Feltételek
Feltételek
Nemzetközi közúti árufuvarozói felelõsségbiztosítási
(CMR-felelõsségbiztosítás) feltételek
– Ügyféltájékoztató
– Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)
– Nemzetközi közúti árufuvarozói felelõsségbiztosítás (CMR-felelõsségbiztosítás) különös feltételei
– Záradékok
Érvényes: 2003. június 15-étõl
Xx.xx.: 11394
Tartalomjegyzék
Ügyféltájékoztató 3
Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) 5
Nemzetközi közúti árufuvarozói felelõsségbiztosítás (CMR-felelõsségbiztosítás) különös feltételei 9
Záradékok 11
– 2 –
Tisztelt Partnerünk!
Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerzõdés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Részvény- társasághoz fordult.
Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk fõbb adatait, tájékoztat- juk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkrõl, felügyeleti szervünk megnevezésérõl és székhelyérõl, valamint megismertetjük önt az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival. Felsoroljuk továb- bá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képezõ – adatait a biztosítóintéze- tekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény alapján kiadhatja.
Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása elõtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, amelyek birtokában a szerzõdés- kötési szándékát kifejezõ jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg.
1. A Generali-Providencia Biztosító Rt. a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján.
A társaság alaptõkéje (jegyzett tõkéje): 4 000 000 000 Ft
A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.
Telefon: (00-0) 000-0000
A társaság egyedüli részvényese: Generali Holding Vienna AG Székhelye: A–1010 Wien, Landskrongasse 1–3.
2. A biztosítási szerzõdésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítõjéhez, bárme- lyik ügyfélszolgálati irodánkhoz, illetõleg a TeleCenter munkatársaihoz, akik a (06-40) 200-250-es kék számon készséggel állnak az ön rendelkezésére.
Információt és támogató útmutatást talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is.
További kérdéseivel vagy problémáival forduljon a lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes területi ügyviteli központokhoz:
Budapest és Vidéke Területi Ügyviteli Központ | 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00. | (0) 000-0000 |
Miskolci Területi Ügyviteli Központ | 3530 Miskolc, Szemere B. u. 13. | (46) 517-100 |
Debreceni Területi Ügyviteli Központ | 4024 Debrecen, Xxxxx Xxxx u. 37. | (52) 419-937 |
Szegedi Területi Ügyviteli Központ | 0000 Xxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. | (62) 566-199 |
Pécsi Területi Ügyviteli Központ | 7624 Pécs, Xxxxx Xxxx Xxxxx u. 1. | (72) 512-412 |
Gyõri Területi Ügyviteli Központ | 9022 Gyõr, Bajcsy-Xx. xx 00. | (96) 507-000 |
Amennyiben munkatársaink segítõ közremûködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Rt. Vezérigazgatóságán mûködõ Ügyfélkapcsolatok csoportnál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. – személyesen vagy írásban élhet bejelentéssel.
3. | A biztosító felügyeleti szerve: | Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete |
Székhelye: | 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. (Xxxxxxxxx Xxxxx) | |
Levélcím: | 1535 Budapest, 114. Pf. 777. | |
Központi telefonszám: | 489-9100 | |
Helyi tarifával mûködõ kék szám: | (06-40) 203-776 | |
Központi fax: | 000-0000 |
4. A fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, valamint a fogyasztóvédelem intézményrendszerével kapcsolatos legalap- vetõbb szabályokat a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény tartalmazza.
A fogyasztóvédelem országos hatáskörrel rendelkezõ, a fõvárosi és megyei fogyasztóvédelmi felügyelõségek szakmai irányítását is ellátó központi szerve: Fogyasztóvédelmi Felügyelõség
Székhelye: 1088 Budapest, József krt. 6.
Telefon: 000-0000
Fax: 000-0000
A biztosítási szerzõdés megkötésével és teljestésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli ren- dezése érdekében kérelmet terjeszthet elõ a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes békéltetõ testületnél. A testületi eljárás megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosítótársasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését.
5. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni:
– a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett és károsult) személyi adatait;
– a biztosított vagyontárgyat és annak értékét;
– a biztosítási összeget;
– élet-, baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés esetén az egészségi állapottal összefüggõ adatokat;
– a kifizetett biztosítási összeg mértékét és a kifizetés idejét;
– a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tényt és körülményt.
6. A fenti biztosítási titkot képezõ adatok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetõit, alkalmazottjait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kap- csolatosan tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Biztosítási titok (biztosítási titkot képezõ adat) csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
7. A biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény értelmében a titoktartási kötelezettség nem áll fenn
– a feladatkörében eljáró felügyelettel,
– az ügyészségi felhatalmazással rendelkezõ rendészeti nyomozó hatóság vezetõjével,
– az ügyészséggel,
– büntetõügyben, polgári ügyben, valamint csõdeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal,
– a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel,
– a törvényben meghatározott esetekben az adóhatósággal,
– a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
– a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
– a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
– az egészségügyi hatósággal.
8. Tájékoztatjuk, hogy a Generali-Providencia Biztosító Rt. részére – társaságunk irányítása és ellenõrzése alatt – a Generali Holding Vienna AG számítógépes adatfeldolgozási szolgáltatást nyújt, mely szolgáltatónál a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, továbbá a szolgáltató székhelye szerinti állam tagja az Európai Uniónak, és rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatvédelmi jogszabállyal.
9. Társaságunk köteles a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett, károsult) által kezdeményezett adathe- lyesbítéseket a nyilvántartásban átvezetni.
10. A biztosítási ajánlat aláírása elõtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következõket:
– A megkötendõ biztosítási szerzõdésre, a szerzõdõ felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerzõdési feltételek és záradékok elõírásai az irányadók.
– Kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni és ajánlatát csak ezt követõen aláírni.
– A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.
A sikeres együttmûködés reményében:
Generali-Providencia Biztosító Rt.
Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)
Ezen általános feltételek alapján a Generali-Providencia Biztosító Rt. (továbbiakban: biztosító) – az egyes biztosítások különös felté- telei szerint – meghatározott jövõbeni esemény (biztosítási ese- mény) bekövetkezésétõl függõen, a biztosítási szerzõdésben kikö- tött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerzõdõ (biztosított) által megfizetett biztosítási díj ellenében.
I. Szerzõdõ/Biztosított
1. Vagyonbiztosítási szerzõdést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (a továbbiakban: biztosított) vagy aki a szerzõdést érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: szerzõdõ).
2. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosítási szerzõdés teljes idõbeli hatálya alatt fenn kell állnia.
II. A biztosítási szerzõdés létrejötte
1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetõleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerzõdés a kötvény kiállításának napján jön létre, és a III (1) bekezdésében meghatározott kockázatvi- selési idõpontban lép hatályba.
2. Ha a kötvény tartalma a szerzõdõ (biztosított) ajánlatától eltér és az eltérést a szerzõdõ (biztosított) 15 napon belül nem kifo- gásolja, a biztosítási szerzõdés a kötvény tartalmának megfele- lõen jön létre.
A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban köteles a szerzõdõ (biztosított) figyelmét felhívni.
Lényeges eltérésnek minõsül különösen a kockázatviselés idõpontja és helye, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértéke.
3. A biztosítási szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító a szer- zõdõ (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy kép- viselõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõen jön létre, és a III (1) bekezdésében meghatározott kockázatviselési idõpontban lép hatályba.
A biztosító a biztosítási kötvényt a szerzõdés e módon történõ létrejötte esetén is köteles a szerzõdõ (biztosított) részére ki- szolgáltatni.
4. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerzõdés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már elõlegként befizetett díjat a szerzõdõnek (biztosí- tottnak) haladéktalanul visszafizeti.
5. Amennyiben a biztosítást a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény 32. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzõdõ (biztosított) képviselõjének mi- nõsülõ biztosítási alkusz (bróker, makler) közvetíti, akkor a biz- tosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidõ az azt követõ napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerzõdõ (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosí- tónak átadta.
6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerzõdés eltér a biztosítási feltételektõl, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést a feltételeknek megfelelõen módosítsák. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módosí- tó javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem vá- laszol, az elutasítástól, illetõleg a módosító javaslat kézhezvé- telétõl számított 15 napon belül a szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja.
III. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya
1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton a szerzõdõ (biztosított) által a kockázatviselés (hatály- ba lépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a szerzõdõ (biztosított) a biztosítás elsõ díját, illetõleg az egyszeri díjat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, a biztosító képviselõjének vagy a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak (a biztosítóinté- zetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény 32. § (3) bekezdés) elismervény ellenében átadja, ille- tõleg ha a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban álla- podtak meg, és a biztosítási szerzõdés a II. fejezetében meg- határozott valamelyik módon létrejön.
2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdõ idõ- pont nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerzõdõ (biztosított) által történt aláírását követõ nap 0. órája. Biztosítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatviselés leg- korábbi idõpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történõ átadását követõ nap 0. órája jelölhetõ meg.
A felek ettõl eltérõ kockázatviselési kezdõ idõpontban is meg- állapodhatnak.
3. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerzõdés ellen- kezõ kikötést nem tartalmaz – kizárólag a Magyar Köztársaság területére terjed ki.
IV. A biztosítási szerzõdés tartama
1. A biztosítási szerzõdés, ha a felek írásban másként nem álla- podnak meg, határozatlan tartamú.
2. A biztosítási idõszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – ellenkezõ megállapodás hiányában – a biztosítási szerzõdés létrejöttének napja.
V. Biztosítási összeg / Biztosítási érték A biztosító szolgáltatási kötelezettsége
1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerzõ- dõ (biztosított) által a biztosítási szerzõdésben megjelölt értéke.
2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási értékét (túl- biztosítás). A vagyontárgy utánpótlási értékét meghaladó részé- ben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.
3. A biztosított vagyontárgy utánpótlási értéke a különös feltételek elõírásai alapján kerül megállapításra.
4. Ha a szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötés idõpontjában ugyan- azon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerzõdéssel (többszörös biztosítás), a biztosító csak a másik (korábbi) biz- tosítási szerzõdéssel meg nem térült károkra nyújt a különös feltételekben meghatározottak szerint biztosítási szolgáltatást. Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, amelyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók.
5. A biztosítót a biztosítási szerzõdés érvényes része utáni bizto- sítási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és többszörös biztosítás esetén is megilleti.
6. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb mint az utánpótlási érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összeg- nek az utánpótlási értékhez viszonyított arányában téríti meg.
7. A biztosítási szerzõdésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerzõdõ felek az alábbiak szerint tekin- tik biztosítottnak:
a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontár- gyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik bizto- sítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy ese- tében a biztosító szolgáltatásának felsõ határa az adott va- gyontárgyra megadott biztosítási összeg.
b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerzõdéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg ere- jéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásának felsõ határa is. Az egyes vagyoncsopor- tokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biz- tosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.
8. A túlbiztosítás, illetõleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerzõ- dés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál kü- lön-külön kell megállapítani.
9. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét:
a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;
b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlátozhatja.
Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási idõszak alatt több esetben fordul elõ biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minõsülnek az azonos okokra visszavezethetõ események, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn.
A megállapodás szerinti önrészre vonatkozóan a szerzõdõ (biztosított) nem köthet másik biztosítást. Ellenkezõ esetben a biztosító a szolgáltatását oly mértékben csökkenti, hogy a szerzõdõ teljes egészében maga viselje a megállapodás sze- rinti önrészt.
VI. A biztosítási díj megfizetése
1. A biztosítás elsõ díja a szerzõdés létrejöttekor, minden késõb- bi díj pedig annak az idõszaknak az elsõ napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerzõdés létrejöt- tekor kell megfizetni.
2. Ha a biztosítási szerzõdést nem a biztosított, hanem az õ javára harmadik személy köti (I. pont), a biztosítási esemény bekövetke- zéséig, illetõleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerzõdõ felet terheli.
3. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerzõdõ fél helyébe lép, a folyó biztosítási idõszakban ese- dékes díjakért a szerzõdõ féllel egyetemlegesen felelõs.
VII. A szerzõdõ/biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége
1. A szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötéskor köteles a biztosí- tás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körül- ményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kér- déseket tett fel.
2. A szerzõdõ (biztosított) köteles a bekövetkezéstõl számított 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az ajánlaton feltüntetetett körülmény módosulását, de különösen:
a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékû változását, ami a biztosítási szerzõdésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték változást a biztosítási szerzõdésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell bejelenteni;
b) ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött;
c) a biztosított vagyontárgyakat terhelõ bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével;
d) a biztosított vagyontárgyak más számára történõ haszná- latba adását;
e) ha a kármegelõzés és kárelhárítás rendszerében módosu- lás történt;
f) a biztosított vagyont érintõ csõdeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását;
g) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezé- sét, új gyártási ág vagy technológia bevezetését;
h) üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi idõtartamra történõ leállítását (átmeneti szüneteltetését) vagy végleges üzemen kívül helyezésüket;
i) a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló té- nyezõk módosulását.
3. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetõleg a biztosítási szerzõdés további változás bejelentési kötelezett- séget is elõírhatnak.
4. A biztosító jogosult a szerzõdõnél (biztosítottnál) a kármegelõ- zésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított va- gyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tûzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttmûködve, a helyszínen is bár- mikor ellenõrizni.
5. A közlésre, illetõleg változás bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll fenn, kivéve, ha a szerzõdõ (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallga- tott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdés- kötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási ese- mény bekövetkezésében.
6. A szerzõdõ és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetõleg bejelentésre köteles lett volna.
7. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szer- zõdésben, illetõleg a szerzõdés részét képezõ biztosítási felté- telekben meghatározott lényeges körülmények változását köz- lik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõdés
módosítására, illetõleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja.
8. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzõdés a mó- dosító javaslat közlésétõl számított 30. napon megszûnik. Erre a következményre a szerzõdõt (biztosítottat) a módosító javas- lat megtételekor figyelmeztetni kell.
9. Ha a biztosító a 7–8. pontokban foglalt jogaival nem él, a szer- zõdés az eredeti tartalommal hatályban marad.
VIII. A biztosítási esemény
A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre ter- jed ki, amelyeket a szerzõdés vagy a különös feltételek meghatá- roznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biz- tosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötele- zettséget.
IX. Kárbejelentés, kárrendezés
1. A szerzõdõ (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövet- kezését haladéktalanul, de legkésõbb a felfedezésétõl számí- tott 2 munkanapon belül a biztosítási szerzõdést kezelõ bizto- sító egységnek írásban bejelenteni.
A tûz- és robbanáskárt hatósági elõírás szerint a szerzõdõ (biz- tosított) köteles a tûzoltóságnak is jelenteni.
Betöréses lopás és rablás esetén a szerzõdõ (biztosított) köte- les rendõrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzõkönyvben rögzíttetni.
A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a káresemény idõpontját, helyét és a káresemény rövid le- írását,
b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,
c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),
d) a kárrendezésben közremûködõ – a szerzõdõt (biztosítot- tat) képviselõ – személy vagy szervezet nevét,
e) köteles továbbá a tûzoltóságnak tett bejelentés, illetõleg rendõrségi feljelentés (jegyzõkönyv) egy másolati példányát csatolni.
A szerzõdõ (biztosított) köteles ezen felül a szükséges felvilá- gosításokat megadni, és lehetõvé tenni a bejelentés és a felvi- lágosítás tartalmának ellenõrzését.
Köteles továbbá a nyomozást megszüntetõ határozatot, vád- emelés esetén a vádiratot (vádindítványt), valamint a tûzrendé- szeti hatóság által kiadott okiratot a biztosító részére eljuttatni.
2. Amennyiben a szerzõdõ (biztosított) az 1. pontban elõírt köte- lezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke, és a biztosító szolgáltatását befolyá- soló körülmények, kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
3. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított va- gyontárgy(ak) állapotában a szerzõdõ (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésõbb a kárbejelentéstõl számí- tott 5. napig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben vál- toztathat.
4. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása le- hetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.
5. Ha a biztosító részérõl a kárbejelentés kézhezvételétõl számí- tott 5. napon belül nem történik meg a kár megszemlélése, akkor a szerzõdõ (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb va- gyontárgyakat a biztosítóval történt elõzetes egyeztetést köve- tõen, további 30 napig változatlan állapotban meg kell õrizni.
6. A szerzõdõnek (biztosítottnak) a kár összegét hitelt érdemlõen bizonyító dokumentumokat – a biztosító eljáró szakemberének vagy megbízottjának a kérésére – bármikor rendelkezésre kell bocsátani. Amennyiben a szerzõdésre vonatkozó különös fel- tételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követõ
15. napon esedékes.
7. A szerzõdõ felek bármelyike kérheti a kár okának és összegé- nek független szakértõ által történõ megállapítását. A független szakértõ költségét a megbízó elõlegezi, illetõleg viseli.
8. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését visszatarthatja,
a) ha kétség merül fel a szerzõdõ (biztosított), illetõleg az álta- la megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát illetõen, a biztosító által megkívánt igazolás bemutatásáig;
b) ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a szerzõdõ (biz- tosított) ellen büntetõeljárás indult, az eljárás befejezéséig.
9. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetõeszközben (forintban) fizeti meg.
10. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biz- tosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a szerzõdõ (biztosított) kérésére elõleget folyósíthat.
X. Mentesülés
1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen:
a) a biztosított, illetõleg a szerzõdõ fél;
b) a velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk (hozzátar- tozónak minõsül: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örök- befogadó, a mostoha- és nevelõszülõ, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér há- zastársa);
c) a biztosítottnak vezetõ, a biztosított vagyontárgyak kezelé- sével együtt járó munkakört betöltõ alkalmazottja(i), illetõleg megbízottja(i);
d) a biztosított vállalkozás vezetõje(i), a biztosított vagyontár- gyak kezelésével együtt járó tevékenységet végzõ tagja(i) vagy szerve(i) szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.
2. Az 1. pontban foglaltakat a kármegelõzési és kárenyhítési köte- lezettség megszegésére is alkalmazni kell.
3. A károk megelõzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl, a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági hatá- rozatok, szabványok, a biztosított felügyeleti szervének utasítá- sai, továbbá a biztosító általános és különös feltételeiben rög- zített elõírásai mindenkor irányadók. Ha a szerzõdõ vagy bizto- sított a kármegelõzésre és elhárításra vonatkozóan a valóság- nak nem megfelelõ vagy megtévesztõ adatokat közölt, a biz- tosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.
4. Ha a biztosító a kármegelõzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy sorozatos elmulasztását tapasztalja, jogosult a biztosítási szerzõdés módosítására javaslatot tenni, illetõleg a szerzõdést felmondani.
XI. A biztosítási szerzõdés megszûnése
1. A határozatlan idõtartamra kötött biztosítási szerzõdést a felek a biztosítási idõszak végére 30 napos határidõvel felmondhatják.
2. A felek a biztosítási szerzõdésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.
3. Ha a szerzõdés három évnél hosszabb idõre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított idõtartam eltelte elõtt is felmondható, a negyedik évtõl kezdve a biztosítási szerzõ- dést bármelyik fél felmondhatja.
4. A határozott idõtartamra létrejött biztosítási szerzõdés a tartam lejáratakor akkor is megszûnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerzõdés megszûnését követõ idõszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.
5. A biztosítási szerzõdés az elsõ biztosítási díj, illetõleg az egy- szeri biztosítási díj esedékességétõl számított 30. nap, folyta- tólagos díjak esetén a 60. nap elteltével megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerzõdõ (biztosított) halasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bíró- sági úton nem érvényesítette.
6. A biztosító a szerzõdés megszûnését és a bírósági út igény- bevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthat- ja, ha az elsõ díj, illetõleg az egyszeri biztosítási díj esedékes- ségétõl számított 30 nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a közlésével a szerzõdõt (biztosítottat) a fizetésre írásban fel- szólítja.
7. A díjnemfizetés miatt megszûnt biztosítási szerzõdést a biz- tosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosí- tó köteles a díjkülönbözet visszatérítésére.
A biztosítási díj nemfizetése miatt megszûnt szerzõdés törlésé- nek tényérõl a biztosító a szerzõdõt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.
8. Ha a biztosítási szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szûnt, a biztosítási szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része
– a biztosító erre vonatkozó külön írásbeli értesítése nélkül – a hónap utolsó napjával megszûnik.
9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.
10. A biztosítási szerzõdés megszûnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfi- zetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.
XII. Törvényi engedményi jog
1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, õt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelõs személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztar- tásban élõ hozzátartozó.
2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetett kártalanítási ösz- szeget vissza kell fizetnie.
XIII. Elévülés
A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények az esedékességtõl szá- mított egy év alatt évülnek el.
XIV. Egyéb rendelkezések
1. A szerzõdõ felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szerzõdés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott le- vélben kötelesek megtenni.
2. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben ak- kor hatályos, ha az a biztosító szerzõdést kezelõ egységének jut a tudomására.
3. Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kérdé- sekre a Polgári Törvénykönyv, továbbá a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.
XV. Adatkezelés és adatvédelem
1. A biztosító a feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni:
a) a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett és károsult) sze- mélyi adatait,
b) a biztosított vagyontárgyat és annak értékét,
c) a biztosítási összeget,
d) baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés ese- tén az egészségi állapottal összefüggõ adatokat,
e) a kifizetett biztosítási (kártérítési) összeg mértékét és a kifi- zetés idejét,
f) a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tényt és kö- rülményt.
2. A biztosítót az általa kezelt, biztosítási titoknak minõsülõ adatok tekintetében idõbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség a biztosító tulajdonosain, vezetõin, alkalmazottain kívül kiterjed mindazokra, akik a biztosítási titokhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzá- jutottak.
3. A biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a ki- szolgáltatható titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
4. A biztosító köteles a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett, károsult) által kezdeményezett adathelyes- bítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.
Nemzetközi közúti árufuvarozói felelõsségbiztosítás (CMR-felelõsségbiztosítás) különös feltételei
A jelen feltételekben nem részletezett kérdésekben a Generali-Pro- videncia Biztosító Rt. Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) rendelkezései az irányadók.
I. A biztosítás tárgya
A biztosító vállalja, hogy a VI. pontban leírt kizárásokkal teljesíti mindazon kártérítési kötelezettségeket, amelyek a Nemzetközi közúti árufuvarozási szerzõdésrõl szóló, az 1971. évi 3. törvényerejû ren- deletben kihirdetett Egyezmény (továbbiakban: CMR-Egyezmény) alapján végzett fuvarozói tevékenység következtében a biztosítottat a CMR-Egyezmény szerint terhelik.
A biztosítás kizárólag a biztosítási kötvényben megjelölt fuvaresz- közökkel, a biztosított által saját nevében végzett fuvarozásokra ér- vényes. A biztosítás átfogja azoknak a megalapozott kártérítési igé- nyeknek a kielégítését és azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítását, melyeket az elõzõekben meghatározott tevékenység alapján a biztosítottal szemben támasztanak.
II. A biztosítási szerzõdés tartama
A biztosítási szerzõdés – ha a felek írásban másként nem állapod- nak meg – határozatlan tartamú, a biztosítási idõszak egy év, a biz- tosítási évforduló pedig a szerzõdésben a kockázatviselés kezde- teként megjelölt nap.
III. A biztosítás területi hatálya
A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerzõdés a biztosított minden olyan fuvarozási szerzõdésére érvényes, amely áruknak közúton, jármûvel, díj ellenében végzett fuvarozására irányul, ha az áru átvételének helye és a kiszolgáltatásra kijelölt hely – amint ezeket a fuvarozási szerzõdésben megjelölték – két különbözõ állam terü- letén van, amelyek közül legalább az egyik állam a CMR-Egyezmény szerzõdõje, s ezen államok az európai szárazföldön (beleértve Nagy-Britannia, Írország, valamint Törökország ázsiai része) he- lyezkednek el. Egyéb külön írásbeli megállapodás hiányában a biz- tosítás nem terjed ki az Ukrajna, Oroszország, Belorusszia terüle- tein bekövetkezett káreseményekre.
IV. A kockázatviselés kezdete és megszûnése
Az egyes szállítások vonatkozásában a biztosító kockázatviselése akkor kezdõdik, amikor a fuvarozó a küldeményt fuvarozás céljából a feladótól átvette, tart a fuvarozás szokásos lebonyolítása alatt, beleértve a szükségszerû várakozásokat és akkor végzõdik, ami- kor a fuvarozó az árut a címzettnek, vagy a címzett rendelkezése, vagy más rendelkezésre jogosult utasítása szerint kiszolgáltatta.
V. A biztosító kockázatvállalásának mértéke
1. E feltételek alapján létrejött szerzõdés keretében a biztosító megtéríti:
– a szállított áruban bekövetkezõ károkat, melyek vonatkozá- sában a kártérítés összege nem haladhatja meg a CMR- Egyezmény, illetve az azt kiegészítõ 1978. évi Protokollban rögzített mértéket, azaz a fuvarozott küldemény hiányzó, il- letve sérült részének bruttó súlya szerinti kilogrammonkén- ti 8,33 SDR-t,
– a fuvarozás során, azzal összefüggésben, igazoltan felmerült fuvardíj, vám és egyéb költségek árukárral arányos részét,
– a kár megállapításához, a kár elhárításához és a kárenyhí- téshez szükséges ráfordítások közvetlen költségeit, vala- mint azon többletköltségeket, melyek a szerzõdés szerinti rendeltetési helyre történõ továbbfuvarozás során keletkez- tek, feltéve, hogy azok e szerzõdés hatálya alá tartozó kár- eseménnyel kapcsolatosan merültek fel, indokoltak voltak és ésszerû keretek között mozogtak.
A fenti veszteségek és költségek megtérítésére csak a szerzõdés- ben meghatározott káronkénti kártérítési limit összegén belül kerül- het sor.
Ellenkezõ megállapodás hiányában a biztosító kockázatviselésé- nek éves felsõ határa a káronkénti kártérítési limit háromszorosa. Amennyiben a biztosított szerelvényeire megállapított káresemé- nyenkénti kártérítési limitek eltérõ összegûek, úgy az éves limit a legmagasabb káronkénti limitösszeg háromszorosa.
2. Amennyiben a CMR-Egyezmény 24., illetve 26. cikk szerint a feladó a fuvarozóval az áru bruttó súlyának magasabb kg-on- kénti kártérítési értékében állapodik meg, úgy az a biztosító számára csak abban az esetben kötelezõ, ha a magasabb ér- téket a fuvarlevélbe bejegyezték és a VI.2. ponttól eltérõen a biztosító külön elõzetes, írásos megállapodás alapján biztosítá- si fedezetet nyújt.
3. A biztosító kártérítési kötelezettségének felsõ határa káresemé- nyenként – a V.2. pont szerinti megállapodás esetén is – a köt- vényben meghatározott biztosítási összeg.
4. Amennyiben a kárt a fuvarozót (vagy alkalmazottját vagy meg- bízottját) terhelõ szándékosság vagy olyan súlyos gondat- lanság okozta, amely az ügyben eljáró bíróság által alkalmazott jog szerint a szándékossággal egyenértékûnek minõsül, a biz- tosító kártérítésének maximuma a V.1. pontnak megfelelõ, ellentétben a CMR-Egyezmény 29. cikkében leírtakkal.
VI. Kizárások
Nem kerülnek megtérítésre azok a károk, melyek:
1. meghaladják az I. pontban meghatározott kártérítési kötelezett- séget,
2. a szerzõdésben meghatározott fuvarozási határidõ túllépésé- bõl erednek vagy a CMR-Egyezmény 24. cikke szerinti beval- lott értékbõl, illetve 26. cikke szerinti különleges kiszolgáltatási érdekbõl származnak,
3. nukleáris robbanás, radioaktív sugárzás vagy szennnyezõdés közvetlen és közvetett kárai,
4. a gépjármû hatóságilag engedélyezett raksúlyának túllépésé- bõl, illetve a méretkorlátozások be nem tartásából származnak,
5. a be- és kirakodás alatt következtek be és a be-, illetve kirako- dás nem a biztosított felelõsségére történt,
6. háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cse- lekményei, terrorcselekmény, polgárhárború, lázadás, forrada- lom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, za- vargás, szabotázs következményei.
Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minõsül, különösen az olyan erõszakos, erõszakkal fenyegetõ, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infra- struktúrára veszélyes cselekmény, amely, vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást, vagy valamely kor- mány befolyásolására, vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
A biztosítási fedezet külön írásos megállapodás hiányában nem terjed ki:
– tartálykocsikkal történõ áruszállításokra,
– konténeres áruszállítás esetén a konténerek sérülésének, elveszésének káraira,
valamint az alábbi árukra:
– nemesfémek (vert és veretlen, megmunkált és megmunká- latlan formában is), ékszerek, drágakövek, bankjegyek, min- den fajtájú értékpapír, értékcikkek, okmányok és okiratok,
– szabályozott hõmérsékleten fuvarozott áruk, élõ állatok,
– azon nehézáruk, melyeknek egyedi tömege a 24.000 kg-ot meghaladja,
– gépjármûvek, költözködési ingóságok, hullák, postai külde- mények.
VII. Önrészesedés
– Minden olyan kár esetén, amely a szállítóeszközrõl történõ lopás vagy az egész jármû rakománnyal együtt történõ el- tulajdonítása során keletkezett, a szerzõdõ/biztosított önré- szesedése a kár 20%-a, de minimum 50.000 Ft.
– Egyéb károk esetén az önrészesedés mértéke 50.000 Ft, mely minden esetben levonásra kerül.
VIII. A szerzõdõ/biztosított kötelezettségei
A szerzõdõ/biztosított köteles minden tõle telhetõt a kár megelõzé- se, illetve annak enyhítése érdekében megtenni, így különösen:
1. A szállítások megkezdése elõtt köteles gondoskodni arról, hogy:
a) a gépjármûvezetõ az érintett országok elõírásai szerinti, a gépjármû vezetéséhez szükséges érvényes hatósági en- gedélyekkel rendelkezzen és a tervezett úthoz szükséges fizikai és pszichikai állapotban legyen,
b) a gépjármû – valamennyi felszerelésével, alkatrészével együtt – az üzemeltetési és mûszaki közlekedésbiztonsági elõírásoknak megfelelõ, továbbá az érintett áru felvételére és fuvarozására alkalmas állapotban legyen,
2. A biztosítási esemény bekövetkezte után:
a) A szerzõdõ/biztosított köteles minden tudomására jutott kárt haladéktalanul, de legkésõbb a tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül a biztosítónak, illetve annak megbízottjának írásban bejelenteni és a rendelkezésére ál- ló, a káreseményre vonatkozó valamennyi eredeti okmányt (fuvar-, illetve szállítólevelet, fuvarmegbízást, a káresemény- nyel kapcsolatos levelezést, áruszámlát, kárjegyzõkönyvet, kárszámlát stb.) a biztosítónak megküldeni. A kárbejelentés a bejelentés elküldésével hatályos.
b) A szerzõdõ/biztosított köteles a biztosító esetleges utasításai- nak betartásával a kár enyhítésérõl, elhárításáról gondoskod- ni, a biztosító számára valamennyi felvilágosítást, okmányt megadni, mely a kár megállapításához rendelkezésre áll.
c) A szerzõdõ/biztosított nem jogosult a biztosító belegyezése nélkül semmilyen igény elismerésére (pl. fizetési felszólítás, stb.).
d) A szerzõdõ/biztosított köteles a fuvarozásba bevont harma- dik féllel szemben a visszkereseti igények érvényesítését
megfelelõen biztosítani, az ehhez szükséges valamennyi eredeti okmányt, bizonylatot a biztosító rendelkezésére bo- csátani.
3. A szerzõdõ/biztosított elismeri a biztosítónak, illetve annak megbízottjának azon jogát, hogy a kár rendezéséhez szük- séges valamennyi okmányba, bizonylatba betekinthessen és ellenõrzésre rendelkezésre bocsátja azokat.
4. A szerzõdõ/biztosított beleegyezik abba, hogy a biztosító a szerzõdõ/biztosított üzleti okmányaiba annak felügyeleti szer- vénél is betekintést nyerhessen és ezen szerzõdés megköté- sével felhatalmazást ad a szerzõdõ/biztosított arra vonatko- zóan, hogy a megnevezett szerv a biztosítónak, illetve annak meghatalmazottjának felvilágosítást adjon.
IX. A kár megtérítése
1. A kártérítési összeg átutalása közvetlenül a károsultnak törté- nik. Amennyiben a biztosított igazolja, hogy a károsult követe- lését már kiegyenlítette, akkor a biztosító a biztosított részére fi- zeti meg a kártérítést.
2. Amennyiben a kárrendezéshez benyújtott okmányok és a bizto- sítási szerzõdésben foglaltak alapján a biztosító a biztosított fe- lelõsségét elismerte, az igényjogosult által aláírt nyilatkozat elle- nében az elismert kárösszeget 15 napon belül kifizetni tartozik.
3. A biztosító kártérítése forintban történik, kivételt képez, ha a kár devizában merült fel és az igényjogosult devizakülföldi.
X. A biztosító mentesülése
A biztosító mentesül kártérítési kötelezettsége alól, ha a szerzõ- dõ/biztosított:
– a kár megelõzésére, enyhítésére, elhárítására vonatkozó kö- telezettségének nem tett eleget,
– a kár bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem vagy késedelmesen tett eleget és emiatt a kár rendezése szem- pontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak,
– a fuvarozásba bevont harmadik féllel szembeni visszkere- seti jog fenntartásáról nem gondoskodott.
XI. Visszkereset a biztosítottal szemben
1. A XI. 2. pontban foglalt kivétellel, a biztosító lemond a biztosí- tottal és alkalmazottaival szembeni visszkeresetrõl.
2. Teljes mértékû visszkereset érvényesíthetõ azonban, ha a kárt a fuvarozót, vagy annak alkalmazottját, vagy más megbízottját terhelõ szándékosság vagy súlyos gondatlanság okozta.
Súlyosan gondatlan károkozásnak minõsülnek különösen az aláb- biak:
a) a biztosított a kárt súlyosan ittas vagy bódult állapotában és ezen állapotával összefüggésben okozta,
b) a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott és azáltal okozott kárt,
c) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszaté- rõen okozott kárt és a biztosító felhívása ellenére a károko- zási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntet- hetõ lett volna,
d) a biztosítottat harmadik személy hivatalos úton a kárese- mény bekövetkezésének lehetõségére figyelmeztette, és a káresemény ezután – a szükséges intézkedés hiányában – következett be,
e) a bíróság jogerõs ítéletében a súlyos gondatlanságot megál- lapította.
Záradékok
Külön megállapodás alapján a biztosító kockázatvállalásának mér- téke az alábbi záradékok szerint bõvíthetõ.
SZZ10
Területi hatály kiterjesztése
Területi hatály: európai szárazföld az Urál-hegység vonaláig, bele- értve Nagy-Britannia, Írország, valamint Törökország ázsiai részét.
SZZ13
Hûtési kockázatok
A biztosító kockázatviselése kiterjed a szabályozott hõmérsékleten szállított áruk fuvarozása során bekövetkezõ, az elõírt szállítási hõ- mérséklet be nem tartásából eredõ árukárokra is, feltéve, ha a gépjármû a hõmérséklet folyamatos regisztrálására alkalmas be- rendezéssel van ellátva.
Ezen károk esetén az önrészesedés mértéke: a kár 20%-a.
SZZ17
Konténerek kárai
A biztosító kockázatviselése kiterjed a szállított konténerek elveszé- sének, valamint balesetbõl eredõ sérülésének káraira. Balesetnek minõsül az a külsõ, hirtelen fellépõ mechanikai erõhatás, mely a
konténer törését, lyukadását, deformálódását, elhajlását eredmé- nyezi. Az esztétikai jellegû sérülések (karcolás, horzsolás stb.) nem biztosítottak.
SZZ26
GPS záradék
A biztosított valamennyi fuvarozásban résztvevõ gépjármû-szerel- vényének MABISZ minõsítésû, a szerzõdés területi hatályának megfelelõ lefedettségû mûholdas, elektronikus gépjármûkövetõ és nyilvántartó, azonosító berendezéssel/rendszerrel kell rendelkez- nie, melynek a károk bekövetkezésének idõpontjában igazolha- tóan mûködõképes állapotban kell lennie.
SZZ32
Tartálykocsi
A biztosítási fedezet – kizárólag a szállított áruban bekövetkezõ ká- rokra vonatkozóan – kiterjed a tartálykocsikkal történõ áruszállítá- sokra. A biztosított önrészesedése a kár összegének 15%-a, de minimum 50.000 Ft káreseményenként, mely minden esetben le- vonásra kerül.