Feltételek

Feltételek

Egyedi szerzõdések feltételgyûjteménye, vagyonbiztosítás

A feltételgyûjteményben felsorolt feltételek közül a szerzõdésre csak a kötvényben/ajánlatban felsoroltak vonatkoznak!

Általános Vagyonbiztosítási Feltételek Vagyoncsoportok Meghatározása Általános Szerzõdési Feltételek

Tûz és kiegészítõ kockázatok biztosítási feltételei Betöréses lopás és rablás biztosítás feltételei Tûzüzemszünet Biztosítás Különös Feltételei Külön feltételek gyûjteménye

NY. SZ.: 1-14101

Tartalom

I. Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) 3

II. Vagyoncsoportok Meghatározása (VM) 7

III. Általános Szerzõdési Feltételek (ÁSZF) 10

IV. Tûz és kiegészítõ kockázatok biztosítási feltételei

IV.1. Tûzbiztosítás Különös Feltételei (TBKF) 13

IV.2. Létesítmények Általános Biztonsági Elõírásai. 15

IV.3. Vezetékes Vízkár Biztosítás Különös Feltételei (VVBKF) 17

IV.4. Viharbiztosítás Xxxxxxx Xxxxxxxxxx (VBKF) 19

IV.5. Üvegbiztosítás Különös Feltételei (ÜBKF) 21

V. Betöréses lopás és rablás biztosítás feltételei

V.1. Betöréses Lopás Biztosítás Különös Feltételei (BLBKF) 23

V.2. Kiegészítõ Feltétel Rablás és Küldöttrablás Biztosításra 25

VI. Tûzüzemszünet Biztosítás Különös Feltételei (TÜBKF) 26

VII. Xxxxx feltételek gyûjteménye 30

A feltételgyûjtemény 1999. május 1-jétõl érvényes.

Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF)

Ezen általános feltételek alapján a Generali-Providencia Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító ) – az egyes biztosítások különös fel- tételei szerint – meghatározott jövõbeni esemény (biztosítási ese- mény) bekövetkezésétõl függõen, a biztosítási szerzõdésben kikö- tött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerzõdõ (biztosított) által megfizetett biztosítási díj ellenében.

I. Szerzõdõ / biztosított

1. Vagyonbiztosítási szerzõdést csak az köthet, aki a vagyon- tárgy megóvásában érdekelt ( a továbbiakban: biztosított ), vagy aki a szerzõdést érdekelt személy javára köti meg ( a to- vábbiakban: szerzõdõ ).

2. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosítá- si szerzõdés teljes idõbeli hatálya alatt fenn kell állnia.

II. A biztosítási szerzõdés létrejötte

1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetõleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerzõdés a kötvény kiállításának napján jön létre, és a III. (1) bekezdésében meghatározott kockázatvi- selési idõpontban lép hatályba.

2. Ha a kötvény tartalma a szerzõdõ (biztosított) ajánlatától eltér, és az eltérést a szerzõdõ (biztosított) 15 napon belül nem kifo- gásolja, a biztosítási szerzõdés a kötvény tartalmának megfele- lõen jön létre. A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény ki- szolgáltatásakor írásban köteles a szerzõdõ (biztosított) figyel- mét felhívni. Lényeges eltérésnek minõsül különösen a kocká- zatviselés idõpontja és helye, a biztosítási díj és annak esedé- kessége, a biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértéke.

3. A biztosítási szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító a szer- zõdõ (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy kép- viselõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõen jön létre, és a III. (1) bekezdésében meghatározott kockázatvi- selési idõpontban lép hatályba. A biztosító a biztosítási köt- vényt a szerzõdés e módon történõ létrejötte esetén is köte- les a szerzõdõ (biztosított) részére kiszolgáltatni.

4. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerzõdés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már elõlegként befizetett díjat a szerzõdõnek (bizto- sítottnak) haladéktalanul visszafizeti.

5. Amennyiben a biztosítást a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény 32. §-ának (1) be- kezdése alapján a szerzõdõ (biztosított) képviselõjének minõsülõ biztosítási alkusz (bróker, makler) közvetíti, akkor a biztosító szá- mára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidõ az azt kö- vetõ napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerzõ- dõ (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta.

6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerzõdés eltér a biztosítási feltételektõl, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést a feltételeknek

megfelelõen módosítsák. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módo- sító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetõleg a módosító javaslat kézhez- vételétõl számított 15 napon belül a szerzõdést 30 napra írás- ban felmondhatja.

III. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya

1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítá- si ajánlaton a szerzõdõ (biztosított) által a kockázatviselés (ha- tályba lépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, fel- téve, hogy a szerzõdõ (biztosított) a biztosítás elsõ díját, illetõ- leg az egyszeri díjat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetõleg a biztosító képviselõjének vagy a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak (a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény 32. §. (3) bekezdés) elismervény elle- nében átadja, és a biztosítási szerzõdés a II.-ben meghatáro- zott valamelyik módon létrejön.

2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdõ idõ- pont nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerzõ- dõ (biztosított) által történt aláírását követõ nap 0. órája. Biztosí- tási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatviselés legkorábbi idõpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító ré- szére történõ átadását követõ nap 0. órája jelölhetõ meg.

A felek ettõl eltérõ kockázatviselési kezdõ idõpontban is meg- állapodhatnak.

3. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerzõdés el- lenkezõ kikötést nem tartalmaz – kizárólag a Magyar Köztár- saság területére terjed ki.

IV. A biztosítási szerzõdés tartama

1. A biztosítási szerzõdés, ha a felek írásban másként nem álla- podnak meg, határozatlan tartamú.

2. A biztosítási idõszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – el- lenkezõ megállapodás hiányában – a biztosítási szerzõdés létrejöttének napja.

V. Biztosítási összeg / biztosítási érték A biztosító szolgáltatási kötelezettsége

1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerzõ- dõ (biztosított) által a biztosítási szerzõdésben megjelölt értéke.

2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási értékét (túl- biztosítás). A vagyontárgy utánpótlási értékét meghaladó részé- ben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.

3. A biztosított vagyontárgy utánpótlási értéke a különös feltéte- lek elõírásai alapján kerül megállapításra.

4. Ha a szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötés idõpontjában ugyan- azon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerzõdéssel

(többszörös biztosítás), a biztosító csak a másik (korábbi) biztosí- tási szerzõdéssel meg nem térült károkra nyújt a különös feltéte- lekben meghatározottak szerint biztosítási szolgáltatást.

Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, amelyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók.

5. A biztosítót a biztosítási szerzõdés érvényes része utáni bizto- sítási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és többszö- rös biztosítás esetén is megilleti.

6. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb mint az utánpótlási érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összeg- nek az utánpótlási értékhez viszonyított arányában téríti meg.

7. A biztosítási szerzõdésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerzõdõ felek az alábbiak szerint tekin- tik biztosítottnak:

a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontár- gyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik bizto- sítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy ese- tében a biztosító szolgáltatásának felsõ határa az adott va- gyontárgyra megadott biztosítási összeg.

b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerzõdéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg ere- jéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásának felsõ határa is. Az egyes vagyoncsopor- tokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biz- tosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

8. A túlbiztosítás, illetõleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szer- zõdés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.

9. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét

a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával,

b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlátozhatja.

Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási idõszak alatt több esetben fordul elõ biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény alkal- mával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási ese- ménynek minõsülnek az azonos okokra visszavezethetõ esemé- nyek, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn. A megállapodás szerinti önrészre vonatkozóan a szerzõdõ (biztosí- tott) nem köthet másik biztosítást. Ellenkezõ esetben a biztosító a szolgáltatását oly mértékben csökkenti, hogy a szerzõdõ teljes egészében maga viselje a megállapodás szerinti önrészt.

VI. A biztosítási díj megfizetése

1. A biztosítás elsõ díja a szerzõdés létrejöttekor, minden ké- sõbbi díj pedig annak az idõszaknak az elsõ napján esedé- kes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerzõdés létrejöttekor kell megfizetni.

2. Ha a biztosítási szerzõdést nem a biztosított, hanem az õ ja- vára harmadik személy köti (I. pont), a biztosítási esemény be- következéséig, illetõleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kö- telezettség a szerzõdõ felet terheli.

3. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerzõdõ fél helyébe lép, a folyó biztosítási idõszakban ese- dékes díjakért a szerzõdõ féllel egyetemlegesen felelõs.

VII. A szerzõdõ / biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége

1. A szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötéskor köteles a biztosí- tás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körül- ményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett, de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kér- déseket tett fel.

2. A szerzõdõ (biztosított) köteles a bekövetkezéstõl számított 8 napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az aján- laton feltüntetetett körülmény módosulását, de különösen:

a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékû változását, ami a biztosítási szerzõdésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték-változást a biztosítá- si szerzõdésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell bejelenteni;

b) ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött;

c) a biztosított vagyontárgyakat terhelõ bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével;

d) a biztosított vagyontárgyak más számára történõ haszná- latba adását;

e) ha a kármegelõzés és kárelhárítás rendszerében módosu- lás történt;

f) a biztosított vagyont érintõ csõdeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását;

g) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezé- sét, új gyártási ág vagy technológia bevezetését;

h) üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi idõtartamra történõ leállítását (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésüket;

i) a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló té- nyezõk módosulását.

3. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetõleg a biztosítási szerzõdés további változásbejelentési kötelezett- séget is elõírhatnak.

4. A biztosító jogosult a szerzõdõnél (biztosítottnál) a kármegelõ- zésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított va- gyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tûzrendésze- ti vagy egyéb hatósággal együttmûködve, a helyszínen is bár- mikor ellenõrizni.

5. A közlésre, illetõleg változásbejelentésre irányuló kötelezett- ség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha a szerzõdõ (biztosított) bizonyítja, hogy az elhall- gatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõ- déskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

6. A szerzõdõ és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasz- tott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetõleg bejelentésre köteles lett volna.

7. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szerzõdésben, illetõleg a szerzõdés részét képezõ biztosítási feltételekben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõ- dés módosítására, illetõleg – ha a kockázatot a biztosítási fel- tételek értelmében nem vállalhatja – a szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja.

8. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzõdés a mó- dosító javaslat közlésétõl számított 30. napon megszûnik. Er- re a következményre a szerzõdõt (biztosítottat) a módosító ja- vaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

9. Ha a biztosító a 7-8. pontokban foglalt jogaival nem él, a szer- zõdés az eredeti tartalommal hatályban marad.

VIII. A biztosítási esemény

A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre ter- jed ki, amelyeket a szerzõdés vagy a különös feltételek meghatá- roznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biz- tosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötele- zettséget.

IX. Kárbejelentés, kárrendezés

1. A szerzõdõ (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövet- kezését haladéktalanul, de legkésõbb a felfedezésétõl számí- tott 2 munkanapon belül a biztosítási szerzõdést kezelõ bizto- sító egységnek írásban bejelenteni. A tûz- és robbanáskárt hatósági elõírás szerint a szerzõdõ (biztosított) köteles a tûzol- tóságnak is jelenteni. Betöréses lopás és rablás esetén a szerzõdõ (biztosított) köteles rendõrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzõkönyvben rögzíttetni.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a káresemény idõpontját, helyét és a káresemény rövid le- írását,

b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,

c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült érté- két),

d) a kárrendezésben közremûködõ – a szerzõdõt (biztosítot- tat) képviselõ – személy vagy szervezet nevét.

e) Köteles továbbá a tûzoltóságnak tett bejelentés, illetõleg rendõrségi feljelentés (jegyzõkönyv) egy másolati példányát csatolni.

A szerzõdõ (biztosított) köteles ezen felül a szükséges felvilá- gosításokat megadni, és lehetõvé tenni a bejelentés és a fel- világosítás tartalmának ellenõrzését. Köteles továbbá a nyo- mozást megszüntetõ határozatot, vádemelés esetén a vádira- tot (vádindítványt), valamint a tûzrendészeti hatóság által ki- adott okiratot a biztosító részére eljuttatni.

2. Amennyiben a szerzõdõ (biztosított) az 1. pontban elõírt köte- lezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke, és a biztosító szolgáltatását befo- lyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kö- telezettsége nem áll be.

3. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a szerzõdõ (biztosított) a kárfelvé- teli eljárás megindulásáig, de legkésõbb a kárbejelentéstõl számított 5. napig csak a kárenyhítéshez szükséges mérték- ben változtathat.

4. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása le- hetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

5. Ha a biztosító részérõl a kárbejelentés kézhezvételétõl számí- tott 5. napon belül nem történik meg a kár megszemlélése, akkor a szerzõdõ (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem hasz- nált, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt elõzetes egyezte- tést követõen, további 30 napig változatlan állapotban meg kell õrizni.

6. A szerzõdõnek (biztosítottnak) a kár összegét hitelt érdemlõen bizonyító dokumentumokat – a biztosító eljáró szakem- berének vagy megbízottjának a kérésére – bármikor rendelke- zésre kell bocsátani. Amennyiben a szerzõdésre vonatkozó különös feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kéz- hezvételét követõ 15. napon esedékes.

7. A szerzõdõ felek bármelyike kérheti a kár okának és összegé- nek független szakértõ által történõ megállapítását. A függet- len szakértõ költségét a megbízó elõlegezi, illetõleg viseli.

8. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését visszatarthatja,

a) ha kétség merül fel a szerzõdõ (biztosított), illetõleg az álta- la megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát il- letõen, a biztosító által megkívánt igazolás bemutatásáig;

b) ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a szerzõdõ (biz- tosított) ellen büntetõ eljárás indult, az eljárás befejezéséig.

9. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetõeszközben (forintban) fizeti meg.

10. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biz- tosító a szerzõdõ (biztosított) kérésére elõleget folyósíthat.

X. Mentesülés

1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

a) a biztosított, illetõleg a szerzõdõ fél,

b) a velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk, (hozzátar- tozónak minõsül: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örök- befogadó, a mostoha- és nevelõszülõ, a testvér, az élet- társ, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a há- zastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a test- vér házastársa),

c) a biztosítottnak vezetõ, a biztosított vagyontárgyak kezelé- sével együttjáró munkakört betöltõ alkalmazottja(i), illetõleg megbízottja(i),

d) a biztosított vállalkozás vezetõje(i), a biztosított vagyontár- gyak kezelésével együttjáró tevékenységet végzõ tagja(i) vagy szerve(i) szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

2. Az 1. pontban foglaltakat a kármegelõzési és kárenyhítési kö- telezettség megszegésére is alkalmazni kell.

3. A károk megelõzésére és elhárítására a jó gazda gondossá- gán túl, a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósá- gi határozatok, szabványok, a biztosított felügyeleti szervé- nek utasításai, továbbá a biztosító általános és különös fel- tételeiben rögzített elõírásai mindenkor irányadók. Ha a szer- zõdõ, vagy biztosított a kármegelõzésre és elhárításra vonat- kozóan a valóságnak nem megfelelõ, vagy megtévesztõ

adatokat közölt, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötele- zettsége alól.

4. Ha a biztosító a kármegelõzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését, vagy sorozatos elmulasztását tapasztalja, jogo- sult a biztosítási szerzõdés módosítására javaslatot tenni, ille- tõleg a szerzõdést felmondani.

XI. A biztosítási szerzõdés megszûnése

1. A határozatlan idõtartamra kötött biztosítási szerzõdést a felek a biztosítási idõszak végére 30 napos határidõvel felmondhatják.

2. A felek a biztosítási szerzõdésben a felmondási jogot legfel- jebb 3 évre kizárhatják.

3. Ha a szerzõdés három évnél hosszabb idõre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított idõtartam eltelte elõtt is felmondható, a negyedik évtõl kezdve a biztosítási szerzõ- dést bármelyik fél felmondhatja.

4. A határozott idõtartamra létrejött biztosítási szerzõdés a tartam lejáratakor akkor is megszûnik, ha arra további díjfizetés tör- tént. A szerzõdés megszûnését követõ idõszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

5. A biztosítási szerzõdés az elsõ biztosítási díj, illetõleg az egy- szeri biztosítási díj esedékességétõl számított 30. nap, folyta- tólagos díjak esetén a 60. nap elteltével megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerzõdõ (biztosított) halasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bíró- sági úton nem érvényesítette.

6. A biztosító a szerzõdés megszûnését és a bírósági út igény- bevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbít- hatja, ha az elsõ díj, illetõleg az egyszeri biztosítási díj ese- dékességétõl számított 30 nap eltelte elõtt ennek a körül- ménynek a közlésével a szerzõdõt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja.

7. A díjnemfizetés miatt megszûnt biztosítási szerzõdést a bizto- sítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszafizetésére (Lásd: 10.pont).

8. Ha a biztosítási szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt, a biztosítási szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része a hónap utolsó napjával megszûnik.

9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.

10. A biztosítási szerzõdés megszûnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfi- zetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

XII. Törvényi engedményi jog

1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, õt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelõs személlyel szemben, kivéve ha ez a biztosítottal közös háztar- tásban élõ hozzátartozó.

2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetett kártalanítási összeget vissza kell fizetnie.

XIII. Elévülés

A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények az esedékességtõl szá- mított egy év alatt évülnek el.

XIV. Egyéb rendelkezések

1. A szerzõdõ felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szerzõdés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott le- vélben kötelesek megtenni.

2. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben ak- kor hatályos, ha az a biztosító szerzõdést kezelõ egységének jut a tudomására.

3. Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kér- désekre a Polgári Törvénykönyv, továbbá a hatályos jogsza- bályok rendelkezései az irányadók.

Vagyoncsoportok Meghatározása (VM)

1. Alkalmazási terület

A Vagyoncsoportok Meghatározása vonatkozik az ipari, mezõgaz- dasági, termelõ, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységre hasz- nált létesítményekre, ide értve az irodaépületeket, kórházakat, sza- natóriumokat, gyógyintézeteket, szállodákat, panziókat, fürdõket, sportlétesítményeket, rendezvények céljára szolgáló csarnokokat is.

2. Csoportosítás

A) Épületek

A.1. A Vagyoncsoportok Meghatározása értelmében épület- nek minõsülnek:

A.1.1. Minden olyan építmény, amely a talajhoz szilárdan kötõ- dik, emberek számára lehetõvé teszi a belépést és hosszabb benntartózkodást, térbei elhatárolással védel- met nyújt külsõ behatásokkal szemben és bizonyos idõtállósággal rendelkezik.

Ebbe az épületmeghatározásba beletartoznak pl. a félnyeregtetõk és hasonlók, de nem tartoznak bele pl. a lakókocsik, bármilyen felvonulási épület, túlnyomásos és egyéb sátrak, ponyvacsarnokok, üvegházak és ha- sonlók

A.1.2. Továbbá az alábbiak:

A.1.2.1. Tetõfedések, elõtetõk, összekötõ közlekedõ/szállító hi- dak, rámpák, felvonóaknák és hasonló építmények, amelyek szerkezetileg az A.1.1.pontban felsorolt épüle- tek részeit képezik;

A.1.2.2. Silók, bunkerek, víz- és mindenfajta más tárolók, melyek

a) egy az A.1.1. pontban leírt épülettel való kapcsoló- dásuk miatt annak részeit képezik és téglából, vagy betonból készültek, vagy az épület építési módja szerint történt a kivitelezésük, vagy

b) téglából vagy betonból készült építmények, melyek az A.1.1. pont szerinti épületekkel nincsenek építé- szeti összefüggésben.

A.1.2.3. Kémények, a szabadon állók is, melyek téglából vagy betonból készültek;

A.1.2.4. Csõvezetékek, kábelek és egyéb szerelvények céljára szolgáló csatornák és aknák, valamint földalatti össze- kötõ folyosók, amennyiben ezek az építmények az épületen kívül találhatók, és téglából vagy betonból ké- szültek;

A.1.2.5. Mindenfajta, a talajhoz szilárdan kötõdõ kerítés.

A.2. Az épület építési értéke magában foglalja mindazon épí- tészeti alkotóelem értékét, mely az épület elõállításához és fenntartásához felhasználásra került.

Ide tartoznak különösen az alábbiak:

a) Az épületek villámvédelmét szolgáló villámhárító be- rendezések;

b) Szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, egyéb fix épületrészek; azonban az elmozdíthatóak, valamint a beépített bútorok nem;

c) Szilárdan lerakott padló- és falburkolatok, hidegbur- kolatok;

d) Szilárdan felszerelt lambériák és egyéb falburkolatok;

e) Az épülethez szilárdan hozzáépített lépcsõk és létrák, a kívül elhelyezettek is;

f) Az épülethez rögzített zászlótartók;

g) Elektromechanikusan mûködtetett és/vagy villamo- san fûtött kapuk (a kerítésekben sorompók is) a mû- ködtetõ- és/vagy fûtõberendezéseikkel együtt;

h) Ablakok közötti és külsõ redõnyök, az esetleges elektromechanikus mûködtetõelemeikkel együtt;

i) Szilárdan rögzített közbensõ födémek, födémborítá- sok és aláfüggesztett belsõ födémek, álmennyeze- tek;

j) Árkok, padlócsatornák, szerelõjáratok, aknák és ha- sonlók, ha ezek az épületen belül találhatók vagy az épülettel közvetlen építészeti összefüggésben állnak, és téglából vagy betonból készültek;

k) Bármilyen termék gyártására szolgáló falazott kemen- cék, valamint falazott füstölõkamrák, amennyiben az épület szerkezeti részét képezik.

A gépalapzatok nem tartoznak az épületek vagyon- csoportba. (lásd B) csoport).

A.3. Az épületek biztosításából a talajszint alatt lévõ alapozá- sok vagy alapfalak és tartó pincefalak külön megállapo- dással kizárhatóak.

Alapnak és alapfalnak minõsülnek azok az épületalko- tórészek, melyek az alápincézett épületeknél a pince- padlózat alsó széle alatt helyezkednek el, nem alápin- cézett épületeknél pedig a földszint padlózatának alsó széléig érnek. Pincének minõsül az a helyiség, mely- nek padlózata teljes egészében a talajszint alatt he- lyezkedik el.

Tartó pincefalak alatt a fõ és/vagy határolófalak azon ré- szeit kell érteni, melyek a pince padlózatának alsó szélé- tõl a pincefödém felsõ széléig érnek.

Ha a talajszint alatt található alapok vagy alapfalak és tartó pincefalak nincsenek biztosítva, a pinceszint abla- kai, ajtajai, padlózatai, közfalai, födémei és egyéb szer- kezeti részei akkor is biztosítottak.

Épületek elõgondoskodási biztosítása (A0)

Az elõgondoskodási biztosítás az értéknövekedéseket, új, hozzá-, és átépítéseket, helyreállításokat, a nem kielégítõ felértékelést és a biztosításba véletlenül fel nem vett épületeket fedezi. Ezen kívül alulbiztosítottság kiegyenlítésére szolgál olyan módon, hogy kár esetén azon épületek biztosítási összegeire oszlik fel, amelyekre vonatkozóan a biztosítás érvényes, és amelyeknél alulbiztosított- ság áll fenn. A felosztás az egyes tételeknél fennálló alulbiztosított- sághoz igazodik.

B) Mûszaki és kereskedelmi üzemi berendezés

Mûszaki és kereskedelmi üzemi berendezésnek minõsülnek azok az üzemet szolgáló berendezések, amelyek az üzemi in- gatlanon találhatók, mégpedig függetlenül attól, hogy az épület- ben vagy a szabadban, a föld felszíne felett vagy alatt helyez- kednek el.

Ide tartoznak fõként:

a) Az energia és a víz minden formájának termelésére, átalakításá- ra, továbbítására, tárolására és felhasználására szolgáló gépek, berendezések, létesítmények és szerelvények, így a fûtõ, szel- lõzõ-klíma-, szárító- és égetõberendezések, mûszaki kemen- cék, gáz- és villamos szerelvények a hozzájuk tartozó mérõké-

szülékekkel, valamint világítóberendezések, továbbá vízveze- ték-szerelvények, úm. vízellátó- és szennyvízberendezések a hozzájuk tartozó mérõkészülékekkel, armatúrákkal, szûrõberen- dezésekkel és tartozékokkal;

b) Mindenfajta adat, információ és hír létrehozásához, feldolgozá- sához, átviteléhez, továbbításához és tárolásához szükséges gépek, berendezések és szerelvények (adathordozók azonban nem – lásd D.2.); Mindenfajta irodatechnikai berendezés, folyó- iratok és könyvek is;

c) Mindenfajta gép a gépalapzatokkal és a meghajtó elemekkel valamint a tartozékokkal együtt;

d) Önjáró munkagépek, a teljes szállítóeszköz-park, továbbá vá- gányok, vasúti kocsik, mindenfajta vontató és targoncák (a ha- tósági engedélyre kötelezett gépjármûvek, vízi és légijármûvek azonban nem – lásd D.1.);

e) Mindenfajta termék, üzemállapot és munkafolyamat mérésére, vizsgálatára, jelzésére, szabályozására és vezérlésére szolgáló berendezések, készülékek és szerelvények;

f) Személyek valamint mindenfajta anyag és áru szállítására szol- gáló gépek, berendezések és szerelvények, valamint személy- és teherfelvonók;

g) Mindenfajta anyag és áru tárolására szolgáló berendezések, létesítmények, valamint tartályok és edények, továbbá újra fel- használható csomagolóanyagok, raklapok, konténerek és ha- sonlók;

h) Kézi gépek és mindenfajta szerszámok, eszközök és egyéb gyár- tó segédeszköz kézi illetve gépi használatra, amennyiben nem te- kinthetõk reprodukciós segédeszköznek a D.3. értelmében;

i) Mindenfajta irodai bútor, az értéktárolók is.

j) Mozgatható közfalak;

k) Tûzoltó, tûzvédelmi, üzemvédelmi, egészségügyi és sportbe- rendezések, valamint mindenfajta szolgálati felszerelés és mun- karuházat;

l) Közösségi helyiségek, szállások és vendégszobák, valamint konyhák, kantinok, könyvtárak és hasonlók berendezései;

m) Egészségügyi berendezések, azaz WC-k, fürdõ- és mosóbe- rendezések;

n) Hûtõtornyok, a téglából és betonból készültek is;

o) Katalizátorok;

p) Üzemen kívül és/vagy tartalékba helyezett mûszaki és kereske- delmi üzemi berendezések; Pótalkatrészek és még be nem épített, új berendezésekhez szánt, fent említett fajtájú tárgyak, a

D.1. szerinti gépjármûvek pótalkatrészei is.

Xxxxxxx és kereskedelmi üzemi berendezések elõgon- doskodási biztosítása (B0)

Az elõgondoskodási biztosítás az értéknövekedéseket, helyreállítá- sokat, új beszerzéseket, cseréket, nem kielégítõ felértékelést és a biztosításba véletlenül fel nem vett mûszaki és kereskedelmi üzemi berendezéseket fedezi. Továbbá az alulbiztosítottság kiegyenlíté- sére szolgál, melynek során kár esetén azon tételek biztosítási összegeire oszlik fel, melyekre vonatkozóan a biztosítás érvényes, és melyeknél alulbiztosítottság áll fenn. A felosztás az egyes téte- leknél fennálló alulbiztosítottsághoz igazodik.

C) Készletek

Ide tartozik mindenféle nyersanyagkészlet, az összes megmunká- lás alatt álló félkész és késztermék, a készen beszerezhetõ alkat- részek, mindenfajta kereskedelmi áru, értékesíthetõ hulladék, rek- lámanyagok, mindenfajta üzem- és segédanyag, oldószerek, ke- nõanyagok, fûtõ- és tüzelõanyagok, mûszaki gázok, építõanyag- ok, az üzemi kantinokban található élelmiszerek és élvezeti cik- kek, mindenfajta egyszer használatos csomagolóeszköz, valamint a termelési célokra használt nemesfémek, drágakövek. és féldrá- gakövek.

D) Egyéb vagyontárgyak

D.1. Gépjármûvek: Ide tartozik valamennyi hatósági engedélyre kötelezett gépjármû, vízi és légijármû. Minden más jármû, pótkocsi, valamint a gépjármûalkatrészek a B) csoportba tar- toznak.

D.2. Adathordozók és a rajtuk található adatok

Ide tartozik mindenfajta adathordozó, az adatfeldolgozó programok, az üzleti könyvek minden fajtája, akták, a bérleti, szabadalmi, licenc-, kiadói, szerzõi, márka-, védjegy- és egyéb jogok leiratai, tervek, tervrajzok, NC-vezérlésû szer- számgépek adathordozói, nyomdai festékkivonatok, szín-, anyag- és egyéb minták és hasonlók.

D.3. Reprodukciós segédeszközök

Ide tartozik az üzemelést szolgáló valamennyi vagyontárgy, mely a következõ meghatározásnak megfelel:

a) a reprodukciós segédeszköz formát, mintát, formaterve- zést, leírást, vagy egy bizonyos termékre vonatkozó egyéb információt rejt magában, és

b) ez a forma (minta, formatervezés, leírás, egyéb informá- ció) mechanikus érintkezés mellett közvetve vagy közvet- lenül átvivõdik a termékre, ugyanakkor

c) a termék megváltoztatása vagy kifutása esetén a repro- dukciós segédeszköz többé már nem használható fel vagy legalábbis meg kell változtatni.

Ilyenek például:

Öntõmodellek, szövõ- és jacquardkártyák, különbözõ sablo- nok, öntõ-, fröccsöntõ és présformák, szabásminták, hideg- sajtoló szerszámok és hasonlók, matricák, klisék, nyomóle- mezek és -hengerek, dombornyomó lemezek és hengerek és hasonlók.

D.4. Elzárva tartott készpénz és értékpapírok

Ide tartozik mindenfajta készpénz, a valuták is, érvényes, nem lepecsételt levél- és okmánybélyegek, egyéb értékpa- pírok és más, a forgalomban ilyen minõségben használt ok- mányok, mint pl. betétkönyvek, hitellevelek és hasonlók.

D.5. Az üzemben foglalkoztatottak használati tárgyai

Nem tartozik ide a készpénz, értékpapírok, ékszerek, gép- jármûvek és az alkalmazottak lakásaiban található háztartási felszerelés.

D.6. Önálló külsõ biztosítás

A kockázatviselési helyen kívül, de Magyarország területén ta- lálható biztosított vagyontárgyakra terjed ki, és nem érvényes a kiállításokon ill. vásárokon bemutatott vagyontárgyakra.

E) Mellékköltségek

E.1. Eltakarítási költségek

Eltakarítási költségek alatt a biztosítottat terhelõ azon kiadá- sok értendõk, amelyeket a kár helyének feltakarítására, a törmeléknek és a már fel nem használható maradványoknak a legközelebbi megfelelõ és engedélyezett lerakóhelyre való szállítására fordít, amennyiben ezek a biztosított vagyontár- gyakat érintik. Az eltakarítási költségek nem tartalmazzák a radioaktív szennyezések és a veszélyes anyagok, hulladé- kok eltakarításának, semlegesítésének költségeit (lásd: F.2. és F.3. pontokat).

E.2. Lebontási költségek

Lebontási költségek alatt a káresemény során a biztosított vagyontárgyak fennmaradt részeinek szükségessé vált le- bontására és a legközelebbi megfelelõ és engedélyezett le- rakóhelyre való szállítására fordított költségek értendõk. A le- bontási költségek nem tartalmazzák a radioaktív szennyezé- sek és a veszélyes anyagok, hulladékok engedélyezett lera- kóhelyre való szállítására fordított költségeket (lásd: F.2. és

F.3. pontokat).

E.3. Le- és visszaszerelési költségek

Le- és visszaszerelési költségek alatt azok az elkerülhetetlen költségek értendõk, melyek egy káreset után azáltal válnak szükségessé, hogy sérült vagy sértetlenül maradt biztosított mûszaki és kereskedelmi üzemi berendezéseket le kell sze- relni és újra vissza kell szerelni, vagy más módon mozgatni, vagy védeni kell.

E.4. Tûzoltási költségek

Tûzoltási költségek alatt azok a ráfordítások értendõk, me- lyeket a biztosított a tûz megfékezéséhez szükségesnek tarthatott, amennyiben azok a biztosított vagyontárgyakra vonatkoztak.

E.5. A nem biztosított vagyontárgyak biztosítási esemény bekö- vetkezte vagy annak várható bekövetkezése miatti szüksé- gessé vált megóvásának, elszállításának költségei.

E.6. Radioaktív izotópok; kezelési, lebontási és izolációs költségek.

F) Különleges költségek

F.1. Többletköltségek a tûzbiztosítás keretében.

F.2. Veszélyes hulladékok/anyagok – kivéve a szennyezett talajt

– ártalmatlanításával kapcsolatban felmerülõ költségek.

F.3. Veszélyes hulladékok/anyagok – beleértve a szennyezett ta- lajt – ártalmatlanításával kapcsolatban felmerülõ költségek.

Általános Szerzõdési Feltételek (ÁSZF)

Az Általános Szerzõdési Feltételek (továbbiakban ÁSZF) tartalmaz- zák mindazokat a közös szerzõdési feltétel elemeket, amelyek a Tûzbiztosítás, a Vezetékes Vízkár Biztosítás, a Viharbiztosítás és a Betöréses Lopás Biztosítás Különös Feltételeiben együttesen sze- repelnek. Ha egy Különös Feltétel adott fejezetében a vonatkozó ÁSZF fejezettõl eltérõ meghatározás szerepel, akkor erre a Külö- nös Feltételben egyértelmû utalás található. Jelen feltétel utaláso- kat tartalmaz a Vagyoncsoportok Meghatározására (továbbiakban VM). Amennyiben a szerzõdõ és a biztosított nem ugyanaz a sze- mély, a biztosítottra vonatkozó rendelkezések – értelemszerûen – a szerzõdõre is vonatkoznak.

I. Általánosan nem biztosított veszélyek és károk

Ha a káresemény

a) bármilyen jellegû háborús eseménnyel vagy belsõ zavargás- sal és ezekkel kapcsolatos katonai vagy rendõri akcióval,

b) talajsüllyedéssel, földalatti tûzzel vagy természeti katasztrófával,

c) nukleáris energia károsító hatásának betudható eseményekkel egyidejûleg következik be, a biztosító kockázati felelõssége csak akkor áll fenn, ha a biztosított bizonyítani tudja, hogy a kár ezen eseményekkel vagy ezen események következményeivel sem közvetlenül, sem közvetve nem áll összefüggésben.

II. Biztosított vagyontárgyak

1. Egyéb megállapodás hiányában a biztosítási fedezet a biz- tosított tulajdonát képezõ és a biztosításra külön összeggel feladott vagyontárgyakra terjed ki, a VM szerinti meghatáro- zásban.

Kiterjed a biztosítási fedezet

a) a biztosított által eladott (visszterhes szerzõdéssel átruhá- zott), de még el nem szállított biztosított ingó vagyontár- gyakra, ha a tulajdonjog még nem szállt át a vevõre. El nem szállítottnak minõsül a vagyontárgy, ha a szállítóeszközre történõ berakodás nem kezdõdött meg;

b) a biztosított azon hozzátartozóinak (Ptk 685. § b) és alkal- mazottainak saját tulajdonú munkaeszközeire és munkaru- házatára is, akik a kockázatviselés helyén (lásd III fejezet) foglalkozásszerû tevékenységüket végzik;

és amennyiben a fentieket biztosításra feladták.

2. Xxxxx feltételek vonatkoznak az alábbi vagyontárgyakra:

a) az épülete(ke)n belül, vagy az épülete(ke)n kívül, de a biz- tosított ingatlanon található gépjármûvek

b) adathordozók, úgymint üzleti könyvek, akták, tervek, lyuk- kártyák, mágneses adathordozók stb.,

c) készpénz, feldolgozatlan nemesfém, foglalat nélküli gyön- gyök és drágakövek, valamint értékpapírok, betétkönyvek és okmányok,

d) üzemben foglalkoztatottak személyes tárgyai, ha azok nem sorolhatók a II 1. b) ponthoz, kivéve gépjármûvek, kész- pénz, értékpapírok, nemesfém, drágakõ, igazgyöngy és ezek felhasználásával készült tárgyak, valamint lakásokhoz tartozó háztartási ingóságok,

e) automaták (árusító-, pénzváltó-, nyerõ-, és játékautoma- ták, jegykiadó automaták, stb.) és azok tartalma,

f) azok az idegen vagyontárgyak, melyek a tulajdonjog fenn-

tartása mellett kerülnek a biztosított birtokába (pl. bérleti szerzõdés, megõrzés, bizomány, zálog, javítás).

3. Épületek esetén a biztosítás – egyéb megállapodás hiányá- ban – a VM A) pontjában meghatározott épületalkotórészekre és az ott megnevezett más vagyontárgyakra vonatkozik.

Csak külön megállapodás alapján tekinthetõk az épület alko- tórészének az elektromos, a gáz, a vízellátó és a szennyvízel- vezetõ berendezések a hozzájuk tartozó mérõkészülékekkel, a fûtõ és egészségügyi berendezések, a villámhárító beren- dezések és a felvonók.

III. Kockázatviselés helye

A biztosítás csak a kötvényben megjelölt kockázatviselési helyen érvényes, amennyiben errõl külön megállapodás másképpen nem rendelkezik. Ha a biztosított vagyontárgyakat a kockázatviselés he- lyérõl ideiglenesen eltávolítják, a biztosító kockázatviselése a va- gyontárgyaknak a kockázatviselési helyre való visszahelyezéséig szünetel. Bizonyos vagyontárgyakra a biztosító ettõl eltérõ tárolási feltételeket írhat elõ.

IV. A biztosított kármegelõzési és változásbeje- lentési kötelezettsége

Az ÁVF VII fejezet 1-5. pontjainak kiegészítése

1. A biztosított köteles a hatósági létesítési és üzemeltetési, illet- ve a tûzvédelmi és tûzmegelõzési szabványokban foglalt elõ- írásokat maradéktalanul betartani és betartatni.

2. Szerzõdéskötés után a biztosított köteles minden olyan körül- mény megváltozásáról a biztosítót írásban tájékoztatni, amely- re a biztosító a szerzõdéskötés során írásban kérdést tett fel, vagy a biztosítási szerzõdésben rögzített.

V. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor

Az ÁVF IX fejezetének idevonatkozó részei (1-5. pontok) a követ- kezõképpen módosulnak:

1. A biztosítottat kártalanítási igényének érvényesítése során az alábbi kötelezettségek terhelik:

a) Tõle elvárható gondossággal kell eljárnia a további károk elhárítása és a kárenyhítés érdekében. Ennek keretében a biztosítóhoz kell fordulnia és amennyiben a biztosító utasí- tásadási jogával él, követnie kell a kapott utasításokat. Az ezzel kapcsolatos kiadások megtérítésére vonatkozóan lásd a VII fejezetet. A kárenyhítési kötelezettség elmulasztá- sából eredõ kárt a biztosított viseli.

b) köteles a biztosítási esemény bekövetkezését haladéktalanul, de legkésõbb a felfedezéstõl számított 2 munkanapon belül a biztosítási szerzõdést kezelõ biztosító egységnek írásban bejelenteni. Ez a bejelentésre megállapított idõtartam vonat- kozik arra az esetre is, amikor a biztosítást a biztosított képvi- selõjének minõsülõ biztosítási alkusz (bróker, makler) kezeli.

Tûz- és robbanáskárt hatósági elõírás szerint a tûzoltóságnak is jelentenie kell. Betöréses lopás és rablás esetén a biztosí-

tott köteles rendõrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzõkönyv- ben rögzíteni.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a káresemény bekövetkeztének és felfedezésének idõ- pontját, helyét és a káresemény rövid leírását;

– a károsodott vagyontárgyak megnevezését;

– a károsodás megállapított vagy becsült mértékét;

– a kárrendezésben a biztosított képviseletében közremû- ködõ vagy eljáró személy vagy szervezet nevét és kap- csolattartáshoz szükséges adatait;

– a tûzoltóságnak tett bejelentés, illetõleg a rendõrségi fel- jelentés (jegyzõkönyv) egy másolati példányát.

c) Engedélyeznie kell a biztosító számára minden, a kár oká- val és nagyságával, valamint az igényelt kártalanítási összeg megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, a biztosí- tó kérésére szóban vagy írásban a valóságnak megfelelõ- en és hiánytalanul köteles megadni minden szükséges fel- világosítást és bemutatni minden szükséges bizonylatot.

d) A biztosító kérésére méltányos határidõn belül – amely nem lehet kevesebb két hétnél – saját költségére be kell nyújtania a biztosítási esemény elõtt meglévõ vagyontár- gyak igazolására szolgáló bizonylatokat, a kár napján meg- lévõ maradványértékek leltárát és a károsodott vagy hiány- zó vagyontárgyak leltárjegyzékét, azok a káresemény be- következése idõpontjában érvényes értékének feltünteté- sével, továbbá a nyomozást megszüntetõ határozatot, vádemelés esetén a vádiratot (vádindítványt), valamint a tûzrendészeti hatóság által kiadott okiratot. Épületkárok esetén kérésre mellékelnie kell a káridõponti helyzetet ta- núsító hiteles telekkönyvi kivonatot is.

e) A b) pontban említett bejelentés, ill. a c) és d) pontokban említett bizonylat, illetve jegyzék benyújtási határidejének betartása szempontjából azok beadásának (ajánlott külde- ményként történõ postai feladásának) idõpontja a mérvadó.

f) A káresemény által elõidézett állapoton a kár felméréséig, de legkésõbb a bejelentéstõl számított 5 munkanapig nem változtathat, kivéve, ha a változtatás a kárenyhítés érdeké- ben vagy közérdekbõl szükséges.

2. A biztosító kártalanítási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az elõzõ bekezdésekben elõírt kötelezettségeket súlyosan gondatlanul vagy szándékosan nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, és ezáltal le- hetetlenné válik a kár nagyságának, valamint a biztosítási ér- téknek és a kártalanítási összegnek a pontos megállapítása.

3. Az 1. bekezdésben felsorolt kötelezettségek súlyosan gondatlan megszegése esetén is fennmarad a biztosító fizetési kötelezett- sége, ha a kötelezettségszegés sem a káresemény tisztázását, sem pedig a biztosító fizetési kötelezettségének megállapítását vagy annak nagyságát nem befolyásolta. Az 1. bekezdés a) pontjában felsorolt kötelezettségek súlyosan gondatlan megsze- gése esetén abban az esetben marad fenn a biztosító fizetési kötelezettsége, amennyiben a kár nagysága a kötelezettségek kellõ teljesítése esetén sem lett volna csökkenthetõ.

VI. Kárkifizetés

Az ÁVF IX fejezet. 6. és 8-10. pontjainak kiegészítése

1. A kárösszeg megállapításánál épületek, berendezések és áruk esetében (lásd VM A., B., C. pontjai) a biztosító a kár bekövet- keztének idõpontjában érvényes kárkori új értéket veszi alapul. Megrongálódott vagyontárgyaknál levonásra kerül a marad- ványérték. Épületmaradványok értékének felszámítását az

esetleges hatósági újjáépítési korlátozások nem befolyásolják.

2. Kárkori új értéknek tekintendõ:

a) Épületeknél a helyi viszonyoknak megfelelõ újraépítési érték.

b) Használati tárgyak, munkaeszközök, gépek és egyéb mû- szaki berendezések esetében az újrabeszerzés (új eszköz beszerzésének) költsége.

c) A biztosított által elõállított áruk (félkész és késztermék) esetében az újonnan való elõállítás költsége, de legfeljebb az eladási ár, levonva belõle a fel nem merült költségeket.

d) Olyan áruk esetén, amelyekkel a biztosított kereskedik, nyersanyagoknál, melyeket a biztosított áruk gyártásához vásárolt, valamint termények esetén a káresemény bekö- vetkeztének idõpontjában való újrabeszerzés költségei, de legfeljebb az eladási ár, levonva belõle a fel nem merült költségeket.

3. A fenti értékek kiszámításánál a káresemény bekövetkeztekor érvényes árak (kialakult piaci árak megléte esetén a piaci árak), valamint az újonnan való elõállításnak a káridõpontjában érvényes költségei a mérvadók.

4. Ha valamely vagyontárgynál az elhasználódás mértéke na- gyobb, mint 60 %, akkor a káridõponti avult érték térítendõ. A káridõponti avult érték térítendõ abban az esetben is, ha a va- gyontárgyaknál valamely, nem a biztosított káreseménnyel összefüggõ rongálódás következtében 60 %-ot meghaladó maradandó értékcsökkenés állt be.

5. Adathordozók (üzleti könyvek, akták, tervek, mágneslemezek, stb.) és a rajtuk lévõ adatok esetében az újrabeszerzés, illetve helyreállítás költsége. A káresemény bekövetkezte után amennyiben a helyreállítás két éven belül megtörténik, a bizto- sító megtéríti a számlával igazolt helyreállítási (újrabeszerzési) költséget, egyébként az anyagárat.

6. Gépjármûvek esetében a kártalanítás alapja a káridõponti (avult) érték. Ha a javítási költségek meghaladják a biztosított gépjármû káridõponti értékét, akkor a kártalanítás a káridõ- ponti értékre korlátozódik, levonva a maradványértéket.

7. Tõzsdén jegyzett árfolyammal rendelkezõ értékpapírok eseté- ben a káresemény elõtti utolsó jegyzés árfolyamértéke, illetve egyéb értékpapíroknál a kibocsátó által igazolt érték, fenntar- tásos (névre szóló) betétkönyvek esetében a hirdetményi eljá- rással kapcsolatos költségek, bemutatóra szóló takarékköny- vek esetében a követelés összege.

8. Reprodukciós segédeszközök esetében az újrabeszerzés, il- letve az újraelõállítás költsége. A káresemény bekövetkezte után amennyiben a helyreállítás két éven belül megtörténik, a biztosító megtéríti a számlával igazolt helyreállítási (újra- beszerzési) költséget, egyébként az anyagárat.

9. Muzeális vagy mûvészeti értékû vagyontárgyaknál, amelyek- nél az idõmúlás általában nem vezet értékcsökkenéshez, a forgalmi érték kerül kifizetésre.

10. A vagyontárgyhoz fûzõdõ személyes elõszereteti (kéjbecs) ér- téket a biztosító a térítési érték megállapításánál nem veszi fi- gyelembe.

11. Összetartozó vagyontárgyaknál (pl. garnitúrák, készletek) a biztosító nem veszi figyelembe azt az esetleges értékcsökke- nést, amelyet az épen maradt darabok a többi megrongáló- dása vagy megsemmisülése révén elszenvednek.

12. Idegen tulajdon csak abban az esetben biztosított, ha az fajtá- ja (lásd: VM) szerint a biztosított vagyontárgyak közé tartozik, azt a biztosítottnak megmunkálásra, használatra vagy megõr- zésre ill. eladásra átadták, és a biztosított és különösképpen a tulajdonos között a vagyontárgynak a biztosításba való bevo- nására vonatkozó megállapodás létezik. A biztosítás a biztosí- tott és a tulajdonos számlájára szól. A biztosítási érték nagy- ságát illetõen azonban, más megállapodás hiányában, csak a tulajdonos érdeke a mérvadó.

13. A biztosító a szolgáltatások összegébõl levonja azt az össze- get, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet.

VII. Kiadások megtérítése

1. A biztosító megtéríti a biztosított azon kiadásait, amelyek a kár- esemény alkalmával a kár elhárítása vagy enyhítése érdekében szükségesek voltak, még ha nem is jártak eredménnyel. Nem tartoznak azonban ebbe a kategóriába azok a kiadások, ame- lyek a mentési kötelezettség teljesítése közben elszenvedett egészségkárosodás következtében merülnek fel.

2. A kár enyhítése, valamint a kártalanítás együttes összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget, kivéve, ha a kárenyhítés költségei a biztosító kifejezett utasításának eredménye. Alulbiz- tosítás esetén a költségek térítése is olyan arányban történik, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.

3. A káresemény kapcsán keletkezõ mellékköltségeket (lásd VM E pontja) a biztosító a biztosítási kötvényben erre vonatkozóan megadott biztosítási összeg erejéig teljes mértékben megtéríti.

VIII. Kártalanítás korlátozása

Az ÁVF V. fejezetének kiegészítése

1. Ha a biztosított vagyontárgyak biztosítási összege alacso- nyabb, mint a kárkori új érték, akkor a kárt a biztosítási összeg és a kárkori új érték arányában téríti a biztosító.

2. A biztosító a káresemény bekövetkeztekor nem veszi figye- lembe az alulbiztosítást, amennyiben az – az adott vagyon- csoportra vonatkozóan – nem haladja meg a biztosítási összeg 10 %-át.

3. Ha a biztosítás elsõ kockázatra szól, akkor a biztosítási összeghatárig, arányos térítés alkalmazása nélkül a teljes kárt téríti a biztosító.

4. Ha a biztosított vagyontárgyak biztosítási összegének csak egy százalékban megadott része a biztosítási összeg (hányadrészbiztosítás), és csak egy káresetnél derül ki, hogy a tényleges összérték ebben az idõpontban magasabb, mint a hányadrészbiztosítás alapjául szolgáló teljes (100%-os) biz- tosítási összeg, akkor a biztosító a kötvényben megadott hányadrészbiztosítási összeg keretén belül a bekövetkezett kárt csak olyan mértékben viseli, ahogy a hányadrészbiztosí- tás alapjául szolgáló teljes biztosítási összeg a tényleges összértékhez viszonyul.

5. A biztosító – amennyiben a biztosított hozzájárul – az új érték biztosítás fenntartása érdekében értékkövetõ indexet alkal- maz. A biztosítási összeg értékkövetõ módosításáról, annak mértékérõl, valamint a díjváltozásról a biztosító a díjváltozás ér- vénybelépését 60 nappal megelõzõen írásban értesíti a bizto- sítottat.

IX. Szakértõi eljárás

Az ÁVF IX fejezet 7. pontjának kiegészítése

A szakértõ megállapításának tartalmaznia kell a kárkori új értéket, az elhasználódás mértékét, valamint a kárt szenvedett vagyontár- gyak maradványainak értékét. A megállapításnak – ha a biztosító ezt kéri – tartalmaznia kell a biztosított, de kárt nem szenvedett va- gyontárgyak jegyzékét is, azok kárkori új értékének feltüntetésével.

X. Biztosítási összeg változása

A kár napjától kezdõdõen – amennyiben a szerzõdõ/biztosított és a biztosító errõl a káresemény bekövetkezte után ellenkezõ megál- lapodást nem köt – a keletkezett kár összegével csökkentett bizto- sítási összeget a folyó biztosítási idõszak fennmaradó részére a biztosító a fizetett kártalanítás összegével megnöveli anélkül, hogy ehhez a biztosítási szerzõdés módosítására vonatkozó külön aján- latra lenne szükség. Kivételt képeznek ezalól az elsõ kockázatra biztosított vagyontárgyak ill. költségek.

Tûzbiztosítás Különös Feltételei (TBKF)

A biztosítási szerzõdésre az Általános Vagyonbiztosítási Feltéte- lek (továbbiakban ÁVF) és az Általános Szerzõdési Feltételek (továbbiakban ÁSZF) rendelkezései, továbbá a Vagyoncsopor- tok Meghatározásában (továbbiakban VM) foglaltak, valamint a hatályos magyar jogszabályok alkalmazandók. Amennyiben a szerzõdõ és a biztosított nem ugyanaz a személy, a biztosítottra vonatkozó rendelkezések – értelemszerûen – a szerzõdõre is vonatkoznak.

I. Biztosított veszélyek és károk

1. A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedeze- tet nyújt a tûz, villámcsapás, robbanás és a személyzettel közlekedõ légijármû, ill. ilyen légijármû részeinek vagy rako- mányának lezuhanása és becsapódása folytán bekövetkezõ károkra.

2. Tûz alatt olyan tûzeset értendõ, amikor a tûz (hõ-, láng-, fény-, és füsthatás kíséretében lezajló oxidációs folyamat) nem ere- deti rendeltetési helyén keletkezett, vagy ott keletkezett, de azt elhagyta és önerejébõl képes volt tovaterjedni (kártûz). Nem tekintendõ tûznek, és így a biztosítás nem terjed ki azok- ra az esetekre, amikor

a) biztosított vagyontárgyak azáltal semmisülnek vagy rongá- lódnak meg, hogy rendeltetésszerû tûz, füst vagy hõ hatá- sának voltak kitéve, vagy tûztérbe estek vagy dobták azo- kat, vagy

b) hõ hatására – lánggal égés hiányában – csak szín vagy alakváltozás ment végbe, vagy

c) ha a kárt olyan tûz okozza amely önmagától a keletkezés helyétõl nem képes továbbterjedni, vagy

d) a biztosított elektromos gépek, készülékek vagy berende- zések az elektromos áram energiájának hatására rongá- lódnak vagy semmisülnek meg, fényjelenség kíséretében vagy anélkül.

Az a) és d) pontokban jelzett okok miatt más biztosított va- gyontárgyakra átterjedõ tûz által okozott kárra a biztosító koc- kázatviselése kiterjed.

3. Villámcsapás okozta kárnak csak azon károk tekintendõk, amelyeket

a) a biztosított épületbe, vagy a szabadban lévõ biztosított va- gyontárgyakba becsapó villám erõ- és hõhatása okoz, illetve,

b) az épületet ért villámcsapás hatása okoz az épületen belül található biztosított vagyontárgyakban, amennyiben az épületen az a) pontban leírt károsodás jelentkezik.

Biztosított elektromos gépeknél, készülékeknél és berende- zéseknél a biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a károkra, amelyek túlfeszültség vagy indukció folytán követ- keztek be.

Fennáll azonban a biztosító teljesítési kötelezettsége, ha az elõbbiekben említett okok miatt keletkezõ tûz során más biz- tosított vagyontárgyak rongálódnak vagy semmisülnek meg.

4. Robbanás alatt a gázok, porok és gõzök terjeszkedési törek- vésén alapuló, hirtelen lezajló erõhatás értendõ. Valamely tar- tály (kazán, csõvezetékek stb.) felrobbanása csak akkor bizto- sítási esemény, ha annak fala olyan mértékben felszakad, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség kiegyenlítõ- dése hirtelen következik be.

Nem számít robbanásnak és így a biztosító kockázatviselése sem terjed ki azokra az esetekre, amikor a biztosított vagyon- tárgyak

a) centrifugális erõ által okozott törés (centrifúgáltörés),

b) vízlökés (különösen víz- és gõzerõgépeknél),

c) csõtörés,

d) az üzemeléssel összefüggõ mechanikus hatás,

e) belsõégésû motorokban a robbanótérben (a motor henge- rében) fellépõ robbanások,

f) elektromos megszakítókban (pl. olajtöltésû, pneumatikus és gáztöltésû megszakító, stb.) a bennük már meglévõ vagy keletkezõ gáznyomás,

folytán rongálódnak vagy semmisülnek meg.

Nem számít robbanásnak a repülõgépek hangrobbanása sem.

5. A robbanóanyagok okozta robbanáskárok csak akkor fede- zettek, ha azáltal keletkeznek, hogy a robbanóanyagok a szerzõdõ (biztosított) tudtán kívül, általa nem megengedett és ellenõrizhetetlen módon kerültek a kockázatviselési helyre.

A biztosítás értelmében robbanóanyagnak számít – függetle- nül attól, hogy a gyakorlatban lövészet vagy robbantás céljá- ra használják-e vagy sem – minden robbanóképes szilárd vagy folyékony anyag, vagy ezek keverékei, ha a robbanás folyamata és viszonylagos hatása megfelel a robbantás- és lövészeti technikában alkalmazott robbanóanyagok robbaná- sának.

A szomszédos, nem a biztosított rendelkezése alá esõ létesít- ményekben bekövetkezõ robbanóanyag-robbanás által a biz- tosított vagyontárgyakban okozott károk csak akkor biztosítot- tak, ha a biztosítottnak a robbanóanyagok jelenlétérõl és fel- használásáról nem volt és nem is lehetett tudomása.

6. A biztosító abban az esetben téríti meg a megsemmisült vagy megrongálódott biztosított vagyontárgyak értékét, illetve érték- csökkenését, ha a megsemmisülés vagy megrongálódás

a) az I./1. bekezdésben említett káreseményekkel közvetlen okozati összefüggésben áll,

b) e káresemények elkerülhetetlen közvetlen következménye,

c) tûzoltás, bontás vagy kiürítés során következik be.

II. Biztosított vagyontárgyak

Az ÁSZF II. fejezetében meghatározottak szerint.

III. Kockázatviselés helye

Az ÁSZF III. fejezetének kiegészítése

Készpénz és értékpapírok (a VM D.4. pont szerinti meghatározás- ban) csak a biztosítási ajánlatban megnevezett értéktárolókban vannak biztosítva.

IV. A biztosított kármegelõzési és változásbeje- lentési kötelezettsége

Az ÁSZF IV. fejezetében meghatározottak szerint.

V. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor

Az ÁSZF V. fejezetében meghatározottak szerint.

VI. Kárkifizetés

Az ÁSZF VI. fejezetében meghatározottak szerint.

VII. Kiadások megtérítése

Az ÁSZF VII. fejezetében meghatározottak szerint.

VIII. Kártalanítás korlátozása

Az ÁSZF VIII. fejezetében meghatározottak szerint.

IX. Szakértõi eljárás

Az ÁSZF IX. fejezetében meghatározottak szerint.

X. Biztosítási összeg változása

Az ÁSZF X. fejezetében meghatározottak szerint.

Létesítmények Általános Biztonsági Elõírásai

Ha a jogszabályok, a hatósági és az egyéb biztonsági elõírások nem írnak elõ szigorúbb intézkedéseket, akkor a következõ (pótló- lagos) biztonsági elõírásokat kell betartani. A biztonsági elõírások megsértése a biztosítási védelem elvesztését eredményezheti.

I. Tûzveszélyes tevékenység végzése

Tûzveszélyes tevékenységet végezni tilos olyan helyen, ahol az tü- zet vagy robbanást okozhat mindaddig, amíg a tûz- vagy robba- násveszélyt el nem hárították.

Állandó jellegû tûzveszélyes tevékenységet csak a tûzvédelmi köve- telményeknek megfelelõ, erre a célra kijelölt helyen szabad végezni.

Alkalomszerû tûzveszélyes tevékenységet (pl. hegesztést, tarló- égetést, tetõszigetelést stb.) csak a létesítmény vezetõjének vagy megbízottjának elõzetes írásbeli engedélye alapján szabad végez- ni. Külsõ vállalat által végzett tûzveszélyes tevékenységre az enge- dély beszerzése, kiadása a külsõ vállalat vezetõjének vagy megbí- zottjának feladata, az engedélyt azonban a létesítmény vezetõjével vagy megbízottjával láttamoztatni kell, aki ezt szükség esetén – a helyi sajátosságoknak megfelelõ – tûzvédelmi elõírásokkal köteles kiegészíteni. Az engedélynek tartalmaznia kell a tevékenység idõ- pontját, helyét, leírását, a munkavégzõ nevét, a vonatkozó tûzvé- delmi szabályokat és elõírásokat.

Jogszabályban meghatározott tûzveszélyes tevékenységet csak érvényes tûzvédelmi szakvizsgával rendelkezõ személy, egyéb tûzveszélyes tevékenységet a tûzvédelmi szabályokra, elõírásokra kioktatott személy végezhet.

A tûz és robbanásveszélyes környezetben végzett tûzveszélyes tevékenységhez a kezdéstõl a befejezésig az engedélyezõ – szük- ség esetén – mûszeres felügyeletet köteles biztosítani.

A tûzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégzõ a hely- színt és annak környezetét tûzvédelmi szempontból köteles átvizs- gálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munka befejezését az engedélyezõnek be kell jelenteni.

Autogén és elektromos hegesztési, vágási munkák, valamint for- rasztó lámpával vagy gázégõvel végzett forrasztás, festék leégetés és más hasonló munkálatok a nyílt láng, a magas hõmérséklet, a keletkezõ hegesztési és vágási szikrák, a lecsepegõ folyékony fém, az erõsen felhevített fémrészek és a forrasztókályha (lámpa) miatt kimondottan tûzveszélyesek. A szikrahullás, szóródás miatt az ilyen tevékenységek legalább 10 méteres környezetében foko- zott veszélyeztetés áll fenn.

Az éghetõ folyadékokat tároló tartályokon vagy azokat szállító csõ- vezetékeken végzett munkák még akkor is tûz- vagy robbanásve- szélyesek, ha a tartályokat, csõvezetékeket elõzetesen kiürítették. Ezekre figyelemmel a nyílt lánggal vagy magas hõmérsékleten végzett munkáknál, amelyek nem a speciálisan erre a cél a kialakí- tott és berendezett munkahelyeken történnek, a következõ bizton- sági elõírásokat kell betartani:

1. Az autogén és elektromos hegesztést, vágást, forrasztást, to- vábbá minden egyéb, nyílt lánggal, szikraszóródással járó munkát könnyen éghetõ anyagok, tûz vagy robbanásveszé- lyes folyadékok közelében el kell kerülni. A megmunkálandó

részeket ilyen esetekben szerelõ-, lakatos-, hegesztõ- vagy kovácsmûhelybe kell vinni.

2. A mozgatható éghetõ tárgyakat és a raktározott tûzveszélyes anyagokat a tûzveszélyes tevékenység megkezdése elõtt el kell távolítani a munkaterületrõl. Ugyanez érvényes a felette, alatta és mellette elhelyezkedõ helyiségekre, illetve azok ve- szélyeztetett részeire is.

3. A helyhez kötött tûzveszélyes alkatrészeket, egységeket, be- rendezéseket a munka megkezdése elõtt a lángok, szikrák és izzó fémrészek ellen megbízhatóan védeni kell nem éghetõ védõburkolattal, vízzel, nedves ponyvával vagy takaróval, ho- mokkal vagy egyéb más alkalmas módon.

4. A födém- és faláttöréseket, aknákat, csõátvezetéseket, csõ- végeket és egyéb nyílásokat a tûzveszélyes munkálatok megkezdése elõtt a szomszédos helyiségek irányába tûzbiztosan szigetelni kell. A munkahely melletti, illetve az alatta és felette fekvõ helyiségeket a munkák végzése alatt folyamatosan vizsgálni kell egy esetleges tûz kifejlõdésének megelõzése érdekében (pl. hõvezetés, szikrahullás vagy egyéb ok miatt).

5. Éghetõ burkolatokat, zsaluzásokat, szigeteléseket és hason- lókat a tûzveszélyes munkák megkezdése elõtt a veszélyes területrõl el kell távolítani.

6. Tûz és robbanásveszélyes anyagokat, folyadékokat vagy gá- zokat tartalmazó tartályokat, csõvezetékeket és csatornákat a munka kezdete elõtt ki kell üríteni, meg kell tisztítani és – amennyiben lehetséges – vízzel feltölteni. Ha nem lehetséges a vízzel való feltöltés vagy nem biztosítható a teljes kitisztítás, akkor az egységeket nitrogénnel vagy szén-dioxiddal kell megtölteni.

7. A tûzveszélyes munka megkezdése elõtt a használatra kerülõ munkaeszközöket ellenõrizni kell. Ha az égõ hegesztõpisztolyt vagy lángvágót, valamint forrasztó lámpát idõlegesen lerakják, akkor a nyílt lángra különösen vigyázni és folyamatosan ügyel- ni kell.

8. A tûzveszélyes munkák befejezésekor a munkahelyeket, a munkahely mellett, alatt és felett elhelyezkedõ helyiségeket és az esetleges további veszélyterületeket tûzre, füstre vagy égésre utaló nyomokra alaposan és ismételten – a munka be- fejezése után több órával is – ellenõrizni kell. A kisebb mérté- kû égési helyek, tûzgócok eloltására is különös gondosságot kell fordítani, a nehezen megközelíthetõ helyekre oda kell fi- gyelni. Ha szükséges, akkor a tûzoltóságot óvatosságból elõ- zetesen értesíteni kell. Amennyiben a megfelelõ mértékû vé- delem nem biztosított, a tûzveszélyes munkákat nem szabad elkezdeni vagy ha az idõközben derül ki, a tevékenységet szüneteltetni kell.

II. Építészeti tûzvédelem, tûzvédelmi berende- zések

A beépített tûzvédelmi és biztonsági berendezéseket hatósági elõ- írásoknak megfelelõen állandóan üzemképes, rendelkezésre álló állapotban kell tartani, mûködõképességüket korlátozni nem sza-

bad. A kiszolgálásukat, befogadásukat szolgáló építmények (víztá- roló medencék, gépházak stb). karbantartásáról, megfelelõ mû- szaki állapotáról gondoskodni kell. A mûködõképesség rendsze- res kontrollja mellett valamennyi tûzvédelmi célú berendezést, esz- közt, anyagot legalább félévenként, erre feljogosított céggel ellen- õriztetni kell. A biztosító az ellenõrzést évente a biztosítási szerzõ- dés karbantartása során felülvizsgálhatja.

III. Elektromos berendezések (1000 Volt feszült- ség alatt)

Az OTSZ (Országos Tûzvédelmi Szabályzat) által, valamint az összes idevonatkozó jogszabályban, szabályzatban, szabvány- ban és hatósági elõírásban megkövetelt vizsgálatokat el kell vé- gezni, a megállapított hiányosságokat haladéktalanul ki kell kü- szöbölni, és az elvégzett javításokról szerelési igazolást kell be- szerezni. A biztosító a vizsgálati bizonylatokat, illetve egyéb igazo- lásokat ellenõrizheti.

IV. Elektrosztatikus feltöltõdés

Gépeknél és berendezéseknél, amelyek mûködésénél statikus elektromosság keletkezhet, a megfelelõ földelésrõl, illetve más ha- tásos, a szabvány által megkövetelt intézkedésekrõl (feltöltõdési sebesség csökkenésérõl, elvezetési sebesség növelésérõl, eliminátorokról stb.) kell gondoskodni.

V. Tüzelõ és fûtõberendezések

1. A berendezések kifogástalan mûszaki állapota érdekében rendszeresen ellenõrzéseket, vizsgálatokat kell végezni. A fel- tárt hiányosságokat haladéktalanul meg kell szüntetni.

2. A berendezések kezelésével csak cselekvõképességében nem korlátozott, a berendezések kezelését ismerõ, a kapcso- lódó utasításokban jártas, az OTSZ által meghatározott eset- ben szakvizsgával rendelkezõ személyeket lehet megbízni.

3. Könnyen éghetõ anyagokat a tüzelõ-, fûtõberendezések, füstelvezetõ csövek, összekötõ elemek, valamint kéménytisz- tító nyílások közelében nem szabad elhelyezni.

VI. Külsõ munkavállalók foglalkoztatása

Ha a létesítmény (vállalat) területén külsõ munkavállalók dolgoznak, akkor biztosítani kell, hogy ezeket a biztonsági elõírásokat betart- sák. A szükséges ellenõrzéseket vállalati, erre megfelelõ és meg- bízható személyekkel kell elvégeztetni. Az elõírások betartása szempontjából a külsõ munkavállalókra a vállalat saját alkalmazot- taira vonatkozó elõírások érvényesek.

VII. Rend és tisztaság

Az egész létesítmény területén a rend és a tisztaság betartásával a kár bekövetkezésének valószínûségét és a kár nagyságát a leg- messzebbmenõkig csökkenteni kell. Üzemzárás után megfelelõ személy ellenõrzésével nemcsak a rendet és tisztaságot, hanem egyéb elõírásokat is be kell tartani.

VIII. Raktározás

1. A következõ rendelkezések minden anyag raktározására érvé- nyesek, amennyiben más biztonsági elõírások az egyes ipari és kereskedelmi létesítményekre nincsenek meghatározva.

2. Ha nem érvényesek szigorúbb rendelkezések, akkor blokkos raktározásnál a zárt tárolási egységek által elfoglalt alapterület legfeljebb 200 m2 lehet. Az így képzett raktározási blokkok között távolságot kell tartani, amelyek biztosítják, hogy mind- egyik tárolási egységet a tûzoltóerõk tûz esetén minden irány- ból meg tudják közelíteni. A tárolási egységek közötti részeket mindig szabadon kell hagyni.

3. Az “A” és “B” tûzveszélyességi osztályba tartozó különbözõ halmazállapotú anyagok együtt vagy a “C és “D” tûzveszélyes- ségi osztályba tartozó anyagokkal együttesen nem tárolhatók.

4. A raktárhelyiségekben és raktárterületen éghetõ anyagok tá- rolása esetén nyílt lángú, illetve szabadon sugárzó tüzelõ, fû- tõberendezés nem használható.

5. A technikai berendezéseket (elektromos targoncatöltõket, zsu- gorfóliázó berendezéseket stb.) úgy kell elhelyezni, hogy ezek hi- bás mûködése és/vagy hibás kezelése a kár növekedését (tûz, robbanás) a környezetükben ne idézzék elõ (pl. a biztonsági zó- na szabadon hagyása, tûzgátló elválasztások alkalmazása).

Vezetékes Vízkár Biztosítás Különös Feltételei (VVBKF)

A biztosítási szerzõdésre az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (továbbiakban ÁVF) és az Általános Szerzõdési Feltételek (további- akban ÁSZF) rendelkezései, továbbá a Vagyoncsoportok Megha- tározásában (továbbiakban VM) foglaltak, valamint a hatályos ma- gyar jogszabályok alkalmazandók. Amennyiben a szerzõdõ és a biztosított nem ugyanaz a személy, a biztosítottra vonatkozó ren- delkezések – értelemszerûen – a szerzõdõre is vonatkoznak.

I. Biztosított veszélyek és károk

1. Ezen feltételek értelmében a biztosító biztosítási fedezetet nyújt a vízvezetéki, melegvízszolgáltató és központi fûtés rendszerek, klímaberendezések valamint tûzoltó- és tüzivízellátó rendszerek nyomó- és elvezetõ csöveibõl, vala- mint az ezekhez csatlakozó készülékekbõl rendeltetésellene- sen kilépõ víz vagy gõz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkra.

2. A biztosítás nem terjed ki

a) olyan a károkra, amelyek a kockázatviselés kezdete elõtt keletkeztek, akkor sem, ha a kockázatviselés kezdete után derültek ki;

b) fakorhadási, gombásodási, penészesedési károkra;

c) közvetett károkra – mint pl. vízhiány, vízveszteség, jövedelemkiesés,

d) talajvíz, árvíz illetve idõjárási viszontagságokból keletkezett, vagy az ezek miatt összegyûlt víz okozta károkra;

e) talajszint alatti padozatú helyiségekben a padozattól 25 cm-nél alacsonyabban tárolt áruk és raktárkészletek káraira;

f) magában a csõvezetékben, készülékekben a kopás, el- használódás, korrózió okozta károkra;

g) sprinkler berendezések nyomáspróbái, ellenõrzési és karbantartási valamint javítási vagy szerelési munkálatai során, továbbá szabályszerû mûködése következtében keletkezett károkra; (Megjegyzés: a sprinkler berendezés szabályszerû mûködése által okozott kár a tûzbiztosítás hatálya alá esik.)

h) a vezetékekhez csatlakozó készülékekben és szerelvé- nyekben (pl. csaptelepek, vízmérõk, víztartályok, fürdõká- dak, mosdók, WC-öblítõtartályok, kazánok, fûtõtestek, boj- lerek stb.) keletkezett károkra, kivéve a VII fejezet b) pontjá- ban megnevezett fagyáskárokat;

3. A biztosító abban az esetben téríti meg a megsemmisült vagy megrongálódott biztosított vagyontárgyak értékét, illet- ve értékcsökkenését, ha a megsemmisülés vagy megron- gálódás

a) az I. 1. bekezdésben említett káreseményekkel közvetlen okozati összefüggésben áll,

b) e káresemények elkerülhetetlen következménye.

II. Biztosított vagyontárgyak

Az ÁSZF II. fejezetében meghatározottak szerint.

III. Kockázatviselés helye

Az ÁSZF III. fejezetében meghatározottak szerint.

IV. A biztosított kármegelõzési, változásbeje- lentési és közlési kötelezettségei

Az ÁSZF IV. fejezetének kiegészítése

1. A biztosított köteles a vízvezetékek, illetve a biztosításba be- vont berendezések karbantartásáról gondoskodni. Ha szakér- tõi vélemény, jogszabályban foglalt építõipari vagy hatósági elõírások alapján a fagykárok megelõzése érdekében a vízve- zetékek vagy egyéb vízvezetõ berendezések helyreállítása vagy pótlása, illetve egyéb intézkedés szükséges, úgy azt ha- ladéktalanul, de- legkésõbb a biztosító által meghatározott idõpontig – meg kell tennie.

2. A biztosított köteles a használaton kívüli vagy felügyelet nél- küli építmények vízvezetékeit és egyéb vízvezetõ berendezé- seit, készülékeit elzárni. Fûtési idényben továbbá valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, amennyiben a fûtés nem folyamatosan vagy nem a szokásos teljesít- ménnyel üzemel.

3. A biztosított változásbejelentési kötelezettségei

A kockázatvállalás szempontjából az alábbi változások beje- lentésére különösen köteles a biztosított:

a) Épületek, berendezések, áruk biztosítása esetén: sprinkler (automatikus indítású, vízzel oltó berendezés) megléte vagy létesítése.

b) Épületbiztosítás esetén: vízkeringtetéssel mûködõ klímabe- rendezés és (vagy) a padláson vagy tetõtérben levõ 1 m3- nél nagyobb ûrtartalmú víztartály; úszómedence az épüle- ten vagy épületben; vízkeringtetéssel mûködõ padlófûtés, szolárberendezés, nagyobb kiterjedésû vízvezetékhálózat megléte vagy létesítése (pl. idegenforgalmi üzemekben, gyógyüdülõkben stb.).

c) Áruk biztosításánál: ha az áruk raktározása talajszint alatti helyiségben történik.

V. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor

Az ÁSZF V. fejezetében meghatározottak szerint.

VI. Kárkifizetés

Az ÁSZF VI. fejezetében meghatározottak szerint.

VII. Kiadások megtérítése

Az ÁSZF VII. fejezetének kiegészítése

Épületbiztosítás esetén a biztosító az alábbi kiadásokat téríti:

a) az épületen belüli, vagy annak külsõ falán elhelyezett, az I.

1. bekezdésben felsorolt berendezések be- és elvezetõ csöveinek töréskárai megszüntetésének költségeit;

b) az a) pontban felsorolt be- és elvezetõ csövek, valamint a vezetékekhez csatlakoztatott készülékek és szerelvények (pl. csaptelepek, vízfogyasztásmérõk, víztartályok, fürdõká- dak, zuhanyozók, mosdók, WC-öblítõtartályok, kazánok, fûtõtestek, bojlerek és hasonló készülékek) fagyáskárai

megszüntetésének költségeit, beleértve a szükséges mel- lékmunkálatok költségét is;

c) az a) pontban felsorolt csövek felolvasztási költségeit;

d) a feltárási költséget, amelyet egy biztosított káresemény során a biztosított csövek kárhelyének megállapítására, fel- kutatására fordítanak;

e) törés- és fagyáskár elhárításánál káreseményenként maxi- málisan 6 m hosszú csõ behúzásának költségét.

VIII. Kártalanítás korlátozása

Az ÁSZF VIII. fejezetében meghatározottak szerint.

IX. Szakértõi eljárás

Az ÁSZF IX. fejezetében meghatározottak szerint.

X. Biztosítási összeg változása

Az ÁSZF X. fejezetében meghatározottak szerint.

Vihar Biztosítás Különös Feltételei (VBKF)

A biztosítási szerzõdésre az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (továbbiakban ÁVF) és az Általános Szerzõdési Feltételek (további- akban ÁSZF) rendelkezései, továbbá a Vagyoncsoportok Megha- tározásában (továbbiakban VM) foglaltak, valamint a hatályos ma- gyar jogszabályok alkalmazandók. Amennyiben a szerzõdõ és a biztosított nem ugyanaz a személy, a biztosítottra vonatkozó ren- delkezések – értelemszerûen – a szerzõdõre is vonatkoznak.

I. Biztosított veszélyek és károk

1. A biztosító az alábbi meghatározások szerint biztosítási fede- zetet nyújt vihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kõomlás, földcsuszamlás, felhõszakadás, ismeretlen építmény vagy üreg beomlása, valamint ismeretlen jármû ütközése által oko- zott károkra.

2. Ezen feltételek értelmében

a) Vihar: az a biztosítási esemény, amelyet a biztosított tár- gyakban a rendkívül heves (15 m/s szélsebességet elérõ vagy azt meghaladó) szél okozott. A szélsebességet ese- tenként a Központi Meteorológiai Intézet igazolja.

b) Jégverés: olyan, roncsolással járó biztosítási esemény, amelyet a leesett jégszemek okoztak a biztosított vagyon- tárgyakban.

c) Hónyomás: olyan biztosítási esemény, amelyet a nagy mennyiségben összegyûlt hó statikus nyomása okozott a biztosított vagyontárgyakban.

d) Xxxxxxxxxxx, kõomlás és földcsuszamlás: olyan biztosítási esemény, amelyet az elmozduló szikladarabok, kõzetdara- bok, illetve földtömeg okozott a biztosított vagyontárgyakban.

e) Ismeretlen építmény, üreg beomlása: az a biztosítási ese- mény, amikor ismeretlen (építési, illetve üzemeltetési engedé- lyekben nem szereplõ, a biztosított vagy a hatóságok által fel nem tárt) üregek beomlása során a természetes egyensúlyi állapot külsõ erõhatás következtében megszûnt és ezért hir- telen bekövetkezõ talajelmozdulás, omlás következett be.

f) Felhõszakadás: az a biztosítási esemény, amelyet hirtelen lehulló, talajszinten áramló nagy mennyiségû víz rombolás- sal, elöntéssel okoz. A talajszint alatti padozatú helyiségek- ben tartott árukra és raktárkészletekre csak akkor érvényes e kockázatviselés, ha azokat a padlószinttõl legalább 25 cm magas állványon helyezték el.

g) Ismeretlen jármû ütközése: az a biztosítási esemény, amelynél ismeretlen szárazföldi jármû vagy alkatrésze, illet- ve rakománya a biztosított vagyontárgyakban ütközéssel kárt okoz.

3. Nem biztosított veszélyek és károk:

a) Azon károk, melyeket tûz, villámcsapás, robbanás, árvíz, földrengés, repülõgépek szívó, illetve nyomó hatása okoz, még akkor sem, ha ezek a 2. bekezdésben felsorolt kár- eseményekkel kapcsolatban lépnek fel, illetve azok követ- kezményei.

b) Azon vízkárok, melyek más módon okoznak kárt, mint ahogy az a 2. bekezdésben szerepel, pl. olyan károk, melyeket csa- padékvíz, hólé, olvadékvíz, beszivárgott víz okoz és ezek nem vezethetõk vissza valamely biztosítási eseményre.

c) Azon károk, melyeket sziklatömbök, kõ-, illetve földtöme- gek mozgása, illetve ismeretlen építmény vagy üreg beom- lása okoz, ha e mozgások a föld ásványi anyagainak föltá- rása során keletkeztek.

d) Azon károk, melyek az épületek elhasználódásából, kar- bantartásának elmulasztásából, építési szabályok be nem tartásából, szigetelési hibákból, építési anyagok hibájából adódtak.

A biztosító kártalanítási kötelezettsége viszont fennáll, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben.

4. Az árvíz és a földrengés okozta károk csak külön megállapo- dás alapján biztosítottak.

5. A biztosító abban az esetben téríti meg a megsemmisült vagy megrongálódott biztosított vagyontárgyak értékét, illetve érték- csökkenését, ha a megsemmisülés vagy megrongálódás

a) az I. 1. bekezdésben említett káreseményekkel közvetlen okozati összefüggésben áll,

b) e káresemények elkerülhetetlen közvetlen következménye. (Ilyen kárnak minõsül az is, ha – a biztosítási eseménnyel kapcsolatban – a biztosított vagyontárgyak megrongálódá- sát vagy megsemmisülését egy biztosított káresemény kö- vetkeztében megrongálódott tetõn, falrészeken vagy ren- deltetésszerûen bezárt ablakokon illetve ajtókon keresztül bejutó csapadék, hó vagy jég okozta.)

c) a káresemény következtében a biztosított vagy egy szom- szédos épület részei vagy más tárgyak (pl.: fa, oszlop) a biztosított vagyontárgyakra rádõlnek.

II. Biztosított vagyontárgyak

Az ÁSZF II. fejezetében meghatározottak szerint. A csak külön megállapodás alapján biztosítható vagyontárgyak köre (ÁSZF II 2.) az alábbiakkal bõvül:

g) kirakatszekrények, vitrinek és azok tartalma,

h) antennák,

i) napelemek,

j) bármilyen cégtábla, reklámhordozó, lámpa, zászlórúd és az épülethez nem szervesen kapcsolódó reklám céljára szolgáló berendezések.

III. Kockázatviselés helye

Az ÁSZF III. fejezetében meghatározottak szerint. Külön megálla- podás vonatkozik a

a) II. g-j. pontok alatt megnevezett vagyontárgyakra,

b) a szabadban található mozgatható vagyontárgyakra.

IV. A biztosított kármegelõzési és változásbeje- lentési kötelezettsége

Az ÁSZF IV. fejezetének kiegészítése

A biztosított köteles a biztosításra feladott épületet, mindenekelõtt a tetõszerkezetet és a külsõ falazatokat folyamatosan karbantartani.

V. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor

Az ÁSZF V. fejezetében meghatározottak szerint.

VI. Kárkifizetés

Az ÁSZF VI. fejezetében meghatározottak szerint.

VII. Kiadások megtérítése

Az ÁSZF VII. fejezetében meghatározottak szerint.

VIII. Kártalanítás korlátozása

Az ÁSZF VIII. fejezetében meghatározottak szerint.

IX. Szakértõi eljárás

Az ÁSZF IX. fejezetében meghatározottak szerint.

X. Biztosítási összeg változása

Az ÁSZF X. fejezetében meghatározottak szerint.

Üvegbiztosítás Különös Feltételei (ÜBKF)

A biztosításra az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) ren- delkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok alkalmazan- dók. Amennyiben a szerzõdõ és a biztosított nem ugyanaz a sze- mély, a biztosítottra vonatkozó rendelkezések – értelemszerûen – a szerzõdõre is vonatkoznak.

I. Biztosított veszélyek

1. A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedeze- tet nyújt a biztosított üvegekben töréssel vagy repedéssel ke- letkezett károkra.

2. Biztosított az olyan töréskár is, amely

a) betöréses lopás vagy annak kísérlete során,

b) vihar következtében, vagy

c) épületek javítási, karbantartási, illetve ezen tevékenységek- hez kapcsolódó állványozási munkák során keletkezett.

3. Külön megállapodás keretében biztosíthatók azok a károk, amelyek valamely hatóság által engedélyezett rendezvény vagy tüntetés alkalmával elkövetett erõszakos cselekmény következtében keletkeztek.

4. Nem biztosíthatók azok a károk, melyek:

a) a kockázatviselés kezdete elõtt keletkeztek, még akkor sem, ha a kockázatviselés kezdete után derültek ki;

b) a biztosított üveg felületén vagy annak díszítésében karco- lással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkeztek;

c) a biztosított üveg keretében, foglalatában keletkeztek, illet- ve olyan egyéb károk, amelyek az üvegtörés következmé- nyei;

d) tûz, villámcsapás, robbanás, illetve utasokat szállító légi jár- mûvek vagy azok részeinek, vagy rakományának lezuha- nása, ütközése, továbbá az elõbbi okok miatti épület- összeomlás során keletkeztek;

e) bármilyen jellegû háborús eseményekkel vagy belsõ zavar- gásokkal, illetve nukleáris energia káros hatásából eredõ eseményekkel egyidejûleg következnek be. A biztosító kár- talanítási kötelezettsége azonban fennáll, ha a biztosított bizonyítani tudja, hogy a kár ezen eseményekkel vagy ezen események következményeivel sem közvetlenül, sem köz- vetve nem függ össze.

II. Biztosított vagyontárgyak

Az üvegbiztosítás megköthetõ minden hibátlan és sértetlen (sík, hajlított és különleges) üvegre.

1. Épületátalány szerint biztosíthatók a kötvényben megjelölt épületek szerkezetileg beépített üvegezései, valamint nyí- lászáróinak sík, katedrál, drót és hõszigetelõ üvegezései 10 mm üvegvastagságig és 3 m2 táblaméretig. Épületátalány szerint nem biztosíthatók a 2. és 3. pontok alatt felsorolt üvegezések.

2. Bõvített épületátalány szerint biztosíthatók a kötvényben megjelölt épületek szerkezetileg beépített üvegezései, vala- mint nyílászáróinak sík, katedrál, drót és hõszigetelõ üvegezé- sei 10 mm üvegvastagságig és 6 m2 táblaméretig. Nem biz- tosíthatók bõvített épületátalány szerint a 3. pont alatt felsorolt üvegezések.

3. Üvegérték alapján biztosított különleges üvegezések

A biztosítás kiterjed a szerzõdésben felsorolt különleges üve- gezésekben keletkezõ károkra, úgymint: ón-, ólom- és réz- foglalatokban lévõ díszüvegezések, homokfúvott és savmara- tott üvegek, fényvisszaverõ üvegek, nem szilikát anyagú (mint pl. plexi és akryl) üvegek, copolit és üvegtégla, 6 m2-nél na- gyobb méretû üvegtábla, épületek külsõ üvegburkolata, tük- rök, üvegfestmények, üvegmozaikok, üveg cégtáblák, reklám- táblák, neon reklámok, üvegpultok, vitrinek, akváriumok, terrá- riumok üvegezése, napenergia átalakító berendezések üve- gezése, üvegtetõk, üvegházak és télikertek üvegezése, vala- mint az üvegfelületeken elhelyezett díszítések, fényszûrõ-, biz- tonsági és egyéb fóliák, ill. a szerzõdésben felsorolt egyéb speciális üvegezések.

A díjmeghatározás alapja a biztosításra feladott üvegezések újrapótlási költsége.

III. Kockázatviselési hely

A biztosítás csak a kötvényben megjelölt kockázatviselési helyen található üvegezésre érvényes, amennyiben errõl külön megálla- podás másképpen nem rendelkezik.

IV. Változásbejelentési kötelezettség

Kiegészítés az ÁVF. VII. fejezetéhez

Kockázatelbírálás szempontjából bejelentésre kötelezett változás:

a) a biztosított üveg teljes vagy részleges díszítéssel, festés- sel, fénytörõ fóliával, foncsorozással való ellátása,

b) a biztosított üveg keretének meghibásodása.

V. A biztosított kötelezettségei káresemény be- következtekor

1. A biztosított köteles a káresemény bekövetkezte után:

a) mindent megtenni a kárelhárítás és kárenyhítés érdeké- ben, s ennek során követni kell a biztosító utasításait;

b) a várhatóan 10.000.- Ft feletti kár esetén a kárbejelentést a javítás vagy pótlás elõtt megtenni;

c) a kár összegszerûségétõl függetlenül minden esetben kö- teles a biztosított a biztosító kérésére kárigénye jogosságát bizonyítani;

d) ha a kárt harmadik személy okozta, a biztosított köteles ha- ladéktalanul megtenni minden intézkedést annak érdeké- ben, hogy a kárt okozó személye ismertté váljon.

2. Ha a biztosított az elõbbiekben felsorolt kötelmei valamelyikét megszegi, a biztosító mentesül a fizetési kötelezettsége alól, kivéve, ha a kötelemszegés sem szándékosságra, sem sú- lyos gondatlanságra nem vezethetõ vissza. A kötelmek súlyo- san gondatlan megszegése esetén is fennmarad a biztosító fizetési kötelezettsége, ha a kötelemszegés sem a kárese- mény tisztázását, sem pedig a biztosítóra háruló fizetési köte- lezettség mértékét vagy annak megállapítását nem befolyá- solja. A jelen fejezetben felsorolt kötelmek súlyosan gondatlan megszegése esetén is fennmarad a biztosító fizetési kötele- zettsége, ha a kár nagysága a kötelmek kellõ betartása mel- lett sem lett volna csökkenthetõ.

VI. Kárkifizetés

A biztosító megtéríti a biztosított üvegek cseréjének számlával iga- zolt és indokolt költségét. Amennyiben a szerzõdés a biztosított üvegféleségekre vonatkozó biztosítási összeget tartalmaz, ez az összeg jelenti a kárkifizetés és a kiadások megtérítésének (lásd VII fejezet) felsõ határát.

VII. Kiadások megtérítése

1. Megtéríti a biztosító mind az épület-, illetve bõvített épületáta- lány, mind az üvegértékre kötött biztosítás esetén a védõbe- rendezések, védõrácsok, védõlécek, belsõ zárak le- és visszaszerelési költségeit, amennyiben azok az üvegpótlást hátráltatják, illetve nehezítik, továbbá az ideiglenes helyreállítás esetleges túlóradíj, és a szükséges állványozás költségeit.

2. A biztosító csak külön megállapodás keretében téríti meg azokat a többletköltségeket, amelyek üvegezési gyorsszolgá- lat igénybevételébõl adódnak.

VIII. Kártalanítás korlátozása

Az ÁVF V. fejezetének kiegészítése

1. Ha a biztosított vagyontárgyak biztosítási összege alacso- nyabb, mint a kárkori új érték, akkor a kárt a biztosítási összeg és a kárkori új érték arányában téríti a biztosító.

2. A biztosító a káresemény bekövetkeztekor nem veszi figye- lembe az alulbiztosítást, amennyiben az a díjszámítás alapjául

szolgáló vagyontárgy(ak) vonatkozásában nem haladja meg a biztosítási összeg 10%-át.

3. A biztosító – amennyiben a biztosított hozzájárul – az új érték biztosítás fenntartása érdekében értékkövetõ indexet alkalmaz. A biztosítási összeg értékkövetõ módosításáról, annak mérté- kérõl, valamint a díjváltozásról a biztosító a díjváltozás érvénybe- lépését 60 nappal megelõzõen írásban értesíti a biztosítottat.

IX. Szakértõi eljárás

Az ÁVF IX. fejezet 7. pontjának kiegészítése

A szakértõ megállapításának tartalmaznia kell a kárkori új értéket, az elhasználódás mértékét, valamint a kárt szenvedett vagyontár- gyak maradványainak értékét. A megállapításnak – ha a biztosító ezt kéri – tartalmaznia kell a biztosított, de kárt nem szenvedett va- gyontárgyak jegyzékét is, azok kárkori új értékének feltüntetésével.

X. Biztosítási összeg változása

A biztosítási összeg a káresemény bekövetkezése napjától a hátra- lévõ biztosítási idõszakra a kifizetett kártalanítás összegével csök- ken. Közös megállapodás alapján a biztosítási összeg az eredeti értékre emelhetõ, amennyiben az eredeti összegre emelés díját a biztosított egy újabb kár bekövetkezése elõtt megfizeti. Az eredeti összegre emelés díját a biztosító a kártalanítás összegének megfe- lelõen a kár bekövetkezése napjától a biztosítási szerzõdés szerinti évfordulóig – illetve a lejárat napjáig – terjedõ idõszakra határozza meg. A biztosítási évfordulót követõen – ellenkezõ megállapodás hiányában – ismét az eredeti biztosítási összeg és díj az érvényes.

Betöréses Lopás Biztosítás Különös Feltételei (BLBKF)

A biztosítási szerzõdésre az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (továbbiakban ÁVF) és az Általános Szerzõdési Feltételek (további- akban ÁSZF) rendelkezései, továbbá a Vagyoncsoportok Megha- tározásában (továbbiakban VM) foglaltak, valamint a hatályos ma- gyar jogszabályok alkalmazandók. Amennyiben a szerzõdõ és a biztosított nem ugyanaz a személy, a biztosítottra vonatkozó ren- delkezések – értelemszerûen – a szerzõdõre is vonatkoznak.

I. Biztosított veszélyek és károk

1. A biztosító az alábbi feltételek mellett biztosítási védelmet nyújt betöréses lopás valamint vandalizmus által okozott károkra.

2. Ezen feltételek értelmében betöréses lopásnak minõsül, ha az elkövetõ a lopás, illetve a lopási kísérlet során a biztosított va- gyontárgyakat tartalmazó, a biztosítási kötvényben megjelölt és a kívülrõl való erõszakos behatolás elõl lezárt kockázatvise- lési helyre, majd annak helyiségeibe:

a) erõszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetõ kibontásával) betört, behatolt,

b) nehezítõ akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett és alkalmatlan meglévõ nyíláson keresztül hatol be (pl. szellõzõnyílás),

c) zárás elõtt a helyiségben megbúvott, és zárás után az a), illetve b) pontban foglaltak szerint távozott,

d) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel ju- tott be,

e) eredeti vagy kulcsmásolattal jutott be úgy, hogy a kulcsok- hoz az a)-d) pontokban meghatározott betöréses lopás vagy rablás útján jutott.

3. Betöréses lopásnak minõsül továbbá, ha az elkövetõ olyan idõpontban jut be a kockázatviselés helyére, amikor a köt- vényben vagy külön feltételben meghatározott biztonsági be- rendezéseknek nem kell üzemben lenniük (pl. nyitvatartási idõ), azaz a tolvaj nem a (2) bekezdésben leírtak szerint hatolt be a kockázatviselési helyre, de ott

a) az ajtót, illetve a tárolót feltörte, vagy

b) az ajtók vagy tárlók felnyitásához álkulcsot vagy más, a zá- rak felnyitására alkalmas idegen eszközt használt.

4. Ha a vagyontárgyak a biztosítási feltételek elõírásai (II. 4. bekez- dés), illetve külön megállapodás szerint csak zárt értéktárolóban vannak biztosítva, akkor e vagyontárgyak olyan idõpontban tör- ténõ eltulajdonítása, amikor a feltétel vagy külön megállapodás szerinti biztonsági berendezéseknek üzemben kell lenniük, csak akkor minõsül betöréses lopásnak, ha az elkövetõ a 2. pontban meghatározottak szerint jutott be a biztosított területre és ott az értéktárlókat (pl. páncélszekrényt, faliszéfet, lezárt bútort, stb.)

a) feltörte,

b) zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel vagy ál- kulccsal felnyitotta,

c) eredeti vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben ezeket a kulcsokat is legalább olyan biztonsági fokozatú tárlóban tar- tották, mint a biztosított értékek megállapodás szerinti tárlói és a elkövetõ az így lezárt kulcsok birtokába a tárlók feltöré- sével vagy zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel jutott,

d) eltulajdonította.

5. Vandalizmusnak minõsül, az a kár, amelyet az elkövetõ a biz- tosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületben és a

biztosított vagyontárgyakban kivitelezett vagy megkísérelt be- töréses lopás során rongálással okozott, beleértve a szüksé- ges romeltakarítási költségeket is.

6. Csak külön megállapodás alapján biztosíthatók:

a) rablás során keletkezett károk,

b) küldöttrablás során keletkezett károk.

7. Nem biztosított veszélyek és károk:

a) Ha a biztosított tárgyak eltûnése során az I. 2-5. bekezdésben felsorolt tényállások nem állapíthatók meg (pl.: lopás, dézsmá- lás). Az álkulcsok és a zárak felnyitására alkalmas idegen esz- közök használatának tényét (I. 2. d), 3. b) és 4. b) pontok) amennyiben ez szemrevételezéssel nem állapítható meg, úgy független igazságügyi zárszakértõnek kell megállapítania.

b) Automatákból hamis vagy nem a rendeltetésszerûen hasz- nált érmeértéknek megfelelõ érme vagy fémlapocska se- gítségével eltulajdonított áru- vagy/és készpénzkár.

c) Azon károk, amelyek a betörés során keletkezett tûz vagy robbanás következményei. (Lásd Tûzbiztosítás Különös Feltételei)

d) Az olyan károk, amelyeket a biztosítottal közös háztartás- ban élõ személy jogellenesen elkövetõként, felbujtóként vagy bûnsegédként okozott. A biztosítottal közös háztar- tásban élõ személyekkel esik egy tekintet alá, aki a biztosí- tott alkalmazásában állva foglalkozását a biztosítás helyén gyakorolja, vagy akit a biztosított a biztosítás helyének fel- ügyeletével megbízott. A biztosító kártalanítási kötelezett- séggel tartozik azonban, ha a biztosított bizonyítja, hogy noha a kár a fent leírt személyek (kivéve közös háztartás- ban élõ családtag) részvételével keletkezett, de a biztosí- tott terület elõle zárva volt, a betörésnél pedig nem hasz- náltak olyan kulcsmásolatot vagy álkulcsot, amely az ere- deti felhasználásával készült.

e) Eredeti vagy kulcsmásolattal történõ behatolás, ha az elkö- vetõ a kulcsokhoz nem az I. 2. a)-d) pontokban meghatá- rozott betöréses lopás vagy rablás útján jutott.

8. Ha a káresemény

a) bármilyen jellegû háborús eseménnyel vagy belsõ zavargás- sal és ezekkel kapcsolatos katonai vagy rendõri akcióval,

b) tûzvésszel, robbanással, földrengéssel, földcsuszamlás- sal, talajsüllyedéssel, földalatti tûzzel vagy rendkívüli termé- szeti katasztrófával,

c) nukleáris energia károsító hatásának betudható esemé- nyekkel

egyidejûleg következik be, a biztosító kockázati felelõssé- ge csak akkor áll fenn, ha a biztosított bizonyítani tudja, hogy a kár ezen eseményekkel vagy ezen események kö- vetkezményeivel sem közvetlenül, sem közvetve nem áll összefüggésben.

9. A biztosító a káreseménykor felmerülõ kiadásokat a VII. fejezet szerint téríti meg.

II. Biztosított vagyontárgyak

Az ÁSZF II. fejezetének módosítása: A 2. pontja kiegészül:

g) kirakatszekrények, vitrinek és azok tartalma,

A 3. pont kimarad, a fejezet az alábbi pontokkal bõvül:

4. Amennyiben külön feltételek másként nem rendelkeznek, nyit- vatartási idõn kívül érme- és bélyeggyûjtemények, nemesfé- mek, ékszerek, készpénz, értékpapírok, értékcikkek és taka- rékbetétkönyvek a kötvényben meghatározott védelem mellett a biztosítási ajánlaton megnevezett értéktároló(k)ban vannak biztosítva. A biztosítási fedezet csak akkor áll fenn, ha az értéktároló(k) valamennyi zárszerkezete rendeltetésszerûen használatban volt. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha a tároló kulcsát, vagy másodkulcsát a kulcs õrzéséért felelõs személy munkaideje után a kockázatviselés helyén tartották.

5. A biztosítottnak jegyzéket kell vezetnie az értékpapírokról a ki- bocsátó, valamint a széria megjelölésével és a számának fel- tüntetésével, a betétkönyvekrõl a kiállítás dátumának, elneve- zésének és számának feltüntetésével. A jegyzéket elzárva kell õrizni. Egyéb okmányokról, valamint gyûjteményekrõl jegyzé- ket csak akkor kell vezetni, ha az együttes értékük a 100 000 Ft-ot meghaladja.

III. Kockázatviselés helye

A biztosítás a kötvényben megjelölt (kockázatviselési) helyen ta- lálható épület(ek) (lásd VM A 1.1. pontja) lezárt helyiségeiben, il- letve a megjelölt értéktárolókban található vagyontárgyakra érvé- nyes, amennyiben ettõl eltérõ külön megállapodás másképpen nem rendelkezik. Ha a vagyontárgyakat a kockázatviselés he- lyérõl ideiglenesen eltávolítják, a biztosító kockázatviselése a va- gyontárgyaknak a kockázatviselési helyre való visszahelyezéséig szünetel.

IV. A biztosított kármegelõzési és változásbeje- lentési kötelezettsége

Az ÁSZF IV. fejezetének kiegészítése

1. A biztosított köteles a szerzõdésben elõírt biztonsági berende- zéseket üzemeltetni és védelmi intézkedéseket alkalmazni, abban az esetben is, ha a kockázatviselés helyét az ott foglal- kozásszerû tevékenységet végzõk ideiglenesen elhagyták. A berendezések használatánál és az intézkedések (pl. õrzés) végrehajtásánál be kell tartani és tartatni minden, az azokkal kapcsolatos elõírást.

2. Biztosított köteles a vagyonvédelmi berendezések megfelelõ és rendszeres karbantartásáról gondoskodni.

3. A pénztárgépet üzletzáráskor tilos lezárni. Abban legfeljebb csak a mindenkori legmagasabb címletértékkel egyenértékû váltópénz maradhat.

4. Ha a biztosított tárgy megállapodás szerint állandóan lakott épületben (az erre vonatkozó megállapodás szerinti meghatá- rozásban) található, akkor a lakottság megszakítása legfeljebb összesen évi 90 nap lehet, e fölött fokozott veszélyhelyzet mi- att bejelentési kötelezettség áll be.

V. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor

Az ÁSZF V. fejezetében meghatározottak szerint.

VI. Kárkifizetés

Az ÁSZF VI. fejezetében meghatározottak szerint.

VII. Kiadások megtérítése

Az ÁSZF VII. fejezetének 1. és 2. pontjainak kiegészítése :

A betöréses lopás biztosítási összegének keretén belül – amennyiben más biztosítás nem áll fenn – a biztosító megtéríti a betöréses lopás biztosítási eseménnyel kapcsolatban a szüksé- ges átmeneti idõre az ideiglenes biztonsági intézkedések (õrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit.

VIII. Kártalanítás korlátozása

Az ÁSZF VIII. fejezetében meghatározottak szerint.

IX. Szakértõi eljárás

Az ÁSZF IX. fejezetében meghatározottak szerint.

X. Biztosítási összeg változása

Az ÁSZF X. fejezetében meghatározottak szerint.

XI. Ellopott tárgyak megkerülése

1. A biztosított köteles, amennyiben az ellopott tárgyak hollétérõl tudomást szerez, a rendõrséget és a biztosítót haladéktalanul értesíteni, a biztosító felszólítására a tárgyak azonosítása és visszaszerzése érdekében mindent megtenni, vagy a biztosí- tót meghatalmazni, hogy az eltulajdonított tárgyak visszaszer- zésére szükséges intézkedéseket megtehesse.

2. Ha az ellopott tárgyak a kártalanítás kifizetése elõtt elõkerül- nek, a biztosított köteles azt visszavenni, kivéve, ha ez nem várható el tõle, mert abban a hiszemben, hogy az elveszett, már másikkal pótolta. A biztosított ebben az esetben a tulaj- donjogot a biztosítóra ruházza át.

3. Ha az ellopott tárgyak a kártalanítás kifizetése után kerülnek elõ, a biztosított vagy visszaveszi azokat és a biztosítónak a kifizetett kártalanítási összeget a megkerülés idõpontjában ér- vényes értékcsökkenés levonásával visszafizeti, vagy ha a biztosított a tárgyat nem veszi át, mert az átvétel nem várható el tõle, és a biztosítótól kapott kártalanítást megtartja, úgy a tulajdonjog átszáll a biztosítóra.

Kiegészítõ Xxxxxxxxxx Rablás és Küldöttrablás Biztosítására

1. Kiegészítve a Betöréses Lopás Biztosítás Különös Feltételeit (BLBKF) a biztosító biztosítási védelmet nyújt rablás és/vagy küldöttrablás károkra a biztosítási ajánlaton (kötvényen) koc- kázatonként külön összeggel feladott vagyontárgyakra.

Ezen feltételek értelmében rablásnak minõsül, ha az elkövetõ erõszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenye- getést alkalmaz, illetõleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, abból a célból, hogy a biztosított vagyontárgyakat eltulajdonítsa.

A kockázatviselés a biztosított épületek helyiségein belül érvé- nyes. A kockázatviselés kiterjed a biztosított és alkalmazottai ellen irányuló rabláskárokra.

A jelen biztosítási feltétel abban az esetben érvényes kész- pénz, értékpapír, betétkönyv, okmányok, drágakövek, nemes- fémek, igazgyöngyök, érem- és bélyeggyûjtemények, ill. ék- szerek, arany és platina tárgyak biztosítására, ha azok a cse- lekmény elkövetési idõszakában a szerzõdésben megjelölt értéktároló(k)ban el voltak zárva.

Ettõl eltérõ tárolásra csak külön megállapodással (külön felté- tel megjelölésével) terjeszthetõ ki a biztosítási fedezet.

A biztosítási összeg keretében térítésre kerülnek – amennyi- ben ezt más biztosítás nem fizeti – a rablással kapcsolatos

azon károsodások, (beleértve takarítási költségeket is) – ame- lyek a biztosított helyiségekben, illetve a szerzõdõ ingatlanán keletkeztek, – továbbá azok a dologi károk, amelyeket az el- követõk a kirabolt személyeknek okoznak.

2. Küldöttrablásnak minõsülnek azok a rabláskárok, melyeket az elkövetõ(k) áru, illetve pénztári küldöttek ellen az ajánla- ton (kötvényen) megjelölt szállítási útvonalon követtek el. A küldöttrablás biztosítási fedezet a küldeménynek a küldött részére történõ átadásával kezdõdik és megszûnik a külde- ménynek a címzett vagy megbízottja részérõl történõ átvé- telével.

A biztosítási védelem csak abban az esetben érvényes, ha a biztosított maga, vagy a biztosított alkalmazottja a küldött.

Más megállapodás hiányában a küldöttrablás biztosítás Ma- gyarország területén érvényes.

Nem áll fenn a biztosítási védelem,

a) ha 18 éven aluli fiatalkorúakat vagy szállításhoz és kíséret- hez nem alkalmas személyeket (korlátoltan cselekvõképes) alkalmaznak õrként vagy kísérõként,

b) az õrök vagy kísérõ személyzet hûtlensége által okozott károkra.

Tûzüzemszünet Biztosítás Különös Feltételei (TÜBKF)

A biztosítási szerzõdésre az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (továbbiakban ÁVF) rendelkezései, valamint a hatályos magyar jog- szabályok alkalmazandók. Amennyiben a szerzõdõ és a biztosított nem ugyanaz a személy, a biztosítottra vonatkozó rendelkezések – értelemszerûen – a szerzõdõre is vonatkoznak.

I. Biztosított veszélyek, a biztosítási fedezet

1. A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedeze- tet nyújt a biztosított üzem mûködésének a 2. bekezdésben meghatározott dologi károk miatti teljes vagy részleges meg- szakadásából eredõ, a szerzõdésben rögzített károkra.

2. Az 1. bekezdés szerinti dologi kárnak minõsül az üzem céljaira szolgáló tárgy(ak)nak az alábbi okok miatti károsodása vagy megsemmisülése:

a) tûz, villámcsapás, robbanás,

b) személyzettel közlekedõ légijármûnek, az ilyen légijármû ré- szeinek vagy rakományának lezuhanása és becsapódása,

c) a fenti eseményekkel kapcsolatos tûzoltás, lebontás és ki- ürítés.

Dologi kárnak minõsül az üzemelést szolgáló vagyontárgyak- nak a fenti eseményekkel kapcsolatos eltûnése is. A kárese- ménynek a kötvényen megadott kockázatviselési helyen kell bekövetkeznie.

3. Tûz alatt olyan tûzeset értendõ, amikor a tûz (hõ-, láng-, fény-, és füsthatás kiséretében lezajló oxidációs folyamat) nem ere- deti rendeltetési helyén keletkezett, vagy ott keletkezett, de azt elhagyta és önerejébõl képes volt tovaterjedni (kártûz). Je- len feltételek értelmében nem tekintendõ tûznek és így a 2. bekezdés értelmében nem minõsül biztosítási eseménynek, ha a vagyontárgyak azáltal károsodnak vagy semmisülnek meg, hogy:

a) tûz, füst, hõ, vagy az elektromos áram hatásának voltak ki- téve, illetve

b) tûztérbe estek vagy dobták õket.

4. Villámcsapás okozta kárnak csak azon károk tekinthetõk, amelyeket:

a) a biztosított épületbe, vagy a szabadban levõ biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapó villám erõ- és hõha- tása okoz.

b) a villámcsapás hatása okoz az épületen belül található biz- tosított vagyontárgyakban, amennyiben az épületen az a) pontban leírt károsodás jelentkezik.

5. Robbanás alatt a gázok, porok vagy gõzök terjeszkedési tö- rekvésén alapuló, hirtelen lezajló erõhatás értendõ. Valamely tartály (kazán, csõvezeték stb.) felrobbanása csak akkor biz- tosítási esemény, ha annak fala olyan mértékben felszakad, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség kiegyenlítõ- dése hirtelen következik be.

Nem minõsül robbanásnak, illetve a 2. bekezdés szerinti do- logi kárnak, ha a vagyontárgyak a centrifúgáltörés, vízlökés (különösen víz- és gõzerõgépeknél), csõtörés, vagy más, az üzemeléssel összefüggõ mechanikus hatás következtében károsodnak vagy semmisülnek meg. Ugyanígy nem minõsül- nek a 2. bekezdés szerinti dologi kárnak a belsõégésû moto-

rok hengerében fellépõ robbanások okozta károk, továbbá azok a károk, amelyeket az elektromos megszakítókban (pl. olajtöltésû, pneumatikus vagy gáztöltésû stb.) meglevõ vagy keletkezõ gáznyomás okoz.

A robbanóanyagok okozta robbanáskárok csak akkor fede- zettek, ha azáltal keletkeznek, hogy a robbanóanyagok a szerzõdõ (biztosított) tudtán kívül, általa nem megengedett és ellenõrizhetetlen módon kerültek a kockázatviselési helyre.

A biztosítás értelmében robbanóanyagnak számít – függetlenül attól, hogy a gyakorlatban lövészet vagy robbantás céljára használják-e vagy sem – minden robbanóképes szilárd vagy folyékony anyag, vagy ezek keverékei, ha a robbanás folyama- ta és viszonylagos hatása megfelel a robbantás- és lövészeti technikában alkalmazott robbanóanyagok robbanásának.

A szomszédos, nem a biztosított rendelkezése alá esõ létesít- ményekben bekövetkezõ robbanóanyag-robbanás által a biz- tosított vagyontárgyakban okozott károk csak akkor minõsül- nek a 2. bekezdés szerinti dologi kárnak, ha a biztosítottnak a robbanóanyagok jelenlétérõl és felhasználásáról nem volt és nem is lehetett tudomása.

6. Nem minõsülnek az 1. bekezdés szerinti dologi kárnak a kö- vetkezõk:

a) bármilyen jellegû háborús eseménnyel, belsõ zavargások- kal és az ezekkel kapcsolatos rendõri és katonai intézke- désekkel összefüggõ, továbbá földrengés, földcsuszam- lás, talajsüllyedés, földalatti tûz vagy rendkívüli természeti katasztrófák, ill. az atomenergia károsító hatása következ- tében fellépõ károk, kivéve, ha a biztosított bizonyítani tud- ja, hogy a kár a fenti eseményekkel vagy azok következ- ményeivel sem közvetlen, sem közvetett kapcsolatban nem áll,

b) amennyiben a kár készpénz, értékpapírok vagy adathordo- zók (üzleti könyvek, akták, tervek, mágneslemezek, mág- nesszalagok stb.) és az ezeken található adatok, üzleti fel- jegyzések, vagy bármilyen egyéb irat károsodásából, meg- semmisülésébõl vagy elveszésébõl áll,

c) amennyiben villamos gépek, készülékek vagy berendezések,

– a villamos áram energiája hatására károsodnak vagy semmisülnek meg, függetlenül attól, hogy ez fényjelen- ség kíséretében vagy anélkül zajlott le, vagy

– túlfeszültség vagy indukció hatására károsodtak.

Ha a jelen pont szerinti események következtében más bizto- sított vagyontárgyak gyulladnak meg, az így keletkezett tûz- ill. robbanáskárok azonban a 2. bekezdés szerinti dologi kárnak minõsülnek.

7. Azok a kisebb üzemszünetek, amelyek következményeit az üzemben jelentõs ráfordítás nélkül el lehet hárítani, nem esnek a biztosítási védelem alá. Ennek mértékére vonatkozóan a biztosítási szerzõdésben idõbeli eléréses önrész kerül megál- lapításra. Ettõl függetlenül a biztosítási szerzõdés összegszerû levonásos önrészre vonatkozó megállapodást tartalmazhat. (A kártalanítás erre vonatkozó rendelkezéseit a VI. 2. pont tartal- mazza.)

8. Az üzemszünet idõtartamának, illetve a kár mértékének az aláb- bi okok miatti növekedése nem esik a biztosítási védelem alá:

a) az üzemszünet folyamán fellépõ rendkívüli esemény vagy tartós állapot, (ide tartoznak a 6. a) pont alatt felsoroltak is).

b) az üzem berendezés-állományának bõvítése, vagy az üzemben végzett felújítások, amelyeket a biztosítási ese- mény után, az újjáépítés során végeznek el,

c) hatósági helyreállítási és üzemeltetési korlátozások,

d) az üzemi berendezések helyreállítása során jelentkezõ rendkívüli késedelmek, mint pl. a tulajdon-, birtok-, haszon- bérleti viszonyok tisztázása, hagyatéki eljárások, perek stb. lebonyolítása,

e) ha a szerzõdõ (biztosított) a károsodott, megsemmisült vagy elveszett vagyontárgyak újrabeszerzését késlekedve kezdi meg, vagy ehhez nem áll rendelkezésére megfelelõ pénzügyi eszköz,

f) ha összetartozó vagyontárgyak valamelyike megsemmi- sült, és a sértetlenül maradt darabot az üzemi célokra már nem lehet felhasználni.

II. Az üzemszüneti kár

1. Az üzemszüneti kár megegyezik az üzemszünet, de legfeljebb a kárviselési idõ (ld. V. fejezet) alatt az üzem által ki nem termelt (elmaradt) biztosított fedezeti összeggel (ld. III fejezet), a megta- karított (fel nem merült) biztosított költségek levonásával, és a VII fejezet szerinti kárenyhítési költségek hozzáadásával.

2. Az üzemszüneti kár meghatározásakor nem vehetõk figyelem- be a meglevõ szerzõdésekben kikötött büntetések, kötbérek vagy kártérítések, amelyek a biztosítottat terhelik a szállítási vagy gyártási határidõk vagy más vállalt kötelezettségek be nem tartása esetén.

III. Fedezeti összeg

1. A fedezeti összeg a tûzüzemszünet-biztosítás szempontjából az üzem bevételének (ld. 2. bekezdés) és a változó költség- nek (ld. 3. bekezdés) a különbsége. Adózás elõtti vesztesé- gesség esetén a fedezeti összeg az üzemszünet ideje alatt is felmerülõ (fix-) költségek és az üzem üzemszünet nélkül kimu- tatható veszteségének egyenlege.

2. Az üzem bevétele tartalmazza a biztosított üzemnek

– a gyártásból, kereskedelembõl és egyéb szolgáltatásból keletkezõ forgalmi bevételeit,

– a félkész- és késztermékek állományváltozását,

– az aktivált saját teljesítményeket és egyéb üzemi bevételeket az árengedmények és egyéb bevételcsökkentõ tényezõk le- vonása után.

3. Változó költség alatt mindazon költségek összességét értjük, amely költségelemek az üzemszünet következtében elmarad- nak vagy csökkennek, és külön megállapodás alapján nem tartoznak a biztosított költségek közé. Ide tartozik az üzem- szünet idõtartama alatt nem használt berendezések üzemsze- rûen egyébként kopásnak kitett részeinek amortizációja is.

4. A személyi állománnyal kapcsolatos költségek ezen feltételek értelmében állandó (fix-) költségeknek minõsülnek.

5. A biztosított fedezeti összeg meghatározásakor figyelmen kí- vül kell hagyni:

a) azokat a bevételeket, amelyek nem állnak szoros kapcso- latban a biztosított gyártó-, kereskedelmi- és egyéb szol- gáltató üzemmel (alvállalkozói és rendkívüli bevételek),

b) az alvállalkozói és rendkívüli költségeket.

c) fogyasztási és forgalmi adókat, valamint a vagyonhoz kap- csolódó külön járadékokat,

d) xxxx, nyers-, segéd- és üzemanyagok beszerzésére fordí- tott kiadásokat, ha azok nem az üzem fenntartására szol- gálnak,

e) olyan nyereségeket és kiadásokat, amelyek a tényleges gyártási, kereskedelmi vagy üzemi tevékenységgel nem függnek össze, például tõke-, spekulációs és ingatlanügy- letekkel kapcsolatosak.

IV. A biztosítási érték

1. A biztosítási értéket az a fedezeti összeg határozza meg (ld. III. fejezet), amelyet a biztosított a káresemény bekövetkeztét kö- vetõ 12 hónap – vagy 12 és 24 hónap közé esõ kárviselési idõ esetén 24 hónap – alatti, megszakítás nélküli üzemvitel mellett ki tudott volna termelni. Az üzemszünet-biztosítás biz- tosítási összege, a fedezeti összeg meg kell hogy feleljen a biztosítási értéknek.

2. Ha a gyártóüzem raktárában dologi kárt szenvedett (ld. I. feje- zet 2. pont) készáru állománynak az üzemszünet után realizá- lódó nyereségére vonatkozik a biztosítás, akkor azt a kötvé- nyen külön összeggel kell szerepeltetni.

V. Kárviselési idõ, kárviselési összeg. Az üzem- szüneti káresemény vége

1. A biztosító kártalanítást nyújt arra az üzemszüneti kárra, amely a dologi kár bekövetkeztét követõ 12 hónapon belül keletke- zik (kárviselési idõ).

Az egész évben megszakítás és nagyobb szezonális ingado- zások nélkül dolgozó üzemeknél ettõl eltérõ kárviselési idõ is kiköthetõ. Ilyen esetben a biztosító a biztosítási összegnek a megállapított kárviselési idõre esõ részét fedezi (kárviselési összeg). Ennek, az éves biztosítási összegtõl eltérõ kárviselé- si összegnek a meghatározása 12 hónapnál rövidebb kárvi- selési idõ esetén a 12 hónapra vonatkoztatott, 12 és 24 hó- nap közötti kárviselési idõ esetén a 24 hónapra vonatkoztatott biztosítási összeg alapulvételével történik.

2. Az üzemszüneti káresemény a létesítmény helyreállításának, illetve ezen túlmenõen a korábbi üzemi teljesítmény elérésé- nek mûszaki szempontból lehetõvé válásának idõpontjában fejezõdik be.

VI. Kártalanítás

1. A kártalanítás meghatározásának alapja a biztosítási érték (ld. IV. fejezet 1. pont). A kártalanítás mértékét a 12 vagy 24 hónapra vonatkoztatott biztosítási összegnek a megállapított kárviselési idõre esõ arányos része határozza meg. Ha a (12 ill. 24 hónapra vonatkoztatott) biztosítási ill. kárviselési összeg a biztosítási érték alatt van, alulbiztosítottság lép fel, amelynek arányában a kártalanítás csökken. Ha a biztosítási ill. kárviselési összeg magasabb, mint a biztosítási érték, a kártalanítás emiatt nem növekedhet.

2. Nem tartoznak a kártalanítási kötelezettség hatálya alá azok a károk, amelyek idõtartama nem hosszabb mint a biztosítási szerzõdésben megállapított idõbeli önrész. Amennyiben az üzemszünet idõtartama hosszabb mint az idõbeli önrész, ak-

kor az ezen idõszak alatt keletkezett üzemszüneti kár is térí- tésköteles. Ha a biztosítási szerzõdés összegszerû levonásos önrészre vonatkozó megállapodást tartalmaz, akkor a biztosí- tó kártalanítási kötelezettségének mértékébõl az így megálla- pított önrész levonásra kerül.

3. A biztosító által nyújtott, a ki nem termelt (elmaradt) fedezeti összegre vonatkozó kártalanítás mértéke azokhoz a körülmé- nyekhez igazodik, amelyek annak nagyságát a kárviselési idõ alatt befolyásolták volna. Ilyennek minõsül különösképpen a biztosított piaci helyzete, különleges üzleti és az üzem mûsza- ki helyzete, az üzemi rendszerében és értékesítési viszonyai- ban esetlegesen bekövetkezett változások, hatósági intézke- dések, sztrájk, bojkott, kizárás, csõd vagy csõdön kívüli kény- szeregyeztetési eljárás hatásai. A kártalanítás mértékének megállapításakor figyelembe kell venni továbbá:

– azt a fedezeti összeget, amit a nyersanyagoknak és a fél- kész áruknak a káresemény utáni értékesítésébõl ki lehet termelni,

– esetleges pót-, szükség- vagy bérüzem igénybevételi le- hetõségét,

– annak lehetõségét, hogy a kiesést az üzem újraindítása után intenzívebb gyártás, megmunkálás vagy árueladás, il- letve az üzemi teljesítmény egyéb módon való fokozásával a kárviselési idõ alatt, vagy annak lejárta után elfogadható határidõn belül pótolni lehet.

4. Nem fedezett az az amortizáció, amely a káresemény során megsemmisült, majd újra beszerzésre került berendezésre vonatkozik és az üzemszünet tartama alatt esedékes.

5. Olyan üzemeknél, ahol a fedezeti összeget a teljes üzemi év során idõben nem egyenletesen termelik ki, a kártalanítás ki- számításakor a kárviselési idõ alatt ki nem termelt fedezeti összeg azon része nem vehetõ figyelembe, amelyet egy, a kárviselési idõn kívüli idõszakban már kitermeltek, vagy még ki lehet termelni.

6. A ki nem termelt fedezeti összeg nagyságát és az ebbõl adó- dó kártalanítás mértékét a várható üzemszünet teljes idõtar- tamára, de legfeljebb a kárviselési idõre elõzetesen és min- den naptári hónapra külön-külön meg kell határozni. Ha a ki nem termelt fedezeti összeg és az erre esõ kártalanítás utóla- gos összesítõ számítása során eltérés tapasztalható a meg- elõzõ számításhoz képest, akkor a megelõzõ számítást korri- gálni kell.

VII. Kiadások megtérítése

1. Azok a kiadások, amelyeket a biztosított a káresemény alkal- mával az üzemszüneti károk enyhítése vagy elhárítása érde- kében tesz, a biztosítót terhelik,

a) amennyiben a biztosító kártalanítási kötelezettségének a mértékét csökkentik, vagy

b) a biztosított a körülmények alapján szükségesnek ítélhette, de az idõ rövidsége miatt a biztosító beleegyezését elõre nem tudta beszerezni. Ilyen esetben a biztosítót haladékta- lanul, de legkésõbb 2 munkanapon belül értesíteni kell a megtett intézkedésekrõl, vagy

c) amennyiben azokat a biztosító elõírta.

2. Azokat a kiadásokat illetve a kiadásoknak azon részeit nem téríti meg a biztosító:

a) amelyek következtében a kárviselési idõn túl a biztosított- nak haszna keletkezik, vagy

b) amelyek következtében nem biztosított fedezeti összeg keletkezik, vagy

c) amelyek a kártalanítással együtt meghaladják a kárviselési összeget, illetve annak a tényleges üzemszünetre esõ ré- szét, kivéve ha azokat a biztosító kifejezetten elõírta.

3. Alulbiztosítottság esetén az ÁVF (V. fejezet 6. pont) alapján kell eljárni.

VIII. Könyvvezetési kötelezettség

1. A biztosított köteles rendszeres üzleti könyvelést és feljegyzé- seket vezetni, leltárokat, mérlegeket készíteni, és azokat a fo- lyó üzleti évre és az azt megelõzõ 3 évre vonatkozóan, a megsemmisülésüket kizáró módon biztonságosan és elkülö- nítve tárolni.

2. A fenti kötelezettség megsértése esetén, ha emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító mentesül a kártalanítási kötelezettség alól, kivéve, ha a kötelezettség megsértése sem a káresemény tisztázását sem pedig a biz- tosítóra háruló kártalanítási kötelezettség mértékének megálla- pítását nem befolyásolja.

IX. Átalány

Nem megengedett egy, a káresemény bekövetkeztekor meghatá- rozott üzemszüneti kár nagyságától független kártalanítási összeg elõre való megállapítása.

X. Elidegenítés

A teljes vállalat elidegenítése esetében az ÁVF XI. fejezet 8. pont rendelkezései érvényesek.

XI. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor

Az ÁVF IX. fejezetének kiegészítése:

1. A biztosítottnak az alábbi kötelezettségei vannak egy olyan káresemény bekövetkeztekor (ld. I. fejezet 2. pont), melynek üzemszünet lehet a következménye, és amelyre vonatkozóan kártalanítási igénnyel lép fel.

a) Minden tõle elvárható intézkedést meg kell tennie a kárel- hárítás és kárenyhítés érdekében, eközben követnie kell a biztosító utasításait, illetve amennyiben a körülmények megengedik, ilyen utasításokért a biztosítóhoz kell fordul- nia. A kiadások megtérítésére a VII. fejezet vonatkozik.

b) A káreseményt azonnal, de legkésõbb két munkanapon belül írásban kell bejelentenie a biztosítónak.

c) Engedélyeznie kell a biztosító megbízottjának és szakértõ- jének minden, a kár okának, nagyságának, valamint a kár- talanítás összegének megállapításával kapcsolatos vizsgá- latot, kérésre jegyzõkönyvi formában vagy írásban rendel- kezésre kell bocsátania minden erre vonatkozó felvilágosí- tást és bizonylatot. E célból különösképpen az üzleti köny- veket, leltárokat, mérlegeket és eredményszámításokat, valamint segédkönyveket, számlákat és bizonylatokat kell a folyó és az elmúlt 3 évre vonatkozóan rendelkezésre bo- csátania, amennyiben ezen évek üzemvitele a kármegíté- lés szempontjából lényeges lehet.

2. A biztosított a kármegállapítás során köteles minden írásbeli és szóbeli információt a valóságnak megfelelõen és hiánytala- nul a biztosítónak megadni. A biztosító köteles a birtokába ju- tott információkat titokban tartani.

3. Ha a biztosított az 1. és 2. bekezdésben felsorolt kötelezett- ségei valamelyikét szándékosságra, vagy súlyos gondatlan- ságra visszavezethetõ okból megszegi, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, és ezáltal lehetetlenné válik a kár nagyságának, valamint a biztosítási és a kártalaní- tási összegnek a pontos megállapítása, a biztosító mentesül kártalanítási kötelezettsége alól. A felsorolt kötelezettségek súlyosan gondatlan megszegése esetén is fennmarad azon- ban a biztosító kártalanítási kötelezettsége, ha a kötelemsze- gés

– sem a káresemény tisztázását, sem pedig a biztosítóra há- ruló fizetési kötelezettség mértékének megállapítását nem befolyásolta, továbbá

– az 1. a) bekezdés szerinti kárelhárítási és kárenyhítési köte- lezettség vonatkozásában, amennyiben a kár nagysága a kötelmek kellõ teljesítése esetén sem lett volna csökkent- hetõ.

XII. Szakértõi eljárás

Az ÁVF IX. fejezet 7. pontjának kiegészítése:

1. A szakértõi vizsgálatnak, feltételezve hogy a szerzõdõ partne- rek az üzemszüneti kár bekövetkezte után másképp nem álla- podnak meg, a kötvény minden egyes tételére vonatkozóan legalább a következõkre kell vonatkoznia:

a) a biztosítási érték (IV. fejezet),

b) az üzemszünet várható idõtartama és mértéke,

c) a biztosítási esemény okozta üzemszünet következtében ki nem termelt fedezeti összeg nagysága,

d) amennyiben az üzemszünet a kárviselési idõn túlnyúlna, a kár- viselési idõre jutó, ki nem termelt fedezeti összeg nagysága.

2. A szakértõket, ugyanúgy, mint a biztosítót, a tudomásukra ju- tott információkra vonatkozó titoktartási kötelezettség terheli.

XIII. A kártalanítás kifizetése

Kiegészítés az ÁVF IX. fejezetéhez:

1. Ha az üzemszünet kezdete után eltelt egy hónap és minden további hónap eltelte után megállapítható az üzemszünet eltelt idõszakára minimálisan fizetendõ kártalanítás mértéke, a biz- tosított kérheti ennek az összegnek a teljes kártalanítás terhé- re való elõzetes kifizetését.

2. A biztosító kérheti a ténylegesen ki nem termelt fedezeti összeg nagyságának havi bontásban való megadását. (ld. VI . fejezet 6. bekezdés)

3. Ameddig a kártalanítás összege megegyezés vagy szakértõi eljárás alapján (ld. XII. fejezet) megállapításra nem kerül, a biz- tosítóval szemben nem érvényesíthetõ a kárigény.

XIV. A biztosítási összeg változása a káresemény után

Az üzemszüneti kár beállta után a kárviselési összeg a biztosítási idõ- szak fennmaradó részére a kártalanítás összegével csökken, kivéve, ha a biztosított az üzem újraindítása után haladéktalanul és még to- vábbi kár bekövetkezte elõtt az eredeti kárviselési összeg eléréséhez szükséges díjkülönbözetet befizeti a biztosítási idõszak hátralevõ ré- szére. A következõ biztosítási idõszak kezdetével ismét az eredeti biztosítási összeg, kárviselési összeg és díj válik érvényessé.

Xxxxx feltételek gyûjteménye

1.0.	Általánosan alkalmazható feltételek	1.3.	Viharkár biztosítás (a Viharbiztosítás Xxxxxxx Xxxxxxxxxxxxx rendelhetõ Kü-
ES 0010 ES 0011 ES 0030 ES 0031	Elõgondoskodás utólagos elszámolással Értékkövetés indexálással Idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítása Bérbe adott vagyontárgyak biztosítása	ES 3690 ES 3700	lön Feltételek) Antennák, napelemek, reklám és cégtáblák, kirakat- szekrények viharkárbiztosítása Talajszint alatti helyiségekben tárolt készletek
ES 0040 ES 0050	Önálló külsõ biztosítás Készletek határnap biztosítása	1.4.	Betöréses lopás és rablás biztosítás
1.1.	Tûzbiztosítás		(a Betöréses Lopás Biztosítás Különös Feltételeihez rendelhetõ Külön Feltételek)
	(a Tûzbiztosítás Különös Feltételeihez rendelhetõ Külön Feltételek)	ES 4011	Fallal körbekerített épület
		ES 4012	Lakott épület
ES 1012	Lakott épület	ES 4013	Lakott területen található épület
ES 1013	Lakott területen található épület	ES 4014	Kívülrõl jól megvilágított épület
ES 1014	Xxxxx xxxxxxxx üzem	ES 4015	Állandó portaszolgálat az épületben
ES 1015	Állandó portaszolgálat az épületben	ES 4016	Állandó portaszolgálat telephelyen
ES 1016 ES 1020 ES 1021	Állandó portaszolgálat a telephelyen Különösen jól megközelíthetõ épület(ek) Építési szerkezet	ES 4017 ES 4021	Földszinti helyiségek sötétedés utáni belsõ megvilágí- tása Rablótámadást jelzõ berendezés
ES 1022	Ellenálló tetõzet	ES 4022	Rablótámadást jelzõ és rögzítõ berendezés
ES 1030 ES 1040	100 m-es távolságon belül nincs tûz- vagy robbanás- veszélyes üzem vagy raktár Villámcsapás másodlagos hatása által okozott károk	ES 4023 ES 4051	Rablótámadást jelzõ és rögzítõ berendezés hatósági ügyeleten történõ riasztással Minimális mechanikai védelem
ES 1050	Elektromos áram okozta tûzkárok	ES 4052	Részleges mechanikai védelem
ES 1060	Adathordozók mentése, tárolása	ES 4053	Teljeskörû mechanikai védelem
ES 1070	Gépjármûvek tûzbiztosítása a kockázatviselési helyen	ES 4061	Minimális elektronikai védelem
ES 1080	Radioaktív izotópok	ES 4062	Részleges elektronikai védelem
ES 1111	Kockázatviselés helyének õrzése	ES 4063	Teljeskörû elektronikai védelem
ES 1114 ES 1140 ES 1150	Kockázatviselés helyének ellenõrzõ órás õrzése Tûzvédelmi megbízott Önmûködõ tûzjelzõ berendezés	ES 4064 ES 4111	Elektronikai védelem hatósági ügyeleten történõ riasz- tással Kockázatviselés helyének õrzése
ES 1151 ES 1160	Önmûködõ tûzjelzõ berendezés közvetlen csatlakozás- sal a tûzoltósághoz Önmûködõ tûzoltó berendezés	ES 4112 ES 4113 ES 4114	Kockázatviselés helyének fegyveres õrzése Kockázatviselés helyének kutyás õrzése Kockázatviselés helyének ellenõrzõ órás õrzése
ES 1161	Sprinkler berendezés	ES 4200	Értékpapírok biztosítása
ES 1162	Tûzivízellátás	ES 4300	Készpénz tárolása minõsített értéktárolóban
ES 1163	Létesítményi tûzoltóság	ES 4400	Pénz- és értékkészletek szállítási elõírásai
ES 1164 1.2.	Hivatásos vagy létesítményi tûzoltóság 2 km-en belül Vízkár biztosítás	ES 4401 ES 4402	Küldöttek balesetével kapcsolatos fedezet Küldötteknél lévõ értékek tûz, villámcsapás és robba- nás biztosítása
	(a Vezetékes Vízkár Biztosítás Különös Feltételeihez ren-	ES 4403	Küldött segítségnyújtása során elkövetett rablás
	delhetõ Xxxxx Xxxxxxxxxx)	1.5.	Üvegtörés biztosítás
ES 2260	Fedezetkiterjesztés tömítési hibák és duguláskárok el- hárítására		(az Üvegbiztosítás Különös Feltételeihez rendelhetõ Kü- lön Feltételek)
ES 2261 ES 2280	Fedezetkiterjesztés vezetéktörés károk helyreállításánál Épületben, vagy az épület tetején található különleges	1.6.	Tûzüzemszünet biztosítás
ES 2281	berendezések Épületben illetve az épület tetején lévõ medence		(a Tûzüzemszünet Biztosítás Különös Feltételeihez ren- delhetõ Külön Feltételek)
ES 2282 ES 2283	Padlófûtés Napkollektoros vízmelegítõ	1.7.	Speciális kockázatok külön feltételei
ES 2284 ES 2680	Átlagosnál kiterjedtebb vízvezeték-hálózat Festmények, gyûjtemények, okiratok talajszint alatti tá-	1.7.1.	Katasztrófakárokhoz rendelhetõ Külön Feltételek
ES 2920	rolása Technológiai csõvezetékek törésébõl eredõ károk bizto-	ES 7090	Biztosítási fedezet kiterjesztése földrengéskárokra
	sítása	ES 7091	Biztosítási fedezet kiterjesztése árvízkárokra

1.7.2. Bankok és pénzintézetek biztosításához rendel- hetõ Külön Feltételek

ES 7100 Készpénz kezelése a központi pénzellátóban ES 7110 Ügyfelek kirablása a biztosított helyiségben

1.7.3. Önkormányzatok biztosításához rendelhetõ Kü- lön Feltételek

ES 7010 Az Önkormányzati biztosítási csomag többletszolgálta- tásai

ES 7020 Hányadrészbiztosítás

ES 7052 Középfokú védelmi szint

ES 7054 Megerõsített védelmû helyiségek

ES 7301 Egyes vagyontárgyak tárolási elõírásai ES 7500 Üvegkárok kárbejelentési rendje

ES 7800 Fedezetkiterjesztés úthibák és sorfák okozta károkra

1.7.4. Különleges tevékenységekhez rendelhetõ Xxxxx Xxxxxxxxxx

ES 7400 Gépjármû márkakereskedõk betöréses lopás biztosítá- sa szabadtéri tárolóhely esetén

1.0. Általánosan alkalmazható feltételek

ES 0010. sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Elõgondoskodás utólagos elszámolással

Az elõgondoskodás biztosítási összeg az ajánlatokon / kötvényen megjelölt kockázatviselési helyeken érvényes. Kár esetén azoknak a tételeknek a biztosítási összegei között kerül felosztásra, melyek- nél az alulbiztosítottság kimutatható. A felosztás az egyes tételek- nél fennálló alulbiztosítás arányában történik.

1. Épületeknél: épületrészek és építmények felújításából eredõ értéknövekedésre, nem megfelelõ felértékelésre,

2. Mûszaki, kereskedelmi, üzemi berendezéseknél új beszerzé- sekre, felújításból, cserébõl eredõ értéknövekedésre, nem megfelelõ felértékelésre.

Az elõgondoskodási biztosítás a biztosítási összegnek legfeljebb 20%-áig köthetõ a következõ csoportosítás szerint:

a) épületek,

b) mûszaki, kereskedelmi és üzemi berendezések.

Az a), b) pontok biztosítási összegei nem vonhatók össze.

Az ajánlat szerint nem biztosított vagyontárgyakra, illetve azokra a vagyoncsoportokra, melyekre nem kértek biztosítási fedezetet, nem alkalmazható az elõgondoskodási biztosítás.

Amennyiben az a) és b) pontok csoportjainak egyes tételei túlbiz- tosítást mutatnak, a többlet biztosítási összeg az elõgondoskodási biztosításhoz hasonlóan felosztásra kerül az alulbiztosított tételek között a vagyoncsoporton belül.

Kár esetén, illetve a biztosítási év végén amennyiben az 1. és 2. pontokban meghatározott tényleges értéknövekedés történt, az elõgondoskodási biztosítási összegre vonatkozó biztosítási díjak elszámolásra kerülnek.

Ha különféle díjtételek kerülnek alkalmazásra, akkor a többlet biz- tosítási összeg a díj arányában kerül átszámításra.

ES 0011 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Értékkövetés indexálással

A biztosító – amennyiben a biztosított hozzájárul – az új érték bizto- sítás fenntartása érdekében értékkövetõ indexet alkalmaz.

Az indexálás – egyéb megállapodás hiányában – a Központi Sta- tisztikai Hivatal iránymutatása alapján történik.

A biztosítási összeg értékkövetõ módosításáról, annak mértékérõl, valamint a díjváltozásról a biztosító a biztosítottat a díjváltozás ér- vénybelépését megelõzõen 60 nappal értesíti.

ES 0030 sz Xxxxx Xxxxxxxx

Idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítása

A biztosítás kiterjed az idegen tulajdonú (javításra, megmunkálás- ra, megõrzésre, használatra, bizományba stb.) átvett vagyontár- gyakra a szerzõdésben megjelölt biztosítási összeg erejéig. Az átvett vagyontárgyakról lapszámozott, másolati példánnyal ellá- tott nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza a vagyontárgy tu- lajdonosának nevét, címét, az átvétel keltét, az átvett vagyon- tárgy leírását, mennyiségét. A bekövetkezett kárt a biztosító ak-

kor téríti meg, ha a kártérítésre más hatályos biztosítás alapján nem kerülhet sor.

A biztosító a károsodás mértékének megfelelõen (javítási, helyreál- lítási, pótlási) költséget térít. A térítés felsõ határa a vagyontárgy valóságos, káridõponti (avult) értéke. A biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak (tulajdonosnak) fizeti ki. Ez a kü- lön feltétel nem vonatkozik az idegen tulajdonú készpénz, nemes- fém, drágakövek, igazgyöngyök és ezek felhasználásával készült vagyontárgyakra.

ES 0031 sz Xxxxx Xxxxxxxx

Bérbe adott vagyontárgyak biztosítása

A biztosított, szerzõdõ a bérbe adott vagyontárgyakról idõsoros nyilvántartást köteles vezetni. A biztosító feltétel szerinti kockázatvi- selése a bérlõknél lévõ biztosított vagyontárgyakra is kiterjed.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azonban az olyan károk- ra, amelyek a bérbe vett vagyontárgy szakszerûtlen vagy rendelle- nes használata miatt keletkeztek, és amelyekért a biztosítottat, szerzõdõt vagy a kár idõpontjában a vagyontárgyat üzemeltetõt (bérbe vevõt) terheli a felelõsség.

ES 0040 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Önálló külsõ biztosítás (Vagyoncsoportok Meghatározása D.6)

A biztosítás elsõ kockázatra érvényes. A kártérítés felsõ határa kár- eseményenként és évenként a kötvényben megjelölt biztosítási összeg.

Nem biztosítottak: a gépjármûvek, készpénz, értékpapír, nemesfé- mek, drágakövek, igazgyöngy és ezek felhasználásával készült tárgyak, valamint lakásokban található háztartási ingóságok.

ES 0050 sz.Xxxxx Xxxxxxxx

Készletek határnap biztosítása

A biztosítási szerzõdésben megjelölt készletek a mindenkori érté- kükön vannak biztosítva, de a biztosító kártérítési kötelezettségé- nek felsõ határa azok – a biztosított által alábbiakban meghatáro- zott – maximális biztosítási összege.

A biztosított köteles a szerzõdésben meghatározott minden egyes hónap azonos napján a tényleges készletértéket a biztosítónak a határnaptól számított 20 napon belül bejelenteni. A bejelentés el- maradása esetén az utolsó bejelentés szerinti határnapi érték ér- vényes. Amennyiben a biztosított késik a legelsõ határnapi érték bejelentésével, a bejelentés biztosítóhoz történõ beérkezéséig a készletek a biztosítási szerzõdés szerinti alapbiztosítás összegéig vannak biztosítva.

Kár esetén, ha:

a) a biztosítási esemény bekövetkezése elõtti utolsó bejelen- tett határnapi érték a maximális biztosítási összeget meg- haladja, a biztosító a kárt csak a maximális biztosítási összegnek a bejelentett határnapi értékhez viszonyított arányában téríti meg,

b) a biztosítási esemény bekövetkezése elõtti utolsó bejelen- tett határnapi érték alacsonyabb, mint az akkori tényleges készletérték ( alulbiztosítás ), a biztosító a kárt csak a beje- lentett határnapi értéknek a tényleges készletértékhez vi- szonyított arányában téríti meg.

A biztosító az alapbiztosítási összeg alapján elõzetes díjat határoz meg, amely egészévre elõre fizetendõ. Amennyiben a bejelentett határnapi érték az alap biztosítási összeget meghaladja, ezen többlet után – de legfeljebb a maximális biztosítási összegig – pót- díjat kell fizetni. A pótdíj az adott hónapra esõ éves díj 1/12-ed ré- sze. A pótdíj elszámolása negyedévenként történik.

Alap biztosítási összeg: Ft

Maximális biztosítási összeg: Ft

Határnap: minden hónap napja

1.1. Tûzbiztosítás

ES 1012 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Lakott épület

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési helyen az épületek egyidejûleg megfelelnek a lakott épületre vonatkozó alábbi meghatározásoknak:

1. Az épületben lakás céljára szolgáló helyiség (lakás) található

2. A lakásban állandó jelleggel (bejelentett lakcím) egynél több személy lakik. (éjszakázik)

3. A lakók a lakást (az éjszakázást is beleértve) évente összesen 90 napnál hosszabb idõre nem hagyják el.

ES 1013 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Lakott területen található épület

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési helyen az épületek megfelelnek a lakott területen található épületre vonatkozó alábbi meghatározásoknak:

Az épület (telephely) a település közigazgatási határán belül he- lyezkedik el, és a legközelebbi lakás céljára szolgáló épület távol- sága nem több 500 m-nél.

Az épület (telephely) szilárd burkolatú úton gépjármûvekkel, és a tûz- oltás technikai eszközeivel valamennyi évszakban megközelíthetõ.

ES 1014 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Három mûszakos üzem

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfelelõen be- jelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatviselési hely megfe- lel a három mûszakos üzemre vonatkozó alábbi meghatározásnak:

Valamennyi üzemrészben megszakítás nélküli három mûszakos üzemelés folyik (vasár- és ünnepnapokon is). Üzemszünet, illetve üzemleállás esetén a kockázatviselési helyen az 4114 sz. Xxxxx Xxxxxxxxxxx megfelelõ ellenõrzõ órás õrzés van.

Eltérõen az ÁVF VII.2. pontjától, a Ptk. 540.§ (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen kü-

lön feltétel változásairól a biztosítót haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül értesíti.

ES 1015 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Állandó portaszolgálat az épületben

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. pontjának megfelelõ- en bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatviselési hely megfelel az épületben lévõ állandó portaszolgálatra vonatkozó alábbi meghatározásnak:

Az épület egyik bejáratának közvetlen közelében, az épületen be- lül állandó portaszolgálat mûködik. A portaszolgálati helyiségben az országos távhívó rendszerbe kapcsolt, mûködõképes fõvonalú telefonkészülék üzemel. A portaszolgálat személyzete csak a munkaköri leírásában szabályozott esetekben hagyja el a szolgá- lati helyét.

Eltérõen az ÁVF VII.2. pontjától, a Ptk. 540.§ (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a fenti kü- lön feltétel meghatározásainak változásairól a biztosítót haladékta- lanul, de legkésõbb két napon belül írásban értesíti.

ES 1016 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Állandó portaszolgálat a telephelyen

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési hely megfelel a telephelyen lévõ állandó portaszolgálatra vo- natkozó alábbi meghatározásoknak:

A telephely egyik bejárati kapujának közvetlen közelében állandó portaszolgálat mûködik. A portaszolgálati helyiségben az országos távhívó rendszerbe kapcsolt, mûködõképes fõvonalú telefonké- szülék üzemel. A portaszolgálat tevékenységét munkaköri leírás szabályozza. A portaszolgálat személyzete csak a munkaköri le- írásban szabályozott esetekben hagyja el szolgálati helyét.

Eltérõen az ÁVF VII.2. pontjától, a Ptk. 540.§ (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a fenti kü- lön feltétel meghatározásainak változásairól a biztosítót haladékta- lanul, de legkésõbb két napon belül írásban értesíti.

ES 1020 sz Xxxxx Xxxxxxxx

Különösen jól megközelíthetõ épület(ek)

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési helyen az épületek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

– Az épületek egymáshoz legközelebbi pontjainak távolsága leg- alább 20 m.

– Az épületek körül legalább 20 m-es, szilárd felületû, földfelszín feletti mûtárgyaktól mentes szabad sáv van.

– Az épületek akadálymentes megközelíthetõsége gépjármûvek- kel és a tûzoltás technikai eszközeivel biztosított.

– Az épületek körüli 20 m-es sávban olyan tárgyak, eszközök illet- ve anyagok tárolása még ideiglenesen sem történik, melyek tûz keletkezése esetén lehetõvé teszik annak továbbterjedését a szomszédos épületekre.( például tûzveszélyes illetve éghetõ anyagok tárolása, gépkocsi parkoló, stb.)

ES 1021 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Építési szerkezet

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési helyen az épületek megfelelnek az 1. sz. épületveszélyességi osztályra vonatkozó meghatározásoknak:

0.xx. épületveszélyességi osztály

Ide tartoznak a teljes egészében az alábbi építõanyagokból készült építmények:

– téglafal, falazóelem (ha betonból készült, legalább 25 cm vas- tag), beton, vasbeton (feszített beton) és kõ,

– vasbetonváz az elõbb említett építõanyagokkal közösen,

– vasbetonváz fém függönyfallal, éghetõ építõanyagok felhaszná- lása nélkül,

– acélváz, kitöltõ falként a következõket felhasználva: tégla, falazóelem, legalább 25 cm vastag beton, vasbeton, feszített beton és kõ akkor, ha a vázszerkezet szabad felületeit minden oldalról tûzvédõ burkolattal látták el, például: 2,5 cm vastag va- kolat, vagy hasonló vastagságban szórt azbesztbevonat.

ES 1022 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Ellenálló tetõzet

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési helyen az épületek tetõzete megfelel az ellenálló tetõzetre vo- natkozó meghatározásoknak:

Ellenálló tetõzet anyaga (tetõhéjazat):

a) nem éghetõ építõanyag, például: cserép, azbesztcement (eternit), pala, beton, fém, üveg.

b) cement kötésû faforgácslap, bitumenes lemezfedél, kavi- csolt bitumenes fedél, aszfalt.

A tetõszerkezetbe épített mûanyagok felületei, melyek a világítást, szellõzést, energianyerést szolgálják, nem érik el a teljes tetõfelület 10%-át.

ES 1030 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

100 m-es távolságon belül nincs tûz- vagy robbanásveszé- lyes üzem vagy raktár

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési helytõl 100 m-es távolságon belül tûz- vagy robbanásveszé- lyes üzem vagy raktár nem található.

ES 1040 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Villámcsapás másodlagos hatása által okozott károk

Eltérõen a Tûzbiztosítás Különös Feltételeinek I./3.b pontjában fog- laltaktól a biztosítási védelem – díjfizetés ellenében – kiterjed a TBKF alapján nem fedezett villámcsapás másodlagos hatása által okozott károkra, a biztosításra feladott vagyontárgyakra vonatkozóan.

A biztosítási védelem ennek alapján kiterjed olyan károkra is, ame- lyeket a villámcsapás következtében fellépõ túlfeszültség, illetve in-

dukció okozott. Abban az esetben, ha a fent leírt kárt a biztosított vagyontárgy anyagának belsõ elhasználódása, vagy nem megfele- lõ karbantartás okozta, a biztosító mentesül kártalanítási kötelezett- sége alól.

ES 1050 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Elektromos áram okozta tûzkárok

Eltérõen a TBKF I./ 2.d. pontjától, a biztosítási fedezet külön díj megfizetése ellenében kiterjed a biztosításra feladott elektromos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben az elektromos áram hatására keletkezõ tûzkárokra. Abban az esetben, ha a fent leírt kárt a biztosított vagyontárgy anyagának belsõ elhasználódá- sa, vagy nem megfelelõ karbantartás okozta, a biztosító mentesül kártalanítási kötelezettsége alól.

ES 1060 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Adathordozók mentése, tárolása

( Vagyoncsoportok Meghatározása D.2 .pontja )

Géppel olvasható adathordozók (lyukkártyák, mágnesszalagok, mágneslemezek stb.) esetében a biztosítási fedezet az alábbi fel- tételek teljesülése esetén érvényes:

A géppel olvasható adathordozókon található adatokat hetente a géptõl független adathordozóra kimentik.

A programokról – hacsak nincsenek másolásvédelemmel ellátva – másolatot készítenek.

A másolatokat tartalmazó (adat, program) adathordozókat a koc- kázatviselés helyén kívül, vagy legalább 60 perces tûzállósággal rendelkezõ adattároló szekrényben elzárva tárolják.

ES 1070 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Gépjármûvek tûzbiztosítása a kockázatviselési helyen

(Vagyoncsoportok Meghatározása D.1.)

Gépjármûvek tûzbiztosítása esetében az alábbi meghatározások érvényesek:

Gépjármûvek csak álló helyzetben és csak az ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen biztosítottak.

Azok a tûzkárok, amelyek a motor elindításából illetve a gépjármû mozgó állapotában keletkeztek, a kockázatviselésbõl ki vannak zárva. A kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a kártérítésre más ha- tályos biztosítás alapján nem kerülhet sor. (például. Casco)

ES 1080 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Radioaktív izotópok

A Tûzbiztosítás Különös Feltételeinek kiegészítéseképpen biztosí- tottak azok a mellékköltségek, amelyek a kockázatviselés helyén a biztosított, radioaktív izotópokat tartalmazó vagyontárgyakból kártalanításköteles káreseménykor keletkezõ veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatban merültek fel.

Kezelés alatt mindazok az intézkedések értendõk, amelyek veszé- lyes hulladékok maradvány nélküli eltávolítására, felhasználására, illetve tárolására irányulnak.

ES 1111 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Kockázatviselés helyének õrzése

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési hely megfelel az alábbi elõírásoknak:

A kockázatviselés helyét és annak helyiségeit üzemidõn kívül – szombat, vasár- és ünnepnapokon is – a szerzõdõ (biztosított) által alkalmazottként vagy azzal egyenértékû megbízásos jogviszonnyal foglalkoztatott õr vagy hatósági engedéllyel mûködõ õrzõ szerve- zet, vállalkozás – akinek kizárólagos feladata a biztosított kockázat- viselési hely és helyiségeinek õrzése – õrzi.

Eltérõen az ÁVF VII.2. pontjától, a Ptk 540.§ (2) bekezdése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a fenti külön feltétel meghatározásainak változásairól a biztosítót haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül írásban értesíti.

ES 1114 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Kockázatviselés helyének ellenõrzõ órás õrzése

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési hely megfelel az õrzésre vonatkozó alábbi követelményeknek:

A kockázatviselés helyét és annak helyiségeit üzemidõn kívül – szombat, vasár- és ünnepnapokon is – a szerzõdõ (biztosított) által alkalmazottként vagy azzal egyenértékû megbízásos jogviszonnyal foglalkoztatott õr vagy hatósági engedéllyel mûködõ õrzõ szerve- zet, vállalkozás – akinek kizárólagos feladata a biztosított kockázat- viselési hely és helyiségeinek õrzése – õrzi.

Az õr legalább óránként bejárja a biztosított területet. A bejárás ténye, útvonala és ideje ellenõrzõ órával utólag is egyértelmûen dokumentál- ható. Az útvonal úgy került meghatározásra, hogy minden védett va- gyontárgy minden bejárás során ellenõrizhetõ legyen. Az ellenõrzõ óra szakértõ által minõsített, elfogadott és nem manipulálható.

Az olyan õrszolgálat, amely azonos alkalmazottakkal egyidejûleg több telephelyet is õriztet, nem felel meg a fenti elõírásoknak.

Eltérõen az ÁVF VII.2., a Ptk. 540.§ (2) bekezdése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a fenti külön feltétel meghatározásainak változásairól a biztosítót haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül írásban értesíti.

ES 1140 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Tûzvédelmi megbízott

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési hely megfelel a tûzvédelmi megbízottra vonatkozó alábbi meg- határozásoknak:

Ha a jogszabályok, hatósági elõírások nem írnak elõ szigorúbb in- tézkedéseket, akkor a tûzvédelmi megbízott a munkaköri leírása szerint legalább az alábbi feladatokat látja el:

a) tûzvédelmi utasítás kidolgozása,

b) tûzriadóterv kidolgozása,

c) az üzemi alkalmazottak teendõinek meghatározása tûz esetén,

d) tûzvédelmi napló vezetése,

e) a telephely(ek)re vonatkozó tûzvédelmi elõírások betartásá- nak ellenõrzése,

f) az üzem tûzvédelmi rendszerének saját hatáskörben vég- zett ellenõrzése, és az ennek során feltárt hiányosságok megszüntetése,

g) a tûzzel végzett munkák kivétel nélküli felügyelete,

h) az üzem alkalmazottainak irányítása és kiképzése tûzvédel- mi szempontból,

i) tanácsadás az üzem vezetõsége felé tûzvédelmi szem- pontból, az üzem változtatása vagy bõvítése során,

j) a tûzvédelmi hatósággal a szükséges intézkedések egyez- tetése.

Eltérõen az ÁVF VII.2. pontjától, a Ptk. 540.§ (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a fenti kü- lön feltétel meghatározásainak változásairól a biztosítót haladékta- lanul, de legkésõbb két napon belül írásban értesíti.

ES 1150 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Önmûködõ tûzjelzõ berendezés

Az Általános Vagyonbiztosí Xxxxxxxxxx XXX. fejezetének megfelelõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen az önmûködõ tûzjelzõ berendezésekre vonatkozó, követ- kezõ meghatározások érvényesülnek:

A berendezés minden részletében megfelel az önmûködõ tûz- jelzõ berendezésekre vonatkozó hatályos szabványoknak, vala- mint a szabványokban nem részletezett esetekben az illetékes tûzvédelmi hatóság egyedi létesítési engedélyében foglalt elõ- írásoknak.

A szerzõdõ (biztosított) kötelezi magát az alábbiakra:

1. A berendezés üzemeltetésével és karbantartásával kapcsola- tos valamennyi hatósági és szabványban foglalt elõírást be- tart.

2. Amennyiben a berendezésben üzemzavar lép fel, akkor is, ha ezáltal csak részben lesz hatástalan a berendezés,

a) a biztosítónak ezt haladéktalanul, de legkésõbb 2 napon belül írásban bejelenti,

b) a berendezést a biztonsági elõírások betartásával a lehetõ leggyorsabban kijavíttatja.

3. A teljes berendezést minden mûködtetés után, de legalább minden naptári évben egyszer az illetékes hatósággal ellen- õrizteti és minden megállapított hiányosságot haladéktalanul kijavíttat, és errõl a hatósági igazolást beszerzi.

4. Engedélyezi, hogy a biztosító a berendezést bármikor ellen- õriztesse, az ellenõrzés során feltárt hiányosságokat késede- lem nélkül kijavíttatja és elvégzésükrõl a hatósági igazolást be- szerzi.

Eltérõen az ÁVF VII.2. pontjától, a Ptk. 540.§(2) bekezdése alapján a felek megállapodnak abban, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen külön feltétel meghatározásainak változásairól a biztosítót haladék- talanul, de legkésõbb két napon belül írásban értesíti.

ES 1151 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Önmûködõ tûzjelzõ berendezés közvetlen csatlakozással a tûzoltósághoz

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfelelõ- en bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen az ES1150 sz. Külön Feltétel szerinti önmûködõ tûzjelzõ be- rendezés található, és az megfelel az alábbi követelményeknek:

Az önmûködõ tûzjelzõ berendezés közvetlen, automata riasztást továbbít a legközelebbi hivatásos tûzoltóság folyamatos ügyeletet biztosító diszpécser ( riadó ) központjában.

Eltérõen az ÁVF VII.2. pontjától, a Ptk. 540.§(2) bekezdése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen külön feltétel meghatározásainak változtatásairól a biztosítót haladéktala- nul, de legkésõbb két napon belül írásban értesíti.

ES 1160 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Önmûködõ tûzoltó berendezés

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési helyen önmûködõ tûzoltó berendezés található, mely az alábbi elõírásoknak megfelel:

A berendezés minden részletében megfelel az önmûködõ tûzoltó berendezésekre vonatkozó hatályos szabványoknak, valamint a szabványokban nem részletezett esetekben az illetékes tûzvédel- mi hatóság egyedi létesítési engedélyében foglalt elõírásoknak.

A szerzõdõ(biztosított) kötelezi magát az alábbiakra:

1. A berendezés üzemeltetésével és karbantartásával kapcsola- tos valamennyi hatósági és szabványban foglalt elõírást betart.

2. Amennyiben a berendezésben üzemzavar lép fel, akkor is, ha ezáltal csak részben lesz hatástalan a berendezés,

a) a biztosítónak haladéktalanul, de legkésõbb 2 napon belül bejelenti,

b) a berendezést a biztonsági elõírások betartásával a lehetõ leggyorsabban kijavíttatja.

3. A teljes berendezést minden mûködtetés után, de legalább minden naptári évben egyszer az illetékes hatósággal ellen- õrizteti és minden megállapított hiányosságot haladéktalanul kijavíttat, és errõl az illetékes hatóság igazolását beszerzi.

4. Engedélyezi, hogy a biztosító a berendezést bármikor ellen- õriztesse, az ellenõrzés során feltárt hiányosságokat szintén késedelem nélkül kijavíttatja, és elvégzésükrõl az illetékes ha- tósági igazolást beszerzi.

Eltérõen az ÁVF VII.2. pontjától, a Ptk. 540.§(2) bekezdése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a fenti külön feltétel meghatározásainak változásairól a biztosítót haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül írásban értesíti.

ES 1161 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Sprinkler berendezés

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy, az ajánlatban rögzített kockázatvise-

lési helyen sprinkler berendezés található, mely az alábbi elõírá- soknak megfelel:

A berendezés minden részletében megfelel a sprinkler beren- dezésekre vonatkozó hatályos szabványoknak, valamint a szabványokban nem részletezett esetekben az illetékes tûzvé- delmi hatóság egyedi létesítési engedélyében foglalt elõírá- soknak.

A szerzõdõ (biztosított) kötelezi magát az alábbiakra:

1. A berendezés üzemeltetésével és karbantartásával kapcso- latos valamennyi hatósági és szabványban foglalt elõírást betart.

2. Amennyiben a berendezésben üzemzavar lép fel, akkor is ha ezáltal csak részben lesz hatástalan a berendezés,

a) a biztosítónak ezt haladéktalanul, de legkésõbb 2 napon belül bejelenti,

b) a berendezést a biztonsági elõírások betartásával a lehetõ leggyorsabban kijavíttatja.

3. A teljes berendezést minden mûködtetés után, de legalább évente egyszer az illetékes hatósággal ellenõrizteti és minden megállapított hiányosságot haladéktalanul kijavíttat és errõl az illetékes hatóság igazolását beszerzi.

4. Engedélyezi, hogy a biztosító a berendezést bármikor ellen- õriztesse, az ellenõrzés során feltárt hiányosságokat kése- delem nélkül kijavíttatja, és arról a hatósági igazolásokat be- szerzi.

Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540.§(2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásairól a biztosítót haladékta- lanul, de legkésõbb két napon belül írásban értesíti.

ES 1162 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Tüzivízellátás

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési hely megfelel az alábbi elõírásoknak:

Az objektum az év minden napján, 24 órán keresztül rendelkezik a vonatkozó, hatályos tûzvédelmi szabványoknak, illetve a tûzvédel- mi hatóság elõírásainak megfelelõ tüzivízellátó rendszerrel, tüzivíz készlettel, illetve tüzivízvételi lehetõséggel. A tüzivízellátó rendszer el van látva elõírás szerinti mennyiségû tûzcsappal, illetve tûzcsap- szerelvénnyel, tömlõvel és sugárcsõvel. A rendszer felülvizsgálata a hatósági elõírásoknak megfelelõ idõközönként, dokumentált mó- don történik.

Eltérõen az ÁVF VII.2. pontjától, a Ptk. 540.§ (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen kü- lön feltétel meghatározásainak változásairól a biztosítót haladékta- lanul, de legkésõbb 2 napon belül értesíti.

ES 1163 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Létesítményi tûzoltóság

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise-

lési helyen létesítményi tûzoltóság mûködik az alábbi elõírások szerint:

A létesítményi tûzoltóság felszerelése, létszáma és kiképzése megfelel a vonatkozó szabványoknak és a tûzvédelmi hatóság elõírásainak. A létesítményi tûzoltóság folyamatos (éjjel-nappal, a vasár- és ünnepnapokon is ) készenléti ügyeletet tart.

A fenti elõírásokat a tûzvédelmi hatóság ellenõrzi és írásban igazolja.

Eltérõen az ÁVF VII.2 pontjától, a Ptk. 540.§ (2) bekezdése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen külön feltétel meghatározásainak változásairól a biztosítót haladéktalanul, de legkésõbb 2 napon belül értesíti.

ES 1164 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Hivatásos vagy létesítményi tûzoltóság 2 km-en belül

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési hely megfelel az alábbi elõírásoknak:

A kockázatviselési helytõl 2 km-es távolságon belül hivatásos vagy létesítményi tûzoltóság mûködik, melyek riasztása tûz esetén tele- kommunikációs eszközökkel megoldott.

A tûzoltóság felszerelése, létszáma és kiképzése megfelel a vonat- kozó hatályos hatósági elõírásoknak és szabványoknak.

A tûzoltóság folyamatos (éjjel-nappal, vasár- és ünnepnapokon is ) készenléti ügyeletet tart.

Eltérõen az ÁVF VII.2. pontjától, a Ptk.540.§ (2) bekezdése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a fenti külön feltétel meghatározásainak változásairól a biztosítót haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül értesíti.

1.2. Vízkár biztosítás

ES 2260 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Fedezetkiterjesztés tömítési hibák és duguláskárok elhárítására

A Vezetékes Vízkár Biztosítás Különös Feltételei (VVBKF) VII. feje- zetének kiegészítéseképpen a biztosítási fedezet kiterjed a kocká- zatviselés helyén lévõ a VVBKF-ben felsorolt be – és elvezetõ csõ- vezetékek tömítési hibáinak – és az elvezetõ csövek duguláselhárí- tásának költségeire.

ES 2261 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Fedezetkiterjesztés vezetéktörés károk helyreállításánál

A biztosító megtéríti egy a Vezetékes Vízkár Biztosítás Különös Feltételei (VVBKF) I.1. illetve VII.a) pontok kiterjesztéseként a biztosított ingatlanon lévõ vezetékes vízkárral (csõtörés) kapcsolatban a károso- dott csõszakasz feltárási és helyreállítási munkáinak (max. 10 m. hosszúságig), valamint 6 folyóméter új csõ beépítésének költségeit.

ES 2280 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Épületben, vagy az épület tetején található különleges beren- dezések

A Vezetékes Vízkár Biztosítás Különös Feltételei (VVBKF) IV.3. pontjának megfelelõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen: vizes klímaberendezés, illetve a tetõ(térbe)n 1 m3-t meghaladó víztartály található

ES 2281 sz Xxxxx Xxxxxxxx

Épületben illetve épület tetején lévõ medence

A Vezetékes Vízkár Biztosítás Különös Feltételei (VVBKF) IV.3. pontjának megfelelõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvi- selési helyen az épületben, illetve az épület tetején medence található

ES 2282 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Padlófûtés

A Vezetékes Vízkár Biztosítás Különös Feltételei (VVBKF) IV.3. pontjának megfelelõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen az épületben padlófûtés található

ES. 2283 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Napkollektoros vízmelegítõ

A Vezetékes Vízkár Biztosítás Különös Feltételei (VVBKF) IV.3. pontjának megfelelõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen az épület(b)en napkollektoros vízme- legítõ berendezés található.

ES 2284 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Átlagosnál kiterjedtebb vízvezeték-hálózat

A Vezetékes Vízkár Biztosítás Különös Feltételei ( VVBKF ) VII. feje- zetének megfelelõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzí- tett kockázatviselési helyen az épületben az átlagosnál kiterjedtebb vízvezeték-hálózat található. (Például: szálloda, kórház, szanatóri- um)

ES 2680 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Festmények, gyûjtemények, okiratok talajszint alatti tárolása

A biztosítás csak külön megállapodás alapján terjed ki a talajszint alatti helyiségekben tárolt festményekben, mûalkotásokban, gyûj- teményekben, okiratokban, kéziratokban stb. bármely okból bekö- vetkezõ elöntés miatti károkra. A tárolás körülményeire vonatkozó- an a biztosítási szerzõdés külön megállapodásokat tartalmazhat.

ES 2920 sz.Xxxxx Xxxxxxxx

Technológiai csõvezetékek törésébõl eredõ károk biztosítása

A Vezetékes Vízkár Biztosítás Különös Feltételei (VVBKF) I.1. pont- jában foglaltaktól eltérõen a biztosító (külön díj megfizetése ellené-

ben) megtéríti a biztosított vagyontárgyakban az alábbiakban rész- letezett biztosítási esemény által véletlen, elõre nem látható mó- don, hirtelen bekövetkezõ vagyonkárokat:

1. A technológiai csõvezetéktörés alatt: a technológiai folyadé- kok, porok rendeltetésszerûen használt csõvezetékeinek, edényzeteinek, szerelvényeinek törését, repedését kell érteni.

2. Technológiai csõvezetéktörésbõl eredõen a biztosító megtéríti a technológiai folyadékok, illetve porszerû anyagok kiáramlása által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat. Technoló- giai folyadéknak minõsülnek például: savak, lúgok, különbözõ oldatok, elegyek, élelmiszeripari termékek, folyékony szénhid- rogének és származékaik, különbözõ zagyok, stb.

Nem minõsül technológiai csõvezetéktörés kárnak a gáz- illet- ve gõz-halmazállapotú anyagot szállító vezeték meghibásodá- sából eredõ kár.

3. A biztosító nem téríti meg a technológiai csõvezeték törésébõl eredõ kárt, ha az:

a) a csõvezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények karban- tartási, felülvizsgálati munkáinak elmulasztása miatt keletkezett,

b) a csõvezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózá- rainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkeze- teinek nyitott állapota miatt állt elõ, vagy nyitott csõvégen, il- letve teljesen le nem zárt nyíláson keresztül áramlott ki,

c) a kiömlõ, elfolyt anyag veszteségeként keletkezett,

d) a meghibásodott csõvezetékekben, tartályokban, készülékek- ben vagy berendezésekben, azok szerelvényeiben keletkezett,

e) a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hûtõházak, va- lamint állatok elhelyezésére szolgáló épületek helyiségei- ben lévõ csõvezetékek, szerelvények meghibásodása foly- tán keletkezett,

f) olyan szennyezési kár, amely eltávolítható és az üzemszerû mûködést nem befolyásolja,

g) a törött vezeték, meghibásodott szerelvény szakszerûtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,

h) elöntés nélküli átnedvesedésbõl, felázásból keletkezett,

i) állatokban, növényi kultúrában keletkezett,

j) a nem biztosított, illetve nem a szerzõdõ tulajdonát képezõ vagyontárgyakban keletkezett, továbbá

k) a környezetszennyezési és felelõsségi károkat

1.3. Viharkár biztosítás

ES 3690 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Antennák, napelemek, reklám és cégtáblák, kirakatszekré- nyek viharkárbiztosítása

Eltérõen a Vihar Biztosítás Különös Feltételeinek II. fejezetében foglaltaktól, a jelen külön feltétel alapján a biztosítási fedezet kiter- jed az ajánlaton külön összeggel feltüntetett, épületek külsõ falain vagy a tetõn elhelyezett antennák, napelemek, cégtáblák, reklám- táblák és önálló kirakatszekrények viharkáraira, amennyiben ezek más biztosítással nem fedettek.

ES 3700 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Talajszint alatti helyiségekben tárolt készletek

A biztosító a talajszint alatti helyiségekben lévõ készletek felhõsza- kadás miatti elöntéskárait csak abban az esetben téríti meg, ha azokat a padozat szintjétõl legalább 25 cm magasan tárolták.

1.4. Betöréses lopás és rablás biztosítás

ES 4011 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Fallal körbekerített épület

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési helyen az épületek megfelelnek az alábbi meghatározásoknak:

Az épület (telephely) legalább 2 m magas, olyan szerkezetû fallal körbekerített, amely személyek behatolását jelentõs mértékben megnehezíti vagy meggátolja, illetve az áthatoláshoz különbözõ se- gédeszközök igénybevételét tesz szükségessé. A falban lévõ ka- puk a behatolást gátló hatás tekintetében nem gyengébbek a falé- nál, biztonsági zárral ellátottak, a kapukat üzemidõn kívül bezárják. Biztonsági zárnak minõsül a minimum 5 csapos hengerzár, a min.

6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betûjelkombinációs zár, amennyiben a variációs lehetõségek szá- ma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedi minõsített zár. Megjegyzés: A lakat nem minõsül biztonsági zárnak, kivéve a mi- nõsített biztonsági lakatokat és lakatpántokat.

ES 4012 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Lakott épület

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési helyen az épületek megfelelnek a lakott épületre vonatkozó alábbi meghatározásoknak:

Az épületben lakás céljára szolgáló helyiség (lakás) található.

A lakásban állandó jelleggel (bejelentett lakcím) egynél több sze- mély lakik (éjszakázik ).

A lakók a lakást (az éjszakázást is beleértve) évente összesen 90 napot meghaladó idõre nem hagyják el.

ES 4013 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Lakott területen található épület

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési helyen az épületek megfelelnek a lakott területen található épületre vonatkozó alábbi meghatározásoknak:

Az épület (telephely) a település közigazgatási határán belül he- lyezkedik el, és a legközelebbi lakás céljára szolgáló épület távol- sága nem több 50 m-nél.

Az épület (telephely) valamennyi évszakban megközelíthetõ szilárd burkolatú úton.

ES 4014 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Kívülrõl jól megvilágított épület

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési helyen az épületek megfelelnek a kívülrõl jól megvilágított épü- letre vonatkozó alábbi meghatározásoknak:

Az épület (telephely) bejáratai és földszinti nyílászárói sötétedés után min. 3 m magasan elhelyezett külsõ fényforrással jól látható- an megvilágítottak.

ES 4015 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Állandó portaszolgálat az épületben

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. pontjának megfelelõ- en bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatviselési hely megfelel az épületben lévõ állandó portaszolgálatra vonatkozó alábbi meghatározásnak:

Az épület egyik bejáratának közvetlen közelében, az épületen belül állandó portaszolgálat mûködik. a portaszolgálati helyiségben az or- szágos távhívó rendszerbe kapcsolt, mûködõképes fõvonalú tele- fonkészülék üzemel. A portaszolgálat személyzete csak a munka- köri leírásában szabályozott esetekben hagyja el a szolgálati helyét.

Eltérõen az ÁVF VII.2. pontjától, a Ptk. 540.§ (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a fenti kü- lön feltétel meghatározásainak változásairól a biztosítót haladékta- lanul, de legkésõbb két napon belül írásban értesíti.

ES 4016 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Állandó portaszolgálat a telephelyen

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési hely megfelel a telephelyen lévõ állandó portaszolgálatra vo- natkozó alábbi meghatározásoknak:

A telephely egyik bejárati kapujának közvetlen közelében állandó portaszolgálat mûködik. A portaszolgálati helyiségben az országos távhívó rendszerbe kapcsolt, mûködõképes fõvonalú telefonké- szülék üzemel. A portaszolgálat tevékenységét munkaköri leírás szabályozza. A portaszolgálat személyzete csak a munkaköri le- írásban szabályozott esetekben hagyja el szolgálati helyét.

Eltérõen az ÁVF VII.2 pontjától, a Ptk. 540.§ (2) bekezdése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a fenti külön feltétel meghatározásainak változásairól a biztosítót haladéktala- nul, de legkésõbb két napon belül írásban értesíti.

ES 4017 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Földszinti helyiségek sötétedés utáni belsõ megvilágítása

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési hely megfelel az alábbi elõírásoknak:

A kockázatviselés helyének helyiségei üzletzárás után – a sötétség beálltától kezdõdõen belsõ fényforrással kívülrõl jól láthatóan meg- világítottak.

ES 4021 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Rablótámadást jelzõ berendezés

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltétel VII. fejezetének megfelelõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatviselési

hely megfelel a rablótámadást jelzõ berendezésekre vonatkozó alábbi elõírásoknak:

Az ügyfélforgalom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségek a nyitvatartás ideje alatt állandóan üzemképes állapotban lévõ rab- lótámadást jelzõ berendezéssel vannak felszerelve, mely olyan he- lyiségben ad le riasztást, ahol állandó ügyelet biztosított.

Eltérõen az ÁVF VII.2. pontjától, a Ptk. 540.§ (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a fenti kü- lön feltétel meghatározásainak változásairól a biztosítót haladékta- lanul, de legkésõbb két napon belül értesíti.

ES 4022 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Rablótámadást jelzõ és rögzítõ berendezés

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési hely megfelel a rablótámadást jelzõ és rögzítõ berendezésekre vonatkozó alábbi elõírásoknak:

Az ügyfélforgalom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségek a nyitvatartás ideje alatt állandóan üzemképes állapotban lévõ rablótá- madást jelzõ és rögzítõ (videorendszer), valamint a rögzített felvétel tárolását 72 óráig biztosító berendezéssel vannak felszerelve, és olyan helyiségben adnak le riasztást, ahol állandó ügyelet biztosított.

Eltérõen az ÁVF VII.2. pontjától, a Ptk. 540.§ (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a fenti külön feltétel meghatározá- sainak változásairól a szerzõdõ (biztosított ) a biztosítót haladékta- lanul, de legkésõbb két napon belül értesíti.

ES 4023 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Rablótámadást jelzõ és rögzítõ berendezés hatósági ügyele- ten történõ riasztással

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési hely megfelel a rablótámadást jelzõ és rögzítõberendezésekre vonatkozó alábbi elõírásoknak:

Az ügyfélforgalom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségek a nyitvatartás ideje alatt állandóan üzemképes állapotban lévõ rab- lótámadást jelzõ és rögzítõ (videorendszer), valamint a rögzített fel- vétel tárolását 72 óráig biztosító berendezéssel vannak felszerelve, melyek a rendõrségen vagy szakhatósági engedéllyel rendelkezõ vagyonvédelmi cég folyamatos ügyeletet biztosító diszpécserköz- pontjában riasztanak.

Eltérõen az ÁVF VII.2. pontjától, a Ptk. 540.§ (2) bekezdése alap- xxx a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ ( biztosított), a fenti külön feltétel meghatározásainak változásairól a biztosítót haladék- talanul, de legkésõbb két napon belül értesíti.

ES 4051 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Minimális mechanikai védelem

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise-

lési hely megfelel a minimális mechanikai védelemre vonatkozó alábbi elõírásoknak:

A védett helyiség falazatai, födémszerkezetei és a nyílászárók az alábbi követelményeket kielégítik:

– az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek;

– a bejárati ajtók zárását biztonsági zár végzi ( biztonsági zárnak mi- nõsül: a min. 5 csapos hengerzár, a min. 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betûjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetõségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedi minõsített lamellás zár, illetve min- den olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú);

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 6 cm-es, hagyományos, kisméretû, tömör téglafallal azonos értékû.

Megjegyzés: A lakat nem minõsül biztonsági zárnak, kivéve a mi- nõsített biztonsági lakatokat és lakatpántokat.

Eltérõen az ÁVF VII.2. pontjától, a Ptk. 540.§ (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a fenti kü- lön feltétel meghatározásainak változásairól a biztosítót haladékta- lanul, de legkésõbb két napon belül írásban értesíti.

ES 4052 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Részleges mechanikai védelem

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési hely megfelel a részleges mechanikai védelemre vonatkozó elõírásoknak:

A védett helyiség falazatai, födémszerkezetei és a nyílászárók ki- elégítik az alábbi követelményeket:

– a 2 m-nél alacsonyabban fekvõ nyílászárók ( ablakok, kirakatok, portálok stb.) minimum 100 x 300 mm-es osztású, 12 mm át- mérõjû köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékû más mechanikai szerkezettel, illetve biztosítóintézet által minõsített biztonsági üveggel ) védettek;

– a rács a falazathoz 300 mm-enként, de min. 4 db falazókörömmel erõsített, a minimális beépítési mélység 100 mm, 15 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén ( vagy ezzel egyenértékû, kívülrõl nem szerelhetõ más mûszaki megoldás pl: belsõ leereszthetõ biztonsági rács);

– a nyílászárók (ajtók) tokszerkezetei falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz erõsítettek. Aj- tók esetében rácsozat (például ollós rács) került alkalmazásra, amennyiben az ajtó valamely alkotóelemére az elõírt védelem nem teljesült;

– az ajtószerkezetek megerõsített kivitelûek, kiemelés, feszítés, re- teszhúzás ellen védettek;

– a zárást minimum kettõ darab biztonsági zár végzi (biztonsági zárnak minõsül: a min. 5 csapos hengerzár, a min. 6 rotoros mágneszár, a két tollú kulcsos zár, a szám vagy betûjel-kombi- nációs zár, amennyiben a variációs lehetõségek száma megha- ladja a 10 000-et, valamint az egyedi minõsített lamellás zár);

– az ajtó min. 3 diópánttal a tokhoz rögzített, az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja;

– a zárnyelvek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen zárnak;

– az ajtólap és az ajtótok zárási pontossága 5 mm-en belüli;

– bevésõzár esetén az ajtólap külsõ, keskenyebbik oldala fémle- mezzel megerõsített;

– fatok esetén megerõsített zárlemez kerül alkalmazásra;

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága min. 15 cm-es, hagyományos, kisméretû téglafallal azonos értékû.

Megjegyzés: A lakat nem minõsül biztonsági zárnak, kivéve a mi- nõsített biztonsági lakatokat és lakatpántokat.

Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540.§(2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a fenti kü- lön feltétel meghatározásainak változásairól a biztosítót haladékta- lanul, de legkésõbb két napon belül értesíti.

ES 4053 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Teljeskörû mechanikai védelem

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési hely megfelel a teljeskörû mechanikai védelemre vonatkozó alábbi elõírásoknak:

A védett helyiséget minden oldalról megfelelõ szilárdságú falaza- tok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják. A mechanikai rendszer a következõ jellemzõkkel rendelkezik:

– a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete max. 100x300 mm osztású, 12 mm átmérõjû köracél rácsszer- kezettel (vagy azzal egyenértékû más mechanikai szerkezettel, illetve biztosítóintézet által minõsített, megfelelõ módon beépített biztonsági üveggel) védettek;

– a rács a falazathoz 300 mm-enként, de min. 4 db falazókörömmel erõsített, a minimális beépítési mélység 150 mm, 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén, (vagy ezzel egyenértékû, kívülrõl nem szerelhetõ más mûszaki megoldás), a nyílászárók (ajtók) tokszerkezetei falazókörmökkel- vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz erõsítettek;

– az ajtó és ajtótok fémbõl vagy keményfából készült, faanyag esetén az ajtólap min. 40 mm vastag és tömör, az ajtólap és a tok zárási pontossága 2 mm-en belüli, az ajtó min. három dió- pánttal a tokhoz rögzített;

– a zárszerkezet többpontos zárást biztosít (min. 4), a zár biztonsá- gi zárnak minõsül (biztonsági zár: a min. 5 csapos hengerzár, a min. 6 rotoros mágneszár, a két tollú kulcsos zár, a szám- vagy betûjelkombinációs zár, amennyiben a variációs lehetõségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedi minõsített la- mellás zár), a zárszerkezet fúrás, a hengerzár törés ellen védett;

– az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem be- folyásolja;

– a zárnyelvek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen zárnak;

– az ajtók kiemelés, feszítés ellen védettek;

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága min. 38 cm-es, hagyományos, tömör téglafallal azonos értékû.

Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk.540.§(2) bekezdése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a fenti külön feltétel meghatározásainak változásairól a biztosítót haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül írásban értesíti.

ES 4061 sz.Xxxxx Xxxxxxxx

Minimális elektronikai védelem

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési hely megfelel a minimális elektronikai védelemre vonatkozó alábbi elõírásoknak:

Minimális az elektronikai védelem, ha térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, a felületvédelem csak a 2 m-nél alacso- nyabban fekvõ nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerû területvé- delem van kialakítva.

Az elektronikai védelemmel szemben támasztott követelmények:

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védel- mi körökön külön-külön és a szabotázs-vonalon,

– a központi egység burkolata az üzemeltetõ által sem nyitható ki- vitelû, szabotázs-védett, min. 1,0 mm-es lágyacélból, vagy az- zal egyenértékû szilárdságú anyagból készüljön,

– az élesítés kulcsos kapcsolóval történjék, a kapcsoló háza min. 1,5 mm-es lágyacél vagy azzal egyen-értékû mechanikai szi- lárdságú anyag legyen, és eltávolítása vagy megbontása esetén a jelzésvonalon riasztást adjon,

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze,

– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlõ központnak valamennyi jel- zõvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló-berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

– a jelzõáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell,

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelõ vagy karbantartó által kézzel lekapcsolható- nak kell lenni, a rendszer a bekapcsolást követõen ismételten éles állapotba kell hogy kapcsoljon,

– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektõl, tár- gyaktól, építményektõl, épületszerkezetektõl, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetõsége csak se- gédeszközzel legyen megoldható,

– a kültéri hangjelzõ szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél, vagy azzal egyenértékû mechanikai védelemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jel- zést adjon,

– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatás-men- tes energiaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa, elemes táplálás esetén a rendszer min. 3 hónapig maradjon üzemképes.

Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk.540.§(2) bekezdése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a fenti külön feltétel meghatározásainak változásairól a biztosítót haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül írásban értesíti.

ES 4062 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Részleges elektronikai védelem

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési hely megfelel a részleges elektronikai védelemre vonatkozó alábbi elõírásoknak:

Részleges az elektronikai védelem, ha teljeskörû térvédelem, tárgy- védelem, személyvédelem nincs, de a felületvédelem teljeskörû, és csapdaszerû térvédelem van kialakítva. Részlegesnek tekinthetõ az elektronikai védelem akkor is, ha a kockázatelbírálás során kiderül, hogy a térvédelem, tárgyvédelem, felületvédelem elektronikus úton megvalósított, de a védendõ objektum egyes részei „árnyékban„ vannak. Árnyék alatt azt kell érteni, hogy a védendõ területnek, tér- nek nem a teljes egészére terjed ki a hatásos védelem.

Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

– a betörésjelzõ központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védel- mi körökön külön-külön (min. 4 db) és a szabotázsvonalon.

– az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsol- hatóak, ha szükséges, üzemmódkapcsolót kell beépíteni,

– a központi egység burkolata az üzemeltetõ által sem nyitható ki-

vitelû, szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacélból – vagy az- zal egyenértékû szilárdságú anyagból készüljön,

– az élesítés csak külsõ, min. 6 betû- vagy számkombinációs kódkapcsolóval végezhetõ, a kódkapcsoló központot vezérlõ áramkört lehetõleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni.

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további részek maradjanak mûködõképesek,

– a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek ( hangjelzõk, kódkapcsolók ) állandó õrzésére csak a teljes rendszerrel együtt

– az üzemeltetõ vagy a szerviz által – kikapcsolható szabotázs- vonalat kell kiépíteni,

– a rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kód- kapcsolón jelezni kell,

– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlõ központnak valamennyi jel- zõvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

– a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie illetve tárolnia kell,

– a jelzõ áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rö- vidzárlatot, illetve a hurok ellenállásainak 40%-os változását a rendszernek jeleznie kell (riasztás),

– minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges,

– az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges, az egyik készüléknek beépített akkumulátorral kell rendelkeznie,

– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektõl, tár- gyaktól, építményektõl, épületszerkezetektõl, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetõsége csak se- gédeszközzel legyen megoldható,

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelõ vagy karbantartó által kézzel lekapcsolható- nak kell lennie, és a rendszer a bekapcsolást követõen ismétel- ten éles állapotba kapcsoljon,

– a kültéri hangjelzõ szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél le- mez burkolatú legyen, vagy azzal egyenértékû mechanikai vé- delemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 deci- belt, váltakozó kéthangú jelzéssel,

– az optikai jelzésadó borostyánsárga színû, villogó, minimálisan 200 lux fényerõs legyen,

– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmen- tes energiaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

– az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell mûködnie,

– az akkumulátor a hálózati enegiaellátás zavara esetén automati- kusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

– az akkumulátor automatikus töltésérõl gondoskodni kell,

– a nyitásérzékelõk csak rejtve, süllyesztve szerelhetõk,

– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acélcsõbe helyezve kell vezetni.

Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk.540.§(2) bekezdése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a fenti külön feltétel meghatározásainak változásairól a biztosítót haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül írásban értesíti.

ES 4063 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Teljeskörû elektronikai védelem

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési hely megfelel a teljeskörû elektronikai védelemre vonatkozó alábbi elõírásoknak:

– Teljeskörû a felületvédelem

– Teljeskörû a térvédelem

– Teljeskörû a tárgyvédelem

– Teljeskörû a személyvédelem

1. Teljeskörû felületvédelem:

Ha éles üzemben a védelmi rendszer figyeli az összes nyílás- záró szerkezetet és a mechanikailag nem megfelelõ (38 cm- es tömör téglafal szilárdsági tulajdonságainál gyengébb érté- kû) falazatokat, födémeket, padozatokat, jelzi az át- és beha- tolási kísérleteket;

2. Teljeskörû térvédelem:

Ha éles üzemben a védett tárgyak környezetében mindenne- mû illetéktelen emberi mozgást jelez;

3. Teljeskörû tárgyvédelem:

Ha éles üzemben minden védett tárgyra kiterjed, páncélszek- rények esetében fúrás és nyitásérzékelést is biztosít

4. Teljeskörû személyvédelem:

Ha az összes védendõ, illetve támadásnak kitett személyre ki- terjed.

Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

– a betörésjelzõ központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védel- mi körökön külön-külön ( min. 4 db ) és a szabotázsvonalon,

– az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki és bekapcsolha- tóak, ha szükséges, üzemmódkapcsolót kell beépíteni,

– a központi egység burkolata az üzemeltetõ által sem nyitható ki- vitelû, szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacélból – vagy az- zal egyenértékû szilárdságú anyagból – készüljön,

– az élesítés csak külsõ, min. 6 betû vagy számkombinációs kód- kapcsolóval végezhetõ, a kódkapcsoló központot vezérlõ áram- kört lehetõleg a központi egységben, de mindenképpen a vé- dett téren belül kell elhelyezni,

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további ré- szek maradjanak mûködõképesek, a rendszer összes részének ál- landó õrzésére, ellenõrzésére ki nem kapcsolható, az üzemeltetõ ál- tal sem befolyásolható jelzõvonalakat (szabotázsvonal) kell kiépíteni,

– az üzembehelyezés csak teljes mûködõképesség és riasztás- mentes állapotban legyen lehetséges,

– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlõközpontnak valamennyi jel- zõvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló-berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

– a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

– a támadásjelzõ részeknek állandóan élesben kell üzemelniük,

– a jelzõ áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rö- vidzárlatot, illetve a hurok ellenállásainak 20%-os változását a rendszernek jeleznie kell (riasztás),

– a szabotázsvonalak visszakapcsolását csak a jelzõberendezést gyártók, szerelõk, vagy karbantartók végezhetik,

– minimálisan két egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges,

– az akusztikai jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, az egyik készüléknek beépített akkumulátorral kell rendelkeznie,

– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektõl, tár- gyaktól, építményektõl, épületszerkezetektõl, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetõsége csak se- gédeszközzel legyen megoldható,

– a kültéri hangjelzéseknek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizáró- lag az arra illetékes kezelõ vagy karbantartó által kézzel lekap- csolhatónak kell lennie, a rendszer a bekapcsolást követõen is- mételten kapcsoljon éles állapotba,

– a kültéri hangjelzõ szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél burkolatú legyen, vagy ezzel egyenértékû mechanikai védelem- mel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, vál- takozó kéthangú jelzéssel,

– az optikai jelzésadó borostyánsárga színû, villogó, minimálisan 200 lux fényerõs legyen,

– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmen- tes energiaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

– az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell mûködni,

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automati- kusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 72 órás üzemeltetését, a 72 óra eltelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

– az akkumulátor automatikus töltésérõl gondoskodni kell,

– a nyitásérzékelõk csak rejtve, süllyesztve szerelhetõk,

– a szabadtéri, a védett téren kívüli és a nem szabotázsvédett ve- zetékeket a falon belül, vagy acél-védõcsõbe helyezve kell ve- zetni.

Eltérõen az ÁVF VII.2. pontjától, a Ptk.540.§ (2) bekezdése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a fenti külön feltétel meghatározásainak változásairól a biztosítót haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül írásban értesíti.

ES 4064 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Elektronikai védelem hatósági ügyeleten történõ riasztással

Az XXX XXX. fejezetének megfelelõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatviselési hely megfelel az ES 4062 vagy az ES 4063 sz. külön feltételben foglalt elõírásoknak és az alábbi követelményeknek:

Az elektronikai védelem állandó készenléttel rendelkezõ rendõrsé- gi ügyeleten, vagy szakhatósági engedéllyel rendelkezõ készenlé- ti ügyeletet biztosító vagyonvédelmi figyelõrendszer központjában riaszt.

Eltérõen az ÁVF VII.2. pontjától, a Ptk.540.§ (2) bekezdése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a fenti külön feltétel meghatározásainak változásairól a biztosítót haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül írásban értesíti.

ES 4111 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Kockázatviselés helyének õrzése

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési hely megfelel az alábbi elõírásoknak:

a kockázatviselés helyét és annak helyiségeit üzemidõn kívül – szombat, vasár- és ünnepnapokon is – a szerzõdõ (biztosított) által

alkalmazottként vagy azzal egyenértékû megbízásos jogviszonnyal foglalkoztatott õr vagy hatósági engedéllyel mûködõ õrzõ szerve- zet, vállalkozás – akinek kizárólagos feladata a biztosított kockázat- viselési hely és helyiségeinek õrzése – õrzi.

Eltérõen az ÁVF VII.2. pontjától, a Ptk 540.§ (2) bekezdése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a fenti külön feltétel meghatározásainak változásairól a biztosítót haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül írásban értesíti.

ES 4112 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Kockázatviselés helyének fegyveres õrzése

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfelelõ- en bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatviselési hely megfelel a fegyveres õrzésre vonatkozó alábbi elõírásoknak:

A kockázatviselés helyét és annak helyiségeit üzemidõn kívül – szom- bat, vasár- és ünnepnapokon is – a szerzõdõ (biztosított) által alkalma- zottként, vagy azzal egyenértékû megbízásos jogviszonnyal foglalkoz- tatott fegyveres õr vagy hatósági engedéllyel mûködõ fegyveres õrzõ szervezet, vállalkozás – akinek kizárólagos feladata a biztosított kocká- zatviselési hely és helyiségeinek fegyveres õrzése – õrzi.

Eltérõen az ÁVF VII.2. pontjától, a Ptk. 540.§ (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a fenti kü- lön feltétel meghatározásainak változásairól a biztosítót haladékta- lanul, de legkésõbb két napon belül írásban értesíti.

ES 4113 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Kockázatviselés helyének kutyás õrzése

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési hely megfelel az õrzésre vonatkozó alábbi elõírásoknak:

A kockázatviselés helyét és annak helyiségeit üzemidõn kívül – szombat, vasár- és ünnepnapokon is – a szerzõdõ (biztosított) által alkalmazottként vagy azzal egyenértékû megbízásos jogviszonnyal foglalkoztatott õr vagy hatósági engedéllyel mûködõ õrzõ szervezet, vállalkozás – akinek kizárólagos feladata a biztosított kockázatviserlési hely õrzése – õrzi. Az õrzési idõ alatt a kockázatviselési helyen õrzés- re alkalmas és kiképzett kutya (kutyák) van(nak) szabadon engedve.

Eltérõen az ÁVF VII.2.pontjától, a Ptk. 540.§ (2) bekezdése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a fenti külön feltétel meghatározásainak változásairól a biztosítót haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül értesíti.

ES 4114 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Kockázatviselés helyének ellenõrzõ órás õrzése

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési hely megfelel az õrzésre vonatkozó alábbi követelményeknek:

A kockázatviselés helyét és annak helyiségeit üzemidõn kívül – szombat, vasár- és ünnepnapokon is – a szerzõdõ (biztosított) által alkalmazottként vagy azzal egyenértékû megbízásos jogviszonnyal foglalkoztatott õr vagy hatósági engedéllyel mûködõ õrzõ szerve-

zet, vállalkozás – akinek kizárólagos feladata a biztosított kockázat- viselési hely és helyiségeinek õrzése – õrzi.

Az õr legalább óránként bejárja a biztosított területet. A bejárás ténye, útvonala és ideje ellenõrzõ órával utólag is egyértelmûen dokumentál- ható. Az útvonal úgy került meghatározásra, hogy minden védett va- gyontárgy minden bejárás során ellenõrizhetõ legyen. Az ellenõrzõ óra szakértõ által minõsített, elfogadott és nem manipulálható.

Az olyan õrszolgálat, amely azonos alkalmazottakkal egyidejûleg több telephelyet is õriztet, nem felel meg a fenti elõírásoknak.

Eltérõen az ÁVF VII.2., a Ptk. 54O.§ (2) bekezdése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a fenti külön feltétel meghatározásainak változásairól a biztosítót haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül írásban értesíti.

ES 4200. sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Értékpapírok biztosítása

(Vagyoncsoportok meghatározása D.4.)

Készpénz és értékpapírok esetében a biztosítási fedezet az alábbi feltételek teljesülése mellett érvényes:

A biztosított értékpapírokról (kivéve papírpénzt, bankjegyet, kamat-já- radék, haszonrészesedésre szóló értékpapírokat, bélyegeket, egyéb értékjegyeket) kimutatást kell vezetni, mely a kerestetéshez tartalmaz- za a megfelelõ adatokat. E kimutatásokat az értékpapíroktól elkülöní- tett módon kell tárolni, hogy az egyidejû károsodás kizárt legyen.

A szerzõdõ, kár esetén késedelem nélkül köteles a kerestetés végrehajtásáról intézkedni.

Ha a szerzõdõ a kártérítést már megkapta, és ezután kerül birtoká- ba a megkerült értékpapír, errõl haladéktalanul értesítenie kell a biztosítót, és a kártérítést az idõközben beállt értékcsökkenés fi- gyelembevételével vissza kell fizetnie.

A biztosítási fedezet csak a kötvényben (ajánlatban) megjelölt ér- téktárolókban õrzött, biztosításra feladott készpénz és értékkész- letre vonatkozik.

Kerestetési és pótlási költségek biztosítása esetén a biztosító az in- dokolt és bizonyított kiadásokat téríti. A biztosítás magában foglalja az esedékes és a kár miatt elmaradt teljesítések kamatveszteségét.

ES 4300 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Készpénz tárolása minõsített értéktárolóban

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatvise- lési hely megfelel az alábbi elõírásoknak:

az ajánlatban / kötvényben meghatározott kockázatviselési helyen készpénz, értékcikkek tárolása a Magyar Biztosítók Szövetsége ál- tal a feladott biztosítási összegre minõsített értéktárolóban történik.

Az értéktároló besorolása: ...........................................................

Az értéktároló típusa: ..................................................................

Az értéktároló gyártója:................................................................

Az értéktároló gyári száma:..........................................................

ES 4400 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Pénz- és értékkészletek szállítási elõírásai

A Küldöttrablásbiztosítás alapján a biztosító kártérítési kötelezettsé- ge csak abban az esetben terjed ki a pénztári küldöttek ellen elkö- vetett rabláskárokra, ha a jelen külön feltételben elõírt szállítási elõ- írásokat betartották:

– 200 000 Ft-ig a pénz szállítását 1 fõ végzi;

– 500 000 Ft-ig a pénz szállítását 2 fõ végzi, riasztó jelzést adó táskával;

– 2 000 000 Ft-ig a pénz szállítását 2 fõ végzi, (akik közül 1 fegy- veres) riasztó jelzést adó táskával;

– 15 000 000 Ft-ig a pénz szállítását 2 fõ fegyveres végzi, akik ri- asztó jelzést adó táskával, személygépkocsival vagy zárt szekré- nyû kisteherautóval;

– 30 000 000 Ft-ig a pénz szállítását 3 fõ végzi, (akik közül kettõ fegyveres) riasztó jelzést adó táskával, személygépkocsival vagy zárt szekrényû kisteherautóval;

– 30 és 50 millió Ft közötti összeg szállítása esetén a vonatkozó nemzetközi elõírások érvényesek:

– 30 és 50 millió Ft között speciális pénzszállító kocsival (páncél- autó ) lehet szállítani, mely az alábbi feltételeknek megfelel:

– a rakodótér és a vezetõfülke borítása, üvegezése védelmet nyújt a kiskaliberû marok lõfegyverek ellen,

– a rakodótér és a vezetõfülke ajtajai kívülrõl csak kulccsal nyit- hatóak,

– a rakodótér ajtaja több ponton záródó speciális zárral van ellátva,

– elektronikai jelzõrendszerrel van ellátva, mely támadás, az aj- tók illetéktelen nyitása vagy a gépjármû eltulajdonítása esetén riasztó jelzést ad és megakadályozza a jármû elvitelét (a motor üzembehelyezését),

– a kocsi személyzete a vezetõvel együtt három fõ, akik közül kettõ fegyveres, egy fegyveres kísérõ a vezetõfülkében, egy a rakodótérben helyezkedik el,

– 50 és 100 millió Ft közötti pénz szállítása a 30 és 50 millió Ft kö- zöttiével azonos módon történik, de az útvonal biztosításához elõfutó kísérõ személygépkocsi szükséges két fegyveressel.

– 100 millió Ft feletti összeg szállítása páncélautóval történhet az alábbi követelmények megléte esetén:

– a jármû borítása, üvegezése golyóálló, védelmet nyújt a köze- pes hatóerejû kézifegyverek (lõfegyverek) ellen,

– a rakodótér és a vezetõfülke ajtajai kívülrõl csak kulccsal nyithatóak,

– a rakodótér ajtaja több ponton záródó zárszerkezettel rendel- kezik,

– elektronikai jelzõrendszerrel van ellátva, fõbb jellemzõi az aláb- biak:

– kódolható,

– rendelkezik támadásjelzéssel,

– teljesen független a gépkocsi egyéb elektronikai rendszeré- tõl, saját külön tápellátással rendelkezik,

– a teljes rendszer szabotázsvédett,

– jelzi az illetéktelen ajtónyitásokat és eltulajdonítást, megaka- dályozza a jármû elvitelét a gyújtás leválasztásával és az üzemanyagvezeték zárásával, valamint a fékrendszer blok- kolásával,

– a gumik nyomástartóak, 8-10 db szög által okozott lyuk, illet- ve 6 mm-es, például golyóütötte lyuk esetén is tartja a nyo- mást,

– a jármû a zárt építés miatt légkondicionált kivitelû legyen, olyan légszûrõ berendezéssel ellátott, amely megegyezik a gázálarc szûrõbetét tulajdonságaival,

– az állandó kapcsolattartáshoz URH adó-vevõ berendezés szükséges rejtett antennával, önálló energiaellátási lehetõség- gel (kísérõ kocsik és a központ között is ),

– az útvonal biztosításához elõfutó és követõ kísérõ személy- gépkocsi szükséges két-két fõ fegyveressel,

– a szállító jármû vezetõfülkéjét oxigén palackkal kell felszerelni, amely a személyzet oxigén ellátását 30 percen keresztül biztosítja.

ES 4401 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Küldöttek balesetével kapcsolatos fedezet

A biztosító megtéríti a küldöttekkel szemben elkövetett rabláskárt akkor is, ha a küldöttet és/vagy kísérõket baleset érte és e körül- ményt kihasználva követték el a rablást.

ES 4402 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Küldötteknél lévõ értékek tûz, villámcsapás és robbanás biz- tosítása

A biztosító megtéríti a küldöttek által gépjármûvel szállított értékek- ben bekövetkezett tûz, villámcsapás és robbanás okozta kárt.

ES 4403 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Küldött segítségnyújtása során elkövetett rablás

Ha a küldött, jármûvel történõ közlekedése során segítségnyújtási kötelezettségének tesz eleget – amelynek elmulasztását a BTK szankcionálja – a biztosító a kárt megtéríti, ha a körülményt kihasz- nálva követték el a rablást.

1.7. Speciális kockázatok külön feltételei

ES 7090 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Biztosítási fedezet kiterjesztése földrengéskárokra

Eltérõen a Viharbiztosítás Különös Feltételei (VBKF) I. fejezet 3.a) pontjától a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerzõ- dés feltételeinek és esetleges külön megállapodásainak, kizárásai- nak és záradékainak változatlan érvényben hagyásával – megha- tározott külön díj megfizetése ellenében – a biztosító az alábbiak szerint megtéríti azokat a károkat, amelyek földrengés következté- ben a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek.

Földrengés: a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála V. (ötödik) fokozatát elérõ vagy meghaladó földmozgás.

Az ugyanabból az epicentrumból kiinduló, és az MTA Szeizmológiai Obszervatóriuma által egymással oksági összefüggésben állónak nyilvánított rengések sorozata egy biztosítási eseménynek minõsül.

1. Káreseményenkénti kártérítési limit

1.1. Egyéb külön megállapodás hiányában egy biztosítási ese- ménnyel kapcsolatos fedezett káreseményre, valamennyi kártérítésre jogosult részére a biztosító kártérítési kötelezett- sége összesen legfeljebb 1,5 milliárd forint, ezen kártérítési limit felett további kártérítést a biztosító nem térít.

1.2. Abban az esetben, ha egy káresemény kapcsán a szerzõ- désenkénti kártérítési limitek összege meghaladja a 1,5 mil- liárd forintot, akkor a biztosító szerzõdésenként olyan arány-

ban téríti meg a szerzõdésenkénti kártérítési limiten belül a kárt, ahogyan a 1,5 milliárd forint a szerzõdésenkénti kárté- rítési limitek összegéhez aránylik.

2. Szerzõdésenkénti kártérítési limit

Amennyiben az 1.1. pontban foglaltak alapján külön megálla- podás érvényes, úgy egy biztosítási esemény kapcsán szer- zõdésenként a biztosító kártérítési kötelezettségének felsõ ha- tára legfeljebb a biztosítási kötvény mellékletében feltüntetett összeg. Ezen összegen belül, de a vihar-biztosítási összeg legfeljebb 2%-áig fedezettek a kárenyhítési, romeltakarítási, védelmi és egyéb mellékköltségek is (lásd Vagyoncsoportok Meghatározása).

3. Kárbejelentés, kárrendezés

A biztosító a káresemény bekövetkezte utáni 30 napon belül fogad el kárbejelentést. A 30 napos határidõ a kárbejelentés összegszerûségére is vonatkozik, kivéve ha a biztosított iga- zolja, hogy a késedelmes bejelentés elháríthatatlan ok miatt következett be.

A 30 napon belül bejelentett jogos kártérítési igényeket az összes bejelentett kár összegszerûségének megállapítása után, de legkésõbb a káresemény bekövetkezésétõl számított

6. hónap végén téríti a biztosító.

Az ügyfél kérésére a jogos kártérítési igény legfeljebb 50 %- áig kárelõleg folyósítható.

4. Önrészesedés: eltérõ megállapodás hiányában a kár 10 szá- zaléka, de min. 100 000 Ft

ES 7091 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Biztosítási fedezet kiterjesztése árvízkárokra

A Vihar Biztosítás Különös Feltételeinek I.4. pontja értelmében a felek megállapodnak abban, hogy meghatározott külön díj ellené- ben az alábbiak szerint megtéríti azokat a károkat, amelyek árvíz következtében keletkeztek.

Árvíz: az állandó, vagy idõszakos jellegû természetes vagy mester- séges vízfolyások, tavak, víztárolók olyan kiáradása, amikor a víz, árvíz ellen védett területet önt el, továbbá az árvízvédelmi töltések mentett oldalán a magas vízállás következtében fellépõ buzgárok és fakadóvizek vízhatása okoz.

Nem téríti meg a biztosító azokat az árvíz által okozott károkat, amelyek:

– a vízbefogadó és elvezetõ létesítményekben, vízügyi létesítmé- nyekben, gátakban, öntözõberendezésekben, halastavakban, víztározókban és hasonlókban, valamint az ezekben lévõ állatál- lományban keletkeztek,

– a hullámtérben vagy a nem mentett árterületeken keletkeztek, Hullámtér: A folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti terület Nem mentett árterület: Az árterületnek az a része amely a folyóme- der és a vele párhuzamosan épített közút, vasúti töltés vagy magaspart, illetve települések belterületének határa között fekszik,

– lábon álló növényi kultúrákban keletkeztek,

– a talajerõben, illetve talajszerkezetben szerves és mûtrágyák ki- lúgozása miatt keletkeztek,

– elöntés nélküli átnedvesedés, vagy felázás miatt keletkeztek.

1. Káreseményenkénti kártérítési limit

1.1. Egyéb külön megállapodás hiányában egy biztosítási ese- ménnyel kapcsolatos fedezett káreseményre, valamennyi kártérítésre jogosult részére a biztosító kártérítési kötelezett-

sége összesen legfeljebb 1,5 milliárd forint, ezen kártérítési limit felett további kártérítést a biztosító nem térít.

1.2. Abban az esetben, ha egy káresemény kapcsán a szerzõ- désenkénti kártérítési limitek összege meghaladja a 1,5 mil- liárd forintot, akkor a biztosító szerzõdésenként olyan arány- ban téríti meg a szerzõdésenkénti kártérítési limiten belül a kárt, ahogyan a 1,5 milliárd forint a szerzõdésenkénti kárté- rítési limitek összegéhez aránylik.

2. Szerzõdésenkénti kártérítési limit

Amennyiben az 1.1. pontban foglaltak alapján külön megálla- podás érvényes, úgy egy biztosítási esemény kapcsán szer- zõdésenként a biztosító kártérítési kötelezettségének felsõ ha- tára legfeljebb a biztosítási kötvény mellékletében feltüntetett összeg. Ezen összegen belül, de a vihar-biztosítási összeg legfeljebb 2%-áig fedezettek a kárenyhítési, romeltakarítási, védelmi és egyéb mellékköltségek is (lásd Vagyoncsoportok Meghatározása).

3. Kárbejelentés, kárrendezés

A biztosító a káresemény bekövetkezte utáni 30 napon belül fogad el kárbejelentést. A 30 napos határidõ a kárbejelentés összegszerûségére is vonatkozik, kivéve ha a biztosított iga- zolja, hogy a késedelmes bejelentés elháríthatatlan ok miatt következett be.

A 30 napon belül bejelentett jogos kártérítési igényeket az összes bejelentett kár összegszerûségének megállapítása után, de legkésõbb a káresemény bekövetkezésétõl számított

6. hónap végén téríti a biztosító.

Az ügyfél kérésére a jogos kártérítési igény legfeljebb 50 %- áig kárelõleg folyósítható.

4. Önrészesedés: eltérõ megállapodás hiányában a kár 10 szá- zaléka, de min. 100 000 Ft

ES 7100 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Készpénz kezelése a központi pénzellátóban

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének megfele- lõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített rablás kocká- zatra az alábbi meghatározások érvényesek:

Készpénz és egyéb értékek tárolása központi pénzellátó helyiség- ben történik, és az ügyfelek fogadására szolgáló helyiségben lévõ pénztárakat – onnan – csõposta útján látják el a szükséges kész- pénzzel, illetve értékkel. Az ügyfélfogadó termekben készpénz vagy egyéb értékek tárolása nem történik.

ES 7110 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Ügyfelek kirablása a biztosított helyiségben

A biztosítási fedezet kiterjed – ha más biztosítás alapján nem térít- hetõ meg – a biztosított helyiségben a támadás idõpontjában ott tartózkodó idegen személyeknek okozott rabláskárokra is. Egye- bekben a Kiegészítõ Xxxxxxxxxx Rablás és Küldöttrablás biztosítás- ra meghatározásai érvényesek.

ES 7010 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Az Önkormányzati biztosítási csomag többletszolgáltatásai

I. A szerzõdõ és a biztosított között megállapodás született arról, hogy a szerzõdõ valamennyi, a saját tulajdonát képezõ, illetve álta-

la tartós bérleti szerzõdés keretében használt vagyontárgyakat egy vagyonbiztosítási szerzõdés keretén belül a Biztosítónak biztosí- tásra feladja határozatlan, vagy 3 éves határozott idõtartamra és minimálisan az alábbi kockázatokra:

– tûz

– vezetékes víz

– vihar

– betöréses lopás

II. Többletszolgáltatásként a biztosító a fenti kockázatok együttes megkötése esetén az alábbi vagyoncsoportokat ingyenesen a biz- tosítási fedezetbe vonja: tûz, vezetékes víz, vihar és betöréses lo- pás kockázatokra:

1. Gépjármûvek álló helyzetben a kockázatviselés helyén (Va- gyoncsoportok Meghatározása D.1.)

Biztosítási összeg: 500 000,- forint elsõ kockázatra Gépjármûvek csak álló helyzetben és csak az ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyeken, kerítéssel, fallal körbekerített telephelyen biztosítottak.

A Betöréses Lopás Biztosítás Különös Feltételeiben foglaltak- tól eltérõen nem biztosítottak a gépjármûvekben történt van- dalizmus és részlopáskárok.

Azok a tûzkárok, amelyek a motor elindításából illetve a gép- jármû mozgó állapotában keletkeztek, a kockázatviselésbõl ki vannak zárva.

2. Adathordozók (Vagyoncsoportok Meghatározása D.2 ) Biztosítási összeg: 500 000 forint elsõ kockázatra

Géppel olvasható adathordozók (lyukkártyák, mágnesszalag- ok, mágneslemezek) stb. esetében a biztosítási fedezet az alábbi feltételek teljesülése esetén érvényes: A géppel olvas- ható adathordozókon található adatokat hetente a géptõl füg- getlen adathordozókra kimentik. A programokról – hacsak nin- csenek másolásvédelemmel ellátva – másolatot készítenek. A másolatokat tartalmazó (adat, program) adathordozókat a koc- kázatviselés helyén kívül, vagy legalább 60 perces tûzállóság- gal rendelkezõ adattároló szekrényben elzárva tárolják

3. Üzemben foglalkoztatottak használati tárgyai (Vagyoncsopor- tok Meghatározása D.5)

Biztosítási összeg: 100 000 forint elsõ kockázatra.

A bekövetkezett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a kártala- nítás más hatályos biztosítás alapján nem lehetséges. Nem biztosítottak: gépjármûvek, készpénz, értékpapír, nemesfé- mek, drágakövek igazgyöngy és ezek felhasználásával készült tárgyak, valamint lakásokhoz tartozó háztartási ingóságok.

4. A betöréses lopás biztosítási fedezet kiterjed azokra az épü- letgépészeti berendezésekre és készülékekre, amelyek a Va- gyoncsoportok Meghatározása szerint az épület vagyoncso- porthoz tartoznak.

Biztosítási összeg: 500 000 forint elsõ kockázatra

ES 7020 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Hányadrészbiztosítás

A biztosítási fedezet a biztosított vagyontárgyak összértékének a biz- tosítási kötvényben megjelölt részére érvényes (hányadrész – bizto- sítás). Több telephely biztosítása esetén a telephelyenkénti biztosítá- si összeg a vagyontárgyak telephelyenkénti hányadrész értéke.

ES 7052 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Középfokú védelmi szint

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VII. fejezetének meg- felelõen bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített koc- kázatviselési hely megfelel a jelen külön feltétel meghatározá- sainak:

A) Falazatok

A védelmi szint kialakításához 15 cm vastagságú tömör tégla- fal szilárdsági mutatóival egyenértékû falszerkezet kialakítása szükséges.

Támpontok:

1) 6 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, illetve fö- démszerkezet például: panelházak

2) speciális könnyûszerkezetes elemekbõl készített falazatok, amelyek legalább kétrétegûek, közöttük hõszigetelõ, tûzál- ló anyag, illetve a mechanikai ellenállóképességet biztosító egyéb anyag található.

B) Nyílászárók

1) Ablakok Követelmény:

A járó, – illetve megközelítési szinttõl max: 3 m alsó pár- kánymagassággal rendelkezõ, 30x30 cm-nél nagyobb fe- lületû ablakokat max: 10x30 cm-es kiosztású, min. 12 mm átmérõjû köracél – vagy azzal egyenszilárdságú – kívülrõl nem szerelhetõ rácsozattal kell védeni. A fix rácsokat a fa- lazathoz 30 cm-enként min. 10 cm mélyen falazó- körmökkel kell erõsíteni. Mobil rácsok esetén a zárást két db letörés ellen védett biztonsági zárral vagy önzáró hajtó- mûvel ellátott mozgatószerkezettel kell biztosítani. A rácso- zat kiváltható a MABISZ által minõsített, legalább B1-es fo- kozatú biztonsági üveggel. A 3 m feletti ablakokra nem szükséges védelem.

2) Ajtók Követelmény:

Az ajtó és ajtótokok keményfából vagy fémbõl legyenek. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására a falszerkezet- hez legalább 2 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. A tokszerkezetet a falhoz 30 cm-enként, min. 10 cm mélyen rögzíteni kell. Az ajtólap és a tok közötti záráspontosság max: 4 mm lehet oldalanként. Az ajtólapokat min: 3 diópánttal kell a tokhoz rögzíteni és biztosítani kell a kiemelés elleni védelmet. A zárást min: 2 db, egymástól 30 cm-re elhelyezett zárszerke- zetnek kell végeznie. A zárbetétek letörés elleni védelemmel rendelkezzenek.

A zárnyelvek reteszelési mélységének legalább a 20 mm-t el kell érnie. Kétszárnyú ajtók reteszhúzás elleni védelmét bizto- sítani kell.

ES 7054 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Megerõsített védelmû helyiségek

A betöréses lopás biztosítási fedezet azokra a helyiségekre ame- lyekben az elektronikai és híradástechnikai berendezések értéke meghaladja a 200 000 forintot, abban az esetben terjed ki, amennyiben a helyiség mechanikai védelme megfelel a középfokú védelmi szint követelményiben elõírtaknak.

ES 7301 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Egyes vagyontárgyak tárolási elõírásai

A Betöréses Lopás biztosítási fedezet azokra a vagyontárgyakra, amelyeknek az egyedi értéke meghaladja a 70 000 forintot, és ezek összértéke helyiségenként meghaladja az 500 000 forintot, csak abban az esetben érvényes, amennyiben a vagyontárgyak a részleges mechanikai védelem elõírásainak (ES 4052 sz. KF) megfelelõ helyiségben vannak tárolva.

ES 7500 sz Külön Feltétel

Üvegkárok kárbejelentési rendje

Szerzõdõ és biztosított megállapodnak, hogy amennyiben az üvegkárok számlákkal igazolt összértéke nem éri el az 50 000 fo- rintot, eltérõen az ÁVF VII fejezetétõl, azok összesítve, negyed- évente kerülnek bejelentésre. Az így összesített kárbejelentést csak számlákkal igazoltan és felmérési napló kíséretében fogadja el a biztosító.

A szerzõdõ kárbejelentési kötelezettsége a biztosítási negyedéven belül továbbra is fennáll abban az esetben, amennyiben a károk számlákkal igazolt összértéke az 50 000 forintot meghaladta.

ES 7800 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Fedezetkiterjesztés úthibák és sorfák okozta károkra

A biztosított Önkormányzatok kezelésében lévõ utak és sorfák által okozott károk, amennyiben errõl külön megállapodás nem szüle- tett, úgy az általános felelõsségbiztosítási kártérítési összegen be- lül 1 millió Ft/ kár és 5 millió Ft/év limitösszegig térülnek.

A fenti károk önrésze: 100 000 Ft/kár

ES 7400 sz. Xxxxx Xxxxxxxx

Gépjármû márkakereskedõk betöréses lopás biztosítása sza- badtéri tárolóhely esetén

A biztosítási fedezet a BLBKF I./2. pontjától eltérõen a gépjármû- márkakereskedõk szabadtéren tárolt saját tulajdonú, vagy ennek megfelelõ elbírálás alá esõ új gépkocsijainak betöréses lopás biz- tosítási fedezetére is vonatkozik. A bizományi értékesítésre átvett (használt) jármûvekre az ES 0030 sz KF vonatkozik

A biztosítási fedezet az egész jármû eltulajdonítására vonatkozik, kizárt a vandalizmus és a részlopás.

Biztonságtechnikai követelmények:

1. A tárolótér kerítése vagy térelhatároló megoldása:

– olyan kivitelû legyen, hogy a gépjármûveknek a saját futó- mûvûkön való elszállítását lehetetlenné tegye,

– megbontással szembeni ellenállása értelemszerûen feleljen meg a teljeskörû mechanikai védelem (ES 4053 sz. KF) mechanikai rendszerére vonatkozó elõírásainak.

2. A tárolótér kocsibejárója:

– kivitele és megbontás elleni védelme feleljen meg az 1. pont elõírásainak,

– a kerítéshez való rögzítése (beépítése), szerkezete, állapo- ta, továbbá zárszerkezetei és azok beépítése a kocsibejá- róba feleljen meg a részleges mechanikai védelem (ES 4052 sz. KF) vonatkozó elõírásainak

– a zárszerkezetek fúrás és hengerzártörés ellen védettek le- gyenek.

3. A tárolótér/telephely õrzése:

– a kereskedelmi részleg nyitvatartási idején kívül a tárolóte- ret kutyás õrszolgálattal (ES 4113 sz. KF) kell õrizni, az õr- járatokat ellenõrzõórával, vagy egyéb utólag nem módosít- ható módon bizonylatolni kell (ES 4114 sz. KF) ,

– ha üzemidõn kívül a telepen szolgálatot teljesítõ õrsze- mélyzet létszáma nem éri el a 3 fõt, az õröket fel kell sze- relni állandó ügyeleten vagy rendõrségen riasztó támadás- jelzõvel,

– ha a telephelyi õrszemélyzetnek hozzáférési lehetõsége van a tárolótér kocsibejárójának kulcsaihoz, azokat olyan helyen kell elhelyezni, hogy kivételük ügyeleti vagy rendõr- ségi riasztást váltson ki.

4. A jármûvek kulcsainak elhelyezése:

– a jármûvek nyílászáró és indítókulcsait (riasztórendszer, immobilizer stb.), valamint a kocsibejáró kulcsait mindig a kereskedelmi egység értéktárának (pénztár) megfelelõ me- chanikai és elektronikai védelemnek, de legalább a részle- ges mechanikai védelem (ES 4114 sz. KF) és a részleges elektronikai védelem (ES 4062 sz. KF) elõírásainak megfe- lelõen felszerelt helyiségben kell tárolni.

– ha az értékesítésre átvett használt jármû rendelkezik riasz- tó- vagy elvitelgátló berendezéssel, azt mûködtetni kell.

5. A káresemény megvalósulása:

A szabadtéri tárolóban õrzött gépjármûveknél a betöréses lopás káresemény akkor valósul meg, ha a BLBKF I. fejezete szerinti események a tárolótér kerítése, kocsibejárója és/vagy a kulcso- kat tartalmazó értéktárolóra vonatkozóan valósulnak meg.