Az összkockázatú (all risks) vagyonbiztosítás feltételei

Az összkockázatú (all risks) vagyonbiztosítás feltételei

Az Allianz Hungária Biztosító Rt. – Cg. 01- 10-041356, székhely: 1054 Budapest, Bajcsy- Zsilinszky út 52. –, (a továbbiakban: biztosító) a biztosítási díj megfizetése ellenében a jelen feltételekben foglaltak szerint a biztosított ré- szére megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontár- gyakban a biztosítás hatálya alatt okoznak, továbbá azokat a költségeket, amelyek a biz- tosított vagyontárgyak káreseményeivel összefüggésben merültek fel.

A biztosítási fedezet a biztosítási szerződés- ben meghatározott kockázatviselési helyeken (telephelyeken) bekövetkezett káresemények- re, a biztosítási összeggel megjelölt vagyon- tárgyakra és költségekre terjed ki.

A biztosító a károkat és a költségeket kockázat- viselési helyenként évente a biztosítási összegig téríti meg.

1. A kockázatviselés időtartama, a bizto- sítási időszak

1.1. A biztosítás – a szerződés létrejötte esetén – egyéb megállapodás hiányában az azt kö- vető napon lép hatályba, amikor a biztosított

/ szerződő az első díjat a biztosító számlájá- ra befizeti, illetve amikor a szerződő felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

1.2. Ha a felek a szerződésben a biztosítási szer- ződés hatálybalépését illetően későbbi idő- pontban állapodnak meg, a biztosító kocká- zatviselése legkorábban ebben az időpont- ban kezdődik. Ebben az esetben a befizetett díjat is csak olyan időszakra lehet elszámol- ni, amely nem kezdődik előbb, mint a bizto- sító kockázatviselése.

1.3. Határozott időtartamú biztosítási szerződés esetén az időtartam lejártával a szerződés és ezzel a biztosító kockázatviselése is meg- szűnik. A lejárat utáni időszakra történő díj- fizetés nem helyezi újból hatályba a szerző- dést. A biztosító a lejárat utáni időszakra vonatkozó díjat visszafizeti.

1.4. Határozatlan időtartamú biztosítási szerző- dés esetén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló – ezzel ellentétes meg-

állapodás hiányában – minden év január el- seje.

A határozatlan időtartamra kötött szerződést a felek írásban a biztosítási időszak végére (évforduló) mondhatják fel. A felmondási idő harminc nap.

1.5. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő érdeke megszűnik, akkor a szerződés, illetőleg an- nak a megfelelő része az érdekmúlás hó- napja utolsó napjával megszűnik.

1.6. Határozott tartamú biztosítási szerződés esetén az időtartam lejártával a szerződés és ezzel a biztosító kockázatviselése is megszűnik. A megszűnés utáni időszakra történő díjfizetés nem helyezi újból ha- tályba a szerződést. A biztosító a szerző- dés megszűnése utáni időszakra vonatko- zó díjat visszafizeti.

Ha a szerződés hatálya alatt a biztosított- nak a vagyontárgy megóvásához fűződő érdeke megszűnik, akkor a szerződés, il- letőleg annak megfelelő része az érdek- múlás hónapja utolsó napjával szintén megszűnik.

Ha a biztosítási jogviszony érdekmúlás következtében a határozott tartamú szer- ződés lejárta előtt vagy határozatlan idő- tartamú szerződés esetén a biztosítási év- forduló előtt megszűnik, a biztosítót csak annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj illeti meg, amely hónapban az érdek- múlás bekövetkezett. Ha az érdekmúlás biztosítási esemény következménye, a biztosítót határozott tartamú szerződés esetén a teljes időszakra járó díj, határo- zatlan időtartamú szerződés esetén a tel- jes éves díj megilleti.

1.7. Megszűnik a szerződés a biztosítási díj (díj- részlet) esedékességétől számított harmin- cadik nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, a felek díjhalasztás- ban nem állapodtak meg, illetve a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesí- tette.

2. Biztosítási események

A jelen feltételek szerint biztosítási eseménynek minősül a szerződés hatálya alatt a kockázatvi-

selés helyén (telephely) lévő biztosított vagyon- tárgyaknak előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul bekövetkezett olyan dologi károsodá- sa, amelyekkel összefüggésben a biztosító kárté- rítési kötelezettségét nem zárta ki.

Földrengés, vihar vagy árvíz esetén a 72 órán belül bekövetkező több földrengés, vihar vagy elöntés egy káreseménynek minősül.

3. Kizárt kockázatok, illetve biztosítással nem fedezett károk

3.1. A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek az alábbiakban meg- határozott okok miatt következnek be:

a) fokozatos állagromlás, használat során bekövetkező kopás és elhasználódás, rozsdásodás, az anyag természetéből fakadó káros tulajdonságok, zsugoro- dás, elpárolgás, súlyveszteség, erjedés, természetes hőképződés, öngyulladás (magában az öngyulladt anyagban), férgek, száraz vagy nedves rothadás, az anyagok ízének, textúrájának vagy felületének változásai, szennyezés, lég- köri szárazság vagy nedvesség, hőmér- sékleti változások vagy szélsőségek, szmog,

b) szándékos túlterhelés, a biztonsági ha- tárt meghaladó próbanyomás, próba- terhelés,

c) alapok, falak, pillérek, gerendák (te- herhordó szerkezetek), padozatok, fel- töltések, födém- illetve tetőszerkezetek ülepedése, megsüllyedése, megdőlése, zsugorodása, kihasasodása vagy tágu- lása, repedése, törése, ide nem értve az ezek következtében az egyéb más biztosított vagyontárgyakban kelet- kező károkat,

d) olyan közigazgatási határozat végre- hajtása, amely építkezést, bontást, ja- vítást, újjáépítést, illetve a biztosított épületek, építmények nem károsodott részeinek bontását rendelte el,

e) háború, invázió, külföldi ellenség cse- lekedetei, ellenségeskedések vagy há- borús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy sem), polgárháború,

f) a tulajdonjog közérdekből és hatósá- gilag foganatosított állandó vagy ide- iglenes korlátozása,

g) lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, zendülés, szepara- tista cselekmény, katonai vagy népfel- kelés, forrongás, ellenforradalom, for- radalom, katonai vagy jogbitorló ha- talom, statárium vagy ostromállapot, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amely statárium vagy ost- romállapot kihirdetését idézi elő,

h) terrorcselekmény

(A jelen kizárás szempontjából ter- rorcselekmény alatt olyan cselek- ményt értünk, amely esetében poli- tikai, vallási, ideológiai vagy hasonló célok érdekében bármely személlyel vagy csoporttal szemben erőt, erő- szakot és/vagy fenyegetést alkal- maznak, beleértve bármely kor- mány befolyásolására irányuló szándékot és/vagy a lakosság vagy a lakosság bármely részének megfé- lemlítését, akár egyénileg, akár szervezet(ek) vagy kormány(ok) ne- vében követik el.)

i) nukleáris reakció, robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett kár- eseményt a jelen szerződésben fede- zetbe vett események okozták-e vagy sem,

j) műhold és űrjármű lezuhanása, be- csapódása.

3.2. A biztosító nem téríti meg azokat a káro- kat, amelyek:

a) normalizált hiányként (káló) elszámol- tak vagy elszámolnak,

b) kötbér és bírság jellegű többletkölt- ségként merültek fel,

c) a termelési folyamat leállásából, szüne- teltetéséből származó gazdasági hát- rányként, üzemszüneti kárként jelent- keztek (pl.: túlóra, sürgősségi felár, termeléskiesés, elmaradt haszon, ál- lásidőre kifizetett bér vagy egyéb vesz- teség),

d) a károsodott vagyontárgyak olyan ér- tékcsökkenéséből származnak, ame- lyek a további rendeltetésszerű hasz- nálatot nem befolyásolják,

e) éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munkabérkölt- ségként, illetve expressz- vagy légipos-

tafuvar miatti többletköltségként me- rültek fel,

f) kedvezmények elvesztéséből, késede- lemből vagy piacvesztésből adódtak,

g) a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a tulajdonos által igényelhetők, illetve visszaigényelhetők,

h) a garancia, szavatosság körében meg- térülnek,

i) a nem biztosított, illetve a nem bizto- sítható vagyontárgyakban (4. fejezet) keletkeztek,

j) építési, szerelési tevékenységgel együtt járó beruházásokban keletkeztek,

k) kizárólag csak meghibásodás, műkö- dési zavar, működésképtelenség for- májában álltak elő,

l) a biztosított vagyontárgyak belső vagy külső okból eredő töréseként, repedé- seként jelentkeztek, amennyiben ezek- nek oka:

• tervezési hiba, gyártási, feldolgozási hiba, hibás munkavégzés, anyaghi- ba vagy rejtett hiba,

• elektromos üzemű gépek, berende- zések elektromos, elektronikus sé- rülése vagy zavara

(ideértve, de ezekre nem korlátozva a számítógépeket, elektronikus be- rendezéseket, eszközöket, illetve azok vezetékeit),

• gépek, berendezések, kazánok, számítógépek vagy egyéb eszközök álló vagy mozgó alkatrészeinek mechanikus vagy szerkezeti meghi- básodása

(ide nem értve az ezek következtében az egyéb más biztosított vagyontár- gyakban keletkező károkat),

m)az energiaellátás, fűtés vagy hűtés ki- maradása (a szolgáltató szándékos energia-visszatartásának esetét is ide- értve) következtében keletkeztek, ki- véve, ha az ilyen kimaradást a biztosí- tott telephelyen található energiaellátó, fűtő- vagy hűtőberendezéseknek bizto- sítási eseményből eredő sérülése okoz- ta. (Ez esetben a biztosító kockázatvi- selése kizárólag a biztosítási esemény

következtében elszenvedett és a jelen feltételben fedezett károkra terjed ki.),

n) számítógépes rendszerekben vagy egyéb nyilvántartásokban tárolt adat- állományban, információkban kelet- keztek,

o) szabadban tárolt vagyontárgyakban eső, havas/ónos eső, hódara, hó, jégeső, homok, por, illetve fagyhatás, napsütés hatására keletkeztek,

p) a vízügyi szabályok szerinti hullám- térben és nem mentett árterületen, valamint olyan területen elhelyezett vagyontárgyakban keletkeztek, ahol a felszíni vizek kiáradása a helyi körül- mények következtében előre látható, azaz statisztikai átlagban tízévenként legalább egyszer ilyen áradás bekö- vetkezik,

r) a rendeltetésszerűen tűznek kitett va- gyontárgyakban – beleértve a felhasz- nált tüzelő- és egyéb technológiai anyagokat – a technológiai használa- tukkal összefüggésben tűzkárként ke- letkeztek,

s) a nyomás alatti tartályokban, gőztur- binákban, gőzgépekben vagy lendítő- kerekekben szétszakadás vagy megre- pedés, törés miatt keletkeztek,

t) a szállított vagyontárgyakban kelet- keztek,

u) csővezeték-hálózatokból, azok edényzeteiből, szerelvényeiből kiömlő, elfolyt közegek, anyagok mennyiségi veszteségeként keletkeztek,

v) leltározás vagy időszakos ellenőrzés alkalmával feltárt hiányból vagy vesz- teségekből keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a hiány

• a telephely területén elkövetett rablással vagy

• a telephelyen lévő lezárt helyiségbe erőszakos módon történő behato- lással

összefüggésben keletkezett, és a kár- esemény időpontjában a jelen biztosí- tási szerződésben meghatározott va- gyonvédelmi előírások teljesültek, az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer, berendezés működőképesen üzembe volt helyezve.

A jelen szerződés értelmében

rablásnak minősül, ha a biztosított vagyontár- gyak jogtalan eltulajdonítása céljából a tettes a biztosított alkalmazottja vagy megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve ezen személy(eke)t ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, továbbá, ha a tetten ért tolvaj a vagyontárgy megtartása végett erő- szakot avagy élet vagy testi épség elleni közvet- len fenyegetést alkalmaz.

4. A biztosítható vagyontárgyak és költ- ségek

A biztosítható vagyontárgyak:

4.1. A biztosított tulajdonát képező, nyilvántartá- saiban kimutatott:

a) tárgyi eszközök:

• épületek, építmények,

• műszaki berendezések, gépek,

• egyéb berendezések, felszerelések,

• forgalmi rendszámmal el nem látott járművek,

• nem aktivált – építési, szerelési tevé- kenységgel együtt nem járó – beruhá- zások,

b) közvetlenül költségként elszámolt eszkö- zök,

c) forgóeszközök (készletek):

• anyagok,

• áruk,

• betétdíjas göngyölegek,

• befejezetlen termelés, kivéve, ha a tárgya: építés-szerelési teljesítés,

• félkész és késztermékek,

d) a biztosító által elfogadott értéktárolóban tárolt pénzkészlet, értékpapír, szellemi alkotás, műérték, gyűjtemény,

e) nemesfémek, ékszerek, drágakövek, szőrme, vagy szőrmével bélelt/szegett ruhadarabok, képzőművészeti vagy egyéb művészeti alkotások, ha azokat ki- zárólag technológiai céllal és rendeltetés- sel, illetve munkafolyamat részeként használják.

A hiánykárokat a biztosító abban az eset- ben fizeti, ha a 3.2.v) pont feltételeinek teljesülése mellett a vagyontárgyakat a biztosító által elfogadott értéktárolóban helyezték el.

4.2. Az idegen tulajdont képező

a) bérelt épületek, építmények és ingó va- gyontárgyak,

b) feldolgozásra, javításra, tárolásra, őrzés- re, értékesítésre átvett vagyontárgyak,

c) a biztosítottal munkaszerződésben álló dolgozók (saját munkavállalók) olyan ruházati és használati tárgyai, amelyeket a munkáltató engedélyével a kockázatvi- selés helyén helyeztek el. Ezen vagyon- tárgyakra a biztosítási fedezet – külön megjelölés és biztosítási díj nélkül – ki- terjed. A hiánykárokat a biztosító ab- ban az esetben fizeti, ha a 3.2.v) pont feltételeinek teljesülése mellett a va- gyontárgyakat lezárt szekrényben he- lyezték el.

4.3. A 4.1. és 4.2. pontban fel nem sorolt egyéb vagyontárgyak csak az adatközlő mellékle- teként, külön jegyzéken részletezve – azo- nosítási jellel és egyedi értékkel megjelölve

– biztosíthatók.

Nem biztosítható vagyontárgyak:

4.4. A biztosító nem vállal fedezetet az alábbi vagyontárgyakra:

a) iratok, tervek, üzleti könyvek, karto- tékok, rajzok, mágneslemezen vagy egyéb adathordozón tárolt adatok, vá- sárolt és saját készítésű szoftverek, el- számolások, számlák, illetékbélyegek, adósbizonylatok, csekkek, hitelkár- tyák, bélyegek bármely változata,

b) pénzbedobással működő és/vagy pénzkiadó automaták a tartalmukkal együtt,

c) utak, alagutak, hidak, vízi létesítmé- nyek és azok műtárgyai, dokkok, mó- lók, fúrótornyok, gátak, csatornák, halastavak, víztározók, kutak,

d) föld, földterület (a föld értéke, termő- képessége), ideértve a föld alatti bá- nyákat, külfejtéseket és a földben ta- lálható ásványokat, a földmunkák költségei, mezőgazdasági ültetvények és termények, erdők, lábon álló fák és egyéb növényzet, valamint állatok,

e) beruházásnak minősülő építés vagy szerelés alatt álló vagyontárgyak,

f) közúti forgalmi engedéllyel és rend- számmal rendelkező járművek, vasúti

mozdonyok, vasúti vagonok, vasúti sí- nek, a biztosított telephelyén kívül el- helyezkedő szállító- és elosztóvezeté- kek, légi járművek, vízi járművek.

Biztosítható költségek:

4.5. A biztosított / szerződő a szerződésben biz- tosítási összeget határozhat meg a biztosítási események folytán a biztosított vagyontár- gyakkal összefüggésben indokoltan felme- rülő alábbi költségek fedezetére:

a) a károk súlyosbodásának megakadályo- zását vagy hatásaik enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségek, amelyek a károsodott va- gyontárgy elszállításával, ideiglenes fe- déssel, dúcolással, állványozással, ideig- lenes közműlétesítéssel, továbbá a szük- séges kényszer-kitelepítéssel vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel összefüggésben merül- nek fel,

b) mentési, oltási költségek, beleértve az idegen tulajdonban ennek során keletke- ző károkat is,

c) bontási, romeltakarítási, maradványeltá- volítási költségek, a veszélyes hulladé- kok szállítási, elhelyezési, megsemmisí- tési költségeinek kivételével,

d) a kár megállapítására és rendezésére vo- natkozó vizsgálati, valamint ténymegál- lapítási költségek,

e) tervezői, szakértői és lebonyolítási költ- ségek, melyek az a), b), c), d) pontokban felsorolt tevékenységekhez szükségesek,

f) a helyreállítás alatt a termelés tovább- folytatásához szükséges ideiglenes cső- és kábelvezeték-rendszerek anyag-, va- lamint fel- és leszerelési költségei, a visszatérülő anyagok visszavételezési értékének levonásával,

g) a közművek, közüzemi berendezések, közutak – az a), b), c) pontokban felso- rolt tevékenységek során szükséges – rombolási kárainak helyreállítási költsé- gei, ha ezek a jogszabálynál fogva a biz- tosítottat terhelik.

5. A biztosítási összeg

5.1. A biztosítási összeg megállapításának mód- szerét és a vagyontárgyak, illetve költségté-

rítések biztosítási összegét a biztosított / szerződő határozza meg.

Eltérő megállapodás hiányában a vagyon- tárgyanként, vagyoncsoportonként az értékmegállapítás módszerével számított és vagyoncsoportonként összesített biztosítási összeg az adott egységre (telephelyre) a biztosító káreseményenkénti és biztosítási évenkénti szolgáltatásának felső határa.

A mindenkori tárgyévi biztosítási összegek jelen feltételek szerinti meghatározása, illet- ve karbantartása a biztosított / szerződő kö- telezettsége.

5.2. A vagyontárgyankénti és vagyoncsoporton- kénti, illetve a költségtérítésekre vonatkozó biztosítási összegeket kockázatviselési he- lyenként (telephelyenként) a mindenkori biztosítási tárgyévre vonatkozóan kell meg- határozni.

Biztosított vagyontárgyaknak és költségek- nek a telephelyi adatközlő lapokon biztosí- tási összeggel megjelölt vagyoncsoportok (vagyontárgyak) és költségek minősülnek. A biztosítási összegek telephelyek és va- gyoncsoportok között nem csoportosíthatók át.

5.3. A biztosítási összeg meghatározásánál a kockázatviselési helyhez (telephelyhez) tartozó teljes biztosítható vagyont figyelem- be kell venni. A tárgyi és a forgóeszközök (készletek), továbbá az idegen vagyontár- gyak esetében a biztosítási tárgyév folyamán előforduló legmagasabb értéket kell meg- határozni.

5.4. A saját tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege:

a) tárgyi eszközök (a beruházások kivételé- vel):

• utánpótlási új érték,

b) az utánpótlási új értékhez viszonyított 40%-os vagy ezt meghaladó mértékű technikai avultságú, továbbá a teljesen leírt tárgyi eszközök:

• technikai avult (valóságos) érték,

c) nem aktivált – építési, szerelési tevé- kenységgel együtt nem járó – beruházá- sok:

• a beruházás újra-előállítási, újrabeszerzési költsége,

d) vásárolt készletek (anyagok, áruk):

• a közvetlen költségekkel növelt – en- gedmény nélküli – újrabeszerzési ár,

e) befejezetlen termelés, kész- és félkész termékek, készáruk:

• a készültségi foknak megfelelő újra- előállítási költségérték (önköltség),

f) közvetlenül költségként elszámolt eszkö- zök:

• a beszerzési áron kalkulált, a biztosí- tási év során előforduló legmagasabb értékösszeg,

g) véglegesen használaton kívül helyezett tárgyi eszközök:

• technikai avult (valóságos) érték.

5.5. Idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege:

• technikai avult (valóságos) érték.

5.6. A jelen feltétel alkalmazásában:

Új érték: a műszaki jellemzőiben, kapacitá- sában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű új vagyontárgy utánpótlási (újrabeszerzési, újra-előállítási) értéke, amely a beszerzési áron felül a csomagolás, a szállítás, a vám, a telepítés, a tervezés, a szakértés, az összeszerelés, a próbaüzem költségeit, a licencia és a know-how díját is magában foglalja, de semmiféle árenged- ményt nem tartalmazhat.

Technikai avult (valóságos) érték: a tech- nikai avulás mértékével csökkentett pótlási új érték.

A technikai avulás (elhasználódás) mérté- kének megállapítása – többek között – a kö- vetkező főbb vizsgálati szempontok alapján történik:

kor, műszaki állapot, üzemelési idő, a kar- bantartás színvonala, üzemelési körülmé- nyek, folyamatos vagy időszakos használat, a vagyontárgy és alkatrész utánpótlási lehe- tősége.

5.7. A költségtérítések biztosítási összege:

a biztosítási év folyamán előforduló kár- eseményekkel összefüggésben felmerülő, a feltétel 4.5. pontjában felsorolt költségtéríté- sek – a biztosított / szerződő által becsléssel meghatározott – legmagasabb értékeinek összege.

5.8. A biztosítási szerződés (ajánlat, kötvény, adatközlő) tartalmazza a biztosított vagyon-

tárgyak vagyoncsoportonkénti, illetve va- gyontárgyankénti, továbbá a költségtérítések éves biztosítási összegét és az értékmegállapítás módszerét.

5.9. Ha a biztosított egy vagyoncsoporton belül eltérő értékmegállapítási módszereket al- kalmaz, az érintett vagyoncsoportot részle- tes listán meg kell bontani, feltüntetve az egyes vagyontárgyak biztosítási összegét és az értékmegállapítás módszerét.

5.10. A biztosítási összege(ke)t a felek közös megegyezéssel év közben is megváltoztat- hatják. A biztosítási összeg módosítása a biztosítási díj módosulásával jár együtt.

6. A biztosítási adatközlés és a biztosítá- si díjfizetés szabályai

6.1. A biztosítás díját a biztosító a biztosítás díj- alapjának függvényében biztosítási idősza- konként kockázatarányosan határozza meg.

6.2. A biztosítási díj megállapításának alapja a biztosított vagyontárgyak és költségtérítések tárgyévi biztosítási összege.

6.3. A biztosítottnak a biztosítási díj meghatáro- zásához szükséges telephelyi adatközlőket biztosítási évenként a szerződésben megha- tározott határidőre meg kell küldenie a biz- tosító részére.

6.4. A biztosítás első díja a kockázatviselés kez- detének napján, a további biztosítási idő- szakokra pedig a biztosítási évforduló nap- ján esedékes. Az egy biztosítási időszakra járó biztosítási díjat egy összegben, előre kell megfizetni, amennyiben a felek ettől eltérően nem állapodtak meg. Az egy évnél rövidebb határozott időtartamú biztosítás díjfizetése egyszeri, és ez a biztosítási idő- tartam első napján esedékes.

7. A biztosított kármegelőzési, kárelhárí- tási és kárenyhítési kötelezettsége

7.1. A biztosított köteles minden tőle elvárható intézkedést megtenni a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében, s ezzel összefüggésben a tervezésre, építésre, tele- pítésre, üzemeltetésre, védelemre, karban- tartásra, tárolásra, beszerelésre és bontásra

vonatkozó szakmai előírásokat mindenkor be kell tartania.

7.2. A biztosító maga vagy képviselője, megbí- zottja útján jogosult a kármegelőzésre vo- natkozó intézkedések végrehajtását ellenő- rizni.

7.3. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy a betar- tásuk sorozatos elmulasztását tapasztalja, a szerződés módosítását kezdeményezheti.

8. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége

8.1. A biztosítottnak a szerződés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett, és köteles a biztosító minden feltett kérdésére válaszolni.

8.2. A biztosított köteles a biztosítónak haladék- talanul írásban bejelenteni minden olyan lé- nyeges változást, amely a biztosító kocká- zatviselésének mértékére kihat. A biztosító jogosult az értesítést követően a biztosítási díjat újólag megállapítani.

8.3. Változásbejelentési kötelezettség alá tartozik különösen:

a) a biztosított telephelyen belüli biztosított vagyonérték 10%-ot meghaladó változá- sa,

b) a vagyon telephelyek közötti átcsoporto- sítása,

c) a biztosított telephelyek/vagyontárgyak bérbeadása,

d) a biztosított vagyontárgyakat terhelő zá- logjog alapítása,

e) a biztosított elleni csődeljárás, felszámo- lási eljárás vagy szanálás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása,

f) a biztosított vagyontárgyakra és kocká- zatokra vonatkozó további biztosítási szerződés megkötése,

g) a kármegelőzés és kárelhárítás rendsze- rében bekövetkező módosulások,

h) a termelés/szolgáltatás egy hónapot meghaladó, nem idényszerű leállítása,

i) a kockázatviselés helyén új tevékenység, új technológia beindítása, új anyagok al- kalmazása.

8.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények válto- zását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a szabályzat ér- telmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító ja- vaslat közlésétől számított harmincadik na- pon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtétele- kor figyelmeztetni kell.

Ha a biztosító fenti jogával nem él, a szer- ződés az eredeti tartalommal hatályban ma- rad.

8.5. A biztosított jogállásában bekövetkezett változás esetén a biztosítót haladéktalanul értesíteni kell.

9. A kárbejelentés és a kárrendezés sza- bályai

9.1. A biztosítottnak a biztosítási eseményt a be- következése után haladéktalanul, de legké- sőbb az észlelésétől számított két munkana- pon belül írásban be kell jelentenie a bizto- sítási szerződést kezelő egységhez.

9.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

• a biztosítási kötvény számát,

• a káresemény időpontját, rövid leírását,

• a károsodott létesítmények vagy eszkö- zök megnevezését, helyét,

• a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült kárösszeget),

• a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét, telefon- és telefaxszámát,

• a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását.

9.3. A biztosított a káresemény bekövetkezése után haladéktalanul köteles:

a) tűzkár biztosítási eseménynél a tűzvé- delmi hatóságnak bejelentést tenni,

b) bűncselekménynek minősülő biztosítási esemény bekövetkezésekor pedig felje- lentést tenni az illetékes rendőrhatóság- nál, és a feljelentés másolati példányát a kárbejelentéshez mellékelni.

9.4. A biztosító köteles a kárbejelentés beérkezé- sétől számított öt munkanapon belül a kár- rendezést megkezdeni.

9.5. A biztosított a károsodott vagyontárgyak ál- lapotán, a kár helyszínén, a kárfelmérési el- járás megindulásáig, de legkésőbb a kárbe- jelentésnek a biztosítóhoz való beérkezésé- től számított ötödik munkanapon 24 óráig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha a kártérítés jog- alapjának és összegszerűségének megál- lapításához szükséges lényeges körülmé- nyek tisztázása lehetetlenné válik a meg- engedettnél nagyobb mérvű, indokolatlan változtatás miatt.

9.6. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgyak helyreállításá- ról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket stb. azonban további harminc napig köteles változatlan állapotban megőrizni.

9.7. A biztosítottnak az egy káreseményből származó károk helyreállításával kapcsola- tos anyag-, munkabér-, valamint egyéb költ- ségeket elkülönítetten (külön munkaszá- mon) kell nyilvántartania és elszámolnia, függetlenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezésben vagy idegen kivitelező útján

– vagy mind a két módon, vegyesen – törté- nik.

9.8. A biztosított köteles a kárát és az annak mértékét bizonyító okiratokat, számlákat, vagyonnyilvántartó lapokat, leltáríveket, költségszámításokat és egyéb bizonylatokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.

9.9. A károk megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen ké- szített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

9.10. A káreseménnyel összefüggésben idegen tulajdonú vagyontárgyakat ért károk ki- vizsgálását és összegszerű megállapítását a szerződő felek csak a károsult vagy meg- bízottja bevonásával közösen végezhetik.

9.11. A biztosító a kártérítés összegét a biztosí- tási esemény bekövetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adat, okmány, dokumentáció beérkezésétől számított 15 napon belül köteles megfizetni.

10. A biztosító szolgáltatása, a kártérítés mértéke

Általános rendelkezések

10.1. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítottnak igazolnia kell a tulajdonjo- gát, idegen vagyontárgyak esetén a bir- toklás jogcímét (bérlet, bizomány, letét, lí- zing, feldolgozás, javítás, megmunkálás), továbbá meg kell neveznie a tulajdonos személyét.

10.2. A biztosító a károkat a biztosítási tárgyidőszakra vonatkozóan a kocká- zatviselési helyenként (telephelyenként), a telephelyi adatközlőn vagyontárgyan- ként, vagyoncsoportonként, továbbá a költségtérítésekre feltüntetett összegha- tárig (biztosítási összeg), vagy az összes vagyoncsoportra, vagyontárgyra és a költségtérítésekre együttesen választott, illetve meghatározott kártérítési felső határösszegig (téríthető maximális kár) az önrészesedéssel csökkentve, forint- ban téríti meg.

A 3.2.v) pontban leírt biztosítási ese- ményre vonatkozóan a kártérítés felső határa – a biztosítási összegeken belül – a vagyonvédelmi feltételekben, előírá- sokban a káresemény időpontjában meglévő védelmi színvonal függvényé- ben meghatározott biztosítási összeg.

A biztosító a biztosítottal munkaszerző- désben álló dolgozók (saját munkaválla- lók) ruházati és használati tárgyaiban a biztosítási események által okozott károkat személyenként és biztosítási évenként öt- venezer forint értékhatárig, önrészesedés levonása nélkül téríti meg.

10.3. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult, ugyanakkor a vonatkozó biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelembevételével történt, és a vagyon- tárgyat helyreállították, illetve pótolták.

10.4. Az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket a károk térítése al- kalmával vagyontárgyanként kell értékel- ni.

10.5. Ha a káresemény időpontjában a biztosí- tott vagyontárgy, vagyoncsoport biztosítási összege kisebb, mint a – feltételben meg- határozott biztosításiösszeg-megállapítási módszer (5. fejezet) szerinti – tényleges érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a tényleges ér- tékhez aránylik (aránylagos/részarányos kártérítés).

Az alulbiztosítás tényét a biztosító a szer- ződés minden egyes tételesen felsorolt va- gyontárgyánál, vagyoncsoportjánál külön- külön vizsgálja.

10.6. Ha a kár helyreállításához hatósági en- gedély szükséges, és a hatóság ezt az engedélyt nem adja meg, a vagyontár- gyakban keletkezett kárt a biztosító káridőponti avult értéken téríti meg.

10.7. Xxxxx feltétel alkalmazásában:

Teljes-, totálkár: ha a biztosított vagyon- tárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás mű- szakilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt.

Részleges kár: javítással (építéssel, sze- reléssel) helyreállítható károk.

10.8. Nem az eredeti állapotra történő helyreál- lítás vagy utánpótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő hely- reállítás vagy pótlás költségeit téríti meg az előző pontokban foglaltaknak megfelelő- en.

10.9. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más egyéb károsító ese- mény is közrehatott, a biztosító a kárt csak

abban a részében téríti meg, amely bizto- sítási esemény következménye.

10.10. Az értékesíthető vagy egyéb módon hasznosítható maradványok értékét a biztosító a kár összegéből levonja.

A vagyontárgyak kártérítési szabályai

10.11. A biztosított saját tulajdonát képező, a termelésben részt vevő tárgyi eszközök, közvetlenül költségként elszámolt eszkö- zök kárainak térítése

Utánpótlási új értéken biztosított va- gyontárgyak esetén:

• Teljes kár: a káridőponti új érték,

újra-előállítási érték, ill. újrabeszerzési ár.

• Részleges kár: a helyreállítás költsége

a vagyontárgy káridő- ponti újra-előállítási, ill. újrabeszerzési új értékéig.

Technikai avult (valóságos) értéken biz- tosított vagyontárgyak esetén:

• Teljes kár: a káridőponti techni-

kai avult (valóságos) érték.

• Részleges kár: a helyreállítás költsége

– az értékemelkedés levonásával – a va- gyontárgy káridőponti technikai avult (való- ságos) értékéig.

10.12. A véglegesen használaton kívül helyezett tárgyi eszközök kárainak térítése:

• Teljes kár: a vagyontárgy káridő-

ponti technikai avult (valóságos) értéke.

• Részleges kár: a helyreállítás költsége

– az értékemelkedés levonásával – a va- gyontárgy káridőponti technikai avult (való- ságos) értékéig.

10.13. A nem aktivált – építési, szerelési tevé- kenységgel együtt nem járó – beruházá- sok kárainak térítése:

• Teljes kár: a készültségi foknak

megfelelő, ténylege- sen felmerült költsé- gek.

• Részleges kár: a javítási költség, a

káridőpontig ténylege- sen felmerült költségek erejéig.

10.14. A vásárolt készletek (anyagok, áruk) és a közvetlenül költségként elszámolt eszkö- zök kárai káridőponti újrabeszerzési áron, a ténylegesen felmerült közvetlen költségek figyelembevételével térülnek.

10.15. A befejezetlen termelés, a félkész és késztermékek kárai esetén a biztosító a készültségi foknak megfelelő költségrá- fordítást (önköltséget) téríti meg, a térítés mértéke azonban nem lehet magasabb, mint a piaci beszerzési ár.

10.16. A saját tulajdonú göngyölegekben kelet- kezett károk térítése:

• Teljes kár: a káridőponti újra-

beszerzési ár, újra- előállítási költség.

• Részleges kár: a helyreállítási költség

a vagyontárgy káridő- ponti újra-beszerzési, újra-előállítási érté- kéig.

10.17. Idegen tulajdonú vagyontárgyak kárai- nak térítése:

• Teljes kár: a káridőponti techni-

kai avult (valóságos) érték.

• Részleges kár: a helyreállítási költség

– az értékemelkedés levonásával – a va- gyontárgy káridőponti technikai avult (való- ságos) értékéig.

10.18. Az idegen tulajdonú betétdíjas göngyö- legek kárainak térítése betétdíjon törté- nik.

A káreseményekkel kapcsolatos költségtéríté- sek

10.19. A biztosító megtéríti a biztosítási fede- zetbe vont káresemények folytán a tény- legesen felmerült, indokolt és igazolt költségeket (4.5. pont) a telephelyi adat- közlőkben megjelölt értékig.

Ha a biztosító aránylagos kártérítést alkalmaz, akkor a költségeket is aránylagosan / részarányosan téríti meg.

11. A biztosító mentesülése

11.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezett- sége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetőleg a szerződő fél, a biztosított jogi személy vezető szerve, illetve a szerv tagja, vezető beosztású al- kalmazottja vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja, akinek e minőségé- ben munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, jogel- lenesen szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

11.2. A 11.1. pont a kármegelőzési és káreny- hítési kötelezettség megszegésére is vo- natkozik.

11.3. A biztosító mentesül fizetési kötelezett- sége alól, ha a biztosított a szerződés mellékletében, illetve külön feltételeiben meghatározott kármegelőzési kötele- zettségét nem tartotta be, ideértve külö- nösen, ha az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer a káresemény bekövetkezésé- nek időpontjában nem volt üzembe he- lyezve, illetve a biztosítottnak felróható okból működésképtelen volt, és a kár- esemény, illetve a kár ezekkel okozati összefüggésben állt elő.

11.4. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított a kárbejelenté- si kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetle- nekké válnak.

11.5. A közlési, illetve változásbejelentési kö- telezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallga- tott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte,

vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

12. Önrészesedés

Minden egyes biztosítási esemény teljes kár- összegéből a szerződésben meghatározott ön- részesedésnek megfelelő összeget a biztosított maga visel, kivéve a 10.2. pont alapján a munkavállalók vagyontárgyaira vonatkozó térítendő károkat.

Teljes kárösszegen a biztosítónak a szerződésben vállalt – egy biztosítási káreseménnyel összefüg- gő – valamennyi szolgáltatási kötelezettségének együttes összege értendő.

13. Egyéb rendelkezések

13.1. A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje az esedékességtől számított egy év.

13.2. A biztosító törvényi engedményi joga alapján visszkeresetének érvényesítéséhez a biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik.

13.3. A biztosított a biztosító által megtérített kárra a hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést a biztosító által fizetett kárté- rítési összeg erejéig tartozik a biztosítóhoz nyolc napon belül befizetni, és erről egyi- dejűleg írásbeli tájékoztatást adni.

13.4. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos be- jelentéseket és nyilatkozatokat írásban (le- vél, telex, telefax) kell közölni. A biztosí- tási szerződés felmondását a felek ajánlott levélben vagy egyéb jogérvényes módon közölhetik.

13.5. A személyes adatok kezelése

Személyes adat az olyan adat, adatból le- vonható következtetés, amely egy megha- tározott természetes személlyel (további- akban: érintett) kapcsolatba hozható. A személyes adat biztosítási titoknak minő- sül.

A biztosító személyes adatokat a biztosítá- si szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton rögzí-

tett egyes személyes adatok közlése nél- külözhetetlen a biztosítási szerződés létre- jöttéhez. Az adatkezelés céljával összefüg- gésben a biztosító tudomására jutott adato- kat a biztosító a biztosítókról és a biztosítá- si tevékenységről szóló 2003. évi LX. tör- vény (továbbiakban: Bit.) értelmében az Ügyfél külön hozzájárulása nélkül kezel- heti. E törvényi felhatalmazás kizárólag azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

Amennyiben a személyes adat az egészsé- gi állapotra, a kóros szenvedélyre vonat- kozik, úgy az a hatályos jogszabályok ér- telmében különleges adatnak minősül, a különleges adat kizárólag az Ügyfél írás- beli hozzájárulása alapján kezelhető.

A biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálás során számítástechnikai eszközzel végre- hajtott automatizált döntéssel dolgozhatja fel. A biztosító a kockázatelbírálás mód- szeréről és annak lényegéről a szerződő kérelmére tájékoztatást nyújt.

Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezel- heti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító mint adatkezelő az adatok fel- dolgozásával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t (Cg.

01–09–069554, 1553 Budapest, Pf. 40.)

bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás tel- jesítéséhez igénybevett – posta útján törté- nő utalás vagy banki átutalás esetén – a Magyar Posta Rt. és a jogosult által meg- nevezett bank adatfeldolgozónak minősül. A biztosító és az ügynöke, illetve megbí- zottja tevékenysége során tudomására ju- tott, biztosítási titoknak minősülő adatokat (személyes és vagyoni adatokat, a szerző- déses adatokat) – a jogszabályban megha- tározott eseteket kivéve – csak akkor hoz- hatja harmadik személy tudomására, ha a titoktartási kötelezettsége alól az érintett ügyféltől vagy annak törvényes képvise- lőjétől a kiszolgáltatható titokkört megje

lölve írásban felmentést kapott. Nem sért biztosítási titokra vonatkozó szabályt a biztosító, amennyiben jogszabály alapján történő megkeresés vagy kötelező adat- szolgáltatás teljesítése során biztosítási ti- toknak minősülő adatokat bocsát a jogsza- bályban meghatározott szerv(ezet) rendel- kezésére. Az ügyfél-tájékoztató tartalmaz- za azon szerv(ezet)ek és személyek felso- rolását, amelyeknek a biztosító az adatokat továbbítani jogosult és köteles.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a szolgáltatás nyújtásához a megbízott speciális szakér- telmére van szükség. A kiszervezett bizto- sítási tevékenységet végző megbízott sze- mélyes adatokat kezel és a törvény alapján titoktartásra kötelezett.

A biztosító ügyfele saját személyes, nyilvántartott illetve továbbított adatai- ról – a hivatkozott törvényekben rögzí- tett korlátozásokkal – jogosult tájékoz- tatást kapni, kérésére adatait a biztosító nyilvántartásában módosítja.

A biztosító és ügynöke a személyes adato- kat a biztosítási, illetve megbízási jogvi- szony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a bizto- sítási és megbízási jogviszonnyal kapcso-

latban igény érvényesíthető. A biztosító és ügynöke köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos szemé- lyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt.

Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bíróság- hoz is fordulhat. A biztosító mint adat- kezelő köteles a bejelentést a törvény előírása szerint kivizsgálni és az ügyfe- let írásban tájékoztatni.

13.6. A biztosító jogosult a kockázati viszonyo- kat és a biztosított / szerződő által szolgál- tatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

13.7. A felek jogvita esetére kikötik a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mellett mű- ködő állandó választott bíróság kizáróla- gos illetékességét. Az eljárás során a bíró- ság a magyar jogszabályokat, illetve a bí- róságra vonatkozó eljárási szabályokat al- kalmazza.

13.8. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv ren- delkezései az irányadók.

Allianz Hungária Biztosító Rt.