Kecskeméti Junior Sport Nonprofit Kft.
Kecskeméti Junior Sport Nonprofit Kft.
(6000 Kecskemét, Izsáki út 1.)
KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK
„Fémszerkezetű sátor építése”
tárgyában indított, a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás a nyílt eljárás szabályainak alkalmazásával
2019.
Tartalomjegyzék
I. Az ajánlattételi felhívás 3
Ajánlattételi felhívás 4
II. Közbeszerzési dokumentumok 19
1. Az eljárás általános feltételei 20
2. Kiegészítő tájékoztatás 21
3. Teljesség és pontosság 21
4. Ajánlattétel költségei 21
5. Ajánlati kötöttség 21
6. Több változatú (alternatív) ajánlat 21
7. Tájékoztatás 21
8. Közös ajánlattétel 23
9. Ajánlati ár 24
10. Formai követelmények 25
11. Kapcsolattartás az Ajánlatkérő és az ajánlattevők között a közbeszerzési eljárás alatt 25
12. Az ajánlatok bírálata 25
13. Szerződést biztosító mellékkötelezettségek 28
14. Az ajánlati biztosíték előírására, valamint a szerződésben megkövetelt biztosítékokra vonatkozó információk 29
15. Üzemzavar, üzemszünet 29
16. Közbeszerzési eljárás lebonyolításához kapcsolódó ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ 29
III. Műszaki leírás 33
IV. Szerződéstervezet 36
V. Nyilatkozatminták, formanyomtatványok 52
I. Az ajánlattételi felhívás
Ajánlattételi felhívás
1. Az ajánlatkérő neve, címe, telefon-, és telefaxszámai:
Kecskeméti Junior Sport Nonprofit Kft.
Székhely: 6000 Kecskemét, Xxxxxx xx 0.
Cg.: 00-00-000000
Adószám: 26338958-2-03
Számlavezető pénzintézet: Raiffeisen Bank Zrt. Bankszámlaszám: 12076903-00143519-01400000
Képviseli: Ivkovicné Xxxxx Xxxxx ügyvezető
2. Ajánlatkérő nevében eljár:
Meditkonzult Közbeszerzési és Tanácsadó Kft.
Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00. I. em. 5.
Tel: +36-1/0000000
Fax: +36-1/0000000
Email: xxxxxxxxxxxx.xxxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxx.xx
Képviseli: xx. Xxxx Xxxxxx, ügyvezető
Kapcsolattartó: xx. Xxxxx Xxxxx
3. A választott eljárás:
Ajánlatkérő a Közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: „Kbt.”). 115. §-ban rögzített feltétel fennállása alapján, valamint az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EKRr) rendelkezései alapján, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (a továbbiakban: EKR) igénybevételével jelen ajánlattételi felhívás megküldésével a Kbt. Harmadik része szerinti hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást kezdeményez a nyílt eljárás szabályainak alkalmazásával.
Ajánlatkérő az eljárás során a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet), valamint az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezési és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet) előírásait figyelembe véve fog eljárni.
4. A közbeszerzési dokumentumok rendelkezésre bocsátásának módja, határideje, beszerzési helye és pénzügyi feltételei:
Ajánlatkérő jelen ajánlattételi felhívás mellékleteként közbeszerzési dokumentumokat készít.
A közbeszerzési dokumentumok elektronikus úton, közvetlenül, korlátlanul, teljes körűen és térítésmentesen kerülnek rendelkezésre bocsátásra a xxxxx://xxx.xxx.xx/ linken mindazon gazdasági szereplő részére, akiket az Ajánlatkérő ajánlattételre fel kíván hívni.
A közbeszerzési dokumentumok másra át nem ruházhatóak.
5. Az ajánlatkérő által a szerződéshez rendelt elnevezés:
„Fémszerkezetű sátor építése”
6. A beszerzés tárgya és mennyisége:
„Fémszerkezetű sátor építése”
CPV:
45223200-8 Szerkezetépítési munkák
Építési beruházás ismertetése:
Szerkezet: nyeregtetős 18ᵒ Fesztáv: 22 m
Hosszúság: 42 m
Köztávolság: 5 m
Lábmagasság: 3 m
Csúcsmagasság: ~ 6,5 m
Szerkezeti jellemzők:
Tetőteher: 0,45 kN/m2 Szélteher: 0,6 kN/m2
A mobil csarnok elsőrendű tartószerkezetét ált. 5 méterenként helyezett keretek látják el, amelyeket hosszirányban szelemenek kötnek össze. A sátorváz stabilitását a szélső keretállásokba, ill. néhány köztes mezőbe kerülő feszített sodronykötél-párok biztosítják. A keretoszlopok és gerendák csomóponti kapcsolata
„befogott” megoldású. A keretlábak és gerendák alumínium profilból készülnek, csomópontokon horganyzott acél elemekkel összekapcsolva. Az alu. profil négy sarkán "kéder"-fogadó hornyok, nútok találhatók. Szintén alumínium profilból készülnek a kereteket összekötő szelemenek.
A beépített szerkezeti elemek alapanyag minősége szállítói megfelelőség igazolással igazoltan megfelel a statikai számításokban figyelembevett minőségnek.
A betonalapozás az Ajánlattevő feladata. Ponyvázat minőségi jellemzői:
Tűzállóság: B1, B-s2, d0
Tűzvédelmi osztályba sorolása: nehezen éghető, égve nem csepegő
MSZ EN 13501-1:2007 szabvány szerinti tűzvédelmi-, füst- és égvecsepegési osztályba sorolása. Ponyvakonfekcionálás:
NMÉ (Nemzeti Műszaki Értékelés) - ben előírt gyártásellenőrzésre vonatkozó követelményeknek megfelelően, ISO 9001:2008 minőségbiztosítási rendszerben gyártott, előfeszítési megoldást biztosító, anyagvizsgáló laboratóriumban végzett anyag- és hegesztési tesztekkel ellátott, élettartama során elszenvedett nyúlását kompenzálni képes, kezelésmentes, utánfeszítést nem igénylő rögzítéssel ellátott, digitális 3D felületszámító programmal előállított, CAD vezérelt szabászgépen felszabott panelekből nagyfrekvenciás hegesztéssel konfekcionált, poliészter szövetbetétes, UV álló, kétoldalon PVC-vel kent 650 g/m2 súlyú, 2500 N/5cm szakítószilárdságú (tervezői egyeztetés alapján meghatározott színű) ponyva.
Kivitel:
Háromszög ponyvázat: U= 5,8 W/m2K biztosítva
A ponyvahéj szimpla, fényzáró, 650gr/m2 fehér színű, EME minősített nehezen éghető, UV álló, gombásodásgátló adalékkal kezelt.
Tetőponyvázat: U= 2,9 W/m2K biztosítva
A tetőponyva kétrétegű, légpárnás kialakítású fényzáró, 650gr/m2 fehér színű, EME minősített nehezen éghető, UV álló, gombásodásgátló adalékkal kezelt.
Oldal- és homlokfal: U= 0,5 W/m2K biztosítva
50mm vastag PIR hab töltésű merev szendvicspanel, takarólemezzel rögzítve
Az Ajánlattevő biztosítja:
1. a sátor talplemezei alatti beton pontalapok készítése vagy sávalapot körben. (Ehhez adatokat az Ajánlattevő szolgáltat, mint statikai teherfelvételi adatok, pontos talpkiosztás, mely alapján a beton rész kialakítható).
2. Világítást, az érintésvédelem és tűzvédelmi szabványossági dokumentáció elkészítését
3. a fújt tető ventillátorok működéséhez az elektromos áram kiépítését és felállását a kapcsolószekrényig, amire rá tud kötni a szekrényben
Megrendelő biztosítja:
1. esetleges engedélyeztetés (Ajánlattevő adja a tervrajzokat, PVC tűzállósági dokumentációját, teljesítménynyilatkozatot)
2. villámvédelem kialakítását (földelést), a hozzá tartozó villámvédelmi tervvel és villámvédelmi/kockázatelemezési/EPH hálózat és földelő hálózati dokumentáció
3.a tetőről és az oldalfalról lefolyó víz összegyűjtése, elvezetése, folyóka kialakítása 4.szerelési terület szabaddá tétele a munka megkezdése előtt (egyeztetve az Ajánlattevővel) 5.szerelés ideje alatt áram (50m-en belüli) biztosítását, illemhely és mosdó használatát 6.több napos munkavégzés esetén a leszállítást követően az átadásig az őrzés-védelem
Garancia: 36 hó
Várható élettartam a ponyvára: min. 5 év
A sátornak és a ponyvának meg kell felelnie az ÉME vonatkozó előírásainak és hivatalos NME minősítéssel kell rendelkeznie, valamint csökkentett hóteher elviselésére is alkalmasnak kell lennie, de felületéről a ráhullott havat fűtéssel vagy más alkalmas eszközzel el kell távolítani, ha az magától nem csúszik le.
A felhívásban, valamint a közbeszerzési dokumentumokban szereplő meghatározott gyártmányra, eredetre, típusra történő hivatkozás csak a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása érdekében történt. Ajánlatkérő a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 46. § (3) bekezdése alapján azzal mindenben egyenértékű terméket elfogad.
7. A teljesítés határideje:
A szerződés teljesítésének határideje: szerződéskötés aláírásától számított legkésőbb 30 nap. Ajánlatkérő előteljesítést elfogad.
8. A teljesítés helye:
6000 Kecskemét, Hrsz: 10975/1 (NUTS: HU331)
9. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek vonatkozásában:
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.): 6:187. §-ára, amely alapján:
- Ajánlatkérő a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárt.
- Ajánlatkérő a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette.
Késedelmi kötbér: Ha ajánlattevő – olyan okból, amelyért felelős – késedelmesen teljesít, az ajánlatkérő késedelmi kötbérre jogosult, melynek mértéke a szerződéses nettó ellenszolgáltatás 0,5%-a/naptári nap. A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól a Ptk. 6:187.
§ (1) bek. alapján. Amennyiben a késedelmi kötbér összege eléri vagy meghaladja a szerződéses nettó ellenszolgáltatás 5 %-át, azaz a késedelemmel érintett napok száma a 10 naptári napot eléri, vagy meghaladja, az Ajánlatkérő jogosult – anélkül, hogy érdekmúlását bizonyítania kellene – a szerződést felmondani, és a meghiúsulási kötbért követelni.
Hibás teljesítési kötbér: Ha ajánlattevő – olyan okból, amelyért felelős – hibásan teljesít, Ajánlatkérő a teljes nettó szerződéses összeg 3%-a/alkalom összegű hibás teljesítési kötbér követelésére jogosult. Amennyiben a hibás teljesítési kötbér alkalmazásának száma eléri vagy meghaladja a teljes nettó szerződéses összeg 9%-át, azaz a hibás teljesítéssel érintett alkalmak száma eléri vagy meghaladja a 3 alkalmat, az Ajánlatkérő jogosult a szerződést felmondani, és meghiúsulási kötbért követelni. Ajánlatkérő a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesítheti szavatossági igényét a Ptk. 6:187. § (2) bekezdése alapján.
Meghiúsulási kötbér: Amennyiben a teljesítés – olyan okból, amelyért ajánlattevő felelős – meghiúsul, Ajánlatkérő – a Ptk. 6:186. § (1) bekezdésének megfelelően – meghiúsulási kötbérre jogosult, melynek mértéke a szerződéses nettó ellenérték 20%-a. A teljesítés meghiúsulásának esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja a Ptk. 6:187. § (1) bek. alapján. A késedelmi kötbér és a meghiúsulási kötbér egyidejűleg nem érvényesíthető.
Jótállás: Ajánlattevő köteles a ponyvára minimum 5 év, valamint az építési beruházásra minimum 36 hónap időtartamú jótállást vállalni, illetve amennyiben a beépített anyagokra, eszközökre a gyártó 36 hónapot meghaladó jótállást vállal, úgy ajánlattevő köteles a hosszabb idejű jótállást vállalni. A jótállás időtartama alatt az Ajánlattevő az Ajánlatkérő által jelzett hibás munkarészek kijavítását 5 naptári napon belül köteles megkezdeni és
műszakilag indokolt időtartamon belül befejezni. A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető, melynek kezdete a sikeres műszaki átadás- átvételi eljárás befejezésének időpontja. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására – megfelelő határidőben – nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. A többletjótállás időtartama értékelési szempont.
Jótállási biztosíték: Megrendelő jótállási biztosítékot ír elő, amelynek mértéke a szerződés szerinti és ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás 5 % -a és amely a szerződés teljesítésének időpontjától a jótállási kötelezettség lejárata napjáig tart. A jótállási igények teljesítésére kikötött biztosítékot legkésőbb a szerződés teljesítésének időpontjában kell rendelkezésre bocsátani a szerződő fél választása szerint a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott módon. Ajánlattevő ajánlatában köteles csatolni nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a jótállási biztosítékot a Kbt. 134. §
(4) bekezdése szerinti határidőre benyújtja.
10. Az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásainak feltételei:
Ajánlatkérő a vállalkozói díjat a feladatok teljesítését követően, a teljesítési igazolás kiadása után, a szabályszerűen kiállított számla ellenében átutalással fizeti meg.
Ajánlatkérő részszámlázási lehetőséget és előleget nem biztosít.
Az igazolt teljesítést követően a benyújtott számla 30 napon belül átutalással kerül kiegyenlítésre, figyelemmel a Ptk. 6:130 § (1)-(2) bekezdés rendelkezéseire.
A kifizetés során a Kbt. 135. § (1)-(3), (6) bekezdései, valamint a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 31. §-a irányadóak, az alvállalkozói kifizetésre a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § és a 32/B § rendelkezései az alkalmazandóak.
Ajánlatkérő nem kíván tartalékkeretet kikötni. Az elszámolás és kifizetés pénzneme: HUF.
A számlán fel kell tüntetni: a szerződés elnevezését.
A szerződés XXX támogatásból a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011 (VI.30.) Korm. rendelet jogszabályi előírások alapján kerül finanszírozásra.
Fizetési késedelemhez kapcsolódóan irányadóak a Ptk. 6:155. § vonatkozó rendelkezései. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Ptk. 6:187.§ -ára a kötbérek vonatkozásában.
11. Xxxxx meghatározása, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú ajánlatot:
Ajánlattevő nem tehet többváltozatú ajánlatot.
12. Xxxxx meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:
Ajánlatkérő tárgyi közbeszerzési eljárásban a Kbt. 61. § (4) bekezdésének rendelkezései alapján nem teszi lehetővé a részajánlat tételt tekintettel arra, hogy a közbeszerzés tárgyát egymásra épülő munkafolyamatokat magában foglaló, összetett feladat képezi.
Az egymásra épülő munkafolyamatok szoros összefüggésben állnak egymással, ahol nem húzható egzakt határvonal úgy, hogy ésszerű részekre lehetne bontani a műszaki feladatot.
Az erőszakolt részekre bontás esetén, jelentős esély lenne arra, hogy a különböző megvalósítandó részfeladatok között elvesznének a pontos határok és bizonyos, elvégzendő munkarészeknek sem egyik, sem másik részfeladatban nem lenne gazdája.
A részekre bontás Ajánlatkérő részéről negatív hatással lenne a garanciavállalás szempontjából is, hiszen bizonyos feladatok garanciavállalásának a feltétele az, hogy a hozzákapcsolódó munkarészek is az adott vállalkozás feladatát képezzék. Az összefüggő, összetett feladatrendszer ésszerűen egyetlen generál garanciavállalót kíván.
13. Az ajánlatok elbírálásának szempontja
Ajánlatkérő tárgyi közbeszerzési eljárás esetében a benyújtott ajánlatokat a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontjában rögzítetteknek megfelelően a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok szerint bírálja el az alábbiak szerint:
Részszempont | Súlyszám |
1. részszempont: ajánlati ár (nettó HUF) | 70 |
2. részszempont: hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása (fő, maximum 5 fő) | 15 |
3. részszempont: kötelezőn felüli többletjótállás időtartama (hónap, min. 0 - max. 24 hónap) | 15 |
Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 0-10.
1. részszempont: ajánlati ár (nettó HUF)
Ajánlatkérő az 1. részszempont esetén az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb tartalmi elemre az értékelési pontszám maximumát adja. A többi ajánlat részszempont szerinti pontszáma a legjobb tartalmi elemhez viszonyítva kerül megállapításra, kettő tizedes jegyre való kerekítés mellett.
Az értékelés módszere az 1. értékelési részszempont esetében a fordított arányosítás, azaz az ajánlatkérő számára legelőnyösebb (legalacsonyabb) ajánlati elem kapja a maximális pontot, a többi matematikai aránypárral megállapított pontértéket kap.
Ajánlatkérő az 1. értékelési részszempont esetében az ajánlati elemeinek pontszámait az alábbi képlettel számolja:
P = Alegjobb (P
–P ) + P
Avizsgált
max
min
min
ahol
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa (10 pont)
Pmin: a pontskála alsó határa (0 pont) Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme
Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme
2. értékelési szempont: Hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása (fő, maximum 5 fő)
Ajánlatkérő a 2. értékelési résszempont vonatkozásában azt vizsgálja, hogy Xxxxxxxxxxx vállalja-e és ha igen, akkor hány fő hátrányos helyzetű munkavállaló alkalmazását a vállalkozási szerződés teljesítésének időtartamának legalább 50 %-a során. Az ajánlat akkor a legkedvezőbb, ha Ajánlattevő legalább 5 fő hátrányos helyzetű munkavállaló alkalmazását vállalja az egyedi vállalkozási szerződés teljesítésének során.
Ajánlatkérő a hátrányos helyzetű munkavállaló alatt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/B § (4) bekezdés 1. pont szerinti alábbi fogalmat érti:
a) az előző 6 hónapban nem állt munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy
b) nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), vagy
c) 50 éven felüli személy, vagy
d) egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt, vagy
e) valamely tagállam olyan ágazatában vagy szakmájában dolgozik, amelyben 25%-kal nagyobb a nemi egyensúlyhiány, mint e tagállam valamennyi gazdasági ágazatára jellemző átlagos egyensúlyhiány, és ezen alulreprezentált nemi csoportba tartozik, vagy
f) egy tagállam nemzetiséghez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésének vagy szakmai tapasztalatának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyei egy biztos munkahelyen Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy az egyedi vállalkozási szerződés teljesítése során a megajánlás szerinti hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazását a szerződés teljesítésének időtartamának legalább 50
%-a során fenn kell tartani, tehát a folytonosság nem feltétel.
A Felolvasólapon ezen értékelési részszempont vonatkozásában azt szükséges feltüntetni, hogy ajánlattevő hány fő hátrányos helyzetű munkavállaló alkalmazását vállalja a vállalkozási szerződés időbeli hatálya alatt.
A Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján Ajánlatkérő rögzíti, hogy jelen értékelési szempont tekintetében tett megajánlás legkedvezőbb szintje 5 fő, így ezen megajánlás és az ennél kedvezőbb vállalásokra egyaránt az értékelési ponthatár felső határával azonos számú pontot ad, azaz 10 pontot!
Amennyiben Ajánlattevő 0 főt ajánl meg ajánlatában, Ajánlattevő 0 pontot kap. Ajánlatkérő az ajánlati elem pontszámát az alábbi képlettel számolja:
P = Avizsgált (P
–P ) + P
Alegjobb
max
min
min
ahol
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa (10 pont)
Pmin: a pontskála alsó határa (0 pont) Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme
Ajánlatkérő felhívja Xxxxxxxxxxxx figyelmét, hogy a jelen értékelési részszempont vonatkozásában tett megajánlás be nem tartása súlyos szerződésszegésnek minősül.
Ajánlatkérő felhívja Xxxxxxxxxxxx figyelmét, hogy a jelen értékelési részszempont vonatkozásában tett megajánlás be nem tartása szerződésszegés, és a jogkövetkezményekre irányadó a szerződés 6. pontjában előírt rendelkezések (kötbérek.)
A hátrányos helyzetű munkavállalókat az adott szerződés teljesítésével összefüggésben kell foglalkoztatni.
Ajánlatkérő műszaki ellenőre ellenőrzi a vállalás teljesítését, amelyet az egyes részszámlákhoz kapcsolódó teljesítési igazolásokban rögzít. Ajánlatkérő az ellenőrzés minden egyes intézkedését dokumentálja.
A műszaki ellenőr a heti bejárások alkalmával is ellenőrzi a vállalások teljesítését, a kivitelező által vezetett és a munkavállalók által aláírt jelenléti ívek ellenőrzésével.
3. részszempont: kötelezőn felüli többletjótállás időtartama (hónap, min. 0 - max. 24 hónap )
A 3. részszempont esetében a legkedvezőbb (legmagasabb) érték kapja a maximális pontszámot, a további megajánlott értékek az egyenes arányosítás módszerének megfelelően kevesebbet.
A pontozás módszere:
P = Avizsgált
Alegjobb
(Pmax
– P min
) + Pmin
ahol
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma P max: a pontskála felső határa, azaz 10
P min: a pontskála alsó határa, azaz 0
A legjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme
Ajánlatkérő előírja, hogy a ponyván kívüli részre vonatkozó jótállás esetén a kötelező minimum vállalás 36 hónap, az ezt meghaladó időtartam kerül értékelésre. A 24 hónapot elérő, vagy azt meghaladó többletjótállási időtartam megajánlása a maximális 10 ponttal kerül értékelésre. Amennyiben Ajánlattevő nem vállal többletjótállást, 0 pontot kap.
A felolvasólapon kizárólag az értékelésre kerülő többletet kérjük feltüntetni.
A fenti módszerrel értékelt egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot az ajánlatkérő megszorozza az ajánlattételi felhívásban is meghatározott súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
Az az ajánlat a legjobb ár-érték arányú, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek alapján, valamint az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.
Ha több ajánlatnak azonos az előző bekezdés szerint kiszámított összpontszáma, az az ajánlat minősül a legjobb ár-érték arányúnak, amely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott értékelési szempontok közül a legmagasabb súlyszámú szempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.
Az ajánlatkérő jogosult közjegyző jelenlétében sorsolást tartani és a sorsolás alapján kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyertesének nyilvánítani, ha a legjobb ár-érték arányú ellenszolgáltatást két vagy több ajánlat azonos mértékben (azonos pontszámmal) tartalmazza.
14. A kizáró okok:
14.1. Kizáró okok:
Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akivel szemben a Kbt. 62. § (1) bekezdés g)-k), m) vagy q) pontjában foglalt kizáró okok bármelyike fennáll.
14.2. A kizáró okok igazolási módja:
Ajánlattevőnek a Kbt. 114. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés szerint nyilatkoznia kell a kizáró okok fenn nem állásáról.
Az ajánlattevő az alvállalkozója vonatkozásában a Kbt. 67. § (4) bekezdése tekintetében nyilatkozatot köteles benyújtani a Kbt. 62. § (1) bekezdés g)-k), m) és q) pontjában foglalt kizáró okok hiányáról.
Ajánlattevő ajánlatában köteles csatolni a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozatát a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében arról, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § 38. pont a)-b) vagy d) xxxxxxxx szerint definiált tényleges tulajdonosát meg tudja-e nevezni.
- Ha az ajánlattevő a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonosát meg tudja nevezni, akkor ajánlatában csatolja nyilatkozatát a tényleges tulajdonos/tulajdonosok nevének és állandó lakóhelyének bemutatásáról.
- Ha a gazdásági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni.
- Ha a gazdásági szereplő nem tudja a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát megnevezni, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni.
A pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b), vagy d) alpontja alapján tényleges tulajdonos:
a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon –közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben
– a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,
d) alapítványok esetében az a természetes személy,
da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár.
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (7) bekezdésének rendelkezéseire, mely szerint a kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozóan a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatóak (felhasználhatóak) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve adat tartalma valós. Az ajánlatkérő – ellenkező bizonyításig – az adat valóságtartalmát az ajánlattevő erre vonatkozó külön nyilatkozata nélkül vélelmezi.
Ajánlatkérő kizárja az eljárásból azon ajánlattevőt, akivel szemben a kizáró okok az eljárás során következnek be.
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 64. §-ára.
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 69. § (11a) bekezdésére.
15. Alkalmassági követelmények:
Ajánlatkérő a Kbt. 115. § (2) bekezdés rendelkezésére tekintettel nem ír elő alkalmassági követelményt.
16. Hiánypótlás lehetőségének biztosítása:
Ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét a Kbt. 71. §-ban foglaltak szerint biztosítja. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet az EKRr 11. § (2)-(3) bekezdésére.
Ajánlatkérő a Kbt. 71. § (6) bekezdésének megfelelően nem rendel el újabb hiánypótlást arra vonatkozóan, ha a hiánypótlással az ajánlattevő az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás.
Ajánlatkérő a számítási hiba esetén a Kbt. 71. § (11) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
17. Ajánlattételi határidő:
xxxxx://xxx.xxx.xx felületen megjelölt határidő.
Az EKRr 15. § (3) bekezdése értelmében az ajánlatnak az ajánlattételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie. A beérkezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld.
Az EKRr 16. § (1) alapján Az ajánlattételi vagy részvételi határidő nem jár le, ha az EKR vagy annak az ajánlat elkészítését támogató része az EKR üzemeltetője által közzétett tájékoztatás alapján igazoltan
a) folyamatosan legalább öt percig fennálló üzemzavar(ok) folytán [EKRr 22. § (2) bekezdés] az ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi vagy részvételi határidőt megelőző huszonnégy órában összesen legalább százhúsz percig, vagy
b) üzemzavar folytán [EKRr 22. § (2) bekezdés] az ajánlattételi vagy részvételi határidő alatt folyamatosan legalább huszonnégy óráig nem elérhető.
A Kbt. 52. § (4) bekezdésén túl az EKRr 16. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabbítja az EKR működésének helyreállítását követően, amelyről az EKR üzemeltetője tájékoztatást tesz közzé. A meghosszabbítás esetén Ajánlatkérő megfelelő időt, de legalább a hosszabbításról szóló értesítés megküldésétől számított két napot biztosít. Ha a módosításról hirdetményt kell feladni, annak feladásától számított négy nap álljon rendelkezésre az ajánlat benyújtására. Az EKRr 16. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt az EKR működésének helyreállítását követően legalább az üzemzavar időtartamának megfelelő idővel hosszabbítja meg.
18. Az ajánlat benyújtása címe:
xxxxx://xxx.xxx.xx
Ajánlattevő az ajánlatát kizárólag elektronikus úton, az EKR-en keresztül, az eljárás erre megadott felületén nyújthatja be. Az ajánlatnak az ajánlattételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie. A beérkezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld.
19. Az ajánlattétel nyelve:
Magyar.
20. Az ajánlatok felbontásának ideje:
xxxxx://xxx.xxx.xx/ felületen megjelölt időpont.
21. Az ajánlatok felbontására vonatkozó információk:
Az ajánlatok felbontását ajánlatkérő a Kbt. 68. § (1), (4) és (6) bekezdéseiben meghatározottak szerint végzi. Az EKRr 15. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az EKR az ajánlattételi határidő lejártát követően, kettő órával később kezdi meg.
A Kbt. 68. § (1b) bekezdése értelmében az elektronikusan benyújtott ajánlatok vagy részvételi jelentkezések felbontását az EKR végzi akként, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak.
A Kbt. 68. § (1c) bekezdése értelmében az elektronikusan benyújtott ajánlat vagy részvételi jelentkezés esetében a (4)-(5) bekezdés szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan - azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szerepelnek - az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők részére elérhetővé teszi.
22. Az ajánlati kötöttség minimális időtartama:
Az ajánlattételi határidő lejártától számított 60 nap.
Ajánlatkérő az ajánlati kötöttséggel kapcsolatosan külön felhívja a figyelmet a Kbt. 131. § (5) bekezdésére.
23. Az eljárás eredményéről szóló összegezés megküldésének napja és a szerződéskötés tervezett időpontja:
Az eljárás eredményéről szóló összegezés megküldésének napja: Ajánlatkérő Ajánlattevőket a Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint írásban értesíti az eljárás eredményéről.
Ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdésének megfelelően az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül fogja elbírálni, az elbírálást olyan időtartam alatt fogja elvégezni, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön.
A szerződéskötés tervezett időpontja: Ajánlatkérő rögzíti, hogy a Kbt. 131. § (6) bekezdésében rögzítetteknek megfelelően az Ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség [Kbt. 131. § (5) bekezdés szerinti] időtartama alatt köteles megkötni, azzal, hogy a szerződés nem köthető meg – a Kbt. 131. § (8) bekezdésében rögzített esetek kivételével – az írásbeli összegezés megküldése napját követő öt napos időtartam lejártáig.
24. Ajánlatkérő alkalmazza-e a Kbt. 114. § (11) bekezdését:
Ajánlatkérő nem alkalmazza a Kbt. 114. § (11) bekezdését.
25. A szerződés eu-alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos:
Nem.
26. Egyéb információk:
1. Formai előírások: Az ajánlatokat kizárólag elektronikus úton, az EKR rendszeren keresztül lehet benyújtani Az ajánlat részét képező dokumentumokat/nyilatkozatokat amennyiben nem áll rendelkezésre elektronikus űrlap, úgy .pdf formátumú fájlban kell elkészíteni. Ajánlattevőnek árazott költségvetést is be
kell nyújtania .pdf formátumban, valamint szerkeszthető .xls formátumban is, figyelemmel a Kbt. 41/B. §
(1) bekezdésére. Az EKR űrlapjait meghaladóan benyújtandó igazolásokat/nyilatkozatot (dokumentumot) a gazdasági szereplő aláírásra jogosult, vagy általa meghatalmazott személynek alá kell írnia és fel kell tölteni az EKR felületén az erre a célra létrehozott blokkokban.
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy az EKR-ben megtett nyilatkozatokra vonatkozóan támasztott követelmények a Kbt 41/A. §-a irányadó.
(1) Ahol e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy - amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre - a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában. Amennyiben az EKR-ben az adott dokumentumra vonatkozó elektronikus űrlap a nyilatkozattétel nyelvén nem áll rendelkezésre, a nyilatkozat csatolható az EKR-ben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként is, az ajánlatkérő azonban - a (2) bekezdésben foglalt eset kivételével - nem követelheti meg elektronikus aláírás alkalmazását. Ahol e törvény végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható a papíralapon hitelesített dokumentum egyszerű elektronikus másolataként, vagy olyan formában is, ahol a papíralapon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással elektronikus úton megtett nyilatkozatot közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel - elektronikusan látta el hitelesítéssel.
(2) Az ajánlatkérő előírhatja, hogy az olyan nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), elektronikus okiratként feleljen meg a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek.
(3) Amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat vagy részvételi jelentkezés részeként megtenni. Ha az adott nyilatkozatra az EKR-ben elektronikus űrlap áll rendelkezésre, azt akkor is ki kell tölteni, ha az ajánlatkérő az adott nyilatkozat más nyelven történő benyújtását is lehetővé teszi az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben, és az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező eltérő nyelvű nyilatkozatot csatol a rendszerben. Ebben az esetben, ha az elektronikus űrlap magyar nyelven kerül kitöltésre, azt a csatolt nyilatkozat fordításának kell tekinteni.
(4) Az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy - az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében - a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.
(5) Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét.
(6) Ahol e törvény vagy végrehajtási rendelete valamely dokumentum közvetlen megküldését írja elő, azon a dokumentum elektronikus hozzáférhetővé tételét is érteni kell.
2. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet az EKRr 11. § (2)-(3) bekezdése vonatkozásában, hogy amennyiben az
EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az ajánlatkérő számára olvasható, illetve megjeleníthető, az ajánlatkérő - ha azt nem tartja szükségesnek - nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt, és úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum eleget tesz a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az egyéb okból nem olvasható, illetve nem jeleníthető meg, az ajánlattevőt fel kell hívni az ajánlat olvashatóságához és megjeleníthetőségéhez szükséges szoftver megnevezésére. Az ajánlatkérő - ha a közbeszerzési dokumentumokban eltérően nem rendelkezik - csupán általánosan hozzáférhető, ingyenes vagy szabad szoftvert köteles igénybe venni az ajánlatok olvasásához és megjeleníthetőségéhez az ajánlattevő előbbi nyilatkozata alapján. Amennyiben a dokumentum tartalma ezt követően sem határozható meg, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni.
3. Kbt. 41/A. § (4) bekezdése szerint az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy - az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében - a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.
4. Az ajánlatnak a Kbt. 66. § (5) bekezdés szerinti felolvasólapot kell tartalmaznia, amelyen fel kell tünteti a Kbt. 68. § (4) bekezdése szerinti adatokat. Ajánlattevőnek elektronikus űrlap formájában köteles az ajánlata részeként kitölteni (EKRr 11. § (1) bekezdés).
5. Ajánlattevőnek, alvállalkozójának, és adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetnek az alábbi cégokmányokat kell az ajánlathoz csatolni:
1. az ajánlatot aláíró(k) aláírási címpéldányát, vagy a 2006. évi V. törvény 9. § (1) bekezdés szerinti aláírás-mintáját;
Egyéni vállalkozónál, az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 10. §
(1) bekezdése rendelkezései figyelembevételével, egyéni vállalkozó csatolja a képviseletre jogosult személy által aláírt nyilatkozatot, amelyben egyéni vállalkozó megjelöli a nyilvántartási számát, vagy az igazolványszámát, vagy az adószámát. Egyéni vállalkozó esetében Ajánlatkérő elfogadja bármely olyan dokumentum egyszerű másolatának ajánlatában történő csatolását, amely alkalmas a képviseletre való jogosultság igazolására (pl. személyi igazolvány, aláírás minta, közjegyző által hitelesített nyilatkozat).
2. a cégkivonatban nem szereplő kötelezettségvállaló(k) esetében a cégjegyzésre jogosult személytől származó, az ajánlat aláírására vonatkozó (a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírását is tartalmazó) írásos meghatalmazást;
3. folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében ajánlattevőnek csatolni kell a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást. Amennyiben nincs folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás, akkor az ajánlathoz csatolni kell az ajánlattevő erre vonatkozó nemleges nyilatkozatát. Ajánlatkérő az EKR-ben a közbeszerzési dokumentumok között elektronikus űrlapként létrehozta a Változásbejegyezésre vonatkozó nyilatkozat mintáját, amelyet az ajánlattevő köteles kitölteni az ajánlatához kapcsolódóan.
6. Ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b), vagy d) alpontja alapján tényleges tulajdonos:
a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §
(4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,
d) alapítványok esetében az a természetes személy,
da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár
7. Az ajánlatnak tartalmaznia kell ajánlattevőnek a Kbt. 66. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő kifejezett nyilatkozatát az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan.
8. Ajánlatkérő felhívja Xxxxxxxxxxxx figyelmét, hogy a Kbt. 138. § (3) bekezdésére tekintettel a nyertes ajánlattevő legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjában köteles az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és – ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg – a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőnek minden további, a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozót előzetesen bejelenteni, és a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt.
9. Amennyiben bármely, az ajánlathoz csatolt okirat, igazolás, nyilatkozat, stb. nem magyar nyelven kerül kiállításra, úgy azt az ajánlattevő magyar nyelvű fordításban is köteles becsatolni. A Kbt. 47. § (2) bekezdése alapján ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását is elfogadja. Felelős fordítás alatt az ajánlatkérő az olyan fordítást érti, amely tekintetében az ajánlattevő képviseletére jogosult személy nyilatkozik, hogy az mindenben megfelel az eredeti szövegnek. A fordítás tartalmának helyességéért az ajánlattevő felel. Az ajánlatok bírálata során a magyar nyelvű dokumentum az irányadó. Ajánlatkérő a fentieken túl elfogadja az eredetileg két nyelven készült iratokat, nyilatkozatokat is.
00.Xx ajánlattétel során a különböző devizák forintra történő átszámításánál az ajánlattevőnek a referenciák tekintetében a teljesítés napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által meghatározott devizaárfolyamokat kell alkalmaznia. Az ajánlatban szereplő, nem magyar forintban (HUF) megadott összegek tekintetében az átszámítást tartalmazó iratot közvetlenül a kérdéses dokumentum mögé kell csatolni. Bármely okirat, igazolás, nyilatkozat, stb. vonatkozásában csak az alkalmasság megállapításához szükséges sorok (adatok, információk) vonatkozásában szükséges az átszámítást tartalmazó iratot becsatolni.
00.Xx ajánlatok összeállításával és benyújtásával kapcsolatban felmerült összes költség az ajánlattevőt terheli.
12. Közös ajánlattétel esetében a Kbt. 35. § (2a) bekezdésének megfelelően az ajánlatban vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben csatolni kell a (2) bekezdés szerinti meghatalmazást tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők vagy részvételre
jelentkezők képviseletére jogosult gazdasági szereplő az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletében eljárhat. Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét, hogy a Kbt. 35. § (3) bekezdése alapján a közös ajánlattevők képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését.
13.Ajánlattevő köteles ajánlatában csatolni a közbeszerzési dokumentumok részét képező árazatlan költségvetést, valamennyi tételére kiterjedően beárazva, cégszerűen aláírva. Felhívjuk a tisztelt Xxxxxxxxxxx figyelmét, hogy a kiadott árazatlan költségvetés tételein és a benne szereplő mennyiségeken nem módosíthat, azokat nem egészítheti ki. Amennyiben a költségvetésben szereplő tételek helyett mást kíván megajánlani, köteles a megajánlott termék egyenértékűségét a 321/2015. (X.30) Korm. rendelet 46.
§ (3)-(4) bekezdése alapján igazolni.
14.Ajánlatkérő nem teszi lehetővé a nyertes ajánlattevő(k) számára a szerződés teljesítése érdekében gazdálkodó szervezet (projekttársaság) létrehozását.
15.Ajánlatkérő az ajánlattételt ajánlati biztosítékhoz nem köti.
16.Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy az ajánlatban csatolt dokumentumok üzleti titokká nyilvánítása kizárólag a Kbt. 44. § szerinti előírásoknak megfelelően lehetséges. Az üzleti titkot tartalmazó dokumentum elkülönített elhelyezésére az EKR-ben erre szolgáló funkciót alkalmazza. (EKRr 11. § (4) bekezdés). Ajánlattevő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet.
17.Ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 81. § (4) és (5) bekezdés rendelkezéseit.
18. Ajánlatkérő jelen eljárásban nem alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját.
00.Xx ajánlatnak tartalmaznia kell a felhívásban külön ki nem emelt egyéb nyilatkozatokat, igazolásokat és más dokumentumokat, melyeket a Kbt. kötelezően előír.
20.Nyertes ajánlattevő köteles – a 322/2015. (X.30) Korm. rend. 26. §-a alapján - legkésőbb a szerződéskötés időpontjára 5.000.000,- Ft/kár, illetve 10.000.000,- Ft/év összegű, építési-szerelési munkákra vonatkozó felelősségbiztosítási szerződést kötni, vagy meglévő felelősségbiztosítását a fenti összegre kiterjeszteni.
21.A jelen ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban nem szabályozott kérdésekben a Kbt. az irányadó.
22.Ajánlattevő köteles ajánlatában csatolni a közbeszerzési dokumentumokban található adatkezelési tájékoztató megismeréséről szóló nyilatkozatot.
Az ajánlattételi felhívás megküldésének napja: xxxxx://xxx.xxx.xx
II. Közbeszerzési dokumentumok
Közbeszerzési dokumentumok
„Fémszerkezetű sátor építése”
tárgyú,
a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: „Kbt.”) 115. §-ban rögzített feltétel fennállása alapján megindított, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EKR rendelet alapján, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (a továbbiakban: EKR) igénybevételével hirdetmény nélküli nyílt nemzeti közbeszerzési eljáráshoz.
1. Az eljárás általános feltételei
1.1. Tárgyi közbeszerzési eljárás esetében ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás (a továbbiakban:
„Felhívás”) 1. pontjában meghatározott szervezet (a továbbiakban: „Ajánlatkérő”).
1.2. Az ajánlattevő ajánlatának benyújtásával teljes egészében elfogadja a Kbt. előírásai szerint ezen közbeszerzési eljáráshoz elkészített Felhívás és a közbeszerzési dokumentumok (a továbbiakban együtt: „Közbeszerzési dokumentumok”) összes feltételét az ajánlattétel kizárólagos alapjául, lemondva saját szerződéses feltételeinek érvényesítéséről.
1.3. Ajánlatkérő rögzíti, hogy mind a Xxxxxxxx, mind a Közbeszerzési dokumentumok vonatkozásában a Kbt. rendelkezései az irányadóak. Amennyiben ellentmondás található tárgyi közbeszerzési eljárás vonatkozásában készült iratanyagok tartalma között, úgy elsősorban a Kbt., másodsorban a Felhívás, harmadsorban pedig a Közbeszerzési dokumentumok rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.
1.4. A teljesítésnek teljes mértékben meg kell felelniük a Felhívásban és a Közbeszerzési dokumentumokban megadott műszaki leírásnak.
1.5. Az ajánlattevő kötelessége, hogy gondosan megvizsgálja és betartsa a Közbeszerzési dokumentumokban megadott összes utasítást, formai követelményt, kikötést és előírást. Az ajánlattevő kockázata és az ajánlat érvénytelenítését vonja maga után:
ha elmulasztja az előírt információk és dokumentumok benyújtását a kitűzött határidőkre, vagy
ha olyan ajánlatot nyújt be, amely tartalmi szempontból nem felel meg a Közbeszerzési dokumentumokban megadott minden követelménynek.
1.6. Ajánlatkérő tárgyi Közbeszerzési dokumentumokat az ajánlattétel elősegítése érdekében készítette.
1.7. Ajánlatkérő megkéri az ajánlattevőket, hogy az ajánlatukat az EKR-ben rendelkezésre bocsátott elektronikus űrlapok kitöltésével, illetve a jelen Közbeszerzési dokumentumok mellékleteként átadott nyilatkozatminták és iratminták alkalmazásával készítsék el ajánlatukat, azzal, hogy az ajánlattevők természetesen azokat saját belátásuk szerint módosíthatják, illetve – amennyiben saját eltérő mintáikat kívánják alkalmazni - alkalmazását mellőzhetik.
1.8. Ajánlatkérő fentiekre való tekintettel fokozottan felhívja a figyelmet arra, hogy az ajánlattevők által benyújtott nyilatkozat tartalmáért az ajánlattevők felelősek.
1.9. Amennyiben a kiadott tartalomjegyzék mintában feltüntetett valamely dokumentum csatolása nem szükséges, vagy nem releváns, úgy Ajánlatkérő megkéri az ajánlattevőket, hogy az
oldalszám helyére az N.R. (mint nem releváns) megjelölést szíveskedjenek feltüntetni (Ajánlatkérő természetesen egyéb egyértelmű megjelölést is elfogad).
2. Kiegészítő tájékoztatás
2.1. Az ajánlattevő – a megfelelő ajánlattétel érdekében – a Felhívásban és a Közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az Ajánlatkérőtől az ajánlattételi határidő lejárta előtt – kizárólag az EKR rendszeren keresztül..
2.2. Az ajánlattevő kizárólagos felelőssége, hogy a tájékoztatási kérelme időben megérkezzen.
2.3. A kiegészítő tájékoztatást azon ajánlattevőknek küldi meg, akik az eljárásra érdeklődésüket az EKR rendszerben jelezték.
2.4. A Kbt. 114. § (6) bekezdésének megfelelően a kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben köteles az ajánlatkérő megadni. Az ajánlatkérő, amennyiben a válaszadáshoz nem áll megfelelő idő rendelkezésre, a Kbt. 52. § (3) bekezdésében foglalt módon élhet az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével.
3. Teljesség és pontosság
3.1. Az ajánlattevő felelős azért, hogy a letöltés során ellenőrizze a Közbeszerzési dokumentumok és elektronikus űrlapok tartalmának teljességét.
3.2. Az Ajánlatkérő semmilyen kifogást sem fogad el, amelynek indoka az, hogy az ajánlattevő elmulasztotta a Közbeszerzési dokumentumok valamely részének letöltését.
4. Ajánlattétel költségei
Az ajánlat elkészítésével, illetve benyújtásával kapcsolatban felmerülő összes költség az ajánlattevőt terheli.
5. Ajánlati kötöttség
5.1. A Felhívás 22. pontjában meghatározottak szerint.
5.2. Az ajánlattevő a Felhívás 22. pontjában megadott időtartam lejártáig kötve van ajánlatához, figyelembe véve a Kbt. ajánlati kötöttséggel kapcsolatos egyéb rendelkezéseit is.
6. Több változatú (alternatív) ajánlat
A Felhívás 11. pontjában meghatározottak szerint.
7. Tájékoztatás
7.1. Ajánlattevő ajánlatában köteles csatolni a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Kormányrendelet 17. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozatát.
7.2. A nyilatkozat kitöltésének elősegítéséhez, az Ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerint tényleges tulajdonosnak minősül:
a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,
d) alapítványok esetében az a természetes személy,
da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár.
7.3. Azon szervezetek (hatóságok) neve és címe, amelyektől az ajánlattevő tájékoztatást kaphat a Kbt. 73. § (4) bekezdés szerinti azon követelményekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni.
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxx xx 0-0. Levelezési cím: 1437 Budapest, Pf. 839.
Tel.: 00-0-000-0000, fax: 00-0-000-0000,
E-mail: xxxxxxxxxxxxx@xxx.xxxxx.xx
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete Postacím: 6000 Kecskemét, Xxxxxxxxxx xxxx 00.
Levelezési cím: 6000 Kecskemét, Xxxxxxxxxx xxxx 00. Pf.: 564 Központi telefonszám: 76/500-030
Email cím: xxxxxxxxx.xxxxxxxxx@xxx.xxxxx.xx
Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály 1054 Budapest, Xxxxxx Xxxx u. 2.
Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.
Telefon: (06 80) 204-292; (00 0) 000-0000
Fax: (00 0) 000-0000
Email: xxxxxxxxxxxxxxxx-xxx@xxx.xxx.xx
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal
Munkaügyi és Munkavédelmi Ellenőrzési Osztály Foglalkoztatási, Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztály; 6000 Kecskemét, Klapka u. 34.
Postacím: 6001 Kecskemét, Pf. 230.
tel: 00-00-000-000
fax: 00-00-000-000
E-mail: xxxxxxxxxxxx-xxxxxxxx@xxxx.xxx.xx
Egyenlő Bánásmód Hatóság
Levélcím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B. Telefon: (1) 336 - 7843
Fax: 336 – 7445
Honlap: xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx
SINOSZ Bács- Kiskun Megyei Tagszervezet 6000 Kecskemét, Táncsics M. u. 19.
Roma Nemzetiségi Önkormányzat 6000 Kecskemét, Batthyány u. 2.
Bács-Kiskun Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház 6000 Kecskemét Reile G. u. 22.
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata 6000 Kecskemét, Xxxxxx xx 00.
Pest Megyei Kormányhivatal
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály
1016 Budapest, Mészáros u. 58/A-B
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xxx.xx
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky krt. 2. xxxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xxx.xx
NAV Bács-Kiskun Megyei Adó- és Vámigazgatósága
- Kecskeméti központi ügyfélszolgálat
6000 Kecskemét, Kuruc krt. 16.
Telefonszám: +36 (76) 512-600
Fax: +36 (76) 481-085
8. Közös ajánlattétel
8.1. Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot.
8.2. Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők képviseletében az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A más nevében tett nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők Kbt. 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét.
8.3. Közös ajánlattétel esetében Kbt. 35. § (2a) bekezdésének megfelelően az ajánlatban vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben csatolni kell a (2) bekezdés szerinti meghatalmazást tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletére jogosult gazdasági szereplő az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletében eljárhat. Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét, hogy a Kbt. 35. § (3) bekezdése alapján a közös ajánlattevők képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését.
8.4. A 8.1 pont szerinti esetben a közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni.
8.5. A közös ajánlattevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését.
8.6. Ahol a Kbt. az ajánlatkérő számára az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők értesítését írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása [Kbt. 56. §], a hiánypótlás [Kbt. 71. §], a felvilágosítás [Kbt. 71. §] és indokolás [Kbt. 72. §] kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek jelentkezőknek szóló értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a 8.2. pont szerinti képviselőnek küldi meg.
8.7. Amennyiben az ajánlatkérő ajánlati biztosíték nyújtását [Kbt. 54. §] írja elő, a közös ajánlattevőknek a biztosítékot elegendő egyszer rendelkezésre bocsátaniuk. Az ajánlati kötöttségnek bármelyik közös ajánlattevő részéről történt megsértése [Kbt. 54. § (4) bekezdése] esetén a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.
8.8. A közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők személyében az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következhet be.
8.9. Közös ajánlattétel esetében az ajánlathoz csatolni kell a közös egyetemleges felelősségvállalásról szóló megállapodás másolati példányát, amely tartalmazza az ajánlattevők között, a közbeszerzési eljárással kapcsolatos feladat bemutatását, kijelöli azon ajánlattevőt, aki a közös ajánlattevőket az eljárás során kizárólagosan képviseli, illetőleg a közös ajánlattevők nevében hatályos jognyilatkozatot tehet. A megállapodásnak azt is tartalmaznia kell, hogy a közös ajánlattevők nyertességük esetén a szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesítéséért egyetemleges felelősséget vállalnak.
9. Ajánlati ár
Az ajánlati árat nettó forintban kell megadni.
Az ajánlatban szereplő áraknak fix árnak kell lennie, vagyis az ajánlattevők semmilyen formában és semmilyen hivatkozással sem tehetnek változó árat tartalmazó ajánlatot.
A nettó árat úgy kell megadni, hogy azok tartalmazzanak minden járulékos költséget, függetlenül azok formájától és forrásától, pl. VÁM, különböző díjak és illetékek stb.
Az ajánlati árnak tartalmaznia kell a teljesítés időtartama alatti árváltozásból eredő kockázatot és hasznot is.
Az ajánlattevők csak magyar forintban (HUF) tehetnek ajánlatot és a szerződéskötés valutaneme is csak ez lehet.
Az ajánlati árnak tartalmaznia kell mindazokat a költségeket, amelyek az ajánlat tárgyának
eredményfelelős megvalósításához, az ajánlati feltételekben rögzített feltételek betartásához szükségesek, így többek között minden illetéket, díjat, bérletet, a hibák kijavításához szükséges költségeket is.
Az ajánlat csak banki átutalásos fizetési módot tartalmazhat, minden egyéb fizetési mód elfogadhatatlan az Ajánlatkérő számára.
Az ajánlatok kidolgozásakor vegyék figyelembe, hogy az ajánlati árnak teljes körűnek kell lennie, vagyis magába kell foglalni minden ajánlattevői kifizetési igényt.
10. Formai követelmények
A Felhívás 26.1. pontjában meghatározottak szerint.
11. Kapcsolattartás az Ajánlatkérő és az ajánlattevők között a közbeszerzési eljárás alatt
Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében szabályozott írásbeli kommunikáció - ha az EKRr-ből más nem következik - elektronikus úton, az EKR-ben történik.
12. Az ajánlatok bírálata
Ajánlatkérő tárgyi közbeszerzési eljárás esetében a benyújtott ajánlatokat a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontjában rögzítetteknek megfelelően a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok szerint bírálja el az alábbiak szerint:
Részszempont | Súlyszám |
1. részszempont: ajánlati ár (nettó HUF) | 70 |
2. részszempont: hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása (fő, maximum 5 fő) | 15 |
3. részszempont: kötelezőn felüli többletjótállás időtartama (hónap, min. 0 - max. 24 hónap) | 15 |
Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 0-10.
1. részszempont: ajánlati ár (nettó HUF)
Ajánlatkérő az 1. részszempont esetén az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb tartalmi elemre az értékelési pontszám maximumát adja. A többi ajánlat részszempont szerinti pontszáma a legjobb tartalmi elemhez viszonyítva kerül megállapításra, kettő tizedes jegyre való kerekítés mellett.
Az értékelés módszere az 1. értékelési részszempont esetében a fordított arányosítás, azaz az ajánlatkérő számára legelőnyösebb (legalacsonyabb) ajánlati elem kapja a maximális pontot, a többi matematikai aránypárral megállapított pontértéket kap.
Ajánlatkérő az 1. értékelési részszempont esetében az ajánlati elemeinek pontszámait az alábbi képlettel számolja:
P = Alegjobb (P
–P ) + P
Avizsgált
max
min
min
ahol
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa (10 pont)
Pmin: a pontskála alsó határa (0 pont) Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme
2. értékelési szempont: Hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása (fő, maximum 5 fő)
Ajánlatkérő a 2. értékelési résszempont vonatkozásában azt vizsgálja, hogy Xxxxxxxxxxx vállalja-e és ha igen, akkor hány fő hátrányos helyzetű munkavállaló alkalmazását a vállalkozási szerződés teljesítésének időtartamának legalább 50 %-a során. Az ajánlat akkor a legkedvezőbb, ha Ajánlattevő legalább 5 fő hátrányos helyzetű munkavállaló alkalmazását vállalja az egyedi vállalkozási szerződés teljesítésének során.
Ajánlatkérő a hátrányos helyzetű munkavállaló alatt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/B § (4) bekezdés 1. pont szerinti alábbi fogalmat érti:
a) az előző 6 hónapban nem állt munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy
b) nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), vagy
c) 50 éven felüli személy, vagy
d) egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt, vagy
e) valamely tagállam olyan ágazatában vagy szakmájában dolgozik, amelyben 25%-kal nagyobb a nemi egyensúlyhiány, mint e tagállam valamennyi gazdasági ágazatára jellemző átlagos egyensúlyhiány, és ezen alulreprezentált nemi csoportba tartozik, vagy
f) egy tagállam nemzetiséghez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésének vagy szakmai tapasztalatának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyei egy biztos munkahelyen Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy az egyedi vállalkozási szerződés teljesítése során a megajánlás szerinti hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazását a szerződés teljesítésének időtartamának legalább 50
%-a során fenn kell tartani, tehát a folytonosság nem feltétel.
A Felolvasólapon ezen értékelési részszempont vonatkozásában azt szükséges feltüntetni, hogy ajánlattevő hány fő hátrányos helyzetű munkavállaló alkalmazását vállalja a vállalkozási szerződés időbeli hatálya alatt.
A Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján Ajánlatkérő rögzíti, hogy jelen értékelési szempont tekintetében tett megajánlás legkedvezőbb szintje 5 fő, így ezen megajánlás és az ennél kedvezőbb vállalásokra egyaránt az értékelési ponthatár felső határával azonos számú pontot ad, azaz 10 pontot!
Amennyiben Ajánlattevő 0 főt ajánl meg ajánlatában, Ajánlattevő 0 pontot kap. Ajánlatkérő az ajánlati elem pontszámát az alábbi képlettel számolja:
P = Avizsgált (P
–P ) + P
Alegjobb
max
min
min
ahol
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa (10 pont)
Pmin: a pontskála alsó határa (0 pont) Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme
Ajánlatkérő felhívja Xxxxxxxxxxxx figyelmét, hogy a jelen értékelési részszempont vonatkozásában tett megajánlás be nem tartása súlyos szerződésszegésnek minősül.
Ajánlatkérő felhívja Xxxxxxxxxxxx figyelmét, hogy a jelen értékelési részszempont vonatkozásában tett megajánlás be nem tartása szerződésszegés, és a jogkövetkezményekre irányadó a szerződés 6. pontjában előírt rendelkezések (kötbérek.)
A hátrányos helyzetű munkavállalókat az adott szerződés teljesítésével összefüggésben kell foglalkoztatni.
Ajánlatkérő műszaki ellenőre ellenőrzi a vállalás teljesítését, amelyet az egyes részszámlákhoz kapcsolódó teljesítési igazolásokban rögzít. Ajánlatkérő az ellenőrzés minden egyes intézkedését dokumentálja.
A műszaki ellenőr a heti bejárások alkalmával is ellenőrzi a vállalások teljesítését, a kivitelező által vezetett és a munkavállalók által aláírt jelenléti ívek ellenőrzésével.
3. részszempont: kötelezőn felüli többletjótállás időtartama (hónap, min. 0 - max. 24 hónap )
A 3. részszempont esetében a legkedvezőbb (legmagasabb) érték kapja a maximális pontszámot, a további megajánlott értékek az egyenes arányosítás módszerének megfelelően kevesebbet.
A pontozás módszere:
P = Avizsgált
Alegjobb
(Pmax
– P min
) + Pmin
ahol
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma P max: a pontskála felső határa, azaz 10
P min: a pontskála alsó határa, azaz 0
A legjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme
Ajánlatkérő előírja, hogy a ponyván kívüli részre vonatkozó jótállás esetén a kötelező minimum vállalás 36 hónap, az ezt meghaladó időtartam kerül értékelésre. A 24 hónapot elérő, vagy azt meghaladó többletjótállási időtartam megajánlása a maximális 10 ponttal kerül értékelésre. Amennyiben Ajánlattevő nem vállal többletjótállást, 0 pontot kap.
A felolvasólapon kizárólag az értékelésre kerülő többletet kérjük feltüntetni.
A fenti módszerrel értékelt egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot az ajánlatkérő megszorozza az ajánlattételi felhívásban is meghatározott súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
Az az ajánlat a legjobb ár-érték arányú, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek alapján, valamint az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.
Ha több ajánlatnak azonos az előző bekezdés szerint kiszámított összpontszáma, az az ajánlat minősül a legjobb ár-érték arányúnak, amely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott értékelési szempontok közül a legmagasabb súlyszámú szempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.
Az ajánlatkérő jogosult közjegyző jelenlétében sorsolást tartani és a sorsolás alapján kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyertesének nyilvánítani, ha a legjobb ár-érték arányú ellenszolgáltatást két vagy több ajánlat azonos mértékben (azonos pontszámmal) tartalmazza.
13. Szerződést biztosító mellékkötelezettségek
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Ptk. 6:187. §-ára, amely alapján:
- Ajánlatkérő a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárt.
- Ajánlatkérő a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette.
Késedelmi kötbér: Ha ajánlattevő – olyan okból, amelyért felelős – késedelmesen teljesít, az ajánlatkérő késedelmi kötbérre jogosult, melynek mértéke a szerződéses nettó ellenszolgáltatás 0,5%-a/naptári nap. A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól a Ptk. 6:187.
§ (1) bek. alapján. Amennyiben a késedelmi kötbér összege eléri vagy meghaladja a szerződéses nettó ellenszolgáltatás 5 %-át, azaz a késedelemmel érintett napok száma a 10 naptári napot eléri, vagy meghaladja, az Ajánlatkérő jogosult – anélkül, hogy érdekmúlását bizonyítania kellene – a szerződést felmondani, és a meghiúsulási kötbért követelni.
Hibás teljesítési kötbér: Ha ajánlattevő – olyan okból, amelyért felelős – hibásan teljesít, Ajánlatkérő a teljes nettó szerződéses összeg 3%-a/alkalom összegű hibás teljesítési kötbér követelésére jogosult. Amennyiben a hibás teljesítési kötbér alkalmazásának száma eléri vagy meghaladja a teljes nettó szerződéses összeg 9%-át, azaz a hibás teljesítéssel érintett alkalmak száma eléri vagy meghaladja a 3 alkalmat, az Ajánlatkérő jogosult a szerződést felmondani, és meghiúsulási kötbért követelni. Ajánlatkérő a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesítheti szavatossági igényét a Ptk. 6:187. § (2) bekezdése alapján.
Meghiúsulási kötbér: Amennyiben a teljesítés – olyan okból, amelyért ajánlattevő felelős – meghiúsul, Ajánlatkérő – a Ptk. 6:186. § (1) bekezdésének megfelelően – meghiúsulási kötbérre jogosult, melynek mértéke a szerződéses nettó ellenérték 20%-a. A teljesítés meghiúsulásának esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja a Ptk. 6:187. § (1) bek. alapján. A késedelmi kötbér és a meghiúsulási kötbér egyidejűleg nem érvényesíthető.
Jótállás: Ajánlattevő köteles a ponyvára minimum 5 év, valamint az építési beruházásra minimum 36 hónap időtartamú jótállást vállalni, illetve amennyiben a beépített anyagokra, eszközökre a gyártó 36 hónapot meghaladó jótállást vállal, úgy ajánlattevő köteles a hosszabb idejű jótállást vállalni. A jótállás időtartama alatt az Ajánlattevő az Ajánlatkérő által jelzett hibás munkarészek kijavítását 5 naptári napon belül köteles megkezdeni és műszakilag indokolt időtartamon belül befejezni. A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető, melynek kezdete a sikeres műszaki átadás- átvételi eljárás befejezésének időpontja. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására – megfelelő határidőben – nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. A többletjótállás időtartama értékelési szempont.
Jótállási biztosíték: Ajánlatkérő jótállási biztosítékot ír elő, amelynek mértéke a szerződés szerinti és ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás 5 % -a és amely a szerződés teljesítésének időpontjától a jótállási kötelezettség lejárata napjáig tart. A jótállási igények teljesítésére kikötött biztosítékot legkésőbb
a szerződés teljesítésének időpontjában kell rendelkezésre bocsátani a szerződő fél választása szerint a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott módon. Ajánlattevő ajánlatában köteles csatolni nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a jótállási biztosítékot a Kbt. 134. §
(4) bekezdése szerinti határidőre benyújtja.
14. Az ajánlati biztosíték előírására, valamint a szerződésben megkövetelt biztosítékokra vonatkozó információk
Ajánlatkérő az ajánlattételt ajánlati biztosíték nyújtásához nem köti, illetve a szerződésben biztosítékot nem követel meg.
15. Üzemzavar, üzemszünet
Üzemszünet minden olyan tervezhető technikai tevékenység, amely az EKR szolgáltatásainak szünetelését eredményezi.
Üzemzavar az EKR üzemeltetője által megállapított és külön jogszabályban foglaltak szerint dokumentált, előre nem tervezett üzemszünet vagy előre nem tervezett, az EKR korlátozott működőképességét jelentő helyzet.
Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét a 40/2017. (XII. 27.) MvM rendelet - az elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartásával és működtetésével kapcsolatos szabályokról – 2., 3. és 4. § rendelkezéseire.
Az ajánlattételi nem jár le, ha az EKR vagy annak az ajánlat elkészítését támogató része az EKR üzemeltetője által közzétett tájékoztatás alapján igazoltan
a) folyamatosan legalább öt percig fennálló üzemzavar(ok) folytán az ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi vagy részvételi határidőt megelőző huszonnégy órában összesen legalább százhúsz percig, vagy
b) - anélkül, hogy a határidő meghosszabbítására ezt követően már sor került volna - üzemzavar folytán az ajánlattételi vagy részvételi határidő alatt folyamatosan legalább huszonnégy óráig nem elérhető.
Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni.
16. Közbeszerzési eljárás lebonyolításához kapcsolódó ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ
A Meditkonzult Kft. jelen adatkezelési tájékoztatása a közbeszerzési eljárások lebonyolítása során a Meditkonzult Kft. tudomására jutott természetes személyek személyes adatai kezelésével kapcsolatos elveket tartalmazza.
A személyes adatokkal kapcsolatos folyamatokra, továbbá a tájékoztatóban foglaltakra irányadó az Európai Unió 2016/679. számú általános adatvédelmi rendelete (a továbbiakban: GDPR), az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.), valamint a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó valamennyi európai és hazai jogi norma.
X.Xx adatkezelő megnevezése és elérhetőségei
Meditkonzult Kft.
székhely: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u. 66. 1/5.
honlap: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxx.xx;
telefon: (x00 0) 000 0000;
telefax: (x00 0) 000 0000;
e-mail: xxxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxx.xx
képviseli: xx. Xxxx Xxxxxx ügyvezető
xx. Xxxxxxx Xxxxx ügyvezető
II. Adattovábbítás, adatfeldolgozás
A Meditkonzult Kft. a személyes adatokat tartalmazó dokumentumokat harmadik fél számára – a jogszabályban meghatározott elektronikus rendszer(ek)be történő feltöltés, illetve jogszabályban feljogosított hatóság és más szerv kivételével – nem továbbítja, tevékenysége során adatfeldolgozót nem vesz igénybe.
A közbeszerzésekről szóló CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 40. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárást a Miniszterelnökség által üzemeltetett egységes, elektronikus közbeszerzési rendszer igénybevételével kell lebonyolítani. A Kbt. 46. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő (vagy képviseletében eljáró személy, szerv) köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy jogszabályban feljogosított más szerv kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni vagy részükre elektronikus úton hozzáférést biztosítani.
A GDPR 4. cikk 9. pontja alapján ezen szervek adatkezelésének jogszerűségéért a Meditkonzult Kft. nem tartozik felelősséggel.
III. Az adatkezelés célja és jogalapja
Személyes adat azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ, ennek megfelelően a személyes adatok védelme kizárólag az azonosított vagy azonosítható természetes személyekre terjed ki. Az eljárásban részt vevő jogi személyek képviselőinek képviselői minőségben megjelenő adatai nem tartoznak jelen tájékoztatás hatálya alá.
Az adatkezelés célja a közbeszerzési eljárásokban részt vevő természetes személy felek azonosítása, felekkel történő kapcsolattartás; a Kbt.-ben meghatározott igazolások, nyilatkozatok vizsgálata és azok Kbt. alapján történő megőrzése; továbbá az átadott közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok jogszabályban meghatározott elektronikus rendszer(ek)be feltöltése. Az adatkezelés jogalapját az Infotv.
5. § (1) bek. a.) – b.) pontok, illetve a GDPR 6. cikk (1) bek. f) pont határozza meg.
VI. Személyes adatok kezelésének érintettjei és az adatok köre Az érintetteket megillető jogok
1.) Amennyiben az adatok kezelése jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges:
Érintettek: Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személyek; Természetes személy ajánlattevő, részvételre jelentkezők és kapcsolattartóik; azok a szakemberek, akiket a teljesítésbe be kívánnak vonni, továbbá azon személyek, akiknek az eljárás során személyes jelenlétét igazolni szükséges.
Adatok köre: név; elérhetőségi adatok; aláírás; alkalmasság igazolására a Kbt. 69. § (14) bekezdésben meghatározott adatok.
Érintettek jogai: tájékoztatáshoz való jog [GDPR 12-14. cikk; Infotv. 16. §]; hozzáférési jog [GDPR 15. cikk; Infotv. 17. §]; helyesbítési jog [GDPR 16.;19 cikk; Infotv. 18., 21 §]; törléshez való jog [GDPR 17.; 19 cikk; Infotv. 20.,21. §]; korlátozáshoz való jog [GDPR 18.; 19 cikk; Infotv. 19.,21. §]
2.) Amennyiben az adatok kezelése harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges Érintettek: A műszaki, szakmai tartalommal bíró dokumentumok, iratokon feltüntetetett a műszaki, szakmai tartalom kialakításában részt vevő természetes személyek (pl. tervező, ellenőr), továbbá a közbeszerzési eljárás eredményeképp létrejövő szerződésben a megjelölt teljesítésbe bevont személyek, valamint a Meditkonzult Kft. –vel történő kapcsolattartásra megjelölt személyek.
Az adtok köre: név; kapcsolattartási adatok.
Érintettek jogai: tájékoztatáshoz való jog [GDPR 12-14. cikk; Infotv. 16. §] hozzáférési jog [GDPR 15. cikk; Infotv. 17. §]; helyesbítési jog [GDPR 16.;19 cikk; Infotv. 18., 21 §]; törléshez való jog [GDPR 17.; 19 cikk; Infotv. 20.,21. §]; korlátozáshoz való jog [GDPR 18.; 19 cikk; Infotv. 19.,21. §]; tiltakozáshoz való jog [GDPR 21. cikk]
A Meditkonzult Kft. - mint adatátvevő – a regisztráló szervek/személyek, illetve a közbeszerzési eljárásban résztvevő szereplők jogos érdekében veszi át és kezeli a személyes adatokat a célhoz szükséges mértékben és ideig.
Az Infotv. 9. § (2) bekezdése alapján az adattovábbító felelőssége annak biztosítása, hogy az adattovábbítás körülményeit - ideértve az adattovábbítás szükségességét és célját - figyelembe véve nem ütközik a Magyarország joghatósága alatt álló jogalanyok tekintetében alkalmazandó jogi rendelkezésbe.
3.) Amennyiben az adatok kezelése hozzájárulás alapján történik
Érintettek: azon személyek egyéb személyazonosító adatai, akiknek az eljárás során személyes jelenlétét igazolni szükséges, valamint a Meditkonzult Kft. honlapján regisztráló természetes személyek.
Az adatok köre: név, kapcsolattartási adatok
Érintettek jogai: tájékoztatáshoz való jog [GDPR 12-14. cikk; Infotv. 16. §] hozzáférési jog [GDPR 15. cikk; Infotv. 17. §]; helyesbítési jog [GDPR 16.;19 cikk; Infotv. 18., 21 §]; törléshez való jog [GDPR 17.;
19 cikk; Infotv. 20.,21. §]; korlátozáshoz való jog [GDPR 18.; 19 cikk; Infotv. 19.,21. §]; adathordozhatósághoz való jog [GDPR 20. cikk]; a hozzájárulás visszavonásához való jog [GDPR 7. cikk
(3) bek]
V. Az érintett jogainak érvényesülése:
Az adatkezelő
- az érintett részére nyújtható bármely értesítést és tájékoztatást könnyen hozzáférhető és olvasható formában, lényegre törő, világos és közérthetően megfogalmazott tartalommal teljesíti;
- az érintett által benyújtott, az őt megillető jogosultságok érvényesítésére irányuló kérelmet annak benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, de legfeljebb huszonöt napon belül elbírálja és döntéséről az érintettet írásban, vagy ha az érintett a kérelmet elektronikus úton nyújtotta be, elektronikus úton értesíti; szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható
- költségeinek megtérítését követelheti az érintettől, ha az érintett Infotv. 15. § (3) bek. a) és b) pontban foglaltak szerinti ismételt és megalapozatlan kérelmének érvényesítésével összefüggésben közvetlenül felmerült.
VI. A kezelt személyes adatok megőrzésének időtartama, helye:
A. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján: A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának megtámadására nyitva álló határidő elteltéig, közigazgatási per esetén a közigazgatási per jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Az ajánlatkérő az EKR-ben szereplő adatokat legalább ezen időtartam alatt - amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt - megőrzi.
B. A Meditkonzult Kft. a közbeszerzési eljárás lezárulását követően a papír alapú közbeszerzési dokumentumokat átadás-átvétel keretében átadja a megbízó részére. A dokumentumok elektronikus formában, az A.) pontban meghatározott határidő végéig a Meditkonzult Kft. szerverén kerülnek tárolásra. Az elektronikus formában tárolt dokumentumokhoz csak a Meditkonzult Kft. alkalmazásában álló személyek férhetnek hozzá.
VI. A kezelt személyes adatok gyűjtésének forrása
- Közvetlenül az érintettől;
- ajánlatkérő, ajánlattevő, részvételre jelentkező által.
VII. A felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtása
Amennyiben az érintett megítélése szerint a Meditkonzult Kft. az adatfeldolgozás során jogait megsértette, jogosult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulni, melynek elérhetőségei az alábbiak:
székhely (ügyfélszolgálat): 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/X;
postacím: 1530 Budapest Pf. 5;
honlap: xxxx://xxx.xxxx.xx;
telefon: (x00 0) 000 0000;
telefax: (x00 0) 000 0000; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx
III. Műszaki leírás
MŰSZAKI LEÍRÁS
„Fémszerkezetű sátor építése”
CPV:
45223200-8 Szerkezetépítési munkák
Építési beruházás ismertetése:
Szerkezet: nyeregtetős 18ᵒ Fesztáv: 22 m
Hosszúság: 42 m
Köztávolság: 5 m
Lábmagasság: 3 m
Csúcsmagasság: ~ 6,5 m
Szerkezeti jellemzők:
Tetőteher: 0,45 kN/m2 Szélteher: 0,6 kN/m2
A mobil csarnok elsőrendű tartószerkezetét ált. 5 méterenként helyezett keretek látják el, amelyeket hosszirányban szelemenek kötnek össze. A sátorváz stabilitását a szélső keretállásokba, ill. néhány köztes mezőbe kerülő feszített sodronykötél-párok biztosítják. A keretoszlopok és gerendák csomóponti kapcsolata
„befogott” megoldású. A keretlábak és gerendák alumínium profilból készülnek, csomópontokon horganyzott acél elemekkel összekapcsolva. Az alu. profil négy sarkán "kéder"-fogadó hornyok, nútok találhatók. Szintén alumínium profilból készülnek a kereteket összekötő szelemenek.
A beépített szerkezeti elemek alapanyag minősége szállítói megfelelőség igazolással igazoltan megfelel a statikai számításokban figyelembevett minőségnek.
A betonalapozás az Ajánlattevő feladata. Ponyvázat minőségi jellemzői:
Tűzállóság: B1, B-s2, d0
Tűzvédelmi osztályba sorolása: nehezen éghető, égve nem csepegő
MSZ EN 13501-1:2007 szabvány szerinti tűzvédelmi-, füst- és égvecsepegési osztályba sorolása. Ponyvakonfekcionálás:
NMÉ (Nemzeti Műszaki Értékelés) - ben előírt gyártásellenőrzésre vonatkozó követelményeknek megfelelően, ISO 9001:2008 minőségbiztosítási rendszerben gyártott, előfeszítési megoldást biztosító, anyagvizsgáló laboratóriumban végzett anyag- és hegesztési tesztekkel ellátott, élettartama során elszenvedett nyúlását kompenzálni képes, kezelésmentes, utánfeszítést nem igénylő rögzítéssel ellátott, digitális 3D felületszámító programmal előállított, CAD vezérelt szabászgépen felszabott panelekből nagyfrekvenciás hegesztéssel konfekcionált, poliészter szövetbetétes, UV álló, kétoldalon PVC-vel kent 650 g/m2 súlyú, 2500 N/5cm szakítószilárdságú (tervezői egyeztetés alapján meghatározott színű) ponyva.
Kivitel:
Háromszög ponyvázat: U= 5,8 W/m2K biztosítva
A ponyvahéj szimpla, fényzáró, 650gr/m2 fehér színű, EME minősített nehezen éghető, UV álló, gombásodásgátló adalékkal kezelt.
Tetőponyvázat: U= 2,9 W/m2K biztosítva
A tetőponyva kétrétegű, légpárnás kialakítású fényzáró, 650gr/m2 fehér színű, EME minősített nehezen éghető, UV álló, gombásodásgátló adalékkal kezelt.
Oldal- és homlokfal: U= 0,5 W/m2K biztosítva
50mm vastag PIR hab töltésű merev szendvicspanel, takarólemezzel rögzítve
Az Ajánlattevő biztosítja:
1. a sátor talplemezei alatti beton pontalapok készítése vagy sávalapot körben. (Ehhez adatokat az Ajánlattevő szolgáltat, mint statikai teherfelvételi adatok, pontos talpkiosztás, mely alapján a beton rész kialakítható).
2. Világítást, az érintésvédelem és tűzvédelmi szabványossági dokumentáció elkészítését
3. a fújt tető ventillátorok működéséhez az elektromos áram kiépítését és felállását a kapcsolószekrényig, amire rá tud kötni a szekrényben
Megrendelő biztosítja:
1. esetleges engedélyeztetés (Ajánlattevő adja a tervrajzokat, PVC tűzállósági dokumentációját, teljesítménynyilatkozatot)
2. villámvédelem kialakítását (földelést), a hozzá tartozó villámvédelmi tervvel és villámvédelmi/kockázatelemezési/EPH hálózat és földelő hálózati dokumentáció
3.a tetőről és az oldalfalról lefolyó víz összegyűjtése, elvezetése, folyóka kialakítása 4.szerelési terület szabaddá tétele a munka megkezdése előtt (egyeztetve az Ajánlattevővel) 5.szerelés ideje alatt áram (50m-en belüli) biztosítását, illemhely és mosdó használatát 6.több napos munkavégzés esetén a leszállítást követően az átadásig az őrzés-védelem
Garancia: 36 hó
Várható élettartam a ponyvára: min. 5 év
A sátornak és a ponyvának meg kell felelnie az ÉME vonatkozó előírásainak és hivatalos NME minősítéssel kell rendelkeznie, valamint csökkentett hóteher elviselésére is alkalmasnak kell lennie, de felületéről a ráhullott havat fűtéssel vagy más alkalmas eszközzel el kell távolítani, ha az magától nem csúszik le.
A felhívásban, valamint a közbeszerzési dokumentumokban szereplő meghatározott gyártmányra, eredetre, típusra történő hivatkozás csak a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása érdekében történt. Ajánlatkérő a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 46. § (3) bekezdése alapján azzal mindenben egyenértékű terméket elfogad.
IV. Szerződéstervezet
VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS
(tervezet)
Amely létrejött egyrészről
Kecskeméti Junior Sport Nonprofit Kft.
Székhely: 6000 Kecskemét, Xxxxxx xx 0.
Cg.: 00-00-000000
Adószám: 26338958-2-03
Számlavezető pénzintézet: Raiffeisen Bank Zrt. Bankszámlaszám: 12076903-00143519-01400000
Képviseli: Ivkovicné Xxxxx Xxxxx ügyvezető (a továbbiakban, mint Megrendelő)
másrészről a | |
… | |
Székhely: | … |
Cégjegyzékszám: | … |
Adószám: | … |
Bankszámlaszám: | … |
Számlavezető pénzintézet: | … |
Tel: | … |
Fax: | … |
Email: | … |
Képviseli: | … |
(a továbbiakban, mint Vállalkozó)
A továbbiakban együttesen, mint Felek között az alábbi feltételekkel az alulírott helyen és időben.
1 Előzmények:
1.1. Megrendelő, mint ajánlatkérő 2019. … napján a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 115. §-ban rögzített feltétel fennállása alapján, nemzeti értékhatárt elérő közbeszerzési eljárást indított „Fémszerkezetű sátor építése” tárgyában. Vállalkozó, mint ajánlattevő az eljárásban a törvényes feltételeknek megfelelő érvényes ajánlatot nyújtott be.
1.2. Az 1.1. pontban meghatározott közbeszerzési eljárás eredményeként Vállalkozó került nyertes ajánlattevőként kihirdetésre a 2019. … xxxxxx megküldött eljárás eredményéről szóló összegezés tanúsága szerint.
1.3. Jelen szerződés 1. sz. mellékletét az 1.1 pontban meghatározott közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívása, 2. sz. mellékletét a közbeszerzési dokumentumok és mellékletei, 3. sz. mellékletét a Vállalkozó, mint nyertes ajánlattevő ajánlata, 4. sz. mellékletét a Vállalkozó felelősségbiztosítási kötvénye képezik.
2 A szerződés tárgya, tartalma, teljesítés helye
2.1. Jelen szerződés tárgya fémszerkezetű sátor építése az ajánlattételi felhívásban, a közbeszerzési dokumentumokban és jelen szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően.
2.2. Felek rögzítik, hogy az építési beruházás megvalósításának műszaki paramétereit, valamint a hatályos jogszabályok szerinti tartalommal rendelkező tervdokumentációt, műszaki leírást a jelen szerződés 1. számú mellékletét képező ajánlattételi felhívás és 2. számú mellékletét képező közbeszerzési dokumentumok tartalmazzák.
2.3. A szerződés keretében elvégzendő feladatok teljesítésének helye: 6000 Kecskemét, Hrsz: 10975/1
2.4. Vállalkozó az ajánlatának megfelelően … fő hátrányos helyzetű munkavállaló alkalmazását vállalja a vállalkozási szerződés teljesítésének időtartamának legalább 50 %-a során. Ajánlatkérő felhívja Xxxxxxxxxxxx figyelmét, hogy a jelen értékelési részszempont vonatkozásában tett megajánlás be nem tartása súlyos szerződésszegésnek minősül.
Megrendelő felhívja Vállalkozó figyelmét, hogy a jelen pontban rözgzített megajánlás be nem tartása szerződésszegés, és a jogkövetkezményekre irányadó a szerződés 6. pontjában előírt rendelkezések (kötbérek.)
A hátrányos helyzetű munkavállalókat az adott szerződés teljesítésével összefüggésben kell foglalkoztatni.
Ajánlatkérő műszaki ellenőre ellenőrzi a vállalás teljesítését, amelyet a számlához kapcsolódó teljesítési igazolásokban rögzít. Ajánlatkérő az ellenőrzés minden egyes intézkedését dokumentálja.
A műszaki ellenőr a heti bejárások alkalmával is ellenőrzi a vállalások teljesítését, a kivitelező által vezetett és a munkavállalók által aláírt jelenléti ívek ellenőrzésével.
3 A teljesítés határideje
3.1. A szerződés teljesítésének határideje: a szerződéskötés aláírásától számított legkésőbb 30 nap. Vevő előteljesítést elfogad.
3.3. Vállalkozó előteljesítésre, előzetes átadásra jogosult. Vis-maior (előre nem látható és elháríthatatlan természeti katasztrófa, illetve társadalmi esemény) esetén a teljesítési határidőt a Felek méltányosan meghosszabbíthatják.
3.4. Szerződő Felek rögzítik, hogy amennyiben a teljesítéshez szükséges technológia az extrém időjárási körülmények miatt nem alkalmazható és emiatt a munkavégzést hosszabb időtartamra fel kell függeszteni, úgy azt a Felek olyan körülménynek tekinthetik, amely megalapozza a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjának alkalmazásának lehetőségét, és Szerződő Felek a teljesítési határidőt a felfüggesztéssel érintett napok számával meghosszabbíthatják.
4 Vállalkozói díj
4.1. A Vállalkozót a jelen szerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesítéséért nettó Ft + ÁFA
átalánydíj illeti meg.
Megrendelő nem kíván tartalékkeretet kikötni.
4.2. A Vállalkozó a jelen szerződésben meghatározott átalányárért teljes körűen vállalkozik a szerződés tárgyának megvalósítására. A szerződésben nevesített jogcímeken felül Vállalkozó egyéb címen díjazásra nem tarthat igényt.
4.3. Jelen átalánydíjas megállapodás alapján Vállalkozó kötelezettséget vállal a teljes mennyiségért és hiánytalanságért, főleg azon tételek esetében, amelyek nincsenek előírva a közbeszerzési dokumentumokban, viszont a szakmai szokások és előírások szerint hozzátartoznak a szerződés tárgyának kifogástalan, teljes körű kivitelezéséhez. Vállalkozó kijelenti, hogy az átalányárat a feladat és a helyszín ismeretében adta meg, az árat az esetleg előre nem látható munkákra, ráfordításokra és körülményekre, illetve az esetleges műszaki és igényszintbeli bizonytalanságokra tekintettel határozta meg.
5 Fizetési feltételek
5.1. Vállalkozó a szerződésben rögzített feladatok teljesítését követően jogosult számlát kiállítani. Az igazolt teljesítést követően a benyújtott számla 30 napon belül átutalással kerül kiegyenlítésre, figyelemmel a Ptk. 6:130 § (1)-(2) bekezdés rendelkezéseire.
5.2. A kifizetés során a Kbt. 135. § (1)-(3), (6) bekezdései, az Adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, valamint a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 31. §-a irányadóak. Vállalkozó a számláit az előzőek mellett a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben foglaltakra figyelemmel köteles kiállítani.
Vállalkozó részszámla és előlegszámla kiállítására nem jogosult.
5.3. Amennyiben a Vállalkozó a szerződés teljesítése során alvállalkozót vesz igénybe, akkor a Megrendelő a 322/2015. (X.30.) kormányrendelet 32/A. és 32/B. §-okban foglaltak szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni.
5.4. Az elszámolás és kifizetés pénzneme: HUF.
5.5. Megrendelő a hibás, nem szabályosan összeállított számla ellenértékének késedelmes átutalása miatti károkért nem felel.
Késedelmes fizetés esetén Megrendelő a jelen szerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek késedelmes teljesítése esetén – a Ptk. 6:155. § szakaszának rendelkezéseire figyelemmel – a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt értéke szerinti mértékű késedelmi kamatot köteles megfizetni Vállalkozó részére.
5.6. Szerződő Felek megállapodnak – tekintettel a Kbt. 136. § (1) bekezdésére –, hogy a Vállalkozó nem fizet, illetve számol el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek a Kbt.
62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak; valamint megállapodnak abban, hogy Vállalkozó a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143. § (3) bekezdés szerinti ügyletekről a Megrendelőt haladéktalanul értesíti.
5.7. A külföldi adóilletőségű Vállalkozó köteles – a Kbt. 136. § (2) bekezdése alapján – a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a Vállalkozóra vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.
5.8. A számlán fel kell tüntetni a szerződés elnevezését.
A szerződés XXX támogatásból a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011 (VI.30.) Korm. rendelet jogszabályi előírások alapján kerül finanszírozásra.
Fizetési késedelemhez kapcsolódóan irányadóak a Ptk. 6:155. § vonatkozó rendelkezései. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Ptk. 6:187.§ -ára a kötbérek vonatkozásában.
6 Szerződésszegés és jogkövetkezményei
6.1. Szerződő Felek megállapodnak, hogy amennyiben a Vállalkozó – olyan okból, amelyért felelős – késedelmesen teljesít, a Megrendelő késedelmi kötbérre jogosult, melynek mértéke a szerződéses nettó ellenszolgáltatás 0,5%-a/naptári nap. A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól a Ptk. 6:187. § (1) bek. alapján.
Amennyiben a késedelmi kötbér összege eléri vagy meghaladja a szerződéses nettó ellenszolgáltatás 5%-át, azaz a késedelemmel érintett napok száma a 10 naptári napot eléri, vagy meghaladja, a Megrendelő jogosult a szerződést felmondani és a meghiúsulási kötbért követelni.
6.2. Szerződő Xxxxx megállapodnak, hogy amennyiben a Vállalkozó – olyan okból, amelyért felelős – hibásan teljesít, a teljes szerződéses összeg 3%-a/alkalom összegű hibás teljesítési kötbér követelésére jogosult a Megrendelő.
Amennyiben a hibás teljesítési kötbér alkalmazásának száma eléri vagy meghaladja a teljes nettó szerződéses összeg 9%-át, azaz a hibás teljesítéssel érintett alkalmak száma eléri vagy meghaladja az 3 alkalmat, az Megrendelő jogosult a szerződést felmondani, és meghiúsulási kötbért követelni. Megrendelő a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesítheti szavatossági igényét a Ptk. 6:187. § (2) bekezdése alapján.
6.3. Szerződő Felek megállapodnak, hogy amennyiben a teljesítés – olyan okból, amelyért a Vállalkozó felelős – meghiúsul, Megrendelő – a Ptk. 6:186. § (1) bekezdésének megfelelően – meghiúsulási kötbérre jogosult, melynek mértéke a szerződése nettó ellenszolgáltatás 20%-a. A teljesítés meghiúsulásának esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja a Ptk. 6:187. §
(1) bek. alapján. A késedelmi kötbér és a meghiúsulási kötbér egyidejűleg nem érvényesíthető.
6.4. Megrendelő a kötbéren felüli kárát is jogosult érvényesíteni.
6.5. Megrendelő a kötbért, illetve a kötbér mértékét meghaladó értékű kárigényét – amennyiben azt Vállalkozó nem vitatja – jogosult beszámítással érvényesíteni Vállalkozó még ki nem fizetett számlájával szemben.
6.6. Amennyiben a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért Megrendelő felelős, Vállalkozó jogosult a szerződés megszűnésének időpontjáig elvégzett munkák felmerült költségeinek ellenértékére.
6.7. Felek rögzítik, hogy amennyiben közöttük más, jelen szerződésen kívüli jogviszonyból eredő, lejárt követelés áll fenn, úgy az ezen más jogviszonyból eredő követelést a jelen szerződés szerinti elszámolás során beszámítással jogosultak érvényesíteni egymással szemben.
6.8. Felek rögzítik, hogy Megrendelő a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárt.
6.9. Megrendelő a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette.
7 Szavatosság, jótállás
7.1. Vállalkozónak – a kivitelezés műszaki ellenőrzése során – a Megrendelő által megjelölt hibákat, illetve hiányokat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn, de legfeljebb az erre irányuló írásbeli felszólításban rögzített belül ki kell javítania, illetve pótolnia szükséges.
7.2. Vállalkozónak a kivitelezési munkák befejezésekor nyilatkoznia kell, hogy a beruházást a Megrendelő adatszolgáltatása, valamint az ajánlattételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok és műszaki leírás alapján, a hatályos jogszabályokban meghatározott előírások és szabványok, illetve a szakma általánosan elfogadott szabályai és szokásai betartásával, a Ptk. 6:123 § rendelkezéseire figyelemmel készítette el.
7.3. Vállalkozó a ponyvára minimum 5 év, valamint az építési beruházásra 36 hónap + (ajánlatában megajánlott) … hónap időtartamú jótállást vállal, illetve amennyiben jogszabályi előírás miatt kötelező az eredetileg vállalt hosszabb jótállási időt vállalni, vagy a beépített anyagokra, eszközökre a gyártó az ajánlattevő által vállalt mennyiségű hónapot meghaladó jótállást vállal, úgy ajánlattevő köteles a hosszabb idejű jótállást vállalni. A jótállás időtartama alatt a Vállalkozó a Megrendelő által jelzett hibás munkarészek kijavítását 5 naptári napon belül köteles megkezdeni és műszakilag indokolt időtartamon belül befejezni. A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető, melynek kezdete a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontja. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására – megfelelő határidőben – nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt.
7.4. Vállalkozó köteles a Megrendelő kifogásait azonnal kivizsgálni, álláspontja közlése és intézkedése mellett a hiba kiküszöbölését azonnal megkezdeni, a munkát folyamatosan elvégezni.
7.5. Kifogás felmerülése esetén a Vállalkozó köteles a szerződésszerű teljesítésre megfelelő póthatáridőt vállalni. Vita esetén a Megrendelő által felkérendő szakértő jelöli meg a javítandó munkákat és a póthatáridőt. A Megrendelő fizetési kötelezettsége teljesítésével ezen időtartam alatt nem esik késedelembe.
7.6. Felek a jótállási időszak alatt az átadás-átvételt követően szükség szerint, Megrendelő igénye alapján utó-felülvizsgálati eljárást tartanak. Az utó-felülvizsgálati eljárást a jótállási időtartam alatt a Megrendelő készíti elő és hívja meg arra Vállalkozót. A meghívót az eljárás megkezdésének napját megelőzően 8 nappal kell megküldeni. A Megrendelő az eljárásról a meghívottak jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel, melyben feltünteti a hibajegyzéket és a résztvevőknek a hibákkal (hiányokkal) kapcsolatos nyilatkozatát. A jegyzőkönyv rögzíti a Vállalkozó által elismert hibák kijavítására és a hiányok pótlására vállalt határidőt.
7.7. Üzemeltetést/használatot gátló hiba felmerülésének esetén, Megrendelő soron kívüli intézkedést kér Vállalkozótól, amennyiben a jelzett hiba kijavítására Vállalkozó a felhívásban rögzített időben nem intézkedik, úgy Megrendelő jogosult a munkát más vállalkozóval elvégeztetnie. Ha az utó- felülvizsgálati eljárás során észlelt hibák kijavítását a Vállalkozó a meghatározott határidőn belül nem teljesíti, akkor is jogosult a Megrendelő a munkát más vállalkozóval elvégeztetnie.
7.8. Megrendelő jótállási biztosítékot ír elő, amelynek mértéke a szerződés szerinti és ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás 5 % -a és amely a szerződés teljesítésének időpontjától a jótállási kötelezettség lejárata napjáig tart. A jótállási igények teljesítésére kikötött biztosítékot legkésőbb a szerződés teljesítésének időpontjában kell rendelkezésre bocsátani a szerződő fél választása szerint a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott módon.
8 Teljesítésigazolás, átadás-átvételi eljárás
8.1. Megrendelő műszaki ellenőre a szerződés teljesítésének elismeréséről vagy az elismerés megtagadásáról legkésőbb a Vállalkozó teljesítéséről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni (részteljesítési igazolás) a Kbt. 135. § (1) bekezdésében foglaltak alapján.
8.2. A munkát Vállalkozó annak elkészültét követően készre jelenti Megrendelőnek. Ennek során Vállalkozó igazolja, hogy a munka a szerződésben meghatározott követelményeknek megfelelően, hiány- és hibamentesen elkészült. Az átadás-átvétel célja annak megállapítása, hogy a Vállalkozó által elvégzett kiviteli munka teljesíti-e az előzetesen megfogalmazott és rögzített műszaki követelményeket, az érvényben lévő szakhatósági előírásokat, megfelel-e a jelen szerződésben írt egyéb követelményeknek, valamint alkalmas-e rendeltetésszerű használatra.
8.3. A Felek megállapodnak abban, hogy a műszaki átadás-átvétele a teljesítési helyen, a műszaki ellenőr teljesítésigazolása alapján történik.
8.4. Amikor a Vállalkozó szerződés szerint a munkákat teljes egészében elkészítette és átadott minden szerződés szerinti dokumentumot (minősítési dokumentumok, alkalmazott anyagok, szerkezetek bizonylatai, kezelési és karbantartási utasítás, üzemeltetési utasítások és/vagy amit a vonatkozó jogszabályok előírnak) a Vállalkozó értesíti a Megrendelőt a munkák végleges befejezéséről (készre jelentés).
8.5. Az átvételkor a Felek jegyzőkönyvet vesznek fel, melyben a Megrendelő kifogásait rögzítheti és a hibák, hiányok kijavítására póthatáridőt adhat, illetve a Vállalkozó köteles póthatáridőt vállalni. A kijavítás után a Felek ismételten lefolytatják az átvételi eljárást, melyre ugyanezen szabályok irányadóak. Amennyiben a póthatáridő letelte utána a Megrendelő a hibajegyzék vállalkozónak való megküldésével továbbra is hibás teljesítést állapít meg, úgy hibás teljesítési kötbér fizetésére kötelezi vállalkozót a szerződés 6.2. xxxxxx szerint a hiba kijavításáig. A Vállalkozó az esetleges teljesítési hibákért a Megrendelővel szemben akkor is felelős, ha a Megrendelő a teljesítést elfogadta. A Vállalkozó jótállását, szavatosságát és kártérítési felelősségét nem korlátozza és nem zárja ki az, hogy a teljesítés igazolása során Megrendelő nem tesz kifogást a Vállalkozó szerződéses kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatban. Az ajánlatkérő a Ptk. 6:187. §-a alapján a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesíthet szavatossági igényét.
8.6. Az építési munkák átvételének feltétele a sikeres és kikötésmentes műszaki átadás-átvételről szóló jegyzőkönyv és a kivitelezői nyilatkozat. A Megrendelő műszaki ellenőre a szerződésszerű (hiba-és hiánymentes) teljesítésről az átadás-átvételi eljárást követő 15 napon belül teljesítési igazolást állít ki.
8.7. A szerződés tárgyának kárveszélye a Vállalkozóról a Megrendelőre a hiány- és hibamentes átadás- átvételre vonatkozó jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg száll át.
8.8. Vállalkozó a helyszínről a hulladékot és feleslegessé vált anyagait rendszeresen elszállítja, az építés környékét rendezett állapotban adja át.
8.9. Vállalkozó köteles a beruházás átadásáról a Megrendelőt írásban értesíteni a műszaki átadás-átvétel tervezett időpontja előtt 8 munkanappal. Ennek elmulasztásából eredő, Megrendelőt érintő károkért Vállalkozó kártérítési felelősséggel tartozik.
8.10 Megrendelő az építési munka ellenőrzését és az építmény műszaki átvételét műszaki ellenőr megbízásával végzi, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 16. §- ban meghatározottak szerint. Vállalkozó az építési kivitelezési munkát átadás–átvételi eljárás keretében adja át Megrendelőnek a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 32.§-ban foglaltaknak megfelelően
9 Vállalkozó jogai és kötelezettségei
9.1. Általános kötelezettségek
9.1.1. A Vállalkozó kötelessége gondoskodni azokról az anyagokról és felszerelésekről, amelyek a szakszerű és minőségi munkavégzéshez szükségesek.
9.1.2. Vállalkozó saját költségén köteles a munkavégzés során, valamint a hibák kijavítása folyamán biztosítani a munkaterület őrzését és az ott tartózkodó személyek biztonságát. Saját költségén köteles kihelyezni és megfelelő állapotban tartani minden figyelmeztető jelzést, ami mások biztonsága és védelme érdekében szükséges.
9.1.3. A Vállalkozó köteles a Megrendelő számára a munkák műszaki ellenőrzését folyamatosan lehetővé tenni, és az ahhoz szükséges adatokat, valamint felvilágosítást megadni.
9.1.4. Vállalkozót terheli minden olyan kártérítési felelősség, amely a szerződésben vállalt kötelezettségek megvalósításából a Vállalkozó, alvállalkozója, ügynöke vagy szállítója tevékenységéből fakadóan keletkezik, illetve harmadik személy jogának megsértéséből,
– bármiféle szabadalmi jog, védjegy, védett név, vagy egyéb jog megsértése miatt – felmerül.
9.1.5. Vállalkozó köteles a munkák kivitelezése és megvalósítása, valamint a hibák kijavítása folyamán megtenni a szükséges lépéseket a környezet védelme érdekében. A Vállalkozó teljes mértékben felelős a munkahelyi műveletekért és az általa alkalmazott módszerekért, amelyeket úgy kell megválasztania, hogy azok ne veszélyeztessék más építmények, és a közlekedők biztonságát, ne okozzanak kárt a környezetben.
9.1.6. A Megrendelő az észlelt hiányosságokat a Vállalkozó felé írásban jelzi. A Vállalkozó köteles saját költségén mindazokat a hibákat kijavítani, melyek a szerződés hibás teljesítéséből adódnak és a Vállalkozó által biztosított anyag, berendezés vagy a kivitelezési munkája hiányosságára vezethetők vissza. A Vállalkozó késlekedése ezeknek a hibáknak a kijavítására feljogosítja a Megrendelőt az összes szükséges munka más vállalkozóval történő elvégeztetésére a Vállalkozó költségére.
9.1.7. A Vállalkozónak teljesítenie kell a Megrendelő összes a Munkákra vonatkozó utasítását, beleértve a Munkák teljes vagy részleges felfüggesztését.
9.1.8. A Megrendelői jóváhagyás a Vállalkozó teljes körű felelősségét nem csökkenti, és nem mentesíti a Vállalkozót az egyébként szükséges engedélyek és jóváhagyások beszerzése alól.
9.1.9. A Vállalkozónak haladéktalanul tájékoztatnia kell a Megrendelőt, ha bármilyen hibát, hiányosságot, tévedést fedez fel, akár a Szerződés dokumentumainak felülvizsgálata, akár a Munkák megvalósításának előrehaladásakor.
9.1.10. A Vállalkozónak a 9.6.7. pontban meghatározott felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.
9.1.11. A Szerződés keretében megvalósuló munkáknak meg kell felelnie a kötelező nemzeti szabványokban foglaltaknak.
9.1.12. A Vállalkozó a szerződéses munkafeladatok megvalósításához szükséges érvényes szab- ványokat, műszaki irányelveket, előírásokat, továbbá a jóváhagyott technológiai utasításokat köteles a munkahelyen tartani és azokat maradéktalanul betartani.
9.1.13. Minden anyagnak, és elvégzett munkának, melyet a Vállalkozónak kell beszereznie vagy elkészítenie a szerződésben és a vonatkozó szabványban előírt minőségűnek kell lennie. A minősítéshez szükséges tanúsítványokat be kell szerezni, illetve annak hiányában olyan vizsgálatokat kell végezni, amelyeket a Megrendelő előír a készítés helyén, vagy a beépítési helyszínen.
9.1.14. Bármely vizsgálat költségét a Vállalkozó viseli, ha az ilyen vizsgálatot a szerződés vagy a szabvány előírja vagy a szerződés megfelelő teljesítéséhez nyilvánvalóan szükséges.
9.1.15. Bármely – a Megrendelő által megkívánt – olyan vizsgálat, amely nincs előírva a szerződésben vagy szabványban, de a Megrendelő elrendeli, és azt mutatja, hogy az anyagok, termékek vagy az elvégzett munka nem felel meg az ilyen előírásoknak, akkor az ilyen vizsgálatok költségét a Vállalkozó viseli, ellenkező esetben a Megrendelő igazolás alapján az ilyen költségeket a Vállalkozónak megtéríti.
9.2. Ellenőrzés
9.2.1. A Vállalkozónak korlátlan lehetőséget kell biztosítania arra, hogy az illetékes hatóságok ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek a kiadott engedélyekkel kapcsolatban. Ezen felül intézkedéseket kell tennie arra, hogy lehetővé tegye a hatóságoknak a részvételt azokon a vizsgálatokon és ellenőrzéseken, amelyek a Vállalkozó feladatkörébe tartoznak.
9.2.2. A Vállalkozó köteles egyeztetni a Megrendelővel minden ellenőrzés és vizsgálat időpontját és helyét a Szerződés előírásai alapján. A Vállalkozó köteles a Megrendelőnek továbbítani a vizsgálat eredményeit hivatalosan igazolt példányokban. Ha az előzetesen egyeztetett helyen és időben a feltételek nincsenek meg az ellenőrzésre vagy vizsgálatra, illetve azok eredménye alapján nem felel meg a szerződésnek, a Megrendelőnek jogában áll azokat elutasítani. Az ilyen elutasításról az okok megjelölésével a Vállalkozót azonnal értesíteni kell. A megrendelő fenntartja magának a jogot, hogy a munkákat szúrópróbaszerűen a Megrendelő minőségvizsgálati osztályaival ellenőriztesse.
9.3. Kártérítési felelősség
9.3.1. A Vállalkozót terheli minden olyan kártérítési felelősség, amely a Munkák megvalósításából a Vállalkozó, alvállalkozója, ügynöke vagy szállítója tevékenységéből fakadóan keletkezik, illetve harmadik személy jogának megsértéséből, – bármiféle szabadalmi jog, védjegy, védett név, vagy egyéb védett jog megsértése miatt – felmerül.
9.3.2. A Vállalkozó köteles a Munkák kivitelezése és megvalósítása, valamint a hibák kijavítása folyamán megtenni az összes tőle elvárható lépést a környezet védelmére.
9.3.3. A Vállalkozó teljes mértékben felelős a munkahelyi műveletekért és az általa alkalmazott építési módszerekért, amelyeket úgy kell megválasztania, hogy azok ne veszélyeztessék más építmények biztonságát, ne okozzanak kárt a környezetben.
9.3.4. A Vállalkozónak minden tőle telhetőt meg kell tennie a személyi sérülések és vagyoni károk bekövetkezésének megelőzésére.
9.3.5. A Vállalkozó köteles a személyek biztonságát vagy a vagyoni értékeket veszélyeztető kár lehetőségének felmerülése esetén haladéktalanul kárelhárítási intézkedéseket tenni és azokról a Megrendelőt azonnal értesíteni.
9.4. Építési napló
9.4.1. Vállalkozó a munka megkezdésekor köteles "Építési napló"-t (a továbbiakban: Napló) nyitni és azt naprakészen vezetni.
9.4.2. Vállalkozó a Naplót a munkaterület átadás-átvételének időpontjától köteles megnyitni és vezetni. A Naplóban kell a munkák megvalósításával, a Megrendelő helyszíni ellenőrzésével és vizsgálatával kapcsolatos bejegyzéseket megtenni.
9.4.3. A Naplóba bejegyzéseket a helyszíni képviselettel megbízottak közül csak azok tehetnek, akiknek neve a naplóban feltüntetésre került. A munka teljesítése során a kapcsolattartás a Naplóban történik. A Naplót a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerint kell vezetni.
9.4.4. A Naplóba bejegyzésre jogosultak a Vállalkozási szerződésben rögzített Megrendelő műszaki ellenőre és Vállalkozó építésvezetője.
9.5. Alvállalkozó igénybevétele
9.5.1. A szerződés teljesítése során Vállalkozó alvállalkozó bevonására jogosult a Kbt. 138. § foglaltakra figyelemmel.
9.5.2 Vállalkozó köteles Megrendelőnek bejelenteni, ha olyan alvállalkozót kíván bevonni a teljesítésbe, amelyet az ajánlatában nem nevezett meg és a bejelentéssel együtt nyilatkoznia kell arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a Kbt.
62. § (1) bekezdés g)-k) és m) és q) pontja szerinti kizáró okok hatálya alatt.
9.5.3 Amennyiben Vállalkozó az ajánlata szerint alvállalkozókat von be a teljesítésbe, az alvállalkozók tevékenységéért kizárólagosan felelős. Vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóiért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna, jogosulatlan igénybevétel esetén felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be.
9.5.4. A jelen szerződésből eredő teljesítési kötelezettséget teljesítheti a Vállalkozó, vagy a nem természetes személy alvállalkozó jogutódja, ha ezek valamelyike, mint gazdasági társaság átalakul vagy a szervezet jogutódlással megszűnik.
9.5.5. Megrendelő vagy a nevében eljáró személy (szervezet) a szerződés teljesítése során az építési napló adatai alapján köteles ellenőrizni, hogy a teljesítésben a Kbt. 138. § (2)–(4) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt.
9.6. Vegyes rendelkezések
9.6.1. Vállalkozó a Xxxxx végzése során olyan képzett és tapasztalt vezetőket és irányítókat, továbbá szakképzett, betanított és segédmunkaerőt köteles biztosítani, amely jelen szerződés szerinti kötelezettségeinek megfelelő és időben történő elvégzéséhez szükséges. A kivitelezés ideje alatt a Munka irányításával megbízott műszaki vezetőnek folyamatosan a munkavégzés helyszínén kell tartózkodnia a munkálatok biztonságos végrehajtása érdekében. Vállalkozó köteles az elvégzendő munkákkal összefüggésben olyan gépeket, berendezéseket üzemeltetni, illetve üzem- és segédanyagokat használni, amelyek megfelelnek az érvényben lévő környezetvédelmi előírásoknak.
9.6.2. Vállalkozó kijelenti, hogy az építésügyi szakmai előírásokat, valamint az alkalmazott anyagokra, szerkezetekre vonatkozó technológiai előírásokat ismeri, és azokat kötelező érvényűen betartja. Azokat a szállítóitól, alvállalkozóitól megköveteli és közreműködése
– az alvállalkozóra is kiterjedően – megfelel a kivitelezési jogosultságra vonatkozó szabályoknak.
9.6.3. Vállalkozó felelős a munkavégzés során a munkavédelmi (a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó) szabályok teljes körű betartásáért, különös tekintettel az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II.20.) SZCSM-EÜM együttes rendeletben rögzített munkavédelmi követelményekre. Vállalkozó köteles biztosítani a balesetmentes és biztonságos munkavégzés feltételeit.
9.6.4. Vállalkozó kötelessége a szükséges munka- és tűzvédelmi oktatásról történő gondoskodás, illetve megfelelő védőeszközök biztosítása a munkaterület átadástól a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásáig.
9.6.5. Vállalkozó köteles valamennyi vonatkozó munka-, tűz-, vagyonvédelmi-, egészségügyi szabályt, valamint minden hatályos hatósági-, szakmai-, szabvány előírást, szakhatósági előírásokat, illetve az elvégzendő munkára vonatkozó technológiai-, műszaki-, balesetelhárítási- minőség- és környezetvédelmi előírást alkalmazottaival, illetve az általa igénybe vett alvállalkozóival és azok alkalmazottaival is betartatni (e kötelezettségek elmulasztásával okozati összefüggésben bekövetkezett valamennyi kárért teljes körűen felel Vállalkozó). Vállalkozó a munkavégzés során kizárólag érvényes munkaszerződéssel, munkavállalói engedéllyel rendelkező munkavállalókat foglalkoztathat. Vállalkozó kijelenti, hogy dolgozói rendelkeznek megfelelő balesetbiztosítással (különös tekintettel a munkahelyi balesetekre).
Vállalkozó köteles a Megrendelő számára a Munka munkavédelmi ellenőrzését folyamatosan lehetővé tenni, és az ahhoz szükséges adatokat, valamint felvilágosítást megadni.
9.6.6. Megrendelő és Vállalkozó a Naplóba történő bejegyzéssel kötelesek értesíteni egymást azokról a tudomásukra jutott, a kivitelezést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek jelen szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését veszélyeztetik. Vállalkozó köteles a javítási tevékenységgel kapcsolatos esetleges akadályoztatást a Megrendelővel a Naplóba történő bejegyzés és telefax útján haladéktalanul közölni. Megrendelő a munkák műszaki ellenőrzését folyamatosan végzi, ennek tényét észrevételeit a Naplóba bejegyzi. A Munka teljesítése során a Naplóban kell a Feleknek minden a munkák megvalósításával, a Megrendelő helyszíni ellenőrzésével és vizsgálatával kapcsolatos észrevételét rögzíteni.
Vállalkozó köteles biztosítani a Megrendelő, illetőleg az általa megjelölt műszaki ellenőr, valamint a jogszabályokban meghatározott hatósági személyek számára az építési naplóhoz történő folyamatos hozzáférhetőséget. Vállalkozó köteles a Megrendelő (és az illetékes szakhatóságok, egyéb ellenőrzésre jogosult szervezetek, személyek) számára a Munka műszaki ellenőrzését folyamatosan lehetővé tenni, és az ahhoz szükséges adatokat, valamint felvilágosítást megadni.
Az építési naplót és mellékleteit Vállalkozónak a munka befejezését követően 10 évig meg kell őriznie. Az építési napló másodpéldánya Megrendelőt illeti meg.
9.6.7. Vállalkozó köteles a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet alapján felelősségbiztosítást kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni legkésőbb a szerződéskötés időpontjára 10.000.000,- Ft/év és legalább 5.000.000,- Ft/káresemény mértékű építési-szerelési tevékenységet magában foglaló felelősségbiztosításra, tudomásul veszi és elfogadja,
hogy megfelelő biztosítás hiányában a munkálatokat nem kezdheti meg, és az ebből eredő esetleges késedelemért felelősséggel tartozik.
Vállalkozónak a munkák teljes körére kiterjedő, a megvalósítási időszakra szóló teljes körű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, vagy ilyen biztosítást kell kötnie legkésőbb a jelen vállalkozási szerződés aláírásáig.
A Vállalkozónak a Megrendelő felhívására a kivitelezés időtartama alatt bármikor igazolnia kell, hogy az összes szükséges biztosítási kötvény érvényben van és az esedékes részleteket befizették.
Ha a Vállalkozó elmulasztja a biztosítási szerződést érvényben tartani, vagy késlekedik a biztosítási kötvény, vagy elismervény bemutatásával, a Megrendelő - jogfenntartással minden egyéb jogához vagy jogorvoslathoz - a Vállalkozó költségére jogosult megkötni a biztosítást, fizetni az esedékes biztosítási részleteket. Az ezzel felmerülő költségeit jogosult beszámítással érvényesíteni a Vállalkozó bármely számlájával szemben.
9.6.8. Vita esetén a Vállalkozó köteles az eltakart munkarészt feltárni. A feltárás és helyreállítás költségét az a Fél viseli, akinek a vitatott munkával kapcsolatos álláspontja téves volt.
9.6.9. Megrendelő köteles – a Kbt. 143. § (2) bekezdése alapján – a szerződést felmondani, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.
10 Együttműködési kötelezettségek
10.1. A Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés megfelelő teljesítése érdekében egymással szorosan együttműködnek, a jelen szerződésből származó esetleges vitákat jó szándékkal, az együttműködés és a kölcsönös egyetértés szellemében, közvetlen tárgyalások útján kísérlik meg rendezni.
10.2. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy jelen szerződéshez kapcsolódó műszaki-kivitelezési kérdésekben, a munkák átadás-átvételénél felmerülő szakmai kérdésekben a Megrendelő műszaki ellenőre jogosult eljárni. A Vállalkozó tudomásul veszi továbbá, hogy a kijelölt műszaki ellenőr műszaki kivitelezési szakkérdésekben, ideértve az ezzel összefüggő lebonyolítási feladatokat is, a Megrendelő helyett és képviseletében jogosult nyilatkozatot tenni, a Vállalkozót nyilatkozattételre felhívni, bármikor a kivitelezés zavarása nélkül helyszíni ellenőrzést végezni, az átadás-átvételnél közreműködni.
10.3. Jelen szerződés teljesítése vonatkozásában kapcsolattartásra az alábbi személyek jogosultak: Megrendelő részéről: …
Vállalkozó részéről: …
10.4. A Megrendelő a munkák megkezdését megelőzően köteles a kivitelezés megkezdését az illetékes építésfelügyeleti hatóságnak bejelenteni, amennyiben az szükséges.
10.5. A jelen szerződés körébe tartozó munkáknál a Vállalkozó feladata a munkarend kialakítása, a felelős műszaki vezetés, a hatályos jogszabályok szerinti biztonságos munkavégzés, a vagyonvédelem, illetve a tűzvédelem feltételeinek biztosítása.
10.6. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a Megrendelő a kivitelezés teljes időtartama alatt jogosult az építés folyamatos figyelemmel kísérésére, az építési területre képviselői vagy szakértői útján bemenni, az építési munkálatokat ellenőrizni.
10.7. Megrendelőnek és a műszaki ellenőrnek jogában áll a munka véghatáridejének tartása, a műszaki feltételek betartása érdekében a munkákat bármikor ellenőrizni, észrevételt tenni, az eltakarásra kerülő munkákat az eltakarás előtt ellenőrizni.
10.8. Vállalkozó az építési munkaterületet köteles előírásszerűen körülhatárolni, figyelmeztető táblákkal ellátni.
10.9. A Vállalkozó a Megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé.
Ha a Megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a Vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a Vállalkozó a szerződéstől elállhat vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja. A Vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
10.10. A munkavégzés során Vállalkozónak a helyszínt szabadon kell tartania minden szükségtelen akadálytól és minden fölösleges anyagot a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő gondossággal és a magyar szabvánnyal összhangban kell tárolni.
10.11. A szerződéstől eltérő munkavégzés, baleseti, vagy anyagi kár esetén Vállalkozó köteles alvállalkozóját figyelmeztetni, illetve utasítani, vagy a munkát felfüggeszteni. A Vállalkozó az általa igénybevett alvállalkozókért teljes körű és korlátlan (objektív) felelősséggel tartozik, tevékenységükért, mint sajátjáért felel.
10.12. A Vállalkozó köteles a vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak mindenben megfelelő, hiba- és hiánymentes teljesítésre, valamint a teljesítési határidők szigorú betartására.
10.13. A Vállalkozó köteles a szerződés teljesítését akadályozó valamennyi körülményről a Megrendelőt írásban haladéktalanul értesíteni, s egyben lehetősége szerint azokat haladéktalanul megszüntetni, elhárítani.
10.14. Vállalkozó köteles a vállalt munkát a vonatkozó szabályok, hatósági előírások és engedélyek, valamint egyéb szakmai követelmények szerinti tartalomban és minőségben szolgáltatni, a megállapodott határidőig elkészíteni.
11 Adatkezelés
11.1. Az adatkezelés jogalapja a Vállalkozó vonatkozásában az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 (2016. április 27.) számú, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló általános adatvédelmi rendelet (a továbbiakban: „GDPR”) 6. cikk (1) bekezdés b) pontja szerint a szerződés teljesítéséhez szükséges adatkezelés.
11.2. A Felek tudomásul veszik, hogy Megrendelő a jelen okiratban rögzített adatokat az irattári tervre vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok szerinti időtartamban, legalább azonban az okirat keltétől számított 8 évig a 2000. évi C. törvény szerinti számviteli alapbizonylatok kötelező megőrzése érdekében kezelni köteles.
11.3. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy Megrendelő – ha azt a hatályos jogszabályok kötelezővé teszik – a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján, jelen szerződésben szereplő adatokat nyilvánosságra hozza.
11.4. Az Adatkezelő a támogatásokkal kapcsolatos minden dokumentumot legalább 2027. december 31-ig megőriz a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 38/A. §-nak való megfelelés érdekében.
12 Titoktartás
12.1. Felek megállapodnak abban, hogy jelen szerződés megkötése és a szolgáltatás teljesítése során a Vállalkozó tudomására jutott valamennyi információ és adat üzleti titkot képez.
12.2. Vállalkozó a jelen szerződés teljesítése során tudomására jutott adatokat és információkat jelen szerződés teljesítéséhez szükséges mértéket meghaladóan nem használhatja fel, azokat a Megrendelő érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon nem kezelheti, harmadik fél számára semmilyen formában nem szolgáltathatja ki, azok kizárólag a Megrendelő tulajdonát képezik, valamint azokról kizárólag a Megrendelő rendelkezhet. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy az üzleti titoknak minősülő adatok és információk illetéktelen harmadik személlyel történő szóbeli közlése is nyilvánosságra hozatalnak minősül.
12.3. Vállalkozó tudomásul veszi és elfogadja, hogy titoktartási kötelezettsége jelen szerződés megszűnését követően is fennáll.
13 Egyéb rendelkezések
13.1. Megrendelő a szerződést a Kbt. 143. § (3) bekezdés rendelkezéseire tekintettel felmondja – ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon –, ha
a) Vállalkozóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;
b) Vállalkozó közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.
13.2. Ellenőrzések és vizsgálatok
• Megrendelőnek vagy megbízottjának jogában áll megvizsgálni a beépített anyagokat, hogy azok megfelelnek-e a szerződésben foglalt feltételeknek. A Vállalkozónak kötelezettsége a szerződés teljesítése során bemutatni a Megrendelő képviselőjének a nagyobb mennyiségben beépítendő anyagokat, vagy azon anyagokat, amelyek bemutatását Megrendelő kifejezetten kéri. A Vállalkozónak a beépítést megelőző minimum 3 munkanappal hamarabb kell bemutatnia a beépítendő anyagokat. Ezeknek az anyagoknak a beépítését csak a Megrendelő kifejezett írásbeli jóváhagyásával lehet megkezdeni.
• Amennyiben a megvizsgált termékek nem felelnek meg a műszaki feltételeknek, úgy a Megrendelő azokat visszautasíthatja, és a Vállalkozó köteles térítésmentesen vagy kicserélni a visszautasított termékeket, vagy megtenni a szükséges módosításokat, hogy a termékek / kivitelezés megfeleljenek a műszaki feltételeknek.
A Megrendelőnek és Műszaki ellenőrnek joga, hogy folyamatosan figyelje és ellenőrizze a jelen megállapodás szerint folyó összes munkát, és észrevételeit az építési naplóban írásban jelezze a Vállalkozó felé. Technológiai és munkavédelmi előírások súlyos megsértése esetén a Műszaki ellenőr leállíthatja a munkavégzést.
13.3. Pótmunka: a szerződés alapját képező ajánlattételi felhívásban és közbeszerzési dokumentumokban nem szereplő, előre nem látható műszaki szükségességből külön megrendelt tétel, mely a szerződéskötést követően merül fel, s kellő gondosság mellett előre nem volt ismert, s az feltétlenül szükséges a jelen szerződés tárgyát képező építési beruházás teljesítéséhez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz, tekintettel a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet és a Ptk. vonatkozó előírásaira. Pótmunka megrendelésére, elvégzésére – a műszaki ellenőr írásos javaslatát megelőzően
– kizárólag a közbeszerzési jogszabályokkal összhangban, a Megrendelő előzetesen írásbeli megrendelése alapján kerülhet sor. Az építési naplóba történő pótmunka bejegyzés nem minősül Megrendelő általi megrendelésnek. A Megrendelő az előzetes írásos megrendelése nélkül elvégzett pótmunkáért nem fizet.
13.4. Többletmunka: a szerződéskötés alapját képező ajánlattételi felhívásban és közbeszerzési dokumentumokban (beleértve a műszaki tervdokumentációt és tételes költségvetést is) kimutathatóan szereplő, de a szerződéses árban (vállalkozói díjban) figyelembe nem vett tétel, amelynek mennyisége előre nem látható műszaki szükségességből növekszik, tekintettel a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet és a Ptk. vonatkozó előírásaira. Vállalkozó kijelenti, hogy a többletmunka kockázatát magára vállalja, azt köteles külön térítés nélkül elvégezni. A Megrendelő többletmunka elvégzéséért NEM fizet!
13.5. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv szabályai, a szerződés tárgyára vonatkozó hatályos magyar jogszabályok, valamint Feleknek a szerződés megkötése előtti írásbeli nyilatkozatai – különösen a közbeszerzési eljárás során tett nyilatkozatok – az irányadóak.
13.6. Jelen szerződést Xxxxx, mint akaratukkal mindenben megegyezőt írják alá azzal, hogy a szerződés csak mindkét fél egybehangzó írásos nyilatkozata alapján Kbt. 141. § rendelkezéseinek figyelembevételével írásban módosítható.
13.7. Xxxxx esetleges jogvitáikat peren kívül próbálják meg rendezni. Ennek eredménytelensége esetére – értékhatártól függően – kikötik a Kecskeméti Járásbíróság vagy a Kecskeméti Törvényszék kizárólagos illetékességét.
13.8. Jelen szerződés 6 eredeti példányban készült, melyből Felek aláírása után 4 példány Megrendelőt, 2 példány Vállalkozót illet. A felek a jelen szerződést többszöri átolvasás után, és közös értelmezést követően, mint akaratukkal mindenben megegyezőt az alulírott helyen és időben aláírják. Jelen szerződés hatályba lépéséhez a szerződő felek képviselőinek aláírásán kívül más szerv, szervezet, testület, hatóság ellenjegyzése, jóváhagyása nem szükséges.
Kelt: Kecskemét, …
…………………………………………….. ……………………………………………
Kecskeméti Junior Sport Nonprofit Kft.
Megrendelő
képv.: Ivkovicné Xxxxx Xxxxx ügyvezető
… Vállalkozó képv.: …
Jelen szerződés az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
Mellékletek:
1. számú melléklet: Ajánlattételi felhívás
2. számú melléklet: Közbeszerzési dokumentumok és mellékletei
3. számú melléklet: Vállalkozó, mint nyertes ajánlattevő ajánlata
4. számú melléklet: Vállalkozó felelősségbiztosítási kötvénye
V. Nyilatkozatminták, formanyomtatványok
TARTALOMJEGYZÉK
„Fémszerkezetű sátor építése” tárgyú közbeszerzési eljárás vonatkozásában
Az ajánlatban csatolandó dokumentumok, nyilatkozatok |
Felolvasólap (EKR nyilatkozatmintával) |
Kbt. 62. § (1) bekezdés k) kb) (EKR nyilatkozatmintával) |
Kbt. 66. § (2) bekezdés (EKR nyilatkozatmintával) |
Kbt. 67. § (4) bekezdés (EKR nyilatkozatmintával) |
Nyilatkozat folyamatban lévő változásbejegyzési eljárásról (EKR nyilatkozatmintával) |
Nyilatkozat kizáró okokról (EKR nyilatkozatmintával) |
Nyilatkozat a 2. értékelési részszempont tekintetében |
Ajánlatot aláíró(k) aláírási címpéldánya, vagy a 2006. évi V. törvény 9. § (1) bekezdés szerinti aláírás-mintája |
A cégkivonatban nem szereplő kötelezettségvállaló(k) esetében a cégjegyzésre jogosult személytől származó, az ajánlat aláírására vonatkozó (a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírását is tartalmazó) írásos meghatalmazás |
Közös ajánlattevők jelen közbeszerzési eljárásra tekintettel aláírt hatályos szerződése |
Nyilatkozat az előírt biztosíték(ok) határidőre történő nyújtására vonatkozóan |
Árazott költségvetés |
Adatkezelésre vonatkozó nyilatkozat |
Nyilatkozat a 2. értékelési részszempont tekintetében a
„Fémszerkezetű sátor építése”
tárgyú közbeszerzési eljárás vonatkozásában
Alulírott ………………………….., mint a(z) ………………………………………… ajánlattevő (név, székhely) cégjegyzésre jogosult képviselője büntetőjogi felelősségem tudatában
kijelentem, hogy
a „Fémszerkezetű sátor építése” tárgyú közbeszerzési eljárás 2. értékelési részszempontja vonatkozásában az alábbi hátrányos helyzetű munkavállalókat kívánjuk foglalkoztatni:
Munkavállaló neve | Munkavállaló címe | 1991. évi IV. törvény 57/B § (4) bekezdés 1. pont mely alpontja alapján minősül hátrányos helyzetű munkavállalónak | |
1. | a), b), c), d), e), f)1 | ||
2. | a), b), c), d), e), f) | ||
3. | a), b), c), d), e), f) | ||
4. | a), b), c), d), e), f) | ||
5. | a), b), c), d), e), f)2 |
Kelt: …..........................., ………. év ….................. hó nap
……………………………… cégszerű aláírás
1 A megfelelőt kérjük aláhúzni!
NYILATKOZAT
Előírt biztosíték(ok) határidőre történő nyújtására vonatkozóan
„Fémszerkezetű sátor építése” tárgyú közbeszerzési eljárásban
Xxxxxxxxx ..................................... (név), mint a(z) ......................................................... (cégnév, székhely)
ajánlattevő cégjegyzésre jogosult képviselője a Kbt. 134. § (5) bekezdése alapján
n y i l a t k o z o m,
hogy az ajánlattételi felhívásban és közbeszerzési dokumentumokban előírt biztosítékot(kat) az ajánlattételi felhívásban és közbeszerzési dokumentumokban előírt módon, határidőre nyújtani fogom.
Kelt: …..........................., ………. év ….................. hó nap
……………………………… cégszerű aláírás
NYILATKOZAT
az ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ vonatkozásában
„Fémszerkezetű sátor építése” tárgyú közbeszerzési eljárás vonatkozásában
Alulírott …………………….., mint a képviseletében eljárva
a z a l á b b i n y i l a t k o z a t o t t e s z e m :
Ismerem, és tudomásul vettem a Meditkonzult Közbeszerzési és Tanácsadó Kft. a közbeszerzési eljárás lebonyolításához kapcsolódó adatkezelési tájékoztatóját.
Nyilatkozom továbbá, hogy tudomásom van arról, hogy a közbeszerzési eljárás során csak abban az esetben továbbíthatok személyes adatokat, ha a személyes adatok továbbítása és kezelése nem ütközik a Magyarország joghatósága alatt álló jogalanyok tekintetében alkalmazandó jogi rendelkezésbe, valamint az adattovábbítás kifejezett jóváhagyásommal történik.
Kelt: …..........................., ………. év ….................. hó nap
……………………………… cégszerű aláírás