ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK 1
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK 1
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
A(z) Hier Lívia dokumentuma
hatályban: 2023. június 12-tól/től visszavonásig
I. IMPRESSZUM
A vállalkozás adatai
Név: Hier Lívia
Székhely: 0000 Xxxx, Xxxxxxx Xxxxx xx 00 XX/0. Nyilvántartásba vételi szám: 57579041
Nyilvántartásba vevő hatóság: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatósága Adószám: 59534730-1-28
Ügyfélfogadás
Telefonszám: x00 00 000 0000 Mikor hívható: Bármikor
Postacím: 0000, Xxxx, Xxxxxxx xxxx 00/0. E-mail cím: xxxxx@xxxxxxxxxxxxx.xx Személyes ügyfélfogadás: nincs
Egyéb csatornán: Messenger chat, Messenger videochat, Instagram üzenet, Zoom, Google meet
Tárhelyszolgáltató
Név: MediaCenter Hungary Kft. Rövid név: MediaCenter
Székhely: 6000 Kecskemét, Xxxxx Xxxxxx xxxx 0. E-mail cím: xxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxx.xx
II. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK
1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről (továbbiakban: Xxx.xx.)
2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről (továbbiakban: Xxxx.xx.)
2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról (Fttv.) 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban: Ptk.)
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról (továbbiakban: Szjt.)
2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról (a továbbiakban: Pp.)
45/2014 (II.26) Kormányrendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól (továbbiakban: 45/2014-es Korm. rend.)
Az Európai Parlament és Tanács 524/2013/EU rendelete a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (továbbiakban: EU rend.)
151/2003. (IX. 22.) az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló (továbbiakban: 151/2003-as Korm.rend.)
19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól (továbbiakban: NGM rend.)
A fogyasztó és a vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Korm.rendelet (a továbbiakban: 373/2021-es Korm.rend.)
A fogyasztó és a vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Korm.rendelet (a továbbiakban: 373/2021-es Korm.rend.)
III. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
Adásvételi szerződés: Az adásvételi szerződés alapján az Eladó a dolog tulajdonjogának átruházására, a Vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. A Xxx.xx. fogalommeghatározása szerint – az Xxx.xx. rendelkezései vonatkozásában – a Ptk. szerinti adásvételi szerződés fogalommeghatározásán túl adásvételi szerződésnek tekintendő minden olyan szerződés is, amelynek áruk és szolgáltatások egyaránt tárgyát képezik.
Áru: a termék, az ingatlan és a vagyoni értékű jog, valamint a szolgáltatás. Eladó: Xxxxx személy, aki a dolog tulajdonjogának átruházására köteles. Felek: Xxxxx / Szolgáltató és Vevő / Megrendelő együttesen.
Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.
A békéltető testületi eljárásban fogyasztó – a fentieken túlmenően – az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is, amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.
Fogyasztói szerződés: olyan szerződés, melynek egyik alanya fogyasztónak minősül.
Forgalmazó: Az a vállalkozás, amely a terméket közvetlenül a fogyasztó részére forgalmazza.
Gyártó: A terméknek az Európai Gazdasági Térségben letelepedett üzletszerű előállítója, termelője, helyreállítója vagy felújítója, illetve aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tüntetni fel; vagy a gyártónak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője, ha maga a gyártó nem az Európai Gazdasági Térségben letelepedett; ilyen képviselő hiányában az importáló.
Honlap: olyan eszköz, amely távollévők közötti kommunikációt, a távollévők közötti szerződés megkötését lehetővé teszi.
Jótállás:
1. a) a szerződés teljesítéséért vállalt jótállás, amelyet a vállalkozás a szerződés megfelelő teljesítéséért a jogszabályi kötelezettségén túlmenően vagy annak hiányában önként vállal, valamint
2. b) a jogszabályon alapuló kötelező jótállás.
Megrendelő: Xxxxx személy, aki a díj megfizetésére és a szolgáltatás igénybe vételére köteles.
Online szolgáltatási szerződés: olyan szolgáltatási szerződés, amelynek értelmében a vállalkozás vagy annak közvetítője egy honlapon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül kínál igénybevételre valamilyen szolgáltatást, és a fogyasztó az adott honlapon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül rendeli meg az árut vagy szolgáltatást.
Szerződés: Xxxxx / Szolgáltató és Vevő / Megrendelő között jelen Honlap és elektronikus levelezés igénybevételével létrejövő adásvételi szerződés.
Szolgáltatás: termék, ingatlan vagy vagyoni értékű jog értékesítésén kívül minden olyan – ellenszolgáltatás fejében végzett – tevékenység, amely a megrendelő, illetve megbízó igényének kielégítésére valamely eredmény létrehozását, teljesítmény nyújtását vagy más magatartás tanúsítását foglalja magában.
Szolgáltatási szerződés: az adásvételi szerződéstől eltérő bármely olyan szerződés, amelynek értelmében a vállalkozás a fogyasztó részére szolgáltatást nyújt vagy szolgáltatás nyújtását vállalja, a fogyasztó pedig megfizeti vagy vállalja, hogy megfizeti a szolgáltatás díját.
Szolgáltató: szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás.
Távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz: olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – szerződés megkötése érdekében – szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, a telefax és az internetes hozzáférést biztosító eszköz.
Távollévők között kötött szerződés: olyan fogyasztói szerződés, amelyet a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kötnek meg, hogy a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak.
Termék: jelen Honlap kínálatában szerepeltett, Xxxxx által forgalomba hozott, értékesítésre szánt minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog, mely a szerződés tárgyát képezi.
Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.
Vevő: Xxxxx személy, aki a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles.
Digitális elemeket tartalmazó áru: ingó dolog, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában, vagy azzal össze van kapcsolva, olyan módon, hogy az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióit.
Digitális környezet: a fogyasztó által a digitális tartalomhoz vagy a digitális szolgáltatáshoz való hozzáféréshez vagy annak igénybevételéhez használt hardver, szoftver és hálózati kapcsolat.
Digitális tartalom: digitális formában előállított vagy szolgáltatott adat.
Digitális szolgáltatás:
1. a) olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy digitális adatokat hozzon létre, kezeljen, tároljon, vagy azokhoz hozzáférjen; vagy
2. b) olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi a fogyasztó és a szolgáltatás más igénybe vevői által feltöltött vagy létrehozott digitális adatok megosztását, illetve az azokkal való egyéb interakciót.
Digitális környezet: a fogyasztó által a digitális tartalomhoz vagy a digitális szolgáltatáshoz való hozzáféréshez vagy annak igénybevételéhez használt hardver, szoftver és hálózati kapcsolat.
Digitális tartalom: digitális formában előállított vagy szolgáltatott adat.
IV. XXXX XXXXXXX, ELFOGADÁSA
A Felek között létrejövő szerződés tartalmát – a vonatkozó kötelező érvényű jogszabályok rendelkezései mellett – a jelen ÁSZF, valamint a felületen található, ott közzétett egyéb tájékoztatások határozzák meg.
Az ÁSZF tartalmazza a Feleket megillető jogokat és kötelezettségeket, a szerződés létrejöttének feltételeit, a teljesítési határidőket, a vásárlási, megrendelési, fizetési, szállítási feltételeket, a felelősségi szabályokat, valamint az elállási jog gyakorlásának feltételeit.
A Vevő / Megrendelő a megrendelése véglegesítése előtt köteles megismerni a jelen ÁSZF rendelkezéseit.
A honlapon vagy más elektronikus eszközön keresztül történő megrendeléssel, vásárlással Vevő / Megrendelő elfogadja a jelen ÁSZF rendelkezéseit, egyidejűleg tudomásul veszi, hogy megrendelése fizetési kötelezettséggel jár.
Az ÁSZF maradéktalanul a Vevő / Megrendelő és az Eladó / Szolgáltató között létrejövő szerződés részét képezi.
V. A SZERZŐDÉS NYELVE
Az ÁSZF hatálya alá tartozó szerződések nyelve a(z) magyar nyelv.
VI. A SZERZŐDÉS IKTATÁSA
Az ÁSZF hatálya alá tartozó szerződések iktatásra kerülnek.
Az ÁSZF hatálya alá tartozó szerződések utólag hozzáférhetők.
VII. A SZERZŐDÉS ALAKISÁGA
A szerződés írásban megkötött szerződésnek minősül.
VIII. MAGATARTÁSI KÓDEX
A Vállalkozás magatartási kódexnek nem veti magát alá.
IX. DÍJAK/ÁRAK
Az árak / díjak forintban értendők.
A feltüntetett díjak a Vevő által fogyasztói forgalomban fizetendő díjak.
A díjváltoztatás jogát Szolgáltató fenntartja.
X. PANASZÜGYINTÉZÉS ÉS JOGÉRVÉNYESÍTÉSI LEHETŐSÉGEK
A Fogyasztó az árukkal vagy a Vállalkozás tevékenységével kapcsolatos kifogásait az alábbi elérhetőségeken terjesztheti elő:
Postacím: 0000, Xxxx, Xxxxxxx xxxx 00/0. Telefonszám: x00 00 000 0000
E-mail cím: xxxxx@xxxxxxxxxxxxx.xx
A Fogyasztó szóban vagy írásban közölheti a Vállalkozással kapcsolatos panaszát, amely a Vállalkozásnak, illetve a Vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozik.
A szóbeli panaszt a Vállalkozás köteles azonnal megvizsgálni, és szükség szerint orvosolni.
Ha a Fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a Vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak másolati példányát – személyesen közölt szóbeli panasz esetén – helyben a fogyasztónak átadni.
Telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a jegyzőkönyvet a Fogyasztónak legkésőbb 30 napon belül – az írásbeli panaszra adott válaszra vonatkozó előírásoknak megfelelően – az érdemi válasszal egyidejűleg meg kell küldeni.
A telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panaszt a Vállalkozás köteles egyedi azonosítószámmal ellátni.
Szóbeli panasz esetén egyebekben a Vállalkozás az írásbeli panaszra vonatkozóan köteles eljárni.
Az írásbeli panaszt a Vállalkozás – ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik – a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban, érdemben megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt. Ennél rövidebb határidőt jogszabály, hosszabb határidőt törvény állapíthat meg.
A panaszt elutasító álláspontját a Vállalkozás indokolni köteles.
A panaszról felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat: a Fogyasztó neve, lakcíme,
a panasz előterjesztésének helye, ideje, módja,
a Fogyasztó panaszának részletes leírása, a fogyasztó által bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzéke,
a Vállalkozás nyilatkozata a Fogyasztó panaszával kapcsolatos álláspontjáról, amennyiben a panasz azonnali kivizsgálása lehetséges,
a jegyzőkönyvet felvevő személy és – telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz kivételével – a Fogyasztó aláírása,
a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje,
telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a panasz egyedi azonosítószáma.
A Vállalkozás a panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát három évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatni.
A panasz elutasítása esetén a Vállalkozás köteles a Fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell továbbá az illetékes hatóság, illetve a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a Vállalkozás a fogyasztói jogvita rendezése érdekében igénybe veszi-e a békéltető testületi eljárást.
Amennyiben a Vállalkozás és a Fogyasztó között esetlegesen fennálló fogyasztói jogvita a tárgyalások során nem rendeződik, az alábbi jogérvényesítési lehetőségek állnak nyitva a fogyasztó számára:
Fogyasztóvédelmi hatósági eljárás
Amennyiben a Fogyasztó fogyasztói jogainak megsértését észleli, jogosult panasszal fordulni a lakóhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatósághoz.
A Vállalkozás felhívja a Fogyasztó figyelmét arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság hatásköre nem terjed ki a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének vizsgálatára.
A fogyasztóvédelmi hatóság hatásköre ugyanakkor kiterjed az alábbiakra:
Ellenőrzi az Fgytv.-ben a forgalmazással, szolgáltatásnyújtással, a gyermek- és fiatalkorúak védelmével, a fogyasztói csoporttal, a panaszkezeléssel, ügyfélszolgálattal, fogyasztóvédelmi referens foglalkoztatásával, valamint a vállalkozás válaszirat küldésére vonatkozó – békéltető testületi eljárásban fennálló – kötelezettségével összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.
Ellenőrzi a külön jogszabályban fogyasztóvédelmi rendelkezésként meghatározott rendelkezések betartását, és – ha a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik – eljár azok megsértése esetén.
Ha külön törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a fogyasztóvédelmi hatóság jogosult ellenőrzi:
az áru fogyasztók számára való értékesítésére,
a fogyasztóknak forgalmazott termék minőségére, összetételére, csomagolására,
a fogyasztóknak értékesítésre szánt, illetve értékesített áru mérésére, hatósági árára vagy egyébként kötelezően megállapított árára,
a fogyasztói panaszok intézésére,
a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézésére,
a termék forgalmazása vagy szolgáltatás nyújtása során az egyenlő bánásmód követelményére, továbbá a fogyasztók tájékoztatására
vonatkozó rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.
Ellenőrzi a fogyasztói szerződés megkötésénél alkalmazott vagy e célból nyilvánosan megismerhetővé tett általános szerződési feltételeket abban a tekintetben, hogy azok nem tartalmaznak-e a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütközően a szerződéses jogokat és kötelezettségeket egyoldalúan és
indokolatlanul a fogyasztó hátrányára megállapító feltételt.
A fogyasztóvédelmi hatósági feladatokat a Fogyasztó lakóhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi főosztályai látják el, amelyek elérhetőségei az alábbi linken ismerhetők meg: xxxx://xxxxxxxxxxxxxx.xx
Bírósági eljárás
Ügyfél – ideértve a Fogyasztót és a Fogyasztónak nem minősülő Ügyfelet is – jogosult a jogvitából származó követelésének bíróság előtti érvényesítésére polgári eljárás keretében a Ptk. rendelkezései szerint, a Pp. által meghatározott eljárási rend alapján.
Békéltető testületi eljárás
A békéltető testületi eljárás előfeltétele, hogy a Fogyasztó megkísérelje a Vállalkozással közvetlenül rendezni a vitás ügyet.
Amennyiben a Vállalkozás a Fogyasztó panaszát elutasítja, úgy a Fogyasztó jogosult a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testülethez is fordulni.
Az eljárásra – a Fogyasztó erre irányuló kérelme alapján – az illetékes testület helyett a Fogyasztó kérelmében megjelölt békéltető testület az illetékes.
A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése.
A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a Felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a Fogyasztó vagy a Vállalkozás kérésére tanácsot ad a Fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.
A békéltető testület eljárása a Fogyasztó kérelmére indul. A Vállalkozás felhívja a figyelmet arra, hogy Fogyasztó a békéltető testületi eljárásban nem csupán természetes személy lehet (lásd: fogalom meghatározások)
A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani: az írásbeliség követelményének levél, távirat, távgépíró vagy telefax útján, továbbá bármely egyéb olyan eszközzel is eleget lehet tenni, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását, és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.
A kérelemnek tartalmaznia kell
a Fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
a fogyasztói jogvitával érintett Vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,
ha a Fogyasztó az illetékességet az illetékes békéltető testület helyett kérelmezett testület megjelölését, a Fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
a Fogyasztó nyilatkozatát arról, hogy a fogyasztó az érintett Vállalkozással közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését
a Fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor,
a testület döntésére irányuló indítványt, a Fogyasztó aláírását.
A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a Fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a Vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a Fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az előírt egyeztetés megkísérléséről.
Ha a Fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást. A Vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli.
Ennek keretében fennáll a Vállalkozásnak a békéltető testület felhívására történő válaszirat megküldési kötelezettsége, továbbá kötelezettségként kerül rögzítésre a békéltető testület előtti megjelenési kötelezettség.
Amennyiben a Vállalkozás székhelye, telephelye vagy fióktelepe nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a Vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.
A fenti együttműködési kötelezettség megszegése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezik hatáskörrel.
A békéltető testület az iratokat a Fogyasztónak postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezések szerint kézbesíti. A Fogyasztót megilleti az elektronikus kapcsolattartás választásának joga.
A Békéltető Testületekről bővebb információ itt érhető el: xxxx://xxx.xxxxxxxxxx.xx
A területileg illetékes Békéltető Testületekről bővebb információ az alábbi linken érhető el: xxxx://xxx.xxxxxxxxxx.xx/xxxxx.xxx?xxxxxxxxxxxxx
Az egyes területileg illetékes Békéltető Testületek elérhetőségei: Baranya Megyei Békéltető Testület
Cím: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.
Telefonszám: +36-72/507-154 +36-20/000-0000 Fax: +36-72/507-152
E-mail: xxxx@xxxxxxxxxxxxxxxxx.xx Honlap: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxx.xx
Bács-Kiskun Megyei Békéltető Testület
Cím: 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. / Postacím: 6001 Kecskemét, Pf. 228 Telefonszám: +36-76/501-525; +36-70/000-0000
Fax: +36-76/501-538
E-mail: xxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx Honlap: xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx
Békés Megyei Békéltető Testület Cím: 5600 Békéscsaba, Penza ltp. 5. Telefonszám: +36-66/324-976
Fax: +36-66/324-976
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Békéltető Testület
Cím: 0000 Xxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 1. Telefonszám:+36-46/501-091;+36-46/501-871
Honlap: xxx.xxxxxxxxxx.xxxxxxxxxxx.xx
Budapesti Békéltető Testület
Cím: 1016 Budapest, Krisztina krt. 99. Telefonszám: +36-1/488-2131
E-mail: xxxxxxxxx.xxxxxxxx@xxxx.xx Honlap: xxx.xxxxxxxx.xxxx.xx
Csongrád Megyei Békéltető Testület Cím: 6721 Szeged, Párizsi krt. 8-12. Telefonszám: +36-62/554-250/118
E-mail: xxxxxxxxx.xxxxxxxx@xxxxxx.xx
Fejér Megyei Békéltető Testület
Cím: 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4-6. Telefonszám: +36-22/510-310
Fax: +36-22/510-312
E-mail: xxxxxxxxxx@xxxxx.xx Honlap: xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx
Győr-Moson-Sopron Megyei Békéltető Testület
Cím: 0000 Xxxx, Xxxxx Xxxxxx xx 00/x. Telefonszám: +36-96/520-217
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx
Hajdú-Bihar Megyei Békéltető Testület
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxx 00. / xxxxxxxxxx xxxxx: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx x. 13-15. Telefonszám: +36-52/500-710 +36-52/500-745
Fax: +36-52/500-720
Heves Megyei Békéltető Testület
Cím: 0000 Xxxx, Xxxxxxx xxxx 0. fsz. /postacím: 3300 Eger, Pf. 440 Telefonszám: +36-36/416-660/105
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Békéltető Testület
Cím: 5000 Szolnok, Verseghy park 8. III. emelet 303-304.
Telefonszám: +36-20/373-2570
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxxxxx.xx
Komárom-Esztergom Megyei Békéltető Testület
Cím: 0000 Xxxxxxxxx, Xx xxx 00. Telefonszám: +36-34/513-010 Fax: +36-34/316-259
E-mail: xxxxxxxxxx@xxxxxx.xx Honlap: xxx.xxxxxxxxxxxxx.xx
Nógrád Megyei Békéltető Testület
Cím: 3100 Salgótarján, Mártírok útja 4. fsz. 14. Telefonszám: +36-32/520-860
Fax: +36-32/520-862
Honlap: xxx.xxxx.xx xxx.xxxxxxxxxx-xxxxxx-xx
Pest Megyei Békéltető Testület
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxx 00. IV/2. Telefonszám: +36-1/792-7881
E-mail: xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx Honlap: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx
Somogy Megyei Békéltető Testület
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx x.0.
Telefonszám: +36-82/501-000, +36-82/501-026
E-mail: xxxx@xxxx.xx Honlap: xxx.xxxx.xx
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Békéltető Testület
Cím: 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 2. Telefonszám: +36-42/420-180
Fax: +36-42/420-180
Tolna Megyei Békéltető Testület
Cím: 7100 Xxxxxxxxx, Xxxxx X. u. 23-25. Telefonszám: +36-74/411-661 +36-30/000-0000 Fax: +36-74/411-456
Vas Megyei Békéltető Testület
Cím: 9700 Szombathely, Rákóczi F. u. 23. Telefonszám: +36-94/312-356 +36-94/506-645 E-mail: xxx@xxxxx.xx
Veszprém Megyei Békéltető Testület
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0. Pf. 220 Telefonszám: +36-88/814-121; +36-88/814-111
Fax: +36-88/412-150
E-mail: xxxx@xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx Honlap: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx
Zala Megyei Békéltető Testület
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Petőfi u. 24. Telefonszám: +36-92/550-513
Fax: +36-92/550-525
E-mail: xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx Honlap: xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx Online vitarendezési platform
Az Európai Bizottság által működtetett online vitarendezési platform rendeltetése, hogy az EU-tagországok, valamint Norvégia, Izland és Liechtenstein fogyasztói, illetve kereskedői bíróságon kívül tudják rendezni az áruk vagy szolgáltatások online értékesítésével kapcsolatos jogvitáikat.
Az online vitarendezési (OVR) platform nem áll kapcsolatban egyetlen kereskedővel sem, a segítségével panaszát elküldheti egy jóváhagyott vitarendezési testületnek.
A vitarendezési testület egy pártatlan szervezet vagy magánszemély, aki a fogyasztók és a kereskedők közötti viták rendezésében nyújt segítséget. Ezt a folyamatot nevezzük alternatív vitarendezési eljárásnak, amely általában gyorsabb és olcsóbb, mint a bírósági pereskedés.
Az OVR platformon kizárólag a nemzeti kormányok által különböző minőségi szempontok – igazságosság, átláthatóság, hatékonyság és elérhetőség – alapján jóváhagyott vitarendezési testületeket lehet igénybe venni.
Az online vitarendezési platform ide kattintva érhető elő:
A platform használatának feltétele, hogy a Vevő / Megrendelő és a Kereskedő – jelen esetben az Eladó / Szolgáltató – lakhelye, illetve székhelye az Unióban, Norvégiában, Izlandon vagy Liechtensteinben legyen.
Panasz akkor tehető, ha:
A Vevő / Megrendelő valamelyik uniós tagállamban, Norvégiában, Izlandon vagy Liechtensteinben él.
Az Eladó / Szolgáltató – székhelye valamelyik uniós tagállamban, Norvégiában, Izlandon vagy Liechtensteinben van.
A Vevő / Megrendelő panasza olyan termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos, melyet online vásárolt. Ismeri az Eladó / Szolgáltató e-mail-címét.
Már kapcsolatba lépett az Eladóval / Szolgáltatóval a panasza miatt.
Első alkalommal próbálja bíróságon kívül rendezni jogvitáját az Eladóval / Szolgáltatóval. Az Eladó / Szolgáltató ebben az ügyben nem perelte be korábban.
Miután az Eladó / Szolgáltató beleegyezett abba, hogy a vitarendezési eljárás keretében kerüljön sor a panasz kezelésére, a Feleknek 30 napon belül megállapodásra kell jutniuk arról, hogy melyik vitarendezési testületet fogják felkérni a panasz kivizsgálására.
A panasza a közösen kiválasztott vitarendezési testület elé kerül.
A platform értesítést küld a Vevőnek / Megrendelőnek, ha a vitarendezési testület kezelni tudja az ügyét és eredményre jut.
Ha a vitarendezési testület nem tudja kezelni a panaszt, arról indoklással együtt szintén értesítést kap.
XI. SZERZŐI JOGOK
A felületen lévő tartalom – a Ptk. és a Szjt. erejénél fogva – szerzői jogi védelem alatt áll, azt a jogtulajdonos engedélye nélkül másolni vagy változatlan formában felhasználni jogellenes.
Bármilyen anyagot átvenni, felhasználni a jogtulajdonos írásos hozzájárulása esetén is csak jelen weboldalra való hivatkozással, a forrás feltüntetésével lehet.
A jogtulajdonos: Hier Lívia
E-mail cím: xxxxx@xxxxxxxxxxxxx.xx Postai út: 0000 Xxxx, Xxxxxxx xxxx 00/0.
A jogosulatlan felhasználást a jog komoly szankciókkal sújtja.
Jogosulatlan felhasználás vagy másolás esetére kötbér kerül kitűzésre. A kötbér mértéke másolt oldalanként és naptári naponként 1000000 Ft, amely a jogosulatlan felhasználó részére kiszámlázásra kerül. Az átvétellel a felhasználó kifejezetten elfogadja a kötbér megállapítását.
A bizonyításhoz közjegyzői tartalomtanúsítás készül a jogsértő költségére. A közjegyzői tartalomtanúsítás közokirat.
XII. A DIGITÁLIS ADATTARTALOM MŰKÖDÉSE, MŰSZAKI VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK
XIII. AZ ÁRUK LÉNYEGES TULAJDONSÁGAIRA VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁS
Az áruk lényeges tulajdonságairól az egyes termékeknél, illetve szolgáltatásoknál szereplő leírásokban kerül sor tájékoztatás nyújtására.
Az adatok tájékoztató jellegűek. A képek illusztrációk
A képek a valóságot tükrözik
A képeken esetlegesen szereplő kiegészítők nem képezik az áru részét, dekorációs célt szogálnak A felületen csak a készleten lévő áruk kerülnek feltüntetésre.
XIV. AZ ADATBEVITELI HIBÁK JAVÍTÁSA – FELELŐSSÉG A MEGADOTT ADATOK VALÓSÁGÁÉRT
A megrendelés folyamata során, a megrendelés véglegesítése előtt folyamatosan lehetőség van a megadott adatok módosítására.
Az űrlap kitöltésének befejezése előtt, annak elküldését megelőzően van lehetőség a bevitt adatok módosítására. Az űrlap elküldését követően az I. pontban rögzített elérhetőségek valamelyikén van lehetőség jelzéssel élni.
Kiemelendő, hogy Vevő / Megrendelő felelőssége az, hogy az általa megadott adatok pontosan kerüljenek bevitelre.
A megadott adatok alapján kerül sor a számlázásra, a teljesítésre, a termék szállítására.
Vevő / Megrendelő megrendelésével tudomásul veszi, hogy az Eladó / Szolgáltató jogosult a hibás adatbeviteléből, a pontatlanul megadott adatokból eredő minden kárát és költségét a Vevőre / Megrendelőre hárítani. A pontatlan adatbevitel alapján történő teljesítésért felelősségét kizárja.
A rosszul megadott e-mail cím vagy a postafiókhoz tartozó tárhely telítettsége az ajánlat kézbesítésének hiányát eredményezheti és meggátolhatja a szerződés létrejöttét.
XV. ELJÁRÁS HIBÁS ÁR / DÍJ ESETÉN
A megrendelések egyedi jellegére tekintettel jellemzően egyedi árajánlat készül, annak feltüntetésére a felületen nem kerül sor. Amennyiben mégis feltüntetésre kerülne…
Előfordulhat, hogy – pl. technikai hiba miatt – hibás ár/díj szerepel a honlapon.
A kereskedelmi gyakorlat megítélése során egy olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, figyelembe véve az adott kereskedelmi gyakorlat, illetve áru nyelvi, kulturális és szociális vonatkozásait is. Így egy átlagfogyasztó számára nyilvánvaló kell, hogy legyen, hogy ha például adott árunál 0 Ft-os vagy 1 Ft-os eladási ár / díj szerepel, az hibás. Hasonlóan nyilvánvaló az ár-, illetve díjfeltüntetés hibás jellege a kedvezménnyel csökkentett, de a kedvezményt tévesen feltüntető ár / díj. (Pl.: az eredeti ár: 1000 Ft, a kedvezmény mértéke: 50 %, ám fizetendő
árként 100 Ft szerepel.)
Hibás ár/díj esetén a megrendelést – vagyis a Vevő / Megrendelő ajánlatát – a hibás áron / díjon nem áll Xxxxx / Szolgáltató módjában elfogadni, és nem köteles a terméket / szolgáltatást hibás áron / díjon értékesíteni.
Hibás áron / díjon történő ajánlattétel esetén nem jön létre szerződés Vevő / Megrendelő és Xxxxx / Szolgáltató között.
Hibás áron / díjon történő Vevő / Megrendelő általi ajánlattétel – megrendelés – esetén az Eladó / Szolgáltató felhívja a Vevő / Megrendelő figyelmét a helyes árra / díjra, és felajánlhatja a helyes áron / díjon történő szerződéskötést.
Vevő / Megrendelő a hibás ár / díj helyett az Eladó / Szolgáltató által közölt helyes áron / díjon nem köteles ajánlatot tenni, és szerződést kötni. Ez esetben nem jön létre szerződés a Felek között.
XVI. A MEGRENDELÉS FOLYAMATA
Vevő/Megrendelő a(z) xxxxx@xxxxxxxxxxxxx.xx alatt található űrlapon keresztül léphet kapcsolatba az Eladóval.
A termék / szolgáltatás kiválasztását követően a vállalkozás 48 órán belül e-mailt küld a Vevőnek / Megrendelőnek, amelyhez – pdf formátumban – csatolja jelen ÁSZF-et, az adatvédelmi tájékoztatót, és felhívja a figyelmet arra, hogy megrendelés fizetési kötelezettséget von maga után.
Ezen e-mailben Szolgáltató / Eladó tájékoztatást nyújt a termék megvásárlásának, a szolgáltatás igénybevételének feltételeiről, a díjfizetés módjáról. Amennyiben a számlázáshoz, szállításhoz szükséges adatok nem, vagy nem teljeskörűen ismertek, annak bekéréséről is gondoskodik.
A termék megvásárlásának, a szolgáltatás igénybevételének előfeltétele jelen ÁSZF és az adatkezelési tájékoztató Vevő / Megrendelő általi kifejezett elfogadása.
Magánszemély Vevőnek az alábbi adatokat kell megadnia: Számlázási név, Számlázási cím, E-mail cím Vevő jelezheti, ha vállalkozásként kíván vásárolni. Ebben az esetben közölnie kell az adószámát is.
Vevő az alábbi fizetési módok közül választhat: Banki átutalás
A banki átutaláshoz szükséges adatok: Kedvezményezett bankja: Raiffeisen Bank, Kedvezményezett neve: Hier Lívia egyéni vállalkozó, Kedvezményezett számlaszáma: 12096736-01856643-00100000.
Vevő az alábbi szállítási módok közül választhat:
Eladó fenntartja a jogot, hogy a szállítás foganatosítása érdekében más szolgáltatót vegyen igénybe. Eladó vállalja, hogy az esetlegesen eltérő feltételekről Vevő részére tájékoztatást nyújt.
Rendelés feldolgozása, a szerződés létrejötte
Vevőnek / Megrendelőnek bármilyen időpontban lehetősége van arra, hogy felvegye a kapcsolatot az Eladóval / Szolgáltatóval.
Xxxxx / Szolgáltató legkésőbb a Vevő / Megrendelő megkeresését követő 48 órán belül e-mail útján felveszi a kapcsolatot a Vevővel / Megrendelővel. Ennek elmaradása esetén megszűnik az ajánlati kötöttség.
A szerződés az ajánlat elfogadásával jön létre.
XVII. A TELJESÍTÉSI HATÁRIDŐ
A teljesítés határideje – az áru jellegére tekintettel – a Felek közötti egyeztetés alapján kerül meghatározásra.
XVIII. JOGFENNTARTÁS, TULAJDONOSI KIKÖTÉS
Előfordulhat, hogy a felületen szereplő egyes termékek gyártása / szolgáltatások nyújtása időközben megszűnik. Erre tekintettel a Vállalkozás fenntartja a jogot a már visszaigazolt megrendelések visszautasítására részben, vagy teljes egészben.
Részben történő teljesítés kizárólag a Vevővel / Megrendelővel való egyeztetést követően kerülhet sor. A termék vételárának / szolgáltatás díjának előre történő kiegyenlítése esetén visszautalásra kerül az összeg 30 munkanapon belül.
XIX. FOGYASZTÓI TÁJÉKOZTATÓ AZ ELÁLLÁSI JOGRÓL
Fogyasztónak – a Ptk. szerint – csak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy minősül, így jogi személyek nem élhetnek az indokolás nélküli elállási joggal.
A Fogyasztót a 45/2014-es Korm. rendelet alapján megilleti az indoklás nélküli elállás joga. A Fogyasztó az elállási jogát termék adásvételére irányuló szerződés esetén
1. aa) a terméknek
2. ab) több termék adásvételekor, ha az egyes termékek szolgáltatása eltérő időpontban történik, az utoljára szolgáltatott terméknek,
a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától számított 14 napos határidőn belül gyakorolhatja.
b) szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződés megkötésének napjától számított 14 napon belül gyakorolhatja.
A jelen pontban foglaltak nem érintik a Fogyasztó azon jogát, hogy az e pontban meghatározott elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolja.
Ha a szerződés megkötésére a Fogyasztó tett ajánlatot, a Xxxxxxxxxx a szerződés megkötése előtt megilleti az ajánlat visszavonásának joga, ami a szerződés megkötésére kiterjedő ajánlati kötöttséget megszünteti.
Ha a szolgáltatás nyújtásra irányuló szerződés esetén a teljesítést megkezdését követően gyakorolja a Fogyasztó e jogát, úgy az elszámolás során köteles megtéríteni a Szolgáltató ésszerű költségeit.
Elállási nyilatkozat, a Fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jog gyakorlása
A Fogyasztó a 45/2014-es Korm. rendeletben biztosított jogát az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján, vagy a honlapról is elérhető – jelen ÁSZF végén található – nyilatkozat-minta felhasználásával gyakorolhatja.
Írásban történő elállás esetén elegendő az elállási nyilatkozatot elküldeni 14 napon belül.
A Fogyasztó elállási nyilatkozatának érvényessége
Az elállási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a Fogyasztó nyilatkozatát határidőn belül elküldi. A határidő 14 nap.
A Fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az elállás jogát e rendelkezéssel összhangban gyakorolta.
Az Eladó / Szolgáltató a Fogyasztó elállási nyilatkozatát annak megérkezését követően köteles elektronikus adathordozón visszaigazolni.
Az Eladó / Szolgáltató kötelezettségei a Fogyasztó elállása esetén Az Eladó / Szolgáltató visszatérítési kötelezettsége
Ha a Fogyasztó a 45/2014-es Korm. rendeletnek megfelelően eláll a szerződéstől, az Eladó / Szolgáltató legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül visszatéríti a Fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket.
Az Eladó / Szolgáltató visszatérítési kötelezettségének módja
A 45/2014-es Korm. rendeletnek megfelelő elállás esetén az Eladó / Szolgáltató a Fogyasztónak visszajáró összeget a Fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza.
A Fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján az Xxxxx / Szolgáltató a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a Fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti.
A Fogyasztó által hibásan és/vagy pontatlanul megadott bankszámlaszám vagy postai cím következtében történő késedelem miatt az Eladót / Szolgáltatót felelősség nem terheli.
Az Eladó / Szolgáltató mindaddig visszatarthatja a Fogyasztónak visszajáró összeget, amíg a Fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem igazolta, hogy azt visszaküldte.
A Fogyasztó kötelezettségei elállás esetén
Az elállási jog az alábbi esetekben nem gyakorolható
Az Eladó / Szolgáltató kifejezetten felhívja a Fogyasztó figyelmét, hogy nem gyakorolhatja elállási jogát az alábbi esetekben:
1. 1. a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szolgáltatás egészének teljesítését követően, ha a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg, és a fogyasztó tudomásul vette, hogy a szolgáltatás egészének teljesítését követően felmondási jogát elveszíti;
2. olyan termék vagy szolgáltatás tekintetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac vállalkozás által nem befolyásolható, az elállási jog gyakorlására meghatározott határidő alatt is lehetséges ingadozásától függ;
3. olyan nem előre gyártott termék esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésre állítottak elő, vagy olyan termék esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak;
4. romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termék tekintetében;
5. olyan zárt csomagolású termék tekintetében, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást az átadást követő felbontása után nem küldhető vissza;
6. olyan termék tekintetében, amely jellegénél fogva az átadást követően elválaszthatatlanul vegyül más termékkel;
7. olyan alkoholtartalmú ital tekintetében, amelynek tényleges értéke a vállalkozás által nem befolyásolható módon a piaci ingadozásoktól függ, és amelynek áráról a felek az adásvételi szerződés megkötésekor állapodtak meg, azonban a szerződés teljesítésére csak a megkötéstől számított harmincadik napot követően kerül sor;
8. olyan vállalkozási szerződés esetében, amelynél a vállalkozás a fogyasztó kifejezett kérésére keresi fel a fogyasztót sürgős javítási vagy karbantartási munkálatok elvégzése céljából;
9. lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver példányának adásvétele tekintetében, ha az átadást követően a fogyasztó a csomagolást felbontotta;
10. hírlap, folyóirat és időszaki lap tekintetében; az előfizetéses szerződések kivételével;
11. nyilvános árverésen megkötött szerződések esetében;
12. lakáscélú szolgáltatás kivételével szállásnyújtásra irányuló szerződés, fuvarozás, személygépjármű- kölcsönzés, étkeztetés vagy szabadidős tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásra irányuló szerződés esetében, ha a szerződésben meghatározott teljesítési határnapot vagy határidőt kötötték ki;
13. a nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális adattartalom tekintetében, ha a vállalkozás a fogyasztó kifejezett, előzetes belegyezésével kezdte meg a teljesítést, és a fogyasztó e beleegyezésével egyidejűleg nyilatkozott annak tudomásul vételéről, hogy a teljesítés megkezdését követően elveszít az elállás jogát.
Xxxxx / Szolgáltató felhívja a figyelmet arra, hogy a fentiek alapján a szolgáltatás egészének teljesítését követően a Fogyasztó elállási jogával nem élhet akkor sem, ha a szolgáltatás, illetve a termék megrendelése és a szolgáltatás igénybevétele, illetve a termék hozzáférhetővé válása között kevesebb, mint 14 nap telt el.
Ha a Fogyasztó a 45/2014-es Korm. rendeletnek megfelelően eláll a szerződéstől, köteles a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül visszaküldeni, illetve az Eladónak / Szolgáltatónak vagy az Eladó / Szolgáltató által a termék átvételére meghatalmazott személynek átadni.
A Fogyasztó viseli a termék visszaküldésének költségét.
A Fogyasztó a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felel.
XX. FOGYASZTÓI TÁJÉKOZTATÓ – KELLÉKSZAVATOSSÁG, TERMÉKSZAVATOSSÁG, JÓTÁLLÁS
Hibás teljesítés
Szolgáltató (Eladó) – mint Kötelezett – hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.
A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:
– meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak, valamint rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb, a szerződés szerinti jellemzőkkel;
– alkalmasnak kell lennie a Fogyasztó által meghatározott bármely célra, amelyet a Fogyasztó legkésőbb a szerződés megkötésekor a vállalkozás tudomására hozott, és amelyet a Vállalkozás elfogadott;
– rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval – ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást –; és
– biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket.
– alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyeket azonos típusú szolgáltatás esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási kódex előír;
– rendelkeznie kell a Fogyasztó által észszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel – különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében –, amely azonos típusú szolgáltatás esetén szokásos, figyelembe véve a Vállalkozás, annak képviselője vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános – különösen hirdetésben vagy címkén tett – kijelentését;
– rendelkeznie kell a Fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal – ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást –; és
– meg kell felelnie a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett szolgáltatás tulajdonságainak, leírásának.
A Vállalkozás hibásan teljesít, ha az áru hibája a szakszerűtlen üzembe helyezéséből fakad, feltéve, hogy
1. a) az üzembe helyezés az adásvételi szerződés részét képezi, és azt a Vállalkozás végezte el, vagy a Vállalkozás felelősségvállalása mellett végezték el; vagy
2. b) az üzembe helyezést a Fogyasztónak kellett elvégeznie, és a szakszerűtlen üzembe helyezés a Vállalkozás által rendelkezésre bocsátott üzembe helyezési utasítások hiányosságainak következménye.
Mentesülés a hibás teljesítés alól
Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a Jogosult a hibát a szerződéskötéskor ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.
Hibás teljesítés miatti vélelem
A Ptk szerint a Fogyasztó és Vállalkozás – Xxxxx – közötti szerződés esetén ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a Fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha ez a vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
A 373/2021-es Korm.rend ezzel szemben az alábbiakat mondja ki:
Ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az áru teljesítésének időpontjától számított egy éven belül felismert hiba már az áru teljesítésének időpontjában fennállt, kivéve, ha e vélelem az áru természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
Kellékszavatosság
Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.
Kellékszavatossági igények
A Jogosult – választása szerint – az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet:
1. Kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne. A kijavítást vagy kicserélést megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.
2. Az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát – ide nem értve a következő bekezdésben részletezett eseteket – a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíthatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének – a dolog tulajdonságaira és a Jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel, megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve – nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléséhez fűződő érdeke megszűnt.
Fontos kiemelni, hogy a Fogyasztó és Vállalkozás közötti – ingó dolognak minősülő áru adásvételére irányuló – szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással nem javíthatja ki azt.
Kellékszavatossági igények érvényesítése
A Fogyasztónak az árut a kijavítás vagy kicserélés teljesítése érdekében a Vállalkozás rendelkezésére kell bocsátania.
A Vállalkozás megtagadhatja az áru szerződésszerűvé tételét, ha a kijavítás, illetve a kicserélés lehetetlen, vagy ha
az aránytalan többletköltséget eredményezne a Vállalkozásnak, figyelembe véve valamennyi körülményt, ideértve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, valamint a szerződésszegés súlyát.
A Fogyasztó akkor is jogosult – a szerződésszegés súlyához igazodva – az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelni, vagy az adásvételi szerződést megszüntetni, ha
1. a) a Vállalkozás nem végezte el a kijavítást vagy kicserélést, vagy elvégezte azt, de részben vagy egészben nem teljesítette az előírt feltételeket (nem biztosította saját költségére a kicserélt áru visszavételét, olyan árut kellett volna eltávolítani, amit a hiba felismerése előtt üzembe helyeztek, és annak eltávolítását, illetve a csereként szállított vagy kijavított áru üzembe helyezését saját költségére nem végezte el) vagy megtagadta az áru szerződésszerűvé tételét;
2. b) ismételt teljesítési hiba merült fel, annak ellenére, hogy a Vállalkozás megkísérelte az áru szerződésszerűvé tételét;
3. c) a teljesítés hibája olyan súlyú, hogy azonnali árleszállítást vagy az adásvételi szerződés azonnali megszüntetését teszi indokolttá; vagy
4. d) a Vállalkozás nem vállalta az áru szerződésszerűvé tételét, vagy a körülményekből nyilvánvaló, hogy a Vállalkozás észszerű határidőn belül vagy a Fogyasztónak okozott jelentős érdeksérelem nélkül nem fogja az árut szerződésszerűvé tenni.
Az ellenszolgáltatás leszállítása akkor arányos, ha annak összege megegyezik a Fogyasztónak szerződésszerű teljesítés esetén járó, valamint a Fogyasztó által ténylegesen megkapott áru értékének különbözetével.
Ha a hibás teljesítés az adásvételi szerződés alapján szolgáltatott árunak csak meghatározott részét érinti, és azok tekintetében a szerződés megszüntetésére vonatkozó jog gyakorlásának feltételei fennállnak, a Fogyasztó az adásvételi szerződést csak a hibás áru tekintetében szüntetheti meg, de az azokkal együtt szerzett bármely egyéb áru vonatkozásában is megszüntetheti, ha a Fogyasztótól nem várható el észszerűen, hogy csak a szerződésnek megfelelő árukat tartsa meg.
Ha a Fogyasztó az adásvételi szerződést teljes egészében vagy az adásvételi szerződés alapján szolgáltatott áruk egy része tekintetében szünteti meg, úgy
1. a) a Fogyasztónak a vállalkozás költségére vissza kell küldenie a Vállalkozásnak az érintett árut; és
2. b) a Vállalkozásnak haladéktalanul vissza kell térítenie a Fogyasztó részére az érintett áru vonatkozásában teljesített vételárat, amint az árut vagy az áru visszaküldését alátámasztó igazolást átvette.
Jelentéktelen hiba:
Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
Ha a Fogyasztó hibás teljesítésre hivatkozva kívánja megszüntetni az adásvételi szerződést, a Vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a hiba jelentéktelen.
Áttérés másik kellékszavatossági jogra:
A Jogosult a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át, amelynek költségét köteles a kötelezettnek megfizetni. Jogosult nem köteles az áttérés költségét a kötelezettnek megfizetni, ha az áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.
Vételár visszatartása:
A Fogyasztó jogosult a vételár még fennmaradó részét – a szerződésszegés súlyához igazodva – részben vagy egészben visszatartani mindaddig, amíg a Vállalkozás nem tesz eleget a teljesítés szerződésszerűségével és a hibás teljesítéssel kapcsolatos kötelezettségeinek.
Határidők:
Az áru kijavításának vagy kicserélésének elvégzésére nyitva álló észszerű határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a Fogyasztó közölte a hibát a Vállalkozással.
A hiba közlése
A Jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a Kötelezettel közölni.
Fogyasztó és Vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.
A közlés késedelméből eredő kárért a Jogosult felelős.
A Fogyasztó adásvételi szerződés megszüntetésére vonatkozó kellékszavatossági joga a Vállalkozásnak címzett, a megszüntetésre vonatkozó döntést kifejező jognyilatkozattal gyakorolható.
A kellékszavatossági igény elévülése
A Jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el.
Fogyasztó és Vállalkozás közötti szerződés esetén a Fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el.
Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a Jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni.
A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.
Költségviselés
A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a Kötelezettet terhelik.
A Vállalkozásnak a saját költségére kell biztosítania a kicserélt áru visszavételét. Ha a kijavítás vagy kicserélés olyan áru eltávolítását teszi szükségessé, amelyet az áru jellegének és céljának megfelelően – a hiba felismerhetővé válása előtt – üzembe helyeztek, akkor a kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó kötelezettség magában foglalja a nem megfelelő áru eltávolítását és a csereként szállított vagy kijavított áru üzembe helyezését vagy az eltávolítás, illetve üzembe helyezés költségeinek viselését.
Ha a dolog meghibásodásában a Jogosultat terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a Jogosult köteles viselni, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a Kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
Kicserélés vagy elállás esetén a Jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.
A hiba közlése
A Jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a Kötelezettel közölni.
Fogyasztó és Vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.
A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.
A kellékszavatossági igény elévülése
A Jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el.
Termékszavatosság
Termékszavatossági igény
Vállalkozás által Fogyasztónak eladott ingó dolog – termék – hibája esetén a Fogyasztó követelheti a gyártótól, – a termék előállítójától vagy forgalmazójától – hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy – ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a Fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges – a terméket cserélje ki.
A termékszavatossági jogokat a termék tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a gyártóval szemben.
Hibás teljesítés
A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.
Mentesülés a termékszavatossági kötelezettség alól
A gyártó mentesül a termékszavatossági kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy
1. a)a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta;
2. b)a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy
3. c)a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.
Csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a termék kijavítással érintett részére vonatkozó kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli.
A hiba közlése
A Fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a gyártóval közölni. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.
A közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó felelős.
A termékszavatossági igény elévülése
A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli. E határidő eltelte jogvesztéssel jár.
Kötelező jótállás Jótállási igény
Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért.
Ingó dolgok (termékek) esetében aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal, a jótállás időtartama alatt a szerződés megkötésekor vagy azt megelőzően rendelkezésre álló, kapcsolódó reklámokban foglalt feltételek szerint felel a hibás teljesítésért.
Ha a jótállási nyilatkozatban foglalt feltételek a Fogyasztóra nézve kevésbé kedvezőek, mint a kapcsolódó reklámok szerinti feltételek, akkor a jótállásra kötelezett a kapcsolódó reklámokban foglalt jótállásra vonatkozó feltételek szerint felel a hibás teljesítésért, kivéve, ha a szerződés megkötése előtt a kapcsolódó reklámokat a jótállási nyilatkozatban foglalt feltétellel azonos vagy hasonló tartalommal helyesbítették.
A jótállás a Jogosultnak jogszabályból eredő jogait nem érinti.
A jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló Kötelezettel szemben.
Jótállási igény érvényesítése
A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására – megfelelő határidőben – nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt.
A Fogyasztó a kijavítás iránti igényét a Vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.
Ha a Fogyasztó kijavítás iránti jótállási igényét közvetlenül a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál kívánja érvényesíteni, a javítószolgálat köteles a Vállalkozást haladéktalanul értesíteni a jótállási igény bejelentéséről.
A javítószolgálat köteles igazolható módon a Vállalkozást értesíteni a termék kijavítását követő öt munkanapon belül a javítás elvégzéséről.
A javítószolgálat köteles igazolható módon értesíteni a Vállalkozást a megállapítást követő öt munkanapon belül:
1. a) ha az ingó dolog első alkalommal történő javítása esetén megállapítást nyer, hogy az ingó dolog nem javítható;
2. b) ha az ingó dolog javítása előreláthatóan tizenöt napnál hosszabb időt vesz igénybe, a javítás várható idejéről;
3. c) ha az ingó dolog javítása nem lehetséges harminc nap alatt.
A javítószolgálatnak kijavításra az ingó dolgot elismervény ellenében kell átvenni, amelyen fel kell tüntetni:
1. a) a Fogyasztó nevét és címét,
2. b) a dolog azonosításához szükséges adatokat,
3. c) a dolog átvételének időpontját, továbbá
4. d) azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti.
A javítószolgálatnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor a javítószolgálat a Fogyasztót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról. A tájékoztatás a Fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén, elektronikus úton vagy a Fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon történik.
A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani.
Ha a kijavítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a Vállalkozás, vagy – a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén – a javítószolgálat gondoskodik.
Ha a kötelező jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a Vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a Fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a Vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a Vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat nyolc napon belül a Fogyasztó részére visszatéríteni.
Ha a kötelező jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik – a Fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában –, valamint ha a Fogyasztó nem igényli a vételár arányos leszállítását, és a Fogyasztó nem kívánja a fogyasztási cikket a Vállalkozás költségére kijavítani vagy mással kijavíttatni, a Vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a Vállalkozás köteles a Fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének
megfizetését igazoló bizonylaton – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat nyolc napon belül a Fogyasztó részére visszatéríteni.
Ha a fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási igény Vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, – a Fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a Vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a Vállalkozás köteles a Fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a Fogyasztó részére visszatéríteni.
Három munkanapon belüli csereigény
Ha a Fogyasztó jótállásra kötelezett, tartós fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a Vállalkozás nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
Jótállásra kötelezett termékek
1. Háztartási készülékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény, villanytűzhely, mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasaló, vízmelegítő, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezés, porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztító-gép, padlósúroló- és fényesítőgép, varrógép, kötőgép, villanybojler, szivattyú;
2. villamos energiával működtetett konyhai kisgépek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen mikrohullámú sütő, kenyérsütő, kenyérpirító, kávéfőző, kávéfőzőgép, vízforraló, konyhai robotgép, grillsütő, olajsütő, ostyasütő, fánksütő, gofrisütő, szendvicssütő, elektromos palacsintasütő, elektromos pizzasütő, elektromos rotyogtatófazék, elektromos serpenyő, elektromos popcorn készítő, elektromos kontaktgrill, forgónyárs, mini tűzhely, rizsfőző készülék, tésztafőző, tojásfőző, ételpároló, légkeveréses főzőedény, gyümölcsaszaló;
3. gázkészülékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen tűzhely, konvektor, gázkazán, gázbojler, gázgrill, gázzsámoly, gázsütő, gázperzselő, gázlámpa;
4. motoros kerti gépek és nem motoros kertészeti eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen kapálógép, fűnyíró, fűkasza, tologatós fűnyíró;
5. motoros kézi szerszámok 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen láncfűrész, fúrógép, ütvefúrógép, sarokköszörű, körfűrész, gyalu;
6. legalább egyéves kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek, valamint napszemüvegek 10 000 Ft eladási ár felett;
7. egészségmegőrző termékek és eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen elektromos masszírozó, mágneses termék, fényterápiás eszköz;
8. közlekedési eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen kerékpár, elektromos kerékpár, elektromos roller, quad, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi, lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi, utánfutó;
9. motoros vízi járművek 10 000 Ft eladási ár felett;
10. gyermekgondozási cikkek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen pelenkázó-, illetve mosdató-állvány, babakocsi, magas- és asztalra szerelhető etetőszék, biztonsági gyermekülés;
11. gyermekmegfigyelő berendezések 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen légzésfigyelő, szívhangfigyelő,
bébiőrző;
12. gyermekhinták, csúszdák és hasonló tevékenységet igénylő gyermekjátékok bel- és kültéri, otthoni használatra 10 000 Ft eladási ár felett;
13. világítástechnikai termékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen lámpatest, fényforrás;
14. biztonsági riasztó- és jelzőberendezések 10 000 Ft eladási ár felett;
15. elektronikus hírközlő végberendezések 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen telefon, mobiltelefon, telefax- készülék, több funkciós készülék;
16. híradástechnikai készülékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen üzenetrögzítő, kihangosító készülék; műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televízió, projektor, videomagnó, rádió, autórádió, rádiós ébresztőóra, műholdas helymeghatározó, lemezjátszó, szalagos és kazettás magnó, CD- felvevő és lejátszó, DVD-felvevő és lejátszó, játékkonzol, Blu-ray lejátszó és -író, asztali médialejátszó, egyéni hangrendszer, keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal, mikrofon és fülhallgató, head-set;
17. információtechnikai készülékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen asztali számítógép, laptop, note- book, tablet, PDA, monitor, nyomtató, szkenner, fényképezőgép, film- és hangfelvevő kamera, videokamera és camcorder, diktafon, fotónyomtató, film- és diaszkenner, MP3 és MP4 lejátszó, hordozható médialejátszó, pendrive, memóriakártya, akkumulátor-töltő, számológép, zsebszámológép;
18. irodatechnikai berendezések 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen iratmegsemmisítő, fénymásoló, laminálógép;
19. írásvetítők és filmtechnikai berendezések 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen film- és írásvetítő, filmnagyító, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülék;
20. optikai eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen távcső, látcső, mikroszkóp, teleszkóp;
21. hangszerek 10 000 Ft eladási ár felett;
22. órák és ékszerek 10 000 Ft eladási ár felett;
23. bel- és kültéri bútorok, fekvőmatracok 10 000 Ft eladási ár felett;
24. mérőműszerek, generátorok, tápegységek 10 000 Ft eladási ár felett;
25. lőfegyverek 10 000 Ft eladási ár felett;
26. sporteszközök, vadászathoz és horgászathoz kapcsolódó eszközök 10 000 Ft eladási ár felett;
27. villamos energiával működtetett szépségápolási eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen hajszárító, hajformázó, testszőrnyíró gép, epillátor, villanyborotva;
28. nemes és félnemes szőrmésbőrből készült szőrmeruházati termékek 50 000 Ft eladási ár felett;
29. az előzőekben felsorolt termékcsoportokhoz tartozó termékek tartozékai és alkotórészei 10 000 Ft eladási ár felett.
30. nyílászárók 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen ablak, kül- és beltéri ajtó, garázsajtó
31. árnyékolástechnikai eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen kézi vagy motoros meghajtású redőny, reluxa, napellenző, szalagfüggöny
32. kaputelefon, riasztóberendezés, kamerás megfigyelőrendszer 10 000 Ft eladási ár felett
33. garázskapu és egyéb kapu meghajtás, vezérlés 10 000 Ft eladási ár felett
34. zuhanykabin, kád, csaptelep 10 000 Ft eladási ár felett
35. napkollektor, napelemrendszerek 10 000 Ft eladási ár felett
36. játék hoverboard, játék elektromos roller, játék drón 10 000 Ft eladási ár felett
37. külön jogszabályban nyílt kategóriába sorolt drónok 10 000 Ft eladási ár felett.
Eladó felhívja a figyelmet, hogy jótállásra kötelezett terméket jelenleg nem kínál értékesítésre.
Jótállási jegy
A Vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a Fogyasztó rendelkezésére bocsátani.
A Vállalkozás a jótállási jegyet elektronikusan – elektronikus aláírással ellátva – is átadhatja a Fogyasztó részére legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon.
Ha a Vállalkozás a jótállási jegyet elektronikus dokumentumként nem közvetlen megküldéssel adja át, hanem letöltést biztosító elérési cím formájában bocsátja azt a Fogyasztó rendelkezésére, akkor az elektronikus jótállási jegy letölthetőségét a jótállási idő végéig nem szüntetheti meg, a letöltési cím elérhetőségét biztosítania kell. A Vállalkozás a jótállási jegy elektronikus úton történő átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembehelyezését követő napon köteles.
A jótállásból eredő jogok – főszabály szerint – jótállási jeggyel érvényesíthetők, amelynek nem tehető feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a Fogyasztó általi visszaszolgáltatása.
A jótállási jegy Fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – a Fogyasztó bemutatja.
A jótállási nyilatkozatot tartós adathordozón kell a Fogyasztó rendelkezésére bocsátani, legkésőbb az áru teljesítésének időpontjában. A jótállási nyilatkozatot egyértelmű, jól érthető szövegezéssel kell megfogalmazni. A jótállási nyilatkozatban fel kell tüntetni:
1. a) az arra vonatkozó egyértelmű nyilatkozatot, hogy az áru hibás teljesítése esetén a Fogyasztót a jogszabály szerinti kellékszavatossági jogok gyakorlása térítésmentesen megilleti, e jogait a jótállás nem érinti;
2. b) a jótállásra kötelezett nevét és címét;
3. c) a Fogyasztó által a jótállás érvényesítése érdekében követendő eljárást;
4. d) azon áru megjelölését, amelyre a jótállás vonatkozik és
5. e) a jótállás feltételeit.
A jótállási nyilatkozatot magyar nyelven is a Fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.
Mentesülés a jótállási kötelezettség alól
Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
A jótállási igény elévülése
A jótállás időtartama:
1. a)10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,
2. b)100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,
3. c)250 000 forint eladási ár felett három év.
A jótállási határidő a fogyasztási cikk Fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a Vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.
Ha a Fogyasztó a fogyasztási cikket az átadástól számított hat hónapon túl helyezteti üzembe, akkor a jótállási
határidő kezdő időpontja a fogyasztási cikk átadásának napja.
Egyéb rendelkezések
A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Közös szabályok
A szerződés megkötését a Fogyasztónak kell bizonyítania.
Ha a Vállalkozás a szerződés megkötését vitatja, köteles felhívni a Fogyasztó figyelmét a panasztétel lehetőségére és a panasz intézésének módjára.
A szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – a Fogyasztó bemutatja.
A Vállalkozás a Fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti:
– a Fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez,
– a Fogyasztó és Vállalkozás közötti szerződés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát,
– a szerződés Vállalkozás általi teljesítésének időpontját
– a hiba bejelentésének időpontját,
– a hiba leírását,
– szavatossági vagy jótállási igénye alapján a Fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, továbbá
– a szavatossági vagy jótállási igény rendezésének módját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát.
A jegyzőkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a Fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működtetett békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.
A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a Fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.
Ha a Vállalkozás a Fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról – az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is – öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót.
A Vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.
Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor a Vállalkozás a Fogyasztót – annak előzetes hozzájárulása esetén elektronikus úton, vagy a Fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon
– tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról.
Kijavításra vagy a szavatossági vagy jótállási igény teljesíthetőségének vizsgálata érdekében az ingó dolgot elismervény ellenében kell átvenni, amely a szavatossági vagy jótállási igényről felvett jegyzőkönyvben is teljesíthető.
Az átvételi elismervénynek az alábbiakat kell tartalmaznia:
1. a) a Fogyasztó nevét és címét,
2. b) a dolog azonosításához szükséges adatokat,
3. c) a dolog átvételének időpontját, továbbá
4. d) azt az időpontot, amikor a Fogyasztó a kijavított dolgot átveheti.
Ha a Fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének megítéléséhez szakvélemény beszerzése szükséges, a szakvéleménynek az alábbiakat kell tartalmaznia:
megrendelő neve és címe üzlet neve és címe vizsgálat tárgya vizsgálati díj összege
vizsgálati díj fizetésére kötelezett termék beérkezésének időpontja vásárlás időpontja
minőségi kifogás bejelentésének időpontja fogyasztó kifogása
vizsgálati módszerek
vizsgálat megállapításai indoklással ellátva tájékoztatás
egyebek
Gyártó által biztosított jótállás
Ha a gyártó meghatározott áru tekintetében meghatározott időtartamra a tartósságra vonatkozó jótállást nyújt, a Fogyasztó közvetlenül a gyártótól követelheti a tartósságra vonatkozó jótállás teljes időtartama alatt, hogy az áru hibáját javítsa ki, vagy az árut cserélje ki, a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályok szerint. A gyártó a Fogyasztónak a tartósságra vonatkozó jótállási nyilatkozatban, illetve a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltaknál kedvezőbb feltételeket is biztosíthat.
Szerződéses (önkéntes) jótállás
Az Eladó vállalása a kötelező jótállás időtartama alatt nem tartalmazhat a Fogyasztóra nézve olyan feltételeket, amelyek hátrányosabbak azoknál a jogoknál, amelyeket a kötelező jótállás szabályai biztosítanak.
Ezt követően – tehát az 1 éves, 2 éves, illetve 3 éves időtartam eltelte után – azonban az önkéntes jótállás feltételei szabadon állapíthatóak meg, de a jótállás ebben az esetben sem érintheti a Fogyasztó jogszabályból eredő – így különösen a kellékszavatosságon alapuló – jogainak fennállását.
Összegzés
Jog | Meddig érvényesíthető a fogyasztó által? | Mi az alapja? | Milyen igények érvényesíthetők? |
Gyártó által biztosított – szerződéses – jótállás | A jótállási feltételekben foglaltak szerint, amíg a Gyártó erre lehetőséget ad. | A Gyártó és a vásárló közötti szerződés (a feltételeket a Gyártó határozza meg.) | A szerződésben foglaltaktól függ, jellemzően kijavítást vagy kicserélést. |
Forgalmazó által biztosított – szerződéses – jótállás | A jótállási feltételekben foglaltak szerint, amíg a Forgalmazó erre lehetőséget ad. | A Forgalmazó és a Vevő közötti szerződés (A feltételeket a forgalmazó határozza meg.) | A szerződésben foglaltaktól függ, jellemzően kijavítást vagy kicserélést. |
Kötelező jótállás | A vásárlástól számított egy, kettő, illetve három éven belül. | Ptk., 151/2003-as Korm.rendelet | Első körben kijavítást, vagy kicserélést, második körben árleszállítást, a kötelezett költségére javítást vagy javíttatást, vagy elállást. |
Termékszavatosság | A termék első magyarországi fogalomba hozatalától számított két éven belül, közvetlenül a Gyártóval, vagy magyarországi Forgalmazójával szemben. | Ptk. | Csak kicserélést, vagy kijavítást. |
Kellékszavatosság | A vásárlástól számított két éven belül az terméket értékesítő Forgalmazóval szemben. | Ptk. | Első körben kijavítást, vagy kicserélést, második körben árleszállítást, a kötelezett költségére javítást vagy javíttatást, vagy elállást. |
DIGITÁLIS ELEMEKET TARTALMAZÓ ÁRUKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS RÉSZLETSZABÁLYOK
DIGITÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRA, DIGITÁLIS TARTALMAK SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS RÉSZLETSZABÁLYOK
Rendszeresen mentés készül a teljes adattartalomról, így probléma esetén az eredeti adattartalom visszaállítható. A személyes adatok megfelelő erősségű titkosítással vannak tárolva.
A felületen digitális elemeket tartalmazó áru értékesítése történik, amelyre az alábbi speciális részletszabályok vonatkoznak:
Hibás teljesítés
Digitális elemeket tartalmazó áru esetében a Vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a Fogyasztó értesítést kapjon az áru digitális tartalmának vagy az azzal kapcsolatos digitális szolgáltatás olyan frissítéseiről – ideértve a biztonsági frissítéseket is –, amelyek az áru szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek, valamint biztosítania kell, hogy a fogyasztó meg is kapja azokat.
Ha a Fogyasztó nem telepíti észszerű határidőn belül a rendelkezésre bocsátott frissítéseket, a Vállalkozás nem felel az áru hibájáért, ha az kizárólag a vonatkozó frissítés alkalmazásának hiányából fakad, feltéve, hogy
1. a) a Vállalkozás tájékoztatta a Fogyasztót a frissítés elérhetőségéről és a telepítés Fogyasztó általi elmulasztásának következményeiről; és
2. b) a frissítés Fogyasztó általi telepítésének elmulasztása vagy a frissítés Fogyasztó általi helytelen telepítése nem a Vállalkozás által biztosított telepítési útmutató hiányosságának tudható be.
A Vállalkozás hibásan teljesít akkor is, ha az áru hibája a szakszerűtlen üzembe helyezéséből fakad, feltéve, hogy az üzembe helyezést a Fogyasztónak kellett elvégeznie, és a szakszerűtlen üzembe helyezés a Vállalkozás által, illetve a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás szolgáltatója által rendelkezésre bocsátott üzembe helyezési utasítások hiányosságainak következménye.
Ha a digitális elemeket tartalmazó áru esetében az adásvételi szerződés a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás meghatározott időtartamon keresztül történő folyamatos szolgáltatásáról rendelkezik, a Vállalkozás felel az áru digitális tartalommal vagy digitális szolgáltatással kapcsolatos hibájáért, amennyiben a hiba
1. a) két évet meg nem haladó időtartamú folyamatos szolgáltatás esetén az áru teljesítésétől számított két éven belül; vagy
2. b) két évet meghaladó időtartamú folyamatos szolgáltatás esetén a folyamatos szolgáltatás teljes időtartama alatt
következik be vagy válik felismerhetővé.
Ha az adásvételi szerződés a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás meghatározott időtartamon keresztül történő folyamatos szolgáltatásáról rendelkezik, a Vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a fenti időtartam
alatt felismert hibával érintett szolgáltatás a szerződés szerinti teljesítés időszakában szerződésszerű volt.
A felületen keresztül digitális szolgáltatás nyújtása, digitális tartalom szolgáltatása történik, amelyre az alábbi speciális részletszabályok vonatkoznak:
A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:
– meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak, valamint rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb, a szerződés szerinti jellemzőkkel;
– alkalmasnak kell lennie a Fogyasztó által meghatározott bármely célra, amelyet a Fogyasztó legkésőbb a szerződés megkötésekor a Vállalkozás tudomására hozott, és amelyet a Vállalkozás elfogadott;
– rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval – ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást –; és
– biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket.
– alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyeket azonos típusú szolgáltatás esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási kódex előír;
– rendelkeznie kell a Fogyasztó által észszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel – különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében –, amely azonos típusú szolgáltatás esetén szokásos, figyelembe véve a Vállalkozás, annak képviselője vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános – különösen hirdetésben vagy címkén tett – kijelentését;
– rendelkeznie kell a Fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal – ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást –; és
– meg kell felelnie a Vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett szolgáltatás tulajdonságainak, leírásának.
A Vállalkozás hibásan teljesít, ha az áru hibája a szakszerűtlen üzembe helyezéséből fakad, feltéve, hogy
1. a) az üzembe helyezés az adásvételi szerződés részét képezi, és azt a Vállalkozás végezte el, vagy a Vállalkozás felelősségvállalása mellett végezték el; vagy
2. b) az üzembe helyezést a Fogyasztónak kellett elvégeznie, és a szakszerűtlen üzembe helyezés a Vállalkozás által rendelkezésre bocsátott üzembe helyezési utasítások hiányosságainak következménye.
Kellékszavatosság
Fontos kiemelni, hogy a Fogyasztó és Vállalkozás közötti digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés esetén a Fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással nem javíthatja ki azt.
Szerződésszerű teljesítés
A Vállalkozás a digitális tartalmat vagy a digitális szolgáltatást a Fogyasztónak szolgáltatja, illetve nyújtja.
A felek eltérő megállapodásának hiányában a Vállalkozás a szerződéskötést követően indokolatlan késedelem nélkül szolgáltatja a Fogyasztónak a digitális tartalmat vagy nyújtja a digitális szolgáltatást, a szerződéskötéskor rendelkezésre álló legfrissebb verzióban.
A szolgáltatás akkor minősül teljesítettnek, ha
1. a) a digitális tartalom vagy – az ahhoz való hozzáféréshez szükséges vagy annak letöltésére alkalmas – bármely megoldás a Fogyasztóhoz, illetve a Fogyasztó által e célból kiválasztott fizikai vagy virtuális eszközre került; vagy
2. b) a digitális szolgáltatás hozzáférhetővé vált a Fogyasztó számára, illetve hozzáférhetővé vált a Fogyasztó által e célból kiválasztott fizikai vagy virtuális eszköz részére.
Digitális tartalom szolgáltatása vagy digitális szolgáltatás nyújtása esetén a Vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a Fogyasztó értesítést kapjon a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás olyan frissítéseiről – ideértve a biztonsági frissítéseket is –, amelyek a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek, valamint megkapja azokat.
A Vállalkozás a frissítés elérhetővé tételét
1. a) a digitális tartalom szolgáltatásának vagy digitális szolgáltatás nyújtásának a szerződés szerinti időtartama alatt biztosítja, ha a szerződés meghatározott időtartamon keresztül nyújtott folyamatos szolgáltatásról rendelkezik; vagy
2. b) a Fogyasztó által észszerűen elvárható ideig biztosítja, figyelembe véve a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás típusát, célját, a szerződéskötés körülményeit és a szerződés rendelkezéseit, valamint az érintett felek irányadó szokásait és gyakorlatait, ha a szerződés egyszeri szolgáltatásról vagy egyedi szolgáltatási cselekmények sorozatáról rendelkezik.
Ha a szerződés alapján a digitális tartalom szolgáltatása, illetve a digitális szolgáltatás nyújtása meghatározott időtartamon keresztül folyamatosan történik, a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás tekintetében a teljesítés szerződésszerűségét a szerződés teljes időtartama alatt biztosítani kell.
Ha a Fogyasztó nem telepíti észszerű határidőn belül a vállalkozás által rendelkezésre bocsátott frissítéseket, a Vállalkozás nem felel a szolgáltatás hibájáért, ha az kizárólag a vonatkozó frissítés alkalmazásának hiányából fakad, feltéve, hogy
1. a) a Vállalkozás tájékoztatta a Fogyasztót a frissítés elérhetőségéről és a telepítés Fogyasztó általi elmulasztásának következményeiről; és
2. b) a frissítés Fogyasztó általi telepítésének elmulasztása vagy a frissítés Fogyasztó általi helytelen telepítése nem a Vállalkozás által biztosított telepítési útmutató hiányosságának tudható be.
Nem állapítható meg hibás teljesítés, ha a szerződés megkötésekor a Fogyasztó külön tájékoztatást kapott arról, hogy a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás valamely konkrét tulajdonsága eltér a fenti követelményektől, és a szerződés megkötésekor a Fogyasztó ezt az eltérést külön, kifejezetten elfogadta.
Hibás teljesítés
A Vállalkozás hibásan teljesít, ha a digitálistartalom-szolgáltatás vagy a digitálisszolgáltatás-nyújtás hibája a Fogyasztó digitális környezetébe való szakszerűtlen integrálásából fakad, feltéve, hogy
1. a) a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás integrálását a Vállalkozás végezte el, vagy az integrálást a Vállalkozás felelősségvállalása mellett végezték; vagy
2. b) a digitális tartalmat, illetve a digitális szolgáltatást a Fogyasztónak kell integrálnia, és a szakszerűtlen integrálást a Vállalkozás által rendelkezésre bocsátott integrálási utasítások hiányosságai okozták.
Ha a szerződés egyszeri szolgáltatásról vagy egyedi szolgáltatási cselekmények sorozatáról rendelkezik, a Vállalkozás azért a hibáért felel – ideértve a szerződésszerűség fenntartásához szükséges frissítéseket és biztonsági frissítéseket is –, amely a digitális tartalom szolgáltatása vagy a digitális szolgáltatás nyújtása esetén a teljesítés időpontjában fennáll.
Ha a szerződés a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás meghatározott időtartamon keresztül történő folyamatos szolgáltatásáról rendelkezik, a Vállalkozás felel a digitális tartalommal vagy digitális szolgáltatással kapcsolatos hibáért, amennyiben a hiba a szerződésben meghatározott időtartam alatt következik be, vagy válik felismerhetővé.
A Vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a digitális tartalom szolgáltatására vagy a digitális szolgáltatás nyújtására a fentiekkel összhangban került sor.
Ha a szerződés egyszeri szolgáltatásról vagy egyedi szolgáltatási cselekmények sorozatáról rendelkezik, ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a teljesítés időpontjától számított egy éven belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában fennállt.
Ha a szerződés a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás meghatározott időtartamon keresztül történő folyamatos szolgáltatásáról rendelkezik, a Vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a szerződés szerinti időtartam alatt felismert hibával érintett szolgáltatás a szolgáltatás szerződés szerinti teljesítésének időszakában szerződésszerű volt.
Nem teljesít hibásan a Vállalkozás, ha bizonyítja, hogy a Fogyasztó digitális környezete nem kompatibilis a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás műszaki követelményeivel, és erről a szerződés megkötését megelőzően világos és közérthető módon tájékoztatta a Fogyasztót.
A Fogyasztó köteles együttműködni a Vállalkozással annak érdekében, hogy a Vállalkozás – a műszaki szempontból rendelkezésére álló és a Fogyasztó számára a legkisebb beavatkozást igénylő eszközök alkalmazásával – meggyőződhessen arról, hogy a hiba oka a Fogyasztó digitális környezete.
Ha a Xxxxxxxxx nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének, miután a Vállalkozás e kötelezettségről a szerződéskötést megelőzően világosan és érthető módon tájékoztatta, a Fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy
1. a) a teljesítést követő egy éven belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában fennállt, vagy
2. b) a szerződés szerinti időtartam alatt felismert hibával érintett szolgáltatás, a szolgáltatás szerződés szerinti teljesítésének időszakában nem volt szerződésszerű.
Kellékszavatossági igények
A Fogyasztó akkor is jogosult – a szerződésszegés súlyához igazodva – az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelni, illetve a digitális tartalom szolgáltatására vagy a digitális szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést megszüntetni, ha
1. a) a kijavítás vagy kicserélés lehetetlen, vagy az a Vállalkozásnak aránytalan többletköltséget eredményezne;
2. b) a Vállalkozás – miszerint a Fogyasztó számára okozott jelentős kényelmetlenség nélkül, a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás jellegére és céljára figyelemmel köteles a teljesítést a hiba Fogyasztó általi közlésétől számított észszerű időn belül térítésmentesen szerződésszerűvé tenni – kötelezettségének nem tett eleget;
3. c) ismételten teljesítési hiba merült fel, annak ellenére, hogy a Vállalkozás megkísérelte az áru szerződésszerűvé tételét;
4. d) a teljesítés hibája olyan súlyú, hogy azonnali árleszállítást vagy a szerződés azonnali megszüntetését teszi indokolttá; vagy
5. e) a Vállalkozás nem vállalta a szolgáltatás szerződésszerűvé tételét, vagy a körülményekből nyilvánvaló, hogy a Vállalkozás észszerű határidőn belül vagy a Fogyasztónak okozott jelentős érdeksérelem nélkül nem fogja a szolgáltatást szerződésszerűvé tenni.
A kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó kellékszavatossági jog gyakorlása esetén a Vállalkozás – a Fogyasztó számára okozott jelentős kényelmetlenség nélkül, a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás jellegére és céljára figyelemmel – köteles a teljesítést a hiba Fogyasztó általi közlésétől számított észszerű időn belül térítésmentesen szerződésszerűvé tenni.
A kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó kellékszavatossági jog gyakorlása esetén a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás műszaki jellemzőitől függően a Vállalkozás megválaszthatja a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás szerződésszerűvé tételének módját.
Az ellenszolgáltatás leszállítása akkor arányos, ha annak összege megegyezik a Fogyasztónak szerződésszerű teljesítés esetén járó, valamint a Fogyasztó részére ténylegesen nyújtott szolgáltatás értékének különbözetével.
Ha a szerződés meghatározott időtartamon keresztül nyújtott folyamatos szolgáltatásról rendelkezik, az ellenszolgáltatás arányos leszállításának arra az időtartamra kell vonatkoznia, amely időtartam alatt a szolgáltatás nem volt szerződésszerű.
Ha a Fogyasztó hibás teljesítésre hivatkozva kívánja megszüntetni a szerződést, a Vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a hiba jelentéktelen.
Ha a Vállalkozás digitális tartalmat szolgáltat, vagy digitális szolgáltatást nyújt, vagy erre kötelezettséget vállal, a Fogyasztó pedig kizárólag személyes adatokat szolgáltat, vagy ilyen adatok szolgáltatását vállalja a Vállalkozás részére, a Fogyasztó jelentéktelen hiba fennállása esetén is jogosult a szerződést megszüntetni, azonban az ellenszolgáltatás arányos leszállítását nem igényelheti.
A Fogyasztó szerződés megszüntetésére vonatkozó kellékszavatossági joga a Vállalkozásnak címzett, a megszüntetésre vonatkozó döntést kifejező jognyilatkozattal gyakorolható.
Ha a Vállalkozás kötelezettségének – amely az indokolatlan késedelem nélküli, legfrissebb verzióban történő szolgáltatást jelenti – nem tesz eleget, a Fogyasztó köteles a Vállalkozást felhívni a teljesítésre. Ha a Fogyasztó
felhívása ellenére a Vállalkozás a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás késedelem nélküli vagy a felek által elfogadott póthatáridőn belüli szolgáltatását vagy nyújtását elmulasztja, a Fogyasztó megszüntetheti a szerződést.
A Fogyasztó a Vállalkozás teljesítésre való felhívása nélkül megszüntetheti a szerződést, ha
1. a) a Vállalkozás a digitális tartalom szolgáltatását vagy a digitális szolgáltatás nyújtását nem vállalta, vagy a körülményekből nyilvánvaló, hogy nem fogja szolgáltatni a digitális tartalmat, illetve nem fogja nyújtani a digitális szolgáltatást; vagy
2. b) a felek megállapodása alapján vagy a szerződéskötés körülményeiből nyilvánvaló, hogy a Fogyasztó számára elengedhetetlen a meghatározott időpontban történő teljesítés, és a Vállalkozás ezt elmulasztja.
A Vállalkozás kötelezettségei a szerződés megszűnése esetén
A szerződés megszüntetése esetén a Vállalkozás köteles visszatéríteni a Fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget.
Ha azonban a teljesítés a szerződés megszüntetése előtt meghatározott ideig szerződésszerű volt, az erre az időszakra járó ellenszolgáltatást nem kell visszatéríteni. Ez utóbbi esetben az ellenszolgáltatásnak azt a részét kell visszatéríteni, amely a nem szerződésszerű teljesítés időszakára vonatkozik, valamint azt a fogyasztó által előre megfizetett ellenszolgáltatást, amely a szerződés megszüntetésének elmaradása esetén a szerződés hátralévő időtartamára járt volna.
Ha a Fogyasztó az ellenszolgáltatás arányos leszállítására vagy a szerződés megszüntetésére jogosult, a Vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb e jog gyakorlásáról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül köteles teljesíteni visszatérítési kötelezettségét.
A Vállalkozás a Fogyasztónak visszajáró összeget a Fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza.
A Fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján a Vállalkozás a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a Fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti.
A visszatérítéssel kapcsolatos költségek a Vállalkozást terhelik.
A Fogyasztó jogosult a digitális tartalmakat térítésmentesen, korlátozásmentesen, észszerű időn belül, általánosan használt és számítástechnikai úton beolvasható adatformátumban lehívni.
A szerződés megszüntetése esetén a Vállalkozás megakadályozhatja, hogy a Fogyasztó tovább használja a digitális tartalmat vagy a digitális szolgáltatást, így különösen – az előző szakaszban foglaltak sérelme nélkül – a digitális tartalmat vagy a digitális szolgáltatást a Fogyasztó számára hozzáférhetetlenné teheti, vagy letilthatja a Fogyasztó felhasználói fiókját. A fiók letiltása nem érinti a Fogyasztó azon jogát, hogy saját személyes adatának minősülő tartalomról másolatot kérjen a Vállalkozástól, amelynek erre észszerű időn belül lehetőséget kell biztosítania a Fogyasztó részére.
A Fogyasztó kötelezettségei a szerződés megszűnése esetén
A szerződés megszüntetése esetén a Fogyasztó tartózkodik a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás használatától és ezek elérhetővé tételétől harmadik személy számára.
Ha a digitális tartalom szolgáltatása fizikai adathordozón történt, a Fogyasztó a Vállalkozásnak a megszüntetésről való tudomásszerzéstől számított tizennégy napon belül közölt kérésére, a Vállalkozás költségére köteles a fizikai adathordozót késedelem nélkül visszaszolgáltatni.
A Fogyasztó a digitális tartalomnak vagy a digitális szolgáltatásnak a szerződés megszüntetését megelőző időszakra vonatkozó használatáért a szerződésszerűen teljesített szolgáltatással arányos díjat köteles fizetni.
A digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás módosítása
Ha a szerződés arról rendelkezik, hogy a digitális tartalom szolgáltatására vagy a digitális szolgáltatás nyújtására vagy hozzáférhetővé tételére a szerződésben meghatározott időtartam alatt kerül sor, a Vállalkozás akkor módosíthatja a digitális tartalmat vagy szolgáltatást a szerződésszerű teljesítés e rendelet szerinti követelményeit meghaladóan, ha
1. a) ez a szerződés megfelelő indokot is megjelölő rendelkezésén alapul;
2. b) a módosítással kapcsolatban a fogyasztót semmilyen többletköltség nem terheli;
3. c) a Fogyasztót világos és közérthető módon tájékoztatták a módosításról; és
4. d) a következő szakaszban meghatározott esetben a módosítást megelőzően a Vállalkozás észszerű időben, tartós adathordozón tájékoztatja a Fogyasztót a módosítás jellemzőiről és idejéről, a megszüntetési jog gyakorlásának lehetőségéről, valamint arról, ha a Fogyasztónak lehetősége van a módosítás mellőzését kérni.
A Fogyasztó jogosult ezen tájékoztatás kézhezvételétől vagy a szerződés módosításától számított harminc napon belül a szerződést díjmentesen megszüntetni, ha a szerződés megváltozott feltételekkel történő teljesítése hátrányosan érinti a digitális tartalomhoz vagy a digitális szolgáltatáshoz való hozzáférését, illetve annak használatát, kivéve, ha a módosítás hátrányos hatása csekély mértékű.
A fentiek nem alkalmazhatók, ha a Vállalkozás biztosítja a Fogyasztó számára, hogy többletköltség nélkül megtartsa a módosítás nélküli digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást, feltéve, hogy a teljesítés a módosítás nélkül is szerződésszerű marad.
XXI. ÉRVÉNYESSÉG
Jelen ÁSZF 2023. június 12-án/én lép hatályba, és visszavonásig érvényes. Eladó / Szolgáltató fenntartja a jogot arra, hogy az ÁSZF egyes rendelkezéseit módosítsa. Eladó / Szolgáltató az esetleges módosításokról Megrendelők számára tájékoztatást nyújt.
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK 39
Nyilatkozat-minta elálláshoz
Címzett: Hier Lívia (postacím: 9000, Xxxx, Xxxxxxx xxxx 00/0., e-mail: xxxxx@xxxxxxxxxxxxx.xx) Alulírott… kijelentem, hogy gyakorlom elállási jogomat az alábbi termék/ek adásvételére
/ szolgáltatás/ok megrendelésére irányuló szerződés tekintetében:
…………………………………………………………………………………………………….
Szerződéskötés időpontja /átvétel időpontja: …………………………………………………….
A fogyasztó neve, címe: …………………………………………………………………………………………………………..
A vételárat / a szolgáltatás előre kifizetett díját az alábbi bankszámlaszámra kérem visszautalni (abban az esetben töltse ki, ha szeretné, hogy a vételár banki átutalással kerüljön visszautalásra):
……………………………………………………………………………………………………….
A fogyasztó(k) aláírása: (kizárólag papíron tett nyilatkozat esetén)
………………………………………………………………………………… Kelt:………………………………….
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK 40
T A N Ú S Í T V Á N Y
mely igazolja, hogy a
Hier Lívia
jelen igazolás kiállításától számított egy éven át jogosult a Paragrapher “Joggal bízhatsz benne!” védjegyét használni, ezzel garantálva ügyfeleinek a jogszerűséget az adatkezelési tájékoztató és az Általános Szerződési Feltételek vonatkozásában.
Nőtincs, 2023. június 12.
1686561143_xxxxxxx00