Géptörés biztosítási feltételgyűjtemény

Jelen különös szerződési feltételek alapján létrejött géptörés biztosítási szerződés keretében a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy biztosítási díj fizetése ellenében, a szerződési feltételekben és záradékokban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén – a szerző- désben meghatározott mértékben és feltételek szerint – biztosítási szolgáltatást nyújt.

A Géptörés biztosítási szerződések szerződője kizárólag fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet (ÁVF I.2. pont).

I. A biztosítási események

A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt a biztosított által üzemeltetett, a biztosítási szerződésben felsorolt gépek, gépi berendezések vagy készülékek (továbbiakban együttesen, mint gépek) előre nem látható és hirtelen módon, véletlenszerűen, valamint a I.1.1.–I.1.10. pontokban felsorolt okok valamelyike miatt bekövetkező gépkáraira.

A biztosítási fedezet csak olyan gépek gépkáraira terjed ki, amelyek a biztosítási esemény bekövetkezésekor szabályszerűen üze- meltek, üzemkész állapotban voltak felállítva, vagy befejezett felülvizsgálat és próbaüzem után a normális üzem beindítására készen álltak.

I.1. Gépkár okok

I.1.1. a kezelő hibája, gondatlansága vagy szándékos rongálása, ide nem értve az I.13.3. pontban meghatározott eseteket (normál időjárási viszo- nyok);

I.1.2. elektromos energia közvetlen hatásai, mint földzárlat, rövidzárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, átütés, átívelés, még akkor is, ha ezek a körülmények szigetelési hiba, túlfeszültség, légköri elektromosság közvetett hatása (pl. indukció vagy influencia) miatt következtek be, felté- ve, hogy a I.2.6. pontban rögzített feltételek teljesülnek;

I.1.3. tervezési, számítási, öntési, anyag- és gyártási hiba;

I.1.4. centrifugális erő következtében való szétrepedés;

I.1.5. gőzkazánokban és berendezésekben fellépő vízhiány;

I.1.6. vákuumrobbanás vagy vákuum egyéb hatásai;

I.1.7. túlnyomás, kivéve a robbanást;

I.1.8. mérő-, szabályozó- és biztonsági berendezések meghibásodása;

I.1.9. a normál időjárási viszony fogalmi körén kívül eső vihar, fagy és jégzajlás közvetlen hatásai;

I.1.10. külső események mechanikus hatásai.

I.2. A kockázati kör szűkítése, kizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki olyan károkra, amelyek oka:

I.2.1. tűz, villámcsapás, robbanás, tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása, repülőgépek okozta hangrobbanás, terrorista cselekmény, hatósági engedélyezéshez kötött, céltudatos tervszerű robbantás valamint ilyen események során és után szükségessé vált oltás és bontás, továbbá betöréses lopás, lopás, elvesztés, elhagyás, leltározás során észlelt hiány;

I.2.2. belső zavargás, sztrájk, az üzem területére behatoló és ott jogtalanul tartózkodó sztrájkoló vagy az üzemből kizárt dolgozók cse- lekményei, semlegesség megsértése, bármilyen háborús esemény, katonai megszállás vagy invázió, felsőbb hatalom rendelkezése, valamint valamely hatalom vagy hatóság által történő elkobzás vagy lefoglalás, földrengés, erupció, talajsüllyedés, földcsuszamlás, sziklaomlás, jégverés, árvíz, lavina, kőomlás, áradás, felszabaduló nukleáris energia károsító hatása;

I.2.3. a biztosítás megkötésekor már meglévő hibák és hiányosságok melyekről a biztosítottnak/szerződőnek vagy az üzem menetéért felelős, vezető beosztású személyeknek tudomása volt vagy amely hibáról a tőle elvárható gondosság esetén tudnia kellett volna;

I.2.4. bizonyíthatóan tartós vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses hatások közvetlen következményei, akár in- dokolt, akár idő előtti elhasználódási, öregedési, ill. anyagfáradási jelenségek vagy korrózió, rozsda, iszap, víz- vagy kazánkő, vagy egyéb más üledék hatása, a berendezés fokozatosan kialakuló állagromlása, kopása, berendezés túlterhelése, megengedett mérté- ket meghaladó próbaterhelése;

I.2.5. valamely kár után végleges helyreállítás befejezése és a szabályszerű üzemeltetés feltételeinek biztosítása előtt történő üzembe he- lyezés során vagy e miatt következnek be;

I.2.6. a készülék belsejében az elektromos energia közvetlen hatásaként fellépő, földzárlat, rövidzárlat, áramerősség túlzott megnöveke- dése, átütések, átívelések következményei kivéve ha a károsodás oka egyértelmű és a károsodás szemmel láthatóan megállapítható (pl átégés, kormolódás), vagy a kár oka és a károsodás szakértői eszközökkel egyértelműen bizonyíthatóak.

I.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon károkra, amelyekre vonatkozóan jogszabály vagy szerződés (garancia, szavatosság) alapján bármely harmadik felet – kivéve a berendezés kezelőjét – helytállási kötelezettség terheli.

I.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon károkra, amelyek a berendezés átadását – beleértve a felújítást, átépítést – követő próbaüzem próbaterhelés során következnek be.

I.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon károkra, amelyek a berendezés sérülése, törése, repedése nélkül a gép működési zavara, leállása miatt következnek be.

I.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon károkra, amelyek a rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják csupán esztétikai sérülésnek számítanak (pl. felület karcolódása, horzsolódás, graffiti).

I.7. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon károkra, amelyek kötbér, bírság, kieső nyereség, leállás alatt fizetendő fix költségek formájában jelentkeznek.

I.8. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon károkra, amelyek soron kívül elrendelt, túlóra, expressz fuvar, költségeként jelentkez- nek. A biztosító csak külön megállapodás alapján térít a biztosító légi fuvarozással kapcsolatos többletköltségeket.

I.9. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon többlet költségekre, amelyek egy biztosítási esemény bekövetkezését követően me- rülnek fel a biztosított vagyontárgy mozgatása, mentése, őrzése, tárolása, megsemmisítse körében.

I.10. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a rendszeres tisztítást, szokásos karbantartást, illetve átvizsgálást meghaladóan harmadik személy által végzett javítás, felújítás során bekövetkező károkra.

I.11. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosított berendezés működtetését szolgáló rendszerek elleni rosszindulatú elektroni- kus támadás illetve beavatkozás következtében keletkező károkra. Ilyen eseménynek minősül különösen a rendszer működést biz- tosító elektronikus adatok, programok számítógépes vírus hatására, illetve idegen személy hatására (hackertámadás) történő hibás működése, károsodása, elveszése, törlődése, megsemmisülése, torzulása, sérülése.

I.12. A biztosítási fedezet nem terjed ki azon kockázatokra, károkra és követelésekre, melyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, kereske- delmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók.

I.13. Az ÁVF X.2. pontjában írtakon túlmenően súlyos gondatlanságnak minősül, és így a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alóli men- tesüléshez vezet:

I.13.1. a biztosítási esemény a karbantartás elmulasztása miatt következett be;

I.13.2. a biztosítási esemény a biztosított/szerződő vagy az üzem menetéért felelős személynek a szakszerűtlen üzemeltetési utasításai, vagy a szükséges utasítások elmaradása miatt következett be;

I.13.3. a biztosítási esemény azért következett be, mert a normál időjárási viszonyok által is nyilvánvalóan károsítható biztosított vagyontár- gyat a normál időjárási viszonyok hatásainak gondatlanul kitették.

I.13.4. Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül továbbá, ha:

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban köz- rehatott;

b) a biztosított/szerződő engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során okozta a kárt;

c) a biztosított/szerződő a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;

d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) állapítja meg a súlyos vagy tudatos gondatlanság tényét.

I.14. Ismeretlen építmény, üreg beomlása által okozott káreseményre abban az esetben terjed ki a biztosítási fedezet, ha az ismeretlen (építési, illetve üzemeltetési engedélyekben nem szereplő és a biztosított vagy az engedélyező hatóságok által nem ismert) üreg beomlása során a természetes egyensúlyi állapot külső erőhatás következtében megszűnt és ezért hirtelen bekövetkező talajelmoz- dulás, omlás következett be.

I.15. A biztosítási fedezet nem terjed ki azon káreseményekre, veszteségekre, követelésekre, felmerült költségekre és kiadásokra, amelye- ket közvetlenül vagy közvetve fertőző betegség vagy az attól való fenyegetettség (ideértve a fertőző betegség leküzdése, megelőzé- se, visszaszorítása, érdekében tett intézkedéseket is) okozott, ehhez hozzájárult, ezzel kapcsolatban merült fel vagy ebből fakadóan ered.

Fertőző betegség alatt értendő minden olyan betegség, amely bármely anyag vagy kórokozó útján bármely organizmusból átvihető egy másik organizmusba, ahol:

– az anyag vagy kórokozó magában foglal, de nem kizárólagosan, vírust, baktériumot, parazitát vagy más organizmust vagy ezek bármely változatát, függetlenül attól, hogy élőnek tekinthetőek vagy sem, és

– a közvetett vagy közvetlen átvitel módja magában foglalja, de nem kizárólagosan, a levegőben illetve a testnedvekkel történő átvitelt, vagy az átvitelt bármely szilárd folyékony vagy gáz halmazállapotú felületről vagy felületre, dologról vagy dologra, vagy organizmusok között, és

– a betegség, anyag vagy kórokozó károsíthatja vagy fenyegetheti az ember egészségét vagy az ember jóllétét, vagy a biztosított vagyontárgyakban kárt, értékromlást, értékvesztést, elhasználódást, értékcsökkenést okozhat, értékesíthetőségének, felhaszná- lódásának csökkenését okozhatja, vagy ezekkel fenyegethet.

II. Biztosított vagyontárgyak

II.1. A kockázatviselés a biztosítási szerződésben feltüntetett gépekre, berendezésekre, munkagépként üzemelő járművekre terjed ki, amíg azok a biztosítási szerződésben kockázatviselési helyként megjelölt üzemi területen:

II.1.1. rendeltetésszerűen üzemelnek, vagy üzemkész állapotban találhatók;

II.1.2. a berendezés üzemeltetője által elvégzett rendszeres tisztítás, karbantartás, átvizsgálás vagy áthelyezés miatt leállított vagy szétszerelt állapot- ban állnak;

Üzemkész állapotban található a biztosított gép, ha az a kipróbálás és a próba-üzem befejezése után a normál üzemelésre alkalmas állapotban készen áll.

II.2. Kiterjed a fedezet a gépek, berendezések részét képező szabályozó- és vezérlőberendezésekre, beépített adathordozókra.

II.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

II.3.1. semmiféle szerszámra, mint pl. fúrók, törőszerszámok, klisék, formák, matricák, kések, mintázóhengerek, fűrészlapok, vágó-, sajto- ló-, hajlító-, mélyhúzó-, fröccsöntő szerszámok, sziták, szűrök, kövek, bélyegek, valamint malmok golyói, verőkalapácsai és verőlap- jai stb.;

II.3.2. kerékabroncsokra, gumihevederekre, amennyiben a károsodás a biztosított gép térítésköteles káreseménye nélkül, kizárólag a keré- kabroncsban vagy gumihevederben keletkezett;

II.3.3. tömlőkre, kefékre, kötelekre, láncokra, szíjakra, szállítószalagok, elevátorok stb, gumiból, textilből vagy bármilyen egyéb anyagból készült hevedereire, alkatrészek és készülékek bármilyen bevonataira és burkolatokra stb;

II.3.4. semmiféle üzemi és segédanyagra, mint pl. tüzelőanyagok, vegyszerek, szűrőanyagok, katalizátorok, kontaktanyagok, hűtőanyagok, tisztítószerek, kenőanyagok stb;

II.3.5. vízi járművekre, légi járművekre, forgalmi engedéllyel rendelkező teher- és személyszállító járművekre;

II.3.6. egyedi gyártású, fejlesztés alatt álló berendezésekre;

II.3.7. adathordozókon tárolt adatállományokra, programokra, információkra;

II.3.8. külön megállapodás hiányában a berendezés működéséhez szükséges alapzatokra és falazatokra.

III. A kockázatviselési hely

A biztosító kockázatviselése – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a biztosítási szerződésben megjelölt, Magyarország területén belül található kockázatviselési helyen bekövetkezett károkra terjed ki.

IV. A biztosítási összeg megállapítása

IV.1. A biztosítási összeget a szerződés megkötésekor a szerződő határozza meg.A biztosítási összeg meghaladhatja a vagyontárgy káridőponti (avult) értékét, de nem haladhatja meg a berendezések káridőponti új állapotban történő beszerzési értékét (újérték).

IV.2. A biztosítási összeg új berendezések esetén a biztosított vagyontárgy újonnan való beszerzésének költsége (újérték), beleértve a fuvar (kivéve a légi fuvar), a vám és beépítési, szerelési, beüzemelési (próbaüzem) költségeket. A beszerzési költségekből az igénybe vett engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonhatóak le.

IV.3. A biztosítási összeg használt berendezések esetén újértéken vagy avult értéken (a G78 záradék kikötésével) is megjelölhető. Avult (valóságos) érték a fizikai és technológiai avulás mértékével csökkentett új érték. A beszerzési költségekből engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonhatóak le.

IV.4. Ha a szerződő/biztosított ÁFA visszaigénylésre jogosult, a biztosítási összeg nem tartalmazza a beszerzési, telepítési, stb. költségek általános forgalmi adóját.

IV.5. Felek a biztosítási összeg értékkövetését kizárják, de a szerződő a biztosítási összeg módosítását kezdeményezheti, amely alapján a szerző- dés közös megegyezéssel módosítható.

IV.3. A szerződés megszűnése a díjfizetés elmaradása esetén

IV.3.1. A biztosítási szerződés a díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. xxxxx követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg.

IV.3.2. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja a szerző- dés megszűnése előtt, úgy, hogy ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja.

IV.3.3. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik.

IV.3.4. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszafizetésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törléséről a biztosító nem küld külön írásbeli értesítést, azonban a kockázatviselés megszűnéséig járó díjat követelheti.

IV.3.5. A biztosító díjfizetési késedelem esetén a díj teljesítésére biztosított külön póthatáridő kitűzésére nem köteles.

V. A biztosítási szolgáltatás és időszak

V.1. A biztosítási szolgáltatás felső határa egy biztosítási esemény tekintetében a biztosított vagyontárgy avult (valóságos) értékének önrészesedéssel csökkentett összege. A biztosítási időszakban bekövetkező több biztosítási eseményre tekintettel kifizethető bizto- sítási szolgáltatások együttes értékének felső határa a biztosítási összeg.

V.2. A biztosított minden biztosítási esemény tekintetében a biztosítási szerződésben meghatározott önrészesedés összegét maga viseli.

V.3. A biztosító szolgáltatása részkár esetén

V.3.1. Részkárnak minősül, ha berendezés eredeti, káresemény előtti állapota javítással helyreállítható és a javítás költségei nem haladják meg a berendezés káridőponti értékét.

V.3.2. A biztosító szolgáltatásának meghatározása részkár esetén:

V.3.2.1. Újértéken biztosított berendezések tekintetében a biztosított vagyontárgy korábbi, üzemképes állapotba való helyreállítása érdekében a biz- tosítási esemény időpontjában érvényes javítási költségeket téríti meg a biztosító, beleértve a szét- és összeszerelés, fuvarozás (kivéve a légifuvar), oda- és visszaszállítás, valamint az esetleges vámköltséget is. A javítás során fel nem használt régi alkatrészek maradványértéke levonásra kerül a szolgáltatás összegéből. A helyreállítás költségéből a biztosító avultság miatt levonást azonban nem alkalmaz.

A javítás során végrehajtott változtatásokkal, teljesítményjavítással vagy karbantartással összefüggő többletköltségek a biztosítottat terhelik, ugyancsak a biztosítottat terhelik az esetleges ideiglenes javítás költségei.

V.3.2.2. Avult értéken biztosított berendezések tekintetében a biztosított károsodott vagyontárgy korábbi, üzemképes állapotba való helyreállítása ér- dekében a káresemény bekövetkezésekor érvényes – V.3.2.1. pontban meghatározott – javítási költséget a károsodott vagyontárgy káridőponti avult (valóságos) értékének és káridőponti újértékének arányában téríti meg a biztosító.

V.3.2.3. A javítás során végrehajtott változtatásokkal, teljesítményjavítással vagy karbantartással összefüggő többletköltségek a biztosítottat terhelik, ugyancsak a biztosítottat terhelik az esetleges ideiglenes javítás költségei.

V.4. A biztosító szolgáltatásának meghatározása totálkár esetén

V.4.1. Totálkárnak minősül, ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítása műszakilag nem lehetséges (műszaki totálkár), vagy a helyreállítás gazdaságilag nem indokolt, mivel a maradvány értékének és a javítás költségének együttes összege meghaladja a vagyontárgy kárkori értékét (gazdasági totálkár).

V.4.2. A biztosítási szolgáltatás összegének meghatározása

Totálkár esetén a biztosított vagyontárgy káridőponti avult (valóságos) értékét téríti meg a biztosító, beleértve a pótlásra szolgáló vagyontárgy fuvarozási, vám és szerelés költségeit, csökkentve ezeket a maradványok, az önrész és a díjhátralék összegével.

Amennyiben a biztosított berendezés több különálló, de technológiailag összekapcsolt egységből áll és a különálló egységek közül csak egyesek sérülnek meg, úgy a biztosító kizárólag a sérült egység kárkori avult értékét téríti meg. A biztosító nem téríti meg a biztosított azon kárait, amelyek sérülésmentes elemek korlátozott felhasználhatóságából erednek.

V.5. Egyéb rendelkezések, kizárások

V.5.1. Elektromos berendezésekben bekövetkező károk

A Géptörés biztosítás különös feltételei I.2.1 pontjában foglaltaktól eltérően a kockázatviselés kiterjed azokra a károkra is, amelyek a biztosított elektromos berendezésekben villámcsapás következtében, elektromos energiának vezetéken történő átvitele révén keletkeznek, amennyiben a károsodás oka egyértelmű és a károsodás szemmel láthatóan megállapítható (pl átégés, kormolódás), vagy a kár oka és a károsodás szakértői eszközökkel egyértelműen bizonyíthatóak.

A kockázatviselés kiterjed továbbá olyan károkra is, amelyek a Géptörés biztosítás különös feltételei I.1.2 pontjában vagy az előző bekezdés- ben említett eseményekkel összefüggő tűz- és robbanási esemény folytán keletkeznek, amennyiben az érintett elektromos gépre, elektromos készülékre vagy elektromos berendezésre átterjed. A fent említett valamely esemény által érintett elektromos gépek, készülékek és berendezé- sek alatt olyan tárgyak értendők, amelyek önálló elektromos berendezési tárgyaknak tekinthetők, tehát önálló egységekként használhatók (pl. generátorok, motorok, transzformátorok, indítómotorok, kapcsolók, mérőkészülékek, vezetékek, kapcsolók mérőkészülékek, stb.), még abban az esetben is, ha komplett berendezés részeit képezik.

Nem terjed ki azonban a kockázatviselés azon károkra, amelyek nem a biztosított vagyontárgyban bekövetkező tűz-, robbanás- vagy hasonló károsító esemény által okozott rövidzárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, villamos ívképződés hatására kö- vetkeznek be.

V.5.2. Alapzatok

Gépekkel együtt biztosított alapzatokban keletkező károkra a biztosító csak akkor nyújt biztosítási szolgáltatást, ha e károk a bizto- sított gépeket ért térítésköteles biztosítási események következményei.

V.5.3. Tűztérfalazatok és kemencék

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki tűzterek falazataira, valamint kemencék béléseire.

V.5.4. Gépolaj

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a gépek csapágykenésére szolgáló anyagokra.

Amennyiben az olaj hűtés, szigetelés vagy erőátvitel céljait szolgálja, úgy a biztosító kockázatviselése,kizárólag abban az esetben terjed ki ezen anyagokra, ha abban a felek külön megállapodnak. Ebben az esetben a biztosító a biztosított olajjal kapcsolatban csak akkor nyújt biztosítási szolgáltatást, ha az olaj károsodása, elfolyása a biztosított gép térítésköteles biztosítási eseményével van összefüggésben.

A biztosító a biztosítási szolgáltatás mértékének megállapításakor levonja az öregedés, elhasználódás vagy más ok matti értékcsök- kenést. Ugyanezek a feltételek vonatkoznak a transzformátorokban, kapcsoló- és mérőberendezésekben lévő olajjal kapcsolatos kockázatviselésre is.

V.5.5. Hűtőberendezések, hűtőszekrények

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a hűtőberendezések és hűtőszekrények hűtőközegére és szigeteléseire.

V.5.6. Önjáró gépek

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki – kivéve, ha a biztosítási szerződés ellenkező kikötést tartalmaz- a biztosított önjáró gé- pekben összeütközés, kisiklás, föld- és boltozatbeomlás, híd- és pályatest-leszakadás, valamint lecsúszás, lezuhanás, bányaomlás, és hordalékhomok betörés folytán bekövetkező károkra, még abban az esetben sem, ha a Géptörés biztosítás különös feltételei I. fejezetben felsorolt okokból következtek be.

V.5.7. Lánctalpas járművek

A lánctagokban, vezetőkerekekben és görgőkben bekövetkező károkat a biztosító nem téríti meg.

V.5.8. Kovácspörölyök

A kockázatviselés nem terjed ki a kovácspörölyök esősúlyára és üllőjére.

V.5.9. Robbantások

A kockázatviselés nem terjed ki olyan károkra, amelyek a munkaterületen végzett robbantások folytán következtek be.

V.5.10. Biztosítóelemek

Nem téríti meg a biztosító az elektromos és mechanikus biztosítóelemekben rendeltetésszerű működésük során bekövetkező károkat.

V.5.11. Belsőégésű motorok

A belső égésű motorok hengerfejeiben, hengerbetéteiben, dugattyúiban és dugattyúfenekeiben bekövetkezett károk esetén nyújtan- dó biztosítási szolgáltatás összegének megállapításánál a biztosító levonja az avulás, elhasználódás vagy más ok miatti értékcsök- kenést. Az avulás mértéke (leírás) évenként 10%, de maximum 60%.

V.5.12. Elektroncsövek, lámpák és fűtőelemek

Röntgen-, egyenirányító és rádiócsövek, televízió-képcsövek és elektroncsövek, valamint világító-, sugárzó- és fűtőtestek, továbbá fűtőelemek esetében a biztosítási szolgáltatás megállapításánál a biztosító levonja az avulás, elhasználódás vagy más ok miatti ér- tékcsökkenést a GT66. számú külön feltételnek megfelelően.

V.5.13. Égőfej fúvókák

Olaj- és gáztüzelő-berendezések égőfej fúvókái esetében a biztosítási szolgáltatás megállapításánál a biztosító levonja az avulás, elhasználódás vagy más ok miatti értékcsökkenést.

V.5.14. Gázturbina-berendezések

550 °C-nál magasabb hőmérsékletnek kitett gázturbinák és gázturbina-berendezések valamennyi része és a hozzájuk tartozó gáz- generátorok és szabad dugattyús gépek, valamint szabad dugattyús kompresszorok rendszeres időközönként cserélendő részei esetében a biztosítási szolgáltatás megállapításánál a biztosító levonja az avulás, elhasználódás vagy más ok miatti értékcsökkenést.

VI. A biztosított kármegelőzési és változásbejelentési kötelezettsége

VI.1. A szerződő/biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni a kármegelőzés érdekében.

Amennyiben a körülmények megengedik, a kármegelőzéssel kapcsolatos utasításokért a biztosítóhoz kell fordulnia, és követnie kell a biztosító utasításait.

Amennyiben a biztosított/szerződő a tőle elvárható kármegelőzési kötelezettségeinek súlyosan gondatlanul vagy szándékosan nem tesz eleget és ezen körülmény közrehat a biztosítási esemény bekövetkeztében, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezett- sége alól.

VI.2. A szerződő/biztosított köteles gondoskodni arról – és ezt üzeme felelős vezetőitől is megkövetelni – hogy a biztosított vagyontárgyak mű- szakilag kifogástalan, üzemképes állapotban legyenek, azokat gondosan ápolják és karbantartsák, és ne terheljék tartósan vagy szándékosan a műszakilag megengedhető mértéken túl. A szerződő/biztosított köteles továbbá gondoskodni arról, hogy a biztosított vagyontárgyat csak olyan személy használhassa, illetve kezelhesse, aki erre megfelelő képesítéssel és amennyiben szükséges úgy hatósági engedéllyel rendelke- zik, továbbá a gép kezelésére alkalmas állapotban van.

VI.3. A szerződő/biztosított köteles a biztosító megfelelően feljogosított megbízottjának bármikor teljes körű betekintést engedni a gépekkel kapcso- latos üzemmenetbe, dokumentációkba, és az üzemeltetéssel kapcsolatos belső szabályzatokba.

VI.4. Az ÁVF változásbejelentési kötelezettségre vonatkozó rendelkezésein túlmenően, amennyiben a szerződő/biztosított tudomást szerez a bizto- sított berendezésekre, üzemelési körülményekre, alkalmazott technológiákra, üzemórákra, a kockázatviselési helyekre vonatkozó körülmények megváltozásáról, illetve egyéb, a biztosítást érintő kockázati körülmények megváltozásáról, úgy a tudomásszerzést követő 3 napon belül a biztosítónak köteles ezt bejelenteni.

VII. A biztosítási szerződés módosítása

VII.1. A biztosítási szerződés módosítása a felek közös megegyezésével

Felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor módosíthatják, különösen akkor, ha a közlési kötelezettség körébe vont lényeges körülmé- nyek megváltoznak.

VII.2. A biztosítási szerződés módosítása a kockázati körülmények megváltozására tekintettel

Amennyiben a VI.4. xxxx szerint bejelentett változások alapján a biztosítási szerződés módosítása szükséges, úgy a biztosító a beje- lentést követő 30 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. Amennyiben a módosítást a szerződő elfogadja, úgy köteles erről a módosítási javaslat keltétől számított 15 napon belül a biztosítót írásban tájékoztatni és a megváltozott mértékű biztosítási díjat (pótdíjat) a biztosító részére megfizetni. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak keltétől számított 15 napon belül nem válaszol, vagy a biztosítási díjat (pótdíjat) nem fizeti meg a biztosító által megküldött módosító ajánlatban jelzett határidőben, úgy a megváltozott kockázati kö- rülményekkel összefüggésben bekövetkezett káreseményekre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

Amennyiben a szerződő a biztosító módosító javaslatát elfogadja, de a biztosítási díjat (pótdíjat) nem fizeti meg a biztosító által meg- küldött módosító javaslatban feltüntetett határidőben, úgy a biztosító kockázatviselése a megváltozott kockázati körülményekkel összefüggésben bekövetkezett káresemények tekintetében a pótdíj biztosítóhoz való beérkezését követő nap 00.00 órakor kezdődik.

VIII. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkezésekor

VIII.1. A biztosított kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkezése esetén

VIII.1.1. A szerződő/biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni a kárenyhítés érdekében.

Amennyiben a körülmények megengedik, a kárenyhítéssel kapcsolatos utasításokért a biztosítóhoz kell fordulnia, és követnie kell a biztosító utasításait.

Amennyiben a szerződő/biztosított a tőle elvárható kárenyhítési kötelezettségeinek súlyosan gondatlanul vagy szándékosan nem tesz eleget és ezen körülmény közrehat a biztosítási eseményből eredő károk növekedéséhez, úgy a biztosító mentesül a szolgálta- tási kötelezettsége alól.

VIII.1.2. A szerződő és a biztosított köteles engedélyezni a biztosítónak minden, a kár okának és mértékének, valamint a biztosítási szolgáltatás össze- gének megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, a biztosító kérésére szóban vagy írásban kötelesek megadni minden szükséges felvilágosítást és bemutatni minden szükséges bizonylatot.

VIII.2. A biztosított/szerződő a bejelentés megtétele után azonnal hozzákezdhet a végleges kijavításhoz, de nagyobb mértékű kár esetén a kár által előidézett állapoton a biztosító megbízottja által történő megtekintésig – amelynek a biztosítóhoz való bejelentés beérkezésétől számított 5 munkanapon belül meg kell történnie – csak olyan mértékben szabad változtatni, amennyire az üzem működéséhez és a további károk megelő- zéséhez feltétlenül szükséges. Amennyiben a fent említett 5 munkanapon belül nem kerül sor a kárszemlére, úgy a biztosított/szerződő mente- sül a kár által előidézett állapot fenntartásának kötelezettsége alól, feltéve, hogy a kár okát és a kár következményeit részletesen dokumentálta (jegyzőkönyvben, fotódokumentációval) és gondoskodott arról, hogy a károsodott alkatrészeket a biztosító szemléjéig megőrizze azért, hogy azokat a vizsgálatra bemutathassa.

Ezen kötelezettségek teljesítése esetén a biztosított/szerződő megkezdheti a károsodott vagyontárgy kijavítását.

IX. Szakértői eljárás

Amennyiben a káreset körülményeinek és a kár mértékének megállapítása érdekében szakértő bevonása szükséges, úgy a szakértő által jegy- zőkönyvbe foglalandó megállapításoknak a kár összegének részletes becslése mellett tartalmaznia kell legalább:

– a kár megállapított vagy feltételezett okát és annak mértékét;

– a károsodott vagyontárgy értékét közvetlenül a káresemény előtt;

– a károsodott vagyontárgy új értékét a kár időpontjában;

– amennyiben a kár kijavítható, a pótlandó részek káridőponti értékét.

– a kijavítás utáni esetleges értéknövekedést;

– a megmaradó részek súlyát és értékét, a javításnál vagy más célra való felhasználhatóságuk figyelembevételével.

X. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a Géptörés biztosítás különös feltételeinek azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvény- könyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

Jelen pont nem tartalmazza a kiegészítő biztosítási feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi feltételektől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érde- kében került sor.

Jelen feltételnek a Ptk-tól lényegesen eltérő rendelkezései:

X.1. A biztosítási szerződés módosítása a kockázati körülmények megváltozására tekintettel (VII.2.)

Amennyiben a VI.4. xxxx szerint bejelentett változások alapján a biztosítási szerződés módosítása szükséges, úgy a biztosító – eltérően a Ptk. 6:446. §-ban foglaltaktól – a bejelentést követő 30 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. Amennyiben a módosítást a szerződő elfogadja, úgy köteles erről a módosítási javaslat kel- tétől számított 15 napon belül a biztosítót írásban tájékoztatni és a megváltozott mértékű biztosítási díjat (pótdíjat) a biztosító részére megfizet- ni. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak keltétől számított 15 napon belül nem válaszol, vagy a biztosítási díjat (pótdíjat) nem fizeti meg a biztosító által megküldött módosító ajánlatban jelzett határidőben, úgy a megváltozott kockázati körülményekkel összefüggésben bekövetkezett káreseményekre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

Amennyiben a szerződő a biztosító módosító javaslatát elfogadja, de a biztosítási díjat (pótdíjat) nem fizeti meg a biztosító által megküldött módosító javaslatban feltüntetett határidőben, úgy a biztosító kockázatviselése – eltérően a Ptk 6:445. § (1) bekezdésben foglaltaktól- a meg- változott kockázati körülményekkel összefüggésben bekövetkezett káresemények tekintetében a pótdíj biztosítóhoz való beérkezését követő nap 00.00 órakor kezdődik.

X.2. A szerződés megszűnése a díjfizetés elmaradása esetén (IV.3.)

Jelen feltétel IV.3. pontja alapján – a Ptk. 6:449. §-ban foglaltaktól eltérően, a díjfizetés elmaradása esetén a biztosítási szerződés – a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével szűnik meg. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. xxxxx követő időpontra esik, úgy a szerződés a díj- rendezettség utolsó napjával szűnik meg. A biztosító jogosult továbbá a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét meghosszabbítani.

A bírósági út igénybevétele esetén biztosítási időszakra számított és nem teljesített díj esedékessé válik. A biztosító díjfizetési késedelem ese- tén a díj teljesítésére biztosított külön póthatáridő kitűzésére nem köteles.

X.3. A biztosító mentesülése a kármegelőzési kötelezettség szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegése esetén (VI.1.)

Eltérően a Ptk. 6:463. § (1) bekezdésében foglaltaktól, a szerződő/biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni a kármegelőzés érdeké- ben. Amennyiben a szerződő/biztosított a tőle elvárható kármegelőzési kötelezettségeinek súlyosan gondatlanul vagy szándékosan nem tesz eleget és ezen körülmény közrehat a biztosítási esemény bekövetkeztében, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

X.4. A biztosító mentesülése a kárenyhítési kötelezettség szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegése esetén (VIII.1.1.)

Eltérően a Ptk. 6:463. § (1) bekezdésében foglaltaktól, a szerződő/biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni a kárenyhítés érdekében. Amennyiben a szerződő/biztosított a tőle elvárható kárenyhítési kötelezettségeinek súlyosan gondatlanul vagy szándékosan nem tesz eleget és ezen körülmény közrehat a biztosítási eseményből eredő károk növekedéséhez, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

XI. Vegyes rendelkezések

A jelen feltételekben nem részletezett kérdésekben a Generali Biztosító Zrt. Általános vagyonbiztosítási feltételeinek,- (ÁVF) rendelkezései, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezésekben foglaltak a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Abban az esetben, amennyiben az ÁVF és a jelen különös feltétel szabályai eltérnek egymástól, úgy jelen feltétel rendelkezései az irányadóak. Amennyiben az ÁVF vagy a különös feltétel szabályaitól eltér bármely szerződés részévé való záradék rendelkezése, úgy az adott szerződés tekintetében a záradék szabályai az irányadóak.

XII. 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása

A 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés – módosító biztosítási ajánlattal történő - módosítása esetén szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést teljes egészében a 2014. március 15-ével hatályba lépett Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik.

Fogalom-meghatározások

A Felek az alábbi fogalmakat eltérő szabályok hiányában a jelen fejezet szerinti jelentéstartalommal tekintik elfogadottnak.

1. Tűz, villámcsapás, robbanás, légi járművek lezuhanása

1.1. Tűz alatt olyan tűzeset értendő, amikor az égési folyamat (együttesen jelentkező hő-, láng-, fény-, és füsthatás kíséretében lezajló oxidációs folyamat) nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes.

1.2. Villámcsapás az az esemény, amelynek bekövetkezése esetén a becsapó villám erő- és hőhatása kárt okoz az épületekben vagy a szabadban tárolt vagyontárgyakban, illetve az épületbe becsapódó villámcsapás az épületen belül elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okoz kárt.

1.3. Robbanás a gázok, porok vagy gőzök (kivéve robbanóanyagok) terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen megnyilvánuló erőhatás. Egy zárt térrész tartály, kazán, csővezeték, siló ) esetében robbanás csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mértékben reped szét, hogy a téren belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen egyenlítődik ki.

1.4. Légi járművek lezuhanása: Személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek, vagy rakományának lezuhanása, ütközése, ha az a biz- tosított vagyontárgyakban okoz kárt.

2. Elemi kárnak minősülnek

2.1. vihar: az a káresemény, amelyet a biztosított vagyontárgyakban a rendkívül heves (15m/s szélsebességet elérő vagy azt meghaladó) szél ron- gálással okozott. A felek a szélsebesség tekintetében a káresemény helyéhez legközelebb található Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által üzemeltetett mérőállomás adatait tekintik elfogadottnak.

2.2. jégverés: olyan, roncsolással, alakváltozással járó káresemény, amelyet a leesett jégszemek okoztak a biztosított vagyontárgyakban;

2.3. sziklaomlás, kőomlás és földcsuszamlás: olyan káresemény, amelyet az elmozduló szikladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg okozott a biztosított vagyontárgyakban;

2.4. felhőszakadás: az a káresemény, amelyet hirtelen lehulló, talajszinten áramló nagy mennyiségű esővíz rombolással és elöntéssel okoz. A felhőszakadás akkor minősül biztosítási eseménynek, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kocká- zatviselési helyhez legközelebb eső mérőállomáson a lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzitás mértéke a 0,5 mm/perc értéket elérte, illetve meghaladta, vagy 24 óra alatt 30 mm-t elérte, illetve meghaladta;

2.5. fagy: 0 Celsius fok alatti hőmérséklet által okozott fagykár. A hőmérsékletet az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyhez legközelebb eső mérőállomáson a káresemény időpontjában mért hőmérséklet igazolja.

2.6. Normál időjárási viszonyok: az adott évszak átlagos időjárási értékein (csapadék, hőmérséklet, stb) továbbá vihar, felhőszakadás és fagy esetében a meghatározott határértékeken belül lezajló időjárási események.

2.7. ismeretlen jármű ütközése: az a káresemény amelynél ismeretlen szárazföldi jármű vagy alkatrésze, illetve rakománya a biztosított vagyon- tárgyakban ütközéssel kárt okoz.

2.8. Szélvihar és felhőszakadás károk esetén egyazon okból 96 órán belül bekövetkező káresemények sorozata 1 eseménynek minősül.

3. Földrengés, árvíz

3.1. Földrengés: a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földmozgás.

3.2. Árvíz: az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztárolók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el. Biztosítási esemény az árvízvédelmi töltések mentett oldalán a magas vízállás következtében keletkező buzgárok és fakadóvizek károsító hatása is

4. Betöréses lopás, rablás, vandalizmus

4.1. Betöréses lopás: ha az elkövető a lopás során a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe, a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselés helyén:

4.1.1. nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával erőszakos módon hatolt be;

4.1.2. nehezítő akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, illetve alkalmatlan meglevő nyíláson (pl. szellőzőnyílás) keresztül hatolt be;

4.1.3. zárás előtt a helyiségben elrejtőzött, és zárás után az a), illetve b) pontokban foglaltak szerint távozott;

4.1.4. álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszköz használatával jutott be. Amennyiben a behatolás tényét szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használatát független igazságügyi zárszakértőnek kell igazolnia.

4.1.5. eredeti vagy kulcsmásolat használatával jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)–d) pontok szerinti – egy másik épület helyiségébe, illetve ugyan- azon épület más helyiségébe történő – betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott. Nem minősülnek biztosítási eseménynek azok a károk, amelyek úgy következtek be, hogy az elkövető nyitva hagyott nyílászárón keresztül hatolt be a biztosított helyiség- be; még akkor sem, ha a nyitva hagyott nyílászárót egyébként nehezítő akadály (pl. rácsozat) védte.

4.2. Rablás: ha a biztosított vagyontárgyat az elkövető a kockázatviselési helyen, jogtalan eltulajdonítás szándékával úgy veszi el a biztosítottól / szerződőtől, annak alkalmazottjától vagy megbízottjától, hogy e célból erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkal- maz, illetőleg ezeket a személyeket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. Rablás az is, ha a tetten ért elkövető a biztosított vagyontárgy megtartása érdekében erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

4.3. Vandalizmus: ha az elkövető a biztosított vagyontárgyakat, valamint az azok elhelyezésére szolgáló épületek (építmények) szerkezeti részeit betöréses lopás vagy rablás elkövetése vagy annak kísérlete során, a kockázatviselés helyén szándékosan megrongálja.

5. Terrorista cselekmény

Terrorista cselekménynek minősül, de erre nem korlátozódik valamely személy vagy csoport – akár önállóan, akár valamely csoport, szervezet vagy kormány érdekében elkövetett – azon tevékenysége, amely során erőszakkal és/vagy ebből fakadó fenyegetéssel állást foglal politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett, illetve valamely kormány befolyásolásának és/vagy a lakosság vagy a lakosság bármely részének meg- félemlítési szándékát tartalmazza. Xxxxx bizonyítása, hogy a bekövetkezett kár nem esik a fenti kizárások hatálya alá, a biztosított/szerződő feladata.

6. Első kockázat

Az első kockázatra megállapított biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa, egy biztosítási időszakon belül egyszer áll rendelkezésre. A biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja.

Záradékok

G42. Kockázatviselés kiterjesztése mozgatható és önjáró gépekre, berendezésekre

A Géptörés biztosítás különös feltételei III. fejezetének kiegészítéseképpen felek megállapodnak abban, hogy a biztosítás kockázatviselési helyének a kötvényben megnevezett mindenkori munkahelyek számítanak. A saját tengelyen történő mozgatásnál és azoknak a gépeknek és berendezéseknek mozgatása esetén, amelyek járműre vannak erősítve, a biztosítási védelem Magyarország területén érvényes.

Eltérően a Géptörés biztosítás különös feltételei V.5.6 pontjától, a kötvényben megjelölt gépekre vonatkozó kockázatviselés kiterjed az ütkö- zés, kisiklás, lezuhanás, föld- és boltozatbeomlás, munkagödör-, híd- és vasúti pályaomlás, víz- és hordalékbetörés, földsüllyedés, földcsu- szamlás, sziklaomlás, jégverés, árvíz, lavina, kőomlás és eláradás okozta károkra.

Ez a kockázatkiterjesztés azonban nem vonatkozik a föld alatt működő gépekre. Önjáró gépek esetén, melyeknek mozgatásához külön szállítójármű szükséges, a telephelyek és a munkahelyek közötti mozgatás ideje alatt – beleértve a be- és kirakodást – nem áll fenn biztosítási védelem.

G43. Tartalék transzformátorok és tartalék villamosmotorok

Eltérően a Géptörés biztosítás különös feltételei II.1.1. pontjától, a biztosítási kötvényben felsorolt tartaléktranszformátorok és/vagy tartalék villamosmotorok akkor is biztosítottaknak tekintendők, ha nincsenek üzemkész állapotban felállítva.

A tartalék transzformátorok és/vagy tartalék villamosmotorok 7 napnál hosszabb, de legfeljebb évi 4 hétig tartó üzembe helyezését a biztosí- tónak haladéktalanul be kell jelenteni.

Ha ez a bejelentés elmarad, úgy a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az érintett vagyontárgyra.

G45. Előgondoskodási biztosítás

Az ajánlaton rögzített előgondoskodási biztosítási összeg alapján a biztosító szolgáltatást nyújt a szerződésben tételesen nem biztosított olyan

– egyébként jelen feltétel alapján biztosítható – vagyontárgyakra is, amelyek a szerződéskötést követően, de a biztosítási eseményt megelőző 6 hónapon belül utólag kerültek beszerzésre. Az előgondoskodási biztosítási összeg erejéig a biztosított mentesül az esetleges alulbiztosítás hátrányos jogkövetkezményei alól.

Az előgondoskodási biztosítási összeg kár esetén a kár napjáig a biztosítási szerződésbe fel nem vett az előző bekezdésben felsorolt gé- pekre, valamint valamennyi alulbiztosított tételre osztandó fel.

Amennyiben biztosítási esemény bekövetkezésére tekintettel a szerződésben külön nem biztosított vagy alulbiztosított gépre vagy berendezésre szolgáltatás kifizetése az előgondoskodás biztosítási összegének terhére történt, akkor ezzel egyidejűleg a biztosítási esemény napjától kezdődően a meglévő szerződésben új tételként biztosítani kell az adott gépet, illetve alulbiztosítás esetén a biz- tosítási összegeket a tényleges biztosítási összegnek megfelelően meg kell emelni és a szerződő az arányosan megemelkedett díjat köteles megfizetni.

G47.1. Víz alatti szivattyúk felülvizsgálata

A biztosított/szerződő köteles az üzembe helyezéstől vagy az utolsó karbantartástól számítva a víz alatti szivattyúkat kétéves időközönként saját költségére teljes generáljavításnak alávetni.

A biztosított/szerződő köteles a biztosítót a karbantartás (felújítás) végrehajtásáról értesíteni. Ha ez a karbantartás elmarad, akkor kár ese- tén a biztosító a Géptörés biztosítás különös feltételei VI. fejezete értelmében mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

A biztosított/szerződő köteles haladéktalanul értesíteni a biztosítót a turbóegység működésében vagy üzemmódjában bekövetkezett lényeges változásokról, hogy a biztosított és a biztosító dönthessen a szükséges intézkedésekről. Ha a biztosított/szerződő megszegi ezt a kötelezett- ségét, akkor a biztosító a Géptörés biztosítás különös feltételei VI. fejezete szerint mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

G47.4. 750 kW-nál nagyobb teljesítményű villamosmotorok felülvizsgálata

A kár megelőzése érdekében a biztosítottnak/szerződőnek rendszeres felülvizsgálatokat kell végeztetnie.

A revíziókat az üzemeltető üzemi tapasztalatai, a gyártó vagy szakipari cégek által javasolt felülvizsgálati periódusok valamint a biztosító kár- tapasztalatai alapján kell betervezni és a biztosított/szerződő költségére elvégeztetni.

A biztosító a felülvizsgálat idejéről megfelelő időben elküldött értesítést vár el, hogy lehetősége legyen szakértő kiküldésére. A felülvizsgálatot a következő időközönként kell elvégezni:

Gyárilag új állapotban lévő motoroknál 2000 üzemóra után, de legkésőbb az üzembe helyezés utáni első év vége előtt; Minden 8000 üzemóra után, de legkésőbb két év elteltével.

Ha a motorokat a megadott időtartamokon túl felülvizsgálat nélkül tovább üzemeltetik és akkor lép fel biztosítási esemény kár, akkor csak a kár kijavítására vonatkozó többletráfordítást téríti a biztosító. tehát a szét- és összeszerelés költségei, valamint az egyéb, a felülvizsgálat során általában felmerülő költségek képezik a felülvizsgálati költségeket, amelyet a biztosítottnak/szerződőnek kell viselnie.

A biztosított/szerződő köteles haladéktalanul értesíteni a biztosítót a motorok üzemmódjában vagy felhasználási módjában bekövet- kezett lényeges változásokról, hogy a biztosított/szerződő és a biztosító dönthessen a szükséges intézkedésekről. Ha a biztosított/ szerződő megszegi ezt a kötelezettségét, akkor a biztosító a Géptörés biztosítás különös feltételei VI. fejezete értelmében nem köte- les szolgáltatást nyújtani.

G50. Aprítógépek

A Géptörés biztosítás különös feltételei II. fejezet 3.1 pontjának részleges módosításával a biztosítási védelem kiterjed a törő- és/vagy vágó- szerszámokra is. A biztosítási szolgáltatás meghatározásánál le kell vonni az öregedés, elhasználódás vagy más okok miatti érték- csökkenést.

G51. A kockázatviselés kiterjesztése fúrókészülékek és toronyforgódaruk össze- és szétszerelése közben keletkezett károkra

A Géptörés biztosítás különös feltételei II.1.1 pontjának kibővítésével a biztosítási védelem kiterjed azokra a károkra is, amelyek fúrókészülékek és toronyforgódaruk össze- és szétszereléskor (fel- és leszereléskor) keletkeznek. Ez a kiterjesztés azonban nem vonatkozik az átépítésekre, felújításokra és bővítésekre.

G52. Gépolaj

A tételszámok alatt biztosított gépeknél a biztosítási védelem kiterjed az olajra is, a Géptörés biztosítás különös feltételei V.5.4. pontjában foglalt szabályok szerint.

G53. Elektromos kemencék fűtőelemei

A biztosított elektromos kemencék fűtőelemeire vonatkozóan a biztosítási szolgáltatás megállapításakor az öregedés, elhasználódás és más okok miatt bekövetkezett értékcsökkenés levonásra kerül.

G55. Akkumulátortelepek

A biztosított/szerződő köteles a gépjegyzékben feltüntetett akkumulátortelepeket folyamatosan szakszerű felügyelet alatt tartani és a használat során szükségessé váló karbantartásokat elvégeztetni.

Azokat a károkat, amelyek ennek a kötelezettségnek elmulasztása miatt következtek be, nem téríti a biztosító.

Ha a biztosított karbantartási szerződést kötött és kár esetében igazolni tudja, hogy ez a szerződés még hatályban van, akkor az akkumuláto- rokat tartós szakszerű felügyelet alatt állóknak kell tekinteni.

G57. Elektronsugárcsövek, egyenirányítók

Elektronsugárcsövekben és egyenirányítókban keletkezett károkat csak akkor téríti a biztosító, ha a tényleges üzemelésük időtarta- ma igazolhatóan nem lépte túl a 18.00 órát. Az elhasználódás miatti értékcsökkenést a tényleges üzemelési óraszám és a 18.00 óra viszonya alapján kell megállapítani úgy, hogy a 18.00 órás működés 100%-os értékcsökkenésnek felel meg.

G62. Szükség-áramfejlesztők havi üzembe helyezése

A biztosított/szerződő köteles a biztosított szükség-áramfejlesztőt legalább havonta egyszer üzembe helyezni, üzemképességét megvizsgálni és erről jegyzőkönyet felvenni.

Amennyiben elmarad az üzembe helyezés, akkor a biztosító kár esetén a Géptörés biztosítás különös fel tételeinek VI. fejezete értelmében nem köteles szolgáltatást nyújtani.

G66. Elektroncsövek

Az elektroncsövekben keletkezett károk esetében a biztosító a következő fokozatok szerint nyújt szolgáltatást:

Elektroncsövek megnevezése

A biztosítási szolgáltatás csökkenése a használati idő függvényében

idő %/havonta

a) Röntgen-/szelepcsövek 6 hónaptól 5,5% Lézercsövek 6 hónaptól 5,5%

b) Katódsugárcsövek felvevő egységekben 12 hónaptól 3,0% Képfelvevőcsövek 12 hónaptól 3,0%

c) Képcsövek 18 hónaptól 2,5%

Nagyfrekvenciás teljesítménycsövek

18 hónaptól 2,5%

d) Képtároló kameracsövek 24 hónaptól 2,0% Fotóelektron-sokszorozó csövek 24 hónaptól 2,0%

e) Lineáris gyorsírócsövek 24 hónaptól 1,5%

A használati időt attól az időponttól kezdődődik, amikor az első tulajdonos megkezdhette a biztosított vagyontárgy használatát (első üzembe helyezés dátuma).

G67. Mentési költségek

A Géptörés biztosítás különös feltételei V. fejezetének kiegészítéseként, felek megállapodnak, hogy a biztosítási fedezet a biztosítási szerző- désben megnevezett vagyontárgyakra vonatkozóan, a biztosítási szerződésben vállalt biztosítási összeg erejéig, első kockázatra, a mentési költségekre is kiterjed.

A mentési költségek azok a költségek, melyeket a biztosítási esemény során arra kell fordítani, hogy a sérült, biztosított vagyontárgyak olyan helyzetbe kerüljenek, amelyben lehetővé válik a megjavításuk.

Az első kockázatra megállapított biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa, egy biztosítási időszakon belül egyszer áll rendelkezésre. A biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja.

G68. Föld- és építési munkák

A Géptörés biztosítás különös feltételei V. fejezetének kiegészítéseként, a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben megnevezett vagyontárgyakra vonatkozóan, a biztosítási szerződésben vállalt biztosítási összegig, első kockázatra, azoknak a föld- és építési munkáknak a költségeire is kiterjed, amelyeket egy biztosítási esemény elhárítására kell fordítani.

Az első kockázatra megállapított biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa, egy biztosítási időszakon belül egyszer áll rendelkezésre. A biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja.

G69. Hitelesítési költségek

Az első kockázatra megállapított biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa, egy biztosítási időszakon belül egyszer áll rendelkezésre. A biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja.

G70. Légi fuvar költségek

Felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben megnevezett vagyontárgyakra vonatkozóan, a biztosítási szerződésben vállalt biztosítási összegig, első kockázatra, a légi fuvar költségekre is kiterjed.

A légi fuvar költségek azok a költségek, amelyek egy biztosítási esemény elhárítása során merültek fel.

G71. Alapzatok

A Géptörés biztosítás különös feltételei II. fejezet kiegészítéseképpen a felek megállapodnak, hogy a biztosítási fedezet a kötvényben megjelölt vagyontárgyak alapzataira is kiterjed.

G72. Mozgatási és védelmi költségek

A mozgatási és védelmi költségek költségek azok a költségek melyek azáltal keletkeznek, hogy a biztosított vagyontárgyak helyreállítása céljá- ból más tárgyakat mozgatni, változtatni vagy védeni kell. Ez különösen a gépek le- és visszaszerelésére, épületrészek áttörésére, lebontására, újjáépítésére vagy nyílások bővítésére vonatkozik.

Az első kockázatra megállapított biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa, egy biztosítási időszakon belül egyszer áll rendelkezésre. A biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja.

G73. Karbantartási szerződés

A szerződő tájékoztatja a biztosítót, hogy a biztosított vagyontárgyra karbantartási szerződést kötött a gép, berendezés gyártójával vagy szál- lítójával.

A karbantartási szerződés felbontása veszélynövekedést jelent, ezért a biztosítónak haladéktalanul jelenteni kell.

G74. Veszélyes hulladék, problémás anyagok és/vagy sugárfertőzött föld kezelésének többletköltségei

A Géptörés biztosítás különös feltételei V. fejezetének kiegészítéseként, a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben megnevezett vagyontárgyakra vonatkozóan, a biztosítási szerződésben vállalt biztosítási összegig, első kockázatra a biztosítási fedezet azon következményi károkra is kiterjed, melyek azáltal keletkeznek, hogy a biztosított vagyontárgyak veszélyes hulladékká vagy prob- lémás anyagokká válnak, illetve a kár helyén a környező föld sugárfertőzött tesz, és a kezelést csak többletköltség ráfordítással lehet elvegezni.

Azon következményi károk, melyek azáltal keletkeznek, hogy a biztosított vagyontárgyak veszélyes hulladékká vagy problémás anyagokká válnak, illetve a kár helyén a környező föld sugárfertőzött tesz, és a kezelést csak többletköltség ráfordítással lehet elvégezni a biztosítási szerződésben megnevezett vagyontárgyakra vonatkozóan a biztosítási szerződésben vállalt biztosítási összegig első kockázatra a Géptörés biztosítás különös feltételei V. fejezet kiegészítéseképpen együttbiztosítottak.

1. Sugárfertőzött föld alatt olyan földet kell érteni, melynek összegyűjtése, ártalmatlanítása és/vagy kezelése más anyagokkal együtt (kivéve radioaktív anyagokat) tiltott.

2. Kezelés alatt valamennyi olyan intézkedés értendő, mely azt szolgálja, hogy a veszélyes hulladékot. problémás anyagokat és/vagy sugárfer- tőzött földet eltakarítsák szilárd maradványok nélkül eltávolítsák vagy tárolhatóvá tegyék.

3. A veszélyes hulladéknak, a problémás anyagoknak és/vagy a föld sugárfertőződésének a biztosítás helyén, a biztosított vagyontárgyakból, egy biztosított esemény révén kell keletkezniük. Ha a költségek káros anyagok kezeléséből származnak, csak abban az esetben vonatkozik rájuk a biztosítási védelem, ha a káros anyagok a biztosítási esemény során keletkeztek vagy szabadultak fel.

4. Egy rövid határidős, egyszeri, átmeneti raktározás költségeit – maximálisan hat hónapos időtartamra – a biztosító a biztosítási összeg keretein belül azzal a feltétellel vállalja, ha az átmeneti raktározást a biztosított/szerződő haladéktalanul jelzi a biztosítónak.

5. A kezelés különböző, törvényesen megengedett módja esetén a biztosító csak a legköltségkímélőbb megoldás költségeit téríti.

6. A nem biztosított anyagok, közegek kezelésének költségei – mint pl. víz, beleértve talajvíz és levegő (kivéve föld) nem kerülnek meg- térítésre, akkor sem, ha biztosított anyagokkal keverednek.

7. Ha föld vagy olyan biztosított anyagok kezelésére vonatkozó költségek merülnek fel, amelyek már a biztosítási esemény bekövet- kezése előtt össze voltak keveredve, akkor csak azok a költségek kerülnek megtérítésre, amelyek a meglévő összekeveredés ki- küszöböléséhez szükséges összeget meghaladják. mégpedig tekintet nélkül arra. hogy ez az összeg a biztosítási esemény nélkül felhasználásra került volna-e és mikor.

8. Tekintettel az összekeveredett föld kezeléséből adódó többletköltségekre, minden káresetben a biztosítási szolgáltatást a megálla- pított önrészesedéssel csökkenteni kell.

9. A biztosított gépek, gépi berendezések és készülékek alapzatában bekövetkezett következményi károk e külön feltétel keretein belül csak akkor vannak biztosítva, ha ezek az alapzatok a géptörés-biztosításban biztosítva vannak.

G77. Belső eredetű káresemények kizárása

A felek megállapodnak abban, hogy a Géptörés biztosítás különös feltételei I.1.3 (tervezési, számítási, öntési, anyag- és gyártási hiba) valamint

I.1.8 (mérő-, szabályozó- és biztonsági berendezések meghibásodása) pontjaiban meghatározott események miatt bekövetkező károkat kizár- ják a biztosítási fedezetből.

G78. Biztosítás avult értéken

A vagyontárgy biztosítási összegének meghatározása avult (valóságos) értéken történt. Avult (valóságos) érték a fizikai és technológiai avulás mértékével csökkentett új érték. A beszerzési költségekből engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonhatóak le.

Géptörés biztosítás különös feltételei V.3.2.2. értelmében, az avult értéken biztosított berendezések esetén a biztosított károsodott vagyontárgy korábbi, üzemképes állapotba való helyreállítása esetén a káresemény bekövetkezésekor érvényes – V.3.2.1. pontban meghatározott – javítási költséget a károsodott vagyontárgy káridőponti avult (valóságos) értékének és káridőponti újértékének ará- nyában téríti meg a biztosító.

G79. Nagyértékű, speciális berendezések javítása

Amennyiben a javítást a biztosított/szerződő maga végzi a felmerülő tényleges, igazolt javítási költségeket (mint például számlával igazolt anyagok, bérek, egyéb költségek javításra eső arányos része) a biztosító megtéríti, amennyiben a javítás Magyarország területén történt.

Amennyiben a javítást a biztosított/szerződő külföldön végzi, úgy megállapodás született arról, hogy azok a külföldi kockázatviselésből adódó szállítással, alkatrészellátással, utazással stb. kapcsolatos többletköltségek, amelyeket egy biztosítási esemény elhárítására kell fordítani, elté- rő megállapodás hiányában 1 000 000 Ft összegig első kockázatra biztosítottak.

Amennyiben a javítást külföldi szerviz, vagy Magyarország területén működő, és telephellyel rendelkező szerviz a javítást külföldön végzi, úgy megállapodás született arról, hogy azok a külföldi javítás miatt felmerülő szállítással, alkatrészellátással stb. kapcsolatos többletköltségek, amelyeket egy biztosítási esemény elhárítására kell fordítani, eltérő megállapodás hiányában 1 000 000 Ft összegig első kockázatra bizto- sítottak. Az első kockázatra megállapított biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa, egy biztosítási időszakon belül egyszer áll rendelkezésre. A biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja.

A szerelőszemélyzet elszámolható költségei:

– napidíj és a napi járulékos költségek (szállás, ellátás) összege maximum átlagosan napi 40.000 Ft/fő;

– az elszámolható utazási költség: számla ellenében 100.000 Ft/fő, átalány esetén 50.000 Ft/fõ.

Egy káresemény során ezeken a jogcímeken (utazási költség, szállás, ellátás) összesen a szerelt berendezés biztosítási összegének 10%-a de maximum 500.000 Ft számolható el.

G80. Alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltságra visszavezethető káresemények

A biztosító megtéríti a kárt, de fenntartja a visszakövetelési jogát a biztosított munkavállalójával szemben, ha bebizonyosodik, hogy a mun- kaeszközt a munkavállaló alkoholos befolyásoltság alatt vezette, különösen akkor, ha a véralkoholszint meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a légalkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket. Ezek a szabályok alkalmazandók, ha a munkaeszközt kábítószeres befolyásoltság alatt, illetve vezetésre alkalmatlan állapotban vezették, illetve a vezetést ilyen személynek engedték át.

Document Metadata

Table of Contents

Géptörés biztosítási feltételgyűjtemény

Document Metadata