WIF–01R

WIF–01R

Teljes életre szóló, egyszeri biztosítási díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás feltételei

Érvényes: 2016. február 1-jei és az azt követő technikai kezdetű szerződésekre

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.

(a továbbiakban: biztosító) jelen biztosítása befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, mely a jelen feltételek 3. pontjában meghatározott módon hagyományos életbiztosítássá alakítható át.

1.2. A jelen feltételekben, valamint a kiegészítô biztosítások feltételeiben nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók. A felek közötti jogvitára a magyar bíróságok rendelkeznek joghatósággal.

1.3. A szerzôdés nyelve magyar. A szerzôdô kérésére a biztosító vállalhatja, írásbeli vállalása esetén pedig köteles idegen nyelven elkészíteni és átadni a szükséges okiratokat, de

az iratok magyar nyelvû szövege tekintendô hitelesnek.

1.4. A biztosítási szerzôdéshez kapcsolódó minden biztosítási díj, költség, illetve kockázati díj, szolgáltatási összeg (illetve további összegszerûen meghatározott mennyiség) fôszabály szerint forintban, illetve a mindenkori magyar hivatalos fizetôeszközben értendô és teljesítendô.

1.5. A felek, így a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett, valamint a biztosító képviselôje a következô módon teheti meg a szerzôdés módosításával kapcsolatos, illetve a feltételekben meghatározott egyéb nyilatkozatait a biztosító felé: személyesen írásban megerôsítve, postai levélben, faxon, Online Ügyfélszolgálaton, kivételes, elôre meghatározott esetekben telefonon. Ezeken túl minden olyan formában, amelynél lehetôség van a biztonságos beazonosításra, a tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevô személyének és a nyilatkozattétel idôpontjának azonosítására, kivéve, ha a szerzôdéses megállapodás valamely nyilatkozatra különös formát ír elô.

A biztosító a honlapján keresztül, valamint az éves értesítôiben tájékoztatja a szerzôdôt azon nyilatkozattételi csatornákról, amelyek a technika

mindenkori állása szerint biztonságosak, és amelyeket a felek jogosultak igénybe venni.

1.6. A jelen feltételekben, valamint a kiegészítô biztosítások feltételeiben szereplô, a biztosítót terhelô írásbeli közlések esetében írásbelinek minôsül a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, elektronikus úton küldött irat is, valamint minden olyan módszer, amelyet magyar jogszabály aktuálisan írásbelinek minôsít.

2. FOGALMAK

2.1. Biztosítási ajánlat

A biztosítási szerzôdést megalapozó, minden lényeges adatot tartalmazó, a törvényes elôírások szerinti, a biztosító érvényes ajánlati nyomtatványán tett és a mindenkori díjszabásának megfelelô írásbeli vagy vele egyenértékû dokumentum, amellyel a a szerzôdô vagy a biztosító a biztosítás megkötését kezdeményezi.

2.2. Biztosítási szerzôdés

A szerzôdô ajánlata, illetve annak a biztosító általi elfogadása alapján létrejövô megállapodás, amelynek alapján a biztosító a kockázatviselés kezdetét követôen bekövetkezô, meghatározott jövôbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkezése esetén szolgáltatási összeg megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát, a szerzôdô pedig díj fizetésére köteles.

Biztosítási szerzôdés kivételesen létrejöhet a biztosító saját maga által rendszeresített és cégszerûen aláírt ajánlata alapján is, ha azt a megkeresett, továbbiakban szerzôdônek tekinthetô személy részére a biztosító a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatással együtt, a díjszabásnak megfelelôen teszi meg és arra a szerzôdô az ajánlaton megadott határidôn belül írásban elfogadó választ ad.

2.3. Függelék

A biztosítási szerzôdés része, amely tartalmazza a biztosítási szerzôdés kockázati díjának, költségeinek mértékét, a biztosítási összeget, valamint a minimális biztosítási díj mértékét. A Függeléket a biztosító jogosult évente

a szerzôdés szabályai szerint a következô biztosítási idôszakra módosítani, és a módosításról a szerzôdôt köteles az éves értesítôben legalább a módosítás hatálybalépése elôtt 60 nappal tájékoztatni.

2.4. Biztosítási díj

A biztosító kockázatban állásának és szolgáltatásainak, a biztosító mindenkori díjszabása alapján megállapított ellenértéke, melyet a szerzôdô köteles a biztosítónak

megfizetni. A biztosítási díj tartalmazza a befektetésre kerülô díjrészt, a kockázati díjat és a költségeket.

2.5. A biztosítás kockázati díja

A kockázati tényezôk, a szerzôdés tartama, valamint a biztosítás különös feltételei alapján vállalt szolgáltatások és a biztosító kockázatban állása éves ellenértékének havi részlete, amelyet a biztosító minden hónap 1-jén levon a pénzalapból. A kockázati díj kezdeti mértékét a Függelék tartalmazza.

2.6. Technikai kezdet

A biztosítási ajánlattételt követô hónap 1-je, amely egyben az elsô biztosítási év kezdete.

2.7. A biztosítás tartama

A biztosítás tartama az ajánlat tételekor határozatlan, teljes életre szól.

2.8. Biztosítási idôszak, biztosítási év, évforduló

A biztosítási év a biztosítás tartamán belül 12 egymást követô hónap, a biztosítási év vége a 12. hónap utolsó napja.

A biztosítási év elsô hónapjának elsô napja a biztosítási évforduló.

Egy biztosítási év egy biztosítási idôszaknak tekintendô, kivéve a rövidebb tartamú szerzôdéseket.

WIF01R–SZ–151219 1

2.9. Belépési életkor, aktuális életkor

A szerzôdéskötéskor a biztosított életkorát a biztosító úgy határozza meg, hogy a technikai kezdet dátumának évszámából kivonja a biztosított születésének évszámát.

A biztosítás tartama során a biztosított aktuális életkorát úgy kell meghatározni, hogy a biztosított belépési korához hozzáadódik az eltelt teljes biztosítási évek száma.

2.10. Egyszeri biztosítási díj

Az ajánlattétel idôpontjában – vagy ettôl eltérô megállapodás esetén a felek által meghatározott idôpontban – esedékes,

az ajánlaton megállapított díj.

2.11. Rendkívüli biztosítási díj

Az egyszeri díjon felül, a szerzôdés tartama alatt fizetett biztosítási díj. A rendkívüli biztosítási díjat a biztosító az egyszeri biztosítási díjjal összevonva tartja nyilván.

2.12. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

Olyan életbiztosítás, amelynél a biztosító a biztosítási szerzôdés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot

– a szerzôdô választásától függôen, a szerzôdésben elôre meghatározott szabályok szerint – az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkezô, elkülönítetten kezelt – azonos értékû, elméleti elszámolási részekbôl (befektetési egységekbôl) álló – eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából.

2.13. Hagyományos életbiztosítás

Olyan életbiztosítás, amelynél a biztosító viseli a befektetés kockázatát. A biztosítási díjak befektetésre kerülô része nem a szerzôdô választása szerint, hanem a biztosító választása szerint kerül befektetésre.

2.14. Befektetési egység

Az eszközalapban való részesedést kifejezô elszámolási egység (unit). Segítségével megállapítható, hogy az eszközalap által megtestesített vagyon mekkora hányada tartozik mindenkor egy adott szerzôdéshez.

2.15. Eszközalap

A biztosító által elkülönítetten kezelt eszközcsoportok, amelyek jellegük, illetve kibocsátójuk szerint meghatározott típusú befektetési eszközöket (kötvényeket, részvényeket stb.) tartalmaznak. Az egyes eszközalapok befektetési politikájáról a biztosító a szerzôdônek az ajánlattétel elôtt írásos tájékoztatást ad. Az egyes eszközalapok a befektetések típusában,

ezáltal a várható hozamban és az ezért vállalt kockázatban különböznek egymástól. A biztosító jogosult arra, hogy egyes eltérô díjtípusokhoz (úgymint egyszeri, illetve egyszeri díjon felül fizetett rendkívüli díjak) eltérô eszközalapokat tegyen elérhetôvé, illetve az ezekbe történô befektetésekre speciális szabályokat határozzon meg.

2.16. Értékelési nap

Minden olyan nap, amikor a befektetési egységek árfolyama megállapításra kerül. Erre az értékelésre lehetôség szerint minden munkanapon, de naptári hetenként legalább egyszer sor kerül. Az értékelési napok gyakorisága, illetve azok elmaradása biztosítótól független alapkezelôi vagy kibocsátói döntéstôl, illetve kereskedési szünnapoktól, az eszközalap esetleges felfüggesztésétôl függôen változhat.

2.17. Tôke- és hozamgarancia

Hagyományos életbiztosítás esetén a biztosító a pénzalapban kezelt tôkére évi 2% hozamot garantál. A biztosítási szerzôdés tartama alatt a technikai kamatláb megváltoztatható annyiban, hogy a változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékérôl szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul.

2.18. Hozam

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetében a szerzôdés pénzalapjában nyilvántartott befektetési egységek árfolyamváltozásainak hatásaként jelentkezô nyereség/ veszteség. A hagyományos életbiztosítás esetében a biztosítási szerzôdés pénzalapjában kezelt tôkén elért befektetési eredmény, de legalább évi 2% (2.17. pont), amely hozamok a szerzôdésen jóváírásra kerülnek.

2.19. Hozamszámítás

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetében a hozam a befektetési egységek árfolyamváltozásában jelenik meg. Hagyományos életbiztosítás esetében a hozam nem árfolyamváltozás révén jelentkezik, hanem a biztosító minden hónap utolsó napján a pénzalapban lévô összegen keletkezett hozam értékének 100%-át, de legalább évi 2% hozamot (2.17. pont) idôarányosan jóváír.

2.20. Árfolyam

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetében egyes eszközalapok közvetlen költséglevonásokkal (a portfóliókezeléssel járó díjak, költségek, befektetési alap

jegyeinek vásárlásakor ideértendôk az alapot terhelô költségek is) csökkentett eszközértékének egy befektetési egységre

esô része. Az egyes eszközalapok befektetési egységeinek vétele és eladása az aktuális árfolyamokon történik. Az eszközalapok árfolyamát a biztosító 5 tizedesjegy pontossággal tartja nyilván. A mögöttes befektetési alapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékének nyilvántartására vonatkozó kerekítési szabályok a biztosító eljárásától eltérhetnek.

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetében az árfolyamváltozásból eredô kockázatokat a szerzôdô viseli.

2.21. Pénzalap

A biztosítási szerzôdésre beérkezô díjak, a hozamok, illetve költségek, kockázati díj és maradékjogok elszámolására szolgáló nyilvántartás.

2.22. Pénzalap aktuális értéke

A biztosítási szerzôdés során a befektetési eredménnyel módosított és a mindenkori költségekkel, kockázati díjjal és maradékjogokkal csökkentett pénzalap értéke.

2.23. Minimális pénzalap, azaz a visszavásárlási költség

A pénzalap aktuális értékének a biztosító költségeinek fedezetéül szolgáló része.

A minimális pénzalap (visszavásárlási költség) mértékét a biztosítás feltételeinek Függeléke tartalmazza.

2.24. Elégséges pénzalap

Az az összeg, melyre ha lecsökken a biztosítás pénzalapjának aktuális értéke, a biztosító a biztosítás megszûnését kezdeményezheti. Az elégséges pénzalap mértékét a biztosítás feltételeinek Függeléke tartalmazza.

2

2.25. A pénzalap készpénzértéke, azaz a visszavásárlási összeg

A pénzalap aktuális értékének és a minimális pénzalap (visszavásárlási költség) értékének különbsége.

2.26. Pénzalap-elégtelenség

Pénzalap-elégtelenség áll fenn, ha a pénzalap készpénzértéke nem pozitív, azaz a pénzalap aktuális értéke alacsonyabb a minimális pénzalapnál (visszavásárlási költségnél).

2.27. Baleset

Baleset a biztosítási szerzôdés tartama alatt a biztosított akaratától független, hirtelen fellépô olyan külsô hatás, amelynek következtében a biztosított a balesettôl számított

2 éven belül, de még a szerzôdés tartama alatt múlékony vagy maradandó egészségkárosodást szenved, vagy a balesettôl számított 1 éven belül, de még a szerzôdés tartama alatt meghal. Nem minôsülnek balesetnek a 23.5. pontban felsorolt esetek.

2.28. Közlekedési baleset

Közlekedési balesetnek minôsül az a biztosított halálával járó esemény, mely azáltal következik be, hogy a biztosított személy

• közúti jármûvet vezet,

• utasként szárazföldi, vasúti vagy vízi jármûvet vagy függôvasutat, illetve közterületi liftet vesz igénybe a szállítási, utazási feltételeknek megfelelôen,

• légi utasként menetrend szerinti, illetve charter légiforgalmi eszközt az utazási feltételeknek megfelelôen használ, más tömegközlekedési eszközt az utazási (szállítási) feltételeknek megfelelôen használ,

• gyalogosként vagy kerékpárosként közterületen más közlekedési eszközzel okozott közlekedési baleset sérültje lesz,

• közúton jármûre való be- vagy kiszállásakor, illetve fel- vagy lerakodáskor szenved sérülést, de nem a rakodást végzô személyként,

• közúti eseményhez kapcsolódó tevékenységével okozati összefüggésben következik be.

2.29. Befektetési alap

A jogszabály által meghatározott feltételek szerint befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörû forgalomba hozatalával létrehozott és a kockázatmegosztás elvén mûködtetett,

jogi személyiséggel rendelkezô vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelô a befektetôk érdekében kezel. Jelen szerzôdés értelmezésében befektetési alap az ÁÉKBV (Átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás) által kibocsátott értékpapír is.

2.30. Eszközalap nettó eszközértéke

Az eszközalaphoz tartozó befektetett eszközök értékének és az eszközalapot (közvetlenül vagy közvetve) terhelô költségeknek, így különösen az alapkezelési díjaknak a különbözete.

2.31. Illikvid eszköz

Az eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem állapítható meg, ideértve különösen, ha az értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információk az eszköz forgalmazásának, kereskedésének vagy nyilvános árjegyzésének felfüggesztése miatt nem állnak maradéktalanul rendelkezésre.

2.32. Eszközalap felfüggesztése

Az a biztosítói eljárás, amikor az ügyfelek érdekében a biztosító a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerzôdéshez kapcsolódó eszközalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti.

2.33. Szétválasztás

Ha egy eszközalapban az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb 75%-át képviselô eszközök váltak illikviddé, az eszközalap-felfüggesztés kezdô idôpontját követô 30 napon belül a biztosító – a szerzôdô felek közötti egyenlô elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszközalappal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenntartása érdekében – az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja, azaz az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokra bontja.

3. HAGYOMÁNYOS BIZTOSÍTÁSSÁ ÁTALAKÍTÁS SPECIÁLIS FELTÉTELEI

3.1. A szerzôdô jogosult a befektetési egységekhez kötött életbiztosítását hagyományos életbiztosítássá átalakítani az eszközalapjaiban lévô összes befektetési egységeinek eladására vonatkozó megbízással.

A befektetési egységek eladásából keletkezô pénzösszeg a hagyományos biztosítás pénzalapjában kerül jóváírásra.

A befektetési egységek eladásának átfutási idejei az eszközalapok mögött álló befektetési alapok elszámolási szabályainak függvényében különbözôek lehetnek.

Hagyományos biztosítás esetében a biztosító garanciát vállal arra, hogy minden biztosítási évben elszámolja a szerzôdô javára legalább az évi 2%-os hozamot (2.17. pont), illetve annak idôarányos részét.

3.2. A hagyományos biztosítássá átalakítás lehetôségével a szerzôdô elsô alkalommal az ajánlattételt követô 6 hónap elteltével (azaz legkorábban a 7. hónapban) élhet. Amennyiben az

erre vonatkozó kérelem a hónap 15. napjáig a biztosítóhoz beérkezik, úgy a befektetési egységek eladását a következô hónap 1-jével kezdeményezi a biztosító, 15-ét követô beérkezés esetén pedig egy teljes hónap elteltét követô hónap 1-jén. Az utolsó befektetési egység eladásával válik az életbiztosítás hagyományos biztosítássá.

3.3. A tartam során a továbbiakban a szerzôdô – újabb 6 hónap elteltével – eszközalapok választásával jogosult befektetési egységekhez kötött életbiztosítássá visszaalakíttatni biztosítását. Amennyiben az erre vonatkozó kérelem a hónap 15. napjáig a biztosítóhoz beérkezik, úgy a befektetési egységek vételét a következô hónap 1-jével kezdeményezi a biztosító, 15-ét követô beérkezés esetén pedig egy teljes hónap elteltét követô hónap 1-jén. A befektetési egységekre a biztosító sem tôke-, sem hozamgaranciát nem vállal.

A befektetési egységek vételének átfutási idejei az eszközalapok mögött álló befektetési alapok elszámolási szabályainak függvényében különbözôek lehetnek.

3.4. A szerzôdô 6 havonta megváltoztathatja életbiztosítását a fentiek figyelembevételével.

3.5. Az átalakítás költségét a biztosítás aktuális Függeléke tartalmazza.

3.6. Jelen életbiztosítás szolgáltatása, költségstruktúrája és minden egyéb jellemzôje – a feltételekben rögzített eltérések kivételével – a hagyományos és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetében is azonos.

3

3.7. A hagyományos életbiztosítássá átalakítás nem valósulhat meg, amennyiben az érintett eszközalapok bármelyike felfüggesztett.

4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

4.1. Szerzôdô: az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki

• a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt,

• meghatározott életkor vagy idôpont elérésére, születésre vagy házasságkötésre kötött szerzôdés esetén a biztosítási esemény bekövetkezésében érdekelt,

• illetve valamely személyhez fûzôdô jogviszonya alapján a szerzôdést az érdekelt személy javára köti meg,

• a szerzôdés megkötésére az írásbeli ajánlatot megtette vagy a biztosító ajánlatát elfogadta, és a biztosítási szerzôdés létrejötte esetén a biztosítási díjat fizeti,

• a biztosító jognyilatkozatainak címzettje,

• a biztosítóhoz intézendô jognyilatkozatok megtételére köteles és jogosult mindaddig, amíg a biztosított a szerzôdô helyébe nem lép.

4.2. Biztosított: az a természetes személy, akinek az életével, meghatározott életkor vagy idôpont elérésével, vagy más,

az életében bekövetkezô ténnyel, testi épségével, egészségével stb. kapcsolatos, a szerzôdésben meghatározott biztosítási eseményre (eseményekre) a biztosítási szerzôdés létrejön,

és akit a biztosítási ajánlaton és ennek alapján a szerzôdésben biztosítottként megjelölnek.

Jelen biztosítási szerzôdés egy személy (biztosított) életére köthetô.

A biztosítási szerzôdés biztosítottja lehet a szerzôdés megkötésekor legalább 18 éves azon természetes személy, akit a biztosító biztosítottként elfogad.

Ha a szerzôdést nem a biztosított kötötte, a biztosított

a szerzôdésbe szerzôdôként bármikor beléphet. Amennyiben ez megtörténik, úgy

• a szerzôdô fél személyében bekövetkezett változásról a biztosítottnak a biztosítót és a szerzôdôt írásbeli

nyilatkozattal értesíteni kell. Az értesítésig a biztosító az általa ismert szerzôdôvel kommunikálhat, így a biztosított belépési szándékáról szóló tájékoztatást is megküldi, jelezve azt is, hogy a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges,

• a belépéssel a szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át,

• a szerzôdésbe belépô biztosított köteles megtéríteni a korábbi szerzôdô félnek a szerzôdésre fordított költségeit, ideértve a biztosítási díjakat is,

• a folyó biztosítási idôszakban a szerzôdô és a biztosított az esedékes díjak befizetéséért egyetemlegesen felelôs,

• a szerzôdôváltás feltétele a korábbi kötvény biztosítóhoz történô visszaküldése.

4.2.1. Ha a szerzôdô és a biztosított személye eltér, úgy

• a szerzôdés megkötéséhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges,

• a szerzôdô kötelezettsége a biztosítottat tájékoztatni a szerzôdés tartalmáról, illetve a szerzôdést érintô valamennyi változásról,

• a biztosított hozzájárulása nélkül kötött vagy módosított biztosítási szerzôdésnek a kedvezményezett jelölését tartalmazó része nem érvényes. Ekkor

kedvezményezettnek a biztosítottat, illetôleg örökösét kell tekinteni, aki az ily módon neki járó biztosítási összegbôl a szerzôdô félnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerzôdésre fordított költségeket,

• a biztosított a szerzôdés megszüntetését kérheti, és ebben az esetben a biztosítás a biztosítási idôszak végén a visszavásárlási összeg szerzôdônek történô kifizetésével további maradékjogok nélkül megszûnik.

4.2.2. Ha a biztosított kiskorú és a szerzôdést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülô köti meg, úgy a szerzôdés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerzôdés akkor is, ha a biztosított a cselekvôképességében vagyoni

jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvôképtelen nagykorú személy.

4.2.3. A biztosító a szerzôdôváltást a jogszabálynak megfelelô írásbeli bejelentést követô hónap elsô napjának 0. órájától, de legkorábban a szerzôdô értesítését követô 15 napon túl veszi figyelembe. A hónap 15. napjáig beérkezett igény esetén a következô hó 1. napjától, 15-ét követô beérkezés esetén egy teljes hónap elteltét követô hónap 1-jétôl érvényes

a szerzôdôváltás.

4.2.4. A biztosított a szerzôdés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerzôdés a biztosítási idôszak végével megszûnik, kivéve, ha a biztosított a szerzôdésbe lép.

4.3. Kedvezményezett(ek): a biztosítási szolgáltatásra jogosult(ak).

Kedvezményezett lehet:

• a biztosítás szolgáltatásaira megjelölt természetes személy(ek) és/vagy gazdálkodó szervezet(ek),

• maga a biztosított (életében járó szolgáltatások esetén),

• a biztosított halála esetén örököse, ha kedvezményezettet nem jelöltek meg, vagy ha a jelölés nem volt érvényes

a biztosítási esemény idôpontjában.

4.3.1. A kedvezményezett személye a biztosítóhoz intézett és beérkezett írásbeli nyilatkozattal a biztosítási tartam alatt bármikor, a szerzôdô által megváltoztatható.

Ha a biztosított és a szerzôdô személye eltér,

a kedvezményezett módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

Egybehangzó nyilatkozat hiányában a kedvezményezett(ek) személye nem módosul.

4.3.2. Egy biztosítási szerzôdésen belül

• a biztosítás szolgáltatásaira külön- külön kedvezményezett jelölhetô,

• egyidejûleg több kedvezményezett is megjelölhetô. Ebben az esetben a kedvezményezettség arányát írásban az ajánlaton vagy a késôbbi bejelentéskor írásban egyértelmûen rögzíteni kell egész százalékonként úgy, hogy a kedvezményezettek részesedése szolgáltatásonként összesen 100% legyen.

4.3.3. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte elôtt meghal, vagy gazdálkodó szervezet esetében jogutód nélkül megszûnik. Ebben az esetben kedvezményezettnek

– ha helyette más kedvezményezettet nem jelöltek meg – a biztosított, illetve a biztosított halála esetén a biztosított örököse(i), örökösödésük arányában tekintendô(k).

4

4.3.4. A szerzôdô és a biztosított kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja. A kedvezményezett kijelölését ilyen esetben kizárólag a kedvezményezett hozzájárulásával lehet visszavonni.

A vállalásról, illetve a jelölés módosításának elfogadásáról a biztosítót értesíteni kell.

4.3.5. Ha a szerzôdô és a biztosított más kedvezményezettet nem jelölnek, akkor a biztosítási szolgáltatásra a biztosított halála esetén örököse jogosult.

4.4. Ügyfél

Jelen életbiztosítás keretében ügyfél a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; továbbá az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerzôdéses ajánlatot tesz.

5. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA, FELMONDÁSA

5.1. A szerzôdô a biztosítási szerzôdés létrejöttét írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A biztosító jogosult az ajánlat alapján az ajánlattétel idôpontjától számított 15 napon belül – legalább egészségi nyilatkozat megtételét igénylô, nyilvánvalóan egyedi egészségügyi kockázatfelmérés szükségessége esetén 60 napon belül – a biztosítási kockázatot elbírálni. A kockázatelbírálás eredményeként a biztosító jogosult az ajánlatot elfogadni, visszautasítani, illetve módosító javaslatot tenni.

Az ajánlattétel idôpontja:

• az ajánlatnak a biztosító képviselôje által történt átvétele,

• elektronikus ajánlatoknál a biztosító nyilvántartó rendszereibe történô beérkezés idôpontja,

• a szerzôdô által megbízott alkusz közvetítésével felvett biztosítási ajánlat, illetve távértékesítés esetén az ajánlat biztosítóhoz való beérkezésének idôpontja.

A biztosító az ajánlat elbírálásához a szerzôdônek és a biztosítottnak az ajánlati nyomtatványon megjelölt valamennyi kérdésre adott válaszát figyelembe veszi.

5.2. A szerzôdés létrejön, ha a szerzôdônek a biztosítás tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelôen tett ajánlatára a biztosító az

ajánlattételtôl számított 15 napon belül – egyedi egészségügyi kockázatfelmérés szükségessége esetén 60 napon belül –

nem nyilatkozik. Az ajánlat hallgatólagos elfogadása esetén a szerzôdés az az ajánlattétel napjára visszamenô hatállyal – az ajánlattal egyezô tartalommal – a kockázatelbírálási idô elteltét követô napon jön létre.

5.3. Ha az így létrejött biztosítási szerzôdés lényeges kérdésben eltér a jelen szabályzattól, illetve a biztosítás feltételeitôl

és azok függelékeitôl, a biztosító a szerzôdônek a szerzôdés létrejöttétôl számított 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzôdést e feltételeknek megfelelôen módosítsák. Ha a szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül

nem válaszol, az elutasítástól, illetve a módosító javaslat kézhezvételétôl számított 15 napon belül a biztosító a szerzôdést a 30. napra írásban felmondhatja.

5.4. Ha a biztosító az ajánlatot a fentiekben meghatározott határidôn belül elutasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett biztosítási eseményekért helytállni nem tartozik, feltéve, hogy az egyedi kockázatelbírálás szükségességére a szerzôdô figyelmét felhívta.

A biztosítási ajánlattételt követôen fizetett egyszeri biztosítási díjat az ajánlat elutasítása esetén a döntést követô 15 napon belül a biztosító kamatmentesen visszafizeti.

A díj xxxxxxxxx határidôn túli visszafizetése nem jelenti a biztosító kockázatvállalását.

Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni, a kockázatviselés elbírálására nyitva álló határidô alatt a szerzôdôt 15, illetve 60 napos ajánlati kötöttség terheli. Amennyiben az ajánlatot a biztosító teszi, úgy az ajánlati kötöttség a biztosítót terheli.

5.5. A biztosító a létrejött szerzôdésrôl a szerzôdô számára – minden kifizetéshez benyújtandó – fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki. Ha a kötvény tartalma a szerzôdô fél ajánlatától eltér, és ezt az eltérést a szerzôdô fél a kötvény kézhezvételét követôen 15 napon belül nem kifogásolja, úgy a szerzôdés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerzôdô fél figyelmét a kötvény átadásakor

írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.

5.6. A biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondása

5.6.1. Az életbiztosítási szerzôdést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötô természetes

személy szerzôdô a szerzôdés létrejöttérôl szóló tájékoztatás kézhezvételétôl számított 30 napon belül a biztosítási szerzôdést a biztosítóhoz küldött írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. A szerzôdô felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követôen a biztosító köteles 30 napon belül a szerzôdô által a biztosítási szerzôdéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni.

A szerzôdés elszámolásának feltétele a kötvény biztosítóhoz történô visszaküldése.

5.6.2. Az 5.6.1. pontban foglalt esetben a biztosító a befizetésekkel úgy számol el, hogy azokból levonja a Függelékben feltüntetett kötvényesítési költséget (10.4. pont), de visszafizeti a levont egyéb költségeket, beleértve – kockázatviselés hiánya miatt – a kockázati díjakat is.

5.6.3. Az 5.6.1. pontban foglalt esetben a biztosító a szerzôdést visszamenôleges hatállyal az ajánlattétel napjára szûnteti meg. A felmondott biztosításra a biztosító szolgáltatási kötelezettséggel nem tartozik, esetleges teljesítés visszakövetelhetô.

5.6.4. A szerzôdô érvényesen nem mondhat le az ôt megilletô felmondási jogról. Nem illeti meg a felmondás

joga a szerzôdôt – ha a törvény ettôl eltérôen nem rendelkezik – hitelfedezeti életbiztosítás esetén, illetve ha a szerzôdés tartama a 6 hónapot nem haladja meg.

6. KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE ÉS VÉGE, A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

6.1. A biztosítás a szerzôdésben megjelölt idôpontban jön létre. Ha ilyen megállapodás nincs, akkor a biztosítás legkorábban a kockázatelbírálásra nyitva álló határidô leteltét követô nap

0. órájakor jön létre. A létrejött szerzôdés alapján a biztosító a kockázatot a szerzôdésben megjelölt idôponttól viseli, ha ilyen idôpont nincs, akkor a kockázatviselés az elsô vagy egyszeri díj beérkezését követô napon kezdôdik.

A szerzôdô kérésére, a szerzôdô érdekében a felek írásban ettôl eltérô – korábbi – kockázatviselési

5

idôpontban is megállapodhatnak, de ha a kockázatelbírási idô alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító teljesíteni csak akkor köteles, ha a kockázat egyedi elbírálása alapján a kockázatra fedezetet nyújtott volna.

6.2. A szerzôdô által befizetett egyszeri díj abban az idôpontban válik befizetetté és azzal az idôponttal kerül jóváírásra, amikor az a biztosító számlájára beérkezett. A teljes egyszeri díjat a szerzôdés megkötésétôl számított 30 napon belül kell megfizetni.

6.3. A biztosítási szerzôdés és a biztosító kockázatviselése megszûnik:

a) a biztosítottnak a biztosítási tartamon belül bekövetkezô halálát követôen azonnal, vagy

b) a szerzôdônek a biztosítás visszavásárlására vonatkozó igénybejelentése (18.1. és 18.2. pont) napjának 24. órájakor, vagy

c) ha az egyszeri díj teljes egészében nem kerül befizetésre a szerzôdés létrejöttétôl számított 30 napon belül, vagy

d) a pénzalap-elégtelenség idôpontjának megfelelô napot követô 30. nap 24. órájakor, vagy

e) a jelen feltételek 5.3., valamint 21.12. pontjai szerinti biztosítói felmondás esetén a felmondási határidô utolsó napjának 24. órájakor, vagy

f) a jelen feltételek 21.13. pontja szerinti módosító javaslat elutasítása esetén, vagy ha arra nem válaszol a szerzôdô, a módosító javaslat közlésétôl számított 30. nap

24. órájakor, vagy

g) a jelen feltételek 5.6. pontja szerinti szerzôdôi felmondás esetén a szerzôdô írásbeli felmondásának biztosítóhoz történô beérkezését követô nap 0. órájakor, vagy

h) ha a biztosított a szerzôdés megkötéséhez adott hozzájárulását visszavonja, és a szerzôdô hozzájárulásával a szerzôdésbe szerzôdôként sem lép be, az adott biztosítási idôszak végével a visszavásárlási feltételekkel, vagy

i) a felek közös megegyezésével.

6.4. A biztosítót a biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszûnés esetén a teljes biztosítási idôszakra megilleti a díj. A biztosítás egyéb okból való megszûnése vagy a következô idôszakra történt díjfizetés esetén a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az idôarányos díjnál több díjat fizettek be,

a díjtöbbletet – annak aktuális befektetési értékén –

a pénzalapon keresztül adja vissza a biztosító. A biztosító

– a megszûnést, illetve annak tudomására jutását követô

30 napon belül – mindazon díj kamatmentes visszafizetésére köteles, amely a jelen pont szerint nem illeti meg.

6.5. A szerzôdés bármely okból történt megszûnése, illetve a kötvény tartalmának módosítását eredményezô

szerzôdésmódosítás esetén a biztosító jogosult a biztosítási kötvény visszakövetelésére. Ettôl függôvé teheti fizetési kötelezettségének teljesítését, illetve a szerzôdés módosítását is.

6.6. A biztosító a biztosítási szerzôdés megszûnésérôl írásban tájékoztatja a szerzôdôt, de ennek idôpontja, illetve elmaradása nem befolyásolja a szerzôdés megszûnését.

7. A BIZTOSÍTÁS TARTAMÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA, MÓDOSÍTÁSA

A biztosítás élethossziglani, azaz határozatlan tartamú, legkésôbb a biztosított halálával szûnik meg.

8. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

8.1. A biztosítottnak a biztosítási tartamon belül, a kockázatviselés hatálya alatt nem baleseti okból bekövetkezô halála, vagy

8.2. A biztosítottnak a biztosítási tartamon belül bekövetkezô halálos kimenetelû balesete vagy halálos közlekedési balesete.

9. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

9.1. Amennyiben a biztosított a biztosítás tartamán belül meghal (8.1. pont), vagy az a biztosított, akinek aktuális életkora elérte a 95 éves kort, bármely okból (8.1. pont) vagy baleseti okból vagy közlekedési baleseti okból (8.2. pont) meghal, a biztosító a haláleset idôpontjában a szerzôdés eszközalapjaiban lévô befektetési egységek darabszámának és az ezekhez tartozó, a haláleset bejelentésének napját követô elsô értékelési nap szerinti befektetési egységek árfolyamainak a szorzatösszegét – az esetlegesen még el nem számolt terhelésekkel csökkentve – fizeti ki. Hagyományos életbiztosítás esetén a biztosító a pénzalap aktuális értékét fizeti ki (lásd 2.22. pont).

9.2. Amennyiben a biztosított 75 éves koráig a biztosítás tartamán belül elszenvedett baleset (lásd 2.27. pont) miatt a balesettôl számított 1 éven belül, de még a biztosítás egyéb okból való megszûnése elôtt (8.2. pont) hal meg, akkor a biztosító a

9.1. pontban foglalt szolgáltatáson túl a baleseti haláleseti biztosítási összeget is kifizeti.

Közlekedési baleset (lásd 2.28. pont) esetén a biztosító ezeken felül a közlekedési baleseti haláleseti biztosítási összeget is kifizeti a biztosított részére.

9.3. Amennyiben a biztosított 76 éves korától 95 éves koráig a biztosítás tartamán belül elszenvedett közlekedési baleset (lásd

2.28. pont) miatt a balesettôl számított 1 éven belül, de még a biztosítás egyéb okból való megszûnése elôtt (8.2. pont) meghal, akkor a biztosító a 9.1. pontban foglalt szolgáltatáson túl a közlekedési baleseti haláleseti biztosítási összeget is kifizeti.

A baleseti, illetve közlekedési baleseti haláleseti biztosítási összeget a szerzôdés függeléke tartalmazza, mely a tartam során nem növelhetô.

9.4. A szolgáltatási igény esedékességének napja az a nap, amikor a biztosító kárrendezési egységéhez a biztosítási esemény bekövetkezését és idôpontját igazoló, és a kifizetéshez szükséges minden egyéb dokumentum beérkezik.

9.5. A jelen feltételek 11. pontjában foglalt esetekben (eszközalapok felfüggesztése, forgalmazás szüneteltetése), a biztosító az alábbiak szerint teljesíti szolgáltatását:

9.5.1. Felfüggesztett eszközalapot érintô biztosítási esemény bekövetkezése – lejárat

Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerzôdésben meghatározott idôpont elérése (lejárat) mint biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a szerzôdô befektetéseinek aktuális értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. Ha az eszközalap nettó eszközértéke, illetve a befektetési egységek árfolyama

az eszközalap felfüggesztésének megszûnését követôen megállapítható, a biztosító a felfüggesztés megszûnését követô 15 napon belül köteles a szerzôdônek kifizetni a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek a felfüggesztés megszûnését követô elsô ismert árfolyamon kiszámított értékét.

6

9.5.2. Felfüggesztett eszközalapot érintô biztosítási esemény bekövetkezése – haláleseti szolgáltatás

A biztosító haláleseti szolgáltatása teljesítését az eszközalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szerzôdô befektetéseinek aktuális értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszközalap-felfüggesztést megelôzô utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerzôdés szerinti kifizetési kötelezettségét a biztosító az eszközalap

felfüggesztésének tartama alatt is ennek megfelelôen, azonban biztosítottanként a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek tekintetében legfeljebb

30 millió Ft összeghatárig teljesíti. Az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követô 15 napon belül a felfüggesztés megszüntetését követô elsô ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei

tekintetében teljesítendô szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utólag kifizeti.

9.6. A biztosító bármelyik biztosítási esemény utáni szolgáltatásának teljesítését követôen sem kerülhet még egyszer kifizetésre a szerzôdés eszközalapjaiban lévô befektetési egységek darabszámának és az ezekhez tartozó árfolyamainak a szorzatösszege, illetve hagyományos életbiztosítás esetén a pénzalap aktuális értéke.

10. KÖLTSÉGEK

A biztosítás tartama során levonásra kerülô költségek mértékét a jelen biztosítás Függelékének megfelelô pontjai tartalmazzák.

10.1. Díjjal nem arányos költség

Díjjal nem arányos költség a kötvényesítési költség, a részvisszavásárlási költség és a visszavásárlási költség.

Ezen költségek összegét a biztosító minden év június 1-jei hatállyal, legfeljebb az akkor érvényes – a biztosító által ajánlott – index mértékében megemelheti. A díjjal nem arányos költségek aktuális összegérôl a biztosító a szerzôdôt az ajánlat felvételekor a biztosítás Függelékében, illetve azt követôen évente, legkésôbb 60 nappal a biztosítási évforduló elôtt írásban tájékoztatja.

10.2. Kezelési költség

A biztosító szerzôdésre vonatkozó szerzési költségeinek fedezete. Egyszeri és rendkívüli díjakra vonatkozó, befizetett díjjal arányos költség. A kezelési költség mértékét jelen biztosítás Függeléke határozza meg.

10.3. Befektetési költség

A biztosító befektetési költségeinek fedezete, amely a pénzalapból minden hónap utolsó napján kerül levonásra.

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetén a befektetési egységek befektetési költségeit az adott egységek csökkentésével vonja le a biztosító, míg hagyományos életbiztosítás esetében a pénzalapból arányosan kerül levonásra a befektetési költség.

10.4. Kötvényesítési költség

Amennyiben a szerzôdés a jelen feltételek 5.6. pontja (kötvény kézhezvételétôl számított 30 napon belüli felmondás) alapján szûnik meg, úgy a befizetett díjból levonásra kerül a kötvényesítési költség. A kötvényesítési költség mértékét a Függelék tartalmazza.

10.5. Visszavásárlási költség

A szerzôdés visszavásárlása esetén felmerülô költség, mely megegyezik a minimális pénzalappal, és a visszavásárlási összeg (pénzalap készpénzértéke) kifizetésekor az aktuális pénzalap értékébôl kerül levonásra. A visszavásárlási költség (minimális pénzalap) mértékét a Függelék tartalmazza.

10.6. Befektetési egységek átcsoportosításának költsége

Az átcsoportosítás költségét az egyes elkülönítetten nyilvántartott befektetési egységekbôl vonja le a biztosító. Mértékét a Függelék tartalmazza.

10.7. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás átalakítása hagyományos biztosítássá és a hagyományos biztosítás visszaalakításának költsége

Mértékét a Függelék tartalmazza.

10.8. Részvisszavásárlási költség

A részvisszavásárlási költség az a költség, amelyet a biztosító a szerzôdés részvisszavásárlása esetén a pénzalapból levon. Az ügyfél részére részvisszavásárlás esetén a részvisszavásárolt összeg értékének részvisszavásárlási költséggel csökkentett

összege kerül kifizetésre. A részvisszavásárlási költség mértékét a Függelék tartalmazza.

11. A PÉNZALAP MŰKÖDÉSE BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁS ESETÉN, HOZAMSZÁMÍTÁS

11.1. A biztosító a biztosítás elkülönített pénzalapjára beérkezô összegeket a jelen szabályokban meghatározott feltételek alapján, a szerzôdô által választott befektetési összetételnek megfelelôen megosztva fekteti be az eszközalapokba.

Az adott eszközalapba történô befektetés az eszközalap befektetési egységeinek megvásárlását jelenti. A biztosító a pénzalapot a beérkezett díjjal (a Függelékben és a

jelen feltételekben megállapított módon és mértékben csökkentve az esedékes költségekkel) azon a napon növeli, amikor az a szerzôdésre azonosíthatóan beérkezik. A pénzalap növekményét az ezt követô értékelési naptól fekteti be a biztosító. A biztosítási díjak befektetése esetén alkalmazott árfolyamot és elszámolási határidôt a jelen feltételek mellékletét képezô „Tájékoztató

a befektetési egységek eladásának/vételének átfutási idejérôl” elnevezésû dokumentum tartalmazza.

11.2. A biztosító a befektetési egységek árfolyamváltozásának hatását értékelési naponként átvezeti a szerzôdô számláján. Ennek megfelelôen elszámolásra kerül az elôzô értékelési nap óta bekövetkezett árfolyamváltozás (mind negatív, mind pozitív irányban).

11.3. Az eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén alkalmazandó szabályok

Az eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követô legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének idôpontjára visszamenôleges hatállyal javítja a biztosító, amennyiben a hiba mértéke meghaladja

az eszközalap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének idôpontjában érvényes mértékének megfelelôen módosítja a biztosító

a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan módosítja, amelyet a feltárt hiba a késôbbiek során érintett. A biztosító a nettó eszközértéket honlapján közzéteszi.

Nem minôsül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem a biztosító, a portfóliókezelô vagy

7

a letétkezelô érdekkörében merült fel, feltéve, hogy ezen személyek a tôlük elvárható gondossággal jártak el a nettó eszközérték megállapítása során.

Ha a befektetési egység értékének megállapítására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított ár közötti különbséget a szerzôdôvel a hiba feltárásától számított harminc napon belül el kell számolni, kivéve, ha

11.3.1. a hibás nettó eszközértékszámítás miatti, egy befektetési egységre jutó árkülönbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési egységre számított ár egy ezrelékét , illetve – ha az eszközalap-leírás ennél kisebb értéket határoz meg – az eszközalap-leírásban megállapított értéket,

11.3.2. továbbá a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított ár különbségébôl származó elszámolási kötelezettség összegszerûen nem haladja meg szerzôdônként az egyezer

forintot, illetve – ha az eszközalap-leírás ennél kisebb értéket határoz meg – az eszközalap-leírásban megállapított összeget,

11.3.3. a biztosító a nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési egység árában keletkezô különbségbôl adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a szerzôdôt terhelô visszatérítési kötelezettségtôl eltekint azzal, hogy ez esetben az eszközalapot ért vagyoncsökkenést a biztosító, a portfóliókezelô vagy a letétkezelô pótolja az eszközalap számára.

11.4. A biztosítónak jogában áll új eszközalapokat létrehozni és már mûködôket megszüntetni.

Eszközalapok megszüntetésére különösen, de nem kizárólagosan akkor kerül sor,

a) ha egy adott eszközalap már nem mûködtethetô gazdaságosan (pl. irreális árfolyammozgások történnek a piacon, veszélybe kerül az eszközalapba fektetô szerzôdôk pénze),

b) ha a mögöttes alap megszûnése vagy beolvadása következményeként a korábban közzétett befektetési politika tarthatatlanná válik,

c) ha annak ellenére, hogy az eszközalap gazdaságosan mûködtethetô, jogszabályi változás vagy más elôírás azt megtiltja,

d) ha az eszközalap-felfüggesztés idôtartama hosszabbítással együtt meghaladja a 2 évet, és az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységek árfolyama továbbra sem állapítható meg.

Eszközalap megszüntetése kibocsátói vagy felügyeleti döntés alapján is történhet.

Eszközalap megszüntetése esetén a biztosító a következôképpen jár el:

11.4.1. Ha a biztosító az eszközalap jövôbeli megszüntetését eredményezô tényeket, információkat kellô idôben megkapja a kibocsátótól, a forgalmazótól vagy a Felügyelettôl, a megszüntetésrôl írásban értesíti azon ügyfeleit, akiknek a megszûnô eszközalap(ok)ban befektetésük van. Az írásbeli értesítésnek legalább a megszüntetést megelôzô 30. napon meg kell érkeznie a szerzôdôhöz. Amennyiben a szerzôdô ehhez hozzájárult, a biztosító az értesítést levélpostai küldemény helyett e-mailben is megküldheti a szerzôdônek. A biztosító az értesítésben tájékoztatja a szerzôdôt az eszközalap megszüntetésének tényérôl, idejérôl és arról,

hogy a szerzôdô jogosult a megszüntetést megelôzô 8. napig nyilatkozni, hogy a megszûnô eszközalapban befektetett

pénzösszegeket a biztosító melyik eszközalapba helyezze át költségmentesen. Amennyiben a szerzôdô a megadott határidôig nem nyilatkozik, a biztosító az eszközalap megszüntetésének idôpontjában a megszûnt eszközalapban

elhelyezett összeget egy általa legalacsonyabb kockázatúnak ítélt eszközalapba helyezi át költségmentesen.

11.4.2. Ha a biztosító külsô kényszerítô körülmény miatt, ügyfelei befektetéseinek megóvása érdekében valamely eszközalap azonnali hatályú vagy olyan idôben történô megszüntetésérôl dönt, ami miatt a szerzôdôket nem tudja a 11.4.1. pontban írt határidôben értesíteni, köteles utólag, legfeljebb azonban az eszközalap megszüntetését követô 10 munkanapon belül írásban értesíteni azon szerzôdôit, akiknek a megszüntetett eszközalap(ok)ban befektetésük van. Amennyiben a szerzôdô ehhez hozzájárult, a biztosító az értesítést levélpostai küldemény helyett e-mailben is megküldheti a szerzôdônek.

A biztosító az értesítésben tájékoztatja a szerzôdôt az eszközalap megszüntetésének tényérôl, idejérôl és arról, hogy a biztosító a megszûnt eszközalapban elhelyezett összegeket melyik,

egy általa legalacsonyabb kockázatúnak ítélt eszközalapba helyezte át. A biztosító egyben tájékoztatja szerzôdôit arról is, hogy az áthelyezéstôl számított 15 napon belül a szerzôdô jogosult a biztosító által a legalacsonyabb kockázatúnak

ítélt eszközalapba áthelyezett összeget egy alkalommal költségmentesen átcsoportosíttatni másik eszközalapba.

11.5. Az eszközalap felfüggesztésével kapcsolatos rendelkezések

11.5.1. Jelen 11.5. pont alkalmazásában átirányítás kifejezés alatt kell érteni mindazt a cselekményt – függetlenül annak esetleges más szerzôdéses elnevezésétôl –, amikor a biztosító a szerzôdô által befizetendô jövôbeli díjakat más, a szerzôdô

eredeti rendelkezésétôl eltérô eszközalapba fekteti jogszabályi, szerzôdési vagy szerzôdôi rendelkezés miatt. Jelen pont alkalmazásában átcsoportosítás kifejezés alatt kell érteni mindazt a cselekményt – függetlenül annak esetleges más szerzôdéses elnevezésétôl –, amikor a biztosító a szerzôdô által már befizetett és a biztosító által már befektetett díjakat más, a szerzôdô eredeti rendelkezésétôl eltérô eszközalapba fekteti jogszabályi, szerzôdési vagy szerzôdôi rendelkezés miatt.

11.5.2. A biztosító az ügyfelek érdekében felfüggeszti az eszközalapot, amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységek árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményrôl való tudomásszerzését követôen haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban:

az eszközalap-felfüggesztés kezdô idôpontja) visszamenô hatállyal, amely értékelési napot megelôzôen az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.

11.5.3. A biztosító az eszközalap-felfüggesztés végrehajtásával, a szétválasztással, valamint annak megszüntetésével

egyidejûleg figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, és folyamatosan naprakészen tartja az ügyfeleinek szóló alábbi tájékoztatást:

a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi megalapozottságát, végrehajtását, annak indokát, az eszközalap-felfüggesztés kezdô idôpontját, a biztosítási szerzôdést és annak teljesítését érintô következményeket (ideértve különösen az ügyfeleket érintô befektetési kockázatok változását, valamint a költségek és a díjak érvényesítésének szabályait),

8

b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését, annak indokát, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szerzôdést és annak teljesítését érintô következményeit.

11.5.4. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a jövôbeli biztosítási díjak felfüggesztett eszközalapról való átirányítása kivételével – a felfüggesztett eszközalapot érintô ügyfélrendelkezések (így különösen,

de nem kizárólagosan: átváltás, rendszeres pénzkivonás, részvisszavásárlás, átcsoportosítás stb.) nem teljesíthetôk. Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdô idôpontját

követô 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerzôdô részére arról, hogy az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követôen a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket,

ha azok teljesítésére vonatkozóan a szerzôdô az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követôen ismételten rendelkezést ad. Amennyiben a szerzôdô nem ad ismételt rendelkezést, a felfüggesztés alatt tett rendelkezéseket a biztosító nem teljesíti. Ha

a szerzôdô a felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozó ügyfélrendelkezést ad, a biztosító ôt haladéktalanul (figyelembe véve azt a csatornát, melyen az ügyfél a rendelkezését leadta) tájékoztatja

az ügyfélrendelkezés sorsáról a fenti rendelkezések figyelembevételével.

11.5.5. Amennyiben a befizetett díjat a szerzôdés, illetve az ügyfél rendelkezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha az eszközalap

felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, a 11.5.4. pontban írt határidôig a biztosító tájékoztatja a szerzôdôt, hogy a befizetett és elkülönített díjat melyik másik, fel nem függesztett, az adott életbiztosítási termék, egy általa legalacsonyabb kockázatúnak ítélt eszközalapjába irányítja át az eszközalap-felfüggesztés kezdô idôpontját követô 45. naptól, valamint hogy a szerzôdô a befizetett

és elkülönített díj tekintetében ettôl eltérô céleszközalap alkalmazásáról milyen formában és határidôkkel rendelkezhet. A fentiek nem érintik a szerzôdô késôbbi átcsoportosításhoz való jogát.

11.5.6. Az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás a szerzôdô díjfizetési kötelezettségét, valamint a biztosító szolgáltatási kötelezettségét – a jelen fejezetben foglalt korlátozásokkal – nem érinti.

11.5.7. Az eszközalap-felfüggesztés idôtartama

11.5.7.1. Az eszközalap-felfüggesztés idôtartama legfeljebb

1 év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további 1 évvel meghosszabbíthat. A biztosító

a meghosszabbításról szóló döntését a felfüggesztés idôtartamának lejáratát legalább 15 nappal megelôzôen, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá egyidejûleg megküldi a Felügyelet részére.

11.5.7.2. A biztosító az eszközalap-felfüggesztést haladéktalanul megszünteti:

a) az eszközalap-felfüggesztés idôtartamának lejártát követôen, vagy

b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszûnésérôl való tudomásszerzését követôen, vagy

c) amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.

11.5.7.3. Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés 11.5.7.2. pont szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységek árfolyama azért nem állapítható meg továbbra sem, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor

a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel – a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapul vételével – elszámol.

11.5.8. Szétválasztás

11.5.8.1. Amennyiben a biztosító az eszközalapot szétválasztja, a szétválasztás végrehajtásával egyidejûleg a nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap-felfüggesztés megszûnik, és az önálló eszközalapként mûködik tovább.

11.5.8.2. Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia

lejártakor a biztosító az eredeti szerzôdéses feltételek szerint köteles elszámolni a jogosultakkal.

11.5.8.3. A biztosító a szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten, ugyancsak önálló eszközalapként köteles nyilvántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap- felfüggesztés az arra vonatkozó szabályok szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdô idôpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdô idôpontját kell tekinteni.

11.5.8.4. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszûnik, amelynek során az eredeti eszközalap befektetési egységeit ügyfelenként olyan arányban kell az illikvid és a nem illikvid eszközalapokat tartalmazó utódeszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és a nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek.

11.5.8.5. Amennyiben a biztosító szétválasztásról rendelkezik, a biztosító felfüggesztésrôl szóló tájékoztatási kötelezettsége kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.

11.6. A szerzôdônek a biztosító honlapján vagy telefonos ügyfélszolgálatán keresztül a befektetés elhelyezésérôl, azaz a befektetéseinek fedezetéül szolgáló befektetési formák

egymáshoz viszonyított arányáról, az egyes befektetési formák típusáról, valamint a befektetéseinek aktuális értékérôl napi tájékozódási lehetôsége van. A biztosító ezen túlmenôen az eszközalapjait érintô minden, e fejezetben leírt változásról honlapján is értesíti ügyfeleit.

11.7. A biztosító biztosítási évente legalább egyszer írásban tájékoztatja a szerzôdôt az életbiztosítási szerzôdése szolgáltatási értékérôl, a pénzalap aktuális visszavásárlási összegérôl (pénzalap készpénzértéke), és amennyiben a szerzôdés jelen feltételek 3. pontja alapján hagyományos életbiztosításként mûködik, a visszajáró többlethozam jóváírásának mértékérôl.

11.8. Az eszközalapokba befektetett eszközök folyamatos forgalmazásának átmeneti szüneteltetésérôl (pl. nemzeti ünnep) a biztosító a honlapján értesíti

a szerzôdôket. Szüneteltetés idôtartama alatt a befektetési egységek megvásárlására, illetve eladására nincs lehetôség.

11.9. Amennyiben valamely eszközalap mögöttes alapja kapcsán olyan változásról értesül a biztosító, amely változás nem érinti annak kockázati besorolását és

9

alapvetô célját, akkor a biztosító a szerzôdôket az eszközalap megváltozott befektetési politikájáról honlapján keresztül értesíti.

A biztosító az eszközalapok befektetési politikáját a szerzôdési feltételekben foglaltak szerint és csak úgy változtathatja meg, hogy a módosítás nem befolyásolja egy adott eszközalap kockázati szintjét. A befektetési politika módosítására csak akkor kerülhet sor, ha az eredeti befektetési politika megvalósítása a befektetési környezet vagy az eszközök elérhetôségének vagy megfelelôségének megváltozása miatt nem lehetséges.

A biztosító a befektetési politika módosításáról az érintett ügyfeleket annak hatályba lépését megelôzôen legalább hatvan nappal – az alábbi bekezdésben meghatározottak szerint

– tájékoztatja, ha azonban a bekezdésben meghatározott körülmények ezt nem teszik lehetôvé, akkor a biztosító az értesítési kötelezettségnek legkésôbb a változás bekövetkezésétôl számított öt munkanapon belül tesz eleget. A biztosító

a befektetési politika módosításáról a honlapján tájékoztatót tesz közzé, az érintett ügyfeleket pedig írásban vagy elektronikus úton értesíti.

Ha az eszközalapokat érintô változás érinti azok kockázati besorolását és alapvetô célját, a biztosító az érintett eszközalapot a 11.4. pontban írtaknak megfelelôen megszünteti.

12. A BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁS EGYSZERI BIZTOSÍTÁSI DÍJÁNAK BEFEKTETÉSE, DÍJFELOSZTÁS

A szerzôdô a biztosítás megkötésekor és a 3.3. pont szerinti szerzôdésátalakítás esetén meghatározza, hogy az egyszeri biztosítási díjat milyen arányban kívánja a biztosító által felajánlott egyes eszközalapok befektetési egységeinek a vásárlására fordítani.

13. RENDKÍVÜLI DÍJ

13.1. A szerzôdônek a biztosítási tartam során lehetôsége van rendkívüli díjfizetés teljesítésére, amennyiben a szerzôdés – biztosítási ajánlaton rögzített – biztosítási díja a biztosítóhoz már beérkezett. Amíg az egyszeri díj a biztosítási szerzôdésre azonosíthatóan, és az ajánlaton szereplô összeg mértékéig hiánytalanul be nem érkezik, addig a szerzôdésre bármely jogcímen fizetett díj az egyszeri díj részének minôsül.

13.2. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetén a szerzôdésre rendkívüli biztosítási díjként fizetett díj az aktuálisan elérhetô eszközalapok bármelyikébe fektethetô.

13.3. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetén rendkívüli biztosítási díj befizetésekor a szerzôdônek lehetôsége van

az egyszeri biztosítási díj aktuális befektetési összetételétôl eltérô díjfelosztást is megadni. Ilyen rendelkezés hiányában a biztosító a rendkívüli díjat az egyszeri díjra megadott aktuális befektetési összetétel szerint fekteti be.

A rendkívüli biztosítási díjak egyszeri díjtól eltérô befektetési összetételben történô befektetését a szerzôdô a biztosító által rendelkezésre bocsátott kommunikációs csatornákon keresztül kezdeményezheti.

14. BEFEKTETÉSI EGYSÉGEK ÁTCSOPORTOSÍTÁSA BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT BIZTOSÍTÁS ESETÉN

A szerzôdô a biztosító által rendelkezésre bocsátott kommunikációs csatornák bármelyikén kezdeményezheti a pénzalapjában lévô befektetési egységeinek átcsoportosítását egy általa kívánt másik, aktuálisan választható befektetési

összetételbe. A befektetési egységek átcsoportosítása egymást követô eladás és vétel ügyletpárként valósul meg. A biztosító a megfelelô szervezeti egységéhez való beérkezés után azonosítja és bejegyzi a változtatási igényt, az ezt követô értékelési napra kezdeményezi a szerzôdô által igényelt befektetési egységek eladását a megjelölt

eszközalapokból. A biztosító az eladás elszámolását követô értékelési napra kezdeményezi a szerzôdô által igényelt céleszközalapban befektetési egységek vételét. Az eladási és vételi ügylet esetében alkalmazott értékelési árfolyamot és az elszámolás átfutási idejét a jelen feltételek mellékletét képezô „Tájékoztató a befektetési egységek eladásának/ vételének átfutási idejérôl” elnevezésû dokumentum

tartalmazza. A befektetési egységek eladásának és vételének átfutási idejei az eszközalapok mögött álló befektetési alapok elszámolási szabályainak függvényében különbözôek lehetnek. A szerzôdô által kezdeményezett befektetési egység átcsoportosítás esetén az új befektetési összetétel hatálybalépésekor a pénzalapból befektetési egység átcsoportosítási költség kerül levonásra. Ennek érvényes mértékét a Függelékben és módosításaiban található aktuális költséglista tartalmazza.

15. DÍJFIZETÉS

15.1. A biztosítás egyszeri díjas. Az egyszeri biztosítási díj a szerzôdés létrejöttekor esedékes.

15.2. A biztosítási díj és a rendkívüli díj a szerzôdésben közösen megállapított módon fizethetô.

16. PÉNZALAP-ELÉGTELENSÉG

A biztosító a kockázatot a pénzalap-elégtelenséget követô

30. nap 24. órájáig viseli. A biztosítási szerzôdés ebben az idôpontban maradékjogok nélkül megszûnik, mivel a szerzôdés pénzalapja a minimális pénzalap alá csökkent.

A pénzalap-elégtelenség idôpontját követô 30 nap alatt bekövetkezô eseménynél a biztosító a szolgáltatási összegbôl a minimális pénzalapértéket levonja. A pénzalap-elégtelenségrôl és következményeirôl a biztosító értesítést küld a szerzôdônek, de a szerzôdés értesítés nélkül is megszûnik.

17. KÖTVÉNYKÖLCSÖN

Jelen biztosításra kötvénykölcsön nem igényelhetô.

18. VISSZAVÁSÁRLÁS, RÉSZVISSZAVÁSÁRLÁS

18.1. Teljes, illetve részvisszavásárlási igény bejelentésére a biztosító erre szolgáló nyomtatványán, a szerzôdô által az ott feltüntetett valamennyi kérdés maradéktalan és egyértelmû kitöltésével, a nyilatkozat aláírásával, valamint a biztosítási kötvény benyújtásával van lehetôség.

18.2. A teljes, illetve a részvisszavásárlásra vonatkozó igénybejelentés beérkezésének az idôpontja az a nap, amelyiken a jelen pontban meghatározott nyilatkozat és a biztosítási kötvény a biztosító nyomtatványain a biztosítóhoz beérkezett. Ha a két dokumentum nem egy idôpontban érkezik, akkor a késôbbi idôpont az igény beérkezésének idôpontja.

18.3. A szerzôdô a biztosítóhoz eljuttatott írásbeli nyilatkozattal kérheti a szerzôdése visszavásárlását.

18.4. A szerzôdés visszavásárlással maradékjogok nélkül megszûnik a 6.3. b) pont szerint.

10

A szerzôdés visszavásárlási összege az aktuális pénzalap érték és a visszavásárlási költség (minimális pénzalap) különbözete. A kalkuláció értéknapja a visszavásárlás bejelentésének idôpontja (18.2. pont).

18.5. A szerzôdônek lehetôsége van írásbeli nyilatkozattal részvisszavásárlást kezdeményezni. Amennyiben a részvisszavásárlási összeg és a részvisszavásárlási költség levonása után a szerzôdés pénzalapértéke a minimális pénzalapérték alá csökken, a biztosító a szerzôdést teljes visszavásárlással megszünteti.

18.6. Visszavásárlás, illetve részvisszavásárlás esetén a befektetési egységek aktuális értékén a biztosítás visszavásárlására/ részvisszavásárlására vonatkozó igénybejelentés (18.1. pont alapján) beérkezésének idôpontjában meglévô befektetési egységeknek a következô értékelés napi árfolyamon számított értékét értjük.

18.7. A visszavásárlási/részvisszavásárlási igény teljesítése legkésôbb az összes szükséges okmány beérkezését követô 30. napon esedékes, kivéve a 18.8. és 18.9. pontban foglalt esetet.

18.8. Teljes visszavásárlás teljesítése felfüggesztett eszközalap tekintetében

Amennyiben a szerzôdô teljes visszavásárlást kíván végrehajtani, és a visszavásárlás felfüggesztett eszközalapot is érint, a biztosítás megszûnése mellett a biztosító a

9.5.1. pontban foglalt, a lejárati kifizetésre vonatkozó szabályok szerint jár el.

18.9. Eszközalap-felfüggesztés esetén részvisszavásárlás nem teljesíthetô a felfüggesztett eszközalap terhére a felfüggesztés idôtartama alatt.

18.10. A visszavásárlás nem biztosítási szolgáltatás, így arra a kedvezményezettre vonatkozó szabályok nem érvényesek. A visszavásárlási összegre a szerzôdô jogosult. Amennyiben a biztosított nem azonos a szerzôdôvel, a visszavásárlásról a szerzôdô köteles tájékoztatni a biztosítottat.

19. KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK

Jelen biztosításhoz kiegészítô biztosítások nem köthetôk.

20. A SZOLGÁLTATÁSOK TELJESÍTÉSE,

A TELJESÍTÉSHEZ SZÜKSÉGES IRATOK

20.1. A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétôl számított 8 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak.

20.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a szerzôdô, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését 8 napon belül nem

jelenti, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. Ebben az esetben a jelen feltételekben rögzített érték kerül kifizetésre. (22.6. pont)

20.3. Dokumentumok

20.3.1. A jelen feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez és egyéb kifizetéshez a következô dokumentumok bemutatása szükséges:

• a biztosítási kötvény,

• a díjfizetés igazolása,

• a jogosult személyazonosságának igazolása,

• biztosítási szolgáltatásra való jogosultság igazolása,

• biztosítási esemény tényét és idôpontját igazoló dokumentum,

• hatósági eljárás esetén az erre vonatkozó határozat, vádirat vagy bírósági ítélet,

• haláleseti szolgáltatás igénybevétele esetén a halál tényét, idôpontját igazoló okirat (halotti anyakönyvi kivonat) és a halál okát igazoló halottvizsgálati bizonyítvány,

• az esemény elôzményeinek, kezdetének idôpontját, lefolyását igazoló részletes orvosi bizonyítvány,

• hagyatéki végzés vagy öröklési bizonyítvány.

20.3.2. Baleseti biztosítási esemény esetén a fentieken túl az alábbi dokumentumok bemutatása szükséges:

• baleseti eseményt igazoló orvosi dokumentáció (pl. kórházi zárójelentés, ambuláns kezelési lap),

• a baleset okát, körülményeit leíró nyilatkozat, jegyzôkönyv,

• nyilatkozat, orvosi dokumentum ittasságról,

• tevékenységi engedély másolata, ha a baleset valamely engedélyhez kötött tevékenységgel függ össze,

• közlekedési baleset esetén forgalmi engedély és vezetôi engedély.

20.3.3. A biztosító a pénzmosás megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések

betartása, illetve a kifizetés biztonsága érdekében követelheti a szerzôdôtôl, képviselôjétôl, a biztosítottaktól és a kedvezményezettektôl, jogosulttól vagy bármelyiküktôl

az eredeti bankszámlaszerzôdés és a bankszámlakivonat bemutatását, és azokról másolat leadását.

20.4. A biztosító a szolgáltatása teljesítését csak olyan okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges.

A biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntetô- vagy szabálysértési eljárás jogerôs befejezéséhez nem kötheti.

A szerzôdônek, a biztosítottnak, illetve a jogosultnak minden esetben joga van olyan további bizonyítékok bemutatására, amelyeket – a bizonyítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.

20.5. A szükséges okiratok költségeit annak kell viselnie, akinek azok elfogadása érdekében áll. A biztosítót terheli minden olyan költség, amelyet a biztosítási igény bizonyításához igazolhatóan indokolatlanul kért.

A biztosítási esemény bekövetkezését annak kell igazolnia, aki a szolgáltatásra igényt tart.

20.6. A biztosítási szolgáltatás teljesítése, illetve egyéb kifizetés legkésôbb az összes szükséges okmány beérkezését követô 30. napon esedékes, kivéve a 9.5., 18.8. és 18.9. pontban foglalt eseteket.

21. KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

21.1. A szerzôdô és a biztosított a szerzôdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A szerzôdô

11

és a biztosított felelôssége ebben a vonatkozásban egyetemleges. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô válaszokkal a szerzôdô fél és a biztosított a közlési kötelezettségének

eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerzôdôt és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

21.2. A biztosított, a szerzôdô és a kedvezményezett köteles a biztosító számára lehetôvé tenni a biztosítás szempontjából lényeges adatok és körülmények ellenôrzését.

21.3. Amennyiben a biztosító az életkor vagy más kockázati tényezô helytelen bevallása miatt a szerzôdésre a valós kockázati biztosítási díjnál alacsonyabb díjat számított, de a szerzôdés a valós életkorral, illetve kockázati tényezôkkel a jelen feltételek szerint létrejöhetett volna, úgy a biztosító a biztosítási összegnek arra az összegre történô leszállítására, illetve a díj emelésére tesz javaslatot, amely a biztosítás megkötésének idôpontjában

a biztosított tényleges életkora, illetve kockázati tényezôi mellett megfelelt volna. Erre a módosításra a biztosítási szerzôdés létrejöttétôl számított elsô

5 évben van lehetôség. Amennyiben a szerzôdô a módosítási javaslatot nem fogadja el, a szerzôdés a 30. napra a visszavásárlási összeg kifizetésével megszûnik, feltéve, hogy erre a biztosító a szerzôdô figyelmét felhívta. A szerzôdô által elfogadott módosított díj a közlést követô hónap 1-jétôl illeti meg a biztosítót.

21.4. Ha a díj a helytelen korbevallás folytán magasabb összegben nyert megállapítást – de a szerzôdés a valós életkorral a szerzôdés feltételei szerint is létrejöhetett volna –, a biztosító a díjkülönbözetet kamatmentesen visszatéríti.

21.5. Ha a biztosított valós életkora alapján a biztosítási szerzôdés nem jöhetett volna létre, a szerzôdés érvénytelen, kivéve, ha a biztosító ehhez kifejezetten hozzájárult.

21.6. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító mentesülésére vonatkozó szabályok érvényesek (22.6. pont).

21.7. A szerzôdô és a biztosított köteles a biztosítónak írásban bejelenteni a lényeges körülmények változását, így különösen, de nem kizárólagosan a személyi adatainak (pl. név, lakcím, foglalkozás, hobbi, sporttevékenység), továbbá a jelen feltételekben rögzített egyéb lényeges körülményeknek a megváltozását, a változás bekövetkezésétôl számított 8 napon belül.

21.8. A szerzôdô köteles saját vagy a biztosított – jelölés esetén a kedvezményezett – megadott lakcímének, levelezési címének, székhelyének, bejelentett

e-mail címének, SMS üzenet fogadására alkalmas telefonszámának, a szerzôdésen nyilvántartott kifizetési bankszámlaszámának, valamint a szerzôdésre a biztosító bármely rendszerén keresztül megadott/rögzített értesítési címnek a szerzôdés tartama alatt bekövetkezett változását a biztosítónak 5 munkanapon belül bejelenteni. A biztosító az

általa ismert utolsó lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefonszámra, valamint értesítési címre mindaddig joghatályosan küldhet nyilatkozatot, vagy értesítést, (beleértve az e-mailben küldött, a biztosítási szerzôdéssel, illetve a szerzôdés megkötésével, kezelésével, módosításával, esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatót, nyilatkozatot, dokumentumot, ideértve az értéknövelésrôl szóló értesítôt és a számlát is), illetve a megadott bankszámlaszámra mindaddig joghatályosan teljesíthet kifizetést, amíg a lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefonszámra, a bankszámlaszámra vagy értesítési címre vonatkozó változásbejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz.

21.9. Ha a szerzôdô az elérési címeket, lehetôségeket a biztosító kérésére nem adja meg, vagy megadja, de annak változását elmulasztja bejelenteni, akkor az azonosítás költsége a szerzôdôt terheli, a szolgáltatási összegekbôl is levonhatóan.

21.10. A szerzôdô és a biztosított köteles a biztosítónak írásban bejelenteni a biztosított szerzôdéskötéskori tartózkodási helyének (ország) megváltoztatását az indulás ismert idôpontja elôtt 30 nappal.

A biztosító a bejelentést követô 15 napon belül mérlegeli az országkockázatot, majd a kockázat vállalhatóságának feltételeirôl tájékoztatja a szerzôdôt.

21.11. Amennyiben a szerzôdô, illetve a biztosított a változás-bejelentési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a biztosító mentesülésére vonatkozó szabályok (22.6. pont), és a 21.3. pontban leírtak érvényesek.

21.12. Ha a biztosító csak a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények

a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomására jutástól számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, illetôleg – ha a kockázatot nem vállalja – a biztosító a szerzôdést a 30. napra írásban a visszavásárlási összeg kifizetésével felmondhatja.

Erre a módosításra, illetve felmondásra a biztosítónak a szerzôdéskötéstôl vagy a lényeges körülmény változására vonatkozóan elmulasztott bejelentés megtételének kötelezô idôpontjától számítva 5

teljes biztosítási éven belül van lehetôsége az élet- és egészségbiztosítási szolgáltatások tekintetében.

Balesetbiztosításnál a tudomásra jutástól számított 15 napon belül a teljes tartam alatt mód van a szerzôdés biztosító általi módosítására, illetve felmondására.

21.13. Ha a szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított

15 napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított 30. napon a visszavásárlás feltételei szerint megszûnik, feltéve, hogy erre a következményre a biztosító a szerzôdôt a módosító javaslat megtételekor figyelmezteti. A szerzôdô által elfogadott módosított díj a közlést követô hónap

1-jétôl illeti meg a biztosítót.

22. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

22.1. Ha az életbiztosítási szerzôdés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg, a biztosító köteles a szerzôdésben meghatározott visszavásárlási összeget – ha a szerzôdés rendelkezik visszavásárlási összeggel – kifizetni.

12

22.2. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a visszavásárlási összeg – ha a szerzôdés ilyet tartalmaz – a biztosított örököseit illeti meg, abból a szándékos magatartást tanúsító kedvezményezett nem részesülhet.

22.3. A szerzôdés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeget köteles téríteni, ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán, azzal összefüggésben vagy a szerzôdéskötéstôl számított 2 éven belül elkövetett öngyilkossága következtében halt meg – függetlenül attól, hogy azt a biztosított tudatzavarban követte el.

22.4. A biztosító abban az esetben is mentesül a balesetbiztosítási, illetve kárbiztosítás szabályai szerint kötött egészségbiztosítási szolgáltatás teljesítése

alól, ha a bekövetkezett eseményt (pl. balesetet, egészségkárosodást, betegséget) jogellenesen

• a biztosított szándékos vagy

• súlyosan gondatlan magatartása okozta.

22.5. Súlyosan gondatlan magatartás okozta balesetnek, illetve betegségnek minôsül, ha a biztosítási esemény

• a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,5 ezrelék, illetve ennél magasabb véralkoholszint) közvetlen okozati összefüggésben következett be, vagy

• a biztosított által nem orvosi javallatra, vagy nem az elôírt adagolásban szedett altató- vagy nyugtatószer, illetve gyógyszer, kábítószer következtében áll be, vagy

• a biztosított jogosítvány nélküli vagy ittas (0,5 ezrelék, illetve ennél magasabb véralkoholszint) gépjármûvezetése közben következett be, és mindkét esetben más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett, vagy

• engedélyhez kötött tevékenységnek a biztosított általi engedély nélküli végzése miatt, vagy

• a biztosított munkavégzése során, a munkavédelmi szabályoknak a biztosított általi súlyos megsértése miatt következett be.

22.6. Amennyiben a szerzôdô vagy a biztosított közlésre, illetôleg változásbejelentésre vonatkozó kötelezettségének nem vagy csak késedelmesen tesz eleget, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól és csak a visszavásárlási összeget

– ha a szerzôdés rendelkezik visszavásárlási összeggel

– köteles kifizetni, kivéve, ha

• a biztosított, illetve a szerzôdô bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy

• az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

Életbiztosítás és az egészségbiztosítási szerzôdés esetén a közlésre vagy a változás bejelentésére vonatkozó kötelezettség megsértése esetén a biztosító csak abban az esetben mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a szerzôdéskötéstôl vagy

az elmulasztott bejelentés megtételének kötelezô idôpontjától számítva még nem telt el 5 teljes biztosítási év.

23. KOCKÁZATKIZÁRÁSOK

23.1 A biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll:

• radioaktív, illetve ionizáló sugárzással, kivéve az orvosilag elôírt, terápiás célú sugárkezelést,

• HIV, hepatitis B vagy hepatitis C fertôzéssel,

• harci eseményekkel, más háborús cselekményekkel, felkelésekkel, lázadásokkal, terrorcselekményekkel vagy zavargásokkal.

Harci cselekménynek minôsül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak

tengeri akció), kommandótámadás, terrorcselekmény.

23.2 A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosítási esemény gépi erôvel hajtott szárazföldi, légi

vagy vízi jármûben, országos vagy nemzetközi szervezett amatôr sportversenyeken, illetve engedély nélkül rendezett sportversenyeken való részvétel következtében, vagy ilyen versenyekre való felkészülés során következik be.

23.3 A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosítási esemény nem menetrendszerû kereskedelmi személyszállító repülés, hanem egyéb repülés következménye.

23.4 A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a kötéstôl számított öt éven belül bekövetkezô biztosítási eseményekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüggésben állnak a következôkkel

• a biztosított szerzôdéskötéskor már meglévô állapota, súlyos betegsége, súlyos maradandó egészségkárosodása, amelyrôl a szerzôdô/ biztosított tudott vagy tudnia kellett,

• veleszületett súlyos rendellenesség, a biztosított születésével összefüggô károsodások, amelyrôl a szerzôdô/biztosított tudott vagy tudnia kellett,

feltéve, hogy a fenti pontok esetében a biztosító a kockázat összegére tekintettel egészségi kockázatfelmérést nem végzett.

23.5 A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a baleset-, és egészségbiztosítási eseményekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüggésben állnak a következôkkel

• az öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísérlete, abban az esetben sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el,

• a biztosított olyan balesete, betegsége, amely okozati összefüggésben áll a biztosított testrészeinek, illetve szerveinek a biztosító jelen biztosítására vonatkozó kockázatviselésének kezdetét megelôzôen már kialakult maradandó károsodásával, illetve korábban már sérült vagy károsodott, funkciójában korlátozott testrészt érint;

• extrém sporttevékenység

Extrém sportnak minôsül a társadalombiztosítási szerv által annak tekintett szabadidôs

13

tevékenység, melyekkel összefüggésben fellépô egészségkárosodás esetén csak térítés melletti ellátást biztosít. A kizárások a kockázatviselés tartama alatti, de az ajánlattételt követôen esetlegesen késôbb extrém sportnak minôsített sportokra is vonatkoznak (a mindenkor aktuális hivatalos besorolás szerint).

23.6 Nem minôsülnek balesetnek, így kizártak a balesetbiztosítás kockázatviselésébôl a következô esetek:

• megemelés, rándulás,

• a fagyás, a napszúrás és a hôguta, egyéb hideg vagy meleg hôhatásból származó ártalom,

• a mérgezés, a rovarcsípés,

• a fertôzô vagy fertôzéssel keletkezett betegség akkor sem, ha az balesettel összefüggésben következett be, vagy

• foglalkozási ártalom.

23.7 Amennyiben a biztosító kockázatviselése nem áll fenn, az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételeiben rögzített biztosítási szolgáltatást nem teljesíti a biztosító. Helyette az alapbiztosítást érintô haláleseti szolgáltatás esetén a visszavásárlási összeg – ha a szerzôdés rendelkezik visszavásárlási összeggel – kerül kifizetésre a kedvezményezettnek.

23.8 A biztosító a kockázatelbírálás során a kockázat egyedi mérlegelésével valamely, a fentiekben kizárt kockázat vállalhatóságáról szóló döntést is hozhat.

24. VEGYES RENDELKEZÉSEK

24.1. A szerzôdô magyarországi kézbesítési megbízottat nevezhet meg, amennyiben 1 hónapnál hosszabb idôre lakcímérôl eltávozik, vagy levelezési címén a küldeményeket nem tudja átvenni. Ennek hiányában a biztosító az által ismert utolsó címére (levelezési címére) joghatályosan küldhet nyilatkozatot.

24.2. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

24.3. A biztosító a 2014. évi LXXXVIII. törvény 149. § (1) bekezdésében foglaltak alapján (megkeresô biztosító)

– a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése,

a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más megkeresett biztosítóhoz az e biztosító által a 27.1 pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkeresô biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerzôdésben rögzítésre került.

24.4. A biztosítási szerzôdés legfontosabb adózási szabályait a biztosító az ajánlattétel elôtt átadott tájékoztatóban vagy annak mellékletében ismerteti. A biztosító szolgáltatásait, egyéb kifizetéseit az aktuális adókötelezettség elszámolását követôen teljesíti.

24.5. A biztosítási szerzôdés megkötését követôen a biztosító évente legalább egyszer tájékoztatja a szerzôdôt az

életbiztosítási szerzôdése szolgáltatási értékérôl és a pénzalap aktuális visszavásárlási összegérôl.

24.6. Ha a szerzôdéskötést követôen a biztosítási szerzôdésre tekintettel igénybe vehetô adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a Biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követô hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerzôdés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerzôdési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történô módosítására annak érdekében, hogy a szerzôdés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

24.7. Ha a Szerzôdô fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétôl számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerzôdés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének idôpontjával módosul.

A módosító javaslat Szerzôdô általi elutasítása nem adhat alapot a szerzôdés Biztosító általi felmondására.

25. PANASZKEZELÉS

25.1. Biztosító

1. Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zártkörûen mûködô Részvénytársaság (rövidített neve: Aegon Magyarország Zrt.). A Társaság az 1016/1986. (IV.17.) MT számú határozatával megalapított Állami Biztosító általános jogutódja, s az 1989. évi XIII. tv. alapján alakult át gazdasági társasággá 1990. július 1. napján.

A társaságot a Fôvárosi Cégbíróság a 00-00-0000000 szám alatt tartja nyilván.

Adószám: 10389395-4-44

A társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

2. Ügyfélszolgálat

Telefonszám: 06-1-477-4800

E-mail cím: xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx Ügyfélszolgálati irodák listája megtekinthetô:

xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3. A Biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A jelentés kötelezô tartalma a Biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx) elôször 2017-ben tekinthetô meg a 2016-os évre vonatkozóan.

25.2. Az ügyfél jogosult a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által

átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölni. A biztosító panaszkezelési szabályzata elérhetô és megtekinthetô ügyfélszolgálati irodáiban, illetve a biztosító honlapján:

xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx.xxxx

Az ügyfél a biztosítási szerzôdése kapcsán felmerült olyan panaszával, amelyre az illetékes ügyfélszolgálaton nem kap megnyugtató választ, személyesen a Központi Ügyfélszolgálati Irodához, írásban a Panaszirodához fordulhat.

• Központi Ügyfélszolgálati Iroda címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0-0.

• Panasziroda címe:

Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Panasziroda 1813 Budapest, Pf. 245.

E-mail: xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

14

Online panaszbejelentés: xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxx.xxxx

25.3. A biztosító

• a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,

• a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,

• elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelô más elérhetôséget biztosítva – folyamatosan fogadja.

25.4. Telefonon történô panaszkezelés esetén a biztosító biztosítja az ésszerû várakozási idôn belüli hívásfogadást és ügyintézést.

25.5. Telefonon történô panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megôrzi. Az ügyfél kérésére a biztosító a hangfelvétel visszahallgatását lehetôvé teszi az ügyfél részére, továbbá térítésmentesen rendelkezésre bocsátja a hangfelvételrôl készített hitelesített jegyzôkönyvet.

25.6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 25.7. pontban meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzôkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a panasszal kapcsolatos, indoklással ellátott álláspontjával egyidejûleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

25.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyzôkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén

az ügyfélnek – a panasszal kapcsolatos, indoklással ellátott álláspontjával egyidejûleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

25.8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követô harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.

25.9. Jogorvoslati lehetôségek

A panasz teljes vagy részleges elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására elôírt 30 napos törvényi

válaszadási határidô eredménytelen eltelte esetén, az ügyfél az alábbi testületekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat:

1. Pénzügyi Békéltetô Testület:

A szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén, békéltetô testületi eljárást kezdeményezhet.

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank

1525 Budapest, Pf. 172.

Telefon: 00-0-000-0000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bôvebben a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

2. Fogyasztóvédelmi eljárás:

A szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, 2013. évi CXXXIX. MNB tv. fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén, fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank

1534 Budapest BKKP Pf. 777.

Telefon: 00-00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.

Bôvebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

A kérelem benyújtásához formanyomtatvány költségmentes megküldését kérheti az alábbi elérhetôségeken: Telefonon: 06-1-477-4800; postai úton: 9401 Sopron, Pf. 22.; és e-mailen: xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

3. Bíróság:

Az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bíróság (xxx.xxxxxxx.xx).

26. ELÉVÜLÉS

A biztosításból eredô igények a biztosítási esemény bekövetkeztétôl számított 2 év elteltével elévülnek.

27. BIZTOSÍTÁSI TITOK, ADATKEZELÉS

27.1. Biztosítási titok: A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

27.1.1. A 27.1. pontban meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás

megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

27.1.2. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

27.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl

és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 27.1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

27.3. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

15

27.4. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) a 27.5. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.

§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,

n) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

o) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

p) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal

szemben, ha az a)–j) pontokban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy

az o)–p) pontokban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat

megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

27.5. A 27.4. pont e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy

ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

27.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó

biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

27.7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények

módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény

(a továbbiakban: Aktv.) 43/B43-/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

27.8. A biztosító vagy a viszontbiztosító a 27.4. és 27.10. pontokban, a 27.3., a 27.4. pontokban és a 27.14. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

27.9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a

30.4. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

27.10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles

haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

• a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,

• a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

27.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

27.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet

esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

27.13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

• a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

• a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot.

27.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz,

16

viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

• ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

• ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

27.15. A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

27.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

• az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

• a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

• a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.

27.17. 27.16. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

27.18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 27.2. pont szerinti adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

27.19. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 27.4. b), f ) és j) pontjai, illetve a 27.10. pont alapján végzett adattovábbításokról.

27.20. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

27.21. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.

27.22. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében

az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

27.23. E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

27.24. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

27.25. A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok

27.25.1. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszûnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétôl számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

27.25.2. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbôl nyilvános adatra

vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

27.25.3. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.

27.26. A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek

27.26.1. A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentô Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA- törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás

I. számú Melléklete szerinti illetôségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetôségvizsgálat).

27.26.2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetôségvizsgálat elvégzésével egyidejûleg írásban tájékoztatja

a) az illetôségvizsgálat elvégzésérôl,

b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségérôl,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségérôl.

27.26.3. Az Aktv. 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényérôl az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétôl számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

17