VÁLLALKOZÁSOK FELELŐSSÉG- BIZTOSÍTÁSÁNAK
VÁLLALKOZÁSOK FELELŐSSÉG- BIZTOSÍTÁSÁNAK
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS
ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
Tartalomjegyzék
1. A biztosítási szerződés alanyai 3
2. A biztosítási esemény 3
3. A biztosítási szerződés létrejötte és módosítása 3
4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási időszak és évforduló, a kockázatviselés tartama és helye 4
5. Biztosítási összeg és önrészesedés, fedezetfeltöltés szabályai 4
6. Kizárások, nem fedezett események 5
7. A biztosító mentesülése 6
8. Biztosítási díj és díjfizetés 6
9. A biztosító szolgáltatása 7
10. A biztosítási szerződés megszűnése 9
11. A felek együttműködése – a szerződő/biztosított adatközlési és változásbejelentési kötelezettsége 9
12. Egyéb rendelkezések 10
13. A személyes adatok, a biztosítási titoknak minősülő adatok kezelésére, valamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok
ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók) 10
14. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól, illetve előzményszerződés esetén a korábban alkalmazott Vállalkozások Felelősségbiztosításának Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztatójától 10
Az OTP Csoport partnere
VÁLLALKOZÁSOK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
A Vállalkozások Felelősségbiztosításának Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató (a továbbiakban: VFÁSZF) kerül alkalmazásra a Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) felelősségbiztosítási szerződéseire, ha a biztosítási szerződésre vonatkozó különös vagy kiegészítő szerződési felté- telek, illetve záradékok ettől eltérően nem rendelkeznek.
Egyes felelősségbiztosítások különös és kiegészítő biztosítási szerződési fel- tételeiben, valamint a kapcsolódó záradékaiban foglaltak eltérőek lehetnek a VFÁSZF-ben foglaltaktól, ez esetben a különös és kiegészítő feltételek- ben, valamint a kapcsolódó záradékokban foglaltak az irányadók.
Az ajánlat, az ajánlathoz kapcsolódó egyéb dokumentumok, nyilatkozatok, a biztosítási kötvény, az általános, különös és kiegészítő feltételek, záradé- kok (a továbbiakban: biztosítási szerződési feltételek) a felek közötti meg- állapodás minden feltételét tartalmazzák, így a korábbi megállapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.
Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szer- ződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hason- ló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen al- kalmazott szokás.
1. A biztosítási szerződés alanyai
1.1. Biztosító
Biztosító: Groupama Biztosító Zrt.
Székhelye: 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság
A székhely állama: Magyarország Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre
1.2. Szerződő
Az a személy, aki biztosítóval a biztosítási szerződést megköti és a biztosí- tási díj megfizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő csak vállalko- zás lehet.
Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 13820/1 – Hatályos 2019. március 1-jétől visszavonásig.
A szerződő jogosult és köteles a biztosítási szerződés vonatkozásában nyi- latkozatot tenni, és köteles a biztosítási szerződésben foglalt kötelezettsé- gei szerint eljárni.
Amennyiben a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat kö- teles tájékoztatni.
1.3. Biztosított
A biztosított az a biztosítási szerződésben név szerint feltüntetett személy, aki követelheti, hogy a biztosító az adott szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály alapján felelős.
A jelen szerződési feltételek szerint biztosított a szerződésben megnevezett vállalkozás lehet.
Amennyiben a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosí- tóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződésbe beléphet. A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szer- ződő felet megillető jogok és vonatkozó kötelezettségek összessége a biz- tosítottra száll át. A folyó biztosítási időszakban esedékes díjak megfizetéséért a belépő biztosított a szerződő féllel egye- temlegesen felel.
1.4. Együttbiztosított vagy további biztosított
Együttbiztosított az a biztosítási szerződésben megjelölt személy, aki a biz- tosítottal szerződéses vagy tulajdonosi kapcsolat alapján fennálló viszonya alapján a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenységek vonatko- zásában a biztosítottal részben vagy egészben azonos biztosítási védelem- ben részesül, és a biztosítási szerződésben meghatározott mértékig biztosí- tási szolgáltatásra jogosult.
1.5. Vállalkozás
A biztosítási szerződés megkötése során a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.
A jelen szerződési feltételek vonatkozásában vállalkozásnak minősülnek:
a. természetes személy, szerződésben írt minőségében, amennyiben szak- mája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége, foglalkozása köré- ben jár el;
b. cégjegyzékbe, más bírósági nyilvántartásba felvett jogi személy – illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége – a cégjegyzék, illet- ve a nyilvántartás szerinti névvel;
x. xxxx személyiséggel nem rendelkező, de névjegyzékbe, nyilvántartásba vett társaság, polgári jogi társaság, egyéb jogközösség, szervezet, sze- mélyegyesülés, illetve az egyéni vállalkozó;
x. xxxxxxxxxxxxxx ellátó, törzskönyvi nyilvántartásba vett költségvetési szervek;
e. egyéb, szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró, az a. pont alá nem tartozó személy.
2. A biztosítási esemény
Biztosítási esemény az olyan, a biztosított által másnak okozott kár, melyért a biztosított a magyar jogszabályok alapján kártérítési kötelezettséggel tar- tozik, és amelynek teljesítése alól a biztosító a biztosítottat jelen feltételek- ben, a különös feltételekben, a kiegészítő feltételekben, illetve a záradékok- ban meghatározottak szerint mentesíti.
Biztosítási esemény továbbá az olyan, más személy személyiségi jogának megsértéséből eredő magyar jog szerinti sérelemdíj fizetési kötelezettség, amelynek teljesítése alól a biztosító a biztosítottat jelen feltételekben, a kü- lönös feltételekben, a kiegészítő feltételekben, illetve a záradékokban meg- határozottak szerint mentesíti.
A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. So- rozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartás- ból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezet- hető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll, függetlenül attól, hogy több károsult lép fel kártérítési igénnyel.
3. A biztosítási szerződés létrejötte és módosítása
3.1. A biztosítási szerződés létrejötte, előzetes fedezetvállalás
3.1.1. A szerződő fél a biztosítási szerződés megkötését kizárólag írásbeli ajánlattal kezdeményezheti.
A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve. Kockázatelbírálási idő az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésétől számított 15 napon belüli időszak.
A szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosítóhoz
történő beérkezése időpontjára visszamenő hatállyal akkor jön létre, ami- kor a biztosító az ajánlat elfogadásáról és a fedezet igazolásáról a kocká- zatelbírálási idő alatt kötvényt állít ki.
3.1.2. A biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül is létrejön a szerződés, ha a
biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyi- latkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jog- szabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tették. Ebben az esetben a szer- ződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosítóhoz történő beérkezése időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. A biztosító a szerződés létrejöttéről kötvényt állít ki.
3.1.3. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a kockázatel-
bírálásra nyitva álló 15 napos határidőn belül elutasítja.
3.1.4. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító az ajánlat elfo- gadásáról és a fedezet igazolásáról biztosítási kötvényt állít ki.
3.1.5. Amennyiben a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül, írásban nem kifogásolja, a szerződés a köt- vény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Amennyiben a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
3.1.6. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szer- ződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően mó- dosítsák. Amennyiben a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
3.1.7. Amennyiben a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekö- vetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére a szerződő fél figyelmét kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilván- való, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
3.1.8. A biztosító a biztosítási ajánlat megtételekor vagy azt követően be- fizetett biztosítási díjat kamatmentesen kezeli. A biztosítási ajánlat vissza- utasítása esetén a biztosító az addig befizetett biztosítási díjat vagy díjrész- letet 30 napon belül kamatmentesen visszafizeti a szerződő részére.
3.1.9. A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a biztosító a külön meghatározott biztosítási kockázatot már olyan időponttól kezdődően vi- seli, amikor a felek között a szerződés még nem jött létre (a továbbiakban: előzetes fedezetvállalás). Az előzetes fedezetvállalás a szerződés megköté- séig vagy az ajánlat visszautasításáig, de legfeljebb kilencven napig érvé- nyes. Amennyiben a szerződés létrejön, az abban meghatározott biztosítá- si díj az előzetes fedezetvállalás időszakára is irányadó. A szerződés meg- kötésének meghiúsulása esetén a szerződő fél az előzetes fedezetvállalás időszakára a biztosító által a kockázatvállalás előzetesen meghatározott módszerei alapján megállapított megfelelő díjat köteles megfizetni.
3.2. A biztosítási szerződés módosítása
A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosít- hatják. A szerződés módosítását bármelyik fél írásban kezdeményezheti. Amennyiben a másik fél a módosító javaslatot 30 napon belül nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban. A biz- tosítási kockázat jelentős növekedése, valamint a biztosító kifejezett nyilat- kozata nélkül létrejött szerződés szerződési feltételeitől való lényeges elté- rése esetén a szerződés – a jelen pontban foglaltaktól eltérően – a vonat- kozó pontban meghatározott feltételek szerint módosítható.
4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási időszak és évforduló, a kockázatviselés tartama és helye
4.1. A biztosítási szerződés tartama
A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott időre köthető. A biz- tosítás tartamát a felek a biztosítási szerződésben határozzák meg.
4.2. A biztosítási időszak
a. A határozatlan időre kötött biztosítási szerződés esetén a biztosítási idő- szak egy (1) év.
b. A határozott időre kötött biztosítási szerződés esetén a biztosítási idő- szak a biztosítási szerződés teljes tartama.
Legalább két (2) év határozott tartamra kötött biztosítási szerződés esetén a felek egyéves biztosítási időszakban is megállapodhatnak.
Amennyiben a biztosítási időszak egy (1) év, akkor annak első napja meg- egyezik a biztosítási évforduló napjával, utolsó napja a következő biztosítá- si évforduló napját megelőző nap.
Amennyiben a határozott idejű szerződést egy évnél hosszabb időre, de nem kerek évekre kötik meg, akkor az utolsó teljes egy éves biztosítási idő- szakot követő biztosítási időszak a szerződés tartamának lejártáig tartó idő- szak (vagyis minden esetben egy évnél rövidebb időszak).
4.3. Biztosítási évforduló
A biztosítási évforduló – ezzel ellentétes megállapodás hiányában – minden évben a kockázatviselés kezdetének megfelelő naptári nap. Amennyiben a kockázatviselés kezdete február 29., és február 29-e nincs az adott évben, akkor a biztosítási évforduló február 28. napja.
A biztosítási évfordulót a biztosítási szerződés tartalmazza.
4.4. A kockázatviselés időbeli hatálya, tartama és területi hatálya A biztosítási fedezet a biztosító kockázatviselésének tartama alatt, a kocká- zatviselés területi hatályán belül okozott és bekövetkezett károkra terjed ki.
4.4.1. A kockázatviselés kezdete és tartama
A biztosító kockázatviselése az ajánlaton megjelölt időpontban, ennek hiá- nyában a biztosítási ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 0 órájában kezdődik meg. A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet ko- rábbi, mint a biztosítási ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 0 órája.
Amennyiben az ajánlaton a kockázatviselés kezdő időpontjaként korábbi időpont került feltüntetésre, mint az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezé- sét követő nap, úgy a kockázatviselés kezdő időpontjának a biztosítási ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 0 óráját kell tekinteni. A szerződő felek a kockázatviselés kezdetének időpontjában, a biztosítási szerződésben rögzítettek szerint ettől eltérően is megállapodhatnak.
A biztosító kockázatviselése a kockázatviselési tartam alatt okozott, bekö- vetkezett, legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett és biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki, kivéve, ha a felek írásban másként állapodnak meg.
4.4.2. A kockázatviselés területi hatálya
A biztosító kockázatviselése kizárólag a Magyarország területén belül oko- zott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki, kivéve, ha a felek írás- ban másként állapodnak meg.
5. Biztosítási összeg és önrészesedés, fedezetfeltöltés szabályai
5.1. Biztosítási összeg
A biztosítási összeg (továbbiakban: kártérítési limit) a biztosító szolgáltatá- si kötelezettségének felső határa.
Káreseményenkénti kártérítési limit az a legmagasabb összeg, amit a bizto- sító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben megtérít. Ez akkor is érvé- nyes, ha a térítési kötelezettség – viselt felelősségük arányában – több sze- mélyt terhel, illetve, ha több személy lép fel kártérítési igénnyel.
A biztosítási időszakra meghatározott kártérítési limit az a legmagasabb összeg, amelyet a biztosító egy biztosítási időszak alatt összesen megtéríthet.
5.2. Kombinált limit
A kombinált kártérítési limit több biztosított kockázatra együttesen vonatko- zó limit, amely az adott esetben a káreseményenkénti és biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási szolgáltatási kötelezettség összevont felső határa.
5.3. Szublimit
Szublimit a kártérítési limiten vagy a kombinált kártérítési limiten belüli, az egyes fedezetekre meghatározott limt.
5.4. Önrészesedés
Önrészesedés az az összeg, amelyet a biztosított a kárból maga visel. Az önrészesedés összegét a biztosító a biztosítási szolgáltatás megállapításánál jogosult levonni a kár összegéből. Amennyiben a kár összege a káresemé- nyenkénti önrészesedést nem haladja meg, akkor a biztosított a kárt teljes egészében maga viseli.
Az önrészesedés káreseményenkénti összegét a biztosítási szerződés tartal- mazza.
Amennyiben a biztosítási időszak alatt több biztosítási esemény következik be, az önrészesedés összegét a biztosító biztosítási eseményenként vonja le a biztosítási szolgáltatás összegéből.
Amennyiben valamely biztosítási esemény bekövetkezésekor a különös és kiegészítő biztosítási feltételek alapján több különböző önrészesedést kel- lene levonni, a biztosító csak a legmagasabb önrészesedést vonja le.
5.5. Fedezetfeltöltés
A biztosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biz- tosít.
Az adott biztosítási időszakra vonatkozó kártérítési limit az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken.
6. Kizárások, nem fedezett események
A kizárások a személyiségi jog megsértése alapján felmerülő sérelemdíj megfizetése iránti igényekre külön említés nélkül, egyaránt vonatkoznak.
6.1. Nem fedezi a biztosítás:
a. a kárt, amelyet a károkozó biztosított nem látott előre és nem is kellett előre látnia;
b. azokat a károkat, amelyek esetében a biztosított károko- zása nem jogellenes;
c. azokat a károkat, amelyeket a biztosított maga szenved el, vagy a biztosított a Ptk. 8:1.§ (1) 2. pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott;
x. xxxx személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a biztosított tulajdonosainak és azok a Ptk. 8:1.§ (1) 1. pontjában felsorolt közeli hozzátartozói- nak okozott károkat a tulajdon százalékos arányában;
e. az olyan jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetnek okozott károkat, amely a biztosított tulajdonában áll vagy amelyben részesedéssel rendelkezik, a biztosított tulajdoni hányadának, részese- désének arányában;
f. több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak oko- zott kárát;
g. azt a kárt, amelyért a biztosított nem a biztosítási szerző- désben meghatározott minőségében felel, vagy nem a biztosított tevékenység folytatása során okozta;
x. a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helyt- állási kötelezettségen alapuló károkat;
i. közigazgatási jogkörben okozott károkat;
j. szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), szerződőt és/vagy biztosítottat érintő bírságot és pénz- büntetést, egyéb büntető jellegű költségeket, illetve a büntető jellegű kártérítést, valamint az ezekhez kapcso- lódó perköltséget és késedelmi kamatot;
k. tisztán pénzügyi veszteségből eredő károkat;
l. a károsult elmaradt vagyoni előnyét (kivéve a magánsze- mély jövedelemkiesését);
m. a kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozásából eredő káro- kat;
n. a biztosított részére megtérülő vagy a más biztosítással fedezett károkat;
o. légi járművek, repülőterek üzembentartója minőségé- ben, valamint a repülőterek területén végzett bármilyen munkavégzéssel okozott károkat, légi járművek (alkatré- szei és tartozékai) tervezéséből, gyártásából, forgalomba hozatalából, karbantartásából, javításából eredő károkat;
p. a gépjármű-felelősségbiztosítás körébe tartozó károkat;
q. a biztosított által üzemeltetett járművek, munkagépek által okozott nem baleseti jellegű útrongálási, valamint talaj vagy növényi kultúrák letaposásával okozott káro- kat;
r. a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, ionizáló vagy lézersugárzásból, mág- neses vagy elektromágneses mezők vagy sugárzásból eredő közvetlen vagy közvetett károk, illetve biológiai és/vagy kémiai – nem békés cselekményekből származó – kockázatokból eredő károkat;
s. a lassú, folyamatos állagromlással okozott károkat, ame- lyek zaj, rázkódás, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében álltak be;
t. háború, polgárháború, invázió, külső ellenség tevékeny- sége, hadi állapot (függetlenül attól, hogy hivatalosan bejelentett-e vagy sem), harci cselekmények és háborús események bármelyik fajtája, továbbá harci eszközök által okozott sérülés vagy rombolás, valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései, és az itt korábbi- akban említettek bármelyikével kapcsolatos bármilyen közvetlen vagy közvetett egyéb kárigényeket;
u. felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk (akár be- jelentett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzava- rás vagy elbocsátott munkások rendzavarása, politikai szervezetek megmozdulásai (SRCC), és az itt korábbiak- ban említettek bármelyikével kapcsolatos bármilyen köz- vetlen vagy közvetett egyéb kárigényeket;
v. olyan cselekmény okozta károkat, amely tartalmazza, de nem korlátozódik erő vagy erőszak és/vagy fenyegetés alkalmazására bármely személy vagy személyek csoport- ja(i) által, függetlenül attól, hogy politikai, vallási, ideo- lógiai összefüggésben, színezettel vagy hasonló indíték- ból, valamely szervezettel vagy kormánnyal összefüggés- ben vagy annak oldalán lépnek fel, és ami valamely kor- mány befolyásolására vagy a társadalom, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul (terrorizmus), és az itt korábbaikban említettek bármelyikével kapcso- latos bármilyen közvetlen vagy közvetett egyéb kárigé- nyeket;
w. legionárius vagy szilikózis megbetegedéssel, akusztikus sokkal összefüggésben támasztott kártérítési igényeket, valamint a vér, vérkészítmények és vértranszfúziós be- rendezések által okozott károkat;
x. penészedés és gombásodás által okozott károkat, illetve az azbeszt vagy azbeszt tartalmú termékek kezeléséből, feldolgozásából, gyártásából, eladásából, forgalmazásá- ból, tárolásából vagy használatából származó vagy ezek- kel kapcsolatos károkat;
y. a biztosított birtokában levő (így például: bérelt, haszon- bérbe vett, kölcsönzött) vagy hivatása gyakorlásánál fogva magánál tartott (így például: megmunkált, fel- dolgozott, javított, szállított) idegen dologban keletke- zett, illetve dologgal okozott károkat, vagy azokat a káro- kat, amelyek a dolog hibájából keletkeztek;
z. a biztosított vezető tisztségviselői által, ilyen minősé- gükben okozott károkat;
aa. az értékpapírok, készpénz és egyéb értéktárgyak (érték- cikk, csekk, takarékbetétkönyv, ékszer stb.) megrongálá- sából, elvesztéséből, megsemmisüléséből vagy ellopásá- ból származó károkat;
ab. szavatossági, jótállási és garanciaigényekből eredő költ- ségeket, kiadásokat vagy károkat;
ac. a számítógépes adatok törl(őd)éséből, korrekciójából, in- formációtartalmából, újracímzéséből, sérüléséből, meg- változásából, zárlatából, adatrend megszakadásából ere- dő; továbbá vírus vagy más szándékos szoftver (pl. fér- gek, trójai lovak, makrovírusok vagy logikai bombák stb.) által okozott vagy ezekkel kapcsolatos károkat, hibás szá- mítógépes adatfeldolgozásból eredő károkat, illetve a kö- vetkező kapcsolódó kockázatokból: gyártási hiba, üzem- szünet vagy nyereségkiesés, úgymint szabadalom, szerzői vagy személyes jogok sérelméből eredő károkat; valamint az internet és e-mail tartalomszolgáltatók tevékenységé- vel kapcsolatos károkat, szoftverek vagy más elektroni- kus adathordozók hibás működéséből eredő károkat;
ad. a szexuális zaklatással, írásbeli vagy szóbeli rágalmazás- sal, üzleti és jó hírnév sérelmével, becsületsértéssel kap- csolatos károkat;
ae. azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogszabályok értelmé- ben felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott köz- vetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező ma- gatartással okoz;
af. mindenfajta dohány, illetve dohányipari termék által okozott károkat;
ag. ha a bekövetkezett kár olyan okra vezethető vissza, amely ok miatt a biztosítási szerződés tartama alatt már történt káresemény, és a biztosító írásbeli felszólítása ellenére a kárt kiváltó ok megszüntetését a biztosított el- mulasztja, akkor az ugyanazon okból a felszólítást köve- tően bekövetkező károkat (azaz ezzel a kárral kapcsolat- ban a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be);
ah. hűségnyilatkozat, kezesség, sajtóvétség, hitel, pénzügyi garancia, pénzintézeti alkalmazotti hűtlenség miatt ke- letkező károkat (Bankers Blanket Bond), valamint diszkri- minációból eredő károkat;
ai. a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennálló késedelmi kamat fizetési kötelezettséget.
6.2. A különös vagy kiegészítő szerződési feltételek és zára- dékok, illetve a biztosítási szerződés további kizárásokat tar- talmazhatnak.
6.3. A biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen szerződési feltételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító köteles a jelen biztosítási szerződés alapján a kárté- rítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szervezete ha- tározata alapján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereskedelmi szank- ció vonatkozik.
A biztosítási fedezetből ki van zárva minden olyan kár, amely az Egyesült Nemzetek Szervezete, Európai Unió, Magyaror- szág, az Amerikai Egyesült Államok vagy bármilyen nemzet- közi embargó ellenes tevékenység/cselekmény következmé- nye vagy azzal bármilyen módon összefüggésben van, továb- bá ezen területeken okozták vagy a kár itt következett be.
7. A biztosító mentesülése
7.1. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyo- san gondatlan magatartással
a. a szerződő fél vagy a biztosított;
b. a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletveze- tésre jogosult tagjuk vagy a biztosítási szerződésben meg- határozott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk;
c. a biztosított jogi személynek az általános szerződési fel- tételben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja
okozta.
7.2. A fenti rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
7.3. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a 7.1. pontban megjelölt személyt az okozott kár vagy a kártérítés megállapítása során elkövetett csalás vagy csalási kísérlet miatt jogerősen büntetésre ítélték.
7.4. Amennyiben a szerződő vagy biztosított a 11. fejezetben meghatározott közlésre vagy a változásbejelentésére irányu- ló kötelezettségeit megsérti, a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél vagy a biztosí- tott bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:
a. a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a szerződéskötéskor ismerte;
b. az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
7.5. A jelen általános biztosítási feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az alábbiak minősülnek:
− ha e tényt bíróság vagy más hatóság határozatával meg- állapította;
− ha a károsult kára a biztosítottra irányadó hatósági vagy szerződési kármegelőzési előírások súlyos és/vagy folya- matos megsértésének következménye;
− a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelke- zésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányá- ban folytatja tevékenységét, és ez a tény a károkozásban közrehatott;
− a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladat- körének túllépésével végzett tevékenysége során okozta a kárt;
− a kár a biztosítottnak (illetve a 7.1. pontban meghatáro- zott személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet meghaladó ittas vagy bármilyen kábító hatású szer miatti állapotával közvetlen okozati összefüg- gésben keletkezett;
− a károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével okozati összefüggésben történt;
− a kár korábbi károsodással azonos körülmények között, to- vábbá azért következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdeké- ben annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító írásban figyelmeztette a kár ismétlődésének veszélyére.
8. Biztosítási díj és díjfizetés
8.1. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli. Amennyiben a biztosí- tott belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ide- értve a biztosítási díjakat is – megtéríteni.
8.2. A biztosító a biztosítási díjat kockázatarányosan határozza meg a biz- tosítás díjalapjai és a díjat befolyásoló egyéb tényezők alapján.
A biztosító a díjat biztosítási időszakonként állapítja meg, ha a biztosítás határozatlan időtartamú, vagy ha a határozott időtartamra kötött biztosí- tási szerződés esetén a felek éves biztosítási időszakban állapodtak meg. Abban az esetben, amennyiben a határozott időtartamú biztosítási szerző- désben a felek nem állapodnak meg biztosítási időszakban, úgy a biztosí- tás díja a szerződés teljes tartamára kerül megállapításra.
8.3. A kockázat mértékét és a biztosítási díjat befolyásoló egyéb tényezők
A vállalt kockázat mértékét és a biztosítási díjat befolyásoló egyéb tényezők különösen:
− a biztosított által végzett tevékenység;
− a választott önrészesedés mértéke;
− a biztosítás tartama;
− biztosított tevékenységből származó árbevétel;
− biztosított munkavállalói létszám, bérköltség;
− a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja;
− a biztosítás művelésével kapcsolatos költségek;
− öt (5) évre visszamenőleg a biztosított tevékenységre vonatkozó kár- előzmény;
− a biztosító kérésére a szerződő által a kockázat felméréséhez megadott egyéb adatok;
− a jelen általános és az egyes különös és kiegészítő biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződések biztosítottjai által alkotott ve- szélyközösség jellemzői.
8.4. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása vagy egyedi kocká- zatelbírálás alapján történik.
8.5. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerződő helytelen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a 11.1. pontban meghatározott kötelezettségének, akkor kárese- mény bekövetkeztekor a biztosító csak a megállapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, ame- lyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.
8.6. A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor, a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonat- kozik.
Ellenkező megállapodás hiányában:
− a biztosítási díjat biztosítási időszakonként egy összegben, előre kell megfizetni;
− határozott tartamú biztosítás egyszeri díjfizetésű, az egyszeri díjat a biz- tosítási szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
8.7. A felek a biztosítási díj részletekben történő megfizetésében is megál- lapodhatnak, melynek részleteit a biztosítási szerződés és a kötvény tartal- mazza.
8.8. Amennyiben az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biz- tosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a be- fizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan kártérítési limittel, a befize- tett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
8.9. Amennyiben a biztosítási esemény díjjal nem rendezett kockázatvise- lési időszak alatt következett be, a biztosító a még meg nem fizetett díjat a szolgáltatás összegéből jogosult beszámítással levonni.
8.10. A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj.
8.11. Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezik és ennek következ- ményeként a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszak- ra járó díj megfizetését követelheti.
8.12. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Amennyiben az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díj- többletet köteles 30 napon belül kamatmentesen visszatéríteni.
8.13. A fentieken túlmenően (és azok kivételével) a felek a biztosítási díjat közös megegyezéssel módosíthatják.
8.14. A biztosítás díja fizethető csoportos beszedési megbízással, banki át- utalással vagy készpénz átutalási megbízással (csekkel). Abban az esetben, ha a díjfizetés módja megváltozik, akkor a díjfizetés módjára tekintettel ér- vényesített díjkedvezményt a szerződő elveszti.
8.15. A biztosító üzletkötője (függő ügynöke) jogosult a szerződőtől díj át- vételére, de csak 100 000 Ft összeghatárig. Az alkusz és a többes ügynök díj átvételére nem jogosult, kivéve, ha a biztosítóval kötött egyedi megálla- podás erre feljogosítja. A díj átvételére vonatkozó jogosultság fennállásáról az alkusz, a többes ügynök tájékoztatja a szerződőt. A biztosításközvetítő nem jogosult a biztosítótól a szerződőnek, biztosítottnak járó összeg kifi- zetésében közreműködni.
8.16. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következ- ményei
Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a fel- szólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az ese- dékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
Amennyiben a szerződés a díj nemfizetése miatt megszűnik, a biztosító kö- vetelheti azon díjengedmény időarányos részének megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott (tartamengedmény).
Amennyiben a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következté- ben szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz
(120) napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítá- sára.
A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díj megfizetésre kerül (a továbbiakban: reaktiválás).
A reaktiválási kérelem elfogadásáról a biztosító írásban értesíti a szerződőt. Reaktiválás esetén a biztosító a reaktiválásról szóló megállapodásban meg- határozott időponttól viseli ismét a kockázatot.
9. A biztosító szolgáltatása
Jelen feltételek alkalmazása szempontjából:
− Személyi sérüléses kár: ha a károsult meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved.
− Dologi kár: valamilyen tárgy megsemmisülése, elpusztulása, elveszté- se, megrongálódása, értékcsökkenése. Dolognak számít minden birtok- ba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.
− Tisztán pénzügyi veszteség: az a kár, amely nem személyi sérülés, egészségkárosodás, halál, dologi kár, illetve személyiségi jogi jogsértés, és nincs kapcsolatban sem ilyen típusú károkkal.
9.1. A biztosító szolgáltatása
A biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolatban felmerült kárként a kár- térítési limit erejéig megtéríti a károsultat ért azon károkat, melyekért a biz- tosított kártérítési felelősséggel tartozik a magyar jog szabályai szerint, így:
− dologi és személyi sérüléses károknál a károkozó körülmény folytán a ká- rosult vagyonában beállt értékcsökkenést, valamint a károsultat ért va- gyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket, illetve a sze- mélyi sérüléses károk esetén a károsult magánszemély jövedelemkiesését;
− személyi sérüléses károk esetén a biztosítottat terhelő sérelemdíjat;
− a kártérítési követelés, illetve sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot, kivéve, ha a késedelmi kamat a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt áll fenn;
− a biztosítási eseménnyel összefüggésben keletkezett jogi eljárás költsé- geit, a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját, illetve a jogalap vagy összegszerűség megállapítása érdekében felkért szakér- tő költségét, amennyiben ezek a biztosító előzetes írásbeli jóváhagyása vagy útmutatása alapján merültek fel;
− a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényeket;
− kárenyhítés körébe eső indokolt és igazolt költségeket.
Személyi sérüléses károk esetén a fentieken túl a biztosító megtéríti továb- bá a károsult személyi sérülése kapcsán felmerülő vagyoni károkat, a sérült állapotával összefüggő és orvosilag indokolt vagyoni kiadásokat. A sérült állapotával összefüggő vagyoni kiadások indokoltságát a biztosító orvos- szakértője állapítja meg.
Xxxxx feltétel alkalmazása szempontjából:
− A kár okozásának időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselek- mény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekö- vetkezése nélkül pótolni lehetett volna.
− A kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biztosított kár- térítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik.
− Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja:
− halál esetén a halál beállta;
− testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb ha- lálhoz vezet;
− egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja;
− egészségromlás (lassú lefolyású személyi sérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalommal megállapította az egész- ségkárosodást.
− Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja a károso- dás időpontja.
− Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja.
− A kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár be- következését a biztosítónak a biztosítási esemény bejelentése pontban foglaltak szerint bejelentette.
Amennyiben a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más egyéb károsító esemény is közrehatott, a biztosító a kárt csak abban a részében és annak mértékében téríti meg, amely a biztosítási esemény következménye.
A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a károkat a károkozás időpontjában érvényes:
− kártérítési limit(ek), valamint
− a kártérítési limit(ek)en belül meghatározott szublimit(ek)
erejéig téríti meg a jelen és a kiegészítő szerződési feltételekben megha- tározottak figyelembevételével.
A biztosítónak a biztosítási eseményre vonatkozó teljesítési kötelezettsége a károkozáskor érvényes kártérítési limitig, legfeljebb azonban az adott biztosítási időszakra érvényes kártérítési limitig terjed.
A biztosító az egy káreseménnyel kapcsolatban megállapí- tott kárösszeget csökkentheti a szerződés szerinti önrészese- dés összegével.
A biztosító jogosult levonni a szolgáltatási összegből a szer- ződésen fennálló díjtartozás összegét.
9.2. Szolgáltatás szabályai, illetve a szolgáltatás igénybevé- teléhez szükséges dokumentumok
A kártérítési összeget a biztosító a kárbejelentés vizsgálata után a károsult- tal és a biztosítottal történő együttműködést követően állapítja meg.
A biztosító a megállapított kártérítési összeget az önrészesedés levonása után a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősség- biztosítási fedezete a károkozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e.
A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító neki tel- xxxxxxxx, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.
Amennyiben a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények mi- atti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyil- vánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak tel- jesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
A biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez az eset körülményeire, a bizonyítási teherre és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére is figyelemmel az alábbi iratok bemutatását kérheti:
Tájékoztatjuk, hogy a különös vagy kiegészítő feltételek az alábbiaktól el- térő okiratok bemutatását is előírhatják!
− a biztosító által rendszeresített vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány (az esemény bejelentéséről, részlete- sen leírva a körülményeket, hol, mikor, milyen esemény történt, károso- dott dolog/személy, összegszerűen meghatározott, adatokkal alátá- masztott írásbeli szolgáltatási igénye);
− a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító doku- mentumok, illetve a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (például a biztosí- tott és a biztosítási eseményről tudomással bíró más személy nyilatko- zata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyző- könyvek másolata);
− amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási vagy más hatósá- gi eljárás indult, akkor az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési el- járásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény benyújtásakor, illetve a kárrendezés során rendelkezésre áll);
− a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kór- előzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi- vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok;
− a társadalombiztosítási szerv vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kap- csolatos biztosított, illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogo- sult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meg- hatalmazása alapján);
− a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumok, számlák, számviteli bizonylatok, szakvélemények, jegyzőkönyvek, fényképek, szerződések, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítása, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli;
− a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erőforrások használata során ke- letkezett költségek igazolására alkalmas iratok.
A biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt irato- kat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.
A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat ren- delkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.
A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének kö- rülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a bizto- sító szakértője megvizsgálja.
A biztosított általi elismerés, teljesítés és egyezség hatálya a biztosítóval szemben:
A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesíté- se és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosí- tott által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.
A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
9.3. A biztosítási esemény bejelentése
A biztosítottnak a biztosítási esemény bekövetkezését, vagy ha olyan kö- rülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot, illetőleg az azzal kapcsolatos igény érvényesítését a bekövetkezéstől, illetve a tudo- mására jutásától számított 30 napon belül a biztosítónak írásban be kell je- lenteni, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az előző bekezdésben előírt kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmé- nyek kideríthetetlenekké váltak.
A kárbejelentést a szerződő/biztosított az alábbi elérhetősé- gek valamelyikén teheti meg:
− levélben a biztosítónak a biztosítási szerződésben meghatározott címére;
− a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalon;
− telefonon a TeleCenter x00 0 000 0000 számán;
− a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban.
A kárbejelentésnek – amennyiben az adatok a kárbejelentés- kor ismertek – tartalmaznia kell legalább:
− a kárt okozó megnevezését, azonosító adatait;
− a káresemény leírását, időpontját, a kár bekövetkezésének helyét;
− a sérült és károsult személyek nevét, adatait, a sérülés mértékét;
− a károsodás mértékét, a megállapított vagy becsült értéket;
− az esetlegesen károsodott tárgyak, eszközök megnevezését, helyét;
− a biztosított kárrendezésben közreműködő megbízottjának nevét, be- osztását, címét és telefonszámát;
− a kárrendezéshez szükséges minden egyéb lényeges tájékoztatást.
A biztosított köteles haladéktalanul bejelenteni továbbá, ha peres vagy peren kívüli eljárásban kártérítést érvényesítenek vele szemben.
A jelen szerződési feltétel körébe tartozó, bekövetkezett káresemény vo- natkozásában a biztosított a károsult (elhalálozás esetén a kárigényt érvé- nyesítő közeli hozzátartozó) hozzájárulása és az orvosi titoktartás alóli fel- mentés megadása esetén az orvosi titoktartás hatálya alá eső adatokat is kiszolgáltat a biztosító részére a kárrendezéshez.
A biztosított vállalja, hogy a károk elbírálásához szükséges igazolásokat be- szerzi, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által fizetési meghagyás for- májában támasztott regressz-igényeket a biztosító részére 3 napon belül megküldi.
9.4. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése és enyhítése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a kü- lönös vagy kiegészítő feltétel szabályozza a szerződő fél és a biztosított kár- megelőzési, kárenyhítési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhíté- sét célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.
A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított – tűz esetén – hala- déktalanul köteles a tűzvédelmi hatóságnak bejelentést tenni, illetőleg – ha bűncselekmény gyanúja áll fenn – a rendőrhatóságnak feljelentést tenni, és a bejelentés vagy feljelentés másolati példányát a kárbejelentéshez mellé- kelni.
A biztosított köteles a biztosítóval együttműködni a kár megelőzése, illető- leg enyhítése érdekében. A biztosító jogosult a kármegelőzésre, enyhítésre és elhárítására vonatkozó rendelkezések, előírások, egyéb szabályok betar- tását ellenőrizni vagy ellenőriztetni.
A kárenyhítés szükséges költségei – amennyiben a felek másként nem álla- podnak meg – a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót ter- helik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
A károk megelőzésére és elhárítására a hatályos jogszabályok, óvórend- szabályok, hatósági határozatok, a biztosított felügyeleti szervének utasítá- sai és a biztosító általános, különös vagy kiegészítő feltételeiben rögzített előírásai mindenkor irányadók.
Amennyiben a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabá- lyok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmu- lasztását tapasztalja, kezdeményezheti a biztosítási szerző- dés módosítását vagy felmondását. A kármegelőzési és kár- enyhítési kötelezettség megszegése a biztosító mentesülésé- hez vezethet a „7. A biztosító mentesülése” pont szerint.
10. A biztosítási szerződés megszűnése
A biztosítási szerződés az alábbi okok bekövetkezése esetén szűnik meg:
10.1. Rendes felmondás
A határozatlan időre kötött biztosítási szerződést a felek írásban, a biztosí- tási időszak végére, harminc (30) napos felmondási idővel felmondhatják. A felmondás a másik félhez való megérkezéssel válik hatályossá.
Amennyiben bármelyik szerződő fél a biztosítási szerződést nem a biztosí- tási időszak végére, hanem korábbi időpontra mondja fel, ez nem a fel- mondás érvénytelenségét eredményezi, hanem azt, hogy a felmondás csak a biztosítási időszak végével szünteti meg a szerződést.
Amennyiben a határozott tartamra létrejött biztosítási szerződésben bizto- sítási évforduló kerül rögzítésre, úgy a felek a biztosítási évfordulóra rendes felmondással felmondhatják a szerződést.
10.2. A szerződés lejárata
A határozott időre kötött biztosítási szerződés az abban rögzített kockázatvi- selés lejáratának dátumával megszűnik, abban az esetben is, ha arra további díjfizetés történt. A szerződés megszűnését követő időszakra befizetett díjat a biztosító a beérkezést követő 30 napon belül kamatmentesen visszafizeti. Amennyiben a határozott tartamra létrejött biztosítási szerződésben bizto- sítási évforduló kerül rögzítésre, úgy a felek a biztosítási évfordulóra, ren- des felmondással felmondhatják a szerződést.
10.3. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása miatti megszűnés Amennyiben az esedékes biztosítási díjat (díjrészletet) nem fizetik meg, a jelen szerződési feltétel 8.16. pontjában megfogalmazott díjfizetési kötele- zettség elmulasztásának szabályai szerint a szerződés díjnemfizetés okkal megszűnik.
A biztosítási szerződés megszűnése után befizetett díj – a reaktiválás esetét kivéve – a biztosító kockázatviselését nem állítja helyre, és a szerződés meg- szűnése utáni időtartamra vonatkozó díjat a biztosító 30 napon belül ka- matmentesen visszafizeti. A reaktiválás lehetőségéről a szerződő kifejezett kérésére a biztosító dönt.
Amennyiben a biztosítási szerződés megszűnésekor a szerződés alanyai egymásnak szolgáltatással tartoznak (pl. folyamatban lévő kárrendezés, meg nem fizetett díj), a biztosítási szerződés megszűnése nem érinti a még teljesítendő szolgáltatást, illetve a teljesítés módját és idejét. A még teljesí- tendő szolgáltatásra/ellenszolgáltatásra továbbra is a biztosítási szerződés rendelkezései vonatkoznak.
10.4. Közös megegyezéssel történő felmondás
A felek közös megegyezéssel, egyedi megállapodás alapján a biztosítási szerződést a jövőre nézve megszüntethetik.
11. A felek együttműködése –
a szerződő/biztosított adatközlési és változásbejelentési kötelezettsége
11.1. Indexálás szabályai
A díjszámítási alap értékének követése érdekében a felek megállapodhat- nak a díjszámítási alap rendszeres, értékkövető változásáról (továbbiakban: indexálás).
A biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott díjszámítási alapot a következő biztosítási évforduló napjának hatályával a mindenkori árnöve- kedés mértékének megfelelően az indexálási értesítés kiküldését megelőző naptári évre vonatkozó KSH által közétett fogyasztó árindexszel módosítja. A fentiek szerint kiszámított indexszámtól a biztosító 5 százalékponttal fel- felé, illetve lefelé eltérhet.
Az indexálásra legelőször a szerződés létrejöttét követő első biztosítási év- forduló alkalmával kerülhet sor, majd évente, a biztosítási évforduló napjá- nak hatályával.
A díjszámítási alap változását a biztosítási díj arányosan követi. A díjszámí- tási alap értékkövető módosításáról és annak mértékéről, valamint a díjvál- tozásról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.
Amennyiben a szerződő a díjszámítási alapot az évfordulóig írásos bejelen- tésével nem aktualizálja, a biztosító az indexálást elfogadottnak tekinti, a biztosítási szerződés az indexálásnak megfelelően további egy évre érvény- ben marad.
Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerződő helyte- len adatokat szolgáltat (díjszámítási alap) vagy nem tesz ele- get a 11. fejezetben meghatározott közlésre vagy a változás- bejelentésére irányuló kötelezettségeinek, akkor kárese- mény bekövetkeztekor a biztosító csak a megállapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, ame- lyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.
11.2. Éves adatközlés szabályai
Ellenkező megállapodás hiányában a szerződő éves adatközlésre köteles. A szerződő a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj meg- állapításához évente, a biztosítási évfordulót megelőző tizenötödik (15.) napig köteles megküldeni a következő biztosítási időszak díjszámítási alap- jaira vonatkozó adatokat.
11.3. A szerződő adatközlési kötelezettsége
11.3.1. Amennyiben a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási ese- mény bekövetkeztéig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
11.3.2. A szerződőnek és biztosítottnak 8 napon belül be kell jelentenie,
ha más biztosítóval olyan érdekre, biztosítási eseményekre is szóló biztosí- tási szerződést kötött, amelyre jelen biztosítási szerződés alapján a biztosí- tó kockázatviselése kiterjed.
11.3.3. A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás szempont- jából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz.
11.3.4. A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a bizto- sítónak a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül írásban bejelenteni. A szerződőnek az alább felsorolt eseményeket a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül különösen be kell jelentenie a biztosítónak:
− a biztosítási ajánlaton, illetve a kockázatelbíráló adatlapon szereplő adatok és körülmények megváltoznak;
− a biztosított tevékenység körülményeiben jelentős változás következik be;
− a biztosítási szerződésben szereplő kockázatra más biztosítónál felelős- ségbiztosítási szerződést köt;
− a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;
− a szerződővel vagy a biztosítottal szemben az illetékes bíróság csődeljá- rás vagy felszámolási eljárás megindítását rendelte el, vagy végelszámo- lási eljárás megindítására kerül sor.
A szerződőnek minden egyéb, lényegesnek tekinthető körülmény változá- sát is be kell jelentenie a biztosítónak a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül.
A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyetemlegesen terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
11.4. A biztosítási kockázat jelentős növekedése
Abban az esetben, ha a biztosító a szerződéskötést követően szerez tudo- mást olyan tényezőről, amely befolyásolja (jelentősen növeli) a biztosítási
10
kockázat mértékét, úgy a tudomásszerzéstől számított tizenöt (15) napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a harmincadik (30) napra írásban felmondhatja azt.
Amennyiben a szerződő a szerződésmódosítási javaslatot nem fogadja el, vagy annak kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon belül nem reagál, úgy a szerződés a kézhezvételtől számított harmincadik (30) napon meg- szűnik, ha a biztosító erre a módosító javaslatban külön felhívta a szerződő figyelmét.
A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül, ha a biztosító a tu- domására jutott lényeges körülmény alapján elutasítaná a szerződés meg- kötését, kizárást alkalmazna vagy díjszabása szerint legalább 10% mérték- kel magasabb biztosítási díj ellenében vállalná a kockázatot.
11.5. A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsér- tésének következményei
A közlési, illetve változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biz- tosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, il- letve a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett kö- rülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
12. Egyéb rendelkezések
12.1. A szerződő (biztosított) és a biztosító jognyilatkozataikat írásban kö- telesek megtenni.
12.2. A szerződés hatálya alatt a biztosított (szerződő fél) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosító valamely ügyfélszol- gálati irodájába vagy a biztosító postacímére (1380 Budapest, Pf. 1049) be- érkezik. E rendelkezéseket kell alkalmazni a biztosító tudomásszerzésének joghatályára is.
12.3. Elévülés: A biztosítási szerződésből eredő igények – el- térően a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény- ben (a továbbiakban: Ptk.) szabályozott öt éves általános el- évülési időtől – 1 év elteltével elévülnek. A felelősségbiztosítási különös vagy kiegészítő feltételek, illetve záradékok ettől eltérően is ren- delkezhetnek.
12.4. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének füg- getlen szakértő által történő megállapítását. A szakértői eljárás költségei – egyéb megállapodás hiányában – a megbízót terhelik.
A jelen feltételekben, valamint a különös és kiegészítő feltételekben nem szabályozott kérdésekben a hatályos Ptk. és a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény rendelkezései irányadók.
13. A személyes adatok, a biztosítási titoknak minősülő adatok kezelésére, valamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók)
A személyes adatok, a biztosítási titoknak minősülő adatok kezelésére, va- lamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vo- natkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (továbbiakban: Tudnivalók) jelen ügy- féltájékoztató elválaszthatatlan részét képezi. Kérjük, olvassa el figyelme- sen ezen dokumentumot is!
14. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól, illetve előzményszerződés esetén a korábban alkalmazott Vállalkozások Felelősség- biztosításának Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztatójától
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a jelen Vállalkozások Felelős- ségbiztosításának Általános Szerződési Feltételei és Ügyfél- tájékoztató az előző Vállalkozások Felelősségbiztosításának
Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztatójától, va- lamint a korábban alkalmazott szerződési gyakorlattól több ponton eltér.
Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítá- si szerződésben alkalmazott kizárásokat jelen szerződési felté- tel figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza. Főbb eltérések:
− módosult a szerződési feltétel struktúrája, az egyes feje- zetek sorrendisége;
− a biztosítási szerződés alanyai pontosításra kerültek, be- vezetésre került az „Együttbiztosított” fogalma;
− pontosításra került, hogy mit tekint a biztosító biztosítási eseménynek;
− pontosításra került a biztosító szolgáltatása, illetve a kap- csolódó fogalmak (dologi kár, személyi sérüléses kár);
− a fedezetfeltöltési lehetőség kizárásra került;
− pontosításra került a limit fogalma: kombinált limit, szub- limit;
− a kizárások, nem fedezett események kiegészítésre kerültek;
− a biztosító mentesülésének esetei bővítésre kerültek (biz- tosítási kockázat jelentős növekedése, jelentős kockázati körülmény elhallgatása);
− az elévülés a korábbi 3 évről 1 évre csökkent.
Biztosítónk legfontosabb adatai
Név: Groupama Biztosító Zrt.
Székhely: Magyarország, 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Levélcím: 1380 Budapest, Pf. 1049
Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre
11
Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C – Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049 – Internet: xxx.xxxxxxxx.xx Telefon: x00 0 000 0000 – Fax: x00 0 000 0000
Társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C – Fôvárosi Törvényszék Cégbírósága: Cg. 00-00-000000