ALLIANZ LAKOSSÁGI ÉPÍTÉS- SZERELÉS BIZTOSÍTÁS

ki tudja elégíteni. Lehetősége van egyéni elképzeléseinek megfelelően a Táblázatban szereplő kínálatunkból válo- gatva kialakítani saját építés-szerelés biztosítási csomag- ját. Az igényeinek megfelelő biztosítás összeállításánál vegye figyelembe, hogy a tűz- és elemikár biztosítás alap- biztosításként minden szerződésnek szükségszerű eleme.

Az alapbiztosítás all risks fedezetet nyújt, ami azt jelenti, hogy – a kizárt kockázatok kivételével – a biztosított vagyontárgyak összes kárára kiterjed a biztosító kockázat- vállalása.

KIEGÉSZÍTÉS A JELEN ÜGYFÉL-TÁJÉKOZTATÓ ÉS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKHEZ

A biztosító főbb adatait, az irányadó jogra vonatkozó ren- delkezéseket, a biztosítási termékek értékesítésével kap- csolatos tájékoztatást (tanácsadás, javadalmazás), a biz- tosítási szerződés személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseit, a panaszügyintézésről szóló tájékoztatót, a biztosítási titokkal kapcsolatos szabályokat, valamint

az elektronikus szerződéskötés szabályait jelen ügyfél- tájékoztató és szerződési feltételek kiegészítéseként külön dokumentum (az „Adatkezelési és Ügyféltájékoztató, vala- mint a szerződési feltételek kiegészítése”) tartalmazza.

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

AHE-12809/ÜTF6

Társaságunk panaszkezelésére vonatkozó tájékoztatást az Adatkezelési és Ügyféltájékoztató, valamit a szerződési feltételek kiegészítése című dokumentumban adunk.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

Bővebb információért látogasson el weboldalunkra a xxx.xxxxxxx.xx címen. Ha a tájékoztatónkkal kapcsolat- ban bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon telefonos ügyfélszolgálatunkhoz a +36 (1/20/30/70) 000-0-000 telefonszámokon, ahol munkatársaink munkanapokon

8.00 és 18.00 óra – csütörtökön 8.00 és 20.00 óra – között készséggel állnak rendelkezésére. Xxxxxx abban, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklődését és hamarosan Önt is ügyfeleink között üdvözölhetjük.

Kérjük, tekintse meg a biztosítási feltételeinket is, amelyek a biztosítással kapcsolatos részletes szabályokat tartal- mazzák!

Figyelem! Az Allianz lakossági építés-szerelés biztosítás nem felel meg az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységre vonatkozó kötelező felelősségbiztosítás 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletben előírt feltételeinek!

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt az alap- és kiegé- szítő biztosításokról.

Biztosítási fedezetek

Tűz- és elemi kár biztosítás 🗸

Kiegészítő betöréses lopás- és rablásbiztosítás választható Kiegészítő általános felelősségbiztosítás választható

Kiegészítő épületrongálás-biztosítás választható

Kiegészítő belföldi szállítmánybiztosítás választható

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ‌‌

az Allianz lakossági építés-szerelés biztosításhoz

Hatályos: 2021.06.10.-től

Az Allianz lakossági építés-szerelés biztosítás (a további- akban: lakossági ÉPSZER) Általános Szerződési Feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellen- kező szerződéses kikötés hiányában –az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) lakossági ÉPSZER szerző- déseire alkalmazni kell.

Az általános szerződési feltételeket az általános és a külö- nös biztosítási feltételek, valamint a hozzájuk kapcsolódó függelékek és záradékok alkotják. A fentieken kívül a biz- tosítási szerződés része az ajánlat, az ajánlat során tett nyilatkozatok, az Ügyféltájékoztató és szerződési feltételek kiegészítése és a kötvény.

AHE-12809/ÜTF6

A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződési feltételekben

meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen szerződési feltételekben meghatározott biztosítási

szolgáltatást teljesíti magyar forintban, a biztosítási szerző- dés szerint.

Az általános és különös biztosítási feltételekben nem sza- bályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a biztosítási tevékenységről szóló törvény és a hatályos magyar jogszabályok rendelke- zései alkalmazandók.

FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK ‌

BIZTONSÁGI ZÁR

Biztonsági zárnak minősül a tartószerkezetével együtt, a Mabisz által ajánlott (régebben minősített) biztonsági

lakat, a minimum 5 csapos hengerzárral ellátott zárszerke- zet, a minimum 6 rotoros mágneszárral ellátott zárszerke- zet, továbbá minden olyan lamellás zárszerkezet, amelyet a Mabisz „biztonsági zárnak” minősített. Mindegyiknek minimum 10 000 variációs lehetőséggel kell rendelkeznie.

CSÚCSÉRTÉK

A beruházás aktuális munkafolyamatainak figyelembe- vételével az építési területen egy időben található és egy vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak együttes maxi- mális értéke.

EGYÉB SEGÉDANYAGOK

Az építési-szerelési tevékenység végzéséhez szükséges saját és idegen tulajdonú

– anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyagok, tartalék alkatrészek stb.),

– göngyölegek és egyszer használatos csomagolóanyagok.

ÉLŐERŐS VÉDELEM

A kockázatviselés helyének (területének) munkaidőn túli védelme vagyonvédelmi vállalkozás által, ha a vállalkozó a szerződésben vagyonőrrel való őrzést vállal és annak teljesítése igazolt.

ÉPÜLET

Jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.

ÉPÜLETBERENDEZÉSEK, ÉPÜLETTARTOZÉKOK

Az épület fő funkcióját biztosító szerkezetek, berendezések, szerelvények. Ide tartoznak különösen az alábbiak:

AHE-12809/ÜTF6

– az épülethez szilárdan rögzített, be- és hozzáépített elemek és berendezések: térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, előtetők; padló- és fal- csatornák (szerelőjáratok), rögzített padló-, fal-, födém- és szegélyburkolatok; festés, mázolás, tapétázás, burko- latok; álmennyezetek, galériák; redőny, reluxa, spaletta, árnyékolószerkezetek az elektromos mozgatószerkeze- teikkel együtt; elektronikus vezérlésű és/vagy működte- tésű nyílászárók a vezérlő/működtető berendezéseikkel együtt; villámhárító-rendszerek és tartozékaik/berende- zéseik; lépcsők, létrák, hágcsók (külső használatúak is),

– beépített szekrények – rendeltetésüktől és a beépítés idejétől függetlenül –, amelyeket kifejezetten az adott helyre, méretre, adott feladat ellátására építettek be, és amelyek károsodás nélkül az eredeti helyükről nem mozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkcióju- kat (pl. az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített szekrény, beépített konyhabútor, gardróbszekrény stb.),

– az épületbe szerkezetileg beépített ajtó- és ablakszerke- zetek, üvegezések,

– az épület elektromos ellátására szolgáló vezetékezés/ villanyszerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel és a beépített fogyasztóberendezésekkel együtt (pl. világí- tóberendezések, gépészetileg kémény- vagy szellőző- rendszerbe bekötött szagelszívó, szellőző-, légtechnikai és klímaberendezések, beépített porszívó és tartozékai, elektromos tűzhely, bojler, vízmelegítő és szauna), köz- ponti szünetmentes tápegység,

– az épület gázellátására szolgáló vezetékezés/szerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel, nyomáscsökkentők- kel és beépített fogyasztóberendezésekkel együtt (pl. gáztűzhelyek, kazánok, bojlerek, vízmelegítők és kon- vektorok),

– az épület hideg-, meleg-, szenny- és csapadékvíz-ellá- tását/elvezetését, fűtését, valamint a tűzoltást szolgáló vezetékrendszerek,

– a hozzájuk tartozó mérő- és szabályozóberendezések- kel, szerelvényekkel, szivattyúkkal; kerti öntözőrend- szerekkel; szűrő- és aprítóberendezésekkel és tartozé- kokkal; egészségügyi berendezésekkel, WC-, fürdő-, zuhany- és mosdó-berendezésekkel,

– felvonók, gépi működtetésű szintkülönbség-áthidalók; kaputelefonok, csengők; szemétledobó berendezé- sek,

– riasztó- és megfigyelőrendszerek/központok, kamerák; falba épített értéktárolók; mechanikai és elektronikai tűz-és vagyonvédelmi eszközök, berendezések.

ÉPÍTMÉNY(EK)

Építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként a kockázatviselési helyre (az ingatlan-nyilvántartás szerint a biztosított telephelyhez telekkönyvileg tartozó földterület) szállított, rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megvál- toztatásával, beépítésével jön létre, és amelyekre a biztosító kockázatviselése – külön díj nélkül – az épületbiztosítás megkötésével kiterjed.

GÉPJÁRMŰ

Jelen feltételek szerint gépjárműnek minősül a közúti köz- lekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes

rendeletben (KRESZ) meghatározottak közül a forgalmi engedéllyel rendelkező:

– személygépkocsi, autóbusz, vontató, nyerges vontató, tehergépkocsi, motorkerékpár,

– segédmotoros kerékpár,

– pótkocsi és félpótkocsi (beleértve a lakókocsit és az utánfutót),

– munkagép és lassú jármű.

LEGNAGYOBB SZÁLLÍTMÁNYÉRTÉK (A SZÁLLÍTMÁNY CSÚCSÉRTÉKE)

Az egy szállítás során esetlegesen felmerülő, a biztosított vagyontárgyak szállításához igazoltan hozzátartozó költ- ségeknek az összege, ide nem értve a szállítást és a gép- jármű bármilyen költségét.

LEZÁRT KERÍTÉSSEL KÖRÜLHATÁROLT ÉPÍTÉSI TERÜLET

Az olyan terület, amelyet egy legalább 1,8 méter magas drótfonatból vagy azzal egyenértékű egyéb anyagból készített, az ingatlant (telekhatárt) körbeívelő, maximum 2 méterenként tartóoszlophoz rögzített építmény biztosít,

amelynek bejáratát egy legalább 5 mm anyagvastagságú hegesztett szemű láncon rögzített lakat zárja.

MUNKAGÉPEK

– a gépek – a gépalapzatokkal, a meghajtóelemekkel és tartozékokkal együtt,

– a kézi és gépi használatú szerszámok, kisgépek, egyéb segédeszközök és alkatrészeik,

– az üzemi állapot és a munkafolyamat mérésére, vizsgá- latára, jelzésére, szabályozására és vezérlésére szolgáló berendezések, készülékek és szerelvények,

– az anyagok mozgatását, a munkálatok végzését szol- gáló, gépjárműnek nem minősülő, rendszám nélküli jár- művek.

SZERKEZETKÉSZ ÉPÜLET, ÉPÍTMÉNY

A jelen feltételek alkalmazásában szerkezetkésznek minő- sül az épület, építmény, ha a kivitelezés (a fő munkaneme- ket tekintve) olyan szakaszba jutott, hogy megtörtént

– az alapozás, a főfalak, a födémek,

– a lépcsőház, a lépcső, a liftakna,

– a tetőszerkezet, a tetőfedés, a héjalás,

– a külső nyílászárók meg-, illetve beépítése.

Ha a beruházás időbeli ütemterve eltér a fentiektől, a biz- tosító elfogadja az abban foglalt sorrendet.

TELJES (TOTÁL)KÁR

AHE-12809/ÜTF6

Ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisül, vagy olyan mértékben sérül meg, hogy a helyreállítás műsza-

kilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátá- masztva nem indokolt mert a javítás (helyreállítás) várható költsége meghaladná a biztosított vagyontárgy káridő- ponti új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költségét.

ÚJ ÉRTÉK

A károsodottal azonos minőségű vagyontárgy káridőponti felépítésének vagy beszerzésének általános forgalmi adó nélküli átlagos költsége az Általános biztosítási feltételek

12.18. pontjában foglalt eltérésekkel.

AVULT ÉRTÉK

Az avult értéket a biztosító úgy számítja ki, hogy az új értékből levonja a használati idő alatt bekövetkezett értékcsökkenést.

VÉDETTSÉGI MINIMUM KÖVETELMÉNYEI BEHATOLÁS ELLEN

A helyiség akkor felel meg a behatolás elleni védettségi minimum követelményeinek, ha:

– Falazatok, födémek, tetőszerkezetek: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 6 cm vastag tömör, kisméretű téglából készült falazatéval.

– Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és oldalvilágítók: az összes üvegezett felület

nyílászárónként legalább 6 mm vastag, vagy ha ennél vékonyabbak, akkor az üveget vagyonvédelmi fóliával kell ellátni a belső oldalon.

– Bejárati ajtók, garázsajtók: zárásukat biztonsági zár végzi. A kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyajtók reteszeit reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.

Megfelelnek a védettségi minimum követelményeinek az alábbiak is:

– a legalább 6 cm vastagságú, két vagy több rétegű szendvicsszerkezet,

– az üvegtéglával vagy kopolitüveggel kialakított határolófelület,

– az elektromos nyitású, elektronikus vezérlésű garázsajtó, ha más mechanikai védelemmel nincsen felszerelve,

– továbbá az MSZ EN 356:2000 szabvány szerinti P1A jelölésű biztonsági üvegek.

ZÖLDMEZŐS BERUHÁZÁS

Az ingatlan-nyilvántartás által beépítés céljából a terme- lésből kivont földterület.

I. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ‌‌‌‌‌

1. A SZERZŐDŐ, A BIZTOSÍTOTT

A szerződő

A szerződő az, aki a biztosítási ajánlatot teszi.

Szerződő lehet az a

– természetes személy,

– jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság

aki/amely a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt javára köti és aki/amely a beruhá- zás szempontjából

– beruházónak,

– építtetőnek,

– kivitelező fővállalkozónak minősül.

A biztosítási díj megfizetésére a szerződő köteles.

A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére a szerződő jogosult, és a biztosító hozzá intézi jognyilatkozatait.

A biztosított

A biztosító szolgáltatására – ha a különös feltételek ettől eltérően nem rendelkeznek – a biztosított jogosult.

Az alap- és a kiegészítő biztosítások biztosítotti körének meghatározását az egyes különös feltételek tartalmazzák.

A biztosított és a szerződő azonos is lehet. A biztosított, ha nem azonos a szerződővel, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet. A belé- péssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. Ilyen esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes biztosítási díj megfizetéséért a szerződő és a biztosított egyetemlege- sen felelős.

2. A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐ

A biztosításközvetítő a biztosítási szerződések megkötésé- ben közreműködő személy. Függő biztosításközvetítő az ügynök és a többes ügynök, független biztosításközvetítő az alkusz.

A függő biztosításközvetítő díjat nem vehet át.

AHE-12809/ÜTF6

A függő biztosításközvetítő a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet át.

A függő biztosításközvetítő kizárólag az ajánlatok átvéte- lére jogosult, így szerződést a biztosító nevében nem köt- het, és a szerződő, illetve a biztosított a jognyilatkozatait érvényesen nem intézheti hozzá.

Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyi- latkozatát független biztosításközvetítőhöz címezi, a nyilat- kozat a biztosítóval szemben attól az időponttól hatályos, amikor a nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

3.1. A szerződés létrejöttének szabályai

A biztosítási szerződés a felek megállapodásával jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a beérkezésétől számított 15 napon belül elutasítja. Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekö- vetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alap- ján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

Ha a biztosító által kiállított kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ez a rendelkezés lényeges elté- résekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre

a szerződő figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szer- ződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.

A szerződés a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásnak megfelelően tett ajánlatnak a biztosító vagy annak megbízottja részére történt átadásától számí- tott 15. nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő hatállyal – akkor is létrejön, ha a biztosító a 15 napos határidőn belül nem nyilatkozik az ajánlatra.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételeitől, a biztosító a szerződés létrejötté- től számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerző- dést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló kötvényt kiállítani.

3.2. Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatko- zatok, elektronikus levélküldés

Ha a jogszabály a jognyilatkozat érvényességéhez írásbe- liséget követel meg, akkor a jognyilatkozat kizárólag akkor érvényes, ha az megfelel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben előírt írásbeliség követelményének,

azaz alkalmas a jognyilatkozatban foglalt tartalom válto- zatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására.‌‌‌

Minden más esetben a biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írásban, vagy e-mailen, vagy faxon, vagy elektronikus úton, a biztosító által üzemeltetett Ügyfélportálon vagy xxx.xxxxxxx.xx oldalon keresztül, vagy egyéb maradandó eszközzel tet- ték, és az a biztosító tudomására jut.

Az e-mailen küldött jognyilatkozatot a biztosító csak abban az esetben fogadja el, ha az e-mailcím a küldő sze- mélyéhez kapcsolt, korábban a biztosító számára bejelen- tett és a biztosító által rögzített címről érkezett.

A biztosító az e-mail üzenet tartalmától függően jogosult dokumentum megküldésére felhívni a szerződőt/ biztosítottat.

Felhívjuk a figyelmet az e-mail útján történő adattovábbí- tás kockázataira, tekintettel arra, hogy az e-mailben vagy annak csatolmányaként történő adatküldés nem minősül biztonságos csatornának.

A szerződést a felek kizárólag postai úton, faxon, szemé- lyesen az ügyfélszolgálati vagy ügyfélkapcsolati pontokon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban mondhatják fel.

Ha a szerződő a biztosító részére a mobil számát és az e-mail elérhetőségét megadta, ezzel a biztosítóval elektronikus

úton történő kommunikációban állapodik meg, és hozzájárul ahhoz, hogy azt a biztosító a szerződéssel kapcsolatos nyilat- kozatok, dokumentumok (ideértve különösen, de nem kizáró- lagosan a kötvényt, számlát/számviteli bizonylatot, felszólítót, felmondást, törlésértesítőt) küldésére felhasználja.

A szerződő által megadott elektronikus adatok valótlan- ságából, hiányosságából származó károkért, következmé- nyekért valamint a szerződő levelezési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, valamint a szolgáltató biztonsági, illetve a szerződő személyes fiók- jának beállításai miatt felmerülő problémákért, és abból származó károkért, illetve hátrányos jogkövetkezménye- kért a biztosító nem vállal felelősséget.

Az e-mail cím, a telefonszám megváltozását 8 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni. A változás bejelentésének elmulasztásából származó károkért, következményekért

a biztosító nem vállal felelősséget.

AHE-12809/ÜTF6

A biztosító által üzemeltetett Ügyfélportál szolgáltatásait kizárólag előzetes regisztrációt követően lehet igénybe venni. Az Ügyfélportál szolgáltatásai a szerződő által megadott email címével és megadott jelszavával vehetők igénybe. A biztosító a szerződő által megtettnek tekint valamennyi nyilatkozatot, amelyet az Ügyfélportálon keresztül, az ügyfél email címével és jelszavával történő belépést követően tettek meg.

3.3. A jognyilatkozat átadása

A szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozat megérkezettnek tekintendő, ha a postai úton megküldött dokumentum kéz- besítése azért volt sikertelen, mert azt a címzett az általa megadott elérhetőségen nem vette át („nem kereste”,

„ismeretlen”, „elköltözött”). Ebben az esetben a megérke- zés napjának a postai kézbesítés második megkísérlésé- nek napját követő ötödik munkanapot kell tekinteni.

A biztosító szerződéssel kapcsolatos elektronikus úton megküldött (e-mail) jognyilatkozata abban az időpont- ban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a biztosító igazolható módon kiküldte a szerződő által megadott e-mail címre, vagy a biztosító az általa üzemeltetett Ügyfélportálra elhelyezte.

4. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

4.1. A biztosító kockázatviselése – ettől eltérő megállapo- dás hiányában –

– az azt követő napon 0 órakor veszi kezdetét, amikor a szerződő a biztosítás teljes díját (egyszeri díját) a bizto- sító részére megfizette, feltéve, hogy a biztosítási szerző- dés létrejött. és

– a biztosított a biztosítás tárgyát képező építési és/vagy szerelési tevékenységet megkezdte, vagy a tevékenység megkezdéséhez szükséges biztosított vagyontárgya- kat (beépíthető anyagokat, gépeket, berendezéseket, felszereléseket és a munkavégzés eszközeit) az építési területen elhelyezte.

4.2. Ha a biztosító és a szerződő a díj halasztott fizetésé- ben állapodnak meg, a kockázatviselés kezdete a megál- lapodást követő nap.

4.3. A felek a kockázatviselés kezdő időpontjában ettől eltérően is megállapodhatnak.

4.4. Ha a biztosítási szerződés nem jön létre, a biztosító a befizetett összeget a beérkezésétől számított 15 napon belül visszafizeti az ajánlattevőnek.

4.5. A kockázatviselés kezdetét a biztosító által kiállított kötvény tartalmazza.

5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

5.1. A biztosítási szerződés kizárólag határozott tartamra jöhet létre. Ez maximálisan egy, minimálisan fél év.

5.2. A biztosítási időszak a biztosítási szerződés teljes tar- tama.

6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS HATÁLYA

6.1. Területi hatály (a kockázatviselés helye)

A jelen szerződés alapján a biztosító a Magyarország terü- letén bekövetkezett biztosítási események kapcsán nyújt szolgáltatást a tűz- és elemikár-biztosítás (a továbbiakban:

alapbiztosítás) és a kiegészítő biztosítások feltételeiben foglalt korlátozások figyelembevételével.‌‌‌

6.2. Időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a tartam alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki a kiegészítő biztosítások feltételeiben foglalt korlátozások figyelembevételével.

7. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

7.1. A biztosítási események

A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási esemé- nyekre terjed ki, amelyeket a lakossági ÉPSZER alapbiz- tosítás és a kiegészítő biztosítások különös feltételei meg- határoznak, és amelyek bekövetkezése esetére a biztosító fizetési kötelezettséget vállal.

7.2. Általános kizárások

A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki

a) az olyan kárra, amelynek oka háború, invázió, hábo- rús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború, ellenforra-

dalom, forradalom, katonai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete,

b) az olyan kárra, amelynek oka a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleg- gel,

c) az olyan kárra, amelynek oka lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, polgári engedetlen- ség, polgári zavargás, munkahelyi zavargás, szabotázs, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki,

d) az olyan kárra, amelynek oka terrorcselekmény, terror- cselekményekkel, terrorizmus miatti megelőző intézke- désekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggés- ben keletkezett.

Terrorcselekmény: Bármely erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális és immateriális javakra, az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, illetve etnikai célok mellett foglal állást, vagy valamely kormány befolyáso- lására vagy a társadalomban, illetve annak egy részé- ben való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

e) az olyan kárra, amelynek oka hasadóanyagok robba- nása, nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás, elektromágneses mező vagy elektromágneses sugárzás (pl. mobiltelefon) vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a bizto- sítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő események okozták-e, vagy sem,

f) azbeszttel kapcsolatos károkra,

AHE-12809/ÜTF6

g) genetikailag módosított termék gyártásával, forgalma- zásával okozott károkra; pirotechnikai anyagok, robba- nóanyagok, fegyverek, lőszerek gyártásával, forgalma- zásával, tárolásával, minősítésével kapcsolatos károkra; mindenfajta dohány, illetve dohányipari termék által okozott kárra, kivéve a nikotint tartalmazó gyógyhatású készítmények alkalmazásából eredő károkra,

h) környezetszennyezéssel, környezet igénybevételével okozott károkra,

i) bármely, a nanotechnológiával kapcsolatos kárra,

k) a károsodott vagyontárgy esztétikai értékcsökkenésére.

Az alap- és a kiegészítő biztosítások az általános kizáráso- kon túl további kizárásokat tartalmaznak.

8. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, A VAGYONTÁRGYAK ÉRTÉKELÉSÉNEK MÓDJA, AZ ÉRTÉKKÖVETÉS

8.1. A biztosítási összeg egy adott biztosítási időszakon belül a biztosító szolgáltatásának felső határa és a biztosí- tási díj megállapításának az alapja.

Adott biztosítási időszakon belül a biztosítási összeg a kifi- zetett szolgáltatás összegével csökken.

8.2. A biztosítási összeg – vagyonbiztosítás esetén – nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új értékét (lásd: Fogalom meghatározások).

8.3. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő a tűz- és elemikár-biztosítás különös feltételei 5. pontjában

foglaltak szerint a vagyoncsoportokra vonatkozó előírások alapján új és/vagy avult értéken határozhatja meg (lásd: Fogalom meghatározások). A vagyoncsoportonként meg- határozott biztosítási összeget az ajánlat részét képező adatközlőn kell feltüntetni az értékelés módjának megfe- lelő oszlopban.

8.4. A kiegészítő biztosítások biztosítási összegének meg- határozását a megfelelő különös feltételek tartalmazzák.

8.5. Értékkövetés

A biztosító értékkövetést nem alkalmaz.

9. ALULBIZTOSÍTÁS, TÖBBSZÖRÖS BIZTOSÍTÁS, TÚLBIZTOSÍTÁS

9.1. Ha a szerződő által valamely vagyoncsoportra meg- határozott biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyon- csoportba tartozó vagyontárgyak

– új értéken történő biztosítása esetén az új értéke,

– avult értéken történő biztosítása esetén az avult értéke, a biztosító a vagyoncsoport vagyontárgyaiban keletkezett kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a káridőponti biz- tosítási összeg a biztosított vagyoncsoport felépítésének, pótlásának vagy beszerzésének költségéhez aránylik (a továbbiakban: arányos kártérítés).

9.2. Többszörös biztosítás

Ha ugyanazt a vagyontárgyat/vagyoncsoportot, költséget és veszteséget több biztosító egymástól függetlenül biz- tosítja, a biztosítási fedezet nem terjed ki a jelen biztosítási feltételekkel létrejött biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő olyan kárra, amelyre a másik bizto- sítás fedezetet nyújt.

9.3. Túlbiztosítás

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. A biztosított érdek értékét megha- ladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megálla- podás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani. E

rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreál- lításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.‌‌‌

10. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ ÉS A DÍJ ESEDÉKESSÉGE

10.1. A biztosítót a kockázatviselés kezdetétől annak teljes tartamára megilleti a díj.

10.2. A biztosító a biztosítási díjat

– az építési helyszín veszélyeztetettségének és állapotá- nak,

– a kivitelezési módnak,

– az egyéb kockázat mértékének (pl. foghíjbeépítés) függvényében állapítja meg, a biztosítás teljes tartamára.

A biztosító a szerződés díját – az alap- és kiegészítő biz- tosításokra külön-külön meghatározott díjak alapján – a választott tartam figyelembevételével egy összegben álla- pítja meg (a továbbiakban: egyszeri díj).

10.3. A biztosítás egyszeri díja– ha a felek másként nem állapodnak meg – a szerződés létrejöttekor esedékes.

10.4. A felek a díj halasztott fizetésében is megállapodhat- nak. A halasztott díj a megállapodás szerint esedékes.

11. A KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.1. A szerződő és a biztosított a szerződés megkötésekor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismert, vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszok- kal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

11.2. A szerződő és a biztosított köteles a biztosító kocká- zatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumen- tációkat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társa- sági szerződés, különféle szabályzatok, munkaköri leírás, tervdokumentáció, költségvetések stb.) a biztosító részére átadni.

11.3. A szerződő és a biztosított 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a szerződéskötéskor az ajánlatban nyi- latkozott, különösen

– a tervtől való eltérést, ideértve az új építési, gyártási eljárás bevezetését is;

– a munkálatok leállítását, illetve szüneteltetését; – bizto- sított vagyontárgyak eladását, bérbeadását, átadását;

AHE-12809/ÜTF6

– a biztosított vagyontárgyakon zálogjog keletkezését, vagy a jelen szerződés megkötésekor meglévő zálogjog változását, megszűnését – a zálogjog jogosultjának pontos megjelölésével;

– a biztosított elleni csődeljárás, csődön kívüli kényszer-

egyezségi eljárás, felszámolási eljárás megindítását vagy ennek veszélyét, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás meg- indítását;

– ha másik biztosítóval ugyanazon vagyontárgyra és ugyanolyan kockázatra szóló biztosítási szerződést kötött, és erre a jelen feltételek alapján a biztosító koc- kázatviselése is kiterjed,

– a szerződéskötést, illetve a megelőző adatközlést köve- tően a biztosítási összeg alapjául szolgáló érték válto- zását, amennyiben a változás mértéke eléri az eredeti (előző) biztosítási összeg 10%-át.

11.4. A szerződő a változás bejelentésével egyidejűleg a szerződés módosítását is kérheti, melynek szabályait a

14. pont tartalmazza.

11.5. A biztosított tevékenysége során a biztosítási kocká- zatot növelő változtatást nem hajthat végre, illetve nem engedélyezhet addig, amíg a fedezet kiterjesztését a biz- tosító írásban meg nem erősíti.

11.6. A közlésre, illetőleg a változás-bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötele- zettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekö- vetkezésében. Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a vál- tozás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kel- lett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

12. A SZOLGÁLTATÁS IRÁNTI IGÉNY BEJELENTÉSE, A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

12.1. A biztosítási eseményt a tudomásra jutásától számított két munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán (+36 (1/20/30/70) 421-1-421) vagy írásban.

A bejelentéshez csatolni kell a kárbejelentéskor meglévő, a biztosítási esemény bekövetkezését igazoló és a szol- gáltatás mértékének a meghatározásához szükséges okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat. A szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

12.2. Amennyiben a szerződő illetve a biztosított e köte- lezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító teljesítési kötelezett- sége nem áll be.

A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosí- tott/károsult/sérelmet szenvedett fél (továbbiakban: fél) a bizonyítás általános szabályai szerint jogosult bármilyen eszközzel, dokumentummal a biztosítási esemény, a károk, költségek, illetve a nem vagyoni sérelem igazolására.

A biztosító részére becsatolt dokumentum esetében a fél köteles gondoskodni arról, hogy azok kizárólag azokat a személyes adatokat tartalmazzák, amelyek a kár- vagy szolgáltatási igény alátámasztására szolgálnak (például hagyatéki eljárásban kizárólag a biztosító szolgáltatására jogosult személyes adatait tartalmazzák; vagy bírósági döntés, szabálysértési jegyzőkönyv vagy határozat ese- tében ne tartalmazza a tanúk személyes adatait). Ennek érdekében a biztosító szolgáltatási kötelezettségét nem érintő személyes adatokat a fél köteles előzetesen kita- karni vagy kitörölni a dokumentumban.

12.3. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez, a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához kérhető iratok, így különösen:

– a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat,

– a biztosítási esemény bekövetkezésének részletes leírása, az esemény bekövetkezésének helye, ideje, módja, a biztosítási esemény bekövetkezéséért esetle- gesen felelős személy neve, címe elérhetősége,

– összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott szolgáltatási igényt,

– a biztosítottnak a biztosítási esemény kivizsgálására vonatkozó teljes dokumentációját,

– a vagyontárgy értékét igazoló dokumentumokat (szám- lát, szerződést)

– a biztosított tulajdonjogának igazolására, idegen vagyontárgyakra vonatkozóan pedig a birtoklás jogcím- ének igazolására vonatkozó okiratokat (mint pl. bérlet, lízing, kipróbálás, tesztelés), a vagyontárgy tulajdonosá- nak megnevezésével,

– az engedélyezett tervdokumentációt,

– a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést, a leltár- ívet, a költségszámításokat,

– tűz- és a robbanáskár esetén a tűzvédelmi hatóság iga- zolását, jegyzőkönyvet a tűzvizsgálatról (ha készült),

– ha más hatósági eljárás is volt, a hatóság által kiadott igazolást vagy határozatot,

– vagyon elleni bűncselekmény esetén a rendőrségi felje- lentést, rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyvet,

– a szolgáltatást nyújtó külső cég igazolását (szolgálta- tás-kimaradás kár esetén),

– szállítmánykár esetén a szállítóeszközhöz tartozó, rend- szeresen vezetett szállító- vagy menetlevelet.

– a helyreállításra vonatkozó árajánlatot, illetve a károso- dás helyreállítási költségét igazoló számlát,

– vagyonnyilvántartást, leltáríveket, egyedi tárgyi eszköz- nyilvántartó lapokat, számlákat a készletekről,

AHE-12809/ÜTF6

– a biztosított áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát, beleértve adószám és az adóazonosító jel közlését is,

– a biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosítóval vagy károkozóval) szemben, illetve másik saját biztosítási szerződése alapján érvényesített-e igényt,

– igazságügyi szakértői vélemény,

– halotti anyakönyvi kivonat,

– orvos szakértői és orvos szakértői bizottságok által kiál- lított szakvélemények,

– nyilatkozat személyi sérült adatbekérésre vonatkozó hozzájárulásról,

12.4. A biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől szá- mított 5 munkanapon belül a kárrendezést megkezdeni.

12.5. A szerződő (biztosított) a kárrendezés megkez- déséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított 5. munkanapig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Ha a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következ- tében a biztosító számára – fizetési kötelezettsége elbí- rálása szempontjából – lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

12.6. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül nem végezte el a kárfelmérést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyre- állításáról, kivéve, ha a biztosító a kárt a biztosított érdek- körében felmerült okból nem tudta felmérni. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további 30 napig köteles változatlan állapotban megőrizni.

12.7. A biztosító szolgáltatása az igénybejelentést követő 15 napon belül esedékes. Ha a biztosító szolgáltatására jogosult igazoló okiratot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosí- tóhoz beérkezett.

12.8. A károk felmérése, megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

12.9. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összeg- szerűségének bizonyítása a biztosítottat (szerződőt) terheli.

12.10. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, ameny- nyire az a biztosítási esemény következménye.

12.11. A szerződés alapján a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége – a biztosítási események számától függetle- nül – nem haladhatja meg a szerződésben meghatáro- zott biztosítási összeget.

12.12. A biztosítási összeg a biztosítási szolgáltatás kifize- tett összegével csökken.

12.13. Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kapható, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell felhasználni, a biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esztétikai értékcsökkenését.

12.14. Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azonos műszaki paraméterekkel, egyenér-

tékű módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a kártérítési összegből levonja a korszerűbb technológiából eredő értéknövekedést.‌‌‌

12.15. A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a felhasználható maradványok értékét teljes (totál)kár esetén.

12.16. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító legfeljebb az eredeti állapotnak megfelelő pótlás vagy helyreállítás költségeit fizeti a 12.14. pontban foglaltaknak megfelelően.

12.17. A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötele- zettségével összefüggésben, a károsító eseményt meg- előző állapot visszaállításához, vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általá- nos forgalmiaadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeget csak olyan számla alapján téríti meg az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegének megfe- lelő összeget, vagy amelyből annak összege kiszámítható, feltéve, hogy a jogosultnak nincs lehetősége az általános forgalmi adó visszaigénylésére.

13. A KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

13.1. A szerződő felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és eny- híteni, ideértve a tűz- és elemikár-biztosításhoz kapcsolt függelék követelményeinek betartását is.

13.2. A szerződő (biztosított) a káresemény észlelését köve- tően haladéktalanul köteles

– értesíteni a tűzoltóságot tűz és robbanás esetén az oltás, mentés eredményessége érdekében,

– bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrsé- gen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megje- lölni.

13.3. A biztosító maga, illetve képviselője, megbízottja útján jogosult ellenőrizni a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását.

14. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

14.1. A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel módosíthatják.

14.2. A szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosí- tási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

AHE-12809/ÜTF6

14.3. A szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlanul marad.

14.4. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok

változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet írásban a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

14.5. Ha a szerződő fél 15 napon belül írásban jelzi, hogy a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem vála- szol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a követ- kezményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

14.6. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggés- ben merül fel, a biztosító a 14.4. és a 14.5. bekezdésben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

15. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE ÉS A KOCKÁZATVISELÉS VÉGE

15.1. A határozott tartamra kötött biztosítási szerződés a tartam lejártakor, a kötvényben megjelölt időpontban megszűnik.

15.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, kivéve, ha a megszűnés oka a biz- tosított vagyontárgy megóvásához fűződő érdek megszű- nése, amikor a biztosító az érdekmúlás napjával bezárólag viseli a kockázatot.

15.3. Ha a szerződés hatálya alatt a létesítmény egy részé- nek a külön átadása-átvétele, illetve a létesítmény haszná- latbavétele a szerződés lejárata előtt megtörténik, akkor

a biztosító kockázatviselése ezekre a részekre megszűnik, míg a be nem fejezett részekre változatlanul fennmarad.

15.4. A biztosítási szerződés megszűnik:

15.4.1. Érdekmúlással, lehetetlenüléssel

Ha a biztosító kockázatviselése előtt, vagy az alatt a bizto- sított vagyontárgy megóvásához fűződő érdek megszűnt (ideértve a szerződő tulajdonjogának megszűnését is), vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része az érdek- múlás napjával megszűnik.

15.4.2. Díj nem fizetés miatt

A szerződés megszűnik a díj esedékessége, illetve a díjren- dezettség napjára visszamenő hatállyal, ha a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a fel- szólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a díj megfizetésére a szerződőt írásban felhívta és a póthatáridő eredménytelenül eltelt, kivéve, ha a biz- tosító a díjkövetelést bírósági úton érvényesíti. A díj-nemfi- zetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést.

15.4.3. A határozott tartam lejártával

A biztosítási szerződés a tartam lejártakor, a kötvényben megjelölt időpontban megszűnik.

15.5. Ha a biztosítási szerződés érdekmúlás következtében szűnt meg, a biztosítót a kockázatviselés megszűnésének napjáig illeti meg a díj, kivéve, ha az érdekmúlás biztosítási esemény következménye. Utóbbi esetben a teljes biztosí- tási időszakra járó díj megilleti a biztosítót.‌‌

16. ELTÉRÉS A JOGSZABÁLYOKTÓL VAGY A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy jelen szerződési fel- tételek az Allianz lakossági építés-szerelés biztosítás korábbi feltételeitől az alábbiakban tér el lényegesen:

– A biztosító főbb adatait, az irányadó jogra vonatkozó rendelkezéseket, a biztosítási termékek értékesítésével kapcsolatos tájékoztatást (tanácsadás, javadalmazás), a biztosítási szerződés személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseit, a panaszügyintézésről szóló tájékoztatót, a biztosítási titokkal kapcsolatos szabályo- kat, valamint az elektronikus szerződéskötés szabályait jelen ügyféltájékoztató és szerződési feltételek kiegészí- téseként külön dokumentum (az „Ügyféltájékoztató és szerződési feltételek kiegészítése”) tartalmazza.

- Az „Ügyféltájékoztató és szerződési feltételek kiegé- szítése” nyomtatvány elnevezése „Adatkezelési és Ügyféltájékoztató, valamint szerződési feltételek kiegészítése” elnevezésre változott.

- a Fogalomtár egyes meghatározásai pontosításra kerültek;

- az 1. Szerződő, biztosított pont biztosítottra vonatkozó része kiegészült az alábbiakkal: A belépéssel a szer- ződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezett- ségek összessége a biztosítottra száll át.

- 2. Biztosításközvetítő pontban rögzítésre kerültek a biztosításközvetítőre vonatkozó szabályok.

- 3.1. pontban rögzítésre kerültek a szerződő fél ajánlati kötöttsége, valamint bekerültek a kockázatelbírálás ideje alatt bekövetkező biztosítási esemény irányadó szabályai;

- 3.2. pontban változott az e-mail cím, a telefonszám megváltozásának bejelentési határideje 5 nap helyett 8 napon belül kell a változást a biztosítónak bejelen- teni;

- változott a 3.2. Jognyilatkozatok érvényessége pont;

- 5. A biztosítási szerződés tartama és a biztosítási idő- szak;

- 7.2. Változott az általános kizárások meghatározás;

- 7.2. Általános kizárások d) pont kiegészült: terrorcselekményekkel, terrorizmus miatt megelőző intézkedésekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben keletkezett károkkal,

- 9. pont kiegészült a többszörös biztosításra és a túlbiz- tosításra vonatkozó rendelkezésekkel.

- 11. 6. Közlési és változás-bejelentési kötelezettség sza- bályai pont kiegészült

- 12. A szolgáltatás iránti igény bejelentése, a biztosító szolgáltatásának általános szabályai;

- 12.2.pont kiegészült a személyes adatok átadására vonatkozóan.

- 14. A szerződés módosítása;

- 15. Kiegészült a határozott tartam lejártával történő szerződés megszűnésre vonatkozó rendelkezéssel.

– A II. A tűz- és elemikár-biztosítás (alapbiztosítás) különös feltételei kiegészült az általános biztosítási feltételektől való eltérésre vonatkozóan.

Felhívjuk figyelmét arra, hogy a jelen szerződési feltéte- lek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől az alábbi- akban térnek el:

– jelen Általános Szerződési Feltételek I. Általános biztosí- tási feltételek

- 9.2. Többszörös biztosítás: a Ptk. 6:459§-tól eltérően, ha ugyanazt a vagyontárgyat/vagyoncsoportot, költséget és veszteséget több biztosító egymástól füg- getlenül biztosítja, a biztosítási fedezet nem terjed ki

a jelen biztosítási feltételekkel létrejött biztosítási szer- ződés szerint biztosítási eseménynek minősülő olyan kárra, amelyre a másik biztosítás fedezetet nyújt.

- 17.2. pontjában az elévülés szabályai a Ptk.-ban meg- határozott általános szabályoktól eltérően 5 éves elévülési idő helyett vagyonbiztosítás(ok) esetében 2 évet, és a felelősségbiztosítás esetében 1 évet hatá- roznak meg.

– a Kiegészítő általános felelősségbiztosítás 5. A biztosí- tási összeg: A Ptk. rendelkezéseitől eltérően a biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolatban felmerült jogi képviselet költségeit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg;

– a feltétel nem felel meg az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységre vonatkozó kötelező fele- lősségbiztosítás 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletben előírt feltételeinek.

17. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

17.1. Adatkezelés, adatvédelem

A biztosítási szerződés személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseit jelen ügyfél-tájékoztató és szer- ződési feltételek kiegészítéseként külön dokumentum (az

„Adatkezelési és Ügyféltájékoztató, valamint a szerződési feltételek kiegészítése”) tartalmazza.

17.2. Elévülés

A jelen feltételek alapján létrejött

– vagyonbiztosítási szerződésből eredő igények a biztosí- tási esemény bekövetkezésétől számított 2 év,

– felelősségbiztosítási szerződésből eredő igények a kár- nak, ill. a kárigénynek a biztosítottal való közlésétől szá- mított 1 év

alatt évülnek el.

Az írásbeli felszólítás az elévülési időt nem szakítja meg.

AHE-12809/ÜTF6

17.3. A szerződési feltételekben szereplő büntetőjogi fogal- mak a Büntető törvénykönyv rendelkezései alapján értel- mezendők.

II. A TŰZ- ÉS ELEMIKÁR-BIZTOSÍTÁS (ALAPBIZTOSÍTÁS) KÜLÖNÖS FELTÉTELEI ‌‌‌‌‌‌

A jelen különös feltételek alapján létrejött szerződésre az itt nem szabályozott kérdésekben az általános biztosítási feltételek az irányadók, az általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezések esetén a jelen különös biztosítási fel- tételek rendelkezései az irányadók.

1. A BIZTOSÍTOTTAK KÖRE

A jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosított az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyi- ség nélküli gazdasági társaság, aki/amely

– a szerződő által a kötvényen pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan tulajdonosa, tulajdonos- társai,

– az ingatlanon végzett építési-szerelési munkák

- beruházója,

- fővállalkozója, valamint azon alvállalkozók és/vagy kivitelezők, akiket/amelyeket a szerződő az ajánlaton névvel, székhelyük címével és az általuk végzett szak- ági munkák felsorolásával megjelöl.

2. A KOCKÁZATVISELÉS HELYE

A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye a kötvényen, valamint az építési és/vagy szerelési tervdoku- mentációban pontos címmel vagy helyrajzi számmal meg- jelölt ingatlan és az ingatlannyilvántartás szerint hozzá tartozó földrész.

3. A BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minő- sülnek

– a kötvényen kockázati osztályonként, ezen belül vagyoncso- portonként biztosítási összeggel megjelölt, és

– a tervdokumentáció szerint az építési-szerelési tevé- kenység végzéséhez szükséges

vagyontárgyak a beruházás átadás-átvételét, illetve üzembe helyezését megelőző mindenkori állapotukban, beleértve a létesítménybe való beépítés céljából az építési területen lévő és a biztosított tulajdonát képező vagy ide- gen tulajdonban lévő vagyontárgyakat is.

A biztosító kockázatviselése szempontjából a biztosított vagyontárgyak két kockázati osztályba tartoznak:

3.1. I. kockázati osztály: a beruházás

a) vagyoncsoport: épületek, építmények

AHE-12809/ÜTF6

A beruházás tárgyát képező

– a beruházás megkezdése előtt a kockázatviselési helyen már meglévő és a beruházással érintett épület(ek), építmények és azok alkotórészei, tartozé- kai, valamint

– építés alatt álló és szerkezetkész új épületek, építmé- nyek.

b) vagyoncsoport: a befejező munkák vagyontárgyai A beépítésre váró és beépített épülettartozékok,

épületberendezések (építészeti berendezések, épületvil- lamossági berendezések, épületgépészeti berendezések), egyéb segédanyagok (lásd: Fogalom meghatározások).

3.2. II. kockázati osztály: a munkavégzés eszközei

a) vagyoncsoport: ideiglenes, szilárd falazatú felvonulási épületek

b) vagyoncsoport: munkagépek (lásd: Fogalom meghatá- rozások)

c) vagyoncsoport: felszerelések, pl. állványzatok, takarófó- liák, ponyvák, munkaruhák

3.2.1. A munkavégzés eszközeire kizárólag abban az esetben terjed ki a biztosítási fedezet, amennyiben nincsenek egy másik, korábban megkötött, érvényes és azonos kockáza- tokra szóló vagyonbiztosítási szerződésben biztosítva.

4. NEM BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

– az építési területen lévő, a beruházással nem érintett épületek, építmények,

– a beruházás megvalósításához nem kapcsolódó vagyontárgyak,

– az adatfeldolgozó programok, szoftverek,

– az adathordozókon tárolt adatok,

– a tervdokumentációk, üzleti könyvek, bélyegzők, bérleti, sza- badalmi és egyéb jogokkal kapcsolatos szerződések, iratok,

– vízi és légi járművek,

– gépjárművek (lásd: Fogalom meghatározások).

5. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA

A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg a biztosítási szerződés megkötésekor. A biztosí- tási összeget az alábbiak szerint kell meghatározni:

5.1. Az I. kockázati osztály biztosítási összegét az érvényes tervdokumentáció és az annak részét képező költségvetés alapján kell meghatározni.

5.1.1 A biztosítási összeg tartalmazza a biztosított vagyon- tárgyak értékét és a kivitelezés költségeit.

5.1.2. A beruházás épületeinek, építményeinek és a befejező munkák vagyontárgyainak biztosítási összegét a szerződő új értéken határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új értékét.

5.2. A II. kockázati osztály vagyoncsoportjainak biztosítási összegét csúcsértéken kell meghatározni (lásd: Fogalom meghatározások).

5.2.1. A II. kockázati osztály vagyoncsoportjai – a tulajdon- tól függetlenül – kizárólag avult értéken biztosíthatók.‌‌

5.3. Ha a biztosított az ajánlat aláírásakor áfa-visszatérí- tésre jogosult, akkor a biztosítási összeget az áfa nélküli értéken kell meghatározni.

6. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

6.1. A jelen feltételek szerint biztosítási esemény a szerző- dés hatálya alatt a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyaknak előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul bekövetkezett minden olyan károsodása, amelyre nézve a biztosító nem zárta ki kártérítési kötele- zettségét (a jelen feltételek 7. pontja).

6.2. Földrengés, vihar vagy árvíz esetén egy káresemény- nek minősül, ha 72 órán belül következik be több földren- gés-, vihar- vagy elöntéskár.

7. A KIZÁRT KOCKÁZATOK, ILLETVE A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK

7.1. A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek az alábbiakban meghatározott okok miatt követ- keznek be:

a) a biztosított vagyontárgy rendeltetésszerű használatá- ból eredő fokozatos elhasználódás, kopás, továbbá a beépített anyagok, alkatrészek hibája, a légköri ténye- zők hatására kialakuló korrózió, oxidáció, az alkotó- anyagok természetéből fakadó káros tulajdonságok (pl. zsugorodás, elpárolgás, súlyvesztés stb.), az anyagok textúrájának vagy felületének változásai, légköri ned- vesség vagy szárazság, férgek, szennyezés, légszennye- zés, hőmérsékleti változások vagy szélsőségek,

b) olyan közigazgatási határozat végrehajtása, amely az engedélyezési tervdokumentációban foglaltak be nem tartása miatt az építkezés bontását, javítását, újjáépíté- sét, átalakítását rendelte el,

c) gombásodás, penészedés,

d) elektromos berendezésekben és vezetékeikben kelet- kező, tovaterjedéssel nem járó zárlat,

e) lopás, betöréses lopás és rablás, rongálás, vandalizmus, leesés vagy eltörés.

7.2. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

a) a károsodott vagyontárgyak olyan értékcsökkenéséből származnak, amelyek a további rendeltetésszerű hasz- nálatot nem befolyásolják,

b) a garancia vagy szavatosság körében térülnek meg,

c) más biztosítás alapján térülnek meg,

d) a gépjárművel történő ütközés következtében keletkeztek,

e) az építési területen használt munkagépek ütközése miatt keletkeztek,

AHE-12809/ÜTF6

f) a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a lízingbeadó vagy bérbeadó tulajdonos által igényelhetők, illetve visszaigényelhetők.

7.3. A biztosító nem téríti meg

a) a hibás tervezés miatt keletkezett károkat,

b) a hibás kivitelezés miatt keletkezett károkat,

c) a hibás vagy alkalmatlan anyagok és/vagy hibás kivite- lezés miatt szükségessé vált pótlás vagy javítás költsé- geit,

d) az építésnél használt gépek és berendezések azon kárait, amelyek belső meghibásodásból – így különösen elektromos vagy mechanikai meghibásodásból, törés- ből vagy üzemzavarból, hűtő- vagy egyéb folyadékok megfagyásából, nem megfelelő kenésből, az olaj vagy hűtőfolyadék hiányából – erednek,

e) a vezetékek elfagyása következtében keletkezett káro- kat,

f) azokat az építési-szerelési technológia módosításából, kiegészítéséből, fejlesztéséből eredő károkat, amelyek azért keletkeztek, mert a konstrukcióért felelős tervező, illetőleg gyártó tudomása és/vagy hozzájárulása nélkül megváltoztatták a szerkezet teherviselő képességét, szi- lárdságát, üzemi tulajdonságait,

g) az építési-szerelési munka félbeszakadásából, szünetel- tetéséből, a késedelemből, a teljesítés elmaradásából származó gazdasági hátrányként, üzemszüneti vesz- teségként (pl. túlóra, sürgősségi felár, termelés-kiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség formájában) felmerült károkat,

h) a jogszabályban vagy szerződésben meghatározott többletköltségből eredő károkat (pl. kötbér, bírság),

i) az éjszakára, munkaszüneti napra, pihenőnapra soron kívül elrendelt munka, valamint a rendkívüli munkavég- zés miatti munka bérköltségeit, illetőleg az expressz vagy légipostafuvar miatti többletköltségeket,

j) a kedvezmények elvesztéséből vagy piacvesztésből adódó károkat,

k) a leltározás vagy időszakos ellenőrzés alkalmával fel- tárt hiányt vagy veszteséget,

l) a szabadban tárolt műszaki és egyéb berendezésekben keletkezett beázás-, vihar-, jégverés- és felhőszakadás- károkat,

m)a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett, az I. kockázati osztály b) vagyoncsoportba és a II. koc- kázati osztályba tartozó vagyontárgyakban keletkezett felhőszakadás- és egyéb elöntéskárokat, ha azok – a rendeltetésszerű üzemeltetési előírások, szabványok figyelembevételével – nem voltak felhelyezve a padozat szintjétől legalább 15 cm magasan lévő állványzatra,

n) a talajmechanikai szakvéleményben foglalt előírások be nem tartása miatt keletkezett károkat,

o) a rongáláskárokat, ha azok a biztosított műszaki és egyéb berendezések rendeltetés szerinti működését nem akadályozzák,

p) a légi járműtől eredő hangrobbanáskárt,

q) a talajvíz vagy belvíz által okozott károkat,

r) a helyiségen belüli léghuzat által okozott kárt,

s) az ajtó és az ablak nyitva hagyása miatt keletkezett károkat,

t) az épületek külső vakolatában, külső burkolatá- ban, külső festésében keletkezett vihar-, jégverés- és leázáskárt,

u) a dohányzás miatti felületi pörkölődést, elszíneződést, elváltozást,

v) az öngyulladásból, erjedésből, befülledésből eredő

hőhatáskárokat,‌‌‌‌‌

w) az árvíz- és elöntéskárokat, ha a vízügyi szabályok szerinti hullámtérben vagy nem mentett árterületen, illetve olyan területen elhelyezett vagyontárgyban keletkeztek, ahol a felszíni vizek kiáradása a helyi körülmények következtében előre látható, azaz sta- tisztikai átlagban tízévenként legalább egyszer ilyen áradás bekövetkezik.

7.4. A kizárás nem terjed ki a hibás vagy alkalmatlan anya- gok és/vagy hibás kivitelezés miatt más, egyébként meg- felelő módon kivitelezett vagyontárgyakban keletkezett károkra, valamint a meghibásodás, üzemzavar miatt más dolgokban keletkezett károkra.

8. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

8.1. A biztosító szolgáltatása épületkárok esetén (I. a) vagyoncsoport)

8.1.1. A biztosított vagyontárgyak

– teljes (totál)kára esetén a káridőponti új értéket,

– részleges kára esetén a helyreállítás költségét, a vagyontárgy káridőponti új értékéig téríti meg a bizto- sító.

8.1.2. A biztosító káridőponti avult értéken téríti meg a kár időpontjában 50%-nál nagyobb mértékben elhasználó- dott, a biztosítás megkötésének időpontjában már meg- lévő épületek, építmények kárait.

8.2. A befejező munkák vagyontárgyainak kárait (I. b) vagyoncsoport)

– teljes (totál)kár esetén káridőponti új értéken,

– részleges kár esetén a helyreállítás költségét, a vagyon- tárgy káridőponti új értékéig téríti meg a biztosító.

8.3. A biztosító a II. kockázati osztályba tartozó vagyontár- gyak (a munkavégzés eszközei)

– teljes (totál)kára esetén káridőponti avult értéken téríti meg a keletkezett kárt,

– részleges kára esetén a helyreállítás költségét téríti meg

– az értékemelkedés levonásával – a vagyontárgy kár- időponti avult értékéig.

8.3.1. A vagyontárgyak avult értékének meg-határozásá- hoz az 1. sz. melléklet nyújt segítséget.

8.4. A biztosító az általános forgalmi adó nélküli átlagos költséget téríti meg az Általános biztosítási feltételek 12.18. pontjában foglalt eltérésekkel.

9. AZ ÖNRÉSZESEDÉS

AHE-12809/ÜTF6

9.1. A biztosító a tűz- és elemikár-biztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegéből káreseményenként önrészese- dést von le. Önrészesedés esetén a biztosított a kárnak egy részét a 9.2 pontban meghatározott mértékben – önrésze- sedés címen – maga viseli.

9.2. Az önrészesedés mértéke

a) zöldmezős beruházások esetében a szolgáltatási összeg 10%-a, de minimum 50 000 Ft,

b) egyéb beruházásoknál a szolgáltatási összeg 10%-a, de minimum 100 000 Ft.

10. KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK

10.1 Kárenyhítési költségek

A biztosító a biztosítási összeg keretei között megtéríti a kárenyhítési költségeit, abban az esetben is, ha a kárenyhí- tés nem vezetett eredményre.

Kárenyhítésnek minősülnek különösen, de nem kizárólago- san az alábbi tevékenységek: tűzoltás, mentés.

Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítési költségeket a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányá- ban téríti meg.

10.2. Egyéb költségek térítése

A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy károsodásá- val kapcsolatos, és indokolt, kárenyhítésnek nem minősülő

– a kár megállapításához szükséges szakértői vélemény,

– a helyreállítással kapcsolatos tervezés és hatósági engedélyezés,

– a helyreállítást követő egyszeri takarítás költségeit a biztosítási összegen belül a szolgáltatási összeg 10%-a erejéig.

11. MENTESÜLÉS

11.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

– a szerződő vagy a biztosított,

– a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzlet- vezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben meghatározott munkakört betöltő alkalma- zottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk;

– a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott– vezető beosztású tisztségvi- selője vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésére jogo- sított tagja, munkavállalója vagy megbízottja

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

11.2. Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és káreny- hítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

11.3. A mentesülés szabályai az Általános felelősségbizto- sításra nem vonatkoznak.

12. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A biztosító megtérítési igénye

12.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig meg- térítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátar- tozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

12.2. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biz- tosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított köve- telését kell kielégíteni.

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK ‌‌

AHE-12809/ÜTF6

A kiegészítő biztosítások különös feltételei alapján létre- jött szerződésekre az itt nem szabályozott kérdésekben a tűz- és elemikár biztosítás (alapbiztosítás) különös bizto- sítási feltételei és az Általános biztosítási feltételek vonat- koznak. A kiegészítő biztosítások különös biztosítási felté- teleinek az alapbiztosítás különös biztosítási feltételeitől eltérő rendelkezése esetén a kiegészítő biztosítások külö- nös feltételei az irányadók.

1. A KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK MEGSZŰNÉSE

A tűz- és elemikár biztosítás (alapbiztosítás) megszűnésé- vel egyidejűleg a kiegészítő biztosítások is megszűnnek.

III. A KIEGÉSZÍTŐ BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI ‌‌‌‌

A tűz- és elemikár-biztosításhoz (alapbiztosítás) kötött kiegészítő betöréses lopás- és rablásbiztosítás különös feltételei alapján, külön díj ellenében, a biztosító megtéríti az alapbiztosításban és a jelen kiegészítő biztosításban egyaránt biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat az alábbi feltételek szerint.

1. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

A jelen különös feltételek alapján biztosított vagyontár- gyak a szerződő által meghatározott és

– az I. kockázati osztály b) vagyoncsoportjába tartozó vagyontárgyak – az átadás-átvételt, illetve az üzembe helyezést megelőző mindenkori állapotukban –, ame- lyeket a kockázatviselés helyén, legalább a behatolás elleni védettségi minimum (lásd: Fogalom meghatá- rozások) követelményeinek megfelelő helyiségben tárolnak, vagy ilyen helyiségben kerültek beépítésre.

– a II. kockázati osztály

· b) vagyoncsoportjába tartozó szabadban tárolt, gépjárműnek nem minősülő, rendszám nélküli mun- kagépek,

· c) vagyoncsoportjába tartozó vagyontárgyak, amelye- ket a munkaterületen lezárt és legalább a védettségi minimum követelményeinek megfelelő helyiségben tárolnak,

amennyiben azok az alapbiztosításban is biztosítva van- nak.

2. NEM BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

2.1. Nem biztosíthatók

– az alapbiztosítás 4. pontjában meghatározott vagyon- tárgyak,

– a szabadban tárolt vagyontárgyak, ide nem értve az alapbiztosítás 3.2.b) pontjában meghatározott munka- gépeket.

3. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

3.1. Betöréses lopás

3.1.1. Betöréses lopásnak minősül az a lopás, amikor a tettes a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe

a) dolog elleni erőszakkal, vagy

b) hamis vagy álkulcs használatával, illetve nem az adott zár rendeltetésszerű felnyitására készült eszközzel, kimutatható nyomot hagyva, vagy

AHE-12809/ÜTF6

c) a helyiség, rablás (3.3. pont) útján megszerzett saját kul- csának felhasználásával hatol be.

3.1.2. Biztosítási esemény a betöréses lopással vagy annak kísérletével a betöréses lopás- és rablásbiztosításban biz- tosított vagyontárgyakban okozott rongálási kár is.

3.1.3. A jelen feltételek alapján nem minősül biztosítási eseménynek,

– ha a lopást a helyiség elveszett, ellopott vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsának segítsé- gével követik el,

– ha lezárt helyiségből behatolási nyom nélkül tűntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve a jelen különös feltéte- lek 3.1.1.c) pontjának esetét,

– ha a helyiség, amelyből a biztosított vagyontárgyakat eltulajdonították, a védettségi minimum követelményei- nek sem felel meg,

– a betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüg- gésben az épület külső határoló szerkezeteiben – ide- értve ezek beépített épülettartozékait is – keletkezett rongálási kár.

3.2. Lopás

3.2.1. Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén szabadban tárolt, üzemen kívül helyezett, saját kul- csával megfelelően lezárt vezetőfülkéjű és gépjárműnek nem minősülő munkagép ellopása (lásd: Fogalom megha- tározások).

3.2.2. Nem tekinthető megfelelően lezártnak a munka- gép, ha

– a vezetőfülke ajtajának bármelyik beépített zárbetétje hiányzik, vagy olyan módon rongálódott, hogy a zár a jármű kulcsainak használata nélkül is kinyitható,

– a munkagép az indítókulcs használata nélkül is működ- tethető.

3.2.3. A lopáskockázat nem terjed ki

– a lezárt munkagépben hagyott indítókulcs használa- tával elkövetett lopásra, valamint a részlopásra (alkat- részek leszerelése) és a rongálási károkra,

– a lezárható vezetőfülke nélküli, szabadban hagyott munkagépek ellopására,

– a szabadban tárolt munkagépek ellopására, ha a koc- kázatviselés helye (az építési terület):

- nincs lezárt kerítéssel körülhatárolva (lásd: Fogalom meghatározások), és

- a napi munkavégzés idején kívül nincs élőerővel őrizve (lásd: a Fogalom meghatározásokban az élőerős védelem fogalmát).

3.3. Rablás

3.3.1. Biztosítási eseménynek minősül a rablás, ha jogtalan eltulajdonítás céljából a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosított sze- méllyel (annak alkalmazottjával, megbízottjával) szemben erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy(ak) megtartása végett erősza- kot, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyege- tést alkalmaz.

4. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA ‌‌‌‌

4.1. A biztosításra feladott vagyontárgyak biztosítási össze- gét a szerződő csúcsértéken (lásd: Fogalom meghatározá- sok) határozza meg:

– az I. kockázati osztály b) vagyoncsoportja új értéken,

– a II. kockázati osztály b) és c) vagyoncsoportja – a tulaj- donjogtól függetlenül – kizárólag avult értéken biztosít- ható.

5. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA, A SZOLGÁLTATÁSI LIMITEK

5.1. Betöréses lopás esetén a biztosító a biztosított vagyon- tárgyak

– betöréses lopáskárait,

– betöréses lopás biztosítási eseménnyel kapcsolatban keletkezett rongálási kárait

kockázati osztályonként és vagyoncsoportonként a kötvé- nyen megjelölt biztosítási összegig téríti meg az alábbiak szerint:

5.1.1. A biztosító káreseményenként maximum 1 M Ft-ig nyújt szolgáltatást, amennyiben a behatolás helyén a vagyonvédelmi színvonal megfelel a védettségi minimum követelményeinek.

5.1.1.1. A jelen különös feltételek szempontjából megfelel- nek a védettségi minimum követelményeinek a munkavég- zés eszközeinek tárolására szolgáló szilárd falazatú fém felvonulási épületek is (konténerek), ha az ajtókra és más nyílászárókra vonatkozó védettségi minimum követelmé- nyek maradéktalanul megvalósulnak.

AHE-12809/ÜTF6

5.1.2. A biztosító káreseményenként maximum 25 millió Ft-ig nyújt szolgáltatást, amennyiben a behatolás helyén

– a vagyonvédelmi színvonal megfelel a védettségi mini- mum követelményeinek, továbbá

– a kockázatviselés helye (az építési terület )

· lezárt kerítéssel van körülhatárolva, és

· a napi munkavégzés idején kívül élőerővel őrzik.

6. AZ ÖNRÉSZESEDÉS

A biztosító a betöréses lopás- és rablásbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegéből káreseményenként 10%-ot, de minimum 100 000 Ft-ot von le önrészesedés címén.

7. KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK

7.1. Kárenyhítési költségek

A biztosító a biztosítási összeg keretei között megtéríti a kárenyhítési költségeit, abban az esetben is, ha a kárenyhí- tés nem vezetett eredményre.

Kárenyhítésnek minősülnek különösen, de nem kizárólago- san az alábbi tevékenységek: tűzoltás, mentés.

7.2. Egyéb költségek térítése

A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy károsodásá- val kapcsolatos és indokolt, kárenyhítésnek nem minősülő

– a kár megállapításához szükséges szakértői vélemény,

– a helyreállítással kapcsolatos tervezés és hatósági engedélyezés,

– a helyreállítást követő egyszeri takarítás költségeit a biztosítási összegen belül, azonban a

vagyonvédelmi színvonaltól függően meghatározott limiten felül, a szolgáltatási összeg 10%-a erejéig.

IV. A KIEGÉSZÍTŐ ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI ‌‌‌‌‌

A tűz- és elemikár-biztosításhoz (alapbiztosítás) kötött kiegészítő általános felelősségbiztosítás különös feltételei alapján – a szerződésben meghatározott díj ellenében – a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén jelen szerződési feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti.

1. BIZTOSÍTOTT, KÁROSULT, SÉRELMET SZENVEDETT FÉL ÉS EGYÉB FOGALMAK

Biztosított

Az alapbiztosítás alapján biztosítottnak minősülő

– természetes személy,

– xxxx xxxxxxx,

– jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.

Károsult

Az a személy, akinek vagyonában a biztosítási esemény kapcsán károsodás következik be.

Sérelmet szenvedett fél

Az a természetes személy, aki személyiségi jogának meg- sértése miatt sérelemdíjra jogosult.

A biztosító a szolgáltatási összeget a károsultnak/sérelmet szenvedett félnek fizeti ki, a károsult/sérelmet szenvedett fél azonban – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – igényét közvetlenül a biztosítóval szemben nem érvénye- sítheti.

Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult/ sérelmet szenvedett fél a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biz- tosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás/ szemé- lyiségi jog megsértése időpontjában a károsult kárára/a sérelmet szenvedett fél személyiségi jogának sérelmére fennállt-e.

Dologi kár

Valamely tárgy megsemmisülése, használhatatlanná válása vagy megsérülése miatt bekövetkezett vagyoni kár.

Felelősségi kár

A felelősségbiztosítás feltételeinek alkalmazásában a felelős- ségi kár a dologi kár és a személysérüléses kár együttesen.

Sorozatkár

AHE-12809/ÜTF6

A felelősségbiztosítás keretében alkalmazandó fogalom, melynek jelentése: több, azonos okból bekövetkezett, idő- ben összefüggő káresemény, amelyet egy biztosított oko- zott, és amelyért egy biztosított köteles helytállni.

Személysérüléses kár

Halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés miatt bekövet- kezett nem vagyoni sérelem.

Szerződésen kívül okozott kár

Az a kár, amelyet a biztosítottal szerződéses jogviszonyban nem álló személynek vagy a biztosítottal szerződéses kap- csolatban állóknak a szerződésen kívül okoztak.

2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Biztosítási eseménynek minősülnek a biztosított beruházás megvalósításával közvetlen összefüggésben, szerződésen kívül harmadik személynek e szerződés hatálya alatt a Magyarország területén okozott és bekövetkezett személy- sérüléses vagy dologi (dolgokban keletkezett) károk, ame- lyekért a biztosított mint

– a kötvényen pontos címmel (helyrajzi számmal) megje- lölt ingatlan tulajdonosa, tulajdonostársai,

– az ingatlanon végzett építési-szerelési munkák

· beruházója,

· fővállalkozója, valamint

· azon alvállalkozók és/vagy kivitelezők, akiket/ame- lyeket a szerződő az ajánlaton névvel, székhelyük címével és az általuk végzett szakági munkák felsoro- lásával megjelöl,

e minőségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési, illetve sérelemdíj fizetési kötelezettséggel tartozik (a továb- biakban: felelősségi kár).

3. A FELELŐSSÉGI KÁR OKOZÁSÁNAK ÉS BEKÖVETKEZÉSÉNEK IDŐPONTJA

3.1. A felelősségi kár okozásának időpontja az a nap, amikor a biztosított – illetve az a személy, akinek maga- tartásáért a biztosított a polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik – károkozó jogsértő magatartást tanúsított. Ha a biztosított az eljárása során egyes kötele- zettségeinek elmulasztásával okoz felelősségi kárt, akkor a károkozás napja az a nap, amikor e kötelezettségének a biztosított még utoljára kártérítési illetve sérelemdíj fizetési kötelezettség keletkezése nélkül eleget tehetett volna.

3.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az a nap, amikor a felelősségi kár bekövetkezett a károsult- nál/sérelmet szenvedett félnél, illetve ha ez nem határoz- ható meg, akkor az a nap, amikor a kárt a biztosított vagy a károsult/sérelmet szenvedett fél először észlelte, vagy kellő gondossággal észlelhette volna.

4. KIZÁRÁSOK, BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK

4.1. A biztosító nem téríti meg:

a) a tárgyakban, talajban, épületekben vibráció, rezgés vagy a teherhordó elemek eltávolítása, meggyengítése,

megépítésének elmulasztása vagy szakszerűtlen meg- építése miatt bekövetkező, valamint az ezekre vissza- vezethető károkat;‌‌

b) a tervdokumentáció technológiai előírásaitól eltérő kivi- telezésből eredő károkat;

c) a tervdokumentációban foglalt cölöpalapozással, illetve támfalépítéssel kapcsolatban bekövetkező károkat;

d) a talajszint alatti közművezetékekben okozott és azok sérülése következtében keletkezett károkat;

e) munkahelyi rendzavarással vagy elbocsátott munkások rendzavarásával összefüggésben keletkezett károkat;

f) azokat a károkat, amelyek a biztosítottnak – illetve a biztosított munkavállalóinak vagy munkavégzésre irá- nyuló más jogviszonyban álló foglalkoztatottjainak – a tulajdonában vagy felelős őrizetében lévő vagyontár- gyakban keletkeztek;

g) azokat a károkat, amelyeket a biztosított, illetve a biztosított munkavállalóinak vagy munkavégzésre irá- nyuló más jogviszonyban álló foglalkoztatottjainak a személysérüléses balesete miatt érvényesítettek;

h) a vízi és a légi járművek által okozott károkat;

i) a földterületben, terményekben, növényi kultúrákban és állatokban okozott károkat;

j) a környezetvédelmi jogszabályok és előírások megsér- tése miatt okozott károkat;

k) a folyamatos környezetszennyezéssel okozott károkat.

4.2. A biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki:

a) a fuvarozói minőségben okozott károkra;

b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás körébe tar- tozó károkra;

c) a munkabalesetből eredő kárigényekre;

d) a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigo- rúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vál- lalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigényekre.

5. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

5.1. Az általános felelősségbiztosítás minimális biztosítási összege 2 millió forint, melyet a szerződő választása sze- rint – legfeljebb tízszeres értékre – többszörözhet.

5.2. A biztosító a kockázatviselés tartama alatt okozott és bekövetkezett felelősségi károkat a szerződő által az építés-szerelés teljes időtartamára választott biztosítási összegig térít meg (teljes kártérítési limit). A Ptk. rendel- kezéseitől eltérően a biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolatban felmerült jogi képviselet költségeit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg. A bizto- sító szolgáltatása a Ptk. szerinti sérelemdíjra is kiterjed a szerződő által választott biztosítási összegen (éves limi- ten) belül.

5.2.1. A káreseményenkénti térítés azonban legfeljebb a biztosítási összeg 50%-áig terjed (káreseményenkénti kártérítési limit).

AHE-12809/ÜTF6

5.3. Ha több károsult, sérelmet szenvedett fél együttes felelősségi kára /sérelem díja meghaladja a kártérítési limitösszeget, akkor a biztosító az okozott felelősségi kár arányában nyújt térítést a károsultaknak/sérelmet szenve- dett feleknek.

6. A KÁRBEJELENTÉS ÉS A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

6.1. A biztosítási esemény bejelentése a biztosított köteles- sége.

6.2. A biztosító a kártérítési összeget/sérelem díjat a káro- sultnak/sérelmet szenvedett félnek fizeti ki, a károsult/ sérelmet szenvedett fél azonban igényét közvetlenül a biz- tosító ellen nem érvényesítheti.

6.2.1. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult/sérelmet szenvedett fél követelését ő egyenlítette ki.

6.3. A biztosított és a károsult/sérelmet szenvedett fél egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági elma- rasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezek- ről lemondott. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult/sérelmet szenvedett fél követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcso- latos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, s a képvise- lettel felmerülő költségek is a biztosítót terhelik.

6.4. A biztosító nem téríti meg a károsult

– elmaradt hasznait (tervezett nyereség, termeléskiesés, elmaradt megtakarítás),

– gazdasági veszteségeit (bírság és más büntető jellegű költségek),

– egyéb olyan következményi kárait, amelyek abból szár- maztak, hogy a károsult nem tudott eleget tenni vállalt vagy jogszabályon alapuló kötelezettségeinek.

6.5. A járadék tőkésítésére vonatkozó szabályok

6.5.1. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a károsult/sérelmet szenvedett fél kezdeményez-

heti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a szerződő, mind pedig a károsult/sérelmet szenvedett fél elfogadja.

6.5.2. A járadék tőkeértéke függ a havi járadék összegétől, a jogosult életkorától és a szerződésben rögzített biztosí- tási összeg mértékétől.

6.6. A biztosító megtérítési igénye

A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatar- tása sem mentesíti a biztosítót szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal, sérelmet szenvedett féllel szemben.

A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését köve- telheti a biztosítottól, ha az a felelősségi kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

6.6.1. Súlyos gondatlanságnak minősül, ha

a) a felelősségi kár a biztosítottnak 2,5 ezrelék véralkohol- szintet, illetve 1,26 mg/l légalkoholszintet meghaladó súlyosan ittas vagy kábító hatású szertől befolyásolt állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletke- zett,

b) a felelősségi károkozás/sérelem engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt,‌

c) a biztosított jogszabályban vagy egyéb kötelező előírás- ban meghatározott személyi, tárgyi, műszaki, technikai, informatikai feltételek, továbbá biztonsági felszereltség hiányában végezte tevékenységét, és a felelősségi kár ezzel összefüggésben keletkezett,

d) a biztosított a felelősségi kárt a tevékenységre vonat- kozó előírások kirívóan súlyos, folyamatos, illetőleg ismételt megsértésével okozta,

AHE-12809/ÜTF6

e) a felelősségi kárt a szükséges intézkedések elmulasz- tásával okozta a biztosított, vagy a kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító, illetve harmadik személy

a káresemény bekövetkezésének veszélyére írásban figyelmeztette, és a levélben foglalt indokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intéz- kedések megtétele.

7. ÖNRÉSZESEDÉS

7.1. A biztosító a kiegészítő általános felelősségbiztosítás alapján a dologi károkra nyújtott szolgáltatása összegé- ből 10%-ot, de minimum 100 000 Ft-ot von le önrészese- dés címén.

7.2. A biztosító a kiegészítő általános felelősségbiztosítás alapján a személysérüléses károkat önrészesedés nélkül téríti meg.

V. A KIEGÉSZÍTŐ ÉPÜLETRONGÁLÁS-BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI ‌‌‌‌‌‌

A tűz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban: alapbiz- tosítás) kötött kiegészítő épületrongálás-biztosítás alapján a szerződésben meghatározott díj ellenében a biztosító megtéríti – a szerződésben meghatározott biztosítási összegig – azokat a kockázatviselés helyén a biztosított épületekben bekövetkezett épületrongálási károkat, ame- lyek az ott elkövetett betöréses lopással vagy annak kísér- letével összefüggésben keletkeztek.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A kockázatviselés helyén betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggésben

– a biztosított épület(ek), építmények megrongálásával,

– a beépített külső nyílászárók ellopásával okozott károk.

2. KOCKÁZATVISELÉSBŐL KIZÁRT VAGYONTÁRGYAK ÉS ESEMÉNYEK

– a betöréses lopással vagy annak kísérletével a betöré- ses lopás- és rablásbiztosításban biztosított vagyontár- gyakban okozott rongálási károk,

– a kizárólag esztétikai károk,

– az épületberendezések, épülettartozékok ellopása, az

1. pontban felsoroltak kivételével,

AHE-12809/ÜTF6

– a vandalizmusból eredő, az épület rendeltetésszerű használatát nem befolyásoló károk.

3. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A kiegészítő épületrongálás-biztosítás induló biztosítási összege 100 000 forint, melyet a szerződő választása szerint – 1 millió forint összeghatárig – többszörözhet.

4. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

4.1. A biztosító

– szolgáltatása káreseményenként legfeljebb a biztosítási összeg 50%-áig terjed ki,

– biztosítási időszakonként legfeljebb a biztosítási össze- gig nyújt szolgáltatást.

4.2. A biztosító szolgáltatásának feltétele a rendőrségi fel- jelentés.

5. ÖNRÉSZESEDÉS

A biztosító a kiegészítő épületrongálás-biztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegéből káreseményenként 10%-ot von le önrészesedés címén.

VI. A KIEGÉSZÍTŐ BELFÖLDI SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI ‌‌‌‌‌

A tűz- és elemikár-biztosításhoz (alapbiztosítás) kötött kiegészítő belföldi szállítmánybiztosítás alapján – a szerző- désben meghatározott díj ellenében – a biztosító megtéríti biztosítási események által a biztosított szállítmányban okozott károkat az alábbiak szerint.

1. BIZTOSÍTOTT

Az alapbiztosítás alapján biztosítottnak minősülő

– természetes személy,

– xxxx xxxxxxx,

– jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.

2. A KOCKÁZATVISELÉS TARTAMA

A berakodás befejezésétől a kirakodás megkezdéséig ter- jedő időszak.

3. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

Az alapbiztosítás I. kockázati osztály b) vagyoncsoportjá- ban és/vagy a II. kockázati osztály a), b) és c) vagyoncso- portjában biztosított vagyontárgyak (biztosított szállít- mány), amelyeket a biztosított vagy megbízása alapján az alkalmazottja a Magyarország területén

– saját tulajdonú, bérelt vagy lízingelt tehergépjárművével,

– a személygépjármű lezárt csomagtartójában vagy utas- terében,

a kockázatviselés helyére, illetve onnan a biztosított saját telephelyére szállít.

4. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

4.1. Tűz

Az az égés, amelyet füst- és lángképződés mellett hőfel- szabadulás jellemez, és rendeltetésszerű gócpont nélkül vagy azt elhagyva a biztosított szándéka ellenére, baleset- szerűen jön létre, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Megtéríti a biztosító az öngyulladásból keletkezett és továbbterjedő tűz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

Nem minősül biztosítási eseménynek az a tűzkár, amelyik

– erjedés, befülledés, felületi pörkölődés, szín- és alak-vál- tozás, biológiai égés, vegyi folyamat,

– elektromos berendezésekben és vezetékeikben kelet- kező, továbbterjedéssel nem járó zárlat,

– továbbterjedéssel nem járó öngyulladás következtében keletkezett.

4.2. Villámcsapás

A biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó, lát- ható roncsolási nyomot hagyó villám által okozott kár.

4.2.1. A biztosító nem téríti meg azokat a villámcsapás- károkat, amelyek a villámcsapás indukciós hatásaként keletkeztek.

4.3. Robbanás (robbantás)

A gázok vagy gőzök tágulásán alapuló hirtelen, váratlan, balesetszerű erőmegnyilvánulás, amely gyorsan lefutó hőtermeléssel és nagy nyomással jár, és a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.

4.3.1. A biztosító nem téríti meg a robbanáskárt, ha az légi jármű hangrobbanásából származik.

4.4. Vihar

Az olyan légmozgás toló vagy szívó hatása által okozott kár, amelynek sebessége eléri óránként az 54 kilométert (15m/s)*.

4.1. Biztosítási esemény a vihar következtében

– a biztosított vagyontárgyban keletkezett kár, továbbá

– a szállító gépjármű ponyváján keletkezett nyíláson keresztül a károsító hatással egyidejűleg beömlő csapa- dék által okozott kár.

4.5. Jégverés

A jégszemcsék dinamikus erőhatása miatt a biztosított vagyontárgyban keletkezett kár, továbbá az emiatt a szál- lító gépjármű ponyváján keletkezett nyíláson keresztül a jégverés károsító hatásával egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár.

4.5.1. Jégverés biztosítási esemény alapján nem térül meg

a fólia- és ponyvafedésben keletkezett kár.

4.6. Földcsuszamlás

A földfelszíni talajrétegek (kő- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtőirányú elcsúszása által okozott kár.

4.6.1. Földcsuszamlás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az tudatos emberi tevé- kenység során vagy miatt lép fel (pl. bányászati tevékeny- ség, alagút vagy földmunkaárok építése, kútfúrás, talajvíz- szint-süllyesztés stb.).

4.7. Kő- és földomlás

A véletlenül, váratlanul, balesetszerűen lehulló kő- és föld- darabok által okozott kár.

AHE-12809/ÜTF6

4.7.1. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. robban- tás, bányászati tevékenység, alagút vagy földmunkaárok építése, kútfúrás, talajvízszint-süllyesztés stb.).

* A légmozgás sebessége tekintetében – eltérő, hitelesnek tekinthető adatok hiányában – az Országos Meterológiai Szolgálat (OMSZ) adatai az irányadók.

4.8. Idegen tárgyak rádőlése‌‌‌‌‌‌

Ha valamilyen idegen, nem a biztosított tulajdonában álló vagyontárgy (pl. idegen oszlop, fa, idegen jármű rakománya) bármely oknál fogva elveszti addigi statikai egyensúlyát, és a biztosított vagyontárgyakban rádőlés- sel kárt okoz.

4.9. Ismeretlen építmény, üreg beomlása

A szerződő vagy a biztosított által nem ismert, az építési dokumentációban nem szereplő, a káreseményig fel nem tárt építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása.

4.9.1. Nem biztosítási esemény a bányák föld alatti részé- nek beomlásából eredő kár.

4.10. Földrengés

Az EMS skála ötös fokozatát elérő földrengés által a bizto- sított vagyontárgyakban okozott kár.

4.11. Közlekedési baleset

Biztosítási eseménynek minősül, ha a szállítóeszközt ért közlekedési baleset következtében a biztosított vagyon- tárgyak megrongálódnak, megsemmisülnek.

4.11.1. Megtéríti a biztosító a szállítóeszközt ért közlekedési balesettel összefüggésben a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett, igazolt lopáskárokat is.

4.12. Rablás

Biztosítási esemény a biztosított szállítmánynak vagy csak egy részének az elrablása.

4.12.1. Rablásnak minősül, ha jogtalan eltulajdonítás céljá- ból a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy

– a biztosított személlyel vagy annak megbízottjával szemben erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá,

– ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

5. KIZÁRÁSOK

5.1. Nem terjed ki a szállítmánybiztosítás

– a be- és kirakodás alatt, illetve a szállítmánynak a szál- lítóeszközön való elhelyezése közben keletkezett sérülé- sekre,

– a jogszabály szerint fokozottan tűz- és robbanásveszé- lyes anyagokra,

– az öngyulladásra hajlamos anyagokra,

– a telephelyen belüli áru- vagy anyagmozgatásra,

– a nyitott szállítóeszközön szállított árukra,

– az ömlesztett, csomagolatlan árukra,

AHE-12809/ÜTF6

– a tartálykocsiban szállított anyagokra,

– a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás körébe tartozó károkra,

– a más biztosítással fedezetbe vont károkra.

5.2. A jelen feltételek alapján nem téríti meg a biztosító a szállítás közben a szállítmány rögzítésének hiányossága miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

6. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A szállítmány biztosítási összegét a szerződő a legna- gyobb szállítmányérték alapján határozza meg. A leg- nagyobb szállítmányérték nem lehet magasabb, mint az alapbiztosítás I. kockázati osztály b) vagyoncsoportjában és a II. kockázati osztály a), b) és c) vagyoncsoportjában biztosított vagyontárgyak együttes biztosítási összege.

7. ALULBIZTOSÍTÁS

Ha a szerződő által meghatározott biztosítási összeg alacso- nyabb, mint a károsodott szállítmány káridőponti szállítmány- értéke, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a káridőponti biztosítási összeg a szállítmány pótlásának vagy beszerzésének és a szállítás során felmerülő költségeknek az együttes összegéhez aránylik (arányos kártérítés).

8. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

8.1. A biztosító a keletkezett kárt a szállítmány biztosítási összegéig, de legfeljebb az egyes vagyoncsoport(ok)ra az alapbiztosításban meghatározott biztosítási összeg erejéig téríti meg, az önrészesedés levonásával.

8.2. A biztosító szolgáltatása a jelen kiegészítő biztosítás hatálya alatt bekövetkezett szállítmánykárokra nem halad- hatja meg az egyes vagyoncsoportokra az alapbiztosítás- ban meghatározott biztosítási összegek együttes értékét.

9. ÖNRÉSZESEDÉS

A biztosító a kiegészítő szállítmánybiztosítás alapján nyúj- tott szolgáltatása összegéből 10%-ot von le önrészese- dés címén.

10. MENTESÜLÉS

A jelen különös feltételek alkalmazásában súlyos gondat- lanságnak minősül különösen

– a túlterhelt szállítóeszközzel történő,

– a szakszerűtlen vagy alkalmatlan járművel végzett szállítás.

FÜGGELÉK ‌

A TŰZ- ÉS ELEMIKÁR-BIZTOSÍTÁSHOZ

Emeletráépítések, tetőtér-átépítések, tetőtér-beépítések, tetőtér- és tetőszerkezet-felújítások tűzbiztonsági előírásai

A biztosító az emeletráépítések, tetőtér-átépítések, tető- tér-beépítések, tetőtér- és tetőszerkezet-felújítások során keletkezett tűz- és/vagy robbanáskárokat, valamint azok- kal összefüggő következményi károkat kizárólag abban az esetben téríti meg, ha a biztosított eleget tett az alábbi kármegelőzési kötelezettségeinek:

1. Tűzvédelmi tervet és helyszíni tűzriadó-tervet kell készí- teni, azt az alkalmazottakkal a munka megkezdése előtt meg kell ismertetni, és következetesen be kell tartani.

1.1. Az adott munkafázisokban kötelező alkalmazni az engedélyezési és kivitelezési terv tűzvédelmi részeit.

2. A munkálatok előrehaladási szintjének megfelelően min- dig az előírások szerint szükséges mennyiségű és üzemké- pes tűzoltó anyagnak és eszköznek kell lennie a helyszínen. Közvetlenül az adott munkavégzési szint alatti szinten be kell szerelni a tűzoltóvíz felszálló vezetékét, és üzemképes állapotba kell hozni. A vezeték végét ideiglenes végdugó- val kell lezárni.

3. A tűzoltó felszerelések, vízforrások és a hordozható tűz- oltó készülékek meglétét és üzemképes állapotát rendsze- resen, hetente legalább két alkalommal ellenőrizni kell, a jogszabályokban előírt ellenőrzéseket negyedéves gyako- risággal végre kell hajtani.

AHE-12809/ÜTF6

4. A liftaknák, szervizalagutak és egyéb üres terek nyílásait a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a burkolási

munkálatok megkezdésekor ideiglenesen tűz-biztosan kell lezárni.

5. Az éghető hulladékot a munkaterületről legalább min- den munkanap végén egyszer el kell távolítani, és tűzbiz- tos módon kell elhelyezni.

6. Az erre vonatkozó előírások szerint külön tűzgyújtási engedélyezési rendszert kell bevezetni minden olyan kivi- telező esetében, aki az általa végzett munkák közben nyílt lángot használ, korlátozás nélkül ideértve az alábbiakat:

– csiszolás, vágás, hegesztés,

– forrasztólámpák vagy hegesztőpisztolyok használata,

– forró bitumen felhordása vagy

– bármilyen egyéb, hőfejlesztéssel járó munka.

Nyílt lánggal végzett munkát csak akkor lehet folytatni, ha ott jelen van legalább egy tűzoltó készülékkel felszerelt és a tűzoltásban jártas dolgozó, továbbá az építés helyszínén felelős vezető is tartózkodik. A nyílt lánggal végzett mun- kálatok helyszínét és környezetét a munka befejezése után egy órával ismét meg kell szemlézni.

7. A tűzveszélyes anyagokat – különösen a folyadéko- kat és gázokat – biztonságos távolságban (legalább 20 méterre) kell tárolni az építés-szerelés, valamint leg-

alább 50 méter távolságban a nyílt lánggal végzett mun- kák helyszínétől.

AZ ALLIANZ LAKOSSÁGI ÉPÍTÉS-SZERELÉS BIZTOSÍTÁS ZÁRADÉKAI ‌‌‌‌‌‌

1. ÁLTALÁNOS ZÁRADÉKOK

V00 A szerződés az általános feltételek alapján jött létre.

VFE Az első díj az ajánlaton feltüntetett időpontban esedékes.

VMB A kockázatviselés helyén lévő épület(ek)re az Allianz Hungária Zrt.-nél megkötött más vagyonbiztosítási szerző- dés ad fedezetet.

2. KOCKÁZATELBÍRÁLÁS ALAPJÁN ALKALMAZHATÓ ZÁRADÉKOK

VEG A jelen szerződés az ajánlat mellékletét képező egyedi záradékkal jött létre.

VBE A jelen szerződés az ajánlat mellékletét képező egyedi záradékkal jött létre, mely a betöréses lopás-kockázatra a szerződési feltételekben meghatározottól eltérő szolgáltatási limiteket tartalmaz.

3. A TŰZ- ÉS ELEMIKÁR-BIZTOSÍTÁS KOCKÁZATSZŰKÍTŐ ZÁRADÉKAI

VVK A viharkár kizárása – A jelen záradék alkalmazásával nem minősül biztosítási eseménynek a vihar. A biztosító nem téríti meg a vihar által okozott és azzal összefüggésben keletkezett károkat.

VHK A hónyomáskár kizárása – A jelen záradék alkalmazásával nem minősül biztosítási eseménynek a hónyomás. A biztosító nem téríti meg a hónyomás által okozott és azzal összefüggésben keletkezett károkat.

VJK A jégveréskár kizárása – A jelen záradék alkalmazásával nem minősül biztosítási eseménynek a jégverés. A bizto- sító nem téríti meg a jégverés által okozott és azzal összefüggésben keletkezett károkat.

4. ENGEDMÉNYEZÉSRE VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

VJE Az engedményezés alapján az engedményes a biztosítottal mint engedményezővel kötött szerződésben (illetve az engedményező csatolt nyilatkozatában) foglalt módon és mértékben jogosult a biztosító szolgáltatására.

5. ZÁLOGJOGI BEJEGYZÉSRE VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

VJZ A biztosított ingatlant jelzálogjog terheli.

AHE-12809/ÜTF6

ZLG A biztosított Zálogkötelezetti nyilatkozatában foglaltak szerint a vagyonbiztosítási szerződés alapján a biztosítási összegen/biztosítási szolgáltatáson a nyilatkozatban megjelölt zálogjogosult hitelintézetet – a biztosított vagyon- tárgyra megkötött hitel- és zálogszerződésre tekintettel – a Ptk. 5:104. § alapján törvényi zálogjog illeti meg.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET ‌‌

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK AZ ÉPÜLETEK ÉS GÉPEK AVULT ÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ

AHE-12809/ÜTF6

I. AZ ÉPÍTMÉNYEK BECSÜLT ÉLETTARTAMA AZ ÉPÍTÉSI ANYAGOK ÉS TECHNOLÓGIÁK SZERINT

Építmények	Élettartam
vert falú építmények	50-70 év
vályogtégla falazatú építmények	60-80 év
tömör tégla szerkezetű építmények	150-200 év
mészhomok tégla szerkezetű építmények	100 év
mésztufa fal szerkezetű építmények	80-100 év
terméskő fal szerkezetű építmények	100-200 év
monolit beton szerkezetű építmények	200 év
beton-kő (vegyes) fal szerkezetű építmények	200 év
falazóblokkos építmények	150 év
házgyári panel szerkezetű építmények	80-100 év
acélvázas építmények	100-150 év
vasbeton váz szerkezetű építmények	150 év
öntött salakbeton szerkezetű építmények	80-100 év
RRRFA szerkezetű építmények	120-150 év
könnyűszerkezetes építmények (pl. Clasp)	70-90 év
fa, műfa szendvicsszerkezetek	70-80 év

II. TÁJÉKOZTATÓ TÁBLÁZAT AZ ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK AVULÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSÁHOZ ‌

Épülettípus	Átlagos élettartam (év)	Évi avulás %-ban
I. Földszintes, szilárd falazatú épület
alápincézés nélkül, vagy 50 cm-t el nem érő feltöltéssel	90-110	0,8-1,1
részben alápincézett épület vagy 50 cm-nél magasabb feltöltéssel	110-130	0,8-0,9
teljesen alápincézett épület műhellyel, garázzsal	130-150	0,6-0,7
II. Földszintes, könnyűszerkezetű épületek	70-90	0,8-0,9
III. Többszintes, hagyományos módszerrel épített épületek
2-4 emeletes épület	130-150	0,6-0,8
5 és annál több emeletes épület	150-170	0,6-0,7
IV. Többszintes épületek blokkos-panelos építési technológiával	100-120	0,8-1,0
V. Új technológiával épített üzlet vagy irodaház	-	-
VI. Szilárd falazatú melléképületek	40-50	2,0-3,0
VII. Mezőgazdasági épületek	50-70	1,2-1,7
VIII. Téli gyümölcstároló épületek	40-50	2,0-2,5
IX. Mezőgazdasági termékek feldolgozását biztosító épületek	40-50	2,0-2,5
X. Egyéb szilárd alapozású építmények (kerítések)	50-60	1,7-2,0
XI. Ipari épületek
Felmenő teherhordó szerkezet: beton, vasbeton, égetett tégla, kő, kohósa- lak és acél.

Vízszintes teherhordó szerkezetek: közbenső födém, tetőfödés, ill. egyesí- tett teherhordó-térelhatároló tetőszerkezet.

Előre gyártott és monolit vasbeton, acéltartók közötti kitöltő elemek, vala- mint boltozott födémek.

Felmenő teherhordó szerkezet: könnyűacél és egyéb fémszerkezetek.

Vízszintes teherhordó szerkezetek: könnyű acélfödém, ill. egyesített acél tetőszerkezetek, könnyű kitöltő elemekkel.

Felmenő teherhordó szerkezet: gázszilikát, bauxitbeton, tufa- és salak- blokk, fűrészelt fa.

Vízszintes teherhordó szerkezet: fagerendás (borított szerkezetű sűrűgeren- dás), mátrai födém, könnyű acélfödém

60-70 1,43-1,66

40-50 2,5-2,0

AHE-12809/ÜTF6

30-40 3,0-2,5

III. A GÉPEK, A GÉPI BERENDEZÉSEK ÉS A MŰSZEREK AVULÁSI KULCSÁNAK KÖZELÍTŐ MEGHATÁROZÁSA ‌

1. A gépek, gépi berendezések, műszerek sokfélesége és eltérő üzemeltetése miatt egységes avulási kulcsok nem léteznek. A műszaki érték – ennek keretein belül az avu- lás – meghatározásához figyelembe kell venni:

a) a számszerűsíthető tényezőket, amelyeknek alapja

– az újrabeszerzési ár,

– a gép (kár bekövetkezte nélküli) várható élettartama,

– a felújítási ciklus ideje és

– a gépkihasználás, valamint

b) a nem számszerűsíthető tényezőket, melyek a követ- kezők:

– a gép működésének körülményei,

– a terhelési normáktól való eltérés, illetve

– a tervszerű karbantartás szintje és technikai szín- vonala.

2. A beszerzési ár meghatározásához a káridőponti ár- jegyzéki árak használhatók fel. Régi és már nem gyártott típusú gépek esetében a gép új értékét az azonos ren- deltetésű gépek értékének valószínűsítésével határozzuk meg, figyelembe véve az új típus eltérő kiviteli, teljesítő- képességi és technikai megoldásait.

3. A gépek várható élettartama rendkívül eltérő, amelyet a műszaki elhasználódás és az erkölcsi kopás (típusavulás) határoz meg.

3.1. A gépek várható élettartamát a gépkönyv tartal- mazza.

4. Ha a várható élettartamra, illetve az avulási kulcsra vonatkozóan semmilyen tájékoztató adat nem áll rendel- kezésre, akkor a kárszakértő – a hasonló jellegű szerkeze tekhez viszonyítva – állapítja meg a várható élettartamot, és számítja ki az avulási kulcsot.

5. A rendszeres felújítási ciklus – ha az ténylegesen és iga- zoltan meg is történik – a várható élettartamot és az avu- lási kulcsokat jelentősen befolyásolja.

6. A gépek műszaki értéke a várható élettartamuk alatt fokozatosan csökken, azonban a felújítással, illetve egyes fődarabok cseréjével ez a folyamatos – lineáris – érték- csökkenés megtörik.

6.1. A felújított vagy felújításra váró gépek esetében – ha a cserére szoruló alkatrész vagy szerkezeti rész a gép értéké- nek jelentősebb hányadát képviseli – a várható élettarta- mot és ezen keresztül az avulást szerkezeti elemenként kell vizsgálni és kiszámítani.

7. A munkagépek átlagos avulási százalékát napi 8 órai igénybevétellel kell meghatározni.

7.1. Ha a gépet több műszakban használják, az avulási százalékot növelni kell, azonban a növelés mértéke

– két műszak esetén az avulási kulcs 40%-át,

– három műszak esetén az avulási kulcs további 20%-át nem haladhatja meg.

8. Az avulási kulcs meghatározásakor figyelembe kell venni még

– a fokozott korrózióveszélyt a szabadban tárolt gépek- nél, valamint

– a kémiai vagy fizikai hatásokat a gyártási, technológiai folyamatoknál.

avulási kulcs =

100

AHE-12809/ÜTF6

várható élettartam

Document Metadata

Table of Contents

ALLIANZ LAKOSSÁGI ÉPÍTÉS- SZERELÉS BIZTOSÍTÁS

Document Metadata