TÁRSASÁGI SZERZŐDÉSE
A Miskolc Városi Szabadidőközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
TÁRSASÁGI SZERZŐDÉSE
Miskolc Megyei Jogú Város közgyűlése a V-133/2876/2012. számú határozatával a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló a 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban Civil tv.) alapján megalapította a Miskolc Városi Szabadidőközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot, mint nonprofit formában működő közhasznú egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot, amely a Miskolci Törvényszék Cégbíróságánál a Cg. 05-09- 024387 cégjegyzékszámon nyert bejegyzést.
Az alapító a XI-328/3659/2012. számú, 2012.11.15-én kelt határozatával elhatározta a társaság törzstőkéjének a felemelését és a Gt.. 155. § (4) bekezdése alapján kijelölte a Miskolc Holding Zrt-t a vagyoni hozzájárulás szolgáltatására, ezzel a társaság egyszemélyesből több személyes társasággá vált.
A jelen társasági szerződés a társaság hatályos társasági szerződése.
1.) | A Társaság cégneve: | Miskolc Városi Szabadidőközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság |
A Társaság rövidített neve: | Miskolc Városi Szabadidőközpont | |
Nonprofit Kft. | ||
2.) | A Társaság székhelye: | 3530 Miskolc, Görgey Xxxxx xx 00. |
3.) | A Társaság telephelye: A Társaság tagjai: | 3530 Miskolc, Görgey Xxxxx xx 00. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata |
székhelye: 0000 Xxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 0. xxxx | ||
képviseli: xx. Xxxxx Xxxx polgármester | ||
Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő | ||
Zártkörűen Működő Részvénytársaság | ||
székhelye: 3530 Miskolc, Hunyadi u. 5. szám | ||
képviseli: Xxxxx Xxxxxx Igazgatóság Elnöke | ||
Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxxxxxxxx cégjegyzék száma: 00-00-000000
4.) A Társaság tevékenységi köre:
4.1 Főtevékenység:
85.51 Sport, szabadidős képzés (közhasznú tev.)
4.2 A Társaság további közhasznú tevékenységei:
8412’ 08 Egészségügy, oktatás, kultúra, egyéb szociális igazgatása 9102’ 08 Múzeumi tevékenység
9313’ 08 Testedzési szolgáltatás
9319’ 08 Egyéb sporttevékenység
9329’ 08 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység
9604’ 08 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás
4.3 A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységei:
1813’08 Nyomdai előkészítő tevékenység
4719’08 Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem 4729’08 Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem
4763’08 Zene-, videofelvétel kiskereskedelme 4764’08 Sportszer – kiskereskedelem
4765’08 Játék – kiskereskedelem 4771’08 Ruházati kiskereskedelem
4772’08 Lábbeli-, bőráru kiskereskedelem 4778’08 Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme 4799’08 Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem 5590’08 Egyéb szálláshely szolgáltatás
5629’08 Egyéb vendéglátás
5630’08 Italszolgáltatás
6820’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 7721’08 Szabadidős- , sporteszköz kölcsönzése
9311’08 Sportlétesítmény működtetése
5.) A társaság ügyvezetője: (ügyvezetői)
A társaság ügyvezetője Xxxx Xxxxxx (anyja születési neve: …., születési helye és ideje ,
adóazonosító jele: ...) szám alatti lakos 2012. június 01. napjától határozatlan ideig.
Az ügyvezető a megbízatást elfogadja, egyben kijelenti, hogy vele szemben az Gt., valamint a Civiltv. szerinti összeférhetetlenségi, illetve kizáró, körülmények nem állnak fenn.
6.) A Társaság felügyelőbizottsága:
Xxxxxx Xxxxxxxx (anyja születési neve: ….)
….. szám alatti lakos
Xxxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxxxx (anyja születési neve )
….. szám alatti lakos
Xx. Xxxxxx Xxxxx (anyja születési neve )
….. szám alatti lakos
A felügyelő bizottsági tagok megbízása 2012. június 01. napjától 2017. május 31. napjáig szól.
7.) A Társaság könyvvizsgálója:
A társaság könyvvizsgálója:
Cégnév: Xxxxxxxx Xxxxx egyéni vállalkozó
Cégjegyzékszám: 008385
Székhely: 3711 Szirmabesenyő, Xxxxxx Xxxxxx u. 37/A.
A könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős természetes személy neve: Xxxxxxxx Xxxxx
Kamarai nyilvántartási száma: 008385 Anyja neve: …
Lakcím: ...
A megbízatás kezdő időpontja: 2012. június 1.
A könyvvizsgáló megbízatása a 2014. évi számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáig, de legkésőbb 2015. május 31. napjáig tart.
8.) A Társaság törzstőkéje:
8.1. A társaság törzstőkéje 8.550.000,- Ft, azaz nyolcmillió-ötszázötvenezer forint, amely 600.000.-Ft, azaz hatszázezer forint készpénzből és 7.950.000.-Ft, azaz hétmillió-kilencszázötvenezer forint nem pénzbeli hozzájárulásból áll.
Az alapításkor, az alapító a törzsbetétét, azaz a társaság jegyzett tőkéjét maradéktalanul rendelkezésre bocsátotta. A törzstőke emelés során a törzsbetét összegét, az azt szolgáltató társaság a társasági szerződés aláírását követő 30 napon belül befizeti a társaság bankszámlájára.
8.2 Az egyes tagok törzsbetéte
8.2.1 Név: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata
Törzsbetét összege: 8.450.000.-Ft
Törzsbetét összetétele:
Készpénz: 500.000.-Ft
Nem pénzbeli hozzájárulás. 7.950.000.-Ft (alapító okirat mellékletét képező apportlista szerint)
8.2.2 Név: Miskolc Holding Önormányzati Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Törzsbetét összege: 100.000.-Ft
Törzsbetét összetétele:
Készpénz: 100.000.-Ft
9.) A társaság célja:
A nemzeti, nemzetiségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek működésének elősegítése a társadalom közös érdeke. Az ide tartozó értékek védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő hozzáférhetővé tételének biztosítása.
10.) A társaság gazdálkodása
10.1. A Társaság határozatlan időre alakult és tevékenységét 2012. június 01. napján kezdte meg.
10.2. Az üzleti év a naptári évvel azonos. A Társaság első üzleti éve a társaság működése megkezdésének napján kezdődött és ugyanezen év december 31. napjáig tartott. Ezt követően a társaság üzleti éve a naptári évvel egyező. Minden naptári év április 30. napjáig a megelőző év mérleg- és eredmény beszámolóját az ügyvezető köteles a Taggyűlés elé terjeszteni.
Az éves beszámolóról érvényes határozat csak a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló előzetes véleményezése alapján hozható.
10.3 A Társaság működéséről a külön jogszabályok előírásai szerint üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzleti év végén le kell zárni. Az üzleti év végével az ügyvezető a társaság gazdálkodásáról a taggyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást, közhasznú tevékenységről közhasznúsági jelentést készít. A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.
A társaság köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
10.4 A jelen társasági szerződés rendelkezéseinek megfelelően a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel, figyelemmel arra, hogy a nonprofit gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen szerződésben rögzített közhasznú tevékenységekre fordítható.
10.5 A társaság tagjai a veszteségek fedezése érdekében pótbefizetés teljesítésére nem kötelesek.
11.) A társaság szervezete: 1.) A taggyűlés:
1.1. A társaság legfőbb döntést hozó szerve a taggyűlés.
1.2. A taggyűlés ülései nyilvánosak.
1.3. Amennyiben a taggyűlés más személyeket is érintő döntést hoz – az érintettek számától függően – a döntést az ügyvezető vagy írásban közli az érintettekkel, vagy haladéktalanul gondoskodik annak az Észak-Magyarország című megyei napilapban való közzétételéről.
1.4. A taggyűlésen minden tag személyesen, vagy erre meghatalmazott képviselő útján vesz részt. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
1.5. A taggyűlés összehívása:
A taggyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni.
A taggyűlést az ügyvezető hívja össze írásban, 15 napos határidővel. A meghívóban fel kell tüntetni a taggyűlés helyét, időpontját, napirendi pontjait.
A nem szabályszerűen összehívott taggyűlés is határozatképes, ha azon valamennyi tag jelen van, és megtartása ellen nem emel kifogást.
Bármely tag jogosult az általa megjelölt napirendi pont tárgyalását kérni. Javaslatát a taggyűlést megelőző 3 nappal ismertetni kell a tagokkal.
1.6. Határozatképesség:
A taggyűlés határozatképes, ha azon a törzstőke 100 %-a képviselve van.
A határozatképesség hiánya miatt elnapolt taggyűlést az eredeti taggyűlés időpontjától számított 15 napon belül össze kell hívni. A megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt törzstőke mértékétől függetlenül
határozatképes. A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés összehívása az eredeti taggyűlés meghívójában megjelöltek szerint történik.
1.7. Határozathozatal:
A taggyűlés határozatait a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű szótöbbségével hozza, a Gt.-ben, illetve a jelen társasági szerződésben meghatározott kivételekkel. Esetleges szavazategyenlőség esetén a javaslatot – a megfelelő támogatottság hiánya miatt – elvetettnek kell tekinteni.
A taggyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, a társaság rovására másfajta előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt, vagy akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, aki ellen pert kell indítani, valamint az akinek a társasággal fennálló társasági jogi viszonyának létesítésére, tartalmára, vagy megszűnésére a határozat vonatkozik.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A társaság tagjai megállapodnak abban, hogy a Taggyűlésen jelenlévő tagok egyhangú határozata szükséges az alábbiak tekintetében:
- a társasági szerződés módosítása;
- ügyvezető visszahívása, megválasztása, díjazásának megállapítása;
- olyan szerződések megkötésének jóváhagyása, melynek értéke az 5.000.000.-Ft értékhatárt meghaladja.
A Taggyűlés az üzletrész kívülállóra történő átruházásához szükséges hozzájárulását akkor tagadhatja meg, ha az a társaság üzleti érdekeivel ellentétes, vagy az értékesítés konkurens természetes vagy jogi személy részére történik.
A taggyűlésen a tagok nyílt szavazással döntenek.
A társaság tagjait a szavazati jog törzsbetéteikkel arányosan az alábbiak szerint illeti meg:
- Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata: 99 szavazat; 99,5 %
- Miskolc Holding Zrt: 1 szavazat; 0,5 %
1.8. Jegyzőkönyv:
A taggyűlésről az ügyvezető jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat, vagy az abban részt nem vevőket.
A jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy – a taggyűlésen jelenlevő, hitelesítőnek megválasztott – tag írja alá.
A jegyzőkönyvbe és a Határozatok Könyvébe bármelyik tag betekinthet és az azokban foglaltakról az ügyvezető által hitelesített másolatot kérhet.
1.9. Határozatok könyve:
Az ügyvezető a taggyűlés döntéseiről folyamatos nyilvántartást vezet. A döntéseket azok meghozatala után haladéktalanul be kell vezetni a Határozat Könyvébe. A nyilvántartásból a döntés tartalmának, időpontjának, hatályának illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányának világosan ki kell derülnie.
1.10. A taggyűlés hatásköre:
A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása;
b) osztalékelőleg fizetésének elhatározása;
c) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése;
d) elővásárlási jog gyakorlása a társaság által;
e) az elővásárlásra jogosult személy kijelölése;
f) az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása;
g) eredménytelen árverés esetén döntés az üzletrészről;
h) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése;
i) a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat;
j) az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
k) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
l) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
m) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársával köt;
n) a tagok, az ügyvezetők, a felügyelőbizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése;
o) a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése;
p) az elismert vállalatcsoport létrehozásának előkészítéséről és az uralmi szerződés tervezetének tartalmáról való döntés, az uralmi szerződés tervezetének jóváhagyása;
q) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása;
r) a társasági szerződés módosítása;
s) a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása;
t) törzstőkeemelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása;
u) törzstőkeemelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése;
v) törzstőke felemelésekor, illetve az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása;
w) törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása;
z) a társadalmi közös szükséglet kielégítésére kötött szerződés megkötése a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről,
x) mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
A z.) pont alapján kötött szerződések nyilvánosak, azokba – az ügyvezetővel történt egyeztetést követően – bárki betekinthet.
2.) Ügyvezető(k):
2.1. Az ügyvezető feladatai és kötelezettségei:
a.) Az ügyvezető irányítja a társaság tevékenységét, ellátja a társaság ügyeinek intézését a jogszabályok és a taggyűlés határozatai által megszabott keretek között;
b.) Képviseli a társaságot harmadik személyekkel szemben a bíróságok, illetve a hatóságok előtt;
c.) Gondoskodik a társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről;
d.) A taggyűlés elé terjeszti a társaság éves beszámolóját, vagyonkimutatását, közhasznúsági jelentését, üzleti tervét;
e.) A taggyűlés döntését kéri, amennyiben az kötelező, vagy a társaság érdekében egyébként szükséges;
f.) A taggyűlés kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást ad. Lehetővé teszi a tagok részére a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést;
g.) Gondoskodik a jogszabályok által előírt szabályzatok nyilvántartásáról, elkészítéséről és ismertetéséről, a bejelentési kötelezettségek megtételéről;
i.) Feladata a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése, a jogszabály által előírt okiratok letétbe helyezése;
j.) Köteles a könyvvizsgálóval a polgári jog szabályai szerint szerződést kötni;
k.) Munkájáról a Taggyűlés felé félévente, írásbeli jelentés formájában beszámol.
2.2. Az ügyvezető a tevékenységét munkaszerződés alapján látja el. Díjazásáról a taggyűlés dönt.
2.3. Az ügyvezető köteles a taggyűlés által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, amely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma.
2.4. Az ügyvezető köteles a Taggyűlés által hozott olyan határozatokat, amelyek harmadik személyeket érintenek, a döntés meghozatalától számított 8 napon belül írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintetteknek megküldeni.
2.5. Amennyiben a kézbesítés a hatályos jogszabályok szerint nem tekinthető szabályszerűen megtörténtnek, köteles az ügyvezető ennek tudomására jutásától számított 8 napon belül közleményként helyi napilapban is nyilvánosságra hozni.
2.6. Figyelemmel a Civil tv. rendelkezéseire – a társaság a működésével, szolgáltatása igénybevételének módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt a jelen társasági szerződésben szabályozott iratbetekintési és tájékoztatási kötelezettség rögzítésével.
Az ügyvezető köteles gondoskodni a nonprofit gazdasági társaság működésével kapcsolatban keletkezett iratokba való betekintésről, illetve köteles azokról felvilágosítást adni.
Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az ügyvezető részére megküldeni.
Az ügyvezető köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.
Az ügyvezető köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
3.) Felügyelőbizottság
3.1. A társaságnál 3 fős felügyelőbizottság működik.
A felügyelőbizottság tagjait a társaság legfőbb szerve választja.
3.2. A munkavállalói képviselet kivételével a gazdasági társaság munkavállalói nem válhatnak a Felügyelőbizottság tagjává.
3.3. A Felügyelőbizottság tagjai újraválaszthatók és a legfőbb szerv által bármikor, indokolás nélkül visszahívhatók.
3.4. A tisztség 5 év határozott időre szól. A tisztség írásbeli elfogadással jön létre. Az elfogadó nyilatkozatban az érintett személy nyilatkozik, hogy a Gt., különösen annak a Felügyelőbizottságra vonatkozó szabályait ismeri, azokat magára nézve kötelezőnek fogadja el, illetve személyére nézve a jogszabályokban megfogalmazott kizáró okok nem állnak fenn.
3.5. A Felügyelőbizottság tagjává megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított 15 napon belül azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél felügyelőbizottsági, vagy vezető tisztségviselői tisztséget tölt be, írásban tájékoztatni köteles.
3.6 A felügyelő bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a taggyűlés hagy jóvá.
3.7. A felügyelő bizottság tagja a társaság ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni.
3.8. A felügyelő bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért.
3.9.A felügyelő bizottság működése:
A felügyelő bizottság testületként jár el.
A felügyelő bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik.
A felügyelő bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az általa írásban erre felkért tag hívja össze. A bizottság ülését írásbeli meghívóval, napirendi javaslattal az ülés előtt legalább 8 nappal kell összehívni, kivéve, amikor az alapító hatáskörébe tartozó, halaszthatatlan döntést igénylő ügyek esetében kell a bizottságnak véleményt adni, ebben az esetben az ülés rövid úton is összehívható.
Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag vagy az ügyvezető maga jogosult az ülés összehívására.
A felügyelő bizottság üléseit az elnök vezeti.
A felügyelő bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az elnök ír alá. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a bizottság határozatát, meghozatala időpontját és hatályát, ill. a határozatot támogatók és ellenzők számarányát. A bizottság határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni.
A felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen mindhárom tagja jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
A bizottság határozatképtelensége esetén az elnök köteles a bizottság ülését ismételten összehívni. Az ismételten összehívott ülés határozatképességére az általános szabályok az irányadóak.
A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság tagját e minőségében a társaság tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.
A felügyelő bizottság elnöke a társaság ügyeivel kapcsolatban a Taggyűlés ülésén tanácskozási joggal vesz részt.
4.) Könyvvizsgáló
4.1. A Társaságnál könyvvizsgáló választása kötelező. Könyvvizsgálóvá csak az választható, aki az erre vonatkozó jogszabályok szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel.
A könyvvizsgáló szervezetre, illetve a könyvvizsgáló személyére az ügyvezetés a felügyelő bizottság egyetértésével tesz javaslatot a gazdálkodó szerv legfőbb szervének.
4.2. A könyvvizsgáló újraválasztható.
4.3. A könyvvizsgálóval, megválasztását (kijelölését) követően, a társaság ügyvezetője köt szerződést a polgári jog általános szabályai szerint.
4.4. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, meg kell jelölnie azt a tagját, vezető tisztségviselőjét, illetve munkavállalóját, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős. Ezen személy kijelölésére csak a társaság alapítójának előzetes jóváhagyásával kerülhet sor.
4.5. A könyvvizsgáló tevékenységét a hatályos jogszabályok alapján végzi.
4.6. A könyvvizsgáló feladat- és hatáskörébe tartozik:
a.) Ellenőrzi és véleményezi a számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságát és jogszerűségét.
b.) Köteles megvizsgálni a társaság taggyűlése elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak.
c.) Betekinthet a társaság könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelő bizottság tagjaitól, illetve a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet.
d.) Megvizsgálhatja a társaság bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit.
4.7. A könyvvizsgáló a társaság ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni.
4.8. A könyvvizsgáló – a társaság működésével kapcsolatos napirendi pontokat tárgyaló – taggyűlés ülésén köteles részt venni. Ha ez szükséges, a könyvvizsgálót tanácskozási joggal az ügyvezető szerv, illetve a felügyelő bizottság ülésére is meg lehet hívni, illetve a könyvvizsgáló maga is kezdeményezheti ezeken az üléseken való részvételét. Az utóbbi esetben a könyvvizsgáló kérelme csak különösen indokolt esetben utasítható vissza.
4.9. Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a társaság vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjainak törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles az Alapító döntését kérni.
4.10. Ha a taggyűlés a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó Cégbíróságot értesíteni.
4.11. A könyvvizsgáló felelősségére a könyvvizsgálókra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályok az irányadók.
.
12.) Cégjegyzés
Az ügyvezető(k) cégjegyzési joga önálló.
A társaság cégjegyzése akként történik, hogy a társaság előírt, előnyomott, vagy nyomtatott cégelnevezéséhez az ügyvezető önállóan írja alá nevét a hitelesített aláírási címpéldánya, vagy aláírásmintája szerint.
13.) A Társaság megszűnése:
A Társaság megszűnik:
1.)a taggyűlés határozata alapján, ha:
a) kimondja a jogutód nélküli megszűnését,
b) más társasággal egyesül, abba beolvad, szétválik, vagy más társasági formába átalakul,
2.)a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja,
3.)a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti, 4.)jogszabályban meghatározott egyéb ok következtében.
A társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.
A társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítését követően kizárólag a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tag vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig.
Az ezt meghaladó meghaladó vagyont a Cégbíróság a társasági szerződés rendelkezései szerint fordítja közcélokra, ezért jelen létesítő okirat úgy rendelkezik, hogy a megszűnés esetén kiadandó vagyon felhasználásról, a társaság közhasznú tevékenységével azonos vagy ahhoz hasonló közérdekű célra fordítja, a taggyűlés döntésének megfelelően.
Döntés hiányában a cégbíróság a megmaradt vagyont a Nemzeti Együttműködési Alap támogatására fordítja.
14.) A közhasznúsággal kapcsolatos szabályok:
A társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújthat.
A társaság tagjai a társaság gazdálkodása során elért eredményeket nem vonhatják el, a társaság azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységekre köteles fordítani.
A társaság tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait legalább évente egy alkalommal a helyi sajtó ( megyei napilap) útján nyilvánosságra hozza.
A társaság tagján (tagjain) kívül más is részesülhet a közhasznú szervezet szolgáltatásaiból.
A társaság váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
A közhasznú szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
A társaság az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készít, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni. A beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.
A Társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A gazdálkodás során elért eredményét a Társaság nem oszthatja fel, azt az alapító okiratban meghatározott tevékenységére fordítja.
15.) Összeférhetetlenségi és kizáró szabályok 1.) Ügyvezető, (vezető tisztségviselő):
Az ügyvezető, amennyiben ügyvezetői teendőit munkaviszonyban látja el, további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonít nem létesíthet. Nem vonatkozik ez a tilalom az olyan jogviszonyra, amelyet tudományos, oktatói, szerzői jogi védelem alá eső tevékenységre létesítettek.
A gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő öt évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag volt.
Nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, akinek - mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának - felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a 1991. évi XLIX. tv. vagy a 2006. évi V. tv. alapján indított eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. A tilalom hatálya a végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított öt év.
Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, akivel szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban pénzbírságot szabott ki, és jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette. A tilalom hatálya a végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított öt év.
Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki, a Gt. 104. § (1) bekezdésében foglalt helytállási kötelezettségének nem tett eleget. A tilalom hatálya a végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított öt év.
A közhasznú társaság megszűntét követő 3 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző 2 évben legalább 1 évig – vezető tisztséget,
- amely jogutód nélkül úgy szűnt meg, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
- amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
- amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, ill. törölte.
Az ügyvezető, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Nem lehet a társaság ügyvezetője az a személy, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.
Nem lehet ügyvezető az eltiltó ítélet hatálya alatt az a személy, akit valamely olyan foglalkozás, tevékenység gyakorlásától tiltott el jogerős bírói ítélet, amelyet az adott gazdasági társaság folytat.
Az ügyvezető nem szerezhet részesedést a társaság főtevékenységével azonos főtevékenységet megjelölő más gazdálkodó szervezetben, ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot.
Az ügyvezető és közeli hozzátartozója (a Ptk. 685.§ b/ pontja), valamint élettársa nem köthet saját nevében vagy javára, a gazdasági társaság főtevékenységébe tartozó
ügyleteket (tiltott ügyletkötés), kivéve, ha az említett ügylet a mindennapi életvitel körébe sorolható, és/vagy ún. fogyasztói szerződésnek minősül, továbbá, ha az említett ügylet (azonos típusú és azonos személlyel kötött ügyleteket éven belül összevonva) egyedi, vagy összevont ügyleti értéke nem haladja meg a bruttó Ötmillió Forintot.
2.) Felügyelőbizottsági tag
A társaság vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b.) pont) ugyanannál a társaságnál a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg.
Nem lehet felügyelőbizottsági tag az a személy, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. Nem lehet felügyelőbizottsági tag az eltiltó ítélet hatálya alatt az a személy, akit valamely olyan foglalkozás, tevékenység gyakorlásától tiltott el jogerős bírói ítélet, amelyet az adott gazdasági társaság folytat.
A társaság vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b.) pont) ugyanannál a társaságnál a Felügyelőbizottság tagjává nem választható meg. Ezen szabály megszegésével a társaságnál okozott kár megtérítésére vonatkozó igényt a kár bekövetkeztétől számított egy éven belül lehet érvényesíteni.
A Felügyelőbizottság tagjai nem szerezhetnek részesedést a társaság főtevékenységével azonos főtevékenységet megjelölő más gazdálkodó szervezetben, – ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot – , továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaság főtevékenységével azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben (összeférhetetlenségi állapot), kivéve, ha a részesedésszerzéshez, illetve a vezetői tisztségviselői jogviszony létesítéséhez a legfőbb szerv kifejezetten hozzájárul.
A felügyelőbizottsági tag jogviszonyának fennállása alatt az összeférhetetlenségi állapotot eredményező részesedésszerzés, vagy tisztségvállalás előtt (indokolt esetben az állapot beállását követő 30 napon belül) írásban köteles tájékoztatni a társaság Felügyelőbizottságát, és egyben kezdeményezni a legfőbb szerv hozzájárulását.
A felügyelőbizottsági tag és közeli hozzátartozója (a Ptk. 685.§ b/ pontja), valamint élettársa nem köthet saját nevében vagy javára, a gazdasági társaság főtevékenységébe tartozó ügyleteket (tiltott ügyletkötés), kivéve, ha az említett ügylet a mindennapi életvitel körébe sorolható, és/vagy ún. fogyasztói szerződésnek minősül, továbbá, ha az említett ügylet (azonos típusú és azonos személlyel kötött ügyleteket éven belül összevonva) egyedi, vagy összevont ügyleti értéke nem haladja meg a bruttó Ötmillió Forintot.
Nem lehet a felügyelőbizottság tagja az a személy, aki
a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
3.) Könyvvizsgáló
Nem lehet könyvvizsgáló a társaság illetve tagja. Nem választható könyvvizsgálóvá a társaság vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b.) pontja), továbbá a gazdasági társaság munkavállalója e minőségének megszűnésétől számított 3 évig.
Nem lehet a a társaság könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, a személyi összeférhetetlenségi előírásokat a könyvvizsgálói tevékenységet végző személyen kívül a gazdálkodó szervezet valamennyi tagjára (részvényesére), vezető tisztségviselőjére és vezető állású munkavállalójára is alkalmazni kell.
A könyvvizsgálatért felelős személy a társaság részére más megbízás alapján munkát nem végezhet és a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet is csak akkor láthat el más feladatot is, ha a megbízás tárgya nem érinti a könyvvizsgálónak a Gt. 41. § (4) bekezdésében megjelölt felelősségét.
Külön jogszabály a könyvvizsgálóval szemben más összeférhetetlenségi szabályokat is megállapíthat.
16.) Irányadó jog
A jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény és a mindenkor hatályos jogszabályok vonatkozó rendelkezései az irányadók.
Kelt Miskolcon, 2012. napján
................................................................
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében: Xx. Xxxxx Xxxx polgármester
................................................................
Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
képviseletében:Xxxxx Xxxxxx ig.elnök és Xxxxxx Xxxxx vezérigazgató
Ellenjegyzem Miskolcon, 2012. napján: