Contract

1. sz. melléklet - Érvényes: 2019. március 01- től

A JUB KFT. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI (ÁSZF)

Az ÁSZF célja, módosítása és a megrendelés

1. A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) célja, hogy a felek közötti konkrét, fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvételi vagy szállítási szerződések (a továbbiakban: szerződés) megkötését egyszerűsítse. A jelen ÁSZF-ben szereplő kikötések ugyanis külön vagy ismételt említés, illetve külön írásba foglalás nélkül is az egyes szerződéseket egészítik ki. Ennek megfelelően a szerződés az eladó (a továbbiakban: szállító) és fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvételi keretszerződéssel, illetve szállítási keretszerződéssel (a továbbiakban: keretszerződés) nem rendelkező vevő között a jelen ÁSZF, a megrendelés és annak visszaigazolása, továbbá a hatályos terméklista, míg keretszerződéssel rendelkező vevő esetében az előbbiek és a megkötött keretszerződés szerinti tartalommal jön esetenként létre. A szállító és a vevő (akár rendelkezik keretszerződéssel, akár nem) a jelen ÁSZF bármely rendelkezésétől egyező akarattal, írásban bármikor eltérhetnek. A szállító a jelen ÁSZF-et bármikor jogosult egyoldalúan módosítani, azzal, hogy ha

a JUB Kft. az Általános Szerződési Feltételeket módosítja, akkor erről köteles írásban 8 naptári nappal korábban tájékoztatni szerződéses partnereit. Írásbeli tájékoztatásnak minősül az elektronikus úton történő tájékoztatás, illetve a JUB Kft. honlapján történő közzététel is.

Az Általános Szerződési Feltételek mindenkor hatályos rendelkezései automatikusan a XXX Xxx. által kötött szerződések részévé válnak.

2. A vevő szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát (a továbbiakban: megrendelés) joghatályosan írásban – telefax, e-mail – közölheti a szállítóval. A vevő a megrendelés közlésével a szállító hatályos ÁSZF-ét és terméklistáját (árlistáját) elfogadja. Amennyiben a szállító a megrendelést – az abban foglalt feltételekkel – teljesíteni tudja és kívánja, köteles a megrendelést írásban – telefax, e-mail – visszaigazolni. Közvetlen (készpénzes) vásárlás esetén a szerződés a termék átadásával jön létre.

A teljesítés módja, a termékek megfelelősége

3. Amennyiben a szállító és a vevő a szerződést az 1-2. pontban foglaltak szerint megkötötte, a szállító aktuális – árakat is tartalmazó – terméklistáján feltüntetett gyári csomagolású terméket/termékeket szállítja a vevőnek, a szerződésnek megfelelő mennyiségben, minőségben, választékban, a megállapodásban rögzített teljesítési helyre, a szerződésben rögzített határnapon/határidőben.

4. A létrejött szerződést a tartalmának megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell a szállítónak teljesítenie.

5. A szállított terméknek a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra, így

a) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés előtt a kötelezett tudomására hozta;

b) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos rendeltetésű termékeket rendszerint használnak;

c) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű termékeknél szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a kötelezettnek vagy - ha nem a kötelezett állítja elő a terméket - a termék előállítójának és ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános kijelentését;

d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy az általa a jogosultnak mintaként bemutatott termékre jellemző tulajdonságokkal; és

e) meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek.

6. Ha a szállító a fajta és mennyiség szerint meghatározott terméket ugyanannak a vevőnek különböző helyekre köteles küldeni, de az egész mennyiséget nem tudja szolgáltatni, a vevő rendelkezése szerint köteles a rendelkezésre álló mennyiséget elosztani. Ha a vevő felszólítás ellenére nem rendelkezik, a szállító az egyes helyekre járó mennyiséget arányosan köteles csökkenteni.

7. A szállító kijelenti, hogy az aktuális terméklistán felsorolt termékei a vonatkozó jogszabályokban (különösen: a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012: LXXXVIII. törvény 2. §-a 13. pontjában, 11. §-a (5) bekezdésében továbbá az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Kormányrendeletben) foglaltakat mindenben kielégítik.

A felek együttműködési kötelezettsége

8. A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről.

9. A szerződés teljesítését érintő lényeges körülmények körébe tartozik a vevő részéről különösen a szállító arról való tájékoztatása, hogy a vevő már nem felel meg a szerződésben, a keretszerződésben vagy ennek hiányában külön okiratban megtett hitelképességi nyilatkozat bármely feltételének. A felek kötelezettséget vállalnak arra is, hogy a jelen ÁSZF alapján létrejött szerződés teljesítése szempontjából lényeges adataik megváltozását (különösen: cégnév, név, székhely, telephely, lakcím, telefonszám, e-mail cím, bankszámlaszám, törvényes képviselő, áruátvétel helye, csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alá kerülés stb.) illetve a teljesítés bármely akadályát egymással írásban (ide értve az elektronikus levélben, telefaxon vagy SMS- ben történt közlést is) haladéktalanul, ha az írásbeli közlésre már nincs mód vagy elegendő idő, legalább telefonon szóban közlik.

A teljesítés ideje, helye, a minimális értékű termék kiszállítása

10. A szállító raktárában tárolt és ott átveendő termék esetében a felek a megrendelésben és annak visszaigazolásában rögzítik azt a határnapot/határidőt, amikor vagy amelyben a megrendelt terméket a vevő köteles a szállító raktárában átvenni.

11. A szállító raktárában nem tárolt, a szállító által beszerzendő, illetve a szállító raktárából kiszállítandó termék esetében a szállító a megrendelés visszaigazolásában hozzávetőleges teljesítési határnapot/határidőt közöl a megrendelővel. A szállító ebben az esetben kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a tényleges teljesítési határidő/határnap előtte ismertté válik, erről a vevőt haladéktalanul értesíti.

12. A szállító a nem a saját raktárából kiszolgáltatott termék esetében határnapot, illetve a határidő kezdőnapját megelőzően is teljesíthet, amennyiben az előszállításról a felek előzetesen megállapodtak (megengedett előszállítás). A megengedett előszállítás joga a szállítót a saját raktárból szállított termék esetén is megilleti fuvarszervezési okból, az előbbi feltételek mellett.

13. Ha a felek a megrendelésben és annak visszaigazolásában, írásban másként nem állapodnak meg, a szállító a megrendelt terméket a 2045 Törökbálint, Dulácska u. 1/c. vagy a 9500 Celldömölk, Sági u. 218. címen található raktárában, mint teljesítési helyen adja a vevő birtokába, – a vételár teljes összegének kifizetésekor – tulajdonába.

14. Ha a teljesítés helye a szállító raktára, a szállított termék átadás- átvételénél a felek képviselői működnek közre.

15. Ha a teljesítés helye nem a szállító raktára, a szállítót – a terméket a teljesítés helyére szállító – fuvarozó képviseli, de a szállító ettől függetlenül jogosult ilyen esetben is képviselője útján a termék átadás-átvételénél jelen lenni és közreműködni.

16. Ha a szerződés keretszerződéssel rendelkező vevővel a keretszerződésben meghatározott minimális értékű termékre jön létre, a szállító saját költségén vállalja ezen terméknek a vevő által megadott magyarországi telephelyre és határidőre történő kiszállítását. Minimális mennyiség alatti kiszállítás megrendelése esetén, szállító 6.500 Ft+áfa fuvardíjat számláz szállítási címenként.

A Vevő hibájából szükségessé váló újabb kiszállítás költségei is a vevőt terhelik.

Átadás-átvétel, raklapok visszavétele, továbbforgalmazás

17. A vevő késedelem nélkül köteles meggyőződni arról, hogy a termék minősége és mennyisége megfelelő-e. A termék átvétele során nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét tanúsítják, vagy amelyekre jótállás vonatkozik. A termék minőségének és mennyiségének megvizsgálásával járó költségek a jogosultat terhelik.

18. Amennyiben az EKÁER (5/2015. (II.27.) NGM r.) szerint a vevőt bejelentési kötelezettség terheli, az áru átvételével, érkeztetésével kapcsolatban, annak a hatályos jogszabályoknak megfelelően határidőben köteles eleget tenni.

19. A mennyiségi és minőségi szempontból kifogástalan szállítmány szállítólevelén/CMR/ fuvarlevelén a vevő vagy képviselője (raktárról szállítás esetén fuvarozója) e körülményt köteles utóbb beazonosítható cégszerű aláírással, dátummal, esetleges képviseleti jogának feltüntetésével ellátva elismerni (teljesítési igazolás). A vevő képviselőjének kell tekinteni a teljesítés helyén a megrendelővel szerződéses viszonyban álló harmadik személyt is.

20. A szállítmány mennyiségi hiánya vagy minőségi hibája esetén a vevő e tényt köteles jegyzőkönyvben rögzíteni és a szállítóval haladéktalanul írásban közölni, szavatossági igényének egyidejű megjelölésével. A vevő köteles lehetővé tenni, hogy a szállító képviselője a kifogás megalapozottságáról helyszíni szemle útján meggyőződhessen. Ha a minőségi hiba igazolásához szakértői vélemény szükséges, ennek költségei a vevőt terhelik.

21. A szerződő felek együttműködési és tájékoztatási kötelezettségéből fakadóan a fuvarozó közbejöttével történő szállítás esetén a vevő (az átvételnél őt képviselő személy) köteles – a szállító érdekében – a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez (különösen a későbbi bizonyításhoz) szükséges intézkedéseket haladéktalanul – a fuvareszköz kirakodásával egyidejűleg megtenni és erről a szállítót azonnal értesíteni. Az ennek elmulasztásából eredő károk a vevőt terhelik. Amennyiben a kirakodáskor a szállító képviselője is jelen van, a vevő és a szállító kötelesek a fuvarozóval szembeni igények érvényesítéséhez szükséges intézkedések megtételében egymást támogatva együttműködni.

22. A szállító a vevőnek átadott raklapokat kiszámlázza az árlistában szereplő listaáron, melyet a vevő köteles a számla többi tételével együtt határidőn belül kifizetni az eladónak. Amennyiben a vevő a kizárólag JUB emblémával megjelölt és sérülésmentes (rendeltetésszerű használatra alkalmas) raklapokat visszaszállítja a vásárlástól számított 6 hónapon belül, a szállító telephelyére, úgy a szállító - a vevő által kiállított számla alapján – visszavásárolja a raklapokat. A szállító csak a 6 hónapnál nem régebben kiszállított raklapokat veszi vissza, és csak olyan mennyiségben, amennyit az utolsó 6 hónapban szállított ki. Amennyiben a vevő a szállítót kéri meg a raklapok visszaszállítására úgy a szállító jogosult a visszaszállítás díját kiszámlázni a vevőrészére. Ha a vevőnek a szállítóval szemben lejárt tartozása áll fenn, a raklapokról kiállított számlát a szállító a vevőtartozásába beszámítja. Ha a vevőnek a szállítóval szemben nincs lejárt tartozása, a szállító a vevővel kötött szállítási keretszerződésben a vevőre megállapított fizetési határidővel azonos tartamú határidőben teljesíti a visszafizetést. Raklapok kiszámlázott végösszegéből kedvezmény nem érvényesíthető.

23. A szállítótól átvett terméket csak változatlan, eredeti csomagolásban szabad továbbforgalmazni.

A megrendelt és leszállított termékeket a szállító nem vásárolja vissza.

A kárveszély átszállása

24. A szállító által szolgáltatott termékkel kapcsolatos kárveszély raktárról történő vásárlás esetén alábbiak szerint száll át:

- ha az átvett terméket a vevő rakja a bárki által rendelt fuvareszközbe, vagy maga viszi el, a kárveszély a rakodás, illetve az elvitel, vevő általi megkezdésével,

- ha az átvett terméket a szállító rakja a bárki által rendelt fuvareszközbe, a kárveszély a terméknek a fuvareszközre helyezésével száll át a vevőre.

A szállító által szolgáltatott és közvetlenül a megrendelő által megadott címre fuvarozott termékkel kapcsolatos kárveszély – miután ilyen esetben mindig a vevő rakodik ki – a kirakodás megkezdésekor száll át a vevőre.

Fizetési feltételek, kedvezmények és a fizetési késedelem

25. A szállított termékek nettó vételárát a szállító aktuális terméklistája tartalmazza. A szállító egyoldalúan jogosult a terméklistán feltüntetett bármelyik termék árát módosítani. A terméklistában szereplő árnál alacsonyabb árat, illetve a jelen ÁSZF-ben rögzítettnél kedvezőbb fizetési feltételeket a szállító a vevővel kötött keretszerződésben, ennek hiányában, a megrendelés visszaigazolásában biztosíthat.

26. Ha a vevő keretszerződéssel nem rendelkezik, a szállított termék vételárát átvételkor készpénzben vagy azt megelőzően előrefizetéssel egyenlíti ki. A szállító a vevővel kötött keretszerződésben rögzített fizetési feltételek szerint meghatározott hitelkeret erejéig fizetési haladékot adhat a vevőnek. A szállító a fizetési haladék megadását a vevő hitelképességi nyilatkozatának megtételéhez kötheti. Fizetési haladék esetében a vevő köteles a termék vételárát a szállító bankszámlájára történő átutalással, a fizetési haladék szerinti határidőben megfizetni, a szállító számlája ellenében. A szállító a fizetési késedelem esetére a jelen ÁSZF 28., 31. és

32. pontjában közölt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

27. A vevő a számlára vonatkozó kifogásait, a számla kézhezvétele után haladéktalanul írásban köteles a szállítóval közölni. Megalapozott kifogás esetén a szállító megfelelő számlát állít ki. A számlareklamáció – amennyiben a fizetési határidő letelte előtt a megfelelő számla a vevő rendelkezésére áll – a fizetési határidőt nem hosszabbítja meg.

28. A keretszerződéssel rendelkező vevő részére a szállító – a keretszerződésben rögzített feltételekkel – a már kiegyenlített és a még nem lejárt számlák nettó végösszege után forgalmi bónuszt fizet, ha a vevőnek

nincs lejárt tartozása. A szállító által jóváhagyott bónusz összegéből a szállító először a vevő által fizetendő késedelmi kamat majd a szállító egyéb követeléseinek (ide értve a 2016:IX. törvény szerinti és a késedelemben lévő számlánként felszámításra kerülő behajtási költségátalányt) összegét vonja le. Ha a naptári év végén a vevőnek bármilyen összegben lejárt és kifizetetlen tartozása áll fenn, a szállító a tárgyévre egyébként járó bónusz teljes összegének elszámolását (jóváhagyását) és kifizetését megtagadhatja. A tárgyévben az előbbi okból el nem számolt és ki nem fizetett bónusz összege a következő évre nem vihető át.

29. A keretszerződéssel rendelkező vevő részére a szállító – a keretszerződésben rögzített feltételekkel – a számla nettó és az alap-, valamint az esetleges akciós kedvezménnyel csökkentett végösszegéből árengedményt adhat, ha a vevő a számla ellenértékét a számla keltétől számított meghatározott időn belül kiegyenlíti. Az árengedmény (skontó) %- os mértékét, illetve a %-os mérték alapját képező termékeket külön megállapodás szabályozza. A számla akkor minősül a jelen pont alkalmazásában kiegyenlítettnek, ha annak átutalt összegét a szállító bankszámláján jóváírják. A fenti engedményt a szállító nem számlázott engedményként tekinti, arról jóváíró számlát nem állít ki. Raklapok kiszámlázott végösszegéből semmilyen kedvezmény nem érvényesíthető, így a nem számlázott engedmény sem.

30. A szállító a vevő által nyújtott valamely szolgáltatás (pl. raklap visszaszállítás, reklámtevékenység stb.) számláját csak akkor fogadja be, ha az adott szolgáltatásban a felek előzetesen megállapodtak. A vevő számlakövetelését a szállító kizárólag kompenzáció (beszámítás) útján egyenlíti ki. A vevő tudomásul veszi, hogy a szállító vele szemben fennálló bármely tartozásával a saját tartozását csak akkor csökkentheti, ha ehhez a szállító előzetesen, írásban hozzájárult.

31. A szállító, mint a vételár (pénzkövetelés) jogosultja, ezen követelését a vevő (fizetésre kötelezett) előzetes hozzájárulása nélkül – a vevő írásbeli értesítése mellett – másra átruházhatja (engedményezés, Ptk. 6:193- 6:200.§).

32. A vevő fizetési késedelembe esik, ha a szállítási keretszerződésben, vagy a számlában meghatározott fizetési határnap/határidő eredménytelenül telik el. A vevő fizetési késedelem esetén a Ptk. 6:48. §-a szerinti késedelmi kamatot, ha a vevő vállalkozás, a Ptk.6:155. §-a szerinti késedelemi kamatot és késedelemben lévő számlánként felszámításra kerülő, a 2016:IX. törvény szerinti behajtási költségátalányt köteles fizetni.. Fizetési késedelem esetén a szállító a vevőnek adott bármely kedvezményt (különösen a hitelkeretet) bármikor, egyoldalúan megvonhatja és a további megrendelések teljesítését megtagadhatja, vagy feltételekhez (előre- illetve készpénzes fizetés, banki átutalás előzetes jóváírása, bankgarancia) kötheti.

Szavatosság, hibás teljesítés, termékszavatosság, felelősség a szerződés-szegésért

33. A szállító szavatolja, hogy az általa szállított termékek a teljesítés időpontjában megfelelnek a vonatkozó jogszabályokban vagy a szerződésben meghatározott minőségi követelményeknek. A fentieknek meg nem felelő teljesítésért a szállító felelősséggel tartozik (kellékszavatosság).

34. A szállító hibásan teljesít, ha a termék a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Hibás teljesítés esetében a szállító a hibás terméket kicseréli, vagy a vevő ez irányú kívánságára arányos árleszállítást alkalmaz.

35. A szállító, mint a termék importálója/forgalmazója által fogyasztónak eladott termék hibája esetén a fogyasztó a Ptk. 6:168-6:170. §-ai alapján követelheti a szállítótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy – ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges – a terméket cserélje ki (termékszavatosság). A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a szállító által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a szállító által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.

36. A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása. Szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél jogosult a szolgáltatás teljesítésének követelésére. Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. A jogosult a vagyonában a szerződés teljesítése során a kötelezett által okozott kár megtérítését a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti.

37. A Vevő köteles a tárolási és felhasználási utasításokat, valamint a szavatossági határidőket betartani, mert ezek megszegése, illetve elmulasztása a vevő terhére esnek.

A tulajdonjog fenntartása

38. A szállító, mint eladó a Ptk. 6:216 §-ában foglaltaknak megfelelően a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja a szerződés alapján a vevő birtokába adott termékek felett a tulajdonjogát. A vevő tudomásul veszi, hogy az átadott termékek a vételár teljes kiegyenlítéséig a szállító tulajdonában maradnak, függetlenül attól, hogy az átadott termékek kinek a birtokában vannak. A szállító és vevő kifejezetten rögzítik, hogy a vevő által átvett, de a vételár teljes kifizetéséig a szállító tulajdonát képező terméket a vevőt terhelő fizetési kötelezettség fedezetének tekintik és az ilyen terméket a vevőt terhelő fizetési kötelezettség fedezeteként lekötik. A vevő az átvett és az előbbiek szerint fedezetként lekötött terméknek – a vételár teljes kiegyenlítéséig – kizárólag birtokosa, így az átvett, de tulajdonába még nem került termékkel semmi olyan intézkedést nem tehet, ami a szállító tulajdonosi jogait, vagy a fedezethez fűződő érdekeit csorbítaná.

39. Ha a vevő birtokába került, de még a szállító tulajdonát képező terméket bármilyen hatóság, végrehajtó vagy harmadik személy lefoglalja (zár alá veszi), a vevő ezt a körülményekhez képest köteles megakadályozni és az előbbiek szerint fellépőt köteles arról tájékoztatni, hogy az érintett termék nem képezi a tulajdonát. Emellett köteles az előbbi intézkedésről a szállítót haladéktalanul értesíteni.

Titoktartás, bírósági alávetés

40. A jelen ÁSZF alapján szerződő felek megállapodnak abban, hogy a létrejövő szerződések teljesítésével összefüggő valamennyi adatot, információt – bármilyen formában álljanak is rendelkezésre – üzleti titoknak minősítenek, és annak megőrzésére egymással szemben kölcsönösen kötelezettséget vállalnak.

41. A jelen ÁSZF alapján létrejött szerződésből eredő vagyonjogi jogvitájuk esetére – a pertárgy értékétől függően – kikötik a Budaörsi Városi Bíróság, illetve a Székesfehérvári Törvényszék kizárólagos illetékességét oly módon hogy az említett bíróságok illetékességének mindkét szerződő fél aláveti magát.

Szállító

Vevő