a Biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő Biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit –ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

4. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE

4.1. A biztosítási szerződés a 2013.évi V törvény ( Ptk) 6:443. § (1) pontjától eltérően csak a felek írásbeli ajánlatával jöhet létre, a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 napon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapodásnak minősül. A Biztosító ennek alapján fedezetet igazoló dokumentumot /kötvényt/ állít ki.

4.2. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre.

4.3. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban hívja fel. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

4.4. A Szerződő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt (15) napig van kötve.

5. A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSE

5.1. A Biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik.

5.2. Ha a felek a szerződésben a biztosítás (szerződési tartam) kezdetét a szerződés létrejöttének időpontjától későbbi időpontra teszik, a Biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az időpontban kezdődik tekintet nélkül arra, hogy az ajánlat előbb beérkezett. Ebben az esetben azonban a befizetett díjat is csak olyan időszakra lehet elszámolni, amely nem kezdődik előbb, mint a biztosítás (szerződési tartam) kezdetének időpontja.

5.3. A biztosítási szerződés a felek megállapodásától függően határozott vagy határozatlan időre jön létre.

5.4. A szerződés, ha a felek írásban másképp nem állapodnak meg, határozatlan időtartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló – ezzel ellentétes megállapodás hiányában – minden év január hó 1. (A biztosítási időszak első napja január hó 1., utolsó napja december hó 31.)

5.5. A szerződés alapján a Biztosító a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.

5.6. A Biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki, így mindaddig fedezi azokat, amíg a szerződés hatályban van.

6.A KOCKÁZATVISELÉS HELYE

6.1. A kockázatviselés helye a biztosítási szerződésben feltüntetett cím(ek) alatt lévő telephely(ek) és részleg(ek) (műhely, üzlet, műterem, iroda, raktár, stb.).

7. A BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

7.1. A biztosítás kiterjed a Biztosítottnak a megadott kockázatviselési helyeken lévő:

a) a vállalkozói tevékenység ellátásához szükséges saját tulajdonú

tárgyi eszközeire, úgymint:

- műhelynek, üzletnek, raktárnak használt épületeire, építményeire,

- gépeire, berendezéseire, készülékeire, szerszámaira,

- külön listán megjelölt egyéb vagyontárgyaira,

forgóeszközeire, úgymint

- félkész- és késztermékeire, anyagaira, árukészleteire (kivéve állatállományt és növényi kultúrát),

valamint

- készpénzére, értékpapírjaira.

b) a vállalkozói tevékenység ellátásához szükséges és a kockázatviselés helyein elhelyezett, vagy a szolgáltatói tevékenységgel kapcsolatos idegen tulajdonú

tárgyi eszközeire, úgymint:

- műhelynek, üzletnek, raktárnak használt épületekre, építményekre,

- gépekre, berendezésekre, készülékekre, szerszámokra (munkaeszközökre),

- külön listán megjelölt egyéb vagyontárgyaira.

forgóeszközeire, úgymint

- félkész- és késztermékeire, anyagaira, árukészleteire (kivéve állatállományt és növényi kultúrát.

7.2. Jelen biztosítási szerződéssel nem biztosítható vagyontárgyak a gépjárművek, vízi járművek, légi járművek.

8. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

8.A.Tűz- és elemi káresemények biztosítása

1. A Biztosító megfizeti a Biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett azon károkat, amelyeket

a) tűz okozott, azzal a megszorítással, hogy az alábbi tűzkárokat csak akkor fizeti a Biztosító, ha a tűz egyéb vagyontárgyakra átterjedve további kárt is okoz:

- ha a termelő, vagy szolgáltató tevékenységhez használt energia hőhatására a feldolgozás alatt lévő anyagokban, félkész, és késztermékekben keletkezett a kár,

- ha az elektromos vezetékekben, elektromos és elektromos működtetésű készülékekben, berendezésekben az áram hatására keletkezett a kár.

Nem fedezi a biztosítás és a szerződés szerint nem minősül tűzkárnak:

- a tűzkár nélküli füst, vagy korom szennyeződésből,

- az öngyulladásból, erjedésből, fülledésből, magukban az öngyulladt, erjedt, befülledt anyagokban,

- a hőtechnikai eszközök műszaki meghibásodásakor az azokban lévő, illetve onnan kiáramló anyagokban

keletkezett kár.

b) robbanás és összeroppanás okozott, kivéve

- a hangrobbanásból keletkezett kárt,

- a folyadékkal töltött berendezések, tárolók, csővezetékek szétfagyása, illetve a berendezésekben, a tárolókban tárolt anyag természetes nyomása miatt előállott kárt,

- szándékos robbantásból eredő mindennemű közvetlen és következményi kárt.

c) a villámcsapás közvetlenül, vagy azáltal okozott, hogy a kár színhelyéhez legközelebb lévő transzformátorba, vagy a két hely közötti vezetékszakaszba csapódott be.

d) a legalább 15 m/sec sebességű szél (vihar) erőhatása (szívó- és nyomóereje) okozott, továbbá az ilyen szélvihar következtében leomlott, leszakadt, ledőlt tárgyak által a Biztosított vagyontárgyakban előidézett kárt, kivéve

- a szabadban tárolt készletekben, ingóságokban előállott viharkárokat, hacsak a tárolási rendelkezések, hatósági előírások szabadban történő tárolásra – szabályozva annak módját – lehetőséget adnak,

- a fóliával fedett létesítményekben, üvegházakban (a szerkezeti részekkel együtt) előállott viharkárokat,

- a helyiségen belüli légáramlás, huzat következtében feldőlt, ledőlt, felborult, leszakított, eltört vagyontárgyak kárait.

e) a viharral együttjáró csapadék okozott abban az esetben, ha a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakított nyílászárón bejutva károsít. Nem téríti meg a Biztosító az épületek külső vakolatában, burkolatában és festésében bekövetkezett károkat.

f) a felhőszakadásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, vagy elöntéssel okozott az épületekben, az épületekben lévő vagyontárgyakban, kivéve

- az épületek vakolásában, külső festésében bekövetkezett károkat,

- a talajszint alatti padozatú helyiségekben tartott mindennemű ingósági kárt, ha a tárolt és károsodott dolog nem volt a padlószinttől legalább 40 cm-rel magasabb állványzaton elhelyezve.

g) az árvíz okozott az árvíz ellen védett területek elöntésével, kivéve

- a hullámtérben és nem mentett árterületen lévő bármely vagyontárgyban,

- a vízi létesítményekben és műtárgyakban, vízi állatokban keletkezett károkat.

Nem biztosítási esemény a hullámtéren és nyílt ártéren beálló, továbbá az árvízvédelmi töltés mentén jelentkező fakadóvíz és átszivárgás miatti elöntés, továbbá a talajvíz és a belvíz által okozott károk.

h) a földrengés okozott, amennyiben annak erőssége a kockázatviselés helyén a Mercalli-Sieberg skála 5. fokozatát elérte.

i) földcsuszamlás, kő- és földomlás, továbbá természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása okozott, kivéve

- a Biztosított épületek pincéjének beomlásából keletkezett kárt,

- a padozat alatti feltöltések ülepedéséből és az alapok alatti talajsüllyedésből bekövetkező károkat,

- a támfalak károsodását,

- a beomlott, talajszint alatti építmények újraépítési költségét.

j) az épület vezetékeiből és azok szerelvényeiből, valamint a technológiai csővezetékekből kiáramló folyadék és gőz a Biztosított vagyontárgyakban okozott, kivéve az elfolyt anyagok értékét, a hibás cső és szerelvény, berendezés kicserélésének, megjavításának költségét.

Nem téríti meg azonban a Biztosító a talajszint alatti padozatú helyiségekben tartott ingóságokban keletkezett kárt, ha a tárolt és károsodott dolog nem volt a padlószinttől legalább 40 cm-rel magasabb állványzaton elhelyezve.

k) idegen földi járművek épületbe ütközése során az épületben és az abban lévő vagyontárgyakban okozott.

l) hónyomás okozott az épületben és az abban lévő vagyontárgyakban.

m) az épületek tetőzetében jégverés okozott,

n) a légi járművek, azok részeinek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása okozott,

o) a füst okozott, az alábbiak szerint:

- Füstkárnak számít a Biztosított tárgynak mindennemű közvetlen pusztulása vagy rongálódása olyan füst következtében, amely a Biztosított telephelyen található tüzelő-, fűtő-, főző, vagy szárítóberendezésekből hirtelen, rendeltetésellenesen kiáramlik.

- A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek a füst tartós hatására keletkeznek.

p) a hőhatás okozott, az alábbiak szerint:

- Hő okozta kár jelen szerződés szempontjából a Biztosított telephelyén lévő tüzelő, fűtő, főző vagy szárító berendezésekből hirtelen, nem rendeltetésszerűen kiáramló hő közvetlen hatása, amely a Biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

- A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

i) magában a hőt kibocsátó tárgy(ak)ban, illetve berendezés(ek)ben keletkeztek,

ii) a vagyontárgy használati értékét nem csökkentő, esztétikai károk,

iii) a hőnek rendeltetésszerűen kitett vagyontárgyakban keletkeztek.

8.B. Általános felelősségbiztosítás

1. A QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe (továbbiakban: Biztosító) a Biztosított helyett a károsultnak a szerződés keretén belül az abban meghatározott módon és mértékben megtéríti azokat a szerződésen kívüli harmadik személynek okozott

- személysérüléses,

- dologi (tárgyrongálási)

károkat, amelyekért a Biztosított a magyar jog szabályai szerint felelősséggel és kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2. Jelen általános felelősségbiztosítás kockázatviselési köre nem terjed ki

a) az emberi környezetet (beleértve levegőt, vizet, talajt) veszélyeztető tevékenységekkel okozott,

b) a termék gyártási hibájából, illetőleg a szolgáltatás hibájából származó,

c) a szerződésszegéssel a másik félnek és harmadik személynek okozott,

d) a munkajogi felelősségből, ideértve a foglalkozási (üzemi) balesetből. A foglalkozási megbetegedésből, a foglalkozási ártalomból származó stb.,

e) a vadállomány által okozott, továbbá állatok által taposással, lelegeléssel okozott,

f) a nem jogszabály, hanem vállalkozói (üzleti) szerződés alapján vállalt – a jogszabályit meghaladó – felelősségi,

g) a Biztosított saját tulajdonát képező és/vagy általa bérelt, illetve a Biztosítottnak bármilyen címen birtokában, felelősségi körében vagy ellenőrzése alatt lévő (a Biztosított által kölcsönzött, megőrzésre átvett, letétként kezelt stb.) vagyontárgyakban keletkezett,

h) a biztosítási esemény miatt a károsultnál jelentkező, a termelés (szolgáltatás) szünetel(tet)éséből eredő elmaradt hasznot, és egyéb gazdasági veszteségeket, költségeket, továbbá minden olyan következményi kárt, amely abból eredt, hogy a károsult nem tudott eleget tenni különböző kötelezettségeinek,

i) a Magyarország területén kívül keletkezett károkra.

3. Az Általános felelősségbiztosítás esetén a Biztosító kártérítési kötelezettsége a szerződő által választott káreseményenkénti illetve éves kártérítési felső határ erejéig terjed.

8.C. Munkáltatói felelősségbiztosítás

1. A QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: Biztosító) azt a kötelezettséget vállalja, hogy az e szerződésben meghatározott módon és mértékben fedezetet nyújt azokra a kártérítési, illetve megtérítési követelésekre, amelyeket a Biztosított alkalmazottainak,

tagjainak, munkaviszonnyal összefüggő balesete (a továbbiakban munkabaleset) miatt és címén a Biztosítottal szemben támasztanak és amelyekért a magyar jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2. Jelen munkáltatói felelősségbiztosítási fedezet azokra a munkabalesetből származó károkra terjed ki, amelyeknél a munkabaleset a munkaviszonyban álló dolgozót (továbbiakban károsult)

- a Biztosított telephelyén munkaidő alatt, vagy

- a Biztosított telephelyén kívül, a Biztosított rendelkezése folytán, vagy érdekében végzett munka során érte, ideértve a kiküldetés, a külső szolgálat, a kihelyezés stb. alkalmával a munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezett munkabaleseteket is,

- a Biztosított saját szállítóeszközén történt utazás, közlekedés során a munkahelyükre menet, vagy onnan távozóban érte.

A biztosítási fedezet kiterjed azokra a gépjármű felelősségbiztosítás kötésére nem kötelezett gépjármű által okozott, vagy gépjármű üzemeltetésével összefüggésben keletkezett munkabaleseti károkra, amelyekért a Biztosított mint munkáltató tartozik felelősséggel.

3. A biztosítás nem fedezi, így a Biztosító nem téríti meg,

a) a Magyarország területén kívül történt munkabalesetekből eredő károkat,

b) a foglalkozási megbetegedésből, a foglalkozási ártalomból eredő, illetve munkahelyi, munkaköri ártalom miatt támasztott kárigényeket,

c) a dolgozókat munkahelyükre menet, vagy onnan távozóban, útközben ért balesetek miatti igényeket, a Biztosított saját szállítóeszközén történt utazás során keletkezett balesetek kivételével,

d) a nem jogszabály, hanem vállalkozói, vagy munkaszerződés, kollektív szerződés, vagy egyoldalú jognyilatkozat alapján vállalt, a jogszabályit meghaladó – a jogszabályinál szélesebb körű – felelősségi károkat,

e) a kötbért, bírságot és egyéb büntetést,

f) a biztosítási esemény miatt a Biztosítottal munkaviszonyban nem álló bármely egyéb – szerződésen belüli és/vagy kívüli – személy kárait,

g) a károsult beleegyezésével okozott, illetve keletkezett károkat,

4. A Munkáltatói felelősségbiztosítás esetén a Biztosító kártérítési kötelezettsége a szerződő által választott káreseményenkénti illetve éves kártérítési felső határ erejéig terjed.

8.D. Betöréses lopás és rablásbiztosítás

1. Betöréses lopás és rablás kapcsán a biztosítási összeg erejéig megtéríti a Biztosító a kockázatviselés helyén a Biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat, míg a biztosítási összeg 50 %-a erejéig a betöréses lopás, rablással összefüggésben keletkezett rongálási károkat. A betöréses lopás, rablás biztosítási összegét a biztosítás ajánlati adatközlőjén annak kitöltési szabályait figyelembe véve kell meghatározni.

E szabályzat értelmében betöréses lopásnak minősül:

- ha a tettes a Biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló, a vagyonvédelmi szabályzatban meghatározott módon lezárt helyiségbe erőszakos módon behatolt, a helyiség nyílászáró szerkezeteit vagy zárait feltörte, illetve hamis, vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal nyitotta fel.

2. Betöréses lopás esetén a pénzkészletre, és értékpapírra 50.000,- Ft értékhatárig viseli a kockázatot a Biztosító, ha az pénzkazettában, pénztárgépben vagy lemezszekrényben volt elhelyezve. Ezen érték fölött kizárólag páncélszekrényben történő elhelyezés esetén térít a Biztosító. A kirakatszekrényben elhelyezett vagyontárgyakban betöréses lopás során keletkezett kárt nem fedezi a Biztosító.

3. Megfizeti a Biztosító a biztosítási összeg 50 %-a határáig a betöréses lopás és rablás biztosítási eseménnyel összefüggő rongálásból és üvegtörésből eredő károkat akkor is, ha azok a helyiség belső berendezésében, a berendezés üvegezésében (polc, pult, tükör, csillár, stb.) keletkezik.

4. Xxxxxx- és küldöttrablás

a) Xxxxx biztosítási szerződés alapján rablásnak minősül – ezáltal megtéríti a Biztosító az így keletkezett kárt -, ha a vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során az elkövető a vagyontárgyakat úgy veszi el, hogy a Biztosított, illetve annak alkalmazottja vagy megbízottja ellen erőszakot, élet- vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a Biztosítottat, illetve annak alkalmazottját vagy megbízottját öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, továbbá ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, élet- vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

b) Küldöttrablás biztosítás alapján megfizeti a Biztosító azt a kárt, amelyet az elkövető – a Biztosított tulajdonát képező pénzösszegnek – a Biztosított utasítására a pénz előre meghatározott útvonalon és időtartamon belüli szállításával megbízott személytől rablás útján történő eltulajdonítással okozott.

Nem fedezi a biztosítás a küldöttrablásból eredő kárt, ha az elkövetéskor nem tartották be a pénz szállításával kapcsolatos hatályos jogszabályokat, valamint a szerződési feltételekben szereplő vagyonvédelmi szabályzatot.

5. Nem téríti a Biztosító a betöréses lopásból, rablásból keletkezett kárt (ide értve az ennek kapcsán keletkezett rongálási károkat is), ha Biztosított nem tett eleget a későbbiekben részletezett vagyonvédelmi szabályzatban foglaltaknak és a Biztosított által alkalmazott vagyonvédelmi rendszer a káresemény időpontjában nem felelt meg vagyonvédelmi szabályzatban foglaltaknak, vagy az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer a káresemény bekövetkezésének az időpontjában nem volt üzembe helyezve, illetve a Biztosítottnak felróható okból működésképtelen volt.

A kár rendezése során a Biztosító a vagyonvédelmi előírások teljesülését csak a behatolás helyén, illetve azon további pontokon vizsgálja, melyek szerepet játszottak a kár bekövetkeztében.

8.E. Belföldi szállítmánybiztosítás

1. E belföldi szállítmánybiztosítás alapján a Biztosító megtéríti a belföldről belföldi rendeltetési helyre

a) a Biztosított veszélyére kiszállított,

b) a Biztosított veszélyére érkező,

c) a visszáruknál a Biztosított veszélyére visszaszállított,

d) a Biztosított telephelyei között átszállított szállítmányoknak (áruknak) a szállítás tartama alatt – beleértve a fel-, le, és átrakodást, a szükséges, de legfeljebb 15 napig tartó közbenső tárolást is - a 2. pont alatt meghatározott eseményekből bekövetkező kárait.

A szállítás tartama, azaz a Biztosító kockázatviselése a biztosítás hatálybalépését követően akkor kezdődik, amikor a szállítmányt (árut) szállításra kész állapotban a tárolási helyről /feladó raktárából, stb./ azonnali elfuvarozás végett elmozdítják (elviszik) és tart a szállítás egész folyamata alatt – beleértve a fel-, le, és átrakodásokat, a szükséges, de legfeljebb 15 napig tartó közbenső tárolásokat is -

, végül akkor fejeződik be, amikor a szállítmánynak, a rendeltetési helyen az átvevő /címzett/ raktárában vagy tárolási helyén, a szállítóeszközből történő kirakodása megkezdődik.

Ha a fuvarozó a címzettet a szállítmány megérkezéséről értesítette, a Biztosító kockázatviselése, az értesítés kézhezvételétől számított 48. órával megszűnik.

A Biztosított telephelyei közötti szállításnak minősül, amikor a szállítás érdekében a szállítójárműnek közutat is igénybe kell vennie.

2. A Biztosító fedezetet nyújt azokra a károkra, amelyek a tűz-, robbanás-, villámcsapás, rablás, valamint a szállítóeszközt ért közúti baleset és ezen események alkalmával elkövetett lopás következtében keletkeztek, kivéve:

- ha a kár azért következett be, mert az igénybe vett szállítóeszköz a Biztosított szállítmány fuvarozására (szállítására) alkalmatlan volt,

- a késedelmes szállításból eredő igényeket.

3. Jelen biztosítás nem köthető

a, külkereskedelmi szerződés tárgyát képező szállítmány fuvarozására, függetlenül attól, hogy az áru fuvarozása Magyarország területén vagy nemzetközi fuvarokmánnyal történik,

b, külföldi tulajdont képező anyagokra és árukra, c, az élőállat szállítmányokra,

d, fuvarozásból jogszabályilag kizárt vagyontárgyakra.

4. Nem téríti meg a Biztosító a kárt, ha

- azt a Biztosított, mint fuvarozó a megbízónak vagy címzettnek okozott kár címén megtéríteni köteles,

- a címzett a küldeményt a hiány, vagy sérülés előzetes hivatalos megállapítása nélkül átvette. Kivételt képez, ha a kár külsőleg nem volt felismerhető és a Biztosított (címzett) annak megállapítására a fuvarozóvállalatot az átvételtől számított 72 órán belül felkérte,

- a Biztosított a kárért felelőssé tehető harmadik személyt (pl. a fuvarozó vállalatot) a Biztosító előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül felelőssége alól felmentette, vagy a Biztosító a Biztosított egyéb cselekménye, illetve mulasztása miatt visszkereseti igényét nem tudja érvényesíteni.

- a telephelyen belüli anyag- és áruszállítással összefüggésben keletkezett.

5. Szállítmánybiztosítási káresemény esetén a Biztosító kártérítési kötelezettsége a szállítóeszközön lévő áruk értékéig terjed ki, azonban nem haladhatja meg a fedezet igazoló dokumentumon megjelölt tűz- és elemi kár biztosítási összeg 25 %-át káronként és évente.

6. Amennyiben a károsodott szállítmány (áru) értéke nagyobb mint a fedezet igazoló dokumentumon megjelölt biztosítási összeg, a Biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg a károsodott szállítmány értékéhez aránylik.

8.F. Üvegtörés-biztosítás

1. Üvegtörés-biztosítás keretében megtéríti a Biztosító az épületnek a szerkezetileg beépített üvegezésében, üveg vagy műanyag cégtáblákban bármilyen ok miatt bekövetkező törést, vagy repedést, kivéve a helyiség belső berendezésére használt üvegezésében (polc, pult, tükör, csillár, üvegdísztárgy, stb.) keletkezett károkat. Megtéríti továbbá a Biztosító a biztonsági vagy dekorációs célú fóliával ellátott üvegfelületek törése, repedése esetén a fóliát ért károkat is.

2. Üvegtörés biztosítási káresemény esetén a kártérítés felső határa a tényleges kár, de maximum a fedezet igazoló dokumentumban megjelölt tűz- és elemi kár biztosítási összeg 10 %-a, illetve legfeljebb 150.000,- Ft káronként és évente.

3. A biztosítás nem fedezi a kárt, ha az üvegtörés, vagy repedéskár a biztosítás feladásakor már törött, repedt vagy toldott üvegekben következett be.

4. Nincsenek biztosítva a melegágyak és üvegházak üvegezései, az üvegtetők, neonok, taposó üvegek, ólom, ón- és rézfoglalatok és az azokban elhelyezett különleges üvegek, valamint az üveg-, dísztárgyak és a csillárok.

9 A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA, A FEDEZETFELTÖLTÉS SZABÁLYAI

9.1. A vagyontárgyankénti és vagyoncsoportonkénti vonatkozó biztosítási összegeket kockázatviselési helyenként (telephelyenként) a tárgyévre vonatkozóan kell meghatározni.

Biztosított vagyontárgyaknak minősülnek a telephelyi adatközlő lapokon felsorolt, biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyak.

A biztosítási összegek nem konvertálhatóak, nem csoportosíthatók át.

9.2. Saját tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege:

Tárgyi eszközök és forgóeszközök biztosítási összege: a műszaki jellemzőiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű új vagyontárgy új beszerzési, előállítási értéke, amely az árjegyzékben szereplőáron felül a csomagolás, a szállítás, a vám, a telepítés, a tervezés, az összeszerelés, a próbaüzem költségeit, a licencia és a know-how díjat is magában foglalja, de semmiféle árengedményt nem tartalmazhat.

A tárgyi és a forgóeszközök (készletek) esetében a biztosítási év folyamán előforduló legmagasabb értéket kell meghatározni.

A biztosítási összeg meghatározásánál a kockázatviselés hely(telephely)hez tartozó teljes tárgyi eszköz és készletvagyont kell figyelembe venni.

9.3. Idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege:

a biztosítási időszak során előforduló, legmagasabb káridőponti (tárgyévre vonatkozó) avult érték, illetve a vagyontárgyaknak a kockázatviselés helyszínén történő elhelyezését engedélyező szerződésben a jogosultat megillető maximális érték.

9.4. Saját és idegen tulajdonú – külön listán felsorolt – egyéb vagyontárgyak biztosítási összege:

a) az utánpótlási értékhez viszonyított 30 %-os, vagy ezt meghaladó technikai avulási mértékű tárgyi eszközök biztosítási összege:

a biztosítási évre vonatkozó avult érték.

A technikai avulás (elhasználódás) mértékének megállapítása – többek között – a következő főbb vizsgálati szempontok alapján történik:

kor, műszaki állapot, üzemelési idő, karbantartás színvonala, üzemelési körülmények, folyamatos vagy időszakos használat, vagyontárgy és alkatrész utánpótlási lehetősége, stb.

b) a véglegesen használaton kívül helyezett tárgyi eszközök biztosítási összege: a biztosítási évre vonatkozó avult érték,

c) a közvetlenül költségként elszámolt eszközök biztosítási összege:

a biztosítási évre vonatkozó beszerzési áron kalkulált, az év során előforduló legmagasabb értékösszeg,

d) a Biztosított nyilvántartásaiban nem szereplő vagyontárgyak biztosítási összege: a biztosítási évre vonatkozó avult érték.

9.5. A biztosítási összege(ke)t a felek közös megegyezéssel évközben is megváltoztathatják. A biztosítási összeg módosítása a díj megváltozásával jár együtt.

9.6. A biztosítási összeg a folyó évre a fizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti.

A 8.B. és 8.C. pontokban részletezett biztosítási fedezetekre meghatározott kártérítési limit (biztosítási összeg) a folyó biztosítási évre fizetett kártérítés, illetve jogvédelmi költség, eljárási költség és kamat összegével csökken. A fedezet feltöltésének lehetőségét a biztosító kizárja.

10. ÖNRÉSZESEDÉS

10.1. A Biztosító a szerződésben vállalt biztosítási események bekövetkezésekor nyújtandó kártérítésnél 10.000,- Ft önrészesedést köt ki, mely minden kárösszegből levonásra kerül. Üvegtörés biztosítási károk esetén az önrészesedés mértéke 2.000,- Ft, a betöréses lopás és rablásbiztosítás károk esetén az önrészesedés mértéke 20.000,- Ft, mely szintén minden kárból levonásra kerül.

11. A BIZTOSÍTÁS DÍJA ÉS A DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI, VALAMINT A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE DÍJNEMFIZETÉS ESETÉN

11.1. A biztosítás díja a biztosítási szerződésben meghatározott tűz- és elemi kár biztosítási összegének (alapbiztosítási összeg) függvényében kerül megállapításra, figyelembe véve a Biztosított tevékenységi körét, és az esetlegesen alkalmazott bérlői felelősségbiztosítási záradékot.

11.2. Egy évnél rövidebb időtartamra kötött biztosítás esetén a biztosítás díját időarányosan kell meghatározni az alábbiak szerint:

1 hónapra terjedő időre az évi díj 2/10 része

2 hónapra terjedő időre az évi díj 3/10 része

3 hónapra terjedő időre az évi díj 4/10 része

és így tovább, minden megkezdett hónapra 1/10 rész számítandó fel. 8 hónapon túli időre a teljes évi díjat kell felszámítani.

11.3. Amennyiben a kockázatviselés kezdete a tárgyhó 15-e utáni, úgy a Biztosító a tárgyhavi díjat nem számítja fel.

11.4. A biztosítás minimális éves díja, azaz minimum díja 24.000,- Ft.

11.5. A biztosítás első díja, illetve foglaló díja a biztosítási időszak elején fizetendő, minimum negyedéves díj negyedéves díjfizetés esetén, minimum félévi díj féléves díjfizetés esetén, illetve törtévi díj éves díjfizetés esetén. A biztosítás első díjának, illetve foglaló díjának minimális mértéke azonban nem lehet kevesebb, mint 6.000,- Ft.

11.6. A biztosítás folytatólagos díjait (azaz első vagy foglaló díját követő díjait) legfeljebb 4 negyedévre osztva fizethetik a Biztosítottak.

A negyedévi díjrészletek fizetési határideje: február 20., április 20., július 20., október 20. A félévi díjrészletek fizetési határideje: február 20., július 20.

Az éves díj fizetési határideje: február 20.

11.7. A szerződés első díjának (vagy díjrészletének) esedékességétől számított 30 nap, minden további biztosítási díj (vagy díjrészlet) esedékességétől számított 90 nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg,és a biztosított halasztást sem kapott,illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

11.8. A jelen terméket értékesítő függő biztosításközvetítő nem jogosult az ügyféltől biztosítási díjat átvenni, továbbá nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni. A jelen terméket értékesítő független biztosításközvetítő jogosult az ügyféltől összegszerűségi korlát nélkül biztosítási díjat átvenni, de nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni. A jelen terméket értékesítő függő és független biztosításközvetítő továbbá nem jogosult a biztosító nevében a biztosítási szerződést megkötni.

11.9. A díj- és kártérítés fizetése minden esetben forintban történik.

12. KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

12.1. A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a Biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

12.2. A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását 8 napon belül a Biztosítónak írásban bejelenteni.

12.3. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

12.4. Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

12.5. A szerződő fél, Biztosított a közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettsége keretén belül köteles a Biztosítóval közölni, ha másik biztosítóval ugyanazon vagyontárgy(ak)ra biztosítási szerződést kötött.

12.6. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a Biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

13. A SZERZŐDÉS LEHETETLENÜLÉSE, ÉRDEKMÚLÁS

13.1 Ha a Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

13.2. Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

14. A BIZTOSÍTÁSI KOCKÁZAT JELENTŐS MEGNÖVEKEDÉSE

14.1. Ha a Biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

14.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

14.3. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító az 14.1. és a 14.2. pontban meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

15. KÁRMEGELŐZÉSI, KÁRENYHÍTÉSI KÖTZELEZETTSÉG

15.1. A szerződő fél és a Biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a Biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.

15.2. A szerződő fél és a Biztosított a Biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

15.3. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

16. KÁRBEJELENTÉS

16.1. A biztosítási szerződés teljesítését igénylő félnek (szerződő, Biztosított, engedményes, kedvezményezett) kell igazolnia, hogy a Biztosító szolgáltatásának a szerződésben valamint jogszabályban előírt feltételei fennállnak, ide értve különösen magának a biztosítási esemény bekövetkezésének és az annak eredményeként elszenvedett kár(ok) mértékének a bizonyítását. Ezzel szemben a Biztosító szolgáltatási kötelezettségét kizáró tények és körülmények fennállását –így különösen valamely mentesülési ok vagy kizárás fennállását, vagy a teljesítés egyéb akadályát – a Biztosítónak kell igazolnia.

16.2. A Biztosítottnak (szerződőnek) a bekövetkezett kárt haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított két munkanapon belül írásban be kell jelentenie a QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe központjába, a Központi Kárrendezési Irodára (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., Telefon: 000-0000, Telefax: 460-1522, e-mail: xxx-xxxxxx-xxx@xxxxxxxxx.xx).

16.2.1. Tűzkár esetén a Biztosított (szerződő) tartozik a tűzkárt az elsőfokú tűzrendészeti hatóságnál is bejelenteni az arra vonatkozó szabályok szerint.

16.2.2. A betöréses lopás, lopás, rablás és egyéb bűncselekményekkel elkövetett biztosítási eseményekről az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni.

16.2.3. Felelősségbiztosításnál a károsult – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – nem érvényesítheti kárigényét közvetlenül a Biztosítóval szemben.

16.2.3.1. A 16.2.3.pont alatti szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a Biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a Biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e.

16.3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

- a káresemény rövid leírását, időpontját,

- a károsodott létesítmények, vagy eszközök megnevezését, helyét,

- a károsodás mértékét (a megállapított, vagy becsült értéket),

- a kárrendezésben közreműködő(k) nevét.

16.4. A biztosítási szerződés teljesítését igénylő fél (szerződő, Biztosított, engedményes, kedvezményezett) a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálásához szükséges alábbi okiratokat, dokumentumokat és igazolásokat köteles, azok rendelkezésére állását követő 8 napon belül, a Biztosító rendelkezésére bocsátani:

a) tűzkárnál az illetékes elsőfokú tűzrendészeti hatóság bizonyítványát,

b) betöréses lopás (lopás), rablás kárnál azt a vádiratot, illetve nyomozást felfüggesztő, megszüntető, illetve megtagadó, jogerős határozatot,

c) üzemi balesetnél az üzemi baleseti jegyzőkönyv másolatát,

d) a Társadalombiztosító fizetési meghagyását,

e) elhalálozás esetén a halotti anyakönyvi kivonat másolatát és a halál okát igazoló orvosi bizonyítvány másolatát,

f) hatósági eljárás esetén a nyomozást, felfüggesztő, megszüntető, illetve megtagadó jogerős határozatot, bírói ítéletet,

g) továbbá azokat az iratokat, amelyek a jogosultság, továbbá a biztosítási esemény és a kártérítési összeg megállapításához szükségesek.

16.5. Ha a Biztosító szolgáltatásának a szerződésben valamint jogszabályban előírt feltételei közül bármelyiknek a fennállása vagy tisztázása a konkrét kárügyben olyan okirat, dokumentum vagy igazolás benyújtását igényli, mely nem szerepel a fenti felsorolásban, erről és a szükséges bizonyítékok benyújtása elmaradásának következményeiről a Biztosító haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet.

16.6. Ha a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggésben büntetőeljárás, vagy szabálysértési eljárás indult, az ilyen eljárást jogerősen lezáró határozatot a biztosítási szerződés teljesítését igénylő fél (szerződő, Biztosított, engedményes, kedvezményezett) akkor is köteles a Biztosítónak benyújtani, ha időközben sor került a biztosítási szolgáltatás teljesítésére. Az ilyen határozatok rendelkezésre állásának hiánya a Biztosító szolgáltatásának esedékessé válását nem érinti.

16.7. A biztosítási esemény bekövetkezése után a Biztosított vagyontárgy állapotában a Biztosított a Biztosító kárfelvételi eljárásának megindulásáig, de legkésőbb a bejelentéstől számított 5 napig – csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges. Abban az esetben, ha a változtatás következtében a Biztosító számára – fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából – lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, kárkifizetési kötelezettsége nem áll be.

17.A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

17.1.A Biztosító szolgáltatásának mértéke a tényleges kár, de maximum a Biztosított által meghatározott biztosítási összeg.

17.2.Egy káreseménynek minősül az egy károsító okból keletkezett kár, kivéve, ha egyidejűleg általános-, munkáltatói-, vagy bérlői felelősségi-, üvegtörési- illetve szállítmánykár is keletkezett, melyekre az egyes kártérítési limitek határáig a Biztosító kockázatviselése külön is fennáll.

17.3. Tűz- és elemi kár, valamint betöréses lopás, rablás biztosítási kár esetén amennyiben a Biztosító által elismert kár összege magasabb a hozzátartozó telephelyi vagyoncsoport biztosítási összegének 20 %- ánál, vagy vagyoncsoportonként 1.000 eFt-nál, a Biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a kár időpontjában a Biztosított vagyonérték a telephelyi vagyoncsoport káridőponti utánpótlási értékéhez, illetve a 30 %-os, vagy ezt meghaladó technikai avulási mértékű tárgyi eszközök esetén a káridőponti avult értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).

17.4.A kártérítés szabályai a Biztosított tulajdonában lévő, illetve az általa bérelt tárgyi eszközök esetén:

a) Javítással, a károsodott részek pótlásával helyreállítható károk esetében a ténylegesen felmerült

– a kár időpontjában érvényben lévő árképzési normák alapján számított, elszámolt vagy számlázott – és az eredeti állapot helyreállítását szolgáló teljes javítási költséget téríti a Biztosító.

A javítási költség nem haladhatja meg a tárgyi eszköz utánpótlási értékét.

b) Teljes megsemmisülés vagy olyan mértékű sérülés esetén, amikor a helyreállítás műszakilag nem lehetséges (totálkár), vagy helyreállítással az eredeti állapot nem érhető el, a Biztosító kártérítésként a tárgyi eszköz utánpótlási értékét fizeti ki.

17.5.. Amennyiben a Biztosítottnál lévő tárgyi eszköz mérlegkészítésre kötelezett vállalkozás tulajdona, úgy a javítás, helyreállítás, pótlás költsége nem haladhatja meg a számviteli nyilvántartás szerinti értéket.

17.6.. A Biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a Biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult és ugyanakkor a vonatkozó biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelembevételével történt és a vagyontárgy helyreállításra, illetve utánpótlásra került.

17.7. A Biztosító a jelen biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak (Biztosított/Szerződő), amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét vagy amelyből az általános forgalmi adó összege kiszámítható.

17.8. Az egyes vagyoncsoportokra megállapított biztosítási összegek a károk térítése alkalmával vagyontárgyanként kerülnek értékelésre.

17.9. A Biztosított tulajdonában lévő, vagy megmunkálásra, feldolgozásra, eladásra, javításra átvett készletekben bekövetkezett károk esetén

a) vásárolt anyagoknál a térítés a káridőponti beszerzési ár,

b) készleteknél, gyártóeszközöknél, göngyölegeknél a tényleges helyreállítási költség, illetve a utánpótlási érték [3. a), b) szerint].

17.10. A saját és idegen tulajdonú – külön listán megjelölt – egyéb vagyontárgyak kárainak megtérítése az alábbiak szerint történik:

a) A 30 %-os, vagy ezt meghaladó technikai avulási mértékű tárgyi eszközök teljes-, totálkára esetén a vagyontárgy káridőponti avult értékét, javítással helyreállítható kára esetén a helyreállítási költséget a vagyontárgy káridőponti avult értéke erejéig téríti meg a Biztosító a hasznosítható maradványérték levonása mellett.

b) A véglegesen használaton kívül helyezett vagyontárgyak javítható kárainak és teljes-, vagy totálkárainak kártérítési felső határa a káridőponti avult érték.

c) A közvetlenül költségként elszámolt eszközök kárait a Biztosító a káridőponti újrabeszerzési érték erejéig téríti meg.

d) A Biztosított nyilvántartásaiban nem szereplő vagyontárgyakban keletkezett kárt a Biztosító káridőponti avult értéken téríti meg.

e) Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén a Biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő pótlás vagy helyreállítás költségeit fizeti az a), a b), a c) és a d) pontban foglaltaknak megfelelően.

17.11.A Biztosító a javítással helyreállítható károk esetében a helyreállítási költségből értékemelkedést nem von le.

17.12.Amennyiben a károsodott tárgyak maradványa értéket képvisel, úgy annak összege a kártérítésből levonásra kerül.

17.13.Megtéríti a Biztosító a biztosítási összegen belül a jelen szabályzatban foglalt biztosítási események folytán károsodott és a Biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatban indokoltan felmerült:

a) állványozási, dúcolási, bontási és takarítási költségeket,

b) ideiglenes tető létesítésének költségeit,

c) közművek rongálási kárainak helyreállítási költségeit, ha ezek jogszabálynál fogva a Biztosítottat terhelik,

d) a Biztosítottat terhelő mentési és oltási költségeket,

e) rommaradványok és törmelékek eltakarítási és elszállítási költségeit,

f) a kár helyreállításával kapcsolatos szakértői és tervezői költségeket,

g) a káresetekkel kapcsolatban felmerült kárelhárítási és kárenyhítési költségeket,

h) szállítmánykár esetén a kármegállapítás indokolt szakértői költségeit.

A Biztosító a fent felsorolt költségeket a károsodott vagyontárgyak pótlására, helyreállítására kifizetett kártérítési összeg maximum 20%-a erejéig téríti meg. A Biztosító kártérítési kötelezettsége azonban e költségekkel együtt sem haladhatja meg a károsodott vagyontárgyak biztosítási összegét.

17.14.A páncélszekrényben elhelyezett készpénz és értékpapír, valamint küldött által szállított pénzkár esetén a kártérítés felső határa a tényleges kár vagy a biztosítási összeg.

17.15.Nem fizeti meg a Biztosító a biztosítási események által közvetlenül kiváltott azon károkat, amelyek a Biztosított vagyontárgyak avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy – épületek, építmények esetében – az építési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következtek be.

17.16.A szállítmánybiztosítási károk esetében a kárkifizetés alapja a szállítást tanúsító okmány (számla, szállítólevél, fuvarjegy).

17.18.Felelősségbiztosítási szerződésnél a biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a Biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A Biztosított kérésére a Biztosítónak a költségeket meg kell előlegeznie.

Felelősségbiztosítási szerződésnél a Biztosító a károkozó Biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat a biztosítási összeg keretén belül téríti meg.

17.19.A Biztosító szolgáltatása, a szolgáltatási kötelezettségének elbírálásához szükséges utolsó iratnak a Biztosító kárrendezést lefolytató szervezeti egységéhez való beérkezését követő 15 munkanap elteltével válik esedékessé.

17.19.1. Felelősségbiztosításnál a Biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesítheti. A Biztosított akkor követelheti, hogy a Biztosító neki teljesítsen, ha a károsult követelését õ egyenlítette ki.

17.19.1.1. Felelősségbiztosításnál, ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszer helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

17.20.A Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a Biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

17.20.1. Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a Biztosított követelését kell kielégíteni.

18. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

18.1. Mentesül a Biztosító a kártérítési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással a szerződő fél vagy a Biztosított; a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben meghatározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy a Biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a Biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

18.1.1. A 18.1. pont szempontjából súlyosan gondatlan károkozás esete akkor forog fenn, ha az előállott kárért felelős személy a kárt súlyosan ittas állapotban és ezen állapotával összefüggésben okozta, vagy ha a Biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott és ez által okozott kárt.

18.2. A 18.1. foglalt rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

18.3. A Biztosított köteles a károk megelőzése érdekében a hatályos jogszabályokat, hatósági határozatokat és felügyeleti szervének utasításait mindenkor betartani. A Biztosított e kötelezettségének elmulasztása a Biztosító mentesülését eredményezheti a kártérítés megfizetése alól.

18.4. Ha a szerződő fél, illetve a Biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a Biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

18.5. A közlésre, illetve a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

18.6. A biztosítási esemény bekövetkezte után a Biztosított vagyontárgy állapotán a Biztosított a szerződésben megállapított határidőn belül csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.

A 18.1. pontban foglaltak a felelősségbiztosításra nem nyernek alkalmazást. A felelősségbiztosításnál a Biztosító kockázatviselési köre nem terjed ki azon károkra, amelyeket a 18.1. pontban felsorolt személyek szándékosan, illetve súlyosan gondatlanul okoztak.

19. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

A kockázatviselés köre nem terjed ki

19.1. a jogszabály alapján megtérülő, illetőleg más biztosítással már fedezetbe vont károkra,

19.2. a biztosítási esemény miatt a termelés (szolgáltatás) szüneteléséből eredő károkra,

19.3. a hasadó anyagok robbanásából, a nukleáris reakcióból, radioaktív sugárzásból, továbbá ionizáló és lézer sugárzásból eredő károkra,

19.4. bármilyen telek- vagy épülettulajdonban az alátámasztások gyengítése, eltávolítása, rezgése vagy megépítésének elmulasztása miatt bekövetkező károkra,

19.5. a Biztosított tulajdonát képező, vagy a Biztosított által bérelt, kölcsönzött, vagy bármilyen jogcímen birtokában lévő közúti forgalomra engedélyezett gépjárművek (és az azokhoz tartozó vontatók, utánfutók és egyéb vontatmányok), hajók és egyéb vízi járművek, repülőgépek üzemeltetésével okozott károkra,

19.6. a Biztosított által üzemeltetett járművek, munkagépek által okozott, nem baleseti jellegű útrongálási, mesterséges tereptárgyakban okozott (pl. töltés, támfal stb.), illetve a talaj vagy növényi kultúrák letaposásából származó károkra,

19.7. vagyontárgyak (beleértve pénzt, értékpapírokat, értéktárgyakat) elveszéseként, eltűnéseként felmerülő károkra,

19.8. a(z)

- háború, invázió, külföldi ellenség cselekedetei, ellenségeskedések vagy háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy nem), polgárháború,

- állandó vagy ideiglenes birtokfosztás, amely olyan elkobzás, katonai célra való igénybevétel vagy rekvirálás eredménye, amelyet törvényes hatóságok foganatosítanak,

- lázadás, sztrájk, zendülés, szeparatista cselekmény, katonai- vagy népfelkelés, forrongás, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy jogbitorló hatalom, statárium vagy ostromállapot, vagy bármilyen olyan esemény vagy ok, amely statárium vagy ostromállapot kihirdetését idézi elő,

- bármilyen szervezet nevében vagy azzal kapcsolatosan cselekvő személy vagy személyek által elkövetett terrorista cselekmények.

(Jelen kizárási feltétel szempontjából a „terrorizmus” politikai célú erőszakos cselekményt jelent és minden olyan erőszakalkalmazás ide tartozik, amelynek célja a lakosság vagy a lakosság bármely részének megfélemlítése.)

által okozott, illetve következtében előállott károkra,

19.9. építés-szerelési tevékenységgel összefüggésben keletkező mindennemű közvetlen és következményi károkra, függetlenül attól, hogy az építés-szerelési tevékenységet a Biztosított végezte saját vagy idegen telephelyen, vagy azt nem a Biztosított végezte a Biztosított telephelyén, vagy telephelyein,

19.10.a környezetszennyezéssel okozott közvetlen és következményi károkra,

19.11.a) az olyan felelősségre, kárigényre vagy perre, amely tényleges, állítólagos, fenyegetően közelgő vagy meglévő „elektromágneses sugárzás” kibocsátásából, felszabadításából, kiszabadulásából vagy generálásából illetve elektromos vezetékekből, berendezésekből vagy bármely másfajta olyan energiából vagy elektromosságból történő „elektromágneses sugárzásnak” való kitettségből ered, amely a levegőben, az űrben, a légkörben, a talajban vagy a vízben ténylegesen vagy állítólagosan kimutatható, vagy

b) Az adminisztratív vagy szabályozó eljárások költségeire, „elektromágneses sugárzás” vagy

„elektromágneses sugárzásnak” való kitettség megszüntetésének vagy csökkentésének vagy meghatározásának költségeire, vagy

c) Az olyan kötelezettségre, hogy valakivel megosszák a károkat vagy valaki másnak visszafizessék, akinek kártérítést kell fizetni a fenti a) és b) pontokból eredő személyi sérülés, anyagi kár vagy költség miatt, vagy

d) Az olyan felelősségre, kárigényre vagy perre, amely bármely ellenőrzésből, utasításból, ajánlásból, figyelmeztetésből vagy tanácsból ered, amelyeket a fenti a) és b) pontokkal kapcsolatban adtak vagy kellett volna adni.

Az itteni használatban az „elektromágneses sugárzás” magában foglalja a mágneses energiát, hullámokat, mezőket vagy erőket, amelyeket elektromos töltés, áram, frekvencia, energia vagy erő gerjesztett, termelt, osztott szét, továbbított vagy tartott fenn, ugyanakkor nem korlátozódik csak ezekre.

19.12. azbesztózisból származó károkra, illetve azbeszt vagy azbeszt tartalmú anyagok kinyerésével, feldolgozásával, megmunkálásával összefüggő károkra,

19.13 süllyedésre: olyan kárra, melyet valamely gép, berendezés saját súlya miatt a gép (berendezés) közvetlen környezetében megmozduló talaj okoz.

00.00.XX záradék

Jelen szerződésben, biztosítással fedezett vagyoni (dologi, fizikai) kár alatt a vagyontárgy anyagának fizikai károsodását értjük.

A vagyontárgy anyagában bekövetkező vagyoni (dologi, fizikai) károsodás nem foglalja magában (nem tartalmazza) az adatok vagy szoftverek károsodását, különösen az adatok, a szoftverek vagy a számítógép programok azon káros megváltozását, amelyet törlés, az eredeti szerkezet, (felépítés, struktúra, konstrukció) elromlása, fertőződése vagy deformálódása okoz.

Következésképpen jelen szerződésből a következők kizártak:

a) Adatok vagy szoftverek elveszése vagy károsodása, különösen az adatok, a szoftverek vagy számítógép programok azon káros megváltozása, amelyet törlés, az eredeti szerkezet(felépítés, struktúra, konstrukció) elromlása, fertőzése vagy deformálódása okoz, továbbá bármely ezen károkból eredő üzemszüneti veszteség. Mindazonáltal jelen biztosítás fedezetet nyújt a Biztosított adatok vagy szoftverek azon elveszésére vagy károsodására, mely elveszés vagy károsodás a vagyontárgy anyagában keletkezett és biztosítással fedezett vagyoni (dologi, fizikai) kárnak a közvetlen következménye.

b) Az adatok, szoftverek vagy számítógép programok funkcióinak, rendelkezésre állásának vagy használatának vagy hozzáférhetőségének károsodásából eredő veszteség vagy kár, valamint az ilyen veszteségből vagy kárból eredő üzemszüneti veszteségek.

19.15. Nem téríti meg a Biztosító a betöréses lopásból, rablásból keletkezett kárt, ha a biztosítási feltétel részét képező „Vagyonvédelmi Szabályzat”-ban foglaltaknak a Biztosított. illetve a Biztosított által alkalmazott vagyonvédelmi rendszer nem tett eleget vagy az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer a káresemény bekövetkezésének időpontjában nem volt üzembe helyezve, illetve a Biztosítottnak felróható okból működésképtelen volt.

19.16. A felelősségbiztosításnál a Biztosító kockázatviselési köre nem terjed ki azon károkra, amelyeket a

18.1. pontban felsorolt személyek szándékosan, illetve súlyosan gondatlanul okoztak.

20. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

20.1. Felelősségbiztosítási szerződés esetén:

a.) A károsult kártérítési igényének a Biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a Biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.

b.) Nem hivatkozhat a Biztosító arra, hogy a károsult követelésének a Biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

c.) A Biztosított bírósági marasztalása a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a Biztosító a perben részt vett, a Biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

21.A SZERZŐDÉS FELMONDÁSA

21.1. A határozott tartamra kötött szerződés nem mondható fel.

21.2. A határozatlan tartamra kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére mondhatják fel. A felmondási idő harminc nap.

22. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

22.1. A biztosítási szerződés vagy annak vonatkozó része megszűnésének okai lehetnek:

- határozott idejű szerződés esetén a szerződés lejárta,

- határozatlan idejű szerződés esetében határidőre történő felmondás (a felmondás legkésőbb az évforduló előtt 30 nappal történhet),

- díj nemfizetés,

- ha a Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált,

- érdekmúlás (a Biztosított vagyontárgy elveszik, totálkárt szenved, harmadik személynek eladják, elajándékozzák, a Biztosított vállalkozását felszámolják),

- a biztosítási szerződés kimerülése.

22.2. Megszűnhet továbbá a biztosítási szerződés a felek közös akaratával, közös megegyezés alapján.

23. ELÉVÜLÉS

23.1. A biztosítási szerződésből eredő igények a káresemény bekövetkeztének időpontjától számított egy év elteltével évülnek el.

24. ALKALMAZANDÓ JOG

24.1. Jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadóak

25. A TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG, ÉS SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ TUDNIVALÓK

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS / TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 155. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon üzleti titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

A fenti bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) a Bit 157. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f)a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

[szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)-m) és p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal,

m) az állomány átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközi átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, valamint pénzügyi jogok biztosával

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

A Bit. 157. § (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a Bit. 157. § (1) és (5) bekezdésekben, a Bit.

156. §-ban, a Bit. 158. §-ban és a Bit. 159. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szólótörvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelőszintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésben meghatározott bármely módon biztosított.”

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatás vizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

d) Bit. Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint aHpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

A Bit.159.§(1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154. § alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztatja a Bit. 157. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a Bit.

157. § (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

Az elhunyt személlyel kapcsolatban hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

Biztosító, biztosításközvetítő és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanács-adói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

A BIZTOSÍTÓK KÖZÖTTI ADATCSERÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ADATKEZELÉS

A biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a Biztosító - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából - a 2015. év január hó 1. napjától kezdődően hatályba lépő Bit. 161/A. §-ában biztosított felhatalmazása alapján, 2015. január 1. napjától kezdődően jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 155. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt - a Bit. 161/A. § (3)-(5) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.

A Biztosító ennek keretében,

(i) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó biztosítási szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit. 161/A. § (3) bek a-e) pontjaiban felsorolt adatokat;

(ii) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 5., 6., 7., 8., 9., 16., 17. és 18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit. 161/A. § (4) bek a-e) pontjaiban felsorolt adatokat, továbbá

(iii) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a Bit. 161/A § (5) bek. a)-c) pontjaiban felsorolt adatokat

kérheti más biztosítótól.

A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon belül köteles(ek) átadni a Biztosítónak. A megkereső Biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven (90) napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.

Ha a megkeresés eredményeként a megkereső Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy (1) évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy (1) évig kezelhető. A megkereső Biztosító az e célból végzett megkeresésről, és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a Bit.161/A§(8)–(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

A megkereső Biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérő célból nem kapcsolja össze. A megkeresésben megjelölt adatok helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.”

SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE

A Szerződő, a Biztosított, a Kedvezményezett és bárki, aki a Biztosító szolgáltatására jogosan igényt tarthat, a jelen feltétel alkalmazásában és az adatvédelmi rendelkezések szempontjából, a Biztosító ügyfelének tekintendő (a továbbiakban: Ügyfél).

Az Ügyfelek adatainak kezeléséért és megőrzésért - beleértve a biztosítási szerződéssel összefüggésben a jövőben rendelkezésre bocsátandó adatokat is - a Biztosító felelős.

Személyes Adatnak minősül bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személy Ügyféllel kapcsolatba hozható adat, valamint az ilyen adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

Az Ügyfelek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére illetve gazdálkodására, továbbá a Biztosítóval létesített jogviszonyára vonatkozó adat, amennyiben az a Biztosító rendelkezésére áll, Biztosítási Titoknak minősül.

A Biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés és az Ügyfelek biztosítási jogviszonyai létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes. A Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény értelmében, az adatkezelés céljára is figyelemmel, a Biztosító az Ügyfelek kifejezett hozzájárulása nélkül kezelheti az Ügyfelek Biztosítási Titoknak minősülő személyes adatait. Az Ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat (a továbbiakban: Egészségügyi Adat) a Biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. Az Egészségügyi Adat kezelése is kizárólag az Ügyfél biztosítási jogviszonyai létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével függhet össze.

A Biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban vele szemben, vagy általa igény érvényesíthető.

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Biztosító a tevékenysége során szerzett és Biztosítási Titoknak minősülő adatot csak akkor adhat ki Harmadik Személynek, ha az Ügyfél vagy annak törvényes képviselője, a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. Harmadik Személynek minősül minden olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi

személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely, vagy aki nem azonos az Ügyféllel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval. Nem minősül Xxxxxxxx Személynek, ezért az Ügyfelek külön hozzájáruló nyilatkozata nélkül jogosult az Ügyfelek személyes adatainak és biztosítási titkainak kezelésére a QBE Insurance (Europe) Ltd., mint a Biztosító alapítója.

Az Európai Unió tagállamaiba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra kerülne sor. A Ügyfél személyes adatai (beleértve a különleges adatot is) az országból – az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül – Harmadik Országban lévő adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére csak akkor továbbíthatóak, ha ahhoz az Ügyfél hozzájárul, ha azt törvény lehetővé teszi, vagy ha arról nemzetközi szerződés rendelkezik, feltéve, hogy a harmadik ország joga

– az Európai Unió által meghatározott – megfelelő védelmet biztosít az átadott adatok kezelése során.

Harmadik Országnak minősülnek azok az országok, melyek nem tagjai az Európai Uniónak.

A Biztosító az Ügyfelek kérésére, köteles az általa kezelt vagy a jogszabályban meghatározott feltételek mellett továbbított Személyes Adatokról tájékoztatást adni. Az Ügyfelek kérhetik ezen adatok helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – azok törlését is. A Biztosító az Ügyfél kérésének megfelelően köteles az Ügyfél általa kezelt személyes adatait helyesbíteni.

A Biztosító köteles törölni minden olyan, Ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

Az érintett ügyfél jogosult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál bejelentéssel élni, amennyiben észleli, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye áll fenn.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhetőségei:

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/c Postai cím: 1530 Budapest, Pf.: 5.

Telefon: x00 (0) 000-0000

Fax: x00 (0) 000-0000

E.mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx weboldal: xxx.xxxx.xx

26. PANASZ ÜGYINTÉZÉS

Panaszkezelés / Panaszfórumok / Bírósági Vitarendezés

Társaságunk biztosítja, hogy Társaságunk ügyfele Társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat űtján, postai űton, telefaxon, elektronikus levélben) előterjeszthesse.

Társaságunk szolgáltatásaival, valamint a biztosítási szerződés teljesítésével összefüggésben panasz terjeszthető elő írásban a QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepének vezetőjéhez címzett levélben, e-mailben vagy faxon (levelezési cím: 1143 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., xxxxxxxxxxx: (00-0) 000-0000; e-mail cím: xxxx@xxxxxxxxx.xx), illetőleg személyesen vagy telefonon is nyitvatartási időben az Ügyfélszolgálatunkon (cím:0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.; telefonszám:(00-0) 000-0000). Társaságunk a panaszbejelentés beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül írásban küldi meg válaszát a panaszos részére.

A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak minősülő ügyfél az alábbi testületekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat:

- QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepének vezetője (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., levelezési cím: 1442 Budapest, Pf.:101., telefonszám: (00-0) 000-0000, e-mail cím: xxxx@xxxxxxxxx.xx,

faxszám: (000) 000-0000)

- Pénzügyi Békéltető Testület (a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival, és megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita estén ) (1013 Budapest, Krisztina krt. 37-39., levelezési cím: H-1525 Budapest BKKP Pf.: 172, telefonszám:00 0-000-0000, e-mail cím: xxx@xxx.xx, xxx.xxxxxxxxxx.xxx.xx/xxx.)

- fogyasztóvédelmi eljárás alapjául szolgáló kötelezettségszegéssel kapcsolatos panasz esetén a Társaságunk felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank Zrt. Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ (MNB) cím: 1013 Budapest, Krisztina krt.39., levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank Zrt. Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ, 1534 Budapest BKKP Pf.777.; telefonszám: 00-00-000-000, e-mailcím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx,

A panaszos jogosult továbbá a QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe (1143 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x 00.) által hozott, számára nem megfelelő döntés ellen bírósághoz fordulni. Ebben az esetben a polgári pert a hatáskörrel, és illetékességgel rendelkező magyar bíróság előtt kell a QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepével (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x 00.) szemben megindítani.

A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak nem minősülő ügyfél jogosult a QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe (1143 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x 00.) által hozott, számára nem megfelelő döntés ellen bírósághoz fordulni. Ebben az esetben a polgári pert a hatáskörrel, és illetékességgel rendelkező magyar bíróság előtt kell a QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepével (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x 00.) szemben megindítani.

27. A BIZTOSÍTÓ ADATAI, IRODÁJA

26.1. Biztosító: QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00. cégjegyzékszáma: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000; telefonszáma: (06 -1) 460- 1400, levelezési címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.)

26.2. Alapító: A QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepének alapítója a QBE Insurance (Europe) Limited (székhelye: Xxxxxxxxx Xxxxxx 00, Xxxxxx XX0X0 XX Xxxxxxxx Xxxxxxxxx, xxxxxxxxxxxx cégbíróság neve: Companies House, cégjegyzékszáma: 01761561, tevékenységi engedélyt kiadó hatóság: Financial Services Authority, 00 XXX XXXXX XXXXXXXXX XXXXXX XXXXX XXXXXX X00 0XX).

26.3. A QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe jogképes, cégneve alatt alapítója a QBE Insurance (Europe) Limited javára szerezhet jogokat és a QBE Insurance (Europe) Limited terhére vállalhat kötelezettségeket.

26.4. QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe Központ

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.

tel.: 000-0000

fax: 000-0000

NAIH szám: NAIH-40157

e-mail:xxxxxx@xxxxxxxxx.xx

QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe

VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZAT AZ

ATLASZ VÁLLAKOZÓK KÁRBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATÁNAK BETÖRÉSES LOPÁS-RABLÁS BIZTOSÍTÁSÁHOZ

A Biztosító a betöréses lopás kockázat szempontjából a Biztosított vagyontárgyakat három vagyoni osztályba sorolja:

1. Tárgyi eszköz

2. Forgóeszköz

3. Készpénz, értékpapír

Az egyes veszélyességi osztályokhoz tartozó limitösszegeket az 1. számú táblázat tartalmazza. Azok a védelmi berendezések, amelyek a kár időpontjában nem voltak üzembe helyezve, vagy bármely okból működésképtelenek voltak, a védelmi színvonal megítélésénél nem vehetők figyelembe.

1. sz. táblázat

Védelmi osztályok kötelező alkalmazási határai (eFt)

Védelmi osztály	1. Tárgyi eszköz	2. Forgóeszköz	3. Készpénz, értékpapír
„A”	100	200	100
„B”	5 000	5 000	500
„C”	10 000	20 000	2 000

Jelen biztosítással nem biztosítható vagyontárgyak: nemesfém-, ékszer-, drágakő és egyéb értékcikk- készletek.

EGYES VÉDELMI OSZTÁLYOK MEGHATÁROZÁSA

„A” védelmi osztály

- Minimális mechanikai-fizikai védelem

„B” védelmi osztály

- Részleges mechanikai-fizikai védelem, vagy

- Részleges mechanikai-fizikai védelem az alábbiak figyelembe vételével:

- az előírás szerinti rács helyett egyrétegű üvegezés esetén min. 5 mm vastagságú üveg alkalmazása, MABISZ által minősített átdobásgátló fóliával való felszerelése, kétrétegű üvegezés esetén min. 4 mm vastagságú üveg alkalmazása, MABISZ által minősített átdobásgátló fóliával való felszerelése, és/vagy feltolás, felhúzás ellen védett (rögzített) redőny és

- minimális elektronikai jelzőrendszer az alábbi kiegészítésekkel:

a kültérrel határos helyiségekben (melyeken üvegezett nyílászárók vannak) üvegtörés érzékelők telepítendők

„C” védelmi osztály

- Teljeskörű mechanikai-fizikai védelem és

- Minimális elektronikai jelzőrendszer vagy

- Részleges mechanikai-fizikai védelem és

- Minimális elektronikai jelzőrendszer az alábbi kiegészítésekkel:

- a kültérrel határos helyiségekben (melyeken üvegezett nyílászárók vannak) üvegtörés érzékelők telepítendők, és

- távfelügyeleti rendszer

MINIMÁLIS MECHANIKAI-FIZIKAI VÉDELEM

Minimális a mechanikai-fizikai védelem, ha a Biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiség határoló falazatai, -padozatai, -födémszerkezetei és a külső nyílászárók az alábbi követelményeket kielégítik:

- ajtószerkezetek reteszhúzása ellen védettek,

- az ajtók zárását két db biztonsági zár végzi, a két záráspont között a távolság legalább 300 mm, a hengerzárak törés ellen védettek,

- a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 12 cm-es tömör kisméretű téglafal szilárdságával azonos.

RÉSZLEGES MECHANIKAI-FIZIKAI VÉDELEM

Részleges a mechanikai-fizikai védelem, ha a Biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiség határoló falazatai, -padozatai, -födémszerkezetei és a külső nyílászárók az alábbi követelményeket kielégítik:

- a 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok, stb.) minősített ráccsal vagy azzal egyenértékű, más mechanikai szerkezettel, illetve azzal egyenértékűnek minősített biztonsági üveggel védettek,

- a nyílászárók (ajtók) tokszerkezetei falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz vannak erősítve,

- az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelése, feszítés, reteszhúzás ellen védettek,

- az ajtók zárását bejárati ajtónként minimum 2 db biztonsági zár végzi, a hengerzárak törés ellen védettek, az ajtólap és az ajtótok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,

- bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db diópánttal van az ajtótokhoz rögzítve,

- a bejárati ajtókon a zárnyelvek minimum 15 mm mélyen zárnak,

- az ajtólap és az ajtótok záráspontossága oldalanként 5 mm-en belül van,

- bevésőzár esetén az ajtólap külső oldala fémlemezzel meg van erősítve,

- fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerősített kivitelűek,

- a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 25 cm-es tömör kisméretű téglafal szilárdságával azonos értékű.

TELJESKÖRŰ MECHANIKAI-FIZIKAI VÉDELEM

Teljes körű a mechanikai-fizikai védelem, ha a Biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiség határoló falazatai, -padozatai, -födémszerkezetei és a külső nyílászárók az alábbi követelményeket kielégítik:

- a 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú nyílászárók (ajtók, ablakok, portálok, stb.) minősített ráccsal vagy azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve azzal egyenértékűnek minősített biztonsági üveggel védettek,

- a nyílászárók (ajtók) tokszerkezetei falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz vannak rögzítve,

- az ajtólap és az ajtótok fémből vagy keményfából készült, fa ajtólap esetén anyaga minimum 40 mm vastagságú tömör fa,

- a bejárati ajtók kiemelés, feszítés, reteszhúzás ellen védettek,

- az ajtók zárását bejárati ajtónként legalább 2 db biztonsági zár végzi, az ajtótok és az ajtólap vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,

- bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db diópánttal van az ajtótokhoz rögzítve,

- a bejárati ajtókon a zárnyelvek minimum 18 mm mélyen zárnak, a zárszerkezet legalább 2 oldalon legalább 4 pontos zárást biztosít,

- az ajtólap és az ajtótok záráspontossága 2 mm-en belül van,

- a zárszerkezet fúrás, a hengerzárak törés ellen védettek,

- tokszerkezet esetén a zárlemezek megerősített kivitelűek,

- falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 38 cm-es kisméretű tömör téglafal szilárdságával azonos mértékű.

MINIMÁLIS ELEKTRONIKAI JELZŐRENDSZER

Minimális az elektronikai védelem, ha térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs kialakítva, a felületvédelem csak a 2 m alatti alsó élmagasságú nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű térvédelem van kialakítva.

Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

- a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

- a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot külön-külön a védelmi körökön és a szabotázsvonalon is,

- a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett legyen, minimum 1 mm-es lágyacélból vagy azzal egyenértékű szilárdságú más anyagból készüljön, és eltávolítása, megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást,

- az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze,

- élesített állapotban a vezérlőközpontnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló- berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodperccel riasztania kell,

- a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell,

- a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel bekapcsolhatónak kell lennie, és a rendszer ezután ismét kapcsoljon éles állapotba,

- a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérése csak segédeszköz használatával legyen megoldható,

- a kültéri hangjelző burkolata szabotázsvédett legyen, minimum 1,5 mm-es lágyacélból készüljön vagy ezzel egyenértékű szilárdságú mechanikai védelemmel rendelkezzen, hangereje haladja meg a 100 dB-t, váltakozó kéthangú jelzéssel jelezzen,

- az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes energiaforrás (hálózat és akkumulátor) biztosítsa, elemes táplálás esetén a rendszer min. 3 hónapig maradjon üzemképes,

- az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 24 órás üzemeltetését, 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

- az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,

- a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőben kell vezetni.

KÉSZPÉNZ ÉS ÉRTÉKPAPÍROK TÁROLÁSI SZABÁLYAI

A 3. vagyoni osztályba tartozó vagyontárgyakat legalább az alábbiak szerint kell tárolni, és a tárolás céljára szolgáló helyiség rendelkezzen az adott biztosítási összegnek megfelelő védelemmel.

Tárolás Biztosítási összeg felső határa eFt

Lemezkazettában	50
Pénztárgépben		50
Beépített páncélkazettában		50
Tűzmentes pénzszekrényben		100
Kétzáras páncélszekrényben		2 000 *
Többzáras páncélszekrényben		10 000 *

* Az összegek a páncélszekrények MABISZ által meghatározott minősítési összegén belül értendők.

KÉSZPÉNZ ÉS ÉRTÉKPAPÍROK SZÁLLÍTÁSI SZABÁLYAI

A biztosítási szerződésben meghatározott 3. vagyoni osztályba tartozó készpénzt és értékpapírokat az alábbiak szerint kell szállítani:

a) 100 eFt biztosítási összegig egy fő tetszőleges módon

b) 100 eFt és 500 eFt biztosítási összeg között két fő, riasztójelzést adó pénzszállító táskával

c) 500 eFt és 2000 eFt biztosítási összeg között gépkocsival három fő, akik közül az egyik fegyveres

d) 2000 eFt biztosítási összeg felett csak erre a célra kiképzett, szakhatósági engedéllyel rendelkező pénzszállító szervezet végezheti a szállítást.

FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy betűkombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma a 10.000-et meghaladja, az egyedi, minősített lamellás zár, illetve minden olyan zár, amely az előbbiekkel azonos biztonsági fokozatú.

Minősített rács

A legfeljebb 10 x 30 cm osztású, legalább 12 mm átmérőjű köracélból készült, 300 mm-enként, de legalább 4 db falazókörömmel a falazathoz erősített, 15 cm-es téglafal esetén a minimális beépítési mélység 100 mm, vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás.

Bevésőzár

Az ajtólapba süllyesztett zárszerkezet, mely az ajtó mechanikai ellenállóképességét jelentősen csökkenti (csökkentheti).

Zárásmélység

Az a hosszúság, mely teljes zárás esetén a zárnyelv és a zárlemez közös átfedési szakasza.

Záráspontosság

Az ajtó zárt állapotában az ajtótok és az ajtólap éle közötti távolság mm-ben meghatározva.

Reteszhúzás elleni védelem

A kétszárnyú bejárati ajtók egyik része a mozgó ajtó, a másik része az álló vagy rögzített ajtó. Ezt a rögzítést riglivel szokták megoldani, mely lehet csúszós vagy áthajtós rigli. Akármelyik fajtájú a retesz, annak függőlegesen mozgó részét rögzíteni kell.

Törésvédetten szerelt biztonsági hengerzár

Törés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külső oldalon – kívülről nem szerelhetően – legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából.

Távfelügyeleti rendszer

Olyan műszaki információtovábbító szervezeti rendszer, mely a kockázati helyen lévő elektronikai jelzőrendszer információit – elsősorban a riasztásokat – elektromos vagy rádióhullámú rendszer alkalmazásával továbbítja egy folyamatos üzemű, személyzettel ellátott központi felügyeleti helyre. Ezáltal lehetővé válik hatásos helyszíni intézkedés vagyonvédelmi szakszolgálat vagy rendőrség részéről.

Az intézkedésnek – a helyszínre kiérkezésnek – a jelzést követő 5-6 percen belül meg kell történnie.

Tűzmentes pénzszekrény

Kettősfalú, 1 mm-nél nagyobb lemezvastagságú – minőséghez nem kötött – acéllemezből készült szerkezet. A kettős fal (az ajtó is) legalább 50 mm térközű, amely hőszigetelő anyaggal van kitöltve. A légmentesen záródó forgócsapos ajtó szúrózárral és egy különleges, legalább 5 lamellás zárral ellátott zárszerkezettel záródik.

Páncélszekrény

Kettősfalú, minimum 420 N/cm2 szakítószilárdságú, legalább 4 mm lemezvastagságú acéllemezből folyamatos hegesztéssel készített szerkezet, oldalainak és ajtóinak legalább 70 mm térközzel kell rendelkeznie. A kettős fal között B 200-as gyöngykavicsbeton vagy más, vele egyenértékű szilárdságú, illetve hőszigetelési képességű töltőanyag helyezkedik el. Az ajtó illeszkedési tűrése maximum 0,5 mm. Forgócsapja belső kialakítású. A forgócsapok mellett az illeszkedő körmök a becsukódáskor a szekrény falába süllyednek. Az ajtó lezárása alul és felül a nyíló oldalon legalább 2-2 tolórudazattal történik, melynek keresztmetszete minimálisan a páncélszekrény lemezvastagsága négyzetének a háromszorosa. A tolórudazat biztosítását egy szúrózár, egy legalább 7 lamellás főzár és egy azonos kivitelű ellenzár vagy segédzár végzi. Ha a szekrény e követelményeknek nem felel meg, akkor tűzmentes kategóriába sorolható.

Beépített páncélkazetta

A vaskazetta a ráhegesztett körmökkel legalább 0,4 köbméter minőségi betonba ágyazva, illetve a rögzítése más beépítés esetén ennek megfelelő.

Lakatok

A megfelelő kialakítású lakatokat a Biztosító a biztonsági zár helyettesítésére elfogadja. Nem tekinthetők azonban biztonsági zárnak a hagyományos és a MABISZ-minősítés nélküli lakatok. Biztonsági zárnak csak a tartószerkezetével együtt a MABISZ által minimális, részleges vagy teljeskörű mechanikai védelemre minősített és ennek megfelelően felszerelt biztonsági lakat minősül.

BÉRLŐI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ZÁRADÉKA

A jelen záradék a Vállalkozók Kárbiztosítása módozatú szerződés Általános felelősségbiztosítási feltételeihez kapcsolódik, de oly módon is megköthető, ha a szerződő általános felelősségbiztosítási fedezetet nem vásárol. Ez utóbbi esetben a biztosítási fedezet csak a jelen záradék fedezeti körére áll fenn, az Általános felelősségbiztosítási feltételek 8.B.1. pontjában meghatározott biztosítási eseményekre nem.

1. A felszámított pótdíj megfizetése ellenében az alábbiakban meghatározott kártérítési limit erejéig a Biztosító megtéríti azokat a tűz, robbanás, vezetékből kiömlő víz vagy gőz által okozott személyi sérüléses és dologi (tárgyrongálási) károkat is, amelyekért a Biztosított a biztosítási szerződésben megjelölt épületek, helyiségek bérlőjeként a bérbeadóval szemben felelősséggel tartozik.

2. A Bérlői felelősségbiztosítás esetén a Biztosító kártérítési kötelezettsége a szerződő által választott káreseményenkénti illetve éves kártérítési felső határ erejéig terjed.

3. A Bérlői felelősségbiztosítás pótdíját a Biztosító a mindenkori díjszabásban rögzítettek szerint határozza meg.

4. Önrészesedés: 10.000,-Ft káreseményenként, mely a kártérítés összegéből minden esetben levonásra kerül.

QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe