A GB642 JELŰ MENTŐÖV ÉLETSZÍNVONAL BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA

A GB642 JELŰ MENTŐÖV ÉLETSZÍNVONAL BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA

A GB642 jelű Mentőöv Életszínvonal Biztosítás az OTP Bank Nyrt. (a továb- biakban: szerződő) és a Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) között létrejött csoportos biztosítási szerződés, amelyben a biztosító a biz- tosított keresőképtelensége vagy munkanélkülisége esetén a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére vállal kötelezettséget.

1.§ A biztosító főbb adatai

Név: Groupama Biztosító Zrt.

Székhely: 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Honlap: xxx.xxxxxxxx.xx

Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

ÁBIF engedélyszám: 28/1987 (alapítva: 1987)

A Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál bejegyezve.

2.§ Fogalmak

(1) Álláskereső (munkanélküli): az a személy, akit a munkaügyi köz- pont/kirendeltség a vonatkozó jogszabályok alapján álláskeresőként (mun- kanélküliként) nyilvántart.

(2) Baleset: A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, amelyből eredően a biztosított a bekövetkezésétől számított egy éven belül meghal vagy 2 éven belül végleges munkaképtelenséget, maradandó egészségkárosodást (rokkantságot) és/vagy azonnali múlékony sérülést szenved. Jelen feltételekben balesetnek minősülnek az alábbi események is, amennyiben ezek a biztosított akaratán kívül, hirtelen következnek be:

– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, elektromos áram hatásai;

– károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szer- vezetbe való kerülése.

A betegségek bekövetkezte nem minősül balesetnek, a fertőző betegségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti következménynek.

(3) Betegség: Az orvostudomány aktuális, általánosan elfogadott álláspontja

szerint a biztosított egészségében bekövetkező rendellenes testi vagy szellemi állapot, mely nem minősül baleseti eredetűnek és objektív tüneteket mutat.

(4) Csatlakozási Nyilatkozat: Az ügyfél által aláírt olyan nyilatkozat,

Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 12892/B6 – Hatályos 2019. szeptember 1-jétől visszavonásig.

melyben az ügyfél hozzájárul a biztosítási fedezet személyére történő kiter- jesztéséhez, valamint a biztosítás vonatkozásában felmentést ad az orvosi, il- letve biztosítási titoktartás alól. Az ügyfél a Csatlakozási Nyilatkozatáról má- solatot kap.

(5) Keresőképtelen: az a személy, aki

a. a keresőképtelenség elbírálására és igazolására jogosult orvos vagy kór- ház által igazoltan, saját jogon keresőképtelen állományban van, vagy

b. az a személy, akit közegészségügyi okokból foglalkozásától eltiltanak, és más beosztást nem kap, vagy

x. xxxx közegészségügyi okokból hatóságilag elkülönítenek, vagy

d. aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

(6) Munkaviszony: legalább heti 30 órás, határozatlan tartamú, a

Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálya alá tartozó munkaviszony, továbbá a magyar jog hatálya alá tartozó közszolgálati jog- viszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, illetőleg ügyészségi szolgálati viszony, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjainak szolgálati viszonya.

(7) Ügyfél: A szerződő lakossági forint folyószámlával rendelkező ügyfele.

(8) Hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyenságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

(9) Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örök- befogadott, a mostoha és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mosto- ha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

3.§ A szerződés alanyai

(1) Szerződő: A csoportos biztosítási szerződés szerződője az OTP Bank Nyrt., mely a biztosítóval a csoportos biztosítási szerződést megköti. A cso- portos biztosítási szerződéssel kapcsolatos érvényes jognyilatkozatokat a szerződő teszi. A szerződő a csoportos biztosítási szerződés tartama alatt a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változá- sokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

(2) Biztosított: Jelen csoportos szerződés alapján – az alábbi feltételek

együttes megléte esetén – biztosított az a természetes személy lehet, aki

a. 20 és 61 év közötti életkorú;

b. a szerződőnél vezetett, lakossági forint folyószámla tulajdonosa;

c. semmilyen jogcímen nem részesül nyugdíjban (kivéve özvegyi, szülői és baleseti hozzátartozói nyugdíj);

d. egészséges (azaz: megállapított krónikus betegség következtében nem áll tartós gyógyszeres kezelést igénylő rendszeres orvosi kezelés alatt);

e. az elmúlt 12 hónap során nem volt több mint 30 egymást követő napon át keresőképtelen állományban;

f. esetében teljesül, hogy a Csatlakozási Xxxxxxxxxxx megtételének idő- pontjáig sem ő, sem a munkáltatója nem kezdeményezte a munkavi- szony megszüntetését sem rendes felmondással, sem rendkívüli fel- mondással, sem közös megegyezéssel;

g. tudomása szerint nem tartozik az alkalmazottak azon körébe, akiknek az elkövetkező 12 hónapban a munkáltatónál végrehajtott átszervezés, alkalmazotti létszámcsökkentés vagy a munkáltató esetleges csődje, vagy felszámolása miatt megszüntetnék a munkaviszonyát;

h. rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik;

i. amennyiben a biztosított a Csatlakozási Nyilatkozat aláírásakor nem rendelkezik munkaviszonnyal, nyilatkoznia kell arról, hogy az itt felso- rolt tulajdonosi és tagsági jogviszonyok egyike sem vonatkozik rá: egyé- ni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, közkereseti társaság tagja, be- téti társaság bel- vagy kültagja vagy egyéb társas vállalkozás meghatá- rozó befolyásolást biztosító tulajdonrészének tulajdonosa;

j. csatlakozási nyilatkozatot tesz és a biztosító a csatlakozási nyilatkozatot elfogadja.

Az ügyfél az a–j. pontokra vonatkozóan Csatlakozási Nyilatkozatban tesz nyilatkozatot. A biztosított a csoportos biztosítási szerződésbe szerződő fél- ként nem léphet be.

(3) Kedvezményezett: A csoportos biztosítási szerződés szolgáltatásai-

nak kedvezményezettje a biztosított.

(4) Biztosító: a Groupama Biztosító Zrt., amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a jelen szerződésben meghatározott bizto- sítási események bekövetkezése esetén a biztosítási szolgáltatás teljesítésé- re kötelezettséget vállal.

4.§ Tartam

A biztosítás egy éves, határozott tartamú. A biztosítási szerződés tartama további egy évvel automatikusan meghosszabbodik, ha a szerződést a tar- tam lejárata előtt legkésőbb 30 nappal a szerződő vagy a biztosító írásbeli nyilatkozatban a meghosszabbítással ellentétes nyilatkozatot nem tesz, és a meghosszabbításkor esedékes biztosítási díjat a szerződő annak esedé- kességekor befizeti. Ezt a szabályt a hosszabbítás leteltekor is megfelelően alkalmazni kell.

5.§ Csatlakozás

(1) A csoportos biztosítási szerződés egyidejűleg több biztosítottra vonatko- zik, amelyhez a szerződő ügyfelei egyénileg csatlakoznak. A szerződő ügyfe- lei a csatlakozással válnak biztosítottá. Az adott biztosított vonatkozásában a biztosító kockázatviselése a 7.§-ban foglaltak szerint kezdődik. A biztosító jogosult az ügyfél csatlakozási nyilatkozatát annak megtételét követő 15 napon belül elbírálni és ennek eredményéről a biztosítottat írásban tájékoz- tatni. A biztosított jogviszonya létrejön, amennyiben a biztosító a csatlakozá- si nyilatkozatra annak megtételétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik.

(2) Amennyiben a biztosított több lakossági forint folyó- számla tulajdonosa a szerződőnél, akkor is csak egyszer csat- lakozhat a biztosítási szerződéshez, és az általa a Csatlakozá- si Nyilatkozaton megjelölt lakossági forint folyószámlájához kapcsolódóan igényelheti a biztosítási védelmet.

(3) A szerződő ügyfele az alábbiakban felsorolt módok valamelyike útján csatlakozhat a csoportos biztosítási szerződéshez:

a. írásbeli csatlakozási nyilatkozat útján, a szerződő bankfiókjában a Csat- lakozási Nyilatkozat aláírásával. Az írásbeli nyilatkozatot a szerződő azonnal nyilvántartásba veszi.

b. Szóbeli csatlakozási nyilatkozat útján:

– a szerződő vagy megbízottja által kezdeményezett és az ügyfélszol- gálata által rögzítésre került telefonhívás során távbeszélő útján tett szóbeli Csatlakozási Nyilatkozattal;

– a szerződő OTPdirekt szerződést kötött ügyfele által – az OTPdirekt Telefonos szolgáltatások keretében, az OTPdirekt Hirdetmény szerint – kezdeményezett, és a szerződő ügyfélszolgálata által rögzítésre került telefonhívás során távbeszélő útján tett szóbeli Csatlakozási Nyilatko- zattal, amennyiben erre az OTPdirekt Hirdetményben foglalt feltételek szerint lehetősége van.

Szóbeli csatlakozás esetén a szerződő a csatlakozást követő három munkanapon belül a biztosítottra vonatkozó biztosítási csomagnak megfelelő írásbeli visszaigazolást küld a biztosított részére, melyhez mellékeli jelen biztosítási feltételeket is.

c. A szerződő OTPdirekt szerződést kötött ügyfele által – az OTPdirekt szer- ződés keretében, az OTPdirekt Hirdetmény szerint kezdeményezett – elektronikus csatornán tett Csatlakozási Nyilatkozattal, amennyiben erre az OTPdirekt Hirdetményben foglalt feltételek szerint lehetősége van. Ez esetben a szerződő a csatlakozás előtt az ügyfél számára elektronikusan rendelkezésre bocsátja jelen biztosítási feltételeket.

6.§ A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei

(1) A csoportos biztosítási szerződés díjának megfizetésére a szerződő kö- teles, valamint szintén a szerződő köteles a csoportos biztosítási szerződés- sel kapcsolatos megfelelő jognyilatkozatok megtételére.

(2) A csoportos biztosítási szerződés havi díját a szerződő fizeti meg a biz- tosító részére. A biztosító részére megfizetett havi biztosítási díjnak a biz- tosítottra jutó arányos részét a szerződő – a biztosított által a csatlakozási nyilatkozatban adott felhatalmazás alapján – áthárítja a biztosítottra.

(3) A szerződő és a biztosított köteles közlési kötelezettségének eleget tenni, valamint a biztosító által feltett, a biztosítás szempontjából szüksé- ges kérdéseket a valóságnak megfelelően és teljes körűen megválaszolni.

(4) A közlési kötelezettség abban áll, hogy a szerződő és a biztosított köte- les a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt, adatot a biztosítóval írásban közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő vála- szokkal a szerződő és a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A szerződő, illetve a biztosított köteles a lényeges körülmé- nyek változását (pl. a biztosított nyugdíjba vonulása) a bizto- sítónak írásban bejelenteni a változás bekövetkezésétől szá- mított 15 napon belül.

(5) A közlésre vagy változásbejelentésre irányuló kötelezett- ség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha:

a. bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerződéskötéskor (az egyes biztosítottak esetén a 7.§-ban megjelölt időpontban) ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében;

b. a csoportos biztosítási szerződés megkötésétől, az egyes

biztosítottak esetén a 7.§-ban megjelölt időponttól a biz- tosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.

(6) Amennyiben a közlési vagy változásbejelentési kötelezett- ség megsértése csak egyes biztosítottakkal összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.

(7) A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyi- kük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyi- kük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kel- lett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

(8) Amennyiben a biztosító a szerződéskötést (az egyes biz- tosítottak esetén a 7.§-ban megjelölt időpontot) követően szerez tudomást a szerződéskötéskor (a csatlakozási nyilat- kozat megtételekor) már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a csoportos biztosítási szerződés (bizto- sított esetén a rá vonatkozó biztosítási jogviszony) fennállá- sának az első öt évében gyakorolhatja.

(9) A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a bizto- sító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől (az egyes biztosítottak esetén a 7.§-ban megjelölt időponttól) a bizto- sítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.

(10) A (8) és a (9) pont rendelkezéseit a szerződésben megha- tározott lényeges körülmények változására vonatkozó bejelen- tési kötelezettség megsértésének következményeire is megfe- lelően alkalmazni kell. A biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyitva álló ötéves időszak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.

(11) A biztosítottat kizárólag a rá vonatkozó biztosítási jogviszony felmon- dásának a joga (ld. 10.§-ban) illeti meg. A biztosítottat nem illeti meg

– a csoportos biztosítási szerződés módosításának és/vagy

– a rá vonatkozó biztosítási jogviszonyra vonatkozó szerződési feltételek módosításának a joga.

A biztosított a csoportos biztosítási szerződésbe szerződő fél-

ként nem léphet be.

(12) A biztosított köteles haladéktalanul írásban jelezni a szerződőnek, ha öregségi nyugállományba vonul.

(13) A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és a biz- tosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben foglaltak sze- rint biztosítási titokként kezelni.

7.§ A kockázatviselés kezdete

Xxxxx biztosított vonatkozásában a biztosító kockázatviselése a Csatlako- zási Nyilatkozat szerződőnél történő nyilvántartásba vételét követő nap

0. órájától kezdődik.

8.§ A kockázat jelentős növekedése

(1) Amennyiben a biztosító a szerződéskötés után szerez tu- domást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kocká- zat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban fel- mondhatja.

(2) A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül a munkanélküliségi ráta olyan jelentős (legalább 5%-os) mér- tékű növekedése, mely miatt a biztosító a biztosítási díjat a megváltozott körülményekkel arányos mértékben módosít- hatja. A biztosító a szerződés módosításának jogát a biztosí- tóra vonatkozó költségek, ezen belül az adóterhek vagy jog- szabályoknak való megfelelés miatt fellépő költségek leg- alább 5%-os változása, illetve kedvezőtlen vagy kedvező kár- tapasztalat esetében alkalmazhatja a biztosítási díj módosí- tásával a változás mértékével arányos mértékben, több té- nyező együttes változása esetén halmozottan is, de legfel- jebb a biztosítási díj 50%-os emelésével vagy csökkentésével. Kedvezőtlen kártapasztalatnak számít az adott naptári évet megelőző és a naptári évben tapasztalt kárgyakoriság mini-

mum 10%-os növekedése, kedvezőnek a minimum 10%-os csökkenése. Jelen feltételekben a biztosító kárgyakoriságnak az adott naptári évben a biztosító által végrehajtott kárkifi- zetések és az adott naptári évben biztosított ügyfelek átla- gos számának hányadosát tekinti. A biztosító a biztosítási díj emelésének jogát legfeljebb évente egy alkalommal gyako- rolhatja.

(3) A szerződésmódosításra irányuló javaslatban a biztosító részletesen tájékoztatja a szerződőt a szerződésmódosítás okáról, a biztosítási díj emelésére irányuló javaslat esetén a biztosítási díjmódosítás mértékéről és a módosítás elfogadá- sa esetén annak hatályáról. A szerződésmódosításra irányuló javaslatot a biztosító a szerződésmódosítás tervezett hatályát legalább 45 nappal megelőzően küldi ki. Amennyiben a szer- ződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 30 napon belül nem válaszol, a biztosító jogosult a szerződést a módosító javaslat közlésé- től számított 45 nap elteltével 30 napra felmondani. A szerző- désmódosítás elfogadása esetén a biztosítási kockázatvállalás mértékének változásáról, illetve a díjmódosításról a szerződő a változás hatályba lépése előtt legalább 30 nappal, a jelen biztosítási feltételek aktualizálásán keresztül tájékoztatja a biztosítottakat. A mindenkor aktuális biztosítási feltételek a szerződő honlapján, illetve bankfiókjaiban elérhető.

(4) Amennyiben a szerződés egyidejűleg több személyre vo- natkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyes biztosítottakkal összefüggésben merül fel, akkor a biztosító csak a megnövekedett kockázatúvá vált biztosítottak vonatkozásában gyakorolhatja a szerződés mó- dosítás vagy szerződés felmondás jelen paragrafus (1) pont- jában meghatározott jogát, a többi személy vonatkozásában viszont nem. Ebben az esetben a biztosító a jelen paragrafus

(3) pontjában meghatározottak szerint és az ott meghatá- rozott határidőkkel gyakorolja a módosításra, illetve a jogvi- szony felmondására vonatkozó jogát.

(5) Xxxxx megállapodnak, hogy a biztosítási díj módosítására irányuló javaslat esetén, amennyiben a szerződő vagy a biz- tosított a javaslatra annak kézhezvételétől számított 30 napon belül nem válaszol, de a következő díjesedékességkor a módosított összegű díjat fizeti meg a biztosító részére, ez a szerződésmódosításra irányuló javaslat szerződő, illetve biz- tosított általi elfogadásának minősül.

9.§ A biztosító kockázatviselésének megszűnése

(1) A biztosító kockázatviselése az adott biztosítottra vonatkozóan az összes kockázatra megszűnik abban az időpontban, amelyik az alább fel- soroltak közül legkorábban bekövetkezik:

a. a biztosított Csatlakozási Nyilatkozaton megnevezett forint lakossági forint folyószámla szerződésének bármely okból történő megszűnése esetén a díjrendezett biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor;

b. a biztosított folyószámla-tulajdonosi vagy folyószámla-társtulajdonosi jogviszonyának bármely okból történő megszűnése esetén a díjrende- zett biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor;

c. annak a naptári évnek az utolsó napján 24 órakor, amelyben a biztosí- tott a 62. életévét betölti;

x. xxxxxxxxxx a biztosított öregségi vagy előrehozott öregségi nyugállo- mányba vonul, ezt köteles a szerződőnek 8 naptári napon belül bejelen- teni és a biztosítás megszűnik azon a naptári napon 24 órakor, amikor a biztosított öregségi vagy előrehozott öregségi nyugállományba vonult;

e. a biztosított halálának napján 24 órakor;

f. ha a szerződő az adott biztosítottra vonatkozó biztosítási díjat nem fizeti meg, a szerződő által a biztosítottnak kül- dött írásbeli felszólításában megállapított 30 napos határ- idő eredménytelen elteltével a határidő napján 24 órakor;

g. a biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony rendes felmondása (lásd 10.§) esetén a felmondás hatályba lépésének a napján 24 órakor;

h. ha az arra illetékes rehabilitációs szakértői szerv – komplex minősítés alapján – a biztosított egészségi állapotát bármely okból 1-30% vagy 31-50% közöttinek és nem rehabilitálhatónak minősíti, és így a biztosí-

tott rokkantsági ellátásra jogosultságát megállapítja, a biztosított a mi- nősítés meghozatalát követő 8 napon belül köteles azt a szerződőnek bejelenteni és a biztosítottra vonatkozó kockázatviselés megszűnik azon a naptári napon 24 órakor, amikor a biztosított a bejelentést megtette a szerződő felé.

(2) A biztosító kockázatviselése a teljes biztosítotti állományra vonatkozó-

an megszűnik a jelen csoportos biztosítási szerződés bármely okból törté- nő megszűnésekor.

10.§ Az elállás és a biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony rendes felmondása

(1) Biztosított elállása

a. Az a biztosított, aki a csoportos biztosítási szerződéshez az 5.§ (3) c. vagy (3) d. pont alapján csatlakozott, a rá vonatkozóan létrejött, adott folyószámlájához kapcsolódó biztosítási jogviszonyról a szerződő által küldött írásbeli visszaigazolás kézhezvételétől számított harminc napos határidőn belül, a biztosítóhoz intézett, de az OTP Bankhoz eljuttatott írásbeli nyilatkozattal elállhat.

b. Elállás esetén a biztosítottra vonatkozóan a kockázatviselés az elállás megtételének napján 24 órakor megszűnik, és nem áll fenn biztosítási díjfizetési kötelezettség.

c. Az elállás jogát akkor kell határidőben érvényesítettnek tekinteni, ha az ügyfél a harminc napos határidő lejárta előtt postára adja vagy egyéb igazolható módon elküldi a szerződés megszűntetésére irányuló írásbe- li nyilatkozatát a szerződő részére.

d. A határidőn túl tett elállás a biztosítottra vonatkozó biztosítási jogvi- szony felmondásának minősül.

(2) A biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony felmon-

dása

a. A biztosított bármikor jogosult a rá vonatkozó biztosítási jogviszonyt rendes felmondással megszüntetni a biztosítóhoz intézett, de a szerző- dőhöz eljuttatott írásbeli nyilatkozattal.

b. Felmondás esetén a biztosító kockázatviselése a felmondás hatályba lépésével, az utolsó biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor szűnik meg.

c. A biztosító jogosult az egyes biztosítottak jogviszonyát megszüntetni a 4.§-ban foglaltak alapján naptári év végével, a naptári év vége előtt legalább 30 nappal közölt írásbeli nyilatkozattal.

11.§ Szolgáltatáscsomagok és biztosítási összegek

(1) A biztosító a jelen pontban rögzített és a biztosított által választott szolgáltatáscsomagok szerint nyújt szolgáltatást.

(2) A szerződő ügyfelét csatlakozáskor megilleti a hivatkozott szolgáltatás- csomagok közötti választás joga. A csatlakozás után a biztosítottat megil- leti a választott csomag módosításának joga az alábbiak szerint.

a. A biztosított szolgáltatáscsomag módosításkor csak a biztosító által ak- tuálisan nyújtott szolgáltatáscsomagok közül választhat. Ezeket a min- denkor aktuális GB642 jelű Mentőöv Életszínvonal Biztosítás feltételei tartalmazzák. A biztosított a rá vonatkozó szolgáltatáscsomagot az írás- beli Módosítási Nyilatkozat szerződő bankfiókjában történő aláírásával változtathatja meg.

b. A biztosított a rá vonatkozó szolgáltatáscsomagot a jelen

biztosítási szerződéshez történő csatlakozását, illetve az utolsó szolgáltatási csomag módosítását követő harmadik hónap első napjáig nem változtathatja meg. A szolgálta- táscsomag nem módosítható továbbá a biztosított (jelen szerződés alapján történő) biztosítási szolgáltatásra vo- natkozó kárigény bejelentését követően a biztosító adott biztosítási szolgáltatásának befejezéséig, vagy az adott kárigény elutasításáig.

c. A szolgáltatáscsomag módosítása a Módosítási Nyilatkozat megtételé- nek érvényben lévő biztosítási időszakot követő harmadik biztosítási időszak első napjának 0. órájától lép hatályba.

(3) A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésekor hatályos, biztosított-

ra vonatkozó szolgáltatáscsomag szerint teljesíti a biztosítási szolgáltatást.

(4) A választható szolgáltatáscsomagok által fedezett kockázatokat, bizto- sítási összegeket és az egy biztosítottra eső havi díjat az alábbi táblázatok mutatják be.

1. táblázat: Prémium szolgáltatáscsomag

Biztosítási esemény	Biztosítási összeg
Munkanélküliség (egyösszegű szolgáltatás)	400 000 Ft
Keresőképtelenség (havi szolgáltatás)	100 000 Ft/hó
Biztosítási díj biztosítottanként	3 990 Ft/hó

2. táblázat: Komfort szolgáltatáscsomag

Biztosítási esemény	Biztosítási összeg
Munkanélküliség (egyösszegű szolgáltatás)	200 000 Ft
Keresőképtelenség (havi szolgáltatás)	50 000 Ft/hó
Biztosítási díj biztosítottanként	1 990 Ft/hó

3. táblázat: Bázis szolgáltatáscsomag

Biztosítási esemény	Biztosítási összeg
Munkanélküliség (egyösszegű szolgáltatás)	100 000 Ft
Keresőképtelenség (havi szolgáltatás)	25 000 Ft/hó
Biztosítási díj biztosítottanként	990 Ft/hó

12.§ A biztosítási díj, a biztosítási időszak

(1) A biztosítottra vonatkozóan a biztosítás tartama a kockázatviselés kez- detétől a kockázatviselés megszűnéséig terjedő időszak. Ez az időszak havi biztosítási időszakokra oszlik, az egyes biztosítási időszakok a naptári hó- nap 16. napjának 0 órájától a következő naptári hónap 15. napján 24 órá- jáig tart, kivéve az alábbi eseteket:

a. az első biztosítási időszak a biztosító kockázatviselésének kezdetétől a következő naptári hónap 15. napján 24 óráig tart;

b. az utolsó biztosítási időszak a biztosító biztosítottal szembeni kockázat- viselésének megszűnéséig tart.

(2) A biztosítás a biztosítási időszakok szerinti, havi díjfizetésű. Az egyes

szolgáltatáscsomagok esetén fizetendő egy biztosítottra eső havi díjakat a 11.§ (4) található táblázatok tartalmazzák.

(3) A biztosítási díjat a szerződő fizeti meg a biztosítónak. A szerződő az

általa megfizetett havi biztosítási díjnak a biztosítottra jutó arányos részét áthárítja a biztosítottra. Az áthárításra kerülő díjrészt a szerződő szedi be a biztosított szerződőnél vezetett lakossági folyószámlájáról.

(4) A biztosított a rá áthárított biztosítási díjat – biztosítási esemény bekö-

vetkezése esetén, a biztosító szolgáltatása alatt is – köteles megfizetni. A biztosított a díjat a szerződő részére fizeti meg úgy, hogy a díjat a szer- ződő a biztosításban érintett folyószámláról havonta levonja. Ha a Csatla- kozási Nyilatkozatot a szerződő tárgyhónap 15-éig nyilvántartásba veszi, akkor az első biztosítási díjat tárgyhó 15-én (ha 15-e munkaszüneti nap, akkor az azt követő első munkanapon), egyébként a csatlakozás nyilván- tartásba vételét követő hónap 15-én (ha 15-e munkaszüneti nap, akkor az azt követő első munkanapon) vonja le. Ezt követően a szerződő a biztosí- tottra vonatkozó, tárgyhónapban esedékes biztosítási díjat minden hónap 15-én (ha 15-e munkaszüneti nap, akkor az azt követő első munkanapon) vonja le a biztosításba bevont folyószámláról.

(5) Amennyiben a biztosított az esedékes biztosítási díjat nem fizeti meg

(a szerződő a számlájáról nem tudja az esedékes biztosítási díjat beszedni), a szerződő – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a bizto- sítottat a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tű- zésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen eltelté- vel a szerződés adott biztosítottra vonatkozó része a határidő lejártának napján megszűnik.

(6) Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés meg-

szűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését köve- telheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Amennyiben az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díj- többletet köteles visszatéríteni.

A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY ÉS A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

13.§ Munkanélküliség

(1) Biztosítási esemény

a. A biztosító munkanélküliségi szolgáltatása szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkezett 30 (harminc) egymást követő napot meghaladó álláske- resőként (munkanélküliként) történő nyilvántartása.

b. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a biztosított álláske- resőkénti (munkanélkülikénti) nyilvántartásának a 31. napja.

c. A biztosítás jelen feltételei szerint kizárólag a biztosítottnak a kockázat- viselés tartama alatt – a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül – bekövetkezett vétlen és önhibáján kívüli álláskeresővé (munka- nélkülivé) válása minősül biztosítási eseménynek.

d. A munkanélküliségre vonatkozóan a területi hatály Magyarország terü- letén honos munkáltatóval fennálló munkaviszonyra korlá- tozódik.

(2) A biztosító szolgáltatása

a. Amennyiben a biztosított álláskeresőként (munkanélküli- ként) történő nyilvántartása eléri a 31 napot, a biztosító egy összegben megfizeti a kedvezményezett részére az adott biztosítottra érvényes biztosítási csomag alapján a vonatkozó biztosítási összeget.

b. Álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetében a biztosí- tott újabb jelen pont szerinti szolgáltatásra a szolgáltatási kötelezettség lejáratát követő 12 (tizenkét) havi – díjfize- téssel fedezett – időszak után válik jogosulttá.

(3) Várakozási idő

Álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetére a biztosító a biz- tosított csoporthoz történő csatlakozástól számított 90 (ki- lencven) napos várakozási időt határoz meg. Ha a biztosított mun- kaviszonyát megszüntető írásbeli jognyilatkozat a várakozási idő alatt kelt, vagy ha a biztosított munkaviszonya a várakozási idő alatt szűnt meg, az nem minősül biztosítási eseménynek, és a biztosító az emiatt bekövetkezett állás- keresővé (munkanélkülivé) válás esetében sem a várakozási idő alatt, sem annak lejártát követően nem nyújt biztosítási szolgáltatást.

(4) A munkanélküliségi szolgáltatásra való jogosultság speci- ális feltételei

Olyan biztosítottak esetében, akik a Csatlakozási Nyilatkozat megtételekor nem rendelkeztek legalább 6 hónapos folya- matos, a Munka Törvénykönyve szerinti határozatlan időtar- tamú munkaviszonnyal, a biztosító csak abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a biztosított a munkanélkülivé válását megelőzően legalább 6 hónapig folyamatosan a Munka Tör- vénykönyve szerinti határozatlan időtartamú munkaviszony- nyal rendelkezett.

(5) A biztosító teljesítéséhez szükséges iratok

a. A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához a következő dokumentumokat kéri:

a/1. a kitöltött szolgáltatási igénybejelentő nyomtatványt; a/2. a Csatlakozási Nyilatkozat másolatát;

a/3. a Módosítási Nyilatkozat másolatát;

a/4. az utolsó munkáltató által kitöltött „Igazolólap az álláskeresési já- radék megállapításához” elnevezésű nyomtatvány másolatát;

a/5. az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – a biztosítási jogvi- szonyról és egészségbiztosítási ellátásokról szóló – igazolványá- nak másolatát;

a/6. az utolsó munkáltató által kitöltött igazolás másolatát a munka- viszony megszüntetéséről, illetve megszűnéséről;

a/7. a munkaviszonyt megszüntető írásbeli jognyilatkozat (felmondás vagy közös megegyezés, próbaidő alatti megszüntetés) másolatát;

a/8. a munkaügyi központ vagy kirendeltség igazolását, hogy a bizto- sított az adott hónapra vonatkozóan mely időponttól, mely idő- pontig regisztrált álláskereső;

a/9. az álláskeresési járadék iránti kérelem vagy – ha van – annak megállapító esetleg elutasító határozatának másolatát, esetleg a megállapított járadék vagy segély havi összegéről szóló szelvény fénymásolatát;

a/10. a megszűnt, megszüntetett munkaviszonyra vonatkozó munka- szerződés másolatát;

a/11. amennyiben a munkáltató jogutód nélkül szűnt meg, a megszű- nést igazoló nyilatkozat másolatát.

b. Amíg a biztosított az a. pontban felsorolt dokumentumokat maradék- talanul nem nyújtja be, a biztosító a szolgáltatást nem tudja teljesíteni. A biztosító visszamenőleges hatállyal teljesíti a szolgáltatást abban az esetben, ha a biztosított pótolja a teljesítéshez szükséges dokumen- tumokat. Ebben az esetben azonban késedelmi kamatot, egyéb költséget a biztosító nem fizet.

14.§ Keresőképtelenség

(1) Biztosítási esemény

a. Biztosítási eseménynek a biztosított 30 (harminc) napot meghaladó, ki- zárólag a biztosított balesetéből vagy betegségéből eredő folyamatos betegállománya (keresőképtelenség) minősül. A terhességből eredő ke- resőképtelenség nem minősül biztosítási eseménynek, mert a terhesség nem baleset vagy betegség.

b. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a keresőképtelenség

31. napja.

c. A keresőképtelenségre vonatkozóan a területi hatály Magyarország te- rületére korlátozódik.

(2) A biztosító szolgáltatása

a. Biztosítási esemény esetén a biztosító a biztosított keresőképtelensége (táppénzes állománya) alatt havonta az adott biztosítottra vonatkozó biztosítási összeget fizeti meg a kedvezményezett részére legfeljebb 6 (hat) havi időtartamra.

b. A biztosító térítési kötelezettsége addig az időpontig áll fenn, amelyik az alább felsorolt időpontok közül legkorábban bekövetkezik:

b/1. annak a hónapnak a végéig, amelyben a biztosított keresőképte- lensége megszűnik, vagy

b/2. a kockázatviselés megszűnésének időpontjáig (ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a biztosító kockázatvise- lése a díjfizetés elmulasztása miatt szűnt meg, de a biztosítási ese- mény még a kockázatviselés díj nem fizetés miatti megszűnését megelőzően következett be),

b/3. de – egy biztosítási esemény kapcsán – legfeljebb 6 (hat) egymást követő hónapig.

(3) Várakozási idő a betegségi keresőképtelenség szolgálta- tás vonatkozásában

Betegségi okból eredő keresőképtelenség esetére a biztosító a biztosított csoporthoz történő csatlakozástól számítandó 90 (kilencven) napos vára- kozási időt határoz meg. Ha a biztosított betegségi okból eredő kereső- képtelensége a várakozási idő alatt következett be, a biztosító e kereső- képtelenség kapcsán sem a várakozási idő alatt, sem annak lejártát köve- tően nem nyújt biztosítási szolgáltatást.

(4) A biztosító teljesítéséhez szükséges iratok

a. A keresőképtelenség szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumok: a/1. a kitöltött szolgáltatási igénybejelentő nyomtatvány;

a/2. a Csatlakozási Nyilatkozat másolata; a/3. a Módosítási Nyilatkozat másolata;

a/4. baleset esetén a baleseti jegyzőkönyv, ha ilyen készült;

a/5. a biztosító által meghatározott egyéb dokumentumok vagy azok másolatai (pl. táppénzes lap, műtéti leírás dokumentációja, diag- nosztikus leletek, kórházi zárójelentés, stb.), amelyek a jogosultság és a biztosítási esemény megállapításához szükségesek;

a/6. ha a biztosítási esemény külföldön történik, az idegen nyelven ki- állított dokumentumok hitelesített magyar fordítása;

a/7. az „Orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről” elneve- zésű nyomtatvány másolata.

b. Az a/7. pontban hivatkozott igazolást a biztosítottnak havonta kell megküldeni a biztosító részére. Az adott hónapra vonatkozó igazolást abban a hónapban, de legkésőbb az azt követő hónap 15-éig kell el- juttatni, amelyben a biztosított keresőképtelen volt.

c. Amíg a biztosított az a. pontban felsorolt dokumentumokat maradék- talanul nem nyújtja be, a biztosító a szolgáltatást nem tudja teljesíteni. A biztosító visszamenőleges hatállyal teljesíti a szolgáltatást abban az esetben, ha a biztosított pótolja a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumokat. Ebben az esetben késedelmi kamatot,

egyéb költséget a biztosító nem fizet.

d. Amennyiben a biztosított a biztosítási szolgáltatás megszűnését követő 30 napon belül a korábbi biztosítási eseményt kiváltó ok vagy annak kö- vetkezménye miatt újból keresőképtelenné válik, akkor az ilyen kereső- képtelenséget a biztosító az előző biztosítási esemény folytatásaként te- kinti és az újbóli keresőképtelenség bekövetkezése után azonnal szol- gáltat, feltéve, hogy az addig nyújtott szolgáltatás nem érte el a bizto- sító káreseményenkénti szolgáltatásának felső határát. Harminc napon belül más okból keletkező, vagy a biztosítási szolgáltatás megszűnése után több mint 30 nappal bekövetkező keresőképtelenséget a biztosító új biztosítási eseménynek tekinti.

15.§ Kizárások, mentesülések

A biztosító nem nyújt szolgáltatást az alábbi események kap- csán:

a. ha a biztosítási esemény a biztosított vagy a kedvezmé- nyezett szándékos, súlyosan gondatlan vagy jogellenes magatartásával összefüggésben következett be;

b. a csatlakozást követő 2 éven belüli öngyilkossággal, ön- csonkítással vagy öngyilkossági, öncsonkítási kísérlettel összefüggő eseményekre;

c. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által előírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási képesség csökkenése miatt bekövetkező biztosí- tási eseményekre;

x. xxxxxxxxxxx, lázadásban, zavargásban, terrorcselekmény- ben való aktív részvételből eredő biztosítási eseményekre;

e. az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő biztosítási eseményekre, kivéve a balesetből eredő biztosítási eseményre szóló szolgáltatásokat akkor, ha az indítóok biztosítási esemény;

f. a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljárá- sokból, beavatkozásokból fakadó következményekre, ha indítóokuk nem biztosítási esemény;

g. ha a biztosítási eseményt öngyógyítás okozta, vagy ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségű egyén ál- tali kezeléssel összefüggésben következett be;

h. a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő balesetekre, kivéve az olyan baleseteket, amelyeket a biztosított sze- mély légi jármű utasaként, a polgári légi forgalomban en- gedélyezett járművön vagy személyforgalomban engedé- lyezett és kijelölt katonai légi járművön polgári utasként szenved el, ahol utasnak az minősül, aki a légi járműnek nem üzembentartója és nem tartozik a személyzethez;

i. a motoros járművek versenyén (edzésein) a nézőt érő bal- esetekre, ideértve a teszt-túrákat és a rally versenyeket is;

j. az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (edzéseken) a nézőt érő balesetekre;

k. arra a balesetre, amely a biztosított vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli vagy ittas álla- potban történt vasúti, légi, vízi, közúti jármű vezetése köz- ben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton tör- tént gépjárművezetést is.

l. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a kockázatvise- lés kezdete előtt meglévő betegséggel, kóros állapottal vagy a veleszületett rendellenességekkel (együttesen: meglévő betegség) és azok következményeivel okozati összefüggésben álló eseményekre abban az esetben, ha a kockázatviselés kezdetekor a meglévő betegségről a biz- tosított tudomással bírt.

m. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az olyan szubjek- tív panaszokra épülő betegségekre, amelyek objektív orvo- si módszerekkel nem igazolhatók (például migrén vagy a gerinc egyes degeneratív betegségei (polidiszkopátia) és azok közvetett vagy közvetlen következményei stb.). A biz- tosító szubjektív panasznak tekinti az olyan tünetekre ala- puló panaszt, ami kizárólag a beteg beszámolójára, érzései- re alapul. Objektív orvosi módszerek azok a módszerek, me-

lyek alkalmazásával az orvosi fizikális, eszközös vagy la- boratóriumi vizsgálat által a betegség észlelhető, kimutat- ható.

n. Jelen biztosítás vonatkozásában súlyosan gondatlan ma- gatartásnak minősül és így mentesülési ok az is, ha

n/1. a biztosított balesete a biztosított rendszeres alkohol- fogyasztásával összefüggésben következett be;

n/2. a baleset idején a biztosított alkoholos állapotban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag ha- tása alatt állt, és ez a tény a baleset bekövetkezésében közrehatott; ha történt véralkohol vizsgálat, alkoho- los állapotnak tekintendő a 2,5 ezreléket meghaladó, a gépjárművezetés közben a 0 ezreléket meghaladó véralkohol-koncentráció;

n/3. a biztosítási esemény amiatt következett be, hogy a biz- tosított engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett;

n/4. a biztosítási esemény a biztosított munkavégzése során, a munkavédelmi szabályoknak a biztosított ál- tali súlyos megsértése miatt következett be;

n/5. diagnosztizált betegség esetén a biztosított az orvosi utasításokat nem tartotta be, és ennek következménye- ként szövődmény, állapotromlás következett be, ami megelőzhető lett volna;

n/6. a biztosított versenyszerűen, díjazásért űzött sportte- vékenységére, függetlenül attól, hogy az adott tevé- kenységre a társadalombiztosítási védelem kiterjed-e vagy sem.

o. A biztosító jogosult a szolgáltatást megtagadni, ha a szolgáltatást igénylő személy az igénybejelentés alkalmá- val és/vagy a biztosító szolgáltatása során a biztosítási eseménnyel vagy a szolgáltatás szempontjából lényeges körülménnyel kapcsolatban valótlan információt közöl vagy lényeges körülményt elhallgat, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú okiratot használ, vagy a biztosítót egyéb módon megtéveszti.

p. A biztosító kockázatviselése a munkanélküliségi kockázat tekintetében nem terjed ki továbbá:

p/1. a határozott tartamú munkaviszonyra, valamint a munkaerő-kölcsönzés keretén belül létesített munka- viszonyra;

p/2. a nem munkaviszonyban álló biztosítottakra (pl. egyé- ni vállalkozókra, megbízási jogviszony keretében fog- lalkoztatottakra vagy egyéb jogviszony alapján foly- tatott kereső foglalkozásokra);

p/3. a munkaviszony megszűnésére, megszüntetésére, ha

– a munkáltatói jogok gyakorlója a biztosított vagy a biztosított hozzátartozója, vagy

– a biztosított az adott munkáltatónál többségi tulaj- donnal vagy meghatározó befolyással rendelkezik, vagy

– a biztosított a munkáltató üzletvitelét befolyásoló döntések meghozatalára jogosult vagy egyéb válla- lati vezetési befolyással rendelkezik;

p/4. a munkaviszony közös megegyezéssel történő meg- szüntetésére, kivéve, ha az erről szóló megállapodás- ban kifejezetten megemlítésre kerül, hogy a munkavi- szony közös megegyezéssel történő megszüntetésére az alábbi okok valamelyike miatt került sor:

– a munkáltatónál történt átszervezés, alkalmazotti létszámcsökkentés;

– a munkáltató jogutód nélküli megszűnése;

– a munkavállaló tartós keresőképtelensége;

a biztosító a munkaviszony közös megegyezéssel törté- nő megszüntetés jelen p/4. pontban felsoroltak szerinti körülményre vonatkozó, de utólag kiállított igazolást nem fogad el;

p/5. a munkaviszonynak a biztosított által kezdeményezett felmondás miatti megszüntetésére;

p/6. a munkaviszony próbaidő alatti megszüntetésére; p/7. a munkaviszonynak a munkáltató által azonnali ha-

tályú felmondással történő megszüntetésére, illetve, ha a munkáltató a biztosított magatartása miatt fel- mondással élt;

p/8. a munkáltató általi felmondásra öregségi nyugdíjazás vagy rokkantsági ellátásra való jogosultság megálla- pítása esetén;

p/9. a biztosított munkaviszonyának megszüntetésére, ha azt a munkáltató a biztosítás kezdete előtt már írás- ban közölte vagy bejelentette;

p/10. arra a munkanélküliségre, amely a kockázatviselés kezdetekor már fennállt;

p/11. olyan biztosítottra, aki az álláskeresővé válását meg- előzően nem állt a 2.§ (6) pont szerinti munkavi- szonyban, vagy a 2.§ (6) pont szerinti munkaviszony- ban állt ugyan, de a munkaviszony megszűnését, il- letve megszüntetését megelőző 6 hónap során a munkavégzése – a táppénz, illetve a munkáltató ér- dekkörében felmerült ok kivételével – szünetelt;

p/12. a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével meg- szűnt munkaviszonyra, ha

– a munkáltatói jogok gyakorlója a biztosított vagy a biztosított hozzátartozója, vagy

– a biztosított az adott munkáltatónál többségi tu- lajdonnal vagy meghatározó befolyással rendel- kezik, vagy

– a biztosított a munkáltató üzletvitelét befolyáso- ló döntések meghozatalára jogosult vagy egyéb vállalati vezetési befolyással rendelkezik.

q. A biztosító kockázatviselése a keresőképtelenségi kocká- zat tekintetében nem terjed ki továbbá:

q/1. aszténiával, depresszióval és más mentális rendelle- nességekkel kapcsolatos keresőképtelenségre;

q/2. pszichiátriai vagy pszichológiai kezeléssel kapcsola- tos keresőképtelenségre;

q/3. detoxikálóval, alvásterápiával kapcsolatos kereső- képtelenségre;

q/4. geriátriai vagy gerontológiai kezeléssel kapcsolatos keresőképtelenségre;

q/5. rehabilitációval, utógondozással kapcsolatos kereső- képtelenségre;

q/6. gyógypedagógiával, logopédiával kapcsolatos kere- sőképtelenségre;

q/7. gyógytornával, fizio- és fizikoterápiával, masszázs- zsal, fürdőkúrával, fogyókúrával kapcsolatos kereső- képtelenségre;

q/8. orvosilag nem indokolt, a biztosított által kezdemé- nyezett beavatkozásokkal (például kozmetikai, plasztikai beavatkozások) kapcsolatos keresőképte- lenségre;

q/9. olyan keresőképtelenségre, amely alatt a biztosított jövedelemszerző tevékenységet folytat;

q/10. olyan keresőképtelenségre, amely nem a biztosított egészségi állapota miatt következett be;

q/11. azon táppénzes esetekre, amikor táppénzen való tar- tózkodásra közegészségi, járványügyi vagy állat- egészségügyi zárlat miatt kerül sor;

q/12. a művi terhességmegszakítás miatti keresőképtelen- ségre, kivéve a nem szociális, hanem orvos által el- rendelt, egészségi okú terhességmegszakítást;

q/13. a mesterséges megtermékenyítés, valamint a sterili- tás kezelésével kapcsolatos keresőképtelenségre.

r. Jelen termék alapján nem minősül balesetnek továbbá:

− megemelés;

− fagyás;

− napszúrás;

− foglalkozási megbetegedés;

− öncsonkítás;

− öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet;

− ejtôernyôzés, sziklamászás, barlangkutatás tevékenysé- gek során bekövetkezô balesetek;

− szívinfarktus, agyvérzés, epilepszia, tudatzavar vagy belátási képesség csökkenése miatt bekövetkezett bal- esetek.

s. A biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen szer- ződési feltételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító köteles a jelen biztosítási szerződés alapján a kártérítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szerve- zete határozata alapján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereskedelmi szankció vonatkozik.

A baleseti esemény előtt bármely okból már sérült, csonka vagy funkciójában korlátozott testrészek a biztosításból ki vannak zárva.

KÁRBEJELENTÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 16.§

A kedvezményezett (egyben biztosított) köteles a biztosítási esemény be- következését nyolc naptári napon belül bejelenteni a biztosító bármely szer- vezeti egységénél, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. Amennyiben e bejelentés nem történik meg, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító kötele- zettsége nem áll be.

17.§

A szerződő a biztosító megkeresésére 2 munkanapon belül írásban tájé- koztatja a biztosítót az alábbiakról:

a. hogy a károsult a biztosítási esemény bekövetkeztekor biztosított volt-e;

b. a biztosítottra vonatkozó, a biztosítási esemény bejelentéskor hatályos szolgáltatási csomagról;

c. a biztosítási esemény bejelentését megelőző esetleges szolgáltatáscso- mag változtatásokról (csomag típusáról és módosítás dátumáról);

d. a biztosított csatlakozásának dátumáról és a kockázatviselés kezdetéről;

e. a biztosítottra vonatkozó díjrendezettség végének dátumáról;

f. munkanélküliségre vagy keresőképtelenségre vonatkozó kárigény ese- tén arról az összegről, amelyet a biztosított jelen biztosítással fedezett folyószámláján az adott hónapban csoportos beszedéssel megkíséreltek terhelni, növelve az adott hónapban a biztosítottra vonatkozó biztosítá- si díjjal.

18.§

A biztosító teljesítésének általános feltétele, hogy

(1) az igénybejelentéssel érintett hónapot vizsgálva a biztosítási szerződés díjrendezett legyen, és

(2) az ügyfél a biztosítotti állomány tagja legyen (a szerződő igénybejelen- téssel érintett hónapra vonatkozó igazolása alapján).

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

19.§ A biztosító teljesítése

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése és e ténynek a biztosítási szerződés szerinti bejelentése esetén a biztosítási szolgáltatást az elbírálás- hoz szükséges összes dokumentum beérkezését követő 15 napon belül tel- jesíti a biztosított biztosítással érintett lakossági folyószámlájára történő át- utalással, abban az esetben, ha az adott biztosítási esemény tekintetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beáll.

20.§ Biztosítási feltételek

(1) A Mentőöv Életszínvonal Biztosítás feltételeit az erre vonatkozó cso- portos biztosítási szerződés és jelen biztosítási feltételek szabályozzák. A

csoportos biztosítási szerződésben és jelen biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(2) A biztosító és a szerződő jelen feltételeket valamennyi értékesítési he-

lyen nyomtatott formában elérhetővé teszik. Ezen feltételek a szerződő in- ternetes honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), valamint a biztosító internetes hon- lapján (xxx.xxxxxxxx.xx) is az ügyfelek rendelkezésére állnak letölthető elektronikus formában.

Ezen felül a szerződő a Mentőöv Életszínvonal Biztosításra vonatkozó cso- portos biztosítási szerződését valamennyi értékesítési helyen az ügyfelek kérésére betekintésre rendelkezésre bocsátja.

21.§

A csoportos biztosítási szerződés feltételeit kizárólag a szerződő és a bizto- sító módosíthatják az általuk aláírt szerződésmódosítás útján.

22.§ Maradékjogok, értékkövetés

Jelen biztosítás maradékjogokkal nem rendelkezik, nyereségrészesedésre nem jogosít, a biztosítás vonatkozásában a biztosító kötvénykölcsönt nem nyújt. A biztosító értékkövetést nem alkalmaz. A biztosításon nincs több- lethozam, így nincs többlethozam visszajuttatás sem.

23.§ Egyéb rendelkezések

(1) A biztosító a hozzá eljuttatott adatokat, bejelentéseket és jognyilatko- zatokat csak akkor köteles hatályosnak tekinteni, ha azokat a jelen feltéte- lek részét képező Tudnivalókban feltüntetett elérhetőségeken személyesen, írásban vagy elektronikus úton, illetve telefonszámon közölték.

(2) A csoportos biztosítási szerződéssel kapcsolatos, a szerződőhöz kül- dendő jognyilatkozatokat (pl. rendes felmondás) az alábbi címre kell külde- ni: OTP Bank Nyrt. Betétadminisztrációs és Hatósági Megkeresések Köz- pont – 8901 Zalaegerszeg, Pf. 1026.

(3) Az OTP Bank Nyrt. a biztosítottak biztosítási szerződéshez történő csat- lakozásával összefüggésben a Groupama Biztosító Zrt.-től közvetlen díja- zásban részesül.

(4) A biztosításból eredő igények a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított 2 év elteltével elévülnek.

(5) Az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

24.§ Lényeges eltérés a korábban alkalmazott feltételektől

A jelen feltételekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03. 15. napján történő hatályba lépésére tekintettel társaságunk több módosítást eszközölt (pl. a szerződőnek a biztosítottal szemben fenn- álló tájékoztatási kötelezettsége; a közlésre és változásbejelentésre irányu- ló kötelezettség; a biztosított szerződésbe való belépési jogának kor- látozása; a díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következménye; a biztosító díjra való jogosultsága a szerződés megszűnésének egyes esetei- ben stb.).

Ezeket a módosításokat, valamint a biztosító mentesülésének, a biz-

tosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat jelen szerződési feltétel figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által 2018. feb- ruár 23-ától alkalmazott feltételektől a jelen feltételek eltérnek, mert a biztosító a jelen feltételeket a 2018. február 23-ától alkalmazott felté- telekhez képest az alábbiakban módosította:

– a jelen feltételek részét képező Tudnivalók módosult az Európai Parlament és a Tanács 2016/679. számú, a termé- szetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekinte- tében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áram- lásáról szóló rendeletének (Általános Adatvédelmi Rende- let) való megfelelés miatt.

Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésére, a biztosító szolgáltatása korlátozására és kizárására vonatkozó rendel- kezéseket a jelen feltételek figyelemfelhívásra alkalmas módon, félkö- vér betűtípussal tartalmazzák.

A SZEMÉLYES ADATOK, A BIZTOSÍTÁSI TITOKNAK MINŐSÜLŐ ADATOK KEZELÉSÉRE, VALAMINT

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS PANASZOK ÜGYINTÉZÉSÉRE VONATKOZÓ ELVI ÉS GYAKORLATI TUDNIVALÓK (TUDNIVALÓK)

1. Adatkezelő főbb adatai, elérhetőségei

Adatkezelő neve: Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító; adatkezelő)

Székhelye: Magyarország, 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

Európai egyedi azonosító (EUID): HUOCCSZ.00-00-000000 Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049

Telefonszám: x00 0 000 0000

Fax: x00 0 000 0000

Honlap: xxx.xxxxxxxx.xx

E-mail: xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxx-xxxxxx vagy xxxxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx

2. Az adatkezelés célja, jogalapja

(1) Az adatkezelés célja

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban Bit.) 135.§ (1) bekezdése alapján a biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. A biz- tosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosítá- sához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követe- lések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatározott egyéb cél. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. A Bit. 379.§-a alapján a biztosításközvetítő (kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy) az ügyfelek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántar- tásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosí- tási szerződés megkötéséhez, módosításához, a biztosítás fenntartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést a biztosításközvetítő (kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy) csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával vé- gezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(2) Az adatkezelés jogalapja

A GDPR alapján a biztosító adatkezelésének jogszerűségét az alábbi jog- alapok alkalmazása biztosítja:

a. Az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez. Az érintett hozzájárulásán alapul az adatkezelés különösen a reklámcélú megkeresések, a nyereményjáté- kokban történő részvétel esetében.

b. Az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. A biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő adatkezelések esetében az adatkezelés jogalapja ezen pont alapján a biztosítási szerződés teljesítése.

c. Az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítésé- hez szükséges. Jogszabályi kötelezettségen alapul különösen a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályo- zásáról, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény, az adójogszabályok, illetve az adóügyi információcserére vonatkozó törvé- nyek alapján történő adatkezelés.

d. Az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfon- tosságú érdekeinek védelme miatt szükséges. Ez a jogalap a biztosító üzemszerű működésével összefüggésben nem merül fel.

e. Az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. Ez a jogalap a biztosító üzemszerű működésével összefüg- gésben nem merül fel.

f. Az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben el- sőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és sza- badságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, kü- lönösen, ha az érintett gyermek. Jogos érdeken alapul a biztosító adat- kezelése különösen az esetlegesen felmerülő visszaélések, biztosítási csalásra utaló körülmények észlelése és kivizsgálása, jövőbeli megelőzé- se érdekében tett intézkedések esetén. A biztosító jogos érdekén alapul továbbá az adatkezelés a biztosítót megillető követelések behajtásával, a követelések átruházásával összefüggő adatkezelések esetén.

A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.

Az ügyfél a biztosítási ajánlat, csatlakozási nyilatkozat, biztosítási szerző- dés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával tu- domásul veszi az adatainak a jelen „Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezelését.

3. A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)

(1) Biztosítási szerződéssel összefüggő adatok

a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;

b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;

c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;

d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;

e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény, ideértve a biztosítási szerző- désből eredő jogok és kötelezettségek érvényesítéséhez, jogi igények előterjesztéséhez szükséges adatokat is.

Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.

Az adatszolgáltatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.

(2) Egészségügyi adatok kezelése

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 135.§

(1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény ren- delkezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásával kezelheti.

(3) Automatizált döntéshozatal (profilalkotás)

A biztosító az ügyfél személyes adatait a biztosítási szerződés megkötése érdekében olyan automatizált adatkezelés keretében is kezeli, amelynek eredményeként megszülető döntés az ügyfélre nézve joghatással jár, vagy jelentős mértékben érinti a biztosítási szerződés megkötése kapcsán. A biz- tosító az automatizált döntéshozatal során – a biztosítási szerződés meg- kötésére vonatkozó döntés meghozatala (kockázatelbírálás) érdekében – a személyes adatokat számítástechnikai eszközzel végrehajtott, automatizált adatkezelés keretében elemzi, amely során az ügyfél jellemzőinek értékelé- sét is elvégzi (profilalkotást végez). Az automatizált döntéshozatal, illetve profilalkotás következménye az ügyfélre nézve: a biztosítási szerződés lét- rejöttének lehetősége vagy a biztosítási ajánlat elutasítása.

(4) Közvetlen üzletszerzési célú adatkezelések

A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy a biztosító nevében eljáró biztosításértékesítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkeresheti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.

Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban aján- lataival megkeresse, az xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx e-mail címre, illetve az 1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre küldött levelével korlátozásmentesen leiratkozhat.

Az ügyfél az általa tett, tájékoztatást célzó és reklámküldeményre vonatko- zó adatkezelési nyilatkozatát megváltoztathatja telefonon keresztül a biz- tosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán.

4. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelése

(1) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

(2) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a. a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad;

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn;

c. a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a ta- núsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

(3) A Bit. 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;

b. az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel;

c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárás- ban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a ter- mészetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal;

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;

e. a Bit. 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel;

j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel;

k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együtt- biztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;

l. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jár- műnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyil- vántartási szervével;

m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval;

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kap- csolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szer- vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképvi- selővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárren- dezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károko- zóval;

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval;

p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biz- tosítóval, biztosításközvetítővel;

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;

s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatá-

rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval;

t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irá- nyítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel;

u. a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal

szemben, ha az a.-j., n., s., t. és u. pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok faj- táját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p.-s. pontban megje- lölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A Bit. 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés x. xxxxxx alapján a biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az elő- készítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles hala- déktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biz- tosítási ügylet

a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;

b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;

– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terroriz- musfinanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezett- ségét teljesíti.

(5) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó elő- írásoknak megfelel.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.

(6) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a pénzügyi konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések tel- jesítése érdekében történő adatátadás.

A 4.(6) pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 4.(3) pont b., f. és x. xxxxxxx, illetve a 4.(4) pont első bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.

A biztosító a 4.(2)–4.(6) pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint továbbíthatja.

(7) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 136.§-a alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

(8) Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada-

tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.

(9) A biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hi- vatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságá- ra és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, az Infotv-ben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(10) Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó sza- bályok

A Bit. lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződés- ben vállalt kötelezettségeik teljesítése során a szolgáltatások jogszabá- lyoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel for- duljanak más biztosítóhoz a megkeresett biztosító által – a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságai- nak a figyelembevételével – kezelt a Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdésben meg- határozott adatok vonatkozásában, feltéve, hogy a kérdező (megkereső)

biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsér- tésének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 149.§ (1) bekezdésében meg- határozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

A Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkö- tésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biztosítá- si szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szerződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító adatai, a biztosí- tott személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egész- ségi állapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi biztosítási eseményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosítónál megkötött szerző- dés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatok.

Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a károsult személy azonosító adataira, a személyi sérülés miatt kárigényt, személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvé- telkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotá- ra vonatkozó, valamint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érin- tő korábbi, ugyanezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosí- tási eseményre vonatkozó adatok átadására is. Felelősségbiztosítási ágazat- ba tartozó biztosítási szerződések esetén nem szükséges a károsult személy előzetes hozzájárulása a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesí- tő személyt érintő korábbi – felelősségbiztosítási ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatok átadásához.

Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szárazföldi járművekkel összefüg- gő felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetében – ez utób- biaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biz- tosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alapján az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményre (így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kap- csolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is), az elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár össze- gére vonatkozó adatokat.

A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kö- teles átadni a megkereső biztosítónak.

A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azonban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomá- sára jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás befejezéséig. Amennyiben a megkeresés eredmé- nyeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos ér- dekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kap- csolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a megismerését követő egy évig kezelhető.

A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére, az Infotv-ben szabályozott módon, személyes adataihoz hozzáférést biztosít. Amennyiben a megkereső biztosító az ada- tok kezelésének törvényi határidejére figyelemmel már nem kezeli az ada- tokat, akkor az Infotv. alapján a személyes adataival kapcsolatos hozzáfé- rési jogával élő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.

(11) A Bit. 381.§-a alapján a 4.(1)-4.(9), valamint az 5. pontban szereplő

rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítők esetében is azzal, hogy ahol az adott rendelkezés biztosítót nevesít, azon a biztosításközvetí- tőt kell érteni.

5. Az adatkezelés időtartama

A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide-

jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek keze- lése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

6. Az érintett jogai

(1) Az érintett jogosult arra, hogy:

a. tájékoztatást kapjon személyes adatainak kezeléséről (tájékoztatáshoz való jog);

b. hozzáférést kapjon személyes adataihoz és az adatkezeléssel kapcsola- tos törvényben meghatározott információkhoz (hozzáférési jog);

c. az adatkezelő helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat (helyesbítéshez való jog);

d. az adatkezelő törölje a rá vonatkozó személyes adatokat (elfeledtetés- hez való jog);

e. a tárolás kivételével megtiltsa a személyes adatainak kezelését (korláto- záshoz való jog);

f. a rá vonatkozó személyes adatokat tagolt, széles körben használt, gép- pel olvasható formátumban megkapja (adathordozhatósághoz való jog);

x. xxxxxxxx tiltakozzon személyes adatainak közérdekű célból vagy közha- talmi feladat gyakorlásához szükséges célból történő kezelése ellen, vagy olyan adatkezelés ellen, amely az adatkezelő vagy harmadik fél jogos ér- dekeinek érvényesítéséhez szükséges, vagy személyes adatainak közvet- len üzletszerzés céljából történő kezelése ellen (tiltakozáshoz való jog);

h. automatizált döntéshozatal (beleértve a profilalkotást) esetén emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben ki- fogást nyújtson be.

(2) A biztosító az érintettet egy hónapon belül tájékoztatja a 6.(1) pontban

felsorolt jogainak érvényesítése céljából, a biztosítóhoz eljuttatott kérelme nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kére- lem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónap- pal meghosszabbítható.

(3) Az ügyfél az adatkezeléssel összefüggő jogainak megsértése esetén, vagy, ha az adatkezelőnek a jogai gyakorlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, az adatkezeléssel érintett felügyeleti hatóság- hoz, illetve bírósághoz fordulhat.

A biztosító adatkezelésével érintett felügyeleti hatóság: Nemzeti Adatvé- delmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)

Székhely: 1125 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx fasor 22/C Levelezési cím: 1530 Budapest, Pf. 5

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx Tel: x00 0 000 0000

Fax: x00 0 000 0000

Honlap: xxxx://xxxx.xx

(4) Kártérítés, sérelemdíj

Amennyiben az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, kö- teles azt megtéríteni. Amennyiben az adatkezelő az érintett adatainak jog- ellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelem- díjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgo- zó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatkezelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érin- tett személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elhárítha- tatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sé- relemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartásából származott.

7. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók

A Bit. 138.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar-

tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja. Amennyiben a kiszervezett tevé- kenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze- mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:

Kiszervezett tevékenységet végzők	Adatátadás célja, tevékenység
nyomdák	az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállítása, csekkek nyomtatása
kárszakértők, autókereskedők, javítók	kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása
igazságügyi szakértők	szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység
ügyvédek	a biztosító jogi képviselete
orvosok	kockázat és szolgáltatási igény elbírálása
magánnyomozók	kárbejelentés ellenőrzése
követeléskezelő cégek	követelések kezelése, behajtása
informatikai szolgáltatók	folyamatos és mindennapi IT rendszerkarbantartás és -támogatás; adatkezelés, -tárolás, -archiválás
vagyonkezelő	vagyonkezelés
asszisztencia partnerek	szolgáltatásszervezés
szakfordítók, tolmácsok	fordítás, tolmácsolás
ügyfélszolgálati kapcsolattartók	ügyfélszolgálati tevékenység

Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekinthető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon is. A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

8. Egyéb adatkezelések

A társaság közös adatkezeléseket folytat, a közös adatkeze- lésre vonatkozó részletes szabályokat, valamint a harmadik országba történő adattovábbításokra vonatkozó tájékoztatót a honlapon elérhető Általános Adatvédelmi Információk el- nevezésű dokumentum tartalmazza.

9. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése

Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, pa- nasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségéről a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.

A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorol- ja. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elérhető- ségei: cím: 1013 Buxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00.; levélcím: 1534 Budapest,

BKKP Pf. 777; a személyes ügyfélszolgálat nyitvatartási idejében hívható, in- gyenes telefonszám: x00 00 000 000; központi fax: x00 0 000 0000; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíró- sághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békélte- tő Testület eljárását kezdeményezheti. A Pénzügyi Békéltető Testület tele- fonon: x00 0 000 0000 vagy az ingyenesen hívható: x00 00 000 000 tele- fonszámon; interneten: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx; levélben: Pénzügyi Békéltető Testület 1525 Budapest Pf. 172 érhető el. A Pénzügyi Békéltető Testület meghallgatásainak helyszíne: 1133 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. (Capital Square Irodaház); 2016. október 15-től bármelyik kormányablakban is lehe- tősége van pénzügyi fogyasztóvédelmi panasz, közérdekű bejelentés vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására irányuló kérelem leadására.

Amennyiben online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos a jogvitája, az Európai Unió online vitarendezési platformján kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. Az Európai Unió online vitarendezési platformjáról bővebb információkat talál a xxx.xxxxxxxx.xx webolda- lunkon. Az Európai Unió online vitarendezési platformjának elérhetősége: web: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx.

A bíróság eljárására 2017. december 31-ig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadók. A bíróság eljárására a 2018. ja- nuár 1-jén és az azt követően indult ügyekben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt kell alkalmazni. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes információk és a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthe- tő a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „fogyasztóvédelem” menüpontjában.

10. Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségekről

Jelen tájékoztató a Bit. 148.§ (2) bekezdésében szereplő írásbeli tájékozta- tási kötelezettség teljesítését célozza.

A biztosító, mint a FATCA-törvény szerinti ún. Jelentő Magyar Pénzügyi In- tézmény, köteles az ún. készpénz egyenértékkel rendelkező biztosítások (tőkegyűjtéses életbiztosítások, a FATCA-törvény szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a számlatulajdonos FATCA-törvényben foglalt Megállapodás (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).

A FATCA Megállapodás értelmében az illetőségvizsgálat során a természe- tes személy ügyfél köteles az arra vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezésére bocsátani, hogy adóügyi szempontból belföldi ille- tőségű-e az Egyesült Államokban (ebből a szempontból egy egyesült ál- lamokbeli állampolgár adózás tekintetében belföldi illetőségűnek minősül az Egyesült Államokban még akkor is, ha a számlatulajdonos egy másik or- szágban szintén adózási kötelezettség alá esik), illetve a jogi személy ügy- fél köteles nyilatkozni arról, hogy a FATCA-törvényben meghatározott ka- tegóriák közül melyikbe tartozik.

Az illetőségvizsgálat eredménye alapján a biztosító egy pénzügyi számlát (életbiztosítási szerződést) az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként, vagy Nem Jelentendő Számlaként azonosít.

A biztosító a pénzügyi számlát a FATCA-törvényben meghatározott Egye- sült Államoknak Jelentendő Számlaként minősíti, amennyiben az ügyfél az illetőségvizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy az illetőségvizsgálat más okból sikertelen.

Az illetőségvizsgálathoz szükséges nyilatkozatok beszerzésére a pénzmosá- si ügyfél-azonosítási kötelezettség lefolytatásával együtt kerül sor.

A FATCA-törvény értelmében, az Aktv. 43/B–43/C.§-ában meghatározott szabályok alapján az illetőségvizsgálat keretében Egyesült Államoknak Jelen- tendő Számlaként azonosított életbiztosításról és számlatulajdonosának ada- tairól a biztosító évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles a Nemze- ti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében. Az Aktv. 43/B–43/C.§-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

A számlatulajdonost a biztosító felé 5 munkanapon belül változásbejelen-

tési kötelezettség terheli, amennyiben adataiban – így különösen, melyek adóügyi illetőségét befolyásolják – változás következik be.

11. Tájékoztató az Aktv. alapján fennálló kötelezettségekről

A biztosító, mint az Aktv. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Intézmény kö- teles az ún. visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések (az Aktv. szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a Számlatulaj- donos (ügyfél) illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továb- biakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).

Az Aktv. értelmében az illetőségvizsgálat során az ügyfél köteles az adóügyi illetőségére vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezé- sére bocsátani. Az Aktv. szerinti Passzív Nem Pénzügyi Jogalany ügyfél kö- teles továbbá nyilatkozni az Aktv. alapján Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyekről.

Amennyiben a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos (ügyfél) adózási szempontból tagállamban vagy az Aktv. szerinti más államban rendelkezik illetőséggel, a biztosító a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli. Az Aktv. értelmében a biztosító az illetőségvizsgálat keretében megszerzett, az Aktv. alapján jelentendő adatokról évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely az automa- tikus információcsere keretében közli az Európai Unió tagállama vagy más ál- lami hatáskörrel rendelkező hatóságával az Aktv-ben meghatározott adatokat. Az Aktv. szerinti, NAV felé fennálló adatszolgáltatás teljesítése esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a Számlatulajdonost (ügyfelet) az adat- szolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetsé- ges, elektronikus úton – tájékoztatja.

12. Tájékoztató a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló beszámoló közzétételéről

A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről. A jelentéssel össze- függő részletszabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése szerinti, a fizetőképességéről és a pénzügyi hely- zetéről szóló jelentését a honlapján közzéteszi.

13. Értelmező rendelkezések

a. Személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes sze- mélyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szelle- mi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.

c. Az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amely- lyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez.

d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügy- nökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.

e. Adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon auto- matizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tá- rolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhaszná- lás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáfér- hetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, tör- lés, illetve megsemmisítés.

f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.

g. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevé- ben személyes adatokat kezel.

h. Harmadik fél: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a sze- mélyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak.

i. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvény.

j. Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiz- tosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

k. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.

l. Biztosító: Groupama Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1146 Bu- dapest, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C; Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve; európai egyedi azonosí- tója (EUID): HUOCCSZ.00-00-000000.

m. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetén az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött.

n. Egészségügyi adat: egy természetes személy testi vagy szellemi egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egész- ségi állapotáról;

o. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának

2. pontjában meghatározott fogalom.

p. Üzleti titok: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egész- ben vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gaz- dasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzá- férhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tar- tása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárha- tó magatartást tanúsítja.

q. Know-how: védett ismeret know-how az üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szer- vezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása.

r. Adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továb-

bított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.

s. Általános adatvédelmi rendelet vagy GDPR: a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védel- méről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. számú rendelete (2016. április 27.)

t. Profilalkotás: személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely termé- szetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egész- ségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízha- tósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcso- lódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják.

u. Közös adatkezelő: az az adatkezelő, aki vagy amely – törvényben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott keretek között – az adatkezelés céljait és eszközeit egy vagy több másik adat- kezelővel közösen határozza meg, az adatkezelésre (beleértve a fel- használt eszközt) vonatkozó döntéseket egy vagy több másik adatke- zelővel közösen hozza meg és hajtja végre vagy hajtatja végre az adat- feldolgozóval.