A GRAWE ÉLETBIZTOSÍTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

A GRAWE ÉLETBIZTOSÍTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Eurós Általános Életbiztosítási Feltételei Hatályos: 2020. 09. 01. napjától

Preambulum

Jelen általános szerződési feltételek a GRAWE Életbiztosító Zrt-vel (a továbbiakban: Biztosító) kötött biztosítási szerző- dés részét képezik, feltéve, hogy a biztosítási szerződést jelen általános szerződési feltételekre hivatkozással kötöt- ték. Az itt nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

1.§

A biztosítási szerződés

A biztosítási szerződés alapján a Biztosító meghatározott jövőbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összeg megfizetésére, a szerződő díj fi- zetésére kötelezi magát.

A biztosítási szerződés tartalmát az ajánlat és a biztosítási kötvény együttesen határozzák meg. A biztosítási szerző- dés részét képezik az ajánlattételkor hatályos általános és különös szerződési feltételek.

2.§

A Biztosító kockázatviselésének kezdete és vége

(1) A Biztosító kockázatviselésének kezdete az ajánlat kel- tének hónapját követő hónap első napja, ha a Xxxxx ennél későbbi időpontban nem egyeznek meg. A bizto- sítási szerződés akkor jön létre, ha a felek a biztosítási feltételekben megegyeznek és szerződési akaratukat írásba foglalják.

(2) A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül – ameny- nyiben az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizsgá- latra van szükség 60 napon belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vo- natkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjsza- básnak megfelelően tették.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a szerződés – az aján- lat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a Biztosító vagy képviselője részére történő átadás időpontjára vissza- menő hatállyal, a kockázat elbírálási határidő elteltét követő napon jön létre.

(4) A Biztosító minden esetben a biztosítási fedezetet iga- zoló dokumentumot (a továbbiakban: kötvény) állít ki.

(5) Ha a kötvény a szerződő ajánlatától eltér és az eltérést a szerződő a dokumentum kézhezvételét követően ké- sedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a fedeze- tet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmaz- ható, ha a Biztosító az eltérésre a szerződő figyelmét a kötvény átadásakor kifejezetten felhívta. Ha felhívás elmarad a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelő- en jön létre.

(6) Az ajánlattevő az ajánlatához annak megtételétől szá- mított 15 napig, ha az ajánlat elbírálásához egészség- ügyi kockázatfelmérésre van szükség, 60 napig van kötve.

(7) Ha a Biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés a lényeges kérdésben eltér a Biztosító jelen általános szerződési feltételeitől, a Biztosító a szerző- dés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a jelen általános szerződési felté- teleknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő a ja- vaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a Biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat szerződő által történő kézhezvételétől számí- tott 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban fel- mondhatja.

(8) Ha a kockázat elbírálási határidő alatt a biztosítási ese-

mény bekövetkezik, az ajánlatot a Biztosító csak akkor utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati la- pon a figyelmet kifejezetten felhívta és az igényelt biz- tosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülmé- nyei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

(9) A folyamatos díjfizetésű biztosítás első díja és az egy- szeri díjas biztosítás díja a kockázatviselés kezdőnap- ján esedékes. A díj megfizetését igazoló dokumentu- mot az ajánlathoz csatolni kell. A folytatólagos díjfizetés esedékességénak napja a kockázatviselés kezdetének napját követő évek azonos naptári napja. A szerződő amennyiben a folytatólagos díjat átutalással fizeti meg, a befizetés azonosításához a szerződése kötvényszá- mát megadni köteles.

(10) Ha a szerződő az első vagy folytatólagos biztosítási dí- jat részben vagy egészben a (9) bekezdésben foglalt időpontot megelőzően befizeti, az összeget a Biztosító a díjfizetés esedékességének időpontjáig kamatmen- tes előlegként kezeli.

(11) A Biztosító kockázatviselése véget ér a szerződés meg- szűnésével.

(12) A Felek a szerződésben várakozási időt köthetnek ki, melynek ideje 6 hónap. A várakozási idő alatt a Biztosí- tó kizárólag a balesetből és heveny fertőző megbetege- désből eredő biztosítási események vonatkozásában viseli a kockázatot.

(13) A szerződőnek jogában áll a szerződést a kötvény készhezvételétől számított 30 napon belül írásban fel- mondani, erről a jogáról érvényesen nem mondhat le. Amennyiben a szerződő a kötvény kézhezvételétől szá- mított 30 napon belül él a felmondás jogával, úgy ezen joggyakorlással egyidejűleg a Biztosító kockázatviselé- se megszűnik a vonatkozó jognyilatkozat Biztosítóhoz történő beérkezésének napján. A felmondás joga nem illeti meg a szerződőt hitelfedezeti életbiztosítás, vala- mint a 6 hónapot meg nem haladó tartamú életbiztosí- tás esetében.

(14) Amennyiben a szerződő él a (13) bekezdésben foglalt felmondási jogával, a Biztosító folyamatos díjfizeté- sű termék esetén az éves díjnak, egyszeri díjfizetésű termék esetén az egyszeri díj első biztosítási évre ará- nyosított részének legfeljebb 1/12-ed részét a befizetett díjból levonja és a fennmaradó összeget visszautalja a szerződőnek.

(15) A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét kö- vetően a Biztosító köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely teljesített befizetésekkel kapcsolatos elszámolást meg- küldeni.

3.§

A biztosítási időszak

A biztosítási időszak a jelen biztosítási feltételek értelmében a díj esedékességétől számított 1 év.

4.§

A biztosítási szerződés megszűnése

A biztosítási szerződés megszűnik a biztosítási esemény bekövetkeztével, felmondással (visszavásárlás), és a 2.§

(11) bekezdésében, 7.§ (4) bekezdésben, 8.§ (7) bekezdés- ben foglalt esetekben foglalt esetekben.

5.§

A biztosítási szerződés alanyai

A Biztosító: GRAWE Életbiztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

A szerződő az a Fél, aki a Biztosítóval a szerződést megkö- ti és a díj fizetésére köteles.

A biztosított az a személy, akinek az életét, testi épségét biztosították.

A kedvezményezett az, akit a szolgáltatás jogosultjának megneveztek.

6.§

A kedvezményezett jelölése és megváltoztatása

(1) Életbiztosítási szerződésben kedvezményezett a szer- ződésben megnevezett személy.

(2) A szerződő a kedvezményezettet a Biztosítóhoz cím- zett és a Biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozatával jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkeztéig ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja, meg- változtathatja. Ha nem a biztosított a szerződő, mind- ezekhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

(3) A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a ked- vezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal vagy jogutód nélkül megszűnik.

(4) Ha a Biztosító szolgáltatásához való jogot a kedvezmé- nyezett nem szerzi meg, akkor az a szerződőt illeti meg. Amennyiben a szerződő meghalt vagy jogutód nélkül megszűnt, úgy a szolgáltatásra a biztosított, vagy örö- köse jogosult.

(5) A kedvezményezett módosítása a Biztosító számára csak akkortól hatályos, amikor azt neki a szerződő írás- ban bejelentette.

7.§

Közlési és változásbejelentési kötelezettség

(1) A szerződő/biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lé- nyeges körülményt a Biztosítóval közölni, amelyeket ismer, vagy ismernie kellett. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő/biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz.

(2) A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a Biztosító köte- lezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási ese- mény bekövetkeztében. Ha a Biztosító csak a szer- ződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményről, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg - ha a kockázatot szabályzata értelmében nem vállalhatja - a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

(3) A szerződő és a biztosított az ajánlat megtételekor közölt tényekben bekövetkező változásokat köteles a változás tudomásra jutásától számított 15 napon belül írásban bejelenteni. Így például: foglalkozást, egészsé- gi állapotot, életmódot, életvitelt érintő kérdéseket, lak- címváltozást.

(4) Ha a szerződő a módosító javaslatra, annak készhezvételétől számított 15 napon belül nem vála- szol a szerződés a módosító javaslat közlésétől számí- tott 30. napon megszűnik, ha a Biztosító erre a követ- kezményre módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.

(5) Ha a Biztosító a jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

(6) Ha a Biztosító csak később szerez tudomást a szerző- déskor már fennállott lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának csupán az első 5 évében gyakorolhatja.

(7) A (6) bekezdésben foglaltakat a szerződésben megha- tározott lényeges körülmények változására vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértésének következmé-

nyeire is megfelelően alkalmazni kell. A Biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyitva álló ötéves időszak a változásbejelentési határidő leteltét köve- tő napon kezdődik. A változás bejelentésre nyitva álló határidő a változás tudomására jutásától számított 15 nap.

(8) A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzé- séről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. tör- vény (továbbiakban: Pmt.) 12. § (3) bekezdése alap- ján a szerződő köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül értesíteni a Biztosítót a Pmt. 6-9.

§-ai szerinti ügyfél-átvilágítás keretében megadott-, il- letve a Pmt. szerinti tényleges tulajdonos személyét érintő adatokban bekövetkezett változásokról.

8.§

Jognyilatkozatok

(1) Amennyiben a szerződő lakcímet változtatott, de a vál- tozást nem közölte a Biztosítóval, a szerződővel köz- lendő jognyilatkozatok hatályosságához a Biztosí- tó részéről elegendő az általa ismert utolsó lakcímére igazolható módon küldött levél. A nyilatkozat annak a Biztosító által történt elküldésétől számított 15. napon válik hatályossá.

(2) Amennyiben a szerződő a biztosítási szerződést szék- helyén (telephelyén) kötötte meg, a székhely (telephely) áthelyezése esetén az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Amennyiben a szerződő Európán kívüli lakóhelyre köl- tözik, a Biztosító felé meg kell neveznie magyarországi kézbesítési megbízottját; ellenkező esetben az (1) be- kezdés rendelkezései érvényesülnek.

(4) Az életbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosí- tásához - ha a szerződést nem ő köti meg - a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

(5) Ha a biztosított kiskorú, és a szerződést nem a törvé- nyes képviseletet gyakorló személy köti meg, a szer- ződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biztosított a cselekvőképes- ségében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részle- gesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú sze- mély.

(6) Ha a szerződő a biztosítotthoz vagy a kedvezménye- zetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folya- matosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölé- sét nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek a részére a köte- lezettség vállalást tették. A szerződő nyilatkozatáról a Biztosítót írásban tájékoztatni kell.

(7) A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájá- rulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végé- vel megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép.

(8) Ha a szerződést nem a biztosított kötötte a szerző- désbe bármikor a Biztosítóhoz intézett nyilatkozatá- val beléphet. A belépéshez a szerződő írásbeli hoz- zájárulását a biztosítottnak csatolnia kell, kivéve azt az esetet amikor a belépésre a szerződő halála vagy jogutód nélkül történő megszűnése miatt kerül sor. A belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szük- séges. A belépéssel a szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosí- tottra száll át.

(9) Ilyen esetekben a folyó biztosítási időszakban ese- dékes díjakért a biztosított a szerződővel egyetem- legesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződőnek a szerződésre fordított költ- ségeit – ideértve a biztosítás díját – megtéríteni.

(10) Ha a szerződést nem a biztosított köti a biztosítási esemény bekövetkeztéig vagy a biztosított belépé- séig a szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biz- tosítottat köteles tájékoztatni.

9.§ Biztosítási esemény

Biztosítási esemény lehet a szerződés szerint:

(a) a biztosítottnak a biztosítási tartam alatt bekövetke- zett halála,

(b) az előre meghatározott időpont életben elérése,

(c) vagy a különös feltételekben meghatározott egyéb más esemény.

10.§

A biztosítási szolgáltatás

(1) A Biztosító csak a biztosítási összeg erejéig felel. Szol- gáltatását euróban köteles teljesíteni. A Biztosító szol- gáltatását átutalás esetén kizárólag kereskedelmi bank által vezetett pénzforgalmi számlára teljesíti. Amennyi- ben a szerződő ettől eltérő számlaszámot ad meg (pl. ügyfélszámla MÁK, KELER), az ebből eredő károkat maga viseli, illetőleg a Biztosító ebből eredő kárát meg- téríteni köteles

(2) A Biztosító szolgáltatásai a biztosítási esemény és a Biztosító szolgáltatásai terjedelmének megállapításá- hoz szükséges utolsó dokumentumok beérkezését kö- vető 15 nap múlva esedékesek.

(3) Amennyiben a Biztosító szolgáltatására a törvényes örökösök jogosultak (illetőleg a szerződő egymás közti arányokat nem határozta meg), a Biztosító a szolgál- tatást a törvényes örökösök részére fejenként egyenlő arányban teljesíti.

(4) A Biztosító a technikai kamatláb mértékét meglévő szerződései esetében nem változtatja meg.

11.§

A Biztosító teljesítésének szabályai

Minden olyan jogosultra vonatkozóan, akik a Biztosítóval szemben szolgáltatási igényt kívánnak érvényesíteni, a kö- vetkező kötelezettségek érvényesek:

(1) A biztosítási eseményt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított 15 napon belül írásban be kell jelenteni a Biztosítónak.

(2) A biztosítási szerződés szerinti szolgáltatások kétséges díjrendezettség esetén az utolsó díjfizetés igazolása el- lenében kerülnek kifizetésre.

(3) A Biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött kárbejelentőt be kell küldeni.

(4) A Biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges alábbi orvosi és egyéb dokumentumokat, így különösen a kedvezményezett ügyfél azonosításá- hoz szükséges iratokat is bekéri:

Amennyiben a biztosítási esemény a megélés, úgy:

• életben lét igazolása (személyazonosságot igazoló dokumentum),

• Biztosító teljesítésének módjára és helyére vonatkozó nyilatkozat (postai úton, vagy átutalással bankszám- lára),

• cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes kedvezményezett esetén gyámhatósági hozzájáruló határozat.

Amennyiben a biztosítási esemény a haláleset, vagy ret- tegett betegség bekövetkezte, úgy:

• a halotti anyakönyvi kivonat,

• halottvizsgálati bizonyítvány, illetve,

• hivatalos orvosi igazolás a halál okáról (kórbonctani felszólító, vagy a haláleset kapcsán történt kórházi ke- zelés zárójelentése),

• halálesettel, vagy rettegett betegséggel kapcsolatos

orvosi dokumentáció,

• halálesettel kapcsolatos hatósági dokumentáció,

• a halálesetet vagy a rettegett betegség bekövetkeztét megelőző ellátások dokumentumai (kórházi zárójelen- tések, ambuláns lapok, röntgen leletek, kezelésekkel kapcsolatos dokumentumok, laboratóriumi eredmé- nyek),

• a halálesetet követő vizsgálatok iratai, dokumentációi (boncolási jegyzőkönyv), amennyiben a haláleset az szerződéskötéstől számított 5 éven belül következett be,

• a kedvezményezett azonosításához szükséges doku- mentáció,

• amennyiben rendőri intézkedés történt, a rendőrségi jegyzőkönyv és az eljárást lezáró határozat ideértve egyéb hatósági eljárás során készült dokumentumo- kat is,

• amennyiben munkahelyi baleset volt, a munkahelyi baleseti jegyzőkönyv,

• cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes kedvezményezett esetén gyámhatósági hozzájáruló határozat,

• törvényes örökös, mint kedvezményezett megjelölése esetében az örökös megnevezését tartalmazó köz- jegyzői végzés.

A fenti dokumentumokat másolatban kell a Biztosító részére eljuttatni, kétség esetén a Biztosító kérheti az eredeti dokumentum bemutatását vagy hitelesített má- solatát.

(5) A Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól men- tesül, ha a fenti rendelkezésekben foglalt kötelezett- ségeket megsértik, és ezáltal a Biztosító kötelezett- sége szempontjából lényeges körülmények válnak kideríthetetlenné.

(6) Amennyiben az ügyfélnek nincs euróban vezetett bankszámlája, de eurós a biztosítási szerződése, akkor a lejárati/visszavásárlási/kárkifizetési össze- get kérheti forintban vezetett bankszámlámra is, de a Biztosító által teljesített eurós összeget az ügyfél számlavezető hitelintézet fogja átváltani forintra a hitelintézet által nyilvántartott devizaárfolyam sze- rint. Ennek esetleges árfolyamkockázata/költségei az ügyfelet terhelik.

12.§

A biztosítási díj

(1) A biztosítási díj kiszámítása a Biztosító kalkulációja alap- ján a biztosított életkorának, egészségi állapotának, illet- ve egyéb kockázati körülményeinek, valamint a biztosítás tartamának és összegének figyelembevételével történik. A Biztosító a biztosított életkorát úgy állapítja meg, hogy a biztosítás kezdetének évszámából levonja a biztosí- tott születésének évszámát (belépési kor).

(2) Az átlagtól eltérő kockázat esetén a Biztosító biztosítási pótdíjat vagy záradékban, a kockázat elbírálás ered- ményének függvényében az ajánlattól eltérő feltétele- ket állapíthat meg.

(3) A biztosítási szerződés lehet egyszeri díjas, vagy xxxxx- xxxxx (éves) díjfizetésű. A díjfizetés esedékességéről a 2 § (9) bekezdése rendelkezik. Részletfizetés esetén a gyakoriságnak megfelelő időszak(ok) kezdőnapján esedékes a díjfizetés. A díjat euró pénznemben kell megfizetni. Részletfizetés esetén a Biztosító pótdíjat számít fel melynek mértéke féléves gyakoriság ese- tén a díj 3 %-a, negyedéves gyakoriság esetén 5 %, havi gyakoriság esetén 6 %.

(4) A folytatólagos díjfizetésű életbiztosítási szerződés dí- jának részletekben történő megfizetését a Biztosító a szerződő kérelmére engedélyezi, amennyiben a szer- ződő kötelezettséget vállal a pótdíjak megfizetésére. Ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor a folyó évi

biztosítási díj részleteit még nem fizették ki, valamint, ha a Biztosító a biztosítási díjfizetési késedelem miatt kényszerül arra, hogy a fennálló díjkövetelését peres úton érvényesítse, úgy a folyó évi díj valamennyi rész- lete azonnal esedékessé válik és a biztosítási díj a Biz- tosító valamennyi szolgáltatásából levonható.

(5) A biztosítási szerződés esedékes díjait Euróban kell megfizetni a Biztosító ajánlaton megadott és erre a célra fenntartott bankszámlájára. Az Euróban veze- tett bankszámlára banki átutalással, vagy bankban, a bankszámlára történő készpénzes fizetéssel kell a díjfizetést teljesíteni. A díjfizetés felmerülő költsé- gei a szerződőt terhelik. A Biztosító díjfizetésként csak a megadott bankszámlára és megadott pénz- nemben történő teljesítést fogadja el, az ettől eltérő teljesítés nem minősül teljesítésnek és a téves uta- lásból eredő mindennemű következményt a szerző- dő köteles viselni, így az árfolyam különbözetből eredő következményeket is.

(6) Xxxx nézve, hogy a biztosítási díj megfizetése kellő idő- ben megtörtént-e, a befizetésnek a Biztosító számlájá- ra történő beérkezési időpontja az irányadó.

(7) Amennyiben a biztosítási díj, illetve díjelőleg bár- mely jogcímen a szerződő részére visszafizetésre kerül, a visszautalandó összeget a Biztosító kizáró- lag hitelintézet útján Euróban teljesítheti.

(8) A biztosítási díjat a szerződő a biztosítás tartama alatt megemelheti, vagy csökkentheti az általa megkötött biztosítási szerződés különös szerződési feltételeiben meghatározott minimális biztosítási összegnek megfe- lelő biztosítási díj összegéig. A Biztosító ebben az eset- ben új biztosítási összeget fog megállapítani.

(9) A díj csökkentésére csak három díjjal fedezett évet kö- vetően van lehetőség, azt megelőzően csak a szerződő és a Biztosító külön megállapodása szerint kerülhet sor díjcsökkentésre.

13.§

A díjfizetés elmulasztásának következményei

(1) A biztosítási díjat a Biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követően csak akkor élhet e jo- gával, ha abban az évben a szerződő a díjfizetést már megkezdte, vagy a díjfizetésre halasztásban állapodtak meg.

(2) Ha az esedékes díjat nem fizetik meg a Biztosító - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződőt a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a díjfizetésre írásban felszólítja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő ha- tállyal díjmentesítésre kerül, ha az esedékességkor a szerződés rendelkezett díjmentesített biztosítási ösz- szeggel. Ha a póthatáridő eredménytelenül telik el és a szerződés az esedékesség napján nem rendelkezik díjmentesített biztosítási összeggel, akkor a Biztosító az esedékesség napján aktuális visszavásárlási értéket téríti meg és a szerződést törli. Amennyiben a szerződő az első éves díjat nem fizeti meg, úgy a szerződés kifi- zetés nélkül megszűnik.

14.§

Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények 5 év alatt évülnek el. Az elévülés kezdete a szerződés megszűnésének időpontja.

15.§

Írásbeliség

A biztosítási szerződéssel összefüggő valamennyi megál- lapodást, bejelentést, ajánlatot és nyilatkozatot írásba kell foglalni, illetve írásban kell megtenni. A szerződő vagy a biz- tosított nyilatkozata a Biztosítóval szemben akkor hatályos,

ha az a Biztosító valamely szervezeti egysége részére írás- ban igazolható módon bejelentésre kerül.

16.§

Egyszeri nyilvántartási költség, pótkötvény kiállítása

(1) A Biztosító a biztosítási szerződés kezeléséért egysze- ri, nyilvántartási költséget számol fel, mely magában foglalja az esetlegesen - szerződő kérelmére - pótlóla- gosan kiállítandó kötvény költségét is.

(2) A pótkötvény kiállításával az eredeti kötvény érvény- telenné válik, amely tény a pótkötvényen feltüntetésre kerül.

17.§

A maradékjog

(1) Ha a kockázati életbiztosításnak nem minősülő életbiz- tosítási szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a Biztosító a szerződés- ben meghatározott visszavásárlási összeget fizeti ki (maradékjog).

(2) A halál esetére járó szolgáltatás a visszavásárlási ösz- szegre korlátozódik, ha a biztosítási esemény oka az alábbi felsorolásban megtalálható:

• Magyarország háborús eseményekbe keveredett, vagy Magyarországot nukleáris katasztrófa érte,

• a biztosított egyéb háborús cselekményekben, vagy lázadásban, felkelésben, terror cselekmény- ben vett részt, vagy ha belső zavargásban a zavar- gást szítók oldalán állt,

• a biztosítottat bűncselekmény elkövetése miatt halálra ítélték, és az ítéletet végrehajtották,

(3) A halál esetére járó szolgáltatás a visszavásárlási ösz- szegre korlátozódik versenyeken való részvétel esetén. Egyéb kifejezett megállapodás hiányában a halál ese- tére járó szolgáltatás akkor is a visszavásárlási összeg- re korlátozódik, ha a halál:

• különleges pilótatevékenység gyakorlása során (pl. sárkányrepülő, hőlégballon, siklóernyő, ejtőer- nyős ugrás), illetve helikopter-pilóta vagy katonai pilótatevékenység gyakorlása során,

• valamilyen veszélyes sportág űzése (pl. falmászás, mélytengeri búvárkodás, hegymászás) során,

• versenyeken, vagy az azokhoz tartozó edzéseken történő részvétel következtében, valamilyen moto- ros szárazföldi, légi, vagy vízi járművön követke- zik be.

(4) Öngyilkosság elkövetése: teljes biztosítási védelem áll fenn, ha a biztosított a szerződés megkötésétől számított két év elteltével követ el öngyilkosságot. E határidőn belüli öngyilkosság esetén a Biztosító a visszavásárlási összeget fizeti ki. Teljes biztosítási védelem akkor is fennáll, ha a Biztosító felé igazol- ják, hogy az öngyilkosságot a szabad cselekvőké- pességet korlátozó kóros elmeállapotban követték el.

(5) A Biztosító a visszavásárlási összeget fizeti ki, ha a halál bekövetkezésekor a biztosított kimutathatóan fertőzött volt a humán immunhiányt okozó vírussal (HIV) és/vagy szervezetében kialakult a szerzett im- munhiányos szindróma (AIDS).

(6) Mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól a Bizto- sító, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a visszavásárlási összeg az örökösöket illeti meg, és abból a kedvezményezett nem része- sülhet.

(7) A biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg a szerződés, és a Biztosító a visszavásárlási össze- get köteles kifizetni, ha a biztosított szándékosan elkövetett, súlyos bűncselekménye folytán, azzal összefüggésben hal meg.

(8) A szerződő a maradékjogát a biztosítási időszak utolsó napjára vonakozóan gyakorolhatja abban az esetben ha az első éves biztosítási díj befizetésre kerül.

(9) Amennyiben a szerződő a maradékjogával él - a visz- szavásárlási érték a szerződés kezdetétől a mara- dékjog érvényesítésének időpontjáig eltelt biztosítási időszakhoz igazodó módon az esedékes és befizetett biztosítási díj kockázati díjrésszel csökkentett

(a) első éves díjrészének legalább a 20%-a,

(b) második éves díjrészének legalább az 50%-a,

(c) harmadik és minden azt követő éves díjrészeinek legalább 80%-a.

Lásd még 18.§.

(10) A maradékjog gyakorlása következtében esetlegesen felmerülő adófizetési kötelezettségről szóló tájékozta- tás az Ügyfél-tájékoztató 2. oldalán a (4) bekezdésben

„Rövid összefoglaló a hatályos adózási szabályokról” címmel található meg.

(11) Kockázati díj: a Biztosító által a biztosítás tartama során elvont összeg, amelyet a Biztosító a kockázatközösség- hez tartozó szerződések szintjén, a biztosított(ak) aktu- ális életkora, valamint a Biztosítók és a viszontBiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 2. § 8. pontjában meghatározott koc- kázatnak kitett összeg aktuális értéke alapján határoz meg. A Kormányrendelet 2. § 8. pontja szerint a kocká- zatnak kitett összeg a halál esetén kifizetendő összeg, levonva belőle a fő kockázat matematikai tartalékát.

18.§

Visszavásárlás

(1) A szerződőt megilleti a biztosítási szerződés felmon- dásának joga, amit a szerződő a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal gyakorolhat. A Biztosító szolgál- tatásként ebben az esetben a visszavásárlási összeget téríti (lásd még: maradékjog).

(2) A biztosítási szerződésnek az egyes biztosítási évfor- dulókon érvényes visszavásárlási értékeit - a továb- biakban: évfordulós érték - a biztosítási kötvényben szereplő Termékismertető tartalmazza. A biztosítási év közben történő visszavásárlásra csak díjmentesített szerződés esetén van lehetőség. Ez esetben a vissza- vásárlási összeg meghatározása a biztosítási év elején és végén érvényes értékek alapján, a biztosítási évből a visszavásárlási kérelem előterjesztésének időpontjá- ig eltelt idő alapul vételével történik.

(3) A visszavásárlási összeg nem egyezik meg a befize- tett biztosítási díjak összegével. A visszavásárlási ösz- szeg kifizetésével a biztosítási szerződés megszűnik. A visszavásárlással megszűnt szerződés nem léptethető újra hatályba.

19.§

Díjmentes leszállítás

(1) Díjmentesítésre akkor kerülhet sor, ha a biztosítási szerződés visszavásárlása lehetséges és már keletke- zett díjmentes biztosítási összeg, ebben az esetben a biztosítási védelem díjmentes biztosítási összegen ma- rad fenn, és a kiegészítő biztosítások megszűnnek.

(2) A szerződő a tartam alatt az (1) bekezdésben foglal- takra figyelemmel kérelmezheti a biztosítás díjmentes leszállítását.

20.§

Járadék vásárlásának lehetősége

(1) A Biztosító járadékbiztosításai önálló termékek, mely- nek megvásárlása nem közvetlenül kötődik lejáró biz- tosításhoz.

(2) A biztosítás időtartamának lejárata esetén a lejárati biztosítási összegből járadék biztosítás is vásárolha- tó, melynek nagyságát a Biztosító a kifizetési összeg esedékességének időpontja szerint, a szerződő által

választott járadéktermék termékterve szerint kalkulálja és erről a szerződőt tájékoztatja.

(3) A járadék összegének kiszámításánál az ajánlatban megjelölt járadéktermék és a Járadékos belépési kora az irányadó.

21.§

Többlethozam-visszajuttatás

(1) A Biztosító a garantált szolgáltatásainak teljesítése érdekében szerződésenként, biztosításmatematikai elvek alapján díjtartalékot képez, amit a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően befektet. A matematikai tartalék a díjtartalék és az (5) bekezdés szerinti nyereségtartalék összege.

(2) A technikai kamatláb az a kamatláb, amellyel a Biz- tosító a biztosítás díjának és díjtartalékának megál- lapításakor kalkulál, feltételezve és garantálva, hogy a Biztosító a díjtartalék befektetése során a techni- kai kamatlábnak megfelelő hozamot eléri és azt a díj- tartalékban figyelembe veszi. A technikai kamatláb értéke a szerződés teljes tartama alatt változatlan, mértékét a Különös Szerződési Feltételek tartalmaz- zák.

(3) A technikai hozamrész az a technikai kamatlábbal számított hozamösszeg, amely egy adott naptári év- ben a díjtartalék befektetésével keletkezik, akkor is, ha erre a tényleges befektetési hozam nem nyújt fe- dezetet. A matematikai tartalékok technikai hozam- résszel csökkentett befektetési hozamának legalább 85%-át a Biztosító a többlethozam-visszajuttatásra jogosult szerződők összességének visszajuttatja.

(4) A többlethozam visszajuttatása az (5) bekezdés sze- rinti nyereségtartalékba a befektetés évét követő második biztosítási évfordulón történik. A többlet- hozam-visszajuttatás alapja a befektetés évét köve- tő biztosítási évfordulón aktuális matematikai tarta- lék.

(5) Amennyiben a Különös Szerződési Feltételek sze- rint többlethozam-visszajuttatásra van lehetőség, ez legkorábban a második biztosítási év végén tör- ténik, amennyiben a többlethozam-visszajuttatás alapjául szolgáló matematikai tartalék értéke azt lehetővé teszi. Ezt követően is a többlethozam-visz- szajuttatás mindig a biztosítási év végén történik. A Biztosító a jóváírt többlethozamot az adott szerző- dés nyereségtartalékába helyezi, ahol az a további egész évekre vonatkozóan a (7) bekezdés szerinti nyereségkamatlábbal kamatozik. Az így jóváírt több- lethozamok a Különös Szerződési Feltételekben meghatározott biztosítási események valamelyiké- nek bekövetkeztekor, a biztosítási összeggel együtt az arra jogosultnak kifizetésre kerül. Visszavásárlás esetén a visszavásárlási érték a nyereségtartalékkal megnövelt összegben kerül kifizetésre. Amennyiben a szerződés nem biztosítási évfordulón szűnik meg, abban az esetben az utolsó törtévre nem jár többlet- hozam visszajuttatás.

(6) A Biztosító a matematikai tartalékkal rendelkező, de többlethozam-visszajuttatásra nem jogosító termé- kek matematikai tartalékainak befektetéséből szár- mazó többlethozamot a többlethozam-visszajutta- tásra jogosító termékek szerződőinek juttatja vissza.

(7) A Biztosító minden naptári év végén a szerződések összességének matematikai tartalékán elért több- lethozam ismeretében és a legalább 85%-os visz- szajuttatási arányt figyelembe véve meghatározza azt a hozamtömeget, amelyet a szerződőknek visz- sza fog juttatni, amit a továbbiakban elkülönítetten kezel. A Biztosító deklarál továbbá egy nyereség- kamatlábat a visszajuttatás évére vonatkozóan, oly módon, hogy ez az elkülönített hozamtömeg a jelen visszajuttatási szabályok szerint maradékta-

lanul visszajuttatásra kerüljön a szerződők összes- ségének. A Biztosító az egyszeri díjas és díjmentes szerződések esetében a többi szerződéstől eltérő nyereségkamatlábat állapíthat meg. A visszajuttatá- si év végén a Biztosító ellenőrzi, hogy a korábban elkülönített összeg ténylegesen vissza lett-e juttatva a szerződőknek és amennyiben az elkülönített ösz- szeg meghaladja a visszajuttatott összeget, akkor a különbség hozzáadódik a visszajuttatás évében keletkezett többlethozam visszajuttatandó részéhez és a jövőben fog jóváíródni az akkor érvényben lévő szerződések nyereségtartalékában.

(8) A Biztosító a többlethozam szerződésre jutó részét úgy juttatja vissza, hogy az előző évfordulón aktuá- lis nyereségtartalékot megnöveli a nyereségkamat- láb arányában, majd ehhez a hozzáadja a (9) - (11) bekezdés szerint a díjtartalékon keletkező nyereség- részeket.

(9) A díjtartalékon keletkező többlethozam visszajutta- tása a kamatnyereség-részből és a zárónyereség- részből áll, feltéve, hogy a nyereségkamatláb meg- haladja a technikai kamatlábat.

(10) A kamatnyereség-rész abból a többletből képződik, amelyet a Biztosító a technikai hozamrészen túlme- nően az életbiztosítási díjtartalék befektetéséből ér el. A kamatnyereség-részt a Biztosító az előző évi záró, technikai hozamrésszel csökkentett életbizto- sítási díjtartaléknak a technikai kamattal csökken- tett nyereségkamatláb százalékában, egy éves nye- reségkamatlábbal növelten számítja.

(11) A zárónyereség-rész a biztosítási tartam lejártakor vagy a biztosítási esemény bekövetkezése esetén az utolsó évi záró, technikai hozamrésszel csök- kentett életbiztosítási díjtartaléknak a technikai ka- mattal csökkentett nyereségkamatláb százalékában megképzett érték.

(12) A Biztosító a szerződőt a biztosítási szerződésen jóváírt többlethozamról a szerződés megkötését kö- vetően évente egy alkalommal írásban értesíti.

22.§

Konverziós szabályok

(1) A szerződő és a Biztosító megállapodnak abban, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeiket Euró pénznem-ben teljesítik.

(2) Megállapodnak továbbá abban, hogy amennyiben a fent megjelölt pénznem Magyarország területén a szerződés hatálybalépését követően nem minősül jogszerű fizetőeszköznek, vagy

• ha a Magyar Nemzeti Bank és/vagy Magyarország kormányának árfolyam politikája, monetáris politi- kája, vagy egyéb gazdaságpolitikai döntése, vagy

• bármilyen jogszabályi rendelkezés, korlátozás ill. tilalom, vagy

• a Biztosító befolyásán kívül eső bármely egyéb körülmény következtében:

• a Biztosítónak vagy a szerződőnek nincs jogszerű lehetősége az Euró pénznem Magyarország terü- letén történő beszerzésére, vagy

• a Biztosítónak nincs jogszerű lehetősége Magyar- ország területén történő fenntartására, vagy

• a Biztosítónak nincs jogszerű lehetősége Magyar- ország területén létrejött eurós szerződéseinek tartalékait Magyarország területén kívül Euró esz- közbe fektetni és/vagy ezen befektetéseket fenn- tartani, úgy ebben az esetben a Biztosító - a fenti körülmények mérlegelése és saját döntése alap- ján - jogosult a szerződésben meghatározott kö- telezettség (biztosítási összeg, biztosítási díj, stb.) pénznemét Magyarországon az átváltás időpont-

jában érvényes törvényes pénznemére átváltani (konvertálni), és a hivatkozott kötelezettségeket az átváltás időpontjától kezdve ebben a pénznemben kifejezni.

(3) Az átváltás időpontjától fogva a Biztosító és a szer- ződő kötelezettségeiket az új pénznemben köteles teljesíteni, és a szerződés bármely Euró pénznemre történő hivatkozása érvénytelenné válik.

(4) A Biztosító az átváltást egy adott időpontra megha- tározottan - saját döntése alapján - a Magyar Nem- zeti Bank vagy egy, a Biztosító által megjelölt keres- kedelmi bank által közzétett devizaárfolyam alapján végzi el.

(5) Az átváltást követően a Biztosító új kötvényt bocsát ki a biztosítási összeg és a díj, valamint a maradék- jog új pénznemben történő feltüntetésével.

23.§

Éves díjnövelési lehetőség (indexálás)

A Biztosító felajánlja a biztosítási díjak és biztosítási ösz- szegek emelését az Indexálási Záradékban foglaltak sze- rint a biztosítási védelem reálértékének megőrzése céljából, amennyiben a főbiztosítás Különös Feltételei erre lehetősé- get adnak. A szerződő által átvett Indexálási Záradék a biz- tosítási szerződés részét képezi.

24.§

Felmondás

(1) A szerződő, ha az első évi biztosítási díjat befizették, a szerződést a biztosítási időszak utolsó napjára, írásban felmondhatja.

(2) A Biztosító az életbiztosítási szerződést – a biztosítási kockázat jelentős növekedésének esetét kivéve – nem mondhatja fel.

(3) A szerződést írásban, a biztosítási időszak végére kell felmondani. A felmondási idő 30 nap.

25.§

A kockázatviselés helyreállítása (reaktiválás)

A díjmentesített szerződés díjfizetésének helyreállítása

(1) Amennyiben a szerződő az első éves díjat nem fizeti meg, úgy a szerződés kifizetés nélkül megszűnik. Az első elmaradt díjesedékességtől számított hat hóna- pon belül a szerződő a kockázatviselés helyreállítá- sára vonatkozó írásbeli kérelmet terjeszthet elő (és azt a Biztosító elfogadja), továbbá a teljes díjhátralé- kot - az időarányos késedelmi kamattal megnövelve - befizeti, úgy a Biztosító kockázatviselése a teljes díjhát- ralék befizetését követő nap 0. órájakor újrakezdődik.

(2) Amennyiben a szerződés díjmentes leszállítása már megtörtént a szerződő kérheti a díjfizetés helyreállítá- sát az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül.

(3) Az (1) - (2) bekezdésben foglaltak további feltétele, hogy a biztosított életben van, és új egészségügyi nyi- latkozatot tölt ki, vagy a Biztosító kérésére orvosi vizs- gálaton vesz részt és ezek elbírálásával azt a Biztosító elfogadja. A biztosítás az eredeti tartalommal és ösz- szeggel lép újra hatályba.

(4) A Biztosító a szerződés díjmentesítésének és a díj- fizetés helyreállításának időpontja között a díjmen- tes biztosítási összeg erejéig vállalja a kockázatot, megszűnt szerződés esetében pedig a megszűnés és a reaktiválás közt kockázatot nem vállal.

26.§

Biztosítási titok

(1) Biztosítási titok minden olyan - minősített adatot nem tartalmazó - a Biztosító, a viszontBiztosító, a biztosítás- közvetítő rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító a viszontBiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfele- inek - ideértve a károsultat is - személyi körülményeire,

vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biz- tosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

(2) A Biztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek azon biz- tosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosí- tásához, állományban tartásához, a biztosítási szerző- désből származó követelések megítéléséhez szüksé- ges, vagy a Biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény által meghatározott egyéb cél lehet. E céltól eltérő célból végzett adatkezelést a Biztosító vagy a biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hoz- zájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadá- sa esetén részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nél- kül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a Biztosítót, a Biztosító tulajdono- sait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármi- lyen módon hozzájutottak.

(4) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a Biztosító ügyfele vagy annak törvényes kép- viselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy jogszabály szerint a titoktartási kötelezettség nem áll fenn a 27.§ szerint.

(5) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:

(a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

(b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

(c) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyele- téről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesí- tése érdekében történő adatátadás.

(6) A Biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kap- csolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolat- ban igény érvényesíthető.

27.§

A Biztosító ügyfelei adatainak kezelése és az adattovábbítás részletszabályai

(1) A szerződő és a biztosított kérésére a Biztosító köte- les az általa vezetett nyilvántartásban az ügyfélről tá- rolt adatokról felvilágosítást adni, valamint az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket átvezetni. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok te- kintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyako- rolhatja.

(2) A Biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogvi- szony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kap- csolatban igény érvényesíthető.

(3) A Biztosító a biztosítási titoknak minősülő adatokat az alábbi szervezetek részére jogosult továbbítani:

(a) a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Banknak,

(b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóságnak és ügyészségnek, továbbá az általuk kirendelt szakértőnek,

(c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes el- járásban, közigazgatási határozatok bírósági felül- vizsgálata során eljáró bíróságnak, a bíróság által kirendelt szakértőnek, továbbá a végrehajtási ügy- ben eljáró önálló bírósági végrehajtónak, a termé- szetes személyek adósságrendezési eljárásában

eljáró vagyonfelügyelőnek, Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, családi vagyonfelügyelőnek, bíróság- nak,

(d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzőnek, továbbá az általa kirendelt szakértőnek,

(e) ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a Bizto- sítót törvényben meghatározott körben nyilatkozat- tételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötele- zettség terheli, az adóhatóságnak,

(f) az adóhatóságnak a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megál- lapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüg- gő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi

XIX. törvény alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmű- ködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 43/B-43/C. §-ában, illetőleg az Aktv. 43/H.

§-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez,

(g) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat- nak,

(h) a Biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szakta- nácsadóval, a harmadik országbeli Biztosító, füg- getlen biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó ma- gyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközve- títői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatalnak,

(i) a feladatkörében eljáró gyámhatóságnak,

(j) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi ha- tóságnak,

(k) a külön törvényben meghatározott feltételek meglé- te esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazásá- ra, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv- nek,

(l) a viszontBiztosítónak, valamint közös kockázatvál- lalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló Biztosítóknak,

(m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az át- vevő Biztosítónak,

(n) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellá- tásához szükséges adatok tekintetében a könyv- vizsgálónak,

(o) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosának,

(p) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadsági Hatóságnak.

A Biztosító jogosult az adatokat továbbítani, amennyi- ben az a)-k), pontban megjelölt szerv vagy személy írás- beli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy az l)-m) és o)-p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adat- kérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(4) A Biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanács- adó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köte- les haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

(a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel vissza- éléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robban- tószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény- nyel,

(b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábító- szer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszicho- aktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűn- szövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

(5) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biztosító ál- tal a harmadik országbeli Biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik or- szágbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha

• a Biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzá- járult vagy,

• az adatalany hozzájárulásának hiányában az adat- továbbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi XXXX.xx. 8. § (2) bekez- désében meghatározott bármely módon biztosított.

(6) A Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szak- tanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan in- tézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köte- les tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel össze- függő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a Biztosító, biztosításközve- títő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott beje- lentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont ala- pú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadá- sa.

(9) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagál- lamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkal- mazni.

(10) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

• a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biz- tosítási titoknak minősülő adatot a Biztosítótól,

• illetőleg ha a pénzügyi információs egységként műkö- dő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszí- rozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biz- tosítási titoknak minősülő adatot a Biztosítótól.

(11) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a mindenkor hatályos hitelintézetekről és a pénz- ügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgál- tatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási

szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a Biztosítóhoz, amely tar- talmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

(12) A személyes adatokat és a biztosítási titoknak minősülő információkat a társaságunknak a vonatkozó adatke- zelési célhoz kapcsolódó hozzáférési jogosultságokkal rendelkező munkavállalói, megbízott biztosításközve- títői, illetve társaságunk részére szolgáltatási szerző- dések alapján adatfeldolgozási-vagy kiszervezett te- vékenységet végző személyek, szervezetek ismerhetik meg, társaságunk által meghatározott terjedelemben és a tevékenységük végzéséhez szükséges mértékben.

28.§

A fogyasztói panaszok kezelése

(1) Amennyiben a a Biztosító ügyfele (a biztosított, a szer- ződő, a kedvezményezett, a károsult, továbbá aki a Biztosító számára ajánlatot tett, vagy a Biztosító szol- gáltatására jogosult más személy) a Biztosító szolgál- tatásával vagy a biztosítási szerződés kezelésével nem elégedett, panaszt terjeszthet elő a GRAWE Életbizto- sító Zrt-nél a (2) bekezdésben felsorolt elérhetőségek valamelyikén. Amennyiben a Biztosító a fogyasztónak minősülő ügyfél panaszát elutasítja, válaszlevelében a Biztosító tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy panaszá- val - annak jellege szerint - a Magyar Nemzeti Bank, Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központja vagy a Pénz- ügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A fogyasztónak nem minősülő ügyfél a panasz elutasí- tása esetén a Pénzügyi Békéltető Testület és Magyar Nemzeti Bank, Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központja eljárását nem kezdeményezheti.

(2) A panasz előterjesztésének lehetőségei:

Az Ügyfél a következő elérhetőségeken terjeszthet elő panaszt:

(a) írásban a következő címre:

GRAWE Életbiztosító Zrt. Budapesti Igazgatósága 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00/X

(b) telefonon a következő telefonszámon:

x00-0-000-0000

(c) telefaxon a következő telefax számon:

x00-0-000-0000

(d) elektronikus úton a következő e-mail címen: xxxx@xxxxx.xx

(e) személyesen az Ügyfél-tájékoztató (2) bekezdésé- ben megjelölt címeken.

(3) A fentieken felül az Ügyfél jogosult fogyasztói jogvita miatt a jogérvényesítés érdekében a bírói utat igénybe venni.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei az alábbiak:

Pénzügyi Békéltető Testület Székhelye:

0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. (Capital Square Irodaház, Dráva utcai bejárat, földszint)

Levélcíme általános ügyekben:

1525 Budapest, Postafiók 172.

Levélcíme elszámolással, szerződés módosítással kapcsolatos ügyekben:

1539 Budapest, Postafiók 670.

Telefon: x00-00-000-000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx

(5) Az Ügyfélnek jogában áll a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panasszal vagy bejelentéssel a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjá- hoz fordulni az alábbi címen:

Székhelye:1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levélcíme:1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. Telefon: x00-00-000-000

Telefax: x00-0-000-0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx

29.§

Irányadó jog

A biztosítási szerződésekre a magyar jog az irányadó.

30.§

Egyéb költségek

Mindazokért az egyéb szolgáltatásokért, amelyekre vonat- kozóan jelen Xxxxxxxxxx rendelkezést nem tartalmaznak, a Biztosító külön költséget számíthat fel.

31.§

A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás

(1) A Biztosító (e § alkalmazásában: megkereső Biztosító)

- a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdeké- ben - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgál- tatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkeresés- sel fordulhat más Biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett Biztosító) az e Biztosító által - a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével - kezelt és az alábbiakban meghatározott adatok vonatkozásá- ban, feltéve, ha a megkereső Biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben (a Biztosító Ál- talános Szerződési Feltételeiben) rögzítésre került.

(2) A megkeresett Biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meg- határozott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső Biztosítónak.

(3) A megkereső Biztosító az életbiztosítási ágazatokhoz, valamint a nem-életbiztosítási ágazatok közül a bal- esetbiztosításhoz tartozó szerződés teljesítésével kap- csolatban az alábbi adatokat kérheti:

(a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett sze- mély azonosító adatait;

(b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződé- ses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

(c) az a) pontban meghatározott személyt érintő ko- rábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási ese- ményekre vonatkozó adatokat;

(d) a megkeresett Biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat fel- méréséhez szükséges adatokat; és

(e) a megkeresett Biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyon- tárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges ada- tokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés cél- jának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A meg- kereső Biztosító felelős az (1) bekezdésben meghatá-

rozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

(5) A megkereső Biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilenc- ven napig kezelheti.

(6) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső Bizto- sító tudomására jutott adat e Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (5) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszab- bodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.Ha a megkeresés eredményeként a megkereső Biztosító tudomására jutott adat e Bizto- sító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(7) A megkereső Biztosító az (1) bekezdésben meghatá- rozott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

(8) Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső Biztosító - a (8)-(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel - már nem kezeli a kérelemmel érintett ada- tokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérel- mezőt.

(9) A megkereső Biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tu- domására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(10) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a he- lyességéért és pontosságáért a megkeresett Biztosító a felelős.

32.§

A biztosításközvetítő jogosultsága a biztosítási díj átvételével, illetve a szolgáltatás kifizetésével kapcso- latban

(1) A biztosításközvetítő nem jogosult az ügyféltől biztosí- tási díj átvételére.

(2) A biztosításközvetítő jogosult a Biztosítótól az ügyfél- nek járó szolgáltatás kifizetésében közreműködni, mely közreműködés elsősorban a pénzmosás és a terroriz- mus finanszírozás megelőzéséről és megakadályozá- sáról szóló törvényben megfogalmazott ügyfél-átvilágí- tási kötelezettségek végrehajtására szorítkozik.