I N D O K O L Á S

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Budapest

Krisztina krt. 39.

1013

I N D O K O L Á S

A 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓHOZ

I .

Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: PSZÁF, Felügyelet) 2003. évben 9.509.647 eFt módosított kiadási előirányzattal gazdálkodott, melyet teljes egészében saját bevételei fedeztek, költségvetési támogatást nem vett igénybe.

A PSZÁF gazdálkodási kereteit és feltételeit a Felügyeletről szóló 1999. évi CXXIV. törvény, a felügyelt intézményekre és tevékenységekre vonatkozó, valamint a pénzügyi, számviteli törvények és az államháztartásra előírásokat tartalmazó jogszabályok határozzák meg. A PSZÁF jogállását tekintve fejezeti jogosítvánnyal rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, országos hatáskörű közigazgatási szerv.

Intézményünk gazdálkodási önállósággal 2002. január 1-jétől rendelkezik, mely azt jelenti, hogy költségvetési szempontból felügyeleti szervi (fejezeti), a PSZÁF elnöke pedig felügyeleti szerv vezetői jogosítványokkal bír.

A PSZÁF gazdálkodási stratégiájának legfontosabb eleme, hogy a számára előírt feladatok ellátásához szükséges sokoldalú, az elvárásoknak és a kor színvonalának megfelelő feltételrendszer folyamatosan biztosított legyen. A Felügyelet működésének költségeit 2003. évben teljes egészében a felügyelt piacokról származó befizetések fedezték. Ez a tényező a mindenkori jogszabályi előírásokat betartva a következő elvárásokat támasztja a PSZÁF-fal szemben. A bevételek megtervezésekor a várható piaci hatásokat megfelelő módon kell prognosztizálnia, illetve a befizetések teljesítését következetesen figyelemmel kell kísérnie és azok elmaradása esetén intézkedéseket kell foganatosítania. A kiadási oldalon pedig fontos törekvése az erőforrásokkal való hatékony, ésszerű gazdálkodás és a célszerű takarékosság.

Ezen követelményeknek való megfelelés elengedhetetlen feltétele a gazdálkodás átláthatósága és megfelelő szabályozottsága. Az eredményes gazdálkodástól nem lehet elválasztani annak szabályszerűszerűségét sem. Ezért a hatályos szabályozások követése mellett fontos szempont volt a belső szabályzatok folyamatos átdolgozása, aktualizálása is. A szabályzatokon túlmenően a Felügyelet gazdasági szervezete rendelkezik a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti ügyrenddel. Az ügyrend úgy épül fel, hogy a feldolgozási folyamatok közé mindenütt beépüljenek az ellenőrzési műveletek. Ugyanakkor minden szinten működik a vezetői ellenőrzés.

Garanciális elem a belső – költségvetési – ellenőrzés, s ezáltal a gazdálkodás folyamatos kontroll alatt tartása, melyet tovább erősítenek a jogszabályi kereteknek megfelelően az Állami Számvevőszék, illetve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatai. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal – 2000. évi megalakulástól 2002. szeptember 30-i időszakot felölelő – átfogó ellenőrzése 2003. évben zárult, továbbá az Állami Számvevőszék 1999-2003. szeptemberéig terjedő időszakra vonatkozó átfogó ellenőrzését, illetőleg a 2002. és 2003. évi költségvetési beszámoló auditját megkezdte, 2004. évben zárja.

A 2003. költségvetési év megnyugtató és eredményes lezárása kedvező feltételeket teremt a következő évi gazdálkodás megkezdéséhez is.

I I .

P É N Z F O R G A L M I E L Ő I R Á N Y Z A T O K É S A Z O K T E L J E S Í T É S É N E K É R T É K E L É S E

1. Bevételi előirányzatok és azok teljesítésének alakulása

A PSZÁF bevételi előirányzatát – költségvetési támogatás hiányában – a makroszintű folyamatok, a gazdaság jövedelemtermelő képessége és ezeknek a felügyelt piaci szereplőkre gyakorolt hatása alakítja. Ennek figyelembevételével kerültek kidolgozásra a tárgyévi előirányzatok, melyek a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvényben kerültek 8.400.000 eFt összegben törvényi megállapításra. A piaci folyamatok év közben az előre láthatónál kedvezőbben alakultak, ezért a 2002. évről áthúzódó előirányzat- maradvánnyal együtt a PSZÁF módosított előirányzata 9.509.647 eFt-ra változott. Az előirányzat módosítás részletezve az alábbiak szerint alakult:

- - előirányzat-maradvány igénybevétele 608.347 eFt

- - pénzeszközátvétel fejezeti kezelésű előirányzattól (PKN) 18.000 eFt

- - működési többletbevétel 457.700 eFt

- - tartós kölcsönök visszatérülése 25.600 eFt

összesen: 1.109.647 eFt

Ezek alapján a módosítási hányad = 9.509.647 x 100 = 1,132.

8.400.000

A PSZÁF vállalkozási tevékenységet nem folytatott. Valamennyi bevétele alaptevékenység körébe tartozott. Feladatfinanszírozásként 18.000 eFt-ot kapott, ami felhalmozási célú fejezeti kezelésű előirányzattól történt pénzeszközátvételként került elszámolásra.

A bevételi előirányzatok részletezését és azok teljesítését az alábbi táblázat mutatja be.

Bevételi előirányzatok és azok teljesítése

Megnevezés		Eredeti előirányzat (eFt)	Módosított előirányzat (eFt)	Teljesítés (eFt)	Megoszlási viszonyszám (%)	Teljesítés eltérése az előirány- zattól (eFt)	Teljesítés az előirányzathoz viszonyítva (%)
Intézményi működési bevételek	1	8 355 100	8 812 800	8 840 452	93,06	27 652	100,31
Felhalmozási és tőkejellegű bevételek	2			1 315	0,01	1 315
Kölcsönök visszatérülése	3	44 900	70 500	41 414	0,44	-29 086	58,74
Pénzeszközátvétel működési célra	4			2 497	0,03	2 497
Pénzeszközátvétel felhalmozási célra	5		18 000	18 000	0,19	0	100,00
Törvény szerinti bevételek	6=1+… +5	8 400 000	8 901 300	8 903 678	93,73	2 378	100,03
Előirányzat- maradvány igénybevétele	7		608 347	597 647	6,29	-10 700	98,24
Egyéb pénzügyi elszámolások	8			-1 749	-0,02	-1 749
Bevételek összesen	9=6+..+ 8	8 400 000	9 509 647	9 499 576	100,00	-10 071	99,89

A PSZÁF részére a 91. Intézményi működési bevételek főkönyvi számlacsoport előirányzatai és teljesítései a meghatározóak. Ezeknek a részletezését a következő táblázat mutatja be.

Intézményi működési bevételek részletezése

Megnevezés			Teljesítés	Megoszlási viszonyszám (%)
			(eFt)
Hatósági ellenőrzési díjbevételek (bírság)		1	132 453	1,50
-	Bankok	2	3 789 961	42,87
-	Takarékszövetkezetek	3	266 452	3,01
-	Pénzügyi vállalkozások	4	392 361	4,44
Pénzpiac összesen		5=2+…+4	4 448 774	50,32
-	Befektetési szolgáltatók	6	1 364 577	15,44
-	Befektetési alapkezelők	7	507 234	5,74
-	Árutőzsdei szolgáltatók	8	5 746	0,06
Tőkepiac összesen		9=6+…+8	1 877 557	21,24
Biztosítók		10	1 100 168	12,45
Pénztárak		11	1 178 075	13,33
Eljárási díj		12	75 491	0,85
Egyéb alaptevékenységi bevételek (felügyeleti és eljárási díjak)		13=5+9+…+12	8 680 065	98,19
Alaptevékenység sajátos szolgáltatásainak ellenértéke		14	6 539	0,07
Bérleti és lízing díjbevétel		15	9 814	0,11
Szellemi és anyagi infrastruktúra magáncélú igénybevételének térítése		16	1 863	0,02
Elhasználódott készletek értékesítése		17	39	0,00
Dolgozók kártérítése és egyéb térítése		18	933	0,01
Kötbér, bírság, egyéb kártérítés		19	3 726	0,04
Egyéb bevételek		20	1 005	0,01
ÁFA bevételek, visszatérítések		21	4 015	0,05
Intézményi működési bevételek összesen		23=1+ 13+…x00	0 000 000	000,00

A PSZÁF alaptevékenységének bevételei
Díjbevételek	2002. év	2003. év		változás
	ezer forint	ezer forint	megoszlás,%	(%)
Bankok	3 033 845	3 789 961	43,6	124,9
Takarékszövetkezetek	217 176	266 452	3,1	122,7
Pénzügyi vállalkozások	213 763	392 361	4,5	183,5
Pénzpiac összesen:	3 464 784	4 448 774	51,2	128,4
Befektetési szolgáltatók	1 460 285	1 364 577	15,7	93,4
Befektetési alapkezelők	643 856	507 234	5,8	78,8
Árutőzsdei szolgáltatók	5 627	5 746	0,1	102,1
Tőkepiac összesen:	2 109 768	1 877 557	21,6	89,0
Biztosítók összesen:	981 005	1 100 168	12,7	112,1
Pénztárak összesen:	876 802	1 178 075	13,6	134,4
Eljárási díj	82 853	75 491	0,9	91,1
Alaptevékenység összesen:	7 515 212	8 680 065	100,0	115,5

Az alábbi diagramm az alaptevékenységi bevételek további elemzését és könnyebb áttekintését segíti elő.

A fenti táblázatokból kitűnik, hogy az előző időszakhoz viszonyítva összességében 15,5 %-os növekedés mutatható ki. A felügyelt szektorok közül kizárólag a tőkepiaci szektorban volt visszaesés, ezen belül is a befektetési szolgáltatóknál és befektetési alapkezelőknél.

A legjelentősebb bevételi forrás 2003. évben is a pénzpiaci szektor volt, mely az egyéb alaptevékenységi bevételek 51,2 %-át teszi ki. A felügyeleti díjbevétel növekedése a szektor szereplői mérleg főösszege alakulásának következménye. A mérleg főösszeg emelkedése elsősorban a fokozott piaci aktivitás (pl. lakáshitel állományának növekedése) eredménye.

A tőkepiaci szektorban, mely 21,6 %-os bevételi forrást jelent az alaptevékenységi bevételek között, a befolyt díjbevétel mértéke 2002. évről 2003-ra mintegy 11 %-os mértékben mérséklődött. Ennek okaként nevezhető meg, hogy a tőkepiaci területen strukturális átrendeződésre került sor. Univerzális bankok alakultak ki melynek során egyes bankok a befektetési szolgáltatási tevékenységüket szervezetükbe integrálták.

A biztosítóknak a makroszintű folyamatok eredményeként bővültek az üzleti lehetőségei, így növelték díjbevételeiket, aminek eredménye megjelent a beszedett felügyeleti díjakban is, melyek 12%-kal haladták meg az előző évit.

A magánnyugdíjpénztárak, valamint az önkéntes kölcsönös nyugdíj- és egészségpénztárak a pénztári befizetések (beleértve a munkáltatói hozzájárulásokból és támogatókból befolyt összegeket is) együttes összege után 2003. évben 34%-kal teljesítettek több díjbevételt a Felügyelet javára, mint 2002-ben. Ennek oka a magánnyugdíjpénztárakba befizetésre kerülő tagdíj 8 %-ra történő növekedése és a pályakezdők kötelező belépésének visszaállítása.

Az egyéb alaptevékenységi bevételekhez szorosan kapcsolódnak a Felügyelet által lefolytatott államigazgatási eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak. Ezek mértékét a 12/2002. (II. 20.) PM rendelet szabályozza. Az ilyen címen befolyt bevételek 9 %-kal csökkentek az előző évihez képest.

A PSZÁF törvény 11/A. § c) pontja a beszedendő bevételek között nevesíti a felügyeleti bírságokból származó bevételeket. A törvény 11/B. §-a azonban kimondja, hogy a bírságok felhasználásának mértékére vonatkozóan a külön jogszabály rendelkezései a mérvadóak. A szabályozásoknak megfelelő továbbutalási kötelezettségét az adott terület ügyfélvédelmi alapja javára a PSZÁF 2003. évben is teljesítette. A bírságbevételek a Felügyelet folyó működési kiadásainak fedezetére nem fordíthatók, a Felügyeletnek nem alakulhat ki ezek növelésére irányuló gazdálkodási érdekeltsége. A bírság kizárólag a jogérvényesítés eszköze. A felügyelt intézmények által befizetett bírságösszegek felhasználását az ágazati törvények rendelkezései határozzák meg.

A Felügyelethez befolyó, továbbutalással nem terhelt bírság bevételek felhasználását – a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban – elnöki utasítás szabályozza. Ennek értelmében ezek az összegek a felügyelt piaci szektorok fejlesztésére, pénzügyi oktatás és kutatás támogatására, ügyfelek tájékoztatására, valamint az érintett piaci szektorok intézményeinek felszámolását végző közhasznú társaság felszámolásból eredő veszteségeinek megtérítésére használhatók fel. A bírságpénzek odaítélése a legszélesebb nyilvánosság bevonásával, pályázatok útján történik. 2003-ban a 19 beérkezett pályázatból a bíráló bizottság

14 pályázatnak ítélt meg összesen mintegy 81.000 eFt támogatást. A bírságpénzek eredményesebb felhasználása érdekében - az eddigi tapasztalatok figyelembe vételével - a pályázati rendszer átalakításra került. A 2003-ra vonatkozó nyilvános pályázati kiírás már a támogatás hatékonyságát segítő koncepció szerint jelent meg.

A realizált bevételek közé tartozik még a Felügyelet által szervezett konferenciák költségtérítéséből és bérbeadásból, illetve az elhasználódott tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevétel, a dolgozók részére folyósított lakáskölcsönök megtérülése, a Pénztárak Központi Nyilvántartási rendszerének kialakításához kapott pénzeszközátvétel, továbbá a pénzforgalom nélküli bevétel, ami az előző évi kiadási megtakarításból származó előirányzat- maradvány igénybe vételét jelenti.

A 2002.-2003. évi bevételek teljesülésének ciklikusságát – havi bontásban – az alábbi grafikon mutatja be.

2002-2003. évi bevételek havonkénti összehasonlítása

2 000 000 000

1 800 000 000

1 600 000 000

1 400 000 000

1 200 000 000

1 000 000 000

800 000 000

600 000 000

400 000 000

200 000 000

0

Xxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxx

Xxxxx Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxx Szeptember Október November December

2002.bevételek 1 373 087 342 226 971 095 40 981 035 1 561 919 281 430 914 089 45 673 748 1 000 000 000 305 706 671 59 716 773 1 632 630 250 304 008 229 136 787 720

2003.bevételek 1 873 158 284 343 796 792 36 926 624 1 727 438 869 390 030 474 80 531 660 1 713 273 363 400 217 489 85 083 085 1 749 280 137 418 668 056 36 516 849

A bevételek teljesülésének bemutatott negyedéves ciklikussága a likviditás kiemelt kezelését igényli, különös tekintettel arra a tényre, hogy az intézményi bevételeken túl költségvetési támogatást a PSZÁF nem vesz igénybe kiadásai finanszírozásának forrásául.

Összefoglalva megállapítható tehát, hogy a bevételek biztos forrást teremtettek mind a működési kiadások fedezésére, mind pedig a szükséges felhalmozások lebonyolítására.

A követelésállomány alakulása

A bevételi teljesítések növekedésének pozitívuma mellett változatlanul kiemelt feladat a bevételi hátralékok beszedése. A követelésállomány alakulását a következő táblázatok mutatják be.

Követelésállomány értéke
Megnevezés			Követelésállomány 2002.	Követelésállomány 2003.	változás
			(eft)	(eft)	(%)
Pénzpiac	Előző évekről áthúzódó	1	2 974	6 347	213,4
	Tárgyévben keletkezett	2	51 062	21 253	41,6
Tőkepiac	Előző évekről áthúzódó	3	32 273	62 037	192,2
	Tárgyévben keletkezett	4	12 390	40 681	328,3
Biztosítók	Előző évekről áthúzódó	5	2 023	3 684	182,1
	Tárgyévben keletkezett	6	3 630	2 048	56,4
Pénztárak	Előző évekről áthúzódó	7	7 355	339	4,6
	Tárgyévben keletkezett	8	2 049	1 867	91,1
Bírságok	Előző évekről áthúzódó	9	45 341	21 291	47,0
	Tárgyévben keletkezett	10	20 888	35 531	170,1
Előző évekről áthúzódó összesen		11=1+3+5+7+9	89 966	93 698	104,1
Tárgyévben keletkezett összesen		12=2+4+6+8+10	90 019	101 380	112,6
Szektorok összesen		13=11+12	179 985	195 078	108,4
Egyéb adósok	Előző évekről áthúzódó	14	1 543	1 533	99,4
	Tárgyévben keletkezett	15	470	1 466	311,9
	Összesen	16=14+15	2 013	2 999	149,0
Követelések mindösszesen		17=13+16	181 998	198 077	108,8

A követelésállományt tevékenységi körök szerinti bontásban mutató táblázatból látható a korábbi évekből áthúzódó, valamint a beszámolási időszakban keletkezett bevételi hátralék. A bevételi hátralékok együttes összege 198.077 eFt. Az egész állomány az éves teljesített bevétel mindössze 2,1 %-át teszi ki. Ez adott gazdasági körülmények között jónak mondható.

Tárgyévben keletkezett bevételi hátralékok aránya

Megnevezés		2002. évben teljesített bevétel (eFt)	2003. évben teljesített bevétel (eFt)	Dinamikus viszonyszám (%)	Megoszlási viszonyszám (%)	Tárgyidőszakban kelt. köv.állomány (eFt)
Bankok	1	3 033 845	3 000 000	000,9	43,0	21 253
Tak.szövetekezetek	2	217 176	266 452	122,7	3,0
Pénzügyi vállalk.	3	213 763	392 361	183,5	4,5
Pénzpiac összesen	4=1+…+3	3 464 784	4 000 000	000,4	50,5
Bef. szolgáltatók	5	1 460 285	1 364 577	93,4	15,5	40 681
Bef. alapkezelők	6	643 856	507 234	78,8	5,8
Árutőzsdei szolg.	7	5 627	5 746	102,1	0,1
Tőkepiac összesen	8=5+…+7	2 109 768	1 877 557	89,0	21,3
Biztosítók	9	981 005	1 100 168	112,1	12,5	2 048
Pénztárak	10	876 802	1 178 075	134,4	13,4	1 867
Felügyeleti díj	11=4+8+…+10	7 432 359	8 604 574	115,8	97,6	-
Eljárási díj	12	82 853	75 491	91,1	0,9	-
Egyéb alaptev. bevételek összesen	13=11+12	7 515 212	8 680 065	115,5	98,5	-
Bírság	14	000 000	000 453	74,2	1,5	35 531
Összesen:	15=13+14	7 693 695	8 812 518	114,5	100,0	101 380

A PSZÁF 2003. évben is különös hangsúlyt helyezett valamennyi területen a fennálló kinnlevőségek behajtására, melyeket vagy fizetési felszólítás megküldése, vagy azonnali beszedési megbízás útján foganatosított.

2. A kiadási előirányzatok és azok teljesítése

Az 1.109.647 eFt összegű előirányzat emelésből 247.860 eFt a felhalmozási, 775.231 eFt a működési, míg 86.556 eFt a kölcsönök előirányzatokra jutott. Az előirányzat-emelésből 54,82

%-ot, azaz 608.347 eFt-ot az előző évi előirányzat-maradványhoz, 1,62 %-ot, azaz 18.000 eFt-ot a PKN rendszer kialakításához átvett pénzeszközhöz, 2,31 %-ot, azaz 25.600 eFt-ot a

lakáskölcsön visszatérüléshez, 41,25 %-ot, azaz 457.700 eFt-ot pedig a többletbevételhez kapcsolódó módosítás tette ki.

A működési költségvetés vonatkozásában legjelentősebb összegben a személyi juttatások előirányzata lett megemelve, 401.968 eFt-tal. Ez a tavalyi ilyen célú módosításnak a 92,09 %-a. Az előirányzat növelését részben (52.568 eFt) előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele, részben pedig a működési költségvetés többletbevétele (349.400 eFt) , tette lehetővé. Működési költségvetés vonatkozásában még jelentős a dologi kiadások kiemelt előirányzatának az emelése, ami 217.074 eFt-ot tett ki. Forrása az előző évi előirányzat- maradvány volt.

A felhalmozási költségvetés kiadási előirányzatai 247.860 eFt-tal lettek növelve. Ezt két forrásból lehetett fedezni: egyrészt az előző évi előirányzat-maradvány igénybevételéből (229.860 eFt), másrészt pedig a fejezeti kezelésű előirányzatból átvett pénzeszközből (18.000 eFt). A dolgozók lakástámogatási kölcsönére szolgáló előirányzat megemelésre került (25.600 eFt)

A kiadási előirányzatok alakulását és az előirányzatok teljesítését az alábbi táblázat mutatja be.

A PSZÁF kiadásai
Kiadások	2002. év	2003. év
	ezer forint	ezer forint	megoszlás,%
Személyi juttatások	2 941 335	4 117 455	49,1
Munkaadókat terhelő járulékok	915 943	1 254 131	14,9
Dologi kiadások	2 243 831	2 314 694	27,6
Felújítások, felhalmozási kiadások	939 058	428 333	5,1
Pénzeszköz átadás	754 556	34 201	0,4
Kölcsönök nyújtása	142 961	244 352	2,9
Függő, átfutó kiadások	9 878	-3 659	0,0
Kiadások összesen:	7 947 562	8 389 507	100,0

A PSZÁF kiadási előirányzatainak 2003. évi alakulása
Előirányzatok megnevezése	eredeti előirányzat	módosított előirányzat	teljesítés
	ezer forint	ezer forint	ezer forint
Személyi juttatások	3 996 700	4 398 668	4 117 455
Munkaadókat terhelő járulékok	1 330 000	1 450 689	1 254 131
Dologi kiadások	2 366 800	2 583 874	2 314 694
Intézményi beruházások	524 400	785 260	428 013
Felújítási kiadások	4 200	4 200	320
Pénzeszköz átadás	13 000	35 500	34 201
Kölcsönök	164 900	251 456	244 352
Függő, átfutó kiadások			-3 659
Kiadások összesen	8 400 000	9 509 647	8 389 507

A táblázatból kitűnik, hogy a kiadás teljesítési főösszeg 49 %-át, azaz csaknem felét személyi juttatások kiemelt előirányzat teljesítése teszi ki. Az előirányzat-módosítás is legjelentősebb mértékben személyi juttatásokat érintette, összességében mintegy 402.000 eFt-tal. Ez részben az előző évi előirányzat-maradvány igénybevételével, részben pedig bevételi többlet terhére történő módosításként valósult meg. A személyi juttatások előző évhez viszonyított növekedése szintén hármas hatás eredőjeként alakult ki.

Oka egyrészt, hogy 2003. január 1-jétől a Felügyelet állományába kerültek, a korábban a Budaglobál Kft-től kirendelés alapján igénybevett munkatársak, s bérük, illetve bér jellegű kiadásaik fedezete a személyi juttatásokat emelte. Másrészt a 2003. július 1-én hatályba lépett köztisztviselői törvény előírásai szerinti illetményemelés féléves hatása érvényesül, harmadrészt pedig, a Felügyelet – bevételi többletei terhére – élni tudott a személyi juttatás előirányzat növelésének lehetőségével. Mindennek hátterében az a tudatos humánpolitikai stratégia áll, amelynek keretében a PSZÁF a felügyelt intézményekéhez közelítő jövedelmi viszonyok megteremtését tűzte ki célul. Ez jogos igény, és egyúttal szükségszerűség is egy olyan szervezet esetében, amely a felügyelt szervekkel szembeni szigorú elvárásait magára nézve is kötelezőnek tekinti. A magasan képzett, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező munkaerő megszerzése és megtartása kulcskérdés a felügyeleti munka színvonalának megőrzése, illetve emelése szempontjából. Ezen humánpolitikai stratégiára vezethető vissza a munkáltatói lakáskölcsönök kifizetésére szolgáló előirányzat kiadásainak emelkedése is.

A munkaadókat terhelő járulékok előirányzat mértékének változása a személyi juttatási kiadásokkal párhuzamosan alakult.

A dologi kiadások felhasználása tekintetében nem volt jelentős változás az egymást követő két év viszonylatában, a 3%-os kiadás növekedést jellemzően az inflációs hatás eredményezte.

A pénzeszköz átadás előirányzaton kimutatott 95%-os kiadás csökkenés szintén – a korábban már említett – Budaglobal Kf-től kirendelt munkatársak Felügyeletre történő beszervezésével függ össze. Míg a finanszírozást 2002. évben a pénzeszköz átadás előirányzat terhére biztosította a Felügyelet, addig a 2003. évben immár felügyeleti munkatársak javadalmazása a személyi juttatás előirányzat nyújtott fedezetet.

Felhalmozási kiadásaink csökkenése arra vezethető vissza, hogy a Felügyelet kiemelt informatikai projektje, a Komplex Informatikai Rendszer 2001. évben megkezdett kiépítése és bevezetése 2003. évben az utolsó fázisába ért, alacsonyabb mértékű fizetési kötelezettséget vont maga után, mint a megelőző években.

A 428.013 eFt összértékű beruházás a következőképp oszlott meg: szoftverberuházás 225.500 eFt értékben, számítástechnikai eszközök beszerzése 159.013 eFt, bútorberuházás 5.750 eFt, egyéb beruházás pedig 37.750 eFt értékben.

III.

BELSŐ SZABÁLYOZÁSI MUNKA

A PSZÁF korábbi gyakorlatának megfelelően a beszámolási időszakban is súlyponti feladatának tekintette a tevékenysége egészére kiterjedő belső szabályozások kidolgozását és folyamatos gondozását annak érdekében, hogy azok naprakészen összhangban legyenek a felsőbb szintű szabályozásokkal és a gyakorlat minden területen kövesse a belső kodifikációt.

A beszámolási időszak folyamán a PSZÁF elnöke 32 belső szabályzatot tett közzé, illetve már korábban közzétett szabályzatot módosított. Ennek keretében került sor a közszolgálati szabályzat módosítására, valamint több szakmai jellegű belső szabályzat kidolgozására és hatálybaléptetésére. A közzétett szabályzatok nagyobb része azonban a gazdálkodás területére vonatkozik, vagy legalábbis azt közvetve érinti.

Gazdálkodási vonatkozásában igen jelentős a bevételek nyilvántartásával kapcsolatos folyamatok eljárásrendjéről szóló 1/2003. számú, a Felügyelet tevékenységéről szóló beszámolók összeállításának eljárásrendjéről szóló 8/2003. számú, a felügyeleti bírságból származó bevételek felhasználásának szabályzatáról szóló 9/2003. számú, a PSZÁF számviteli politikájának és számlarendjének módosításáról szóló 12/2003. számú, a kiszabott bírságbevételekből a különféle alapokat illető összegek kezelésének, nyilvántartásának és átutalásának rendjéről szóló 17/2003. számú szabályzat.

A felsoroltakon kívül külön említést érdemel a 25/2003. elnöki utasítással hatályba léptetett Analitikus nyilvántartási és Bizonylati Szabályzat. A terjedelmében is tetemes szabályzat – amint a címe is mutatja – egyrészt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 165 – 169. § -ában foglaltak figyelembevételével részletesen szabályozza a bizonylatokkal, azok kezelésével kapcsolatos követelményeket, másrészt az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 49.

§-ában foglalt rendelkezések végrehajtásaként meghatározza az analitikus nyilvántartások fajtáját, tartalmát, kapcsolódását a főkönyvhöz, valamint az azokra vonatkozó eljárásrendet.

A hatályba lépett szabályzatok mellett az év folyamán elkészült a Leltárkészítési és Eszközgazdálkodási Szabályzat aktualizált változata, valamint a szabályozásokhoz és a feldolgozási munkafolyamatokhoz naprakészen igazodó új Gazdasági Ügyrend. Ezek hatálybaléptetése azonban áthúzódott a következő évre.

Egyértelműen megállapítható, hogy a PSZÁF rendelkezik mindazokkal a belső szabályzatokkal, melyeket a hatályos szabályozások értelmében ki kell dolgoznia és amelyek szükségesek a követelményeknek megfelelő, szervezett és eredményes működéshez.

IV. SZAKTERÜLETEK ÉRTÉKELÉSE

1. Humánpolitikai tevékenység

A 2003. január 1-jei létszám nyitó állapot szerint (22 fő tartós távollevő mellett) 514 fő, a 2003. december 31-i záró létszám (19 fő tartós távollevő figyelembevételével) 524 fő volt. A 2003. évi átlagos statisztikai állományi létszám 505 fő volt 308 fő alaptevékenységet, 197 fő pedig kiegészítő, azt kiszolgáló feladatokat látott el. Az átlagos tartósan távollévők létszáma 23 fő, a helyettesek száma átlag 11 fő volt.

Az összlétszámhoz képest a felsőfokú végzettségűek aránya magasnak tekinthető 387 fő, vagyis a teljes állomány mintegy 91%-a. Nyelvvizsgával 254 fő rendelkezett, ami 393 nyelvvizsgát foglal magában.

A Felügyelet 2003. évi létszámkerete úgy került kialakításra, hogy az már tartalmazta a Budaglobal Kft-től - korábban - kirendelés keretében alkalmazott munkatársak létszámhelyeit is, így lehetővé vált a humánerőforrás igénybevétel e formájának megszüntetése. Ennek következtében a 2002.évi engedélyezett létszám 425 főről 2003-ra 541 főre emelkedett.

2003. évben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete foglalkoztatott közép és felsőfokú végzettségű munkavállalókat is. Mivel a beszámoló 34. űrlapján egyéb bérrendszer keretében csak fizikai alkalmazottakat lehet szerepeltetni, a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó 24 fő felsőfokú és 44 fő középfokú végzettségű munkavállalót a központi szervek köztisztviselői I. ill.

II. besorolási osztályában (56 ,57 sorszám alatt) szerepeltettük.

Az év során 51 fő lépett be és 28 fő szüntette meg jogviszonyát a PSZÁF-al. A foglalkoztatások létesítése során 31 esetben élt a munkáltató próbaidő kikötésével, amelyből 4 alkalommal történt ez idő alatt megszüntetés. Jogviszony megszüntetésére közszolgálati jogviszony keretében 1 fő esetében áthelyezéssel, 1 főnél határozott idő lejártával, 4 főnél felmentéssel, valamint 9 fő esetében közös megegyezéssel került sor. Új vezetői megbízás adományozása 15 alkalommal, visszavonására 3 esetben történt. Vezetői megbízás módosításával a Felügyelet 14 alkalommal élt. Részmunkaidőben átlagosan 1 főt, nyugdíjasként 11 főt foglalkoztatott a Felügyelet. Az ügyviteli feladatokat ellátó munkatársak esetében 2003. július 1-jei hatállyal a Ktv. kötelező erejű intézkedése keretében megtörtént az ügykezelők visszaszervezése a köztisztviselői állományba, ami 71 főt érintett.

Az egy főre jutó átlag havi rendszeres személyi juttatások összege 324.972,- Ft volt. Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások (jutalom) éves egy főre jutó összege 3.451.178, Ft volt, rendszeres személyi juttatásokhoz viszonyított aránya 88,5 %-ot tett ki.

A beszámolási időszak folyamán a bérfejlesztés mértéke átlagosan 16 % volt. Az illetmények megállapítása szorosan kapcsolódott a teljesítményértékelés eredményeihez. A bérfejlesztésre irányuló munkáltatói intézkedés magában foglalta a Ktv. 2003. július 1-jei hatályú szorzószám változásából adódó illetmény megállapításokat, valamint a kötelezően honorált nyelveken kívüli idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultságokat is.

A PSZÁF humánstratégiája nagy hangsúlyt fektet az oktatásra, továbbképzésre. A dolgozók rendelkeznek hosszú távú egyéni oktatási-képzési tervvel, amely megalapozza mind a szakmai munka tervezését és beosztását, mind a további évek ez irányú költségvetési tervezését.

Oktatási célokra összességben 9.000 eFt-ot, tanfolyamra és konferenciákon történő részvételre további 14.000 eFt-ot biztosított a PSZÁF. A köztisztviselői státuszból adódó törvényi kötelezettség alapján közigazgatási alapvizsgát 9 fő, szakvizsgát 72 munkatárs, valamint ügykezelői alapvizsgát 7 dolgozó tett. A Felügyelet tanulmányi szerződés alapján 84 fő képzését támogatta, ebből nyelvi képzésben 43 munkatárs részesült. Konferenciákon további 65 fő vehetett részt. Az oktatások körében külön említést érdemel a vezetők számára biztosított nyelvtanulási lehetőség, valamint az ECDL „Start” tanfolyam és vizsgatétel lehetőségének szervezett biztosítása 105 munkatárs számára.

Szociális segélyben 68 fő részesült, együttesen 12.270 eFt összegben. További 11.250 eFt összegben 375 gyermek részére biztosította a PSZÁF az egyszeri beiskolázási, óvodai, bölcsődei támogatást. Albérleti támogatásként 4.160 eFt került folyósításra, ami 21 főt érintett. Munkáltatói lakáskölcsönt 59 fő kapott együttesen 244.352 eFt összegben.

A PSZÁF humánpolitikai stratégiájának további állomásaként 2003. január 1-jétől új ösztönzési rendszer lépett hatályba, mely a korábbi, illetmény mértékéhez igazodó jutalmazást váltotta fel. Az új koncepció lényege az, hogy a kötött előmeneteli rendszerből adódó anomáliákat kiküszöbölve, az azonos munkakörben foglalkoztatott munkatársak számára azonos mértékű jutalmazási lehetőséget biztosítson függetlenül az illetmény mértékétől.

A PSZÁF különös hangsúlyt fektet a dolgozók elégedettségére. Ennek bizonyítéka, hogy a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium által kiírt „Családbarát Munkahely” pályázat költségvetési kategóriájában elnyerte az első helyet. A pályázat bírálóbizottsága – többek között

– a munkakörülményeket, a szociális támogatásokat, valamint a képzési és oktatási lehetőségeket vizsgálta.

2. Az Elnöki Titkárság tevékenysége

A Munkaterv elfogadása, további feladatok meghatározása, a belső gyakorlat egységesítése, elnöki utasítások jóváhagyása, elemzési és módszertani fejlesztések, felügyeleti ajánlások, intézmények minősítésének (kockázat-értékelésének) megvitatása és elfogadása heti rendszerességgel tervezett vezetői értekezleteken történt. A beszámolási időszak folyamán az Elnöki Titkárság 39 vezetői értekezletet szervezett.

A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a PSZÁF munkáját stratégiai, szabályozási és módszertani elvi kérdésekben támogató tanácsadó testület, a Felügyeleti Tanács a 2003. évben is egy alkalommal tartott a Titkárság rendezésében ülést. Ennek témája a Felügyelet 2002. szeptember és 2003. szeptember között végzett munkája, és abból kiemelten a Xxxxx XX. tőkemegfelelési ajánlás elvárásaira való felkészülés, a megtett lépések, valamint a további feladat-meghatározások megvitatása, jóváhagyása volt.

A Titkárság a Kommunikációs Főosztály szakmai felelőssége mellett, vele együtt mintegy 2500 főt érintő 34 szakmai konzultáció és 11 sajtótájékoztató (átlagban 30 újságíró részvételével) szervezésében vett részt.

A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya szakmai felelőssége mellett az alábbi nemzetközi szemináriumok, illetve konferenciák szervezési feladatait látta el a Titkárság:

- 2003. március 17-18-án az EU országok értékpapír-felügyeleteinek (CESR) szervezetéhez csatlakozásra készülő országok ún. konzultatív csoportjának tanácskozása;

- 2003. szeptember 8-án egyeztetés nemzetközi és magyar társhatóságokkal az EU pénztári direktívákról;

- 2003. november 20-án a Bázel II. tőkemegfelelési ajánlás követelményeire való felkészítő konferencia a felügyelt intézmények számára, külföldi előadókkal.

Szintén más főosztály, a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya szakmai felelőssége mellett 171 konferencia-, szemináriumi, bizottsági ülésre került megszervezésre és lebonyolításra ideiglenes külföldi kiküldetés 228 fő részvételével. Mivel egy-egy bizottságban mindig ugyanaz a munkatárs képviseli a PSZÁF-ot, ez ténylegesen 97 személyt érintett. Az utazások megszervezése során kiemelt szempont volt, a legolcsóbb megoldások megtalálása és alkalmazása. Ha ezt azzal sikerült elérni, hogy az utazó a szombatot és/vagy vasárnapot külföldön töltse, akkor ez a tény az engedélyező formanyomtatvány „Megjegyzés” rovatában a megtakarítás összegével együtt feltüntetésre került. A repülőgéppel történő utazásokra - néhány tengerentúli utazást kivéve - szinte kizárólag turista osztályon került sor.

Az Elnöki Titkárságnak a PSZÁF egészét érintő szervezési munkái keretében került lebonyolításra a nőnapi köszöntés, a PSZÁF csapatának részvétele a pénzügyi sportnapon, Mikulás-ünnepség a munkatársak gyermekeinek, illetve unokáinak részére, évzáró rendezvény, szakmai témákat munkaidő után megvitató klubdélutánok.

Figyelemre méltó volt az Elnöki Titkárság belső szabályozási tevékenysége is. Munkája nyomán került sor 2003. július 1-jei hatállyal a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására. Emellett végezte a szakterületek által kidolgozott 32 elnöki utasítás, 2 elnökhelyettesi utasítás és

3 ügyvezető igazgatói utasítás előterjesztésével, konzultációjával és hatálybaléptetésével kapcsolatos teendőket.

A napi általános, rutin teendők mellett a Titkárság ellátta még a fordításokról és a tolmácsolásról való gondoskodást, a PSZÁF eljárását sérelmező panaszügyek figyelemmel kísérését és kivizsgáltatását, a vezetőknek protokoll ajándékozásra szánt érmék beszerzését, szétosztását, elszámolását, valamint kialakította a Mercure Buda Hotel és a PSZÁF közötti együttműködési megállapodást.

A panaszügyekkel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a 2002. évhez hasonlóan a beszámolási időszakban sem merült fel egyetlen panasz sem a PSZÁF ügyintézőinek eljárásmódjára. A panaszosok viszont meg nem értéssel fogadták, hogy a Felügyelet egyedi panaszügyeket nem vizsgál, azokat visszaküldi a bepanaszolt intézményhez kivizsgálásra.

3. Minőségirányítási, logisztikai és biztonsági tevékenység

A Felügyelet 2003. évben is kiemelt figyelmet fordított a minőségirányítási feladatok ellátására. A PSZÁF integrált irányítási rendszer alkalmazásával a Minőségstratégiájában kitűzött céljai teljesülését kívánja elősegíteni, amely a Magyar Nemzeti Minőségi Díj követelményrendszere szerinti magas szintű szervezeti működés elérésére és majdani megőrzésére irányul. A Felügyelet törekvése kedvezően befolyásolja a szolgáltató közigazgatás megvalósítását, növeli a Felügyelet hazai és nemzetközi elismertségét és hozzájárul Magyarország sikeres EU- integrációjához.

A minőségirányítási célok gyakorlati megvalósításának eszköze az MSZ EN ISO 9001:2001 és a BS 7799-2:2002 szabványoknak megfelelő integrált minőség- és információbiztonsági irányítási rendszer kiépítése, működtetése, rendszeres átvizsgálása és folyamatos fejlesztése,

amely mellett a Felügyelet vezetősége elkötelezte magát és kinyilvánította, hogy az ehhez szükséges erőforrásokat biztosítja.

A minőségirányítási rendszer ISO 9001:2000 szabvány szerinti éves felülvizsgálatára 2003-ban egy ún. kiválósági díj (QM 9004) elnyerését is magában hordozó tanúsítási eljárás alapján került sor.

költsége: 2.000 eFt+ÁFA

▪ Az integrált minőségirányítási rendszer szerves részét képezi a CAF szerinti szervezeti önértékelés és a dolgozói elégedettség-felmérés, melyet 2003-ban is elvégeztünk.

költsége: 1.500 eFt+ÁFA , illetve 1.800 eFt+ÁFA

▪ A minőségirányítási rendszer továbbfejlesztéseként 2003. őszén projekt keretében elkezdődött a BS 7799-2:2002 szabvány szerinti információbiztonsági rendszer kiépítése. A 2003-ban felmerült költség: 3.740 eFt+ÁFA

▪ A minőségirányítási rendszer működtetéséhez indokolt esetben szakmai tanácsadót is bevon a PSZÁF. Ennek 2003-ban felmerült költség: 1.300 eFt+ÁFA

▪ A Felügyelet aktív tagja a magyar minőségügyi szervezeteknek (Magyar Minőség Társaság, EOQ-MNB)

▪ A minőségügyi szakterület év közben a fenti minőségügyi szakmai rendezvényeken képviselte a Felügyeletet.

2003. évben az adatvédelmi biztos, a biztonsági rendszer működését illetően vizsgálatot folytatott le, melynek során alapvető hiányosságot, jogszabálysértést nem állapított meg. Észrevétele alapján, a tárolt adatok rendszeres, az addiginál gyakoribb törlését biztosító eszköz (digitális rögzítő) beszerzése megtörtént. A kommunikációs- és informatikai hálózatok, az elektronikus beléptető-, a videó-megfigyelő és behatolás-jelző rendszer, a munkabiztonsági és tűzvédelmi célokat szolgáló berendezések működtetésének üzemeltetési díja a tervezettek szerint alakult.

2003-ban a gépjárművekkel és a biztonsági rendszerrel kapcsolatos költségek az alábbiak szerint alakultak:

Gépkocsi üzemanyag felhasználás költsége	14.361.831.-Ft
Gépkocsik szervizelési költsége	5.329.496.-Ft
Egyéb költségek (parkolás, mosás, útdíj)	4.113.006.-Ft
Gépkocsik utáni adó	4.524.000.-Ft
Gépjármű biztosítási díj (kötelező, casco)	8.653.032,-Ft
Gépkocsikkal kapcsolatos kisebb beszerzések	558.282,-Ft
Biztonsági rendszer fejlesztése, szervizelése	4.428.813,-Ft

A Felügyelet tulajdonában álló gépkocsik szervízelési költsége az előző évekhez képest nőtt, mert a gépkocsik egyre idősebbek. A gépjárművek biztosítási díja, adóköltsége a tervezettek szerint alakult.

4. Informatika szolgáltatási tevékenység

A beszámolási időszak kiemelt feladata a Komplex Informatikai Rendszer (KIR) kidolgozásának befejezése és teljeskörű üzembe állítása volt. A legtöbb beszerzés és dologi kiadás ennek érdekében merült fel, jellemzően már korábban megkötött szerződések alapján, illetve központosított közbeszerzés keretében.

A KIR bevezetésével megvalósult a PSZÁF és a felügyelt intézmények közötti, Interneten keresztül történő egységes, egyszerű, gyors és megbízható elektronikus adatkommunikáció. Az adatszolgáltatások feldolgozását, elemzését a felhasználók által a rendszerben rugalmasan létrehozható és előre programozott mutatószámok, valamint lekérdezések támogatják.

„Csengetések” jelzik az intézmények esetleges adatszolgáltatási késedelmét és az esetleges rendellenességeket, valamint a PSZÁF-on belül belső figyelemfelhívó-értesítő hálózat működését teszi lehetővé. Ehhez kapcsolódóan megújult a dokumentum-kezelő rendszer is. A rendszer bevezetése folyamatosan, ütemezetten történt és 2003. májusában fejeződött be. Ezzel a PSZÁF-nál keletkező összes dokumentum „életciklusa” is követhetővé vált.

A korábban kialakított és bevezetett tervszerű PC-munkaállomás fejlesztés keretében 2003-ban 200 PC és 26 notebook beszerzésére került sor. A felügyeleti munka során számos alkalommal hordozható számítógépek alkalmazására van szükség. 2003-ban bővült az ilyen gépet használók száma, de sor került elavult notebookok cseréjére is.

A jogtisztaságot és a szoftverkörnyezet stabilitásának alapját a vállalati megállapodás (MS Enterprise Agreement, EA) szavatolja, amelynek 3 éves időtartamából 2003. volt a harmadik, teljes év. 2004-ben a szerződés törtévre szól, annak megújításáról kell majd gondoskodni.

A nyomtatók, fénymásolók és faxok tekintetében bérleti konstrukció keretében használja a PSZÁF a berendezéseket. Csoportos nyomtatóhasználatra még 2001-ben történt az átállás. Ennek lényege az, hogy egy-egy nyomtató több közeleső PC munkaállomást szolgál ki. Az így megvalósult rendszer nagymértékben egységesítette és korszerűsítette az alkalmazott nyomtatóparkot. A bérleti konstrukció 2004-ben lejár, ami alkalmat adott újabb költségelemzés készítésének.

A Pénztárak Központi Nyilvántartása rendszer, amelynek fejlesztése 2000. évben kezdődött el, a több éven át tartó magánnyugdíjpénztári adatkonszolidáció 2003-ban lezárult. Az így létrejött, terrabyte méretű adatvagyon minőségének megőrzése érdekében kialakításra került az adatszolgáltatásokat folyamatosan monitorozó tevékenység. A fejlesztés központi támogatásból történt korábban, de a fenntartás, működtetés dologi és beruházási költségei a PSZÁF-ot terhelik. A rendszer adatállományának 2004-es várható mérete miatt óriástároló beszerzésére kerül majd sor.

Az Informatika Szolgáltatási Igazgatóság az új alapokra helyezett felügyeleti gazdálkodással párhuzamosan működteti keretgazdaként az informatikai költséggazdálkodás tervezhető és költségoptimalizáló folyamatát. Beszerzéseit a vonatkozó jogszabályok keretei között valósítja meg, szerződéseit a Gazdasági Főosztály jogi és gazdasági felügyelete mellett köti meg.

Az Informatika Szolgáltatási Igazgatóság hatáskörébe tartozó beruházási és üzemeltetési előirányzatok 2003. évi teljesítési adatok a következők:

Beruházási kiadások (nettó):

- hardver beruházás (PC, szerver, notebook, nyomtató, fénymásoló, fax) 177.000 eFt

- hardver felújítás 260 eFt

- telefon beruházás 2.200 eFt

- szoftver beruházás/fejlesztés 168.000 eFt

- SW fejlesztés – KIR 169.200 eFt

Üzemeltetési kiadások (nettó)

- adatátvitel (telefon + Internet) 80.200 eFt

- bérleti díjak (nyomtató + fax + fénymásoló) 31.500 eFt

- egyéb karbantartási kiadások 23.600 eFt

5. Nemzetközi kapcsolatok

A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya koordinálásával, irányításával és szervezésével a PSZÁF a pénzügyi szolgáltatási szektorok és szolgáltatást nyújtó szervezetek felett hatósági felügyeletet gyakorló intézmények nemzetközi szakmai szervezeteinek tevékenységében a beszámolási időszakban is aktív részt vállalt.

Résztvevője volt a PSZÁF Biztosításfelügyeletek Nemzetközi Szövetsége (IAIS) közgyűlésének, állandó taggal képviseltette magát több bizottság és munkacsoport munkájában.

Mindig részt vett az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szövetsége (IOSCO) esetében a nagyobb volumenű munkákban. Ennek keretében az év legnagyobb feladata a multilaterális együttműködési megállapodáshoz (MoU) való csatlakozáshoz szükséges információk megadása volt. Személyes részvételt az éves közgyűlésen és az Európai Regionális Bizottság közgyűlésén sikerült biztosítani.

Bár a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságnak a PSZÁF nem lehet tagja, de tevékenységében a lehetőséghez képest részt vett. Bekapcsolódott az új bázeli tőkeegyezmény mennyiségi hatástanulmányába (QIS 3), feldolgozta az újabb anyagokat.

A Pénztárfelügyelet Nemzetközi Szervezetében (INPRS) vezetőségi posztot is betöltve képviseltette magát a Felügyelet.

A Közép- és Kelet-európai Bankfelügyelők Csoportjának (KKBCS) titkársági teendőit továbbra is a PSZÁF látta el, ami jelentősen növelte presztízsét a 18 országot tömörítő csoportban és a nemzetközi szervezetek szintjén. Ezúttal is a Felügyelet állította össze a csoport szokásos évi jelentését, bocsátotta a tagok rendelkezésére. A PSZÁF vezetői, illetve munkatársai részt vettek a tallini éves közgyűlésen (ennek megszervezéséhez is jelentős segítséget nyújtott) és két szemináriumon.

A Felügyelet munkatársai részt vettek az OECD különböző bizottságainak ülésein, teljesítették a szükséges adatszolgáltatásokat, mellyel hozzájárultak a nemzetközi gyakorlat felméréséhez és az OECD feladatainak ellátásához.

Eredményesnek mondható az Európai Unióhoz történő csatlakozás körében végzett munka is. Igaz ez annak ellenére is, hogy ezeknek a feladatoknak az ellátására a PSZÁF támogatásban nem részesült, sőt saját forrásait használta fel még a munkába bevont nagy tapasztalatokkal rendelkező nemzetközi tanácsadók igénybevételének fedezésére is. A csatlakozás érdekében elvégzett fontosabb stratégiai feladatok a következők voltak. A munkafolyamatokba történő beilleszkedés és a magyar sajátosságok érvényre juttatása érdekében fontos feladat volt a jelenlét, illetve a beleszólás jogának megszerzése a legfontosabb EU-munkabizottságokban (CESR, BAC, IC). 2003. április 16. után a PSZÁF megfigyelői státuszt kapott valamennyi munkabizottságban. Megtörtént az EU releváns munkabizottságaiban való részvételhez szükséges személyi és tárgyi feltételek felmérése. Eljárásrend került kialakításra a PSZÁF felügyeleti álláspontja elfogadásának és képviseletének rendjéről. A Felügyelet feldolgozta a belépés pillanatától kötelezővé váló, de a jogharmonizációs kötelezettség alá nem eső szabályokat. Elemzések készültek az EU-csatlakozás magyar pénzügyi szektorra gyakorolt várható hatásáról. A felügyeleti felhatalmazásokat és feladatokat tartalmazó jogszabályok jogharmonizációjának megvizsgálásával megállapításra kerültek a PSZÁF EU-tagság következtében létrejövő új, illetve megerősítést igénylő funkciói. Megtörtént a felügyelt intézmények és az európai szintű érdekképviseleti szervezetek közötti információáramlás elősegítése érdekében a pénzügyi szervezetek európai szintű érdekképviseleti szerveinek áttekintése és ezekbe a magyar pénzügyi szervezetek bekapcsolódásának felmérése.

Az Európai Bizottság által felkért szakértők 2003. áprilisának első felében megismételték a 2001. júniusában folytatott, a pénzügyi felügyeleti rendszert és a jogharmonizációt átvilágító vizsgálatot. A helyszíni látogatás célja a 2001-es jelentés alapján elfogadott követelmények és a kormányzat által vállalt kötelezettségek teljesítése volt.

Az EU-hoz csatlakozó, illetve csatlakozni kívánó országok értékpapír-felügyeleteinek együttműködési formája a Tőkepiaci Felügyeleti Konzultatív Csoport, amely 2001. júniusában annak érdekében jött létre, hogy a különböző országok tevékenységét összehangolja, illetve hogy a tapasztalatokat megossza. A csoport 2003-ban Budapesten ülésezett, melynek során a PSZÁF elnökét választotta meg elnökéül.

Összesen 9 megállapodás megkötésére került sor az EU (jelenlegi és jövőbeni) tagországainak felügyeleteivel. A megállapodások végrehajtásaként külföldi társhatóságok magyarországi és a magyar felügyelet külföldi vizsgálatára is sor került.

2003. november 20-án az új bázeli tőkeegyezmény felügyeleti hatásairól neves külföldi előadók bevonásával, több mint 140 külsős, illetve belső munkatárs részvételével konferenciát rendezett a PSZÁF.

A PSZÁF vezetésével a magyar hatóságok a FATF feketelistájához kapcsolódó monitoring listáról való lekerülés érdekében, a döntés megalapozásához szükséges anyagokat elkészítették és eljuttatták a FATF-hoz. A magyar hatóságok bekapcsolódtak az EU pénzmosási kapcsolati csoportjának munkájába.

Több európai kormány támogatásával az EU tagságra való felkészülés jegyében lehetőség nyílik szakmai és nyelvi képzésre, illetve továbbképzésre. A PSZÁF továbbra is nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a felkínált lehetőséggel minél többen éljenek.

A PSZÁF nemzetközi feladatainak ellátásához a beszámolási időszak folyamán 26 országra kiterjedően, 171 kiküldetéssel tett eleget, 228 kiutazóval, 65.157 eFt összeg felhasználásával.

Az eredményes nemzetközi tevékenységet bizonyítja, hogy a PSZÁF-hoz számos megkeresés érkezett a Közép- és Kelet-európai térségből, valamint Ázsiából, melyek a helyszínen kívántak megismerkedni az egyes területeken elért eredményekkel. Ezek a vendégek mindig készséges tájékoztatást kaptak az őket érdeklő kérdésekről és meggyőződhettek az integrált felügyelet sikereiről, elért eredményeiről.

6. Belső ellenőrzés és egyéb ellenőrzések

A PSZÁF rendelkezik függetlenített belső ellenőri szervezeti egységgel. 2003-ban ezt a tevékenységet egy fő látta el. Személyében nem történt változás. A vezetés szükségesnek látja a terület létszámbővítéssel történő megerősítését. A beszámolási időszak folyamán több alkalommal is meghirdetésre került egy újabb belső ellenőri állás betöltése, de az állásajánlatra jelentkező személyekkel folytatott megbeszélések eddig sikertelenül zárultak.

A belső ellenőrzés tapasztalata szerint a PSZÁF gazdálkodása – kisebb hiányosságoktól eltekintve – megfelel a hatályos szabályozásoknak. A feltárt problémák kiküszöbölésre kerültek, illetve azok felszámolása folyamatban van. A gazdálkodást érintő szabályzatok – a Leltárkészítési és Eszközgazdálkodási Szabályzat kivételével, melynek aktualizált változata nyomdakész állapotban van ugyan, de közzététele most van folyamatban – naprakésszé váltak. A belső ellenőrzés a gazdálkodást – elsősorban a megerősített vezetői-, másodsorban az átalakított, szabályozottabbá vált munkafolyamatba épített ellenőrzés miatt – magas színvonalúnak értékeli. A PSZÁF feladatainak ellátása megítélése szerint gazdaságosabbá, hatékonyabbá vált.

A belső ellenőrzés az év folyamán áttekintette a PSZÁF teljes körű informatikai szabályozottságát. Főbb megállapításai a következők voltak: az elmúlt időszakban jelentős fejlődés mutatkozott az informatikai szabályozás területén, de a teljes informatikai folyamat esetében még vannak lefedetlen területek, illetve bizonyos szabályozások – az informatikai környezet és a szervezet változása miatt – felülvizsgálatra szorulnak. Az év során a feltárt hiányosságok, problémák jelentős része megoldódott. Elkészült a belső ellenőrzés által hiányolt szabályozások közül az informatikai biztonsági politika és stratégia, az informatikai biztonsági szabályzat, az üzletmenet-folytonossági koncepció (ez utóbbi végrehajtásáról az üzletmenet- folytonossági terv elkészítéséről írásbeli elnöki utasítás született), elkezdődött az informatikai folyamatok aktuális áttekintése, illetve az azt követő szabályozási struktúra felülvizsgálata és aktualizálása.

Összességében azt állapította meg a belső ellenőrzés, hogy a PSZÁF gazdálkodási tevékenysége, a szakmai és a gazdasági tevékenységet támogató informatikai környezet szabályozása a hatályos jogszabályokkal, a tevékenység környezetére vonatkozó (például: informatikai biztonsági) ajánlásokkal összhangban van. A vizsgálatok során feltárt kisebb hiányosságok kiküszöbölésére tett intézkedések döntő mértékben megvalósultak, illetve megvalósításuk folyamatban van. A vizsgált tevékenységek ellátásának színvonala a kontroll környezet erősödése miatt minden vizsgált területen javult.

A beszámolási időszak folyamán igen részletes vizsgálódás tárgyává tette az Állami Számvevőszék is a PSZÁF gazdálkodását. Ez jelentette egyrészt a Pénzügyminisztérium fejezet 1999-2003. évi tevékenységét érintő átfogó vizsgálat keretében a Felügyelet és jogelődei átfogó vizsgálatát, másrészt a PSZÁF 2002. évi beszámolójának auditját. A vizsgálati jelentések egyeztetése folyamatban van a két szerv között. Véglegezett vizsgálati jelentés hiányában még nem lehet részleteiben beszámolni a revízió eredményéről. Az előzőkön túl a Számvevőszék megkezdte a 2003. évi költségvetési auditot is.

7. Közbeszerzések

A PSZÁF 2003. évi közbeszerzéseit is a tárgyra vonatkozó törvény, illetve elnöki utasításban foglaltak szerint végezte. A törvényben foglalt kötelezettségnek megfelelően eljárásairól az éves összegzést elkészítette és továbbította a Közbeszerzések Tanácsa számára. A jogszabály adta lehetőséggel élve előzetes összesített tájékoztatót is hozott nyilvánosságra az intézmény.

A Felügyelet 2003. évben 5 közbeszerzési eljárást indított a következő tárgyakban.

1. Szakértő cégek kiválasztása, amelyek a PSZÁF 2003. évi ellenőrzési munkatervében szereplő 51 szövetkezeti hitelintézet átfogó helyszíni vizsgálatát elvégzik. (hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás)

2. Szolgáltatásközpontú szemléletre épülő iratkezelő rendszer kialakítása, amelynek alkalmasnak kell lennie mind a papír alapú, mind az elektronikus iratok (faxok, e-mailek, interneten küldött fájlok) kezelésére, valamint a Felügyelet más rendszereivel való kommunikációra. (hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás)

3. A Komplex Informatikai Rendszer rendszertámogatása. (hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás)

4. A Felügyelet vezető munkatársai részére angol intenzív, valamint a vezetők és beosztott munkatársak részére normál tanmenetű nyelvtanfolyam indítása, nyelvvizsgára való felkészítés, valamint egy- vagy kétnyelvű vizsgáztatás 40 fő részére. (nyílt eljárás)

5. A Felügyelet által használt irodai papíráruk, tájékoztató kiadványok és lakossági tájékoztató füzetek nyomdai munkájának elvégzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése. (nyílt eljárás)

A tárgyévben bonyolított eljárásokkal kapcsolatosan Döntőbizottsági eljárás nem indult.

8. Az „üvegzseb” törvény rendelkezéseinek való megfelelés

A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény (ún. „üvegzseb” törvény) rendelkezéseinek megfelelően a Felügyelet az 5 millió forintos értékhatárt meghaladó beszerzéseit nyilvánosságra hozta, honlapján a jogszabály rendelkezéseinek megfelelően megjelentette.

A tárgybani beszerzések a következők voltak:

a Felügyelettel szerződő fél megnevezése	a szerződés tárgya	a szerződés típusa	a szerződés létrejöttének időpontja	a szerződés tartama: határozatlan/h atározott (időtartam megjelölése)	a szerződés értéke nettó összeg+ÁFA= bruttó összeg	egyéb megjegyzés (új szerződés, szerződésmódosítás, stb.)
AlphaNet Számítástechnikai és Vállalkozási Kft.	Komplex Informatikai Rendszer (KIR) szerver-bővítése	szállítással vegyes vállalkozási szerződés	2003. június 24.	határozott (a szerződés létrejöttétől számított 4 hét)	5 789.230,-Ft + 1 447 308,-Ft ÁFA = 7 236 538,-Ft	megrendelés útján a K-PCR/07/03 és K-PCR/01/03 MKGI keretszerződések alapján

a Felügyelettel szerződő fél megnevezése	a szerződés tárgya	a szerződés típusa	a szerződés létrejöttének időpontja	a szerződés tartama: határozatlan/h atározott (időtartam megjelölése)	a szerződés értéke nettó összeg+ÁFA= bruttó összeg	egyéb megjegyzés (új szerződés, szerződésmódosítás, stb.)
DOC-SOFT Kereskedelmi és Szolgáltató Kkt.	szkenner és kiegészítő eszközök beszerzése	szállítással vegyes vállalkozási szerződés	2003. június 24.	határozott ( 2003. július 9. napjáig)	7 842 400,-Ft+ 1 960 600,-Ft ÁFA= 9 803 000,-Ft	a 126/1996. (VII.24.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó megrendelés útján
Microsoft Magyarország Kft.	terméktámogatási szolgáltatás (Premier Support)	megbízással vegyes vállalkozási szerződés	2003. július 31.	határozott (1 év)	6 630 000,-Ft + 1 657 500,-Ft ÁFA = 8 287 500,-Ft	megrendelés útján a K/MS/2003. számú MKGI központosított közbeszerzési keretszerződés alapján
HUMANsoft Elektronikai Kft.	szolgáltatásközpontú szemléletre épülő iratkezelő rendszer kialakítása	vállalkozási szerződés	2003. augusztus 22.	határozott (2003. augusztus 22- 2004. január 1.)	44 200 000,-Ft + 11 050 000,-Ft ÁFA = 55 250 000,-Ft	közbeszerzési eljárás alapján létrejött szerződés
HUMANsoft Elektronikai Kft.	szolgáltatásközpontú szemléletre épülő iratkezelő rendszer kialakítása	vállalkozási szerződés (módosítás)	2003. augusztus 22.	határozott (2003. augusztus 22- 2004. április 15.)	44 200 000,-Ft + 11 050 000,-Ft ÁFA = 55 250 000,-Ft	a szerződés tartamának változásán alapuló szerződésmódosítás
Oracle Hungary Kft.	szakmai támogatási és karbantartási szolgáltatás	megbízással vegyes vállalkozási szerződés	2003. szeptember 19.	határozott (2003. október 1-2004. szeptember 30.)	19 717 551,-Ft + 4 929 388,-Ft ÁFA = 24 646 939,-Ft	a K-AKS/2/2003 számú MKGI központosított közbeszerzési keretszerződésen alapuló megrendelés
Microsoft Magyarország Kft.	minőségbiztosítási szolgáltatás	megbízási szerződés	2003. október 27.	határozott (2004. január 1. napjáig)	5 967 000,-Ft + 1 491 750,-Ft ÁFA = 7 458 750,-Ft	a K/MS/2003. számú MKGI központosított közbeszerzési keretszerződés alapján
DSS Consulting Kft.	"Komplex Informatikai Rendszer" rendszertámogatása	megbízással vegyes vállalkozási keretszerződés	2003. október 21.	határozott (12 hónap)	36 750 000,-Ft + 9 187 500,-Ft ÁFA = 45 937 500,-Ft maximált keretösszeg	a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján lefolytatott közbeszerzési eljárás alapján
Albacomp Rt.	személyi számítógépek szállítása (150 db)	szállítási szerződés	2003. október 28.	határozott (2003. november 12. napi teljesítési határidővel)	25 423 092,-Ft + 6 355 773,-Ft ÁFA = 31 778 865,-Ft	a K-RPC/11/03. számú MKGI központosított közbeszerzési keretszerződés alapján történt megrendelés keretében
Sellaton Hajlítottbútor Gyár Rt.	bútorszállítás	szállítási szerződés	2003. október 15.	határozott (a K- BÚTOR 23- 2002. sz. MKGI keretszerződés szerinti teljesítési határidővel)	10 392 246,-Ft + 2 598 062,-Ft ÁFA = 12 990 308,-Ft	a K-BÚTOR 23-2002. számú MKGI központosított közbeszerzési keretszerződés alapján
Dover Nyelvi Centrum Kft.	a Felügyelet munkatársainak angol nyelvi képzése	vállalkozási szerződés	2003. december 12.	határozott (2004. jan. 12 - 2004. dec. 31.)	nettó 5 475 200,-Ft (ÁFA kötelezettség a teljesítés időpontjában hatályos jogszabályok szerint)	nyílt közbeszerzési eljárás alapján létrejött szerződés

a Felügyelettel szerződő fél megnevezése	a szerződés tárgya	a szerződés típusa	a szerződés létrejöttének időpontja	a szerződés tartama: határozatlan/h atározott (időtartam megjelölése)	a szerződés értéke nettó összeg+ÁFA= bruttó összeg	egyéb megjegyzés (új szerződés, szerződésmódosítás, stb.)
Hewlett-Packard Magyarország Kft.	tároló- és mentőeszköz beszerzése a pénztári adatok biztonságos tárolásához	szállítással vegyes vállalkozási szerződés	2003. december 22.	határozott (szállítási határidő: 2004. február 1.)	47 718 500,-Ft + 11 929 625,-Ft ÁFA = 59 648 125,-Ft	a K-PCR/07/03 számú MKGI központosított közbeszerzési keretszerződés alapján történő megrendelés útján
Vectra-Line Kereskedelmi Kft.	irodaszer-ellátási szolgáltatás	szállítási szerződés	2003. november 28.	határozott (1 év)	a szerződéses árlista szerinti megrendelések összértékének függvénye	a központi költségvetési szervek szabadkézi vétellel történő beszerzéseinek szabályairól szóló 126/1996. (VII.24.) Korm. rendelet alapján lefolytatott eljárás eredményeként
Euro One Számítástechnikai Rt.	toner-szállítás (nyomtató- berendezésekbe)	szállítási szerződés	2003. december 29.	határozott (2004. jan. 22- ei szállítási határidő)	9 623 248,-Ft + 2 405 812,-Ft ÁFA = 12 029 060,-Ft	a K-NYR/1/2002. számú MKGI közp. közb-i keretszerződés alapján történő megrendelés
Műszertechnika Rendszerház Kft.	toner-szállítás (fénymásoló- és faxberendezésekbe)	szállítási szerződés	2003. december 29.	határozott (2004. jan 16-ai szállítási határidő)	5 254 850,-Ft + 1 313 713,-Ft ÁFA = 6 568 563,-Ft	a K-MCA/1/2003. és K- FAX/2003. számú MKGI közp. közb-i keretszerződés alapján történő megrendelés
Euro One Számítástechnikai Rt.	nyomtató- berendezések vásárlása	szállítási szerződés	2003. december 21.	határozott (2004. március 31-ei szállítási határidő)	23 647 204,-Ft + 5 911 801,-Ft ÁFA = 29 559 005,-Ft	a K-NYR/1/2002. számú MKGI közp. közb-i keretszerződés alapján történő megrendelés
Műszertechnika Rendszerház Kft.	fax- és fénymásoló berendezések vásárlása	szállítási szerződés	2003. december 21.	határozott (2004. március 31-ei szállítási határidő)	23 353 694,-Ft + 5 838 424,-Ft ÁFA = 29 192 118,-Ft	a K-MCA/1/2003. és K- FAX/2003. számú MKGI közp. közb-i keretszerződés alapján történő megrendelés
Alphanet Kft.	szerver-szállítás	szállítási szerződés	2003. december 22.	határozott (6 hét)	11 647 095,-Ft + 2 911 774,-Ft ÁFA = 14 558 869,-Ft	a K-PCR/01/03 számú MKGI közp. közb-i keretszerződés alapján történő megrendelés
BKV Rt.	dolgozói éves bérletek beszerzése	szállítási szerződés	2003. december 11.	határozott (2003. december 31.)	26 517 750,-Ft + 3 182 130,-Ft ÁFA = 29 699 880,-Ft	megrendelés útján
Mezőkövesdi Bútoripari Kft.	bútorszállítás	szállítási szerződés	2003. december 22.	határozott (2004. március 4-ei szállítási határidő)	15 221 221,-Ft + 3 805 305,-Ft ÁFA = 19 026 526,-Ft	a K-BÚTOR 23-2002. számú közp. közb-i keretszerződés alapján történő megrendelés

a Felügyelettel szerződő fél megnevezése	a szerződés tárgya	a szerződés típusa	a szerződés létrejöttének időpontja	a szerződés tartama: határozatlan/h atározott (időtartam megjelölése)	a szerződés értéke nettó összeg+ÁFA= bruttó összeg	egyéb megjegyzés (új szerződés, szerződésmódosítás, stb.)
ICON Számítástechnikai Rt.	rendszertámogatás	vállalkozási szerződés	2003. december 16.	határozott (12 hónap)	a keretszerződés alapján leadott rendelések függvénye (a szerződés értelmében max. br. 11 700 000,-Ft)	a K-AKS/2/2003. számú közp. közb-i keretszerződés alapján kötött egyedi szerződés
Pátria Nyomda Rt. és Eurotronik Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Rt.	nyomdai és kapcsolódó szolgáltatások	vállalkozási szerződés	2003. december 23.	határozott (2005. december 31. napjáig)	a keretszerződés alapján leadott rendelések függvénye	nyílt közbeszerzési eljárás alapján létrejött szerződés

9. A Budaglobal Üzemeltető Kft. tevékenysége

A Budaglobal Üzemeltető Kft-t a PSZÁF jogelődje az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet alapította 1999. november 30-án 3.000 E Ft alaptőkével. Az alapítással azt a célt kívánták elérni, hogy a nem felügyeleti szakmai tevékenység – döntően az üzemeltetés és az anyagellátás – az EU elvárásainak megfelelően különüljön el a felügyeleti tevékenységtől éspedig úgy, hogy felette az ellenőrzés teljes körűen biztosított legyen, egyúttal korszerűbbé és hatékonyabbá váljék az üzemeltetés. A gyakorlat azt bizonyította, hogy az alapítói célok teljesültek, a közbeszerzési eljárásból nyertesként került ki a Budaglobal Üzemeltető Kft. és ezzel létrejött egy megbízható költségvetési szervezetet kiszolgáló vállalkozás. A PSZÁF, mint jogutód megteremtette az alapító és a Budaglobal Üzemeltető Kft. között az együttműködés minden tekintetben szabályozott jogi formáját, biztosítva ezzel a háttérszolgáltatás kiszámítható és zökkenőmentes működését.

A Budaglobal Üzemeltető Kft. tevékenységében 2003. év elejétől a legjelentősebb változást az jelentette, hogy a korábban a Felügyelet számára a kirendelés jogintézményének alkalmazásával biztosított humánerőforrás átadásra, a Felügyelet állományába integrálásra került, s ezáltal a Kft. létszáma 115 fővel csökkent. Ugyancsak komoly változás volt, hogy, míg 2002. évvel bezárólag a gondnoksági és takarítási tevékenységet a cég alvállalkozó igénybevételével biztosította, 2003. évtől ezt saját munkavállalóival oldotta meg.

A Kft. létszámának jelentős – száz főt meghaladó – csökkenése miatt a Területi Államháztartási Hivatal, valamint a visszaigényelt iparűzési adó miatt a Fővárosi Önkormányzat Adó Ügyosztály végzett ellenőrzést, melyek elmarasztaló megállapítás nélkül zárultak.

A Kft. 2003. évben kizárólag a Felügyelet számára biztosított szolgáltatásokat. Alapszolgáltatása a napi és időszaki takarítás, karbantartási és gondnoksági munkák elvégzése. További tevékenységi ágát a felügyeleti székház bérbeadójával, üzemeltetési gondnokságával történő kapcsolattartás képezte. A rendezett panaszok közé a törött ablakok pótlása, az ételszag megszüntetése, a nyílászárók javítása és hasonlók tartoztak. Feladat volt még a PSZÁF anyagellátása, valamint egyes beszerzéseinek koordinálása. Ezek között kiemelésre érdemes a papír-irodaszer ellátás, a reprezentációs igények kielégítése, a higiéniai és tisztítószerek biztosítása, az információs táblák gondozása, aktualizálása.

2003. év végén a Budaglobal Kft. végelszámolásának kezdeményezésére került sor amely elsősorban és döntően Felügyelet által követelményként megfogalmazott takarékos, hatékony erőforrás gazdálkodásra vezethető vissza. A PSZÁF arra a megállapításra jutott, hogy a Kft. alapítása során meghatározott feladatok ellátásának részlegessé válása folytán immár nem indokolt a Kft. működése/működtetése, hiszen a még jelenleg is ellátott logisztikai-üzemeltetési tevékenység a PSZÁF szervezeti keretein belül költségkímélőbben oldható meg. A végelszámolás megindításának – jogszabály által támasztott – alapfeltétele a Kormány ez irányú döntése, melyre 2003. évben még nem került sor.

10. A Hitelintézeti Felszámoló Kht. tevékenysége

A Kht-t szintén a PSZÁF jogelődje az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet alapította, alaptőkéje jelenleg 50.000 eFt. A Kht. alaptevékenysége a a PSZÁF által felügyelt intézmények felszámolása, végelszámolása.

A Kht. 2003. évben 25 felszámolást és 20 végelszámolást végzett egyidejűleg. A társaság eljárása alá vont szervezetek közül 19 a pénztári besorolásban szerepel, 26 hitelintézet és pénzügyi vállalkozás.

A hitelintézeti felszámolások közül a legjelentősebb a Realbank Rt. felszámolása volt, ahol a 2002. október 31-i fordulónappal készített közbenső mérleg alapján 2003. év elején az „F” kategóriába sorolt hitelezői körben 87,39%-os követelés kielégítést teljesített a Kht. A Dunabank Rt. felszámolása 2003. évben nem fejeződött be, mert a folyamatban lévő bírósági perek akadályozták a lezárást. A Rákóczi Hitelszövetkezet felszámolása során az első közbenső mérleg elkészült. A követelések behajtása folyamatos, de a lezárás 2003. évben nem volt realizálható. A Centrál Hitel Rt. felszámolása 2002. december 18-án kezdődött Elkészült a tevékenység záró mérleg és a határidőben benyújtott hitelezői igények összesítése.

A Kht. lezárt nyolc kisebb pénztárat, amelyek zárómérlegét és vagyonfelosztási javaslatát 2003. évben átadták a Bíróságoknak. 2003 első felében befejezték a munkáltatói bevallások feldolgozását, a Saturnus Pénztár adatai közül, amelyek adatállománya igen jelentős, több mint 14 ezer embert és 5 ezer munkáltatót érint. A „Premier” Partner Önkéntes Nyugdíjpénztár adatainak egy részét számítógépre vitték és kiértesítettek 60.925 tagot.

A pénzügyi vállalkozások körében 4 végelszámolása zárult le 2003-ban. A Concact Credit Rt. végelszámolásból átment felszámolásba és itt is több éves folyamat után zárható le a hosszadalmas bírósági perek miatt a társaság felszámolása. A hitelezői igények egyeztetése és visszaigazolása folyik. Több pénzügyi vállalkozás esetében a felszámolások, ill végelszámolások 2003 év második félévében indultak, így ezek lezárása a következő évek feladatai lesznek.

A Kht. 2003-ban növekvő feladatait a minimális emberi erőforrással sikeresen látta el.

V .

M É R L E G E L E M Z É S

A PSZÁF mérleg főösszegeinek alakulásáról a 2003. és az azt megelőző két évet illetően a következő főbb tényezők állapíthatók meg.

A 2001. költségvetési évben csökkent a mérleg főösszeg, amelynek fő oka az volt, hogy az új székházba történő költözés következtében a jogelőd intézmények ingatlanainak értékével csökkent a vagyon.

A 2002. és a 2003. évben növekedett a mérleg főösszeg.

2003. évben a növekedés 20 %-ot meghaladó mértékű. A főösszegen belül struktúrális átrendeződés figyelhető meg, mind az eszköz, mind pedig a forrás oldalon. Az eszköz oldalon a forgóeszközök aránya növekedett a befektetett eszközökhöz képest, forrás oldalon pedig a kötelezettségek állománya nőtt a saját tőkével szemben. A köztelezettségek növekedése, illetőleg nagyságrendje következtében probléma nem merül fel, mivel azok fedezete a tartalékállomány (tárgyévi előirányzat maradvány) révén teljes egészében biztosított.

Mérlegtételek bemutatása

2002. év 2003. év Dinamikus Megoszlási

Mérlegtétel (eFt) ( eFt) viszonyszám viszonyszám 2003/2002 (%)

(%)

A) Befektetett eszközök 1.840.259 1.787.859 97,15 55,59

B) Forgóeszközök 837.269 1.428.019 170,56 44,41

Eszközök összesen 2.677.528 3.215.878 120,11 100,00

D) Saját tőke 1.459.054 978.129 67,04 30,42

E) Tartalékok 608.347 1.118.859 183,92 34,79

F) Kötelezettségek 610.127 1.118.890 183,39 34,79

Források összesen 2.677.528 3.215.878 120,11 100,00

Figyelmet érdemel a befektetett és a forgóeszközök egymáshoz viszonyított arányának a változása. Bár 2002. évhez képest a befektetett eszközök és forgóeszközök aránya az utóbbi javára változott, ez azonban a PSZÁF-nak likviditási szempontból nagyobb mozgásteret biztosít.

Az arányeltolódásban közrejátszik, hogy az elhasználódott eszközök visszapótlása nem volt kellő mértékű. Látható ez a II. fejezetben bemutatott pénzforgalmi elszámolásból is, amelyben alacsony teljesítés jelenik meg a beruházási és a felújítási előirányzatokon. Javít ezen a mutatón a tárgyévi kiadási hátralékok (előirányzat maradvány) terhére elszámolt felhalmozási célú felhasználás. Az arányváltozás oka azzal is magyarázható, hogy a befektetett eszközállomány

42,5 %-át az immateriális javak állománya képezi, melynek magas az értékcsökkenés leirási kulcsa. A szellemi termékek 33 %-os kulcsa a tényleges avulás, kopás értékénél magasabb összegű leírást eredményez.

A befektetett eszközök állományának alakulásáról a következő táblázat nyújt részletes tájékoztatást.

Befektetett eszközök állományának részletezése

Mérlegtétel 2002. év		2003. év	Dinamikus viszonyszám	Megoszlási viszonyszám
(eFt)		(eFt)	2003/2002	(%)
			(%)
Immateriális javak	624.883	759.814	121,59	42,50
Ingatlanok	54.437	52.803	97,00	2,95
Gépek, berendezések és felszerelések	380.206	354.802	93,32	19,85
Járművek	80.783	54.350	67,28	3,04
Beruházások, felújítások	279.263	505	00,18	0,03
Részesedések	53.000	53.000	100,00	2,96
Tartósan adott kölcsönök	367.687	512.585	139,41	28,67
Befektetett eszközök összesen	1.840.259	1.787.859	97,15	100,00

A táblázatból látható, hogy az immateriális javak állománya – az eszközölt beruházásoknak köszönhetően – gyarapodott, a folyamatban lévő beruházások ugyanakkor csökkentek. A csökkenés fő oka, hogy 2002. évben még folyamatban volt a Komplex Informatikai Rendszer beruházása, amely 2003.évben befejeződött. A tartósan adott kölcsönök melyek hosszú távon a vagyonban maradnak jelentősen növekedtek. A többi mérlegsor változása nem számottevő.

Értékelés szempontjából meghatározó az eszközök elhasználódásának (értékcsökkenés/bekerülési érték) vizsgálata is. Ezzel kapcsolatban a következők állapíthatók meg:

immateriális javak elhasználódása =  1.321.170 = 63,49 %, előző évben: 59,32 %;

2.080.984

ingatlanok elhasználódása = 8.613 = 14,02 %, előző évben: 11,36 %;

61.416

gépek, berendezések, felszerelések el-

használódása = 887.200 = 71,43 %, előző évben: 65,83 %;

1.242.002

járművek elhasználódása = 133.905 = 71,13 %, előző évben: 57,09 %;

188.255

immateriális javak és tárgyi eszközök

elhasználódása összevontan = 2.350.888 = 65,80 %, előző évben: 62,16 %.

3.572.657

A bemutatott mérlegsorokon nőtt az elhasználódás aránya. Ez áll még az immateriális javak állományára is, ahol pedig a beszámolási időszak folyamán a legjelentősebb volt a beruházás. Összességében értékelve az elhasználódás foka a működőképességet nem veszélyezteti.

A befektetett eszközök állománya tartalmazza a PSZÁF részesedését a gazdasági társaságokban is. A részesedések két társaság között oszlanak meg. A Hitelintézeti Felszámoló Kht-nál a részesedés 50.000 eFt, a Budaglobál üzemeltető Kft-nél pedig 3.000 eFt értéket képvisel.

A tartósan adott kölcsönök mérlegsoron kimutatott érték a munkavállalók részére lakásvásárlás,

-építés céljaira folyósított kölcsönök állományából tevődik össze.

A forgóeszközök állományának alakulását a következő táblázat mutatja be.

Forgóeszközök állományának részletezése

Dinamikus Megoszlási

Mérlegtétel	2002. év (E Ft)	2003. év (E Ft)	viszonyszám 2003/2002 (%)	viszonyszám (%)
Készletek Követelések	219.729	274.888	125,10	19,25
Pénzeszközök	593.481	1.132.706	190,86	79,32
Egyéb aktív pénzügyi elszámolások	24.059	20.425	84,90	1,43
Forgóeszközök összesen	837.269	1.428.019	170,56	100,00

A táblázatból megállapítható, hogy a PSZÁF készletállománnyal nem rendelkezett a mérleg fordulónapján. Ez részben abból adódig, hogy raktárt nem működtet, részben pedig abból, hogy a fordulónapon a munkahelyeken sem voltak találhatók raktári új készletek, ilyenek felleltározásra nem kerültek.

A követelések némileg növekedtek. Az adósokkal-vevőkkel szembeni követelések alakulását a következő táblázat szemlélteti.:

- követelésállomány eredeti állapot szerint 211.213 eFt

- visszaírt értékvesztés összege + 12.550 eFt együtt 223.763 eFt

- behajthatatlan követelések leírása veszteségként - 25.686 eFt

marad követelésként 198.077 eFt

- kölcsönök 2004-ben esedékes törlesztőrésze 76.811 eFt

mindösszesen 274.888 eFt

Fentiek azzal magyarázhatók hogy a PSZÁF 2002-ben 100 %-os értékvesztést számolt el

12.550 eFt összegben, mivel ennek beszedésére nem volt kilátás. A fenti követelésállomány a tárgyévi mérleg összeállításáig újból felülvizsgálatra került és megállapítást nyert, hogy az behajthatatlannak minősíthető. Ennek megfelelően a 2002. évben elszámolt értékvesztés a beszámolási időszakban visszaírásra, majd a 2003. évben hatályos jogszabály alapján, a tárgyévben keletkezett 13.136 eFt-al ( összesen: 25.686 eFt) együtt veszteségként elszámolásra került.

A pénzeszközök mérlegsor meggyőzően mutatja, hogy a tartalék fedezete, melyből majd kiegyenlítésre kerül a tárgyévi kiadási hátralék, rendelkezésre áll. A likviditás stabilitása biztosított.

A források áttekintő alakulását, azon belül a saját források részletezését, illetve a kötelezettségeket az alábbi táblázatok mutatják be.

Saját források állományának részletezése

2002. év Mérlegtétel (eFt)		2003. év (eFt)	Dinamikus viszonyszám 2003/2002 (%)	Megoszlási viszonyszám (%)
Induló tőke	1.755.791	1.755.791	100,00	83,73
Tőkeváltozások	-296.737	-777.662	-262,07	-37,08
Saját tőke összesen	1.459.054	978.129	67,04	46,65
Kiadási megtakarítás	584.957	1.116.481	190,87	53,24
Bevételi lemaradás	23.390	-8.322	-135,58	-0,40
Előirányzat-maradvány		10.700		0,51
Tartalékok összesen	608.347	1.118.859	183,92	53,35
Saját források összesen	2.067.401	2.096.988	101,43	100,00

A táblázati adatok értelmében a tőkefeszültségi mutató= 1.118.890 = 53,36 %.

2.096.988

Ugyanez az érték 2002-ben 29,51 %

Az előző évhez képest jelentősen megnövekedtek a tartalékok (tárgyévi előirányzat maradvány), amely forrásául szolgál a kötelezettség-állománynak. A saját források aránya a források főösszegén belül 2002-ben 77,21 %, a tárgyévben pedig 65,21 % volt.

A saját tőke csökkenésében, illetőleg a tőkeváltozások mértékében 2003. évben az alábbi főbb tényezők és összegek játszottak szerepet.

A tőkeváltozásokat növelő tényezők:

- az elszámolt értékcsökkenés, 593.002 e Ft.

- a kötelezettségállomány növekedése 508.763 e Ft

- egyéb tőkeváltozás 7.550 e Ft

Összesen: 1.109.315 e Ft

A tőkeváltozásokat csökkentő tényezők:

- beruházás, felújítás, - befektetett pénzügyi eszközök növekedése. - követelésállomány növekedése:	428.333 e Ft 144.898 e Ft 55.159 e Ft
- Összesen:	628.390 e Ft
Növekedés és csökkenés 2003 évi egyenlege:	480.925 e Ft
- 2002. évig halmozott tőkeváltozás	296.737 e Ft
Tőkeváltozás összesen:	776.662 e Ft

A PSZÁF megnövekedett előirányzat-maradványa elégséges fedezetet biztosít a kiadási hátralékok, kötelezettségek rendezésére . Az eszközoldalon az előirányzat maradvány fedezete pénzeszközökben megtalálható.

Kötelezettségek állományának részletezése

Mérlegtétel	2002. év	Dinamikus 2003. év viszonyszám		Megoszlási viszonyszám
	(eFt)	(eFt) 2003/2002		(%)
		(%)
Hosszú lejáratú kötelezettségek	-	- -		-
Rövid lejáratú kötelezettségek	608.347	1.118.859 183,92		100,00
Ebből
- kötelezettségek áruszállitás-
ból és szolgáltatásból	364.773	608,658	166.85	54,40
- egyéb kötelezettségek	243.574	510.201	209,46	45,60
Egyéb passzív pénzügyi elszámo-
lások	1.780	31	1,74	0,00
Kötelezettségek összesen	610.127	1.118.890	183,39	100,00

Az előirányzat-felhasználási keretszámlára dokumentált előírás nélkül, vagy az előírást meghaladó mértékben érkező díjbevételeket a PSZÁF a Számviteli Politikájában meghatározottak figyelembevételével a következők szerint számolta el.

Minden a nyilvántartásában szereplő díjfizetésre kötelezett intézmény részére a 2003. december 31-i állapotot tartalmazó egyenlegközlőt küldött, a díjelőírásokkal történő belső egyeztetést követően. Az ebben szereplő adatokkal kapcsolatos intézményi álláspontról 8 napos határidőn belül nyilatkozatot kért be. Amennyiben ezen határidőn belül az intézmény nyilatkozatot nem tett, az egyenlegközlőben szereplő adatokat a PSZÁF elfogadottnak tekintette.

A beérkezett nyilatkozatok alapján, illetve azok hiányában, az egyenlegközlőben szereplő adatokat a következők szerint számolta el, illetve állította be az éves beszámolóba:

-Amennyiben az intézmény nyilatkozatában a túlfizetésnek minősülő, egyenlegként megjelenő összeg visszautalását kérte a PSZÁF ezt a tételt a mérlegben a kötelezettségek között szerepeltette.

-A PSZÁF nem tekintette túlfizetésnek és visszaigényelhető összegnek azokat a tételeket, amelyekhez az egyenlegközlőre történő nyilatkozatadás határidejéig bevallás nem érkezett meg, de az intézmény közlése, illetve a PSZÁF által kiadott engedély figyelembevételével az felügyeleti díjbevételként beazonosítható volt. Ebben az esetben a pénzügyi teljesítést - díjelőírás hiányában - jogszabályon alapuló, a Felügyeletet megillető követelés ellenértékeként, tárgyévi alaptevékenységi bevételként vette számba. Ennek megfelelően kötelezettségei közé azt nem állította be.

-Abban az esetben, ha az intézmény nem nyilatkozott, illetőleg úgy nyilatkozott, hogy a díjelőírásokat meghaladó túlfizetés összegét nem kéri visszautalni, a PSZÁF mérlegében az a kötelezettségek között nem került szerepeltetésre.

A PSZÁF a mérlegben szerepeltetett adatok alátámasztására belső dokumentációként analitikus nyilvántartást fektetett fel a díjfizetések alakulásáról. Ez tartalmazza az intézmények által visszaigényelt összegeket (mérlegben kötelezettség), a díjbevételnek tekintett bevételeket továbbá a nyilatkozat alapján vagy annak hiányában vissza nem igényelt összegeket.

	Pénzpiac	Tőkepiac	Bírság	Biztosítás	Pénztárak	Számlás	Összesen
Nem elismert túlfizetés	0	6 783 009	0	1 039 636	56 111	0	7 878 756
Xxxxxxxx, vissza nem igényelt túlfizetés	76 388 827	85 052 736	0	6 928 081	14 644 912	239 463	183 254 019
Jogszabály alapján a Felügyeletet megillető bevétel	76 388 827	91 835 745	0	7 967 717	14 701 023	239 463	191 132 775
Visszaigényelt összeg, a mérlegben kötelezettségként beállított	2 023 347	73 172 131	0	4 600 000	744 046	0	80 539 524
Összesen	78 412 174	165 007 876	0	12 567 717	15 445 069	239 463	271 672 299

Összességében tehát a mérleg kellően biztosítja a feltételeket a korszerű szakmai tevékenységhez, valódiságát pedig a leltározással alátámasztott értékek garantálják.