KÖTELEZÔ GÉPJÁRMÛ-FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTEL ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

Az OTP Csoport partnere

KÖTELEZÔ GÉPJÁRMÛ-FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTEL ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés feltételeit a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiak- ban Gfbt.), – a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kár- történeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet (továbbiakban NGM rendelet), a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (továbbiakban Neta tv.) tartalmazza, amely vo- natkozó rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük, azzal, hogy a szerződő felek jogait és kötelezettségeit nem érintő rendelkezéseket nem idézzük.

I. Biztosítási feltételek a Gfbt. alapján

Jelen biztosítási feltétel és ügyféltájékoztató a 2016. 05. 01-jei vagy későb- bi kockázatviselési kezdetű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerző- désekre vonatkozik.

1.§

Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:

a. minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójára, továb- bá más tagállami telephelyű gépjármű – ha annak rendeltetés helye sze- rinti tagállama Magyarország – tulajdonosára, és az általuk kötött köte- lező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre;

b. a külföldi telephelyű gépjármű Magyarország területére történő belépé- sének, valamint Magyarország területén a forgalomban történő részvé- telének feltételeire;

c. a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselő, a levelező, a Kárta- lanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szer- vezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségé- nek (a továbbiakban: Mabisz) e törvényben szabályozott tevékenységére;

Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 12264/4 – Hatályos 2016. május 1-jétől visszavonásig.

d. a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: Felügyelet), a biztosí- tó felszámolójának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó ada- tokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) és a vámhatóságnak e tör- vényben szabályozott tevékenységére.

2.§

E törvény hatálya nem terjed ki:

a. a nemzetközi gépjármű-biztosítási – a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti – megállapodásból és a kapcsolódó meg- állapodásokból eredő – e törvényben nem szabályozott – fel- adatok ellátására;

b. Magyarország területén rendezett gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szerződésekre;

c. arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól Magyarország te- rületén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjárművek vonatkozásában jogszabály eltérő szabályokat állapít meg.

Értelmező rendelkezések 3.§

E törvény alkalmazásában:

(1) Belső Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK tanácsi irányelvnek a gépjármű-felelősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó alkal- mazásáról szóló 2003/564/EK határozatának függelékében foglalt, a nem- zeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező xxxxxxxxxx;

(2) biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések esetében – a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az időtartam, amelyre a megálla- pított díj vonatkozik;

(3) biztosító: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási te- vékenység végzésére, és Magyarország területén az e törvényben foglal- taknak megfelelően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (a továbbiak- ban: biztosítás) tevékenység folytatására jogosult;

(4) biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjárművet vezető személy;

(5) díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjármű-kategórián- ként és – a flotta kivételével – bonus-malus osztályonként a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége;

(6) egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gép- járműre kötött, e törvénynek megfelelő biztosítási szerződés;

(7) fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szünetelés időtartamának kivételével – díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség idő- tartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díj- tarifa alapján utólagosan megállapított díj;

(8) forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármű és a négy- kerekű segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;

(9) gazdasági totálkár: a káresemény következtében károsult gépjármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható, mivel annak javítási, vala- mint a kár elhárításával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást köve- tően esetlegesen fennmaradó értékcsökkenés összege a gépjármű károso- dás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsér- tékkel) csökkentett összegét meghaladja;

(10) gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég – szerződő üzembentartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszá- ma a biztosítási időszak kezdőnapján eléri az ötöt;

(11) gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének

II. b. pontjában meghatározott – gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi, mező- gazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett se- gédmotoros kerékpár;

(12) gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt köz- úton (útszakaszon) tartott, gépjárművek számára rendezett sportrendez- vény;

(13) harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

(14) harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

(15) határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

(16) hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt kötelezett- ség alapján megkötött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre vonatko- zó igazolás, amely tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott idősza- kot, valamint a szerződés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek számát, időpontját, illetve a kármentesség tényét;

(17) Információs Központ: a gépjármű üzemeltetésével harmadik szemé- lyeknek okozott károkból eredő kártérítési igények érvényesítése érdeké-

ben adatok közlése és e törvényben meghatározott egyéb feladatok ellátá- sa érdekében létrehozott szervezet;

(18) ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azonosítható, illet- ve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azo- nosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők;

(19) kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősségbiztosítási károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;

(20) károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult sze- mély vagy szervezet;

(21) kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékeny- séget végző biztosító székhely szerinti tagállamától eltérő tagállamban mű- ködő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kártérítési igényeket a károsult lakóhelye (székhe- lye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsult- tal szemben képviseli;

(22) Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosítónál (a továbbiakban: felszámo- lás alatt álló biztosító) a károkozás időpontjában e törvény szerinti biztosí- tási szerződés alapján fedezettel rendelkező üzemben tartó gépjárművével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a biztosító tevékenysé- gét engedélyező tagállamban felszámolási eljárás megindult;

(23) Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti, biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek felada- ta a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által és az ismeretlen gépjárművel okozott károk, valamint az e törvényben meghatározott egyéb károk meg- térítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa Magyarország;

(24) kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban működtetett szerve- zet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően a zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kár- rendezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kártérítési igé- nyeket elbírálása és kielégítése e törvényben meghatározott esetekben;

(25) kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármű biztosítása esetén a

a. telephely szerinti ország, vagy

x. xxxxxxx bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált és nem ren- delkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévő hatósági jelzés nem rendelhető vagy már nem rendelhető hozzá, vagy

c. rendeltetés helye szerinti tagállam;

(26) külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;

(27) levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési tevékenysé- get végző szervezet, kárrendezési megbízott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a működése szerinti ország nemzeti irodájának jóváha- gyásával a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosí- tottjai által a levelező országában okozott gépjármű-felelősségbiztosítási károk kezelésére és rendezésére;

(28) Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyez- ményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;

(29) rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdonjogának át- ruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartam folyamán az a – gépjármű telephely sze- rinti országától eltérő – tagállam,

a. ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve

b. amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fiók- telepe található;

(30) Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan meg-

állapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megköve- telt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű hatósági jel- zését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;

(31) súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os össz- szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;

(32) székhely szerinti tagállam: az a tagállam, ahol a kötelezettséget válla- ló biztosító, biztosításközvetítő, valamint szaktanácsadó székhelye található;

(33) tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban ré- szes állam és Svájc;

(34) telephely szerinti ország: az az ország,

a. amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideiglenes hatósági jel- zéssel ellátta, vagy

b. amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek ese- tében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett te- lephelye, fióktelepe) található;

(35) türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés – amennyi- ben egyéb okból még nem szűnt meg – díjnemfizetéssel megszűnik;

(36) üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogo- sultja), ennek hiányában a tulajdonos;

(37) zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási igazol- vány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfelelően a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglá- togatott országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;

(38) zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapodások alap- ján az ezen megállapodásokban részes országok rendszere, mely rendszer- hez tartozó országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják;

(39) kár: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a további- akban: Polgári Törvénykönyv) szerinti kár, továbbá a Polgári Törvénykönyv szerinti sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem;

(40) kártérítés: a Polgári Törvénykönyv szerinti kártérítés, továbbá a Pol- gári Törvénykönyv szerinti sérelemdíj.

A biztosítási kötelezettség 4.§

(1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles –

a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével – az e tör- vény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fe- dezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szer- ződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).

(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától – a szünetelés kivételével – a gépjármű forga- lomból történő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.

(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekintetében üzem- ben tartónak minősül a gépjármű tulajdonosa által – szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy.

(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e tör- vény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni.

(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalom- ban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességé- nek időtartama alatt áll fenn.

(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró ha-

tározat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentet- te, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.

(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa – ha a gépjármű ren- deltetés helye szerinti tagállama Magyarország – köteles a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartamra az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.

A szerződés létrejötte és megszűnése 5.§

(1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerin- ti tagállama Magyarország, az e törvényben meghatározott feltételek sze- rinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjtarifájá- nak megfelelő – ajánlatát a 13.§ (1) bekezdésében meghatározott összeg- határok szerint köteles elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen idő- pontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés ér- vénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számí- tott tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.

(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt a 21.§ (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási idő- szakban díjnemfizetéssel szűnt meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést – az újrakötött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában alkalmazandó díjtarifa alapján – megkötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.

(4) Az a biztosító, amely a szerződést a biztosítási időszak végére felmond- ta vagy a szerződés a biztosítási időszak alatt díjnemfizetés miatt szűnt meg, az üzemben tartónak a szerződés megszűnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.

6.§

(1) A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.

(2) A szerződés úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biz- tosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás birtokában, a biztosító által rend- szeresített ajánlati lapon a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.

(3) A biztosító a (2) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az 5.§ (4) bekezdésében meghatározott indokok alapján utasíthatja el.

(4) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg a (2) bekezdésben meg- határozott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.

(5) A (2) és (4) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat átadásának időpontjában – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.

(6) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási fel- tételektől való eltérésre történő hivatkozással, illetve az 5.§ (4) bekezdésé- ben meghatározott indokok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szer- ződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerző- dés az (5) bekezdésben meghatározott időpontban a módosított ajánlat szerint létrejön.

(7) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzem- ben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosításának tényére, valamint az ajánlathoz viszonyított lényeges eltérésekre. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

(8) A biztosító kötvényt az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szer- ződés tartalmával egyező tartalommal bocsáthat ki.

7.§

(1) A szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (bizto- sítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerző- dést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.

(2) A biztosítási időszakon belül – az e törvényben meghatározott eseteken túl – a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.

(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból törté- nő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés ese- tén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.

(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be.

8.§

(1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fenn- álló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak el- látása céljából, a gépjármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármű tulajdon- jogát érintő változásnak – ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jog- szabályban meghatározott, tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének időpontját is – járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántartásba be- jegyzett üzemben tartó személyét érintő változás járműnyilvántartásba tör- ténő bejegyzéséről – e tény járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg – a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe vesz.

(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzemben tartója a ha- tósági engedély visszavonását, a tulajdonjog átruházását, illetve az üzem- ben tartó változását igazoló okiratot, a forgalomban történő részvétel vég- leges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 na- pon belül bemutatni.

(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történő megszűnés esetének ki- vételével – a biztosítási szerződés megszűnésének tényéről és a megszűnt szerződés külön rendeletben meghatározott bonus-malus besorolásáról a megszűnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.

(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései akkor alkalmazha- tók, ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

9.§

(1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás el- vállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így kü- lönösen – fennálló szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő – az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biztosítási időszakra vonat- kozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát, továbbá – amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik vele – a kártörténeti rendszerazonosító számot.

(2) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles a fedezetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat a biztosítóval vagy annak képviselő- jével közölni.

(3) A 4.§ (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármű tulajdonosa által üzemben tartóként megnevezett személy által kötött szerződés az üzemben tartói jogosultság keletkezésének – járműnyilvántartásba bejegy- zett – időpontjában – de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapí- tott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában – lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg, a szerződés megszűnik.

(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.

10.§

(1) Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen.

(2) Ha a biztosítónak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás művelésére vonatkozó tevékenységi engedélye visszavonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló döntést vagy a Bit. 289.§ (6a) bekezdésében megha- tározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerződő fél a te- vékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés megszüntetése nél- kül más biztosítónál – a tevékenységi engedély visszavonására hivatkozás- sal – új szerződést köthet. A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés – amennyiben korábban nem szűnt meg – az új szerződés koc- kázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.

(3) Ha a biztosítási szerződés az 5.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint a (2)

bekezdés szerinti biztosítónál szűnt meg, akkor a szerződő félnek az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megköté- sére vonatkozó ajánlatát bármelyik biztosító jogosult elfogadni.

A gépjárműflottára kötött szerződésre alkalmazandó szabályok

11.§

(1) Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződő felek az e tör- vényben meghatározottaktól eltérhetnek a szerződés létrejöttét, megszű- nését, a biztosítási időszakot, a díjfizetést illetően.

(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában a biztosí- tási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó díjtarifa alapján ala- kítja ki. A biztosító az így megállapított díjat az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg.

(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli – előre megha- tározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnöké- nek rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghir- detni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a Mabisz honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

(4) Gépjárműflottára a flottához tartozó gépjárművek kategóriáitól és faj- táitól függetlenül határozott tartamú szerződés is köthető.

(5) A biztosító a közbeszerzési eljárás keretében benyújtott – gépjármű- flottára kötendő szerződésre vonatkozó ajánlatát tartalmazó – pályázatá- ban és az annak alapján megkötött szerződésben eltérhet a (2) bekezdés szerint kialakított és a (3) bekezdés szerint meghirdetett díjtarifájától.

A helytállási kötelezettség és annak mértéke 12.§

A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üze- meltetése során okozott károk miatt támasztanak.

13.§

(1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén kár- eseményenként 1600 millió Ft összeghatárig köteles helytállni, mely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jog- címen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés idő- pontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.

(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkár- tyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a ma- gyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezett- ségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősség- biztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződésben meg- határozott helytállási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezett- sége a biztosítási szerződésben vállalt összeghatárok mértékéig áll fenn.

(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.

14.§

(1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapo- zott kártérítési igénye meghaladja a 13.§ (1)-(2) bekezdésében meghatáro- zott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez viszonyí- tott arányában történik.

(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőkeértékét kell figyelembe venni. Ha a jö- vőben várható járadékkifizetések tőkeértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási összegből rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a já- radékkifizetések tőkeértékét arányosan csökkentve állapítja meg a járadék nagyságát.

(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve sze- mélyi kár) meghatározott káreseményenkénti összeg kimerül, a biztosítási

összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvé- nyesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával meg- téríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követően jelentkezik vagy növekszik (pl. egészségi állapot romlása).

(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-(4) bekezdé- sekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésből az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetőségéről köteles a károsultat a kárrendezés során, az első kárkifizetés- sel egyidejűleg írásban tájékoztatni.

(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg (1) be- kezdésben meghatározottak szerinti felosztásakor figyelembe vetthez ké- pest csökken, abban az esetben a többi károsult a biztosítási összeg újra- felosztásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő kártérítésre jogosult.

15.§

A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

a. a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tár- gyak;

b. a károkozó gépjárműben keletkezett;

c. a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igé- nyéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként ke- letkezett;

d. sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egész- ségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak meg- szüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;

e. a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f. a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagép- ként való használata során keletkezett;

g. álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;

h. üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantar- tási munkái során keletkezett;

i. gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során követke- zett be;

j. környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;

k. a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlásból adódott;

l. háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következménye- ként keletkezett.

A biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak

16.§

(1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biz- tosítási szerződés határozatlan tartamú.

(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási en- gedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében, valamint a 4.§ (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szerződésben megjelölt határozott tartamú szerződés köthető.

(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési ok- mányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben megha- tározott mezőgazdasági erőgép (lassú jármű) esetében határozatlan tarta- mú szerződés köthető.

17.§

(1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év, az 5.§ (2) bekezdésében meghatározottak szerint újrakötött szerződé- sek esetében a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terje- dő időszak.

(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.

(3) A biztosítási időszak első napja – a szünetelés időtartama alatt hatályba lépő szerződések kivételével – a kockázatviselés kezdete.

(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző ötvenedik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási évfor- dulóról és a következő biztosítási időszakra – az értesítés időpontjában ren- delkezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.

(4a) Az írásos értesítőben a biztosító figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja a szerződő felet, hogy

a. a díjtarifája – a 23.§ (3a) bekezdése alapján – csak a javára tartalmaz- hat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés a 24.§ (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül, továbbá

b. a 24.§ (1) bekezdés szerint módosuló szerződés a szerződő javára a 23.§ (3a) bekezdése szempontjából hogyan módosul. (A (4a) bekezdés a 2016. március 11-ét követően közzétett díjtarifák alapján létrejött szerződésekre vonatkozóan alkalmazandó.)

(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szerződő hozzájáruló nyilatkozata alapján – elektronikus úton is megtehető.

A biztosítási szerződés területi hatálya 18.§

A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétol- dalú megállapodást kötött.

A biztosító kockázatviselése 19.§

(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szer- ződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés lét- rejöttének időpontjában, a 4.§ (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletke- zésének – járműnyilvántartásba bejegyzett – időpontjában – de legkoráb- ban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányá- ban a szerződés létrejöttének időpontjában – kezdődik.

(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerződés lét- rejöttét megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilatkozata szükséges.

(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) felté- tel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrészlet) befizetését követően viseli a kockázatot.

(4) A biztosító kockázatviselése a 21.§ (4) bekezdésében meghatározott tü- relmi időben fennáll.

(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító koc- kázatviselése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő rész- vétel végleges megszüntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének – járműnyilvántartásba bejegy- zett – időpontjában szűnik meg.

(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés megszűnésének időpontjában, a szer- ződés biztosítási időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási időszak zárónapján szűnik meg.

(7) A szerződés a 21.§ (4) bekezdésében meghatározott megszűnése ese- tén a biztosító kockázatviselése a türelmi idő zárónapján szűnik meg.

(8) A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés 10.§ (2) be- kezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselé- se az új szerződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.

(9) A (8) bekezdés szerinti új szerződés kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi, mint a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló felügye- leti tájékoztató közzétételének napja.

Díjfizetés 20.§

(1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.

(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.

(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).

21.§

(1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiá- nyában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.

(1a) Ha a díj a 23.§ (2) bekezdésében meghatározott megváltoztatás esetén módosul, vagy a szerződő fél által már megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más tartozására kell elszámolni, az üzemben tartó a díjkülön- bözetet az esedékes következő biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.

(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szer- ződés létrejöttekor kell megfizetni.

(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben megálla- pított kamat illeti meg.

(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj ese- dékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vo- natkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerző- dés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.

(5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzem- ben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.

(6) Az 5.§ (3) bekezdésében meghatározott esetben a szerződő fél a szer- ződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatko- zásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és – ameny- nyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vo- natkozásában a türelmi időre járó díjat.

(7) A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkező megszűnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49.§ alapján fennálló értesítési kötelezettségének a szerződés megszűnésétől számított nyolc munkanapon belül eleget tenni.

Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok 22.§

(1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.

(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és be- szedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt.

(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést kö- vetően haladéktalanul köteles kiszámítani.

(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjta- rifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik, a díjat be- szedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható.

(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt, a biztosítási időszakra járó teljes díj egyösszegű megfizetése esetén 30 napos határidővel köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezetlenség- gel érintett időszak meghaladja a 120 napot, részletfizetési lehetőséget nyújthat.

(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettsé- gének nem tesz eleget, a 21.§ (4) bekezdésében meghatározott rendelke- zéseket kell alkalmazni.

(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak – a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre számított – tarifáját gépjármű-kategóriánként, legkésőbb a naptári év vé- gét megelőző negyvenötödik napig a Magyar Nemzeti Bank elnökének ren- deletében meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, to- vábbá ezzel egyidejűleg a Mabisz honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Fel- ügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

(8) A Kártalanítási Számla kezelője jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következően ki nem számlázott, illetve a biztosító által ki-

számlázott és az üzemben tartó által részben vagy teljes mértékben ki nem fizetett fedezetlenségi díjat beszedni.

(9) A Kártalanítási Számla kezelője a (7) bekezdésben meghatározottak szerint számított fedezetlenségi díj tarifájának a megállapítása során a 36.§ (11)–(12) bekezdésben meghatározott esetre vonatkozóan méltányos mér- tékű külön tarifát állapít meg.

Díjtarifa, díjhirdetés 23.§

(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett – a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján al- kalmazandó – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem vál- toztathatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttmű- ködési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjtari- fa szerint megállapítandó díjtól.

(2) A szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fenn- álló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése ese- tén a szerződés díja legkésőbb a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, az üzemben tartó egyidejű értesítése mellett – a szerződéskötéskor fennálló tények figyelembevételével – a koc- kázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módosítható a bizto- sítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint.

(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli – előre megha- tározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnöké- nek rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghir- detni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a Mabisz honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa alkalmazandó.

(3a) A biztosító (3) bekezdésben meghatározott díjtarifája csak a 24.§ (1) bekezdése szerint módosuló szerződéssel rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig a 24.§ (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül. (A (3a) bekezdés a 2016. március 11-ét követően közzétett díjtarifákra vo- natkozóan alkalmazandó.)

(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalmazandó díjtarifá- ját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján fo- lyamatosan hozzáférhetővé tenni.

(4a) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott hozzáférhetővé tétel során köteles figyelemfelhívásra alkalmas módon – a díjtarifájával kapcso- latban – azt is feltüntetni, hogy a (3) bekezdésben meghatározottak szerint alkalmazandó díjtarifája csak a 24.§ (1) bekezdése szerint módo- suló szerződéssel rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig a 24.§ (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül. (A (4a) bekezdés a 2016. március 11-ét követően közzétett díjtarifákra vonatkozóan xxxxx- xxxxxxx.)

(5) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgál- tatás keretében nyújtja és Magyarország területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben emlí- tett információk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén betekintés cél- jából kifüggesztésre kerüljenek.

24.§

(1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a kö- vetkező biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a biztosítási idő- szak kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint módosul, és az az adott biztosítási időszak alatt nem változtatható meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jog- szabály kifejezetten lehetővé teszi.

Bonus-malus rendszer 25.§

(1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét ki- váltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.

(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus- malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.

Szünetelés 26.§

(1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő gépjár- művek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivo- násra került.

(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes kivonás té- nyéről, valamint annak kezdő és záró időpontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.

(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott időpontoknak megfe- lelően a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb egy évig tart.

(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg, a szerződés az egyéves időszak utolsó napját kö- vető napon megszűnik.

(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessége – a felek elté- rő megállapodásának hiányában – a szünetelés megszűnésének a napja.

(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szüne- telés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstől szá- mított 15 napon belül tájékoztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szü- netelésének tényéről és az esetlegesen bekövetkező károkozás következ- ményeiről.

(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szer- ződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szüne- telésnek nincs helye.

Kártérítési igények érvényesítése 27.§

A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezé- si megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerződésszegéssel oko- zott károkért való felelősség szabályai alapján érvényesíthető további kár- térítési igényét.

28.§

(1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben jogosult érvényesíteni.

(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező károsult keresetet indíthat a károkozó Magyarország területén székhellyel rendelke- ző biztosítójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a bal- eset a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől) el- térő országában következett be.

(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.

29.§

(1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerző- dés azonosításához szükséges – a 46.§ (2) bekezdésének a., b. és d. pont- jaiban meghatározott – adatokat, valamint a baleset lényeges körülménye- ire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben meg- határozott feladatainak ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemze- ti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási Szervezet- hez, a levelezőhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a kárképviselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendők.

(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomás- szerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az

önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a kár- esemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Szám- la kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkal- mazhatók.

(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás alatt álló bizto- sítóval szemben fennálló követelését a biztosítási szerződésben, valamint e törvényben a kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezé- sek figyelembevételével.

30.§

(1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges ada- tok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a kárese- ménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelö- lésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.

(2) Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzem- ben tartó az (1) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül kö- teles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. Ha a károsult – a bal- esetben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékoztatása alapján – a be- jelentést olyan biztosítónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzemben tartója nem rendelkezik a káresemény időpontjában fedezetet nyújtó érvényes biz- tosítási szerződéssel vagy a szerződés fennállása vitás és más – biztosítási fe- dezetet nyújtó – biztosító érintettsége nem merül fel, a biztosító a bejelen- tést – további intézkedés megtétele nélkül – annak beérkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének továbbítani és a károsultat erről egyidejűleg tájékoztatni. A 31.§-ban meghatározott 15 napos, illetve 3 hónapos időszak kezdő időpontja a dokumentumok, illetve a bejelentés Kártalanítási Számla kezelőjéhez történő beérkezésének napját követő munkanap.

(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a kár-

eseménnyel kapcsolatban xxxxxx xxxxx vagy nemperes eljárás indult. A biz- tosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondos- kodni.

(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a

(3) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kárta- lanítási Számla kezelőjének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője jo- gosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendel- kező üzemben tartó képviseletéről gondoskodni.

(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a ha- zaérkezés időpontjától kell számítani.

(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárkép- viselő és a levelező kérelmére, a kárrendezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állá- sáról, eredményéről, a károsult és a károkozó – 46.§ (2) bekezdésének a. pontjában meghatározott – személyes adatairól, a gépjármű hatósági jel- zéséről, a biztosító megnevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoztatva a kártérítési igények rendezéséhez szükséges alapvető adatokról.

31.§

A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyúj- tásától számított három hónapon belül a károsultnak:

a. kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a 13.§ (1)-(2) bekezdésé- ben foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (beleértve a kamatra vo- natkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy

b. indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes kö- vetelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapí- totta meg.

32.§

(1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősség- re vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.

(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a bizto- sítottra – a 35.§ (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben

tartóra és a vezetőre – is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kár- képviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti per- ben hozta a bíróság.

(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli kárté- rítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfoga- dását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a káro- sultnak megfizetni.

32/A.§

(1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalkulációt készít az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről, illetve – amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és erről tájé- koztatja a károsultat.

(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szük- séges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a káro- sultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munká- latok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel, kivéve, ha a káro- sult a közlekedésbiztonsági szempontokra is tekintettel a gépjármű megjavíttatása helyett az (1) bekezdés szerinti mértékű nettó kárté- rítési összeggel szabadon kíván rendelkezni. Amennyiben az érték- csökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár ese- tén vagy ha a káresemény következtében károsult gépjármű helyre- állítása műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű ká- rosodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványérték- kel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megté- ríteni a károsult kárát.

32/B.§

(1) Ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a közlekedési balesettel érintett gép- jármű kormányműve, futóműve, illetve karosszériája (alváza) olyan károso- dást szenvedett, amely miatt a közúti forgalomban való további részvétel- re közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlannak tekinthető és a hely- reállítás – a jogosult erre irányult nyilatkozata alapján – nem történik meg, a kárfelvételi eljárás befejezésétől számított tíz napon belül – az alkalmat- lanság okának feltüntetésével – értesíti a közlekedési hatóságot, kivéve, ha a károsult a hulladékká vált gépjárművekről szóló jogszabály hatálya alá tar- tozó gépjármű esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak be- mutatja.

(2) A gépjárműben keletkezett károsodás esetén a biztosító a kár helyreál- lításához szükséges teljes költséget biztosítási szolgáltatása keretében csak akkor térítheti meg a károsultnak, ha a közlekedési hatóság a gépjármű műszaki vizsgálata eredményeként

a. arról tájékoztatja a biztosítót, hogy a gépjármű a közúti forgalomban való részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmas, vagy

b. a gépjárművet közlekedésbiztonsági szempontból a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel műszakilag alkalmatlannak minősíti, és ennek alapján a gépjárművet a járási hivatal – a külön jogszabályban megha- tározottak szerint – ideiglenesen kivonta a forgalomból.

(3) A (2) bekezdés b. pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a köz- lekedési hatóság a gépjármű műszaki vizsgálata eredményeként a hulla- dékká vált gépjárművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármű- vet közlekedésbiztonsági szempontból véglegesen alkalmatlannak minősí- tette.

(4) A biztosító az értékcsökkenés összegét csak abban az esetben fi- zetheti ki a károsult részére, ha a károsult a hulladékká vált gépjár- művekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármű esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatta vagy a gépjárművet a járási hivatal – a külön jogszabályban meghatározot- tak szerint – végleg kivonta a forgalomból.

(5) A károsult részére a biztosító nem fizetheti ki a 32/A.§ (1) bekez- dése szerint kalkulált nettó összeget, illetve az értékcsökkenés összegét, ha a közlekedési hatóság arról tájékoztatja, hogy az üzem- ben tartó az (1) bekezdésben foglalt értesítés alapján elrendelt mű- szaki vizsgálatra a gépjárművet nem mutatta be, és a műszaki vizs- gálatára más módon sem került sor.

(6) A 32/A.§ (2) bekezdésében, valamint a (2)-(5) bekezdésben foglaltak

nem érintik azt a lehetőséget, hogy a biztosító a 32/A.§ (1) bekezdés sze- rint előzetesen kalkulált nettó összeg, illetve értékcsökkenés 60%-ának megfelelő összegű szolgáltatási előleget nyújtson.

(7) Az (1)-(6) bekezdésekben meghatározottakat nem kell alkalmazni, ha a kárt szenvedett gépjármű telephely szerinti országa nem Magyarország.

Törvényi engedmény 33.§

Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla ke- zelője a kárt megtérítette, a megtérített összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a 35.§ (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartót és a vezetőt – illették meg a kárért felelős sze- méllyel szemben.

Visszkereset 34.§

(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36.§ (6) bekezdésében meghatározott esetben a Kártalanítási Számla kezelője az általa ki- fizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

a. attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b. a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bárme- lyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;

c. a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képes- ségre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, il- letve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen sze- mélynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel (alkoholos befolyásoltságnak te- kinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);

d. a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezeté- sét ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gép- járművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői enge- dély meglétét alapos okból feltételezte;

e. az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elha- nyagolt műszaki állapota okozta;

f. a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve fog- lalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;

g. az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkö- tésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettsé- gét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési köte- lezettséget befolyásolta.

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c. és d. pontjában, valamint a vezető az

x. xxxxxxx felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgál- tatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 1,5 mil- lió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(3) Ha az üzemben tartó az (1) bekezdés e. pontjában meghatározott eset- ben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 750 ezer Ft-ig érvényesítheti kö- vetelését.

(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1) bekezdés

g. pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.

(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, va- lamint a Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt.

II. A bonus-malus rendszer általános szabályai és a besorolásra vonatkozó szabályok

A bonus-malus rendszert, az abba való besorolást, illetve a kártörténeti iga- zolások kiadásának szabályait a nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI.10.) NGM rendelete tartalmazza az alábbiak szerint.

1.§

A rendelet alkalmazásában:

(1) igénylő: a biztosított gépjármű kártörténeti adatra (kármentesség té- nyére) vonatkozó igazolást igénylő üzemben tartója;

(2) kártörténeti adat: a gépjármű üzemben tartója által a biztosított gép- jármű vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződéses jogviszonya alatt bekövetkezett – a kárté- rítési igény alapjául szolgáló – káreset vonatkozásában a biztosító által elis- mert vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítési kötelezettség is- mertté válásának dátuma (a kártérítéssel kapcsolatos első kifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott ítélet jogerőre emelkedésének dátuma), a kifi- zetett kártérítési összeg meghatározott határidőn belüli visszafizetésének ténye és dátuma, a kármentesség igazolt ténye;

(3) újonnan belépő üzemben tartó: az a szerződést kötő üzembentartó, aki a szerződéskötést megelőző 2 évben magyarországi telephelyű gépjár- mű vonatkozásában az adott gépjármű-kategóriában felelősségbiztosítási szerződéses jogviszonyban üzemben tartóként nem állt.

2.§

(1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerékpárra, autó- buszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra terjed ki.

(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gépjármű-kategóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.

(3) A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából az új bizto- sítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítá- si időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján az

1. melléklet szerinti táblázatban meghatározott módon a bonus-malus osz- tály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás).

(3/a) A biztosító a kártörténeti adatokat a (3) bekezdés szerinti be- sorolás céljából történő felhasználás mellett a díjtarifa szerinti to- vábbi korrekciós tényezőként is figyelembe veheti.

(4) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási egyedi szerződéseit a bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani.

3.§

(1) Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette.

(2) Egy biztosítási szerződéssel kapcsolatosan elért osztályba sorolás a szer- ződés hatálya alatt az üzemben tartó párhuzamosan üzemeltetett további járműveire nem használható fel.

(3) Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonat- kozóan büntető feljelentés megtételére kerül sor, úgy a jogosulatlan hasz- náló által a gépjárművel okozott kár a szerződés besorolását nem érinti.

4.§

(1) A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerződést.

(2) Egy adott biztosítási időszakon belül a szerződés besorolása – a (4) és

(5) bekezdésben, az 5.§ (3)-(5) bekezdésben, továbbá a 7.§ (3) bekezdésé- ben meghatározott esetkörök kivételével – nem változik.

(3) A besorolás a következő biztosítási időszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai kö- zötti időtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az időtartamban az üzemben tartónak az érintett gépjármű vo- natkozásában – a károkozás időpontjától függetlenül – kártérítési kötele- zettsége (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma) nem vált ismertté.

(4) A biztosító az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában megszerzett besorolást a szerződés megszűnését követő 2 éven belül fi- gyelembe veszi – ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre – az új szerződés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szerződés megszűnés esetén a besorolás másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át.

(5) Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződés- sel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00 osztályba kell sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszű- nik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett besorolás a megszűnést követő naptól 2 éven belül az adott üzemben tartó másik szerződésére – a

biztosítási időszakon belül is – érvényesíthető a kedvezőbb besorolású gép- jármű előző besorolása által érintett biztosítási időszak kezdő napja és az érvényesítés időpontja közötti időtartam során ismertté vált biztosítói kár- térítési kötelezettségek számának figyelembevételével.

5.§

(1) A biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szer- ződés előzetes besorolását, ennek hiányában a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja.

(2) A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap közötti időtartamon belül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiakban: kárnyilvántartás) lekérdezni a szerződés bonus-malus beso- rolásához szükséges adatokat. A biztosító a kárnyilvántartásban az üzem- ben tartó által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazoló okirat száma vagy a kártörténeti rendszer azonosító szám alapján végzi a beazo- nosítást, a besorolást a közvetlenül megelőző biztosítási időszak kárnyil- vántartásban meglévő adatai (kockázatviselés időtartama, kártörténeti adatok) alapján állapítja meg.

(3) A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül megál- lapítja a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, egyidejűleg a kárnyilvántartásba bejegyzi a bonus- malus besorolást és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak, amennyiben az az üzemben tartó nyilatkozata szerinti besorolás- tól eltér.

(4) Ha az üzemben tartó közlése alapján a szerződés besorolásához szük- séges adatok a biztosítási időszak kezdetét követő 30. napig a kárnyilván- tartásban nem beazonosíthatók, erről a tényről a biztosító az üzemben tar- tónak 15 napon belül értesítést küld. Ha a biztosítási időszak kezdetét kö- vető 60. nap elteltével az adatok a kárnyilvántartásban továbbra sem be- azonosíthatók, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzem- ben tartónak.

(5) Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedve- zőbb besorolás érdekében akár a gépjármű beazonosítására, akár a szer- ződés besorolására vonatkozóan valótlan adatokat közöl, melynek követ- keztében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja.

5/A.§

Ha az 5.§ (4) bekezdésében foglaltak szerint – a kárnyilvántartásban vagy a kapcsolódó nyilvántartásban szereplő, és a valós adatokat tartalmazó szerződésben szereplő adatok eltérése miatt – valamely biztosító A00 osz- tályban állapította meg a szerződés végleges besorolását, és a kárnyilván- tartási rendszerben a szerződés beazonosításához és besorolásához szük- séges adatok később rendelkezésre állnak, az adatok helyesbítése időpont- jával érintett biztosítási időszak biztosítója köteles a kárnyilvántartásban meglévő adatok alapján a szerződés végleges besorolását az adott biztosí- tási időszak kezdetére visszamenő hatállyal megállapítani.

6.§

(1) A biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást a besorolásra vo- natkozó szabályok szerint figyelembe venni, amennyiben az igazolás tar- talmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, a kármentességet vagy azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kárt okozott.

(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, időben egybefüggő idő- tartamra vonatkozó igazolást vagy igazolásokat veheti figyelembe.

7.§

(1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a kártérítés tel- jes összegét a biztosítónak megfizesse.

(2) Ha az üzemben tartó a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfi- zette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosí- tó részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.

(3) Amennyiben a besorolásnál a későbbiekben megfizetett kártérítési összeg alapját képező kártérítési kötelezettség már figyelembevételre ke- rült, az üzemben tartó jogosult a (2) bekezdésnek megfelelő besorolás ér- vényesítésére.

(4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerződés alapján történt kár- térítés kifizetést kell figyelembe venni.

8.§

A biztosító köteles – az igénylés beérkezését követő 15 napon belül – az igénylő kérésére az igénylést megelőző szerződéses időszak vonatkozásá- ban – amennyiben ezen időszak tartama az 5 évet meghaladja, úgy leg- alább ötéves időszakra visszamenőleg – a kárnyilvántartásban meglévő kár- történeti adatokról írásban igazolást kiadni más tagállam által előírt fele- lősségbiztosítási kötelezettség alapján kötendő szerződéssel kapcsolatos kedvezmény érvényesítése céljából.

Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi, motorkerékpár esetén
Kiinduló osztály	A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján
	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B08	B06	B04	M04
B09	B10	B07	B05	B03	M04
B08	B09	B06	B04	B02	M04
B07	B08	B05	B03	B01	M04
B06	B07	B04	B02	A00	M04
B05	B06	B03	B01	M01	M04
B04	B05	B02	A00	M02	M04
B03	B04	B01	M01	M03	M04
B02	B03	A00	M02	M04	M04
B01	B02	M01	M03	M04	M04
A00	B01	M02	M04	M04	M04
M01	A00	M03	M04	M04	M04
M02	M01	M04	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

Bonus-malus osztályba sorolás autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató esetén
Kiinduló osztály	A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján
	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B09	B08	B07	B06
B09	B10	B08	B07	B06	B05
B08	B09	B07	B06	B05	B04
B07	B08	B06	B05	B04	B03
B06	B07	B05	B04	B03	B02
B05	B06	B04	B03	B02	B01
B04	B05	B03	B02	B01	A00
B03	B04	B02	B01	A00	M01
B02	B03	B01	A00	M01	M02
B01	B02	A00	M01	M02	M03
A00	B01	M01	M02	M03	M04
M01	A00	M02	M03	M04	M04
M02	M01	M03	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

III. A baleseti adó megfizetésére vonatkozó szabályok

A baleseti adó megfizetésére vonatkozó szabályokat a Neta tv. 11/A. – 11/H.§-ai tartalmazzák az alábbiak szerint:

Az adókötelezettség, az adó alanya 1/A.§

(1) A Gfbt. szerinti biztosítási kötelezettség után baleseti adót (a további- akban e fejezet alkalmazásában a baleseti adó: adó) kell fizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adókötelezettség a Gfbt. szerinti biztosítási idő- szak első napján keletkezik és utolsó napján szűnik meg.

(3) Ha a biztosító értesítése alapján a kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tás díjának meg nem fizetése miatt a gépjármű forgalomból való kivonása iránti eljárás indul, az adókötelezettség – a (2) bekezdésben foglaltaktól el- térően – a gépjármű forgalomból való kivonása napján szűnik meg.

1/B.§

Az adó alanya az a személy vagy szervezet, akit vagy amelyet a Gfbt. sze- rinti biztosítási kötelezettség terhel.

Az adó alapja, mértéke 1/C.§

(1) Az adó alapja az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj, ide értve a Gfbt. szerint megállapított fedezetlenségi díjat is (a továbbiakban együtt: biztosítási díj).

(2) Határozott tartamú, Gfbt. szerinti biztosítási szerződés esetén az adó alapja a határozott időtartamra megállapított egyszeri biztosítási díj.

(3) Az adó alapja

a. a Gfbt. szerinti fedezetlenségi időtartamra, továbbá

b. a Gfbt. szerinti türelmi idő és – biztosító kockázatviselésével nem érin- tett – a gépjármű forgalomból való kivonásának napjáig terjedő időtar- tam (a továbbiakban: biztosítási díjjal le nem fedett időtartam) azon napjaira, melyekre a biztosító az (1) vagy (2) bekezdés szerinti adót nem szedte be, a Magyar Biztosítók Szövetsége által közétett – a Gfbt. sze- rinti türelmi idő első napján érvényes – fedezetlenségi díj napi összege és a fedezetlenségi időtartam, valamint a biztosítási díjjal le nem fedett időtartam napjai számának szorzata.

1/D.§

Az adó mértéke az adóalap 30%-a, de a biztosító kockázatviselésével érin- tett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű.

Az adó megállapítása 1/E.§

(1) Az adót – a 1/F.§-ban foglalt kivétellel – a beszedésre kötelezett állapít- ja meg, vallja be és fizeti meg.

(2) Az adó beszedésére kötelezett a Gfbt. szerinti kötelező felelősségbizto- sítási szolgáltatást nyújtó biztosító (a továbbiakban: biztosító).

(3) A biztosítónak az általa megállapított adót az esedékes biztosítási díjjal, díjrészlettel együtt kell beszednie, annyi részletben és olyan arányban, ahány részletben és amilyen arányban az adó alanyának a biztosítási díjfi- zetési kötelezettségének eleget kell tennie.

(4) Ha az adó alanya a biztosítási díj és a megállapított adó együttes összegénél kevesebbet fizetett, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy részben vagy egészben a megállapított adót fizette meg.

(5) A biztosító a fizetendő baleseti adót akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

(6) Ha a Gfbt. szerinti biztosítási jogviszony díjnemfizetés miatt szűnik meg és a Gfbt. szerinti türelmi időben esedékes biztosítási díj után a biztosító az adót megfizette, a biztosítási jogviszony megszűnését magában foglaló hó- napról szóló bevallásában a fizetendő adó összegét a biztosító az adónak az adóalany által meg nem fizetett összegével csökkentheti.

1/F.§

(1) A Gfbt. szerinti határon átnyúló szolgáltatás esetén az adót az adó ala- nya önadózással, a biztosítási díj esedékességével egyidejűleg állapítja meg.

(2) A biztosítási díjjal le nem fedett időtartam azon napjaira, amelyekre a biztosító a 1/C.§ (1) vagy (2) bekezdése alapján az adót nem szedte be, az adó alanya az adó összegét önadózással állapítja meg a gépjármű forga- lomból való kivonását vagy az üzemben tartó személyében bekövetkezett változás esetén, a változást követő hónap 15. napjáig. A biztosító a koc- kázatviselése megszűnésétől számított 15 napon belül igazolást ad az adó- alany számára arról, hogy az adó a 1/E.§ alapján mely napig van megfi- zetve.

1/G.§

Ha a biztosítási díj az adóalany számára visszajár

a. a beszedéssel megfizetett adó esetén a visszajáró díj alapulvételével szá- mított adót a biztosító köteles az adóalanynak a visszajáró díj visszafi- zetésével egyidejűleg visszafizetni. A díj visszafizetésének hónapját kö-

vető 15. napig benyújtott bevallásában a biztosító jogosult a visszafize- tett adóval az általa beszedett, bevallott adót csökkenteni;

b. önadózással megfizetett adó esetén az adó alanya a visszajáró díj ala- pulvételével számított adót az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint a díj visszafizetését követ ő hónap első napjától kezdődően az ál- lami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon visszaigényelheti.

Eljárási rendelkezések 1/H.§

(1) Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.

(2) A beszedésre kötelezett, illetve – az 1/F.§ szerinti esetben – az adó ala- nya az adót az adó megállapítására előírt határnapot követő hónap 15. napjáig vallja be és fizeti meg az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon.

IV. Egyéb rendelkezések

(1) A biztosító a szerződő által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre befizetett biztosítási díjból először az esedékes baleseti adót, a szükség szerint járó fedezetlenségi díjat, illetve amennyiben szükséges, a díjnemfizetés miatt nála megszűnt szerződés türelmi idejére járó díjat egyenlíti ki, majd a befizetett biztosítási díjból fennmaradó összeget írja jóvá az aktuális biztosítási szerződésre.

(2) Az ajánlatot a biztosító az I/5.§-ban leírt esetekben utasíthatja el. A szerződés létrejöttének feltételeit jelen feltétel és ügyféltájékoztató 5. és 6.§-a tartalmazza. A díj átvétele és a kockázatviselés kezdetének a megje- lölése nem eredményezi a szerződés azonnali létrejöttét.

(3) A díj havi gyakorisággal átutalással vagy csoportos beszedésre adott fel- hatalmazással, negyedéves, féléves és éves gyakorisággal csekken, átuta- lással vagy csoportos beszedésre adott felhatalmazással fizethető, a gép- jármű kategóriájától, az éves díjtól, a díjfizetés módjától és a választott ta- rifától függően. A díjfizetés gyakoriságát biztosítási időszak alatt csak a sű- rűbb gyakoriságról ritkább gyakoriságú díjfizetésre való áttéréssel lehet mó- dosítani. Ez a módosítás a biztosítás díját nem változtatja meg. A díjfizetés módját biztosítási időszak alatt is módosítani lehet, figyelembe véve a tari- fában meghirdetett feltételekben erre vonatkozóan tett korlátozásokat. Ez a módosítás a biztosítás díját nem változtatja meg. A díjfizetés módjának módosítására vonatkozó igényt írásban kell a biztosítónak bejelenteni, amely annak elfogadását írásban igazolja vissza.

(4) Gépjárműflottára kötött szerződések esetén az évforduló január 1., kivéve, ha a flotta keretszerződésben ettől eltérő évforduló került meghatározásra.

(5) Elévülés

Az általános szabályok alapján érvényesített kártérítési igény elévülési ideje 5 év, míg a fokozott veszéllyel járó tevékenységből eredő kártérítési igények elévülési ideje 3 év. Fokozott veszéllyel járó tevékenységnek mi- nősül a gépjármű üzemeltetése. A károsult nincs elzárva attól, hogy a fo- kozott veszéllyel járó tevékenységből eredő kártérítési igényeit az általános felelősségi alakzat alapján, és így a hosszabb elévülési idő alatt érvényesítse.

(6) A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállítá- sához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetésé- hez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenérté- ke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

A fentieket megfelelően alkalmazni kell a Kártalanítási Számla által teljesí- tett kárkifizetésekre.

Ha a károsult vagyontárgy a Gfbt. kártérítési kötelezettsége alá tar- tozó gépjármű, az I. rész 32/A. és 32/B.§-ában foglaltakat kell alkal- mazni azzal, hogy a biztosító által nyújtható szolgáltatási előlegként az előzetesen kalkulált vagy a térítendő nettó kártérítési összeg, il- letve értékcsökkenés legfeljebb 60%-os mértékét kell meghatározni.

(7) A biztosítási szerződéssel kapcsolatosan alkalmazott jogszabá- lyok, rendelkezések, előírások

A Groupama Biztosító Zrt-vel kötött biztosítási szerződések vonat- kozásában az alkalmazandó jog Magyarország joga. A biztosítási

szerződésre vonatkozó általános és különös feltételekben, záradé- kokban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényt kell el- sősorban alkalmazni.

(8) Direkt tarifa

A biztosító direkt tarifája szerinti díjak az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén alkalmazhatóak, vehetők igénybe az alábbi feltéte- leknek megfelelő, úgynevezett „e-GFB” szerződés megkötése esetén:

– e-GFB szerződés: az alábbi feltételeknek együttesen megfelelő, telefo- non keresztül vagy a biztosító saját honlapján, illetve olyan honlapon kötött szerződés, ahol a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díj ki- számítható, az ajánlat kitölthető és elektronikusan továbbítható.

– Díjfizetés gyakorisága: A szerződés díjfizetési gyakorisága csak ne- gyedéves, féléves vagy éves lehet. Negyedévesnél gyakoribb díjfizetési ütemezést a szerződés fennállása alatt nem lehet választani.

– Díjfizetés módja: A szerződés valamennyi esedékessé váló díját/díjrész- letét csoportos beszedési megbízás vagy átutalás útján kell kiegyenlíte- ni, ideértve a szerződés megkötésekor esedékes díjrészletet is. A szer- ződés fennállása alatt a fentiektől eltérő díjfizetési módot nem lehet vá- lasztani.

A szerződő az ajánlattételkor külön nyilatkozattal hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a szerződése megkötésével, kezelésével, megszűnésével kapcsola- tos és írásbeli alakisághoz nem kötött kommunikációt elektronikus úton folytathatja, ennek megkezdéséről a biztosító a szerződőt az általa meg- adott elektronikus elérhetőségek egyikén tájékoztatja. A hozzájárulással együtt a szerződő külön nyilatkozatban az alábbiakat vállalja: Pontosan, a valóságnak megfelelően adja meg az e-mail cím elérhetőségét és mobiltele- fonszámát. Az elektronikus úton kiküldött dokumentumokat a levélben fog- lalt tájékoztatásnak megfelelően kinyomtatja. Az e-mail címében és/vagy a mobiltelefonszámában bekövetkezett változást – az információk illetéktelen személyhez jutásának elkerülése érdekében – a szerződő köteles azonnal bejelenteni a biztosító internetes vagy telefonos ügyfélszolgálatán.

A változást a biztosító a munkaidő végéig történt bejelentés esetén a kö- vetkező munkanap végéig, míg a munkaidő vége után beérkezetteket 2 munkanapon belül hajtja végre. Az adatok valótlanságából, hiányosságá- ból vagy a változás bejelentésének elmulasztásából eredő esetleges káro- kért, hátrányos jogkövetkezményekért, avagy a kívánt joghatások elmara- dásáért a biztosító nem vállal felelősséget.

Ha a direkt tarifa feltételei nem kerülnek elfogadásra, akkor csak hagyományos tarifa szerinti szerződés köthető.

Meglévő hagyományos szerződéseket csak abban az esetben lehet újrakötni a direkt tarifa feltételeinek megfelelő feltételek alapján, amennyiben a szer- ződés – a törvényi előírásoknak megfelelően – évfordulóra felmondásra kerül. (Meglévő hagyományos szerződés: A Groupama Biztosító Zrt-nél nem di- rekt tarifa alapján kötött, a hatályos díjtarifa alapján kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződés megkötésére tett ajánlatban meghatározott szerződés kockázatviselési kezdete előtti kockázatviselési kezdetű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés.)

(9) A Gfbt. 10.§ (2) bekezdésében hivatkozott Bit. 289.§ (6a) bekezdése szerint, ha másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyaror- szág területén, határon átnyúló szolgáltatás vagy magyarországi fióktelepe útján végzi a tevékenységét és a tevékenységi engedélyét a székhely sze- rinti tagállam felügyeleti hatósága – részben vagy egészben – visszavonta, a Felügyelet – a tudomásszerzését követő három munkanapon belül – a honlapján tájékoztatót tesz közzé a tevékenységi engedélyt visszavonó döntésről.

V. A kártérítési igény elbírálásához és a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumok

A biztosító a bejelentett kártérítési igény (szolgáltatási igény) elbírálásához a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó feltétel és ügyféltájékoztató figyelembevételével jogosult bekérni, beszerezni és ellen- őrizni az alábbi dokumentumokat, amelyek a biztosítási esemény bekövet- kezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meg- határozásához szükségesek, így különösen a kártérítési igény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűsé- gének megállapításához szükségesek.

A biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedékességét a bejelentett bizto- sítási esemény tekintetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárás jog- erős befejezéséhez nem köti.

Kárbejelentő dokumentumok

– Baleseti bejelentő

– Gépjármű kárbejelentő (károsulti és okozói)

– Részletes károsulti kárleírás

– Részletes károkozói kárleírás

– Felelősségelismerő nyilatkozat

– Tanú nyilatkozatok

– Ittassági nyilatkozat

Okmányok

– Vezetői engedély

– Forgalmi engedély

– Személyazonosító igazolvány

– Lakcímkártya

Tulajdonjogot vagy kártérítésre való jogosultságot igazoló dokumen- tumok

– Díjbefizetést igazoló bizonylat

– Kötvény

– Törzskönyv

– Lízing-, hitel- vagy tartósbérleti szerződés másolata

– Finanszírozói nyilatkozat, meghatalmazás

– Adásvételi szerződés

– Szerződés gépjármű kölcsönadásról

– Üzembentartói szerződés vagy okirat

– Forgalomból kivonó határozat (érvénytelenített forgalmi engedély, ille- tőleg törzskönyv)

– Bontási igazolás

– Tulajdoni lap

– Hagyatéki végzés

– Gyámhatósági rendelkezés

– Öröklési bizonyítvány

– Lemondó nyilatkozat

– Meghatalmazás

– Javítói meghatalmazás

– Átruházó nyilatkozat

– Azonosítási adatlap

– Aláírási címpéldány

– Cégkivonat

– Bankszámlakivonat

– Közjegyzői okirat

– Munkáltatói nyilatkozat

– Munkaszerződés

Rendőrségi, szabálysértési dokumentumok

– Rendőrségi helyszínelés jegyzőkönyve

– Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve

– Rendőrségi határozat

– Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv

– Helyszíni bírság másolata

– Vádirat

– Bírósági határozat/ítélet/végzés

Kártérítési összeg megállapításra szolgáló dokumentumok

– Javítási árajánlat

– Audatex kalkuláció

– Eurotax kalkuláció

– Javítási számla

– Eurotax káridőponti érték számítás

– Márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, fel- szereltségéről

– Szervizkönyv

– Kereskedői ajánlat roncsértékre

– Bizonylat roncs értékesítéséről

– Tárolási számla

– Szállítási számla

– Tachográf adatlap

– Bérgépjármű igény nyomtatvány

– Bérautó bérleti szerződés

– Keresetveszteséget igazoló iratok

– Beszerzési számla, vásárlási bizonylat (pl. nyugta)

– Egyéb, a kártérítési igényt igazoló számla, bizonylat

– Készpénz-befizetési pénztárbizonylat

– Áfa nyilatkozat

További dokumentumok

– Építési engedély

– Építési napló

– Tervdokumentáció

– Vállalkozói igazolvány

– Vámkezeléssel kapcsolatos iratok

– Adóbevallás, a szükséges tartalommal

– Egyszerűsített éves beszámoló

– Eredmény-kimutatás, mérleg

– Tárgyi eszköznyilvántartás

– Egyéb könyvelési iratok

– Költségkimutatás

– Menetjegyek

– Útnyilvántartás

– Menetlevél

– Fuvarlevél

– Munkalap

– Garanciajegy

– Fotók

– Értéklista

– Ingósági kárlista

– Orvosi zárójelentés

– Orvosi lelet

– Ambuláns kezelőlap

– Temetéssel kapcsolatos költségek igazolása

– Kórházi ellátással, gyógykezeléssel kapcsolatos költségek igazolása

– Rehabilitációs költségek, gyógyászati segédeszközök számlái

– Igazságügyi szakértői vélemény

– Egyéb szakértői vélemény

– A Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gépjármű közleke- désbiztonsági alkalmasságáról

– Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása

– Szakhatósági iratok

– Tűzoltósági hatósági bizonyítvány

– Tűzvizsgálati jelentés

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak ér- dekében, hogy követelését érvényesíthesse.

VI. A személyes adatok kezelésére, valamint

a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók)

(1) Értelmező rendelkezések

a. Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző is- meret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó követ- keztetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.

b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.

c. Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvání- tása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.

d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyi- séggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy mások- kal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.

e. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése,

felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhaszná- lása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jel- lemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.

f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.

g. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalma- zott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik.

h. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alap- ján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskö- tést is – személyes adatok feldolgozását végzi.

i. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.

j. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvény.

k. Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szak- tanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosí- tó, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, il- letve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kö- tött szerződéseire vonatkozik.

l. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.

m. Biztosító: Groupama Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1146 Bu- dapest, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X, Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve;

n. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetén az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött.

o. Egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt megha- tározás szerint az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedé- lyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy szár- maztatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás).

p. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának

2. pontjában meghatározott fogalom.

q. Xxxxxx xxxxx: a 2014. március 15-től hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47.§ (1) bekezdésé- ben meghatározott fogalom.

r. Adatvédelmi incidens: személyes adat jogellenes kezelése vagy fel- dolgozása, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés.

(2) Az adatkezelés célja, jogalapja

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiak- ban Bit.) 135.§ (1) bekezdése alapján a biztosító jogosult kezelni ügyfelei- nek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. A biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatá- rozott egyéb cél. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megta- gadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén ré- szére nem nyújtható előny.

A Bit. 379.§-a alapján a biztosításközvetítő az ügyfelek azon biztosítási tit- kait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével,

nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, a biztosítás fenntar- tásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. A fentiektől elté- rő célból végzett adatkezelést a biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. Az Infotv. 6.§ (1) bekezdése alapján a biztosító az érintett személyes ada- tait akkor is kezelheti, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetet- len vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a bizto- sítóra, mint adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érde- kének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdekek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.

A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.

Az Infotv. 6.§ (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érin- tett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő biztosító a felvett adatokat a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítése céljából vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a sze- mélyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavo- nását követően is kezelheti.

Az ügyfél a biztosítási ajánlat, biztosítási szerződés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával hozzájárul az adatainak a jelen

„Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezelé- séhez.

(3) A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)

a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;

b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;

c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;

d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;

e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény.

Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.

Az adatszolgálgatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hoz- zájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. tör- vény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával ke- zelheti.

A biztosító kizárólag automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésén alapuló döntés meghozatalára is jogosult, ha a döntést a szerződés megkötése vagy teljesítése során hozták, feltéve, hogy azt az érintett kezdeményezte. Az automatizált adatfeldolgozással kapcso- latos döntés esetén a biztosító az érintettet – kérelmére – tájékoztatja az alkalmazott módszerről és annak lényegéről, valamint lehetőséget biztosít az érintettnek álláspontja kifejtésére.

A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy vele szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkereshe- ti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.

Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban aján- lataival megkeresse, az xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx e-mail címre, illetve az 1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre küldött levelével korlátozásmentesen leiratkozhat.

Az ügyfél az általa tett, tájékoztatást célzó és reklám küldeményre vonat- kozó adatkezelési nyilatkozatát megváltoztathatja telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán.

(4) A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító

4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény

másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban fel- mentést ad,

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

4.3. A Bit. 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;

b. a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyész- séggel;

c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljá- rásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal;

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;

e. a Bit. 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel;

j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel;

k. a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;

l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel;

m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval;

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kap- csolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szer- vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképvi- selővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárren- dezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károko- zóval;

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval;

p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biz- tosítóval, biztosításközvetítővel;

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;

s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy írásbe- li megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biz- tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p.-s. pontban megjelölt szerv vagy személy kizá- rólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg-

jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére xx- xxxxxx jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A Bit. 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés x. xxxxxx alapján a biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki.

4.4. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;

b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;

– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak

törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.

4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a pénzügyi konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések tel- jesítése érdekében történő adatátadás.

A 4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 4.3. pont b., f. és x. xxxxxxx, illetve a 4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.

A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szer- vezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak sze- rint továbbíthatja.

4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 136.§-a alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.

4.9. A biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás jogutód nélküli megszűné- se esetén a biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás által kezelt üzleti tit- kot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kuta- tások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási ti- tokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyil- vánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, az Infotv-ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfelelően al- kalmazni.

4.10. Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó szabályok A Bit. lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződés- ben vállalt kötelezettségeik teljesítése során a szolgáltatások jogszabá- lyoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel for- duljanak más biztosítóhoz a megkeresett biztosító által – a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságai- nak a figyelembevételével – kezelt a Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdésben meg- határozott adatok vonatkozásában, feltéve, hogy a kérdező (megkereső) biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítés- re került.

A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsér- tésének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 149.§ (1) bekezdésében meg- határozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

A Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biztosítási szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szerződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító ada- tai, a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kap- csolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontár- gyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi biztosítási eseményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosító- nál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál meg-

kötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgála- tához szükséges adatok.

Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a károsult személy azonosító adataira, a személyi sérülés miatt kárigényt, személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvé- telkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotá- ra vonatkozó, valamint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érin- tő korábbi, ugyanezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosí- tási eseményre vonatkozó adatok átadására is. Felelősségbiztosítási ágazat- ba tartozó biztosítási szerződések esetén nem szükséges a károsult személy előzetes hozzájárulása a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesí- tő személyt érintő korábbi – felelősségbiztosítási ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatok átadásához.

Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szárazföldi járművekkel összefüg- gő felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetében – ez utób- biaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biz- tosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alapján az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményre (így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kap- csolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is), az elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár össze- gére vonatkozó adatokat.

A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kö- teles átadni a megkereső biztosítónak.

A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azonban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomá- sára jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a megismerését követő egy évig kezelhető.

A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfelet, kérelmére az Infotv-ben szabályozott módon tájékoz- tatja. Ha a megkereső biztosító az adatok kezelésének törvényi határidejé- re figyelemmel már nem kezeli az adatokat, akkor az Infotv. alapján tájé- koztatást kérő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.

4.11. A Bit. 381.§-a alapján a 4.1.-4.9., valamint az 5. pontban szereplő rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítők esetében is azzal, hogy ahol az adott rendelkezés biztosítót nevesít, azon a biztosításközvetí- tőt kell érteni.

(5) Az adatkezelés időtartama

A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelé- se esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(6) Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések

6.1. Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, szá- mítógépes úton is kezeli.

6.2. A biztosító az adatkezelés során betartja az Infotv., a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.

6.3. A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartá- sokban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, az ügyfél

által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti, a tör- vényi feltételek fennállása esetén törli, illetve zárolja az adatot. Az ügyfél kérésére a biztosító tájékoztatást ad az ügyfél általa kezelt, illetve az általa vagy a rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adataitól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamá- ról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő te- vékenységéről, az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az el- hárítására megtett intézkedésekről, továbbá – az ügyfél személyes adatai- nak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.

6.4. Az ügyfél élhet az Infotv-ben biztosított egyéb jogaival (pl. til- takozási jog, bírósági jogérvényesítés) is.

Az ügyfél tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

a. ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkeze- lőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;

b. ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszer- zés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, va- lamint

c. törvényben meghatározott egyéb esetben.

Az ügyfél a jogainak megsértése esetén, vagy, ha az adatkezelőnek a tilta- kozási jog gyakorlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, bírósághoz fordulhat.

6.5. Kártérítés, sérelemdíj

Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adat- biztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett szemé- lyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatke- zelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizeté- sének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett sze- mélyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsérté- sével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

6.6. A biztosító az adatkezelési műveleteket úgy tervezi meg és hajtja végre, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazása során biz- tosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési in- tézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a vé- letlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megvál- tozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

6.7. A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok megtekinthetőek a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon.

6.8. Az Infotv. 65.§ (1) bekezdése alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatóság az adatkezelő személyes adatokra vonatkozó adat- kezeléseiről az érintettek tájékozódásának elősegítése érdekében hatósági nyilvántartást vezet (adatvédelmi nyilvántartás). A biztosító által bejelentett adatkezeléseket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH – 59292-59318/2012., NAIH – 78398/2014., NAIH – 83015/2015., NAIH – 83727-83733/2015. adatkezelési számokon vette nyilvántartásba.

(7) Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók

A Bit. 138.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja. Amennyiben a kiszervezett tevé- kenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze- mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:

Kiszervezett tevékenységet végzők	Adatátadás célja, tevékenység
nyomdák, posta	az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállítása, csekkek nyomtatása és azok ügyfelek felé történő továbbítása
kárszakértők, autókereskedők, javítók	kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása
igazságügyi szakértők	szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység
ügyvédek	a biztosító jogi képviselete
orvosok	kockázat és szolgáltatási igény elbírálása
magánnyomozók	kárbejelentés ellenőrzése
követeléskezelő cégek	követelések kezelése, behajtása
programozók, számítástechnikai tevékenységet végző cégek	programozás, szoftverkészítés, adatfeldolgozás

Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekinthető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon is. A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

(8) A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése

Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, pa- nasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségéről a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.

A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorol- ja. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elérhető- ségei: cím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, központi telefonszáma: x00 0 000 0000, helyi tarifával hív-

ható telefonszám: x00 00 000 000, központi fax: x00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíró- sághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békéltető Testület (cím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00. vagy 1525 Budapest, Pf. 172, központi telefonszám:

x00 0 000 0000, helyi tarifával hívható telefonszám: x00 00 000 000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) eljárását kezdeményezheti.

A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes in- formációk, a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthetőek a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „fogyasztóvédelem” menüpontjában.

(9) Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségekről Jelen tájékoztató a Bit. 148.§ (2) bekezdésében szereplő írásbeli tájékozta- tási kötelezettség teljesítését célozza.

A biztosító, mint a FATCA-törvény szerinti ún. Jelentő Magyar Pénzügyi In- tézmény köteles az ún. készpénz egyenértékkel rendelkező biztosítások (tőkegyűjtéses életbiztosítások, a FATCA-törvény szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a számlatulajdonos FATCA-törvényben foglalt Megállapodás (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) I. számú Melléklete

szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).

A FATCA Megállapodás értelmében az illetőségvizsgálat során a természe- tes személy ügyfél köteles az arra vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezésére bocsátani, hogy adóügyi szempontból belföldi ille- tőségű-e az Egyesült Államokban (ebből a szempontból egy egyesült ál- lamokbeli állampolgár adózás tekintetében belföldi illetőségűnek minősül az Egyesült Államokban még akkor is, ha a számlatulajdonos egy másik or- szágban szintén adózási kötelezettség alá esik), illetve a jogi személy ügy- fél köteles nyilatkozni arról, hogy a FATCA-törvényben meghatározott ka- tegóriák közül melyikbe tartozik.

Az illetőségvizsgálat eredménye alapján a biztosító egy pénzügyi számlát (életbiztosítási szerződést) az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként, vagy Nem Jelentendő Számlaként azonosít.

A biztosító a pénzügyi számlát a FATCA-törvényben meghatározott Egye- sült Államoknak Jelentendő Számlaként minősíti, amennyiben az ügyfél az illetőségvizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy az illetőségvizsgálat más okból sikertelen.

Az illetőségvizsgálathoz szükséges nyilatkozatok beszerzésére a pénzmosá- si ügyfél-azonosítási kötelezettség lefolytatásával együtt kerül sor.

A FATCA-törvény értelmében, az Aktv. 43/B–43/C.§-ában meghatározott szabályok alapján az illetőségvizsgálat keretében Egyesült Államoknak Jelen- tendő Számlaként azonosított életbiztosításról és számlatulajdonosának ada- tairól a biztosító évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles a Nemze- ti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében. Az Aktv. 43/B–43/C.§-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

A számlatulajdonost a biztosító felé 5 munkanapon belül változásbejelen- tési kötelezettség terheli, amennyiben adataiban – így különösen, melyek adóügyi illetőségét befolyásolják – változás következik be.

(10) Tájékoztató az Aktv. alapján fennálló kötelezettségekről

A biztosító, mint az Aktv. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Intézmény kö- teles az ún. visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések (az Aktv. szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a Számlatulaj- donos (ügyfél) illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továb- biakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).

Az Aktv. értelmében az illetőségvizsgálat során az ügyfél köteles az adóügyi illetőségére vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezé- sére bocsátani. Az Aktv. szerinti Passzív Nem Pénzügyi Jogalany ügyfél kö- teles továbbá nyilatkozni az Aktv. alapján Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyekről.

Amennyiben a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos (ügyfél) adózási szempontból tagállamban vagy az Aktv. szerinti más államban rendelkezik illetőséggel, a biztosító a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli. Az Aktv. értelmében a biztosító az illetőségvizsgálat keretében megszerzett, az Aktv. alapján jelentendő adatokról évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely az automati- kus információcsere keretében közli az Európai Unió tagállama vagy más állami hatáskörrel rendelkező hatóságával az Aktv-ben meghatározott adatokat.

Az Aktv. szerinti, NAV felé fennálló adatszolgáltatás teljesítése esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a Számlatulajdonost (ügyfelet) az adat- szolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetsé- ges elektronikus úton – tájékoztatja.

(11) Tájékoztató a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló beszámoló közzétételéről

A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése alapján köteles évente jelentést köz-

zétenni fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről. A jelentés tartalmára, közzétételére vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése szerinti, a fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről szóló jelentését a honlapján közzéteszi.

Biztosítónk legfontosabb adatai

Név: Groupama Biztosító Zrt.

Székhelye: 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxx: 1380 Budapest, Pf. 1049

Társasági formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva: 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.

Az OTP Csoport partnere

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

1. Az adatkezelés célja, tartama

1.1. A Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. (továbbiakban Infotv.), valamint a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bit) felhatalmazása alapján, a Bit 4.§ (1)

101. pontjában megjelölt ügyfelei biztosítási titoknak is minősülő szemé- lyes és különleges adatait a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilván- tartásával és a szolgáltatással kapcsolatosan a szerződés érvényességének, illetve az érvényesség lejártával a törvényi előírásoknak megfelelően, a kö- telező megőrzés idejéig tartja nyilván és kezeli.

1.2. A Bit. 135.§ (1) bekezdése alapján a biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásá- hoz, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szük- séges, vagy a Bit-ben meghatározott egyéb cél. Ezen céloktól eltérő célból végzett adatkezelés csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhető.

1.3. Az ügyfél adatszolgáltatása önkéntes (Infotv. 5.§ (1) bekezdés a. pont- ja, Bit. 135.§ (2) bekezdés), az 1.4. pontban meghatározott adatkezeléshez történő hozzájárulását a regisztrációval megadottnak tekintjük.

1.4. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító adatkezelése kiterjed a biztosító Ügy- félportál szolgáltatásának igénybevételéhez, az Ügyfélportál funkcióihoz szükséges adatkezelésre is.

1.5. Amennyiben Xx úgy dönt, hogy a kiszámított díj alapján szerződés megkötésére ajánlatot tesz, a biztosítási szerződés megkötésének meneté- ről további tájékoztatást kap.

Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 13075/2 – Hatályos 2016. január 1-jétől visszavonásig.

1.6. A biztosítót a tudomására jutott és az ügyfelei személyi körülményei- re, vagyoni helyzetére, valamint biztosítási szerződéseire vonatkozó adatok tekintetében (biztosítási titok) időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötele- zettség terheli. A biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosító harmadik fél részére csak akkor adhatja ki, ha az érintett fél vagy törvényes képvi- selője a kiszolgáltatható titokkört pontosan megjelölve arra írásbeli fel- mentést ad. A biztosító az ügyfél felmentésének hiányában biztosítási tit- kot kizárólag a Bit-ben felsorolt szerveknek és csak az ott megjelölt körben szolgáltathat ki.

1.7. Tájékoztatjuk, hogy a Bit. 142.§ (3) bekezdése és 143.§ (1) bekezdése alapján biztosítási szerződés megkötése, illetőleg a szerződés létrejöttének elmaradása esetén az Ön által megadott adatokat az adatkezelési cél meg- szűnéséig, a szerződés létrejötte esetén a szerződésének fennállása alatt tá- roljuk, illetőleg mindaddig, amíg a szerződésből, a szerződés létrejöttének elmaradásából, meghiúsulásából igény érvényesíthető.

2. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók

A Bit. 138.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja. Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység le- írására vonatkozó tájékoztató a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon megtekinthető. A biztosítóval kötött szerző- dés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges cé-

lokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékeny- séget végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötele- sek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevékenységgel harmadik sze- mélynek okozott bármely kárért a biztosító felel. Amennyiben a kiszerve- zett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát to- vábbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevé- kenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

3. Az érintettek jogai és érvényesítésük

A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, az ügyfél által kez- deményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti a törvényi fel- tételek fennállása esetén törli, illetve zárolja az adatot. Az ügyfél kérésére a biztosító tájékoztatást ad az ügyfél általa kezelt, illetve az általa vagy a ren- delkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adataitól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékeny- ségéről, továbbá – az ügyfél személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.

4. Tiltakozási jog és jogorvoslati lehetőség

4.1. Az Infotv. 21.§-a szerint az érintett tiltakozhat személyes adatának keze- lése ellen, többek között, ha a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizá- rólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvé- nyesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el. Az érin- tett tiltakozhat abban az esetben is, ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, valamint, ha a tiltakozás jogának gyakorlását egyéb- ként törvény lehetővé teszi. Az adatkezelő köteles a bejelentéseket a törvény előírása szerint kivizsgálni, és a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Az érintett a jogainak megsértése esetén vagy, ha az adatkezelőnek a tiltakozási jog gya- korlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, bírósághoz for- dulhat. Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyi- ségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által oko- zott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatkezelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsé- ge alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett személyiségi jogának sérel- mét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

4.2. Az adatainak kezelésével kapcsolatos kifogásai esetén az Infotv. ren- delkezései szerint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ható- sághoz is fordulhat.

4.3. Jelen tájékoztatóval kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, panasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatár- saihoz fordulhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000

1

telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal

„Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írás- ban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a

x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.

A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyako- rolja. A Magyar Nemzeti Bank elérhetőségei: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, központi telefonszám:

x00 0 000 0000, helyi tarifával hívható telefonszám: x00 00 000 000,

központi fax: x00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Banknál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, ér-

vényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegés- sel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békéltető Testület (levélcím: 1013 Budapest, Krisztina körút 39. vagy 1525 Budapest, Pf. 172, telefon:

x00 0 000 0000, x00 00 000 000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) eljárá- sát kezdeményezheti. A permegelőző eljárások közül közvetítői eljárást is kez- deményezhet a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján. A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.

4.4. A jelen Xxxxxxxxxxxx tájékoztatóban hivatkozott jogszabályok a bizto- sító xxx.xxxxxxxx.xx honlapján megtekinthetőek.

2

Az OTP Csoport partnere

NYILATKOZAT E-SZERZŐDÉSEKHEZ

Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxxxxxxxxx: 13076/2

A Groupama Biztosítóval e-szerződést kötő szerződő tudomásul veszi, hogy az e-szerződés vonatkozásában a Groupama Biztosító Zrt-vel (a továbbiakban: biztosító) kizárólag az alábbi feltételek elfogadása, nyilatkozat megtétele esetén köthet online felületen biztosítási szerződést. Kérjük, olvassa el figyelme- sen az alábbi feltételeket!

a. A szerződés valamennyi esedékessé váló díját/díjrészletét csoportos beszedési megbízás vagy átutalás, vagy bankkártyás díjfizetés révén kell ki- egyenlíteni, ideértve a szerződés megkötésekor esedékes díjrészletet is. Egyszeri díjfizetésű szerződések esetén az adott biztosítási szerződésre vo- natkozó biztosítási feltételek rendelkeznek arról, hogy az elektronikus fizetési módok közül melyik vehető igénybe.

b. Az e-szerződés szerződője elfogadja, hogy a szerződés fennállása alatt a fentiektől eltérő díjfizetési módot nem lehet választani.

1. Díjfizetés módja

a. Az e-szerződés szerződője hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a biztosítási szerződés létrejöttével, kezelésével és annak esetleges megszűnésével, megszüntetésével, valamint a biztosítási szolgáltatási, illetve kárrendezési igénnyel kapcsolatos valamennyi dokumentumot, tájékoztatást, a biztosí- tási díj módosulásról szóló értesítést, illetve minden egyéb nyilatkozatot – ahol az erre vonatkozó jogi szabályozás azt lehetővé teszi – elektronikus úton (e-mail üzenet formájában a szerződő által megadott e-mail címre), fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva küldje meg.

b. Az e-szerződés szerződője hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a szerződő e-mail címét és mobiltelefonszámát a fentiek teljesítéshez felhasználja és ebből a célból ezen elérhetőségi adatokat kezelje.

c. Az e-szerződés szerződője tudomásul veszi, hogy az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben szabályozottaknak megfelelően, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva megküldött elektronikus dokumentum az írásbeliség követelményének eleget tesz. Az elektronikus levél elküldésének tényét és időpontját a biztosító a későbbiekben igazolni tudja.

2. Hozzájáruló nyilatkozat elektronikus ügyintézéshez

a. Az e-szerződő saját felelősségi körébe tartozik, hogy az elektronikus postaládáját rendszeresen ellenőrizze, illetve biztosítani köteles, hogy kellő tár- hely álljon rendelkezésére az elektronikus dokumentumok fogadása céljából, valamint gondoskodni arról, hogy az elektronikus postafiók szolgáltatója a biztosító küldeményeit ne tekintse spam (kéretlen) üzenetnek.

b. Az e-szerződés szerződője elfogadja, hogy az elektronikus levelezés során a Groupama Biztosító zárt levelezési rendszeréből nyílt levelezési rend- szerbe kerülhetnek a szerződés adatai.

3. Biztonságra vonatkozó nyilatkozatok

Az OTP Csoport partnere

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A TÁVÉRTÉKESÍTÉS KERETÉBEN KÖTÖTT BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRŐL

Ezen ügyféltájékoztató a biztosítási szerződési feltételeinek kiegészítése a szerződés távértékesítés keretében történő létrejöttére tekintettel.

1. Távértékesítés

Távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződés- nek az a szerződés minősül, amelyet a szolgáltató és fogyasztó köt egy- mással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a szolgáltató kizárólag távközlő eszközt alkalmaz. Szolgáltató: aki meghatározott szolgáltatást gazdasági vagy szakmai te- vékenysége keretében nyújtja.

Fogyasztó: az a természetes személy, akinek a részére – önálló foglalkozá- sa és gazdasági tevékenysége körén kívül eső célból – a szolgáltatást nyújt- ják, továbbá, aki a szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhívás) címzettje.

Távközlő eszköz: olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében szer- ződési nyilatkozatok megtételére. Távközlő eszköznek minősül többek kö- zött a DM levél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a telefon, internetes honlap, e-mail, telefax.

Távértékesítés keretében történő szerződéskötésnek kell tekinteni minden olyan szerződéskötési módot és eljárást, amelyre a felek, vagyis a szolgál- tató és a fogyasztó egyidejű fizikai jelenléte (face to face kapcsolat) nélkül kerül sor. Ha a szerződéskötés folyamata során, annak bármely szakaszá- ban a felek egyidejű jelenlétében történik nyilatkozattétel, tájékoztatás vagy egyéb, a szerződés megkötésére irányuló magatartás, akkor az adott értékesítés nem minősül távértékesítésnek.

A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződé- sekről szóló 2005. évi XXV. törvény alapján a biztosító és a fogyasztó táv- közlő eszköz alkalmazásával is köthet biztosítási szerződést. A jogszabály a fogyasztó érdekeit szem előtt tartva útmutatást ad a szolgáltató (további- akban: biztosító) szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségére, valamint a fogyasztó szerződéstől való elállási (felmondási) jogának gya- korlására, amelyekről az alábbiakban tájékoztatjuk.

Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxxxxxxxxx: 13077/2 – Hatályos 2016. január 1-jétől visszavonásig.

Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény által előírt szerződéskötést megelőző tájékoztatást a biz- tosítási feltételek formájában teljesítette, így a távértékesítés keretében kö- tött pénzügyi ágazati szolgáltatásokról rendelkező törvényben meghatáro- zott azonos tartalmú tájékoztatási kötelezettségének is eleget tesz, ezért a biztosító által nyújtandó szolgáltatás, ellenszolgáltatás, a fizetés és a bizto- sító teljesítésének feltételeit, a biztosító adatait, valamint a biztosító felett felügyeletet gyakorló szerv adatait a biztosítási feltételek tartalmazzák. Kér- jük, feltétlenül olvassa el a biztosítási feltételeket is!

Tájékoztatjuk továbbá, hogy a fogyasztó tájékoztatását kizárólag az első ügyletre vagy műveletre kell alkalmazni abban az esetben, ha ugyanazon felek között kerülnek végrehajtásra egymást követő ügyletek, illetve azonos jellegű elkülönült műveletek, amelyek időbeli kapcsolatban állnak egymás- sal. Ha egy évnél hosszabb ideig nem kerül sor ügylet vagy azonos jellegű művelet teljesítésére, az ezt követő ügyletet vagy műveletet új ügyletnek, il- letve egy újabb műveletsor első műveletének kell tekinteni, és a tájékozta- tást teljesíteni kell.

A távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződés a fogyasztó terhére többletköltséget nem okoz.

2. Elállási (felmondási) jog

A távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződést a fogyasztó a szer- ződéskötés napjától (a szerződés létrejöttét igazoló kötvény kézhezvételé- nek napjától) számított tizennégy napon belül indoklás nélkül azonnali ha- tállyal felmondhatja.

Ha a fogyasztó a tájékoztatást a szerződéskötést követően kapja kézhez,

felmondási jogát a szerződéskötés napjától kezdődően a tájékoztatás kéz- hezvételétől számított tizennégy nap elteltéig gyakorolhatja.

Ha a fogyasztó semmiféle tájékoztatást nem kapott, felmondási jogát a biz- tosítási szerződés létrejöttétől kezdődően a megfelelő tájékoztatás kézhez- vételétől számított tizennégy nap, de legfeljebb ettől az időponttól számí- tott egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

Ha a fogyasztó tájékoztatása nem volt megfelelő tartalmú, a fogyasztó fel- mondási jogát a szerződéskötés napjától kezdődően a tájékoztatás kéz- hezvételétől számított tizennégy nap, de legfeljebb ettől az időponttól szá- mított három hónapos jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

Ha a fogyasztó a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződés meg- szüntetésére vonatkozó különös felmondási jogáról tájékoztatást nem ka- pott, a fogyasztó felmondási jogát a szerződéskötés napjától kezdődően a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy nap, de legfeljebb ettől az időponttól számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

3. Az elállási (felmondási) jog

Nem illeti meg a fogyasztót az elállási (felmondási) jog:

a. a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenység szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény szerinti pénzügyi eszközök vonatko- zásában;

b. az utazási és poggyászbiztosítások, illetve más hasonló rövid idő- tartamú biztosítások vonatkozásában, amennyiben ezek időtar- tama nem haladja meg az egy hónapot;

c. a szerződésnek mindkét fél teljes körű teljesítését követően, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alapján történt.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a fentiek alapján a – szerződésnek mindkét fél teljes körű teljesítését ide nem értve – a biztosítási szerződésének idő- tartamától függ, hogy a szerződőt elállási (felmondási) jog megilleti-e.

Abban az esetben, ha a szerződés rövid időtartamú (nem haladja meg az egy hónapot), nem illeti meg a szerződőt a fentiekben leírt elállási (fel- mondási) jog a 3. pontban rögzítettek alapján. Amennyiben szerződés idő- tartama meghaladja az egy hónapot, a szerződőt a 2. pontban rögzítettek szerint elállási (felmondási) jog illeti meg.

4. További információk

A távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződésre vonatkozó fel- mondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a szerződő az erre vonatkozó nyilatkozatát a fentiekben meghatározott határidő lejárta előtt postára adta, vagy egyéb igazolható módon a biztosítónak elküldte. Tájékoztatjuk, hogy felmondását az 1380 Budapest, Pf. 1049 címre küld- heti meg. Elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk ügyfeleink rendelkezésére.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az azonnali felmondásra nyitva álló ha- táridő lejárta előtt a szerződés teljesítése csak a fogyasztó kifejezett hoz- zájárulását követően kezdhető meg. Ha a fogyasztó felmondási jogát gya- korolta, úgy a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét követelheti (a kockázatviselés kezdete és az azonnali hatályú felmondás időpontja közötti időszakra vo- natkozó biztosítási díjat).

A szerződés fentiek szerinti felmondása esetén a biztosító köteles a fogyasz- tó által megfizetett biztosítási díjnak a szerződés megszűnéséig a biztosító által teljesített kockázatviseléssel arányos ellenértékét (a kockázatviselés kez- dete és az azonnali hatályú felmondás időpontja közötti időszakra vonatko- zó biztosítási díj) meghaladó részét a felmondásról szóló nyilatkozat kéz- hezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a fo- gyasztónak visszatéríteni.

1