Szerződés

Szerződés

a Magyarország és az Osztrák Köztársaság között a határokat átlépő bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatandó együttműködésről

(egységes szerkezetben a Magyarország és az Osztrák Köztársaság között a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határokat átlépő bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatandó együttműködésről szóló, Heiligenbrunnban, 2004. június 6-án aláírt Szerződés módosításáról szóló Jegyzőkönyvben megállapított módosításokkal)

A Magyarország és az Osztrák Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Államok) abból a célból, hogy a közös biztonsági érdekek megvalósításában együttműködjenek,

azzal a közös elhatározással, hogy hatékonyan lépjenek fel az országhatárokat átlépő, a közbiztonságot és a közrendet fenyegető veszélyek, valamint a nemzetközi bűnözéssel szemben,

azzal a szándékkal, hogy a jelen Szerződés végrehajtásában illetékes hatóságok együttműködését átfogóan továbbfejlesszék,

az alábbiakban állapodtak meg:

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Értelmező rendelkezések

A jelen Szerződésben használt fogalmak jelentése a következő:

1. Hatóságok: a Szerződő Államok belső jogszabályai szerint a közbiztonság és közrend fenntartására, továbbá bűncselekmények megelőzésére, megakadályozására és felderítésére, valamint közlekedésrendészeti feladatok ellátására feljogosított hatóságok, illetve hatósági feladatokat ellátó szervek;

a) Magyarország részéről: a rendőrség, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnüldözési, bűnmegelőzési vagy rendészeti feladatot ellátó szervei;

b) az Osztrák Köztársaság részéről: a szövetségi belügyminiszter, a tartományi rendőrségi igazgatóságok, továbbá azon települések területén kívül, ahol a tartományi rendőrségi

igazgatóság egyúttal az elsőfokú biztonsági hatóság is, a kerületi államigazgatási hatóságok; közlekedésrendészeti ügyekben a tartományi kormányok és a kerületi államigazgatási hatóságok, továbbá azon települések területén, ahol a tartományi rendőrségi igazgatóság egyúttal az elsőfokú biztonsági hatóság is, a tartományi rendőrségi igazgatóságok; a szövetségi pénzügyminiszter vagy meghatalmazott képviselői.

2. Igazságügyi hatóságok:

a) Magyarország részéről: a bíróságok és ügyészi szervek;

b) az Osztrák Köztársaság részéről: a szövetségi igazságügyi miniszter valamint a bíróságok és ügyészségek, valamint az ezek megbízásából eljáró igazságügyi hatóságok.

3. A jelen Szerződés végrehajtása során a kapcsolattartásra jogosult központi szervek:

a) Magyarország részéről:

- a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK),

b) az Osztrák Köztársaság részéről:

- a szövetségi belügyminiszter.

4. A jelen Szerződés alkalmazása szempontjából határterületnek minősül:

a) Magyarország részéről:

- Győr-Moson-Sopron megye területe,

- Vas megye területe;

b) az Osztrák Köztársaság részéről:

- Burgenland Szövetségi Tartomány.

Határterületnek minősül a vonat is az államhatártól a menetrend szerinti első vasútállomásig terjedő útvonalszakaszon.

2. cikk

A Szerződés tárgya

A Szerződő Államok erősítik az együttműködést a közbiztonságot és a közrendet fenyegető veszélyek elhárításában, a bűncselekmények megelőzésében, megakadályozásában és felderítésében, valamint a közlekedés- és idegenrendészet terén. A Szerződő Államok együttműködése nemzeti jogszabályaikkal összhangban, a jelen Szerződés rendelkezései szerint valósul meg. A jelen Szerződés nem érinti a Szerződő Államok illetékes hatóságainak

azon együttműködését, amelyet nemzetközi szervezetek, így az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol), valamint a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (ICPO-Interpol) keretében folytatnak.

3. cikk

Közös elemzés

A Szerződő Államok rendszeresen átadják egymásnak a 2. cikkben meghatározott területekre vonatkozó ismereteiket, elemzéseiket. E célból esetileg, de legalább évente egyszer közösen elemzik a súlyponti kérdéseket, megvitatják és egyeztetik a szükséges teendőket.

II. Fejezet

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

4. cikk

Együttműködés megkeresés alapján

(1) A Szerződő Államok illetékes hatóságai megkeresés alapján együttműködnek és segítséget nyújtanak egymásnak a közbiztonságot és a közrendet fenyegető veszélyek elhárítása, valamint a bűncselekmények megakadályozása, megelőzése és felderítése céljából. Az együttműködés nem terjed ki a Szerződő Államok igazságügyi hatóságainak hatáskörébe tartozó jogsegélyre. Nem terjeszthető elő, illetve nem teljesíthető olyan megkeresés, amely katonai vagy politikai bűncselekményekre vonatkozik. Amennyiben a megkeresett hatóság nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel a kérelem teljesítésére, úgy a megkeresést továbbítja az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz, és erről értesíti a megkereső hatóságot.

(2) A megkeresések és az azokra adott válaszok, amennyiben a jelen Szerződés eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a Szerződő Államok központi szervei között, írásban kerülnek továbbításra. Sürgős esetben a megkeresés szóban is előterjeszthető; a szóbeli megkeresést írásban haladéktalanul meg kell erősíteni.

(3) A megkereséseket, figyelemmel az 1. cikk 3. pontjában foglaltakra, az alábbi központi szerv részére kell megküldeni:

a) Magyarország részéről: a NEBEK;

b) az Osztrák Köztársaság részéről: a szövetségi belügyminiszter / Közbiztonsági Főigazgatóság.

(4) A Szerződő Államok hatóságainak a jelen Szerződésben meghatározottak szerinti együttműködése különösen az alábbiakra terjed ki:

a) információcsere,

b) intézkedések sürgős esetekben,

c) határon átnyúló megfigyelés,

d) határon átlépő üldözés,

e) ellenőrzött szállítás,

f) fedett nyomozó alkalmazása,

g) tanúvédelem,

h) együttműködés közös kapcsolattartási szolgálati helyeken,

i) közös bűnfelderítő-csoport létrehozása,

j) összekötő tisztviselők küldése, fogadása,

k) együttműködés a képzés és a továbbképzés területén,

l) együttműködés a bűnmegelőzés területén.

(5) Ha a megkeresésben foglalt feltételek szerint a megkeresés teljesítése nem, vagy csak részben lehetséges, a megkeresett hatóság erről haladéktalanul tájékoztatja a megkereső hatóságot, és a hatóságok megállapodnak a megkeresés teljesítésének további folytatásáról, amennyiben az szükséges.

(6) A megkeresések teljesítése során a megkeresett hatóságok és a megkeresés teljesítésében résztvevő szervek a megkeresésben foglalt eljárási szabályok szerint járnak el, feltéve, hogy az nem ellentétes a megkeresett Szerződő Állam jogával.

(7) Amennyiben a megkeresés megküldéséhez, illetve annak teljesítéséhez a Szerződő Államok jogszabályai szerint az igazságügyi hatóságok engedélye, jóváhagyása, hozzájárulása, illetve egyetértése szükséges, a megkeresés megküldésére, vagy a teljesítésének megkezdésére csak ezen engedély, jóváhagyás, hozzájárulás vagy egyetértés beszerzését követően kerülhet sor.

(8) Az alábbi hatóságok jogosultak a megkereséseket és az azokra adott válaszokat közvetlenül, a Szerződő Államok központi szerveinek tájékoztatása nélkül megküldeni és fogadni:

a) Magyarország részéről:

- Nemzeti Védelmi Szolgálat,

- Terrorelhárítási Központ;

b) az Osztrák Köztársaság részéről:

- a szövetségi belügyminiszter / Korrupciómegelőzési és Korrupcióellenes Szövetségi Hivatal,

- a szövetségi belügyminiszter / Közbiztonsági Főigazgatóság / Alkotmányvédelmi és Terrorelhárítási Szövetségi Hivatal,

- a szövetségi belügyminiszter / Közbiztonsági Főigazgatóság / Különleges Egységek Igazgatóságának Cobra Bevetési Egysége,

- a szövetségi belügyminiszter / Közbiztonsági Főigazgatóság / Szövetségi Bűnügyi Hivatal.

5. cikk

A megkeresés tartalma, az alkalmazandó nyelv

(1) A jelen Szerződés eltérő rendelkezése hiányában, a megkeresés legalább az alábbiakat tartalmazza:

- a megkereső hatóság megnevezése;

- a megkeresés tárgya;

- a megkeresés tárgyát képező cselekmény leírása és annak jogi minősítése;

- a megkeresés teljesítésének határideje, a sürgősségi teljesítés indokai;

- ahol az szükséges, az igazságügyi hatóságok engedélye;

- a megkeresés teljesítése során a megkereső hatóság tagjának részvételére irányuló kérelem;

- a megkeresés teljesítéséhez szükséges mértékben az érintett személy személyazonosító adatai, amennyiben az ismert.

(2) A Szerződő Államok hatóságai a jelen Szerződés végrehajtása során a magyar és a német nyelvet egyaránt használhatják, illetve más nyelv használatában is megállapodhatnak.

6. cikk

Intézkedések sürgős esetekben

(1) A Szerződő Államok hatóságai - belső jogszabályaik szerint - megkeresésre, a nyomok és bizonyítékok biztosítása érdekében igazoltatást, nyilvános helyen fokozott ellenőrzést végezhetnek, épületet, építményt, helyszínt, ruházatot, csomagot és járművet átvizsgálhatnak, a keresett személyt előállíthatják.

(2) A jelen Szerződés 4. cikkének rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések végrehajtásáról a megkereső hatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell.

7. cikk

Az információcsere területei

(1) A Szerződő Államok hatóságai együttműködésük során megkeresésre az alábbi információkat adják át:

a) a bűncselekmények elkövetésében részt vevők adatait, a bűncselekmény elkövetésével összefüggő kapcsolataikra vonatkozó adatokat, a bűnöző szervezetek és a bűnöző csoportok felépítéséről szóló ismereteiket, a tipikus elkövetői és csoportmagatartásokra, az előkészített, megkísérelt, illetve befejezett bűncselekményekre vonatkozó információkat, különösen az elkövetés idejére, helyére, módjára, a megtámadott objektumokra vonatkozó adatokat, a különleges körülményekre vonatkozó ismereteket, valamint a vonatkozó jogszabályokat és a megtett intézkedéseket, amennyiben ez a bűncselekmények megelőzéséhez, megakadályozásához, illetve felderítéséhez szükséges;

b) a nemzetközi bűnözés elkövetési módszereiről, új formáiról szóló tájékoztatást;

c) kriminalisztikai és kriminológiai, egyéb bűnügyi vonatkozású kutatási eredményeiket, a nyomozások gyakorlatáról, munkamódszereinek és eszközeinek alkalmazásáról, azok továbbfejlesztése céljából;

d) kérelemre egymás rendelkezésére bocsátanak ismereteket vagy mintákat azokról a tárgyakról, amelyekre a bűncselekményt elkövették, amelyet bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, vagy amelyek a bűncselekmény elkövetése útján jöttek létre;

e) a jelen Szerződés tárgyát képező bűncselekményekkel kapcsolatos jogi szabályozást;

f) a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra vonatkozó információkat;

g) a határokat átlépő bűnözés, a korrupció és az illegális migráció valamennyi formájáról szóló tájékoztatást, különös tekintettel a migrációs mozgásokra, azok mértékére, szerkezetére és lehetséges céljaira, továbbá a valószínű migrációs csatornákra és közlekedési eszközökre, valamint az embercsempészést elkövető csoportok felépítésére, illetve az általuk alkalmazott elkövetési módszerekre; a tájékoztatás kiterjed továbbá az aktuális helyzetre vonatkozó információkra és elemzésekre, valamint azon tervezett intézkedésekre, amelyek a másik Szerződő Államra nézve jelentőséggel bírhatnak;

h) a rendőri meghallgatások és kihallgatások eredményei, amennyiben ezek bűncselekmény megelőzéséhez, megakadályozásához és felderítéséhez szükségesek.

(2) Különleges eszközökkel végzett információgyűjtés során a Szerződő Államok hatóságai nemzeti joguk alapján működnek együtt. A Szerződő Államok vállalják, hogy az ilyen információcsere alapján szolgáltatott adatot legalább olyan védelemben részesítik, mint amilyet államuk jogszabálya előír.

8. cikk

Az információ átadása megkeresés nélkül

A Szerződő Államok hatóságai egyedi esetekben - belső jogszabályaik szerint - megkeresés nélkül is átadhatnak olyan információt, amelyek a másik Szerződő Állam hatóságai számára szükségesek a közbiztonságot és közrendet fenyegető veszély elhárításához vagy más bűncselekmények megelőzéséhez és felderítéséhez. Az információcserére a jelen Szerződés 4. cikkének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

9. cikk

Közvetlen információcsere

(1) A Szerződő Államok hatóságai között a megkeresések továbbítása és megválaszolása akkor történhet közvetlenül, ha

a) az információt a határterületen illetékességgel rendelkező hatóságok kérik egymástól, és a szolgáltatott információ kizárólag a határterülethez kapcsolódik, vagy

b) a központi szerveken keresztül történő információcsere olyan késedelemmel járna, amely az eljárás érdekeit, vagy a megkeresés eredményes teljesítését veszélyeztetné.

(2) Az információ különösen akkor tekinthető a határterülethez kapcsolódónak, ha az adat

a) olyan, a megkereséssel érintett személyre vonatkozik, akinek lakóhelye, tartózkodási helye a határterületen van, vagy valószínűsíthető, hogy az érintett személy a megkeresés időszakában ott tartózkodik;

b) a megkereséssel érintett személynek a határterületen kifejtett tevékenységére vonatkozik;

c) olyan dologra vonatkozik, amelyről valószínűsíthető, hogy a határterületen található; vagy

d) a jogi személynek a határterületen lévő székhelyére, illetve tevékenységére vonatkozik.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti közvetlen információcsere az alábbiakra terjed ki:

a) a bűnügyi és az idegenrendészeti nyilvántartásokban szereplő adatok szolgáltatása, amennyiben ezt a két Szerződő Állam belső joga megengedi,

b) személyazonosság, tartózkodási hely és lakcím megállapítása és igazolása,

c) közúti, vízi és légi járművek tulajdonosa, üzembentartója, vezetője személyazonosságának megállapítása,

d) vezetői engedélyek, hajózási engedélyek meglétének, érvényességének és korlátozásainak vizsgálata,

e) gépjárművek egyedi azonosító adatainak (rendszám, alvázszám, motorszám) átadása,

f) lőfegyvertartási-engedély meglétének, érvényességének és korlátozásainak vizsgálata,

g) távközlési eszköz tulajdonosának, előfizetőjének és birtokosának megállapítása,

h) tárgyak, minták utáni tudakozódás,

i) különleges szakértelemmel rendelkező személy felkutatása.

9a. cikk

Fedőrendszámok

A Szerződő Államok illetékes hatóságai bűncselekmények elleni fellépés céljából fedőrendszámokat bocsáthatnak egymás rendelkezésére. Biztosítani kell, hogy a fedőrendszám és a jármű hovatartozása mindenkor követhető legyen a nemzeti gépjármű-nyilvántartásban. Az együttműködés módozatait a Szerződő Államok illetékes hatóságai végrehajtási megállapodásban szabályozzák.

9b. cikk

Pénzügyi bűncselekmények megelőzése, megakadályozása és felderítése

(1) Jelen Szerződés kiterjed a pénzügyi bűncselekmények megelőzése, megakadályozása és felderítése céljából végzett együttműködésre is. Jelen Szerződés a vámhatóságok kölcsönös segítségnyújtására és együttműködésére vonatkozó, az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös jogsegélyről és együttműködésről szóló egyezmény alkalmazását, annak nyilatkozataival együtt (Az Európai Unió Hivatalos Lapja, C 024, 1998. január 23.) nem érinti.

(2) A jelen cikk szerinti együttműködés kizárólag az olyan, (1) bekezdés szerinti büntetendő cselekményekre terjed ki, amelyek büntetőeljárást vonhatnak maguk után, a nemzeti hatáskör figyelembe vételével. Az információátadás és teljes kapcsolattartás közvetlenül a hatáskörrel rendelkező hatóságok között történik. A kapcsolattartásra felhatalmazott központi hivatalok:

a) Magyarország részéről:

- a Nemzeti Adó- és Vámhivatal: bűnügyi főigazgató vagy annak meghatalmazott képviselője;

b) az Osztrák Köztársaság részéről:

- a szövetségi pénzügyminiszter vagy annak meghatalmazott képviselői.

(3) Jelen Szerződés hatálya nem terjed ki illeték-, adó-, vám- és devizaügyekre. Az (1) bekezdés szerinti együttműködés keretében megszerzett adatok nem használhatók fel illetékek, adók és vámok megállapítása, valamint illetékekhez, adókhoz, devizához és vámokhoz közvetlenül kapcsolódó ügyek céljából, kivéve ha a megkeresett Szerződő Állam kifejezetten erre irányuló eljárás céljából adta meg azokat.

III. Fejezet

A HATÓSÁGOK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS KÜLÖNLEGES FORMÁI

10. cikk

A határon átnyúló megfigyelés

(1) A Szerződő Államok hatóságai a saját államuk területén végzett felderítő tevékenységük során jogosultak a (2) bekezdésben megjelölt bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, illetve a vele kapcsolatban álló vagy kapcsolatba lépő személy megfigyelését a másik Szerződő Állam területén is folytatni, amennyiben ez utóbbi Szerződő Állam központi szerve egy előzetesen átadott megkeresés alapján a határon átnyúló megfigyeléshez hozzájárult. A hozzájárulás feltételhez köthető.

(2) A határon átnyúló megfigyelés olyan bűncselekmények elkövetésének gyanúja esetén lehetséges, amelyek egy európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgálhatnának. A Szerződő Államok hatóságai, a fenti bűncselekmények alapos gyanúja esetén megfigyelhetik a gyanúsítottal kapcsolatban lévő személyt is, akiről megalapozottan feltételezhető, hogy a gyanúsított azonosításához vagy megtalálásához segítséget nyújthat.

(3) A megkeresett Szerződő Állam hatóságainak kérésére a megfigyelést át kell adni ezen hatóságoknak. Kérelemre a megkeresett Szerződő Állam hatósága a megfigyeléshez segítséget nyújthat.

(4) A megfigyeléshez adott hozzájárulás a Szerződő Államok egész területére érvényes. A megfigyelést szárazföldi, légi és vízi úton lehet végezni.

(5) Ha a késedelem veszéllyel jár, a megfigyelés az (1) bekezdésben meghatározott előzetes hozzájárulás nélkül is folytatható. Ebben az esetben az államhatár átlépésekor a megkeresett Szerződő Állam illetékes hatóságát haladéktalanul értesíteni kell. A megkeresést utólag, haladéktalanul meg kell küldeni a megkeresett Szerződő Állam központi szervének. A megkeresésben ismertetni kell az előzetes hozzájárulás nélküli határátlépést szükségessé tevő okokat is.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott illetékes hatóság:

a) Magyarország részéről:

- a Készenléti Rendőrség,

- a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága,

- a NEBEK;

b) az Osztrák Köztársaság részéről:

- szövetségi belügyminiszter / Közbiztonsági Főigazgatóság.

(7) Az (5) bekezdés szerinti megfigyelést haladéktalanul abba kell hagyni, ha a megkeresést követően a megkeresett Szerződő Állam hatósága azt kéri, továbbá akkor, ha a megkeresés megküldését követő öt órán belül a megkeresés teljesítéséhez szükséges hozzájárulás nem áll rendelkezésre.

(8) A megfigyelés kizárólag az alábbi feltételek szerint megengedett:

a) a megfigyelést végző tisztviselőkre vonatkoznak a jelen cikk rendelkezései és azon Szerződő Állam belső joga, amelynek területén eljárnak; a helyileg illetékes hatóságok utasításai szerint kötelesek eljárni;

b) a megfigyeléshez igénybe vett járművekre ugyanazok a közlekedési szabályok vonatkoznak, mint a megkeresett Szerződő Állam hatóságai által igénybe vett járművekre;

c) az (5) bekezdésben meghatározott eset kivételével, a megfigyelést folytató tisztviselőknek rendelkezni kell a megfigyelés engedélyezését igazoló okirattal;

d) a megfigyelést végző tisztviselőknek bármikor igazolniuk kell hivatalos minőségüket;

e) a megfigyelést végző tisztviselők magánlakásba vagy a nyilvánosság számára meg nem nyitott helyekre a megfigyelés során nem léphetnek be, és a nyilvánosság számára nyitva álló munka-, üzemi és üzlethelyiségekbe ezek nyitvatartási idején belül léphetnek be;

f) a megfigyelést végző tisztviselőnek jelentést kell készítenie a megkeresett Szerződő Állam központi szerve részére;

g) amennyiben a megfigyelés végrehajtásához technikai eszközök is szükségesek, ezek abban az esetben alkalmazhatóak, ha ezt a megkeresett Szerződő Állam jogszabályai lehetővé teszik; a technikai eszközöket az (1) bekezdés szerinti megkeresésben meg kell jelölni.

11. cikk

Határon átlépő üldözés

(1) A megkereső Szerződő Állam hatóságának tisztviselői a megkeresett Szerződő Állam területén előzetes jóváhagyás nélkül folytathatják azon személy üldözését, aki a megkereső Szerződő Állam területén a 10. cikk (2) bekezdésében megjelölt bűncselekményt követett el vagy kísérelt meg, és

a) eközben tetten érték, vagy

b) a fenti bűncselekmények miatti őrizetből, előzetes letartóztatásból vagy szabadságvesztés büntetés végrehajtása elől megszökött,

és a megkeresett Szerződő Xxxxx hatóságának értesítésével járó késedelem az elkövető elfogását jelentősen megnehezítené, illetve a bűnüldözési érdeket súlyosan veszélyeztetné, továbbá ha valószínűsíthető, hogy a megkeresett Szerződő Állam hatósága az üldözést megfelelő időben nem tudja átvenni. Megengedett továbbá olyan személy határon átnyúló üldözése, aki kivonja magát a megkereső Szerződő Állam hatóságai tisztviselőinek ellenőrzése alól, amennyiben ennek során figyelmen kívül hagyja a megállásra felszólító egyértelmű

jelzéseket vagy utasításokat és így veszélyt jelent a közbiztonságra, továbbá olyan személy határon átnyúló üldözése, aki kivonja magát az idegenrendészeti vagy határrendészeti ellenőrzés alól. Az üldözés egy harmadik országból is megvalósulhat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben - haladéktalanul, de legkésőbb az államhatár átlépésekor - a megkeresett Szerződő Állam illetékes hatóságát értesíteni kell.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott illetékes hatóság:

a) Magyarország részéről:

a határátlépés helyétől függően

- a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság vagy

- a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság;

b) az Osztrák Köztársaság részéről:

- a Burgenlandi Tartományi Rendőrségi Igazgatóság.

(4) Az üldözést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a megkeresett Szerződő Állam hatósága azt kéri.

(5) Ha azt a megkereső Szerződő Állam üldözést végrehajtó tisztviselője kéri, a megkeresett Szerződő Állam hatósága az üldözött személyt személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltatja.

(6) Ha a megkeresett Szerződő Állam hatósága az üldözés megszüntetését nem kéri, és ezen hatóság megfelelő időben nem tud beavatkozni, az üldözött személyt a megkereső Szerződő Állam üldözést végrehajtó tisztviselője a helyszínen feltartóztathatja, valamint biztonsági okokból a ruházatát és csomagját átvizsgálhatja. Ezen intézkedésről a megkeresett Szerződő Állam illetékes hatóságát haladéktalanul értesíteni kell.

(7) Az üldözés a Szerződő Államok teljes területén, szárazföldi, légi és vízi úton, időbeli korlátozás nélkül folytatható.

(8) Az üldözés az alábbi feltételek szerint folytatható:

a) az üldözést végző tisztviselők a jelen cikk rendelkezései, valamint azon Szerződő Állam belső joga szerint kötelesek eljárni, amelynek területén az üldözést végzik;

b) az üldözéshez igénybe vett járművekre ugyanazok a közlekedési szabályok vonatkoznak, mint a megkeresett Szerződő Állam hatóságai által igénybe vett járművekre. A járműveken az azok felismeréséhez szükséges, megkülönböztető jelzést kell használni;

c) az üldözést végző tisztviselőknek bármikor igazolniuk kell hivatalos minőségüket;

d) az üldözést folytató tisztviselők magánlakásba vagy helyiségbe az üldözés során nem léphetnek be, a nyilvánosság számára nyitva álló munka-, üzemi és üzlethelyiségekbe ezek nyitvatartási idején belül léphetnek be;

e) amennyiben az üldözés végrehajtásához technikai eszközök is szükségesek, ezek abban az esetben alkalmazhatóak, ha ezt a megkeresett Szerződő Állam jogszabályai lehetővé teszik, a technikai eszközöket az (1) bekezdés szerinti megkeresésben meg kell jelölni;

f) az üldözést végrehajtó tisztviselőknek egyenruha, karszalag vagy a járművön elhelyezett kiegészítő jelzések révén egyértelműen felismerhetőknek kell lenniük;

g) az elfogott személynél levő tárgyak az illetékes hatóságok tisztviselőjének megérkezéséig ideiglenesen biztonságba helyezhetőek. Az elfogott személy szállítása során kézbilincs használható. Az elfogott személlyel együtt azokat a tárgyakat is át kell adni a hatóságnak, amelyeket ideiglenesen lefoglaltak;

h) az üldözést végrehajtó tisztviselők kötelesek az üldözés befejezését követően az üldözés eredményéről a megkeresett Szerződő Állam (3) bekezdésben megjelölt hatóságánál jelentést tenni. Ennek során a megkeresett Szerződő Állam hatóságának kérésére, kötelesek személyesen jelen lenni az üldözés körülményeinek megfelelő tisztázásához szükséges ideig. Fentieket akkor is alkalmazni kell, ha az üldözött személy elfogására nem került sor.

(9) Az üldözés során elfogott személyt a megkeresett Szerződő Állam illetékes hatósága hallgatja ki. Az elfogott személy személyes szabadsága a megkeresett Szerződő Xxxxx joga szerint korlátozható.

12. cikk

Ellenőrzött szállítás

(1) A Szerződő Államok hatóságai eseti megállapodása alapján ellenőrzött szállítás hajtható végre.

(2) Az illetékes hatóságok az ellenőrzött szállítás idejében, módjában, közreműködésük mértékében megállapodnak. A megkeresett Szerződő Xxxxx hatósága az ellenőrzött szállítást korlátozhatja, vagy elutasíthatja, ha a szállítmány nem vállalható mértékben veszélyezteti az ellenőrzött szállításban részt vevő személyeket vagy a közbiztonságot.

(3) Az ellenőrzött szállítást a megkeresett Szerződő Állam hatóságai irányítják. Az ellenőrzött szállítást úgy kell végrehajtani, hogy a szállítmány bármikor feltartóztatható legyen. Az átvételt követően a megkereső Szerződő Állam hatóságai a szállítmányt kísérhetik, hatósági jogosítványokat azonban nem gyakorolhatnak. Ennek során a megkereső Szerződő Állam hatóságai a jelen cikkben meghatározottak, a megkeresett Szerződő Állam jogszabályai és a megkeresett Szerződő Állam illetékes hatósága utasításai szerint kötelesek eljárni.

(4) Az ellenőrzött szállításra irányuló megkeresésnek a jelen Szerződés 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:

a) a szállítmány tartalmát, várható útvonalát és időtartamát, a szállítás módját, a szállítóeszköz azonosítására alkalmas adatokat;

b) a kísérés módját;

c) a kísérésben résztvevők számát;

d) a szállítmány átadásának, átvételének körülményeit;

e) az elfogás esetén alkalmazandó intézkedéseket.

(5) Az ellenőrzött szállítmány kíséretében fedett nyomozó részvétele csak a Szerződő Államok belső joga szerint meghatározott igazságügyi hatóságának engedélyével lehetséges.

(6) Ha a késedelem veszéllyel jár, az ellenőrzött szállításra irányuló megkeresést a Szerződő Államok hatóságai közvetlenül is megküldhetik, illetve fogadhatják. A megkeresést utólag, haladéktalanul meg kell küldeni a Szerződő Államok központi szervének. A megkereséshez az ellenőrzött szállítást alátámasztó dokumentumokat is mellékelni kell.

(7) E cikk alkalmazásában az illetékes hatóság:

a) Magyarország részéről:

- a NEBEK,

- a Terrorelhárítási Központ,

- a Nemzeti Védelmi Szolgálat,

- a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága;

b) az Osztrák Köztársaság részéről:

- a szövetségi belügyminiszter / Közbiztonsági Főigazgatóság / Szövetségi Bűnügyi Hivatal.

13. cikk

Fedett nyomozó alkalmazása

(1) A Szerződő Államok megkeresésre hozzájárulhatnak saját területükön a megkereső Szerződő Állam fedett nyomozóinak alkalmazásához, amennyiben ez az egyik Szerződő Állam területén elkövetett vagy előkészületben lévő, európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló bűncselekmény eredményes felderítése érdekében szükséges, feltéve, hogy a bűncselekmény felderítése a fedett nyomozó alkalmazása nélkül nem lehetséges vagy lényegesen nehezebb lenne. A megkereső Szerződő Állam kérésére a megkeresett Szerződő Állam területén a megkeresett Szerződő Állam fedett nyomozója is alkalmazható.

(2) Ha a fedett nyomozó alkalmazásához a Szerződő Államok belső joga szerint meghatározott igazságügyi hatóságának engedélye szükséges, a fedett nyomozó alkalmazására csak ezen engedély beszerzését követően kerülhet sor. A hozzájárulás mindenkor a Szerződő Államok teljes területére érvényes.

(3) A fedett nyomozó alkalmazására irányuló megkeresésnek a jelen Szerződés 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:

a) a fedett nyomozó alkalmazásának időtartamát, feltételeit;

b) a fedett nyomozó jogait és kötelezettségeit;

c) a fedett nyomozó lelepleződése esetén alkalmazandó intézkedéseket;

d) a fedett nyomozó büntetőjogi, valamint a működési körében okozott károkért való felelősségének szabályairól szóló tájékoztatást.

(4) A fedett nyomozó alkalmazása mindig egyedi esetre korlátozódik és meghatározott ideig, de legfeljebb egy hónapig tart. A fedett nyomozó alkalmazásának időtartama meghosszabbítható. A fedett nyomozó alkalmazását a Szerződő Államok hatóságai egyeztetve készítik elő. A fedett nyomozó a központi hatóságok eseti megállapodását és a (2) bekezdés szerinti engedély beszerzését követően kezdheti meg tevékenységét.

(5) A fedett nyomozó irányítását a megkeresett Szerződő Állam hatósága végzi. A fedett nyomozó cselekményére alapvetően a megkeresett Szerződő Állam joga érvényes. Ezen túlmenően a megkereső Szerződő Állam jogát is figyelembe kell venni.

(6) A megkeresett Szerződő Állam hatóságának kérésére a fedett nyomozó alkalmazását haladéktalanul meg kell szüntetni.

(7) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a fedett nyomozó alkalmazásának szükségességét, feltételeit, a nyomozás során megszerzett információk felhasználását a megkeresett Szerződő Állam kijelölt hatósága határozza meg. Erről a megkereső Szerződő Állam hatóságát tájékoztatni kell.

(8) A megkeresett Szerződő Állam a fedett nyomozó tevékenységéhez személyi, logisztikai és technikai támogatást nyújthat. A megkeresett Szerződő Állam hatósága minden szükséges intézkedést megtesz a megkereső Szerződő Állam fedett nyomozója biztonsága érdekében.

14. cikk

Közös bűnfelderítő-csoport létrehozása

(1) A Szerződő Államok hatóságai - belső jogszabályaik alapján - közös bűnfelderítő- csoportot hozhatnak létre olyan bűncselekmény felderítése érdekében, amely európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgálhatna, különösen, ha

a) a mindkét Szerződő Államra kiterjedő bűncselekmény felderítése bonyolult és nagy ráfordítást igényel;

b) a bűncselekmény miatt mindkét Szerződő Államban folyik bűnügyi felderítés, és ezért a felderítő munka összehangolására van szükség.

(2) A közös bűnfelderítő-csoport a hatóságok eseti megállapodásával jön létre. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:

a) a bűncselekmény leírását, amelynek felderítésére a bűnfelderítő-csoport létrejött;

b) a működési területet;

c) a bűnfelderítő-csoport összetételét, illetve az összetétel megváltoztatásának lehetőségét;

d) a bűnfelderítő-csoport vezetőjét;

e) a működés időtartamát és a meghosszabbítás feltételeit;

f) a másik Szerződő Állam hatósága tagjának kötelezettségeit és jogosultságait;

g) a működés feltételeit;

h) a szervezési intézkedéseket és a működés költségeinek viselését.

(3) Ha a megkereső Szerződő Állam tisztviselőjének a közös bűnfelderítő-csoport meghatározott eljárásában való részvételéhez a megkeresett Szerződő Állam belső joga szerint az igazságügyi hatóságok engedélye szükséges, a részvételre csak az engedély beszerzését követően kerülhet sor.

(4) A közös bűnfelderítő-csoportot a megkeresett Szerződő Állam megállapodás szerinti hatósága vezeti; biztosítja továbbá a bűnfelderítő-csoport működéséhez szükséges személyi és technikai feltételeket.

(5) A megkereső Szerződő Államnak a közös bűnfelderítő-csoportban részt vevő tisztviselője a megkeresett Szerződő Állam területén önálló intézkedés végrehajtására nem jogosult.

(6) A megkereső Szerződő Állam hatóságának a közös bűnfelderítő-csoportban részt vevő tagja a birtokában lévő nem minősített adatokat és információkat, ugyanazon esetekben és ugyanolyan feltételekkel adhatja át, mint ahogy azokat a saját hatóságainak átadná.

(7) A közös bűnfelderítő-csoport munkájához szükséges minősített adatoknak a másik Szerződő Állam tisztviselője részére történő hozzáférhetővé tételét azon minősített adatok esetében, amelyeket a jelen Szerződésben meghatározott együttműködésben részt vevő hatóságok minősítettek, a közös bűnfelderítő-csoport létrehozását engedélyező hatóság engedélyezi. Az együttműködésben részt nem vevő szervek által minősített adatok átadásához be kell szerezni a Szerződő Államok belső jogszabályaiban meghatározott engedélyt.

(8) A közös bűnfelderítő-csoport rendelkezésére bocsátott adat vagy információ kizárólag a következő célokra használható fel:

a) azon bűncselekmény felderítése érdekében, amelyre a közös bűnfelderítő-csoport létrejött;

b) az adatot vagy információt átadó Szerződő Állam előzetes hozzájárulásával más bűncselekmény felderítésére, nyomozására;

c) a közbiztonságot közvetlenül és súlyosan veszélyeztető bűncselekmények megelőzése érdekében, illetve - az adatot vagy információt átadó Szerződő Állam előzetes hozzájárulásával

- az ilyen bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás során.

15. cikk

Összekötő tisztviselő küldése

(1) Az egyik Szerződő Állam központi hatósága a másik Szerződő Állam központi hatósága hozzájárulásával, határozott vagy határozatlan időtartamra összekötő tisztviselőket küldhet annak bűnüldöző hatóságaihoz.

(2) Az összekötő tisztviselők kiküldésének célja a Szerződő Államok közötti, a jelen Szerződés alapján megvalósuló együttműködés meggyorsítása, valamint a folyamatos segítségnyújtás biztosítása:

a) a bűncselekmények megelőzését, megakadályozását és felderítését szolgáló információcserével;

b) a bűnügyi tárgyú megkeresések teljesítésével;

c) a külső határok védelmével és a visszafogadási egyezmények végrehajtásával kapcsolatos segítségnyújtással.

(3) Az összekötő tisztviselők segítséget nyújtanak továbbá a közbiztonságot és a közrendet fenyegető veszélyek elhárításával megbízott hatóságoknak, feladataik ellátásához szükséges információk átadásával.

(4) Az összekötő tisztviselők bűnmegelőzési és bűnüldözési intézkedések önálló elvégzésére nem jogosultak. Az információ továbbítása és feladataik végzése az összekötő tisztviselőket küldő megkereső Szerződő Állam hatóságának utasításai alapján történik, figyelembe véve az összekötőt fogadó megkeresett Szerződő Állam hatóságának kéréseit, amelynél tevékenykednek.

16. cikk

Együttműködés a korrupció és a hivatali bűncselekmények leküzdésében

(1) A Szerződő Államok illetékes hatóságai a jelen Szerződés keretében együttműködnek a korrupció és a hivatali bűncselekmények elleni küzdelemben. Az együttműködés a Szerződésben meghatározott együttműködési formákon túl kiterjed a korrupció elleni küzdelem területén szerzett, továbbá a vonatkozó jogszabályok alkalmazásával és a korrupció megelőzésével kapcsolatos tapasztalatok, illetve a korrupció és a hivatali bűncselekmények lehetséges okaira és a fejlődési tendenciákra vonatkozó információk és elemzések cseréjére is.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott illetékes hatóságok:

a) Magyarország részéről:

- Készenléti Rendőrség,

- Nemzeti Védelmi Szolgálat;

b) az Osztrák Köztársaság részéről:

- a szövetségi belügyminiszter / Korrupciómegelőzési és Korrupcióellenes Szövetségi Hivatal.

IV. Fejezet

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS EGYÉB FORMÁI

17. cikk

Együttműködés a közös kapcsolattartási szolgálati helyeken

(1) A Szerződő Államok Kormányai a bűnüldöző hatóságaik közötti információcsere és együttműködés megkönnyítése érdekében közös kapcsolattartási szolgálati helyeket létesíthetnek.

(2) A közös kapcsolattartási szolgálati helyeken a Szerződő Államok hatóságainak tisztviselői saját hatáskörükben, egymás közvetlen térbeli szomszédságában teljesítik szolgálatukat. Ennek során közreműködnek a jelen Szerződés 9. cikkében meghatározott közvetlen információcserében, valamint támogatják a jelen Szerződés szerinti határon átnyúló együttműködés összehangolását.

(3) Az együttműködés kiterjedhet a személyek átadásának és visszafogadásának előkészítésére és az abban való közreműködésre.

(4) A közös kapcsolattartási szolgálati helyeken szolgálatot teljesítő tisztviselők a (2) és (3) bekezdésben meghatározottakon túl nem jogosultak eljárási cselekmények önálló végzésére. Nemzeti hatóságaik irányítási és fegyelmi jogköre alá tartoznak.

(5) A közös kapcsolattartási szolgálati helyek létesítésének helyét, feltételeit, az együttműködés módját és a költségviselés szabályait külön megállapodások tartalmazzák.

17a. cikk

Személyek és tárgyak körözése

(1) A Szerződő Államok hatóságai segítséget nyújtanak egymásnak az ismeretlen helyen lévő személy vagy tárgy felkutatása, illetve ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságának megállapítása érdekében.

(2) Sürgős esetekben a Szerződő Államok hatóságai közösen meghatározott körözési és ellenőrzési intézkedéseket hajtanak végre.

18. cikk

Közös járőrszolgálat

(1) A Szerződő Államok hatóságai a közbiztonságot és a közrendet fenyegető veszélyek elhárítása, valamint bűncselekmények leküzdése céljából közös járőrszolgálatot teljesíthetnek.

(2) A közös járőrszolgálatban a másik Szerződő Állam hatóságának tagjai is jogosultak a személyek személyazonosságát megállapítani és őket, amennyiben ki akarják magukat vonni az ellenőrzés alól, annak az illetékes Szerződő Államnak a nemzeti jogszabályai szerint feltartóztatni, amelynek területén az intézkedésre sor kerül, valamint biztonsági okokból a ruházatukat és csomagjukat átvizsgálni.

(3) Egyéb intézkedésekre, valamint kényszerítő eszközök alkalmazására azon Szerződő Állam tisztviselői jogosultak, amelynek területén a közös járőrszolgálatot teljesítik, kivéve, ha az intézkedés sikere a másik Szerződő Állam tisztviselőinek beavatkozása nélkül veszélybe kerülne vagy jelentősen megnehezedne.

18a. cikk

Határon átnyúló intézkedések a vasúti és a hajóközlekedésben

(1) A határon átnyúló vasúti közlekedésben a közbiztonság és a közrend fenntartása, valamint az illegális migráció elleni küzdelem céljából a Szerződő Államok hatóságainak tisztviselői a vonatokon jogosultak a saját államterületen, a vonaton megkezdett intézkedést a másik Szerződő Állam területén a belső jogszabályaik szerint folytatni, a vonat első menetrendszerinti megállójáig.

(2) A határon átnyúló vasúti közlekedésben a Szerződő Államok hatóságainak tisztviselői felszállhatnak a vonatokra a másik Szerződő Állam területén található utolsó menetrendszerinti megállóban, annak érdekében, hogy az államhatártól intézkedéseket foganatosíthassanak a közbiztonság és a közrend fenntartása, valamint az illegális migráció elleni küzdelem céljából.

(3) Ugyanakkor a tisztviselők az (1) bekezdés szerinti esetben a 11. cikk (1) bekezdés a) vagy

b) pontjában foglalt feltételekkel és a másik Szerződő Állam nemzeti joga szerint annak felségterületén megkísérelt vagy elkövetett bűncselekmény megakadályozása vagy üldözése céljából jogosultak személyeket visszatartani a másik Szerződő Állam területén, a másik Szerződő Állam illetékes hatóságai tisztviselőinek haladéktalan értesítése mellett, azok megérkezéséig. A 11. cikk (6) és (9) bekezdéseit erre az esetre megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az (1)-(3) bekezdések megfelelően érvényesek a hajózási forgalomra is.

18b. cikk

Rendőrségi átszállítás

(1) Az egyik Szerződő Állam hatóságainak és igazságügyi hatóságainak tisztviselői átszállíthatnak idegenrendészeti kényszerintézkedés alatt álló vagy bírói intézkedés alapján fogvatartott személyeket a másik Szerződő Állam területén keresztül. A tervezett átszállításról a másik Szerződő Állam központi szervét kellő időben értesíteni kell az átszállítási útvonal és

a választott közlekedési eszköz, valamint a szállítandó személy személyes adatainak a megadásával. Az átszállítás alapvetően a területileg illetékes állam tisztviselőinek kíséretével történik. Egyedi esetben a Szerződő Államok illetékes hatóságainak egyetértése esetén a területileg illetékes állam lemondhat a kíséretről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tisztviselőkre a VI. fejezet érvényes, azonban a rendőrségi átszállítás során a szolgálati fegyvereket az őrizet fenntartására vagy a szökés megakadályozására is lehet használni a területileg illetékes Szerződő Állam nemzeti joga szerint.

(3) Az átszállítást a lehető leggyorsabb úton és szükségtelen megállás nélkül kell végrehajtani. A tisztviselők a másik Szerződő Állam területén az átszállítást meghaladóan hatósági cselekmény végrehajtására nem jogosultak, kivéve, ha az a szállítással kapcsolatban szükséges. Az átszállítást elegendő számú, megfelelően felszerelt tisztviselőnek kell végrehajtania. Ennek során minden szükséges biztonsági intézkedést meg kell tenni az átszállított személyek szökésének, illetve harmadik személyek vagy dolgok veszélyeztetésének és a közlekedési zavarok megakadályozása érdekében. Ezen célokból, ha szükséges kényszerítő eszközök, mint a kézi bilincs alkalmazása is megengedett. A tömegközlekedési eszközökkel való átszállítás kizárólag a vasúti közlekedésben megengedett. Az a Szerződő Állam, amely az átszállítást végrehajtja, megtéríti a vasúti vállalatnak az átszállított személyek és a kísérő tisztviselők útiköltségeit.

(4) Az olyan személyek, akik alkalmatlanok a szállításra, vagy a vasúti jogi rendelkezések szerint nem szállíthatóak, a szállítás ezen fajtájából ki vannak zárva. Ez érvényes az olyan személyekre is, akiknek vasúti szállítása veszélyt jelentene a közbiztonságra és a közrendre.

(5) Ha egy szállított személy megszökik, úgy a kísérő tisztviselők kötelesek azonnal megkezdeni a személy üldözését, és haladéktalanul értesíteni a területileg illetékes Szerződő Állam hatóságának a legközelebbi elérhető tisztviselőjét. A kísérő tisztviselők legkésőbb akkor befejezik az üldözést, amikor a területileg illetékes Szerződő Állam hatóságai azt megkezdik, és kifejezetten kérik az üldözés befejezését.

(6) Az átszállított személyeknek az átmenő forgalomban sem úti okmányra, sem vízumra nincs szükségük.

IVA. Fejezet

EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÖZLEKEDÉSRENDÉSZET ÉS A KÖZRENDVÉDELEM TERÜLETÉN

18c. cikk

A közúti közlekedésbiztonság biztosítása során folytatott együttműködés

(1) Az együttműködés a közlekedésrendészet területén a jelen Szerződés értelmében kiterjed különösen:

a) a közúti közlekedés szempontjából fontos körülményekre vonatkozó információk átadására, amennyiben azok a biztonságos és zökkenőmentes közúti közlekedés érdekében állnak és a határon átlépő közúti forgalom megkönnyítését szolgálják;

b) a közlekedésrendészeti munka során szerzett tapasztalatokra vonatkozó információk átadására;

c) a közúti közlekedés biztonsága kérdéseiben folytatott tapasztalatcserére.

(2) Az információ átadása és a teljes levelezés közvetlenül a határterületen illetékességgel rendelkező hatóságok között zajlik. Az információcserét, amennyiben alkalmas rá, szóban is le lehet bonyolítani.

18d. cikk

Határokon átlépő sportrendezvényekhez nyújtott kíséret

Határokon átlépő sportrendezvények esetében - miután az illetékes hatóságok által biztosítani tervezett kíséretet előzetesen engedélyezték - az egyik Szerződő Állam tisztviselői átkísérhetik a résztvevőket a másik Szerződő Állam területén keresztül, hatósági jogkörök önálló gyakorlása nélkül.

V. Fejezet ADATVÉDELEM

19. cikk

Az átadható személyes adatok köre

A jelen Szerződés végrehajtása érdekében a Szerződő Államok a következő személyes adatokat adhatják át egymásnak:

a) a bűncselekmények elkövetésében részt vevő személyek és ezen személyeknek bűncselekmény elkövetésével összefüggő kapcsolatainak személyes azonosító adatai; családi név, esetleg a korábbi családi név, utónév, egyéb név (ál-, gúny-, ragadványnév), születési idő és hely, lakóhely, nem, jelenlegi vagy esetleges korábbi állampolgárság;

b) az útlevél, a személyazonosságot igazoló okmány, vagy más úti-okmány adatai (száma, kiállításának időpontja, a kiállító hatóság megnevezése, a kiállítás helye, az érvényesség ideje, területi érvényessége);

c) a gyanúsított személyek ujj- és tenyérnyomatára, a gyanúsított DNS profiljára, illetve mintára, személyleírására, fényképére vonatkozó adatok;

d) a jelen Szerződés alapján határ- és idegenrendészeti együttműködés keretében átadhatók az a)-c) pontokban megnevezett személyes adatokon kívül egyéb, az érintett személy azonosításához szükséges adatok, amennyiben ezt mindkét Szerződő Állam belső joga megengedi;

e) minden olyan egyéb adat, amely az érintett személy azonosításához szükséges.

20. cikk

Alapelvek

A jelen Szerződésben meghatározott együttműködés keretében a Szerződő Államok által az egymásnak átadásra kerülő személyes adatoknál az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) az átadni kért adatokra vonatkozó megkeresésben meg kell adni az átadni kért adatok körét, az alkalmazás célját és jogalapját;

b) a jelen szerződésben meghatározott együttműködés keretében a személyes adatokat átvevő Szerződő Állam (a továbbiakban: Átvevő Állam) csak a jelen szerződésben meghatározott célokra és az adatokat átadó Szerződő Állam (a továbbiakban: Átadó Állam) által meghatározott feltételekkel kezelheti. Az Átadó Állam kérésére az Átvevő Állam tájékoztatást nyújt az átadott személyes adatok felhasználásáról;

c) az adatok átadása előtt az Átadó Állam annak megállapítását követően, hogy az adatok átadása szükséges és arányos, valamint összhangban álla nemzeti joggal, köteles az átadásra kerülő adatok helyességéről meggyőződni;

d) az adatok átadásakor az Átadó Államnak fel kell tüntetnie az adatok törlési határidejét hatályos belső jogszabályainak megfelelően. Ha az átadó fél a fogadó féllel speciális megőrzési határidőt közöl, úgy a fogadó fél köteles azt betartani;

e) személyes adatok kizárólag az 1. cikk 1. pontjában említett bűnüldöző hatóságoknak adhatók át. Más hatóságoknak az adatok az Átadó Állam előzetes írásbeli hozzájárulásával továbbíthatók.

21. cikk

Az adatok helyesbítése és törlése

(1) A jelen Szerződés alapján átadott személyes adatokat törölni kell, illetve meg kell semmisíteni, ha:

a) az átadott adatok valótlanságát állapították meg;

b) ha az adatok beszerzése vagy átadása nem jogszerűen történt, vagy jogszerűen átadott adatokat az Átadó Állam belső joga szerint egy későbbi időpontban törölni kell;

c) az adatok a megkeresésben megjelölt feladat megvalósításához nem, vagy már nem szükségesek, kivéve, ha az Átadó Állam hozzájárult ahhoz, hogy az adatokat a jelen Szerződésben szereplő, az Átadó Állam által meghatározott más konkrét célra használják fel.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett körülményekről az Átvevő Államot haladéktalanul tájékoztatni kell, és ezen utóbbi Állam a nem továbbítható adatokat köteles törölni, illetve megsemmisíteni. Ha az átvevő hatóság arra a következtetésre jut, hogy az átadott adatok helytelenek, vagy azokat törölni kell, illetve meg kell semmisíteni azokat, az átadó hatóságot erről haladéktalanul tájékoztatja.

(3) Ha ezt az átadó hatóság kéri, az átadott téves adatokat haladéktalanul helyesbíteni kell.

(4) Az átvett személyes adatokat az átadáskor megjelölt felhasználási cél elérése esetén akkor is törölni kell, ha a törlési határidő még nem járt le. Az átadott adatok törléséről és a törlés okáról a Szerződő Államok haladéktalanul tájékoztatják egymást. A jelen Szerződés megszűnésekor minden személyes adatot törölni kell.

22. cikk

Nyilvántartás az átadott adatokról

(1) A jelen Szerződés alapján átadott és átvett adatokról a bűnüldöző hatóságoknak nyilvántartást kell vezetniük. A nyilvántartásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: az adatszolgáltatás célját, tartalmát, a fogadó szervet és az átadás időpontját. Az online adatszolgáltatást automatikusan kell nyilvántartani.

(2) A nyilvántartásokat legalább 5 évig meg kell őrizni; az átadott különleges adatokra vonatkozó nyilvántartások az ezen adatokra vonatkozó belső jogszabályokban meghatározott ideig őrizendők meg.

(3) A nyilvántartás adatai kizárólag az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére használhatók fel.

(4) Az átvevő hatóságok kötelesek az átadott személyi adatokat véletlen vagy jogosulatlan megsemmisítés, véletlen elvesztés, jogosulatlan hozzáférés, jogosulatlan vagy véletlen változtatás vagy jogosulatlan nyilvánosságra hozatal ellen hatékonyan védeni.

23. cikk

Az érintett személy tájékoztatása

(1) Xxxxxxx személynek, akinek a személyazonosságát megfelelően tisztázták, joga van arra, hogy az adatot felhasználó hatóságtól különös késedelem és jelentős költségek nélkül általánosan érthető formában és elfogadható időszakonként információkat kapjon a róla a nyilvántartásban szereplő személyes adatokról, azok forrásáról, az azokkal tervezett felhasználási célról, a lehetséges átvevőről vagy átvevő körökről és a felhasználás jogalapjáról. Az eljárás részleteire annak a Szerződő Államnak a nemzeti joga rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyben az információt kérik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az Átvevő Államnak konzultálnia kell az Átadó Állammal arról, hogy tájékoztathatja-e az érintett személyt a nyilvántartásában szereplő személyes adatairól és azok felhasználási céljáról. Az Átvevő Államnak az Átadó Állam erre vonatkozó állásfoglalása szerint kell eljárnia.

(3) A Szerződő Államok kötelesek az érintettel a tájékoztatás megtagadásának indokát közölni, amennyiben ezt az Átadó Állam jogszabályai lehetővé teszik. A Szerződő Államok ennek megfelelően tájékoztatják egymást.

(4) Mind az Átadó, mind az Átvevő Állam köteles - az érintett kérelmére - a helytelen adatot helyesbíteni, illetőleg a jogellenesen kezelt adatot törölni. A helyesbítésről vagy törlésről a másik Szerződő Államot haladéktalanul tájékoztatni kell.

(5) A Szerződő Államok biztosítják, hogy az érintett, az adatvédelemmel kapcsolatos joga megsértése esetén hatékony jogorvoslattal fordulhasson a független bírósághoz vagy más illetékes hatósághoz, joga van továbbá arra, hogy kártérítést kapjon, vagy más jogorvoslattal élhessen.

24. cikk

Adatkezelés a másik Szerződő Állam területén folytatott eljárás során

(1) A jelen Szerződés végrehajtása keretében a másik Szerződő Állam területén folytatott eljárás során megszerzett személyes adatok kezelésének ellenőrzése azon Szerződő Állam illetékes hatóságának a feladata, amelynek részére ezen személyes adatokat megszerezték. Az adatkezelés ezen Szerződő Állam belső jogszabályai szerint történik. Ennek során figyelembe kell venni az engedélyező hatóság által az engedéllyel összefüggésben megszabott előírásokat.

(2) A bűnüldöző hatóságok azon tagjainak, akik a másik Szerződő Állam területén teljesítik feladatukat, nem biztosítható közvetlen hozzáférés az ezen Szerződő Államban gépi feldolgozású személyes adatokhoz.

25. cikk

Minősített adatok védelme

(1) A Szerződő Államok a jelen Szerződés végrehajtása során az átvett minősített adatokra vonatkozóan az átadó Állam által meghatározott azonos minősítési fokozatot és azonos védelmet biztosítanak.

(2) A minősített adatok jelölése és azok megfeleltetése az alábbi: Magyarország a minősített adat hordozóján:

Minősítési fokozatok:

a) „Szigorúan titkos!” („Streng geheim”)

b) „Titkos!” („Geheim”)

c) „Bizalmas!” („Vertraulich”)

d) „Korlátozott terjesztésű!” („Eingeschränkt”)

Az Osztrák Szerződő Állam a minősített adat hordozóján: Minősítési fokozatok:

a) „Streng geheim” („Szigorúan titkos”)

b) „Geheim” („Titkos”)

c) „Vertraulich” („Bizalmas”)

d) „Eingeschränkt” („Korlátozott terjesztésű”)

Az adathordozó kezelése a fenti megfeleltetés szerint történik mindkét Szerződő Államban.

(3) Az Átadó Államnak meg kell jelölnie a minősítés érvényességi idejét.

(4) A jelen cikk alapján átadott iratok, adatok, információk és műszaki berendezések harmadik ország részére történő továbbadása csak az átadó Állam illetékes hatóságának írásbeli hozzájárulásával lehetséges.

(5) A jelen cikk alapján átadott minősített adatok védelmének felügyeletére kijelölt szervek:

a) Magyarország részéről:

- a Nemzeti Biztonsági Felügyelet;

b) az Osztrák Köztársaság részéről:

- az Információbiztonsági Bizottság.

VI. Fejezet

JOGVISZONYOK A MÁSIK SZERZŐDŐ ÁLLAMBAN TÖRTÉNŐ ELJÁRÁS SORÁN

26. cikk

A beutazásra és a tartózkodásra vonatkozó rendelkezések

(1) A Szerződő Államok hatóságának tagjai a jelen Szerződésből származó feladataik végrehajtása céljából a másik Szerződő Állam területére érvényes fényképes szolgálati igazolvánnyal léphetnek, és ott - külön engedély nélkül - a szolgálati feladat ellátásának idejéig tartózkodhatnak. A 18a., 18b. és 18d. cikkekben feltüntetett esetekben a tisztviselőknek a vasúti vagy a hajózási vállalat munkatársai kérésére igazolniuk kell hivatalos tisztségüket.

(2) A fedett nyomozó, külön engedély nélkül, fedőokirattal léphet a megkeresett Szerződő Állam területére és ott szolgálati feladat ellátása idejéig tartózkodhat.

(3) A jelen Szerződés végrehajtásával kapcsolatban a tisztviselők által a másik Szerződő Állam területén használt szolgálati járművek mentesülnek az úthasználatra vonatkozó bármilyen fizetési kötelezettség alól.

27. cikk

Az egyenruha viselésének, a kényszerítő eszközök, a szolgálati fegyverek használatának szabályai

(1) A jelen Szerződés eltérő rendelkezése hiányában, a megkereső Szerződő Állam hatóságának tagja a megkeresett Szerződő Állam területén:

a) jogosult egyenruhát viselni;

b) az általa bűncselekmény elkövetése során tetten ért vagy szökést megkísérlő elkövetőt elfoghatja és feltartóztathatja, de haladéktalanul köteles őt a területileg illetékes Szerződő Állam hatósága tagjának átadni.

(2) A megkereső Szerződő Állam hatóságának tagja a megkeresett Szerződő Állam területén a jelen Szerződésből származó feladatai teljesítése, továbbá az oda- és visszautazás során viselheti szolgálati fegyverét, valamint magával viheti a szükséges szolgálati felszerelést. A jelen Szerződésben meghatározott esetekben testi kényszer és kényszerítő eszköz - az arányosság figyelembevételével - alkalmazható. A megkeresett Szerződő Állam területén szolgálati fegyver csak jogos védelemi helyzetben és végszükség esetén használható.

27a. cikk

Gépjárművek, légi és vízi járművek bevetése

(1) Amennyiben az egyik Szerződő Állam hatóságainak és igazságügyi hatóságainak tisztviselői a jelen Szerződés alapján foganatosított intézkedés során a másik Szerződő Állam területén gépjárműveket, légi vagy vízi járműveket vetnek be, ugyanazon közlekedésjogi rendelkezések hatálya alá tartoznak, mint a másik Szerződő Állam hatóságainak a tisztviselői. Amennyiben a feladat ellátásához szükséges, használhatják a megkülönböztető jelzéseket.

(2) A Szerződő Államok légi járműveinek államhatárt átlépő bevetésekor az ellenőrzött légterekre és légtérkorlátozásokra vonatkozó rendelkezésektől csak olyan mértékben lehet eltérni, mint ahogy az azon Szerződő Állam hatóságainak tisztviselői számára megengedett, amelynek területén bevetésen vannak. A Szerződő Államok légi járművei a jelen Szerződés szerinti feladatok végrehajtása érdekében repülőtereken kívül is felszállhatnak és leszállhatnak, a köznyugalom, a közrend és a közbiztonság figyelembevételével. Amennyiben lehetséges, még a bevetés előtt, legkésőbb azonban az államhatár átlépésekor az illetékes légiforgalmi szolgálati egységet haladéktalanul értesíteni kell a légi jármű típusának, lajstromjelének, személyzetének, rakományának, indulási időpontjának, előrelátható útvonalának és várható leszállási helyének közlésével. A bevetett légi járműveknek a származási államban a mindenkori bevetési módra vonatkozó engedéllyel rendelkezniük kell.

(3) Vízi járművek bevetésekor a tisztviselők jogosultak jelzéseket használni, amennyiben ez a jelen Szerződés szerinti feladatok végrehajtása érdekében feltétlenül szükséges, és ez a hajózás és a személyek biztonságát nem veszélyezteti és ez nem ellentétes a bevetés helye szerinti Szerződő Állam jogi rendelkezéseivel.

27b. cikk

Határátlépés

(1) Amennyiben a közlekedési helyzet megköveteli, az egyik Szerződő Állam tisztségviselői átléphetnek a másik Szerződő Állam felségterületére a másik Szerződő Állam egyidejű értesítése mellett annak érdekében, hogy saját államuk vagy harmadik állam felségterületét elérjek szolgálati feladataik végrehajtása érdekében.

(2) A másik Szerződő Állam felségterületén történő áthaladáskor az áthaladáson kívül más hivatali cselekmények nem végezhetők. A szolgálati fegyver csak jogos védelem és végszükség esetén használható.

(3) A Szerződés 26. cikk (3) bekezdése, 27a. cikke, 29. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint

30. cikke értelemszerűen alkalmazandó. Egyebekben az áthaladásra az áthaladással érintett Szerződő Állam joga alkalmazandó.

28. cikk

Szolgálati, közszolgálati viszonyok

A megkereső Szerződő Állam hatósága tisztviselőjének szolgálati, közszolgálati jogviszonyára, munkaviszonyára és fegyelmi felelősségére saját államának jogszabályai vonatkoznak.

29. cikk

Kártérítési felelősség

(1) A Szerződő Államok kölcsönösen lemondanak a megkereső Szerződő Állam hatósága tagja által, a jelen Szerződésből származó feladatának teljesítése során a megkeresett Szerződő Államnak okozott károk megtérítésének igényéről, kivéve, ha a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozták.

(2) A megkereső Szerződő Állam hatóságának tagja által, a jelen Szerződésből származó feladatának teljesítése során a megkeresett Szerződő Állam területén harmadik személynek okozott károk megtérítéséért a Szerződő Államok ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan terjedelemben felelősek, mintha a kárt saját hatóságának tagja, saját állama területén okozta volna.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben, a megkereső Szerződő Állam megtéríti a megkeresett Szerződő Állam által a károsultak vagy a kártérítésre jogosultak részére nyújtott kártérítést, kivéve, ha a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozták.

30. cikk

Büntetőjogi felelősségi szabályok

Azon tisztviselők, akik jelen Szerződés alapján a másik Szerződő Állam területén tevékenykednek, általuk vagy sérelmükre elkövetett bűncselekmények tekintetében azonos elbírálás alá esnek a másik Szerződő Állam tisztviselőivel.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. cikk

A segítségnyújtás megtagadása

Bármelyik Szerződő Állam részben vagy egészben megtagadhatja, vagy feltételektől teheti függővé a segítségnyújtást, ha a segítségnyújtás veszélyezteti, illetőleg sérti államának szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy egyéb alapvető érdekeit, vagy ha az a Szerződő Államok jogszabályaival ellentétes.

32. cikk

A hatóságok megnevezésének vagy feladatkörének változása

A Szerződő Államok a jelen Szerződés végrehajtásában illetékes hatóságok és a központi szervek megváltozásáról diplomáciai úton, írásban tájékoztatják egymást.

33. cikk

Költségviselés

A jelen Szerződés végrehajtása során - eltérő rendelkezés hiányában - mindkét Szerződő Állam maga viseli a saját hatósága eljárása során felmerülő költségeket.

34. cikk

Más nemzetközi szerződésekhez való viszony

A jelen Szerződés rendelkezései nem érintik a Szerződő Államok egyéb két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseiben szereplő kötelezettségvállalásait.

35. cikk

Hatálybalépés és felmondás

(1) A jelen Szerződést meg kell erősíteni. A megerősítésről szóló okiratokat a lehető legrövidebb időn belül ki kell cserélni. Jelen Szerződés a megerősítésről szóló okiratok kicserélését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

(2) A jelen Szerződés hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a bűnügyi rendészeti és közlekedésrendészeti együttműködésről 1979. november 27-én aláírt Egyezmény, valamint a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a nemzetközi terrorizmus, a nemzetközi illegális kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, 1996. július 12-én aláírt Egyezmény hatályát veszti.

(3) A jelen Szerződés határozatlan időre szól, és azt bármelyik Szerződő Állam diplomáciai úton, írásban bármikor felmondhatja. A Szerződés a felmondás kézhezvételétől számított hat hónap elteltével veszíti hatályát.

(4) A jelen Szerződés nyilvántartásba vételéről az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikke szerint, az Egyesült Nemzetek Főtitkárságán az Osztrák Köztársaság gondoskodik.

Készült Heiligenbrunnban 2004. június 6-án, két eredeti példányban, magyar és német nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.