TARTALOMJEGYZÉK
Xx. Xxxxx Xxxxx
TARTALOMJEGYZÉK
Útmutató az ajánlattevők részére 3-18. o.
Iratjegyzék 19. o.
Nyilatkozatminták 20-32. o.
Vállalkozási szerződés tervezete 33-43. o.
Melléklet
Műszaki dokumentáció
ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLATTEVŐK RÉSZÉRE
1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1.1 Jelen közbeszerzési eljárás meghatározása
Jelen eljárás olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Harmadik Részének rendelkezései szerint jár el. Az eljárás tárgyát képező beszerzés becsült értéke meghaladja a 2017. évi építési beruházásokra vonatkozó nemzeti értékhatárt.
Az eljárás típusa hirdetmény közzététele és tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárás a Kbt.
115. § (1) bekezdése alapján, a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak alkalmazásával, tekintettel arra, hogy a közbeszerzés tárgyát képező építési beruházás becsült értéke nem éri el a 300.000.000,- Ft-ot, és a beszerzés nem Magyarország országhatárán átnyúló európai uniós alapokból finanszírozott projekttel kapcsolatos.
A kizáró okokkal kapcsolatos információkat a közbeszerzési dokumentumok részletesen is tartalmazzák.
1.2 Összeférhetetlenség
Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet - ide értve a közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa foglalkoztatottakat is -, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági vagy más érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.
Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként vagy alvállalkozóként a Kbt. 25. § (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott személy vagy szervezet.
Az összeférhetetlenségi kérdést az ajánlatkérő bírálóbizottsága az eljárás során vizsgálni fogja.
1.3 Ajánlati költségek
Az ajánlat kidolgozásával és benyújtásával kapcsolatban felmerülő valamennyi költség az ajánlattevőket terheli. Az ajánlatkérő nem tartozik megtéríteni az ajánlattevőknek az ajánlatuk elkészítésével bármely összefüggésben felmerült kiadásait.
A közbeszerzési eljárás eredményes, vagy eredménytelen befejezésétől függetlenül az ajánlatkérővel szemben – a Kbt.-ben nevesített esetek kivételével – e költségekkel kapcsolatban semmilyen követelésnek nincs helye.
1.4 A közbeszerzési eljárás és az ajánlat nyelve
A jelen közbeszerzési eljárás hivatalos nyelve a magyar. A közbeszerzési dokumentumok és annak mellékletei magyar nyelven készültek és kerülnek az ajánlattevők részére átadásra.
Az ajánlattevők által kidolgozott ajánlat, az ajánlattevők és az ajánlatkérő között folytatott mindennemű kommunikáció, valamint az ajánlattal kapcsolatos dokumentumok nyelve a magyar nyelv. Ha a beadandó iratok nem magyar nyelvűek, akkor az ajánlattevő általi felelős magyar fordítását kell becsatolni. Amennyiben a magyar és az idegen nyelvű változat között bármilyen eltérés adódik, a magyar változat az irányadó. Felelős fordítás alatt ajánlatkérő az olyan fordítást érti, amely tekintetében az ajánlattevő képviseletére jogosult személy nyilatkozik, hogy az mindenben megfelel az eredeti szövegnek. A fordítás tartalmának helyességéért ajánlattevő a felelős.
1.5 Az ajánlat pénzneme
Az ajánlattétel során minden adatot, mely az érvényesség megítéléshez szükséges Magyarország hivatalos fizető eszközében, forintban (HUF) kell megadni.
A nem a kért valutanemben rendelkezésre álló adatok vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bank által az ajánlattételi felhívás megküldésének napján közzétett deviza középárfolyamok képezik az átszámítás alapját. Amennyiben valamely devizát a Magyar Nemzeti Bank nem jegyez, az adott devizára az ajánlattevő saját központi bankja által az ajánlattételi felhívás megküldésének napján érvényes árfolyamon számított euró/adott deviza ellenérték képezi az átszámítás alapját a fentiek szerint.
1.6 Közös Ajánlattevők
Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot. Ajánlatkérő nem köti ki nyertesség esetére gazdasági társaság alapítását.
A közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni.
A közös ajánlattevők képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését. A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek. Az egy közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő(k) személyében az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következhet be.
Közös ajánlattétel esetén az ajánlattevőknek szolgáltatniuk kell egy közös vállalkozási megállapodást, a Közös Vállalkozás (Konzorcium) formájának, a részesedés mértékének feltüntetésével, a vezető (képviselő) cég megjelölésével, a feladatok megosztásának ismertetésével, továbbá egy nyilatkozattal, hogy a tagok egyetemleges felelősséget vállalnak a munkák megvalósításáért mint oszthatatlan szolgáltatásért.
Az ajánlat beadását követően közös ajánlat már nem tehető.
1.7 Alvállalkozó(k) és egyéb közreműködők
Az ajánlattevő ajánlatában köteles megjelölni (Kbt. 66. § (6) bekezdés):
a) a közbeszerzésnek azt a részét, amelynek teljesítéséhez ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni,
b) az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozókat.
1.8 Az ajánlattételi felhívás módosítása
Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlattételi felhívásban, illetőleg a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről az ajánlatkérő közvetlenül, írásban tájékoztatja az ajánlattevőket.
1.9 Az ajánlattételi felhívás visszavonása
Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejárta előtt az ajánlattételi felhívást visszavonhatja, melyről az ajánlattevőket egyidejűleg, közvetlenül, írásban értesíti.
1.10 Az ajánlati dokumentáció
1.10.1 A közbeszerzési dokumentumok bizalmas jellege
Az ajánlattevők kötelesek a közbeszerzési dokumentumokban foglalt információkat bizalmasan kezelni és harmadik fél részére csak annyit adhatnak át ezekből, amennyire a harmadik félnek a közbeszerzés tárgyának egy részére adandó ajánlat elkészítéséhez feltétlenül szüksége van.
A közbeszerzési dokumentumok, azok egyes részei, vagy azok másolati példányai, illetve azok részei kizárólag a dokumentumokban feltüntetett rendeltetési célnak megfelelően – ajánlat elkészítésére – használhatóak fel.
Amint az ajánlattevő átveszi a közbeszerzési dokumentumokat, köteles ellenőrizni, hogy az tartalmában megfelel-e a tartalomjegyzék szerinti tartalomnak. Bármely eltérést vagy hiányt az ajánlattevőnek haladéktalanul írásban jeleznie kell. Amennyiben ezt elmulasztja, az ajánlat beadását követően már nem hivatkozhat arra, hogy bármely a tartalomjegyzékben szereplő információ nem volt a részére elérhető.
1.10.2 A közbeszerzési dokumentumok tartalma
A megvalósítandó beszerzés részletes specifikációját, az ajánlattétel szabályait és a szerződéses feltételeket (szerződéstervezetet) a közbeszerzési dokumentumok tartalmazzák.
1.11 A Kiegészítő tájékoztatás
1.11.1 Írásban
A gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő - a megfelelő ajánlattétel érdekében - az ajánlattételi felhívásban, valamint a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben.
Kérjük, hogy a tájékoztatáskérést az ajánlattételi felhívásban megjelölt e-mail címre, szerkeszthető (word) formátumban küldjék meg az ajánlatkérő részére! Ajánlatkérő az ajánlattevővel külön megbeszélést, telefonos egyeztetést nem tart!
A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben köteles az ajánlatkérő megadni. Az ajánlatkérő - ha a válaszadáshoz és a válasz
figyelembevételéhez nem áll megfelelő idő rendelkezésre - élhet az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével.
A határidő meghosszabbításáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíteni kell az ajánlattételre közvetlenül felhívott gazdasági szereplőket.
A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát hozzáférhetővé kell tenni, illetve meg kell küldeni az ajánlattételre közvetlenül felhívott gazdasági szereplők részére. A kiegészítő tájékoztatás megadása során az ajánlatkérő nem jelöli meg, hogy a kérdést mely gazdasági szereplő tette fel, valamint hogy válaszát az ajánlatkérő mely gazdasági szereplőknek küldte még meg.
Ajánlatkérő helyszíni bejárást tart, amelynek időpontja: 2018. január 8. napja, 10:00 óra. Találkozási pont: Lepsény Nagyközségi Önkormányzat – Közös Önkormányzati Hivatal (8132 Lepsény, Fő u. 74.). A helyszíni bejárás célja, hogy az ajánlattevők megismerjék a szerződés teljesítésének helyszínét, de kérdéseket csak a kiegészítő tájékoztatás kérésére előírt módon, írásban lehet a bejárást követően feltenni. Kérjük, hogy a helyszíni bejáráson való részvételi szándékukat legkésőbb 2018. január 5. napján 12:00 óráig a xxxxxx@xxxxxxx.xx e-mail címen szíveskedjenek jelezni!
2. AZ AJÁNLATOK ELKÉSZÍTÉSE ÉS BENYÚJTÁSA
2.1 Formai követelmények
Az ajánlatot zárt csomagolásban, 1 (egy) eredeti, papíralapú példányban kell benyújtani az alábbi formai követelményeknek megfelelően, azaz
a) Az ajánlat eredeti példányát zsinórral, lapozhatóan össze kell fűzni, a csomót matricával az ajánlat első vagy hátsó lapjához rögzíteni, a matricát le kell bélyegezni, vagy az ajánlattevő részéről erre jogosultnak alá kell írni, úgy hogy a bélyegző, illetőleg az aláírás legalább egy része a matricán legyen;
b) Az ajánlat oldalszámozása eggyel kezdődjön és oldalanként növekedjen. Elegendő a szöveget, vagy számokat, vagy képet tartalmazó oldalakat számozni, az üres oldalakat nem kell, de lehet. A címlapot és hátlapot (ha vannak) nem kell, de lehet számozni. Az ajánlatkérő az ettől kismértékben eltérő számozást (pl. egyes oldalaknál a /A, /B oldalszám) is elfogad, ha a tartalomjegyzékben az egyes iratok helye egyértelműen azonosítható és az iratok helyére egyértelműen lehet hivatkozni. Az ajánlatkérő a kismértékben hiányos számozást kiegészítheti, ha ez az ajánlatban való tájékozódása, illetve az ajánlatra való hivatkozása érdekében szükséges;
c) Az ajánlatnak az elején tartalomjegyzéket kell tartalmaznia, mely alapján az ajánlatban szereplő dokumentumok oldalszám alapján megtalálhatóak;
d) Az ajánlatban lévő, minden - az ajánlattevő vagy alvállalkozó által készített - dokumentumot (nyilatkozatot) a végén alá kell írnia az adott gazdálkodó szervezetnél erre jogosult(ak)nak vagy olyan személynek, vagy személyeknek aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos felhatalmazást kaptak;
e) Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyen - az ajánlat beadása előtt - módosítást hajtottak végre, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni.
Az ajánlatban szereplő nyilatkozatokat kitörölhetetlen tintával, cégszerűen alá kell írni. Az oldalakat nyomtatva vagy kitörölhetetlen tintával kitöltve kell elkészíteni. Ha a betűvel
és számmal kiírt összegek között eltérés mutatkozik, az ajánlatkérő a betűvel kiírt összeget veszi alapul. Ezen túlmenően az ajánlatot további 1 (egy) példányban be kell nyújtani digitális adathordozón, egy dokumentumként szkennelve, pdf-formátumban is, amelynek tartalmilag teljes egészében meg kell egyeznie a kinyomtatott, papír alapú eredeti ajánlattal. Az ajánlatot a
„Közbeszerzési ajánlat a „Xxxxxx Xxxxxx Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola energetikai korszerűsítése” tárgyban megindított közbeszerzési eljárásban. Az ajánlattételi határidő lejárta előtt felbontani tilos!"
megjelöléssel postán, vagy személyesen a felhívásban meghatározott címre kell benyújtani. Amennyiben a csomagolás vagy annak feliratozása nem az előírtak szerint történik, azonban a Kbt. szabályainak megfelel, úgy az nem eredményezi az ajánlat érvénytelenségét, azonban az ajánlattevő kockázata, ha az ajánlatát elirányítják, vagy nem kerül az ajánlatok bontásának időpontjában felbontásra.
Az ajánlatkérő az egyszerűbb és egyértelmű értékelhetőség érdekében az alábbiakat kéri:
az ajánlattevők lehetőség szerint a kiadott nyilatkozatminták (mellékletek) felhasználásával készítsék el ajánlatukat;
ha az egyes lapok, az adott ajánlatban irrelevánsak, akkor azok benyújtását nem kéri az ajánlatkérő, de a további nyilatkozatmintákat átszámozás nélkül (a mellékletek számozása ne változzon), a meghatározott sorrendben kéri az ajánlatban szerepeltetni.
Az ajánlattevők kizárólagos felelőssége, hogy ajánlata megfelelő példányszámban és határidőben benyújtásra kerüljön.
Beszúrásokat, törléseket az ajánlat abban az esetben tartalmazhat, ha az ajánlattevő javítja ki saját hibáját, mely esetben az ajánlat aláírójának, illetve aláíróinak kézjegyükkel és a változtatás pontos időpontjának feltüntetésével kell ellátniuk a javításokat.
2.2 Az ajánlatok aláírása
Az ajánlat eredeti, papíralapú példányát géppel vagy tintával kell írni, számozni, és minden egyes nyilatkozatot cégszerűen aláírni.
Az aláírási jogosultság ellenőrzése érdekében csatolni kell – a cégjegyzékben szereplő - az ajánlattevő, közös ajánlattevő cégkivonata szerint cégjegyzésre jogosult azon képviselője aláírási címpéldányának (aláírás-mintájának) másolati példányát, aki aláírásával ellátta az ajánlatot vagy annak bármely részét.
Az ajánlat mint jognyilatkozat abban az esetben fogadható el joghatályosnak, ha az a cégjegyzésre jogosult személy(ek)től ered, az aláírási címpéldánynak megfelelő formában, illetve, ha a cégjegyzésre jogosult(ak) által kifejezetten e célra meghatalmazott személy írja alá.
Amennyiben nem a cégjegyzésre jogosult(ak), hanem az általa(uk) kifejezetten e célra megbízott személy jár el az ajánlattevők nevében és képviseletében az ajánlat aláírása során, úgy az ő képviselői minőségét az ajánlattevők – az őt megbízó cégjegyzésre jogosult vezető(k) aláírási címpéldányán (aláírás-mintáján) túl – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a megbízó(k) és a megbízott aláírás-mintáját is tartalmazó, meghatalmazással kötelesek igazolni az ajánlat érvényességének feltételeként. Továbbá ez esetben is csatolni kell a cégjegyzésre jogosult megbízó aláírási címpéldányát (aláírás-mintáját).
2.3 Az ajánlatok benyújtásának határideje és helye
Az ajánlatot az ajánlattételi felhívásban megjelölt időpontig az ott megadott helyre kell személyesen vagy postai úton benyújtani. Az ajánlatot az ajánlatkérő csak akkor tekinti határidőn belül benyújtottnak, ha annak kézhezvétele, a beadás helyeként megjelölt hivatalos helyiségben, az ajánlattételi határidő lejárata előtt megtörténik.
Amennyiben ajánlattevő az ajánlatát postai úton nyújtja be, az ezzel járó kockázatot az ajánlattevő saját maga viseli, mint például az ajánlat elvesztése, megsérülése, lezárásának megszűnése, a kézbesítés elkésettsége, stb.
Postai úton feladott ajánlatot az ajánlatkérő csak akkor tekinti határidőn belül megérkezettnek, ha annak kézhezvételére az ajánlattételi határidő lejártáig oly módon sor kerül, hogy az ajánlatkérő hivatalos postázási rendje szerint az a bontás helyszíneként megjelölt hivatali helyiségbe eljut.
2.4 Az ajánlatok módosítása és visszavonása
Az ajánlattételi határidő lejárta előtt az ajánlattevő a korábban benyújtott ajánlatát módosíthatja, vagy visszavonhatja.
2.5 Elkésett ajánlatok
Az ajánlatkérő által kikötött, az ajánlattételi felhívásban rögzített határidő lejárta után – a bontás helyszíneként megjelölt hivatalos helyiségbe – beérkező bármely ajánlatot az ajánlatkérő, a Kbt. 73. § (1) bekezdés a) pontja alapján érvénytelennek minősíti. A határidő után beérkezett ajánlat benyújtásáról szintén jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt az összes - beleértve az elkésett – ajánlattevőnek meg kell küldeni.
3. AZ AJÁNLATOK FELBONTÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE
3.1 Az ajánlatok felbontása
Ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlattételi határidő lejártakor az ajánlattételi felhívásban rögzített időpontban és címen bontja fel. Az ajánlatok felbontásánál csak az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá - a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében - a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői és személyek lehetnek jelen. E személyek a bontáson a felolvasólapba betekinthetnek. A bontási eljáráson jelen lévők jelenléti ívet írnak alá. Amennyiben az ajánlat az ajánlattételi határidőt követően érkezik be, az az ajánlattevő kockázatának minősül.
Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek. Az ajánlatok bontásának megkezdése előtt ismertethető a rendelkezésére álló fedezet összege is.
A bontásról az ajánlatkérő jegyzőkönyvet készít, és azt a bontást követően az ajánlattevők részére 5 napon belül megküldi.
3.2 Az ajánlatok értékelése
Az ajánlatok felbontását követően az ajánlatkérő által létrehozott bírálóbizottság megkezdi az ajánlatok részletes értékelését, összhangban a Kbt. előírásaival, továbbá az ajánlattételi felhívásban és az ajánlati dokumentációban meghatározott kondíciókkal.
Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő köteles írásban felvilágosítást kérni az ajánlattevőktől az ajánlatban található nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. [Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján]
Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlattételi felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján kell értékelni.
Tekintettel arra, hogy Ajánlatkérő élt a Kbt. 81. § (4) bekezdésben foglalt lehetőséggel, csak a legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő – és ha megnevezésre kerül, a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő – tekintetében vizsgálja az ár vagy költség aránytalanul alacsony voltát, és alkalmazza szükség esetén a 72. § szerinti eljárást. Ha az ajánlattevő ajánlata aránytalanul alacsony ár vagy költség miatt érvénytelennek bizonyul, az értékelési sorrendben a következő ajánlattevő a helyébe lép és a szükséges bírálati cselekményeket ennek megfelelően kell elvégezni.
Tekintettel arra, hogy Ajánlatkérő élt a Kbt. 81. § (5) bekezdésben foglalt lehetőséggel, csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot. Ajánlatkérő a 69. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazza, tehát a bírálat során az összegezésben megnevezett nyertes – és a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő – ajánlattevő ajánlatának érvényességét az eljárást lezáró döntést megelőzően az ajánlatkérő az ajánlattevő nyilatkozatát alátámasztó igazolások vizsgálatára is kiterjedően teljeskörűen elbírálja.
Az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni, az elbírálást olyan időtartam alatt kell elvégeznie, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön. Az ajánlatkérő az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, ha az adott eljárásban végleges árajánlatok mindegyike meghaladja a – a Kbt. 75. § (4) bekezdésének megfelelően igazolt - rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét.
Az ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított 60 napot. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Amennyiben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.
Az ajánlattételi határidő leteltét követően az ajánlatkérő nem köteles az ajánlatokat elbírálni, ha bizonyítani tudja, hogy az ajánlattételi határidő leteltét követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye. Ezekben az esetekben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.
Érvényesség, illetve érvénytelenség vizsgálata, kizáró okok vizsgálata:
Az ajánlat érvénytelen Kbt. 73. § (1)-(2) bekezdése alapján, ha
a) azt az ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
b) az ajánlattevőt az eljárásból kizárták;
c) ha az ajánlattevő alvállalkozója, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja, vagy az adott eljárásban felmerült magatartása alapján j) pontja szerinti kizáró ok miatt kizárásra került;
d) az ajánlattevő nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést;
e) egyéb módon nem felel meg az ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit;
f) az ajánlattevő
fa) valamely adatot a Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdésébe ütköző módon minősít üzleti titoknak és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja; vagy
fb) a Kbt. 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő;
Az ajánlat érvénytelen ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz [Kbt. 72. §].
Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, alvállalkozót, aki
a) a kizáró okok [Kbt. 62. §] hatálya alá tartozik;
b) részéről a kizáró ok az eljárás során következett be.
Az érvénytelenség vizsgálatán belül az ajánlatkérő megvizsgálja az ajánlattevők kizáró okoknak való megfelelését és a beérkezett ajánlatok tartalmi és formai megfelelőségét is.
Hiánypótlás lehetősége: A Kbt. 71. §-a alapján az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől felvilágosítást kérni. A hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő közvetlenül köteles az ajánlattevők részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat.
A hiányok pótlása - melynek során az ajánlatban szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet - csak arra irányulhat, hogy az ajánlat megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak.
Mindaddig, amíg az ajánlattevők számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására - a felszólításban, illetve értesítésben megjelölt - határidő van folyamatban, az ajánlattevő pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra.
Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók.
Az ajánlatkérő kizárólag a hiánypótlásra vonatkozó szabályok szerint és csak olyan felvilágosítást kérhet, amely az ajánlat elbírálása érdekében szükséges.
A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:
a) nem járhat a Kbt. 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és
b) annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.
Ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62. § (1) bekezdés a)-h), k)-n) és p)-q) pontja szerinti, korábbi eljárásban tanúsított magatartás alapján a j) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére.
A 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személye hiánypótlás keretében csak a Kbt. 71. § (4) bekezdésben foglalt esetben és csak úgy változhat, hogy a hiánypótlásban az értékeléskor figyelembe veendő minden releváns körülmény tekintetében a korábbival legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra. Ha a hiánypótlás során a korábbinál nagyobb tapasztalattal, magasabb képzettséggel rendelkező személy kerül bemutatásra, az ajánlatkérő az értékeléshez akkor is csak az általa pótolt szakember adatait veheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását. Ha a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez bemutatott szakemberekre vonatkozó, a felolvasólapon feltüntetett adat és az ajánlatban a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között ellentmondás van, és nem sikerül felvilágosítás vagy a már bemutatott szakemberre vonatkozó dokumentum hiánypótlása keretében a felolvasólapon feltüntetett adatot alátámasztani, az ajánlatkérő az értékeléskor - feltéve, hogy az a felolvasólapon szereplő adatnál az értékeléskor kevésbé kedvező - azt az adatot veszi figyelembe, amelyet a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentumok alátámasztanak. Az ajánlatkérő az értékelt adat ezen megállapított értékéről az eljárásban részt vevő minden ajánlattevőt, az érték megállapítását követően haladéktalanul, egyidejűleg értesít. Ha a felolvasólapon feltüntetett adat és a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között olyan ellentmondás áll fenn, hogy a felolvasólapon szereplő adat az értékeléskor kevésbé kedvező, az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni.
Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása a Kbt. 71. §-ban foglaltaknak megfelel. A Kbt. 71. § (3) vagy (8)-(9) bekezdés rendelkezéseinek megsértése esetén, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.
Számszaki hiba kezelése
Ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. A számítási hiba javításáról az ajánlattevőket, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell.
Értékelés
Az eljárás során az ajánlatkérő a benyújtott ajánlat elbírálásához a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja szerint a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelés szempontját alkalmazza, az alábbi értékelési szempontok és súlyszámok figyelembevételével:
Részszempont | Súlyszám |
1. Nettó ajánlati ár | 7 |
2. Jótállási idő (min. 24 hónap – max. 60 hónap) | 2 |
3. Teljesítésbe bevonni kívánt szakember (felelős műszaki vezető) kamarai regisztrációjához szükséges szakmai gyakorlati időn felüli többlettapasztalata | 1 |
Az adható pontszám alsó határa: 0 pont, felső határa: 100 pont valamennyi részszempont esetén.
Az 1. részszempont esetében az ajánlatkérő a fordított arányosítás értékelési módszerét alkalmazza a Közbeszerzési Hatóságnak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról szóló útmutatójának (KÉ 2012. évi 61. szám, 2012. június 1.) III.A.1 ba.) pontjában foglaltak szerint. Számítási képlet:
P=[(Alegalacsonyabb / Avizsgált) x ( Pmax-Pmin) ]+ Pmin, ahol:
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa
Pmin: a pontskála alsó határa
Alegalacsonyabb: legalacsonyabb ajánlati árat tartalmazó ajánlat ajánlati ára Avizsgált: vizsgált ajánlat ajánlati ára
A fenti képlettel meghatározott pontszámok két tizedes jegyre kerekítve kerülnek kiszámításra. Ajánlatkérő az eljárás nyertesét, illetve (döntésétől függően) a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevőt a Kbt. 77. §-ának alkalmazásával határozza meg.
A 2. részszempont esetében az ajánlatkérő az arányosítás értékelési módszerét alkalmazza a Közbeszerzési Hatóságnak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról szóló útmutatójának (KÉ 2012. évi 61. szám, 2012. június 1.) III.A.1 a.) pontjában foglaltak szerint. Számítási képlet:
Pvizsgált = (Avizsgált - Alegkedvezőtlenebb)/(Alegkedvezőbb - Alegkedvezőtlenebb) x (Pmax - Pmin) + Pmin, ahol: P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma
Pmax: a pontskála felső határa
Pmin: a pontskála alsó határa
Alegkedvezőbb: az ajánlatkérő által a Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján meghatározott legkedvezőbb érték, amire a maximális pontszámot adja (60 hónap)
Alegkedvezőtlenebb: az ajánlatkérő által a Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján meghatározott legkedvezőtlenebb érték, amire a minimális pontszámot adja (24 hónap)
Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme
A fenti képlettel meghatározott pontszámok két tizedes jegyre kerekítve kerülnek kiszámításra. Ajánlatkérő az eljárás nyertesét, illetve (döntésétől függően) a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevőt a Kbt. 77. §-ának alkalmazásával határozza meg.
A 3. részszempont esetében az ajánlatkérő az egyenes arányosítás értékelési módszerét alkalmazza a Közbeszerzési Hatóságnak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról szóló
útmutatójának (KÉ 2012. évi 61. szám, 2012. június 1.) III.A.1 bb.) pontjában foglaltak szerint. Számítási képlet:
P=[(Avizsgált / Alegjobb) x ( Pmax-Pmin) ]+ Pmin, ahol:
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa
Pmin: a pontskála alsó határa
Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme
A fenti képlettel meghatározott pontszámok két tizedes jegyre kerekítve kerülnek kiszámításra. Ajánlatkérő az eljárás nyertesét, illetve (döntésétől függően) a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevőt a Kbt. 77. §-ának alkalmazásával határozza meg.
Az 1. részszempont esetében a legalacsonyabb nettó ajánlati ár minősül a legkedvezőbbnek. A nettó ajánlati árat a közbeszerzési dokumentumokban található árazatlan költségvetési kiírás teljeskörű beárazásával kell megadni. A felelvasólapon a beárazott költségvetés összesített nettó végösszegét kell feltüntetni. Az ajánlati árnak minden, a szerződésszerű teljesítés érdekében, valamint a közbeszerzési műszaki dokumentumokban foglaltak szerint felmerülő költséget magában kell foglalnia. Az ajánlati árnak továbbá tartalmaznia kell az összes felmerülő adót, közterhet, illetéket stb. kivéve az áfa összegét. Az ajánlati árat magyar forintban (HUF), nettó értékben, pozitív egész számban kell megadni.
A 2. részszempont esetében a vállalt jótállási időt hónapokban kell megadni. Az ajánlat nem lehet kevesebb, mint 24 hónap és nem haladhatja meg a 60 hónapot. A legmagasabb ajánlat minősül a legkedvezőbbnek. Adott esetben a 60 hónapnál kedvezőbb jótállást tartalmazó ajánlatnál 60 hónap kerül alkalmazásra a képletben és a 60 hónap, valamint az annál kedvezőbb jótállás egyaránt a maximális pontszámot kapja. A 24 hónapnál kevesebb vállalt jótállás esetén ajánlatkérő az ajánlatot érvénytelennek minősíti. Csak egész hónapok ajánlhatóak meg.
A 3. részszempont esetében a felelős műszaki vezetőként teljesítésbe bevonni kívánt szakember többlettapasztalati ideje tekintetében ajánlatkérő a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 1. melléklet IV./1. rész 2. pontjában előírt felelős műszaki vezetői jogosultság (építési szakterület) megszerzéséhez szükséges, legalább az MV-É névjegyzékbe vételi követelménynek megfelelő végzettség (Képesítési minimum követelmény és az ezzel egyenértékű szakképzettség: okleveles építészmérnök, okleveles építőmérnök vagy építészmérnök, építőmérnök) és szakmai gyakorlati idő (okleveles építészmérnök és okleveles építőmérnök esetén: 3 év; építészmérnök és építőmérnök esetén: 4 év) megszerzését követően teljesített szakmai gyakorlati idő – hónapokban meghatározott - tartamát veszi figyelembe. A szakember szakmai többlettapasztalatának időtartamát hónapokban kell megadni. Csak egész hónapok ajánlhatóak meg. Amennyiben az ajánlattevő a felolvasólapon a 3. értékelési részszempontra vonatkozóan nem jelölt meg többlettapasztalati időtartamot, úgy az értékelés és pontszámítás során 0 (nulla) hónap kerül figyelembevételre a képletben. Ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a szakember Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez történő bemutatása érdekében az ajánlattevőknek akkor is be kell nyújtaniuk az általuk igénybe venni kívánt szakember szakmai önéletrajzát, ha a felolvasólapon töblettapasztalati időtartamot nem jelölnek meg.
Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy adott esetben a 120 hónapnál kedvezőbb szakmai többlettapasztalatot tartalmazó ajánlatnál is 120 hónap többlettapasztalat kerül alkalmazásra a képletben a pontszámítás során, és a 120 hónap,
valamint az annál kedvezőbb (hosszabb) szakmai többlettapasztalat egyaránt a maximális pontszámot kapja.
Amennyiben a megajánlott szakember az MV-É jelű jogosultságtól eltérő, de azzal egyenértékű jogosultsággal vagy egyenértékű végzettséggel/képzettséggel rendelkezik, úgy többlettapasztalatának időtartama ezen egyenértékű jogosultság, illetve végzettség/képzettség kapcsán irányadó szakmai gyakorlati időn felül teljesített szakmai gyakorlati ideje alapján kerül meghatározásra. Ajánlatkérő tájékoztatja az Ajánlattevőket, hogy az értékelés során kizárólag a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet
1. melléklet IV./1. rész 2. pontjában meghatározott minimumkövetelményeken felüli többlettapasztalat kerül értékelésre (pl. bejegyzett és a bejegyzéshez szükséges 36 hónap szakmai tapasztalattal, de többlettapasztalattal nem rendelkező szakember esetében 0 hónapot szükséges feltüntetni a felolvasólapon többlettapasztalatként, ugyanakkor a be nem jegyzett, de 50 hónap szakmai tapasztalattal rendelkező szakember esetében a bejegyzési feltételre (adott esetben 36 hónap) tekintettel a felolvasólapon 14 hónapot szükséges feltüntetni a felolvasólapon többlettapasztalatként).
Ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek szakmai önéletrajzai alapján állapítja meg a felelős műszaki vezetői tevékenységre vonatkozó szakmai (többlet)tapasztalat mértékét. Tekintettel erre, ajánlatkérő kéri az ajánlattevőket, hogy az önéletrajzban a szakmai tapasztalat ismertetése során konkrét időtartamot - legalább hónap pontossággal, egy hónapnál rövidebb időtartam esetén nap pontossággal - megadni szíveskedjenek (pl. Akácos út kivitelezésének felelős műszaki vezetése 2016. 01. - 2016. 07.; Virág utca
kivitelezésének felelős műszaki vezetése 2016. 08. - 2016. 10.). A teljesítésbe bevonni kívánt szakember szükséges gyakorlati időn felüli szakmai többlettapasztalatának tartalmi megfelelőségére a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 11. §-ában foglaltak irányadók. Ennek megfelelően a teljesítésbe bevonni kívánt szakember szakmai önéletrajzában a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésében foglaltak alapján kell feltüntetni az általa folytatott tevékenyég(ek)et.
[11. § (1) Szakmai gyakorlati időként az építési műszaki ellenőri és a felelős műszaki vezetői jogosultsághoz a szakirányú végzettség megszerzését követően a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenységi szakterületnek megfelelő
a) építési műszaki ellenőri,
b) felelős műszaki vezetői,
c) építőipari kivitelezési,
d) építésfelügyeleti,
e) építésügyi hatósági,
f) beruházói-műszaki,
g) felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy oktatói,
h) építészeti-műszaki tervezési,
i) építésügyi műszaki szakértői
tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni.]
Amennyiben ajánlattevő több szakembert mutat be, ajánlatkérő a magasabb értékű többlettapasztalattal rendelkező szakember többlettapasztalatát vizsgálja az értékelés során. Az értékeléskor csak egy szakember szakmai többlettapasztalata vehető figyelembe, több szakember többlettapasztalata nem vonható össze, csak egy adott személyhez fűződő többlettapasztalatot értékel az ajánlatkérő. Szakmai többlettapasztalat időtartamának vizsgálata során a szakember által időben
párhuzamosan teljesített munkák, projektek csak egyszer vehetők figyelembe. A legmagasabb ajánlat minősül a legkedvezőbbnek.
4. AZ EREDMÉNY KIHIRDETÉSE
4.1 Eredményhirdetés
A közbeszerzési eljárás nyertese az a szerződés teljesítésére alkalmas ajánlattevő, aki a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott érvényességi feltételeknek megfelelő, és az ajánlat bírálati szempontja szerinti – ár-érték arány szerint legelőnyösebb - érvényes ajánlatot tette.
Az eljárás eredményének kihirdetése a Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint - az eljárás eredményéről szóló írásbeli összegezés ajánlattevők részére egyidejűleg történő megküldésével – történik az ajánlati kötöttség (60 nap) fennállása alatt.
A Kbt. értelmében az eljárás eredménytelen, ha a Kbt. 75. § (1) bekezdés a)–c) pontjai közül bármelyik fennáll. Az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, ha a Kbt. 75. § (2) bekezdés a)-f) pontjaiban meghatározottak valamelyike bekövetkezik. Ajánlatkérő a jelen közbeszerzési eljárásban alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját.
5. SZERZŐDÉSKÖTÉS
5.1 A szerződés aláírása
Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel - közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel - kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.
A szerződésnek tartalmaznia kell - az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel - a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek.
Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy - a nyertes visszalépése esetén - az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevővel, ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte.
Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő – és adott esetben a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő - ajánlati kötöttsége további hatvan nappal meghosszabbodik.
Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség meghosszabbított időtartama alatt köteles megkötni.
A szerződés megkötésének időpontját követően a nyertes ajánlattevőnek a szerződés teljesítését a szerződésben foglaltak szerint el kell kezdenie.
A szerződés mindkét fél képviselőinek aláírásával jön létre és a szerződésben rögzített feltételrendszerek szerint hatályos. Hatálya kiterjed kötelező jelleggel az ajánlatban vállalt kötelezettségek teljesítésében együttműködő partnerekre és alvállalkozókra.
Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, valamint a nyertes ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés
megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.
6. AZ AJÁNLAT KÖTELEZŐ FELÉPÍTÉSE, TARTALMA
Az ajánlatok összeállításakor a következőket kell figyelembe venni:
Az ajánlattevőknek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatukat elkészíteniük és benyújtaniuk;
Az ajánlattevők kötelessége, hogy tanulmányozzák a közbeszerzési dokumentumok valamennyi részét, utasítását, az űrlapokat, az összes feltételt és műszaki előírásokat. Amennyiben az ajánlattevők nem adják meg a közbeszerzési dokumentumokban kért összes információt, vagy ha a benyújtott ajánlat nem felel meg a közbeszerzési dokumentumok feltételeinek, az minden vonatkozásában az ajánlattevő kockázata és az ajánlat érvénytelenségét eredményezheti;
Az ajánlattevő az ajánlat elkészítése és összeállítása során lehetőség szerint alkalmazza a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezésre bocsátott iratmintákat;
Ajánlatkérő a Kbt. 57. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően iratjegyzéket bocsátott ajánlattevők rendelkezésére az ajánlat részeként benyújtandó igazolásokra és nyilatkozatokra vonatkozóan;
Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy az ajánlott igazolás-, nyilatkozat- és iratminták a megfelelő ajánlattételhez nyújtanak segítséget, valamint adott esetben előfordulhat, hogy nem tartalmaznak minden benyújtandó nyilatkozatra vonatkozóan sablont. Egyébiránt a benyújtandó nyilatkozatoknak a Kbt. és a releváns jogszabályok előírásainak kell megfelelniük.
A benyújtani kért igazolásokat elegendő egyszerű másolatban az ajánlatba becsatolni azzal, hogy az ajánlat 68. § (2) bekezdése szerint benyújtott egy eredeti példányának a 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat eredeti aláírt példányát kell tartalmaznia.
A nyilatkozatok valóságtartalmáért az ajánlattevő szavatol;
Az ajánlati árnak tartalmaznia kell a szerződés időtartama alatti árváltozásból eredő kockázatot és hasznot is;
Az ajánlattevők kötelesek ajánlatuk részeként – papíralapon, kinyomtatva és cégszerűen aláírva - benyújtani – valamennyi tételt beárazva - a közbeszerzési dokumentumok között található árazatlan költségvetési kiírás alapján elkészített árazott költségvetést;
A szerződéstervezetet nem kéri az ajánlatban csatolni az ajánlatkérő, de a szerződéses feltételek elfogadásáról nyilatkoznia kell az ajánlattevőknek.
7. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
7.1 Tájékoztatás
A Kbt. 73. § (5) bekezdése alapján ajánlatkérő az alábbiak szerint tájékoztatja az ajánlattevőket azon szervezetek (hatóságok) nevéről és címéről, amelyektől tájékoztatás kaphat a Kbt. 73. § (4) bekezdésében foglalt követelményekről:
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ)
Székhely: 1097 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0-0.
Levelezési cím: 1437 Budapest, Pf. 839.
Tel.: x00-0-000-0000
Fax: x00-0-000-0000
Zöld szám: x00 00 000-000
A regionális és kistérségi intézetek elérhetősége a xxx.xxxxx.xx internet-címen található
Nemzetgazdasági Minisztérium, Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság
Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxxx xxx 0-0 Telefon: +36 (l) 000-0000
Fax: +36 (l) 000-0000
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Székhely: 1145 Budapest, Columbus u. 17-23. Levelezési cím:1590 Budapest, Pf. 95
Tel.: x00-0-000-0000
Fax: x00-0-000-0000
Zöld szám: x00 00 000-000 Honlap: xxx.xxxx.xx
A területileg illetékes bányakapitányságok elérhetősége a xxx.xxxx.xx internet-címen található
Nemzetgazdasági Minisztérium
Székhely: 1051 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxxx xxx 0. Telefon: x00-00-0-000-0000
Fax: x00-00-0-000-0000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xxx.xx
Honlap: xxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx
Földművelésügyi Minisztérium
Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxx xxx 00. Telefon: 00-0-000-0000
Fax: 00-0-000-0000
Honlap: xxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx
Közbeszerzési Hatóság
Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 0.
Telefon: 00-0-000-0000
Fax: 00-0-000-0000
Honlap: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxx.xx/
Emberi Erőforrások Minisztériuma
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 3.
Levelezési cím: 1373 Budapest, Postafiók 609.,
Telefonszám: x00 0 000-0000 xxx.xxxx.xxx.xx
NAV
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 2.
Tel.: x00 0 000-0000
Fax: x00 0 000-0000
Kék szám: x00 00 000-000
A területileg illetékes regionális igazgatóságok elérhetősége a xxx.xxx.xxx.xx internet- címen található
OKTVF
1016 Budapest, Xxxxxxxx u. 58/a. Tel.: x00 0 000-0000
Fax: x00 0 000-0000
A területileg illetékes felügyelőségek elérhetősége a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx internet-címen található
1. sz. melléklet
Adatlap1
Tárgy: „Xxxxxx Xxxxxx Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola energetikai korszerűsítése”
Xxxxxxxxxxx* | |
Neve: | |
Címe: | |
Székhelye: | |
Telefonszáma: | |
Fax-száma: | |
E-mail: | |
WEB lap: | |
Bankszámlaszám: | |
Számlavezető pénzintézet: | |
Kapcsolattartásra kijelölt személy: Neve: Címe: Telefonszáma: Fax-száma: E-mail: | |
Adószám: | |
Cégjegyzékszám: |
………………………., 2017. ……………………. hó…….nap
………………………………………….
Ajánlattevő cégszerű aláírása
1 Ajánlattevő és közös ajánlattevők részéről külön – külön ki kell tölteni.
2. sz. melléklet
Felolvasólap
Tárgy: „Xxxxxx Xxxxxx Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola energetikai korszerűsítése”
A ....................................................... (cégnév, székhely) ajánlattevő megismerve az ajánlattételi felhívás feltételeit és a közbeszerzési dokumentumokat, felajánlja a beszerzés megvalósítását az alábbi feltételekkel:
Ajánlati elem | Ajánlat |
Nettó ajánlati ár | nettó ,- Ft |
Vállalt jótállási idő (min. 24 hónap – max. 60 hónap) | ……… hónap |
Teljesítésbe bevonni kívánt szakember (felelős műszaki vezető) kamarai regisztrációjához szükséges szakmai gyakorlati időn felüli többlettapasztalata1 | ……… hónap |
A Kbt. 66. § (2) bekezdése alapján kijelentjük, hogy a fenti tárgyú ajánlattételi felhívás és a közbeszerzési dokumentumok feltételeit megvizsgáltuk, azokat változtatás nélkül elfogadjuk, és a fenti, továbbá az eljárás során keletkezett egyéb közbeszerzési dokumentumok szerint ajánlatot teszünk az ajánlatunkban rögzített ajánlati áron és ajánlati elemek szerint.
Nyertességünk esetén készek és képesek vagyunk az ajánlatunkban, valamint a felhívásban, a közbeszerzési dokumentumokban és a közbeszerzési eljárás során keletkezett egyéb iratokban előírt feltételeknek megfelelően a szerződés megkötésére és teljesítésére, nyertességünk esetén vállaljuk a felhívásban, a közbeszerzési dokumentumokban és a közbeszerzési eljárás során keletkezett egyéb dokumentumokban előírt feltételeknek megfelelően a szerződés megkötését, és a kért ellenszolgáltatás ellenében való teljesítését.
Ajánlatunkra ajánlati kötöttséget vállalunk, amelynek időtartama az ajánlattételi határidő lejártától számított 60 (hatvan) nap.
………………………., 2017. …………………….hó…….nap
……………………………….
Ajánlattevő cégszerű aláírása
Megjegyzés:
Közös ajánlattétel esetében valamennyi ajánlattevő nevét és címét fel kell tüntetni.
1 Többlettapasztalatként a felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez (kamarai regisztrációhoz) szükséges gyakorlati idő nem mutatható be, csak az e felett eltöltött idő. A többlettapasztalat időtartamát a bemutatott szakember saját kezűleg aláírt szakmai önéletrajzával kell igazolni. A felolvasólapon és a szakmai önéletrajzban megjelölt többlettapasztalai időnek összhangban kell állnia egymással!
3. sz. melléklet
Közös ajánlattevők nyilatkozata
Tárgy: „Xxxxxx Xxxxxx Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola energetikai korszerűsítése”
A fent megnevezett közbeszerzési eljárásban a(z) (cég
megnevezése) (székhely: ……...……………….………………………………………………), valamint a(z)
………………………………………………………………………… (cég megnevezése) (székhely:
………………………………….……………....) a Kbt. 35. §-a alapján közös ajánlatot nyújtunk be.
Közös akarattal ezennel úgy nyilatkozunk, hogy a közös ajánlattevők képviseletére, a nevükben történő eljárásra - ideértve a szerződés megkötését és a szerződés teljesítése során szükséges képviseletet is - a ……………………………………………. (név, székhely) gazdasági szereplő teljes joggal jogosult. Egymás közötti és külső jogviszonyunkra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:29. §-ában foglaltak irányadóak.
Ezúton nyilatkozunk, hogy a jelen közbeszerzési eljárásra benyújtandó ajánlatunkban foglalt tevékenységekkel kapcsolatban egyetemleges felelősséget vállalunk.
A szerződés teljesítése során végzett feladatok megosztását az együttműködésről szóló megállapodás tartalmazza, amelyet ajánlatunkhoz csatolunk.
………………………., 2017. …………………….hó nap
…………….………………….……….. közös ajánlattevő cégszerű aláírása
…………………………………………. közös ajánlattevő cégszerű aláírása
Megjegyzés:
Közös ajánlattétel esetén az ajánlattevőknek szolgáltatniuk kell egy konzorciumi megállapodást, a konzorcium formájának, a részesedés mértékének feltüntetésével, a vezető (képviselő) cég megjelölésével, a feladatok megosztásának ismertetésével, továbbá egy nyilatkozattal, hogy a tagok egyetemleges felelősséget vállalnak a konzorcium kötelezettségeiért.
4. sz. melléklet
Ajánlattevő nyilatkozata
a Kbt. 66. § (6) bekezdés tekintetében1
Tárgy: „Xxxxxx Xxxxxx Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola energetikai korszerűsítése”
Xxxxxxxxx ................................., mint a(z) ......................................................
(ajánlattevő cég megnevezése) ajánlattevő cégjegyzésre jogosult képviselője büntetőjogi felelősségem tudatában az alábbiak szerint nyilatkozom, hogy
1. A közbeszerzési eljárás alapján megkötendő szerződés teljesítéséhez alvállalkozót veszünk igénybe/nem veszünk igénybe.2
2. 3
A közbeszerzés azon része(i), amelynek teljesítéséhez alvállalkozót kívánunk igénybe venni |
3.
A 2. pontban megjelölt rész(ek) tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozók megjelölése (név, székhely/cím, adószám) | ||
Név | Székhely/cím | Adószám |
………………………., 2017. …………………….hó nap
………………………………………….
Ajánlattevő cégszerű aláírása
1 Közös ajánlattevőknek külön-külön kell megtenniük.
2 Megfelelő válasz aláhúzandó!
3 Alvállakozó igénybevétele esetén kell kitölteni!
5. sz. melléklet
Nyilatkozat1
a Kbt. 67. § (1) bekezdésének megfelelően
Tárgy: „Xxxxxx Xxxxxx Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola energetikai korszerűsítése”
Xxxxxxxxx ................................., mint a(z) ......................................................
(ajánlattevő cég megnevezése) ajánlattevő cégjegyzésre jogosult képviselője büntetőjogi felelősségem tudatában az alábbiak szerint
n y i l a t k o z o m
hogy nem tartozunk az ajánlattételi felhívásban meghatározott kizáró okok [Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdés] hatálya alá.
………………………., 2017. ……………………. hó nap
………………………………………….
Ajánlattevő cégszerű aláírása
1 Közös ajánlattevőknek külön-külön kell megtenniük.
6. sz. melléklet
Nyilatkozat
a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti kizáró ok tekintetében a Kbt. 114.
§ (2) bekezdésére tekintettel1
Tárgy: „Xxxxxx Xxxxxx Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola energetikai korszerűsítése”
Xxxxxxxxx ................................., mint a(z) ......................................................
(ajánlattevő cég megnevezése) ajánlattevő cégjegyzésre jogosult képviselője büntetőjogi felelősségem tudatában az alábbiak szerint nyilatkozom, hogy
1.) Az általam képviselt társaság mint ajánlatevő a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében olyan társaságnak minősül, melyet szabályozott tőzsdén jegyeznek.
VAGY
2. a) Az általam képviselt társaság mint ajánlatevő olyan társaságnak minősül, melyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén. A társaságnak a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3.
§ r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerint definiált tényleges tulajdonosa(i) megismerhetők az alábbiak szerint:
Tényleges tulajdonos neve | Tényleges tulajdonos állandó lakóhelye |
VAGY
2. b) Az általam képviselt társaság mint ajánlattevő olyan társaságnak minősül, melyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén. Az általam képviselt társaságnak nincsen a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3.§ r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerint definiált tényleges tulajdonosa.2
………………………., 2017. …………………….hó nap
………………………………………….
Ajánlattevő cégszerű aláírása
1 Közös ajánlattevőknek külön-külön kell nyilatkozniuk.
2 A nyilatkozat kitöltésekor vagy az 1.) pont vagy a 2.a) pont vagy a 2.b) pont valamelyike aláhúzandó!
7. sz. melléklet
Ajánlattevő nyilatkozata a Kbt. 67. § (4) bekezdése szerint1
Tárgy: „Xxxxxx Xxxxxx Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola energetikai korszerűsítése”
Xxxxxxxxx ................................., mint a(z) ......................................................
ajánlattevő cégjegyzésre jogosult képviselője büntetőjogi felelősségem tudatában a Kbt.
67. § (4) bekezdése alapján
n y i l a t k o z o m
hogy a szerződés teljesítéséhez nem veszünk igénybe a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót.
………………………., 2017. …………………….hó nap
………………………………………….
Ajánlattevő cégszerű aláírása
1 Közös ajánlattevőknek külön-külön kell megtenniük.
8. sz. melléklet
Ajánlattevő nyilatkozata a felelősségbiztosításról
Tárgy: „Xxxxxx Xxxxxx Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola energetikai korszerűsítése”
Xxxxxxxxx ................................., mint a(z) ......................................................
ajánlattevő cégjegyzésre jogosult képviselője büntetőjogi felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m
hogy – nyertességünk esetén - legkésőbb a szerződéskötés időpontjára felelősségbiztosítási szerződést kötünk, vagy meglévő felelősségbiztosításunkat kiterjesztjük az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra.
………………………., 2017. …………………….hó nap
………………………………………….
Ajánlattevő cégszerű aláírása
9. sz. melléklet
Ajánlattevő nyilatkozata a Kkvt. szerinti minősítéséről
a Kbt. 66. § (4) bekezdésének megfelelően1
Tárgy: „Xxxxxx Xxxxxx Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola energetikai korszerűsítése”
Xxxxxxxxx ................................., mint a(z) ......................................................
ajánlattevő cégjegyzésre jogosult képviselője büntetőjogi felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m
hogy a(z) ............................................................. xxxxxxxxxxx a kis- és
középvállalkozásokról szóló 2004. évi XXXIV. tv. (továbbiakban Kkvt.) 3. § értelmében
a) mikrovállalkozásnak/ kisvállalkozásnak/ középvállalkozásnak minősül/
b) nem tartozik a Kkvt. hatálya alá.2
.........................., 2017. ........................ hó napján
………………………………………….
Ajánlattevő cégszerű aláírása
Megjegyzés:
*A kis- és középvállalkozások meghatározása
3. § (1) Kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
(2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
(3) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
(4) Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.
1 Közös ajánlattevőknek külön-külön kell megtenniük.
2 Megfelelő válasz aláhúzandó.
10. sz. melléklet
Nyilatkozat
változásbejegyzési eljárásról
Tárgy: „Xxxxxx Xxxxxx Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola energetikai korszerűsítése”
Xxxxxxxxx ................................., mint a(z) ......................................................
ajánlattevő cégjegyzésre jogosult képviselője büntetőjogi felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m
hogy változásbejegyzési eljárás van/nincs1 folyamatban társaságunkkal kapcsolatban.2 Nyilatkozom továbbá, hogy3
a) az általam a jelen ajánlatban megadott adatok megegyeznek a céginformációs
szolgálat elektronikus nyilvántartásában közölt adatokkal, vagy4
b) az általam a jelen ajánlatban megadott adatok és a céginformációs szolgálat elektronikus nyilvántartásában közölt adatok között az alábbiak szerint eltérés található:
A fenti eltérések oka az alábbi:5
Nyilatkozom, hogy az ajánlatban csatolt összes aláírt dokumentumot, igazolást az adott dokumentum, igazolás aláírására jogosult személy írta alá.
.........................., 2017. ........................ hó napján
………………………………………….
Ajánlattevő cégszerű aláírása
1 A megfelelő aláhúzandó. Közös ajánlattétel esetében valamennyi közös ajánlattevőre vonatkozóan kérjük megadni.
2 Amennyiben változásbejegyzési eljárás van folyamatban, az ajánlatba csatolni kell a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást.
3 Közös ajánlattétel esetében valamennyi közös ajánlattevőre vonatkozóan kérjük megadni.
4 A megfelelő válasz szerint a nem releváns rész törölhető.
5 A b) pont megjelölése esetén kell kitölteni.
11. sz. melléklet
Nyilatkozat
teljesítésbe bevonni kívánt szakemberről
Tárgy: „Xxxxxx Xxxxxx Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola energetikai korszerűsítése”
Xxxxxxxxx ................................., mint a(z) ......................................................
ajánlattevő cégjegyzésre jogosult képviselője az ajánlattételi felhívás 10. pontjában meghatározott 3. értékelési részszempont kapcsán az alábbi – teljesítésbe bevonni kívánt
- szakember(eke)t mutatom be1:
Neve:
Teljesítés során betöltésre kerülő pozíciója: Végzettsége/képzettsége:
Kamarai nyilvántartási szám és a nyilvántartó kamara neve:2
MV-É kategóriájú vagy azzal egyenértékű kamarai regisztráció időpontja:3 Szakember közreműködését megalapozó jogviszony:4
Nyilatkozom, hogy a fent megjelölt szakember legkésőbb a szerződéskötés időpontjában rendelkezni fog a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 1. melléklet IV./1. rész 2. pont,
„Építési szakterület” MV-É kategóriájú vagy azzal egyenértékű jogosultsággal, és a munkák irányítására feljogosító felelős műszaki vezetői regisztrációs számmal.
Kijelentem továbbá, a fent bemutatott szakemberrel a szerződés teljesítésének időtartama alatt rendelkezni fogunk.
.........................., 2017. ........................ hó napján
………………………………………….
Ajánlattevő cégszerű aláírása
1 Az ajánlatban foglaltak igazolásához az ajánlattevőnek be kell nyújtania a bemutatott szakember saját kezűleg aláírt szakmai önéletrajzát és rendelkezésre állási nyilatkozatát, valamint a képzettségét, végzettségét igazoló oklevelének másolatát is.
2 Amennyiben a bemutatott szakember az ajánlattétel időpontjában már rendelkezik kamarai nyilvántartásba vétellel.
3 Amennyiben a szakember az ajánlattétel időpontjában már rendelkezik kamarai nyilvántartásba vétellel.
4 Meg kell jelölni, hogy a szakember munkaviszony, vagy milyen más jogviszony (pl. megbízási, vállalkozási) alapján kerül a teljesítésbe bevonásra.
12. sz. melléklet
Teljesítésbe bevonni kívánt szakember
szakmai önéletrajza és rendelkezésre állási nyilatkozata
Tárgy: „Xxxxxx Xxxxxx Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola energetikai korszerűsítése”
A szerződés teljesítésekor betöltendő pozíció: ………………
SZEMÉLYES ADATOK | |
Név: | |
Lakóhely/székhely: | |
Születési idő: | |
Állampolgárság: | |
Adószám: |
ISKOLAI VÉGZETTSÉG, EGYÉB TANULMÁNYOK (Kezdje a legfrissebbel, és úgy haladjon az időben visszafelé!) | |
Mettől meddig (év) | Intézmény megnevezése / Végzettség |
MUNKAHELYEK, MUNKAKÖRÖK (Kezdje az aktuálissal, és úgy haladjon az időben visszafelé!) | |
Mettől meddig (év) | Munkahely megnevezése, munkakör ismertetése1 |
SZAKMAI GYAKORLATI IDŐ IGAZOLÁSA (Kezdje a legutolsóval, és úgy haladjon az időben visszafelé!) | ||
Korábbi projektek időpontjai (-tól, -ig)2 | A végzett munkák megnevezése, a folytatott tevékenység leírása3 | Szakami tapasztalat időtartama (hónapban) |
1 Ha a szakember nem áll munkaviszonyban az ajánlattevővel, úgy a szakember vonatkozásában be kell nyújtani az alvállalkozók vonatkozásában előírt nyilatkozatokat (Kbt. 66. § (6) bek. szerinti nyilatkozatok).
2 A szakmai tapasztalat ismertetése során konkrét időtartamot - legalább hónap pontossággal, egy hónapnál
rövidebb időtartam esetén nap pontossággal - megadni szíveskedjenek (pl. 2016. 01. - 2016. 07.).
3 A tevékenység összefoglaló jellegű leírása (pl. „Budapest, Akácos út kivitelezésének felelős műszaki vezetése”), valamint a megbízó megnevezése (pl. XY Önkormányzat megbízásából) szükséges. A tevékenység megnevezését a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésében foglaltak alapján kell feltüntetni.
VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS
(Tervezet)
amely létrejött egyrészről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat (székhely: 8132 Lepsény, Fő u. 74.; adószám: 15727419-2-07; bankszámlaszám: ….; képviseli: Xxxxxxx Xxxx polgármester) mint Megrendelő (továbbiakban: Megrendelő),
másrészről ………………………… (székhely: …….………., cégjegyzékszám: ;
adószám: ………….., bankszámlaszám: ……………, képviseli: …………………, címe:
……………..) mint Vállalkozó (továbbiakban: Vállalkozó ) között az alábbi feltételekkel:
1. A szerződés tárgya
Szerződő felek elöljáróban rögzítik, hogy a Megrendelő mint ajánlatkérő közbeszerzési eljárás lefolytatását követően választotta ki a Vállalkozó mint ajánlattevő ajánlatát a szerződés tárgyát képező építési beruházás elvégzésére. Ennek alapján a Megrendelő megrendeli, a Vállalkozó pedig elvállalja a „Xxxxxx Xxxxxx Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola energetikai korszerűsítése” kivitelezését a közbeszerzési dokumentumokban leírt módon, feltételekkel és műszaki tartalommal. (A közbeszerzési dokumentumok jelen szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezik.)
2. Vállalkozói díj
2.1. Szerződő felek a vállalkozói díj összegét átalányösszegben határozzák meg a Vállalkozó által beárazott és a közbeszerzési eljárásban benyújtott költségvetés alapján.
A vállalkozói díj összege:………………….,- Ft + ÁFA,
azaz ……………………. forint + ÁFA, azaz bruttó ,- Ft.
2.2. A vállalkozói díj magában foglalja a megvalósulás minden előkészítő, felvonulási munkáját, a munkaterület átvételét, a teljes építést, a megvalósulási dokumentáció elkészítését (digitális szerkeszthető, DWG és CAD formátumban is), a jótállási és szavatossági munkák elvégzését, a biztosítási költségeket, a szükséges forgalomelterelési, valamint a szakfelügyeleti és közterület használati, közút nem közlekedési célú igénybevételének díját, a hozzájáruló nyilatkozatokban tett előírások, kikötések, feltételek végrehajtásának költségét.
A vállalkozói díj tartalmazza azon munkák elvégzésének költségét is, amelyek esetlegesen nem szerepelnek a költségvetésben, de bármelyik átadott dokumentációban szerepelnek.
Vállalkozó a szerződés aláírásával igazolja, hogy a dokumentációt leellenőrizte, megvalósításra alkalmasnak találja, ellentmondást nem talált, valamennyi szükséges munkafolyamat, tétel a dokumentumokban szerepel.
2.3. Vállalkozó a 2.1. pontban meghatározott átalányösszegen túlmenően egyéb díjra nem tarthat igényt, kivéve, ha a Felek a 10.3. pont szerint pótmunka elvégzésében állapodnak meg.
2.4. Jelen szerződés 2. számú mellékletét képezi a Vállalkozó által a közbeszerzési eljárásban benyújtott árazott költségvetés, amely tartalmazza az egyes munkanemek mennyiségét és ellenértékét.
2.5. Megrendelő kijelenti, hogy a szerződésben meghatározott kivitelezési tevékenység ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik.
3. Fizetési feltételek
3.1. A vállalkozói díj kiegyenlítése a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:130. § (1)–(3) bekezdésében és – alvállalkozó igénybevétele esetén - a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. §-ában előírtak szerint, átutalás
útján történik, pénzügyileg szabályosan kiállított számlák alapján. A vállalkozói díjról összesen egy darab előlegszámla, három darab részszámla és egy darab végszámla nyújtható be. Az előlegszámla és a végszámla esetében a fizetési határidő 15 nap a Megrendelő általi kézhezvételtől számítva azzal, hogy alvállalkozó igénybevétele esetén a fizetési határidők tekintetében a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. §-ában előírtak irányadók. Az elszámolás és kifizetés pénzneme: HUF.
3.2. Megrendelő - a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 135. § (7) és (8) bekezdése alapján - a vállalkozói díj 30%-ának megfelelő összegű előleg igénybevételének lehetőségét biztosítja a Vállalkozó részére. Előleg igénylése esetén az előlegszámla a szerződésben foglalt teljes nettó vállalkozói díj 30%-ának megfelelő összegről állítható ki. Az előleg összegét a Megrendelő legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül, átutalással fizeti meg a Vállalkozó által benyújtott előlegszámla alapján.
3.3. A részszámlák kiállításának feltétele a vállalkozási szerződés tárgyát képező építési- kivitelezési munkák alábbiak szerint meghatározott mértékben történő teljesítése, és a teljesítés műszaki ellenőr által történt leigazolása, valamint az erről szóló megrendelői teljesítésigazolás kiállítása:
- 1. részszámla: 25%-os teljesítés (készültségi fok), vállalkozói díj 25%-a,
- 2. részszámla: 50%-os teljesítés (készültségi fok), vállalkozói díj 25%-a,
- 3. részszámla: 75%-os teljesítés (készültségi fok), vállalkozói díj 25%-a.
A végszámla a vállalkozási szerződés tárgyát képező munkák fennmaradó 25%-ának teljesítését követően állítható ki, amennyiben a szerződés tárgyát képező kivitelezési munkák teljes körűen, hiánytalanul elvégzésre és készre jelentésre kerültek, valamint az ajánlatkérő erről kiállította a teljesítésigazolást, amelyet a végszámlához mellékelni kell (100%-os készültségi fok).
3.4. A részszámlák és a végszámla kiállításának feltétele a szerződés tárgyát képező kivitelezési munkák fent meghatározott mértékekben történő teljesítése, valamint a Megrendelőtől származó teljesítésigazolás kiállítása, amelyet mellékelni kell a számlákhoz. A teljesítésigazolás kiállításának feltétele a jelen szerződésben meghatározott feladatoknak az adott számla kapcsán meghatározott mértékben történő, hibátlan elvégzése és dokumentálása, műszaki ellenőr által történő igazolása, valamint a dokumentumok átadása a Megrendelőnek, és azok Megrendelő általi elfogadása. Amennyiben ezen dokumentumok bármelyike nem alkalmas a feladat teljesítésének igazolására, úgy Megrendelő a Vállalkozót határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben Vállalkozó a hiánypótlásra vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, az súlyos szerződésszegésnek minősül. Amennyiben a Vállalkozó által megjelölt átadás-átvétel időpontját követő tizenöt napon belül Megrendelő nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de azt a Kbt. 135. § (2) bekezdésében foglalt határidőn belül nem fejezi be, Vállalkozó kérésére Megrendelő a teljesítésigazolást köteles kiadni.
3.5. Előleg igénybevétele esetén annak elszámolása a három részszámlában és a végszámlában történik egyenlő arányban elosztva, azaz minden egyes részszámlában, valamint a végszámlában az előleg összegének 25%-25%-a kerül elszámolásra. Ennek értelmében minden egyes részszámla, valamint a végszámla összegébe a teljes vállalkozói díj 7,5%-7,5%-ának megfelelő összeg kerül beszámításra előleg elszámolása címén. Az egyes részszámlákban, valamint a végszámlában ki kell mutatni azt, hogy – előleg igénybevétele esetén – az adott számla összegének 7,5%-a előlegként korábban már megfizetésre került a nyertes ajánlattevőként szerződő fél részére.
3.6. A beruházás anyagi fedezetét biztosító támogatás elszámolhatósága érdekében a Vállalkozó által kiállításra kerülő számlákban részletesen ki kell mutatni az egyes számlák alapjául elvégzett munkák pontos megnevezését és azok mennyiségét. Amennyiben a támogatást biztosító szervezet a számlákat vagy az azokhoz kapcsolódó dokumentumokat érintően hiánypótlást ír elő, a Vállalkozó köteles a kérdéses számlákat és egyéb dokumentumokat megfelelően módosítani vagy újra kiállítani azokat.
3.7. Alvállalkozó igénybevétele esetén a számlák kiegyenlítése a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. §-ában előírtak szerint történik. Amennyiben a szerződést több vállalkozó teljesíti, ezen Vállalkozók legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni a Megrendelőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult a vállalkozói díjból. Vállalkozó ugyanezen időpontig köteles nyilatkozni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az
ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen számláikat. Vállalkozó a teljesítés elismerését követően állítja ki számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint a fővállalkozói teljesítés mértékét.
A számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét a Megrendelő 30 napon belül átutalja a Vállalkozónak, aki haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit, vagy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. § (3) bekezdése szerint azt vagy annak egy részét visszatartja, illetve az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja. Ezt követően Vállalkozó átadja az alvállalkozók részére történt átutalások igazolásainak másolatait vagy az alvállalkozó köztartozást mutató együttes adóigazolásának másolatát a Megrendelőnek (annak érdekében, hogy a Megrendelő megállapíthassa, hogy a Vállalkozó jogszerűen nem fizette ki a teljes összeget az alvállalkozónak). A Vállalkozó által benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés ellenértékét a Megrendelő tizenöt napon belül átutalja a Vállalkozónak, ha az alvállalkozókkal szembeni fizetési kötelezettségét - az Art. 36/A. §-ára is tekintettel - teljesítette.
Ha a Vállalkozó az alvállalkozói díjak átutalására, visszatartására, illetve az ezzel kapcsolatos igazolások Megrendelő részére történő átadására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét a Megrendelő őrzi, és az akkor illeti meg a Vállalkozót, ha a Megrendelő részére igazolja, hogy ezen kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult a Vállalkozó által bejelentett összegre vagy annak egy részére.
3.8. Amennyiben egy adott hónapban a Vállalkozó által kiállított számla (számlák) összege meghaladja a nettó 200.000,- Ft-ot, úgy a számla (számlák) kiegyenlítésére csak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36/A. §-ának megfelelően kerülhet sor.
3.9. A 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 142. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Megrendelő nyilatkozik, hogy a jelen szerződés alapján teljesítendő szolgáltatás nem építési hatósági engedély-köteles, ezért a szolgáltatáshoz kapcsolódó áfát a Vállalkozó fizeti.
4. A Vállalkozó kötelezettségei
4.1. Vállalkozó a Ptk. 6:123. §-ában foglaltak szerinti minőségben köteles teljesíteni - figyelemmel vonatkozó ágazati szabványokra és egyéb hatályos jogszabályokra. A Vállalkozó felelősséggel tartozik azért, hogy az általa elvégzett energetikai korszerűsítés eredményeként korszerűsített építmény rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen.
4.2. Vállalkozó köteles a szerződésben előírt és az MSZ előírásainak megfelelő vizsgálatok (ellenőrzések, mérések) lefolytatására. Ezek eredményeit Vállalkozó a műszaki átadás-átvétel során írásban átadja Megrendelő részére.
4.3. Vállalkozó köteles a felhasználásra kerülő anyagok minőségi bizonylatait, tanúsításait az átadás-átvételi dokumentációhoz csatolni.
4.4. Vállalkozó kötelezettsége a munkaterület biztonságos elzárása és környezetének rendben tartása, őrzése, valamint a szükséges figyelmeztető jelzések elhelyezése a vonatkozó hatályos jogszabályok figyelembevételével. A munkaterületen bekövetkező balesetekért és káresetekért Vállalkozót terheli a felelősség. Vállalkozó a gyalogosok és a gépjárművek részére köteles folyamatosan biztosítani a balesetmentes közlekedés feltételeit. Ennek érdekében köteles legkésőbb a munkálatok megkezdéséig forgalomelterelési és korlátozási tervet készíteni, és azt a Megrendelővel, illetve az illetékes hatóságokkal és közútkezelőkkel írásban jóváhagyatni. Vállalkozó csak a jóváhagyott forgalomelterelési és korlátozási terv birtokában kezdheti meg a munkálatokat. Vállalkozó köteles a szabványos forgalomterelő és korlátozó elemeket alkalmazni, illetve a közútra kerülő törmeléket, földet és az építkezést ellátó gépjárművek által felhordott sarat haladéktalanul eltávolítani a balesetmentes közlekedés érdekében.
4.5. Vállalkozó köteles betartani az intézményvezetővel előzetesen egyeztetett, kivitelezésre vonatkozó organizációs tervet. Az építési tevékenység alatt az iskola épületében dolgozók és használók, valamint különösen az iskolában tartózkodó gyermekek részére a Vállalkozó köteles a balesetmentes közlekedés feltételeit folyamatosan biztosítani. A munkaterületet el kell keríteni. Megrendelő tájékoztatja a
Vállalkozót, hogy a kivitelezéssel érintett épületekben – a tanítási szünetek, illetve a szabad- és munkaszüneti napok kivételével - iskolai tanítás, illetve munkavégzés folyik, ezért ezen időszakokban a Vállalkozó az építési területen belül csak a Megrendelő műszaki ellenőrével előzetesen egyeztetett helyszíneken, az előzetesen egyeztetett munkafolyamatokat jogosult végezni az iskolai oktatás zavartalanságának biztosítása érdekében. A Vállalkozó minden kivitelezési tevékenységet köteles olyan módon és időpontban végezni, hogy az ne zavarja az iskolai tanítást, illetve bármilyen más iskolai munkavégzést. Megrendelő tájékoztatja a Vállalkozót, hogy 2018 március 29 – április 3. napja között tavaszi szünet, 2018. június 17 – augusztus 31. napja között nyári szünet miatt nem lesz tanítás az iskola épületében, továbbá hétvégéken nincs rendezvény az iskola épületében, kivéve 2018. június 16-án, amikor az iskolai ballagás kerül megtartásra.
4.6. Vállalkozó köteles a kivitelezés során keletkezett törmeléket és hulladékot a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény alapján kezelni. Az elszállított törmelék és hulladék hulladéklerakó telep által igazolt befogadására vonatkozó bizonylatot, iratot Vállalkozó köteles átadni a műszaki ellenőrnek. Vállalkozó köteles a munkavégzés során az építéssel összefüggő zaj, rezgés, por stb. szennyeződésekre vonatkozó előírásokat betartani.
4.7. Vállalkozónak a munkaterület átadási jegyzőkönyvben szereplő előírásokat feltétlenül be kell tartania, a közmű üzemeltetőktől és közműtulajdonosoktól szakfelügyeletet kell kérnie. A földalatti közműveket – a szakfelügyelet jelenlétében – a kivitelező tárja fel. Vállalkozó a kivitelezési munkákat kizárólag a közmű üzemeltetőkkel egyeztetve, illetve engedélyeztetve, az általuk meghatározott feltételeknek megfelelően végezheti. Az ezzel kapcsolatos költségek a Vállalkozót terhelik. A munkaterület átvétele után a Vállalkozó teljes körű felelősséggel tartozik a meglévő létesítmények, közművek állapotáért, valamint a közterületen végzett munkák biztonságáért.
4.8. Vállalkozó köteles a szerződés teljesítését akadályozó valamennyi körülményről a Megrendelőt haladéktalanul írásban értesíteni és egyben lehetősége szerint saját hatáskörében eljárni azok elhárítására.
4.9. Vállalkozó az építés ideje alatt mindenkor a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően elektronikus építési naplót köteles vezetni magyar nyelven. Az építési naplóbejegyzésre jogosult neve:
Megrendelő részéről:
a) Xxxxxx Xxxxxx műszaki ellenőr
(tel: ……………………..; e-mail: ; kamarai szám: 19-5183; jogosultság: ME-É)
b) Xxxxxx Xxxxxx műszaki ellenőr
(tel: ……………………..; e-mail: ………………..; kamarai szám: 07-0944, 07-50085; jogosultság: ME-G)
c) Xxxx Xxxxxx műszaki ellenőr
(tel: ……………………..; e-mail: ………………..; kamarai szám: 19-0331, 19-5658; jogosultság: ME-V)
Vállalkozó részéről:
…………………….………. felelős műszaki vezető
(tel: ……………………..; e-mail: ……………….., kamarai szám: …………, jogosultság: MV-É, ajánlatban szereplő szakmai többlettapasztalat mértéke hónap)
Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a MV-É jelű (vagy azzal egyenértékű) szakemberként megjelölt felelős műszaki vezetőt a Kbt. 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon is köteles igénybe venni, valamint köteles a teljesítésbe bevonni. Ezen szakember helyett akkor vonható be más szakember, ha a Vállalkozó a bevont új szakemberrel is megfelel azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek a Vállalkozó a közbeszerzési eljárásban az adott szakemberrel együtt felelt meg azzal, hogy kizárólag olyan szakember vonható be, aki legalább az ajánlatban szereplő szakmai többlettapasztalattal rendelkezik.
Megrendelő műszaki ellenőre a munka végzését bármikor megtekintheti, és észrevételeit az építési naplóba bejegyezheti.
4.10. Vállalkozó a munkaterületen állandó műszaki képviseletet kell, hogy biztosítson.
4.11. Vállalkozó az őrzés és vagyonvédelem feladatait saját költségén látja el, egyben gondoskodik a tárolt anyagok, szerszámok őrzéséről is. Ezek esetleges eltűnéséért, megrongálódásáért a Megrendelőt semminemű felelősség nem terheli.
4.12. Vállalkozó kijelenti, hogy az építési munkára felelősségbiztosítással rendelkezik, amely káreseményenként min. 60.000.000,- Ft és évenként min. 120.000.000,- Ft összegű fedezetet biztosít. A felelősségbiztosítás építésre, szerelésre, Megrendelőnek és
3. személynek okozott kárra terjed ki. A felelősségbiztosítási szerződés folyamatos, jelen pontban foglaltaknak megfelelő tartalmú fenntartása a szerződés lényeges feltételének minősül, amelynek megszegése a szerződés azonnali hatályú felmondására okot adó körülmény.
4.13. Vállalkozó a dolgozói munkavégzésével kapcsolatos helyi szociális feltételekről köteles gondoskodni.
4.14. Az eltakarásra kerülő munkarészeket elfedés előtt a Megrendelő megbízottja köteles mennyiségileg és minőségileg ellenőrizni. E kötelezettség teljesítése érdekében a Vállalkozónak négy nappal megelőzően kell az eltakarásra kerülő munkarész elfedéséről Megrendelő megbízottját telefaxon vagy e-mailen értesíteni. (A Megrendelő megbízottja részére elküldött e-mail, akkor hatályos, ha azt a címzett 3 napon belül visszaigazolta.) Elfedés előtt a Megrendelő megbízottja és a Vállalkozó együttesen kötelesek rögzíteni a munkarész mennyiségi és műszaki adatait, és kötelesek a minőséggel kapcsolatban nyilatkozni.
4.15. Vállalkozó a közterület-foglalási és a kivitelezéshez szükséges egyéb engedélyeket a munka megkezdéséig köteles beszerezni.
4.16. Vállalkozó csak a Megrendelő hozzájárulásával jogosult az ajánlati tervdokumentációtól eltérő műszaki megoldás alkalmazására.
4.17. Ha az ajánlati tervdokumentációban szereplő anyagok nem szerezhetők be, a Vállalkozó – a Megrendelő előzetes tájékoztatása és jóváhagyása mellett – jogosult azonos rendeltetésű, műszakilag azonos értékű vagy jobb anyagok beépítésére. A beépítésre tervezett anyagok mintáját a Vállalkozó előzetesen bemutatja a Megrendelőnek. Csak a Megrendelő által elfogadott anyag, termék építhető be. A beépítésre kerülő anyagok teljesítménynyilatkozatát a Megrendelőnek a beépítés előtt át kell adnia.
4.18. Vállalkozó beszerzési, illetve megvalósítási gondjaiból eredő esetleges minőségi, használati értéknövekedések nem módosíthatják a vállalkozói díjat.
4.19. A teljesítés során esetlegesen keletkező, a szerzői jogi védelem alá eső alkotáson a Megrendelő területi korlátozás nélküli, kizárólagos és harmadik személynek átadható felhasználási jogot szerez. Megrendelő jogot szerez az esetleges alkotás (terv) átdolgozására.
4.20. Vállalkozó köteles a Megrendelő műszaki ellenőre által megjelölt időpontra kitűzött egyeztetésen és ellenőrzésen részt venni és a kért tájékoztatást és felvilágosítást megadni.
4.21. Vállalkozó kijelenti, hogy a kivitelezéshez szükséges minden személyi, tárgyi és pénzügyi feltétel rendelkezésére áll.
4.22. Vállalkozó felelősséggel tartozik a hatályos munkaügyi, munka-, tűz- és egészségvédelmi, valamint biztonságtechnikai előírások betartásáért. Vállalkozó nyilatkozik, hogy a munkavégzés teljes időszaka alatt munka-, tűz- és egészségvédelmi, valamint biztonságtechnikai szempontból teljes körűen felelősséget vállal a tárgyi munkával összefüggő tevékenységből esetlegesen eredő mindenféle személyi és vagyoni káreseményre.
4.23. Vállalkozó kijelenti, hogy a jelen szerződés teljesítésében részt vevő dolgozói után a törvényben meghatározott járulékokat rendszeresen fizeti, illetve a szakképesítéshez kötött munkákat csak a megfelelő képzettségű dolgozóval végezteti.
5. Megrendelő kötelezettségei
5.1. Megrendelő munkaterületet biztosít a Vállalkozó részére legkésőbb jelen szerződés mindkét fél általi aláírását követő 15 napon belül. Vállalkozó kijelenti, hogy
a munkaterületet megismerte, az elvégzendő munkákat, zavaró körülményeket az elvárható gondossággal áttanulmányozta, fentiekre hivatkozva többletköltséget nem számolhat el. A munkaterület átadásakor közösen felvett munkaterület átadás- átvételi jegyzőkönyv készül.
5.2. A munkaterület átadása a műszaki ellenőr kötelezettsége, a munkaterület átadás időpontjáról a műszaki ellenőr az átadást megelőzően kellő időben értesíti a Vállalkozót, az illetékes hatóságokat, valamint a közműszolgáltatókat is. Felek a kivitelezéssel kapcsolatos minden lényeges adatot, körülményt és utasítást az elektronikus építési naplóban, a munkaterület átadásakor jegyzőkönyvben kötelesek egymással közölni.
5.3. Megrendelő térítésmentesen felvonulási területet biztosít a Vállalkozónak. A Vállalkozó az építkezés során felhasznált vizet és elektromos energiát külön térítés nélkül veheti igénybe.
6. A szerződés teljesítésének helyszíne
8132 Lepsény, Vasút u. 19. (Lepsény belterület 405. hrsz.)
A helyszín pontos meghatározását a közbeszerzési dokumentumok tartalmazzák.
7. Munkavédelem
Vállalkozó felelős a saját tevékenységével összefüggő munka-, tűz-, és környezetvédelmi, valamint más vonatkozó jogszabályok és előírások betartásáért.
8. Káresetek
8.1. Káreset bekövetkezésekor minden esetben haladéktalanul jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv felvételénél jelen kell lennie a károkozónak és a Vállalkozónak is. Amennyiben nem tartózkodik a munkaterületen, úgy a Megrendelő által jegyzőkönyvben rögzített tényekre a jegyzőkönyv átvételét követő három napon belül a Vállalkozó észrevételeket tehet. Ennek elmulasztása esetén a Megrendelő által jegyzőkönyvben rögzített tények a későbbiekben nem kérdőjelezhetők meg.
8.2. Vállalkozó köteles azonnal írásban jelenteni, ha egy harmadik fél az ő teljesítésében okozott károkat.
9. Teljesítési határidő
9.1. A teljesítési határidő: 2018. augusztus 31. napja. Vállalkozó - a Megrendelő előzetes hozzájárulása esetén - előteljesítésre jogosult.
9.2. Felek rögzítik, hogy Vállalkozó akkor teljesít határidőre, amennyiben a kivitelezés átadás-átvételének időpontját 2018. augusztus 31. napjánál nem későbbi napra jelöli meg, és erről legalább 5 nappal korábban írásban értesíti a Megrendelőt (készrejelentés). Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a készrejelentésben az átadás-átvétel időpontjaként kizárólag olyan időpontot jelölhet meg, amely időpontra a kivitelezés 100%-ban és maradéktalanul megvalósul.
9.3. A szerződés akkor minősül teljesítettnek, ha az elvégzett kivitelezési munkákat a Megrendelő a Vállalkozótól a műszaki átadás-átvétel során – fenntartások nélkül – átveszi, és ezt jegyzőkönyvben igazolja. A szerződésszerű teljesítéséről teljesítésigazolás készül, ami a vállalkozói díjról szóló végszámla kiállításának és benyújtásának feltétele.
9.4. Az átadás-átvételi eljárásról Felek – mindkét fél részéről aláírt - jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyben rögzítik a kivitelezés átvételét vagy annak megtagadását, az észlelt mennyiségi hiányokat és minőségi hibákat, valamint a Megrendelő által érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket. A megállapított hibákat, hiányokat Vállalkozónak a jegyzőkönyvben rögzített határidőn belül ki kell küszöbölnie, továbbá el kell végeznie valamely hatóság által előírt munkákat is. Felek az újabb átadás-átvételre olyan póthatáridőt tűznek ki, amely elegendő a hibák (hiányok) kiküszöbölésére. Ha ez a póthatáridő is eredménytelenül telik el, akkor Megrendelő gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogait.
9.5. Az átadás-átvételi eljárás időpontját a Megrendelő tűzi ki a Vállalkozó írásbeli készrejelentése után. Megrendelő a vállalkozói készrejelentés alapján a műszaki átadás-átvételi eljárás lefolytatása céljából a jogszabályokban megjelölt intézményeket, hatóságokat köteles meghívni. Azon alvállalkozók meghívásáról, akiknek az eljáráson való jelenléte szükséges, a Vállalkozó gondoskodik.
9.6. Vállalkozó a műszaki átadás-átvételi eljáráson megjelenő hatóságok, közművállalatok nyilatkozataiból eredő munkákat, illetve amelyek a terveken szerepelnek, térítésmentesen köteles elvégezni.
9.7. Megrendelő jogosult a munka átvételét megtagadni különösen akkor, ha megalapozottan feltételezhető, hogy a kivitelezés hiányosságai miatt az építmény nem vehető rendeltetésszerűen használatba.
Vállalkozó a műszaki átadáskor megvalósulási dokumentációt biztosít (digitálisan is) a Megrendelő részére, és átadja a szükséges minőségi tanúsítványokat, szabványossági nyilatkozatokat.
Megrendelőnek joga van az átvételi jegyzőkönyvben a hiányosságok megszüntetésére vonatkozó határidőket megjelölni.
9.8. Felek rögzítik, hogy a műszaki átadás-átvétel napjától számított egy év elteltével utófelülvizsgálati eljárásra kerül sor, amelynek keretében az elvégzett munkákat újból meg kell vizsgálni. Az utófelülvizsgálati eljárásra a Megrendelő írásban hívja meg a Vállalkozót azzal, hogy távolmaradása az eljárás lefolytatását nem érinti.
10. Többletmunka, pótmunka
10.1. Vállalkozó köteles elvégezni a szerződéskötés alapját képező közbeszerzési dokumentumokban kimutathatóan szereplő, de a szerződéses árban (vállalkozói díjban) figyelembe nem vett munkákat (többletmunka), továbbá a szerződés alapját képező közbeszerzési dokumentumokban nem szereplő külön megrendelt munkatételeket (pótmunka).
10.2. Többletmunkáért a Vállalkozó a 2.1. pont szerinti átalánydíjon felül külön díjra nem tarthat igényt.
10.3. Vállalkozó pótmunkát csak a Megrendelő előzetes írásbeli megrendelés alapján végezhet, illetve köteles elvégezni egyeztetett határidőre. Ilyen megrendelés esetén a Vállalkozó írásos kiegészítő ajánlatot nyújt be a közbeszerzési ajánlatában szereplő költségvetési tételekre tekintettel. Vállalkozó – azonos műszaki tétel esetén - a pótmunka elvégzésére nem határozhat meg a közbeszerzési ajánlatában megjelölt anyag és munkadíj összegeket meghaladó összegű árajánlatot. Amennyiben Megrendelő a pótajánlat tartalmával egyetért, Vállalkozó Megrendelőtől egy kiegészítő megbízást kap a munkák elvégzésére. A pótmunka elszámolása az elvégzését követő számlában esedékes.
11. Jótállás
11.1. Vállalkozó jótállást vállal szerződés tárgyát képező munkák vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak, terveknek, egyéb dokumentumoknak, szabványoknak és szabályzatoknak megfelelő, rendeltetésszerű használatra alkalmas hibátlan teljesítésére. Ennek alapján a Vállalkozó köteles különösen az általa hibásan végzett munkák haladéktalan kijavítására vagy az alkalmazott hibás anyagok cseréjére.
11.2. A jótállás időtartama …. hónap, kivéve, ha jogszabály ennél hosszabb időtartamot állapít meg. Ebben az esetben a jogszabályban rögzített jótállási időtartam irányadó. A jótállási idő kezdete az építmény végleges átadás-átvételének napja.
11.3. Amennyiben a Vállalkozó a jótállás alapján fennálló kötelezettségeinek teljesítését a Megrendelő erre vonatkozó felhívásának kézhezvételétől számított öt napon belül nem kezdi meg, minden megkezdett késedelmes nap után 20.000,- Ft késedelmi kötbér fizetésére köteles.
12. Kötbér
12.1. Vállalkozó késedelmes teljesítése esetén naponta a nettó vállalkozói díj 0,5%- ának megfelelő összegű késedelmi kötbér megfizetését vállalja, amely a vállalkozói díjból levonható. A késedelmi kötbért Megrendelő a teljesítési határidő eredménytelen elteltét követő naptól a Vállalkozó teljesítése napjáig számítja fel. Megrendelő legfeljebb
30 kötbérterhes naptári napra vonatkozó késedelmi kötbért érvényesít és jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani és kártérítést követelni, amennyiben a késedelmi kötbér összege eléri a 30 kötbérterhes naptári napnak megfelelő, azaz a nettó Vállalkozási díj 15%-át.
12.2. Vállalkozó továbbá a szerződésben foglaltak teljesítésének elmaradása esetén meghiúsulási kötbér fizetésére köteles, amelynek mértéke a nettó vállalkozói díj 20%-a. A teljesítés különösen akkor minősül meghiúsultnak, ha a Vállalkozó a munkaterületet az
5.1. pont szerinti határidőben nem veszi át, vagy az átadás napjától számított 8 napon belül nem kezdi meg a munkát; továbbá, ha a teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napjától számított 30 nap elteltével az előírt munkákkal nem készül el. A teljesítés meghiúsulása esetén a Megrendelő jogosult a szerződést felmondani vagy a szerződéstől azonnali hatállyal elállni.
13. Hatályba lépés
Jelen szerződés mindkét fél általi aláírásának napján lép hatályba.
14. Szerződés megszűnése és megszüntetése
14.1. Megrendelő a jelen szerződést felmondással megszüntetheti, ha az alábbi események bármelyike bekövetkezik:
(a) a Vállalkozó felszámolási vagy végelszámolási eljárást kezdeményez maga ellen, fizetésképtelenné válik vagy jogerős bírósági végzés születik felszámolásáról, illetőleg vállalkozói engedélyét visszavonják, vagy azt visszaadja;
(b) Vállalkozó bármely lényeges kötelezettségének súlyos megszegése;
(c) a Vállalkozó szerződéses kötelezettségeit késedelmesen teljesíti, amennyiben a késedelem meghaladja a 15 napot, és a felek által a teljesítésre megállapított póthatáridő is eredménytelenül telik le.
14.2. A felmondási jog gyakorlása előtt a Megrendelő írásban felszólítja a Vállalkozót a szerződésszegő állapot, illetve ok orvoslására és/vagy magyarázat adására. Ha a Vállalkozó a felszólítás kézhezvételét követő 15 (tizenöt) napon belül ennek nem tesz eleget, nem ad megfelelő magyarázatot vagy nem orvosolja a szerződésszegő magatartást, a Megrendelő a Vállalkozóhoz címzett ajánlott levélben a szerződést azonnali hatállyal, írásban felmondhatja. A felmondásnak tartalmaznia kell a felmondás indokait.
14.3. A Kbt. 143.§ (1) bekezdése szerint a Megrendelő a szerződést felmondhatja, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - a szerződéstől elállhat, ha:
a) feltétlenül szükséges a szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a Kbt.
141. § alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni;
b) a Vállalkozó nem biztosítja a Kbt. 138. §-ban foglaltak betartását, vagy a Vállalkozókén szerződő fél személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a Kbt. 139. §-ban foglaltaknak; vagy
c) az EUMSZ 258. cikke alapján a közbeszerzés szabályainak megszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult vagy az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke alapján indított eljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt, és a bíróság által megállapított jogsértés miatt a szerződés nem semmis.
14.4. A Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint a Megrendelő köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.
14.5. A Kbt. 143. § (3) bekezdése alapján Megrendelő jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani akkor is - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon - ha
a) a Vállalkozóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.
b) a Vállalkozó közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.
A fentiek szerinti felmondás esetén a Vállalkozó a szerződés megszűnése előtt már teljesített szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékére jogosult.
14.6. Jelen szerződés Vállalkozónak felróható okból történő felmondása esetén Megrendelő jogosult a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) kártérítési szabályai szerint megállapított kárának megtérítésére is.
15. Egyéb kikötések
15.1. Vállalkozó a szerződés megkötésének időpontjában, majd - a később bevont alvállalkozók tekintetében - a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen a Megrendelőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni vagy az érintett alvállalkozó nyilatkozatát benyújtani arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a megelőző közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt. Az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65%-át, továbbá a teljesítésben részt vevő alvállalkozó nem vehet igénybe az alvállalkozói szerződés értékének 65%-át meghaladó mértékben további közreműködőt.
15.2. Vállalkozó a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a
65. § (7) bekezdése szerint az eljárásban bemutatott kötelezettségvállalásnak megfelelően, valamint a Kbt. 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni, valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. E szervezetek vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteit is), ha a Vállalkozó e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel - amennyiben a közbeszerzési eljárásban az adott alkalmassági követelmény tekintetében bemutatott adatok alapján az ajánlatkérő szűkítette az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, az eredeti szervezetekkel vagy szakemberrel egyenértékű módon megfelel - azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg.
15.3. Megrendelő a szerződés teljesítése során az építési napló adatai alapján ellenőrzi, hogy a teljesítésben csak a Kbt. 138. § (2)-(3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozók vesznek-e részt, és az alvállalkozói teljesítés aránya nem haladja meg a Kbt. 138. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott mértéket.
15.4. A Kbt. 136. § (1) bekezdése alapján a Megrendelő előírja a Vállalkozó számára kötelezettségként, hogy
a) a Vállalkozó nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak;
b) a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143. § (3) bekezdés szerinti ügyletekről a Megrendelőt haladéktalanul értesíti.
15.5. A külföldi adóilletőségű Vállalkozó köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a Vállalkozóra vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.
15.6. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a Megrendelő az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 54. §-a alapján köteles a költségvetési támogatások lebonyolításában részt vevő és a költségvetési támogatást ellenőrző szervezetekkel együttműködni, az ellenőrzést végző szerv képviselőit ellenőrzési munkájukban a megfelelő dokumentumok, számlák, a megvalósítást igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, valamint a fizikai teljesítés vizsgálatában a helyszínen is segíteni. Ha a kedvezményezett az ellenőrzés során felróható magatartásával az ellenőrző szerv munkáját ellehetetleníti, a támogató a támogatói okiratot visszavonhatja, a támogatási szerződéstől elállhat. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy köteles minden feltételt biztosítani a Megrendelő ezen kötelezettsége teljesítésének biztosítása érdekében, így köteles a költségvetési támogatások lebonyolításában részt vevő és a költségvetési támogatást ellenőrző szervezetekkel együttműködni, az ellenőrzést végző szerv képviselőit ellenőrzési munkájukban a megfelelő dokumentumok, számlák, a megvalósítást igazoló okmányok,
bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, valamint a fizikai teljesítés vizsgálatában a helyszínen is segíteni.
15.7. Felek rögzítik, hogy semmis - a késedelmi kamat tekintetében a Ptk. 6:155. § (4) bekezdésében lehetővé tett eset kivételével - a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azon rendelkezése, amely kizárja vagy korlátozza a Megrendelő szerződésszegése esetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását.
15.8. A szerződés teljesítése során a feleket kölcsönös együttműködési és tájékoztatási kötelezettség terheli.
15.9. Vállalkozó kijelenti, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. §
(1) bekezdés 1. pontja szerint átlátható szervezetnek minősül.
15.10. Jelen szerződést csak a Kbt. 141. §-ában foglaltak szerint lehet módosítani. Amennyiben a jelen szerződésben bármelyik szerződő fél adószáma, székhelye, fizetési számla száma, kapcsolattartásra megjelölt személye, illetőleg Vállalkozó tekintetében a cégjegyzékszáma megváltozna, valamint a szerződéskötést követően bejelentett teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozók személyében történt változást Felek szerződésmódosítás nélkül a szerződés mellékletének tekintik a megváltozott adatokat tartalmazó kiegészítést. Felek rögzítik, hogy az ajánlatban szereplő, meghatározott gyártmányra, típusra történő hivatkozások csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történtek, ezért a Megrendelő - a műszaki ellenőr által jóváhagyott, egyenértékűnek minősülő - a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 46. § (3) bekezdése alapján azzal mindenben egyenértékű terméket elfogad a kivitelezés során. A műszaki ellenőr írásos nyilatkozatban elfogadott, a szükséges releváns dokumentumokkal alátámasztott és a Megrendelő által műszakilag egyenértékűnek tartott, a kivitelezés során eszközölt termékkiváltást a Felek szerződésmódosítással a szerződés mellékletének tekintik, - melynek alapján jelen szerződésnek a Vállalkozó ajánlatára vonatkozó része (2. sz. melléklet) értelemszerűen módosul - amennyiben a termékkiváltás nem jár a Vállalkozási díj módosításával. Megrendelő a Kbt. 141. § (7) bekezdésében foglaltak alapján jár el jelen esetben, tekintettel a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjában foglaltakra.
15.11. Felek rögzítik, hogy a 17. pontban meghatározott dokumentumok – a felelősségbiztosítás fennállását igazoló dokumentum kivételével - fizikailag nem kerülnek csatolásra jelen szerződéshez, de azok tartalma Xxxxx számára teljes körűen ismert és kötelező.
15.12. Jelen szerződésben foglaltak a „TOP-3.2.1-15-FE1 - Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése” azonosító számú, „Xxxxxx Xxxxxx Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola energetikai korszerűsítése” című projekt keretében kerülnek megvalósításra. A támogatási intenzitás: 100 %. A kifizetés utófinanszírozással valósul meg.
15.13. Jelen szerződés 3 (három) darab egymással mindenben megegyező eredeti példányban került aláírásra.
16. Alkalmazandó jogszabályok
16.1. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és a Kbt. vonatkozó rendelkezései irányadók.
16.2. A szerződő felek a jelen szerződésből eredő vagyonjogi jogvitáik esetére – a pertárgy értékétől függően – a Székesfehérvári Járásbíróság, illetve a Székesfehérvári Törvényszék kizárólagos illetékességét kötik ki.
17. Mellékletek
1. számú melléklet: közbeszerzési dokumentumok
2. számú melléklet: Vállalkozó közbeszerzési ajánlata
3. számú melléklet: felelősségbiztosítás fennállásának igazolása
Lepsény, 2018. …………………… hó ….. nap