Harmónia Bónusz
living better together
Harmónia Bónusz
Rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás
Érvényes:
2023.
június 23-ától
Együtt jobb nyugdíjas életet teremtünk.
Tisztelt Ügyfelünk!
Kérjük, hogy biztosítási Ajánlatának megtétele előtt figyelmesen olvassa el az Életbiztosítási termékismertetőt, és a biztosítási termék részletes leírását tartalmazó jelen Biztosítási Feltételeket, mely a fontosabb eleme- ket kiemelő Ügyféltájékoztatót is tartalmazza.
A biztosítási termék neve:
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás
A biztosítási szerződés (továbbiakban: „Szerződés”) az alábbi – egy- mástól elválaszthatatlan – részekből áll:
1. Életbiztosítási termékismertető
2. Biztosítási Feltételek:
A) Ügyféltájékoztató
B) Általános rendelkezések
C) Befektetési egységekhez kötött rendszeres díjas életbiztosítások ál- talános szerződési feltételei (továbbiakban: „BRÁF”)
D) „Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás különös feltételei (továbbiakban: „KF”)
E) A járadékszolgáltatás feltételei
F) Összefoglaló tájékoztató a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójog- szabályokról
3. Ajánlat
4. Kötvény, illetve záradékok
(amennyiben a Szerződés záradékkal jön létre)
A Szerződés tartalmazza a biztosítási esemény(eke)t és a biztosítási szol- gáltatás(oka)t is, amelyekről a Biztosított a Szerződőtől kap részletes tájé- koztatást.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó
adójogszabályokról
A.1. BIZTOSÍTÓ
A biztosító az UNIQA Biztosító Zrt. (továbbiakban: „Biztosító”):
• teljes név: UNIQA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxxxx 00–00.
• tevékenység: biztosítási tevékenység
A.2. FELÜGYELETI SZERV
A Biztosító felügyeleti szerve: a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban:
„MNB”)
A Magyar Nemzeti Bank részletes adatai:
• székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 55.
• ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6.
• ügyfélszolgálati telefonszám: x00-00-000-000
• levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest
• internetes elérhetőség: xxx.xxx.xx
• e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
A.3. JELENTÉS A BIZTOSÍTÓ FIZETŐKÉPESSÉGÉRŐL ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉRŐL
A Biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről. A jelentés a Biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxx-xxxxxxxxxx) érhető el.
A.4. TANÁCSADÁS
A Biztosító a jelen biztosítási termék esetén a biztosítás értékesítési módjától függően nyújt tanácsadást.
a) Ha az értékesítés
• függő biztosításközvetítő ügynök közreműködésével történik, a Biztosító tanácsadást nyújt.
b) Ha az értékesítés
• biztosításközvetítő alkusz, vagy
• (a Biztosító ügynökével nem azonos) függő biztosításközvetítő többes ügynök
közreműködésével történik, akkor ezek biztosításközvetítői (ügyfél)tájé- koztatója tartalmazza, hogy nyújtanak-e tanácsadást.
A.5. A KÖZREMŰKÖDŐK JAVADALMAZÁSA
A Biztosító – biztosításközvetítőnek nem minősülő – közreműködői a biz- tosításértékesítési tevékenységüket munkaviszony keretében végzik, amely ellenértékeként a munkajogi jogviszonyokra jellemző javadalmazásban ré- szesülnek.
A.6. MILYEN TÍPUSÚ BIZTOSÍTÁS
A „HARMÓNIA BÓNUSZ” NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS?
A „Harmónia Bónusz” egy befektetési egységekhez kötött, folyamatos díj- fizetésű nyugdíjbiztosítás, amelynél a szerződő döntheti el, hogy a díja befektethető részét a biztosító mely eszközalap(ok)ba helyezze el (ún. be- fektetési egységek formájában). A szerződő a rendelkezésre álló eszközala- pok közül megtakarítása futamidejének, kockázatviselési hajlandóságának megfelelően válogathat.
A befektetés aktuális értékét a választott eszközalap(ok) aktuális árfolyama határozza meg. Ez az árfolyam az eszközalapokat alkotó mögöttes befekte- tések piaci értékének növekedésétől vagy csökkenésétől függően változik. Külön felhívjuk a figyelmét arra, hogy a befektetések kockázatát – bele- értve az árfolyamkockázatot és az eszközalapokat alkotó befektetési eszkö- zök likviditási (hozzáférhetőségi) helyzetéből fakadó fizetőképességi koc- kázatokat is – a szerződő viseli. A biztosító a befektetésre sem tőke-, sem hozamgaranciát nem vállal.
A befektetéssel összefüggő speciális fogalmakat, a befektetési hozam vissza- juttatásának módját a BRÁF C.4. pontja, az eszközalapok befektetési politiká- jának módosíthatóságára, az eszközalapok létrehozására, lezárására, meg- szüntetésére, felfüggesztésére vonatkozó, továbbá a befektetés módosításához szükséges tudnivalókat a BRÁF C.5. pontja, az eszközalapok befektetési poli- tikáját a KF 1. sz. melléklete tartalmazza.
⏵• Jelentés a biztosító fizetőképességéről
⏵• A közreműködők javadalmazása
⏵• Milyen típusú biztosítás a „Harmónia
• További fontos tudnivalók a biztosítási termékről
• Jogszabályok által meghatározott, egyéb fontos információk
• Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti nyilatkozat és tájékoztatás
Befektetési egységekhez kötött rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei
Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
A részletek az „Összefoglaló tájékoztató a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról” részben találhatók.
A.7. TOVÁBBI FONTOS TUDNIVALÓK A BIZTOSÍTÁSI TERMÉKRŐL
• A biztosítási időszak és tartam meghatározását a BRÁF C.8. pontja;
• a Biztosító kockázatviselésének kezdetét a BRÁF C.7. pontja;
• a biztosítási esemény(eke)t a BRÁF C.9. pontja;
• a díjfizetésre vonatkozó feltételeket a BRÁF C.10. pontja;
• a Biztosító szolgáltatásait, azok teljesítésének módját, idejét és a lehetőségeket a BRÁF C.9., C.16.1.3., C.16.1.4. és C.16.2.2. pontjai;
• a Szerződés megszűnésére vonatkozó tudnivalókat a BRÁF C.15. pontja;
• a szerződésfelmondás feltételeit a BRÁF C.15. pontja;
• a Biztosító mentesülését és a nem vállalható (kizárt) kockázatokat a BRÁF C.17.2.– C.17.3. pontjai szabályozzák.
A.8. JOGSZABÁLYOK ÁLTAL MEGHATÁROZOTT, EGYÉB FONTOS INFORMÁCIÓK
• A Biztosító biztosítja, hogy az ügyfél és a fogyasztói érdekképviseleti szervek a Biztosítóra és a termékértékesítésbe bevont személyekre vonatkozó esetleges panaszukat szóban vagy írásban az Általános rendelkezések B.2. pontjában foglaltak szerint terjeszthetik elő.
• A biztosítási titokkal, a Biztosító adatkezelésével, az adattovábbítással kapcsolatos tudnivalókat az Általános rendelkezések B.3. pontja tartalmazza.
• A Szerződés és a kapcsolattartás nyelve magyar.
• A Szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
• A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól eltérő rendelkezéseket a BRÁF C.18.1. pontja tartalmazza.
A.9. FENNTARTHATÓSÁGGAL KAPCSOLATOS SZERZŐDÉSKÖTÉS ELŐTTI NYILATKOZAT ÉS TÁJÉKOZTATÁS
Jelen biztosítás környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termék; a befektetési hátterét nyújtó eszközalapok eltérő mérték- ben szolgálnak környezeti és/vagy társadalmi fenntarthatósági célokat. Az egyes eszközalapok összefoglaló besorolását az [1] alatti táblázat tartal- mazzatartalmazza, mely alapján az összes elérhető (29 db) eszközalap közül:
• 3 db eszközalap környezeti vagy társadalmi jellemzőket mozdít elő (összes eszközalap 10,3%-a), továbbá
• nem érhető el olyan eszközalap vagy egyéb befektetési lehetőség, amely fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkezik (0%)
A környezeti vagy társadalmi jellemzők eléréséhez az szükséges, hogy Ön legalább egy olyan eszközalapba fektessen be (és tartson is ilyen eszközalapot a termék tartási ideje alatt), amely az eszközalapok be- sorolását tartalmazó fent hivatkozott táblázat szerint „Fenntartható- sági szempontok előmozdítása” vagy „Fenntartható befektetési célki- tűzés" besorolással rendelkezik.
Az egyes eszközalapokról a Biztosító részletes tájékoztatást nyújt a KF
1. sz. mellékletében („Az eszközalapok befektetési politikájá”-hoz csa- tolt szerződéskötés előtti közzétételekben), illetve honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx), melyek az esetlegesen előmozdí- tott környezeti/társadalmi jellemzők, támogatott fenntarthatósági célok és ezek megvalósulásának, elérésének bemutatása mellett a fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe történő integrá- lását és a fenntarthatósági kockázatok által a hozamra gyakorolt va- lószínű hatásokat is ismertetik. A fenntarthatósági szempontokat elő- mozdító, illetve fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező eszközalapok tekintetében alkalmazandó kiegészítő szerződéskötés előtti közzétételeket a KF 4. sz. melléklete tartalmazza.
A biztosításközvetítő az Ön kérésére valamennyi, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételt és dokumentumot térítésmentesen, papír- alapú nyomtatványként is rendelkezésére bocsátja.
Szerződéskötés előtti közzététel a fenntarthatósági kockázatok biztosítási tanácsadásba történő integrálásáról
Amennyiben a jelen biztosítási terméket az Ön részére (nem többes) függő biztosításközvetítő ügynök közvetíti:
• a közvetítő a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos szempontokat olyan módon építi be a tanácsadásba, hogy – a Biztosító közléseire tá-
• Jelentés a biztosító fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről
• A közreműködők javadalmazása
• Milyen típusú biztosítás a „Harmónia Bónusz” nyugdíjbiztosítás?
⏵• További fontos tudnivalók a biztosítási
⏵• Jogszabályok által meghatározott,
⏵• Fenntarthatósággal kapcsolatos
szerződéskötés előtti nyilatkozat és tájékoztatás
Befektetési egységekhez kötött rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei
Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Amennyiben a jelen biztosítási terméket az Ön részére függő biztosításköz- vetítő többes ügynök vagy független biztosításközvetítő alkusz közvetíti, úgy a többes ügynök, illetve alkusz biztosításközvetítői (ügyfél)tájékozta- tójában olvashat részletesen arról, hogy a fenntarthatósági kockázatok, illetve az ezekkel kapcsolatos hozamhatások értékelése hogyan kerül be- építésre a tanácsadásba.
A.10. GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK
A.10.1. Kik a biztosítási szerződés szereplői?
A biztosító a szerződővel áll közvetlenül kapcsolatban, és a biztosítás díját is a szerződő fizeti. A biztosított az, akire vonatkozóan a biztosító a koc- kázatot vállalja. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a szolgáltatást a kedvezményezett(ek)nek fizeti ki. Jelen terméknél a szol- gáltatások kedvezményezettje – a haláleseti szolgáltatások kivételével – a biztosított.
A biztosítási szerződés szereplőiről további információk a BRÁF C.1. pontjában és a KF D.1. pontjában találhatók. A biztosítási szerződés értelmezését segítő további fogalmak (így a biztosítási időszak, a kockázatviselés kezdete, a szer- ződés megszűnésének esetei) a BRÁF C.6., C.7., C.8. és C.15. pontjaiban, továbbá a KF D.2., D.3. és D.9. pontjaiban találhatók.
A.10.2. Melyek a „Harmónia Bónusz” nyugdíjbiztosítás szolgáltatásai?
A szerződés csak olyan tartamra köthető, amely a biztosított szerződéskö- téskor érvényes öregségi nyugdíjkorhatáráig tart.
A biztosító a következő biztosítási események bekövetkeztekor teljesít szolgáltatást:
• nyugdíjszolgáltatást: a biztosított öregségi nyugdíjkorhatárának elérése- kor vagy öregségi nyugdíjkorhatára előtti nyugdíjba vonulásakor
• egészségkárosodási szolgáltatást: a biztosított 40%-ot elérő mértékű egészségkárosodása esetén
• haláleseti szolgáltatást: a biztosított halála esetén.
A szolgáltatás az alap-nyugdíjbiztosításhoz tartozó összes – megtakarítási, (nyugdíj célú rendkívüli díjfizetésekből származó) extra és adójóváírás extra
– befektetési egység szolgáltatás esedékességekor aktuális befektetési értéke, mely – az öregségi korhatárt megelőző nyugdíjba vonulást ki- véve – tartalmazza a szolgáltatás miatt megtakarítási egységekké alakított bónusz egységeket is. Az öregségi korhatárt megelőző nyugdíjba vonulás esetén a bónusz befektetési egységek értékének eszközalaponkénti 80%-a kerül kifizetésre.
A biztosított elhalálozása esetén, ha a halálesetet a halált megelőző egy éven belül bekövetkezett baleset okozta, 1 000 000 Ft többletszolgáltatás is kifizetésre kerül a haláleseti kedvezményezett részére.
A biztosítási eseményekről és a szolgáltatásokról a KF D.4. pontjában tájéko- zódhat.
A biztosítási szolgáltatás egy összegben és járadék formájában is igényel- hető. Amennyiben a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől számított 10 éven belül nyugdíjszolgáltatás válik esedékessé, úgy a szolgáltatás alap- vetően csak a szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biztosított halálig tartó, nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás kere- tében történhet. Ettől eltérni – vagyis 10 éven belül egyösszegű nyugdíj- szolgáltatást igényelni – kizárólag abban az esetben lehetséges, ha a szer- ződés létrejöttétől számított 10. év végéig tartó időszakra kalkulált járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege nem éri el az érvé- nyes adójogszabályi rendelkezésekben megállapított minimális járadékszol- gáltatási összeget, vagy ha – az előbbi feltételnek nem megfelelő esetek- ben – a biztosított kifejezetten vállalja, hogy az egyösszegű szolgáltatás igénylése olyan szerződésmódosításnak minősül, amivel a szerződés már nem minősül nyugdíjbiztosításnak, így a korábban igénybe vett teljes adó- jóváírás is 20%-kal növelten visszafizetendővé válik.
A járadékszolgáltatás további, részletes szabályait „A járadékszolgáltatás fel- tételei” rész tartalmazza.
• Jelentés a biztosító fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről
• A közreműködők javadalmazása
• Milyen típusú biztosítás a „Harmónia Bónusz” nyugdíjbiztosítás?
• További fontos tudnivalók a biztosítási termékről
• Jogszabályok által meghatározott, egyéb fontos információk
• Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti nyilatkozat és tájékoztatás
Befektetési egységekhez kötött rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei
Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
A.10.3. Mi a biztosítási díj, és hogyan változhat?
A biztosító a szolgáltatás teljesítését a szerződő által rendszeresen fizetendő biztosítási díj ellenében vállalja. A biztosítás díját – az esetleges kiegészítő biztosításokra vonatkozóan is – csak a teljes biztosítási évekre kell fizetni, az utolsó, esetleg nem teljes időszakra már nem.
Automatikus díjnövelés: Az alapbiztosítás folyamatos éves díja – a szol- gáltatás növelése érdekében is – minden biztosítási évfordulón automa- tikusan 2,5%-kal nő.
Értékkövetés: Az automatikus díjnövelésen túl lehetőség van az előírt mér- tékét (2,5%-ot) meghaladó díjemelésre. Az értékkövetés a biztosítás rend- szeres díjának – az automatikus díjnövelés feletti – emelése a biztosítási szolgáltatás értékének növelése érdekében.
A negyedik biztosítási évtől kezdve a díj egy meghatározott mértékig csök- kenthető vagy a díjfizetés átmenetileg szüneteltethető.
A díjfizetést, továbbá a díjfizetés elmulasztásának következ-ményeit a BRÁF
C.10.1. pontja., a KF D.5.1. pontja és 2.A sz. melléklete tartalmazza.
A szerződő a folyamatos díjon felül rendkívüli díjfizetéseket is teljesíthet. Az alap-nyugdíjbiztosításra befizetett (nyugdíjcélú) rendkívül befizetéseken túl mód van a nyugdíjbiztosítástól független, kiegészítő rendkívüli be- fizetésekre is. A kiegészítő befizetésekre az adóból történő jóváírás nem igényelhető, de azokkal a szerződő szabadon rendelkezhet.
A rendkívüli befizetésekre vonatkozó ismertetés a BRÁF C.10.2. pontjában, to- vábbá a KF D.5.2. pontjában és 2.A sz. mellékletében található.
A.10.4. Milyen levonások terhelik a szerződést?
A biztosító a szerződéssel összefüggő ráfordításai megtérülésének érdeké- ben a szerződést különböző levonásokkal terheli, amelyeket vagy a bizto- sítási díjból, vagy a befektetés értékéből von le. A levont költségek jelen- tős részét a biztosító a tartam során, bónuszok formájában visszajut- tatja. A biztosító a szerződésen érvényesített díjarányos költséglevonásokat és bónuszokat az automatikus díjemelést figyelembe vevő, az egyes bizto- sítási évekre vonatkozó ún. eredetileg elvárt díj alapján határozta meg, így a díj módosítása befolyásolhatja ezek mértékét is.
Díjból levont költségek: a díj százalékában meghatározott költségek, me- lyek levonására az esedékes díj befizetésekor, még a befektetés előtt kerül sor.
• Díjarányos kezdeti költség: ez a költség a rendkívüli díj fizetésekre, valamint rendszeres díjak esetében az első 3 biztosítási évre esedékes díjakra vonatkozik.
• Díjarányos rendszeres költség: a 4. biztosítási évvel kezdődően ese- dékes rendszeres díjbefizetésből elvont költség. A rendkívüli díjfizetéseket és az adójóváírásokat ez a költség nem terheli.
A befektetett vagyonnal arányos költség:
• Befektetés arányos költségek: a befektetések százalékában felszámított költség. E költség levonása a rendszeres díjakból származó befektetése- ket a 4. biztosítási évvel kezdődően, míg a rendkívüli díjfizetésekből és adójóváírásokból származó befektetéseket már a befektetés kezdetétől terheli. A levonás a befektetési egységek számának csökkentésével valósul meg, befektetési egység típusonként és eszközalaponként eltérő lehet.
A 20. biztosítási év eltelte után a befektetés arányos költségek a díjfize- téssel érvényben levő szerződések esetében csökkenhetnek.
A szerződést terhelő levonások ismertetését a BRÁF C.11. pontja és a KF D.6. pontja, mértékét pedig a KF 2.B sz. melléklete tartalmazza.
A.10.5. Milyen jóváírásokat teljesít a szerződésen a biztosító?
A biztosító ún. bónuszok formájában jóváírásokat is teljesít. A bónuszok jó- váírása az első 20 biztosítási évben a bónusz számlán, bónusz befektetési egységek formájában, a 20. biztosítási év leteltével pedig megtakarítási befektetési egységek formájában történik.
A bónusz számlán nyilvántartott bónusz egységekhez a szerződő nem fér hozzá, maradékjog alapját sem képezik. Ugyanakkor meghatározott idő- közönként a bónusz egységek adott százaléka azonos eszközalapban lévő, azonos számú megtakarítási egységgé alakul, és hozzáférhetővé válik. A tartam végén, de legkésőbb a 20. biztosítási évfordulón az összes bónusz egység megtakarítási egységgé alakul, és a bónusz számla megszűnik.
Díjfizetéstől függő bónuszok: a rendszeres díj százalékában megadott bónuszok a biztosítás kezdetétől mindaddig járnak, amíg a szerződésre rendszeres díjfizetés történik.
• Díjfizetési mód bónusz: a díj befizetésekor aktuális díjfizetési mód ha- tározza meg.
• Díjnagyság bónusz: mértékét kezdeti díj határozza meg, de a szerződő által kezdeményezett díjmódosítás, illetve egy kiemelt díjszint elérése is befolyásolhatja.
Díjarányos költség visszatérítési bónuszok: a biztosítás kezdetétől mind- addig járnak, amíg a szerződésre rendszeres díjfizetés történik. Céljuk, hogy a biztosító által (forintban) elvont, a rendszeres díjat terhelő költségek egy részét visszajuttassák.
• Jelentés a biztosító fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről
• A közreműködők javadalmazása
• Milyen típusú biztosítás a „Harmónia Bónusz” nyugdíjbiztosítás?
• További fontos tudnivalók a biztosítási termékről
• Jogszabályok által meghatározott, egyéb fontos információk
• Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti nyilatkozat és tájékoztatás
Befektetési egységekhez kötött rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei
Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
• Kezdeti költség visszatérítési bónusz: a rendszeres díj százalékában meghatározott bónusz. Mértéke függ a tartamtól és biztosítási évenként eltérő lehet.
• Rendszeres költség visszatérítési bónusz: a rendszeres díj százalékában megadott bónusz. Jóváírására a 3. biztosítási évet követően esedékes díjak befizetésekor kerül sor.
Befektetés arányos költség visszatérítési bónusz: Egyetlen fajtája a hozam bónusz.
• Hozam bónusz: a rendszeres díjfizetésből származó megtakarítási be- fektetési egységek százalékában megadott bónusz. Célja, hogy a bizto- sító által elvont befektetésarányos költség egy részét a szerződésre vissza- juttassa. Jóváírására havonta kerül sor.
A jóváírások módját, a bónusz számla képzését és hozzáférését a BRÁF C.12. pontja és a KF D.7. pontja, mértékét pedig a KF 2.C sz. melléklete ismerteti.
A.10.6. Mi az a Teljes Költség Mutató (TKM) és hol találom?
A TKM a szerződő tájékoztatását szolgáló, egyszerű mutató, amely egyetlen százalékos érték segítségével fejezi ki egy meghatározott típuspéldában be- mutatott biztosítás költségeit. A termékhez kapcsolódó költségekről átfogó képet nyújtó mutatóról további, részletes tájékoztatást találhat a KF 3. sz. mellékletében és a xxx.xxxxx.xx/xxx oldalon, ahol a mutató számszerű értékei is megtalálhatóak.
A.10.7. Milyen lehetőségek vannak, ha a szerződő nem tudja fizetni a díjat?
• Díjmentesítés: A szerződés – a szerződő írásbeli kérésére – díjmentesí- tésre kerülhet. A díjmentesített szerződés további folyamatos díjfizetés nélkül érvényben marad, és az igénybe vett adójóváírást sem kell vissza- fizetni. Rendkívüli befizetések továbbra is teljesíthetők, melyek után adó- jóváírás is igényelhető.
A kiegészítő biztosítások az alapbiztosítás díjmentesítésével megszűnnek.
• Visszavásárlás: A szerződő kérheti szerződésének teljes vagy részleges visszavásárlását. Visszavásárlás esetén a megtakarítási, extra és adójóvá- írás extra befektetési egységek aktuális befektetési értéke kerül kifizetésre. A visszavásárlással a szerződés megszűnik és nem állítható vissza.
A szerződés – vagy akár csak egy nyugdíjcélú rendkívüli díjfizetésből származó befektetés – (részleges) visszavásárlása is a teljes igénybe vett adójóváírás 20%-kal növelt összegű visszafizetését eredmé- nyezi.
A bónusz számla megszűnik, amennyiben a szerződés díjmentesítésre kerül vagy visszavásárolják, mely esetekben a bónusz egységek is – ki- fizetés nélkül – törlésre kerülnek.
A szerződés maradékjogairól, a visszavásárlásról, részleges visszavásárlásról és díjmentesítésről a BRÁF C.13. pontja és a KF D.8. pontja tájékoztat.
A.10.8. Mi a teendő a biztosítási esemény bekövetkezésekor?
A tartamon belüli biztosítási eseményt a bekövetkezéstől számított
8 napon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak.
A biztosító a bejelentés, felvilágosítások tartalmát ellenőrizheti, így külön- böző iratokat is bekérhet a szolgáltatás és egyéb kifizetések teljesítése előtt. A biztosító a szolgáltatást a szükséges iratok beérkezését, illetve a kifize- tendő összeg végleges megállapítását követő 15 napon belül teljesíti.
A szolgáltatás teljesítésének további feltételeit és módját a BRÁF C.16.1.3.,
C.16.1.4. és C.16.2.2. pontjai, továbbá a KF D.10. pontja tartalmazza.
A.10.9. Korlátozásra kerülhet-e a szolgáltatás?
A biztosító egyes kiemelt kockázatokat (például ejtőernyős ugrás vagy szik- lamászás közben bekövetkezett eseményeket) kizár a biztosítási esemé- nyek köréből. Ha a szerződő vagy a biztosított nem teljesíti a szerződésben vállalt közlési kötelezettségeit (és még néhány egyéb, a feltételekben meg- határozott speciális esetben) a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesí- tése alól.
A kizárásokat és mentesüléseket, illetve az ezekben az esetekben tel- jesíthető kifizetést részletesen a BRÁF C.17.2.– C.17.3. pontjai tartal- mazzák.
• Jelentés a biztosító fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről
• A közreműködők javadalmazása
• Milyen típusú biztosítás a „Harmónia Bónusz” nyugdíjbiztosítás?
• További fontos tudnivalók a biztosítási termékről
• Jogszabályok által meghatározott, egyéb fontos információk
• Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti nyilatkozat és tájékoztatás
Befektetési egységekhez kötött rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei
Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
[1] A választható eszközalapok besorolása környezeti és/vagy társadalmi fenntarthatósági célok szerint:
Nincs fenntarthatósági célkitűzés az alapul szolgáló befektetések nem veszik figye- lembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat | Fenntarthatósági szempontok előmozdítása környezeti és/vagy társadalmi jellemzők előmoz- dítása amellett, hogy a befektetési célból kivá- lasztott vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követnek | Fenntartható befektetési célkitűzés környezeti és/vagy társadalmi célkitűzéshez hozzájáruló gaz- dasági tevékenységekbe történő befektetés, amennyiben nem jár egyetlen ilyen célkitűzésre nézve sem jelentős káros hatással, és a befektetési célból kiválasztott vállalkozások helyes vállalat- irányítási gyakorlatokat követnek | |
BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁT KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK | |||
€-Menedzselt konzervatív | ✓ | ||
Menedzselt kötvénytúlsúlyos | ✓ | ||
€-Menedzselt kötvénytúlsúlyos | ✓ | ||
Menedzselt kiegyensúlyozott | ✓ | ||
Menedzselt részvénytúlsúlyos | ✓ | ||
€-Menedzselt részvénytúlsúlyos | ✓ | ||
Feltörekvő piaci részvény | ✓ | ||
Fejlett piaci részvény | ✓ | ||
SPECIÁLIS BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGET KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK | |||
Rövid lejáratú pénzpiaci termékekbe fektető | ✓ | ||
Forint likviditás | ✓ | ||
€-Likviditás | ✓ | ||
Magyar államkötvény | ✓ | ||
Hazai részvény | ✓ | ||
Spektrum abszolút hozam | ✓ | ||
€-Spektrum abszolút hozam | ✓ | ||
€-Arany | ✓ | ||
Globális kötvény | ✓ | ||
Nemzetközi ingatlan | ✓ | ||
Új technológiák | ✓ | ||
ProtAktív Globális részvény | ✓ | ||
Menedzselt kiegyensúlyozott ESG | ✓ | ||
Globális ESG részvény | ✓ | ||
€-Globális ESG részvény | ✓ | ||
Raiffeisen Közép-Kelet-Európa Részvény | ✓ | ||
LEJÁRATRA OPTIMALIZÁLT ESZKÖZALAPOK | |||
Cél 2030-50 | ✓ | ||
• Jelentés a biztosító fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről
• A közreműködők javadalmazása
• Milyen típusú biztosítás a „Harmónia Bónusz” nyugdíjbiztosítás?
• További fontos tudnivalók a biztosítási termékről
• Jogszabályok által meghatározott, egyéb fontos információk
• Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti nyilatkozat és tájékoztatás
Befektetési egységekhez kötött rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei
Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
B.1. FELEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS SZABÁLYAI, JOGNYILATKOZATOK
Ha jogszabály a jognyilatkozat érvényességéhez írásbeliséget követel meg, akkor a jognyilatkozat kizárólag akkor érvényes, ha az megfelel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: „Ptk.”) előírá- sainak, azaz alkalmasnak kell lennie a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat- megtétele időpontjának azonosítására.
B.1.1. A Szerződő jognyilatkozatainak átadása a Biztosító részére
A Szerződésre vonatkozó ügyféloldali jognyilatkozatok megtétele a Szer- ződő joga és kötelessége.
I. Ajánlattétel
A Szerződés megkötésére irányuló Ajánlat kizárólag írásban, a Biztosító által erre rendszeresített, a Szerződő által aláírt nyomtatványon tehető.
II. Felmondás
A Szerződést a Szerződő kizárólag írásban (postai úton, faxon megküldött vagy személyesen a Biztosító Ügyfélszolgálatán leadott), illetve legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumen- tumban mondhatja fel.
Felmondható a Szerződés továbbá olyan elektronikus dokumentummal, amely az eredeti felmondásnak – a nyilatkozatot tevő aláírásával ellátott – szkennelt, PDF formátumú vagy jól olvasható módon fényképezett máso- latát tartalmazza.
III. Egyéb esetek
Minden más esetben a Biztosítóhoz intézett nyilatkozat a Biztosítóval szem- ben akkor hatályos, ha azt írásban vagy e-mailen, faxon vagy elektronikus úton, a Biztosító honlapján keresztül vagy egyéb maradandó eszközzel tet- ték, és az a Biztosító tudomására jut.
Az e-mailen küldött jognyilatkozatot a Biztosító csak abban az esetben fo- gadja el, ha az e-mail cím a küldő személyéhez kapcsolt, korábban a Biz- tosító számára bejelentett és a Biztosító által rögzített címről érkezett. A Biztosító – az e-mail üzenet tartalmától függően – jogosult dokumentum megküldésére felhívni a Szerződőt.
B.1.2. A Biztosító jognyilatkozatainak átadása a Szerződő részére
A Biztosító nyilatkozatait a Szerződőnek juttatja el, amelyek tartalmá- ról és a Szerződést érintő valamennyi változásról, illetve változtatási szándékról a Szerződő kötelessége a Biztosítottat megfelelően tájé- koztatni.
I. Elektronikus kézbesítés
A Biztosító a Szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozata abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a Biztosító igazolható módon ki- küldte a Szerződő által megadott e-mail címre vagy azt a Biztosító a hon- lapján elhelyezte.
• A Szerződő által megadott elektronikus adatok valótlanságából, hiányos- ságából származó károkért, valamint a Szerződő levelezési szolgáltatójá- nál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, továbbá a szolgáltató- biztonsági, illetve a Szerződő személyes fiókjának beállításai miatt felmerülő problémákért és az abból származó károkért, illetve hátrányos jogkövetkezményekért a Biztosító nem vállal felelősséget.
• Az elektronikus levelezés során a Biztosító zárt levelezési rendszeréből nyílt levelezési rendszerbe kerülhetnek a Szerződés adatai.
II. Postai kézbesítés
A címzett által meghatározott postai címre a Biztosító által feladott nyilat- kozatot a kézbesítés sikerességétől függetlenül kézbesítettnek kell tekinteni
a) a kézbesítés megkísérlésének napján, ha a küldemény a Biztosítóhoz a kézbesítés eredménytelensége miatt érkezik vissza (például cím nem azonosítható, címzett ismeretlen, átvételt megtagadta, elköltözött, kéz- besítés akadályozott, levélszekrény hiánya miatt kézbesíthetetlen, meg- halt/megszűnt jelzések), kivéve a „nem kereste” jelzést; illetve
b) ha a Biztosító által feladott nyilatkozatot a posta a rá vonatkozó szabá- lyoknak megfelelően „nem kereste” jelzéssel küldte vissza a Biztosítóhoz, a postai kézbesítés 2. megkísérlését követő 5. munkanapon.
A Biztosítónak a kézbesítési vélelem beálltáról nem kell értesítenie a cím- zettet.
⏵• Felek közötti kapcsolattártás szabályai,
• Panaszok bejelentésének módja
• Szankciós korlátozási és kizárási záradék
• Az egyoldalú módosítás lehetősége
Befektetési egységekhez kötött rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei
Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
B.2. PANASZOK BEJELENTÉSÉNEK MÓDJA
Az ügyfél a Biztosító továbbá függő biztosításközvetítő ügynöke magatar- tására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (sze- mélyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben (a továbbiakban: e-mail) terjesztheti elő az alábbiak szerint:
a) személyesen írásban vagy szóban a Biztosító akadálymentesített Ügyfél- szolgálatán (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) munkanapokon a xxx.xxxxx.xx weboldalon közzétett ügyfélfogadási időben,
b) elektronikus úton (a xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen),
c) telefonon az alábbi telefonszámokon: +36-1/20/30/70/544-5555 a xxx.xxxxx.xx weboldalon közzétett nyitvatartási időben,
d) telefax útján (az alábbi telefax számon: +36-1/238-6060),
e) levélben (az alábbi címen: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxx. 70–74.). A panaszbeadványokon címzettként kérjük feltüntetni a Panaszkezelés megnevezést is. A panaszkezelési eljárás részletes szabályairól [Panaszke- zelési Szabályzat] a xxx.xxxxx.xx honlapunkon nyújtunk tájékoztatást, valamint a szabályzat szövege megtalálható a Biztosító székhelyén működő Ügyfélszolgálaton is.
Amennyiben az ügyben érintett biztosításközvetítő függő biztosításközve- títő többes ügynök, vagy független biztosításközvetítő alkusz, úgy ezek magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó esetleges pa- naszát a biztosításközvetítőnél terjesztheti elő.
B.2.1. Felügyeleti szerv
A Biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (A.2. pont).
B.2.2. Jogorvoslati fórumok
A panasz teljes vagy részleges elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén az ügyfelek számára az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre.
I. Minden ügyfélre vonatkozó lehetőség
Bármilyen szerződéses jogvita esetén az ügyfél a Polgári Perrendtartás sze- rint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kezdeményezhet polgári peres eljárást.
II. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény értelmében Fogyasztónak minősülő ügyfelek további lehetőségei
A panasz teljes vagy részleges elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén az MNB tv. [2] értelmében fogyasztónak minősülő ügyfél [3] az alábbi testü- letekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat:
a) amennyiben a panasz a Szerződés létrejöttével, érvényességével, jog- hatásaival, megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak jogha- tásaival kapcsolatos, úgy az ügyfél a Pénzügyi Békéltető Testülethez [4] (továbbiakban: „PBT”) fordulhat;
b) amennyiben a panasz az MNB tv.-ben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének kivizsgálására (a Biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására) irányul, úgy az ügyfél az MNB Ügyfélszolgálatának [5] fogyasztóvédelmi eljárását kezdeményezheti. A fenti eljárások megindításának feltétele, hogy az ügyfél a jogorvoslat kezdeményezését megelőzően a Biztosítónál közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.
Az ügyfél a fenti eljárások alapjául szolgáló „Kérelem” nyomtatvány megküldését igényelheti a Biztosítótól. A nyomtatványt a Biztosító iga- zolható módon, költségmentesen az ügyfél kérésének megfelelően e-mailen vagy postai úton haladéktalanul megküldeni köteles. A Bizto- sító a nyomtatványokat elérhetővé teszi a honlapján és az ügyfélszolgá- lat részére nyitva álló helyiségeiben is.
III. A vonatkozó EU rendelet értelmében Fogyasztónak minősülő ügyfelek további lehetősége: Online vitarendezési platform Amennyiben az ügyfél az Európai Unióban tartózkodási hellyel rendelkezik és a vonatkozó EU rendelet (továbbiakban: „Rendelet”) megfelelő pontja
[6] értelmében fogyasztónak minősül, a Biztosítóval elektronikus úton meg- kötött Szerződéssel összefüggésben felmerülő pénzügyi fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli, a PBT közreműködésével történő rendezését az Európai Bizottság által létrehozott online vitarendezési platformon (xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx) keresztül is kezdeményezheti.
A Rendelet értelmében fogyasztónak minősül „bármely természetes sze- mély, aki nem kereskedelmi, üzleti vagy szakmai célból jár el.”
A Rendelet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyarországon székhellyel ren- delkező pénzügyi szolgáltatóra, amennyiben közte és a fogyasztó között létrejött online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatban pénzügyi fogyasztói jogvita merül fel.
Az online vitarendezési platform az online vitarendezési eljárás lefolytatása céljából igénybe vehető olyan interaktív weboldal, amely elektronikus úton és díjmentesen elérhető az Európai Unió intézményeinek valamennyi hiva-
• Felek közötti kapcsolattártás szabályai,
⏵• Panaszok bejelentésének módja
• Szankciós korlátozási és kizárási záradék
• Az egyoldalú módosítás lehetősége
Befektetési egységekhez kötött rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei
Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
talos nyelvén, így magyarul is. A honlap működésével kapcsolatos felhasz- nálói útmutató a xxxxx://xx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxx/xxx/xxxxxxxxx oldalon található.
A Biztosító online vitarendezés érdekében – kizárólag e célból – használt e-mail címe, amelyet az online vitarendezési platformon meg kell adni: xxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx.
Magyarországon a pénzügyi fogyasztói jogviták rendezésére a PBT [4] jo- gosult.
B.3. ADATKEZELÉS, ADATVÉDELEM
„GDPR”) való megfelelőségéről.
A Biztosító ugyanakkor – a jogi teljeskörűség érdekében – honlapján, to- vábbá Ügyfélszolgálatán is közzéteszi a részletes Adatkezeléssel kapcsolatos dokumentumokat (ezen dokumentumok a függő biztosításközvetítő ügynökök biztosításközvetítői irodájában is elérhetőek). A biztosításközve- títői irodák elérhetőségei a Biztosító honlapján megtalálhatók.
A Biztosító a törvényi rendelkezések (Info. tv. [8], Bit. [9] és GDPR) alapján az alábbi tájékoztatást nyújtja a természetes személy érintettek (Szerződők, Biztosítottak, Kedvezményezettek, a Bit. szerinti egyéb Ügyfelek, a továb- biakban együttesen említve mint: „Érintett”) részére. Az Érintett személyes adatai kezelésének célja, jogalapja és időtartama [10] alatt táblázatos for- mában megtalálható.
B.3.1. Adatkezelő, az Adatkezelő képviselője és az Adatvédelmi tisztviselő neve, elérhetősége
Adatkezelő: UNIQA Biztosító Zrt.
Az Adatkezelő képviselőjének, továbbá az adatvédelmi tisztviselőnek neve és elérhetősége a Biztosító honlapján és az Ügyfélszolgálaton kifüggesztve található. Ezen információkról Ügyfeleink a függő biztosításközvetítő ügynök biztosításközvetítői irodájában is tájékozódhatnak. A Biztosító adatkezelési ügyekben való elérhetőségét továbbá a lenti B.3.6. pont tartalmazza.
B.3.2. Az Adattovábbítás címzettjei
Adatfeldolgozók: A Biztosító részéről adatfeldolgozóként a Biztosító szá- mára a Szerződéssel kapcsolatban mindenkor kiszervezett tevékenységet végző személyek, adatfeldolgozók járhatnak el, akik az adatokat megismer-
hetik. Az adatfeldolgozók címzetti körök szerint [11] alatt találhatók. A Biz- tosítónál adatfeldolgozást végző személyek hatályos listája a Biztosító hon- lapján található.
Amennyiben a Biztosítási szolgáltatás teljesítése érdekében elengedhetet- len, a Biztosító a Szerződés teljesítése céljából harmadik országba továbbítja az Érintett személyes adatait annak érdekében, hogy az Érintett Külföldön vehessen igénybe szolgáltatásokat. A Biztosító minden esetben az Érintett által igénybe vett szolgáltatás szerinti országban honos partnerének továb- bítja az Érintett személyes adatait. Amennyiben a Szerződés teljesítéséhez az elengedhetetlenül szükséges, a Biztosító 3. országba a [12] alatt talál- ható címzetti körnek továbbíthat adatot.
B.3.3. A Biztosítási titok megismerése
A Biztosító jogosult kezelni Ügyfeleinek biztosítási titoknak minősülő ada- tait. Az Ügyfelek adatait a Biztosító a biztosítási titok megsértése nélkül – a Bit. 135.-139.§-aiban meghatározott esetekben – az alábbi szervekhez to- vábbíthatja, az adott termék vagy szolgáltatás jellegétől függően: a Magyar Nemzeti Bankhoz, az előkészítő eljárást folytató szervhez, a nyomozóha- tósághoz és ügyészséghez, bírósághoz, a bíróság által kirendelt szakértő- höz, önálló bírósági végrehajtóhoz, (ideiglenes/rendkívüli/családi) vagyon- felügyelőhöz, felszámolóhoz, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezőhöz, Családi Csődvédelmi Szolgálathoz, hagya- téki ügyben eljáró közjegyzőhöz, továbbá az általa kirendelt szakértőhöz, adóhatósághoz, nemzetbiztonsági szolgálathoz, Gazdasági Versenyhiva- talhoz, gyámhatósághoz, egészségügyi államigazgatási szervhez, titkos in- formáció gyűjtésére felhatalmazott szervhez, viszontbiztosítóhoz, annak a vállalatcsoportnak a másik vállalkozásához, amelynek a Biztosító a tagja, együttbiztosításban részt vállaló biztosítókhoz, állomány-átruházáskor az átvevő biztosítóhoz, törvényben szabályozott adattovábbítások során át- adott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilván- tartó szervhez, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervhez, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcso- latos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyek- ben a közlekedési igazgatási hatósághoz, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervhez, a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesí- téséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti át- adásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot ke- zelő szervezethez, a Nemzeti Irodához, a levelezőhöz, az Információs Központhoz, a Kártalanítási Szervezethez, a kárrendezési megbízotthoz és a kárképviselőhöz, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóhoz,
• Felek közötti kapcsolattártás szabályai,
• Panaszok bejelentésének módja
• Szankciós korlátozási és kizárási záradék
• Az egyoldalú módosítás lehetősége
Befektetési egységekhez kötött rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei
Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
a biztosító által kiszervezett tevékenységet végző személyhez, könyvvizs- gálóhoz, alapvető jogok biztosához, Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósághoz, a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri ren- deletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóhoz, a mezőgazda- sági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő bizto- sítottak esetében az agrárkár-megállapító szervhez, a mezőgazdasági igaz- gatási szervhez, az agrárkár-enyhítési szervhez, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményhez, a felszámoló szervezeteket nyilván- tartó hatósághoz, a Gfbt. szerinti e-kárbejelentő felületen megadott ada- toknak a kárbejelentő alkalmazás működtetése, a biztosítási eseményhez kapcsolódó, szükséges információk begyűjtése és a biztosítók részére kárrendezés céljából történő továbbítása tekintetében a MABISZ-hoz, a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézményhez (pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában), ma- gyar bűnüldöző szervhez, a pénzügyi információs egységként működő ha- tósághoz, továbbá a Bit. 149.§-ában foglaltak szerint más biztosítóhoz (a biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében).
A Bit. 141.§-ában meghatározott feltételek fennállása esetén az ügyfelek adatai harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez is továbbíthatók.
B.3.4. A veszélyközösség védelme
B.3.4.1. Másik Biztosító megkeresése
A Biztosító a Biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében bizonyos esetekben jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által kezelt egyes meghatározott adatok vonatkozásában [13]. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsér- tésének.
I. A megkereső Biztosító baleset-, egészség-, illetve életbiztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti más biztosítótól:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;
b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcso- latos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdés- ben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – bizto- sítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcso- latban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
II. A megkereső Biztosító az egyes nem-életbiztosítási szerződések [14] teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti más biztosítótól:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azo- nosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazono- sításához szükséges adatokat;
c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy va- gyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcso- latban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
III. A megkereső Biztosító az egyes felelősségbiztosítási szerződések
[15] teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti más biztosítótól:
a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azo- nosító adatait;
b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, to- vábbá a II. bekezdés b)-e) pontjában meghatározott adatokat;
c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcso- latos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szer- ződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;
e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő sze- mélyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tar- tozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó ada- tokat.
• Felek közötti kapcsolattártás szabályai,
• Panaszok bejelentésének módja
• Szankciós korlátozási és kizárási záradék
• Az egyoldalú módosítás lehetősége
Befektetési egységekhez kötött rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei
Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
IV. A megkereső biztosító a Szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek kivételével) és a Szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelős- ségbiztosítási ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolato- san a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – a Szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség biztosítási ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:
a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vo- natkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonat- kozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjármű- ben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,
b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.
V. A Biztosító által megkeresett másik biztosító a jogszabályoknak meg- felelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles átadni a Biztosítónak.
A Biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kéz- hezvételt követő 90 napig, bizonyos esetekben tovább [16] kezelheti. A Biztosító az e célból végzett megkeresésről és a megkeresés teljesítéséről, továbbá az abban szereplő adatok köréről az érintett ügyfelet a megkere- séstől a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.
A Biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérő célból nem kapcsolja össze.
B.3.4.2. A Biztosítók által létrehozható adatbázis
A biztosítók – az egyes nem-életbiztosítási ágazatokhoz tartozó szer- ződésekkel [17] kapcsolatban – a biztosítási szerződés vonatkozásában – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerző- désekkel kapcsolatos visszaélések kiszűrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza
a) a szerződő személy azonosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;
c) az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy vagyontárgyat érintő korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és
d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.
A biztosító a fenti adatokat az adat keletkezését követő harminc napon belül továbbítja az Adatbázisba.
A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jog- szabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesí- tése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő tel- jesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet. Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylő biztosítónak. Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis ke- zelőjét terhelő biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelő igényléssel for- dul hozzá.
Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titok- tartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelően al- kalmazandóak.
Az Adatbázisra vonatkozó további részleteket a Bit. 150-151. § tartalmazza.
B.3.5. Az Érintettek jogai
Az alábbi leírás kivonatosan tartalmazza az Érintettnek az adatvédelem által Biztosított, Érintetti szerepétől (például Szerződő, Biztosított) is függő jogait. A részletes leírás megtalálható a Biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx) és Ügyfélszolgálatán.
I. Az Érintett hozzáférési joga
A Biztosító elérhetőségein az Érintett bármikor jogosult arra, hogy tájékoz- tatást kapjon arról, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van- e, és ha igen, akkor jogosult arra is, hogy hozzáférjen tárolt személyes ada- taihoz, és azokról másolatot kérhet, illetve tájékoztatást kérhet arról, hogy miként kezeljük személyes adatait.
II. A helyesbítéshez való jog
Az Érintett jogosult arra, hogy kérésére a Biztosító indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse, javítsa a pontatlan adatokat, illetve a hiányos adatok ki- egészítését kérje.
• Felek közötti kapcsolattártás szabályai,
• Panaszok bejelentésének módja
• Szankciós korlátozási és kizárási záradék
• Az egyoldalú módosítás lehetősége
Befektetési egységekhez kötött rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei
Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
III. A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)
Ön kérheti, hogy indokolatlan késedelem nélkül töröljük bizonyos általunk tárolt személyes adatait, amennyiben:
– A továbbiakban már nincs szükségünk az adott adatokra;
– Ön visszavonja a bizonyos adatok kezelésére adott hozzájárulását;
– Ön tiltakozik a személyes adatok kezelése ellen;
– Ha jogszabály alapján előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;
– Aggodalma merül fel az adatai általunk történő adatkezelésének jogalapja tekintetében.
IV. Az adatkezelés korlátozásához való jog
– Amennyiben az Érintettnek kérdése vagy aggodalma merül fel személyes adatai kezelésének pontosságával, indokoltságával vagy jogszerűségével kapcsolatban, kérheti bizonyos adatkezelési tevékenységek korlátozását. A korlátozást akkor is kérheti, ha nekünk már nincs szükségünk az Ön adataira, de Ön, mint Érintett igényli valamely jogi igényének előterjesz- téséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez. Ön abban az esetben is kér- heti a korlátozást, ha kétségbe vonja a jogos érdek alapján történő adat- kezelés jogalapját.
– A korlátozás ideje alatt adatkezelési műveletek nem végezhetők, csak tá- rolni lehet az adatokat. A korlátozás feloldásáról a Biztosító előzetesen tá- jékoztatja majd.
V. Az adathordozhatósághoz való jog
Ön bármikor kérheti, hogy a Biztosító a hozzájárulása alapján, vagy szer- ződéses jogalapon kezelt személyes adatait tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban bocsássa rendelkezésére. Ön továbbá jo- gosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná a Biztosító.
Amennyiben az egyébként technikailag megvalósítható, a Biztosító az Ön kérésére a személyes adatokat közvetlenül továbbítja.
VI. A hozzájárulás visszavonásához való jog
– Amennyiben Ön hozzájárult a személyes adatainak használatához, keze- léséhez vagy megosztásához, a hozzájárulását bármikor visszavonhatja, amennyiben nem a szolgáltatás nyújtásához szükséges adatokról van szó.
– Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében törté- nik, Ön jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó sze- mélyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik. Ha az Érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők. Ön a direkt marketing megkeresésekhez adott hozzájárulását
a fenti postai levelezési címre, vagy a xxxxxxxx@xxxxx.xx email címre küldött levelével bármikor visszavonhatja. A visszavonó nyilatkozatban kérjük, tüntesse fel nevét és partnerkódját.
VII. Jogorvoslati jog
– Xx Xx úgy ítéli meg, hogy a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabá- lyok szerinti jogait megsértették, jogában áll a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál panaszt benyújtani.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhető- ségei: Honlap: xxxx://xxxx.xx/; Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0–00.; Postacím: 1363 Budapest, Pf. 9.; Telefon: x00-0-000-0000; Fax: x00-0-000-0000; E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx
– A jogellenes adatkezelés esetén polgári pert indíthat a Biztosító ellen. A per az Ön választása szerint a lakóhelye szerinti törvényszék előtt is megindítható.
B.3.6. A Biztosító elérhetősége adatkezelési ügyekben
A Szerződő a B.3.5. pontban felsorolt jogait az xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címre vagy az UNIQA Biztosító Zrt., 1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74. postai levelezési címre küldött levelében gyakorolhatja.
B.4. SZANKCIÓS KORLÁTOZÁSI ÉS KIZÁRÁSI ZÁRADÉK
Jelen Szerződés egyéb rendelkezéseitől függetlenül, jelen biztosítási szer- ződés abban az esetben jogosít szolgáltatásra vagy a Biztosító által teljesí- tendő bármely kifizetésre, amennyiben az nem ütközik az ENSZ Biztonsági Tanácsa által vagy az Európai Unió által alkalmazott gazdasági, kereske- delmi vagy pénzügyi szankcióba, és/vagy embargós rendelkezésébe, to- vábbá nem ellentétes bármely más, a jelen szerződő felekre alkalmazandó nemzeti jogszabállyal. Ez a rendelkezés irányadó az Amerikai Egyesült Államok vagy egyéb ország gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi szank- cióira és/vagy embargós rendelkezéseire is, amennyiben azok nem ellen- tétesek az Európai Unió vagy Magyarország jogszabályaival.
B.5. AZ EGYOLDALÚ MÓDOSÍTÁS LEHETŐSÉGE
Az A.1. (Biztosító), X.2. (Felügyeleti szerv), A.3. (Jelentés a Biztosító fizető- képességéről és pénzügyi helyzetéről), A.4. (Tanácsadás), B.2. (Panaszok bejelentésének módja), B.3. (Adatkezelés, adatvédelem) és B.4. (Szankciós záradék) pontok a Szerződés aláírásakor hatályos feltételeket tartalmazzák.
• Felek közötti kapcsolattártás szabályai,
• Panaszok bejelentésének módja
⏵• Szankciós korlátozási és kizárási záradék
⏵• Az egyoldalú módosítás lehetősége
Befektetési egységekhez kötött rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei
Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
A Biztosító a honlapján és az Ügyfélszolgálaton naprakészen tájékoztatja az ügyfeleit a panaszok bejelentésének módjáról, valamint az adatkezelés- hez és az adatvédelemhez kapcsolódó aktualizált információkról és részle- tekről. Ezekről az információkról a függő biztosításközvetítő ügynökök biz- tosításközvetítői irodájában is tájékozódhat.
B.6. ALKALMAZANDÓ JOG
A Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a Bit. és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.
B.7. ELÉVÜLÉS
A Szerződésből eredő igények a követelés esedékességétől számított 2 év alatt évülnek el. Az elévülést nem szakítja meg a követelés teljesíté- sére irányuló írásbeli felszólítás. Az elévülési időn belül a fel nem vett szol- gáltatást a biztosító kamatmentes letétként kezeli.
B.8. TELJESSÉGI ZÁRADÉK
A Szerződés a Felek közti megállapodás minden feltételét tartalmazza, így az esetleges korábbi megállapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen Szerződés tartalmát. Továbbá nem válik a Szerződés tar- talmává a Xxxxx esetleges korábbi szerződéses / üzleti gyakorlata, szokása, sem a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű Szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.
B.9. RÉSZLETES KIFEJTÉSEK
[2] A hivatkozott MNB tv. (B.2.2. pont):
• a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény
[3] A fogyasztó fogalma a panaszkezelés szempontjából (B.2.2. pont):
• Az MNB tv. alkalmazásában fogyasztó az önálló foglalkozásán és gaz- dasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. A panaszkezelés szempontjából nem minősül fogyasztónak többek között a gazdasági társaság, a szövetkezet, a társasház, az ügyvédi iroda, vagy bármely más jogi személyiséggel rendelkező szervezet, továbbá a biztosításközvetítő, illetve a Biztosító vagy biz- tosításközvetítő alkalmazásában álló/képviseletében eljáró személy.
[4] A Pénzügyi Békéltető Testület részletes adatai (B.2.2. pont):
• székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 55.
• ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6.
• levelezési cím: H-1525 Budapest Pf. 172
• telefonszám: x00-00-000-000
• internetes elérhetőség: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx
• e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
[5] Az MNB Ügyfélszolgálatának részletes adatai (B.2.2. pont):
• központi ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6.
• levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Pf. 777
• telefon: x00-00-000-000
• internetes elérhetőség: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx
• e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
[6] A fogyasztókra vonatkozó hivatkozott EU rendelet megfelelő pontja (B.2.2. pont):
• Az Európai Parlament és a Tanács 524/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták online rendezéséről 4. cikk (1) be- kezdés a) pont
[7] Az adatvédelemre vonatkozó hivatkozott EU rendelet (B.3. pont):
• Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 számú Általános Adat- védelmi Rendelete
[8] A hivatkozott Info. tv. (B.3. pont):
• Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
[9] A hivatkozott Bit. (B.3. pont):
• A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény
• Felek közötti kapcsolattártás szabályai,
• Panaszok bejelentésének módja
• Szankciós korlátozási és kizárási záradék
• Az egyoldalú módosítás lehetősége
Befektetési egységekhez kötött rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei
Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
[10] A Biztosító az Érintett következő személyes adatait, az itt meghatározott célból, jogalapon, és időtartamban kezeli:
Adatkezelés megnevezése és célja | Adatkezelés jogalapja | A kezelt adatok köre | Adatok tárolásának időtartama |
A Biztosító biztosítási csalás megelőzése, valamint azonosítása érdekében végzett adatkezelési tevé- kenység, valamint ennek folyamatos ellenőrzése (külön adatbázis). | GDPR 6. cikk (1) f) – a Biztosító biztosítási csalás megelőzéséhez, azonosításához fű- ződő jogos érdeke. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyomtatvány kitöltéséhez megadott sze- mélyes adatok, a biztosítási szerződés telje- sítése során keletkező személyes adatok. | GDPR 17. cikk (3) bek. e) pontja szerinti jogi igény érvényesítése. |
A biztosítási szerződés megkötését megelőzően az Biztosító ellenőrzi ügyfeleinek esetleges korábbi díj- hátralékait, valamint nagyobb összegű biztosítások esetén az ügyfél jövőbeni díjfizetési képességét (koc- kázatos ügyfelekkel való szerződéskötés megelőzése érdekében végzett tevékenység). | GDPR 6. cikk (1) f) – a Biztosító kockázatos ügyfelekkel való szerződéskötése megelő- zéséhez fűződő jogos érdeke. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyomtatvány kitöltéséhez megadott sze- mélyes adatok, a biztosítási szerződés telje- sítése során keletkező személyes adatok. | A biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kap- csolatban igény érvényesíthető. |
Az ügyfél egészségi állapotából fakadó kockázatai- nak felmérése és értékelése, a kockázatokkal arányos biztosítási díj megállapítása. | Az érintett kifejezett hozzájárulása. | Természetes személyazonosító adatai, TAJ- szám, egészségügyi kérdőívre adott vála- szok, egészségügyi adatok, egészségügyi adatokat alátámasztó leletek, orvosi diag- nózisok és feljegyzések. | A létrejött szerződések esetén az egészség- ügyi adatok a biztosítási szerződés meg- kötésével és állományban-tartásával kap- csolatos adatokkal megegyező ideig kerülnek tárolásra. |
Számviteli bizonylatok megőrzésére vonatkozó köte- lezettség teljesítése. | GDPR 6. cikk (1) bek. c) – a Biztosítóra vo- natkozó jogi kötelezettség teljesítése (Számvtv.169.§ szerinti jogi kötelezettség). | A számviteli bizonylatokhoz szükséges sze- mélyes adatok. | 8 év |
Direkt Marketing és hírlevél. | GDPR 6. cikk (1) a) – az Érintett hozzájáru- lása. | Érintett neve, címe, e-mail címe és telefon- száma. | A hozzájárulás visszavonásáig, illetve a Biz- tosító fennállásáig. |
A szerződéssel kapcsolatos kérdésekkel, kérésekkel, vagy érintetti jogainak érvényesítése céljából bár- mely kommunikációs csatornán (honlapon lévő űrlap kitöltésével, írásban, telefonon vagy személyes ügyfélszolgálaton keresztül) a Biztosítóhoz forduló Érintettek azonosítása annak érdekében, hogy Bizto- sító kizárólag az arra jogosult személlyel és olyan adatot közöljön, melyre az azonosított fél jogosult. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés teljesítése. | Név, születési név, anyja neve, születési idő, azonosító okmány száma, e-mail cím, elektronikus felületen keresztüli ügyintézés esetén az azonosításhoz szükség felhaszná- lónév és jelszó. | A biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kap- csolatban igény érvényesíthető. |
A technikai adminisztráció megkönnyítése, és a gyorsabb ügyfélkiszolgálás megvalósítása, a szemé- lyes adatok és biztosítási szerződéssel kapcsolatos in- formációk megosztása az arra jogosult Érintettekkel. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés teljesítése. | Név, irányítószám, telefonszám, valamint a beazonosításhoz szükséges egyéb sze- mélyes adatok. | A kitöltött nyomtatványok/egyéb doku- mentumok, valamint az azokra adott vála- szokban foglalt adatok a biztosítási szerző- dés megkötésével és állományban- tartásával kapcsolatos adatokkal meg- egyező ideig kerülnek eltárolásra. |
Az ügyfél szerződésével kapcsolatos igényeinek, ké- réseinek, kifogásainak, a szerződéssel kapcsolatos kérdéseinek, észrevételeinek, bejelentésének rend- szerezése, a szerződésből eredő kárbejelentések, szolgáltatási igénybejelentések fogadása, illetve a te- lefonbeszélgetést követően, a később benyújtott pa- naszok és jogviták esetén a szerződésre vonatkozó korábbi telefonos beszélgetések hangfelvétel alapján történő rekonstruálása. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés teljesítése. | Név, irányítószám, telefonszám, valamint a beazonosításhoz szükséges egyéb sze- mélyes adatok. | A Biztosító a megkeresés eredményeként tu- domására jutott adatot a kézhezvételt kö- vető kilencven napig kezelheti. Ha a meg- keresés eredményeként a Biztosító tudomá- sára jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkeze- lés fentebb meghatározott időtartama meg- hosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás befejezéséig. |
Az ügyfelek igényeire szabott egyedi, vagy új és meglévő termékeinek ismertetése, gazdasági reklá- mok, hírlevelek küldése. | GDPR 6. cikk (1) a) – az Érintett hozzájáru- lása. | Név, cím, telefonszám, e-mail cím, Érintett meglévő szerződéseire vonatkozó adatok (különösen szerződés típusa és díja), szer- ződés lejárata. | Leiratkozásig, visszavonásig. |
• Felek közötti kapcsolattártás szabályai,
• Panaszok bejelentésének módja
• Szankciós korlátozási és kizárási záradék
• Az egyoldalú módosítás lehetősége
Befektetési egységekhez kötött rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei
Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Adatkezelés megnevezése és célja | Adatkezelés jogalapja | A kezelt adatok köre | Adatok tárolásának időtartama |
Veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében, a szolgáltatások jogszabálynak és szerződésnek meg- felelő teljesítése és a biztosítási szerződésekkel kap- csolatos visszaélések megakadályozása céljából. | GDPR 6. cikk (1) f) – a Biztosító jogos ér- deke. | A szerződés megkötéséhez szükséges ada- tok kezelése. | A biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kap- csolatban igény érvényesíthető. |
Az elhunyt szerződő féllel, illetve biztosítottal kap- csolatba hozható adatok tekintetében az Érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerző- désben nevesített jogosult is gyakorolhatja. | GDPR 6. cikk (1) bek. c) – jogi kötelezett- ség teljesítése. | A szerződéssel kapcsolatos adatok kezelése. | Az örökösi jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető, de legalább nyolc évig. |
Az egyes nyereményjátékokon, promóciókon történő részvétel esetén a játékszabályzatban külön tájékoztató kerül elhelyezésre az ott megvalósuló személyes adatok kezelésével kapcsolatban. | |||
A még nem véglegesített ajánlattal kapcsolatos adatkezelés. Az adatkezelés célja a szerződéskötési folyamat lezárása és a szerződés megkötése. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötését megelőzően az Érintett kéré- sére történő lépések megtétele. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyomtatvány kitöltéséhez megadott sze- mélyes adatok, a biztosítási szerződés telje- sítése során keletkező személyes adatok. A biztosítási szerződés teljesítése szempont- jából releváns egészségügyi kockázatok megállapítását szolgáló, a Biztosított által átadott, vagy a Biztosított felhatalmazása alapján harmadik személytől beszerzett egészségügyi adatok. A Biztosító kizárólag a biztosítási szerződés teljesítéséhez feltét- len szükséges, a Biztosított egészségi álla- potára vonatkozó adatokat kezeli („Egész- ségügyi adatkezelés”). | GDPR 17. cikk (3) bek. E) pontja – jogi igény érvényesítése |
A biztosítási kockázatok felmérése és kezelése. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése. | A biztosítási szerződés hatályának fenn- állása alatt. | |
A biztosítási szerződésre vonatkozó ajánlat eluta- sítása. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötését megelőzően az Érintett kéré- sére történő lépések megtétele. | A Biztosító a létre nem jött biztosítási szer- ződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezeli, ameddig a szerződés létrejöt- tének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. Ebben a tekintetben az adatok megőrzésére a Ptk. elévülési szabá- lyai az irányadók. | |
A FATCA szabályozásban meghatározott kötelezett- ségek (pl.: adattovábbítás) teljesítése. | GDPR 6. cikk (1) c) – a Biztosítóra vonat- kozó jogi kötelezettség teljesítése. A jogi kötelezettséget a FATCA szabályozás, így többek között a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihir- detéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény keletkezteti. | A biztosítási szerződés hatályának fenn- állása alatt, és a biztosítási jogviszony meg- szűnését követően a Biztosító igényérvé- nyesítése esetén az igényérvényesítési határidő leteltéig kezeli az adatokat. | |
A CRS szabályozásban meghatározott kötelezett- ségek (pl.: adóilletőség megállapítása) teljesítése. | GDPR 6. cikk (1) c) – a Biztosítóra vonat- kozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szük- séges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a CRS szabályozás, így többek között a pénz- ügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes ható- ságok közötti többoldalú Megállapodás ki- hirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény, valamint az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény keletkezteti. | ||
A Biztosító pénzmosás megelőzésével kapcsolatos kötelezettségei (pl.: az ügyfél-átvilágítási intézkedé- sek) teljesítése. | GDPR 6. cikk (1) c) – a Biztosítóra vonat- kozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szük- séges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a biztosítási jogviszony, valamint a pénzmo- sás és a terrorizmus finanszírozása megelő- zéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény keletkezteti. | ||
• Felek közötti kapcsolattártás szabályai,
• Panaszok bejelentésének módja
• Szankciós korlátozási és kizárási záradék
• Az egyoldalú módosítás lehetősége
Befektetési egységekhez kötött rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei
Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Adatkezelés megnevezése és célja | Adatkezelés jogalapja | A kezelt adatok köre | Adatok tárolásának időtartama |
A Biztosító szolgáltatás teljesítésével kapcsolatos kö- telezettségeinek (pl.: kifizetés teljesítése) elvégzése. | GDPR 6. cikk (1) c) – a Biztosítóra vonat- kozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szük- séges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a biztosítási jogviszony, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény kelet- kezteti. | Az Érintett adóazonosító jele. | A biztosítási szerződés hatályának fenn- állása alatt, és a biztosítási jogviszony meg- szűnését követően a Biztosító igényérvé- nyesítése esetén az igényérvényesítési határidő leteltéig kezeli az adatokat. |
A biztosítási szerződés megkötése, módosítása, vala- mint a biztosítási szerződés állományban tartása. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyomtatvány kitöltéséhez megadott sze- mélyes adatok, a biztosítási szerződés telje- sítése során keletkező személyes adatok. Amennyiben az adott adatkezelési cél telje- sítése érdekében szükséges, Egészségügyi adatkezelés. | A biztosítási szerződés hatályának fenn- állása alatt. |
A Biztosító által honlapon keresztül üzemeltetett Be- fektetéskezelési szolgáltatás igénybe vétele | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötését megelőzően az Érintett kéré- sére történő lépések megtétele. | Amennyiben az Érintett biztosítási szerző- déséhez a Befektetéskezelési szolgáltatás el- érhető és az Érintett ezt igénybe veszi, az Érintett neve, titulusa, Anyja neve, lakcíme, születési helye, ideje, mobiltelefonszáma, e-mail címe, kötvényszáma. | A Befektetéskezelési szolgáltatás igénybe- vételének hatálya alatt, és a biztosítási jog- viszony megszűnését követően a Biztosító igényérvényesítése esetén az igényérvénye- sítési határidő leteltéig kezeli az adatokat. |
Az Érintett számára megfelelő biztosítási alapú be- fektetési termék értékesítése, beleértve az e célból történő profilalkotást. | GDPR 6. cikk (1) c) – a Biztosítóra vonat- kozó jogi kötelezettség teljesítése. A jogi kötelezettséget a Bit. 166/E. § keletkezteti. | Amennyiben az Érintett biztosítási alapú befektetési termékekre (ide tartozik többek között a befektetési egységhez kötött élet- biztosítás, nyugdíjbiztosítás) vonatkozó szerződést kíván kötni, az Érintett által a szerződéskötéshez, nyomtatvány kitöltésé- hez megadott személyes adatok, a biztosí- tási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok. | A biztosítási szerződés hatályának fenn- állása alatt, és a biztosítási jogviszony meg- szűnését követően a Biztosító igényérvé- nyesítése esetén az igényérvényesítési határidő leteltéig kezeli az adatokat. |
A biztosítási szolgáltatási igény elbírálása. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyomtatvány kitöltéséhez megadott sze- mélyes adatok, a biztosítási szerződés telje- sítése során keletkező személyes adatok. Amennyiben az adott adatkezelési cél telje- sítése érdekében szükséges, Egészségügyi adatkezelés. | A biztosítási szerződés hatályának fenn- állása alatt, és a biztosítási jogviszony meg- szűnését követően a Biztosító igényérvé- nyesítése esetén az igényérvényesítési határidő leteltéig kezeli az adatokat. |
A biztosítási szerződés teljesítése, ideértve a biztosí- tási szolgáltatás teljesítését is. | |||
Az Érintett biztosítási szerződésből származó követe- léseinek megítélése. | |||
A biztosítási szerződésből származó jogi igényekkel szembeni védekezés előterjesztése. | GDPR 6. cikk (1) c) – a Biztosítóra vonat- kozó jogi kötelezettség teljesítése. A jogi kötelezettséget a biztosítási szerződés, a Bit., a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, továbbá az adott jogterü- letre vonatkozó ágazati jogszabály kelet- kezteti. |
• Felek közötti kapcsolattártás szabályai,
• Panaszok bejelentésének módja
• Szankciós korlátozási és kizárási záradék
• Az egyoldalú módosítás lehetősége
Befektetési egységekhez kötött rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei
Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Adatkezelés megnevezése és célja | Adatkezelés jogalapja | A kezelt adatok köre | Adatok tárolásának időtartama |
A Biztosító biztosítási szerződésből eredő igényeinek érvényesítése. | GDPR 6. cikk (1) c) – a Biztosítóra vonat- kozó jogi kötelezettség teljesítése. A jogi kötelezettséget a biztosítási szerződés, a Bit., továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény keletkezteti. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyomtatvány kitöltéséhez megadott sze- mélyes adatok, a biztosítási szerződés telje- sítése során keletkező személyes adatok. Amennyiben az adott adatkezelési cél telje- sítése érdekében szükséges, Egészségügyi adatkezelés. | A biztosítási szerződés hatályának fenn- állása alatt, és a biztosítási jogviszony meg- szűnését követően a Biztosító igényérvé- nyesítése esetén az igényérvényesítési határidő leteltéig kezeli az adatokat. |
A biztosítási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos bírósági, hatósági megkeresések megválaszolása. | GDPR 6. cikk (1) c) – a Biztosítóra vonat- kozó jogi kötelezettség teljesítése. A jogi kötelezettséget a biztosítási szerződés, a Bit., a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, továbbá az adott jogterü- letre vonatkozó ágazati jogszabály kelet- kezteti. | ||
A biztosítási szerződés megszüntetése. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése. | ||
Biometrikus aláírás rögzítése, tárolása és felhaszná- lása az elektronikus formában kötött biztosítási szer- ződés teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása érdekében. Egyes biztosítási szerződések megkötése során az elektronikus formában kötött biztosítási szerződés megkötéséhez a Biztosító biometrikus alá- írást rögzít. A rendszer lehetővé teszi, hogy az ügyfél az Biztosítóval kötött biztosítási szerződését biomet- rikus aláírással lássa el, amely fokozott biztonságú elektronikus aláírásként egyszerre teszi lehetővé az érintett azonosítását és részvételének igazolását biz- tosítási szerződés megkötésének folyamatában, to- vábbá garantálja a jognyilatkozat teljes bizonyító erejű magánokirati minőségét. | GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pont és 9. cikk (2) bekezdés f) pont együttesen – a Biztosító jogos érdeke. A Biztosító jogos ér- dekét a jogi igények előterjesztéséhez, ér- vényesítéséhez, illetve védelméhez fűződő érdeke képezi. | Az érintett azonosítására szolgáló adatok (név, email cím, egyedi azonosító), aláírás- kép, aláírás dinamikájával kapcsolatos infor- mációk, vagyis az érintett viselkedési jel- lemzőire vonatkozó biometrikus adatok (a tollvonás sebessége, a tollnyomás erős- sége, a tollnak a levegőben elfoglalt pozíci- ója), az aláírandó dokumentum és annak lenyomata. | A biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kap- csolatban igény érvényesíthető. |
• Felek közötti kapcsolattártás szabályai,
• Panaszok bejelentésének módja
• Szankciós korlátozási és kizárási záradék
• Az egyoldalú módosítás lehetősége
Befektetési egységekhez kötött rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei
Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
[11] Az adatfeldolgozók címzetti körök szerint (B.3.2. pont):
• belföldi és az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben ré- szes tagállamban lévő viszontbiztosítók,
• elektronikus adatfeldolgozó szolgáltatók,
• informatikai (rendszerkarbantartó, üzemeltető) szolgáltatók,
• információbiztonsági és szoftverfejlesztési szolgáltatók,
• kárrendező és kárszakértő szolgáltatók,
• kárrendezés során eljáró magánnyomozók,
• kockázatelbírálásban és kárrendezés során eljáró orvosszakértők,
• kárrendezésben és díjbehajtásban résztvevő ügyvédek, ügyvédi iro- dák, követelésbehajtók
[12] A Biztosító 3. országba az alábbi címzetti körnek továbbíthat adatot (B.3.2. pont):
• viszontbiztosítók,
• egészségügyi intézmények,
• egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatók,
• nyomozóhatóság, ügyészség, bíróság.
[13] Biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében tör- ténő biztosítók közötti megkeresés részletes feltételei (B.3. pont):
a) A megkeresés
• Bit. 149. §-ában biztosított felhatalmazás alapján,
• jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezett- ségének teljesítése során,
• szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelőtelje- sítése érdekében,
• biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályo- zása céljából történik.
b) A megkeresés a Bit. 149. § (3)–(6) bekezdése által meghatározott olyan adatokra vonatkozik, amelyeket a megkeresésbe bevont biztosító
• Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint,
• biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezel.
c) A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adato- kat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelö- lését.
[14] A Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatok a következők:
• szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek kivételével),
• sínpályához kötött járművek,
• légi járművek,
• hajók,
• szállítmány,
• tűz és elemi károk,
• egyéb vagyoni kár,
• hitel,
• kezesség és garancia,
• különböző pénzügyi veszteségek,
• jogvédelem,
• segítségnyújtás.
[15] A Bit. 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágazatok a következők:
• szárazföldi járművekkel,
• légi járművekkel,
• hajókkal kapcsolatos felelősség,
• továbbá általános felelősség.
[16] A Biztosító által a megkeresés során megkapott adatok kezelésére vo- natkozó határidők (B.3. pont):
A Biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő 90 napig kezelheti.
Ha a Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszab- bodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezé- séig. Ha a megkeresés eredményeként a Biztosító tudomására jutott adata Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az- igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat- megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
[17] A Bit. 1. melléklet A) rész 3-6. pontjában meghatározott ágazatok a következők:
• szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek kivételével),
• sínpályához kötött járművek,
• légi járművek,
• hajók.
• Felek közötti kapcsolattártás szabályai,
• Panaszok bejelentésének módja
• Szankciós korlátozási és kizárási záradék
• Az egyoldalú módosítás lehetősége
Befektetési egységekhez kötött rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei
Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
elen általános feltételek (BRÁF) a biztosító azon befektetési egységekhez kötött biztosítási szerződéseire érvényesek, amelyeket ezen feltételekre hivatkozással kötöttek.
Az itt nem szabályozott kérdésekben a biztosítás különös feltételei és a ha- tályos magyar jogszabályok az irányadók. Amennyiben a szerződéshez tar- tozó különös biztosítási feltételek eltérnek a jelen általános feltételektől, úgy a különös feltételekben meghatározottak az irányadók.
C.1. A SZERZŐDÉS ALANYAI
C.1.1. Biztosító
A biztosító a biztosítási díj ellenében a szerződés különös feltételeiben meg- határozott kockázatokra nyújt fedezetet, továbbá a biztosítási esemény be- következése esetén szolgáltatás teljesítésére vállal kötelezettséget.
C.1.2. Szerződő
A szerződő az a személy, aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz, és a biztosítási díj fizetését vállalja.
A szerződésre vonatkozó jognyilatkozatok megtétele a szerződő joga és kötelessége.
A szerződés módosítására, az adatok változására vonatkozó nyilatkozatokat és bejelentéseket a biztosító valamely szervezeti egységéhez írásban kell eljuttatni.
A biztosító nyilatkozatait a szerződőnek juttatja el, melyek tartalmáról és a szerződést érintő valamennyi változásról, illetve változtatási szándékról a szerződő kötelessége a biztosítottat tájékoztatni.
C.1.3. Biztosított
A biztosított az a természetes személy, akire a biztosító kockázatviselése vonatkozik.
A szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájá- rulása is szükséges, ha a szerződést nem ő köti meg. A biztosított a szerző-
dés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja, a visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével meg- szűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép.
A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvez- ményezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben a kedvezmé- nyezettnek a biztosítottat vagy örökösét kell tekinteni, aki a szerződő félnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket.
Ha a biztosított kiskorú, és a szerződést nem a törvényes képviseletet gya- korló szülője köti meg, a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóvá- hagyása szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biztosított a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú sze- mély.
A biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal – a szerződő be- leegyezésével – szerződőként beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájá- rulása nem szükséges. A belépéssel a szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biz- tosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biz- tosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ide- értve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
C.1.4. Kedvezményezett
A kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szolgáltatás igénybevételére jogosult. A szerződő a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal je- lölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett he- lyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha a biztosított és a szerződő nem azonosak, mindezekhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
Kedvezményezettként több személy is megnevezhető.
A kedvezményezett jelölése és annak megváltoztatása akkor lép hatályba, amikor a szerződő és a biztosított írásbeli nyilatkozata a biztosítóhoz beér- kezik.
⏵Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások
általános szerződési feltételei („BRÁF”)
• A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók
• A befektetés és befektetési lehetőségek módosítása
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkozó egyéb jogok és kötelezettségek
• A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése, mentesülések, kizárások
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
A szerződő a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kije- lölését nem vonja vissza, illetve nem változtatja meg azon személyek hoz- zájárulása nélkül, akiknek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő ilyen tartalmú nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.
C.2. TERÜLETI HATÁLY
A biztosító kockázatviselése területi korlátozás nélkül érvényes.
C.3. FOGALMAK
Ez a fejezet a jelen általános feltételekben használt főbb fogalmak rövid, szemléltető jellegű, – nem teljes – leírását tartalmazza. A fogalmakhoz kap- csolódó pontos, részletes leírások és szabályozások a későbbi fejezetekben találhatók.
Ajánlat: A biztosítási szerződés megkötését kezdeményező, a szerződő által benyújtott dokumentum.
Aktualizált kezdeti díj: Csak az eredetileg elvárt díjtól – díjmódosítás miatt – eltérő díj esetén tér el a kezdeti díjtól. Ez esetben megegyezik azzal a módosított (aktualizált) „kezdeti” díjjal, amire az automatikus díjnövelést mindvégig alkalmazva, éppen az adott évre ténylegesen esedékes rend- szeres díjat kapnánk.
Automatikus díjnövelés: A biztosítási szerződésben kötelezően előírt, a rendszeres díjat érintő, minden biztosítási évre vonatkozó százalékosan megadott díjnövelés.
Baleset: A biztosított akaratától független, hirtelen fellépő külső behatás, amelynek következtében a biztosított elhalálozik, testi sérülést vagy mara- dandó egészségkárosodást szenved.
Befektetés arányos költség visszatérítési bónusz: Egyetlen fajtája a hozam bónusz.
• Hozam bónusz: A rendszeres díjfizetésből származó megtakarítási be- fektetési egységek százalékában megadott bónusz. Célja, hogy a biztosító által a 4. biztosítási évvel kezdődően – a rendszeres díjfizetésből származó
befektetésekből – elvont vagyonarányos költség egy részét a szerződésre visszajuttassa. A bónusz befektetési egységként történő jóváírására ha- vonta, a megtakarítási egységekből történő költségelvonást közvetlenül követően kerül sor, az elvonásnak megfelelő eszközalapokba.
Befektetés arányos költségek: A szerződéshez tartozó befektetések va- gyonának kezelésére, továbbá a szerződéssel kapcsolatos, a díjarányos rendszeres költség által nem fedezett, a biztosító működési, igazgatási és adminisztrációs költségeinek fedezésére levont költség. E költség a szerző- déshez tartozó befektetések százalékában felszámított költség, amely fedezi a biztosítási kockázatok ellenértékét és a biztosító ráfordításai megtérülését is. E költség levonása a rendszeres díjakból származó befektetéseket a
4. biztosítási évvel kezdődően, míg a rendkívüli díjfizetésekből és adójóvá- írásokból származó befektetéseket már a befektetés kezdetétől terheli.
Befektetési egységek: Az egyes eszközalapokat alkotó, az elszámolás alap- jául szolgáló egységnyi befektetési részesedések.
Befektetési egységek aktuális befektetési értéke: A befektetési egységek- nek az adott napon, illetve – amennyiben az nem a kapcsolódó eszközalap értékelési napjára esik – az azt követő első értékelési napon érvényes árfo- lyamával meghatározott, az eszközalap nyilvántartási pénznemében kife- jezett érték.
Befektetési egységek árfolyama: Az egy befektetési egységre eső (nettó) eszközérték, azaz az eszközalap (nettó) eszközértékének és a benne foglalt befektetési egységek számának hányadosa.
Befektetési egységek áthelyezése: A szerződő rendelkezése arról, hogy a befektetési egységek egy része az aktuális (forrás) eszközalaptól eltérő más (cél) eszközalapokba kerüljön. Az áthelyezés a befektetési egységek típusát nem változtatja meg. Az áthelyezésért a biztosító költséget számíthat fel. A bónusz egységekre vonatkozóan önálló áthelyezési igény nem adható meg.
Befektetési egységek típusai: Eredetük szerint a következő befektetési egység típusokat különböztetjük meg:
• Megtakarítási (befektetési) egységek: A rendszeres díjakból, megszol- gálttá válásuk miatt a bónusz számláról megtakarítási egységekre váltott befektetési egységekből és a 20. biztosítási évet követően jóváírt bónu- szokból származnak.
• Bónusz (befektetési) egységek: A tartam első 20 biztosítási évében jó- váírt bónuszokból származnak.
• Extra (befektetési) egységek: A rendkívüli díjfizetésekből származnak.
• Adójóváírás extra (befektetési) egységek: Az adójóváírásokból szár- maznak.
⏵Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
• A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók
• A befektetés és befektetési lehetőségek módosítása
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkozó egyéb jogok és kötelezettségek
• A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése, mentesülések, kizárások
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
A valamely eszközalapban nyilvántartott különböző típusú befektetési egy- ségek befektetési szempontból teljesen azonosak, de eltérhetnek a biztosí- tási szerződés feltételei szerint rájuk alkalmazott költséglevonások, mara- dékjogok és jóváírások tekintetében.
Befektetési politika: Az egyes eszközalapok befektetési stratégáját részle- tező leírás, amely kitér az eszközalapok összetételére, a jellemző kockáza- tokra és az eszközalap teljesítményének összehasonlító mérésére szolgáló referencia indexre is.
Biztosítási esemény: A szerződési feltételekben meghatározott olyan ese- mény, ami a biztosító szolgáltatását kiváltja.
Biztosítási év: Két egymást követő biztosítási évforduló közötti időszak a tartam alatt.
Biztosítási évforduló: A biztosítás (technikai) kezdetének megfelelő hónap és nap szerinti évforduló.
Biztosítási hónap: Két egymást követő biztosítási hónapforduló közötti időszak a tartam alatt.
Biztosítási hónapforduló: Minden hónapban a hó első napja.
Biztosítási időszak: Az első biztosítási időszak a kockázatviselés kezdetétől az első biztosítási évfordulóig tart, ezt követően megegyezik az egyes biz- tosítási évekkel. Határozott tartamú biztosítás esetén az utolsó biztosítási időszak a lejáratot megelőző biztosítási évfordulótól a lejáratig tart.
Biztosítási szolgáltatás: A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biz- tosító által nyújtott szolgáltatás.
Biztosító: A biztosítási díj ellenében a jelen szerződésben meghatározott kockázatokra fedezetet nyújtó és a biztosítási esemény bekövetkezése ese- tén szolgáltatást teljesítő intézmény.
Biztosított: Az a (természetes) személy, akire vonatkozóan bekövetkező biztosítási esemény kiváltja a biztosítási szolgáltatást.
Bónusz számla: A szerződés tartama alatt, de legfeljebb az első 20 bizto- sítási évben a bónuszok a bónusz számlán bónusz egységekként kerülnek elhelyezésre. A bónusz számlán nyilvántartott bónusz egységekhez a szer- ződő nem fér hozzá, maradékjog alapját sem képezik. Ugyanakkor meg- határozott időközönként a bónusz egységek adott százaléka azonos esz- közalapban lévő, azonos számú megtakarítási egységgé alakul, és hozzáférhetővé válik. A tartam végén, de legkésőbb a 20. biztosítási évfor- dulón az összes bónusz egység megtakarítási egységgé alakul, és a bónusz számla megszűnik.
A bónusz számla ugyancsak megszűnik, amennyiben a szerződés díjmen- tesítésre kerül vagy visszavásárolják, mely esetekben a bónusz egységek is
– kifizetés nélkül – törlésre kerülnek.
Bónuszok: A biztosító által a szerződés tartama alatt teljesített jóváírások. A bónuszok jóváírása ez idő alatt, de legfeljebb az első 20 biztosítási évben a bónusz számlán bónusz egységek, illetve a 20. biztosítási év leteltével megtakarítási egységek formájában történik.
A bónuszok főbb típusai a díjfizetéstől függő bónuszok, a díjarányos költség visszatérítési bónuszok és a befektetés arányos költség visszatérítési bónu- szok.
Az összes bónusz jóváírása megszűnik, ha a szerződést díjmentesítik.
Díj: A biztosítási díj a biztosítási szolgáltatás teljesítésének a szerződő által fizetett ellenértéke.
Díj fajtái:
• Rendszeres díj: Az a szerződésben előírt – esetleg évente előre rögzített módon változó – esedékes éves díj, amelyet a szerződőnek az egyes biz- tosítási időszakokra meg kell fizetnie.
• Rendkívüli (eseti) díj: A szerződő által, saját elhatározásból, a rendszeres díjon felül fizetett díj.
• Adójóváírás: Nyugdíjbiztosítás esetén az adóhatóság által a szerződésre az adóról való rendelkezés alapján utalt, a rendkívüli díjfizetésekhez ha- sonlóan nyilvántartott befizetés.
Díjarányos kezdeti költség: A szerződéskötéssel kapcsolatos értékesítési költségek, valamint a díj beszedésének és a díj szerződő számláján történő jóváírásának, a biztosító működési, igazgatási, adminisztrációs és befekte- tési költségeinek fedezésére levont százalékos költség. E költség fedezi to- vábbá a biztosítási kockázatok ellenértékét és a biztosító ráfordításai meg- térülését. Ez a költség a rendkívüli díjfizetésekre, valamint rendszeres díjak esetében az első 3 biztosítási évre esedékes díjakra vonatkozik, levonása pedig a díjak befektetését megelőzően történik. Az adójóváírásokat ez a költség nem terheli.
Díjarányos költség visszatérítési bónuszok: Két fajtája a kezdeti költség visszatérítési bónusz és a rendszeres költség visszatérítési bónusz. A bizto- sítás kezdetétől mindaddig járnak, amíg a szerződésre rendszeres díjfizetés történik.
• Kezdeti költség visszatérítési bónusz: A rendszeres díj – de legfeljebb az eredetileg elvárt díj – százalékában meghatározott bónusz. A százalék mértéke függ a tartamtól és biztosítási évenként eltérő lehet. A bónusz célja, hogy a biztosító által (forintban) elvont, a rendszeres díjat terhelő díjarányos kezdeti költség egy részét visszajuttassa.
⏵Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
• A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók
• A befektetés és befektetési lehetőségek módosítása
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkozó egyéb jogok és kötelezettségek
• A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése, mentesülések, kizárások
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
• Rendszeres költség visszatérítési bónusz: a rendszeres díj százalékában megadott bónusz. Célja, hogy a biztosító által elvont díjarányos rend- szeres költség egy részét visszajuttassa. Jóváírására először – a díjarányos rendszeres költség megjelenésével egyidejűleg – a 3. biztosítási évet kö- vetően esedékes díjak befizetésekor kerül sor.
Díjarányos rendszeres költség: A szerződéssel kapcsolatos díj beszedésé- nek és a díj szerződő számláján történő jóváírásának, a biztosító működési, igazgatási és adminisztrációs költségeinek fedezésére levont költség. E költ- ség fedezi továbbá a biztosítási kockázatok ellenértékét, valamint a biztosító ráfordításainak megtérülését is. A költséget a biztosító a 4. biztosítási évvel kezdődően esedékes rendszeres díjbefizetésből százalékosan vonja el. A rendkívüli díjfizetéseket és az adójóváírásokat ez a költség nem terheli.
Díjak átirányítása: A szerződő rendelkezése arról, hogy a jövőben a rend- szeres biztosítási díj a korábbiaktól eltérő eszközalapokba kerüljön befek- tetésre.
Díjfizetési mód: A biztosítási díj fizetésének szerződő által választott módja, lehet például banki lehívás, banki átutalás, csekkes díjfizetés.
Díjfizetési tartam: A biztosítási tartam azon időszaka, ami alatt a szerződő rendszeres díjat köteles fizetni.
Díjfizetéstől függő bónuszok: Két fajtája a díjfizetési mód bónusz és a díj- nagyság bónusz. A biztosítás kezdetétől mindaddig járnak, amíg a szerző- désre rendszeres díjfizetés történik.
• Díjfizetési mód bónusz: A rendszeres díj százalékában megadott bó- nusz. Mértékét a díj befizetésekor aktuális díjfizetési mód határozza meg.
• Díjnagyság bónusz: A rendszeres díj százalékában megadott bónusz. Mértékét az aktualizált kezdeti díj határozza meg, ha azonban az esedé- kes éves díj már eléri a kiemelt éves díjat, akkor mértéke az esedékes éves rendszeres díjhoz tartozó százalékos érték lesz.
Díjmentesítés: A szerződő kérésére vagy díjnemfizetés esetén a szerző- désre előírt rendszeres díjfizetési kötelezettség megszüntethető. Ez esetben rendkívüli díjfizetések továbbra is teljesíthetők, és az esetleges adójóváírá- sok is befektetésre kerülnek. A díjmentesítéssel egyidejűleg az esetleges ki- egészítő biztosítások megszűnnek.
Eredetileg elvárt díj: Minden biztosítási évre vonatkozóan megegyezik a kezdeti díjnak az automatikus díjnöveléssel az adott biztosítási évig mind- végig növelt értékével.
Értékelési nap: Olyan, az egyes eszközalapokhoz tartozó nap, amikor a piaci, kereskedési körülmények lehetővé teszik, hogy az eszközalap értéke megalapozottan megállapításra kerülhessen.
Értékkövetés: A biztosítás rendszeres díjának – az automatikus díjnövelés feletti – emelése a biztosítási szolgáltatás értékének növelése érdekében.
Eszközalapok: A biztosításhoz tartozó befektetéseket tartalmazó, sajátos befektetési stratégiákat tükröző befektetési eszközállományok.
Eszközalap felfüggesztése: Az eszközalap felfüggesztése esetén átmeneti ideig az adott eszközalapba sem új befektetés, sem pedig az eszközalapból befektetési egységek kivonása nem lehetséges. Az eszközalapok felfüggesz- tésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha ezt a piaci helyzet indokolja vagy erre felhatalmazott hatóság elrendeli.
Eszközalap lezárása: Az eszközalap lezárása esetén az adott eszközalapba a továbbiakban új befektetés nem lehetséges, de az eszközalapból a be- fektetési egységek kivonhatók maradnak.
Eszközalap megszüntetése: Az eszközalap megszüntetése esetén az adott eszközalapba a továbbiakban új befektetés nem lehetséges, és az eszköz- alapban lévő összes befektetési egységet egy megadott határidőn belül ki kell vonni és más eszközalapba kell áthelyezni.
Index: Az automatikus díjnövelés százalékosan megadott éves mértéke.
Kedvezményezett: Az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkezte- kor a biztosítási szolgáltatás igénybevételére jogosult.
(technikai) Kezdet: Az ajánlat aláírását követő hónap első napja. Meg- határozza a biztosítási évfordulókat és ehhez kapcsolódóan a rendszeres díjak fizetésének esedékességét.
Kezdeti díj: Az első biztosítási évre járó díj.
Kizárások: A biztosító bizonyos kockázatokat kizárhat kockázatviselési kö- réből. Ha a biztosítási eseményt valamely kizárt kockázat okozta, akkor a biztosítási szolgáltatás nem kerül kifizetésre, a szerződés megszűnése ese- tén pedig a visszavásárlási összeg kerül kifizetésre.
Kiemelt éves díj: Az a díjhatár, amelynek elérése esetén a díjnagyság bó- nusz már csak az esedékes éves rendszeres díjtól függ.
Kockázat-típusok: Az egyes eszközalapok értékét befolyásoló főbb kocká- zat-típusok a következők: árukockázat, devizaárfolyam-kockázat, ingatlan- kockázat, kamat- és hozamkockázat, koncentrációs (földrajzi, szektorális stb.) kockázat, likviditási kockázat, ország- és politikai kockázat, partner- kockázat, részvénykockázat, visszafizetési (hitel-) kockázat, fenntarthatósági kockázat.
Kockázati díj: A biztosítási kockázatok vállalásának ellenértéke.
⏵Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
• A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók
• A befektetés és befektetési lehetőségek módosítása
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkozó egyéb jogok és kötelezettségek
• A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése, mentesülések, kizárások
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Kötvény: A biztosítási szerződés létrejöttét igazoló, a biztosító által kibo- csátott, a biztosítási fedezetet igazoló dokumentum, mely a szerződés leg- fontosabb paramétereit tartalmazza.
Közlési kötelezettség: A szerződőt és a biztosítottat egyaránt terhelő kö- telezettség, mely szerint a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszuk- ban minden – a biztosítási szerződés elvállalása szempontjából – lényeges körülményt közölniük kell, melyet ismertek vagy ismerniük kellett. A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be.
Lejárat: A kötvényen a tartam záró napjaként megjelölt nap. Élethosszig szóló szerződéseknek nincs lejáratuk.
Maradékjogok: Azon jogok, melyek a díjfizetés elmaradása, illetve a szer- ződésnek szolgáltatás kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmarad- nak. A maradékjogok a visszavásárlás és a díjmentesítés.
Mentesülés: Bizonyos a szerződőnek vagy a biztosítottnak felróható kö- rülmények fennállása esetén a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezett- sége alól, mely esetekben a szerződés megszüntetése mellett a vissza- vásárlási összeg kerül kifizetésre.
Nyugdíjbiztosítás: A Személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint nyugdíjbiztosításnak minősülő szerződés.
Összesített kockázat: Az egyes eszközalapokat jellemző, a befektetési po- litikában egy hétfokú skálán bemutatott mérőszám. A skála magasabb értékei magasabb összesített kockázatot, azaz a befektetés értékének vár- hatóan erőteljesebb ingadozását jelentik. A mérőszám múltbeli tapaszta- latokon alapul, a jövőre vonatkozóan biztos előrejelzést nem jelent.
Részleges visszavásárlás: A szerződő kérheti – szerződése megtartása mel- lett – egyes megnevezett befektetési egységeinek aktuális befektetési érté- kükön történő kifizetését. A megtakarítási egységekből a kifizetés csak három, díjjal fedezett biztosítási év után kérhető. A bónusz egységekből kifizetés nem kérhető.
Szerződő: Az a személy, aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz, és a biztosítási díj fizetését vállalja. A szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy szerződő fogyasztónak minősül.
Tartam: Határozott tartamú szerződés esetén a szerződés (technikai) kez- dete és lejárata közötti időszak, élethosszig szóló szerződés esetén a (tech- nikai) kezdettől a biztosított haláláig tart.
Tartamhosszabbítás: A biztosítási szerződés tartamának a szerződő által kezdeményezett meghosszabbítása. Történhet a rendszeres díj fizetésének folytatásával vagy anélkül. Az esetleges kiegészítő biztosítások a tartam- hosszabbítás kezdetével megszűnnek.
Várakozási idő: A kockázatviselés kezdetétől számított 6 hónapos időtar- tam, mely alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre a biztosító a bizto- sítási szolgáltatásokat korlátozott mértékben teljesíti.
Visszavásárlás: A biztosító a szerződés szerződő általi felmondása esetén a visszavásárlási összeg kifizetésével visszavásárolja a biztosítást.
Visszavásárlási összeg: A visszavásárlási összeg megegyezik a szerződésen nyilvántartott megtakarítási, extra és adójóváírás extra befektetési egységek összesített aktuális befektetési értékével.
C.4. A BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK
C.4.1. Az eszközalapok
Az eszközalapok a biztosítás díjának befektetésére szolgáló, elkülönítetten kezelt befektetési eszközállományok. Az egyes eszközalapok a befektetések típusában, a befektetés nyilvántartásának pénznemében és a befektetések kockázatában térhetnek el egymástól.
Az eszközalapok befektetési politikáját a biztosítás különös feltételei ismer- tetik.
Az eszközalapok vagyonkezelését – beleértve azok adminisztrációját – a biztosító végzi.
A biztosító az eszközalapokat lehetőség szerint minden tőzsdei napon, az ún. értékelési napokon újraértékeli. Értékelési napnak – amennyiben egy adott eszközalap esetében annak befektetési politikája ettől eltérően nem rendelkezik – olyan kereskedési nap minősülhet, amelyen az eszközala- pok mögöttes befektetési eszközeinek vétele és eladása egyaránt le- hetséges, mégpedig ugyanazon az árfolyamon (befektetési alapok ese- tén egy jegyre jutó nettó eszközértéken), és amely egyben olyan magyarországi munkanap, amelyen a Magyar Nemzeti Bank azon devi- zák mindegyikére, amelyekben az eszközalap mögöttes befektetései kereskedhetők, hivatalos devizaárfolyamot tesz közzé.
A kamat- és osztalékbevételek, valamint az alapkezelés során esetlegesen kapott visszatérítés az eszközalapokba kerülnek visszaforgatásra, a befek- tetéssel összefüggő közvetlen költségek (így különösen az eszközalapok és
⏵Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵• A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók
• A befektetés és befektetési lehetőségek módosítása
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkozó egyéb jogok és kötelezettségek
• A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése, mentesülések, kizárások
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
az esetleg azokat alkotó további befektetések kezelői által felszámított költ- ségek) pedig az eszközalapok értékéből kerülnek levonásra.
Az eszközalapok nyílt végűek, és tőke- vagy hozamgaranciára vonat- kozó ígéretet nem tartalmaznak, kivéve ahol azt a biztosító a különös feltételekben, az eszközalapok befektetési politikájánál külön feltünteti.
C.4.2. A befektetési kockázatok
C.4.2.1. Összesített kockázat
A befektetési kockázatok következtében a befektetés értéke előre nem határozható meg, az nőhet vagy csökkenhet is. A befektetés értékét befo- lyásoló tényezők és folyamatok egymással is összetett kapcsolatban van- nak.
Az összesített kockázatot a biztosító az egyes eszközalapok befektetési politikájánál egy skála segítségével ismerteti, ahol a magasabb érték ma- gasabb kockázatot jelöl. A kockázati besorolás nemzetközileg elfogadott módszertan figyelembevételével történt, mely a múltbeli árfolyamválto- zások statisztikai jellemzőire épít, ezért a jövőre vonatkozóan biztos kö- vetkeztetések nem vonhatók le belőle.
Ezzel összefüggésben egyes esetekben a biztosító a módszertanból fakadó besorolástól kizárólag a magasabb kockázati besorolás irányába eltérhet, és a kockázati besorolás – változatlan befektetési politika mellett is – idővel módosulhat.
C.4.2.2. A befektetéseket jellemző főbb kockázatok ismertetése
Az egyes eszközalapokra többféle, eltérő mértékben ható kockázat-típus is jellemző lehet. Az összesített kockázatot elsősorban nem a feltüntetett kockázatok száma, hanem a jellemző kockázatok mértéke befolyásolja. Az adott eszközalapra jellemző kockázat-típusokat a biztosító a különös feltételekben, az eszközalapok befektetési politikájánál tünteti fel.
Árukockázat: Az árupiaci termékek – élelmiszerek, olaj, fémek és nyers- anyagok – árváltozásának kockázata, mely a makrogazdasági, tőkepiaci események mellett az inflációs várakozásoktól, időjárási körülményektől, kereslet-kínálati viszonyoktól és a befektetők várakozásaitól is függ.
Devizaárfolyam-kockázat: A befektetett tőkének, a befektetési területnek vagy a befektetés elszámolásának, nyilvántartásának a pénzneme (deviza- neme) egymástól eltérő lehet. A devizaárfolyam-kockázat az egyes devizák egymáshoz viszonyított árfolyamváltozásának kockázata. A devizaárfolyam- változás önmagában is képes egy befektetés értékét növelni vagy csökken- teni (a nyilvántartás pénznemében kifejezve) még akkor is, ha a befektetési
terület pénznemében kifejezve nem történt változás. A devizaárfolyamokat a makrogazdasági folyamatok mellett a különböző jegybankok árfolyam- és kamatpolitikája, valamint a devizapiaci kereslet és kínálati viszonyok is befolyásolják.
Fenntarthatósági kockázat: Olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tény- leges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére.
Ingatlankockázat: Az ingatlan-, illetve ingatlanalapú befektetések jellemző kockázata az ingatlanból származó bevételek (bérbeadás, értékesítés) és ki- adások jövőbeni bizonytalanságából ered. Függ az általános gazdasági, szociográfiai helyzettől, az ingatlanpiaci keresletet és kínálatot befolyásoló tényezőktől, így például a kamatszinttől, a bankok hitelezési politikájától és a gazdasági növekedés mértékétől.
Kamat- és hozamkockázat: A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (pél- dául: állampapír, vállalati kötvények) esetében fennáll a hozamkörnyezet változásának kockázata. A jegybanki kamatemelés, inflációs várakozások változása, vagy az ország-kockázat negatív változása miatt megemelkedő hozamok (kamatok) következtében csökkenhet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyama. Csökkenő kamatok esetében ugyanakkor általában felértékelődik az értékpapírok árfolyama. Az alacsonyabb kamatú, továbbá a hosszabb futamidejű befektetések érzékenyebben reagálnak a változá- sokra.
Koncentrációs kockázat: Egy kisebb földrajzi területen vagy egy-egy ipa- rágban (szektorban) vagy befektetési eszköztípusban összpontosuló (kon- centrálódó) befektetés teljes egészében ki van téve olyan eseményeknek, melyek az adott befektetésre hatnak. A koncentrációs kockázat csökkent- hető a befektetés sokféleségének növelésével (diverzifikáció).
• Amennyiben egy eszközalap esetében a kockázatok földrajzilag koncent- rálódnak, a feltüntetett földrajzi kitettség azon országnak, országcso- portnak, régiónak vagy kontinensnek a megnevezése, ahol a kockázatok összpontosulnak.
• Amennyiben egy eszközalap esetében a kockázatok egy iparágban (szek- torban) koncentrálódnak, a feltüntetett szektorális kitettség azon ipa- rágnak a megnevezése, ahol a kockázatok összpontosulnak.
Likviditási kockázat: A befektetések forgalomképességéből, az adásvétel (tranzakció) időbeli elhúzódásából eredő kockázat. Csökkenő árfolyamok esetén a befektetett eszközök elhúzódó értékesítése okozhat veszteséget, míg emelkedő árfolyamok esetén a szabad (likvid) pénzeszközök befekte- tésének elhúzódása miatt a hozam egy részétől eshetnek el a befektetők.
⏵Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵• A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók
• A befektetés és befektetési lehetőségek módosítása
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkozó egyéb jogok és kötelezettségek
• A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése, mentesülések, kizárások
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Ország- és politikai kockázat: A befektetések értékét a nemzeti és nem- zetközi gazdasági és politikai környezet változásai is befolyásolhatják. A kor- mányok által meghatározott adórendszer és jogszabályi környezet, a jegy- bankok kamat-, inflációs-, és devizaárfolyam-politikája, a nemzetközi egyezmények mind hatással lehetnek az adott országhoz kapcsolódó be- fektetések teljesítményére.
Partnerkockázat: A befektetések adásvétele, őrzése, kezelése és értékelése során külső szolgáltatók és partnerek bevonásából adódó kockázatok, külö- nös tekintettel az elszámolások nem-, hiányos vagy késedelmes teljesülésére.
Részvénykockázat: A részvény-, illetve az azon alapuló befektetés értéke akár rövidtávon is jelentősen változhat, az ilyen befektetéseknek jellemzően magas az árfolyam-ingadozása. Az árfolyamot elsősorban a kibocsátó vál- lalkozás működése, (várt) eredményei és piaci kilátásai befolyásolják, de az általános piaci, gazdasági és politikai folyamatok is jelentős hatással lehet- nek a befektetés értékére.
Visszafizetési (hitel-) kockázat: Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (állampapír, vállalati kötvény, jelzáloglevél stb.) esetében előfordulhat, hogy a kibocsátó nem fizeti az ígért kamatokat, illetve a futamidő végén nem fizeti vissza a (teljes) tőkét.
C.4.3. A befektetési egységek és azok árfolyama
Az egyes eszközalapok – a bennük való egységnyi részesedést kifejező – befektetési egységekre vannak felosztva. A szerződőnek az eszközalapokból való részesedését a szerződésén nyilvántartott befektetési egységek száma fejezi ki.
A befektetési egység valamely értékelési napon számított árfolyama az eszközalap aktuális nettó eszközértékének és az eszközalapban nyilvántar- tott összes befektetési egység aktuális számának a hányadosa.
Az eszközalap értékét befolyásoló tényezők hatása ezért a befektetési egy- ségek árfolyamában is megjelenik, így az egyes szerződések a hozzájuk tar- tozó befektetési egységek értékelése révén részesülnek a befektetés ered- ményéből.
A befektetett eszközök (mögöttes befektetések) értéke a piaci folyamatok következtében változik, ezért az eszközalapok befektetési egységeinek árfolyama előre nem határozható meg, nőhet vagy csökkenhet is. A díj és szolgáltatás fizetésének pénznemétől eltérő pénznemben befektetett, illetve nyilvántartott eszközalapok esetében a befektetési egységek árfolya- mát a pénznemek egymáshoz viszonyított árfolyama, valamint a pénz- nemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.
Az eszközalapok befektetési egységei csak és kizárólag az eszközalap értékelési napján vásárolhatók meg, illetve válthatók vissza. Az eszköz- alap befektetési egységeire, illetve az eszközalap mögötti értékpapírokra, befektetési eszközökre vonatkozó vételi és eladási megbízások teljesítése a piaci elszámolási technikáknak, illetve a kollektív befektetési formákra vo- natkozó mindenkori befektetési szabályozásoknak megfelelő idő alatt történik. A végrehajtás ideje alatt – amennyiben a megbízások az esz- közalap jelentős részét érintik – az eszközalapok készpénzhányada akár jelentősen meg is változhat, és az eszközalapban meglévő készpénz-, illetve folyószámlahányad eltérhet a befektetési stratégiában kitűzött aránytól, továbbá amennyiben az eszközalapban, ahol az egy napon együttesen beadott visszaváltási igény meghaladja a rendelkezésre álló készpénz-, illetve folyószámlahányadot, a szükséges eszközeladá- sok pénzügyi teljesítéséig a készpénz, illetve folyószámla állomány ne- gatívvá is válhat. A fenti körülmények az eszközalap árfolyamára is
– a mögöttes eszközök piaci árfolyamának változásától eltérő – hatás- sal lehetnek.
A befektetési egységek árfolyamának változásához, valamint az esz- közalapok és az őket alkotó befektetési eszközök likviditási (fizetőké- pességi) helyzetéhez, továbbá a pénznemek átváltási arányaihoz és az átváltás költségeihez kapcsolódó kockázatot teljes egészében a szerződő viseli.
Az eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén alkalmazandó szabályok (A 2014. évi LXXXVII. törvény a biztosítási tevékeny- ségről (továbbiakban: Bit.) 128. §):
(1) Az eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó esz- közérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszame- nőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja az eszközalap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a meg- állapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének meg- felelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vonat- kozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni.
(2) Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem a biztosító, a portfóliókezelő vagy a letétkezelő érdekkörében merült fel, feltéve, hogy ezen személyek a tőlük elvárható gondossággal jártak el a nettó eszközérték megállapítása során.
(3) Ha befektetési egység értékének megállapítására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított ár közötti különbséget a szerződővel a hiba feltárásától számított harminc napon belül el kell számolni, kivéve, ha
⏵Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵• A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók
• A befektetés és befektetési lehetőségek módosítása
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkozó egyéb jogok és kötelezettségek
• A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése, mentesülések, kizárások
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított ár különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg szerződőnként az egyezer forintot, illetve – ha az eszközalap-leírás ennél kisebb értéket határoz meg – az eszközalap-leírásban megállapí- tott összeget, vagy
c) a biztosító a nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési egység árában keletkező kü- lönbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a szerződőt ter- helő visszatérítési kötelezettségtől eltekint azzal, hogy ez esetben az eszközalapot ért vagyoncsökkenést a biztosító, a portfóliókezelő vagy a letétkezelő pótolja az eszközalap számára.
C.4.4. A befektetési egységek típusai
A biztosító a biztosítási szerződéshez tartozó befektetéseket eredetük sze- rint különböző típusú befektetési egységekben tartja nyilván:
a) az esetleges kockázati díjrészek és költségek levonása után befektetett rendszeres díjat – valamint egyes esetekben a biztosító által jóváírt és befektetett bónuszok meghatározott részét is – ún. megtakarítási (be- fektetési) egységek formájában;
b) a biztosító által jóváírt és befektetett bónuszokat általában (a C.12. pont szerint) bónusz (befektetési) egységek formájában az ún. bónusz számlán;
c) az esetleges kockázati díjrészek és költségek levonása után befektetett, a szerződő által kezdeményezett rendkívüli díjfizetéseket – külön-külön azonosíthatóan – ún. extra (befektetési) egységek formájában;
d) nyugdíjbiztosítások esetén az adóról való rendelkezés alapján utalt, be- fektetett adójóváírásokat – külön-külön azonosíthatóan – ún. adójó- váírás extra (befektetési) egységek formájában.
A befektetési egységek e típusai befektetési szempontból – így árfolya- muk tekintetében is – azonosak, de eltérhetnek a rájuk vonatkozó költ- ségek, jóváírások és maradékjogok tekintetében.
A valamely eszközalaphoz tartozó egyes befektetési egységek aktuális befektetési értéke az eszközalap befektetési egységeinek az adott napon, illetve – amennyiben az időpont nem értékelési napra esik – az azt követő
első értékelési napon érvényes árfolyamával meghatározott, az eszközalap nyilvántartási pénznemében kifejezett értékkel egyezik meg.
C.5. A BEFEKTETÉS ÉS BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGEK MÓDOSÍTÁSA
C.5.1. A biztosításhoz kapcsolódó eszközalapok és módosításuk
A biztosító a biztosítás különös feltételeiben határozza meg a szerződéshez választható eszközalapok körét, és ott ismerteti azok befektetési politikáját.
A biztosító:
• az eszközalapok befektetési politikáját módosíthatja, melyről lényeges eltérés esetén külön írásos tájékoztatót is küld;
• új eszközalapokat létrehozhat;
• eszközalapokat lezárhat (amikor az adott eszközalapba további befek- tetés már nem lehetséges), illetve megszüntethet;
• eszközalapokat felfüggeszthet.
A befektetési politika módosítása: A befektetési politika módosítására csak akkor kerülhet sor, ha az eredeti befektetési politika megvalósítása a befektetési környezet vagy az eszközök elérhetőségének vagy megfelelő- ségének megváltozása miatt nem lehetséges. Ez esetben a biztosító az esz- közalapok befektetési politikáját csak úgy változtathatja meg, hogy a mó- dosítás ne befolyásolja az adott eszközalap kockázati szintjét.
A biztosító a befektetési politika módosításáról az érintett ügyfeleket a mó- dosítás hatályba lépését megelőzően legalább hatvan nappal tájékoztatja, ha azonban a fenti bekezdésben jelzett körülmények ezt nem teszik lehe- tővé, akkor a biztosító az értesítési kötelezettségnek legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított öt munkanapon belül tesz eleget. A biztosító a befektetési politika módosításáról a honlapján tájékoztatót tesz közzé.
Eszközalapok lezárása, megszüntetése: Amennyiben a biztosító rendel- kezésére álló információk ezt lehetővé teszik, a biztosító a megszüntetés, illetve lezárás előtt legalább 2 hónappal írásos tájékoztatót küld, hogy a szerződő rendelkezhessen befektetésének más eszközalapba történő áthe- lyezéséről, illetve beérkező díjainak más eszközalapba irányításáról.
Amennyiben a szerződő a megszüntetés, illetve lezárás időpontja előtti 30. napig írásban nem rendelkezik, a biztosító a díjakat az általa meghatározott eszközalapba irányítja át, illetve – megszüntetés esetén – a befektetési egy- ségeket az általa meghatározott eszközalapba helyezi, melyről a szerződőt az átirányítást, illetve áthelyezést követő 15 napon belül tájékoztatja.
⏵Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
• A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók
⏵• A befektetés és befektetési lehetőségek
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkozó egyéb jogok és kötelezettségek
• A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése, mentesülések, kizárások
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Amennyiben az áthelyezésre azért kerül sor, mert a biztosító valamely esz- közalapját megszüntette, az áthelyezés költségét a biztosító viseli.
Eszközalapok felfüggesztése: A biztosító bármely eszközalap értékelését határozatlan időre felfüggesztheti az eszközalapok hátterét képező befek- tetési alapokkal, értékpapírokkal, pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos hatósági intézkedésre, döntésre vagy ezen alapokkal, értékpapírokkal, pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos kibocsátónak, forgalmazónak, letétkezelőnek, alapkezelőnek az intézkedésére, döntésére, helyzetére fi- gyelemmel, különös tekintettel a következő esetekre: munkaszüneti nap a mögöttes befektetés forgalmazási, illetve kereskedési helyén; a mögöttes befektetés forgalmazásának vagy visszaváltásának bármilyen okból történő
– akár részleges – felfüggesztése; elszámolási korlátok; az érintett államok közötti deviza forgalmak korlátozásai.
A biztosító a felfüggesztésről legkésőbb a döntését követő 8 munkanapon belül tájékoztatja a szerződőt. A felfüggesztés időtartama alatt a felfüggesz- tett eszközalap befektetési egységeinek a vételére, áthelyezésére, illetve el- adására nincs lehetőség, és a biztosító az alábbiak szerint jár el:
Az eszközalap-felfüggesztés szabályai a Bit. 127.§-a szerint:
(1) biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységekhez kötött életbiz- tosítási szerződéshez kapcsolódó eszközalap befektetési egységei- nek eladását és vételét felfüggeszti (a továbbiakban: eszközalap-fel- függesztés), amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően haladékta- lanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszköz- alap-felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely értéke- lési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.
(2) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a biztosítási díj fel- függesztett eszközalapról való átirányítása kivételével – a felfüggesztett eszközalapot érintő ügyfélrendelkezések – így különösen átváltás, rendszeres pénzkivonás, részleges visszavásárlás – nem teljesíthetőek. Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a harminc napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő harmincötödik napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett vala- mennyi szerződő fél részére arról, hogy az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan a szer- ződő fél az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően
ismételten rendelkezést ad. A felfüggesztés tartama alatt felfüggesz- tett eszközalapra vonatkozóan ügyfélrendelkezést adó szerződő felek számára a biztosító haladéktalanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelke- zéssel kapcsolatban.
(3) Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél rendelkezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító – a szerződés vagy a szerződő fél eltérő rendelkezése hiányá- ban – köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az eszközalap felfüggesztésének tartama a harminc napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő harmincötödik napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld az érin- tett szerződő fél részére arról, hogy az elkülönítetten nyilvántartott és az eszközalap-felfüggesztés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem függesztett eszközalapba irányítja át – azzal ellentétes ügyfélrendelkezés hiányában – az eszközalap-felfüggesztés kezdő idő- pontját követő negyvenötödik naptól.
(4) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződésben meghatáro- zott időpont elérése (lejárat) mint biztosítási esemény bekövetkezése vagy a szerződés teljes visszavásárlása esetében a biztosító a szer- ződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyásával ál- lapítja meg. A biztosító a fenti esetekben az eszközalap-felfüggesztés meg- szüntetését követő tizenöt napon belül – amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel nem áll fenn – köteles a szerződő fél számláján a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeiből nyilvántartott befektetési egységeknek az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásár- lásra vonatkozó szerződéses rendelkezések szerinti összeget kifizetni.
(5) A biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatása teljesítését az esz- közalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap be- fektetési egységeinek az eszközalap-felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési kötelezettségét a biztosító az eszközalap felfüggeszté- sének tartama alatt is a fentiek alapján meghatározott értékben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azonban biztosítottanként legfeljebb harmincmillió forint összeghatárig. Az eszközalap-felfüggesztés meg- szüntetését követő tizenöt napon belül az eszközalap-felfüggesztés meg- szüntetését követő első ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett esz- közalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő haláleseti (kockázati) szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meg- haladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utólag
⏵Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
• A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók
⏵• A befektetés és befektetési lehetőségek
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkozó egyéb jogok és kötelezettségek
• A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése, mentesülések, kizárások
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
kifizeti. Amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel fennáll, akkor a bizto- sító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését a (8) bekez- désben írt elszámolás keretében teljesíti.
(6) Az eszközalap-felfüggesztés végrehajtását követően az eszközalap-fel- függesztés megszüntetéséig és az eszközalap ezt követő első ismert nettó eszközértékének megállapításáig nem terjeszthető vagy értékesíthető olyan biztosítási termék vagy szerződés, amely mögött kizárólag felfüg- gesztett eszközalap áll.
(7) Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb egy év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további egy évvel meghosszabbít- hat. A biztosító a meghosszabbításról szóló döntését az eszközalap-fel- függesztés időtartamának lejártát legalább tizenöt nappal megelőzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint ki- függeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére. A biztosító az eszközalap-felfüggesztést haladéktala- nul megszünteti:
a) az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően;
b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnéséről való tudomásszerzését követően; vagy
c) amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.
(8) Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés (7) bekezdés szerinti megszün- tetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befek- tetési egységeknek az árfolyama továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel – a meg- szüntetéskori aktuális piaci helyzet alapulvételével – elszámol.
(9) Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő harminc napon belül a biztosító – a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvének biz- tosítása és a biztosító eszközalappal kapcsolatos szolgáltatásainak fo- lyamatos fenntartása érdekében – az illikviddé vált eszközöket és az esz- közalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja, azaz az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokra bontja (a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb hetvenöt százalékát képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap- felfüggesztés megszűnik, és önálló eszközalapként működik tovább. Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadá- tól – a teljes eszközalap felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a garan- cia lejáratakor a biztosító az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel.
(10) A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyilvántartani, amelyre vonatko-
zóan az eszközalap-felfüggesztés az (1)-(8) bekezdésben írottak szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdő idő- pontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell te- kinteni. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszközalap befektetési egységeit ügyfelenként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utó- deszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid esz- közök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül kép- viseltek. Szétválasztás esetén a (2) és (3) bekezdésben szereplő tájékoztatási kötelezettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.
(11) Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás a szerződő fél díjfi- zetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötelezettségét nem szünteti meg.
(12) A biztosító a (13) bekezdésben írt módon tájékoztatja a szerződő felet
a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi megalapozott- ságáról, végrehajtásáról, annak indokáról, a felfüggesztés kezdő idő- pontjáról, a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő követ- kezményeiről, ideértve különösen az ügyfeleket érintő befektetési kockázatok változását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének szabályait; és
b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak indokáról, va- lamint a megszüntetésnek a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről.
(13) A biztosító a (12) bekezdés szerinti tájékoztatást az eszközalap-felfüg- gesztés és a szétválasztás végrehajtásával, valamint az eszközalap-fel- függesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján és kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodái- ban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan naprakészen tartja. A bizto- sító a tájékoztatást egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére.
A biztosítónak joga van a befektetési egységek felosztására vagy össze- vonására, ami a befektetési egységek számát és – ezzel összhangban – az értékét változtatja meg. E módosítás kizárólag technikai jellegű: ennek kö- vetkeztében sem az érintett eszközalapok nettó eszközértéke, sem az egyes szerződésekhez tartozó befektetési egységek típusonként és eszközalapon- ként számított összértéke, sem pedig a biztosító szolgáltatása nem változik.
C.5.2. A szerződő befektetési döntései
A szerződő a biztosítási ajánlat megtételekor megtakarítása tervezett fu- tamidejének, valamint a kockázatvállalási hajlandóságnak megfelelően vá- laszthat a biztosítás különös feltételeiben megnevezett eszközalapok kö- zött, az esetleges korlátozásokat is figyelembe véve.
⏵Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
• A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók
⏵• A befektetés és befektetési lehetőségek
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkozó egyéb jogok és kötelezettségek
• A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése, mentesülések, kizárások
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
A szerződő – a bónusz egységek kivételével – kérheti befektetési egy- ségei áthelyezését más eszközalapba, a különös feltételekben meg- határozott feltételekkel és költségekkel.
A kérelemnek a forrás és a cél eszközalap megnevezésén kívül az áthelye- zésre kerülő befektetési egységek darabszámát vagy a kiinduló eszközala- pon belüli százalékos arányát kell tartalmaznia.
Ha a szerződő a megtakarítási befektetési egységek áthelyezését kéri, akkor ugyanabból az eszközalapból a bónusz befektetési egységek ugyan- olyan arányban szintén áthelyezésre kerülnek a kiválasztott eszközalapba. Az áthelyezéssel a befektetési egységek típusa nem változik meg.
Az áthelyezés legkésőbb az erre vonatkozó kérelem biztosítóhoz történő beérkezését követő 3. értékelési napra érvényes árfolyamokon történik: az áthelyezésre kerülő befektetési egységek értéke az új eszközalapban azonos típusú befektetési egységek formájában kerül jóváírásra. Amennyiben az áthelyezési kérelem nem egyértelmű, vagy annak szerződésre történő egyértelmű azonosítása az ügyfél hibájából nem végezhető el, akkor a fenti határidőt ezen gátló körülmények megszűnésétől kell számítani.
Az áthelyezés végrehajtásáért a biztosító a különös feltételekben meg- határozott költséget számítja fel.
A költség megállapítására az áthelyezés esedékességét megelőző értékelési napon érvényes árfolyamon kerül sor. Az áthelyezés költségét – ugyanezen az árfolyamon – a biztosító az áthelyezendő befektetési egységekből egyenlíti ki. Amennyiben az áthelyezés költsége meghaladná az áthelye- zendő befektetési egységek értékét, nem kerül sor áthelyezésre és költség- levonásra sem.
Amennyiben az áthelyezésre azért kerül sor, mert a biztosító valamely esz- közalapját megszüntette, az áthelyezés költségét a biztosító viseli.
C.6. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE
A biztosítási szerződés megkötését a szerződő írásbeli ajánlattal kezdemé- nyezi. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig, ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan napig van kötve.
A biztosító az ajánlat elbírálásához és a szerződéskötéshez egészségi nyi- latkozat kitöltését, egészségügyi kockázatfelmérés (orvosi vizsgálat) elvég- zését, továbbá az ajánlat kockázatelbírálásához egyéb írásos nyilatkozat, dokumentum benyújtását is kérheti. Amennyiben orvosi vizsgálatra kerül sor, annak eredményét az egészségügyről szóló törvény alapján a biztosí- tott az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.
A kockázatelbírálási idő az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezés napjától számított 15 nap, egészségügyi kockázatfelmérés (orvosi vizsgálat) esetén 60 nap. A biztosító az ajánlat elfogadásáról fedezetet igazoló dokumentu- mot, kötvényt állít ki.
Ha a szerződő fogyasztónak minősül, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlati dokumentációra annak beérkezésétől számított 15 napon belül – egészségügyi kockázatfelmérés (orvosi vizsgálat) esetén 60 napon belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biz- tosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tet- ték. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal, az aján- latnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
A biztosító az ajánlatot módosításokkal is elfogadhatja. Ha a kötvény tar- talma az ajánlattól eltér, és az eltérést a szerződő a kötvény kézhezvételét követő tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Lényeges eltérés esetén a biztosító az eltérésre a szer- ződő figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
A biztosító az ajánlatot, annak beérkezését követő tizenöt napon belül,
– amennyiben az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérés (or- vosi vizsgálat) szükséges, hatvan napon belül – indoklás nélkül elutasít- hatja.
Amennyiben a kockázatelbírálási idő [15 nap, egészségügyi kockázatfel- mérés (orvosi vizsgálat) szükségessége esetén 60 nap] alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben uta- síthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifeje- zetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatvi- selés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lé- nyeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételétől, a bizto- sító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően mó-
⏵Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
• A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók
• A befektetés és befektetési lehetőségek
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkozó egyéb jogok és kötelezettségek
• A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése, mentesülések, kizárások
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
A szerződés technikai (a biztosítási évfordulókat és a díjfizetési kezdetet meghatározó) kezdete az ajánlat aláírását követő hónap első napja, mely a kötvényen is megjelölésre kerül.
C.7. A SZERZŐDÉS HATÁLYBALÉPÉSE, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE
A szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. Az ajánlat kockázatelbírálási időn belüli el- fogadásának feltétele, hogy a szerződő az ajánlaton megjelölt első díjrész- letet legkésőbb a kockázatelbírálási idő végéig megfizesse.
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés létrejöttének időpont- jában kezdődik.
A biztosító az orvosi vizsgálat nélkül létrejött szerződésekre a termék külö- nös feltételeiben a kockázatviselés kezdetétől számított 6 hónap várakozási időt köthet ki. A várakozási idő alatt a biztosító csak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett balesetből eredő biztosítási eseményekre vállalja a koc- kázatot. Amennyiben a várakozási időn belül bekövetkezett biztosítási ese- mény nem baleset következménye, a biztosító a szolgáltatást nem teljesíti, és a szerződés a befizetett rendszeres díjak visszatérítése, továbbá az eset- leges rendkívüli díjfizetésből képzett extra befektetési egységek aktuális ér- tékének kifizetése mellett megszűnik.
C.8. A SZERZŐDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK ÉS A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ
A szerződés tartama a termék különös feltételei szerint lehet:
• határozott tartam, mely esetben a lejárat napja a kötvényen a tartam záró napjaként megjelölt nap, a tartam pedig a kezdet és lejárat közötti időszak vagy
• élethosszig szóló, mely esetben a tartam a biztosított haláláig tart.
A biztosítási évforduló a kötvényen a biztosítás kezdeteként megjelölt hónap és nap szerinti évforduló. A biztosítási év két egymást követő biz- tosítási évforduló közötti időszak a tartam alatt.
A biztosítási hónapforduló minden hónapban a hó első napja. A bizto- sítási hónap két egymást követő biztosítási hónapforduló közötti időszak a tartam alatt.
A biztosítási időszak a biztosítási évfordulókhoz igazodó egy éves időtar- tam (biztosítási év). Az első biztosítási időszak a kockázatviselés kezdetétől az első biztosítási évfordulóig tart. Határozott tartamú biztosítás esetén az utolsó biztosítási időszak a lejáratot megelőző biztosítási évfordulótól a lejáratig tart.
C.8.1. Tartamhosszabbítás
A szerződőnek joga van a szerződés (határozott) tartamának biztosítási év- fordulókig terjedő időszakokkal történő meghosszabbítására, akár több al- kalommal is, azonban legfeljebb a biztosított 86. születésnapját megelőző évfordulóig. A szerződőnek nyilatkoznia kell, hogy a hosszabbítást a rend- szeres díjfizetés folytatásával vagy díjfizetés nélkül kéri. A hosszabbításra vonatkozó egyértelmű, azonosításra alkalmas írásbeli kérelemnek a szerző- dés érvényes lejárata előtti 8. napig a biztosítóhoz be kell érkeznie. A tar- tamhosszabbításra vonatkozó kérelem díjmentes, melyet a biztosító 8 mun- kanapon belül elbírál és végrehajt. A tartamhosszabbításra irányuló kérelmet a biztosító nem utasítja el.
Nyugdíjbiztosítási szerződés tartamának meghosszabbítása esetén a szerző- dés már nem fog megfelelni a nyugdíjbiztosítás törvényi követelményeinek. A szerződésén addig jóváírt adókedvezményen visszafizetési kötelezettség keletkezik oly módon, hogy azt a szerződőnek 20%-kal növelten kell vissza- fizetnie. A biztosító a szerződő által teljesítendő kötelezettségről a szerződő részére igazolást ad. A szerződőnek éves adóbevallásakor kell szerepeltetnie a visszafizetési kötelezettséget, és a tartozást meg kell fizetnie.
A rendkívüli díjfizetések teljesítésére a szerződőnek a tartamhosszabbítást követően továbbra is lehetősége marad.
C.9. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK
Biztosítási esemény a szerződéshez tartozó különös feltételekben ekként meghatározott esemény.
A biztosítási szolgáltatás a biztosítónak a biztosítási esemény(ek) bekövet- keztekor – a különös feltételek szerint – fellépő kötelezettsége.
⏵Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
• A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók
• A befektetés és befektetési lehetőségek módosítása
⏵• A szerződés hatálybalépése,
⏵• A szerződés tartama, a biztosítási időszak
⏵• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkozó egyéb jogok és kötelezettségek
• A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése, mentesülések, kizárások
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
C.10. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, A DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI
A biztosító a biztosítási szerződésben szereplő kötelezettségek teljesítését a biztosítási díj ellenében vállalja.
A biztosítás díj fajtája szerint lehet rendszeres, rendkívüli vagy – nyugdíjbiz- tosítás esetén – származhat az adóról való rendelkezésből (adójóváírásból).
C.10.1. Rendszeres díjfizetés
C.10.1.1. A biztosítás díja
A biztosításra rendszeres (folyamatos) díjat kell fizetni. A szerződés első díja az ajánlat aláírásakor esedékes.
A rendszeres díjas szerződés későbbi, folytatólagos díjai minden biztosí- tási évre a biztosítási évfordulókon, előre esedékesek.
A szerződés díjfizetési tartama az az időszak, amely alatt a szerződőnek a különös feltételek szerint díjfizetési kötelezettsége van.
A biztosító hozzájárulhat az éves díj részletekben történő fizetéséhez. Rész- letfizetés esetén a díjak a megfelelő részletfizetési időszak első napján, előre esedékesek.
A díjfizetés ajánlattételkor választott gyakoriságát a szerződő a biztosítási évfordulókon megváltoztathatja, amennyiben erre irányuló kérését az év- forduló előtti 30. napig írásban jelzi a biztosítónak, és ha a biztosító ahhoz hozzájárul.
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra (1 év) járó díj megfizetését kö- vetelheti, kivéve díjmentesített szerződés esetén. A szerződés meg- szűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj meg- fizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet kö- teles visszatéríteni.
A szerződő – a különös feltételekben meghatározott keretek között – a biztosítási ajánlaton határozhatja meg, hogy a biztosító a díj befekte- tésre kerülő részét mely eszközalapokhoz és milyen arányban rendelje.
A biztosító a rendszeres díjat – az esetleges kiegészítő biztosítások díjának levonása, valamint a jelen feltételek C.11. pontjában és a különös feltéte- lekben meghatározott kockázati díj- és költséglevonások után – a szerződő rendelkezésének megfelelő eszközalapok megtakarítási befektetési egy- ségeire számítja át.
A befektetési egységekre történő átszámításra a teljes – az esetleges kiegé- szítő biztosítások díját és az előírt indexet is tartalmazó – esedékes díj biz- tosítóhoz történő beérkezését és szerződésre történő egyértelmű azonosí- tását, majd rákönyvelését követő értékelési napon, de legkésőbb a díj beérkezését követő 3. munkanapon, és legkorábban a díj esedékességekor kerül sor, az átszámítás napján érvényes árfolyamon. Az átszámítás napjáig a biztosító a díjat kamat- és költségmentesen kezeli.
Amennyiben a beérkezett díj szerződésre történő egyértelmű azonosítása az ügyfél hibájából nem végezhető el, akkor a fenti határidőt az azonosítást gátló körülmények megszűnésének figyelembe vételével kell számítani. Az első díj befektetési egységekre történő átszámításának feltétele még az ajánlat elfogadása. Az ajánlat elutasítása esetén a biztosító a díjat kamatmentesen visszautalja a szerződőnek.
C.10.1.2. Automatikus díjnövelés; értékkövetés; díjcsökkentés lehetősége
A biztosító a szerződésben előírhatja az egyes biztosítási években esedékes rendszeres díjnak a biztosítási évfordulókon történő automatikus nö- velését. A növelés előre meghatározott százalékos mértékét (az indexet) a különös feltételek tartalmazzák.
Az index mindig az adott díjemelést megelőzően – az esetleges korábbi bármely okú (jelen fejezetben tárgyalt) díjmódosítások utáni – érvényes (esedékes) éves díjra vonatkozik. A díjfizetés esetleges szüneteltetése ugyanakkor nem befolyásolja az index alapjául szolgáló díjat.
Az értékkövetés a biztosítás rendszeres díjának – az előírt automatikus díjnövelés feletti – emelése a szolgáltatás értékének növelése érdeké- ben.
A biztosító az értékkövetésre vonatkozó javaslatánál a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árindexeket és a várható inflációt is figye- lembe veszi.
A biztosító az automatikus díjnövelésről (indexről) és a biztosító által kezdeményezett értékkövetésről a biztosítási évfordulót megelőző
45. napig írásban értesíti a szerződőt.
A szerződő az értékkövetést az érintett biztosítási időszakot megelőző
30. napig írásban visszautasíthatja. Amennyiben a szerződő a megadott határidőig nem kifogásolja az emeléseket, a szerződés az értesítésnek meg- felelően módosításra kerül.
A szerződő szintén kezdeményezheti az értékkövetést (ide értve azt is, ha a szerződő a biztosító által kezdeményezettnél nagyobb mértékű eme-
⏵Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
• A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók
• A befektetés és befektetési lehetőségek módosítása
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
⏵• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkozó egyéb jogok és kötelezettségek
• A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése, mentesülések, kizárások
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
lést kér), az erre vonatkozó kérelmét az érintett biztosítási időszakot meg- előző 30. napig írásban kell benyújtania a biztosító részére. A biztosító 8 munkanapon belül elbírálja a kérelmet és – kockázatelbírálási szempontok alapján – dönthet annak elfogadásáról, elutasításáról vagy a döntést füg- gővé teheti újabb egészségi nyilatkozat kitöltésétől, illetve orvosi vizsgálat elvégzésétől. Az emelés elfogadását a biztosító írásban visszaigazolja a szer- ződőnek. Az elfogadott emelés akkor válik hatályossá, amikor az első emelt díj beérkezik a biztosítóhoz.
A szerződő – az első 3 biztosítási évet követő – biztosítási időszakokra, az érintett időszakot megelőző 30. napig írásban kérheti az esedékes díj csökkentését. A lecsökkentett díj nem lehet a különös feltételekben meg- határozott minimális értéknél kisebb. Ez a minimális érték – a különös fel- tételek vonatkozó mellékletének érvényességi kezdetétől – a díjcsökkentési kérelemig terjedő időszakra számított, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árindexszel növelhető.
C.10.1.3. A díjfizetés szüneteltetése
Amennyiben a szerződés tartamából már legalább 3, díjjal fedezett év eltelt, a szerződő (az elmaradt díj esedékességétől számított 30 napon belül) írásban kérheti a díjfizetésnek az elmaradt díj esedékességétől szá- mított, legfeljebb 1 éves szüneteltetését.
A díjfizetés szüneteltetése legalább két egymást követő, díjfizetéssel el- telt biztosítási év után ismételten igényelhető.
A szüneteltetés alatt az alapbiztosításra vonatkozóan a biztosító koc- kázatviselése folyamatos.
C.10.1.4. A díjfizetés elmulasztásának következményei
Amennyiben az esedékes – a díjfizetés szüneteltetése esetén a szünetelte- tés lejártát követően esedékes – rendszeres díjat nem fizetik meg, a bizto- sító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződőt a díjfizetés teljesítésére a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatár- idő kitűzésével írásban felszólítja. A határidő eredménytelen elteltével, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton nem érvényesíti, úgy a szerződés díjmentesítésre kerül. A díjmentesítés helyett a szerződő írásban kérheti a szerződés megszüntetését és a visszavásárlási összeg kifizetését.
A teljes biztosítási időszakra járó díjat a biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerződő a díjfizetést már megkezdte vagy a felek a díjfizetés ha- lasztásában állapodtak meg.
C.10.1.5. A rendszeres díjhoz kapcsolódó fogalmak
A biztosítás első biztosítási évre esedékes díja a biztosítás kezdeti díja. Valamely biztosítási évre vonatkozóan a szerződés eredetileg elvárt díja
megegyezik a kezdeti díjnak a szerződésben meghatározott mértékű au- tomatikus díjnöveléssel (indexszel) az adott biztosítási évig mindvégig növelt értékével.
Az eredetileg elvárt díj mértékét az esetleges díjszüneteltetések nem be- folyásolják.
Ha a szerződésre eredetileg elvárt díj módosul, akkor a szerződésre meg- határozott költségek és jóváírások is módosulhatnak.
Ezek a módosulások az ún. aktualizált kezdeti díjtól függenek. A biztosítás egyes éveiben az aktualizált kezdeti díj megegyezik az esedékes éves díj- nak és az adott évre eredetileg elvárt díjnak az arányában módosított kezdeti díjjal (azaz az aktualizált kezdeti díjra alkalmazott automatikus díj- növelés éppen a ténylegesen fizetendő éves díjat eredményezné).
Az aktualizált kezdeti díj mértékét az esetleges díjszüneteltetések nem befolyásolják.
A szerződésre meghatározott jóváírások függhetnek attól is, hogy az ese- dékes éves díj nagysága eléri-e a különös feltételekben meghatározott ki- emelt éves díjat. A kiemelt éves díjat a biztosító – a különös feltételek ezt meghatározó mellékletének érvényességi kezdetétől eltelt időszakra szá- mított – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árindexszel évente növelheti.
C.10.2. Rendkívüli díjfizetés
A szerződő a szerződésre a rendszeres díjfizetésen felül rendkívüli díjfize- téseket is teljesíthet, ha e befizetések nagysága esetenként a különös fel- tételekben meghatározott összeget eléri.
A biztosító befizetett díjnak a bankszámláján ténylegesen jóváírt összeget tekinti.
Az egyes rendkívüli díjfizetéseket a biztosító külön-külön tartja nyilván.
Rendkívüli díjfizetés esetén a szerződőnek a díj beérkezésének időpontjáig írásban rendelkeznie kell arról, hogy a befizetés rendkívüli díjfizetésnek tekintendő, és hogy az összeg az átszámítás után mely eszközalapokba és milyen arányban kerüljön extra befektetési egységként elhelyezésre. Ha eszközalapok nem kerülnek megadásra, úgy a biztosító a rendszeres díjak eszközalapok közötti megosztását alkalmazza a rendkívüli díjfizeté- sekre is.
⏵Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
• A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók
• A befektetés és befektetési lehetőségek módosítása
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
⏵• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkozó egyéb jogok és kötelezettségek
• A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése, mentesülések, kizárások
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
C.10.3. Az adóról való rendelkezésből származó díj (adójóváírás)
Az adóról való rendelkezésből származó díj (adójóváírás) nyugdíjbiz- tosítások esetén az adóhatóság által a nyugdíjbiztosítási szerződésre visszautalt adó.
Az egyes rendelkezésekből származó díjakat a biztosító külön-külön tartja nyilván.
Az adóról való rendelkezésekből származó díjak (adójóváírások) adójóvá- írás extra egységekbe történő befektetésére a biztosító a rendszeres díjak eszközalapok közötti aktuális megosztását alkalmazza.
A befektetési egységekre történő átszámítás legkésőbb az adójóváírás biz- tosítóhoz történő beérkezését követő 3. értékelési napra érvényes árakon történik. Amennyiben a szerződésre történő egyértelmű azonosítás a biz- tosítón kívül álló okokból nem végezhető el, akkor a fenti határidőt ezen gátló körülmények megszűnésétől kell számítani. Az átszámítás napjáig a biztosító a visszautalt adót kamat- és költségmentesen kezeli.
C.11. A SZERZŐDÉSEN ÉRVÉNYESÍTETT LEVONÁSOK
A szerződést terhelő költségekről és mértékükről a termékek különös felté- telei konkrétan rendelkeznek. A termék különös feltételeiben részletezett egyes költségek nem változhatnak
C.11.1. Kockázati díjak
A kockázati díj a termékben szereplő biztosítási kockázatok vállalásának ellenértéke. A kockázatok ellenértékét a biztosító a levont költségekből fe- dezi.
C.11.2. Díjarányos költségek
A díjarányos költségek a díj százalékában meghatározott, az esedékes díj- befizetésből levont, a szerződés különös feltételeiben meghatározott mér- tékű költségek. A levonásokra még a befektetés előtt kerül sor, így a biz- tosító a díjak költségekkel csökkentett részét fekteti csak be.
A százalékos mérték függhet a díj fajtájától és attól, hogy a díj melyik biz- tosítási évre esedékes.
C.11.2.1. Díjarányos kezdeti költség
A szerződéskötéssel kapcsolatos értékesítési költségek, valamint a díj- beszedésnek és a díj szerződő számláján történő jóváírásának, a biz- tosító működési, igazgatási, adminisztrációs és befektetési költségei- nek fedezésére levont százalékos költség. E költség fedezi továbbá a biztosítási kockázatok (C.11.1.pont) ellenértékét és a biztosító ráfor- dításainak megtérülését.
E költség levonása a rendszeres díjak esetében az első 3 biztosítási évre esedékes befizetett díjakból történik, a rendkívüli díjfizetéseket pedig azok befektetését megelőzően terheli. Az adóról való rendelkezésekből származó díjakat (adójóváírásokat) díjarányos kezdeti költség nem ter- heli.
C.11.2.2. Díjarányos rendszeres költség
A szerződéssel kapcsolatos díjbeszedésnek és a díj szerződő számláján történő jóváírásának, a biztosító működési, igazgatási és adminiszt- rációs költségeinek fedezésére levont költség. E költség fedezi továbbá a biztosítási kockázatok (C.11.1. pont) ellenértékét, valamint a bizto- sító ráfordításainak megtérülését is. A költséget a biztosító a 4. bizto- sítási évvel kezdődően esedékes rendszeres díjbefizetésből százaléko- san vonja el.
A rendkívüli díjfizetéseket és az adóról való rendelkezésekből származó díjakat (adójóváírásokat) ez a költség nem terheli.
C.11.3. Befektetés arányos költségek
A szerződéshez tartozó befektetések vagyonának kezelésére, továbbá a szerződéssel kapcsolatos, a díjarányos rendszeres költség (C.11.2.2 pont) által nem fedezett, a biztosító működési, igazgatási és admi- nisztrációs költségeinek fedezésére levont költség. E költség fedezi a biztosítási kockázatok (C.11.1. pont) ellenértékét, valamint a biztosító
⏵Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
• A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók
• A befektetés és befektetési lehetőségek módosítása
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
⏵• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkozó egyéb jogok és kötelezettségek
• A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése, mentesülések, kizárások
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
E költség levonása a rendszeres díjakból származó befektetéseket csak a
4. biztosítási évvel kezdődően, míg a rendkívüli díjfizetésekből és adójó- váírásokból származó befektetéseket a befektetést követően már terheli. Amennyiben azonban a szerződés a 4. évet megelőzően díjmentesítésre kerül, a befektetés arányos költség levonása a különös feltételek szerint a díjmentesítést követően megkezdődik.
A százalékos mérték eszközalaponként és befektetési egység típuson- ként eltérő lehet, függhet továbbá attól, hogy a befektetési egység milyen fajtájú díjból származik, a szerződés hányadik biztosítási événél tart, va- lamint attól is, hogy a szerződés díjmentes-e, illetve a rendszeres díjfize- tési kötelezettség fennáll-e még.
A befektetés arányos költséget a biztosító havonta – az éves szinten meg- adott mérték tizenkettedének elvonásával – érvényesíti a befektetési egy- ségek számának arányos csökkentésével. A költséget a biztosító minden megkezdett biztosítási hónapra felszámítja.
A levonásokra a biztosítási hónapfordulókon, illetve – amennyiben az utolsó megkezdett hónapra a levonás még nem történt meg – a szerződés megszűnésekor, utólagosan kerül sor, a szerződéshez tartozó befektetési egységek számának csökkentése formájában.
Ha a biztosítás fennállása alatt bármikor, bármelyik ráfordítás levonására nem áll rendelkezésre kellő számú befektetési egység, úgy a biztosító koc- kázatviselése és a biztosítási szerződés – a levonás esedékességekor – kifi- zetés nélkül megszűnik.
C.12. A SZERZŐDÉSEN TÖRTÉNŐ JÓVÁÍRÁSOK: BÓNUSZOK, BÓNUSZ SZÁMLA
A biztosító a szerződés tartama alatt a biztosítási szerződéshez kapcsolódó bónuszokat írhat jóvá. A bónuszok jóváírása (és befektetése) ez alatt az idő alatt,
• de legfeljebb az első 20 biztosítási évben bónusz befektetési egy- ségek formájában elkülönítetten, kizárólag a szerződés bónusz számláján történik,
• a 20. biztosítási évet követően pedig már kizárólag közvetlenül meg- takarítási befektetési egységek formájában történik.
A bónuszok típusai:
a) Díjfizetéstől függő bónuszok: díjfizetési mód és díjnagyság bónusz;
b) Díjarányos költség visszatérítési bónuszok: kezdeti költség és rend- szeres költség visszatérítési bónusz;
c) Befektetés arányos költség visszatérítési bónusz: hozam bónusz.
A bónuszjóváírások általános szabályai:
• A díjhoz kapcsolódó – a fenti a) és b) pontban felsorolt – bónuszok jó- váírása a befizetett esedékes rendszeres díjakból befektetésre kerülő rész- szel egyidejűleg, az egyes eszközalapok között pedig a rendszeres díjakra megadott arány szerint történik (a díjfizetés esetleges szünetel- tetésének ideje alatt e bónuszok jóváírása ugyancsak szünetel).
• A díjfizetéstől függő – a fenti a) pontban felsorolt – bónuszok a szer- ződés kezdetétől mindaddig járnak, amíg a szerződésre rendszeres díj- fizetés történik (díjfizetéssel történő esetleges tartamhosszabbítás ese- tén is).
• A költség visszatérítési – a fenti b) és c) pontban felsorolt – bónuszok jóváírása a 20. biztosítási év leteltével megszűnik, és tartamhosszab- bítás esetén sem folytatódik.
A biztosítási tartam lejáratával, de legkésőbb a 20. biztosítási év letel- tével a bónusz számlán aktuálisan nyilvántartott befektetési egységek azonos számú és azonos eszközalapokban lévő megtakarítási befek- tetési egységekké alakulnak, és a bónusz számla megszűnik.
C.12.1. A bónuszok jóváírása
C.12.1.1. Díjfizetési mód bónusz
A díjfizetési mód bónusz a rendszeres díj után járó, annak százalékában megadott, a szerződés különös feltételeiben meghatározott mértékű bó- nusz.
Mértékét a díj befizetésekor aktuális díjfizetési mód (banki lehívás, banki átutalás, csekkes díjfizetés stb.) határozza meg.
C.12.1.2. Díjnagyság bónusz
A díjnagyság bónusz a rendszeres díj után járó, annak százalékában megadott, a szerződés különös feltételeiben meghatározott mértékű bó- nusz.
Mértékét az aktualizált kezdeti díj határozza meg, ha azonban a befize- téshez tartozó esedékes éves díj már eléri a kiemelt éves díjat, akkor mér- téke az esedékes éves díjhoz tartozó százalékos érték lesz.
⏵Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
• A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók
• A befektetés és befektetési lehetőségek módosítása
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
⏵• A szerződésen történő jóváírások:
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkozó egyéb jogok és kötelezettségek
• A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése, mentesülések, kizárások
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
C.12.1.3. Kezdeti költség visszatérítési bónusz
A kezdeti költség visszatérítési bónusz a befizetett esedékes rendszeres díjak – de legfeljebb az esedékességekkor eredetileg elvárt díjak – szá- zalékában megadott, a szerződés különös feltételeiben meghatározott mértékű bónusz.
Célja, hogy a biztosító által elvont, forintban kifejezett, a rendszeres díjat terhelő díjarányos kezdeti költség egy részét visszajuttassa a szerző- désre. A szerződés különös feltételei ismertetik e visszajuttatott arányt, azzal a feltételezéssel élve, hogy végig az eredetileg elvárt díjat fizetik.
Az alkalmazott százalékos mérték függ a díjfizetési tartamtól, és biztosí- tási évenként eltérő lehet.
C.12.1.4. Rendszeres költség visszatérítési bónusz
A rendszeres költség visszatérítési bónusz a befizetett esedékes rend- szeres díj százalékában megadott, a szerződés különös feltételeiben meg- határozott mértékű bónusz.
Célja, hogy a biztosító által elvont (a rendszeres díjat terhelő) díjarányos rendszeres költség egy részét visszajuttassa a szerződésre. Jóváírására először – a díjarányos rendszeres költség megjelenésével egyidejűleg – a
3. biztosítási évet követően esedékes befizetett díjak esetében kerül sor.
C.12.1.5. Hozam bónusz
A hozam bónusz a megtakarítási befektetési egységek százalékában éves szinten megadott, a szerződés különös feltételeiben meghatározott mértékű bónusz.
Célja, hogy a biztosító által elvont, a rendszeres díjfizetésből származó befektetésekből elvont vagyonarányos költség egy részét – e költség megjelenésével egyidejűleg, a 4. biztosítási évvel kezdődően – vissza- juttassa a szerződésre.
A hozam bónusz bónusz befektetési egységként történő jóváírására ha- vonta, a bónusz éves értéke tizenkettedének megfelelő mértékben, a va- gyonarányos költségként elvont megtakarítási egységekből, az elvonást közvetlenül követően kerül sor az elvonásnak megfelelő eszközalapokba.
C.12.2. A bónusz számla hozzáférési szabályai; a bónuszok jóváírásának rendkívüli megszűnése
A bónusz számlán nyilvántartott bónusz befektetési egységek bizonyos százaléka meghatározott időközönként megszolgálttá (hozzáférhe- tővé) válik, azzal, hogy azonos eszközalapban lévő, azonos számú meg- takarítási befektetési egységgé alakul.
A megtakarítási befektetési egységekké alakítás egységesen, minden érin- tett eszközalap esetében a különös feltételekben található százalékoknak megfelelően történik.
Ugyancsak megszolgálttá válnak a bónusz számlán nyilvántartott bónusz befektetési egységek, amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezése miatt szolgáltatásra kerül sor.
A bónusz számláról történő kifizetés, illetve a megtakarítási egységekké tör- ténő alakítás a C.16.2.2. pont szerint történik.
A bónusz számlán nyilvántartott bónusz befektetési egységek felett ezek megszolgálttá válásáig a szerződő (biztosított, kedvezményezett) nem rendelkezik, azok nem képezik maradékjog alapját sem. Ennek megfelelően
• A bónusz számlán nyilvántartott befektetési egységekből (részleges) visszavásárlás nem lehetséges.
• A bónusz számlán nyilvántartott befektetési egységek szerződő által kez- deményezett önálló áthelyezése nem lehetséges.
Amennyiben a szerződésen díjmentesítés történik, vagy a szerződés díj- nemfizetés vagy teljes visszavásárlás miatt megszűnik, a továbbiakban bónuszok jóváírására nem kerül sor, a bónusz számla pedig a rajta nyil- vántartott befektetési egységekkel együtt kifizetés nélkül törlésre kerül.
C.13. MARADÉKJOGOK, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS
C.13.1. A maradékjogok fogalma
A maradékjogok a biztosítási szerződésre vonatkozó azon jogok, melyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerződésnek a szolgáltatás kifizetése nél- küli megszűnése esetében fennmaradnak. A maradékjogok a visszavásár- lás és a díjmentesítés.
A maradékjogok érvényesítését a szerződő írásban, a biztosított hozzájá- rulásával kérheti, a C.16.1.3. és C.16.1.4. pontokban szereplő előírásokat is figyelembe véve.
C.13.2. Visszavásárlás
A szerződő a biztosítási tartamon belül írásban felmondhatja a szerződést. A biztosító az igény hiánytalan és egyértelmű bejelentésének a biztosítóhoz történő beérkezését és a szükséges azonosítások elvégzését követő értékelési napon számított aktuális visszavásárlási összeget fizeti ki a szerződőnek.
⏵Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
• A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók
• A befektetés és befektetési lehetőségek módosítása
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások:
⏵• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkozó egyéb jogok és kötelezettségek
• A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése, mentesülések, kizárások
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
A visszavásárlási összeget a biztosító a kifizetés közvetlen költségeivel meg- terhelheti.
A visszavásárlással a szerződés megszűnik, és nem léptethető újból ha- tályba.
C.13.3. Részleges visszavásárlás
A szerződő három, díjjal fedezett biztosítás év eltelte után, amennyiben a különös feltételek azt nem tiltják, az ott meghatározott korlátozások és költségek mellett kérheti megtakarítási befektetési egységei részleges visszavásárlását.
Az extra és adójóváírás extra befektetési egységek (részleges) visszavá- sárlása időbeli korlátozás nélkül kérhető, a bónusz befektetési egységek (részleges) visszavásárlása nem megengedett.
Az egyes rendkívüli díjfizetésekből vagy adójóváírásokból származó extra befektetési egységek 100%-ban történő visszavásárlása is részleges vissza- vásárlásnak minősül.
A részleges visszavásárlás igénylésénél a szerződőnek jelölnie kell, hogy mely típusú befektetési egységei terhére és mely eszközalapokból kéri a ki- fizetést, továbbá, hogy hány egységnek, illetve az eszközalapban található egységei hány százalékának a visszavásárlását kéri.
Extra, illetve adójóváírás extra befektetési egységek részleges visszavásárlása esetén azt a rendkívüli díjfizetést, illetve adójóváírást is meg kell neveznie, amelyhez az igényelt befektetési egységek tartoznak.
A részleges visszavásárlásra vonatkozóan a különös feltételek további sza- bályozásokat is tartalmazhatnak.
Részleges visszavásárlás igénylése esetén a biztosító a részleges visszavá- sárlásra kijelölt befektetési egységeknek az – igény hiánytalan és egyér- telmű írásbeli bejelentésének biztosítóhoz történő beérkezését és a szük- séges azonosítások elvégzését követő értékelési napon számított – aktuális befektetési értékét fizeti ki.
Részleges visszavásárlás esetén a szerződés nem szűnik meg, de a befek- tetési egységek száma a részlegesen visszavásárolt egységek számával csökken.
C.13.4. Díjmentesítés
A biztosítási szerződés a szerződő írásbeli kérésére vagy díjnemfizetés ese- tén (a C.10.1.4. pontban írottak szerint) díjmentesítésre kerülhet.
A díjmentesített szerződés további rendszeres díjfizetés nélkül marad ér- vényben, de rendkívüli díjfizetések továbbra is teljesíthetők, és az esetle- ges adójóváírások is befektetésre kerülnek.
A díjmentesített szerződésekből a különös feltételekben meghatározott mértékű költségek továbbra is levonásra kerülnek.
A szerződés díjmentesítésekor a C.12.2. pontban írottak szerint a bónusz számla kifizetés nélküli törlésre kerül, és a továbbiakban bónuszok jóváírá- sára sem kerül sor.
C.14. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
C.14.1. Közös megegyezés
A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel írásban módosíthatják. A szerződés módosítását bármelyik fél írásban kezdeményezheti.
C.14.2. A biztosítási kockázat megnövekedése
Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzés- től számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kéz- hezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a mó- dosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a körülményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta. A biztosító az ebből eredő jogokat csak a szerződéskö- tést, illetve a változás bejelentést követő első öt évben gyakorolhatja.
⏵Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
• A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók
• A befektetés és befektetési lehetőségek módosítása
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkozó egyéb jogok és kötelezettségek
• A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése, mentesülések, kizárások
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
C.15. A KOCKÁZATVISELÉS ÉS A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A biztosítási szerződés (és a biztosító kockázatviselése) az alábbi esetek bár- melyikének bekövetkeztével megszűnik:
• a biztosított halálával, kivéve, ha a különös feltételek máshogy rendel- keznek;
• határozott tartamú szerződés esetén a szerződés lejáratával;
• a szerződés felmondásával, visszavásárlásával (C.13.2. pont);
• költségfedezet hiánya esetén (C.11.3. pont);
• díjnemfizetés esetén (C.10.1.4. pont);
• egyéb, a szerződés különös feltételeiben és a jelen általános feltételekben (az alábbi bekezdésekben és a C.14.2. pontban) meghatározott esetek- ben.
Ha az első évi biztosítási díjat befizették, a szerződő a szerződést írásban, harmincnapos felmondási idő mellett, a biztosítási időszak utolsó napjára felmondhatja. Az életbiztosítási szerződést – a biztosítási kockázat jelentős növekedésének esetét kivéve – a biztosító nem mondhatja fel.
A szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül meg- kötő természetes személynek jogában áll a szerződést az annak létrejöttéről szóló kötvény kézhezvételétől számított 30 napon belül indoklás nélkül felmondani.
Ez esetben a biztosító a szerződő írásbeli nyilatkozatának beérkezését kö- vető 15 napon belül – a különös feltételekben meghatározott módon – el- számol a befizetett díjakkal. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt illető felmondási jogról.
C.16. A FELEKRE VONATKOZÓ EGYÉB JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
C.16.1. A szerződő és biztosított egyéb kötelezettségei
C.16.1.1. Közlési és tájékoztatási kötelezettség
A szerződőt és a biztosítottat egyaránt közlési kötelezettség terheli, amelynek értelmében a szerződéskötéskor, mindannyian kötelesek a biz- tosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biz- tosítóval közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett.
A biztosító jogosult a közölt adatok ellenőrzésére, és e célból a biztosított egészségi állapotára, tevékenységére, életkörülményeire vonatkozó további kérdéseket tehet fel, és orvosi vizsgálatot is előírhat. A biztosító írásban kö-
zölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő és a biztosított fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megvála- szolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség meg- sértését.
A közlésre irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító szol- gáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkez- tében.
A közlésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosí- tottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre köteles lett volna.
C.16.1.2. Változásbejelentési kötelezettség
A szerződőnek, biztosítottnak bekövetkezésüktől számított 5 napon belül a biztosító részére be kell jelentenie a szerződésben rögzített adatainak (kü- lönös tekintettel: lakcím, név) megváltozását, valamint a szerződéssel kap- csolatos lényeges körülmények változását. Lényeges körülménynek minősül minden olyan információ, amire a biztosító a kockázatelbírálás során rá- kérdezett, így különösen a biztosított foglalkozásának, szabadidős tevé- kenységének a vállalt kockázat (például balesetveszély) szempontjából tör- ténő megváltozása.
Ha a szerződő (biztosított) a szerződésben szerződéssel meghatározott kap- csolatos lényeges körülmények változását 5 napon belül a biztosítónak írásban nem jelenti be, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
A változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő bizonyítja, hogy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés- kötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény be- következtében.
A változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a bejelentésre köteles lett volna.
⏵Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
• A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók
• A befektetés és befektetési lehetőségek módosítása
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
⏵• A kockázatviselés és a szerződés
⏵• A felekre vonatkozó egyéb jogok
• A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése, mentesülések, kizárások
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
A biztosító a közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértéséből eredő jogait a szerződéskötést, illetve a változásbejelentési határidő leteltét követő 5 éven belül gyakorolhatja.
A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől, illetve a változásbejelentési határidő leteltétől a biztosítási esemény bekövetkez- téig 5 év már eltelt.
C.16.1.3. Biztosítási esemény bejelentési kötelezettség
A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított 8 napon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését, beleértve a biztosított orvosi vizsgálatát is, amely elvégzéséhez a biztosító orvosszakértőt is kijelölhet.
C.16.1.4. Biztosítási szolgáltatáshoz szükséges dokumentumok benyújtásának kötelezettsége
A biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez a szolgáltatásra jogosultnak az alábbi iratokat kell bemutatnia, illetve átadnia:
• elhalálozás esetén a halotti anyakönyvi kivonatot, a halál okát igazoló or- vosi vagy hatósági bizonyítványt;
• baleset esetén a baleset helyének, idejének, körülményeinek, következ- ményeinek leírását és az azt dokumentáló iratokat;
• az elérési szolgáltatás igényléséhez a biztosított életben létének igazolását (a biztosított személyi igazolványát vagy egyéb okiratot);
• a különös feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetke- zésének igazolásához a különös feltételekben meghatározott dokumen- tumokat;
• a jogosultság (kedvezményezettség), továbbá a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megállapításához szükséges egyéb okiratokat.
A biztosító a biztosítási szolgáltatáshoz azon okiratok bemutatását kérheti, amelyek alkalmasak a biztosítási esemény bizonyítására. A biztosító a szol- gáltatás teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges. A biz- tosítási esemény bekövetkezését a biztosító részére a szerződőnek, biztosí- tottnak, kedvezményezettnek bizonyítania szükséges. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén annak bizonyítására alkalmasak azon okiratok, ható- sági, bírósági határozatok, jegyzőkönyvek, tárgyi bizonyítékok, amelyek a biztosítási esemény jogalapját, valamint annak összegszerűségét bizonyítják. A felsoroltakon kívül a szerződőnek, biztosítottnak, kedvezményezettnek
joga van a biztosítási esemény igazolására – a bizonyítás általános szabályai szerint – annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
A biztosító köteles a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésé- ről és megakadályozásáról szóló és egyéb, nemzetközi adatszolgáltatásra vonatkozó hatályos törvényekben előírtak betartására, és ezzel összefüg- gésben egyéb iratok bemutatását, továbbá az adóügyi illetékességgel kap- csolatos nyilatkozatok megtételét is kérheti.
A biztosítási esemény igazolásával kapcsolatos költségeket annak kell visel- nie, aki az igényt érvényesíteni kívánja.
C.16.2. A biztosító kötelezettségei
C.16.2.1. Tájékoztatási kötelezettség
A biztosító köteles
• a szerződő részére a szerződéssel, a szerződést érintő változással kapcso- latos minden szükséges tájékoztatást teljeskörűen megadni;
• a szolgáltatásra jogosultat – kérésére – tájékoztatni a bejelentett szolgál- tatási igénye rendezésének, kifizetésének státuszáról, illetve ezek esetleges akadályairól.
C.16.2.2. Szolgáltatási/kifizetési kötelezettség
A biztosító a bejelentett szolgáltatási igények jogosságát az összes szük- séges irat beérkezését és egyértelmű azonosítását követő 8 napon belül elbírálja, a kifizetések összegét pedig az igény elbírálását követő – eszköz- alaponként esetleg eltérő – értékelési napon érvényes árfolyam alapján ál- lapítja meg, figyelembe véve az eszközalapok esetleges felfüggesztését is.
Az elbíráláshoz szükséges további dokumentumok bekérésére a biztosító- nak az igénybejelentő dokumentum biztosítóhoz történő beérkezésétől számított 15 nap áll rendelkezésére.
Amennyiben a kért dokumentumok az iratbekérő levél kiküldésétől számí- tott 30 nap elteltével nem, vagy nem teljeskörűen érkeztek be, az iratok bekérését a biztosító a 30 napos határidő leteltét követő 15 napon belül megismétli.
Ha a kért dokumentumokat az ismételt felhívás kiküldésétől számított 30 napon belül sem nyújtja be a szolgáltatásra jogosult, abban az esetben a biztosító az igényt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.
A biztosító a szolgáltatási igényről legkésőbb az eredeti igény beérkezését követő 90. napig köteles dönteni és döntéséről a szolgáltatásra jogosultat tájékoztatni.
⏵Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
• A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók
• A befektetés és befektetési lehetőségek módosítása
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
⏵• A felekre vonatkozó egyéb jogok
• A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése, mentesülések, kizárások
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
A kockázati kiegészítő biztosításokra a szolgáltatások teljesítése – amennyi- ben arról a kiegészítő biztosítás feltételei máshogy nem rendelkeznek – fo- rintban történik.
A szolgáltatásokat és egyéb kifizetéseket a biztosító a jogosultság és az ösz- szeg végleges megállapítását követő 15 napon belül teljesíti.
C.17. A KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSE, MENTESÜLÉSEK, KIZÁRÁSOK
C.17.1. A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértésének következményei
A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha
• bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biz- tosító a szerződéskötéskor, illetve szerződésmódosításkor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében; vagy
• a szerződés megkötésétől, módosításától, illetve lényeges körülmények változásának bejelentésére vonatkozó határidő leteltétől a biztosítási ese- mény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.
A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megadott határidőn belül (C.16.1.3. pont) nem jelentik be, a szükséges felvilágosítást nem adják meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszik lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthe- tetlenné válnak.
Ha a szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító a visszavásárlási összeget fizeti ki.
C.17.2. Mentesülés
A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét; a visszavásárlási összeg ebben az esetben az örökösöket illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesülhet.
A szerződés a biztosítási szolgáltatás kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeget fizeti ki, ha a biztosított
• szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, azzal össze- függésben, vagy
• a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkos- sága következtében
halt meg.
Mentesül a biztosító a baleseti eseményekre meghatározott szolgál- tatások teljesítése alól, ha a biztosítási eseményt okozó balesetet a biz- tosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő.
C.17.3. Kizárások
A biztosító kizárja kockázatviselési köréből azon eseményeket, ame- lyek közvetlenül vagy közvetve összefüggésben állnak:
• HIV fertőzéssel;
• radioaktív magenergia vagy ionizáló sugárzás hatásával (kivéve a te- rápiás célú orvosi kezelést);
• különösen kockázatos hobbi, sporttevékenység, extrém sport (töb- bek között barlangászat, búvárkodás, szikla-, fal- és hegymászás, bungee jumping), valamint a motoros meghajtású szárazföldi-, vízi-, illetve motoros vagy motor nélküli légi járművek használatával járó sportágak űzése közben bekövetkezett eseményekkel;
• repülés (többek között ejtőernyős ugrás, sárkányrepülés) közben be- következett eseményekkel, kivéve, ha a repülés utasként, pilótaként, személyzetként való részvétel formájában történt a szervezett légi utasforgalomban;
• háborús, polgárháborús eseményekkel, terrorcselekményekkel, fel- keléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel;
• a biztosított fegyveres szolgálatának teljesítése közben, illetve a biz- tosított fegyverviselésének vagy -használatának során, azzal össze- függésben bekövetkezett eseményekkel.
A biztosító a baleseti eseményekre vállalt kockázatviselés köréből a fentieken túl azon eseményeket is kizárja, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüggésben állnak a
• biztosított
– súlyosan ittas (2,5 ezrelékes véralkohol szintet elérő) állapotával, vagy
– bódító, kábító vagy más hasonló hatást kiváltó szerek fogyasztása miatti állapotával vagy toxikus anyagok szedése miatti függőségé- vel, vagy
⏵Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
• A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók
• A befektetés és befektetési lehetőségek módosítása
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkozó egyéb jogok
⏵• A közlési és változásbejelentési kötelezettség
megsértése, mentesülések, kizárások
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
• biztosított elme- vagy tudatzavarával, illetve öngyilkosságával vagy annak kísérletével,
• foglalkozási ártalom;
• szilárd, légnemű, folyékony anyagok szándékos bevétele, belégzése miatti sérülés;
• gyógyszeres kezeléssel, drogfogyasztással, kábító hatású szerek fo- gyasztásával, 0,8 ezreléket meghaladó alkoholos befolyásoltsági ál- lapottal okozati összefüggésbe hozható esemény;
• gyógykezelés-, gyógyászati beavatkozás miatt bekövetkező egész- ségkárosodás (kivéve, ha a beavatkozás biztosítási esemény hatálya alá tartozó baleseti esemény miatt vált szükségessé);
• napszúrás, hőguta, napsugár általi égés, továbbá fagyás okozta sé- rülés;
• hasi-, altesti sérv, megemelés, porckorong sérülés, sérvesedés, nem baleseti eredetű vérzés, agyvérzés, ha a balesettel nincsenek okozati összefüggésben.
A biztosító a haláleseti szolgáltatás helyett a visszavásárlási összeget fizeti ki, ha a biztosított halálát közvetlenül vagy közvetve valamely kizárt kockázat okozta.
C.18. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
C.18.1. A jogszabályoktól, a szokásos vagy a korábbi szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
Jelen pont tartalmazza a szerződés azon rendelkezéseit, amelyek a szokásos szerződési gyakorlattól, illetve a Ptk. rendelkezéseitől lénye- gesen eltérnek.
• A felek a kapcsolattartásra és jognyilatkozatokra vonatkozó rendel- kezések értelmében e-mailben is kommunikálhatnak egymással a
B.1. pontban rögzítettek szerint.
• Az adatkezelésre, adatvédelemre, személyes adatok kezelésére vo- natkozó rendelkezések a B.3. pont szerint.
• Szankciós záradék a B.4. pont szerint.
• A szerződésből eredő igények elévülésére vonatkozó szabályok ér- telmében az elévülési idő az általános 5 év helyett 2 év a B.7. pont- ban rögzítettek szerint.
• A szerződés csak írásban jöhet létre a B.1.1. és C.6. pontok értelmé- ben.
• Az egyoldalú módosítás lehetőségére vonatkozó rendelkezések (B.5. pont).
• Teljességi záradék alkalmazása (B.8. pont).
• Kizárások meghatározása (C.17.3. pont).
• A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez benyújtandó dokumentumok meghatározása (C.16.1.4. pont).
C.18.2. Adózással kapcsolatos jogszabályok
A szerződés díjához és a szerződésre történő kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adókedvezményről és adókötelezettségekről a személyi jövede- lemadóról szóló törvény (Szja tv.), valamint a 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet rendelkezik. Az adómentes szolgáltatások körét, továbbá az eset- legesen fellépő adó- és járulékfizetési kötelezettséget ugyancsak az Szja tv. határozza meg. Nem magánszemély szerződő esetén a biztosítási díj, szol- gáltatás és egyéb kifizetések elszámolhatóságáról a társasági adóról szóló törvény és a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok további elő- írásokat is tartalmaznak.
Az adózással kapcsolatos jogszabályok a szerződés tartama alatt meg- változhatnak.
Az adózással kapcsolatos további részletes információ a honlapon, a www.uniqa.hu oldalon található.
Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre tekintettel igénybe vehető esetleges adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megváltozott szabályo- zásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító fel- tételeknek megfeleljen.
Ha a szerződő a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvé- telétől számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a mó- dosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatály- balépésének időpontjával módosul.
A módosító javaslat szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerződés biztosító általi felmondására.
Amennyiben a szerződés megszűnése, módosítása vagy valamely mara- dékjoggal éles a hatályos jogszabályok szerint az adóról való rendelkezési jogosultság elvesztésével és az adóhatóságnak történő fizetési kötele-
⏵Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
• A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók
• A befektetés és befektetési lehetőségek módosítása
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkozó egyéb jogok és kötelezettségek
• A közlési és változásbejelentési kötelezettség
megsértése, mentesülések, kizárások
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
zettséggel jár, és azt a biztosítónak kell teljesítenie, úgy a biztosító az esetleges kifizetésből az adóhatóságnak utalandó összeget levonja, és az adóhatóságnak átutalja, a szerződő által teljesítendő esetleges további kötelezettségről pedig a szerződő részére igazolást ad.
C.18.3. Kötvénykölcsön
A szerződésre kötvénykölcsön nem igényelhető.
C.18.4. A biztosítási kötvény elvesztése
A biztosítási kötvény elvesztése vagy megsemmisülése esetén a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére a szerződés aktuális állapotának megfelelő új kötvényt állít ki, vagy az eredeti kötvény másolatát megküldi a szerző- dőnek. A biztosító kérheti az új kötvény kiállítási költségeinek megtérítését.
C.18.5. A szerződésről történő tájékozódás lehetőségei
A biztosító a szerződő befektetéseinek elhelyezéséről és értékéről évente egyszer részletes írásos tájékoztatót küld levélben a szerződő részére. Az elszámolás vonatkozási értéknapja minden évben az ajánlat aláírását megelőző napnak megfelelő naptári nap, melyhez képest a biztosító leg- később 15 napon belül készíti el és küldi ki a tájékoztatót.
A szerződő kérésére készített további írásos elszámolásokért alkalmanként a különös feltételekben meghatározott költség kerülhet felszámításra.
A napi tájékozódási lehetőségek az eszközalapokról, az aktuális árfolya- mokról alábbiak:
• az UNIQA Biztosító Zrt. internetes honlapján: befektetesek.uniqa.hu
• az UNIQA Biztosító Zrt. alábbi telefonszámán: (+36 1) 544-5555
⏵Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
• A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók
• A befektetés és befektetési lehetőségek módosítása
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkozó egyéb jogok és kötelezettségek
• A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése, mentesülések, kizárások
„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Termékkód: 170
Jelen különös feltételek a biztosító azon alap-nyugdíjbiztosítási szerződé- seire érvényesek, amelyeket ezen feltételekre hivatkozással kötöttek.
A jelen feltételekben nem szabályozott kérdéseket és fogalmakat a Befek- tetési egységekhez kötött rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei (továbbiakban: „BRÁF”) tartalmazzák. A különös fel- tételek egyes fő pontjai a BRÁF azonos elnevezésű pontjaihoz képest tar- talmaznak eltéréseket és/vagy kiegészítéseket.
Amennyiben az általános feltételek és a jelen különös feltételek eltérnek egymástól, akkor a jelen különös feltételekben rögzítettek az irányadók.
D.1. A SZERZŐDÉS ALANYAI
Biztosított:
Nem lehet biztosított az, akinek részére rokkantsági vagy baleseti rok- kantsági nyugdíjat, járadékot vagy rehabilitációs ellátást állapítottak meg, illetve aki megváltozott munkaképessége miatt rokkantsági vagy rehabili- tációs ellátásra irányuló kérelmet nyújtott be.
Kedvezményezett:
Jelen biztosítás esetében a haláleseti szolgáltatások kivételével az egyéb szolgáltatások kedvezményezettje minden esetben a biztosított.
D.2. A SZERZŐDÉS HATÁLYBALÉPÉSE, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE
A biztosító várakozási időt az alapbiztosításra vonatkozóan nem köt ki.
D.3. A SZERZŐDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK ÉS A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ
Lejárat:
A szerződés határozott tartamra köthető. Lejárata az a nap, melyen a biz- tosított – a szerződés létrejöttekor hatályos jogszabályok szerinti – a rá irá- nyadó öregségi nyugdíjkorhatárát betölti.
Tartamhosszabbítás:
A tartam hosszabbítása – a hatályos jogszabályoktól függően – befolyásol- hatja a szerződésre nyugdíjbiztosításként járó esetleges adókedvezmé- nyeket.
D.4. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK
Biztosítási esemény, ha a biztosított a kockázatviselés ideje alatt
• eléri a szerződés létrejöttekor hatályos jogszabályok szerint a rá irányadó
öregségi nyugdíjkorhatárt,
• a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíj- jogosultságát megszerzi, és ténylegesen nyugdíjba vonul;
• egészségi állapota legalább 40%-ot elérő mértékben károsodik;
• elhalálozik.
Az egészségkárosodás akkor minősül biztosítási eseménynek, ha az egészségkárosodás megállapítására vonatkozó kérelmet a kockázatviselés ideje alatt nyújtották be az illetékes társadalombiztosítási szervhez, és az azt megállapító határozat kiadása is a kockázatviselés időszakára esik. Az egészségkárosodási biztosítási esemény időpontja a határozat kiadásá- nak kelte.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
⏵• A szerződés hatálybalépése,
⏵• A szerződés tartama, a biztosítási időszak
⏵• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok befektetési politikája
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
D.4.1. Nyugdíjszolgáltatás
D.4.1.1. Nyugdíjkorhatár betöltése
Amikor a biztosított eléri a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyug- díjkorhatárát, a biztosító nyugdíjszolgáltatásként
• az alap-nyugdíjbiztosításhoz tartozó összes – megtakarítási, (a nyugdíj célú rendkívüli díjfizetésekből származó) extra és adójóváírás extra – be- fektetési egység
a nyugdíjkorhatár elérése napján aktuális befektetési értékét szolgáltatja biztosított részére, és a szerződés megszűnik. (A szolgáltatás időpontjáig a bónusz befektetési egységek már mind megtakarítási befektetési egy- ségekké alakultak a D.7.2. pontban írottak szerint).
D.4.1.2. Nyugdíjjogosultság korhatár előtti megszerzése
Amennyiben a biztosított öregségi nyugdíjkorhatára előtt ténylegesen nyugdíjba vonul, a biztosító nyugdíjszolgáltatásként
• az alap-nyugdíjbiztosításhoz tartozó összes megtakarítási, (a nyugdíj célú rendkívüli díjfizetésekből származó) extra és adójóváírás extra be- fektetési egység,
• valamint a bónusz befektetési egységek eszközalaponkénti 80%-ának (a BRÁF C.16.2.2. pontja szerinti időpontban) aktuális befektetési értékét szolgáltatja a biztosított részére, és a szerződés megszűnik.
D.4.1.3. A nyugdíjszolgáltatás kifizetése, járadékszolgáltatás
Ha a szerződés kezdetétől még nem telt el 10 év, a nyugdíjszolgáltatás alapvetően csak a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől számított
10. év végéig vagy a biztosított haláláig tartó, nem csökkenő összegű já- radék formájában igényelhető, ha a folyósításra kerülő havi járadék összege a törvényben előírt minimális szintet eléri. A biztosított kifejezett kérésére az ilyen szolgáltatás egy összegben is igényelhető, azonban ez olyan szer- ződésmódosításnak minősül, amivel a szerződés már nem minősül nyugdíjbiztosításnak, így a korábban igénybe vett teljes adójóváírás is 20%-kal növelten visszafizetendővé válik.
A 10. év eltelte után a nyugdíjszolgáltatás egyösszegű kifizetésként is igé- nyelhető, illetve már megindult járadék esetén – amennyiben a járadék- szolgáltatás feltételei erre lehetőséget adnak – a biztosított igényelheti a járadék egyösszegű megváltását is.
A biztosító az egyösszegben igényelhető szolgáltatások teljesítése előtt is minden esetben felkínálja a biztosított részére a szolgáltatási összeg jára- dékra váltásának lehetőségét, amennyiben a járadék összege a járadékbiz- tosítási feltételekben rögzített minimális szintet eléri.
A biztosító a jelen alap-nyugdíjbiztosításhoz „A járadékszolgáltatás feltéte- lei” rész szerinti járadékszolgáltatást nyújtja, de a biztosított választhat a biztosító által – a szolgáltatás esedékességekor – nyújtott egyéb járadék- biztosításokból is.
D.4.2. Egészségkárosodási szolgáltatás
Amennyiben a biztosított egészségi állapota a kockázatviselés ideje alatt legalább 40%-ot elérő mértékben károsodik, a biztosító egészségkáro- sodási szolgáltatásként
• az alap-nyugdíjbiztosításhoz tartozó összes – megtakarítási, bónusz, (a nyugdíj célú rendkívüli díjfizetésekből származó) extra és adójóváírás extra – befektetési egység,
(a BRÁF C.16.2.2. pontja szerinti időpontban) aktuális befektetési értékét szolgáltatja a biztosított részére, és a szerződés megszűnik.
A biztosító az egészségkárosodási szolgáltatás teljesítésekor is felajánlja a járadékra váltás lehetőségét a D.4.1.3. pontban írottak szerint.
D.4.3. Haláleseti szolgáltatás
Amennyiben a biztosított a kockázatviselés ideje alatt elhalálozik, a bizto- sító haláleseti szolgáltatásként
• az alap-nyugdíjbiztosításhoz tartozó összes – megtakarítási, bónusz, (a nyugdíj célú rendkívüli díjfizetésekből származó) extra és adójóváírás extra – befektetési egység,
(a BRÁF C.16.2.2. pontja szerinti időpontban) aktuális befektetési értékét fizeti ki a halálesetre megjelölt kedvezményezett(ek) részére, és a szerződés megszűnik.
Amennyiben a biztosított halálát a kockázatviselés ideje alatt, a halált megelőző egy éven belül bekövetkezett baleset okozta, a fenti szolgál- tatáson túl 1 000 000 forint többletszolgáltatás is kifizetésre kerül.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak
⏵• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok befektetési politikája
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
D.5. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, A DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI
D.5.1. Rendszeres díjfizetés
D.5.1.1. A biztosítás díja Díjfizetési tartam:
A díjfizetési kötelezettség tartama, amely a szerződés teljes biztosítási éveire áll fenn. (Amennyiben az utolsó biztosítási időszak rövidebb, mint egy év, erre az időszakra a díjfizetési kötelezettség megszűnik.)
A szerződő – a 2.A sz. melléklet 3. pontjában meghatározott keretek között
– a biztosítási ajánlaton határozhatja meg, hogy a díj befektetésre kerülő részét mely eszközalap(ok)hoz és milyen arányban rendeli.
D.5.1.2. Automatikus díjnövelés; értékkövetés; díjcsökkentés lehetősége
Az alap-nyugdíjbiztosítás rendszeres díjának módosítására (az automati- kus díjnövelésre, az értékkövetésre és a díjcsökkentésre) a BRÁF
C.10.1.2. pontjában írtak vonatkoznak.
Az automatikus díjemelés mértékét a 2.A sz. melléklet 1. pontja tartal- mazza.
A díj módosítása kihathat a bónuszok jóváírására is a BRÁF C.10.1.5. és
C.12.1. pontjaiban írottak szerint.
D.5.2. Rendkívüli díjfizetés
A rendkívüli díjfizetések a 2.A sz. melléklet 2. pontjában megnevezett pénznemekben teljesíthetők, és a befizetések esetenkénti nagysága el kell érje az ott meghatározott összeget.
A rendkívüli díj pénznemét az határozza meg, hogy a befizetés a biztosí- tónak melyik pénznemre fenntartott díjbevételi számlájára érkezett be. A biztosító befizetett díjnak a számláján ténylegesen jóváírt összeget tekinti.
Az alap-nyugdíjbiztosításhoz tartozó rendkívüli díjfizetések mindig nyug- díj célúak, ugyanakkor a szerződőnek lehetősége van ún. kiegészítő rend- kívüli díjfizetések teljesítésére is. A BRÁF C.10.2. fejezetében ismertetet- teken túlmenően ezért rendkívüli díjfizetés esetén a szerződőnek a díj beérkezésének időpontjáig írásban azt is egyértelműen jeleznie kell, hogy a befizetés nyugdíj célú vagy kiegészítő rendkívüli díjfizetésnek tekintendő-e. A kiegészítő rendkívüli díjfizetésekre vonatkozó további sza- bályokat a D.5.2.1. pont tartalmazza.
D.5.2.1. Kiegészítő rendkívüli díjfizetések
A jelen alap-nyugdíjbiztosításra nem nyugdíj célú kiegészítő rendkívüli díjfizetések teljesíthetők.
A kiegészítő rendkívüli díjfizetések befektetésre kerülő része ún. kiegészítő extra befektetési egységekben kerül elhelyezésre.
A jelen alap-nyugdíjbiztosításra teljesített egyes kiegészítő rendkívüli díj- fizetéseket és az ezekhez kapcsolódó kiegészítő extra befektetési egy- ségeket a biztosító díjfizetésenként elkülönítetten kezeli.
A kiegészítő rendkívüli díjfizetésekre és kiegészítő extra befektetési egységekre vonatkozó általános fogalmak és szabályozások megegyeznek a BRÁF rendkívüli díjfizetésekre és extra befektetési egységekre vonat- kozó fogalmaival és szabályozásaival.
Az egyes kiegészítő rendkívüli díjfizetéseket és az ezekhez kapcsolódó kiegészítő extra befektetési egységeket egyebekben a biztosító az alap- nyugdíjbiztosításhoz tartozó rendkívüli díjfizetésekkel és extra befekte- tési egységekkel azonos módon kezeli – beleértve a rájuk alkalmazott költséglevonásokat is –, eltekintve az alább felsoroltaktól.
a) A kiegészítő rendkívüli díjfizetések nem nyugdíj célú megtakarítá- sok.
Ezzel összefüggésben a BRÁF C.10.2. pontjában ismertetetteken túl- menően kiegészítő rendkívüli díjfizetés esetén a szerződőnek a díj be- érkezésének időpontjáig írásban azt is egyértelműen jeleznie kell, hogy a befizetés nem nyugdíj célú kiegészítő rendkívüli díjfizetésnek te- kintendő.
b) Az alap-nyugdíjbiztosítás bármely okú megszűnése esetén a kiegészítő extra befektetési egységek aktuális értéke kifizetésre kerül, a kiegészítő befektetési egységek önállóan nem tarthatók meg.
c) A biztosítási események bekövetkezésekor a biztosító az összes kiegé- szítő extra befektetési egység értékét egyösszegben kifizeti, az eset- ben is, ha az alap-nyugdíjbiztosítás szolgáltatása csak járadék formájá- ban teljesíthető.
d) Tekintettel arra, hogy a kiegészítő rendkívüli díjfizetések nem a nyug- díj célú megtakarítás részei, ezért
• ezek után adójóváírás nem igényelhető, és ezekről a befizetésekről a biztosító az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges díjigazo- lást sem állít ki;
• a kiegészítő extra befektetési egységek (részleges) visszavásárlása nem okozza az adókedvezményre való jogosultság elvesztését, sem pedig a korábbi adójóváírások tekintetében visszafizetési köte- lezettség megjelenését.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
⏵• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok befektetési politikája
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
D.6. A SZERZŐDÉSEN ÉRVÉNYESÍTETT LEVONÁSOK
A jelen nyugdíj-alapbiztosítás a biztosítási kockázatok ellenértékét a le- vont díjarányos és befektetés arányos költségekből fedezi.
A BRÁF C.11. pontjában ismertetett
• díjarányos kezdeti költség mértékét a 2.B sz. melléklet 1. pontja,
• díjarányos rendszeres költség mértékét a 2.B sz. melléklet 2. pontja,
• befektetés arányos költség mértékét a 2.B sz. melléklet 3. pontja tartalmazza.
A BRÁF C.5.2. pontjában ismertetett
• díj átirányítás feltételeit a 2.A sz. melléklet 4. pontja, költségeit a 2.B sz. melléklet 4. pontja,
• befektetési egység áthelyezés feltételeit a 2.A sz. melléklet 5. pontja, költségeit a 2.B sz. melléklet 5. pontja
tartalmazza.
D.7. A SZERZŐDÉSEN TÖRTÉNŐ JÓVÁÍRÁSOK: BÓNUSZOK, BÓNUSZ SZÁMLA
D.7.1. A bónuszok jóváírása
A BRÁF C.12. pontjában ismertetett
• díjfizetési mód bónusz jóváírásának feltételét és mértékét a 2.C sz. mel- léklet 1. pontja,
• díjnagyság bónusz jóváírásának feltételét és mértékét a 2.C sz. melléklet
2. pontja,
• kezdeti költség visszatérítési bónusz jóváírásának feltételét és mértékét a 2.C sz. melléklet 3. pontja,
• rendszeres költség visszatérítési bónusz jóváírásának feltételét és mér- tékét a 2.C sz. melléklet 4. pontja,
• hozam bónusz jóváírásának feltételét és mértékét a 2.C sz. melléklet
5. pontja tartalmazza.
D.7.2. A bónusz számla hozzáférési szabályai;
a bónuszok jóváírásának rendkívüli megszűnése
A BRÁF C.12.2. pontjában jelzettek szerint, a bónusz számlán nyilvántartott bónusz befektetési egységek jelen pontban meghatározott része, az alább meghatározott időpontokban hozzáférhetővé válik, azaz azonos eszköz- alapban lévő, azonos számú megtakarítási befektetési egységgé alakul:
• az 5. biztosítási évfordulón (amennyiben az a lejáratot megelőzi) a bónusz számlán aktuálisan nyilvántartott bónusz befektetési egységek 50%-a,
• a 10. biztosítási évfordulón (amennyiben az a lejárat megelőzi) a bónusz számlán aktuálisan nyilvántartott bónusz befektetési egységek 75%-a,
• a 15. biztosítási évfordulón (amennyiben az a lejáratot megelőzi) a bónusz számlán aktuálisan nyilvántartott bónusz befektetési egységek 75%-a,
• lejáratkor, de legkésőbb a 20. biztosítási évfordulón, a bónusz szám- lán aktuálisan nyilvántartott bónusz befektetési egységek 100%-a.
A megtakarítási befektetési egységekké alakítás egységesen, minden érin- tett eszközalap esetében a fenti százalékoknak megfelelően történik.
Lejáratkor, de legkésőbb a 20. biztosítási év leteltekor a bónusz számla megszűnik, a 2.C sz. melléklet 1. és 2. pontja szerinti jóváírások megtaka- rítási egységek formájában folytatódnak.
D.8. MARADÉKJOGOK, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS
D.8.1. Visszavásárlás
Az alap-nyugdíjbiztosítás visszavásárlási összege csak a biztosított részére fizethető ki.
D.8.2. Részleges visszavásárlás
A megtakarítási egységek részleges visszavásárlásának feltétele, hogy a részleges visszavásárlás után megmaradó, illetve a részleges visszavásárlásra kijelölt megtakarítási egységekre a 2.A sz. melléklet 6. pontjában meg- határozott minimumfeltételek teljesüljenek.
Az alap-nyugdíjbiztosításból részleges visszavásárlási összeg csak a bizto- sított részére fizethető ki.
A részleges visszavásárlási összegből a biztosító a 2.B sz. melléklet 6. pont- jában szereplő költséget levonja.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
⏵• A szerződésen érvényesített levonások
⏵• A szerződésen történő jóváírások:
⏵• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok befektetési politikája
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
D.9. A KOCKÁZATVISELÉS ÉS A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A biztosítási szerződés (és a biztosító kockázatviselése) a BRÁF-ban foglal- takon túl megszűnik
• a lejárat előtti nyugdíjszolgáltatás teljesítésével;
• egészségkárosodási szolgáltatás teljesítésével.
D.10. A FELEKRE VONATKOZÓ EGYÉB JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
D.10.1. Biztosítási szolgáltatáshoz szükséges dokumentumok benyújtásának kötelezettsége
A biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez a BRÁF C.16.1.4. pontjában felsoroltakon túl a szolgáltatásra jogosultnak az alábbi iratokat kell bemu- tatnia, illetve átadnia:
• a nyugdíjba vonulás igazolására: a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv jog- erős határozatát;
• az egészségkárosodási szolgáltatáshoz: a társadalombiztosítási szerv által kiadott, a biztosítási eseményt igazoló határozatot és a Nemzeti Rehabi- litációs és Szociális Hivatal (vagy jogutódja) szakvéleményét; az egész- ségkárosodást előidéző betegség előzményeinek igazolását.
D.10.2. Szolgáltatási/kifizetési kötelezettség
Amennyiben a szerződés díjnemfizetés vagy visszavásárlás miatti meg- szűnése, vagy a megtakarítási, (nyugdíj célú) extra, adójóváírás extra befektetési egységek részleges visszavásárlása az adóhatóságnak tör- ténő fizetési kötelezettséggel jár, és azt a biztosítónak kell teljesítenie, úgy a biztosító a szerződésre történő bármely esetleges kifizetésből az adóhatóságnak utalandó összeget levonja, és az adóhatóságnak át- utalja, a szerződő által teljesítendő esetleges további kötelezettségről pedig a szerződő részére igazolást ad.
D.11. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
D.11.1. Adózással kapcsolatos jogszabályok
A szerződés nyugdíjbiztosítás, és az Szja tv.-ben a nyugdíjbiztosításokra meghatározott kedvezményekre jogosít mindaddig, míg a hatályos jog- szabályokban szereplő egyéb – részletesebben az „Összefoglaló tájékoztató a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról” részben ismerte- tett – feltételeknek is megfelel.
Az adóról való rendelkezésre jogosultság elvesztése és visszafizetési kötele- zettség fellépése esetén a biztosító a D.10.2. pontnak, illetve a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
⏵• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
⏵• A felekre vonatkoztó egyéb jogok
• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok befektetési politikája
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
1. SZ. MELLÉKLET – AZ ESZKÖZALAPOK BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA
Érvényes: 2023. június 23-ától
A mellékletben felsorolt eszközalapok közül a szerződő megtakarítása ter- vezett futamidejének, valamint a kockázatviselési hajlandóságnak megfele- lően választhat.
Az eszközalapoknál – a múltbeli tapasztalatok alapján – feltüntetésre került az ajánlott minimális befektetési időtartam. Ennél rövidebb megtakarí- tási idő esetén aktív befektetői magatartás és fokozott figyelem szükséges a szerződő részéről.
Az egyes eszközalapok tapasztalati alapokon nyugvó összesített kockázata
– hetes skálán mérve „+” jelekkel – feltüntetésre került. Az összesített koc- kázat meghatározásának módját és az egyes kockázat-típusok bemutatá- sát a BRÁF C.4.2. pontja tartalmazza.
A magasabb összesített kockázatú eszközalapok a nagyobb kockázatviselési hajlandóságú ügyfelek számára ajánlottak, míg az alacsonyabb összesített koc- kázatú eszközalapok a kockázatkerülő ügyfelek számára lehetnek megfelelőek. A megcélzott ügyfélkör öt típusát határoztuk meg (kockázatviselési hajlan- dóság szerinti növekvő sorrendben): konzervatív, mérsékelten konzervatív, kiegyensúlyozott, mérsékelten kockázatvállaló és kockázatvállaló.
A múltbéli tapasztalatok alapján az összesített kockázat mértéke általában jellemzi a hosszabb távon elérhető hozamokat is. A hozamok jövőbeli ala- kulására nézve azonban biztos következtetések nem vonhatók le.
A termékhez kapcsolódó eszközalapok nyilvántartásának pénzneme el- térhet egymástól, egyes – azonos befektetési politikájú – eszközalapok több nyilvántartási pénznemben is választhatók. Az eszközalap(ok) kiválasz- tásakor a 2.A sz. mellékletben szereplő esetleges korlátozásokat is fi- gyelembe kell venni.
Az eszközalapok hátterét képező értékpapírokkal kapcsolatos tranzak- ciók az eszközalapokban a befektetési politikától eltérő likviditási há- nyadot is okozhatnak. Az egyes eszközalapok befektetési politikájának megvalósítása a tőkepiaci változások miatt is változhat. Amennyiben a be- fektetési politika megvalósítása az alább rögzített kereteken túlmenően hosszabb távon változna, a biztosító értesíti a szerződőket.
A befektetésekhez kapcsolódó részletes tudnivalókat a BRÁF C.4. és C.5. pontjai tartalmazzák. Kérjük figyelmesen olvassa el ezeket a részeket, kü- lönös tekintettel arra, hogy a szerződéssel kapcsolatos összes befektetési kockázatot a szerződő viseli.
Az egyes eszközalapokra vonatkozó további információk a www.uniqa.hu és a befektetesek.uniqa.hu honlapon találhatók.
VÁLASZTHATÓ ESZKÖZALAPOK
HUF | EUR | |
BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁT KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK | ||
€-Menedzselt konzervatív | ✓ | |
Menedzselt kötvénytúlsúlyos | ✓ | |
€-Menedzselt kötvénytúlsúlyos | ✓ | |
Menedzselt kiegyensúlyozott | ✓ | |
Menedzselt részvénytúlsúlyos | ✓ | |
€-Menedzselt részvénytúlsúlyos | ✓ | |
Feltörekvő piaci részvény | ✓ | |
Fejlett piaci részvény | ✓ | |
SPECIÁLIS BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGET KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK | ||
Rövid lejáratú pénzpiaci termékekbe fektető | ✓ | |
Forint likviditás | ✓ | |
€-Likviditás | ✓ | |
Magyar államkötvény | ✓ | |
Hazai részvény | ✓ | |
Spektrum abszolút hozam | ✓ | |
€-Spektrum abszolút hozam | ✓ | |
€-Arany | ✓ | |
Globális kötvény | ✓ | |
Nemzetközi ingatlan | ✓ | |
Új technológiák | ✓ | |
ProtAktív Globális részvény | ✓ | |
Menedzselt kiegyensúlyozott ESG | ✓ | |
Globális ESG részvény | ✓ | |
€-Globális ESG részvény | ✓ | |
Raiffeisen Közép-Kelet-Európa Részvény | ✓ | |
LEJÁRATRA OPTIMALIZÁLT ESZKÖZALAPOK | ||
Cél 2030-50 | ✓ | |
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁKAT KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK
€-Menedzselt konzervatív eszközalap
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + |
Megcélzott ügyfélkör | Konzervatív |
Referenciaindex | 90% Euro Aggregate Treasury EUR + 10% MSCI ACWI EUR |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 3 év |
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kama- tozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek | 75% | 50% | 100% |
Fix- és változó kamatozású banki-, válla- lati-, önkormányzati kötvények, jelzálog- levelek, illetve ezekbe fektető kollektív befektetési formák | 10% | 0% | 40% |
Egyéb devizában denominált, de részben, vagy egészben euróra fedezett kötvények | 0% | 0% | 40% |
Részvények | 0% | 0% | 30% |
Kollektív befektetési formák (részvény, illetve hasonló kockázatosságú eszközök) | 10% | 0% | 30% |
Euro készpénz, látra szóló betét | 5% | 0% | 20% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség: Kötvény befektetések: Magyarország | |
Részvény befektetések: nem koncentrált | |
Szektoriális kitettség: nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.
Az eszközalap a kezelt tőkét túlnyomóan a nagy biztonságot jelentő euró alapú állampapírokban, illetve kiváló minősítésű banki, vállalati, illetve ön- kormányzat által kibocsátott értékpapírokban, valamint ilyen eszközökbe fektető befektetési alapokban helyezi el.
Az eszközalap célkitűzése a befektetett tőke reálértékének megőrzésén felül a minél nagyobb kamatjövedelem elérése. A befektetési politika az euró kötvénypiac mozgásaiban rejlő lehetőségek kihasználásával, valamint a részvénypiacok magasabb hozamának ötvözésével igyekszik előnyös hozam elérésére.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek enge- délyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megálla- podások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci hely- zet és várakozásai függvényében a befektetési politikában meghatározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, az eszköz- alapot végső soron alkotó eszközök egy része azonban más devizában kerül befektetésre, mely esetben a devizakockázat részben vagy egészben fede- zésre kerülhet.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek kö- zötti minimalizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínálatának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntartható be- fektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befektetési politikája és eszközössze- tétele eredetileg nem a fenntartható környezeti vagy társadalmi vagy irá- nyítási szempontok alapján került meghatározásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenntarthatósági szempontokat fokozottab- ban érvényesíteni a mögöttes befektetési eszközök rendszeres felülvizsgála- tával. A Biztosító ezzel kapcsolatos részletes politikáját a honlapján (www.uniqa.hu/fenntarthatosag) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitűzéssel. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figye- lembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékeny- ségekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem kifeje- zetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az esz- közalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelőszektor, az energiaipar, a nyersanyag-termelés, és az ingatlanszektor szerepel kisebb súllyal, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak.
Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatívan érintheti a hagyományos ipari szektor vállalatait, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kockázatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve.
• Az energiaipart tekintve a hagyományos technológiák alacsony emisszió- jú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkalmazko- dás ráfordításokat igényel.
• A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a ha- gyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon.
• A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, áradá- sok) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmények- ben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csökkentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát.
• Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellátása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigeteléssel ren- delkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Korszerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csök- kentő jelentősebb beruházással járhat.
• Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is megtalál- hatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfelelően fog- hatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környezeti vagy tár- sadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb el- adást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntart- hatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív értékeléseket is ma- gukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyásolhatják a várható hozamot.
2021. március 10.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + |
Megcélzott ügyfélkör | Konzervatív |
Referenciaindex | 30% MSCI AC World Index (az érvényes MNB árfolyamokon magyar forintra váltva) + 70% MAX Composite |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 5 év |
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kama- ozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek | 55% | 40% | 100% |
Fix- és változó kamatozású banki-, válla- lati-, önkormányzati kötvények, jelzálog- levelek, illetve ezekbe fektető kollektív befektetési formák | 10% | 0% | 40% |
Egyéb devizában denominált, de részben, vagy egészben euróra fedezett kötvények | 0% | 0% | 40% |
Részvények | 0% | 0% | 40% |
Kollektív befektetési formák (részvény, illetve hasonló kockázatosságú eszközök) | 30% | 0% | 50% |
Készpénz, látra szóló betét | 5% | 0% | 20% |
Menedzselt kötvénytúlsúlyos eszközalap
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség: Kötvény befektetések: Magyarország | |
Részvény befektetések: nem koncentrált | |
Szektoriális kitettség: nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.
Az eszközalap célja, hogy közepes kockázat mellett inflációt meghaladó hozamokat érjen el. Az eszközalap összetételét a vagyonkezelő határozza meg a gazdasági és értékpapír-piaci viszonyokhoz alkalmazkodva.
Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy mintegy 70%-ban kötvény- és pénzpiaci értékpapírokba, a fennmaradó 30%-ot elsősorban globális, fejlett és fejlődő piaci részvényekbe fektető be- fektetési alapok alkotják.
A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától is függ, és az aktuális vi- szonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meghatáro- zásra.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek engedé- lyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az ér- tékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci hely- zet és várakozásai függvényében a befektetési politikában meghatározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap magyar forintban, vagy külföldi devizában nyilvántartott esz- közöket is tarthat; utóbbi esetben a devizakockázatot részben, vagy egész- ben fedezi.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek kö- zötti minimalizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínálatának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntartható be- fektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befektetési politikája és eszközössze- tétele eredetileg nem a fenntartható környezeti vagy társadalmi vagy irá- nyítási szempontok alapján került meghatározásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenntarthatósági szempontokat fokozottab- ban érvényesíteni a mögöttes befektetési eszközök rendszeres felülvizsgála- tával. A Biztosító ezzel kapcsolatos részletes politikáját a honlapján (www.uniqa.hu/fenntarthatosag) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitűzéssel. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figye- lembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékeny- ségekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem kifeje- zetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az esz- közalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelőszektor, az energiaipar, a nyersanyag-termelés, és az ingatlanszektor szerepel kisebb súllyal, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak.
Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatívan érintheti a hagyományos ipari szektor vállalatait, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kockázatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve.
• Az energiaipart tekintve a hagyományos technológiák alacsony emisszi- ójú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkalmaz- kodás ráfordításokat igényel.
• A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a ha- gyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon.
• A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, áradá- sok) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmények- ben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csökkentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát.
• Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellátása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigeteléssel ren- delkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Korszerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csök- kentő jelentősebb beruházással járhat.
• Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is megtalál- hatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfelelően fog- hatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környezeti vagy tár- sadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb el- adást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntart- hatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív értékeléseket is ma- gukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyásolhatják a várható hozamot.
2021. március 10.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
€-Menedzselt kötvénytúlsúlyos eszközalap
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + |
Megcélzott ügyfélkör | Konzervatív |
Referenciaindex | 70% Euro Aggregate Treasury EUR + 30% az MSCI ACWI EUR |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 5 év |
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kamat- ozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek | 55% | 40% | 100% |
Fix- és változó kamatozású banki-, válla- lati-, önkormányzati kötvények, jelzálog- levelek, illetve ezekbe fektető kollektív befektetési formák | 10% | 0% | 40% |
Egyéb devizában denominált, de részben, vagy egészben euróra fedezett kötvények | 0% | 0% | 40% |
Részvények | 0% | 0% | 40% |
Kollektív befektetési formák (részvény, illetve hasonló kockázatosságú eszközök) | 30% | 0% | 50% |
Euro készpénz, látra szóló betét | 5% | 0% | 20% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség: Kötvény befektetések: Európa | |
Részvény befektetések: nem koncentrált | |
Szektoriális kitettség: nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.
Az eszközalap vagyonát nagyrészt nagy biztonságot jelentő euró alapú ál- lampapírokban, illetve kiváló minősítésű banki, vállalati, illetve önkormány- zat által kibocsátott értékpapírokban, valamint ilyen eszközökbe fektető befektetési alapokban helyezi el.
Az euró eszközalap kitűzött célja, hogy a befektetési alapokon keresztül kö- zepes kockázat mellett, az euró övezetben mért inflációt jelentősen meg- haladó hozamot érjen el.
A befektetési politika az euró kötvénypiac mozgásában rejlő lehetőségek kihasználásával és a részvény piacok magasabb hozamának ötvözésével igyekszik előnyös hozam elérésére.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek enge- délyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megálla- podások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci hely- zet és várakozásai függvényében a befektetési politikában meghatározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, az eszköz- alapon belüli befektetések jellemzően euróban kerülnek befektetésre, ugyanakkor más devizában is befektetésre kerülhetnek, mely esetén az eu- róval szembeni devizakockázat részben vagy egészben fedezésre kerülhet.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek kö- zötti minimalizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínálatának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntartható be-
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
fektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befektetési politikája és eszközössze- tétele eredetileg nem a fenntartható környezeti vagy társadalmi vagy irá- nyítási szempontok alapján került meghatározásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenntarthatósági szempontokat fokozottab- ban érvényesíteni a mögöttes befektetési eszközök rendszeres felülvizsgála- tával. A Biztosító ezzel kapcsolatos részletes politikáját a honlapján (www.uniqa.hu/fenntarthatosag) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitűzéssel. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figye- lembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékeny- ségekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem kifeje- zetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az esz- közalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelőszektor, az energiaipar, a nyersanyag-termelés, és az ingatlanszektor szerepel kisebb súllyal, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak.
Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatívan érintheti a hagyományos ipari szektor vállalatait, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kockázatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve.
• Az energiaipart tekintve a hagyományos technológiák alacsony emisszió- jú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkalmazko- dás ráfordításokat igényel.
• A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a ha- gyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon.
• A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, áradá- sok) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmények- ben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csökkentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát.
• Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellátása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigeteléssel ren- delkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Korszerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csök- kentő jelentősebb beruházással járhat.
• Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is megtalál- hatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfelelően fog- hatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környezeti vagy tár- sadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb el- adást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntart- hatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív értékeléseket is ma- gukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyásolhatják a várható hozamot.
2021. március 10.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Menedzselt kiegyensúlyozott eszközalap
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Mérsékelten konzervatív |
Referenciaindex | 50% MSCI AC World Index (az érvényes MNB árfolyamokon magyar forintra váltva) + 50% MAX Composite |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 5 év |
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kama- tozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek | 35% | 30% | 100% |
Fix- és változó kamatozású banki-, válla- lati-, önkormányzati kötvények, jelzálog- levelek, illetve ezekbe fektető kollektív befektetési formák | 10% | 0% | 40% |
Egyéb devizában denominált, de részben, vagy egészben euróra fedezett kötvények | 0% | 0% | 40% |
Részvények | 0% | 0% | 40% |
Kollektív befektetési formák (részvény, illetve hasonló kockázatosságú eszközök) | 50% | 30% | 70% |
Euro készpénz, látra szóló betét | 5% | 0% | 20% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség: Kötvény befektetések: Magyarország | |
Részvény befektetések: nem koncentrált | |
Szektoriális kitettség: nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.
Az eszközalap célja, hogy a közepes kockázatot vállalva a kockázatmentes hozamot hosszú távon érdemben meghaladó teljesítményt nyújtson. Az eszközalap eszközmegoszlását – tőke- és pénzpiaci eszközök, valamint befektetési alapok alkalmas kombinációjával – a vagyonkezelő befektetési szakemberei határozzák meg az aktuális értékpapír-piaci viszonyokhoz al- kalmazkodva.
Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot célzottan mintegy 50%-ban részvény befektetések alkos- sák, melyek között elsősorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedő teljesítményt nyújtó értékpapírok és – kisebb mértékben – a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett nagy forgalmú, jó növekedési kilátásokkal rendelkező részvények, továbbá a fejlődő orszá- gok tőzsdéin forgó részvények és a fentiekbe fektető befektetési alapok is megtalálhatók.
A kockázat mérséklése érdekében az eszközalap a befektetett tőke hasonló nagyságrendű – mintegy 50%-os – részét kibocsátó szerint megfelelően diverzifikált, jellemzően magyar államkötvényekből álló kötvénybefekte- tésekben tartja.
A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától függ, és az aktuális vi- szonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meghatáro- zásra.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek enge- délyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megálla- podások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci hely- zet és várakozásai függvényében a befektetési politikában meghatározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, de az esz- közalapon belüli befektetések egy része más pénznemben kerül befekte- tésre, mely esetben a forinttal szembeni devizakockázat részben vagy egészben fedezésre kerülhet.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek kö- zötti minimalizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínálatának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntartható be- fektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befektetési politikája és eszközössze- tétele eredetileg nem a fenntartható környezeti vagy társadalmi vagy irá- nyítási szempontok alapján került meghatározásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenntarthatósági szempontokat fokozottab- ban érvényesíteni a mögöttes befektetési eszközök rendszeres felülvizsgála- tával. A Biztosító ezzel kapcsolatos részletes politikáját a honlapján (www.uniqa.hu/fenntarthatosag) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitűzéssel. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figye- lembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékeny- ségekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem kifeje- zetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az esz- közalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelőszektor, az energiaipar, a nyersanyag-termelés, és az ingatlanszektor szerepel kisebb súllyal, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak.
Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatívan érintheti a hagyományos ipari szektor vállalatait, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kockázatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve.
• Az energiaipart tekintve a hagyományos technológiák alacsony emisszi- ójú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkalmaz- kodás ráfordításokat igényel.
• A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a ha- gyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon.
• A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, áradá- sok) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmények- ben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csökkentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát.
• Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellátása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigeteléssel ren- delkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Korszerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csök- kentő jelentősebb beruházással járhat.
• Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is megtalál- hatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfelelően fog- hatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környezeti vagy tár- sadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb el- adást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntart- hatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív értékeléseket is ma- gukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyásolhatják a várható hozamot.
2021. március 10.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Menedzselt részvénytúlsúlyos eszközalap
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Kiegyensúlyozott |
Referenciaindex | 70% MSCI AC World Index (az érvényes MNB árfolyamokon magyar forintra váltva) + 30% MAX Composite |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 7 év |
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kama- tozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek | 20% | 10% | 70% |
Fix- és változó kamatozású banki-, válla- lati-, önkormányzati kötvények, jelzálog- levelek, illetve ezekbe fektető kollektív befektetési formák | 5% | 0% | 30% |
Egyéb devizában denominált, de részben, vagy egészben euróra fedezett kötvények | 0% | 0% | 30% |
Részvények | 0% | 0% | 40% |
Kollektív befektetési formák (részvény, illetve hasonló kockázatosságú eszközök) | 70% | 30% | 90% |
Euro készpénz, látra szóló betét | 5% | 0% | 20% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség: Kötvény befektetések: Magyarország | |
Részvény befektetések: nem koncentrált | |
Szektoriális kitettség: nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.
Az eszközalap befektetési politikája elsősorban a fejlett nemzetközi piacok dinamikus növekedését használja ki.
Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot célzottan mintegy 70%-ban részvény befektetések alkos- sák, melyek között elsősorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedő teljesítményt nyújtó értékpapírok és – kisebb mértékben – a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett nagy forgalmú, jó növekedési kilátásokkal rendelkező részvények, továbbá a fejlődő orszá- gok tőzsdéin forgó részvények és a fentiekbe fektető befektetési alapok is megtalálhatók.
A kockázat mérséklése érdekében az eszközalap a befektetett tőke fenn- maradó – célzottan mintegy 30%-os – részét kibocsátó szerint megfelelően diverzifikált, jellemzően magyar államkötvényekből álló kötvénybefekteté- sekben tartja.
A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától is függ, és az aktuális vi- szonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meg hatá- rozásra.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek engedé- lyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az ér- tékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci hely- zet és várakozásai függvényében a befektetési politikában meghatározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap magyar forintban, vagy külföldi devizában nyilvántartott esz- közöket tarthat; utóbbi esetben a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezi.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek kö- zötti minimalizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínálatának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntartható be- fektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befektetési politikája és eszközössze- tétele eredetileg nem a fenntartható környezeti vagy társadalmi vagy irá- nyítási szempontok alapján került meghatározásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenntarthatósági szempontokat fokozottab- ban érvényesíteni a mögöttes befektetési eszközök rendszeres felülvizsgála- tával. A Biztosító ezzel kapcsolatos részletes politikáját a honlapján (www.uniqa.hu/fenntarthatosag) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitűzéssel. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figye- lembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékeny- ségekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem kife- jezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelőszek- tor, az energiaipar és a nyersanyag-termelés számottevő súllyal szerepel, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak.
Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatívan érintheti a hagyományos ipari szektort, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kockázatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve.
• Az ipari termelés, nyersanyag-előállítás kapcsán a hagyományos techno- lógiák alacsony emissziójú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkalmazkodás ráfordításokat igényel. A növekvő kutatási-fej- lesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon.
• Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is megtalál- hatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfelelően fog- hatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környezeti vagy tár- sadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb el- adást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntart- hatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív értékeléseket is ma- gukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyásolhatják a várható hozamot.
2021. március 10.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Kiegyensúlyozott |
Referenciaindex | 30% Euro Aggregate Treasury EUR + 70% MSCI ACWI EUR |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 7 év |
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kama- tozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek | 20% | 10% | 70% |
Fix- és változó kamatozású banki-, válla- lati-, önkormányzati kötvények, jelzálog- levelek, illetve ezekbe fektető kollektív befektetési formák | 5% | 0% | 30% |
Egyéb devizában denominált, de részben, vagy egészben euróra fedezett kötvények | 0% | 0% | 30% |
Részvények | 0% | 0% | 40% |
Kollektív befektetési formák (részvény, illetve hasonló kockázatosságú eszközök) | 70% | 30% | 90% |
Euro készpénz, látra szóló betét | 5% | 0% | 20% |
€-Menedzselt részvénytúlsúlyos eszközalap
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség: Kötvény befektetések: Európa | |
Részvény befektetések: nem koncentrált | |
Szektoriális kitettség: nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.
Az eszközalap kitűzött célja, hogya befektetett eszközökön keresztül ma- gasabb kockázat mellett kiemelkedő hozamot érjen el. Az eszközalapban elsősorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban ki- bocsátott, kiemelkedő teljesítményt nyújtó értékpapírok, és – kisebb mér- tékben – az ázsiai régió jó növekedési és jövedelmezőségi kilátásokkal ren- delkező részvényei, illetve részvénykitettséget megtestesítő kollektív befektetési formák találhatók.
Az eszközalap befektetési politikája a mögöttes eszközök révén elsősorban a fejlett nemzetközi piacok dinamikus növekedését aknázza ki.
Az eszközalap célzott összetétele 30% eurozóna tagállamokban kibocsátott kötvény-, valamint 70% globális részvénykitettség. A kötvénykitettség és a részvénykitettség egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok kö- zött – a piaci körülmények változásától is függ.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek enge- délyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megálla- podások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci hely- zet és várakozásai függvényében a befektetési politikában meghatározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap euróban, vagy egyéb devizában nyilvántartott eszközöket is tarthat; utóbbi esetben a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezi. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, az eszköz- alapot végső soron alkotó eszközök egy része azonban más devizában ke- rülhet befektetésre.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek kö- zötti minimalizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínálatának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntartható be- fektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befektetési politikája és eszközössze- tétele eredetileg nem a fenntartható környezeti vagy társadalmi vagy irá- nyítási szempontok alapján került meghatározásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenntarthatósági szempontokat fokozottab- ban érvényesíteni a mögöttes befektetési eszközök rendszeres felülvizsgála- tával. A Biztosító ezzel kapcsolatos részletes politikáját a honlapján (www.uniqa.hu/fenntarthatosag) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitűzéssel. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figye- lembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékeny- ségekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem kife- jezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelőszek- tor, az energiaipar és a nyersanyag-termelés számottevő súllyal szerepel, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak.
Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatívan érintheti a hagyományos ipari szektort, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kockázatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve.
• Az ipari termelés, nyersanyag-előállítás kapcsán a hagyományos techno- lógiák alacsony emissziójú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkalmazkodás ráfordításokat igényel. A növekvő kutatási-fej- lesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon.
• Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is megtalál- hatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfelelően fog- hatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környezeti vagy tár- sadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb el- adást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntart- hatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív értékeléseket is ma- gukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyásolhatják a várható hozamot.
2021. március 10.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Kockázatvállaló |
Referenciaindex | 100% MSCI EM Index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva) |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 10 év |
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Kollektív befektetési formák (részvény, vagy hasonló kockázatosságú eszközök) | 95% | 60% | 100% |
Egyedi részvények | 0% | 0% | 50% |
Készpénz, látra szóló betét | 5% | 0% | 20% |
Feltörekvő piaci részvény eszközalap
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség: nem koncentrált | |
Szektoriális kitettség: nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.
Az eszközalap olyan kedvező gazdasági mutatókkal rendelkező vállalatok részvényeibe fektet közvetlenül, vagy befektetési alapok segítésével indirekt módon, amelyek a fejlődő piacokon végzik fő működésüket. Az eszközalap jelentős kitettséggel rendelkezik többek között az orosz, kínai, indiai, brazil, dél-koreai, dél-afrikai, török, mexikói piacokon. Az ezen piacoktól elvárható magasabb hozam nagyobb árfolyammozgásokkal párosulhat.
Az eszközalap befektetése során a vagyonkezelő törekszik a lehető legma- gasabb (célzottan 95%-os) részvényhányad megtartására, de az kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek enge- délyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megálla- podások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletekkötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piacihelyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában meghatározott mi- nimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap magyar forintban, vagy külföldi devizában nyilvántartott esz- közöket is tarthat; utóbbi esetben a vagyonkezelő a devizakockázatot rész- ben, vagy egészben fedezi.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek kö- zötti minimalizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínálatának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntartható be- fektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befektetési politikája és eszközössze- tétele eredetileg nem a fenntartható környezeti vagy társadalmi vagy irá- nyítási szempontok alapján került meghatározásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenntarthatósági szempontokat fokozottab- ban érvényesíteni a mögöttes befektetési eszközök rendszeres felülvizsgála- tával. A Biztosító ezzel kapcsolatos részletes politikáját a honlapján (www.uniqa.hu/fenntarthatosag) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel.
Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figye- lembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékeny- ségekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem kife- jezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az az ázsiai termelővál- lalatok (Kína, Tajvan, India) jelentős súllyal szerepelnek, melyek fenntart- hatósági kockázatokat hordozhatnak. Fenntarthatósági kockázatokat jelen- tenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatívan érintheti a hagyományos termelőszektort, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kockázatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve.
• A hagyományos technológiák alacsony emissziójú technológiákra cseré- lése szintén kockázatokat hordoz, az alkalmazkodás ráfordításokat igé- nyel. A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon.
• A portfolióban szereplő fejlődő országok esetében a világ kiemelten fi- gyeli az emberi jogi és korrupciós helyzetet, melyek nem megfelelőként történő minősítése gazdasági-kereskedelmi megszorításokkal járhat, amik negatívan hathatnak az érintett országok gazdaságára, és így az eszköz- alap hozamára.
2021. március 10.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Fejlett piaci részvény eszközalap
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Mérsékelten kockázatvállaló |
Referenciaindex | 100% MSCI World Index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)) |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 10 év |
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Kollektív befektetési formák (részvény, vagy hasonló kockázatosságú eszközök) | 95% | 60% | 100% |
Egyedi részvények | 0% | 0% | 50% |
Készpénz, látra szóló betét | 5% | 0% | 20% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség: nem koncentrált | |
Szektoriális kitettség: nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.
Az eszközalap befektetési politikája elsősorban a fejlett nemzetközi rész- vénypiacok növekedését használja ki. Az eszközalapot alkotó kollektív be- fektetési formák és egyedi részvények úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot közvetlenül, vagy indirekt módon elsősorban az OECD orszá- gokban kibocsátott értékpapírok alkossák.
Az eszközalap kezelése során a részvény befektetési alapok súlya a lehető legmagasabb (célzottan 95%-os), de – szükség szerint – az eszközalap ki- sebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek enge- délyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megálla- podások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci hely- zet és várakozásai függvényében a befektetési politikában meghatározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap magyar forintban, vagy külföldi devizában nyilvántartott esz- közöket is tarthat; utóbbi esetben a vagyonkezelő a devizakockázatot rész- ben, vagy egészben fedezi.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek kö- zötti minimalizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínálatának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntartható be- fektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befektetési politikája és eszközössze- tétele eredetileg nem a fenntartható környezeti vagy társadalmi vagy irá- nyítási szempontok alapján került meghatározásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenntarthatósági szempontokat fokozottab- ban érvényesíteni a mögöttes befektetési eszközök rendszeres felülvizsgála- tával. A Biztosító ezzel kapcsolatos részletes politikáját a honlapján (www.uniqa.hu/fenntarthatosag) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitűzéssel. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figye- lembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékeny- ségekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem kife- jezetten fenntarthatósági szempontok szerint került meghatározásra, így kisebb súllyal megtalálható az eszközalapban a hagyományos iparágak közül az ipari termelőszektor, az energiaipar és a nyersanyag-termelés, me- lyekre negatívan hathatnak a fenntarthatósági kockázatok.
Fenntarthatósági kockázatokat hordoznak az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök várható hozamára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatívan érintheti a hagyományos ipari termelőszektort és az energiaipar egyes szereplőit (fosszilis előállítók), mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kockázatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve.
• A hagyományos technológiák alacsony emissziójú technológiákra cseré- lése szintén kockázatokat hordoz, az alkalmazkodás ráfordításokat igé- nyel. A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon.
2021. március 10.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
SPECIÁLIS BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEKET KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK
Rövid lejáratú pénzpiaci termékekbe fektető eszközalap
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + |
Megcélzott ügyfélkör | Konzervatív |
Referenciaindex | 100% RMAX index |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 1 év |
Az eszközalap vagyonát hitelintézeti látra szóló folyószámlára, rövid lejá- ratra lekötött bankbetétbe, illetve pénzpiaci termékekbe, vagyis magas piaci likviditású, ugyanakkor alacsony kockázatú befektetésekbe helyezi el (diszkont kincstárjegyek és éven belül lejáró államkötvények).
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Készpénz, látra szóló és lekötött betét, pénzpiaci termékek | 100% | 100% | 100% |
A befektetések összeállításánál a biztosító arra törekszik, hogy az eszközalap mindenkori árfolyama ne legyen alacsonyabb az előző napra meghirdetett árfolyamnál, de az eszközalap nem minősül a Bit. 126.§ szerinti tőkevédett eszközalapnak. Az eszközalapban a betéti kamatok minden értékelési napon jóváírásra és tőkésítésre kerülnek.
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat | |
Földrajzi kitettség: Magyarország | |
Szektoriális kitettség: nem koncentrált | |
A biztosító arra is törekszik, hogy az eszközalap teljesítménye meghaladja a lakossági folyószámlákra és a rövid távú lakossági lekötésekre adott banki kamatokat. Az eszközalap befektetési egységeinek árfolyama az előre rög- zített befektetési politikának és az eszközalap portfoliójában kezelt befek- tetési eszközök piacának függvénye.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek enge- délyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megálla- podások kötése és nincs lehetőség fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió ha- tékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek kö- zötti minimalizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínálatának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntartható be-
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
fektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befektetési politikája és eszközössze- tétele eredetileg nem a fenntartható környezeti vagy társadalmi vagy irá- nyítási szempontok alapján került meghatározásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenntarthatósági szempontokat fokozottab- ban érvényesíteni a mögöttes befektetési eszközök rendszeres felülvizsgála- tával. A Biztosító ezzel kapcsolatos részletes politikáját a honlapján (www.uniqa.hu/fenntarthatosag) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitűzéssel. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figye- lembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékeny- ségekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem kife- jezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között magyar állampapírok és készpénz szerepelnek, esetükben a fenntarthatósági kockázat bár fennáll, de nem minősítettük jelentősnek. Ugyanakkor általában az állampapírok esetén egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfelelően fog- hatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környezeti vagy tár- sadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állam- papírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív értékeléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyásolhatják a várható hozamot.
2021. március 10.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Forint likviditás eszközalap
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + |
Megcélzott ügyfélkör | Konzervatív |
Referenciaindex | 100% RMAX Index |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 1 év |
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Pénzeszközök, pénzpiaci eszközök, éven belüli lejáratú fix kamatozású hazai állampapírok, változó kamatozású hazai állampapírok, kollektív befektetési formák, betétek | 80% | 60% | 100% |
Éven túli lejáratú fix kamatozású hazai állampapírok | 10% | 0% | 35% |
Fix- és változó kamatozású vállalati kötvények | 5% | 0% | 30% |
Fix- és változó kamatozású jelzáloglevelek | 5% | 0% | 40% |
Devizában denominált, de forintra fede- zett kötvények | 0% | 0% | 40% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat | |
Földrajzi kitettség: Magyarország | |
Szektoriális kitettség: nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.
Az eszközalap vagyonát hitelintézeti látra szóló folyószámlára, rövid lejá- ratra lekötött bankbetétbe, illetve pénzpiaci befektetési alapokba, rövid fu- tamidejű állam-, jelzálog- és vállalati kötvényekbe, tőzsdén kereskedett be- fektetési alapokba vagyis magas likviditású, ugyanakkor alacsony kockázatú befektetésekbe helyezi el.
A biztosító arra is törekszik, hogy az eszközalap teljesítménye meghaladja a lakossági folyószámlákra és a rövid távú lakossági lekötésekre adott banki kamatokat. Az eszközalap befektetési egységeinek árfolyama az előre rög- zített befektetési politikának és az eszközalap portfoliójában kezelt befek- tetési eszközök piacának függvénye.
Az eszközalapban tartott kötvény típusú eszközök együttes súlyozott du- rációja (átlagos hátralévő lejárati ideje) maximum 1,5 év lehet.
Az eszközalap magyar forintban, vagy külföldi devizában nyilvántartott esz- közöket is tarthat; utóbbi esetben a vagyonkezelő a devizakockázatot rész- ben, vagy egészben fedezi.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek enge- délyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megálla- podások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci hely- zet és várakozásai függvényében a befektetési politikában meghatározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek kö- zötti minimalizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínálatának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntartható be- fektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befektetési politikája és eszközössze- tétele eredetileg nem a fenntartható környezeti vagy társadalmi vagy irá- nyítási szempontok alapján került meghatározásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenntarthatósági szempontokat fokozottab- ban érvényesíteni a mögöttes befektetési eszközök rendszeres felülvizsgála- tával. A Biztosító ezzel kapcsolatos részletes politikáját a honlapján (www.uniqa.hu/fenntarthatosag) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitűzéssel. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figye- lembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékeny- ségekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem kife- jezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között magyar állampapírok és készpénz szerepelnek, esetükben a fenntarthatósági kockázat bár fennáll, de nem minősítettük jelentősnek. Ugyanakkor általában az állampapírok esetén egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfelelően fog- hatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környezeti vagy tár- sadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állam- papírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív értékeléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyásolhatják a várható hozamot.
2021. március 10.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
€-Likviditás eszközalap
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + |
Megcélzott ügyfélkör | Konzervatív |
Referenciaindex | 100% Bloomberg Barclays Bellwether Swap 3Month TR Index EUR |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 1 év |
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Pénzeszközök, pénzpiaci eszközök, éven belüli lejáratú fix kamatozású állam- papírok, változó kamatozású állampapírok, kollektív befektetési formák, betétek | 70% | 60% | 100% |
Éven túli lejáratú fix kamatozású hazai állampapírok | 10% | 0% | 35% |
Fix- és változó kamatozású vállalati kötvények | 10% | 0% | 30% |
Fix- és változó kamatozású jelzáloglevelek | 10% | 0% | 40% |
Egyéb devizában denominált, de részben, vagy egészben euróra fedezett kötvények | 0% | 0% | 40% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat |
Koncentrációs kockázat | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat | |
Földrajzi kitettség: Európa | |
Szektoriális kitettség: nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.
Az eszközalap és mögöttes befektetéseinek célja a befektetett tőke értéké- nek megóvása. Az eszközalap már rövidtávon is pozitív hozam elérésére törekszik alacsony árfolyamingadozás mellett. Az eszközalap mindenekelőtt az Eurózóna területén kibocsátott állampapírokba, vállalatok és pénzinté- zetek rövid lejáratú hitelpapírjaiba, valamint bankbetétekbe, illetve tőzsdén vagy tőzsdén kívül kereskedett, a táblázatban felsorolt befektetési eszkö- zöket tartalmazó értékpapírokba fektető befektetési alapokba fektet.
Az eszközalap befektetésein keresztül kiegyensúlyozott és alacsony inga- dozású árfolyamalakulásra törekszik. Az eszközalap alacsony kockázatvál- lalása mérsékelt hozamkilátással párosul, mely utóbbira a három hónapos európai irányadó bankközi kamatlábbal (3 month Euribor) tőkésített index az iránymutató. Az eszközalap mindenekelőtt olyan rövid távú befektetések számára lehet megfelelő, melyeknél fontos a tőke értékének megóvása.
Az eszközalapban tartott kötvénytípusú eszközök együttes súlyozott durá- ciója (átlagos hátralévő lejárati ideje) maximum 1,5 év lehet.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek enge- délyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megálla- podások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci hely- zet és várakozásai függvényében a befektetési politikában meghatározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, az eszköz- alapon belüli befektetések jellemzően euróban kerülnek befektetésre, ugyanakkor más devizában is befektetésre kerülhetnek, mely esetén az eu- róval szembeni devizakockázat részben vagy egészben fedezésre kerülhet.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek kö- zötti minimalizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenntarthatósági
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínálatának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntartható be- fektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befektetési politikája és eszközössze- tétele eredetileg nem a fenntartható környezeti vagy társadalmi vagy irá- nyítási szempontok alapján került meghatározásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenntarthatósági szempontokat fokozottab- ban érvényesíteni a mögöttes befektetési eszközök rendszeres felülvizsgála- tával. A Biztosító ezzel kapcsolatos részletes politikáját a honlapján (www.uniqa.hu/fenntarthatosag) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitűzéssel. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figye- lembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékeny- ségekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem kife- jezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között magyar állampapírok és készpénz szerepelnek, esetükben a fenntarthatósági kockázat bár fennáll, de nem minősítettük jelentősnek. Ugyanakkor általában az állampapírok esetén egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfelelően fog- hatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környezeti vagy tár- sadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állam- papírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív értékeléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyásolhatják a várható hozamot.
2021. március 10.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Magyar államkötvény eszközalap
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Mérsékelten konzervatív |
Referenciaindex | MAX Composite Index |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 3 év |
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
A magyar állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok | 90–95% | 80% | 100% |
Készpénz, látra szóló betét | 5–10% | 0% | 20% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat • |
Fenntarthatósági kockázat | |
Földrajzi kitettség: nem koncentrált | |
Szektoriális kitettség: nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.
Az eszközalap vagyonát a magyar állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba fekteti azzal a céllal, hogy alacsony kockázat mellett pozitív nominális hozamot érjen el. Az állampapír alacsony koc- kázatú magyar befektetési lehetőség, a befektetések mögött a magyar állam áll.
Az eszközalap referenciaindexe a MAX Composite index, amely kosarában a magyar állampapírpiacon leglikvidebbnek számító államkötvények sze- repelnek, és amelyekre az Elsődleges Forgalmazók vételi és eladási oldalon folyamatos másodlagos piaci árjegyzési kötelezettséget vállalnak.
Az eszközalap kezelője a portfoliót képező értékpapírok hátralévő futami- dejére vonatkozó korlátozás nélkül, szabadon válogathat az aktuálisan el- érhető állampapírok közül, kihasználva a különböző lejáratok eltérő kamat- szintjeiben rejlő lehetőségeket.
Az eszközalap kezelőjének értékpapír vételi és eladási ügyletek engedélye- zettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az ér- tékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapo- dások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem arbitrázs célú ügyletek kötésére.
Az eszközalapban az értékpapírok célzott aránya 90–95%, a likviditás biz- tosítása érdekében a készpénz és bankbetét célzottan 5–10%.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek kö- zötti minimalizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínálatának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntartható be- fektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befektetési politikája és eszközössze- tétele eredetileg nem a fenntartható környezeti vagy társadalmi vagy irá- nyítási szempontok alapján került meghatározásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenntarthatósági szempontokat fokozottab- ban érvényesíteni a mögöttes befektetési eszközök rendszeres felülvizsgála- tával. A Biztosító ezzel kapcsolatos részletes politikáját a honlapján (www.uniqa.hu/fenntarthatosag) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitűzéssel. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figye- lembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékeny- ségekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem kife- jezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között magyar állampapírok és készpénz szerepelnek, esetükben a fenntarthatósági kockázat bár fennáll, de nem minősítettük jelentősnek. Ugyanakkor általában az állampapírok esetén egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfelelően fog- hatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környezeti vagy tár- sadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állam- papírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív értékeléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyásolhatják a várható hozamot.
2021. március 10.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Hazai részvény eszközalap
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Mérsékelten kockázatvállaló |
Referenciaindex | 100% BUX |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 10 év |
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Kollektív befektetési formák (részvény), egyedi részvénye | 95% | 80% | 100% |
Készpénz, látra szóló betét | 5% | 0% | 20% |
Jellemző kockázatok | ||
Árukockázat | Likviditási kockázat | |
Devizaárfolyam-kockázat | Ország / politikai kockázat | • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat | • |
Kamat- és hozamkockázat | Részvénykockázat | • |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat | • |
Fenntarthatósági kockázat • | ||
Földrajzi kitettség: Magyarország | ||
Szektoriális kitettség: nem koncentrált | ||
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.
Az eszközalap – közvetlenül, vagy befektetési alapokon keresztül – magyar részvényekbe, illetve olyan vállalatok részvényeibe fekteti vagyonát, ame- lyek Magyarországon végzik gazdasági tevékenységük túlnyomó részét.
Az eszközalap célja hosszú távon legalább a referenciaindexet elérő hozam biztosítása. A mögöttes befektetések kiválasztásakor fontos szempont, hogy azok eszközösszetétele megfeleljen a fenti követelményeknek.
Az eszközalapban befektetési jegyeken és részvényeken kívül készpénz és bankbetét is tartható, az eszközalap vagyonának maximum 20 százalékáig. Az eszközalap likviditását az aktuális készpénzhányadának megemelésével, illetve a mögöttes befektetések napi értékesítése révén biztosítja, így a rész- vénykitettség csak közelíti a 100%-ot.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek enge- délyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megálla- podások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci hely- zet és várakozásai függvényében a befektetési politikában meghatározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek kö- zötti minimalizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínálatának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntartható be- fektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befektetési politikája és eszközössze- tétele eredetileg nem a fenntartható környezeti vagy társadalmi vagy irá- nyítási szempontok alapján került meghatározásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenntarthatósági szempontokat fokozottab- ban érvényesíteni a mögöttes befektetési eszközök rendszeres felülvizsgála- tával. A Biztosító ezzel kapcsolatos részletes politikáját a honlapján (www.uniqa.hu/fenntarthatosag) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel.
Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figye- lembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékeny- ségekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem kife- jezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az olajipari szektor jelentős súllyal szerepel, amely fenntarthatósági kockázatokat hordozhat.
Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása (pl. elektro- mos járművek elterjedése) negatívan érintheti az olajipari szektort, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kockázatot jelentenek a fosszilis energiahordozók kitermelésének eredményességére nézve.
• A hagyományos technológia alacsony emissziójú technológiára cserélése az olajipari szegmensben szintén kockázatokat hordoz, az alkalmazkodás ráfordításokat igényel.
• A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik az olaj- szektor profitabilitását rövid-közép távon.
• Továbbá, az olajszektor reputációját negatívan érinti a fosszilis erőforrá- sok használatának megbélyegzése, ami üzleti kockázatokat hordoz ke- resleti oldalról.
2021. március 10.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Mérsékelten konzervatív |
Referenciaindex | 100% RMAX |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 5 év |
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Készpénz, látra szóló betét | 10% | 0% | 100% |
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kama- tozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek | 30% | 0% | 100% |
Fix- és változó kamatozású banki-, válla- lati- önkormányzati kötvények, jelzálog- levelek, illetve ezekbe fektető kollektív befektetési formák | 10% | 0% | 70% |
Egyedi részvények | 20% | 0% | 70% |
Kollektív befektetési formák (részvény, ingatlan, árupiac, abszolút hozam, származtatott) | 30% | 0% | 100% |
Spektrum abszolút hozam eszközalap
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség: nem koncentrált | |
Szektoriális kitettség: nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.
Az eszközalap befektetési célja, hogy jellemzően kamatozó eszközökbe és részvényekbe történő közvetett és közvetlen befektetéssel, közepes piaci kockázatvállalás mellett az állampapírokhoz képest nagyobb hozamot biz- tosítson a befektetésre ajánlott 5 éves időhorizonton. Az eszközalap poten- ciális befektetési területe a lehető legszélesebb és globális: bankbetétek, hazai és nemzetközi részvények illetve kötvények, devizák, árupiaci és in- gatlanpiaci kitettséget hordozó termékek, egyéb eszközök. Ezen eszközalap teljesítményét kisebb árfolyam-ingadozás jellemzi, mint a legtöbb rész- vényalapét.
Az eszközalap célkitűzése: tőkemegtartás és folyamatos pozitív megtérülés biztosítása, az eszközalap árfolyam ingadozásának alacsonyan tartása mel- lett, lehetőség szerint minden piaci környezetben.
Az alap által tartott eszközök kiválasztásában az egyedi értékpapír-elemzés ugyanolyan hangsúlyos szerepet játszik, mint a globális makrogazdasági folyamatok elemzésén alapuló eszközkiválasztás.
Negatív piaci környezetben, vagy egyedi pozíciók piaci kockázatának fe- dezéséhez az alap vásárolhat olyan tőzsdén kereskedett befektetési alapo- kat, melyek árfolyamának emelkedése a mögöttes piaci eszköz vagy index árfolyamának esése esetén következik be; így a befektetési alap akkor is képes hozamot elérni, vagy hatékonyan kockázatot kezelni, amikor a piaci környezet kedvezőtlen.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek enge- délyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megálla- podások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci hely- zet és várakozásai függvényében a befektetési politikában meghatározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban, de az eszközalapon belüli eszközök egy része más devizában kerül befektetésre, ebben az eset- ben a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek kö- zötti minimalizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínálatának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntartható be- fektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befektetési politikája és eszközössze- tétele eredetileg nem a fenntartható környezeti vagy társadalmi vagy irá- nyítási szempontok alapján került meghatározásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenntarthatósági szempontokat fokozottab- ban érvényesíteni a mögöttes befektetési eszközök rendszeres felülvizsgála- tával. A Biztosító ezzel kapcsolatos részletes politikáját a honlapján (www.uniqa.hu/fenntarthatosag) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitűzéssel. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figye- lembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékeny- ségekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem kifeje- zetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az esz- közalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelőszektor, az energiaipar, a nyersanyag-termelés, és az ingatlanszektor szerepel kisebb súllyal, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak.
Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatívan érintheti a hagyományos ipari szektor vállalatait, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kockázatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve.
• Az energiaipart tekintve a hagyományos technológiák alacsony emisszi- ójú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkalmaz- kodás ráfordításokat igényel.
• A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a ha- gyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon.
• A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, áradá- sok) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmények- ben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csökkentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát.
• Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellátása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigeteléssel ren- delkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Korszerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csök- kentő jelentősebb beruházással járhat.
• Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is megtalál- hatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfelelően fog- hatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környezeti vagy tár- sadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb el- adást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntart- hatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív értékeléseket is ma- gukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyásolhatják a várható hozamot.
2021. március 10.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Mérsékelten konzervatív |
Referenciaindex | 100% Euro Aggregate Treasury EUR |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 5 év |
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Euro készpénz, látra szóló betét | 10% | 0% | 100% |
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kamato- zású állampapírok, kollektív befektetési for- mák (kötvény), betétek | 30% | 0% | 100% |
Fix- és változó kamatozású banki-, válla- lati- önkormányzati kötvények, jelzálog- levelek, illetve ezekbe fektető kollektív befektetési formák | 10% | 0% | 70% |
Egyedi részvények | 20% | 0% | 70% |
Kollektív befektetési formák (részvény, ingatlan, árupiac, abszolút hozam, származtatott) | 30% | 0% | 100% |
€-Spektrum abszolút hozam eszközalap
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség: nem koncentrált | |
Szektoriális kitettség: nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.
Az eszközalap befektetési célja, hogy jellemzően kamatozó eszközökbe és részvényekbe történő közvetett és közvetlen befektetéssel, közepes piaci kockázatvállalás mellett az állampapírokhoz képest nagyobb hozamot biz- tosítson a befektetésre ajánlott 5 éves időhorizonton. Az eszközalap poten- ciális befektetési területe a lehető legszélesebb és globális: bankbetétek, hazai és nemzetközi részvények illetve kötvények, devizák, árupiaci és in- gatlanpiaci kitettséget hordozó termékek, egyéb eszközök. Ezen eszközalap teljesítményét kisebb árfolyam-ingadozás jellemzi, mint a legtöbb rész- vényalapét.
Az eszközalap célkitűzése: tőkemegtartás és folyamatos pozitív megtérülés biztosítása, az eszközalap árfolyam ingadozásának alacsonyan tartása mel- lett, lehetőség szerint minden piaci környezetben.
Az alap által tartott eszközök kiválasztásában az egyedi értékpapír-elemzés ugyanolyan hangsúlyos szerepet játszik, mint a globális makrogazdasági folyamatok elemzésén alapuló eszközkiválasztás.
Negatív piaci környezetben, vagy egyedi pozíciók piaci kockázatának fe- dezéséhez az alap vásárolhat olyan tőzsdén kereskedett befektetési alapo- kat, melyek árfolyamának emelkedése a mögöttes piaci eszköz vagy index árfolyamának esése esetén következik be; így a befektetési alap akkor is képes hozamot elérni, vagy hatékonyan kockázatot kezelni, amikor a piaci környezet kedvezőtlen.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek enge- délyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megálla- podások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletekkötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piacihelyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában meghatározott mi- nimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, de az esz- közalapon belüli eszközök egy része más devizában kerül befektetésre, ebben az esetben a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egész- ben fedezheti.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek kö- zötti minimalizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitűzéssel. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figye- lembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékeny- ségekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem kifeje- zetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az esz- közalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelőszektor, az energiaipar, a nyersanyag-termelés, és az ingatlanszektor szerepel kisebb súllyal, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak.
Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatívan érintheti a hagyományos ipari szektor vállalatait, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kockázatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve.
• Az energiaipart tekintve a hagyományos technológiák alacsony emisszi- ójú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkalmaz- kodás ráfordításokat igényel.
• A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a ha- gyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon.
• A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, áradá- sok) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmények- ben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csökkentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát.
• Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellátása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigeteléssel ren- delkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Korszerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csök- kentő jelentősebb beruházással járhat.
• Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is megtalál- hatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfelelően fog- hatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környezeti vagy tár- sadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb el- adást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntart- hatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív értékeléseket is ma- gukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyásolhatják a várható hozamot.
2021. március 10.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
€-Arany eszközalap
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Kiegyensúlyozott |
Referenciaindex | 100% LBMA Gold Price PM EUR |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | Az alap speciális befektetési politikája miatt ajánlott befektetési időtartam nem értelmezhető. Az alap elsősorban diverzifikációs eszközként ajánlható egyéb eszközalapok különböző kockázati tényezőinek esetleges mérséklése céljából. |
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Fizikai nemesfémekbe vagy nemesfém határidős ügyletekbe (futures) fektető befektetési alapok illetve tőzsdén kereskedhető befektetési alapok (ETF) | 95% | 60% | 100% |
Egyedi részvények, illetve kollektív befek- tetési formák (nyersanyag-kitermelés, feldolgozás, értékesítés, kereskedelem) | 0% | 0% | 40% |
Euro készpénz, látra szóló betét | 5% | 0% | 20% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat • | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat | Részvénykockázat |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség: nem koncentrált | |
Szektoriális kitettség: Arany (nemesfém) | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.
Az eszközalap a mögöttes befektetési alapokon keresztül elsősorban az arany, illetve egyéb nemesfémek világpiaci árfolyamának változásából kíván profitálni. A mögöttes befektetési eszközök azáltal biztosítják az arany vi- lágpiaci árfolyamának minél pontosabb leképezését, hogy portfolióikban fizikai arany- illetve egyéb nemesfémtartalékokkal vagy aranyra, illetve egyéb nemesfémre szóló határidős szerződésekkel rendelkeznek.
Az alap a közvetlenül az arany, vagy egyéb nemesfémek árfolyamához kap- csolódó befektetési eszközökön túl fektethet nyersanyag-kitermeléssel, fel- dolgozással, értékesítéssel és kereskedelemmel foglalkozó vállalatok rész- vényeibe közvetlenül, vagy közvetett módon is a befektetési limiteken belül.
Az eszközalap likviditását az aktuális készpénz hányadának megemelésével, illetve a mögöttes befektetési eszközök napi értékesítése révén biztosítja, így a befektetési jegyek célzottan 95%.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek enge- délyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megálla- podások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci hely- zet és várakozásai függvényében a befektetési politikában meghatározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, de az esz- közalapon belüli eszközök egy része más devizában kerül befektetésre, ebben az esetben a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egész- ben fedezheti.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek kö- zötti minimalizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínálatának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntartható be- fektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befektetési politikája és eszközössze- tétele eredetileg nem a fenntartható környezeti vagy társadalmi vagy irá- nyítási szempontok alapján került meghatározásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenntarthatósági szempontokat fokozottab- ban érvényesíteni a mögöttes befektetési eszközök rendszeres felülvizsgála- tával. A Biztosító ezzel kapcsolatos részletes politikáját a honlapján (www.uniqa.hu/fenntarthatosag) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitűzéssel. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figye- lembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékeny- ségekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem kifeje- zetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az esz- közalapban található mögöttes eszközök között az a fizikai arany árfolyamát leképező befektetések jelentős súllyal szerepelnek. A fizikai arany árfolyamát számos tényező befolyásolhatja. Fenntarthatósági kockázatokat hordozhat az arany kitermelési technológiája, így az alábbi tényezők negatív hatással lehetnek a mögöttes eszközök hozamára:
• A hagyományos kitermelési technológia biztonságosabb technológiára cserélése kockázatokat hordoz, az alkalmazkodás ráfordításokat igényel.
• Az alkalmazott technológia környezeti károkat (cianid-szennyezés) okoz- hat, ami jogi kockázatokat hordoz, és a bírságokon, büntetéseket keresztül ráfordításokat eredményezhet
• Az új lelőhelyek létesítése a természeti környezetre káros hatást gyakorol- hat, a kitermelőre nézve reputációs kockázatokat hordoz, melyek elkerü- lése megnövelheti a kitermelés költségeit.
2021. március 10.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Konzervatív |
Referenciaindex | 100% Bloomberg Barclays Global Aggregate Index Hedged EUR (az érvényes MNB árfolyamon az eszköz- alap elszámolási devizájára váltva) |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 5 év |
Globális kötvény eszközalap
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Globális és regionális kötvény alapok, hitelviszonyt megtestesítő egyedi értékpapírok | 95% | 80% | 100% |
Készpénz, látra szóló betét | 5% | 0% | 20% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat |
Koncentrációs kockázat | Visszafizetési kockázat • |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség: nem koncentrált | |
Szektoriális kitettség: nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.
Az eszközalap célja, hogy részesüljön a nemzetközi hitelpiacon forgalom- ban levő kötvények és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hoza- mából. Az eszközalap közvetlenül, vagy befektetési alapokon keresztül vá- sárol hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, melyek lehetnek vállalatok, vagy országok, önkormányzatok, kormányzati intézmények által kibocsá- tott értékpapírok. A hozam növelése és a kockázat megosztása érdekében az eszközalap globálisan, mind a fejlett, mind a fejlődő országok piacain fektet be.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek enge- délyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megálla- podások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci hely- zet és várakozásai függvényében a befektetési politikában meghatározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalapban a befektetett eszközök célzott aránya 95%, a likviditás biztosítása érdekében az eszközalap készpénzt és bankbetétet is tartalmaz, melyek aránya célzottan 5%.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az eszköz- alapon belüli befektetések ugyanakkor jellemzően más devizában kerülnek befektetésre; a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek kö- zötti minimalizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínálatának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntartható be- fektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befektetési politikája és eszközössze- tétele eredetileg nem a fenntartható környezeti vagy társadalmi vagy irá- nyítási szempontok alapján került meghatározásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenntarthatósági szempontokat fokozottab- ban érvényesíteni a mögöttes befektetési eszközök rendszeres felülvizsgála- tával. A Biztosító ezzel kapcsolatos részletes politikáját a honlapján (www.uniqa.hu/fenntarthatosag) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitűzéssel. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figye- lembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékeny- ségekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem kife- jezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök egy jelentős része fejlődő piaci – köztük kínai, orosz, közel-keleti és latin-amerikai – államkötvényekbe fektet, s ezeket negatívan befolyásolhatják a fenntarthatósági kockázatok.
Általában az állampapírok esetén egyes külföldi befektetők saját szempont- jaiknak megfelelően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonat- kozó környezeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy jelentősebb eladást indíthat el, vagy éppen a gazdaságot gyengítő kereskedelmi korlá- tozó intézkedéseket von maga után, melyek árfolyamcsökkenéshez vezet- hetnek. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív értékeléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyá- solhatják a várható hozamot.
További fenntarthatósági kockázatot jelenthetnek az államkötvények esetén a magas védelmi kiadások és a fegyverkezés, melyek terhelik az állami költ- ségvetést, és a hatékonyabb állami beruházásoktól (mint az oktatás és az innováció) forrást vonhatnak el, ami végső soron gyengítheti a gazdaságot. Hasonlóan, az emberi jogok megsértése, a halálbüntetés, a nem megfelelő demokratikus és polgárjogi környezet és a korrupció magas társadalmi-po- litikai kockázatokat hordoz és negatívan hathat a gazdaságra. E körülmé- nyek ezért szélsőséges esetekben kihathatnak az államkötvények fizetőké- pességére is.
2021. március 10.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Mérsékelten kockázatvállaló |
Referenciaindex | 100% FTSE EPRA/NAREIT Developed (az érvényes MNB árfolyamon az eszköz- alap elszámolási devizájára váltva) |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 7 év |
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Ingatlanpiaci kitettséget megtestesítő kol- lektív befektetési formák | 85% | 40% | 100% |
Részvények (ingatlan- és jelzálogszektor) | 10% | 0% | 40% |
Készpénz, bankbetét | 5% | 0% | 20% |
Nemzetközi ingatlan eszközalap
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat • |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat • | Partnerkockázat |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség: nem koncentrált | |
Szektoriális kitettség: Ingatlan | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.
Az eszközalap célja elsősorban az ingatlanok bérbeadásából származó jö- vedelmekből, haszonból való részesedés, valamint az ingatlanok értéknö- vekedéséből származó nyereség elérése. Az eszközalap befektetési alapo- kon, valamint ingatlan fejlesztéssel, bérbeadással, hasznosítással, kereskedelemmel, üzemeltetéssel foglalkozó vállalatok részvényein keresz- tül ingatlanpiaci kitettséget nyújt befektetőinek elsősorban a nemzetközi ingatlanpiacon. Az eszközalap Magyarországi ingatlankitettséget is tartal- mazhat.
A hozam növelése és a kockázat megosztása érdekében az eszközalap a globálisan, mind fejlett, mind fejlődő országok piacain fektet be, emellett befektetéseit a különböző ingatlan-típusok – kereskedelmi, ipari, fejlesztési célú, lakóingatlanok – között is megosztja.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek enge- délyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megálla- podások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci hely- zet és várakozásai függvényében a befektetési politikában meghatározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalapok elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az esz- közalapokon belüli befektetési alapok azonban más devizában is befekte- tésre kerülhetnek; a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egész- ben fedezheti.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek kö- zötti minimalizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínálatának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntartható be- fektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befektetési politikája és eszközössze- tétele eredetileg nem a fenntartható környezeti vagy társadalmi vagy irá- nyítási szempontok alapján került meghatározásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenntarthatósági szempontokat fokozottab- ban érvényesíteni a mögöttes befektetési eszközök rendszeres felülvizsgála- tával. A Biztosító ezzel kapcsolatos részletes politikáját a honlapján (www.uniqa.hu/fenntarthatosag) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitűzéssel. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figye- lembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékeny- ségekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem kife- jezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ingatlanszektor jelentős súllyal szerepel, mely fenntarthatósági kockázatokat hordozhat.
Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára:
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kockázatot jelentenek az ingatlanfejlesztések eredményességére nézve.
• A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, áradá- sok) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmények- ben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csökkentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát.
• Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellátása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigeteléssel ren- delkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Korszerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csök- kentő jelentősebb beruházással járhat.
2021. március 10.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Kockázatvállaló |
Referenciaindex | 100% Nasdaq100 Index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 10 év |
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Kollektív befektetési formák | 70% | 40% | 100% |
Egyedi részvények | 25% | 0% | 60% |
Készpénz, látra szóló betét | 5% | 0% | 50% |
Új technológiák eszközalap
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség: USA, Dél-kelet Ázsia, Európa | |
Szektoriális kitettség: nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.
Az eszközalap közvetlenül, vagy befektetési alapokon keresztül olyan tech- nológiai vállalatok részvényeibe fektet, melyek a világgazdaság növekedé- sének kulcsszereplői és melyek élen járnak az innovációban. Ezek a vállala- tok egyebek mellett a számítástechnika, telekommunikáció, eszközök (hardware) és programok, alkalmazások (software) fejlesztésével, értékesí- tésével foglalkoznak, megújuló energia, biotechnológia, űrkutatás, gén- technológia, környezetvédelem, digitálist tartalom-előállítás, internet szek- torban tevékenykednek.
Az eszközök megoszlása globális, de szektor sajátosságainak megfelelően nagyobb súlyt képviselnek az Amerikai Egyesült Államok és Dél-kelet Ázsia vállalatai. Az eszközalap magyar vállalatok részvényeit is tartalmazhatja.
Az alap referenciaindexe az amerikai részvénypiacát reprezentáló Nasdaq100 részvényindex, az eszközkezelő az alap- és részvényszelekcióval ezen index teljesítményének felülmúlására törekszik hosszútávon.
A szektor hosszú távon magasabb hozampotenciálja jelentősebb árfolyam- mozgásokkal párosulhat.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek enge- délyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megálla- podások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci hely- zet és várakozásai függvényében a befektetési politikában meghatározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalapok elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az esz- közalapokon belüli befektetési alapok azonban más devizában is befekte- tésre kerülhetnek; a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egész- ben fedezheti.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek kö-
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
zötti minimalizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínálatának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntartható be- fektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befektetési politikája és eszközössze- tétele eredetileg nem a fenntartható környezeti vagy társadalmi vagy irá- nyítási szempontok alapján került meghatározásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenntarthatósági szempontokat fokozottab- ban érvényesíteni a mögöttes befektetési eszközök rendszeres felülvizsgála- tával. A Biztosító ezzel kapcsolatos részletes politikáját a honlapján (www.uniqa.hu/fenntarthatosag) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitűzéssel. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figye- lembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékeny- ségekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem kife- jezetten fenntarthatósági szempontok szerint került meghatározásra, így kis súllyal megtalálható az eszközalapban az ipari termelőszektor, melyre negatívan hathatnak a fenntarthatósági kockázatok.
Fenntarthatósági kockázatokat hordoznak az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök várható hozamára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatívan érintheti a hagyományos ipari termelőszektort és az energiaipar egyes szereplőit (fosszilis előállítók), mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kockázatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve.
• A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, áradá- sok) fizikai kockázatot jelentenek az ipari létesítményekre, ingatlanokra. A keletkező károk profithatása csökkentheti az érintett vállalatok részvé- nyeinek árfolyamát.
2021. március 10.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
ProtAktív Globális részvény eszközalap
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Kiegyensúlyozott |
Referenciaindex | 100% MSCI ACWI Index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva) |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 10 év |
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Kollektív befektetési formák (globális-, regionális-, szektorális-, országkitettséget megtesítesítő részvényindex) | 0% vagy 95% | 0% | 100% |
Készpénz, látra szóló betét | 5% vagy 100% | 0% | 100% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség: nem koncentrált | |
Szektoriális kitettség: nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.
Az eszközalap befektetési célja a rövid távú jelentős árfolyamesések kivé- dése úgy, hogy mindeközben az árfolyam-emelkedésekből is részesüljön. Az eszközalap a befektetési célja eléréséhez az eszközalaphoz tartozó refe- renciaindexek technikai elemzésén – ezen belül különböző indikátorok (a referenciaindexből számított mutatók) által meghatározott jelzéseken – alapuló, „stop loss – start gain” típusú kereskedési stratégiákat használ.
Az eszközalap kezelője arra törekszik, hogy az általa kifejlesztett kereskedési stratégiák alkalmazásával felismerje az erőteljes árfolyameséseket és emel-
kedéseket, és a választott kereskedési stratégia szerinti eladással illetve vétellel mérsékelje az árfolyamveszteséget, miközben az árfolyam-emelke- désből profitál. Az alkalmazott kereskedési stratégiát az eszközalap kezelője folyamatosan felülvizsgálja, és ennek eredményeként bármikor megváltoz- tathatja.
A technikai elemzésen alapuló alkalmazott kereskedési stratégia jellemzően kétféle jelzést adhat a mögöttes befektetési alapokkal kapcsolatban: vételit vagy eladásit. Az eszközalap célzott összetétele így a jelzések szerint vál- tozhat:
• vételi jelzés esetén a célzott összetétel 95% befektetési alap és – a likvi- ditás biztosítása érdekében – 5% készpénz és bankbetét,
• eladási jelzés esetén a célzott összetétel 100% készpénz és bankbetét, a befektetési alapok aránya pedig 0%.
A vétel és az eladás lebonyolításának teljes időtartama előre nem határozható meg, tekintettel arra, hogy az – a jelzésen kívül – a mögöttes befektetések kezelőitől, illetve az érintett piacok likviditási helyzetétől is függ.
Az eszközalap kizárólag olyan tőzsdei ügyleteket köthet, amelyeknél az ár- folyamok növekedéséből lehet nyereségre szert tenni (tehát ún. „long po- zíciókat” vehet fel), az árfolyamok csökkenéséből profitáló ügyletek (az ún.
„short pozíciók”) nem engedélyezettek az eszközalap kezelője számára.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek enge- délyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megálla- podások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci hely- zet és várakozásai függvényében a befektetési politikában meghatározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap a kockázatok mérséklésének céljából több, az eszközalap be- fektetési céljainak megfelelő, tőzsdén kereskedhető befektetési alapba is fektetheti a vagyonát.
Az eszközalap kockázati profiljának sajátosságai a következők.
A táblázatban megjelölt „Jellemző kockázatok” mellett fontos, hogy a biz- tosító sem tőke-, sem hozam garanciát nem vállal, továbbá azt sem garan- tálja, hogy az eszközalap hozama bármely időszakra meghaladja azt a ho- zamot, amelyet a mögöttes befektetéseken az alkalmazott kereskedési stratégiák nélkül ért volna el.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
A technikai indikátorokon alapuló kereskedési stratégiák speciális kockázata, hogy a – múltbeli adatokon alapuló – indikátorok esetenként téves vagy megkésett (előre)jelzést adnak a várható jövőbeni árfolyammozgások te- kintetében, így a kereskedési stratégia eredménye (hozama) bizonyos idő- szakokban elmaradhat a referenciaindex teljesítményétől (hozamától), más esetekben viszont a kereskedési stratégia felülteljesítheti a referencia- indexet. Az eszközalap esetén fokozottak a likviditási kockázatok, mivel rövid idő alatt az eszközalap aktuális teljes vagyonának értékében lehet szükség értékpapír-eladási, illetve -vételi tranzakciók végrehajtására.
Ezen kockázatok csökkentése érdekében az eszközalap kezelője arra törek- szik, hogy a befektetések több, a befektetési politikának megfelelő érték- papírban kerüljenek elhelyezésre, de arra, hogy a tranzakciókat ténylegesen mennyi idő alatt tudja végrehajtani, garanciát nem vállal.
Az eszközalapok elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az esz- közalapokon belüli befektetési alapok azonban más devizában is befekte- tésre kerülhetnek; a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egész- ben fedezheti.
További információ: Az eszközalap aktuális összetétele, az eszközalapra alkalmazott aktuális kereskedési stratégia, illetve az alkalmazott kereske- dési stratégiák leírása, aktuális és az indulástól számított jelzései a befektetesek.uniqa.hu honlapon hozzáférhetők.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek kö- zötti minimalizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínálatának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntartható be- fektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja
azokat a régi eszközalapjait is, melyek befektetési politikája és eszközössze- tétele eredetileg nem a fenntartható környezeti vagy társadalmi vagy irá- nyítási szempontok alapján került meghatározásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenntarthatósági szempontokat fokozottab- ban érvényesíteni a mögöttes befektetési eszközök rendszeres felülvizsgála- tával. A Biztosító ezzel kapcsolatos részletes politikáját a honlapján (www.uniqa.hu/fenntarthatosag) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitűzéssel. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figye- lembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékeny- ségekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem kife- jezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között megtalálható az ipari termelőszektor, az energiaipar és a nyersanyag-termelés, melyek fenntart- hatósági kockázatokat hordozhatnak.
Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív ha- tással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök várható hozamára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatívan érintheti a hagyományos ipari szektort, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kockázatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve.
• A hagyományos technológiák alacsony emissziójú technológiákra cseré- lése szintén kockázatokat hordoz, az alkalmazkodás ráfordításokat igé- nyel. A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon.
2021. március 10.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Menedzselt kiegyensúlyozott ESG eszközalap
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Mérsékelten konzervatív |
Referenciaindex | 50% MSCI World SRI S-Series PAB 5% Capped USD Index, és 50% Bloom- berg MSCI EUR Corporate Climate Paris Aligned ESG Select Unh EUR Index (az érvényes MNB árfolyamokon magyar forintra váltva) |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 5 év |
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Részvények, részvény befektetési alapok | 47,5% | 30% | 70% |
Kötvények, kötvény befektetési alapok | 47,5% | 30% | 100% |
Készpénz, bankbetét | 5% | 0% | 20% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat | |
Földrajzi kitettség: nem koncentrált | |
Szektoriális kitettség: nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.
Az eszközalap célja, hogy közepes kockázatot vállalva a kockázatmentes hozamot hosszú távon érdemben meghaladó teljesítményt nyújtson, úgy, hogy közben környezeti és társadalmi jellemzőket mozdít elő.
Az eszközalap ennek érdekében olyan vállalatok részvényeibe, kötvényeibe, illetve egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaiba fektet közvetve, illetve közvetlenül, melyek fenntarthatóbb működésükkel hozzájárulnak a globális felmelegedés elleni küzdelemhez.
Ennek érdekében a megcélzott vállalatok a szén-dioxid-kibocsátás csök- kentésére irányuló üzletpolitikát valósítanak meg, mindamellett, hogy tár- sadalmilag felelős vállalatokként kiemelten kezelik az emberi és munkavál- lalói jogok, továbbá az adójogszabályok betartását, valamint helyes vállalatirányítási gyakorlattal rendelkeznek.
Az eszközalap befektetései között célzottan 95%-ban (minimum 80%-ban) szerepelnek olyan kollektív befektetések, illetve egyedi vállalati részvények, kötvények, amelyek a kijelölt összetett referenciaindex komponenseinek teljesítményét és összetételét hivatottak leképezni, egyúttal a referencia- index fenntarthatósági sarokszámainak elérését hivatottak biztosítani.
Az eszközalap befektetési portfóliójában a befektetési eszközök között kis részben (célzottan 5%-ban, maximum 20%-ban), likviditási célú pénz- eszközök is szerepelnek.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír-vételi és -eladási ügyletek enge- délyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megálla- podások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem arbitrázs célú ügyletek kötésére.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az eszköz- alapon belüli eszközök azonban más devizában is befektetésre kerülhetnek. A vagyonkezelő a devizakockázatot részben vagy egészben fedezheti, az aktuális fedezettségről további információ a havi jelentésben található.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok figyelembevéte- lére, értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek közötti minimalizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenntarthatósági ténye- zőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vo- natkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
A jelentős károkozás elkerülését célzó elv kizárólag a pénzügyi termék alapjául szolgáló azon befektetésekre vonatkozik, amelyek figyelembe veszik a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékeny- ségekre vonatkozó uniós kritériumokat.
Az e pénzügyi termék többi részének alapjául szolgáló befektetések nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gaz- dasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A közvetett befektetések (kollektív befektetési formák) esetében a Biztosító csak olyan alapkezelőt választ, amely a saját közzététele alapján figyelembe veszi a fenntarthatóságra gyakorolt főbb káros hatásokat a befektetési dön- tései során, és ennek érdekében kizárási politikákat alkalmaz, fenntartha- tósági szempontú elemzéseket végez a befektetés előtt, valamint aktív tu- lajdonosi szerepet gyakorol a befektetést befogadó vállalatok életében.
Egyedi vállalati részvények, kötvények esetében a Biztosító már a befektetés előtt elemzi a befektetést befogadó, illetve kötvényt kibocsátó vállalatok szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének várható, jövőbeli forgatókönyveit, és kizárólag olyan vállalatokat választ, amelyek megbízható és transzparens módon közzéteszik a szén-dioxid-kibocsátás Párizsi Megállapodáshoz iga- zodó mértékű csökkentése érdekében vállalt célkitűzéseik megvalósulását. Mindezeket a Biztosító külső adatszolgáltatók információi alapján is ellen- őrzi.
Az eszközalap befektetési politikájához tartozó összetett referenciaindex komponensei az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelet szerinti, a fenntarthatóságot az üvegházhatású gázok kibocsátásának mér- séklésén keresztül támogató Párizsi Megállapodáshoz igazodó referencia- indexek, melyek a következők:
• 50%-ban az MSCI World SRI S-Series PAB 5% Capped Index forintosított értéke, és
• 50%-ban a Bloomberg MSCI EUR Corporate Climate Paris Aligned ESG Select Unhedged EUR Index forintosított értéke.
A befektetési stratégia fent ismertetett lényeges eleme, hogy a kiválasztott befektetések az összetett referenciaindex komponenseinek teljesítményét és összetételét is hivatottak leképezni, egyúttal e referenciaindex komponen- senkénti fenntarthatósági sarokszámainak elérését hivatottak biztosítani. Az összetett referenciaindex komponenseit képező indexeket előállító Morgan Stanley Capital International, illetve a Bloomberg Finance L.P. az Európai Bi- zottság Technikai Szakértői Csoportja által javasolt minimális követelménye- ket figyelembe veszi azon mögöttes vállalatok tekintetében, amelyeknek részvényei, illetve kibocsátott kötvényei kiválasztásra kerülnek, és mérlegeli a követelmények teljesítése mellett az éghajlatváltozásból adódó kockázato- kat és lehetőségeket. Ezen felül, az indexek kizárják a dohányipari vállalatok, valamint a szénalapú áramtermelő vállalatok részvényeit és kibocsátott köt- vényeit, továbbá korlátozzák a fosszilis energiaipari vállalatok kiválasztását.
Mindezek alapján a Biztosító a fenntarthatósági kockázatokat nem minősíti jelentősnek az eszközalap esetében.
A Biztosító általános politikáját a fenntarthatósági kockázatok befektetési dön- tésekbe integrálásáról a honlapján (www.uniqa.hu/fenntarthatosag) teszi közzé.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
A Biztosító már a mögöttes befektetések kiválasztása során előzetesen elemzi a fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatását, valamint ezt követően is folyamatosan figyelemmel kíséri a fenntarthatósági kocká- zatok időbeli alakulását a befektetés teljes időtartama alatt. Ezek – és a
„A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása” sza- kaszban fentebb kifejtettek – alapján a Biztosító nem minősíti jelentősnek a fenntarthatósági kockázatokat jelen eszközalap esetében, így azok ho- zamra gyakorolt várható hatása sem jelentős.
A környezeti és/vagy társadalmi jellemzőket előmozdító eszközalapok ese- tén alkalmazandó kiegészítő szerződéskötés előtti közzétételt a Különös Feltételek 4. sz. melléklete tartalmazza.
2023. június 23.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Kockázatvállaló |
Referenciaindex | 100% MSCI World SRI S-Series PAB 5% Capped USD Index (az érvényes MNB árfolyamokon magyar forintra váltva) |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 10 év |
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Részvény befektetési alapok | 90% | 80% | 100% |
Egyedi részvények | 5% | 0% | 20% |
Készpénz, bankbetét | 5% | 0% | 20% |
Globális ESG részvény eszközalap
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat | |
Földrajzi kitettség: nem koncentrált | |
Szektoriális kitettség: nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.
Az eszközalap közép- és hosszútávon úgy kíván inflációt meghaladó hoza- mot elérni, hogy közben környezeti és társadalmi jellemzőket mozdít elő. Az eszközalap ennek érdekében olyan vállalatok részvényeibe fektet köz- vetve, illetve közvetlenül, melyek fenntarthatóbb működésükkel hozzá- járulnak a globális felmelegedés elleni küzdelemhez.
Ennek érdekében a megcélzott vállalatok a szén-dioxid kibocsátás csökken- tésére irányuló üzletpolitikát valósítanak meg, mindamellett, hogy társa- dalmilag felelős vállalatokként kiemelten kezelik az emberi és munkavállalói jogok, továbbá az adójogszabályok betartását, valamint helyes vállalatirá- nyítási gyakorlattal rendelkeznek.
Az eszközalap befektetései között célzottan 95%-ban (minimum 80%-ban) szerepelnek olyan környezeti és/vagy társadalmi jellemzőt előmozdító kol- lektív befektetési formák, illetve egyedi vállalati részvények, amelyek a ki- jelölt referenciaindex teljesítményét és összetételét hivatottak leképezni, egyúttal a referenciaindex fenntarthatósági sarokszámainak elérését hiva- tottak biztosítani.
Az eszközalap befektetési portfóliójában a befektetési eszközök között kis részben (célzottan 5%-ban, maximum 20%-ban), likviditási célú pénz- eszközök is szerepelnek.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír-vételi és -eladási ügyletek enge- délyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megálla- podások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem arbitrázs célú ügyletek kötésére.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az eszköz- alapon belüli eszközök azonban más devizában is befektetésre kerülhetnek. A vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti, az aktuális fedezettségről további információ a havi jelentésben található.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok figyelembevételére, értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek közötti mini- malizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenntarthatósági tényezőkre
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
A jelentős károkozás elkerülését célzó elv kizárólag a pénzügyi termék alapjául szolgáló azon befektetésekre vonatkozik, amelyek figyelembe veszik a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékeny- ségekre vonatkozó uniós kritériumokat.
Az e pénzügyi termék többi részének alapjául szolgáló befektetések nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazda- sági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A közvetett befektetések (kollektív befektetési formák) esetében a Biztosító csak olyan alapkezelőt választ, amely a saját közzététele alapján figyelembe veszi a fenntarthatóságra gyakorolt főbb káros hatásokat a befektetési dön- tései során, és ennek érdekében kizárási politikákat alkalmaz, fenntartható- sági szempontú elemzéseket végez a befektetés előtt, valamint aktív tulaj- donosi szerepet gyakorol a befektetést befogadó vállalatok életében.
Egyedi vállalati részvények esetében a Biztosító már a befektetés előtt elemzi a befektetést befogadó vállalatok szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének vár- ható jövőbeli forgatókönyveit, és kizárólag olyan vállalatok részvényeibe fek- tet, amelyek megbízható és transzparens módon közzéteszik a szén-dioxid- kibocsátás Párizsi Megállapodáshoz igazodó mértékű csökkentése érdekében vállalt célkitűzéseik megvalósulását. Mindezeket a Biztosító külső adatszol- gáltatók információi alapján is ellenőrzi, valamint folyamatosan nyomon kö- veti a befektetés teljes időtartama alatt.
Az eszközalap referenciaindexe az MSCI World SRI S-Series PAB 5% Capped Index forintosított értéke, ami az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelet szerinti, a fenntarthatóságot az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésén keresztül támogató Párizsi Megállapodáshoz
igazodó európai uniós referenciaindexnek minősül. A befektetési stratégia fent ismertetett lényeges eleme, hogy a kiválasztott befektetések a referen- ciaindex teljesítményét és összetételét is hivatottak leképezni, egyúttal a re- ferenciaindex fenntarthatósági sarokszámainak elérését hivatottak biztosí- tani. Az indexet előállító Morgan Stanley Capital International az Európai Bizottság Technikai Szakértői Csoportja által javasolt minimális követelmé- nyeket figyelembe veszi a mögöttes vállalatok részvényeinek kiválasztása során, és mérlegeli a követelmények teljesítése mellett az éghajlatváltozásból adódó kockázatokat és lehetőségeket. Ezen felül, az index kizárja a dohá- nyipari vállalatok, valamint a szénalapú áramtermelő vállalatok részvényeit, valamint korlátozza a fosszilis energiaipari vállalatok kiválasztását.
Mindezek alapján a Biztosító a fenntarthatósági kockázatokat nem minősíti jelentősnek az eszközalap esetében.
A Biztosító általános politikáját a fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálásáról a honlapján (www.uniqa.hu/fenntarthatosag) teszi közzé.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
A Biztosító már a mögöttes befektetések kiválasztása során előzetesen elemzi a fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatását, valamint ezt kö- vetően is folyamatosan figyelemmel kíséri a fenntarthatósági kockázatok idő- beli alakulását a befektetés teljes időtartama alatt. Ezek – és a „A fenntartha- tósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása” szakaszban fentebb kifejtettek – alapján a Biztosító nem minősíti jelentősnek a fenntarthatósági kockázatokat jelen eszközalap esetében, így azok hozamra gyakorolt várható hatása sem jelentős.
A környezeti és/vagy társadalmi jellemzőket előmozdító eszközalapok esetén alkalmazandó kiegészítő szerződéskötés előtti közzétételt a Különös Feltéte- lek 4. sz. melléklete tartalmazza.
2023. június 23.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
€-Globális ESG részvény eszközalap
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Kockázatvállaló |
Referenciaindex | 100% MSCI World SRI S-Series PAB 5% Capped USD Index (az érvényes MNB árfolyamokon euróra váltva) |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 10 év |
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Részvény befektetési alapok | 90% | 80% | 100% |
Egyedi részvények | 5% | 0% | 20% |
Készpénz, bankbetét | 5% | 0% | 20% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat | |
Földrajzi kitettség: nem koncentrált | |
Szektoriális kitettség: nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.
Az eszközalap közép- és hosszútávon úgy kíván inflációt meghaladó hoza- mot elérni, hogy közben környezeti és társadalmi jellemzőket mozdít elő. Az eszközalap ennek érdekében olyan vállalatok részvényeibe fektet köz- vetve, illetve közvetlenül, melyek fenntarthatóbb működésükkel hozzá- járulnak a globális felmelegedés elleni küzdelemhez.
Ennek érdekében a megcélzott vállalatok a szén-dioxid kibocsátás csökken- tésére irányuló üzletpolitikát valósítanak meg, mindamellett, hogy társa- dalmilag felelős vállalatokként kiemelten kezelik az emberi és munkavállalói jogok, továbbá az adójogszabályok betartását, valamint helyes vállalatirá- nyítási gyakorlattal rendelkeznek.
Az eszközalap befektetései között célzottan 95%-ban (minimum 80%-ban) szerepelnek olyan környezeti és/vagy társadalmi jellemzőt előmozdító kol- lektív befektetési formák, illetve egyedi vállalati részvények, amelyek a ki- jelölt referenciaindex teljesítményét és összetételét hivatottak leképezni, egyúttal a referenciaindex fenntarthatósági sarokszámainak elérését hiva- tottak biztosítani.
Az eszközalap befektetési portfóliójában a befektetési eszközök között kis részben (célzottan 5%-ban, maximum 20%-ban), likviditási célú pénz- eszközök is szerepelnek.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír-vételi és -eladási ügyletek enge- délyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megálla- podások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem arbitrázs célú ügyletek kötésére.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok figyelembevéte- lére, értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek közötti minimalizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenntarthatósági ténye- zőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vo- natkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
A jelentős károkozás elkerülését célzó elv kizárólag a pénzügyi termék alapjául szolgáló azon befektetésekre vonatkozik, amelyek figyelembe veszik a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékeny- ségekre vonatkozó uniós kritériumokat.
Az e pénzügyi termék többi részének alapjául szolgáló befektetések nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gaz- dasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A közvetett befektetések (kollektív befektetési formák) esetében a Biztosító csak olyan alapkezelőt választ, amely a saját közzététele alapján figyelembe veszi a fenntarthatóságra gyakorolt főbb káros hatásokat a befektetési dön- tései során, és ennek érdekében kizárási politikákat alkalmaz, fenntartha- tósági szempontú elemzéseket végez a befektetés előtt, valamint aktív tu- lajdonosi szerepet gyakorol a befektetést befogadó vállalatok életében.
Egyedi vállalati részvények esetében a Biztosító már a befektetés előtt elemzi a befektetést befogadó vállalatok szén-dioxid-kibocsátás csökken- tésének várható jövőbeli forgatókönyveit, és kizárólag olyan vállalatok rész- vényeibe fektet, amelyek megbízható és transzparens módon közzéteszik a szén-dioxid-kibocsátás Párizsi Megállapodáshoz igazodó mértékű csök- kentése érdekében vállalt célkitűzéseik megvalósulását. Mindezeket a Biz- tosító külső adatszolgáltatók információi alapján is ellenőrzi, valamint fo- lyamatosan nyomon követi a befektetés teljes időtartama alatt.
Az eszközalap referenciaindexe az MSCI World SRI S-Series PAB 5% Capped Index euróban számított értéke, ami az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelet szerinti, a fenntarthatóságot az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésén keresztül támogató Párizsi Megállapodáshoz igazodó európai uniós referenciaindexnek minősül. A befektetési stratégia fent ismertetett lényeges eleme, hogy a kiválasztott befektetések a referen-
ciaindex teljesítményét és összetételét is hivatottak leképezni, egyúttal a referenciaindex fenntarthatósági sarokszámainak elérését hivatottak bizto- sítani. Az indexet előállító Morgan Stanley Capital International az Európai Bizottság Technikai Szakértői Csoportja által javasolt minimális követelmé- nyeket figyelembe veszi a mögöttes vállalatok részvényeinek kiválasztása során, és mérlegeli a követelmények teljesítése mellett az éghajlatváltozásból adódó kockázatokat és lehetőségeket. Ezen felül, az index kizárja a dohányi- pari vállalatok, valamint a szénalapú áramtermelő vállalatok részvényeit, va- lamint korlátozza a fosszilis energiaipari vállalatok kiválasztását.
Mindezek alapján a Biztosító a fenntarthatósági kockázatokat nem minősíti jelentősnek az eszközalap esetében.
A Biztosító általános politikáját a fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálásáról a honlapján (www.uniqa.hu/fenntarthatosag) teszi közzé.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
A Biztosító már a mögöttes befektetések kiválasztása során előzetesen elemzi a fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatását, valamint ezt követően is folyamatosan figyelemmel kíséri a fenntarthatósági kocká- zatok időbeli alakulását a befektetés teljes időtartama alatt. Ezek – és a „A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása” szakasz- ban fentebb kifejtettek – alapján a Biztosító nem minősíti jelentősnek a fenntarthatósági kockázatokat jelen eszközalap esetében, így azok hozamra gyakorolt várható hatása sem jelentős.
A környezeti és/vagy társadalmi jellemzőket előmozdító eszközalapok ese- tén alkalmazandó kiegészítő szerződéskötés előtti közzétételt a Különös Feltételek 4. sz. melléklete tartalmazza.
2023. június 23.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Kockázatvállaló |
Referenciaindex | 33,75% OTOB Polish Traded EUR Index, 18% OTOB Czech Traded EUR Index, 15,75% Wiener Boerse Romanian Traded Index (in EUR), 3,75% Croatian Traded Index (in EUR), 3,75% Ljubljana Stock Exchange Slovenian Blue-Chip SBITOP Index, 15% OTOB Hungarian Traded EUR Index, 10% RMAX (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva) |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 5 év |
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Befektetési alapok | 90–95% | 80% | 100% |
Készpénz, bankbetét | 5–10% | 0% | 20% |
Raiffeisen Közép-Kelet-Európa Részvény eszközalap
Jellemző kockázatok | |||
Árukockázat | Likviditási kockázat | • | |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat | • | |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat | • | |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat | • | |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat | • | |
Fenntarthatósági kockázat | |||
Földrajzi kitettség: Kelet-Közép-Európa | |||
Szektoriális kitettség: nem koncentrált | |||
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.
Az eszközalap a Raiffeisen Részvény Alapba (mögöttes befektetési alap) fek- tet. A Raiffeisen Részvény Alap célja, hogy alapvetően magyarországi és egyéb kelet-közép-európai vállalatok tőzsdén jegyzett részvényeibe történő befektetésekkel mérsékelt kockázatú, jól diverzifikált portfóliót alakítson ki.
A részvényekbe eszközölt befektetések összesített eszközértéke a mögöttes alap működése során legalább 80%-os részarányt fog képviselni a mögöt- tes alap teljes eszközértékében. Az Alapkezelő a piaci helyzet mindenkori megítélésének megfelelően dönt a részvények és egyéb eszközök arányáról. Kedvező tőkepiaci helyzetben a részvények aránya megközelítheti a 100%-ot is. A mögöttes befektetési alapra vonatkozó további információk az alapok.raiffeisen.hu oldalon találhatók.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír-vételi és -eladási ügyletek enge- délyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megálla- podások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem arbitrázs célú ügyletek kötésére.
Az eszközalapban a befektetési jegyek célzott aránya 90–95%, a likviditás biztosítása érdekében az eszközalap készpénzt és bankbetétet is tartalmaz, melyek aránya célzottan 5–10%.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, de az esz- közalapon belüli eszközök egy része más devizában kerül befektetésre.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiak- ban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenn- tarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mértékének racio- nális keretek közötti minimalizálására. A Biztosító ezzel kapcsolatos részletes politikáját a honlapján (www.uniqa.hu/fenntarthatosag) publikálja. Az esz- közalap vonatkozásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
A Biztosító a közvetett befektetések (befektetési alapok) kiválasztása során olyan befektetési alapkezelőt választ, amely integrálja a befektetési dön-
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
téshozatali eljárásaiba a fenntarthatósági kockázatok mérlegelését, valamint figyelembe veszi ezek hozamra gyakorolt valószínűsíthető hatását.
A mögöttes befektetési alapot kezelő Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: Alapkezelő) a fenntarthatósági kockázatok kezelését a már meglévő befektetés döntéshozatali és kockázatkezelési folyamata ré- szének tekinti. A fenntarthatósági kockázatok integrálása alatt az Alapkezelő a releváns és lényeges környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (a továb- biakban még: ESG) szempontok szisztematikus és a mögöttes befektetési alap befektetési céljával arányos figyelembevételét érti a befektetések ér- tékelése, illetve a befektetési limitek kialakítása során. A releváns és lényeges ESG szempontok szisztematikus figyelembevétele a tradicionális, funda- mentális elemzés részét képezi.
Az Alapkezelő az ESG kockázatok közül az érdeminek ítélt kockázatokkal foglalkozik. Érdemi az az ESG kockázatnak minősíti azt, ami hosszabb távon érdemben befolyásolhatja egy társaság vagy ország pénzügyi, gazdasági teljesítményét, és akár a további működés ellehetetlenüléséhez, vagy az adósságszolgálat nem teljesítéséhez is vezethet. Ilyen lehet az olyan kör- nyezeti externália, amelynek a társaságra terhelése pénzügyileg megrop- pantaná a vállalkozást, vagy ami negatívan befolyásolná egy közösség élet- színvonalát, jövedelemtermelő képességét, az olyan szociális jellegű körülmények, mint például a gyerekmunkára épülő üzleti modell, amelynek a megszüntetése egyben a vállalkozás pénzügyi ellehetetlenüléséhez vezet, egy ország esetében a kedvezőtlen demográfiai változások, illetve az olyan irányítási jellegű hiányosságok, amely a vállalkozás operatív vezetése részé- ről beláthatatlan mértékű kockázatok felvállalásához vezethet, illetve ame- lyek a kisebbségi tulajdonosok érdekeinek jelentős sérülését okozhatják, nemzeti szinten pedig pl. a korrupció intézményesülése vagy a nyugdíj- rendszer hosszútávú fenntarthatóságának sérülése.
Az Alapkezelő különböző információforrásokból gyűjti a fenntarthatósággal kapcsolatos információkat, úgymint a sajtó, a professzionális adatszolgál- tatók, valamint az elemzőcégek, és folyamatosan figyeli, hogy az adott be- fektetés hogyan teljesít fenntarthatósági szempontból. Az Alapkezelő fenn- tarthatósági szempontok alapján nem zár ki egyetlen befektetést sem, ugyanakkor érdemi kockázat felmerülése esetén végső soron kerüli vagy felszámolja az adott befektetést.
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntéshozatali folyamatba történő integrálására szolgáló, az Alapkezelő által alkalmazható stratégiák- ról további információ érhető el az Alapkezelő honlapján (www.alapok. xxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxx).
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitűzéssel. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figye- lembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékeny- ségekre vonatkozó uniós kritériumokat.
Az Alapkezelő a mögöttes befektetési alap Tájékoztatója és Xxxxxxxx Sza- bályzata alapján jelenleg nem veszi figyelembe a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt Főbb káros hatásait.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem kife- jezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra.
A mögöttes befektetési alapot kezelő Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: Alapkezelő) közzététele szerint, a részére ezidáig rendel- kezésre álló adatok és információk alapján a fenntarthatósági kockázatok befektetési döntéshozatalba való integrálása hosszú távon javíthatja a mö- göttes befektetési alap kockázattal korrigált teljesítményét, illetve jelentő- sen hozzájárulhat a nem szisztematikus (nem a tőkepiac egészét érintő, egyedi) kockázatok csökkentéséhez is.
Az Alapkezelő értékelése szerint a fenntarthatósági kockázatok alacsonyab- bak azon befektetési alapok esetében, amelyek kezelői a befektetési dön- tések során a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszik. Mivel az azonosított érdemi fenntarthatósági kockázatokat az Alapkezelő a koc- kázat/hozam értékelés során figyelembe veszi, ezért a fenntarthatósági koc- kázatok hatását alacsonyabbnak értékeli egy hasonló befektetési politikát követő, de a fenntarthatósági kockázatokat figyelembe nem vevő kollektív befektetési formához képest.
Ugyanakkor az Alapkezelő megítélése szerint összességében, és elsősorban a közvetett befektetésként (befektetési alapokon keresztül) vállalati kibo- csátók értékpapírjaiba eszközölt befektetések (részvénybefektetések, válla- lati kötvények) esetében a fenntarthatósági kockázat releváns és érdemi, az ezekkel kapcsolatos negatív esemény vagy körülmény bekövetkezése, a többi kockázathoz hasonlóan a befektetések értékére negatívan hathat.
2022. november 17.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
LEJÁRATRA OPTIMALIZÁLT ESZKÖZALAPOK
Cél eszközalapok
Eszözalap | Árfolyam-kockázat | Megcélzott ügyfélkör |
Cél 2030 | + + + + + | Mérsékelten kockázatvállaló |
Cél 2035 | + + + + + | Mérsékelten kockázatvállaló |
Cél 2040 | + + + + + | Mérsékelten kockázatvállaló |
Cél 2045 | + + + + + | Mérsékelten kockázatvállaló |
Cél 2050 | + + + + + | Mérsékelten kockázatvállaló |
Referenciaindex* (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva) | ||||
CRSP US Total Market Index | FTSE Global All Cap ex US Index | Bloomberg Barclays U.S. Aggregate Float Adjusted Index | Bloomberg Barclays Global Aggregate ex-USD Float Adjusted RIC Capped Index (USD Hedged) | |
Cél 2030 | 43% | 29% | 20% | 8% |
Cél 2035 | 48% | 31% | 15% | 6% |
Cél 2040 | 52% | 34% | 10% | 4% |
Cél 2045 | 54% | 36% | 7% | 3% |
Cél 2050 | 54% | 36% | 7% | 3% |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 10 év, illetve a céldátumig | |||
Cél eszköz- alapok | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalapok összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | ||
Cél 2030 | Vanguard Target Retirement 2030 befektetési alapba fektető befektetési alapok | 90-95% | 80% | 100% |
Készpénz, látra szóló betét | 5-10% | 0% | 20% | |
Cél 2035 | Vanguard Target Retirement 2035 befektetési alapba fektető befektetési alapok | 90-95% | 80% | 100% |
Készpénz, látra szóló betét | 5-10% | 0% | 20% | |
Cél 2040 | Vanguard Target Retirement 2040 befektetési alapba fektető befektetési alapok | 90-95% | 80% | 100% |
Készpénz, látra szóló betét | 5-10% | 0% | 20% | |
Cél 2045 | Vanguard Target Retirement 2045 befektetési alapba fektető befektetési alapok | 90-95% | 80% | 100% |
Készpénz, látra szóló betét | 5-10% | 0% | 20% | |
Cél 2050 | Vanguard Target Retirement 2050 befektetési alapba fektető befektetési alapok | 90-95% | 80% | 100% |
Készpénz, látra szóló betét | 5-10% | 0% | 20% | |
Jellemző kockázatok | |||
Árukockázat | Likviditási kockázat | ||
Devizaárfolyam-kockázat | • | Ország / politikai kockázat | • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat | • | |
Kamat- és hozamkockázat | • | Részvénykockázat | • |
Koncentrációs kockázat | • | Visszafizetési kockázat | • |
Fenntarthatósági kockázat | • | ||
Földrajzi kitettség: | nem koncentrált | ||
Szektoriális kitettség: | nem koncentrált | ||
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.
2015
2020
2025
2030
2035
2040
2045
2050
Cél 2030
Globális részvény
Globális kötvény és pénzpiaci befektetés
Cél 2035
Globális részvény
Globális kötvény és pénzpiaci befektetés
Cél 2040
Globális részvény
Globális kötvény és pénzpiaci befektetés
Cél 2045
Globális részvény
Globális kötvény és pénzpiaci befektetés
Cél 2050
Globális kötvény és pénzpiaci befektetés
Globális részvény
* Az egyes Cél alapok összetétele az idő előrehaladtával folyamatosan változik, és a kockázati ki- tettség folyamatosan csökken – a csökkenés hozzávetőleges üteméről a különböző Cél alapok egy- máshoz képest futamideje és eszköz-összetétele ad hozzávetőleges képet a táblázatban megadott súlyok alapján. A táblázatban megadott eszköz-összetétel szerinti súlyértékek a 2016. december 1-e szerinti állapotot tükrözik.
Az adott Cél eszközalapon keresztül megtestesülő kockázati kitettségről és az adott alap legalább félévente frissített kockázati kitettségéről bővebb információt a xxxxxxxxxxxx.xxxxx.xx oldalon talál- hat.
Az eszközalapok és mögöttes befektetéseik célja hosszú távon hozam elérése olyan befektetők érdeklődésére számítva, akik megtakarításaikra az eszközalapok nevében szereplő évek (céldátumok) körül tartanak igényt. Az eszközalapok mögött elsődle- gesen globális részvények, kötvények, kamatozó értékpapírok és pénzpiaci eszközök állnak, pontos összetételük a befektetési politikából adódóan folyamatosan változik. Az évek során a befektetéseken belüli részvényhányad folyamatosan csökken annak érdekében, hogy az eszközalapok a céldátumukhoz közeledve egyre kisebb árfo-
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról
lyam-ingadozásnak legyenek kitéve. Ezt a befektetési politikát követve az eszközala- pok hátterét képező befektetési alapok a céldátumra nagyrészt pénzpiaci eszközök- ből állnak, és így az eszközalapok kockázati kitettsége a kezdeti magasról – a befek- tetési politika célja szerint – alacsony fokozatúra csökken. Előzők alapján elmondható, hogy a mögöttes befektetések a tartam első hányadában a globális reál világgazdasági növekedésből kívánnak profitálni, később pedig az ebből felhal- mozott profitot egyre likvidebb és kisebb árfolyam ingadozású kötvény-, illetve pénz- piaci fix hozamú befektetésekkel kívánják biztosítani.
Az árfolyamkockázat további mérséklése érdekében a befektetési alapok kezelője az eszközöket földrajzilag megosztja, illetve több alapkezelő tudásának hasznosításával állítja össze. A táblázatban megjelölt „Jellemző kockázatok” mellett így az eszköz- alapok hozamát az alapkezelők egyedi részvény-kiválasztási, eszközallokációs dön- tései is befolyásolják.
Mivel a befektetési célból az eszközalapokba kiválasztott befektetési alapok kezdet- ben túlnyomórészt részvényekbe fektetnek, elsősorban árfolyamkockázatok befolyá- solhatják az eszközalapok árfolyamának alakulását. A céldátumokhoz közeledve a kötvénytípusú eszközök túlsúlyából adódóan a kamat-, illetve a hitelkockázat válik meghatározóvá.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek engedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír-kölcsön- zés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származ- tatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és vá- rakozásai függvényében a befektetési politikában meghatározott minimum-maxi- mum értékek között eltérhet.
Az eszközalapok likviditásukat az aktuális készpénzhányaduk megemelésével, illetve a mögöttes befektetési jegyek napi értékesítése révén biztosítják.
A készpénzhányad naponta az eszközalapokba áramló ügyfélbefizetésekkel is nö- vekszik, ezért a befektetési jegyek aránya célzottan 90-95%.
Az eszközalapok elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az eszközalapokon belüli befektetési alapok azonban más devizában is befektetésre kerülhetnek; a va- gyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) a be- fektetési döntései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági té- nyezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek közötti minimalizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írás- ban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínálatának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntartható befektetési célkitűzés- sel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érde- kében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek be- fektetési politikája és eszközösszetétele eredetileg nem a fenntartható környezeti vagy társadalmi vagy irányítási szempontok alapján került meghatározásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenntarthatósági szempontokat fokozottabban érvé- nyesíteni a mögöttes befektetési eszközök rendszeres felülvizsgálatával. A Biztosító ezzel kapcsolatos részletes politikáját a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitűzéssel.
Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem kifejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban ta- lálható mögöttes eszközök között az ipari termelőszektor, az energiaipar és a nyers- anyag-termelés számottevő súllyal szerepel, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak.
Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással le- hetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatívan érintheti
a hagyományos ipari szektort, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését ered- ményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kockázatot jelente-
nek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve.
• Az ipari termelés, nyersanyag-előállítás kapcsán a hagyományos technológiák ala- csony emissziójú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkal- mazkodás ráfordításokat igényel. A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költ- ségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon.
• Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is megtalálhatók)
egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfelelően foghatnak fel bizo- nyos, a kibocsátó országra vonatkozó környezeti vagy társadalompolitikai intéz- kedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsök- kenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív értéke- léseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyásolhatják a vár- ható hozamot.
2021. március 10.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések
Befektetési egységekhez kötött
rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BRÁF”)
⏵„Harmónia Bónusz” rendszeres díjas,
befektetési egységekhez kötött nyugdíj- biztosítás különös feltételei („KF”)
• A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
• A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
• Biztosítási események és szolgáltatások
• A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
• A szerződésen érvényesített levonások
• A szerződésen történő jóváírások: bónuszok, bónusz számla
• Maradékjogok, részleges visszavásárlás
• A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
• A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek
⏵• 1. sz. melléklet – Az eszközalapok
• 2.A sz. melléklet – A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások
• 2.B sz. melléklet – A feltételekben ismertetett költségek mértékei
• 2.C sz. melléklet – A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei
• 3. sz. melléklet – TKM tájékoztató
• 4. sz. melléklet – Kiegészítő szerződés- kötés előtti közzétételek
A járadékszolgáltatás feltételei Összefoglaló tájékoztató
a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról