K&H fészek társasház-biztosítás

Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H Biz- tosító Zrt. K&H fészek társasház-biztosítását, amely a társasházi közös vagy lakásszövetkezeti tulaj- donba tartozó épületekre, építményekre és ingósá- gokra, illetve a külön tulajdonba tartozó épületré- szekre nyújt kártérítési fedezetet az alábbiakban fel- sorolt kockázatok ellen.

megbízhatóság

A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban Biztosító) 1992. február 19-jén alakult meg Budapesten. Bizto- sítótársaságunk Európa egyik vezető pénzügyi cso- portjának, a KBC csoportnak a tagja, és Magyaror- szágon biztosítási tevékenységet végez. társaságunk jogi formája: zártkörű részvénytársa- ság

székhelyének állama: Magyarország

székhelye: 1095 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0. levelezési cím: Budapest 1851

társaság alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban.

Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (szék- hely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., telefon: (x00 0) 000 0000, (+36 80) 203 776, internet:

xxx.xxx.xx, levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest ).

mi a biztosítási szerződés irányadó joga?

A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. tör- vény a biztosítási tevékenységről (a továbbiakban Bit.), és a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvény- könyvről (a továbbiakban Ptk.).

mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szerződésre?

A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és osz- talékadóról vonatkozik a biztosítási szerződésre.

nyújt-e a Biztosító tanácsadást?

A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék ér- tékesítése folyamán az Ön számára nem nyújt biz- tosítási tanácsadást.

milyen javadalmazást kap a közreműködő?

A Biztosító a biztosítási termék értékesítése során közreműködőt nem vesz igénybe, így ezen a jogcí- men javadalmazás fizetésére sem kerül sor.

A biztosítási terméket értékesítő közvetítők javadal- mazásának részleteit a „Biztosításközvetítői tájé- koztató” elnevezésű dokumentum tartalmazza.

milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?

A biztosítás megköthető ALAP fedezetre és BŐVÍTETT fedezetre.

A társasház-biztosítási szerződés ALAP vagyonbiz- tosítási fedezete a lakóépület(ek), melléképület(ek) és építmény(ek) közös tulajdonba tartozó részeiben, valamint a közös tulajdonba tartozó ingóságok va- gyontárgyaiban bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre terjed ki.

BŐVÍTETT vagyonbiztosítási fedezet esetén a biz- tosítás kiterjed az ALAP fedezetben biztosított va- gyontárgyakon túl a külön tulajdonba tartozó épület- részekre is.

Közös tulajdonba tartozónak minősülnek a társas- házi alapító okirat szerint osztatlan közös tulajdonba tartozó vagy a külön tulajdonként meg nem határo- zott, illetve a lakásszövetkezet tulajdonát képező:

• épületrészek, épületszerkezetek, tartozékok és szerelvények;

• a közös használatra szolgáló helyiségek;

• a közös tulajdon részét képező központi beren- dezések;

• építmények;

0-00000-00

• melléképületek.

Külön tulajdon a társasházi alapító okiratban kü- lön tulajdonként megjelölt lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, valamint ezek épület-

részei (albetétek), illetve a szövetkezeti alapszabály szerint a tagok tulajdonában álló lakások és nem la- kás céljára szolgáló helyiségek, valamint ezek épü- letrészei.

A külön tulajdonba tartozó vagyontárgyak (albeté- tek) BŐVÍTETT vagyonbiztosítási fedezetbe tartozó (az ALAP fedezetben nem biztosítható) részeinek biztosítási összege összesen legfeljebb az ALAP vagyonbiztosítási fedezetben biztosított összes al- betét közös tulajdonba tartozó részeinek (épületek, építmények vagyoncsoportba tartozó) biztosítási összegének 2/3-a lehet. Az egyes albetétek között a biztosítási összeg a lakott terület arányában oszlik meg.

Közös tulajdonú ingóságnak minősülnek a biztosí- tott közösség vagy lakásszövetkezet nyilvántartásá- ban szereplő ingóságok.

Közös tulajdonú ingóságok tekintetében a biztosí- tási fedezet

• 100 millió Ft-ot meg nem haladó épületbiztosítási összeg esetén az épület biztosítási összege 5%- ának megfelelő összeghatárig,

• 100 millió Ft-ot meghaladó épületbiztosítási ösz- szeg esetén az épület biztosítási összege 2%- ának megfelelő összeghatárig, de minimum 5 millió Ft-ig terjed.

mire nem terjed ki a biztosítás?

A biztosítás nem terjed ki fa, döngölt föld, vá- lyog, illetve agyag falazatú épületekre, építmé- nyekre, valamint azokra az épület- és építmény- részekre, amelyek anyaga fa, döngölt föld, vá- lyog vagy agyag.

Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H fészek tár- sasház-biztosítás szerződési feltételeit, amely részletesen felsorolja azokat az eseményeket (kizárásokat és korlátozásokat), amelyekre nem terjed ki a biztosítás.

A Biztosító nem téríti meg - például

• környezetszennyezéssel, vagy

• hatósági rendelkezésekkel összefüggésben keletkezett károkat;

• a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb büntető jellegű költségeket;

• a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő károkat;

• befejezetlen beruházásokban vagy kivitele- zés alatt álló épületekben bekövetkezett káro- kat;

• idegen vagyontárgyak károsodását.

A kockázatviselés nem terjed ki azokra a ká- rokra, amelyek

• tervezési, építési hibával,

• a karbantartás elmulasztásával összefüggés- ben következtek be.

Közös ingóságok tekintetében nem biztosítha- tók például az alábbi vagyontárgyak:

• készpénz, készpénz-helyettesítő eszközök;

• kéziratok, tervek, adathordozón tárolt adatál- lományok;

• érmék, bélyegek;

• képzőművészeti alkotások;

• valódi szőrmék és kézi csomózású szőnye- gek;

• felelősségbiztosításra kötelezett (gép)jármű- vek.

Nem térülnek továbbá a szabadban, illetve nem lezárt helyiségben tárolt, illetve tartott ingósá- gok kárai (kivéve szemetes kuka).

Fentieken túlmenően az egyes veszélynemekhez tartozó kizárásokat és korlátozásokat a szerző- dési feltételek részletesen tartalmazza.

A felelősségbiztosítás nem terjed ki például:

• a gépjármű-felelősségbiztosítás alapján térít- hető károkra,

• a szerződő partnernek okozott károkra,

• a házi- és a vadállatok által okozott károkra,

• a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igényekre,

• a hatósági engedélyhez kötött tevékenységek hatósági engedély nélkül való végzéséből eredő károkra,

• a környezet-szennyezési károkra,

• a munkaadói felelősség körébe tartozó ká- rokra.

milyen káreseményekre terjed ki a biztosítás?

Az alapbiztosítás egy (ALAP vagy BŐVÍTETT) va- gyonbiztosítási fedezetből és az ALAP felelősség- biztosítási fedezetből áll. A kiegészítő biztosítások az alapbiztosításhoz választhatók.

Az ALAP és BŐVÍTETT vagyonbiztosítási fedezet az alábbi káreseményekre terjed ki: tűz, elektromos tűz, robbanás, összeroppanás, közvetlen és közve- tett villámcsapás, ismeretlen közlekedési eszköz üt- közése, légijármű ütközése, földrengés, földcsu- szamlás, föld- és kőomlás, ismeretlen üreg beom- lása, vihar, a vihar által megrongált tetőzeten, kisza- kított nyílászárón, ill. a vihar okozta falazati résen

keresztül a viharral együttjáró csapadék károko- zása, jégeső, hónyomás, árvíz, felhőszakadás, ve- zetéktörés, idegen tárgyak rádőlése, a szerkezetileg beépített és a nyílászárók üvegezésének, valamint az ezeken lévő betörésvédő fólia törése és repe- dése.

A BŐVÍTETT vagyonbiztosítási fedezet alapján ve- zetéktörés esetén megtérítjük a nyitva felejtett víz- csap miatt keletkezett károkat, a mosógép ürítő- és/vagy összekötő csövének kiugrásából eredő ká- rokat, valamint a károk elhárításához szükséges épület bontási és helyreállítási költségeit, valamint káreseményenként legfeljebb 6 folyóméterig a sérült helyett beépített új csővezeték árát.

Az alap-felelősségbiztosítási (épülethasználói) fedezet esetében a Biztosító megtéríti a harmadik személynek okozott személysérüléses vagy dolgok- ban keletkezett károkat, amelyekért a biztosított mint a biztosított épület tulajdonosa, használója, építtetője, felújítója kártérítési kötelezettséggel tar- tozik.

A vagyon- és felelősségbiztosítási alapfedezeteken túlmenően a különböző kiegészítő kockázatokat a Társasház vagy Lakásszövetkezet határozza meg, így a biztosítási szerződés által nyújtott szolgáltatá- sok köre a kívánt módon szélesre vagy szűkebbre szabható.

milyen kiegészítő biztosítások köthetők hozzá?

A Társasház vagy Lakásszövetkezet választása alapján, külön díj ellenében kiegészíthető a fedezet:

betöréses lopás és rablás kiegészítő biztosítás- sal

Biztosíthatók a közös tulajdonú ingóságok alapbiz- tosításban is biztosított vagyontárgyai, a szerződési feltételekben meghatározott kártérítési limitekig.

Meghatározott feltételek teljesülése esetén a közös tulajdonba tartozó kültéri központi antenna berende- zés is biztosítási fedezetben részesülhet.

ALAP fedezetre szóló vagyonbiztosítás esetében a betöréses lopás és rablás kiegészítő biztosítás kizá- rólag a közös tulajdonon belül elhelyezett biztosított vagyontárgyakra nyújt fedezetet;

BŐVÍTETT fedezetre szóló vagyonbiztosítás esetén a fedezet kiterjed:

• a közös és/vagy külön tulajdonon belül elhelye- zett biztosított vagyontárgyakra,

• vagyontárgyanként maximum 50 000 Ft összeg- határig a közös tulajdonú helyiségekben rendel- tetésszerűen tárolt (külön tulajdonba tarozó) ke- rékpárra, gyermekkocsira.

rongálási (vandalizmus) károk kiegészítő bizto- sításával

E kiegészítő biztosítás alapján megtérítjük

• a betöréses lopás, rablás vagy annak kísérlete során okozott járulékos rongálási károkat a biz- tosítási összegen belül évente és káresemé- nyenként legfeljebb az épület biztosítási össze- gének 2%-áig;

• a biztosítási összegen belül évente összességé- ben az épület biztosítási összegének 0,2%-áig, káreseményenként legfeljebb 200 000 Ft-ig:

- a kaputelefonok, elektromos kapuk,

- liftek, felvonók (kivéve az esztétikai rongálá- sokat),

- bejárati kapuk,

- BŐVÍTETT vagyonbiztosítási fedezet ese- tén a lakások bejárati ajtajának,

- építmények (rögzített lámpatestek, padok, játszótéri gyerekjátékok),

- szemetes kukák,

- kerti dísznövények,

- belső falazat,

- az antenna-, az erősítő- és a televíziós ká- belrendszer, a riasztórendszer, az elektro- mos kapumozgató szerkezetek rongálási káraiból eredő közvetlen költségeket.

különleges üvegek kiegészítő biztosításával

Biztosíthatók a közös tulajdonú és egyben a közös tulajdonon belül elhelyezett különleges üvegezések.

tetőbeázási károk kiegészítő biztosításával

A kiegészítő biztosítás alapján megtérítjük a lapos- és magastetőszerkezet, valamint a függőleges pa- nelhézagok szigetelési problémáiból eredő, csapa- dék okozta

• ALAP fedezet esetén a közös tulajdonú épületré- szekben keletkezett;

• BŐVÍTETT fedezet esetén a közös és/vagy külön tulajdonú épületrészekben keletkezett beázási károkat.

felvonó kiegészítő biztosításával

A felvonóban (például) anyag-, tervezési vagy kivi- telezési hiba, alkatrész kilazulása, hibás beállítás, szándékos rongálás, a kezelő hibája, ügyetlensége, gondatlansága, rövidzárlat, külső mechanikus hatá- sok miatt bekövetkezett kárt felvonónként és kár- eseményenként maximum 500 000 Ft-ig, összesen

évente maximum 2 000 000 Ft-ig megtérítjük.

füst és korom által okozott károk biztosításával Megtérítjük a biztosított épületben, tűzkár nélküli füst- és korom szennyeződésből származó károkat.

bővített kiegészítő felelősségbiztosítással

A BŐVÍTETT felelősségbiztosítás alapján megtérül- nek azok az épülethasználói minőségben okozott tűz, robbanás és vezetéktörés keresztfelelősségi károk is, amelyek miatt a tulajdonostársi, lakásszö- vetkezeti közösség tagja(i), illetőleg a lakóközösség tagja(i), valamint a tulajdonostársi, lakásszövetke- zeti közösség, illetőleg lakóközösség egymással szemben kártérítési igényt érvényesítenek.

A BŐVÍTETT felelősségbiztosítás kizárólag BŐVÍTETT vagyonbiztosítási fedezethez köthető.

kiegészítő balesetbiztosítással

Amely a társasházi, lakásszövetkezeti lakóközös- ség tagjainak a társasházban, lakásszövetkezetben bekövetkezett baleset miatti halála, rokkantsága, múlékony munkaképtelensége és ruházati kárai esetére nyújt a szerződési feltételekben meghatáro- zott összegű térítést. A Biztosító a biztosítási idősza- kon belül lakásonként maximum 2 káreseményre szolgáltat.

mikor kezdődik a kockázatviselés?

A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat aláírását követő nap nulla órakor lép ha- tályba. Ettől eltérő későbbi időpontban a felek meg- állapodhatnak.

A Biztosító az árvíz, földrengés és vihar biztosítási eseményekre a szerződéskötés napjától számí- tott 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási idő alatt a Biztosító kockázatviselése árvíz, föld- rengés, vihar biztosítási események miatt bekö- vetkezett károkra a biztosítási szerződés ha- tályba lépése esetén sem terjed ki.

milyen időtartamra köthető a biztosítás?

A biztosítási szerződés határozatlan időtartamra köthető.

A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés kezdete hónapjá- nak első napja.

milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?

A biztosítás díja fizethető mobil kártyaelfogadó ter- minálon, online díjfizetéssel (bankkártyával), cso- portos beszedési megbízással, banki átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízáson (postai csek-

ken). A díjfizetés gyakorisága lehet éves (egy ösz- szegben egész évre előre történő fizetéssel), fél- éves, negyedéves és havi.

A díjfizetés módja bármikor, a díjfizetés gyakorisága a biztosítási szerződés évfordulójakor módosítható. Az ajánlat aláírásával a felek az első díjrészlet tekin- tetében a kötvényben (fedezetet igazoló dokumen- tumban) és a díjesedékességi értesítőben foglalt díj- esedékességi határidőig halasztásban állapodnak meg.

hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?

A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös megegyezéssel, díjnemfizetés miatt vagy fel- mondással. Határozatlan tartamú szerződés a bizto- sítási időszak végére bármikor felmondható, de a felmondó nyilatkozatnak legalább 30 nappal a bizto- sítási évforduló előtt be kell érkeznie a Biztosító székhelyére.

mi az értékkövetés módja, mértéke és a biztosí- tási összeg módosításának lehetősége?

Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a Szer- ződő által meghatározott vagyonbiztosítási össze- geket a Biztosító a biztosítási évfordulót megelő- zően a következő biztosítási időszakra automatiku- san (azaz külön jognyilatkozat tétele nélkül) inde- xálja (értékkövetés) az alábbiak szerint:

A biztosítási összeg indexálásának alapja (azaz a bázis index) a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) ál- tal az indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett, 12 hónapos tartamra vonatkozó, számí- tott lakásjavítási, -karbantartási árindex (épületek, építmények vagyoncsoportra), illetve fogyasztói ár- index (ingóságok vagyoncsoportra), amelytől a Biz- tosító 5 százalékponttal eltérhet (alkalmazott index). Így a módosított (az új biztosítási időszakra érvé- nyes) biztosítási összeg az előző évi biztosítási ösz- szeg és az alkalmazott index szorzata.

A fenti lehetőségeken túl a szerződő ügyfél az év fo- lyamán bármikor kezdeményezheti a biztosítási ösz- szeg módosítását. A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan követi.

milyen adatok változását kell bejelenteni?

A Biztosított, illetve a Szerződő a szerződés szem- pontjából minden lényeges körülményt köteles írás- ban közölni a Biztosítóval haladéktalanul, de legfel- jebb nyolc napon belül. Ez vonatkozik a változásje- lentésre is.

Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bár- mely adatában (amely adatokat a szerződő az aján- laton, vagy annak bármely mellékletén közölt) válto- zás történik, értesítse biztosításközvetítőjét, aki se- gít elintézni a szükséges módosítások elvégzését. Mely adatok ezek? Pl.: név, cím, tulajdon, tulajdo- nostársak személye vagy tulajdoni aránya, biztosí- tási összeg, stb. A változásról írásban közvetlenül központunkat is értesítheti.

milyen védelemben részesülnek rendelkezé- sünkre bocsátott adatai?

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy közölt adatai a biztosítási titok körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni harmadik személynek, ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban hozzájárul.

A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes esetekben meghatározott feltételek mellett) az alábbi szervezetek, személyek vonatkozásában: a feladatkörében eljáró Felügyelet, folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság és ügyészség, továbbá az általuk kirendelt szakértő, ügyészség, büntetőügyben, polgári ügyben, vala- mint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, a végrehajtási ügyben eljáró önálló bíró- sági végrehajtó, a hagyatéki ügyben eljáró köz- jegyző, továbbá az általa kirendelt szakértő, adóha- tóság, gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nem- zetbiztonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, alapvető jogok biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadság Hatóság, Titkosszolgálat, vi- szontbiztosító, átvevő biztosító, kárrendezési meg- bízott, kiszervezett tevékenységet végző magyar bűnüldöző szerv, illetve külföldi bűnüldöző szerv és külföldi Pénzügyi Információs Egység. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok el- végzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat a szerződési feltételek, vala- mint az adatkezelési tájékoztató elnevezésű nyom- tatvány tartalmazza, amely a biztosítási szerződés részét képezi.

mi a tennivaló, ha káresemény történik?

Ha káresemény történik, hívja biztosításközvetítőjét, akinek telefonszáma a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) található meg!

Káreseményét bejelentheti továbbá:

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851

postacímen,

- a xxx@xx.xx email címen,

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös központi telefon- számon, valamint

- a (+36 1) 461 5235-ös faxszámon.

A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon belül be kell jelentenie a Biztosító felé, illetve felelős- ségbiztosítási eseményt legkésőbb 30 napon belül kell bejelenteni.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

• a káresemény időpontját, okát, és rövid leírását,

• a káresemény helyét,

• a károsodott vagyontárgyak megnevezését,

• a károsodás mértékét (megállapított, vagy be- csült érték),

• a kárrendezésben közreműködő személy, szer- vezet nevét, elérhetőségét.

speciális teendők adott káresemények bekövet- kezésekor

Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzol- tóságnak is. Betöréses lopás- vagy rabláskárt be kell jelenteni a rendőrségnek is. A baleseti károk beje- lentéséhez orvosi igazolásra van szükség.

mikor nem tudunk kárt fizetni?

A biztosítónak nincs kárkifizetési kötelezett- sége, ha nem biztosított káresemény történt, ha a károkozás engedélyhez kötött tevékenység en- gedély nélküli végzése során és ezzel okozati összefüggésben történt, ha a kár a Biztosított- nak, illetve Szerződőnek ittas vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett, vagy a Biztosított, illetve a Szerződő írásbeli figyelmeztetés elle- nére sem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében. A biztosító mentesü- lését eredményezheti a közlési kötelezettség, il- letőleg a változás-bejelentési kötelezettség meg- sértése is.

A tételes mentesülési okokat és a kizárásokat a biztosítás feltételei tartalmazzák. Mentesül to- vábbá a biztosító, ha a kárt jogellenesen a Bizto- sított, illetve Szerződő vagy hozzátartozója, avagy a biztosított vezető munkakört vagy a biz- tosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottjuk, megbízottjuk, vezető beosztású tisztségviselőjük, tagjuk, mun- kavállalójuk vagy szervük szándékosan vagy sú- lyosan gondatlanul okozta. Mentesül továbbá a

Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelő- zési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.

hogyan történik a kárkifizetés?

A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szük- séges utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki.

vagyonbiztosítási károk térítése:

A Biztosító a károkat a biztosítottság mértékétől füg- gően téríti meg. Amennyiben az adott vagyontár- gyat, vagyoncsoportot illetően alulbiztosítottság áll fenn - vagyis a vagyontárgy, vagyoncsoport tényle- ges értéke nagyobb, mint a megjelölt biztosítási ösz- szeg -, akkor a kár olyan arányban téríthető, mint amilyen arány fennáll a biztosítási összeg és a tény- leges érték között.

Amennyiben a Biztosító által javasolt biztosítási ösz- szeget a szerződő elfogadja, a Biztosító nem vizs- gálja az alulbiztosítottságot. A maradványérték a biztosítási összegből levonásra kerül.

→ épületek, építmények kárai

A javítással helyreállítható károkat a Biztosító a reális helyreállítási költségen téríti meg; ha azon- ban az elhasználódottság mértéke 75%-ot meg- haladó, a helyreállítási költségből az értékemel- kedés levonásra kerül (kivéve, ha a kár összege nem éri el a vagyontárgy értékének 25%-át!).

A nem javítható károk újraépítési értéken térül- nek; ha azonban az elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó: káridőponti valóságos érté- ken.

Festés, mázolás, tapétázás, fal- és padlóburkolat részleges vagy teljes kárát a reális helyreállítási költségen; ha az elhasználódottság mértéke az 50%-ot meghaladja, káridőponti valóságos érté- ken téríti a Biztosító.

→ ingóságban bekövetkezett károk

A javítással helyreállítható károkat a reális javí- tási költség erejéig térítjük; ha azonban az el- használódottság mértéke 70%-ot meghaladó, a javítási költségből az értékemelkedés levonásra kerül (kivéve, ha a kár összege nem éri el a va- gyontárgy értékének 25%-át!).

Nem javítható károk esetében újrabeszerzési ér- téken térítünk, ha azonban az elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó: káridőponti valósá- gos értéken.

→ közvetett költségek megtérítése:

A biztosítási események folytán szükségszerűen felmerülő indokolt és igazolt költségeket (oltás,

mentés, bontás és kiürítés, elszállítás, ideiglenes fedés, állványozás, egyéb kárenyhítési költsé- gek, rom- és törmelékeltakarítás költségei, ideig- lenes lakás bérleti díja, elmaradt lakbér) összes- ségében a biztosítási összegen belül az épület biztosítási összegének

- ALAP fedezet esetében: 1%-áig;

- BŐVÍTETT fedezet esetében: 2%-áig térít- jük meg.

A 10 000 Ft-ot el nem érő károkat a biztosított maga viseli, az önrészesedés mértékét meghaladó károk viszont teljes összeggel térülnek.

felelősségbiztosítási károk térítése: Felelősségbiztosítási kár megtérítése a károsultat il- leti. Felelősségbiztosítás alapján a kártérítésből a Biztosító nem von önrészesedést.

A biztosított szándékos vagy súlyosan gondat- lan magatartása esetén a Biztosító a károsultnak kifizetett összeg visszafizetését követelheti a biztosítottól.

balesetbiztosítási károk térítése:

Balesetbiztosítási esemény esetén a Biztosító szol- gáltatása a szerződési feltételekben meghatározott balesetbiztosítási összeg. Baleseti károknál az ön- részesedés nem kerül levonásra.

hová forduljon panaszával?

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát be- jelentheti:

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1) 328

9000 telefonszámon,

- a xxxxxxxxx@xx.xx e-mail címen,

- a (x00 0) 000 0000 faxszámon,

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851

postacímre küldött levélben, vagy

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyin- tézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0. címen.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése ese- tén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékeny- ségén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál (székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., tele- fon: (x00 0) 000 0000, (+36 80) 203 776, internet:

xxx.xxx.xx, levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.

A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a

Pénzügyi Békéltető Testület (székhely: 1054 Buda- xxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., telefon: (x00 0) 000 0000,

(+36 80) 203 776, internet: www.penzugyibekelteto- xxxxxxxx.xx, levelezési cím: 1525 Budapest, Pf.: 172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordul- hat.

Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társa- ság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szer- vezetek, társasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

felügyeleti szerv

Magyar Nemzeti Bank (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., telefon: (x00 0) 000 0000, (+36

80) 203 776, internet: xxx.xxx.xx, levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest).

Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Biztosító belső adatvédelmi felelőséhez, bírósághoz vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha- tósághoz (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x, xxxxxxx: (x00 0) 000 0000, e-mail: ugyfelszol- xxxxx@xxxx.xx) fordulhat.

figyelem!

Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerző- dési feltételeit, ezért kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita esetén a szerződési fel- tételekben foglaltak az irányadók.

Felhívjuk figyelmét, hogy a xx.xx oldalon további hasznos tanácsokat, tájékoztatókat, fogalom meg- határozásokat olvashat.

központi iroda:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.

telefon: (+36 1/20/30/70) 000 0000

fax: (x00 0) 000 0000

látogassa meg honlapunkat: xx.xx

a K&H Biztosító Zrt.

K&H fészek társasház-biztosításának szerződési feltételei

A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy díjfizetés ellenében, a kockázatviselés kezdetét követően bekö- vetkező biztosítási esemény esetén a jelen szerződési feltételekben részletezettek szerint megtéríti a biztosított azon kárait, amelyekre a biztosí- tási kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) és a jelen feltételek alapján kockázatviselése kiterjed.

A biztosítási szerződés részét képezi a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum), a jelen szerződési feltételek, továbbá a felek egymáshoz intézett írásbelinek minősülő jognyilatkozatai. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

1. általános feltételek

Az e pontban szereplő általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyek a K&H fészek társasház-biztosítási szerződés egé- szére alkalmazandók. Amennyiben azonban az egyéb pontokban leírt feltételek eltérően rendelkeznek, annyiban az azokban meghatározottak az érvényesek.

Jelen szerződés keretében a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv értelmében társasháznak minősül, ha épületingatlanon az alapító okirat- ban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül (a továbbiakban: társasház). Az épülethez tartozó földrész- let, továbbá a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg lakás - különö- sen: a gondnoki, a házfelügyelői lakás - a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.

Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberen- dezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van.

Jelen szerződés keretében a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi XXX.xx értelmében lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartá- sára létrejött gazdálkodó szervezet.

A lakásszövetkezetben (a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet) a lakások a tagok, a nem tag tulajdonosok vagy a lakásszövetkezet tulajdonában állnak.

Ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, az épülethez tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei, a központi berendezések, a házfelügyelői (gondnoki) lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más létesítmények (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában állnak.

Nyugdíjasházi szövetkezet esetében a lakások a szövetkezet tulajdonában állnak, a tagot a lakás állandó használatának joga illeti meg.

1.1. a Szerződő (Biztosított)

1.1.1. A jelen feltételek szerint biztosított a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett:

- az általa viselt közös név alatt a társasház tulajdonostársainak közössége (továbbiakban: közösség),

- a társasház tulajdonostársai,

- a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) neve szerint meghatározott lakás-szövetkezet,

- a lakásszövetkezeti tagok és nem tag tulajdonosok (a továbbiakban: biztosított).

1.1.2. A szerződő a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett biztosított, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a további- akban: Szerződő). A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi.

1.1.3. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosí- tottra száll át.

Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is - megtéríteni.

1.1.4. A szerződő, illetve biztosított az ajánlat átadásával egy időben köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosító tudomására hozni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett (közlési kötelezettség). A közlési kötelezettség feltétlenül fennáll minden olyan körülményre vagy adatra, amelyre a biztosító az ajánlaton vagy mellékleteiben, valamint bármilyen más írásos formában kérdést tett fel. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszaival a szerződő illetve a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A Szerződő, illetve Biztosított köteles emellett változásjelentési kötelezettségének is eleget tenni az 1.10. pontban részletezettek szerint.

1.2. a szerződés létrejötte, megállapodás az első díj halasztott fizetésében, a további díjrészletek fizetése

1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló dokumentumot állít ki.

1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat szerinti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára vissza- menő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

1.2.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.

1.2.4. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biz- tosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetigazolás átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

1.2.5. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.

1.2.6. A biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott időpontban megkezdődik, kivéve, ha az ajánlatot a biztosító annak átadásától számított 15 napon belül visszautasítja. Az ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpont érvényesen nem lehet korábbi, mint az ajánlat aláírásának napját követő nap 0:00 órája.

Ha a kockázat elbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a Biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

A biztosító az árvíz, földrengés és vihar biztosítási eseményekre a szerződéskötés napjától számított 30 napos várakozási időt köt ki.

A várakozási idő alatt a Biztosító kockázatviselése árvíz, földrengés, vihar biztosítási események miatt bekövetkezett károkra a biztosítási szer- ződés hatályba lépése esetén sem terjed ki.

A biztosító eltekint a várakozási időtől, amennyiben a biztosítás egy korábbi (már nem terjesztett) módozatú K&H biztosítási szerződés új módo- zatra történő átdolgozása eredményeként jött létre.

1.2.7. Az ajánlat aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapodnak meg az első díj megfizetése tekintetében. E megállapodás szerint az első díj megfizetésének esedékességét a biztosító által kiállított és a biztosítottnak megküldött kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) és díjesedékességi értesítő tartalmazza.

1.2.8. Az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak az első napján esedékesek, amelyre a díj vonatkozik. A díjfizetési gyakoriság

- a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) megjelöltek szerint - éves, féléves, negyedéves vagy havi lehet.

A biztosítás díját, a fizetés módját és esedékességét a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) és annak mellékletei tartalmazzák. Ha az ajánlat a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz rendelkezést, akkor a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) éves díjfizetési gyakoriság szerint kerül kiállításra.

A szerződés díja fizethető mobil kártyaelfogadó terminálon, online díjfizetéssel (bankkártyával), csoportos beszedési megbízással, banki átuta- lással vagy készpénzátutalási megbízáson.

A biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett díjat tekinti befizetettnek. Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a biztosító fizetési számláján jóváírják. Készpénzátutalási megbízás esetén a biztosító a díj megfizetését a feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a szerződő kétséget kizáróan igazolja.

Mobil kártyaelfogadó terminál használatával történő díjfizetés esetén a Biztosító a díj megfizetését a befizetés (tranzakció) dátumát követő mun- kanapon teljesítettnek tekinti.

1.2.9. Ha a szerződő a díjrészletet az esedékességkor nem fizeti meg, úgy a részletfizetési kedvezményt elveszíti és az egész biztosítási évre járó díj egy összegben esedékessé válik.

1.3. a szerződés időbeli és területi hatálya

1.3.1. A szerződő (biztosított) és a biztosító (továbbiakban együtt: felek) megállapodnak, hogy a szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés kezdete hónapjának első napja.

1.3.2. A biztosító a kockázatviselés helyén bekövetkezett, illetve a Magyarország területén okozott károkat a K&H fészek társasház-bizto- sítás feltételeinek különböző pontjaiban foglalt korlátozások figyelembevételével téríti meg.

1.4. a szerződés megszűnése

1.4.1. rendes felmondás

A határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel felmondhatják. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.

1.4.1.1. A felek a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják (tartamzáradék). A megállapított időtartam eltelte előtt a szerződés megszün- tetésére kizárólag a felek közös megegyezésével van lehetőség.

1.4.2. díjnemfizetés

Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerző- dés a póthatáridő napjával megszűnik kivéve, ha a biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Abban az esetben, ha a szerződés a fenti bekezdésben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnem- fizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

1.4.3. érdekmúlás, lehetetlenné válás

Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A biztosítót ilyen esetben az érdek megszűnésének illetőleg a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjáig bezárólag számított díj illeti meg.

A biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a biztosító részére be kell mutatni.

A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulaj- donjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulaj- donos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszűntéig.

A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel fel- mondhatja.

Totálkár esetén a biztosítottnak fizetendő kártérítési összegből nem kerül levonásra a biztosítási időszak végéig esedékes be nem fizetett díj- részlet! A biztosítás a totálkár bekövetkezésének napjával megszűnik (a szerződés e nappal törlésre kerül). A biztosító díjigényét is e napig bezárólag, napra számítva érvényesíti.

1.4.4. közös megegyezés

A felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik.

1.4.5 A Biztosító az 1.4.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.

1.5. a biztosítási események, a biztosítási összeg, az önrészesedés

1.5.1. A biztosítási események meghatározását a 2., 3., 4. és 5. pontok (illetve ezek alpontjai) tartalmazzák.

1.5.2. A biztosítási összegeket és a biztosított által viselt önrészesedés mértékét a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) és/vagy a 2., 3., 4. és 5. pontban (illetve ezek alpontjaiban) részletezett feltételek tartalmazzák.

1.5.3. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárata előtt igénybe veszi, a fedezet automatikusan feltöltődik, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége továbbra is fennáll.

1.6. általános kizárások

1.6.1. A biztosító nem téríti meg

- a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel,

- környezetszennyezéssel, kemikáliákkal

- a közvetve vagy közvetlenül mágneses vagy elektromágneses mezők által előidézett vagy okozott, vagy ezek sugárzásával,

- a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselekménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal, tömeg- megmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel,

- hatósági rendelkezésekkel

összefüggésben keletkezett károkat.

1.6.2. Nem téríti meg továbbá a biztosító

- a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb büntető jellegű költségeket;

- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő károkat;

- befejezetlen beruházásokban vagy kivitelezés alatt álló épületekben bekövetkezett károkat;

- idegen vagyontárgyak károsodását;

- egyéb kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatti károkat;

- a vissza nem térítendő állami, központi költségvetési, helyi önkormányzati költségvetési, elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatás, külföldi állam, nemzetközi szervezet vagy az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támogatás alapján megtérülő károkat.

1.6.3. A társasház-biztosítási szerződési feltételek alapján megkötött szerződések kockázatviselése a fentieken túl nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

- tervezési, építési hibával,

- a karbantartás elmulasztásával összefüggésben következtek be.

1.6.4. A biztosítás nem terjed ki fa, döngölt föld, vályog, illetve agyag falazatú épületekre, építményekre, valamint azokra az épület- és építményrészekre, amelyek anyaga fa, döngölt föld, vályog vagy agyag.

1.7. a biztosító mentesülése

1.7.1. Mentesül a biztosító a szolgáltatás teljesítési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt (biztosítási eseményt) jogellene- sen

- a Szerződő vagy Biztosított,

- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hozzátartozó: a Ptk. 8:1. § (1) 2. pont szerint),

- üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottjuk, megbízottjuk, vezető beosztású tisztségviselőjük, tagjuk, munkavállalójuk vagy szervük

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

A felelősségbiztosítás keretében átvállalt kockázatok tekintetében a biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy sú- lyosan gondatlan magatartása sem mentesíti. Ilyen esetekben a biztosítót a biztosítottal szemben visszakövetelési jog illeti meg.

1.7.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az alábbi esetek minősülnek:

- a károkozás hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt;

- ha a károsult kára a Biztosítottra irányadó hatósági vagy szerződési kármegelőzési előírások súlyos vagy folyamatos megsértése miatt következett be;

- a kár a biztosítottnak (illetve a 1.7.1. pontban meghatározott személyeknek) igazolt alkohol fogyasztásával vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett;

- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között azért következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges intéz- kedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár bekövetkezésének vagy ismétlő- désének veszélyére írásban is figyelmeztette;

- a kárt a biztosított a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségek, a foglalkoztatási vagy balesetvédelmi szabályok súlyos meg- sértésével okozta, illetve ezen szabályok olyan ismétlődő vagy folyamatos megsértésével idézte elő, amiből eredően három éven belül már következett be biztosítási esemény,

- a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősítette

1.7.3. A közlési kötelezettség (1.1.3. pont) illetőleg a változásbejelentési kötelezettség (1.10. pont) megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerződő vagy a Biztosított bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

1.8. kárbejelentés és kárrendezési eljárás

1.8.1. A biztosított (szerződő) a káreseményt (biztosítási eseményt) bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított két munkanapon belül, illetve felelősségbiztosítási esemény esetén 30 napon belül írásban (online kárbejelentési felületen, levélben, faxon, e-mail-ben), vagy telefonon köteles bejelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat köteles megadni, és lehetővé kell tennie a bejelentés, valamint a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

1.8.2. Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított e kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

1.8.3. A biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől számított öt munkanapon belül (kivéve katasztrófa károk esetét) a kárrendezést megkezdeni.

1.8.4. A biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított ötödik napig a károsodott vagyontárgy állapo- tán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító számára - szolgáltatási kötelezettsége elbírálása szempontjából - lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, úgy a Biztosító köte- lezettsége nem áll be.

1.8.5. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további harminc napig, de legfeljebb a kárrendezési eljárás befejezéséig köteles változatlan állapotban megőrizni és a biztosító kérésére bemutatni.

1.8.6. A károk felmérése, megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata során a biztosítottal illetőleg a károsulttal közösen készített, tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

1.8.7. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek, így különösen:

- javítási, helyreállítási számlát vagy árajánlatot, költségvetést, törött üveg helyreállítási számláját,

- a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy tulajdonjogát vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét bizonyító dokumentu- mokat,

- a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,

- tűz- és a robbanáskár esetén az önkormányzat vagy a tűzoltóság hatósági bizonyítványát vagy az önkormányzati tűzoltóság igazolását,

- a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,

- betöréses lopás, rablás, illetve rongálás (vandalizmus) esetén a rendőrségi feljelentést.

1.8.8. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat, illetőleg a károsultat terheli.

A szerződő (biztosított) vagy a biztosító kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A független szakértő költségét a megbízó viseli.

1.8.9. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárrendezési eljárás során a kárbejelentést követő 15 napon belül esedékes. Ha a biztosított (felelősségi károk esetén a károsult) igazoló okiratot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.

A biztosító a szolgáltatás összegét visszatarthatja:

- ha kétség merül fel a biztosított, illetőleg az általa megjelölt személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a biztosító által megkívánt igazolás benyújtásáig,

- az eljárás befejezéséig, ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosított ellen büntető eljárás indult.

Ilyen esetekben a biztosítót kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

1.8.10. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyire az a biztosítási esemény következménye.

1.8.11. A biztosított hozzájárulását adja, hogy a biztosító képviselője, illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat megte- kinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról - annak fénymásolatban való megküldésével - a biztosított köteles a biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

1.9. kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

1.9.1. A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezen követelmény alkalmazandó abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket. A Szerződő és a Biztosított a Biztosító előírásai és a káresemény bekövetkeztekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követ- kezménye szerint köteles kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre

1.9.2. A felek megállapodnak, hogy a Szerződő és Biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni, különösen:

- Köteles az épület alkotó részei és tartozékai folyamatos karbantartásáról, a biztonságtechnikai berendezések üzemképes állapotban tartásá- ról gondoskodni, valamint az érvényes hatósági és építészeti előírásokat betartani.

- Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a további károk keletke- zését.

A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabványok az irányadók.

1.9.3. A Szerződő és Biztosított a káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles

- tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az oltás, mentés eredményessége érdekében,

- betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.

1.9.4. A felek megállapodnak abban, hogy a Szerződő és Biztosított köteles az esetlegesen nem használt (nem működő) vagy átmenetileg nem üzemeltetett vízvezeték- és fűtési rendszert (központi, padlófűtés, stb.), valamint a hozzájuk csatlakozó berendezéseket a használat felfüg- gesztésének idejére, illetve a működés megszüntetésének napján vízteleníteni az elfagyás, csőtörés megelőzése érdekében.

1.9.5. A biztosító képviselője, illetve megbízottja útján jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére.

1.10. a szerződés módosítása, változás-bejelentési kötelezettség

1.10.1. A szerződéskötés után a Szerződő és a Biztosított haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni

- minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve

- minden olyan tényt, amely a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásolja.

A biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló ténynek, körülménynek minősül a biztosítási kötvény, ajánlat, adatközlő, mellékletek bármely adata.

A Szerződő és Biztosított ellen indított csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása változás-bejelentési köte- lezettség alá esik.

1.10.2. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, de a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

1.10.3. Különösen a következő lényeges körülmények változásáról kell a biztosítót értesíteni:

- tulajdonváltozás

- ha a biztosított épület alapterülete megnő,

- ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevékenység indul, vagy a már létező jellege megváltozik (helységeit bérbe adja),

- a biztosított ingatlan lakottsága módosul,

- ha a vagyonértékben vagyoncsoportonként 10%-ot meghaladó mértékű változás történt, ami a biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összeg (és ezáltal a biztosítási díj) módosítását indokolja,

- csőd-, felszámolási- és végelszámolási eljárás megindítása, amennyiben a Szerződő képviselője gazdálkodó szervezet.

1.10.4. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat, egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna. A közlési és változás bejelentési kötelezettség meg-szegése esetén a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra alkalmazhatók, amelyeket a kötelezettség megsértése érintett.

1.10.5. A biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett összeg erejéig köteles 8 napon belül a Biztosítónak bejelenteni.

1.11. egyéb rendelkezések

1.11.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a Biztosított követelését kell kielégíteni. A Biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik a Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt megillető visszkereseti jogát érvényesíthesse.

1.11.2. A Biztosított vállalja, hogy a betöréses lopás, rablás, valamint épületrongálás és vandalizmus esetén a rendőrségi nyomozást meg- szüntető határozatot vagy a jogerős bírósági ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A Biztosítottnak ez a kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.

1.11.3. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

1.11.4. A szerződő felek a jognyilatkozataikat, beleértve a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat, írásban kötelesek megtenni.

A szerződő (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a Biztosító tudomására jutott.

1.11.5. A biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik a biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt megillető vissz- kereseti jogát érvényesíthesse.

1.11.6. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.

A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen - a szerződés tartama alatt - bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

1.11.7. A biztosítási szerződésből eredő igények öt év alatt évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a biztosítási esemény időpontjától kell meghatározni.

1.12. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség

1.12.1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási tevé- kenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.

1.12.2. Az 1.12.1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

1.12.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

1.12.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 1.12.1 pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

1.12.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonat- kozóan írásban felmentést ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

1.12.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, to- vábbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásá- ban eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az 1.12.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos köz- úti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelke- zései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Köz- ponttal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcso- latos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján

– a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követel- ményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meg- határozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett miniszté- rium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,

szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–

s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

1.12.7. Az 1.12.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókö- telezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. tör- vényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonat- kozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

1.12.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA- törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

1.12.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 1.12.6. és 1.12.11. pontokban, az 1.12.5. pontban, az 1.12.6. és az 1.12.18. pontokban meg- határozott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

1.12.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az 1.12.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

1.12.11. a biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyész- ség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

- a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaélés- sel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

- a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásá- val, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

1.12.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

1.12.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoport- vizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

1.12.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 164/B. § szerinti adattovábbítás.

1.12.15. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából

– írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénz- mosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.

1.12.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.

1.12.17. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonat- kozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

1.12.18. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

1.12.19. Az 1.12.18. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

1.12.20. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

1.12.21. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 1.12.6. b), f) és j) pontjai, illetve a 1.12.11. pontja alapján végzett adattovábbításokról.

1.12.22. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

1.12.23. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szer- ződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

1.12.24. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

1.12.25. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

1.12.26. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

1.12.27. A biztosító a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezett- ségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz az e biztosító által kezelt és a Bit. 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.

1.13. panaszbejelentés, panaszkezelés

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (x00 0) 000 0000

- telefonszámon,

- a xxxxxxxxx@xx.xx e-mail címen,

- a (x00 0) 000 0000 faxszámon,

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímre küldött levélben, vagy

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Budapest, Lechner Xxxx xxxxx 0. címen.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet. A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat. Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

elérhetőségek	Magyar Nemzeti Bank	Pénzügyi Békéltető Testület
székhely	1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.
telefon	(x 00 0) 000 0000, (+36 80) 203 776
internet	xxx.xxx.xx	xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx
levelezési cím	Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest	1525 Budapest, Pf.: 172

felügyeleti szerv:

Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., telefon: (x00 0) 000 0000, (+36 80) 203 776, internet: xxx.xxx.xx, levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest 2).

Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Biztosító belső adatvédelmi felelőséhez, bírósághoz vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabad- ság Hatósághoz (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x, xxxxxxx: (x00 0) 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx) fordulhat.

2. a vagyonbiztosítás feltételei

A biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított módon és mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási esemé- nyek a kockázatviselés helyén levő, biztosított vagyontárgyakban okoztak.

A kockázatviselés helye:

- a társasház, lakásszövetkezet kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) feltüntetett címe,

- cím hiányában a település és a Földhivatali ingatlan-nyilvántartásban szereplő helyrajzi szám szerint feltüntetett társasházi, lakásszövetkezeti ingatlan.

2.1. alapbiztosításban biztosított vagyontárgyak

A biztosítható vagyontárgyak köre:

- ALAP fedezet esetén:

az épületek, építmények vagyoncsoport közös tulajdonba tartozó vagyontárgyai (2.1.1.1.), valamint a felek erre vonatkozó megállapodása alapján - az ingóságok vagyoncsoport közös tulajdonba tartozó vagyontárgyai (2.1.2.1.);

- BŐVÍTETT fedezet esetén:

az ALAP fedezetbe tartozó, valamint az épületek, építmények vagyoncsoport külön tulajdonba tartozó (2.1.1.2.) vagyontárgyai

2.1.1. épületek, építmények vagyoncsoport

Biztosított vagyontárgyak a szerződésben megjelölt kockázatviselés helye szerint megnevezett:

- lakóépület(ek),

- társasházként nyilvántartott

- üzletházak, irodaházak

- üdülők, nyaralók, szállodák

- szállodák,

- melléképület(ek)

- építmény(ek).

A biztosítás csak a rendeltetésszerűen használatba vett (használatba vételi engedéllyel rendelkező) épület(ek)re, épületrészekre terjed ki.

2.1.1.1. Közös tulajdon

A biztosított vagyontárgyak társasházak esetében az alapító okiratban külön tulajdonként meg nem jelölt, vagy lakásszövetkezetek esetében az alapszabály szerint a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonában lévő épületrészek, épületszerkezeti és -gépészeti elemek.

Közös tulajdonnak, illetve lakásszövetkezeti tulajdonnak minősülnek az épületszerkezetek, az épület tartószerkezetei, azok részei, a központi berendezések, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrészek, épületberendezések akkor is, ha azok a külön tulajdonban álló albetéteken belül helyezkednek el (a 2003. évi CXXXIII. tv., illetve a 2004. évi CXV. tv. rendelkezéseinek megfele- lően).

Amennyiben az alapító okirat, illetve az alapszabály másként nem rendelkezik a közös tulajdonú épületrészekről, a biztosítás hatálya alá tartozó biztosított vagyontárgyak az alábbiak:

I. épületek

→ közös tulajdonú épületrészek, épületszerkezetek, tartozékok és szerelvények:

- alap, fő-, határoló- és válaszfalak, felmenőfalak, födémek, pillérek, kémények,

- külső homlokzatvakolatok a lábazattal,

- a tető szerkezete és tetőfedése,

- belső csapadékelvezető rendszer, ereszcsatornák,

- közös használatra szolgáló helyiségek burkolatai,

- közös használatra szolgáló területek burkolatai,

- kapualj, lépcsőház, folyosó, függőfolyosó, kéményseprő folyosó,

- saját tulajdonú udvar burkolatai,

- víz-, csatorna- és gázvezeték a hozzátartozó szerelvényekkel, ide nem értve a lakásban lévő, külön tulajdonnak minősülő vezeték- szakaszt,

- központi fűtő- és melegvíz szolgáltató berendezés a hozzátartozó szerelvényekkel, ide nem értve a lakásban lévő, külön tulajdonnak minősülő vezetékszakaszt és szerelvényeket,

- elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszer, ide nem értve a lakásban lévő, külön tulajdonnak minősülő vezetékszakaszt,

- épülethez szilárdan rögzített napelem, napkollektor,

- az épületek közös tulajdonban lévő, szerkezetileg beépített üvegezése, valamint a közös tulajdonban lévő nyílászárók üvegezése, kivéve a 2.3.7. pontban kizárt üvegezéseket.

→ közös használatra szolgáló helyiségek:

- padlás és pincetérség a nem közös tulajdonba tartozó padlás- és pincerekeszek kivételével,

- mosókonyha, szárítóhelyiség,

- közös fürdőszoba, mosdó és WC,

- gyermekkocsi és kerékpártároló,

- teremgarázs,

- klubszoba, kondicionáló-szoba és sporthelyiségek,

- uszoda, szauna, szolárium.

→ a közös tulajdon részét képező központi berendezések:

- központi antenna és erősítő berendezés, ide nem értve a lakásban lévő, külön tulajdonnak minősülő vezetékszakaszt és csatlako- zóaljzatot,

- kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal,

- riasztórendszer,

- egyéb kiépített elektronikus hálózatok,

- egyéb gépészeti berendezések,

- személy- és teherfelvonó,

- házi szemét gyűjtésére szolgáló berendezés, ide nem értve a mozgatható szeméttárolókat.

II. építmények

- kerítés, elektromos kapuk, támfalak, gépkocsi bejáró, járda,

- az épülettől külön álló napkollektor, napelem.

- úszómedence, kerti szökőkút, filagória, szalonnasütő, sport- és játszóterek, talpazathoz rögzített kerti szobrok, kerti lámpák és világítótestek, kandeláberek, stb.,

- több lakást szolgáló kút, a hozzátartozó szerelvényekkel,

- több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés.

III. melléképületek

- melléképület(ek) a kockázatviselés helyeként meghatározott telek területén.

A külön tulajdonba tartozó albetétek területén kívül eső, közös tulajdonba tartozó épületek, építmények, épületrészek, épületszerkezeti és -gépé- szeti elemek a külön tulajdonba tartozó albetétek biztosítási összegén felül annak 10%-áig biztosítottak.

2.1.1.2. külön tulajdon Külön tulajdonnak minősülnek:

- Társasház esetén:

A társasházi alapító okiratban külön tulajdonként megjelölt lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, valamint ezek épületrészei (albeté- tek).

- Szövetkezeti ház esetén:

A szövetkezeti alapszabály szerint a tagok, vagy nem tag tulajdonosok tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, valamint ezek épületrészei.

BŐVÍTETT fedezet esetén: A külön tulajdonba tartozó vagyontárgyak (albetétek) BŐVÍTETT fedezetbe tartozó (az ALAP fedezetben nem bizto- sítható) részeinek biztosítási összege összesen legfeljebb az ALAP fedezetben biztosított összes albetét közös tulajdonba tartozó részeinek (épületek, építmények vagyoncsoportba tartozó) biztosítási összegének 2/3-a lehet.

Az egyes albetétek között a biztosítási összeg a lakott terület arányában oszlik meg.

Amennyiben az alapító okirat, vagy az alapszabály nem rendelkezik a külön tulajdonú lakásokról, nem lakás céljára szolgáló helyiségekről és épületrészekről, abban az esetben a biztosítás hatálya alá tartozó biztosított vagyontárgyaknak minősülnek a lakáson és nem lakás céljára szol- gáló helyiségeken (albetéteken) belüli, épület-szerkezeti elemhez rögzített:

- tapétázás, festés, mázolás, padlóburkolat, vakolat,

- nyílászárók (beleértve a bejárati ajtót is), burkolat, álmennyezetek, kiépített galériák, fényvédő-, szűrő és szabályozó eszközök (reluxa, re- dőny, zsalugáter, spaletta, napvédő függöny és szerelvényei, roló, elektromos mozgató berendezéseikkel együtt),

- csapadékvíz-elvezetés, víz-, csatorna- (kivéve főnyomócső és strangok), gáz, központi fűtés és melegvíz szolgáltató vezetékek, berendezé- sek a hozzátartozó szerelvényekkel, mérőműszerekkel, fogyasztókkal, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és tartozékokkal (gáztűzhelyek, gázkazánok, gázbojlerek és gázkonvektorok is), a tisztálkodásra és egészségügyi célokra szolgáló berendezésekkel együtt (WC, fürdő- és mosdóberendezések),

- szellőztető berendezések és szerelvényei,

- elektromos hálózat és szerelvényei, vezetékek és érintésvédelmi rendszer (a lakás elektromos fogyasztásmérőjétől, illetve a kapcsolójától kezdődő szakaszon (mért szakasz)) a hozzájuk csatlakozó szerelvényekkel, fogyasztókkal együtt, a hozzá tartozó mérőműszerekkel, klíma- berendezések, villanytűzhely, villanybojler, átfolyó üzemű elektromos vízmelegítők,

- fixen beépített, sérülés nélkül nem mozgatható szerelvények, berendezések,

- lakáshoz tartozó épületszerkezetileg beépített üvegezés,

- beépített szekrények és bútorok rendeltetésüktől függetlenül, amelyek károsodás nélkül eredeti helyükről nem mozdíthatók el, adott feladat ellátására építették be, beépített térelválasztók, belső válaszfalak, belső lépcsők,

- védelmi berendezések, rács, riasztó, falba épített értéktároló

- tűzjelző berendezés

- antennarendszer

2.1.2. ingóságok vagyoncsoport

2.1.2.1. közös tulajdonú ingóságok

A biztosítási fedezet kiterjed a társasház közös, illetve a lakásszövetkezet tulajdonát képező, a kockázatviselés helyén bezárva vagy lezárt helyi- ségben tartott ingóságokra biztosítási időszakonként

- 100 millió Ft-ot meg nem haladó épületbiztosítási összeg esetén az épület biztosítási összege 5%-ának megfelelő összeghatárig,

- 100 millió Ft-ot meghaladó épületbiztosítási összeg esetén az épület biztosítási összege 2%-ának megfelelő összeghatárig, de minimum 5 millió Ft-ig.

→ közös tulajdonú ingóságnak minősülnek a biztosított közösség vagy lakásszövetkezet nyilvántartásában szereplő ingóságok, különösen:

- klubszoba, kondicionáló-szoba és sporthelyiségek berendezése és felszerelése,

- az épület karbantartásához szükséges szerszámok, gépek, készletek, kertápolási eszközök,

- tisztító és takarítóeszközök, tisztítószerek, készletek, szemetes kukák.

Nem biztosított vagyontárgyak:

- készpénz, készpénz-helyettesítő eszközök (csekk, ideértve a kitöltetlen csekket is, a bankkártya, hitelkártya, csekk-kártya, váltó, utalvány, takarékbetétkönyv, illetve minden más, gazdasági rendeltetésű okmány), értékpapír, utalvány, bérlet, igazolvány és egyéb okmányok;

- kézirat, terv, dokumentáció, bármilyen adathordozón tárolt adatállomány;

- érmék, bélyegek;

- képzőművészeti alkotások;

- valódi szőrmék és kézi csomózású szőnyegek;

- felelősségbiztosításra kötelezett (gép)járművek;

- a szövetkezeti tagoknak és nem tag tulajdonosoknak, a társasház tulajdonostársainak, a lakóközösség tagjainak, bérlőknek, albér- lőknek a tulajdonában levő vagyontárgyak.

Nem térülnek továbbá:

A biztosított helyiségeken kívül, a szabadban, illetve nem lezárt helyiségben (pl. erkély, külső folyosó, kert) tárolt, illetve tartott ingósá- gok kárai (kivéve szemetes kuka).

2.2. biztosítási összeg, túlbiztosítás és alulbiztosítás, értékkövetés (indexálás), önrészesedés

2.2.1. biztosítási összeg

A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg az épület káridőponti újraépítési költségét (újérték), valamint az ingóságok káridőponti új állapotban történő beszerzési értékét (újérték).

A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa.

A biztosító javaslatot tesz a szerződőnek a biztosítási összegre. A biztosítási összeg figyelembevételével kerül meghatározásra a biztosítási díj.

Az épületbiztosítási összeg:

- a külön tulajdonba tartozó albetétek (új)értéke (kivéve: az épülethez szilárdan rögzített napkollektor, napelem, a rendkívüli használati célú közös helyiségek, a melléképületek és a garázs, teremgarázs); valamint

- az épülethez szilárdan rögzített napkollektor, napelem (új)értéke,

- a melléképületek és a garázs, teremgarázs (új)értéke; valamint

- a közös osztatlan tulajdonba tartozó rendkívüli használati célú közös helyiségek (új)értéke.

A biztosítási szerződésben megjelölt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:

A biztosítani kívánt vagyoncsoport tekintetében a szerződő a teljes vagyoncsoportot köteles biztosítani. A vagyoncsoportot a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak.

2.2.1.1. alulbiztosítás

Amennyiben a szerződő a biztosítási összeget a biztosító által javasolt értéknél alacsonyabb összegben határozza meg, a biztosító alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyoncsoport, vagyontárgy teljes, kár időpontjában fennálló új értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).

Amennyiben a biztosító által javasolt biztosítási összeget a szerződő elfogadja, a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot, kár esetén nem érvényesül az alulbiztosítottság jogkövetkezménye, az aránylagos kártérítés.

A szerződő a biztosító által javasoltnál magasabb értéket is megjelölhet biztosítási összegként.

Azon vagyoncsoport esetében, amelynek biztosítási összegére a biztosító nem tesz javaslatot, a biztosító alulbiztosítottság esetén aránylagos kártérítést alkalmazhat.

2.2.2. értékkövetés

Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a szerződő által meghatározott biztosítási összeget a biztosító a biztosítási évfordulót megelőzően a következő biztosítási időszakra automatikusan (azaz külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés) az alábbiak szerint:

A módosított (új biztosítási időszakra érvényes) biztosítási összeg az előző évi biztosítási összeg és a KSH- index szorzata. A biztosítási összeg indexálásának alapja a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) által az indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett, 12 hónapos tartamra vonatkozó, számított lakásjavítási, -karbantartási árindex.

A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan követi.

A Biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző negyvenötödik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a Szerződőt a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra - az értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján - várható díjról.

A biztosítási összeg módosítását a szerződő a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával maga is bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilat- kozat szerződésmódosítási javaslatnak minősül. Amennyiben a Szerződő nem kíván élni az értékkövetés lehetőségével, azt a biztosítási évfor- dulóig írásban jelezheti a Biztosító felé.

2.2.3. önrészesedés

A közös tulajdonban bekövetkezett károkra biztosítási eseményenként a 10 000 Ft alatti kárösszeg esetében a Biztosító nem nyújt térítést. A 10 000 Ft önrészesedést elérő vagy afeletti kárösszeg esetében a kártérítés önrészesedés levonása nélkül kerül kifizetésre.

Önrészesedés levonása nélkül kerülnek térítésre:

- a 2.3.7. pontban, valamint

- BŐVÍTETT fedezet esetén a külön tulajdonban a 2.3.; 2.4.1.; 2.4.2. és 2.4.4. pontokban meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett károk.

2.3. alapbiztosítási események, kizárások és korlátozások

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkező biztosítási események során keletkezett károkra terjed ki, amelyek a biztosítási ajánlaton és kötvényen, illetve a biztosítási szerződésben megjelölésre kerültek, és a biztosított vagyontárgyak károsodását okozták.

2.3.1. tűzkárok (és tűzkár típusú károk) tűz:

amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezett, vagy ott keletkezett, de azt elhagyta és saját erejéből tovább terjedt.

elektromos tűz:

amely elektromos áram hatására keletkezett, és lánggal égő tűzzel kárt okoz.

robbanás, összeroppanás:

olyan hirtelen fellépő erőhatás, amelyet gázok vagy gőzök térfogat- és nyomásváltozása okoz.

villámcsapás:

a vagyontárgyakban a villámcsapás által közvetlenül és a villám becsapódási helyének 1 000 méteres körzetében közvetve okozott kár

ismeretlen közlekedési eszköz ütközése miatt keletkezett rongálási kár.

légijármű ütközés

a személyzettel ellátott légijármű, annak alkatrésze vagy rakománya becsapódása által okozott kár

idegen tárgyak rádőlése

a kockázatviselés helyén kívül található, nem a biztosított tulajdonát képező idegen tárgy által rádőléssel, ráeséssel okozott kár, ha az a kocká- zatviselés helyén a biztosított épületben, építményekben kárt okoz.

kizárások, korlátozások

a) A biztosító nem téríti meg tűzkár kockázat alapján azokat a károkat, amelyek:

- vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi pörkölődés, hő hatására történő átlyukadás, elszíneződés, elváltozás, deformálódás miatt keletkeztek,

- rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (kazánok, kemencék, stb.) elhasználódás, használatuk köz- beni kilyukadás, repedés folytán álltak elő, valamint ezek hatására magukban a kiáradó anyagokban - a kemencékben levő vagyontárgyakban az égetés során keletkeztek,

- magában az öngyulladt anyagban keletkeztek, kivéve az abból átterjedő tűzkárt,

- tűztérbe dobott, vagy oda esett tárgyak kárai,

- kizárólag erjedés, befülledés, pörkölés, szín-, alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folyamat formájában következtek be,

- az elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelésekben vagy vezetékekben természetes elhasználódás, vagy az előírt védelem hiánya illetve kiiktatása következtében álltak elő,

- elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelésekben, vezetékekben az elektromos áram hőhatására - akár fényjelenség- gel, akár anélkül - történő sérülés vagy megsemmisülés miatt következtek be (pl. túláram, túlfeszültség, zárlati hatások, szi- getelési hibák, elégtelen érintkezés, mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása)

- tűzkár nélküli füst- vagy koromszennyeződésből származtak, ide nem értve a kockázatviselés helyén kívül keletkezett tűz által a biztosított vagyontárgyakban okozott füst- és koromszennyeződési károkat.

b) A biztosító nem téríti meg robbanáskár kockázat alapján azokat a károkat, amelyek:

- céltudatos, tervszerű robbantás miatt keletkeztek,

- üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek (pl. kazánokban, gumiabroncsokban, belsőégésű motorokban),

- tartályban/készülékben keletkeztek, ha a robbanás ténye a tartály/készülék műszaki hibájára vagy karbantartási hiányossá- gokra vezethető vissza,

- elektromos megszakítókban (pl. nyomólég- és nyomógáz, megszakítók stb.) a már meglévő, vagy keletkező gáznyomás folytán következtek be,

- folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, illetve a tárolókban levő anyagok természetes nyomása miatt keletkeztek, kivéve, ha ezek falazata olyan mértékben szakad fel, hogy a külső és belső nyomás kiegyenlítődése hirtelen következett be,

- berendezések, készülékek vagy más műszerek, üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott terei között álltak elő, (de téríti az egyéb vagyontárgyak e miatt bekövetkezett károsodását),

- hasadó anyagok robbanása, illetve ennek következtében fellépő sugárszennyezés miatt keletkeztek,

- repülőgépek által előidézett hangrobbanás miatt keletkeztek.

A Biztosító nem téríti meg összeroppanás kockázat alapján az épületek, építmények összeomlásának kárát, amely az épület, épít- mény statikai és méretezési elégtelensége miatt keletkezett.

c) A biztosítás nem terjed ki "Tűz és robbanás" kockázatoknál arra az esetre, ha a biztosított helységekben "A" vagy "B" tűzveszé- lyességi osztályba tartozó tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot háztartási célú alkalmazást meghaladó mennyiségben tárolnak.

d) A biztosító nem téríti meg villámcsapás kockázat alapján azokat a károkat, amelyek:

- a villám becsapódási helyének 1 000 méteres körzetén kívül keletkeztek,

- a törvényileg, hatóságilag és műszakilag előírt villámvédelmi rendszerek hiánya vagy hibája miatt keletkeztek,

- villámvédelmi rendszerekben (kivéve: beltéri túlfeszültségvédelmi berendezésekben), vagy kizárólag elektromos vezetékek- ben keletkeztek,

- hűtőberendezésekben tartott élelmiszerekben, anyagokban, szerekben keletkeztek (következményi károk).

e) A biztosítás az ismeretlen közlekedési eszköz ütközés és légijármű ütközés kockázat alapján nem terjed ki:

- a felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra kötelezett, azonosítható járművek által okozott károkra,

- olyan járművek által okozott károkra, amelyeket a biztosított épület, építmény használója vagy ilyen személyek hozzátartozója, a biztosított tagja, alkalmazottja, megbízottja, tisztségviselője, illetve a társasházi tulajdonostárs, lakásszövetkezeti tag vagy nem tag tulajdonosa, a lakóközösség tagja üzemeltet,

- a kárt okozó járművekben keletkezett károkra,

- legénységgel nem rendelkező repülő eszköz ütközése által keletkezett károkra.

2.3.2. földmozgás károk

földrengés

A Föld belső energiájából származó olyan talajmozgás, amely a káresemény helyén az EMS (Európai Makroszeizmikus Skála) 5. fokozatát elérte, vagy meghaladta.

földcsuszamlás

A földfelszíni talajrétegek (föld-, kőtömeg) hirtelen, váratlan balesetszerű lejtő irányú megcsúszása által okozott kár.

föld- és kőomlás

a talaj fizikai, vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében illetve bármilyen külső terhelés miatt hirtelen kő, kőtörmelék, szikla, vagy föld leomlás, lezúdulás.

ismeretlen üreg beomlása

Sem a biztosított, sem a szerződő által nem ismert, vagy a káreseményig fel nem tárt, illetve az építési dokumentációban nem szereplő építmény vagy üreg hirtelen, balesetszerűen bekövetkező beomlása.

kizárások, korlátozások

a) biztosító nem téríti meg azokat a földrengés miatt keletkezett károkat, amelyeket:

- jelen szabályzatban megjelölt határértéket el nem érő földrengés okozott.

b) biztosító nem téríti meg azokat a földcsuszamlás, valamint föld- és kőomlás miatt keletkezett károkat, amelyek:

- a támfalakban, mesterséges rézsűkben keletkeztek,

- tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt keletkeztek (robbantás, bányászati tevékenység, alagút, földmunkaárok épí- tése, kútfúrás, talajvíz-szintsüllyesztés)

- már feltárt, vagy megkutatott üregek, bányák föld alatti részének beomlása miatt keletkezik,

- a föld (talaj) kitermelése miatt keletkeztek,

- a talaj állagát érintő mesterséges beavatkozás folytán a talajállapot változásából erednek (pl. szivárgó csatorna, hibás tömö- rítésű töltés stb.),

- más biztosítással (pl. építés-szerelési felelősségbiztosítással) fedezhetőek,

- a műszakilag indokolt támfal hiánya, vagy a támfal nem megfelelő műszaki állapota (tervezési, kivitelezési, karbantartási hiá- nyosság) miatt keletkeztek.

c) A biztosító nem téríti meg azokat az ismeretlen üreg beomlása miatt keletkezett károkat, költségeket, amelyek:

- csapadékvíz, természetes- vagy mesterséges vizek okozta kiüregelődésből erednek,

- alapok alatti talajsüllyedésből, épületek, építmények alatti feltöltések süllyedéséből, ülepedéséből erednek,

- beomlott, vagy biztosítási esemény kapcsán fellelt újabb üregek, építmények megszűntetéséből, tömedékeléséből adódnak

- bányák föld alatti részének beomlásából keletkeztek.

2.3.3. viharkárok

vihar

a) a legalább 54 km/óra sebességű szél nyomó- és szívóhatása, illetve ha a vihar által sodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban kárt okoznak.

b) szélviharral együttjáró csapadék által (eső, hó, jég) okozott károk biztosítási fedezete csak az épületekre és az épületekben elhelyezett biztosított vagyontárgyakra vonatkozik, ha a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakított nyílászáron, illetve a vihar okozta falazati résen keresztül károsít.

kizárások, korlátozások

Nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti a biztosító, ha a kár:

- épületek külső vakolatában, burkolatában és festésében,

- épületek üvegezésében,

- időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésben (fólia, ponyva, stb.),

- üvegházakban, fóliasátrakban,

- halastavakban, víztározókban, medencékben és egyéb mélyépítési létesítményekben (gát, zsilip, stb.),

- tetőszerkezet építése vagy felújítása alatt álló épületekben, építményekben,

- karbantartás elmulasztása miatt,

- szabadban tárolt ingóságokban keletkezett,

- helyiségeken belüli légáramlás miatt következett be.

A biztosítás nem terjed ki a hófúvás következtében a lakótérbe vagy tetőtérbe befújt hó olvadása miatt keletkezett károkra.

2.3.4. xxxxxx és hónyomás

jégeső

a jégszemek formájában lehulló csapadék által okozott törés vagy deformációs sérülés.

hónyomás

a nagy mennyiségben felgyülemlő hó statikus nyomása, illetve annak lezúdulása miatt bekövetkező törés vagy deformációs sérülés.

A biztosító fenti események kapcsán kizárólag a biztosított épületek és építmények - kivéve a hideg- és melegágyak üvegezése, üvegtetők - tetőzetében és a tetőzethez rögzített gépészeti és épületfelszerelési tárgyakban keletkezett és a megrongált vagy elpusztult tetőn keresztül, illetve a megbontott nyílászárón keresztül beáramló csapadék (hó, jég) által az épületekben és építményekben elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okozott károkat téríti meg.

Megtéríti továbbá az épületek, építmények - illetve azok egyes részeinek – fenti események okozta ledőlése, összeomlása miatt a bennük elhe- lyezett biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

kizárások, korlátozások

A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

- a tetőszerkezet és a csapadék elvezető rendszer karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben,

- épületek külső festésében, vakolatában, burkolatában,

- hideg- és melegágyak üvegezésében, üvegtetőkben, üvegházakban, fólia sátrakban, üvegezésben,

- szabadban tárolt ingóságokban,

- fedett medencékben vagy ezek üvegezésében keletkeztek.

2.3.5. vízkárok

a) természetes vizek károkozása árvíz

az állandó, vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók, továbbá az azokban nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el.

felhőszakadás

olyan csapadékhatás, amelynek következtében a talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel – ideértve a szabályszerűen kialakított és karbantartott vízelvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

kizárások, korlátozások

A biztosító nem téríti meg azokat az árvíz, illetve felhőszakadás okozta károkat, amelyek

- befogadó és elvezető létesítményekben, vízügyi létesítményekben, gátakban, öntözőberendezésekben, halastavakban, víztározók- ban keletkeztek,

- hullámtéren, egyéb lefolyástalan, vagy nem mentett árterületen lévő vagyontárgyakban keletkeztek.

Jelen szerződési feltétel szerint hullámtérnek minősül a felszíni élővizek nem ármentesített szakaszán a partél és a töltéskorona vagy természetes magaspart közötti terület, illetőleg nem mentett ártérnek minősül az árvízvédelmi művekkel nem védett terület, vagy ame- lyet a vízügyi hatóság annak minősít.

Nem téríti meg továbbá a biztosító azokat a károkat (illetve költségeket), amelyek

- hatósági kirendeléssel vagy anélkül végzett árvízmegelőzési, ill. árvízvédelmi munka során merültek fel,

- talajerőben, illetve talajszerkezetben keletkeztek,

- talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt biztosított vagyontárgyakban úgy keletkeztek, hogy azokat nem tárolták legalább 12 cm-rel a padlószint felett,

- felhőszakadás következtében az épületek (építmények) külső vakolatában, burkolatában és festésében keletkeztek,

- elöntés nélküli átnedvesedés, vagy felázás, rozsdásodás, gombásodás, penészesedés formájában keletkeztek,

- belvíz, vagy talajvíz miatt keletkeztek,

- lábazatokon keresztüli vízszivárogás által keletkeztek,

- a biztosított épület alapteste alá bejutó csapadék, illetve talajvíz okozta épületsüllyedés által keletkeztek,

- hóolvadás következményeként keletkeztek,

- a Biztosított érdekkörébe tartozó vízelvezető árkok, csatornák nem megfelelő állapota miatt keletkeztek.

b) vezetéktörés

a kockázatviselés helyén belül található és a biztosított tulajdonát képező, a biztosított épületek, építmények ellátását biztosító, ivó- és szennyvízvezetékek, vízelvezető rendszerek, melegvíz-ellátási, valamint távhővezetékek, központi fűtési és hűtési rendszerek, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, tartozékainak valamint az ezekre rákapcsolt háztartási gépek repedése, törése, kilyukadása, dugulása, és a csat- lakozások elmozdulása miatt a víz (folyadék) váratlan, előre nem látható körülmények között szabályozhatatlanná vált kiáramlása, amely során a biztosított vagyontárgyakat a kiáramlott víz (folyadék) károsítja.

A biztosítás fedezete a tűzoltóberendezések - beleértve azok tartozékait - törése, repedése, kilyukadása miatt kiáramló víz (folyadék) károsító hatására is kiterjed.

Attól függetlenül, hogy a vezetéktörés a külön vagy közös tulajdonba tartozó vezetékszakaszon következett be, a biztosítás kiterjed:

- ALAP fedezet esetén az épületek, építmények vagyoncsoport közös tulajdonba tartozó vagyontárgyaiban (2.1.1.1.), valamint - a felek erre vonatkozó megállapodása alapján - az ingóságok vagyoncsoport közös tulajdonba tartozó vagyontárgyaiban (2.1.2.1.) bekövetkezett ká- rokra;

- BŐVÍTETT fedezet esetén az ALAP fedezetbe tartozó, valamint az épületek, építmények vagyoncsoport külön tulajdonba tartozó vagyon- tárgyaiban (2.1.1.2.) bekövetkezett károkra.

c) BŐVÍTETT fedezet esetén a 2.3.5.b) pontban leírt vezetéktörés kockázaton túl a biztosító megtéríti:

a) a nyitva felejtett vízcsap miatt keletkezett károkat,

b) a mosógép ürítő- és/vagy összekötő csövének kiugrásából eredő károkat,

c) a károk elhárításához szükséges épület bontási és helyreállítási költségeit, valamint káreseményenként legfeljebb 6 folyóméterig a sérült helyett beépített új csővezeték árát.

kizárások, korlátozások

Nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító,

- magukban az elfolyt folyadékokban keletkezett károkat, illetve az elfolyt folyadék értékét,

- csapok, szelepek, tolózárak, vagy egyéb elzáró-szerkezetek nyitva hagyása miatt keletkezett károkat (kivéve, ha azok a c) pontban leírtaknak megfelelnek BŐVÍTETT fedezet esetén),

- azokat a szennyezési károkat, amelyek eltávolíthatóak és az üzemszerű működést nem befolyásolják,

- talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat, ha azokat nem tárolták legalább 12 cm-rel a padlószint felett,

- ha a kár törött vezeték, hibás szerelvény javításából ered,

- a nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkezett károkat (próbaüzem, tudatos túlterhelés stb.),

- karbantartás elmulasztása miatt bekövetkező károkat, különös tekintettel az 1.9. pontban foglalt kármegelőzési kötelezettségekre.

2.3.6. üvegtörés károk

A biztosító megtéríti a biztosított épület(ek) üvegezésében bármely okból bekövetkező törés vagy repedés károkat. A biztosító kockázatviselése

- a biztosított épület(ek) és építmények szerkezetileg beépített üvegezésében,

- a biztosított épület(ek) és építmények nyílászáróinak üvegezésében és

- a fenti két pontban megnevezett üvegfelületeken lévő betörésvédő fóliában,

- valamint a biztosított épület(ek) és építmények erkély- és loggia-üvegezésében

keletkezett károkat foglalja magában, darabonként legfeljebb 4 négyzetméteres méretig, a biztosítási időszak alatt legfeljebb a biztosításra feladott épületérték 0,5%-áig.

A biztosítási összeg a káreseményenkénti kártérítés felső határa. A biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítás tényét.

A kártérítés a töröttel azonos méretű, kivitelű, minőségű és beépítettségű üvegtábla pótlására és azon szükséges és indokolt költségekre vonat- kozik, amelyek a pótlás, javítás érdekében szükségképpen felmerülnek (pl.: védőrácsok, belső zárak, a nyílászáróra szerelt tárgyak le- és visz- szaszerelési költségei, felmérés, bontás, stb., költségei.), ide nem értve a befoglaló – különös tekintettel a gyártás során egybeépített üvegezésű

- szerkezet átalakítását, javítását, pótlását.

kizárások, korlátozások

A biztosító kockázatviselése csak a fent megnevezett üvegezésre vonatkozik, és azok közül is csak arra, amely a jelen szerződés kere- tében biztosított épület(ek) tartozékát képezi. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi kockázatokra:

- darabonként 4 négyzetméteres táblaméret feletti üvegek,

- az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének törése, repedése,

- az üvegtetők és üvegezett előtetők, télikertek üvegezésének törése, repedése,

- az üvegház, meleg- és hidegágy üvegezése, úszómedence vagy medence üvegezése,

- üvegtégla, üveg tetőcserép,

- kirakatok, kirakatszekrények, név- és cégtáblák,

- bútorüvegezés,

- különleges kivitelezésű üvegek (pl. tükrök, fényvisszaverő, biztonsági, plexi- és akril, savval maratott, homokfúvott üvegek, díszített és díszüvegezések, üvegkerámia főzőlapok és tükörcsempék, velencei tükör, az üvegfestmény, művészeti értékű üvegezés, optikai üveg, öblösüveg),

- akvárium, terrárium üvegezésének törése, repedése,

- az üvegfelület, vagy annak díszítésében, illetve biztonsági és fényvédő fóliában keletkező karcolódás, le- vagy kipattogzódás, leütődés,

- a keretezés, foglalat sérülése,

- a biztosítási szerződés megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üveg kára vagy a keletkezett további kárai,

- taposóüvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok, üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károk.

- A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az állványozás költségeire.

2.4. a kiegészítő (választható) vagyonbiztosítások körébe tartozó biztosítási események

Az alábbiakban meghatározottak közül a biztosító kockázatviselése azon kiegészítő vagyonbiztosításokra (biztosítási eseményekre) terjed ki, amelyeket a szerződő az ajánlaton megjelölt, és a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmaz.

2.4.1. Betöréses lopás és rablás kiegészítő biztosítás biztosítható vagyontárgyak

a közös tulajdonú ingóságok vagyoncsoport vagyonbiztosításban biztosított vagyontárgyai.

ALAP fedezetre szóló biztosítás esetében jelen kiegészítő biztosítás fedezete kizárólag a közös tulajdonon belül elhelyezett biztosított vagyon- tárgyakra terjed ki;

BŐVÍTETT fedezetre szóló biztosítás esetén jelen kiegészítő biztosítás fedezete kiterjed:

- a közös és/vagy külön tulajdonon belül elhelyezett biztosított vagyontárgyakra,

- vagyontárgyanként max. 50.000,- Ft összeghatárig a közös tulajdonú helyiségekben rendeltetésszerűen tárolt (külön tulajdonba tarozó) ke- rékpárra, gyermekkocsira.

Kimerítik a biztosítási esemény fogalmát a közös tulajdonba tartozó kültéri központi antenna berendezésre, jelen fejezetben meghatározott mó- dokon elkövetett (2.4.1. a) és b) pontokban leírt) lopás és rablás károk, amennyiben azok a járó, illetve megközelítési szinttől 3 m-nél magasabban vannak az épülethez rögzítve, vagy a megközelítésük MABISZ által minősített, arra alkalmas eszközzel lezárt nyílászárón keresztül történik.

biztosítási események

a) betöréses lopás:

amikor a tettes a lopást úgy követte el, hogy a biztosított vagyontárgyakat (beleértve az épület belső beépített épület-berendezési-, felszerelési tárgyait) magába foglaló, a biztosított épület, melléképület lezárt helyiségeibe erőszakosan behatolt, vagy a lezárt helyiség nyílászáróját, annak zárját bizonyítottan hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel felnyitotta.

Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a helyiségbe a nyitva hagyott, nem bezárt nyílászárón (bejárati-, terasz-ajtó, ablakok, stb.), vagy nyíláson keresztül jutottak be.

Amennyiben a behatolás tényét szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használatát független igazságügyi zárszakértőnek kell igazolnia.

Kártérítési limitek betöréses lopás biztosításnál

A biztosító kockázatviselésének (kárkifizetési kötelezettségének) maximális értékeit az alábbi táblázat tartalmazza. A biztosító kockázatviselésé- nek maximális terjedelme aszerint alakul, hogy a kár időpontjában milyen védelmi szint valósult meg a biztosítási esemény helyszínéül szolgáló biztosított épület esetében az e feltételek részét képező "Védelmi előírások betöréses lopáshoz" elnevezésű 1. sz. mellékletben foglaltak alapján.

védelem típusa	kártérítési limit káreseményenként eFt közös ingóságokra
minimális mechanikai védelem	500
minimális mechanikai védelem + riasztó	1 000
minimális mechanikai védelem + szakszolgálathoz bekötött riasztó	2 500
részleges mechanikai védelem	2 500
részleges mechanikai védelem + riasztó	5 000
részleges mechanikai védelem + szakszolgálathoz bekötött riasztó	1 0000

b) rablás:

amikor tettes a biztosított épületből, mellék- épületből a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása érdekében, a biztosított elleni és a Btk. szerint minősített erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve e személyt öntudatlan, vagy védekezésre kép- telen állapotba helyezte.

Rablás biztosítási eseménynek minősül az alábbi sértettek ellen elkövetett cselekmény is:

- a biztosított alkalmazottja, megbízottja, tisztségviselője,

- a lakóközösség tagja, vagy ilyen személyek hozzátartozója,

- biztosított természetes személyek hozzátartozója.

kizárások, korlátozások

A biztosítás nem fedezi a betöréses lopás illetőleg a rablás kárt, ha:

- készpénz, értékpapír, váltó, kötvény, részvény károsodott,

- a biztosított (illetőleg alkalmazottja, megbízottja, tisztségviselője, a lakóközösség tagja, társasházi tulajdonostárs, lakásszövetke- zeti tag vagy nem tag tulajdonos, vagy ilyen személyek hozzátartozója) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyisé- gek összes külső (bejárati) ajtaját, kirakatát és ablakát az alkalmazott zár, védőberendezés felhasználásával a helyiség elhagyásakor nem zárta le, illetőleg a kettős szárnyú külső ajtók zár nélküli szárnyainak rögzítő reteszeit reteszhúzás ellen nem védte.

2.4.2. rongálási (vandalizmus) károk kiegészítő biztosítása

Jelen kiegészítő biztosítás értelmében a biztosító megtéríti azokat a rongálási (vandalizmus) károkból

eredő közvetlen költségeket, amelyeket idegen elkövető a kockázatviselés helyén az alábbiakban felsorolt és biztosított vagyontár- gyakban okoz, amennyiben azok más biztosítás alapján nem térülnek:

2.4.2.1. Járulékos rongálás: megtéríti a biztosító a betöréses lopás, rablás vagy annak kísérlete során az elkövetés érdekében a kockázatvi- selés helyén a biztosított vagyontárgyakban vagy az épület(ek)ben, épületrészekben rongálással okozott károkat is.

2.4.2.2. Kaputelefon(ok), elektromos kapuk, védelmi rendszerek rongálási (vandalizmus) kára(i): A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított épület(ek)hez tartozó és rendeltetésszerű használatban lévő kaputelefon-rendszer(ek), elektromos kapuk vagy egyéb védelmi rendszerek kültéri egységeinek szemmel látható rongálási káraira, amelyek a rendeltetésszerű használatot lehetetlenné teszik.

A biztosító nem téríti meg:

- beltéri (erősítő) egységekben keletkezett,

- a videokamerával ellátott rendszerek video egységeiben, annak tartozékaiban keletkezett károkat.

2.4.2.3. Lift(ek) rongálási (vandalizmus) kára(i): A biztosítási fedezet kiterjed az épület(ek)ben üzemelő lift(ek) azon rongálási (vandalizmus) káraira, amelyek a lift rendeltetésszerű működését lehetetlenné teszik.

A biztosító nem téríti meg:

- a liftek külsején, illetve belsejében okozott esztétikai rongálási károkat.

2.4.2.4. Bejárati kapu(k) rongálási (vandalizmus) kára(i): A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított épület(ek) valamennyi - a közösség kar- bantartási kötelezettségébe tartozó - be- illetve kijárati célt szolgáló épületszerkezetileg beépített kapu(i)nak és lépcsőházi ajtajainak rongálási káraira.

2.4.2.5. Lakások bejárati ajtajának rongálási (vandalizmus) kára(i): Csak BŐVÍTETT fedezet esetén, a biztosítási fedezet kiterjed a biztosított épület alapító okiratában, illetve alapszabályában külön tulajdonként megjelölt lakások (albetétek) bejárati célt szolgáló, épületszerkezetileg be- épített ajtajainak rongálási káraira.

2.4.2.6. Építmények rongálási (vandalizmus) kára(i): A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított lakóépületek környezetében elhelyezett, a kö- zösség tulajdonában lévő biztosított vagyontárgyak (rögzített lámpatestek, padok, játszótéri gyerekjátékok) rongálási (vandalizmus) káraira. Sza- badban álló építmények minimum 150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt kertekben biztosítottak.

2.4.2.7. Szemetes kukák rongálási (vandalizmus) kára(i): A biztosítási fedezet kiterjed a közösség tulajdonában lévő szeméttároló, szemetes kukák rongálási (vandalizmus) káraira. Szeméttárolók minimum 150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt kertekben biztosítottak.

2.4.2.8. Kerti dísznövények rongálási (vandalizmus) kára(i): A biztosítási fedezet kiterjed a közösség tulajdonában lévő kerti dísznövények rongálási (vandalizmus) káraira, amennyiben azok legalább 150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt kertekben következtek be. A cserépben nevelt és tárolt dísznövények nem biztosítottak.

2.4.2.9. Belső falazat rongálási (vandalizmus) kára(i): A biztosítás kiterjed a biztosított épület(ek) külső határoló falazatain belül lévő közös használatú helyiségek - amelyek a közösség karbantartási kötelezettségébe tartoznak (lépcsőház, folyosók, stb., kivéve felvonó) - falazatán vagy burkolataiban összefestéssel, összefirkálással keletkezett károkra, amennyiben azok lezárt épületen belül következtek be. Ezek alapján a bizto- sító megtéríti a károsodott falazatok újrafestésének vagy burkolatok letisztításának költségeit.

2.4.2.10. Az antenna-, az erősítő- és a televíziós kábelrendszer, valamint a riasztórendszer, elektromos kapumozgató szerkezetek rongálási, lopási kára(i)

2.4.2.11. Beépített napkollektorok és napelemek (vandalizmus) kárai: a biztosítási fedezet kiterjed a biztosított tulajdonában lévő, biztosított épület(ek)re, építmény(ek)re felszerelt, üzembe helyezett napkollektorok és napelemek vandalizmus káraira.

2.4.2.12. A biztosító a rongálási károkból felmerülő költségeket, ha azok más biztosítás alapján nem térülnek

- biztosítási időszakonként összességében a biztosítási összegen belül az épület biztosítási összegének 0,2%-áig fizeti,

- káreseményenként a biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási összegen belül legfeljebb 200.000,- Ft.

- A 2.4.2.1. pontban meghatározott járulékos rongálás költségeit a biztosító a biztosítási összegen belül biztosítási időszakonként legfeljebb az épület biztosítási összegének 2%-áig téríti meg.

2.4.3. Különleges üvegek kiegészítő biztosítása

A Biztosító megtéríti a biztosított üvegezésben bármely okból bekövetkező törés vagy repedés károkat, a szerződésben (kötvényben) meghatá- rozott biztosítási összegeken belül.

2.4.3.1. Biztosítottak az alábbi vagyoncsoportokba sorolt üvegezések:

- a biztosított épület, építmény szerkezetileg beépített, darabonként 4nm2 táblaméret feletti üvegezése, illetve ezen lévő betörésvédő fólia,

- az alapbiztosítás üvegtörés káraiban biztosított vagyontárgyak az ott meghatározott biztosítási összeg feletti értékben (bővített üvegbiztosí- tás).

továbbá a közös tulajdonú és egyben a közös tulajdonon belül elhelyezett különleges üvegezések:

- bútorok üvegezése,

- üvegtető, üvegezett előtető, télikert,

- üvegtégla, üveg tetőcserép,

- tükörcsempék,

- normál tükör,

- akvárium és terrárium üvegezése,

- úszómedence vagy medence üvegezése.

2.4.3.2. Biztosítási összeg

- A biztosított különleges üvegezés biztosítási összegét a szerződésben meg kell határozni.

- A biztosítási összeget a különleges üvegezési vagyoncsoportonként kell megadni.

- A biztosítási összeg a biztosítási díj számításának alapja és egyben a káreseményenkénti kártérítés felső határa, amelyet új értéken lehet megadni.

- A biztosítási összeget a szerződő - a biztosított üvegezés méretének, minőségének és a várható pótlási, illetve az egyéb járulékos költségek figyelembevételével - határozza meg.

- Ha a kár időpontjában a károsodott üveg vagyoncsoportjának biztosítási összege alacsonyabb az ugyanebbe a vagyoncsoportba tartozó összes üvegezés pótlásának káridőponti új értékénél, akkor az alulbiztosítás miatt a biztosító arányos kártérítésre kötelezett, és a kárt a biztosítási összeg és a káridőponti új érték arányában fizeti meg.

- A biztosító javaslatot tehet az üvegezések pótlási értékére. Amennyiben a szerződő (biztosított) elfogadja a biztosító által javasolt, vagy annál magasabb biztosítási összegeket - és az üvegezések méret adatai helyesen lettek megállapítva - a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítás tényét.

2.4.3.3. kizárások, korlátozások

- Épületérték alapján jelen kiegészítő biztosítás nem alkalmazható.

- A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alapbiztosításban kizárt és jelen kiegészítő biztosítással nem fedezett kockázatokra.

2.4.4. tetőbeázási károk kiegészítő biztosítása

Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító megtéríti a biztosított helyiség(ek)en belüli épületrészekben a biztosított többszintes, többlakásos lakóépület tetejéről történő, a lapos- és magastető-szerkezet, valamint a függőleges falszerkezet panelhézagainak szigetelési problémáiból eredő, egyszerű csapadék okozta beázási károkat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek, amennyiben azok más biztosítás alapján nem térülnek.

ALAP fedezet esetén a közös tulajdonú épületrészekben keletkezett károk megtérítését vállalja a biztosító.

BŐVÍTETT fedezet esetén a közös és/vagy külön tulajdonú épületrészekben keletkezett károk megtérítését vállalja a biztosító.

A kártérítés nem terjed ki:

- a beázást előidéző ok(ok) megszüntetésének (tetőszigetelés, tetőjavítás) költségeire, valamint

- a biztosított épületen belül bárhol elhelyezett ingóságokban keletkezett károkra.

Amennyiben a kár a tetőszigetelés, oldalszigetelés vagy tetőhéjalás ismétlődő hibájából ugyanazon a helyen következett be, a biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a kárt, ha az előzménykárt okozó hibát szakember javította ki, és az újabb meghibásodás a javítás igazolt időpontját követő egy éven túl történt.

2.4.5. felvonó kiegészítő biztosítása

Biztosítási esemény, ha a kár az alábbi okok valamelyike vagy többek együttes hatására keletkezik, függetlenül attól, hogy a felvonó üzemel vagy áll:

- anyag-, tervezési- vagy kivitelezési hiba,

- önrezonancia, alkatrész kilazulása,

- hibás beállítás vagy szabályozás,

- rossz elhelyezés vagy beépítés,

- túlhevülés, túlpörgés,

- mérő-, szabályozó, vezérlő és biztonsági berendezések meghibásodása,

- váratlan külső erőhatás,

- szándékos rongálás,

- a kezelő hibája, ügyetlensége, gondatlansága vagy rosszindulatú rongálása,

- elektromos energia közvetlen hatásai, mint rövidzárlat, földzárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, átütés, átívelés,

- külső események mechanikus hatásai.

kizárások

Nem terjed ki a biztosítás azokra a károkra, amelyek:

- próbaüzem során,

- szándékos túlterhelés miatt,

- hatóságilag előírt karbantartási, üzembiztonsági ellenőrzések elmaradásából,

- a felvonó műszaki ellenőrzésére jogosult szakhatóság döntésének végre nem hajtásából,

- karbantartás súlyosan gondatlan elhanyagolása miatt keletkeztek.

Nem téríti meg a biztosító azon rongálásból eredő károkat, amelyek nem befolyásolják a felvonó működését (pl. firka, grafiti). Továbbá:

- a felvonó alkotóelemeinek természetes elhasználódásából eredő,

- fokozatos állagromlásból származó,

- a gyakori elhasználódás miatt sűrűn cserélendő alkatrészekben keletkező,

- a gépkönyv nem megfelelő vezetése miatt ellenőrizhetetlen, bizonyíthatatlan károkat, és

- a következményi károkat. korlátozások

A kár rendezéséhez be kell mutatni a karbantartási naplót, illetve a gépkönyvet.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége felvonónként és káreseményenként max. 500.000,- Ft és összesen biztosítási időszakonként max. 2.000.000,- Ft, a felvonók számától függetlenül.

2.4.6. füst és korom által okozott károk biztosítása

A Biztosító megtéríti a biztosított épületben, a tűzkár nélküli füst- vagy koromszennyeződésből származó károkat. A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a füst- és koromszennyeződési károkra, amelyeket a kockázatviselés helyén kívül keletkező tűz okozott.

A biztosítási fedezet nem terjed ki a biztosított által nem rendeltetésszerű helyen és módon gyújtott tűz miatt keletkező füst- és korom- szennyeződésekre.

2.5. a biztosító szolgáltatása az alap- és kiegészítő vagyonbiztosításoknál, korlátozások, kizárások

Az alap- és kiegészítő vagyonbiztosítások tekintetében a biztosítási események bekövetkezésekor a biztosító pénzben (törvényes belföldi fizető- eszközben) az alábbiak szerint, a biztosítottság mértékétől függően téríti meg a keletkezett kárt.

A biztosító a káridőpontjában meglévő és kockázatviselésének kezdetét követően károsodott vagyontárgyak kárainak megtérítésére vállal fede- zetet. Ha a helyreállítás eltér az eredeti állapottól, a kártérítés alapja az eredeti állapot kalkulált helyreállítási költsége.

A biztosító szolgáltatására vagyonbiztosítás esetén a biztosított jogosult.

2.5.1. A biztosított épületek, építmények kárai az alábbiak szerint kerülnek térítésre:

a) részleges kár esetén:

- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának mértéke 75%, vagy ez alatti: a javítási vagy helyreállítási költségen.

- Ha az elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó: káridőponti valóságos értéken, azaz a javítási költségből az értékemelkedés levonásra kerül.

b) teljes kár esetén: (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság)

- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának mértéke 75%, vagy ez alatti: újraépítési értéken, de maximum a biztosítási ösz- szegig.

- Ha az elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó: káridőponti valóságos értéken.

c) festés, mázolás, tapétázás, fal- és padlóburkolat részleges vagy teljes kára esetén

- Ha az elhasználódottság mértéke 50%, vagy ez alatti: helyreállítási, javítási költségen.

- Ha az elhasználódottság mértéke 50%-ot meghaladó: káridőponti valóságos értéken.

2.5.2. A biztosított ingóságok az alábbiak szerint kerülnek térítésre:

a) részleges kár esetén

- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának mértéke 70%, vagy ez alatti: a javítási vagy helyreállítási költségen.

- Ha az elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó: káridőponti valóságos értéken, azaz a javítási költségből az értékemelkedés levonásra kerül.

b) teljes kár esetén: (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság)

- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának mértéke 70%, vagy ez alatti: újrabeszerzési értéken, de maximum a biztosítási összegig.

- Ha az elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó: káridőponti valóságos értéken.

2.5.3. üvegkárok az alábbiak szerint kerülnek térítésre:

A töröttel azonos méretű, kivitelű, minőségű és beépítettségű üvegtábla pótlási költsége és azon szükséges és indokolt költségek, amelyek a pótlás, javítás érdekében közvetlenül felmerülnek.

2.5.4. közvetett költségek megtérítése

A biztosító vagyoni károk esetén megtéríti a biztosítási szerződés alapján fedezetbe vont biztosítási események folytán a biztosított vagyontár- gyakkal kapcsolatban szükségszerűen felmerülő indokolt és igazolt alábbi közvetett kiadásokat, költségeket, amennyiben azok a szerződőt (biz- tosítottat) terhelik:

2.5.4.1. kárenyhítés költségei

Megtéríti a biztosító az oltás, mentés, bontás és kiürítés költségeit, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés, bontás és kiürítés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hivatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szolgáltatásaival kapcsolatos költségeket.

Megtéríti a biztosító a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közmű- vesítéssel, továbbá az esetleges kényszer kitelepítési, vagy megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban felmerült költségeket.

Megtérülnek továbbá a mentési munkák során okozott közvetlen károk (építmények, kerítés károsodása, esetleges taposási károk, parkrendezés költségei, stb.).

A kárenyhítés költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

2.5.4.2. rom- és törmelékeltakarítás költségei

A biztosító megtéríti a rom- és törmelékeltakarítás költségeit, beleértve a törmelék hivatalosan engedélyezett legközelebbi lerakóhelyre történő szállítási és lerakási, valamint a kárhely egyszeri megtisztítási, takarítási költségeit.

2.5.4.3. ideiglenes lakás bérleti díja

Amennyiben az illetékes hatóság a biztosított lakóépületet (lakást) biztosítási esemény következtében lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig a biztosító megtéríti a biztosítási összegen felül az azonos színvonalú ideiglenes lakás indokolt és igazolt többlet bérleti díjait, de legfeljebb 5 hónap időtartamra, az érintett lakásokra vonatkozóan, havonta lakásonként legfeljebb 100.000,- Ft összeghatárig.

A közvetett kiadások, költségek térítésének összege káreseményenként összességében nem haladhatják meg a biztosítási összegen belül az épület biztosítási összegének

- ALAP fedezet esetében: 1%-át;

- BŐVÍTETT fedezet esetében: 2%-át.

A közvetett költségek, kiadások megtérítése során is érvényesíti a biztosító:

- a szerződésben vállalt önrészesedést,

- alulbiztosítás esetén az aránylagos térítést

2.5.5. Részleges károk esetében a biztosító az indokolt teljes javítási és helyreállítási költséget téríti meg. A helyreállítási költség összege azonban nem haladhatja meg a teljes kár címén fizethető összeget.

2.5.6. A teljes kárt szenvedett vagyontárgyak térítési összegéből az értékesíthető, ill. hasznosítható maradványok értékét a biztosító minden esetben levonja.

A biztosító a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentum) meghatározott önrészesedéssel csökkentett kárösszeget fizeti ki.

Új értéken térítendő vagyontárgy teljes károsodása esetén a vagyontárgy helyreállításáig a kár a vagyontárgy valóságos értékéig kerül térítésre. A helyreállítás befejeztével - de legkésőbb a káresemény bekövetkezésétől számított 1 éven belül - a biztosított jogosulttá válik a valóságos és az újérték közti különbözet megtérítésére a biztosítási összegig.

2.5.7. A biztosító jogosult mind a helyreállítási költségek, mind a káridőponti érték (árak és költségek) tekintetében - azonos minőség mellett

- a kockázatviselés helyén létező leggazdaságosabb piaci áraknak megfelelő kárelszámolásra, kártérítésre.

A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a javítás, pótlás, helyreállítás, illetve egyéb kártalanítás értékét versenytárgyalási folyamat során határozza meg.

2.5.8. A vagyontárgyat a hazai kereskedelemben kaphatóval kell pótolni.

Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kapható, akkor a hozzá műszaki tulajdonságaiban leginkább hasonlóval kell pótolni. A biztosító jogosult az esetleges értékkülönbözet levonására.

Ha erre sincs lehetőség, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell felhasználni, a biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esztétikai értékcsök- kenését. A biztosító nem kötelezhető a kár előtti állapot helyreállítását indokolatlanul meghaladó kártérítésre.

2.5.9. A biztosító nem téríti meg a kárt, ha az:

- olyan vagyontárgyakban keletkezett, amelyekre az adott biztosítási fedezet nem terjed ki,

- a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származik, amely további rendeltetésszerű használatát nem befolyásolja,

- a megsemmisült, biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrésze, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt állt elő,

- készpénz, értékpapír, értékcikk, tervek, dokumentációk, üzleti könyvek és okmányok károsodása következményeként keletkezett,

- garnitúrák, egymáshoz rendelt önálló darabok, tartozékok, gyűjtemények, sorozatok egyes darabjainak megsemmisülése vagy rész- leges kára esetén a garnitúra, sorozat, stb. - kártól mentes - darabjainak értékcsökkenésében állt elő.

A biztosító egyéb közvetett kárt (pl. elmaradt hasznot, helyiségek használhatatlansága miatti veszteségeket, egészségkárosodást, sé- relemdíjat) nem térít.

Előszereteti értéken (olyan szubjektív érték, amely személyi, érzelmi okokra vezethető vissza és eltér a vagyontárgy reális értékétől) a biztosító kártérítést nem nyújt.

Nem téríti meg továbbá a biztosító azt a kárt, amely:

- talajban,

- vagyontárgyak avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben,

- tervezési és kivitelezési hibák és hiányosságok miatt,

- természetes elhasználódás miatt keletkezett.

2.5.10. A károsultnak a károk helyreállításával kapcsolatos anyag- és munkabér, valamint egyéb költségeket vagyontárgyanként külön kell nyilvántartania és elszámolnia, függetlenül attól, hogy a helyreállítást a biztosított saját maga vagy idegen kivitelező végzi.

2.5.11. A biztosító az általános forgalmi adóval csökkentve teljesíti a szolgáltatást. A biztosító csak abban az esetben téríti meg az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költséget, ha a biztosított bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy helyreállítása, újraépítése, újra- beszerzése során felmerült, és a biztosító kérésére igazolja, hogy a pótlás, javítás kapcsán ÁFA- visszaigénylésre nem jogosult.

2.5.12. Eredeti állapot alatt értjük a károsodott vagyontárgyak azonos méretben, kivitelezettségben és minőségben történő helyreállítását (újraépítését), illetve pótlását. Amennyiben a helyreállítás/pótlás nem az eredeti állapotnak megfelelően történik, az ebből származó eset- leges többlet költségeket a biztosító nem téríti meg.

Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azonos műszaki jellemzőkkel, egyenértékű módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerűbb technológiából eredő értéknövekedést a kártérítési összegből levonja.

2.5.13. A jelen feltételek alkalmazásában:

- Teljes (totál)kárnak minősül az a kár, amikor a biztosított vagyontárgy a sérült részek pótlásával vagy javításával nem állítható helyre, avagy teljesen megsemmisül, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás műszakilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátá- masztva nem indokolt (gazdaságtalan). A helyreállítás akkor gazdaságtalan, ha a javítás költsége meghaladja a biztosított vagyontárgy kár- időponti új értékét, illetve valóságos értékét.

- Részleges kár: az a kár, amely javítással illetve a részek pótlásával helyreállítható.

- Újérték alatt értjük:

- épületek/építmények vonatkozásában az újraépítési értéket, amely teljes kár esetén megegyezik a káresemény bekövetkezésének időpontjában a károsodott biztosított - vagy azzal azonos minőségű - vagyontárgy új állapotban való felépítésének a 2.5.11. pontban foglaltak szerinti átlagos költségével, illetve árával, azonban a kártérítés nem haladhatja meg az adott vagyoncsoportra megállapított biztosítási összeget;

- ingóságok vonatkozásában a beszerzési újértéket, amely teljes kár esetén megegyezik a káresemény bekövetkezésének időpontjá- ban a károsodott biztosított vagyontárgy, avagy azzal azonos gyártmányú, típusú vagyontárgy új állapotban való, a 2.5.11. pontban foglaltak szerinti átlagos beszerzésének költségével, illetve árával, azonban a kártérítés nem lehet több az adott vagyoncsoportra meg- állapított biztosítási összegnél;

- részleges kár esetén a helyreállítási, javítási költséget, amely megfelel a kár időpontjában a károsodott biztosított vagyontárgy 2.5.11. pontban foglaltak szerinti helyreállítási, javítási költségének, illetve árának, azonban a kártérítés nem lehet több az adott vagyontárgy műszaki értékénél, valamint a vagyoncsoportra megállapított biztosítási összegnél.

- Káridőponti valóságos érték: a kár időpontjában a vagyontárgyaknak az elhasználódottság (használati idő alatt bekövetkezett értékcsök- kenés) mértékével csökkentett új értéke.

2.6. alkalmazható záradékok

Záradék 1: tartamzáradék

Szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződést legalább 3 évre kötik, és a felmondási jogot három évre kizárják. Záradék 2: vezetéktörésből eredő károk kizárása záradék

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosított épületek, építmények ellátását biztosító vezetékrendszer(ek)ben vagy azok szerelvényei- ben bekövetkezett, illetve azok törése, repedése, dugulása következtében keletkezett (szerződési feltételek 2.3.5.b) és C) pontjai) ingatlan és ingósági károkra.

3. az épülethasználói felelősségbiztosítás feltételei

A biztosító az alábbiakban részletezett feltételek szerint vállalja, hogy díjfizetés ellenében

- a 3.1.1. pontban leírt épülethasználói felelősségi kockázatokra vonatkozó alapbiztosítási esemény (ALAP felelősségbiztosítás);

- illetve a kiegészítő, BŐVÍTETT keresztfelelősség-biztosítás megkötése esetén a 3.1.2. pontban leírt biztosítási esemény (választható fedezet) bekövetkezése esetén a jelen szerződési feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti.

A jelen fejezet egyéb pontjaiban (3.2-3.6. pontok) szereplő rendelkezések mind az ALAP felelősségbiztosításra, mind pedig a BŐVÍTETT felelős- ségbiztosításra érvényesek.

3.1. biztosítási események és kárbejelentés

3.1.1. ALAP felelősségbiztosítás

A biztosító az alábbiak szerint megtéríti a szerződésen kívüli harmadik személynek a jelen szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett (együt- tesen teljesítendő feltételek) azon személysérüléses vagy dolgokban keletkezett károkat, amelyekért a biztosított, mint a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumban) megjelölt épület, lakás, melléképület, építmény tulajdonosa, használója, vagy ezek építtetője, felújítója, e minőségében a magyar jog szabályai szerint polgári jogi kötelezettséggel tartozik.

Jelen ALAP felelősségbiztosítás alapján nem biztosítási esemény, így a biztosító kockázatviselése nem terjed ki

- a biztosítottak egymással szemben támasztott kárigényeire,

- a biztosított tulajdonostársi, lakásszövetkezeti közösség tagjainak, illetőleg lakóközösség tagjainak egymással szemben támasztott kárigényeire,

- a tulajdonostársi, lakásszövetkezeti közösség tagjainak, illetőleg lakóközösség tagjainak a tulajdonostársi, lakásszövetkezeti kö- zösséggel illetőleg lakóközösséggel szemben támasztott kárigényeire,

- a tulajdonostársi, lakásszövetkezeti közösségnek, illetőleg lakóközösségnek a tagjaival szemben támasztott kárigényeire.

A Biztosított 30 napon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységé- vel kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot, ellenkező esetben a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

3.1.2. BŐVÍTETT felelősségbiztosítás

Jelen BŐVÍTETT felelősségbiztosítás alapján a biztosító a 3.1.1 pontban meghatározott eseteken felül megtéríti azokat a jelen szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett (együttesen teljesítendő feltételek) személysérüléses vagy dolgokban keletkezett károkat is, amelyeket:

- tűz, robbanás (ide értve a háztartási céllal történő gázpalack használattal összefüggésben keletkezett károkat is),

- vezetékekből és azok szerelvényeiből csőtörés, csőrepedés, dugulás, kilyukadás, meghibásodás, csatlakozások elmozdulása, valamint a nyitva felejtett vízcsap, a mosógép ürítő- és/vagy összekötő csövének kiugrása miatt kilépő víz okoz, feltéve, hogy a biztosított polgári jogi felelőssége a magyar jog szabályai szerint megállapítható, és amelyek miatt:

- a tulajdonostársi, lakásszövetkezeti közösség tagja(i), illetőleg a lakóközösség tagja(i) egymással szemben, a tulajdonostársi, lakásszövet- kezeti közösség, illetőleg lakóközösség a tulajdonostársi, lakás szövetkezeti közösség tagja(i)val, illetőleg a lakóközösség tagja(i)val szem- ben,a tulajdonostársi, lakásszövetkezeti közösség tagja(i), illetőleg a lakóközösség tagja(i) a tulajdonostársi, lakásszövetkezeti közösséggel, illetőleg a lakóközösséggel szemben kártérítési igényt érvényesítenek.

Jelen kiegészítő felelősségbiztosítás kizárólag BŐVÍTETT vagyonbiztosítási fedezethez köthető.

A Biztosított 30 napon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kap- csolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot, ellenkező esetben a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

3.2. az épülethasználói felelősségbiztosításra vonatkozó kizárások

Az általános feltételek 1.6. pontjában szereplő kizárásokon felül nem terjed ki a biztosítás

- a gépjármű-felelősségbiztosítás alapján téríthető károkra, valamint a vízi és a légi járművek, egyéb gépjárművek üzemeltetésével, használatával okozott károkra,

- nem a szerződésben (kötvényen) megjelölt kockázatviselési helyen okozott károkra,

- ha a kár jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végzett munka, tevékenység során keletkezett,

- a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezett- ségen alapuló kárigényekre,

- azokra a károkra, amelyeket a biztosított kereső foglalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott,

- a szerződő partnernek vagy a szerződési lánc bármely tagjának okozott károkra (a szerződéses lánc tagjának minősül a biztosítottal közvetve vagy közvetlenül szerződéses kapcsolatban álló vállalkozás (különösen az alvállalkozó, fővállalkozó, megbízó, megbízott, más közreműködő),

- a házi- és a vadállatok által okozott károkra,

- épületben, építményben az alátámasztások gyengítése, eltávolítása, rezgése, vagy a megépítésük elmulasztása miatt bekövetkező károkra,

- a vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat, értékcikkeket) elvesztéséből eredő károkra,

- az azbesztózissal összefüggő károkra,

- a biztosított lakóközösség vezető tisztségviselői által, ilyen minőségükben okozott károkra,

- a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igényekre.

A biztosító nem téríti meg továbbá:

- a biztosítottak által, hatósági engedélyhez kötött tevékenységek hatósági engedély nélkül való végzéséből eredő károkat,

- azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak,

- azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak a társasház, lakásszövetkezet alkalmazottainak okoztak,

- a munkaadói felelősség körébe tartozó károkat.

3.3. A biztosítási összeg, önrészesedés

3.3.1. A 3.1.1. pontban meghatározott ALAP felelősségbiztosítás körébe tartozó károkat a biztosító biztosítási időszakonként összesen 50 (ötven) millió Ft összeghatárig téríti meg.

3.3.2. A 3.1.2. pontban meghatározott BŐVÍTETT felelősségbiztosítás körébe tartozó károkat a biztosító biztosítási időszakonként összesen további 50 (ötven) millió Ft összeghatárig téríti meg.

3.3.3. A biztosító a jelen különös és kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek alapján nyújtott szolgáltatása összegéből nem von le önré- szesedést.

3.3.4. A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosított kérésére a biztosítónak a költségeket meg kell előlegeznie. A biztosítónak a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat akkor is meg kell térítenie, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják

3.4. a kárrendezési eljárás különös szabályai

3.4.1. A biztosító szolgáltatására a károsult jogosult. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult köve- telését ő egyenlítette ki. Ennek tényét a biztosítottnak kell hitelt érdemlően igazolnia.

Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilván- valóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

3.4.2. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét. A képviselettel felmerülő költségek is a biztosítót terhelik.

Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyez- sége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

3.4.3. A biztosító nem téríti meg a károsult elmaradt hasznait, kivéve a károsult személyi sérülésével összefüggésben bekövetke- zett rendszeres jövedelem kiesést. A Biztosító a magyar jog szabályai szerint, a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított helyett megtéríti a sérelemdíjat is, kizárólag személyi sérüléses kár esetén.

3.4.4. Jelen szerződési feltételek szempontjából egy káreseménynek tekintendő, ha a biztosítottal szemben több olyan kárigényt érvénye- sítenek, amelyek azonos okra vezethetőek vissza, függetlenül a károk bekövetkeztének, illetve az igényérvényesítések időbeni eloszlásától és

az igényt érvényesítő károsultak számától (sorozatkár). (Sorozatkár esetén a biztosítási összeg károsultak közötti felosztása során a biztosító a biztosított iránymutatása szerint jár el. A biztosítási összeg elégtelensége, vagy elosztása miatt a biztosítottal szemben érvényesített igé- nyek többletköltségeire a biztosítási fedezet nem terjed ki.)

3.5. a biztosító megtérítési igénye (visszkereset)

A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti a biztosítót a szolgáltatási kötelezettség alól a károsulttal szemben.

A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított szándékosan vagy súlyosan gon- datlanul okozta, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartása nem volt jogellenes. A jelen különös és kiegészítő feltételek tekintetében súlyosan gondatlannak minősül a károkozás, ha

- a kár a biztosított - vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottjának, megbízottjának, tisztségviselőjének, tagjának igazolt alkohol fogyasztásával vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotával köz- vetlen okozati összefüggésben keletkezett,

- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette.

A biztosító abban az esetben is követelheti a kifizetett összeg megtérítését a biztosítottól, ha a károkozást a bíróság súlyosan gondat- lannak minősítette.

3.6. egyéb rendelkezés

A jelen különös és kiegészítő feltételekben nem szabályozott kérdésekben az általános feltételekben (1. pont) foglaltak az irányadók.

4.1. a kiegészítő (választható) balesetbiztosítás feltételeia biztosítottak köre ‌

Jelen fejezet szerint biztosítottak a társasházi vagy lakásszövetkezeti lakóközösség tagjai, valamint a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a velük állandó jelleggel, életközösségben együtt lakó személyek.

A biztosítás 70. életévét be nem töltött személy(ek)re vonatkozik.

A kiegészítő biztosítási szerződés biztosítottja rokkant nyugdíjas személy nem lehet.

Kedvezményezett: aki a biztosító szolgáltatására jogosult.

4.2. biztosítási esemény

Baleset a biztosított akaratától független, olyan hirtelen fellépő külső erőhatás, amelynek következtében a biztosított egy éven belül meghal; állandó, teljes vagy részleges egészségkárosodást; vagy a szerződésben meghatározott múlékony sérülést szenved.

4.3. a kockázatviselés területi és időbeli hatálya

4.3.1. A biztosító kockázatviselése a kockázatviselés helyén bekövetkezett balesetekre vonatkozik.

4.3.2. A biztosító kockázatviselése az alapbiztosítással azonos időpontban kezdődik

4.3.3. A biztosító kockázatviselése az alapbiztosítással azonos időpontban jár le.

4.4. biztosítási összeg

4.4.1. A balesetbiztosítás alapján a biztosító az alábbi biztosítási összeget fizeti ki (más biztosítók szolgáltatásától függetlenül):

- baleseti halál esetén 150.000,- Ft-ot;

- baleset folytán bekövetkező állandó teljes rokkantság esetén: 300.000,- Ft-ot;

- baleseti állandó részleges egészségkárosodás esetén az egészségkárosodás fokának megfelelően az állandó teljes rokkantság esetén fize- tendő összeg arányos részét;

- baleseti csonttörés vagy repedés, 10%-nál alacsonyabb állandó egészségkárosodás, legalább 28 nap folyamatos munkaképtelenség esetén egyszeri 6.000,- Ft-ot;

- a balesetkor a biztosítottnak magán viselt ruházatában keletkezett károkra legfeljebb 12.000,- Ft-ot.

4.5. a biztosító szolgáltatása

A biztosító szolgáltatásának felső határa a biztosítási összeg.

4.5.1. xxxxxxxx halál:

Ha a balesetre biztosított személy az elszenvedett baleset következményeként egy éven belül meghal, a biztosító a szerződésben erre megha- tározott biztosítási összeget fizeti ki, függetlenül a rokkantság vagy múlékony sérülés címén már kifizetett kártérítéstől.

4.5.2. állandó teljes egészségkárosodás:

Amennyiben a biztosított a baleset napjától számított egy éven belül állandó, teljes, 100%-os egészségkárosodást szenved, akkor a biztosító a szerződésben erre meghatározott biztosítási összeget fizeti ki.

4.5.3. állandó részleges egészségkárosodás:

Ha a balesetre biztosított személy a baleset napjától számított egy éven belül állandó, részleges egészségkárosodást szenved, úgy a biztosító az egészségkárosodás mértékének megfelelően az állandó és teljes egészségkárosodás esetére meghatározott biztosítási összeg olyan száza- lékát fizeti ki, amely - tekintet nélkül a biztosított foglalkozására - az egészségkárosodás végleges fokának megfelel.

4.5.4. baleseti múlékony sérülés:

Balesetből eredő múlékony sérülés vagy legalább 28 nap folyamatos munkaképtelenség esetén a biztosító által kifizetendő összeg független az egészségkárosodás vagy baleseti halál címén fizetett kártérítéstől.

4.5.5. A biztosító a ruházatban keletkezett károkra csak abban az esetben nyújt térítést, amennyiben a károsult balesete miatt jelen szer- ződés alapján, egyéb jogcímen balesetbiztosítási szolgáltatásra jogosult. A kártérítés alapja az indokolt és igazolt javítási, helyreállítási vagy újrabeszerzési érték.

4.5.6. A maradandó egészségkárosodás fokát legkésőbb a balesetet követő egy éven belül kell megállapítani. A maradandó egészségká- rosodás mértékét a biztosító orvos-szakértője állapítja meg.

4.5.7. Ha a maradandó egészségkárosodás foka a gyógykezelés elhúzódása következtében 60 napon belül nem állapítható meg, de a rokkantság előreláthatólag vissza- marad, úgy a biztosított kérésére a biztosító a biztosítási összeg terhére a biztosító orvos-szakértője által vélelmezett várható egészségkárosodási százalék szerint járó összeg 50%-át előlegként folyósítja.

4.6. kárbejelentés

4.6.1. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges iratok:

- halál esetén halotti anyakönyvi kivonat és a halál okát igazoló orvosi bizonyítvány,

- hatósági eljárás esetén a nyomozást megszüntető vagy megtagadó jogerős határozat, vagy vádirat,

- mindazok az okiratok, amelyek a jogosultság, a biztosítási esemény, és a biztosítási összeg megállapításához szükségesek.

4.6.2. A biztosítási összeg felvételére jogosultak köre:

A biztosítási összeg felvételére a biztosított jogosult.

A baleseti halál esetére szóló biztosítási összeg felvételére a biztosított kedvezményezettet jelölhet. Ennek hiányában kedvezményezett a bizto- sított örököse.

4.7. kizárások, korlátozások

4.7.1. Az öngyilkosság, öncsonkítás vagy ezek kísérlete akkor sem biztosítási esemény, ha a biztosított azt beszámítási képessé- gének hiányában követte el.

4.7.2. A balesetkor, bármely okból már előzőleg sérült vagy csonka, funkciójában korlátozott - nem ép, nyomorék - testrészek és szervek a biztosításból ki vannak zárva.

4.7.3. A biztosító szolgáltatása a biztosítási időszakon belül lakásonként maximum 2 káreseményre terjed ki.

4.8. a biztosító mentesülése

4.8.1. Mentesül a biztosító a balesetbiztosítási összeg kifizetése alól, ha bizonyítja, hogy

- a biztosított halálát a biztosítási összegre jogosult szándékos magatartása,

- a biztosított halálát, illetve egészségromlását a biztosított, illetőleg a szerződő szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával jogellenesen okozta.

A kiegészítő szerződés adott biztosítottra vonatkozó része a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg abban az esetben, ha a biztosított, szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán azzal összefüggésben vagy a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkossága következtében halt meg.

4.8.2. A balesetet súlyos gondatlan magatartás által okozottnak akkor kell tekinteni, ha a balesetet a biztosított vagy a szerződő

- súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben,

- jogosítvány nélküli vagy ittas gépjárművezetés közben következett be, és mindkét esetben a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett.

1. számú melléklet - védelmi előírások betöréses lopás biztosításához

minimális mechanikai védelem

Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei és az ajtók, ajtószerkezetek az alábbi követelményeket kielégítik:

- falazatok, padozatok, födémszerkezetek: min. 6 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakítása szükséges. Támpontok:

- 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú

- speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag található, vagy a mechanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb anyagot helyeztek el

- az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

- az ajtók zárását olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hengerzár, vagy min. 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, vagy szám-, vagy betűjel-kombinációjú zár, illetve minden olyan zár, minősített lakat, melyek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 3 000-et és az egyedi minősített lamellás zár (a MABISZ ajánlással nem rendelkező lakat nem minősül biztonsági zárnak)

- az ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezése összességében min. 6 mm vastagságúak

részleges mechanikai védelem

Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók az alábbi követelményeknek megfelelnek:

- falazatok, padozatok, födémszerkezetek: min. 15 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakítása szükséges. Támpontok:

- 6 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, ill. födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású 5 mm átmérőjű betonvas háló lehet, a beton minőségére a C 12/15 épületszerkezeti beton elfogadott)

- speciális könnyűszerkezetes elemekből készített falazatok, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag, illetve a mechanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb anyag található

- az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelés, be- és kifeszítés, reteszhúzás ellen védettek

- a zárást min. két darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelyezett olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hengerzár, vagy min. 6 rotoros mág- neszár, vagy kéttollú kulcsos zár, vagy szám-, vagy betűjel-kombinációjú zár, illetve minden olyan zár, minősített lakat, melyek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 10 000-et és a min. 6 lamellás zár (a MABISZ

ajánlással nem rendelkező lakat nem minősül biztonsági zárnak), vagy egy darab, de több (min. 4) ponton záródó zár végzi

- az ajtó min. 3 darab dió pánttal – vagy azzal egyenértékű szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal legyen a tokhoz rögzítve

- az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja

- a zár nyelvek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen zárjanak, a zárbetétet letörés ellen védeni kell

- az ajtólap és az ajtótok zárás pontossága 5 mm-en belül legyen

- bevésőzár esetén az ajtólap külső, keskenyebbik oldalát fémlemezzel meg kell erősíteni

- fatok esetén megerősített zárlemez szükséges

- a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) - abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása nélkül a járószinttől 3 m-nél alacsonyabban helyezkednek el - teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült - vagy ezekkel egyenszilárdságú - kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet helyettesíthető a MABISZ által minősített, rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is. pl.:

- minősített behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg, min. A3/B1 minősítéssel, dobásálló üveg A1 minősítéssel

- minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerrel

- minősített biztonsági fóliával szerelt üveg elektronikai jelzőrendszerrel

- a rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 darab), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű

- (falazó) körömmel erősítendő, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 100 mm 15 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fogadható el)

- a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazókörmökkel – vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon – a falazatokhoz kell erősíteni.

teljeskörű mechanikai védelem

Teljeskörű a mechanikai védelem, ha a védett helyiséget minden oldalról megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják:

- falazatok, padozatok, födémszerkezetek: min. 38 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakítása szükséges. Támpontok:

- a 12 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, ill. födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású, 8-10 mm átmérőjű betonvas háló lehet, a beton minőségére a C 12/15 épületszerkezeti beton) elfogadott

- az ajtószerkezeteket kiemelés, be- és kifeszítés ellen védeni kell

- bevésőzár vagy hengerzár esetén a zárszekrényt fúrás elleni támadásnak ellenálló módon védeni kell

- az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni (faanyag esetén az ajtólap min. 40 mm vastag és tömör legyen)

- fatok esetén megerősített zárlemez szükséges

- az ajtólap és az ajtótok zárás pontossága 2 mm-en belül legyen (keményfa esetén 5 mm)

- az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja

- az ajtó min. 3 darab dió pánttal – vagy azzal egyenértékű szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal - legyen a tokhoz rögzítve

- az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés, reteszhúzás ellen védeni kell

- a zárszerkezetnek több (legalább 4) ponton kell biztosítania a zárást

- a reteszelési mélységnek min. 18 mm-t kell elérnie

- a zártestet és a zárbetétet fúrás és letörés ellen védeni kell

- üvegezett ajtók csak áttörésbiztos rétegelt (legalább B1) üveggel szerelten - vagy azzal egyenértékű védettséget nyújtó anyagból készített (pl. polycarbonát, szerves üveg, fóliázott minősített üvegszerkezetek) szerkezet – fogadható el (a normál üvegezés megfelelő méretű és hálókiosztású rácsszerkezettel védetten, kívülről nem bontható kivitelben is megfelel a követelményeknek)

- a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) - abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása nélkül a járószinttől 3 m-nél alacsonyabb helyezkednek el - teljes felületét minimum 100x300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült - vagy ezekkel egyenszilárdságú - kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet helyettesíthető a MABISZ által minősített, rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is, pl.:

- minősített behatolás-késleltető (ablakok, kirakatok, portálok, erkélyajtók, függönyfalak esetében min. A3 minősítésű dobásálló; bejárati ajtók esetében min. B1 minősítésű áttörésbiztos) üveg

- minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerrel

- a rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 darab), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű (falazó) körömmel erősítendő, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető műszaki megoldás fogadható el),

- a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazókörmökkel – vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon - a falazatokhoz kell erősíteni.

minimális elektronikai jelzőrendszer

Minimális az elektronikai jelző rendszer, ha térvédelem, személyvédelem nincs, a felületvédelem csak a 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászá- rókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.

Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

- a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

- a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön és a szabotázs vonalon,

- a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázs védett, min. 1 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból - készüljön,

- az élesítés kulcsos kapcsolóval történjék, a kapcsoló háza minimum 1,5 mm-es lágyacél, vagy ezzel egyenértékű mechanikai szilárdságú anyag legyen és eltávolítása illetve megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást,

- az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze,

- élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

- a jelzőáramkör megszakadást a rendszernek jeleznie kell,

- a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy a karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lenni, a rendszer a bekapcsolást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba,

- a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távol- ságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak segédeszközzel legyen megoldható,

- a kültéri hangjelző szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen, a hang- ereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel,

- az energia ellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes energia forrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa, elemes táp- lálás esetén a rendszer min. 3 hónapig maradjon üzemképes,

- az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 24 órás üzemel- tetését, a 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

- akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésről gondoskodni kell,

- a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acélvédőcsőbe helyezve kell vezetni.

részleges elektronikai jelzőrendszer

Részleges az elektronikai jelző rendszer, ha teljes körű térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, de a felületvédelem teljeskörű, és csapdaszerű térvédelem van kialakítva. Részlegesnek tekinthető az elektronikai jelző rendszer akkor is, ha kiderül, hogy a térvédelem, tárgyvé- delem, felületvédelem elektronikus úton megvalósított, ám a védendő objektum egyes részei árnyékban vannak (árnyék alatt azt kell érteni, hogy a védendő területnek, térnek nem a teljes egészére terjed ki a hatásos védelem). (Pl. a bejárati ajtót TV kamerával figyelik, ám a hálószoba ajtaja már nem látható a képernyőn. Ablakon keresztül történő behatolás esetén a hálószoba így észrevétlenül megközelíthető, az elektronikus jelző rendszer tehát csak részleges.)

Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

- a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

- a központi egység jelezze a ki és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 4 db) és a szabotázs vonalon,

- az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki és bekapcsolhatóak, ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépíteni,

- a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázs védett, min. 1,5 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból - készüljön,

- az élesítés csak külső, min. 6 betű vagy szám kombinációs kódkapcsolóval végezhető, a kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni,

- az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további részek maradjanak működőképesek,

- a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzők, kódkapcsolók stb.) állandó őrzésére, ellenőrzésére csak a teljes rendszerrel együtt - az üzemeltető vagy a szerviz által - kikapcsolható szabotázsvonalat kell kiépíteni,

- a rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kódkapcsolón jelezni kell,

- élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

- a szabotázsvonalak jelzései - nem élesbe kapcsolt állapotban is

- a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

- a jelző áramkörök és a szabotázs vonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásainak 40%-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell),

- minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges,

- az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie,

- a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy a karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a bekapcsolást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba,

- a kültéri hangjelző szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél lemez burkolatú legyen vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel ren- delkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel,

- az optikai jelzésadó borostyánsárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerősségű legyen,

- az energia ellátást két, egymástól független, kölcsönhatás mentes energia forrási elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

- az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell működnie,

- az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 48 órás üzemel- tetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

- az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,

- a nyitás érzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,

- a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acélvédőcsőbe helyezve kell vezetni.

teljes körű elektronikai jelzőrendszer

A teljes körű elektronikai jelzőrendszer alkotó elemei az alábbi védelmi körök: felületvédelem, térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem (tá- madásjelzés). Teljes körű az elektronikai jelzőrendszer, ha az összes alkotó eleme teljes körű.

teljes körű felületvédelem:

Teljes körű a felületvédelem, ha éles üzemben a védelmi rendszer figyeli az összes nyílászáró-szerkezetet és a mechanikailag nem megfelelő (38 cm-es tömör téglafal szilárdsági tulajdonságainál gyengébb értékű) falazatokat, födémeket, padozatokat, jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

teljes körű térvédelem:

Teljes körű a térvédelem, ha éles üzemben a védett tárgyak környezetében mindennemű illetéktelen emberi mozgást jelez.

teljes körű tárgyvédelem:

Teljes körű a tárgyvédelem, ha minden védett tárgyra kiterjed, páncélszekrények esetében fúrás és nyitásérzékelést is biztosít.

teljes körű személyvédelem:

Teljes körű a személyvédelem, ha az összes védendő, illetve támadásnak kitett személyre kiterjed.

2. számú melléklet - szolgáltatási táblázat

kockázatok, szolgál- tatások	ALAP fedezet	BŐVÍTETT fedezet
vagyonbiztosítás
alapbiztosításban biz- tosítható vagyontár- gyak	- közös tulajdonú épületrészek, építmények, melléképületek (2.1.1.1.); - közös tulajdonú ingóságok (2.1.2.1.).	- közös tulajdonú épületrészek, építmények, melléképületek (2.1.1.1.); - közös tulajdonú ingóságok (2.1.2.1.); - külön tulajdonba tartozó épületrészek, építmények, mellék- épületek (2.1.1.2.).
önrészesedés	10.000,- Ft eléréses	10.000,- Ft eléréses
alapbiztosítási esemé- nyek:	- tűz, elektromos tűz, robbanás, összeroppa- nás, (közvetlen és közvetett) villámcsapás, ismeretlen közlekedési eszköz ütközése, lé- gijármű ütközése; - földrengés, földcsuszamlás, föld- és kőom- lás, ismeretlen üreg beomlása; - vihar; - jégeső, hónyomás; - árvíz, felhőszakadás; - vezetéktörés a közös tulajdonú épületré- szekben és a közös tulajdonú ingóságok- ban bekövetkezett károkra; - idegen tárgyak rádőlése; - üvegtörés károk.	- tűz, elektromos tűz, robbanás, összeroppanás, (közvetlen és közvetett) villámcsapás, ismeretlen közlekedési eszköz ütközése, légijármű ütközése; - földrengés, földcsuszamlás, föld- és kőomlás, ismeretlen üreg beomlása; - vihar; - jégeső, hónyomás; - árvíz, felhőszakadás; - vezetéktörés a közös tulajdonú épületrészekben, a közös tulajdonú ingóságokban és a külön tulajdonba tartozó épü- letrészekben bekövetkezett károkra, továbbá a nyitva felej- tett vízcsap miatt keletkezett, a mosógép összekötőcsövé- nek kiugrásából eredő károk, bontási és helyreállítási költ- ségek, 6 folyóméterig a csővezeték ára; - idegen tárgyak rádőlése; - üvegtörés károk.
kiegészítő biztosítások biztosítási eseményei	- betöréses lopás és rablás, a közös tulajdo- non belül elhelyezett alapbiztosítási va- gyontárgyakra; - rongálási vandalizmus károk: - járulékos rongálás - kaputelefonok, elektromos kapuk - liftek - bejárati kapuk - építmények - szemetes kukák - kerti dísznövények - belső falazat - antenna, kábelrendszerek, riasztó - beépített napelem, napkollektor; - különleges üvegek; - a közös tulajdonú épületrészekben bekö- vetkezett tetőbeázási károk; - felvonó kiegészítő biztosítás, - füst és korom által okozott károk biztosí- tása.	- betöréses lopás és rablás, a közös és/vagy külön tulajdo- non belül elhelyezett alapbiztosítási vagyontárgyakra, ke- rékpárra és gyermekkocsira 2.4.1.a) szerint; - rongálási vandalizmus károk: - járulékos rongálás - kaputelefonok, elektromos kapuk - liftek - bejárati kapuk - lakások bejárati ajtaja - építmények - szemetes kukák - kerti dísznövények - belső falazat - antenna, kábelrendszerek, riasztó - beépített napelem, napkollektor; - különleges üvegek; - a közös és/vagy külön tulajdonú épület-részekben bekövet- kezett tetőbeázási károk; - felvonó kiegészítő biztosítás - füst és korom által okozott károk biztosítása.
felelősségbiztosítás
épülethasználói fele- lősség (alapbiztosí- tás):	társasházi épülethasználói felelősség	társasházi épülethasználói felelősség
alap felelősségbiztosí- tás önrészesedése:	nincs	nincs
balesetbiztosítás
Kiegészítő balesetbiz- tosítás:	biztosítási időszakon belül lakásonként maxi- mum 2 káresemény	biztosítási időszakon belül lakásonként maximum 2 kárese- mény

3. számú melléklet - tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról

A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okiratokat, dokumentumokat kérheti be:

K&H fészek társasház-biztosítás kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be &H fészek társasház-biztosítás kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be	káresemény be- következésekor minden esetben	a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és alá- írt kárbejelentő nyomtatvány
		tulajdoni lap, zálog-jogosulti nyilatkozat
		építési tervdokumentáció és engedély
		árajánlat, költségvetés
		a károsult vagyontárgy tulajdonjogát bizonyító dokumentumok, beszerzési számla, adásvételi szerződés, bérleti szerződés, bérbeadási szerződés, köl- csönszerződés
		fényképek, tanú nyilatkozat
		a felmerült költségeket igazoló eredeti számla vagy számlamásolat, bizonylat, egyéb hitelt érdemlő igazolás
		hatósági eljárás esetén hatósági igazolás vagy határozat (hatósági kármegálla- pítás)
		ÁFA nyilatkozat
		Biztosított nyilatkozata vissza nem térítendő állami, önkormányzati vagy egyéb támogatás felvételéről
		bizományosi szerződések
		vámokmány, leltárhiány, hiányleltár, selejtezési jegyzőkönyv, nyilvántartó kar- tonok, leltárívek, könyvelési bizonylatok
		érintésvédelmi szabvány-felülvizsgálati jegyzőkönyv
		alapító okirat vagy szövetkezeti alapszabály, lakhatósági igazolás, használatba vételi engedély
		őrnapló, őrutasítás
		eredeti jótállási jegy
		használati utasítás
		szervizjegyek
		hagyatékátadó végzés
		a kár jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges szak- vélemény
	tűzkárok esetén	tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítvány vagy hatósági igazolás
	árvízkárok ese- tén	illetékes vízügyi hatóság igazolása
	vihar- és jégve- réskárok esetén	meteorológiai intézet igazolása
	villámcsapás- károk esetén	meteorológiai intézet igazolása
	villámcsapás- károk esetén	szakvélemény szerviztől
	földrengéskárok esetén	szeizmológiai intézet igazolása
	földrengéskárok esetén	bányatérkép
	betöréses lopás- és rabláskárok esetén	rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, iratbetekintési hozzájárulás, védelmi berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ által kiadott minősítési tanúsítvány)
	épületrongálás- és vandalizmus- károk esetén	rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, iratbetekintési hozzájárulás, védelmi berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ által kiadott minősítési tanúsítvány)

	tetőbeázás-kár esetén	előzménykár esetén az előző javítás igazolása
	felvonó-kár ese- tén	hatóságilag előírt karbantartási, üzembiztonsági ellenőrzések igazolása
	felvonó-kár ese- tén	gépkönyv, karbantartási napló
	ideiglenes lakás igénybevétele esetén	ideiglenes lakás bérleti szerződése
	elmaradt lakbér esetén	bérleti szerződés
	baleseti károk esetén	baleset esetén minden esetben a baleset körülményeit rögzítő okirat: baleseti jegyzőkönyv, orvosi leírás, illetve lelet
		hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv
		baleseti halál esetén a halál tényét és a haláleset körülményeit igazoló doku- mentumok: halotti anyakönyvi kivonat, kórházi zárójelentés, halott-vizsgálati bi- zonyítvány, hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv
		a kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok: jogerős hagyatékátadó vég- zés, öröklési bizonyítvány, feltéve, hogy a kedvezményezett a szerződésben név szerint nem nevezték meg
		baleseti rokkantság esetén orvosi, műtéti leírás, kórházi zárójelentés, hatósági határozat illetve jegyzőkönyv, Társadalombiztosító által kiállított TB-I, vagy TB- II. fokozatú rokkantsági határozat
		csonttörésre és csontrepedés esetén a röntgenlelet, baleseti jegyzőkönyv, kór- házi zárójelentés, illetve hatósági határozat, jegyzőkönyv
		a legalább 28 nap folyamatos munkaképtelenség esetén a legalább28 nap gyógytartamról szóló orvosi igazolás a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezésével és a kórházi kezelés időtartamának megadásával, a kórházi zárójelentés, a baleseti múlékony sérülés eredetét igazoló, a baleset körülmé- nyeinek tisztázásához szükséges iratok, baleseti jegyzőkönyv
		ruházati kár esetén a tényleges kár mértékének megállapítását lehetővé tevő eredeti számlák
	sérelemdíj ese- tén	sérelemdíj összegszerűségét igazoló dokumentum

A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak, Szerződőnek illetve a Károsultnak joga van egyéb okiratokat, doku- mentumokat is benyújtani a biztosítási esemény bekövetkezésének és a teljesítendő szolgáltatás mértékének igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint, annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

Jelen tájékoztató a K&H fészek társasház-biztosítások szerződési feltételeinek részét képezi, az abban foglal- takkal együtt érvényes.

4. számú melléklet - adatvédelmi tájékoztatás (kivonat)‌

A Biztosító kizárólag meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból kezel személyes adatot. Az adatkezelés jog- szerű, tisztességes és átlátható módon történik. Egyes adatkezeléseiben a Biztosító csak olyan személyes ada- tot kezel, amely az adott adatkezelés céljának szempontjából megfelelő, releváns és szükséges. A Biztosító minden ésszerű intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az általa kezelt adatok pontosak és naprakészek legyenek, illetve a pontatlan személy adatok haladéktalanul törlésre vagy helyesbítésre kerüljenek. A Biztosító személyes adatot olyan formában kezeli, hogy az érintettek azonosítása csak a személyes adatok kezelésének adott céljai eléréséhez szükséges ideig legyen lehetséges. A Biztosító az adatkezelés teljes tartama alatt bizto- sítja a személyes adatok megfelelő biztonságát, ideértve az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elveszítésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet. A Biztosító felelős az adat- kezelés elveinek való folyamatos megfelelésért.

Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy az adatkezelés a szerződés teljesítésé- hez, jogi kötelezettség teljesítéséhez, létfontosságú érdek védelme miatt, közérdekű vagy a Biztosítóra ruházott közhatalmi feladat gyakorlásához, illetve a Biztosító vagy egy harmadik fél jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges.

Az érintett hozzájárulása annak visszavonásáig hatályban marad. A visszavonás nem érinti a megelőző adatke- zelések jogszerűségét. Amennyiben szerződéskötéskor az érintett nem nyilatkozik, és korábban már tett azonos adatvédelmi célra nyilatkozatot, akkor a korábbi nyilatkozat hatályban marad.

A Biztosítót titoktartási kötelezettség terheli a rendelkezésére álló minden olyan – minősített adatot nem tartal- mazó – adat tekintetében, amely a biztosító ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gaz- dálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik (biztosítási titok). A Biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalma- zottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutot- tak. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a Biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. A Biztosító - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdek- ében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatá- sok jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélé- sek megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz a megkeresett biztosító által kezelt adatok vonatkozásában.

Az érintett kérelmezheti a Biztosítónál tájékoztatását személyes adatai kezeléséről (tájékoztatáshoz való jog), ideértve azt is, hogy az érintett jogosult arra, hogy a személyes adatai folyamatban lévő kezelésével kapcsolatos információkhoz hozzáférést kapjon (hozzáférési jog). Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, va- lamint törlését (helyesbítéshez, elfeledtetéshez való jog). Az érintett kérheti az adatkezelés korlátozását (adat- korlátozáshoz való jog). Az érintettet – meghatározott feltételek teljesülése esetén – jogosult arra, hogy az adatait tagolt, ismert és géppel formátumban megkapja a Biztosítótól (adathordozhatósághoz való jog). Az érintett jogo- sult arra, hogy bármikor tiltakozzon azon adatkezelések ellen, amelyek közérdekű vagy a Biztosítóra ruházott közhatalmi feladat gyakorlásához, illetve a Biztosító vagy egy harmadik fél jogos érdekének érvényesítéséhez szükségesek; az érintett jogosult továbbá a közvetlen üzletszerzés céljából végzett adatkezelésekkel szembeni tiltakozásra (tiltakozáshoz való jog).

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 164/B. § alapján a K&H Bank Zrt. mint ellenőrző befolyással bíró hitelintézet és a K&H Biztosító Zrt. között a banktitok, biztosítási titok és személyes adat megtartási kötelezettsége nem áll fenn egymás közti viszonyukban, az általuk az ügyfél- ről kezelt személyes adatokat, banktitoknak, biztosítási titoknak, valamint az üzleti titoknak minősülő adatokat

tevékenységi körük ellátásával összefüggésben a szolgáltatásaik nyújtásához szükséges mértékben kölcsönö- sen megismerhetik, és a közös adatkezelésben részt vevő adatkezelők általános szerződési feltételeinek meg- felelően, az egyedi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása céljából egymásnak továbbíthatják és az így átvett adatokat az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelhetik, és jogosultak ezen adatok felhasználásával az érintettel való kapcsolatfelvételre. A célhoz kötöttség elvének megfelelően – a kölcsönös adatátadáson alapuló közös adatkezelésben részt vevő adatkezelők általános szerződési feltételeinek megfelelően, erre vonatkozó külön megállapodás nélkül is - jogosultak egymás ügyfeleivel való kapcsolatfelvé- telre a megismert adatok felhasználásával. Ezen adattovábbítás lehetőségét az érintett kifejezett nyilatkozatával bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja (személyesen a K&H Biztosító ügyfélszolgálatán: 1095 Budapest, Lech- ner Ödön fasor 9., írásban - levelezési cím: Budapest 1851, telefonon: 06 (1/20/30/70) 000 0000 (call center), e- mailben: xxxxxxxxx@xx.xx).

Jelen tájékoztató szövegét a K&H Bank Zrt. valamint a K&H Biztosító Zrt. honlapjukon (a xxx.xx.xx oldalon) a figyelem felkeltésére alkalmas módon is közzéteszik.

Adatkezeléssel kapcsolatos panaszával az érintett a Biztosító adatvédelmi tisztviselőjéhez, a Nemzeti Adatvé- delmi és Információszabadság Hatósághoz (székhelycím: 1125 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx fasor 22/c.) valamint bírósághoz fordulhat. Adatkezeléssel kapcsolatos jogvitákban az illetékes törvényszék jár el.

Jelen adatkezelési tájékoztató a xxx.xx.xx/xxxxxxxxxxx oldalon elérhető adatvédelmi tájékoztató kivonata. Részletes tájékoztatás az egyes konkrét adatkezelésekkel kapcsolatosan a honlapon található.

Document Metadata

Table of Contents

K&H fészek társasház-biztosítás

Document Metadata