Tartalom

Ezt a bevallási nyomtatványt azoknak kell benyújtaniuk, akik/amelyek az iparűzési adó alanyának minősülnek és a székhelyük, telephelyük szerinti települési, megyei önkormányzat az iparűzési adót bevezette.

A megyei önkormányzat a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvény (KGÖ törvény) szerinti Különleges Gazdasági Övezet (KGÖ) területén rendelkezik adó-megállapítási joggal. Ez azt jelenti, hogy a KGÖ létrejötte napjától a KGÖ fekvése szerinti települési önkormányzatot sem a helyi adómegállapítás joga, sem pedig a helyi adóból származó bevétel nem illeti meg, attól függetlenül, hogy a szabályozás sajátosságára tekintettel egy ideig (a megyei önkormányzat által hozott helyi adórendelet hatályba lépésének a napjáig) az ezen önkormányzatok által hozott helyi adórendelet szabályait kell alkalmazni.

Az iparűzési adó alanya a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. § 26. pontja szerinti vállalkozó. Adóalanynak tekintendők a gazdasági tevékenységet saját nevükben és kockázatukra haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

■ egyes - vállalkozási tevékenységet végző - magánszemélyek,

■ jogi személyek, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyeket is,

■ az egyéni cégek, az egyéb szervezetek, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő egyéni cégeket, egyéb szervezeteket.

Vállalkozónak számít, azaz adóalany a Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon is.

A Htv. alapján a következő magánszemélyek minősülnek iparűzési adóalanynak (vállalkozónak):

▪ az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak a magánszemély az alábbi esetekben:

a) ha ingatlan-bérbeadási tevékenységet végez,

b) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely- üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében;

▪ a közjegyző a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);

▪ az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);

▪ az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;

▪ az ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);

▪ a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;

■ a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: személyi jövedelemadóról szóló törvény, vagy SZJA) szerinti mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy az őstermelői tevékenységből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50 %-át meghaladta.

Az adóalanyt azon településeken terheli iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így – többek között – bevallás-benyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a Htv. rendelkezéseiből kell kiindulni. Székhelynek tekintendő belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratban), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. A Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződéssel létrejött vagyontömeg, mint adóalany esetén székhelynek számít a bizalmi vagyonkezelő székhelye, lakóhelye.

Telephelynek minősül az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül a használat jogcímétől – ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), napelem-erőművet, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát.

Telephely a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia- kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti közüzemi szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve a végső fogyasztó számára történő elosztásból származik.

A vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozónak (az a vállalkozó, melynek nettó árbevétele legalább 75%-ban a TEÁOR'08 61.2 számú vezeték nélküli távközlési tevékenységből ered) két telephelye van. Egyfelől „hagyományos" telephelyet eredményez számára az olyan állandó, ingatlanjellegű üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat (pl. iroda, üzlet). Másfelől telephelye azon önkormányzat illetékességi területe is, ahol az utólag fizetett díjú távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének – az adóév első napja szerinti állapot szerint – szám- lázási címe van.

Vezetékes távközlési szolgáltató esetén telephelynek az előfizető számára nyújtott (vonalas) szolgáltatás helye szerinti település minősül. Ha a távközlési szolgáltató egyszerre nyújt vezeték nélküli és vezetékes távközlési szolgáltatást, akkor a telephely meghatározása során mindkét szempontot (vezeték nélküli távközlési szolgáltatás esetén az előfizető címe, illetve vezetékes távközlési szolgáltatás esetén a szolgáltatásnyújtás helye szerint) figyelembe kell venni. Távközlési tevékenységet végző vállalkozónak – a Htv., s így a helyi iparűzési adókötelezettség vonatkozásában – a vállalkozó akkor minősül, ha az összes nettó árbevételének legalább 75%-a távközlési tevékenységből (TEÁOR'08 61) származik.

Telephelynek számít a TEÁOR szerinti építőipari tevékenység folytatásának helye szerinti település egésze, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett e tevékenységek időtartama adóéven belül a 180 napot meghaladta. Ha a vállalkozó ilyen jellegű tevékenységet végez és annak időtartama a településen előreláthatóan a 180 napot meghaladja, akkor már a tevékenységvégzés kezdetén, mint állandó jellegű tevékenységet végzőként jelentkezhet be, azaz létrehozhat telephelyet.

A Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződéssel létrejött vagyontömeg, mint adóalany esetén telephely a vagyontömegben lévő, hasznosított ingatlan fekvési helye.

Az iparűzési adó bevallást az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Art.), illetve a Htv-ben meghatározott időpontig

a) az állami adóhatóság elektronikus bevallás-kitöltő és ellenőrző rendszerén keresztül elektronikus úton közvetve vagy

b) egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély adóalany döntése esetén közvetlenül, akár papíralapon

az iparűzési adót működtető, székhely, telephely szerinti önkormányzati, fővárosban a fővárosi önkormányzati adóhatósághoz kell eljuttatni.

A BEVALLÁSBENYÚJTÁSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK MÓDJA

Az adózó a 2021. évtől helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve bármely korábbi évre vonatkozó bevallását is – az állami adóhatóságon keresztül elektronikus úton, az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával teljesítheti. A 2023. évre vonatkozó nyomtatvány kötegelt változatban érhető el, így adózónként és adóévenként 1 bevallás benyújtására van szükség, minden telephelyre külön „M” lap beadásával. A bevallások szétbontását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal informatikai rendszere végzi, így minden önkormányzat a főlapokat és a rá vonatkozó M lapokat kapja meg. A Htv. 42/D § (2) bekezdése alapján az állami adóhatóság ellenőrzi és a számszaki hibát, ellentmondást nem tartalmazó, szétbontott nyomtatványokat megküldi a bevallással érintett önkormányzatok részére.

Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély iparűzési adóalany (vállalkozó) azonban – választása szerint – továbbra is teljesítheti bevallási kötelezettségét az illetékes önkormányzati adóhatósághoz papíralapon benyújtott iparűzési adó bevallási nyomtatványon. A nyomtatvány az adópolitikáért felelős miniszter honlapján elérhető.

Az adóbevallás elektronikus úton való benyújtása az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) és az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény szabályai alapján teljesítendő az állami adóhatóság által közzétett elektronikus nyomtatvány kitöltésével.

Az Eüsztv. alkalmazásában gazdálkodó szervezet [Eüsztv. 1. § 23. pont] – ide értve az egyéni vállalkozót is

– bevallás-benyújtási kötelezettségét az Eüsztv-ben meghatározott módon – elektronikus úton – köteles teljesíteni.

A bevallás-benyújtás módjától függetlenül a Htv. 9. §-a értelmében helyi adóügyben, így iparűzési adóügyben is az az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon, amelynek önkormányzata a helyi iparűzési adót bevezette, így iparűzési adóügyben hatósági eljárásra, adózói tájékoztatásra csak az önkormányzati adóhatóság jogosult és kötelezett. A helyi iparűzési adófizetési kötelezettséget az adót megállapító önkormányzat iparűzési adó beszedési számlájára kell megfizetni.

A KGÖ területén az adóhatósági jogkört az állami adó- és vámhatóság látja el, e jogköre gyakorlása során az önkormányzati adóhatóságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia. A KGÖ területén folytatott tevékenység utáni iparűzési adót az állami adó- és vámhatóság által megjelölt számlára kell befizetni.

Az adózó az önkormányzat rendeletében rögzített adótényállási elemekről (ide értve különösen az adó mértékét, az önkormányzat döntése szerinti rendeleti adóelőny-szabályokat, a pénzforgalmi számlaszámokat), illetőleg az első fokon eljáró önkormányzati adóhatóság elérhetőségi információiról az önkormányzat honlapján (amennyiben az önkormányzat honlapot fenntart), illetőleg a Magyar Államkincstár e célra fenntartott honlapján (xxxxx://xxxxx.xxxxxxxxxxxxx.xxx.xx) oldalán tud részletesebben tájékozódni. A Magyar Államkincstár az e célra fenntartott honlapját havi rendszerességgel frissíti.

Kötegelt bevallás működése és az önellenőrzések kezelése

A 2022. évtől kezdődően az adózók kötegelt bevalláson tudják az adóbevallási kötelezettségüket teljesíteni, í 2023. évi adóbevallás is ebben a szerkezetben kerül kialakításra. Az új nyomtatvány működésének megértését az alábbi rövid összefoglalóval szeretnénk segíteni.

A nyomtatvány működése

A nyomtatvány „A” és „M” típusú lapokból áll, hasonlóan több bevallási nyomtatványhoz. Az iparűzési adó esetében azonban a kötegelt nyomtatványt az teszi különlegessé, hogy az egyes önkormányzatokhoz benyújtandó adattartalom önkormányzatonként eltér. Minden önkormányzat csak a saját illetékességi területén létesült telephely / székhely utáni adókötelezettségi adatokat kapja meg. Ehhez az állami adóhatóság elektronikus rendszere a nyomtatványokat feldarabolja „A” és „M” lapokra, majd minden egyes „A” lapból a továbbítandó „M” lapok számának megfelelő másolatot készít és ezekhez az adott önkormányzatnak szóló

„M” lapo(ka)t párosítja és az így képzett csomagokat továbbítja az önkormányzat részére.

A nyomtatványba az adóbevallás teljesítését segítő automatizmusok és ellenőrző mechanizmusok kerültek beépítésre. Ezek az automatizmusok és ellenőrzések az eddigi nem kötegelt nyomtatványhoz képest szélesebb körű automatizálást tesznek lehetővé, mivel a nyomtatvány az összes telephelyet egy nyomtatványon belül kezeli. Így az adminisztrációs és számítási hibák a bevallás elkészítése közben kiderülnek. A kötegelt nyomtatvány lehetővé teszi, hogy minden telephelyet egy bevallásban kezeljen az adózó, így segítve a különböző önkormányzatokhoz benyújtott nyomtatványok közötti összhang megteremtését.

A 23HIPAK nyomtatványon egy adott időszakra csak egy adóalap megállapítási módszer választható.

A nyomtatvány kitöltési menete

Főszabály szerint:

1. HIPAK_A – Bevallás lap kitöltése:

a. adóalany adatai

b. bevallási időszak

c. benyújtó adatai

2. HIPAK_A-NY-01 lap kitöltése:

a. Minden adózó a bevallás körülményeit, az adóalap megállapítás módját, ágazati adatokat, eltérő üzleti évet, kapcsolt vállalkozás státuszt jelölheti. A Htv. által kezelt speciális ágazatok részletező lapjai az itteni választás alapján nyílnak meg

3. HIPAK_A-01-01-től 02-03-ig: Vállalkozó nettó árbevételének kiszámítása

a. A vállalkozási szintű adatok megadása a releváns lapon a Htv. szerinti nettó árbevétel meghatározásához

4. HIPAK_A-03-01/03-02: ELÁBÉ és közvetített szolgáltatások meghatározása:

a. amennyiben ELÁBÉ és / vagy közvetített szolgáltatások összege miatt adóalap csökkentést kíván igénybe venni az adózó, a két lap közül a releváns lap kitöltése kötelező

5. HIPAK_A-ALAP: Vállalkozási szintű adóalap meghatározása

a. Ez a lap összegzésre szolgál, azonban itt szükséges megadni a szokásos piaci árra való kiegészítés miatti korrekciót és az adó megállapításához szükséges vállalkozási szintű adatokat (belföldi útdíj, külföldi útdíj, úthasználati díj)

6. HIPAK_A-04-01 és 04-02 lap kitöltése a több telephelyes, vagy székhelyet áthelyező vállalkozások számára, ilyen esetben a HIPAK_M-OSZT lapok kitöltése is kötelező

7. HIPAK_M-KÖT: az adókötelezettség meghatározása (annyi „M” lapot szükséges kitölteni, ahány önkormányzat érintett a bevallással)

8. HIPAK_M-EL: Adóelőlegek bevallása

Egyszerűsített adóalapmegállapítást választó adóalanyok részére:

Az 1. és 2. lépés ugyanaz, mint a főszabály szerint, majd azon adózóknak akik az NY-01 lap C) blokkjában egyszerűsített adóalapmegállapítást választottak, a kitöltés menete a következőképpen néz ki:

1. HIPAK_A – Bevallás lap kitöltése:

a. adóalany adatai

b. bevallási időszak

c. benyújtó adatai

2. HIPAK_A_NY-01 lap kitöltése:

b. C) blokkban valamelyik egyszerűsített adóalap megállapítási mód választható

3. HIPAK_A-EGY: Az adó alapjának egyszerűsített meghatározása lap kitöltése

a. Az adózóra vonatkozó blokk kitöltése

4. HIPAK_A-ALAP: Vállalkozási szintű adóalap meghatározása

a. Ez a lap összegzésre szolgál, itt szükséges megadni a szokásos piaci árra való kiegészítés miatti korrekciót és az adó megállapításához szükséges vállalkozási szintű adatokat (belföldi útdíj, külföldi útdíj, úthasználati díj)

5. HIPAK_A-04-01 és 04-02 lap kitöltése a több telephelyes vállalkozások számára, ilyen esetben a HIPAK_M-OSZT lapok kitöltése is kötelező (kivételt képeznek az egyszerűsített tételes adóalap- megállapítást választó adóalanyok).

6. HIPAK_M-KÖT: az adókötelezettség meghatározása (annyi „M” lapot szükséges kitölteni, ahány önkormányzat érintett a bevallással)

7. HIPAK_M-EL: Adóelőlegek bevallása

Mezőgazdasági őstermelők részére:

Az 1. és 2. lépés ugyanaz, mint a főszabály szerint, majd azon adózóknak akik az NY-01 lap D) és E) blokkjában jelölték, hogy őstermelőnek minősülnek, a kitöltés menete a következőképpen néz ki:

1. HIPAK_A – Bevallás lap kitöltése:

a. adóalany adatai

b. bevallási időszak

c. benyújtó adatai

2. HIPAK_A_NY-01 lap kitöltése:

b. D) blokkban nyilatkozatot tölt ki az őstermelői tevékenységről

3. HIPAK_A-OS / HIPAK_A-EGY:

a. HIPAK_A-OS: Őstermelői tevékenységgel kapcsolatos adatok, amennyiben az adózó kizárólag az őstermelői tevékenységéről, illetve őstermelők családi gazdaságának képviselőjeként tölti ki a bevallást. Az adózóra vonatkozó blokk kitöltésével.

b. HIPAK_A-EGY: Őstermelői tevékenységgel kapcsolatos adatok, amennyiben az adózó őstermelői és egyéni vállalkozói tevékenységéről egyszerre tölti ki a bevallást és nem általános szabályok szerinti adóalap-meghatározást választ őstermelőként).

4. HIPAK_A-ALAP: Vállalkozási szintű adóalap meghatározása

5. HIPAK_A-04-01 és 04-02 lap kitöltése a több telephelyes vállalkozások számára, ilyen esetben a HIPAK_M-OSZT lapok kitöltése is kötelező

6. HIPAK_M-KÖT: az adókötelezettség meghatározása (annyi „M” lapot szükséges kitölteni, ahány önkormányzat érintett a bevallással)

7. HIPAK_M-EL: Adóelőlegek bevallása

Önellenőrzések, bevallásból kimaradt telephelyek kezelése:

Az egy önkormányzathoz benyújtott adóbevallások esetében az eddigi megszokottól az az eltérés, hogy a továbbiakban a számszaki hibák ellenőrzése miatt nem fogadható el olyan bevallás, ami nem teljes adattartalommal kerül beküldésre. Így szeretnénk felhívni a figyelmet annak a fontosságára, hogy az adózó az ÁNYK programban beküldött fájlt tárolja el saját maga részére, hogy ezzel megkönnyítse a későbbi önellenőrzéseket.

Az önellenőrzéseket nem a nyomtatvány fő lapján, hanem az adott önkormányzat „M” lapján lehet jelölni, ugyanígy az ismételt önellenőrzéseket is. Ez nem jelent változást az 1 önkormányzathoz benyújtott bevallások esetében.

Valamely, egynél több önkormányzatnál iparűzési adókötelezettséggel rendelkező vállalkozó esetén (pl. ha az adózó a székhelyén kívül más önkormányzat illetékességi területén is rendelkezik a Htv. szerinti telephellyel vagy több önkormányzat illetékességi területén is találhatóak a Htv. szerinti telephelyei) előfordulhat, hogy az adózó valamely önkormányzat felé elmulasztja a fennálló iparűzési adókötelezettségéről szóló bevallás benyújtását (ezen önkormányzat vonatkozásában nem tölt „M” lapot). Ilyen esetben az ezen önkormányzat részére továbbíttatni kívánt „M” lapon az „Önellenőrzés/Ismételt önellenőrzés/ Előző bevallásban kimaradt telephely jelölése” mezőben a „K” értéket – „Előző bevallásban kimaradt telephely jelölése” – kell beírni. Ha pedig az újonnan (előzmény nélkül) benyújtott pótlap léte okán a többi önkormányzatra jutó adóalap/bevallandó adó összege megváltozik, akkor ez utóbbi önkormányzatok „M” lapján ezt a tényt az „Önellenőrzés/Ismételt önellenőrzés” mező kitöltésével kell jelölni.

A több önkormányzathoz benyújtott bevallások esetén az önellenőrzések folyamata a következő:

Amennyiben az összes „M” lap közül legalább 1-en be van jelölve az „Önellenőrzés/Ismételt önellenőrzés/Előző bevallásban kimaradt telephely jelölése” mező, úgy az állami adóhatóság rendszere csak azon önkormányzatok számára küldi meg a szétbontott nyomtatványt, akiknél az „M” lapon ez a mező ki van töltve. Azon „M” lapokat, ahol ez a mező nincs kitöltve, de másik „M” lapon ez a mező kitöltött, az állami adóhatóság számítástechnikai rendszere a számszaki ellenőrzés után továbbítás nélkül törli.

23HIPAK_A Bevallás lap

A) Adóalany

Az adózó azonosításához szükséges adatokat értelemszerűen kell kitölteni.

Abban az esetben, ha a jogutód nyújtja be a jogelőd adókötelezettségéről szóló bevallást (határidőben a jogelőd bevallással le nem zárt időszakáról, záró bevallásként, vagy a jogelőd korábban benyújtott bevallás önellenőrzéseként, vagy a jogelőd által elmulasztott bevallás pótlásaként), akkor az A) blokk utolsó sorában található jelölőnégyzetben ezt a körülményt jelezni kell. Ekkor ezen blokkban az adóalany „székhelye, lakóhelye” sorig bezárólag a jogelőd azonosító adatait kell feltüntetni. A bevallás kitöltője és elérhetősége adatoknál a bevallás-benyújtó jogutód munkavállalójának, megbízottjának adatait kell szerepeltetni (tehát, aki a bevallást ténylegesen kitöltötte), valamint a bevallás-benyújtó jogutód adószámát is fel kell tüntetni.

B) Bevallási időszak és kitöltött lapok száma

Bevallási időszak

Itt kell jelölni azt az időszakot, amelyre a bevallás vonatkozik, összhangban az NY-01 lap A) blokkban jelölt bevallás jellege mezővel.

Kitöltött lapok száma

A bevallási nyomtatvány „A” lapokból és „M” lapokból áll. Az „A” lapok tartalmazzák a vállalati adatokat, amiket a továbbiakban részletezettek szerint kell kitölteni. Az „M” lapokat a székhelyre és minden egyes, a bevallással érintett telephelyre ki kell tölteni.

Az NY-01 lapon kell nyilatkozni a bevallás benyújtásának a körülményeiről, minden adózónak kötelező kitölteni.

Az NY-02 lapon kell nyilatkozni az őstermelők családi gazdaságának a tagjairól. Ezt a lapot csak azon adózónak kell kitölteni, aki nyilatkozni kíván, hogy közös mezőgazdasági őstermelői tevékenység keretében, őstermelők családi gazdaságában a tevékenység végzéséből származó teljes iparűzési adóalap alapulvételével állapítja meg és vallja be az adót. Fontos összefüggés azonban, hogy erre a megoldásra csak akkor van mód, ha az őstermelők családi gazdaságának valamennyi tagja nevében, azaz képviselőjükként egy tag adja be az adóbevallást, azaz a C) blokkban az őstermelők családi gazdaságának valamennyi tagját meg kell jeleníteni.

Fontos összefüggés továbbá, hogy ha a tagok valamelyike a családi gazdaság tagjának minősülő őstermelői mivoltán túl is alanya a helyi iparűzési adónak (pl. egyéni vállalkozó is), akkor a közös adóbevallás lehetősége nem áll fenn, mivel ilyen esetben ezen adóalanynak a Htv. 41/B. § (1) bekezdése alapján az őstermelői és egyéni vállalkozói tevékenysége utáni adójáról együttesen, azaz egy bevallásban kell számot adnia, ami kizárja annak lehetőségét, hogy az őstermelői tevékenysége utáni adóját a családi gazdaság többi tagjával közösen vallja be. Ha pedig akár csak egy tag esetében fennáll ez a körülmény, akkor meghiúsul a családi gazdaság tagjainak a közös bevallásának lehetősége.

Az EGY lapot az egyszerűsített adóalap meghatározást választó adózóknak kell kitölteni, ezt jelölni kell az NY-01 lap C) blokkjában is.

Ezt a lapot kell kitöltenie az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítást választók közül:

a) azon adóalanyoknak, akik a 2023. évre a Htv 39/A § alapján egyszerűsített tételes adóalapmegállapítást választottak és bevallást adnak be, illetve

b) azon kisvállalati adóalanyoknak, amelyek a kisvállalati adó 1,2-szeresében állapítják meg iparűzési adóalapjukat.

Az OS lapot az őstermelői tevékenységgel kapcsolatban szükséges kitölteni. Amennyiben az adózó az NY- 01 lap D) blokkjában a „Kizárólag mezőgazdasági őstermelői tevékenységemre tekintettel nyújtom be a bevallást” mezőt jelölte meg, akkor az OS lapon kívül csak az ALAP és az M-KÖT jelű lapok kitöltése kötelező. Amennyiben az adózó az NY-01 lap D) blokkjában „Őstermelők Családi Gazdaságának adószámmal rendelkező képviselőjeként (…)” mezőt jelölte, az OS lap mellett az NY-02 lapot is feltétlen ki kell töltenie.

A bevallás teljességéhez a vonatkozó 01-01, 01-02, .. , 04-02 jelű lapok közül a tevékenység jellegének megfelelő lapokat kell kitölteni. A 01-01-től 02-03-ig terjedő lapok a nettó árbevétel levezetését tartalmazzák. Ezek közül csak egyet - a vállalkozásra irányadó lapot - kell kitölteni és benyújtani az adóhatósághoz. A 01-01-től 03-02-ig terjedő lapok egyikét sem kell kitölteni annak az adózónak, aki kizárólag őstermelői tevékenységére tekintettel nyújtja be a bevallást, és az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítást választó:

a) Htv. 39/A. § alapján egyszerűsített tételes adóalapmegállapítást választó adóalanynak,

b) kisvállalati adóalanynak,

A 01-01-től 01-04-ig terjedő lapok az árbevétel megállapítására szolgálnak. E lapok közül – a tevékenysége alapján rá vonatkozót – azoknak adózóknak kell kitölteni, amelyek a magyar számviteli sztenderdek szerint állapítják meg nettó árbevételüket, és nem választják az egyszerűsített adóalap-megállapítási módok valamelyikét.

A 01-01 lapot a fenti adózók közül azoknak kell kitölteni, amelyek nem minősülnek hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak.

A 01-02 lapot a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak kell kitölteni.

A 01-03 lapot a biztosítóknak kell kitölteni.

A 01-04 lapot a befektetési vállalkozásoknak kell kitölteni.

A 02-01-től 02-06-ig terjedő lapokat azoknak az adózóknak kell kitölteni, amelyek a nemzetközi számviteli sztenderdek (IFRS) szerint vezetik a könyveiket. A 02-01-től 02-03-ig terjedő lapok az árbevétel megállapítására szolgálnak, ezek közül a tevékenysége alapján az adózóra vonatkozót kell kitölteni. A 02-04 és 02-05 lapok az árbevételt csökkentő tételek megállapítására szolgálnak, míg a 02-06 lapon az áttérési különbözetet kell megjeleníteni.

A 02-01 lapot azon adózóknak kell kitölteni, amelyek nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak.

A 02-02 lapot a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak és befektetési vállalkozásoknak kell kitölteni.

A 02-03 lapot a biztosítóknak kell kitölteni.

A 02-04 lapot azoknak a vállalkozásoknak kell kitölteni, amelyek eladott áruk beszerzési értéke címen kívánják csökkenteni a nettó árbevételt a helyi iparűzési adóalap kiszámítása során, és nem minősülnek 2016. október 1-jét követően szétválással létrejött kapcsolt vállalkozásnak.

A 02-05 lapot azoknak a vállalkozásoknak kell kitölteni, amelyek anyagköltség, közvetített szolgáltatások értéke vagy alvállalkozói teljesítés értéke címen kívánják csökkenteni a nettó árbevételt a helyi iparűzési adóalap kiszámítása során, és nem minősülnek 2016. október 1-jét követően szétválással létrejött kapcsolt vállalkozásnak.

A 02-06 lapot az IFRS-ekre történő áttérés adóévében és az azt követő évben, vagy a számviteli politika változásakor szükséges kitölteni, az adóalap meghatározásához szükséges egyéb kiegészítő információk megadásával.

A 03-01 és 03-02 lapok az ELÁBÉ, közvetített szolgáltatások és egyéb, adóalapban figyelembe vehető csökkentő tételek összegének meghatározására szolgálnak.

A 03-01 lapot azoknak a vállalkozásoknak kell kitölteni, amelyek eladott áruk beszerzési értéke és/vagy közvetített szolgáltatások értéke címen kívánják csökkenteni a nettó árbevételt a helyi iparűzési adóalap kiszámítása során, és nem minősülnek 2016. október 1-jét követően szétválással létrejött kapcsolt vállalkozásnak. Ezt a lapot nem kell kitöltenie bármely egyszerűsített adóalap-megállapítást választó adóalanynak.

A 03-02 lapot azoknak a vállalkozásoknak kell kitölteni, amelyek eladott áruk beszerzési értéke és/vagy közvetített szolgáltatások értéke címen kívánják csökkenteni a nettó árbevételt a helyi iparűzési adóalap kiszámítása során, és 2016. október 1-jét követően szétválással létrejött kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Ezt a lapot nem kell kitöltenie bármely egyszerűsített adóalap-megállapítást választó adóalanynak.

Az ALAP lap kitöltése minden adózónak kötelező. Ha a Htv. 39/A. § alapján egyszerűsített tételes iparűzési adóalap megállapítást választó alany bevallást nyújt be, akkor ezt a lapot nem szükséges kitölteni.

A SPO lapot azon adózók kötelesek kitölteni, akik sportvállalkozásnak minősülnek és sportvállalkozásként nettó árbevételt csökkentő kedvezményt vesznek igénybe.

Az 04-01 és 04-02 lapok kitöltése azon adózók számára kötelező, akik több telephellyel rendelkeznek. Ezeken a lapokon kell jelölni az adóalap megosztásához alkalmazott módszert, valamint a vállalati megosztási alapot.

A bevallás „M” lapjait annyiszor kell többszörözni, ahány önkormányzat érintett a bevallásban.

Az M-KÖT lap az adott önkormányzat illetékességi területén keletkező adókötelezettség meghatározására szolgál. Minden adózó számára kötelező a kitöltése.

Az M-OSZT lap kitöltése azon adózók számára kötelező, akik több telephellyel rendelkeznek. Ezen a lapon kell jelölni az adott önkormányzatra jutó megosztási alapot.

Az M-EL lap az adóelőlegek bevallására szolgál, minden előlegfizetésre kötelezett adózónak kötelező kitölteni, kivéve a tevékenységét megszüntető / szünetelő / átalakuló vállalkozók esetén.

Az M-TUL jelű lapot azoknak az adózóknak kell kitölteni, akiknek túlfizetése van és nyilatkozni kívánnak a túlfizetés felhasználásáról, átvezetéséről.

Az M-ONEL jelű lapot azoknak az adózóknak kell kitölteniük, akik/amelyek a korábbi adóévre már benyújtott adóbevallásukat - az Art. 54. és 56. §-ai alapján - utólag önellenőrzéssel helyesbíteni kívánják. Az

ONEL lap csak akkor tölthető ki és akkor kötelező kitölteni, ha a bevallást önellenőrzésként nyújtja be az adózó. A helyesbített adó és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes [Art. 57. § (1) bekezdése].

23HIPAK_A-NY-01 Nyilatkozat bevallást érintő körülményekről

Bevallás speciális körülménye

Az Art. többféle esetben ír elő bevallás-benyújtási kötelezettséget. A bevallási nyomtatvány e lapjának A) blokkjában a bevallás különleges körülményeit kell megjelölni. A blokk kitöltése azon adózók számára kötelező, akikre bármelyik mezőben lévő körülmény megegyezik a bevallás benyújtásának körülményével. Több mező is jelölhető, azonban ha egyik körülmény sem igaz az adózóra, akkor ebben a blokkban nem kell jelölni semmit.

Tevékenységét folytató vállalkozó bevallása (Előző verziókban „Éves bevallás”) esetén, amennyiben az adókötelezettség fennállt 2023. december 31-én is, főszabály szerint jelölésre nincs szükség ebben a blokkban. A bevallást – a Htv. 39/A. § bekezdése szerinti egyszerűsített tételes adóalap-megállapítást alkalmazó xxxxx kivételével – az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig, így a naptári évvel azonos üzleti éves adózónak május 31-éig kell benyújtani!

Fontos: amennyiben a vállalkozó esetében az itt jelölt speciális körülmények nem állnak fenn, azaz főszabály szerinti normál bevallást nyújt be, ezt a blokkot nem szabad kitölteni.

1. Év közben kezdő adózó bevallása: Az év közben jogelőd nélkül adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó ezt a tényt ebben a kockában jelzi.

2. Előtársasági bevallást a jogelőd nélkül alakuló gazdasági társaságnak, egyesülésnek, szövetkezetnek, erdőbirtokossági társulatnak, közhasznú társaságnak kell benyújtani az előtársasági időszak alatti vállalkozási tevékenységről. A főlap B) blokkban az előtársasági létforma alatti adókötelezettség időtartamát kell megjelölni. Az előtársasági időszaknak a jogelőd nélkül alakuló szervezet társasági, társulati szerződése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetőleg közokiratba foglalásának napjától a cégjegyzékbe való bejegyzésének, vagy a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig terjedő időtartam minősül.

A bevallást ezen esetben addig az időpontig kell benyújtani, ameddig a számviteli törvény alapján a beszámoló készíthető (jellemzően az előtársasági időszak utolsó napját követő 90 napon belül). Ha az előtársaság kérelmét jogerősen elutasították, vagy azt visszavonja, akkor az A) blokk 2. mezőben (Előtársasági bevallás) és a B) blokkban is jelölni kell (8. Előtársaságként működő társaság cégbejegyzés iránti kérelmének elutasítása, vagy a kérelem bejegyzés előtti visszavonása).

3. Naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó áttérésének évéről készült évközi bevallása: A mezőt az üzleti év váltásakor kell bejelölni, az áttérés megelőző adóévéről készült bevallás esetében.

6. KIVA alanyiság keletkezése miatt lezárt adóévről szóló adóbevallás: év közben a KIVA alanyiság keletkezése esetén szükséges ezt a mezőt jelölni.

7. KIVA alanyiság megszűnése miatt lezárt adóévről szóló adóbevallás: év közben KIVA alanyiság megszűnése esetén szükséges ezt a mezőt jelölni.

8. Egyéb: a fentiekben nem jelölt, egyéb speciális körülmény. Azon adózóknak szabad csak kitölteni, akik a fent nevesített speciális körülményeken kívül, valamilyen bevallást kiváltó esemény miatt szükséges a bevallás benyújtása (például naptári évtől eltérő üzleti évről a naptári évvel azonos üzleti évre való áttérés esetén). A főszabály szerint normál bevallást beadó adózók esetében nem szabad kitölteni.

9. Választás a 2024. évre történő egyszerűsített adóalap-megállapításról: ebben a sorban jelentheti be az adózó, a 2024. évre a Htv 39/A. §-a alapján alkalmazható egyszerűsített tételes adóalap-megállapítás igénybevételét. A mező kitöltése nem kötelező, azonban a mező kitöltése bejelentésnek minősül. A mezőt azon adózóknak kell kitölteni, akik a 2024. évre történő tételes, egyszerűsített adóalap-megállapítást kívánják

választani (1-es értéket kell jelölni) vagy azt kívánják bejelenteni, hogy a 2024. évre nem kívánják a tételes egyszerűsített adóalap-megállapítást választani (2-es értéket kell jelölni).

Fontos! A 2023. évben egyszerűsített tételes adóalap-megállapítást választó adóalanyoknak akkor szükséges bejelentést tenni, ha NEM kívánjak az egyszerűsített tételes adóalap-megállapítás alapján megállapítani az adóalapjukat. Amennyiben az adózó nem tesz ezzel ellentétes bejelentést, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a 2024. évben az egyszerűsített adóalap-megállapítás alapján kívánja az adóalapját megállapítani.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az esetben, ha az adóalany a helyi iparűzési adóban az adóévre az egyszerűsített tételes adóalap-megállapítást választotta, akkor főszabály szerint – bizonyos esetektől eltekintve – bevallás- benyújtási kötelezettség nem terheli. Bevallást kell azonban ezen adóalanynak benyújtania [Htv. 39/A.

§ (8) bekezdés]:

• ha az adóévi adó összege meghaladja az adóévi adóelőleg összegét.

• ha az adóévben az adózó az adóelőleg és az adóévi adó összege különbözetének a visszatérítését kéri.

Fontos! A 2023. évben az egyszerűsített tételes adóalap-megállapítást NEM választó adóalanynak akkor szükséges bejelentést tenni, ha 2024. évben az egyszerűsített tételes adóalap-megállapítást kívánják választani. Amennyiben erről nem tesznek bejelentést ezen bevallásban, sem az önkormányzat felé változásbejelentő nyomtatványon 2024. május 31-ig, akkor az általános szabályok alapján állapíthatja meg az adózó az adóalapját.

A bevallás oka tevékenységét megszüntető / szüneteltető / átalakuló vállalkozó esetén: Az Art. 52. § (1)-(2), illetve az Art. 53. §-ban foglalt eseteket, és az egyszerűsített adóalap-megállapítás változása miatti sajátos eseteket öleli fel ez a kategória. Bevallást kell benyújtani, ha az adózó átalakul (társasági formát vált), egyesül, szétválik, vagy felszámolását, végelszámolását, kényszertörlését rendelték el, vagy az egyéni vállalkozó tevékenységét szünetelteti, vagy adóköteles tevékenységét az adózó megszünteti, továbbá az Art.-ban foglalt egyéb esetekben. A főlap B) pontban a „Bevallási időszak" meg kell jelölni azt az időszakot, amelyre a bevallás vonatkozik. A bevallás benyújtásának időpontjára az Art. 52. § (2) bekezdésében és 53. §-ában foglaltak, illetve az Art. 2. melléklet II/A/1/a) pontban rögzített „általános" szabály (adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napja), valamint a Htv. 39/A. §-ban és a 39/B. §-ban foglalt szabályok az irányadóak.

B) A bevallás oka tevékenységét megszüntető / szüneteltető / átalakuló vállalkozó esetén - legördülő lista

1. Felszámolás

2. Végelszámolás

3. Kényszertörlés, adószám törlése, hatósági megszüntetés

4. Egyesülés (összeolvadás, illetve beolvadás beolvadó társaság esetén)

5. Szétválás (különválás)

6. Átalakulás

7. Tevékenység saját elhatározásból történő megszüntetése

8. Előtársaságként működő társaság cégbejegyzés iránti kérelmének elutasítása, vagy a kérelem bejegyzés előtti visszavonása

9. Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése

Abban az esetben, ha az adózó adókötelezettsége egy adott önkormányzat illetékességi területén azért szűnik meg, mert székhelyét más településre áthelyezi vagy telephelyét megszünteti, de más település(ek)en az adókötelezettség továbbra is fennáll, akkor az adóévben fennálló adókötelezettség időtartamáról szóló bevallást csak az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig (naptári évvel azonos üzleti éves adózó esetén az adóévet követő év május 31-éig) kell benyújtani, kivéve, ha még a székhelyáthelyezés, telephely-megszüntetés évében az adózó más okból az Art. szerinti záró bevallás benyújtására kötelezett.

Abban az esetben, ha vállalkozó székhelye, telephelye olyan területen fekszik, melyet a Kormány rendeletében különleges gazdasági övezetnek minősít, különleges gazdasági övezet létrejötte napját megelőző napon a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat illetékességi területén fennálló iparűzési adókötelezettsége megszűnik. Ezt az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség szempontjából úgy kell tekinteni, mint ha az iparűzési adó alanya székhelyét áthelyezte, telephelyét megszüntette volna. Az adózónak egy KGÖ évközi létrehozása esetén a KGÖ területén korábban illetékes települési önkormányzat adóhatósága felé soron kívüli adóbevallást benyújtania nem kell, az adott önkormányzat számára csak a folyamatban lévő adóévet követő adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig (naptári évvel azonos üzleti éves adózó esetében a következő naptári év május 31-ig) kell záró- és egyben éves bevallást benyújtania a fentiek szerint.

Adóalap megállapításának módja:

Ebben a blokkban szükséges jelölni az adózó által választott adóalap megállapításának a módját. Ez a blokk a csak mezőgazdasági őstermelő minőségében bevallást benyújtó adóalany kivételével minden adózó számára kötelező. Az általános szabályokat választó adózóknak a számukra a jelen útmutató első részében kijelölt lapokat kell kitölteniük, míg az egyszerűsített adóalap-meghatározást választó adózók az „EGY” lapot kötelesek kitölteni.

C) Adóalap megállapításának módja – legördülő lista

Az adóévre vállalkozói tevékenységemre az adóalap egyszerűsített megállapítási módját választom (ebben az esetben az EGY lapot kell kitölteni):

22. sor: Egyszerűsített adóalap megállapítás esetén:

3. Kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozó adóalanyként

4. Egyszerűsített - tételes adóalapmegállapítást választó adóalanyok

23. sor: International Financial Reporting Standards (IFRS) előírásait alkalmazó adózók nyilatkozatai:

1. Adózóként könyvvezetési kötelezettségeim teljesítéséhez az IFRS előírásait alkalmazom

2. IFRS-re áttérőként átmeneti adóévekben alkalmazom könyvvezetési kötelezettségeim teljesítéséhez az IFRS előírásait

Mezőgazdasági őstermelők nyilatkozatai:

Amennyiben az adózó mezőgazdasági őstermelőként nyújtja be a bevallást, a főlap és az NY-01 A) és B) blokk közül a rá releváns részek kitöltése mellett itt nyilatkozik, hogy csak őstermelőként, vagy őstermelőként és egyéni vállalkozóként, vagy őstermelők családi gazdaságának vezetőjeként nyújtja be a bevallást. A 31., 32., 33. sorok közül csak az egyik jelölhető. Amennyiben az adózó a 31. vagy 33. sort jelöli akkor az OS lapot kell kitölteni. A 33. sor választása esetén az NY-02 lap kitöltése is kötelező. Ha a 32. sort és az E) blokkban a 4.-et választja, akkor az EGY lapot, ha pedig az E) blokkban az 1.-t választja, akkor a 01-01 lapot köteles kitölteni. Az adózó az E) blokkban választhatja ki, hogy milyen adóalap meghatározási módot választ.

31. sor: A személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő – amennyiben a Htv. alkalmazásában vállalkozónak nem minősül – ezt a tényt ebben a rovatban lévő kockában jelzi.

32. sor: Ha a magánszemély egyéni vállalkozói (pl. bolti kiskereskedelmi tevékenység végzése miatt előálló) minősége mellett mezőgazdasági őstermelői tevékenysége révén is Htv. szerinti vállalkozónak minősül, akkor e két jogcímen kifejtett tevékenységéről egy bevallásban kell számot adnia. Ilyen esetben csak ez a sor jelölhető.

33. sor: A Htv. 41. § (8) bekezdés alapján, az őstermelők családi gazdaságának tagja bevallásának jelölése. E négyzetbe akkor kell X-et tenni, ha az őstermelők családi gazdaságának tagjai abban állapodnak meg, hogy adóbevallási kötelmüket nem külön-külön, hanem közösen teljesítik. Ezen adózási mód választása esetén az NY-02 lapot is ki kell tölteni!

Adóalap megállapításának módja mezőgazdasági őstermelők esetén

A C) blokkhoz hasonlóan az adóalap megállapítási mód kiválasztása itt történik őstermelők esetében.

E) Adóalap megállapításának módja mezőgazdasági őstermelők esetén - legördülő lista
1.	Általános szabályok szerint
4.	Tételes adóalap megállapítás

Eltérő üzleti év jelölés

Az adózó itt jelöli, ha naptári évtől eltérő üzleti éves adózónak minősül. A naptári évvel megegyező üzleti évet választó adózóknak nem kell jelölniük ebben a blokkban semmit.

2016. október 1-jét követően szétválással létrejött kapcsolt vállalkozás tagságának jelölése

Az adózó itt jelöli, hogy 2016. október 1-jét követően szétválással létrejött kapcsolt vállalkozás tagja-e. E négyzetbe azon vállalkozásnak kell X-et tennie, amely megfelel valamennyi, következő feltételnek:

▪ a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősül és

▪ a kapcsolt vállalkozási viszony 2016. október 1-jét követő szétválással jött létre és

▪ az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege meghaladja a nettó árbevétel 50%-át és

▪ az adóalany rendelkezik az előző feltételnek megfelelő kapcsolt vállalkozással.

Azon adózónak, amelynek nincs 2016. október 1-jét követően szétválással létrejött kapcsolt vállalkozása, nem kell jelölnie ebben a blokkban semmit.

H) Kötelezettség megállapításához szükséges ágazati adatok:

H) Kötelezettség megállapításához szükséges ágazati adatok megadása – legördülő lista
1.	Hitelintézet, pénzügyi vállalkozás
2.	Biztosító
3.	Befektetési vállalkozás
4.	A Htv. 39/E. §-a szerint mentes adóalany bevallása
5.	A Htv. 39/F. §-a szerint mentes adóalany bevallása
6.	Sportvállalkozás által benyújtott bevallás

Amennyiben az adózó hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak vagy befektetési vállalkozásnak minősül, illetve a Htv. 39/E §-a szerinti vagy Htv 39/F. §-a szerinti mentességet alkalmazza, vagy sportvállalkozásként nyújtja be a bevallását, akkor azt itt köteles jelezni.

6. Sportvállalkozás által benyújtott bevallás: Ezt a mezőt a Htv. szerinti sportvállalkozás töltheti ki, vagyis az a sportról szóló törvény szerinti sportvállalkozás, amelynek főtevékenysége sporttevékenység, feltéve, hogy versenyezteti a játékosait, azaz az adóévben indult abban a sportágban szervezett versenyrendszerben (bajnokságban), amely sportágban versenyző játékos játékjogának használati jogát birtokolja. E vállalkozások a sporttevékenységgel összefüggésben szerzett (sportrendezvényre szóló belépőjegy-, bérlet-eladásból, reklám-közzétételi tevékenységből, a sportról szóló törvény szerinti szponzori szerződésből, játékjog használati jogának ideiglenes vagy végleges átadásából, sportrendezvény televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális módon való közvetítéséből eredő) bevétele nem keletkeztet iparűzési adóalapot. Egyidejűleg az „A-SPO” lapon a nyilatkozatot is ki kell tölteni!

I) Nyilatkozat az adózó részéről az adózó székhelyével, telephelyeivel érintett önkormányzatok és KGÖ-k számáról

Az adózók az I) blokkban nyilatkoznak arról, hogy az adóév során egy, vagy több önkormányzat illetékességi területén keletkezett adóalanyiságuk. Azon adózók, akik csak 1 érintett önkormányzat részére nyújtják be a bevallást (nincs székhelyükön kívül más telephelyük, vagy külföldi vállalkozóként csak egy magyarországi telephelyük van) az 1. értéket jelölik. Azon adózók, akik több önkormányzat illetékességi területén adóalanyként nyújtják be a bevallást, azaz a székhelyükön kívül legalább egy telephellyel rendelkeznek, a 2. értéket jelölik. Szintén a 2. értéket kell jelölni akkor, ha az adózó telephelyei közül csak 1 érintett iparűzési adóval (például a másik telephelye iparűzési adót be nem vezetett önkormányzat területén van, vagy magyar vállalkozó külföldi telephelye). Továbbá a 2. értéket kell jelölnie annak az adózónak is, aki év közben egy másik településre áthelyezte a székhelyét, vagy év közben nyitott telephelyet vagy olyan székhellyel, telephellyel rendelkezik, mely az év közben létrejött KGÖ területére esik, így az adóév folyamán megváltozott az adómegállapításra jogosult önkormányzat.

I) Nyilatkozat adózó részéről az adózó székhelyével, telephelyeivel érintett önkormányzatok és KGÖ-k számáról - legördülő lista
1.	Adózóként egyetlen önkormányzat területén rendelkezem székhellyel, telephellyel
2.	Adózóként több önkormányzat területén rendelkezem székhellyel, telephellyel

23HIPAK_A-NY-02 Nyilatkozat őstermelők családi gazdaságának tagjairól

A Htv. 41. §-ának (8) bekezdése értelmében az őstermelők családi gazdaságának tagjai közösen is teljesíthetik (de ez nem kötelező!) adókötelezettségüket. Ekkor a családi gazdaságot képviselő tag az őstermelők családi gazdaságának tevékenységvégzésből származó teljes iparűzési adóalap alapulvételével (azaz a többi tagra jutó adóalaprésszel együtt) állapítja meg, vallja be és fizeti meg őstermelők családi gazdaságának teljes tevékenysége utáni adót. Az adómegállapítás ezen módjának választásáról a többi tagnak csak nyilatkozatot kell tennie, melyet az adóbevallást benyújtó tag megőriz, s adóellenőrzés esetén bemutat az adóhatóságnak. Az adóbevallást benyújtó tag a bevallásban feltünteti a C) blokkban, hogy az őstermelők családi gazdaságának mely tagja nevében teljesíti a bevallási kötelezettséget, az érintett adóalanyok nevét, adóazonosító jelét is feltüntetve. Ez a lehetőség azonban csak akkor választható, ha a „közös bevallásbenyújtáshoz” valamennyi tag hozzájárul. E személyeknek ilyen esetben nem kell külön-külön iparűzési adóbevallást benyújtaniuk!

Nyilatkozat:

Az adóbevallást benyújtó nyilatkozik arról, hogy a C) pontban megjelölt adóalanyok nevében a B) pont szerinti tag állapítja meg, vallja be és fizeti meg az iparűzési adót.

Őstermelők családi gazdaságának képviselője:

Az őstermelők családi gazdaságát (ÖCSG) képviselő (adóbevallást benyújtó) adataival kell kitölteni.

Az őstermelők családi gazdaságának további tagjai:

Az ÖCSG tagjait kell felsorolni, nem kell újra szerepeltetni a B) Blokkban megnevezett ÖCSG képviselőjét.

23HIPAK_A-EGY - Az adó alapjának egyszerűsített meghatározása

Az „EGY" jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek, „A-NY-01” jelű lap C.) blokkjában egyszerűsített adóalapmegállapítási módot választott vagy egyéni vállalkozó és mellette őstermelőként is működő hipa alanyok akik az „A-NY-01” jelű lap E) blokkjában egyszerűsített adóalap megállapítási módot jelölték.

C) Kisvállalati adó alanya

21. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a kisvállalati adó alapját.

22. sor: Ez a sor az egyszerűsített adóalap-megállapítást választó kisvállalati adó alanyának helyi iparűzési adóalapjának megállapítására szolgál. A Htv. szerinti adóalap a KIVA alap 20%-kal növelt (az 21. sor 1,2-vel szorzott) összege. Ez a sor automatikusan számolódik, továbbá átemelődik az „ALAP” lap

A) blokk 1. sorába!

D) Az önkormányzat által 40/A.§ (3) alapján adható kedvezmény igénybevételéhez szükséges tájékoztató adat

31. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségeinek vállalkozási szintű összegét.

A Htv. 40/A. § (4) bekezdése alapján az önkormányzat rendeletében lehetővé teheti az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-ának iparűzési adóból való levonását. Amennyiben a vállalkozás csak székhellyel rendelkezik, és az önkormányzat rendelete említett jogcímen adóelőnyt tartalmaz, akkor az adózó a településre fizetendő adóját 10%-kal csökkentheti. Ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli adókötelezettség, akkor a K+F címén adókedvezményt a települési adóalapnak a vállalkozási szintű adóalap arányában veheti figyelembe [Htv. 40/A. § (2), (4) bekezdés].

A tételes adóalap-meghatározást választó KATA-alanynak szintén itt kell megadnia az önkormányzat által a Htv. 40/A. § (3) bekezdése alapján adható kedvezmény igénybevételéhez szükséges tájékoztató adatot.

E) Htv. 39/A. § alapán tételes adóalapmegállapítást választó adóalany

41. sor: ebben a sorban kell feltüntetni a Htv. 39/A. § második bekezdésében rögzített, az egyszerűsített tételes adóalap-megállapításra vonatkozó szabályok alkalmazásával bevételnek tekintett összeget. Eszerint a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély vállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt, egyéb vállalkozó esetén pedig a Htv. szerinti nettó árbevételt (Htv. 52. § 22. pont) kell bevételnek tekinteni (a KATA alanyok esetén utóbbi a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény szerinti bevétel). Ez azt jelenti, hogy az Szja. adóalanynak, a KATA adóalanynak nem kell külön kimunkálni a Htv. szerinti nettó árbevétel összegét.

42. sor: az egyszerűsített tételes adóalap-megállapítás választása esetén, amennyiben az adózó bevétele a rá vonatkozó felső sávhatárt nem haladja meg (25 millió forint általános esetben, 120 millió forint a kizárólag kiskereskerelmi tevékenységet végző átalányadózó adóalanyok számára), akkor ebben a mezőben a Htv 39/A

§ (2) alapján a 41. sorban megadott bevétel sávjához meghatározott összeg automatikusan töltődik. Amennyiben az adózó a sávhatárt meghaladja, akkor a nyomtatvány nem adható be, az egyszerűsített tételes adóalap-megállapítást az adózó nem választhatja.

Fontos: az Szja tv. szerint kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó adóalany akkor tudja a nyomtatványon a rá vonatkozó sávhatárt érvényesíteni, ha a 43. mezőt jelöli.

43. sor: az Szja tv. szerint kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó adóalany jelölésére szolgáló mező.

23HIPAK_A-OS Őstermelői tevékenységgel kapcsolatos adatok

Az OS lap kitöltése minden őstermelő adóalany számára kötelező, amennyiben nem minősül egyéni vállalkozónak.

Nettó árbevétel, ELÁBÉ, közvetített szolgáltatások értéke általános szabályok szerinti adózás esetén

Az őstermelő esetén az A) blokk szolgál a Htv. szerinti nettó árbevétel összegének közlésére, valamint – eladott áruk beszerzései értéke (ELÁBÉ) és közvetített szolgáltatások értéke léte esetén – ezen tételek nettó árbevétel-csökkentő összegének kiszámítására, levezetésére.

Az eladott áruk bekerülési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke ráfordítás-elemekkel csökkenthető a nettó árbevétel a helyi iparűzési adó alapjának kiszámítása során, azonban együttes összegük csak korlátokkal vonható le a nettó árbevételből. A korlátozás lényege, hogy a nettó árbevétel nagyságától függően e két nettó árbevétel-csökkentő tétel sávosan vonható le, minél nagyobb a nettó árbevétel összege, annál kisebb összeggel lehet csökkenteni a nettó árbevételt. Nem vonatkozik a korlátozás arra a vállalkozásra, amelynek nettó árbevétele az 500 millió forintot nem haladja meg.

A Htv. 39. §-ának (4) bekezdése szerint az (1) bekezdés a) pontja szerinti nettó árbevételt csökkentő összeggel (eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke) a vállalkozó - nettó árbevétele összegétől függően, sávosan - az alábbiak szerint csökkentheti nettó árbevételét. A nettó árbevétel

• 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételcsökkentő összeg egésze,

• 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85%-a,

• 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75%-a,

• 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70%-a

1. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozás egészének szintjén képződő Htv. szerinti nettó árbevétel összegét, függetlenül attól, hogy az adóalany tevékenységét hol (mely településen, belföldön vagy külföldön) végzi. A nettó árbevétel kiindulópontja a tevékenységvégzéssel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) közvetlen összefüggésben kapott - általános forgalmi adó nélküli - ellenérték, növelve a kompenzációs felárral és csökkentve az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, hogy azt bevételként elszámolta, továbbá azon bevétellel, amelyet a számvitelről szóló törvény alapján egyéb bevételként kellene elszámolni. (Például a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel, a különféle agrártámogatások összege nem tartozik a nettó árbevételbe).

2. sor: Ebben sorban kell feltüntetni az összesített ELÁBÉ összegét. Az ELÁBÉ fogalmát a Htv. 52. §- ának 36. pontja határozza meg. Az eladott áruk beszerzési értéke a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak - a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt - bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany a Htv. 52. § 32. pont szerint alvállalkozói teljesítések értékeként, a Htv. 52. § 37. pont szerint anyagköltségként, a Htv. 52. § 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette.

3. sor: Ebben sorban kell feltüntetni az összesített közvetített szolgáltatások értékét. A közvetített szolgáltatások értékének fogalmát a Htv. 52. §-ának 40. pontja tartalmazza. E levonható tétel megegyezik a számviteli törvény szerinti közvetített szolgáltatások értékével, feltéve, hogy a jogügylet írásbeli szerződésen alapul. A számviteli törvénnyel azonos tartalmú közvetített szolgáltatásokról akkor van szó, ha az adóalany saját nevében vásárol meg olyan szolgáltatást, amelyet harmadik személlyel írásban kötött szerződés alapján ez utóbbi számára változatlan formában ad tovább, azaz nem a saját teljesítményéhez használja fel. Mindennek ki kell tűnnie a számlázásból is. (A kimenő számlákban - ha az saját és közvetített szolgáltatásokat is tartalmaz - külön kell feltüntetni a közvetített szolgáltatás megnevezését és ellenértékét, mely nem kell, hogy azonos legyen a szolgáltatás beszerzési árával.) Közvetített szolgáltatások értékével az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 32. pont szerint alvállalkozói teljesítések értékeként nettó árbevételét nem csökkentette.

4. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni az 2. sor szerinti összesített ELÁBÉ és a 3. sor szerinti, összesített közvetített szolgáltatások értékéből azon ráfordítás-részek együttes összegét, amelyek olyan termékek (áruk), szolgáltatások értékesítéséhez kötődnek, amelyek után a számvitelről szóló törvény szerint export árbevételt kell elszámolni.

5. sor: Ez a sor a sávozás alá eső ELÁBÉ és közvetített szolgáltatások összegének kimutatására szolgál. A Htv. szerinti a sávozás alá eső összeg a 2. sorban feltüntetett ELÁBÉ és a 3. sorban feltüntetett közvetített szolgáltatások értékének összege, csökkentve a 4. sorban feltüntetett export árbevételhez kapcsolódó ráfordítással.

6. sor: Ez a sor a Htv. szerinti nettó árbevétel 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg meghatározására szolgál. Amennyiben a Htv. szerinti nettó árbevétel nem haladja meg az 500 millió forintot, akkor ebben a sorban az 5. sor értéke szerepel, egyéb esetben az 5. sor összegének arányos része.

7. sor: Ez a sor a Htv. szerinti nettó árbevétel 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg meghatározására szolgál. Ha a Htv. szerinti nettó árbevétel nem haladja meg az 500 millió forintot, e sor értéke 0. Amennyiben a Htv. szerinti nettó árbevétel nem haladja meg a 20 milliárd forintot, akkor ebben a sorban az 5. sor 500 millió forinttal csökkentett értéke szerepel, egyéb esetben az 5. sor összegének arányos része.

8. sor: Ez a sor a Htv. szerinti nettó árbevétel 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg meghatározására szolgál. Ha a Htv. szerinti nettó árbevétel nem haladja meg a 20 milliárd forintot, e sor értéke 0. Amennyiben a Htv. szerinti nettó árbevétel nem haladja meg a 80 milliárd forintot, akkor ebben a sorban az 5. sor 20 milliárd forinttal csökkentett értéke szerepel, egyéb esetben az 5. sor összegének arányos része.

9. sor: Ez a sor a Htv. szerinti nettó árbevétel 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg meghatározására szolgál. Ha a Htv. szerinti nettó árbevétel nem haladja meg a 80 milliárd forintot, e sor értéke 0, egyéb esetben az 5. sor 80 milliárd forinttal csökkentett értéke szerepel ebben a sorban.

10. sor: Ebben a sorban kerül meghatározásra Htv. szerint a nettó árbevétel 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegének 85%-a.

11. sor: Ebben a sorban kerül meghatározásra Htv. szerint a nettó árbevétel 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegének 75%-a.

12. sor: Ebben a sorban kerül meghatározásra Htv. szerint a nettó árbevétel 80 milliárd forintot meghaladó összegének 70%-a.

13. sor: Ez a sor az ELÁBÉ, közvetített szolgáltatások adóalapban figyelembe vehető összegének megállapítására szolgál. A legfeljebb 500 millió Ft nettó árbevételű adózó esetén az ELÁBÉ (2. sor) és a

közvetített szolgáltatások értékének (3. sor) az összege. Az 500 millió Ft nettó árbevételt meghaladó adózók esetében a következők figyelembevételével kell meghatározni.

▪ 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze (6. sor),

▪ 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg (7. sor), de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85%-a (10. sor),

▪ 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg (8. sor), de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75%-a (11. sor),

▪ 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg (9. sor), de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70%-a (12. sor)

vonható le.

B) Adóalapban figyelembe vehető egyéb csökkentő tételek összege általános szabályok szerinti adómegállapítás esetén

21. sor: Itt kell feltüntetni az alvállalkozói teljesítések értékét [Htv. 52. § 32. pont; 40/I. §]. Alvállalkozói teljesítésről akkor lehet szó, ha az adózó mind a megrendelővel, mind a közreműködő alvállalkozóval a Polgári Törvénykönyv szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Alvállalkozói teljesítés az a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés alapján igénybe vett szolgáltatás is, amelyet a vállalkozó új építésű lakás előállításához használ fel, függetlenül attól, hogy az ilyen lakás eladása nem vállalkozási, hanem adásvételi szerződéssel történt. Ezen pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a Htv. 52. § 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, 52. § 36. pont vagy 40/F. §-a szerint eladott áruk beszerzési értékeként, 52. § 37. pont vagy 40/G. § szerint anyagköltségként, illetve 52. § 40. pont és 40/H. § együttes értelmezése szerinti közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét nem csökkentette.

22. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a vállalkozási szintű – nettó árbevétel-csökkentő – anyagköltség összegét, amely a Htv. 52. §-ának 37. pontja. Az anyagköltség – egy kivétellel – a számviteli törvény szerint (az adóévben) elszámolt anyagköltséggel egyezik meg a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében. A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó esetén a tárgyévben anyagbeszerzésre fordított kiadás a számviteli törvény szerinti vásárolt anyagok (alap- segéd-, üzem-, fűtőanyag, tartalék alkatrész, egy éven belül elhasználódó szerszámok, eszközök, berendezések) tárgyévi költségét jelenti. Az egyszeres könyvvitelt vezető vagy pénzforgalmi nyilvántartást vezető adózók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadást növelni kell a tárgyévi kifizetett leltári nyitókészlettel és csökkenteni a tárgyévi kifizetett leltári zárókészlet értékével.

23. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a Htv. 52. §-ának 25. pontjában szabályozott K+F elszámolt közvetlen költségét. A Htv. ezen árbevétel-csökkentő tétel kapcsán visszautal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényre. E szerint az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés költsége a Tao tv. 7. §-ának

(1) bekezdés t) pontja szerint a társasági adóalap kiszámítása során az adózás előtti eredményt csökkentő tétel. A helyi iparűzési adóalap-számításnál további kiegészítő rendelkezés, hogy egy adott költséggel csak egy ízben lehet csökkenteni a nettó árbevételt.

F) Htv. 39/A. § alapán tételes adóalapmegállapítást választó adóalany

61.sor: ebben a sorban kell feltüntetni a Htv. 39/A. § második bekezdésében rögzített, az egyszerűsített tételes adóalap-megállapításra vonatkozó szabályok alkalmazásával bevételnek tekintett összeget. Eszerint a

személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély vállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt, egyéb vállalkozó esetén pedig a Htv. szerinti nettó árbevételt (Htv. 52. § 22. pont) kell bevételnek tekinteni (a KATA alanyok esetén utóbbi a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény szerinti bevétel). Ez azt jelenti, hogy az Szja. adóalanynak, a KATA adóalanynak nem kell külön kimunkálni a Htv. szerinti nettó árbevétel összegét.

62. sor: az egyszerűsített tételes adóalap-megállapítás választása esetén, amennyiben az adózó bevétele a rá vonatkozó felső sávhatárt nem haladja meg (25 millió forint általános esetben, 120 millió forint a kizárólag kiskereskerelmi tevékenységet végző átalányadózó adóalanyok számára), akkor ebben a mezőben a Htv 39/A

Fontos: az Szja tv. szerint kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó adóalany akkor tudja a nyomtatványon a rá vonatkozó sávhatárt érvényesíteni, ha a 43. mezőt jelöli.

63. sor: az Szja tv. szerint kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó adóalany jelölésére szolgáló mező.

23HIPAK_A-01-01 Vállalkozó nettó árbevételének kiszámítása - Általános szabályok szerint

Az „01-01" jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparűzési adóalany, amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, továbbá, amely éves beszámolóját nem a nemzetközi számviteli standardok (IFRS) figyelembevételével készíti el. Nem kell kitöltenie az „01-01" jelű lapot azon őstermelőknek, melyek nem minősülnek egyéni vállalkozónak, valamint az alábbi egyszerűsített adóalap-megállapítást választó adózóknak:

a) a Htv. 39/A. §. alapján egyszerűsített tételes adóalap-megállapítást választó adóalanynak,

b) a kisvállalati adóalanynak.

Nettó árbevétel

1. sor: Ebben a sorban kell levezetni a – vállalkozási szintű – nettó árbevétel összegét. A 2. sorban szereplő összegből le kell vonni a 3. sorban, a 4. sorban, az 5. sorban, a 6. sorban valamint a 7. sorokban szereplő összeget. Ez a sor az „ALAP” lap A) blokk 1. sorába automatikusan átemelődik!

2. sor: A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében itt kell szerepeltetni a számviteli törvény 72-75. §-ában szereplő rendelkezések alapján meghatározott - vállalkozási szintű - nettó árbevétel összegét. A jellemzően nem vállalkozási tevékenység folytatására alakult szervezetek (pl. egyesület, (köz)alapítvány, társasház, lakásszövetkezet) esetében a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben realizált árbevétel összegét kell feltüntetni. A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó (magánszemély) adóalany esetében a tevékenységvégzéssel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) közvetlen összefüggésben kapott - általános forgalmi adó nélküli - ellenérték, növelve a kompenzációs felárral és csökkentve az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, hogy azt bevételként elszámolta, továbbá azon bevétellel, amelyet a számvitelről szóló törvény alapján egyéb bevételként kellene elszámolni. (Például a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel, a különféle agrártámogatások összege nem tartozik a nettó árbevételbe).

3. sor: A hatályos Htv. szerinti jogdíjfogalom szerint kizárólag a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási/felhasználási engedélyéből, valamint a felsorolt jogok értékesítéséből származó ellenérték minősül jogdíjbevételnek.

4. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott – az adóhatósággal elszámolt – jövedéki adó összegét, ha az az értékesítés nettó árbevételét növelte.

5. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegét, ha az az értékesítés nettó árbevételét növelte.

6.sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt alkoholos italok utáni népegészségügyi termékadó összegét, ha az az értékesítés nettó árbevételét növelte.

7. sor: A külön jogszabály szerint felszámítható – árbevételként elszámolandó – felszolgálási díjat nem terheli iparűzési adó, ezért azt le kell vonni a nettó árbevételből. Ebbe a sorba a felszolgálási díj árbevételként elszámolt összeget kell beírni.

8. sor: Ezt a sort a Htv. szerinti sportvállalkozás töltheti ki, ezt az NY-01 lap H) blokkjában is jelölni kell. E vállalkozások a sporttevékenységgel összefüggésben szerzett (sportrendezvényre szóló belépőjegy-, bérlet- eladásból, reklám-közzétételi tevékenységből, a sportról szóló törvény szerinti szponzori szerződésből, játékjog használati jogának ideiglenes vagy végleges átadásából, sportrendezvény televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális módon való közvetítéséből eredő) bevétele nem keletkeztet iparűzési adóalapot.

Az e jogcímen adómentes bevétel feltüntetésére e sor szolgál. Egyidejűleg az „A-SPO” lapon a nyilatkozatot is ki kell tölteni!

23HIPAK_A-01-02 Vállalkozó nettó árbevételének kiszámítása - Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások

A „01-02" jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, amelyek pénzügyi vállalkozásnak minősülnek, és a magyar számvitelt alkalmazzák.

Nettó árbevétel

1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2-9. sorokban szereplő egyes – vállalkozási szintű – nettó árbevétel-elemek összegét, oly módon, hogy a 2-7. sorokban szereplő összegeket össze kell adni, majd abból a 8. sor és a 9. sor összegét le kell vonni. Ez a sor az „ALAP” lap A) blokk 1. sorába automatikusan átemelődik!

2-9. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. A sorokat a számviteli törvény és a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szabályai, továbbá a 9. sor esetében a Htv. 52. § 22. pont b) alpontja – pénzügyi lízingbe adott eszköz után elszámolt ELÁBÉ teljes összege nettó árbevétel–csökkentő tétel azzal, hogy ezen összeggel az adóalap már nem csökkenthető – alapján kell meghatározni.

23HIPAK_A-01-03 Vállalkozó nettó árbevételének kiszámítása - Biztosítók

A „01-03" jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, amelyek biztosítónak minősülnek, és a magyar számvitelt alkalmazzák.

Nettó árbevétel

1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2-8. sorokban szereplő egyes – vállalkozási szintű – nettó árbevétel-elemek összegét, oly módon, hogy a 2-7. sorokban szereplő összegeket össze kell adni, majd abból a 8. sor összegét le kell vonni. Ez a sor az „ALAP” lap A) blokk 1. sorába automatikusan átemelődik!

2-8. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. A sorokat a számviteli törvény és a biztosítók éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet szabályai alapján kell meghatározni.

23HIPAK_A-01-04 Vállalkozó nettó árbevételének kiszámítása - Befektetési vállalkozások

A „01-04" jelű betétlapot azon adózóknak kell kitölteni, amelyek befektetési vállalkozásnak minősülnek és a magyar számvitelt alkalmazzák.

Nettó árbevétel

1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2-6. sorokban szereplő egyes – vállalkozási szintű – nettó árbevétel-elemek összegét. Ez a sor az „ALAP” lap A) blokk 1. sorába automatikusan átemelődik!

2-6. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. Az egyes sorokat a számviteli törvény és a befektetési vállalkozók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szabályai alapján kell meghatározni.

23HIPAK_A-02-01 Éves beszámolóját IFRS-ek alapján készítő vállalkozó nettó bevételének kiszámítása – Általános szabályok szerint (Htv. 40/C. §)

Az IFRS-eket alkalmazókra vonatkozó adóalap-szabályokat a Htv. 2016. január 1-jétől hatályos 40/B-40/M.

§-ai, illetve 52. §-ának újonnan megállapított pontjai tartalmazzák. Ha a helyi iparűzési adókötelezettséget érintően valamely kérdést ezen §-ok nem érintenek, azaz speciális szabály nincs, az IFRS-t alkalmazó vállalkozásoknak is a helyi iparűzési adó általános szabályait kell alkalmazniuk.

Ennek megfelelően az éves beszámolójukat Htv. 40/C. § alá eső IFRS-ek szerint készítő vállalkozóknak a

„02-01" jelű lapon kell számot adniuk nettó árbevétel és az adóalapjukat befolyásoló egyéb tényezők (ELÁBÉ, anyagköltség, közvetített szolgáltatások értéke, áttérési különbözet) összegéről, elemeiről. Emellett azonban ki kell tölteniük a főlapot és a „03-01" vagy „03-02” jelű lapot is.

Nettó árbevétel

1. sor: A nettó árbevétel meghatározásának szabályait, azaz az adóalap-megállapítás legfontosabb elemét a Htv. 40/C. §-a rögzíti. A nettó árbevétel meghatározásának kiindulópontja a bevétel, melyet különböző növelő és csökkentő tényezőkkel korrigálva alakul ki – a könyveiket nem IFRS szerint vezető vállalkozókkal azonos adójogi megítélést biztosító – nettó árbevétel összege. E sor értéke automatikusan számítódik a következő sorokban feltüntetett részelemek alapján. Ez a sor az „ALAP” lap A) blokk 1. sorába automatikusan átemelődik!

2. sor: A bevétel magában foglalja az áru értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén, valamint jogdíjra való jogosultság alapján az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard szerint elszámolt összeget.

3. sor: Ebben a sorban azon bevételeket kell feltüntetni, melyeket más standardok az IFRS 15 szerinti bevételként rendelnek elszámolni.

4. sor: Az IFRS-ek szerint a megszűnt tevékenységeket és az azokból származó bevételeket külön kell nyilvántartani, azokat a beszámolóban is el kell különíteni. Ezt az értéket kell ebben a sorban szerepeltetni.

5. sor: Az azonos termékek cseréje esetén – amennyiben azt az adóalany 2. xxx szerinti bevétel megállapítása során nem vette figyelembe – az elcserélt áruk, szolgáltatások számlázott ellenértékét (annak hiányában valós értékét) ebben a sorban kell feltüntetni. Amennyiben az adóalany ezt az értéket bevételként számolta el, akkor a Htv. 40/C. §-ának (2) bekezdése értelmében azt bevételnövelő tényezőként már nem kell figyelembe venni.

6. sor: Tekintettel arra, hogy a nem számlázott utólag adott engedmény az IFRS-ek szerint csökkenti az árbevételt, ennek értékével – amennyiben az adóalany azt bevételként nem vette figyelembe – növelni kell a bevétel összegét a nettó árbevétel kiszámítása során. Amennyiben az adóalany ezt az értéket bevételként számolta el, akkor a Htv. 40/C. §-ának (2) bekezdése értelmében, azt bevételnövelő tényezőként már nem kell figyelembe venni.

7. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni azt az összeget, amit halasztott fizetés esetén az adóalany, mint eladó – IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard 60-65. bekezdése szerint – kamatbevételként számol el. E rendelkezés értelmében ugyanis az IFRS-ek alkalmazása során a szokásos fizetési határidőt meghaladó fizetési határnap esetén a vevőtől származó (járó) ellenértéket az eladott termék, nyújtott szolgáltatás árbevételére és a későbbi fizetés miatt számított kamatbevételre kell bontani. Amennyiben az adóalany ezt az értéket bevételként számolta el, akkor a Htv. 40/C. §-ának (2) bekezdése értelmében azt bevételnövelő tényezőként már nem kell figyelembe venni.

8. sor: Az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard 51. bekezdése szerint a szerződéses bevétel összege csökken a vállalkozó által a szerződés megvalósítása során okozott késedelmekből eredő kötbérek hatására. Az így fizetett kötbér összegét ebben a sorban kell feltüntetni, mert

az – a magyar számvitelt alkalmazókkal azonos adókövetkezmények biztosítása érdekében – bevételnövelő tényező a nettó árbevétel értékének meghatározásakor.

9. sor: Ha az adóalany a Htv. szerinti közvetített szolgáltatásnak megfelelő ügyletet folytat, előfordulhat, hogy az IFRS 15 alapján nem számol el bevételt (árbevételt), mert az ügylet az IFRS-ek fogalmi rendjében ügynöki értékesítésnek minősül (például saját nevében, de megbízója javára kötött adásvételi szerződéssel terméket - legyen az ingó vagy ingatlan - értékesít). Amennyiben az adóalany ezt az értéket mégis bevételként számolta el, akkor a Htv. 40/C. §-ának (2) bekezdése értelmében azt bevételnövelő tényezőként már nem kell figyelembe venni.

10. sor: Az IFRS-ek rendszerében az ügynöki viszonyban a megbízó nevében beszedett összegek nem minősülnek bevételnek. A Htv. 40/C. § (2) bekezdésének e) pontja ezért a bevételnövelő tételek között rögzíti a saját név alatt történt bizományosi áruértékesítés Sztv. szerinti bekerülési értékét, amit az adatszolgáltatás elkészítésekor ebben a sorban kell rögzíteni. Amennyiben az adóalany ezt az értéket bevételként számolta el, akkor a Htv. 40/C. §-ának (2) bekezdése értelmében azt bevételnövelő tényezőként már nem kell figyelembe venni.

11. sor: Az IFRS-ek értelmében a különféle áruértékesítéssel, a szolgáltatásnyújtással (ide értve a beruházási szerződésekkel összefüggő szolgáltatásnyújtást is), továbbá a jogdíjhasznosítással kapcsolatos fedezeti ügyletek esetén, a fedezeti ügylet eredményével – az eredmény előjelétől függően – csökkenteni vagy növelni kell az árbevételt. Ha a fedezeti ügylet miatt az IFRS-ek szerint árbevétel csökkentésének van helye, akkor – a magyar számviteli szabályokkal való összhang megteremtése érdekében – ezen összeggel növelni kell az adóköteles bevételt. E korrekció összegét ebben a sorban kell feltüntetni.

12. sor: Az IFRS-ek szerinti pénzügyi lízingszerződés fogalma jóval több ügyletet fog át, mint a magyar jogban ismert pénzügyi lízingszerződés. Ezt a szerződéstípust és az azzal kapcsolatos elszámolási, beszámolási kérdéseket az IFRS 16 Lízingek című standard szabályozza. A pénzügyi lízing – az IFRS 16. Lízingek című standard „A” függeléke értelmében – olyan szerződés vagy szerződésrész, amely egy időszak tekintetében ellenérték fejében átadja egy eszköz használati jogát és az eszköz tulajdonlásával járó lényegében összes kockázatot és hasznot. E sorban kell feltüntetni az e standard „A” függeléke szerinti pénzügyi lízingbe adott, kereskedelmi árunak nem minősülő könyv szerinti értéket.

13. sor: Az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard szerinti árbevételbe nem tartozik bele a nem szokásos tevékenységből eredő bevétel. Így – a könyveiket a magyar számviteli szabályok szerint vezetőkhöz képesti adósemlegesség érdekében – az ilyen tevékenységek keretében végzett áruértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét e sorban kell feltüntetni, mint bevételnövelő tényezőt. Amennyiben az adóalany valamely nem szokásos tevékenységből származó ellenértéket már bevételként számolta el, akkor a Htv. 40/C. §-ának (2) bekezdése értelmében, annak összegét ebben a sorban nem kell feltüntetni.

15. sor: Az IFRS-ek lízingszerződést és az azzal kapcsolatos elszámolási, beszámolási kérdéseket az IFRS

16. című standard szabályozza. E standard ”A” függeléke értelmében a pénzügyi lízing olyan lízing, amely lényegében átadja a mögöttes eszköz tulajdonlásával járó lényegében összes hasznot és kockázatot. A pénzügyi lízingtől eltérő minden más lízing operatív lízingnek minősül. Az ilyen (operatív lízing) szerződésekből származó bevételeket ebben a sorban kell feltüntetni.

16. sor: Az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard 71. xxxxxx a gazdálkodó szervezet és vevője közötti más szerződésekre figyelemmel rendeli módosítani a bevétel összegét. Ha a vevőnek fizetendő ellenértékösszeg meghaladja a vevőtől kapott különálló áru vagy szolgáltatás valós értékét, akkor a gazdálkodó egységnek a különbözetet az ügyleti ár csökkenéseként kell elszámolnia. Ha a vevőtől kapott különálló áru vagy szolgáltatás valós értékét a gazdálkodó egység nem tudja ésszerűen értékelni, akkor a vevőnek fizetendő ellenértéket teljes egészében az ügyleti ár csökkenéseként kell elszámolnia. Tekintettel arra, hogy magyar számvitel ilyen korrekciót nem ismer, a Htv. külön soron, bevételnövelő tételeként rendeli feltüntetni e korrekció összegét.

17. sor: Az IFRS 4 Biztosítási szerződések standard nemcsak a klasszikus biztosítókra vonatkozóan tartalmaz kitételeket. Az e standard hatálya alá tartozó szerződésekből származó bevételeket kell itt feltüntetni azon adóalanyok esetén, melyek csak a standard értelmében minősülnek biztosítónak. Itt kell szerepeltetni például azt az ellenszolgáltatást (bevételt), amelyet a vállalkozás azért kap, mert kiterjesztett garanciát nyújt eladott termékére.

18. sor: A Htv. 40/C. § (1) bekezdése értelmében – a Htv. 52. § 22. pont a) alpontjától eltérően - a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozónak nem minősülő vállalkozó esetén a nettó árbevétel - a (2) és (3) bekezdésben felsorolt tételekkel korrigált - az üzleti évben az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard szerint elszámolt és a más standardok által az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard szerint bevételként elszámolni rendelt bevétel (árbevétel) (a továbbiakban együtt: bevétel). Ezen árbevételt növelni kell azzal a származékos leszállítási ügyletnek nem minősülő, a szokásos tevékenység keretében végzett áruértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról vagy az a), e) és g)-l) pont szerinti ügyletről kiállított bizonylaton (számlán) feltüntetett - általános forgalmi adó nélküli - összeggel (vevőtől várt ellenszolgáltatással), amelyet a vállalkozó az IFRS-ek szerint bevételként (árbevételként) vagy az a)-l) pontok szerinti bevételnövelő tételként nem számolt vagy nem számolhat el, feltéve, ha azt a vállalkozó az (1) bekezdés szerinti bevételként nem vette figyelembe.

19. sor: 2016. július 1-jétől a Htv. önálló – a Tao. törvénytől eltérő – jogdíjfogalmat határoz meg, mely szerint kizárólag a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási/felhasználási engedélyéből, valamint a felsorolt jogok értékesítéséből származó ellenérték minősül jogdíjbevételnek [Htv. 52. § 51. pont]. Ebben a sorban azt a jogdíjbevételt kell feltüntetni, mely a Htv. 40/C. § (1) bekezdése szerinti bevétel, vagy a 40/C. § (2) bekezdés szerinti bevételnövelő tételek valamelyikének részét képezi.

20. sor: Külön jogszabály szerint felszámítható – árbevételként elszámolandó – felszolgálási díjat nem terheli iparűzési adó, ezért azt le kell vonni a nettó árbevételből. Ebbe a sorba a felszolgálási díj árbevételként elszámolt összeget kell feltüntetni.

21. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az adóhatósággal elszámolt jövedéki adó összegét, ha az a Htv. 40/C. § (1) bekezdése szerinti bevétel, vagy a 40/C. § (2) bekezdés szerinti bevételnövelő tételek valamelyikének részét képezi.

22. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegét, ha az a Htv. 40/C. § (1) bekezdése szerinti bevétel, vagy a 40/C. § (2) bekezdés szerinti bevételnövelő tételek valamelyikének részét képezi.

23. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az adóhatósággal elszámolt alkoholos italok utáni népegészségügyi termékadó összegét, ha az a Htv. 40/C. § (1) bekezdése szerinti bevétel, vagy a 40/C. § (2) bekezdés szerinti bevételnövelő tételek valamelyikének részét képezi.

24. sor: Az IFRS-ek értelmében a különféle áruértékesítéssel, a szolgáltatásnyújtással (ide értve a beruházási szerződésekkel összefüggő szolgáltatásnyújtást is), továbbá a jogdíjhasznosítással kapcsolatos fedezeti ügyletek esetén, a fedezeti ügylet eredményével – az eredmény előjelétől függően – csökkenteni vagy növelni kell az árbevételt. Ha a fedezeti ügylet az IFRS-ek szerint az árbevételt növeli, akkor – magyar számviteli szabályokkal való összhang megteremtése érdekében – ezen összeggel csökkenteni kell az adóköteles bevételt. E korrekció összegét ebben a sorban kell feltüntetni.

25. sor: Az IFRS 15 standard 61. bekezdése szerint a gazdálkodó egység bevételként azt az árat jeleníti meg, amelyet a vevő akkor fizetett volna, ha azokat a teljesítéskor készpénzzel fizette volna ki. Ha a vevő előre fizet, és ez jelentős finanszírozási hasznot biztosít a gazdálkodó egységnek, akkor a vételár és a bevételként elszámolt összeg különbözetét kamatráfordításként kell kimutatnia a gazdálkodó egységnek. Az így képződött kamatráfordítás összegét ebben sorban kell (az adóköteles bevételt csökkentő tételként)

feltüntetni, mivel – a számviteli rendszerek adósemlegességének biztosítása érdekében – az IFRS-ek szerint az bevételnövelő tétel.

26. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni azon tételeket, amelyeket az adózó korábbi adóévben – a Htv. 40/C. §-ának 2016. december 31-ig hatályos (2) bekezdés k) vagy a Htv. 40/C. §-ának (2) bekezdés m) pontja alapján – számlázott tételként már a helyi iparűzési adóalapja részévé tett, azonban a Htv. 40/C. §-ának értelmében a tárgyévben is bevételnek, bevételnövelő tételnek minősülnek.

27. sor: Az IFRS 11. szerinti közös megállapodás szerinti tevékenység-végzés (pl. konzorciális szerződések szerinti közös tevékenység) elszámolása eltér a magyar számviteli szabályozástól. Az IFRS-ek szerint a tevékenység-végzés arányában kell az egyes tagoknál figyelembe venni a bevételt és az azzal összefüggő ráfordításokat, a magyar szabályozás szerint ellenben egy szervezetnél kell kimutatni e tételeket. Tekintve, hogy a Htv. – e tekintetben – a magyar számviteli szabályozás szerinti elszámolást írja elő, az IFRS- ek szerint kimutatott bevételt és a nettó árbevétel-csökkentőt tételeket korrigálni kell. A korrekció lehet pozitív vagy negatív előjelű, attól függően, hogy a közös tevékenység mely szereplőjéről van szó.

28. Ezt a sort a Htv. szerinti sportvállalkozás töltheti ki, ezt az NY-01 lap H) blokkjában is jelölni kell. E vállalkozások a sporttevékenységgel összefüggésben szerzett (sportrendezvényre szóló belépőjegy-, bérlet- eladásból, reklám-közzétételi tevékenységből, a sportról szóló törvény szerinti szponzori szerződésből, játékjog használati jogának ideiglenes vagy végleges átadásából, sportrendezvény televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális módon való közvetítéséből eredő) bevétele nem keletkeztet iparűzési adóalapot. Az e jogcímen adómentes bevétel feltüntetésére e sor szolgál. Egyidejűleg az „A-SPO” lapon a nyilatkozatot is ki kell tölteni!

23HIPAK_A-02-02 Éves beszámolóját IFRS-ek alapján készítő vállalkozó nettó bevételének kiszámítása - Hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás (Htv. 40/D. §)

A „02-02" jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, amelyek a beszámolójukat az IFRS-ek szerint készítik és

hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy befektetési vállalkozásnak minősülnek (Htv. 40/D. §.).

Nettó árbevétel

E lap az IFRS szerint készítő hitelintézet, pénzügyi vállalkozás és a befektetési vállalkozás adóalapjának levezetésére szolgál.

E lap 1-13. xxxxx az éves beszámolóját az IFRS szerint készítő biztosító adóalapjának levezetésére szolgálnak.

1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2-13. sorokban szereplő egyes – vállalkozási szintű – nettó árbevétel-elemek összegét, oly módon, hogy a 2-8. sorokban szereplő összegeket össze kell adni, majd abból a 9-11. sor összegét – feltéve, hogy azok a Htv. 40/D. § (1) –(2) bekezdése szerint bevételnek, illetve bevételnövelő tételnek minősülnek – le kell vonni és a 12. és a 13. sor értékével korrigálni kell. Ez a sor az

„ALAP” lap A) blokk 1. sorába automatikusan átemelődik!

2-13. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak.

23HIPAK_A-02-03 Éves beszámolóját IFRS-ek alapján készítő vállalkozó nettó bevételének kiszámítása - Biztosítók (Htv. 40/E. §)

A „02-03" jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, amelyek a beszámolójukat az IFRS-ek szerint készítik és

biztosítónak minősülnek (Htv. 40/E. §.).

Nettó árbevétel

E lap 1-15. xxxxx az éves beszámolóját az IFRS szerint készítő biztosító adóalapjának levezetésére szolgálnak.

1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2-15. sorokban szereplő egyes - vállalkozási szintű - nettó árbevétel-elemek összegét, oly módon, hogy a 2-9. sorokban szereplő összegeket össze kell adni, majd abból

– feltéve, hogy azok a Htv. 40/E. § (1)-(2) bekezdése szerint bevételnek, illetve bevételnövelő tételnek minősülnek – a 10-13. sor összegét le kell vonni és a 14. és a 15. sor értékével korrigálni kell. Ez a sor az

„ALAP” lap A) blokk 1. sorába automatikusan átemelődik!

2-15. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak.

23HIPAK_A-02-04 Éves beszámolóját IFRS-ek alapján készítő vállalkozó ELÁBÉ kimutatása

Az éves beszámolójukat IFRS-ek szerint készítő vállalkozásoknak e lapon kell számot adniuk nettó árbevételt csökkentő eladott áruk beszerzési értékének összegéről, elemeiről.

Eladott áruk beszerzési értéke

1. sor: Az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) kiindulópontját a Htv. 40/F. §-ának (1) bekezdésében foglaltak rögzítik, a kereskedelmi áru fogalmának definiálásával. Ezt a kiinduló értéket kell a Htv. által meghatározott értékekkel korrigálni, így állítható elő az éves beszámolójukat az IFRS szerint készítő adóalanyokra irányadó ELÁBÉ összege.

2. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a kereskedelmi áruk értékesítéskor nyilvántartott könyv szerinti értékét. Kereskedelmi árunak az IAS 2 Készletek című standard szerinti, továbbértékesítés céljából vásárolt és birtokolt, üzleti évben értékesített áru, telek vagy más ingatlan minősül. Az IAS 2 Készletek című standard

6. bekezdésében foglaltakra tekintettel csak azon eszközök minősülnek kereskedelmi árunak, melyeket a szokásos üzletmenet keretében történő értékesítésre tartanak. Az e körön kívül eső, adóévben értékesített eszközök értékét ebben a sorban nem kell feltüntetni.

3. sor: Itt kell feltüntetni azon különféle – nem számlázott, számvitelről szóló törvény szerinti – kapott engedmények, rabattok összegét, melyek IAS 2 Készletek standard 11. bekezdése alapján csökkentik a beszerzési értéket.

4. sor: Az elcserélt áruk, szolgáltatások számlázott ellenértéke (annak hiányában valós értéke) az IFRS szerinti könyvvezetésben nem jelenik meg, hiszen az IFRS-ek ezeket az eseteket nem tekintik önálló jogügyletnek. A magyar és a nemzetközi számvitelt alkalmazók adósemleges megítélése érdekében azonban a cserével megszerzett áru értéke növeli a nettó árbevételt, a cserébe kapott készlet csereszerződés szerinti értékét pedig az ELÁBÉ összegének megállapításakor lehet figyelembe venni növelő tételként. E sor ez utóbbi, ELÁBÉ-t növelő tétel feltüntetésére szolgál.

5. sor: Ha a pénzügyi lízingbe adott eszköz nem minősül kereskedelmi árunak az IFRS-ek alkalmazásában, így annak értékét a 2. sorban feltüntetett összeg nem tartalmazza, akkor a pénzügyi lízingbe adott eszköz könyv szerinti értékét ebben a sorban kell feltüntetni, kivéve akkor, ha a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás ezzel az értékkel a bevételt már csökkentette.

6. sor: Ezt a sort akkor kell kitölteni, ha az IFRS-t alkalmazó az IFRS-ek fogalmi rendje szerinti értelemben vett ügynökként ad el árut, s azután árbevételt nem számol el, de annak értékét a nettó árbevétel összegének meghatározása során a Htv. 40/C. §-ának (2) bekezdés e) pontja alapján bevételnövelő tételként figyelembe kell venni, mert az a magyar számviteli szabályok szerint árbevétel lenne. Az ilyen áru könyv szerinti értéke – melyet ebben a sorban kell feltüntetni – növeli az ELÁBÉ-t.

7. sor: Itt kell feltüntetni a nem a szokásos tevékenység keretében értékesített áruk értékét.

8. sor: Itt kell feltüntetni az ügynökként eladott áruk értékéből (6. sor) és a nem a szokásos kereskedelmi tevékenység keretében értékesített áruk értékéből (7. sor) azt a részösszeget, melyet az adóalany az adóévet megelőző adóévben ELÁBÉ-ként már figyelembe vett.

9. sor: Az IFRS 11. szerinti közös megállapodás szerinti tevékenység-végzés (pl. konzorciális szerződések szerinti közös tevékenység) elszámolása eltér a magyar számviteli szabályozástól. Az IFRS-ek szerint a tevékenység-végzés arányában kell az egyes tagoknál figyelembe venni a bevételt és az azzal összefüggő ráfordításokat, a magyar szabályozás szerint ellenben egy szervezetnél kell kimutatni e tételeket. Tekintve, hogy a Htv. – e tekintetben – a magyar számviteli szabályozás szerinti elszámolást írja elő, az IFRS- ek szerint kimutatott bevételt és a nettó árbevétel-csökkentőt tételeket korrigálni kell. A korrekció lehet pozitív vagy negatív előjelű, attól függően, hogy a közös tevékenység mely szereplőjéről van szó.

10. sor: A Htv. értelmében a megszűnt tevékenység IFRS-ek szerint külön kimutatott bevételét és ráfordításait is figyelembe kell venni a helyi iparűzési adó alapjának számítása során. E sor szolgál a megszűnt tevékenység ELÁBÉ-jának közlésére.

23HIPAK_A-02-05 Éves beszámolóját IFRS-ek alapján készítő vállalkozó egyéb adóalap csökkentő tételei

Az éves beszámolójukat IFRS-ek szerint készítő vállalkozásoknak e lapon kell számot adniuk nettó árbevételt csökkentő, az adóalapjukat befolyásoló egyéb tényezők (anyagköltség, közvetített szolgáltatások értéke, alvállalkozói teljesítés értéke) összegéről, elemeiről.

Anyagköltség

1. sor: Ez a sor szolgál az anyagköltség összegének kimunkálására a nyomtatványon jelölt képlet szerint.

2. sor: A Htv. 52. §-ának 67. pontja értelmében azokat az eszközöket kell anyagnak tekinteni, amelyek olyan anyagok vagy anyagi eszközök formájában vannak, melyeket a termelési folyamatban vagy a szolgáltatásnyújtásban használnak fel. Ezen eszközöknek az üzleti évben ráfordításként elszámolt, felhasználáskori könyv szerinti értékét kell e sorban feltüntetni.

3. sor: Itt kell feltüntetni számviteli törvény szerinti, nem számlázott, kapott kereskedelmi engedmények, rabattok és más hasonló tételek összegét, melyeket az adózó – a Htv. 52. §-ának 65. pontjában definiált – anyag könyv szerinti értékének megállapításkor az IAS 2 készletek standard 11. bekezdése alapján nem vett figyelembe.

4. sor: Itt kell feltüntetni azon költségeket, melyeket az adózó az anyag felhasználásával létrehozott saját előállítású ingatlanok, gépek, berendezések bekerülési értékében már figyelembe vett. Annak értékét ugyanis még egyszer nem lehet figyelembe venni, ezáltal kétszeresen szűkítve a nettó árbevételt.

5. sor: Az IFRS 11. szerinti közös megállapodás szerinti tevékenység-végzés (pl. konzorciális szerződések szerinti közös tevékenység) elszámolása eltér a magyar számviteli szabályozástól. Az IFRS-ek szerint a tevékenység-végzés arányában kell az egyes tagoknál figyelembe venni a bevételt és az azzal összefüggő ráfordításokat, a magyar szabályozás szerint ellenben egy szervezetnél kell kimutatni e tételeket. Tekintve, hogy a Htv. – e tekintetben – a magyar számviteli szabályozás szerinti elszámolást írja elő, az IFRS- ek szerint kimutatott bevételt és a nettó árbevétel-csökkentőt tételeket korrigálni kell. A korrekció lehet pozitív vagy negatív előjelű, attól függően, hogy a közös tevékenység mely szereplőjéről van szó.

6. sor: A Htv. értelmében a megszűnt tevékenység IFRS-ek szerint külön kimutatott bevételét és ráfordításait is figyelembe kell venni a helyi iparűzési adó alapjának számítása során. E sor szolgál a megszűnt tevékenység anyagköltségének feltüntetésére.

Közvetített szolgáltatások értéke

11. sor: E sor szolgál a közvetített szolgáltatások értéke összegének kimutatására, a nyomtatványon jelölt képlet szerint.

12. sor: Az IFRS-ek fogalmi rendjében a nem ügynökként végzett, egyébként – a Htv. 52. §-ának 40. pontja alapján – közvetített szolgáltatások értékének minősülő érték feltüntetésére szolgál.

13. sor: Ha az IFRS-ek szerinti ügynöki értékesítésnek minősül a Htv. szerint egyébként közvetített szolgáltatásnak minősülő ügylet és ennek kapcsán az adóköteles bevételt is növelni kell a Htv. 40/C. § (2) bekezdésének e) pontja szerint, akkor a közvetített szolgáltatás bekerülési értéke növeli azt az összeget, amelyet az IFRS-ek alkalmazása és a magyar számviteli szabályok szerint is közvetített szolgáltatások értékének kell tekinteni.

14. sor: Az IFRS 11. szerinti közös megállapodás szerinti tevékenység-végzés (pl. konzorciális szerződések szerinti közös tevékenység) elszámolása eltér a magyar számviteli szabályozástól. Az IFRS-ek szerint a tevékenység-végzés arányában kell az egyes tagoknál figyelembe venni a bevételt és az azzal összefüggő ráfordításokat, a magyar szabályozás szerint ellenben egy szervezetnél kell kimutatni e tételeket. Tekintve, hogy a Htv. – e tekintetben – a magyar számviteli szabályozás szerinti elszámolást írja elő, az IFRS-

ek szerint kimutatott bevételt és a nettó árbevétel-csökkentőt tételeket korrigálni kell. A korrekció lehet pozitív vagy negatív előjelű, attól függően, hogy a közös tevékenység mely szereplőjéről van szó.

15. sor: A Htv. értelmében a megszűnt tevékenység IFRS-ek szerint külön kimutatott bevételét és ráfordításait is figyelembe kell venni a helyi iparűzési adó alapjának számítása során. E sor szolgál a megszűnt tevékenység közvetített szolgáltatások értéke összegének közlésére.

Alvállalkozói teljesítések értéke

21. sor: E sor szolgál az alvállalkozói teljesítések értéke összegének kimutatására. Tekintettel arra, hogy sem az IFRS-ek, sem a Htv. IFRS-t alkalmazó adóalanyokra vonatkozó 40/B-40/M §-ai nem fogalmaznak meg attól eltérő definíciót, az IFRS-t alkalmazók esetén is a Htv. 52. §-ának 32. pontjában meghatározott érték tekintendő az alvállalkozói teljesítések értékének azzal, hogy nem minősül alvállalkozói teljesítések értékének az az érték, mellyel a vállalkozó a 40/F. § vagy a 40/G. § vagy a 40/H. § alapján eladott áruk beszerzési értéke vagy anyagköltség vagy közvetített szolgáltatások értéke címén az adó alapját csökkentette.

22. sor: A Htv. értelmében a megszűnt tevékenység IFRS-ek szerint külön kimutatott bevételét és ráfordításait is figyelembe kell venni a helyi iparűzési adó alapjának számítása során. E sor szolgál a folytatódó tevékenység alvállalkozói teljesítések értéke összegének közlésére. Az alvállalkozói teljesítések értéke fogalma [Htv. 52. § 32. pont] egyaránt vonatkozik a könyveiket az IFRS-ek szerinti, illetve a magyar számviteli törvény szerint vezető vállalkozásokra.

23. sor: Itt kell szerepeltetni a megszűnt tevékenységből származó alvállalkozói teljesítések értéke összegét.

23HIPAK_A-02-06 Éves beszámolóját IFRS-ek alapján készítő vállalkozó áttérési különbözete, valamint az adóalap meghatározási módjának jelölése

Áttérési különbözet az IFRS-ek első alkalmazásakor

Az egyes tranzakciókból származó bevételeket a magyar számvitel és az IFRS-ek eltérő időpontokban rendelnek figyelembe venni. Ennek megfelelően egyes esetekben bizonyos ügyletek adóterhe az IFRS-t alkalmazók esetén előbb vagy később keletkezik, mint ha könyveiket a magyar számvitel szerint vezetnék (noha az adó összege azonos). Mindennek a következményeként előfordulhatna, hogy az IFRS-ek alkalmazására való áttérés miatt valamely tétel egy alkalommal sem minősül adóköteles bevételnek, mert a magyar számvitel szerint csak az áttérést követően kellene bevételként elszámolni, az IFRS-ek szerint viszont már az előző adóévek valamelyikében bevétel lett volna, így az áttérés adóévében vagy azt követően bevételként már nem jelenik meg. Ugyanígy a bevétel kétszeres adóztatása is előállhatna, ha az adott tétel a magyar számvitel szerint az áttérés évét megelőzően, az IFRS-ek szerint pedig az áttérés adóévében vagy azt követően jelenik meg a bevételek között.

E jelenség kiküszöbölésére a Htv. 40/J. §-ának (1) bekezdése megteremti az áttérési különbözet jogintézményét, melynek összegét e lapon kell levezetni.

Figyelem: az A) blokkot csak az áttérés adóévében kell kitölteni.

Figyelem: az A) és B) blokk, valamint az A) és a C) blokk egyidejűleg nem tölthető ki!

1. sor: A 2. és 5. sorban szereplő értékek különbözete adja az áttérési különbözetet, melyet ebben a sorban kell feltüntetni. Az itt szereplő érték előjele lehet pozitív és negatív is. Negatív értékű áttérési különbözet esetén a negatív előjelet is fel kell tüntetni.

2. sor: Itt kell feltüntetni az áttérési különbözet azon elemeinek összegét, melyek az áttérés adóévének adóalapját növelik. Ez az érték megegyezik a 3. és 4. sorokban szereplő értékek összegével.

3. sor: Az áttérés adóévét megelőző bármely adóévben figyelembe nem vett olyan nettó árbevétel összegét kell ebben a sorban feltüntetni, mely az IFRS-ek alkalmazásával sem az áttérés adóévében, sem az azt követő bármely adóévben nem jelenik meg, nem jelenne meg az adóalap részeként, de ha a vállalkozó nem tért volna át az IFRS-ek alkalmazására, e tétel - megfelelő elszámolása esetén - az áttérés adóévében vagy azt követően a helyi iparűzési alapját növelné.

4. sor: Az áttérés adóévét megelőző bármely adóévben figyelembe vett olyan nettó árbevétel-csökkentő tényezők összegét kell ebben a sorban feltüntetni, melyek az IFRS-ek alkalmazásával az áttérés adóévében vagy az azt követő bármely adóévben ismételten adóalap-csökkentő tényezőként jelennek meg, de ha a vállalkozó nem tért volna át az IFRS-ek alkalmazására, e tételek azok megfelelő elszámolása esetén nem csökkentenék a helyi iparűzési alapját.

5. sor: Itt kell feltüntetni az áttérési különbözet azon elemeinek összegét, melyek az áttérés adóévének adóalapját csökkentik. Ez az érték megegyezik az 6. és 7. sorokban szereplő értékek összegével.

6. sor: Ebben a sorban az olyan árbevételt kell feltüntetni, mely az áttérés adóévét megelőzően már az adóalap része volt, de - az IFRS-ek alkalmazására való áttérés következtében - az áttérés adóévében vagy azt követően ismét az adóalap részeként jelenik meg.

7. sor: Ebben a sorban azon nettó árbevétel-csökkentő tényezők értékét kell feltüntetni, melyeket az adóalany sem az áttérés évét megelőzően, sem az áttérés évében vagy azt követően nem vehet, nem vehetett figyelembe azok elszámolása miatt, de ha az adóalany nem tért volna át az IFRS-ek alkalmazására, az áttérés adóévében vagy azt követően nettó árbevétel-csökkentő tényezőnek minősülnének.

B) Áttérési különbözet számviteli politika változásakor

Új IFRS standardok hatályba lépése vagy a számviteli politika egyéb okból történő változása miatt előállhat olyan helyzet, hogy a gazdálkodó egység a korábbi számviteli politikához képest eltérő időpontban számolja el a bevételt. Ezért a Htv. 40/J. §-ának (3) bekezdése az ilyen esetekre is áttérési különbözetet fogalmaz meg.

Figyelem: az A) és B) blokk egyidejűleg nem tölthető ki!

11. sor: A 12. és 15. sorban szereplő értékek különbözete adja az áttérési különbözetet, melyet ebben a sorban kell feltüntetni. Az itt szereplő érték előjele lehet pozitív és negatív is. Negatív értékű áttérési különbözet esetén a negatív előjelet is fel kell tüntetni.

12. sor: Itt kell feltüntetni az áttérési különbözet azon elemeinek összegét, melyek az áttérés adóévének adóalapját növelik. Ez az érték megegyezik a 13. és 14. sorokban szereplő értékek összegével.

13. sor: Itt kell feltüntetni azt az összeget, melyet a vállalkozó az IFRS-ek alkalmazására való áttérést követően, de a számviteli politika változása előtt még nem számolt el bevételként (mert annak elszámolása a számviteli politika változása utáni időpontra esetett volna), azonban az új számviteli politika alapján a jövőben sem fog bevételt elszámolni a vállalkozó (mert az új számviteli politika szerint egy, a számviteli politika változása előtti időponthoz kötődik a bevétel-elszámolás).

14. sor: Itt kell feltüntetni azon költségek, ráfordítások összegét, amelyet a számviteli politika változást megelőző és az azt követő időszakban is nettó árbevételt csökkentő tételként lehet figyelembe venni a vállalkozó könyveiben.

15. sor: Itt kell feltüntetni az áttérési különbözet azon elemeinek összegét, melyek az áttérés adóévének adóalapját csökkentik. Ez az érték megegyezik a 16. és 17. sorokban szereplő értékek összegével.

16. sor: Itt kell feltüntetni azt az összeget, amely a számviteli politika változását megelőző és követő időszakban is adóköteles bevételnek minősül.

17. sor: Itt kell feltüntetni azon ráfordítások összegét, melyet a vállalkozó kizárólag az elszámolás időpontjának a számviteli politika változására visszavezethető módosulása miatt nem vehet figyelembe sem a számviteli politika változását megelőző, sem az azt követő időszakban nettó árbevételt vagy bevételt csökkentő tételként.

C) Korábbi évek áttérési különbözete

A 21. sorban kell feltüntetni az IFRS-ek első alkalmazásakor keletkezett, de a minimum-adólap vagy kimentési adóalap alkalmazása miatt korábban fel nem használt áttérési különbözetet. Csak abban az esetben szükséges kitölteni, ha az A) blokk nincs kitöltve és nullától eltérő összeg kerül beírásra.

D) Xxxxxxx meghatározásához szükséges kiegészítő információk az IFRS-re történő áttérést követő átmeneti adóévekben

31. sor: Az áttérési különbözet megegyezik az 1. sor+11. sor+21. sor értékével, figyelembe véve a blokkok kitöltésére vonatkozó megkötéseket. Az itt szereplő értékkel kell korrigálni az áttérés évének adóalapját, és ez az érték szerepel az „ALAP” lap 8. sorában

32. sor: Az áttérés adóévét megelőző adóév 12 hónapra számított adójának összege. Amennyiben az áttérés időpontja nem egyezik meg az áttérés előtti mérlegfordulóval, akkor a lezárt adóévet 12 hónapra kell arányosítani és ezt az összeget kell beírni. Csak akkor tölthető ki, ha A) blokk kitöltött. Az itt szereplő értéket használja fel az „ALAP” lap 9. sora.

33. sor: Amennyiben az áttérés adóévét megelőző adóév 12 hónapra számított adóalapjának összege nagyobb, mint az áttérési különbözettel korrigált adóalap összege és az adózó kimentési kérelmet nyújtott be az önkormányzati adóhatósághoz, akkor a kimentési adóalap összegét kell feltüntetni. Az itt szereplő értéket használja fel az „ALAP” lap 10. sora.

23HIPAK_A-03-01 ELÁBÉ, közvetített szolgáltatások és egyéb, adóalapban figyelembe vehető csökkentő tételek összegének meghatározása

A 03-01 jelű lapot minden olyan vállalkozásnak ki kell töltenie, amelynél van eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) és/vagy közvetített szolgáltatások értéke és nem tartozik a Htv. 39. § (6) bekezdése alkalmazásának hatálya alá.

Nem kell kitöltenie ezt a betétlapot annak a vállalkozónak, aki az iparűzési adóban az adóalap egyszerűsített adóalap-megállapítási módját választotta.

E két ráfordítás-elemmel csökkenthető a nettó árbevétel a helyi iparűzési adó alapjának kiszámítása során, azonban együttes összegük csak korlátokkal vonható le a nettó árbevételből. A korlátozás lényege, hogy a nettó árbevétel nagyságától függően e két nettó árbevétel-csökkentő tétel sávosan vonható le. Minél nagyobb a nettó árbevétel összege, annál kisebb összeggel lehet csökkenteni a nettó árbevételt. Nem vonatkozik a korlátozás arra a vállalkozásra, amelynek nettó árbevétele az 500 millió forintot nem haladja meg és nem minősül a 23HIPAK_A-NY-01 Nyilatkozat bevallást érintő körülményekről című laphoz c. rész G) blokkja szerinti értelemben vett kapcsolt vállalkozásnak.

▪ 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze,

▪ 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85%-a,

▪ 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75%-a,

▪ 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70%-a

vonható le.

A Htv. 39. § (7) bekezdése értelmében – a főszabályban foglaltaktól eltérően – az adóalap megállapításánál azon áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítésével összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét, amely áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítése után az adóalany a számvitelről szóló törvény szerinti exportértékesítés nettó árbevételét vagy a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek, mint áruk értékesítése után belföldi értékesítés nettó árbevételét számol el. Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, az általa - a földgázpiaci és villamosenergia-piaci ügyletek elszámolása érdekében - vásárolt és továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt földgáz és villamosenergia beszerzési értéke teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét. A külön jogszabály alapján erre feljogosított dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenységet végző személynél az általa dohánytermék-kiskereskedők részére történő továbbértékesítési célból vásárolt és továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt dohánytermékek beszerzési értéke csökkenti a nettó árbevétel összegét.

Figyelembe vehető eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) és közvetített szolgáltatások összege

Az 1. sorban kell feltüntetni az eladott áruk beszerzési értéke összegét.

Az ELÁBÉ fogalmát a Htv. 52. §-ának 36. pontja határozza meg. Az eladott áruk beszerzési értéke a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak - a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt - bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany a Htv. 52. § 32. pont szerint alvállalkozói teljesítések értékeként, a Htv. 52. § 37. pont szerint anyagköltségként, a Htv. 52. §

40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette.

Beszámolójukat az IFRS-ek szerint készítő adózók esetén e sor értéke megegyezik a „A-02-04 jelű lap A) blokkjának 1. sorával.

A 2. sorban kell feltüntetni a közvetített szolgáltatások értékét.

A közvetített szolgáltatások értékének fogalmát a Htv. 52. §-ának 40. pontja tartalmazza. E levonható tétel megegyezik a számviteli törvény szerinti közvetített szolgáltatások értékével, feltéve, hogy a jogügylet írásbeli szerződésen alapul. A számviteli törvénnyel azonos tartalmú közvetített szolgáltatásokról akkor van szó, ha az adóalany saját nevében vásárol meg olyan szolgáltatást, amelyet harmadik személlyel írásban kötött szerződés alapján ez utóbbi számára változatlan formában ad tovább, azaz nem a saját teljesítményéhez használja fel. Mindennek ki kell tűnnie a számlázásból is. (A kimenő számlákban - ha az saját és közvetített szolgáltatásokat is tartalmaz - külön kell feltüntetni a közvetített szolgáltatás megnevezését és ellenértékét, mely nem kell, hogy azonos legyen a szolgáltatás beszerzési árával.) Közvetített szolgáltatások értékével az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 32. pont szerint alvállalkozói teljesítések értékeként nettó árbevételét nem csökkentette.

Beszámolóját IFRS-ek szerint készítő adózók esetén e sor értéke megegyezik a „A-02-05 jelű lap B) blokkjának 11. sorával.

A 3. sorban kell feltüntetni az 1. sor szerinti ELÁBÉ és a 2. sor szerinti közvetített szolgáltatások értékéből azon ráfordítás-részek együttes összegét, amelyek olyan termékek (áruk, saját előállítású termékek), szolgáltatások értékesítéséhez kötődnek, amelyek után a számvitelről szóló törvény szerint export árbevételt kell elszámolni. Ezt a sort nem kell kitölteni annak a vállalkozásnak, amelynek nettó árbevétele az 500 millió forintot nem haladja meg.

A 4. sorban kell feltüntetni az 1. sor szerinti ELÁBÉ értékéből azon ráfordítás-részt, amelyet a vállalkozó közfinanszírozott (tb-finanszírozásban részesülő) gyógyszer értékesítésével összefüggésben számol el. Ezt a sort nem kell kitölteni annak a vállalkozásnak, amelynek nettó árbevétele az 500 millió forintot nem haladja meg.

Az 5. sorban kell feltüntetni az 1. sor szerinti ELÁBÉ értékéből azon ráfordítás-részt, amelyet a vállalkozó dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenységet végző jogalany a dohány bekerülési értékével összefüggésben számol el. Ezt a sort nem kell kitölteni annak a vállalkozásnak, amelynek nettó árbevétele az 500 millió forintot nem haladja meg.

Az 6. sorban kell feltüntetni az 1. sorból az ELÁBÉ azon ráfordítás-részét, amelyet az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a földgázpiaci és villamosenergia-piaci ügyletek elszámolása érdekében vásárolt és továbbértékesített, a földgáz és villamosenergia kapcsán ELÁBÉ-ként számolt el. Ezt a sort nem kell kitölteni annak a vállalkozásnak, amelynek nettó árbevétele az 500 millió forintot nem haladja meg.

A 16. sorban kell feltüntetni az 1. sorból országos közlekedésszervezőként közlekedésszervezői szolgáltatás nyújtásából származó értékesítés nettó árbevételét. Ezt a sort csak a közlekedésszervezőként közlekedésszervezői szolgáltatást nyújtó adóalanynak kell kitölteni!

A 7. sorban kell feltüntetni az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások együttes összegének azt a részét, amelyet a Htv. 39. § (4)-(5) bekezdése szerinti számítás eredményeként áll elő (az 1. sor és 2. sor összegéből levonva a 3. sor, 4. sor, 5. sor és 6. sor összege. Ez a számadat nem haladhatja meg az 1. és a 2. sor szerinti adat együttes összegét).

A 8. sor a Htv. szerinti nettó árbevétel 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg meghatározására szolgál. Amennyiben a Htv. szerinti nettó árbevétel nem haladja meg az 500 millió forintot, akkor ebben a sorban a 7. sor értéke szerepel. Egyéb esetben az 500 millió forintot arányosítani kell a 7. sor összegének és a Htv. szerinti nettó árbevételnek („ALAP” lap 1. xxxx) a hányadosával.

A 9. sor a Htv. szerinti nettó árbevétel 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg meghatározására szolgál. Ha a Htv. szerinti nettó árbevétel nem haladja meg az 500 millió forintot, e sor értéke 0. Amennyiben a Htv. szerinti nettó árbevétel nem haladja meg a 20 milliárd forintot, akkor ebben a sorban a 7. sor összegének 8. sorral csökkentett értéke szerepel. Egyéb esetben a 20 Mrd forintot arányosítani kell 7. sor összegének és a Htv. szerinti nettó árbevételnek („ALAP” lap 1. xxxx) a hányadosával és az így kapott számértékből le kell vonni a 8. sor összegét.

A 10. sor a Htv. szerinti nettó árbevétel 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg meghatározására szolgál. Ha a Htv. szerinti nettó árbevétel nem haladja meg a 20 milliárd forintot, e sor értéke 0. Amennyiben a Htv. szerinti nettó árbevétel nem haladja meg a 80 milliárd forintot, akkor ebben a sorban a 7. sor összege csökkentve a 8. sor és a 9. sor összegével szerepel. Egyéb esetben a 80 Mrd forintot arányosítani kell a 7. sor összegének és a Htv. szerinti nettó árbevételnek („ALAP” lap 1. xxxx) a hányadosával és az így kapott számértékből le kell vonni a 8. sor és a 9. sor összegét.

A 11. sor a Htv. szerinti nettó árbevétel 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg meghatározására szolgál. Ha a Htv. szerinti nettó árbevétel nem haladja meg a 80 milliárd forintot, e sor értéke 0, egyéb esetben a teljes sávozás alá eső ELÁBÉ és közvetített szolgáltatások (7. sor) fennmaradó része szerepel itt, tehát a 7. sor értéke csökkentve a 8. sor, 9. sor és 10. sor összegével.

A 12. sorban kerül meghatározásra Htv. szerint a nettó árbevétel 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegének 85%-a.

A 13. sorban kerül meghatározásra Htv. szerint a nettó árbevétel 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegének 75%-a.

A 14. sorban kerül meghatározásra Htv. szerint a nettó árbevétel 80 milliárd forintot meghaladó összegének 70%-a.

A 15. sor az ELÁBÉ, közvetített szolgáltatások adóalapban figyelembe vehető összegének megállapítására szolgál. A legfeljebb 500 millió Ft nettó árbevételű adózó esetén az ELÁBÉ (1. sor) és a közvetített szolgáltatások értéke (2. sor) összege. Az 500 millió Ft árbevételt meghaladó adózó esetén a sávozás alá eső ELÁBÉ levonható összegét (7. sor) kell növelni a 3. sor, 4. sor, 5. sor és 6. sor összegével.

▪ 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze (8. sor),

▪ 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg (9. sor), de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85%-a (12. sor),

▪ 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg (10. sor), de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75%-a (13. sor),

▪ 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg (11. sor), de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70%-a (14. sor)

vonható le.

Adóalapban figyelembe vehető egyéb csökkentő tételek összege

A 21. sorban kell feltüntetni az alvállalkozói teljesítések értékét [Htv. 52. § 32. pont; 40/I. §]. Alvállalkozói teljesítésről akkor lehet szó, ha az adózó mind a megrendelővel, mind a közreműködő alvállalkozóval a Polgári Törvénykönyv szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Alvállalkozói teljesítés az a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés alapján igénybe vett szolgáltatás is, amelyet a vállalkozó új építésű lakás előállításához használ fel, függetlenül attól, hogy az ilyen lakás eladása nem vállalkozási, hanem adásvételi szerződéssel történt. Ezen pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a Htv. 52. § 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, 52. § 36. pont vagy 40/F. §-a szerint eladott áruk beszerzési értékeként, 52. § 37. pont vagy 40/G. § szerint anyagköltségként, illetve 52. § 40. pont és 40/H. § együttes értelmezése szerinti közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét nem csökkentette.

Beszámolóját IFRS-ek szerint készítő adózók esetén e sor értéke megegyezik a „A-02-05 jelű lap C) blokkjának 21. sorával.

A 22. sorban kell szerepeltetni a vállalkozási szintű – nettó árbevétel-csökkentő – anyagköltség összegét, amely a Htv. 52. §-ának 37. pontja, illetve – éves beszámolójukat az IFRS-ek szerint készítő vállalkozók esetén – a Htv. 40/G. §-a szerinti érték. Az anyagköltség – egy kivétellel – a számviteli törvény szerint (az adóévben) elszámolt anyagköltséggel egyezik meg a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében. A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó esetén a tárgyévben anyagbeszerzésre fordított kiadás a számviteli törvény szerinti vásárolt anyagok (alap- segéd-, üzem-, fűtőanyag, tartalék alkatrész, egy éven belül elhasználódó szerszámok, eszközök, berendezések) tárgyévi költségét jelenti. Az egyszeres könyvvitelt vezető vagy pénzforgalmi nyilvántartást vezető adózók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadást növelni kell a tárgyévi kifizetett leltári nyitókészlettel és csökkenteni a tárgyévi kifizetett leltári zárókészlet értékével.

Az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készítő vállalkozás esetében anyagköltség a Htv. 52. § 67. pontja szerinti anyag üzleti évben ráfordításként elszámolt – Htv. 40/G. § (2) és (3) bekezdés szerint korrigált – felhasználáskori könyv szerinti értéke. Az anyagköltség összegét csökkenteni kell a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok – anyagköltségként elszámolt – bekerülési értékével, továbbá azzal az értékkel, amellyel az adóalany a Htv. 52. § 32. pont szerint alvállalkozói teljesítések értékeként, az 52. §

36. pont vagy 40/F. §-a szerint eladott áruk beszerzési értékeként, az 52. § 40. pont és a 40 /H. § együttes értelmezése szerinti közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette. Beszámolóját IFRS- ek szerint készítő adózók esetén e sor értéke megegyezik a „A-02-05 jelű lap A) blokkjának 1. sorával.

A 23. sorban kell feltüntetni a Htv. 52. §-ának 25. pontjában szabályozott K+F elszámolt közvetlen költségét. A Htv. ezen árbevétel-csökkentő tétel kapcsán visszautal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényre. E szerint az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés költsége a Tao tv.) 7. §-ának (1) bekezdés t) pontja szerint a társasági adóalap kiszámítása során az adózás előtti eredményt csökkentő tétel. A helyi iparűzési adóalap-számításnál további kiegészítő rendelkezés, hogy egy adott költséggel csak egy ízben lehet csökkenteni a nettó árbevételt.

23HIPAK_A-03-02 ELÁBÉ, közvetített szolgáltatások és egyéb, adóalapban figyelembe vehető csökkentő tételek összegének meghatározása - 2016. október 1-jét követően szétválással létrejött kapcsolt vállalkozás

A 03-02. lap a Htv. 39. § (6), (10) bekezdésének hatálya alá tartozó kapcsolt vállalkozás esetén kitöltendő bevallási lap. Ezt a lapot azoknak az adózóknak kell kitölteni, amelyek 2016. október 1-jét követően megvalósult szétválással létrejött kapcsolt vállalkozásnak minősülnek.

A Htv. 39. § (6) bekezdésének hatálya alá tartozó vállalkozásnak a helyi iparűzési adó alapját csoportszinten, összevontan kell megállapítania - az adóalany kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevétele és összes nettó árbevétel-csökkentő ráfordítása pozitív előjelű különbözeteként - figyelemmel a 39. § (4)-(5) és (9) bekezdésben foglaltakra. Az egyes adóalanyok adóalapja ezen különbözetnek és az adóalany nettó árbevételének a kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevételében képviselt arányának szorzata. Az e bekezdésben foglaltakat csak azon adóalanynak kell alkalmaznia, amely esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja, kizárólag az ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában. Nem kell ezt a pontot kitölteni, ha a kapcsolt vállalkozási viszony nem 2016. október 1-jét követő szétválással jött létre [Htv.

39. § (10) bekezdés].

Adózó és kapcsolt vállalkozásai összesen adatai eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) és közvetített szolgáltatások összege vonatkozásában

Az 1. sor szolgál az összevont adóalap-számításra kötelezett kapcsolt vállalkozások összesített ELÁBÉ összegének kimutatására.

A 2. sor szolgál az összevont adóalap-számításra kötelezett kapcsolt vállalkozások összesített közvetített szolgáltatások értéke összegének kimutatására.

A 3. sorban kell feltüntetni az 1. sor szerinti összesített ELÁBÉ és a 2. sor szerinti, összesített közvetített szolgáltatások értékéből azon ráfordítás-részek együttes összegét, amelyek olyan termékek (áruk), szolgáltatások értékesítéséhez kötődnek, amelyek után a számvitelről szóló törvény szerint export árbevételt kell elszámolni.

A 4. sorban kell feltüntetni az 1. sor szerinti ELÁBÉ értékéből azon ráfordítás-részt, amelyet az összevont (csoportszintű) adóalap-megállításra kötelezett vállalkozó adóalany bármelyike közfinanszírozott (tb- finanszírozásban részesülő) gyógyszer értékesítésével összefüggésben számol el. Továbbá a külön jogszabály alapján dohánykereskedelem-ellátási tevékenységet végző adózó esetén az általa dohánytermék-kereskedők részére történő továbbértékesítési célból vásárolt és továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt dohánytermék beszerzési értékét.

Az 5. sorban kell feltüntetni az 1. sor szerinti ELÁBÉ értékéből azon ráfordítás-részt, amelyet az összevont (csoportszintű) adóalap-megállításra kötelezett vállalkozó adóalany bármelyike dohánykiskereskedelem- ellátási tevékenységet végző jogalany a dohány bekerülési értékével összefüggésben számol el. Továbbá a külön jogszabály alapján dohánykereskedelem-ellátási tevékenységet végző adózó esetén az általa dohánytermék-kereskedők részére történő továbbértékesítési célból vásárolt és továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt dohánytermék beszerzési értékét.

A 6. sorban kell feltüntetni az 1. sorból az ELÁBÉ azon ráfordítás-részét, amelyet az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a földgázpiaci és villamosenergia-piaci ügyletek elszámolása érdekében vásárolt és továbbértékesített, a földgáz és villamosenergia kapcsán ELÁBÉ-ként számolt el.

A 7. sorban kell feltüntetni az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások együttes, csoportszintű összegének azt a részét, amelyet a Htv. 39. § (4)-(5) bekezdése szerinti számítás eredményeként áll elő (az 1. sor és 2. sor összegéből levonva a 3. sor, 4. sor, 5. sor és 6. sor összege. Ez a számadat nem haladhatja meg az 1. és a 2. sor szerinti adat együttes összegét).

A 8. sor a Htv. szerinti összevont, csoportszintű nettó árbevétel 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg meghatározására szolgál. Amennyiben a Htv. szerinti összevont, csoportszintű nettó árbevétel nem haladja meg az 500 millió forintot, akkor ebben a sorban a 7. sor értéke szerepel. Egyéb esetben az 500 millió forintot arányosítani kell a 7. sor összegének és az összevont, csoportszintű nettó árbevételnek (C) blokk 31. xxxx) a hányadosával.

A 9. sor a Htv. szerinti összevont, csoportszintű nettó árbevétel 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg meghatározására szolgál. Ha a Htv. szerinti összevont, csoportszintű nettó árbevétel nem haladja meg az 500 millió forintot, e sor értéke 0. Amennyiben a Htv. szerinti összevont, csoportszintű nettó árbevétel nem haladja meg a 20 milliárd forintot, akkor ebben a sorban a 7. sor összegének 8. sorral csökkentett értéke szerepel. Egyéb esetben a 20 Mrd forintot arányosítani kell a 7. sor összegének és az összevont, csoportszintű nettó árbevételnek (C) blokk 31. xxxx) a hányadosával és az így kapott számértékből le kell vonni a 8. sor összegét.

A 10. sor a Htv. szerinti összevont, csoportszintű nettó árbevétel 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg meghatározására szolgál. Ha a Htv. szerinti összevont, csoportszintű nettó árbevétel nem haladja meg a 20 milliárd forintot, e sor értéke 0. Amennyiben a Htv. szerinti összevont, csoportszintű nettó árbevétel nem haladja meg a 80 milliárd forintot, akkor ebben a sorban a 7. sor összegének 8. és 9. sorral csökkentett értéke szerepel. Egyéb esetben a 80 Mrd forintot arányosítani kell a 7. sor összegének és az összevont, csoportszintű nettó árbevételnek (C) blokk 31. xxxx) a hányadosával és az így kapott számértékből le kell vonni a 8. és 9. sor összegét.

A 11. sor a Htv. szerinti összevont, csoportszintű nettó árbevétel 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg meghatározására szolgál. Ha a Htv. szerinti összevont, csoportszintű nettó árbevétel nem haladja meg a 80 milliárd forintot, e sor értéke 0, egyéb esetben a teljes sávozás alá eső ELÁBÉ és közvetített szolgáltatások (7. sor) fennmaradó része szerepel itt, tehát a 7. sor értéke csökkentve a 8. sor, 9. sor és 10. sor összegével.

A 12. sorban kerül meghatározásra Htv. szerinti összevont, csoportszintű nettó árbevétel 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegének 85%-a.

A 13. sorban kerül meghatározásra Htv. szerinti összevont, csoportszintű nettó árbevétel 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegének 75%-a.

A 14. sorban kerül meghatározásra Htv. szerinti összevont, csoportszintű nettó árbevétel 80 milliárd forintot meghaladó összegének 70%-a.

A 15. sor a kapcsolt vállalkozások összesített ELÁBÉ, közvetített szolgáltatások adóalapban figyelembe vehető összegének megállapítására szolgál. A legfeljebb 500 millió Ft nettó árbevételű adózó esetén az ELÁBÉ (1. sor) és a közvetített szolgáltatások értéke (2. sor) összege. Az 500 millió Ft árbevételt meghaladó

kapcsolt vállalkozás esetén a sávozás alá eső ELÁBÉ levonható összegét kell növelni a 3. sor, 4. sor, 5. sor és 6. sor összegével.

▪ 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze (8. sor),

▪ 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg (11. sor), de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70%-a (14. sor)

vonható le.

Adóalapban figyelembe vehető egyéb csökkentő tételek összege adózó és kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában

A 21. sorban kell feltüntetni az összevont, csoportszintű alvállalkozói teljesítések értékét [Htv. 52. § 32. pont; 40/I. §]. Alvállalkozói teljesítésről akkor lehet szó, ha az adózó mind a megrendelővel, mind a közreműködő alvállalkozóval a Polgári Törvénykönyv szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Alvállalkozói teljesítés az a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés alapján igénybe vett szolgáltatás is, amelyet a vállalkozó új építésű lakás előállításához használ fel, függetlenül attól, hogy az ilyen lakás eladása nem vállalkozási, hanem adásvételi szerződéssel történt. Ezen pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a Htv. 52. § 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, 52. § 36. pont vagy 40/F. §-a szerint eladott áruk beszerzési értékeként, 52. § 37. pont vagy 40/G. § szerint anyagköltségként, illetve 52. § 40. pont és 40/H. § együttes értelmezése szerinti közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét nem csökkentette.

A 22. sorban kell szerepeltetni – a nettó árbevétel-csökkentő – összevont, csoportszintű anyagköltség összegét, amely a Htv. 52. §-ának 37. pontja, illetve – éves beszámolójukat az IFRS-ek szerint készítő vállalkozók esetén – a Htv. 40/G. §-a szerinti érték. Az anyagköltség – egy kivétellel – a számviteli törvény szerint (az adóévben) elszámolt anyagköltséggel egyezik meg a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében. A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó esetén a tárgyévben anyagbeszerzésre fordított kiadás a számviteli törvény szerinti vásárolt anyagok (alap- segéd-, üzem-, fűtőanyag, tartalék alkatrész, egy éven belül elhasználódó szerszámok, eszközök, berendezések) tárgyévi költségét jelenti. Az egyszeres könyvvitelt vezető vagy pénzforgalmi nyilvántartást vezető adózók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadást növelni kell a tárgyévi kifizetett leltári nyitókészlettel és csökkenteni a tárgyévi kifizetett leltári zárókészlet értékével.

az értékkel, amellyel az adóalany a Htv. 52. § 32. pont szerint alvállalkozói teljesítések értékeként, az 52. §

A 23. sorban kell feltüntetni a Htv. 52. §-ának 25. pontjában szabályozott K+F elszámolt közvetlen költségét csoportszinten. A Htv. ezen árbevétel-csökkentő tétel kapcsán visszautal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényre. E szerint az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés költsége a Tao tv.) 7. §-ának (1) bekezdés t) pontja szerint a társasági adóalap kiszámítása során az adózás előtti eredményt csökkentő tétel. A helyi iparűzési adóalap-számításnál további kiegészítő rendelkezés, hogy egy adott költséggel csak egy ízben lehet csökkenteni a nettó árbevételt.

Adózó és kapcsolt vállalkozásai összes nettó árbevételének megadása

A 31. sorban kell feltüntetni azt a nettó árbevétel-összeget, amely az összevont adóalap-számításra kötelezett kapcsolt vállalkozások Htv. szerinti nettó árbevétel adatainak összegzéseként áll elő.

23HIPAK_A-ALAP Vállalkozási szintű adóalap meghatározása

Adóalap meghatározása

Az egyszerűsített tételes adóalap-meghatározást választó alanyok esetében az A) blokk nem tölthető ki (nem számítódik). Az itt számolódó korrigált Htv. szerinti adóalap emelődik át, és kerül szétosztásra az M-KÖT lapok D, blokkjában.

1. sor: Itt jelenik meg a vállalkozás egészének szintjén képződő Htv. szerinti nettó árbevétel összege, függetlenül attól, hogy az adóalany tevékenységét hol (mely településen, belföldön vagy külföldön) végzi. A nettó árbevétel-elemek részletezése és azok értelmezése a vonatkozó lapokon (EGY, OS, 01-01, 01-02, 01- 03, 01-04, 02-01, 02-02 vagy 02-03) található. A vállalkozási szintű nettó árbevételt a vonatkozó lapon kell levezetni. Ezért elsőként a vonatkozó lap 1. sorát, illetve az annak meghatározásához szükséges azt követő sorokat kell kitölteni! Az adott lapon szereplő (kiszámított, összegző) 1. sor összege automatikusan átemelődik ebbe a sorba.

2. sor: Itt jelenik meg a vállalkozási szintű, levonható eladott áruk beszerzési értékének (ELÁBÉ) és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege. A levonható összeg levezetését az „OS, 03-01, 03-02 vagy a 02-04” jelű betétlap tartalmazza, ezért azt - ha van ilyen jogcímen levonható tétel - mindenképp ki kell tölteni. A levonható tétel magyarázatát, az összeg kiszámítását az „OS, 03-01, 03-02 vagy a 02-04" jelű lapokhoz írt útmutató tartalmazza. Az adott lapon szereplő kiszámított sor összege automatikusan átemelődik ebbe a sorba.

3. sor: Itt kell feltüntetni az alvállalkozói teljesítések értékét [Htv. 52. § 32. pont; 40/I. §]. Alvállalkozói teljesítésről akkor lehet szó, ha az adózó mind a megrendelővel, mind a közreműködő alvállalkozóval a Polgári Törvénykönyv szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Alvállalkozói teljesítés az a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés alapján igénybe vett szolgáltatás is, amelyet a vállalkozó új építésű lakás előállításához használ fel, függetlenül attól, hogy az ilyen lakás eladása nem vállalkozási, hanem adásvételi szerződéssel történt. Ezen pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a Htv. 52. § 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, 52. § 36. pont vagy 40/F. §-a szerint eladott áruk beszerzési értékeként, 52. § 37. pont vagy 40/G. § szerint anyagköltségként, illetve 52. § 40. pont és 40/H. § együttes értelmezése szerinti közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét nem csökkentette. Az alvállalkozói teljesítés értékét az „OS, 03-01, 03-02 vagy a 02-05" jelű lapok valamelyike tartalmazza. Az adott lapon szereplő sor összege automatikusan átemelődik ebbe a sorba.

4. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a vállalkozási szintű – nettó árbevétel-csökkentő – anyagköltség összegét, amely a Htv. 52. §-ának 37. pontja, illetve – éves beszámolójukat az IFRS-ek szerint készítő vállalkozók esetén – a Htv. 40/G. §-a szerinti érték. Az anyagköltség – egy kivétellel – a számviteli törvény szerint (az adóévben) elszámolt anyagköltséggel egyezik meg a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében. A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó esetén a tárgyévben anyagbeszerzésre fordított kiadás a számviteli törvény szerinti vásárolt anyagok (alap- segéd-, üzem-, fűtőanyag, tartalék alkatrész, egy éven belül elhasználódó szerszámok, eszközök, berendezések) tárgyévi költségét jelenti. Az egyszeres könyvvitelt vezető vagy pénzforgalmi nyilvántartást vezető adózók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadást növelni kell a tárgyévi kifizetett leltári nyitókészlettel és csökkenteni kell a tárgyévi kifizetett leltári zárókészlet értékével. Az anyagköltséget az „OS, 03-01 vagy a 03-02" jelű lapok valamelyike tartalmazza. Az adott lapon szereplő sor összege automatikusan átemelődik ebbe a sorba.

az értékkel, amellyel az adóalany a Htv. 52. § 32. pont szerint alvállalkozói teljesítések értékeként, az 52. §

36. pont vagy 40/F. §-a szerint eladott áruk beszerzési értékeként, az 52. § 40. pont és a 40 /H. § együttes értelmezése szerinti közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette. Az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készítő vállalkozás anyagköltségét az „02-05" jelű lap tartalmazza. Az adott lapon szereplő sor összege automatikusan átemelődik ebbe a sorba.

5. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a Htv. 52. §-ának 25. pontjában szabályozott K+F elszámolt közvetlen költségét. A Htv. ezen árbevétel-csökkentő tétel kapcsán visszautal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényre. E szerint az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés költsége a Tao tv. 7. §-ának (1) bekezdés t) pontja szerint a társasági adóalap kiszámítása során az adózás előtti eredményt csökkentő tétel. A helyi iparűzési adóalap-számításnál további kiegészítő rendelkezés, hogy egy adott költséggel csak egy ízben lehet csökkenteni a nettó árbevételt. A K+F költséget az „OS, A-03-01, A-03- 02 " vagy az „A-EGY” jelű lapok valamelyike tartalmazza. Az adott lapon szereplő sor összege automatikusan átemelődik ebbe a sorba.

6. sor: Ez a sor szolgál a Htv. szerinti, vállalkozási szintű iparűzési adóalap megállapítására, függetlenül a tevékenység végzésének helyétől. A Htv. szerinti vállalkozási szintű adóalap megállapításához a 1. sor (nettó árbevétel) összegéből kerül levonásra a 2. sorban, a 3. sorban, a 4. sorban, és az 5. sorban feltüntetett nettó árbevétel-csökkentő tételek együttes összege. Ha a 1. sor összegét eléri vagy meghaladja a 2. sor, a 3. sor, a

4. sor és az 5. sor számadatainak együttes összege, akkor ebben a sorban 0 fog szerepelni.

7. sor: Az Art. 3. § (2) bekezdése értelmében a szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. A hivatkozott bekezdés irányadó a helyi iparűzési adóra is, azaz amennyiben a kapcsolt vállalkozások az egymás között alkalmazott árakat a szokásos piaci árra igazítják, úgy a korrekciót a helyi iparűzési adó alapjánál is véghez kell vinni (a korrekció vonatkozhat a nettó árbevételre, az ELÁBÉ-re, az anyagköltségre, a közvetített szolgáltatások értékére, az alvállalkozói teljesítések értékére). A Htv. 39. § (11) bekezdése is kimondja, hogy ha a vállalkozó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint szokásos piaci ár alkalmazására kötelezett, a korrekciót a helyi iparűzési adó alapjánál is véghez kell vinni.

A nettó árbevétel csökkentésének vagy a nettó árbevételt csökkentő költség, ráfordítás összege növelésének feltétele, hogy a vállalkozó rendelkezzen a vele szerződő fél azon nyilatkozatával miszerint az ugyanakkora összeggel növelte a nettó árbevételt vagy csökkentette a nettó árbevételt csökkentő költség, ráfordítás összegét az őt terhelő iparűzési adó alapjának megállapítása során. Ha a szerződő fél nem alanya a helyi iparűzési adónak, akkor a nyilatkozatnak azt kell tartalmaznia, hogy e korrekciót az őt terhelő, a helyi iparűzési adónak megfelelő külföldi adó, ennek hiányában a társasági adó vagy annak megfelelő külföldi adó alapjának megállapítása során figyelembe vette. A bevallási nyomtatvány lehetőséget ad arra, hogy az adózó az e feltételek mellett véghezvitt szokásos piaci árra való kiegészítés miatti összegét külön jelölje a bevallási nyomtatványon. Nincs szükség azonban e sor kitöltésére, ha a bevallási nyomtatványon feltüntetett adóalap- komponensek összegét a vállalkozó a szokásos piaci ár alapulvételével állapította meg.

Figyelem: Amennyiben a szokásos piaci ár miatti korrekció hatása összességében negatív, azaz a nettó árbevételt (adóalapot) csökkenti, úgy annak értékét negatív előjellel kell feltüntetni e sor kitöltésekor.

8. sor: Ebben a sorban számítódik az áttérési különbözettel és szokásos piaci árra való kiegészítéssel korrigált adóalap (6. sor + 7. sor + 02-06 lap D- blokk 31. sora).

9. sor: Xxx kerül átemelésre az áttérés adóévét megelőző adóév 12 hónapra számított adóalapjának összege a 02-06 lap D. blokkjának 32. sorából.

10. sor: Ide kerül átemelésre a kimentési adóalap összege a 02-06 lap D. blokkjának 33. sorából.

11. sor: Ebben a sorban jelenik meg a vállalkozási szintű adóalap, figyelembe véve az IFRS sztenderdeket alkalmazó adóalanyok esetében az áttérési különbözet összegét, valamint a Htv. 40/K.§ (1)-(2) rendelkezéseit (8., 9. és 10. sor). Amennyiben az NY-01 lapon a 23. sorában az „IFRS-re áttérőként átmeneti adóévekben alkalmazom könyvvezetési kötelezettségeim teljesítéséhez az IFRS előírásait” lehetőséget jelölt, akkor ennek a sornak az értékét az alábbi módon kell számítani:

Ha az adózó áttérési különbözettel és szokásos piaci árra való kiegészítéssel korrigált adóalapja nagyobb, mint az áttérés adóévét megelőző adóév 12 hónapra számított adóalapjának összege, akkor ebbe a sorba az adózó áttérési különbözettel és szokásos piaci árral korrigált adóalapja kerül.(Ha a 8. sor értéke meghaladja a 9. sor értékét, akkor a sor értéke 8. sor értékét veszi át.)

Ha az áttérés adóévét megelőző adóév 12 hónapra számított adóalapjának összege magasabb, mint az áttérési különbözettel és szokásos piaci árra való kiegészítéssel korrigált adóalap összege, akkor ebben a sorban az áttérés adóévét megelőző adóév 12 hónapra számított adóalapja szerepel. (Amennyiben a 8. sor értéke alacsonyabb a 9. sor értékénél, és a 10. sor nincs kitöltve, akkor a sor a 9. sor értékét veszi át.)

Ha pedig az áttérés adóévét megelőző adóév 12 hónapra számított adóalapjának összege nagyobb, mint az áttérési különbözettel korrigált adóalap összege és az adózó kimentési kérelmet nyújtott be az önkormányzati adóhatósághoz, akkor ebbe a sorba a kimentési adóalap összege jelenik meg (amennyiben ez a kimentési adóalap alacsonyabb, mint az az áttérés adóévét megelőző adóév 12 hónapra számított adóalapja. (Amennyiben a 8. sor értéke alacsonyabb a 9. sor értékénél, és a 10. sor ki van töltve, továbbá a 10. sor értéke alacsonyabb, mint a 9. sor, akkor a 10. sor értékét emeli át a program. Amennyiben a 8. sor értéke alacsonyabb a 9. sor értékénél, és a 10. sor ki van töltve, továbbá a 9. sor értéke alacsonyabb, mint a 10. sor, akkor a 9. sor értéke szerepel ebben a sorban.)

12. sor: A beszámolójukat az IFRS-ek szerinti készítő vállalkozások esetén a Htv. 40/J. §-ának (2) bekezdése szerinti számviteli önellenőrzési különbözet bemutatására vonatkozó sor (+,-). Ezen sor értéke a 02-06 lap B) blokk 11. sorának és a C) blokk 21. sorának összege.

13. sor: A Htv. 39/E. §-a tartalmazza a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokra, e társaságok elővállalkozására, projekttársaságára vonatkozó sajátos, mentességi szabályokat. Amennyiben az adózó megfelel a Htv. 39/E. §-a alapján a szabályozott ingatlanbefektető társaság adómentességére vonatkozó szabályoknak, a mentesített adóalap összege kerül itt feltüntetésre. A mező automatikusan számolódik, magyar számvitelt alkalmazó adózók esetében a 6. és a 7. sor összegeként, IFRS sztenderdeket alkalmazó adózók esetében pedig a 11. és 12. sor összegeként. Az ágazati információt az NY-01 lap H) blokkjában is jelölni kell!

14. sor: A Htv. 39/F. §-a rendelkezik a beszerző, értékesítő szövetkezetek mentességéről. Ha a szövetkezet adóalany megfelel a Htv. 52. §-a 34. pontja szerinti fogalomnak (az a szövetkezet, amelynek nettó árbevétele legalább 95%-ban tagjai részére történő értékesítésből vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik), akkor e törvényi mentességet igénybe veheti, amely azonban csekély összegű állami támogatásnak, ún. de minimis támogatásnak minősül, a mentesített adóalap összegét itt kell feltüntetni. Ez alapesetben a magyar számvitelt alkalmazó adózók esetében a „Vállalkozási szintű adóalap” és a „Szokásos piaci árra való kiegészítés miatti korrekció” (6.+7.) sor összege, IFRS sztenderdeket alkalmazó adózók esetében pedig a

„Vállalkozási szintű adóalap – figyelembe véve az IFRS áttéről tételeit” sor és az „IFRS-t alkalmazó vállalkozások számviteli önellenőrzési különbözete” (11.+12.) sor összege, azonban a kitöltéskor figyelembe kell venni a de minimis korlátot is, és a ténylegen mentesített adóalapot szükséges itt feltüntetni. Ezt az ágazati információt az NY-01 lap H) blokkjában is jelölni kell!

15. sor: Ebben a sorban számítódik az ún. „korrigált" Htv. szerinti adóalap, figyelembe véve a Htv. 39/E és 39/F szerinti mentességeket. A sor az alábbi módon számítódik: a 6. sorban rögzített vállalkozási szintű

adóalap és a szokásos piaci árra való kiegészítés miatti (pozitív/negatív előjel szerint) korrekció (7. sor) összege, illetve az IFRS-t alkalmazó vállalkozónál (pozitív/negatív előjelű) az áttérési különbözetet, önellenőrzési különbözetet figyelembe vevő vállalkozási szintű iparűzési adóalap összege (11. és 12. sor összege), és ez csökkentve a 13. és 14. sorban szereplő összegekkel.

Adókötelezettség megállapításához szükséges vállalkozási szintű tájékoztató adatok

Az egyszerűsített tételes adóalap-meghatározást választó alanyok esetében a B) blokk nem tölthető ki.

21. sor: A Htv. 40/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján a székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból - legfeljebb annak összegéig terjedően - levonható az adóalany által a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjnak (a továbbiakban: belföldi e-útdíj) a 7,5%-a.

22. sor: A Htv. 40/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján a székhely, telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból – legfeljebb annak összegéig – levonható az adóalany által a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, külföldön autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjnak (a továbbiakban: külföldi e-útdíj) a 7,5%-a.

23. sor: A Htv. 40/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján a székhely, telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból – legfeljebb annak összegéig – levonható az adóalany által a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő használati díjnak (a továbbiakban: belföldi úthasználati díj) a 7,5%-a. A belföldi úthasználati díj (10 napos/30 napos/éves

„matrica" vagy megyei „matrica") a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó tehergépjárművel, illetőleg autóbusszal vagy személygépkocsival való díjköteles közúthálózaton való közlekedés kapcsán fizetendő díjátalány.

23HIPAK_A-04-01 Az adóalap megosztása

Ha a vállalkozó (adózó) több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, azaz a székhelye szerinti önkormányzat illetékességi területén kívül (más belföldi településen vagy külföldön) van legalább egy telephelye, akkor az „A-04-01 és A-04-02" jelű lapokat is ki kell tölteni. Ez alól kivételt képeznek a tételes helyi iparűzési adóalap-megállapítást választó KATA alanyok, ugyanis esetükben telephelyenként automatikusan 2,5 millió forint adóalap (időarányos része) kerül megállapításra.

Alkalmazott adóalap-megosztás módszere

Ebben a pontban kell jelölni az adóévben, a vállalkozó által alkalmazott adóalap-megosztási módszert. A vállalkozónak a Htv. mellékletében szereplő megosztási módszerek közül a tevékenységre leginkább jellemző módszer alapján kell az adóalapot megosztani. Az alkalmazandó adóalap-megosztás módszere tehát nem a vállalkozás választásának függvénye!

1.	Htv. melléklet 1.1 pontja szerinti személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás
2.	Htv. melléklet 1.2 pontja szerinti eszközérték arányos megosztás
3.	Htv. melléklet 2.1 pontja szerinti megosztás
4.	Htv. melléklet 2.2 pontja szerinti megosztás
5.	Htv. melléklet 2.3 pont szerinti (személyi jellegű ráfordítással arányos) megosztás
6.	Htv. melléklet 2.3 pont szerinti (személyi jellegű ráfordítással és eszközértékkel arányos) megosztás
7.	Htv. melléklet 2.4.1 pont szerinti (személyi jellegű ráfordítással arányos) megosztás
8.	Htv. melléklet 2.4.1 pont szerinti (eszközértékkel arányos) megosztás
9.	Htv. melléklet 2.4.1 pont szerinti (személyi jellegű ráfordítással és eszközértékkel arányos) megosztás
10.	Htv. melléklet 2.4.2 pontja szerinti megosztás

A legördülő listából az adóalap-megosztásra a tevékenységre leginkább jellemző módszert kell jelölni az alábbi korlátok figyelembevételével:

▪ Azon adózóknak, melyeknek az adóévet megelőző adóévi adóalapja (időarányosan) nem haladta meg a 100 millió Ft-ot lehetőségük van a Htv. melléklete 1.1. pontja szerinti (személyi jellegű ráfordítással arányos) és a Htv. melléklete 1.2. pontja szerinti (eszközértékkel arányos) megosztási módok közül a tevékenységre jellemző módszert választani. Ekkor a listából az 1. vagy a 2. pontot kell választani, és ennek megfelelően az „A-04-02" jelű lap A) blokk I. vagy II. pont sorait ki kell kitölteni

▪ Annak az adózónak, amelynek az adóévet megelőző adóévi adóalapja (időarányosan) meghaladta a 100 millió Ft-ot, csak és kizárólag a Htv. melléklete 2.1. pontja szerinti (komplex) megosztási módot lehet alkalmazni. Ezért ezen adózó csak a 3. pontot választhatja listából, figyelembe véve a következő pontokban foglaltakat is.

▪ Abban az esetben, ha a vállalkozó tevékenységére a komplex megosztási mód a leginkább jellemző, vagy ha ezt a módszert kell a vállalkozónak alkalmaznia - annak érdekében, hogy valamennyi megosztással

érintett településre pozitív adóalap jusson -, akkor az „A-04-02" jelű lap A) blokk III. pont sorait ki kell kitölteni.

▪ A Htv. mellékletének 2.2 pontjában szereplő villamos energia vagy földgáz egyetemes szolgáltatónak, elosztói engedélyesnek, villamosenergia-kereskedőnek, földgázkereskedőnek a 4. pontot kell kiválasztani a listából, esetükben ugyanis csak ez a módszer alkalmazható. Ekkor az egyetemes szolgáltatónak és az energiakereskedőnek az „A-04-02" jelű lap A) blokk IV. pont sorait kell kitölteni!

▪ Az építőipari tevékenységet végző vállalkozó (összes árbevételének legalább 75%-a építőipari tevékenységből ered) dönthet úgy is, hogy nem az általános szabályok szerint osztja meg az adó teljes alapját, hanem a Htv. melléklete 2.3. pontja szerinti specifikus megosztási mód alapján. Ez a döntési lehetőség annak az építőipari tevékenységet végzőnek is nyitva áll, melynek adóévet megelőző adóévi árbevétele a 100 millió forintot meghaladja.

Építőipari tevékenységet végző vállalkozó esetén a székhely szerinti, valamint a Htv. 52. § 31. pont a) alpontja szerinti telephelyek szerinti településekre az adóalap 50%-át a hagyományos módokon kell megosztani, az adóalap másik 50%-át viszont az építőipari teljesítmény arányában azon települések között, melyek azért váltak telephellyé, mert az ott folytatott építőipari tevékenység időtartama az adóéven belül a 180 napot meghaladta. Ekkor a székhely és a klasszikus telephelyek szerinti települések esetén az adózó választhatja a személyi jellegű ráfordítással arányos [1.1.], vagy a komplex [2.1.] megosztási módszer alkalmazását. Előbbi esetben az 5. pontot kell kiválasztani a listából, és az „A-04-02" jelű lap A) blokk V. pont 41., 43. és 44. sorait kell kitölteni. Utóbbi esetén pedig a 6. pontot kell kiválasztani a listából, és az „A-04-02" jelű lap A) blokk

V. pont valamennyi sorát ki kell tölteni.

▪ A vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozónak a Htv. melléklete 2.4.1. pontja alapján az adóévi adóalap 20%-át a székhelye és - Htv. 52. § 31. pont a) alpontja szerinti - telephelye(i) szerinti település(ek) között kell megosztania, mégpedig a Htv. melléklete szerinti személyi jellegű ráfordítás arányában [1.1.], eszközérték-arányosan [1.2.] vagy komplex [2.1.] megosztási módszer alkalmazásával. Míg az adóalap (fennmaradó) 80%-át az összes előfizetője és a településen lévő előfizetők arányában kell megosztania. Ekkor a listából az adóalap 20%-ának megosztási módszerétől függően rendre a 7., 8. vagy a 9. pontot kell kiválasztania. Ezen vállalkozónak az „A-04-02" jelű lap A) blokk VI. pont 51., 53. vagy 52., 53. vagy valamennyi sorát ki kell tölteni!

▪ A vezetékes távközlési szolgáltatást nyújtó vállalkozó esetén csak a Htv. melléklete 2.4.2. pontja szerinti megosztási mód alkalmazható. Ezért ezen adózónak a 10. pontot kell kiválasztania a listából. Ekkor az „A-04-02" jelű lap A) blokk VII. pont 61. sorát kell kitölteni! Ha viszont a vezetékes távközlési szolgáltatást nyújtó vezeték nélküli távközlési szolgáltatást is nyújt, akkor az

„A-04-02" jelű lap A) blokk VII. pont valamennyi sorát ki kell tölteni.

Nyilatkozat külföldi vagy helyi iparűzési adóval nem érintett önkormányzaton létesített székhelyről vagy telephelyről

Az adózó a B) blokkban tudja jelölni, hogy rendelkezik-e telephellyel külföldön vagy HIPA-t nem bevezetett önkormányzat területén. Amennyiben sem külföldi, sem HIPA-t be nem vezetett önkormányzat területén nincs telephelye az adózónak, ezt a blokkot nem kell kitölteni!

11. sor: Ebbe a jelölő négyzetbe azon adózónak kell X-et tennie, amelynek van olyan településen székhelye vagy telephelye, amely a helyi iparűzési adót nem vezette be illetékességi területén. Amennyiben ez a mező kitöltött, akkor az „A-04-02" jelű lap A) blokkban az adóalap-megosztáshoz szükséges vállalkozási

szintű adatok mellett az „Ebből iparűzési adóval nem érintett önkormányzatra eső összeg” oszlop megfelelő sorait is ki kell tölteni.

12. sor: Ebbe a jelölő négyzetbe azon adózónak kell X-et tennie, amely rendelkezik külföldön létesített székhellyel vagy telephellyel. Amennyiben ez a mező kitöltött, akkor az „A-04-02" jelű lap A) blokkban az adóalap-megosztáshoz szükséges vállalkozási szintű adatok mellett az „Ebből külföldre eső összeg” oszlop megfelelő sorait is ki kell tölteni.

Tárgyévet megelőző adóalap

21. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a tárgyévet megelőző év teljes évi adóalapját. Amennyiben a tárgyévet megelőző adóév tört év volt, a 12 hónapra felarányosított adóalap összegét kell feltüntetni a cellában.

23HIPAK_A-04-02 Az adóalap megosztási módszer kiválasztása

Adóalap meghatározása

I. Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás (1. pont választása esetén)

1. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozás szintű személyi jellegű ráfordítás összegét, azaz a személyi jellegű ráfordítás arányában történő adóalap-megosztás vetítési alapját. Amennyiben az adózó rendelkezik telephellyel külföldön vagy HIPA-t nem bevezetett önkormányzat területén, és ezt az „A-04-01" jelű lap B) blokkjában jelölte, akkor az adóalapmegosztáshoz szükséges vállalkozási szintű adatok mellett a megfelelő oszlopokat is ki kell tölteni!

II. Eszközérték arányos megosztás (2. pont választása esetén)

11. sor: Itt kell feltüntetni a székhely, telephely szerinti település(ek)re jutó összes eszközérték összegét, azaz az eszközérték arányos adóalap-megosztás vetítési alapját. Amennyiben az adózó rendelkezik telephellyel külföldön vagy HIPA-t nem bevezetett önkormányzat területén, és ezt az „A-04-01" jelű lap B) blokkjában jelölte, akkor az adóalapmegosztáshoz szükséges vállalkozási szintű adatok mellett a megfelelő oszlopokat is ki kell tölteni!

III. Személyi jellegű ráfordítással és eszközértékkel arányos megosztás (3. pont választása esetén)

21. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozás szintű személyi jellegű ráfordítás összegét, azaz a személyi jellegű ráfordítás arányában történő adóalap-megosztás vetítési alapját. Amennyiben az adózó rendelkezik telephellyel külföldön vagy HIPA-t nem bevezetett önkormányzat területén, és ezt az „A-04-01" jelű lap B) blokkjában jelölte, akkor az adóalapmegosztáshoz szükséges vállalkozási szintű adatok mellett a megfelelő oszlopokat is ki kell tölteni!

22. sor: Itt kell feltüntetni a székhely, telephely szerinti település(ek)re jutó összes eszközérték összegét, azaz az eszközérték arányos adóalap-megosztás vetítési alapját. Amennyiben az adózó rendelkezik telephellyel külföldön vagy HIPA-t nem bevezetett önkormányzat területén, és ezt az „A-04-01" jelű lap B) blokkjában jelölte, akkor az adóalapmegosztáshoz szükséges vállalkozási szintű adatok mellett a megfelelő oszlopokat is ki kell tölteni!

IV. Villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvény alá tartozó adózók megosztása (4. pont választása esetén)

31. sor: E sorba kell írni az egyetemes szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkereskedő esetén a villamos energia vagy földgáz végső fogyasztók részére történő értékesítéséből származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételét, azaz ezen adózói körben a megosztás vetítési alapját. Amennyiben az adózó rendelkezik telephellyel külföldön vagy HIPA-t nem bevezetett önkormányzat területén, és ezt az „A-04-01" jelű lap B) blokkjában jelölte, akkor az adóalapmegosztáshoz szükséges vállalkozási szintű adatok mellett a megfelelő oszlopokat is ki kell tölteni!

32. sor: Itt kell rögzíteni a villamos energia elosztó hálózati engedélyes esetén az összes végső fogyasztónak továbbított villamos energia mennyiségét, vagyis ebben az adózói körben a megosztás vetítési alapját (kWh). Amennyiben az adózó rendelkezik telephellyel külföldön vagy HIPA-t nem bevezetett önkormányzat területén, és ezt az „A-04-01" jelű lap B) blokkjában jelölte, akkor az adóalapmegosztáshoz szükséges vállalkozási szintű adatok mellett a megfelelő oszlopokat is ki kell tölteni!

33. sor: Itt kell rögzíteni a földgázelosztói engedélyes esetén az összes végső fogyasztónak továbbított földgáz mennyiségét, vagyis ebben az adózói körben a megosztás vetítési alapját (m2). Amennyiben az adózó rendelkezik telephellyel külföldön vagy HIPA-t nem bevezetett önkormányzat területén, és ezt az „A-04-01" jelű lap B) blokkjában jelölte, akkor az adóalapmegosztáshoz szükséges vállalkozási szintű adatok mellett a megfelelő oszlopokat is ki kell tölteni!

V. Villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvény alá tartozó adózók megosztása (5., 6. pont választása esetén)

41. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozás szintű személyi jellegű ráfordítás összegét, azaz a személyi jellegű ráfordítás arányában történő adóalap-megosztás vetítési alapját. Amennyiben az adózó rendelkezik telephellyel külföldön vagy HIPA-t nem bevezetett önkormányzat területén, és ezt az „A-04-01" jelű lap B) blokkjában jelölte, akkor az adóalapmegosztáshoz szükséges vállalkozási szintű adatok mellett a megfelelő oszlopokat is ki kell tölteni!

42. sor: Itt kell feltüntetni a székhely, telephely szerinti település(ek)re jutó összes eszközérték összegét, azaz az eszközérték arányos adóalap-megosztás vetítési alapját. Amennyiben az adózó rendelkezik telephellyel külföldön vagy HIPA-t nem bevezetett önkormányzat területén, és ezt az „A-04-01" jelű lap B) blokkjában jelölte, akkor az adóalapmegosztáshoz szükséges vállalkozási szintű adatok mellett a megfelelő oszlopokat is ki kell tölteni!

43. sor: Építőipari tevékenységet végző esetén - ha a rá vonatkozó specifikus megosztási módot választja

- ebben a sorban a Htv. 37. § (2) bekezdés b) pont és (3) bekezdés alapján telephellyé minősített településeken végzett építőipari tevékenységből eredő nettó árbevétel értékét kell feltüntetni. Amennyiben az adózó rendelkezik telephellyel külföldön vagy HIPA-t nem bevezetett önkormányzat területén, és ezt az „A-04-01" jelű lap B) blokkjában jelölte, akkor az adóalapmegosztáshoz szükséges vállalkozási szintű adatok mellett a megfelelő oszlopokat is ki kell tölteni!

44. sor: Építőipari tevékenységet végző esetén - ha a rá vonatkozó specifikus megosztási módot választja

- ebben a sorban a Htv. 37. § (2) bekezdés b) pont és (3) bekezdés alapján telephellyé minősített településeken az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értékének együttes összege értékét kell feltüntetni. Amennyiben az adózó rendelkezik telephellyel külföldön vagy HIPA-t nem bevezetett önkormányzat területén, és ezt az „A-04-01" jelű lap B) blokkjában jelölte, akkor az adóalapmegosztáshoz szükséges vállalkozási szintű adatok mellett a megfelelő oszlopokat is ki kell tölteni!

VI. Vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén alkalmazandó megosztás

(7., 8. vagy 9. pont választása esetén)

51. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozás szintű személyi jellegű ráfordítás összegét, azaz a személyi jellegű ráfordítás arányában történő adóalap-megosztás vetítési alapját. Amennyiben az adózó rendelkezik telephellyel külföldön vagy HIPA-t nem bevezetett önkormányzat területén, és ezt az „A-04-01" jelű lap B) blokkjában jelölte, akkor az adóalapmegosztáshoz szükséges vállalkozási szintű adatok mellett a megfelelő oszlopokat is ki kell tölteni!

52. sor: Itt kell feltüntetni a székhely, telephely szerinti település(ek)re jutó összes eszközérték összegét, azaz az eszközérték arányos adóalap-megosztás vetítési alapját. Amennyiben az adózó rendelkezik telephellyel külföldön vagy HIPA-t nem bevezetett önkormányzat területén, és ezt az „A-04-01" jelű lap B) blokkjában jelölte, akkor az adóalapmegosztáshoz szükséges vállalkozási szintű adatok mellett a megfelelő oszlopokat is ki kell tölteni!

53. sor: A vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén az utólag fizetett díjú szolgáltatást igénybe vevő előfizetők - adóév első napján érvényes - számát kell ebbe a sorba (főben kifejezett adatként) beírni. Amennyiben az adózó rendelkezik telephellyel külföldön vagy HIPA-t nem bevezetett önkormányzat területén, és ezt az „A-04-01" jelű lap B) blokkjában jelölte, akkor az adóalapmegosztáshoz szükséges vállalkozási szintű adatok mellett a megfelelő oszlopokat is ki kell tölteni!

VII. Vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén alkalmazandó megosztás (10. pont választása esetén)

61. sor: A vezetékes távközlési szolgáltatást nyújtó esetén az adóév első napján szolgáltatást igénybe vevők számlázási címe alapján azonosított szolgáltatási helyek (az összes szolgáltatási hely) számát kell itt feltüntetni (ha az adózó egy címen több vezetékes szolgáltatást is nyújt, akkor is csak egy szolgáltatási helynek minősül). Amennyiben az adózó rendelkezik telephellyel külföldön vagy HIPA-t nem bevezetett önkormányzat területén, és ezt az „A-04-01" jelű lap B) blokkjában jelölte, akkor az adóalapmegosztáshoz szükséges vállalkozási szintű adatok mellett a megfelelő oszlopokat is ki kell tölteni!

62. sor: Ezt a sort annak a vezetékes távközlési szolgáltatónak kell kitölteni, amelyik vezeték nélküli távközlési szolgáltatást is nyújt, de a vezeték nélküli távközlési tevékenységből származó nettó árbevétele az összes árbevétel 75%-át nem éri el. Itt kell szerepeltetnie az utólag fizetett díjú vezeték nélküli távközlési szolgáltatást az adóév első napján igénybe vevő összes előfizető számát. Amennyiben az adózó rendelkezik telephellyel külföldön vagy HIPA-t nem bevezetett önkormányzat területén, és ezt az „A-04-01" jelű lap B) blokkjában jelölte, akkor az adóalapmegosztáshoz szükséges vállalkozási szintű adatok mellett a megfelelő oszlopokat is ki kell tölteni!

23HIPAK_A-SPO Nyilatkozat sportvállalkozások adóalap csökkentő tételének alkalmazásáról

Csökkentő tétel adóhatásának megállapítása

1. sor: a cella értéke megegyezik 01-01 lap 8. sorában vagy a 02-01 lap 28. sorában szereplő összeggel. A cella automatikusan töltődik, ha a releváns mezők közül bármelyik ki van töltve. Az egyszerűsített tételes adóalap-megállapítást választó adóalany számára manuálisan írható a cella.

2. sor: a cella értéke megegyezik az 1. sor árbevétel csökkentő hatás adóhatásával. A cella az „M” lapokról automatikusan töltődik. A mezőben az adott önkormányzatra jutó csökkentő tétel és az adott önkormányzat esetében alkalmazott tényleges adómérték (mely a ténylegesen iparűzési adó kötelezettség és az önkormányzatra jutó adóalap hányadosaként adódik) szorzata kerül összegzésre az „M” lapokról. Az egyszerűsített tételes adóalap-megállapítást választó adóalany számára a cella manuálisan töltendő.

Az adócsökkentés igénybevételének módjáról szóló nyilatkozat

A Htv.szerinti, sportvállalkozás által igénybe vehető nettó árbevételt csökkentő tételek miatti adócsökkenés állami támogatás. Ezért az „SPO” lapon adatot feltüntető sportvállalkozásnak nyilatkoznia kell arról, hogy azt

a) de minimis támogatásként vagy

b) a csoportmentességi rendelet1 szabályaival összhangban veszi igénybe.

A de minimis támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján – 3 év alatt vállalkozáscsoportonként 60 millió forint összegig vehető igénybe. A csoportmentességi rendelet alapján az adóelőny a sportlétesítmények üzemeltetéséhez nyújtott működési támogatásként (a sportlétesítmény üzemeltetésének vesztesége nagyságáig, de legfeljebb éves szinten maximum 600 millió forint összegig) vehető igénybe.

1 A Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.), és az azt módosító, a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelet (HL L 156., 2017.6.20., 1. o.) szerinti, sportlétesítményekre nyújtott működési támogatásnak minősül.

23HIPAK_M-KÖT Az adókötelezettség meghatározása

Önkormányzat adatai

Önkormányzat neve: annak az adott önkormányzatnak a nevét kell kiválasztani a legördülő listából, amelyre vonatkozóan ezt a lap kitöltésre kerül, a különleges gazdasági övezetek (KGÖ) esetében a listában szerepelnek a mindenkor kijelölt KGÖ-k, így ezeket szükséges kiválasztani.

Önkormányzat adószáma: az önkormányzat adószáma automatikusan töltődő mező.

Bevallással érintett időszak és bevallás jellege az adott önkormányzatra vonatkozóan

A bevallott időszakot az adott önkormányzatra vonatkozóan kell megjelölni, melyre vonatkozóan ezt a lapot kitölti.

Figyelem: amennyiben több önkormányzatra vonatkozóan adja be a bevallást, akkor ez esetben ez az időszak eltérhet a vállalkozási szintű bevallási időszaktól. (Bizonyos esetekben akkor is meg lehet adni ezen a lapon a Főlapon szereplőtől eltérő időszakot, ha csak egy önkormányzatra vonatkozóan kerül kitöltésre az M lap, pl. székhely áthelyezése történik egy olyan önkormányzat területére, ahol nincs bevezetve az iparűzési adó- ez esetben arra nem kerül kitöltésre külön M lap.) Ezen eltérés okát a C) blokkban szükséges megjelölni.

Továbbá ebben a blokkban van lehetőség jelölni az "Önellenőrzés /Ismételt önellenőrzés/Előző bevallásban kimaradt telephely jelölése" lehetőségeket a legördülő menüpontokból. Az "Önellenőrzés" bejelölése azt jelenti, hogy az ezen a lapon szereplő önkormányzat esetében kíván önellenőrzést végezni. Amennyiben teljes bevallás önellenőrzését végzi, vagyis olyat, ami vállalati szintű ("A" típusú lapokon szereplő) adatokat is érint, akkor több telephely esetén minden egyes M-KÖT lapon be kell jelölni az "Önellenőrzés" jelölőt.

Figyelem: amennyiben az „M” lapok közül bármelyiken jelölte az önellenőrzést, akkor az adóhatóság csak ezen önkormányzati adóhatóságoknak küldi tovább a lapokat.

Valamely egynél több önkormányzat felé iparűzési adókötelezettséggel rendelkező adózó esetén (pl. ha az adózó a székhelyén kívül más önkormányzat illetékességi területén is rendelkezik a Htv. szerinti telephellyel vagy több önkormányzat illetékességi területén is lelhetők fel a Htv. szerinti telephelyei) előfordulhat, hogy az adózó valamely önkormányzat felé elmulasztja a fennálló iparűzési adókötelezettségéről szóló bevallás benyújtását (ezen önkormányzatot illetően korábban nem töltött „M” lapot). A kötelezettség teljesítése érdekében az ezen önkormányzat részére továbbíttatni kívánt „M” lapon nem az „Önellenőrzés/Ismételt önellenőrzés” mezőt, hanem az „Előző bevallásban kimaradt telephely jelölése” mezőt kell jelölnie. Ha pedig az újonnan (előzmény nélkül) benyújtott pótlap léte miatt a többi önkormányzatra jutó adóalap/bevallandó adó összege is megváltozik, ez utóbbi önkormányzatok „M” lapján ezt a tényt az „Önellenőrzés/Ismételt önellenőrzés” mező kitöltése jelöli.

Önkormányzatra vonatkozó és vállalkozási szintű bevallási időszak eltérésének oka Amennyiben az önkormányzatra vonatkozó és a vállalkozási szintű bevallási időszak eltér egymástól, akkor annak okát itt jelölni szükséges. A legördülő listából az alábbiak közül lehet választani.

1.	Adott önkormányzat területén telephelyet év közben létesítő vállalkozó
2.	Adott önkormányzat területén telephelyet év közben megszüntető vállalkozó

3.	Székhely áthelyezése az adott önkormányzat területére
4.	Székhely áthelyezése az adott önkormányzat területéről
5.	Helyi iparűzési adó év közbeni bevezetése az önkormányzat illetékességi területén
6.	Helyi iparűzési adó év közbeni megszüntetése/adórendelet hatályon kívül helyezése az önkormányzat illetékességi területén
7.	Egyéb ok

Az "Egyéb ok" megnevezés kiválasztása esetén kérjük az okot szövegesen is megadni az alatta lévő mezőben.

Az önkormányzatra jutó adóalap meghatározása

Figyelem: a helyes adóalap számításhoz kérem, ellenőrizze, hogy az Ön számára releváns „A” lapok megfelelően vannak kitöltve, különös figyelemmel az NY-01 lap nyilatkozataira.

1. sor: Ebben a sorban kerül meghatározásra az önkormányzatra jutó adóalap aránya. Amennyiben az adózó egy önkormányzatnak nyújtja be a bevallást, ez az érték 1. Több önkormányzat esetén az M- OSZT lap kitöltése után automatikusan töltődik a mező.

Figyelem: amennyiben a nyomtatványt több önkormányzatra vonatkozóan tölti ki (több telephelyre), akkor a sor csak az M-OSZT lap teljes kitöltése után töltődik helyesen. Az M-OSZT lap kitöltését követően lépjen vissza erre a lapra, és kérjük, hogy innen folytassa a kitöltést!

Figyelem: a bevallási időszakban több önkormányzat illetékességi területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező egyszerűsített tételes adóalap megállapítást választó adóalanyok számára ezen mező kitöltése nem szükséges és nem lehetséges.

Figyelem: a bevallási időszakban egy önkormányzat illetékességi területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező adóalanyok számára ez a mező automatikusan 1 értékkel töltődik, illetve a nem egyszerűsített tételes adóalanyok számára automatikusan töltődik. Amennyiben a mező értéke nem egyezik az Ön által számítottal, kérem ellenőrizze, hogy a megosztási módszert megfelelően választotta-e ki, illetve a megosztásban figyelembe vette-e a külföldi, illetve a HIPA-t be nem vezető önkormányzatok területére eső megosztási alapok helyes kitöltését a 04-01, 04-02 és OSZT lapokon.

2. sor: Ebben a sorban automatikusan számolódik az önkormányzat illetékességi területére jutó adóalap összege. Normál adózók esetében: az önkormányzatra jutó adóalap aránya és a korrigált Htv. szerinti adóalap szorzata. Az egyszerűsített tételes adóalap-megállapítást választó adóalanyok esetében a Htv. 39/A. § (2) pontjában meghatározott bevételi sávnak megfelelő összeg, nem teljes naptári év esetében pedig az ezen lapon jelzett bevallási időszak alapján arányosított része.

3. sor: Az önkormányzat rendeletében a 2,5 millió Ft-ot meg nem haladó vállalkozási szintű adóalapú vállalkozások számára adóalap-mentességet állapíthat meg (az önkormányzat döntésétől függően előfordulhat, hogy az adómentesség csak kisebb vállalkozási szintű adóalapösszegig, például 1 millió Ft-ig jár). Itt kell feltüntetni azon – az adóévben igénybe vehető – adóalap-mentesség összegét, amely a települési adóalap összegét csökkenti. Az egyszerűsített tételes adóalap-megállapítást választó adóalanyok nem vehetik igénybe ezt az adóalap mentességet, ezért a mező nem tölthető számukra!

4. sor: Ha az önkormányzat iparűzési adót szabályozó rendelete a háziorvos (ide értendő a házi gyermekorvos, fogorvos is) és a védőnő számára adóalap-mentességet állapít meg, akkor annak – legfeljebb 20 millió Ft – összegét kell ebben a sorban feltüntetni. Az adóelőny akkor jár, ha a háziorvos, védőnő vállalkozó adóalapja nem több, mint 20 millió forint és árbevételének legalább 80%-a a tevékenység-végzésre kötött finanszírozási szerződés alapján a Egészségbiztosítási Alaptól származik. Az egyszerűsített tételes adóalap-megállapítást választó adóalanyok nem vehetik igénybe ezt az adóalap mentességet, ezért a mező nem tölthető számukra!

5. sor: Ha az önkormányzat rendelete adómentességet állapított meg a vállalkozó azon beruházásának értéke vagy annak egy része után, melyet a vállalkozó az adóévben helyezett üzembe, akkor az adóalap mentesség összegét ebben a sorban kell feltüntetni. Az egyszerűsített tételes adóalap-megállapítást választó adóalanyok nem vehetik igénybe ezt az adóalap mentességet, ezért a mező nem tölthető számukra!

6. sor: Ebben a sorban kérjük feltüntetni a tárgyévben fel nem használt, következő évekre átvihető, beruházáshoz köthető adóalap mentesség összegét. Ezt a sort akkor is kérjük kitölteni, amennyiben ebben az évben nem vesz igénybe ilyen típusú adóalap-kedvezményt (vagyis az 5. sorban nem tüntet fel összeget), azonban a korábbi években keletkezett adóalap-kedvezmény, melyet még nem tudott teljes mértékig érvényesíteni, és ezt az összeget még viszi tovább a következő évekre. Az egyszerűsített tételes adóalap-megállapítást választó adóalanyok nem vehetik igénybe ezt az adóalap mentességet, ezért a mező nem tölthető számukra!

7. sor: Ebben a sorban számítódik az önkormányzati döntés szerinti adóköteles adóalap (2. sor - 3. sor -

4. sor – 5. sor).

Az adó összegének kiszámítása

11. sor: Ebben a sorban szükséges feltüntetni az önkormányzati rendelet szerinti adómértéket. Az állami adóhatóság – az önkormányzati adóhatóság adatszolgáltatása szerint – beépíti a nyomtatványba a települési önkormányzat rendeletében rögzített adómértéket (%-ot).

14. sor: Az iparűzési adó önkormányzati adórendelet szerint számított értéke (D) blokk 7. sora * E) blokk

11. sora)

15. sor: Ebben a sorban számítódik ki a belföldi e-útdíj 7,5%-ának a településre jutó összege (az „ALAP” B) blokkjában feltüntetett összegek szétosztásával). Az egyszerűsített tételes adóalap-megállapítást választó adóalanyok nem vehetik igénybe ezt az adókedvezményt!

A Htv. 40/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján a székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból - legfeljebb annak összegéig terjedően - levonható az adóalany által a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjnak (a továbbiakban: belföldi e-útdíj) a 7,5%-a. Ha a vállalkozás adóalapmegosztásra kötelezett, akkor a költségként, ráfordításként elszámolt belföldi e- útdíj 7,5%-át a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő iparűzési adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és a megosztással érintett önkormányzatokhoz kimutatott települési adóalapok arányában vonhatja le. Azaz, a belföldi e-útdíj 7,5%-a az adóalap- megosztás arányában vonható le. Ha a belföldi e-útdíj 7,5%-a 100 000 forint, a településre pedig a megosztás során a vállalkozási szintű adóalap 10%-a jut, akkor itt 10 000 forint jelenik meg.

16. sor: Ebben a sorban számítódik ki a külföldi e-útdíj 7,5%-ának a településre jutó összege (az „ALAP” B) blokkjában feltüntetett összegek szétosztásával). Az egyszerűsített tételes adóalap-megállapítást választó adóalanyok nem vehetik igénybe ezt az adókedvezményt!

A Htv. 40/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján a székhely, telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból – legfeljebb annak összegéig – levonható az adóalany által a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, külföldön autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjnak (a továbbiakban: külföldi e-útdíj) a 7,5%-a. Ha a vállalkozás adóalap- megosztásra kötelezett, akkor a költségként, ráfordításként elszámolt külföldi e-útdíj 7,5%-át az adóalap-megosztás arányában vonhatja le a megosztással érintett önkormányzatokhoz fizetendő adójából. Ebben a sorban tehát a külföldi e-útdíj 7,5%-ának a településre jutó összegét kell szerepeltetni

17. sor: Ebben a sorban számítódik ki az úthasználati díj 7,5%-ának a településre jutó összege (az

„ALAP” B) blokkjában feltüntetett összegek szétosztásával). Az egyszerűsített tételes adóalap- megállapítást választó adóalanyok nem vehetik igénybe ezt az adókedvezményt!

A Htv. 40/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján a székhely, telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból – legfeljebb annak összegéig – levonható az adóalany által a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő használati díjnak (a továbbiakban: belföldi úthasználati díj) a 7,5%-a. A belföldi úthasználati díj (10 napos/30 napos/éves „matrica" vagy megyei „matrica") a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó tehergépjárművel, illetőleg autóbusszal vagy személygépkocsival való díjköteles közúthálózaton való közlekedés kapcsán fizetendő díjátalány. Ha a vállalkozás adóalap- megosztásra kötelezett, akkor a költségként, ráfordításként elszámolt belföldi úthasználati díj 7,5%-át az adóalap-megosztás arányában vonhatja le a megosztással érintett önkormányzatokhoz fizetendő adójából. Ebben a sorban tehát a belföldi úthasználati díj 7,5%-ának a településre jutó összegét kell beírni.

18. sor: Amennyiben az önkormányzat helyi adó rendeletében adókedvezményben (adócsökkentésben) részesíti a 2,5 millió Ft vállalkozási szintű adóalapot meg nem haladó vállalkozókat [az adókedvezmény az adó %-ában (0-100% között)], akkor ebben a sorban kell feltüntetni az adót csökkentő kedvezmény összegét. Ha az önkormányzat ilyen kedvezményt nem iktatott rendeletébe, akkor itt összeget nem lehet feltüntetni. Az egyszerűsített tételes adóalap-megállapítást választó adóalanyok nem vehetik igénybe ezt az adókedvezményt!

19. sor: Amennyiben az önkormányzat iparűzési adót szabályozó rendelete a háziorvos (ide értendő a házi gyermekorvos, fogorvos is) és védőnő vállalkozó számára adókedvezményt tartalmaz (melynek mértéke akár 100% is lehet), akkor a kedvezmény összegét ebben a sorban kell feltüntetni. A kedvezmény akkor jár, ha a háziorvos, védőnő vállalkozó adóalapja nem több, mint 20 millió forint és árbevételének legalább 80%-a a tevékenység-végzésre kötött finanszírozási szerződés alapján a Egészségbiztosítási Alaptól származik. Ha az önkormányzat rendelete – a Htv. 39/C. § (4) bekezdésének felhatalmazása alapján – adókedvezményi rendelkezést nem tartalmaz, akkor itt összeget nem lehet szerepeltetni. (A települési önkormányzatok adórendeletei a honlappal rendelkező települések hivatalos oldalán, illetve a nemzeti jogszabálytár önkormányzati rendelettárában is megtalálhatóak.)

20. sor: A Htv. 40/A. § (3) bekezdése alapján az önkormányzat rendeletében lehetővé teheti az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-ának iparűzési adóból való levonását. Amennyiben a vállalkozás csak székhellyel rendelkezik, és az önkormányzat rendelete említett jogcímen adóelőnyt tartalmaz, akkor az adózó a településre fizetendő adóját 10%-kal csökkentheti. Ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű adókötelezettség, akkor a K+F címén adókedvezményt a települési adóalapnak a vállalkozási szintű adóalap arányában veheti figyelembe [Htv. 40/A. § (2), (4) bekezdés]. Ebben a sorban a K+F adóévi közvetlen költsége 10%-ának településre jutó összegét kell feltüntetni. Az

egyszerűsített tételes adóalap-megállapítást választó adóalanyok nem vehetik igénybe ezt az adókedvezményt!

21. sor: Amennyiben az önkormányzat rendelete adókedvezményt állapított a vállalkozó azon beruházásának értéke vagy annak egy része után, melyet a vállalkozó az adóévben helyezett üzembe, akkor az adókedvezmény összegét ebben a sorban kell feltüntetni. Figyelem! Ebbe a sorba akkora összeget tüntessen fel a teljes igénybe vehető adókedvezmény összegből, melyet az adott évben ténylegesen érvényesíteni is tud, a fennmaradó részt pedig a 22. sorban tüntesse fel. Az egyszerűsített tételes adóalap-megállapítást választó adóalanyok nem vehetik igénybe ezt az adókedvezményt!

22. sor: Ebben a sorban kérjük feltüntetni a tárgyévben fel nem használt, következő évekre átvihető, beruházáshoz köthető adókedvezmény összegét. Ezt a sort akkor is kérjük kitölteni, amennyiben ebben az évben nem vesz igénybe ilyen típusú adókedvezményt (vagyis a 21. sorban nem tüntet fel összeget), azonban a korábbi években keletkezett adókedvezmény, melyet még nem tudott teljes mértékig érvényesíteni, és ezt az összeget még viszi tovább a következő évekre. Az egyszerűsített tételes adóalap-megállapítást választó adóalanyok nem vehetik igénybe ezt az adókedvezményt!

23. sor: Ebben a sorban kerül kiszámításra az adóévi iparűzési adófizetési kötelezettség. Az adóköteles települési adóalapra vetített adó összegéből (14. sor) le kell vonni az adó összegét különféle jogcímeken csökkentő tételeket (a 15-21. sorok együttes összegét). Abban az esetben, ha az adót csökkentő tételek együttes összege eléri vagy meghaladja a 14. sor összegét, akkor itt nulla érték fog szerepelni.

23HIPAK_M-OSZT Az adóalap megosztásához szükséges adatok

Adóalap meghatározása (az A-04-01 lapon kiválasztott módszer szerint)

I. Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás (1. pont választása esetén)

1. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszer alkalmazása során az adott (székhely, telephely szerinti) településen felmerült (oda jutó) személyi jellegű ráfordítás összegét.

II. Eszköz arányos megosztás (2. pont választása esetén)

11. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az adott (székhely, telephely szerinti) településen felmerült (oda jutó) eszközérték összegét.

III. Személyi jellegű ráfordítással és eszközértékkel arányos megosztás (3. pont választása esetén)

21. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszer alkalmazása során az adott (székhely, telephely szerinti) településen felmerült (oda jutó) személyi jellegű ráfordítás összegét.

22. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az adott (székhely, telephely szerinti) településen felmerült (oda jutó) eszközérték összegét.

IV. Villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvény alá tartozó adózók megosztása (4. pont választása esetén)

31. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni az egyetemes szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkereskedő esetén a villamos energia vagy földgáz végső fogyasztók részére történő értékesítéséből származó, az önkormányzat illetékességi területére jutó, azaz a településen lévő végső fogyasztóktól származó, számviteli törvény szerinti nettó árbevételt.

32. sor: Ez a sor szolgál a villamos energia elosztó hálózati engedélyes esetén az önkormányzat illetékességi területén lévő végső fogyasztónak továbbított villamos energia mennyiségének feltüntetésére (kWh).

33. sor: Ez a sor szolgál a földgázelosztói engedélyes esetén az önkormányzat illetékességi területén lévő végső fogyasztónak továbbított földgáz mennyiségének feltüntetésére (m2).

V. Villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvény alá tartozó adózók megosztása (5., 6. pont választása esetén)

41. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszer alkalmazása során az adott (székhely, telephely szerinti) településen felmerült (oda jutó) személyi jellegű ráfordítás összegét.

42. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az adott (székhely, telephely szerinti) településen felmerült (oda jutó) eszközérték összegét.

43. sor: Építőipari tevékenységet végző esetén - ha a rá vonatkozó specifikus megosztási módot választja

- ebben a sorban az építőipari tevékenységből eredő nettó árbevétel értékének az adott településre jutó összegét kell feltüntetni.

44. sor: Építőipari tevékenységet végző esetén - ha a rá vonatkozó specifikus megosztási módot választja

- ebben a sorban az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értékének együttes összege) az adott településre eső értékét kell feltüntetni.

VI. Vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén alkalmazandó megosztás

(7., 8. vagy 9. pont választása esetén)

51. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszer alkalmazása során az adott (székhely, telephely szerinti) településen felmerült (oda jutó) személyi jellegű ráfordítás összegét.

52. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az adott (székhely, telephely szerinti) településen felmerült (oda jutó) eszközérték összegét.

53. sor: A vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén az utólag fizetett díjú szolgáltatást igénybe vevő előfizetők számából ebbe a sorba azoknak az előfizetőknek a számát kell beírni (főben kifejezett adatként), akiknek a számlázási címük az adóév első napján az adott településen található.

VII. Vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén alkalmazandó megosztás (10. pont választása esetén)

61. sor: A vezetékes távközlési szolgáltatást nyújtó esetén a vezetékes szolgáltatást igénybe vevő számlázási címe alapján az adóév első napján az adott településen lévő szolgáltatási helyek számát kell megadni.

23HIPAK_M-EL Adóelőlegek bevallása

A) Adóelőleg bevallása

A helyi iparűzési adóban – hasonlóan a társasági adóhoz – az adóelőleget önadózással kell teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy ebben a bevallásban kell az adózónak kiszámítania és bevallania az előlegfizetési időszak két időpontjára az adóelőleg összegét, amelyet a települési önkormányzat adóbeszedési számlájára kell megfizetni. A bevallott adóelőleg minden további intézkedés nélkül végrehajtható. Az adóbevallás – a végrehajtási eljárásban – az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés b) pontja értelmében végrehajtható okiratnak minősül.

Előlegfizetés időszaka

Az előlegfizetési időszak általános esetben a bevallás benyújtás hónapját követő második hónap 1. napjától tart 12 hónapon keresztül, a 12. hónap utolsó napjáig. Az adózónak az előlegfizetési időszak első és utolsó napját kell beírnia a bevallás e sorába. Az előlegfizetés időszak (keresztfélév) tehát 12 hónapnyi időszakot ölel át.

2023. évtől a Htv. 39/A. §-a alapján egyszerűsített adóalapmegállapítást választó adózók esetében az előlegfizetési időszak január 1-jétől december 31-ig tartó időszak.

Első előlegrészlet az előlegfizetési időszakban

Az első előlegrészlet esedékességének a napja az adóelőleg-fizetési időszak harmadik hónapjának 15. napja. A naptári évvel egyező üzleti éves vállalkozás és magánszemély vállalkozó esetén ez a nap 2024. szeptember 15-e. Itt kell jelölni az előlegfizetés napját és az előleg összegét.

Az „Első előlegrészlet” sorban az „M-KÖT” lap E) blokk 23. sorban feltüntetett összeg (ami megegyezik az „M-KÖT” lap E) blokk 14. sorában szereplő összeg csökkentve a csökkentő tételekkel) és a 2023. március 15-én, a naptári évtől eltérő üzleti éves adózó esetén az adóév harmadik hónapjának 15. napján esedékes (bevallott) előlegösszeg különbözetét kell szerepeltetni. Ha az adózónak az adóév harmadik hónapjának 15. napján (2024. március 15-én) nem kellett adóelőleget fizetni, akkor e sor összege az „M-KÖT” lap E) blokk

23. sorban feltüntetett összeggel egyezik meg. (Ezen bevallásbenyújtás határnapját magában foglaló előlegfizetési időszak második előlegrészleteként, azaz a 2024. március 15-i és a következő előlegfizetési időszak első részleteként, azaz 2024. szeptember 15-ei esedékességgel fizetendő, 2023-ben kezdődő adóévi adóelőleg a „M-KÖT” lap E) blokk 23. xxxxx írt adóösszeggel, azaz a 2023. évben kezdődő adóévi adó összegével egyezik meg.)

Második előlegrészlet az előlegfizetési időszakban: A második előlegrészlet az előlegfizetési időszak kilencedik hónapjának 15. napja, a naptári évvel egyező üzleti éves és magánszemély adózó esetén 2025. március 15. A „Második előlegrészlet” sorba ezt a napot kell beírni ezen adózói csoport esetében, amellett, hogy az adóelőleg összegét is be kell vallani. A bevallandó összeg az „M-KÖT” lap E) blokk 23. sorban feltüntetett adóösszeg (a 2023-ben kezdődő adóév adójának) fele. Természetesen március 15-én sosem esedékes a fizetési kötelezettség, mert március 15-e nemzeti ünnepünk. Ezért a fizetési határnap mindig a március 15- ét követő munkanap.

A Htv 39/A § alapján egyszerűsített tételes adóalapmegállapítást választó adóalanyok adóelőlege 2023. évtől a Htv. 39/A. §-a alapján az egyszerűsített adóalapmegállapítást választó adózók esetében csak az első előlegfizetési időszak kitöltése szükséges és lehetséges, mely az adóév május 31-én esedékes.

Az áttérés évében az adóév harmadik hónapjának 15. napján esedékes, az adóévre korábban bevallott adóelőleget annak eredeti esedékességekor köteles megfizetni. Ennek összege a 2024. május 31-én esedékes előleg összegébe beszámít.

Az adóelőleg összege főszabály szerint az előző adóév adójának összegével azonos. Ez alól kivétel lehet a Htv. 39/A. § szerinti egyszerűsített adóalap-meghatározásra történő áttérés évében fizetendő előleg, ha az előző adóévi bevétele nem több, mint 25 millió (kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetébe 120 millió Ft). Ekkor az adóelőleg összege az előző adóév bevételéhez tartozó sávnak megfelelő adóalap alapján számolt adóösszeggel azonos.

Fontos: Május 31-re az adózónak a teljes adóévi előleget be kell vallania függetlenül attól, hogy tényleges előlegfizetési kötelezettsége csak a március 15-ére bevallott, megfizetett és az e bevallás szerinti adóelőleg különbözetére áll fent.

Példa: Az adózó 2024. március 15-i előlegfizetési időszakra bevallott 31000 Ft előleget. 2022-ben 11 millió Ft bevétele keletkezett, így az előző évi bevétel sávjához tartozó adóalap 2,5 millió Ft, 2 %-os adókulcs esetén az adókötelezettség, és így 2023. május 31-re számolt adóelőleg 50000 Ft, melyet csökkenteni kell a március 15-re bevallott adóelőleg összegével. Így a példánkban 19000 Ft összegű adóelőleget kell megfizetni május 31-re, de bevallásában a teljes 50.000 forintot fel kell tüntetnie előlegként.

23HIPAK_M-TUL-01 Nyilatkozat túlfizetésről

A „M-TUL-01" jelű lapon a túlfizetések felhasználásáról, és ha van, a lejárt köztartozásokra történő átvezetésről kell nyilatkozni az adózóknak.

A „M-TUL-01" jelű lapot kizárólag abban az esetben kell kitölteni az adózónak, ha az adott önkormányzat adóhatóságánál túlfizetése van és a túlfizetés összegéről nyilatkozattételi kötelezettség terheli. Amennyiben az adózó nem tesz nyilatkozatot a túlfizetésről, azt az adóhatóság az adózó helyi iparűzési számláján tartja nyilván és a következő kötelezettségek ellenében könyveli le.

A) Nyilatkozatok

Az adózónak ebben a pontban kell nyilatkoznia arról, hogy nincsen más adóhatóságnál fennálló adótartozása, valamint önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott köztartozása. Ezt az egyes pontok melletti négyzetbe való jelöléssel teheti meg.

B) Rendelkezés a túlfizetés felhasználásáról

Az adózónak ebben a pontban kell nyilatkoznia az önkormányzati adóhatóságnál fennálló túlfizetés összegéről és a túlfizetés elszámolásáról. A túlfizetés összege felhasználható a később esedékes iparűzési adófizetésre, más közteherre vagy más adóhatóságnál fennálló adó- vagy köztartozás kiegyenlítésére.

Ha az adózónak adótartozása nincs, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről is.

Rendelkezés hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el.

1. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni önkormányzati adóhatóságnál fennálló túlfizetés összegét.

2. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni túlfizetésből visszatéríteni kívánt összeget.

3. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni túlfizetésből a később esedékes iparűzési adófizetésre felhasználni kívánt összeget. Kitöltés esetén a D) blokk kitöltése kötelező!

4. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a más adónemben / hatóságnál nyilvántartott lejárt esedékességű köztartozás kiegyenlítésére felhasználni kívánt összeget. Kitöltés esetén az E) blokk kitöltése kötelező!

C) A túlfizetés visszautalására szolgáló pénzforgalmi számlaszám

Amennyiben az adózó a túlfizetés valamekkora részének visszatérítéséről rendelkezett az előző pontban, akkor ebben a pontban kell feltüntetni a célszámla számát.

D) A más közteherben fennálló jövőbeni fizetési kötelezettség

Az adózó e pontban rendelkezhet arról, hogy mely az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott, a jövőben esedékes fizetési kötelezettségre (például építményadóra) kívánja elszámoltatni a fennálló túlfizetés összegét (forintban). Több jövőben esedékes fizetési kötelezettség esetén közterhenként egy-egy sort kell kitölteni.

23HIPAK_M-TUL-02 Nyilatkozat túlfizetésről

E) Más adónemben, más hatóságnál nyilvántartott lejárt esedékességű köztartozásra átvezetendő összegek

Az adózónak ebben a pontban kell megjelölni a köztartozást nyilvántartó intézményt, a közteher megnevezését valamint az átvezetendő összeget és az adott intézmény számlaszámát és az adott intézménynél érvényes ügyfélazonosító számot is meg kell adni. Minden egyes intézmény / közteher párra külön sort szükséges kitölteni. A táblázatban a különböző sorok „Összeg” mezőinek összegének ki kell adnia az „M- TUL-01” lap B) blokk 14. sorban megjelölt összeget.

23HIPAK_M_ONEL Önellenőrzési melléklet

Az „M-ONEL” jelű lap az önellenőrzési pótlék bevallására szolgál. Minden önellenőrzéssel vagy ismételt önellenőrzéssel érintett önkormányzat esetén kötelező a kitöltése.

A „M-ONEL” jelű lapot minden olyan esetben ki kell töltenie az adózónak, amikor –az Art. alapján – korábban megállapított és bevallott adóalapját, adóját utólag önellenőrzéssel – akár terhére, akár javára - helyesbíti. Az adóalap változását és az adóösszeg változását előjelhelyesen kell feltüntetni a cellákban. Abban az esetben, ha a helyesbítés az adózó javára szolgál, akkor értelemszerűen a nyomtatvány utolsó két rovatában

– „az önellenőrzési pótlék alapja", illetve „az önellenőrzési pótlék összege" – nem szerepeltet adatot. Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell [Art.

57. § (3) bek.]

Document Metadata

Table of Contents

Tartalom

Document Metadata