ERGO
ERGO
Lakásbiztosítás
Ügyféltájékoztató
Általános Vagyonbiztosítási Feltételek
Lakóépület biztosítás Különös Feltételei
Xx.xx.:1007V06
Háztartási ingóságbiztosítás Különös Feltételei
Vagyonvédelmi előírások
Hatályos 2013. január 1-től
Tisztelt Ügyfelünk!
Az ERGO Lakásbiztosítás Alap, Bővített és Extra csomagjai megoldást nyújtanak az előre nem látható, hirtelen bekövetkező, váratlan káreseményekre.
A csomagok egyre bővülő szolgáltatásai mellett az ERGO Assistance Iparos segélyszolgáltatás és az ERGO Viharjelző szolgálat segítségével a nap
24 órájában megelőzhető a nagyobb károk és balesetveszélyek bekövetkezése.
Válasszon igényeinek megfelelő szolgáltatási csomagot!
Extra csomag:
A biztosító a lakáscélú helyiségek alapterülete alapján javaslatot tesz a biztosítási összegek felső határára, melyen belül a biztosítási össze- geket a vagyontárgyak új értéke határozza meg.
A biztosító a biztosítási díjat a biztosítási összeg felső határa alapján állapítja meg.
Az ERGO Versicherung Fióktelepe
az alulbiztosítottság elkerülése érdekében a biztosítási összeg meghatározását
az alábbiak szerint javasolja:
Alap és Bővített csomagok:
Biztosítási összeg = mértékadó alapterület x javasolt m2 ár
A biztosító a biztosítási díjat a biztosítási összeg alapján állapítja meg.
Nem kell figyelembe venni:
• padlás, nem beépített tetőtér
• többlakásos lakóépületben található lakás esetén a közös tulajdonú lépcsőház, tároló, garázs
Lakáscélú helyiség | ||
• lakószoba, nappali, előszoba, • konyha, étkező, • fürdőszoba, WC • lakás tetőterében kialakí- tott helyiségek, amelyek- ben a belmagasság lega- lább 1,9 m • talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt helyiségek • hobbiszoba, konditerem • lakáson belül kialakított galéria, szauna, pezsgő- fürdő | Nem lakáscélú helyiség • pince, kazán, • mosókonyha, • tároló helyiség, • a lakóépületben bárhol lévő műhely, üzlethelyiség, garázs • loggia, tornác, veranda, terasz | |
• melléképület
Melléképület
A biztosított telken található, szerkezetileg önálló, nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész.
Csak külön megállapodás alapján, az Extra és a Bővített csomagban biztosítható.
• garázs,
• tároló helyiség,
• nyári konyha,
• hobbi célra használt műhely
Sorszám:
Lakóépülete ill. lakása az alábbi veszélyek és károk ellen biztosított | Extra csomag | Bővített csomag | Alap csomag |
• tűz, villámcsapás, robbanás, légi jármű ütközése és lezuhanása (tűzbiztosítás) | ✔ | ✔ | ✔ |
• vihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, ismeretlen üreg beomlása (viharbiztosítás) | ✔ | ✔ | ✔ |
• kiegészítő felelősségbiztosítás - épület birtoklásával összefüggésben keletkezett kár | 30.000.000 Ft/kár/év* | 20.000.000 Ft/kár/év* | 10.000.000 Ft/kár/év* |
• biztosítási esemény kapcsán felmerült rom- és törmelékeltakarítási költségek, bontási-, le- és összeszerelési, tűzoltási költségek, beleértve a hulladékelszállítás költ- ségét is (2015, 2017 ill. 2016, 2018 sz. záradék) | a BÖ 10%-áig | a BÖ 10%-áig | a BÖ 5%-áig |
• ERGO Viharjelző szolgálat (2517 sz. záradék) - ingyenesen választható | ✔ | ✔ | |
• ERGO Assistance Iparos segélyszolgáltatás (2521 sz. záradék) | ✔ | ✔ | |
• vízvezetékből kilépő víz által okozott kár, vízvezetékcsövek fagy- és töréskára (vezetékes vízkárbiztosítás) | ✔ | ✔ | |
• földrengés okozta kár (2030 sz. záradék) 10.000.000 Ft/kár/év* 10.000.000 Ft/kár/év* | |||
• hatósági előírások miatti többletköltségek (2485 sz. záradék) | a BÖ 10%-áig | a BÖ 10%-áig | |
• villámcsapás másodlagos hatása által okozott kár (2019 sz. záradék) a BÖ 2%-áig a BÖ 2%-áig | |||
• melléképület (kivéve üveg-, melegház és fóliasátor) tűz- és viharbiztosítás alapján térülő kára (2020 sz. záradék) | a BÖ 5%-áig | ||
• melléképület (kivéve üveg-, melegház és fóliasátor) a BÖ 10%-áig tűz-, vihar- és vezetékes vízkárbiztosítás alapján térülő kára (2528 sz. záradék) | |||
• tapéta, festés és burkolatok kárainak új értéken történő térítése (2013 sz. záradék) | ✔ | ✔ | |
• kerítések, növényi kultúrák, világítótestek és úszómedencék 500.000 Ft/kár/év* 500.000 Ft/kár/év* tűzbiztosítás alapján térülő kára (2021 sz. záradék) | |||
• árvíz, felhőszakadás, csapadékvíz, valamint hótömeg dinamikus hatása által okozott kár (2047 sz. záradék) | 400.000 Ft/kár/év* | 400.000 Ft/kár/év* | |
• kerítés (kivéve élő sövény) viharbiztosítás alapján térülő kára (2029 sz. záradék) a BÖ 3%-áig a BÖ 3%-áig | |||
• cserelakás költsége 6 hónapig, tűzbiztosítás alapján térülő kár esetén (2022 sz. záradék) | ✔ | ✔ | |
• padlófűtés, klíma-, szolár- és hőszivattyú berendezések kára (2027 sz. záradék) ✔ ✔ | |||
• vízvezetékcsövek elhasználódás, kopás vagy korrózió miatti törés- és repedéskára (2025 sz. záradék) | ✔ | ✔ | |
• vízvezetéktörés esetén technológiailag indokolt, legfeljebb 10 m csőhosszúságú ✔ ✔ vezetékek cseréje (2025 sz. záradék) | |||
• épületen kívüli, külső falban vagy talajszint alatt lévő vízvezetékcsövek töréskára (2023 sz. záradék) | ✔ | ✔ | |
• vízvezetékek tömítetlenségi hibáinak feltárása, kapcsolódó szerelvények és ✔ ✔ berendezések kára, csővezetékek duguláselhárítási költségei (2504 sz. záradék) | |||
• érvényesül a 2527 sz. záradék | ✔ | ||
• garázsban tárolt személygépkocsi tűzbiztosítása (2510 sz. záradék) | 1.500.000 Ft/kár/év* | ||
• úszómedencék fedelének (kivéve fólia) tűz és viharkárai (2513 sz. záradék) | 1.000.000 Ft/kár/év* | ||
• tűz és robbanás nélkül végbemenő korom és füst által okozott kár 50.000 Ft/kár/év* (2511 sz. záradék) | |||
• dísznövények, konyhakerti növények vihar és jégverés miatti, megsemmisüléssel járó kára (2529 sz. záradék) | 50.000 Ft/kár/év* | ||
• épületrongálás/grafiti kár (2514 sz. záradék) 50.000 Ft/kár/év* | |||
• elfolyt víz térítése vezetékes vízkár esetén (2512 sz. záradék) | 30.000 Ft/kár/év* | ||
BÖ: Biztosítási összeg
* A jelzett érték a kártérítés felső határa
Xx.xx.: 1007V06
Háztartási ingósága az alábbi veszélyek és károk ellen biztosított | Extra csomag | Bővített csomag | Alap csomag |
• tűz, villámcsapás, robbanás, légi jármű ütközése és lezuhanása (tűzbiztosítás) | ✔ | ✔ | ✔ |
• villámcsapás másodlagos hatása által okozott kár (2040 sz. záradék) | ✔ | ✔ | ✔ |
• vihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, ismeretlen üreg beomlása (viharbiztosítás) | ✔ | ✔ | ✔ |
• vízvezetékekből kiáramló víz által okozott kár (vezetékes vízkárbiztosítás) | ✔ | ✔ | ✔ |
• nyílászáró-, bútor-, kép- és falitükör üveg töréskára Extra és Bővített csomagokban épületbe szerkezetileg beépített üveg, zuhany- kabin, vákuum- és síkkollektor, üvegtető törés kára is térül (2046 sz. záradék) | 500.000 Ft/kár és 1.000.000 Ft/év* | 500.000 Ft/kár és 1.000.000 Ft/év* | 100.000 Ft/kár és 200.000 Ft/év* |
• kiegészítő felelősségbiztosítás - magánemberi minőségben harmadik személynek okozott kár (Extra és Bővitett csomagban 2043 sz. záradék) | 30.000.000 Ft BÖ-ig Európára kiterjesztve | 20.000.000 Ft BÖ-ig Európára kiterjesztve | 5.000.000 Ft BÖ-ig csak Magyarországon |
• üvegkerámia főzőlapok töréskára (2039 sz. záradék) | ✔ | ✔ | ✔ |
• biztosítási esemény kapcsán felmerült rom- és törmelékeltakarítási költségek, bontási-, le- és összeszerelési, tűzoltási költségek, beleértve a hulladékelszállítás költségét is | a BÖ 2%-áig | a BÖ 2%-áig | a BÖ 2%-áig |
• betöréses lopás és rablás általi kár és a megrongálódott épületrészek kára | ✔ | ✔ | ✔ |
• ERGO Assistance Iparos segélyszolgáltatás (2522 sz. záradék) | ✔ | ✔ | |
• földrengés okozta kár (2495 sz. záradék) | 4.000.000 Ft/kár/év* | 4.000.000 Ft/kár/év* | |
• akvárium üvegezésének repedése, törése, ragasztási illetve tömítési hibája miatt kiáramló víz által okozott kár (2042 sz. záradék) | ✔ | ✔ | |
• mindennapi használatban lévő ingóságok új érték szerinti kártérítése (2045 sz. záradék) | ✔ | ✔ | |
• cserelakás többletköltség 6 hónapig (2036 sz. záradék) | naponta a BÖ 0,5 ‰-éig | naponta a BÖ 0,5 ‰-éig | |
• árvíz, felhőszakadás, csapadékvíz, valamint hótömeg dinamikus hatása által okozott kár (2050 sz. záradék) | 400.000 Ft/kár/év* | 400.000 Ft/kár/év* | |
• eltulajdonított, elveszített kulcs miatt szükséges zárcsere költsége, kaputelefon rongálási kára (2049 sz. záradék) | 50.000.- Ft/kár/év* és 8.000 Ft/kár/év* | 50.000.- Ft/kár/év* és 8.000 Ft/kár/év* | |
• vandalizmusból eredő kár (2038 sz. záradék) | ✔ | ✔ | |
• gépjármű feltörése miatti általános háztartási ingóság kár (2487 sz. záradék) | 150.000 Ft/kár/év* | 150.000 Ft/kár/év* | |
• vállalkozói tulajdonban lévő, irodai célt szolgáló és idegennek minősülő vagyontárgyak kára (2488 sz. záradék) | a BÖ 5%-áig | a BÖ 5%-áig | |
• iratok/dokumentumok/bankkártyák újra beszerzésének, illetve érvénytelenítésének költsége (2048 sz. záradék) | a BÖ 2%-áig | a BÖ 2%-áig | |
• érvényesül a 2526 sz. záradék | ✔ | ||
• mélyhűtött élelmiszerek kára (2515 sz. záradék) | 50.000 Ft/kár/év* | ||
• tűz és robbanás nélkül végbemenő korom és füst által okozott kár (2516 sz. záradék) | 50.000 Ft/kár/év* | ||
• eltulajdonított kerékpár biztosítása (2520 sz. záradék) | 30.000 Ft/kár/év* | ||
• ebtartói felelősségbiztosítás | 3.000.00 | 0 Ft biztosítási összegig/ká | r/eb/év |
BÖ: Biztosítási összeg
* A jelzett érték a kártérítés felső határa
Tartalomjegyzék
Ügyféltájékoztató | 7 | Háztartási ingóságbiztosítás Különös Feltételei | 32 |
A. Ingóságbiztosítás | 32 | ||
8 | I. Általános rendelkezések | 32 | |
I. Általános rendelkezések | 8 | II. Biztosított személyek | 32 |
II. A biztosítási szerződés alanyai | 8 | III. Biztosított vagyontárgyak, vagyoncsoportok | 32 |
III. A biztosítási szerződés létrejötte | 8 | IV. Biztosított veszélyek és káresemények | 33 |
IV. A biztosítási szerződés hatályba lépése, a kockázatviselés | V. A biztosítás területi hatálya | 35 | |
kezdete | 9 | VI. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége | 35 |
V. A biztosítási szerződés tartama, területi hatálya | 9 | VII. Biztosítási összeg, alulbiztosítás és önrészesedés | 36 |
VI. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei | 9 | VIII. Kártérítés összege és kifizetése | 37 |
VII. A szerződő (biztosított) kötelezettségei | 9 | ||
VIII. Biztosítási esemény | 11 | B. Kiegészítő felelősségbiztosítás | 39 |
IX. Általános kizárások | 11 | I. A biztosítási esemény | 39 |
X. A biztosítási díj | 11 | II. Biztosított személyek | 39 |
XI. A díjfizetés elmulasztásának következményei | 11 | III. Kizárások | 39 |
XII. A biztosítási összeg, alul-, túlbiztosítás és többszörös | IV. A biztosítás területi és időbeli hatálya | 40 | |
biztosítás | 12 | V. A biztosító szolgáltatása | 40 |
XIII. Értékkövetés | 12 | VI. Egyéb rendelkezések | 40 |
XIV. Kárrendezési eljárás | 13 | ||
XV. A biztosító szolgáltatása | 13 | Záradékok | 42 |
XVI. A biztosítási érték és a szolgáltatásra vonatkozó általános | |||
rendelkezések | 13 | ||
XVII. A biztosító mentesülése a szolgáltatási kötelezettség alól | 14 | Vagyonvédelmi előírások | 47 |
XVIII. Törvényi engedményi jog | 15 | I. Minimális mechanikai védelem | 47 |
XIX. Személyes adatok kezelése | 15 | II. Részleges mechanikai védelem | 47 |
XX. Vegyes és záró rendelkezések | 16 | III. Teljes körű mechanikai védelem | 47 |
IV. Minimális elektronikai jelzőrendszer | 47 | ||
Lakóépület biztosítás Különös Feltételei | 18 | V. Részleges elektronikai jelzőrendszer | 48 |
A. Lakóépület biztosítás | 18 | VI. Teljes körű elektronikai jelzőrendszer | 48 |
I. Általános rendelkezések | 18 | VII. Távfelügyeleti rendszer | 49 |
II. Biztosított személyek | 18 | VIII. Fogalom meghatározások | 49 |
III. Biztosított vagyontárgyak, vagyoncsoportok | 18 | ||
IV. Biztosított veszélyek és káresemények | 19 | Értéklista ERGO Lakásbiztosításhoz | 51 |
V. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége | 21 | ||
VI. Biztosítási összeg, alulbiztosítás és önrészesedés | 21 | Vagyonbiztosítási kárbejelentő adatlap | 53 |
VII. Kártérítés összege és kifizetése | 21 | A leggyakrabban feltett kérdések | 55 |
B. Kiegészítő felelősségbiztosítás | 23 | ||
I. A biztosítási esemény | 23 | ||
II. Biztosított személyek | 23 | ||
III. Kizárások | 23 | ||
IV. A biztosítás területi és időbeli hatálya | 24 | ||
V. A biztosító szolgáltatása | 24 | ||
VI. Egyéb rendelkezések | 24 | ||
Záradékok | 25 | ||
Ügyféltájékoztató
A lakásbiztosítási szerződés jellemzőiről az ERGO Versicherung Aktiengesellschaft Magyarországi Fióktelepe Általános Vagyonbiztosítási Feltételei, a Lakóépület biztosítás Különös Feltételei és a Háztartási Ingóságbiztosítás Különös Feltételei adnak tájékoztatást.
A biztosítási időszakkal és tartammal, a kockázatviselés kez- detével, a biztosítási eseménnyel, a díjfizetéssel, a díjmódosí- tás módjával, idejével, a biztosító szolgáltatásával, annak tel- jesítési módjával, idejével, a szerződés megszűnésének esetei- vel, a szerződés felmondásának feltételeivel, a biztosító mentesülésének feltételeivel, az alkalmazott kizárásokkal,
az értékkövetés módjával és mértékével kapcsolatos részletes szabályokat a fenti feltételek tartalmazzák.
A könnyebb tájékozódás érdekében e szabályokra vonatkozó rendelkezéseket szürke háttérszínnel jelöltük, ezért a biztosí- tási ajánlat aláírása előtt szíveskedjék ezeket a részeket foko- zott figyelemmel áttanulmányozni.
Az Ön biztosítója az ERGO Versicherung Aktiengesellschaft Magyarországi Fióktelepe (röviden: ERGO Versicherung Fióktelepe). A Fióktelep Magyarország területén, az alapítója tevékenységi engedélye alapján jogosult biztosítási tevékeny- séget folytatni.
Az ERGO Versicherung Fióktelepét az ausztriai székhelyű ERGO Versicherung Aktiengesellschaft alapította. Az alapító cégfor- mája részvénytársaság, székhelye: AT-0000 Xxxx, Xxxxxxx- xxxxxxxxxx 00.; nyilvántartási száma: FN 101528 g. A Cégjegy- zéket vezető hatóság megnevezése és címe: Handelsgericht Wien, AT-0000 Xxxx, Xxxxxxxxxxx 0/x.; a biztosító felügyeleti szervének megnevezése és címe: Österreichische Finanz- marktaufsicht, AT-0000 Xxxx, Xxxx Xxxxxx Xxxxx 0.
Az ügyfelek az esetleges panaszaikat az ERGO Versicherung Fióktelepe székhelyén (0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 00-00.
III. emelet, levelezési cím: 1428 Budapest Pf. 5.), a
+36 1 877 1111-es telefon-, illetve +36 1 877 1110-es faxszá- mon, szóban, írásban vagy e-mailen az xxxx@xxxx.xx címen adhatják elő.
A biztosító köteles a panaszokat, bejelentéseket kivizsgálni és a vizsgálat eredményéről a panaszosnak a panasz kézhezvéte- létől számított 30 napon belül írásban tájékoztatást adni.
A panasz elutasítása esetén az ügyfelek a Pénzügyi Szerve- zetek Állami Felügyeletéről (PSZÁF) szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a felügye- leti szervnél, a PSZÁF-nál (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., xxxxxxxxx: 0000 Xxxxxxxx, BKKP Pf.: 777., tel.: x00 0 000 0000) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhetnek vagy a szerző- dés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszű- nésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhatnak vagy
a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., postacíme: 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.) eljárását kezde- ményezhetik.
A panasz vagy a jogvita rendezésének sikertelensége esetén a bírói út igénybevétele is lehetséges.
Tájékoztatjuk, hogy a biztosító csak a feladatai ellátásához szükséges (a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyil- vántartásával és a szolgáltatással összefüggő) adatokat, mint biztosítási titoknak minősülő adatokat jogosult kezelni.
Biztosítási titoknak minősül minden olyan - államtitoknak és szolgálati titoknak nem minősülő - a biztosító rendelkezésére álló adat, amely a biztosító ügyfeleinek (ide értve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdál- kodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. A biztosítási titok tekintetében időbeli korlátozás nélkül - kivé- ve, ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötele- zettség terheli a biztosító és a biztosításközvetítő tulajdonosa- it, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a bizto- sítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
A lakásbiztosítási szerződésre és az abból fakadó igények érvé- nyesítésére a magyar jog szabályait kell alkalmazni. Javasol- juk, hogy a biztosítási ajánlat aláírása előtt ismerje meg, gon- dosan tanulmányozza át a szerződési feltételeinket, szükség esetén kérjen segítséget megbízott közvetítőinktől. Tájékoz- tatjuk, hogy szerződéses jogviszonyunk fennállása alatt az egymáshoz intézett jognyilatkozatok csak írásban érvényesek.
ERGO Versicherung Aktiengesellschaft Magyarországi Fióktelepe
Biztosító neve: ERGO Versicherung Aktiengesellschaft Magyarországi Fióktelepe
Cégformája: Fióktelep
Székhelyének állama: Magyarország
Biztosító székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx x. 47-53.
Cégjegyzékszáma: Cg. 00-00-000000
Biztosító levelezési címe: 1428 Budapest Pf. 5.
Internetes honlapja: xxx.xxxx.xx
Panaszkezelő szervezeti egység: ERGO Versicherung Aktiengesellschaft Magyarországi Fióktelepe Ügyfélszolgálat,
1082 Budapest, Futó u. 47-53. III. emelet
Telefon: x00 0 000 0000; Fax: x00 0 000 0000
Általános Vagyonbiztosítási Feltételek
I. Általános rendelkezések
2. A biztosítási szerződésre a jelen Általános Vagyonbizto- sítási Feltételek (továbbiakban: általános feltételek),
a különös biztosítási feltételek (továbbiakban: együtte- sen biztosítási feltételek), a biztosítási szerződés szerves és elválaszthatatlan részét képező biztosítási ajánlat,
a biztosító részére tett nyilatkozatok, a biztosítási köt- vény, valamint a mindenkor hatályos magyar jogszabá- lyok irányadóak.
1. Az ERGO Versicherung Aktiengesellschaft Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: biztosító) díjfizetés ellenében a létrejött biztosítási szerződésben foglalt szolgáltatást nyújtja.
3. A szerződés nyelve magyar. A szerződő kérésére a bizto- sító vállalhatja, írásbeli vállalása esetén pedig köteles idegen nyelven elkészíteni és átadni a szükséges okirato- kat, de az iratok magyar nyelvű szövege tekintendő
a hiteles szövegnek.
II. A biztosítási szerződés alanyai
1. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében viseli a biztosítási kockázatot és vállalja a biztosítási szerző- désben meghatározott szolgáltatások teljesítését.
2. A szerződő (biztosítást kötő fél) az a személy, aki a bizto- sítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz, kötelezett- séget vállal a biztosítási díj megfizetésére és aki a bizto- sítási díjat megfizeti. Szerződő lehet természetes sze- mély, jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet, aki/amely a vagyontárgya meg- óvásában érdekelt, vagy aki a szerződést érdekelt sze- mély javára köti meg.
3. A biztosított az a személy, akinek a vagyontárgyai bizto- sítva vannak és a vagyontárgy megóvásában való érde- keltsége a biztosítási szerződés teljes időbeli hatálya alatt fennáll.
4. A biztosított a jövőbeli szolgáltatási összeget engedmé- nyezheti valamely, a szerződésben meghatározott hitel- intézet javára, a biztosított e hitelintézettel fennálló jog- viszonyából folyó kötelezettsége teljesítése biztosítékául.
III. A biztosítási szerződés létrejötte
1. A biztosítási szerződés megkötésére a szerződő tesz írás- beli ajánlatot a biztosító részére. A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító közötti írásbeli megállapodással jön létre.
3. Ha a biztosítási ajánlat megtételekor a szerződő megfi- zeti az első biztosítási díjnak, illetve a biztosítás egyszeri díjának megfelelő összegű díjat, akkor azt a biztosító kamatmentes előlegként kezeli. Amennyiben a szerző- dés létrejön, a biztosító az előleget a biztosítási díjba beszámítja. Amennyiben a szerződés nem jön létre,
a biztosító az előleget a szerződő részére visszautalja.
4. A szerződő és a biztosított nyilatkozatai az ajánlat, illető- leg a biztosítási szerződés részét képezik. A szerződő és a biztosított köteles a nyilatkozatokat a valóságnak megfelelően és hiánytalanul kitölteni.
5. Az ajánlat elbírálása során a biztosító kockázatelbírálást végez. A kockázatelbírálás eredményétől függően a biz- tosító az ajánlatot elfogadja (az ajánlattal megegyező vagy attól eltérő tartalommal) vagy elutasítja. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkoza- tát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja.
6. Amennyiben a kötvény tartalma eltér az ajánlattól és
a szerződő az eltérést a kötvény kézhezvételétől számí- tott 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a biztosítási szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. A biztosító köteles a kötvény átadásakor az eltérésre a szerződő figyelmét írásban felhívni. Amennyiben a felhívás elma- rad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Lényeges eltérésnek minősül különösen a kocká- zatviselés időpontja és helye, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biztosító szolgáltatási kötelezettségé- nek terjedelme. Ha a szerződő az eltérést a kötvény kéz- hezvételétől számított 15 napon belül írásban elutasítja (kifogásolja), a szerződés nem jön létre.
7. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik.
Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára vissza- menően az ajánlatnak megfelelő tartalommal jön létre.
8. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött bizto- sítási szerződés eltér a jelen biztosítási feltételektől és a hatályos Díjszabástól, a biztosító az ajánlatnak a biztosító székhelyére való megérkezését követő 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a biztosítási szerződést a jelen biztosítási feltételeknek és a hatályos Díjszabásnak meg- felelően módosítsák. Ha a szerződő a biztosító módosító javaslatát nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító a biztosítási szerződést a módosító javaslatnak a szerződő általi elutasításától, illetve a mó- dosító javaslat kézbesítésétől számított 15 napon belül 30 napos felmondási idővel felmondhatja. Ebben az esetben a biztosító a biztosítás díját a szerződőnek visszautalja.
2. A biztosítási szerződés az ajánlatnak a biztosító általi
elfogadása időpontjában, illetve - ha a szerződő a biztosí- tó módosító javaslatát nem kifogásolja - a módosító javaslatnak a szerződő általi kézhezvételekor jön létre.
9. A biztosító a biztosítási ajánlatot a biztosító kockázatel- bírálásra jogosult szervének történő átadásától számí- tott 15 napon belül írásban elutasíthatja, az ezen idő- szakban bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik. Az elutasítást e határidőn belül kell a szerződővel közöl- ni. Az elutasítást a biztosító nem köteles megindokolni.
lek III. 8. pontjában meghatározott esetben (hallga- tólagosan létrejött szerződés utólagos felmondása);
c) a biztosító felmondásával a jelen általános feltéte- lek VII. 5. pontjában meghatározott esetben
(új tények tudomásszerzése utáni felmondás);
d) a díjfizetés elmulasztásának következményeként
a jelen általános feltételek XI. 1. pontjában megha- tározott esetben;
e) a szerződő felmondásával, melyet a szerződő a biz- tosított hozzájárulásával, írásbeli nyilatkozatban,
a lejárat előtt legalább 30 nappal kezdeményezhet a biztosítónál. Ha a határozott időtartamra kötött biztosítási szerződés három évnél hosszabb időre szól és a felek nem kötötték ki, hogy az a megálla- pított időtartam eltelte előtt is felmondható, a ne- gyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bárme- lyik fél a biztosítási időszak végére 30 napos határ- idővel felmondhatja. Határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződésben a felek a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják;
f) a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlen- né válásával vagy a biztosítási érdek megszűnésé- vel, a lehetetlenülés beállta vagy a biztosítási érdek megszűnése hónapjának utolsó napjával.
IV. A biztosítási szerződés hatályba lépése, a kockázatviselés kezdete
1. A biztosítási szerződés a biztosítási ajánlaton kockázatvi- selés kezdeteként megjelölt napon 0:00 órakor lép hatályba és kezdődik a biztosító kockázatviselése, felté- ve, hogy a szerződő az első díjat megfizette, a felek ettől eltérően nem állapodtak meg és a szerződés létrejött, vagy utóbb létrejön. Az első díj megfizetettnek minősül, ha azt a biztosító képviselője átvételi elismervénnyel igazoltan átvette vagy egyéb esetekben, ha az a bizto- sító számlájára azonosítható módon beérkezett.
2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kez- det nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlat szerző- dő általi aláírását követő nap 0:00 órája. A felek ettől eltérő, későbbi kockázatviselési kezdő időpontban is megállapodhatnak.
3. A felek erre irányuló kifejezett nyilatkozatukkal a biztosítá- si szerződés létrejöttére és a biztosító kockázatviselésének kezdetére vonatkozóan a jelen általános feltételekben foglalt rendelkezésektől eltérően is megállapodhatnak.
V. A biztosítási szerződés tartama, területi hatálya
1. A biztosítási szerződés, ha a felek írásban másként nem állapodnak meg, határozott, egyéves tartamra jön létre.
2. A biztosítás automatikusan további egy évre meghossza- bodik, amennyiben egyik fél sem nyilatkozik írásban ettől eltérően a lejárat előtt 30 nappal.
3. A biztosítási időszak 1 év, amely a biztosítási évforduló napján kezdődik és ettől számítva egy évig tart. A felek a biztosítási időszakra vonatkozóan ettől eltérően is megállapodhatnak. A biztosítási évforduló, amennyiben a kockázatviselés kezdete a hónap első napjára esik,
a kockázatviselés kezdetének naptári napjával azonos nap, egyéb esetben az azt követő hónap elseje.
4. A biztosító kockázatviselése megszűnik a biztosítási szer- ződés megszűnésének napján 0:00 órakor.
5. A biztosítás csak a biztosítási kötvényben megjelölt koc- kázatviselési helyen hatályos, amennyiben erről külön megállapodás másképpen nem rendelkezik. Ha a biztosí- tott vagyontárgyakat a kockázatviselés helyéről ideigle- nesen eltávolítják, a biztosító kockázatviselése a vagyon- tárgyaknak a kockázatviselési helyre való visszahelye- zéséig szünetel, amennyiben a felek ettől eltérően nem állapodnak meg.
2. Ha biztosítási esemény következik be, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti, a biztosítási szerződés megszűnésének eseteiben pedig annak
a hónapnak az utolsó napjáig járó díjakat, amelyben a kockázatviselése véget ért.
3. A megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utóla- gos befizetése nem hozza újból létre, az ekkor befizetett díjat a biztosító a szerződőnek 30 napon belül kamat- mentesen visszafizeti.
4. A megszűnt biztosítási szerződést az eredeti feltételek- nek megfelelően újból hatályba léptetni nem lehet.
VII. A szerződő (biztosított) kötelezettségei
A szerződő és a biztosított alábbiakban felsorolt kötelezettsé- gein túlmenően a különös feltételek, illetőleg a biztosítási szerződés további kötelezettséget is előírhat.
Díjfizetési kötelezettség
1. A biztosítási szerződés alapján a szerződő biztosítási díj fizetésére köteles.
Közlési kötelezettség
VI. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei
1. A biztosítási szerződés megszűnik:
a) a biztosítási szerződésben meghatározott lejárati időpontban;
b) a biztosító felmondásával a jelen általános feltéte-
2. A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan
lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, de legalább azokat, ame- lyekre a biztosító írásban kérdéseket tett fel.
3. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körül- mény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, de arról tudnia kellett és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
Változás-bejelentési kötelezettség
4. A szerződő és a biztosított köteles a bekövetkezéstől számított 8 napon belül a biztosítónak írásban bejelente- ni minden, az ajánlaton feltüntetett körülmény módosu- lását, de különösen:
a) a biztosított épület és építmény, illetve ingóságok értékének 10%-ot meghaladó mértékű változását, ami a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték-válto- zást a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatvi- selési helyenként kell bejelenteni;
b) ha a biztosított épületen, építményen építési enge- dély köteles bővítést, átépítést hajtanak végre;
c) ha a biztosított vagyontárgyakra, ugyanazon kocká- zatokra további biztosítást kötött;
d) a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megje- lölésével;
e) ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;
f) minden egyéb, a biztosító kockázatát növelő tényezőt.
Szerződéskötés után a biztosított köteles minden olyan körülmény megváltozásáról a biztosítót írásban tájékoz- tatni, amelyre a biztosító a szerződéskötés során írásban kérdést tett fel vagy a biztosítási szerződésben rögzített.
ződőnél, biztosítottnál, illetve szükség esetén a tűzoltó- ságnál vagy más hivatali szervnél a végrehajtott intézke- dések mindenkori helyszíni ellenőrzésére.
Kárbejelentési kötelezettség
10. A szerződő vagy biztosított köteles a biztosítási esemény bekövetkezését haladéktalanul, annak megtörténtétől számított 2 munkanapon belül - de legkésőbb annak észlelésétől illetve felelősségi károk esetén a tudomásá- ra jutásától számított 2 munkanapon belül - a biztosító- nak írásban bejelenteni.
11. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását;
b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését;
c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét);
d) a kárrendezésben közreműködő - a szerződőt (bizto- sítottat) képviselő - személy vagy szervezet nevét;
e) a tűzoltóság által kiadott hatósági bizonyítvány, illetőleg a rendőrségi feljelentés (jegyzőkönyv) egy másolati példányát.
5. Amennyiben a biztosító a biztosítási szerződés létrejötte után szerez tudomást a biztosítási szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a biztosítási szer- ződésben meghatározott lényeges körülményekben bekövetkezett változásokat a szerződő vagy a biztosított bejelenti, akkor a biztosító a tudomásszerzéstől, illetve
a kézhezvételtől számított 15 napon belül írásban javas- latot tehet a szerződés módosítására, illetve amennyiben a biztosítási feltételek és a hatályos Díjszabás alapján a kockázatot nem vállalhatja, a szerződést 30 napos határ- idő betartásával írásban felmondhatja. Amennyiben
a szerződő nem fogadja el a módosító javaslatot vagy arra 30 napon belül nem válaszol, a biztosítási szerződés a módosító javaslat kézhezvételét követő 30. napon megszűnik. Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
6. A szerződő és a biztosított köteles a káresemény mege- lőzése érdekében minden ésszerű és elvárható intézke- dést megtenni.
7. A kár megelőzésére a jó gazda gondosságán túl a hatá- lyos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határoza- tok, szabványok és a biztosított felügyeleti szervének utasításai irányadóak.
8. A különös biztosítási feltételek részletesebben is megfo- galmazhatják fenti szabályok érvényben maradása mel- lett szerződő és biztosított kármegelőzésre és kárenyhí- tésre vonatkozó kötelezettségeit.
9. A biztosító jogosult a kármegelőzésre, illetve a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotára vonatkozóan a szer-
Együttműködési kötelezettség kárrendezésben
12. A szerződő (biztosított) köteles
a) a tűz- és robbanáskárt a tűzoltóságnak is jelenteni;
b) betöréses lopás és rablás esetén rendőrségi feljelen- tést tenni;
c) a biztosító részére a szükséges felvilágosításokat megadni és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilá- gosítás tartalmának ellenőrzését;
d) a rendőrség határozatát, vádemelés esetén a vád- iratot, bírósági határozatot, valamint a tűzrendészeti hatóság által kiadott okiratot a biztosító részére eljuttatni.
13. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a szerződő (biztosított)
a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésőbb a kár- bejelentéstől számított 5. napig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Ha a biztosító részé- ről a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5. napon belül nem történik meg a kár szemlézése, akkor a szerző- dő (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést követően további 30 napig változatlan álla- potban meg kell őrizni.
14. A szerződőnek (biztosítottnak) a biztosítási esemény bekövetkezését és a kár összegét hitelt érdemlően bizo- nyító dokumentumokat a biztosító eljáró szakemberének vagy megbízottjának kérésére bármikor rendelkezésre kell bocsátani
a) épületkárnál a javítási-, helyreállítási (eredeti) szám- lát, árajánlatot vagy költségvetést;
b) ingóságkárnál a vagyontárgy eredetét igazoló okmányt (beszerzési számla, garancialevél, műszaki
leírás, fotó, stb.), a javítási-, helyreállításti (eredeti) számlát;
c) felelősségkárnál személysérülés esetén orvosi szak- véleményt, dologi kárnál a javítási, helyreállítási (eredeti) számlát.
emberi életre, a materiális és immateriális javakra vagy
az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására, a társadalomban illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul.
X. A biztosítási díj
1. A biztosítási díj a biztosító által vállalt kockázatviselés ellenértéke. A biztosítási szerződés rendszeres vagy egy- szeri díjas.
2. A szerződő azon a napon teljesíti a díjfizetési kötelezett- ségét, amikor az első díjat a biztosító képviselőjének készpénzben megfizette, illetve, amikor a szerződő által megfizetett díj a biztosító számlájára azonosítható módon beérkezett.
VIII. Biztosítási esemény
1. Biztosítási esemény az az előre nem látható, hirtelen, váratlan káresemény, mely a szerződés hatálya alatt következik be és melyre a biztosító kockázatviselése kiterjed és helytállási kötelezettségét eredményezheti.
2. A biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási aján- laton meghatározott és a kötvényen is feltüntetett bizto- sított veszélyekre terjed ki.
3. A biztosítható veszélyek és káresemények körét a bizto- sítási szerződésre vonatkozó biztosítási feltételek hatá- rozzák meg.
4. A biztosító kockázatviselése a biztosított vagyontárgyak tekintetében - amennyiben a vonatkozó feltételek nem tartalmaznak ezzel ellentétes megállapodást - az alábbi károkra terjed ki:
a) a biztosított veszély közvetlen hatása következmé- nyeként keletkezett károkra (káresemény);
b) a káresemény elkerülhetetlen következményeként keletkezett károkra;
c) a káresemény miatt végzett oltás, bontás vagy kila- koltatás során keletkezett károkra;
d) a káresemény következtében eltűnés vagy elkalló- dás során keletkezett károkra.
3. A biztosítási szerződés díja a kockázatviselés kezdetétől
számítva illeti meg a biztosítót. Az első díj a szerződés létrejöttekor esedékes, kivéve, ha a felek az első díj megfizetésére halasztásban állapodtak meg. Minden későbbi díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre az vonatkozik.
4. A rendszeres díjas biztosítási szerződés biztosítási évre meghatározott éves díja féléves, negyedéves vagy havi gyakorisággal is megfizethető, kivéve, ha a biztosító hatályos Díjszabása másként nem rendelkezik. A díjfize- tési gyakoriságot a szerződő az ajánlatban jelöli meg.
A szerződő a biztosítási tartam alatt írásban kérheti
a díjfizetési gyakoriság módosítását a következő díjfize- tési esedékesség előtt legalább 30 nappal.
IX. Általános kizárások
1. A biztosítási védelem nem terjed ki:
a) olyan károkra, amelyeket harci cselekmények vagy háborús események bármelyik fajtája vagy terrorcselekmény okozott vagy ezek következmé- nyeire;
b) a harci eszközök által okozott sérülésekre vagy rom- bolásokra, valamint katonai, polgári vagy rendészeti hatóságok rendelkezései miatt keletkezett károkra;
c) felkeléssel, lázadással, zendüléssel, zavargással, fosztogatással, illetve sztrájkkal összefüggésben keletkezett károkra;
d) talajsüllyedéssel, föld alatti tűzzel, bányaműveléssel, nukleáris energia, illetve sugárzó anyagok károsító hatásával okozati összefüggésben keletkező károkra;
e) az elhasználódással vagy a vagyontárgy karbantar- tásának elmulasztásával okozati összefüggésben keletkezett károkra;
f) földrengéssel vagy más természeti katasztrófával okozati összefüggésben keletkezett károkra;
g) talajvíz vagy belvíz által okozott károkra.
5. Az egyszeri díjas biztosítási szerződés egyszeri díja egy összegben fizethető meg.
6. A biztosítás díja megfizethető készpénzátutalási megbí- záson (csekk), banki átutalással vagy rendszeres díjas biztosítási szerződés esetén csoportos beszedési megbí- zással. A díjfizetés módját a szerződő az ajánlatban jelöli meg. Rendszeres díjas biztosítási szerződés esetén
a szerződő a biztosítási tartam alatt írásban kérheti
a díjfizetés módjának módosítását a következő díjfizetési esedékesség előtt legalább 15 nappal.
7. A biztosítási díj a biztosítási összeg alapján kerül megha- tározásra. Fokozott kockázat esetén a biztosító pótdíjat vagy speciális feltételeket határozhat meg.
8. A biztosítási díj a biztosítási szerződés tartama alatt vál-
tozhat értékkövetéskor, a kockázatviselés szempontjából lényeges körülmény megváltozásakor, a biztosított vagyontárgyak biztosítási értékének megváltozásakor vagy a biztosítási szolgáltatások szerződő általi módosí- tásakor.
XI. A díjfizetés elmulasztásának következményei
1. Amennyiben a szerződő nem fizeti meg az esedékes díjat az esedékesség időpontjában és a díjfizetés tekintetében
2. A biztosítás szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az
2. Ha azon időszak alatt következik be biztosítási esemény, amíg a biztosító a kockázatot viseli, de a szerződőnek díj- fizetési elmaradása van, a biztosító a teljesítendő szol- gáltatásból levonja a meg nem fizetett biztosítási díjat.
XII. A biztosítási összeg, alul-, túlbiztosítás és többszörös biztosítás
1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) a szer- ződő által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.
A biztosítási védelem a szerződésben meghatározott,
a biztosításra külön összeggel megadott vagyontárgyak- ra illetve vagyontárgyakból képzett vagyoncsoportokra terjedhet ki. A vagyonbiztosítás keretében elsősorban épületek, építmények, háztartási ingóságok, gazdálkodó szervezetek berendezései, áruk, készletek, értéktárgyak, adathordozók, illetve ezen vagyontárgyakból képzett vagyoncsoportok biztosíthatóak. A biztosítható vagyon- tárgyak körét és azok konkrét biztosítási értékét a külö- nös feltételek és az általános feltételek XVI. fejezete határozzák meg.
2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) biztosítá- si értékét. A vagyontárgy biztosítási értékét meghaladó részében (túlbiztosítás) a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.
3. Kiegészítő felelősségbiztosítás esetén a biztosítási összeg (kártérítési limit) az a legmagasabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben kártérítés és egyéb költségek címén kifizet, akkor is, ha
a biztosítási védelem több kártérítésre kötelezett sze- mélyre vonatkozik.
5. Ha a szerződő (biztosított) a szerződéskötés időpontjá- ban ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kocká- zatok ellen másik biztosítónál már rendelkezik vagyon- biztosítási szerződéssel (többszörös biztosítás), a biztosí- tó csak a másik biztosítási szerződéssel meg nem térült károkra nyújtja a szerződésben meghatározott biztosítá- si szolgáltatást.
6. A biztosítót a biztosítási szerződés érvényes része utáni biztosítási díj, de legalább a szerződésben meghatáro- zott minimális díj túlbiztosítás és többszörös biztosítás esetén is megilleti.
7. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat,
illetve vagyoncsoportokat a felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:
halasztást sem kapott, illetve a biztosító díjkövetelését bírósági úton nem érvényesítette, a biztosítási szerződés az első elmaradt díj esedékességétől számított 30 nap elteltével megszűnik. Ez a határidő további 30 nappal meghosszabbodik, ha a biztosító a szerződőt írásban fel- szólítja a díj megfizetésére és tájékoztatja, hogy a meg- hosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén
a biztosítási szerződés megszűnik.
a) a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a va- gyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden
egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatá- sának felső határa az adott vagyontárgyra mega- dott biztosítási összeg;
b) az azonos értékelés alapján összevont vagyoncso- portot(kat) a felek a megjelölt biztosítási összeg vagy kártérítési limit erejéig tekintik biztosítottnak,
mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásának fel- ső határa is.
8. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál vagy vagyon- csoportjánál külön-külön kell megállapítani.
XIII. Értékkövetés
1. Az értékkövetés a biztosító és a szerződő megállapodása azokban a módszerekben, amelyek automatikus alkal- mazásával a biztosítási szerződés hatálybalépésekor érvényes biztosítási összegek értékállandóságát az ár- emelkedések körülményei között is meg kívánják őrizni.
2. A biztosítási szerződés értékkövetéses módosítása a biz- tosítási évforduló napjával történik meg.
3. Az értékkövetéssel módosított vagyoncsoportonkénti biztosítási összegek az előző biztosítási évre vonatkozó biztosítási összegek biztosító által megállapított index alapján megnövelt értéke. A biztosítási összegek változá- sát a biztosítási díj arányosan követi. A biztosítás egyéb elemei változatlanul maradnak.
4. Szerződő az értékkövetést az ajánlattételkor vagy a tar- tam alatt bármikor választhatja.
4. Amennyiben a biztosítási összeg alacsonyabb, mint
a biztosítási érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összeg biztosítási értékhez viszonyított arányában téríti meg.
5. A biztosító minden biztosítási évforduló előtt egy hónap- pal értesítést küld a következő biztosítási évre vonatkozó új biztosítási díjról és biztosítási összegekről. A szerződő- nek jogában áll a biztosító értékkövetésre vonatkozó ajánlatát annak kézhezvételét követő 30 napon belül írásban elutasítani. Amennyiben a szerződő a határidőn belül írásban elutasítja a módosítási javaslatot, a biztosí- tási szerződés az utoljára érvényes feltételekkel marad fenn. Amennyiben a szerződő elfogadja a módosító javaslatot, a biztosítási szerződés a következő biztosítási év kezdetétől a biztosító által tett módosításokkal lép hatályba.
6. A biztosító az értékkövetés mértékét minden év március 1-jéig állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. Az értékkövetés bázisa az előző évre vonatkoztatott külön megállapodásban megnevezett éves árindex, amelytől a biztosító ± 3 százalékponttal eltérhet.
7. Egyszeri díjas szerződéseknél, valamint azoknál a szer- ződéseknél, melyekre a szerződőnek már díjfizetési köte- lezettsége nincs, az értékkövetés nem alkalmazható.
XIV. Kárrendezési eljárás
1. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert,
hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisz- tázott, a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére előle- get folyósíthat. Amennyiben a szerződésre vonatkozó különös feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosí- tó szolgáltatása legkésőbb a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követő 15. napon esedékes.
2. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetőesz- közben (forintban) fizeti meg.
3. A biztosító az eredeti Áfa-s számlák alapján a számla tel- jes összegét, a költségvetés, árajánlat benyújtása esetén az Áfa-val csökkentett összeget fizet ki a szolgáltatásra jogosult részére.
4. A szerződő felek bármelyike, illetve a biztosított kérheti
a kár okának és összegének független szakértő által tör- ténő megállapítását. Amennyiben a független szakértő véleményét a felek valamelyike nem fogadja el, jogosult az illetékes bíróságnál eljárást kezdeményezni. A függet- len szakértő költségei a megbízót terhelik, kivéve amennyiben a bíróság a költségek megosztásáról más- képpen nem dönt.
XV. A biztosító szolgáltatása
1. A biztosító biztosítási esemény bekövetkezésekor a biz- tosított vagyontárgy megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése, illetve eltulajdonítása esetén a külö- nös feltételekben, valamint a záradékokban meghatáro- zott szolgáltatások nyújtására vállal kötelezettséget.
2. A biztosító megtéríti a biztosított azon költségeit, ame- lyek a káreseménnyel kapcsolatban a kár elhárítása és enyhítése érdekében ténylegesen és szükségszerűen fel- merültek még akkor is, ha azok nem is jártak ered- ménnyel. A kárelhárítás, a kárenyhítés, valamint a kárté- rítés együttes összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget, kivéve, ha a kárelhárítás és kárenyhítés költsé- gei a biztosító kifejezett utasításának eredményeként lépnek fel.
5. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését vissza- tarthatja, ha kétség merül fel a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvé- teli jogosultságát illetően, a biztosító által megkívánt igazolás bemutatásáig; vagy ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a szerződő (biztosított) ellen büntetőeljá- rás indult, az eljárás jogerős befejezéséig.
3. A biztosítási összegen felül a biztosító megtéríti a kár- eseménnyel kapcsolatosan az alábbi mellékköltségeket, amennyiben ezekről a felek külön megállapodtak:
a) tűzoltás és mentés költségei: a kockázatviselés hely- színén tűzkár megakadályozása érdekében felmerü- lő oltási és mentési költségek, beleértve az idegen tulajdonban az oltás és mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hivatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett
szolgáltatásaival kapcsolatos költséget és a mentés teljesítése közben fellépő egészségkárosodás miatt keletkező költségeket;
b) mozgatási és védelmi költségek: melyek szüksége- sen más tárgyak mozgatása, megváltoztatása vagy védelme miatt a biztosított vagyontárgyak újbóli be- szerzése vagy helyreállítása céljából merülnek fel; különös tekintettel a gépek és berendezések szét- szerelése és összeszerelése, illetve épületrészek át- törése, lebontása, újra felépítése következtében keletkező költségekre;
c) bontási és törmeléktakarítási költségek: a kockázat- viselés helyszínén a biztosított vagyontárgyak kár- esemény által érintett fennmaradó épületrészei szükséges bontásának és a fennmaradó törmelék egyszeri eltakarításának költségei (törmelék és hul- ladék szortírozása);
d) törmelék és hulladék elszállításának költségei: a kár- esemény által érintett, biztosított vagyontárgyak átvizsgálásának, elszállításának, kezelésének és megőrzésének költségei. Az elszállítás költségeibe beleértendőek a törmelék és hulladék legközelebbi hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre való, illetve leginkább költségtakarékos szállításának költségei.
Alulbiztosítás esetén a költségek térítése is olyan arány- ban történik, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy biztosítási értékéhez aránylik.
4. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult, kivéve
a) ha a szerződésben más kedvezményezett vagy engedményes került megjelölésre;
b) felelősségi károk esetében, ahol a szolgáltatás jogo- sultja a károsult. Biztosított csak abban az esetben követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését ő már kiegyenlí- tette és azt hitelt érdemlő okiratokkal igazolta.
XVI. A biztosítási érték és a szolgáltatásra vonatkozó általános rendelkezések
1. Az épület biztosítási értéke az alábbiak szerint kerülhet meghatározásra:
a) az épület új értéke megegyezik az épülettel azonos nagyságú és minőségű épület újraépítésének szoká- sosan felmerülő költségével, beleértve a tervezési és kivitelezési költségeket is;
b) az épület valóságos (avult) értéke az épület új értéke és állapota - különösen kora és elhasználtságának foka - alapján meghatározott érték;
c) az épület forgalmi értéke az épület átlagosan elér- hető vételára, a telek értékének figyelembe vétele nélkül.
2. A használati tárgyak és berendezések biztosítási értéke az alábbiak szerint kerülhet meghatározásra:
a) a használati tárgyak és berendezések új értéke meg- egyezik a hasonló típusú és minőségű vagyontárgyak új állapotban történő beszerzésének költségeivel;
b) a használati tárgyak és berendezések valóságos (avult) értéke a vagyontárgy új értéke és állapota - különösen kora és elhasználtságának foka - alapján meghatározott érték;
c) a használati tárgyak és berendezések forgalmi érté- ke megegyezik a vagyontárgy átlagosan elérhető vételárával.
3. A készpénz biztosítási értéke megegyezik a pénz névér- tékével, az értékpapírok és takarékbetétkönyvek biztosí- tási értéke megegyezik azok belföldi megsemmisítési eljárásának költségével.
4. Függetlenül a 1-3. pontok megállapításaitól a vagyon- tárgy biztosítási értéke megegyezik annak forgalmi érté- kével, elérhető eladási árával
a) a történelmi vagy művészi értékkel bíró vagyontár- gyak esetén, amelyek az idő múlásával általában nem veszítenek értékükből;
b) a mozgatható vagyontárgyak esetén, melyek haszonszerzés céljából kölcsönadásra kerülnek.
5. A biztosítási érték meghatározásánál a vagyontárgy elő- szereteti értéke nem képezi a biztosítási érték részét.
6. Amennyiben javítás következtében, közvetlenül a kár- esemény bekövetkezése előtti biztosítási értékhez képest növekszik a vagyontárgy értéke, úgy a biztosító a va- gyontárgy értéknövekedésének összegével csökkentve téríti meg a javítási költségeket.
A biztosított vagyontárgy maradványértéke és az adóha- tóságtól visszaigényelhető összeg a kártérítés összegé- ből levonásra kerül. A biztosító az újra előállítással, illet- ve beszerzéssel kapcsolatos egyéb hatósági korlátozáso- kat a maradványok értékelésekor nem veszi figyelembe.
7. Eltűnt és később előkerült vagyontárgyak esetén
a) a biztosító szolgáltatása előtt vagy után megkerült vagyontárgyak esetén a tulajdonos köteles azt visszavenni, kivéve, ha ez nem várható el tőle, mert az elveszett vagyontárgyat már másikkal pótolta. Ebben az esetben a biztosított vagyontárgy tulaj- donjoga átszáll a biztosítóra;
b) ha a biztosító szolgáltatása előtt a biztosítási ese- mény következtében megrongálódott vagyontár- gyak megkerülnek és azt tulajdonosa még nem pó- tolta, úgy a megkerült vagyontárgyakat a tulajdonos köteles átvenni. A biztosító térítési kötelezettsége
ez esetben az értékcsökkenés, illetve a javítási költ- ségek térítésére korlátozódik.
8. A biztosító nem téríti meg az egymással kapcsolatban lévő, összetartozó vagyontárgyak egyes elemei esetében az olyan értékcsökkenést, amelyet a sértetlenül maradt tárgyak szenvednek el azáltal, hogy a másik tárgy sérült vagy megrongálódott.
9. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét korlátozhatja
a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;
b) ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közre- hatott, ebben az esetben a biztosító a kárt csak
olyan mértékben téríti meg, amennyire az a biztosí- tási esemény következménye;
c) a kár összegéhez kapcsolódó önrészesedés megálla- pításával, amelyet a biztosított maga visel.
Az önrészesedés alkalmazására biztosítási esemé- nyenként kerül sor. Ha a biztosítási időszak alatt több esetben fordul elő biztosítási esemény, az ön- rész összegét minden biztosítási esemény alkalmá-
val külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minősülnek az azonos okokra visszave- zethető események, amennyiben azok között okoza- ti összefüggés áll fenn. A megállapodás szerinti ön- részre vonatkozóan a szerződő (biztosított) nem köt- het másik biztosítást, ellenkező esetben a biztosító
a szolgáltatását oly mértékben csökkenti, hogy
XVII. A biztosító mentesülése a szolgáltatási kötelezettsége alól
1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen
a) a biztosított, illetőleg a szerződő fél;
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hozzátartozónak minősül: a házastárs, az egyenes- ágbeli rokon, az örökbefogadott-, a mostoha- és ne- velt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és ne- velőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli ro- kon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa);
c) a biztosítottnak a biztosított vagyontárgyak kezelé- sével együtt járó, vezető munkakört betöltő alkal- mazottja(i), illetőleg megbízottja(i);
d) a biztosított vállalkozás vezetője(i), a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó tevékenysé- get végző tagja(i) vagy szerve(i) szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.
2. Az 1. pontban felsorolt személyek tekintetében súlyos gondatlanságnak minősül amennyiben a biztosítási ese- mény bekövetkezése illetve okozása idején
a) ittas állapotban voltak;
b) kábítószer, kábító vagy bódító hatású szerek hatása alatt álltak, kivéve, ha az utóbbit a kezelőorvos uta- sítására rendeltetésszerűen szedték;
c) olyan gépjárművet vezetettek, melynek nem volt érvényes forgalmi engedélye vagy amelyik vezetésé- hez szükséges érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkeztek vagy ittas állapotban vezettek gépjár- művet;
d) olyan gyógyszert szedtek, amelyet számukra nem orvos rendelt,
és ezen tények bármelyike a biztosítási esemény bekö- vetkeztében közrehatott.
Ittas állapotnak minősül az 1,6 ezrelék feletti, gépjármű- vezetés esetén a 0,8 ezrelék feletti véralkohol szint.
a szerződő teljes egészében maga viselje a megálla- podás szerinti önrészt.
XVIII. Törvényi engedményi jog
1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg
a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a sze- mély a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.
2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetett kártérítés összegét vissza kell fizetnie.
2. A biztosító titoktartási kötelezettsége nem áll fenn a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami
adott személyes adatot, valamint a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával és a szolgáltatással összefüggő törvényben rögzített adatokat. Az ilyen, biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosító csak akkor adhatja ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan meghatározva erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
3. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a szerződő vagy a biztosított a jelen általános feltéte- lek VII. 2. és 4. pontjaiban körülírt közlési és változás- bejelentési kötelezettségét megsérti, kivéve, ha bizonyí- tást nyer, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:
a) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte vagy
b) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítási szerződés tartama alatt, a biztosítási
eseményt megelőzően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen általános felté- telek VII. 5. pontjában szabályozott szerződésmódo- sítási, illetve felmondási lehetőségével vagy
c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetke- zésében.
A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biz- tosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a szerződés meg- kötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig már öt év eltelt.
4. Amennyiben a szerződő (biztosított) jelen általános fel- tételek VII. 10. pontjában meghatározott kárbejelentési kötelezettségét önhibájából nem teljesíti és emiatt a biz- tosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthe- tetlenekké válnak (pl. a biztosítási esemény bekövetke- zése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke stb.), a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.
5. Fenti körülmények bizonyítása azt a felet terheli, aki azokra hivatkozik.
Felügyeletével szemben; a folyamatban lévő büntetőel- járás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyész- séggel szemben; a büntetőügyben, polgári ügyben, vala- mint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval szemben; a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel szemben; az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására
a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatko- zattételi kötelezettség, illetve ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli;
a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szak- tanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illet- ve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladat- körében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben;
a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben;
az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. §
XIX. Személyes adatok kezelése
1. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 153-155. §-a értelmében:
a) biztosítási titok minden olyan, a biztosító és a bizto- sításközvetítő rendelkezésére álló, minősített adatot nem tartalmazó adat, amely a biztosító, a biztosí- tásközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illet- ve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerző- déseire vonatkozik;
b) a biztosító és biztosításközvetítői biztosítási titok- ként kötelesek kezelni a szerződő, a biztosított és
a kedvezményezett által bármilyen formában meg-
(2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal szem- ben; a külön törvényben meghatározott feltételek meg- léte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szervvel szemben; a viszontbiztosítóval, valamint közös kocká- zatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal szemben; az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekinte- tében az átvevő biztosítóval szemben; a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben;
a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával szem- ben; továbbá a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvé- delmi és Információszabadság Hatósággal szemben.
3. A törvény szerint, ha a fentebb felsorolt szervek közül közigazgatási szervek vagy az igazságszolgáltatás szer- vei írásbeli megkereséssel fordulnak a biztosítóhoz, akkor e szerveknek az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját kell megjelölniük. A többi szerv vagy sze- mély megkeresése esetén a kért adatok fajtáját, az adat- kérés célját és jogalapját kell megjelölni. A cél és a jog- alap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
4. A biztosító, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószerrel visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbanószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot
a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző meg- keresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.
5. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni kor- látozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság -
a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adat- kérő által aláírt titoktartási záradékot.
7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban
az esetben, ha a biztosító ügyfele ahhoz írásban hozzájá- rult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve telje- sülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő szék- helye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.
8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesí- tett adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, vagy a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvég-
zése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.
9 A biztosító a továbbított adatokról nyilvántartást vezet. A biztosító a feladatai ellátásához jogosult kezelni a biz- tosított (szerződő, kedvezményezett) személyi adatait,
a biztosítási összeget, az egészségi állapottal összefüggő adatokat, a kifizetett biztosítási összeget, a kifizetés ide- jét, a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartá- sával, a szolgáltatással összefüggő valamennyi lényeges tényt és körülményt.
10. A biztosító a biztosított (szerződő, kedvezményezett) kérelmére tájékoztatást ad az érintett személy általa kezelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevé- kenységéről, továbbá - az érintett személyes adatainak továbbítása esetén - az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. Törvény az adattovábbításról való tájékoz- tatást kizárhatja. A biztosító köteles a biztosított (szerző- dő, kedvezményezett) által kezdeményezett adathelyes- bítést átvezetni.
11. A biztosító a biztosítási titoknak minősülő adatokat a biz- tosítási jogviszony fennállásának idején, továbbá azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogvi- szonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító törölni köteles minden olyan, az ügyfeleivel, a volt ügyfe- leivel, létre nem jött szerződésekkel kapcsolatos szemé- lyes adatot, amelynek kezelésével kapcsolatban az adat- kezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre vagy amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
12. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi
rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kap- csolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
XX. Vegyes és záró rendelkezések
1. A biztosítási szerződésből eredő követelések a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított egy év alatt évül- nek el. Az elévülési idő leteltével a biztosító szolgáltatási kötelezettsége megszűnik.
2. A nyilatkozatokra vonatkozó szabályok:
a) szerződő felek nyilatkozatainak érvényességéhez írásbeli alak szükséges. A szóbeli közlések nem hat- nak ki a szerződés tartalmára, hatályára vagy érvé- nyességére;
b) amennyiben a biztosító valamely nyilatkozatot a szerződő, a biztosított vagy a szerződés egyéb
jogosultja részére, annak utolsó ismert címére aján- lott levélben küld el, akkor ez a címzett címére törté- nő megérkezéskor minősül kézbesítettnek;
c) a szerződő egy hónapnál hosszabb külföldi tartózko- dása esetén magyarországi kézbesítési megbízottat köteles írásban bejelenteni, ennek hiányában a biz- tosító az általa ismert utolsó címre joghatályosan küldhet nyilatkozatot.
3. Nem tekinthető ajánlattételnek az a nyilatkozat, amikor a biztosítási szándékot nem a biztosító erre a célra készült ajánlati formanyomtatványán írják alá, mivel
a biztosításra vonatkozó lényeges adatok így nem kerül- nek teljes körűen közlésre, kivéve, ha a felek ettől eltérő- en nem állapodtak meg.
4. A biztosítóhoz eljuttatott jognyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha teljes körűen tartalmazza azokat az adatokat, amelyek a jognyilatkozat, illetve az általa kiváltani szándékozott jogcselekmény érvényessé- géhez szükségesek és a biztosító székhelyére megérke- zik. Már létrejött biztosítási szerződés esetében az írás- beli jognyilatkozatok akkor hatályosak a biztosítóval szemben, ha az érintett szerződés és a jognyilatkozat tartalma, a jognyilatkozatot tevő személye egyértelmű- en beazonosítható, valamint, ha a jognyilatkozatot tevő személy az adott szerződés keretében ilyen nyilatkozat megtételére jogosult. A határidők csak a biztosítóval szemben hatályos jognyilatkozatok alapján számítód- nak. A biztosítóhoz faxon eljuttatott nyilatkozattal egyi- dejűleg a nyilatkozatot levélpostai küldeményként is meg kell küldeni.
5. A biztosítási kötvény megsemmisülése vagy elvesztése esetén a biztosító a szerződő kérésére tartalmában az eredeti kötvénnyel megegyező új biztosítási kötvényt állít ki, "másodlat” megjelöléssel. A másodlat kiállításá- val összefüggő költségek a kérelmezőt terhelik.
6. A biztosítási szerződésre és az abból fakadó igények érvényesítésre a magyar jog szabályait, a Polgári Tör- vénykönyvet (a továbbiakban: Ptk.), a biztosítókról és
a biztosítási tevékenységről és az adózás rendjéről szóló mindenkor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.
7. Amennyiben a biztosítási termékre jellemző különös fel- tételek eltérnek a jelen általános feltételektől, az eltéré- sek tekintetében a különös feltételek szerint kell eljárni.
Lakóépťßet þŻztosŹtás Kťßönös FeßtéteßeŻ
A) Lakóépület biztosítás
I. Általános rendelkezések
1. Az ERGO Versicherung Aktiengesellschaft Magyarországi Fióktelepe díjfizetés ellenében a Lakóépület biztosítás Különös Feltételei alapján, a biztosítási szerződésben leírt biztosítási szolgáltatást nyújtja.
2. A jelen feltételben nem részletezett kérdésekben a bizto- sító Általános Vagyonbiztosítási Feltételei és a Ptk. ren- delkezései irányadóak.
3. A szolgáltatás további bővítésére és szűkítésére vonatko- zó rendelkezéseket a jelen feltétel záradékai tartalmaz- zák. A záradékok szerinti megállapodás csak akkor érvé- nyes, ha arról a felek megállapodtak és ez a biztosítási ajánlaton és a biztosítási kötvényen szerepel.
II. Biztosított személyek
1. A lakóépület biztosítás tekintetében biztosított:
a) a biztosított épület, építmény tulajdonosa;
b) a tulajdonostárs(ak) tulajdoni hányaduk arányában;
c) a lakásszövetkezet vagy társasházi közösség a bizto- sított(ak) tulajdoni hányadának arányában.
III. Biztosított vagyontárgyak, vagyoncso- portok
1. Jelen fejezetben felsorolt vagyontárgyak közül azok biz- tosítottak, melyeket a biztosítási ajánlaton megjelöltek, legfeljebb az egyes vagyontárgyak és vagyoncsoportok biztosítási ajánlaton meghatározott biztosítási összegé- nek erejéig.
2. Biztosítottak a saját használatban lévő vagy bérbe adott vagyontárgyak, melyek a szerződő tulajdonát képezik,
a tulajdonjog fenntartása mellett a szerződő fél megvá- sárolta őket, és/vagy azok az ő részére átadásra vagy bir- tokába vagy zálogába kerültek.
3. Saját használatban van az a lakóépület, melyben a tulaj- donos és/vagy annak közeli hozzátartozója, illetve a ha- szonélvező lakik. Építés alatt álló épületnek minősülnek az építési engedélyhez kötött új építés, bővítés, átépítés alatt lévő épületek. Fa építésűnek minősülnek azon lakó- épületek, melyek külső határoló falai és fő szerkezeti ele- mei fából készülnek (pl.: gerendaház), nem ideértve
a korszerű, típustervek alapján készülő könnyűszerkeze- tes, készházakat. Vályog építésűnek minősülnek azon lakóépületek, melyek falazata részben vagy egészben vályogból épült, illetve vert vagy tapasztott falazattal rendelkezik.
4. Időszakosan lakott épületnek/lakásnak minősülnek az egy évben kevesebb, mint 270 napig lakott, azaz össze-
sen 90 napnál hosszabb ideig őrizetlen épületek, mely- ben nem laknak életvitelszerűen, állandó jelleggel. Állan- dóan lakott épületnek minősülnek a nem időszakosan lakott épületek.
5. Bérbe adott, építés alatt álló, fa- vagy vályog építésű, valamint időszakosan lakott épületek csak abban az esetben biztosítottak, amennyiben ebben a felek külön megállapodtak és ezt a biztosítási ajánlaton és a kötvé- nyen rögzítették.
6. A jelen feltétel alapján biztosítható épületek, építmények vagyoncsoportonkénti meghatározása:
6.1. Lakóépület az állandó lakás céljára szolgáló, az ajánla- ton épületként feltüntetett olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkeze- tekkel részben vagy teljesen elválasztott teret alkot, biz- tosítva ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illet- ve használat feltételeit.
A lakóépület részét képezik a lakóépület feladatának ellátásához szükséges részei:
a) az épülethez szilárdan rögzített és hozzáépített elemek és berendezések, így szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, rögzített padló-,
fal-, födém- és szegélyburkolatok, álmennyezetek, galériák, redőny, reluxa elektromos mozgató berendezéseikkel együtt, az épülethez szilárdan rögzített kézi vagy automatikus mozgatású árnyé- koló berendezések, kültéri antenna berendezések, villámhárító, lépcsők és létrák (külső használa- túak is);
b) az épületbe szerkezetileg beépített nyílászárók üve- gezés nélkül, zsalugáterek;
c) az épület villanyszerelése a hozzá tartozó mérőmű- szerekkel, vezetékekkel és berendezésekkel;
d) az épülethez szilárdan rögzített klímaberendezés, villanybojler és átfolyó üzemű vízmelegítők;
e) az épület gázszerelése a hozzájuk tartozó mérőmű- szerek, gázkazán(ok), gázbojlerek és gázkonvektorok;
f) az épület szennyvíz és csapadékvíz elvezetését biz- tosító vagyontárgyak a hozzájuk tartozó szerelvé- nyekkel, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és tartozékokkal;
g) az épület fűtését, használati víz felhasználását biz- tosító berendezések a hozzájuk tartozó mérőműsze- rekkel, szaniterekkel, szerelvényekkel, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és azok tartozékaival;
h) felvonók, kaputelefon, szemétledobó berendezések;
i) védelmi berendezések, pl.: rács, riasztó, tűzjelző, falba épített értéktároló;
j) épületrészek és az épületek nem beépített, illetve nem rögzített tartozékai.
6.2. Melléképületnek nevezzük a biztosított telken található, szerkezetileg önálló, lakótérből közvetlenül nem megkö- zelíthető, külön bejárattal rendelkező, nem lakás céljára szolgáló épületeket, épületrészeket. Családi ház esetén
melléképületnek minősül a biztosított telken található különálló garázs, tároló helyiség, nyári konyha, hobbi célra használt műhely, többlakásos lakóépületben talál- ható lakás esetén a lakóépület telkén vagy eltérő kocká- zatviselési helyen található, a biztosítottak tulajdoná- ban lévő garázs vagy tároló helyiség. Melléképületek
csak külön megállapodás (2020 sz. és 2528 sz. záradék) alapján biztosíthatók.
7. Jelen feltétel alapján nem biztosíthatók:
a) az üveg vagy műanyag-üvegezésű vagyontárgyak (pl.: épület üvegezése, akvárium, üvegház, fóliasátor, stb.);
b) azon lakóépületek, melyek vállalkozás vagy kereső- tevékenység folytatása céljából használt hasznos területének az épület összes hasznos alapterületé- hez viszonyított aránya magasabb, mint 40%;
c) nem képezik a lakóépület vagyoncsoport részét
a biztosított telken szabadban található, épületnek nem minősülő szerkezetek (pl.: külső világítás, kerí- tés, medence, növények), azonban külön megálla- podás (2021 sz. záradék) alapján biztosíthatók.
IV. Biztosított veszélyek és káresemények
A biztosító kockázatviselése az alábbiakban felsorolt biz- tosított veszélyek közül kizárólag csak azokra terjed ki, melyeket a biztosítási ajánlaton és a biztosítási kötvé- nyen megjelöltek. A biztosító kockázatviselése szűkíthető vagy bővíthető a jelen feltételhez kapcsolódó záradékok- ban leírtak szerint, amennyiben abban a felek külön megállapodtak.
Tűzbiztosítás
1. A tűzbiztosítás keretén belül biztosított veszélyek:
a) tűz: az önálló lánggal, hő-, fény-, és füsthatással együtt történő égés (oxidációs folyamat), amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik, vagy ott
keletkezett, de azt elhagyta és önerejéből képes volt tovaterjedni;
b) villámcsapás: a biztosított épületbe, vagy a szabad- ban lévő biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapó villám erő- és hőhatása, illetve az épületet ért villámcsapás közvetlen hatása az épületen belül található biztosított vagyontárgyakra;
c) robbanás: a gázok, porok és gőzök terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen lezajló, rendkívül gyors energiafelszabadulással járó fizikai erőhatás. Vala- mely tartály (kazán, csővezeték stb.) felrobbanása csak akkor minősül robbanásnak, ha annak tároló- edény fala olyan mértékben felszakad, hogy a tartá- lyon belüli és kívüli nyomáskülönbség kiegyenlítődé- se hirtelen következik be. Egy a tartály belsejében kémiai folyamatok kapcsán létrejövő robbanás
akkor is robbanásnak minősül, ha a tárolóedény fala nem szakad fel;
d) légi jármű ütközése és lezuhanása: a személyzet
által irányított légi jármű egészének részeinek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása.
2. Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek általános kizárásain túlmenően a tűzbiztosítás alapján nem bizto- sítottak:
a) a rendeltetésszerű tűz, füst vagy hő hatásának kitett biztosított vagyontárgyakban keletkezett tűzkár vagy olyan biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár, melyek rendeltetésszerű tűztérbe estek vagy abba dobták azokat;
b) az öngyulladás következtében keletkező tűz, vagy ha a kárt olyan tűz okozza, amely önmagától a ke- letkezés helyétől nem képes továbbterjedni;
c) a hő hatására lánggal égés hiányában végbemenő szín vagy alakváltozás;
d) az elektromos gépek, készülékek vagy berendezések azon kárai, amelyek az elektromos áram energiájá- nak hatására (pl.: áramerősség növekedése, túl- áram, túlfeszültség, szigetelési hiba, rövidzárlat, földzárlat, érintkezési hiba, mérő-, szabályozó- és biztonsági berendezések meghibásodása, túlterhe- lés, stb.) xxxxxxxxxxx, függetlenül attól, hogy a kár- esemény során fény, hő vagy robbanásszerű jelen- ségek léptek fel;
e) elektromos berendezésekben keletkező károk, me- lyek villámcsapás vagy légköri kisülés következtében előálló túlfeszültség vagy indukció miatt jönnek
létre;
f) rendeltetésszerűen tűz vagy hő hatásának kitett tar- tályok vagy készülékek (pl. kazán, kályha, cserép- kályha, konvektor, kandalló, stb.) robbanáskára, mely a készülék műszaki hibájára vagy karbantartás hiányára vagy nem előírásszerű tüzelőanyag hasz- nálatára vezethető vissza;
g) mechanikus hatások miatt keletkező károk és a bel- sőégésű motorokban keletkező olyan károk, melyek az égéstérben fellépő robbanások hatására jöttek létre;
h) a tűz- és robbanás károk, ha a biztosított helységek- ben "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot háztartási cé- lú alkalmazást meghaladó mennyiségben tárolnak;
i) tűz és robbanás nélkül keletkezett korom és füst okozta károk;
j) lőfegyverből származó lövedék okozta károk;
k) vákuum, nyomáshiány okozta károk;
l) repülőgép hangrobbanása következtében keletkező károk.
A biztosító kockázatviselése kiterjed az a)- k) pontokban meghatározott károk következményeként keletkezett tűz- és robbanás által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkra.
A biztosító kockázatviselése kiterjed az a., b., c., d., f., g., h., i., j., k. pontok szerinti károkra is, ha azok valamely biz- tosított káresemény elkerülhetetlen következményeként keletkeztek.
A biztosító kockázatviselése a robbanóanyagok által oko-
zott robbanáskárokra csak abban az esetben terjed ki, ha a robbanóanyagok a szerződő (biztosított) tudtán kívül, általa nem megengedett és ellenőrizhetetlen mó- don kerültek a kockázatviselési helyre. Robbanóanyag - függetlenül attól, hogy a gyakorlatban lövészet vagy robbantás céljára használják-e vagy sem - minden rob-
banóképes szilárd vagy folyékony anyag vagy ezek keve- rékei, ha a robbanás folyamata és viszonylagos hatása megfelel a robbantás- és lövészeti technikában alkalma- zott robbanóanyagok robbanásának. A szomszédos, nem a biztosított üzemeltetésében lévő épületben vagy terü- leten bekövetkező robbanóanyag robbanása által a biz- tosított vagyontárgyakban okozott károk csak akkor biz- tosítottak, ha a biztosítottnak a robbanóanyagok jelenlé- téről és felhasználásáról nem volt és nem is lehetett tudomása.
Vezetékes vízkárbiztosítás
1. A vezetékes vízkárbiztosítás keretén belül biztosított a vízvezetékcsövekből, azok szerelvényeiből vagy az
azokhoz kapcsolódó berendezésekből kiáramló víz köz- vetlen hatása és ezek elkerülhetetlen következménye miatt a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontár- gyakban keletkezett kár. Kizárólag a lakóépületek esetén biztosítottak:
a) azok a fagykárok, melyek vízvezetékcsövekben, sze- relvényeikben és az azokhoz kapcsolódó berendezé- sekben keletkeznek;
b) a vízvezetékek törés és repedés kárai.
k) a talajszint alatt található vagyontárgyakban kelet- kezett károk, melyeket nem tároltak legalább
12 cm-rel a padlószint felett;
l) bármilyen típusú eltömődés elhárítására tett intéz- kedéssel okozati összefüggésben keletkezett károk;
m) a káresemény közvetett kárai, mint pl.: vízhiány miatt keletkező károk, víz-, gőz-, folyadékveszteség vagy jövedelemkiesés;
n) talajvíz, árvíz, elöntés, víz általi elárasztásból vagy felhőszakadásból származó csapadékvíz, illetve ezek következményeként feltorlódott víz hatására kelet- kezett károk;
o) fa korhadása, penészesedés, gombásodás miatt keletkezett károk;
p) tűz, villámcsapás, robbanás és repülőgép lezuhaná- sa által okozott károk.
Viharbiztosítás
1. Viharbiztosítás keretében biztosított veszélyek:
a) vihar: az időjárástól függő légmozgás hatására
a kockázatviselés helyszínén legalább 60 km/h-t elé- rő vagy azt meghaladó sebességű szél nyomó- vagy szívóhatása. A szélsebesség meghatározásában az Országos Meteorológiai Szolgálat által szolgáltatott adatok irányadóak;
b) jégverés: a jégszemek formájában lehulló csapadék;
c) hónyomás: a természetes módon nagy mennyiség- ben felgyülemlő hó vagy jégtömeg statikus nyomá- sa által kifejtett erőhatás;
2. Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek általános kizá- rásain túlmenően a vezetékes vízkárbiztosítás keretén belül nem biztosítottak:
a) a kockázatviselés kezdete előtt keletkezett károk, még akkor sem, ha azok a kockázatviselés kezdete után derültek ki;
b) a vízvezeték törés- vagy repedéskárai, amelyek
a vezeték korróziója, kopása, illetve elhasználódása miatt következtek be;
c) a vízvezeték törés- vagy repedéskárai, melyek az épület határoló falain kívül következtek be;
d) a vízvezetékhez kapcsolódó szerelvények, illetve berendezések (pl. csap, fagycsap, fűtőtest, kazán, bojler, kád, zuhanytálca, mosdótál, WC víztartály stb.) törés- vagy repedéskárai;
e) csapadékvíz elvezetésére szolgáló létesítményekben keletkezett károk;
f) padló- és falfűtés hőleadási rendszerében keletke- zett vagy az által okozott károk;
g) vízzel üzemelő szolár berendezésekben, hőszi- vattyúkban keletkezett vagy az azok által okozott károk;
h) légkondicionáló berendezésekben és azok vízvezeté- kében keletkezett vagy az azok által okozott károk;
i) sprinkler berendezésekben keletkezett vagy az azok által okozott károk;
j) víz úszómedencéből történő kiáramlása miatt kelet- kezett károk;
d) sziklaomlás és kőomlás: a kőzetdarabok szabadban történő természetes leválása vagy lezuhanása;
e) földcsuszamlás: a földfelszín alatti talajrétegek és kőtömegek váratlan, lejtő irányú elcsúszása.
2. A viharbiztosítás keretében biztosított veszélyek közvet- len hatásának minősülnek az épületrészek, fák, oszlopok és egyéb hasonló tárgyak biztosított vagyontárgyaknak való ütközése által okozott károk is.
Biztosítottak az ismeretlen, építési-, illetve üzemeltetési engedélyekben nem szereplő, a biztosított vagy a ható- ságok által fel nem tárt üregek beomlása során, a termé- szetes egyensúlyi állapot külső erőhatás következtében történő megszűnése miatt hirtelen bekövetkező talajel- mozdulás vagy omlás miatt bekövetkezett károk.
3. A viharbiztosítás keretében nem biztosítottak:
a) a 60 km/h-nál alacsonyabb sebességű szél hatása által okozott károk;
b) tűz, villámcsapás, robbanás és repülőgép lezuhaná- sa által okozott károk;
c) árvíz, felhőszakadás, elöntés, lavina vagy lavina által okozott nyomáshullám, hó vagy jégtömeg lezúdulá- sa miatt keletkezett károk. A lavina a hegyoldalról lezúduló hó- vagy jégtömeg;
d) légi járművek és űrhajók által okozott szívó illetve nyomó hatással okozati összefüggésben keletkezett károk;
e) víz és feltorlódott víztömeg hatása nyomán keletke- zett károk;
f) a tudatos emberi tevékenység (pl.: ásványi anyagok feltárása, alagútépítés, építési munkálatok, vagy bá- nyászati tevékenység, stb.) miatt bekövetkezett föld és kőtömegek mozgása által okozott károk. Ilyen nem biztosított kár például, ha a földcsuszamlás veszélyének ismeretében építkeztek, függetlenül attól, hogy az építésre engedéllyel rendelkeztek-e vagy sem;
g) talajsüllyedés által okozott károk. Ilyenek például
az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedése, vagy az alapok alatti talajsüllyedés miatt keletkezett károk, melyek azért következtek be, mert a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hiba miatt nem megfelelő vagy a támfal karbantartásában mulasztás történt, illetve nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna;
h) a tartósan fennálló időjárás vagy környezeti hatások által okozott károk;
i) a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk, amelyek nincsenek hatással a vagyontárgy használ- hatóságára, működőképességére vagy használati idejére;
j) azon károk, amelyek azon okból kifolyólag keletkez- tek, hogy a biztosított építmények, épületrészek újjáépítés, hozzáépítés vagy átépítés következtében, az épület többi részéhez nem, illetve nem megfelelő- en voltak rögzítve, vagy az épületrészek építménnyel való rendes összeköttetését megszüntették.
intézkedésekről;
d) bármilyen rövid idejű eltávozás esetén a biztosított helyiségek bezárásáról;
e) minden rendelkezésre álló biztonsági és vagyonvé- delmi berendezés üzembe helyezéséről és a beren- dezések használatakor az azokkal kapcsolatos előí- rások betartásáról és betartatásáról.
4. A szerződő és a biztosított köteles betartani a hatósági, építészeti és biztonságtechnikai előírásokat.
5. Ha a biztosított vagyontárgy a megállapodás szerint ál- landóan lakott épületben (az erre vonatkozó megállapo- dás szerinti meghatározásban) található, akkor a lakott- ság megszakítása legfeljebb összesen évi 90 nap lehet,
e fölött a fokozott veszélyhelyzet miatt a szerződőnek és a biztosítottnak bejelentési kötelezettsége keletkezik.
VI. Biztosítási összeg, alulbiztosítás és önrészesedés
V. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége
1. A szerződő és a biztosított köteles a biztosított épület, mindenekelőtt a tetőszerkezet, a külső falazatok, az elektromos-, víz- és gázvezetékek, illetve a hozzájuk csatlakozó - ideértve a biztosításba be nem vont - beren- dezések karbantartásáról és üzemben tartásáról folya- matosan gondoskodni.
2. Ha szakértői vélemény, jogszabályban foglalt építőipari vagy hatósági előírások alapján a fagykárok megelőzése érdekében a vízvezetékek vagy egyéb vízvezető berende- zések helyreállítása vagy pótlása, illetve egyéb intézke- dés szükséges, úgy azt a szerződőnek, biztosítottnak haladéktalanul, de legkésőbb a biztosító által meghatá- rozott időpontig meg kell tennie.
3. A szerződő és a biztosított köteles gondoskodni:
a) a 72 óránál hosszabb ideig lakatlan vagy használa- ton kívüli vagy felügyelet nélküli építmények vízve- zetékeinek és egyéb vízvezető berendezéseinek, készülékeinek elzárásáról;
b) fűtési idényben valamennyi vízvezeték és kapcsoló- dó berendezés víztelenítéséről, amennyiben a fűtés nem folyamatosan vagy nem a szokásos teljesít- ménnyel üzemel;
c) a fagykárok megelőzése érdekében a szükséges
1. A jelen feltételek alapján az épületek, építmények bizto- sítási összegét új értéken kell megállapítani.
2. A biztosító eltekint az alulbiztosítottság alkalmazásától:
a) amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási összegeket helyesen - a biztosított vagyontárgyak új értéke szerinti helyreállítási költségeinek megfelelő- en - állapította meg, továbbá, ha a biztosított va- gyontárgyakra vonatkozóan az építőipari árindex szerinti, a biztosító által felajánlott értékkövetést minden biztosítási évfordulónál alkalmazta, vagy;
b) ha a biztosítási esemény bekövetkezésének időpont- jában a biztosított vagyontárgyak alulbiztosítottsá- ga nem haladja meg a 10%-ot.
Fenti feltételek nem teljesülése esetén a biztosító érvé- nyesíti az alulbiztosítottság Általános Vagyonbiztosítási Feltételek XII. 4. pontjában meghatározott következmé- nyeit.
3. Jelen feltétel alkalmazásában a biztosítási szolgáltatás- hoz kapcsolódó önrészesedés mértéke nulla, amennyi- ben a biztosítási ajánlaton és kötvényen ezzel ellentétes kikötés nem szerepel.
VII. Kártérítés összege és kifizetése
1. Épületek vagy építmények biztosítási összegének a va- gyontárgy új értéke szerint történt meghatározásakor
a biztosító a vagyontárgy
a) megsemmisülése esetén a vagyontárgy közvetlenül a káresemény bekövetkezése előtti új értékét téríti meg. Megsemmisültek a vagyontárgyak, ha a sérült
részek pótlásával és javításával nem helyreállíthatók;
b) megrongálódása esetén a káresemény bekövetke- zésekor a helyreállításhoz szükséges káridőpontban történő javítási munkálatok költségeit vagy új álla- potban történő beszerzési árát, de legfeljebb a va- gyontárgy közvetlenül a káresemény bekövetkezése
előtti új értékét téríti meg;
c) legfeljebb valóságos (avult) értékét téríti meg, amennyiben a károsodott vagyontárgy valóságos (avult) értéke közvetlenül a káresemény bekövetke- zése előtt kisebb volt, mint a vagyontárgy új értéké- nek a 25%-a, azaz a károsodott vagyontárgy avult- ságának mértéke meghaladja az új érték 75%-át. Az avultság mértéke a vagyontárgy elhasználtságá- nak fokát mutatja meg. A valóságos (avult) értéken történő kártérítés úgy viszonyul az új értéken törté- nő kártérítéshez, mint a vagyontárgy valóságos (avult) értéke az új értékhez;
d) legfeljebb forgalmi értékét téríti meg, amennyiben
a károsodott vagyontárgyban közvetlenül a kárese- mény bekövetkezése előtt maradandó értékvesztés következett be. Az épületek értékvesztése különösen akkor következik be, amennyiben azokat lebontásra ítélik, illetve ha az általános, vagy az üzemi céloknak megfelelően nem alkalmasak az eredeti funkció sze- rinti további használatra. A forgalmi értéken történő kártérítés úgy viszonyul az új értéken történő kárté- rítéshez, mint a forgalmi érték az új értékhez.
2. Jelen fejezet megállapításainak változatlan érvényben maradása mellett a biztosító
a) a tapéta, festés, fal- és padlóburkolatok károsodása esetén azok valóságos (avult) értékét téríti meg. Tapétázást és festést ért sérülés esetén a biztosító
egy falsík sérülése esetén a sérült falsík, egynél több falsík sérülése esetén az egész helyiség helyreállítási költségének valóságos (avult) értékét téríti. Fal- és padlóburkolatok sérülése esetén a biztosító a tény- legesen sérült felület helyreállításának valóságos (avult) értékét téríti, kivéve, ha a sérült felület aránya a teljes burkolattal borított felület 50%-ánál nagyobb, ekkor a térítés a teljes burkolat helyreállí- tására kiterjed;
b) egy vagy kettő önálló lakást magába foglaló lakó- épület, amelyben szerkezetileg egybeépítve a két lakás egymás mellé vagy fölé épült (pl. ikerház, többgenerációs lakóépület), valamint a kizárólag egymás mellé, sorba rendezve épült kettőnél több lakást magába foglaló lakóépület (sorház) esetén
a közös tulajdonban keletkező kárt a saját tulajdonú lakáshoz tartozó közös tulajdoni hányad arányában téríti meg, ha a kár más biztosítás alapján nem térül meg. A biztosító ezt a rendelkezést nem alkalmazza, amennyiben az előbbiekben felsorolt lakóépületek közös tulajdonú épületrészei a biztosított kizáróla- gos használatában állnak;
c) a b) pontban fel nem sorolt kettőnél több lakásos lakóépület (pl. társasháztulajdon, lakásszövetkezeti tulajdon, stb.) esetén a közös tulajdonban keletkező kárt csak külön megállapodás alapján téríti meg
a biztosító (2484 sz. záradék).
B) Kiegészítő felelősségbiztosítás
I. A biztosítási esemény
1. Biztosítási eseménynek nevezzük azt a káreseményt, amelynek következtében a biztosított személyek a koc- kázatviselés helyén található telek, épületek, építmények
- ide értve a telken található úszómedencét, kerti beren- dezéseket, gyermekjátszóteret is - birtoklása és haszná- lata körében azok üzemeltetésével, felügyeletével, fenn- tartásával, megvilágításával egy harmadik személynek kárt okoznak és a magyar polgári jog szabályai szerint
a biztosítottnak a B/I/2. pont szerint személyi, dologi vagy vagyoni kár miatt kártérítési kötelezettsége szár- mazik, vagy származhat.
2. Jelen feltétel alapján a biztosító megtéríti a biztosítási eseménynek minősülő, szerződésen kívül okozott sze- mélysérüléses vagy tárgyrongálási (dologi) károkozásra visszavezethető vagyoni károkat, a harmadik személy által követelt kártérítés megállapításával és elhárításá- val kapcsolatban felmerült bírósági költségeket - abban az esetben is, ha az igény jogtalannak bizonyul -, továb- bá a biztosító utasítására folytatott eljárások során felmerült jogi védelem költségeit.
3. Kockázatviselés helyén található vagyontárgyak alatt értjük a biztosítottak tulajdonában lévő lakóépületen belüli, illetve azon kívüli vagyontárgyakat is, függetlenül azok biztosítottságától (pl.: az épület, az építmények, kerti berendezések, felvonók, játszótér, fűtés- és klíma- berendezések, úszómedencék).
4. Több ugyanazon okból bekövetkező káresemény, illetve azon hasonló okok miatt bekövetkező káresemény, me- lyek között jogi, gazdasági vagy műszaki összefüggés áll fenn, egy biztosítási eseménynek minősülnek függetle- nül a károk bekövetkezésének, illetve az igények érvé- nyesítésének időbeni eloszlásától és az igényt érvényesí- tő károsultak számától (sorozatkár).
5. Személyi sérüléses kárnak minősül az ember halála vagy bármilyen testi sérülése. Dologi kárnak minősül a va- gyontárgyak megrongálódása és megsemmisülése, ide nem értve azok elvesztése vagy eltűnése következtében keletkezett károkat.
II. Biztosított személyek
1. Jelen feltételek szerint biztosítottak:
a) az ajánlat szerint biztosított épület, vagy építmény tulajdonosai tulajdoni hányaduk arányában;
b) az ajánlat szerint biztosított épület, építmény üze- meltetője és fenntartója;
c) a gondnokok és azon személyek, akik a biztosított megbízásából helyette cselekednek, feltéve, hogy ezen tevékenységüket nem a biztosítottal fennálló visszterhes szerződés keretében folytatják;
d) azok a személyek, akik haszonélvezet, csőd- vagy
végrehajtási eljárás következtében a tulajdonos(ok) helyébe lépnek.
III. Kizárások
1. Kiegészítő felelősségbiztosítás esetén az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek IX. fejezetében meghatáro- zott általános kizárásokon túlmenően a biztosítási véde- lem nem terjed ki az alábbiakra:
a) garanciavállalásból eredő kárigényekre;
b) termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos fele- lősségi kárigényekre;
c) jogszabályban meghatározott felelősségnél szigo- rúbb, illetve szerződésben vagy egyoldalú nyilatko- zatban vállalt kötelezettségen alapuló kárigényekre;
d) a biztosítottak maguknak, egymásnak, közeli hozzá- tartozóinak (Ptk. 685. §) vagy üzlettársaiknak oko- zott károkkal kapcsolatos kárigényekre;
e) gazdasági társaság vagy vállalkozás kárigényére, amelyben a szerződő vagy hozzátartozói részese- déssel rendelkeznek, olyan mértékben, ahogy
a szerződő vagy a biztosítottak a szervezetben, tár- saságban részesednek;
f) kereső foglalkozás, tevékenység végzése során, illet- ve azzal összefüggésben okozott károkkal kapcsola- tos kárigényekre;
g) vízi és légi jármű, szárazföldi motoros jármű és gépi meghajtású sporteszközök üzembentartójaként és használójaként okozott károkkal kapcsolatos kárigé- nyekre;
h) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hatálya alatt álló jármű használatával okozott károkkal kapcsolatos kárigényekre;
i) a környezet szennyezésével kapcsolatosan okozott kárigényekre;
j) állati erő munkavégzésre való használata közben vagy azzal összefüggésben okozott kárigényekre;
k) olyan vagyontárgyakban keletkezett kár miatt fel- merült igényekre, melyet a szerződő, a biztosított vagy általuk megbízott személy kölcsönkért, bérelt, lízingelt vagy megőrzésre átvett;
l) a biztosított által használt, szállított, megmunkált, vagy egyéb tevékenység tárgyát képező vagyontár- gyakban keletkezett károkkal kapcsolatos kárigé- nyekre;
m) ingatlanok azon részeiben keletkezett károkkal kap- csolatos kárigényekre, amelyek megmunkálás, hasz- nálat vagy egyéb más tevékenység közvetlen hatá- sának vannak kitéve;
n) hőmérséklet, gáz, gőz, folyadék, nedvesség vagy nem atmoszférikus anyag (pl.: füst, por, korom, stb.)
folyamatos kibocsátása vagy hatása által vagy ezzel összefüggésben okozott károkkal kapcsolatos igé- nyekre;
o) álló- vagy folyóvíz kiömlése által okozott károkkal kapcsolatos kárigényekre;
IV. A biztosítás területi és időbeli hatálya
1. A biztosító kockázatviselése - amennyiben a szerződés ellenkező kikötést nem tartalmaz - kizárólag a kockázat- viselés helyén okozott és a Magyarország területén belül bekövetkezett káreseményekre terjed ki.
2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatá- lya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki.
3. Sorozatkár bekövetkezésének időpontja az, amikor az első káresemény bekövetkezett.
4. Személyi sérüléses kár bekövetkezése esetén kétséges esetben a biztosítási eseményt akkor tekintjük bekövet- kezettnek, ha orvos a testi sérülés tényét megállapította.
5. Az a káresemény, amely ugyan a biztosítási védelem ha- tályba lépése után következett be, de a káreseményt kiváltó ok még a biztosítási szerződés megkötésének idő- pontja előtt merült fel, csak abban az esetben biztosított, ha a biztosítási szerződés megkötésének időpontjáig
sem a szerződő félnek, sem a biztosítónak nem volt tudomása a káreseményt kiváltó okról.
3. Többlakásos lakóépület esetén,
a) ha a lakóközösség tagjai vagy a társasház tulajdo- nostársainak közössége a biztosított ellen érvényesí- tenek kárigényt, a biztosító csak azokat a biztosítási
eseménynek minősülő károkat téríti meg, amelyeket tűz, robbanás, vezetékekből vagy azok szerelvényei- ből kiömlő víz vagy gőz okoz;
p) elektromágneses mezők hatásával közvetlen okoza- ti összefüggésben keletkezett károkkal kapcsolatos igényekre;
q) azon személyi sérüléses kárigényekre, amelyek
a társadalombiztosítási törvény szerinti munkahelyi baleset során a biztosított személyekkel megegyező jogállású, megbízott személyekkel kapcsolatban keletkeznek;
r) a biztosított vagy a biztosított felelőssége alá tarto- zó személy bűncselekménye kapcsán keletkezett kárigényekre.
b) ha az egyes tulajdonosok vagy harmadik személy
a lakóépület lakóközössége (pl. társasház, lakásszö- vetkezet) ellen érvényesítenek kárigényt, a biztosító
a biztosítási eseménynek minősülő károkat a biztosí- tott lakástulajdonhoz tartozó közös tulajdoni há- nyad arányában téríti meg;
amennyiben a kár más biztosítás által nem térül meg.
4. A biztosító a kártérítést a károsultnak fizeti ki. A biztosí- tottnak csak abban az esetben fizet a biztosító, ha
az a károsultnak már kifizette a kár összegét. Ez esetben a biztosítottnak be kell mutatnia a károsult által adott átvételi elismervényt.
5. Jelen kiegészítő biztosítás önrészesedést nem tartalmaz.
VI. Egyéb rendelkezések
1. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szem- ben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított marasztalása pedig csak akkor, ha
a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
2. Felelősségbiztosítási szolgáltatásokkal kapcsolatban
a biztosítót a biztosított szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartása nem mentesíti a károsulttal szem- ben, a biztosító azonban a kártérítésként kifizetett összeg megtérítését követelheti a kötvényben megjelölt biztosítottól, ha a biztosított vagy megbízottja vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója a kárt szándéko- san vagy súlyosan gondtalanul okozta.
3. Felelősségbiztosítás kapcsán súlyos gondatlanságnak minősül, ha:
V. A biztosító szolgáltatása
1. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a kártérítés fel- ső határa a kötvényen meghatározott biztosítási összeg.
2. Az egy biztosítási éven belül bekövetkezett több biztosí- tási eseményre a biztosító legfeljebb a mindenkor érvé- nyes, biztosítási eseményenként meghatározott biztosí- tási összeg háromszorosáig nyújt fedezetet.
a) a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékeny- séget engedély nélkül végzett és ez által okozott kárt;
b) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozás körülményeit nem szüntette meg, bár az megszüntethető lett volna;
c) a biztosítottat harmadik személy a káresemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette,
s a káresemény ezután a szükséges intézkedés hiá- nyában következett be;
d) a biztosított a fegyverhasználat hatósági előírásait megszegi.
Záradékok
2483 Lakóépület biztosítási összegének alapterület alapján történő meghatározása, értékkövetés kikötése mellett
1. Jelen záradék az ERGO Lakásbiztosítás Alap vagy Bővített kockázati csomagjaiban, a szerződő választása szerint érvényesül.
2. A biztosító az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek
XII. fejezetének alulbiztosítottságról szóló rendelkezései- től eltérően a jelen záradék szerint vizsgálja az alulbizto- sítottságot, amennyiben a szerződő az épület új értéke- ként a biztosított lakóépület jelen záradék szerint számí- tott alapterülete és legalább a biztosító által javasolt négyzetméter ár szorzata alapján számított összeget alkalmazza és minden évben elfogadja a biztosító által megállapított értékkövetést. Ez nem vonatkozik többszö- rös biztosításokra.
3. A lakóépület biztosítási összegének jelen záradék
szerint történő meghatározása esetén az alulbiztosított- ság vizsgálatát a tényleges alapterület és a számított,
az ajánlaton is szereplő alapterület arányában végzi el
a biztosító, amennyiben a biztosított épületen bekövet- kezett változások (pl.: hozzá- és átépítés, felújítás) miatti értéknövekedés nem történt. Amennyiben az épületen bekövetkezett változtatások miatt az épület értéke növekedett, a biztosító az alulbiztosítottság
vizsgálata során az értéknövekedés arányát is figyelem- be veszi.
4. Amennyiben a káresemény kapcsán fény derül arra, hogy lakóépület jelen záradék szerint számított tényle- ges alapterülete a biztosítási összeg számításának alap- ját képező négyzetméterértéket meghaladja, akkor
a kártérítés a számítás alapját képező alapterületnek
a tényleges alapterülethez viszonyított arányában csök- ken. Amennyiben a fenti módon számított alulbiztosí- tottság kisebb, mint 5% vagy ha a biztosítási összeg eléri a biztosított vagyontárgy káridőponti új értékének
a 90%-át, a biztosító eltekint az alulbiztosítottság követ- kezményeinek alkalmazásától.
5. Jelen záradék alkalmazásában a biztosított lakóépület négyzetméterben kifejezett alapterülete megegyezik az épület
a) lakás céljára használt épületrészei nettó alapterüle- tének 100%-ának, valamint
b) a nem lakás céljára szolgáló épületrészei nettó alap- területének 50%-ának,
egész számra kerekített összegével.
6. Lakás céljára használt épületrésznek minősül a lakás összes, a biztosított kizárólagos tulajdonában, illetve használatában lévő:
a) lakószoba, nappali, előszoba, konyha, étkező, fürdő- szoba, WC;
b) lakás tetőterében kialakított helyiségek azon része, amelyekben a belmagasság legalább 1,9 m;
c) talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt helyiségek;
d) hobbiszoba, konditerem;
e) lakáson belül kialakított galéria.
7. Nem lakás céljára szolgáló épületrészeknek minősül
a biztosított kizárólagos tulajdonában illetve használatá- ban álló:
a) pince, kazán, mosókonyha, tároló helyiség;
b) a lakóépületben bárhol lévő műhely, üzlethelyiség, garázs;
c) loggia, tornác, veranda, terasz.
Nem kell figyelembe venni az alapterület kiszámításakor:
a) nem beépített tetőteret, padlást;
b) többlakásos lakóépületben található lakás esetén a közös tulajdonú helyiségeket, pl.: lépcsőházat, tárolót, teremgarázst.
8. Az építőipari árindex szerinti automatikus értékkövetésre évente, a biztosítási évfordulón kerül sor. Az automatikus értékkövetés elmaradása esetén jelen záradék érvényét veszti.
2527 Lakóépület biztosítási összege felső határának meghatározása a lakáscélú helyiségek alapterü- lete alapján, értékkövetés kikötése mellett
1. Jelen záradék az ERGO Lakásbiztosítás Extra kockázati csomagjában kötelezően érvényesül.
2. A biztosító az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek
XII. fejezetének az alulbiztosítottságáról szóló rendelke- zéseitől eltérően a jelen záradék szerint vizsgálja az alul- biztosítottságot, amennyiben a szerződő az épület bizto- sítási összegének felső határaként a biztosító által a la- kóépület lakáscélú helyiségeinek alapterülete alapján számított értéket alkalmazza és minden évben elfogadja a biztosító által megállapított értékkövetést. Ez nem vonatkozik többszörös biztosításokra. A lakóépület bizto- sítási összegét - mely a biztosító szolgáltatásának felső határa - a biztosító által felkínált felső határon belül
a lakóépület új értéke, a biztosítási díjat a biztosítási összeg felső határa határozza meg.
3. A lakóépület biztosítási összege felső határának jelen záradék szerint történő meghatározása esetén az alul- biztosítottság vizsgálatát a tényleges és az ajánlaton feltüntetett lakáscélú helyiség alapterület arányában végzi el a biztosító, amennyiben a biztosított épületen bekövetkezett változások (különösen a hozzá- és átépí- tés) miatti lakáscélú alapterület növekedés nem történt. Amennyiben az épületen bekövetkezett változások miatt az épület lakáscélú alapterülete növekedett, a biztosító az alulbiztosítottság vizsgálata során a növekedés ará- nyát is figyelembe veszi.
4. Amennyiben a káresemény kapcsán fény derül arra, hogy a lakóépület lakáscélú helyiségeinek tényleges alapterülete meghaladja a szerződő által az ajánlaton feltüntetett mértéket, akkor a kártérítés az ajánlaton feltüntetett lakáscélú alapterületnek a tényleges lakás- célú alapterülethez viszonyított arányában csökken. Amennyiben a fenti módon számított alulbiztosítottság nem haladja meg a 10%-ot, a biztosító eltekint az alul- biztosítottság következményeinek alkalmazásától.
5. Jelen záradék alkalmazásában a biztosítási összeg felső határának számítási alapját képező négyzetméterérték a kockázatviselés helyszínén található lakóépület lakás céljára használt nettó alapterületének 100%-a. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek alapterületét nem kell figyelembe venni.
6. Lakás céljára használt épületrésznek minősül a lakás összes, a biztosított kizárólagos tulajdonában, illetve használatában lévő alábbi része:
a) lakószoba, nappali, előszoba, konyha, étkező, fürdőszoba, WC;
b) lakás tetőterében kialakított helyiségek azon része, amelyekben a belmagasság legalább 1,9 m;
c) talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt helyiségek;
d) hobbiszoba, konditerem;
e) lakáson belül kialakított galéria, szauna, pezsgő- fürdő.
7. Nem lakás céljára szolgáló épületrészeknek minősül
a biztosított kizárólagos tulajdonában illetve használa- tában álló:
a) pince, kazán, mosókonyha, tároló helyiség;
b) a lakóépületben bárhol lévő műhely, üzlethelyiség, garázs;
c) loggia, tornác, veranda, terasz.
Ezeken felül nem kell figyelembe venni az alapterület kiszámításakor:
a) nem beépített tetőteret, padlást;
b) többlakásos lakóépületben található lakás esetén a közös tulajdonú helyiségeket, pl.: lépcsőházat, tárolót, teremgarázst.
8. Az építőipari árindex szerinti automatikus értékkövetésre évente, a biztosítási évfordulón kerül sor. Az automatikus értékkövetés elmaradása esetén jelen záradék érvényét veszti.
2484 Kettőnél több lakásos lakóépület közös tulajdoná- nak biztosítása
1. Ezen záradék keretében a szerződés és a szerződésre vonatkozó megállapodások változatlan érvényben mara- dása mellett a Lakóépület biztosítás Különös Feltételei
A) VII. 2. b) pontjában fel nem sorolt, kettőnél több laká- sos lakóépület (pl. társasháztulajdon, lakásszövetkezeti tulajdon, stb.) közös tulajdonú épületrészei a biztosított lakáshoz tartozó tulajdoni hányad arányában biztosítot- tak.
2. Jelen záradék alkalmazásában, amennyiben társasházi alapító okirat vagy más szerződés nem határozza meg, közös tulajdonnak minősülnek a kockázatviselés helyszí- nén található lakóépület tartószerkezetei, azok részei,
az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostár- sak közös célját szolgáló, a Lakóépület biztosítás Különös Feltételei A) III. 6.1. a) - j) pontja szerinti épületrészek és épületberendezések.
3. A biztosító a közös tulajdonban keletkező kárt a saját tulajdonú lakáshoz tartozó közös tulajdoni hányad arányában téríti meg a társasházi közösségnek vagy
a lakásszövetkezetnek, ha a kár más biztosítás (pl.: tár- sasházi közös vagy szövetkezeti tulajdonra kötött más biztosítás) alapján nem térül meg.
2485 Hatósági meghagyás miatti többletköltség, 10%
1. Ezen záradék keretében a szerződés és a szerződésre vonatkozó megállapodások változatlan érvényben mara- dása mellett a biztosító megtéríti káresemény miatti hatósági meghagyás többletköltségét.
2. Hatósági meghagyás többletköltsége alatt olyan költsé- get értünk, amely a káresemény utáni helyreállítás során azért merül fel, mert a megváltozott törvényi, építési hatósági, tűzvédelmi vagy technikai előírások miatt léte- sítmények, berendezések részeit teljesen vagy részben
fel kellett újítani vagy pótlólagosan helyreállítani. Ilyen jellegű költségek megtérítése azonban kizárólag a káro- sult épületrészre vonatkozik.
3. A biztosító által térített többletköltség felső határa a biz- tosított vagyontárgy biztosítási összegének 10%-a.
2013 Tapétázás, festés, fali- és padlóburkolatok megté- rítése új értéken
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés és
a szerződésre vonatkozó megállapodások változatlan érvényben maradása mellett a tapétázást, a festést,
a fali- és padlóburkolatokat ért kár esetén a biztosító megtéríti annak valóságos (avult) és új értéke közötti különbözetet.
2014 Építés alatt álló épületek tűz-, vihar- és felelős- ségbiztosítása
Ezen záradék keretében új építésű épületek esetén a tel- jes épületre vonatkozóan, bővítés, átépítés alatt lévő épületek esetében az építési engedélyben építendőnek meghatározott épületrészre vonatkozóan a biztosító megtéríti kizárólag az építés alatt álló épületeket ért
tűz- és viharbiztosítási károkat, valamint az épület építé- sével kapcsolatban felmerülő felelősségbiztosítási káro- kat az alábbi feltételek mellett:
a) tűzbiztosítás alapján a biztosítási védelem kiterjed a biztosított épület(ek)re vagy épületrészekre, füg- getlenül az épület készültségi fokától;
b) viharbiztosítás alapján a biztosítási védelem csak teljesen zárt épületre terjed ki. Egy épület akkor tekinthető teljesen zártnak, ha a tetőszerkezet és a felhúzott falak közötti építési kapcsolat végleges
formájában elkészült, és valamennyi ajtó- és ablak- nyílás vagy rendeltetésszerűen lezárt és beüvege- zett, vagy a nyílások legalább masszív fa deszkázat- tal védettek;
c) ezen záradék keretében a Lakóépület biztosítás Különös Feltételei B) Kiegészítő felelősségbiztosítás egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett és a B)/I.1. pontjában leírtakon túlmenően biztosítási eseménynek minősülnek azok a kárese- mények, melyek következtében a kockázatviselés helyén végzett bontási, építési, földkitermeléssel
járó építési és javítási tevékenységekkel összefüg- gésben harmadik személynek kárt okoznak és
a magyar polgári jog szabályai szerint a biztosított- nak személyi-, dologi vagy vagyoni kár miatt kártérí- tési kötelezettsége származik vagy származhat;
d) az építés alatt álló épület biztosítási összege az épü- let építés utáni állapotának megfelelő új értéke;
e) bővítés, átépítés alatt lévő épületek korábban is meglévő, nem építendő részeire a biztosítási szerző- dés egyéb részei változatlanul érvényben vannak;
f) a biztosító részére haladéktalanul be kell jelenteni, ha az építési hatóság a használatbavételt engedé- lyezte vagy ha a lakók beköltöztek - mindig a koráb- bi dátum mérvadó. Ezen időponttól a biztosító épí- tésre vonatkozó kockázatviselése és jelen záradék hatálya megszűnik és a teljes lakóépületre érvénye- sek lesznek a biztosítási szerződés egyéb részei.
2015 Biztosított mellékköltségek, 10%
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés és a szer- ződés egyéb megállapodásainak változatlan érvényben maradása mellett a biztosító legfeljebb a biztosítási összeg 10%-ának erejéig megtéríti a biztosított vagyon- tárgyakban biztosítási esemény kapcsán - kivéve tűzbiz- tosítás - szükségesen felmerült tereprendezés, bontás,
le- és összeszerelés, takarítás költségeit, valamint a tör- melék és a már nem felhasználható maradékok legköze- lebbi alkalmas lerakóhelyen történő elhelyezésének költ- ségeit, valamint a veszélyes hulladék kezelésének költsé- geit az alábbiak figyelembe vétele mellett:
a) a biztosítási fedezet a hulladékkezelés törvényileg engedélyezett különböző lehetőségei közül mindig
a leginkább költségtakarékos megoldásra érvényes;
b) a biztosítás nem vonatkozik víz- vagy levegőszennye- ződés felszámolásával kapcsolatos költségekre;
c) biztosított és nem biztosított vagyontárgyak kevere- dése esetén a biztosítás csak a biztosított vagyon- tárgyak hulladékkezelési költségeit téríti;
d) a hulladék elhelyezésének költsége magába fog- lalja a raktározásért a hatóságnak fizetendő költsé- geket is.
2016 Biztosított mellékköltségek, 5%
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés és a szer- ződés egyéb megállapodásainak változatlan érvényben maradása mellett a biztosító legfeljebb a biztosítási összeg 5%-ának erejéig megtéríti a biztosított vagyon- tárgyakban biztosítási esemény kapcsán - kivéve tűzbiz- tosítás - szükségesen felmerült tereprendezés, bontás,
le- és összeszerelés, takarítás költségeit, valamint a tör- melék és a már nem felhasználható maradékok legköze- lebbi alkalmas lerakóhelyen történő elhelyezésének költ- ségeit, valamint a veszélyes hulladék kezelésének költsé- geit, az alábbiak figyelembe vétele mellett:
a) a biztosítási fedezet a hulladékkezelés törvényileg engedélyezett különböző lehetőségei közül mindig
a leginkább költségtakarékos megoldásra érvényes;
b) a biztosítás nem vonatkozik víz- vagy levegőszennye- ződés felszámolásával kapcsolatos költségekre;
c) biztosított és nem biztosított vagyontárgyak kevere- dése esetén a biztosítás csak a biztosított vagyon- tárgyak hulladékkezelési költségeit téríti;
d) a hulladék elhelyezésének költsége magába fog- lalja a raktározásért a hatóságnak fizetendő költsé- geket is.
2017 Biztosított mellékköltségek (Tűzbiztosítás), 10% Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés és a szer- ződés egyéb megállapodásainak változatlan érvényben maradása mellett a biztosító legfeljebb a biztosítási összeg 10%-ának erejéig megtéríti a biztosított vagyon- tárgyakban tűzbiztosítási esemény kapcsán szükségesen felmerült tereprendezés, bontás, tűzoltás, le- és össze- szerelés, takarítás költségeit, valamint a törmelékek és
a már nem felhasználható maradékok legközelebbi alkalmas lerakóhelyen történő elhelyezésének költsége- it, valamint a veszélyes hulladék kezelésének költségeit, az alábbiak figyelembe vétele mellett:
a) a biztosítási fedezet a hulladékkezelés törvényileg engedélyezett különböző lehetőségei közül mindig
a leginkább költségtakarékos megoldásra érvényes;
b) a biztosítás nem vonatkozik víz- vagy levegő- szennyeződés felszámolásával kapcsolatos költsé- gekre;
c) biztosított és nem biztosított vagyontárgyak kevere- dése esetén a biztosítás csak a biztosított vagyon- tárgyak hulladékkezelési költségeit téríti;
d) a hulladék elhelyezésének költsége magába fog- lalja a raktározásért a hatóságnak fizetendő költsé- geket is.
2018 Biztosított mellékköltségek (Tűzbiztosítás), 5% Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés és a szer- ződés egyéb megállapodásainak változatlan érvényben maradása mellett a biztosító legfeljebb a biztosítási összeg 5%-ának erejéig megtéríti a biztosított vagyon- tárgyakban tűzbiztosítási esemény kapcsán szükségesen felmerült a tereprendezés, bontás, tűzoltás, le- és össze- szerelés, takarítás költségeit, valamint a törmelék és
a már nem felhasználható maradékok legközelebbi alkalmas lerakóhelyen történő elhelyezésének költsége- it, valamint a veszélyes hulladék kezelésének költségeit, az alábbiak figyelembe vétele mellett:
a) a biztosítási fedezet a hulladékkezelés törvényileg engedélyezett különböző lehetőségei közül mindig
a leginkább költségtakarékos megoldásra érvényes;
b) a biztosítás nem vonatkozik víz- vagy levegőszennye- ződés felszámolásával kapcsolatos költségekre;
c) biztosított és nem biztosított vagyontárgyak kevere- dése esetén a biztosítás csak a biztosított vagyon- tárgyak hulladékkezelési költségeit téríti;
d) a hulladék elhelyezésének költsége magába fog- lalja a raktározásért a hatóságnak fizetendő költsé- geket is.
2019 Villámcsapás másodlagos hatása, 2%
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés és a szer- ződés egyéb megállapodásainak változatlan érvényben maradása mellett a biztosító az alább felsorolt vagyon- tárgyak esetén káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen a biztosítási összeg 2%-ának erejéig meg- téríti a villámcsapás miatti indukció vagy túlfeszültség által okozott közvetett károkat:
a) elektromos fény- és energiafejlesztő berendezések;
b) pumpák elektromos részei, elektromosan működtet- hető zsaluk és védőtetők az épületen és az épület- ben, kaputelefonok, kapunyitó berendezések, szivattyúk és azok elektromos csatlakozóvezetékei, akkor is, ha ezek a berendezések vagy részek a biz- tosított épületen kívül, a kockázatviselés helyszínén találhatók;
c) fűtésrendszer elektromos részei, amennyiben azok kára a berendezés meghibásodására kötött más biztosítás alapján nem térül meg.
2020 Melléképület, 5%
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett a biz- tosító megtéríti a melléképületek tűz- és viharbiztosítás alapján biztosítási eseménynek minősülő kárait.
A kártérítés felső határa legfeljebb a lakóépület biztosí- tási összegének 5%-a.
2528 Melléképület, 10%
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett a biz- tosító megtéríti a melléképületek tűz-, vihar- és vezeté- kes vízkárbiztosítás alapján biztosítási eseménynek minősülő kárait.
A kártérítés felső határa legfeljebb a lakóépület biztosí- tási összegének 10%-a.
2021 Kerítések, növényi kultúrák, világítótestek és úszó- medencék
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett a biz- tosító megtéríti a kockázatviselés helyszínén található:
a) saját tulajdonú kerítések, növényi kultúrák, külső világítótestek, úszómedencék tűzbiztosítás alapján káreseménynek minősülő kárait;
b) saját tulajdonú kerítések, telekhatáron lévő lakóépü- let falak, kapuk, ajtók, valamint külső világítótestek idegen jármű ütközése következtében keletkezett kárait.
Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése erdőre, gyü- mölcsfákra, szőlőkertre, zöldségkertre és haszonszerzés céljából termesztett egyéb növényi kultúrákra.
A kártérítés felső határa 500.000.- Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen.
2022 Cserelakás költsége
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés és a szer-
ződés egyéb megállapodásainak változatlan érvényben maradása mellett a biztosító megtéríti egy, a biztosított lakóépülethez, lakáshoz hasonló típusú, nagyságú és elhelyezkedésű lakóépület bérleti díját a kiköltözéstől
a biztosított lakóépület lakhatóvá válásáig, de legfeljebb 6 hónapig, ha a biztosított lakóépület tűzbiztosítás alap- xxx xxxxxxxxxxx káresemény miatt teljesen vagy részlege- sen használhatatlanná vált és ha azt hatóság lakhatat- lanná nyilvánította.
2023 Épületen kívüli vízvezetékek
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett a biz- tosító megtéríti az épület biztosítási összegén belül a biz- tosított épület külső határoló falába beépített és a bizto- sított telken a talajszint alatt lévő vízelvezető használati hideg- és melegvíz csővezetékek és zárt melegvizes rendszerek töréskárait, beleértve a helyreállításhoz szük- séges munka költségeit is.
Nem terjed ki a biztosítási védelem a biztosított vezeté- kekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülé- kek pótlási, javítási és helyreállítási költségeire, valamint a kerti öntözőrendszer bármely elemére.
2025 Vízvezetékek korrózió miatti töréskárainak biztosítása
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett a biz- tosító megtéríti az épület biztosítási összegén belül a koc- kázatviselés helyén lévő hideg- és melegvíz vízvezeték csövek, valamint az épületen kívüli, zárt melegvizes rend- szerek vízvezetékeinek korrózió, kopás vagy elhasználó- dás miatti törés és repedés kárait, beleértve ezen kárese- ményekkel összefüggésben káreseményenként a techno- lógiailag indokolt, de legfeljebb 10 m hosszúságú új csővezeték és annak szerelésével járó munka költségét.
2504 Vízvezetékek tömítetlenségi hibáinak feltárása, kapcsolódó szerelvények és berendezések kára, csővezetékek duguláselhárítási költségei
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlanul érvényben maradása mellett a biztosító megtéríti a biztosított épületen belüli:
a) tömítetlenségi hiba esetén a be és elvezető csövek
- nem ideértve az ezekhez csatlakozó berendezé- sek és szerelvények - tömítési hibáinak feltárási költségeit, beleértve a helyreállításra fordított költ- ségeket;
b) vízvezeték törése esetén a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben vagy szerelvényekben keletkezett kárt, amennyiben azok javítása vagy cseréje a víz- vezetéktörés feltárása során szükségessé válik;
c) dugulási hiba esetén a vízelvezető csővezetékek dugulásának elhárításával közvetlenül összefüggő költségeket.
2027 Padlófűtés, klíma- és szolár berendezések, hőszi- vattyúk
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása és a Vezeté- kes vízkárbiztosítás 2. pont f) — h) kizárásainak feloldása mellett a biztosító megtéríti a vizet szállító padló- és falfűtés, klíma- és szolár berendezések, hőszivattyúk vezetékes vízkár eseménynek minősülő kárát.
2047 Árvíz, felhőszakadás, csapadékvíz, valamint hótö- meg dinamikus hatása által okozott károk
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett a biz- tosító megtéríti a biztosított vagyontárgyak árvíz, felhő- szakadás, csapadékvíz, valamint hótömeg dinamikus hatása által okozott kárát.
1. Árvíznek minősül az állandó vagy időszakos jellegű ter- mészetes és mesterséges vízfolyások, tavak és víztáro- zók olyan előre nem látható, rendszertelen vízszintemel- kedése és megáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területeket önt el. Árvízkárnak minősül továbbá az árvíz- védelmi töltések mentett oldalán a magas vízállás következtében keletkező buzgárok és fakadóvizek károsí- tó hatása is.
2. Felhőszakadás által okozott kárnak minősül a hirtelen lehulló, nagy mennyiségű esővíz rombolással vagy elön- téssel kifejtett károsító hatása, ideértve a szabály- szerűen kialakított és karbantartott csapadékvíz elvezető rendszerek elégtelenné válása miatt keletkezett kárt is.
3. Csapadék- és olvadékvíz által okozott kárnak (beázás) minősül az időjárásból származó csapadék biztosított lakóépület határoló falain belül okozott kára.
A biztosítási védelem kizárólag teljesen zárt épületre terjed ki, így különösen:
a) a tető szigetelésének, fedésének, a panelhézag tömítésének, a nyílászáró szigetelésének vagy a vízelvezető vízorr hibája miatti kárra;
b) a vihar által megrongált állandó tetőn - kivéve az ideiglenes fedést, építés és felújítás alatt álló tető- szerkezeteket - vagy nyílászárón a viharral beáramló csapadékvíz által, áztatással okozott kárra;
c) a tetőről lecsúszó hó vagy a jégverés hatására szilárd épületrész (állandó tetőfedés), szabályosan bezárt ablak, illetve kültéri ajtó megrongálódása, megsemmisülése következtében az épületbe beáramló olvadékvíz által okozott kárra.
Nem biztosítottak:
a) a biztosított épület és épületrész tartószerkezetét és külső felét (határoló falon kívül) ért kár;
b) a külső nyílászárókat ért kár;
c) a talajnedvesség és annak hosszú távú következ- ményei miatt a biztosított épületben keletkezett kár;
d) a biztosított épület átépítése, hozzáépítés, javítási munkálatok során, a tetőn keletkező nyílások vagy
a nyitott tetőnyílások (tetőablak, illetve nyitott ablak és ajtó) miatt bekövetkezett kár.
4. Hótömeg dinamikus hatása által okozott kárnak minősül
a természetes módon, nagy mennyiségben felgyülemlett hó vagy jégtömeg kizárólag a biztosított lakóépületről való lezúdulása miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár.
5. A biztosítási védelem nem terjed ki:
a) talajvíz, talajvízszint emelkedése vagy belvíz által okozott kárra;
b) fa korhadása, penészesedés, gombásodás miatt keletkezett kárra;
c) hegyről lezúduló föld, sár, kövek miatti kárra, amely természetes víz hatására indul meg;
d) az építési hiányosságok, hibás kivitelezés, valamint nem megfelelő karbantartás miatt keletkezett kárra;
e) tetőszigetelés javítási és helyreállítási költségére.
6. A kártérítési felső határa - a biztosított mellékköltséget is beleértve - 400.000.- Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen.
2029 Kerítések (viharkár)
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett a biz- tosító megtéríti a jelen feltételek szerinti viharkár biztosí- tás szerint biztosított káresemények kapcsán a kockázat- viselés helyszínén található kerítésekben keletkezett
kárt. Nem biztosított az élő sövény kára.
A kártérítés felső határa a biztosított épület biztosítási összegének 3%-a káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen.
2030 Földrengés okozta károk megtérítése
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása és az Általá- nos Vagyonbiztosítási Feltételek IX.1.f) kizárásának felol- dása mellett a biztosító megtéríti a biztosított épületek földrengés által okozott kárait.
Földrengés az a kár, amelyet a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála hatos fokozatát elérő földrengés okoz. A kártérítés felső határa 10.000.000.- Ft káreseményen- ként és egy biztosítási év alatt összesen.
2510 Garázsban tárolt személygépkocsi tűzbiztosítása Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett a biz- tosító megtéríti a kockázatviselés helyszínén található garázsban tárolt gépkocsi a jelen feltételek szerinti tűz- biztosítás alapján káreseménynek minősülő a kárait.
1. A jelen záradék szerinti a biztosítási védelem kiterjed:
a) a Háztartási Ingóságbiztosítás Különös Feltételei
II. 1. és 2. pontjában felsorolt személyek tulajdoná- ba lévő gépkocsira;
b) vállalkozói tulajdonban lévő gépkocsira, amennyi- ben a vállalkozásnak részben vagy egészében a biz- tosított(ak) a tulajdonosai és a vállalkozás székhe- lye, telephelye, fióktelepe a biztosítási kötvény szerinti kockázatviselési helyén található.
2. A jelen záradék szerinti a biztosítási védelem nem terjed ki:
a) azon károkra, amelyek más biztosítási szerződés alapján megtérülnek;
b) a gépkocsiban keletkezett tűz- és robbanás károkra, amelyek a biztosított gépkocsi üzemszerű működé- se, karbantartása, üzemanyaggal történő feltöltése következtében keletkeztek, függetlenül attól, hogy a káresemény kapcsán fény, hő vagy robbanásszerű jelenségek léptek fel.
3. A kártérítés felső határa 1.500.000.-Ft káreseményen- ként és egy biztosítási év alatt összesen.
2511 Tűz és robbanás nélkül végbemenő korom és füst által okozott károk
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett
a biztosító megtéríti a jelen feltételek szerinti tűzbiztosí- tás alapján káreseménynek nem minősülő, tűz és robba- nás nélkül keletkezett korom és füst által az épületben, építményben okozott károkat.
A kártérítés felső határa - a biztosított mellékköltségeit is beleértve - 50.000.-Ft káreseményenként és egy bizto- sítási év alatt összesen.
2512 Elfolyt víz térítése vezetékes vízkár esetén
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett a biz- tosító megtéríti a jelen feltétel szerinti vezetékes vízkár- biztosítás keretén belül a vízvezetékek törés és repedés kárai során kiáramló vezetékes víz közüzemi szolgáltató által kiszámlázott értékét.
A kártérítés felső határa 30.000.-Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen.
2513 Úszómedencék fedelének tűz- és viharkárai Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett
a biztosító megtéríti a kockázatviselés helyszínén sza- badban található úszómedencék fix, illetve mozgatható fedelét ért tűz- és viharbiztosítási károkat. Nem terjed ki a biztosítási védelem a fóliasátorral fedett úszó- medencék fedelére.
A kártérítés felső határa 1.000.000.- Ft káreseményen- ként és egy biztosítási év alatt összesen.
2514 Épületrongálás és grafiti kár
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett
a biztosító megtéríti a betöréses lopás és rablásbiztosítás alapján nem térülő, jelen feltételek szerinti biztosított épületen ismeretlen személy által szándékos rongálással vagy grafitivel okozott kárt.
1. A jelen záradék szerint a biztosítási védelem kiterjed a biztosított épület külső-belső falazatán, nyílászáróin
okozott szándékos rongálási és grafiti festéstechnikával okozott károkra.
2. A grafiti kár esetén a biztosító átvállalja a tisztítás és újrafestés költségeit.
3. A jelen záradék szerint a biztosítási védelem nem terjed ki:
a) a szerződő (biztosított), ingatlan bérlője és üzemel- tetője által okozott a biztosított épületet ért szán- dékos rongálási kárra;
b) a biztosítási szerződés megkötésekor az épületen már megtalálható rongálási és grafiti kárra.
4. A kártérítés felső határa 50.000.- Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen.
5. A kár bejelentésekor rendőrségi feljelentés másolati példányát kell csatolni.
2517 ERGO Viharjelző szolgálat
Ezen záradék keretében a biztosító időjárás-előrejelző szolgáltatást nyújt az „UBIMET" időjárás-riasztási köz- pont segítségével.
1. Amennyiben szélsőséges időjárási jelenség van kialaku- lóban a kockázatviselés helyének közvetlen környezeté- ben, a központ azonnal jelzést küld SMS-ben, illetve
e-mailben a szerződőnek.
a) Piros veszélyfokozat:
Erős vihar: heves szélvihar veszélye 100 km/h-t meghaladó széllökésekkel.
Zivatar: heves zivatar veszélye heves esőzéssel, esetleg jégesővel.
Intenzív eső: nagy mennyiségű eső veszélye (50/100 mm 24/48 óra alatt).
Havazás: nagy mennyiségű friss hó hullásának veszélye (10/15/25 cm 6/12/24 óra alatt).
b) Lila veszélyfokozat:
Erős vihar: orkán erejű szél veszélye 130 km/h-t meghaladó széllökésekkel.
Zivatar: heves zivatar veszélye rendkívül heves esőzéssel és jégesővel.
Intenzív eső: rendkívül nagy mennyiségű eső veszélye (100/150mm 24/48 óra alatt).
Havazás: rendkívül nagy mennyiségű friss hó hullá- sának veszélye (20/25/35 cm 6/12/24 óra alatt).
2. Ezen ingyenes információs szolgáltatás igénybevételéhez a biztosítási ajánlaton a szerződőnek fel kell tüntetnie
a szolgáltatás igénylését, meg kell adnia mobilszámát és/vagy e-mail címét, valamint egy irányítószámot (pl. lakóhely, második lakóhely). A szerődő a szolgáltatás igénybevételéről visszaigazoló SMS-t és/vagy e-mail-t kap.
3. Jelen szolgáltatásával kapcsolatban a biztosító nem vállal felelősséget a figyelmeztető előrejelzések pontos- ságáért, megbízhatóságáért, jelzések elmaradásáért vagy késedelmes megküldéséért és ezen okokra vissza- vezethető vagyoni/nem vagyoni károkért.
4. A fenti szolgáltatás nyújtását a biztosító bármikor, egyoldalúan, indokolás nélkül megszüntetheti.
2521 ERGO Assistance Iparos segélyszolgáltatás
1. Az ERGO Assistance Iparos segélyszolgáltatásra jogosító biztosítási eseménynek, azaz vészhelyzetnek minősül, ha a biztosító által biztosított lakóépület gépészeti, műszaki berendezésének, víz- és lefolyóvezetékének, elektromos
hálózatának, tetőfedésének előre nem látható váratlan meghibásodása vagy egy hirtelen fellépő külső mechani- kai behatás miatti károsodása következtében sűrgős beavatkozásra van szükség a további károk és balesetve- szély megelőzése érdekében.
2. Vészhelyzet esetén segítségnyújtást a biztosítási ajánla- ton feltüntetett kockázatviselés helyen, az alábbi szak- mákban vállalja a biztosító:
a) gáz- és fűtésszerelő;
b) zárjavító;
c) lakatos;
d) duguláselhárító;
e) villanyszerelő;
f) vízszerelő;
g) tetőfedő;
h) üveges.
3. Vészhelyzet elbírálását a szerződő (biztosított) bejelen- tése alapján a Europ-Assistance koordinátorai végzik
a biztosító feltételei alapján.
4. A biztosító az ERGO Assistance Iparos segélyszolgáltatás keretében megtéríti az iparos kiszállási díját, a munkadí- jat és az anyagdíjat.
5. Biztosítási eseménykor a jelen feltételek alapján létrejött lakóépület- és ingóságbiztosítási szerződés tekintetében a biztosító költségvállalásának felső határa együttesen bruttó 25.000.- Ft káreseményenként.
6. Amennyiben a tényleges vészelhárítási költség maga- sabb, mint a szolgáltatásban meghatározott költségvál- lalás felső határa, akkor a felső határ feletti költségrész a szerződőt (biztosítottat) terheli.
7. Vészelhárítás során felhasznált anyagok, szerelvények csak az eredetivel megegyező fajtájúak, kategóriájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyzetet megelőző állapot helyreállítása. Amennyiben a rendszeres karban- tartás elmulasztása miatt ugyanazon a helyen ismétel- ten vészhelyzetet előidéző hiba következik be, a biztosító nem köteles a vészelhárítás költségeit fedezni, az így fel- merülő költség a szolgáltatást igénybevevőt terheli.
8. Vészhelyzeten kívül a Europ-Assistance szakipari munkák elvégzéséhez iparost ajánl a fenti szakmákban, ez eset- ben az összes felmerülő költség a szolgáltatást igénybe- vevőt terheli.
9. Az ERGO Assistance Iparos segélyszolgáltatás a meg- adott segélyhívószámon ingyenesen vehető igénybe a kockázatviselés kezdetét követő 30. naptól.
Az ERGO Assistance Iparos segélyszolgáltatás 0-24 óráig hívható telefonszáma: x00 0 000 0000
2529 Dísznövények, konyhakerti növények vihar és jégverés miatti kárának biztosítása
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett a biz- tosító megtéríti a jelen feltételek szerinti viharkár biztosí- tás szerint biztosított káresemény kapcsán a kockázat- viselés helyszínén található dísz- és konyhakerti növé- nyekben vagy terményeikben megsemmisüléssel járó kárt.
A kártérítés felső határa 50.000.- Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen.
HáztartásŻ IngóságþŻztosŹtás Kťßönös FeßtéteßeŻ
A) Ingóságbiztosítás
I. Általános rendelkezések
1. Az ERGO Versicherung Aktiengesellschaft Magyarországi Fióktelepe díjfizetés ellenében a Háztartási Ingóságbiz- tosítás Különös Feltételei alapján a biztosítási szerződés- ben leírt biztosítási szolgáltatást nyújtja.
2. A jelen feltételben nem részletezett kérdésekben
az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek és a Ptk. ren- delkezései irányadóak.
3. A szolgáltatás további bővítésére és szűkítésére vonatko- zó rendelkezéseket a jelen különös feltételek záradékai tartalmazzák. A záradékok szerinti megállapodás csak akkor érvényes, ha arról a felek megállapodtak és ez a biztosítási ajánlaton és a biztosítási kötvényen szerepel.
II. Biztosított személyek
1. Az ingóságra vonatkozó biztosítási szerződést az kötheti meg, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt vagy a biztosítást ilyen személy javára köti (továbbiakban: szer- ződő).
2. Xxxxx feltétel alapján biztosított:
a) a biztosítási szerződésen név szerint biztosítottként feltüntetett személy, aki a biztosítási esemény bekö- vetkeztének időpontjában állandó jelleggel és bizo- nyíthatóan a kockázatviselés helyén lakik, valamint
b) a név szerint megnevezett biztosított hozzátartozói, akik a biztosítási esemény bekövetkeztének időpont- jában állandó jelleggel és bizonyíthatóan egy életkö- zösségben éltek a biztosítottal.
3. Ha a biztosítást nem a biztosított, hanem az ő javára har- madik személy (szerződő) kötötte, a díjfizetési kötelezett- ség a szerződőt terheli, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi és ő köteles a nyilatkozatok megtételére is.
III. Biztosított vagyontárgyak, vagyoncsoportok
1. Jelen feltételek alapján biztosíthatóak a közös háztartás- ban élő biztosítottak személyes használatára, fogyasztá- sára szolgáló, a háztartás mindennapos működéséhez szükséges mozgatható vagyontárgyak, amennyiben
azok nincsenek a kockázatviselésből kizárt vagyontár- gyak között. Bérbe adott vagyontárgyak jelen feltétel alapján a bérbe adó által nem biztosíthatók.
2. Időszakosan lakott épületnek/lakásnak minősülnek az egy évben kevesebb, mint 270 napig lakott, azaz
összesen 90 napnál hosszabb ideig őrizetlen épületek, melyben nem laknak életvitelszerűen, állandó jelleggel.
3. Helyiségnek a lakóépület vagy melléképület minden
oldalról szilárd anyagú szerkezetekkel körülhatárolt, önálló légterű, meghatározott rendeltetésű részét értjük.
4. Jelen feltétel alapján biztosítható háztartási ingóságok vagyoncsoportonkénti meghatározása:
4.1. Általános háztartási ingóságok:
a) lakberendezési tárgyak: bútorok (beépített és nem beépített egyaránt), lakástextília, az épületben lévő világítótestek;
b) amennyiben a kockázatviselés helyén található
lakás vagy lakóépület birtokosa vagy lakója (a bizto- sítási szerződés biztosítottja) nem az épület tulajdo- nosa (pl.: bérlő, lízingbe vevő), az általános háztartá- si ingóságok közé tartoznak a tapéták, festés, csempézet, padló-, fal- és mennyezetburkolatok, fűtőtestek, fürdőszoba armatúrák és szerelvények;
c) vendégszobák lakberendezési tárgyai, melyek nem vállalkozásszerűen folytatott vendégfogadás célját szolgálják;
d) ruházat;
e) hobbieszközök: sportfelszerelés, kerékpár;
f) minden egyéb háztartási ingóság, mely nem minő- sül kiemelt értékű ingóságnak, értéktárgynak vagy a jelen feltétel szerinti üvegezésnek.
4.2. Kiemelt értékű háztartási ingóságoknak minősülnek
az önállóan, illetve összekapcsolás vagy hozzáillesztés útján rendeltetésszerű egységben használható gépek, berendezések, híradástechnikai, szórakoztató elektroni- kai, optikai készülékek, hangszerek (pl.: televízió, videó lejátszó, kamera, hifi, személyi számítógép konfiguráció, stb.), amelyek alkotórészeinek és tartozékainak együttes értéke a 200.000.- Ft-ot meghaladja.
4.3. Értéktárgyak:
a) nemesfémek, drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült tárgyak;
b) bélyeg- és érmegyűjtemények;
c) képzőművészeti alkotások 200.000.- Ft egyedi érték felett;
d) valódi vagy nemes szőrmék, kézi csomózású vagy kézi szövésű keleti szőnyegek;
e) antik tárgyak és különleges, egyedi értékkel bíró régiségek. Régiség alatt a 100 évnél régebbi tárgya- kat értjük.
4.4. Készpénz és értékpapír:
a) belföldi fizetőeszköz;
b) a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett deviza;
c) értékpapírok;
d) betétkönyvek.
4.5. Üvegezések
A kockázatviselés helyszínén, a biztosítottak kizárólagos használatában lévő helyiségekhez tartozó, az épület részét képező, sértetlen, sík, hajlított és különleges üve- gezések, a bútor- és képüvegek, illetve fali tükrök.
5. Jelen feltétel alapján nem biztosíthatók:
a) minden típusú légi, vízi és szárazföldi jármű
szín- vagy alakváltozás;
d) az elektromos gépek, készülékek vagy berendezések azon kárai, amelyek az elektromos áram energiájá- nak hatására (pl.: áramerősség növekedése, túl- áram, túlfeszültség, szigetelési hiba, rövidzárlat, földzárlat, érintkezési hiba, mérő-, szabályozó- és biztonsági berendezések meghibásodása, túlterhe- lés, stb.) keletkeznek, függetlenül attól, hogy a kár- esemény során fény, hő, vagy robbanásszerű jelen- ségek léptek fel;
e) elektromos berendezésekben keletkező károk, me- lyek villámcsapás vagy légköri kisülés következtében előálló túlfeszültség vagy indukció miatt jönnek
létre;
f) mechanikus hatások miatt keletkező károk, és a bel- sőégésű motorokban keletkező olyan károk, melyek az égéstérben fellépő robbanások hatására jöttek létre;
g) a tűz- és robbanáskárok, ha a biztosított helyiségek- ben "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot háztartási cé- lú alkalmazást meghaladó mennyiségben tárolnak;
h) tűz és robbanás nélkül keletkezett korom és füst okozta károk;
i) lőfegyverből származó lövedék okozta károk;
j) vákuum, nyomáshiány okozta károk;
k) repülőgép hangrobbanása következtében keletkező károk.
(pl.: lakókocsi, utánfutó, motorcsónak, vitorlás hajó) és ezek tartozékai, kivéve a nem motoros hajtású kerékpár;
b) épületrészek és az épületek nem beépített, illetve nem rögzített tartozékai;
c) vállalkozás tulajdonát képező vagyontárgyak (pl.: kereskedelmi áruk, gépek, berendezések és készpénz).
IV. Biztosított veszélyek és káresemények
A biztosító kockázatviselése az alábbiakban felsorolt biz- tosított veszélyek közül kizárólag csak azokra terjed ki, melyeket a biztosítási ajánlaton és a biztosítási kötvé- nyen megjelöltek. A biztosító kockázatviselése szűkíthető vagy bővíthető a jelen feltételhez kapcsolódó záradékok- ban leírtak szerint, amennyiben abban a felek külön megállapodtak.
Tűzbiztosítás
1. A tűzbiztosítás keretén belül biztosított veszélyek:
a) tűz: az önálló lánggal, hő-, fény- és füsthatással együtt történő égés (oxidációs folyamat), amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik, vagy ott
keletkezett, de azt elhagyta és önerejéből képes volt tovaterjedni;
b) villámcsapás: a biztosított vagyontárgyakba közvet- lenül becsapó villám erő- és hőhatása, illetve az épületet ért villámcsapás hatása az épületen belül található biztosított vagyontárgyakra;
c) robbanás: a gázok, porok és gőzök terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen lezajló, rendkívül gyors energia felszabadulással járó fizikai erőhatás. Vala- mely tartály (kazán, csővezeték, stb.) felrobbanása csak akkor minősül robbanásnak, ha annak tároló- edény fala olyan mértékben felszakad, hogy a tartá- lyon belüli és kívüli nyomáskülönbség kiegyenlítődé- se hirtelen következik be. Egy a tartály belsejében kémiai folyamatok kapcsán létrejövő robbanás
akkor is robbanásnak minősül, ha a tárolóedény fala nem szakad fel;
d) légi jármű ütközése és lezuhanása: a személyzet által irányított légi jármű egészének, részeinek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása.
A biztosító kockázatviselése kiterjed az a)- j) pontokban meghatározott károk következményeként keletkezett tűz és robbanás által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkra.
A biztosító kockázatviselése kiterjed az a., b., c., d., f., g., h., i., x. pontok szerinti károkra is, ha azok valamely bizto- sított káresemény elkerülhetetlen következményeként keletkeztek.
A biztosító kockázatviselése a robbanóanyagok által okozott robbanáskárokra csak abban az esetben terjed ki, ha a robbanóanyagok a szerződő (biztosított) tudtán kívül, általa nem megengedett és ellenőrizhetetlen mó- don kerültek a kockázatviselési helyre. Robbanóanyag - függetlenül attól, hogy a gyakorlatban lövészet vagy robbantás céljára használják-e vagy sem - minden rob-
2. Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek általános kizá-
xxxxxx túlmenően a tűzbiztosítás alapján nem biztosí- tottak:
a) a rendeltetésszerű tűz, füst vagy hő hatásának kitett biztosított vagyontárgyakban keletkezett tűzkár vagy olyan biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár, melyek rendeltetésszerű tűztérbe estek vagy abba dobták azokat;
b) az öngyulladás következtében keletkező tűz vagy ha a kárt olyan tűz okozza, amely önmagától
a keletkezés helyétől nem képes továbbterjedni;
c) a hő hatására lánggal égés hiányában végbemenő
banóképes szilárd vagy folyékony anyag vagy ezek keve- rékei, ha a robbanás folyamata és viszonylagos hatása megfelel a robbantás- és lövészeti technikában alkalma- zott robbanóanyagok robbanásának. A szomszédos, nem a biztosított üzemeltetésében lévő létesítményekben épületben vagy területen bekövetkező robbanóanyag robbanása által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk csak akkor biztosítottak, ha a biztosítottnak a rob- banóanyagok jelenlétéről és felhasználásáról nem volt
és nem is lehetett tudomása.
Vezetékes vízkárbiztosítás
1. A vezetékes vízkárbiztosítás keretén belül biztosított a vízvezetékcsövekből, azok szerelvényeiből vagy az
Ilyen nem biztosított kár például, ha a földcsuszam- lás veszélyének ismeretében építkeztek, függetlenül attól, hogy az építésre engedéllyel rendelkeztek-e vagy sem;
e) talajsüllyedés által okozott károk. Ilyenek például
az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedése vagy az alapok alatti talajsüllyedés miatt keletkezett károk, melyek azért következtek be, mert a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hiba miatt nem megfelelő vagy a támfal karbantartásában mu- lasztás történt, illetve nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna;
f) a tartósan fennálló időjárás vagy környezeti hatások által okozott károk;
g) a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk, amelyek nincsenek hatással a vagyontárgy használ- hatóságára, működőképességére vagy használati idejére;
h) azon károk, melyek azon okokból kifolyólag kelet- keztek, hogy a biztosított építmények, épületrészek újjáépítés, hozzáépítés vagy átépítés következté- ben, az épület többi részéhez nem, illetve nem megfelelően voltak rögzítve, vagy az épületrészek építménnyel való rendes összeköttetését megszün- tették.
azokhoz kapcsolódó berendezésekből kiáramló víz köz- vetlen hatása és ezek elkerülhetetlen következménye miatt a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontár- gyakban keletkezett kár.
2. Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek általános kizá- rásain túlmenően a vezetékes vízkárbiztosítás keretén belül nem biztosítottak:
a) a kockázatviselés kezdete előtt keletkezett károk, még akkor sem, ha azok a kockázatviselés kezdete után derültek ki;
b) talajvíz, árvíz, elöntés, víz általi elárasztásból vagy felhőszakadásból származó csapadékvíz, illetve ezek következményeként feltorlódott víz hatására kelet- kezett károk;
c) fa korhadása, penészesedés, gombásodás miatt keletkezett károk.
Viharbiztosítás
1. Viharbiztosítás keretében biztosított veszélyek
a) vihar: az időjárástól függő légmozgás hatására
a kockázatviselés helyszínén legalább 60 km/h-t elé- rő vagy azt meghaladó sebességű szél nyomó- vagy szívóhatása. A szélsebesség meghatározásában az Országos Meteorológiai Szolgálat által szolgáltatott adatok irányadóak;
b) jégverés: a jégszemek formájában lehulló csapadék;
c) hónyomás: a természetes módon nagy mennyiség- ben felgyülemlő hó vagy jégtömeg statikus nyomá- sa által kifejtett erőhatás;
d) sziklaomlás és kőomlás: a kőzetdarabok szabadban történő természetes leválása vagy lezuhanása;
e) földcsuszamlás: a földfelszín alatti talajrétegek és kőtömegek váratlan, lejtő irányú elcsúszása.
2. A viharbiztosítás keretében biztosított veszélyek közvet- len hatásának minősülnek az épületrészek, fák, oszlopok és egyéb hasonló tárgyak biztosított vagyontárgyaknak való ütközése által a biztosított vagyontárgyakban kelet- kezett károk.
Biztosítottak az ismeretlen, építési, illetve üzemeltetési engedélyekben nem szereplő, a biztosított vagy a ható- ságok által fel nem tárt üregek beomlása során, a termé- szetes egyensúlyi állapot külső erőhatás következtében történő megszűnése miatt hirtelen bekövetkező talajel- mozdulás vagy omlás miatt bekövetkezett károk.
Üvegtörés biztosítás
2. Nem biztosítottak:
a) az épületüvegezésben keletkező károk, melyek
az üveg rendeltetésszerű beépítése előtt, a beépíté- se, illetve kivétele során, valamint szállítás vagy javí- tási munkálatok közben keletkeznek;
b) a biztosított üveg felületén vagy annak díszítésében karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletke- zett károk;
c) a biztosított üveg keretében, foglalatában keletke- zett károk; illetve olyan egyéb károk, amelyek az üvegtörés következményei;
d) a kézitükrökben, optikai üvegekben, üvegedények- ben, homorú, üreges üvegekben (pl.: pohár, váza, kancsó, stb.), világítótestekben (pl.: fénycső, izzó, lámpabúra, üvegcsillár, stb.), üvegtetőkben, üveg előtetőkben, szélfogókban, épületbe szerkezetileg beépített üvegekben (pl.: üvegtégla, üveg tetőcse- rép, copolit üveg, stb.), díszüvegezésben (pl.: csiszolt üveg, stb.), főzőlapokban, műanyagokban (pl.: plexi, akrilüveg), vákuum- és síkkollektor üvegezésében és üveg anyagú zuhanykabinban keletkezett kár.
1. Az üvegtörés biztosítás keretében biztosítottak az épület nyílászáróinak jelen feltétel III. fejezet 4.5. pontja szerin- ti sík-, drót- és katedrál üvegezései, bútor és képüvegek, illetve fali tükrök törés vagy repedés által keletkezett kárai.
3. A viharbiztosítás keretében nem biztosítottak:
a) a 60 km/h-nál alacsonyabb sebességű szél hatása által okozott károk;
b) árvíz, felhőszakadás, elöntés, lavina vagy lavina által okozott nyomáshullám, hó vagy jégtömeg lezúdulá- sa miatt keletkezett károk. Lavina a hegyoldalról lezúduló hó- vagy jégtömeg;
c) víz és feltorlódott víztömeg hatása nyomán keletke- zett károk;
d) a tudatos emberi tevékenység (pl.: ásványi anyagok feltárása, alagútépítés, építési munkálatok, vagy bányászati tevékenység, stb.) miatt bekövetkezett föld és kőtömegek mozgása által okozott károk.
Betöréses lopás és rablásbiztosítás
1. A betöréses lopás és rablásbiztosítás keretében biztosí-
tottak a betöréses lopás, annak kísérlete és rablás során a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk.
2. Betörésnek minősül, ha az elkövető a biztosítási kötvény- ben megjelölt és a kívülről való erőszakos behatolás elől lezárt épületbe, illetve lakásba:
a) épületrészek erőszakos módon történő be- és feltö- résével (pl.: nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával) behatolt, vagy
b) közlekedésre egyébként alkalmatlan nyíláson ke- resztül (pl. szellőzőnyílás), a nehezítő akadályok elhárítása után hatolt be, vagy
c) zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel vagy álkulccsal jutott be, vagy
d) eredeti kulccsal vagy másolt kulccsal jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)-c) pontokban meghatáro- zott betöréses lopás vagy rablás útján jutott.
3. Erőszakos a behatolás akkor, ha az elkövető a behatolás érdekében az épületen, annak nyílászáróin, közlekedésre egyébként alkalmatlan nyílásán vagy a nyílászárók zár- szerkezetében fizikai sérülést is okoz.
4. Rablásnak minősül, ha az elkövető a biztosítottakkal, illetve más, a biztosított helyiségekben jogosan tartózko- dó személyekkel szemben erőszakot, élet vagy testi
épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve őket öntudatlan vagy védekezésre képtelen álla- potba helyezi annak érdekében, hogy biztosított vagyon- tárgyakat tulajdoníthasson el.
5. Vandalizmusnak minősül, ha az elkövető az általa vég- hezvitt betörés (2. pont) után a biztosított vagyontárgya- kat szándékosan megsemmisítette vagy megrongálta. Vandalizmus által okozott károk csak külön megállapo- dás alapján biztosítottak (2038 sz. záradék).
terület előle zárva volt, a betörésnél pedig nem használtak olyan kulcsmásolatot vagy álkulcsot, amely az eredeti felhasználásával készült;
e) eredeti vagy kulcsmásolattal történő behatolás során keletkező kárt, ha az elkövető a kulcsokhoz nem a 2. a)-d) pontokban meghatározott betöréses lopás vagy rablás útján jutott.
V. A biztosítás területi hatálya
1. A biztosítás területi hatálya kiterjed:
a) Az ajánlaton feltüntetett kockázatviselési helyszínen található, a biztosított által lakott lakóépület helyi- ségeire vagy többlakásos lakóépület esetén a bizto- sított által lakott lakás helyiségeire;
b) Családi-, iker- vagy sorház esetén a lakóépületben lévő pincében, padláson vagy zárt tárolóban vagy zárt melléképületben, illetve kettőnél több lakásos lakóépületben található, biztosított által használt, zárt helyiségekben vagy zárt melléképületben tárolt ingóságok esetén csak bútorokra, szerszámokra, ke- rékpárokra, gépjárműtartozékokra, utazási- és sport- eszközökre, felfújható csónakokra, általános háztar- tási ingóságnak minősülő ruhákra, élelmiszerekre, hűtő- és mosógépekre, valamint fűtőanyagokra;
c) Családi-, iker-, vagy sorházak esetén a szabadban,
a kockázatviselés helyszíneként megnevezett telken tárolt kerti bútorokra, kerti szerszámokra, általános háztartási ingóságnak minősülő ruhákra;
d) A Magyarország területén belüli költözés ideje alatt
6. A biztosító nem téríti meg:
a) a betöréses lopás vagy annak kísérlete nélküli ron- gálási károkat;
b) a biztosított tárgyak eltűnése miatti kárt, ha a
2. és 3. pontokban felsorolt tényállások nem állapít- hatók meg (pl.: lopás, dézsmálás). Az álkulcsok és
a zárak felnyitására alkalmas idegen eszközök hasz- nálatának tényét független igazságügyi zárszakértő- nek kell megállapítania, amennyiben ez szemrevéte- lezéssel nem állapítható meg;
c) az olyan károkat, amelyek a betörés során keletke- zett tűz vagy robbanás következményei (ezen káro- kat a jelen feltétel szerinti tűzbiztosítás alapján téríti meg a biztosító);
d) az olyan károkat, amelyeket a biztosítottal közös háztartásban élő személy jogellenesen elkövető- ként, felbujtóként vagy bűnsegédként okozott. A biz- tosítottal közös háztartásban élő személyekkel esik egy tekintet alá a biztosított alkalmazásában álló, foglalkozását a kockázatviselés helyszínén gyakoro- ló személy, vagy akit a biztosított a biztosítás helyé- nek felügyeletével megbízott. A biztosító megtéríti
a kárt, ha a biztosított bizonyítja, hogy bár a kár
a fent leírt személyek (kivéve közös háztartásban élő családtag) részvételével keletkezett, de a biztosított
a Magyarország területén, a költözés során használt, lezárt bútorszállító kocsira;
e) Magyarország területén, átmenetileg, 3 hónapnál nem hosszabb ideig, a kockázatviselés helyszínéről a biztosított által állandóan lakott helyiségbe elvitt általános háztartási ingóságokra;
f) Magyarország területén, a biztosítottat ért rablás során eltulajdonított vagyontárgyakra.
VI. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége
1. A szerződő és a biztosított köteles a kockázatviselés helyszíneként megjelölt épület, mindenekelőtt a tető- szerkezet, a külső falazatok, az elektromos-, víz- és gáz- vezetékek, illetve a hozzájuk csatlakozó - ideértve a biz- tosításba be nem vont - berendezések karbantartásáról és üzemben tartásáról folyamatosan gondoskodni.
2. Ha szakértői vélemény, jogszabályban foglalt építőipari- vagy hatósági előírások alapján a fagykárok megelőzése érdekében a vízvezetékek vagy egyéb vízvezető berende- zések helyreállítása vagy pótlása, illetve egyéb intézke- dés szükséges, úgy azt a szerződőnek, biztosítottnak haladéktalanul, de legkésőbb a biztosító által meghatá- rozott időpontig meg kell tennie.
3. A szerződő és a biztosított köteles gondoskodni:
a) a 72 óránál hosszabb ideig lakatlan vagy használa- ton kívüli vagy felügyelet nélküli építmények vízve- zetékeinek és egyéb vízvezető berendezéseinek, készülékeinek elzárásáról;
b) fűtési idényben valamennyi vízvezeték és kapcsoló- dó berendezés víztelenítéséről, amennyiben a fűtés nem folyamatosan vagy nem a szokásos teljesít- ménnyel üzemel;
c) a fagykárok megelőzése érdekében a szükséges intézkedések megtételéről;
d) bármilyen rövid idejű eltávozás esetén a biztosított helyiségek bezárásáról;
e) minden rendelkezésre álló biztonsági és vagyonvé- delmi berendezés üzembe helyezéséről és a beren- dezések használatakor az azokkal kapcsolatos előí- rások betartásáról és betartatásáról;
f) a vagyonvédelmi berendezések megfelelő és rend- szeres karbantartásáról.
4. Ha a biztosított vagyontárgy a megállapodás szerint ál- landóan lakott épületben (az erre vonatkozó megállapo- dás szerinti meghatározásban) található, akkor a lakott- ság megszakítása legfeljebb összesen évi 90 nap lehet,
e fölött a fokozott veszélyhelyzet miatt a szerződőnek és a biztosítottnak bejelentési kötelezettsége keletkezik.
VII. Biztosítási összeg, alulbiztosítás, önrészesedés
1. A jelen feltételek alapján az általános és kiemelt háztar- tási ingóságok biztosítási összegét új értéken, az érték- tárgyak biztosítási összegét forgalmi értéken kell megál- lapítani. Értéktárgyak forgalmi értéke megegyezik azok átlagos vagy szakértő által becsült eladási árával.
2. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a kártérítés felső határa káreseményenként a kötvényen meghatáro- zott biztosítási összeg. Az egyes háztartási ingóság vagyoncsoportokra vonatkozóan a biztosító a kártérítés felső határát az alábbiak szerint állapítja meg:
a) a kiemelt értékű háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak (III.4.2.) esetén, amennyiben
a felek másképpen nem állapodtak meg, a kártérítés felső határa az ingóságbiztosítás biztosítási összegén belül legfeljebb a biztosítási összeg 30%-a;
b) az értéktárgyak vagyoncsoportba tartozó vagyon- tárgyak (III.4.3.) esetén, amennyiben a felek más- ként nem állapodnak meg, a kártérítés felső határa az ingóságbiztosítás biztosítási összegén belül a biz- tosítási összeg 20%-a, de legfeljebb 1.500.000.- Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt össze- sen. Az értéktárgyakról készített és a biztosító részé- re a biztosítási ajánlattal egy időben, illetve a bizto- sítási tartam alatt a vagyongyarapodást követő
15 napon belül, zárt borítékban eljuttatott értéklista esetén a kártérítés felső határa az ingóságbiztosítás biztosítási összegén belül az értéklistán szereplő
összeg, de legfeljebb a biztosítási összeg 20%-a.
c) készpénz és értékpapír (III.4.4.) vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak esetén káreseményenként legfeljebb 50.000.- Ft;
d) üvegezések üvegtörése (III.4.5.) esetén a kártérítés felső határa 100.000.- Ft káreseményenként és 200.000.- Ft egy biztosítási év alatt összesen;
e) a Magyarország területén belül, a költözés során használt lezárt bútorszállító kocsit ért biztosítási esemény kapcsán a kártérítés felső határa 200.000.- Ft káreseményenként és a biztosítási év alatt összesen, amennyiben harmadik személy felelősségét nem lehet megállapítani;
f) családi-, iker- vagy sorházak esetén a szabadban tárolt ingóságok kártérítésének felső határa 40.000.- Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen;
g) Magyarországon területén, átmenetileg, 3 hónapnál nem hosszabb ideig, a kockázatviselés helyszínéről
a biztosított által állandóan lakott helyiségbe elvitt általános háztartási ingóságok kártérítésének felső határa a biztosítási összeg 5%-a erejéig káresemé- nyenként és a biztosítási év alatt összesen;
h) Magyarország területén, a biztosítottat ért rablás során eltulajdonított vagyontárgyak kártérítésének felső határa 200.000.- Ft káreseményenként és
a biztosítási év alatt összesen;
i) a kártérítés felső határára vonatkozó rendelkezések akkor is érvényben maradnak, ha ugyanazon háztar- tásra több ingóság biztosítást (többszörös biztosítás) is kötöttek.
3. Betöréses lopással, rablással és vandalizmussal (amennyiben ezen veszélyre a biztosítási védelem kiter- jed) összefüggésben keletkezett károk esetén a biztosító kárfizetési kötelezettsége a biztosítási összegig, de leg- feljebb a kárrendezés során rögzített, ténylegesen meg- lévő és üzemben tartott betörésvédelmi rendszernek megfelelő, a biztosító által meghatározott és az alábbi pontokban és az 1. táblázatban rögzített limitekig
terjed:
a) az elektronikai jelzőrendszer nélküli minimális me- chanikai védelemnek megfelelő kárfizetési limitek érvényesek a járószinttől számított legalább 3 m al- só párkánymagassággal rendelkező, nyitva hagyott ablakon keresztül történő behatolás esetén, amennyiben a lakásban otthon tartózkodtak;
b) több háztartás által közös használatban lévő épület- részekben tárolt ingóságok esetén a kártérítés felső határa 50.000.- Ft káreseményenként és egy biztosí- tási év alatt összesen;
c) az 1. táblázatban szereplő védelmi szinteknek meg- felelő betörésvédelmi rendszereket a biztosító Vagyonvédelmi előírásai határozzák meg;
d) MABISZ által minősített értéktárolóban (Vagyonvédelmi előírások VIII. 16. pont) elzárva tar- tott készpénz és értékpapír (III.4.4.) vagyoncsoport- ba tartozó vagyontárgyak esetén a kártérítés felső
1. táblázat: Védettségi szinthez tartozó kártérítési értékhatárok Ft-ban
Az épület jellege | Vagyon csoportok | Elektronikai jelzőrendszer | |||||
nincs | minimális | részleges | teljes körű | ||||
Mechanikai védelem | minimális | Állandóan lakott épület | A | 3 000 000 | 5 000 000 | 10 000 000 | 15 000 000 |
B | 500 000 | 1 000 000 | 2 000.000 | 4 000 000 | |||
C | 400 000 | 500 000 | 1 000 000 | 1 500 000 | |||
D | 0 | 300 000 | 300 000 | 500 000 | |||
Időszakosan lakott épület és saját használatú melléképület | A | 000 000 | 000 000 | 1 000 000 | 1 500 000 | ||
B | 0 | 100 000 | 200 000 | 300 000 | |||
C | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
részleges | Állandóan lakott épület | A | 6 000 000 | 10 000 000 | 15 000 000 | 20 000 000 | |
B | 800 000 | 2 000 000 | 4 000 000 | 6 000 000 | |||
C | 600 000 | 1 000 000 | 1 500 000 | 2 000 000 | |||
D | 500 000 | 500 000 | 1 000 000 | 2 000 000 | |||
Időszakosan lakott épület és saját használatú melléképület | A | 600 000 | 1 000 000 | 1 500 000 | 2 000 000 | ||
B | 200 000 | 300 000 | 400 000 | 500 000 | |||
C | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
teljes körű | Állandóan lakott épület | A | 10 000 000 | 15 000 000 | 20 000 000 | 30 000 000 | |
B | 1 000 000 | 3 000 000 | 6 000 000 | 8 000 000 | |||
C | 1 000 000 | 1 500 000 | 2 000 000 | 2 500 000 | |||
D | 1 000 000 | 1 500 000 | 2 500 000 | 2 500 000 | |||
Időszakosan lakott épület és saját használatú melléképület | A | 1 000 000 | 1 500 000 | 2 000 000 | 2 500 000 | ||
B | 400 000 | 500 000 | 600 000 | 800 000 | |||
C | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
Vagyoncsoportok jelmagyarázata
A. Általános háztartási ingóságok (III.4.1.)
B. Kiemelt értékű háztartási ingóságok (III.4.2.)
C. Értéktárgyak (III.4.3.)
D. MABISZ által minősített értéktárolóban (Vagyonvédelmi előírások VIII. 16. pont) tárolt készpénz és értékpapír (III.4.4.), valamint az értéktárgyak vagyoncsoportba (III.4.3.) tartozó nemesfémek, drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült vagyontárgyak, valamint bélyeg- és érmegyűjtemény.
A D vagyoncsoportra meghatározott, értéktárolóban tárolt vagyontárgyak kártérítési határai a C vagyoncsoportra meghatározott értékhatárok felett, azokat kiegészítve érvényesek, ugyanakkor az értéktárgyakra, illetve a készpénzre és értékpapírra meghatározott egyéb limitek figyelembe vételével.
határa legfeljebb 500.000.- Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen;
e) amennyiben a biztosított helyiség betörésvédelmi szintje nem éri el a minimális mechanikai védelem szintjét, úgy a biztosító kártérítésének felső határa 25.000.- Ft káreseményenként és biztosítási éven- ként összesen.
4. A biztosító eltekint az alulbiztosítottság alkalmazásától:
a) amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási összegeket helyesen - a biztosított vagyontárgyak új értéke szerinti helyreállítási költségeinek, illetve értéktárgyak esetén azok forgalmi értékének megfe- lelően - állapította meg, továbbá, ha a biztosított vagyontárgyakra vonatkozóan a fogyasztói árindex szerinti, a biztosító által felajánlott értékkövetést minden biztosítási évfordulónál alkalmazta, vagy;
b) ha a biztosítási esemény bekövetkezésének időpont- jában a biztosított vagyontárgyak alulbiztosítottsá- ga nem haladja meg a 10%-ot.
Fenti feltételek nem teljesülése esetén a biztosító érvé- nyesíti az alulbiztosítottság Általános Vagyonbiztosítási Feltétek XII. 4. pontjában meghatározott következmé- nyeit.
5. A biztosító megtéríti a jelen feltétel szerint biztosítottnak minősülő káreseményekkel kapcsolatban felmerülő, Általános Vagyonbiztosítási Feltétek szerint meghatáro- zott bontási- és törmelék eltakarítási költségeket, vala- mint a törmelékek és hulladékok elszállításának költsé- geit. A biztosított költségek térítésének felső határa
a háztartási ingóságokra meghatározott biztosítási összeg 2%-a.
6. Jelen feltétel alkalmazásában a biztosítási szolgáltatás- hoz kapcsolódó önrészesedés mértéke nulla, amennyi- ben a biztosítási ajánlaton és kötvényen ezzel ellentétes kikötés nem szerepel.
VIII. Kártérítés összege és kifizetése
1. A biztosító az általános és kiemelt háztartási ingóságok
a) megsemmisülése vagy eltulajdonítása esetén ha- sonló minőségű és fajtájú új vagyontárgy közvetle- nül a káresemény bekövetkezése előtti új értékét téríti meg. Megsemmisültek a vagyontárgyak, ha
a sérült részek pótlásával és javításával nem helyre- állíthatók;
b) megrongálódása esetén a helyreállításhoz szüksé- ges javítási munkálatok költségeit, de legfeljebb
a károsodott használt vagyontárgy új értékét téríti meg;
c) legfeljebb a valóságos (avult) értékét téríti meg, amennyiben a károsodott vagyontárgy valóságos (avult) értéke közvetlenül a káresemény bekövetke- zése előtt kisebb volt, mint a vagyontárgy új értéké- nek 25%-a, azaz a károsodott vagyontárgy avultsá- gának mértéke meghaladja az új érték 75%-át.
Az avultság mértéke a vagyontárgy elhasználtságá- nak fokát mutatja meg. A valóságos (avult) értéken történő kártérítés úgy viszonyul az új értéken törté- nő kártérítéshez, mint a vagyontárgy valóságos (avult) értéke az új értékhez;
d) legfeljebb a forgalmi értékét téríti meg, amennyiben a károsodott vagyontárgyban közvetlenül a kárese- mény bekövetkezése előtt maradandó értékvesztés következett be. Háztartási ingóságok esetében akkor beszélhetünk maradandó értékvesztésről, ha azok tartósan használaton kívül vannak, illetve ha azok
a háztartás mindennapos működéséhez rendelte- tésszerűen már nem használhatók. A forgalmi érté- ken történő kártérítés úgy viszonyul az új értéken történő kártérítéshez, mint a forgalmi érték az új értékhez.
2. A biztosítási szerződés egyéb megállapításainak érvény- ben maradása mellett a biztosító megtéríti:
a) az értéktárgyak esetében a forgalmi értéket;
b) betöréses lopás és rablás, valamint annak kísérlete esetében a biztosított helyiségek megrongálódott
vagy eltulajdonított épületrészeinek és tartozékai- nak beszerzési és helyreállítási költségét;
c) üvegtörés által okozott károk esetében a szokásos, helyreállítási költségeket és a szükséges üvegezés vagy burkolás költségeit;
d) a tapéta, festés, fal- és padlóburkolatok károsodása esetén azok valóságos (avult) értékét. Tapétázást és festést ért sérülés esetén a biztosító egy falsík sérü- lése esetén a sérült falsík, egynél több falsík sérülése esetén az egész helyiség helyreállítási költségének valóságos (avult) értékét téríti. Fal- és padlóburkola- tok sérülése esetén a biztosító a ténylegesen sérült felület helyreállításának valóságos (avult) értékét téríti, kivéve, ha a sérült felület aránya a teljes bur- kolattal borított felület 50%-ánál nagyobb, ekkor
a térítés a teljes burkolat helyreállítására kiterjed;
e) készpénz esetében a pénz névértékét;
f) értékpapírok és takarékkönyvek esetében a belföldi megsemmisítési eljárás költségeit;
g) a kárenyhítési költségeket.
3. A biztosító nem téríti meg:
a) a károsodott vagyontárgyak előszereteti értékét;
b) a közszolgálatban munkát végző tűzoltók és más segítségnyújtásra kötelezettek által nyújtott szolgál- tatások költségeit;
c) a mentési kötelezettség teljesítésekor keletkező egészségkárosodás által keletkezett költségeket;
d) azon károkat, amelyek a Lakóépület biztosítás Külö- nös Feltételei vagy más biztosítási szerződés alapján megtérülnek.
B) Kiegészítő felelősségbiztosítás
I. A biztosítási esemény
1. Biztosítási eseménynek nevezzük azt a káreseményt, amelynek következtében a biztosított személyek magán- személyként a mindennapos életvitelük során harmadik személynek kárt okoznak és a magyar polgári jog szabá- lyai szerint az I/3. pontban leírt személyi, dologi vagy vagyoni kár miatt kártérítési kötelezettségük származik, vagy származhat.
2. A fentiek szerint biztosítási eseménynek minősülnek különösen:
a) a Háztartási Ingóságbiztosítás Különös Feltételei A) Ingóságbiztosítás III. fejezete szerint biztosított vagyontárgyak vagy azok részeinek rendeltetésszerű birtoklása vagy használata során vagy azzal össze- függésben okozott károk;
b) háztartási személyzetnek munkáltatói minőségben okozott károk;
c) olyan vendéglátás során okozott károk, melyekhez nem szükséges hatósági vállalkozói engedély;
d) rádió- és televízióadást vevő berendezés birtoklásá- ból és üzemeltetésből adódó károk;
e) kerékpár birtoklása és használata során okozott károk;
f) nem hivatásszerűen űzött sporttevékenység során okozott károk;
g) vágó-, szúró- és lőfegyverek engedélyezett tartása, és ezen eszközök sporteszközként illetve jogos önvé- delmi célokra történő alkalmazása során okozott károk;
h) háziállatok, kivéve ebek tartásával kapcsolatban keletkezett károk; a biztosítás hatálya kiterjed a kis- állatot tartó, gondozó vagy a rendelkezésre jogosult személy kártérítési kötelezettségére;
i) elektromos és vitorlás hajók, csónakok alkalomszerű használata (kivéve e vagyontárgyak üzemben tartá- sa) során okozott károkra;
j) egyéb nem motorral meghajtott vízi járművek, illet- ve hajómodellek tartásából és használatából eredő veszélyek; e tekintetben biztosítottak azon szemé- lyek is, akik az üzemben tartó engedélyével az esz- közt használják és akiket az eszközzel szállítanak;
k) a nem motorral meghajtott, legfeljebb 5 kg repülő tömeggel rendelkező repülőmodellek üzemben tartása és használata által okozott károk.
3. Jelen feltétel alapján a biztosító megtéríti a biztosítási eseménynek minősülő, szerződésen kívül okozott sze- mélysérüléses vagy tárgyrongálási (dologi) károkozásra visszavezethető vagyoni károkat, a harmadik személy által követelt kártérítés megállapításával és elhárításá- val kapcsolatban felmerült bírósági költségeket, továbbá a biztosító utasítására folytatott eljárások során felme- rült jogi védelem költségeit.
4. A biztosítási szerződés alkalmazásában háziállatnak mi-
nősülnek a macska-, a baromfifélék, továbbá a hobbiál- latok (mint pl.: az aranyhörcsög, tengeri malac, fehér egér, fehér patkány, papagáj és egyéb nem ragadozó kis madarak, galambok, teknősök, akváriumi halak). A bizto- sítási szerződés szempontjából nem minősülnek háziál- latnak és így a biztosítási védelem nem terjed ki az egzo- tikus állatok, mint pl.: kígyófélék, krokodilok és aligáto- rok, mérges pókok, skorpiók és majmok tartójára.
Ebet tartó, őrző, gondozó biztosított személy kártérítési kötelezettségei csak külön megállapodás (2489. sz. zára- dék) alapján biztosítottak.
5. Több ugyanazon okból bekövetkező káresemény, illetve azon hasonló okok miatt bekövetkező káresemény, me- lyek között jogi, gazdasági vagy műszaki összefüggés áll fenn, egy biztosítási eseménynek minősülnek függetle- nül a károk bekövetkezésének, illetve az igények érvé- nyesítésének időbeni eloszlásától és az igényt érvényesí- tő károsultak számától (sorozatkár).
6. Személyi sérüléses kárnak minősül az ember halála vagy bármilyen testi sérülése. Dologi kárnak minősül a va- gyontárgyak megrongálódása és megsemmisülése, ide nem értve azok elvesztése vagy eltűnése következtében keletkezett károkat.
II. Biztosított személyek
1. Jelen feltételek szerint biztosítottak:
a) a biztosítási szerződésen belül a háztartási ingóság- biztosításban név szerint feltüntetett biztosított, illetve a biztosítási esemény bekövetkeztének idő- pontjában a vele állandó jelleggel (életvitelszerűen) együtt élő házastársa vagy élettársa és velük együtt élő szüleik;
b) a biztosított, illetve a vele életvitelszerűen együtt élő házastársának vagy élettársának velük életvitelsze- rűen együtt élő kiskorú gyermekei, unokái, örökbefo- gadott vagy nevelt gyermekei, mostoha gyermekei; ezen személyek 25 éves életkoruk betöltéséig, amennyiben nem rendelkeznek önálló saját háztar- tással és rendszeres, önálló jövedelemmel;
III. Kizárások
1. Kiegészítő felelősségbiztosítás esetén az Általános Vagyonbiztosítási Feltétek IX. fejezetében meghatáro- zott általános kizárásokon túlmenően a biztosítási véde- lem nem terjed ki az alábbiakra:
a) a garanciavállalásból eredő kárigényekre;
b) a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos felelősségi kárigényekre;
c) a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigo- rúbb, illetve szerződésben vagy egyoldalú nyilatko-
c) a biztosított részére munkavégzésre irányuló szerző- déssel vagy szívességi alapon háztartási munkát végző személyek.
zatban vállalt kötelezettségen alapuló kárigényekre;
d) a biztosítottak maguknak, egymásnak, közeli hozzá- tartozóinak (Ptk. 685. §) vagy üzlettársaiknak oko- zott károkkal kapcsolatos kárigényekre;
e) gazdasági társaság vagy vállalkozás kárigényére olyan mértékben, ahogy a szerződő, a biztosítottak vagy azok hozzátartozói a szervezetben, társaság- ban részesednek;
f) kereső foglalkozás, tevékenység végzése során, illet- ve azzal összefüggésben okozott károkkal kapcsola- tos igényekre;
g) az I. fejezet 2. pont i) — k) pontokban meghatáro- zottak kivételével vízi és légi jármű, szárazföldi motoros jármű és gépi meghajtású sporteszközök üzembentartójaként és használójaként okozott károkkal kapcsolatos igényekre;
h) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hatálya alatt álló jármű használatával okozott károkkal kapcsolatos igényekre;
i) a környezet szennyezésével kapcsolatosan okozott kárigényekre;
j) állati erő munkavégzésre való használata közben, vagy azzal összefüggésben okozott kárigényekre;
k) a biztosított által használt, szállított, megmunkált, vagy egyéb tevékenység tárgyát képező vagyontár- gyakban keletkezett károkkal kapcsolatos igényekre;
l) ingatlanok azon részeiben keletkezett károkkal kap- csolatos kárigényekre, amelyek megmunkálás, hasz- nálat vagy egyéb más tevékenység közvetlen hatá- sának vannak kitéve;
m) hőmérséklet, gáz, gőz, folyadék, nedvesség vagy nem atmoszférikus anyag (pl.: füst, por, korom, stb.)
folyamatos kibocsátása vagy hatása által vagy ezzel összefüggésben okozott károkkal kapcsolatos igé- nyekre;
n) álló- vagy folyóvíz kiömlése által okozott károkkal kapcsolatos kárigényekre;
o) elektromágneses mezők hatásával közvetlen okoza- ti összefüggésben keletkezett károkkal kapcsolatos kárigényekre;
p) ingatlan birtoklása és használata körében azok üze- meltetésével, felügyeletével, fenntartásával, megvi- lágításával és gondozásával vagy ezekkel összefüg- gésben okozott kárigényekre;
q) vadászat során vagy azzal összefüggésben okozott kárigényekre;
r) fertőző betegség hordozójaként fertőzéssel vagy azzal összefüggésben okozott kárigényekre;
s) a biztosított, a szerződő vagy a helyette eljáró cselekvőképes személyek által kölcsönvett, kibérelt, megterhelt, haszonbérbe vagy megőrzésbe vett vagyontárgyak káraival kapcsolatos kárigényekre;
t) a biztosított vagy a biztosított felelőssége alá tarto- zó személy bűncselekménye kapcsán keletkezett kárigényekre;
u) azon kárigényekre, melyek a biztosított részére munkavégzésre irányuló szerződéssel vagy szívessé-
gi alapon háztartási munkát végző személyek társa- dalombiztosítási törvény alapján munkahelyi bale- setnek minősülő személyi sérüléseivel kapcsolato- san keletkeztek.
IV. A biztosítás területi és időbeli hatálya
1. A biztosító kockázatviselése - amennyiben a szerződés ellenkező kikötést nem tartalmaz - kizárólag a Magyaror- szág területén okozott és bekövetkezett károkra terjed ki.
2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatá- lya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki.
3. Sorozatkár bekövetkezésének időpontja az, amikor az első káresemény bekövetkezett.
4. Személyi sérüléses kár bekövetkezése esetén kétséges esetben a biztosítási eseményt akkor tekintjük bekövet- kezettnek, ha orvos a testi sérülés tényét megállapította.
5. Az a káresemény, amely ugyan a biztosítási védelem hatályba lépése után következett be, de a káreseményt kiváltó ok még a biztosítási szerződés megkötésének idő- pontja előtt merült fel, csak abban az esetben biztosított, ha a biztosítási szerződés megkötésének időpontjáig
sem a szerződő félnek, sem a biztosítónak nem volt tu- domása a káreseményt kiváltó okról.
V. A biztosító szolgáltatása
1. Biztosítási esemény esetén a kártérítés felső határa biz- tosítási eseményenként a kötvényen meghatározott biztosítási összeg.
2. Az egy biztosítási éven belül bekövetkezett több biztosí- tási eseményre a biztosító legfeljebb a mindenkor érvé- nyes, biztosítási eseményenként meghatározott biztosí- tási összeg háromszorosáig nyújt fedezetet.
3. A biztosítási összeg jelenti a biztosító maximális kártérí- tési kötelezettségét akkor is, ha a biztosítási védelem hatálya több kártérítésre kötelezett személyre is kiterjed, illetve ha egy vagy több biztosítónál ugyanarra a háztar- tásra vonatkozólag több biztosítási szerződést is megkö- töttek.
4. A biztosító a kártérítést a károsultnak fizeti ki. A biztosí- tottnak csak abban az esetben fizet a biztosító, ha az
a károsultnak már kifizette a kár összegét. Ez esetben a biztosítottnak be kell mutatnia a károsult által adott átvételi elismervényt.
5. Jelen kiegészítő biztosítás önrészesedést nem tartalmaz.
VI. Egyéb rendelkezések
1. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szem- ben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított marasztalása pedig csak akkor, ha
a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről
gondoskodott vagy ezekről lemondott.
2. Felelősségbiztosítási szolgáltatásokkal kapcsolatban
a biztosítót a biztosított szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartása nem mentesíti a károsulttal szem- ben, a biztosító azonban a kártérítésként kifizetett összeg megtérítését követelheti a kötvényben megjelölt biztosítottól, ha a biztosított vagy megbízottja vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója a kárt szándéko- san vagy súlyosan gondtalanul okozta.
3. Felelősségbiztosítás kapcsán súlyos gondatlanságnak minősül, ha:
a) a biztosított a hatósági engedélyhez kötött tevé-
kenységet engedély nélkül végzett és ez által oko- zott kárt;
b) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozás körülményeit nem szüntette meg, bár az megszüntethető lett volna;
c) a biztosítottat harmadik személy a káresemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette
és a káresemény ezután a szükséges intézkedés hiá- nyában következett be;
d) a biztosított a fegyverhasználat hatósági előírásait megszegi.
Záradékok
2035 Háztartási ingóság biztosítási összegének alapte- rület alapján történő meghatározása, értékköve- tés kikötése mellett
1. Jelen záradék az ERGO Lakásbiztosítás Alap vagy Bővített kockázati csomagjaiban, a szerződő választása szerint érvényesül.
2. A biztosító az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek
XII. fejezetének alulbiztosítottságról szóló rendelkezései- től eltérően a jelen záradék szerint vizsgálja az alulbizto- sítottságot, amennyiben a szerződő az ingóság új értéke- ként a lakóépület vagy lakás jelen záradék szerint számí- tott alapterülete és legalább a biztosító által javasolt négyzetméter ár szorzata alapján számított összeget alkalmazza és minden évben elfogadja a biztosító által megállapított értékkövetést. Ez nem vonatkozik a több- szörös biztosításokra.
3. A háztartási ingóság biztosítási összegének jelen záradék szerint történő meghatározása esetén az alulbiztosított- ság vizsgálatát a tényleges alapterület és a számított,
az ajánlaton is szereplő alapterület arányában végzi el a biztosító.
4. Amennyiben a káresemény kapcsán fény derül arra, hogy lakóépület jelen záradék szerint számított tényle- ges alapterülete a biztosítási összeg számításának alap- ját képező négyzetméterértéket meghaladja, akkor
a kártérítés a számítás alapját képező alapterületnek
a tényleges alapterülethez viszonyított arányában csök- ken. Amennyiben a fenti módon számított alulbiztosí- tottság kisebb, mint 5% vagy ha a biztosítási összeg eléri a biztosított vagyontárgyak káridőponti új értékének
a 90%-át, a biztosító eltekint az alulbiztosítottság követ- kezményeinek alkalmazásától.
5. Jelen záradék alkalmazásában a biztosítási összeg szá- mítási alapját képező négyzetméterérték a kockázatvise- lés helyszínén található lakóépület lakás céljára használt nettó alapterületének 100%-a. A nem lakás céljára szol- gáló helységek alapterületét nem kell figyelembe venni.
6. Lakás céljára használt épületrésznek minősül a lakás összes, a biztosított kizárólagos tulajdonában, illetve használatában lévő:
a) lakószoba, nappali, előszoba, konyha, étkező, fürdő- szoba, WC;
b) lakás tetőterében kialakított helyiségek azon része, amelyekben a belmagasság legalább 1,9 m;
c) talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt helyiségek;
d) hobbiszoba, konditerem;
e) lakáson belül kialakított galéria.
7. Nem lakás céljára szolgáló épületrészeknek minősülnek
a lakóépülethez tartozó, a biztosított kizárólagos tulajdo- nában illetve használatában álló:
a) pince, kazán, mosókonyha, tároló helyiség;
b) a lakóépületben bárhol lévő műhely, üzlethelyiség, garázs;
c) loggia, tornác, veranda, terasz.
Nem kell figyelembe venni az alapterület kiszámításakor:
a) nem beépített tetőteret, padlást;
b) többlakásos lakóépületben található lakás esetén
a közös tulajdonú helyiségeket, pl.: lépcsőházat, tárolót, teremgarázst.
8. A fogyasztói árindex szerinti automatikus értékkövetésre évente, a biztosítási évfordulón kerül sor. Az automatikus értékkövetés elmaradása esetén jelen záradék érvényét veszti.
2526 Háztartási ingóság biztosítási összege felső határának meghatározása a lakáscélú helyiségek alapterülete alapján, értékkövetés kikötése mellett
1. Jelen záradék az ERGO Lakásbiztosítás Extra kockázati csomagjában kötelezően érvényesül.
2. A biztosító az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek
XII. fejezetének az alulbiztosítottságáról szóló rendelke- zéseitől eltérően a jelen záradék szerint vizsgálja az alul- biztosítottságot, amennyiben a szerződő a háztartási ingóság biztosítási összegének felső határaként a bizto- sító által a lakóépület lakáscélú helyiségeinek alapterü- lete alapján számított értéket alkalmazza és minden évben elfogadja a biztosító által megállapított értékkö- vetést. Ez nem vonatkozik többszörös biztosításokra.
A háztartási ingóság biztosítási összegét - mely a biz- tosító szolgáltatásának felső határa - a biztosító által felkínált felső határon belül a háztartási ingóság új érté- ke (értéktárgyak forgalmi értéke), a biztosítási díjat a biz- tosítási összeg felső határa határozza meg.
3. A háztartási ingóság biztosítási összegének jelen záradék szerint történő meghatározása esetén az alulbiztosított- ság vizsgálatát a tényleges és az ajánlaton feltüntetett lakáscélú helyiség alapterület arányában végzi el a biz- tosító, amennyiben a biztosított épületen bekövetkezett változások (különösen a hozzá- és átépítés) miatti lakás- célú alapterület-növekedés nem történt. Amennyiben
az épületen bekövetkezett változások miatt az épület lakáscélú alapterülete növekedett, a biztosító az alulbiz- tosítottság vizsgálata során a növekedés arányát is figyelembe veszi.
4. Amennyiben a káresemény kapcsán fény derül arra, hogy a lakóépület lakáscélú helyiségeinek tényleges alapterülete meghaladja a szerződő által az ajánlaton feltüntetett mértéket, akkor a kártérítés az ajánlaton feltüntetett lakáscélú alapterületnek a tényleges lakás- célú alapterülethez viszonyított arányában csökken. Amennyiben a fenti módon számított alulbiztosítottság nem haladja meg az 5%-ot, a biztosító eltekint az alul- biztosítottság következményeinek alkalmazásától.
5. Jelen záradék alkalmazásában a biztosítási összeg felső határának számítási alapját képező négyzetméterérték a kockázatviselés helyszínén található lakóépület lakás céljára használt nettó alapterületének 100%-a. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek alapterületét nem kell figyelembe venni.
6. Lakás céljára használt épületrésznek minősül a lakás
összes, a biztosított kizárólagos tulajdonában, illetve használatában lévő alábbi része:
a) lakószoba, nappali, előszoba, konyha, étkező, fürdőszoba, WC;
b) lakás tetőterében kialakított helyiségek azon része, amelyekben a belmagasság legalább 1,9 m;
c) talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt helyiségek;
d) hobbiszoba, konditerem;
e) lakáson belül kialakított galéria, szauna, pezsgő- fürdő.
7. Nem lakás céljára szolgáló épületrészeknek minősül
a biztosított kizárólagos tulajdonában illetve használa- tában álló:
a) pince, kazán, mosókonyha, tároló helyiség;
b) a lakóépületben bárhol lévő műhely, üzlethelyiség, garázs;
c) loggia, tornác, veranda, terasz.
Ezeken felül nem kell figyelembe venni az alapterület kiszámításakor:
a) nem beépített tetőteret, padlást;
b) többlakásos lakóépületben található lakás esetén a közös tulajdonú helyiségeket, pl.: lépcsőházat, tárolót, teremgarázst.
8. A fogyasztói árindex szerinti automatikus értékkövetésre évente, a biztosítási évfordulón kerül sor. Az automatikus értékkövetés elmaradása esetén jelen záradék érvényét veszti.
2036 Cserelakás többletköltsége, 0,5‰
Ezen záradék keretében felek megállapodnak, hogy ha a biztosítási eseménynek minősülő káreseménnyel összefüggésben a szerződő/biztosított által használt
lakás teljesen vagy részlegesen használhatatlanná válik és ha a szerződő/biztosított féltől nem várható el, hogy
a lakás épségben maradt részében tartózkodjon, akkor
a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésétől annak lakhatóvá válásáig, de legfeljebb 6 hónapig megtéríti az ideiglenes, eredetihez hasonló kiépítettségű és nagyságú lakás bérleti díjon és rezsiköltségen felüli egyéb igazolt költségeit. A kártérítés felső határa naponta legfeljebb
a háztartási ingóságok biztosítási összegének 0,5‰-e káreseményenként.
2048 Iratok, dokumentumok és bankkártyák pótlása, 2%
Ezen záradék keretében felek megállapodnak, hogy
a biztosító megtéríti a biztosítási eseménynek minősülő káreseménnyel összefüggésben iratok/dokumentumok megsemmisülése vagy elveszése esetén azok újra be- szerzési valamint érvénytelenítési költségeit. A kártérítés felső határa a háztartási ingóságok biztosítási összegé- nek 2%-a káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen.
2038 Vandalizmusból eredő károk
Ezen záradék keretében felek megállapodnak, hogy
a biztosító megtéríti a Háztartási Ingóságbiztosítás Külö-
nös Feltételei IV. fejezete szerint vandalizmusnak minő- sülő biztosítási esemény során a szerződés szerint bizto- sított vagyontárgyakban keletkező károkat.
2039 Üvegkerámia főzőlapok töréskára
Ezen záradék keretében a biztosító az üvegtörésre meg- határozott kártérítési limiten belül megtéríti a kockázat- viselési helyen a biztosított üvegkerámia főzőlappal ellá- tott elektromos tűzhely kerámialapjának törés- és repe- déskárait.
2040 Villámcsapás másodlagos hatása
Ezen záradék keretében a biztosító megtéríti a biztosított elektromos gépekben, készülékekben és berendezések- ben villámcsapás következtében keletkezett túlfeszült- ség vagy indukció által okozott károkat.
2049 Eltulajdonított, elveszített kulcs zárcsere költségei és kaputelefon rongálási károk
Ezen záradék keretében a biztosító megtéríti:
a) a biztosított lakás bejárati ajtajának igazolt zárcsere költségeit, ha az eredeti vagy másolat kulcsokat
a szerződőtől/biztosított(akt)ól vagy a lakás gondo- zásával megbízott személytől Magyarország terüle- tén belül ellopták vagy Magyarországon véghezvitt betöréses lopás vagy rablás során eltulajdonították, vagy a szerződő/biztosított elvesztette;
b) a kockázatviselés helyén lévő, a biztosított épület- hez tartozó kaputelefon kültéri egységében ismeret- len személy által okozott rongálási kárt.
A kártérítés felső határa 50.000.- Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen, ezen belül kulcsok elvesztése vagy kaputelefon rongálás esetén 8.000.- Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen. A kár bejelentésekor a biztosított nevére és a kockázatvi- selés helyére kiállított, a MABISZ által minősített bizton-
sági zárbetétről szóló számlát, valamint a kulcsok ellopá- sa vagy elrablása esetén rendőrségi feljelentés másolati példányát kell csatolni.
2042 Víz kiömlése akváriumból
Ezen záradék keretében a biztosító megtéríti a kockázat- viselés helyén elhelyezett akvárium üvegezésének töré- se, repedése, a ragasztás, tömítés hibája miatt kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.
Jelen záradék szerinti biztosítási védelem nem terjed ki az akváriumot és annak tartalmát ért károkra.
2043 Európai területi hatály
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak, hogy
a Háztartási Ingóságbiztosítás Különös Feltételei B) Kie- gészítő Felelősségbiztosítás IV. fejezet 1. pontjától elté- rően a biztosítási védelem a földrajzi értelemben vett Európa területén belül és/vagy a Földközi-tengerrel hatá- ros országok bármelyikében okozott és bekövetkezett károkra terjed ki.
2050 Árvíz, felhőszakadás, csapadékvíz, valamint hótö- meg dinamikus hatása által okozott károk
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett a biz- tosító megtéríti a biztosított vagyontárgyak árvíz, felhő- szakadás, csapadékvíz, valamint hótömeg dinamikus hatása által okozott kárát.
1. Árvíznek minősül az állandó vagy időszakos jellegű ter- mészetes és mesterséges vízfolyások, tavak és víztáro- zók olyan előre nem látható, rendszertelen vízszintemel- kedése és megáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területeket önt el. Árvízkárnak minősül továbbá az árvíz- védelmi töltések mentett oldalán a magas vízállás következtében keletkező buzgárok és fakadóvizek károsí- tó hatása is.
2. Felhőszakadás által okozott kárnak minősül a hirtelen lehulló, nagy mennyiségű esővíz rombolással vagy elön- téssel kifejtett károsító hatása, ideértve a szabályszerű- en kialakított és karbantartott csapadékvíz elvezető rendszerek elégtelenné válása miatt keletkezett kárt is.
3. Csapadék- és olvadékvíz által okozott kárnak (beázás) minősül az időjárásból származó csapadék biztosított lakóépület határoló falain belül okozott kára.
A biztosítási védelem kizárólag teljesen zárt épületre terjed ki, így különösen:
a) a tető szigetelésének, fedésének, a panelhézag tömítésének, a nyílászáró szigetelésének vagy a vízelvezető vízorr hibája miatti kárra;
b) a vihar által megrongált állandó tetőn - kivéve az ideiglenes fedést, építés és felújítás alatt álló tető- szerkezeteket - vagy nyílászárón a viharral beáramló csapadékvíz által, áztatással okozott kárra;
c) a tetőről lecsúszó hó vagy a jégverés hatására szi- lárd épületrész (állandó tetőfedés), szabályosan bezárt ablak, illetve kültéri ajtó megrongálódása, megsemmisülése következtében az épületbe beáramló olvadékvíz által okozott kárra.
Nem biztosítottak:
a) a talajnedvesség és annak hosszú távú következmé- nyei miatt a biztosított ingóságokban keletkezett kár;
b) a biztosított épület átépítése, hozzáépítés, javítási munkálatok során, a tetőn keletkező nyílások vagy
a nyitott tetőnyílások (tetőablak, illetve nyitott ablak és ajtó) miatt bekövetkezett kár;
c) a talajszint alatti padozatú helyiségekben tartott vagyontárgyakat ért károk, kivéve, ha azokat a pad- lószinttől legalább 25 cm magas állványon helyez- ték el.
4. Hótömeg dinamikus hatása által okozott kárnak minősül a természetes módon, nagy mennyiségben felgyülemlett hó vagy jégtömeg kizárólag a biztosított lakóépületről való lezúdulása miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár.
5. A biztosítási védelem nem terjed ki:
a) talajvíz, talajvízszint emelkedése vagy belvíz által okozott kárra;
b) fa korhadása, penészesedés, gombásodás miatt
keletkezett kárra;
c) hegyről lezúduló föld, sár, kövek miatti kárra, amely természetes víz hatására indul meg;
d) az építési hiányosságok, hibás kivitelezés, valamint nem megfelelő karbantartás miatt keletkezett kárra.
6. A kártérítési felső határa - a biztosított mellékköltséget is beleértve - 400.000.- Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen.
2046 Bővített üvegtörés
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részei- nek változatlan érvényben maradása mellett az üvegtö- rés biztosítás kiterjed:
a) az épület nyílászáróinak Háztartási Ingóságbiztosítás Különös Feltételei III.4.5. szerinti sík-, drót- és katedrál üvegezésére, bútor- és kép- üvegre, illetve fali tükörre;
b) a biztosítottak által kizárólagosan használt helyisé- gek vagy épület összes szerkezetileg beépített üve- gezésére;
c) a szélfogó, üveg- és előtető üvegezésére;
d) az épületen levő vákuum- és síkkollektor üvegezé- sére;
e) az üveg, plexi- és akrilüveg zuhanykabin üvegezé- sére is.
A biztosítási védelem nem terjed ki az üzlethelyiségek üvegezésére.
Az üvegtörés biztosítási esemény kártérítésének felső határa 500.000.- Ft káreseményenként és 1.000.000. Ft egy biztosítási év alatt összesen.
2487 Gépjármű feltörése kapcsán keletkező károk fedezete
Ezen záradék keretében a biztosító megtéríti a biztosított személy tulajdonában lévő, a lakás tartalmát képező személyes vagyontárgyak kárát, ha azokat Magyarország területén belül, a biztosított tulajdonában lévő személy- gépjármű jelen feltételek alapján betörésnek minősülő feltörésekor eltulajdonították. A biztosítási védelem csak a gépjármű zárt csomagtartójában tárolt vagyontár- gyakra terjed ki. Értéktárgyakra, készpénzre, szórakozta- tóelektronikai cikkekre, optikai berendezésekre, elektro- nikus elven működő készülékekre (pl. TV, videó lejátszó, kamera, HI-FI, személyi számítógép) a biztosítási véde- lem nem terjed ki. A feltörésből eredő kárt haladéktala- nul be kell jelenteni a hatóságoknak és a biztosítónak.
A kártérítés felső határa 150.000.- Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen.
2488 Idegen vagyontárgyak, 5%
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett
a biztosító megtéríti:
a) a vállalkozói tulajdonban lévő, irodai célt szolgáló vagyontárgyak kárát, amennyiben a vállalkozásnak részben vagy egészben a biztosított(ak) a tulajdono- sa(i) és a vállalkozás székhelye, telephelye, fiók-
telepe a biztosítási kötvény szerinti kockázatviselési hely;
b) a biztosítottakon kívüli, ideiglenesen a kockázatvise- lés helyén tartózkodó harmadik személy - kivéve bérlő, fizetővendég - személyes használatában lévő, általános háztartási ingóságnak minősülő vagyon- tárgyának más biztosítási szerződés alapján nem térülő kárát.
A kártérítés felső határa a háztartási ingóságok biztosí- tási összegének 5%-a káreseményenként és egy biztosí- tási év alatt összesen.
2489 Ebtartói felelősségbiztosítás
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb rendelkezéseinek változatlan érvényben maradása mel- lett a biztosítási védelem kiterjed eb(ek)et tartó, őrző, gondozó, a Háztartási Ingóságbiztosítás Különös Feltéte- lei B) fejezete alapján biztosított személy(ek) kártérítési kötelezettségeire is. Nem terjed ki a biztosítási védelem az ebek fedeztetésével vagy ebek haszonszerzés céljából történő tenyésztésével összefüggésben keletkező kárté- rítési kötelezettségekre. Nem terjed ki a biztosítási véde- lem a staffordshire terrier, a pit bullterrier, a staffordshi- re bullterrier és ezek keverékeit, valamint a rottweiler fajtájú ebeket tartó, őrző, gondozó biztosított személyek kártérítési kötelezettségeire.
A biztosítási védelem a Magyarország területén bekövet- kezett károkra terjed ki.
A kártérítés felső határa 3.000.000.- Ft káreseményen- ként és egy biztosítási év alatt összesen.
2495 Földrengés okozta károk megtérítése
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása és az Általá- nos Vagyonbiztosítási Feltételek IX.1.f) kizárásának felol- dása mellett a biztosító megtéríti a biztosított vagyon- tárgyak földrengés által okozott kárait.
Földrengés az a kár, amelyet a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála hatos fokozatát elérő földrengés okoz. A kártérítés felső határa 4.000.000.- Ft káreseményen- ként és egy biztosítási év alatt összesen.
2515 Mélyhűtött élelmiszerek kára
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett a biz- tosító megtéríti a kockázatviselés helyén az áramszolgál- tató által elismert, legalább 12 óra áramkimaradás miatt hűtőszekrényben vagy fagyasztószekrényben 0 °C fok hőmérséklet alatt tárolt mélyhűtött élelmiszerben oko- zott kárt.
A kártérítés felső határa 50.000.- Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen.
2516 Tűz és robbanás nélkül végbemenő korom és füst által okozott károk
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett a biz-
tosító megtéríti a jelen feltételek szerinti tűzbiztosítás alapján káreseménynek nem minősülő, tűz és robbanás nélkül keletkezett korom és füst által a háztartási ingó- ságokban okozott károkat.
A kártérítés felső határa - a biztosított mellékköltségeit is beleértve - 50.000.- Ft káreseményenként és egy bizto- sítási év alatt összesen.
2520 Eltulajdonított kerékpárok biztosítása
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett a biz- tosító megtéríti a legalább 120 cm magasságú kerítéssel körbekerített, a biztosított lakóépülethez tartozó, bezárt kertajtóval vagy kertkapuval védett telekről ismeretlen személy által a biztosított(ak) tulajdonát képező kerék- pár eltulajdonításával okozott kárt.
A kár bejelentésekor csatolni kell a kerékpár eltulajdoní- tásáról szóló rendőrségi feljelentés másolati példányát. A kártérítés felső határa 30.000.- Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen.
2522 ERGO Assistance Iparos segélyszolgáltatás
1. Az ERGO Assistance Iparos segélyszolgáltatásra jogosító biztosítási eseménynek, azaz vészhelyzetnek minősül, ha a biztosító által biztosított lakóépület gépészeti, műszaki berendezésének, víz- és lefolyóvezetékének, elektromos hálózatának, nyílászáróinak, azok szerkezetileg beépített üvegezésének, tetőfedésének előre nem látható váratlan meghibásodása vagy egy hirtelen fellépő külső mechani- kai behatás miatti károsodása következtében sürgős beavatkozásra van szükség a további háztartási ingóság- károk és balesetveszély megelőzése érdekében.
2. Vészhelyzet esetén segítségnyújtást a biztosítási ajánla- ton feltüntetett kockázatviselés helyen, az alábbi szak- mákban vállalja a biztosító:
a) gáz- és fűtésszerelő;
b) zárjavító;
c) lakatos;
d) duguláselhárító;
e) villanyszerelő;
f) vízszerelő;
g) tetőfedő;
h) üveges.
3. Vészhelyzet elbírálását a szerződő (biztosított) bejelen- tése alapján a Europ-Assistance koordinátorai végzik
a biztosító feltételei alapján.
4. A biztosító az ERGO Assistance Iparos segélyszolgáltatás keretében megtéríti az iparos kiszállási díját, a munkadí- jat és az anyagdíjat.
5. Biztosítási eseménykor a jelen feltételek alapján létrejött lakóépület- és ingóságbiztosítási szerződés tekintetében a biztosító költségvállalásának felső határa együttesen bruttó 25.000.- Ft káreseményenként.
6. Amennyiben a tényleges vészelhárítási költség maga- sabb, mint a szolgáltatásban meghatározott költségvál- lalás felső határa, akkor a felső határ feletti költségrész a szerződőt (biztosítottat) terheli.
7. Vészelhárítás során felhasznált üvegek, szerelvények csak az eredetivel megegyező fajtájúak, kategóriájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyzetet megelőző állapot helyreállítása. Amennyiben a rendszeres karban- tartás elmulasztása miatt ugyanazon a helyen ismétel- ten vészhelyzetet előidéző hiba következik be, a biztosító nem köteles a vészelhárítás költségeit fedezni, az így felmerülő költség a szolgáltatást igénybevevőt terheli.
8. Vészhelyzeten kívül a Europ-Assistance szakipari munkák
elvégzéséhez iparost ajánl a fenti szakmákban, ez eset- ben az összes felmerülő költség a szolgáltatást igénybe- vevőt terheli.
9. Az ERGO Assistance Iparos segélyszolgáltatás a meg- adott segélyhívószámon ingyenesen vehető igénybe a kockázatviselés kezdetét követő 30. naptól.
Az ERGO Assistance Iparos segélyszolgáltatás 0-24 óráig hívható telefonszáma: +36 1 465 3667
VagyonvédeßmŻ eßőŹrások
I. Minimális mechanikai védelem
Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külső nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik:
• az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek;
• az ajtók zárását biztonsági zár végzi;
• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm-es, hagyományos, kisméretű tömör téglafal szilárdságával azonos értékű, vagy azt meghaladja.
II. Részleges mechanikai védelem
Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külső nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik a mini- mális mechanikai védelmen felül:
• 2 méternél alacsonyabb alsó párkánymagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) előírás szerinti
• fix ráccsal védettek, vagy;
• azzal egyenértékű, a MABISZ által minősített, rács kivál- tására alkalmas mechanikai szerkezettel (pl.: leereszthe- tő belső rács stb.) védettek, vagy;
• rács, illetve mechanikai védelem hiánya esetén, amennyiben a nyílászáró kerete fából, fémből készült és záráspontossága 5 mm-en belül van, akkor MABISZ mi- nősítésű és az előírások szerint, szakszerűen telepített fóliával (ebben az esetben minimális elektronikai jelző- rendszerrel együtt kiépítve), illetve azzal egyenértékűnek minősített biztonsági üveggel védettek;
• a nyílászárók (ajtók) tokszerkezetei falazó körmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a fala- zathoz vannak erősítve;
• az ajtószerkezetek kiemelés, feszítés ellen védettek;
• az ajtók zárását bejárati ajtónként minimum 2 db bizton- sági zár végzi úgy, hogy a 2 záródási pont közötti távol- ság minimum 30 cm, valamint az ajtólap és az ajtótok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja, vagy
a zárszerkezet minimum négypontos, legalább kétirányú zárást biztosít;
• a bejárati ajtókon a zárnyelvek minimum 14 mm mélyen zárnak a záródási pontokon;
• a zár, vagy két zár alkalmazása esetén minimum az egyik zártörés ellen védett;
• bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db normál vagy 2 db biztonsági diópánttal van az ajtótokhoz rögzítve;
• az ajtólap és az ajtótok záráspontossága 5 mm-en belül van;
• bevésőzár esetén az ajtólap külső oldalfala fémlemezzel meg van erősítve;
• a tokszerkezet esetén a zárlemezek megerősített kivite- lűek;
• falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 12 cm-es, hagyományos, kisméretű tömör téglafal szilárdságával azonos értékű, vagy azt meghaladja.
III. Teljes körű mechanikai védelem
Teljes körű a mechanikai védelem, ha a védett helyiség határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külső nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik a részle- ges mechanikai védelmen felül:
• a támadható, 3 méternél alacsonyabb alsó párkányma- gasságú nyílászárók minimum a részleges mechanikai védelemnek megfelelő rácsszerkezetekkel védettek;
• az ajtólap és az ajtótok fémből vagy keményfából készült, fa ajtólap esetén tömör, vastagsága minimum 40 mm;
• a zárszerkezet minimum négypontos, legalább kétirányú zárást biztosít;
• a bejárati ajtókon a zárnyelvek minimum 18 mm mélyen zárnak a záródási pontokon;
• az ajtólap és az ajtótok záráspontossága 2 mm-en belül van;
• a zárszerkezet fúrás, a hengerzár törés és fúrás ellen vé- dett;
• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága 30 cm-es, hagyományos, kisméretű tömör téglafal szilárdságával azonos értékű, vagy azt meghaladja.
IV. Minimális elektronikai jelzőrendszer
Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha tárgyvédelem és személyvédelem nincs kialakítva, a felületvédelem csak a 2 méter alatti alsó párkánymagasságú nyílászá- rókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva. Az elektronikai rendszerrel szemben támasz- tott követelmények:
• a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet ké- pezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre;
• a rendszer legyen szabotázs ellen védett;
• a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot, külön-külön a védelmi körökön és a szabotázsvonalon is;
• a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett legyen, minimum
1 mm-es lágyacélból vagy azzal egyenértékű szilárdságú más anyagból készüljön és eltávolítása, megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást;
• az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze;
• élesített állapotban a vezérlőközpontnak valamennyi jel- zővonalat, jeladó áramkört, kapcsolóberendezést felü- gyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riaszta- nia kell;
• a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell;
• a riasztás jelzése a központi egységből folyamatosan töl- tött saját akkumulátorral, valamint a burkolat nyitását
és a töltés kimaradását érzékelő szabotázsvédelemmel rendelkező hangjelző készülékkel történjen. A készülék hangereje legalább 100 dB/m legyen és legalább kéthan- gú jelzéssel jelezzen;
• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie,
illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie és a rendszer
a riasztást követően kapcsoljon éles állapotba;
• a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületek- től, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, köz- lekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérése csak segédeszköz használatával legyen megoldható;
• a kültéri hangjelző burkolata szabotázsvédett legyen, minimum 1,5 mm-es lágyacélból készüljön vagy ezzel egyenértékű szilárdságú mechanikai védelemmel rendelkezzen;
• az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönha- tásmentes energiaforrás, hálózat és akkumulátor bizto- sítsa;
• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berende- zés legalább 24 órás üzemeltetését, 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa;
• az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell;
• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy védőcsőben kell vezetni;
• a rendszer kezelése kulccsal vagy kódkapcsolóval történ- het;
• a riasztószerkezet védett téren belül történő elhelyezése esetén a belépési késleltetés maximum 30 mp legyen, kültéri elhelyezésnél biztonsági zárral ellátott, minimum 1 mm-es lágyacélból készült dobozban legyen.
V. Részleges elektronikai jelzőrendszer
Részleges az elektronikai jelzőrendszer, ha teljes körű térvédelem, vagy teljes körű felületvédelem és legalább csapdaszerű térvédelem van kialakítva.
A rendszerrel szemben támasztott követelmények:
• a MABISZ által legalább részleges elektronikai jelzőrend- szer elemének minősített eszközök alkalmazhatók;
• a betörésjelző központ a védett/felügyelt téren belül kerüljön elhelyezésre;
• a központi egység és a kiegészítő tápegység burkolata szerviz-üzemmódban nyitható kivitelű, szabotázsvédett, min. 1, 2 mm-es lágyacélból - vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból - legyen;
• a rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kezelőegységen jelezze;
• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak vala- mennyi azonnali - riasztási - jelzővonalat, jeladó áram- kört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;
• a központi egység, vagy kezelő jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 3 darab azonnali - riasztási -) és a szabotázs vonalon;
• az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelő számára jelezze, a további részek maradjanak működő- képesek;
• az energiaellátást két - egymástól független, kölcsönha- tásmentes - energiaforrás: elektromos hálózat és akku- mulátor biztosítsa;
• az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell;
• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa (felügyelet nélküli esetben);
• a rendszer kezelése kódkapcsolóval történhet. A szemé- lyi kódoknak minimum négy számjegyűnek kell lenni. Négy számjegyes kód esetén a kezelőnek védett térben kell elhelyezkednie, és a kezelésre maximum 30 másod- perc idő állhat rendelkezésre;
• hat számjegyes kódok esetén a kezelő védett téren kívül is elhelyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mecha- nikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre;
• riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendel- kező hang-, fényjelző és egy nem akkumulátoros hang- jelző készülékekkel történjen;
• a kültéri hangjelző szabotázsvédett, kettősburkolatú, min. 1,2 mm-es lágyacél (vagy egyenértékű) burkolattal rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 dB/m-t, váltakozó kéthangú jelzéssel;
• az optikai jelzésadó sárga színű, villogó, minimálisan 200 lx fényerejű legyen;
• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő, vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a ri- asztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba;
• a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők;
• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védőcsőben kell vezetni.
VI. Teljes körű elektronikai jelzőrendszer
Teljes körű az elektronikai jelzőrendszer, ha teljes körű térvédelem és teljes körű felületvédelem van kialakítva. A rendszerrel szemben támasztott követelmények:
• a rendszerben csak a MABISZ által teljes körű elektroni- kai jelzőrendszer alkotóelemének minősített eszközök alkalmazhatók;
• a telepített rendszer rendelkezzen a következő okmá- nyokkal:
• tervezői nyilatkozat;
• kivitelezői nyilatkozat;
• szabványossági nyilatkozat;
• rendszerleírás, telepítési és nyomvonalrajz;
• kezelési utasítás.
• a központi egység a védett téren belül, a tápegységgel
és a másodlagos táplálást biztosító akkumulátorral lehe- tőleg közös egységet képezve kerüljön telepítésre. Indo- kolt esetben a másodlagos táplálást biztosító akkumulá- tor a védett téren belül szabotázsvédett, 1,2 mm vastagságú lágyacélból vagy azzal egyenszilárdságú anyagból készüljön, amely különálló házban is elhelyez- hető. Ebben az esetben gondoskodni kell az összekötő kábel szabotázsvédelméről is;
• a központi egység burkolata min. 1,2 mm-es lágyacélból,
vagy azzal egyenszilárdságú anyagból készüljön;
• a kezelőegység fény- és hangjelzés formájában jelezze az elektronikai jelzőrendszer élesítésének/hatástalanítá- sának megtörténtét;
• a központi egység hatástalanított üzemmódban is felü- gyelje és jelezze ki a jelzőrendszer érzékelőinek állapotát. Élesített üzemmódban az érzékelőkről érkező jelzések alapján adjon ki riasztásjelzést;
• a központi egység jelezze saját belső rendszere, valamint a jelzésátviteli rendszer meghibásodását;
• a központi, vagy kezelő egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön és a szabotázs vonalon;
• az egyes részegységek meghibásodását a rendszer
a kezelő számára jelezze, a további részek maradjanak működőképesek;
• a rendszer csak akkor legyen élesíthető, ha minden érzé- kelője alaphelyzetben van és minden részegysége üzem- képes;
• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak vala- mennyi azonnali - riasztási - jelzővonalat, jeladó áram- kört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell és a jelzés vétele után egy másodpercen belül riasztania kell;
• az elektronikai jelzőrendszer minden részegysége rendel- kezzen szabotázsvédelemmel, melynek jelzései az érzé- kelők riasztásjelzésétől elkülönítve jussanak a központi egységbe. A szabotázsvédelemnek - az elektronikai jel- zőrendszer élesítésétől függetlenül - 24 órás, folyamatos üzemmódban kell működnie;
• a szabotázsvonalak jelzéseit - nem élesbe kapcsolt álla- potban is - a kezelő számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell;
• a jelzőeszközök energiaellátását két - egymástól függet- len, kölcsönhatásmentes - energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa;
• az elsődleges tápellátás a 230 V, 50 Hz-es hálózatról történjen. Az elektronikai jelzőrendszer energiaellátását a központi egységen keresztül kell biztosítani;
• a 230 V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén az elektro- nikai jelzőrendszer minimum 72 órán keresztül működő- képes legyen;
• az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell;
• a rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral tör- ténhet. A személyi kódoknak minimum 4 számjegyűnek kell lenni. Négy számjegyes kód esetén a kezelőnek vé- dett térben kell elhelyezkednie és a kezelésre legfeljebb 20 másodperc állhat rendelkezésre;
• hat számjegyes kódok esetén a kezelő védett téren kívül
is elhelyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mechani- kailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre. Valamennyi, belül és kívül elhelyezett kezelő esetén három hibás kód beadása esetén a központ tiltsa
le a kezelőt, és adjon riasztó jelzést. A tiltást a legmaga- sabb jogokkal rendelkező felhasználó szüntetheti meg;
• a helyi riasztásjelzés minimum két kültéri jelzőeszközről történjen. Ezek közül legalább az egyik eszköz saját ak- kumulátorral rendelkező, feszültségelvétellel indított,
hang- és fényjelző legyen. Mindkét hangjelző hangereje haladja meg a 120 dB-t 1 méternél és - az épület adott- ságaihoz igazodva - különböző irányokba, a lehető leg- nagyobb felhívó hatást keltve kerüljenek telepítésre;
• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által a kezelőről lekapcsolhatónak kell lennie. A rendszer a riasztásjelzés leállítását követően ismételten kapcsol- jon éles állapotba;
• a kültéri hangjelzők váltakozó kéthangú jelzéssel riassza- nak és rendelkezzenek szabotázsvédett, kettős burkola- tú, hab bejuttatása ellen védő vagy késleltetésére alkal- mas dobozolással;
• az optikai jelzésadó sárga színű, villogó, minimálisan 200 lx fényerejű legyen;
• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védőcsőben kell vezetni.
VII. Távfelügyeleti rendszer
A biztonsági távfelügyeleti rendszerek gyűjtik, feldolgoz- zák, kijelzik és dokumentálják az egymástól távol eső ob- jektumokban telepített elektronikai jelzőrendszerek által kiadott riasztás, állapot- és egyéb jelzéseket.
A biztosító az alábbi feltételeknek megfelelő távfelügye- leti rendszert tudja figyelembe venni:
• MABISZ által minősített legalább közepes biztonsági szintű rendszer besorolással rendelkezik;
• riasztásjelzés esetén automatikus távjelzést, értesítést ad a rendőrségnek vagy egyéb fegyveres testületnek, fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálatnak.
VIII. Fogalom meghatározások
1. Biztonsági zár
Biztonsági zárnak minősülnek az alábbiak, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10.000-et: a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy betűjel kombinációs zár, az egyedi minősített lamellás zár,
a MABISZ által minősített biztonsági lakatszerkezet.
2. Zárási pontok távolsága
A zár reteszvasak egymástól mért távolsága.
Zárási pontok | Reteszelési | NEM |
távolsága | mélység | záródási pont! |
3. Reteszelési mélység
A zárszerkezet zárt állapotában a zárnyelvnek az ajtóél síkjától mért hossza.
Nem minősül több zárási pontnak a kereskedelemben, elsősorban az ajtólap vetemedését gátló, a tokszerkezet- re erősített - legtöbbször U alakú - perselybe záródó csapokkal reteszelő zárszerkezet.
4. Zárbetétek letörés elleni védelme
A hengerzárbetét a zárvédő lemezből (rozetta) legfeljebb 1 mm-re állhat ki. A zárvédő lemezt kívülről nem szerel- hető módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.
5. Zárnyelvet fogadó ellenlemez
Fatokozat esetén vagy ha a fém ajtótok nincs megfelelő- en a falszerkezethez rögzítve, a zárási pontoknál hajlított ellenlemezt kell legalább 2 csavarral a falhoz rögzíteni.
6. Reteszhúzás elleni védelem
A kétszárnyú ajtók esetében - amennyiben a fix szárny alul és fölül bevéső gyűszűs tolózárral van rögzítve - szükséges a nyitó szárny benyomásának és a gyűszű mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyű- szűk magasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyűszűk csavarral történő rögzítésével. Billenőkaros szer- kezet megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek.
7. Kiemelés elleni védelem
Az ajtólapnak a forgópántokról való - az ajtó becsukott helyzetében történő - leemelhetőségének megakadályo- zása. Megvalósítható pl.: az ajtólap élére szerelt és az aj- tó zárt állapotában a tokba süllyedő csappal vagy a for- gópántok fölé a tokba süllyesztett, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.
8. Záráspontosság
Az ajtólap és az ajtótok közötti rés. Ha nem megfelelő az ajtó záráspontossága, a résbe feszítővas behelyezésével könnyen nyitható az ajtó.
9. Zárszerkezet (bevésőzár) védelme
Az ajtó lapjába besüllyesztett zárszerkezetet (bevésőzár) egyrészt védeni kell a nem tömör ajtólapból való kisza- kadástól, másrészt az ajtólapon keresztüli megfúrástól egy kívülről nem szerelhető acéllemez ráerősítésével.
10. Ablakok
Ablaknak minősül és ezért az ablakokra vonatkozó előí- rások vonatkoznak az alábbiakra is:
• fixen beépített portálüveg;
• az ajtóba beépített 30x30 cm-nél nagyobb felületű nyit- ható vagy fix üveg;
• az olyan 30x30 cm-nél nagyobb üvegfelülettel rendelke- ző ajtó, amelyen kívül nem található nyitószerkezet (teraszajtó).
Az ablakok magasságát a járó-, illetve megközelítési szinttől az alsó párkánymagasságukig számítjuk.
11. Biztonsági üvegfóliák
Minimum 0,1 mm vastagságú, illetve a MABISZ által leg- alább a részleges mechanikai védelem alkotóelemének minősített biztonsági üvegfólia, melynek telepítésére
az alábbi követelmények érvényesek:
• az üvegtábla keretbe való beépítéséhez - kívülről nem eltávolítható - rögzítőlécet kell alkalmazni;
• a fóliát a legalább 4 mm vastagságú üvegtáblára belül- ről, buborékmentesen kell elhelyezni;
• a keret és a fólia széle között a távolság nem lehet több mint 1 mm.
A biztonsági fólia csak annak az üvegezett nyílászárónak a betörésvédelmét javítja, amelynek kerete és tokszerke- zete megfelel a magasabb védelem előírásainak (ke- ményfa-, fémszerkezetű műanyag-, illetve fémszerkeze- tű nyílászárók), a puhafa szerkezetűekét nem!
12. Fix rácsok
Legfeljebb 100x300 mm-es kiosztású, min. 12 mm átmé- rőjű köracél- vagy ezzel egyenszilárdságú, kívülről nem szerelhető rácsozat. A rácsot a falazathoz 30 cm-enként, de legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen falazókörmök- kel kell rögzíteni.
A fix rács helyett elfogadható a min. B1 fokozatú bizton- sági üveg vagy a mobil (detektív) rács.
13. Teljes körű a felületvédelem, ha éles üzemmódban a védelmi rendszer figyeli az összes támadásnak kitett nyí- lászárót, és a teljes körű mechanikai védelemnek nem megfelelő falazatokat, födémeket, padozatokat, jelzi az
át- és behatolási kísérleteket (nyitásérzékelő minden nyí- lászárón, üvegtörés-érzékelő minden egyes üvegtáblán vagy helyiségben, és szükség esetén falbontás-érzékelő).
14. Teljes körű a térvédelem, ha a rendszer éles üzemmód- ban a védett térben mindennemű emberi mozgást jelez (minden helyiségben, az emeletiekben is!).
15. Csapdaszerű a térvédelem, ha a rendszer éles üzem- módban a védett objektumokban található veszélyezte- tett tárgyak, kiemelt térségek megközelítési útvonalait figyeli.
16. Értéktároló
Értéktárolónak minősül a fali- és padlószéf betonba ágyazva, a biztonsági szekrény 5.000 N rögzítéssel, a bútorszéf 5.000 N rögzítéssel, a páncélszekrény 10.000 N lefeszítő erőnek ellenálló módon, épületszerkezeti tartóle- mezhez való rögzítéssel szerelve, amennyiben rendelkezik a MABISZ általi minősítéssel. Az értéktárolót a minősítési tanúsítványnak vagy az előírt telepítési utasításnak meg- felelően kell a falba vagy a padozatba rögzíteni.
Jelen feltétel alkalmazásában nem minősül értéktároló- nak a lemezszekrény.
ERGO Versicherung Fióktelepe 1082 Budapest, Futó u. 47-53.
Tel.: +36 1 877 1111 • Fax: +36 1 877 1110
Értéklista ERGO Lakásbiztosításhoz*:
A vagyontárgy neve (Festő neve, kép mérete, egyéb értéktárgyak) | Mennyiség (db, súly, m2) | Becsült értéke (HUF) | A vagyontárgy tulajdonosa |
* Az értéklistát kérjük zárt borítékban jutassa el a biztosító számára.
Dátum: Szerződő aláírása
ERGO Versicherung Fióktelepe 1082 Budapest, Futó u. 47-53.
Tel.: +36 1 877 1111 • Fax: +36 1 877 1110
VAGYONBIZTOSÍTÁSIVAGYONBIZTOSÍTÁSI KÁRBEJELENTŐKÁRBEJELENTŐ ADADATLAPATLAP
Kárszám (Biztosító tölti ki!)
Kötvényszám: (Szerződő tölti ki!)
Vagyonbiztosítási kárbejelentő adatlap
Biztosító tölti ki!
Kockázatvise- lés kezdete: | Díjrendezettség: | rendezve hátralék megszűnt | |||||||
Lakóépület biztosítás: | ALAP | BŐVÍTETT | CALLISTO | EXTRA | Háztartási ingóság- biztosítás: | ALAP | BŐVÍTETT | CALLISTO | EXTRA |
Kérjük kitölteni!
Szerződő adatai | Név: | ||
Cím: | Telefon: | e-mail: | |
Károsult adatai szerződővel azonos | Név: | ||
Cím: | Telefon: | e-mail: | |
Felelősségbiz- tosítás esetén károsult adatai: | Név: | ||
Cím: | Telefon: | e-mail: | |
Kérjük kitölteni!
A káreset helye (pontos hely/cím megadása): | A káresemény időpontja: |
A káresemény rövid leírása: | |
Kérjük kitölteni!
Károsodot vagyontárgyak adatai | ||||
LAKÓÉPÜLET vagyontárgyak adatai (Kérjük, részletesen sorolja fel!) (Amennyiben kevésnek bizonyul a károsult vagyontárgyak felsorolására készített táblázat, folytassa a felsorolást egy üres lapon, melyet csatoljon a bejelentéshez!) | ||||
A károsodott vagyontárgy neve (pl.: fal, padló, födém, csempe, fűtési rendszer, szaniter, stb.) | Építés / felújítás éve | Károsodás mértéke: mennyiség/ darabszáma/ nagysága, (db, m2) | A kár és költség becsült értéke (Ft) | Vagyontárgy tulajdonosa (Nevezze meg, kié volt a sérült vagyontárgy!) |
INGÓSÁG vagyontárgyak adatai (Kérjük részletesen sorolja fel!) (Amennyiben kevésnek bizonyul a károsult vagyontárgyak felsorolására készített táblázat, folytassa a felsorolást egy üres lapon, melyet csatoljon a bejelentéshez!) | ||||||
A károsodott vagyontárgy neve (elektromos eszközöknél: gyártó, típus, gyári szám) | Mennyiség (db, súly, m2) | Beszerzés / építés éve | Garanciális | A kár becsült értéke (Ft) | Vagyontárgy tulajdonosa (Nevezze meg, kié volt a sérült vagyontárgy!) | |
nem | igen | |||||
Összes becsült kárigény (Ft):
Kérjük, kitölteni!
A helyszíni szemlére alkalmas időpont: | Hétköznap Hétvégén óra között | ||
Volt-e önnek korábban hasonló káreseménye? | Igen, mikor? | Mekkora volt a kár? | Kár oka: |
Nem | |||
Van-e erre a káreseményre más biztosítónál érvényes biztosítása? | Igen Biztosító: | Biztosítási összeg: | Kötvényszám: |
Nem | |||
Kárkifizetés módja: | Számlatulajdonos neve: ……………………………………………………………………………………………………………. | ||
Bank neve: …………………………………………………………………………………………………………………………… | |||
postai úton történő kifizetés | Számlaszám: | ||
átutalás bankszámlára | - - | ||
Mellékelt okmányok, iratok megnevezése: rendőrségi feljelentés tűzoltóság által kiadott hatósági bizonyítvány számla értékbecslés fotó költségvetés kiegészítő vagyontárgy lista egyéb:…………………………………………………………………………………………… Összesen db | |||
Nyilatkozat: Hozzájárulok, hogy a Biztosító a számára kárrendezési tevékenységet végző szerződéses megbízottja részére a biztosítás adatait átadja, illetve hogy a káreseménnyel összefüggő hatósági és egyéb iratokba betekinthessen. Továbbá aláírásommal igazolom, hogy a kárbejelentőben rögzített összes adat a valóságnak megfelel. Kárbejelentés dátuma: ………………………………………… Szerződő / károsult aláírása | |||
Információk a kárrendezésről:
A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésőbb a kárbejelentéstől számított 5. napig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Ha a biztosító részéről a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5. napon belül nem történik meg a kár szemlézése, akkor a szerződő (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A
fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt
előzetes egyeztetést követően, további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni.
A Biztosító független kárszakértő irodával dolgozik együtt, a helyszíni vizsgálatok előtt a kárszakértő veszi f kapcsolatot!
l Önnel a
Köszönjük a együttműködést!
Biztosító tölti ki!
Díjjal fedezve: ..-ig
Kárügyintéző aláírása:……………………………
P.H.
Érkeztetés a biztosítónál:
Ny.sz.: 4002V04
A ßeggyakraþþan feßtett kérdések
Az ERGO Versicherung Fióktelepe szeretné felhívni figyelmét néhány, lakásbiztosítása szempontjából fontos információra. A kérdések pontos megválaszolásában segítenek a feltételek hivatkozott szakaszai.
Mire terjed ki a biztosításom?
A biztosítási kötvényben meghatározott biztosítási csomag tartalmáról a biztosítási feltételek elején lévő összefoglaló táblázat és a biztosítási feltételek adnak leírást. ÁVF, LKF, HKF
Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?
A biztosítási ajánlaton kockázatviselés kezdeteként megjelölt nap 0:00 órája, amennyiben a biztosítási szerződés érvénye- sen létrejön és befizetem az első díjat. ÁVF IV
Ki vagyok én a szerződésben?
Szerződő, amennyiben fizetem a díjat, biztosított a lakóépület biztosításban, ha tulajdonos vagyok, biztosított az ingóságbiz- tosításban, ha a kockázatviselés helyszínén lakom.
ÁVF II/2, LKF II, HKF II/2.
Milyen kötelezettségeim vannak?
Közlési és változásbejelentési, mely alapján köteles vagyok a biztosítás elvállalása szempontjából minden lényeges körül- ményt a biztosítóval közölni és az esetleges változásokat ké- sőbb bejelenteni. Kármegelőzési és kárenyhítési, mely szerint köteles vagyok a jó gazda gondossága és a hatályos jogsza- bályok alapján az elvárható intézkedéseket megtenni. Érték- nyilvántartási, azaz a kár összegét hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat megőrizni és bemutatni. Kárbejelentési és együttműködési, mivel köteles vagyok a biztosítási esemény bekövetkezését a biztosítónak haladéktalanul bejelenteni és a szükséges szervekkel (rendőrség, tűzoltóság, kárrendező tár- saság) együttműködni. ÁVF VII
Hogyan védjem vagyontárgyaimat?
A betöréses lopás és rablás biztosítás esetén a biztosító szol- gáltatási maximumai aszerint változnak, hogy milyen mecha- nikai és elektronikai védelemmel láttam el a lakóépületemet. A megfelelő védelem csökkenti a kár esélyét és növeli a bizto-
sító szolgáltatását. VE
Mi a biztosítási összeg és az alulbiztosítottság?
A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) biztosítási szerződésben megjelölt értéke, egyúttal a biztosító szolgálta- tásának maximuma. Amennyiben a biztosítási összeg alacso- nyabb, mint a biztosított vagyontárgyak újra beszerzési érté- ke, akkor alulbiztosításról beszélünk és a biztosító a kárt csak
a biztosítási összeg valós biztosítási értékhez viszonyított ará- nyában téríti meg. Emiatt különösen fontos a biztosítási
összeg helyes megállapítása, majd a változások folyamatos bejelentése és a biztosítási szerződés módosítása. ÁVF XII
Miért van szükség értékkövetésre?
Az értékkövetés alkalmazásával a biztosítási szerződés ha- tálybalépésekor érvényes biztosítási összegek értékállandósá- gát az áremelkedések körülményei között is meg lehet őrizni.
A helyesen megválasztott biztosítási összeg értékkövetése megelőzi az alulbiztosítottság kialakulását. ÁVF XIII
Mikor esedékes a biztosítási díj?
A lakásbiztosítás első díja a szerződés létrejöttekor esedékes, és a kockázatviselés kezdetétől jár. Minden későbbi díj annak az időszaknak (év, félév, negyedév, hónap) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. ÁVF X
Mi történik, ha késve fizetem a díjat?
A biztosító figyelmeztető levelet küld részemre, hogy elmara- dásomat pótoljam. Amennyiben ezt nem teljesítem, az elma- radástól számított 30. napon - illetve a biztosító levelében megjelölt időpontban - a biztosításom megszűnik.
Amennyiben a lakásbiztosítás fedezetül szolgál egy hitelinté- zet számára, a késedelemről a biztosító értesítést küld felé.
ÁVF XI
Milyen értékeket fizet a biztosító kár esetén?
A biztosító a különös feltételekben meghatározott és adott esetben limitált mértékű kártérítést, de legfeljebb a biztosítási összeget fizeti, mely során a károsodott vagyontárgy új érté- két, helyreállítási költségeit, avult értékét vagy forgalmi érté- két téríti meg. LKF VII, HKF VII, VIII
Milyen költségeket vállal át a biztosító?
A kár elhárítása és enyhítése érdekében felmerült költsége- ket, a tűzoltás és mentés költségeit, a mozgatási és védelmi költségeket, a bontási és törmeléktakarítási költségeket és a törmelék és hulladékok elszállításának költségeit ÁVF XV
Mikor fizet a biztosító?
Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett és a jogalap tisztázott, a biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges utolsó ok- irat kézhezvételét követő 15. napon esedékes. ÁVF XIV
Kinek fizet a biztosító?
A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult, kivéve, ha más kedvezményezett vagy engedményes (pl. hitelintézet) került megjelölésre, illetve felelősségi károk esetében, ahol a szolgáltatás jogosultja a károsult. ÁVF XV
Rövidítések: Általános Vagyonbiztosítási Feltételek – ÁVF, Lakóépület biztosítás Különös Feltételei – LKF, Háztartási Ingóságbiztosítás Különös Feltételei – HKF, Vagyonvédelmi Előírások – VE.
MŻt keßß tennŻe káresemény þekövetkezésekor?
(Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII/10-11.)
Teendő vészhelyzet esetén
• Azonnal kérjen segítséget, ha az épület gépészeti, műszaki berendezéseinek meghibásodása, vagy váratlan külső mechanikai behatás következtében vészhelyzet alakult ki!
• Az ERGO Assistance Iparos segélyszolgáltatás 0-24 óráig hívható telefonszáma:
+36 1 465 3667
Teendők a kár bekövetkezésekor
• Elsőként ellenőrizze, nem történt-e személyi sérülés.
Ha igen, értesítse a segélyszolgálatokat (mentők (104), tűzoltók (105), rendőrség (107))!
• Épületben, ingóságban keletkezett károk esetén tegye meg a szükséges lépéseket a károk súlyosbodásának elkerülésére!
• Jelentse be a kárt a biztosítónak!
• A károsodott vagyontárgyak állapotában ne változtasson a kárfelvétel időpontjáig, de legalább a kárbejelentéstől számított 5. napig!
Hivatalos szervek, hatóságok értesítése
• Tűz, robbanás esetén a tűzoltókat mindenképpen — az időközben eloltott tűz esetén is — értesítenie kell.
• Betöréses lopás és rablás esetén rendőrségi feljelentést kell tennie személyesen vagy telefonon.
A kár bejelentése
A kárt a keletkezése (de legalább észlelése illetve tudomásul vétele) után
2 napon belül írásban be kell jelenteni
az ERGO Versicherung Fióktelepe 1082 Budapest, Futó utca 47-53.
(levelezési cím: 1428 Budapest Pf. 5.) címre vagy
a +36 1 877 1110-es faxszámon vagy a www.ergo.hu címen.
Az írásos bejelentéskor közlendő adatok:
• kötvényszám,
• a szerződő vagy a károsult adatai,
• felelősségi kárnál a károkozó elismerő nyilatkozata,
• a káresemény helye, ideje, rövid leírása,
• a kár becsült összege,
• a károsodott vagyontárgyak leírása, felsorolása.
Helyszíni szemle
• Amennyiben helyszíni szemle szükséges, a bejelentését követően 5 munkanapon belül
felkeresi Önt a kárszakértő.
• A helyszínen jegyzőkönyv készül, melynek másolata Önt illeti.
A kárrendezés során szükséges dokumentumok
• Betöréses lopás és rablás esetén a rendőrségi feljelentés valamint a nyomozást megszüntető határozat
(a rendőrségi nyomozás általában 30 nap).
• A károsodott vagyontárgyak eredetét, értékét bizonyító dokumentumok, javítási számla, árajánlat, költségvetés, műszaki leírás, fotó, a törött
üveg helyreállítási számlája, stb.