KERETMEGÁLLAPODÁS

IV. FEJEZET

KERETMEGÁLLAPODÁS

(tervezet)

a Semmelweis Egyetem ingatlanállományához kapcsolódó építési jellegű, eseti és ütemezett kis- és nagyjavítási, épületkarbantartási, valamint építőmesteri, szak- és szerelőipari tevékenység végzésére

amely létrejött egyrészről a Semmelweis Egyetem

székhelye: 0000 Xxxxxxxx Xxxxx xx 00.

ÁHT. azonosító szám: 230254 adószáma: 15329808-2-42

számlavezető bank bankszámla száma

képviseli: Xx. Xxxxx Xxxxxx kancellár mint Megrendelő (a továbbiakban: Megrendelő), másrészről

cégnév székhelye: cégjegyzékszáma: adószáma:

számlavezető bank bankszámla száma képviseli:

cégnév székhelye: cégjegyzékszáma: adószáma:

számlavezető bank bankszámla száma képviseli:

cégnév székhelye: cégjegyzékszáma: adószáma:

számlavezető bank bankszámla száma képviseli:

cégnév

székhelye:

cégjegyzékszáma:

adószáma:

számlavezető bank bankszámla száma képviseli:

mint Vállalkozók (a továbbiakban: Vállalkozó, Vállalkozók)

a továbbiakban együttesen: Felek (a továbbiakban: Felek) között, az alulírott napon és helyen, az alábbi feltételekkel.

1. A MEGÁLLAPODÁS CÉLJA, ELŐZMÉNYEI

1.1. Megrendelő „Keretmegállapodás a Semmelweis Egyetem ingatlanállományához kapcsolódó építési jellegű, eseti és ütemezett kis- és nagyjavítási, épületkarbantartási, valamint építőmesteri, szak- és szerelőipari tevékenység végzésére” tárgyában a Közbeszerzési Értesítőben hivatkozási szám alatt megjelent eljárást megindító felhívással

a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Harmadik Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított, mely közbeszerzési eljárás nyertese Vállalkozók lettek.

1.2. Az előző pontban meghatározott közbeszerzési eljárás alapján Felek a Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja szerinti keretmegállapodást kötnek (a továbbiakban: Keretmegállapodás).

1.3. A Keretmegállapodás második része a verseny újranyitása, melyet Megrendelő a Kbt. 105. § (3)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően folytat le.

1.4. A közbeszerzési eljárás során, a Keretmegállapodás megkötéséig keletkezett dokumentumok: az ajánlati felhívás, a dokumentáció (együtt: közbeszerzési dokumentumok), a közbeszerzési eljárásban feltett kiegészítő tájékoztatás-kérések és az arra adott válaszok, a helyszíni bejárások jegyzőkönyvei, a nyertes ajánlat, a jelen Keretmegállapodás 3. számú mellékleteként, annak elválaszthatatlan részét képezik.

1.5. Amennyiben az előző pontban említett dokumentumok között ellentmondás áll fenn, úgy a jelen Keretmegállapodásban foglaltak az irányadók. Ha egy adott kérdés tekintetében az ellentmondás a Keretmegállapodás rendelkezéseinek alkalmazásával nem küszöbölhető ki, elsődlegesen az ajánlati felhívás, az ajánlati dokumentáció, végül a nyertes ajánlat alkalmazandók.

2. A KERETMEGÁLLAPODÁS TÁRGYA

2.1. A Megrendelő vagyonkezelésében lévő, a jelen Keretmegállapodás 1. számú mellékletében felsorolt ingatlanokban, összesen 360.000 m2 + 30% (harminc százalék) nettó szintterületű épület és a hozzájuk tartozó épülettartozékok, belső közműhálózatok, az ingatlanokon belüli szabad terek (udvarok, parkolók, stb.) építés jellegű eseti és ütemezett karbantartási tevékenység végzése a 2. sz. melléklet tevékenységjegyzék szerint.

2.2. Vállalkozók tudomásul veszik, hogy jelen Keretmegállapodás önmagában nem jelent megrendelési kötelezettséget, arra majd a Keretmegállapodás alapján megkötendő keretszerződés(ek) alapján fog sor kerülni.

3. DÍJAZÁS, ELSZÁMOLÁSI FELTÉTELEK

3.1. Felek rögzítik, hogy jelen Keretmegállapodás keretösszege: 900.000.000 Ft + ÁFA, azaz kilencszázmillió Ft + ÁFA.

3.2. Vállalkozó a jelen Keretmegállapodás alapján lefolytatott verseny újranyitást követően megkötött keretszerződésben legfeljebb az alábbi vállalkozói díjra jogosult:

3.2.1. Vállalkozói díj:

	A	B
Sorszám	Szakág	Rezsióradíj nettó HUF
1.	Építőmesteri
2.	Épületgépészeti
3.	Épületvillamos

Az eseti karbantartások elszámolásának rezsióradíja a jelen Keretmegállapodáshoz csatolt, a Vállalkozók ajánlatában szereplő építőmesteri-, épületgépészeti és villamos szakágakra megadott maximált rezsióradíjak súlyozott átlagaként számított átlagos rezsióradíj, azaz          nettó HUF.

Vállalkozók a Keretmegállapodás második részében a verseny újranyitására szóló felhívásra adott ajánlatukban ezen rezsióradíjaknál magasabb díjra nem tehetnek érvényesen ajánlatot (Kbt. 105. § (4) bekezdés).

3.2.2. Megrendelő a Terc Kft. által kifejlesztett VIP GOLD nevű költségvetés készítő szoftverrel és az ahhoz tartozó, negyedévenként frissítésre kerülő Xxxxxxxxx Építőipari Normarendszer adattár alapján kidolgozott árazott költségvetéssel számol.

3.2.3. Vállalkozók használhatnak más költségvetést készítő programot. Amennyiben a Vállalkozók nem használják a Terc Kft. által kifejlesztett VIP GOLD nevű költségvetést készítő programot, tudomásul veszik, hogy a Megrendelő ezzel a programmal ellenőrzi a verseny újranyitás során a beadott, más programmal készített költségvetést.

3.2.4. A verseny újranyitás során, ha a TERC VIP GOLD nem kerül alkalmazásra, vagy nem lelhető fel benne az adott tétel, akkor a Vállalkozóknak „K” tételt kell alkalmaznia, Megrendelő „K” tétel alkalmazásakor egységárelemzést írhat elő, beszerzési számlát igényelhet, az anyagár azonban nem lehet magasabb a TERC VIP GOLD programban ajánlottnál.

3.2.5. Megrendelő adott esetben az anyagbeszerzésről maga fog gondoskodni. Erre nézve a verseny újranyitásra irányuló felhívásban történik rendelkezés.

3.3. Vállalkozót a jelen Keretmegállapodás alapján lefolytatott verseny újranyitást követően megkötött keretszerződés teljesítésével kapcsolatban, a fenti díjakon túl további díjfizetés nem illeti meg.

3.4. Felek megállapodnak, hogy tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a Vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult.

3.5. Amennyiben a Felek átalánydíjban állapodnak meg, úgy a többlet,- illetve pótmunkákat – a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) előírásai alkalmazásával, amennyiben a verseny újranyitásra szóló felhívást követően létrejött keretszerződésben másként nem állapodnak meg – az alábbiak szerint veszik figyelembe.

a) Pótmunka:

ai) Vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló, vagy a keretszerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő, külön megrendelt munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé.

aii) Ha a Felek átalánydíjban állapodtak meg, a Vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti.

aiii) Amennyiben a Felek a keretszerződésben a pótmunka fedezetére tartalékkeretet kötnek ki, úgy a tartalékkeret felhasználásának részletes szabályait a keretszerződés tartalmazza, azzal, hogy a pótmunkák költségeinek elszámolása legfeljebb a keretszerződés alapján történő eseti megrendelés tárgyát képező kivitelezés árszintjének megfelelő tételes költségelszámolás alapján történik.

b) Többletmunka:

bi) A többletmunka az eseti megrendelés alapját képező közbeszerzési dokumentációban kimutathatóan szereplő, de az ajánlati árban (vállalkozói díjban) figyelembe nem vett tétel. A Vállalkozó a Ptk. és a Korm. rendelet alapján köteles elvégezni az eseti megrendelés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg.

bii) A többletmunka utólag csak tételes elszámolású megrendelés esetén és akkor számolható el, ha a Vállalkozó kivitelező a megrendelés alapját képező beárazott tételes költségvetési kiírással bizonyítja, hogy az a költségvetésben nem szerepelt.

biii) Megrendelő köteles azonban megtéríteni a Vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a megrendelés időpontjában nem volt előrelátható.

c) Tartalékkeret

ci) A tartalékkeret a pótmunka fedezetének biztosítására szolgál.

cii) Amennyiben az Megrendelő az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 20. §-ban szabályozott tartalékkeretet kíván majd a keretszerződésbe foglalni, a közbeszerzési dokumentumok részét képező keretszerződésben előre részletesen rögzíteni fogja tartalékkeret felhasználásának szabályait, valamint megjelöli annak mértékét. A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel. Ezen keretek között a tartalékkeret felhasználása a Kbt. alapján nem vonja maga után szerződésmódosítás vagy közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét, a keretszerződésben azonban

egyértelműen, minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon rögzíteni fogja a tartalékkeret felhasználásának lehetséges eseteit és pénzügyi feltételeit.

4. VÁLLALKOZÓI DÍJ ÉS ANNAK KIEGYENLÍTÉSE

4.1. Vállalkozót a Keretmegállapodás alapján lefolytatott verseny újranyitást követően megkötött keretszerződésben foglaltak szerinti eseti megrendelésben (továbbiakban: eseti megrendelés) meghatározott munka elvégzéséért díjazás illeti meg.

4.2. Tételes elszámolás alkalmazására az erre vonatkozó konkrét eseti megrendelés alapján van lehetőség abban az esetben, ha a vállalkozói díj tartalmazza a kölcsönösen elfogadott egységár és mennyiség szerinti munkálatok teljes körű elvégzésének kötelezettségét (ideértve annak díj,- és anyagvonzatait), a rendeltetésszerű használatra való alkalmas állapotra vonatkozó követelményt a megrendelés vagy annak melléklete (előzetes felmérést) is tartalmazza.

4.3. Amennyiben az eseti megrendelés tartalékkeretet biztosít, annak felhasználását a Megrendelő rendelheti el.

4.4. Megrendelő rögzíti, hogy a költségvetési kiírás minden esetben nettó egységárat tartalmaz. Xxxxxx egységár csak ott szerepelhet, ahol maga a „bruttó” szó utal arra, hogy az egységár ÁFÁ-t is tartalmaz. Megrendelő rögzíti továbbá azt is, hogy a Vállalkozó az anyagra vonatkozó ellenérték meghatározásánál maximum a „TERC VIPGOLD” alapján járhat el; a Megrendelő ettől eltérést nem enged, illetve ha az adott anyag nem szerepel a „TERC VIPGOLD”-ban, akkor a piacon elérhető, szokásos anyagárat fogadja el, illetve eseti esetben fenntartja magának a jogot arra, hogy a szükséges anyag beszerzéséről közvetlenül maga gondoskodjon, illetve egységár elemzést igényeljen.

4.5. Olyan eseti megrendelés érvényesen nem jöhet létre, amely az eseti megrendelés szerint elvégzendő munkák teljes költségét nem tartalmazza.

4.6. Felek a verseny újranyitás során kötött keretszerződésben állapodnak meg a vállalkozói díj részletes feltételeiről, kifizetésének adott esetre irányadó szabályairól legalább a következők figyelembe vételével:

a) Kbt. 135. § és a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet vonatkozó előírásai;

b) Előleg fizetésére a Kbt. 135. § (7) bekezdése szerint, azzal, hogy elszámolására a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet vonatkozik;

c) Kbt. 131. § (1)-(7) bekezdése, 143. § (3) bekezdése;

d) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (ÁFA tv.);

d) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi CXII. törvény (Art.) 36/A.

4.8. Az eseti megrendelésekben a Xxxxx a biztosítékok tekintetében a Kbt. 134. § rendelkezései figyelembe vételével állapodnak meg.

4.9. Vállalkozó kötelezettséget vállal, hogy nem fizet, illetve számol el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pontja ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak.

5. MEGRENDELŐ KÖTELEZETTSÉGEI

5.1. Megrendelő köteles megbízni az adott munka tárgyához és jellegéhez igazodó olyan szakembert, aki képes szakképzettségénél és szakmai gyakorlatánál fogva az adott eseti megrendelés alapján végzendő munka megfelelőségének műszaki-szakmai szempontú megítélésére. Megrendelő a munka egyes szakaszaira, különböző szakágakra vagy az építményszerkezetekre más-más műszaki ellenőrt is megnevezhet. Jelen Keretmegállapodás ott, ahol műszaki ellenőrt említ és az adott eseti megrendelés szerinti munkavégzéshez jogszabálynál fogva műszaki ellenőr alkalmazása nem szükséges, ott műszaki megbízottat is érteni kell.

5.2. Megrendelő köteles a munkálatok elvégzéséhez szükséges és rendelkezésre álló dokumentumokat, leírásokat, alaprajzokat, terveket, engedélyeket Vállalkozó rendelkezésére bocsátani – legkésőbb a munkaterület munkavégzésre való átadásáig – az eseti megrendelés aláírását követően.

5.3. Amennyiben Megrendelő nem bocsátja az előre megbeszélt időpontban Vállalkozó rendelkezésére a munkaterületet vagy az előző pontban felsorolt dokumentumokat, az emiatt keletkezett és igazolt költségek megtérítésére jogosult.

5.4. Megrendelő, illetve az általa kijelölt szervezet vagy személy mindenféle korlátozás nélkül, bármikor jogosult a Vállalkozó, illetve annak alvállalkozói, teljesítési segédei, közreműködői tevékenységét és munkavégzését, illetve a szerződésszerű teljesítést ellenőrizni, a Vállalkozótól a keretszerződés tárgyát képező munkákra vonatkozóan felvilágosítást kérni.

6. VÁLLALKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEI

6.1. Vállalkozó a munkaterület átadás-átvételét követően az eseti megrendelésben meghatározott munka folyamatos végzésére köteles. Ettől kizárólag a Megrendelő előzetes írásbeli engedélye esetén vagy a Megrendelő felfüggesztésre vonatkozó utasítása esetén, térhet el. A munka végzése során esetlegesen felmerülő vitás kérdések sem adnak jogi alapot a Vállalkozó munkavégzésének felfüggesztésére.

6.2. Vállalkozó köteles gondoskodni a munkavégzés helyszínén a műszaki teljesítés során műszaki vonatkozásokban nyilatkozat tételre jogosult az adott szakmai területen szakképzettséggel és szakmai jártassággal bíró személyről.

6.3. Az eltakarásra kerülő épületszerkezetek esetén Vállalkozó köteles Megrendelőt minimum három munkanappal az eltakarás előtt értesíteni. Az eltakarásra kerülő munkafázisokat, azok elkészültekor a műszaki ellenőrrel, illetve ha a jogszabály szerint a munkavégzéshez műszaki ellenőr nem szükséges, akkor Megrendelő műszaki megbízottjával igazoltatni kell. Ennek elmulasztása esetén Megrendelő az adott munkaszakasz elvégzését nem ismeri el, kivéve, ha az ellenőrzés a Megrendelő hibájából maradt el.

6.4. Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy Megrendelőt haladéktalanul értesíti abban az esetben, ha a jelen Keretmegállapodás maradéktalan teljesítése előtt végelszámolás vagy felszámolás alá kerül, ellene illetőleg nevesített alvállalkozója ellen megszűnésére vezető eljárás indul.

6.5. Vállalkozó ugyancsak haladéktalanul köteles a Megrendelőt értesíteni, ha a jelen Keretmegállapodás maradéktalan teljesítését megelőzően a Vállalkozónál vagy

alvállalkozójánál jogutódlásra, a jogok és kötelezettségek átruházására, átszállására, továbbá átalakulásra (egyesülés, szétválás) kerül sor. Vállalkozó felelős az értesítés elmulasztásából eredő károkért.

6.6. Vállalkozó dolgozói kötelesek a munkaterületen „Karbantartó” feliratú kitűzőt viselni, amelyen fel kell tüntetni a cég megnevezését és a dolgozó nevét, továbbá a fizikai dolgozók részére egységes munkaruházatot kell biztosítani.

7. ALVÁLLALKOZÓK

7.1 Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a Keretmegállapodás, illetve az annak alapján létrejött keretszerződés (eseti megrendelések) teljesítése során a teljesítésbe jogszerűen bevont alvállalkozókért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna el. Jogellenesen bevont alvállalkozó esetén Vállalkozó minden kárért teljes felelősséggel tartozik. Az alvállalkozó nem adhat ajánlatot, nem fogadhat el és nem igazolhat vissza megrendelést.

7.2 Vállalkozót, minden alkalmazottját, az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozókat, egyéb közreműködőket titoktartási kötelezettség terhel, mind a megállapodás, mind az annak alapján létrejött eseti megrendelések teljesítése során, vagy azzal összefüggésben tudomásukra jutott (vagy birtokukba került), illetve más módon megismert minden olyan, nem nyilvánosan hozzáférhető, illetve nem közérdekű adat, terv, információ, okmány, dokumentum tartalma vonatkozásában, melyek nyilvánosságra hozatala akár Megrendelő, akár Megrendelő hivatali, üzleti vagy egyéb titkait sértené.

A titoktartási kötelezettség alól Felek együttesen vagy jogszabály felmentést adhatnak. A titoktartás a megállapodás teljes időtartama alatt, továbbá annak megszűnésétől számított további 3 évig fennáll.

7.3 Ezen rendelkezéseknek a Vállalkozói alkalmazottak, alvállalkozók, illetve egyéb közreműködők részéről történő megismertetése, betartatása, illetve a betartatásának ellenőrzése Vállalkozó kötelessége, illetve felelőssége.

7.4 Megrendelő kifejezett, írásbeli igénye esetén Vállalkozó köteles megadni azoknak a teljesítésbe bevonni kívánt – büntetlen előéletű, szükséges szakismerettel és megfelelő referenciával, gyakorlattal rendelkező – alkalmazottainak, szakembereinek a jegyzékét, akiknek a Megrendelő által meghatározott teljesítési helyre történő belépését a Keretmegállapodással összefüggő munkák teljesítése érdekében engedélyeztetni kívánja. A jegyzéknek tartalmaznia kell az említett személyek nevét, szakképzettségét, beosztását (munkakörét), illetőleg a teljesítés helyén alkalmazott biztonsági előírásoknak megfelelően – az adatvédelmi jogszabályok rendelkezéseinek betartásával – a Megrendelő által meghatározott egyéb adatokat. A jegyzékben feltüntetett adatok személyes adatok, Megrendelő az adatvédelmi jogszabályokban meghatározott követelményeket az adatkezelés során köteles betartani. Amennyiben Megrendelő az így kijelölt szakemberek valamelyike ellen alapos kifogást emel, a Vállalkozó köteles helyette –Megrendelő által elfogadott – más szakembert biztosítani.

8. ESETI MEGRENDELÉSEK BIZTOSÍTÉKAI

8.1. A verseny újranyitására szóló felhívás szerint a biztosítékok köre, mértéke, rendelkezésre bocsátásának módja a Ptk., a Kbt. (különösen a 134. §) és a 322/2015. (X. 30.) Korm. xxxxxxxx előírásai szerint kerül előírásra.

8.3. Vállalkozók kijelentik, hogy a fentiek biztosítására a Keretmegállapodás teljes időtartama alatt megfelelő és igazolt, legkésőbb a jelen Keretmegállapodás megkötésének időpontjáig benyújtott, a Keretmegállapodás tárgyát képező karbantartási tevékenységre irányuló legalább

40.000.000 Ft/év és 20.000.000 Ft/kár összegű Contractor'sAll Risks típusú - hatályos és érvényes felelősségbiztosítási szerződéssel (kötvénnyel, vagy biztosító által kiállított egyéb igazoló dokumentummal) rendelkeznek. Vállalkozók felelősségbiztosítási kötvényének másolatai jelen Keretmegállapodás 4. sz. mellékletét képezi.

9. KÖTBÉR

9.1. Vállalkozó szavatol azért, hogy az eseti megrendelések szerinti feladatokat határidőben, hiba- és hiánymentesen elvégzi, továbbá az eseti megrendelések szerinti feladatok elvégzése és Megrendelő támogatása céljából biztosítja a minőségi teljesítéséhez szükséges szakértelmet, szakembert és technikai, valamint alap- és segédanyag-szolgáltatási hátteret.

9.2. Az eseti megrendelések szerinti feladatok elvégzésével kapcsolatosan esetlegesen felmerülő személyiségi, szerzői, illetve egyéb jogi kérdéseket illetően Vállalkozó köteles a tőle elvárható legnagyobb gondossággal eljárni és azokról a Megrendelőt olyan időben tájékoztatni, hogy Megrendelő az adott ügyet érintően intézkedni tudjon. Amennyiben szerzői joggal érintett munka végzésére kerül sor, a vagyoni jogokat a Vállalkozó a Megrendelőre átruházza, ennek díját a megrendelés tartalmazza.

9.3. Vállalkozó a Ptk. 6:186. § (1) bekezdése alapján xxxx (kötbér) fizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha olyan okból, amiért felelős, megszegi a Keretmegállapodásban foglaltakat (a megrendelés szerinti bármely kötelezettséget határidőben egyáltalán nem, vagy nem megfelelően, azaz késedelmesen vagy hibásan teljesíti). Megrendelő a kötbért meghaladó, teljes kárát is érvényesítheti Vállalkozóval szemben. Megrendelő jelen Keretmegállapodás kapcsán kijelenti, hogy az egyes kötbérek, a jótállás, illetve egyéb biztosítékok a Ptk. és a vonatkozó egyéb jogszabályok szerint, az eseti szerződésekben kerülnek meghatározásra, illetve – adott esetben – alkalmazásra.

9.4. Az eseti megrendelésben rögzített határidőre történő teljesítés késedelme esetén Megrendelő

késedelmi kötbér felszámítására jogosult az alábbiak szerint:

i) késedelmes naponként az adott eseti megrendelés értékének 1%-a, de legfeljebb az adott eseti megrendelés értékének 20%-a;

ii) amennyiben a kötbér mértéke eléri az adott eseti megrendelés értékének 20%-át, Megrendelő jogosult a jelen Keretmegállapodástól elállni;

iii) továbbá Megrendelő a 9.5. pont szerinti feladatokra vonatkozó ajánlatadási, ill. a megrendelés során meghatározott visszaigazolási határidő késedelme esetén 50.000 Ft/késedelmes nap kötbér felszámítására jogosult, amennyiben olyan okból következik be, amelyért a Vállalkozó felelős.

9.5. Vállalkozó az eseti megrendelések vonatkozásában az alábbiak szerint köteles ajánlatot adni a bejelentéstől számított bejárást követően:

A) kiemelt fontosságú feladatok:

- helyszíni bejárás, felmérés a bejelentéstől számított 3 munkanapon belül;

- árajánlat feltöltése a GLPI rendszerbe (Megrendelői bejelentés-nyilvántartó rendszer – Műszaki leírás 5. számú melléklete), Vállalkozó ajánlata szerint, a bejárást követő 5 munkanapon belül;

B) átlagon felüli fontosságú feladatok:

- helyszíni bejárás, felmérés a bejelentéstől számított 4 munkanapon belül;

- árajánlat feltöltése a GLPI rendszerbe, Vállalkozó ajánlata szerint, a bejárást követő 6 munkanapon belül;

C) - átlagos fontosságú feladatok:

- helyszíni bejárás, felmérés a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül;

- árajánlat feltöltése a GLPI rendszerbe, Vállalkozó ajánlata szerint, a bejárást követő 10 munkanapon belül.

Kiemelt és átlagon felüli fontosságú bejelentések esetében a helyszíni bejáráson a Megrendelő műszaki ellenőre is részt vesz a pontos műszaki tartalom meghatározása és a mielőbbi megoldás feltételeinek tisztázása érdekében.

Vállalkozó a bejárás időpontját köteles egyeztetni a feladathoz kirendelt megrendelői műszaki képviselővel, műszaki ellenőrrel. Indokolt esetben a műszaki ellenőr a bejelentés fontosságát a bejáráson tapasztaltak alapján módosíthatja, amelyről az OIK diszpécsert írásban értesíti.

Feladatok típusainak definíciója:

A) Kiemelkedő fontosságú feladat (nagyon fontos):

- Speciális, kiemelt helyiségekben vagy azok üzemelését biztosító rendszerekben keletkező feladatok (a karbantartás során magas prioritással kezelendő speciális, kiemelt helyiségek ismertetését a Műszaki leírás 3. sz. melléklete tartalmazza. Pl.: kiemelt gyógyászati helyiségek, műtők)

- Közvetlen élet- és vagy súlyos balesetveszélyt jelent,

- Más rendszerek (elektromos, klíma, gáz, szennyvíz, gyengeáram, informatikai stb.) működését kiemelten veszélyezteti,

- Közvetve vagy közvetlenül nagy anyagi kárral járó műszaki balesetveszélyt jelent,

- A létesítmény működését veszélyezteti,

- A szolgáltatás színvonalára érzékeny „kényes” helyszíneket ellátó berendezések (pl. tüzivíz nyomásfokozó), illetve a komfort terek ellátó rendszereinek hibája, az előidéző ok értelmezése nélkül.

B) Átlagon felüli fontosságú feladat (fontos):

- Közvetve balesetveszélyt jelent,

- Más rendszerek (elektromos, klíma, gáz, szennyvíz, gyengeáram, informatikai stb.) működését veszélyezteti,

- Közvetlen és azonnali bevételkiesést okoz,

- Jelentős szolgáltatási problémát okoz,

- A további üzemeltetés hatósági előírásokba vagy jogszabályokba ütközik.

C) Átlagos fontosságú feladat (közepes):

- Minden egyéb, az 1. és 2. hibakategóriába nem sorolható üzemzavar, meghibásodás.

9.6. A felszámított késedelmi kötbéren túlmenően Megrendelő jogosult Vállalkozó költségére harmadik fél bevonásával a megrendelésben szereplő munkát elvégeztetni.

9.7. Hibás teljesítési kötbér: Amennyiben Vállalkozó hibás minőségben teljesít, úgy Megrendelő hibás teljesítési kötbérre jogosult. Amennyiben a hiba nem javítható, azonban a rendeltetésszerű használatot a hiba nem akadályozza, úgy a Megrendelő az adott megrendelésre eső vállalkozói díj 30%-ának megfelelő kötbérre jogosult, amelyet jogosult a Vállalkozó díjával szemben beszámítani.

9.8. Vállalkozó hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg

- a szerződésben (eseti megrendelésben) megállapított minőségi követelményeknek vagy

- a jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek [Ptk. 6:157. § (1) bek.].

Vállalkozó mentesül a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól, ha a hiba Megrendelő által adott

a) anyag alkalmatlanságára vagy hibájára;

b) adat hiányosságára vagy hibájára, vagy

c) utasítás célszerűtlenségére vagy szakszerűtlenségére vezethető vissza.

Jelen pont szerinti hibák felmerülése esetében Vállalkozó mentesülésének további feltétele, hogy a fenti körülményekre (pl. anyag hibájára) Megrendelőt igazoltan figyelmeztette [Ptk. 6:167. § (2) bek.].

Jelen pont alkalmazásában minőségileg kifogásolható szolgáltatás: az építőipari kivitelezési munka fizikai megvalósulása eredményeként létrejött olyan termék, amely nem az MSZ-04- 803 szabványsorozatnak megfelelő minőségben teljesül.

„Minőségileg kifogásolható szolgáltatás” fogalom alatt értendő az eseti megrendelés – az igénybejelentéstől a feladat lezárásáig terjedő – teljes folyamata, mint a szolgáltatás minőségét meghatározó tényezők (ajánlatadási, együttműködési, tájékoztatási készség; kapcsolattartás; a dokumentáltság, a GLPI rendszer használata, stb.)

9.9. Amennyiben a 9.7.-9.8. pontokban meghatározott hibás teljesítés esetén a hiba javítható, úgy – a Megrendelő erre vonatkozó írásban bejelentett igénye esetén – a Vállalkozó köteles a hibát javítani, ebben az esetben a hibajavítás időtartamára a késedelmi kötbér szabályai szerint (9.4.i.) pont) történik a hibás teljesítési kötbér elszámolása.

9.10. Amennyiben a hibás teljesítés esetén a hiba a rendeltetésszerű használatot akadályozza, úgy a Vállalkozó a hiba kijavítására köteles. A hiba kijavítása időtartamára a késedelmi kötbérre vonatkozó szabályok az irányadóak azzal, hogy a Vállalkozó számlájába a kötbér beszámításra kerül. Ez esetben hibás teljesítési kötbér nem kerülhet felszámításra. Amennyiben a hiba kijavítását a Vállalkozó nem, vagy nem megfelelő (eseti megrendelésben vállalt) határidőre vállalja, úgy Megrendelő jogosult saját költségén a hibát kijavíttatni, ez esetben a hibás teljesítési kötbér mértéke az adott megrendelés díja 20%-a, ezen túl – amennyiben a hibajavításra a hibás teljesítési kötbér nem volt elegendő – a Vállalkozó köteles megtéríteni a hibajavítás díját azzal, hogy ezen kötbér, illetve díj a Vállalkozó számlájába beszámításra kerül.

9.11. Meghiúsulási kötbér: amennyiben Vállalkozó olyan okból, amelyért felelős, megszegi a Keretmegállapodás alapján megkötött szerződést (eseti megrendelésben foglaltakat), és ez a szerződés (eseti megrendelés) meghiúsulásához vezet, meghiúsulási kötbért köteles fizetni, melynek vetítési alapja a Keretmegállapodás alapján megkötött szerződés (eseti megrendelés), mértéke 30%. Megrendelő az alábbi súlyos szerződésszegési esetekben jogosult a Keretmegállapodást azonnali hatállyal felmondani, illetve attól elállni és egyúttal meghiúsulási kötbért érvényesíteni:

- ha a teljesítés során nyilvánvalóvá válik, hogy Vállalkozó a szerződés (egyedi megrendelés) szerinti feladata teljesítését csak számottevő késéssel, illetve hibásan tudja elvégezni, hogy a Megrendelőnek a Ptk. 6:140. § (1) bekezdés szerint a szerződés teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt,

- a késedelmi, vagy hibás teljesítési kötbér maximális mértékének elérése esetén;

- amennyiben Vállalkozó a szerződés (eseti megrendelés) teljesítését jogos ok nélkül megtagadja, illetve Vállalkozó olyan okból, amelyért felelős a szerződésben meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti;

- ha a felmondásra, illetve elállásra a Vállalkozó (más) súlyos szerződésszegése adott okot – így különösen, de nem kizárólagosan, ha hibásan teljesít és kijavítási, illetve kicserélési kötelezettségének ésszerű időn belül sem tesz eleget;

- Vállalkozó a Kbt. 143. § (3) bekezdésében foglalt magatartások valamelyikét megvalósítja;

- a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerinti körülmény fennáll;

- olyan okból, amelyért Vállalkozó felelős, harmadik személy a szerződéssel megrendelt egyes karbantartási alkatrészeket jogosulatlanul elvonja a Megrendelőtől, melynek következtében Megrendelő az alkatrészek felett nem tud tulajdont szerezni.

9.12. A Keretmegállapodás hatálya előtti megszűnés esetén Felek az elvégzett munkák elszámolására és a jogos ellenérték leszámlázására, illetve kifizetésére kötelezettek.

10. SZAVATOSSÁG, JÓTÁLLÁS

10.1. A Vállalkozó felelősségére a beépített anyagok, valamint nyújtott szolgáltatások vonatkozásában a Ptk. szabályait, valamint az egyes beépített anyagok, illetve elvégzett munkák kötelező alkalmassági idejét meghatározó, a Keretmegállapodás megkötésekor hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Vállalkozó ennek körében szavatol az általa felhasznált anyagok anyaghibától és gyártási hibától való mentességéért, valamint azért, hogy a vállalt munkát a Megrendelő által átadott terveknek, dokumentumoknak valamint a vonatkozó szabványoknak megfelelően, hiba- és hiánymentesen végzi el.

10.2. A Vállalkozót az adott eseti megrendelés sikeres műszaki átadás-átvételétől számított 12 hónap, az egyes beépített anyagokra a gyártó által meghatározott időtartamú jótállási kötelezettség terheli. A Vállalkozó jótállási kötelezettségként köteles korlátlan, igény és szükség szerinti rendelkezésre állást biztosítani, a Keretmegállapodás jelen pontjában és a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint.

10.3. A jótállási és szavatossági felelősség keretében a Vállalkozó köteles a Megrendelő által közölt hibákat saját költségére az értesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül kijavítani, illetve

kijavíttatni vagy a kifogásolt részt kicserélni (amennyiben az műszakilag nem lehetséges, 15 (tizenöt) napon belül a javítást megkezdeni és megszakítás nélkül befejezni).

10.4. A jótállási idő lejárta előtt 30 (harminc) nappal a Felek újabb vizsgálatot tartanak, és jegyzőkönyvben rögzítik az esetlegesen fennálló hibákat, valamint az azok kijavítására meghatározott határidőt.

11. TELJESÍTÉSI BIZTOSÍTÉK

11.1. Teljesítési biztosíték a Vállalkozó teljesítését biztosító kötelezettséget jelenti, amelynek értelmében a jelen Keretmegállapodás alapján verseny újranyitás eredményeként megkötendő keretszerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-át elérő biztosíték köthető ki (Kbt. 134. § (2) bekezdés).

12. FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE, TITOKTARTÁS

12.1. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a Semmelweis Egyetem területén, többek közt a munkaterületen is zárt láncú videó megfigyelő rendszer működik, melynek rögzített felvételeit a Biztonságtechnikai és Logisztikai Igazgatóság ellenőrzi.

12.2. Megrendelő és Vállalkozók kötelesek egymással együttműködni és egymást a megállapodást érintő kérdésekről tájékoztatni, ebben a körben vállalják, hogy mindent elkövetnek a vitás kérdések peren kívüli rendezése, megoldása érdekében.

12.3. Felek megállapodnak abban, hogy jelen Keretmegállapodásban és a szerződésekben foglalt jogok és kötelezettségek gyakorlása során az írásbeli közlést, továbbá a Keretmegállapodással és a keretszerződéssel kapcsolatos kérdésekben az általuk az alábbiakban megjelölt felelős képviselők közreműködését fogadják el érvényesnek és joghatályosnak, akik ebben a körben a Felek képviselőinek minősülnek.

Kapcsolattartó Megrendelő részéről:

- Név:

- Telefonszám: +36

- Telefax szám: +36

- E-mail:

Kapcsolattartó Vállalkozók részéről:

- Név:

- Telefonszám: +

- Telefax szám: +

- E-mail:

- Név:

- Telefonszám: +

- Telefax szám: +

- E-mail:

- Név:

- Telefonszám: +

- Telefax szám: +

- E-mail:

- Név:

- Telefonszám: +

- Telefax szám: +

- E-mail:

12.4. Felek az eseti megrendelés teljesítéséhez szükséges valamennyi információt kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják. Amennyiben az átadott információk szerződéses kötelezettségeik teljesítéséhez nem elegendők, Xxxxx jogosultak további információt kérni egymástól.

12.5. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen Keretmegállapodás, valamint az eseti megrendelések alapján egymásnak átadott információkat bizalmasan, üzleti titokként kezelik, harmadik személyek számára át nem adják. Ez értelemszerűen nem vonatkozik arra az információkra, amelyek titokban tartását jogszabály nem teszi lehetővé.

12.6. Közérdekű adatnak minősülő információk korlátozás nélkül nyilvánosságra hozhatók.

12.7. A Keretmegállapodás és az eseti megrendelések tartalmát a szerződő Felek a jogszabályban meghatározott feltételek esetén és a jogszabály rendelkezései szerinti mértékben jogosultak nyilvánosságra vagy harmadik személy, illetve hatóság tudomására hozni. A Felek rögzítik, hogy a hatályos jogszabályok alapján a Keretmegállapodás és a keretszerződések azon adatai, amelynek a megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön jogszabály közérdekből elrendeli, nem minősülnek üzleti titoknak.

12.8. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a megrendelésben meghatározott munkáinak teljesítése során tudomására jutott információkat kizárólag a megrendelésben szereplő munka teljesítéséhez használja fel. A Felek a Keretmegállapodás jelen pontjának megsértéséből eredő valamennyi vagyoni és nem vagyoni kárt másik Fél részére teljes mértékben kötelesek megtéríteni.

13. VIS MAIOR

13.1. Az alábbiakban felsorolt események a Felek akaratán kívül álló – amelyért egyik Fél sem felelős – körülményekként mentesítik a Feleket jelen Keretmegállapodás alapján terhelő kötelmeik teljesítése alól a körülmény fennállásának időtartamára, feltéve, hogy ezen körülmények a jelen Keretmegállapodás aláírását követően jönnek létre, illetőleg a jelen Keretmegállapodás aláírását megelőzően jöttek létre, ám következményeik – melyek meggátolják vagy késleltetik a szerződés teljesítését – az említett időpontban még nem voltak előre láthatóak, így különösen:

(I) természeti katasztrófák (villámcsapás, földrengés, árvíz, hurrikán és hasonlók);

(II) háború vagy más konfliktusok, megszállás, ellenséges cselekmények, mozgósítás, rekvirálás vagy embargó;

(III) felkelés, forradalom, lázadás, katonai vagy egyéb államcsíny, polgárháború és terrorcselekmények;

(IV) zendülés, rendzavarás, zavargások.

13.2. Annak érdekében, hogy bármely vis maior esemény a fentiekkel összhangban a Keretmegállapodásos kötelezettségek teljesítését akadályozó tényezőként felhozható legyen, a jelen Keretmegállapodás teljesítésében akadályozott Félnek írásban tájékoztatnia kell a másik Felet a fenti különleges körülmények bekövetkeztéről. Ezt a tájékoztatást indokolatlan késedelem nélkül kell megtenni azt követően, hogy az illető szerződő Fél felismerte a kötelmek teljesítése alól mentesítő indokként felhozható körülmények felmerültét.

13.3. A fenti értesítésben meg kell jelölni a teljesítés várható késedelmi időszakát is, amennyiben ez felmérhető az adott pillanatban.

13.4. Amennyiben a mentesülés indoka megszűnik, úgy erről a tényről a másik Xxxxx is értesíteni kell (írásban is), továbbá lehetőség szerint arról is tájékoztatni kell, hogy a mentesülés indokát jelentő különleges körülmények miatt késedelmes intézkedéseket mikor foganatosítják. A Keretmegállapodás teljesítésnek valamely vis maior jellegű esemény következtében 1 (egy) hónapon túli késedelme esetén, a Felek megvitatják a jelen Keretmegállapodás megfelelő módosítását.

14. A KERETMEGÁLLAPODÁS HATÁLYA, MÓDOSÍTÁSA

14.1. Felek rögzítik, hogy jelen Keretmegállapodás valamennyi Fél általi szabályszerű, illetve cégszerű aláírásának napján lép hatályba és azt a Felek határozott időre, a Keretmegállapodás megkötésétől számítva 36 hónapra kötik meg.

14.2. Vállalkozók kijelentik, hogy a Keretmegállapodás aláírásakor semmiféle olyan kötelezettségük nincs, amely jelen Keretmegálapodás aláírásában meggátolná őket.

14.3. A Keretmegállapodás és annak mellékletei írásos formában módosíthatók, a Kbt. 141. §-ban foglaltak figyelembe vétele mellett.

15. A KERETMEGÁLLAPODÁS MEGSZŰNÉSE

15.1. Jelen Keretmegállapodás megszűnik

a) a hatályba lépését követő 36. hónap utolsó napján,

b) a keretösszeg kimerülésével, ha az előbb következik be, mint a Keretmegállapodás időbeli hatályának kifutása.

16. AZONNALI HATÁLYÚ FELMONDÁS

16.1. A Felek bármelyike azonnali hatályú felmondásra jogosult a másik Fél súlyos szerződésszegése esetén.

16.2. Súlyos szerződésszegésnek minősül különösen, ha:

a) Vállalkozó olyan okból, amelyért felelős, a megszegi a Keretmegállapodást és a szolgáltatásának nyújtásában 2 alkalommal is 3 napot meghaladó késedelembe esik, vagy három alkalommal 2 napot meghaladó ajánlatadási késedelembe esik; továbbá 3 alkalommal megalapozott, súlyos minőségi kifogás merül fel, hibásan teljesíti kötelezettségét;

b) Vállalkozó lényeges tájékoztatási kötelezettségeinek ismételt felhívás ellenére nem tesz eleget, és ezzel Megrendelő működését súlyosan veszélyezteti;

c) Vállalkozó teljesítési készsége vagy képessége megszűnik, gazdálkodásában vagy szervezetében olyan változások következnek be, amelyek veszélyeztetik a jelen Keretmegállapodásban foglalt kötelezettségek teljesítését, vagy a Vállalkozóval szemben felszámolási- vagy végrehajtási eljárást rendelnek el;

d) Megrendelő esedékessé vált, nem vitatott fizetési kötelezettségével felszólítás ellenére több, mint 90 napot meghaladóan fizetési késedelembe esik;

f) Vállalkozó a jelen Keretmegállapodás teljesítése során súlyos jogszabálysértést követ el, szakszerűtlen, nem megfelelő munkát végez, nem biztosít megfelelően képzett szakembereket és a Megrendelő írásbeli felszólításának kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül nem szünteti meg a jogosan kifogásolt körülményt;

g) késedelmi kötbér mértéke eléri a maximumát;

h) Vállalkozó a Kbt. 143. § (3) bekezdésében foglalt magatartások valamelyikét megvalósítja;

i) Vállalkozó megtagadja a Keretmegállapodásban vállalt feladatok elvégzését.

16.3. A Kbt. 143. § (3) bekezdése alapján a Megrendelő jogosult és egyben köteles a Szerződést (Keretmegállapodást) felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon – ha

a) a nyertes ajánlattevőben (Vállalkozó) közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott valamely feltétel;

b) a nyertes ajánlattevő (Vállalkozó) közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott valamely feltétel.

16.4. Az azonnali hatályú felmondás a jelen Keretmegállapodást közlése időpontjában azonnali hatállyal megszünteti. A Keretmegállapodás megszűnését követően a Felek haladéktalanul kötelesek egymással elszámolni. Az azonnali hatályú rendkívüli felmondást indokolt írásbeli jognyilatkozatba kell foglalni.

16.5. A szerződésszegésért felelős Fél köteles a másik Félnek az ebből eredő kárát a polgári jog szabályai szerint megtéríteni a Vállalkozó által a jelen Keretmegállapodáshoz csatolt felelősségbiztosítás rendeltetése s felmerült károk felelősségi körben történő egészbeni vagy részbeni rendezése.

16.6. Meghiúsulási kötbérre vezető adott esetben a Megrendelő belátása szerint jogosult a Keretmegállapodás azonnali hatályú felmondására. A Keretmegállapodás határozott időtartamának lejáratát megelőző megszűnése esetén Felek az elvégzett munkák elszámolására és a jogos ellenérték leszámlázására, illetve kifizetésére kötelezettek.

16.7. Kbt. szerinti kötelező felmondás

16.7.1. Vállalkozó kötelezettséget vállal, hogy a Keretmegállapodás teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről a Megrendelőt haladéktalanul értesíti.

16.7.2. Ha a Vállalkozó a Kbt. 143. § (3) bekezdés szerinti magatartások valamelyikét megvalósítja, Megrendelő azonnali hatályú felmondásra jogosult olyan határidővel, hogy a Keretmegállapodással érintett feladat ellátásáról gondoskodni tudjon.

17. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

17.1. Jelen Keretmegállapodás a Kbt. 141. §-ában foglaltak szerint a szerződő Xxxxx közös megegyezésével, írásban akkor módosítható, ha annak törvényes előfeltételei fennállnak.

17.2. Minden, a jelen Keretmegállapodás keretében a Xxxxx által egymásnak küldött értesítésnek írott formában (ajánlott levélben, telefaxon, e-mailben) kell történnie. Ezen értesítésnek hatálya a címzett általi vételkor, illetve neki történő kézbesítéskor áll be.

17.3. Megrendelő a Kbt. 105. § (4) bekezdésre hivatkozással az eljárás második részében (versenyújranyitás) az alábbi értékelési szempontot kívánja alkalmazni:

Ajánlatkérő az ajánlatokat a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja szerint a legjobb ár-érték szempontja alapján bírálja el.

Az értékelés során adható pontszám alsó és felső határának megadása: 1-10 pont.

1. Átlagos rezsióradíj (fordított arányosítás), Súlyszám: 50

2. Anyagköltség-engedmény %-os mértéke (a költségvetés készítő (Terc) programban szereplő árakhoz képest) (egyenes arányosítás, 1-10 pont), Súlyszám: 50

1. Átlagos rezsióradíj (fordított arányosítás)

Fordított arányosítás: a legalacsonyabb érték a legkedvezőbb, az ajánlatkérő a legkedvezőbb tartalmi elemre a maximális pontot (felső ponthatár) adja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva fordítottan arányosan számolja ki a pontszámokat.

Az arányosítás során alkalmazott képlet:

P= Alegjobb ×(Pmax-Pmin)+Pmin Avizsgált

ahol:

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa

Pmin: a pontskála alsó határa

Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme.

2. Anyagköltség-engedmény %-os mértéke (a költségvetés készítő (Terc) programban szereplő árakhoz képest) (egyenes arányosítás):

Ajánlattevőnek ennél a részszempontnál ismertetnie kell az adandó anyagköltség-engedmény

%-os mértékét.

Ajánlatkérő anyagköltség alatt a költségvetés készítő (Terc) programban szereplő mindenkori (az eseti megrendelések vonatkozásában adandó árajánlat adásának időpontjában hatályos) anyagárakat érti. Az anyagköltség-engedmény azon tételekre nem vonatkozik, amelyek a költségvetés készítő (Terc) programban nem szerepelnek.

Ajánlatkérő az egyenes arányosítás módszerét alkalmazza az alábbiak szerint:

Egyenes arányosítás: a legmagasabb érték a legkedvezőbb, az ajánlatkérő a legkedvezőbb tartalmi elemre a maximális pontot (felső ponthatár) adja, a többi ajánlat tartalmi elemére a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva arányosan számítja ki a pontszámokat.

Az arányosítás során alkalmazott képlet:

P-Pmin/Pmax-Pmin=Avizsgált/Alegjobb, azaz

P=(Avizsgált/Alegjobb)x(Pmax-Pmin)+Pmin ahol:

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma. Pmax: a pontskála felső határa.

Pmin: a pontskála alsó határa.

Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme. Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme.

17.4. A Felek közötti levelezés nyelve magyar.

17.5. Jelen Keretmegállapodás elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:

1. számú melléklet: Teljesítési helyszínek felsorolása

2. számú melléklet: Speciális létesítmények

3. számú melléklet: Közbeszerzési dokumentumok (1.4. pont szerint) (részeként a Közbeszerzési műszaki leírás és annak mellékletei)

4. számú melléklet: Vállalkozók felelősségbiztosítási kötvényének másolatai

5. számú melléklet: Átláthatósági nyilatkozat

Jelen Keretmegállapodás 7 (hét) azonos érvényű példányban magyar nyelven készült, melyből Vállalkozók 1-1, Megrendelő 3 példányt kap. Jelen Keretmegállapodás mellékleteként a Keretmegállapodás elválaszthatatlan részét képezik a Keretmegállapodás alapját képező közbeszerzési eljárásban a Megrendelő által kibocsátott Közbeszerzési dokumentumok, valamint a Vállalkozók által benyújtott ajánlat.

Szerződő Felek jelen Keretmegállapodást – áttanulmányozás és értelmezés után - mint akaratukkal mindenben megegyezőt, az alulírott helyen és időben jóváhagyólag írták alá.

Budapest, 201... ……………………….. Budapest, 201... ………………………

Xx. Xxxxx Xxxxxx kancellár Semmelweis Egyetem Megrendelő

Pénzügyileg ellenjegyzem a Megrendelő részéről:

Budapest, 201...         hó _ napján:

……….

……….

……….

Vállalkozó

……….

……….

……….

Vállalkozó

Dr. Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxx   

gazdasági főigazgató

Xxxxxxx ellenjegyzem a Megrendelő részéről:

……….

……….

……….

Vállalkozó

Budapest, 201...               hó    napján:     

……….

……….

……….

……………………

jogtanácsos

Vállalkozó

5. sz. melléklet

ÁTLÁTHATÓSÁGI NYILATKOZAT∗

I. A 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bek. 1. a) pontja szerinti átlátható szervezetek:

Alulírott……………….………………………………………………………… (név), mint a

………………………………………………………………………………………………….. (cégév, adószám, székhely) képviselője nyilatkozom, hogy az általam képviselt szervezet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bek. 1. a) pontja szerint átlátható szervezetnek minősül az alábbiak szerint (aláhúzandó):

− állam,

− költségvetési szerv,

− köztestület,

− helyi önkormányzat,

− nemzetiségi önkormányzat,

− társulás,

− egyházi jogi személy,

− olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a(z) …………………………….

(önkormányzat megnevezése) helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik,

− nemzetközi szervezet,

− külföldi állam,

− külföldi helyhatóság,

− külföldi állami vagy helyhatósági szerv és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam ……………………. (az állam megnevezése) szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság.

Tudomásul veszem, hogy a Semmelweis Egyetem - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 41. § (6) bekezdés értelmében - nem köthet érvényesen visszterhes szerződést, illetve ilyen szerződés alapján nem teljesíthet kifizetést olyan jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amely szervezet nem minősül a Nemzeti Vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezetnek.

Vállalom, hogy ha a nyilatkozatban foglaltakban változás következik be, erről a Semmelweis Egyetemet haladéktalanul tájékoztatom. Tudomásul veszem, hogy a valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött szerződést a Semmelweis Egyetem az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rend. 50. § (1a) bekezdése alapján felmondja, vagy - ha a szerződés teljesítésére még nem került sor - a szerződéstől eláll.

Kijelentem, hogy az általam képviselt szervezet alapító (létesítő) okirata, illetve külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételt igazoló okirata alapján jogosult vagyok a szervezet képviseletére (és cégjegyzésére).

∗ A szervezeti formának megfelelően kell kitölteni a I-III. pontok közül a vonatkozó részt, és a kitöltött résznél kell keltezni és aláírni.

Kelt: ………………...(helyiség), 20… (év) ………(hónap) ….. (nap)

…………………………………………

cégszerű aláírás

II. Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek:

Alulírott ……………………………………….…. (név), mint a

……………………………………………………………………………………………….….. (cégév, adószám, székhely) képviselője nyilatkozom, hogy az általam képviselt szervezet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bek. 1. b) pontja szerint átlátható szervezetnek minősül, mivel olyan (aláhúzandó)

− belföldi jogi személy,

− külföldi jogi személy

− belföldi jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet

− külföldi jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:

1. tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa(i) megismerhető(k):

Sorsz. Tényleges tulajdonos neve Születési helye, ideje Édesanyja neve Tulajdoni hányad/szavazati jogának mértéke

Amennyiben a szervezetben közvetlenül vagy közvetve több mint 25%-os tulajdoni részesedéssel, befolyással vagy szavazati joggal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet található, annak adatai a következők (csak abban az esetben kell kitölteni, amennyiben releváns):

Sorsz. Jogi személy/jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet neve adóilletősége adószáma Részesedés mértéke %-ban

A közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással, szavazati joggal bíró jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tényleges tulajdonosa(i) (csak abban az esetben kell kitölteni, amennyiben releváns):

Sorsz. Gazdálkodó szervezet neve Tényleges tulajdonos(ok) neve Születési helye, ideje Édesanyja neve Tulajdoni hányad/szavazati

jogának mértéke

2. az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van.

Ebben az esetben kérjük adja meg az ajánlat benyújtásának évétől kezdődően az utolsó lezárt adóévig, hogy a gazdálkodó szervezet és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységéből származó bevétele hány százaléka az összes bevételének, az alábbiak szerint (amennyiben több gazdálkodó szervezet van, kérjük újabb táblázat kitöltését (csak abban az esetben kell kitölteni, amennyiben releváns)) :

adóév	Gazdálkodó szervezet neve	Az illetőség szerinti országban termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységéből származó bevételének aránya az összes bevételhez képest
(ajánlat benyújtásának éve)
…
…
…
(utolsó lezárt adóév)

3. nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,

4. a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében az 1-3. pontok szerinti feltételek fennállnak.

Tudomásul veszem, hogy a Semmelweis Egyetem - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 41. § (6) bekezdés értelmében - nem köthet érvényesen visszterhes szerződést, illetve ilyen szerződés alapján nem teljesíthet kifizetést olyan jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amely szervezet nem minősül a Nemzeti Vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezetnek.

Vállalom, hogy ha a nyilatkozatban foglaltakban változás következik be, erről a Semmelweis Egyetemet haladéktalanul tájékoztatom. Tudomásul veszem, hogy a valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött szerződést a Semmelweis Egyetem az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rend.50. § (1a) bekezdése alapján felmondja, vagy - ha a szerződés teljesítésére még nem került sor - a szerződéstől eláll.

Kijelentem, hogy az általam képviselt szervezet alapító (létesítő) okirata, illetve külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételt igazoló okirata alapján jogosult vagyok a szervezet képviseletére (és cégjegyzésére).

Kelt: ………………...(helyiség), 20… (év) ………(hónap) ….. (nap)

……………………………………………

cégszerű aláírás

III. Civil szervezetek, vízitársulatok:

Alulírott …………………………………..…. (név), mint a

……………………………………………………………………………………………….….. (cégév, adószám, székhely) képviselője nyilatkozom, hogy az általam képviselt szervezet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bek. 1. c) pontja szerint átlátható szervezetnek minősül, mivel olyan (aláhúzandó)

− civil szervezet

− vízitársulat,

amely megfelel a következő feltételeknek:

1. vezető tisztségviselői megismerhetők:

Sorsz. Tényleges tulajdonos neve Születési helye, ideje Édesanyja neve Tulajdoni hányad/szavazati jogának mértéke

Amennyiben a szervezetben közvetlenül vagy közvetve több mint 25%-os tulajdoni részesedéssel, befolyással vagy szavazati joggal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet található, annak adatai a következők (csak abban az esetben kell kitölteni, amennyiben releváns):

Sorsz. Jogi személy/jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet neve adóilletősége adószáma Részesedés mértéke %-ban

A közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással, szavazati joggal bíró jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tényleges tulajdonosa(i) (csak abban az esetben kell kitölteni, amennyiben releváns):

Sorsz. Gazdálkodó szervezet neve Tényleges tulajdonos(ok) neve Születési helye, ideje Édesanyja neve Tulajdoni hányad/szavazati jogának mértéke

2. a civil szervezet és a vízitársulat, valamint ezek vezető tisztségviselői nem átlátható szervezetben nem rendelkeznek 25%-ot meghaladó részesedéssel,

3. székhelye az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van. Tudomásul veszem, hogy a Semmelweis Egyetem - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 41. § (6) bekezdés értelmében - nem köthet érvényesen visszterhes szerződést, illetve ilyen szerződés alapján nem teljesíthet kifizetést olyan jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amely szervezet nem minősül a Nemzeti Vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezetnek.

Vállalom, hogy ha a nyilatkozatban foglaltakban változás következik be, erről a Semmelweis Egyetemet haladéktalanul tájékoztatom. Tudomásul veszem, hogy a valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött szerződést a Semmelweis Egyetem az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rend.50. § (1a) bekezdése alapján felmondja, vagy - ha a szerződés teljesítésére még nem került sor - a szerződéstől eláll.

Kijelentem, hogy az általam képviselt szervezet alapító (létesítő) okirata, illetve külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételt igazoló okirata alapján jogosult vagyok a szervezet képviseletére (és cégjegyzésére).

Kelt: ………………...(helyiség), 20… (év) ………(hónap) ….. (nap)

……………………………………………

cégszerű aláírás