TÖBB LAKÓEGYSÉGES LAKÓ- ÉS ÜDÜLŐ ÉPÜLETTÖMB BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK GYŰJTEMÉNYE 2006,

VAGYONBIZTOSÍTÁS.

Jelen szerződési feltételekkel a Több Lakóegységes Lakó- és Üdülő Épülettömb Biztosítási Feltételek, 1997. (a továbbiakban. SITBI 1997) alapján meghatározott biztosítási feltételek kibővítésre kerülnek.

Ezen szerződési feltételek a SITBI 1997 feltételrendszerének mellékletét és elválaszthatatlan részét képezik.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben, a szerződésben és annak mellékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő SITBI 1997 feltételgyűjteményben rögzítettek az irányadóak.

A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gyakorisága szerinti első díjának vagy díjelőlegének a biztosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a biztosított Több Lakóegységes Lakó- és Üdülő Épülettömb Biztosítási Feltételek, 1997. szerinti alapbiztosítása bármely ok miatt megszűnik.

A Több Lakóegységes Lakó- és Üdülő Épülettömb Biztosítási Feltételek, 1997. feltételgyűjteményének XV. pontjának 2. bekezdése helyére az alábbi rendelkezés lép:

A biztosító módosítási javaslata csak akkor válik a biztosítási szerződés részévé, ha ahhoz a szerződő/biztosított írásban kifejezetten hozzájárul. E szabályra a biztosító a szerződés módosítására szóló javaslatában köteles külön felhívni a szerződő/biztosított figyelmét. Kivétel ez alól a biztosító értékkövetési célzatú díjmódosítási javaslata. Ha a biztosító értékkövetési célzatú díjmódosítási javaslatát a szerződő nem fogadja el, akkor a szerződést a felmondási szabályoknak megfelelően felmondhatja.

A Több Lakóegységes Lakó- és Üdülő Épülettömb Biztosítási Feltételek, 1997. feltételgyűjteményének XXI. pontjának

1. bekezdése alábbi rendelkezés bővül ki:

Amennyiben a szerződő az értékkövetést nem fogadja el, akkor a szerződést a felmondási szabályoknak megfelelően felmondhatja.

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a szerződő által igényelt, és a biztosítási ajánlaton nevesített továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban a kockázatviselés időszakában a kockázatviselés helyén okoznak.

1. Vagyonbiztosítás kiegészítő fedezetei:

1.1. Tető- és panelhézag beázások biztosítása (Z 11)

Jelen feltétel szerint beázás biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek a tető szigetelésének, és/vagy a tető héjalásának folytonossági hiánya, illetve a panel hézagok tömítetlensége által a biztosított vagyontárgyak felület képzésében keletkeztek, abban az esetekben is, ha ezek karbantartatlanság miatt következtek be.

A biztosító nem téríti meg beázás kárként azokat a károkat, amelyek:

a) a gombásodás, penészesedés és rovarrágás formájában keletkeznek,

b) a tető szigetelésének, és/vagy héjazatának helyreállításainak költsége,

c) a panelhézagok tömítésének költsége.

A kártérítés kifizetésének feltétele az, hogy a beázás okának feltételezett helyén a számlával igazolt és szakember által elvégzett javítás megtörténjen.

A biztosító kártérítési határa alapesetben 25.000,- Ft/kár, mely az ajánlatban rögzített külön megállapodás esetén, pótdíj ellenében többszörözhető.

1.2. Épület és épület felszerelési tárgyak szándékos rongálásának biztosítása (Z 12)

Jelen feltétel szerint rongálás biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek a biztosított épület határoló falain belül a közös tulajdonú épületszerkezetekben, az épület bejárati ajtajában és az ajánlaton tételesen feltüntetett kaputelefonok kültéri egységeiben, felvonó berendezésekben, valamint a határoló falakon belül tárolt szeméttároló edényekben szándékos rongálással elkövető(k) okoztak, és ezen károk az előzőekben megnevesített vagyontárgyak rendeltetés szerinti használatát lehetetlenné teszik.

A biztosító nem téríti meg rongálás kárként azokat a károkat, amelyek:

a) nem rendeltetésszerű használat, illetve nem szakember által végzett beavatkozások következményei,

b) a karbantartatlanság, illetve a berendezés elhasználódásából bekövetkező káresemények.

A biztosító kártérítési határa alapesetben az épület tűzbiztosítási összegének 0,15 ezreléke, mely az ajánlatban rögzített külön megállapodás esetén, pótdíj ellenében többszörözhető.

Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok a valóságos kár, illetve a kártérítés arányában, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

1.3. Graffiti károk biztosítása (Z 13)

Jelen feltétel szerint graffiti kár biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek a biztosított épület határoló falain belül, a közös tulajdonú és közös használatú helyiségek épületszerkezeteinek fal, és/vagy burkolataiban összefestéssel, összefirkálással okoznak (A biztosítási fedezet a személy- és egyéb felvonóra, valamint azok tartozékaira nem vonatkozik, azok csak külön megállapodással biztosíthatóak).

A biztosító kártérítési határa alapesetben, helyiségenként 25.000,-Ft/kár, mely limit az ajánlatban rögzített külön megállapodás esetén, pótdíj ellenében többszörözhető. Azonos helyiségben évente 2 alkalommal fizet kártérítést a biztosító.

1.4. Kerti növényi kultúrák és kerti berendezési/felszerelési tárgyak biztosítása (Z 14)

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek zárható kapuval, és 150 cm-nél nem alacsonyabb kerítéssel lezárt, a biztosított épülethez tartozó földterületen (azonos helyszínrajzi számú telken) található közös tulajdonú kerti növényi kultúrákban és kerti berendezési/felszerelési tárgyaiban, az alábbiakban felsorolt károkok miatt következnek be:

a) Tűz (SITBI 1997. A. XVIII. A. 1. bekezdése);

b) Villámcsapás (SITBI 1997. A. XVIII. A. 2. bekezdése);

c) Robbanás (SITBI 1997. A. XVIII. A. 3. bekezdése);

d) Vihar (SITBI 1997. A. XVIII. B. 1. bekezdése);

e) Jégverés (SITBI 1997. A. XVIII. B. 2. bekezdése);

f) Föld-, szikla- és kőomlás, valamint földcsuszamlás (SITBI 1997. A. XVIII. B. 6. bekezdése);

g) Idegen jármű ütközése (SITBI 1997. A. XVIII. B. 7. bekezdése);

h) Vezetékes vízkár (SITBI 1997. A. XVIII. C. 1. bekezdése);

i) Villámcsapás másodlagos hatása (SITBI 1997. A. Z1 bekezdése);

j) Földrengés (SITBI 1997. A. Z4 bekezdése);

k) Árvíz (jelen feltétel 1.7. pontja);

l) Rongálás (az a kár, amely a biztosított vagyontárgy rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi, növények esetén azok pusztulását eredményezi).

Azok, az ajánlaton tételesen (külön biztosítási összeggel) meghatározott kerti berendezések és/vagy felszerelési tárgyak biztosíthatóak, amelyek használati utasítása/útmutatója lehetővé teszi (az ebben foglalt korlátozások figyelembevétele mellett) a káresemény időpontjában a berendezésnek/felszerelési tárgynak szabadtéren történő rendeltetésszerű használatát.

A kert növényzete átalánybiztosításra biztosítható. A kártérítési limit a tűzbiztosítási összegének 0,2 ezreléke, de legfeljebb 250.000,-Ft, mely limitek az ajánlatban rögzített külön megállapodás esetén, pótdíj ellenében többszörözhetőek. A kerti, növényi kultúrák esetén a kártérítés összege a növényzet pótlási értéke (csemete, palánta, vetőmag, illetve a telepítés értéke).

Rongálás károk esetén, amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok a valóságos kár, illetve a kártérítés arányában, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

1.5. A biztosító szolgáltatása (éves összesített kárlimit)

A biztosító jelen feltétel 1.1; 1.2; 1.3; 1.4 bekezdéseiben meghatározott veszélynemekre kártérítésként mindösszesen, évente legfeljebb az épület tűzbiztosítási összegének 0,35 ezrelékéig fizet (ezen limitet biztosítás alapfedezete tartalmazza). A kártérítési limit az ajánlatban rögzített külön megállapodás esetén, pótdíj ellenében többszörözhető.

1.6. Árvíz biztosítás (Z 16)

Jelen feltétel szerint árvíz biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket az élővizek és az ezekbe nyílt torkolattal csatlakozó és védművel ellátott mesterséges csatornák, valamint mesterséges tavak (víztározók) áradása a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel okoz, ha a védművet (árvíz-, belvízvédelmi gátat) áttörte, vagy annak tetőszintjét átlépte.

A biztosító nem téríti meg árvízkárként azokat a károkat, amelyek:

a) a hullámtérben (a felszíni élővizek ármentesített szakaszán a partél és a töltéskorona vagy természetes magaspart közötti területen) nyílt árterületen (árvízvédelmi műtárggyal nem védett, illetve a vízügyi szakhatóság által annak minősített területen) következtek be;

b) árvízvédelmi műtárggyal nem védett területről átfolyó víz miatt következtek be;

c) a víz elvezetésére vagy felfogására szolgáló létesítményekben, árkokban, egyéb vízügyi létesítményekben, műtárgyakban, öntözőberendezésekben következtek be;

d) az árvízvédelmi töltés védett oldalán a belvíz, buzgár, fakadóvíz és a talajvíz miatt következtek be;

e) az árvízvédelmi megelőzéssel, mentéssel összefüggésben keletkező egyéb károkozások miatt következtek be (pl. gátrobbantás, mentést végző gépjárművek károkozásai).

A Biztosító e pont esetén (a STIBI 1997. A. VI. 3. pontjában meghatározott kockázatviselési kezdethez képest) 30 nap halasztott kockázatviselési kezdettel vállalja a kockázatot.

1.7. Üvegtörés biztosítás átalánybiztosításra (Z 17)

Jelen feltétel szerint üvegtörés biztosítási eseménynek kell tekinteni azon nem biztonsági üvegezések törését, amelyek az épületek nyílászáróiba szerkezetileg beépített, 3 m2 területnél nem nagyobb, rétegenként legfeljebb 10 mm vastag sík-, katedrál-, vagy drótüvegezések. Így biztosítottak a:

a) nyílószárnyanként egyrétegű, nem hőszigetelő üvegezések (kapcsolt gerébtokos – teschauer – nyílászárók is),

b) nyílószárnyanként legfeljebb kétrétegű, hőszigetelő üvegezések. Az épület biztosítás fedezeti köre alapján biztosítottak:

a) az alapító okirat/alapszerződés szerinti közös tulajdonú épületbiztosítás esetén a közös tulajdonú helyiségek nyílászáróinak az e pontban meghatározott üvegezései;

b) teljes épületbiztosítás esetén az épület összes nyílászárójának az e pontban meghatározott üvegezései;

Jelen pontban fel nem sorolt épületüvegezés típusok az ajánlatban rögzített külön megállapodás esetén, pótdíj ellenében biztosíthatóak.

1.8. Közös tulajdonú ingóságok biztosítása (Z 18)

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek a lakóközösség mindennapos működéséhez szükséges, közös tulajdonban lévő ingóságaiban, az alábbiakban felsorolt károkok miatt következnek be:

a) Tűz (SITBI 1997. A. XVIII. A. 1. bekezdése);

b) Villámcsapás (SITBI 1997. A. XVIII. A. 2. bekezdése);

c) Robbanás (SITBI 1997. A. XVIII. A. 3. bekezdése);

d) Vihar (SITBI 1997. A. XVIII. B. 1. bekezdése);

e) Jégverés (SITBI 1997. A. XVIII. B. 2. bekezdése);

f) Felhőszakadás (SITBI 1997. A. XVIII. B. 3. bekezdése);

g) Ismeretlen építmény, természetes üreg beomlása (SITBI 1997. A. XVIII. B. 5. bekezdése);

h) Föld-, szikla- és kőomlás, valamint földcsuszamlás (SITBI 1997. A. XVIII. B. 6. bekezdése);

i) Idegen jármű ütközése (SITBI 1997. A. XVIII. B. 7. bekezdése);

j) Vezetékes vízkár (SITBI 1997. A. XVIII. C. 1. bekezdése);

k) Villámcsapás másodlagos hatása (SITBI 1997. A. Z1 bekezdése);

l) Bővített vezetékes vízkár (SITBI 1997. A. Z2. bekezdése);

m) Földrengés (SITBI 1997. A. Z4 bekezdése);

n) Árvíz (jelen feltétel 1.7. pontja);

o) Betöréses lopás:

– Xxxxx feltétel szerint betöréses lopás biztosítási eseménynek tekintjük, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló, az alábbi I. vagy II-es vagyonvédelmi feltétel szerint lezárt helyiségbe jogtalanul, dolog elleni erőszakkal úgy hatolt be, hogy a dolog elleni erőszak által előidézett nyomok megállapíthatóak, szakértői vizsgálattal kimutathatóak.

– I-es vagyonvédelmi szint akkor valósul meg, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

– A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 6,5 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelelnek.

– A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

– A többszárnyú ajtószerkezetek esetén a tolózárak reteszhúzás ellen védettek.

– Az ajtólap és az ajtótok 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve és záráspontosságuk körkörösen 8 mm-en belül van.

– Az ajtók zárását 1 db, az alábbi jellemzőknek megfelelő zár végzi, amely zárt állapotban van: henger-, mágnes-, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja az ezret, egyedi minősített lamellás zár, illetve minden olyan zár, mely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú. A lakat – bármilyen kivitelű is – nem felel meg a fenti követelményeknek!

– Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve.

Abban az esetben, ha a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában és a behatolás helyén az I-es vagyonvédelmi szint akkor valósul meg, a kártérítési limit 150.000,-Ft.

– II-es vagyonvédelmi szint akkor valósul meg, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és a zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

– A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 12 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel.

– A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

– A többszárnyú ajtószerkezetek tolózárai reteszhúzás ellen védettek.

– Az ajtólap és az ajtótok 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve és záráspontosságuk körkörösen 6 mm-en belül van.

– Az ajtók zárását 1 db biztonsági zár végzi, amely zárt állapotban van (biztonsági zárnak minősül az a minimum 5 csapos hengerzár, 6 rotoros mágneszár, az a kéttollú kulcsos zár, illetve az a szám- vagy betűjel- kombinációs zár, melynek típusához rendelhető kulcsok, illetve nyitókódok variációs lehetőségeinek száma legalább 100 000).

– Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve. Abban az esetben, ha a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában és a behatolás helyén az II-es vagyonvédelmi szint valósul meg, a kártérítési limit 300.000,-Ft.

– Biztosítási eseménynek minősül az is, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló, lezárt helyiségbe a helyiség saját kulcsain kívül egyéb, nem a zár nyitására a jogosultak által rendeltetésszerűen használatos eszközzel jut be, a helyiség e szabályzat előző bekezdésében meghatározott betöréses, illetve az 1.8.p) bekezdése szerinti rablás során megszerzett saját kulcsainak felhasználásával behatolt, és onnan azokat jogellenesen eltulajdonította.

p) Rablás kár:

– Xxxxx feltétel szerint rablás biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása végett a biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tettenért elkövető az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

A biztosításra feladott vagyontárgyakat külön biztosítási összeggel kell meghatározni. Nem biztosítható vagyontárgyak:

– okiratok, kéziratok, tervek, dokumentációk, adathordozókon tárolt adatok, programok;

– kiemelt értékű ingóságok (műtárgyak, 100 évnél idősebb antik tárgyak, nemesfém vagy drágakő felhasználásával készült tárgyak;

– elzárva tartandó vagyontárgyak (készpénz; takarékkönyv, értékpapír, értékcikk).

2. Kizárások:

Szerződő felek rögzítik, hogy figyelmen kívül hagyva a biztosítási szerződésben vagy annak mellékleteiben lévő, a terrorizmussal kapcsolatos más rendelkezéseket, az alábbiakban állapodnak meg. Jelen biztosítási szerződésből kizárásra kerülnek azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, melyeket közvetlenül, vagy közvetve terrorcselekménnyel, vagy annak elkövetése során közveszély okozásával, vagy ezen cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok, vagy más esemény, – történjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében.

Jelen kizárás értelmében terrorista cselekménynek minősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak előkészítésével valósult-e meg –, melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából, vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember, vagy emberek csoportja(i),

▪ amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja, vagy

– a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja, vagy

▪ melyek módja és körülményei arra engednek következtetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, melyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, melyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

Dátum: 2006. ……………

………………… ………………………….

Szerződő Biztosító képviselője

TÖBB LAKÓEGYSÉGES LAKÓ- ÉS ÜDÜLŐ ÉPÜLETTÖMB BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK GYŰJTEMÉNYE 2006,

FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS.

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a kockázatviselés időszakában a kockázatviselés helyén okoznak.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben, a szerződésben és annak mellékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Több Lakóegységes Lakó- és Üdülő Épülettömb Biztosítási Feltételek, 1997. feltételgyűjteményben rögzítettek az irányadóak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Több Lakóegységes Lakó- és Üdülő Épülettömb Biztosítási Feltételek, 1997. szerint létrejött épület alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

Jelen ajánlatban a Több Lakóegységes Lakó- és Üdülő Épülettömb Biztosítási Feltételek, 1997. C. pontja alapján meghatározott biztosítási feltételek kibővítésre kerülnek az alábbi feltételekkel. Ezen szerződési feltételek a SITBI 1997 feltételrendszerének mellékletét, elválaszthatatlan részét képezik.

Xxxxxxxxxxx, kezelői (és bérbeadói) felelősségbiztosítás kiegészítő feltételei:

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek kell tekinteni az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 12., valamint 13. §-ában felsorolt „egyéb önálló ingatlanok” tulajdonosi, bérbeadói, használói minőségében okozott és az alábbiak szerint meghatározott károkat, a biztosítási szerződésben meghatározott mértékig:

a) alapfedezet esetén, az ingatlan-nyilvántartásban társasházként, illetve szövetkezeti házként nyilvántartott tulajdonostársak közössége, illetve szövetkezeti lakóközössége által:

a.a) szerződésen kívüli, harmadik személynek okozott személyi sérüléses (vagyoni és nem vagyoni), valamint tárgyrongálási (vagyoni és nem vagyoni) kárt, illetve

a.b) az egyes tulajdonostársaknak a tűz (SITBI 1997. A. XVIII. A. 1. bekezdése), robbanás (SITBI 1997. A. XVIII. A. 3. bekezdése) és vezetékes vízkár (SITBI 1997. A. XVIII. C. 1. bekezdése); veszélynemekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkeztével okozott személyi sérüléses (vagyoni és nem vagyoni), valamint tárgyrongálási (vagyoni és nem vagyoni) kárt,

b) bővített fedezet esetén, az egyes tulajdonostársak által a tűz (SITBI 1997. A. XVIII. A. 1. bekezdése), robbanás (SITBI 1997. A. XVIII. A. 3. bekezdése) és vezetékes vízkár (SITBI 1997. A.

XVIII. C. 1. bekezdése); veszélynemekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkeztével

b.a) az ingatlan-nyilvántartásban társasházként, illetve szövetkezeti házként nyilvántartott tulajdonostársak közösségének okozott tárgyrongálási (vagyoni és nem vagyoni) kárt, illetve

b.b) az egyes tulajdonostársainak okozott személyi sérüléses (vagyoni és nem vagyoni), valamint tárgyrongálási (vagyoni és nem vagyoni) kárt,

b.c) a bérlő/albérlő által a tulajdonosnak/bérbeadónak okozott személyi sérüléses (vagyoni és nem vagyoni), valamint tárgyrongálási (vagyoni és nem vagyoni) kárt,

b.d) építtetői, felújítói minőségében az ingatlan-nyilvántartásban társasházként, illetve szövetkezeti házként nyilvántartott tulajdonostársak közössége, az egyes tulajdonostársaknak, illetve lakóknak okozott tárgyrongálási (vagyoni és nem vagyoni) kárt,

b.e) építtetői, felújítói minőségében az egyes tulajdonostársak az ingatlan-nyilvántartásban társasházként, illetve szövetkezeti házként nyilvántartott tulajdonostársak közösségének, vagy más tulajdonostársaknak okozott tárgyrongálási (vagyoni és nem vagyoni) kárt, amelyért a szerződő/biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Önrészesedés:

A biztosító a kártérítésből önrészt nem von le.

A biztosító szolgáltatása:

A biztosító a károkat alapfedezet esetén 15 000 000,- Ft/kár/év kártérítési határig téríti. Ezen éves kártérítési határon belül kerülhetnek térítésre a bővített fedezetben meghatározott károkok miatti károk 7 500 000,-Ft/kár összegig.

Az itt meghatározott kártérítési limit az ajánlatban rögzített külön megállapodás esetén, pótdíj ellenében módosítható.

Kizárások:

▪ amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja, vagy

– a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja, vagy

▪ melyek módja és körülményei arra engednek következtetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, melyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, melyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

Dátum: 2006. ……………

………………… …………………………. Szerződő Biztosító képviselője

Document Metadata

Table of Contents

TÖBB LAKÓEGYSÉGES LAKÓ- ÉS ÜDÜLŐ ÉPÜLETTÖMB BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK GYŰJTEMÉNYE 2006,

Document Metadata