Az ERSTE SPARKASSEN Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság ERSTE GLOBE Életbiztosításának Különös Feltételei
Az ERSTE SPARKASSEN Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság ERSTE GLOBE Életbiztosításának Különös Feltételei
Prémium Credit csomag
Xxxxx xxxxxxxxxx (továbbiakban: KF) az SV/00/2000/1 jelű Általános Életbiztosítási Szabályzattal (továbbiakban: ÁÉSZ) együtt az SV/04/2006/1 jelzőszámú (termékkódú) – az ERSTE SPARKASSEN Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: biztosító) és valamely személy (továbbiakban: szerződő) között létrejövő – életbiztosítási szerződésekre, mint alapbiztosításokra érvényesek.
A jelen feltételek és az ÁÉSZ feltételei közötti eltérés esetén a jelen feltételekben rögzítetteket kell alkalmazni.
ALAPFOGALMAK
1. Bank: az ERSTE Bank Hungary Nyrt., amely a jelen feltételek alapján létrejövő életbiztosítási szerződések fedezete mellett a szerződő részére jelzáloghitelt nyújt.
2. Kölcsönszerződés: a bank (1. pont) és a szerződő (19. pont) között létrejövő olyan jelzáloghitel- szerződés, amely a jelen feltételek alapján létrejövő életbiztosítási szerződések fennállásának feltételéül szolgál.
3. Kezdeti hitelösszeg: a jelen feltételek alapján létrejövő életbiztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlat aláírásakor az ajánlaton megjelölt, az életbiztosítási szerződés díjkalkulációjának és a biztosítási összegek (6. és 7. pont) lehetséges értékeinek alapjául szolgáló, forintban megadott összeg.
4. Kondíciós lista: a biztosítási szerződés részét képező – függelék formájában megadott – feltételrendszer, amely olyan adatokat tartalmaz, amelyeket a biztosító a biztosítás fennállása alatt – a jelen szabályzatban rögzített megszorításokkal (41.1. pont) – egyoldalúan megváltoztathat.
4.1 A kondíciós lista a következőket tartalmazza:
- a biztosítási szerződés esetében felszámított költségek aktuális értékét, illetve mértékét;
- az alkalmazott kedvezményeket;
- a biztosítás tartamára, a biztosítottak belépési életkorára, a biztosítási összegre és a biztosítási díjakra vonatkozó korlátozásokat, szabályokat;
- az előre rögzített index mértékét;
- a befektetésre rendelkezésre álló eszközalapokat (50. pont).
4.2 A biztosítási szerződés megkötésekor a szerződés technikai kezdetekor hatályos kondíciós lista kerül alkalmazásra.
4.3 Új kondíciós lista kiadása esetén, a megváltozott feltételrendszer adott biztosítási
szerződésre történő alkalmazásának időpontjáról a biztosító legkésőbb a változást megelőzően 30 nappal a szerződőnek írásos értesítést küld.
5. Teljes szerződéses összdíj: a biztosítás teljes tartama alatt esedékes díjak (ÁÉSZ 55. pont) összege.
6. (Aktuális) garantált haláleseti biztosítási összeg: a szerződés létrejöttekor érvényben lévő, az ajánlattételkor rögzített vagy a szerződő külön kérésére a bank (1. pont) jóváhagyásával módosított biztosítási összeg.
7. Garantált baleseti haláleseti biztosítási összeg: a kezdeti hitelösszeg és a szerződés létrejöttekor érvényben lévő garantált haláleseti biztosítási összeg különbsége.
8. Eszközalap: elkülönítetten kezelt, önálló befektetési politikával rendelkező, meghatározott típusú befektetésekből álló eszközállomány, melybe a jelen termékkóddal ellátott szerződések díjának megfelelő része befektethető.
9. Befektetési egység: valamely eszközalapban (8. pont) való arányos részesedést kifejező elszámolási egység. Megmutatja, hogy az adott eszközalap által megtestesített vagyon mekkora hányada tartozik mindenkor egy adott szerződéshez.
10. Díjfelosztás: a biztosítási díjak befektetendő részének szerződésben rögzített, a biztosítási tartam alatt változtatható (legalább 5%-onkénti és öttel osztható egész) százalékos megosztása az egyes eszközalapok között, amennyiben abból több létezik.
11. Árfolyam: az egyes eszközalapok eszközértékének egy befektetési egységre eső része. Az aktuális árfolyamon történik az egyes eszközalapok befektetési egységeinek vétele és eladása.
12. Értékelési nap: minden olyan nap, amikor a befektetési egységek árfolyama megállapításra kerül. Az értékelésre lehetőség szerint minden munkanapon, de hetente legalább egyszer sor kerül.
13. A befektetési egységek (aktuális) értéke: valamely időpontban megegyezik a biztosító által az adott napra vonatkozóan – eszközalaponként – megállapított értékkel.
14. A szerződő számlája: a biztosítási szerződéshez tartozó részletes pénz- és eszközforgalmi nyilvántartás, amely – többek között – a befektetési egységek eszközalaponként aktuálisan rendelkezésre álló számát is tartalmazza.
15. (Aktuális) tőkeösszeg: valamely időpontban megegyezik a szerződő számláján nyilvántartott
befektetési egységek akkor aktuális összesített értékével.
16. (Aktuális) haláleseti szolgáltatás: a biztosítási tartam valamely időpontjában az alábbi két érték közül a nagyobb:
- az adott időpontban aktuális garantált haláleseti biztosítási összeg (6. pont);
- az adott időpontban aktuális tőkeösszeg (15. pont).
17. (Aktuális) baleseti haláleseti szolgáltatás: az adott időpontban aktuális haláleseti szolgáltatás (6. pont) és a garantált baleseti haláleseti biztosítási összeg (7. pont)
18. Díjjóváírás: befizetett díj beazonosítása adott szerződésre.
A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS SZEREPLŐI
19. Szerződő: a biztosítóval a biztosítási szerződést megkötő, a biztosítási díj fizetését vállaló személy. A szerződő a biztosítás létrejöttekor egyidejűleg a 2. pontbeli kölcsönszerződést adósként köti meg.
20. Biztosított: az a természetes személy, akihez kötődő biztosítási eseményre a szerződés létrejön. A jelen feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződések biztosítottja minden esetben megegyezik a szerződővel.
20.1 Jelen biztosításban a biztosított belépési életkorát a technikai kezdet (ÁÉSZ 19.1 pont) évszámának és a biztosított születési évszámának különbsége határozza meg. A biztosított aktuális életkorát a belépési életkor minden biztosítási évfordulón egy évvel növelt értéke jelenti.
21. Kedvezményezett: az, aki, illetve amely személy vagy szervezet a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási szolgáltatásra jogosult.
21.1 A biztosítási szolgáltatásra név szerinti kedvezményezett jelölhető. Név szerinti kedvezményezett megjelölése nélkül - az érintett biztosítottra vonatkozóan – a közjegyző által a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban az örökösök között megállapított arányban, míg név szerinti kedvezményezés esetén a kedvezményezettség arányában kerül szétosztásra az adott biztosítottra vonatkozó teljes biztosítási szolgáltatás. A biztosító a szolgáltatásnak azt a részét, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a bankkal szemben - annak igazolása alapján - fennáll, a bank számára teljesíti, míg a hitelfedezet teljesítése után esetleg fennmaradó biztosítási szolgáltatásra az életbiztosítási szerződésben az elsődleges kedvezményezettet követően megjelölt kedvezményezettek jogosultak a szerződésben meghatározott arányban, vagy további kedvezményezett-jelölés hiányában az örökösök, örökrészük arányában.
A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS SAJÁTOSSÁGAI
A biztosítási szerződés létrejötte, tartama
22. A biztosítási ajánlat a szerződő által tett, a biztosítási szerződés megkötésére irányuló írásbeli nyilatkozat, amely tartalmaz a kockázat elvállalásához szükséges minden, a biztosító által lényegesnek tartott adatot és körülményt, amelyet a szerződő/biztosított ismert vagy ismernie kellett (ÁÉSZ 21. pont).
23. Jelen biztosítás mellé a biztosító hatályos rendelkezései szerint a SV/72K/2006/1 módozati kóddal ellátott kétszemélyes kiegészítő biztosítás köthető.
24. A biztosítási szerződés, amennyiben az már létrejött, közös megegyezéssel az ajánlat aláírásának napjára - ellenkező értelmű megállapodás hiányában - visszamenőlegesen megszűnik, ha a biztosítási ajánlat megtételét követő 90 napon belül a 2. pontbeli kölcsönszerződés nem jön létre. A biztosító a biztosításra esetlegesen korábban beérkezett díjat kamatmentesen visszautalja, attól a naptól számított 15 napon belül, amikor a biztosító központi egysége a
2. pontban hivatkozott kölcsönszerződés meghiúsulásáról tudomást szerez. A biztosító ezen időszak alatt bekövetkező biztosítási eseményért helytállni nem tartozik.
25. A jelen feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződések a kondíciós listában meghatározott tartamra jöhetnek létre.
A biztosítás megszűnése (az ÁÉSZ 27. pontja kiegészül a következők szerint):
26. A biztosítás megszűnik akkor is, ha az aktuális tőkeösszeg nullára csökken.
A biztosító kockázatviselése; kizárt kockázatok (az ÁÉSZ 30. pontja kiegészül a következők szerint):
27. Jelen feltételek alapján biztosítási szerződés nem jöhet létre, amennyiben a biztosított személyére vonatkozóan magyar társadalombiztosítási szerv jogerős határozatával legalább 50%-os tartós munkaképesség csökkenést állapított meg.
BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY; A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
28. Biztosítási esemény:
28.1 A biztosítottnak a biztosító kockázatviselése (ÁÉSZ 29.) alatt bekövetkező halála, vagy
28.2 valamely biztosítási évforduló elérése, amelynek időpontjában a szerződőnek a hitelfedezeti záradékban foglaltak szerint a 2. pontbeli kölcsönszerződéshez kapcsolódó tőketörlesztési kötelezettsége áll fenn, vagy
28.3 a szerződés lejárata.
29. A 28. pontbeli biztosítási események bekövetkezése esetén a biztosító szolgáltatása – az ÁÉSZ V. fejezetében írottak, illetve a KF vonatkozó pontjai figyelembevételével – a következők szerint történik:
29.1 A biztosítottnak a szerződés tartama alatt bekövetkező halála esetén az aktuális haláleseti szolgáltatás (16. pont) kerül kifizetésre;
29.2 A biztosítottnak a szerződés tartama alatt bekövetkező balesetből eredő halála esetén az aktuális baleseti haláleseti szolgáltatás (17. pont) kerül kifizetésre;
29.3 A hitelfedezeti záradékban foglalt biztosítási évforduló(k) elérésekor a záradékban foglalt, a kezdeti hitelösszeg százalékában meghatározott összegű, de legfeljebb az aktuális tőkeösszeggel megegyező mértékű szolgáltatás kerül kifizetésre;
29.4 A 29.3 pont szerinti elérési szolgáltatás teljesítésére vonatkozóan amennyiben a hitelfedezeti záradék azt lehetővé teszi - a szerződő a záradékban foglaltak szerint dönthet a szolgáltatás azonnali vagy halasztott kifizetéséről.
29.5 A biztosított lejáratkori életben léte esetén a lejáratkor aktuális tőkeösszeg (15. pont) kerül kifizetésre.
A BIZTOSÍTÁSI DÍJ
30. A biztosítás rendszeres díjfizetésű (ÁÉSZ 9. pont) lehet.
31. A biztosítónak jogában áll a rendszeres díjak minimális mértékének meghatározása, illetve e minimális értékek változtatása a kondíciós lista módosításával. A fizetendő díj a kölcsönszerződésből eredő kötelezettségek összege, a biztosított neme, belépési életkora és a garantált haláleseti és garantált baleseti haláleseti biztosítási összeg (6. és 7. pont) alapján kerül meghatározásra.
32. A jelen feltételek szerint kötött biztosításra fizetett díjakat, illetve díjrészleteket a szerződő folyószámlájáról csoportos beszedési megbízás keretében lehet megfizetni. A biztosító a számára más módon eljuttatott díjat, illetve díjrészletet - ellenkező megállapodás hiányában - nem köteles elfogadni. Az el nem fogadott díjak a szerződő számára kamatmentesen visszautalásra kerülnek a beérkezés napját követő 15 napon belül.
33. Az esedékes díjrészletet a biztosító a díj beazonosítása napján írja jóvá a szerződő számláján. A biztosító a szerződő számlájának növekményét legkésőbb a díj jóváírását követő értékelési napon fekteti be. A szerződés technikai kezdetét megelőzően befizetett első díj esetén, a díj befektetésének legkorábbi időpontja a szerződés létrejöttének időpontja.
34. A biztosítás díja a szerződés tartama alatt a szerződés lejáratáig (ÁÉSZ 19.2); a biztosított halála esetén pedig annak a biztosítási, illetve részletfizetési időszaknak (ÁÉSZ 19.6 és 19.7 pont) a végéig fizetendő, amelyben a biztosítási esemény bekövetkezett. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosítás díja a megszűnés hónapjának végéig jár.
35. Díjnövelés: a szerződőnek lehetősége van a rendszeres biztosítási díjat emelni úgy, hogy az
emeléssel - a biztosítási összegek változtatása nélkül - kizárólag a biztosításnak a megtakarításra fordítható összegét növelje.
36. Díjcsökkentés: a szerződőnek a biztosító és a bank hozzájárulásával – a biztosítási összegek változtatása nélkül – lehetősége van a biztosítás díjának csökkentésére. Díjcsökkentésre legkorábban a
25. hónaptól van lehetőség, feltéve, hogy az első 24 hónapra esedékes díj a biztosítónál jóváírásra és befektetésre került.
Indexálás
37. A biztosítás díja minden biztosítási évfordulón azonos mértékben, a kondíciós listában megadott, előre rögzített százalékban indexálásra kerül.
38. A biztosítási díj indexálásával az aktuális garantált haláleseti és garantált baleseti haláleseti biztosítási összegek (6. és 7. pont) nem módosulnak.
39. Díjmentesített biztosítás - díjfizetés hiányában
- nem indexálható.
Fizetési késedelem
40. A biztosító a díjfizetés nélkül ténylegesen eltelt időszak alatt - esedékességük szerint - a költségeket és a kockázati díjakat a szerződő számlájáról az aktuális tőkeösszeg terhére levonja. Amennyiben az aktuális tőkeösszeg nullára csökken, úgy a biztosítási szerződés az ÁÉSZ 27. pontjában foglaltak szerint megszüntetésre kerül.
40.1. Az ÁÉSZ 27.4 pontja az alábbiak szerint hatályos jelen feltételek alapján létrejött biztosításokra:
- a díjfizetés elmulasztása esetén az első elmaradt díj esedékességét követő 3. hónap utolsó napján, 24 órakor, a visszavásárlási összeg kifizetésével, amennyiben a szerződés ilyennel rendelkezik.
40.2. Az ÁÉSZ 64. pontja az alábbiak szerint hatályos jelen feltételek alapján létrejött biztosításokra:
Ha az esedékes érvényes díj, illetve az ehhez tartozó díjrészlet kiegyenlítése 3 hónapon belül nem történik meg, vagy csak részlegesen történik meg, és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette, úgy a díjfizetés esedékességétől számított harmadik hónap utolsó napján a szerződés megszűnik a visszavásárlási összeg kifizetésével, ha a szerződés rendelkezik ilyen értékkel.
A SZERZŐDŐ SZÁMLÁJÁNAK ALAKULÁSA
Költségek
41. Valamely szerződés vonatkozásában a ténylegesen felszámított költségeket (azok típusát, mértékét, gyakoriságát és meghatározásuk alapját) az adott szerződésre érvényes kondíciós lista tartalmazza.
41.1 A kondíciós listában meghatározott, konkrét pénzösszeg formájában megadott költségek új kondíciós lista kiadása esetén legfeljebb a költségekre meghirdetett index mértékével változhatnak. E szabály alól kivételt képez, hogy a biztosító jogosult az új
konkrét pénzösszeg formájában megadott költséget 10 forinttal osztható értékre felkerekíteni, valamint korábban költségmentes szolgáltatások díját legfeljebb a kondíciós lista I. pontjában megadott maximális összegig emelni. A biztosító jogosult díjköteles szolgáltatás díját csökkenteni, vagy azt költségmentessé tenni.
41.2 A befektetésekre a kondíciós listában megállapított költségen kívül külön vagyonkezelési díj nem kerül felszámításra.
Kockázati díjlevonás
42. (Aktuális) haláleseti kockázati díj: az aktuális garantált haláleseti biztosítási összeghez (6. pont) tartozó egyhavi kockázatviselési díj, amely a biztosított neme, aktuális életkora valamint a biztosító kockázatelbírálásának esetleges módosító tényezői alapján, valamint az (aktuális) tőkeösszeg alapján, a szerződés megkötésekor érvényes díjszabásból kerül meghatározásra.
43. Baleseti haláleseti kockázati díj: a garantált baleseti haláleseti biztosítási összeghez (7. pont) tartozó egyhavi kockázatviselés díja, amely a biztosított nemétől és életkorától függetlenül kerül meghatározásra.
A szerződő számlájának kezelése
44. A díjak befektetésére, legkésőbb a díj beazonosítását követő értékelési napon a befektetés napján érvényes árfolyammal kerül sor, kivéve, ha az első díj befizetésére vonatkozik. Ebben az esetben a díjelőlegként kezelt díj befektetésére legkorábban a biztosítási szerződés létrejöttével kerülhet sor, az adott eszközalapba történő befektetés, azaz az eszközalap befektetési egységeinek megvásárlása révén. A befizetett díjak jóváírását, azaz beazonosítását megelőző időszakra, valamint a díjak jóváírása és befektetése közötti időszakra kamat nem kerül elszámolásra.
45. Az esedékes költség levonására a kondíciós listában leírtak szerint kerül sor. Az aktuális haláleseti és baleseti haláleseti kockázati díjak a biztosítás technikai kezdetével kezdődőleg, minden hónap első napján kerülnek megállapításra és levonásra. A költségek és kockázati díj külön-külön a matematikai kerekítés szabálya szerint és minden esetben egész összegre kerekítve számolódik; az így kapott értékek összeadásával határozódik meg a levonásra kerülő összeg. A havonta levonásra kerülő költségelemek, illetve a kockázati díjak közül először a befektetési költség, majd az adminisztrációs költség és utoljára a kockázati díjak kerülnek levonásra. Díjmentesített biztosítási szerződések esetén a felszámított költségek és kockázati díjak - a befizetett díj százalékában meghatározott költségeken kívül - a kondíciós listában foglaltak szerint a díjmentesítést követően továbbra is, a szerződés megszűnéséig levonásra kerülnek.
46. Az aktuális kockázati díjlevonások (42. és 43. pont) és az esedékes költségek fedezetéül az esedékes díj, illetve a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek szolgálnak. A befektetési egységek felhasználása azok aktuális
értékén, az utolsó ismert - és érvényes - árfolyamon történik (11. pont).
47. A biztosító a szerződő befektetéseinek elhelyezéséről és értékéről napi tájékozódási lehetőséget nyújt telefonon vagy interneten keresztül.
A BEFEKTETÉSEK MÓDOSÍTÁSA
A díjfelosztás megváltoztatása (kombinációváltás)
48. A szerződő a biztosítótól írásban kérheti az érvényes díjfelosztás (10. pont) megváltoztatását (a jövendő befizetésekre vonatkozóan) a mindenkor hatályos kondíciós listában meghatározott eszközalapokba történő befektetésre vonatkozóan. A módosított díjfelosztás legkésőbb az írásos kérelem biztosítóhoz történő beérkezését és rögzítését követő első értékelési napon lép hatályba.
Befektetési egységek áthelyezése (átforgatás)
49. A szerződő írásban kérheti a számláján nyilvántartott befektetési egységek meghatározott részének eszközalapok közötti áthelyezését. Az áthelyezésre legkésőbb a kérelem biztosítóhoz történő beérkezését és rögzítését követő első értékelési napon, az akkor érvényes árfolyamon kerül sor.
Eszközalapok létrehozása, lezárása, megszüntetése
50. A biztosítónak jogában áll új eszközalapokat létrehozni, létező eszközalapokat lezárni vagy megszüntetni. Jelen feltételek szempontjából megszűnő eszközalapnak minősülnek azok az eszközalapok is, amelyek a bank által a kölcsönszerződésben foglalt jelzáloghitelek fedezeteként elfogadott eszközalapok köréből kivonásra kerülnek. A biztosító által kínált eszközalapok körét a mindenkor hatályos kondíciós lista tartalmazza.
50.1 Új, vagy adott időponttól a jelen biztosítás számára is elérhető eszközalapba díj befektethető.
50.2 Lezárt eszközalap esetében az alaphoz tartozó újabb befektetési egységek nem vásárolhatók, a díjfelosztást ennek megfelelően módosítani kell.
50.3 Megszűnő eszközalap esetében egyrészt
– az alaphoz tartozó befektetési egységek vásárlási lehetőségének megszűnése miatt – a díjfelosztást megfelelően módosítani kell, másrészt a megszüntetéssel egyidejűleg az alap befektetési egységeit is más eszközalapba kell áthelyezni.
51. Valamely eszközalap lezárásáról vagy megszüntetéséről a biztosító 30 nappal a megszűnés vagy lezárás előtt a szerződőt írásban értesíti, és költségmentesen lehetővé teszi a díjfelosztás szükséges megváltoztatását, illetve – eszközalap megszüntetésekor – az érintett eszközalapból a befektetési egységek költségmentes áthelyezését is. Ha az eszközalap megszűnésének napjáig a szerződő új díjfelosztásra és a befektetési egységek áthelyezésére vonatkozó írásbeli nyilatkozata nem érkezik meg a biztosító központi egységéhez, úgy a biztosítónak jogában áll az áthelyezést az alábbiak szerint végrehajtani:
- Amennyiben a szerződő érvényes díjfelosztási nyilatkozata szerint az esedékes díjak befektetésre kerülő része kizárólag megszüntetésre kerülő eszközalapokban található, úgy a biztosító az ezen eszközalapokban található befektetési egységeket teljes egészében az általa legalacsonyabb kockázatúnak minősített eszközalapba helyezi el, illetve a jövőben befizetésre kerülő díjak befektetésre kerülő részét is ebben az eszközalapban helyezi el.
- Amennyiben a szerződő érvényes díjfelosztási nyilatkozata szerint az esedékes díjak befektetésre kerülő részének egy hányada olyan eszközalapokban található, amelyek nem kerülnek megszüntetésre, úgy a megszűnő eszközalapokban található befektetési egységek a díjfelosztásban megjelölt, tovább élő eszközalapokba, az ezen eszközalapokba való befektetésre vonatkozó százalékok arányában kerülnek áthelyezésre, illetve a jövőben befizetésre kerülő díjak befektetésre kerülő részét is ezekben az eszközalapokban, a fentiek szerinti arányban helyezi el a biztosító.
HOZAMJÓVÁÍRÁS, SZÁMLAÉRTÉKELÉS
52. A jelen feltételek szerint megkötött biztosítás esetében technikai kamatláb (ÁÉSZ 13. pont) nem kerül alkalmazásra, külön többlethozam-visszajuttatás (ÁÉSZ 65. pont) nincs, mivel az egyes szerződések a szerződők számláján nyilvántartott befektetési egységek értékelése (az árfolyamváltozások hatásának értékelési naponkénti átvezetése) révén azonnal és 100%-osan részesülnek a hozamból. Speciálisan, az eszközalap kamat- és osztalékbevételei az eszközalapba kerülnek visszaforgatásra, ugyanakkor a befektetéseknek a piaci árfolyamok ingadozása miatti kockázata a szerződéseket terheli.
A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE
Biztosítási esemény bekövetkezése
53. A szolgáltatási összeg meghatározására az igénybejelentés biztosítónál történt rögzítésekor aktuális, aznap érvényes árfolyamon kerül sor. A biztosító a központi egységéhez történő beérkezésétől számított 5 munkanapon belül rögzíti az igényt.
54. Amennyiben a biztosító szolgáltatása során nem a teljes aktuális tőkeösszeg kerül kifizetésre, úgy a biztosító a szolgáltatást az egyes eszközalapok között azok aktuális tőkeösszegének arányában teljesíti.
MARADÉKJOGOK, SZOLGÁLTATÁSVÁLTOZTATÁS
Visszavásárlás
55. A biztosítás visszavásárolható (ÁÉSZ 16.1 pont), annak bejelentését és rögzítését követően, a rögzítés napján érvényes árfolyamon.
56. A szerződés visszavásárlásakor a szerződés aktuális tőkeösszegének és a visszavásárlás esetén a hatályos kondíciós listában megadott költségnek a különbsége kerül kifizetésre.
57. A biztosítási szerződés visszavásárlására – mivel azt megelőzően a visszavásárlási összeg nulla – legkorábban a kezdeti költség levonásának időtartama (ld. kondíciós lista) után van lehetőség, feltéve, hogy az erre az időtartamra esedékes díj a biztosítónál jóváírásra és befektetésre került. Hitelfedezeti záradékkal ellátott szerződések esetén a szerződés visszavásárlásához minden esetben a bank hozzájárulása szükséges.
Eseti pénzkivonás
58. Az aktuális tőkeösszeg terhére annak bejelentését és rögzítését követően, a rögzítés napján érvényes árfolyamon alkalomszerű vagy rendszeres pénzfelvétel – eseti pénzkivonás – hajtható végre.
59. Eseti pénzkivonásra legkorábban a kezdeti költség levonásának időtartama (ld. kondíciós lista) után van lehetőség, feltéve, hogy az erre az időtartamra esedékes díj a biztosítónál jóváírásra és befektetésre került. Hitelfedezeti záradékkal ellátott szerződések esetén az eseti pénzkivonáshoz minden esetben a bank hozzájárulása szükséges.
60. Az eseti pénzkivonás nem csökkenti az aktuális garantált haláleseti biztosítási összeget.
61. Az eseti pénzkivonás költsége a hatályos kondíciós listában megadott költség.
Díjmentesítés
62. A biztosítás díjmentesíthető, annak bejelentését és rögzítését követő hó elsejétől.
63. Díjmentesítés esetén a szerződés aktuális garantált haláleseti biztosítási összege változatlanul marad.
64. A díjmentesítés költsége a hatályos kondíciós listában megadott költség.
65. Díjmentesítésre legkorábban a kezdeti költség levonásának időtartama (ld. kondíciós lista) után van lehetőség, feltéve, hogy az erre az időtartamra esedékes díj a biztosítónál jóváírásra és befektetésre került. Hitelfedezeti záradékkal ellátott szerződések esetén a szerződés díjmentesítéséhez minden esetben a bank hozzájárulása szükséges.
Kötvénykölcsön
66. A biztosításra biztosítói kötvénykölcsön (ÁÉSZ: 80. pont) nem nyújtható.
Szolgáltatásváltoztatás
67. A szerződő jogosult a biztosítási összeg módosítására.
68. Szolgáltatásváltoztatásra legkorábban a kezdeti költség levonásának időtartama (ld. kondíciós lista) után van lehetőség, feltéve, hogy az erre az időtartamra esedékes díj a biztosítónál jóváírásra és befektetésre került. Hitelfedezeti záradékkal ellátott szerződések esetén a biztosítási összeg módosításához minden esetben a bank hozzájárulása szükséges.
BEFEKTETÉSI POLITIKA
A biztosító a hozamszint stabilizálása, növelése és a befektetésre kerülő tőke maximális biztonságának megteremtése érdekében az egyes eszközalapok kezelését külső szakmai vagyonkezelőre (a továbbiakban: Portfoliókezelő) bízhatja. A Portfoliókezelő személyét, tevékenységét a biztosító – ügyfeleinek érdekvédelme miatt – ellenőrzi, szükséges esetben ügyfelei külön értesítése nélkül megváltoztathatja.
A Portfoliókezelő feladata a napi árfolyam- meghatározáshoz szükséges napi eszközértékek biztosító felé történő hiteles és időben történő közlése. E közlés mellett a biztosító számára az egyes eszközalapokat érintő befektetési feladások nyilvántartásba vételéről, függő státuszáról, illetve megvalósulásáról, az egyes eszközalapokban meglévő pénzügyi instrumentumokat érintő változásról forgalmi napló küldése történik.
Az egyes eszközalapok árfolyama – az értékelési napokon – a Portfoliókezelő által megküldött eszközértékek és forgalmi naplók, valamint a biztosítónál nyilvántartott, befektetésre feladott, de a Portfoliókezelőhöz még meg nem érkezett tételek együttes értékelése (azaz együttesen a napi eszközérték) alapján határozódik meg, és kerül közzétételre a különös feltételekben szabályozott módon. A biztosító portfoliókezelése esetén a nyilvántartás szerint kerül megállapításra az árfolyam.
ERSTE GLOBE Pénzpiaci Eszközalap
Az eszközalap célja egyfelől befektetői számára a mindenkori hazai pénzpiaci befektetésekkel elérhető hozamok elérése, másfelől azonban a lehető legalacsonyabb kockázatú (a szakirodalom által kockázatmentesnek tekintett) rövid lejáratú állampapír- portfolió összeállításával biztonságos befektetési alternatíva nyújtása. Az eszközalap ennek megfelelően ideális kiegészítő eleme lehet egyéb, kockázatos (pl. részvényt, illetve külföldi értékpapírokat is tartalmazó) instrumentumokat is tartalmazó eszközalapokból álló portfoliónak, illetve optimális „menekülési” lehetőséget jelenthet bizonytalan, vagy éppen kifejezetten depresszív tőkepiaci időszakokban.
Az eszközalap befektetéseinek időtávja: Az eszközalapba bekerülő eszközök kiválasztásánál az eszközalap kezelője az eszközalap hozamát mindössze néhány napos, legfeljebb néhány hónapos időhorizonton igyekszik maximalizálni, elsősorban a kockázat minimális szinten tartását szem előtt tartva. Az eszközalapban megengedhető eszközök:
➢ egyéves és annál rövidebb lejáratú, állam által kibocsátott értékpapír (diszkont kincstárjegyek);
➢ egy évnél hosszabb lejáratú, állam által kibocsátott értékpapír (magyar államkötvények);
➢ magyarországi székhelyű hitelintézet által forintban kibocsátott kötvény, hitelviszonyt megtestesítő okirat (letéti jegy);
➢ MNB által belföldön Ft-ban kibocsátott belföldi értékpapír (MNB kötvény);
➢ lekötött betét egyéves, vagy ennél rövidebb futamidőre;
➢ kizárólag a fenti eszközöket tartalmazó magyarországi nyílt végű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy;
➢ készpénz, számlapénz.
Az eszközalap összetételére vonatkozó korlátozások: Az eszközalap portfoliója csakis a fenti eszközökből kiválasztott olyan kombináció összeállításával jöhet létre, hogy a portfolió átlagos hátralévő futamideje ne haladja meg az 1 évet.
Az eszközalap referenciahozama: az eszközalap befektetéseinek hozameredményességét az RMAX index hozamával történő összehasonlításban mérjük és értékeljük.
ERSTE GLOBE Állampapír Eszközalap
Az eszközalap célja, hogy hosszú távú állampapír- befektetések által az infláció és vele párhuzamosan a kamatszint csökkenéséből, európai uniós konvergenciájából eredő hozamprémiumot befektetői számára elérhetővé, kihasználhatóvá tegye.
Az eszközalap így ideális alapeleme lehet egy hosszútávon hozammaximalizáló, de kockázatkerülő befektető eszközalapokból álló portfoliójának.
Az eszközalap befektetéseinek időtávja: az eszközalap céljaként meghatározott többéves folyamatok kihasználása csak több évre tekintő (minimum 1,5 - 2 éves), hosszú távú befektetői magatartás által lehetséges.
Az eszközalapban megengedhető eszközök:
➢ egyéves és annál rövidebb lejáratú, állam által kibocsátott értékpapír (diszkont kincstárjegyek);
➢ egy évnél hosszabb lejáratú állam által kibocsátott értékpapír (magyar államkötvények);
➢ magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezet által kibocsátott, hitelintézeti garanciával fedezett kötvény;
➢ magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezet által forintban kibocsátott kötvény;
➢ magyarországi székhelyű hitelintézet által forintban kibocsátott kötvény, hitelviszonyt megtestesítő okirat (letéti jegy);
➢ OECD-tagországban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által Ft-ban vagy devizában kibocsátott egyéves, vagy hosszabb lejáratú kötvény;
➢ helyi önkormányzat által kibocsátott kötvény;
➢ Nyugdíj- és egészségbiztosítási önkormányzat által kibocsátott kötvény;
➢ közüzemi vállalatok által kibocsátott kötvény;
➢ MNB által belföldön Ft-ban kibocsátott belföldi értékpapír (MNB kötvény);
➢ lekötött betét;
➢ kizárólag a fenti eszközöket tartalmazó magyarországi nyílt végű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy;
➢ Magyarországon bejegyzett jelzálog- hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél;
➢ készpénz, számlapénz.
Az eszközalap összetételére vonatkozó korlátozások: az eszközalap portfoliója csakis a fenti eszközökből kiválasztott olyan kombináció összeállításával jöhet létre, hogy abban az eszközalap mindenkori piaci értékének legfeljebb 10%-os mértékéig szerepelhetnek a magyar állam, illetve az MNB garanciájával nem fedezett eszközök.
Az eszközalap referenciahozama: az eszközalap befektetéseinek hozameredményességét a MAX Composite index hozamával történő összehasonlításban mérjük és értékeljük.
ERSTE GLOBE Belföldi Részvény Eszközalap
Az eszközalap célja, hogy a nemzetközi tapasztalatok által igazolt hosszú távon a részvénybefektetéseken elérhető hozamprémiumot befektetői számára elérhetővé, kihasználhatóvá tegye. Az eszközalap így ideális eleme lehet egy hosszútávon hozammaximalizáló, kockázattűrő befektető eszközalapokból álló portfoliójának.
Az eszközalap befektetéseinek időtávja: az eszközalap céljaként meghatározott többéves folyamatok kihasználása csak több évre tekintő (minimum 3 - 5 éves), hosszú távú befektetői magatartás által lehetséges.
Az eszközalapban megengedhető eszközök:
➢ egyéves és annál rövidebb lejáratú, állam által kibocsátott értékpapír (diszkont kincstárjegyek);
➢ egy évnél hosszabb lejáratú, állam által kibocsátott értékpapír (magyar államkötvények);
➢ MNB által belföldön Ft-ban kibocsátott belföldi értékpapír (MNB kötvény);
➢ lekötött betét egyéves vagy ennél rövidebb futamidőre;
➢ tőzsdén „A” kategóriában jegyzett részvény;
➢ tőzsdén „B” kategóriában jegyzett részvény;
➢ elismert értékpapírpiacra bevezetett részvény (magyar);
➢ tőzsdén nem jegyzett részvény;
➢ legalább 80%-ig a fenti eszközöket tartalmazó magyarországi, nyíltvégű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy;
➢ zárt végű, illetve nyílt végű ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy;
➢ származtatott ügyletek;
➢ készpénz, számlapénz;
Az eszközalap összetételére vonatkozó korlátozások: az eszközalap portfoliója csakis a fenti eszközökből kiválasztott olyan kombináció összeállításával jöhet létre, hogy abban az eszközalap mindenkori piaci értékének legfeljebb 20%-os mértékéig szerepelhetnek tőzsdére be nem vezetett részvények, illetve ilyeneket tartalmazó befektetési alap befektetési jegyei legfeljebb az eszközalap mindenkori piaci értékének legfeljebb 10%-os mértékéig szerepelhetnek az eszközalap portfoliójában. Ingatlan befektetési alap befektetési jegyeinek értéke az eszközalap portfoliójában nem haladhatja meg az eszközalap mindenkori piaci értékének 10%-át.
Az eszközalap referenciahozama: az eszközalap befektetéseinek hozameredményességét a BUX index hozamával történő összehasonlításban mérjük és értékeljük.
ERSTE GLOBE Nemzetközi Részvény Eszközalap
Az eszközalap célja, hogy egyrészről a nemzetközi tapasztalatok által igazolt, hosszú távon a részvény befektetéseken elérhető hozamprémiumot befektetői számára elérhetővé, kihasználhatóvá tegye, másrészről pedig a hazai részvénypiac kereteit kitágítva jelentősen megnövelhesse a portfolió diverzifikálásának lehetőségét, ami nagymértékben csökkentheti a részvényportfolió kockázatát.
Az eszközalap így ideális eleme lehet egy hosszú távon hozammaximalizáló, kockázattűrő befektető eszközalapokból álló portfoliójának.
Az eszközalap befektetéseinek időtávja: az eszközalap céljaként meghatározott több éves folyamatok kihasználása csak több évre tekintő (minimum 3 - 5 éves), hosszú távú befektetői magatartás által lehetséges.
Az eszközalapban megengedhető eszközök:
➢ egyéves és annál rövidebb lejáratú, állam által kibocsátott értékpapír (diszkont kincstárjegyek);
➢ egy évnél hosszabb lejáratú, állam által kibocsátott értékpapír (magyar államkötvények);
➢ egyéves és egy évnél hosszabb lejáratú, OECD tagország kormánya által kibocsátott értékpapír;
➢ OECD tagországban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által Ft-ban vagy devizában kibocsátott egyéves vagy hosszabb lejáratú kötvény;
➢ MNB által belföldön Ft-ban kibocsátott belföldi értékpapír (MNB kötvény);
➢ lekötött betét egyéves, vagy ennél rövidebb futamidőre;
➢ tőzsdén „A” kategóriában jegyzett részvény;
➢ tőzsdén „B” kategóriában jegyzett részvény;
➢ elismert értékpapírpiacra bevezetett részvény (magyar);
➢ elismert értékpapírpiacra bevezetett részvény (OECD);
➢ tőzsdén nem jegyzett részvény;
➢ Legalább 80%-ig a fenti eszközöket tartalmazó Magyarországi nyílt végű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy;
➢ legalább 80%-ig a fenti eszközöket tartalmazó OECD- tagországban bejegyzett, nyílt végű befektetési alap által külföldi pénznemben kibocsátott befektetési jegy;
➢ zárt végű ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy;
➢ nyílt végű ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy;
➢ származtatott ügyletek;
➢ készpénz, számlapénz;
Az eszközalap összetételére vonatkozó korlátozások: az eszközalap portfoliója csakis a fenti eszközökből kiválasztott olyan kombináció összeállításával jöhet létre, hogy abban az eszközalap mindenkori piaci értékének legfeljebb 20%-os mértékéig szerepelhetnek tőzsdére be nem vezetett hazai részvények, illetve ilyeneket tartalmazó befektetési alap befektetési jegyei legfeljebb az eszközalap
mindenkori piaci értékének legfeljebb 10%-os mértékéig szerepelhetnek az eszközalap portfoliójában. A magyar állami, vagy MNB- garanciával nem fedezett kötvények aránya a portfolióban nem haladhatja meg az eszközalap mindenkori piaci értékének 20%-át. Ingatlanbefektetési alap befektetési jegyeinek értéke az eszközalap portfoliójában nem haladhatja meg az eszközalap mindenkori piaci értékének 10%-át.
Az eszközalap referenciahozama: az eszközalap befektetéseinek hozam eredményességét az USD-ban denominált MSCI All Country World Free index HUF/USD árfolyammal korrigált hozamával történő összehasonlításban mérjük és értékeljük.
ERSTE GLOBE Ingatlan Dominanciájú Vegyes Eszközalap
Az eszközalap célja, hogy az ingatlan befektetések hozamprémiumát a biztosító azon ügyfelei részére is kiaknázhatóvá tegye, akik nem rendelkeznek a szükséges különleges szakismerettel, piaci tájékozottsággal és kapcsolatrendszerrel, illetve megfelelő nagyságú tőke híján önmagukban nem volnának képesek megfelelően diverzifikált, ezáltal relatív alacsony kockázatú ingatlan portfolió kialakítására. Az eszközalap így ideális eleme lehet egy hosszú távon hozammaximalizáló, de mérsékelten kockázattűrő befektető eszközalapokból álló portfoliójának.
Az eszközalap befektetéseinek időtávja: Az ingatlanpiac természetéből fakadóan likviditása, üzletkötési szokványai lényegesen eltérnek az értékpapírpiacokétól, a befektetési döntések előkészítése – már csak az esetlegesen párhuzamosan zajló beruházások technológiai időszükséglete miatt is – jelentősen hosszabb időt igényel. Ezért az ingatlan befektetések által elérhetővé váló hozamprémium realizálása csak több évre tekintő (minimum 3 - 5 éves), hosszú távú befektetői magatartás által lehetséges.
Az eszközalapban megengedett eszközök:
aa) egy évnél rövidebb lejáratú, OECD tagország által kibocsátott állampapír, illetve minden olyan egy évnél rövidebb lejáratú értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért valamely OECD tagország készfizető kezességet vállal,
ab) egyéves vagy annál hosszabb lejáratú, OECD tagország által kibocsátott állampapír, illetve minden olyan egyéves vagy annál hosszabb lejáratú értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért valamely OECD tagország készfizető kezességet vállal,
ac) OECD tagországban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által kibocsátott, hitelintézeti garanciával fedezett kötvény, vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,
ad) OECD tagországban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által kibocsátott kötvény, vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,
ae) OECD tagországban székhellyel rendelkező hitelintézet által kibocsátott kötvény és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy okirat,
af) Magyarországon székhellyel rendelkező jelzálog- hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél,
ba) OECD tagországban székhellyel rendelkező hitelintézetnél betétszámlán egy évnél rövidebb futamidőre lekötött pénzösszeg,
bb) OECD tagországban székhellyel rendelkező hitelintézetnél betétszámlán egyéves vagy annál hosszabb futamidőre lekötött pénzösszeg;
da) Magyarországon a Felügyelet által nyilvántartásba vett nyíltvégű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, valamint OECD tagországban kibocsátott és forgalomba hozott nyíltvégű kollektív befektetési értékpapír,
db) Magyarországon a Felügyelet által nyilvántartásba vett, elismert értékpapírpiacra bevezetett zártvégű ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy, valamint OECD tagországban kibocsátott, forgalomba hozott és elismert értékpapírpiacra bevezetett ingatlanbefektetéseket megtestesítő, zártvégű kollektív befektetési értékpapír,
dc) Magyarországon a Felügyelet által nyilvántartásba vett nyíltvégű ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy, valamint OECD tagországban kibocsátott és forgalomba hozott, ingatlanbefektetéseket megtestesítő nyíltvégű kollektív befektetési értékpapír;
g) készpénz, magyarországi székhelyű hitelintézeti folyószámlán elhelyezett pénzösszeg;
i) ingatlan.
Az eszközalap összetételére vonatkozó korlátozások: Az eszközalapba kizárólag forintban vagy euróban denominált eszközök kerülhetnek, ugyanakkor az eszközalap tőkéje a da) típusú eszközök közül kizárólag a kötvény (rövid és hosszú), valamint a pénzpiaci (likviditási és pénzpiaci) jellegű kollektív befektetési értékpapírokba fektethető. A db), dc) és g) és i) típusú eszközök együttes aránya a portfolióban piaci áron számítva nem lehet kisebb, mint 90%, mindazonáltal a Biztosító/Portfoliókezelő célja, hogy az eszközalap kezdeti feltöltését követően a db), dc) és i) típusú eszközök aránya elérje az eszközalap saját tőkéjének 80%-át.”
Az egyes eszközök teljes eszközalaphoz viszonyított aránya:
- az eszközalapban szereplő egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg az eszközalap saját tőkéjének húsz százalékát,
- az építés alatt álló ingatlanok aránya nem haladhatja meg az eszközalap saját tőkéjének 25%-át,
- a Biztosító/Portfoliókezelő az egyes ingatlantípusoknál az alábbi, az eszközalap saját tőkéjének arányban megállapított maximális arányokat kívánja elérni:
Ingatlantípus Max. arány
Irodák | 80% |
Ipari ingatlanok | 50% |
Lakóingatlanok | 70% |
Kereskedelmi célú ingatlanok | 80% |
Idegenforgalmi célú ingatlanok | 40% |
Földterület 50% |
- a Biztosító/Portfoliókezelő az egyes egyedi ingatlantípusoknál a minimális arányt 0%-ban határozza meg.
Az eszközalap referencia hozama: A Biztosító az eszközalap befektetéseinek hozam-eredményességét a BIX index hozamával történő összehasonlításban kívánja mérni és értékelni.
ERSTE GLOBE Garantált Nyíltvégű Származtatott Eszközalap
A határozatlan időre bevezetésre került eszközalap célja, hogy a befektetések által biztosított hozamprémiumot a Biztosító azon ügyfelei részére is elérhetővé tegye, akik nem rendelkeznek a szükséges speciális szakismerettel, piaci tájékozottsággal és kapcsolatrendszerrel. Megfelelő nagyságú tőke híján önmagukban nem volnának képesek kellőképpen megosztott, ezáltal relatív alacsony kockázatú portfolió kialakítására.
Az eszközalap ezért kizárólag olyan eszközökbe fektet, melyek az eszközalap legalább teljes megtérülésének biztosítását célozzák meg. Az eszközalap által megcélzott hozam/kockázat szint az állampapírokra vonatkozó hasonló érték felett kívánja pozícionálni az eszközalapot.
Az eszközalap az egyes pénzügyi eszközök tekintetében kizárólag azok lejáratakor kap hozamot, illetve a névérték kifizetésére akkor kerül sor. A mögöttes garantált/strukturált alapok futamidejének lejáratát követően azok befektetési jegyeinek névértéke, továbbá az előre biztosított hozam, vagy a meghatározott pénzügyi instrumentumokra (pl. részvényekre, indexekre stb.) vonatkozó opció által elérhető hozam meghatározott része közül a magasabb kerül az eszközalap számára jóváírásra. Ennek következtében a biztosítási szerződések eszközalapban lévő egységei értékének változása az egyes mögöttes befektetési alapok lejáratakor ingadozást okozhat.
Az eszközalap így ideális eleme lehet egy hosszú távon hozammaximalizáló, de kevésbé kockázattűrő befektető portfoliójának.
Az eszközalap befektetéseinek időtávja: A származtatott eszközök, swap ügyletek természetükből fakadóan korlátozott likviditással rendelkeznek a lejárat, illetve terminusnap előtt. Ezért a befektetések által elérhetővé váló hozamprémium realizálása csak több évre tekintő (minimum 3 - 5 éves), hosszú távú befektetői magatartás által lehetséges.
Az eszközalapban megengedett eszközök:
aa) egy évnél rövidebb lejáratú, OECD tagország által kibocsátott állampapír, illetve minden olyan egy évnél rövidebb lejáratú értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért valamely OECD tagország készfizető kezességet vállal,
ab) egyéves vagy annál hosszabb lejáratú, OECD tagország által kibocsátott állampapír, illetve minden olyan egyéves vagy annál hosszabb lejáratú értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért valamely OECD tagország készfizető kezességet vállal,
ac) OECD tagországban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által kibocsátott, hitelintézeti garanciával fedezett kötvény, vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,
ad) OECD tagországban székhellyel rendelkező hitelintézet által kibocsátott kötvény és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy okirat,
ae) Magyarországon székhellyel rendelkező jelzálog- hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél,
af) OECD tagországban székhellyel rendelkező hitelintézetnél betétszámlán egy évnél rövidebb futamidőre lekötött pénzösszeg (betét),
ba) OECD tagországban székhellyel rendelkező hitelintézetnél betétszámlán egyéves vagy annál hosszabb futamidőre lekötött pénzösszeg (betét);
bb) Magyarországon a Felügyelet által nyilvántartásba vett, elismert értékpapírpiacra bevezetett zártvégű, garanciát nyújtó befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, valamint OECD tagországban kibocsátott, forgalomba hozott és elismert értékpapírpiacra bevezetett, garanciát nyújtó befektetéseket megtestesítő, zártvégű kollektív befektetési értékpapír,
bc) A bb) típusú eszközök jegyzése (azaz visszavonhatatlan vételi igény leadása) a nyilvántartásba vétel, illetve az értékpapírpiacra történő bevezetést megelőzően,
ca) készpénz, magyarországi székhelyű hitelintézeti betétben elhelyezett pénzösszeg.
Az eszközalap összetételére vonatkozó korlátozások:
A bb), bc) valamint az aa), ca) típusú eszközök együttes aránya a portfolióban piaci áron számítva nem lehet kisebb, mint 90%, mindazonáltal a Biztosító/Portfoliókezelő célja, hogy az eszközalap kezdeti feltöltését, illetve a bb) típusú eszközök jegyzési periódusai lezárását követően, a bb), bc) típusú eszközök aránya elérje az eszközalap saját tőkéjének 80%-át.
Portfolió rész | Maximum arány | Célzott középérték | |
aa) | 0% | 20% | 10% |
ab)- af) ba) | 0% | 10% | 0% |
bb) | 80% | 100% | 90% |
bc) | 80% | 100% | |
ca) | 0% | 20% | 0% |
Az eszközalap referencia hozama: Az eszközalap befektetései hozam-eredményességének mérése és értékelése, a hatályos pénzügyminiszteri rendeletben meghatározott technikai kamatlábbal történő összehasonlítással történik.
AZ ESZKÖZALAPOKRA VONATKOZÓ LEGJELLEMZŐBB BEFEKTETÉSI KOCKÁZATI TÉNYEZŐK
A megfelelően diverzifikált befektetések általánosságban alacsonyabb kockázattal bírnak, mint az egyedi pénzügyi instrumentumokba történő közvetlen befektetések, azonban ezek a befektetések is hordoznak kockázatokat. Ezen kockázatok elsősorban a befektetések megtérülésére, hozamára vannak hatással.
A Biztosító/Portfoliókezelő célja tehát az, hogy az eszközalapok értékét befolyásoló, alább jelzett kockázati tényezők hatásait, - melyek felléphetnek elszigetelten, de egymást egyidejűleg gerjesztően is, kockázathalmozódást okozva -, a leghatékonyabban csökkentse.
1. Gazdasági, szabályozási és politikai kockázatok
A tapasztalatok szerint a befektetések árát mind a gazdasági, mind a politikai viszonyok változása befolyásolhatja. Emiatt a befektetések értéke akár rövid, akár hosszú távon ingadozhat.
A befektetéseket kedvezőtlenül érinthetik a jogszabályi változások, valamint az adózási, illeték stb. hatósági intézkedések. A jogszabályi változások esetén az eszközalap befektetési politikájának megváltoztatására kényszerülhet. Az eszközalap egységeit megvásárló szerződőkre, mint tulajdonosokra negatívan hathat továbbá a személyi jövedelemadózás kamatra vonatkozó rendelkezéseinek változása. A külföldiek hazai, valamint a belföldiek külföldön történt befektetéseire hatással lehet az adott ország bel- és külpolitikájának iránya, hatékonysága.
A gazdasági kockázatok esetében a gazdasági növekedéssel, a banki hitelezési politikával, a devizaárfolyamokkal kapcsolatos bizonytalanságok hatása tapasztalható. Az infláció növekedése, a kamatpolitika kedvezőtlen változása szintén kedvezőtlenül érintheti az eszközalap értékét. Az állam költségvetési deficitje, külkereskedelmi mérlegének passzívuma, a GDP növekedési ütemének lassulása ugyancsak negatív hatással lehet az eszközalap hozamára.
Minden eszközalapra vonatkozó kockázati tényező.
2. Ingatlanpiaci kockázat
Az ingatlanpiaci befektetéseknél az esetleges természeti katasztrófák szélsőséges ármozgást eredményezhetnek. Az ingatlanok hasznosítása során fennáll annak a kockázata, hogy a partner egyáltalán nem vagy csak késedelmesen teljesíti kötelezettségét, ily módon az eszközalapok hozama is csökkenhet. További kockázatot jelent a magyarországi ingatlanpiac intézményrendszerének és az ingatlanforgalmazás technikáinak fejletlensége, amely általánosan nehezíti az ingatlanok adás-vételét.
Fejlesztés alatt álló ingatlanok esetében a kivitelezők késedelmes teljesítése esetén előállhat az ingatlanok átadásának elhúzódása, amely eredményezheti a kivitelezési költségek emelkedését, továbbá a hasznosításból származó bevételek csökkenését, amely tényezők úgyszintén negatívan hatnak a hozamra. Ugyancsak a kivitelezéssel kapcsolatos kockázatot jelentik egyes hatósági intézkedések, amelyek annak megvalósítását késleltetik, illetve drágítják - például vizsgálatok elvégeztetése, engedélyek beszerzése -, valamint környezetvédelmi megfontolásból a kivitelezés során alkalmazott
anyagok, eljárások változtatása, ha ezek hatásaként emelkedik a megvalósítási költség.
Az ingatlanok vásárlásával kapcsolatos illetékek, helyi adók, illetve mentességek körének és mértékének változásai nem láthatók előre, melyek szintén befolyásolhatják az ingatlanok és így az eszközalap értékét és hozamát.
Az Ingatlan Dominanciájú Vegyes Eszközalapra vonatkozó kockázati tényező.
3. Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat
Az eszközalapok eszközei és annak jövedelmei között lehetnek olyanok, melyek nem forintban, hanem devizában kerülnek meghatározásra, és a mindenkori napi forint/deviza árfolyamon kerülnek átszámításra az eszközérték meghatározásához. Ennek következtében a forint/deviza árfolyam alakulása lényegesen befolyásolhatja az eszközalapok értékét és hozamát. Olyan eszközök esetében, ahol többfajta devizában is képződnek bevételek/kiadások, melyek az eszközalap értékének meghatározásában közvetlenül vesznek részt, a devizák egymáshoz viszonyított keresztárfolyamai, illetve azok mozgása jelentősen módosíthatják az eszközalap adott időszakra számított értékét és hozamát.
Az Ingatlan Dominanciájú Vegyes és a Nemzetközi Részvény Eszközalapra vonatkozó kockázati tényező.
4. A kamatszint változása miatti kockázat
A kamatszint változása nagymértékben befolyásolhatja az eszközalapok értékét és hozamát, ugyanis változása befolyással van az eszközalapok nem ingatlan típusú befektetési eszközeinek értékére, valamint a hozam eszközalapú beértékelési mód miatt az ingatlanok értékére is.
Az Állampapír, a Pénzpiaci, illetve az Ingatlan Dominanciájú Vegyes Eszközalapra vonatkozó kockázati tényező.
5. Értékelésből eredő kockázat
A Biztosító által kiválasztott Portfoliókezelő a törvényi előírások betartásával úgy igyekszik meghatározni az eszközök értékelési szabályait, hogy azok a lehető legpontosabban tükrözzék az eszközalapban szereplő befektetések aktuális piaci értékét. Előfordulhat azonban (pl. egyes ingatlanok esetében), hogy a nyilvános árfolyam forgalom hiányában régebbi, ezért az eszközök átmeneti alul- vagy felülértékeltséget mutathatnak.
A Belföldi Részvény, valamint az Ingatlan Dominanciájú Vegyes Eszközalapra, illetve a Garantált Nyíltvégű Származtatott Eszközalapra vonatkozó kockázati tényező.
6. Az eszközalapok befektetési eszközeiből fakadó kockázatok
Az eszközalapok likvid eszközei között lehetnek bankbetétek, valamint állampapírok. A bankbetétek kockázata abban rejlik, hogy a betétet elfogadó bank fizetésképtelenné válhat, amely esetben a betét megtérülése bizonytalan, míg az eszközalapok betéteire nem vonatkozik állami garancia. Az állampapírok esetében elhanyagolható a vissza nem fizetés kockázata. Az állampapírok lejárat előtti eladásakor az eszközalapok kockázata az eladási árfolyam bizonytalansága. Az eszközalapok éven belüli lejáratú állampapírjai esetében azok árfolyamkockázata viszonylag alacsony, ugyanakkor szélsőséges körülmények között történő értékesítéskor nem zárható ki a részleges tőkevesztés e körben sem.
Minden eszközalapra vonatkozó kockázati tényező.
7. Likviditási kockázat
Egy nyíltvégű befektetési alap alapvető tulajdonsága, hogy a befektetési jegyek bármely napon visszaválthatók a forgalmazási helyeken. Ez megfelelő likviditást igényel. Előfordulhat olyan szélsőséges eset is, hogy a nagyarányú visszaváltások miatt az ilyen alapok befektetési jegyeivel rendelkező eszközalap befektetési egységeinek esetlegesen kedvezőtlen időpontbéli kényszerértékesítése válhat szükségessé. A befektetési egységek, illetve jegyek nagyarányú visszaváltása az eszközalapok portfoliójába tartozó ingatlanokból is kénytelen - esetlegesen kedvezőtlen ingatlanpiaci körülmények között - bizonyos elemeket értékesíteni, ami veszteséget okozhat.
Egy zártvégű befektetési alap lényegi tulajdonsága, hogy a jegyek az alap futamideje alatt nem válthatók vissza, így azokat a befektetők szükség esetén kizárólag másodlagos forgalomban (pl. tőzsdén, OTC piacon) értékesíthetik, amely adott esetben – a likviditás hiánya, vagy bármely más ok miatt – a megállapított nettó eszközértékhez képest jelentős árfolyamveszteséget eredményezhet az eszközalap esetében.
Az Állampapír, a Belföldi Részvény, valamint az Ingatlan Dominanciájú Vegyes Eszközalapra, illetve a Garantált Nyíltvégű Származtatott Eszközalapra vonatkozó kockázati tényező.
8. Társaságok kockázata
Társaságok tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapírjaiba történő befektetés annak a veszélynek teheti ki az eszközalapot, hogy az ilyen értékpapírok kibocsátója csőd- vagy felszámolási eljárás alá kerül, amely tény hátrányosan érinti a befektetési egységek árfolyamát.
A Belföldi Részvény Eszközalapra vonatkozó kockázati tényező.
9. Garanciával kapcsolatos kockázat
Egy nyíltvégű eszközalap által nyújtott biztonság túlnyomó részben a mögöttes, vásárolt pénzügyi instrumentumok, így a befektetési alapok tőke- és hozamgaranciát biztosító befektetési politikája, illetve a további kiegészítő eszközök fix hozamát, illetve névérték fizetési ígérvényét nyújtó intézményi, illetve állami garancia által van alátámasztva. Az eszközalap befektetési egységeinek árfolyama a folyamatos befektetések következtében ingadozhat, az egyes befektetések adott időintervallumon belül nem kizárólagosan egy-egy adott szerződés mögött állnak. A későbbi befektetések hozadéka hat a korábbiakra és viszont, azokkal keveredik, kiegyensúlyozódik.
A hibás vagy késői döntésekből fakadó anyagi veszteség, illetve csőd esetén lehetséges, hogy a mögöttes garanciák nem, vagy nehezebben érvényesíthetők. A biztosítási szerződéseket rövid idő alatt - a befektetési egységek visszavásárlása révén - érintő nagymértékű pénzkivonás kisebb tőkéjű eszközalapok esetében jelentősebb árfolyam- ingadozást is okozhat, amennyiben a mögöttes eszközökből azok lejárata előtt nagyobb volumenben értékesíteni szükséges.
Az Állampapír és a Garantált Nyíltvégű Származtatott Eszközalapra vonatkozó kockázati tényező.
10. Visszafizetéssel kapcsolatos kockázat
Az eszközalap részben vagy egészben olyan pénzügyi instrumentumokba fektet, melyek célja, hogy befektetési politikájuk révén vagy intézményi garancia formájában nyújtott, a tőke és/vagy hozamígérvény által biztosított hozamukkal az eszközalap tőkéjének legalább teljes megtérülését biztosítsák. A megtérülés akkor biztosított, ha a mögöttes pénzügyi instrumentumok saját lejáratukig szerepelnek az eszközalap portfoliójában. Kockázatot jelent azonban, hogy ez a fajta megtérülés csak az eszközalap befektetési politikája által nyújtott garancia, ami mögött nem áll biztosítói intézményi tőke/hozamgarancia vagy közvetve fedezetet nyújtó bankgarancia.
Az Állampapír, a Pénzpiaci és a Garantált Nyíltvégű Származtatott Eszközalapra vonatkozó kockázati tényező.
11. Befektetésekben rejlő kockázat (piaci kockázat)
Az eszközalap tőkéjét jelentős mértékben olyan befektetési alapokba fekteti, amelyek tőkéjét bankbetétbe, állampapírokba valamint különféle befektetési eszközökre vonatkozó opciókba kívánják befektetni. Így kockázatot jelent az eszközalap számára a kiválasztott befektetési alapok eszközértékének alakulása, amely többek között az alábbi tényezők is befolyásolnak:
A bankbetét elhelyezésére kiválasztott bank(ok) fizetőképességének alakulása.
A kamatszint alakulása, amely változása kedvezőtlen hatással lehet az eszközalap hozamára.
A befektetési alapokban levő opciók mögöttes befektetési eszközeinek üzleti kilátásai, lehetőségei, a piac keresleti-kínálati viszonyai nagymértékben hatnak az eszközérték alakulására. Ezen viszonyokban bekövetkező kedvezőtlen változások (pl. valamely kibocsátó(k) csődje) hatására előfordulhat, hogy az eszközérték csökken.
További kockázat a befektetési alapokban levő opciós ügyleteknél a partnerek fizetőképessége az opciós ügyletek futamideje alatt, különösen a lejáratának időpontjában.
Előfordulhat, hogy az eszközalapból részesedő biztosítások szerződői adott esetben részben elveszíthetik befektetésük értékét.
A Garantált Nyíltvégű Származtatott Eszközalapra vonatkozó kockázati tényező.
12. Partner kockázat
Az eszközalap vagyona tekintetében, ha azt részben vagy egészében a Biztosítón kívül más jogi személy kezeli, annak mértékéig adott kockázatként kell értékelni a külső szerződéses partnert. A kockázatot a választott partner(ek) szakértelme, likviditása, a mögöttes garanciák (pl. adott cégcsoporthoz tartozás, tőkeerő, illetve bankgarancia) megléte befolyásolja. Továbbá befolyásolja az a tény, hogy a harmadik fél tevékenységét milyen fejlettségű pénzügyi piacokon és milyen ellenőrzési mechanizmusok mellett végzi, szerez be közvetlenül vagy saját partnerein keresztül pénzügyi instrumentumokat, illetve azokra szóló opciókat. A harmadik fél által végzett alapkezelés kockázatát növeli, ha nem, vagy e társaságok általában nem rendelkeznek külső, erre feljogosított minősítő intézmény által adott kockázati besorolással. Ennek hiányában a kockázat, illetve esetleges kockázat-kumuláció a Biztosító befektetést végző ügyfele számára nem, vagy objektíven nem kellőképpen mérhető.
Minden eszközalapra vonatkozó kockázati tényező.
KONDÍCIÓS LISTA
Prémium Credit csomag
I. Alkalmazott költségek
A) Kezdeti költség (a gyakoriság szerinti díj százalékában, a díj jóváírásakor)
10 éves tartamú szerződések esetén a biztosítás technikai kezdetétől 1 éven keresztül 70%
15 éves tartamú szerződések esetén a biztosítás technikai kezdetétől 2 éven keresztül 50%
20 éves tartamú szerződések esetén a biztosítás technikai kezdetétől 2 éven keresztül 70%
25 éves tartamú szerződések esetén a biztosítás technikai kezdetétől 2 éven keresztül 75%
B) Fenntartási költség (a befizetett díj százalékában, a díj jóváírásakor, a biztosítás technikai kezdetétől a tartam végéig) 2%
C) Adminisztrációs költség (havonta, a hó elején)
havi díjfizetés esetén 200 Ft
havitól eltérő díjfizetési gyakoriság esetén 75 Ft
valamint (az éves díj százalékában) 1/6%
D) Befektetési költség (az aktuális tőkeösszeg százalékában, havonta, a hó elején) 0,125%
E) Szerződésmódosítás és maradékjogok igénybevételének költségei (alkalmanként)
Átforgatás 600 Ft
Díjfelosztás módosítása, 2. és további számlakivonatok biztosítási évenként, pótkötvény 180 Ft
Szolgáltatásnövelés, biztosítási összeg módosítása 2950 Ft
Eseti pénzkivonás 1%, legfeljebb 25 000 Ft, de minimum 1190 Ft
Visszavásárlás kéthavi díjrész
Befektetési egységek kivonása Ingatlan Dominanciájú Vegyes Eszközalapból és Garantált Nyíltvégű Származtatott Eszközalapból az eseti pénzkivonás, visszavásárlás valamint az átforgatás esetére megadott költségeken felül,
a biztosítás technikai kezdetétől számítva maximum 3 évig (a kivonásra kerülő összeg százalékában) 0,5%
II. Alkalmazott kedvezmények
Kombinációváltás, átforgatás biztosítási éven belül egyszer költségmentes1
Díjnövelés, adatmódosítás, évi egyszeri számlakivonat, díjmentesítés költségmentes
III. A biztosítási szerződésre vonatkozó korlátozások, szabályok
Rendszeres díj havi díjrészének minimális összege 6 000 Ft
Eseti pénzkivonás esetén a felvenni kívánt összeg minimuma 15 000 Ft
Az aktuális garantált haláleseti biztosítási összeg min. 1 000 000 Ft, max. a kezdeti hitelösszeg 100%-a
A biztosított belépési kora min. 18, max. 65 éves kor
A biztosítás tartama , 15, 20 vagy 25 év
Az alkalmazott index mértéke a tartam során végig évi 5%2
IV. A biztosító által kínált eszközalapok3
Kockázat / várható hozam szintje | |||||||||
Kombináció Eszközalapok megnevezése | Xxxxxx elegancia | Lépésváltás | Világjáró | Stabilitás | Tőkesúly | Credit Ritmus | Credit Max | ||
Kockázat / várható hozam szintje | ERSTE Globe Pénzpiaci Eszközalap | 20% | 10% | 5% | - | - | - | - | |
ERSTE Globe Állampapír Eszközalap | 50% | 40% | 15% | 15% | 10% | - | - | ||
ERSTE Globe Garantált Nyíltvégű Származtatott Eszközalap | 20% | 30% | 40% | 40% | 60% | 35% | - | ||
ERSTE Globe Ingatlan Dominanciájú Vegyes Eszközalap | 10% | 10% | 20% | 35% | 10% | 35% | 50% | ||
ERSTE Globe Nemzetközi Részvény Eszközalap | - | 10% | 10% | 10% | 20% | 15% | 25% | ||
ERSTE Globe Belföldi Részvény Eszközalap | - | - | 10% | - | - | 15% | 25% | ||
Aláírásommal igazolom, hogy a kondíciós listát az ajánlat aláírását megelőzően átvettem, a benne foglaltakat megismertem és tudomásul vettem.
Kelt.: ………………………
………………………… Szerződő
1 Kivéve az ERSTE Globe Ingatlan Dominanciájú Vegyes Eszközalap, valamint az ERSTE Globe Garantált Nyíltvégű Származtatott Eszközalap tőkéje terhére történő bármely átforgatást.
2 A 2007. 02. 01 előtti technikai kezdetű szerződések esetén az index mértéke 3%.
3 A díjfelosztási arány megválasztásakor, ill. eszközalapok közötti átforgatás esetén a választott eszközalapok kombinációjában az ERSTE Globe Belföldi Részvény Eszközalap és az ERSTE Globe Nemzetközi Részvény Eszközalap együttes részesedésének aránya nem haladhatja meg az 50%-os arányt.