VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉSES FELTÉTELEK
Ipolydamásd-Chl’aba (Helemba) közötti híd
VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉSES FELTÉTELEK
Tartalomjegyzék
1.1. Értelmező rendelkezések 1
1.2. A Szerződés értelmezése, a dokumentumok fontossági sorrendje 10
1.2.1 A Szerződés értelmezése, a dokumentumok fontossági sorrendje 10
1.2.2 A Szerződés értelmezés specifikus esete 10
1.4. A Felek, továbbá a Felek és a Mérnök kapcsolattartása 11
1.6. Szerződéses kommunikáció 13
1.10. A tanúsítási feladatok ellátása 14
2. A Megrendelő jogai és kötelezettségei 15
2.1. Alapvető rendelkezések 15
2.2. Megrendelői tervszolgáltatás 16
3. A Vállalkozó általános kötelezettségei 17
3.1. A Szerződés tárgyának megvalósítása 17
3.2. Előírások, utasítások, megállapodások betartása 18
3.3. A teljesítés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása 19
3.4. Vállalkozói Monitoring Információs Rendszer 20
3.5. A Vállalkozó által elkészítendő dokumentációk 20
3.5.1. Bázisdokumentáció, Aktualizált Dokumentáció, Módosított Bázisdokumentáció, Záró Dokumentáció 20
3.5.2. Minőségbiztosítási Kézikönyv 23
3.5.3. Mintavételi és Megfelelőség-igazolási Terv, Technológiai Utasítás 23
3.5.4. Fakivágási, fásítási terv 23
3.5.5. Talajvédelmi és Humuszgazdálkodási terv 24
3.5.6. Műszaki Előrehaladási Jelentés 24
3.6. Ellenőrzések tűrése, biztosítása 25
3.7. Együttműködési kötelezettség 25
3.8. Együttműködés más vállalkozókkal 27
3.9. Kooperációs (projekt előrehaladási) megbeszélések 28
3.10. A közvélemény tájékoztatása a Projektről 29
4. A Vállalkozó feladatai a kivitelezés előkészítése körében 29
4.1. Terv és dokumentum felülvizsgálati kötelezettség 29
4.2. A Vállalkozó tervezési feladatai (a Projekt egésze során) 30
4.2.1. A Vállalkozó általános tervezési feladatai 30
4.2.2. A Tervek szolgáltatásának határideje 32
4.2.3. Minőségi elvárások a Tervekkel összefüggésben 33
4.2.4. Tervek a Munkaterületen 34
4.2.5. Kisajátítási terv, telekalakítási terv, művelés alóli kivonási terv és erdő igénybevételére vonatkozó dokumentáció 34
4.2.6. Kezelői lehatárolási terv 35
4.2.7. Megvalósulási Térkép 35
4.2.8. Közműkiváltás vagy Közműfejlesztés 36
4.4. A Vállalkozó által beszerzendő engedélyek, hozzájárulások és ezek betartása 36
5. A Vállalkozó feladatai a kivitelezéssel összefüggésben 39
5.2. Részleges munkakezdési engedély 40
5.3. Teljes körű munkakezdési engedély 40
5.4. Munkakezdés, munkaterület, munkavégzés 40
5.5. Munkavégzés leállítása 42
5.7. A Vállalkozó teljesítésének minősége 43
5.7.1. Vállalkozói minőségirányítási rendszer 43
5.7.2. Az anyagok és a munkák minősége 43
5.7.3. Xxxxxx és vizsgálatok költsége 44
5.7.4. Ellenőrzés és vizsgálat 44
5.7.5. Az ellenőrzés és a vizsgálat időpontjai 44
5.7.6. Anyag, berendezés elutasítása 45
5.7.7. Vizsgálat a munka eltakarása előtt 45
5.8. Szállítói utakkal kapcsolatos vállalkozói kötelezettségek 46
5.8.1. Vállalkozó általános kötelezettségei 46
5.8.2. Az útkezelői hozzájárulás a szállítói útvonalakkal kapcsolatban 46
5.8.4. A szállítói út kiinduló állapotkori funkciója helyreállítása 48
5.9. Szoftverek fejlesztése és szállítása 48
5.10. Hardverelemek gyártása és szállítása 49
5.11. Természetes anyagok beszerzési helyének jóváhagyása 49
5.13. Bontás, bontásból származó anyagok 50
5.15. Elektronikus építési napló 52
5.16. Közlekedés és a szomszédok zavarása 52
5.17. Közműkiváltás és/vagy Közműfejlesztés 52
5.17.1. Közműszolgáltató általi Közműkiváltás és/vagy Közműfejlesztés 52
5.17.2. Közműkiváltás és/vagy Közműfejlesztés a Vállalkozó által 53
5.19. Közvilágítás, térvilágítás kiépítése 56
5.20. Környezetvédelem, szociális szempontok érvényesítése 56
5.22. Növényzet utógondozása 57
6. Műszaki Átadás-átvételi Eljárás, Rész Műszaki Átadás-átvételi Eljárás
6.1 Az eljárások alapvető rendelkezései 57
6.2. (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás előkészítése 58
6.4. Minősítési Dokumentáció 59
6.6. Üzemeltetési és/vagy karbantartási kézikönyv, egyéb dokumentációk, nyilatkozatok, igazolások 60
6.7. Teszt és próbaüzemi eljárások a (Rész) Műszaki Átadás-átvétel során
6.8. A (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárásról készített jegyzőkönyv 61
6.9. A (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás lezárása, Átadás-átvételi Igazolás 62
6.10. A(z) (Ideiglenes) Forgalomba Helyezési és Használatbavételi Engedélyhez kapcsolódó vállalkozói kötelezettség 63
6.11. Hibák a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás során 63
6.12. Egyéb, önállóan üzemeltethető Létesítményre, Építményre vonatkozó Rész Műszaki Átadás-átvételi Eljárás 64
8. Az Előleg, az Előleg nyújtása, elszámolása és visszafizetése 65
9.1. A Teljesítésigazolás kiadása 68
9.2. A Teljesítésigazolások közös szabályai 69
9.3. A Teljesítésigazolás specifikus szabályai 70
9.4. A Teljesítésigazolás módosítása 70
10. Számlázás, kifizetés feltételei 71
11. Alvállalkozók, Közreműködők, Közbeszerzési Eljárásban tett vállalások
12. A Vállalkozó jogutódlása 75
13. Más vállalkozó igénybevétele 77
15.1. A Vállalkozó jótállási, szavatossági kötelezettsége 79
15.2. Jótállás, szavatosság a tervezési szolgáltatásokra, szoftverekre, a kivitelezési munkákra, hardverekre és egyéb eszközökre, berendezésekre 80
15.4. A Szavatosság időtartama 80
15.5. A Megrendelő jótállási, szavatossági igénye, a Vállalkozó jótállási, szavatossági kötelezettségei 81
15.5.3. Kijavíttatás más Vállalkozóval 81
15.6. Utó-felülvizsgálati Eljárás 82
17. Szerződésszegés és jogkövetkezményei 86
17.3. Hibás teljesítési kötbér 88
17.5. Kötbérre vonatkozó közös szabályok 89
18. Megrendelő pénzbeli követelésének érvényesítése 90
19. A Vállalkozó által nyújtott biztosítékok 90
19.1. Előleg-visszafizetési Biztosíték 90
19.2. Teljesítési Biztosíték 91
19.4. A biztosítékok közös szabályai 93
20. Biztosítások 95
20.1. Tervezői felelősségbiztosítás 95
20.2. Építési-szerelési biztosítás 95
20.3. A biztosításokra vonatkozó közös szabályok 96
21. Változtatás 97
21.1 Változtatás általános szabályai 97
21.2. A Vállalkozó Szerződésben Nem Szereplő Xxxxxxxx kapcsolatos igényének bejelentése, a Vállalkozó változtatási kérelme, a kérelem érdemi elbírálhatóságának feltételei 99
21.3. Elmaradó Munka 102
21.4. Változtatás feltételei a Befejezési Határidő, a Részhatáridő, a Kötbérterhes Határidő tekintetében 103
21.5. Elszámolás a Változtatás, az Elmaradó Xxxxx ellenértékével 106
22. A Szerződés módosítása 106
23. A Szerződés megszűnése, megszüntetése 107
23.1. Szerződés megszűnése 107
23.2. A Szerződés lehetetlenülése 107
23.3. A Szerződéstől elállás/felmondás 107
23.4. A Vállalkozó szerződésszegésére alapított elállás, felmondás a Szerződés alapján 108
23.5. A Szerződés Vállalkozó általi megszüntetése 109
23.6. Szerződés megszűnésével összefüggő kötelezettségek, jogosultságok
109
23.6.1. A Munkaterület visszaadása 109
23.6.2. Más vállalkozó, eszközök, anyagok igénybevétele 110
23.7. Elszámolás a Szerződés megszűnésekor 110
Melléklet 110
1. melléklet: Vállalkozói Projekt Kézikönyv 110
1. Általános előírások
1.1. Értelmező rendelkezések
A Szerződésben alkalmazásra kerülő fogalmak, szavak, kifejezések és azok meghatározásai az alábbiak:
„Ajánlat” a Vállalkozási Szerződésben jelenti a NIF által a Vállalkozó kiválasztására irányuló Közbeszerzési Eljárás során a Kbt. előírásai szerint benyújtott és a NIF által elfogadott, az értékelési szempont alapján nyertesként kiválasztott ajánlatot, míg a Mérnök Szerződésben jelenti a NIF által a Mérnök kiválasztására irányuló Közbeszerzési Eljárás során a Kbt. előírásai szerint benyújtott és a NIF által elfogadott, az értékelési szempont alapján nyertesként kiválasztott ajánlatot.
„Ajánlati Terv” azokat a terveket jelenti, amelyeket a Megrendelő adott át a Közbeszerzési Eljárás során a Vállalkozónak.
„Aktualizált Dokumentáció” jelenti a Bázisdokumentáció NIF általi elfogadása után, a Vállalkozási Szerződésben foglaltak szerint a Bázisdokumentáció dokumentumainak legalább havi rendszerességgel – a Mérnök által felülvizsgált felmérési naplók, Mérföldkő teljesítések, a munkakezdési engedély kiadását megelőzően elvégzett feladatok, a Műszaki Előrehaladási Jelentésben rögzített előrehaladás alapján, továbbá az egyéb változások miatt – a Vállalkozó által elkészített aktualizált dokumentációt.
„Alvállalkozó” jelenti a Kbt. 3. § 2. pontja szerinti Gazdasági Szereplőt, akit/amelyet a Vállalkozó az Ajánlatában, majd a szerződéskötéskor, illetve azt követően a Szerződés teljesítése során ekként megnevezett.
„ÁFA” jelenti a teljesítés során alkalmazandó általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti általános forgalmi adót.
„Átadás-átvételi Igazolás” jelenti azt az igazolást, amelynek kiadásával a NIF a (Rész) Műszaki Átadás-átvétellel érintett Építési Szakasz, Mérföldkő, önállóan üzemeltethető Létesítmény, Építmény, illetve a Projekt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő átvételét igazolja.
„Bázisdokumentáció” jelenti azt a dokumentációt, amelyet a Vállalkozó készít a Szerződés hatályba lépését követően a 3.5.1. pontban foglaltak szerint.
„Beárazott Költségvetés” jelenti a Projekt kivitelezésére, vagy tervezésére és kivitelezésre vonatkozó, a Közbeszerzési Eljárásban a Vállalkozó Ajánlata részét képező beárazott ajánlati költségvetést.
„Befejezési Határidő” jelenti a Vállalkozási Szerződéses Megállapodásban a Projekt sikeres Műszaki Átadás-átvételi Eljárásának befejezésére meghatározott Kötbérterhes Határidőt.
„Befejezési Igazolás” jelenti a Vállalkozási Szerződés tárgya szerinti Projekt megvalósításához szükséges munkáknak a teljesítését igazoló, a NIF által a Vállalkozási Szerződés szerint kibocsátott igazolást.
„Belső Mérnök” jelenti a NIF azon munkavállalóját/munkavállalóit vagy szervezeti egységét, aki(k)/amely a Mérnök feladatait ellátja, jogait gyakorolja, kötelezettségeit teljesíti.
„Biztonsági, Tűzvédelmi és Egészségügyi Terv” jelenti a Bázisdokumentáció részét képező, a Vállalkozó által elkészítendő munkavédelmi, tűzvédelmi és egészségügyi intézkedési, illetve kockázatkezelési tervet, amelyet a Mérnök a Bázisdokumentáció részeként felülvizsgál.
„Elmaradó Munka” jelenti - az átalánydíj körébe tartozó többletmunka jellegű mennyiségi eltérések kivételével - azokat a Vállalkozási Szerződés tárgyát képező, a Közbeszerzési Dokumentumokban meghatározott munkákat vagy azok egy részét, továbbá azokat a Beárazott Költségvetés szerinti tételeket, amelyeket a Megrendelő rendelkezése alapján a Vállalkozónak nem kell megvalósítania.
„Előleg" jelenti a folyósított előleget, függetlenül az előleg nyújtójának személyétől, az előlegigény jogalapjától.
„Előleg-visszafizetési Biztosíték” jelenti azt a biztosítékot, amely a folyósított előleg és járulékai visszafizetésének biztosítására szolgál.
„Engedélyezési Tervek", „Engedélyezési Tervdokumentáció” jelenti a Projekt tekintetében a NIF által átadott, illetve a Vállalkozó által elkészítendő építési engedélyezési tervdokumentációt, illetve az egyéb létesítmények tekintetében az engedélyezési szintű (az adott létesítményre vonatkozó engedély vagy jóváhagyás megadásához szükséges) tervdokumentációt, a Projektre vonatkozó hatósági engedélyek megszerzéséhez szükséges terveket.
„Építési Szakasz” jelenti a Projekt egy építési-kivitelezési szakaszát, részét, elemét, amelyet a Szerződéses Megállapodás külön meghatározott, mint Építési Szakaszt. Az Építési Szakasz megvalósítási határideje a Vállalkozási Szerződéses Megállapodásban meghatározott esetben minősül Részhatáridőnek vagy Kötbérterhes Határidőnek.
„Építmény” jelenti a Projekt azon elemét, részét, amelyet a Terv és/vagy az árazatlan költségvetés Építményként nevesít, amely lehet az építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az Építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések, leírások, kézikönyvek, dokumentációk is.
„Felek” vagy „Szerződő Felek” a Vállalkozási Szerződésben jelenti a Megrendelőt és a Vállalkozót, míg a Mérnök Szerződésben jelenti a NIF-et és a Mérnököt.
„Forgalmi Technológia” jelenti a MÁV Zrt. F2 Utasítás függeléke 23.3 alpontja szerint összeállított dokumentációt.
„Forgalomba Helyezési Engedély” jelenti a Projektre, Építési Szakaszra, Mérföldkőre, illetve a teljesítés során a Projekt meghatározott részére (pl. önállóan üzemeltethető Létesítmény, Építmény) vonatkozóan az Illetékes Xxxxxxx által a vonatkozó jogszabály alapján kibocsátandó/kibocsátott, a forgalomba helyezésre feljogosító engedélyt.
„Gazdasági Szereplő” bármely természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, vagy ilyen személyek vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja.
„Használatbavételi Engedély” jelenti a Projektre, Építési Szakaszra, Mérföldkőre, illetve a teljesítés során a Projekt meghatározott részére (pl. önállóan üzemeltethető Létesítmény, Építmény) vonatkozóan az Illetékes Xxxxxxx által kibocsátandó/kibocsátott, a használatba vételre feljogosító engedélyt.
„Hiánypótlási Igazolás” jelenti azon igazolást, amelyet a NIF a (Rész) Műszaki Átadás- átvételt követően a rendeltetésszerű használatot nem akadályozó hibák kijavítását és a hiányok pótlását követően állít ki a Vállalkozó részére.
„Hiba- és Hiánylista” jelenti a Vállalkozási Szerződés szerinti (Rész) Műszaki Átadás- átvételi Eljárás során a Mérnök által összeállított, az átadás-átvételi eljárás jegyzőkönyvének mellékletét képező azon dokumentumot, amely tartalmazza az összes megállapított, illetve bejelentett hibát, hiányt, a Projekt, illetve az Építési Szakasz, Mérföldkő, önállóan üzemeltethető Létesítmény, Építmény szerződésszerű teljesítéséhez elvégzendő munkákat, feladatokat.
„Ideiglenes Forgalomba Helyezési Engedély” jelenti a Projektre, Építési Szakaszra, Mérföldkőre, illetve a teljesítés során a Projekt meghatározott részére (pl. önállóan üzemeltethető Létesítmény, Építmény) vonatkozóan az Illetékes Hatóság (vasútfejlesztési projektek esetében az Üzemeltető) által kibocsátandó/kibocsátott, a vonatkozó jogszabály által meghatározott időre forgalomba helyezésre feljogosító engedélyt.
„Ideiglenes Használatbavételi Engedély” jelenti az Illetékes Xxxxxxx által a vonatkozó jogszabály szerint a Projektre, Építési Szakaszra, Mérföldkőre, illetve a teljesítés során a Projekt meghatározott részére (pl. önállóan üzemeltethető Létesítmény, Építmény) kibocsátandó/kibocsátott ideiglenes használatba vételre feljogosító engedélyt.
„Illetékes Hatóság” jelenti a Magyarországon működő és/vagy Magyarország területén a Projekt vonatkozásában hatósági jogalkalmazásra, vagy ahhoz hasonló jogok gyakorlására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bármely önkormányzati, országos, regionális, járási vagy helyi hatóságot vagy ügynökséget, testületet, szervet, szervezetet.
„Ingatlan” jelenti az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerint önálló ingatlannak minősülő dolgot (földrészlet, egyéb önálló ingatlan).
„Jogerős/Végleges Engedélyezési Terv” jelenti azokat a terveket és azok igazolt másolatát, amelyek az Illetékes Hatóság által kiadott építési engedéllyel rendelkeznek, és amelyeket az Illetékes Hatóság végrehajthatónak nyilvánított vagy végrehajthatósági záradék nélkül jogerőre emelkedtek vagy véglegessé váltak.
„Jótállás" jelenti a Vállalkozó által a NIF részére nyújtott jótállást a Ptk. 6:171 - 6:173.
§-ai, a Vállalkozási Szerződés feltételei és a vonatkozó jogszabályok szerint.
„Jótállási Biztosíték” jelenti a Vállalkozó jótállási és a Szerződésben rögzített egyéb kötelezettsége teljesítésének biztosítására benyújtott biztosítékot.
„Jótállási Időszak” jelenti azt a Vállalkozási Szerződésben meghatározott időtartamot, amely alatt a Vállalkozó jótállási kötelezettségei alapján helytállni köteles.
„Jótállási Igazolás” jelenti a NIF által kiadott igazolást a jótállási feladatok Vállalkozó általi teljesítéséről.
„Jóváhagyott Kiviteli Tervek” jelentik - amennyiben jogszabályi előírás alapján szükséges - az Illetékes Hatóság, valamint a NIF által jóváhagyott Kiviteli Terveket és azok jóváhagyott módosításait.
„Kapacitást Nyújtó Szervezet” jelenti azt a személyt vagy szervezetet, akivel az Ajánlattevő az alkalmasságát a Kbt. 65. § (7) – (9) bekezdéseiben, illetve a Kbt. 67. § (3) bekezdésében foglaltak szerint igazolta.
„Kbt.” jelenti a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényt.
„Kiviteli Tervek” jelentenek minden, a Jogerős/Végleges Engedélyezési Terv és az erre vonatkozó engedélyek alapján készített tervet és számítást, amelyek a Vállalkozó számára meghatároznak a kivitelezéshez szükséges minden adatot, számítást és méretet.
„Koordinációs Intézkedési Terv” jelenti azt a dokumentumot, amelyet a vasútfejlesztési projektek esetében a MÁV Zrt. forgalmi utasítása szerint köteles a Vállalkozó elkészíteni a szerződéskötést követően.
„Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Terv” jelenti a Bázisdokumentáció részét képező, a Vállalkozó által elkészítendő környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási tervet
„Kötbérterhes Határidő” jelenti a Szerződésben rögzített azon határidőket, amelyek be nem tartása kötbérfizetési kötelezettséget von maga után.
„Közbeszerzési Dokumentumok” jelentik mindazokat a dokumentumokat, amelyeket a NIF, mint ajánlatkérő a Közbeszerzési Eljárásban kiadott, a közbeszerzés tárgya, a közbeszerzési eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen az eljárást megindító hirdetmény, az eljárást megindító felhívásként alkalmazott előzetes tájékoztató, műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt szerződéses feltételek, a Gazdasági Szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái, részletes ártáblázat vagy árazatlan költségvetés.
„Közbeszerzési Eljárás” jelenti a Vállalkozási Szerződésben a NIF által a Vállalkozó kiválasztása érdekében a Kbt. előírásai szerint lefolytatott közbeszerzési eljárást, amelynek eredményeként a Vállalkozási Szerződés megkötésre került, a Mérnök Szerződésben pedig a NIF által a Mérnök kiválasztása érdekében a Kbt. előírásai szerint lefolytatott közbeszerzési eljárást, amelynek eredményeként a Mérnök Szerződés megkötésre került.
„Közbeszerzési Műszaki Leírás” a Vállalkozási Szerződés esetén jelenti a Vállalkozó kiválasztására irányuló Közbeszerzési Eljárásban a közbeszerzési jogszabályok szerint kiadott azon műszaki előírások, dokumentációk összességét (pl.: Műszaki Előírások, Megrendelői Követelmények stb.), melyek biztosítják, hogy a Vállalkozó teljesítése megfeleljen a NIF követelményeinek, a Mérnök Szerződés esetén pedig jelenti mind a Mérnök, mind a Vállalkozó kiválasztására irányuló Közbeszerzési Eljárásban a közbeszerzési jogszabályok szerint kiadott azon műszaki előírások, dokumentációk összességét (pl.: Műszaki Előírások, Megrendelői Követelmények stb.), melyek meghatározzák, hogy a Mérnök szolgáltatása megfeleljen a NIF követelményeinek.
„Közmű” jelenti a Projekt tárgyának megfelelően a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvényben, illetve a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben (vagy a helyükbe lépő jogszabályokban) meghatározott fogalmat.
„Közműkiváltás és/vagy Közműfejlesztés” jelenti a Projekt megvalósítását érintő és/vagy keresztező Közmű és egyéb tartozék jellegű létesítmények feltárását, tervezését, esetleges továbbtervezését, áthelyezését, szerelését, átalakítását, új közmű létesítését a Közműszolgáltatóval megkötött, illetve megkötésre kerülő együttműködési megállapodásban, továbbá a NIF és a Mérnök utasításában foglaltak szerint, amely – új fejlesztést kivéve – biztosítja a Közmű változatlan műszaki színvonalon történő rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetését, használatát a Közműszolgáltató és az érintett ingatlanok tulajdonosai, birtokosai részére, az eredeti funkció helyreállítását. A
közműkiváltás és fejlesztés magában foglalja a Vállalkozó részéről az üzembe helyezéshez, használatba vételhez, és/vagy üzemeltetési engedélyhez szükséges dokumentációk elkészítését, a Közműszolgáltató javára, valamint a szolgalmi jog/vezetékjog alapítására/módosítására, valamint a megszüntetendő Közmű esetén a szolgalmi jog vagy vezetékjog törlésére vonatkozó, az illetékes földhivatal által záradékolt dokumentumok elkészítését és a jogok, változások ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetését.
„Közműszolgáltató” jelenti azt a személyt, amely valamely Közmű működtetéséért, üzemeltetéséért vagy a Közművel kapcsolatos engedélyek kiadásáért felelős vagy azok tulajdonosa.
„Közreműködő” jelenti a Ptk. 6:148. § szerinti közreműködőt.
„Létesítmény” jelenti az épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányaműveléssel kapcsolatos célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építményeket (mérnöki létesítményeket), amelyek létesítésekor – az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően – eltérő, vagy sajátos, csak az adott rendeltetésű létesítményekre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.
„Megrendelő” jelenti a Vállalkozási Szerződésben a NIF-et.
„Megrendelői Követelmények” jelentik azokat a dokumentumokat, amelyek a Közbeszerzési Műszaki Leírás részeként meghatározzák egyes Építési Szakasz, önállóan üzemeltethető Létesítmény, Építmény, illetve a Projekt célját, rendeltetését és azok tervezési és/vagy egyéb műszaki követelményeit.
„Megvalósítási Idő” jelenti a Projekt kivitelezésének időtartamát a Szerződés hatálybalépésétől a Befejezési Határidőig.
„Megvalósulási Térkép” jelenti a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény, a 15/2013 (III.11.) VM rendelet, az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 8/2018. (VI. 29.) AM rendelet, illetve a mindenkor hatályos jogszabályok alapján az elkészült vonalas és nem vonalas létesítmények bemérését EOV rendszerben EOMA magasság felhasználásával, a már hatályon kívül helyezett 21/1995. (VI. 29.) FM rendelet 1. sz. függelékében szereplő elemek, valamint a Műszaki Előírásokban szereplő többlettartalom feltüntetésével, hiteles kataszteri térképre helyezéssel.
„Megvalósulási Terv” jelenti a Vállalkozó által készített, a Mérnök által felülvizsgált azon terveket, amelyek eltérő színnel jelölve a vonatkozó Útügyi Műszaki Előírásokban/Vasútügyi Műszaki Előírásokban, a Közbeszerzési Műszaki Leírásban, valamint a jogszabályokban előírt részletességgel tartalmazzák a Kiviteli Tervektől való eltéréseket, változásokat, módosításokat.
„Mérföldkő” jelenti vasútfejlesztési Projektek esetén a Projekt meghatározott részét, amelyet a Szerződéses Megállapodás külön meghatározott, mint Mérföldkövet. A Mérföldkő megvalósítási határideje a Vállalkozási Szerződéses Megállapodásban meghatározott esetben minősül Részhatáridőnek vagy Kötbérterhes Határidőnek.
„Mérnök” jelenti a Mérnök Szerződésben a Megbízottat, a Vállalkozási Szerződésben pedig a Projekt megvalósulásával összefüggésben a NIF részére szolgáltatások nyújtására – különösen a műszaki ellenőri és mérnöki feladatok ellátására – köteles gazdasági szereplőt, illetve gazdasági szereplőket vagy a Belső Mérnököt.
„Mérnök Szerződés” jelenti a NIF, mint megbízó és a Mérnök, mint megbízott között megkötött vagy megkötésre kerülő, a Projekt megvalósulásával összefüggő szolgáltatások nyújtására – különösen a műszaki ellenőri és mérnöki feladatok ellátására – vonatkozó szerződést (amennyiben ezen feladatokat nem Belső Mérnök látja el).
„Minőségbiztosítási Kézikönyv” jelenti a Vállalkozó által a Vállalkozási Szerződéssel összhangban a Bázisdokumentáció részeként elkészített és a Mérnök által felülvizsgált és megfelelősége esetén jóváhagyott azon dokumentumot, amely tartalmazza különösen a Projekt megvalósításához szükséges feladatokat, követelményeket, a követelmények ellenőrzési pontjait, a minőségellenőrzésre és felügyeletre vonatkozó vállalkozói feladatokat, a szervezeti felépítést, a döntési szinteket, a kapcsolattartás módját a megvalósításban résztvevőkkel, az egyes feladatokhoz tartozó felelősöket, a bizonylatok, dokumentumok áramlását és a nem-megfelelőségek kezelését.
„Minősítési Dokumentáció” jelenti a Vállalkozó által a Műszaki Követelmények betartásával készített és a Mérnök által felülvizsgált és megfelelősége esetén jóváhagyott, a Mintavételi és Megfelelőség-igazolási Terv szerint elvégzett mérések, vizsgálatok figyelembe vételével elektronikus és nyomtatott formában összeállított dokumentációt a vállalkozói teljesítés vizsgálatának eredményéről.
„Mintavételi és Megfelelőség-igazolási Terv” jelenti a Vállalkozó által a Vállalkozási Szerződés, a Műszaki Követelmények betartásával készített dokumentumot, amely szerkezetenként tartalmazza az elvégzendő vizsgálatok darabszámát, az előírt minősítő értékeket, a tűrésértékeket, a vizsgálatok és mérések elvégzésére vonatkozó műszaki specifikációt, melyet a Mérnök ellenőrzött és jóváhagyott.
„Módosított Bázisdokumentáció” jelenti azt a Bázisdokumentációt, amelyet a Vállalkozó a Vállalkozási Szerződés módosítását követően, továbbá abban az esetben köteles elkészíteni, ha a Szerződés tárgya tervezési feladatokat is magában foglal és a Megrendelő az Engedélyezési Terveket és/vagy a Kiviteli Terveket jóváhagyta.
„Munkaterület” jelenti azon területek összességét, amelyek a Projekt megvalósítására szolgálnak.
„Műszaki Átadás-átvétel” jelenti a sikeresen befejezett Műszaki Átadás-átvételi Eljárást.
„Műszaki Átadás-átvételi Eljárás” jelenti a jogszabályok és a Vállalkozási Szerződés szerinti, a Projekt teljesítésének készre jelentését követően megindított, a Vállalkozó teljesítésének ellenőrzésére irányuló eljárást, amely alapján Megrendelő dönt a Projekt átvételéről vagy annak megtagadásáról.
„Műszaki Előírások” jelenti a Közbeszerzési Eljárásban a Közbeszerzési Műszaki Leírás részeként kiadott, a Projektre vonatkozó Műszaki Előírásokat.
„Műszaki Előrehaladás” jelenti a Projektnek a Vállalkozási Szerződésben meghatározott tárgyidőszakokra – havonta, vagy Mérföldkövenként, vagy ugyanazon a napon teljesülő Mérföldkő-csoportonként – vonatkozó teljesítési fokát, amelyet a Vállalkozó által elkészített Műszaki Előrehaladási Jelentés tartalmaz.
„Műszaki Előrehaladási Jelentés” jelenti a Vállalkozó által a Vállalkozási Szerződésben meghatározottak alapján tárgyidőszakonként, – havonta, vagy Mérföldkövenként, vagy ugyanazon a napon teljesülő Mérföldkő-csoportonként – elkészített, és a Projekt adott időszakára vagy Mérföldköveire vonatkozó előrehaladást bemutató jelentést.
„Műszaki Követelmények” jelentik a Vállalkozási Szerződésben, a Jogerős/Végleges Engedélyezési Tervekben, a Kiviteli Tervekben, a Közbeszerzési Műszaki Leírásban, Megrendelői Követelményekben, a Műszaki Előírásokban, az Útügyi Műszaki
Előírásokban/Vasútügyi Műszaki Előírásokban, a műszaki szállítási feltételekben, továbbá minden a Projektre, annak tárgyára vonatkozó jogszabályban, szabványban, hatósági határozatban meghatározott valamennyi kötelező és teljesítendő előírást.
„NIF” jelenti a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaságot és annak jogutódját.
„Pályahálózat-működtető” jelenti a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben ekként meghatározott gazdálkodó szervezetet.
„Projekt” jelenti a Szerződéses Megállapodásban meghatározott, a Vállalkozási Szerződés tárgyát képező megvalósítandó munkákat.
„Ptk.” jelenti a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt.
„Részhatáridő” jelenti a Vállalkozási Szerződéses Megállapodásban az egyes Építési Szakaszokra, Mérföldkövekre vonatkozóan megállapított, Rész Műszaki Átadás-átvételi Eljárás sikeres befejezésére meghatározott Kötbérterhes Határidőt.
„Rész Műszaki Átadás-átvétel” jelenti a sikeresen befejezett Rész Műszaki Átadás- átvételi Eljárást.
„Rész Műszaki Átadás-átvételi Eljárás” jelenti a Vállalkozási Szerződéses Megállapodásban Részhatáridőhöz kötött Építési Szakasz, Mérföldkő teljesítésének készre jelentését követően a Vállalkozói teljesítésének ellenőrzésére irányuló, a jogszabályok és a Vállalkozási Szerződés szerinti eljárást, amely alapján dönt a NIF az adott Építési Xxxxxxx, Mérföldkő átvételéről vagy annak megtagadásáról. A Rész Műszaki Átadás- átvételi Eljárás szabályai szerint kell eljárni továbbá a Részhatáridővel nem rendelkező önállóan üzemeltethető Létesítmény(ek)nek, Építmény(ek)nek az átadás-átvétele során is.
„Sajátos Építményfajták” jelentik a többnyire épületnek nem minősülő közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű sajátos technológiájú építményeket, amelyek létesítésekor az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.
„Szavatosság” jelenti a NIF részére a Vállalkozó által biztosított kellékszavatosságot, jogszavatosságot a Ptk. 6:157-167. §-ai, a 6:174. §-a, 6:177. §-a, valamint a vonatkozó jogszabályok és a Vállalkozási Szerződés feltételei szerint.
„Szerződés” jelenti a Vállalkozási Szerződésben a Vállalkozási Szerződést, a Mérnök Szerződésben a Mérnök Szerződést.
„Szerződéses Feltételek” jelenti a Vállalkozási Szerződésben a Vállalkozási Szerződéses Feltételeket, a Mérnök Szerződésben a Mérnök Szerződés Feltételeket.
„Szerződéses Megállapodás” jelenti a Vállalkozási Szerződésben a Vállalkozási Szerződéses Megállapodást, a Mérnök Szerződésben a Mérnök Szerződéses Megállapodást.
„Tanúsító Szervezet” jelenti a vasútfejlesztési projektek esetében az átjárhatósági műszaki előírások tekintetében a megfelelőség értékelését, az EK-Hitelesítési Tanúsítvány kiállítását végző szervezetet (bejelentett szervezet, NoBo) és a nemzeti szabványoknak való megfelelőség értékelését végző szervezetet (kijelölt szervezet, DeBo), vagy egyéb
alkalmazandó jogszabálynak vagy EU szabályozásnak, így a közös biztonsági módszernek, követelményeknek való megfelelés tanúsítása, értékelése során eljáró szervezetet (AsBo).
„Tartalékkeret” jelenti a Vállalkozási Szerződéses Megállapodásban a Vállalkozói Díjon felül meghatározott azon nettó keretösszeget, amely az építési beruházások, valamint az építési kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésére vonatkozó 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet, valamint az irányadó további jogszabályok szerint a Projekt teljesítése során felhasználható.
„Technológiai Utasítás” jelenti a Vállalkozó által készített, a Mérnök által ellenőrzött és jóváhagyott azon utasítást, amely az adott réteg, szerkezet (szerkezeti elem) megvalósításának, szerelésének vagy megszüntetésének feltételeit tartalmazza. A Technológiai Utasítás készülhet munkafolyamatra, eljárásra, vizsgálat végrehajtására, stb.
„Teljesítési Biztosíték” jelenti a Vállalkozó/Mérnök által a megkötött Szerződésükben vállalt kötelezettségeik teljesítésének biztosítására benyújtott biztosítékot, kivéve azon kötelezettségeket, amelyekre külön biztosíték kerül nyújtásra.
„Teljesítésigazolás” jelenti a Szerződés szerinti feladatok, munkák adott tárgyidőszakra vonatkozó teljesítési fokának, Műszaki Előrehaladásának NIF általi igazolását, amely alapján a számla kiállítható.
„Teljesítésigazolási Szakértő Szerv” (TSZSZ) jelenti az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvényben meghatározott szakértő szervezetet.
„Tervek” jelentik az Ajánlati Tervet, valamint az olyan természetű műszaki információkat, tervdokumentációkat, amelyeket a NIF adott át az ajánlattevőnek a Vállalkozó kiválasztására irányuló Közbeszerzési Eljárás során, a NIF által átadott Jogerős Engedélyezési Terveket, engedélyeket és egyéb dokumentumokat, valamint azokat a terveket, amelyeket Vállalkozó készít, készített.
„Tervező” jelenti azon személyeket, akik a Projekttel összefüggésben akár a NIF, akár a Vállalkozó megbízása alapján tervet és ahhoz kapcsolódó dokumentációt készítenek.
„Utó-felülvizsgálati Eljárás” jelenti a Vállalkozási Szerződés jótállási időszaka alatt a Mérnök által évente, illetve a Jótállási Időszak eltelte előtt legfeljebb 60 nappal lefolytatott eljárást a Vállalkozó teljesítésének ellenőrzésére.
„Útügyi Műszaki Előírások” jelentik az útügyi műszaki előírások kidolgozására, kiadására és közzétételére vonatkozó szabályokról szóló 16/2017. (V.25.) NFM rendelet 1.§ (1) bekezdésében foglalt előírásokat.
„Üzemeltető” jelenti a Projekt, Építési Szakasz, Mérföldkő, önállóan üzemeltethető Létesítmény, Építmény vagy a teljesítés során a Projekt meghatározott részeinek műszaki átadás-átvételét követően a NIF, a tulajdonos, a tulajdonos képviselője, a Vagyonkezelő vagy jogszabály által az üzemeltetéssel, és/vagy kezeléssel, karbantartással megbízni tervezett, illetve megbízott szervezetet és annak mindenkori jogutódját. Amennyiben a Projekt tárgya vasútfejlesztési kivitelezési munkákat is magában foglal, az Üzemeltetőre meghatározott rendelkezések megfelelően irányadók a Pályahálózat-működtetőre, illetve szervezeti egységeire.
„Vagyonkezelő” jelenti azt a személyt, szervezetet, aki/amely jogszabályi kijelölés, rendelkezés, illetve vagyonkezelési szerződés alapján jogosult és köteles ellátni a vagyonkezelési feladatokat.
„Vállalkozási Szerződés” jelenti a Projekt kivitelezésére vagy tervezésére és kivitelezésére a NIF, mint Megrendelő és a Vállalkozó által megkötött vagy megkötésre kerülő szerződést.
„Vállalkozási Szerződéses Feltételek” jelenti a Vállalkozási Szerződés részét képező
„Vállalkozási Szerződéses Feltételek” elnevezésű dokumentumot, amely részletesen szabályozza a NIF, mint Megrendelő és a Vállalkozó jogait és kötelezettségeit.
„Vállalkozási Szerződéses Megállapodás” jelenti a Vállalkozási Szerződés részét képező „Vállalkozási Szerződéses Megállapodás” elnevezésű dokumentumot, amely a NIF, mint Megrendelő és a Vállalkozó közötti megegyezést tartalmazza a Közbeszerzési Dokumentumok és az Ajánlat alapján.
„Vállalkozó” jelenti azt a Gazdasági Szereplőt, vagy Gazdasági Szereplők csoportját (közös ajánlattevőket), akit, illetve akiket a NIF mint Megrendelő a Vállalkozási Szerződés megkötésére irányuló Közbeszerzési Eljárásban nyertesként kiválasztott, és akivel/akikkel a Vállalkozási Szerződést megkötötte, továbbá – amennyiben a NIF az adott Közbeszerzési Eljárásban lehetővé tette – az ennek megfelelően a nyertesként kiválasztott Gazdasági Szereplő(k) által létrehozott projekttársaságot.
„Vállalkozói Díj” jelenti a Vállalkozási Szerződés tárgyát képező munkák elvégzéséért a Vállalkozót megillető, a Szerződéses Megállapodásban meghatározott nettó átalánydíjat.
„Vállalkozói Projekt Kézikönyv” jelenti a Vállalkozási Szerződés aláírásától a Befejezési Igazolás Megrendelő általi kiadásáig tartó időszakra vonatkozóan a Projekt teljes körű monitoringjával kapcsolatban elvégzendő feladatok, alkalmazandó minták összefoglaló kézikönyvét, mely az 1. számú melléklete a Vállalkozási Szerződéses Feltételeknek.
„Vállalkozói Tervek” jelentik mindazon, a Vállalkozási Szerződésben meghatározott terveket, amelyeket a Vállalkozó a Projekt és a részét képező létesítmények megvalósítása céljából a kiírási feltételek szerint elkészít/elkészíttet. Xxxxxxxx, továbbá mindazon, a Vállalkozó által elkészített/elkészíttetett terveket, amelyek szükségesek a Projekt és a részét képező létesítmények megvalósításához, befejezéséhez, valamint az abban keletkezett hibák kijavításához.
„Vasútügyi Műszaki Előírások” jelenti a MÁV Zrt. vasúti létesítmények gyártásának, tervezésének, kivitelezésének és üzemeltetésének szabályozásáról szóló normatív műszaki utasításait, továbbá a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010 (XII.23.) NFM rendelet II. fejezet 3. pontja szerinti alapvető követelményeket és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírásokat.
„Vissznyereményi Anyag” jelenti a Projekt megvalósítása során bontáskor visszamaradó, építési tevékenység során építőanyagként közvetlenül felhasználható anyagot, vagy más, építés során közvetlenül nem felhasználható, azonban értékesíthető anyagot (pl. faanyag, mart aszfalt, stb.).
„Záró Dokumentáció” jelenti a Vállalkozó által a Befejezési Igazolást megelőzően elkészített és felülvizsgálatra a Mérnök felé benyújtott utolsó Aktualizált Dokumentációnak a tényadatokkal aktualizált változatát.
1.2. A Szerződés értelmezése, a dokumentumok fontossági sorrendje
1.2.1. A Szerződés értelmezése, a dokumentumok fontossági sorrendje
A Szerződést alkotó különböző dokumentumok kölcsönösen értelmezik egymást, de kétértelműség vagy eltérések esetén a Szerződés értelmezése szempontjából az alábbi sorrend minősül fontossági sorrendnek, és mindig a sorban előbb álló dokumentumban foglaltak az irányadók:
a) Szerződéses Megállapodás
b) Szerződéses Megállapodás egyes mellékletei az alábbi sorrendben
1) Műszaki és fizetési ütemezés (Mérföldkövenként történő vagy vegyes
elszámolású Projekt esetén),
2) Vállalkozási Szerződéses Feltételek
3) Közbeszerzési Eljárásban a Megrendelő által kiadott kiegészítő tájékoztatás,
4) Közbeszerzési eljárást megindító felhívás,
5) Közbeszerzési Műszaki Leírás:
i) Műszaki Előírások, Megrendelői Követelmények
ii) Árazatlan költségvetés,
iii) Tételek tartalma,
iv) Tervek és azokhoz kapcsolódó hatósági engedélyekben foglaltak,
v) Vállalkozói Kódex
6) Beárazott Költségvetés,
7) Ajánlat (a Beárazott Költségvetés kivételével),
8) Közbeszerzési Dokumentumok részét képező kötelezően alkalmazandó
dokumentum-minták,
c) Gyorsforgalmi és egyéb közutak építésének szállító útjaira vonatkozó szabályzat (amennyiben kiadásra kerül),
d) Vállalkozói Projekt Kézikönyv,
e) Szerződéses Megállapodás egyéb mellékletei,
f) Közbeszerzési Dokumentumok egyéb részei.
1.2.2. A Szerződés értelmezés specifikus esete
1.2.2.1. A Felek adminisztratív költségvetési hiba esetén az 1.2.2. pontban foglaltak szerint értelmezik a Szerződést. Az adminisztratív jellegű költségvetési hiba és annak javítása során az 1.2.1. pontban foglaltakon kívül a Tervek és az azokhoz kapcsolódó hatósági engedélyekben foglaltak is az értelmezési sorrendben megelőzik az árazatlan költségvetést és a tételek tartalmát. Amennyiben ezen fontossági sorrend szerinti értelmezés alapján az állapítható meg, hogy az árazatlan és/vagy a Beárazott Költségvetés adminisztratív jellegű hibát tartalmaz, akkor a Megrendelő, a Mérnök és a Vállalkozó – a soron következő Aktualizált Dokumentáció készítése előtt - közös jegyzőkönyvben rögzíti a költségvetésben szereplő adminisztratív jellegű hibát, a költségvetés helyes tartalmát és közös jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolják a hibamentes árazatlan és/vagy Beárazott költségvetést, amely alkalmazandó ezt követően a Szerződés teljesítése során. E közös jegyzőkönyv (mellékleteivel együtt) az Aktualizált Dokumentáció részét képezi. Az adminisztratív jellegű költségvetési hibával érintett költségvetési tételek teljesítésének igazolására a közös jegyzőkönyvben foglaltak szerint kerülhet sor. Az adminisztratív jellegű költségvetési hiba jelen pont szerinti javítása nem minősül Változtatásnak, az a Szerződés eltérő tartalmú dokumentumainak a Megrendelő, a Vállalkozó és a Mérnök által is elfogadott közös értelmezésének minősül. Erre tekintettel az adminisztratív jellegű költségvetési hiba javítása nem terjedhet ki az árazatlan és/vagy a Beárazott Költségvetés által tartalmazott egységárakra, mennyiségekre és összegekre.
1.2.2.2. A Felek a Megrendelő által meghatározott formanyomtatvány megfelelő felhasználásával, a Vállalkozó Projekt Kézikönyvben megfogalmazottak figyelembe vételével rendezik az adminisztratív költségvetési hiba értelmezését, javítását.
1.3. A Mérnök
1.3.1. A Mérnök a jelen Vállalkozási Szerződéses Feltételekben és a vele megkötött megbízási szerződésben meghatározottak, továbbá a NIF utasításai szerint gyakorolhatja a jelen Vállalkozási Szerződéses Feltételekben számára meghatározott, vagy azokból szükségszerűen következő hatáskört, feltéve, hogy a Megrendelő a Szerződésben és/vagy a Mérnökkel kötött szerződésben nem köti ki, hogy az ilyen hatáskör gyakorlása előtt a Mérnök köteles külön jóváhagyást kérni és/vagy egyeztetni a Megrendelővel, vagy erre vonatkozóan nem ad utasítást.
1.3.2. A Mérnök, a Mérnök képviselője az utasításait írásban köteles kiadni kivéve, ha az utasítás írásba foglalása miatti késedelem személyi vagy vagyoni kár bekövetkezésének veszélyével jár. Az utasítást ilyen esetben is haladéktalanul meg kell erősíteni írásban.
1.3.3. Amennyiben a Mérnök véleménye szerint a Szerződés teljesítésével összefüggésben végzett munkák során olyan szükséghelyzet áll fenn, amely veszélyezteti az életet, a Projektet vagy annak egy részét, továbbá a vagyon és mások tulajdona biztonságát, a Mérnök jogosult – anélkül, hogy ez felmentené a Vállalkozót bármely Szerződés szerinti feladata vagy felelőssége alól – utasítani a Vállalkozót minden olyan munka vagy dolog elvégzésére, amely a Mérnök véleménye szerint szükséges lehet a kockázatok mérséklésére vagy csökkentésére. A Vállalkozó köteles soron kívül teljesíteni – Megrendelő jóváhagyása hiányában is – a Mérnök ilyen utasítását.
1.3.4. A Mérnök képviselőjének megváltoztatása kizárólag a Megrendelő előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges.
1.3.5. Mérnök képviselője a Mérnöknek tartozik felelősséggel. A Mérnök képviselője a Vállalkozóval szemben a Mérnök nevében jár el, a Vállalkozónak adott utasításait a Mérnök utasításainak kell tekinteni.
1.3.6. A Mérnök, illetve a Mérnök képviselőjének képviseleti jogát a Megrendelő bármikor visszavonhatja, illetve korlátozhatja. Az ilyen visszavonás vagy korlátozás a Vállalkozóval szemben a közléstől számítva hatályos.
1.3.7. A Megrendelő bármely esetben jogosult a Mérnök helyett eljárni azon jogok, kötelezettségek tekintetében is, melyeket a Szerződés a Mérnökhöz telepített.
1.3.8. Amennyiben a Projekt vonatkozásában a Mérnök feladatait Belső Mérnök látja el, abban az esetben a Mérnökre vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók és alkalmazandók a Belső Mérnökre.
1.4. A Felek, továbbá a Felek és a Mérnök kapcsolattartása
1.4.1. A Felek közötti szerződéses jogokkal és kötelezettségekkel, a Szerződés módosításával, a másik Féllel szemben szerződésszegés miatti igényérvényesítéssel, a Szerződés megszüntetésével (pl. elállás, felmondás, ezeket megelőző felszólítás) összefüggő jognyilatkozatok megtételére a Felek cégszerű nyilatkozattal jogosultak és a nyilatkozatot
a) a Felek székhelyére ajánlott, tértivevényes módon postai úton, vagy
b) személyes átadással, a kézbesítés megtörténtét a címzett átvételre jogosult képviselője által írásban tanúsító módon, vagy
c) a Megrendelőnek címzett jognyilatkozatok esetén a NIF székhelyén található központi iktatóban történő iktatással
kell közölni.
1.4.2. A Szerződés teljesítése körébe tartozó igazolásokat, értesítéseket, jóváhagyásokat, jelentéseket, tájékoztatásokat, dokumentumokat, utasításokat, számlákat - az
1.4.1 a-c) alpontban foglaltakon túlmenően - a Felek székhelyére ajánlott postai küldeményként vagy a Szerződéses Megállapodásban kapcsolattartóként megadott személlyel is lehet közölni
a) postai úton ajánlott vagy ajánlott, tértivevényes módon a kapcsolattartó Szerződéses Megállapodásban rögzített címére, vagy
b) személyes átadással, a kézbesítés megtörténtét írásban tanúsító módon.
A Felek a jelen 1.4.2. pontban foglalt esetekben egyben kötelesek e-mail útján is megadni a tájékoztatást a Félnek a Szerződéses Megállapodásban megadott kapcsolattartó személy(ek) elérhetőségeire.
1.4.3. A Szerződés 21. Változtatás körébe tartozó bejelentések, kérelmek, hiánypótlások, kiegészítések benyújtási módjára az 1.4.1. a) vagy az 1.4.1. c) pontban foglaltak irányadók azzal, hogy kifejezetten a „NIF Zrt. Változtatáskezeléséért Felelős Szervezeti Egysége” címzéssel ellátva kell benyújtani, egyidejűleg arról e-mailben tájékoztatni kell a Megrendelő kapcsolattartóját is.
1.4.4. A Felek székhelyére, illetve szerződéses kapcsolattartási címére ajánlott vagy ajánlott, tértivevényes küldeményként postára adott értesítések a küldemény postára adásának napjától számított 8. napon kézbesítettnek és megérkezettnek tekintendők akkor is, ha azok bármilyen okból ténylegesen nem voltak kézbesíthetők (különösen, ha a küldemény „nem kereste”, „elköltözött”, címzett ismeretlen”, „cím nem azonosítható” vagy egyéb hasonló jelzéssel érkezik vissza).
1.4.5. Az 1.4.1., 1.4.2. és 1.4.3. pontban megjelölt körbe nem tartozó, operatív intézkedések közlése (pl. meghívók, emlékeztetők kiküldése, jegyzőkönyvek egyeztetése) telefax vagy e-mail útján is lehetséges a Felek által a Szerződéses Megállapodásban megadott kapcsolattartó személy(ek) telefax-számára, illetve e- mail elérhetőségeire.
1.4.6. Kivételes esetben – az 1.4.1. pontban meghatározottak kivételével – a szóban vagy telefonon történő közlés abban az esetben megengedett, amennyiben az intézkedés halaszthatatlan voltára vagy valamely más fontos körülményre tekintettel az írásbeli kommunikáció nem lehetséges. A szóbeli közlés tárgyát az 1.4.2 pontban meghatározott körbe tartozó közlések esetében írásban is haladéktalanul rögzíteni kell és – az 1.4.2 pont szerinti módon – írásban is meg kell küldeni az érintetteknek.
1.4.7. A Vállalkozó elfogadja, hogy a Szerződés teljesítése során a Megrendelő jogosult egyoldalú nyilatkozattal - a jövőre nézve - elrendelni és kötelezővé tenni az általa meghatározott egyéb elektronikus kapcsolattartási mód alkalmazását a Felek és a Mérnök közötti kommunikáció során az 1.4. pont alatt meghatározott esetkörök bármelyikére. A Megrendelőnek ezt a nyilatkozatát az 1.4.1. a) vagy b) pontja szerint alakiságok mellett kell megtenni.
1.4.8. A jelen 1.4 pont rendelkezései a Xxxxx és a Mérnök kapcsolattartására is megfelelően irányadók.
1.5. Adatváltozás
Ha bármelyik Fél cégjegyzékben vagy a Szerződéses Megállapodásban rögzített adata vagy a Szerződéses Megállapodásban megnevezett kapcsolattartója, elérhetősége vagy annak
bármely adata megváltozik, köteles erről a másik Xxxxx és a Mérnököt 2 munkanapon belül írásban értesíteni. A változásról szóló írásbeli tájékoztatásig a Felek nyilatkozataikat érvényesen közölhetik a közlés időpontjában hatályos kapcsolattartási elérhetőségekre.
1.6. Szerződéses kommunikáció
A Megrendelő előzetes jóváhagyása nélkül a Vállalkozó harmadik személy felé - a jogszabályok által előírt kötelező tájékoztatásokon, közérdekű adatokon és a közérdekből nyilvános adatokon kívül – nem közölhet olyan információt a Szerződés teljesítéséről, a Projekt előrehaladásáról, a Megrendelőre, a Mérnökre, a Projektre, a Projekt támogatására, az Üzemeltetőre, vagy más személyekre vonatkozó pénzügyi feltételekről, továbbá nem engedélyezheti ilyen információk kiadását harmadik személyek részére. Kétség esetén a Vállalkozó köteles a Megrendelő előzetes véleményét kérni az adat, az információ minősítéséről. A Vállalkozó köteles minden tőle elvárhatót megtenni annak érdekében, hogy a jelen bekezdésben meghatározott információkhoz – a jelen Vállalkozási Szerződéses Feltételek felhatalmazása vagy a Megrendelő előzetes írásbeli engedélye hiányában – harmadik személy ne férhessen hozzá.
1.7. Titoktartás
1.7.1. A Felek megállapodnak abban, hogy – a jogszabályok által előírt kötelező tájékoztatásokon, közérdekű adatokon és a közérdekből nyilvános adatokon kívül – az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § -ban meghatározott üzleti titkot, továbbá a jelen Szerződéssel, valamint az annak teljesítése során vagy mindezekkel összefüggésben tudomásukra jutott, a másik Felet érintő minden olyan egyéb információt, adatot – beleértve a másik Fél know-how-ját, védett ismeretébe tartozó információkat is –, amelyet a másik Fél még nem hozott nyilvánosságra, és/vagy amelynek közlése a másik Félre vagy a vele kapcsolatban álló más személyre hátrányos következménnyel járhatna, ezek hátrányos megítélését eredményezhetné, vagy pénzügyi, gazdasági, piaci érdekeiket sértené vagy veszélyeztetné, üzleti titokként (a továbbiakban: „Titok”) kötelesek kezelni, és azokat kizárólag a jelen Szerződés teljesítése céljából használhatják fel, és illetéktelen személyek tudomására nem hozhatják (ideértve különösen, de nem kizárólagosan a sajtót, médiát, bármely más, hírközlő, kommunikációs szervezetet, személyt, stb.). A Felek a másik Fél előzetes, írásbeli engedélye nélkül Titkot nem hoznak nyilvánosságra, illetéktelen személynek nem szolgáltatnak ki, és ilyen személy számára nem tehetnek hozzáférhetővé.
1.7.2. A Felek kötelesek gondoskodni arról, hogy a Titkot a velük jogviszonyban álló más személyek (például: munkavállalók, Közreműködők, Alvállalkozók stb.) is üzleti titokként kezeljék, megőrizzék.
1.7.3. A Vállalkozó köteles bármely közlés előtt a közlést teljes terjedelmében, formájában és tartalmában írásban közölni a Megrendelővel és a kommunikáció tilalmára vonatkozó kötelezettségének a Megrendelő írásbeli jóváhagyásáig eleget tenni, és a jóváhagyás után a Megrendelő észrevételeit figyelembe véve, annak megfelelve megtenni a közlést. A Megrendelő jogosult a közléshez való hozzájárulását indokolás nélkül is megtagadni.
1.7.4. A Feleket a jelen Szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a jogviszony utolsó napjától időbeli korlátozás nélkül terheli a titoktartási kötelezettség.
1.8. Alkalmazandó nyelv
A Szerződés hivatalos nyelve a magyar. Minden, a Szerződéssel, annak teljesítésével összefüggő kommunikációnak magyar nyelven kell történnie. A Szerződéssel összefüggésben keletkezett dokumentumok esetében csak a magyar nyelvű, vagy – a Megrendelő előzetes jóváhagyása mellett – hiteles magyar fordítással vagy a Vállalkozó
által készített felelős fordítással rendelkező dokumentum fogadható el hivatalos dokumentumként. A Vállalkozó viseli az irányadó nyelvre történő fordítás összes költségét és az ilyen fordítás pontosságának minden felelősségét és kockázatát. A Megrendelő saját hatáskörében ebben a pontban előírtaktól egyedileg írásban eltérést engedélyezhet.
1.9. Irányadó jog
A jelen Szerződésben és annak teljesítése során a Kbt., a Szerződésben eltérően nem szabályozott kérdésekben a Ptk., továbbá a vonatkozó magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók. A Vállalkozó kötelezettsége, hogy a Szerződés teljesítése során betartsa és betartassa az Alvállalkozókkal a jogszabályi előírásokat, az EU közvetlen hatállyal bíró jogszabályaira kiterjedően. A Szerződő Felek kikötik a magyar rendes bíróságok joghatóságát.
1.10. A tanúsítási feladatok ellátása
1.10.1. A magyar és az uniós jogszabályokban, a Közbeszerzési Dokumentumokban meghatározott tanúsítási feladatokat a Tanúsító Szervezetként eljáró személy látja el.
1.10.2. A Tanúsító Szervezet a feladatait az átjárhatóság, a megfelelőség és a független értékelésre irányadó, továbbá az egyéb releváns magyar és uniós jogszabályok alapján végzi. A Tanúsító Szervezet tanúsító, megfelelőség értékelő, terv- felülvizsgálati szolgáltatásai többek között magukban foglalják az alábbi megvalósítási szakaszokban található szerkezeti alrendszereket, feladatokat is:
a) Az építési engedélyhez szükséges tervek,
b) A Létesítmény kivitelezési tervei,
c) A szerkezeti alrendszerek kivitelezése, beleértve különösen az építési munkákat, beépített anyagokat és berendezést, valamint az alkotóelemek összeszerelését és a szerkezeti alrendszerek kalibrációját,
d) megvalósulási dokumentáció és a végleges szerkezeti alrendszer próbája,
e) a kockázatkezelési eljárás megfelelő alkalmazásának és az alkalmazás eredményeinek független értékelését.
A Tanúsító Szervezet az a) és b) pontban meghatározott feladatokat abban az esetben látja el, ha a Szerződéses Megállapodás értelmében a vasútfejlesztési projekt tárgya ilyen tervezési feladatokat magában foglal.
1.10.3. A Tanúsító Szervezet jogkörét a Szerződésben, jogszabályokban és EU szabályozásban meghatározott, vagy azokból szükségképpen levezethető módon gyakorolhatja.
1.10.4. A Megrendelő vagy a Mérnök eltérő utasítása hiányában, a Vállalkozó a Tanúsító Szervezet által előírtaknak megfelelően köteles elkészíteni a terveket és végrehajtani a Projekt, Létesítmény kivitelezését, teljesíteni a Szerződésben foglalt kötelezettségeit, annak érdekében, hogy a Projekt, Létesítmény megvalósításának, megfelelőségének tanúsítása, a megfelelő tartalmú értékelés kiadásra kerüljön.
1.10.5. A Tanúsító Szervezet tevékenysége alapján a Megrendelő, Mérnök olyan utasításokat adhat a Vállalkozónak, melyek szükségesek az átjárhatósággal kapcsolatos műszaki követelményeknek vagy egyéb alkalmazandó jogszabályoknak és EU szabályozásnak való megfelelés érdekében. Az 1.10.5. pont szerinti utasítás nem tekinthető a 20. pont szerinti Változtatásnak, sem a Szerződésben Nem Szereplő Xxxxxxxx, továbbá a Vállalkozó nem érvényesíthet semmilyen jogcímen sem követelést az utasítások teljesítésével kapcsolatban, semmilyen többletdíjazásra nem jogosult.
1.10.6. A Tanúsító Szervezet felvilágosítást kérhet a Vállalkozótól, továbbá hozzáférést kérhet a Vállalkozótól minden olyan adat vagy információ tekintetében, amelyet a Tanúsító Szervezet szükségesnek tart az átjárhatósággal kapcsolatos műszaki leírással való megfelelőség elbírálásában (ahogyan ezt a jogszabályok és az EU- szabályozás meghatározza), vagy az egyéb alkalmazandó jogszabályoknak és EU- szabályozással való megfelelőség megítéléséhez. A Vállalkozó köteles haladéktalanul eleget tenni a Tanúsító Szervezet felhívásainak.
1.10.7. A Szerződésben meghatározott esetekben a Vállalkozó köteles a Tanúsító Szervezet tevékenységével összefüggésben a magyar és uniós jog által a Megrendelő kötelezettségévé tett feladatokat is elvégezni, amelyben a szükséges mértékig a Vállalkozó kérelmére a Megrendelő közreműködik.
1.11. Határidők számítása
1.11.1. A Szerződésben meghatározott határidők tekintetében a napokban vagy munkanapokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik.
1.11.2. A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
1.11.3. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon 16.00 órakor jár le.
2. A Megrendelő jogai és kötelezettségei
2.1. Alapvető rendelkezések
2.1.1. A Megrendelő jogosult és köteles a Vállalkozót a teljesítéshez szükséges utasításokkal, útmutatással ellátni. A Megrendelő jogosult – a Szerződés teljesítésének bármely szakaszában, így a 21. pont szerinti változtatási eljárás során is – a Projekt előrehaladása, igényeinek megfelelő megvalósítása vagy a Szerződésben rögzített határidők tartása érdekében az általa szükségesnek tartott munka elvégzésére írásban utasítani a Vállalkozót, amely nem minősül a Vállalkozó Szerződésben Nem Szereplő Xxxxx vagy bármely egyéb igénye elismerésének, vagy a Megrendelő kötelezettségvállalásának. A Vállalkozó a megrendelői utasítással összefüggő esetleges igénye érvényesítését a 21. pontban foglalt Változtatás szabályainak megfelelően kezdeményezheti. A Vállalkozó a Megrendelő külön utasításának hiányában is köteles a Szerződés teljesítését, a Projekt megvalósítását folytatni.
2.1.2. A Megrendelő jogosult és köteles ellenőrizni a Vállalkozó teljesítését, mely kiterjed a Vállalkozó által a teljesítésbe bevont Alvállalkozók/ Közreműködők, továbbá az alkalmasságot igazoló, valamint értékelési részszempontra tett vállalások ellenőrzésére is.
2.1.3. A Megrendelő megfelelő időben tájékoztatja a Vállalkozót minden olyan a Megrendelő érdekkörébe tartozó körülményről, amely a Szerződésben foglaltak teljesítésére kihatással van. Amennyiben nem a Vállalkozó feladata az adott dokumentum, állásfoglalás, döntés beszerzése, akkor a Megrendelő biztosítja a Vállalkozó számára a teljesítéshez szükséges dokumentumokat, adatszolgáltatást, meghozza, megadja a Projekt megvalósításához szükséges állásfoglalásokat és döntéseket.
2.1.4. A Megrendelő megadja a Vállalkozó számára a teljesítéséhez szükséges meghatalmazásokat.
2.1.5. A Megrendelő köteles értesíteni a Vállalkozót a Mérnök, illetve képviselője személyének változásáról.
2.2. Megrendelői tervszolgáltatás
2.2.1. A Közbeszerzési Eljárás folyamán a Vállalkozó részére átadásra került az Ajánlati Terv, a meglévő engedélyek, a rendelkezésére álló szakhatósági hozzájárulások és közműnyilatkozatok. A Megrendelő a Vállalkozó részére a Szerződés hatálybalépését követő 30 napon belül térítésmentesen digitálisan szolgáltatja az időközben részére beérkezett engedélyeket, egyéb dokumentumokat, hozzájárulásokat, valamint digitálisan a Jogerős Engedélyezési Terveket, amennyiben az rendelkezésére áll. Ezen dokumentumok átadásáról-átvételéről a Xxxxx külön jegyzőkönyvet vesznek fel.
2.3. Felfüggesztés
2.3.1. A Megrendelő jogosult a Projekt vagy annak bármely elkülöníthető része további megvalósításának, kivitelezésének felfüggesztését írásban elrendelni annyi időre és oly módon, ahogy azt szükségesnek tartja.
2.3.2. A felfüggesztésről, a felfüggesztés tárgyáról – a Projekt egésze vagy annak valamely része –, a felfüggesztés várható időtartamáról, illetve annak várható megszűnéséről a Megrendelő a Vállalkozót írásban köteles értesíteni. A Megrendelő nem köteles a Vállalkozót tájékoztatni a felfüggesztés okairól.
2.3.3. A Xxxxx kötelesek a felfüggesztésig elvégzett munkák tekintetében a munkák felmérését elvégezni és az elszámolást lefolytatni. A Vállalkozó és a Mérnök a felfüggesztés kezdő időpontjától számított 15 napon belül felmérik a Vállalkozó által addig elvégzett munkákat. A felmérés alapján a Vállalkozó elkészíti a Teljesítésigazolás tervezetét, melyet megküld a Mérnöknek. A Mérnök a Teljesítésigazolás tervezetét a kézhezvételt követő 10 napon belül felülvizsgálja és írásbeli javaslatot tesz a Megrendelőnek a Teljesítésigazolásba állított tételekről. Ezt követően az elszámolásra a Szerződés teljesítésigazolásra és számlázásra vonatkozó általános szabályai irányadók.
2.3.4. A határozott idejű felfüggesztés időtartamának elteltét követő napon, vagy a Megrendelőnek a felfüggesztés megszűnéséről szóló írásbeli értesítése alapján a Vállalkozó köteles a Projekt (illetve annak felfüggesztéssel érintett része) tervezését és/vagy kivitelezését az ezen értesítésben meghatározott megszűnési időpontot követő naptól – ami nem lehet korábbi, mint az értesítés Vállalkozó általi kézhezvételét követő 15. nap – folytatni.
2.3.5. A Felek a Vállalkozó teljesítési határideje tekintetében a Ptk. 6:142. §-a szerinti kimentési oknak tekintik a Megrendelőnek a Projekt teljesítése felfüggesztésének elrendelését. Erre tekintettel a Vállalkozó jogosulttá válik a felfüggesztéssel okozott késedelem mértékéig, de maximum a felfüggesztés időtartamáig a Befejezési Határidő, illetve a Részhatáridő, a Kötbérterhes Határidő meghosszabbítására a Szerződéses Feltételek 21. pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása mellet. A Vállalkozó a Befejezési Határidő, a Részhatáridő, a Kötbérterhes Határidő meghosszabbítása iránt Változtatási Kérelmet terjeszthet elő, melyet a Felek Szerződésmódosításban rendeznek, figyelemmel a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjára és a (6) bekezdésére.
2.3.6. A felfüggesztés elrendeléséről szóló értesítésben a Megrendelő jogosult – a konkrét Projekt és Munkaterület sajátosságaival összhangban – rendelkezni arról, hogy a felfüggesztés időtartama alatt a Projekten, illetve annak meghatározott részén, és/vagy a Munkaterületen, illetve annak valamely pontosan meghatározott részén a Vállalkozó mely kötelezettségeket, milyen mértékben köteles teljesíteni, különösen:
a) milyen mértékű őrzés-védelmi szolgáltatást kell biztosítani,
b) milyen állagmegóvó, karbantartási, javítási, Munkaterület-fenntartási szolgáltatásokat kell elvégezni,
c) milyen munkabiztonsági, környezetvédelmi, szemétszállítási feladatokat kell ellátni,
d) milyen mértékű, csökkentett projektszemélyzet fenntartását köteles biztosítani,
e) milyen konkrét egyéb feladatokat kell ellátni az adott Projekt sajátosságaira
tekintettel,
f) a Vállalkozó – eltérő megrendelői rendelkezés hiányában – köteles a felfüggesztés időtartama alatt teljesíteni a Vállalkozási Szerződéses Feltételek szerinti bejelentési, tájékoztatási kötelezettségeit, részt venni a különböző Illetékes Hatóságok, ellenőrző szervek ellenőrzésén, teljesíteni az együttműködési kötelezettségeit, fenntartani a Teljesítési Biztosítékot és az előírt feltételek szerint a biztosításokat.
2.3.7. A Megrendelő által kiadott felfüggesztési rendelkezés alapján a Vállalkozó köteles ellátni a felfüggesztő rendelkezés szerinti feladatokat. A Vállalkozó a felfüggesztés időtartama alatt a Megrendelő felfüggesztési rendelkezése és esetleges további írásbeli utasításai szerint köteles eljárni.
2.3.8. A Vállalkozó nem jogosult a Megrendelővel szemben a felfüggesztéssel összefüggésben igényt érvényesíteni, kivéve ha a Befejezési Határidő 2.3.5. pont szerinti meghosszabbítása a hat hónapot meghaladja, ebben az esetben a Vállalkozási Szerződéses Feltételek 21.4.7 – 21.4.13. pontjában meghatározott feltételek szerint rendezik a Felek az elszámolásukat.
2.3.9. A Felek kifejezetten megerősítik, hogy a 21.4.7 – 21.4.13. pontban foglalt igények megtérítése esetén rendezettnek tekintik a Vállakozó felfüggesztéssel összefüggő igényeit. A Vállakozó tudomásul veszi, hogy a felfüggesztéssel összefüggésben a Szerződésben meghatározott elszámolási renden és feltételeken kívül semmilyen egyéb díjat, költséget vagy kárigényt nem érvényesíthet Megrendelővel szemben.
2.3.10. A felfüggesztés tartama alatt a Vállalkozó sem az Építményeket, sem a Létesítményeket, sem azok részeit nem távolíthatja el a Munkaterületről a Megrendelő előzetes írásbeli engedélye nélkül.
2.3.11. A Megrendelő eltérő rendelkezése hiányában a felfüggesztés időtartama alatt a Munkaterület a Vállalkozó birtokában marad.
3. A Vállalkozó általános kötelezettségei
3.1. A Szerződés tárgyának megvalósítása
3.1.1. A Vállalkozó a Megrendelő által a Közbeszerzési Eljárás során rendelkezésére bocsátott dokumentumokat, tervdokumentációkat, a Szerződés elválaszthatatlan részét képező dokumentumokat felülvizsgálta, továbbá a Projekt teljesítésének helyét, a Projekt megvalósítási feltételeit és a megvalósításhoz szükséges időtartamot vizsgálta és értékelte, az Ajánlatát ezek, és az ezekhez fűződő kockázatok értékelése alapján tette meg. A Vállalkozó erre tekintettel vállalja, hogy
a Projektet a Megrendelő Közbeszerzési Dokumentumokban közölt céljának, minőségi elvárásainak megfelelően, szerződésszerűen, teljes körűen, műszakilag és minőségileg kifogástalan kivitelben, a Műszaki Követelményeknek, a Műszaki Előírásoknak, a vonatkozó magyar előírásoknak, műszaki szabályoknak, szabványoknak, a technika mindenkori állásának megfelelően, biztonságos és rendeltetésszerű használatra alkalmasan elkészíti a 7.1. pontban hivatkozott és a Szerződéses Megállapodásban meghatározott fix átalánydíjért.
3.1.2. A Vállalkozó köteles az elvárható fokozott szakmai gondossággal tervezni (a Szerződésben előírt mértékben) és megvalósítani a Projektet, és annak hibáit kijavítani a Szerződés előírásaival összhangban. A Vállalkozó köteles biztosítani minden szükséges felügyeletet, munkaerőt, anyagot, vállalkozói eszközt és minden egyéb dolgot, legyen az ideiglenes vagy állandó jellegű, amelyet előírtak a Tervekben és a tervezéshez, kivitelezéshez, megvalósításhoz és a hibák kijavításához a Szerződésben rögzítettek szerinti mértékben és annak megfelelően a teljes körű teljesítés érdekében szükséges.
3.2. Előírások, utasítások, megállapodások betartása
3.2.1. A Vállalkozó köteles a Projekt során végzett munkákra vonatkozó érvényben lévő jogszabályi és hatósági előírásokat (így különösen, de nem kizárólagosan az építésügyi, munkavédelmi, környezetvédelmi, biztonságtechnikai, vagyonvédelmi, tűzvédelmi, balesetvédelmi, műemlékvédelmi, egészségügyi előírások), a Műszaki Követelményekben, Útügyi Műszaki Előírásokban/Vasútügyi Műszaki Előírásokban rögzítetteket, valamint az irányadó szabványokban foglaltakat maradéktalanul betartani, és az általa igénybe vett Közreműködőkkel, Alvállalkozókkal maradéktalanul betartatni.
3.2.2. A műszakilag és minőségileg kifogástalan teljesítés tartalmát a Műszaki Követelmények, az Útügyi Műszaki Előírások/Vasútügyi Műszaki Előírások, az építési jogszabályok, a vonatkozó magyar szabványok és a felhasználásra kerülő egyes termékekre vonatkozó alkalmassági engedélyek, tanúsítványok határozzák meg. Olyan esetekben, amikor a fent hivatkozott dokumentumok kikötései különböző minőségi szintet képviselnek vagy választást tesznek lehetővé, a Megrendelő utasítása irányadó. Az adott munkarészt illetően a Vállalkozó köteles a Megrendelőtől állásfoglalást kérni az alkalmazandó minőségi szintre, az alkalmazandó kikötésekre vonatkozóan. A Megrendelő eltérő rendelkezése hiányában a magasabb minőségi szintet biztosító dokumentum az irányadó.
3.2.3. A Vállalkozó köteles a Projekt kivitelezését és megvalósítását, valamint bármely hiba kijavítását szigorúan a Szerződéssel összhangban végezni.
3.2.4. A Vállalkozó a teljesítés során utasítást a Megrendelőtől, a Mérnöktől (beleértve a Mérnök képviselőjét és/vagy helyettesét is) fogadhat el és az utasításban foglaltak szerint köteles eljárni.
3.2.5. A Vállalkozó részére az Üzemeltető/Pályahálózat-működtető írásban abban az esetben adhat utasítást, ha az utasítás közúti és/vagy vasúti Üzemeltető/ Pályahálózat-működtető hatáskörébe tartozó feladattal összefüggő, és nem érinti a Szerződés műszaki és pénzügyi tartalmát. A Vállalkozó az Üzemeltető/Pályahálózat- működtető utasítását haladéktalanul köteles megküldeni a Megrendelőnek és a Mérnöknek. A Vállalkozó az Üzemeltető/Pályahálózat-működtető utasítását köteles végrehajtani, kivéve, ha az ellen a Megrendelő és/vagy a Mérnök kifogást emel. A közúti és/vagy vasúti Üzemeltető/Pályahálózat-működtető az élet- vagy a közlekedésbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén jogosult haladéktalanul teljesítendő utasítást adni a Vállalkozónak, melyet Vállalkozó soron kívül köteles közölni a Megrendelővel és a Mérnökkel.
3.2.6. A Vállalkozó köteles írásban figyelmeztetni az utasítás adóját az utasítás szakszerűtlen, célszerűtlen voltára. Ha az utasítás adója az utasítást – figyelmeztetés ellenére – fenntartja, a Vállalkozó a feladatot a Megrendelő kockázatára köteles ellátni. A Vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy mások személyét, vagyonát veszélyeztetné. Az utóbbi esetben az utasítást és az azt megtagadó jognyilatkozatot a Vállalkozó köteles az építési naplóba bejegyezni.
3.2.7. Ha a Vállalkozó kétségbe vonja a Mérnök, az Üzemeltető vagy a Pályahálózat- működtető valamely utasítását, a Vállalkozó köteles a Megrendelőt erről haladéktalanul tájékoztatni, aki megerősíti az ilyen utasítás tartalmát, vagy egyeztetést kezdeményez a Vállalkozó és a Mérnök bevonásával.
3.2.8. A Vállalkozó köteles a Szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé tenni és a Kbt. 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről a Megrendelőt haladéktalanul értesíteni.
3.2.9. Amennyiben a Szerződés tárgya vasútfejlesztési feladatot is tartalmaz a Vállalkozó köteles az érintett Pályahálózat-működtetővel munkavédelmi és környezetvédelmi megállapodást kötni legkésőbb a Munkaterület átadásának időpontját megelőző 2. napig, és azt a Mérnök részére legkésőbb a Munkaterület átadásának napját megelőző napig bemutatni, illetőleg másolati példányt rendelkezésére bocsátani. A Vállalkozó köteles maradéktalanul betartani a munkavédelmi megállapodásban szereplő összes szabályt, előírást és utasítást. Amennyiben a Vállalkozó ismételt felhívást követően sem biztosítja a munkavédelmi és környezetvédelmi megállapodásban foglaltak betartását, a Megrendelő jogosult súlyos szerződésszegés miatt a Szerződéstől elállni vagy azt felmondani.
3.2.10. Amennyiben a Szerződés tárgya vasútfejlesztési feladatot is tartalmaz a Vállalkozó köteles betartani a Pályahálózat-működtető vágányzári rendelkezéseit, illetve amennyiben megkötésre került, a vágányzári megállapodást, továbbá az ezekre meghatározott vágányzári feltételeket, határidőket. A kapacitáskorlátozó feltételeket (vágányzári feltételeket) a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló jogszabályi rendelkezéseket, a hálózati üzletszabályzat, valamint a hatályos utasítások alapján a Pályahálózat-működtető határozza meg. A Megrendelő külön felhívja a Vállalkozó figyelmét, hogy amennyiben a Vállalkozó a kapacitáskorlátozó feltételeknek (vágányzári feltételeknek) nem tesz eleget, tevékenysége a kapacitáskorlátozások feltételei vonatkozásában nem szerződésszerű, a hatályos kapacitáskorlátozó utasításnak megfelelően kötbérfizetési kötelezettség terheli és köteles a Pályahálózat- működtető valamennyi kárát megtéríteni.
3.2.11. A Megrendelő külön felhívja a Vállalkozó figyelmét a szociális, munkajogi és környezetvédelmi követelmények betartására, figyelemmel a Kbt.-ben e követelményekkel, illetve azok megszegésével összefüggésben megadott előírásokra.
3.3. A teljesítés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása
3.3.1. A Vállalkozó köteles biztosítani a kiválóan szakképzett és megfelelő létszámú munkaerőt, szakmailag kifogástalan minőségben valamennyi anyagot, berendezést, vállalkozói eszközt és minden egyéb dolgot, amely a Projekt szerződésszerű, határidőre történő megvalósításához szükséges.
3.3.2. A Vállalkozó kötelezettsége, hogy az Ajánlatában megtett vállalásai és a Szerződéses Megállapodásban, annak mellékleteiben rögzített vállalásai, különösen
az alkalmassági feltételekre és az értékelési részszempontra vonatkozó vállalások maradéktalan betartásával végezze a teljesítését.
3.3.3. Ha a Mérnök – különösen a Bázis- és Aktualizált Dokumentációk felülvizsgálatakor, továbbá a teljesítés ellenőrzése során – megállapítja, hogy a Vállalkozó által biztosított személyi erőforrások és/vagy tárgyi feltételek, felszerelések, berendezések nem az előírt kiváló minőségűek, vagy nem felelnek meg az alkalmassági, értékelési részszemponti vállalásoknak vagy egyéb jogszabályi vagy megrendelői követelménynek, rövid határidővel felhívja a Vállalkozót az előírt szakképzettségű, minőségű feltételek biztosítására, melyről egyidejűleg tájékoztatja a Megrendelőt. Amennyiben a Vállalkozó ismételt felhívást követően sem biztosítja a Projekt teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a Megrendelő jogosult hibás teljesítési kötbért érvényesíteni a Szerződés rendelkezései szerint, vagy súlyos szerződésszegés miatt a Szerződéstől elállni vagy azt felmondani.
3.4. Vállalkozói Monitoring Információs Rendszer
3.4.1. A Vállalkozó a Szerződés hatályba lépésétől számított 20 napon belül köteles a Megrendelő igényeinek figyelembevételével felállítani és naprakészen üzemeltetni a Vállalkozói Monitoring Információs Rendszerét. A Megrendelő és a Mérnök segítséget nyújt a Vállalkozói Monitoring Információs Rendszer létrehozásában és naprakész működtetésében. A Vállalkozói Monitoring Információs Rendszert a Vállalkozó köteles annak fenntartása alatt a Megrendelő mindenkori igényeihez igazítani, az adat- és dokumentumszolgáltatásokat annak megfelelően teljesíteni.
3.4.2. A Vállalkozónak a Vállalkozói Monitoring Információs Rendszerét úgy kell kialakítania, hogy az alkalmas legyen a Vállalkozót terhelő adatszolgáltatások (Bázisdokumentáció, Aktualizált Dokumentáció, Módosított Bázisdokumentáció, Záró Dokumentáció, Műszaki Előrehaladási Jelentés, stb.) feldolgozására, tárolására és ellenőrzésére. A Vállalkozónak a Vállalkozói Monitoring Információs Rendszer segítségével kell elkészítenie a Megrendelő és a Mérnök által kért dokumentációkat, jelentéseket, tájékoztatásokat.
3.4.3. A Vállalkozó a Vállalkozói Monitoring Információs Rendszerét akként köteles kialakítani, hogy az strukturáltan, visszakereshetően – a Projekt idő és tárgy szerint
– tartalmazza a Szerződés teljesítésével összefüggésben keletkezett dokumentumok összességét.
3.4.4. A Vállalkozó köteles a Megrendelő és a Mérnök számára megfelelő hozzáférést biztosítani a kialakított Vállalkozói Monitoring Információs Rendszerhez, a Vállalkozói Monitoring Információs Rendszer fenntartása alatt.
3.5. A Vállalkozó által elkészítendő dokumentációk
3.5.1. Bázisdokumentáció, Aktualizált Dokumentáció, Módosított Bázisdokumentáció, Záró Dokumentáció
3.5.1.1. A Vállalkozó köteles a Szerződés hatályba lépésétől számított 30 napon belül elkészíteni és benyújtani a Mérnök és a Megrendelő részére a Vállalkozói Projekt Kézikönyvben foglaltaknak megfelelő formában, tartalommal és példányban a Projekt megvalósítására vonatkozó Bázisdokumentációt. Kivétel ez alól a közös ajánlattevői, közös vállalkozói nyilatkozat, melyet a szerződéskötés időpontjában kell a Vállalkozónak átadni a Megrendelő részére.
3.5.1.2. A Bázisdokumentáció kötelező elemei: a műszaki ütemterv, a pénzügyi terv, az erőforrás terv és a kapcsolódó, 3.5.1.3-as pont szerinti Szerződés teljesítéséért
felelős szervezeteket és személyeket bemutató dokumentum, az organizációs terv, az aláírt ajánlati költségvetés, az általános tételek elszámolási jegyzőkönyv, a Minőségbiztosítási Kézikönyv, a Biztonsági, Tűzvédelmi és Egészségügyi Terv, a Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Terv, az Alvállalkozók nyilvántartása, a közös ajánlattevői nyilatkozat, a vágányzári ütemterv, a vágányzári kérelemhez/megállapodáshoz kapcsolódó 3.5.1.5. pont szerinti dokumentumok, továbbá a párhuzamosan megvalósuló, illetve kapcsolódó projektek összehangolt megvalósítását biztosító Együttműködési Megállapodás, illetve Együttműködési Dokumentum.
3.5.1.3. A Vállalkozó az erőforrásterv részeként köteles bemutatni az Ajánlatában megtett vállalásai betartása mellett a Szerződés teljesítését végző szervezeti struktúráját, a teljesítésben részt vevő szakembereket (beleértve különösen az alkalmasság igazolása során, valamint az értékelési részszempontok szerinti vállalásaiban bemutatott személyeket is), a szakemberek nevének, munkáltatójának, végzettségének, képzettségének, jogosultságának, a Projektben betöltött pozíciójának megnevezésével, feltüntetve az aláírásra jogosult személyeket és csatolva azok aláírás-mintáit.
3.5.1.4. A Vállalkozó a Bázisdokumentáció műszaki és pénzügyi tervében köteles megadni
- amennyiben az a Szerződés tárgyát képezi - a tervszolgáltatások teljesítésének időbeli ütemezését, tervcsomagokra bontottan. A Bázisdokumentáció műszaki ütemtervét a Tanúsító Szervezet és a Pályahálózat-működtető kapcsolódó tevékenységeinek időigényére is tekintettel kell elkészíteni.
3.5.1.5. A Vállalkozó a Bázisdokumentáció részét képező műszaki ütemterv mellett – amennyiben vágányzár alatti munkavégzés a Projekt során felmerülhet – a Bázisdokumentáció részeként vágányzári ütemtervet is köteles készíteni. A Vállalkozó a vágányzári ütemtervben köteles teljes körűen bemutatni a Projektre vonatkozó összes vágányzári előírást, rendelkezést, továbbá meghatározni, hogy melyek azok a kivitelezési feladatok, amelyeket vágányzár alatt lehet elvégezni és megadni ezen vágányzár alatt végzendő munkákra vonatkozó külön ütemterveket, bemutatva a vágányzár betarthatóságát. A Vállalkozó a Projekt egészére és teljes időtartamára elvégzett vizsgálta alapján – amennyiben erre korábban nem került sor –, lehetőleg már a Bázisdokumentáció összeállítása során köteles kezdeményezni a vágányzári megállapodás megkötését a Pályahálózat- működtetővel mindazon munkák esetében, amelyet vágányzár alatt kíván elvégezni. A Vállalkozó köteles a Bázisdokumentáció részévé tenni a Pályahálózat- működtetőhöz benyújtott kérelmét, annak tervezetét, az esetlegesen már megkötött vágányzári megállapodást, a Pályahálózat-működtető kiadott tájékoztatásait, illetve az ezzel összefüggő további dokumentumokat.
3.5.1.6. A Vállalkozó az Előleg igénylésekor, de legkésőbb a Bázisdokumentáció részét képező pénzügyi tervben köteles megadni az általa igényelt/igényelni tervezett előleg összegét, igénybevételének és visszafizetésének tervezett ütemezését.
3.5.1.7. A Vállalkozó köteles Módosított Bázisdokumentációt készíteni a Vállalkozási Szerződés módosítását követő 15 napon belül, a Vállalkozói Projekt Kézikönyvben meghatározottaknak megfelelően. A Módosított Bázisdokumentáció jóváhagyására a Bázisdokumentáció szabályai irányadók.
3.5.1.8. A Vállalkozó köteles Módosított Bázisdokumentációt készíteni abban az esetben is, ha a Szerződés tárgya tervezést és kivitelezést foglal magában, az Engedélyezési Tervek és/vagy a Kiviteli Tervek Megrendelő általi jóváhagyását követő 15 napon belül. A Módosított Bázisdokumentációt a Megrendelő által jóváhagyott tervekben foglaltak figyelembe vételével kell elkészíteni. A Vállalkozó ezen kívül köteles – a Megrendelő eltérő utasítása hiányában – a Kiviteli Tervek Megrendelő általi
jóváhagyását követően, a Kiviteli Tervek tartalmához igazodó, Megrendelő ágazati tételrendje szerinti tételes költségvetést is készíteni, mely a Vállalkozó Műszaki Előrehaladása, teljesítési folyamata követéséül szolgál, de nem érinti a Vállalkozó átalánydíjért való teljesítési kötelezettségét. A Felek kifejezetten rögzítik, hogy a Vállalkozónak a tervezésre és a kivitelezésre irányuló Szerződések esetében a Módosított Bázisdokumentáció készítése, továbbá a jóváhagyott Kiviteli Tervek szerinti tételes árazott költségvetés elkészítése nem esik a 21. pont szerinti Változtatás hatálya alá.
3.5.1.9. A Mérnök a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül felülvizsgálja a Bázisdokumentációt.
3.5.1.10. A Mérnök vasútfejlesztési projekt esetében a Bázisdokumentáció műszaki és vágányzári ütemtervének, valamint a Koordinációs Intézkedési Tervnek a felülvizsgálatába – megfelelő határidő tűzésével – köteles bevonni a Pályahálózat- működtetőt. A Mérnök a Pályahálózat-működtető műszaki és vágányzári ütemterv, a Koordinációs Intézkedési Ütemterv elfogadhatóságára, a vágányzári feltételekre tett nyilatkozata – 3.5.1.9. pont szerinti határidőn belül vagy azon túli
– beérkezésének időpontjától függően és annak tartalmát is értékelve tesz javaslatot a Megrendelőnek a Bázisdokumentáció vagy a soron következő Aktualizált dokumentáció elfogadására, vagy hívja fel a Vállalkozót a kijavítására.
3.5.1.11. Amennyiben a Mérnök nem megfelelőnek ítéli a Bázisdokumentációt, azt 5 napos határidővel kijavításra visszaadhatja. A Bázisdokumentáció nem megfelelőnek minősül abban az esetben is, amennyiben nem felel meg a párhuzamosan megvalósuló, illetve kapcsolódó projektek összehangolt megvalósítását biztosító Együttműködési Megállapodásban vagy Együttműködési Dokumentumban foglaltaknak.
3.5.1.12. Amennyiben a Mérnök részben vagy teljes egészében elfogadásra javasolja a Bázisdokumentációt, akkor azt javaslatával köteles megküldeni a Megrendelőnek. A Megrendelő 10 napon belül dönt a Bázisdokumentáció részleges vagy teljes elfogadásáról vagy elutasításáról. A Bázisdokumentáció Megrendelő általi teljes körű jóváhagyása a teljes körű munkakezdési engedély kiadásának feltétele.
3.5.1.13. A Vállalkozó az Aktualizált Dokumentációt havonta köteles elkészíteni az adott időszakra vonatkozó felmérési naplók, valamint a munkakezdési engedély kiadását megelőzően elvégzett feladatokról szóló igazolások Mérnöki felülvizsgálatát követő 5 napon belül, a Mérnök felülvizsgálatról kiadott állásfoglalásának megfelelően. A Vállalkozó az Aktualizált Dokumentációban köteles átvezetni a Megrendelő által elrendelt Változtatásokat és az Elmaradó Munkákat, továbbá az Aktualizált Dokumentáció részét képezi az 1.2.2.1. pont alapján az adminisztratív költségvetési hiba értelmezéséről, javításról felvett közös jegyzőkönyv. A Vállalkozó az Aktualizált Dokumentációban az Alvállalkozók nyilvántartását az építési naplóval összhangban köteles vezetni.
3.5.1.14. Az Aktualizált Dokumentáció elkészítésére, jóváhagyására a Bázisdokumentációra vonatkozó előírások megfelelően alkalmazandók. Így az Aktualizált Dokumentáció vágányzári ütemtervének aktualizálása esetén a Mérnök a 3.5.1.10. pontnak megfelelően köteles vizsgálatába a Pályahálózat-működtetőt bevonni.
3.5.1.15. A biztosítóberendezésekre vonatkozó projektek esetében azok sajátos felépítésére tekintettel az Aktualizált Dokumentáció kiegészül egy a Vállalkozó által a teljesítéséről összeállított jelentéssel. Ebben a Vállalkozó összefoglalja az adott hónapban a Projekten történt eseményeket, előrehaladásokat, kockázatokat, problémákat.
3.5.1.16. A Vállalkozó köteles, amennyiben a Mérnök a műszaki megvalósítás vagy a számlázás ütemének a jóváhagyott Bázis-/Aktualizált Dokumentációtól, Módosított Bázisdokumentációtól való eltérése miatt erre felszólította, felülvizsgált időközi dokumentáció elkészítésére, amelyet a Mérnök a kézhezvételt követő 5 napon belül felülvizsgál, majd javaslatával együtt továbbít a Megrendelőnek.
3.5.1.17. A Záró Dokumentáció elkészítésére a Bázisdokumentáció és az Aktualizált Dokumentáció rendelkezései, továbbá a Szerződés rendelkezései irányadók.
3.5.1.18. A Bázisdokumentáció, az Aktualizált Dokumentáció, a Módosított Bázisdokumentáció és a Záró Dokumentáció Megrendelő általi írásbeli jóváhagyása a feltétele a kapcsolódó teljesítés Teljesítésigazolásba állításának és igazolásának.
3.5.2. Minőségbiztosítási Kézikönyv
3.5.2.1. A Vállalkozó kötelezettsége, hogy elkészítse a Bázisdokumentáció részét képező Minőségbiztosítási Kézikönyvet. A Minőségbiztosítási Kézikönyvet a Mérnök köteles felülvizsgálni és amennyiben – adott esetben az általa kiadott hiánypótlási, javítási felhívásra a Vállalkozó által pótoltak alapján – megfelelőnek ítéli, azt jóváhagyja, továbbá a Mérnök nyilatkozik a Megrendelő részére a Minőségbiztosítási Kézikönyv megfelelőségéről.
3.5.2.2. A Minőségbiztosítási Kézikönyv kötelező tartalmi elemeit részletesen a Vállalkozói Projekt Kézikönyv tartalmazza.
3.5.2.3. A Vállalkozó kötelezettsége az Aktualizált Dokumentáció, Módosított Bázisdokumentáció részeként a Minőségbiztosítási Kézikönyv aktualizálása, módosítása, ismételt jóváhagyatása.
3.5.3. Mintavételi és Megfelelőség-igazolási Terv, Technológiai Utasítás
3.5.3.1. A Vállalkozó köteles az építési munka tervezett megkezdése előtt legalább 14 nappal a Műszaki Követelményeknek megfelelő, Építményenként összeállított Mintavételi és Megfelelőség-igazolási Tervet, valamint – vasútfejlesztési Projektnél a Pályahálózat-működtető által véleményezett – Technológiai Utasítást átadni jóváhagyásra a Mérnök részére. A Mintavételi és Megfelelőség-igazolási Tervet, valamint a Technológiai Utasítást a Mérnök köteles felülvizsgálni és amennyiben – adott esetben az általa kiadott hiánypótlási, javítási felhívásra a Vállalkozó által pótoltak alapján – megfelelőnek ítéli, azt jóváhagyja, és a Mérnök nyilatkozik a Megrendelő részére a Mintavételi és Megfelelőség-igazolási Terv, valamint a Technológiai Utasítás megfelelőségéről.
3.5.3.2. A Mérnök részéről a Mintavételi és Megfelelőség-igazolási Tervre, valamint a Technológiai Utasításra vonatkozó jóváhagyás a munkakezdési engedély kiadásának egyik feltétele.
3.5.4. Fakivágási, fásítási terv
3.5.4.1. A Vállalkozó kötelezettsége, hogy a Közbeszerzési Műszaki Leírásnak, a Megrendelő és a Mérnök által kiadott utasításoknak megfelelően elkészítse – amennyiben a Projekt megvalósítása szempontjából szükséges – a fakivágási, fakitermelési, fásítási tervét, melyet a Mérnök ellenőriz, és 5 napos határidővel kérheti annak kijavítását. A Mérnök által ellenőrzött dokumentumot a Vállalkozó nyújtja be – szükség esetén a Megrendelő meghatalmazása alapján – az Illetékes Hatósághoz jóváhagyásra. A Vállalkozó az Illetékes Xxxxxxx által jóváhagyottak szerint köteles teljesíteni a kötelezettségét.
3.5.5. Talajvédelmi és Humuszgazdálkodási terv
3.5.5.1. A Vállalkozó - amennyiben a Projekt megvalósítása szempontjából szükséges – köteles elkészíteni a talajvédelmi és humuszgazdálkodási tervet a vonatkozó jogszabályi, hatósági, szakmai előírások és Mérnök utasításai által megadottak szerint. A Vállalkozó a Mérnök által ellenőrzött és nem kifogásolt talajvédelmi és humuszgazdálkodási tervet köteles az Illetékes Hatóság részére benyújtani. A Vállalkozó az Illetékes Xxxxxxx által jóváhagyott talajvédelmi és humuszgazdálkodási terv szerint köteles teljesíteni a kötelezettségét.
3.5.6. Műszaki Előrehaladási Jelentés
3.5.6.1. A Vállalkozó – a Vállalkozói Projekt Kézikönyvben részletezett kötelező tartalmi elemeknek megfelelően – Műszaki Előrehaladási Jelentést köteles készíteni a Projekt teljesítése során meghatározott időszakokban elvégzett munkáiról, valamint a Megrendelő által elfogadott esetleges egyéb követeléseiről, és benyújtani a Mérnöknek ellenőrzésre.
3.5.6.2. A Műszaki Előrehaladási Jelentést a Vállalkozó – útfejlesztési és vasútfejlesztési projektek esetében a Mérnök által ellenőrzött és állásfoglalásában megfelelőnek minősített felmérési napló, továbbá egyéb, a munkakezdési engedély kiadását megelőzően elvégzett feladatokról szóló igazolás alapján – havonta, míg biztosítóberendezésekre vonatkozó Projektek esetén Mérföldkövenként, vagy ugyanazon a napon teljesült Mérföldkő-csoportonként köteles elkészíteni. Tört időszak esetén a Vállalkozó a Műszaki Előrehaladási Jelentésben az általános tételeket arányosan köteles szerepeltetni. Amennyiben az adott hónapban nem készült felmérés, akkor az adott hónapra vonatkozóan Műszaki Előrehaladási Jelentést nem kell készíteni.
3.5.6.3. A Vállalkozó akként köteles elkészíteni a felmérési naplót, hogy abban:
a) hiánytalanul és a valóságnak megfelelően rögzítse az elvégzett munka előrehaladását,
b) rögzítse az eltakarásra kerülő munkarészeket a beépített, minősített méreteket, mennyiségeket,
c) rögzítse az adott elszámolási időszak alatt elvégzett munka mennyiségi jellemzőit, az ahhoz szükséges mennyiségek meghatározásához szükséges méreteket, feljegyzéseket, számításokat és rajzokat.
A felmérési naplót a kivitelezés helyszíni irodájában kell tartani.
3.5.6.4. A Vállalkozó legkésőbb a tárgyidőszakot követő hónap 1. napjáig köteles átadni a Mérnök részére a felmérési naplót, melyet a Mérnök legkésőbb a tárgyidőszakot követő hónap 4. napjáig ellenőriz, és amennyiben megfelelőnek ítéli, ezen határidőig aláírásával ellátva kiadja a Vállalkozónak és a Megrendelőnek.
3.5.6.5. Amennyiben a Mérnök a felmérési naplót nem ítéli megfelelőnek, legfeljebb 3
xxxxx határidő tűzésével köteles felhívni a Vállalkozót javításra.
3.5.6.6. A Mérnök az általa – adott esetben vállalkozói javítást követően – megfelelőnek minősített felmérési naplót köteles aláírni és felel az abban foglaltak helytállóságáért.
3.5.6.7. A Mérnök ellenőrzi, hogy a Vállalkozó a felmérési naplóval vagy egyéb, a munkakezdési engedély kiadását megelőzően elvégzett feladatokról szóló igazolással összhangban állította-e össze a Műszaki Előrehaladási Xxxxxxxxx, és azt megküldte-e a tárgyidőszakot követő hónap 6. napjáig részére.
3.5.6.8. A Mérnök az általa megfelelőnek tartott Műszaki Előrehaladási Jelentést köteles a tárgyidőszakot követő hónap 10. napjáig elbírálni, egyetértése esetén aláírni. A Mérnök felel az abban foglaltak helytállóságáért.
3.5.6.9. Amennyiben a Mérnök a Műszaki Előrehaladási Jelentést nem ítéli megfelelőnek, legfeljebb 5 munkanapos határidő tűzésével köteles felhívni a Vállalkozót javításra.
3.5.6.10. A Mérnök - a fenti folyamatokat követően - köteles haladéktalanul írásban értesíteni a Megrendelőt és megtenni indokolt javaslatát a Teljesítésigazolás tartalmával kapcsolatban.
3.6. Ellenőrzések tűrése, biztosítása
3.6.1. A Vállalkozó köteles biztosítani a Megrendelő, a Mérnök és vasútfejlesztési projekt esetében a Pályahálózat-működtető számára, hogy a teljesítést, továbbá a teljesítés során felhasználásra kerülő eszközöket, anyagokat gyártásuk, előkészítésük és beépítésük előtt ellenőrizhessék, mintát vehessenek, ellenőrző méréseket végezzenek. A Vállalkozó ellenőrzések tűrésére, biztosítására vonatkozó kötelezettsége kiterjed az általa a teljesítésbe bevont személyekre, Alvállalkozókra/Közreműködőkre a kivitelezés helyétől eltérő gyártási, előkészítési és teljesítési helyekre.
3.6.2. A Vállalkozó a Szerződés teljesítése során köteles folyamatosan együttműködni a Projekt megfelelősége értékelését, tanúsítását, támogatását végző szervezetekkel, a Tanúsító Szervezetekkel. Az együttműködés keretében a Megrendelő egyetértésével a Vállalkozó
a) szolgáltatja a Tanúsító Szervezetek által kért információkat, dokumentumokat, méréseket, mérési eredményeket és a Tanúsító Szervezetek feladatellátásához szükséges egyéb adatokat, továbbá
b) köteles figyelembe venni a Tanúsító Szervezetek által tett javaslatokat, utasításokat, észrevételeket, jelentéseket, értékeléseket, különösen az általa készítendő tervek véglegesítésekor, valamint a kivitelezés során.
3.6.3. A Vállalkozó a hazai és az uniós támogatást nyújtó ellenőrző szervek, az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzések esetében az Állami Számvevőszék ellenőrzésénél köteles közreműködni – az adott támogatás előírt feltételei szerint – annak érdekében, hogy a Megrendelő és a Mérnök határidőben eleget tehessen az adatszolgáltatási, tájékoztatási, jelentéstételi feladatainak. A Vállalkozó köteles biztosítani és tűrni, hogy a hazai és az uniós támogatást nyújtó, ellenőrző szervek, az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzések esetében az Állami Számvevőszék a Megrendelőnél, a nevében vagy képviseletében eljáró természetes és jogi személyeknél, továbbá a Szerződés teljesítésében részt vevő Alvállalkozóknál/Közreműködőknél az ellenőrzést elvégezhessék.
3.6.4. A Vállalkozó, valamint a Szerződés teljesítésébe bevont Alvállalkozók/Közreműködők kötelesek biztosítani, hogy a Közbeszerzési Hatóság lefolytathassa az ellenőrzését, és köteles megadni a Közbeszerzési Hatóság részére az előírt tájékoztatást.
3.7. Együttműködési kötelezettség
3.7.1. A Felek a Szerződés teljesítése során együttműködésre kötelezettek.
3.7.2. A Felek kötelesek megfelelő, illetve a Szerződésben előírt határidőkön belül egymást tájékoztatni a Szerződéses Megállapodásban megjelölt képviselőik útján a Szerződés teljesítésével kapcsolatos lényeges körülményekről.
3.7.3. A Vállalkozó értesítési kötelezettsége különösen kiterjed arra, hogy a Megrendelőt és a Mérnököt minden olyan körülményről haladéktalanul értesítse, amely
a) a Projekt sikerességét vagy a Részhatáridőre/Befejezési Határidőre való elvégzését veszélyezteti,
b) akadályozza a munkavégzésben,
c) a jelen Vállalkozási Szerződéses Feltételek szerint az ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható, el nem kerülhető, el nem hárítható körülmény,
d) hibákat és hiányosságokat az Ajánlati Tervben, Műszaki Előírásokban észrevett a kivitelezési munkák végzése során.
3.7.4. A Vállalkozó az értesítés elmulasztásából adódó kárért felel. Mentesül a felelősség alól, ha az értesítési kötelezettség elmulasztását ellenőrzési körén kívül eső, az értesítési kötelezettség időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy e körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.
3.7.5. A Vállalkozónak a tervhibákra vonatkozó értesítési kötelezettsége nem mentesíti a Vállalkozót a terv-felülvizsgálati kötelezettsége elmulasztásából származó következmények alól, amely szerint az Ajánlatát az átadott dokumentumok és valamennyi, a Projektet érintő körülmény áttekintése, megismerése alapján és azok ismeretében tette meg. A Vállalkozó tervhibákra vonatkozó értesítési kötelezettsége a Tervező felelősségét sem érinti.
3.7.6. A Vállalkozó – amennyiben a Szerződéses Megállapodás szerint a Szerződés tárgya vasútfejlesztési projekt (is) – köteles együttműködni az érintett Pályahálózat- működtetőkkel, azok szervezeti egységeivel és betartani a Pályahálózat- működtetők vonatkozó szabályzatait, előírásait.
3.7.7. A Felek rögzítik, hogy a Vállalkozó 3.7.3. b) pontja szerinti munkavégzési akadályközlési tájékoztatása nem esik a 21. pont szerinti Változtatás hatálya alá. A Vállalkozó, ha azt a konkrét akadály jellemzői szükségessé teszik, az akadályközlésen kívül előterjeszthet a 21. pontban meghatározott feltételeknek megfelelő változtatási kérelmet.
3.7.8. A Vállalkozó köteles – a Megrendelő, a Mérnök és a Tanúsító Szervezetek igényeivel összhangban – minden feltételt biztosítani ahhoz, hogy munkájukat megfelelően végezhessék:
a) az országos közutak építésével kapcsolatos minőségi követelmények megvalósulásának ellenőrzéséről szóló 29/2010. (IV. 7.) KHEM rendelet, illetve a mindenkor hatályos jogszabályok előírásai szerint kijelölt szervezetek (kontroll labor),
b) a Megrendelővel szerződést, megállapodást kötött Közműszolgáltatók,
c) bármely Illetékes Hatóság dolgozói, akik tevékenységet fejthetnek ki a Munkaterületen vagy annak közelében, bármely a Szerződésben nem szereplő, vagy bármely olyan Szerződés szerinti munka kivitelezésével kapcsolatban, amelyre a Megrendelő a Projektre tekintettel szerződést kötött, beleértve a Közműszolgáltatókkal kötött együttműködési megállapodást is,
d) jogszabályban meghatározott felhatalmazással a Projekten ellenőrzést végző személyek, szervezetek,
e) Üzemeltető, kezelő személyek/szervezetek, Pályahálózat-működtető képviselője,
f) régészeti szakfelügyeletet vagy feltárást végző múzeum dolgozói,
g) Tanúsító Szervezetek.
3.8. Együttműködés más vállalkozókkal
3.8.1. A Vállalkozó köteles a párhuzamosan és/vagy részben azonos Munkaterületen megvalósuló, továbbá a kapcsolódó szomszédos projektek csatlakozó építési szakaszain, részein a Megrendelő és/vagy az Üzemeltető érdekköre alapján munkát végző vállalkozókkal együttműködni.
3.8.2. A Vállalkozó kötelezettsége, hogy - a párhuzamosan és/vagy részben azonos Munkaterületen megvalósuló, továbbá a kapcsolódó szomszédos projektek csatlakozó építési szakaszain, részein megvalósuló projektek vállalkozójával/vállalkozóival, Mérnökeivel, Üzemeltetőivel, Pályahálózat- működtetőivel folytatott konzultációt követően - kialakítsa és elkészítse az együttműködés kötelező és részletes szabályait magában foglaló Együttműködési Megállapodás tervezetét. Az Együttműködési Megállapodás tervezetét az érintett projektek vállalkozóinak is el kell fogadni és aláírni, amely ezt követően nyújtható be a Bázisdokumentáció részéként felülvizsgálatra és jóváhagyásra a Megrendelőnek és a Mérnöknek.
3.8.3. Amennyiben a Megrendelő és/vagy a Mérnök nem ítéli teljeskörűnek, megfelelőnek a Vállalkozó által benyújtott Együttműködési Megállapodás tervezetét, úgy ezzel összefüggésben is kiegészítésre, módosításra hívhatja fel a Vállalkozót. Amennyiben a Vállalkozó a felhívást/felhívásokat követően sem nyújt be megfelelő, elfogadható Együttműködési Megállapodás tervezetet, abban az esetben - a megvalósuló projektek vállalkozójával/vállalkozóival, Mérnökeivel, Üzemeltetőivel, Pályahálózat-működtetőivel folytatott konzultációt követően – a Mérnök készíti el az Együttműködési Dokumentumot, melyet a Megrendelő hagy jóvá és ad ki alkalmazásra a Vállalkozó és a párhuzamosan és/vagy részben azonos munkaterületen megvalósuló, továbbá a kapcsolódó szomszédos projektek csatlakozó építési szakaszain, részein megvalósuló projektek vállalkozói, Mérnökei számára.
3.8.4. Az Együttműködési Megállapodás vagy az Együttműködési Dokumentum a Bázisdokumentáció része, továbbá, amennyiben a Projekt megvalósítása során indokolt, a Mérnök – az érintett projektek mérnökeivel, Üzemeltetőivel, Pályahálózat-működtetőivel, vállalkozójával/vállalkozóival lefolytatott konzultációt követően – az Együttműködési Megállapodás, az Együttműködési Dokumentum módosítására tesz javaslatot a Vállalkozónak, a Megrendelőnek. Amennyiben módosításra kerül sor, a módosított Együttműködési Megállapodás, Együttműködési Dokumentum részét képezi az Aktualizált Dokumentációnak.
3.8.5. Az Együttműködési Megállapodást, illetve az Együttműködési Dokumentumot akként kell elkészíteni, hogy az érintett kapcsolódó projektek teljes időszakára és összes Munkaterületére összesítetten és összehangoltan meghatározza az összes vállalkozó vonatkozásában betartandó időbeli és műszaki ütemterveket, a technológiai folyamatok sajátosságainak megfelelően.
3.8.6. A Vállalkozó helytállni tartozik azért, ha olyan okból, amiért felelős, nem tartja be a Megrendelő által jóváhagyott Együttműködési Megállapodásban, Együttműködési Dokumentumban foglaltakat.
3.8.7. A Vállalkozó helytállási kötelezettsége a Projekt nem szerződésszerű teljesítésén kívül kiterjed az érintett kapcsolódó projektek teljesítésében az együttműködési kötelezettsége megszegésével okozott következmények viselésére mind a vállalkozói, mind a megrendelői kötelezettségek tekintetében. Felel továbbá a Vállalkozó a kapcsolódó projektekre kiterjedő okozati hatás esetén az ott bekövetkező vágányzári feltételszegések következményeiért, a Pályahálózat-
működtető által Megrendelővel szemben érvényesített igények esetén helytállni
tartozik.
3.8.8. A Vállalkozó köteles – a Mérnök utasítására – rendelkezésre bocsátani bármely más vállalkozó, a Megrendelő, az Illetékes Hatóság részére bármely olyan utat vagy utakat, amelynek fenntartásáért a Vállalkozó felelős. A Vállalkozó köteles az építési forgalom számára megnyitott Munkaterületen a Megrendelő és/vagy az Üzemeltető érdekköre alapján dolgozó más vállalkozók építési forgalmát lehetővé tenni, amellyel összefüggésben a Megrendelő irányába követelést nem támaszthat, a Vállalkozó ezen a jogcímen költség érvényesítésére a jogszerű használóval szemben jogosult; erről az érintettek egyeztetnek, és megállapodásukat az együttműködési dokumentumban rögzítik.
3.9. Kooperációs (projekt előrehaladási) megbeszélések
3.9.1. A Vállalkozó köteles kéthetente, vasútfejlesztési projekt esetében hetente, a Megrendelő utasítása vagy a Mérnök kezdeményezése alapján eltérő rendszerességgel megtartandó, valamint a szükség szerint tartott rendkívüli kooperációs értekezleteken részt venni.
3.9.2. A Vállalkozó részéről a kooperációs értekezleten a felelős műszaki vezetőknek, a projektvezetőnek, akadályoztatásuk esetén meghatalmazott képviselőiknek jelen kell lenniük. Az értekezleten a Vállalkozónak ismertetnie kell a műszaki ütemterv betartásának állapotát, a Műszaki Előrehaladást. Az értekezlet időpontját megelőző
2. munkanapig a Vállalkozó köteles összefoglalni és a Mérnöknek megküldeni a Mérnök/Megrendelő által esetlegesen eldöntendő kérdéseket, valamint a kooperációs értekezleten általa felvetendő témákat.
3.9.3. A Vállalkozó a kooperációs megbeszélésről a Mérnök által készített jegyzőkönyvre 3 munkanapon belül észrevételt tehet, ennek hiányában a jegyzőkönyv a Vállalkozó által elfogadottnak tekinthető. A jegyzőkönyv készítése nem helyettesíti a Szerződés szerinti jognyilatkozatok megtételét, illetve – amennyiben szükségessé válik – a Szerződés módosítását, a jegyzőkönyv és az értekezleten elhangzottak nem minősülnek a Szerződés módosításának vagy kötelezettségvállalásnak.
3.9.4. A kooperációs értekezleteken a Mérnök által meghozott operatív döntések Vállalkozóra kötelezettséget tartalmazó részeinek Vállalkozó köteles eleget tenni.
3.9.5. A Megrendelő jogosult a Szerződés műszaki tartalmával összefüggő kérdésekben állást foglalni. A Vállalkozó kérdéseire a Megrendelő a kooperációs értekezleten, vagy amennyiben az nem lehetséges, a kooperációs értekezletet követő 5 munkanapon belül írásban állást foglal, vagy amennyiben az állásfoglalás kiadásához további információra, vizsgálatra van szükség, úgy ennek tényét és az állásfoglalás várható időpontját közli a Vállalkozóval. Amennyiben a Vállalkozó a Mérnök és/vagy a Megrendelő válaszaira a hozzá érkezésüktől számított 5 munkanapon belül nem tesz észrevételt, vagy nem emel kifogást, a Mérnök és/vagy a Megrendelő megjegyzései, állásfoglalásai és/vagy kifogásai a Vállalkozó által elfogadottnak tekintendők.
3.9.6. Amennyiben bármely Fél vagy a Mérnök rendkívüli kooperációs értekezlet megtartását tartja szükségesnek, az indokok és az értekezlet tárgyának megjelölésével 2 munkanappal előzetesen történt értesítés alapján a másik Fél köteles a rendkívüli kooperációs értekezlet megtartása érdekében kompetens képviselője megjelenéséről gondoskodni.
3.10. A közvélemény tájékoztatása a Projektről
3.10.1. A Megrendelő előzetes, írásbeli jóváhagyása nélkül a Vállalkozó harmadik személy felé semmilyen információt nem közölhet a munkák előrehaladásáról, a Szerződő Felekre, a közreműködő szervezetre, az Üzemeltetőre, vagy más személyekre vonatkozó pénzügyi feltételekről, továbbá nem engedélyezheti ilyen információk kiadását harmadik személyek részére. A Vállalkozó köteles minden tőle elvárhatót megtenni annak érdekében, hogy a jelen bekezdésben meghatározott információkhoz – a jelen Szerződés felhatalmazása vagy a Megrendelő előzetes írásbeli engedélye hiányában – harmadik személy ne férhessen hozzá.
3.10.2. A munkák megkezdése előtt a Vállalkozónak lakossági fórumot kell összehívnia a kivitelezéssel érintett terület mentén található települések, illetve településrészek lakóinak tájékoztatása érdekében a Megrendelő részvételével és irányítása mellett. A Vállalkozó köteles a lakossági fórumról emlékeztetőt készíteni és azt a lakossági fórum időpontjától számított 10 napon belül megküldeni a Megrendelőnek.
3.10.3. A Vállalkozónak megfelelő mennyiségű szórólapot kell készítenie, feltüntetve a Vállalkozó panaszirodájának címét, valamint azt a címet, ahol a lakosság a Vállalkozóval kapcsolatba tud lépni. A Vállalkozónak az általa terjeszteni szándékozott szórólapok tervezetét jóváhagyásra, a Projekttel kapcsolatban megjelent újságcikkeket, a lakossági fórumok emlékeztetőit tájékoztatásul a Megrendelő részére meg kell küldenie.
3.10.4. A Vállalkozónak az Arculati Kézikönyvnek megfelelő tájékoztató táblákat kell felállítania legalább a Projekt elején és végén, a közlekedők által jól látható helyen, amelyeket a munkák befejezését követő 6. hónap végéig emlékeztető táblákra kell cserélnie. A táblák a Megrendelő által jóváhagyott formában és tartalommal jelenhetnek meg.
3.10.5. A Projekt európai uniós finanszírozása esetén a Vállalkozó köteles – a Megrendelő előzetes írásbeli tájékoztatásának megfelelően – a Projekt kivitelezésének megkezdésekor minden olyan követelménynek maradéktalanul eleget tenni, amely az Európai Unió támogatási szerződésekre vonatkozó nyilvánossági szabályainak biztosítása érdekében szükséges, így különösen, de nem kizárólagosan a jogszabályban meghatározott adatokat táblán feltüntetni, továbbá a Projektet érintően a Megrendelőt terhelő, a Projekt keretében előírt egyéb tájékoztatási kötelezettségeknek eleget tenni.
3.10.6. A 3.10. pontban foglaltak be nem tartásából eredő károkat a Vállalkozó a Megrendelőre nem háríthatja át, és e károkért a Vállalkozó felelősséget vállal, kivéve, ha a Megrendelő elmulasztotta előzetesen írásban tájékoztatni a Vállalkozót az őt terhelő egyes tájékoztatási kötelezettségek fennállásáról.
4. A Vállalkozó feladatai a kivitelezés előkészítése körében
4.1. Terv és dokumentum felülvizsgálati kötelezettség
4.1.1. A Vállalkozó kijelenti, hogy a Megrendelő által átadott tervdokumentáció(k), engedélyek, hozzájárulások, szakhatósági előírások, a Közbeszerzési Műszaki Leírás, az árazatlan költségvetés tartalmát felülvizsgálta, azok tartalmát és a megvalósítás helyszíneinek sajátosságait saját felelősségére megismerte, a megvalósítási lehetőségeket és kockázatokat ellenőrizte. A Vállalkozó a helyi körülmények ismeretének hiányára, illetve az átadott tervek nem megfelelő ismeretére visszavezethető okok miatt többletköveteléssel nem léphet fel, késedelmét ezzel nem indokolhatja, továbbá a Vállalkozó viseli annak a
jogkövetkezményét, ami az átadott tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, amelyet a Vállalkozónak, mint szakcégnek a szakmai gondosság mellett észlelnie kellett, de ezt nem jelezte a Megrendelőnek és a Mérnöknek.
4.2. A Vállalkozó tervezési feladatai (a Projekt egésze során)
4.2.1. A Vállalkozó általános tervezési feladatai
4.2.1.1. A Vállalkozó köteles a Szerződésben meghatározott tervezési területeken a Megrendelő által a Közbeszerzési Dokumentumokban közölt célnak és minőségi elvárásoknak megfelelő, műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű tervdokumentációt készteni.
4.2.1.2. A Vállalkozó kötelezettsége valamennyi, a kivitelezési munkák során szükségessé váló tervek, tervmódosítások, kiegészítő tervek elkészítése is.
4.2.1.3. A Vállalkozó kötelezettsége – amennyiben az adott Terv engedély-, illetve hozzájárulás-köteles – beszerezni az érintett kezelő, Üzemeltető, Illetékes Hatóság engedélyét, hozzájárulását. A hatósági jóváhagyások, engedélyek beszerzésére irányuló eljárásban a Megrendelő – szükség esetén – közreműködik.
4.2.1.4. Vasútfejlesztési Projekt esetén a Vállalkozó köteles a Pályahálózat-működtetővel, az Üzemeltetővel az általa készített terveket előzetesen egyeztetni, és a Pályahálózat-működtetői, üzemeltetői jóváhagyást megszerezni. Vasútfejlesztési Projekt esetén a Vállalkozó kiviteli terv készítése/készíttetése során köteles a tervező nyilatkozatával igazolni azt, hogy a kiviteli tervek egyenértékűek a Közbeszerzési Műszaki Leírás műszaki tartalmával.
4.2.1.5. A Vállalkozó által készített, készíttetett vagy engedélyeztetett Tervek hibáiért, késedelmes szolgáltatásáért a Megrendelő nem felel.
4.2.1.6. A Vállalkozó viseli a Xxxxxx elkészítésének és engedélyeztetésének valamennyi költségét, ide értve a hatósági díjakat, illetékeket is.
4.2.1.7. A Vállalkozó amennyiben arra a Közbeszerzési Eljárásában nem került sor – a Megrendelővel és a Mérnökkel történő konzultációt követően –, a Bázisdokumentációban köteles megadni a Szerződés tárgyát képező tervszolgáltatások teljesítésének időbeli ütemezését, tervcsomagokra bontottan, továbbá az egyes tervcsomagokra eső nettó díjak összegét. Vasútfejlesztési projekt estében a Vállalkozó a Pályahálózat-működtetővel is köteles előzetesen konzultálni a tervcsomagok időbeli ütemezéséről.
4.2.1.8. A Mérnök jogosult arra, hogy – a Megrendelő előzetes írásbeli hozzájárulása alapján – olyan pótlólagos Tervek készítését rendelje el a Vállalkozónak, amelyek a Projekt megfelelő és kielégítő kivitelezése, megvalósítása és a hibák kijavítása érdekében szükségesek. A Vállalkozó ezek végrehajtására kötelezett.
4.2.1.9. A Vállalkozó Szerződéses Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában az általa szolgáltatott Tervekből, egyéb dokumentumokból a Megrendelő részére 3 példányt papír alapon nyomtatottan és 1 példányt elektronikus adathordozón szerkeszthető (a tervezés során alkalmazott szoftver file formátumában) és nem szerkeszthető (pdf) formátumban, a Vállalkozó által beszerzett engedélyekből, hozzájárulásokból
1 példányt papír alapon nyomtatottan, 1 példányt elektronikusan nem szerkeszthető (pdf) formátumban köteles átadni. A tervezési feladatainak teljesítéseként szolgáltatott dokumentumokból a Vállalkozó egyidejűleg köteles elektronikusan 1 példányt a Mérnöknek, vasútfejlesztési Projekt esetén a Pályahálózat-működtetőnek is átadni. Amennyiben a Megrendelő számára vagy
hatósági eljárásokhoz, engedélyezésekhez többletpéldány szükséges, azt a Vállalkozó további költség- és díjigény nélkül köteles teljesíteni.
4.2.1.10. A Megrendelő jogosult a Szerződés teljesítése során egyoldalú nyilatkozattal – a jövőre nézve – elrendelni és kötelezővé tenni, hogy a Vállalkozó a 4.2.1.9. pontban foglaltak mellett, vagy a Megrendelő kifejezetten ilyen tartalmú nyilatkozata esetén azok helyett a tervszolgáltatást (a Tervek Megrendelő részére történő átadását), valamint a tervezési feladatokkal kapcsolatos egyéb kötelezettségeket a Megrendelő által meghatározott és fenntartott megrendelői digitális tervtár útján teljesítse.
4.2.1.11. A Vállalkozó köteles átadni a tervszolgáltatással egyidejűleg a Megrendelőnek az az építészeti-műszaki dokumentációhoz, valamint az az alapján megépült építményhez fűződő szerzői és szerzői vagyoni jogok tulajdonosának vagy tulajdonosainak az adatait, továbbá kötelezettsége annak biztosítása, hogy az általa szolgáltatott tervek tervezője a Megrendelővel közösen megtegye a nyilatkozatot az építészeti szerzői jogi nyilvántartás részére.
4.2.1.12. A tervszolgáltatás, a tervdokumentáció, illetve az egyes tervfázisok részletes formai és tartalmi követelményei a Közbeszerzési Műszaki Leírásban kerültek meghatározásra.
4.2.1.13. A Vállalkozó a Vállalkozói Projekt Kézikönyvben foglaltak szerint vállalkozói digitális tervtárat köteles működtetni, és biztosítani a Megrendelő és a Mérnök szármára a Vállalkozó tervadatbázisának kezelését, naprakészen tartását és folyamatos rendelkezésre állását, a Tanúsító Szervezet számára pedig a digitális tervtár és a tervadatbázis elérhetőségét. A vállalkozói digitális tervtárnak biztosítania kell a meglévő tervállományok rendszerezett tárolását, és a szükséges hozzáférést, alkalmasnak kell lennie azok aktualizálására, és a rajzok folyamatos karbantartására annak érdekében, hogy követhető és ellenőrizhető legyen a vállalkozói tervezési folyamat.
4.2.1.14. A Vállalkozó a Szerződés szerinti tervezési feladatok teljesítésével összefüggésben a Megrendelő érdekeit fokozattan köteles figyelembe venni. A Szerződés teljesítésével kapcsolatosan a Vállalkozó köteles akként eljárni, hogy hozzájáruljon a Projekt költséghatékony megvalósulásához.
4.2.1.15. A Vállalkozó kötelezettsége a tervezési munka helyszínének és környékének a megtekintése, megvizsgálása és felmérése annak érdekében, hogy saját maga szerezzen be saját felelősségére minden olyan információt, amelyek a szerződéses kötelezettségének teljesítéséhez szükségesek. E körben a Vállalkozó szükség szerint köteles közhiteles nyilvántartásokból is meggyőződni az adott terület elsődleges tulajdonosi viszonyairól és egyéb szükséges információkról annak érdekében, hogy a teljesítésre megszabott határidők, költségek – a szükséges hatósági eljárásokat is figyelembe véve – tarthatók legyenek.
4.2.1.16. A Vállalkozó által szolgáltatott Terveket, továbbá a tervezés folyamatában minden műszaki megoldást, szakági rendszert, konkrét terméket és anyagot a Mérnök ellenőriz, felülvizsgál. A Mérnök a Vállalkozó által leszállított, átadott tervdokumentációt az Engedélyezési Tervdokumentáció esetén 5, míg a Kiviteli Tervek esetén 8 munkanapon belül megvizsgálja és a Megrendelő felé indokolt írásbeli előterjesztést tesz.
4.2.1.17. A Megrendelő a Mérnök írásbeli javaslata alapján – a Mérnök 4.2.1.16. pont szerinti - a Vállalkozó által készített Engedélyezési Tervdokumentációra és Kiviteli Tervdokumentációra vonatkozó előterjesztésének kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül dönt annak elfogadásáról, jóváhagyásáról. Nem tagadható meg
a Terv elfogadása, jóváhagyása olyan hibák, hiányosságok miatt, amelyeknek a kijavítása vagy pótlása a Terv rendeltetésszerű használatát, felhasználását nem akadályozza.
4.2.1.18. A Megrendelő a 4.2.1.16. és 4.2.1.17. pontokban az Engedélyezési Tervdokumentáció és a Kiviteli Tervek elfogadására meghatározott határidőket legfeljebb a határidő kétszeresére meghosszabbíthatja.
4.2.1.19. A Vállalkozó által elkészített Engedélyezési Tervdokumentáció a Megrendelő elfogadása, jóváhagyása nélkül nem nyújtható be az illetékes Hatósághoz az építési engedély megszerzése érdekében.
4.2.1.20. A Megrendelő kijavításra visszaadás, elutasítás esetén rögzíti annak indokait és tartalmi elvárásait, követelményeit, egyben megadja a kijavításra, elkészítésre vonatkozó ésszerű határidőt.
4.2.1.21. A Vállalkozó javításra visszaadás vagy elutasítás esetén köteles az indokok, kifogások, felhívások figyelembevételével az új, módosított vagy javított tervdokumentációt benyújtani a Mérnöknek ellenőrzésére. A módosított, javított, illetve új Tervek jóváhagyási folyamatára a jelen fejezet szerinti szabályok irányadók.
4.2.1.22. A Megrendelő bármely tervdokumentációt ismételten is visszaküldhet kijavításra mindaddig, amíg az a jelen Szerződés előírásainak meg nem felel.
4.2.1.23. A Vállalkozó a kivitelezés során a Megrendelő által elfogadott, jóváhagyott Tervek, műszaki megoldások, szakági rendszerek, konkrét termékek és anyagok alapján köteles eljárni.
4.2.1.24. Az Útügyi Műszaki Előírásoktól/Vasútügyi Műszaki Előírásoktól való eltérés szükségessége esetén a felmentési kérelem összeállítása, a kérelem benyújtása, és az azzal kapcsolatos feladatok ellátása a Megrendelő ez irányú rendelkezése esetén a Vállalkozó kötelessége.
4.2.2. A Tervek szolgáltatásának határideje
4.2.2.1. A Vállalkozó a Szerződésben meghatározott tervezési szolgáltatásokat a Megrendelő részére a Szerződésben, továbbá a Bázisdokumentációban meghatározott köztes határidőkben köteles nyújtani. A Szerződéses Megállapodás irányadó a tekintetben, hogy mely tervszolgáltatási határidő kötbérterhes. A tervezési szolgáltatások Bázisdokumentációban rögzítendő határidejét a Tanúsító Szervezetek - vonatkozó jogszabályokban rögzített – munkáját, a kezelők, az Üzemeltető, a Pályahálózat-működtető, a Közműszolgáltatók, egyéb érintettek egyeztetési, jóváhagyási és a Mérnök felülvizsgálatának, Megrendelő jóváhagyásának időigényét figyelembe véve kell meghatározni. A Vállalkozó tervszolgáltatása abban az esetben minősül a Szerződésben meghatározott Kötbérterhes Határidőn vagy egyéb határidőn belül teljesítettnek, ha a szolgáltatott Tervek vizsgálata és elfogadása, jóváhagyása a 4.2.1.16. - 4.2.1.18. pontok szerinti eljárásrend szerint a Kötbérterhes Határidőn vagy egyéb határidőn belül megtörténik azzal, hogy a Mérnök és a Megrendelő eljárása nem haladhatja meg összesen a 30 munkanapot. A Szerződés a Tervekre vagy azok egy részére, egyes tervcsomagokra előzetes tervbírálati eljárás lefolytatását is előírhatja, amelynek ebben az esetben meg kell előznie a Mérnök és a Megrendelő 4.2.1.16.
– 4.2.1.18. szerinti eljárását.
4.2.2.2. A Vállalkozó – a Szerződéses Megállapodás, továbbá a Megrendelő által elfogadott Bázisdokumentáció erre vonatkozó rendelkezésének megfelelően – az egyes
Építési Szakaszok vagy épületek, Építmények és Létesítmények Engedélyezési és Kiviteli Terveit külön-külön is, illetve a Kiviteli Terveket szakaszosan is benyújthatja a Mérnöknek. A szakaszos tervszolgáltatás keretében a Tervek csak olyan tervcsomagokban nyújthatók be, amelyek teljes körűen tartalmazzák az adott Tervek felülvizsgálatához szükséges összes kapcsolódó szakági tervet, munkarészt és egyéb dokumentumot.
4.2.2.3. A Megrendelőt minden esetben megilleti az a jog, hogy az Engedélyezési vagy a Kiviteli Tervek tekintetében további munkarész vagy egyéb dokumentáció benyújtását kérje, ha megítélése szerint a benyújtott tervcsomag önmagában nem alkalmas a jóváhagyásra.
4.2.2.4. Amennyiben a Megrendelő a leszállított dokumentáció kijavítását, kiegészítését rendeli el, csak a kitűzött határidőre megfelelően kijavított, kiegészített dokumentáció leszállításával valósul meg a teljesítés.
4.2.2.5. A Vállalkozónak a tervezési szolgáltatások körében előírt kötelezettségei teljesítésének tekintetében 30 napot meghaladó késedelme esetén a Megrendelő írásban köteles értesíteni a Vállalkozót arról, hogy amennyiben legfeljebb 8 napos határidőn belül a jogsértő helyzetet nem szünteti meg, a Megrendelő felmondhatja a jelen Szerződést, illetve elállhat a Szerződéstől, és követelheti a Vállalkozói szerződésszegés következtében felmerült valamennyi igazolt kárának megtérítését, és érvényesítheti a meghiúsulási kötbérre vonatkozó igényét.
4.2.3. Minőségi elvárások a Tervekkel összefüggésben
4.2.3.1. A Terveket a tervezés teljesítésekor hatályos jogszabályok és a tervezési területre vonatkozó érvényes területi, fővárosi és kerületi szintű helyi építési szabályok előírásai alapján kell elkészíteni. A Szerződésben meghatározott tervezési szolgáltatást úgy kell teljesíteni, hogy a Terveket, illetve a tervdokumentációkat rendeltetésüknek, illetőleg a Megrendelő által előírt célnak megfelelően lehessen felhasználni.
4.2.3.2. A Vállalkozó a Terveket és egyéb kapcsolódó dokumentációkat a Megrendelő által a Szerződés részét képező Közbeszerzési Műszaki Leírásokban, valamint a Vállalkozói Projekt Kézikönyvben foglaltaknak megfelelően köteles szolgáltatni.
4.2.3.3. A Vállalkozó felelős azért, hogy a tervdokumentáció tartalma megfeleljen a Magyarországon alkalmazandó jogszabályoknak, szabványoknak (így különösen valamennyi olyan európai uniós szabványnak, amelyet Magyarországon a Szabványügyi Közlönyben a korábban érvényben lévő szabványok helyébe léptettek), egyéb szakmai előírásoknak (különösen az Útügyi Műszaki Előírások/Vasútügyi Műszaki Előírások), Megrendelő eltérő rendelkezése hiányában a Tanúsító Szervezetek elvárásainak, a Pályahálózat-működtető előírásainak és tervezési gyakorlatnak. A Vállalkozó köteles figyelemmel lenni a beépítendő anyagok, szerkezetek műszaki specifikációjára, különös hangsúllyal a jogszabályokban, az EUROCODE, MSZ- EN, MSZ-ben és műszaki előírásokban előírt követelményekre. Azon követelmények esetén, amelyekre az MSZ külön nem tér ki, a Vállalkozó köteles a szakhatóságokkal és az Üzemeltetővel előzetesen és folyamatosan egyeztetni. Amennyiben egy szabvány több fokozatot is ismer, a Megrendelő joga a fokozat kiválasztása, a Vállalkozó véleményének kikérése mellett. A Vállalkozó a jelen Szerződés szerinti feladatai teljesítése folyamán köteles a szabványok, a jogszabályok és az egyéb kötelező normák változásainak megfelelően teljesíteni a tervezési feladatokat.
4.2.3.4. A Vállalkozó a Szerződés alapján elvégzendő tervezési szolgáltatásokból eredő feladatokat köteles úgy végrehajtani, illetve szükség esetén kijavítani az általa
készített tervdokumentációt, hogy az Engedélyezési Tervek alkalmasak legyenek arra, hogy az illetékes építési hatóság építési engedélyt, az ideiglenes Létesítmény esetén a jogszabályok szerint szükséges létesítési engedélyt, a további Építmények és Létesítmények tekintetében az engedélyező hatóság a létesítésre vonatkozó engedélyt, illetve az érintett (közmű)szolgáltató a jóváhagyást, a Kiviteli Tervek esetén pedig a végleges és feltétel nélküli Használatbavételi Engedélyt, illetve a használatba vételt lehetővé tevő egyéb engedélyt kiadja.
4.2.3.5. A Vállalkozó kötelezettsége a tervezésre vonatkozó hatósági előírások, engedélyek és közműnyilatkozatok feltételeinek megfelelő korszerű szakmai követelmények szerinti tervszolgáltatás. A Vállalkozó köteles a hatóságokkal és a közművállalatokkal a tervezés során folyamatosan egyeztetni. A Vállalkozó a tervezés során felmerülő problémák (pl. eltérő megoldások a különböző dokumentumokban), döntési pontok, alternatív megoldások közötti választási lehetőség esetén az előzőekben felsorolt szervezetekkel történt egyeztetést követően, az érdekelt szervezetek véleményét lehetőleg figyelembe véve köteles a Megrendelő döntését, utasítását kérni azzal, hogy egyidejűleg köteles a saját, megfelelő részletezettséggel indokolt javaslatát is előterjeszteni.
4.2.3.6. Amennyiben a Vállalkozó által nyújtott tervezési szolgáltatások nem felelnek meg a Szerződésben, annak mellékleteiben, vagy a vonatkozó jogszabályokban (ideértve a kötelezően alkalmazandó szabványokat is) meghatározott követelményeknek, a Vállalkozó köteles a Megrendelő által írásban jóváhagyott módon és határidőben a tervezési szolgáltatást további díj vagy költségigény nélkül kijavítani, kiegészíteni, vagy a tervezési szolgáltatás során létrehozott tervdokumentációt részben vagy egészben kicserélni.
4.2.4. Tervek a Munkaterületen
4.2.4.1. A Vállalkozó köteles biztosítani, hogy a Kiviteli Tervek egy példánya papír alapon és elektronikusan a Munkaterületen rendelkezésre álljon.
4.2.5. Kisajátítási terv, telekalakítási terv, művelés alóli kivonási terv és erdő igénybevételére vonatkozó dokumentáció
4.2.5.1. A Vállalkozó feladata annak ellenőrzése, hogy a létesítmények a kisajátítási határon belül valósultak-e meg.
4.2.5.2. Amennyiben a Kiviteli Tervek készítése és/vagy módosítása a Vállalkozó feladata, és a kivitelezési munkák során szükségessé váló tervmódosítások, kiegészítő tervek elkészítése pótterület igénybevétellel jár, a Vállalkozó feladata a (pót)kisajátítási tervek készítése és záradékoltatása, telekalakítási tervek készítése és engedélyeztetése, a művelés alóli kivonási tervek készítése és engedélyeztetése, valamint az előzetes elvi és végleges erdő-igénybevétel engedélyeztetése és minden ezzel összefüggő díj, költség viselése. A (pót)kisajátítási terveket, kivonási terveket (dokumentációkat) és engedélyeket a hatályos földméréssel, ingatlan-nyilvántartással, erdővel, termőfölddel, építésüggyel kapcsolatos jogszabályok szerint kell elkészíteni.
4.2.5.3. Amennyiben a Kiviteli Terveket a Megrendelő készíttette el, és a Megrendelő érdekkörében felmerülő okból a kivitelezési munkák során szükségessé váló tervmódosítások, kiegészítő tervek elkészítése pótterület igénybevétellel jár, a Megrendelő feladata a (pót)kisajátítási tervek készítése és záradékoltatása, telekalakítási tervek készítése és engedélyeztetése, a művelés alóli kivonási tervek készítése és engedélyeztetése, valamint az előzetes elvi és végleges erdő- igénybevétel engedélyeztetése és minden ezzel összefüggő díj, költség viselése. A Vállalkozó ez esetben köteles az általa készítendő, készített tervmódosításokhoz
kapcsolódó tervszállításban a módosított terv helyszínrajzát szerkeszthető EOV helyes vektoros digitális állományban a Megrendelő részére haladéktalanul átadni. Ezen vállalkozói kötelezettség elmulasztása a Vállalkozó késedelmének tekintendő, mely a Vállalkozó határidő-hosszabbítási kérelmét nem alapozza meg.
4.2.5.4. Amennyiben a Kiviteli Terveket a Megrendelő készíttette el, de a Vállalkozó érdekkörében felmerülő okból a kivitelezési munkák során szükségessé váló tervmódosítások, kiegészítő tervek elkészítése pótterület igénybevétellel jár, a Vállalkozó feladata a (pót)kisajátítási tervek készítése és záradékoltatása, telekalakítási tervek készítése és engedélyeztetése, a művelés alóli kivonási tervek készítése és engedélyeztetése, valamint az előzetes elvi és végleges erdő- igénybevétel engedélyeztetése és minden ezzel összefüggő díj, költség viselése. A (pót)kisajátítási terveket, kivonási terveket (dokumentációkat) és engedélyeket a hatályos földméréssel, ingatlan-nyilvántartással, erdővel, termőfölddel, építésüggyel kapcsolatos jogszabályok szerint kell elkészíteni.
4.2.5.5. A Vállalkozó vasútfejlesztési projekt esetében köteles előzetes tájékoztatni a Pályahálózat-működtetőt a 4.2.5. alatti feladatairól, és a Pályahálózat-működtető rendelkezéseit figyelembe véve eljárni, ha a tulajdonában, vagyonkezelésében levő ingatlan érintett a Vállalkozó tevékenységével.
4.2.6. Kezelői lehatárolási terv
4.2.6.1. A Vállalkozó kötelezettsége, hogy aktualizálja, elkészítse a műszaki átadás- átvételi tervdokumentáció részeként a megvalósult állapotra vonatkozó kezelői lehatárolási tervet, az addig rendelkezésre álló adatok, a megvalósult állapot, illetve a beszerzett kezelői nyilatkozatok alapján. A Vállalkozónak legkésőbb a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás megkezdéséig - Rész Műszaki Átadás- átvételi Eljárás esetén az adott Építési Szakaszra, Mérföldkőre vagy önállóan üzemeltethető Létesítményre, Építményre - el kell készíttetnie a megvalósult állapot felmérése alapján az érintett Üzemeltetők, kezelők által jóváhagyott kezelői lehatárolási tervet.
4.2.6.2. Amennyiben a Kiviteli Tervek készítése és/vagy módosítása a Vállalkozó feladata, úgy az érintett Üzemeltetők által jóváhagyott kezelői lehatárolási tervet és/vagy módosítását a Kiviteli Tervek részeként kell elkészíteni, amely nem mentesíti a Vállalkozót a megvalósult állapotra vonatkozó, az érintett Üzemeltetők által jóváhagyott kezelői lehatárolási terv készítése alól.
4.2.6.3. A Vállalkozó kérésére a Megrendelő közreműködik a kezelői nyilatkozatok beszerzésében.
4.2.6.4. A Megrendelő - a Vállalkozó kérésére - egyedi intézkedésével felmentést adhat a
4.2.6.1. és a 4.2.6.2. pontban a kezelői lehatárolási tervek, illetve azok része elkészítésére meghatározott határidők alól, meghatározva az új határidőket, amennyiben a kezelői lehatárolási tervkészítés akadálya az Üzemeltető személye kijelölésének hiánya vagy az Üzemeltető részéről a nyilatkozat megtételének hiánya, nem megfelelősége a Vállalkozó érdekkörén kívül álló okból nem lehetséges.
4.2.7. Megvalósulási Térkép
4.2.7.1. A Vállalkozó feladata, hogy a Befejezési Igazolás kiadásáig elkészítse a Megvalósulási Térképet a megvalósult állapot hiteles kataszteri térképre való helyezésével.
4.2.7.2. A Vállalkozó feladata annak ellenőrzése, hogy a Projekt a kisajátítási határon belül valósult-e meg, ettől való eltérés esetén köteles elkészíteni a (pót)kisajátítási terveket és elvégezni a kapcsolódó feladatokat a 4.2.5.4. pont szerint.
4.2.7.3. A Vállalkozó köteles a Projekttel érintett valamennyi Ingatlanról táblázatos kimutatást (ingatlanjegyzéket .xlsx kiterjesztéssel) készíteni az alábbi tartalommal: helyrajzi szám, terület, művelési ág, minőségi osztály, az igénybevétel mértéke, tulajdonos, Vagyonkezelő, jogosultak (vezeték és szolgalmi jog) megjelölése. A Vállalkozó feladata továbbá az ingatlanjegyzékben az Ingatlanok és a rajtuk megépült Építmények (építményszámok) megfeleltetése (egyes Építmények mely Ingatlanon valósultak meg).
4.2.8. Közműkiváltás vagy Közműfejlesztés
4.2.8.1. Amennyiben a Szerződés alapján a Vállalkozó feladata a Közműkiváltás vagy Közműfejlesztés, úgy kötelessége ehhez kapcsolódóan a szolgalmi jog, vezetékjog alapításához szükséges vázrajzok elkészíttetése, és az illetékes földhivatallal történő záradékoltatása, a szolgalmi jog vagy vezetékjog megállapodással vagy hatósági határozattal történő alapítása, bejegyzett szolgalmak módosítása, törlése, és ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése, valamint a számlakibocsátásra nem köteles ingatlantulajdonosoknak a kártalanítási összeg kifizetése a Megrendelő képviseletében. A Vállalkozó által előlegezett kártalanítási összeget a Megrendelő utólagos elszámolással megfizeti a Vállalkozónak. Kártalanítási összegként kizárólag az ingatlantulajdonosokat a szolgalommal kapcsolatban megillető, a Megrendelő által jóváhagyott szakértői véleményben meghatározott összeg fizethető ki a Vállalkozó által.
4.2.8.2. Vállalkozó a 4.2.8.1. pont szerinti dokumentumokat és megállapodásokat olyan módon köteles elkészíteni vagy elkészíttetni, hogy azok megfeleljenek a Megrendelő és a Közműszolgáltató működésére irányadó és egyéb vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, alkalmasak legyenek a rendeltetésüknek megfelelő joghatás kiváltására. A Vállalkozó által elkészített dokumentációk megfelelőségét a Mérnök ellenőrzi és írásbeli javaslatával a Megrendelő elé terjeszti elfogadásra.
4.2.8.3. A Vállalkozónak a 4.2.8.1. pontban meghatározott feladatait legkésőbb az érintett Közműkiváltás vagy Közműfejlesztés 5.17.2.12. és 5.17.2.13. pontokban szabályozott műszaki átadás-átvételi eljárásának megkezdéséig kell teljesítenie. A Megrendelő - a Vállalkozó kérésére - egyedi intézkedésével felmentést adhat ez alól, meghatározva az új határidőket, amennyiben nem a Vállalkozó érdekkörébe tartozó okból nem láthatók el a feladatok a műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdéséig.
4.3. Tervezői művezetés
4.3.1. A Vállalkozó köteles tervezői művezetést biztosítani a Vállalkozó feladatát képező Tervek vonatkozásában, akként, hogy a Tervek készítésében részt vevő személyek/Gazdasági Szereplők a kivitelezés során az általuk készített Tervek szolgáltatásával összefüggésben segítsék a felmerülő szakkérdések megoldását, működjenek közre az általuk készített Terveknek megfelelő megvalósításban.
4.4. A Vállalkozó által beszerzendő engedélyek, hozzájárulások és ezek betartása
4.4.1. A Vállalkozó kötelezettsége – a Megrendelő által a Szerződés szerinti tervezési és/vagy kivitelezési munkák teljesítésével összefüggésben az átadott engedélyeken, szakhatósági hozzájárulásokon kívül – minden további, jogszabály
által megkövetelt hatósági, szakhatósági, közműszolgáltatói és egyéb engedély, hozzájárulás beszerzése, valamint az időközben lejárt engedélyek, hozzájárulások érvényességének meghosszabbítása, szükség szerinti módosítása vagy azok újbóli beszerzése. Ezen engedélyek közé tartoznak egyebek között, de nem kizárólagosan a Tervek engedélyeztetése, forgalomterelési és útvonalengedélyek, engedélyhez kötött kommunikációs eszközök használatának engedélyezése, munkakezdési engedély, a Közműkiváltások engedélyei (amennyiben a Közműkiváltás a Vállalkozó feladata), szakhatósági engedélyek, vágányzári engedélyek, vízjogi létesítési engedély, vasútfejlesztési projekt esetén Pályahálózat-működtetői hozzájárulások, jóváhagyások, stb. A Vállalkozó engedélyek, szakhatósági hozzájárulások beszerzésére vonatkozó kötelezettsége kiterjed a folyamatban lévő engedélyek, szakhatósági hozzájárulások esetében a hiánypótlások és egyéb feladatok teljesítésére is, továbbá a Vállalkozó feladata az általa készített Tervekkel kapcsolatos engedélyek, szakhatósági hozzájárulások beszerzése is. Az engedélyek beszerzésekor figyelemmel kell lenni a Tanúsító Szervezet munkájára, annak időigényére is.
4.4.2. A Vállalkozó köteles viselni valamennyi engedélyeztetéssel (beleértve a megvalósított közmű létesítményekkel kapcsolatos használatbavételi, üzemeltetési stb. engedélyek beszerzésére irányuló eljárásokat is), hozzájárulással kapcsolatos költséget, mely magában foglalja a hatósági díjak, illetékek összegét is.
4.4.3. A Vállalkozó kötelezettsége – amennyiben a Vállalkozó fenti feladatai közül valamelyik végrehajtásához bármely okból a Megrendelő közreműködése (aláírása, ellenjegyzése, írásos megrendelése, meghatalmazása stb.) szükséges –, az adott feladatnak a minden részletre kiterjedő előkészítése. A Vállalkozó felelős azért, hogy az általa a Megrendelő rendelkezésére bocsátott dokumentumok teljes körűen, hiba- és hiánymentesen alkalmasak legyenek a megszerzendő engedélyek, hozzájárulások megadására.
4.4.4. A Megrendelő – amennyiben szükséges – a Tervek, szakhatósági hozzájárulások és egyéb hivatalos dokumentumok beszerzéséhez a Vállalkozó értesítésétől számított 5 napon belül a szükséges meghatalmazást megadja.
4.4.5. A Vállalkozó köteles biztosítani a jogszabályok és a Szerződés feltételei szerinti összes dokumentációt az előírt példányszámban és formátumban a Mérnök számára ahhoz, hogy a Mérnök a forgalomba helyezési, üzembe helyezési és használatbavételi, üzemeltetési engedély beszerzése iránti eljárások során megfelelően eljárhasson. A Vállalkozó köteles együttműködni a Mérnökkel a megfelelő dokumentációk benyújtása, és eredményes forgalomba helyezési, üzembe helyezési és használatbavételi, üzemeltetési engedély beszerzése érdekében. Köteles a Vállalkozó a dokumentációkat megfelelő határidőn belül javítani. A Vállalkozó terhére esik, ha a forgalomba helyezési, üzembe helyezési, használatbavételi, üzemeltetési engedély beszerzése iránti eljárások során a Vállalkozó által szolgáltatott dokumentációk nem megfelelősége miatt került sor hiánypótlásra vagy elutasításra.
4.4.6. A Vállalkozó köteles biztosítani, hogy az Illetékes Hatóságok ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek az engedélyezési eljárással és a kiadott engedélyekkel kapcsolatban. Ezen felül biztosítania kell a hatóságoknak a részvétel lehetőségét azokon a vizsgálatokon és ellenőrzéseken, amelyek a Vállalkozó ellenőrzési, felelősségi körébe tartoznak.
4.4.7. A Mérnök írásbeli hozzájárulása nélkül, a Vállalkozó nem végezhet a kivitelezéssel összefüggésben jelentős műveletet, így különösen útfelbontást vagy útelzárást, vízvezeték vagy más Közmű bontását vagy elzárását engedélyek birtokában sem. A Vállalkozónak írásban, előzetesen és adott műveletnek megfelelő időben
értesítenie kell a Mérnököt, mielőtt az ilyen munkálatot megkezdené, és elegendő időt köteles biztosítani Mérnöknek arra, hogy gondoskodhasson a szükséges ellenőrzésről.
4.4.8. Amennyiben az Illetékes Hatóságok, Közműszolgáltatók a Szerződésben szereplő műszaki megoldásoktól minőségében, típusában, értékében, méretében vagy egyéb műszaki paraméterében lényegesen eltérő megoldásokat kívánnak előírni, a Vállalkozó köteles haladéktalanul értesíteni a Megrendelőt és a Mérnököt.
4.4.9. A Vállalkozó a Megrendelő kifejezett írásbeli jóváhagyása nélkül a Szerződés műszaki tartalmától nem térhet el.
4.4.10. A Vállalkozónak a szállítási útvonalak, hidak használatához előzetesen be kell szereznie a közútkezelők és az érintett önkormányzatok hozzájárulásait, melyek másolatait a Bázisdokumentáció részét képező organizációs tervben a Megrendelő és a Mérnök részére be kell nyújtani.
4.4.11. A Vállalkozó köteles a közútkezelők és az érintett önkormányzatok hozzájárulásaiban előírtakat betartani.
4.4.12. A Vállalkozó a vasútfejlesztési Projekt megvalósítása során – a Megrendelő eltérő utasítása hiányában – a Tanúsító Szervezet által a sikeres tanúsítás érdekében javasolt, módosított műszaki tartalmat köteles megtervezni és kivitelezni. Az elkészítendő Tervek része a beépíteni tervezett szerkezetek felsorolása, azok tanúsítását igazoló hivatkozásával együtt. A Vállalkozó a Létesítmény sikeres tanúsítása érdekében – a Tanúsító Szervezet által előírt – méréseket is köteles elvégezni.
4.5. Régészet
4.5.1. A Vállalkozó tudomással bír arról, hogy minden, a Munkaterületen felfedezett és a jogszabály alapján a régészeti örökség részét képező tárgy (régészeti lelet) a Magyar Állam kizárólagos tulajdona.
4.5.2. A Vállalkozó megfelelő intézkedéseket köteles tenni annak megelőzésére, hogy a munkavállalói vagy bármely más személy eltávolítson vagy megrongáljon bármely régészeti leletet. A Vállalkozó köteles a régészeti lelet felfedezésekor és azok eltávolítása előtt a szakfelügyeletet ellátó régészt és a Mérnököt tájékoztatni a felfedezésről, továbbá végre kell hajtania a régész rendelkezéseit az eltávolításra vonatkozóan.
4.5.3. A Vállalkozó a Megrendelő által átadott dokumentumok birtokában, valamint a vonatkozó örökségvédelmi jogszabályok maradéktalan figyelembe vétele mellett köteles a régészeti feladatellátásra jogosult szervezettel – régészeti bontómunkát nem tartalmazó – régészeti megfigyelésre szerződést kötni a Projekttel összefüggő munkavégzése során. A Vállalkozó földmunkát kizárólag régészeti megfigyelés mellett végezhet. Vállalkozó köteles a feladatait, valamint bármely hiba kijavítását szigorúan a Szerződéssel és a vonatkozó örökségvédelmi jogszabályokkal összhangban végezni. A Vállalkozó köteles a régész utasításait betartani minden olyan ügyben, akár említi a Szerződés, akár nem, amely az adott lelőhely épségét, feltárásával összefüggő régészeti szakfeladat ellátását érinti, vagy arra vonatkozik.
4.5.4. A Vállalkozó a Közbeszerzési Műszaki Leírásban meghatározott területeken, mértékben és módon, az abban foglalt előírások betartásával köteles elvégezni a régészeti földmunkát.
4.5.5. Régészeti földmunka során a Vállalkozó csak a Megrendelőtől és a Mérnöktől
fogadhat el utasításokat.
4.5.6. Amennyiben a Vállalkozó és a régész között a régészeti feladatellátás vagy a vállalkozói kapcsolódó teljesítés vonatkozásában vitás kérdés merül fel, a Megrendelő, a Mérnök és az Illetékes Xxxxxxx bevonásával kell a vitás kérdéseket rendezni.
4.5.7. A régészeti feltárás nem Vállalkozó feladatkörébe tartozó részeinek elvégzésére a
Megrendelő köt megállapodást a régészeti feladatellátó szervezettel.
4.5.8. Amennyiben a régészeti földmunkát a Megrendelő biztosítja, ez esetben a régészeti munkagödrök feltöltése, tömörítése a Vállalkozó feladata és költsége, a feltárással érintett területek mennyiségét az előzetes régészeti dokumentáció tartalmazza. A Vállalkozónak a földmunka tételben számolnia kell azzal, hogy az előzetes régészeti dokumentációban megjelölt régészettel érintett területeken a terepszint alacsonyabban kerül kialakításra, mint az ajánlati tervekben szerepelő terepmagasság. A feltárás során a más vállalkozó által letermelt, depóban elhelyezett talaj végső helyre történő elszállítása, elrendezése Vállalkozó feladatát képezi, a Műszaki Előírásokban foglaltak szerint.
5. A Vállalkozó feladatai a kivitelezéssel összefüggésben
5.1. Munkakezdési engedély
5.1.1. A Vállalkozó a Szerződés hatálybalépését követő 45 napon belül köteles teljesíteni a munkakezdési engedély kiadásának a feltételeit, és kérni a Mérnöktől a munkakezdési engedély kiadását. Amennyiben a Szerződéses Megállapodás a kivitelezésen kívül egyéb feladatokat (pl. tervezés) is magában foglal, abban az esetben az Aktualizált Dokumentáció részét képező bázis műszaki ütemterv szerinti határidőben köteles munkakezdési engedélyt kérni a Vállalkozó a Mérnöktől a kivitelezési feladatok tekintetében.
5.1.2. Amennyiben a Vállalkozó munkakezdési engedéllyel összefüggő kötelezettségeinek nem, vagy nem teljes körűen vagy késedelmesen tesz eleget, ez megalapozhatja a szerződésszegés jelen Szerződésben meghatározott jogkövetkezményeinek a Vállalkozóval szembeni érvényesítését. Így különösen 15 napot meghaladó késedelem esetén a Megrendelő írásban köteles a Vállalkozót értesíteni és legfeljebb 8 napos határidőt biztosítani a jogsértő helyzet orvoslására. A jelen határidő eredménytelen eltelte esetén a Megrendelő jogosult egyoldalú nyilatkozattal, azonnali hatállyal, minden kártérítési kötelezettség nélkül elállni a Szerződéstől, vagy felmondani a Szerződést és érvényesítheti a meghiúsulási kötbérre vonatkozó igényét.
5.1.3. A Mérnök a munkakezdési engedélyt – amennyiben annak feltételei fennállnak – a Vállalkozó kérelmére a legrövidebb időn belül, az engedély kiadása iránti hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított legfeljebb 10 napon belül kiadja.
5.1.4. A Megrendelő – a Megvalósítási Időtől függően – a munkavégzésre korlátozottan alkalmas téli időszakot is figyelembe véve, fenti határidőkhöz képest a Vállalkozó kezdeményezésére, Mérnök véleményét is figyelembe véve, eltérő időpontot is engedélyezhet.
5.1.5. A Mérnök az elektronikus építési naplóban részleges vagy teljes körű munkakezdési engedélyt ad ki, az engedély kiadási feltételei fennállásának ellenőrzését követően.
5.1.6. Részleges és teljes körű munkakezdési engedélyt csak olyan Munkaterület vonatkozásában adhat ki a Mérnök, amely tekintetében a rendelkezési jogot, illetve a rálépési engedélyt a Megrendelő vagy a Vállalkozó megszerezte, vagy a Munkaterületet a kezelőtől, üzemeltetőtől átvette.
5.1.7. A (teljes és részleges) munkakezdési engedélyben egyértelműen meg kell határozni, hogy
a) az melyik Építményre, szakaszra, munkafolyamatra,
b) milyen helyrajzi számú Ingatlanokra, illetve azok beazonosítható részeire
vonatkozik.
5.2. Részleges munkakezdési engedély
5.2.1. A részleges munkakezdési engedély kérhető – amennyiben a Szerződéses Megállapodás eltérően nem rendelkezik – a következő munkákra:
a) lőszermentesítés,
b) erdőirtás, fakivágás
c) humuszgazdálkodás,
d) régészeti lelőhelyeken végzett földmunka,
e) épület bontási munkák,
f) szállító utak – nem építési engedélyköteles – kialakítása, megerősítése,
g) további Mérnök által jóváhagyott munkákra.
5.2.2. A részleges munkakezdési engedély kiadásának feltétele a Szerződésben az engedély tárgyát képező feladatokkal összefüggésben megállapított kötelezettségek teljesítése.
5.2.3. A részleges munkakezdési engedély kiadásának együttes feltételei valamennyi munkanem esetében:
a) Vállalkozási Szerződéses Feltételek szerinti Biztonsági, Tűzvédelmi és Egészségvédelmi Terv Mérnök általi jóváhagyása, a munkavédelmi oktatások megtartása,
b) amennyiben az adott munkára értelmezhető, a Mintavételi és Megfelelőség- igazolási Terv, valamint a Technológiai Utasítások és vasútfejlesztési projekt esetében a Koordinációs Intézkedési Terv elkészítése és Mérnök általi jóváhagyása.
5.3. Teljes körű munkakezdési engedély
5.3.1. A teljes körű munkakezdési engedély kiadásának együttes feltételei:
a) a Bázisdokumentáció Megrendelő általi jóváhagyása,
b) munkavédelmi oktatások megtartása,
c) Jóváhagyott Kiviteli Tervek rendelkezésre állása,
d) az adott munkára jogszabályi előírás, vagy a Szerződés rendelkezése alapján szükséges engedélyek, hozzájárulások rendelkezésre állása,
e) a Mintavételi és Megfelelőség-igazolási Terv, Technológiai Utasítások, valamint vasútfejlesztési projekt esetében a Koordinációs Intézkedési Terv elkészítése és a Mérnök általi jóváhagyása.
Amennyiben a teljes körű munkakezdési engedély kiadásának valamennyi feltétele fennáll, a Mérnök köteles a munkakezdési engedélyt a Bázisdokumentációban, illetve az Aktualizált Dokumentációban meghatározott ütemterveknek megfelelő sorrendben kiadni, és egy másolati példánnyal a Megrendelőt erről értesíteni.
5.4. Munkakezdés, munkaterület, munkavégzés
5.4.1. A Megrendelő a Munkaterületet – a Közbeszerzési Dokumentumok eltérő rendelkezése hiányában – a Szerződés hatályba lépésétől számított 30 napon belül adja át. Amennyiben a Szerződés tárgya a kivitelezésen kívül további feladatokat is magában foglal (például: tervezés), a Bázisdokumentáció részét képező Bázis
műszaki ütemtervben kell meghatározni erre is tekintettel a Munkaterület átadásának időpontját. A Munkaterület a Közbeszerzési Dokumentumok tartalmára tekintettel szakaszosan is átadható, a szakaszok átadásának határidejét a Bázisdokumentáció részét képező műszaki ütemterv tartalmazza.
5.4.2. A Vállalkozó feladata a Munkaterület kitűzése a Megrendelő által megadott határvonal (kitűzési vázlat) sarokpontok koordinátái alapján. A Mérnök ellenőrzi a Vállalkozó által kitűzött terület igénybevételi határvonalakat.
5.4.3. A Munkaterület átadás-átvételi eljárást a Megrendelő képviselőjeként a Mérnök bonyolítja le, hívja össze és vezeti le. A Munkaterület átadás-átvételi eljárásra az érintett Kezelőket, Üzemeltetőket és területtulajdonosokat is meg kell hívni.
5.4.4. A Munkaterület átadás-átvételi eljárást olyan határidővel kell lefolytatni, hogy a Vállalkozó a kivitelezést – a Közbeszerzési Dokumentumok eltérő rendelkezése vagy műszaki tartalma hiányában – legkésőbb a Szerződés hatályba lépésétől számított
45 napon belül, illetve amennyiben a Szerződés tárgya tervezés is, a Bázisdokumentáció részét képező műszaki ütemtervben meghatározott határidőben megkezdhesse. A Munkaterület szakaszos átadása esetén az egyes szakaszokon történő kivitelezés megkezdésének időpontját a Bázisdokumentáció részét képező műszaki ütemterv tartalmazza.
5.4.5. A Munkaterület átadás-átvételi eljárásról a Mérnök jegyzőkönyvet köteles készíteni. A Mérnök jegyzőkönyvben rögzíteni köteles az átadott területek egyértelmű azonosításához szükséges adatokat. A hiányzó Munkaterületeket a Megrendelő - a Mérnök közreműködésével - a rendelkezésre állásnak megfelelően, folyamatosan, írásbeli értesítés mellett adja át a Vállalkozónak.
5.4.6. A Megrendelő feladata a Munkaterület átadása a Projekt megvalósításához szükséges mértékben a Vállalkozó részére. A Megrendelő részéről a jogszabály által biztosított, valamint a megszerzett területek közvetlenül kerülnek átadásra, de az engedélyekben előírt, további beavatkozásokkal érintett, nem a Megrendelő vagyonkezelésében/közvetlen birtokában lévő ingatlanokra (például MK Nzrt., MÁV Zrt., Önkormányzat, VIZIG. rendelkezése alatt álló ingatlanok) a munkavégzéshez a hozzájárulások, rálépési engedélyek megszerzése a Vállalkozó feladata, a Megrendelő közreműködésével.
5.4.7. A Vállalkozó felel az átvett Munkaterületért és az ott végzett munka, az ott tárolt vagyontárgyak biztonságáért a Munkaterület átadásától a Munkaterület visszavételéig.
5.4.8. A Vállalkozónak a Megvalósítási Idő tartamára a Közbeszerzési Műszaki Leírásban foglaltak szerint biztosítania kell a munkavédelmi szabályoknak megfelelő irodát és annak felszereltségét, raktárt, étkező helyiséget, mosdót, WC-t, szállást, stb., továbbá mindezekkel összefüggő telepítési, fenntartási, üzemeltetési és őrzési költséget a Vállalkozó viseli. A közterület használati díj a Vállalkozót terheli.
5.4.9. A Vállalkozó köteles gondoskodni a saját víz- és elektromos energia, fűtés stb. ellátásáról. Ha a vizet a meglévő vízvezetéki hálózatról kapja, be kell tartania a vízművek előírásait, meg kell fizetnie a vízvezetéki nyomócsövek és vízvételezési pontok bérleti díját, és viselnie kell minden egyéb költséget is. Ugyanilyen eljárást kell folytatnia az elektromos energia és a többi szolgáltatás tekintetében is.
5.4.10. A Munkaterület lehatárolása, a vonatkozó munkavédelmi-, tűzrendészeti, balesetvédelmi, stb. előírások betartása, a Munkaterület, a Vállalkozó által beszállított anyagok, berendezések, raktárak, stb. védelme, őrzése a Vállalkozó
feladata és felelőssége saját költségén a Munkaterület átadásától a Munkaterület Megrendelő általi visszavételéig.
5.4.11. A Munkaterületre vonatkozó kárveszély a Munkaterület átadásával egyidejűleg száll át a Vállalkozóra; ettől az időponttól kezdődően a Vállalkozó tevékenysége nyomán a Munkaterület, az ott elhelyezett gépek, berendezések, építési anyagok, segédanyagok, a Projekt már elkészült elemeinek stb. állagában, szerkezetében, berendezéseiben bekövetkezett minden kár és sérülés a Vállalkozó kizárólagos kockázata, felelőssége és költsége. A kárveszély a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás lezárásakor, a Munkaterület visszavételével, vagy ha ezekre nem egy időben kerül sor, a birtokbaadási/birtokbavételi jegyzőkönyv Megrendelő általi aláírásával száll át a Megrendelőre.
5.4.12. A Vállalkozó köteles a Munkaterületet és az annak megközelítését szolgáló területeket és utakat rendben tartani, a keletkező hulladékot és építési törmeléket folyamatosan, az adott típusú- és mennyiségű hulladék befogadására hatósági engedéllyel rendelkező lerakóhelyre elszállítani. Azon hulladékok tekintetében, amelyek veszélyes hulladéknak minősülnek, a Vállalkozó köteles olyan feldolgozó céggel szerződést kötni, amely az adott hulladék ártalmatlanítására vonatkozó valamennyi érvényes és hatályos engedéllyel és megfelelő technológiával, valamint kapacitással rendelkezik. Amennyiben a Vállalkozó – a Megrendelő felhívása ellenére – e kötelezettségeit nem teljesíti, a Megrendelő jogosult a jelen pont szerint a Vállalkozót terhelő kötelezettségeket a Vállalkozó költségére harmadik személlyel elvégeztetni, továbbá ennek költségét a Megrendelő jogosult a Vállalkozóval szemben érvényesíteni, valamint ebből a célból a Vállalkozó által nyújtott biztosítékot igénybe venni.
5.4.13. A Vállalkozó minden, a Munkaterületről elszállított anyagot (kitermelt föld, egyéb anyag, bontási törmelék, hulladék) köteles a Megrendelő számára bizonylatolni, igazolva az elszállított anyag fajtáját, mennyiségét, az elszállítás időpontját, és azt, hogy az anyag a vonatkozó jogszabályok és a Szerződés rendelkezéseinek megfelelően került elhelyezésre.
5.4.14. A Vállalkozó köteles gondoskodni a Munkaterület folyamatos és biztonságos víztelenítéséről a felszín alatti és a csapadékvizek ellen a Xxxxxx műszaki megoldásait és az engedélyek előírásait figyelembe véve úgy, hogy sem a kivitelezés, sem a környezet ne szenvedjen kárt.
5.4.15. A Vállalkozónak gondoskodnia kell a szennyvíz minden, a kivitelezéssel összefüggő területről való eltávolításáról az Illetékes Hatóság rendelkezéseinek megfelelően.
5.5. Munkavégzés leállítása
5.5.1. A Megrendelő és/vagy a Mérnök jogosult – egymás kölcsönös értesítése mellett – írásban elrendelni a vállalkozói munkavégzés leállítását, amennyiben közvetlen élet- vagy balesetveszély vagy a vagyonbiztonság veszélye áll fenn, illetve alakulhat ki, vagy a Vállalkozó a munkavégzést nem a Műszaki Követelményeknek megfelelően végzi. A munkavégzés leállítását és annak okát az építési naplóban is rögzíteni kell.
5.6. Munkaterületi szemle
5.6.1. A Vállalkozó köteles a Munkaterületre vonatkozóan a Megrendelő által a Közbeszerzési Eljárás során a Közbeszerzési Műszaki Leírás részeként rendelkezésre bocsátott, a talajmechanikai, geotechnikai, hidrológiai és a felszín alatti viszonyokra vonatkozó dokumentumokat ellenőrizni.
5.6.2. A Vállalkozó a Közbeszerzési Eljárás során megszemlélte és megvizsgálta a Munkaterületet és környékét, valamint az azzal kapcsolatosan rendelkezésre álló információkat, és az Ajánlata benyújtása előtt meggyőződött az alábbiakról:
a) a terep jellegéről és adottságairól, (beleértve a régészeti tevékenység következményeként létrejött terepadottságokat, ha az azokra vonatkozó adatokat a Megrendelő a Közbeszerzési Eljárás során megadta, az az előzetes régészeti dokumentációból, illetve a helyszínen látható volt)
b) az éghajlati és hidrológiai viszonyokról,
c) a munka jellegéről és méretéről, valamint a Projekt kivitelezéséhez, megvalósításához és a hibák kijavításához szükséges anyagokról, és
d) a Munkaterület megközelítésének módjairól és az elhelyezkedésről,
e) a csatlakozó szakaszokon (szomszédos projektek) a Megrendelő érdekkörében más vállalkozók által egy időben végzett, hasonló jellegű munkáról, amely esetben a csatlakozó szakaszokon együtt kell a vállalkozókkal működni;
f) minden, a Projekt megvalósítását akadályozó vagy befolyásoló olyan körülményről, amelynek felismerése és következményeinek felmérése egy jelentős tapasztalattal rendelkező szakcégtől általában elvárható.
A Vállalkozó a fentiekre is tekintettel elfogadja, hogy minden szükséges információt megkapott azokra a kockázatokra nézve, amelyek befolyásolhatják vagy érinthetik az Ajánlatát.
5.7. A Vállalkozó teljesítésének minősége
5.7.1. Vállalkozói minőségirányítási rendszer
5.7.1.1. A Vállalkozónak a Közbeszerzési Dokumentumokban meghatározottak szerinti minőségirányítási rendszerrel kell rendelkezni, és a minőségirányítási rendszerét köteles a teljesítés időszaka alatt fenntartani. A Megrendelő és/vagy a Mérnök felhívására az erre vonatkozó igazoló dokumentumokat köteles a Vállalkozó bemutatni.
5.7.2. Az anyagok és a munkák minősége
5.7.2.1. A Vállalkozónak a munkákat és a tervezési feladatokat a Szerződés részét képező Műszaki Előírások követelményeinek és a Közbeszerzési Eljárás megkezdésének időpontjában érvényes Útügyi Műszaki Előírások/Vasútügyi Műszaki Előírások, valamint vasútfejlesztési feladatok esetén a Pályahálózat-működtető mindenkor hatályos utasításainak figyelembe vételével kell elvégezni. Vállalkozónak a Közbeszerzési Eljárás során az ajánlatát annak figyelembevételével kellett kalkulálnia és megtennie, hogy amennyiben Közbeszerzési Eljárás megkezdése és a Szerződés megkötése között az érvényes Útügyi Műszaki Előírások/Vasútügyi Műszaki Előírások tartalma megváltozna, akkor azt az átalánydíj terhére köteles a kivitelezés során figyelembe venni. Amennyiben a teljesítés során a Közbeszerzési Eljárás megkezdésének időpontjában érvényes Útügyi Műszaki Előírásokhoz/Vasútügyi Műszaki Előírásokhoz képest változás következik be, az adott munkarészt illetően a Vállalkozó köteles a Megrendelőtől állásfoglalást kérni az új Útügyi Műszaki Előírások/Vasútügyi Műszaki Előírások alkalmazására vonatkozóan.
5.7.2.2. Abban az esetben, ha a betartandó dokumentumok kikötései különböző minőségi szintet írnak elő, vagy a választás lehetőségét biztosítják a 3.2.2. pontban foglaltak az irányadók.
5.7.2.3. A Vállalkozó köteles elvégezni azokat a vizsgálatokat, amelyeket a Mérnök indokolt esetben előír a készítés, gyártás vagy előkészítés helyén, vagy a Munkaterületen,
vagy más egyéb helyen vagy helyeken. Vállalkozó köteles továbbá elvégezni a Vasútügyi Műszaki Előírásokban rögzített, a Tanúsító Szervezet munkájához, és az EK- illetve a Nemzeti Szabványok szerinti hitelesítés elvégzéséhez szükséges vizsgálatokat.
5.7.2.4. A Vállalkozónak a kivitelezéséhez korszerű műszaki eszközöket és anyagokat, minőségellenőrzést és olyan felügyeletet kell biztosítania, amely szükséges a határidők betartásához és a minőségi követelmények teljesítéséhez.
5.7.3. Xxxxxx és vizsgálatok költsége
5.7.3.1. A Vállalkozónak kell szolgáltatni az összes mintát a saját költségén, és bármely mérés vagy vizsgálat költségét a Vállalkozó viseli, ha azok biztosítása, elvégzése a Szerződés rendelkezéseiből következik, vagy a Szerződés írja elő; ideértve továbbá a vonatkozó jogszabály(ok) által Vállalkozói feladatként előírt összes mintát, illetve mintavételi és megfelelőség-igazolási tervet (322/2015.(X.30.) Korm. rendelet 29.§ (1) bekezdés, illetve a helyébe lépő jogszabály).
5.7.3.2. Vállalkozó köteles elvégezni bármely, a Mérnök által szükségesnek ítélt olyan mérést vagy vizsgálatot, amely a Szerződésben nincs előírva, vagy elő van írva, de a Mérnök úgy rendeli el, hogy a vizsgálatot bármely más, a Munkaterülettől, vagy az anyagok előállítási, gyártási, vagy elkészítési helyétől különböző helyen kell elvégezni.
5.7.3.3. Amennyiben a Vállalkozó úgy ítéli meg, hogy a Mérnök által elrendelt fenti mérés, vizsgálat elvégzése a Megvalósítási Időt befolyásolja, köteles erről a Mérnököt és a Megrendelőt írásban értesíteni. A Mérnök ez esetben köteles a Vállalkozó és a Megrendelő részvételével a vizsgálat tárgyában közös egyeztetést tartani, amelynek alapján a Megrendelő dönt a mérés, vizsgálat végrehajtásáról.
5.7.3.4. Amennyiben a Megrendelő a mérések, vizsgálatok elvégzése mellett dönt, a Vállalkozó többletköltség érvényesítésére nem jogosult akkor, ha a Vállalkozó felelősségi körébe tartozó okból került sor a mérések, vizsgálatok elvégzésre.
5.7.4. Ellenőrzés és vizsgálat
5.7.4.1. A Mérnök, a Megrendelő, továbbá vasútfejlesztési projekt esetén a Pályahálózat- működtető, valamint a Tanúsító Szervezet jogosult arra, hogy az építés, elkészítés, gyártás vagy előkészítés alatt ellenőrizze és megvizsgálja az anyagokat, berendezéseket és beszerelendő tárgyakat. Ha az anyagokat, berendezéseket nem a Vállalkozó műhelyeiben vagy területein készítik, gyártják vagy készítik elő, a Vállalkozó köteles a Mérnök, a Megrendelő, illetve a Pályahálózat-működtető, valamint a Tanúsító Szervezet részére engedélyt szerezni, hogy elvégezhessék az ilyen felülvizsgálatot és vizsgálatot az érintett műhelyekben és helyeken.
5.7.4.2. A Vállalkozót nem mentesíti a szerződéses kötelezettsége és felelőssége alól a Mérnök, a Megrendelő, továbbá vasútfejlesztési projekt esetén a Pályahálózat- működtető, valamint a Tanúsító Szervezet által elrendelt ilyen felülvizsgálat vagy vizsgálat.
5.7.5. Az ellenőrzés és a vizsgálat időpontjai
5.7.5.1. A Megrendelő és/vagy a Mérnök jogosult megvizsgálni a Vállalkozó laboratóriumait és vizsgáló helyeit abból a szempontból, hogy azok műszakilag a Szerződés alapján megfelelőek-e. Amennyiben a Vállalkozó laboratóriumai és vizsgáló helyei a vizsgálat szerint nem megfelelőek, a Mérnöknek jogában áll utasítani a
Vállalkozót, hogy a laboratóriumait és vizsgáló helyeit harmadik személlyel vizsgáltassa felül. A felülvizsgálat eredményeinek megfelelően a Vállalkozónak saját költségére el kell végeznie a megkívánt javításokat.
5.7.5.2. A Vállalkozó a mérő- és vizsgáló berendezéseit a Mérnök által elfogadott intézménnyel köteles hitelesíttetni azzal, hogy minden ilyen költséget a Vállalkozónak kell viselnie.
5.7.5.3. A Vállalkozó köteles egyeztetni a Mérnökkel, vasútfejlesztési projekt esetén a Pályahálózat-működtetővel, valamint a Tanúsító Szervezettel minden anyag, berendezés felülvizsgálatának és vizsgálatának időpontját és helyét. Ha a Mérnök, illetve a Pályahálózat-működtető, vagy a Tanúsító Szervezet meghatalmazott képviselője nem jelenik meg az egyeztetett időpontban, a Vállalkozó jogosult – a Mérnök, Pályahálózat-működtető, vagy a Tanúsító Szervezet eltérő utasításának hiányában – elvégezni a vizsgálatokat, amelyeket úgy kell tekinteni, mintha a Mérnök, Pályahálózat-működtető, vagy a Tanúsító Szervezet jelenlétében végezték volna el. Az anyagok, berendezések vizsgálatáról és felülvizsgálatáról, annak eredményéről a vizsgálatot, felülvizsgálatot végző szervezet által hitelesített tanúsítványt kell kiállítani. A Vállalkozó a tanúsítványt haladéktalanul köteles a Mérnöknek, illetve a Pályahálózat-működtetőnek továbbítani.
5.7.6. Anyag, berendezés elutasítása
5.7.6.1. Amennyiben a Mérnök, vasútfejlesztési projekt esetén a Pályahálózat-működtető úgy ítéli meg, hogy az anyagok, berendezések, beszerelendő tárgyak hibásak, vagy más okból nem felelnek meg a Szerződésnek, a Mérnök, Pályahálózat- működtető jogosult az anyagokat vagy berendezéseket elutasítani a Vállalkozó egyidejű értesítése mellett. Az értesítésnek tartalmaznia kell az elutasítás okait.
5.7.6.2. A Vállalkozó haladéktalanul köteles kijavítani a hibát, vagy más módon gondoskodni arról, hogy az elutasított anyagok, berendezések, beszerelendő tárgyak megfeleljenek a Szerződésnek.
5.7.6.3. Az elutasított anyagok, berendezések ismételt vizsgálatait ugyanolyan módon és feltételekkel kell elvégezni, mint a megelőző vizsgálatot. A megismételt vizsgálatok költsége is a Vállalkozót terheli.
5.7.6.4. Amennyiben az ismételt vizsgálatokat követően az anyagok, berendezések, beszerelendő tárgyak továbbra is hibásak vagy más okból nem felelnek meg a Szerződésnek, a Megrendelő jogosult megbízni az anyagok, berendezések, beszerelendő tárgyak felülvizsgálatára vagy vizsgálatára független szakértőt.
5.7.7. Vizsgálat a munka eltakarása előtt
5.7.7.1. A Vállalkozó a Projekt egyetlen részét sem fedheti be vagy takarhatja el a Mérnök írásbeli engedélye nélkül. A Vállalkozó köteles teljes mértékben lehetővé tenni a Mérnök számára, hogy felülvizsgálja és megmérje a Projekt bármely részét, amely befedésre vagy eltakarásra kerül. A Vállalkozó köteles írásban értesíteni a Mérnököt, amikor a Projekt bármely ilyen része készül vagy elkészült és vizsgálatra alkalmas, a Mérnök pedig köteles a lehető legrövidebb határidőn belül megjelenni a Projekt ilyen részének vizsgálata és felmérése céljából, kivéve, ha a megfelelő indokok közlése mellett arról értesíti a Vállalkozót, hogy a jelen pont szerinti vizsgálatokat nem tartja szükségesnek.
5.7.7.2. A Vállalkozó az eltakarási engedélyt a Mérnöktől az építési naplóban köteles kérni, és Mérnök az építési naplóban köteles az engedélyt a Vállalkozónak megadni vagy az engedély megadását megtagadni, és annak az okait ismertetni.
5.7.7.3. A nem megfelelő munka és anyagok esetében a Mérnök, illetve a Pályahálózat- működtető jogosult elrendelni:
a) minden olyan anyag Munkaterületről történő eltávolítását – az intézkedésben meghatározott határidőn belül –, amely a Mérnök véleménye szerint nem felel meg a Szerződésnek,
b) a megfelelő és alkalmas anyagokkal történő pótlást, és helyettesítést, és
c) bármely munkarész elbontását és megfelelő újra kivitelezését, függetlenül minden előzetes vizsgálattól vagy közbenső teljesítésigazolástól, amennyiben az anyagok, vagy az elvégzett munka a Mérnök véleménye szerint nem felel meg a Szerződésnek,
d) a Projekt bármely részét kibontatni vagy feltárásokat készíttetni, és a kibontást, feltárást követően kijavíttatni és helyreállíttatni az ilyen részt.
Ezen intézkedéseket az építési naplóban is rögzíteni kell. Ezen pont szerinti
intézkedések megtételére a Megrendelő is jogosult.
5.7.7.4. Amennyiben a Vállalkozó nem kezdi meg a 5.7.7.3. pont szerinti utasítás végrehajtását, vagy nem hajtja végre az utasítást a meghatározott időn belül, a Megrendelő jogosult a Vállalkozó költségére és kockázatára más vállalkozót alkalmazni az utasítás végrehajtására, és az abból eredő vagy azzal kapcsolatos összes felmerülő vagy felmerült költséget a Megrendelő jogosult a Vállalkozóval szemben érvényesíteni közvetlenül a Vállalkozótól vagy a Vállalkozó által nyújtott biztosítékból.
5.8. Szállítói utakkal kapcsolatos vállalkozói kötelezettségek
5.8.1. Vállalkozó általános kötelezettségei
5.8.1.1. A Vállalkozónak a szállítói utak fenntartása és helyreállítása során a Szerződés rendelkezései mellett a vonatkozó Útügyi Műszaki Előírások és útügyi hatóságok, útkezelők rendelkezéseit is be kell tartania.
5.8.1.2. A Mérnök a szállítói út kezelőjét a szállítói utakkal kapcsolatos vállalkozói kötelezettségekről tájékoztatja, és minden esetben külön értesíti, amennyiben a kezelő jelenléte, vagy nyilatkozata szükséges.
5.8.1.3. A Vállalkozó köteles a Bázisdokumentáció részét képező organizációs tervben bemutatni a szállítással igénybe venni kívánt utak kezelőinek hozzájárulásait, azokat a Mérnöknek benyújtott organizációs tervhez kell csatolni.
5.8.1.4. A jóváhagyott organizációs tervben nem szereplő utak mindaddig nem vehetők igénybe a Projekt megvalósítása érdekében anyagszállításra, amíg az organizációs terv módosítására nem kerül sor. A módosítás során – a módosuló rész tekintetében – ugyanúgy kell eljárni, ahogy az organizációs terv elfogadása során. Nagytömegű anyagszállítás elsősorban a nagy tömegű humusz, alkalmatlan anyag, töltésanyag, bevágási anyag, beton, aszfalt, CKt, valamint ezek alapanyagainak szállítása.
5.8.1.5. Az organizációs terv készítésénél a nyomvonalon történő szállítás megtervezése során figyelembe kell venni a régészeti munkák és a területátadás aktuális állapota miatti rendelkezésre állást.
5.8.2. Az útkezelői hozzájárulás a szállítói útvonalakkal kapcsolatban
5.8.2.1. A Vállalkozó köteles a szállítói út kezelőjétől kifejezett nyilatkozatot kérni arra vonatkozóan, hogy:
a) a kiinduló állapot felmérésén részt vett,
b) a dokumentált kiinduló állapotot elfogadja,
c) az adott útvonalon szállításra kerülő anyagok jellegét, tervezett
mennyiségét, a szállítóeszközök típusát, méretét megismerte,
d) a szállításhoz hozzájárul,
e) a szállítás befejezésekor a helyreállított szállítói út átvételében közreműködik,
f) a nyilatkozatnak tartalmaznia kell továbbá a szállításra vonatkozó kezelői előírásokat, így
- a súly-, vagy egyéb forgalmi korlátozásokat, a szállítás során figyelembe veendő feltételeket,
- a szállítás megkezdése előtt szükséges beavatkozásokat,
- a szállítás során szükséges beavatkozásokat.
5.8.2.2. Amennyiben a Közbeszerzési Műszaki Leírás részeként kiadásra kerül a Gyorsforgalmi és egyéb közutak építésének szállítói útjaira vonatkozó szabályzat, a Vállalkozónak az abban foglalt részletes szabályokat be kell tartania.
5.8.2.3. A Vállalkozó minden elvárható intézkedést köteles megtenni annak érdekében, hogy megelőzze a Munkaterületre vezető útvonalakkal összeköttetésben levő, vagy azokon levő utak vagy hidak károsodását vagy sérülését. Különösen úgy kell útvonalakat, járműveket választania és használnia, valamint terhelést korlátoznia és eloszlatnia, hogy minden olyan különleges forgalom, amely elkerülhetetlenül adódik a kivitelezéssel összefüggésben, indokolt mértékben korlátozott legyen, és semmilyen szükségtelen kárt vagy sérülést ne okozzon az igénybe vett utakon, hidakon, és ezek környezetében lévő ingatlanokon, beleértve a szállító útvonalak által érintett ingatlanok por-, zaj- és rezgés értékeit is.
5.8.2.4. A Vállalkozó köteles arra, hogy mentesítse és kártalanítsa a Megrendelőt minden olyan igénnyel szemben, amely a szállítói úton vagy hídon, vagy a környezetükben lévő ingatlanokban, illetve ennek hiányban is egyébként szállításra igénybe vett úton, hídon vagy környezetükben lévő ingatlanokban bekövetkezett károsodásból fakad, beleértve a közvetlenül a Megrendelővel szemben benyújtott igényeket is. A Vállalkozó kötelezettsége, hogy ellenőrizze és kivizsgálja ezeket a bejelentéseket, igényeket és viselje az ezzel összefüggő költségeket is.
5.8.2.5. A Vállalkozó köteles megfizetni azon költségeket, amelyek a Projekt kivitelezésével összefüggésben a Munkaterületre vezető útvonalakkal összeköttetésben levő vagy azokon levő bármely híd vagy út megerősítése vagy javítása során merültek fel.
5.8.2.6. A Vállalkozó köteles a kivitelezés során igénybe venni kívánt szállítói útvonalak és azok műtárgyai állapotát a Projekt megvalósítása során megőrizni, esetleges állapotromlás esetén a kiinduló állapotkori funkciót az adott útvonalon történő szállítás befejezését követően helyreállítani a Szerződés rendelkezései szerint. A helyreállítás során a Vállalkozó köteles bármely szükséges tervet elkészíteni, az esetleg szükséges engedélyeket beszerezni. A Vállalkozó viseli az állapotfelmérések és bármely szükséges időszaki vizsgálat költségét.
5.8.3. Anyagszállítók
5.8.3.1. A Vállalkozó külön nyilvántartást köteles vezetni az anyagszállításban résztvevő személyekről, szervezetekről, ideértve a fuvarozást végző Alvállalkozót, Közreműködőt, vagy a Vállalkozónak, mint vevőnek eladott anyag eladóját, aki saját eszközökkel végzi az anyagszállítást, vagy ezen eladó fuvarozást végző vállalkozója (együtt: anyagszállítók).
5.8.3.2. A Vállalkozó által vezetett anyagszállítói nyilvántartás legalább a következő
adatokat tartalmazza:
a) szállító személyek nevét, címét, azonosításra alkalmas adatot (pl. adószám), képviselő nevét, elérhetőségét (székhely, telefax, e-mail, telefon),
b) a szállított anyagokat, azok mennyiségét,
c) a szállítások időtartományát,
d) a használt szállító utat,
e) a szállító járművek típusát, méretét, xxxxxxxx rendszámát.
5.8.3.3. A Vállalkozó, a Megrendelő és/vagy a Mérnök felhívására köteles átadni részükre az anyagszállítók nyilvántartását.
5.8.3.4. A Vállalkozó úgy felel az anyagszállító személyek által a szállítóútban okozott bármely kárért, mintha a szállítást maga végezte volna.
5.8.4. A szállítói út kiinduló állapotkori funkciója helyreállítása
5.8.4.1. A Vállalkozó kötelezettsége a szállítói utak helyreállítása, akként, hogy annak megfelelő teljesítését az útkezelő nyilatkozata is igazolja.
5.8.4.2. A Vállalkozó kockázata a szállítói utakkal kapcsolatos helyreállítási feladatok és azok díj-költség igényének felmérése. Erre tekintettel nem alapoz meg Szerződésben Nem Szereplő Xxxxx igényt, ha az előzetesen tervezettől eltérők akár a szállítói utak helyreállítási munkái, akár azok díj-költség igénye.
5.8.4.3. A Vállalkozó a Közbeszerzési Eljárásban benyújtott Ajánlatában megadott szállítói utak helyreállításával kapcsolatos költségekre vonatkozóan a számláját abban az esetben állíthatja ki, amennyiben a szállítói út helyreállítási kötelezettségének a teljesítése – az útkezelő nyilatkozata (kezelői nyilatkozatok) alapján – megtörtént és a Mérnök – ellenőrzését követően – az erre vonatkozó teljesítésigazolás kiadását javasolja. A szállítói utakkal kapcsolatos valamennyi vállalkozói kötelezettség hiánytalan teljesítése feltétele a Befejezési Igazolás kiadásának.
5.8.4.4. A Vállalkozó köteles a szállítói út kezelőjével – legkésőbb a helyreállítást követően, a kezelőnek történő átadással egyidejűleg – megállapodást kötni a Vállalkozó által az út kezelőjével szemben vállalt jótállási és/vagy szavatossági kötelezettségei teljesítése tekintetében. Ezen megállapodás bemutatása a Befejezési Igazolás kiadásának feltétele.
5.9. Szoftverek fejlesztése és szállítása
5.9.1. A Vállalkozó – amennyiben a Szerződéses Megállapodás tárgya – a Közbeszerzési Dokumentumokban, a Szerződésben foglalt feltételek és a Bázisdokumentációban részletezett ütemezés szerint köteles megvalósítani a szoftverfejlesztést.
5.9.2. A Vállalkozó a szoftverspecifikációt a Közbeszerzési Műszaki Leírásban, a Jogerős Engedélyezési Tervek alapján köteles elkészíteni a vonatkozó jogszabályokban, szabványokban és a meghatározott elvárásoknak megfelelően az előírt példányszámban és formátumban.
5.9.3. A Vállalkozó által elkészített szoftverspecifikációt a Mérnök ellenőrzi – az Üzemeltető, a Pályahálózat-működtető bevonásával – és legkésőbb 15 napon belül írásbeli javaslatot tesz a Megrendelőnek az elfogadásra, a kijavításra vagy az elutasításra.
5.9.4. A Mérnök javaslata alapján a Megrendelő legkésőbb 10 napon belül dönt a szoftverspecifikáció elfogadásról, kijavításról vagy elutasításról.
5.9.5. A Vállalkozó a Megrendelő utasítása szerint köteles a megadott ésszerű határidőn belül kijavítani a szoftverspecifikációt, illetve új specifikációt benyújtani.
5.9.6. A Vállalkozó specifikációért való felelőssége attól függetlenül fennmarad, hogy a
specifikációt a Megrendelő elfogadta.
5.9.7. A Vállalkozó a szoftverfejlesztést az elfogadott specifikáció, a szabványok, engedélyek, műszaki előírások szerint köteles elvégezni, és azt először saját hatáskörben tesztelni.
5.9.8. A Vállalkozó az Üzemeltető/Pályahálózat-működtető felügyelete mellett és az Üzemeltető, Mérnök, Megrendelő által szabott feltételek szerint saját költségére és kockázatára köteles lefolytatni az üzempróbákat, laborteszteket és helyszíni teszteket a Közbeszerzési Műszaki Leírás, a Bázisdokumentáció és Műszaki Átadás- átvételi Eljárás lefolytatásának Mérnök által elfogadott rendje szerint.
5.10. Hardverelemek gyártása és szállítása
5.10.1. A Vállalkozó kötelezettsége – amennyiben Szerződéses Megállapodás tárgya – a Szerződés tárgyát képező hardverelemeket a vonatkozó jogszabályok, szabványok és a Közbeszerzési Műszaki Leírás előírásainak megfelelően legyártani/legyártatni, és a helyszínre szállítani.
5.10.2. Az Üzemeltető, a Mérnök és/vagy a Megrendelő a gyártóművi ellenőrzés keretében ellenőrzi, továbbá az Üzemeltető hitelesíti, hogy a hardverelemek megfelelnek-e az előírt mennyiségi, minőségi, funkcionális előírásoknak.
5.10.3. A hardverelemek szállítására az eredményes gyártóművi ellenőrzést követően jogosult a Vállalkozó, és köteles előzetesen, legalább 21 nappal korábban jelezni Megrendelőnek és Mérnöknek a szállítást.
5.11. Természetes anyagok beszerzési helyének jóváhagyása
5.11.1. A Vállalkozónak a kivitelezéshez szükséges nyersanyagot (kő, kavics, homok, stb.)
– a Műszaki Követelményekkel összhangban – a hatóságilag engedélyezett kitermelő helyekről kell beszereznie. A természetes anyagok forrásait a létesítményhez való igénybevételük előtt a Vállalkozónak meg kell vizsgáltatnia, és az eredményeket át kell adnia a Mérnöknek.
5.11.2. A Mérnök által jóvá nem hagyott forrásból származó anyagot a Vállalkozó nem használhatja fel. Egy anyagbeszerzési hely jóváhagyása nem jelenti azt, hogy minden, erről az anyagbeszerzési helyről származó anyagot a Mérnök jóváhagyott.
5.11.3. A Vállalkozónak mielőtt megrendelést ad valamely anyag, termék, vagy gépi berendezés megrendelésére, amit beépít, meg kell adnia a Mérnöknek azok jegyzékét, beszerzési helyét és alkalmasságának igazolását.
5.12. Töltésépítés anyaga
5.12.1. Amennyiben a Szerződés tárgya kiterjed töltésépítésre, a töltésépítésekhez szükséges anyagot a Műszaki Követelményekkel összhangban elsősorban a bevágásokból, másodsorban a Szerződés szerinti anyag-nyerőhelyekről kell biztosítani a Mérnök előzetes jóváhagyása és feltételei alapján, figyelembe véve az állami vagyonról szóló jogszabályokat, valamint a bányászatról szóló törvény rendelkezéseit.
5.13. Bontás, bontásból származó anyagok
5.13.1. A Közbeszerzési Műszaki Leírásban meghatározott területeken vagy épületek, építmények, egyéb felépítmények tekintetében a Vállalkozó köteles a bontást és ahhoz tartozó feladatokat elvégezni.
5.13.2. A Vállalkozó köteles a bontási kötelezettségével érintett épületekkel és egyéb építményekkel, felépítményekkel kapcsolatosan a Mérnök jóváhagyásával elkészíteni a szükséges bontási dokumentumokat, terveket és megszerezni a bontáshoz szükséges engedélyeket.
5.13.3. A Megrendelő biztosítja a vagyonkezelésében lévő ingatlanból kinyert Vissznyereményi Anyaghoz a vissznyereményi nyilatkozatot és a vagyonkezelésében lévő ingatlanok tekintetében a Közművek lekötését a Közműszolgáltatóknál.
5.13.4. A Vállalkozó az Illetékes Xxxxxxx által kiadott bontási hozzájárulást/engedélyezést igazoló határozat/végzés alapján köteles elvégezni az épületek, építmények, egyéb felépítmények bontását. A bontást úgy kell elvégezni, hogy a Megrendelő vagy a Vagyonkezelő által kiadott vissznyeremény nyilatkozatban szereplő anyagok továbbértékesíthetők, a deponálásuk helyéről elszállíthatók legyenek.
5.13.5. A Vállalkozó a bontási munkát követően köteles elkészíteni a megvalósult állapotról a záradékolt változási vázrajzot, valamint a bontott anyagok továbbértékesítéséig történő elhelyezéséről készült nyilatkozatot, melyet a Megrendelő részére köteles átadni.
5.13.6. A Vállalkozó köteles a meglévő szerkezetek bontásából eredő és a földmunkák során kitermelt hasznosítható anyagokat, fajtánként és Vagyonkezelőnként/Xxxxxxxxxxxxxxxx szétválasztva, a teljes Munkaterület visszaadásától számítva 6 hónapig saját költségén tárolni és őrizni.
5.13.7. Az 5.13.5. pontban foglaltaktól eltérően a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó, Vállalkozó által a Projekt megvalósítása során kitermelt anyagok, különösen az ásványi nyersanyagok jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő, fajtánként és Vagyonkezelőnként/Tulajdonosonként elkülönített, végleges elhelyezése a Vállalkozó kötelezettsége és költsége, függetlenül bontási kötelezettsége fennállásától vagy terjedelmétől.
5.13.8. A Vállalkozónak a Megrendelő felszólítására a bontásból származó Vissznyereményi Anyagokat továbbhasznosítás céljából át kell adnia a Vagyonkezelőnek, vagy az erre kijelölt vagy a Megrendelő által elfogadott személynek. A bontásból származó Vissznyereményi Anyagok átadásával kapcsolatban a Vállalkozó köteles betartani a jogszabályi kötelezettségeket.
5.13.9. Amennyiben a Vállalkozó a bontásból származó, illetve a kitermelt anyagokat másodlagos nyersanyagként kívánja felhasználni, ez a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint lehetséges. A felhasználás kizárólag a tulajdonossal megkötött előzetes írásbeli megállapodás alapján történhet. Ilyen esetben a Vállalkozónak megfelelően igazolnia kell az anyag alkalmasságát, és az eredményeket jóváhagyásra át kell adnia a Mérnöknek. A hulladéknak és veszélyes hulladéknak minősülő anyagokat a Vállalkozó köteles a jogszabályi előírások betartásával saját költségére és felelősségére eltávolítani és elhelyezni.
5.13.10. A Vállalkozó feladata szükség esetén elhelyezni a bontott anyagot, ha olyan területen, Ingatlanon szükséges bontani, amely Ingatlan a NIF-en kívüli más vagyonkezelő (pl. MÁV Zrt., Magyar Közút NZrt.) vagyonkezelésében, vagy
önkormányzat, illetve más személy tulajdonában áll. A bontott anyagot a NIF-en kívüli más vagyonkezelővel, illetve az önkormányzattal, más tulajdonossal a Vállalkozó által kötött megállapodás szerint szükséges elhelyezni, a vissznyeremény nyilatkozatot, a Közmű lekötésekhez szükséges hozzájárulásokat is tőlük kell megszerezni. Vasútfejlesztési projekt esetében – a Pályahálózat- működtetővel kötött megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – a Vállalkozó köteles az elbontott tárgyi eszközöket, azok elbontását követő 90 napon belül a Pályahálózat-működtetővel előzetesen egyeztetett ütemterv és helyszínkijelölés alapján visszaszolgáltatni a Pályahálózat-működtető részére.
5.13.11. A Vissznyereményi Anyagnak minősülő bontott vasúti szakanyagok (magas- építményi, felépítményi, biztosítóberendezési, felsővezetéki, műtárgy stb.), Pályahálózat-működtető vagy más szervezet vagyonkezelésében lévő anyagok kezelését a Vállalkozó köteles a Vagyonkezelő anyagkezelési utasításainak megfelelően végezni úgy, hogy az megfeleljen a Mérnök és a Pályahálózat- működtető által elfogadott Technológiai Utasítás és vasútfejlesztési projekt esetében a Koordinációs Intézkedési Terv követelményeinek.
5.14. Erdőirtás, fakivágás
5.14.1. A Közbeszerzési Műszaki Leírásban meghatározott területeken vagy erdők, fák tekintetében a Vállalkozó köteles az erdőirtást, fakivágást és azokhoz tartozó feladatokat elvégezni.
5.14.2. A Vállalkozó köteles elkészíteni az erdőirtási, fakivágási kötelezettségével érintett erdők és fák kivágása esetén a jogszabály, illetve az Illetékes Haxxxxx xxtal előírt dokumentumokat (éves terv, műveleti lapok, fásításból történő fakitermelés bejelentése), és ezeket a Megrendelő részére átadni. A dokumentációt a Megrendelő nyújtja be az Illetékes Hatósághoz jóváhagyásra.
5.14.3. A Vállalkozó a jóváhagyott tervek alapján az érintett erdőt, fákat köteles kivágni és a számított nettó faanyaggal (a Megrendelő által átadott becslési jegyzőkönyvek alapján, a megfelelő választékokkal) a Megrendelő felé elszámolni. Az elszámolást a Vállalkozó a Mérnök jóváhagyásával és igazolásával köteles megküldeni a Megrendelő részére.
5.14.4. A Vállalkozó köteles gondoskodni saját költségére a Mérnökkel és Megrendelővel egyeztetett módon a kiszedett tuskók és gyökerek elhelyezéséről, eltávolításáról. A Vállalkozónak a fakitermelési munkákat készre kell jelentenie (ezzel egy időben elkészíti a tárgy évi fakitermelési munkák készre jelentési nyomtatványát) és a fakitermelésből származó anyagokat, fafajonként szétválasztva, saját telephelyén 6 hónapig saját költségére őrzi.
5.14.5. A Vállalkozónak a Megrendelő felszólítására a kitermelt faanyagot továbbhasznosítás céljából át kell adnia az erre kijelölt vagy a Megrendelő által elfogadott Személynek.
5.14.6. A Vállalkozó feladata szükség esetén beszerezni a fakivágáshoz szükséges nyilatkozatot, ha olyan Ingatlanon szükséges fát kivágni, amely Ingatlan a NIF-en kívüli más Vagyonkezelő (pl. MÁV Zrt., Magyar Közút NZrt.) vagyonkezelésében, vagy önkormányzat tulajdonában áll. A Vállalkozónak a NIF-en kívüli más Vagyonkezelő, illetve önkormányzat utasításai szerint kell eljárnia a fakivágások esetén e tekintetben.
5.15. Elektronikus építési napló
5.15.1. Az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével, vezetésével, ellenőrzésével és a bejegyzési kötelezettségekkel kapcsolatban 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet, illetve a helyébe lépő jogszabály rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.
5.15.2. Az építési naplót a jogszabályoknak megfelelő tartalommal és formában, a Mérnök utasítása szerint naprakészen kell vezetni, oly módon, hogy abból a Vállalkozó, Alvállalkozók tevékenysége, a teljesítésük mértéke, a Projekt, Mérföldkő, Építési Szakasz megvalósítása ellenőrizhető legyen.
5.16. Közlekedés és a szomszédok zavarása
5.16.1. A Vállalkozó köteles minden, a Projekt kivitelezése és megvalósítása, valamint a hibák kijavítása miatt szükséges tevékenységet a Szerződéses követelmények betartásával úgy végrehajtani, hogy szükségtelenül vagy alkalmatlanul ne zavarja a közösség környezetét, a Megrendelő, akár más harmadik személy tulajdonában levő Ingatlanokon levő, vagy a köz-, magánutak és gyalogutak megközelítését, használatát és birtokbavételét.
5.16.2. Amennyiben a Vállalkozó a Munkaterületként átadott, kisajátítási határvonalon kívüli területet igénybe vesz, az okozott kár (pl. mezőgazdasági kár, zöldkár stb.) megtérítése a Vállalkozót terheli.
5.16.3. A Vállalkozó minden esetben köteles azt biztosítani, hogy a Projekt kivitelezésével közvetett vagy közvetlen módon érintett Ingatlanoknak és azokon elhelyezkedő épületeknek, Építményeknek, egyéb felépítményeknek a Projekt megvalósításának kezdetekor meglévő közműcsatlakozásai a Projekt befejezésekor is biztosítottak legyenek, ellátni az ehhez szükséges feladatokat, erre vonatkozó külön díjazás nélkül. Ennek körében a Vállalkozó köteles a területszerzés miatt visszamaradó területeken elhelyezkedő épületek, Építmények, egyéb felépítmények tekintetében is elvégezni a meglévő közműcsatlakozások további biztosításához tartozó feladatokat.
5.16.4. A Vállalkozó köteles a Megrendelőt megóvni, mentesíteni és kártalanítani minden követelés, peres eljárás, kár, költség, teher és kiadás vonatkozásában, amely bármi módon fenti pontok szerinti ügyekből vagy azzal kapcsolatban merül fel.
5.16.5. A Vállalkozó köteles a fenti pontok szerinti ügyekre vonatkozó bejelentéseket, illetve kárigényeket a kézhezvételtől számított 30 napon belül kivizsgálni és a szükséges intézkedéseket megtenni, és a Mérnököt a megtett intézkedésről tájékoztatni.
5.17. Közműkiváltás és/vagy Közműfejlesztés
A Megrendelő átadta a Közbeszerzés Eljárás során a rendelkezésére álló, a Közműszolgáltatókkal kötött közmű megállapodásokat és megadta azokat a Közműveket, amelyek kiváltását és/vagy fejlesztését, illetve Közműkiváltási és/vagy Közműfejlesztési feladatok meghatározott részét a Megrendelő megbízásából a Közműszolgáltató végzi el, e mellett rendelkezett arról, hogy mely Közműkiváltás és/vagy Közműfejlesztés, illetve azok meghatározott részének a megvalósítása a Vállalkozó feladata.
5.17.1. Közműszolgáltató általi Közműkiváltás és/vagy Közműfejlesztés
5.17.1.1. Amennyiben a Közmű eredeti funkciójának helyreállításaként a Közműkiváltást és/vagy Közműfejlesztést, illetve a feladatok egy részét a Közműszolgáltató
végzi el, a Vállalkozót együttműködési kötelezettség terheli az előkészítés és a kivitelezés során. A Közműszolgáltató és a Vállalkozó esetleges egyidejű, illetve egymásra épülő tevékenységének koordinálását a Megrendelő nevében a Mérnök látja el.
5.17.1.2. Amennyiben a Közműszolgáltató a Közműkiváltást és/vagy a Közműfejlesztést, illetve a feladatok egy részét a Vállalkozó kivitelezési munkáinak megkezdése előtt elvégezte, a Közműkiváltással és/vagy Közműfejlesztéssel érintett Munkaterület átadásakor a Vállalkozó, a kivitelezési munkáinak megkezdése előtt köteles a Közműszolgáltatót bevonni a Közművek megvalósításánál, szükség esetén a Közművek védelme érdekében ellenőrző méréseket végezni a Mérnök utasításainak megfelelően.
5.17.2. Közműkiváltás és/vagy Közműfejlesztés a Vállalkozó által
5.17.2.1. A Vállalkozó által végzendő Közműkiváltásokhoz és/vagy Közműfejlesztésekhez a Közműszolgáltatókkal megkötendő közmű-megállapodás előkészítése, megkötése és módosítása a Vállalkozó feladata.
5.17.2.2. A Vállalkozó köteles a Szerződésben meghatározott Közművek eredeti funkciójának helyreállításaként a Közműkiváltásokat és/vagy Közműfejlesztéseket a Tervek és a Beárazott Költségvetés, a Közbeszerzési Műszaki Leírás és a Közműszolgáltatóval kötött közmű-megállapodás betartása mellett elvégezni. A Közműfejlesztés és/vagy Közműkiváltás tervezési feladatai tekintetében a 4.2. pont előírásai irányadók.
5.17.2.3. A Közműkiváltás és/vagy Közműfejlesztés kivitelezési munkálatai megkezdésének feltétele – a Mérnök javaslata és azt követően a Megrendelő jóváhagyása alapján – a szakági jogszabályok szerinti ingatlanhasználatot biztosító szolgalmi jogi, vezetékjogi, használati jogi dokumentációk elkészítése, az engedélyek beszerzéséhez szükséges megállapodások ingatlantulajdonosokkal történő megkötése, a szükséges hatósági engedélyek beszerzése. Vállalkozó a Közműkiváltáshoz és/vagy Közműfejlesztéshez, továbbá annak megvalósítása következtében szükséges valamennyi dokumentumot és megállapodást olyan módon köteles elkészíteni vagy elkészíttetni, hogy azok megfeleljenek a Megrendelő és a Közműszolgáltató működésére irányadó és egyéb vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, alkalmasak legyenek a rendeltetésüknek megfelelő joghatás kiváltására.
5.17.2.4. A Vállalkozó feladata, ha jogszabály egyoldalú jognyilatkozatok beszerzését írja elő, és lehetőséget biztosít a szolgalom megvalósulást követő hatósági úton történő alapítására, a nyilatkozat beszerzése.
5.17.2.5. A Vállalkozó a Közműkiváltáshoz és/vagy Közműfejlesztéshez kapcsolódó kivitelezési munkákat Jóváhagyott Kiviteli Tervek alapján és az Illetékes Haxxxxx xxtal kiadott jogerős vagy véglegessé vált engedélyek birtokában, továbbá a Közműre vonatkozó Munkaterület átadás – átvételi eljárás lefolytatását követően kezdheti meg. Abban az esetben, ha a szakági jogszabály értelmében a Közműkiváltás és/vagy Közműfejlesztés nem engedélyköteles tevékenység, az építés megkezdésének feltétele a tervek Közműszolgáltató által történő jóváhagyása, illetve a Közműkiváltás vagy Közműfejlesztés Illetékes Hatósághoz történő bejelentése.
5.17.2.6. A Vállalkozó feladatát képezi a Közműkiváltás és/vagy Közműfejlesztés folytán megváltozott vagy új nyomvonalú Közmű, és azok biztonsági övezete által érintett Ingatlanok tekintetében a teljes körű hatósági ügyintézés. A Vállalkozó
feladata a szolgalmi jog, vezetékjog alapításához szükséges vázrajzok elkészíttetése, és az illetékes földhivatallal történő záradékoltatása, a szolgalmi jog vagy vezetékjog megállapodással, vagy hatósági határozattal történő alapítása, bejegyzett szolgalmak módosítása, törlése, és ingatlan- nyilvántartásba történő bejegyeztetése, amelyhez szükséges, a Közműszolgáltató által kibocsátott meghatalmazást a Vállalkozó köteles beszerezni. A Vállalkozó a Megrendelő által jóváhagyott megállapodás- tervezetek és a Megrendelő által jóváhagyott szakértői véleménnyel alátámasztott kártalanítási ajánlatok alapján intézkedhet az ingatlantulajdonosokkal jogok alapítására vonatkozó megállapodások megkötése, illetve a számlakibocsátásra nem köteles ingatlantulajdonosoknak kártalanítási összegek kifizetése érdekében. A Vállalkozó által előlegezett kártalanítási összeget a Megrendelő utólagos elszámolással, azok ellenőrzéséhez szükséges valamennyi dokumentum beérkezését követő 30 napon belül fizeti meg a Vállalkozónak. Kártalanítási összegként kizárólag az ingatlantulajdonosokat a szolgalommal kapcsolatban megillető, a Megrendelő által jóváhagyott szakértői véleményben meghatározott összeg fizethető ki a Vállalkozó által.
5.17.2.7. A Vállalkozó köteles a területtulajdonosok zöldkárát felmérni és a Vállalkozót terheli az ingatlantulajdonosok kártalanítása, a taposási és zöldkár tulajdonosok részére történő megtérítése.
5.17.2.8. A Vállalkozó kötelezettsége a Megrendelő által a Vállalkozónak biztosított Munkaterületen kívüli területek ideiglenes művelés alóli kivonása, majd a kivitelezést követően elvégezni a rekultiválási feladatokat is, beleértve a termőföld eredeti állapotának helyreállításával kapcsolatos hatósági feladatokat is, és a megállapított földvédelmi járulékot megfizetni az Illetékes Hatóság részére.
5.17.2.9. A számlakibocsátásra nem köteles ingatlantulajdonosokat megillető kártalanítások összegét Vállalkozó előlegezi meg és fizeti ki. A kifizetett kártalanítási összeg utólagos, Megrendelő által Vállalkozó részére történő megfizetéséhez a Vállalkozó köteles biztosítani ingatlanforgalmi szakértői véleményt, földhivatal által záradékolt szolgalmi jogi, vagy vezetékjogi vázrajzot, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot, és a minden fél által aláírt, és ügyvéd által ellenjegyzett szolgalmi jogi, vezetékjogi, illetve kártalanítási megállapodást, megállapodás hiányában jogerős vagy véglegessé vált hatósági határozatot, a kártalanítás megfizetését igazoló dokumentumot, illetve a letéti kérelem befogadását igazoló bírósági határozatot.
5.17.2.10. A Vállalkozó értesítésére a Közműszolgáltató intézkedik a Kiviteli Tervekkel összehangolt műszaki mentesítés biztosításáról a tervezett Közműkiváltás vagy Közműfejlesztési munkák idejére.
5.17.2.11. A Vállalkozó köteles a Megrendelő által biztosított minta alapján állapotjelentést készíteni a Közművekre vonatkozóan építményenkénti bontásban, mely tartalmazza az engedélyezéssel kapcsolatos összes szükséges dokumentumra vonatkozó, illetve az összes érintett Ingatlanra vonatkozó információt. Az állapotjelentést a Vállalkozó a Közmű használatbavételi engedélyének, vagy üzemeltetési engedélyének kiadásáig kétheti rendszerességgel köteles frissíteni, és a kooperációs jegyzőkönyvhöz csatolni, az igazoló dokumentumok digitális formában történő átadásával együtt.
5.17.2.12. A Vállalkozó a Közműkiváltással és/vagy Közműfejlesztéssel összefüggésben elvégzett kivitelezési munkák befejezését követően készre jelentést küld a Mérnöknek, majd a Mérnök jóváhagyása után a Közműkiváltásra vagy
Közműfejlesztésre vonatkozó műszaki átadás-átvételi eljárást összehívja, amelyre köteles meghívni a Közműszolgáltatót, a Mérnököt és a Megrendelőt is. A Közműre vonatkozó műszaki átadás-átvételi eljárást a Vállalkozó és a Mérnök folytatja le, a Közműszolgáltató közreműködésével. Legkésőbb a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásáig a Vállalkozó elkészíti a szakági jogszabályokban, és a közmű- megállapodásban a Közműszolgáltató által előírt tartalmú és formájú dokumentációt, mely szükséges a vezeték használatbavételi, vagy üzemeltetési engedélyének megszerzéshez, amelyből 3 (három) példány papír formátumban, egy példányt szerkeszthető digitális formátumban átad a Közműszolgáltató részére.
5.17.2.13. A Közműkiváltás vagy Közműfejlesztés műszaki átadás-átvételi eljárása során felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közműszolgáltatóval megkötött közmű megállapodásban rögzített előírások teljesülését. A Közműkiváltási vagy közműfejlesztési feladatok a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását követő használatbavételi, vagy üzemeltetési engedély jogerőre emelkedésével vagy véglegessé válásával, és ezáltal a Közmű eredeti funkciójának helyreállításával zárulnak le. Amennyiben a szolgalmi jog, vezetékjog, illetve használati jog bejegyzésére a használatbavételi, vagy üzemeltetési engedély kiadásáig nem került sor, úgy ezen vállalkozói kötelezettség a jog ingatlan- nyilvántartásba történő bejegyzésével tekintendő teljesítettnek. A sikeres műszaki átadás-átvételt követően a Vállalkozó jótállási kötelezettsége ezen rész tekintetben beáll, melynek nem teljesítése esetén – a Jótállási Biztosíték kibocsátását megelőzően – a Megrendelő a Teljesítési Biztosítékból érvényesítheti igényeit.
5.17.2.14. A Vállalkozó köteles a Közműkiváltás vagy Közműfejlesztés során kibontott, eltávolított anyagokat a Közműszolgáltató részére átadni, azokkal mennyiség alapján elszámolni, és azokat a Közműszolgáltató által megjelölt helyre elszállítani.
5.17.2.16. Amennyiben jogszabály kizárólag kiszervezéssel engedi meg a vezeték kiváltását, illetve a Közműszolgáltató jelöli ki a Közműkiváltás és/vagy Közműfejlesztés elvégzésére jogosult (minősített) Alvállalkozókat, a Vállalkozó köteles ezek valamelyikével szerződést kötni a Közműkiváltás és/vagy közműfejlesztés elvégzésére, olyan határidőben, ami nem akadályozza a Projekt megvalósítását. Az ilyen Alvállalkozók tevékenységének ellenértékét a Vállalkozói Díj tartalmazza.
5.17.2.17. A Vállalkozó feladata a Közmű jogszabály szerinti vagyonátadásához szükséges dokumentumok biztosítása.
5.18. Közműellátás
5.18.1. A Közmű új fogyasztási helyre történő végleges kiépítése minden esetben a Vállalkozó feladatkörébe tartozik. A Közműszolgáltató végzi el a Közmű új fogyasztási helyre történő végleges kiépítését abban az esetben, ha jogszabály kizárólag a Közműszolgáltatóhoz rendeli azt. Megrendelő nevében, meghatalmazása alapján a Vállalkozó jogosult és köteles eljárni a Közműszolgáltató megbízása során. A kiépítés valamennyi költségét ebben az esetben is a Vállalkozó viseli, amelyet a Vállalkozói díj tartalmazza.
5.18.2. A Vállalkozónak a kivitelezéshez a Munkaterületen szükséges ideiglenes közműellátást saját nevére kell igényelni, ezen kívül a közcélú hálózat minden elemének a Közműszolgáltató tulajdonában kell állni.
5.18.3. Az építés ideiglenes ellátását biztosító létesítményt a Vállalkozó a hatályos jogszabályok szerint köteles elbontani.
5.19. Közvilágítás, térvilágítás kiépítése
5.19.1. A Vállalkozó feladata a közvilágítás aktív és passzív elemei vonatkozásában a tulajdonos, az üzemeltető, illetve az üzemeltetéssel kapcsolatos költségviselő személyének tisztázása és a közvilágítási eszközöknek, beleértve az aktív és passzív elemeknek a tulajdonba, illetve üzemeltetésbe vételére vonatkozóan a Vállalkozó köteles beszerezni a későbbi tulajdonos, üzemeltető nyilatkozatait legkésőbb a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás megkezdéséig - Rész Műszaki Átadás – átvételi Eljárás esetén az adott Építési Szakaszra, Mérföldkőre vagy önállóan üzemeltethető Létesítményre, Építményre vonatkozó Rész Műszaki Átadás-átvételi Eljárás megkezdéséig.
5.19.2. A Megrendelő - a Vállalkozó kérésére - egyedi intézkedésével felmentést adhat a
5.19.1. pontban meghatározott határidő alól, meghatározva az új határidőt, amennyiben a tulajdonosi, kezelői, üzemeltetői kérdések tisztázása és a nyilatkozat megtételének hiánya, nem megfelelősége a Vállalkozó érdekkörén kívül álló okból nem lehetséges.
5.19.3. A Vállalkozó feladata a közvilágítás fejlesztése esetén az áramszolgáltatóhoz történő igénybejelentés teljes körű lebonyolítása, az ahhoz szükséges valamennyi dokumentum beszerzése és biztosítása.
5.20. Környezetvédelem, szociális szempontok érvényesítése
5.20.1. A Vállalkozónak a munkálatok ideje alatt fokozottan, a mindenkori jogszabályoknak megfelelően védenie kell a környezetet a szennyeződéstől. A Vállalkozó köteles összegyűjteni és a Mérnök által elfogadott szemétlerakó-helyre szállíttatni mind a szerves, mind a gyártási, veszélyes és kommunális hulladékokat.
5.20.2. Vállalkozó feladata a teljes Munkaterületen az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet, illetve a jogszabályok előírásai szerint a gyomnövényekkel, kártevőkkel és kórokozókkal kapcsolatos védekezési kötelezettséggel érintett növényekkel szembeni irtási (védekezési) feladatok ellátása. A Vállalkozó feladata különösen a 2008. évi XLVI. törvény 17. §-ának (4) bekezdése és az 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet, illetve a helyükbe lépő jogszabályok alapján a parlagfűvel szembeni védekezés körébe tartozó irtási feladatok elvégzése.
5.20.3. A hulladékok kezelésére egyebekben az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet és az abban hivatkozott jogszabályok, illetve a helyükbe lépő jogszabályok előírásait kell alkalmazni. A kivitelezés során keletkezett hulladék birtokosa a Vállalkozó, így felelős a hulladékbirtokost terhelő kötelezettségek teljesítéséért, különös tekintettel a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014 (XII. 11.) Korm. rendeletben, illetve a helyébe lépő jogszabályban foglalt kötelezettségekre.
5.21. Oktatás, betanítás
5.21.1 A Vállalkozó kötelezettsége a Műszaki Követelményeknek megfelelően, hogy az abban foglaltak és a Mérnök által jóváhagyott ütemezés szerint az üzemeltetést, karbantartást végző személyzet számára a meghatározott időtartamban és írásos
képzési anyag kiadásával biztosítsa az Üzemeltető személyzetének a megfelelő képzését, betanítását, melyet a Vállalkozói Díj magában foglal. A (Rész) Műszaki Átadás-átvétel feltétele, hogy a Mérnök igazolja az oktatás, betanítás elvégzését.
5.22. Növényzet utógondozása
5.22.1. A Vállalkozó kötelezettsége, hogy a Közbeszerzési Műszaki Leírásban foglaltaknak megfelelően és a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárástól számítva meghatározott időtartam alatt a növényzet-utógondozási feladatokat ellássa.
5.22.2. A Vállalkozó köteles a növényzet-utógondozási feladatokról a készre jelentéskor növényzet-utógondozási ütemtervet átadni a Mérnök részére. A Mérnök a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás keretében dönt a növényzet-utógondozási ütemterv elfogadásáról vagy javításáról, melyet a Vállalkozó köteles pótolni. A Mérnök által jóváhagyott növényzet-utógondozási ütemtervet át kell adni a Megrendelő részére. Az utógondozási ütemtervnek évenkénti bontásban kell tartalmaznia minden egyes, a Műszaki Előírásokban és a Tervekben szereplő munkafázist.
5.22.3. A Vállalkozó minden egyes növényzet-utógondozási munkafázis megkezdéséről és befejezéséről írásban értesíti a Megrendelőt, az Üzemeltetőt és a Mérnököt.
5.22.4. A növényzet-utógondozási munkák teljesítése Megrendelő általi elfogadásának feltétele, hogy a munkák készre jelentését követően a Mérnök és az Üzemeltető írásban igazolja a munka elvégzésének megtörténtét. A Mérnök nyilatkozik, hogy az ütemtervben meghatározott feladatok valóban a megadott időszakban és a Szerződésnek megfelelően, teljes körűen elvégzésre kerültek-e. A teljes időszakra vonatkozó utógondozási feladat elvégzése akkor fogadható el, ha az előzőekben részletezett Mérnök és Üzemeltető által aláírt írásos igazolások hiánytalanul rendelkezésre állnak.
5.22.5. A Mérnök – a Vállalkozó és az Üzemeltető részételével – minden növényzet- utógondozási munkafázisról jegyzőkönyvet köteles készíteni és azt a Megrendelőnek megküldeni. A teljes időszakra szóló utógondozási feladat elvégzése akkor ismerhető el, ha az előzőekben részletezett jegyzőkönyvek hiánytalanul rendelkezésre állnak.
6. Műszaki Átadás-átvételi Eljárás, Rész Műszaki Átadás-átvételi Eljárás
6.1 Az eljárások alapvető rendelkezései
6.1.1. A Vállalkozó a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás során a műszaki átadás- átvételre vonatkozó jogszabályok, hatósági rendelkezések, a Szerződés rendelkezései, a Mérnök utasításai, a kezelők, Üzemeltetők előírásai szerint köteles teljesíteni a feladatait.
6.1.2. A vasútfejlesztési, a biztosítóberendezési, távközlési, illetve erősáramú kivitelezési munkák esetében be kell tartani a Pályahálózat-működtetőnek a műszaki átadás- átvételi eljárásokat, átadási dokumentációkat, kezelési és karbantartási könyveket, valamint a próbaüzemeket szabályozó utasításait is.
6.1.3. Rész Műszaki Átadás-átvételi Eljárást a Szerződéses Megállapodás erre vonatkozó rendelkezése esetén lehet lefolytatni, továbbá a Szerződéses Feltételek 6.12. pontjában meghatározott esetekben, az e pontban foglalt kiegészítések szerint kell eljárni.
6.1.4. A Szerződéses Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás lefolytatásának határideje annak megkezdését követő 30 nap.
6.1.5. A Mérnök az elkészült Projekt, Építési Szxxxxx, Mérföldkő minőségének ellenőrzését a Vállalkozó által összeállított és átadott dokumentációk felülvizsgálata és a dokumentált vizsgálati/mérési eredmények értékelése alapján végzi el.
6.1.6. A Közművek vonatkozásában a műszaki átadás-átvételi eljárás során az
5.17.2.12. és 5.17.2.13. poxxxx xzerint kell eljárni.
6.2. (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás előkészítése
6.2.1. A Felek és a Mérnök a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás előkészítése, az fogalomba helyezés feltételeinek egyeztetése érdekében a Mérnök összehívása alapján előzetes bejárást tartanak az Illetékes Hatóság, kezelők, egyéb érintettek részvételével.
6.2.2. A Vállalkozó köteles – a 6.2.1 pont szerinti előzetes bejárás eredményének megfelelően – a készre jelentést megelőzően 30 nappal benyújtani a Mérnöknek jóváhagyásra a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás rendjét rögzítő dokumentumot. A dokumentumban részletezni kell a jogszabályok, a Szerződés szabályozása, a hatósági, kezelői, üzemeltetői elírásoknak megfelelően a Vállalkozó által készre jelentéskor átadandó dokumentációkat, az egyes dokumentációk kötelező tartalmi elemeit, struktúráját, mellékleteit, az elvégzendő tesztek, próbák feltételeit, az elkészítendő dokumentumokat, és rögzíteni szükséges a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás ütemezését.
6.2.3. A Mérnök a Vállalkozó által a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás rendjére elkészített dokumentumot ellenőrzi és 5 napon belül jogosult kiegészítésre felhívni a Vállalkozót, illetve ha a Vállalkozó a felhívását nem megfelelően teljesíti, utasítást adhat ki a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás rendjére vonatkozóan.
6.3. Készre jelentés
6.3.1. A Vállalkozó készre jelentése alapján a Megrendelő, vagy a Megrendelő megbízásából a Mérnök a Vállalkozó általi készre jelentés kézhezvételét követő 15 napon belüli időpontra kitűzi, és a Mérnök lefolytatja a (Rész) Műszaki Átadás- átvételi Eljárást.
6.3.2. A (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás megkezdésének feltétele, hogy a Vállalkozó készre jelentéskor a Mérnök és a Megrendelő részére felülvizsgálatra 1 példányban papír alapon és elektronikus formában megküldje a következő dokumentumokat:
a) Megvalósulási Tervet, (az adott készültségi állapotnak és a Műszaki Követelményeknek megfelelő részletezettséggel)
b) Minősítési Dokumentációt,
c) üzemeltetési és kezelési/ karbantartási kézikönyvet;
d) szervizkönyvet (amennyiben azt jogszabály vagy a Szerződés előírja);
e) szoftverek vonatkozó, azok felhasználását biztosító, a Közbeszerzési Dokumentumokban meghatározott, továbbá a Pályahálózat-működtető előírásai szerinti dokumentumokat;
f) kezelői lehatárolási tervet és a kezelők nyilatkozatait,
g) növényzet utógondozási ütemtervet,
h) az oktatás, betanítás elvégzésére vonatkozó mérnöki igazolást; továbbá
i) a jogszabályok, hatósági, kezelői, üzemeltetői előírások szerinti dokumentációkat.
6.3.3. Vasútfejlesztési projekt esetében a Pályahálózat-működtető és a Tanúsító Szervezet részére is át kell adni elektronikus formátumban a 6.3.2. pont alatti készre jelentéskor leadott dokumentumokat. A Vállalkozónak biztosítani kell, hogy dokumentumok a Vasútügyi Műszaki Előírásokban részletezett, Tanúsító Szervezet által végzett EK- és NSZ Hitelesítés, továbbá az egyéb megfelelőség értékelés elvégzésére alkalmas módon (is) kerüljenek összeállításra.
6.3.4. A Megrendelő a Vállalkozónak – legkésőbb a készre jelentéssel egyidejűleg előterjesztett írásbeli és indokolt kérelmére - az a) és az f) pontban meghatározott dokumentumoknak a készre jelentéssel egyidejűleg történő benyújtása alól felmentést adhat, ha annak feltételei alátámasztottak, egyben meghatározva a benyújtásukra vonatkozó határidőt.
6.3.5. A Mérnök 5 napos határidővel hiánypótlásra hívja fel a Vállalkozót, ha a Vállalkozó készre jelentéskor nem adja át hiánytalanul a fenti pont szerinti dokumentációkat.
6.3.6. Amennyiben a készre jelentéskor átadott dokumentációk hibái és hiányai olyan jellegűek, amely hiányok vagy hibák nem szolgálnak a (Rész) Műszaki Átadás- átvétel megtagadása alapjául, a Mérnök ésszerű határidővel felhívja a Vállalkozót a készre jelentéskor átadott dokumentációk hibái és hiányai pótlására, és erről egyidejűleg értesíteni köteles a Megrendelőt.
6.3.7. A Mérnöknek a készre jelentéskor átadott dokumentumokra vonatkozó felülvizsgálati határideje a kézhezvételtől számított 15 nap. A Mérnök köteles legkésőbb a felülvizsgálatra meghatározott határidő utolsó napján a dokumentációkra vonatkozó írásbeli, indokolt véleményét és javaslatát a Megrendelőnek megküldeni.
6.3.8. A Megrendelő a kézhezvételtől számított 20 napon belül a fenti pontok szerinti, a készre jelentéskor átadott dokumentációkat (adott esetben kijavítás, kiegészítés után) észrevételezheti.
6.3.9. A Vállalkozó kötelezettsége, hogy a Megrendelő/Mérnök felhívására a felhívásban foglaltaknak megfelelőn kijavítsa és ismételten az előírások szerint benyújtsa a Megrendelőnek/Mérnöknek a dokumentációkat.
6.3.10. A Mérnök a Minősítési Dokumentáció, Megvalósulási Terv és az üzemeltetési és/vagy karbantartási kézikönyvek, a jogszabályok, hatósági, kezelői, üzemeltetői előírások szerinti dokumentációk, növényzet-utógondozási ütemterv megfelelőnek minősítését megtagadhatja, ha a Vállalkozó a Megrendelő/Mérnök felhívására az előírt pótlási időn belül nem javítja, nem egészíti ki ezen dokumentációkat.
6.3.11. A Megrendelő megállapítja a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás eredménytelenségét, ha a Mérnök a Vállalkozó által készre jelentéskor átadott dokumentációkat nem megfelelőnek minősíti, egyben a Megrendelő felhívja a Vállalkozót arra, hogy a dokumentációk megfelelő elkészítése után tegye meg újra a készre jelentését.
6.4. Minősítési Dokumentáció
6.4.1. A Vállalkozó által benyújtott Minősítési Dokumentáció Mérnök általi ellenőrzési, megfelelőségi vizsgálata különösen kiterjed arra, hogy:
a) az tartalmazza-e a jogszabályok, hatósági, szerződéses, Pályahálózat- működtetői, üzemeltetői, kezelői megrendelői és mérnöki elvárások szerinti tartalmi részeket,
b) a megfelelőség-igazolások és -tanúsítások rendelkezésre állnak-e,
c) a nem-megfelelőségek lezárása a Mérnök által elfogadottan megtörtént-e,
d) az Építmény kivitelezésének minőségére vonatkozó vállalkozói nyilatkozat átadásra került-e a Mérnöknek.
6.4.2. A Vállalkozó a Mérnök által felülvizsgált és megfelelőnek minősített, a végleges állapot szerinti Minősítési Dokumentációt digitális, szerkeszthető és nyomtatott formában, 4 példányban köteles átadni a Megrendelő részére, mely a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás sikeres lezárásának feltétele.
6.5. Megvalósulási Terv
6.5.1. A Vállalkozónak a Megvalósulási Tervet a jogszabályok, hatósági rendelkezések, Műszaki Előírások, szerződéses, Pályahálózat-működtetői, üzemeltetői, kezelői elvárások szerint megfelelően, világosan és jól áttekinthetően, a Mérnökkel és a Megrendelővel előzetesen egyeztetett formában kell elkészítenie.
6.5.2. A Vállalkozó köteles a Mérnök által felülvizsgált és megfelelőnek minősített Megvalósulási Terv egy példányát folyamatosan javítani a kivitelezés során foganatosított módosítások szerint.
6.5.3. A Vállalkozó köteles a Mérnök által a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás keretében lefolytatott, a felülvizsgálat alapján megfelelőnek minősített, a végleges állapotnak megfelelő Megvalósulási Terveket EOV rendszerben, EOMA magasság felhasználásával, CAD rendszerű digitális, szerkeszthető és nyomtatott formában, 4 példányban átadni a Megrendelő részére, mely a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás sikeres lezárásának feltétele. Amennyiben a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás, használatbavételi vagy forgalomba helyezési eljárás során valamely, az eljárásba bevont személy vagy szervezet részére a Megvalósulási Terv valamely részét át kell adni, azt a Vállalkozó köteles a kért példányszámban szolgáltatni a fenti példányszámon felül.
6.5.4. A kerékpárút építését is magukban foglaló Projektek esetén a Megvalósulási Tervnek alkalmasnak kell lennie a 337/2016. (XI.17.) Korm. rendeletben megfogalmazott, a Kerékpárút Nyilvántartó Rendszerre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségek digitális úton történő közvetlen kielégítésére.
6.6. Üzemeltetési és/vagy karbantartási kézikönyv, egyéb dokumentációk, nyilatkozatok, igazolások
6.6.1. A Vállalkozónak az üzemeltetési és/vagy karbantartási kézikönyvet, továbbá az egyéb dokumentációkat, nyilatkozatokat, igazolásokat a jogszabályok, hatósági rendelkezések, Műszaki Előírások, a Szerződés, Pályahálózat-működtetői, üzemeltetői, kezelői elvárások szerint kell elkészítenie.
6.6.2. Az üzemeltetési és/vagy karbantartási kézikönyvnek olyan részletezettségűnek kell lennie, hogy alkalmas legyen arra, hogy a Megrendelő, illetve az Üzemeltető, vasútfejlesztési és biztosítóberendezési projekt esetén a Pályahálózat-működtető megfelelően tudja üzemeltetni, karbantartani, beszabályozni és kijavítani a Projekt bármely elemét, részét.
6.6.3. Az üzemeltetési és/vagy karbantartási kézikönyv struktúráját, kötelező tartalmi
elemeit Vállalkozó köteles előzetesen egyeztetni Megrendelővel, hatósági előírás
esetén az illetékes szakhatóságokkal, az Üzemeltetővel, vasúti és biztosítóberendezés projekt esetén a Pályahálózat-működtetővel.
6.6.4. A Vállalkozó köteles a Mérnök és az Üzemeltető, vasútfejlesztési és biztosítóberendezési projekt esetén a Pályahálózat-működtető felhívása szerint módosítani, kiegészíteni az üzemeltetési és/vagy karbantartási kézikönyvet. A Vállalkozó, a Mérnök, az Üzemeltető, vasútfejlesztési és biztosítóberendezési projekt esetén a Pályahálózat-működtető felhívásának megfelelően kiegészített és általuk megfelelőnek minősített üzemeltetési és/vagy karbantartási kézikönyvet digitális szerkeszthető formátumban és nyomtatott formában, 4 példányban átadni a Megrendelő és az Üzemeltető, vasútfejlesztési és biztosítóberendezési projekt esetén a Pályahálózat-működtető részére, mely a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás sikeres lezárásának feltétele.
6.7. Teszt és próbaüzemi eljárások a (Rész) Műszaki Átadás-átvétel során
6.7.1. A Vállalkozó feladata a Közbeszerzési Dokumentumoknak, a Műszaki Követelményeknek és az Üzemeltetők, vasútfejlesztési projekt esetében a Pályahálózat-működtető előírásainak megfelelően a teszt és próbaüzemi eljárások lefolytatása, annak költségeit és kockázatait a Vállalkozó viseli. Valamennyi tesztet, eljárást – amennyiben a Közbeszerzési Dokumentumok, vagy a Megrendelő, a Mérnök, illetve az Üzemeltetők utasításai másképp nem rendelkeznek –, a Műszaki Követelményekben megjelölt módszerekkel kell lefolytatni. A sikeres teszt és próbaüzemi eljárás a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás lezárásának feltétele.
6.7.2. A Vállalkozónak kell elkészíteni magyar nyelven a teszt(ek)hez és a próbaüzem(ek)hez szükséges valamennyi dokumentumot (használati utasítás, műszaki leírás, stb.).
6.7.3. A Vállalkozónak kérnie kell az Üzemeltetőtől a felügyeletet, amennyiben a teszt és próbaüzemi eljárásokat valós üzemi körülmények között kell lefolytatni az előírások szerint.
6.8. A (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárásról készített jegyzőkönyv
6.8.1. A (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárásról a Mérnök által készített jegyzőkönyvet a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően akként kell elkészíteni, hogy tartalmazza a releváns tényeket, körülményeket, így rögzíteni kell különösen:
a) az átadás-átvételre meghívottak és nyilatkozattételre jogosultak, kötelezettek
nyilatkozatait,
b) az eljárás során észlelt esetleges hibákat, hiányosságokat, a hibák kijavításának határidejét, a Vállalkozó ezekkel kapcsolatos nyilatkozatait, észrevételeit,
c) a Vállalkozó által az átadás-átvétel során átadott műszaki dokumentáció listáját és elvégzett tesztekre, vizsgálatokra vonatkozó dokumentumokat (tervek, mérési jegyzőkönyvek, a teszt és próbaüzemi eljárások dokumentumai, tanúsítványok, használati, kezelési útmutatók, karbantartási, kezelési utasítások, stb.),
d) a Megrendelő által érvényesíteni kívánt jótállási, szavatossági igényeket, esetleges minőségi hibák miatti igénybejelentést,
e) az eljárás sikerességét vagy sikertelenségét, a Mérnök javaslata alapján,
f) a Megrendelő nyilatkozatát a munkák átvételére vagy elutasítására vonatkozóan, az átvétel esetleges megtagadásának okait,
g) a jótállási idő kezdetét és végét,
h) a(z) (Ideiglenes) Forgalomba Helyezési Engedély kiadásához szükséges további munkák elvégzésének Megrendelő által meghatározott határidejét.
6.9. A (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás lezárása, Átadás-átvételi Igazolás
6.9.1. A Mérnök köteles a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás befejezésekor átadni a Megrendelő részére arra vonatkozó állásfoglalását, hogy a Projektre, az Építési Szakaszra, Mérföldkőre vonatkozó kivitelezési munka hiba- és hiánymentesen elkészült-e, továbbá átadni a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárást lezáró jegyzőkönyvet, melynek tartalmaznia kell az arra vonatkozó mérnöki nyilatkozatot, hogy a Projekt, az Építési Szakasz, a Mérföldkő biztonságos üzemeléséhez és üzemeltetéséhez szükséges kivitelezési munkák befejeződtek-e.
6.9.2. A (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás sikeres befejezésének feltétele, hogy a Projekt, az Építési Szakasz, a Mérföldkő rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van, hiba és hiánymentesen elkészült, vagy kizárólag ezek rendeltetésszerű és biztonságos használatát nem akadályozó, valamint a(z) (Ideiglenes) Forgalomba Helyezési Engedély kiadását nem akadályozó hibák és/vagy hiányosságok állnak fenn, továbbá a Minősítési Dokumentáció és a Megvalósulási Tervek, a megvalósult állapotra vonatkozó kezelői lehatárolási terv, üzemeltetési, karbantartási kézikönyvek, valamint a készre jelentéskor átadott további dokumentációk a kiadott felhívások szerint javítva a Megrendelő részére átadásra kerültek. A Megrendelő, a Vállalkozónak - írásbeli és indokolt kérelmére - a Megvalósulási Tervek, és a megvalósult állapotra vonatkozó kezelői lehatárolási terv dokumentumoknak az átadása alól felmentést adhat, ha annak feltételei alátámasztottak, egyben meghatározva a benyújtásukra vonatkozó határidőt.
6.9.3. A Mérnök nyilatkozata és a sikeresen lezárt (Rész) Műszaki Átadás-átvételről felvett jegyzőkönyv alapján a Megrendelő 15 napon belül Átadás-átvételi Igazolást bocsát ki.
6.9.4. A Részhatáridőt/Befejezési Határidőt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás a Részhatáridőn/Befejezési Határidőn belül befejeződik, és a Megrendelő az Építési Szakaszt, a Mérföldkövet, illetve a Projektet a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás alapján a megállapított Részhatáridő, Befejezési Határidő utolsó napjáig sikeres (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás eredményeként átvette. A Megrendelő nem tagadhatja meg az átvételt a jegyzőkönyvben rögzített olyan hibák, hiányosságok miatt, amelyek a Projekt, Építési Szakasz, Mérföldkő biztonságos és rendeltetésszerű használatát nem akadályozzák.
6.9.5. Amennyiben a Vállalkozó késedelembe esik, haladéktalanul javaslatot kell tennie az új eljárás megkezdésének időpontjára, és a Megrendelő, illetve a Mérnök az összes körülmény mérlegelését követően új határidőt tűz ki.
6.9.6. A sikeresen lezárt (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárást követően a Vállalkozó köteles a Munkaterületet és minden munkahelyet tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Megrendelőnek visszaadni, amennyiben a Munkaterületre a Projekt kivitelezésének folytatásához a Vállalkozónak nincs szüksége.
6.9.7. A Munkaterület visszavételéről a Mérnök jegyzőkönyvet készít, melyben rögzíti a Megrendelőnek a Munkaterület nem megfelelőségére, hibáira, hiányosságaira vonatkozó megállapításait, melyekért a Vállalkozó helytállni tartozik.
6.10. A(z) (Ideiglenes) Forgalomba Helyezési és Használatbavételi Engedélyhez kapcsolódó vállalkozói kötelezettség
6.10.1. A Vállalkozó köteles a Projektre, Építési Szakaszra, Mérföldkőre vonatkozó (Ideiglenes) Forgalomba Helyezéshez és használatba vételhez kapcsolódó engedély/hozzájárulás kiadásához és/vagy jogerőre emelkedéséhez vagy véglegessé válásához szükséges valamennyi, az Illetékes Hatóság által előírt módosítás vagy kiegészítés elvégzésére és kivitelezésére – ettől eltérő rendelkezés hiányában – haladéktalanul, továbbá az engedély kibocsátásához és/vagy jogerőre emelkedéséhez vagy véglegessé válásához szükséges és a Vállalkozó érdekkörébe eső nyilatkozatok, engedélyek, hozzájárulások beszerzésére, dokumentációk elkészítésére és a Mérnök rendelkezésére bocsátására.
6.11. Hibák a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás során
6.11.1. A Mérnök köteles a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzíteni a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás során észlelt hibákat, hiányosságokat, és elkészíteni a Hiba- és Hiánylistát. A Hiba- és Hiánylista tartalmazza az észlelt hibákkal, hiányosságokkal érintett költségvetési tételekre eső Vállalkozói Díj összegét, amelyet a Beárazott Költségvetés alapján határoz meg a Mérnök. A Vállalkozói Díj ezen részének teljesítésigazolására, majd megfizetésére kizárólag a Hiba- és Hiánylistában szereplő hibák, hiányok Vállalkozó általi javítását, pótlását követően kerülhet sor.
6.11.2. A teljesítés igazolása a Szerződés és annak mellékletei, továbbá a teljesítés során adott megrendelői utasítások figyelembe vételével történik.
6.11.3. A Megrendelő – a Mérnök írásbeli javaslata figyelembevétele mellett – dönt arról, hogy a rögzített hibák, hiányosságok akadályai-e az átvételnek. Amennyiben a Megrendelő úgy dönt, hogy a hibák, hiányosságok az átvétel akadályát képezik, az átvétel Megrendelő általi megtagadása esetén a Mérnök – a Megrendelővel történt egyeztetést követően – megfelelő határidőt tűz a Vállalkozónak a hiba javítására, a hiány megszüntetésére, megadva a javítás módját. A Vállalkozó a hibák javítása, hiányosságok megszüntetése után új készre jelentést köteles tenni.
6.11.4. Amennyiben a Megrendelő – a Mérnök írásbeli javaslata alapján – megállapítja, hogy a Hiba- és Hiánylistában foglalt hibák és hiányosságok nem akadályai a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás sikeres lezárásának, a Vállalkozó a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben megállapított hibákat, hiányosságokat a jegyzőkönyvben, illetve a kiadott felhívásban meghatározott határidőn belül és módon javítani, pótolni köteles, díj és költségigény nélkül.
6.11.5. A Vállalkozó a javítás, illetve a pótlás megtörténtének tényét a Megrendelő egyidejű értesítése mellett a Mérnöknek haladéktalanul jelenteni köteles.
6.11.6. Amennyiben a Mérnök megítélése szerint a hiánypótlási munkák megfelelően elkészültek, továbbá a Megvalósulási Dokumentáció a hibajavításnak és hiánypótlásnak megfelelő, kiadja az arra vonatkozó állásfoglalását, hogy a Projekt, az Építési Szakasz, Mérföldkő tekintetében minden, a Szerződésben meghatározott kivitelezési munka hiba- és hiánymentesen elkészült. A Vállalkozó a Mérnök állásfoglalása alapján kérheti a Megrendelőtől, hogy adja ki a Hiánypótlási Igazolást, megjelölve abban azt az időpontot, amikor a Vállalkozó ténylegesen teljesítette hiánypótlási, javítási kötelezettségét. Megrendelő köteles a Hiánypótlási Igazolást kiadni, amennyiben a Hiba- és Hiánylistában szereplő hibák javítása, hiányok pótlása szerződésszerűen megtörtént.
6.11.7. A Vállalkozó által nem javított hibákat, illetve nem javítható hibákat, hiányosságokat a Mérnöknek jegyzőkönyvben rögzíteni kell és megfelelően ismételten alkalmazni a fenti szabályokat, vagy a Mérnök javasolja a Megrendelő részére más vállalkozó igénybevételét a Szerződéses Feltételek 13. pontjában foglaltak szerint.
6.12. Egyéb, önállóan üzemeltethető Létesítményre, Építményre vonatkozó Rész Műszaki Átadás-átvételi Eljárás
6.12.1. A Szerződéses Megállapodásban külön Részhatáridővel meg nem határozott, de egyébként önállóan üzemeltethető Létesítmény, Építmény Rész Műszaki Átadás- átvételi Eljárására a Megrendelő külön erre vonatkozó írásbeli intézkedése esetén kerülhet sor. Erre a Rész Műszaki Átadás-átvételi Eljárásra a 6.1. – 6.11. pontok Építési Szakaszra és Mérföldkőre vonatkozó előírásai megfelelően alkalmazandók. A Rész Műszaki Átadás-átvételi Eljárás lezárásakor a kárveszély az önállóan üzemeltethető Létesítmény, Építmény Üzemeltetőjére száll át, vagy ha továbbra is a Vállalkozó végzi az üzemeltetést, akkor a Vállalkozó viseli.
6.13. Befejezési Igazolás
6.13.1. A Megrendelő abban az esetben adja ki a Befejezési Igazolást, ha a Mérnök írásbeli javaslata alapján megállapítja, hogy
a) a Vállalkozó a Projektre, illetve amennyiben a Szerződéses Megállapodás értelmében releváns, az összes Rész Műszaki Átadás-átvétellel érintett Építési Szakaszra, Mérföldkőre, önállóan üzemeltethető Létesítményre, Építményre vonatkozóan rendelkezik a Megrendelő által kiadott Átadás-átvételi Igazolással,
b) a Vállalkozó elvégezte a hibák kijavítását és hiányok pótlását, és a Megrendelő kiadta a Vállalkozó részére a Hiánypótlási Igazolást,
c) a Vállalkozó megfelelően elkészítette a Záró Dokumentációt,
d) a Vállalkozó – amennyiben szükséges – ismételten elkészítette és jóváhagyatta a Megvalósulási Térképet, a kezelői lehatárolási tervet,
e) a Vállalkozó benyújtotta a szállítói utak helyreállítására vonatkozó megállapodás teljesítésére vonatkozó kezelői nyilatkozatot,
f) a Munkaterület minden része a Megrendelő birtokába visszakerült.
7. A Vállalkozó díjazása
7.1. A Szerződéses Megállapodás meghatározza a Projekt teljes körű, valamennyi funkciójának megfelelő használatra, üzemeltetésre, forgalomba helyezésre alkalmas állapotban történő – amennyiben tervezés is tárgya a Szerződésnek tervezéséért és – megvalósításáért, mint eredmény elérésért megillető fix Vállalkozói Díjat, mint átalánydíjat, amelyért a Vállalkozó vállalja a Projekt teljes körű megvalósítását, valamint az egyéb szerződéses kötelezettségek teljesítését.
7.2. A Vállalkozó, mint szakcég a Szerződés elválaszthatatlan részét képező dokumentumokat, a Megrendelő által a Közbeszerzési Eljárás során rendelkezésére bocsátott Közbeszerzési Dokumentumokat, tervdokumentációkat, továbbá a kivitelezési, építési helyszínt ellenőrizte, felülvizsgálta, melynek alapján az azokban foglaltak (műszaki és igényszintbeli bizonytalanságokra is kiterjedően) és az azokhoz fűződő kockázatok értékelése alapján tette meg a Projekt megvalósításra a fix átalánydíjas vállalását. Ennek alapján a Vállalkozói Díj tartalmazza azon, Szerződés teljesítéséhez szükséges munkák ellenértékét, amelyek felmerülésének lehetősége szakkivitelezőtől elvárható gondosság mellett a Vállalkozó által előrelátható vagy az lenne.
7.3. A Vállalkozói Díj, és annak minden eleme átalánydíj, amely magába foglalja a Vállalkozó által a Szerződés szerint elvégzendő munkák, a Projekt teljes ellenértékét, valamint minden, a Szerződés teljesítésével összefüggésben felmerült költséget, ideértve az előírt minőségben történő megvalósításához szükséges, a költségvetésben külön tételben meg nem jelölt összes költséget, eljárási, hatósági díjat. A Vállalkozói Díj magában foglalja minden, a Projekt megvalósításához szükséges tervezési feladat ellenértékét akkor is, ha az adott tervezési feladat a Szerződésben külön nincs specifikálva.
7.4. A Vállalkozói Díj magába foglalja a Vállalkozó által a jelen Szerződés alapján készített vagy harmadik személlyel készíttetett, jogi oltalomban részesíthető átruházható és a Vállalkozó által átruházott szellemi alkotások teljes körű felhasználási és rendelkezési (átruházási) jogosultsága átengedésének időbeli és térbeli korlátozás nélküli ellenértékét. Ennek megfelelően a Megrendelő rendelkezésére bocsátott, jogi oltalomban részesített szellemi alkotások felhasználásáért külön jogdíjat, ellenértéket nem követelhet a Vállalkozó.
7.5. A Vállalkozónak a Szerződés tárgyára, a várható inflációra, az árindexekre és a várható kockázatokra figyelemmel kellett megajánlania az átalánydíjat, egységárakat és árakat, hogy a piaci árak, a forint árfolyama, értéke a Szerződés teljesítése során változhat. A Vállalkozó erre tekintettel, e fenti körülményekre alapítottan Vállalkozói Díj változtatása iránti igényt nem érvényesíthet.
7.6. A Vállalkozó nem számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak.
7.7. A Beárazott Költségvetésben szereplő egységárakat minden esetben komplex tételárnak kell tekinteni, amely tartalmaz minden, az adott tétel megvalósításához szükséges feltételt: beépítendő anyagok árát, munkadíjat, gépek, berendezések használatát, földmunkát, feleslegessé vált anyagok elszállítását, a szakmai gyakorlat szerint egyértelműen az adott tétel tartalma szerinti munkához tartozó kiegészítő-, rész-, elő-, utófeladatot, eljárási illetékeket, igazgatási szolgáltatási díjakat, valamint a szerződésszerű kivitelezéshez szükséges összes szolgáltatás költségét és a kivitelezés általános, más tételben nem megjelenő költségeit akkor is, ha az sem a tétel tartalmának leírásában, sem más dokumentumban nem került kifejezetten nevesítésre.
7.8. A Felek rögzítik, hogy a Vállalkozói Díj összege az Elmaradó Xxxxx ellenértékével csökken.
8. Az Előleg, az Előleg nyújtása, elszámolása és visszafizetése
8.1. A Xxxxx rögzítik, hogy az igényelhető Előleg(ek) mértékére, az Előleg(ek) igénylésével, nyújtásával, folyósításának késedelmével, az Előleg-visszafizetési Biztosítékkal, az Előleg(ek) visszafizetésével, elszámolásával kapcsolatos részletszabályok tekintetében elsődlegesen irányadók az eltérést nem engedő jogszabályi rendelkezések, a támogatást nyújtó szervezet által kiadott útmutatók, előírások. A Szerződés rendelkezéseit - amennyiben ez felmerül - az eltérést nem engedő jogszabályi rendelkezésekben, útmutatókban, előírásokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
8.2. Amennyiben a Vállalkozó részére az Előleget - a finanszírozási forma és/vagy jogszabályi rendelkezések alapján - nem a Megrendelő folyósítja, úgy erre tekintettel, annak nem a Megrendelőnek felróható késedelme miatt a Vállalkozó igényérvényesítésre a Megrendelővel szemben nem jogosult.
8.3. A Felek a Szerződéses Megállapodásban rögzítik, hogy a Vállalkozónak pontosan
milyen fajta, és legfeljebb mekkora összegű Előleg(ek) igénylésére van lehetősége.
8.4. A Vállalkozó az Előleg igénylésével egyidejűleg, de legkésőbb a Bázisdokumentáció részét képező pénzügyi tervben írásban nyilatkozik arról, hogy a Szerződés időtartama alatt – a Szerződés és a jogszabályok által biztosított keretek között – pontosan milyen fajta Előleget és milyen mértékben igényel, továbbá annak kifizetését miként kéri.
8.5. A Vállalkozó a Bázisdokumentáció részét képező pénzügyi ütemtervben a részszámlák összegét az igényelt/igényelni tervezett és kifizetésre kerülő Előlegnek, megfelelően határozza meg. Amennyiben az előleg igénylésében, kifizetési vagy elszámolási ütemezésében bármely okból változás következik be, akkor az Aktualizált Dokumentáció készítése során a pénzügyi ütemterv tartalmát ennek megfelelően köteles meghatározni a Vállalkozó.
8.6. Ha a Vállalkozó által benyújtott Előleg igénylésnek a Megrendelő részéről történő kézhezvételét megelőzően már sor került a Megrendelő által Teljesítésigazolás(ok) kibocsátására, akkor Előleg kizárólag a Szerződés aláírásakor rögzített, módosítással és Tartalékkeret felhasználással nem érintett Vállalkozói Díj és az Előleg folyósítását megelőzően kibocsátott Teljesítésigazolás(ok)ban szereplő összeg(ek) különbsége alapján igényelhető, így nincs a Megrendelőnek előleg- nyújtási kötelezettsége a már igazolt teljesítési részekre vonatkozóan.
8.7. A Megrendelő vagy a kifizetésre kötelezett szervezet jogosult megtagadni az olyan Előleg, vagy előlegrészlet kifizetését, amelynek a Vállalkozói Díjból történő elszámolása az előleg folyósításának tervezett időpontjában bármely, különösen a Támogatási Szerződés(ek)ben és/vagy Támogatási Okirat(ok)ban, valamint jogszabály(ok)ban rögzített okból nem lehetséges.
8.8. A Felek rögzítik, hogy a folyósított Előleg összegét a Szerződés későbbi módosítása nem érinti.
8.9. A Vállalkozó az Előleg, illetve előlegrészlet kifizetését követő 3 munkanapon belül köteles kiállítani és benyújtani az előlegszámlát.
8.10. A Szerződéses Megállapodás rögzíti, hogy a Vállalkozó az egyes Előleg(ek) tekintetében biztosíték nyújtása mellett vagy biztosítékmentesen, vagy milyen feltételekkel, milyen összegű/arányú biztosíték nyújtása mellett jogosult Előleg igénylésére. Amennyiben az adott Előleg vagy annak egy része biztosítékmentesen kerül nyújtásra a Vállalkozó részére, úgy a Vállalkozó köteles az általa biztosítékmentesen igényelt Előleg/előlegrész visszafizetésére vonatkozóan a Közbeszerzési Dokumentumok részeként kiadott minta szerinti tartalmú és közokiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot benyújtani. Nem köteles a Vállalkozó a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot benyújtani, amennyiben az Előleg visszafizetésére vonatkozó igény vele szemben adók módjára, vagy egyéb módon közvetlenül végrehajtható.
8.11. A Szerződésnek megfelelő Előleg-visszafizetési Biztosíték és/vagy a biztosítékmentesség igénybevételére vonatkozó vállalkozói nyilatkozat és a közjegyzői okiratba foglalt, közvetlen végrehajthatóságot is biztosító kötelezettségvállaló nyilatkozat Megrendelő, illetve az Előleget folyósító szervezet rendelkezésére bocsátása az Előleg folyósításának a feltétele. A Vállalkozó köteles viselni a kötelezettséget vállaló nyilatkozata és a biztosíték mentességi nyilatkozata megtételével összefüggésben felmerült valamennyi költséget.
8.12. A közös ajánlattevők, mint Vállalkozók részére az Előleg arányosan megosztva akként kerül nyújtásra, miként az egyes Vállalkozók az Előleg igénylésével egyidejűleg benyújtott írásbeli közös nyilatkozatuk szerint a Szerződés teljesítésében részt vesznek.
8.13. A közös ajánlattevők, mint közös Vállalkozók részére nyújtott Előleg visszafizetése körében elsődlegesen az egyes Vállalkozók kötelesek helytállni és elszámolni az általuk felvett előleggel. Amennyiben egyes Vállalkozók bármely okból nem tudják az általuk felvett Előleget vagy annak bármely részét az általuk végzett teljesítésre eső részszámlából, részszámlákból szerződésszerűen levonásba helyezni, annak ütemezése szerint úgy a Vállalkozók egyetemleges felelősségére és teljesítési kötelezettségére tekintettel a nem teljesítő Vállalkozóra jutó Előleg összeg elszámolása vagy visszafizetése a Vállalkozók bármelyikétől (egyetemlegesen) követelhető.
8.14. A Vállalkozó köteles a folyósított Előleggel arányosan elszámolni, akként, hogy
először a pénzügyi biztosítékkal nem fedezett részt köteles levonásba helyezni.
8.15. A havi elszámolású Projektek esetén a folyósított Előleggel való arányos elszámolási kötelezettség azt jelenti, hogy a Vállalkozó köteles - minden egyes, az Előleg folyósítását követő első Teljesítésigazolásától és az annak alapján kiállított részszámlától kezdődően – csökkenteni a Teljesítésigazolások és a részszámlák szerinti Vállalkozói Díjrészlet fizetendő összegét legalább olyan arányban, ahogyan a folyósított Előleg(ek) összege aránylik az Előleg folyósítás időpontjáig még nem teljesítésigazolt, a Vállalkozó Műszaki Átadás-átvételi Eljárás megkezdésének időpontját megelőző utolsó Teljesítésigazolást követő, összesített (szerződés módosítása és Tartalékkeret felhasználás nélküli) teljesítés(ek)hez kapcsolódó tervezett összeggel csökkentett Vállalkozói Díjhoz.
8.16. A Mérföldkövenként történő elszámolású Projektek esetén a folyósított Előleggel való arányos elszámolási kötelezettség azt jelenti, hogy a Vállalkozó köteles - minden egyes, az Előleg folyósítását követő első Teljesítésigazolástól és az annak alapján kiállított részszámlától kezdődően - csökkenteni a Teljesítésigazolások és részszámlák szerinti Vállalkozói Díjrészlet fizetendő összegét legalább olyan arányban, ahogyan a folyósított Előleg(ek) összege aránylik az Előleg folyósítás időpontjában még nem teljesítésigazolt Vállalkozói Díj részlethez.
8.17. A havi elszámolású Projektek esetén a Vállalkozónak az Előleggel legkésőbb az alábbi két feltétel közül a korábban bekövetkező feltétel szerint kell teljesen elszámolnia:
- az utolsó Előlegrészlet levonásának a Befejezési Határidőt követő 20. (huszadik) napig a Megrendelő által aláírt Teljesítésigazolásban vagy azt megelőzően kell megtörténnie,
- a Műszaki Átadás-átvételi Eljárás megkezdésének időpontját megelőző utolsó teljesítésre vonatkozó részszámla alapját képező Teljesítésigazolásban vagy azt megelőzően kell megtörténnie.
8.18. A 8.17. pontban foglaltaktól eltérően, a Mérföldkövenként történő elszámolású Projektek esetén a Vállalkozónak az Előleggel legkésőbb az alábbi két feltétel közül a korábban bekövetkező feltétel szerint kell teljesen elszámolnia:
- az utolsó Előleg részlet levonásnak a Befejezési Határidőt követő 20. (huszadik) napig a Megrendelő által aláírt Teljesítésigazolásban vagy azt megelőzően kell megtörténnie,
- az utolsó részszámla alapját képező Teljesítésigazolásban, vagy azt megelőzően kell megtörténnie.
8.19. A Vállalkozó köteles a Megrendelő, illetve az Előleget folyósító szervezet részére annak ez irányú írásbeli felhívása kézhezvételétől számított 15 napon belül, ennek hiányában pedig a Befejezési Határidőt követő 30. (harmincadik) napig visszafizetni a folyósított Előlegnek a szerződéses rendelkezéseket megsértve el nem számolt részének megfelelő összeget, valamint az el nem számolt, illetve késedelmesen elszámolt előlegrészek folyósításától számított, a Ptk. 6:155. § (1) bekezdésben meghatározott mértékű késedelmi kamatát.
8.20. Amennyiben a Szerződés a Befejezési Határidő előtt bármilyen jogcímen megszűnik, megszüntetésre vagy felbontásra kerül, teljesítése lehetetlenné válik, vagy a Vállalkozó a teljesítést megtagadja és a Megrendelő a lehetetlenné válás jogkövetkezményeinek alkalmazását választja, abban az esetben a Vállalkozó köteles - az ennek a tényét, valamint a Megrendelő, illetve az Előleget folyósító szervezet fizetési felszólítását tartalmazó nyilatkozat kézbesítését követő 15 napon belül - a Megrendelő, illetve az Előleget folyósító szervezet részére visszafizetni a Szerződés megszűnésének, megszüntetésének, felbontásának, a teljesítés lehetetlenné válásának vagy a Vállalkozó általi megtagadásának időpontjában a folyósított Előlegnek még levonásba nem helyezett teljes összegét. Abban az esetben, amennyiben a Szerződés megszűnése, megszüntetése, vagy felbontása, teljesítésének lehetetlenné válása, a teljesítés megtagadása a Vállalkozónak felróható okból történik, úgy a Vállalkozó az Előleg még levonásba nem helyezett részének megfelelő teljes összeg, mint tőkeösszeg után az Előleg folyósításától számított, a Ptk. 6:155. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamatot is köteles a Megrendelő, illetve az Előleget folyósító szervezet részére megfizetni. Egyéb esetekben a tőkeösszeg után Vállalkozó a Ptk. 6:47. § (2) bekezdésben meghatározott mértékű kamat fizetésére köteles az Előleg folyósításától a jelen pontban foglalt megrendelői, illetve az Előleget folyósító szervezet nyilatkozata kézbesítését követő 15. napig, míg ezt követően a Ptk. 6:155. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli a Megrendelő, illetve az Előleget folyósító szervezet irányában.
8.21. Az Előleggel abban az esetben is a Szerződés megkötésekor rögzített Befejezési Határidőhöz viszonyított határidőben kell elszámolni, ha utóbb a Befejezési Határidő módosul.
8.22. Vegyes (havi és Mérföldkövenként történő) elszámolású Projektek esetében meg kell határozni külön-külön a havi és a Mérföldkövenként történő elszámolású feladatokhoz kapcsolódó Vállalkozói Díjrészletet és az ezekkel arányosan elszámolandó folyósított Előleget, amely arányban kell a folyósított Előleggel elszámolni a 8.15., 8.17. és a 8.16., 8.18. pontokban foglalt előírásoknak megfelelően.
9. Teljesítésigazolás
9.1. A Teljesítésigazolás kiadása
A Megrendelő a Teljesítésigazolást abban az esetben adja ki, ha - a Mérnök írásbeli javaslatára is tekintettel - megállapítja, hogy
a) a Vállalkozó megvalósította az adott Teljesítésigazolás tárgyát képező
feladatokat, és
b) a Teljesítésigazolás tervezete és mellékletei, a Műszaki Előrehaladási Jelentés, a Bázisdokumentáció, továbbá a Teljesítésigazolás tárgya függvényében az Aktualizált Dokumentáció, a Módosított Dokumentáció vagy
a Záró Dokumentáció a Vállalkozó részéről megfelelően, rendeltetésszerű használatra alkalmasan elkészítésre és benyújtásra került.
9.1.1. A Megrendelő a Vállalkozó feladatellátásának megfelelően, az alábbiak szerint adja ki a Vállalkozó részére a Teljesítésigazolást:
a) a kivitelezési munkákat a Vállalkozó Műszaki Előrehaladási Jelentése alapján,
b) tervezési szolgáltatásokat, az egyes tervezési szakaszokhoz tartozó tervcsomagok teljesítése alapján,
c) az egyes specifikus, a (Rész) Műszaki Átadás-átvételt követő, a Befejezési Igazolás kiadásáig elvégzett feladatokat a teljesítésük alapján.
9.2. A Teljesítésigazolások közös szabályai
9.2.1. A Vállalkozó köteles a Megrendelő által biztosított minta szerinti Teljesítésigazolás tervezetét előkészíteni, képviselője útján aláírni, és azt a jelen pont, valamint a biztosított Teljesítésigazolás-minta szerint, a Mérnök által a Vállalkozó teljesítésének ellenőrzéséről kiállított dokumentációkkal együtt 3 db eredeti és 1 db digitális, szerkeszthető elektronikus példányban benyújtani Megrendelőnek.
9.2.2. Amennyiben a Szerződés teljesítését Vállalkozóként, a Közbeszerzési Eljárásban nyertesként kiválasztott közös ajánlattevők vállalták, akkor közös ajánlattevők vezető tagja a közös teljesítésre vonatkozóan köteles elkészíteni a Teljesítésigazolás tervezetét, melyet minden egyes közös ajánlattevő képviselőjének aláírásával ellátva nyújthatja be. Ebben az esetben a Vállalkozó közös ajánlattevőnként köteles 3 db eredeti Teljesítésigazolás tervezetet benyújtani az 1 db digitális, szerkeszthető elektronikus példány mellett.
9.2.3. A Teljesítésigazolás tervezetének és a Megrendelő által aláírt Teljesítésigazolásnak tartalmaznia kell különösen, de nem kizárólag a Szerződés tárgyát, a Szerződés azonosítására szolgáló, a NIF által létrehozott szerződés-/szerződésmódosítás számát, a Projekt(ek) PST kódját1, a finanszírozási forrás(ok) azonosítóját, a Megrendelő és a Vállalkozó adatait és a teljesítés dátumát.
9.2.4. A Teljesítésigazolásban fel kell továbbá tüntetni a Vállalkozó(k) előrehaladásával arányos Vállalkozói Díjat, az arányos előleg levonás (visszavonás) miatti levonások értékét, az ÁFA összegét, (ha az ÁFA fizetési kötelezettség a Vállalkozót terheli a mindenkor hatályos Áfa törvény szerint), a Vállalkozó(k)nak fizetendő összeget, továbbá amennyiben az adott Teljesítésigazolás tekintetében releváns, a Vállalkozó Tartalékkeretből megfizetendő, elfogadott követeléseit (Szerződésben Nem Szereplő Xxxxx ellenértékét, költségét), a Változtatás ellenértékét, a Megrendelő Vállalkozóval szembeni követeléseinek levonását, az előző elszámolások esetleges hibáiból vagy tévedéseiből eredő összeget.
9.2.5. Közös ajánlattevők esetén, a Vállalkozók mindegyike az általa ténylegesen elvégzett munkák arányában jogosult az esedékes Vállalkozói Díjra, ezért a Vállalkozók kötelesek a Teljesítésigazolás tervezetében feltüntetni az egyes Vállalkozókat megillető Vállalkozói Díjat.
9.2.6. A Megrendelő a Vállalkozó által benyújtott, a Teljesítésigazolás tartalmát alátámasztó dokumentáció és/vagy Teljesítésigazolás tervezetének hibája, hiányossága esetén legkésőbb a tervezet kézhezvételétől számított 10 napon belül, határidő megjelölése mellett írásban szólítja fel a Vállalkozót, hogy a megjelölt
1 PST kód: A NIF Zrt. által kialakított Projekt, Struktúra és Tevékenység kódszám, amely az adott Projekthez
hozzárendelhető költségek azonosítására szolgál.
hibá(ka)t, hiányosságo(ka)t javítsa, a javított és/vagy kiegészített, hiánypótolt dokumentumokat küldje meg a Megrendelő részére.
9.2.7. A Megrendelő – a Mérnök írásbeli javaslatának a figyelembe vételével – a hibátlan, hiánytalan teljesítésigazolási dokumentációk kézhezvételétől számított 15 napon belül állítja ki a Teljesítésigazolást, vagy megtagadja a Teljesítésigazolás kiadását.
9.2.8. A Megrendelő köteles az aláírt Teljesítésigazolásokat legkésőbb az aláírást követő
2 munkanapon belül – egy példány kivételével – kiadni, megküldeni a Vállalkozónak.
9.3. A Teljesítésigazolás specifikus szabályai
9.3.1. A kivitelezési feladatok vállalkozói teljesítésének mérésére, ellenőrzésére alkalmazni kell a Szerződéses Feltételeknek a Vállalkozó Műszaki Előrehaladására vonatkozó szabályait. A Megrendelő az egyes kivitelezési Teljesítésigazolásokat a Mérnök írásbeli javaslata alapján abban az esetben adja ki, ha a Megrendelő szerint igazolt a beadott dokumentációk alapján az adott Teljesítésigazolás tárgya szerinti műszaki teljesítési fok és annak értéke.
9.3.2. Tervezési szolgáltatás esetén a Vállalkozó azt követően jogosult benyújtani az adott tervezési szakasz tervcsomagra vonatkozó Teljesítésigazolás tervezetét a Megrendelőnek, ha az adott tervezési szakasz tervcsomagját a Mérnök felülvizsgálta, és a Mérnök írásbeli javaslata alapján a Megrendelő az adott tervezési szakasz tervcsomagját megfelelőnek fogadta el.
9.3.3. A Vállalkozó által a (Rész) Műszaki Átadás-átvétel lezárásától a Befejezési Igazolás kiadásáig teljesítendő, a Szerződésben rögzített, egyes specifikus feladatok teljesítésének – a Mérnök írásbeli javaslata alapján történő – igazolása egyedi Teljesítésigazolással történik a Megrendelő részéről. Ezek közé tartozik, tartozhat különösen:
a) Hiba- és Hiánylistában meghatározott hibák, hiányok kijavítása, pótlása után Megrendelő kiadta a Hiánypótlási Igazolást,
b) kezelői lehatárolási terv elkészítése, amennyiben arra a Megrendelő írásban halasztást engedélyezett, a Megrendelő által meghatározott új időpontig,
c) Megvalósulási Térkép benyújtása,
d) a Megrendelő által elfogadott Szerződésben Nem Szereplő Xxxxxx, változtatások,
e) szállítói utak helyreállítása, amennyiben a Vállalkozó benyújtotta az útkezelő nyilatkozatát,
f) Záró Dokumentáció megfelelő elkészítése.
9.4. A Teljesítésigazolás módosítása
9.4.1. Amennyiben módosítási igény merül fel a Megrendelő által aláírt Teljesítésigazolással, és/vagy a Vállalkozó által kiállított és benyújtott számlával összefüggésben, a Megrendelő köteles arról írásban értesíteni a Vállalkozót.
9.4.2. Ha az aláírt Teljesítésigazolás adattartalmát módosítani kell és/vagy ki kell
egészíteni, akkor ki kell állítani egy Teljesítésigazolást módosító/kiegészítő okiratot.
9.4.3. A Teljesítésigazolással egy tekintet alá esik minden más okirat is, amely megfelel a Szerződésben meghatározott feltételeknek és kétséget kizáróan az adott, a Megrendelő által aláírt Teljesítésigazolásra hivatkozva, annak adattartalmát módosítja.
9.4.4. A Teljesítésigazolással egy tekintet alá eső okirat kötelező adattartalma a következő:
a) az okirat kibocsátásának kelte,
b) hivatkozás arra a Megrendelő által aláírt Teljesítésigazolásra, amelynek
adattartalmát az okirat módosítja,
c) a Teljesítésigazolás adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak összegszerűsége.
10. Számlázás, kifizetés feltételei
10.1. A Vállalkozó részéről a számla kiállításának feltétele a Megrendelő által jelen Szerződéses Feltételek szerint aláírt Teljesítésigazolás. A számlát a Megrendelő által kiadott Teljesítésigazolásnak megfelelően kell a Vállalkozónak kiállítani, a számla melléklete a Teljesítésigazolás.
10.2. A Vállalkozó a Megrendelő által elfogadott Változtatásról a Megrendelő által kiadott Teljesítésigazolás alapján nyújthat be külön számlát.
10.3. A közös ajánlattevőként szerződő Vállalkozók mindegyike az általuk ténylegesen elvégzett munka arányában és a Megrendelő részéről kiadott Teljesítésigazolás alapján és annak megfelelőn jogosult számla kiállítására és benyújtására.
10.4. A Vállalkozó, közös ajánlattevőként szerződő Vállalkozók által bevont Alvállalkozók az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 32/A §-ában, továbbá jogszabályváltozás esetén a helyükbe lépő előírások szerint jogosultak részesülni az adott Vállalkozói Díj ellenértékből.
10.5. A számlák adattartalmára vonatkozó jogszabályi (így különösen az Áfa tv., a közös hozzáadott-értékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv, a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet, illetve a helyükbe lépő jogszabályokban szereplő) előírások mellett a következő adatokat is fel kell tüntetni a számlákon:
a) a Szerződés azonosítására szolgáló, a NIF által létrehozott szerződés-
/szerződésmódosítás számát,
b) a bank nevét, a bankszámlaszámot, az IBAN kódot,
c) részszámla esetében pedig a „részszámla” elnevezést és a sorszámát,
10.6. A Vállalkozó(k) vagy a számlakibocsátás tekintetében meghatalmazottként eljáró, a mindenkor hatályos Áfa törvény szerinti személy köteles az idegen nyelven kibocsátott számlán és egyéb bizonylaton feltüntetett azon adatokról, megjelölésekről hiteles magyar nyelvű fordítást készíttetni és megküldeni a Megrendelő részére, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez és kifizetéshez szükségesek.
10.7. A Vállalkozó(k) köteles(ek) a Megrendelő által aláírt Teljesítésigazolás kézhezvételétől számított 5 napon belül kiállítani és megküldeni a számlát a Megrendelőnek. Szállítói finanszírozás esetén a számla a kifizetési kérelem melléklete.
10.8. A Vállalkozó a számlát a Megrendelő címére, a hozzá tartozó, aláírt Teljesítésigazolás, valamint annak mellékletei csatolásával köteles benyújtani.
10.9. A Megrendelő, illetve a kifizetésre kötelezett szervezet a vonatkozó jogszabályoknak és a kiadott útmutatóknak megfelelően jár el a kiállított számlák és kifizetési kérelmek tekintetében.
10.10. Ha a Megrendelő, illetve a kifizetésre kötelezett szervezet – részéről kifogás merül fel a benyújtott számlával összefüggésben, a Megrendelő, illetve a kifizetésre kötelezett szervezet a kifogásolt számlával kapcsolatban a fizetési határidőn belül értesíti a Vállalkozót. Ebben az esetben a fizetési határidőt a korrigált számla Megrendelő, illetve a kifizetésre kötelezett szervezet általi kézhezvételétől kell számítani. Minden ilyen esetben a helyesbítő számla kiállítására vonatkozó igény a felek megállapodása alapján a számlában foglalt követelés vitatását is jelenti.
10.11. Amennyiben a Vállalkozó(k) által kibocsátott számla adattartalmát módosítani kell, úgy a Vállalkozó(k)nak az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerint kiállított számlával egy tekintet alá eső okirattal kell gondoskodnia a módosításról. A számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásáról a módosításra jogalapot teremtő tény, egyéb körülmény bekövetkeztétől számított 15 napon belül kell a Vállalkozónak gondoskodnia.
10.12. A Szerződéses Megállapodásban meghatározott Vállalkozói Díjat a Megrendelő vagy a kifizetésre kötelezett szervezet a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdései alapján, az európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló mindenkor hatályos jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hibátlan számla kézhezvételét követő 30 napon belül utalja át a Vállalkozó, illetve az engedményesek által megadott pénzforgalmi számlaszámra.
10.13. A Megrendelő késedelmes kifizetése esetén a Ptk. 6:155. § (1) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni a Vállalkozó(k)nak. Szállítói finanszírozás esetén a kifizetésre kötelezett szervezetet a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti késedelmi kamat terheli. A kifizetésre kötelezett szervezet a Kbt. 135.§ (4) bekezdése alapján az ajánlatkérőként szerződő félre irányadó szabályok eszerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni, erre tekintettek késedelmének következményeit a kifizetésre kötelezett viseli, az a Megrendelőre nem hárítható át.
10.14. Amennyiben a Vállalkozó, illetve engedményes a Szerződéses Megállapodásban meghatározott Vállalkozói Díjat, vagy annak egy részét zálogjoggal terheli meg, engedményezi, faktorálja vagy egyéb módon megváltoznak a számla ellenértékének kifizetéséhez szükséges adatok, a jogosult személye, úgy Vállalkozó erről legkésőbb az érintett számla esedékességét megelőző 5 munkanappal korábban köteles tájékoztatni a Megrendelőt.
10.15. A Szerződő Felek, valamint azok helyébe lépő bármely jogalany (természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, vagy ilyen személyek vagy szervezetek csoportja) köteles a Szerződéssel összefüggő pénztartozás teljesítéseként fizetett összeget – ha az az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő – elsősorban a főtartozásra, majd a költségekre és végül a kamatokra elszámolni.
10.16. Szállítói finanszírozás esetén a Vállalkozó, illetve az engedményes tudomásul veszi, hogy amennyiben a Vállalkozói Díj, vagy annak egy része zálogjoggal való megterhelése, engedményezése, faktorálása, vagy a számla ellenértékének kifizetéséhez szükséges adatok egyéb módon történő megváltoztatása esetén az erről szóló értesítést későbbi időpontban küldi meg a Megrendelőnek, mint ahogy a Megrendelő az adott számla vonatkozásában a kifizetési igénylést benyújtotta a kifizetésre kötelezett szervezetnek, a Megrendelő törölteti az érintett számla kifizetésével kapcsolatos adatokat a kifizetés-igénylésből. A Megrendelő az értesítésben feltüntetett adatoknak megfelelően összeállítja az új kifizetési
igénylést, és megküldi azt a kifizetésre kötelezett szervezetnek. Vállalkozó, illetve engedményes tudomásul veszi, hogy a kifizetési igénylés módosítására legkésőbb a kifizetésre kötelezett szervezet által alkalmazott nyilvántartási rendszerben összeállított forráslehívási dokumentáció keltét megelőző 5. munkanapig van lehetőség.
10.17. A számla ellenértékének kifizetéséhez szükséges adatok, valamint a jogosult személyének módosítása esetén a Szerződés szerinti esedékességet a módosítást tartalmazó hiánytalan dokumentumok Megrendelő általi kézhezvételétől kell számítani azzal, hogy a módosított esedékességet megelőző időszakra a Megrendelő fizetési késedelme kizárt.
10.18. A Vállalkozó, az Alvállalkozó köteles tájékoztatni az engedményest arról, hogy a Megrendelő vagy a kifizetésre kötelezett szervezet a fenti feltételek alapján biztosítja az engedményezett összeg kifizetését.
10.19. Amennyiben a Vállalkozó számláján a jelen Szerződés szerinti esedékességet megelőző dátum kerül feltűntetésre, úgy a Megrendelő a jelen Szerződés szerinti esedékességig nem esik késedelembe.
10.20. A Megrendelő a Kbt. 27/A. §-ában, (illetve módosítás esetén a helyébe lépő rendelkezésekben) és a jogszabályokban meghatározott esetekben, feltételek teljesülése esetén a Vállalkozó elektronikus számláit fogadja és feldolgozza.
10.21. A Megrendelő a kifizetéseket magyar forintban teljesíti, és az elszámolás pénzneme
is magyar forint.
11. Alvállalkozók, Közreműködők, Közbeszerzési Eljárásban tett vállalások
11.1. A Vállalkozó Alvállalkozó(k) igénybevételére kizárólag a Kbt. 138. § rendelkezéseinek betartásával jogosult.
11.2. A Vállalkozó köteles a Szerződés megkötése előtt írásban bejelenteni - az ezen időpontban ismert összes - a Szerződés teljesítésébe bevonásra kerülő Alvállalkozó(k) nevét, székhelyét.
11.3. A Vállalkozó a Kbt. 138. § (3) bekezdése alapján kifejezetten nyilatkozik, hogy a teljesítésébe bevonni kívánt Alvállalkozó(k) nem áll(nak) a Közbeszerzési Eljárást megindító felhívásban előírt kizáró okok hatálya alatt.
11.4. A Vállalkozó köteles a teljesítésbe bevonni kívánt minden további, az Ajánlatban vagy legkésőbb a Szerződés megkötéséig be nem jelentett Alvállalkozó(k)at/ a Megrendelőnek bevonásuk előtt írásban bejelenteni, és a bejelentéssel egyidejűleg nyilatkozni arról, hogy az Alvállalkozó(k) nem áll(nak) a Közbeszerzési Eljárást megindító felhívásban előírt kizáró okok hatálya alatt.
11.5. A Vállalkozó köteles bevonni a teljesítésbe az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a Kbt. 65. § (7) bekezdés szerint, az eljárásban bemutatott kötelezettségvállalásának megfelelően, valamint a Kbt. 65.§ (9) bekezdésében foglalt esetekben és előírt módon köteles igénybe venni.
11.6. A Vállalkozó köteles az Ajánlatában az alkalmassága igazolására bemutatott szakembereket, erőforrásokat, továbbá az értékelési részszempontokra megtett vállalása szerinti szakembereket, erőforrásokat, valamint a Közbeszerzési Dokumentumok egyéb előírásaiban megkövetelt meghatározott képzettségű és jogosultsággal rendelkező szakembereket bevonni a Szerződés teljesítésébe,
továbbá az egyéb értékelési részszempontokra tett vállalása szerint végezni a teljesítést.
11.7. A Vállalkozónak a Kbt. és a végrehajtására kiadott jogszabályok által meghatározott esetekben és azokban támasztott feltételek, valamint a Szerződésben rögzítettek szerint áll fenn lehetősége arra, hogy az Ajánlatában az alkalmasságát igazoló szervezetek, az alkalmassága igazolására bemutatott szakemberek, erőforrások, továbbá az értékelési részszempontokra megtett vállalása szerinti szakemberek, erőforrások bevonásától a Szerződés teljesítése során eltekintsen, és helyettük más szervezetet, személyt, erőforrást vonjon be. A Vállalkozónak minden esetben előzetesen írásban tájékoztatni kell a Megrendelőt az alkalmasságát igazoló szervezet, az alkalmassága igazolására bemutatott szakemberek, erőforrások, továbbá az értékelési részszempontokra megtett vállalása szerinti szakemberek, erőforrások, valamint a Közbeszerzési Dokumentumok egyéb előírásaiban megkövetelt meghatározott képzettségű és jogosultsággal rendelkező szakemberek változásáról, egyben megadni mindazon adatokat, benyújtani mindazon dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy az új szervezet, szakember, erőforrás megfelel a Kbt. és a Megrendelő által a Közbeszerzési Eljárásban támasztott feltételeknek. A Megrendelő megtilthatja az új szervezet, szakember, erőforrás bevonását, ha nem felel meg a Kbt. és az egyéb vonatkozó jogszabályok, valamint a Közbeszerzési Eljárás során a Megrendelő által támasztott feltételeknek. Amennyiben az eltéréshez jogszabályi rendelkezés alapján a Megrendelő kifejezett hozzájárulása szükséges (lásd például Kbt. 139. § (4) bekezdése), akkor a Vállalkozó azt is előzetesen köteles a Megrendelőtől kérni.
11.8. A Vállalkozó az Ajánlatban, vagy legkésőbb a Szerződés megkötéséig be nem jelentett Alvállalkozó(k) bejelentésére, az Alvállalkozó(k) cseréjére vonatkozó igényét, valamint az alkalmasságát igazoló szervezet, az alkalmassága igazolására bemutatott szakemberek, erőforrások, továbbá az értékelési részszempontokra megtett vállalása szerinti szakemberek, erőforrások változása, cseréje iránti igényét az ok felmerülésétől számított 3 napon belül köteles bejelenteni a Megrendelőnek. A Megrendelő a vállalkozói bejelentést annak benyújtásától számított 10 napon belül köteles elbírálni. Amennyiben a bejelentés hiányos, a Megrendelő megfelelő határidő tűzésével írásban pótlást, kiegészítést kérhet a Vállalkozótól. A hiánytalan kérelem benyújtásától számít a Megrendelő határideje.
11.9. A Megrendelő nem korlátozhatja a Vállalkozó jogosultságát Alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A Vállalkozó a Szerződés megkötésének időpontjában, majd - a később bevont Alvállalkozók tekintetében - a Szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen a Megrendelőnek valamennyi olyan Alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a Szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott Alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni vagy az érintett Alvállalkozó nyilatkozatát benyújtani arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt Alvállalkozó nem áll a megelőző Közbeszerzési Eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt.
11.10. A Vállalkozó köteles az alkalmassága igazolása körébe bevont és bemutatott, valamint az Ajánlat részszempontok szerinti értékelése körében figyelembe vett erőforrásait, képességeit, szakmai kvalifikációt, tagságát, regisztrációját és egyéb jellemzőit a Szerződés teljesítése alatt változatlan tartalommal fenntartani, illetve azt a Kbt. és a Szerződés feltételelei szerint akként változtathatja, cserélheti, hogy az biztosítsa az egyenértékű pótlást, teljesítést. Ennek hiányában a Vállalkozó kötbérfizetésére köteles, illetve súlyosabb eset megalapozhatja a Szerződés Megrendelő általi azonnali hatályú felmondását.
11.11. A Vállalkozó a teljesítésébe bevont Alvállalkozó(k)/Közreműködők tevékenységéért
a Ptk. 6:148. § rendelkezései szerinti felelősséggel tartozik.
11.12. A Vállalkozó köteles valamennyi Alvállalkozói/Közreműködői szerződésében érvényesíteni a Szerződés munkabiztonsággal, foglalkoztatással, tűzvédelemmel, felelősségbiztosítással kapcsolatos rendelkezéseit. A Vállalkozó az Alvállalkozóval kötött szerződésben az Alvállalkozó teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével kapcsolatos igényeinek biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás 10-10%-át elérő biztosítékot köthet ki.
12. A Vállalkozó jogutódlása
12.1. A Vállalkozó személye a Szerződés megkötését követően a Kbt. rendelkezései és a Vállalkozási Szerződéses Feltételek szabta keretek között változhat meg. Amennyiben a Vállalkozó helyébe lépő jogutód a Szerződésben foglalt kötelezettségét nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti, azért a jogelőd Vállalkozó és valamennyi jogutódja egyetemlegesen köteles helytállni.
12.2. A Vállalkozó köteles a jogutódlást eredményező döntés meghozatalát, illetve dokumentum aláírását vagy elfogadását követő 5 napon belül, de legkésőbb a jogutódlás tervezett időpontját megelőző 30. napig a Megrendelőt – a jogutódlás (tervezett) időpontjának megadásával – írásban, a tervezett jogutódlás Szerződéssel összefüggő releváns tartalmi elemeiről tájékoztatni, és a jogutódlás vizsgálatához szükséges benyújtandó dokumentumok vonatkozásában a kizáró okok fenn nem állásának és az alkalmasság igazolásának módjáról egyeztetést kezdeményezni.
12.3. A Vállalkozó és a jogutódja köteles a jogutódlásra vonatkozó cégbejegyzésről a cégbírósági döntést követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül tájékoztatni a Megrendelőt.
12.4. A Vállalkozó személye a Kbt. 139. § (1) bekezdése alapján csak az alábbi esetekben
változhat:
a) a jogutódlás a Vállalkozó, mint jogi személy átalakulásának, egyesülésnek, szétválásnak, vagy a jogutódlással megszűnés más esetének következménye, vagy olyan részleges jogutódlás eredményeként következik be, ahol egy gazdasági egységként működő, a Szerződés tárgya szerinti teljes üzletág a hozzátartozó szerződésekkel, eszközökkel és munkavállalókkal (amennyiben a Vállalkozó nem gazdasági társaság jogi személy, az adott tevékenységet ellátó teljes szervezeti egység) átruházásra kerül a jogutódra, vagy
b) a Vállalkozóra vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás eredményeként kerül sor a Szerződés átruházására,
és a szerződésbe lépő jogutód -, a Kbt. 138. § (2)-(4) bekezdésének az ajánlattevőre irányadó szabályok szerinti megfelelő alkalmazásával - nem áll a közbeszerzési eljárásban alkalmazott kizáró ok hatálya alatt, továbbá megfelel a közbeszerzési eljárásban alkalmazott azon alkalmassági követelményeknek, amelyeket a Vállalkozó, mint jogelőd igazolt, valamint a jogutódlás nem a Kbt. alkalmazásának a megkerülését célozza.
12.5. A Vállalkozó és jogutódja köteles a jogutódlás időpontjától (a jogutód cégbírósági bejegyzésétől, vagy az üzletág átruházásról szóló megállapodás hatálybalépésétől, vagy a fizetésképtelenségi eljárás eredményeként történő szerződés-átruházás hatálybalépésétől) számított 5 munkanapon belül a Megrendelő részére benyújtani:
a) a 12.4. a) vagy b) pont szerinti jogutódlást igazoló szerződéses és cégbírósághoz benyújtott dokumentumokat, amelyekből megállapítható különösen a jogutód személye, valamint az, hogy a Vállalkozó és a Megrendelő közötti jelen Szerződés alapján fennálló jogviszony a jogutódra átszállt,
b) a jogszabályokban előírtak szerint a Közbeszerzési Eljárásban előírt azon alkalmassági feltételeknek való megfelelésére vonatkozó dokumentumokat, amelyeket a Vállalkozó igazolt a Közbeszerzési Eljárásban, a Közbeszerzési Eljárásban előírt kizáró okok hiányának igazolására vonatkozó dokumentumokat, továbbá azon nyilatkozatukat, amely szerint a jogutódlás nem a Kbt. alkalmazásának megkerülését célozza,
12.6. A Vállalkozó jogutódja köteles a jogutódlás időpontjától számított 15 napon belül a Megrendelő részére benyújtani:
a) a jogutód szerződésszerű teljesítését biztosító, érvényes és hatályos, a Szerződés feltételeinek megfelelő biztosítékokat, illetve az előleg visszafizetésére vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozatot,
b) a jogutód által megkötött érvényes és hatályos, a Szerződésnek megfelelő biztosítási szerződéseket, vagy azok fennállását a 20. pont szerint igazoló dokumentumokat.
12.7. Amennyiben a Megrendelő, a Vállalkozó és/vagy jogutódja által benyújtott dokumentumok vizsgálata alapján azt állapítja meg, hogy azok nem felelnek meg a Közbeszerzési Eljárás, a Szerződés, illetve a jogszabályok előírásainak, a Vállalkozót és jogutódját a 12.5. és 12.6. pont szerinti dokumentumok benyújtásától számított 10 munkanapon belül hiánypótlásra hívja fel.
12.8. A Vállalkozó és jogutódja terhére esik, ha késedelmes, hiányos, nem megfelelő tájékoztatásuk vagy iratbenyújtásuk akadályozza, hogy a Megrendelő meg tudjon győződni a Szerződés és a Kbt. által támasztott jogutódlási feltételek fennállásáról.
12.9. A Megrendelő a 12.5. a) és b) pontjában meghatározott dokumentumok és igazolások teljes körű, hiánytalan, a Szerződésben és a jogszabályokban előírt tartalommal történő benyújtásától számított 10 munkanapon belül nyilatkozik arról, hogy a Vállalkozó a jogutódlás Kbt. szerinti feltételeit igazolta, a jogutódlás ezeknek a dokumentumoknak megfelelően történt. A Megrendelő jelen pont szerinti nyilatkozatának kiadásáig nem köteles teljesítést igazolni.
12.10. A Vállalkozó jogutódja a 12.6. a) pont szerinti biztosítékok és kötelezettségvállaló nyilatkozat szerződésszerű benyújtásáig teljesítést nem végezhet. Amennyiben a Vállalkozó jogutódja a 12.6. pontban rögzített határidő eltelte után küldött írásbeli felhívást követő 15 munkanapon belül sem nyújtja be szerződésszerűen a 12.6. a) pont szerinti dokumentumokat, a Megrendelő jogosult a Szerződést minden kártérítési kötelezettség nélkül azonnali hatállyal felmondani, illetve attól elállni.
12.11. Amennyiben a Vállalkozó jogutódja elmulasztja a 12.6. b) pontban előírt dokumentumok határidőben történő benyújtását, úgy a Megrendelő jogosult arra, hogy a biztosításokat megkösse, a biztosítási díjakat befizesse. A Megrendelő ezeknek a biztosításoknak a megkötésével, érvényben tartásával összefüggő költségeket, díjakat jogosult a Vállalkozó esedékes kifizetéséből levonni.
12.12. A Megrendelő a 12.9. pontban foglalt nyilatkozatának megtételét követően - a Szerződésnek megfelelően igazolt teljesítése után - a jogutód Vállalkozó részére teljesít kifizetést, kivéve, ha Vállalkozó és jogutód Vállalkozó közösen írásban ettől eltérően rendelkezik. Ezt meghaladóan a Vállalkozó és a jogutód Vállalkozó egymás között köteles rendezi a jogutódlással összefüggő elszámolásaikat.
12.13. A Vállalkozó által nyújtott biztosítékoknak, biztosításoknak mindaddig érvényesnek kell lennie, amíg a jogutód nem teljesíti a biztosítékok, biztosítások nyújtására vonatkozó kötelezettségét. A Vállalkozó a jogutódlás tervezett időpontját megelőző
30. napig köteles a biztosítékok, biztosítások jelen pont szerinti megfelelőségét a biztosítékok, biztosítások kibocsátójának nyilatkozatával igazolni vagy a biztosítékok, biztosítások módosítását benyújtani, amelyek szerint a jogutód jelen
12. pontban foglalt kötelezettségeinek teljesítéséig a biztosítékok érvényesek és kiterjednek a Vállalkozó és a jogutód Szerződésben foglalt kötelezettségeinek biztosítására is.
12.14. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a 12. pontban foglalt kötelezettségek elmulasztása, nem megfelelő teljesítése esetén – beleértve a Vállalkozó és a (tervezett) jogutód társaság mulasztásait is – a Megrendelő jogosult mind a Vállalkozó által, mind (ha már megtörtént) a jogutód által rendelkezésére bocsátott biztosítékból kielégítést keresni. A Megrendelő, szerződésszegés esetén, illetve a
12. pontban foglaltak megsértése esetén a jogelőd Vállalkozó által nyújtott biztosíték teljes összegére - elszámolási kötelezettség mellett - jogosulttá válik. A Megrendelő a biztosíték igénybevételét megelőzően írásban köteles a Vállalkozót értesíteni és legfeljebb 8 napos határidőt biztosítani a jogsértő helyzet orvoslására. A jelen határidő eredménytelen eltelte esetén a Megrendelő jogosult a Vállalkozó biztosítékát érvényesíteni, és/vagy a Szerződést azonnali hatállyal felmondani. Írásbeli felszólítást a biztosítékok lehívása előtt a Megrendelő nem köteles küldeni a Vállalkozónak, amennyiben a konkrét helyzet által nem biztosított arra elegendő idő.
12.15. A jótállási időszakban bekövetkező jogutódlás esetén a 12.10. pontokban foglaltak
nem alkalmazandók.
13. Más vállalkozó igénybevétele
13.1. A Megrendelő a Vállalkozó költségére, továbbá a Teljesítési vagy Jótállási Biztosítékból való kielégítés lehetősége mellett, különösen - de nem kizárólagosan
- a Vállalkozó következő szerződésszegései esetén jogosult más Gazdasági Szereplővel elvégeztetni munkákat:
a) a Vállalkozó a Megrendelő utasítását felszólítás ellenére nem hajtja végre;
b) a Vállalkozó a Munkaterületet a Megrendelő felszólítása ellenére nem tartja
rendben;
c) a Vállalkozó az általa okozott károkat a Megrendelő felszólítása ellenére nem állítja helyre;
d) a Vállalkozó megtagadja a munkavégzést;
e) a Vállalkozó olyan okból, amelyért felelős, a Bázisdokumentációban, illetve az Aktualizált Dokumentációban meghatározott ütemtervtől 60 napot meghaladó késedelembe esik, továbbá ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a Vállalkozó felelősségi körébe tartozó okból a teljesítést késedelmesen tudja elvégezni vagy hibás lesz;
f) a Vállalkozó a hibásan elkészült munkarészt a Megrendelő utasítása ellenére meghatározott határidőn belül nem bontja el és nem készíti el újra megfelelően; ugyanez vonatkozik Tervektől eltérő munkákra is;
g) bekövetkezik a Szerződéses Feltételek szerinti, a Vállalkozó szerződésszegésére alapított felmondási, elállási ok, függetlenül attól, hogy a Megrendelő gyakorolja-e a felmondás, elállás jogát;
h) a Vállalkozó a (Rész) Műszaki Átadás-átvétel Eljárás során vagy a tervezési feladataira vonatkozóan megállapított hibákat határidőben nem javítja, a hiányosságokat nem pótolja;
i) a Vállalkozó olyan okból, amelyért felelős, a jótállási, szavatossági, továbbá Utó-felülvizsgálati Eljárásokon megállapított kötelezettségeinek határidőben nem tesz eleget, illetve az Utó-felülvizsgálati Eljárásokon nem jelenik meg.
13.2. Amennyiben a Megrendelő a fenti pontban foglaltak szerint valamely munkát más Gazdasági Szereplővel végeztet el, a Vállalkozó köteles a Munkaterület érintett részét munkavégzésre alkalmas állapotban átadni. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a Megrendelő a Munkaterületet birtokba veheti és a Vállalkozó költségére rendbe teheti. A Megrendelő a Teljesítési Biztosítékból, Jótállási Biztosítékból érvényesítheti igényeit.
13.3. Más vállalkozó szerződésszerű igénybevételének szükségessége esetén a Megrendelő jogosult az elvégzendő munkák várható díjának és költségeinek előzetesen becsült összegét a Vállalkozótól igényelni közvetlenül és/vagy a Teljesítési Biztosíték, Jótállási Biztosíték megfelelő részének igénybevételével. A becsült összeget a Beárazott Költségvetésben szereplő tételek árai, egységárai figyelembevételével kell meghatározni. Amennyiben a Beárazott Költségvetés nem tartalmaz figyelembe vehető tételt, úgy a piaci ár alapján kell a becsült összeget meghatározni. A Megrendelő az érvényesített becsült összeggel az igénybe vett vállalkozó díjának és a felmerülő költségeknek a kiegyenlítését követően köteles a Vállalkozó felé elszámolni. A Vállalkozót terhelő költségek részeként Vállalkozó köteles a Megrendelő részére a Megrendelő munkaszervezetén belül felmerülő költségeket is (általános költségátalányként) megfizetni. Ennek mértéke a más vállalkozó által elvégzendő munkák (várható) díjának 5 %-a azzal, hogy nem haladhatja meg a 10.000.000 Ft-ot.
14. Szerzői jogok
14.1. A Megrendelő kijelenti, hogy a Vállalkozó részére átadott Tervek tekintetében határozatlan idejű, korlátlan és kizárólagos felhasználási joggal rendelkezik valamennyi átruházható szerzői jog vonatkozásában, beleértve azt is, hogy a Tervek felhasználásra harmadik személynek további engedélyt adjon. Ennek alapján a Megrendelő biztosítja, hogy a Vállalkozó jogdíj fizetése nélkül jogosult legyen a Megrendelő által átadott Terveknek az általa elvégzendő tervezési feladathoz szükséges továbbtervezésére, átdolgozására.
14.2. A Vállalkozó kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a Megrendelő a Szerződés teljesítése során keletkezett, a Vállalkozó által készített vagy készíttetett, szerzői jogi védelem alá eső valamennyi alkotással kapcsolatban határozatlan idejű, korlátlan és kizárólagos felhasználási jogot szerezzen valamennyi átruházható szerzői jog vonatkozásában, az adott mű ellenértékének Vállalkozó részére történő megfizetésével egyidejűleg. Amennyiben az adott műre vonatkozó konkrét ellenértéket a Szerződés és részét képező dokumentumok (lásd Árazott Költségvetés) nem rögzíti, úgy a felhasználási jogot a mű átadásával szerzi meg a Megrendelő. A Vállalkozó kifejezett engedélyt ad arra, hogy a Megrendelő a mű felhasználására ugyanezen jogosultságokkal harmadik személynek további felhasználási engedélyt adjon, és a Megrendelő a szellemi alkotást nem csak saját belső tevékenységéhez, illetve nem csak saját tevékenysége körében használhatja fel, hanem nyilvánosságra hozhatja, harmadik személlyel közölheti, harmadik személynek át, illetőleg tovább adhatja, a mű (mű részlet), mint előzmény a későbbiekben szabadon felhasználható.
14.3. A Vállalkozó kifejezetten kijelenti, hogy a felhasználási engedélye teljes körű, az kiterjed különösen a mű átdolgozására, és az átdolgozhatóság jogának harmadik személyre történő átruházhatóságára (átdolgoztatás), valamint a mű többszörözésére, amely magában foglalja a mű kép- vagy hangfelvételen történő rögzítését, illetve számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra való másolását
is, valamint kiterjed még az előzőekben felsorolt jogosítványokat is magában foglaló többszörözés jogának harmadik személy részére történő átengedésére. A Vállalkozó az egyértelműség érdekében kifejezetten megerősíti, hogy az átdolgozás, illetőleg átdolgoztatás joga magában foglalja különösen a mű (mű részlet) bármilyen módosítását, megváltoztatását, át-, illetve továbbtervezését, új tervdokumentációba való beépítését, beszerkesztését, betervezését.
14.4. A Vállalkozó az általa készített, illetve készíttetett Tervek tekintetében köteles a Megrendelőnek átadni a Tervek Tervezőjének a szerzői felhasználási, vagyoni jogok átadására vonatkozó nyilatkozatát, továbbá köteles biztosítani azt, hogy az építészeti szerzői nyilvántartásba bejegyzéshez szükséges adatok és nyilatkozatok Tervező részéről biztosítottak legyenek.
14.5. A szerzői jogok maradéktalan átadása érdekében a Vállalkozó köteles az általa készített vagy készíttetett, illetve módosított Terveket papír alapon és digitálisan, szerkeszthető formátumban is a Megrendelő részére a kért példányszámban átadni. A digitális, szerkeszthető formátumban történő átadás az adott teljesítés igazolásának feltétele.
14.6. A Vállalkozó csak a Megrendelő előzetes írásbeli hozzájárulásával adhatja tovább a dokumentáció bármely munkarészét harmadik személynek vagy adhat nyilatkozatot a Szerződés alapján nyújtott szolgáltatásról.
14.7. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy minden, a Vállalkozó vagy Alvállalkozója által a Szerződés teljesítésével összefüggésben létrehozott, szerzői jogi védelem alá eső szoftver, adatbázis, és ezek dokumentációja esetében a Megrendelőnek határozatlan idejű, korlátlan és kizárólagos felhasználási jogot ad valamennyi átruházható szerzői jog vonatkozásában. A Vállalkozó ezen kötelezettsége – a Szerződéses Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – nem foglalja magában a szoftverek forráskódja átadásának a kötelezettségét.
14.8. A Vállalkozó minden olyan szoftver, adatbázis, és ezek dokumentációja esetében, amelyet a Vállalkozó, vagy az Alvállalkozó nem a Szerződés teljesítése érdekében hoz létre, a szerzői jogait fenntartja, és ezen szoftverek tekintetében korlátozott, rendeltetésszerű használatához szükséges terjedelmű és tartalmú felhasználási jogot biztosít Megrendelőnek.
14.9. Szerződő Xxxxx kijelentik, hogy a szerzői jogok ellenértékét – beleértve a felhasználási jogok díját is – a Vállalkozói Díj tartalmazza.
14.10. A jelen Szerződéssel biztosított kizárólagos felhasználási jogokra vonatkozóan a Felek
(i) a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 51. § (1) bekezdése szerinti felmondási jog gyakorlását a mű átadását követő 5 éves időtartamra kizárják; és
(ii) az egyéb okból történő felmondás jogát kizárják.
15. Jótállás, Szavatosság
15.1. A Vállalkozó jótállási, szavatossági kötelezettsége
15.1.1. A Vállalkozó a Ptk. 6:171-6:173. §-ai és a Szerződés feltételei szerint jótállást vállal. A jótállási kötelezettsége alól a Vállalkozó akkor mentesül, ha, bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
15.1.2. A Vállalkozó kellékszavatosságot vállal a Ptk. 6:159. § - 6:167. §-ai és a Szerződés feltételei szerint.
15.2. Jótállás, szavatosság a tervezési szolgáltatásokra, szoftverekre, a kivitelezési munkákra, hardverekre és egyéb eszközökre, berendezésekre
15.2.1. A Vállalkozó jótáll és szavatosságot vállal a Szerződés szerinti valamennyi teljesítésére, különösen az általa készített vagy készíttetett tervdokumentáció, fejlesztett, átadott szoftverek, elvégzett munkák, szállított hardverek és egyéb eszközök, berendezések hibátlan minőségéért, a hatályos jogszabályoknak, szabványoknak és a Szerződésben, Műszaki Követelményekben előírt feltételnek való megfelelőségéért és rendeltetésszerű felhasználásra alkalmasságáért, továbbá azért, hogy a Szerződés tárgyán harmadik személynek (ideértve az Alvállalkozót/Közreműködőt is) nincs olyan joga, amely kizárja vagy akadályozza a Megrendelő tulajdonszerzését és Szerződés szerinti felhasználási jogosultságát.
15.3. Jótállási Időszak
15.3.1. A Jótállási Időszak vége a Projekt egésze sikeres Műszaki Átadás-átvételének lezárásától számított 36 hónap.
15.3.2. A Jótállási Időszak kezdete tervezési szolgáltatás esetében a leszállított tervcsomag Megrendelő részéről történt elfogadásának, illetve Teljesítésigazolásának napja.
15.3.3. A Jótállási Időszak kezdete kivitelezési munkák, szoftverek, hardverek, egyéb eszközök, berendezések esetében a Projektre, illetve az egyes Építési Szakaszra, Mérföldkőre vonatkozó (Rész) Műszaki Átadás-átvételt, Közműveknél, egyéb, Részhatáridővel nem rendelkező önállóan üzemeltethető Létesítményeknél, Építményeknél az ezekre lefolytatott sikeres Rész Műszaki Átadás-átvételt követő nap.
15.3.4. A Vállalkozó Jótállása és Szavatossága alapján a terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetők a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatti jogok gyakorolhatók.
15.3.5. A Jótállási Időszakba nem számít bele az az időtartam, amíg az egyes Építmények vagy a Projekt egésze vagy egy része nem használható a Vállalkozó által a jótállási kötelezettség alapján kijavítandó hiba miatt.
15.3.6. A Vállalkozó köteles Jótállási Időszak alatt felmerült hibákat kijavítani, mely a Jótállási Igazolás kiadásának a feltétele. A Megrendelő a Mérnök által szignált Jótállási Igazolást a kézhezvételt követő 15 napon belül köteles kiadni, amennyiben a Vállalkozó a jótállási kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette. A Jótállási Igazolásban rögzíteni szükséges azt az időpontot, amikor a Vállalkozó a jótállási kötelezettségeit teljesítette.
15.4. A Szavatosság időtartama
15.4.1. A Szavatossági időszak vége a Projekt egésze sikeres Műszaki Átadás-átvételének lezárásától számított 60 hónap. A Szavatossági időszak kezdete megegyezik a Jótállási Időszak 15.3.2 és 15.3.3 pontokban meghatározott kezdetével.
15.4.2. Amennyiben a Szerződésben foglaltaknál hosszabb Szavatossági időszakot eredményez, úgy a kivitelezési munkák esetében a szavatossági időtartam a fenti
ponttól eltérően 5, illetve 10 év a 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM rendelet Mellékletének I., illetve II. pontja, illetve a helyébe lépő jogszabály hatálya alá tartozó Szerződés szerinti feladatok tekintetében.
15.5. A Megrendelő jótállási, szavatossági igénye, a Vállalkozó jótállási, szavatossági kötelezettségei
15.5.1. Igényérvényesítés
15.5.1.1. A Vállalkozó jótállási kötelezettsége alapján az igényt a Megrendelő, míg Szavatosság alapján – amennyiben azt a Megrendelő az Üzemeltetőre és/vagy Vagyonkezelőre átruházza – az Üzemeltető és/vagy a Vagyonkezelő érvényesíti. Vállalkozó a Szerződés aláírásával hozzájárul, hogy a Szavatossággal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit a Megrendelő az Üzemeltetőnek vagy a Vagyonkezelőnek átruházza. A Megrendelő jótállási igényérvényesítésében közreműködik a Mérnök.
15.5.1.2. A Megrendelő, a Mérnök, az Üzemeltető és/vagy a Vagyonkezelő értesíti a Vállalkozót, ha a jótállási, szavatossági időszak alatt valamilyen hiba jelentkezik, vagy kár bekövetkezik, megadva a hiba leírását.
15.5.1.3. A Megrendelő, az Üzemeltető és/vagy a Vagyonkezelő gyakorolhatja a 15.5.2. –
15.5.4. pontokban foglalt, továbbá ezen túlmenően valamennyi jogszabályban rögzített jótállási és/vagy szavatossági jogot.
15.5.2. Kijavítás
15.5.2.1. A Megrendelő határozza meg a javítás határidejét. A Vállalkozónak a javítás módjáról Javítási Technológiai Utasítást kell készítenie. A Vállalkozó köteles a Jótállási Időszak egész ideje alatt a Megrendelő és/vagy a Mérnök ésszerű utasításának megfelelően az előírt határidőn belül kijavítani és/vagy helyreállítani minden hibát, hiányosságot, tönkrement részt stb., amelyre a Megrendelő utasítja. Ha a hiba vagy a hiányosság olyan, amelyért Vállalkozó felelős, a feltárás elvégzésével kapcsolatban felmerült költséget a hiba kijavításának költségein felül a Vállalkozó viseli.
15.5.2.2. A Vállalkozó a Jótállási Időszakban előírt, a hibás teljesítéséből fakadó kijavítási munká(ka)t a saját költségén köteles elvégezni, és köteles továbbá megtéríteni mindent kárt, amelyet az ilyen hibás teljesítés okoz.
15.5.2.3. Ha bármely hiba vagy hiányosság merül fel a Projekt tárgyán a Jótállási Időszak lejárta előtt, a Mérnök és/vagy a Megrendelő jogosult utasítani a Vállalkozót – egy másolatot küldve a Megrendelőnek –, hogy irányítása szerint tárja fel a hiba okait.
15.5.3. Kijavíttatás más Vállalkozóval
15.5.3.1. Abban az esetben, ha a Vállalkozó elmulasztja a hibák kijavítását az előírt határidőn belül, vagy nem kezdi meg ésszerű határidőn belül, illetve megkezdte, de nem végzi el azokat az előírt ütemben, a Megrendelő jogosult saját maga elvégezni, vagy más vállalkozókkal elvégeztetni.
15.5.3.2. A kijavítás elmaradása esetén a Megrendelő jogosult a hiba kijavításával ténylegesen felmerült, vagy Megrendelő által előzetesen becsült összegben az összes költségét a Vállalkozótól igényelni közvetlenül és/vagy a Teljesítési vagy Jótállási Biztosíték megfelelő részének igénybevételével a Vállalkozási Szerződéses Feltételek 13.3. pontjában foglaltaknak megfelelően. A Megrendelő
az általa becsült összeggel a munkák teljes körű elvégzését követően köteles a Vállalkozó felé elszámolni.
15.5.4. Kicserélés
15.5.4.1. Jótállás esetén a Megrendelő, Szavatosság esetén az Üzemeltető és/vagy a Vagyonkezelő kicserélésre vonatkozó igényt érvényesíthet, ha ezzel nem okoz aránytalan többletköltséget a Vállalkozónak figyelemmel az áru, szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékére, a szerződésszegés súlyára és a kellékszavatossági jog teljesítésével a Megrendelőnek okozott érdeksérelemre.
15.5.4.2. A Megrendelő, Szavatosság esetén az Üzemeltető és/vagy a Vagyonkezelő kicserélésre vonatkozó igényében köteles megadni – figyelemmel a Közbeszerzési Műszaki Leírásban foglaltakra – azokat a kötelező műszaki paramétereket, amelyek kicserélés esetén – ha a csere tárgya már nem áll rendelkezésre – az egyenértékűségét megalapozzák.
15.6. Utó-felülvizsgálati Eljárás
15.6.1. A Felek a Műszaki Átadás-átvétel lezárásának napjától számított 12 hónap elteltével Utó-felülvizsgálati Eljárást tartanak, amelyet évente megismételnek a Jótállási Időszak lejártáig. Utó-felülvizsgálati eljárást kell lefolytatni a Jótállási Időszak lejárta előtti legfeljebb 60 nappal a Vállalkozó jótállási kötelezettségei teljesítésének ellenőrzése céljából. Az Utó-felülvizsgálati Eljárást a Mérnök hívja össze és bonyolítja le.
15.6.2. Az Utó-felülvizsgálati Eljárás(ok)ról a Mérnök jegyzőkönyvet készít, amelyben a Vállalkozónak nyilatkoznia kell a jótállási igények teljesítéséről és a teljesítési határidőkről.
16. Felelősség
16.1. A Vállalkozó felel a szerződésszerű és határidőben történő teljesítésért, az általa elvégzett munkák, szolgáltatások jogszabályoknak, hatósági előírásoknak, Szerződésnek való megfelelőségéért, az adott tájékoztatások, dokumentációk tartalmának helytállóságáért, hiba és hiánymentességéért. Vasútfejlesztési projekt esetében a Vállalkozó felelőssége kiterjed arra, hogy a Projekt, Létesítmény akként kerüljön megvalósításra, hogy a megfelelő tartalmú tanúsítvány, értékelés kiadásra kerüljön a Tanúsító Szervezet részéről. A Vállalkozó vasútfejlesztési projekt esetében felelős továbbá a vágányzári előírások, feltételek, Pályahálózat- működtetői előírások betartásáért.
16.2. A Vállalkozó 16.1. pont szerinti felelősség alóli mentesülésre – a jogszabályok eltérő rendelkezése hiányában – a Ptk. 6:142. §-a szabályai alkalmazandók, a Kbt. 142.
§ (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel. Ennek értelmében a Vállalkozó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. A Felek kifejezetten megerősítik, hogy a Szerződés Részhatáridőben, Befejezési Határidőben történő teljesítése esetére is ugyanezen szabályok irányadók.
16.3. A Ptk. 6:142. §-a szerinti ellenőrzési körön kívül eső és előre nem látható körülménynek minősül különösen:
a) háború, háborús cselekmények (akár történt hadüzenet, akár nem), invázió,
b) lázadás, forradalom, zendülés, katonai hatalomátvétel, bitorolt hatalom intézkedései, polgárháború, terrorcselekmény,
c) bármely nukleáris anyag, vagy a nukleáris anyag elégéséből származó bármely nukleáris hulladék, nukleáris robbanás, vagy bármely más nukleáris robbanó szerkezet vagy annak nukleáris összetevője által keltett ionizáló sugárzás, vagy radioaktivitás okozta szennyezés, mérgezés, vagy a felsoroltak más veszélyes tulajdonságai,
d) hangsebességgel vagy hangsebességnél gyorsabban repülő repülőgép vagy egyéb légi eszközök által okozott lökéshullámok,
e) polgári engedetlenség, lényeges rendzavarás, kivéve, ha abban a Vállalkozó vagy Alvállalkozóinak alkalmazottai is közreműködnek,
f) a természeti erők bármely olyan működése, amely ellen egy tapasztalattal rendelkező vállalkozótól észszerűen nem volt elvárható, hogy óvintézkedéseket tegyen, így különösen a tűz, robbanás, villámlás, vihar, csapadék, árvíz, belvíz, földrengés vagy földcsuszamlás, de ezek közül kizárólag az, amely rendkívüli mértékű és az építési munkákat ténylegesen, lényeges mértékben akadályozza, kivéve azokat az eseményeket, amelyeket a Vállalkozó maga okozott.
16.4. A Vállalkozó a Ptk. 6:142. §-a szerinti kimentési bizonyítása – egyéb feltételek megléte mellett – akkor fogadható el, ha egyértelműen bizonyítja azt is, hogy a következő a)-i) pont szerinti – adott szerződésszegét tekintetében releváns – feltételek mindegyike fennáll:
a) a fenti pont szerinti körülmény nem a Vállalkozónak jogszabályokból vagy a jelen Szerződésből fakadó kötelezettsége megszegéséből, vagy bármely egyéb gondatlan magatartásából, szerződésszegéséből, cselekményéből vagy mulasztásából adódik vagy nem azok bármelyikének tulajdonítható;
b) a kimentés alapjául szolgáló körülmény attól függetlenül következett be, hogy a Vállalkozó betartotta a jelen Szerződés szerinti kötelezettségeit;
c) a Vállalkozónak nem volt lehetősége arra, hogy tevékenységét átszervezze annak érdekében, hogy a bekövetkezett körülmény hatásait elkerülje;
d) fenti pont szerinti körülmény bekövetkezte ténylegesen és jelentős mértékben hátráltatta a Vállalkozót a feladatai ellátásában;
e) a körülmény a Vállalkozó akaratától független;
f) a körülmény bekövetkezésének elhárítására a Vállalkozó nem készülhetett fel;
g) a körülmény bekövetkezését követően a Vállalkozó a tőle elvárható gondosság mellett sem volt képes azt ellenőrzése alá vonni;
h) a szerződésszegést a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta;
i) az adott körülmény megszűnésének időpontjától az építési ütemterv szerint az adott építési munkára tervezett időtartamból az eseménnyel késleltetett tevékenységnek a Mérnök által az adott építési munka megkezdése előtt jóváhagyott Technológiai Utasítások szerinti elvégzéséhez a technológiailag szükséges legrövidebb idő nem áll rendelkezésre.
16.5. A Vállalkozót a Ptk. 6:142. §-ban meghatározott kimentési bizonyítása - amennyiben annak feltételeit igazolta - csak addig és olyan mértékig mentesíti a felelőssége és annak következményei alól, ameddig és amilyen mértékben a mentesülés alapjául szolgáló, a szerződésszegésével okozati összefüggésben lévő, ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény akadályozta a szerződésszerű teljesítésében. A Felek kifejezetten megerősítik, hogy a 16.3. pontban meghatározott minőségi kritériumok minősítési szintjét el nem érő szintű körülmények nem alapozzák meg a Vállalkozó mentesülését a felelőssége alól, továbbá a Vállalkozó sikeres kimentése nem alapoz meg önmagában semmiféle igényérvényesítést a Vállalkozó részéről a Megrendelővel szemben.
16.6. Amennyiben a Szerződéses (Rész)határidőben több, fizikailag/ténylegesen önállóan megvalósítható munkarészt, feladatot köteles a Vállalkozó elvégezni – beleértve a jogilag oszthatatlannak minősülő szolgáltatások ilyen munkarészeit és feladatait is
-, késedelem esetén a Vállalkozó kimentése kizárólag azon munkarész(ek), szerződéses kötelezettségek tekintetében lehet sikeres, amely(ek)nél a mentesülés alapját képező körülmény a késedelemmel érintett munkarész(ek), szerződéses kötelezettségek teljesítésének késedelmével okozati összefüggésben áll. Az adott (Rész)határidőhöz tartozó egyéb, kimentési okkal nem érintett munkarész(ek), szerződéses kötelezettségek teljesítését a Vállalkozó köteles a Szerződés rendelkezései szerint elvégezni, határidőig készre jelenteni és felajánlani átvételre. A Megrendelő dönt, hogy a késedelem következményei alól kimentett munkarész(ek) nélkül a Vállalkozó által felajánlott munkarész(eke)t átveszi-e. Amennyiben a Megrendelő az ilyen felajánlott rész átvétele mellett dönt, az nem értelmezhető a további teljesítések és az át nem vett részek tekintetében olyan módosításnak, amely ezek tekintetében a szolgáltatások jogi oszthatatlanságát megszüntetné. Felek rögzítik, hogy a Vállalkozó a Befejezési Határidő módosítása esetén sem jogosult a késedelme alól ki nem mentett munkarészekkel összefüggő többletköltségei érvényesítésére a 21.4. pont alapján.
16.7. A Vállalkozó felel az általa készített vagy készíttetett tervek szakszerűségéért, valós, valamint a Szerződésnek megfelelő tartalmáért, minőségéért, technológiai megvalósíthatóságáért, jogszabályoknak, szabványoknak, szakmai szabályoknak, valamint az egyéb, a Szerződésben előírt követelményeknek való megfeleléséért.
16.8. A Vállalkozó által készített vagy készíttetett tervek Mérnök (és vasútfejlesztési projekt esetén a Pályahálózat-működtető) általi felülvizsgálata és Megrendelő általi elfogadása nem mentesíti a Vállalkozót a Tervek megfelelőségéért fennálló felelőssége alól.
16.9. A Vállalkozó felelőssége és helytállási kötelezettsége azon esetekre is kiterjed, amelyek abból következnek, hogy a Vállalkozó késedelmesen tájékoztatja a Megrendelőt, a kárenyhítési kötelezettségét a Vállalkozó elmulasztja, vagy nem megfelelően teljesíti, illetve összefüggésben állnak olyan munkák elutasításával, amelyeket a Mérnök elrendel.
16.10. A Vállalkozó felelősséggel tartozik azért, hogy az általa vagy az általa a teljesítésbe bevont Alvállalkozók/Közreműködők által elvégzett munkák, az általa vagy a teljesítésbe bevontak által nyújtott szolgáltatások, készített dokumentumok és egyéb kapcsolódó iratok tartalma megfelel a Magyarországon érvényes, vagy alkalmazandó jogszabályoknak, hatósági és szakhatósági előírásoknak, egyéb szakmai előírásoknak, valamint a Szerződésnek.
16.11. A Vállalkozó köteles megtéríteni a Megrendelő minden olyan kárát, veszteségét, költségét (beleértve jogi költségeket, díjakat is), amely a Vállalkozó vagy bármely olyan személy károkozásából ered, akiért a Vállalkozó jelen Szerződés szerint felelősséggel tartozik.
16.12. A Vállalkozó köteles rendezni minden igényt, megfizetni harmadik személyek felé azokat a költségeket, díjakat, kártalanításokat, kártérítéséket, melyekért a Vállalkozó felel, továbbá a Megrendelő felé való igényérvényesítés esetén a Megrendelőt mentesíteni azok alól. A Felek kifejezetten megerősítik, hogy ez vonatkozik arra az esetre is, ha a Pályahálózat-működtető vagy Üzemeltető által – jogszabály vagy szerződéses jogviszony alapján – a Vállalkozó felelősségi körébe tartozó szabályszegések, különösen vágányzári feltételek megszegése miatt a Megrendelővel szemben támasztanak igényeket, akkor a Vállalkozó köteles ezen igények alól is mentesíti a Megrendelőt. A mentesítés körében a Vállalkozó köteles
a Megrendelő felhívásától számított 30 napon belül igazolni a Megrendelőnek, hogy a Pályahálózat-működtető vagy Üzemeltető igényét, követelését rendezte, vagy átadja Megrendelő részére a Pályahálózat-működtető vagy Üzemeltető nyilatkozatát, amelyben a Megrendelővel szemben támasztott igényéről lemond. Amennyiben ezen kötelezettségének a Vállalkozó nem tesz eleget, akkor a Megrendelő jogosult a rendelkezésére álló biztosítékból a vele szemben támasztott mértékű igénynek megfelelő összeget érvényesíteni és az igény végleges rendezéséig óvadékként kezelni. Az óvadék terhére a Megrendelő jogosult az eredeti biztosíték terhére érvényesíthető követeléseit is érvényesíteni, továbbá Vállalkozó teljesítésének vagy a mentesítés igazolásának hiányában a Pályahálózat- működtető vagy Üzemeltető jogszerű és alapos igényét kielégíteni. Az eredeti biztosíték érvényesíthetőségi időszakának lejárta előtt csak abban az esetben köteles a Megrendelő a Vállalkozó részére az óvadékot vagy annak még megmaradó részét visszafizetni, amennyiben a Vállalkozó a bejelentett igény alóli mentesítést igazolta és a Szerződés rendelkezéseinek megfelelő biztosítékot ismételten benyújtotta.
16.13. A Vállalkozó teljes felelősséggel tartozik a Munkaterület átadásától a Munkaterületnek a Megrendelő általi tényleges visszavételéig a berendezések, áruk, anyagok őrzéséért, kezeléséért, és viseli az ezekben bekövetkezett kárt, veszteségét, melyet saját kockázatára és költségére köteles orvosolni.
16.14. A Vállalkozó felelőssége megmarad az elmaradt vagy javítandó munkák tekintetében, továbbá a jótállás körébe tartozó munkavégzésnél.
16.15. A Vállalkozó köteles helytállni az uniós és hazai támogatással, annak felhasználásával összefüggésben megállapított szabálytalanság, továbbá korrekció, visszafizetési kötelezettség esetén, ha az a Vállalkozó vagy általa a teljesítésbe bevont Alvállalkozó/Közreműködők jogsértésével, szerződésszegésével összefüggésben következett be.
16.16. A Felek rögzítik, hogy a Megrendelő a Vállalkozót a Közbeszerzési Eljárásban, továbbá Szerződés megkötése előtt tájékoztatta, a Vállalkozó pedig tudomásul vette a Megrendelő tájékoztatását az alábbi, a Vállalkozó esetleges szerződésszegéséből eredő, a Megrendelő vagyonában bekövetkező egyéb kárt és elmaradt vagyoni előnyt okozó körülményekről és kockázatokról:
a) a Projekthez kapcsolódó és annak részbeni vagy teljes finanszírozását biztosító támogatási szerződéshez kapcsolódó támogatás-visszafizetési vagy egyéb szankció jellegű, a Megrendelőt a támogató felé terhelő fizetési kötelezettség;
b) a szerződésszegésből eredő, a Munkaterület nem megfelelő átadásából, átvételéből vagy elhagyásából származó helyreállítási munkák, egyéb költségek;
c) amennyiben a Szerződés nem szerződésszerű vállalkozói teljesítésre tekintettel a Megrendelő által történt felmondás alapján szűnik meg, a Megrendelő által a kivitelezésre kiírásra kerülő új közbeszerzési eljárás költségei;
d) a Projekt ellenőrzése során a Vállalkozói szerződésszegés alapján a forrást biztosító szervezet vagy annak megbízottja, képviselője vagy más ellenőrzésre jogosult hatóság által a Megrendelőre meghatározott/kiszabott bírság vagy egyéb fizetési kötelezettség;
e) a harmadik személynek okozott kár, vagy költség/díj, amely a Vállalkozó szerződésszegéséből fakadóan vagy azzal összefüggésben keletkezett és azt a harmadik személy a Megrendelővel szemben érvényesíti vagy érvényesítette; különösen, de nem kizárólag a Mérnök kárait és többletköltségeit;
f) amennyiben a Szerződés nem szerződésszerű vállalkozói teljesítésre tekintettel a Megrendelő által történt elállás vagy felmondás alapján szűnik meg, a Megrendelőnek a Projekt megvalósítása érdekében az új közbeszerzési eljárás alapján kiválasztott vállalkozóval kötött szerződésben meghatározott szerződéses ár/ellenszolgáltatás, és a Vállalkozó el nem végzett munkarészére vonatkozó Vállalkozói Díj-rész különbözete;
g) amennyiben a Szerződés nem szerződésszerű vállalkozói teljesítésre tekintettel a Megrendelő által történt elállás vagy felmondás alapján szűnik meg, és új mérnök kiválasztása válik szükségessé, a Megrendelőnek a Projekt megvalósítása érdekében az új közbeszerzési eljárás alapján kiválasztott mérnökkel kötött szerződésben meghatározott megbízási díj és a Mérnök megbízási díja közötti különbözet;
h) a Mérnök Szerződésnek a Vállalkozó késedelme következtében szükségessé váló meghosszabbításából származó Megrendelői költségek.
16.17. A Vállalkozó a fenti tájékoztatásra tekintettel elfogadja, hogy szerződésszegésért való felelőssége kimentésének elmaradása esetén köteles megtéríteni a fenti károkat is, továbbá a Megrendelő vagyonában bekövetkezett egyéb károkat, valamint az elmaradt vagyoni előnyt, a Megrendelő teljes kárát.
16.18. A Megrendelő – a Mérnök írásban előterjesztett javaslata alapján – dönt arról, hogy a bekövetkezett kárt, veszteséget helyre kell-e állítani, amennyiben igen, mikor és milyen mértékben.
16.19. A Vállalkozó vállalja, hogy a Szerződés bármely okból történő idő előtti megszűnése esetén mentesíti a Megrendelőt minden igény és követelés alól, amelyet az Alvállalkozók vagy a Közreműködők a Megrendelővel szemben a Felek elszámolását követően a Szerződéssel összefüggő bármilyen jogcímen érvényesítenek.
17. Szerződésszegés és jogkövetkezményei
17.1. Szerződésszegés
17.1.1. A Vállalkozó szerződésszegést követ el, amennyiben az adott vállalkozói feladat teljesítésére a Szerződésben meghatározott határidők tekintetében késedelembe esik, valamint a Szerződés szerinti kötelezettségeit nem vagy nem szerződésszerűen, hibásan, hiányosan teljesíti.
17.1.2. A Vállalkozó felel a Szerződés hatálya alatt keletkező kötelezettségeinek megszegéséért is. A Vállalkozó a Szerződés teljesítése során hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően köteles eljárni.
17.2. Késedelmi kötbér
17.2.1. A Vállalkozó késedelmi kötbér fizetését vállalja a Szerződéses Megállapodásban meghatározott Kötbérterhes Határidők, Részhatáridők, Befejezési Határidő megszegése esetére.
17.2.2. Amennyiben a Szerződéses Megállapodás értelmében a Vállalkozó tervezési feladatokat is köteles ellátni, a tervszolgáltatási határidő be nem tartása a Szerződéses Megállapodás ezen rendelkezése esetén késedelmi kötbérterhes. A késedelmi kötbér alapja a Kötbérterhes Határidőhöz rendelt tervezési feladat vagy tervcsomag Szerződésben, ennek hiányában a Bázisdokumentációban meghatározott nettó tervezési ellenértéke. Amennyiben a Kötbérterhes Határidővel rendelkező tervezési feladat vagy tervcsomag nettó ellenértékét a Szerződés és a Bázisdokumentáció nem tartalmazza, annak összegét a Megrendelő állapítja meg a Beárazott Költségvetés alapul vételével. A késedelmi
kötbér mértéke a kötbéralap 0,5%-a minden késedelmes napra számolva. A késedelmi kötbérfizetési kötelezettség minden olyan napra fennáll, amely a Kötbérterhes Határidő utolsó napjától eltelik az előírt tervezési feladatok, Tervek Megrendelő általi elfogadásának, jóváhagyásának 4.2.2.1. pont szerinti időpontjáig.
17.2.3. Amennyiben a Megrendelő a Tervek elfogadásával, jóváhagyásával egyidejűleg a Vállalkozót a tervezési hibák kijavítására, hiányosságok pótlására szólítja fel, és a Vállalkozó nem tartja be a tervezési hibák kijavítására, a hiányok pótlására a Megrendelő által előírt határidőt, a Vállalkozót késedelmi kötbérfizetési kötelezettség terheli az eredeti Kötbérterhes Határidőtől kezdődően a hibák és hiányosságok teljes körű, szerződésszerű javításának, pótlásának időpontjáig. A késedelmi kötbér mértéke a 17.2.2. pontban meghatározott kötbéralap 0,1%-a minden késedelmes napra számítva.
17.2.4. Amennyiben a Vállalkozó nem tartja be a Projekt egésze, vagy valamely, a Szerződéses Megállapodásban rögzített Építési Szakasz, Mérföldkő tekintetében a Szerződéses Megállapodásban rögzített Befejezési Határidőt, Részhatáridőt vagy Kötbérterhes Határidőt, késedelmi kötbérfizetési kötelezettség terheli. A késedelmi kötbér alapja a Befejezési Határidő elmulasztása esetén a teljes Vállalkozói Díj, elmulasztott Részhatáridő, Kötbérterhes Határidő esetén az ahhoz tartozó, a Szerződésben rögzített nettó ellenérték. A késedelmi kötbér mértéke a kötbéralap 0,5%-a minden késedelmes napra számolva. Amennyiben a Szerződés nem tartalmazza a Részhatáridővel, Kötbérterhes Határidővel rendelkező Építési Szakasz, Mérföldkő nettó ellenértékét, annak összegét a Megrendelő állapítja meg a Beárazott Költségvetés alapul vételével. A késedelmi kötbérfizetési kötelezettség minden olyan napra fennáll, amely eltelik az előírt Befejezési Határidő/Részhatáridő esetén a (Rész) Műszaki Átadás-átvételig, Kötbérterhes Határidőhöz kötött szerződéses kötelezettség esetén annak tényleges teljesítéséig, Kötbérterhes Határidőhöz kötött teljesítési fok, Műszaki Előrehaladás esetén pedig annak tényleges eléréséig.
17.2.5. Amennyiben a Megrendelő sikeres (Rész) Műszaki Átadás-átvétel esetén Hiba- és Hiánylista felvétele mellett hibák, hiányosságok javítására, pótlására szólítja fel a Vállalkozót, és a Vállalkozó a Megrendelő által meghatározott határidőn belül nem tesz eleget a javítási, pótlási kötelezettségének, a Vállalkozót késedelmi kötbérfizetési kötelezettség terheli méghozzá a Befejezési Határidőtől vagy Részhatáridőtől kezdődően a hibák és hiányosságok teljes körű, szerződésszerű javításának, pótlásának időpontjáig. A késedelmi kötbér alapja a határidőben nem javított vagy pótolt hibákkal, hiányosságokkal érintett munkarésznek a Megrendelő által a Beárazott Költségvetés alapul vételével megállapított nettó ellenértéke. A késedelmi kötbér mértéke a kötbéralap 2%-a minden késedelmes napra számítva.
17.2.6. Amennyiben a Vállalkozó nem tartja be a kivitelezési hibák kijavítására, a hiányok pótlására az Utó-felülvizsgálati Eljárás során rögzített határidőket, késedelmi kötbérfizetési kötelezettség terheli. A késedelmi kötbér alapja a hibákkal, hiányosságokkal érintett munkarésznek a Megrendelő által a Beárazott Költségvetés alapul vételével megállapított nettó ellenértéke. A késedelmi kötbér mértéke a kötbéralap 2%-a minden késedelmes napra számítva a kijavításra, hiányok pótlására a Megrendelő által biztosított határidő elteltétől a javítás, hiánypótlás teljes körű, szerződésszerű elvégzésének időpontjáig.
17.2.7. Az egyes késedelmi kötbérek és azok összesített mértéke sem haladhatja meg a teljes Vállalkozói Díj 15%-át.
17.2.8. A késedelmi kötbér a késedelembe esés első napjától esedékes és a késedelmes teljesítés teljes időtartamára fizetendő.
17.3. Hibás teljesítési kötbér
17.3.1. A Vállalkozót hibás, nem szerződésszerű teljesítése esetén hibás teljesítési kötbérfizetési kötelezettség terheli. A hibás teljesítési kötbér megfizetésének Megrendelő általi követelése, érvényesítése nem zárja ki a hibás teljesítési kötbért meghaladó további igények Megrendelő általi érvényesítését.
17.3.2. A Vállalkozó a tervezési feladatok hibás teljesítése esetén, abban az esetben, ha a Vállalkozó a Megrendelő által elfogadott, jóváhagyott Tervek hibáit, hiányosságait a Megrendelő felhívására nem javítja ki, a hiányosságokat nem orvosolja, hibás teljesítési kötbért köteles fizetni a Megrendelőnek. A hibás teljesítési kötbér alapja a tervezési feladat vagy tervcsomag Szerződésben, ennek hiányában a Bázisdokumentációban meghatározott nettó tervezési ellenértéke. Amennyiben a tervezési feladat vagy tervcsomag nettó ellenértékét a Szerződés és a Bázisdokumentáció sem tartalmazza, annak összegét a Megrendelő állapítja meg a Beárazott Költségvetés alapul vételével. A hibás teljesítési kötbér mértéke a kötbéralap 15%-a.
17.3.3. Amennyiben a Vállalkozó a sikeres (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás során a Hiba- és Hiánylistában, illetve az Utó-felülvizsgálati Eljárás során rögzített, vagy a jótállási, szavatossági időszakban feltárt hibákat nem javítja ki, hiányosságokat nem orvosolja a Megrendelő felhívására, vagy a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás, illetve az Utó-felülvizsgálati Eljárás során rögzített, vagy jótállási, szavatossági időszakban feltárt hiba nem javítható, hiányosság nem orvosolható, hibás teljesítési kötbért köteles fizetni a Megrendelőnek. A hibás teljesítési kötbér alapja a hibákkal, hiányosságokkal érintett munkarésznek a Megrendelő által a Beárazott Költségvetés alapul vételével megállapított nettó ellenértéke. A hibás teljesítési kötbér mértéke a kötbéralap 15%-a.
17.3.4. A Vállalkozó nem szerződésszerű teljesítése miatt hibás teljesítési kötbért köteles fizetni a Megrendelőnek, ha:
a) megszegi az alkalmassági feltételek igazolására bemutatott szakemberek, erőforrások, kapacitást nyújtó szervezetek továbbá az értékelési rész- és alszempontokra megajánlott szakemberek, valamint a Közbeszerzési Dokumentumok egyéb előírásaiban megkövetelt meghatározott képzettségű és jogosultsággal rendelkező szakemberek alkalmazási kötelezettségét a teljesítése során;
b) megszegi – az a) pontban foglaltakon kívül – az értékelési rész- vagy
alszempontokra tett vállalásait;
c) nem tesz eleget – az a) pontban foglaltakon kívül – az alkalmassági feltételek igazolására bemutatott eszközök teljesítés során történő igénybevételi kötelezettségének.
17.3.5. A 17.3.4. pontban meghatározott hibás teljesítési kötbér mértéke
- a 17.3.4. a) pontban meghatározott esetben a Vállalkozói Díj 0,1%-a szakemberenként, szervezetenként minden szerződésszegéssel érintett napra,
- a 17.3.4. b) és 17.3.4. c) pontban meghatározott esetekben külön-külön minden egyes szerződésszegő magatartás esetében a Vállalkozói Díj 0,1%- a minden szerződésszegéssel érintett napra,
de szakemberenként, szervezetenként, szerződésszegő magatartásonként kiszabható mértéke nem haladhatja meg az 50 millió forintot.
17.3.6. A hibás teljesítési kötbér összesített mértéke nem haladhatja meg a Vállalkozói Díj 20%-át.
17.3.7. A hibás teljesítési kötbér esedékessé válik a hibás teljesítés felmerülése utáni 1.
naptól.
17.3.8. A késedelmi vagy a hibás teljesítési kötbér maximumának elérése esetében a Megrendelő jogosult a Szerződéstől elállni.
17.4. Meghiúsulási kötbér
17.4.1. A Vállalkozó meghiúsulási kötbért köteles fizetni:
a) ha a Szerződés teljesítése – olyan okból, amelyért a Vállalkozó felelős és felelősségét nem menti ki – részlegesen vagy teljesen meghiúsul, lehetetlenné válik,
b) ha a Vállalkozó a teljesítést jogos ok nélküli megtagadja és a Megrendelő a lehetetlenné válás jogkövetkezményeinek alkalmazását választja,
c) ha olyan ok miatt, amelyért a Vállalkozó felelős és felelősségét nem menti ki
– különösen szerződésszegése esetén – a Megrendelő eláll vagy felmondja a Szerződést. Az elállás, felmondás nem érinti a Vállalkozó meghiúsulási kötbérfizetési kötelezettségét.
17.4.2. A Megrendelő érvényesítheti a meghiúsulási kötbért meghaladó kárát.
17.4.3. A meghiúsulási kötbér mértéke a teljes Vállalkozói Díj 20%-a, amennyiben a Projekt egésze tekintetében következik be a meghiúsulás, vagy a ki nem mentett vállalkozói felelősség miatt a Megrendelő eláll a Szerződéstől vagy felmondja azt. Amennyiben Építési Szakasz, Mérföldkő egésze tekintetében következett be a meghiúsulás vagy a teljesítés megtagadása, akkor a meghiúsulási kötbér mértéke az adott Építési Szakaszra, Mérföldkőre jutó Vállalkozói Díj 20%-a. Amennyiben a meghiúsulás, megtagadás csak adott munkarészt érint, akkor a meghiúsulási kötbér mértéke az el nem végzett munka nettó értékének 20%-a.
17.4.4. A Megrendelő igénybejelentése, amelyben a meghiúsulás kötbér jogalapját és összegét megjelöli, esedékessé teszi a meghiúsulási kötbérfizetési kötelezettséget.
17.4.5. Meghiúsulási kötbér érvényesítése mellett, amennyiben a Szerződés azért hiúsul meg, mert a Megrendelő a hibás teljesítési vagy késedelmi kötbér maximuma miatt a Szerződéstől eláll, vagy a Szerződést felmondja, hibás teljesítési vagy késedelmi kötbér felszámítására nincs lehetőség.
17.5. Kötbérre vonatkozó közös szabályok
17.5.1. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben olyan okból, amelyért felelős, megszegi a Szerződést, a Ptk. 6:186. § (1) bekezdése alapján kötbért fizet a Megrendelő részére. A Vállalkozó a kötbérfizetési kötelezettség alól abban az esetben mentesül, ha szerződésszegésért való felelősségét a Ptk. 6:142. §-a alapján kimenti.
17.5.2. A kötbér késedelmes megfizetése esetén a Vállalkozó a Ptk. 6:155. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamat megfizetésére köteles.
17.5.3. A Megrendelő kötbérigényei érvényesítése nem zárja ki a szerződésszegésből eredő egyéb igények érvényesítésének lehetőségét.
18. Megrendelő pénzbeli követelésének érvényesítése
18.1. A Megrendelő a Szerződésen alapuló pénzbeli követelésének, különösen kötbér- vagy kárigényének érvényesítése esetén az igény jogalapjának és az okot adó ténynek a megjelölésével felhívja a Vállalkozót, hogy
a) a pénzbeli követelés, a kötbér és/vagy a kötbéren felüli kár jogalapjának és összegének elismerése mellett a pénzbeli követelés, kötbér és/vagy a kötbéren felüli kár összegét fizesse meg, vagy
b) a pénzbeli követelés, kötbér és/vagy a kötbéren felüli kár jogalapjának és összegének elismerése mellett a kötbér és/vagy a kötbéren felüli kár összegének a Vállalkozó számlájába történő beszámítás útján való kiegyenlítéséhez járuljon hozzá.
18.2. A Vállalkozó köteles a 18.1. pontra vonatkozó nyilatkozatát 15 napon belül megadni. Amennyiben a Vállalkozó ezen kötelezettségek közül határidőben egynek sem tesz eleget, úgy a Megrendelő igényérvényesítésével kapcsolatos esetleges költségek akkor is a Vállalkozót terhelik, ha utóbb jogerős bírósági ítélet vagy a TSZSZ szakvéleményében megállapítja, hogy az igényérvényesítés jogalapja hiányzott, vagy összegszerűsége – akár részben, akár egészben – megalapozatlan volt.
18.3. A TSZSZ eljárásának Vállalkozói igénybevétele esetén a Vállalkozó köteles az arról szóló bejelentés megtételével egyidejűleg a Teljesítési Biztosíték érvényességi idejét – amennyiben az rövidebb – akként meghosszabbítani, hogy az legalább a TSZSZ előtti eljárás megindításáról szóló bejelentéstől számított 100 napig lehívható legyen. Amennyiben a TSZSZ eljárása az eljárás megindításától számított
85 napon belül nem fejeződik be, a Vállalkozó a Teljesítési Biztosíték ismételt meghosszabbítására köteles úgy, hogy a megrendelői igény a Teljesítési Biztosítékból az eljárás befejezését követő 10 napon belül érvényesíthető legyen.
19. A Vállalkozó által nyújtott biztosítékok
19.1. Előleg-visszafizetési Biztosíték
19.1.1. Az Előleg-visszafizetési Biztosíték tekintetében elsődlegesen irányadók az eltérést nem engedő jogszabályi rendelkezések, támogatást nyújtó szervezet által kiadott útmutatók, előírások. A Szerződés rendelkezéseit - amennyiben ez felmerül – az eltérést nem engedő jogszabályi rendelkezésekben, útmutatókban, előírásokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
19.1.2. A Szerződéses Megállapodás tartalmazza, hogy az Előleg igényléséhez a Vállalkozó milyen összegű/arányú Előleg-visszafizetési Biztosíték nyújtására köteles, vagy a Megrendelő, vagy a támogatást nyújtó, illetve a kifizetésre kötelezett szervezet biztosítékmentesen nyújtja az Előleget, vagy annak egy részét.
19.1.3. A Vállalkozó az Előleg-visszafizetési Biztosítékot legkésőbb az Előleg igénylésével egy időben köteles a Megrendelő, vagy a támogatást nyújtó, illetve a kifizetésre kötelezett szervezet rendelkezésére bocsátani. A biztosítéknak érvényesnek, lehívhatónak kell lennie a Befejezési Határidőt követő 60 (hatvan) napig. Az Előleggel történő elszámolás elfogadását követően a Megrendelő a biztosítékot visszaszolgáltatja, illetve haladéktalanul mentesíti a biztosíték kibocsátóját a biztosítékban meghatározott kötelezettségvállalás alól.
19.1.4. A Vállalkozó nem jogosult az előleg-visszafizetési biztosítéknyújtási kötelezettséggel érintett összegű Előlegre, amennyiben a Szerződés szerinti biztosítékot nem bocsátja rendelkezésére az előírt időpontig.
19.1.5. Amennyiben a Vállalkozó a Megrendelő által nyújtott Előleg 50%-át teljesítéssel törlesztette, a Vállalkozó jogosult a Szerződés időtartama alatt egy alkalommal a hátralévő előleg összegének megfelelő mértékűre csökkenteni az erre vonatkozó Előleg-visszafizetési Biztosítékot. A Megrendelő vállalja, hogy a csökkentéshez szükséges lemondó nyilatkozatot a Vállalkozó erre irányuló kérésétől számított 15 napon belül kiadja a Vállalkozó részére.
19.1.6. Amennyiben a Vállalkozónak előleg-visszafizetési kötelezettsége keletkezik, annak összegét és kamatait, késedelmi kamatait Megrendelő, a támogatást nyújtó, illetve a kifizetésre kötelezett szervezet jogosult érvényesíteni az Előleg- visszafizetési Biztosítékból. Amennyiben az Előleget a Vállalkozó a Projekt megvalósítására nem használta fel és/vagy szerződésszerűen nem vonta le az Előleg teljes összegét a Teljesítésigazolásokban, részszámlákban számszerűsített szolgáltatás összegéből, a Megrendelő, a támogatást nyújtó, illetve a kifizetésre kötelezett szervezet érvényesítheti az Előleg-visszafizetési Biztosítékból az előleg Teljesítésigazolásokban, részszámlákban le nem vont, jelen Vállalkozási Szerződéses Feltételek 8. pontjában meghatározott összegét és kamatait.
19.1.7. A Megrendelő, a támogatást nyújtó, illetve a kifizetésre kötelezett szervezet jogosult az Előleg-visszafizetési Biztosítékból vagy egyéb módon érvényesíteni továbbá azon összegeket és késedelmi kamatait, egyéb járulékait, amelyek megfizetésére a Megrendelő a Vállalkozó nem szerződésszerű, jogszabályba ütköző vagy egyéb - felelőssége alól ki nem mentett -, előleg felhasználásával kapcsolatos magatartása miatt köteles harmadik személyek, különösen a Projekt finanszírozását biztosító támogató szervezet részére megfizetni.
19.1.8. Amennyiben Felek a Befejezési Határidőt módosítják, és a Szerződés módosításakor másként nem állapodnak meg, a Vállalkozó köteles a módosítást követő 15 napon belül a Szerződésmódosításnak megfelelő lejáratú Előleg- visszafizetési Biztosítékot szolgáltatni a Megrendelő, a támogatást nyújtó, illetve a kifizetésre kötelezett szervezet részére. Ennek elmulasztása esetén a Megrendelő, a támogatást nyújtó, illetve a kifizetésre kötelezett szervezet jogosult a rendelkezésére álló Előleg-visszafizetési Biztosítékból a még levonásra nem került Előleg összegét és annak a folyósítástól a módosított Befejezési Határidőig számított késedelmi kamatait érvényesíteni, és ezen összeget az Előleg visszafizetésének biztosítékaként nyújtott óvadékként kezelni.
19.1.9. Amennyiben az Előleggel történő elszámolás bármely okból nem valósul meg az Előleg-visszafizetési Biztosíték lejárati időpontját megelőző 20. napig, a Vállalkozó köteles 10 napon belül az Előleg-visszafizetési Biztosíték lejáratának időpontját – akár több alkalommal – mindaddig meghosszabbítani és a meghosszabbított biztosítékot Megrendelőnek átadni, ameddig a nyújtott Előleggel az elszámolás vagy annak visszafizetése meg nem történik. Ennek elmaradása esetén a Megrendelő, a támogatást nyújtó, illetve a kifizetésre kötelezett szervezet jogosult az Előleg-visszafizetési Biztosítékot a lejárta előtt lehívni és azt döntése szerint óvadékként vagy az Előleg elszámolására felhasználni.
19.2. Teljesítési Biztosíték
19.2.1. A Vállalkozó a Szerződésben meghatározott feladatai teljesítésének elmaradásával, nem szerződésszerű vagy a hibás, késedelmes teljesítéssel kapcsolatos Megrendelői igények, különösen kárigény, kötbérigény, illetve bármely egyéb, a teljesítéssel vagy annak elmaradásával közvetlenül kapcsolatos fizetési kötelezettség biztosítása céljából (pl. munkák elvégzése más vállalkozó által) a Megrendelő javára Teljesítési Biztosítékot köteles nyújtani. A Teljesítési Biztosíték érvényességi időszakában a Megrendelő jogosult a Szerződéssel összefüggésben a Vállalkozóval szemben keletkező, más biztosítékkal nem
fedezett igényét, követelését a Teljesítési Biztosítékból kielégíteni. A Teljesítési Biztosítékot a Vállalkozó a Szerződés hatályba lépésével egyidejűleg köteles a Megrendelő rendelkezésére bocsátani.
19.2.2. A Teljesítési Biztosítéknak a Szerződés szerinti Befejezési Határidőt követő 45. (negyvenötödik) napig kell érvényesnek, lehívhatónak lennie. A Teljesítési Biztosíték mértéke a Vállalkozói Díj 5%-a.
19.2.3. Amennyiben a Befejezési Határidő bármely okból meghosszabbodik, vagy a Projekt sikeres Műszaki Átadás-átvételének várható időpontja ténylegesen a Befejezési Határidőt követő időszakra esik, a Vállalkozó köteles a Teljesítési Biztosítékot a vonatkozó szerződésmódosítás hatályba lépésétől számított 15 napon belül, egyéb esetben legkésőbb a biztosíték lejárata előtti 15. napig a meghosszabbított Befejezési Határidő, illetve amennyiben az későbbi időpont, úgy a Projekt sikeres Műszaki Átadás-átvételének várható időpontját követő 45. (negyvenötödik) napig meghosszabbítani.
19.2.4. Amennyiben a Vállalkozói Díj bármilyen okból növelésre kerül, a Vállalkozó köteles a Szerződés módosításának hatályba lépésétől számított 15 napon belül a Teljesítési Biztosítékot a megnövelt Vállalkozói Díj alapján számított összegre kiegészíteni, vagy a Teljesítési Biztosítékot az új összegnek megfelelő összegű Teljesítési Biztosítékra kicserélni.
19.2.5. Mindaddig, amíg a Vállalkozó a fenti pont szerinti, felemelt összegű Teljesítési Biztosítékot nem bocsátja a Megrendelő rendelkezésére, a Vállalkozó részére kifizetés nem teljesíthető. Ez esetben a Megrendelő fizetési késedelme kizárt. Az időközben benyújtott számlák fizetési határideje a felemelt összegű Teljesítési Biztosíték Megrendelő általi kézhezvételétől számítódik.
19.2.6. Amennyiben a Vállalkozói Díj bármilyen okból csökkentésre kerül, a Vállalkozó jogosult a Teljesítési Biztosítékot a csökkentett Vállalkozói Díj alapján számított összegre csökkenteni, vagy a Teljesítési Biztosítékot az új összegnek megfelelő összegű Teljesítési Biztosítékra kicserélni, amelyhez a szükséges nyilatkozatot a Megrendelő a szerződésmódosítás hatálybalépésétől számított 15 napon belül kiadja.
19.2.7. A Megrendelő akkor köteles felszabadítani a Teljesítési Biztosítékot, ha a Vállalkozó a Jótállási Biztosítékot a Szerződés rendelkezései szerint a Megrendelő rendelkezésére bocsátja. Megrendelő jogosult a Teljesítési Biztosíték felszabadítását megtagadni vagy a felszabadítás feltételeként megfelelő összegű és érvényességi idejű Teljesítési Biztosíték nyújtását vagy fenntartását megkövetelni, amennyiben a Jótállási Biztosíték nyújtásának időpontjában a Teljesítési Biztosíték terhére érvényesíthető követelése áll fenn vagy keletkezhet. Amennyiben a Megrendelő nem él ezen jogával, úgy a Teljesítési Biztosíték terhére érvényesíthető követeléseit a Jótállási Biztosítékból kielégítheti. A Megrendelő jogosult – a Jótállási Biztosíték határidőben történő nyújtása elmaradása, mint teljesítési kötelezettség megszegése miatt – a Teljesítési Biztosítékot érvényesíteni és annak összegét óvadékként nyújtott Jótállási Biztosítékként felhasználni mindaddig, amíg a Vállalkozó Jótállási Biztosíték nyújtási kötelezettsége fennáll és annak a Vállalkozó nem tesz eleget.
19.2.8. A Felek kifejezetten rögzítik, hogy a Megvalósítási Idő során a Megrendelő a Projekt azon részeinél, amelyek vonatkozásában a Vállalkozó jótállási kötelezettsége beállt, de Jótállási Biztosíték nyújtására nem köteles, a rendelkezésére álló Teljesítési Biztosítékból igényeit – a Vállalkozó jótállási kötelezettségei nem teljesítése esetén – érvényesítheti a Jótállási Biztosíték rendelkezésre bocsátásáig.
19.3. Jótállási Biztosíték
19.3.1. A Vállalkozó a Szerződés alapján a jótállás körébe tartozó kötelezettségei teljesítésének biztosítására köteles Jótállási Biztosítékot nyújtani. Megrendelő jogosult a Jótállási Biztosíték terhére érvényesíteni a Vállalkozó jótállási kötelezettségeinek késedelmével, elmulasztásával vagy nem szerződésszerű teljesítésével összefüggésben keletkezett, továbbá a Szerződésben meghatározott egyéb igényeit, követeléseit. A Jótállási Biztosíték mértéke a Vállalkozói Díj 5%- a.
19.3.2. A Vállalkozó a Jótállási Biztosítékot a sikeres Műszaki Átadás-átvételi Eljárás befejezésekor köteles átadni a Megrendelőnek a Szerződésben, a Kbt.-ben és a Közbeszerzési Dokumentumokban foglaltak szerint.
19.3.3. A Jótállási Biztosítéknak a Jótállási Időszak lejártát követő 45. (negyvenötödik) napig kell érvényesnek, lehívhatónak lennie.
19.3.4. Vállalkozó jogosult, míg Megrendelő írásbeli felhívására köteles a Rész Műszaki Átadás-átvétellel érintett kivitelezési munkarész tekintetében Jótállási Biztosítékot benyújtani, amelynek mértéke a teljesített kivitelezési munkarészre eső Vállalkozói Díj 5%-a. Ebben az esetben a Megrendelő hozzájárul, hogy az átvett Jótállási Biztosíték mértékével a Vállalkozó a Teljesítési Biztosíték összegét csökkentse.
19.3.5. A Megrendelő a Jótállási Biztosítékból kielégítést kereshet abban az esetben is, ha a Vállalkozó, a Megrendelő felhívása ellenére nem, vagy nem megfelelően tesz eleget a Műszaki Átadás-átvételi Eljárás keretében és/vagy azt követően a Mérnök által elfogadott terv szerint a növényzet-telepítési és/vagy -utógondozási kötelezettségének. Ebben az esetben a Megrendelő jogosult más vállalkozóval elvégeztetni a növényzet-telepítési és/vagy -utógondozási feladatokat, amelynek költségeit érvényesítheti a Vállalkozóval szemben a Jótállási Biztosítékból.
19.3.6. A Megrendelő jogosult a Jótállási Biztosítékból lehívni a sikeres (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás során felvett Hiba- és Hiánylistában szereplő hibák kijavításának és/vagy hiányosságok pótlásának költségét, vagy azok 13. pont szerint becsült/meghatározott összegét, amennyiben azokat a Vállalkozó a megállapított határidőben saját maga nem teljesíti.
19.3.7. Amennyiben Vállalkozó nem nyújt Jótállási Biztosítékot a Rész Műszaki Átadás- átvétellel érintett kivitelezési munkarész tekintetében, úgy Megrendelő jogosult – a Jótállási Biztosíték nyújtásáig – a rendelkezésére álló Teljesítési Biztosítékból lehívni a Rész Műszaki Átadás-átvételi Eljárás során felvett Hiba- és Hiánylistában szereplő hibák kijavításának és/vagy hiányosságok pótlásának költségét, vagy azok 13. pont szerint becsült/meghatározott összegét, ha azokat a Vállalkozó a megállapított határidőben saját maga nem teljesíti.
19.4. A biztosítékok közös szabályai
19.4.1. Amennyiben a Megrendelő a Közbeszerzési Dokumentumban előírta, úgy kizárólag az ott meghatározott feltételeknek megfelelő garantőr/kezes által nyújtott biztosítékot köteles a Vállalkozótól befogadni.
19.4.2. A Vállalkozó az Előleg-visszafizetési Biztosítékot, a Teljesítési Biztosítékot és a Jótállási Biztosítékot teljesítheti a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti biztosítéki formákkal.
19.4.3. A Vállalkozó által biztosítékként nyújtott garancia nyilatkozatnak tartalmaznia kell az alábbiakat:
a) pontos hivatkozást a Közbeszerzési Eljárásra, a Szerződésre, a Szerződés tárgyára, amennyiben már van: a Szerződés megrendelői azonosítójára, a PST kód(ok)ra;
b) azt, hogy a garancia a Vállalkozó Szerződésben foglalt, az adott fajtájú garancia által biztosított kötelezettségei teljesítésének biztosítékául szolgál;
c) a Megrendelő, mint kedvezményezett és a Vállalkozó megjelölését, az
azonosításukhoz szükséges adatokat;
d) a garancia összegét,
e) a garancia érvényességi idejét;
f) azt, hogy a garancia feltétel nélküli és visszavonhatatlan;
g) továbbá azt a nyilatkozatot, mely szerint a kedvezményezett első igénybejelentésére kifogás és vita, valamint a beszámítás joga és az alapjogviszony vizsgálata nélkül a garancia összeghatáráig bármilyen összeget, vagy összegeket kifizetnek a kedvezményezettnek.
h) A garancia nem tartalmazhat előírást a lehívási kérelmet a Megrendelő nevében aláíró személyek képviseleti jogának igazolásán túlmenően egyéb dokumentum csatolására, továbbá a garantőr teljesítését korlátozó és/vagy feltételhez kötő egyéb rendelkezést, kivéve az előleg átutalását, mint az Előleg-visszafizetési Biztosíték hatályba lépésének feltételét.
19.4.4. A kezesi kötelezvénynek tartalmaznia kell az alábbiakat:
a) pontos hivatkozást a Közbeszerzési Eljárásra, a Szerződésre, a Szerződés tárgyára, amennyiben már van: a Szerződés megrendelői azonosítójára, a PST kód(ok)ra;
b) azt, hogy a kezesi kötelezvény a Vállalkozó Szerződésben foglalt, az adott fajtájú kötelezvény által biztosított kötelezettségei teljesítésének biztosítékául szolgál;
c) a Megrendelő mint jogosult és a Vállalkozó megjelölését, az azonosításukhoz szükséges adatokat;
d) a kezesi kötelezvény összegét;
e) a kezesi kötelezvény érvényességi idejét;
f) azt, hogy a kezesi kötelezvény visszavonhatatlan;
g) továbbá azt a nyilatkozatot, mely szerint a kedvezményezett első igénybejelentésére, a beszámítás joga nélkül a kötelezvény összeghatáráig bármilyen összeget, vagy összegeket készfizető kezesként kifizetnek a jogosultnak.
19.4.5. A biztosíték visszavonhatatlan kötelezettségvállalás arra az esetre, ha a Vállalkozó a Szerződésből eredő teljesítési, jótállási, előleg-visszafizetési, illetve egyéb kötelezettségeit nem szerződésszerűen teljesíti, és a hiányosságokat nem vagy csak részben orvosolja.
19.4.6. Amennyiben a Vállalkozó(k) mint közös ajánlattevők kerültek nyertesként kiválasztásra, a Szerződés teljesítésére vonatkozó egyetemleges kötelezettségüknek megfelelően – az Előleg-visszafizetési Biztosíték kivételével – olyan biztosítékokat kötelesek szolgáltatni, amelyek megfelelnek az egyetemlegesség követelményének és bármelyik Vállalkozó nem szerződésszerű teljesítése esetére biztosítják az igényérvényesítést.
19.4.7. Amennyiben a Vállalkozó a Szerződésben vállalt kötelezettségének a Megrendelő írásbeli felszólítására a megadott határidőn belül nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, úgy: