AHE-11958/2
Tûz-üzemszünet biztosítás
Szerzõdési feltételek
AHE-11958/2
A jelen biztosítási szerzõdési feltételek azokat a rendel- kezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Biztosító Zrt-nek. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1054 Budapest, Bajcsy-Xxxxxxxxxx xx 00. -, (a továbbiakban: biz- tosító) a jelen szerzõdési feltételek alapján létrejött biz- tosítási szerzõdéseire alkalmazni kell.
A jelen biztosítás a biztosított érvényben lévõ, az ajánlat- ban megjelölt vagyonbiztosításának kiegészítõ biztosítása.
1. Általános rendelkezések
1.1. A biztosítás tárgya
A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövet- kezte esetén a jelen szerzõdési feltételek szerint a bizto- sítási szerzõdésben meghatározott szolgáltatást teljesíti.
1.2. A szerzõdõ, a biztosítottak köre
A szerzõdést csak az kötheti meg, akinek a biztosítás megkötéséhez érdeke fûzõdik, vagy a szerzõdést érdekelt személy javára köti meg (szerzõdõ).
A biztosított a szerzõdésben ilyenként megnevezett gaz- dálkodó szervezet.
1.3. A biztosítási szerzõdés létrejötte
1.3.1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapo- dásával jön létre.
1.3.2. A szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító az aján- latra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõ hatállyal jön létre.
1.4. A biztosítási szerzõdés hatálybalépése, a kockázatvi- selés kezdete
1.4.1. A biztosítási szerzõdés – létrejötte esetén – egyéb megállapodás hiányában az azt követõ napon lép hatály- ba, amikor a biztosított / szerzõdõ az elsõ díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetve amikor a szer- zõdõ felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.
1.4.2. Ha a felek a szerzõdésben a biztosítási szerzõdés hatálybalépését illetõen késõbbi idõpontban állapodnak meg, a biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az idõpontban kezdõdik. Ez esetben a befizetett díjat is csak olyan idõszakra lehet elszámolni, amely nem kezdõdik elõbb, mint a biztosító kockázatviselése.
AHE-11958/2
1.4.3. A biztosító kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi idõpont, mint az alapul szolgáló vagyonbiz- tosítás kockázatviselésének kezdete.
1.5. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biz- tosítási idõszak
1.5.1. A biztosítás mind határozott, mind határozatlan idõtartamra megköthetõ, kivéve, ha az alapul szolgáló vagyonbiztosítás határozott idõtartamú, mert ekkor a jelen kiegészítõ biztosítás is csak határozott idõtartamú lehet.
1.5.2. Határozatlan idõtartamú biztosítási szerzõdés esetén a biztosítási idõszak egy év, a biztosítási évforduló napja megegyezik az alapul szolgáló vagyonbiztosítás évfordulójának napjával.
1.6. A biztosítás hatálya
1.6.1. A biztosító a szerzõdésben megjelölt kockázatvise- lési helyen a szerzõdés hatálya alatt bekövetkezett üzem- szünet miatti e szerzõdés szerinti következményi károkra nyújt fedezetet.
1.6.2. A biztosítási fedezet a biztosított gazdálkodó szer- vezet egészére, valamennyi tevékenységére terjed ki, de a felek megállapodhatnak a biztosított pénzügyileg önálló elszámolási egységeire vonatkozó fedezetben is.
1.7. Fogalommeghatározások
A jelen szerzõdési feltételek alkalmazásában:
1.7.1. Nettó árbevétel az értékesített vásárolt és saját ter- melésû készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és fel-árral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértéke.
1.7.2. Közvetett (állandó) költségek azok a költségek, ame- lyek nagysága független az üzleti forgalom változásától, és a biztosítottat egy esetleges üzemszünet alatt is terhe- lik.
1.7.3. Közvetlen (változó) költségek azok a költségek (ráfordítások), amelyek az üzleti forgalommal arányosan változnak.
1.7.4. Bruttó nyereség a nettó árbevétel és a közvetlen (változó) költségek különbsége.
1.7.5. Nettó nyereség a bruttó nyereség és a közvetett (állandó) költségek különbsége.
1.7.6. Bruttó nyereségráta a bruttó nyereség és a nettó árbevétel hányadosa.
1.7.7. Bruttó nyereségkiesés az árbevétel-csökkenés és a bruttó nyereségráta szorzata.
1.7.8. Árbevétel-csökkenés a tervezett és megfelelõen iga- zolt nettó árbevétel és a tényleges kártalanítási idõszak alatti nettó árbevétel különbsége.
1.7.9. Kártalanítási idõszak az az idõtartam, amely elõze- tes becslések alapján egy esetleges legnagyobb kár után az újjáépítéshez, helyreállításhoz szükséges, és amelyben a szerzõdõ felek megegyeznek. A kártalanítási idõszak kezdete megegyezik az üzemszüneti kár bekövetkezésé- nek idõpontjával.
A kártalanítási idõszakot a szerzõdés (ajánlat) tartalmaz- za.
1.7.10. Tényleges kártalanítási idõszak a káresemény bekö- vetkezésétõl számított – naptári napokban meghatáro- zott – azon idõtartam, amely alatt a vagyoni kár az üzem
mûködésére kihatással volt, de az legfeljebb a szerzõdés- ben (adatközlõn) feltüntetett kártalanítási idõszak utolsó napjáig tart. A tényleges kártalanítási idõszak vége az üzemszünet megszûnésének napja. Az üzemszünet a vagyontárgy helyreállításának, illetve a korábbi üzemi teljesítmény elérésének mûszaki és gazdasági szempont- ból lehetõvé válása idõpontjában szûnik meg.
2. A biztosítási esemény
2.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási esemény- nek minõsül az e szerzõdés szerinti
· tûzkár,
· robbanás és összeroppanáskár,
· villámcsapáskár
· vízvezetéktörésbõl eredõ vízkár,
· viharkár,
· árvíz, belvíz és felhõszakadás miatti vízkár,
· jégverés és hónyomás kár,
· technológiai csõvezeték törésébõl eredõ kár,
· légi jármûvek által okozott kár
biztosítási események megvalósulása miatt fellépõ, és
a 3. pontnak megfelelõ üzemszüneti károk bekövetkezé- se, feltéve, hogy az alapul szolgáló érvényben lévõ vagy- onbiztosítás a dologi kárra kiterjed, és a biztosító a vagy- onkár biztosítási esemény miatt szolgáltatás teljesítésére köteles.
2.1.1. Tûzkár
2.1.1.1. A tûz az olyan anyagi változásokkal együttjáró oxi- dációs folyamat, amely a gyulladási hõmérséklet hatá- sára alakul ki öntáplálóan, terjedõképesen, hõ-, láng- fény- és füsthatás kíséretében.
2.1.1.2. A biztosító nem téríti meg a tûzkárt:
a) ha az gyulladási hõmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölés, szín, alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következett be;
b) ha magában az öngyulladt anyagokban állt elõ, de megtéríti az abból átterjedõ tûz által okozott károkat;
c) ha az a rendeltetésszerûen tûznek, hõhatásnak kitett vagyontárgyakban (kazánok, kohók, kemencék, stb., beleértve a felhasznált tüzelõ és egyéb technológiai anyagokat) használatukkal összefüggésben állt elõ, de megté-ríti az abból más vagyon-tárgy(ak)ra átterjedõ tûz által okozott károkat;
d) ha azt az elektromos berendezések zárlati hõhatása magában a berendezésben okozta, de megtéríti az abból átterjedõ tûz által okozott károkat;
e) ha az üzemelõ légi jármûben keletkezett;
AHE-11958/2
f) ha az elektromos gépekben, berendezésekben vagy fel- szerelésekben az alkalmazott feszültség ill. áramvéde- lem kiiktatása következtében állt elõ.
2.1.2. Robbanás és összeroppanáskárok
2.1.2.1. A robbanás vagy összeroppanás az olyan hirtelen
energia-felszabadulással, akusztikai hatással együttjáró rombolás, amely két egymástól elválasztott térben létrejövõ, illetve meglévõ nyomáskülönbség által az elválasztóelem szilárdsági tulajdonságainak egyidejû megváltozása miatt vagy mellett keletkezik.
2.1.2.2. A biztosító nem téríti meg a robbanás vagy össze- roppanás kárt, ha az:
a) céltudatos, tervszerû, elõre bejelentett és engedélyezett robbantás eredményeként keletkezett;
b) nyomástartó edényben keletkezett (megtéríti azonban a biztosító azokat a károkat, amelyek a nyomástartó edé- nyek robbanása következtében más vagyontárgyban keletkeztek;)
c) folyadékkal töltött tárolók, csõvezetékek befagyása, illetve tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása (üzemi nyomás) következtében álltak elõ;
d) berendezések, készülékek, mûszerek üveg, kvarc, kerá- mia határoló elemmel elválasztott terei között állt elõ, de megtéríti az egyéb vagyontárgyak emiatt bekövetkezett károsodását;
e) repülõgépek által elõidézett un. hangrobbanásból szár- mazott.
2.1.3. Villámcsapáskárok
2.1.3.1. Villámcsapás az olyan elektromos töltéskiegyen- lítõdés, nagyfeszültségû villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely gyújtó, romboló hatás- sal károsít.
2.1.3.2. A villámcsapás kárt megtéríti a biztosító, ha a vil- lámcsapás gyújtó, égetõ hõhatása – szenesedés, üszkösödés, kormozódás, alak, szín, halmaz-állapotvál- tozás – továbbá dinamikus erõhatása – repedés, kihajlás, csavarodás, szálkásodás – károkat okozott.
2.1.3.3. A biztosító nem téríti meg azokat a villámcsapás károkat, amelyek:
a) az elõírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt;
b) magában a villámvédelmi rendszerben;
c) a villámcsapás másodlagos hatásaként keletkeztek.
2.1.4. Vízvezetéktörésbõl eredõ vízkár
2.1.4.1. A vízvezetéktörés az olyan telephelyen belüli, az alapul szolgáló vagyonbiztosítási szerzõdésben biztosí- tott víz- vagy gõzvezeték meghibásodás, amely az ivóvíz, szennyvíz, az épületszerkezeten belül elhelyezett csapa- dékvíz és gõzvezeték, továbbá ezek tartályainak, berende- zéseinek, illetve tartozékainak törése, repedése, dugulása miatt álltak elõ.
2.1.4.2. A vízvezetéktörésbõl eredõ kárt akkor téríti meg a biztosító, ha azt a vízvezetéktörés következtében kiáram- ló víz és/vagy gõz okozta.
2.1.4.3. A biztosító nem téríti meg azt a vízvezetéktörési kárt, amely
a) tüzivíz vagy egyéb oltóvíz vezeték, berendezés (pl. sprin- kler), annak tartozékai törésébõl eredt,
b) technológiai célú, felhasználású, illetve technológiai berendezés részét képezõ víz, és gõzvezeték, annak tar- tozékai (kivéve épületek, építmények ivóvízellátását, fûtését szolgáló vezetékeit) törésébõl eredt,
c) a csõvég nyitott állapota, illetve a csõvezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzárószerkezeteinek nem telje- sen elzárt állapota miatt keletkezett,
d) a kiömlõ, elfolyt folyadék veszteségeként keletkezett,
e) a csõvezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények elõírt karbantartási munkáinak elmulasztásának következtében keletkezett,
f) magában a meghibásodott csõvezetékekben és tartá- lyokban, készülékekben vagy berendezésekben, azok szerelvényeiben keletkezett,
g) a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hûtõházak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben lévõ csõvezetékek, szerelvények meghibásodása folytán keletkezett,
h) olyan szennyezési kár, amely eltávolítható és az üzem- szerû mûködést nem befolyásolja,
i) a törött vezeték, hibás szerelvény szakszerûtlen javításá- val közvetlen okozati összefüggésben állt elõ,
j) elöntés nélküli átnedvesedésbõl, felázásból keletkezett.
2.1.5. Természeti elemi károk
2.1.5.1. Viharkár
2.1.5.1.1. A vihar olyan légmozgás, amelynél a legerõsebb széllökés eléri vagy meghaladja a 15 m/sec sebességet.
2.1.5.1.2. A viharkárt megtéríti a biztosító, ha a vihar a felületekre kifejtett nyomó- és szívóhatás, illetve a vihar által sodort tárgyak utóhatása által közvetlenül vagy közvetetten törést, repedést, alakváltozást, kényszer helyzetváltozást okozott, és emiatt kár keletkezett, továb- bá a rombolás helyén és idején a csapadékhatás beázás- sal károsít.
2.1.5.1.3. A biztosítási fedezet nem terjed ki:
a) a szabadban elhelyezett készletekre, kivéve, ha a tárolási rendelkezések vagy a rendeltetésszerû használat a sza- badban történõ elhelyezésre – szabályozva annak mód- ját – lehetõséget adnak. A mûanyagból, fából készült áruszállításra szolgáló rekeszekre, ládákra, valamint a raklapon lévõ csapadék-, illetve fagyveszély-érzéketlen készletekre, ha azokat nem rögzítették,
b) a szabadban lévõ állatokra, kivéve, ha a vihar által sodort szilárd tárgy az állatnak nekiütõdve elhullást vagy olyan sérülést okoz, ami miatt kényszervágást kell végrehaj- tani, és az elhullott, illetve kényszervágott állatok darab- szám szerint azonosíthatók.
2.1.5.1.4. A biztosító nem téríti meg a viharkárt, ha az
a) közlekedõ jármûben,
AHE-11958/2
b) vízen úszó vízi jármûvekben, vontatmányokban, kikötõi létesítményekben,
c) szabadban tárolt és nem lerögzített légi jármûvekben,
d) idõjárásai védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedés- ben (fólia, ponyva, stb.),
e) épületek építmények – beleértve a befejezetlen állo- mányba tartozó létesítményeket is – üvegezésében, meleg- és hidegágyakban, üvegházak üvegezésében, fóliával fedett építményekben,
f) kizárólag az épületek, építmények külsõ vakolatában, burkolatában, festésében,
g) földterületekben, telkekben, növényi kultúrákban, szabadban tárolt terményekben, termelésben
keletkezett.
2.1.5.1.5. A biztosító nem téríti azokat a károkat, amelyek helyiségeken belüli légáramlás következtében tárgyak feldõlése, elsodródása, leszakadása folytán elõálló törés-, vagy egyéb károsodás formájában következnek be.
2.1.5.1.6. A szélviharral együttjáró csapadék által okozott károk biztosítási fedezete csak épületekre és az épületekben elhelyezett vagyontárgyakra vonatkozik, amennyiben a csa- padék a vihar által megrongált tetõzeten, kiszakított nyílás- zárón, illetve a vihar okozta falazati résen keresztül károsít.
2.1.5.2. Árvíz, belvíz, felhõszakadás miatti vízkár
2.1.5.2.1. Árvíznek minõsül a kockázatviselési helynek (telephelynek), csapadékhatás következményeként a fel- színi álló- és/vagy folyóvizek által történõ eláradása.
2.1.5.2.2. Belvíz az – árvíz vagy felhõszakadás folytán – fel- gyülemlett csapadék vagy feltörõ talajvíz.
2.1.5.2.3. Felhõszakadás az olyan csapadékhatás, amikor a rövid idõ alatt lezúdult nagy mennyiségû csapadékvíz fel- gyülemlése miatt a megfelelõen méretezett s karbantar- tott vízelvezetõ rendszer elégtelenné válik.
2.1.5.2.4. Vízkárként megtéríti a biztosító az árvíz, belvíz vagy felhõszakadás folytán fellépõ vízelöntés következ- tében keletkezett elázás, elsodródás, törés, rombolás továbbá szennyezõdés által okozott károkat.
2.1.5.2.5. Árvíz, belvíz, felhõszakadás okozta vízkárok fede- zete nem vonatkozik
a) a vihar okozta hullámverés következtében elõálló károkra,
b) az elöntés nélküli átnedvesedésre, felázásra,
c) a víz elvezetésére vagy felfogására szolgáló létesít- ményekre, árkokra, gátakra, öntözõberendezésekre, vízügyi létesítményekre, mûtárgyakra (áteresz, zsilip, stb.) továbbá halastavakra, víztározókra, valamint ezek növény- és állatállományára,
d) az olyan területen elhelyezett vagyontárgyakra, ahol a felszíni vizek kiáradása a biztosított területen a helyi körülmények következtében elõre látható, azaz statisz- tikai átlagban tíz évenként egyszer ilyen áradás bekö- vetkezik,
e) a hullámtérben és nem mentett árterületen lévõ vagyon- tárgyakra,
f) növényi kultúrákra,
g) talajszerkezetben, illetve talajerõben szerves és mûtrá- gyák kilúgozása folytán keletkezett károkra,
h) a felhõszakadás hatására az épületek külsõ vakolatában, festésében keletkezett károkra,
i) a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett vagyontárgyakra, ha azok a padozatszinttõl legalább
15 cm magasan lévõ állványzatra nem voltak felhelyezve
(kivéve a szabványok, elõírások alapján rendeltetéssz- erûen a padlószinten elhelyezett vagyontárgyakat) és a kár ezzel okozati összefüggésben van,
j) az árvíz, belvíz megelõzési, továbbá árvíz- és belvízvédel- mi munkák címén felmerült költségekre.
2.1.5.2.6 Hullámtér a folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti – vagy ahol töltések nincsenek – a magas partok közötti terület.
2.1.5.2.7 Nem mentett árterületnek minõsül a vízügyi hatóság által megállapított árterületnek az a része, amely a folyómeder és az azzal közelítõen párhuzamosan veze- tett (legfeljebb kettõ számjegyû) közúti, vasúti töltés vagy magas part, illetve települések belterületének határa között fekszik.
2.1.5.3. Jégverés és hónyomás kár
2.1.5.3.1. Jégverés a különbözõ méretû jégszemcsék, jég- szemek formájában lehulló csapadék, amely az épületek, építmények tetõzetében (tetõszerkezetében és tetõfedé- sében) törés (repedés) kárt okoz.
2.1.5.3.2. A hónyomás kockázat keretében megtéríti a biz- tosító az épületekben, építményekben és az azokban elhelyezett ingóságokban a mértékadó hóterhelést meg- haladó hónyomás által okozott károkat.
2.1.5.3.3. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha
a) az épületek héjazatának sérülése nélkül,
b) az ideiglenes fedésben,
c) fólia és sátor fedésben,
d) kizárólag csak az esõvíz levezetõ csatornákban és hófogó szerkezetekben,
e) a hideg és melegágyak üvegezésében, fóliasátrakban keletkezett.
2.1.5.3.4. Nem minõsülnek hónyomáskárnak azok a károk sem, amelyek a tetõszerkezet hibás méretezésével, kivite- lezésével vagy karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben következtek be.
2.1.6. Technológiai csõvezeték törésébõl eredõ kár
2.1.6.1. A technológiai csõvezeték törés a technológiai folyadékok, porok rendeltetésszerûen használt csõveze- tékeinek, edényzeteinek, szerelvényeinek törése, repedése.
2.1.6.2. Technológiai csõvezeték törésébõl eredõen megtéríti a biztosító a technológiai folyadékok (pl.: savak, lúgok, különbözõ oldatok, tejféleségek, szeszes és szesz- mentes italok, folyékony szénhidrogének vagy szénhidro- gén-származékok), illetve porszerû anyagok kiáramlása által okozott vagyonkárt.
Nem minõsül technológiai csõvezeték törés kárnak a különbözõ gáz-, gõz halmazállapotú anyagot szállító vezetékek meghibásodásából eredõ kár.
2.1.6.3. A biztosító nem téríti meg azt a technológiai csõve- zetéktörésbõl eredõ kárt, amely:
AHE-11958/2
a) a csõvezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények karbantartási munkáinak elmulasztása következtében keletkezett,
b) csõvezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések toló- zárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró
szerkezeteinek nyitott állapota miatt ált elõ, vagy nyitott csõvégen, illetve teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból ered,
c) a kiömlõ, elfolyt anyagok veszteségeként keletkezett,
d) a meghibásodott csõvezetékekben, tartályokban, készü- lékekben vagy berendezésekben, azok szerelvényeiben keletkezett,
e) a hideg- és melegágyak stabil üvegházak, hûtõházak valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben lévõ csõvezetékek, szerelvények meghibásodása folytán keletkezett,
f) olyan szennyezési kár, mely eltávolítható, és az üzemsz- erû mûködést nem befolyásolja,
g) a törött vezeték, hibás szerelvény szakszerûtlen javításá- val közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,
h) elöntés nélküli átnedvesedésbõl, felázásból keletkezett,
i) állatokban keletkezett.
2.1.7. Légi jármûvek rázuhanása során keletkezett károk
2.1.7.1. A biztosítási fedezet az emberi személyzettel ellá- tott légi közlekedési jármûvek, egyéb repülõ eszközök, azok részei és/vagy rakománya becsapódása vagy lezu- hanása által okozott károkra terjed ki.
2.1.7.2. A biztosítás nem fedezi azokat a károkat, amelyek a biztosítási esemény bekövetkezte miatt állatokban keletkeztek.
2.2. A jelen szerzõdés szempontjából üzemszüneti kár az alap-vagyonbiztosításban felsorolt biztosítási esemé- nyekkel okozati összefüggésben bekövetkezett bruttó nyereségkiesés, amely magában foglalja a biztosított üzem értékesítési árbevétel-csökkenés miatti elmaradt nettó nyereségét és azokat az állandó költségeket, ame- lyek az üzemszünet alatt is terhelik a biztosítottat, fel- téve, hogy az alapul szolgáló vagyonbiztosítás az ilyen kárra kiterjed.
2.3. Az üzemszünet tartama alatt bekövetkezõ újabb vagyonbiztosítási esemény miatt bekövetkezõ üzem- szünet új, önálló biztosítási eseménynek minõsül.
2.4. Kizárások
Nem minõsül üzemszüneti kárnak, illetve a biztosító nem téríti meg az üzemszüneti károk azon részét, amelyek:
a) nem az alapul szolgáló vagyonbiztosítási szerzõdésben meghatározott biztosítási események bekövetkezése miatt álltak elõ;
b) az üzemszünet alatt fellépõ, de nem az üzemszünetet kiváltó események következményei;
c) a nem károsodott készletek romlása miatti veszteségek;
d) hatóságilag elrendelt építési vagy helyreállítási tilalom, üzemkorlátozás következményei;
e) a károsodott vagyontárgyak helyreállításának, után- pótlásának késedelmessége, a helyreállításhoz, besz- erzéshez szükséges pénzeszközök hiánya miatt keletkeztek;
f) a biztosított mulasztása, késedelme miatt következtek be;
g) pénz, betétkönyv, értékpapír, értékcikk, okmány, üzleti könyv, terv, rajz, számla, egyéb irat, program, szoftver megsemmisülése, eltulajdonítása, elveszése, hiánya vagy megrongálódása miatt keletkeztek;
h) szerzõdésbõl adódó olyan kötelezettségek miatt álltak elõ, mint a gyártási, szállítási határidõ késedelme, valam- ilyen szolgáltatás elmaradása miatti kártérítési, kárta- lanítási és egyéb kötelezettségek;
i) kedvezmények, támogatások elvesztésébõl adódtak;
j) olyan üzletvesztés, amely szerzõdések, megrendelések felmondása miatt akkor következett be, amikor az üzem- szünet megszûnését (1.7.10 pont) követõen a tevékeny- ség már folytatható lett volna;
k) meghaladják a vagyonkár bekövetkezésétõl számított, a szerzõdésben meghatározott kártalanítási idõszakot;
l) az önrészesedési idõszak alatt elháríthatók.
3. A biztosítható üzemszüneti károk, költségek
3.1. Az üzemszüneti károk, költségek:
3.1.1. Az értékesítési árbevétel csökkenése miatti veszteség. Ennek alapját az elõzõ év azonos idõszakában kimutatott nettó nyereség képezi.
3.1.2. Állandó költségek az adatközlõn meghatározott veszteségcsoportonként.
Azok az állandó költségek biztosíthatók, melyek az üzem- szünet tartama alatt is terhelik a biztosítottat, és ame- lyeket a kár bekövetkezése nélkül kigazdálkodott volna.
3.2. A könyvvizsgálói költségek:
Azok a könyvvizsgálói költségek biztosíthatók, melyek az üzemszüneti károk tételes megállapítása érdekében külsõ szolgáltatás igénybevétele keretében merülnek fel.
3.3. A nem biztosítható költségek
A jelen biztosításnak nem tárgyai a következõ költségek, veszteségek:
a) a büntetõ jellegû költségek, így különösen: kötbér, bírság, perköltség, késedelmi kamat;
b) a bármilyen fajtájú adó és illeték;
c) a forgalomtól függõ biztosítási díjak, licencdíjak, feltalálói díjak;
d) az áruk, az alap-, nyers- és segédanyagok beszerzésére fordított költségek, az üzemanyag és energiadíjak, amennyiben ez utóbbiak nem az üzem fenntartásához szükséges ráfordítások vagy alap-, illetve készenléti díjak;
e) a fuvardíjak, ha a biztosított nem rendelkezik erre vonat- kozóan szerzõdéses kötelezettséggel, valamint a külde- mények díjmentesítési költségei;
AHE-11958/2
f) egyéb, a termeléssel és/vagy kereskedelemmel össze nem függõ bevé-telek és költségek, pénzügyi bevételek és ráfordítások, rendkívüli bevételek és ráfordítások, különös tekintettel a tõke-, spekulációs és ingatlanü- gyletekbõl származó nyereségekre és költségekre.
4. A biztosítási összeg
4.1. A biztosítási összeg a nettó nyereségnek és a biztosí- tott állandó költségeinek az összege.
A biztosítási összegeket – a könyvvizsgálói költség kivé- telével – külön meg kell határozni
· a kártalanítási idõszakra, illetve
· a biztosítási tárgyévre (12 hónapra) vonatkozóan.
4.2. Amennyiben a kockázatviselés idõszakában a biztosí- tott vagy annak megbízottja az árukat, szolgáltatásokat a biztosított telephelyén kívül levõ helyen értékesíti, illetve nyújtja, az ezért fizetendõ vagy fizetett összeget az árbevételnél figyelembe kell venni.
4.3. A 4.1. pont szerinti biztosítási összegeket a megelõzõ üzleti év nettó árbevételébõl, bruttó nyereségébõl a vár- ható növekedést figyelembe véve kell a biztosítottnak meghatároznia. Ha a kártalanítási idõszak 12 hónapnál rövidebb, a biztosítási összeg megállapításának alapjául a kártalanítási idõszakkal megegyezõ tartamú azon idõszak szolgál, amely alatt a legmagasabb nettó árbe- vételt, illetve bruttó nyereséget elérte.
4.4. Minden olyan esetben, amikor a tárgyévet megelõzõ üzleti év nem teljes (az adatok nem állnak rendelkezésre), a nettó árbevételt és a bruttó nyereséget számítással, becsléssel kell megállapítani.
4.5. A biztosítási összegeket veszteségcsoportonként külön, vagy veszteségcsoportokra összevontan kell meg- határozni. Ha a bruttó nyereségráta az egyes önálló elszá- molású gazdasági egységekre külön is kimutatható, akkor ezeket egymástól függetlenül is vizsgálni kell, és az adatközlést egységenként is meg kell adni.
4.6. Amennyiben a biztosítási év (biztosítási idõszak) és az üzleti év egybeesik, a felek megállapodhatnak elszá- molásos biztosításban is.
4.7. Elszámolásos biztosítási forma esetén a biztosított a mérlegzárást követõen, de legkésõbb április 30. napjáig köteles közölni az elmúlt üzleti évben elért bruttó nyere- ségét, és egyben a tárgyévre vonatkozó becsült bruttó nyereség elõzetes biztosítási összegét.
4.8. Amennyiben a biztosított mérlegadatai alapján az elmúlt üzleti év bruttó tényleges nyeresége eltér a biztosí- tási összegtõl, a biztosító a különbözetre számított díjat a tárgyévi biztosítási díj megállapításánál veszi figyelembe.
4.9. A könyvvizsgálói költségek biztosítási összege a biz- tosított által választott összeg.
4.10. A biztosítási összeg meghatározásához szükséges adatokat a biztosított szolgáltatja.
4.11. Kár esetén a nettó árbevétel-csökkenést és a tény- leges bruttó nyereségkiesést a biztosítottnak kell bizonyí- tania.
4.12. A biztosított a mindenkori számviteli elõírások (a Számviteli törvény) szerint köteles nyilvántartásait meg- szervezni és vezetni, a költséghely költségnem szerinti ráfordításokat a terv és a tényállapot szerint ellenõriz- hetõvé tenni.
4.13. A biztosítási összegeket a szerzõdés tartalmazza.
5. A biztosítási díj
5.1. A biztosítási díj megállapítása
5.1.1. A biztosítás díját a biztosító a biztosítás díjalapjá- nak függvényében biztosítási idõszakonként kockázat- arányosan határozza meg. A díj a biztosítás díjalapjának és a kockázatra jellemzõ díjtételnek a szorzata.
5.1.2. A biztosítási díj megállapításának alapját a 4.1. és a
4.9. pont szerinti biztosítási összegek képezik.
A biztosítottnak a díj meghatározásához szükséges ada- tokat a szerzõdés megkötésekor a biztosítási ajánlat mel- lékletét képezõ, cégszerûen aláírt adatközlõn kell megad- nia a biztosító részére.
A szerzõdõ/biztosítottnak a díj meghatározásához szük- séges adatközlõt biztosítási évenként a szerzõdésben meghatározott határidõre meg kell küldenie a biztosító részére.
5.2. A biztosítási díj fizetése
5.2.1. A díj esedékessége és a díjfizetés gyakorisága
A biztosítás elsõ díja – ellenkezõ megállapodás hiányá- ban – a szerzõdéskötéskor elõre esedékes. A folytatólagos díjak esedékessége megegyezik az alap-vagyonbiztosítás díjfizetési esedékességével.
5.2.2. Részletfizetés esetén biztosítási esemény bekövet- kezésekor a díjhátralék azonnal esedékessé válik, és azt a biztosító levonja a kártérítés összegébõl.
6. A biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége
6.1. A közlési kötelezettség
AHE-11958/2
A biztosítottnak a szerzõdés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosított köteles a biztosító írás- ban feltett kérdéseire a valóságnak megfelelõ választ adni.
6.2. A változásbejelentési kötelezettség
6.2.1. A biztosított köteles a biztosítónak öt munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges vál-
tozást, amely kihat a biztosító kockázatviselésének mértékére.
6.2.2. A változásbejelentési kötelezettség alá tartozik különösen:
a) nem elszámolásos biztosítás esetén a biztosítási összeg – a várható bruttó nyereség – 10%-ot meghal- adó mértékû, elszámolásos biztosítás esetén 25%-ot meghaladó mértékû növekedése,
b) a kockázatviselés helyén új tevékenység, új technoló- gia beindítása, új anyagok alkalmazása és a mûszak- szám változása;
c) a kármegelõzés és kárelhárítás rendszerében bekövetkezõ módosulások;
d) a termelés/szolgáltatás egy hónapot meghaladó, nem idényszerû leállítása;
e) a biztosított kockázatra vonatkozóan további bizto- sítási szerzõdés megkötése;
f) a biztosított elleni csõdeljárás, felszámolási eljárás vagy szanálás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszûnését célzó végelszámolási eljárás megindítása.
A kockázati viszonyok, a biztosítási összeg megváltozása díjmódosulást von maga után.
6.3. A közlési és változásbejelentési kötelezettség elmu- lasztásának következményei
6.3.1. A közlési, illetve változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
6.3.2. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szerzõdésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, illetõ- leg – ha a kockázatot szabályzata értelmében nem vállal- hatja – a szerzõdést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosító javaslat közlésétõl számított harmincadik napon megszûnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.
Ha a biztosító a fenti jogával nem él, a szerzõdés az ere- deti tartalommal hatályban marad.
6.3.3. A 6.2.2 a) pontban írt bejelentési kötelezettség elmu- lasztása aránylagos kártérítést (7.3 és 7.4 pontok) von maga után.
7. A biztosító szolgáltatása
7.1. A biztosító a tényleges kártalanítási idõszak alatti bruttó nyereségkiesést téríti meg a szerzõdésben a kárta- lanítási idõszakra meghatározott biztosítási összeg erejéig.
7.2. Kár bekövetkezésekor a biztosító a megadott biztosí- tási összeg helyességét vizsgálja.
7.3. Ha a biztosítás nem elszámolásos rendszerû, és a biz- tosítási összeg 10%-ot meghaladó mértékben alacsonyabb, mint a ténylegesen felmerült bruttó nyereségcsökkenés, a biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a tényleges bruttó nyereségcsökkenés a biztosítási összeg- hez aránylik.
7.4. Elszámolásos biztosítás esetén, ha a biztosítási összeg 25%-ot meghaladó mértékben alacsonyabb, mint a tényleges bruttó nyereségkiesés, a biztosítás elszámolá- sos formája megszûnik, és a biztosító a kárt a 7.3. pont- ban írottak szerint arányosan téríti meg.
7.5. Az állandó költségeket csak annyiban téríti meg a biz- tosító, amennyiben ezen ráfordítások gazdaságilag meg- alapozottak, és amennyiben ezeket a biztosított az üzem- szüneti kár bekövetkezése nélkül kigazdálkodta volna.
7.6. Az alkalmazotti bér címén megállapításra kerülõ kár- térítési összeg kiszámításának alapja a bérköltség, a sze- mélyi jellegû kifizetések, valamint a bérjárulékok számfe- jtésére szolgáló bizonylat, illetve a járulék ténylegesen teljesített befizetésére szóló befizetési lap. A biztosító csak a káresemény bekövetkezte elõtt már alkalmazás- ban lévõ munkavállalók részére kifizetett munkabért téríti meg.
7.7. A befizetendõ ügyleti kamatok kártérítési összegének megállapítási alapja a hitelezõ igazolása, amely tartal- mazza a hitelösszeget és a kamatot.
7.8. A jogszabályokon, valamint a fel nem mondható szer- zõdéseken nyugvó fizetési kötelezettségek megtérítésének alapja a kifizetést tanúsító nyugták és befizetési lapok bemutatása.
7.9. A biztosító megtéríti az üzemszünettel közvetlenül érintett, de nem károsodott tárgyi eszközök tényleges kártalanítási idõszakra számított – és a jogszabályok szerint az üzemszünet miatt nem elszámolható – érték- csökkenési leírásait.
7.10. A kárral kapcsolatos könyvvizsgálói költségek bizto- sítása esetén a biztosító szolgáltatásának felsõ határa a szerzõdésben meghatározott biztosítási összeg. A könyv- vizsgáló költségeit számlával kell igazolni.
AHE-11958/2
7.11. A biztosított nem igényelhet többletkártérítést, illetve hosszabb idõre történõ térítést azon a címen, hogy a bekövetkezett kár helyreállítása nem az eredeti állapot- nak megfelelõen történt, és/vagy a káresemény helyreál- lítását egybekötötte a vállalkozás felújításával, bõvítésév- el vagy újabb tárgyi eszközök beszerzésével.
7.12. A tevékenység egyéb okból történõ tényleges szüne- teltetésének ideje alatt bekövetkezõ biztosítási káresemény esetén a biztosító csak arra az idõszakra vonatkozó nye- reségkiesést téríti meg, amellyel az üzemszünet a bekö- vetkezett káresemény miatt meghosszabbodik.
7.13. Az üzemszüneti kár megállapításánál mindazokat a körülményeket figyelembe kell venni, amelyek az üzem menetét és nyereségét a kártalanítási idõszak alatt ked- vezõen vagy kedvezõtlenül befolyásolták volna, ha a káre- semény nem következett volna be, ugyanis a biztosítás alapján nyújtott kártérítés révén a biztosított nem kerül- het kedvezõbb helyzetbe, mint ha a kár be sem követke- zett volna.
7.14. A kár megállapításánál figyelembe kell venni azt a nyereséget, amely az üzemszünet megszûnését (1.7.10. pont) követõ 6 hónap, de legfeljebb a kártalanítási idõ- szak lejártáig tartó idõ alatt az intenzívebb termelésbõl, a megnövekedett értékesítésbõl származik.
7.15. Önrészesedés
7.15.1. Ha a felek másként nem állapodnak meg, az önré- szesedés a kártalanítási idõszakon belül naptári napokban meghatározott azon idõtartam, mely alatt fellépõ bruttó nyereségcsökkenés miatti veszteséget a biztosított maga viseli, azaz a biztosító kártérítési kötelezettsége csak az önrészesedési idõtartamot meghaladó üzemszünet esetén áll fenn, de ez esetben sem tartozik kártalanítási kötelezett- séggel az önrészesedési idõszak alatti üzemszüneti vesz- teségekért.
7.15.2. Az önrészesedési idõszak kezdete megegyezik a kár- talanítási idõszak kezdetével. Az önrészesedési idõszakot a szerzõdés tartalmazza.
7.15.3. A biztosító a levonandó önrészesedés összegét úgy határozza meg, hogy az egy napra jutó átlagos bruttó nyere- ségkiesést megszorozza az önrészesedési idõszak napjainak számával.
8. A biztosított kármegelõzési, kárenyhítési kötelezettsége
8.1. A biztosított köteles minden tõle elvárható intézke- dést megtenni az üzemszüneti károk megelõzése érde- kében.
8.2. A biztosított köteles üzleti könyveit, mérlegeit, egyéb üzleti dokumentumait három évig megõrizni, és olyan helyen és módon tárolni, hogy azok egy esetleges kár esetén ne semmisüljenek meg.
8.3. A biztosított köteles az üzemszüneti veszteséget a tõle elvárható minden lehetséges módon enyhíteni, és gondo- skodnia kell róla, hogy az üzem mûködése a lehetõ leg- rövidebb idõn belül meginduljon.
8.4. A kár enyhítésével – az üzemszüneti tartam rövidíté- sével – összefüggésben felmerülõ kárenyhítési költség akkor is a biztosítót terheli, ha az nem vezetett eredményre, feltéve, ha az intézkedésrõl a biztosítót elõzetesen írás- ban értesítették. Ezek között azonban nem számolható el olyan költség, amely a károsodott vagyontárgyak, illetve a kár helyreállítási költségeként merül fel.
8.5. A biztosító a kárrendezési eljárás során tapasztalt körülményektõl függõen, külön megállapodás alapján a biztosítási összegen belül megtéríti
· a tevékenység folytatására szolgáló ideiglenes üzem létesítésével, üzembe helyezésével, üzemeltetésével,
· a tevékenység bérmunkába, alvállalkozásba történõ kihelyezésével, valamint
· a telephelyen kívüli értékesítéssel kapcsolatos többletköltségeket.
8.6. Ha a kárrendezés során megállapítható, hogy többlet- költség felhasználásával a mûszakilag indokolt idõnél rövidebb idõ alatt megtörténhet az újra-üzembehelyezés, a felmerülõ többletköltséget a biztosító megtéríti. A biz- tosított a biztosító terhére ilyen többletköltség megfize- tését csak akkor vállalhatja, ha annak felmerülése elõtt ahhoz a biztosító írásban hozzájárult, és a hozzájáruló nyilatkozatban rögzítették a többletköltség jellegét és várható összegét.
8.7. A következményi kár csökkentése miatti rendkívüli költségek összege nem lehet nagyobb, mint az ilyen módon elkerülni kívánt üzemszüneti veszteség.
8.8. A biztosított köteles a kár enyhítése érdekében a biz- tosítóval együttmûködni, a biztosító jogosult az intézke- dések végrehajtását ellenõrizni.
9. A biztosító mentesülése
9.1. Amilyen mértékben mentesül a biztosító az alapul szol- gáló vagyonbiztosítási kár megfizetése alól, ugyanolyan mértékben mentesül a jelen szerzõdés alapján fennálló fizetési kötelezettsége alól is.
9.2. Mentesül a biztosító kártérítési kötelezettsége alól, ha a biztosított a 8.2. pontban írt kötelezettségét megsérti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
9.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a
AHE-11958/2
10. fejezetben meghatározott kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
9.4. Ha a biztosított az idõben való helyreállítással kapcso- latos intézkedést elmulasztotta, a biztosító mentesül a mulasztásból eredõ többletkár megtérítése alól.
10. A felek kötelezettségei a káresemény bekövet- kezésekor, a kárbejelentés, a kárigény-érvényesítés szabályai, a kártérítési összeg esedékessége
10.1. A biztosított köteles a vagyoni kár bejelentésével egy idõben, de legkésõbb a vagyoni kár felmérésének megkez- désekor a biztosítóval írásban közölni, hogy a jelen szer- zõdés alapján üzemszüneti kár megtérítésére is igényt tart.
10.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
· a biztosítási kötvény számát,
· a kárrendezésben közremûködõ és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét, telefon- és telefaxszámát,
· az üzemszüneti károk becsült vagy várható jellegét, tartamát, elemeit és összegét,
· a megtett és tervezett intézkedéseket, azok célját.
10.3. A biztosított legkésõbb a tényleges kártalanítási idõszak lejártát követõ harminc napon belül köteles könyvszakértõ által hitelesítetten részletezni a bruttó nyereségkiesés miatti veszteségét az alábbiak szerint:
a) nyereség- és veszteségszámítást a folyó üzleti évre az üzemszüneti kár kezdetéig és a káreseményt mege- lõzõ üzleti évre;
b) nyereség- és veszteségszámítást a biztosított azon nyereségeirõl és költségeirõl, amelyeket a tényleges kártalanítási idõszak alatt az üzemszünet nélkül könyvelt volna el (nyereség és állandó költségek);
c) nyereség- és veszteségszámítást a biztosított azon ráfordításairól, amelyek a tényleges kártalanítási idõszak alatt az üzemszüneti kár következtében merültek fel (nyereség és állandó költségek).
10.4. A biztosított köteles a biztosító részére átadni az összes olyan számlakönyvet és egyéb üzleti könyvet, kifi- zetési számlát, mérlegkimutatást és egyéb dokumentu- mot, bizonyítékot, információt és minden olyan adatot, amelyek a kárigény elbírálásához, a kár mértékének megállapításához szükségesek.
10.5. Az adatszolgáltatások költségei a biztosítottat terhelik.
10.6. A biztosító a kártérítési összeget a szolgáltatás tel- jesítéséhez szükséges utolsó irat beérkezésétõl számított harminc napon belül fizeti ki.
11. A biztosító megtérítési igénye
11.1. A biztosító törvényi engedményi joga alapján visszk- eresetének érvényesítéséhez a biztosított minden elvár- ható támogatást megadni tartozik.
11.2. Ha a biztosító a kárt megtérítette, a biztosított köte- les a kárral kapcsolatosan hozzá bármilyen jogcímen
érkezett megtérülést a biztosító által kifizetett kártérítési összeg erejéig a biztosítónak nyolc napon belül befizetni, és errõl egyidejûleg írásban tájékoztatást adni. Ha a biz- tosító a kárnak csak egy részét térítette meg, a biztosított ezen kötelezettsége csak a tényleges kárt meghaladó összegre áll fenn.
12. A biztosítási szerzõdés megszûnése
12.1. A határozatlan idõtartamra kötött szerzõdést a felek írásban a biztosítási idõszak végére (évforduló) mond- hatják fel. A felmondási idõ harminc nap.
12.2. Határozott tartamú biztosítási szerzõdés esetén az idõtartam lejártával a szerzõdés és ezzel a biztosító kock- ázatviselése is megszûnik. A megszûnés utáni idõszakra történõ díjfizetés nem helyezi újból hatályba a szerzõdést. A biztosító a szerzõdés megszûnése utáni idõszakra vonatkozó díjat visszafizeti.
12.3. Ha a szerzõdés hatálya alatt a biztosítottnak a jelen szerzõdés alapjául szolgáló vagyonbiztosítása nem biz- tosítási esemény bekövetkezése miatti érdekmúlás következtében megszûnik, akkor az érdekmúlás hónapjá- nak utolsó napjával minden külön intézkedés nélkül jelen szerzõdés is megszûnik.
12.4. Megszûnik a szerzõdés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétõl számított harmincadik nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetve a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
13. Egyéb rendelkezések
13.1. A személyes adatok kezelése
Személyes adat az olyan adat, adatból levonható követ- keztetés, amely egy meghatározott természetes személ- lyel (továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható. A sze- mélyes adat biztosítási titoknak minõsül.
AHE-11958/2
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerzõdés létrejöttével, nyilvántartásával és biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton rögzített egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerzõdés létrejöttéhez. Az adatkezelés céljával összefüg- gésben a biztosító tudomására jutott adatokat a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) értelmében az Ügyfél külön hozzájárulása nélkül kezelheti. E törvényi felhatal- mazás kizárólag azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minõsülnek különleges adatnak.
Amennyiben a személyes adat az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozik, úgy az a hatályos jogsza- bályok értelmében különleges adatnak minõsül, a külön- leges adat kizárólag az Ügyfél írásbeli hozzájárulása alapján kezelhetõ.
A biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálás során számí- tástechnikai eszközzel végrehajtott automatizált döntéssel dolgozhatja fel. A biztosító a kockázatelbírálás módszeré- rõl és annak lényegérõl a szerzõdõ kérelmére tájékozta- tást nyújt.
Az adatkezelés idõtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ.
A biztosító mint adatkezelõ az adatok feldolgozásával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t (Cg. 00-00-000000, 1553 Budapest, Pf. 40.) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez igénybevett – posta útján tör- ténõ utalás vagy banki átutalás esetén – a Magyar Posta Zrt. és a jogosult által megnevezett bank adatfeldolgozó- nak minõsül.
A biztosító és az ügynöke, illetve megbízottja tevékenysége során tudomására jutott, biztosítási titoknak minõsülõ adatokat (személyes és vagyoni adatokat, a szerzõdéses adatokat) – a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – csak akkor hozhatja harmadik személy tudomá- sára, ha a titoktartási kötelezettsége alól az érintett ügy- féltõl vagy annak törvényes képviselõjétõl a kiszolgáltat- ható titokkört megjelölve írásban felmentést kapott. Nem sért biztosítási titokra vonatkozó szabályt a biztosító, amennyiben jogszabály alapján történõ megkeresés vagy kötelezõ adatszolgáltatás teljesítése során biztosítási titoknak minõsülõ adatokat bocsát a jogszabályban meg- határozott szerv(ezet) rendelkezésére. Az ügyfél-tájékoz- tató tartalmazza azon szerv(ezet)ek és személyek felso- rolását, amelyeknek a biztosító az adatokat továbbítani jogosult és köteles.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külsõ közremûködõket olyan esetekben, amikor a szolgáltatás nyújtásához a megbízott speciális szakértel- mére van szükség. A kiszervezett biztosítási tevékenységet végzõ megbízott személyes adatokat kezel és a törvény alapján titoktartásra kötelezett.
A biztosító ügyfele saját személyes, nyilvántartott illetve továbbított adatairól – a hivatkozott törvényekben rög- zített korlátozásokkal – jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a biztosító nyilvántartásában módosítja.
A biztosító és ügynöke a személyes adatokat a biztosítási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biz- tosítási és megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító és ügynöke köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzõdéssel kapcsolatos személyes adatot, ame- lynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt.
Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat. A biztosító mint adatkezelõ köteles a bejelentést a törvény elõírása szerint kivizsgálni és az ügyfelet írásban tájékoztatni.
13.2. A jognyilatkozatok megtételének módja
AHE-11958/2
A biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.
13.3. A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények elévülési ideje az esedékességtõl számított egy év.
13.4. A felek jogvita esetére kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét.
A jelen szerzõdési feltételek alapján létrejött szerzõdésre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
Allianz Hungária Biztosító Zrt.