ARANY GLÓBUSZ ATLASZ
OTTHONBIZTOSÍTÁS
• Általános biztosítási feltételek 2
• Az épület- vagy bérleménybiztosítás különös feltételei 4
• Az ingóságbiztosítás különös feltételei 6
• A kiegészítõ üvegbiztosítások feltételei 7
• A kiegészítõ felelõsségbiztosítások feltételei 8
• A kiegészítõ földrengés-biztosítás feltételei 9
• A kiegészítõ mezõgazdasági kistermelõi biztosítás feltételei 10
• A kiegészítõ betöréses lopás, rongálás biztosítás feltételei 10
• 1. számú melléklet 15
1.) A jelen feltételek alapján
ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
Nem biztosítási esemény az a kár,
– amelyik különösen vasalás, szárítás, dohányzás miatt elõforduló
a QBE Atlasz Biztosító Rt. (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., a felületi pörkölõdés, elszínezõdés, elváltozás,
továbbiakban: biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított – öngyulladásból, erjedésbõl, befülledésbõl eredõ hõhatás,
részére, a szerzõdésben meghatározott díj ellenében, magyar – elektromos berendezésekben és vezetékekben keletkezõ, tova- fizetõeszközben, a jelen feltételekben meghatározott módon és terjedéssel nem járó zárlat, az Országos Tûzvédelmi Szabályzat "A" vagy mértékig, de legfeljebb a kötvényben rögzített összeg erejéig megtéríti "B" tûzveszélyességi osztálya szerint tûzveszélyesnek, illetve robbanás-
– a kockázatviselés helyén, veszélyesnek minõsülõ anyagok nem háztartási mértékben vagy
– a kockázatviselés idõtartama alatt bekövetkezett, jelleggel történõ felhasználásának, tárolásának következtében
– a biztosítási események által, keletkezett.
– a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat. 7.2. Villámcsapás
2.) A szerzõdõ
Villámcsapás biztosítási eseménynek minõsül
– a vagyontárgyba közvetlenül becsapódó, látható roncsolási nyomot
A biztosítási szerzõdés szerzõdõje az a személy, aki a biztosítási ajánlatot hagyó villám illetve gömbvillám, valamint
teszi és jogosult a biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos jognyilatkozatok – a kockázatviselési hely 1000 m-es körzetében becsapódó villám által megtételére. A biztosítási díj megfizetésére a biztosítási szerzõdés – mágneses térerõsségváltozással összefüggésben – keletkezõ szerzõdõje kötelezett. Szerzõdõ lehet a szerzõdést kötõ biztosított, vagy indukciós túlfeszültségi kár.
az a személy, aki a szerzõdést a biztosított javára köti. 7.3. Robbanás
3.) A biztosított
Robbanás biztosítási eseménynek minõsül a gázok, vagy gõzök tágulásán alapuló, hirtelen, váratlan, balesetszerû erõmegnyilvánulás,
A jelen feltételek alapján létrejött szerzõdésben biztosítottnak minõsül az amelyik gyorsan lefutó hõtermeléssel és nagy nyomással jár, és a a személy, akinek a biztosított vagyontárgy megóvásához érdeke biztosított vagyontárgyban kárt okoz.
fûzõdik. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult. Nem minõsül biztosítási eseménynek:
4.) A biztosítási szerzõdés létrejötte, hatálybalépése
4.1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerzõdõ a biztosítási szerzõdés létrejöttét írásbeli ajánlattal kezdeményezi. Az írásbeli megállapodást, illetve a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Amennyiben a biztosítási kötvény kiállítása, az – ajánlat a biztosítónak vagy képviselõjének történõ – átadástól számított 15 naptári napon belül
– a légijármûtõl eredõ hangrobbanás,
– a rendeltetésszerû használat során a megengedett üzemi nyomás túllépésével – robbanás bekövetkezte nélkül – okozott kár (pl. határoló falazat deformálódása, horpadása),
– illetve az a robbanás kár, amelyik az Országos Tûzvédelmi Szabályzat "A" vagy "B" tûzveszélyességi osztálya szerint tûzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minõsülõ anyagok nem háztartási mértékû és jellegû felhasználásával, tárolásával összefüggésben következik be.
megtörténik, a szerzõdés a biztosítási kötvény kibocsátásának napján 7.4. Árvíz
jön létre, és a kötvényben a szerzõdés kezdeteként megjelölt Árvíz biztosítási eseménynek minõsül a felszíni élõvizek, az azokba nyílt idõpontban lép hatályba. A biztosító kockázatviselése akkor kezdõdik torkolattal csatlakozó mesterséges csatornák és tavak áradása.
meg, amikor a biztosítási szerzõdés hatályba lép.
Árvíz biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító a hullámtéren és
4.2. A biztosítási szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosítónak, vagy a nyílt ártéren keletkezett, továbbá az árvízvédelmi töltés védett oldalán képviselõjének átadott ajánlatra a biztosító 15 naptári napon belül nem jelentkezõ fakadóvíz, és átszivárgás miatti károkat.
nyilatkozik. Ebben az esetben a szerzõdés az ajánlat átadás idõpontjára
visszamenõ hatállyal jön létre. A kockázatviselés kezdete az ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt idõpont, de legkorábban az azt követõ nap 0 órája, amikor a biztosítás elsõ díja a biztosítóhoz beérkezett. Ha a biztosító és a szerzõdõ az elsõ díj halasztott fizetésében állapodnak meg, a kockázatviselés kezdete legkorábban a megállapodást követõ nap.
Nem jön létre a szerzõdés, ha az ajánlatotot a biztosító annak átadásától számított 15 naptári napon belül visszautasítja.
5.) A biztosítási szerzõdés tartama, a biztosítási idõszak
A jelen szabályzat szempontjából hullámtérnek minõsül a felszíni élõvizek
ármentesített szakaszán a partél és a töltéskorona, vagy természetes magaspart közötti terület. Nyílt ártérnek minõsül az az árvízvédelmi mûvekkel nem védett terület, amelyet a felszíni élõvíz a mindenkori legmagasabb vízállás esetén elönt.
7.5. Vihar
Vihar biztosítási eseménynek minõsül az olyan légmozgás, amelynek sebessége eléri óránként az 54 kilométert. Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált épület
– szabályszerûen beépített és bezárt (nem kulcsra zárt), meg- rongálódott nyílászáróján,
A biztosítási szerzõdés – ha a felek másként nem állapodnak meg – – az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú határozatlan tartamú. A tartamot a felek a szerzõdésben (kötvényen) és szakszerû technológiával megépített tetõfedésen
rögzítik. A tartamon belül a biztosítási idõszak 1 év. A biztosítási évforduló keresztül a viharral egyidejûleg beömlõ csapadékvíz áztatással kárt okoz.
a díjfizetés kezdeteként megjelölt hónap elsõ napja. Nem biztosítási esemény a helyiségen belül keletkezett léghuzat.
6.) A biztosítási díj esedékessége
6.1. A biztosító a biztosítási szerzõdés díját a biztosítási idõszakra (1 évre) állapítja meg és a kötvényen feltünteti. A biztosító az egy évnél rövidebb tartamra szóló szerzõdés díját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban egyszeri díj).
6.2. A biztosítás elsõ díja a szerzõdés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a szerzõdõ által elõre meghatározott idõszaknak az elsõ napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
6.3. Az egyszeri díjat – ha a felek másként nem állapodnak meg – a szerzõdés létrejöttekor kell megfizetni.
7.) A biztosítási események
7.1. Tûz
Tûz biztosítási eseménynek minõsül a füsttel, lángképzõdéssel, illetve hõfelszabadulással járó égés, amely a biztosított(ak) szándéka ellenére balesetszerûen jön létre.
A rendeltetésüknél fogva láng, hõ és elektromos áram hatásának kitett tárgyakban keletkezõ tûzkárt a biztosító csak akkor téríti meg, ha a tûz más tárgyakra átterjedve azokat is felgyújtja.
Vihar biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító az épületek üvegezésében, külsõ festésében, vakolatában, valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett károkat.
7.6. Felhõszakadás
Felhõszakadás biztosítási eseménynek minõsül, ha az óránként lehulló csapadék mennyisége meghaladja a 30 millimétert, és ezáltal a szabályszerûen kialakított vízelvezetõ-rendszer befogadó képességének elégtelensége miatt, a talajfelszínen összegyûlõ, felhõszakadásból származó csapadékvíz, valamint a csatornavezetékbõl visszaáramló szennyvíz a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel kárt okoz.
A biztosító nem téríti meg az épületek külsõ vakolatában, külsõ festésében, valamint a talajszint alatti padozatú helyiségekben lévõ ingóságokban, és a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett felhõszakadáskárokat.
7.7. Csõtörés
Csõtörés biztosítási eseménynek minõsül
– a kockázatviselés helyén belül víz-, csatorna-, tüzelési- és gõzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása miatt kiáramló folyadék, vagy gõz által
okozott kár. A biztosító nem téríti meg:
A biztosító megtéríti biztosítási eseményként legfeljebb 6 m hosszúságig a csõvezetékek cseréjének költségeit, valamint a biztosított csõvezetékek kárhelyének felkutatására fordított költségeket.
– a nukleáris eseményekbõl és radioaktív szennyezésbõl adódó károkat,
– a polgárháborúval, polgári mozgalmakkal, katonai gyakorlattal, terrorcselekménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel
A biztosító nem téríti meg összefüggésben keletkezett károkat.
– a vezetékekre kapcsolt háztartási gép javításának vagy pótlásának
költségeit, 9.) Mentesülés
– a gombásodás, penészedés formájában jelentkezõ, és a fagyás
okozta károkat.
7.8. Hónyomás
Hónyomás biztosítási eseménynek minõsül a hó és jég súlya, vagy az olvadáskor meg- ill. lecsúszó, lezúduló hótömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá az emiatt az épület – építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával megépített – fedésében keletkezett nyíláson keresztül az eseménnyel egyidejûleg beömlõ csapadék által okozott kárt.
Hónyomás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító az elõtetõkben, valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett károkat.
9.1. Mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben
bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a szerzõdõ, illetõleg a biztosított vagy a velük közös háztartásban élõ hozzátartozó, illetve a vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ezek a rendelkezések a kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazandók.
9.2. A jelen feltétel alapján súlyos gondatlanságnak minõsül különösen az, ha a károkozás
a.) 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, vagy kábító hatású szer hatása alatti állapottal közvetlen okozati összefüggésben történt,
b.) engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során történt,
7.9. Jégverés c.) a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért Jégverés biztosítási eseménynek minõsül a jégszemcsék dinamikus következett be, mert a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy erõhatása miatt keletkezett kár, továbbá az emiatt az épület állandó nem tette meg a kármegelõzés érdekében szükséges intézkedéseket
fedésében keletkezett nyíláson keresztül az eseménnyel egyidejûleg annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlõdé-
beömlõ csapadék által okozott kárt. xxxxx veszélyére írásban is figyelmeztette.
Jégverés biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító az épületek 9.3. Mentesül a biztosító, ha a biztosított a kárbejelentési kötelezettségé- külsõ festésében, külsõ vakolatában, külsõ burkolatában, üvegezésében nek késve tesz eleget, s emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett károkat. válnak.
7.10. Földcsuszamlás
Földcsuszamlás biztosítási eseménynek minõsül a földfelszíni talaj-
10.) A biztosítási szerzõdés megszûnése
rétegek (kõ- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtõ irányú elcsúszása 10.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdés megszûnéséig által okozott kár. áll fenn.
Földcsuszamlás biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító, ha 10.2. A biztosítási szerzõdés megszûnésének okai a következõk lehetnek:
– ez a mozgás tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt lép fel (pl. 10.2.1. A határozott tartamra kötött biztosítási szerzõdés a tartam lejártakor bányászati tevékenység, alagút, kútfúrás, földmunkaárok építése, a kötvényben lejáratként megjelölt idõpontban szûnik meg. talajvízszintsüllyesztés stb.), vagy
– a védelmül szolgáló támfal tervezési, vagy kivitelezési, illetve
A határozatlan idõtartamra kötött szerzõdésnek lejárata nincs.
karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi szerepét, illetve ha nem 10.2.2. Ha a szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezé- volt támfal, bár a terep talajmechanikai viszonyai ezt indokolták volna. se lehetetlenné vált, vagy a biztosított biztosítási érdeke megszûnt, a
7.11. Kõ- és földomlás
Kõ- és földomlás biztosítási eseménynek minõsül a véletlenül, váratlanul, balesetszerûen lehulló kõ- és földdarabok által okozott kár.
Kõ- és földomlás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító
szerzõdés a hónap utolsó napjával megszûnik.
Amennyiben a biztosítási szerzõdés a biztosítási esemény bekövetkezése miatt szûnt meg, a biztosítót megilleti annak a biztosítási idõszaknak a teljes díja, amelyben kockázatviselése véget ért.
azt a kárt, amelyik 10.2.3. Ha a szerzõdõ hatálya az elsõ, illetve a folytatólagos díjat a díj
– tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt lép fel (pl. robbantás, esedékességétõl számított 60 naptári napon belül nem egyenlíti ki, a bányászat, alagút, munkaárok kiemelése, talajvízszintsüllyesztés stb.), biztosítási szerzõdés megszûnik.
illetve A biztosítási szerzõdés megszûnése után befizetett díj nem helyezi újra
– támfal hiánya, vagy nem megfelelõ mûszaki állapota (pl. tervezési, hatályba a szerzõdést, e díjat a biztosító 15 napon belül visszautalja, kivitelezési, karbantartási hiányosságok) miatt keletkezett. levonva belõle azt a – két hónapi – díjrészt, amely a díjnemfizetés miatti
7.12. Idegen tárgyak rádõlése
megszûnés elõtti kockázatviselésével arányos.
Idegen tárgyak rádõlése biztosítási eseménynek minõsül az a kárese- 10.2.4. A határozatlan tartamú biztosítási szerzõdést a felek - 30 naptári mény, amikor valamely (jelen szerzõdésben nem biztosított) idegen, a nap felmondási idõvel - a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatják. kockázatviselés helyén kívüli tárgy rádõléssel kárt okoz (pl. idegen oszlop,
fa, kémény rádõlése stb.).
11.) Közlési, változásbejelentési kötelezettség
7.13. Ismeretlen építmény, üreg beomlása 11.1. A szerzõdõ a szerzõdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása Ismeretlen építmény, üreg beomlása biztosítási eseménynek minõsül a szempontjából lényeges minden olyan körülményt a valóságnak szerzõdõ, vagy a biztosított tudomásán kívüli és az építési dokumen- megfelelõen a biztosítóval közölni, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és tációban nem szereplõ, illetõleg a káreseményig fel nem tárt építmény, amelyeket a szerzõdõ ismert vagy ismernie kellett.
vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása. 11.2. A szerzõdõ 15 naptári napon belül köteles bejelenteni minden olyan
Nem biztosítási esemény: körülményben bekövetkezett változást, amelyre a biztosító a szerzõdés
– a bányák, pincék föld alatti részének beomlásából, létrejöttét megelõzõen rákérdezett, különösen:
– az alapok alatti talajsüllyedésbõl és a padozat alatti feltöltések – ha másik biztosító intézettel ugyanazon vagyontárgy(ak)ra olyan ülepedésébõl eredõ kár. kockázatra is szóló biztosítási szerzõdést kötött, amelyre e szabályzat
7.14. Idegen jármû ütközése
Idegen jármû ütközése biztosítási eseménynek minõsül, ha az idegen jármû, annak alkatrésze, vagy rakománya üközéssel kárt okoz.
Nem minõsül idegen jármûnek az a jármû, amely a biztosított(ak) tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított objektumot.
alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed.
– ha a biztosított vagyonérték megváltozott.
11.3. A közlésre, illetõleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a
7.15. Légijármû, mûhold ütközése biztosítási esemény bekövetkeztében.
Biztosítási eseménynek minõsül a személyzet által irányított légijármû
részeinek vagy rakományának, mûhold vagy mûhold darabjának 12.) Kármegelõzési, kárenyhítési kötelezettség
ütközése, lezuhanása, amely során a biztosított vagyontárgyakban kár
keletkezik.
8.) Általános kizárások a biztosítási eseményekbõl
12.1. A biztosított kárenyhítési kötelezettsége abban áll különösen, hogy
– tûz és robbanás esetén, a káreseményt követõen haladéktalanul értesít- se a tûzoltóságot az oltás, mentés eredményessége érdekében,
– betöréses lopás, rablás illetve kifosztás esetén, a káreseményt követõ- nem történik kifizetés.
en haladéktalanul tegyen feljelentést a rendõrségen és a feljelentés 14.3. Amennyiben a kármentességi engedmény fennállása alatt a részeként tételesen sorolja fel a károsodott, illetve eltulajdonított vagyon- szerzõdésre kifizetés történik, úgy az engedmény a következõ biztosítási tárgyakat. idõszaktól kezdõdõen megszûnik, és a szerzõdõ újbóli kedvezmény
12.2. A kár bejelentésétõl számított ötödik munkanapig a biztosított a igénybe vételére kizárólag újabb, két egymást követõ kármentes
vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben biztosítási idõszak elteltével jogosult. változtathat.
13.) A kárbejelentés, a szolgáltatáshoz szükséges iratok
15.) Egyéb rendelkezések
15.1. A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerzõdésbõl eredõ
13.1. A biztosítási eseményt a tudomásra jutástól számított két munka- igények egy év alatt évülnek el.
napon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak, és lehetõvé kell tenni 15.2. A jelen feltételekben nem rögzített kérdésekben a Polgári a kárbejelentés tartalmának ellenõrzését. Törvénykönyv és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok
13.2. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító rendelke- rendelkezései az irányadók.
zésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a kárigény bizo- 15.3. Jelen szerzõdésre a mindenkor hatályos, magyar jogszabályok az nyításához és elbírálásához, a biztosítási esemény, a jogosultság és a irányadóak.
szolgáltatás összegének káridõpontban történõ megállapításához szük-
ségesek, különösen:
– tulajdoni lapot, bérleti szerzõdést,
– beszerzési számlát, vagy adásvételi szerzõdést,
15.4. A szerzõdõ felek perértéktõl függõen kikötik Pesti Központi Kerületi
Bíróság (1051 Budapest, Markó u. 25.) illetve Fõvárosi Bíróság (1051 Budapest, Markó u. 27.) kizárólagos illetékességét.
vagy az önkormányzat hatósági bizonyítványát,
– tûz és robbanáskár esetén az önkormányzati tûzoltóság igazolását 16.) Személyes adatok kezelésére vonatkozó tudnivalók
– betöréses lopás, rablás, kifosztás esetén a rendõrségi feljelentést és a nyomozást megszüntetõ határozatot, vádemelés esetén pedig a vádiratot,
– ha volt hatósági eljárás a hatósági igazolást, vagy határozatot.
13.3. A szerzõdõ és a biztosított a jelen feltételek alapján létrejött szerzõ- désben hozzájárulását adja, hogy a biztosító a kárüggyel kapcsolatos
16.1. A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idõtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ, a létre nem jött biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos személyes adatokat pedig addig kezeli, ameddig a szerzõdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolat- ban igény érvényesíthetõ.
hatósági iratokat megtekinthesse. 16.2. A biztosító a biztosított (a szerzõdõ) személyes adatait annak hozzá-
14.) Kármentességi engedmény
14.1. Amennyiben a jelen feltételek alapján létrejött határozatlan
járulásával kezeli. Különleges személyes adatok kezeléséhez, a szemé- lyes adatok külföldi adatkezeléséhez a biztosított (a szerzõdõ) írásbeli hozzájárulására van szükség.
tartamú biztosítási szerzõdés vonatkozásában két egymást követõ 16.3. A biztosított (szerzõdõ) személyes adatainak kezelésérõl tájékoz- biztosítási idõszakban káresemény kapcsán nem történik kifizetés, a tatást kérhet, kérheti ezen adatok helyesbítését, illetve – a jogszabályban biztosító a következõ biztosítási idõszaktól kezdve, a biztosítás díjából elrendelt adatkezelések kivételével – azok törlését is. A biztosító mint adat- engedményt ad. kezelõ, a biztosított kérésére tájékoztatást köteles adni részére az általa
14.2. A díjengedmény mértéke: 10%, és mindaddig megilleti a kezelt adatairól és az adatkezelés, a törvényben meghatározott körben
szerzõdõt, amíg az adott biztosítási szerzõdésre káresemény kapcsán annak körülményeirõl.
AZ ÉPÜLET- VAGY BÉRLEMÉNYBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
1.) A kockázatviselés helye
b.) a kötvényben külön-külön feltüntetett
– lakás (társasházi öröklakás, vagy szövetkezeti lakás)
A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye Magyarország, – a lakáshoz tartozó saját tulajdonú épületrészek (tároló, garázs)
azon belül valamint, a kötvényben külön fel nem tüntetett
1.1 Épületbiztosítás esetén – közös tulajdonú épületrészek, társasházi öröklakás esetén a biztosított
– a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt telek személy(ek) tulajdoni hányadának arányában, illetõleg szövetkezeti területe, vagy tulajdonú épületrészek esetén a jelen feltételek alapján létrejött
– a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt épület- szerzõdésben biztosított szövetkezeti lakás és a szövetkezeti összes lakás ben lévõ saját tulajdonú társasházi öröklakás vagy szövetkezeti lakás arányában.
területe, valamint a lakáshoz tartozó saját és közös tulajdonú épület- 3.1.1. Épületbiztosítás esetén a biztosító kockázatviselése kiterjed az részek területe. elkészült és az építés alatt álló épületek teljes állagára, beleértve azok
1.2 Bérleménybiztosítás esetén alkotórészeit és tartozékait is. Az épület tartozékának tekintendõk, a
– a kötvényen feltüntetett lakáscélú bérlemény területe, valamint a funkcionális kiegészítõ épületszerkezeti elemek, és kiegészítõk, különös bérleményhez tartozó, kizárólag a bérlõ által használt épületrészek te- tekintettel:
rülete. – az épületen lévõ villámhárító berendezések,
2.) A biztosított
2.1. Épületbiztosítás esetén
A jelen feltételek alapján létrejött szerzõdésben biztosítottnak minõsül a szerzõdõ által a kötvényben biztosítottként megnevezett tulajdonos, valamint a kötvényben meg nem nevezett tulajdonostárs.
2.2. Bérleménybiztosítás esetén
A jelen feltételek alapján létrejött szerzõdésben biztosítottnak minõsül a szerzõdõ által a kötvényben biztosítottként megnevezett bérlõ, valamint a kötvényben meg nem nevezett bérlõtárs.
– az épületen lévõ külsõ antenna-berendezések beleértve a mûholdas adás vételére alkalmas antennákat is,
– az épülethez hozzáépített lépcsõk, létrák, teraszok,
– az épülethez hozzáépített zászlótartók,
– az árnyékoló szerkezetek,
– a védelmi berendezések, rácsok,
– az elektromosan mûködõ kapuk, mozgató-berendezéseikkel együtt.
3.1.2. A biztosító kockázatviselése kiterjed továbbá az építés, felújítás, átalakítás elõtt, vagy alatt álló
– a kockázatviselés helyén lévõ épületekben elhelyezett, technológiai szükségszerûségbõl betárolt, beépítésre váró építõ-, segéd- és kiegé-
3. A biztosított vagyontárgyak szítõ anyagokra is.
3.1. Épületbiztosítás esetén a jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgy – a biztosított személy(ek) tulajdonát képezõ –
a.) a kötvényben külön-külön feltüntetett
– lakóház (családi ház) vagy egyéb épület (nyaraló, hétvégi ház, stb.) és
3.1.3. Épületbiztosítás esetén a jelen feltételek alapján nem biztosított vagyontárgyak:
– a földbevájt, kikövezetlen falú építmények,
– fóliasátrak, üveg- és hajtatóházak.
– melléképület(ek) (istálló, ól, garázs, kamra, terménytároló, stb.) 3.2. Bérleménybiztosítás esetén, a jelen feltételek alapján biztosított (továbbiakban: épületek), valamint vagyontárgyak a kötvényen megjelölt – a biztosított személy(ek) által
a kötvényben külön-külön fel nem tüntetett bérelt – bérlemény határoló falain belül a biztosított(ak), vagy a
– építmények (kerítés, kerti építmények stb.) vagy bérbeadó tulajdonában lévõ alábbi vagyontárgyak minõsülnek:
– a csengõ, a kaputelefon, valamint a riasztó és a tûzjelzõ berendezés, 5.2.3. Jelen biztosítási szerzõdés alapján teljesített kifizetésekre a
– a beépített bútor- és a beépített térelválasztó, mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény (1995. évi
– a beépített fõzõ-, fûtõ-, vízellátó-, egészségügyi-, és szellõztetõ beren- CXVII. törvény) rendelkezései az irányadóak. dezések, valamint azok szerelvényei,
– az elektromos hálózat és szerelvényei, a bérlemény fogyasztás- mérõjétõl, illetõleg kapcsolótáblájától kezdõdõ szakaszon,
– a belsõ válaszfal, a falburkolat, a vakolat, a festés, a tapétázás, a mázolás,
– a padlóburkolatok,
– a mûholdas és földi szórású tévéadás vételére szolgáló antennarend- szer (a beltéri egység kivételével), valamint
– az (itt fel nem sorolt) épületberendezési és épületfelszerelési tárgyak.
5.3. A biztosító káridõponti avult értéken téríti meg a kár idõpontjában
85%-nál nagyobb mértékben avult (elhasználódott)
– festésben, tapétázásban vagy mázolásban keletkezett károkat, ahol a helyreállítás a helyiség egész felületére kiterjed
– melléképületek, valamint egyéb építmények kárait.
A biztosító az avultság mértékét az 1. számú mellékletben foglaltak szerint számolja.
5.4. Ha az eredeti állapot a károsodottal azonos mûszaki paramé- terekkel egyenértékû módon technológiai váltás miatt már nem állítha-
4.) A biztosítási összeg tó helyre, akkor a biztosító a korszerûbb technológia értéknövelõ hatá-
A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felsõ határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának alapja.
4.1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerzõdõ határozza meg. A
sát a kártérítési összegbõl levonja.
5.5. A biztosító a szolgáltatás összegébõl levonja a felhasználható maradványok értékét.
biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új 5.6. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más állapotban való felépítésének (helyreállításának) költségeit. károsító esemény vagy tényezõ is közrehatott, a biztosító a kárt csak A biztosítási ajánlatban, és az ezen ajánlat alapján létrejött kötvényben olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási felsorolt vagyoncsoportokat úgymint fõépület, melléképület, bérlemény eseménynek tudható be.
a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely 5.7. A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken. összeg egyben a kártérítés felsõ határa is. A vagyoncsoportok biztosítási
összegei a kárrendezés során nem vonhatók össze.
5.8. Felületek károsodása
5.8.1. Ha a helyiség
4.2. Alulbiztosítás – mennyezetének és egyik oldalfalának, vagy
Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új – két oldalfalának a festése, tapétázása, vagy mázolása károsodik,
állapotban való felépítésének (helyreállításának) költsége(i), a biztosító a a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit téríti meg.
kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított
vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költsége(i)hez aránylik (továbbiakban: arányos kártérítés).
5.8.2. Ha a helyiségben lévõ oldalfalak, padozat, illetve mennyezet
burkolata felületenként 50%-ban, vagy annál nagyobb mértékben sérül, a biztosító az adott oldalfal, mennyezet vagy padozat egész felületének
A biztosító nem érvényesítheti az alulbiztosítás jogkövetkezményét, az helyreállítási költségeit téríti.
arányos kártérítést, ha a biztosítási szerzõdés a biztosító által az ajánlaton
megjelölt küszöbértéken (minimális biztosítási összeg), vagy azt megha-
ladó biztosítási összeg meghatározásával jött létre.
5.8.3. Az épület homlokzatát ért károk esetén, ha a homlokzati falak
felületenként 50%-ban vagy annál nagyobb mértékben sérülnek a biztosító az adott homlokzati falsík egész felületének a helyreállítási
4.3. A biztosítási összeg indexálása költségeit téríti.
4.3.1. A vagyontárgy(ak) értékének (a helyreállítás költségeinek) kö-
vetése érdekében a biztosító, a biztosítási összege(ke)t és a biztosítás
teljes díját rendszeresen évente egy alkalommal indexálja. Az indexált biztosítási összeg az elõzõ biztosítási összeg és az inflációs index szorzata.
5.9. A kárenyhítés, romeltakarítás költségei
A biztosító megtéríti a biztosítási összegen belül a biztosítási összeg 10%-ának erejéig a biztosított vagyontárgy(ak) károsodásával kapcsola- tos és indokolt, egyszeri
4.3.2. A biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai – oltás, mentés,
Hivatal által az indexálás alkalmazását megelõzõen közzétett, az elõzõ – bontás és ideiglenes tetõépítés,
évre vonatkoztatott lakásjavító, -karbantartó cikkek és szolgáltatások – rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás
árindexének átlaga. – tervezés és hatósági engedélyezés,
A biztosítási összeg(ek) értékkövetõ módosításáról és annak mértékérõl, – helyreállítást követõ takarítás, valamint valamint a biztosítási díj(ak) arányos változásáról a biztosító a biztosítási – kárenyhítés költségeit.
évfordulót 60 nappal megelõzõen írásban értesíti a szerzõdõt. Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket is arányosan téríti meg.
4.3.3. A biztosító az indexált biztosítási összeg(ek)et ezer Ft-ra és a biz- 5.10. Lakhatatlanná nyilvánítás
tosítási díj(ak)at egész Ft-ra kerekítve számítja ki. Ha az illetékes hatóság valamely biztosítási esemény miatt a biztosított
4.3.4. Amennyiben a szerzõdõ az indexált biztosítási összeg alapján kiszámított díjjal a szerzõdést nem kívánja fenntartani, a szerzõdést a biztosítási idõszak végére – 30 napos felmondási idõvel – írásban felmondhatja. Amennyiben a szerzõdõ a biztosítási összegek és a biztosítás díjának emelésére vonatkozó szerzõdésmódosítást írásban nem utasítja vissza, vagy arra írásban nem nyilatkozik, úgy azt a biztosító
épületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstõl a lakhatóvá
válásig, de legfeljebb 180 napig a biztosító a biztosítási összegen belül az ideiglenes lakás indokolt és igazolt bérleti díjaira, valamint a vagyon- tárgyak szállításának és tárolásának igazolt költségeire 300.000 Ft-ig térítést nyújt. Ugyanezt a szolgáltatást nyújtja a biztosító az árvízveszély miatt elrendelt kiköltözés esetén is.
elfogadottnak tekinti. 5.11. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követõ 15 naptári napon belül esedékes. Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik
5.) A biztosítási szolgáltatások bemutatni, a határidõt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat
5.1. Jelen feltételek alapján a biztosító kockázatviselése az általános
a biztosítóhoz beérkezett.
biztosítási feltételekben meghatározott azon biztosítási eseményekre ter- 5.12. Önrészesedés
jed ki, amelyekre a biztosító fizetési kötelezettséget vállal. A biztosítási szerzõdés létrejöhet önrésszel vagy önrész nélkül.
5.2. A biztosító a jelen feltételek alapján a károsodott vagyontárgy(ak) újraépítésének költségeit téríti, kivéve, ha a vagyontárgy javítással helyre- állítható vagy ha az a 5.3. pontban felsorolt vagyontárgy. Az újraépítés
Amennyiben a biztosítási szerzõdés önrész nélkül jön létre, a szerzõdés- ben meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett károk térí- tésekor a biztosító önrészesedést nem von le.
költségei megállapításának alapja a károsodottal azonos minõségû Amennyiben a biztosítási szerzõdés önrésszel jön létre, a biztosító nem vagyontárgy káridõponti felépítésének általános forgalmi adóval téríti meg azokat a károkat, amelyek káreseményenként nem érik el az csökkentett átlagos költsége. önrészesedés összegét. Az önrészt meghaladó károknál az önrész
5.2.1. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás
összege minden kárból levonásra kerül.
(helyreállítás) általános forgalmi adóval csökkentett költségeit téríti. A szerzõdõ választása szerint, az önrészesedés mértéke a biztosított Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy újraépítésének vagyontárgyak (épületek) kár bekövetkeztének idõpontjában érvényes költségeit meghaladná, a biztosító a vagyontárgy újraépítésének biztosítási összegének 0,5 vagy 2 ezreléke.
költségeit téríti.
5.2.2. A biztosító csak abban az esetben térít az általános forgalmi
6.) Egyéb rendelkezések
adóval növelt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyreállítás, vagy A jelen kiegészítõ feltételekben nem érintett kérdésekben az általános a javítás kapcsán nem jogosult az ÁFA adóhatóságtól történõ biztosítási feltételekben foglaltak az irányadóak.
AZ INGÓSÁGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
1.) A kockázatviselés helye
okmány; az értékpapír; az utalványok; bérletek; és egyéb okmányok;
– a kézirat, terv, dokumentáció, számítógépes adathordozókon tárolt
1.1. A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye Magyar- adatállomány;
ország, azon belül – a vízi*-, légi- és motoros jármûvek, a lakókocsi, utánfutó és ezek
– a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt telek alkatrészei illetve fõdarabjai,
területe, vagy – a motoros meghajtású vízi sporteszközök,
– a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt – a mezõgazdasági kistermeléssel kapcsolatos termés, termény és épületben lévõ, saját tulajdonú társasházi öröklakás vagy szövetkezeti egyéb készlet, ideértve a konyhakerti növényeket, a biztosított gazda- lakás, valamint a lakáshoz tartozó saját tulajdonú épületrészek területe, ságában tartott állatállományt, a kertápolási és mezõgazdasági vagy kisgépeket, berendezéseket, felszereléseket és egyéb mezõgazdasági
– a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt épület- eszközöket, a kerti felszereléseket, a kedvtelésbõl tartott háziállatokat.
ben lévõ bérlemény, valamint a bérleményhez tartozó, saját tulajdonú *A jelen feltételek szempontjából vízijármûnek minõsül a vitorlával, gépi épületrészek területe. berendezéssel vagy más módon meghajtott nagy- vagy kishajó, komp
2.) A biztosított
A jelen feltételek alapján létrejött szerzõdésben biztosítottnak minõsül a
illetve csónak.
4.) A biztosítási összeg
kötvényben név szerint biztosítottként megnevezett személy, valamint a A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának vagyoncsoportonkénti vele vagyonközösségben, illetve a kockázatviselés helyén közös felsõ határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának alapja. háztartásban élõ a Polgári Törvénykönyv 685. § b., pontja szerinti hozzá- 4.1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerzõdõ határozza meg. A tartozója, akinek a biztosított vagyontárgy megóvásához érdeke fûzõdik. biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új
3.) A biztosított vagyontárgyak
állapotban való újrabeszerzésének költségeit.
– A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként
3.1. Jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgyak azok a szabály- megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, amely biztosítási zatban felsorolt, be nem épített ingóságok, amelyek a biztosított összeg egyben a szolgáltatás felsõ határa.
személy(ek) tulajdonát képezik, vagy általa(uk) bérelt, kölcsönvett, vagy – Az értékõrzõ ingóságok, a háztartási ingóságok, valamint az egyéb felelõs õrzésre átvett címen a biztosított(ak) vagyonmegóvási érdek- kiemelt ingóságok körébe tartozó vagyontárgyakat a felek a jelen körébe tartoznak és nem tartoznak a kockázatviselésbõl kizárt, külön feltételek 3.2-es pontjában meghatározott csoportonként -, a szerzõdõ pontban felsorolt vagyontárgyak közé. által megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, amely
3.2. A biztosító kockázatviselése szempontjából az ingóságok a követ-
biztosítási összeg egyben a szolgáltatás felsõ határa.
kezõ vagyoncsoportokra különülnek el: 4.2. Alulbiztosítás
1.) vagyoncsoport: Értékõrzõ ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak
1.1. vagyoncsoport: a jogszabály szerint nemesfémnek minõsülõ anyagok, drágakõ vagy igazgyöngy, valamint ezek felhasználásával készült ékszerek, használati- és dísztárgyak;
1.2. vagyoncsoport: katalogizált érme és bélyeggyûjtemények;
1.3. vagyoncsoport: képzõmûvészeti és iparmûvészeti alkotások
1.4. vagyoncsoport: valódi szõrmék (az irha kivételével), kézi csomózású vagy kézi szövésû szõnyegek,
1.5. vagyoncsoport: antik tárgyak és különleges régiségek.
Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való újrabeszerzésének költsége(i) , a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosított összeg a biztosított vagyon- tárgy(ak) új állapotban való újrabeszerzésének költsége(i)hez aránylik (továbbiakban: arányos kártérítés).
A biztosító nem érvényesítheti az alulbiztosítás jogkövetkezményét, az arányos kártérítést
– ha a biztosítási szerzõdés – a háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak – esetén a biztosító által az ajánlaton megjelölt küszöb- értéken (minimális biztosítási összeg), vagy azt meghaladó biztosítási
2.) vagyoncsoport: Háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak összeg meghatározásával jött létre,
– azok a be nem épített vagyontárgyak, amelyek a háztartás viteléhez – az értékõrzõ ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak vagyoncso- szükségesek, és a biztosított(ak) személyes használatára, fogyasztására portjai, és az egyéb kiemelt értékû ingóságok körébe tartozó vagyon- szolgálnak; tárgyak vagyoncsoportja esetén.
– a kockázatviselés helyén használt, vagy tárolt keresõ tevékenység 4.3. A biztosítási összeg indexálása
eszközei a háztartási ingóságbiztosítási összeg 5%-ának erejéig, 4.3.1. A vagyontárgy(ak) értékének követése érdekében a biztosító, a
– amelyek nem tartoznak az értékõrzõ, valamint az egyéb kiemelt biztosítási összeget és a biztosítás teljes díját – évente egy alkalommal – értékû ingóságok körébe, illetve a kockázatviselésbõl kizárt – 3.4. rendszeresen indexálja. Az indexált biztosítási összeg az elõzõ biztosítási pontban felsorolt – vagyontárgyak közé, így különösen: összeg és az inflációs index szorzata.
– sport- és hobbieszközök beleértve a vízi sporteszközöket is,
– barkácsfelszerelések,
– kerékpár, valamint egyéb nem motoros jármûvek, és ezek tartozékai, ápolási és szerelési anyagai,
– xxxxx xxxxxxxxxxx tárgyak,
– hangszerek.
3. vagyoncsoport: Egyéb kiemelt értékû ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak, különösen
– a 200 000 Ft egyedi értéket meghaladó nem nemesfémbõl készült
4.3.2. A biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai
Hivatal által az indexálás alkalmazását megelõzõen közzétett, az elõzõ évre vonatkoztatott fogyasztói árindex.
A biztosítási összeg(ek) értékkövetõ módosításáról és annak mértékérõl, valamint a biztosítási díj(ak) arányos változásáról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelõzõen írásban értesíti a szerzõdõt.
4.3.3. A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer Ft-ra és a biztosítási díjat egész Ft-ra kerekítve számítja ki.
órák, 4.3.4. Amennyiben a szerzõdõ az indexált biztosítási összeg alapján
– engedélyhez kötött vadász- és önvédelmi fegyverek, kiszámított díjjal a szerzõdést nem kívánja fenntartani, a szerzõdést a
– a 200 000 Ft értéket meghaladó, az értékõrzõ ingóságok 1.2. va- biztosítási idõszak végére – 30 napos felmondási idõvel – írásban gyoncsoportjába nem tartozó gyûjtemény, bármikor felmondhatja. Amennyiben a szerzõdõ a biztosítási összegek
– az 500 000 Ft egyedi értéket meghaladó háztartási ingóságok körébe és a biztosítás díjának emelésére vonatkozó szerzõdésmódosítást
tartozó vagyontárgyak. írásban nem utasítja vissza, vagy arra írásban nem nyilatkozik, úgy azt a
3.3. Az értékõrzõ, valamint az egyéb kiemelt értékû ingóságoknak minõsülõ vagyontárgyakra nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha garázsban, padláson, pincében, melléképületben, nem állandó
biztosító elfogadottnak tekinti.
5.) A biztosítási szolgáltatások
jelleggel lakott (a biztosított személy által nem állandó lakás céljára 5.1. Jelen feltételek alapján a biztosító kockázatviselése az általános használt) épületben, valamint a biztosított közvetlen felügyelete nélkül a biztosítási feltételekben meghatározott azon biztosítási eseményekre szabadban vagy nyitott épületrészben (pl. erkély, terasz stb.) bármely terjed ki, amelyekre a biztosító fizetési kötelezettséget vállal.
biztosítási esemény következtében károsodnak. 5.2. A biztosító a jelen feltételek alapján a károsodott vagyontárgy(ak)
3.4. A jelen feltételek alapján nem biztosított vagyontárgyak: káridõponti új állapotban való újrabeszerzésének költségeit téríti meg
– a pénz (külön díj ellenében biztosítható), a készpénzkímélõ fizetõ- kivéve, ha a vagyontárgy javítással helyreállítható, vagy ha az az 5.4. eszközök (csekk, bankkártya, hitelkártya); váltó; utalvány; betétjegy; ta- pontban felsorolt vagyontárgy. A káridõponti új állapotban való újra- karékbetétkönyv és minden más hasonló gazdasági rendeltetésû
minõségû, hazai kereskedelemben kapható vagyontárgy beszerzésé- Amennyiben a biztosítási szerzõdés önrésszel jön létre, a biztosító nem nek átlagos költsége. téríti meg azokat a károkat, amelyek – káreseményenként – nem érik el
5.2.1. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás, az önrészesedés összegét. Az önrészt meghaladó károknál az önrész helyreállítás általános forgalmi adóval csökkentett költségeit téríti. összege minden kárból levonásra kerül.
Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridõponti új A szerzõdõ választása szerint, az önrészesedés mértéke a biztosított állapotban való újrabeszerzésének költségét meghaladná, a biztosító a vagyontárgyak (ingóságok) – kár bekövetkeztének idõpontjában vagyontárgy káridõponti új állapotban való újrabeszerzésének költségét érvényes – összbiztosítási összegének 0,5 vagy 2 ezreléke.
téríti.
5.12. Költségek térítése
5.2.2. A biztosító a javítás, helyreállítás költségeit, csak abban az 5.12.1. A kárenyhítés, romeltakarítás költségei
esetben téríti az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, A biztosító megtéríti – a biztosított összegen belül – a biztosítási összeg
ha a biztosított a helyreállítás, vagy javítás kapcsán nem jogosult az ÁFA 10%-ának erejéig a biztosított vagyontárgy(ak) károsodásával kapcsola- adóhatóságtól történõ visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az ÁFA a tos és indokolt, egyszeri
károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása, vagy újrabeszerzése – oltás, mentés
során felmerült. – rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás,
5.3. Ha a károsodottal azonos mûszaki paraméterekkel, a hazai – takarítás, mosatás, kereskedelemben – a kár bekövetkezésének idõpontjában – már nem – kárenyhítés költségeit.
kapható egyenértékû vagyontárgy, akkor a biztosító úgy határozza meg Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket is arányosan téríti meg. a károsodott vagyontárgy elméleti új értékét, hogy a kár idõpontjában 5.12.2. Bankkártya újrabeszerzési költsége
forgalmazott hasonló mûszaki tulajdonságokkal rendelkezõ vagyontárgy A biztosító megtéríti a Magyarország területén felügyeleti hatóság
beszerzési értékébõl levonja a mûszaki különbségek becsült értékét. engedélyével mûködõ banknál vezetett, a biztosított(ak) saját lakossági
5.4. A biztosító káridõponti avult értéken téríti meg a kár idõpontjában forint, vagy deviza számlájához tartozó bankkártya, – az általános a.) 85%-osnál nagyobb elhasználtságú ingóságok, biztosítási feltételekben; ha a biztosítási szerzõdés kiegészítõ földrengés- b.) a kockázatviselés helyén folytatott keresõtevékenység eszközeinek biztosítással jött létre, akkor a kiegészítõ földrengés-biztosítás feltételei- újrabeszerzésének költségeit, valamint ben; ha a biztosítási szerzõdés kiegészítõ betöréseslopás és kiegészítõ c.) azoknak a vagyontárgyaknak a kárait, amelyek nem a biztosított rongálás biztosítással jött létre, akkor a kiegészítõ betöréseslopás és személy tulajdonát képezik, de bérlet, kölcsön, felelõs õrzés címén a biz- kiegészítõ rongálás feltételeiben meghatározott biztosítási esemény tosított vagyonmegóvási érdekkörébe tartoznak. miatti – letiltási és újrabeszerzési igazolt költségeit legfeljebb 20.000 Ft
A biztosító az avultság mértékét az 1. számú mellékletben foglaltak szerint számítja.
összeghatárig.
A biztosítási fedezet nem terjed ki az elveszett vagy eltulajdonított bankkártyával való pénzfelvétel, vagy vásárlás miatt bekövetkezett
A biztosító a vagyontárgyat 85%-osnál nagyobb elhasználtságúnak veszteségre.
tekinti különösen, ha az az eredetivel megegyezõ alkatrész kereskedelmi Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket is arányosan téríti meg. hiánya, vagy technológiai váltás miatt javítással nem állítható helyre.
A biztosító a 85%-osnál nagyobb elhasználtságú vagyontárgyaknál a
6.) Külön díj ellenében biztosítható különleges kockázat
helyreállítás költségeit, de maximum a káridõponti avult értéket téríti 6.1. Készpénz, okmányok
meg. A biztosító kockázatviselése az általános biztosítási feltételekben felsorolt
5.5. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki biztosítási események vonatkozásában – külön díj ellenében – kiterjed a
– a sorozathoz (garnitúrához), készlethez, gyûjteményhez tartozó egyes készpénzt, a személyi igazolványt és az útlevelet ért károkra, a kötvényen darabok károsodása esetén a részbeni károsodás miatt a nem károso- feltüntetett összeghatárig, amely egyben a szolgáltatás felsõ határa. A dott rész értékcsökkenésére, továbbá az úgynevezett elõszereteti érték- biztosító kockázatviselése kiterjed a kiegészítõ földrengés-biztosítás, és a re, valamint kiegészítõ betöréses lopás, rablás biztosítási feltételek biztosítási
– az elmaradt haszonra. eseményeinek vonatkozásában is, amennyiben a kiegészítõ biztosítás a
5.6. A biztosító a szolgáltatás összegébõl levonja a felhasználható ma-
biztosítási szerzõdésen belül megkötésre került.
radványok értékét. A biztosító kockázatviselése készpénzre és útlevélre csak abban az
5.7. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényezõ is közrehatott, a biztosító a kárt csak
esetben terjed ki, ha a kár bekövetkezésének idõpontjában a készpénz illetve az útlevél értéktárolóban van elhelyezve.
olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási A biztosítási fedezet nem terjed ki az elveszett vagy eltulajdonított esemény következménye. személyi igazolvánnyal, útlevéllel elkövetett visszaélésekre.
5.8. A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken. Jelen feltételek szempontjából készpénz alatt a forint, illetve a Magyar
5.9. A biztosító a kockázatviselési hely 1000 m-es körzetében becsapó-
Nemzeti bank által jegyzett devizából származtatott valuta értendõ.
dó villám által – mágneses térerõsségváltozással összefüggésben – A valutát ért károk esetén, a biztosító a Magyar Nemzeti Bank által közölt keletkezõ indukciós túlfeszültségi kárt a háztartási ingóság vagyoncso- káridõponti hivatalos deviza-árfolyamon térít.
portra vonatkozó biztosítási összeg 5%-ának erejéig és csak abban az
esetben téríti meg, ha meteorológiai bizonyítékkal lehet alátámasztani, 7.) Egyéb rendelkezések
hogy villámcsapás volt a túlfeszültség legvalószínûbb oka. 7.1. Az értékõrzõ ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak közül az
5.10. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követõ 15 500 000 Ft egyedi értéket meghaladó vagyontárgyakra a biztosító naptári napon belül esedékes. Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik kockázatviselése kizárólag abban az esetben terjed ki, ha a szerzõdés bemutatni, a határidõt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat létrejöttekor, vagy – módosítás esetén a módosítás hatályba lépésekor – a biztosítóhoz beérkezett. a szerzõdõ számlával, a vagyontárgy értékét hitelesen bizonyító egyéb
5.11. Önrészesedés
A biztosítási szerzõdés létrejöhet önrésszel vagy önrész nélkül.
dokumentummal, vagy képesítéssel rendelkezõ hivatalos értékbecslõ
által készített szakvéleménnyel igazolni tudja a vagyontárgy értékét.
Amennyiben a biztosítási szerzõdés önrész nélkül jön létre a szerzõ- 7.2. A jelen kiegészítõ feltételekben nem érintett kérdésekben az általá- désben meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett károk nos biztosítási feltételekben foglaltak az irányadóak.
A KIEGÉSZÍTÕ ÜVEGBIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI
1.) Alap üvegbiztosítás
balesetszerûen bekövetkezett törés vagy repedéskárokat az alábbiak szerint.
1.1. Az épület- vagy bérleménybiztosításhoz (a továbbiakban: 1.2. A biztosító nem viseli a kockázatot különösen az üvegbõl készült alapbiztosítás) kötött kiegészítõ alap üvegbiztosítás alapján a szerzõdés- elõtetõkre; üvegházakra; télikertekre; napkollektorok üvegezésére; ben maghatározott díj ellenében a biztosító azt a kötelezettséget vállal- üvegfödémekre; meleg- és hidegágyakra; a festett, homokfúvott,
ja, hogy üvegtáblánként 3 négyzetméter felületig, megtéríti az alapbiz- savval maratott, csiszolt és ólombetétes üvegekre; pinceablakokra; kira-
tosításban biztosított épületek szerkezetileg beépített üvegezésében
rokra; törésvédõ fóliákra; valamint az építés, felújítás alatti épületek 2.2. A biztosító nem viseli a kockázatot különösen az üvegtetõkre, üvegezésére. üvegházakra, napkollektorok üvegezésére, üvegfödémekre, meleg- és
1.3. A jelen kiegészítõ üvegbiztosítás alapján a biztosító nem fedezi az hidegágyakra, kirakatokra, kirakatszekrényekre, cégtáblákra, csillárokra, üvegtáblát rögzítõ tartószerkezet javítási költségeit. üvegbútorokra, valamint az építés, felújítás alatti épületek üvegezésére.
2.) Extra üvegbiztosítás
2.1. Az épület- vagy bérleménybiztosításhoz (a továbbiakban alap-
2.3. A biztosított összeg a folyó biztosítási évre a kifizetett kártérítési összeggel csökken. A biztosító kockázatviselése biztosítási idõszakonként (évenként) legfeljebb 100.000 Ft-ig terjed.
biztosítás) kötött kiegészítõ Extra üvegbiztosítás alapján a szerzõdésben 2.4. Az Extra üvegbiztosítás érvényességének elõfeltétele az Alap meghatározott díj ellenében a biztosító azt a kötelezettséget vállalja, üvegbiztosítás megléte és érvényessége.
hogy megtéríti:
– üvegtáblánként 6 négyzetméter felületig, az alapbiztosításban biztosított épületek – 3 négyzetméter felületet meghaladó – szerkezet- ileg beépített üvegezésben,
3.) Egyéb rendelkezések
3.1. Üvegtörési károknál a biztosító önrészesedést nem alkalmaz.
– az üvegkerámia fõzõlapokban, 3.2. A kiegészítõ üvegbiztosítások díja, valamint Extra üvegbiztosítás
– a pinceablakokban, esetén a biztosító térítésének felsõ határa, az alapbiztosítás indexálásá-
– a névtáblákban, val egyidejûleg, azzal arányos mértékben változik.
– 1 négyzetméter felületig az üvegtéglából, copolit üvegbõl készült
térelhatároló szerkezetekben,
– üvegtáblánként 6 négyzetméter felületig a télikertek üvegezésében.
3.3. Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítõ
biztosítások is megszûnnek.
– az akváriumok, terráriumok üvegezésében, 3.4. A jelen kiegészítõ feltételekben nem érintett kérdésekben az
– a tükörfelületekben, általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítás feltételei
– a bútorok üvegezésében, irányadóak.
– valamint az alapbiztosításban biztosított épületek szerkezetileg
A KIEGÉSZÍTÕ FELELÕSSÉGBIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI
1.) Kiegészítõ épülethasználói felelõsségbiztosítás
1.8. Önrészesedés
A biztosító a kiegészítõ épülethasználói felelõsségbiztosítás alapján
1.1. Az épület-, vagy bérleménybiztosításhoz (továbbiakban: megtérülõ károk esetén nem alkalmaz önrészesedést.
alapbiztosítás) kötött kiegészítõ épülethasználói felelõsségbiztosítás 1.9. Mentesülés
alapján a szerzõdésben meghatározott díj ellenében a biztosító az A biztosítót a kárért felelõs személy szándékos, vagy súlyosan gondtalan alábbiak szerint megtéríti azokat a szerzõdésen kívüli, e szerzõdés magatartása sem mentesíti szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal hatálya alatt Magyarország területén okozott károkat, amelyekért a szemben, a biztosító azonban a kifizetett biztosítási összeg megtérítését biztosított, mint követelheti a kárért felelõs személytõl, ha az a kárt szándékosan vagy
– a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb épület, építmény és telek súlyosan gondatlanul okozta. A jelen feltétel alapján súlyos gondatlan-
tulajdonosa, bérlõje, használója, vagy ezek építtetõje, felújítója, ságnak minõsül az, ha a károkozás
– a kötvényen megjelölt épületben háztartási céllal gázpalackot, a.) 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, vagy kábító hatású szer gáztartályt használó e minõségben a magyar jog szabályai szerint hatása alatti állapottal közvetlen okozati összefüggésben történt, kártérítési kötelezettséggel tartozik. b.) engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során
1.2 Megtéríti a biztosító a szövetkezeti, vagy közös tulajdonban álló történt,
társasházaknál azokat a károkat is, amelyeket tûz, robbanás, vagy c.) a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért követke- vezetékbõl és azok szerelvényeibõl kiömlõ víz vagy gõz idézett elõ, zett be, mert a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy nem tette amelyek miatt meg a kármegelõzés érdekében szükséges intézkedéseket annak
– a lakásszövetkezeti tagok, vagy a tulajdonostársak a biztosított ellen, ellenére, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlõdésének veszé-
– a lakásszövetkezet, vagy a társasházközösség a biztosított ellen, lyére írásban is figyelmeztette. illetõleg 1.10. Egyéb rendelkezések
– az egyes tulajdonosok a lakásszövetkezet, vagy a társas-házközösség 1.10.1. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult
ellen érvényesítenek igényt. azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A
1.3 Megtéríti a biztosító a tûz, robbanás, vagy vezetékekbõl és azok biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az õ kezéhez fizessen, szerelvényeibõl kiömlõ víz, vagy gõz által okozott azon károkat is, amennyiben a károsult követelését a biztosított egyenlítette ki.
amelyek miatt a bérbeadó – a Polgári Törvénykönyv 425.§ - a alapján – 1.10.2. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak igényt érvényesít a biztosított bérlõvel szemben. akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági
1.4 Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a
– a biztosított keresõfoglalkozás, vagy iparszerû tevékenység végzése biztosított képviseletérõl gondoskodott, vagy ezekrõl lemondott. A során okozott, biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, a
– a biztosítottak egymásnak, vagy hozzátartozóiknak okoztak. képviselettel felmerülõ költségek a biztosítót terhelik.
1.5 A közös tulajdonosi minõségben okozott – a tulajdonosokat terhelõ – 1.10.3. Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítõ felelõsségi károkat a biztosított(ak) tulajdoni hányadának arányában biztosítás is megszûnik.
téríti a biztosító. A lakásszövetkezetet terhelõ felelõsségi károkat a 1.10.4. A jelen kiegészítõ feltételekben nem érintett kérdésekben az
biztosítónál biztosított lakás és a szövetkezet összes lakása arányában általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítás feltételei az téríti a biztosító. irányadók.
1.6 A biztosítási összeg
A biztosító a károkat biztosítási évenként, a szerzõdõ által választott és a 2.) Kiegészítõ általános felelõsségbiztosítás
kötvényen feltüntetett biztosítási összegig, mint kártérítési felsõ határig
téríti meg.
2.1. Az épület-, vagy bérleménybiztosításhoz, illetve ingóságbiztosí-
táshoz (továbbiakban: alapbiztosítások) kötött kiegészítõ általános
1.7 A biztosítási összeg indexálása felelõsségbiztosítás alapján a szerzõdésben meghatározott díj A kiegészítõ épülethasználói felelõsségbiztosítás díja az alapbiztosítások ellenében, a biztosító az alábbiak szerint megtéríti azokat a szerzõdésen indexálásával egyidejûleg változik az alábbiak szerint: kívüli, e szerzõdés hatálya alatt Magyarország területén okozott károkat,
A biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal amelyekért a biztosított, mint
által az indexálás alkalmazását megelõzõen közzétett, az elõzõ évre – a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb épület, építmény és telek vonatkoztatott lakásjavító, karbantartó cikkek és szolgáltatások tulajdonosa, bérlõje, használója, vagy ezek építtetõje, felújítója, árindexének átlaga. – a kötvényen megjelölt épületben háztartási céllal rendeltetésszerûen
– engedélyezett önvédelmi eszköz, lõfegyver használója, felelõsségi károkat a biztosított(ak) tulajdoni hányadának arányában
– háziállattartó, (Jelen feltételek alapján háziállatnak minõsülnek téríti a biztosító. A lakásszövetkezetet terhelõ felelõsségi károkat a különösen a ló, a szarvasmarha, a sertés-félék, a baromfi-félék, a biztosítónál biztosított lakás és a szövetkezet összes lakása arányában szamár, az öszvér, a kecske, a juh, a kutya, a macska, a házinyúl. Jelen téríti a biztosító.
feltételek alapján nem minõsül háziállatnak az az állat, amely Magyar- 2.7. A biztosítási összeg
országon nem õshonos – de más országokban háziállatként tartják – így A biztosító a károkat biztosítási évenként, a szerzõdõ által választott és a különösen a strucc, az elefánt stb.) kötvényen feltüntetett biztosítási összegig, mint kártérítési felsõ határig
– díszállattartó (Jelen feltételek alapján díszállatnak minõsülnek téríti meg.
különösen a papagájok és egyéb díszmadarak, a tengeri malac, a
hörcsög-, egér- és patkányfélék, a teknõsök, az 1 kg-os súlyt meg nem haladó akváriumi halak, a kedvtelésbõl tartott nyúlfélék, stb. Jelen feltételek alapján nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a kígyófélék, krokodilok, aligátorok, mérges pókok és egyéb rovarok, skorpiók, majmok, az 1 kg-os súlyt meghaladó halak által okozott károkra.)
– kerékpár, illetve jármûnek nem minõsülõ közlekedési és szállítóeszköz használója,
– emberi erõvel hajtott rokkantjármû használója,
– közúti balesetet elõidézõ gyalogos,
– szervezett kereteken kívüli, nem hivatásos hobbi-, sporttevékenységet
2.8. A biztosítási összeg indexálása
A kiegészítõ általános felelõsségbiztosítás díja az alapbiztosítások indexálásával egyidejûleg változik az alábbiak szerint:
A biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelõzõen közzétett, az elõzõ évre vonatkoztatott fogyasztói árindex, valamint a lakásjavító, -karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga.
2.9. Önrészesedés
A biztosító a kiegészítõ általános felelõsségbiztosítás alapján megtérülõ károk esetén nem alkalmaz önrészesedést.
végzõ, e minõségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötele- 2.10. Mentesülés
zettséggel tartozik. A biztosítót a kárért felelõs személy szándékos, vagy súlyosan gondatlan
2.2. A biztosító, a kötvényen megjelölt biztosítási összegen belül a biztosítási összeg 10%-ának erejéig téríti meg a háziállattartói, illetve díszállattartói minõségben okozott károkat.
2.3. Megtéríti a biztosító a szövetkezeti, vagy közös tulajdonban álló társasházaknál azokat a károkat is, amelyeket tûz, robbanás, vagy vezetékekbõl és azok szerelvényeibõl kiömlõ víz vagy gõz idézett elõ, és amelyek miatt
– a lakásszövetkezeti tagok, vagy a tulajdonostársak a biztosított ellen,
– a lakásszövetkezet, vagy a társasházközösség a biztosított ellen, illetõ- leg
– az egyes tulajdonosok a lakásszövetkezet, vagy társasházközösség ellen érvényesítenek igényt.
magatartása sem mentesíti szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szemben, a biztosító azonban a kifizetett biztosítási összeg megtérítését követelheti a kárért felelõs személytõl, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. A jelen feltétel alapján súlyos gondatlan- ságnak minõsül különösen az ha a károkozás
a.) 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, vagy kábító hatású szer hatása alatti állapottal közvetlen okozati összefüggésben történt,
b.) engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során történt,
c.) a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért követke- zett be, mert a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy nem tette meg a kármegelõzés érdekében szükséges intézkedéseket annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár veszélyére írásban is
2.4. Megtéríti a biztosító a tûz, robbanás, vagy vezetékekbõl és azok figyelmeztette.
szerelvényeibõl kiömlõ víz, vagy gõz által okozott azon károkat is,
amelyek miatt a bérbeadó – a Polgári Törvénykönyv 425. §-a alapján – igényt érvényesít a biztosított bérlõvel szemben.
2.11. Egyéb rendelkezések
2.11.1. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A
2.5. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az õ kezéhez
– a biztosítottak keresõfoglalkozás, vagy iparszerû tevékenység végzése fizessen, amennyiben a károsult követelését a biztosított egyenlítette ki. során okoztak,
– a biztosítottak motoros jármû üzemben tartójaként okoztak,
– a biztosítottak egymásnak, vagy hozzátartozóiknak okoztak,
– a biztosítottak háziállatai növényi kultúrákban okoztak,
– a biztosítottak olyan fajtájú állatai okoztak, amelyek tartását jogszabály, vagy az adott területen a helyi önkormányzat tiltja,
– a biztosítottak* vízi- és légijármû, illetve gépi meghajtású sporteszközök
– ideértve a gépi meghajtású vízi sporteszközöket is – használatával okoztak,
2.11.2. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak
akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérõl gondoskodott, vagy ezekrõl lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, a képviselettel felmerülõ költségek a biztosítót terhelik.
2.11.3. Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik.
– a biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak. 2.11.4. A jelen kiegészítõ feltételekben nem érintett kérdésekben az
*A jelen feltételek szempontjából vízijármûnek minõsül a vitorlával, gépi berendezéssel vagy más módon meghajtott nagy- vagy kishajó, komp illetve csónak.
általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítások feltételei az irányadók.
A KIEGÉSZÍTÕ FÖLDRENGÉS-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI
1. Az épület vagy bérleménybiztosításhoz, illetve ingóságbiztosításhoz kiegészítõ földrengés-biztosítás esetén a biztosítási összeg indexálásá- (a továbbiakban: alapbiztosítások) kötött kiegészítõ földrengés-biztosítás nak alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását alapján a szerzõdésben meghatározott díj ellenében, a biztosító megelõzõen közzétett, az elõzõ évre vonatkoztatott fogyasztói árindex, megtéríti az alapbiztosítási összegek mértékéig azokat a károkat, valamint lakásjavító, -karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének amelyeket a kockázatviselés helyén, az MSK-64 skála ötös fokozatát átlaga.
elérõ földrengés okoz az alapbiztosításokban biztosított vagyontárgyak- 3. Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítõ biztosí- ban. tás is megszûnik.
2. A kiegészítõ földrengés-biztosítás díja az alapbiztosítások indexá- 4. A jelen kiegészítõ feltételekben nem érintett kérdésekben az általános lásával egyidejûleg változik az alábbiak szerint: biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítások feltételei az irány-
– az épület- vagy bérleménybiztosításhoz kötött kiegészítõ földrengés- adóak.
biztosítás esetén a biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelõzõen közzétett, az elõzõ évre vonatkoztatott lakásjavító, -karbantartó cikkek és szolgálta- tások árindexének átlaga.
– az ingóságbiztosításhoz kötött kiegészítõ földrengés-biztosítás esetén a biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelõzõen közzétett, az elõzõ évre vonat- koztatott fogyasztói árindex.
– az épület- vagy bérleménybiztosításhoz és ingóságbiztosításhoz kötött
A KIEGÉSZÍTÕ MEZÕGAZDASÁGI KISTERMELÕI BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI
1. Az ingóságbiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítás) kötött téríti meg:
kiegészítõ mezõgazdasági biztosítás alapján, a biztosítási szerzõdésben – A kockázatviselés helyén tárolt, a mezõgazdasági kistermeléssel megállapított díj ellenében, a biztosító megtéríti a jelen kiegészítõ biz- kapcsolatos termés, termény és egyéb készlet károsodása esetén a tosítás keretében biztosított vagyontárgyakban, térítés alapja az adott területen kialakult felvásárlási ár, ha ilyen nincs, a
– az általános biztosítási feltételekben, forgalmi ár,
– ha a biztosítási szerzõdés kiegészítõ földrengés-biztosítással jött létre, – a kockázatviselés helyén, a kedvtelésbõl tartott állatállomány, valamint akkor a kiegészítõ földrengés-biztosítás feltételeiben, a biztosítottak személyes fogyasztására szolgáló állatállomány elhullása
– ha a biztosítási szerzõdés kiegészítõ betöréseslopás, rongálás esetén a térítés alapja az adott területen kialakult felvásárlási ár, ha ilyen biztosítással jött létre, akkor a kiegészítõ betöréseslopás, rongálás nincs, a forgalmi ár, - kényszervágás esetén az adott területen kialakult feltételeiben meghatározott biztosítási eseményekbõl keletkezett felvásárlási ár, ha ilyen nincs, a forgalmi ár és a megtérülés különbözete, károkat az alábbi feltételek szerint. – a mezõgazdasági kistermeléshez kapcsolódó nem motoros meghaj- tású gépek, munkaeszközök, felszerelési és berendezési tárgyak károso-
2.) A biztosítható vagyontárgyak dása esetén a kártérítés az ingóságbiztosítási feltételek 5. pontja alapján
1. vagyoncsoport: a kockázatviselés helyén tárolt, a mezõgaz-dasági kistermeléssel kapcsolatos termés, termény és egyéb készlet,
2. vagyoncsoport: a kockázatviselés helyén, kedvtelésbõl tartott állatállomány, valamint a biztosítottak személyes fogyasztására szolgáló
történik.
4.2. A biztosító nem téríti meg a vihar és jégverés biztosítási esemény kapcsán a szabadban tartott terményekben, termésben, valamint a meleg és hidegágyakban keletkezett károkat.
állatállomány, 4.3. A biztosító nem téríti meg az idegen jármûvel történõ ütközés
3. vagyoncsoport: biztosítási esemény kapcsán
– a mezõgazdasági kistermeléshez, valamint a kertápoláshoz kapcso- – a kockázatviselés helyén, kedvtelésbõl tartott állatállományban,
lódó nem motoros meghajtású gépek, munkaeszközök, felszerelési és – valamint a biztosítottak személyes fogyasztására szolgáló állatállo- berendezési tárgyak, mányban a kockázatviselés helyén kívül keletkezett károkat.
– motoros fûnyíró, motoros permetezõgép és közúti közlekedésre alkal- 4.4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége földrengés biztosítási matlan, motoros kapálógép. eseményre csak abban az esetben áll fenn, ha a biztosítási szerzõdés
3.) A biztosítási összeg
3.1. Az 1, 2, 3 vagyoncsoportok biztosítási összegét a szerzõdõ határozza meg, azonban a biztosítási összegek a szerzõdés megkötése- kor, vagyoncsoportonként nem haladhatják meg az 500.000 Ft-ot,
kiegészítõ földrengés-biztosítással jött létre.
4.5. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége betöréseslopás, rongálás biztosítási eseményekre csak abban az esetben áll fenn, ha a biztosítási szerzõdés kiegészítõ betöréseslopás, rongálás biztosítással jött létre.
illetve szerzõdésmódosításkor nem haladhatják meg a módosításkori 5.) Egyéb rendelkezések
indexált felsõ határösszeget.
5.1. A kedvtelésbõl tartott állatállományban, valamint a biztosítottak
3.2. A biztosítási összeg indexálása személyes fogyasztására szolgáló állatállományban keletkezett károk A kiegészítõ mezõgazdasági kistermelõi biztosítás vagyoncsoportjaihoz esetén, a biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító tartozó biztosítási összegek és díjak, az alapbiztosítás indexálásával rendelkezésére kell bocsátani az állatorvosi igazolást.
egyidejûleg, azzal arányos mértékben, az alapbiztosításban leírtaknak
megfelelõen változnak.
5.2. Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítõ
biztosítás is megszûnik.
4.) A biztosítási szolgáltatások 5.3. A jelen kiegészítõ feltételekben nem érintett kérdésekben az
4.1. A vagyoncsoportonként meghatározott biztosítási összegen belül a biztosító a károkat az alapbiztosítás feltételei alapján, az alábbi módon
általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítás feltételei az irányadóak.
A KIEGÉSZÍTÕ BETÖRÉSES LOPÁS, RONGÁLÁS BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI
1 Az ingóságbiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítás) kötött az – 1. számú táblázatban feltüntetett – 1. védelmi szint követel- kiegészítõ betöréseslopás, rongálás biztosítás alapján a biztosítási ményeinek (pl. a lopás nyitva hagyott, nem bezárt nyílászárón keresztül szerzõdésben meghatározott díj megfizetése ellenében a biztosító arra valósul meg),
vállal kötelezettséget, hogy a jelen kiegészítõ feltételekben meghatá- – ha az értéktárolóból történõ lopást az értéktároló elvesztett, vagy bárki rozott biztosítási események bekövetkezte esetén kártérítést nyújt az által hozzáférhetõ helyen megtalált, saját kulcsának, vagy a saját alábbi feltételek szerint. kulcsról készült másolat felhasználásával követik el.
2.) A biztosítási események
2.1.3 A jelen feltételek alapján, az értéktárolóban elhelyezett biztosított vagyontárgyak esetében betöréses lopás biztosítási eseménynek
2.1 Betöréses lopás minõsül az a lopás, amikor a tettes az értéktárolót tartalmazó helyiségbe
2.1.1 A jelen feltételek szempontjából betöréses lopásnak minõsül az a a 2.1.1. a., b., c., pontokban foglalt módon jutott be, és a szabályosan lopás, amikor a tettes úgy követi el a cselekményét, hogy a biztosított lezárt és rögzített értéktárolót:
vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe – eltulajdonította,
a.) erõszakos módon, dolog elleni erõszakkal (nyílászárók be- vagy – erõszakos módon, dolog elleni erõszakkal, vagy a zárak felnyitására feltörésével, fal, födém vagy tetõszerkezet kibontásával illetve ezekhez alkalmas idegen eszköz használatával, de kimutatható nyomot hagyva hasonló módon), vagy feltörte,
b.) a zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatával, de – az értéktárolót – jelen szabályzat 2.2 pontja szerinti – rablás, vagy kimutatható nyomot hagyva, vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával nyitotta ki. c.) a helyiség – jelen feltételek 2.2. pontja szerinti – rablás, vagy kifosztás A jelen feltételek alapján értéktárolónak minõsül a Magyar Biztosítók útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával Szövetsége által minõsített, az elõírásoknak megfelelõen, szabályosan jogtalanul hatolt be. rögzített értéktároló (pl. páncélszekrény, faliszéf, egyéb a biztosító által
2.1.2. A jelen feltételek alapján nem minõsül biztosítási eseménynek
– ha a lopást a helyiség elvesztett, vagy bárki által hozzáférhetõ helyen megtalált, saját kulcsának, vagy a saját kulcsról készített másolat felhasználásával követik el,
elfogadott értéktároló).
A jelen feltételek alapján helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú szerkezetekkel körülhatárolt önálló légterû, meghatározott rendeltetésû részét tekintjük.
– ha a lezárt helyiségbõl behatolási nyom nélkül tûntek el a biztosított 2.2. Rablás, kifosztás
vagyontárgyak, kivéve a rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját Rablás biztosítási eseménynek minõsül, ha jogtalan eltulajdonítás végett kulcs esetét, a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosított
– ha annak a helyiségnek a vagyonvédelmi színvonala, amelybõl a személlyel szemben erõszakot avagy élet vagy testi épség elleni biztosított vagyontárgyakat eltulajdonították nem felelt meg minimálisan közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá, ha a tetten ért tettes az
Kifosztás biztosítási eseménynek minõsül, ha jogtalan eltulajdonítás
végett a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a
3.) A biztosító szolgáltatása
biztosítottat öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. 3.1 A biztosító a betöréses lopás károkat a kár idõpontjában tény-
2.3. Rongálás legesen fennálló az 1. Számú táblázatban feltüntetett védelmi szintnek
2.3.1. Jelen feltételek alapján biztosítási esemény a betöréses lopás, megfelelõ teljes határösszegig, de maximum a biztosítási összegig téríti vagy annak kísérletével összefüggésben okozott rongálás. Betöréses meg.
lopás kísérletének minõsül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakat 3.1.1 A vagyonvédelmi színvonal (védelmi szint) meghatározásánál tartalmazó lezárt helyiséget betöréses lopás szándékával közelíti meg, nem vehetõ figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely és ezzel összefüggésben rongálja meg a biztosított vagyontárgyakat. a kár bekövetkezésének idõpontjában nincs meg, nincs üzembe helyez-
2.3.2 Jelen feltételek alapján biztosítási esemény a betöréses lopás, ve, illetve nem mûködött.
vagy annak kísérletével összefüggésben okozott – az épületfelszerelési 3.1.2 A biztosító a bekövetkezett kár idõpontjában a védelmi szintet a tárgyakat és tartozékokat ért – rongálás is, amennyiben a biztosítási behatolás helyére vonatkoztatva vizsgálja.
szerzõdésben az épület vagy bérlemény biztosított vagyontárgy.
3.2 Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a biztosító kártérítésének felsõ határa 1. számú táblázat
Állandó jelleggel lakott épületek | Nem állandó jelleggel lakott épületek | |||||
Háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak (eFt) | Egyéb kiemelt értékû ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak (eFt) | Értékõrzõ ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak (eFt) | Háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak (eFt) | |||
1.2.; 1.3.; 1.4.; 1.5. vagyoncsoport | 1.1. vagyoncsoport | |||||
Értéktároló nélkül | Értéktároló nélkül | Érték- tárolóban | ||||
1. védelmi szint | 100 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
2. védelmi szint | 1500 | 500 | 100 | 100 | 500 | 200 |
3. védelmi szint | 3000 | 1000 | 300 | 200 | 1000 | 500 |
4. védelmi szint | 10000 | 2000 | 500 | 200 | 1000 | 700 |
5. védelmi szint | 15000 | 2000 | 2000 | 300 | 2000 | 1000 |
6. védelmi szint | 20000 | 5000 | 5000 | 300 | 5000 | 3000 |
7. védelmi szint | 30000 | 10000 | 10000 | 500 | 5000 | 5000 |
Az értéktárolóban elhelyezett 1.1, 1.2 vagyoncsoport esetében a biztosító kockázatviselése 5 000 e Ft vagyonérték felett kizárólag abban az esetben áll fenn, ha az értéktároló elektronikai jelzõberendezéssel - a tárgyvédelem címszó alatt leírtaknak megfelelõen - védett.
3.3. A védelmi szintekhez tartozó követelményrendszer
1. védelmi szint | 1. mechanikai védelmi kategória |
2. védelmi szint | 2. mechanikai védelmi kategória |
3. védelmi szint | 3. mechanikai védelmi kategória, vagy 2. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória |
4. védelmi szint | 4. mechanikai védelmi kategória, vagy 3. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória |
5. védelmi szint | 5. mechanikai védelmi kategória, vagy 4. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória, vagy 3. mechanikai védelmi kategória + 2. elektronikai védelmi kategória |
6. védelmi szint | 5. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória, vagy 4. mechanikai védelmi kategória + 2. elektronikai védelmi kategória |
7. védelmi szint | 5. mechanikai védelmi kategória + 2. elektronikai védelmi kategória |
1. mechanikai védelmi kategória amennyiben a variációs lehetõségek száma meghaladja a 10000-et, Az 1. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: az egyedi minõsített lamellás zár, valamint minden olyan zár, amely
Falazatok, födémek, tetõszerkezetek
igazolhatóan a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.)
A falazatoknak, födémeknek vagy tetõszerkezeteknek alkalmasnak kell Nem teljesíti az 1. mechanikai védelmi kategória követelményét az a lenni arra, hogy az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben helyiség, amelynek határoló épületszerkezeti elemei (falazata, födém- egyaránt megóvja a helyiséget a behatolástól és a betekintéstõl. szerkezete vagy tetõszerkezete, nyílászárói) 40 mm-nél vékonyabb
Ablakok, ajtók
Az ablakoknak, ajtóknak alkalmasnak kell lenni arra, hogy az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben egyaránt megóvja a
deszka, drótfonat, rácsszerkezet, 5 mm-nél vékonyabb könnyûfém- lemez, 2 mm-nél vékonyabb vaslemez, egyszeres 3 mm-es és ennél vé- konyabb síküveg, mû- vagy szövetanyag.
helyiséget a behatolástól és a betekintéstõl. Az ajtók zárását – a gyártó 2. mechanikai védelmi kategória
elõírásai szerint felszerelt – biztonsági (zárbetétes) zárszerkezetnek, vagy A 2. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei:
a tetõszerkezetével együtt minõsített és ennek megfelelõen felszerelt Minimálisan az 1. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint: biztonsági lakatnak kell végezni. Falazatok, födémek, tetõszerkezetek
(Biztonsági szerkezetnek minõsül a minimum 5 csapos hengerzár- A falazatok, födémek vagy tetõszerkezetek, padozatok szilárdságának
betétes, a minimum 6 rotoros mágneszárbetétes, a kéttollú kulcsos legalább a 6 cm-es, hagyományos kisméretû téglafal szilárdságával biztonsági zárszerkezet, a szám vagy betûjel kombinációs zárszerkezet, egyenértékûnek kell lenni.
A hagyományos kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékûnek tekintendõ különösen:
– a 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve más két- vagy többrétegû lemezbõl készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú,
– a könnyûszerkezetes elemekbõl készített szerkezetek, amelyek leg- alább kétrétegûek, közöttük hõszigetelõ, tûzálló vagy a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag található,
– a fából készült falszerkezet, amelynek vastagsága eléri a 20 cm-t.
Ablakok
Az ablakok ráccsal nem védett üvegezésének összességében minimum 6 mm vastagságúnak kell lenni.
Ablakok
A 3 m-nél kisebb magasságkülönbség leküzdésével elérhetõ nyílászárókat minimum, 100x300 mm-es osztású 12 mm átmérõjû kívül- rõl nem szerelhetõ köracél ráccsal, vagy azzal egyenértékû más mechanikai szerkezettel kell védeni,
(A rácsot a falazatba 300 mm-enként, de minimum 4 db falazóköröm- mel legalább 100 mm-es beépítési mélységgel az épületszerkezethez kell rögzíteni.)
Mobil rácsok esetén a zárást 2 db letörés ellen védett biztonsági zárral vagy önzáró hajtómûvel ellátott mozgatószerkezettel kell biztosítani,
A rácsozat kiváltható a Magyar Biztosítók Szövetsége által a tokszer- kezetével együtt minõsített legalább B1-es fokozatú biztonsági üveggel. A 3 m és 6 m közötti vagy a 3 m alatti, de 30x30 cm-nél kisebb ablakok-
Ajtók ra az alábbi védelem szükséges:
A ajtók ráccsal nem védett üvegezésének összességében 6 mm – a ráccsal nem védett üvegezésnek összességében minimum 6 mm vastagságúnak kell lenni, beleértve az ajtókon lévõ 20x20 cm-nél vastagságúnak, és az ablakoknak fix beépítésûnek, vagy
nagyobb kitekintõ ablakok üvegezését is. – kulccsal zárható zárszerkezettel ellátottnak (káridõpontban bezárt Az ajtószerkezeteknek reteszhúzás ellen védettnek kell lenni. állapotban, a kulcs nem lehet a zárban), vagy
(Reteszhúzás elleni védelem eléréséhez a csúszó fajtájú vagy áthajtós – kulccsal zárható redõnnyel, spalettával szereltnek (káridõpontban
reteszt (riglit), annak függõlegesen mozgó részét rögzíteni kell, pl. egy- bezárt állapotban) kell lenni. egy furaton át facsavarral.) Az ajtók zárását törésvédetten szerelt
biztonsági (zárbetétes) zárszerkezetnek, vagy a tartószerkezetével együtt
a Magyar Biztosítók Szövetsége által részleges mechanikai védelemre minõsített biztonsági lakatnak kell végezni.
(Biztonsági zárszerkezetnek minõsül a minimum 5 csapos hengerzár- betétes, a minimum 6 rotoros mágneszárbetétes, a kéttollú kulcsos biztonsági zárszerkezet, a szám vagy betûjel kombinációs zárszerkezet, amennyiben a variációs lehetõségek száma meghaladja a 10000-et, az egyedi minõsített lamellás zár, valamint minden olyan zár, amely igazol- hatóan a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.)
(Törés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külsõ oldalon – kívülrõl nem szerelhetõen – legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából.)
Ajtók
Az ajtólapnak megerõsített kivitelûnek (tömör fából vagy fémbõl készült- nek), kiemelés ellen védettnek kell lenni, a tokszerkezet anyaga: acél.
Az acéltok kiváltható fatok és biztonsági rácsszerkezet együttes alkalma- zásával,
– a zárást 2 db törésvédettre szerelt és fúrásvédettre minõsített biztonsági zárnak, vagy a Magyar Biztosítók Szövetsége által minõsített 2 ponton záródó hevederzárnak kell végezni,
(törés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külsõ oldalon – kívülrõl nem szerelhetõen – legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából.)
– az ajtónak minimum 3 diópánttal rögzítettnek kell lenni,
– az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyá-
3. mechanikai védelmi kategória solhatja,
A 3. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: – a zárnyelvek legalább 15 mm mélyen zárjanak,
Minimálisan a 2. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint – az ajtólap és az ajtótok záráspontossága oldalanként 5 mm-en belüli,
Falazatok, födémek, tetõszerkezetek – bevésõzár esetén az ajtólap külsõ oldala acéllemezzel megerõsített,
A falazatok, födémek, padozatok szilárdságának legalább a 15 cm-es, – az ajtók tokszerkezeteit falazókörmökkel, vagy egyéb, a befeszítést hagyományos kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékûnek kell megakadályozó módon a falazatba kell erõsíteni.
lenni. 5. mechanikai védelmi kategória
A hagyományos kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékûnek Az 5. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: tekintendõ különösen: Minimálisan a 4. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint
– a 6 cm vastagságú vasbeton fal,
– a könnyûszerkezetes elemekbõl készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegûek, közöttük hõszigetelõ, tûzálló vagy a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag található.
Ablakok
A járó, illetve megközelítési szinttõl maximum 3 m alsó párkánymagas- sággal rendelkezõ, 30x30 cm-nél nagyobb területû ablakok ráccsal nem védett üvegezésének összességében minimum 6 mm vastagsá- gúnak,
– és az ablakoknak fix beépítésûnek, vagy
– kulccsal zárható zárószerkezettel ellátottnak (káridõpontban bezárt állapotban, a kulcs nem lehet a zárban), vagy
– kulccsal zárható redõnnyel, spalettával szereltnek (káridõpontban bezárt állapotban) kell lenni.
Falazatok, födémek, tetõszerkezetek
A falazatok, födémek, padozatok szilárdságának legalább a 38 cm-es, hagyományos kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékûnek kell lenni.
Ablakok
Az összes ablakot minimum, 100x300 mm-es osztású 12 mm átmérõjû kívülrõl nem szerelhetõ köracél ráccsal, vagy azzal egyenértékû más mechanikai szerkezettel kell védeni,
(A rácsot a falazatba 300 mm-enként, de minimum 4 db falazóköröm- mel legalább 150 mm-es beépítési mélységgel az épületszerkezethez kell rögzíteni.)
Mobil rácsok esetén a zárást 2 db letörés ellen védett biztonsági zárral vagy önzáró hajtómûvel ellátott mozgatószerkezettel kell biztosítani,
A rácsozat kiváltható a Magyar Biztosítók Szövetsége által a tokszerkeze-
Ajtók tével együtt minõsített legalább B1-es fokozatú biztonsági üveggel.
Az ajtószerkezeteknek kiemelés ellen védettnek kell lenni,
a zárást 2 db törésvédetten szerelt és fúrásvédettre minõsített biztonsági zárnak, vagy a Magyar Biztosítók Szövetsége által minõsített 2 ponton záródó – törésvédetten szerelt biztonsági zárral ellátott – hevederzárnak kell végezni,
(Törés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külsõ oldalon kívülrõl nem szerelhetõen legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából.)
– az ajtóknak minimum 3 diópánttal rögzítettnek kell lenni,
Ajtók
Az ajtónak a Magyar Biztosító Szövetsége által minõsített legalább 3 ponton záródó III. kategóriájú biztonsági ajtónak kell lenni, a Magyar Biztosítók Szövetsége által minõsített fúrás, letörés és finomnyitás ellen védett biztonsági zárral és zárbetéttel szerelve. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét minimálisan 60 HRC keménységû edzett acéllappal kell biztosítani.
– az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyá- 1. elektronikai védelmi kategória
solhatja, Az 1. elektronikai védelmi kategória teljesítésének követelményei:
– a zárnyelvek legalább 15 mm mélyen zárjanak, – Az elektronikai jelzõrendszernek helyi riasztást kell végrehajtani,
– az ajtólap és az ajtótok záráspontossága oldalanként 5 mm-en belüli, – A felületvéfelem és a teljes körû területvédelem együttes megvaló-
– bevésõzár esetén az ajtólap külsõ oldala acéllemezzel megerõsített, sulása
– fatok esetén a zárlemeznek megerõsített kivitelûnek ( a zárak alsó illet- A jelen feltételek szempontjából a felületvédelem megfelelõ, ha az ve felsõ síkjától 50 cm-rel túlnyúló szögacél) kell lenni. elektronikai jelzõrendszer bekapcsolt, éles üzemmódban felügyeli az
4. mechanikai védelmi kategória összes nyílászáró szerkezetet, fixen beépített üvegtáblát és jelzi az át- és A 4. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: behatolási kísérleteket.
Minimálisan a 3. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint Nyíló ajtó- és ablakszárnyak védelme
Falazatok, födémek, tetõszerkezetek A nyíló ajtó- és ablakszárnyak felügyeletét úgy kell kialakítani, hogy a A falazatok, födémek, padozatok szilárdságának legalább a 25 cm-es, felszerelésre kerülõ eszközök süllyesztettek legyenek, és érzékeljék az 1-2 hagyományos kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékûnek kell cm-es mozgásokat.
lenni.
Üvegfelületek védelme – átviteli rendszer,
Az érzékelõknek az üvegfelületek repedését is érzékelni és jelezni kell. Az – távfelügyeleti rendszerközpont.
érzékelõ kiválasztásakor figyelembe kell venni, a védeni kívánt üvegfelület Jelen feltételek szempontjából a távfelügyeleti rendszernek az alábbi típusát. Az érzékelõnek a teljes üvegfelületet védeni kell. követelményeknek kell megfelelni:
Jelen feltételek szempontjából teljes körû a térvédelem, ha az elektronikai Az átvételi rendszer biztosítsa legalább a következõ jelzések átvitelét: jelzõrendszer bekapcsolt, éles üzemmódban figyeli a védett objektum – Összetett riasztásjelzés
teljes belsõ terét, és mindennemû illetéktelen emberi mozgást jelez. – Állapotjelzések:
Jelen feltételek szempontjából az elektronikai jelzõrendszer telepítését és üzemeltetését az alábbi követelmények szerint kell végezni:
helyi elektronikai jelzõközpont élesítve,
helyi elektronikai jelzõközpont hatástalanítva, helyi másodlagos táplálás megszûnt.
Az elektronikai jelzõrendszer központjának, érzékelõinek, kezelõ A helyi elektronikai jelzõrendszer rendelkezzen egyedi azonosítási
berendezéseinek és jelzésadóinak a Magyar Biztosító Szövetsége által lehetõséggel,
kiadott és telepítéskor érvényes minõsítéssel kell rendelkezni. A riasztásjelzések továbbítását ne késleltessék az állapotjelzések (riasztási
Az elektronikai jelzõrendszer szabotázsvédett legyen, azaz minden prioritás),
elemének arra jogosulatlan személy által történõ megbontása, A vételi oldal bizonyosodjon meg a kapott közlemény hibátlanságáról, manipulálása, rongálása riasztást váltson ki. A szabotázst a riasztóközpont Egyutas átvitel esetén a közlemények automatikusan kerüljenek egy külön úgynevezett szabotázsvonalon – érzékelõvonalon – jelezze. ismétlésre véletlenszerû késleltetéssel.
A szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a kezelõ számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell. A jelzés törlését csak az arra illetékes személy végezheti.
A szükség áramforrás automatikus törlésérõl gondoskodni kell.
Helyi riasztást váltsanak ki az alábbi események: támadásjelzés történt
szabotázsjelzés történt.
Ha az átviteli rendszer helyi átjelzõ egysége önálló szerkezeti elemet képez, az elektronikai jelzõrendszer központja számára elõírt kivitelû
A rendszer rendelkezzen két egymástól független energiaforrással, burkolattal, szabotázsvédelemmel és autonóm táplálással kell
melyek közül az egyik hálózati tápegység, a másik pedig 72 órás rendelkeznie.
folyamatos üzemelést biztosító szükség áramforrás legyen. A szükség Az összeköttetések egyirányúak.
áramforrás a 72 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus A riasztásjelzés maximális átviteli ideje a teljes rendszeren keresztül (az végrehajtását biztosítsa. esetleges hibajavító ismétlésekkel együtt) 3 perc.
Egy jelzõvonalon több érzékelõ is telepíthetõ olyan módon csoportosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azonosítható legyen.
A riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkezõ kültéri hang- és fényjelzõ és egy nem akkumulátoros kültéri hangjelzõ készülékkel történjen.
A hang- és fényjelzõ, valamint hangjelzõ készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy egyszerû eszközökkel ne lehessen elérni õket és egymástól az épület adottságához igazodva a lehetõ legtávolabb kerüljenek.
A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelõ, vagy karbantartó által kikapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követõen automatikusan kapcsoljon éles állapotba.
Az átviteli rendszer elemei fizikai megvalósítástól függõen rendelkezzenek a Hírközlési Fõfelügyelet megfelelõ engedélyeivel.
A rendszerközpont minden részegysége védett helyiségben kerüljön telepítésre.
A rendszerközpont legyen képes a helyi elektronikai jelzõrendszerek 10%- ától egyidejûleg érkezõ riasztás jelzések fogadására és 6 percen belüli kezelésére.
A rendszerközpontban történjen meg legalább kétszer a felügyelt elektronikai jelzõrendszerek állapotellenõrzése.
A rendszerközpont vezérlõ egysége – egyidejûleg hangjelzéssel – vizuálisan jelenítse meg a riasztás és hibajelzéseket. A hangjelzés a vétel nyugtázásával szûnjön meg.
A rendszerközpont vezérlõ egysége idõponttal ellátva naplózza: a beérkezõ riasztás-, állapot- és hibajelzéseket,
A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történhet. A a vezérlõ egység be- és kikapcsolását,
személyi kódoknak minimum négy számjegyûnek kell lennie. Négy a vezérlõ egységbe való be- és kilépéseket,
számjegyes kód esetén a kezelõnek védett térben kell elhelyezkednie és az adatbázis megváltoztatását, az eseménynaptár adataihoz való a kezelésre maximum 30 másodperc idõ állhat rendelkezésre. hozzáférést.
Hat számjegyes kódok esetén a kezelõ védett téren kívül is elhelyezhetõ, A naplórendszer biztosítson folyamatos rögzítést, idõszakonkénti de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, biztonsági zárral archiválást és kívánság szerinti nyomtatást.
nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre. A rendszerközpont minden részegysége rendelkezzen, átkapcsolható A rendszer rendelkezzen legalább két olyan kimenettel, amelyekrõl a készenléti tartalékkal, amely meghibásodás esetén képes maximum 5 felügyeleti központba történt bekapcsolás esetén megkülönböztetett perc alatt átvenni a meghibásodott részegység funkcióit.
jelzés továbbítható (pl.: összetett betörés, támadás). A rendszerközpont összes berendezése rendelkezzen 24 órás autonóm Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki és bekapcsolhatók (a üzemet biztosító szünetmentes táplálással.
felügyelet nélküli központok zóna-állapotai illetéktelenek által ne A telepített rendszernek a következõ okmányokkal kell rendelkezni: legyenek változtathatók). – Rendszerleírás
A kódkapcsolók jelfeldolgozó áramkörét lehetõleg a központi egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni.
– Kezelési utasítás
– Tervezõi nyilatkozat
– Kivitelezõi nyilatkozat
A szabadtéri és védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acél – Szabványossági nyilatkozat
védõcsõben kell vezetni. – Oktatási jegyzõkönyv
A vezetékek toldása falban lévõ védõcsõben vagy kötõdobozban történhet.
3.4. Betöréses lopás biztosítási esemény tekintetében a biztosító
2. elektronikai védelmi kategória kockázatviselése nem terjed ki az építés, felújítás, átalakítás elõtt, vagy
A helyi elektronikai jelzõrendszer (1. elektronikai védelmi kategória) alatt álló, a kockázatviselés helyén lévõ épületekben elhelyezett, biztonsági távfelügyeleti rendszerbe van bekapcsolva. technológiai szükségszerûségbõl betárolt, beépítésre váró építõ-, segéd- A 2. elektronikai védelmi kategória teljesítéséhez az alábbi és kiegészítõ anyagokra, illetve a társasházi, szövetkezeti lakáshoz, követelményeknek kell megfelelni: bérleményhez tartozó közös tulajdonú helyiségekben tárolt
A helyi elektronikai jelzõ rendszernek meg kell felelnie az 1. elektronikai védelmi kategóriában leírt – a helyi elektronikai jelzõrendszerrel szemben
vagyontárgyakra.
támasztott – követelményeknek. 3.5. Rongálás biztosítási esemény tekintetében a biztosító szolgáltatá-
A távfelügyeleti rendszer jellemzõi: sának felsõ határa a háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak
– A távfelügyeleti rendszerek gyûjtik, feldolgozzák, kijelzik és biztosítási összegének 10%-a. dokumentálják az egymástól távol esõ objektumokba telepített
elektronikai jelzõrendszerek által kiadott riasztás, állapot és egyéb
jelzéseket.
A távfelügyeleti rendszer alkotó elemei:
3.6. A biztosító szolgáltatása a nem állandó jelleggel lakott épületek
esetében
– helyi elektronikai jelzõrendszer, 3.6.1. A biztosító a nem állandó jelleggel lakott (a biztosított személy
által nem állandó lakás céljaira használt) épületben keletkezett 3.7. Zárcsere költsége
betöréses lopás károkat külön díj ellenében az 1. számú táblázatban A biztosító megtéríti a biztosítási szerzõdés idõtartama alatt egyszeri foglalt felsõ határösszegig téríti meg. alkalommal a biztosított(ak) által az épület- vagy bérleménybiztosítás
3.6.2. Jelen feltételek szempontjából nem minõsül biztosítási ese- ménynek a nem állandó jelleggel lakott épület vonatkozásában el- követett olyan rongálás, amely az épületfelszerelési tárgyakat és tartozékokat éri.
3.6.3. A biztosító kockázatviselése szempontjából állandó jelleggel lakott
különös feltételei alapján létrejött biztosítási szerzõdésben biztosított épület(ek) kulcsainak elvesztése, vagy tõlük való eltulajdonítása esetén a kulcsokhoz tartozó zár cseréjének igazolt költségeit, legfeljebb 5.000 Ft mértékig, feltéve, ha az újként felszerelt zár a Magyar Biztosítók szövetsége által minõsített biztonsági zárnak minõsül.
az az Országos Építésügyi Szabályzat, illetve Országos Település- 4.) Egyéb rendelkezések
rendezési és Építési követelmények besorolása alapján, lakó- vagy
vegyes területen lévõ objektum, amelyben a biztosított életvitelszerûen berendezkedett és ott tartózkodik.
3.6.4. Ha a felek másképp nem állapodnak meg, a biztosító kockázat- viselése a nem állandó jelleggel lakott épületek esetében, kizárólag a háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyakra terjed ki. Ha a felek másképp nem állapodnak meg jelen feltételek szempontjából a
4.1. Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítõ
biztosítás is megszûnik.
4.2. A biztosítási összeg indexálása
A kiegészítõ betöréseslopás biztosítás díja, az alapbiztosítás díjának indexálásával egyidejûleg, azzal arányos mértékben, az alapbizto- sításban leírtaknak megfelelõen változik.
biztosító kockázatviselése nem terjed ki az értékõrzõ ingóságok körébe 4.3. A jelen kiegészítõ feltételekben nem érintett kérdésekben az tartozó vagyontárgyakra, illetve az egyéb kiemelt értékû ingóságok általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítás feltételei az körébe tartozó vagyontárgyakra. irányadóak.
A biztosító az értékcsökkenést (az avultság mértékét) az alábbi táblázatokban feltüntetett értékek alapján számítja. Az értékcsökkenés kiszámításának módja:
értékcsökkenés = a vagyontárgy kora (években) X évi átlagos avulás (%)
A feltüntetett értékek tájékoztató jellegûek!
Az épületek, épületszerkezetek évi átlagos értékcsökkenése (avulása)
Évi átlagos avulás (%) | |
Lakóházi melléképületek (ólak, fásszínek, kamrák) | 2,0-3,0 |
Belsõ festés | 12,0-33,0 |
Tapétázás | 5,0-12,0 |
Mázolás | 6,6-10,0 |
Az ingóságok évi átlagos értékcsökkenése (avulása)
A használati tárgyak megnevezése | Évi átlagos avulás (%) |
Nem beépített villany fõzõkészülékek | 4,0-7,0 |
Mikrohullámú sütõ | 10,0-12,0 |
Hûtõszekrények | 5,0-8,0 |
Mosógépek, centrifuga | 8,0-12,0 |
Háztartási porszívók | 10,0-12,0 |
Vasalók | 4,0-10,0 |
Hõsugárzók, villanyradiátor | 8,0-20,0 |
Elektromos háztartási kisgépek (kávéfõzõ, merülõforraló, robotgép stb.) | 10,0-33,0 |
Híradástechnikai berendezések (televízió, rádió, kazettás magnó, erõsítõ stb.) | 8,0-20,0 |
Magnó-, videoszalag | 25,0-33,0 |
Antennák | 10,0-14,0 |
Számítógépek | 25,0-33,0 |
Számológépek | 10,0-20,0 |
Optikai és fotocikkek (látcsõ, fényképezõgép, videokamera, diavetítõ) | 5,0-20,0 |
Féymásológép | 20,0-33,0 |
Órák | 7,0-20,0 |
Írógépek, varrógépek | 4,0-10,0 |
Kerékpár | 7,0-10,0 |
Telefonok | 15,0-33,0 |
Barkácseszközök, szerszámok, gépek | 10,0-20,0 |
Edények, evõeszközök | 10,0-50,0 |
A táblázatban fel nem sorolt ingóságok esetében a biztosító a káridõponti avult értéket egyedi elbírálás alapján számítja ki.
Arany Glóbusz Atlasz Otthonbiztosítás feltételei