Contract
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FK-II-B-1102/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírságot és intézkedést tartalmazó határozata az Allianz Hungária Biztosító Zrt. számára
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) (lakhelye: ... , továbbiakban: Ügyfél) kérelme alapján az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48- 52., a továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Xx. Xxxxx Xxxxxx, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi
h a t á r o z a t o t
hozom:
I. A Felügyelet a Biztosítónak — a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt 150 000 forint, azaz százötvenezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
II. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a panaszkezelésre vonatkozóan jogszabálysértést nem állapított meg.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834- 30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.
A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Törvényszéknek címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
I n d o k o l á s
Ügyfél 2012. január 30-án érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint:
AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA:
Az Ügyfél előadta, hogy a Biztosító internetes felületén, a Netpartner rendszeren keresztül 2011. augusztus 29-én kezdeményezte a (…) kötvényszámon nyilvántartott életbiztosítási szerződésének visszavásárlását. Az igénybejelentést a rendszer „végrehajtva” megjelöléssel visszaigazolta. Az Ügyfél kifogásolta, hogy a Biztosító annak ellenére nem utasította el az általa kezdeményezett visszavásárlást, hogy az Általános Szerződési Feltételekben foglaltak szerint a szerződés visszavásárlásának kezdeményezésére a Netpartner rendszeren keresztül nincs lehetőség. A Biztosító 2011. szeptember 30-án tájékoztatta ennek tényéről az Ügyfelet, amikor telefonon érdeklődött a kifizetés várható időpontjáról.
Az Ügyfél előadta, hogy 2011. október 3-án a Biztosító (…)-i ügyfélszolgálatán személyesen adta le a visszavásárlási kérelmét. Az Ügyfél kifogásolta, hogy 2011. október 24-én a Biztosító telefonos ügyfélszolgálatán arról tájékoztatták, hogy a 2011. október 3-án leadott visszavásárlási kérelme a Biztosító nyilvántartási rendszerében nem található meg. Az Ügyfél 2011. november 25-én a Biztosító telefonos ügyfélszolgálatán érdeklődött, hogy visszavásárlási kérelme mikor érkezett be. A beszélgetés során az Ügyfél ígéretet kapott arra, hogy a beérkezés dátumáról írásban tájékoztatják, azonban írásbeli értesítést nem kapott.
1. Ügyfél a beadványában kifogásolta, hogy a Biztosító Netpartner rendszere nem küldött tájékoztatást arról, hogy a felületen a szerződés visszavásárlását nem lehet kezdeményezni tekintettel arra, hogy azt kizárólag írásban lehet megtenni.
2. Ügyfél kifogásolta, hogy a Biztosító a 2011. október 24-én telefonon tett panaszára 15 napon belül nem válaszolt, valamint a Biztosító 2011. november 25-én, telefonon tett ígérete ellenére nem kapott arról írásbeli tájékoztatást, hogy visszavásárlási kérelme mikor érkezett be a Biztosítóhoz.
3. Ügyfél adatkezelési szempontból aggályosnak tartja, hogy személyes adataival ellátott visszavásárlási kérelme és kötvénye a benyújtástól számított három hét elteltével sem érkezett be a Biztosító központjába, valamint, hogy a Biztosító az életbiztosítási szerződésének visszavásárlási értékét késedelmesen fizette ki.
A Psztv. 64. § (1) bekezdése alapján a Felügyelet ellenőrzi
- a Psztv. 4. §-ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek)
- a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek,
- a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és
- az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek
betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén.
A fogyasztóvédelmi eljárás során megállapított tényállás, jogszabályi környezet, a tényállás minősítése
I. A FOGYASZTÓKKAL SZEMBENI TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT TILALMÁNAK MEGSÉRTÉSÉRE VONATKOZÓ KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA A NETPARTNER RENDSZEREN KÖZÖLT TÁJÉKOZTATÁS VONATKOZÁSÁBAN
I.1. Tényállás
A Felügyelet a 2012. március 19-én kelt, 19421/5/2012 iktatószámú végzésével arra irányuló nyilatkozattételre hívta fel a Biztosítót, hogy az Ügyfél fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelmét vizsgálja meg, az abban feltett valamennyi kérdést válaszolja meg. A Felügyelet felhívására a Biztosító 2012. április 21-én kelt levelével válaszolt.
A Biztosító 2012. április 21-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél 2006. február 21-i kockázatviselési kezdettel rendelkezett (…) kötvényszámon Allianz (…) szerződéssel. A Netpartner rendszeren keresztül 2011. augusztus 29-én az alábbi megkeresést küldte a Biztosító részére: „Kérem a (…) számú szerződésem megszüntetését a mai nappal, a visszavásárlási összeget a (…) számú számlára utalni szíveskedjenek. Az eredeti kötvényt nem áll módomban mellékelni, ezért kérem az Allianz Hungária Biztosító Rt.-t a kötvényem újbóli kinyomtatására. Tisztelettel: (…)”
Az üzenet elküldését követően az Ügyfél képernyőjén – a beküldött képernyőmásolat szerint
– a „végrehajtva” felirat jelent meg.
A Biztosító nyilatkozata szerint az Ügyfél fenti megkeresése nem minősül megfelelő visszavásárlási kérelemnek, tekintettel arra, hogy azt írásban kell megtenni (személyesen, postai úton, faxon), valamint a szerződéskötés során kifejezetten rögzítésre kerül, hogy a visszavásárlási kérelmet a Netpartner rendszeren keresztül nem lehet elindítani.
A Biztosító az Ügyfél visszavásárlási kérelmére választ – nyilatkozata szerint – „egyedi technikai problémák” miatt nem adott.
I.2. Jogszabályi környezet
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1)-(3) bekezdése szerint:
„(1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.
(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,
a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és
b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák,
illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.
(3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).”
Az Fttv. 7. § (1) pontja szerint:
„7. § (1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely
(a továbbiakban: megtévesztő mulasztás).
Az Fttv. 2. § h) pontja szerint:
„ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban”.
I.3. A tényállás minősítése
A Felügyelet megállapította, hogy az eljárásban az Ügyfél megfelel az Fttv. 2. § a) pontja szerinti fogyasztó fogalmának, hiszen gazdasági és szakmai tevékenységén kívül eljáró természetes személynek minősül.
Az Fttv. 2. § h) pontja alapján az Ügyfél visszavásárlásra irányuló döntése az Fttv. hatálya alá tartozó – igényérvényesítésre vonatkozó – ügyleti döntésnek minősül.
A Biztosító azzal, hogy nem tájékoztatta az Ügyfelet arról, hogy a 2011. augusztus 29-én küldött visszavásárlási kérelmét a Netpartner rendszeren keresztül nem tudja fogadni, az Ügyfelet ügyleti döntése meghozatalában befolyásolta. Az Ügyfél tájékoztatás hiányában nem szerezhetett ugyanis tudomást arról, hogy visszavásárlási igénye érvényesítése érdekében további intézkedéseket kell tennie, a Biztosító mulasztása tehát rontotta Ügyfél lehetőségét a szükséges információ birtokában való tájékozott döntésre. Az azonnali válasz hiányában lényegesen később kerülhetett sor a szerződés megszüntetésére, mint ahogy az az Ügyfélnek eredetileg szándékában állt, valamint a Biztosító további biztosítási díjakat is leemelt bankszámlájáról.
A Biztosító 2011. november 21-én, az Ügyfélnek írt levelében hivatkozott arra, hogy a Netpartner szolgáltatási szerződés Általános Szerződési Feltételek 3.2. pontja szerint Allianz (…) esetén visszavásárlást a Netpartner rendszeren keresztül nem lehet kezdeményezni. A Felügyelet álláspontja szerint annak ellenére, hogy a Netpartner szolgáltatási szerződés Általános Szerződési Feltételek a visszavásárlással kapcsolatban rendelkezést tartalmaznak, nem elfogadható a Biztosító azon eljárása, hogy amennyiben az Ügyfél a Netpartner szolgáltatási szerződés Általános Szerződési Feltételekben foglaltakkal ellentétes tranzakciót kezdeményez, azt a Biztosító válasz nélkül hagyja, ezzel az Ügyfelet tévedésben tartja. Különösen megtévesztő a Biztosító magatartása azért is, mert az üzenet elküldését követően
az Ügyfél képernyőjén a „végrehajtva” felirat jelent meg, amely alapján az Ügyfél joggal feltételezhette, hogy kérelmét a Biztosító tudomásul vette.
A Felügyelet fentiek alapján megállapította, hogy a Biztosító azzal a magatartásával, hogy az Ügyfél 2011. augusztus 29-én tett rendelkezését követően az Ügyfelet nem tájékoztatta arról, hogy Netpartner rendszeren keresztül visszavásárlást nem kezdeményezhet, az Ügyfél igényérvényesítés tekintetében hozott, tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges információt hallgatott el, valamint azzal, hogy az üzenet elküldését követően a „végrehajtva” szó jelent meg az üzenet mellett, az Ügyfél számára megtévesztő tájékoztatást nyújtott. A Biztosító ezzel az Ügyfelet abban a téves feltevésben tartotta, hogy visszavásárlási kérelmét sikeresen terjesztette elő és részéről további intézkedések megtétele nem szükséges a kifizetés teljesítéséhez. Amennyiben a Biztosító jelezte volna Ügyfél részére az általa kezdeményezett tranzakció sikertelenségét, úgy Ügyfél haladéktalanul intézkedhetett volna visszavásárlási kérelme megfelelő módon történő előterjesztéséről.
A Felügyelet a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a Biztosító megsértette az Fttv. 3. §
(1) bekezdését azáltal, hogy magatartása kimerítette az Fttv. 7. § (1) bekezdésében foglaltakat.
II. Panaszkezelési válaszadási határidő megsértése
II.1. Tényállás
Az Ügyfél beadványában kifogásolta, hogy a 2011. október 24-én telefonon benyújtott panaszára a Biztosító 15 napon belül nem válaszolt. A Biztosító 2012. április 21-én kelt nyilatkozata szerint a 2011. október 24-én folytatott telefonbeszélgetés során az Ügyfél – más irányú elfoglaltsága miatt - felhatalmazta férjét, hogy a Biztosító ügyintézőjével a beszélgetést folytassa le. Az Ügyfél férje a beszélgetés során panaszt tett, amelyet a Biztosító munkatársa panaszbejelentő nyomtatványon rögzített.
A telefonon tett panaszbejelentésre a Biztosító 2011. november 21-én kelt levelében válaszolt.
Az Ügyfél Felügyeletnek küldött 2012. február 29-én kelt kiegészítő beadványa szerint, 2011. november 25-én, a visszavásárlási összeg kifizetését követően telefonon megkereste a Biztosítót, és érdeklődött, hogy visszavásárlási kérelme a Biztosítóhoz mikor érkezett be. Az Ügyfél kifogásolta, hogy az ügyintéző ígérete ellenére a kérdésre írásbeli választ nem kapott.
A Biztosító 2012. április 21-én kelt nyilatkozata mellékleteként a Felügyelet rendelkezésére bocsátotta az Ügyfél és a Biztosító között 2011. november 25-én lezajlott beszélgetés hanganyagát. A Felügyelet megállapította, hogy a beszélgetés során a Biztosító ügyintézője tájékoztatást adott az Ügyfélnek, hogy a visszavásárlási összeg kiutalása 2011. november 10- én megtörtént. Tájékoztatta továbbá arról is, hogy a nyilvántartási rendszer szerint a visszavásárlási kérelem beérkezésének dátuma 2011. október 6., arra vonatkozóan azonban az ügyintéző nem rendelkezett információval, hogy 2011. október 24-én folytatott telefonbeszélgetés alkalmával az ügyintéző miért nem tudott tájékoztatást adni erről a dátumról.
II.2. Jogszabályi környezet
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 167/B. § (1) bekezdése szerint „a biztosító és a független biztosításközvetítő (e §
alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére, vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, vagy telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.”
Bit.) 167/B. § (5)-(7) bekezdései szerint „A szolgáltató a szóbeli panaszt - a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a szolgáltató a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(7) A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.”
II.3. A tényállás minősítése
A Bit. fentiek szerinti rendelkezése a Biztosító számára egzakt határidőt határoz meg a válaszadási kötelezettség teljesítése tekintetében, mely jogszabály előírása szerint a Biztosító kötelessége az Ügyfél számára 30 napon belül a panaszra vonatkozó válasz megadása. A 167/B. § (7) bekezdése további kötelezettségként állítja a Biztosító felé, hogy a válasznak a panasszal kapcsolatosnak kell lenni, ami egyúttal azt jelenti, hogy a Biztosító kötelessége az, hogy az Ügyfél által panaszoltakkal kapcsolatosan érdemi választ adjon, a válasz pedig az Ügyfél által megfogalmazottakra vonatkozzon.
A telefonbeszélgetésekről készült felvétel alapján a Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél férje által az Ügyfél képviseletében 2011. október 24-én tett bejelentés tartalma alapján panasznak minősül, mivel abban az Ügyfél férje a Biztosító eljárását kifogásolta.
A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító azzal, hogy az Ügyfél férje által 2011. október 24-én telefonon tett panaszbejelentésről jegyzőkönyvet vett fel és a panaszbejelentésre 2011. november 21-én kelt levelével válaszolt, a Bit. 167/B. § (6)-(7) bekezdésében foglalt jogszabályi rendelkezéseknek eleget tett.
A Felügyelet megállapította továbbá, hogy az Ügyfél a kifizetést követő, 2011. november 25- én folytatott telefonbeszélgetés során a visszavásárlási kérelem beérkezésének időpontja iránt érdeklődött. Tekintettel arra, hogy az Ügyfél a 2011. november 25-én folytatott telefonbeszélgetés során panaszt nem tett, ezért a Felügyelet a Bit. 167. § (7) bekezdésében foglalt jogszabályi rendelkezések betartását nem vizsgálta.
III. A felügyelet által alkalmazott intézkedés(ek)
A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint:
„71. § (1) Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a),
c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:
c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,
f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.”
Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályi rendelkezésre tekintettel járjon el a továbbiakban.
Ezzel egyidejűleg a Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában a — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a Biztosítóval szemben 150 000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki.
A Psztv. 71. § (1) bekezdés f) pontja szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a
61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. §
(1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet.
A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. § (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a pénzügyi szervezettel szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta.
E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi magatartás tilalmával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírásokat, amelyek az ügyfeleknek az ügyleti döntésükkel kapcsolatos választási szabadságát védelmezi. A Biztosító azzal, hogy az Ügyfelet nem tájékoztatta arról, hogy visszavásárlási kérelmének Netpartneren keresztül történő benyújtására nincs lehetőség, az Ügyfelet az igényérvényesítés tekintetében ügyleti döntése meghozatalában korlátozta, így tájékoztatása alkalmas volt a fogyasztói döntés torzítására. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős ügyféli (fogyasztói) érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Biztosítónak eljárása során megfelelő
körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy az Ügyfél (fogyasztó) a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Biztosító e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél (fogyasztó) tájékoztatáshoz, és végső soron vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg.
A Felügyelet hatáskörébe nem tartozó jogkérdésekről való rendelkezés
A Felügyelet a V-FK-II-622 /2012. számú végzéssel az Ügyfél 2012. január 30-án érkeztetett kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást az Ügyfél és a Biztosító között fennálló életbiztosítási szerződés visszavásárlási összege kifizetési időpontja és az adatvédelmi jogszabályok tekintetében – fogyasztóvédelmi hatáskörének hiányára tekintettel – megszüntette.
A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § (1) bekezdése a)-r) pontjában, valamint a 64. §-72. §-aiban, valamint az Fttv. 10. § (2)-(4) bekezdéseiben biztosított hatáskörében eljárva hozta meg.
A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének
a) pontján alapul.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a
100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul.
A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.