„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem részére távhőszolgáltatás beszerzése”
Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kezdeményezett
„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem részére távhőszolgáltatás beszerzése”
tárgyú hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás uniós eljárásrendben
Közbeszerzési dokumentáció
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 0. | Tel: (0) 000-0000
Postai cím: 1441 Budapest, Pf.: 60. | Email: xxxxxxxxxxxx@xxx-xxx.xx
Tartalom
................................................................................................................................................................................ 1
2 Útmutató az ajánlattevők részére 45
2.1.1 Jelen közbeszerzési eljárás meghatározása 45
2.1.3 Ajánlattételi költségek 5
2.1.4 A közbeszerzési eljárás és az ajánlat nyelve 5
2.2.4 Kapacitást nyújtó szervezet vagy személy 8
2.2.5 Minősített Ajánlattevő(k) 9
2.3 A felek kötöttsége nyilatkozataikhoz 9
2.3.2 Az Ajánlati felhívás és a közbeszerzési dokumentáció módosítása 10
2.3.3 A kiegészítő tájékoztatás 10
2.4 Az ajánlatok elkészítése és benyújtása 10
2.5 Ajánlatok bontása (Rendelet 15. §) 11
2.6.1 Az ajánlat érvényessége, ajánlattevő kizárása 11
2.6.2 Kizáró okok, alkalmassági követelmények előírása 12
2.6.4 Hiánypótlás és felvilágosítás adásának lehetősége 13
2.6.5 Számszaki hiba kezelése 14
2.6.6 Aránytalanul alacsony ár és egyéb vállalások 14
2.7 A közbeszerzési eljárás eredménye 15
2.7.1 Az eljárás eredménytelensége 15
2.7.3 Tájékoztatás az ajánlatkérő döntéséről 15
2.9 Tájékoztató a kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról 16
2.10 Az ajánlat felépítése, tartalma 24
2.11 A környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményekről szóló tájékoztatás a Kbt. 73. § (5) bekezdés szerint 25
3 Nyilatkozatminták és egyéb benyújtandó dokumentumok ajánlattevők részére 27
4 Közbeszerzési Műszaki Leírás 42
5 Közbeszerzési szerződés tervezet 44
1 Bevezetés
Tisztelt Ajánlattevő!
Ön a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, mint Ajánlatkérő a Kbt. Második Rész szerinti uniós értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás Közbeszerzési dokumentációját (a továbbiakban: dokumentáció) tartja a kezében.
A Kbt. 40.§-ára tekintettel a közbeszerzési eljárás a Miniszterelnökség által üzemeltetett egységes, Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (a továbbiakban: EKR) igénybevételével kerül lebonyolításra a 424/2018. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) rendelkezéseinek alkalmazásával.
A dokumentáció közreadásával célunk, hogy segítséget nyújtsunk a Kbt. előírásainak, valamint a felhívásban és a dokumentációban meghatározott követelményeknek eleget tevő ajánlat elkészítéséhez, és az ajánlat elvárásainknak megfelelő, minden egyes követelményt teljesítő összeállításához.
Kérjük, hogy ajánlata összeállítását megelőzően figyelmesen tanulmányozza át a dokumentációban leírtakat.
Az eljárásban Ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig köteles tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát.
Felhívjuk figyelmét, hogy a dokumentációt harmadik (illetéktelen) személynek nem teheti hozzáférhetővé és azt másra nem ruházhatja át.
Kapcsolattartás: A jelen közbeszerzési eljárás során ajánlatkérő az általa megküldeni kívánt dokumentumokat az EKR rendszeren keresztül juttatja el ajánlattevőkhöz, akik szintén az EKR rendszert használják a kommunikációra, az általuk készített dokumentumok megküldésére.
Kérjük, hogy ajánlatukat a Kbt. és a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet előírásai, valamint az eljárást megindító felhívásban és jelen dokumentációban meghatározott formai és tartalmi követelmények szerint készítsék el. Bizonytalanság esetén éljenek a Kbt. 56. § szerint meghatározott kiegészítő tájékoztatás kérésének lehetőségével. A felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban foglalt feltételek bármelyikének nem megfelelő ajánlat a Kbt. 73. §-a alapján érvénytelennek minősülhet.
Amennyiben a dokumentációban foglaltak és az eljárást megindító felhívásban foglaltak egymásnak ellentmondanak, az eljárást megindító felhívásban foglaltak az irányadóak.
Ezúton szeretnénk megköszönni, hogy érdeklődésével megtisztelte a jelen közbeszerzési eljárást.
2 Útmutató az ajánlattevők részére
2.1 Általános előírások
2.1.1 Jelen közbeszerzési eljárás meghatározása
Jelen közbeszerzési eljárás – a Kbt. szabályozásának megfelelően egybeszámított – becsült értéke uniós értékhatárt meghaladó összeg, mely eljárást ajánlatkérő az uniós értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás előírásai szerint folytat le az EKR rendszerben.
A kizáró okokkal kapcsolatos információkat az Ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció részletesen is tartalmazza.
A Kbt. 25. § értelmében a közbeszerzési eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevont személlyel vagy szervezettel szemben a Kbt. kizáró feltételeket határoz meg (összeférhetetlenség). Az eljárásba bevont személyek illetve szervezetek vonatkozásában az összeférhetetlenséget az ajánlatkérő az eljárás előkészítése, és lefolytatása során folyamatosan vizsgálja.
Az ajánlattevő az eljárásból e § alapján csak akkor zárható ki, ha közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható. A kizárást megelőzően az ajánlatkérő - hiánypótlás vagy felvilágosítás kérés útján - köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítsa, hogy adott esetben a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvétele az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát nem sérti, vagy az összeférhetetlenségi helyzetet más módon elhárítsa.
Az ajánlat kidolgozásával és benyújtásával kapcsolatban felmerülő valamennyi költség az ajánlattevőt terheli. Az ajánlatkérő nem tartozik megtéríteni az ajánlattevőnek adott esetben a helyszín megtekintésével és vizsgálatával, az ajánlat elkészítésével bármely összefüggésben felmerült kiadásait.
2.1.4 A közbeszerzési eljárás és az ajánlat nyelve
A jelen közbeszerzési eljárás hivatalos nyelve a magyar. A közbeszerzési dokumentáció és annak mellékletei magyar nyelven készültek és kerültek az ajánlattevők részére biztosításra. Az ajánlattevő által kidolgozott ajánlat, az ajánlattevő és az ajánlatkérő között folytatott mindennemű levelezés, valamint az ajánlattal kapcsolatos dokumentumok nyelve a magyar nyelv. Az ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását is köteles elfogadni. (Kbt. 47. § (2) bekezdés), de a fordításhoz csatolni kell, az ajánlatot aláíró, cégjegyzésre jogosult képviselő cégszerűen aláírt nyilatkozatát a fordítás teljeskörűségéről és szöveghűségéről (kivéve, ha a fordítás hiteles fordításként kerül benyújtásra). Ebben a körben ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét a Xxxxxxxx 10. § (2) bekezdésére:
„Amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat vagy részvételi jelentkezés részeként megtenni. Ha az adott nyilatkozatra az EKR-ben elektronikus űrlap áll rendelkezésre, azt akkor is ki kell tölteni, ha az ajánlatkérő az adott nyilatkozat más nyelven történő benyújtását is lehetővé teszi az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben, és az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező eltérő nyelvű nyilatkozatot csatol a rendszerben. Ebben az esetben, ha az elektronikus űrlap magyar nyelven kerül kitöltésre, azt a csatolt nyilatkozat felelős fordításának kell tekinteni”.
Az ajánlat során minden adatot, illetve az ellenszolgáltatás összegét, azaz az árakat forintban (HUF) kell megadni, illetve értelmezni.
Amennyiben valamely devizát a Magyar Nemzeti Bank nem jegyez, az adott devizára az ajánlattevő saját központi bankja által érvényes árfolyamot kell alkalmazni.
P/1. tekintetében az árfolyamszámítás az adott év utolsó banki napján érvényes árfolyam. Az ajánlatban szereplő, nem magyar forintban megadott összegek tekintetében az átszámítást tartalmazó iratot közvetlenül a kérdéses dokumentum mögé kérjük csatolni. Az átszámítást ajánlattevőnek kell megtennie.
A dokumentáció rendelkezésre bocsátása
A dokumentációt ajánlatkérő közvetlenül elérhetővé teszi ajánlattevőnek az EKR rendszeren keresztül.
A dokumentáció bizalmas jellege
Az ajánlattevő köteles a dokumentációban foglalt információkat bizalmasan kezelni és harmadik fél részére csak annyit adhat át ezekből, amennyire a harmadik félnek a közbeszerzés tárgyának egy részére adandó árajánlat elkészítéséhez feltétlenül szüksége van (eltekintve természetesen a közös ajánlattevőktől).
Az ajánlattevő felelős azért, hogy ellenőrizze a teljes dokumentáció átvételét. Az ajánlatkérő semmilyen kifogást sem fogad el, amelynek indoka az, hogy az ajánlattevő elmulasztotta a dokumentáció valamely részének átvételét.
Az ajánlattevő gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §]1 tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Csak olyan információk nyilváníthatók üzleti titoknak, melyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna.
Figyelem!
A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indoklást köteles csatolni, hogy annak nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Ez nem megfelelő, amennyiben az indoklás általánosságokat tartalmaz. Amennyiben nem az előírás szerinti az indoklás, ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni a gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására. Amennyiben a hiánypótlást követően sem megfelelő az indoklás, illetve valamely olyan adatot minősít üzleti titoknak ajánlattevő, mely a Kbt. 44. § (2) – (3) bekezdésébe ütközik, a Kbt. 73. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltaknak megfelelően az ajánlat érvénytelen!
A gazdasági szereplőnek az üzleti titok elkülönített elhelyezésére az EKR-ben az erre szolgáló funkció alkalmazásával lehetséges.
1 Ptk. 2:47. § [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)]
(1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.
(2) Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez
a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy
b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján jutott hozzá.
(3) Az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg.
2.2 Az eljárás szereplői
Az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be.
Ajánlattevőnek az eljárás első részében el kell döntenie, hogy milyen konstrukcióban nyújtja be ajánlatát. A szükséges nyilatkozatok csatolásával meg kell határoznia, hogy önállóan tesz-e ajánlatot, vagy konzorciumban indul (közös ajánlattétel), mivel bármely gazdasági szereplő, akinek ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte, jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel is, amelynek az ajánlatkérő nem küldött eljárást megindító felhívást.
Ezt követően ajánlattevőnek el kell döntenie, kíván-e igénybe venni kapacitást nyújtó szervezetet, valamint a szerződés teljesítése során igénybe kíván-e venni alvállalkozót.
Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot. Közös ajánlattétel esetén elegendő, ha az egyik ajánlattevő vagy az ajánlatban megnevezett alvállalkozó éri el a közbeszerzési dokumentumokat elektronikus úton az ajánlattételi határidő lejártáig. A közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni. A közös ajánlattevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését. Ahol a Kbt. szerint előírás ajánlattevők értesítése, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása [56. §], a hiánypótlás [71. §], a felvilágosítás [71. §] és indokolás [72. §] kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek szóló értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a kiválasztott képviselőnek küldi meg ajánlatkérő.
Közös ajánlattétel esetén az ajánlatban az ajánlattevőknek szolgáltatniuk kell egy közös nyilatkozatot, mely tartalmazza – az ajánlattétel, és nyertesség esetén a teljesítés, során – a vezető (képviselő) cég megjelölését, továbbá nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tagok egyetemleges felelősséget vállalnak a szerződéses kötelezettség, mint oszthatatlan szolgáltatásért teljesítésért.
Ajánlatkérő ajánlattevő nyertessége esetére nem teszi lehetővé gazdasági társaság illetve jogi személy alapítását, létrehozását.
Közös ajánlattevőknek szolgáltatni kell egy az általuk aláírt dokumentumot, mely tartalmazza: a) a részt vevő felek nevét, címét (székhelyét);
b) a közös ajánlattevők nevét;
c) a közbeszerzési eljárás tárgyát;
d) a tagok arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a közbeszerzési eljárásban közös Ajánlattevőként részt kívánnak venni;
e) a tagok arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a szerződéses kötelezettségek teljesítésére egyetemleges felelősséget vállalnak, amennyiben mint nyertes ajánlattevők kiválasztásra kerülnek;
f) a közös ajánlattevők képviseletére jogosult megjelölését, valamint az(oka)t a természetes személy(eke)t, aki(k) a közös ajánlattevők nevében joghatályos nyilatkozatokat tehet(nek), illetve a közös ajánlattevők nevében aláírásra jogosult(ak). A megállapodáshoz csatolni kell a közös ajánlattevők képviseletére jogosult személy aláírási címpéldányát vagy aláírás mintáját;
g) a közös ajánlattevők feladatait és a szolgáltatás díjából való részesedésük mértékét;
h) nyertes ajánlattétel esetén a Kbt. 131. § (1) bekezdésével összhangban a közbeszerzési szerződés aláírására, illetőleg a számlát benyújtani jogosultak megnevezését;
i) a közös ajánlattevők azon pénzforgalmi számlaszámainak megjelölését, amelyre az igazolt teljesítést követően a kifizetés megtörténhet.
Az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek. Azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, az együttes megfelelés lehetősége értelmében elegendő, ha közülük egy felel meg.
A közös ajánlattevőkkel szemben a Rendelet 13. § (3) bekezdésében foglaltak támasztanak az EKR-ben teendő nyilatkozatokkal szembeni elvárást.
13. § (3) Közös ajánlattétel esetén az ajánlatban vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben csatolni kell a Kbt. 35. § (2) bekezdése szerinti meghatalmazást tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletére jogosult gazdasági szereplő adott eljárás tekintetében az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletében eljárhat.
2.2.32.2.2 Alvállalkozó
Az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve
a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,
b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját,
c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót
A Kbt. 66. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően ajánlatkérő előírja, hogy ajánlattevőnek meg kell jelölnie ajánlatában:
a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót vesz igénybe,
b) az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozókat.
Fenti megjelölés és igénybevétel nem érinti az ajánlattevő teljesítésért való felelősségét.
Ajánlatkérő nem korlátozza ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására. Nyertes ajánlattevő legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjában köteles ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót megnevezni a már bejelentett alvállalkozókon kívül, amelyeket a teljesítésbe be kíván vonni. A bejelentéssel egy időben nyilatkoznia kell arról, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó(k) nem áll kizáró okok hatálya alatt.
2.2.42.2.3 Kapacitást nyújtó szervezet vagy személy
Az előírt alkalmassági követelmények teljesítéséhez ajánlattevők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni ezt a szervezetet, valamint azt az alkalmassági követelményt is, melynek igazolása érdekében ajánlattevő ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik.
A legfontosabb előírások az igénybevétellel kapcsolatban
a) Az alábbi c) pontban foglalt esetet kivéve csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.
b) A 321/2015. (X.30.) Korm. rendeletben foglaltak szerint előírt, szakemberek - azok végzettségére, képzettségére - rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés, vagy a szerződés azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely - az ajánlattevő saját kapacitásával együtt - biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben. A kötelezettségvállalásnak ezt kell alátámasztania.
c) Az a szervezet, amelynek adatait az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához felhasználja, a Ptk. 6:419. §2-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért.
Az alkalmasság igazolásához igénybe vett szervezetekkel szemben az EKR által támasztott feltételeket a Rendelet 13. § (4) bekezdése tartalmazza
13. § (4) Az alkalmasság igazolásához igénybe vett, az ajánlattevőn vagy részvételre jelentkezőn kívüli más szervezet részéről a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint csatolandó, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak tartalmaznia kell – a Kbt. 65. § (8) bekezdése szerinti szervezet részéről az ajánlatban, vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben csatolni kell – az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.
2.2.52.2.4 Minősített Ajánlattevő(k)
A Minősített ajánlattevőknek a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet V. fejezetében foglaltak figyelembevételével kell a kizáró okoknak való megfelelést igazolniuk. Ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóság honlapján vezetett minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét a hivatkozott Korm. rendelet 29. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közhiteles nyilvántartásként kezeli. A gazdasági vagy szakmai kamara által létrehozott minősített ajánlattevői jegyzéket a Közbeszerzési Hatóság nyilván tartja. A kamarai jegyzék csak a kamara tagjainak tevékenységi körében alkalmazandó alkalmassági feltételek igazolására terjedhet ki.
2.3 A felek kötöttsége nyilatkozataikhoz
Az ajánlati kötöttség a tárgyalások befejeztével, a végső ajánlat megtételével áll be. A 70. § (2) bekezdés szerinti esetben – ha szükséges, mivel az elbírálást nem tudja olyan időtartam alatt elvégezni, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön – az ajánlatkérő felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott új időpontjának lejártáig történő fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított 60 napot. Ha az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Ha ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.
2 Ptk. 6:419. § [A sortartás kifogása]
A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja.
2.3.2 Az Ajánlati felhívás és a közbeszerzési dokumentáció módosítása
Az ajánlattételi határidő, az eljárást megindító felhívás vagy a közbeszerzési dokumentumok módosításáról, valamint az eljárást megindító felhívás visszavonásáról nem tesz közzé hirdetményt ajánlatkérő, hanem az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt közvetlenül, írásban tájékoztatja a gazdasági szereplőt, akinek az eljárást megindító felhívást megküldte. Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumok módosításait az eredeti dokumentumokkal megegyező helyen közvetlenül elektronikusan elérhetővé teszi.
Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig új ajánlat benyújtásával módosíthatja az ajánlatát,. Ebben az esetben az elsőként benyújtott ajánlatot visszavontnak kell tekinteni.
A Rendelet 18. § - ban foglaltak szerint a fenti eljárási cselekmény EKR-ben lefolytatott eljárások tekintetében azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy az ajánlattevőnek a korábban benyújtott ajánlatot az új ajánlat megtétele előtt vissza kell vonnia.
2.3.3 A kiegészítő tájékoztatás
Az Ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban foglaltakkal bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - a megfelelő ajánlattétel érdekében a közbeszerzési dokumentumokkal foglaltakkal kapcsolatban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől kizárólag az EKR rendszeren keresztül írásban.
Ajánlatkérő a kiegészítő (értelmező) tájékoztatást - a feltett kérdések szövegével, de a kérdést feltevő gazdasági szereplő megnevezése nélkül - a kérdést feltevőnek és valamennyi – a dokumentációt már átvett - gazdasági szereplőnek megküldi az EKR rendszeren keresztül. Az ajánlattevő köteles az ajánlatot a kiegészítő (értelmező) tájékoztatás figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatást az Ajánlati felhívásban szereplő ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben köteles megadni. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy nem áll számára elegendő idő a tájékoztatás megadására, élhet az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével
Ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön megbeszélést, telefonos egyeztetést – a Kbt. 2. § -ban foglaltakra tekintettel, a verseny tisztasága, átláthatósága, nyilvánossága biztosítása érdekében – nem tart.
2.4 Az ajánlatok elkészítése és benyújtása
Formai követelmények
Az ajánlattevőnek az ajánlatát az EKR rendszeren keresztül köteles benyújtani.
Az ajánlatnak Felolvasólapot kell tartalmaznia,
Az ajánlattevő kizárólagos felelőssége, hogy ajánlata határidőben benyújtásra kerüljön. Az ajánlatok aláírása
Rendelet 13. § (1)
Az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy – az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében – a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.
Ajánlatkérő által kért egyéb – a Közbeszerzési dokumentumokban szereplő - nyilatkozatokat cégszerűen alá kell írnia az ajánlattevőnek. Az ajánlat, mint jognyilatkozat abban az esetben fogadható el joghatályosnak, ha az az adott gazdálkodó szervezetnél erre jogosult(ak)tól, vagy olyan személy(ek)től ered, aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos felhatalmazást kaptak.
Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyen – az ajánlat beadása előtt – módosítást hajtottak végre, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni.
Az aláírási jogosultság ellenőrzése érdekében csatolni kell az ajánlattevő, illetve egyéb gazdasági szereplőnek, a cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozat (a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány), illetve az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-minta tartalmazza amennyiben az ajánlatban valamely nyilatkozat benyújtására kötelezettek.
Amennyiben nem cégjegyzésre jogosult személy(ek), hanem az általa(uk) kifejezetten e célra megbízott személy ír alá az ajánlattevő nevében és képviseletében az ajánlat megtétele során, úgy az ő képviselői minőségét – az őt megbízó cégjegyzésre jogosult vezető aláírási címpéldányán (aláírás mintáján) túl – közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt megbízással köteles igazolni.
Elkésett ajánlatok
Az ajánlatkérő által kikötött, az Ajánlati felhívásban rögzített határidő lejárta után beérkező bármely ajánlatot ajánlatkérő, a Kbt. 73.§ (1) bekezdés a) pontja alapján érvénytelennek minősíti.
2.5 Ajánlatok bontása (Rendelet 15. §)
(2) Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az EKR az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát követően, kettő órával később kezdi meg.
(3) Az ajánlatnak vagy részvételi jelentkezésnek az ajánlattételi, illetve a részvételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie. A beérkezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld.
(4) Az elektronikusan benyújtott ajánlatok vagy részvételi jelentkezések felbontását az EKR végzi úgy, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak.
(5) Az elektronikusan benyújtott ajánlat vagy részvételi jelentkezés esetében a Kbt. 68. § (4)–(5) bekezdése szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan – azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szerepelnek – az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők részére elérhetővé teszi.
2.6 Az ajánlatok bírálata
2.6.1 Az ajánlat érvényessége, ajánlattevő kizárása
Az ajánlat felbontását követően az ajánlatkérő által létrehozott bírálóbizottság megkezdi az ajánlatok részletes vizsgálatát, összhangban a Kbt. előírásaival, továbbá az Ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott kondíciókkal.
Ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy az ajánlat érvénytelen-e, és hogy ajánlattevőt ki kell-e zárni.
Az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő több szakaszban végzi:
a) Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséget nem eredményező első ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatot a
tárgyalások megkezdését megelőzően akkor kell érvénytelenné nyilvánítani, ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott minimumkövetelményeknek. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni.
b) A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumok tárgyalás befejezésekori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek és szükség szerint alkalmazza a 72. §-t. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak.
c) A b) pont szerint megfelelőnek tekintett végleges ajánlatokat az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján értékeli.
2.6.2 Kizáró okok, alkalmassági követelmények előírása
Ajánlatkérő az Ajánlati felhívás III.1.1), III.1.2) és III.1.3) pontjában leírtaknak megfelelően a Kbt. 69. §-tól eltérően az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása helyett úgy rendelkezik, hogy már az ajánlat benyújtásakor be kell nyújtani a kizáró okok hiányára és az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó igazolásokat.
Ajánlatkérő az ellenőrzés folyamán köteles ajánlattevő kizáró okokkal illetve az alkalmassági követelményekkel kapcsolatban benyújtott nyilatkozatát és igazolásait, továbbá az alkalmassági feltételekre vonatkozó igazolásokat is ellenőrizni, valamint minden egyéb tekintetben az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő a nyilatkozattal egyidejűleg ellenőrzi a nyilatkozatban feltüntetett, a Kbt. 69. § (11) bekezdés szerint elérhető adatbázisok adatait is.
Azon igazolások nem kérhetők ajánlattevőktől, melyek az Európai Unió bármely tagállamában működő olyan ingyenes adatbázisok, melyekbe belépve ajánlatkérő ellenőrizheti a gazdasági szereplővel kapcsolatos, az ajánlati felhívásban előírt szereplő tény, adat, információ, nyilatkozat valódiságát. (e-Certis rendszer).
a) A magyarországi nyilvántartások közül a hatósági nyilvántartások illetve a külön jogszabályban nevesített nyilvántartások alkalmasak erre a célra.
b) Nem magyar anyanyelvű nyilvántartás esetén ajánlatkérő kéri a releváns igazolás vagy információ magyar nyelvű fordításának bemutatását.
Rendelet 12. § (2) Az alkalmassági követelményeknek megfelelés és a kizáró okok fenn nem állása igazolásának körében nem kérhető a gazdasági szereplőtől olyan igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon ajánlatkérő részére a gazdasági szereplő korábbi közbeszerzési eljárásban az EKR-ben elektronikus úton már benyújtott. Ebben az esetben a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során. Az ajánlatkérő attól függetlenül vizsgálja meg, hogy a korábban benyújtott igazolás megfelel-e az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó igazolásra irányadó tartalmi követelményeknek, hogy a korábbi igazolás adott esetben megjelöli, hogy azt mely közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki.
Érvényesség vizsgálata
Az ajánlat érvénytelen a Kbt. 73. § (1) bekezdése alapján, ha
a) azt az ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
b) az ajánlattevőt az eljárásból kizárták;
c) ha az ajánlattevő alvállalkozója a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja, vagy az adott eljárásban felmerült magatartása alapján j) pontja szerinti kizáró ok miatt kizárásra került;
d) az ajánlattevő nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést;
e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit;
f) az ajánlattevő
fa) valamely adatot a Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdésébe ütköző módon minősít üzleti titoknak és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja; vagy
fb) a kbt. 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz [72. §].
Kbt. 74. § (1) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót, aki
a) a kizáró okok [62. §, és ha az ajánlatkérő előírta 63. §] hatálya alá tartozik;
b) részéről a kizáró ok az eljárás során következett be.
(2) Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból
a) azt az ajánlattevőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [2. § (5) bekezdés],
b) azt az ajánlattevőt, aki ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [2. § (5) bekezdés].
Lsd. az Ajánlati felhívás IV.2.3) pontjában leírtakat.
2.6.4 Hiánypótlás és felvilágosítás adásának lehetősége
Az ajánlatkérő az eljárás során, összhangban a Kbt. 71-72. §- al az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítja a hiánypótlást és a felvilágosítás adásának lehetőségét.
Ajánlatkérő a hiánypótlás,- a felvilágosítás,- és indokolás kérése vonatkozó tájékoztatás kérését, illetve felhívását a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében kötelezően kijelölt és eljárni jogosult képviselőnek küldi meg, a nem közös ajánlatot tevők esetében pedig az ajánlatban megjelölt kapcsolattartó részére.
A hiányok pótlása - melynek során az ajánlatban szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet - csak arra irányulhat, hogy az ajánlat megfeleljen a dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak.
Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók.
A hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a Kbt. 74. § (1) bekezdés a) pontja szerint érvénytelen.
Amennyiben a hiánypótlást követően benyújtott ajánlattételi példányok hiánypótlással nem érintett tartalma nem egyezik meg az eredeti ajánlat tartalmával, vagy ha a hiánypótlást az ajánlattevő nem megfelelően teljesítette, az ajánlatkérő az eredeti ajánlattételi példányt veszi figyelembe az elbírálás során.
Figyelem:
A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat:
a) a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével vagy
b) az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható amelynek változása a teljes ajánlattételi árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.
formázott: Betűtípus: Dőlt
Amennyiben az ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során, az ajánlat számszaki elemeinek ellenőrzésekor nyilvánvaló, az értékelés eredményére kiható számítási-, számszaki hibát talál az ajánlatban, akkor a 424/2017. (XII.19.) Kormányrendelet 20. § (5) bekezdése Kbt. 71. § (11) bekezdése szerint fog eljárni, mely kimondja, hogy:. „A Kbt. 71. § (11) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel – a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével –, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy továbbra is hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.”
2.6.6 Aránytalanul alacsony ár és egyéb vállalások
Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlattételi elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.
Ajánlatkérő a válaszadással kapcsolatos feltételeket, tudnivalókat írásban fogja közölni az érintett ajánlattevővel/ajánlattevőkkel.
Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján a Kbt. 72. §-ban előírtak szerint jár el. Ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.
Ajánlatkérő ezúton kívánja felhívni a figyelmet, hogy az aránytalanul alacsony árnak a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető indokolását abban az esetben tudja maradéktalanul elfogadni, ha azt ajánlattevő dokumentált módon teszi meg (pl. nem elegendő a kedvező piaci helyzetre, kedvezményes árakra hivatkozni, hanem dokumentumot kell csatolni arra nézve, hogy az adott előny valóban létezik, és ha igen, milyen feltételekkel).
Ha az ajánlatnak valamely egyéb eleme tartalmaz teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalást, az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy az adott kötelezettségvállalás teljesíthető.
A Kbt. 76. § (2) bekezdés a) pontja szerinti legalacsonyabb ár.
2.7 A közbeszerzési eljárás eredménye
2.7.1 Az eljárás eredménytelensége
A Kbt. 75. §-a értelmében az eljárás eredménytelen, ha:
(1) a) nem nyújtottak be ajánlatot vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában részvételi jelentkezést;
b) kizárólag érvénytelen ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújtottak be;
c) az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejárt az ajánlati kötöttség és egyetlen ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát.
(2)Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha
a) a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált vagy a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye [53. § (4)-(6) bekezdés];
b) a - (4) bekezdésben foglaltak szerint igazolható - rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel;
c) valamelyik ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el;
d) a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától, az ajánlatkérő azonban nem nyilváníthatja eredménytelennek az eljárást akkor, ha a jogszerűtlen eljárást lezáró döntés megsemmisítését követően jogszerű döntés meghozatalával az eljárás jogszerűsége helyreállítható.
e) - a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével - egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést;
f)- a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzését végző szerv megállapítása szerint súlyos jogsértés történt, és a közbeszerzési eljárás szabályai szerint ajánlatkérőnek már nincs lehetősége az eljárás jogszerűségét helyreállítani.
Ajánlatkérő az érvényes ajánlatokat az Ajánlati felhívásban meghatározott szempontok alapján értékeli. Az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempontokat figyelembe véve az ajánlatnak meg kell felelnie azon előírásoknak, melyek alkalmasságát és érvényességét ajánlattevő igazolta, figyelembe véve a Kbt. 69. § (4)-(6) bekezdéseiben foglaltakat. A Bíráló Bizottság által előkészített javaslatot figyelembe véve a döntéshozó dönt az eljárás eredményéről illetve eredményes eljárás esetén a nyertes gazdasági szereplőről.
2.7.3 Tájékoztatás az ajánlatkérő döntéséről
Ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatni az eljárás
- eredményéről,
- az eljárás eredménytelenségéről,
- az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének érvénytelenné nyilvánításáról,
- valamely gazdasági szereplő kizárásáról, valamint ezek részletes indokáról,
az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról, mely összegezést minden ajánlattevő részére egyidejűleg megküldi telefaxon vagy elektronikus úton.
2.8 Szerződéskötés
Az összegezés megküldését követően a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége a megküldés napjától számított harminc nappal meghosszabbodik.
Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel (szervezettel, személlyel) írásban köti meg a 10 napos határidő letelte előtt, legkésőbb pedig ugyanezen időponttól számított harminc napon belül a közbeszerzési eljárásban közölt feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.
A szerződés hatálya kiterjed kötelező jelleggel az ajánlatban vállalt kötelezettségek teljesítésében együttműködő partnerekre és alvállalkozókra. (Kbt. 131. § (8) bekezdés e) pontja)
Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, valamint a nyertes ajánlattevő a Kbt. 131. § (5) bekezdésben meghatározott időtartam (ajánlati kötöttsége) alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.
A szerződés megkötésére egyebekben a Kbt. 131. § tartalmaz előírásokat.
2.9 Tájékoztató a kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról
Jelen eljárásban az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése nem releváns az Ajánlati felhívás III.1.1) pontjában is említett, a Kbt. 100. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel, mivel Ajánlatkérő a Kbt. 69. §-tól eltérően az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása helyett úgy rendelkezik, hogy már az ajánlat benyújtásakor be kell nyújtani a kizáró okok hiányára és az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó igazolásokat.
62. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki | ||||
Magyarországon letelepedett ajánlattevő által kizáró okok igazolása (321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 8. §) | Nem Magyarországon letelepedett ajánlattevő által kizáró okok igazolása ((321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 10. §) | Egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése az a kizáró okok előzetes igazolásáról (Jelen eljárásban nem releváns!) | ||
a) az alábbi bűncselekmények valamelyikét elkövette, és a bűncselekmény elkövetése az elmúlt öt évben jogerős bírósági | ||||
ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült: | |||||
aa) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény), illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti bűnszervezetben részvétel, ideértve a bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is; | Közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat. Kizárólag természetes személy gazdasági szereplő köteles igazolni. | a gazdasági szereplő, illetve személy tagállama vagy letelepedése szerinti országa illetékes igazságügyi vagy közigazgatási hatósága által kibocsátott okiratot, amely igazolja az említett követelmények teljesítését | aa) – af) pontok igazolása III.rész „A” ag) pont igazolása III. rész „D” ah) pont igazolása a nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő az a) és b) pontok megfelelő kitöltésével erről is nyilatkozik | ||
ab) az 1978. évi IV. törvény szerinti vesztegetés, befolyással üzérkedés, befolyás vásárlása, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatokban, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, illetve a Btk. XXVII. fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmények, valamint a Btk. szerinti hűtlen kezelés vagy hanyag kezelés; | |||||
ac) az 1978. évi IV. törvény szerinti költségvetési csalás, európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, illetve a Btk. szerinti költségvetési csalás; | |||||
ad) az 1978. évi IV. törvény, illetve a Btk. szerinti terrorcselekmény, valamint ehhez kapcsolódó felbujtás, bűnsegély vagy kísérlet; | |||||
ae) az 1978. évi IV. törvény, illetve a Btk. szerinti pénzmosás, valamint a Btk. szerinti terrorizmus finanszírozása; | |||||
af) az 1978. évi IV. törvény, illetve a Btk. szerinti emberkereskedelem, valamint a Btk. szerinti kényszermunka | |||||
ag) az 1978. évi IV. törvény, illetve a Btk. szerinti versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban | |||||
ah) a gazdasági szereplő személyes joga szerinti, az a)- g) pontokban felsoroltakhoz hasonló bűncselekmény; | |||||
b) egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha tartozását és az esetleges kamatot és bírságot az ajánlat vagy részvételi jelentkezés | Az adózás rendjéről szóló 2018. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) köztartozásmentes adózói adatbázisból ajánlatkérő ellenőrzi; ha a gazdasági szereplő az adatbázisban nem szerepel, az illetékes adó- és vámhivatal vagy az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti adóigazolást köteles ajánlatkérő | A letelepedése szerinti ország illetékes hatóságainak igazolását; a kizáró ok hiányát magyarországi köztartozással kapcsolatban az Art. szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisból az ajánlatkérő is ellenőrzi; ha az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező az adatbázisban nem szerepel, az illetékes adó- és vámhivatal | III. rész „B” | ||
17 | |||||
benyújtásának időpontjáig megfizette vagy ezek megfizetésére halasztást kapott; | elfogadni | igazolását vagy az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti adóigazolást is be kell nyújtani; amennyiben a gazdasági szereplő Magyarországon nem végez adóköteles tevékenységet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal erről szóló igazolását; | |||
c) végelszámolás alatt áll, vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a gazdasági szereplő személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van; | ajánlatkérő ellenőrzi a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól (a továbbiakban: céginformációs szolgálat) ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi; a Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében, ha a gazdasági szereplő a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény értelmében nem minősül cégnek, vagy ha az adott szervezet tevékenységének felfüggesztésére a cégbíróságon kívül más hatóság is jogosult, közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot; | letelepedése szerinti ország illetékes hatóságainak igazolása | III. rész „C” | ||
d) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették; | ajánlatkérő ellenőrzi a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól (a továbbiakban: céginformációs szolgálat) ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján. Ha a gazdasági szereplő a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény értelmében nem minősül cégnek, vagy ha az adott szervezet tevékenységének felfüggesztésére a cégbíróságon kívül más hatóság is jogosult, közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot; | letelepedése szerinti ország illetékes hatóságainak igazolása | III. rész „C” | ||
e) gazdasági, illetve szakmai tevékenységével kapcsolatban bűncselekmény elkövetése az elmúlt három éven belül jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert; | Kizárólag természetes személy gazdasági szereplő köteles igazolni; Közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat | a gazdasági szereplő, illetve személy tagállama vagy letelepedése szerinti országa illetékes igazságügyi vagy közigazgatási hatósága által kibocsátott okiratot, amely igazolja az említett követelmények teljesítését | III. rész „D” | ||
f) tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján vagy az adott közbeszerzési | ajánlatkérő ellenőrzi a céginformációs szolgálat elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján; ha nem természetes személy nem minősül cégnek, közjegyző, vagy gazdasági illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat | a gazdasági szereplő, illetve személy tagállama vagy letelepedése szerinti országa illetékes igazságügyi vagy közigazgatási hatósága által kibocsátott okiratot, amely igazolja az említett követelmények teljesítését | III. rész „D” | ||
18 | |||||
eljárásban releváns módon c) vagy g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, vagy ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta; | ||||
g) közbeszerzési eljárásokban való részvételtől a 165. § (2) bekezdés f) pontja alapján véglegesen vagy jogerősen eltiltásra került, a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált döntésében vagy – a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén – a bíróság által jogerősen megállapított időtartam végéig; | ajánlatkérő ellenőrzi a Közbeszerzési Hatóság honlapján elérhető nyilvántartásból, valamint a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján. | letelepedése szerinti ország illetékes hatóságainak igazolása; a Közbeszerzési Döntőbizottság által alkalmazott eltiltásra vonatkozóan ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóság honlapján elérhető nyilvántartásból ellenőrzi | III. rész „D” | |
h) korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, ezért az eljárásból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor, az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig, vagy amennyiben a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését – a hamis adat szolgáltatásának megállapítása mellett – a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált, – a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős – három évnél nem régebben meghozott határozata jogszerűnek mondta ki; | ajánlatkérő köteles elfogadni (nem kérhet külön igazolást) az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozatot, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy a bíróság döntésére vonatkozóan a kizáró ok hiányát a Hatóság honlapján közzétett adatokból az ajánlatkérő ellenőrzi. | ajánlatkérő köteles elfogadni (nem kérhet külön igazolást) az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozatot; a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy a bíróság döntésére vonatkozóan a kizáró ok hiányát a Hatóság honlapján közzétett adatokból az ajánlatkérő ellenőrzi. | III. rész „C” | |
i) az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó | ||||
19 | ||||
nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: hamis nyilatkozat), amennyiben | |||||
ia) a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és | ajánlatkérő ellenőrzi az eljárás során a kizáró ok megvalósulását, nem szükséges külön igazolást benyújtani. | ajánlatkérő ellenőrzi az eljárás során a kizáró ok megvalósulását, nem szükséges külön igazolást benyújtani. | III. rész „C” | ||
ib) a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg | III. rész „C” | ||||
j) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban, vagy korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásból ebből az okból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig; | ajánlatkérő ellenőrzi az eljárás során a kizáró ok megvalósulását, a korábbi közbeszerzési eljárásra vonatkozóan köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot | ajánlatkérő ellenőrzi az eljárás során a kizáró ok megvalósulását, a korábbi közbeszerzési eljárásra vonatkozóan köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot | III. rész „C” | ||
k) tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul: | |||||
ka) nem az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában, a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzési | Nem szükséges igazolás vagy nyilatkozat benyújtása, a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján az ajánlatkérő azt ellenőrzi, hogy valóban | az érintett ország illetékes hatósága által kiállított adóilletőség-igazolás | III. rész „D” | ||
20 | |||||
megállapodásban részes államban vagy az EUMSZ 198. cikkében említett tengerentúli országok és területek bármelyikében vagy nem olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, vagy amellyel az Európai Uniónak kétoldalú megállapodása van a közbeszerzés terén, | Magyarországon bejegyzett gazdasági szereplőről van szó; | |||
kb) olyan társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2018. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)–b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni, vagy | ajánlattevő v. részvételre jelentkező nyilatkozata (formanyomtatvány található az iratminták között) arról, hogy olyan társaságnak minősül- e, melyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén, vagy amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek; ha az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt nem jegyzik szabályozott tőzsdén, akkor a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § r) pont ra)– rb) vagy rc)–rd) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevének és állandó lakóhelyének bemutatását tartalmazó nyilatkozatot szükséges benyújtani; ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pont ra)–rb)vagy rc)– rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni; | ajánlattevő nyilatkozata (formanyomtatvány található az iratminták között) arról, hogy olyan társaságnak minősül-e, melyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén vagy amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek; ha az ajánlattevőt, illetve részvételre jelentkezőt nem jegyzik szabályozott tőzsdén, akkor a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pont ra)–rb) vagy rc)– rd) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevének és állandó lakóhelyének bemutatását tartalmazó nyilatkozatot szükséges benyújtani; ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pont ra)–rb) vagy rc)– rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni; | III. rész „D” | |
kc) a gazdasági szereplőben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amelynek tekintetében a kb) alpont szerinti feltétel fennáll | ajánlattevő v. részvételre jelentkező nyilatkozata (formanyomtatvány található az iratminták között) arról, hogy van-e olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely az ajánlattevőben, illetve részvételre jelentkezőben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik; ha van ilyen szervezet, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező azt nyilatkozatban megnevezi (cégnév, székhely), továbbá nyilatkozik, hogy annak vonatkozásában a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontjában hivatkozott kizáró feltétel nem áll fenn; | ajánlattevő nyilatkozata (formanyomtatvány található az iratminták között) arról, hogy van-e olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely az ajánlattevőben, illetve részvételre jelentkezőben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik; ha van ilyen szervezet, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező azt nyilatkozatban megnevezi (cégnév, székhely), továbbá nyilatkozik, hogy annak vonatkozásában a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontjában hivatkozott kizáró feltétel nem áll fenn; | III. rész „D” | |
l) harmadik országbeli állampolgár Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása esetén a munkaügyi hatóság által | ajánlatkérő ellenőrzi a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságra | ajánlatkérő ellenőrzi a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságra | III. rész „D” | |
21
a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 7/A. §-a alapján két évnél nem régebben véglegessé vált közigazgatási – vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén jogerős bírósági – határozatban megállapított és a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezéssel vagy az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el; | hozott adatokból, valamint a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal honlapján közzétett adatokból; | hozott adatokból, valamint a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal honlapján közzétett adatokból; | |||
m) esetében a 25. § szerinti összeférhetetlenségből, illetve a közbeszerzési eljárás előkészítésében való előzetes bevonásból eredő versenytorzulást a gazdasági szereplő kizárásán kívül nem lehet más módon orvosolni; | ajánlatkérő ellenőrzi az eljárás során a kizáró ok megvalósulását, nem szükséges igazolás benyújtása | ajánlatkérő ellenőrzi az eljárás során a kizáró ok megvalósulását, , nem szükséges igazolásbenyújtása | III. rész „C” | ||
n) a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti – három évnél nem régebben meghozott – véglegessé vált és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el; vagy ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság végleges döntésében vagy bíróság jogerősen – három évnél nem régebben – megállapította és egyúttal bírságot szabott ki; | ajánlatkérő ellenőrzi a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) döntései, illetve az ezt felülvizsgáló bírósági döntések tekintetében a jogsértés megtörténtét a GVH honlapján található, döntéseket tartalmazó adatbázisokból ellenőrzi; az ajánlatkérő ezen felül nem kérhet külön igazolást, a GVH honlapján található adatbázisokban nem szereplő esetleges jogsértés hiányának igazolásaként az ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot; | ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a kizáró ok hiányának igazolásaként az ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot; Magyarországon elkövetett korábbi jogsértés tekintetében az ajánlatkérő az n) pontban található kizáró ok hiányát a GVH honlapján található, döntéseket tartalmazó adatbázisokból ellenőrzi | III. rész „C” (ha a gazdasági szereplő bírságelengedésben részesült, vagy az ajánlat benyújtását megelőzően a jogsértést s Gazdasági Versenyhivatalnak bejelentette, ezt a tényt a formanyomtatványban feltünteti) | ||
o) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban | ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt | ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a kizáró ok hiányának igazolásaként az ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban | III. rész „C” ha a gazdasági szereplő bírságelengedésben | ||
22 | |||||
az ajánlattevő a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikkébe ütköző jogsértést követett el, kivéve, ha a gazdasági szereplő az ajánlat, tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszédben végleges ajánlat benyújtását megelőzően a Gazdasági Versenyhivatal számára a Tpvt. 11. §-ába vagy az EUMSZ 101. cikkébe ütköző magatartást feltárja és a Tpvt. 78/A. § (2) bekezdésében foglalt, a bírság mellőzésére vonatkozó feltételek fennállását a Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 78/C. § (2) bekezdése szerinti végzésében megállapította | nyilatkozatot | benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot; Magyarországon elkövetett korábbi jogsértés tekintetében az ajánlatkérő az n) pontban található kizáró ok hiányát a GVH honlapján található, döntéseket tartalmazó adatbázisokból ellenőrzi | részesült, vagy az ajánlat benyújtását megelőzően a jogsértést s Gazdasági Versenyhivatalnak bejelentette, ezt a tényt a formanyomtatványban feltünteti) | ||
p) a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésben részére biztosított előleget nem a szerződésnek megfelelően használta fel, és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, véglegessé vált közigazgatási vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén jogerős bírósági határozat megállapította; | ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot, nem kérhet külön igazolást | ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot, nem kérhet külön igazolást | III. rész „D” | ||
q) súlyosan megsértette a közbeszerzési eljárás vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére e törvényben előírt rendelkezéseket, és ezt a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált, – vagy a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős – 90 napnál nem régebben meghozott határozata megállapította. | ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a jogsértés megtörténtét vagy annak hiányát a Hatóság honlapján közzétett adatokból az ajánlatkérő ellenőrzi. | ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a jogsértés megtörténtét vagy annak hiányát a Hatóság honlapján közzétett adatokból az ajánlatkérő ellenőrzi. | III. rész „D” | ||
62. § (2) A gazdasági szereplő akkor sem lehet ajánlattevő, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában, amennyiben | |||||
a) vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy gazdasági társaság | Kizárólag természetes személy gazdasági szereplő köteles igazolni; Közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített | a gazdasági szereplő, illetve személy tagállama vagy letelepedése szerinti országa illetékes igazságügyi vagy közigazgatási hatósága által | A 62. § (1) bekezdés aa) – ah) pontjaira megtett nyilatkozat vonatkozik erre a pontra is | ||
23 | |||||
esetén annak egyedüli tagja, vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelő szervének tagja, illetve személyes joga szerint az előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező személy olyan személy, akivel szemben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt az elmúlt öt évben jogerős ítéletet hoztak és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült, vagy | nyilatkozat | kibocsátott okiratot, amely igazolja az említett követelmények teljesítését | |||
b) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt a jogerős ítéletet az elmúlt öt évben - vagy ha ez rövidebb az adott bűncselekmény kapcsán az elítélt büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesüléséhez szükséges időn belül - olyan személlyel szemben hozták, aki a bűncselekmény elkövetésekor a gazdasági szereplő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy gazdasági társaság esetén annak egyedüli tagja, vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelő szervének tagja, illetve az előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező személy volt. | Kizárólag természetes személy gazdasági szereplő köteles igazolni; Közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat | a gazdasági szereplő, illetve személy tagállama vagy letelepedése szerinti országa illetékes igazságügyi vagy közigazgatási hatósága által kibocsátott okiratot, amely igazolja az említett követelmények teljesítését | A 62. § (1) bekezdés aa) – ah) pontjaira megtett nyilatkozat vonatkozik erre a pontra is | ||
A nem Magyarországon letelepedett ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők esetében ha az illetékes bíróság vagy hatóság nem bocsát ki az (1) bekezdés a)–c) pontja, vagy g) pont ga) alpontja szerinti kivonatot vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki az e pontokban hivatkozott esetek mindegyikére, az ajánlatkérő köteles elfogadni az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az érintett országban, az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező által az illetékes bíróság, hatóság, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett vagy közjegyző által hitelesített nyilatkozatot. 2.10 Az ajánlat felépítése, tartalma 24 | |||||
Az ajánlat összeállításakor a következőket kell figyelembe venni:
• Az ajánlattevőnek az Ajánlati felhívásban, illetőleg a közbeszerzési dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania;
• Ajánlatkérő a benyújtandó dokumentumok mintáinak egy részét ajánlattevők rendelkezésére bocsátotta az ajánlat részeként benyújtandó igazolásokra és nyilatkozatokra vonatkozóan, másik része az EKR rendszeren belül található;
• Az ajánlattevő kötelessége, hogy tanulmányozza az Ajánlati felhívás és a közbeszerzési dokumentáció valamennyi részét, utasítását, az űrlapokat, az összes feltételt és műszaki előírásokat;
• Amennyiben az ajánlattevő nem adja meg az Ajánlati felhívásban, illetve a közbeszerzési dokumentációban kért összes információt, vagy ha a benyújtott ajánlat nem felel meg a tárgyalásokat követően esetlegesen módosított Ajánlati felhívás és a közbeszerzési dokumentáció, továbbá a vonatkozó szakmai és jogszabályi előírások feltételeinek, az minden vonatkozásában az ajánlattevő kockázata és az ajánlat érvénytelenségét eredményezheti;
• Az ajánlattevők az ajánlat elkészítése és összeállítása során lehetőség szerint alkalmazzák a közbeszerzési dokumentációban rendelkezésre bocsátott iratmintákat, természetesen ajánlatkérő hasonló tartalmú nyilatkozatokat is elfogad;
• A nyilatkozatok valóságtartalmáért az ajánlattevő szavatol;
• Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az (esetleg módosított) Ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan.
• Ajánlatkérő tájékoztatja ajánlattevőket, hogy a Rendeletben foglalt rendelkezésekre fokozottan figyeljenek a benyújtott ajánlat illetve az eljárási cselekmények jogszerűsége érdekében.
A nyertes ajánlattevővel megkötendő szerződés részét fogják képezni a mellékletben felsorolt és az ajánlattevő által az alábbi utasításoknak megfelelően elkészítendő nyilatkozatok, dokumentumok, leírások, bemutatások, illetve az ezekben foglalt vállalások.
2.11 A környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményekről szóló tájékoztatás a Kbt. 73. § (5) bekezdés szerint
Az alábbiakban tájékoztatást adunk a közbeszerzési eljárások ajánlattevőinek azon szervezetekről, akiktől a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményekre vonatkozó azon kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni tájékoztatást lehet kérni:
Budapest Fővárosi Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége
1056 Budapest, Bástya u. 35.
Postacím: 1438 Budapest Pf. 520.
tel: 00-0-000-0000
fax: 00-0-000-0000
E-mail: xxxxxxxxxx-xx-xxxxxx@xxxx.xxx.xx
Budapest Fővárosi Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelősége
1132 Budapest, Visegrádi u. 49.
Postacím: 1438 Budapest Pf. 520.
tel: 00-0-000-0000
fax: 00-0-000-0000
E-mail: xxxxxxxxxx-xx-xxxxxx@xxxx.xxx.xx
Adózás:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 2.
Telefon: x00-0-000-0000
Fax: x00-0-000-0000.
Kék szám (mobilhálózatból is hívható): 06-40/42-42-42
Környezetvédelem:
Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 1016 Budapest, Mészáros u. 58/a.
1539 Budapest, Pf. 675. Tel.: 1/0000-000
Fax: 1/0000-000
Honlap: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx
Egészségvédelem:
Országos Tisztifőorvosi Hivatal Xxx: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0-0.
Levelezési cím: 1437 Budapest, Pf. 839.
Központi telefonszám: 00-0-000-0000
Központi faxszám: 00-0-000-0000
Fogyatékossággal élők esélyegyenlősége:
Emberi Erőforrások Minisztériuma, Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 10.
Telefonszám: 06-1-795-54-78
e-mail:xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xxx.xx
3 Nyilatkozatminták és egyéb benyújtandó dokumentumok ajánlattevők részére
1. sz. melléklet
I. NYILATKOZATOK (1)
Melléklet száma | Leírása | Hol található (Iratjegyzék / EKR) | Oldal- szám |
1. sz. melléklet | Tartalomjegyzék | Iratjegyzék | |
2. sz. melléklet | Információs adatlap | Iratjegyzék | |
Felolvasólap | EKR | ||
3. sz. melléklet | Teljességi nyilatkozat | Iratjegyzék | |
4. sz. melléklet | Közös ajánlattevők nyilatkozata – adott esetben | Iratjegyzék | |
Közös ajánlattevők együttműködéséről szóló megállapodás – adott esetben | Iratjegyzék | ||
5. sz. melléklet | Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxxxxx által alvállalkozókról a Kbt. 66. § (6) bekezdés szerint | Iratjegyzék |
II. NYILATKOZAT ALKALMASSÁGI FELTÉTELEKRŐL
6. sz. melléklet | Nyilatkozat alkalmassági feltételek igazolásáról | Iratjegyzék |
III. A KIZÁRÓ OKOK FENN NEM ÁLLÁSÁNAK IGAZOLÁSA
Nyilatkozat előírt kizáró okról. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpont szerint | EKR | ||
Nyilatkozat előírt kizáró okról. 62. § (1) bekezdés k) pont kc) alpont szerint | EKR | ||
Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxxxxx által kizáró okokról alvállalkozó tekintetében | EKR |
IV. ALKALMASSÁGGAL KAPCSOLATOS NYILATKOZATOK, IGAZOLÁSOK
7. sz. melléklet | Xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx által a teljes árbevételről | Iratjegyzék | |
8. sz. melléklet | Alkalmasságot nyújtó gazdasági szereplő nyilatkozata | Iratjegyzék | |
9. sz. melléklet | Xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx által kizáró okokról alkalmasságot nyújtó gazdasági szereplő tekintetében | Iratjegyzék | |
10. sz. melléklet | Nyilatkozat referenciákról | Iratjegyzék | |
Referencia igazolások |
V. ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZATOK, IGAZOLÁSOK (2)
Nyilatkozat az el nem bírált változásbejegyzési kérelemről / adatváltozásról | EKR | ||
11. sz. melléklet | Ajánlattevő nyilatkozata a KKV. szerinti minősítésről | ||
12. sz. melléklet | Nyilatkozat az üzleti titokról | Iratjegyzék |
( EKR- ben külön elhelyezve) | |||
13. sz. melléklet | Nyilatkozat a fénymásolatban csatolt iratokról | Iratjegyzék | |
14. sz. melléklet | Nyilatkozat az idegen nyelvű iratok magyar nyelvű fordításáról – adott esetben | Iratjegyzék | |
Nyilatkozat a Kbt. 66.§ (2) bekezdés szerint | EKR | ||
Aláírási címpéldány (eredeti/másolat) | |||
Közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás – adott esetben (eredeti/másolat) |
VI. EGYÉB NYILATKOZATOK
2. sz. melléklet
Információs adatlap*
Xxxxxxxxxxx* | |
Neve: | |
Címe: | |
Székhelye: | |
Telefonszáma: | |
Fax-száma: | |
E-mail: | |
WEB lap: | |
Cégképviseletre jogosult tisztségviselő** Neve: Címe: Telefonszáma: Fax-száma: E-mail: | |
Kapcsolattartásra kijelölt személy: Neve: Címe: Telefonszáma: Fax-száma: E-mail: | |
Adószám: | |
Cégjegyzési szám: | |
Bankszámlaszám: | |
<helység>, 2018. <hónap> <nap>
………………………………………….
Ajánlattevő cégszerű aláírása
Megjegyzés:
* Közös ajánlattevők valamennyi társult tagjának külön – külön ki kell töltenie.
** A cégszerű aláírásra jogosult képviselő megnevezése. A hatályos cégkivonattal szinkronban töltendő ki!
3. melléklet
Teljességi nyilatkozat
Tárgy: „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem részére távhőszolgáltatás beszerzése”
Tisztelt Ajánlatkérő!
Alulírott <képviselő neve>3, mint a(z) <ajánlattevő neve>4 (<ajánlattevő székhelye>) Ajánlattevő cégjegyzésre jogosult képviselője, az Ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentációban foglalt valamennyi formai és tartalmi követelmény, utasítás, kikötés és a műszaki leírás gondos áttekintése után ezennel kijelentem, hogy a bennük foglalt valamennyi feltételt megismertük, megértettük és azokat a jelen nyilatkozattal elfogadjuk.
1. Kijelentjük, hogy az ajánlattételi ár a meghatározott feladat teljes megvalósítására – minden egyéb munkával, teljesen készen – vonatkozik, akkor is, ha a kalkulációból esetlegesen valamelyik tétel teljesen kimaradt, vagy mennyiségi eltérés mutatkozik.
2. Nyilatkozunk, hogy nyertességünk esetén a közbeszerzési eljárás alapján a szerződést megkötjük és a beszerzést megvalósítjuk a tárgyalást követő, az Ajánlati felhívásban és a dokumentációban véglegesen lefektetettek szerint.
3. Elfogadjuk, hogy amennyiben ajánlatunk nem felel meg az Ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, a Kbt. a 73. §
(1) bekezdésének e) pontja szerint, az ott meghatározott kivételekkel érvénytelennek minősül.
4. Elfogadjuk, hogy ajánlatunkat érvénytelennek nyilvánítják, ha fennállnak a Kbt.-ben meghatározott összeférhetetlenségi követelmények. Elfogadjuk, hogy ajánlatunkat érvénytelennek nyilvánítják, ha akár társaságunkkal, alvállalkozóinkkal vagy az alkalmazott szakemberekkel szemben fennállnak a Kbt. 25. §-ban részletezett körülmények.
5. Tudomásul vesszük, hogy az Ajánlati felhívás és a közbeszerzési dokumentáció adatait csak az ajánlattételhez hasznosíthatjuk, más célra történő felhasználása tilos.
6. Tudatában vagyunk annak, hogy közös ajánlat esetén a közösen ajánlatot tevők személye nem változhat sem a közbeszerzési eljárás, sem az annak alapján megkötött szerződés teljesítése során. Xxxxx is tudatában vagyunk, hogy a közös Ajánlattevők egyetemlegesen felelősek mind a közbeszerzési eljárás, mind az annak eredményeként megkötött szerződés teljesítése során.
7. Vállaljuk, hogy ajánlatunkat az Ajánlattételi határidő lejártától számítva legalább 60 napig fenntartjuk. Tudomásul vesszük, hogy ajánlatunkat ezen ajánlati kötöttség időtartama alatt nem változtathatjuk meg.
<helység>, 2018. <hónap> <nap>
....................................................
Ajánlattevő5 cégszerű aláírása
3 Közös ajánlattétel esetében a konzorciumi megállapodás szerinti képviseleti joggal szinkronban
4 Közös ajánlattétel esetében valamennyi ajánlattevő nevét, vagy a konzorcium megnevezését, fel kell tüntetni.
5 Közös ajánlattétel esetében a konzorciumi megállapodás szerinti képviseleti joggal szinkronban.
4. sz. melléklet
Közös Ajánlattevők nyilatkozata
Tárgy: „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem részére távhőszolgáltatás beszerzése”
A fent megnevezett közbeszerzési eljárásban a(z) <cég neve> (<székhely>)valamint a(z) <cég neve> (<székhely>) közös ajánlatot nyújtunk be.
Közös akarattal ezennel úgy nyilatkozunk, hogy a Közös Ajánlattevők képviseletére, a nevükben történő eljárásra, ideértve a szerződés megkötését és a szerződés teljesítése során szükséges képviseletet is a <cég neve> teljes joggal jogosult. Egymás közötti és külső jogviszonyunkra a Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvény 6:29. §-ában és 6:30. §-ában foglaltak irányadóak.
Ezúton nyilatkozunk, hogy a jelen közbeszerzési eljárásra benyújtott ajánlatunkban foglalt tevékenységekkel kapcsolatban, miután a szolgáltatás nem osztható, egyetemleges felelősséget vállalunk. (Ptk. 6:29. § (1) bekezdése)
A szerződés teljesítése során végzett feladatok megosztását az együttműködésről szóló megállapodás tartalmazza, melyet ajánlatunkhoz csatolunk.
<helység>, 2018. <hónap> <nap>
………………………………………….
Közös Ajánlattevők cégszerű aláírása
Megjegyzés:
Kbt. 35. §
(1) Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni.
(3) A közös ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők megjelölését.
(4) Ahol e törvény az ajánlatkérő számára az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők értesítését írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása [56. §], a hiánypótlás [71. §], a felvilágosítás [71. §] és indokolás [72. §] kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek vagy közös részvételre jelentkezőknek szóló értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a (2) bekezdés szerinti képviselőnek küldi meg.
(5) Amennyiben az ajánlatkérő ajánlattételi biztosíték nyújtását [54. §] írja elő, a közös ajánlattevőknek a biztosítékot elegendő egyszer rendelkezésre bocsátaniuk. Az ajánlati kötöttségnek bármelyik közös ajánlattevő részéről történt megsértése [54. § (4) bekezdése] esetén a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.
(6) A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek.
(7) Az egy közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő(k) személyében az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után változás nem következhet be.
5. sz. melléklet
Nyilatkozat
Xxxxxxxxxxx által alvállalkozókról a Kbt. 66. § (6) bekezdés alapján6
Tárgy: „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem részére távhőszolgáltatás beszerzése”
Xxxxxxxxx <képviselő neve>7, mint a(z) <ajánlattevő neve>8 cégjegyzésre jogosult képviselője felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a(z) <ajánlattevő neve> mint ajánlattevő a közbeszerzés alábbi részének teljesítéséhez alvállalkozót vesz igénybe:
A közbeszerzés azon része(i), amelynek teljesítésében alvállalkozó közreműködik | Alvállalkozó adatai (megnevezés, székhely) |
<amennyiben az ajánlat benyújtásakor már ismert> | |
<amennyiben az ajánlat benyújtásakor már ismert> | |
... | ... |
<helység>, 2018. <hónap> <nap>
………………………………………….
Ajánlattevő9 cégszerű aláírása
6 Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az ajánlatban meg kell jelölni
a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni,
b) az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozókat.
Ajánlattal együtt benyújtandó!
7 Közös ajánlattétel esetében a konzorciumi megállapodás szerinti képviseleti joggal szinkronban.
8 Közös ajánlattétel esetében valamennyi ajánlattevő nevét, vagy a konzorcium megnevezését, fel kell tüntetni.
9 Közös ajánlattétel esetében a konzorciumi megállapodás szerinti képviseleti joggal szinkronban.
6. sz. melléklet
Nyilatkozat Alkalmassági feltételek igazolásáról10
Tárgy: „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem részére távhőszolgáltatás beszerzése”
Xxxxxxxxx <képviselő neve>11, mint a(z) <ajánlattevő neve> cégjegyzésre jogosult képviselője felelősségem tudatában
I. Nyilatkozom, hogy fenti tárgyú közbeszerzési eljárásban előírt alkalmassági követelményeknek12
Megfelelünk önállóan a II/A. és II/B. esetben is
Nem felelünk meg önállóan, ezt az alábbi pontban / pontokban jelöljük.
II/A. A gazdasági-pénzügyi alkalmasság igazolására:13
Xxxxxxx kívánok venni kapacitást nyújtó gazdasági szereplőt
<Név, székhely>
<Az alkalmassági feltétel megjelölése, hivatkozás az ajánlati felhívás megfelelő részére>
Nem kívánok igénybe venni kapacitást nyújtó gazdasági szereplőt
II/B. A műszaki-szakmai alkalmasság igazolására:14
Xxxxxxx kívánok venni kapacitást nyújtó gazdasági szereplőt
<Név, székhely>
<Az alkalmassági feltétel megjelölése, hivatkozás az ajánlati felhívás megfelelő részére>
Nem kívánok igénybe venni kapacitást nyújtó gazdasági szereplőt
<helység>, 2018. <hónap> <nap>
.........................................................
Ajánlattevő15 cégszerű aláírása
A kizáró okokkal és az alkalmassági feltételekkel kapcsolatos igazolásokat ajánlatkérő kéri benyújtani az ajánlattal együtt!
10 Az ajánlattal együtt benyújtandó!
11 Közös ajánlattétel esetében külön töltendő ki az egyes konzorciumi tagok részéről.
12 A megfelelő válasz jelölendő / kiemelendő. 13 A megfelelő válasz jelölendő / kiemelendő. 14 A megfelelő válasz jelölendő / kiemelendő.
15 Közös ajánlattétel esetében a konzorciumi megállapodás szerinti képviseleti joggal szinkronban.
7. sz. melléklet
Nyilatkozat
A TELJES ÁRBEVÉTELRŐL 16
Tárgy: „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem részére távhőszolgáltatás beszerzése”
Alulírott <képviselő neve>, mint a(z) <ajánlattevő neve> cégjegyzésre jogosult képviselője felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy árbevételünk az előző három, mérlegfordulónappal lezárt üzleti évre vonatkozóan:
Előző három, mérlegfordulónappal lezárt üzleti év | A teljes árbevétel (nettó HUF) |
<helység>, 2018. <hónap> <nap>
………………………………………….
Ajánlattevő cégszerű aláírása
16 A Kbt. 69. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően ajánlatkérő külön felhívására köteles benyújtani ajánlattevő
8. sz. melléklet
Alkalmasságot nyújtó gazdasági szereplő nyilatkozata17
Tárgy: „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem részére távhőszolgáltatás beszerzése”
Alulírott <név>, mint a(z) <kapacitást nyújtó szervezet neve, székhelye> nevében nyilatkozattételre jogosult képviselő
n y i l a t k o z o m18,
Gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához jelen közbeszerzési eljárásban ajánlattevő
<név, cím> részére kapacitást nyújtok.
A hivatkozott alkalmassági feltétel: <hivatkozás az Ajánlati felhívás megfelelő szakaszára>
Egyúttal tudomásul vesszük, hogy a törvény erejénél fogva a Ptk. 6:419. §19-ában foglaltak szerint kezesként felelek az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért.
Szakmai és Műszaki alkalmasság igazolásához jelen közbeszerzési eljárásban ajánlattevő
<név, cím> részére kapacitást nyújtok. Ennek megfelelően csatolom ajánlattevővel kötött előszerződésünket / szerződésünket, amely alátámasztja, hogy – az alkalmasság körében részünkről igazolt – erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.
A hivatkozott alkalmassági feltétel: <hivatkozás az Ajánlati felhívás megfelelő szakaszára>
<helység>, 2018. <hónap> <nap>
…………………………………………. Kapacitást nyújtó gazdasági szereplő cégszerű aláírása
17 Az ajánlattal együtt benyújtandó adott esetben, amennyiben ajánlattevő igénybe vesz kapacitást nyújtó gazdasági szereplőt
18 A megfelelő szakasz jelölendő
19 Ptk. 6:419. § [A sortartás kifogása]
A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja.
9. sz. melléklet
Nyilatkozat
Xxxxxxxxxxx által kizáró okokról alkalmasságot nyújtó gazdasági szereplő esetében20
(a Kbt. 67. § (3) bekezdése szerint)
Tárgy: „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem részére távhőszolgáltatás beszerzése”
Xxxxxxxxx <képviselő neve>, mint a(z) <ajánlattevő neve> cégjegyzésre jogosult képviselője felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a(z) <ajánlattevő neve> mint ajánlattevő a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez:
nem vesz igénybe olyan alkalmasságot nyújtó gazdasági szereplőt, amely a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá esik.
<helység>, 2018. <hónap> <nap>
………………………………………….
Ajánlattevő cégszerű aláírása
20 Az ajánlattal együtt benyújtandó adott esetben, amennyiben ajánlattevő igénybe vesz alkalmasságot nyújtó gazdasági szereplőt
10. sz. melléklet
NYILATKOZAT A REFERENCIÁKRÓL21
Tárgy: „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem részére távhőszolgáltatás beszerzése”
Xxxxxxxxx <képviselő neve> mint a(z)
a) <megnevezés>, mint ajánlattevő* VAGY
b) < megnevezés>, mint kapacitást nyújtó gazdasági szereplő*
nevében nyilatkozattételre jogosult képviselő nyilatkozom, hogy az eljárást megindító felhívásban valamint a dokumentációban foglalt valamennyi formai és tartalmi követelmény, utasítás és kikötés gondos áttekintése után, az eljárást megindító felhívás 14.2. pontjában foglaltaknak megfelelően az Ajánlati felhívás megküldésének dátumától visszafelé számított 36 hónapban a közbeszerzés tárgyában a legjelentősebb szállításaink az alábbiak voltak**:22
A szerződés tárgya | A szerződést kötő másik fél (név, cím) | Az ellenszolgáltatás mennyisége (GJ) | Teljesítés ideje (tól-ig év, hó) és helye | Teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e? (igen/nem) |
<helység>, 2018. <hónap> <nap>
*a megfelelő státus aláhúzandó
** több referencia felsorolásához a táblázat ismételhető/ismételendő.
…………………………………………. Xxxxxxxxxxx / kapacitást nyújtó gazdasági szereplő cégszerű aláírása
Ezt a nyilatkozatot ajánlattevő, illetőleg a kapacitást nyújtó gazdasági szereplőre vonatkozóan külön-külön kell az ajánlatnak tartalmaznia. Ezen alkalmassági követelménynek az ajánlattevőnek és a kapacitást nyújtó gazdasági szereplőnek együttesen lehet megfelelniük. A közös ajánlattevőknél ezt a nyilatkozatot valamennyi társult tagra vonatkozóan tartalmaznia kell az ajánlatnak. Ezen alkalmassági követelménynek a társult tagoknak együttesen lehet megfelelniük.
A referenciáknak való megfelelés legfeljebb 3 szerződéssel/megrendeléssel igazolható.
21 A Kbt. 100. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően ajánlattevőnek ajánlatában szükséges benyújtania
22 Az igazolás módját tekintve kérjük az Ajánlati felhívás 14.2.1. M/1. pontjában leírtakat figyelembe venni
11. sz. melléklet
Ajánlattevő nyilatkozata a KKV. szerinti minősítéséről23
Tárgy: „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem részére távhőszolgáltatás beszerzése”
Xxxxxxxxx <képviselő neve>, mint a(z) <ajánlattevő neve> cégjegyzésre jogosult képviselője felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m,
a) hogy a(z) ajánlattevő a kis-és középvállalkozásokról24 szóló 2004. évi XXXIV. tv. (továbbiakban KKV.) 3. § értelmében
- mikrovállalkozásnak
- kisvállalkozásnak
- kis- és középvállalkozásnak minősül
b) a(z) ajánlattevő nem tartozik az említett törvény alá.
<helység>, 2018. <hónap> <nap>
………………………………………….
Ajánlattevő cégszerű aláírása
23 Közös ajánlattevők esetében külön-külön kitöltendő nyilatkozat Ajánlattal együtt benyújtandó!
24 A kis- és középvállalkozások meghatározása
3. § (1) Kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
(2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
(3) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
(4) Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.
12. sz. melléklet
Nyilatkozat az Üzleti titokról25
Tárgy: „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem részére távhőszolgáltatás beszerzése”
Xxxxxxxxx <képviselő neve>26, mint a(z) <ajánlattevő neve>27 cégjegyzésre jogosult képviselője felelősségem tudatában
nyilatkozom,
hogy a jelen közbeszerzési eljárás során keletkező dokumentumok kivétel nélkül és teljes terjedelmében nyilvánosságra hozhatók, azokban üzleti titkot képező, és ezáltal védendő információk nem találhatók.
hogy az alább megnevezett iratokat elkülönített módon, üzleti titokként helyeztük el az ajánlatban (EKR-ben), kérjük ezeknek a Kbt.44. § (1) bekezdése szerint üzleti titokként való kezelését:
..............................................................
..............................................................
Indoklás:
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
<helység>, 2018. <hónap> <nap>
…………………………………………… Ajánlattevő28 cégszerű aláírása
25 Üzleti titok fogalma (Kbt. 44. § (1)) „A gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna”
26 Közös ajánlattétel esetében a konzorciumi megállapodás szerinti képviseleti joggal szinkronban.
27 Közös ajánlattétel esetében valamennyi ajánlattevő nevét, vagy a konzorcium megnevezését, fel kell tüntetni.
28 Közös ajánlattétel esetében a konzorciumi megállapodás szerinti képviseleti joggal szinkronban.
13. sz. melléklet
Nyilatkozat a fénymásolatban csatolt iratokról
Tárgy: „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem részére távhőszolgáltatás beszerzése”
Xxxxxxxxx <képviselő neve>29, mint a(z) <ajánlattevő neve>30 cégjegyzésre jogosult képviselője felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m,
hogy az általam az ajánlat részeként fénymásolatban becsatolt iratok az eredeti iratokról fénymásolás útján készített, azok az eredeti iratokkal tartalmukban és formájukban teljes egészében megegyeznek.
<helység>, 2018. <hónap> <nap>
………………………………………….
Ajánlattevő31 cégszerű aláírása
29 Közös ajánlattétel esetében a konzorciumi megállapodás szerinti képviseleti joggal szinkronban.
30 Közös ajánlattétel esetében valamennyi ajánlattevő nevét, vagy a konzorcium megnevezését, fel kell tüntetni.
31 Közös ajánlattétel esetében a konzorciumi megállapodás szerinti képviseleti joggal szinkronban.
14. sz. melléklet
Nyilatkozat az idegen nyelvű iratok magyar nyelvű fordításáról
Tárgy: „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem részére távhőszolgáltatás beszerzése”
Xxxxxxxxx <képviselő neve>32, mint a(z) <ajánlattevő neve>33 cégjegyzésre jogosult képviselője felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m,
hogy az általam a fenti eljárásban ajánlatom részeként idegen nyelven becsatolt valamennyi irat magyar nyelvű fordítását is becsatoltam. Nyilatkozom továbbá, hogy a becsatolt magyar nyelvű fordítások tartalmukban és értelmükben teljes egészében megegyeznek az idegen nyelvű eredeti iratok tartalmával.
<helység>, 2018. <hónap> <nap>
………………………………………….
Ajánlattevő34 cégszerű aláírása
32 Közös ajánlattétel esetében a konzorciumi megállapodás szerinti képviseleti joggal szinkronban.
33 Közös ajánlattétel esetében valamennyi ajánlattevő nevét, vagy a konzorcium megnevezését, fel kell tüntetni.
34 Közös ajánlattétel esetében a konzorciumi megállapodás szerinti képviseleti joggal szinkronban.
Ajánlattal együtt benyújtandó adott esetben.
4 Közbeszerzési Műszaki Leírás
Tárgy: Nemzeti Közszolgálati Egyetem távhőellátásának műszaki ismertetője
Projekt ismertetése
A projekt célja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szárnyépületéhez szükséges hőszolgáltatásának megvalósítása, melyet a FŐTÁV Zrt. távhőellátás formájában látna el, a helyszín közvetlen, illetve közvetett környezetében rendelkezésére álló infrastruktúrájának felhasználásával.
Az ellátandó intézmény elhelyezkedést tekintve, a IX. kerületben az Üllői út, és a Ludovika tér által határolt területen.
A területen a FŐTÁV Zrt. egy DN 300, valamint egy DN 400-as közvetlenül földbe fektetett előreszigetelt isoplus vezetékpárja halad át. Az elhelyezkedéséről a „Hőkörzet ismertetése” fejezetben található ismertető ábra.
Az intézmények hőellátássa a FŐTÁV Zrt. Kelenföldi hőkörzetéből valósíthatóak meg.
Hőkörzet ismertetése
A Kelenföldi hőkörzet fő hőtermelő egysége a XXXX Xxx. Kelenföldi erőműve. Az erőmű hőenergia kapacitása jelentős tartalékokkal rendelkezik, ezáltal a hőkörzetben az energiaforrás feltételek adottak új hőfogyasztók bekötésére.
A hőkörzet több budai kerületen túl a Rákóczi hídon található átvezetésnek köszönhetően kiterjed a IX. kerületre is.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szintén a Rákóczi hídon átvezetett vezetékpárról kerülne ellátásra. Az intézmények ellátására szolgáló gerincvezeték a Márton utcából átvezetve a Ludovika téren ágazik két irányba a 02594 számú aknában. Innen a keleti irányba továbbhaladó közvetlenül földbefektetett előreszigetelt isoplus DN 300-as vezetékről kerül ellátásra a Szárnyépület külön bekötővezeték kiépítésével.
Az előzetes tervek alapján, a lecsatlakozások és a hőközpont között összesen kb. 100 nyvfm DN125-ös, előreszigetelt vezeték kiépítése szükséges.
Xxxxx xxxx közvetlen környezetének jelenlegi távhőellátási lefedettsége
Referenciák a projekt közvetlen környezetében:
- Xxxx Xxx Xxxxxxxxxxxxx: Üllői úti központ, Delej utcai részleg
- Szigony utcai lakótelep
- Ludovika Campus: Orczy úti Kollégium, Új Oktatási Épület, Sport Központ és épületei, RTK spec. Oktatási Épület és Kollégium
Bővítési lehetőségek
A hőkörzetre vonatkozóan kijelenthető, hogy bővítési lehetőségként a beépített termelői kapacitások nem felhasznált része a jelenlegi infrastruktúra felhasználásával rendelkezésre állnak. A meglévő kapacitás bővítésének további lehetősége a gerincvezeték vonalán, vonali szivattyúállomás létesítése.
Összegzés
A projekt kijelölt területére elmondható, hogy mind a hőkörzet tekintetében az erőművi hőenergia kapacitás, mind az áramlástani feltételek adottak az intézmények távhő ellátásához a Főtáv Zrt részéről.
5 Közbeszerzési szerződés tervezet
Külön csatolva