Otthoni biztonsági program

Otthoni biztonsági program

Ügyfél-tájékoztató és Szerződési feltételek az Allianz otthonbiztosításhoz

Tartalomjegyzék

Ügyfél-tájékoztató

A biztosítás tartama és a biztosítási időszak 7

A biztosítási szerződés hatálybalépése,

a kockázatviselés kezdete 7

Biztosítási események a vagyonbiztosításban 8

Kiegészítő biztosítások 8

A biztosítási díj 8

A szolgáltatás iránti igény bejelentése 8

A biztosító szolgáltatása vagyonbiztosítás esetén 9

A biztosító szolgáltatása betöréses lopás esetén 10

A biztosító szolgáltatása

felelősségbiztosítás esetén 12

A biztosító szolgáltatása

családi életbiztosítás esetén 12

A biztosító szolgáltatása

családi egészségbiztosítás esetén 13

Önrészesedés 13

A szerződés módosítása 13

A biztosító szolgáltatása

családi baleset-biztosítás esetén 13

A biztosítási szerződés megszűnése,

a szerződésfelmondás feltétele 14

Kizárások 14

Mentesülés 16

Értékkövetés 16

Adatbejelentési kötelezettség 16

A biztosítási titokról és a biztosítási titoknak minősülő adatok továbbíthatóságáról 16

A szerződés joga 18

A biztosító főbb adatai 18

Az Allianz Hungária Zrt. panaszkezelési

elvei és gyakorlata 18

Szerződési feltételek

Az Allianz otthonbiztosítás általános

szerződési feltételei 20

Fogalommeghatározások 21

I. Általános biztosítási feltételek 23

II. Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) 29

III. Kiegészítő biztosítások 39

Családi baleset-biztosítás 45

Családi életbiztosítás 47

Családi egészségbiztosítás 51

Függelék a vagyonvédelmi rendszerekről

és fogalmakról, valamint a tárolási szabályokról 59

Az Allianz otthonbiztosítás záradékai 63

Ügyfél-tájékoztató

az Allianz otthonbiztosításhoz

Tisztelt Partnerünk!

Tájékoztatónk célja, hogy kiemeljük az Allianz otthonbiz- tosítás termékünk legfontosabb jellemzőit.

A biztosítás tartama és a biztosítási időszak

A biztosítási szerződés a felek megállapodása szerint ha- tározatlan vagy határozott időtartamra jön létre. A hatá- rozott tartam egy évnél rövidebb is lehet.

A biztosítási évforduló minden naptári év első napja (ja- nuár 1-je).

A határozatlan és az egy évnél hosszabb határozott időtartamra létrejött szerződések esetén a biztosítási időszak egy év, amely megegyezik a naptári évvel. Ha a biztosítási szerződés nem január 1-jei kezdettel jön létre, akkor az első biztosítási időszak töredék év, amely a szer- ződés létrejöttének időpontjától a tárgyév utolsó napjá- nak a végéig tart.

A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése – ettől eltérő megállapodás hiányában – az azt követő napon 0 órakor veszi kezdetét, amikor a szerződő a biztosítás teljes első díját (részlet- fizetés esetén a teljes díjrészletet), illetve egyszeri díját

a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, vagy a biztosító képviselőjének, illetve a biztosító felhatalmazá- sa alapján a biztosítási alkusznak elismervény ellenében átadta, feltéve, hogy a biztosítási szerződés létrejött.

Ha a biztosító és a szerződő az első díj halasztott fizetésé- ben állapodnak meg, a kockázatviselés kezdete a megál- lapodást követő nap.

A felek a kockázatviselés kezdő időpontjában ettől eltérő- en is megállapodhatnak.

Ha a biztosítási szerződés nem jön létre, a biztosító a befi- zetett összeget a beérkezésétől számított 15 napon belül visszautalja az ajánlattevőnek.

Biztosítási események a vagyonbiztosításban

Tűz	Árvíz	Idegen jármű ütközése	Zárcsere
Villámcsapás	Hónyomás	Csőtörés	Épületron- gálás
Villámcsapás indukciós hatása	Földcsuszamlás	Felhőszaka- dás	Betöréses lopás
Robbanás, robbantás	Kő- és föld- omlás	Földrengés	Rablás és kifosztás
Vihar	Idegen tárgyak rádőlése	Beázás	Lopás
Jégverés	Ismeretlen építmény, üreg beomlása	Üvegtörés

Kiegészítő biztosítások

Tetőbeázás- és panelhézag- biztosítás	Üvegbiztosítás bővítése	Különleges üvegezés biztosítása
Rongálás- biztosítás	Többletszolgáltatás- biztosítás	Felelősségbiztosítás
Családi baleset- biztosítás	Családi életbizto- sítás	Családi egészség- biztosítás

A biztosítási díj

A biztosítót a kockázatviselés kezdetétől annak teljes tar- tamára megilleti a díj.

A biztosító a díjat az egyéves biztosítási időszakra állapít- ja meg (tarifális díj).

Ha az első biztosítási időszak töredék év, a biztosító az első biztosítási időszak díját a kockázatviselés kezdeté- nek napja és az azt követő naptári év első napja közötti időszakra állapítja meg (töredék díj).

A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, a folyta- tólagos díj pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

A felek az első díj halasztott fizetésében is megállapod- hatnak. A halasztott első díj a megállapodás szerint ese- dékes.

A szerződő és a biztosító megállapodhatnak abban, hogy a szerződő vagy megbízása alapján a díjfizető

a határozatlan vagy az egy évnél hosszabb határozott tar- tamú biztosítás éves díját részletekben fizeti meg (havi, negyedéves, féléves díjfizetési gyakoriság).

A biztosító az egy évnél rövidebb tartamú szerződés díját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban: egyszeri díj).

Az egyszeri díjat – ha a felek másként nem állapodnak meg – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

A szolgáltatás iránti igény bejelentése

A biztosítási eseményt a tudomásra jutásától számított két (halál és baleseti kár bekövetkezte esetén 8) munkanapon belül írásban (faxon, levélben, e-mailben, interneten) vagy telefonon be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilá- gosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

Ha a szerződő (biztosított) e kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké vál- nak, a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosí- tó rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, bizonylatokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgálta- tásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének meg- állapításához szükségesek. Az egyes biztosítási esemé- nyek alapján nyújtott szolgáltatáshoz szükséges iratok, bizonylatok megnevezését a vagyonbiztosítás és a kiegé- szítő biztosítások feltételei tartalmazzák, így különösen:

· a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést,

· a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas tételes listát,

· a beszerzési (helyreállítási) számlát, az adásvételi szerződést,

· tűz- és a robbanáskár esetén az önkormányzat ható- sági bizonyítványát vagy az önkormányzati tűzoltóság igazolását,

· a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,

· betöréses lopás, rablás esetén a rendőrségi feljelentést és a nyomozást felfüggesztő határozatot, vádemelés esetén pedig a vádiratot,

· baleseti halál esetén a halotti anyakönyvi kivonatot és a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítványt,

· baleseti egészségkárosodás esetén az azt igazoló orvosi dokumentumokat:

- a kórházi zárójelentést,

- a táppénzes (keresőképtelenségi) igazolás másolatát,

- a haláleseti baleset-biztosítás kedvezményezettje személyét hitelt érdemlően igazoló okiratot (öröklési bizonyítványt, hagyatékátadó végzést),

- a sérült hozzájárulását olyan adatok tekintetében, ame- lyek átadásához – vagy ahhoz, hogy azokat a biztosító kezelhesse – a sérült hozzájárulása szükséges (adatvé- delem),

· személysérüléses felelősségi károk esetében, továbbá

- a sérült személy(ek) nevét, személyi adatait, a sérülés leírását és mértékét, a sérült(ek) kárigényét,

- a biztosítottat képviselő személy nevét, címét, telefon- számát, a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás egy eredeti példányát,

- a biztosított és a károsult közötti jogviszony fennál- lását és az annak tartalmát igazoló okiratokat (pl. szerződést).

A biztosító szolgáltatása az igénybejelentést követő 15 napon belül esedékes.

Ha a biztosító szolgáltatására jogosult személy igazoló okiratot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérke- zett.

Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a fel- tételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illet- ve a bírósági ítélet meghozataláról a szolgáltatásra jogo- sult köteles a biztosítót a tudomására jutástól számított

8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettsé- gének már eleget tett.

A biztosító szolgáltatása vagyonbiztosítás esetén

A biztosító a kárbejelentés beérkezésétől számított 5 munkanapon belül köteles megkezdeni a kárrendezést. A szerződő (biztosított) a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított 5. munkanapig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Ha a megengedett- nél nagyobb mérvű változtatás következtében a biztosító számára – fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjá- ból – lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított 5. munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosí- tott intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállítá- sáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrésze- ket, berendezéseket azonban további 30 napig köteles változatlan állapotban megőrizni, hacsak a felek erre a kárfelvételi jegyzőkönyvben hosszabb időt nem állapítot- tak meg.

A károk felmérése, megállapítása a biztosító szükség szerinti helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közö- sen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összeg- szerűségének bizonyítása a biztosítottat terheli.

Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biz- tosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyire az a biztosítási esemény következménye.

A biztosító a károsodott vagyontárgy káridőponti új értékét téríti meg, figyelembe véve a feltételekben foglalt eltéré- seket. A káridőponti új érték megállapításának alapja a károsodottal azonos minőségű vagyontárgy káridőponti felépítésének, beszerzésének általános forgalmi adóval csökkentett átlagos költsége (a feltételekben foglalt elté- résekkel).

A vállalkozás eszközei vagyonrész f) vagyoncsoportja tekintetében a biztosító az áruk, készletek beszerzési költségét, a saját termékek esetében pedig az előállítási költséget téríti meg.

A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javí-

tásnak (helyreállításnak) az általános forgalmi adóval csök- kentett költségeit téríti meg. Ha azonban a javítás várható költsége a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költségét meghaladná,

a biztosító a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költségét téríti meg.

A biztosító csak abban az esetben téríti meg az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költséget, ha a biz- tosított bizonyítja, hogy az áfa a károsodott vagyontárgy helyreállítása vagy újraépítése során felmerült, és a bizto- sító kérésére tett nyilatkozata szerint áfa-visszaigénylésre a pótlás, javítás kapcsán nem jogosult (vállalkozás esetén ennek igazolása is szükséges).

Ha a helyiség

· mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése, tapé- tázása vagy mázolása legalább 40%-ban károsodik,

· mennyezetének és legalább egyik oldalfalának, vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik,

a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költ- ségeit téríti meg.

A biztosító káridőponti avult értéken téríti meg

· a kár időpontjában 75%-nál nagyobb mértékben avult (elhasználódott)

- festésben, tapétázásban vagy mázolásban keletkezett károkat, ha a helyreállítás a helyiség egész felületére kiterjed,

- melléképületek, valamint egyéb építmények,

· a kár időpontjában 85%-osnál nagyobb elhasználtságú ingóságok,

· az idegen tulajdonú ingóságok,

· a biztosítási ajánlaton, kötvényen fel nem tüntetett helyiségekben tárolt ingóságok

kárait.

A vagyontárgy 85%-osnál nagyobb elhasználtságúnak mi- nősül, ha – az eredetivel megegyező alkatrész, elem hazai kereskedelmi hiánya vagy technológiai váltás miatt – javí- tással nem állítható helyre.

A káridőponti avult értéket a biztosító úgy számítja ki, hogy az újraépítés, helyreállítás, illetve újrabeszerzés álta- lános forgalmi adóval csökkentett költségéből levonja az eredeti építés, illetve beszerzés és a kár időpontja között eltelt időszakra eső amortizációt.

Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kap- ható, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell felhasz- nálni, a biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esztétikai értékcsökkenését.

Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károso- dottal azonos műszaki paraméterekkel, egyenértékű mó- don már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korsze- rűbb technológiából eredő értéknövekedést a kártérítési összegből levonja.

A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a felhasznál- ható maradványok értékét.

A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken.

A biztosító szolgáltatása betöréses lopás esetén

A biztosító a betöréseslopás-károkat a kötvényen feltünte- tett biztosítási összegig téríti meg, az alábbi korlátozások- kal:

A biztosító által nyújtott kártérítés legfeljebb

a) a káridőponti védelmi szinttől függő teljes kártérítési, ezen belül

b) a vagyoncsoportonként meghatározott kártérítési részlimitösszegekig terjed, ha

ba) a biztosított vagyontárgyakat a feltételekben meg- határozott tárolási előírásoknak megfelelő módon helyezték el, és

bb) a szolgáltatás nem esik a feltételek egyéb pontjai- ban foglalt más korlátozás alá.

A káridőponti védelmi szintet meghatározó mechanikai védelmi és elektronikai jelzőrendszerek követelményeit és az értékőrző vagyontárgyak tárolási szabályait a szer- ződési feltételek részét képező Függelék tartalmazza.

Az időszakos tartózkodás céljára szolgáló épületben (pl. nyaralóban, hétvégi házban vagy egyéb objektumban) ke- letkezett, betöréses lopásból eredő kár esetén a biztosító a teljes és részlimitösszegek 50%-áig nyújt szolgáltatást a fentiek szerint.

A mechanikai és az elektronikai vagyonvédelmi rendszerek elemei

1. védettségi szint

Megfelel az 1. védettségi szintnek az a lezárt helyiség, amelyet határolószerkezetei a jogosulatlan idegen sze- mélyek behatolásától és az elmozdítástól egyaránt meg- óvnak.

2. védettségi szint

Falazatok, födémek: a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárd- sága egyenértékű a 6 cm vastag tömör, kisméretű téglá- ból készült falazatéval.

Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és ol- dalvilágítók: az összes üvegezett felület nyílászárónként legalább 5 mm vastag, vagy ha ennél vékonyabb, akkor az üveget vagyonvédelmi fóliával kell ellátni a belső oldalon. Bejárati ajtók, garázsajtók: zárásukat 2 db biztonsági zár vagy 1 db törés ellen védetten szerelt biztonsági zár végzi. A kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyajtók reteszeit retesz- húzás elleni védelemmel kell ellátni.

Megfelelnek a 2. védettségi szint előírásainak az alábbiak is:

· a legalább 6 cm vastagságú, két vagy több rétegű szend- vicsszerkezet,

· az üvegtéglával vagy kopolitüveggel kialakított határolófelület,

· az MSZ EN 356:2000 szabvány szerinti P1A jelölésű (A0-s) biztonsági üvegek,

· az elektromos nyitású, elektronikus vezérlésű garázsaj- tó, ha más mechanikai védelemmel nincsen felszerelve.

3. védettségi szint

Falazatok, födémek: a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárd- sága egyenértékű a 12 cm vastag tömör, kisméretű téglá- ból készült falazatéval.

Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és oldal- világítók: az összes üvegezett felület nyílászárónként leg- alább 5 mm vastag.

Ha valamely nyílászáró alsó éle a járdaszinttől

· 3 méternél alacsonyabban van, vagy

· 3 méternél magasabban van, de valamely melléképület, épületrész, építmény vagy beépített eszköz (pl. tűzlétra) megkönnyíti a bejutást,

akkor üvegfelületét vagyonvédelmi fóliával kell ellátni a belső oldalon.

Bejárati ajtók, garázsajtók:

· fém- vagy legalább 25 mm vastag tömör keményfa szilárdságával megegyező faszerkezetű,

· a kiemelés, valamint befeszítés ellen védett. Az ajtók zárását

· 2 db egymástól min. 30 cm-re elhelyezett, törésvédetten szerelt biztonsági zár, vagy

· 1 db hevederzár és legalább 1 db, tőle min. 30 cm-re, törésvédetten szerelt biztonsági zár végzi.

A törésvédetten szerelt biztonsági zár reteszelési mélysé- gének legalább 14 mm-nek kell lennie.

Bevésőzár alkalmazása esetén a fa ajtólap külső oldala a zárszekrény hosszanti tengelyében kívülről olyan fémle- mezzel van megerősítve, amely roncsolás nélkül nem sze- relhető le, és magassága legalább kétszerese a zárszek- rény magasságának.

Az ajtólap és a tok közötti záráspontosság oldalanként maximum 4 mm, keményfa szerkezet esetén maximum 6 mm. Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja.

Az ajtólapokat minimum 3 db diópánttal – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú, egyedi kialakítású forgópánttal

– rögzítették a tokhoz.

A kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyajtók reteszeit retesz- húzás elleni védelemmel kell ellátni.

Megfelel a 3. védettségi szint előírásainak a legalább 12 cm vastagságú, három vagy több rétegű szendvicsszerke- zet is.

A 3. védettségi szint elemeként elfogadhatók olyan nyílás- zárók is, amelyekre a Mabisz „részleges mechanikai véde- lem alkotóeleme” minősítést adott.

A 3. védettségi szint előírásainak megfelelnek a Mabisz ál- tal minősített MSZ EN 356:2000 szabvány szerinti P2A

(A1-es) és P3A (A2-es) biztonsági üvegek.

4. védettségi szint

Falazatok, födémek: a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárd-

sága egyenértékű a 38 cm vastag tömör, kisméretű téglá- ból készült falazatéval.

Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és oldal- világítók: az összes üvegezett felület nyílászárónként leg- alább 6 mm vastag.

Ha a nyílászáró alsó éle a járdaszinttől

· 3 méternél alacsonyabban van, vagy

· 3 méternél magasabban van, de valamely melléképület, épületrész, építmény vagy beépített eszköz (pl. tűzlétra) megkönnyíti a bejutást, a következő műszaki-technikai feltételeknek kell maradéktalanul megfelelni:

· az ablakok, erkélyajtók, kitekintők, felül- és oldalvi- lágítók teljes felületét minimum 12 mm átmérőjű köracélból készült és maximum 100×300 mm-es osztású – vagy más műszaki megoldású, de az előbbivel megegyező szilárdságú – rácsozattal kell védeni, amely kívülről roncsolás nélkül nem szerelhető le,

· a rácsot a sarkainál – 300 mm-nél nagyobb oldalhosz- szúság esetében egymástól legfeljebb 300 mm távol- ságra is – átmenőcsavarral kell rögzíteni a falba vagy a nyílászáró keretéhez olyan módon, hogy kívülről csak roncsolással legyen eltávolítható,

· falba rögzítés esetén a falazókörmök keresztmetszet- ének legalább azonosnak kell lennie a rács anyagának keresztmetszetével. A minimális beépítési (rögzítési) mélység téglafalban 150 mm, betonban 100 mm.

A rács helyettesítésére megfelelnek az áttörésbiztos, réte- gelt – minimum P6B fokozatú (B1-es) – biztonsági üvegek vagy a velük azonos védettséget nyújtó, a Mabisz által tel- jes körű mechanikai védelem alkotóelemeként minősített üvegszerkezetek.

A rács helyettesítésére alkalmas üveg csak olyan keretbe helyezhető el, amely a Mabisztól „teljes körű mechanikai védelem alkotóeleme” minősítést kapott.

Bejárati ajtók, garázsajtók: a Mabisz által teljes körű me- chanikai védelem alkotóelemeként minősített szerkeze- tek.

Minősítés hiányában a bejárati ajtónak a következő mű- szaki-technikai feltételeknek kell maradéktalanul megfe- lelnie:

· Az ajtólap fém- vagy legalább 40 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával megegyező faszerkezetű.

A fémszerkezetű ajtó lapja legalább 2 mm vastagságú vaslemezzel van borítva.

· Az ajtólap kiemelés, befeszítés ellen védve van.

· Az ajtólap és a tok közötti záráspontosság oldalanként maximum 2 mm, keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm.

· A zárszerkezet legalább 3 aktív és 1 passzív ponton biztosítja a zárást.

· A zárak reteszelési mélysége eléri a 18 mm-t.

· A zártest és a zárbetét fúrás, finomnyitás és letörés ellen védve van.

· A kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyajtók reteszei reteszhúzás elleni védelemmel vannak ellátva.

· Bevésőzár alkalmazása esetén a fa ajtólap külső oldala

a zárszekrény hosszanti tengelyében kívülről olyan fémlemezzel van megerősítve, amely roncsolás nélkül nem szerelhető le, és magassága legalább kétszerese a zárszekrény magasságának.

A 4. védettségi szint elemeként elfogadhatók olyan szer- kezetek is, amelyekre a Mabisz „teljes körű mechanikai vé- delem alkotóeleme” minősítést adott.

Elektronikai jelzőrendszer

Minden helyiségbe, amely határos a külvilággal, az illeték- telen személyek behatolását jelző elemek kombinációit kell telepíteni.

A behatolást jelző elemek minimális kombinációi a követ- kezők:

· mozgásérzékelő (PIR) és nyitásérzékelő (reed), vagy

· mozgásérzékelő és akusztikus üvegtörés-érzékelő.

A behatolást jelző elemek kombinációin túl az elektroni- kai jelzőrendszerhez szükséges még legalább

· 1 db, célszerűen a kívülről legjobban látható helyre tele- pített, akkumulátoros hang-fény jelző, amelyet úgy kell elhelyezni, hogy külön mászóeszköz nélkül ne lehessen leszerelni,

· telefonos, illetve rádiós kezelőegység(ek) vagy GSM- kommunikátorral ellátott riasztóközpont,

· a riasztóközpont olyan távfelügyelethez van csatla- koztatva, amelyik szerződésben vállalja az átjelzéstől számított max. 15 percen belüli kivonulást.

Ha a területen nincs saját kivonulószolgálattal rendel- kező távfelügyelet, a biztosító a rendőrséget közvetlenül (telefonon) értesítő távfelügyeletet is elfogadja.

Az elektronikai jelzőrendszer nem vehető figyelembe, ha csak természetes személyt értesítő telefonos jelzéssel vagy távfelügyeleti csatlakozás nélkül (csak helyi riasztás- ként) működik.

A fenti minimális kritériumokat meghaladó elektronikai jelzőrendszer kiépítését egyedi elbírálás alapján, szolgál- tatásnöveléssel veheti figyelembe a biztosító.

A biztosító a káridőponti épületbiztosítási összeg 5%-a erejéig – a biztosítási összegen felül – megtéríti a biztosí- tott vagyontárgy károsodásával kapcsolatos és indokolt

· oltás, mentés,

· bontás és ideiglenes tetőépítés,

· rom- és törmelékeltakarítás és -elszállítás,

· tervezés és hatósági engedélyezés,

· helyreállítást követő egyszeri takarítás, valamint

· kárenyhítés költségeit.

Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket arányosan téríti meg.

A biztosító biztosítási eseményenként 100 000 forintig vi- seli a kockázatot a biztosítottnak a kockázatviselés helyén kívül, de a Magyar Köztársaság területén magán viselt, biztosítási fedezettel bíró ruházatára és értéktárgyaira.

A biztosító biztosítási eseményenként 100 000 forintig téríti meg a biztosított ingóságokban a vagyonbiztosítás biztosítási eseményeiből eredő károkat – kivéve az üveg-

törés, zárcsere, épületrongálás, betöréses lopás, rablás és kifosztás, valamint lopás biztosítási eseményeket –, ha az ingóságokat a kötvényen kockázatviselési helyként

megjelölt telken (vagy épületben) lévő, de nem biztosított (a biztosítási kötvényen fel nem tüntetett) helyiségekben tárolták, ha azok egyébként nem esnek a feltételek egyéb pontjaiban foglalt más korlátozás alá.

A biztosító nem téríti meg az értékőrző vagyonrészhez tar- tozó bérelt, kölcsönvett, felelős őrzésre átvett ingóságok- ban keletkezett károkat.

Ha a területileg illetékes önkormányzat valamely biztosí- tási esemény miatt a biztosított lakást, illetve lakóépüle- tet lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 120 napig, a biztosító megtéríti a biztosítási összegen felül az ideiglenes lakás indokolt és igazolt bérleti díját is 100 000 Ft-ig.

Tetőbeázás- és panelhézag-biztosítás alapján valamely helyi- ség ismételt beázása esetén a biztosító abban az esetben téríti meg a keletkezett vízkárt, ha az előzménykárt okozó hibát szakember javította ki, és az újabb meghibásodás a javítás igazolt időpontját követő egy éven túl történt.

Különleges üvegezés biztosítása alapján a biztosító a káro- kat naptári évenként a szerződő által választott és a köt- vényen meghatározott biztosítási összegig téríti meg.

Rongálásbiztosítás és többletszolgáltatás-biztosítás esetén a biztosító a károkat

· naptári évenként a szerződő által választott és a kötvé- nyen meghatározott biztosítási összegig (éves kártérí- tési limit),

· káreseményenként a biztosítási összeg 50%-áig (kárli- mit)

téríti meg.

A biztosító bankkártyaletiltás biztosítási esemény bekö- vetkeztekor naptári évenként egyszer, legfeljebb 10 000 Ft értékhatárig téríti meg a kártya letiltásának a díját.

A biztosító szolgáltatása felelősségbiztosítás esetén

A biztosító az általános felelősségbiztosítás és az épület- tulajdonosi felelősségbiztosítás alapján naptári évenként külön-külön, a szerződő által választott és a kötvényen meghatározott biztosítási összegig (éves limit) téríti meg a biztosított által okozott és a feltételek szerint biztosítási eseménynek minősülő károkat, valamint a károk érvénye- sítésével összefüggésben a károsult oldalán felmerülő költségeket.

Ha azonban az általános felelősségbiztosításra vagy az épülettulajdonosi felelősségbiztosításra vonatkozó éves biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg ki- sebb, mint az okozott kár, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.

A biztosítási összeget meghaladó kárért a biztosított köte- les helytállni.

Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül (soro- zatkár).

Ha több károsult együttes kára meghaladja a kártérítési limitösszeget, akkor a biztosító az okozott kár arányában téríti meg a kárt a károsultak között.

A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összeg- szerűségének bizonyítása a károsultat terheli.

Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biz- tosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyire az a biztosítási esemény következménye.

A járadék tőkésítése és a tőkeérték megállapítása Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösz- szegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind pedig a károsult elfogadja.

A biztosító az egyösszegű megváltás összegét az 1990. évi halandósági tábla alapján, férfiak esetén 6 éves, nők esetén 5 éves koreltolással, 3,5%-os technikai kamatláb figyelembevételével állapítja meg a szerződésben rögzí- tett biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig.

A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követelheti,

hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult köve- telését ő egyenlítette ki.

A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szem- ben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vet- te, a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képvisele- téről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képvi- seletét, s a képviselettel felmerülő költségek is a biztosítót terhelik.

A biztosító szolgáltatása családi életbiztosítás esetén

A biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási eseménynek a biztosítás hatálya (a kockázat- viselés ideje) alatti bekövetkezte esetén biztosítottanként az alábbi egyösszegű szolgáltatást nyújtja a szolgáltatás- ra jogosultnak.

A biztosítási eseménynek minősülő, bármely okból be- következő halál esetén az aktuális biztosítási összeget (200 000 Ft egységnyi összegnek a szerződésben rögzített egységszámmal szorzott és a biztosítási tartam során

alkalmazott fogyasztói árindexszel növelt, a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes értékét) vagy annak egy részét téríti a következők szerint:

A biztosító szolgáltatásának összege a biztosítottak élet- korától függ. Ha a biztosított a biztosítási esemény bekö- vetkeztének időpontjában

· 65 évesnél fiatalabb, akkor a biztosító az aktuális bizto- sítási összeg 100%-át fizeti ki,

· 65 éves vagy annál idősebb, de 70 évesnél fiatalabb, akkor a biztosító az aktuális biztosítási összeg 50%-át fizeti ki,

A biztosító szolgáltatása

családi baleset-biztosítás esetén

· 70 éves vagy annál idősebb, de 85 évesnél fiatalabb, akkor a biztosító az aktuális biztosítási összeg 20%-át fizeti ki.

A biztosított családi életbiztosítása tekintetében a bizto- sító szolgáltatási kötelezettsége valamennyi szerződésre összesen legfeljebb 5 egységnyi biztosítási szolgáltatásra áll fenn.

	Biztosítási esemény	A biztosító szolgáltatása
	a) baleseti halál esetén:	a biztosítási összeg 100%-a.
Maradandó	b) baleset miatt bekövetkező maradandó teljes (100%-os) egészség- károsodás esetén:	a biztosítási összeg 100%-a. A biztosító a biztosítási összegen felül – függetlenül a választott egységek számától – megtéríti továbbá a biz- tosított baleset során keletkezett ruhakárát 50 000 forintig.
	c) baleset miatti maradandó, 10%-os vagy azt meghaladó részleges egészségkárosodás esetén:	a biztosítási összegnek a baleseti egészségkárosodás mértéke szerinti arányos részét. A biztosító a biztosítási összegen felül – függetlenül a választott egységek számától – a biztosított baleset során keletkezett ruhakárát 50 000 forintig téríti meg.
Múlékony	d) balesetből eredő nyolcnapos vagy azt meghaladó kórházi fekvő- beteg-kezelés esetén:	a biztosítási összeg 3%-a.
	e) baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés vagy olyan sérülés, amely 10%-on aluli maradandó egészségkárosodást okoz, illetve leg- alább 28 nap munka- vagy keresőképtelenséggel jár:	a biztosítási összeg 3%-a. E térítés a biztosítottat egy balesetből eredően egyszer illeti meg.

A biztosító szolgáltatása

családi egészségbiztosítás esetén

A biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási díj meg- fizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítá- si eseménynek a biztosítás hatálya (a kockázatviselés ideje) alatti bekövetkezte esetén biztosítottanként az alábbi egyösz- szegű szolgáltatást nyújtja a szolgáltatásra jogosultnak.

A biztosítási eseménynek minősülő, bármely okból be- következő műtét esetén az aktuális biztosítási összeget (40 000 Ft egységnyi összegnek a szerződésben rögzített egységszámmal szorzott, a biztosítási tartam során alkal- mazott fogyasztói árindexszel növelt, a biztosítási ese- mény bekövetkezésekor érvényes értékét) vagy annak egy részét téríti a következők szerint:

· nagyműtét esetén az aktuális biztosítási összeget,

· közepes műtét esetén a nagyműtétre járó szolgáltatás 50%-át,

· kisműtét esetén a nagyműtétre járó szolgáltatás 20%-át. A biztosítottnak a jelen szerződési feltételek szerint létre- jött több műtéti térítésre szóló biztosítása tekintetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége valamennyi szerző- désre összesen legfeljebb 5 egységnyi biztosítási szolgálta- tásra áll fenn.

A biztosító szolgáltatása biztosítási évenként és biztosítottanként legfeljebb a biztosítási összeg háromszo-

xxxx, két egymást követő biztosítási évben pedig a biztosí- tási összeg ötszöröse lehet.

Ha ugyanazon baleset vagy betegség miatt több műtéti beavatkozás is szükségessé válik, ez a biztosító szolgálta- tása szempontjából egy biztosítási eseménynek minősül. Ilyen esetben a biztosító a műtéti beavatkozások közül a legmagasabb besorolású alapján teljesít szolgáltatást. Ha a szolgáltatást követően a biztosítotton olyan újabb műtétet kell elvégezni ugyanazon balesetből vagy betegségből ere- dően, amely a műtéti lista alapján magasabb besorolású, a biztosító a korábbi és az újabb műtétre megállapított szol- gáltatások különbözetét fizeti ki.

Önrészesedés

A szerződésben meghatározott biztosítási események alapján nyújtott szolgáltatásból a biztosító önrészesedést nem von le.

A szerződés módosítása

A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármi- kor módosíthatják.

A szerződő új ajánlati nyomtatvány kitöltésével kezdemé- nyezheti a szerződés módosítását. Ha a biztosító a módosí-

tó javaslatot elfogadja, a szerződés módosul. Ha a biztosító a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerző- dés az eredeti tartalommal marad hatályban. A szerződés módosítással nem érintett része változatlanul marad.

A biztosítási szerződés megszűnése, a szerződésfelmondás feltétele

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés meg- szűnéséig áll fenn, kivéve az érdekmúlás esetét.

A biztosítási szerződés az alábbi okok miatt szűnhet meg: Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási érdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.

Díjnemfizetés miatt szűnik meg a biztosítási szerződés

· az első biztosítási díj, illetve a halasztott díj befizetésé- nek elmulasztása esetén az esedékességtől számított

30. nap elteltével,

· az egyszeri biztosítási díj vagy a folytatólagos díj befizetésének elmulasztása esetén az esedékességtől számított 60. nap

elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem pótolták, és a szerződő nem kapott halasztást, illetve a biztosító a díjkö- vetelést bírósági úton nem érvényesítette.

A határozatlan tartamú biztosítási szerződést a felek – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási időszak végére írás- ban felmondhatják.

Ha a szerződés a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggő érdekmúlás miatt szűnt meg, a biztosítót megilleti annak a biztosítási időszaknak a teljes díja, amelyben kockázatviselése véget ért.

A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó időarányos díj illeti meg, amelyben véget ért a kockázatviselése.

A határozott tartamra kötött biztosítási szerződés a tartam lejártakor, a kötvényben megjelölt időpontban megszűnik. A kiegészítő családi életbiztosítást önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes sze- mély szerződő a szerződés létrejöttéről és a felmondási jog- ról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmond- hatja a családi életbiztosítást. A felmondó nyilatkozat kézhezvételét követően a biztosító köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítással kapcsolatban bármely jogcí- men részére teljesített befizetésekkel elszámolni. A szerző- dő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról. Ha a szerződő a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon be- lül felmondja a családi életbiztosítást, akkor társaságunk az addig befizetett díjat visszautalja.

A kiegészítő családi életbiztosításnak nincsenek maradék-

jogai, azaz a szerződésnek nincs visszavásárlási értéke, és díjnemfizetés miatti díjmentesítésre sincs lehetőség.

Kizárások

Vagyon- és felelősségbiztosítások esetén a biztosító nem téríti meg

· a nukleáris eseménnyel és radioaktív szennyezéssel,

· a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselek- ménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekménnyel,

· a biztosított objektumban folytatott tűz- és robbanásve- szélyes keresőfoglalkozás során, az azzal összefüggésben keletkezett károkat.

Baleset- és életbiztosítás, valamint műtéti térítésre szóló biztosí- tás esetén a biztosító nem téríti meg

· a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel,

· a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselek- ménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel

összefüggésben keletkezett károkat.

Nem minősül biztosítási eseménynek az a tűzkár, amelyik

· vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi pörkö- lődés, elszíneződés, elváltozás,

· öngyulladásból, erjedésből, befülledésből eredő hőhatás,

· elektromos berendezésekben és vezetékeikben keletkező, tovaterjedéssel nem járó zárlat

következtében keletkezett.

A biztosító nem téríti meg a robbanás- vagy összeroppanáskárt, ha az csak magában a nyomástartó edényben keletkezett.

Vihar biztosítási esemény alapján nem térül meg

· az épületek üvegezésében (ide nem értve az előtetők üve- gezését), külső vakolatában, külső burkolatában, külső festésében keletkezett kár,

· a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett viharkár.

Jégverés biztosítási esemény alapján nem térül meg

· az épületek külső festésében, külső vakolatában, külső burkolatában, valamint üvegezésében (ide nem értve az előtetők üvegezését) keletkezett kár,

· a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett jégveréskár. Árvíz biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító a hul- lámtéren és nyílt ártéren keletkezett károkat.

Hónyomás biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett károkat.

Földcsuszamlás biztosítási esemény alapján nem térít a biz- tosító, ha

· ez a mozgás tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. bányászati tevékenység, alagút, földmunkaárok építése, kútfúrás, talajvízszint-süllyesztés stb.), vagy ha

· a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi funkci- óját, illetve ha nem volt támfal, bár a terep talajmechanikai viszonyai ennek megépítését indokolták volna.

Kő- és földomlás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amelyik

· tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. robbantás, bányászat, alagútfúrás, munkaárok kiemelése,

talajvízszint-süllyesztés stb.), illetve

· támfal hiánya vagy nem megfelelő műszaki állapota (pl. tervezési, kivitelezési, karbantartási hiányosságok) miatt keletkezett.

Csőtörés biztosítási esemény alapján a biztosító nem téríti meg

· a függő és fekvő ereszcsatorna, a tüzelési, a hűtési, a fűtési, a gáz- és a gőzvezetékek cseréjének költségét,

· a sérült csaptelepek, a vezetékekre kapcsolt háztartási gé- pek és tartozékaik javításának vagy pótlásának költségeit,

· a kiömlő folyadék vagy gőz értékét. A biztosító nem téríti meg

· az épületek külső vakolatában, külső festésében,

· a talajszint alatti padozatú helyiségek elöntése esetén az ingóságokban,

· a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett felhőszakadáskárokat.

Csőtörés, felhőszakadás, vízkár és beázás biztosítási ese- mény alapján nem térül a gombásodás, penészedés formájá- ban jelentkező kár.

Beázás biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító

· a talajvíz vagy belvíz által okozott károkat,

· az építés vagy felújítás alatt álló épületek ideiglenes tetőze- tének elégtelensége miatt keletkezett károkat,

· az épületszerkezetek, nyílászárók, valamint a szigetelések, tetőfedések, bádogozások kivitelezési hiányosságai, kar- bantartásának elmulasztása miatt keletkezett károkat,

· az épületek külső vakolatában, külső festésében keletkezett károkat,

· a nyitva hagyott ajtó, ablak miatt keletkezett károkat.

A biztosító üvegtörés biztosítási esemény alapján nem téríti meg

· az üvegtetők, üvegházak, meleg- és hidegágyak, kirakatok, kirakatszekrények üvegezésében, valamint

· az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében,

· a festett, csiszolt, metszett, ólom- vagy rézbetétes üvegekben,

· név- és cégtáblák üvegezésében,

· a tükörfelületekben,

· a törésvédő, fényvédő és vagyonvédelmi fóliákban,

· a biztonsági üvegekben,

· a beépített üvegfalakban, kopolitüvegekben,

· az üvegezést rögzítő- és tartószerkezetekben, valamint elektromos berendezéseikben

keletkezett károkat.

A biztosító épületrongálás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a kizárólag vandalizmusból eredő rongálási káro- kat.

Betöréses lopás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító

· ha a lopást a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhe- tő helyen megtalált saját kulcsának segítségével követik el,

· ha lezárt helyiségből behatolási nyom nélkül tűntek el a biztosított vagyontárgyak,

· ha annak a helyiségnek a vagyonvédelmi színvonala, amelyből eltulajdonították a biztosított vagyontárgyakat, az 1. védettségi szint ismérveinek sem felel meg.

Felelősségbiztosítás alapján nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek a gépjármű-felelősségbiztosítás, a mun- káltatói felelősségbiztosítás, szakmai vagy szolgáltatás-fele- lősségbiztosítás alapján téríthetők.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket a biz- tosítottak egymásnak, ill. a biztosított(ak) és hozzátartozói(k) egymásnak okoztak.

A tetőbeázás- és panelhézag-biztosítási feltételek alapján a biz- tosító nem téríti meg

· az árvíz, vihar, hónyomás, jégverés miatt keletkezett káro- kat (erre a kockázatra az alapbiztosítás – az ott meghatáro- zott módon – nyújt fedezetet),

· a felhőszakadásból származó csapadékvíz-elöntés okozta károkat (erre a kockázatra az alapbiztosítás – az ott megha- tározott módon – nyújt fedezetet),

· a talajvíz vagy belvíz által okozott károkat,

· az építés vagy felújítás alatt álló épületek ideiglenes tetőze- tének elégtelensége miatt keletkezett károkat,

· az épületszerkezetek, valamint a szigetelések kivitelezési hiányosságai, karbantartásának elmulasztása miatt kelet- kezett károkat a feltételben meghatározottak kivételével,

· a hibás, elöregedett szigetelés és fedés helyreállítási költsé- geit,

· a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károkat. Vandalizmus biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító a kizárólag esztétikailag károsodott vagyontárgyak kárait.

Nem minősül biztosítási eseménynek a kaputelefon-rendszer kültéri egységeinek megrongálása miatt a beltéri (erősítő) egységekben keletkezett kár.

Fagyasztott élelmiszerek megromlása mint biztosítási ese- mény alapján nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az a fa- gyasztókészülék vagy az ingatlan elektromos hálózatának hibájából ered.

Bankkártyaletiltás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító

· a terhelési (charge) kártyák letiltási díját,

· a hitel- vagy bankkártya elvesztése, ellopása miatt bekövet- kezett kárt és az egyéb felmerülő költséget.

A családi baleset-biztosítás alapján nem biztosítási esemény a megemelés, rándulás, fagyás, napszúrás és hőguta, valamint az öngyilkosság és az öncsonkítás vagy ezek kísérlete még ak- kor sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el.

Nem terjed ki a biztosítás

· a baleset előtt bármely okból már károsodott, sérült, csonkolt, illetőleg funkciójukban korlátozott testrészekre, szervekre,

· az él- és minősített sportolóknak sporttevékenységük során elszenvedett balesetére (sportbaleset),

· a biztosított olyan balesetére, amely azzal összefüggésben következett be, hogy a biztosított jogosítvány nélkül veze- tett gépjárművet,

· a fogak és fogpótlások bármilyen sérülésére.

Családi egészségbiztosítás alapján nem minősül biztosítási eseménynek, és a biztosító nem teljesít szolgáltatást, ha a biztosítási esemény a biztosított

· orvosi javaslat nélküli vagy nem az előírt adagolásban való gyógyszerszedése miatt, vagy

· hivatásosan gyakorolt sporttevékenysége kapcsán következett be.

Mentesülés

A biztosító vagyonbiztosítás esetén mentesül fizetési köte- lezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

· a szerződő vagy a biztosított,

· a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

· a biztosított – vezető munkakört vagy a biztosított va- gyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő

– alkalmazottja, megbízottja, tagja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Felelősségbiztosítás esetén a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti a biztosí- tót a szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szem- ben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul, jogellenesen okozta.

A biztosító mentesül a bármely okú haláleseti életbiztosí-

tási szolgáltatás kötelezettsége alól, ha a biztosított halála

· a biztosított örököse szándékos magatartásának a következménye,

· a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselek- ménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy

· a rá vonatkozó kockázatviselési kezdetet követő 2 éven belül elkövetett öngyilkosság miatt következett be.

A biztosító a családi egészségbiztosítás esetén mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosítási esemény a biztosított olyan sérülésével, betegségével, illetőleg bal- esetével függ össze, amelyet

· a szerződő vagy a szerződővel, illetőleg a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott, vagy

· a biztosított szándékosan vagy súlyosan gondatlanul önmagának okozott, ideértve a tudatzavarban való elkövetést is.

A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított nem vetette alá magát az előírt orvosi kezelésnek, vagy nem követte az orvosi utasításokat, és a betegség ennek a következménye.

A biztosító családi baleset-biztosítás esetén mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha

· a biztosítási eseményt jogellenesen a biztosított szán- dékos vagy súlyosan gondatlan magatartása,

· a biztosított halálát jogellenesen a kedvezményezett szándékos magatartása okozta.

Értékkövetés

A biztosító a biztosítási összeget és a biztosítási díjat – a kárgyakoriságtól függetlenül – rendszeresen az árszínvo- nal változásához igazítja (indexálja).

Az indexált biztosítási összeg és díj az előző biztosítási ösz-

szegnek és díjnak, valamint a KSH által az indexálás alkal- mazását megelőzően közzétett, az előző év azonos hónap- jára vonatkoztatott júniusi fogyasztói árindexnek a szorzata. A biztosítási összeg és a biztosítási díj indexálására első alkalommal – a biztosítási időszaktól függetlenül – a szer- ződés létrejöttét követő 120 nap eltelte utáni január elsején kerül sor, majd évente, a naptári évfordulón. A biztosítási összeg és díj értékkövető módosításáról és az alkalma-

zott árindex mértékéről, valamint a módosított biztosítási öszszegről és díjról a biztosító a naptári évfordulót 60 nap- pal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer forintra, a biztosítási díjat pedig egész forintra kerekítve számítja ki. Ha az indexált biztosítási összeggel és biztosítási díjjal a szerződő nem kívánja fenntartani a szerződést, akkor azt a biztosítási időszak végére – 30 napos felmondási idővel – írásban bármikor felmondhatja.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy az éves indexálás az ajánla- ton feltüntetett, szerződéskötéskor meglévő vagyontárgya- ira, azok újrabeszerzési értékére vonatkozik.

Ezért érdemes évente végiggondolnia, hogy az azóta el- telt időszakban vásárolt-e újabb vagyontárgyakat, vagy lecserélte-e a meglévőket korszerűbbekre, és ezáltal növe- kedett-e vagyonának az értéke. E változások legkönnyeb- ben úgy követhetők, ha az évente megküldött indexálási értesítőben feltüntetett – a kártérítés felső határát jelentő

– biztosítási összegeket összeveti a meglévő vagyontárgyai vagyoncsoportonkénti beszerzési áraival. Ha a két érték között eltérés mutatkozik, javasoljuk, hogy az esetleges alulbiztosítottság elkerülése érdekében kezdeményezze a biztosítási összegek módosítását.

Adatbejelentési kötelezettség

A biztosító felhívja a szerződő és biztosított figyelmét arra, hogy a családi élet- vagy egészségbiztosítási szerző- dés fennállása alatt a szerződő és a biztosított adataiban bekövetkezett változásokról a tudomásra jutásuktól szá- mított 5 munkanapon belül a biztosítót értesíteni kell.

A biztosítási titokról és a biztosítási titoknak minősülő adatok továbbítható- ságáról

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) értelmében a biztosítót és ügynökét titoktartási kötelezettség terheli minden olyan rendelke- zésre álló adat tekintetében, amely az ügyfelek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy társaságunkkal kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosító csak ak- kor adhat ki harmadik személynek, ha

· a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megje-

lölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy

· a törvény alapján nem áll fenn titoktartási kötelezettség.

A titoktartási kötelezettség a Bit. 157. §-a értelmében bizo- nyos szervezetek esetében nem áll fenn. E szervezeteknek a biztosító az ügyfelek adatait bizonyos esetekben továb- bíthatja az ügyfelek erre vonatkozó írásos hozzájárulása nélkül is. E szervezetek a következők:

· a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete;

· a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyo- mozó hatóság és ügyészség;

· a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljá- rás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíróság, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó;

· a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző;

· adóügyben az adóhatóság, ha annak felhívására a bizto- sítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve ha a biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről szóló törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli;

· a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat;

· a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal;

· a feladatkörében eljáró gyámhatóság;

· az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatóság;

· a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szerv;

· a viszontbiztosító, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítók;

· az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szerv;

· az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosí- tási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosító;

· a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végző;

· az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, illetve az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján elfoga- dott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezett- ségek teljesítése érdekében a Pénzügyminisztérium;

· az európai uniós támogatások felhasználását ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF);

· a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztos;

· ha a fent felsorolt személyek vagy szervek olyan írásbeli megkereséssel fordulnak a biztosítóhoz, amely tartal- mazza az ügyfél nevét, a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalap- ját. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés, illetőleg az európai közösségi jogi norma megjelölése is.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-Főkapitányság – a pénzmo- sás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi

XV. Törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatké- rő által aláírt titoktartási záradékot.

A biztosító a nyomozó hatóság, valamint a polgári nem- zetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladék- talanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terroriz- mussal, illegális fegyverkereskedelemmel vagy a pénzmo- sás bűncselekményével van összefüggésben.

A biztosító a nyomozó hatóságot a ,,halaszthatatlan in- tézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról. Társaságunk a működésével kapcsolatban tudomására jutott, biztosítási titoknak is minősülő üzleti titkot köteles megtartani; azt harmadik személynek nem adhatja ki. Az üzleti titok meg- tartásának kötelezettsége – a Bit. 157. §-ában felsorolt szerveken túl – nem áll fenn:

· a feladatkörében eljáró

- Magyar Nemzeti Bankkal,

- Állami Számvevőszékkel,

- a központi költségvetési pénzeszközök felhasználá- sának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal,

- vagyonellenőrrel szemben;

· az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan a feladat- körében eljáró

- nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a felje- lentés kiegészítése keretében,

- bírósággal szemben az önkormányzati adósságrende- zési eljárás keretében.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítónak vagy harmadik ország- beli adatfeldolgozó szervezetnek (harmadik országbeli adatkezelőnek) való adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (az adatalany) ahhoz írásban hozzá- járult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesül- nek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhe- lye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jog- szabállyal. A biztosítási titoknak minősülő adatok másik tagállamba való továbbítása esetén a belföldi adattováb-

bításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye

vagy üzleti adata nem állapítható meg, továbbá a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása a Pénzügy- minisztérium részére. Az ilyen adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

Társaságunk biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a szolgálta- tás nyújtásához szerződéses partnerünk speciális szakértel- mére van szükség, vagy ha külső cég igénybevételével szol- gáltatásunkat azonos minőségben, ám kisebb költségekkel és alacsonyabb árakon nyújthatjuk.

Ezek a szolgáltatók a biztosítási tevékenységre vonatkozó törvény, valamint az adott szakmára vonatkozó speciális ti- tokvédelmi jogszabályok szerint, továbbá a biztosítótársasá- gunkkal kötött megbízási szerződések alapján kötelesek a tu- domásukra jutott biztosítási titkot időbeli korlátozás nélkül megőrizni, azt harmadik személyeknek nem adhatják át.

A szerződés joga

A létrejött biztosítási szerződésekre a szerződési feltéte- lekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvény- könyv rendelkezései az irányadók.

A biztosító főbb adatai

Allianz Hungária Biztosító Zrt. Székhely: 1054 Budapest,

Bajcsy-Xxxxxxxxxx xx 00.

Cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság mint cégbíróság Cg. 00-00-000000

Felügyeleti szervünk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.).

Az Allianz Hungária Zrt. panaszkezelési elvei és gyakorlata

Tájékoztatás a fogyasztói panaszokkal foglalkozó szervekről

Társaságunk célja, hogy ügyfeleink minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézé- sünkkel. Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejleszté- séhez és ezáltal ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés, legyen az pozitív vagy akár negatív, amely termékeinkkel, szolgáltatásaink- kal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egészével kapcsolatban megfogalmazódik Önökben.

A panaszok, kritikák megfelelõ kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük:

· A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figye- lembevételével törekszünk arra, hogy ügyfeleink érdeké- ben javítsuk szolgáltatásaink és termékeink minõségét,

s elkötelezettek vagyunk abban, hogy folyamatosan növeljük ügyfeleink elégedettségét. Ehhez panaszaik orvoslása is hozzájárul.

· Panaszügyintézési eljárásunk garantálja, hogy minden panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehetõ legrövi- debb idõn belül kivizsgáljunk, az ügyfélnek minden esetben megfelelõ választ adjunk, és a megalapozott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk.

· Ehhez az is hozzájárul, hogy ügyfeleink panaszát – ami- kor csak lehet – már az elsõ kapcsolat szintjén kezeljük, hibáinkat javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb,és megoldá- sához hosszabb idõre van szükség, akkor ügyfeleinket az ügyintézés során is tájékoztatjuk arról, hogy a panasz- kezelési folyamat hol tart, és mikorra várható végsõ válaszunk.

· Bár az erre vonatkozó jogszabályok 30 napot biztosí- tanak a panaszügyek érdemi kivizsgálására és megvála- szolására, mi mindent megteszünk, hogy ügyfeleink az egyszerûbb esetekben ennél lényegesen rövidebb idõ alatt választ kapjanak.

· Ügyfeleink visszajelzéseinek fogadására minden kommunikációs csatornát elérhetõvé teszünk, hogy véleményüket minél könnyebben, egyszerûbben és gyorsabban kifejthessék élõszóban, telefonon, e-mail- ben, faxon vagy levélben.

Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk:

Szóban

· Ügyfélszolgálatainkon: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik ügyfélszolgálati pontján meg- hallgatják ügyintézõink.

· Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a nap 24 órájá- ban elérhetõ a 06-40-421-421-es számon.

Írásban

· E-mailben: Interneten keresztül a www. xxxxxxx.xx címen.

· Ügyfélszolgálatainkon: Ügyfeleink kitölthetik és lead- hatják munkatársainknak azokat az elõrenyomott pa- naszbejelentõ lapokat, amelyeket fiókjainkban, illetve a cégünkkel szerzõdött javító partnereinknél, biztosítási brókereinknél is megtalálhatnak.

· Levélben: A vezérigazgatóságon az elnöki iroda fog- lalkozik a panaszok kezelésével.

Leveleiket ügyfeleink a 1368 Budapest, Pf. 191 címre küldhetik.

A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az ügyfél személyazonosító alapadataira, illetve a meglévõ biztosítás(ok)kal kapcsolatos adatokra (kötvényszám, szerzõdésszám).

Igazgatóságaink, fiókjaink, kárrendezõ központjaink min- denkori aktuális listája, címe és telefonszáma megtalálha- tó irodáinkban kifüggesztve, illetve hozzáférhetõ az inter- netes oldalunkon is, a xxx.xxxxxxx.xx címen.

Amennyiben elégedetlen azzal, ahogyan panaszát kezel- tük, akkor az alábbi szervekhez fordulhat:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

1535 Budapest 114., Pf. 777 Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 1088 Budapest, József krt. 6.

Lehetõsége van továbbá panaszát a békéltetõ testületek- hez elõterjeszteni, vagy bírói utat vehet igénybe.

Allianz Hungária Zrt.

Az Allianz otthonbiztosítás általános szerződési feltételei

Az Allianz otthonbiztosítás általános szerződési feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – el- lenkező szerződéses kikötés hiányában – az Allianz Hun- gária Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) Allianz otthonbiztosítási szerződéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy azokat e feltételekre hivatkozva kötötték meg.

A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen szerződési feltételekben meghatározott biztosí- tási szolgáltatást teljesíti magyar forintban, a biztosítási szerződés szerint.

A biztosítási fedezet a kötvényen meghatározott és a biztosítási feltételekben szabályozott kockázatviselési helyen bekövetkezett káreseményekre terjed ki.

Fogalommeghatározások

Avult érték

Ha a biztosító avult értéket térít, a vagyontárgy(ak) új értékéből levonja az eredeti építés, ill. beszerzés és a kár időpontja között eltelt időszakra eső értékcsökkenést.

Baleset

Balesetnek a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő olyan külső behatás minősül, amelynek következtében egy éven belül bekövetkezik a biztosítási esemény.

Nem minősül balesetnek a megemelés, rándulás, fagyás, napszúrás és a hőguta. Nem tekinthető balesetnek az ön- gyilkosság, az öncsonkítás vagy ezek kísérlete még akkor sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el.

Dologi kár

Valamely tárgy megsemmisülése, használhatatlanná vá- lása vagy megsérülése miatt bekövetkezett kár.

Él- és minősített sportoló Élsportoló, aki

· nemzetközi osztályú minősítéssel rendelkezik,

· országos válogatott (felnőtt A) kerettag,

· egyéni sportágban I. osztályú minősítéssel rendelkezik,

· nemzeti (országos) bajnokság I. osztályában szereplő csapat sportolója,

· futball nemzeti bajnokság II. osztályú csapattagja,

· utánpótlás I. osztály minősítéssel rendelkezik,

· ifjúsági aranyjelvényes minősítéssel rendelkezik.

Egyéb minősített sportoló

Sportegyesületeknél, sportiskoláknál igazolt, fent nem említett minősítésű egyéb sportoló.

Épületberendezések, épülettartozékok

Az épület fő funkcióját biztosító szerkezetek, berendezé- sek, szerelvények. Ide tartoznak különösen az alábbiak:

· az épülethez szilárdan rögzített, be- és hozzáépített elemek és berendezések: térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, előtetők; padló- és falcsatornák (szerelőjáratok), rögzített padló-, fal-, födém- és szegélyburkolatok; festés, mázolás, tapé- tázás, burkolatok; álmennyezetek, galériák; redőny, reluxa, spaletta, árnyékolószerkezetek az elektromos mozgatószerkezeteikkel együtt; elektronikus vezérlésű és/vagy működtetésű nyílászárók a vezérlő/működtető berendezéseikkel együtt; villámhárító-rendszerek és tartozékaik/berendezéseik; lépcsők, létrák, hágcsók (külső használatúak is),

· beépített szekrények – rendeltetésüktől és a beépítés idejétől függetlenül –, amelyeket kifejezetten az adott

helyre, méretre, adott feladat ellátására építettek be, és amelyek károsodás nélkül az eredeti helyükről nem

mozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkciójukat (pl. az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített szek- rény, beépített konyhabútor, gardróbszekrény stb.),

· az épületbe szerkezetileg beépített ajtó- és ablakszerke- zetek, üvegezések,

· az épület elektromos ellátására szolgáló vezetékezés/ villanyszerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel és a beépített fogyasztó-berendezésekkel együtt (pl. világí- tóberendezések; gépészetileg kémény- vagy szellőző- rendszerbe bekötött szagelszívó, szellőző-, légtechnikai és klímaberendezések, beépített porszívó és tartozékai, elektromos tűzhely, bojler, vízmelegítő és szauna),

· az épület gázellátására szolgáló vezetékezés/szerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel, nyomáscsökken- tőkkel és beépített fogyasztóberendezésekkel együtt (pl. gáztűzhelyek, kazánok, bojlerek, vízmelegítők és konvektorok),

· az épület ivó-, szenny- és csapadékvíz- ellátását/ elvezetését, fűtését, valamint tűzoltást szolgáló vezetékrendszerek a hozzájuk tartozó mérő- és szabályozóberendezésekkel, szerelvényekkel, szivaty- tyúkkal; kerti öntözőrendszerekkel; szűrő- és aprí- tóberendezésekkel és tartozékokkal; egészségügyi berendezésekkel, WC-, fürdő-, zuhany- és mosdóberen- dezésekkel,

· felvonók, gépi működtetésű szintkülönbség áthidalók; kaputelefonok, csengők; szemétledobó berendezések,

· riasztó- és megfigyelőrendszerek/központok, kamerák; falba épített értéktárolók mechanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések.

Éves limit, kárlimit

Éves limit: az a határösszeg, ameddig a biztosító egy nap- tári évben megtéríti a károkat.

Kárlimit: a biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának felső határa.

Gépjármű-tartozék

Jelen feltételekben a gépjármű-tartozék kizárólag a követ- kezőket jelenti:

· a téli/nyári évszakkal ellentétes csere gumigarnitúra, valamint a hozzátartozó felnigarnitúra,

· a biztonsági gyermekülés,

· a hólánc,

· a tetőcsomag- és síbox-tartó,

· a síléc- és snowboard-tartó és

· a gépjárműre szerelhető kerékpártartó.

Hozzátartozók [a Ptk.685. § b) pontja]

Közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli ro- kon, az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyerek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér;

Hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

Időszakos tartózkodás célját szolgáló ingatlan

Időszakos tartózkodás célját szolgáló (üdülő)ingatlannak minősül az az objektum, amelyben a biztosított (akár rendszeresen is) csak egy-egy rövidebb vagy hosszabb idő- tartamot tölt.

A biztosító a szolgáltatás szempontjából az időszakos tartóz- kodás célját szolgáló ingatlant is tartós lakás céljára szolgáló ingatlannak minősíti arra az időtartamra, amelyet a biztosí- tott bizonyítottan ott tölt.

Kórház

A magyar hatóságok által a hatályos jogszabályoknak megfelelően engedélyezett és ilyenként nyilvántartott egészségügyi intézmény.

Közös tulajdon

A társasház alapító okiratában külön tulajdonként meg nem jelölt és a társasház tulajdoni törzslapján nyilvántar- tott építmények, épületrészek, épületberendezések, laká- sok és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.

Szövetkezeti tulajdon

A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott és az alapszabály szerint a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonában álló építmények, épületrészek,

épületberendezések, lakások és nem lakás céljára szolgá- ló helyiségek.

Külön tulajdon

Társasház esetén: a tulajdoni külön lapokon feltünte- tett és a társasházi alapító okiratban külön tulajdonként megjelölt egyes lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.

Szövetkezeti ház esetén: a tulajdoni külön lapokon nyilván- tartott és a szövetkezeti alapszabály szerint a tagok tulajdo- nában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.

Lakóközösségnek minősülnek

1. A társasház- (üdülő- és garázs-) közösségek.

2. A lakás- (a nyugdíjasházi, az üdülő-, a személygépkocsitároló) -építő és -fenntartó szövetkeze- tek, melyekben

a) a lakások vagy nem lakáscélú helyiségek a tagok tulaj- donában vannak; az épületszerkezetek, a közös hasz- nálatra szolgáló helyiségek, a központi berendezések és a házfelügyelői lakás a szövetkezet tulajdonában vannak,

b) a lakások vagy nem lakáscélú helyiségek a tagok tulaj- donában vannak; az épületszerkezetek, a közös hasz- nálatra szolgáló helyiségek, a központi berendezések és a házfelügyelői lakás a tagság közös tulajdonában vannak,

c) a lakások vagy nem lakáscélú helyiségek, az épület- szerkezetek, a közös használatra szolgáló helyiségek, a központi berendezések és a házfelügyelői lakás a szövetkezet tulajdonában vannak, és a tagokat csak használati jog illeti meg.

Lakóközösség tagjainak minősülnek

· a társasház tulajdoni külön lapjain feltüntetett egyes lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek

a) tulajdonosai és

b) tulajdonostársai

a tulajdoni külön lapon szereplő tulajdoni arány erejéig,

· a lakás- (a nyugdíjasházi, az üdülő-, a személygépkocsitároló) -építő és -fenntartó szövetkezet tagjai.

Okmányok

A biztosított tulajdonát képező személyi igazolvány, sze- mélyi azonosító, lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány, egyéni vállalkozói igazolvány, útle- vél, diákigazolvány, taj-kártya, adóigazolvány, születési anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat, ha- lotti anyakönyvi kivonat, közlekedési okmányok [vezetői engedélyek (jogosítvány), forgalmi engedély, zöldkártya, kékkártya, törzskönyv, nemzetközi vezetői engedély, kis- hajó hajólevele].

Személysérüléses kár

Halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés miatt bekö- vetkezett kár.

Tartós lakás céljára szolgáló ingatlan

Tartós lakás céljára szolgáló ingatlannak minősül az a lakás vagy családi ház,

· amely a teljes háztartás vitelére alkalmas, és

· amelyben a biztosított ottlakásra berendezkedett, továbbá

· amelyben a biztosított állandóan és életvitelszerűen lakik*.

(*) A biztosított állandóan és életvitelszerűen lakik az in- gatlanban, ha legalább az év nagyobbik felében

· aktív dolgozó esetében onnan indul munkába és mun- ka után oda tér haza,

· passzív dolgozó (pl. gyesen lévő, munkanélküli) vagy nyugállományú személy esetében a pihenésre, alvásra fordított idejét ott tölti.

Új érték

A vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének, ill. helyreállításának vagy beszerzésének a költsége.

I. Általános biztosítási feltételek

1. A szerződő

1.1. Szerződő az, aki a biztosítási ajánlatot teszi.

1.2. Szerződő az lehet, aki a vagyontárgy megóvásában ér- dekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt javára köti.

1.3. A biztosítási díj megfizetésére a szerződő köteles.

1.4. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkoza- tok megtételére a szerződő jogosult, és a biztosító hozzá intézi jognyilatkozatait.

2. A biztosított

2.1. A biztosító szolgáltatására – ha a feltételek ettől elté- rően nem rendelkeznek – a biztosított jogosult.

2.2. Az alap- és a kiegészítő biztosítások biztosítotti köré- nek meghatározását az egyes feltételek tartalmazzák.

2.3. A biztosított és a szerződő azonos is lehet. A biztosí- tott, ha nem azonos a szerződővel, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet. Ilyen esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes biz- tosítási díj megfizetéséért a szerződő és a biztosított egye- temlegesen felelős.

3. A biztosítási szerződés létrejötte

3.1. A biztosítási szerződés – a szerződő írásbeli ajánlatá- ra – a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerző- dés – az ajánlatnak a biztosító képviselője (megbízottja) részére történt átadásától számított 15. nap leteltével,

az átadás időpontjára visszamenő hatállyal – akkor is létrejön, ha a biztosító a 15 napos határidőn belül nem nyilatkozik az ajánlatra.

3.1.1. Ha a kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkal- mazni, ha a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta a szerződő fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat szerint jön létre.

3.2. Ha a biztosítást biztosítási alkusz közvetíti, a biztosí- tó számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos ha- táridő az azt következő napon veszi kezdetét, amikor az alkusz az ajánlatot a biztosítónak átadta.

3.3. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot az átadásától számított 15 napon belül elutasítja.

4. A biztosítási szerződés hatálybalépé- se, a kockázatviselés kezdete

4.1. A biztosító kockázatviselése – ettől eltérő megálla- podás hiányában – az azt követő napon 0 órakor veszi kezdetét, amikor a szerződő a biztosítás teljes első díját (részletfizetés esetén a teljes díjrészletet), illetve egyszeri díját a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, vagy a biztosító képviselőjének, illetve a biztosító felha- talmazása alapján a biztosítási alkusznak elismervény ellenében átadta, feltéve, hogy a biztosítási szerződés létrejött.

4.2. Ha a biztosító és a szerződő az első díj halasztott fizetésében állapodnak meg, a kockázatviselés kezdete a megállapodást követő nap.

4.3. A felek a kockázatviselés kezdő időpontjában ettől eltérően is megállapodhatnak.

4.4. Ha a biztosítási szerződés nem jön létre, a biztosító a befizetett összeget a beérkezésétől számított 15 napon belül visszautalja az ajánlattevőnek.

5. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

5.1. A biztosítási szerződés a felek megállapodása szerint határozatlan vagy határozott időtartamra jön létre. A ha- tározott tartam egy évnél rövidebb is lehet.

5.2. A biztosítási évforduló minden naptári év első napja (január 1-je).

5.3. A határozatlan és az egy évnél hosszabb határozott időtartamra létrejött szerződések esetén a biztosítási idő- szak egy év, amely megegyezik a naptári évvel. Amennyi- ben a biztosítási szerződés nem január 1-jei kezdettel jön létre, akkor az első biztosítási időszak töredék év, amely a szerződés létrejöttének időpontjától a tárgyév utolsó nap- jának a végéig tart.

6. A biztosítási szerződés hatálya

6.1. Területi hatály (a kockázatviselés helye)

A jelen szerződés alapján a biztosító a Magyar Köztársa- ság területén bekövetkezett biztosítási események kap- csán nyújt szolgáltatást a vagyonbiztosítás és a kiegészítő biztosítások feltételeiben foglalt korlátozások figyelembe- vételével.

6.2. Időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatá- lya alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki a kiegészítő biztosítások feltételeiben foglalt korlátozások figyelembevételével.

7. A biztosítási események és az általános kizárások

7.1 A biztosítási események

A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási esemé- nyekre terjed ki, amelyeket a vagyonbiztosítás és a kiegé- szítő biztosítások feltételei meghatároznak, és amelyek bekövetkezése esetére a biztosító fizetési kötelezettséget vállal.

7.2. Általános kizárások

7.2.1. Vagyon- és felelősségbiztosítások esetén a biztosító

nem téríti meg:

· a nukleáris eseménnyel és radioaktív szennyezéssel,

· a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselek- ménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetés- sel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekménnyel,

· a biztosított objektumban folytatott tűz- és robbanás- veszélyes keresőfoglalkozás során, az azzal

összefüggésben keletkezett károkat.

7.2.2. Baleset- és élet-, valamint egészség (műtéti térítésre szóló) biztosítás esetén a biztosító nem téríti meg

· a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel,

· a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselek- ménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetés- sel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel

összefüggésben keletkezett károkat.

7.2.3. Háborúnak, illetve harci cselekménynek minősül:

· a Magyar Köztársaság területén,

· a Magyar Köztársaság területén kívül

más ország ellen folytatott, államok vagy társadalmi cso- portok között vívott fegyveres harc, illetve fegyveres erők összecsapása.

8. A biztosítási összeg

8.1. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső ha- tára, s egyben a biztosítási díj megállapításának az alapja.

8.1.1. Életbiztosításnál a biztosítási összeg az a pénzöszszeg, amelynek megfizetését a biztosító a biztosí- tási esemény bekövetkezte esetén vállalja.

8.2. A biztosítási összegeket a szerződő határozza meg. A biztosítási összeg – vagyonbiztosítás esetén – nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapot-

ban való felépítésének (helyreállításának), illetve beszer- zésének költségét.

8.3. Értékkövetés

8.3.1. A biztosító a biztosítási összeget és a biztosítási díjat – a kárgyakoriságtól függetlenül – rendszeresen az árszínvonal változásához igazítja (indexálja).

8.3.2. Az indexált biztosítási összeg és díj az előző biztosí- tási összegnek és díjnak, valamint a KSH által az inde- xálás alkalmazását megelőzően közzétett, az előző év azonos hónapjára vonatkoztatott júniusi fogyasztói árin- dexnek a szorzata.

A biztosítási összeg és a biztosítási díj indexálására első alkalommal – a biztosítási időszaktól függetlenül – a szerződés létrejöttét követő 120 nap eltelte utáni január elsején kerül sor, majd évente, a naptári évfordulón. A biztosítási összeg és díj értékkövető módosításáról és az alkalmazott árindex mértékéről, valamint a módosított biztosítási összegről és díjról a biztosító a naptári évfor- dulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

8.3.3. A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer forintra, a biztosítási díjat pedig egész forintra kerekítve számítja ki.

8.3.4. Ha az indexált biztosítási összeggel és biztosítási díjjal a szerződő nem kívánja fenntartani a szerződést, akkor azt a biztosítási időszak végére (5.3. pont) – 30 na- pos felmondási idővel – írásban bármikor felmondhatja.

9. A biztosítási díj

9.1. A biztosítót a kockázatviselés kezdetétől annak teljes tartamára megilleti a díj.

9.2. A biztosító a díjat az egyéves biztosítási időszakra ál- lapítja meg (tarifális díj).

9.3. Ha az első biztosítási időszak töredék év, a biztosító az első biztosítási időszak díját a kockázatviselés kezdeté- nek a napja és az azt követő naptári év első napja közötti időszakra állapítja meg (töredék díj).

9.4. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, a foly- tatólagos díj pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

9.5. A felek az első díj halasztott fizetésében is megálla- podhatnak. A halasztott első díj a megállapodás szerint esedékes.

9.6. A szerződő és a biztosító megállapodhatnak abban, hogy a szerződő vagy megbízása alapján a díjfizető a ha- tározatlan vagy az egy évnél hosszabb határozott tartamú biztosítás éves díját részletekben fizeti meg (havi, negyed- éves, féléves díjfizetési gyakoriság).

9.7. A biztosító az egy évnél rövidebb tartamú szerződés díját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban: egyszeri díj).

9.7.1. Az egyszeri díjat – ha a felek másként nem állapod- nak meg – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

9.8. A kockázat elvállalását és a biztosítási díj képzését be- folyásoló tényezők:

· az igényelt, káreseményenkénti és biztosítási idősza- konkénti biztosítási összeg,

· a biztosítás időtartama,

· a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja,

· a biztosító által vállalt kockázat mértéke az ügyfél által a biztosító kérésére a kockázat felméréséhez megadott egyéb adatok alapján.

9.9. Díjengedmények

9.9.1. Éves, féléves és negyedéves díjfizetés választása esetén a szerződő az éves biztosítási alapdíjból díjenged- ményre jogosult.

9.9.2. A szerződő díjengedményre jogosult, ha megbízza a biztosítót, hogy a biztosítás díját lakossági folyószámlájá- ról vagy vállalkozói számlájáról hívja le (banki díjlehívás).

9.9.3. A szerződő díjengedményre jogosult, ha a jelen biz- tosítás megkötésekor a biztosított, valamint a kockázat- viselés helyén állandó jelleggel vele vagyonközösségben, illetve közös háztartásban élő hozzátartozója érvényes, folyamatos díjfizetésű gépjármű-biztosítással rendelke- zik az Allianz Hungária Biztosítónál. A gépjármű-biztosí- tás megszűnése a kedvezmény elvesztésével jár.

9.9.4. A szerződő díjengedményre jogosult, ha a jelen biz- tosítás megkötésekor a biztosított lakás olyan társasház- ban vagy szövetkezeti házban van, amely folyamatos díj- fizetésű lakóközösség-biztosítással rendelkezik az Allianz Hungária Biztosítónál. A lakóközösség-biztosítás megszű- nése a kedvezmény elvesztésével jár.

9.10. A díj meg nem fizetésének következményei

9.10.1. Megszűnik a biztosítási szerződés

· az első biztosítási díj, illetve a halasztott díj befizetésé- nek elmulasztása esetén az esedékességtől számított

30. nap elteltével,

· az egyszeri biztosítási díj vagy a folytatólagos díj befizetésének elmulasztása esetén az esedékességtől számított 60. nap elteltével,

ha addig a hátralékos díjat nem pótolták, és a szerződő nem kapott halasztást, illetve a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

9.10.2. A díjnemfizetés miatti megszűnés után befize- tett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést. E díjat a biztosító 15 napon belül visszautalja, levonva belőle

azt a díjrészt (halasztott első díj esetén egyhavi, egysze- ri vagy folytatólagos díj esetén kéthavi díjat), amely a díjnemfizetés miatti megszűnés előtti – díjjal fedezetlen

– kockázatviseléssel arányos.

10. A közlési és változásbejelentési kötelezettség

10.1. A szerződő a szerződés megkötésekor köteles a bizto- sítóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismert vagy ismernie kellett.

10.2. Változásbejelentés

10.2.1. A szerződő 15 napon belül köteles bejelenteni min- den olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a szerződéskötéskor az ajánlatban nyilatkozott, különösen

· ha másik biztosítóval ugyanazon vagyontárgyra és ugyanolyan kockázatra szóló biztosítási szerződést kötött, s erre a jelen feltételek alapján a biztosító kocká- zatviselése is kiterjed,

· ha a biztosított objektum területe megváltozott (pl. tető- tér-beépítés, lakóépület bővítése, melléképület építése, bővítése),

· ha a biztosított vagyonérték megváltozott.

10.2.2. A családi élet- vagy egészségbiztosítási szerződés fennállása alatt a szerződő és a biztosított adataiban be- következett változásokról a tudomásukra jutásuktól szá- mított 5 munkanapon belül a biztosítót értesíteni kell.

10.3. A közlésre, illetve a változásbejelentésre irányuló kö- telezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsé- ge nem áll be, kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyít- ja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésé- ben.

11. A szolgáltatás iránti igény bejelenté- se, a biztosító szolgáltatásának általános szabályai, az önrészesedés

11.1. A biztosítási eseményt a tudomásra jutástól számított két (halál és baleseti kár bekövetkezte esetén 8) munkana- pon belül írásban (faxon, levélben, e-mailben, interneten) vagy telefonon be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a be- jelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

11.2. Amennyiben a szerződő (biztosított) e kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetle- nekké válnak, a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

11.3. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a bizto- sító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, bizonylatokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgálta- tásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megál- lapításához szükségesek. Az egyes biztosítási események alapján nyújtott szolgáltatáshoz szükséges iratok, bizony- latok megnevezését a vagyonbiztosítás és a kiegészítő biz- tosítások feltételei tartalmazzák, így különösen:

· a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést,

· a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas tételes listát,

· a beszerzési (helyreállítási) számlát, az adásvételi szerződést,

· tűz- és a robbanáskár esetén az önkormányzat ható- sági bizonyítványát vagy az önkormányzati tűzoltóság igazolását,

· a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,

· betöréses lopás, rablás esetén a rendőrségi feljelentést és a nyomozást felfüggesztő határozatot, vádemelés esetén pedig a vádiratot,

· baleseti halál esetén a halotti anyakönyvi kivonatot és a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítványt,

· baleseti egészségkárosodás esetén az azt igazoló orvosi dokumentumokat:

- a kórházi zárójelentést,

- a táppénzes (keresőképtelenségi) igazolás másolatát,

- a haláleseti baleset-biztosítás kedvezményezettjének személyét hitelt érdemlően igazoló okiratot (öröklési bizonyítványt, hagyatékátadó végzést),

- a sérült hozzájárulását olyan adatok tekintetében, amelyek átadásához vagy ahhoz, hogy azokat a biztosító kezelhesse a sérült hozzájárulása szükséges (adatvédelem),

· személysérüléses felelősségi károk esetében továbbá

- a sérült személy(ek) nevét, személyi adatait, a sérülés leírását és mértékét, a sérült(ek) kárigényét,

- a biztosítottat képviselő személy nevét, címét, telefon- számát, a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás egy eredeti példányát,

- a biztosított és a károsult közötti jogviszony fennál- lását és az annak tartalmát igazoló okiratokat (pl. szerződést).

11.4. A biztosító szolgáltatása az igénybejelentést követő 15 napon belül esedékes.

Ha a biztosító szolgáltatására jogosult személy igazoló okiratot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.

11.5. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról a szolgáltatásra jogosult köteles a biztosítót a tudomására jutástól szá- mított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt köte- lezettségének már eleget tett.

11.6. Önrészesedés

A szerződésben meghatározott biztosítási események alapján nyújtott szolgáltatásból a biztosító önrészesedést nem von le.

12. A szerződés módosítása

12.1. A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják.

12.2. A szerződő új ajánlati nyomtatvány kitöltésével kez- deményezheti a szerződés módosítását. Ha a biztosító a módosító javaslatot elfogadja, a szerződés módosul.

12.2.1. Ha a biztosító a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

12.3. A szerződés módosítással nem érintett része válto- zatlanul marad.

13. A biztosítási szerződés megszűnése

13.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, kivéve az érdekmúlás esetét.

13.2. A biztosítási szerződés az alábbi okok miatt szűnhet meg:

13.2.1. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási érdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.

13.2.2. Díjnemfizetés miatt (lásd a 9.10.1. pontot).

13.2.3. A határozatlan tartamú biztosítási szerződést a felek – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják.

13.2.4. Ha a szerződés a biztosítási esemény bekövetkezé- sével összefüggő érdekmúlás miatt szűnt meg, a biztosí- tót megilleti annak a biztosítási időszaknak a teljes díja, amelyben kockázatviselése véget ért.

13.2.5. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biz- tosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó időará- nyos díj illeti meg, amelyben véget ért a kockázatviselése.

13.2.6. A határozott tartamra kötött biztosítási szerződés a tartam lejártakor, a kötvényben megjelölt időpontban meg- szűnik.

14. Eltérés a szokásos vagy a korábbi szerződési gyakorlattól

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az Allianz otthonbiztosítás

14.1. a biztosítási piacon szokásos szerződési gyakorlattól nem tér el lényegesen.

14.2. az Allianz Hungária Biztosító Zrt. által korábban kí- nált otthonbiztosítási terméktől lényegesen az alábbiak- ban tér el:

· az indexálás (értékkövetés) alapja a fogyasztói árindex,

· a felelősségbiztosítás alapján nem térülnek meg a kocká- zatviselés helyén kívül, a biztosított kutyája által okozott károk,

· újabb kiegészítő biztosításokkal bővült (családi élet- és egészségbiztosítás).

15. Egyéb rendelkezések

15.1. A személyes adatok kezelése

Személyes adat az olyan adat, illetve adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatá- rozott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett). A személyes adat biztosítási titoknak minősül.

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgálta- tás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgál- tatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton rögzített egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez. Az adatkezelés céljával összefüg- gésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a bizto- sító – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. Törvény (Bit.) értelmében – az Ügyfél külön hozzájárulása nélkül kezelheti. E törvényi felhatalmazás kizárólag azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

Amennyiben a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozik, úgy az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, a különleges adat kizárólag az Ügyfél írásbeli hozzájárulása alapján kezel- hető. A különleges adatok kezelésére vonatkozó, írásbeli hozzájárulását az Ügyfél a személyes adatok védelméről

és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény (Avtv.) 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti, mely rendelkezés alapján szükséges hozzájárulást a szerződés részét képező ajánlati nyilatkozat tartalmazza.

Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító mint adatkezelő az adatok feldolgozásával leány- vállalatát, az Allianz Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t (Cg. 00-00-000000, 1553 Budapest, Pf. 40) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szol- gáltatás teljesítéséhez igénybe vett, – posta útján történő utalás vagy banki átutalás esetén – a Magyar Posta Zrt. és a jogosult által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. A biztosító, az ügynöke, illetve megbízottja tevékenysége során tudomására jutott, biztosítási titoknak minősülő adatokat (személyes és vagyoni adatokat, a szerződé-

ses adatokat) – a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – csak akkor hozhatja harmadik személy tudo- mására, ha a titoktartási kötelezettsége alól az érintett ügyféltől vagy annak törvényes képviselőjétől a kiszolgál- tatható titokkört megjelölve, írásban felmentést kapott. Nem sért biztosítási titokra vonatkozó szabályt a biztosí- tó, amenynyiben jogszabály alapján történő megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során biztosí- tási titoknak minősülő adatokat bocsát a jogszabályban meghatározott szerv(ezet) rendelkezésére. Az ügyfél-tá- jékoztató tartalmazza azon szerv(ezet)ek és személyek felsorolását, amelyeknek/akiknek a biztosító az adatokat továbbítani jogosult és köteles.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához a megbízott speciális szakértelmére van szükség. A kiszervezett biztosítási tevé- kenységet végző megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény titoktartásra kötelezi.

A biztosító ügyfele a saját személyes, nyilvántartott, illet- ve továbbított adatairól – a hivatkozott törvényekben rög- zített korlátozásokkal – jogosult tájékoztatást kapni, kéré- sére adatait a biztosító nyilvántartásában módosíthatja. A biztosító és ügynöke a személyes adatokat a biztosí- tási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biz- tosítási és megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító és ügynöke köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződé- seivel kapcsolatos minden személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt.

Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat. A biztosító mint adatkezelő köteles a bejelentést a törvény előírása szerint kivizsgálni, és az ügyfelet írásban tájékoztatni.

15.2. Elévülés

A jelen feltételek alapján létrejött

· vagyonbiztosítási szerződésből eredő igények a biztosí- tási esemény bekövetkezésétől számított 2 év,

· felelősségbiztosítási szerződésből eredő igények a kárnak, ill. a kárigénynek a biztosítottal való közlésétől számított 1 év,

· baleset-, egészség- és életbiztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 2 év

alatt évülnek el.

15.3. A biztosító ügynöke kizárólag az ajánlatok és a dí- jak átvételére jogosult. Az ügynök szerződéskötésre nem jogosult, és a szerződő (biztosított) nem intézhet hozzá érvényesen jognyilatkozatot.

15.4. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentése- ket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.

15.5. A biztosítónak a szerződéssel kapcsolatos jognyilat- kozata abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor a posta azt az érdekeltnek levélben kézbesítet-

te, illetve – személyesen átadott nyilatkozat esetén – az átvételt az érdekelt írásban elismerte, illetőleg akkor is, ha a fenti esetekben az átvételt a címzett igazolhatóan megtagadta.

15.6. Az általános kizárások körében (7.2. pont) szereplő büntetőjogi fogalmak a Büntető törvénykönyv rendelke- zései alapján értelmezendők.

15.7. A jelen szerződési feltételek alapján létrejött szer- ződésekre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

15.8. A biztosító főbb adatai

Allianz Hungária Biztosító Zrt.

Székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00. Cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság mint cégbíróság Cg. 00-00-000000

II. Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás)

A jelen vagyonbiztosítási feltételek alapján létrejött szer- ződésre az itt nem szabályozott kérdésekben az általános biztosítási feltételek az irányadók.

16. A biztosított

16.1. A jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosított a szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan

a) tulajdonosa és tulajdonostársa(i),

b) bérlője és bérlőtársa(i),

c) haszonélvezője

valamint a kötvényen megjelölt biztosítottnak a kocká- zatviselés helyén állandó jelleggel vele vagyonközösség- ben, illetve közös háztartásban élő hozzátartozója.

16.2. A kiegészítő biztosítások ettől eltérően is rendelkezhetnek.

17. A kockázatviselés helye

17.1. A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt

17.1.a) családi ház (vagy egyéb épület), illetve házbérle- mény és az ingatlan-nyilvántartás szerint hozzá tartozó földrészlet, valamint

17.1.b) a 17.1.a) pontban meghatározott földrészleten ta- lálható és a kötvényen feltüntetett melléképület(ek),

17.1.c) a 17.1.a) pontban meghatározott földrészleten kívül lévő és a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal feltüntetett melléképület,

vagy

17.2.a) saját tulajdonú lakás, illetve lakásbérlemény (társas- házi öröklakás vagy szövetkezeti lakás) és

17.2.b) a 17.2.a) pontban meghatározott lakáshoz tartozó és azzal egy fedélszék alatt található, a biztosított kizáró- lagos használatában levő – a kötvényen feltüntetett – tá- roló- és egyéb helyiség,

17.2.c) az ingatlan-nyilvántartás szerint a társasházhoz (szövetkezeti házhoz) tartozó földrészleten található és a biztosított kizárólagos használatában levő melléképület,

17.2.d) a 17.2.c) pontban meghatározott földrészleten

kívül, de a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi szám- mal feltüntetett melléképület.

17.3. Ha a területileg illetékes önkormányzat valamely biztosítási esemény miatt a biztosított lakást, illetve la- kóépületet lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig a biztosító az ideiglenes lakást is koc- kázatviselési helynek tekinti az értékőrző és a háztartási vagyonrész tekintetében.

18. A biztosított vagyontárgyak

18.1. A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgyak:

Épületek, lakások, melléképületek

18.1.1. a kötvényen külön-külön feltüntetett

· családi ház vagy egyéb épület (nyaraló, hétvégi ház, présház, tanya stb.) és

· melléképületek (istálló, ól, garázs, terménytároló, külön- álló szilárd falazatú medence stb.) és

18.1.2. a kötvényen külön-külön fel nem tüntetett

· építmények (vízóraakna, kerítés stb.),

· a műholdas és földi szórású tv-adás vételére szolgáló saját tulajdonú antennák (a beltéri egység kivételével, amely az ingóságok között biztosítható),

· épülettartozékok, épületberendezések, illetve

18.1.3. a kötvényen külön-külön feltüntetett

· társasházi öröklakás, szövetkezeti lakás

vagy

· önkormányzati tulajdonban lévő bérlakás és

· a biztosított kizárólagos használatában levő tárolók és egyéb helyiségek.

18.1.4. a kötvényen külön-külön fel nem tüntetett

· a műholdas és földi szórású tv-adás vételére szolgáló saját tulajdonú antennák (a beltéri egység kivételével),

· épülettartozékok, épületberendezések, továbbá

· az alapító okiratban külön tulajdonként meg nem jelölt és a társasház tulajdoni törzslapján nyilvántartott épületrészek, épületberendezések, épülettartozékok, lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (közös tulajdon) a biztosított tulajdoni hányada erejéig,

vagy

· a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott és az alapszabály szerint a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonában álló épületrészek, épülettartozékok,

épületberendezések, lakások és nem lakás céljára szol- gáló helyiségek a jelen szerződésben biztosított lakás és a szövetkezeti épület összes lakása arányában.

18.1.5. A biztosító kockázatviselése kiterjed az elkészült és az építés alatt álló épületek teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és beépített tartozékait is.

Ingóságok

18.1.6. A szerződő által meghatározott és a kötvényen vagyoncsoportonként külön-külön (a „Különleges ingó- ságok” vagyoncsoport esetében az ajánlat mellékletében tételesen is) biztosítási összeggel megjelölt, be nem épí- tett minden olyan ingóság, amely a biztosított tulajdonát képezi, vagy bérlet, kölcsön vagy felelős őrzés címén tarto- zik a biztosított vagyonmegóvási érdekkörébe.

A biztosító kockázatviselése szempontjából az ingóságok két vagyonrészre különülnek el:

· értékőrző és

· háztartási vagyonrészre.

Az egyes vagyonrészek vagyoncsoportokból állnak.

18.1.6.1. Értékőrző vagyonrész [a)-b)]:

a) a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, a drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasz- nálásával készült használati tárgyak, az érmék és bé- lyegek;

b) a képzőművészeti alkotások, a valódi szőrmék (az irha kivételével), a kézi csomózású (keleti) szőnyegek, gyűjtemények.

18.1.6.2. Háztartási vagyonrész [c)-f)]:

c) Háztartási ingóságok:

kép- vagy hangátvételre, azok továbbítására, lejátszásá- ra vagy rögzítésére képes híradás-technikai vagy foto- optikai eszközök és tartozékaik (pl. televízió, műhold- vevő beltéri egysége, rádió, telefon, rádiótelefon, fax, magnetofon, hanglemez- és audio-CD-lejátszó, képle- mezjátszó, DVD, lakáshangosító, videó, fényképezőgép, vetítő, fénymásoló, audio- és video-mágnesszalagok, audio- és video-CD-k, bakelitlemezek, fotó-optikai cik- kek); személyi számítógépek és tartozékaik, adathor- dozók, bizonyítottan jogtiszta szoftverek; hangszerek, sport-, horgász- és vadászfelszerelések és tartozékaik, lakás-karbantartási eszközök, szerszámok, műszerek, lakás-karbantartási készletek, kerékpár, kerekesszék

és gépi meghajtású kerekesszék, valamint ezeknek és egyéb emberi meghajtású járműveknek ápolási, szerelé- si anyagai és tartalék alkatrészei, gépjármű-tartozékok (ld. Fogalommeghatározás), kertápolási és mezőgazda- sági kisgépek, berendezések és egyéb mezőgazdasági eszközök; állatállomány, lábon álló növényi kultúrák, termés, termény, egyéb készlet; a mosó-, mosogató-, szárító-, porszívó, tisztítógépek és háztartási varrógé- pek, valamint a be nem épített konyhai főző-, sütő-,

melegítő-, hűtő- és elszívóberendezések, bútorok, la- kásvilágítási, lakásberendezési és -felszerelési tárgyak, valamint ezek tartozékai és segéd-anyagai; ruházat, könyvek, gyermekjátékok, élelmiszerkészletek, valamint mindazok a felsoroltakon kívüli, be nem épített általá- nos háztartási ingóságok, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek, illetve a biztosítottak személyes használa- tára, fogyasztására szolgálnak;

d) Különleges ingóságok mindazon ingóságok, amelyek

nem sorolhatók az a), b) és c) vagyoncsoportba, azon- ban a szerződő biztosítani kívánja azokat, és ame- lyekről a szerződő tételes, aláírásával ellátott listát mellékelt az ajánlathoz a vagyontárgy pontos meg- nevezésének, beszerzési évének, értékének, gyártási számának a megjelölésével.

e)-f) A vállalkozás eszközei

e) gépek, berendezések, felszerelések,

f) áruk, készletek, termékek, javításra átvett vagyontár- gyak.

18.2. Nem biztosítható vagyontárgyak:

· az építés alatt álló épületekben elhelyezett, technológi- ai szükségszerűségből betárolt, beépítésre váró építő-, segéd- és kiegészítő anyagok;

· a központi antennarendszer;

· a földbe vájt, kikövezetlen falú építmények;

· fóliasátrak, ponyvasátrak, üveg- és hajtatóházak;

· a pénz, a készpénzkímélő fizetőeszközök (csekk, ide- értve a kitöltetlen csekket is, a bankkártya, hitelkártya, csekk-kártya, váltó, utalvány, takarékbetétkönyv vagy az ilyen betétről kiállított más okirat és elnevezésétől függetlenül minden más, azonos gazdasági rendelteté- sű okmány), az értékpapír, az utalványok, bérletek, az igazolvány és egyéb okmányok;

· a kézirat, terv, dokumentáció, számítógépes adathordo- zókon tárolt adatállomány;

· a motoros járművek, valamint ezek alkatrészei, segéd- anyagai;

· a vízi és a légi járművek, valamint ezek tartozékai, alkatrészei, segédanyagai, továbbá a lakókocsi és az utánfutó.

18.3. Az értékőrző ingóságoknak minősülő vagyontárgyak- ra nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha garázs- ban, padláson, pincében, melléképületben, tárolóban vagy a kötvényen külön megjelölt, de többek által hozzá- férhető helyiségben, valamint a biztosított közvetlen fel- ügyelete nélkül hagyott nyitott épületrészben (pl. erkély, lodzsa, terasz stb.) bármely biztosítási esemény következ- tében károsodnak.

19. A biztosítási események

A jelen feltételek alkalmazásában a biztosító kockázatvi- selése az alábbi biztosítási eseményekre terjed ki.

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az a

nap, amikor a kár bekövetkezett a biztosítottnál, illetve ha ez nem határozható meg, akkor az a nap, amikor a kárt a biztosított először észlelte, vagy kellő gondossággal észlel- hette volna.

19.1. Tűz

19.1.1. Az az égés, amelyet füst- és lángképződés mellett hőfelszabadulás jellemez, és rendeltetésszerű gócpont – pl. kályha, gáztűzhely, kazán – nélkül vagy azt elhagyva a biztosított szándéka ellenére, balesetszerűen jön létre, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

19.1.2. A rendeltetésüknél fogva láng, hő és elektromos áram hatásának kitett tárgyakban keletkező tűzkárt a biztosító csak akkor téríti meg, ha a tűz más tárgyakra átterjedve azo- kat is felgyújtja.

19.1.3. Nem minősül biztosítási eseménynek különösen az a kár, amelyik

· vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi pörkölődés, elszíneződés, elváltozás,

· öngyulladásból, erjedésből, befülledésből eredő hőhatás,

· elektromos berendezésekben és vezetékeikben keletke- ző, tovaterjedéssel nem járó zárlat

következtében keletkezett.

19.2. Villámcsapás

A biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó, látha- tó roncsolási nyomot hagyó villám által okozott kár.

19.3. A villámcsapás indukciós hatása

A villám becsapódásának 1 km-es körzetében, a mág- neses térerősség-változással összefüggésben keletkező indukciós túlfeszültség által, a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

19.4. Robbanás és robbantás

19.4.1. A gázok vagy gőzök tágulásán alapuló hirtelen, vá- ratlan, balesetszerű erőmegnyilvánulás, amely gyorsan le- futó hőtermeléssel és nagy nyomással jár, és a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.

19.4.2. Nem minősül biztosítási eseménynek a légi járműtől eredő hangrobbanás.

19.4.3. A biztosító nem téríti meg a robbanás- vagy összeroppa- náskárt, ha az csak magában a nyomástartó edényben keletke- zett.

19.5. Vihar

19.5.1. Az olyan légmozgás, amelynek sebessége eléri óránként az 54 kilométert, és toló vagy szívó hatása a biz- tosított vagyontárgyban kárt okoz.

19.5.1.1. Biztosítási esemény az is, ha a

· vihar által megrongált

- tetőn (ide nem értve az építés, felújítás alatt álló épüle- tek ideiglenes fedését),

- ajtón,

- ablakon,

· nyitva hagyott ajtón, ablakon

keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz ázta- tással kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban.

19.5.2. Nem minősül biztosítási eseménynek a helyiségen belül keletkezett léghuzat.

19.5.3. Vihar biztosítási esemény alapján nem térül meg

· az épületek üvegezésében (ide nem értve az előtetők üvegezését), külső vakolatában, külső burkolatában, külső festésében keletkezett kár,

· a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett viharkár.

19.6. Jégverés

19.6.1. A jégszemcsék dinamikus erőhatása miatt keletke- zett kár, továbbá az épület állandó fedésében a jégszem- csék dinamikus erőhatása miatt keletkezett nyíláson keresztül, a fedés károsodásával egyidejűleg beömlő csapa- dék által okozott kár.

19.6.2. Jégverés biztosítási esemény alapján nem térül

meg

· az épületek külső festésében, külső vakolatában, külső burkolatában, valamint üvegezésében (ide nem értve az előtetők üvegezését) keletkezett kár,

· a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett jégveréskár.

19.7. Árvíz

19.7.1. A felszíni élővizek, az azokba nyílt torkolattal csat- lakozó mesterséges csatornák és tavak áradása, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

19.7.2. Árvíz biztosítási esemény alapján a biztosító meg- téríti az árvízvédelmi töltés tengelyétől számított 100 méteren belül jelentkező fakadó víz és átszivárgás miatti károkat is.

19.7.3. Árvíz biztosítási esemény alapján nem téríti a bizto- sító a hullámtéren és nyílt ártéren keletkezett károkat.

19.7.4. A jelen feltételek szempontjából

· hullámtérnek minősül a felszíni élővizek ármentesített szakaszán a partél és a töltéskorona vagy természetes magaspart közötti terület,

· nyílt ártérnek minősül az az árvízvédelmi művekkel nem védett terület, amelyet a felszíni élővíz a minden- kori legmagasabb vízállás esetén elönt.

19.8. Hónyomás

19.8.1. A hó és jég súlya vagy az olvadáskor meg-, illetve le- csúszó, lezúduló hótömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá az épület állandó fedésében emiatt keletke- zett nyíláson keresztül, a fedés károsodásával egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár.

19.8.2. Hónyomás biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett károkat.

19.9. Földcsuszamlás

19.9.1. A földfelszíni talajrétegek (kő- vagy földtömeg) hir- telen, váratlan, lejtő irányú elcsúszása által okozott kár.

19.9.2. Földcsuszamlás biztosítási esemény alapján nem térít a biztosító, ha

· ez a mozgás tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. bányászati tevékenység, alagút, föld- munkaárok építése, kútfúrás, talajvízszint-süllyesztés stb.), vagy ha

· a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi funkcióját, illetve ha nem volt támfal, bár a terep talaj- mechanikai viszonyai ennek megépítését indokolták volna.

19.10. Kő- és földomlás

19.10.1. A véletlenül, váratlanul, balesetszerűen lehulló kő- és földdarabok által okozott kár.

19.10.2. Kő- és földomlás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amelyik

· tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. robbantás, bányászat, alagútfúrás, munkaárok kiemelé- se, talajvízszint-süllyesztés stb.), illetve

· támfal hiánya vagy nem megfelelő műszaki állapota (pl. tervezési, kivitelezési, karbantartási hiányosságok) miatt keletkezett.

19.11. Idegen tárgyak rádőlése

Ha valamely idegen, a jelen szerződésben nem biztosí- tott, a kockázatviselés helyén kívüli tárgy bármely oknál fogva elveszti addigi statikai egyensúlyát, és rádőléssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban (pl. idegen osz- lop, fa rádőlése stb.).

19.12. Ismeretlen építmény, üreg beomlása

19.12.1. A szerződő vagy a biztosított tudomásán kívüli és az építési dokumentációban nem szereplő, illetőleg a káreseményig fel nem tárt építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása.

19.12.2. Nem biztosítási esemény különösen a bányák föld alatti részének beomlásából; a csapadékvíz, a természe- tes víz vagy a mesterséges vizek okozta kiüregelődésből; az alapok alatti talajsüllyedésből; a padozat alatti feltölté- sek ülepedéséből eredő kár.

19.13. Idegen jármű ütközése

19.13.1. Ha az idegen jármű, annak alkatrésze vagy rako- mánya ütközéssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyban.

19.13.2. Nem minősül idegen járműnek az a jármű, amely a szerződő vagy a biztosított(ak) tudomásával és bele- egyezésével közelíti meg a biztosított objektumot.

19.14. Csőtörés

19.14.1. A kockázatviselés helyén belüli

· víz-, csatorna-, tüzelési, fűtési, hűtési és gőzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei,

· a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépek

törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása miatt kiáramló folyadék vagy gőz, továbbá a kockázatviselés helyén nyitva hagyott csapból kiáramló folyadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

19.14.2. Nem minősül biztosítási eseménynek a gombáso- dás, penészedés formájában jelentkező kár.

19.14.3. Csőtörés biztosítási esemény alapján a biztosító megtéríti a kockázatviselés helyén:

· a törés, repedés, kilyukadás, dugulás helye felkutatásá- nak és a felkutatással okozott kár helyreállításának a költségét víznyomó, belső csapadékvíz-lefolyó, szenny- vízlefolyó, tüzelési, fűtési, hűtési és gőzvezetékek esetén

- épületen belül a technológiailag indokolt mértékig,

- épületen kívül legfeljebb 6 m hosszúságig,

· a kárt okozó – és a biztosított tulajdonát képező, illetve a bérlő helyreállítási kötelezettsége alá tartozó (a bérleti szer- ződés alapján) – víznyomó, belső csapadékvíz-lefolyó és szennyvízlefolyó-vezeték pótlásának, cseréjének költségét a kár elhárításához szükséges és technológiailag indokolt mértékig.

19.14.4. Csőtörés biztosítási esemény alapján a biztosító

nem téríti meg

· a függő és fekvő ereszcsatorna, a tüzelési, a fűtési, a hűtési, a gáz- és a gőzvezetékek cseréjének költségét,

· a sérült csaptelepek, a vezetékekre kapcsolt háztartá- si gépek és tartozékaik javításának vagy pótlásának költségeit,

· a kiömlő folyadék vagy gőz értékét.

19.15. Felhőszakadás

19.15.1. A felhőszakadásból származó és a szabályszerű-

en kialakított és karbantartott vízelvezető rendszer elég- telensége miatt összegyűlt csapadékvíz által a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel okozott kár.

19.15.2. Nem minősül biztosítási eseménynek a gombáso- dás, penészedés formájában jelentkező kár.

19.15.3. A biztosító nem téríti meg

· az épületek külső vakolatában, külső festésében,

· a talajszint alatti padozatú helyiségek elöntése esetén az ingóságokban,

· a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett felhőszakadáskárokat.

19.16. Földrengés

Az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földrengés által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

19.17. Beázás

19.17.1. A kockázatviselés helyén a kívülről érkező víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk.

19.17.2. Nem minősülnek biztosítási eseménynek

· a talajvíz vagy belvíz által okozott károk,

· az építés vagy felújítás alatt álló épületek ideiglenes tetőzetének elégtelensége miatt keletkezett károk,

· az épületszerkezetek, nyílászárók, valamint a szigetelé- sek, tetőfedések, bádogozások kivitelezési hiányosságai, karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett károk,

· az épületek külső vakolatában, külső festésében keletke- zett károk,

· a nyitva hagyott ajtó, ablak miatt keletkezett károk,

· a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károk.

19.18. Üvegtörés

19.18.1. A biztosított épületek, lakások szerkezetileg beépí- tett, fix vagy nyitható

· ajtajainak, ablakainak,

· folyosói, lépcsőházi,

· erkély-, lodzsa-

üvegezésében vagy az üvegezést helyettesítő polikarbonát felületeiben bármely okból, balesetszerűen bekövetkező törés vagy repedés.

19.18.1.1. A biztosító üvegtörés biztosítási esemény alapján

· a hőszigetelt üvegfelületek pótlási,

· nem hőszigetelt üvegfelületek kára esetén legfeljebb a 4 mm-es síküveggel való pótlás

költségét téríti meg.

19.18.2. A biztosító üvegtörés biztosítási esemény alapján

nem téríti meg:

· az üvegtetők, üvegházak, meleg- és hidegágyak, kiraka-

tok, kirakatszekrények üvegezésében, valamint

· az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében,

· a festett, csiszolt, metszett, ólom- vagy rézbetétes üvegekben,

· név- és cégtáblák üvegezésében,

· a tükörfelületekben,

· a törésvédő, fényvédő és vagyonvédelmi fóliákban,

· a biztonsági üvegekben,

· a beépített üvegfalakban, kopolitüvegekben,

· az üvegezést rögzítő- és tartószerkezetben, valamint elektromos berendezéseikben

keletkezett károkat.

19.19. Zárcsere

19.19.1. A kockázatviselés helyén lévő bejárati ajtó kulcsá- nak elvesztése vagy ellopása miatt a biztonsági zár vagy biztonsági zárbetét szükségessé vált cseréje.

19.19.2. A biztosító a szerződés hatálya alatt naptári éven- ként egy alkalommal, de káronként legfeljebb 5000 forint értékhatárig megtéríti a biztonsági zár vagy biztonsági zárbetét cseréjének költségeit (a biztonsági zár fogalmát a Függelék Vagyonvédelmi fogalmak című része tartal- mazza).

19.19.3. A biztosító kizárólag a biztosított nevére és a kockázatviselés helyére kiállított számla alapján teljesít szolgáltatást.

19.20. Épületrongálás

A kockázatviselés helyén a biztosított

· épületekben,

· melléképületekben,

· tárolókban és

· építményekben

bekövetkezett rongálás, amely az ott elkövetett betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggésben keletke- zett.

19.20.1. A biztosító megtéríti továbbá – a biztosítási ösz- szegen belül – a betöréses lopással vagy annak kísérle- tével összefüggésben a felszerelt és üzembe helyezett épületberendezésekben, illetve épülettartozékokban keletkezett rongálási és lopáskárokat is, ha e tárgyakat legalább az 1. védettségi szintnek megfelelő helyiségből (lásd: Függelék) tulajdonították el.

19.20.2. A biztosító a szerződés hatálya alatt bekövetke- zett rongáláskárokat káreseményenként az épület káridő- ponti biztosítási összegének 5 ezrelékéig téríti meg.

19.20.3. A biztosító nem téríti meg a kizárólag vandaliz- musból eredő rongálási károkat.

19.21. Betöréses lopás

19.21.1. Betöréses lopásnak minősül az a lopás, amikor a tettes úgy követi el cselekményét, hogy a biztosított ingó- ságokat tartalmazó lezárt helyiségbe

a) dolog elleni erőszakkal, vagy

b) hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal vagy nem a zár felnyitására készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva vagy

c) a helyiség – a jelen feltételek 19.22. pontja szerinti – rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsá- nak a felhasználásával

jogtalanul hatol be.

19.21.2. A jelen feltételek alapján nem minősül biztosítási eseménynek,

· ha a lopást a helyiség elveszett vagy bárki által hozzá- férhető helyen megtalált saját kulcsának segítségével követik el,

· ha lezárt helyiségből behatolási nyom nélkül tűntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve a jelen szabályzat

19.21.1.c) pontjának esetét,

· ha annak a helyiségnek a vagyonvédelmi színvonala, amelyből eltulajdonították a biztosított vagyontárgyakat, az 1. védettségi szint ismérveinek (lásd: Függelék) sem felel meg.

19.22. Rablás és kifosztás

19.22.1. Rablás biztosítási eseménynek minősül, ha jogtalan eltulajdonítás céljából a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosítottal szemben erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fe- nyegetést alkalmaz a biztosítottal szemben.

19.22.2. Kifosztás biztosítási eseménynek minősül, ha jogtalan eltulajdonítás céljából a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosítottat öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi (ideértve azt is, ha lerészegíti).

19.23. Lopás

19.23.1. A jelen feltételek alapján lopás biztosítási ese- ménynek minősül,

a) ha a biztosított épület oldalfalához, tetőzetéhez a ta- lajszinttől 3 m-nél magasabban szilárdan rögzített, az épület alkotórészéről, tartozékáról vagy valamely melléképületről, építményről vagy beépített eszközről (pl. tűzlétra) el nem érhető biztosított vagyontárgyat eltulajdonítják;

b) ha a biztosított épület tetőzetéhez szilárdan rögzített, biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonítják el, hogy a

biztonsági zárral (lásd: Függelék) lezárt tetőtérbe, illetve tetőre dolog elleni erőszakkal vagy hamis kulcs haszná- latával – nem az adott zárhoz készült kulccsal, vagy nem a zár felnyitásához készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva jogtalanul hatoltak be, illetve jutottak ki.

19.23.2. A biztosító a lopáskárt káreseményenként legfel- jebb 100 000 forintig téríti meg.

19.24 Alulbiztosítás

A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határoz- za meg.

Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyre- állításának) vagy beszerzésének költsége(i), a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépíté- sének (helyreállításának) vagy beszerzésének költsége(i) hez aránylik (a továbbiakban: arányos kártérítés).

A biztosító – épület(ek), melléképület(ek), tároló(k), va- lamint a háztartási vagyonrész esetén – nem alkalmaz arányos kártérítést, ha a biztosítási szerződés a biztosító által ajánlott vagy azt meghaladó biztosítási összeggel jött létre.

20. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai, szolgáltatáskorlátozások

20.1. A biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől szá- mított 5 munkanapon belül a kárrendezést megkezdeni.

20.1.1. A szerződő (biztosított) a kárrendezés megkez- déséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított 5. munkanapig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változ- tatás következtében a biztosító számára – fizetési kötele-

zettsége elbírálása szempontjából – lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

20.2. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított

5. munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosí- tott intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításá- ról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további 30 napig köteles válto- zatlan állapotban megőrizni, hacsak a felek a kárfelvételi jegyzőkönyvben hosszabb időben nem állapodtak meg.

20.3. A károk felmérése, megállapítása a biztosító szükség szerinti helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közö- sen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

20.4. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat terheli.

20.5. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közreha- tott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyire az a biztosítási esemény következménye.

20.6. A biztosító a károsodott vagyontárgy káridőponti új érté- két téríti meg, kivéve, ha az javítással helyreállítható, vagy ha az a 20.11. pontban felsorolt vagyontárgy. A káridőponti új érték megállapításának alapja a károsodottal azonos minőségű vagyontárgy káridőponti felépítésének, beszer- zésének általános forgalmi adóval csökkentett átlagos költ- sége (a 20.7. és a 20.8. pontban foglalt eltérésekkel).

20.6.1. A vállalkozás eszközei vagyonrész f) vagyoncso- portja tekintetében a biztosító az áruk, készletek beszer- zési költségét, a saját termékek esetében pedig az előállí- tási költséget téríti meg.

20.7. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javításnak (helyreállításnak) az általános forgalmi adóval csökkentett költségeit téríti meg. Ha azonban a javítás vár- ható költsége a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költségét meghaladná, a biztosító a vagyontárgy káridőponti új állapotban való fel- építésének (helyreállításának) költségét téríti meg.

20.8. A biztosító csak abban az esetben téríti meg az álta- lános forgalmi adóval növelt helyreállítási költséget, ha a biztosított bizonyítja, hogy az áfa a károsodott vagyon- tárgy helyreállítása vagy újraépítése során felmerült, és a biztosító kérésére tett nyilatkozata szerint áfa-vissza- igénylésre a pótlás, javítás kapcsán nem jogosult (vállal- kozás esetén ennek igazolása is szükséges).

20.9. A biztosítónak a 20.7. és a 20.8. pont alapján nyúj- tandó szolgáltatása nem haladhatja meg a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában érvényes kötvé- nyen a károsodott vagyontárgyra meghatározott biztosí- tási összeget, ide nem értve a biztosítónak a 20.19. pont alapján nyújtott szolgáltatását.

20.10. Ha a helyiség

· mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése, tapé- tázása vagy mázolása legalább 40%-ban károsodik,

· mennyezetének és legalább egyik oldalfalának, vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik,

a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költ- ségeit téríti meg.

20.11. A biztosító káridőponti avult értéken téríti meg

· a kár időpontjában 75%-nál nagyobb mértékben avult (elhasználódott)

- festésben, tapétázásban vagy mázolásban keletkezett károkat, ha a helyreállítás a helyiség egész felületére kiterjed,

- melléképületek, valamint egyéb építmények,

· a kár időpontjában 85%-osnál nagyobb elhasználtságú ingóságok,

· az idegen tulajdonú ingóságok,

· a biztosítási ajánlaton, kötvényen fel nem tüntetett helyiségekben tárolt ingóságok (20.21. pont)

kárait.

20.11.1. A vagyontárgy 85%-osnál nagyobb elhasználtságúnak minősül, ha – az eredetivel megegye- ző alkatrész, elem hazai kereskedelmi hiánya vagy tech- nológiai váltás miatt – javítással nem állítható helyre.

20.11.2. A káridőponti avult értéket a biztosító úgy számítja ki, hogy az újraépítés, helyreállítás, illetve újrabeszerzés általános forgalmi adóval csökkentett (vagy a 20.8. pont szerinti áfával növelt) költségéből le- vonja az eredeti építés, illetve beszerzés és a kár időpont- ja között eltelt időszakra eső amortizációt.

20.12. Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kapható, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell felhasználni, a biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esz- tétikai értékcsökkenését.

20.13. Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a ká- rosodottal azonos műszaki paraméterekkel, egyenértékű módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a kor- szerűbb technológiából eredő értéknövekedést a kártérí- tési összegből levonja.

20.14. A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a fel- használható maradványok értékét.

20.15. A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken.

20.16. A biztosító a betöréseslopás-károkat a kötvényen feltüntetett biztosítási összegig téríti meg, az alábbi kor- látozásokkal:

A biztosító által nyújtott kártérítés legfeljebb

a) a káridőponti védelmi szinttől függő teljes kártérítési limitösszegig (az 1. számú táblázatban védelmi szin- tenként meghatározva), ezen belül

b) a vagyoncsoportonként meghatározott kártérítési részlimitösszegekig terjed, ha

ba) a biztosított vagyontárgyakat a függelékben meg- határozott tárolási előírásoknak megfelelő mó- don helyezték el, és

bb) a szolgáltatás nem esik a feltételek egyéb pontjai- ban foglalt más korlátozás alá.

A káridőponti védelmi szintet meghatározó mechanikai védelmi- és elektronikai jelzőrendszerek követelményeit és az értékőrző vagyontárgyak tárolási szabályait a szer- ződési feltételek részét képező Függelék tartalmazza.

20.17. Az időszakos tartózkodás céljára szolgáló épület- ben (pl. nyaralóban, hétvégi házban vagy egyéb objek- tumban) keletkezett, betöréses lopásból eredő kár esetén a biztosító az 1. számú táblázatban meghatározott teljes és részlimitösszegek 50%-áig nyújt szolgáltatást a 20.16. pontban foglaltak szerint.

20.18. A védettségi szint meghatározásánál nem vehető figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a kár bekövetkezésének időpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem működött.

20.18.1 A káridőponti védelmi színvonal meghatározása a behatolás helye és módszere alapján történik.

20.19. A biztosító a káridőponti épületbiztosítási összeg 5%-a erejéig – a biztosítási összegen felül – megtéríti a biztosított vagyontárgy károsodásával kapcsolatos és indokolt

· oltás, mentés,

· bontás és ideiglenes tetőépítés,

· rom- és törmelékeltakarítás és -elszállítás,

· tervezés és hatósági engedélyezés,

· helyreállítást követő egyszeri takarítás, valamint

· kárenyhítés költségeit.

20.19.1. Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket arányosan téríti meg.

20.20. A biztosító biztosítási eseményenként 100 000 forintig viseli a kockázatot a biztosítottnak a kockázat-

viselés helyén kívül, de a Magyar Köztársaság területén magán viselt, biztosítási fedezettel bíró ruházatára és értéktárgyaira.

20.21. A biztosító biztosítási eseményenként 100 000 forintig téríti meg a biztosított ingóságokban a vagyon- biztosítási feltételek 19.1.– 19.17. pontjában felsorolt ese- ményekből eredő károkat, ha az ingóságokat a kötvényen kockázatviselési helyként megjelölt telken (vagy épület- ben) lévő, de nem biztosított (a biztosítási kötvényen fel nem tüntetett) helyiségekben tárolták, ha azok egyéb- ként nem esnek a feltételek egyéb pontjaiban foglalt más korlátozás alá.

20.22. A biztosító nem téríti meg az értékőrző vagyonrész- hez tartozó (18.1.6.1. pont) bérelt, kölcsönvett, felelős őr- zésre átvett ingóságokban keletkezett károkat.

20.23. Ha a területileg illetékes önkormányzat valamely biztosítási esemény miatt a biztosított lakást, illetve lakóépületet lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 120 napig, a biztosító

megtéríti a biztosítási összegen felül az ideiglenes lakás indokolt és igazolt bérleti díját is 100 000 Ft-ig.

21. A biztosító megtérítési igénye

Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

1. sz. táblázat

A kártérítés maximális összege tartós lakás céljára szolgáló ingatlanban bekövetkezett betöréses lopás esetén (a biztosítási összegen belül)

Káridőponti védelmi szint	A teljes kártérítési limitösszeg (E Ft)	A kártérítési részlimitösszeg (E Ft)
	a)+b)+c)+d)+e)+f)	a)+b) vagyoncsoport	c) vagyoncsoport	d) vagyoncsoport	e)+f) vagyoncsoport
1. védettségi szint	400	100	200	100	200
2. védettségi szint vagy 1. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer	2 000	500	1 000	500	1 000
3. védettségi szint vagy 2. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer	6 000	1 000	3 000	2 000	3 000
4. védettségi szint vagy 3. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer	16 000	3 000	9 000	4 000	7 000
4. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer	38 000	10 000	20 000	8 000	10 000

Az időszakos tartózkodás céljára szolgáló épületben keletkezett betöréslopás-kár esetén a biztosító a fenti táblázatban meg- határozott teljes kártérítési és részlimitösszegek 50%-áig nyújt szolgáltatást.

22. Kárenyhítési és kármegelőzési kötelezettség

22.1. A szerződő felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni.

22.1.1. A szerződő (biztosított) a káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles

· értesíteni a tűzoltóságot tűz és robbanás esetén az oltás, mentés eredményessége érdekében,

· betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a rend- őrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megje- lölni.

22.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy a szerződő (biztosított) köteles az időszakos tartózkodás céljára szolgáló objektumban

· a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni az elfagyás,

· a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni a csőtörés

megelőzése érdekében.

23. A biztosító mentesülése

23.1. A biztosító vagyonbiztosítás esetén mentesül fizeté- si kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogelle- nesen

· a szerződő vagy a biztosított,

· a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

· a biztosított – vezető munkakört vagy a biztosított va- gyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő

– alkalmazottja, megbízottja, tagja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

23.1.1. Ezek a rendelkezések a kármegelőzési és kárenyhí- tési kötelezettség megszegésére is érvényesek.

III. Kiegészítő biztosítások

Az egyes kiegészítő biztosítások feltételei alapján létrejött szerződésekre az itt nem szabályozott kérdésekben az általános biztosítási feltételek és a vagyonbiztosítási felté- telek az irányadók.

1. A kiegészítő biztosítások közös szabályai

1.1. A kiegészítő biztosítások biztosítási összegei és díjai az alapbiztosítás indexálásával egyidejűleg, azzal arányo- san változnak.

1.2. Az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a kiegé- szítő biztosítások is megszűnnek.

1.3. Az egyes kiegészítő biztosítások – az alapbiztosítás fenn- maradása mellett – írásban bármikor megszüntethetők.

Felelősségbiztosítás

A vagyonbiztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött felelősségbiztosítás alapján – a szerződésben meg- határozott díj ellenében – a biztosító arra vállal kötele- zettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen szerződési feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti.

a) Általános felelősségbiztosítás

1. Biztosítási események:

Azok a szerződésen kívül,

a) a Magyar Köztársaság területén e szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett személysérüléses vagy dologi (dolgokban keletkezett) károk, amelyekért a biztosított mint

• belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója,

• emberi erővel hajtott kerékpár és rokkantjármű használója,

• közúti, közlekedési balesetet előidéző gyalogos,

• szervezett kereteken kívüli, hobbi célú sporttevékenysé- get végző (a gépi meghajtású sporteszközök kivételével),

b) a kockázatviselés helyén e szerződés hatálya alatt oko- zott és bekövetkezett személysérüléses vagy dologi károk, amelyekért a biztosított mint

• háziállat tartója,

• önvédelmi lőfegyver vagy egyéb önvédelmi eszköz használója

e minőségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket

· a biztosított háziállatai növényi kultúrákban okoztak,

· a biztosított olyan fajtájú állatai okoztak, amelyek tar- tását jogszabály vagy az adott területen a helyi önkor- mányzat tiltja.

b) Épülettulajdonosi felelősségbiztosítás

1. Biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minősülnek azok a szerződésen kívül, a Magyar Köztársaság területén és e szerződés hatá- lya alatt okozott és bekövetkezett személysérüléses vagy dologi károk, amelyekért a biztosított mint

a) a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója vagy ezek építtetője, felújítója;

b) a kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpalackot használó

e minőségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

1.1. Megtéríti továbbá a biztosító

1.1.1. lakóközösségek (lásd: Fogalommeghatározások) esetében azokat a tűz, robbanás, valamint vezetékekből vagy azok szerelvényeiből kiömlő víz vagy gőz, és csapa- dék által előidézett károkat is, amelyek megtérítése iránt

· a lakóközösség egyes tagja(i) a biztosítottal szemben,

· a lakóközösség a biztosítottal szemben,

· a lakóközösség egyes tagja(i) a lakóközösséggel szemben támasztanak igényt.

1.1.2. azokat a tűz, robbanás okozta, illetve vezetékekből és azok szerelvényeiből kiömlő víz vagy gőz által okozott károkat is, amelyek miatt a bérbeadó – jogszabály alapján

– kártérítési igényt érvényesít a bérlővel szemben.

2. A lakóközösség által tulajdonosi minőségben okozott fele- lősségi károkat a biztosított tulajdoni hányadának arányá- ban téríti meg a biztosító. A lakásszövetkezetet terhelő fe- lelősségi károk az alapbiztosításban biztosított lakás és a szövetkezeti lakások számának arányában térülnek meg.

c) A felelősségbiztosítások [a) és b)] közös feltételei

3. A kár okozásának és bekövetkezésének időpontja

3.1. A kár okozásának időpontja az a nap, amikor a bizto- sított károkozó magatartást tanúsított. Ha a biztosított az eljárása során egyes kötelezettségeinek elmulasztásával okoz kárt, akkor a károkozás napja az a nap, amikor e kö- telezettségének a biztosított még utoljára kártérítési köte- lezettség keletkezése nélkül eleget tehetett volna.

3.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az a nap, amikor a kár bekövetkezett a károsultnál, illetve ha ez nem határozható meg, akkor az a nap, amikor a kárt a biztosított vagy a károsult először észlelte, vagy kellő gon- dossággal észlelhette volna.

4. Általános kizárások

4.1. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

· gépjármű-felelősségbiztosítás,

· munkáltatói felelősségbiztosítás,

· szakmai vagy szolgáltatás-felelősségbiztosítás alapján téríthetők.

4.2. Nem terjed ki a biztosítás

· a kötbérre, bírságra és egyéb büntető jellegű költségekre,

· a folyamatos környezetszennyezéssel okozott károkra,

· a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigo- rúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigényekre,

· azokra a károkra, amelyeket a biztosított keresőfoglalko- zás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott,

· a biztosított által motoros jármű üzembentartójaként okozott károkra,

· a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvé- nyesíthető igényekre.

4.3. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket

· a biztosítottak egymásnak okoztak,

· biztosított(ak) és hozzátartozói(k) egymásnak okoztak.

5. A biztosítási összeg

A felelősségbiztosítás induló biztosítási összege – az álta- lános felelősségbiztosításra és az épülettulajdonosi fele- lősségbiztosításra külön-külön – 5 millió forint, melyet a szerződő választása szerint – legfeljebb négyszeres értékre

– többszörözhet.

6. A biztosító szolgáltatása

6.1. A biztosító az általános felelősségbiztosítás és az épülettulajdonosi felelősségbiztosítás alapján naptári évenként külön-külön, a szerződő által választott és a

kötvényen meghatározott biztosítási összegig (éves limit) téríti meg a biztosított által okozott és a feltétel szerint biztosítási eseménynek minősülő károkat, valamint a károk érvényesítésével összefüggésben a károsult oldalán felmerülő költségeket.

6.2. Ha azonban az általános felelősségbiztosításra vagy az épülettulajdonosi felelősségbiztosításra vonatkozó éves biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg kisebb, mint az okozott kár, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.

6.3. A biztosítási összeget meghaladó kárért a biztosított köteles helytállni.

6.4. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő kár- esemény egy biztosítási eseménynek minősül (sorozatkár).

6.5. Ha több károsult együttes kára meghaladja a kártérí- tési limitösszeget, akkor a biztosító az okozott kár arányá- ban téríti meg a kárt a károsultak között.

6.6. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár öszszegszerűségének bizonyítása a károsultat terheli.

6.7. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közreha- tott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amenynyire az a biztosítási esemény következménye.

6.8. A járadék tőkésítésének és a tőkeérték megállapításának szabályai

6.8.1. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a bizto- sító, mind a szerződő fél, mind a károsult kezdeményez- heti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind pedig a károsult elfogadja.

6.8.2. A biztosító az egyösszegű megváltás összegét az 1990. évi halandósági tábla alapján, férfiak esetén 6 éves, nők esetén 5 éves koreltolással, 3,5%-os technikai kamat- láb figyelembevételével állapítja meg a szerződésben rög- zített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig.

6.9. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító el- len nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követel- heti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.

6.10. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudo- másul vette, a biztosított bírósági elmarasztalása pedig

csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és per- beli képviseletét, s a képviselettel felmerülő költségek is a biztosítót terhelik.

7. A biztosító megtérítési igénye

A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan maga- tartása sem mentesíti a biztosítót a szolgáltatási kötele- zettsége alól a károsulttal szemben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul, jog- ellenesen okozta.

7.1. Súlyos gondatlanságnak minősül különösen, ha

a) a kár a biztosítottnak 2,5 ezrelék véralkoholszintet meghaladó súlyosan ittas vagy kábító hatású szertől befolyásolt állapotával közvetlen okozati összefüggés- ben keletkezett,

b) a károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggés- ben történt,

c) a biztosított jogszabályban vagy egyéb kötelező elő- írásban meghatározott személyi, tárgyi, műszaki, technikai, informatikai feltételek, továbbá biztonsági felszereltség hiányában végezte tevékenységét, és a kár ezzel összefüggésben keletkezett,

d) a biztosított a kárt a tevékenységre vonatkozó előírá- sok kirívóan súlyos, illetőleg ismételt megsértésével okozta,

e) a kárt a szükséges intézkedések elmulasztásával okozta a biztosított, és a kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító, illetve harmadik személy a káresemény bekövetkezésének veszélyére írásban figyelmeztette, és a levélben foglalt indokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele.

Tetőbeázás- és panelhézag biztosítás (vízkárbiztosítás)

1. Biztosítási esemény

A vagyonbiztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött tetőbeázás- és panelhézag-biztosítás alapján a szer- ződésben meghatározott díj ellenében a biztosító e kiegé- szítő biztosítás káridőponti biztosítási összegéig megtéríti azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén a kívülről érkező víz okoz a biztosított vagyontárgyakban, és amelyek a 3. pont alapján nem minősülnek biztosítással nem fedezett kárnak.

2. A tetőbeázás- és panelhézag-biztosítás alapján a bizto- sító azokat a károkat is megtéríti a biztosítási összegen

belül, amelyeket a biztosított épület

· tetőszigetelésének (vagy -héjalásának) meghibásodása,

· panelhézag-tömítésének hiánya, elöregedése, illetve

· nyílászáróinak

- szigetelési meghibásodása, elöregedése,

- vízorrhiánya vagy kialakítási hibája

következtében a meghibásodott (hibás, elöregedett) ré- szen beszivárgó csapadékvíz okoz a biztosított vagyon- tárgyakban.

3. Biztosítással nem fedezett károk

A jelen kiegészítő tetőbeázás- és panelhézag-biztosítási feltételek alapján a biztosító nem téríti meg

· az árvíz, vihar, hónyomás, jégverés miatt keletkezett károkat (erre a kockázatra az alapbiztosítás – az ott meghatározott módon – nyújt fedezetet),

· a felhőszakadásból származó csapadékvíz-elöntés okozta károkat (erre a kockázatra az alapbiztosítás – az ott meghatározott módon – nyújt fedezetet),

· a talajvíz vagy belvíz által okozott károkat,

· az építés vagy felújítás alatt álló épületek ideiglenes tetőzetének elégtelensége miatt keletkezett károkat,

· az épületszerkezetek, valamint a szigetelések kivitelezé- si hiányosságai, karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett károkat a 2. pontban felsoroltak kivételével,

· a hibás, elöregedett szigetelési, fedési hibák helyreállí- tási költségeit,

· a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károkat,

· a szabadban tárolt ingóságban keletkezett károkat.

4. A szolgáltatás különös szabályai

Valamely helyiség ismételt beázása esetén a biztosító abban az esetben téríti meg a keletkezett vízkárt, ha az előzmény- kárt okozó hibát szakember javította ki, és az újabb meghibá- sodás a javítás igazolt időpontját követő egy éven túl történt.

Az üvegbiztosítás bővítése

1. A vagyonbiztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött üvegbiztosítás bővítése biztosítás alapján, a szer- ződésben meghatározott díj ellenében, a biztosító megté- ríti az alapbiztosításban biztosított vagyontárgyak szer- kezetileg beépített, fix és nyitható, 4 mm-nél vastagabb ajtó- és ablaküvegeinek, folyosói és lépcsőházi, erkély- és lodzsaüvegezéseinek pótlási költségeit.

2. A biztosító üvegtörés biztosítási esemény alapján nem téríti meg

· az üvegtetők, üvegházak, meleg- és hidegágyak, kiraka- tok, kirakatszekrények üvegezésében, valamint

· az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében,

· a festett, csiszolt, metszett, ólom- vagy rézbetétes üvegekben,

· név- és cégtáblák üvegezésében,

· a tükörfelületekben,

· a törésvédő, fényvédő és vagyonvédelmi fóliákban,

· a biztonsági üvegekben,

· a beépített üvegfalakban, kopolitüvegekben,

· az üvegezést rögzítő- és tartószerkezetekben, valamint elektromos berendezéseikben

keletkezett károkat.

Különleges üvegezés biztosítása

1. A vagyonbiztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött különleges üvegezés-biztosítás alapján, a szerző- désben meghatározott díj ellenében, a biztosító megtéríti az

· épület

- szerkezetileg beépített különleges üvegezésében,

- kirakatainak, kirakatszekrényeinek üvegezésében,

- törésvédő, fényvédő és biztonsági fóliáiban,

- biztonsági üvegeiben,

- beépített üvegfalaiban,

- kopolitüvegezésében,

- előtető- és üvegtető-üvegezésében,

· bútorüvegezésekben,

· épületszerkezetbe vagy bútorba beépített tükörfelületekben

balesetszerűen bekövetkezett törés- vagy repedéskárt az alábbiak szerint.

2. A biztosítási összeg

2.1. A különleges üvegezés biztosításának induló biztosí- tási összege 100 000 Ft, amely a szerződő választása sze- rint többszörözhető (legfeljebb tízszerezhető).

3. A szolgáltatás különös szabályai

3.1. A biztosító a károkat naptári évenként a szerződő által választott és a kötvényen meghatározott biztosítási összegig téríti meg.

3.2. A jelen feltételek alapján nem téríti meg a biztosító

· a név-, a reklám- és a cégtáblákban, valamint ezek tartószerkezetében,

· a kizárólag törésvédő, fényvédő és biztonsági fóliákban,

· az üvegezést rögzítő és tartó szerkezetekben, valamint elektromos berendezéseikben,

· a kizárólag az üvegfelület díszítésében és festésében,

· az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében keletkezett károkat.

Rongálásbiztosítás

1. A vagyonbiztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) megkötött rongálásbiztosítás alapján, a szerződésben meghatározott díj ellenében, a biztosító megtéríti a jelen feltételekben meghatározott biztosítási események által okozott károkat az alábbiak szerint.

2. Biztosítási események

2.1. Épületrongálás

A kockázatviselés helyén az épület(ek)ben bekövetkezett rongáláskár, amely az ott elkövetett betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggésben keletkezett.

2.1.1. A biztosító – a biztosítási összegen belül – megtéríti továbbá

a) a betöréses lopással vagy annak kísérletével ösz- szefüggésben a felszerelt és üzembe helyezett épületberendezésekben, illetve épülettartozékokban keletkezett rongálási és lopáskárokat is,

· ha e tárgyakat legalább az 1. védettségi szint előírása- inak megfelelő helyiségből (lásd: Függelék) tulajdoní- tották el, vagy

· ha a biztosított épület tetőzetéhez szilárdan rögzített, biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonították el (ron- gálták meg), hogy a biztonsági zárral lezárt tetőtérbe, illetve a tetőre dolog elleni erőszakkal vagy hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal vagy nem a zár felnyitására készült eszköz- zel –, de kimutatható nyomot hagyva jogtalanul hatoltak be, illetve jutottak ki;

b) a felszerelt és üzembe helyezett épületberendezésekben, illetve épülettartozékokban keletkezett rongálási és lopáskárokat is, ha azok az épület falához vagy tetőzetéhez kívülről, a járószinttől 3 méternél magasabban voltak rögzítve;

c) a betöréses lopással összefüggésben a kockázatvi- selés helyén lévő építményekben okozott rongálási károkat. A biztosítás nem terjed ki a betöréses lopás kísérletével okozott rongálási károkra.

2.2. Vandalizmus

2.2.1. Biztosítási esemény

a) a riasztó- és megfigyelőrendszerek, központok, kame- rák, mechanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédel- mi eszközök, berendezések,

b) a kapuk, kapunyitó rendszerek,

c) a bejárati ajtó,

d) a garázsajtók, garázsajtónyitó rendszerek,

e) a napkollektorok és napelemek,

f) a légkondicionálók

ismeretlen elkövető által a kockázatviselés helyén történő megrongálása.

2.2.2. Nem minősül biztosítási eseménynek

· a más biztosítási esemény (pl. épületrongálás) alapján téríthető rongálási és lopáskár,

· ha kizárólag esztétikailag károsodott a vagyontárgy.

2.3. Kaputelefon-rongálás

2.3.1. A kockázatviselés helyén lévő és a biztosított tulajdo- nát képező épülethez tartozó kaputelefon-rendszer kültéri egységében ismeretlen személy által okozott rongálás.

2.3.2. Nem minősül biztosítási eseménynek a kaputelefon- rendszer kültéri egységeinek megrongálása miatt a belté- ri (erősítő-) egységekben keletkezett kár.

2.4. Okmányok beszerzése

2.4.1. Az alapbiztosításban meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén a biztosító megtéríti a velük összefüggésben megsérült, megsemmisült vagy

ellopott okmányok (lásd: Fogalommeghatározások) pót- lásával kapcsolatban felmerülő illetékek költségét.

3. A biztosítási összeg

A rongálásbiztosítás induló biztosítási összege

100 000 Ft, amely a szerződő választása szerint többszö- rözhető (legfeljebb tízszerezhető).

4. A biztosító szolgáltatásának közös szabályai a rongálásbiz- tosítás alapján

4.1. A biztosító a károkat

· naptári évenként a szerződő által választott és a kötvé- nyen meghatározott biztosítási összegig (éves kártérí- tési limit),

· káreseményenként a biztosítási összeg 50%-áig (kárli- mit)

téríti meg.

4.2. A biztosító szolgáltatásának feltétele

4.2.1. Betöréses lopással kapcsolatos épületrongálás, van- dalizmus és kaputelefon-rongálás esetén:

· a rendőrségi feljelentés és a nyomozást felfüggesztő határozat, illetve

· a rendőrség igazolása, hogy a gyanúsított(ak) ellen büntetőeljárás folyik.

4.2.2. Okmányok pótlása esetén bizonylat (számla, blokk) hiányában a biztosító az államigazgatási eljárások illeté- kére vonatkozó szabályok alapján nyújt térítést.

Többletszolgáltatás-biztosítás

1. A vagyonbiztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosí- tás) megkötött többletszolgáltatás-biztosítás alapján a szerződésben meghatározott díj ellenében a biztosító megtéríti a jelen feltételekben meghatározott biztosítási események által okozott károkat az alábbiak szerint.

2. A biztosítási események és a szolgáltatás egyedi feltételei

2.1. Fagyasztott élelmiszerek megromlása

2.1.1. Az alapbiztosításban meghatározott biztosítási események következtében a kockázatviselés helyén lévő fagyasztószekrényben, hűtőládában tárolt élelmiszerek megromlásából eredő kár.

2.1.1.1. Biztosítási eseménynek minősül továbbá, ha az elektromosáram-szolgáltató minimum 8 órás folyamatos szolgáltatáskimaradása miatt romlanak meg a fagyasztó- szekrényben, hűtőládában tárolt élelmiszerek.

2.1.2. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az a fagyasztó- készülék vagy az ingatlan elektromos hálózatának hibá- jából ered.

2.1.3. A biztosító a 2.1.1.1. pont alapján akkor nyújt szol- gáltatást, ha az áramkimaradás tényét és időtartamát a kockázatviselés helye szerint illetékes áramszolgáltató igazolja.

2.2. Bankkártyaletiltás

2.2.1. A biztosított hitelkártyájának vagy lakossági folyó- számlájához kapcsolódó bankkártyájának az elvesztése, ellopása következtében szükségessé vált letiltás.

2.2.2. A biztosító a kártyaletiltás díját csak banki igazolás ellenében téríti meg.

2.2.3. Nem téríti meg a biztosító

· a terhelési (charge) kártyák letiltási díját,

· a hitel- vagy bankkártya elvesztése, ellopása miatt bekö- vetkezett kárt és az egyéb felmerülő költséget.

2.3. A kockázatviselés helyének kibővítése

2.3.1. A biztosító a többletszolgáltatás-biztosítás alap- ján megtéríti a biztosított vagyontárgyakban a kockázat- viselés helyén kívül, a Magyar Köztársaság területén az alapbiztosítás biztosítási eseményei miatt keletkezett károkat.

2.3.2. A kockázatviselés helyének kibővítése esetén

· biztosított vagyontárgynak kizárólag az alapbiztosítás- ban biztosított háztartási ingóságok [c) vagyoncsoport] minősül,

· a biztosító szolgáltatást kizárólag avult értéken nyújt,

· a biztosító szolgáltatása káreseményenként a háztartási ingóságok [c) vagyoncsoport] káridőponti biztosítási összegén belül legfeljebb a 4.1. pontban meghatározott kárlimitig terjed.

2.4. Akváriumrepedés

2.4.1. A kockázatviselés helyén lévő akvárium repedése, törése, illesztésének vagy szigetelésének meghibásodása miatt kiömlő víz által a biztosított vagyontárgyakban kelet- kezett kár.

2.4.2. A biztosító nem téríti meg az akváriumnak és tartal- mának az értékét.

3. A biztosítási összeg

3.1. A többletszolgáltatás-biztosítás induló biztosítási összege 100 000 Ft, amely a szerződő választása szerint többszörözhető (legfeljebb tízszerezhető).

4. A biztosító szolgáltatásának szabályai többletszolgáltatás-biztosítás esetén

4.1. A biztosító a károkat

· naptári évenként a szerződő által választott és a kötvé- nyen meghatározott biztosítási összegig (éves limit),

· káreseményenként a biztosítási összeg 50%-áig (kárli- mit)

téríti meg.

4.2. A biztosító bankkártyaletiltás biztosítási esemény bekövetkeztekor naptári évenként egyszer, legfeljebb 10 000 Ft értékhatárig téríti meg a kártya letiltásának a díját.

Családi baleset-biztosítás

1. A vagyonbiztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött családi baleset-biztosítás alapján, a szerződésben meghatározott díj megfizetése ellenében, a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen feltételekben megha- tározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén az e feltételekben meghatározott baleset-biztosítási összeget fizeti ki az alábbiak szerint.

2. A kockázatviselés helye

A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés kiter- jed a világon bárhol bekövetkező biztosítási események- re.

3. A baleset-biztosítási összegre jogosultak köre

3.1. A jelen családi baleset-biztosítás alapján, a balesetből eredő maradandó és múlékony egészségkárosodás ese- tén [Biztosítási események 4. b), c), d), e)] járó biztosítási szolgáltatásra az alapbiztosítás szerint biztosítottnak mi- nősülő személy(ek) jogosult(ak).

3.2. Baleseti halál esetén a szolgáltatásra a biztosított örököse(i) jogosult(ak).

4. Biztosítási események

4.1. A jelen családi baleset-biztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő olyan külső behatás (baleset), amelynek következ- tében a biztosított a balesettől számított egy éven belül

a) meghal,

b) maradandó teljes (100%-os) egészségkárosodást szenved,

2. számú táblázat

c) maradandó részleges (10%-os vagy azt meghaladó) egészségkárosodást szenved,

d) nyolcnapos vagy azt meghaladó időtarta-

mú kórházi fekvőbeteg-kezelésre szorul (lásd:

Fogalommeghatározások), vagy

e) csonttörést, csontrepedést vagy olyan sérülést szen- ved, amely 10%-on aluli maradandó egészségkároso- dást okoz, illetve legalább 28 nap munka- vagy kereső- képtelenséggel jár.

4.2. Nem biztosítási esemény:

· a megemelés, rándulás, fagyás, napszúrás és hőguta,

· az öngyilkosság, az öncsonkítás vagy ezek kísérlete még akkor sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el.

4.3. Nem terjed ki a biztosítás

a) a baleset előtt bármely okból már károsodott, sérült, csonkolt, illetőleg funkciójukban korlátozott testré- szekre, szervekre,

b) az él- és minősített sportolóknak sporttevékenységük során elszenvedett balesetére (sportbaleset),

c) a biztosított olyan balesetére, mely azzal összefüg- gésben következett be, hogy a biztosított jogosítvány nélkül vezetett gépjárművet,

d) a fogak és fogpótlások bármilyen sérülésére.

5. A biztosítási összeg és a biztosító szolgáltatása

5.1. A jelen családi baleset-biztosítás alapján a biztosí- tó biztosítási eseményenként a szerződő által választott biztosítási összegnek a 2. és a 3. táblázat alapján megha- tározott százalékát fizeti ki a biztosított(ak), illetőleg az örökös számára.

A biztosító szolgáltatása a biztosítási esemény bekövetkeztekor

Biztosítási esemény		A biztosító szolgáltatása
	a) baleseti halál esetén:	a biztosítási összeg 100%-a.
Maradandó	b) baleset miatt bekövetkező maradandó teljes (100%-os) egészségkárosodás esetén:	a biztosítási összeg 100%-a. A biztosító a biztosítási összegen felül – függetlenül a választott egységek számától – megtéríti továbbá a biztosított baleset során keletkezett ruhakárát 50 000 forintig.
	c) baleset miatti maradandó, 10%-os vagy azt meghaladó rész- leges egészségkárosodás esetén:	a biztosítási összegnek a baleseti egészségkárosodás mérté- ke szerinti arányos részét (5.5. pont). A biztosító a biztosítási összegen felül – függetlenül a választott egységek számától – a biztosított baleset során keletkezett ruhakárát 50 000 forintig téríti meg.
Múlékony	d) balesetből eredő nyolcnapos vagy azt meghaladó kórházi fekvőbeteg-kezelés esetén:	a biztosítási összeg 3%-a.
	e) baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés vagy olyan sérü- lés, amely 10%-on aluli maradandó egészségkárosodást okoz, illetve legalább 28 nap munka- vagy keresőképtelenséggel jár:	a biztosítási összeg 3%-a. E térítés a biztosítottat egy balesetből eredően egyszer illeti meg.

5.2. A családi baleset-biztosítás induló biztosítási összege 200 000 Ft, mely a szerződő választása szerint többszöröz- hető (legfeljebb tízszerezhető).

5.3. A maradandó egészségkárosodás [2. számú táblá- zat b) vagy c) pont] miatt kifizetésre kerülő biztosítási összegből a múlékony egészségkárosodás [2. számú táb- lázat d) és e) pont] címén kifizetett biztosítási összeget a biztosító levonja. Az egy balesetből eredő maradandó egészségkárosodás esetén teljesített összes kifizetések a maradandó teljes egészségkárosodás [2. számú táblázat

b) pont] esetére megállapított biztosítási összeget nem haladhatják meg.

5.4. A baleset folytán bekövetkezett maradandó egészség- károsodás mértékét – szervek, végtagok elvesztése, bénu- lása, illetőleg funkciókiesése esetén – a 3. számú táblázat szerint kell megállapítani:

Egy szerv részbeni csonkolásánál a térítés mértéke a táblázatban szereplő térítési százalék megfelelő hányada.

5.5. Baleseti kár esetén a maradandó – teljes vagy részle- ges – egészségkárosodás mértékét a biztosító saját orvos szakértője a végleges állapot kialakulásakor, legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított két év el- teltével állapítja meg. A biztosító a maradandó egészség- károsodás mértékének megfelelő biztosítási összeget a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítá- sától számított 15 napon belül teljesíti. Ha a maradandó egészségkárosodás mértéke a kárbejelentéstől számított 6 hónapon belül nem állapítható meg, a biztosított kérel- mére a biztosító a saját orvos szakértője által vélelmezett, várható egészségkárosodás mértékének megfelelő bizto- sítási összeg 50%-át előlegként kifizeti. Előleg folyósítása esetén a biztosító a véglegesen megállapított biztosítási összegből az előleget levonja.

Az egészségkárosodás mértékének megállapításánál nem a foglalkozással összefüggő munkaképesség-csökkenést, hanem a bármely munka végzésénél egyaránt figyelembe vehető általános funkciókiesést kell értékelni.

5.6. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított maradandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, a biztosító által megjelölt független orvosszakértői testü- lethez (orvosi bizottsághoz) fordulhat. A vizsgálat díját a biztosító viseli.

A biztosítottnak az orvosi bizottság előtt való megjelené- sével járó kiadásait (utazási költségét – II. o. vasúti jegyét

– és egyéb költségét) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha a bizottság magasabb egészségkárosodási mér- téket állapított meg, vagy a bizottság felülvizsgálatát a biztosító kérte.

6. A biztosító mentesülése

Mentesül a biztosító a baleset-biztosítási összeg kifizeté- se alól, ha

· a biztosítási eseményt jogellenesen a biztosított szán- dékos vagy súlyosan gondatlan magatartása,

· a biztosított 4.1. a) pont szerinti halálát jogellenesen a kedvezményezett szándékos magatartása

okozta.

3. számú táblázat

Testrészek egészségkárosodása	Térítés a biztosítási összeg %-ában
mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét felkar – alkar vagy kéz – elvesztése, egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár el- vesztése (felső végtag + alsóvégtag csonko- lása)	100
mindkét lábszár elvesztése	90
egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése	80
egyik lábszár elvesztése, egyik alkar elveszté- se, beszélőképesség teljes elvesztése, mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	70
egyik kéz elvesztése (csuklón alul)	65
egyik láb teljes elvesztése (boka alatt)	40
egyik szem látóképességének teljes elvesztése	35
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	25

Családi életbiztosítás

1. A vagyonbiztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosí- tás) kötött családi életbiztosítás alapján, a szerződésben meghatározott díj megfizetése ellenében, a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen feltételekben megha- tározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén az e feltételek szerinti mértékű biztosítási összeget fizeti ki az alábbiak szerint.

Az itt nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok erre vonatkozó rendelkezései is irányadók.

2. A biztosított

A jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosí- tottnak minősül a kötvényben név szerint biztosítottként megnevezett személy, valamint az alapbiztosítás kocká- zatviselési helyén vele együtt élő házastársa, illetve közös háztartásban együtt élő közeli hozzátartozója.

A jelen feltételek szerint az alapbiztosítás kockázatviselési he- lyén együtt élőnek az minősül, akinek állandó lakcíme vagy érvényes ideiglenes lakcíme az alapbiztosítás kockázatviselési helyén van.

3. A biztosító szolgáltatására jogosultak köre

3.1. A 7. a) és a 7. b) pontban meghatározott haláleseti szolgáltatásra a biztosított örököse(i) jogosult(ak).

4. A kockázatviselés kezdete, várakozási idő

4.1. A biztosító a biztosítási esemény vonatkozásában a kockázatviselés kezdetétől számítva várakozási időt köt ki, amelynek tartama 6 hónap. Ha a biztosítási esemény a kockázatviselés kezdetét követő 6 hónapon belül (a vára- kozási időn belül) következik be, a biztosító nem teljesíti a biztosítási szolgáltatást, kivéve, ha a biztosítási esemény a kockázatviselés kezdete után bekövetkezett baleset követ- kezménye. Ez utóbbi esetben, ha nem állnak fenn a jelen

feltételekben foglalt kizáró körülmények, a biztosító teljesí- ti a biztosítási szolgáltatást.

4.2. Új biztosított esetében a biztosító kockázatviselése és a várakozási idő azon a napon kezdődik meg, amikor az új

biztosított a jelen szerződési feltételek 2. pontjában megha- tározott feltételeknek eleget tesz, tehát az együttélés érdeké- ben az alapbiztosítás kockázatviselési helyére hivatalosan bejelentkezik.

4.3. A biztosító kockázatviselése a biztosított 85. születés- napján, az érintett biztosítottra vonatkozóan megszűnik.

5. A biztosítás tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló

A kiegészítő családi életbiztosítás a felek megállapodása szerint határozatlan vagy határozott időtartamra jön létre. A határozott tartam egy évnél rövidebb nem lehet.

6. A biztosítás területi hatálya

A biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosítás hatálya alatt a világon bárhol bekövetkező biztosítási eseményekre.

7. A biztosítási esemény

A jelen szerződési feltételek szerint biztosítási esemény a biztosítottnak a kockázatviselési időszakban bármely okból bekövetkezett halála. A kockázatviselés kezdetétől

számított 2 éven belül bekövetkezett halál akkor biztosítá- si esemény, ha

a) a biztosítottnak a szerződéskötés időpontjában nem volt olyan diagnosztizált betegsége, melynek a halál közvetlen következménye, vagy ha

b) a halál a szerződéskötéskor már diagnosztizált beteg- ségből eredt, és a biztosított a halál napját megelő-

ző 2 évben folyamatosan biztosítottnak minősült az Allianz otthonbiztosításhoz kötött és díjjal fedezett családi életbiztosítás alapján. Több, egymást követő családi életbiztosítás esetén is folyamatosnak tekinten- dő a 2 éves időszak, ha az egyes családi életbiztosítások között legfeljebb 60 nap telt el.

8. A biztosító szolgáltatása, a biztosítási esemény bejelentése

8.1. A biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási eseménynek a biztosítás hatálya (a kockázat- viselés ideje) alatti bekövetkezte esetén biztosítottanként az alábbi egyösszegű szolgáltatást nyújtja a szolgáltatásra jogosultnak, tekintettel a 8.2. és 8.3. pontban foglalt rendel- kezésekre is:

a) a biztosítási eseménynek minősülő, bármely okból be- következő halál esetén az aktuális biztosítási összeget (200 000 Ft egységnyi összegnek a szerződésben rög- zített egységszámmal szorzott és a biztosítási tartam során alkalmazott fogyasztói árindexszel növelt, a biz- tosítási esemény bekövetkezésekor érvényes értékét) vagy annak egy részét a következők szerint:

A biztosító szolgáltatásának összege a biztosítottak életkorától függ. Ha a biztosított a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában

• 65 évesnél fiatalabb, akkor a biztosító az aktuális biztosítási összeg 100%-át fizeti ki,

• 65 éves vagy annál idősebb, de 70 évesnél fiatalabb akkor a biztosító az aktuális biztosítási összeg

50%-át fizeti ki,

• 70 éves vagy annál idősebb, de 85 évesnél fiatalabb, akkor a biztosító az aktuális biztosítási összeg 20%-át fizeti ki.

b) a 7. a) pont alapján nem, de a 7. b) pont alapján bizto- sítási eseménynek minősülő, bármely okból bekövet- kező halál esetén a biztosítási esemény bekövetkezé- sének napját 2 évvel megelőző időpontban érvényben volt otthonbiztosítás kiegészítő családi életbiztosítá- sának akkori biztosítási összegét vagy annak egy ré- szét, a következők szerint:

A biztosító szolgáltatásának összege a biztosítottak életkorától függ. Ha a biztosított a biztosítási ese- mény bekövetkeztének időpontjában

• 65 évesnél fiatalabb, akkor a biztosító az akkori biztosí- tási összeg 100%-át fizeti ki,

• 65 éves vagy annál idősebb, de 70 évesnél fiatalabb, akkor a biztosító az akkori biztosítási összeg 50%-át fizeti ki,

• 70 éves vagy annál idősebb, de 85 évesnél fiatalabb, akkor a biztosító az akkori biztosítási összeg 20%-át fizeti ki.

8.2. A 8.1. a) pontban szereplő és a szerződő által választ- ható egységszám maximális értéke 5.

8.3. A biztosítottnak a jelen szerződési feltételek szerint létrejött több családi életbiztosítása tekintetében a bizto- sító szolgáltatási kötelezettsége valamennyi szerződésre összesen legfeljebb 5 egységnyi biztosítási szolgáltatásra áll fenn.

8.4. A biztosító szolgáltatása iránti igény bizonyításához és elbírálásához az alábbi iratok bemutatása szükséges:

a) a biztosítási esemény leírását tartalmazó részletes kárbejelentés,

b) a halotti anyakönyvi kivonat és a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány,

c) a szerződéskötéstől számított 2 éven belül bekövet- kezett biztosítási esemény esetén a haláleset utáni orvosi jelentés (a kezelőorvos által adott tájékoztatás a halált okozó betegségről és az ahhoz vezető kórelőz- ményekről),

d) ha a biztosított halálával kapcsolatban rendőrható- sági vagy bírósági eljárást is folytattak, a nyomozást megszüntető vagy megtagadó jogerős határozat, illet- ve a jogerős bírósági határozat,

e) egyéb hatósági eljárás esetén a hatósági értesítés, iga- zolás vagy határozat,

f) az öröklésről szóló jogerős közjegyzői vagy bírósági határozat, illetőleg öröklési bizonyítvány,

g) a szolgáltatás igénybevételére jogosult személy azo- nosságát igazoló okirat,

h) minden olyan más, a biztosító által kért dokumen-

tum, amely a tényállás további tisztázásához, illetve az igény megalapozottságának igazolásához és a jog- alap tisztázásához szükséges.

8.5. A biztosító az aktuális biztosítási összeget a szolgálta- tás iránti igény igazolásához szükséges utolsó irat, okmány kézhezvételét követő 15 napon belül fizeti ki az arra jogo- sultnak. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének (az aktuális biztosítási összeg kifizetésének) minősül a postára történő feladás és a banki átutalás is.

9. A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül a bármely okú haláleseti életbiztosítási szolgáltatás kötelezettsége alól, ha a biztosított halála

a) a biztosított örököse szándékos magatartásának a kö- vetkezménye,

b) a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncse- lekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy

c) a rá vonatkozó kockázatviselési kezdetet követő

2 éven belül elkövetett öngyilkosság miatt következett be.

10. A szerződés módosulásának esete

10.1. A biztosítási évfordulótól kezdődően a biztosító a korábban fizetett díjhoz képest új díjat állapíthat meg a

10.3. pontban meghatározott esetben.

10.2. A szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosító a jelen szerződési feltételek alapján létrejött valamennyi biztosítási szerződésre vonatkozóan évente felülvizsgálja az általa kalkulált (várt) és a ténylegesen nyújtott biztosí- tási szolgáltatásokat.

10.3. Ha a biztosító által a családi életbiztosítások alap- ján teljesített szolgáltatások összege tartósan (két egy- mást követő naptári évben) meghaladja azt az összeget, amellyel a biztosító a biztosítás díjának megállapítása- kor a termék díjkalkulációjában előre számolt, a biztosí- tó az egyes konkrét szerződésekre vonatkozóan – a követ- kező biztosítási évforduló első napjától – módosíthatja

a szerződő által fizetendő díj mértékét anélkül, hogy a biztosítási szolgáltatás mértéke változna.

10.4. A biztosító a díjmódosításról a biztosítási évforduló előtt legalább 60 nappal írásban értesíti a szerződőt. Ha a szerződő az értesítésben foglalt díjat nem fogadja el,

a biztosítási évfordulóra – 30 napos felmondási idővel – írásban felmondhatja a szerződést.

11. A szerződés megszűnése

11.1. A családi életbiztosítást a szerződő a szerződés lét- rejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal felmondhatja a jelen szerződési feltételek 12. pontjában foglaltak szerint.

11.2. A biztosításnak nincsenek maradékjogai, azaz a szer- ződésnek nincs visszavásárlási értéke, és díjmentesítésre sincs lehetőség.

12. Eltérés a korábbi életbiztosítási szerződési gyakorlattól

Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzle- ti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a szerződés létrejöttéről és a szerződő felmondá- si jogáról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül az életbiztosítási szerződést írásbeli nyilat- kozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. A szerződő fel- mondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a bizto- sító köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére telje- sített befizetésekkel elszámolni. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.

Családi egészségbiztosítás

1. A vagyonbiztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött családi egészségbiztosítás alapján, a szerződésben meghatározott díj megfizetése ellenében, a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen feltételekben megha- tározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén az e feltételek szerinti mértékű biztosítási összeget fizeti ki az alábbiak szerint.

Az itt nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok és a családi életbiztosítás feltételei is irány- adók.

2. A jelen biztosítás kizárólag a kiegészítő családi életbiz- tosítással együtt köthető meg.

3. A biztosított

A jelen feltételek alapján biztosítottnak az a természetes személy minősül, aki a kiegészítő családi életbiztosítás alapján biztosított személy.

4. A biztosító szolgáltatására jogosultak köre

A 9.1. pontban meghatározott szolgáltatásra a biztosított jogosult.

5. A kockázatviselés kezdete, a várakozási idő

5.1. A biztosító a biztosítási esemény vonatkozásában a kockázatviselés kezdetétől számítva várakozási időt köt ki, amelynek tartama 6 hónap. Ha a biztosítási esemény a kockázatviselés kezdetét követő 6 hónapon belül (a várakozási időn belül) következik be, a biztosító nem teljesíti a biztosítási szolgáltatást, kivéve, ha a biztosítási esemény a kockázatviselési kezdete után bekövetkezett baleset következménye. Ez utóbbi esetben, ha nem állnak fenn a jelen feltételekben foglalt kizáró körülmények, a biztosító teljesíti a biztosítási szolgáltatást.

5.2. Új biztosított esetében a biztosító kockázatviselése azon a napon kezdődik meg, amikor az új biztosított a jelen szerződési feltételek 3. pontjában meghatározott feltételeknek megfelel, tehát az együttélés érdekében az alapbiztosítás kockázatviselési helyére hivatalosan beje- lentkezik.

Az új biztosított esetében a várakozási idő a rá vonatkozó kockázatviselés kezdetével kezdődik meg.

5.3. A biztosító kockázatviselése a biztosított 65. születés- napján az érintett biztosítottra vonatkozóan megszűnik.

6. A biztosítás tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló

A jelen családi egészségbiztosítás biztosítási tartama, biz- tosítási időszaka és évfordulója megegyezik a kiegészítő családi életbiztosításéval.

7. A biztosítás területi hatálya

A jelen családi egészségbiztosítás területi hatálya meg- egyezik a családi életbiztosításéval.

8. A biztosítási esemény

8.1. A jelen szerződési feltételek szerint biztosítási ese- mény a 3. pontban szereplő biztosítottaknak a kockázat- viselési időszakban bekövetkezett – baleset vagy betegség miatti, orvosilag indokolt és szükséges, a jelen feltételek szerinti – műtéte azzal a kikötéssel, hogy a biztosítási ese- ményhez vezető balesetnek vagy betegségnek is a kocká- zatviselési időszakban kell bekövetkeznie.

8.2. Műtét az orvosszakmai szabályok betartásával elvég- zett sebészeti (sebészeti jellegű) orvosi beavatkozás.

9. A biztosító szolgáltatása, a biztosítási esemény bejelentése

9.1. A biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási eseménynek a biztosítás hatálya (a kockázat- viselés ideje) alatti bekövetkezte esetén biztosítottanként az alábbi egyösszegű szolgáltatást nyújtja a szolgáltatásra jogosultnak, tekintettel a 9.3. és 9.4. pontban foglalt rendel- kezésekre is:

A biztosítási eseménynek minősülő, bármely okból be- következő műtét esetén az aktuális biztosítási összeget (40 000 Ft egységnyi összegnek a szerződésben rögzített egységszámmal szorzott, a biztosítási tartam során al- kalmazott fogyasztói árindexszel növelt, a biztosítási ese- mény bekövetkezésekor érvényes értéke) vagy annak egy részét a következők szerint:

· nagyműtét esetén az aktuális biztosítási összeget,

· közepes műtét esetén a nagyműtétre járó szolgáltatás 50%-át,

· kisműtét esetén a nagyműtétre járó szolgáltatás 20%-át.

9.2. A biztosítási eseménynek minősülő műtéteket, va- lamint azok kis-, közepes, illetve nagyműtétek szerinti besorolását a jelen feltételek 1. számú mellékletét képező műtéti lista tartalmazza.

9.3. A 9.1. pontban szereplő és a szerződő által választha- tó egységszám maximális értéke 5, mely nem lehet több a családi életbiztosításban választott egységszámnál.

9.4. A biztosítottnak a jelen szerződési feltételek szerint létrejött több műtéti térítésre szóló biztosítása tekinteté- ben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége valamennyi szerződésre összesen legfeljebb 5 egységnyi biztosítási szolgáltatásra áll fenn.

9.5. A biztosító szolgáltatása biztosítási évenként és biztosítottanként legfeljebb a biztosítási összeg három- szorosa, két egymást követő biztosítási évben pedig a biz- tosítási összeg ötszöröse lehet.

9.6. Ha ugyanazon baleset vagy betegség miatt több műté- ti beavatkozás is szükségessé válik, ez a biztosító szol- gáltatása szempontjából egy biztosítási eseménynek mi- nősül. Ilyen esetben a biztosító a műtéti beavatkozások közül a legmagasabb besorolású alapján teljesít szolgál- tatást. Ha a szolgáltatást követően a biztosítotton olyan újabb műtétet kell elvégezni ugyanazon balesetből vagy betegségből eredően, amely a műtéti lista alapján maga- sabb besorolású, a biztosító a korábbi és az újabb műtét- re megállapított szolgáltatások különbözetét fizeti ki.

9.7. A biztosított köteles a biztosítási eseményt a szolgálta- táshoz szükséges iratokkal együtt a biztosítónak haladék- talanul bejelenteni. Fekvőbeteg-gyógyintézetben elvégzett műtét esetén az iratokat legkésőbb a gyógyintézetből való elbocsátását követő 10 napon belül be kell nyújtania.

9.8. A biztosító szolgáltatásához az alábbi iratok bemuta- tása szükséges:

· a biztosítási eseményt igazoló dokumentumok (pl. orvosi bizonyítvány stb.),

· a fekvőbetegként végzett gyógykezelésről kiadott erede- ti fekvőbeteg-gyógyintézeti zárójelentés,

· a szolgáltatás igénybevételére jogosult személyazonos- ságát igazoló okirat,

· a biztosító által kért minden olyan más dokumentum, amely a biztosítási szolgáltatás iránti igény jogszerűsé- gének igazolásához szükséges.

9.9. A biztosító jogosult a biztosítási esemény bekövetkez- te kapcsán a benyújtott orvosi dokumentumok tartalmát ellenőrizni, valamint felülvizsgálni a biztosított egészségi állapotát és az orvosi eljárás szükségességét. A biztosított vállalja, hogy aláveti magát a biztosító orvosa által vég- zett vizsgálatnak.

9.10. Egyedi esetekben a biztosító független orvos szakér- tőt is felkérhet véleményadásra.

9.11. A biztosító az aktuális biztosítási összeget a szolgál- tatás iránti igény igazolásához szükséges utolsó irat, ok- mány kézhezvételét követő 15 napon belül fizeti ki az arra jogosultnak. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének (az aktuális biztosítási összeg kifizetésének) minősül a postá- ra történő feladás és a banki átutalás is.

10. A biztosító mentesülése, kizárások

10.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosítási esemény a biztosított olyan sérülésével, betegségével, illetőleg balesetével függ össze, amelyet

· a szerződő vagy a szerződővel, illetőleg a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott, vagy

· a biztosított szándékosan vagy súlyosan gondatlanul önmagának okozott, ideértve a tudatzavarban való elkövetést is.

Súlyos gondatlanságnak minősül különösen az, ha a biz- tosítási esemény a biztosított súlyosan ittas (2,5 ezrelék véralkoholszintet meghaladó) vagy kábító, illetve bódító szerek hatása alatti állapota miatt következett be.

10.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított nem vetette alá magát az előírt orvosi keze- lésnek, vagy nem követte az orvosi utasításokat, és a beteg- ség ennek a következménye.

10.3. Nem minősül biztosítási eseménynek, és a biztosító nem teljesít szolgáltatást, ha a biztosítási esemény a bizto- sított

· orvosi javaslat nélküli vagy nem az előírt adagolásban való gyógyszerszedése miatt, vagy

· hivatásosan gyakorolt sporttevékenysége kapcsán következett be.

10.4. Hivatásosan gyakorolt sporttevékenységnek minő- sül, ha a biztosított sportszervezettel létesített munka- viszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, továbbá egyéni vállalkozás keretében jövedelemszerzési céllal sporttevékenységet folytat, és rendelkezik hivatásos sportolói engedéllyel.

11. A szerződés módosulásának esete

A biztosítási évfordulótól kezdődően a biztosító a koráb- ban fizetett díjhoz képest új díjat állapíthat meg a családi életbiztosítás feltételeiben részletezett szabályoknak megfelelően.

12. A szerződés megszűnése

A családi életbiztosítás megszűnésével jelen családi egészségbiztosítás is megszűnik.

13. Egyéb rendelkezések

A biztosító jogosult megőrizni a családi egészségbiztosí- tással összefüggő iratokat, valamint a biztosító által elvé- geztetett orvosi vizsgálatok leleteit.

Műtéti lista

A biztosító fenntartja a jogot arra, hogy az orvosi eljárások- ban bekövetkező változások következtében módosítsa a mellékleten szereplő műtétek térítési kategóriáit (pl. vala- mely műtét kevésbé minősül majd súlyosnak, mert elvég- zése az orvosi technika fejlődése miatt kevésbé veszélyes).

I. Kisműtétek

A) Az általános sebészet körében

· Tályogfeltárás testüregen kívül

· Panaritium feltárás

· Körömlevétel

· Jóindulati daganat vagy tumoros képlet (cysta, atheroma) eltávolítása bőrből, bőr alatti kötőszövetből és emlőből

· Fissura ani műtéte

· Orvosi indikáció alapján kisebb bőrhegek, tetoválások, idegen testek eltávolítása

B) Szakosított sebészeti ellátások (függetlenül attól, hogy általános sebészeti osztályon vagy szakosított sebészeti osztályon végzik)

1. A baleseti sebészet körében:

· Dislocalt törések konzervatív helyretétele és rögzítése (extensio, gipszkötés)

· Elmozdult törésvégű törések konzervatív helyretétele és rögzítése (húzás, gipszkötés)

· Ficamok helyretétele

· Fedett tűzések

· Osteosynthesises anyag eltávolítása (csontrögzítő anyag eltávolítása)

· Mellkasi szívás behelyezése

· Sebexcisio (elsődleges, halasztott vagy másodlagos varrattal) (sebkimetszés)

· Dialyzáló hasűri mosás

· Perifériás sérülések ellátása

2. Az ortopédiai sebészet körében:

· Ínhüvelyen, inakon végzett beavatkozások (tenotómia, incisio)

· Lábujjak csonkolása

3. Az urológiai sebészet körében:

· Katheterezés (szondázás)

· Hólyagszurcsapolás

· Paraphymosis repositio

· Praeputiumszakadás ellátása - sutura

· Torquatio testis - detorquatio

· Verruca eltávolítása penisről Hydrocele (vízsérv) punkctio

· Vese functionalis vizsgálata ureterkatheterezés útján

· Idegen test eltávolítása hólyagból húgycsövön át

· Herebiopsia (szövettani mintavétel)

· Prostatabiopsia

· Húgycsőpolyp exstirpatioja

· Vesebiopsia

· Vasectomia

· Hólyagbiopsia

4. A szemészet körében:

· Chalazion műtéte (jégárpa műtéte)

· Kis szemhéji tumorok eltávolítása

· Kis szemhéji sebzés ellátása

· Kis kötőhártyasebzés ellátása

· Blepharorraphia (szemhéj műtéti varrata)

5. A fül-orr-gégészet körében:

· Tonsillectomia (mandulaműtét)

· Endonasalis műtétek

· Microlaryngochirurgia (kis gégeműtétek)

6. A szájsebészet körében:

· Cystaműtét

· Gyökércsúcsresectio

7. Az idegsebészet körében:

· Excisio, sutura (kimetszés, varrat)

· Arteriectomia

8. Az érsebészet körében:

· Egyszerű varicotomia (visszeres csomó kimetszése)

· Scalenotomia

· Necrectomia

· Peripheriás ér exploratiója (környéki ér felszabadítása)

· Arteriectomia

9. A kézsebészet körében:

· Z-plastica bőrön

· Ínhüvelyincisio

· Szabad bőrtransplantatio

· Extensor ín varrata

· Csonttörés fedett tűzése

· Szalagvarrat

· Különböző eredetű kisebb daganatok, idegen test eltávolítása

· Osteosynthesisből fémanyag eltávolítása

· Ujjamputatio

10. A nőgyógyászat-szülészet körében:

· Nem terhességgel összefüggő nőgyógyászati méhkapa- rás

· Excisioa portióból vagy a vulvából

· Polypus eltávolítása

· Bartholin-cysta vagy abscessus megnyitása, vagy eltávolítása

II. Közepes műtétek

A) Az általános sebészet körében:

· Nyaki sipoly, cysta, daganat eltávolítása

· Műtét a nyelőcső nyaki szakaszán

· Resectio glandulae thyreoideae (pajzsmirigyműtét)

· Mellékpajzsmirigy eltávolítása

· Perforált fekély elvarrása

· Gastrotomia

· Gastostomia

· GEA (gyomor-bél anastomosis)

· Cardimyotomia (laparotomiából)

· Distalis gyomorresectio (a gyomor alsó részének eltávolítása)

· Enterostomia

· Vékonybél anastomosisa

· Vagotomia

· Colostomia

· Fistula ani műtéte

· Májvarrat

· Cholecystectomia (epehólyag eltávolítása)

· Sérvműtétek

· Ileusműtét (bélresectio nélkül) (bélelzáródás műtéte)

· Végtagcsonkolások

· Embolectomia

· Varicositas műtéte

· Aranyér műtéte

· Bőrpótlás szabad átültetéssel vagy helyi eljárással

· Lumbalis sympathectomia

· Nyaki borda műtéte

B) Szakosított sebészeti ellátások (függetlenül attól, hogy általános sebészeti osztályon vagy szakosított sebészeti osztályon végzik)

1. A baleseti sebészet körében:

· Velőűrsínezés (fedetten vagy nyíltan bezárva)

· Boka-, olecranon-, patellasynthesis (boka, könyökcsúcs, térdkalács műtéte)

· Carotis angiographia, liquorterek kontrasztanyaggal történő vizsgálata

· Osteotomia

· Arthrotomia

· Sequestrotomia

· Inveterált és habituális ficam műtéte (állandósult és szokványos ficam műtéte)

· Ízületi szalagok varrata, pótlása

· Tracheotomia (légcsőmetszés)

· Laparatomia explorativa

· Idegen test eltávolítása (mélyen fekvő vagy testüregbe hatoló)

2. Az ortopédiai sebészet körében:

· Hallux valgus, digitus V. varus (lábujjak javító műtéte)

· Alkar, lábszár alagútsyndroma-műtéte

3. Az urológiai sebészet körében:

· Epididymektomia

· Orchydektomia

· Prostatatályog megnyitása

· Endovesicalis elektrocoagulatio

· Penisamputatio

· Hydrocele műtét (vízsérv műtéte)

· Spermatocele-resectio

· Varicotomia

· Ureterocele elektroincisioja

· Sectio alta

· Transurethralis lythotripsia (kőzúzás húgycsövön keresz- tül)

4. A szemészet körében:

· Enucleatio bulbi (szemgolyó eltávolítása)

· Epibulbaris tumorok eltávolítása (szemgolyó körüli daganatok eltávolítása)

· Perforáló sérülések ellátása (mángesműtét kivételével)

· Punctio corneae (szaruhártya-punctió)

5. A fül-orr-gégészet körében:

· Külső orrmelléküreg műtétek

· Szövődménymentes mastoidectomia

· Részleges külső gégeműtétek

6. Az idegsebészet körében:

· Decompressios laminectomia

· Impressiós fractura

· Fúrt lyuk felhelyezése

· Subduralis haematoma (agyhártya alatti vérömleny)

· N. facialis decompressio (arcideg műtéte)

· Facialis tick

· Perifériás idegműtétek (környéki idegműtétek)

· Lumbalis porckorongsérv

· Koponyacsonttumorok

· Koponyacsont-plasztika

7. A szívsebészet körében:

· Pacemaker implantatiója (ritmusszabályozó beülteté- se)

8. Az érsebészet körében:

· Femoralis recanalisatio (combütőéri keringés helyreállí- tása)

· Femoro-poplitealis bypass

· Felső végtagi reconstructiós érműtét

9. A kézsebészet körében:

· Neurolysis (ideg körüli összenövések oldása)

· Invarrat

· Tendolysis (ín körüli összenövések oldása)

· Csonttörésfeltárás drótstabilizálása

· Arthodesis (ízületi merevítés)

· Luxatio feltárásos repositiója (ficamot helyreállító műtét)

· Capsulectomia (kötőszöveti tok műtéti eltávolítása)

· Szalagplastica

· Feltárás fertőzés miatt

10. A nőgyógyászat-szülészet körében:

· Méhnyak-amputatio, -plastica

· Hüvelyi plasticai műtétek

· Hüvelyi cysta eltávolítása

III. Nagyműtétek

A) Az általános sebészet körében:

· Tracheo-bronchoplastica (légcsőműtét)

· Pneumonectomia (tüdőműtét)

· Gastrectomia (gyomorműtét)

· Pancreato-duodenectomia

· Nyelőcső eltávolítása és pótlása

· Szabad lebeny átültetése mikrovascularis anastomosisszal

· Pajzsmirigyműtét

· Nyaki blockdissectio

· Gátori daganat eltávolítása

· Nem esztétikai célú emlőplastika, emlőeltávolítás

· Nyelőcsősérülés műtéte a mellkasi szakaszon

· Segmentectomia, lobectomia pulmonis (részleges tüdőműtétek)

· Decorticatio

· Thoracoplastica (mellkasplasztika)

· Resectio ventriculi (gyomorműtét)

· Proximális gyomorresectio

· Vastagbél-resectio

· Végbélkiirtás

· Rectorvaginalis sipoly műtéte

· Splenectomia (lépeltávolítás)

· Icterus mechanicus műtétei (elzáródásos sárgaság műtétei)

· Thoracalis sympathectomia

· Pancreas műtéte (hasnyálmirigy műtéte)

· Végtag-exarticulatiok (végtag kiízesítése)

· Bőrpótlás távoli lebennyel

· Üregek falának rekonstukciója

· Komplex szövetpótlás

B) Szakosított sebészeti ellátások (függetlenül attól, hogy általános sebészeti osztályon vagy szakosított sebészeti osztályon végzik)

1. A baleseti sebészet körében:

· Végtag-replantatio (végtagvisszavarrás)

· Súlyos végtagsérülés ellátása (ér-, idegvarrattal, osteosyntesisszel)

· Neurorraphia, idegtransplantatio (mikroszkóppal)

(idegvarrat, idegátültetés)

· Polytraumatizált beteg többszörös mellkasi vagy hasi szervsérülésének műtéte

· Nagyérsérülések varrata

· Velőűrszegezés

· Combnyaktáji szegezés

· Lemezes csontegyenesítés

· Áthatoló mellkasi sérülés műtéte

· Áthatoló hasi sérülés műtéte

· Mellkasi szervek fedett sérülésének műtéte

· Hasi szervek fedett sérülésének műtéte

· (Fertőzött és nem fertőzött) álízületek belső csontegyesí- tése

· Arthorodesis (ízületi merevítés)

· Arthoroplastica

2. Az ortopédiai sebészet körében:

· Csípő-, térdízület, váll, könyök arthroplasticája

· Osteotomiák

· Spasticus bénulás műtéti kezelése

· Csípőközeli femur-osteotomia (combcsont vésése)

· Tibia-osteotomia

· Medence osteotomiája

· Habitualis patellaficam (rendszeres térdficam) műtéte

· Habitualis vállficam (rendszeres, szokványos vállficam) műtéte

3. Az urológiai sebészet körében:

· Radicalis veseműtét (vese, tumor block-dissectiója)

· Heredaganat miatti bilateralis retroperitonalis lyphadenectomia (heredaganat miatti nyirokcsomó- eltávolítás)

· Hypotermiás veseműtét (lehűtéses veseműtét)

· Ureteroureteralis anastomosisok

· Uretero-sigmoideostomia

· Ileocystoplastica

· Totalis prostatektomia

· Vesetransplantatio (veseátültetés)

· Adrenalectomia (mellékvese-eltávolítás)

· Műveseellátás (dialysis)

· Mellékvese-daganatok műtéte

· Ureterotomia

· Nephropexia (vesefelvarrás)

· Nephrectomia (veseeltávolítás)

· Polusresectio

· Cavernotomia

· Transrenalis drain

· Aberrans veseér resectiója (a normálistól eltérő veseér eltávolítása)

· Vesecysta resectiója

· Decapsulatio (vesetok-leválasztás)

· Prostatectomia

· Hólyagnyaki Y-V plasztika

· Diverticulectomia

· Hólyagfal resectiója

· Transurethralis hólyagtumor resectiója

· Transurethralis prostatatumor resectiója

· Transurethralis hólyagnyak-adenoma resectiója

· Nem veleszületett állapot miatti húgycsőplasticák

· Emasculatio (herék eltávolítása)

4. A szemészet körében:

· Mikrosebészeti műtétek

· Fotocoagulatio

· Glaucoma elleni műtétek (zöldhályog elleni műtétek)

· Szaruhártya-átültetés

· Nem esztétikai célú nagy szemészeti plasztikák

· Intraocularis idegen test eltávolítása (szemen belüli idegen test eltávolítása)

· Könnycsatorna helyreállító műtéte

· Orbitaműtétek (szemüregi műtétek)

5. A fül-orr-gégészet körében:

· Stapedectomia (kengyel műtéti eltávolítása)

· Acusticus neurinoma eltávolítása (hallóideg-daganat eltávolítása)

· Teljes gégekiírtás

· Hangréstágító műtétek

· Radikális fülműtét

· Egy ülésben végzett nyaki dissectio és teljes gégekiírtás

· Fülműtét endocranialis szövődménnyel (fülműtét koponyán belüli szövődménnyel)

· Meniere-műtétek

6. A szájsebészet körében:

· Partialis mandibularesectio (részleges állkapocs-eltá- volítás)

· Partialis maxillaresectio (részleges felsőállcsont-eltá- volítás)

· Totalis mandibularesectio (féloldali)

· Totalis maxillaresectio (féloldali)

· Ankylosis műtéte (ízületi merevség műtéte)

· Nem esztétikai célú nagyobb plasztikai műtét

7. Az idegsebészet körében:

· Aneurysma (koponyaűri) (verőértágulat)

· Axialis tumorok (agydaganatok)

· Intramedullaris gerincdaganatok (gerincvelő-dagana- tok)

· Spinalis, cerebralis angiomák

· Vertebralis decompressio

· Balloncatheteres beavatkozások

· Lebenyresectiók, temporalis epilepsia

· Gerincsérültek műtétei

· Lebenygliomák (lebenydaganatok)

· Intracerebralis haematoma (agyállományon belüli vérömleny)

· Epiduralis vérzések (agyhártya feletti vérzések)

· Nasalis liquorhaea

· Shuntműtétek

· Cerebellaris tumorok (kisagyi daganatok)

· Syringomyelia, basalis impressio

· Spinalis extramedullaris és epiduralis tumorok (gerinc- velői daganatok)

· Csigolyatumorok (csigolyadaganatok)

· Cervicalis porckorongsérv laminectomiából és elülső behatolásból

· Cervicalis spondylosis (nyaki csigolyaízületi meszese- dés)

· Carotis externa-interna anastomosis műtétei

· Hypophysisműtétek (agyalapi-mirigy műtétei)

· Koponyaűri sérülés ellátása

· Sympathectomia

· Laminectomia

· Nyaki gerincsérülés műtéte

8. A szívsebészet körében:

· Mitralis műbillentyű implantatiója (kéthegyű műbillen- tyű beültetése)

· Aorta-műbillentyű implantatiója (főütőér-műbillentyű behelyezése)

· Kettős-hármas műbillentyű rekonstrukciója

· Szívbillentyű plasticai rekonstrukciója

· Coronariaműtétek (szívkoszorúér-műtétek)

· Myocardialis pacemakerelektróda implantatiója (szív- ritmus-szabályozó elektródájának behelyezése)

· Pericardiectomia (szívburok egy részének eltávolítása)

· Shuntműtét

· Zárt mitrális comissurotomia (kéthegyű billentyű műtéte)

· Pericardialis cysta, lipoma-exstirpatio

· Traumás szívsérülések ellátása (baleseti szívsérülések ellátása)

· Mellkasi nagyér-rendellenességek korrekciója

· Zárt szívműtétek

· Cardiomyotomia (thoracotomiából)

9. Az érsebészet körében:

· Műtétek a mellkasi, illetve a hasi nagyereken

· Art. carotis reconstructiója (fejverőér rekonstrukciója)

· Art. subclavia reconstructiója (lapocka alatti ütőér rekonstrukciója)

· Aorta bifurcatio desobliteratio

· Aorta-ilio-femoralis reconstructio

· Bypassműtétekek

· Cruralis rekonstruktív érműtét

· Végtaganeurysmák (végtagverőér-tágulatok)

· Ilio-femoralis vénareconstruktio

· Érpótlások

10. A kézsebészet körében:

· Idegtransplantatio

· Szigetlebeny

· Érvarrat a kéz és ujjak területén

· Értranszplantatio

· Policisatio (hüvelykujj képzése)

· Replantatio (visszahelyezés)

· Idegvarrat

· Íntransplantáció

· Többszörös ínvarrat

· Stabil osteosynthesis (stabil csontegyesítés)

· Correctió csontműtét

· Prothesis beültetése

· Érvarrat az alkaron

· Dupuytren-contractura műtéte (tenyéri zsugorodás műtéte)

· Idegbénulás palliatív műtéte íntransplantatióval

· Nyeles vagy hengerlebeny plasztikája

11. A nőgyógyászat-szülészet körében:

· Bármely okból végzett laparotomia (bármely okból végzett hasműtét)

· Vaginális méheltávolítás (hüvelyi méheltávolítás)

· Vulvectomia

Függelék

a vagyonvédelmi rendszerekről és fogalmakról, valamint a tárolási szabályokról

I. A mechanikai és az elektronikai vagyonvédelmi rendszerek elemei

1. védettségi szint:

Megfelel az 1. védettségi szintnek az a lezárt helyi- ség (lásd: III. Vagyonvédelmi fogalmak), amelyet

határolószerkezetei a jogosulatlan idegen személyek be- hatolásától és az elmozdítástól egyaránt megóvnak.

2. védettségi szint

· Falazatok, födémek: a biztosított vagyontárgyak elhe- lyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 6 cm vastag tömör, kismére- tű téglából készült falazatéval.

· Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és ol- dalvilágítók: az összes üvegezett felület nyílászárónként legalább 5 mm vastag, vagy ha ennél vékonyabbak, akkor az üveget vagyonvédelmi fóliával kell ellátni a belső oldalon.

· Bejárati ajtók, garázsajtók: zárásukat 2 db biztonsági zár vagy 1 db törés ellen védetten szerelt biztonsági zár végzi. A kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyajtók reteszeit retesz- húzás elleni védelemmel kell ellátni.

Megfelelnek a 2. védettségi szint előírásainak az alábbiak is:

· a legalább 6 cm vastagságú, két vagy több rétegű szend- vicsszerkezet,

· az üvegtéglával vagy kopolitüveggel kialakított határolófelület,

· az elektromos nyitású, elektronikus vezérlésű garázsaj- tó, ha más mechanikai védelemmel nincsen felszerelve,

· továbbá az MSZ EN 356:2000 szabvány szerinti P1A jelölésű (A0-s) biztonsági üvegek.

3. védettségi szint

· Falazatok, födémek: a biztosított vagyontárgyak elhe- lyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 12 cm vastag tömör, kismére- tű téglából készült falazatéval.

· Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és ol- dalvilágítók: az összes üvegezett felület nyílászárónként legalább 5 mm vastag.

Ha valamely nyílászáró alsó éle a járdaszinttől

· 3 méternél alacsonyabban van,

· 3 méternél magasabban van, de valamely melléképület, épületrész, építmény vagy beépített eszköz (pl. tűzlétra) megkönnyíti a bejutást,

akkor üvegfelületét vagyonvédelmi fóliával kell ellátni a belső oldalon.

· Bejárati ajtók, garázsajtók:

- fém- vagy legalább 25 mm vastag tömör keményfa szilárdságával megegyező faszerkezetű,

- kiemelés, valamint befeszítés ellen védett. Az ajtók zárását

· 2 db egymástól min. 30 cm-re elhelyezett, törésvédetten szerelt biztonsági zár, vagy

· 1 db hevederzár és legalább 1 db, tőle min. 30 cm-re, törésvédetten szerelt biztonsági zár végzi.

A törésvédetten szerelt biztonsági zár reteszelési mélysé- gének legalább 14 mm-nek kell lennie.

Bevésőzár alkalmazása esetén a fa ajtólap külső oldala a zárszekrény hosszanti tengelyében kívülről olyan fémle- mezzel van megerősítve, amely roncsolás nélkül nem sze- relhető le, és magassága legalább kétszerese a zárszekrény magasságának.

Az ajtólap és a tok közötti záráspontosság oldalanként maximum 4 mm, keményfa szerkezet esetén maximum 6 mm. Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja.

Az ajtólapokat minimum 3 db diópánttal – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú, egyedi kialakítású forgópánttal

– rögzítették a tokhoz.

A kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyajtók reteszeit retesz- húzás elleni védelemmel kell ellátni.

Megfelel a 3. védettségi szint előírásainak a legalább

12 cm vastagságú, három vagy több rétegű szendvicsszer- kezet is.

A 3. védettségi szint elemeként elfogadhatók olyan nyílás- zárók is, amelyekre a Mabisz „részleges mechanikai véde- lem alkotóeleme” minősítést adott.

A 3. védettségi szint előírásainak megfelelnek a Mabisz által minősített MSZ EN 356:2000 szabvány szerinti P2A (A1-es) és P3A (A2-es) biztonsági üvegek.

4. védettségi szint

· Falazatok, födémek: a biztosított vagyontárgyak elhe- lyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 38 cm vastag tömör, kismére- tű téglából készült falazatéval.

· Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és ol- dalvilágítók: az összes üvegezett felület nyílászárónként legalább 6 mm vastag.

Ha a nyílászáró alsó éle a járdaszinttől

· 3 méternél alacsonyabban van, vagy

· 3 méternél magasabban van, de valamely melléképü-

let, épületrész, építmény vagy beépített eszköz (pl. tűzlétra) megkönnyíti a bejutást,

akkor a következő műszaki-technikai feltételeknek kell maradéktalanul megfelelni:

· az ablakok, erkélyajtók, kitekintők, felül- és oldalvilágí- tók teljes felületét minimum 12 mm átmérőjű köracél- ból készült és maximum 100x300 mm-es osztású – vagy más műszaki megoldású, de az előbbivel megegyező szilárdságú – rácsozattal kell védeni, amely kívülről roncsolás nélkül nem szerelhető le,

· a rácsot a sarkainál – 300 mm-nél nagyobb oldalhoszszúság esetében egymástól legfeljebb 300 mm távolságra is – átmenőcsavarral kell rögzíteni a falba vagy a nyílászáró keretéhez olyan módon, hogy kívülről csak roncsolással legyen eltávolítható,

· falba rögzítés esetén a falazókörmök keresztmetszet- ének legalább azonosnak kell lennie a rács anyagának keresztmetszetével. A minimális beépítési (rögzítési) mélység téglafalban 150 mm, betonban 100 mm.

A rács helyettesítésére megfelelnek az áttörésbiztos, rétegelt – minimum P6B fokozatú (B1-es) – biztonsági üvegek vagy a velük azonos védettséget nyújtó, a Mabisz által teljes körű mechanikai védelem alkotóelemeként minősített üvegszerkezetek.

A rács helyettesítésére alkalmas üveg csak olyan keretbe helyezhető el, amely a Mabisztól „teljes körű mechanikai védelem alkotóeleme” minősítést kapott.

· Bejárati ajtók, garázsajtók: a Mabisz által teljes körű mechanikai védelem alkotóelemeként minősített szerkezetek.

Minősítés hiányában a bejárati ajtónak a következő műszaki-technikai feltételeknek kell maradéktalanul megfelelnie:

· Az ajtólap fém- vagy legalább 40 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával megegyező faszer- kezetű. A fémszerkezetű ajtó lapja legalább 2 mm vastagságú vaslemezzel van borítva.

· Az ajtólap kiemelés, befeszítés ellen védve van.

· Az ajtólap és a tok közötti záráspontosság oldalanként maximum 2 mm, keményfa szerkezet esetén maxi- mum 5 mm.

· A zárszerkezet legalább 3 aktív és 1 passzív ponton biztosítja a zárást.

· A zárak reteszelési mélysége eléri a 18 mm-t.

· A zártest és a zárbetét fúrás, finomnyitás és letörés ellen védve van.

· A kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyajtók reteszei reteszhúzás elleni védelemmel vannak ellátva.

· Bevésőzár alkalmazása esetén a fa ajtólap külső oldala a zárszekrény hosszanti tengelyében kívülről olyan fémlemezzel van megerősítve, amely roncsolás nélkül nem szerelhető le, és magassága legalább kétszerese a zárszekrény magasságának.

A 4. védettségi szint elemeként elfogadhatók olyan szer- kezetek is, amelyekre a Mabisz „teljes körű mechanikai védelem alkotóeleme” minősítést adott.

Elektronikai jelzőrendszer

Minden helyiségbe, amely határos a külvilággal, az illeték- telen személyek behatolását jelző elemek kombinációit kell telepíteni.

A behatolást jelző elemek minimális kombinációi a követ- kezők:

· mozgásérzékelő (PIR) és nyitásérzékelő (reed), vagy

· mozgásérzékelő és akusztikus üvegtörés-érzékelő.

A behatolást jelző elemek kombinációin túl az elektroni- kai jelzőrendszerhez szükséges még legalább

· 1 db, célszerűen a kívülről legjobban látható helyre tele- pített, akkumulátoros hang-fény jelző, amelyet úgy kell elhelyezni, hogy külön mászóeszköz nélkül ne lehessen leszerelni,

· telefonos, illetve rádiós kezelőegység(ek) vagy GSM- kommunikátorral ellátott riasztóközpont,

· a riasztóközpont olyan távfelügyelethez van csatla- koztatva, amelyik szerződésben vállalja az átjelzéstől számított max. 15 percen belüli kivonulást.

Ha a területen nincs saját kivonulószolgálattal rendel- kező távfelügyelet, a biztosító a rendőrséget közvetlenül (telefonon) értesítő távfelügyeletet is elfogadja.

Az elektronikai jelzőrendszer nem vehető figyelembe, ha csak természetes személyt értesítő telefonos jelzéssel vagy távfelügyeleti csatlakozás nélkül (csak helyi riasztásként) működik.

A fenti minimális kritériumokat meghaladó elektronikai jelzőrendszer kiépítését egyedi elbírálás alapján, szolgál- tatásnöveléssel veheti figyelembe a biztosító.

II. Az értékőrző vagyontárgyak tárolási szabályai

Az értékőrző vagyonrész

· Az a) vagyoncsoportba tartozó értéktárgyakat 1 millió Ft értékhatárig kizárólag lakás céljára szolgáló helyiség- ben tetszőleges módon lehet tárolni. Az ezt meghaladó értékek csak a Mabisz által a megfelelő értékhatárra* minősített lemez- vagy páncélszekrényben tárolhatók.

· Az b) vagyoncsoportban biztosított vagyontárgyak érték- határra tekintet nélkül kizárólag lakás céljára szolgáló helyiségben tetszőleges módon tárolhatók.

A páncélszekrényekre vonatkozó előírások:

A lemez- vagy páncélszekrényt a Mabisz előírásai szerint kell telepíteni.

(*) Az értékhatárok A-E fokozat között megduplázódnak, ha az értéktárolót fúrás- és nyitásérzékelővel látják el és bekötik az elektronikai jelzőrendszerbe.

III. Vagyonvédelmi fogalmak

1. Helyiség

A térnek minden oldalról épületszerkezetekkel határolt része.

2. Törés elleni védelem

Letörés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külső oldalon (rácsajtók, üvegezett ajtók esetében – ahol a zárbetét bel- ső oldala is hozzáférhető – a belső oldalon is) az ajtólap síkjából – vagy a kívülről csak roncsolással eltávolítható zárcímer, szintezőfém, rozetta stb. síkjából – nem nyúlik ki 2 mm-nél hosszabban.

3. Reteszhúzás elleni védelem

A kétszárnyú ajtók rögzített szárnyai reteszhúzás ellen ak- kor vannak védve, ha a szárny reteszei (csúszó-, áthajtó- vagy elfordítós rigli) ellenállnak a külső feszítést követő elmozdításnak. (Ilyen pl. facsavar egy furaton keresztül a reteszen át, vagy akár egy belülről beszorított és lecsava- rozott ék a nem nyíló szárny alá stb.)

4. Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül a tartószerkezetével együtt, a Mabisz által minősített biztonsági lakat, továbbá a mini- mum 5 csapos hengerzárral ellátott zárszerkezet, a mini- mum 6 rotoros mágneszárral ellátott zárszerkezet, továb- bá minden olyan lamellás zárszerkezet, amelyet a Mabisz

„biztonsági zárnak” minősített. Mindegyiknek minimum 10 000 variációs lehetőséggel kell rendelkeznie.

5. Aktív zárási pont

Aktív zárási pontnak számít az a záróelem, amelyet közvetlenül vagy áttételesen, de nyitó-záró szerkezettel (kulccsal) lehet mozgatni.

6. Passzív zárási pont

Ide tartoznak mindazok a zárást biztosító elemek, ame- lyek nem kulccsal hozhatók működésbe. A forgópántok és a passzív zárótüskék (a ki- és befeszítést gátlók) összesen egy passzív zárási pontnak tekintendők.

7. Kiemelés elleni védelem

Az ajtóra eredetileg vagy utólag felszerelt olyan műszaki megoldás, amely kívülről történő támadás esetén meg- akadályozza a zárt ajtónak a zsanérról való leemelését.

8. Be- és kifeszítés elleni védelem

Olyan műszaki megoldás, amelyik hatásosan késlelteti, illetve megakadályozza a nyílászáró külső oldal felőli be- vagy kifeszítését. Alapvető megoldás a minél jobb zárás- pontosság, de megfelelő pl. a keret és az ajtólap éleinek vasalása és a hevederzár is.

9. Záráspontosság

Zárt állapotban az ajtó lapja és az ajtókeret oldalai közöt- ti, mm-ben mért legnagyobb távolság.

10. Fúrás elleni védelem

Fúrás ellen védett az a zárszerkezet, zárcilinder, amelyet a beépített vagy a fúrás ellen utólag felszerelt védelmi elemek miatt nem lehet megfúrni, illetve a zárszerkezet fúrás esetén sem lesz nyitható.

11. Finomnyitás elleni védelem

Finomnyitás ellen akkor védett a zár, ha csak a rendelte- tésszerű használatára szolgáló eszközzel lehet működtet- ni. Ilyen a két vagy több csapsoros, illetőleg a több külön- böző fizikai elven működő zárbetét.

12. Önálló zárási pont

Önálló zárási pontnak csak az egymástól legalább 30 cm- re elhelyezkedő zárnyelvek (reteszvasak) tekinthetők.

13. Reteszelési mélység

A zárnyelvnek a fogadóelembe (vasalatba) való benyúlá- sa, illetve a benyúlás mélysége.

14. Vagyonvédelmi fóliák

Mindazok a – szakcég által az üvegfelületek belső oldalára telepített – vagyonvédelmi (biztonsági) fóliák, amelyek az üveget annak összetörésekor egyben tartják.

15. Biztonsági üvegek

Több üvegréteg közé helyezett vagyonvédelmi fólia egy- beépítésével gyártott üvegszerkezetek, vagy egyéb olyan fényáteresztő anyagok, amelyeket a rétegvastagságból, összetételből adódó tulajdonságaik miatt „átdobást gát- ló” (A0, A1, A2, A3), illetve „betörést késleltető” (B1, B2, B3) minősítéssel láttak el.

Az Allianz otthonbiztosítás záradékai

1. Általános záradékok:

V00	A szerződés az általános feltételek alapján jött létre.
VIR	Az ajánlat felvétele nem a kockázatviselés helyén történt.
VBL	A szerződő ajánlata alapján a betöréseslopás-kockázatra a biztosítás nem terjed ki.
VFE	Az első díj az ajánlaton feltüntetett időpontban esedékes.
VIM	A szerződő nyilatkozata alapján a Háztartási ingóságok [c) vagyoncsoport] tekintetében nem minősül(nek) kockázatviselési helynek a melléképület(ek) és a tároló(k). A Többletszolgáltatás-biztosítás megkötése esetén a Háztartási ingóságok [c) vagyoncsoport] tekintetében a biztosító kockázatviselése korlátozott mértékben kiterjed, az ajánlaton megjelölt kockázatviselés hely(ek)en lévő melléképület(ek)re és tároló(k)ra is.
FIX	A szerződő az Allianz otthonbiztosítás Fix csomag szerződést köti meg.

2. A vezérigazgatóság által adható záradékok:

VEG	A jelen otthonbiztosítási szerződés az ajánlat mellékletét képező egyedi záradékkal jött létre.
VBE	A jelen otthonbiztosítási szerződés az ajánlat mellékletét képező egyedi záradékkal jött létre, mely a betöré- seslopás-kockázatra a szerződési feltételekben meghatározottól eltérő szolgáltatási limiteket tartalmaz.

3. Az Allianz lakóközösség-biztosításhoz, illetve a Hungária lakóközösség-biztosításhoz kötött vagy módosított Allianz otthonbiztosítási szerződés záradékai:

VZZ	A biztosító kockázatviselése a jelen otthonbiztosítás alapján a tetőbeázáskárok kivételével a közös, ill. a szö- vetkezeti tulajdonban bekövetkezett vízkárokra is kiterjed. A biztosító szolgáltatása az Allianz lakóközösség- biztosítási vagy a Hungária lakóközösség-biztosítási szerződésben meghatározott, káridőpontbeli épületbiz- tosítási összegnek a jelen szerződésben biztosított külön tulajdoni hányadra eső része erejéig terjed.
VRR	A biztosító kockázatviselése a jelen otthonbiztosítás alapján a közös, a szövetkezeti és a külön tulajdonban bekövetkezett földrengéskárokra is kiterjed. A biztosító szolgáltatása a Hungária lakóközösség-biztosítási szerződésben meghatározott, káridőpontbeli épületbiztosítási összegnek a jelen szerződésben biztosított kü- lön tulajdoni hányadra eső része erejéig terjed.
VUV	A biztosító kockázatviselése a jelen otthonbiztosítás alapján a közös, ill. a szövetkezeti tulajdonban bekövet- kezett üvegkárokra is kiterjed. A biztosító szolgáltatása az Allianz lakóközösség-biztosítási vagy a Hungária lakóközösség-biztosítási szerződésben meghatározott, káridőpontbeli épületbiztosítási összegnek a jelen szerződésben biztosított külön tulajdoni hányadra eső része erejéig terjed.
VOB	A kockázatviselés helyét magában foglaló lakóépületre kötött Allianz lakóközösség-biztosítás vagy Hungária lakóközösség-biztosítás megszűnésével egyidejűleg a jelen lakásbiztosítási szerződés lakóközösség-biztosí- tásra vonatkozó bővítése is megszűnik, mellyel az épület/lakás alulbiztosítottá vagy biztosítatlanná válhat.
VHB	A jelen otthonbiztosítási szerződés alapján nem minősülnek biztosított vagyontárgynak a kockázatviselés helyét magában foglaló épület közös, ill. szövetkezeti tulajdonban lévő részei.

4. Más biztosítótársaság közös tulajdonra szóló társasház-biztosításához kötött vagy módosított Allianz otthonbiztosítási szerződés záradéka:

VHM

A jelen otthonbiztosítási szerződés alapján nem minősülnek biztosított vagyontárgynak a kockázatviselés helyét magában foglaló épület közös, ill. szövetkezeti tulajdonban lévő részei.

A felelősségbiztosítás vagy az épülethasználói felelősségbiztosítás alapján a biztosító nem téríti meg azokat a személysérüléses vagy dolgokban keletkezett károkat, amelyekért a biztosított a lakásszövetkezet tagja- ként, illetve a társasházközösség tulajdonostársaként a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezett- séggel tartozik.

5. Engedményezéssel és jelzáloggal kapcsolatos záradékok:

VJZ	A biztosított ingatlant jelzálogjog terheli.
VJE	Az engedményezés alapján az engedményes a biztosítottal mint engedményezővel kötött szerződésben (il- letve az engedményező csatolt nyilatkozatában) foglalt módon és mértékben jogosult a biztosító szolgáltatá- sára.

AHB-12801/5

Allianz Hungária Biztosító Zrt. 00-00-000-000

xxx.xxxxxxx.xx