MTB MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZRT. AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI SZTENDERDEK (IFRS) SZERINTI

MTB MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZRT.

AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI SZTENDERDEK (IFRS) SZERINTI

KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK 2019. DECEMBER 31.

TARTALOMJEGYZÉK

KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYRE ÉS EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS... 3 KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS 5

KONSZOLIDÁLT SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁS KIMUTATÁS 6

KONSZOLIDÁLT CASH FLOW KIMUTATÁS 7

1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 9

2. A JELENTŐS SZÁMVITELI POLITIKÁK ÖSSZEFOGLALÁSA 13

3. KOCKÁZATKEZELÉS 32

4. MEGJEGYZÉSEK 54

4.1 Nettó kamatjövedelem 54

4.2 Jutalékok és díjak 55

4.3 Pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség/(veszteség) 55

4.4 Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó 56

4.5 Működési költségek 56

4.6 Hitelkockázatra képzett értékvesztés és céltartalék 57

4.7 Adózás 57

4.8 Halasztott adó 58

4.9 Pénzeszközök 59

4.10 Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök 59

4.11 Származékos pénzügyi instrumentumok 59

4.12 Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök 61

4.13 Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valósan értékelt eszközök 61

4.14 Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök 62

4.15 Eszközök értékvesztése 63

4.16 Adókövetelések 72

4.17 Egyéb eszközök 72

4.18 Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba valamint társult vállalkozásokba történt befektetések 72 4.19 Tárgyi eszközök és immateriális javak 77

4.20. Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok 79

4.21. Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek 81

4.22. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek 81

4.23 Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek 81

4.24 Céltartalékok 82

4.25 Adókötelezettségek 82

4.26 Egyéb kötelezettségek 83

4.27 Lízing 83

4.28 Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 84

4.29 Nem ellenőrző tulajdonosok részesedése 87

4.30. Leányvállalaltok pénzügyi adatai 88

4.31 Függő kötelezettségek 88

4.32 Tranzakciók kapcsolt felekkel 89

4.33 Pénzügyi instrumentumok valós értéke 91

4.34 A valós értékek megállapítása 93

4.35 Átstrukturált eszközök 95

4.36 Pénzügyi eszközök és források beszámítása 96

4.37 A mérleg fordulónapját követő események 96

KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYRE ÉS EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS

	Megjegyzés	2019	2018
Nettó kamatjövedelem	4.1	61,301	64,509
Nettó díj és jutalék bevételek	4.2	52,147	48,266
Pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség	4.3	6,685	6,839
Hitelkockázatra képzett értékvesztés és céltartalék	4.6	7,593	9,191
Kereskedési tevékenység és valós értékelés eredménye	4.3	6,791	2,513
Egyéb bevételek/(ráfordítások), nettó	4.4	5,451	13,169
Működési költségek	4.5	(135,862)	(123,952)
Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba valamint társult
vállalkozásokba történt befektetések		(26)	35
(értékvesztése)/értékvesztésének visszaírása
Társult és közös vezetésű vállalkozások eredményéből való részesedés		412	(199)
Megszűnt tevékenységeknek nem minősülő, értékesítésre
tartottá minősített befektetett eszközökből és elidegenítési	4.20	(109)	-
csoportokból származó veszteség
Adózás előtti eredmény		4,383	20,371
Nyereségadó ráfordítás/(bevétel)	4.7	(2,151)	338
Az üzleti év nyeresége		2,232	20,709

	12,944	16,264
	(10,712)	4,445

Ebből az anyavállalat tulajdonosainak tulajdonítható nyereség/ (veszteség)

Ebből a nem ellenőrző részesedéseknek tulajdonítható nyereség/(veszteség)

Egyéb átfogó jövedelem	Megjegyzés	2019	2018
Egyéb átfogó jövedelem, mely a követő időszakokban nem kerülhet az eredményben elszámolásra	2,350		4,443

Az egyéb átfogó jevedelemmel szemben értékelt tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós érték változása

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek hitelezési kockázat változásából származó valós érték változása

2,350 4,619

- (12)

4,932	(3,942)
(7,035)	26
12,173	(4,041)
(206)	73

Nem átsorolandó tételekhez kapcsolódó nyereségadó - (164)

Egyéb átfogó jövedelem, mely a követő időszakokban az eredménybe kerülhet elszámolásra

Fedezeti instrumentumok saját tőkében elszámolt (vesztesége)/nyeresége

Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok

Veszteségbe vagy nyereségbe átsorolható tételekhez kapcsolódó nyereségadó

Egyéb átfogó jövedelem 7,282 501

Ebből az anyavállalat tulajdonosainak tulajdonítható teljes

átfogó jövedelem

Ebből a nem ellenőrző részesedéseknek tulajdonítható

7,331 3,549

teljes átfogó jövedelem		(3,048)
Teljes átfogó jövedelem	9,514	21,210
Ebből az anyavállalat tulajdonosainak tulajdonítható teljes átfogó jövedelem	20,275	19,813
Ebből a nem ellenőrző részesedéseknek tulajdonítható teljes átfogó jövedelem	(10,761)	1,397

(49)

KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS

Megjegyzés 2019. december 31. 2018. december 31.

Eszközök

Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látraszóló betétek	4.9	101,712	72,461
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök	4.10	36,371	63,231
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök	4.12	26,547	10,963
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	4.13	394,973	634,949
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök	4.14	1,760,626	1,434,208
Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások	4.11	3,119	412
Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba valamint társult vállalkozásokba történt befektetések	4.18	7,338	3,582
Tárgyi eszközök	4.19	47,234	37,653
Goodwill	4.19	1,453	1,513
Immateriális javak	4.19	6,587	7,026
Adókövetelések	4.16	2,838	3,481
Egyéb eszközök	4.17	15,439	27,419
Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok	4.20	4,452	-
Eszközök összesen		2,408,689	2,296,898
Kötelezettségek
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek	4.21	4,834	4,246
Eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek	4.22	6,439	6,489
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	4.23	2,254,876	2,162,409
Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások	4.11	3,311	576
Céltartalékok	4.24	9,428	8,413
Adókötelezettségek	4.25	1,867	317
Kérésre visszafizetendő tőke		10	16
Egyéb kötelezettségek	4.26	32,468	30,744
Értékesítésre tartottá minősített kötelezettségek és elidegenítési	4.20	292	-
csoportok
Kötelezettségek összesen	2,313,525		2,213,210
Saját tőke
Jegyzett tőke	3,390		3,390
Névértéken felüli befizetés (ázsió)	3,479		3,479
Halmozott egyéb átfogó jövedelem	12,034		3,253
Eredménytartalék	29,984		(9,671)
(-) Saját részvények	(3,212)		(5,903)
Nem ellenőrző részesedések	49,489		89,140
Saját tőke összesen	95,164		83,688
Kötelezettségek és saját tőke összesen	2,408,689		2,296,898
Budapest, 2020. június 9.
Xxxx Xxxxxx	Xxxxxx Xxxxx
Elnök-vezérigazgató	Vezérigazgató-helyettes

KONSZOLIDÁLT IFRS BESZÁMOLÓ 2019. DECEMBER 31.

(Minden összeg millió forintban értendő, az ettől eltérőt külön jelöljük. Az ezres elválasztójel a vessző, a negatív számokat

zárójel jelzi.)

KONSZOLIDÁLT SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁS KIMUTATÁS

Jegyzett tőke		Tőke- tartalék	Visszavásárolt saját részvény	Eredmény- tartalék	Egyéb tartalék	Egyéb átfogó jövedelem	Anyavállalat tulajdonosaira jutó saját tőke	Nem ellenőrző részesedések	Saját tőke összesen
2018.01.01	3,390	3,487	(5,912)	(15,205)	-	(260)	(14,500)	101,919	87,419
Üzleti év nyeresége				16,264			16,264	4,445	20,709
Egyéb átfogó eredmény						3,549	3,549	(3,048)	501
IFRS 9 áttérés hatása				(4,550)		(36)	(4,586)	(5,663)	(10,249)
Átsorolás		(8)		(4,082)	4,090		-		-
Visszavásárolt saját részvények állományának növekedése			9				9		9
Leányvállalatokban lévő tulajdoni hányad növekedése				(3,824)			(3,824)	(3,772)	(7,596)
Leányvállalatokban lévő tulajdoni hányad csökkenése								(2,926)	(2,926)
Osztalék - tárgyévben kifizetett				(2,364)			(2,364)	(1,815)	(4,179)
2018.12.31	3,390	3,479	(5,903)	(13,761)	4,090	3,253	(5,452)	89,140	83,688
2019.01.01	3,390	3,479	(5,903)	(13,761)	4,090	3,253	(5,452)	89,140	83,688
Üzleti év nyeresége				12,944			12,944	(10,712)	2,232
Egyéb átfogó eredmény						7,331	7,331	(49)	7,282
Átsorolás				409	(409)		-		-
Visszavásárolt saját részvények			2,691	(26)			2,665		2,665
állományának csökkenése
Leányvállalatokban lévő				(7,624)			(7,624)	9,439	1,815
tulajdoni hányad növekedése
Leányvállalatokban lévő				39,548		1,450	40,998	(36,926)	4,072
tulajdoni hányad csökkenése
Osztalék - tárgyévben kifizetett				(5,187)			(5,187)	(1,403)	(6,590)
2019.12.31	3,390	3,479	(3,212)	26,303	3,681	12,034	45,675	49,489	95,164
								6.

KONSZOLIDÁLT IFRS BESZÁMOLÓ 2019. DECEMBER 31.

(Minden összeg millió forintban értendő, az ettől eltérőt külön jelöljük. Az ezres elválasztójel a vessző, a negatív számokat zárójel jelzi.)

KONSZOLIDÁLT CASH FLOW KIMUTATÁS
2019		2018
Működési tevékenységből származó cash flow
Adózás előtti eredmény	4,383	20,371
Módosító tételek
Tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése és	8,042	4,382
értékvesztése
Tárgyi eszköz értékesítés nettó realizált eredménye	(758)	332
Értékvesztés hitelekre és függő kötelezettségekre	(4,710)	(10,037)

Nem pénzügyi eszközök (értékvesztés visszaírása) értékvesztése

(669) 1,372

Egyéb céltartalékok változása (71) (2,641)

derivatívák átértékelése)
Társult vállalkozások eredménye	(412)	199
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben értékelt pénzügyi instrumentumok átértékelési tartalékból az eredménybe	-	-
átsorolt összeg
Kapott kamat	(77,728)	(89,493)
Fizetett kamat	16,428	24,983
Kapott osztalék	(358)	(2,613)
FX változás	(3,588)	(4,536)
Adózás előtti működési eredményből származó cash flow a működési eszközök és kötelezettségek változása	(64,130)	(62,730)
előtt

Nem realizált átértékelési nyereség (trading ép és

(4,688) (5,049)

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek változása

Egyéb átfogó jövedelemmel szemben értékelt eszközök és kötelezettségek változása

Amortizált bekerülési értéken értékelt eszközök és

18,607 35,391

333,664 441

kötelezettségek változása
Fedezeti elszámolások változása	(2,075)	(1,773)
Egyéb eszközök változása	4,891	8,057
Egyéb kötelezettségek változása	13,799	6,864
Kapott kamat	77,728	89,493
Fizetett kamat	(16,428)	(24,983)
Működési eszközök és kötelezettségek változása	109,543	64,181
Nyereségadó	42	(338)
Működési tevékenységből származó nettó cash flow	45,455	3,726

(320,642) (49,309)

Befektetési és beruházási tevékenységből származó cash flow

Konszolidáció bővüléséből eredő pénzeszköz változás (3) 1,413

Kapcsolt részesedés értékesítéséből eredő pénzeszköz változás

44 -

Kapott osztalék 358 2,613

Immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzése (18,672) (1,271)

Tárgyi eszközök értékesítéséből befolyó összeg 2,379 1,227

Befektetési és beruházási tevékenységből származó nettó cash flow

(15,893) 1,369

Finanszírozási tevékenységből származó cash flow

Saját részvény értékesítése 2,691 -

Fizetett osztalék (6,590) (4,178)

Finanszírozási tevékenységből származó nettó cash flow

(3,899) (4,178)

Pénzeszközök változása

25,663

917

Nyitó pénzeszközök 72,461 71,544

Devizaárfolyam változás hatása 3,588 4,536

Záró pénzeszközök 101,712 72,461

Pénzeszközök változása 25,663 917

1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

Név: MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 00.

Honlap címe: xxx.xxxxxxxxxxx.xx,

a konszolidált beszámoló a székhelyen megtekinthető

Levelezési cím: 1525 Budapest, Pf.: 775.

Telefonszám: 00-0-000-0000

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Adószám: 10241662-4-44

KSH statisztikai számjel: 10241662-6419-114-01

Alakulás éve: 1989.

Az Igazgatóság elnöke: Xxxx Xxxxxx Felügyelőbizottság elnöke: Xxxxxxxxx Xxxxxx

Az Igazgatóság tagjai: Xxxxxxxxx Xxxx Xxxxx Xxxxxxx Xxxxxxxx Xxxx Xxxxxx Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx

A könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetésért felelős személyek:

Xxxxxxx Xxxxxx a beszámolót készítette, Xxxxx Xxxxxxxx, PM-regisztrációs száma: 192618

Könyvvizsgálatot végző vállalkozás

Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.

Személyében felelős könyvvizsgáló

Xxxxxx Xxxxx

Jelen pénzügyi kimutatásokat a Bank Igazgatósága 2020. június 9-én jóváhagyta.

Az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-t (továbbiakban: MTB Zrt., Bank) magyar takarékszövetkezetek alapították 1989-ben 1,035 millió forint alaptőkével.

Az MTB Zrt. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának versenyképes és prudens működését biztosító integrációs üzleti irányító szervezete, amelynek legfontosabb ügyfelei voltak a Bankot alapító szövetkezeti hitelintézetek.

A szövetkezeti hitelintézeti integráció (a továbbiakban: Integráció) 2019. év elején 16 magántulajdonban lévő szövetkezeti hitelintézet – takarékszövetkezet, hitelszövetkezet, illetve kisebb bank – együttműködése volt, majd a 2019. április 30. és 2019. október 31. napjával végrehajtott egyesülések folytán a szövetkezeti hitelintézetek száma két bankra csökkent, míg az év közben bekövetkezett jogszabály változás folytán az Integráció tagjává váltak a Kapcsolt Vállalkozások, valamint a Holding Szövetkezet.

Az MTB Zrt. jegyzett tőkéjében nem volt változás 2019 során, a tulajdonosi struktúrájában történt tágyévi változásokat a fenti beolvadások eredményezték, hiszen a fokozatos egyesülések határására a szövetkezeti hitelintézetek tulajdoni hányada lecsökkent, és ezzel együtt a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt. tulajdoni hányada megnövekedett.

A részvények összetételét a következő táblázat tartalmazza:

Részvénytípus	Darabszám		Névérték (eFt/db)		Össznévérték (eFt)
	2019.12.31.	2018.12.31.	2019.12.31.	2018.12.31.	2019.12.31.	2018.12.31.
Szavazat elsőbbségi B	1	1	2	2	2	2
Szavazat elsőbbségi C	160	160	2	2	320	320
Törzsrészvény	1,694,957	1,694,957	2	2	3,389,914	3,389,914
Saját részvény	408,323	360,700	-	-	-	-
Összesen	1,695,118	1,695,118	-	-	3,390,236	3,390,236

A tulajdonosi szerkezet alakulását mutatja be a következő táblázat:

Tulajdonos

Tulajdoni hányad Tulajdoni hányad 2019.12.31. (%) 2018.12.31. (%)

Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt. Szövetkezeti Hitelintézetek és azok jogutódja (Takarékbank Zrt.) MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

75,91

4,65

(saját részvény)
MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.	0,00	0,0001
Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet	0,00	0,00
Egyéb tulajdonosok	0,00	0,0023
Összesen	100,00	100,00

19,45

56,58

23,97

19,45

A tulajdonosok neve, székhelye és szavazati aránya 2019. december 31-én:

Név Cím (Székhely) Elsőbbségi részvény db Törzs- részvény db Tulajdonolt részvény db Tulajdonolt névérték Tulajdoni hányad %

Budapest	1	1 286 693	1 286 694	2 573 388 000	75,91
Budapest	-	329 659	329 659	000 000 000	19,45
Budapest	1	-	1	2 000	0,00
Budapest	158	78 605	78 763	157 526 000	4,65
Budapest	1	-	1	2 000	0,00

Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.

MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.

Takarékbank Zrt.

Takarék Jelzálogbank Nyrt.

Az Integrációhoz 2015. szeptember 23-án csatlakozott a Takarék Jelzálogbank Nyrt. és a Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. A Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. 2019. október 31-ei hatállyal beolvadt a

Takarékbank Zrt.-be és jogutódlással megszűnt. A Takarék Jelzálogbank Zrt. továbbra is 1 darab szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezik.

Az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-ben 1 tag rendelkezik 10 % feletti tulajdoni hányaddal, részvényei darabszáma: 1 286 694 db, tulajdoni hányada: 75,91%, ezen kívül 5 % feletti tulajdoni hányadot egyetlen tag sem ér el.

Az MTB Bank Zrt. az integrált takarékszövetkezetek központi bankja, a Bank fő ügyfélköre a takarékszövetkezeti integráció, emellett a vállalati szektornak nyújt aktív és passzív oldali szolgáltatásokat. Az Integráció által nyújtott jelentősebb szolgáltatások az alapvető pénzügyi szolgáltatásokon (hitelezés, betétgyűjtés, pénzforgalmi számlavezetés) túlmenően:

• Devizaszámla vezetés és valutaforgalmazás

• Bankkártya kibocsátás, elfogadás, forgalmazás

• Befektetési eszközök forgalmazása

• Letétkezelés

• Értékpapír- és ügyfélszámla vezetés

• Készpénzfeldolgozás

• Hitelügyletek közvetítése

A Bank Magyarországon bejegyzett, zártkörű részvénytársaság formában működő vállalkozás. Az MTB Zrt. székhelyének címe 1122 Budapest, Pethényi köz 10. A Bank nem rendelkezik fiókhálózattal, ügyfelei jellemzően elektronikus terminálokon keresztül közvetlenül a központi egységekkel lépnek kapcsolatba. A Bank a devizaszámlavezetésre, a valuta- és a bankkártyaforgalmazásra, valamint a befektetési szolgáltatások nyújtására ügynököket alkalmaz, főleg az integrált takarékszövetkezetek köréből.

Az MTB Zrt. és leányvállalatai a Magyarországon hatályos jogszabályok előírásai szerint vezetik nyilvántartásaikat és állítják össze főkönyvi kimutatásaikat. A Bank és leányvállalatai, illetve a Szövetkezeti Hitelintézetek magyar forintban (Ft) vezetik könyveiket, a Bank horvát társaságának funkcionális pénzneme horvát kuna. Jelen beszámolóban az adatok millió Ft-ban értendők, az ettől eltérőt külön jelöljük.

A Bank tevékenységének jogszabályi környezete 2013. nyarán jelentősen megváltozott, amikor a Magyar Országgyűlés által elfogadott törvény alapján létrejött az Integráció.

A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvényt (Szhitv.) 2013. július 12-én hirdették ki és másnap lépett hatályba.

Az Integráció 2019. január 1-én 16 önálló, magántulajdonban lévő szövetkezeti hitelintézet ( továbbiakban: SZH, szövetkezeti hitelintézet) – takarékszövetkezet, hitelszövetkezet, illetve bank – együttműködése.

A Bank közgyűlése által 2018. november 30-án elfogadott, a Takarék Csoport új, 2019-2023 közötti időszakra szóló üzleti stratégiájának megfelelően 2019. évben létrehozásra került egy új, korszerű, univerzális kereskedelmi bank, amelyben a takarékok egyesültek, és amely az összes takarék ügyfeleinek kiszolgálását végzi a továbbiakban a teljes Takarék Csoport országos kereskedelmi bankjaként.

2019. február 14-én a Bank rendkívüli közgyűlése döntött a Bank nevének megváltoztatásáról annak érdekében, hogy a 2019-ben 12 takarékszövetkezet, 2 regionális bank, valamint a Takarék Kereskedelmi Bank fokozatos egyesülésével létrejövő új univerzális kereskedelmi bank tovább vihesse a Takarékbank nevet. 2019. április 1-től az Integráció központi bankjának, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-nek új elnevezése MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., rövid neve MTB Zrt.

A Bank a 2019. február 14-én tartott rendkívüli közgyűlésén határozott a betét és más visszafizetendő pénzeszköz, pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés-állományának, valamint hitel és pénzkölcsön szolgáltatás nyújtására irányuló szerződéses állományának a Takarékbank Zrt.-re (korábbi nevén Xxxxxxx Xxxxxxx Bank Zrt.) történő átruházásáról, amely 2019. május elején megtörtént.

Az MTB Zrt. az Integráció központi bankjaként egyfelől szabályozza és biztosítja az integrációban részt vevő hitelintézetek egységes banki működését és koordinálja üzleti fejlődésüket, másfelől korszerű termékeket és szolgáltatásokat nyújt a szövetkezeti hitelintézetek számára.

Az Szhitv. erejénél fogva meghatározza az MTB Zrt. központi banki feladatait. A Bank a szövetkezeti hitelintézetekre kötelező szabályzatot fogad el a kockázatkezelés részletes szabályairól, a követendő üzletpolitikáról, a közös marketing folytatásáról, az egységes informatikai rendszer kialakításáról. A Bank ezen felül ellenőrzi a szövetkezeti hitelintézetek tevékenységét, és a jogszabályoknak, valamint az Integrációs Szervezet és a Bank által kiadott szabályzatoknak megfelelő működés érdekében utasítást adhat a szövetkezeti hitelintézeteknek.

Az Integráció által nyújtott jelentősebb szolgáltatások az alapvető pénzügyi szolgáltatásokon (hitelezés, betétgyűjtés, pénzforgalmi számlavezetés) túlmenően:

- A takarékszövetkezeti integráció hitelintézeteinek integrációs üzleti irányító szervezeti feladatai

- Bankkártya kibocsátás, elfogadás, forgalmazás

- Befektetési eszközök forgalmazása

- Letétkezelés

- Értékpapír- és ügyfélszámla vezetés

- Készpénzfeldolgozás

A Szövetkezeti Hitelintézetek a Bankkal kötött ügynöki, illetve megbízási szerződések keretében, a Felügyelet külön engedélye alapján, az alábbi banki szolgáltatásokat nyújthatják ügyfeleik részére:

- Devizaszámla vezetés és valutaforgalmazás

- Befektetési szolgáltatás

- Bankkártya forgalmazás és elfogadás

- Hitelügyletek közvetítése

Az Szhitv. a kockázatok és azok kezelése, valamint a tőkekövetelmény szempontjából több új változást idézett elő az MTB Zrt. és a szövetkezeti hitelintézetek vonatkozásában. Ezek közül a legfontosabbak az alábbiakban foglalhatók össze:

Összevont alapú felügyelet

Az Szhitv. 1. § (2) bekezdése értelmében a szövetkezeti hitelintézetek hosszú távú prudens működésének intézményi garantálása és a szövetkezeti hitelintézetek szavatoló tőkéjének biztosítása érdekében létrejött a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációja. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációjának szervei az Integrációs Szervezet és az MTB Zrt. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációjának központi bankja az MTB Zrt.

Az Szhitv. 1. § (6) bekezdése értelmében az MTB Zrt. és a szövetkezeti hitelintézetek a Hpt. értelmében összevont felügyelet alá tartoznak.

Az Szhitv. 1. § (6) bekezdése alapján az MTB Zrt. az összevont alapú felügyeletre vonatkozó bejelentési kötelezettségének eleget tett. Az összevont alapú felügyelet nyilvántartásba vételéről, illetve a prudenciális konszolidáció módszerének meghatározásáról megszületett az MNB döntése.

Egyetemleges felelősség

Az MTB Zrt. az Szhitv. értelmében köteles az Integráció tagjaira egységesen vonatkozó kockázatkezelési szabályzatot készíteni (Szhitv. 1. § (4) pontja). Az MTB Zrt. a törvényben foglaltakat úgy teljesíti, hogy kockázatkezelési szabályzatot témakörönként készíti el és bocsátja ki a szövetkezeti hitelintézetekre vonatkozóan.

Az egyetemleges felelősségi körbe tartozó intézmények esetében a prudenciális követelményeknek való megfelelés alóli egyedi mentesség fennállását 2014. március 3-án állapította meg a Bank Igazgatósága.

2013-tól az MTB Zrt. leányvállalatainak minősülnek azon szövetkezeti hitelintézetek, amelyekre a törvényben foglalt egyetemleges felelősség kiterjed. 2019. január 1-én összesen 13 szövetkezeti hitelintézet tartozik a Bank egyetemleges felelősségi körbe, amelyek ezzel egyidejűleg a jelen konszolidált

beszámoló szempontjából teljes körűen bevont vállalatoknak minősülnek, amely SZH-k 2019 során fokozatosan beolvadtak a Takarékbank Zrt.-be.

2. A JELENTŐS SZÁMVITELI POLITIKÁK ÖSSZEFOGLALÁSA

A számviteli elvek azon konkrét elvek, alapok, konvenciók, szabályok és gyakorlat, amelyeket a Csoport a konszolidált pénzügyi kimutatások összeállítása és bemutatása során alkalmaz. Az alábbiakban ismertetett számviteli politikák alkalmazása következetesen történt a jelen konszolidált pénzügyi kimutatásokban bemutatott valamennyi időszakra vonatkozóan, és azokat a Csoportba tartozó gazdálkodó egységek következetesen alkalmazták.

A KONSZOLIDÁCIÓ ALAPJA, KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ

A leányvállalatok a Xxxxxxx által ellenőrzött gazdálkodó egységek. Ellenőrzés akkor áll fenn, ha a Csoport a leányvállalatokban való részvételéből származóan, változó hozamoknak van kitéve, illetve azokkal kapcsolatban jogokkal rendelkezik, és leányvállalat felett gyakorolt hatalma útján képes befolyásolni ezeket a hozamokat. Az ellenőrzés megítélése a tényleges szavazati jogok figyelembevételével történik. Az újonnan megszerzett leányvállalatokat azzal a dátummal kezdődően vonjuk be a konszolidációba, amikor a Csoport megszerezte az ellenőrzést. Amennyiben a leányvállalatnak a beolvadás időpontjára nem áll rendelkezésre pénzügyi beszámolója, akkor a beolvadás időpontjához legközelebb eső negyedéves pénzügyi beszámoló adataival kerül bevonásra. A leányvállalatok megszerzését a felvásárlási számviteli módszerrel számoljuk el. Az akvizícióhoz közvetlenül kapcsolódó költségnek az átadott ellenérték adásvételkor fennálló valós értéke az eredményben kerül kimutatásra. A megszerzett azonosítható eszközöket, kötelezettségeket és függő kötelezettségeket a felvásárlás napján fennálló valós értékükön értékeljük. Az akvizíció költségéből az azonosítható eszközök, kötelezettségek és függő kötelezettségek Csoportra jutó részének valós értékét meghaladó részt goodwillként mutatjuk ki. Ha az akvizíció költsége kisebb, mint a megszerzett üzleti vállalkozás azonosítható eszközei, kötelezettségei és függő kötelezettségei Csoportra jutó részének valós értéke, a különbözetet azonnal az időszaki átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban jelenítjük meg.

A konszolidált beszámoló tartalmazza azoknak a leányvállalatoknak a beszámolóit is, amelyekben a Bank ellenőrző befolyással rendelkezik és konszolidált pénzügyi helyzet szempontjából jelentőséggel bírnak (együtt a továbbiakban: Csoport). A Bank ellenőrző befolyással rendelkezik azokban a társaságokban, melyekben közvetlen vagy közvetett módon a jegyzett tőke, vagy a szavazati jogok több mint 50%-át gyakorolja, vagy az Igazgatóság tagjainak többségét jogosult megválasztani, illetve visszahívni. A leányvállalatok felsorolását a 2.27. pont tartalmazza.

Azon társaságok, ahol a Banknak nincs ellenőrző, vagy jelentős befolyása, értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek a beszámolóban, mert nincs megbízható módszer a valós értékük becslésére és a vezetőség véleménye szerint ez az érték tükrözi legmegfelelőbben valós értéküket.

2.1 Bemutatási elvek a pénzügyi kimutatásokban

A konszolidált pénzügyi beszámoló a Csoport kimutatásait foglalja magában. A leányvállalatok bevételei, ráfordításai, eszközei és forrásai a konszolidált pénzügyi beszámoló megfelelő sorain jelennek meg, a csoporton belüli egyenlegek és tranzakciók kiszűrése után.

2.2 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Sztenderdeknek való megfelelés

Jelen konszolidált beszámoló a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Sztenderdek (IFRS), és azok minden alkalmazható, és az Európai Unió által befogadott szabályai szerint készült.

Az IFRS-ek az IASB és elődje által kiadott számviteli sztenderdekből, valamint a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság (IFRIC) és elődje által kiadott értelmezésekből állnak.

A konszolidált pénzügyi kimutatások magyar forintban (Ft), millióra kerekítve kerültek bemutatásra, kivéve, ha ettől eltérően került megjelölésre.

2.3 A beszámoló készítésének alapja

Az egyedi pénzügyi beszámoló az IFRS által előírt, illetve megengedett értékelési módszereknek megfelelően bekerülési költség alapon kerül összeállításra, kivéve a kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket, valamint a kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket (FVTPL) és az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt eszközöket (FVOCI), amelyek valós értéken kerültek értékelésre a beszámolóban.

Vállalkozás folytatásának elve

A konszolidált pénzügyi kimutatások a vállalkozás folytatásának elvén alapulnak. A pénzügyi kimutatások elkészítése során a vezetés megítéli a Xxxxxxx Csoportnak a vállalkozás folytatására vonatkozó képességét. A Takarék Csoportnak pénzügyi kimutatásait a vállalkozás folytatását feltételezve kell elkészítenie, kivéve, ha a vezetésnek szándékában áll megszüntetni vagy beszüntetni az üzletszerű tevékenységet, vagy amikor nem áll előtte ezen kívül más reális lehetőség. Ha a vezetésnek a mérlegelés során olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatos lényeges bizonytalanságokról van tudomása, amelyek jelentős kétséget támasztanak a Csoport vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatban, a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie ezeket a bizonytalanságokat.

2.4 Valós érték meghatározása

Amennyiben a pénzügyi eszközök és források valós értékének meghatározása nem aktív piaci ár alapján kerül meghatározásra, valamilyen értékelési modell alkalmazására van szükség. Az értékelési modellek input adatai megfigyelhető piaci adatok, ahol lehetséges. Ahol azonban ez nem lehetséges, ott saját megítélés szükséges a valós érték meghatározásához.

A Bank a következő hierarchiát használja, hogy meghatározza és közzétegye a pénzügyi instrumentumok valós értékét valamely értékelési technikával:

Szint 1: aktív piacon jegyzett piaci (nem módosított) ár;

Szint 2: más technika, melyhez minden, a valós értékre jelentős hatással bíró adat nyilvánosan hozzáférhető közvetlenül vagy közvetetten; és

Szint 3: technikák, melyekhez van olyan, a valós értékre jelentős hatással bíró adat, mely nem nyilvános piaci adaton alapul.

A mérlegben kötelezően az eredménnyel szemben valósan értéken értékelt, nem kereskedési céllal tartott pénzügyi instrumentumok valós értékét a Bank egyedileg állapítja meg az alábbiak szerint.

Az alkalmazott értékelési modell figyelembe veszi:

- a hitelek ütemezett és kalkulált tőketörlesztéseit, bizonyos korlátozásokkal

- az átárazódó hitelek esetén a modell újrakalkulálja a kamatokból származó cash flow-kat

- egyszerűsített módszerrel számított amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek esetén valós érték korrekciót nem alkalmaz

Az így számított pénzáram-sorozatok a Bank által használt értékelő hozamgörbével kerülnek diszkontálásra, amely az alábbi összetevőket tartalmazza:

- Releváns piaci hozamgörbe

- Éves kockázati költségből implikált felár

- Hitelekre allokált tőkéből implikált felár (szabályozói minimum tőkekövetelmény és az összes puffer)

- Felosztott működési költségek

A nettó eszközérték, azaz a teljes hitelportfolió valós értéke a devizaértékek összesítésével és forintra történő átváltásával kerül meghatározásra.

Az IFRS 13 elvárásai alapján a valós érték meghatározása során a következő szempontok mérlegelése várható el a Társaságtól a legmegfelelőbb értékelési módszer kiválasztása során:

• a Bank számára ésszerűen rendelkezésre álló információk köre;

• aktuális és várható piaci viszonyok;

• a befektetési időhorizont és a befektetési típusa (például a rövid távú pénzügyi befektetések valós értékének mérésekor az aktuális piaci hangulat jobban megragadható néhány értékelési technikával, mint másokkal);

• a részesedés tárgyát képező entitás életciklusa (az eltérő életciklusokban a részesedés valós értékét jobban megragadják egyes értékelési modellek, mint mások);

• az entitás üzleti tevékenységének pro- vagy kontraciklikussága; valamint

• azon iparági sajátosságok, amelyben az entitás működik.

Illikvid tőzsdei részesedések esetén a Bank a piaci gyakorlattal összhangban a valós érték meghatározása során 180 napos volumennel súlyozott átlagárat alkalmaz.

Piacon megfigyelhető árból nem származtatható árazású tőkeinstrumentumok esetében a Bank az értékelési módszer megválasztása során elsődlegesen a részesedés tulajdonlásából származó jövőbeli várható cash flow-k rendelkezésre állását és azok megbízhatóságát mérlegeli. Osztalék és cash flow várakozások rendelkezésre állhatnak piaci adatszolgáltatóktól (Bloomberg, Reuters, S&P Market Intelligence), üzleti tervekből, menedzsment szándéknyilatkozatokból, stb.

2.5 Pénzügyi instrumentumok

A Csoport akkor, és csak akkor jelenít meg egy pénzügyi eszközt vagy pénzügyi kötelezettséget a pénzügyi helyzetére vonatkozó kimutatásában, amikor az instrumentum szerződéses feltételei rá vonatkozóvá válnak. A pénzügyi eszközök és kötelezettségek kezdeti megjelenítése tranzakciós költséggel növelt, illetve csökkentett valós értéken történik. Kivételt képeznek ezalól az eredménnyel szemben valósan értékelt pénzügyi instrumentumok, amely esetben a tranzakciós költség azonnal az eredménnyel szemben kerül elszámolásra.

A pénzügyi instrumentumok követő értékelése az eszköz vagy kötelezettség besorolásától függően amortizált bekerülési értéken vagy valós értéken történik.

2.5.1 Pénzügyi instrumentumok kategóriái

A Bank a következő pénzügyi eszközökkel rendelkezik:

- Pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek

- Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök

• Származtatott ügyletek

• Kereskedési könyvben nyilvántartott értékpapírok

- Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök:

• Valós értéken értékelt hitelek

• Nyílt végű befektetési jegyek, tőzsdei részvények

- Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

• Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapírok

- Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök:

• Bankközi kihelyezések

• Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek

- Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások

A Bank a következő pénzügyi kötelezettségekkel rendelkezik:

- Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek

• Származtatott ügyletek

- Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek (egyéb pénzügyi kötelezettségek):

• Bankközi felvétek

• Betétek

- Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások

2.5.2 Pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek

Az egyedi pénzforgalmi (Cash Flow) kimutatásban szereplő pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek a pénzeszközöket, a Magyar Nemzeti Bankkal szembeni követeléseket és azon, bankokkal szembeni követeléseket tartalmazzák, melyek eredeti futamideje kevesebb, mint 90 nap.

A pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek amortizált bekerülési értéken kerülnek a mérlegben kimutatásra.

2.5.3 Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök

Az eredménnyel szemben valósan értékelt értékpapírok tartásának üzleti célja nem a szerződéses cash flow-k beszedése vagy a szerződéses cash flow-k beszedése és az értékpapír eladása.

A Bank az eredménnyel szemben valósan értékelt értékpapírokat a pénzügyi helyzet kimutatásban valós értéken mutatja be. A valós érték változása a „Nettó üzleti (trading) eredmény” soron kerül kimutatásra. A kamat- és osztalék bevétele vagy ráfordítása is ezen a soron kerül elszámolásra a szerződéses feltételeknek megfelelően, vagy amikor a Bank jogosulttá válik a kifizetésre. Ide sorolja a Bank azon vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjait, melyeket kereskedési céllal vásárolt, hogy a piaci ár függvényében azokat eladja vagy visszavásárolja rövidtávon.

2.5.4 Derivatívák (származékos ügyletek)

A származékos piaci ügyletek két fél közötti pénzügyi szerződést jelentenek, ahol a fizetés egy, vagy több adott pénzügyi instrumentum árának, valamely referencia hozam vagy indexhez képesti elmozdulásától függ, későbbi dátumra teljesül, és nulla vagy alacsony a kezdeti költsége.

A derivatívák kezdeti megjelenítése valós értéken történik, eszközként, amennyiben a valós érték pozitív, vagy kötelezettségként, amennyiben a valós érték negatív. A derivatívák valós értékének változása a

„Nettó üzleti (trading) eredmény” soron jelenik meg. A derivatívák realizált eredménye is a „Nettó üzleti (trading) eredmény” soron jelenik meg.

A származékos piaci ügyletek lehetnek forward, futures, swap és opciós ügyletek.

2.5.5 Fedezeti ügyletek

A Bank fedezeti ügyleteket köt a kamat, árfolyam és hitelezési kockázatának kezelésére, beleértve azon kitettségeket is, amelyek jövőbeni tranzakciókból és kötelezettségvállalásokból erednek. A különböző kockázatok kezelése kapcsán a Bank fedezeti ügylet elszámolást alkalmaz a feltételeknek megfelelő ügyletekre. A szerződés életbe lépésekor a Bank dokumentálja a fedezeti ügylet és a fedezett instrumentum közötti kapcsolatot, amely dokumentum tartalmazza a kockázat jellegét, a kockázatkezelési célokat és stratégiákat. A fedezeti dokumentációban rögzítésre kerül a fedezeti hatékonyság mérésének módszere.

A fedezeti kapcsolat megállapításakor a Bank értékeli, hogy várhatóan hosszú távon is hatékony lesz-e a fedezeti ügylet, a fedezett kockázatnak tulajdonítható valós érték vagy cash flow változásokat ellentételező hatások elérésében. A fedezeti ügyleteket a felelős szakterület negyedévente értékeli.

A fedezeti ügyletek akkor tekinthetőek hatékonynak, ha a fedezett kockázatnak tulajdoníthatóan a valós érték, vagy cash flow változásokat ellentételező hatások eredménye 80-125 %-os tartományon belülre esik, abban az időszakban, amelyre a fedezetet megjelölték.

A fedezeti ügyletek elszámolásához az ügyleteket két kategóriába sorolhatja a Bank:

(a) piaci értékre vonatkozó fedezeti ügyletek (fair value hedges), melyek adott eszköz vagy kötelezettség piaci értékében bekövetkező változások fedezésére szolgálnak és

(b) cash flow fedezeti ügyletek (cash flow hedges), melyek adott eszközhöz, kötelezettséghez vagy jövőbeni tranzakcióhoz kapcsolódó pénzmozgásban bekövetkező változások fedezésére szolgálnak.

A bank működésében nincs külföldi érdekeltségbe történő nettó befektetés fedezeti ügylet.

Amennyiben a fedezeti kapcsolat bizonyítottan hatékony, a valós érték fedezeti ügyletek valós értékének változása, valamint a fedezett eszköz vagy kötelezettség fedezett kockázatra jutó valós értéknek változása a konszolidált átfogó eredményben kerül kimutatásra.

A fedezeti ügyletek elszámolására vonatkozó feltételeket teljesítő pénzforgalmi fedezeti ügyleteken keletkező nyereség/veszteség hatékony része (effective hedge) az egyéb átfogó jövedelmen belül kerül felvételre. Az egyéb átfogó jövedelmen belül kimutatott hatékony pénzforgalmi fedezeti ügyleten realizált eredmény azon periódusra vonatkozó eredménykimutatásban kerül megjelenítésre, amelyikben a fedezeti ügylet hat az eredményre, vagy a vonatkozó eszköz vagy kötelezettség beszerzési árának részét képezi. A nem hatékony rész az eredménykimutatásban kerül felvételre.

A fedezeti elszámolás megszűnik amennyiben a fedezeti ügylet lejár, vagy eladásra kerül, lezárják, lehívják vagy megszűnik a fedezeti kapcsolat. Ezekben az esetekben az adott időpontig felhalmozott és az egyéb átfogó jövedelemben kimutatott eredmény, mindaddig az egyéb átfogó jövedelem része marad, amíg a várt jövőbeli tranzakció meg nem történik. Ha a fedezeti ügylet megvalósulásának valószínűsége megszűnik, akkor az egyéb átfogó jövedelem részeként felhalmozott eredmény átvezetésre kerül az adott időszak eredményébe.

A fedezeti ügyletek fedezeti instrumentumai (swapok) kapcsán elszámolt eredményt a következő eredménykimutatás sorok tartalmazzák:

(a) kamatbevételen és kamat ráfordításon

(b) deviza műveletek eredményén

(c) derivatív ügyletek valós érték változásának eredményén a valós érték további változása

Azon kockázatkezelési szempontból fedezeti ügyletnek minősülő ügyletek (gazdasági fedezeti ügyletek) piaci átértékeléséből keletkező eredménye, melyek számviteli szempontból nem tartoznak a fedezeti elszámolás alá, közvetlenül az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra.

2.5.6 Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapírok

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt (FVTOCI) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tartásának üzleti célja a szerződéses cash flow-k beszedése és az értékpapír eladása és ezen értékpapírok szerződéses feltételei kizárólag a fennálló tőkekövetelésre és az arra számolt kamat beszedésére jogosítanak fel meghatározott időpontokban. Az értékpapír kezdeti megjelenítése valós értéken a teljesítési időpont szerinti elszámolásnak megfelelően történik. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok követő értékelése a későbbi beszámolási időpontokban valós értéken történik. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapírok nem realizált nyeresége és vesztesége (valós érték különbözet) közvetlenül az egyéb átfogó jövedelemben kerül elszámolásra, míg az ezeken az eszközökön keletkező kamat és árfolyam eredmény az egyedi eredménykimutatásban jelenik meg.

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok közé azon tőkeinstrumentumait sorolja a Bank, amelyeket nem kereskedési célból vásárol. A besorolás egyedi döntés függvénye és visszavonhatatlan a kezdeti megjelenítéskor. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt tőkeinstrumentumok követő értékelése valós értéken történik, és a teljes valós érték változást az egyéb átfogó jövedelemben jeleníti meg a Bank, az eredménybe történő későbbi átvezetés nélkül. Az eredménybe akkor sem kerül átvezetésre, ha a befektetést elidegeníti. A tőkeinstrumentumokból származó osztalékot a Bank az eredménykimutatásban számolja el bevételként.

2.5.7 Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek, bankközi kihelyezések

A Bank amortizált bekerülési értéken értékeli azokat a hiteleket, bankközi kihelyezéseket és követeléseket, amelyeket a szerződéses cash flow-k beszedése érdekében tart, továbbá ezen pénzügyi eszközök szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kintlévő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései.

Az amortizált bekerülési értéken értékelt hiteleit és követeléseit a Bank kezdeti megjelenítéskor a teljesítés napján fennálló valós értéken jeleníti meg, növelve vagy csökkentve azon tranzakciós költségekkel, amelyek közvetlenül a követelések megszerzéséhez vagy keletkeztetéséhez kapcsolhatók.

Az amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek és a bankközi kihelyezések, követelések amortizált bekerülési értéken, a hitelezési, illetve kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztéssel csökkentett, még visszafizetetlen tőkekövetelésekként szerepelnek az elhatárolt kamatokkal növelt értéken. Amennyiben a rendelkezésre álló információk alapján értékvesztés elszámolása szükséges, az eszközök könyv szerinti értéke külön értékvesztés számlán keresztül kerül csökkentésre, az értékvesztés az eredménykimutatásban kerül elszámolásra.

2.5.8 Átstrukturált hitelek

A jelentős fizetési késedelemben lévő ügyfelek esetében, ahol lehetséges, a Bank előnyben részesíti a kihelyezett ügyfél hitelek átstrukturálását a fedezet érvényesítésével szemben. Az újratárgyalt hitelek átstrukturálására a fizetési futamidő meghosszabbításával és/vagy új hitel kondíciós megállapodások megkötésével kerülhet sor. A Banknál az átstrukturált hitelek tekintetében nem volt jelentős eredményhatás.

A Bank vezetése folyamatosan figyeli az újratárgyalt hiteleket, hogy biztosítsa az összes feltételnek való megfelelést és a jövőbeni pénzáramok befolyását. Az átstrukturált hitelekre továbbra is egyedi és portfolió szintű értékvesztés képzés történik a hitel eredeti effektív kamatlábának használatával.

Újratárgyalt hitelek esetén az ügyfelek besorolása (és végső soron az értékvesztés) javulhat, ha az ügyfelek terv szerint kezdik fizetni a törlesztő részleteket. Az állami program keretében nyújtott konstrukciókat (gyűjtő számlás hitelek, forintosított hitelek) is átstrukturáltnak kezeli a Bank akkor is, ha az alapügylet tekintetében nem volt fizetési probléma.

Amennyiben egy pénzügyi eszköz szerződéses cash flow-it újratárgyalják vagy módosítják és az újratárgyalás, illetve módosítás nem eredményezi a pénzügyi eszköz kivezetését, a Bank újrakalkulálja a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékét, és a módosítás miatti nyereséget vagy veszteséget az eredményben számolja el. A pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékét az újratárgyalt vagy módosított szerződéses cash flow-k jelenértékeként kell újraszámítani, ahol a diszkontráta a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlába.

Amikor a pénzügyi eszköz szerződéses cash flow-it újratárgyalták vagy módosították és a pénzügyi eszközt nem vezették ki, a Bank értékeli, hogy jelentősen nőtt-e a pénzügyi eszköz hitelkockázata a kezdeti megjelenítés óta. Amennyiben a hitelkockázat jelentősen nőtt a kezdeti megjelenítéskor elvárthoz képest, úgy az értékvesztés a teljes élettartami várható hitelezési veszteséggel egyező összegben kerül megállapításra. Az átstrukturált hitelek értékvesztése általában a 12 havi várható hitelezési veszteségen alapul, amennyiben objektív bizonyíték van rá, hogy a módosítást követően a hitelfelvevő visszafizetési szokásai javultak, ami a hitelkockázat korábbi jelentős növekedésének megszűnését eredményezte.

2.5.9 Hitelekre képzett értékvesztés

A Bank az IFRS 9 standard előírásainak megfelelően a hitelekre és bankközi kihelyezésekre értékvesztést a várható veszteség alapú modell alapján számol el. A háromszintű modell alapján a kezdeti megjelenítés pillanatától kezdve 12 havi várható hitelezési veszteséggel megegyező összegben kerül az értékvesztés elszámolásra, kivéve a vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszközök (POCI) esetében. A kezdeti megjelenítés óta jelentősen megnövekedett hitelkockázattal rendelkező vagy objektív bizonyítékok alapján értékvesztett ügyletek esetében élettartami várható hitelezési veszteséggel megegyező összegű értékvesztés kerül elszámolásra. Ha egy eszköz megfelel a nem-teljesítés definíciójának, akkor a harmadik szakaszba lép.

A Bank a POCI eszközöket az IFRS 9 értékvesztésre vonatkozó részének értelmében, olyan pénzügyi eszközökként határozza meg, amelyek már keletkezéskor értékvesztettek (vagyis megfelelnek a nem- teljesítés definíciójának). A POCI eszközöket kezdeti megjelenítéskor csökkentett értéken kell megjeleníteni és a továbbiakban amortizált bekerülési értéken kell szerepeltetni a mérlegben a korrigált effektív kamatlábbal. A követő értékelés során az élettartam alatti várható hitelezési veszteség változásai az eredménykimutatásban kerülnek kimutatásra.

2.5.10 Pénzügyi eszközök kivezetése

A pénzügyi eszközeit a Bank a teljesítés napján fennálló valós értéken vezeti ki, ahol a teljesítés napja az átadás, megszűnés, lejárat napját jelenti.

Egy pénzügyi eszköz (vagy annak része, vagy pénzügyi eszközök csoportja) kivezetésre kerül, ha:

• a pénzügyi eszközből származó cash flow-kra vonatkozó szerződéses jog lejár, vagy

• a pénzügyi eszközből származó cash flow-kra vonatkozó szerződéses jogokat átadja; vagy szerződéses kötelmet vállal a pénzügyi eszközből származó cash flow-k harmadik fél számára történő megfizetésére egy átadási megállapodás keretében, és

• a Bank lényegileg minden, a pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó kockázatot és hasznot átad, vagy

• a Bank nem tart meg és nem is ad át lényegileg minden, a pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó kockázatot és hasznot, de átadja a pénzügyi eszköz ellenőrzését.

Ha a Bank nem adja át, és nem is tartja meg lényegileg az összes átadott eszköz tulajdonlásával járó kockázatot és hasznot, de megtartja ellenőrzését az átadott eszköz felett, az átadott eszközben folytatódó részvételének az arányában folytatja az átadott eszköz kimutatását. Az átadott eszközre vonatkozó folytatódó részvételének mértéke az a mérték, ameddig a Bank az átadott eszköz értékében bekövetkező változások kockázatainak ki van téve. Amikor a Bank továbbra is kimutat egy eszközt a folytatódó részvétele mértékéig, egy kapcsolódó kötelezettséget is megjelenít.

Egy pénzügyi eszköz kivezetésekor a könyv szerinti érték és a tranzakciós ár közötti különbözet az eredményben számolandó el. Az FVOCI kategóriába tartozó hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközök esetén a kivezetéskor az egyéb átfogó jövedelemben felhalmozott nyereség vagy veszteség átvezetésre kerül az eredménybe. Az FVOCI kategóriába tartozó tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a kivezetéskor az egyéb átfogó jövedelemben felhalmozott nyereség vagy veszteség nem kerül átvezetésre az eredménybe, hanem a Bank a felhalmozott nyereséget vagy veszteséget az egyéb átfogó jövedelemből közvetlenül az eredménytartalékba sorolja át.

2.6 Társult és közös vállalkozások

A Csoport külön soron mutatja be a társult és közös vállalkozásokban fennálló részesedéseit, amelyeket tőkemódszerrel konszolidál.

A társult vállalkozás olyan gazdálkodó egység, amely felett a Bank jelentős befolyással rendelkezik.

A jelentős befolyás hatalom egy befektetést befogadó pénzügyi és működési politikájával kapcsolatos döntésekben való részvételre, de nem ezen politikák ellenőrzése vagy közös ellenőrzése.

A Takarékcsoport a jelentős befolyás létezését a következők szerint ítéli meg:

Ha az anyavállalat közvetlenül vagy közvetve (pl. leányvállalatokon keresztül) a befektetést befogadó szavazati jogainak legalább 20 %-ával rendelkezik, feltételezett, hogy az anyavállalatnak jelentős befolyása van, kivéve, ha egyértelműen bizonyítható, hogy nem.

A közös vállalkozás egy olyan közös szerveződés, amelynek keretében a szerveződés felett közös ellenőrzést gyakorló felek a szerveződés nettó eszközeire vonatkozó jogokkal rendelkeznek.

A közös vállalkozás ellenőrzésében részt vevő fél a közös vállalkozásban részt vevő, a közös vállalkozás felett közös ellenőrzést gyakorló fél.

2.7 Lízingek

A Bank minden 2018. január 1. után megkötött szerződés esetében megvizsgálja, hogy az adott szerződés lízing vagy lízinget tartalmaz az IFRS 16 előírásainak megfelelően.

Annak értékeléséhez, hogy egy szerződés lízing, vagy lízinget tartalmaz, a Bank megvizsgálja, hogy a szerződés egy időszak tekintetében átadja-e a jogot egy azonosított eszköz használatának ellenőrzése felett ellentételezés fejében. A szerződés akkor adja át a jogot egy azonosított eszköz használata felette, ha:

• A szerződés azonosított eszközt tartalmaz. A szerződés az eszközt explicit vagy implicit módon is meghatározhatja. Az eszköznek fizikailag elkülöníthetőnek kell lennie, vagy lényegében az azonosított eszköz összes kapacitását kitevőnek kell lennie. A vevő nem az azonosított eszköz használati jogával, ha a szállítónak a használati időszak alatt az eszköz tekintetében lényegi helyettesítési joga van.

• Az azonosított eszköz használatából eredő gazdasági hasznok lényegében teljes mértékű megszerzésének joga az eszköz használatának időtartama alatt.

• Az azonosított eszköz hasznosítása meghatározásának joga. A lízingbevevő megszerzi ezt a jogot, amennyiben olyan döntési jogkörrel rendelkezik, amellyel joga van meghatározni az eszköz használati időszak alatti használatának módját és célját. Abban az esetben, mikor az eszköz használatának módjára és céljára vonatkozó releváns döntések előre meghozottak, akkor a lízingbe vevőnek joga van irányítani az eszköz használatának a módját az alábbi módok egyike szerint:

- a lízingbe vevőnek joga van az eszköz használati időszak alatti üzemeltetésére; vagy

- a lízingbe vevő az eszközt oly módon alakította ki, amely előre meghatározza az eszköz használati időszak alatti használatának módját és célját.

Minden lízingelt eszköz esetében a Bank él a standard által megengedett könnyítési lehetőséggel, vagyis a nem lízing összetevőt nem különít el a lízing összetevőktől és az egyes lízing összetevőt és a kapcsolódó nem lízing összetevőket egyetlen lízing összetevőként számolja el.

A Bank csak akkor vizsgálja felül, hogy a szerződés lízing-e, vagy lízinget tartalmaz-e, ha a szerződés feltételei megváltoztak.

A Bank nem alkalmazza az IFRS 16 Lízing Standard előírásait az immateriális javakra.

A Bank, mint lízingbevevő

A Bank, mint lízingbe vevő a lízingszerződés kezdőnapján megjeleníti a használati-jog eszközt és a kapcsolódó lízingkötelezettséget. A használati jog eszközt a Bank a kezdőnapon bekerülési értéken értékeli. A bekerülési érték részét képezi:

• a lízingkötelezettség kezdeti megjelenítéskori értéke;

• a kezdőnapon vagy azt megelőzően fizetett lízingdíjak;

• a lízingbevevő kezdeti közvetlen költségei; és

• a lízingbevevő becsült költségei a mögöttes eszköz leszerelésével, elszállításával és a helyszín helyreállításával vagy a mögöttes eszköz lízingfeltételekben előírt állapotának helyreállításával kapcsolatban

• csökkentve a kapott lízingösztönzőkkel.

A kezdeti megjelenítést követően a Bank a használati-jog eszközt a bekerülési-érték modell alkalmazásával értékeli. A Bank a használatijog-eszköz értékcsökkenését a kezdőnaptól a használatijog- eszköz hasznos élettartamának vége és a lízingfutamidő vége közül a korábbi időpontig lineárisan számolja el. A használati jog eszközök becsült hasznos élettartamának meghatározása a saját tulajdonú ingatlanokhoz, gépekhez, berendezésekhez és járművekhez hasonlóan történik. A Bank az IAS 36 Eszközök értékvesztése standardot alkalmazza annak megállapításához, hogy a használatijog-eszköz értékvesztett-e, illetve a standarddal összhangban jeleníti meg az azonosított értékvesztés miatti veszteséget.

A Bank a lízingkötelezettséget az addig a napig ki nem fizetett lízingdíjak jelenértékeként értékeli, diszkontálva a lízing implicit lízingkamatlábával, amennyiben az könnyen meghatározható. Ha ez a kamatláb nehezen meghatározható, a Bank a járulékos lízingbevevői kamatlábat alkalmazza. A Bank a lízingszerződései esetében jellemzően a saját járulékos kamatlábát alkalmazza. A lízingkötelezettségben figyelembe vett lízingdíjak a mögöttes eszköz lízingfutamidő alatti használati jogáért járó, a kezdőnapig ki nem fizetett következő összegekből állnak:

• fix díjak, ideértve a lényegében fix díjakat is;

• változó lízingdíjak, amelyek valamely indextől vagy rátától függenek (kezdeti értékelésük alapja a kezdőnapi index vagy ráta);

• a Bank által a maradványérték-garanciák keretében várhatóan kifizetendő összegek;

• a vételi opció lehívási ára, ha a Bank ésszerűen biztos abban, hogy lehívja az opciót;

• a lízing megszüntetése miatti kötbérek, ha a lízing futamideje egy lízingmegszüntetési opció a Bank általi lehívását is tükrözi;

• csökkenve az esedékes lízingösztönzőkkel.

A kezdeti megjelenítést követően a Bank a lízingkötelezettséget a következőképpen értékeli:

• a könyv szerinti értéket a lízingkötelezettség kamatát tükröző mértékben növeli;

• a könyv szerinti értéket a kifizetett lízingdíjakat tükröző mértékben csökkenti; és

• a könyv szerinti értéket az újraértékelés vagy lízingmódosítás, vagy a felülvizsgált lényegében fix lízingdíjak miatti újból meghatározza.

A Banknak a lízingkötelezettséget újra kell értékelnie, ha:

• a lízingfutamidő megváltozik; vagy

• egy vételi opcióval összefüggésben a mögöttes eszköz megvásárlására vonatkozó opció értékelése megváltozik; vagy

• a maradványérték-garancia keretében várhatóan kifizetendő összegek megváltoznak; vagy

• a jövőbeli lízingdíjak a meghatározásuk alapját képező index vagy ráta változása miatt megváltoznak.

A Bank a lízingdíj újbóli meghatározásának összegét a használatijog-eszköz módosításaként jeleníti meg. Ha azonban a használatijog-eszköz könyv szerinti értéke nullára csökken és a lízingkötelezettség értékelésében további csökkenés következik be, a Bank a fennmaradó újra meghatározott összeget az eredményben jeleníti meg.

A Bank a használati jog eszközöket, amelyek nem minősülnek befektetési célú ingatlanoknak, nem mutatja be elkülönítve a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásában, hanem ugyanazon a tételsoron veszi figyelembe, mint amelyiken a mögöttes eszközöket mutatná be, ha azok a tulajdonában állnának. A Bank a lízingkötelezettségeket az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek között mutatja be a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásaiban.

A Bank a standard által megengedett mentesítési kivételekkel összhangban úgy döntött, hogy a standard követelményeit nem alkalmazza a rövid futamidejű lízingek, valamint az olyan lízingek esetében, amelyeknél a mögöttes eszköz kisértékű. Ezen lízingszerződésekkel kapcsolatosan fizetett lízingdíjakat a Bank a futamidő alatt lineárisan az eredményben számolja el.

A Bank nem rendelkezik beruházási célú ingatlannak minősülő használati jog eszközökkel.

A cash-flow kimutatásban a lízingkötelezettség tőkerészéhez kötődő kifizetések a finanszírozási tevékenységek közé kerülnek, a rövid futamidejű lízingek díjait, a kisértékű eszközök lízingjeinek díjait és a lízingkötelezettség értékelésében figyelmen kívül hagyott változó lízingdíjakat a működési tevékenységek közé kerülnek besorolásra. A lízingkötelezettség kamatrészéhez kötődő kifizetéseket az IAS 7 Cash flow-k kimutatása standard fizetett kamatokra vonatkozó követelményeinek megfelelően kerülnek besorolásra a cash-flow kimutatásban.

A Bank, mint lízingbevevő jellemzően ingatlan és gépjármű lízingszerződésekkel rendelkezik.

A Bank, mint lízingbeadó

A Bank, mint lízingbeadó a lízingeket operatív lízingnek vagy pénzügyi lízingnek minősíti. Egy lízing akkor minősül pénzügyi lízingnek, ha lényegében a mögöttes eszköz tulajdonlásával járó összes kockázatot és hasznot átadja. Egy lízing akkor minősül operatív lízingnek, ha nem adja át lényegében a mögöttes eszköz tulajdonlásával járó összes kockázatot és hasznot.

Amennyiben egy szerződés lízing és nem lízing összetevőket is tartalmaz, úgy azokat a Bank elkülöníti, és a kapott ellenértéket az IFRS 15 szerint osztja meg az egyes komponensek között. Az operatív lízingszerződésekhez kapcsolódóan kapott lízing díjakat a Bank lineárisan jeleníti meg az eredményben.

A Bank nem rendelkezik visszlízing és allízing ügyletekkel. A Bank, mint lízingbeadó jellemzően ingatlan lízingszerződésekkel rendelkezik.

2.8 Tárgyi eszközös és immateriális javak

A Bank a tárgyi eszközöket és az immateriális javakat az értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékeli.

A tárgyi eszközök és immateriális javak bekerülési értéke alapvetően a következőket foglalja magában:

a) az eszköz vételára, beleértve az import vámokat, le nem vonható forgalmi adókat, módosítva a mennyiségi engedmények hatásaival;

b) az eszköz rendeltetésszerű használatra való előkészítésének tulajdonítható közvetlen költségeket, mint például:

- munkavállalói juttatások költsége,

- helyszíni előkészítés költségei,

- szállítási és kezelési költségek,

- biztosítási díjak,

- üzembe helyezés költségei,

- tesztüzem költségei,

- szakértői díjak,

- alkatrészek és karbantartási berendezések költségei.

c) várható leszerelési költségek.

A következő költségeket soha nem veszi figyelembe a Bank a tárgyi eszközök bekerülési értékében:

- egy új létesítmény megnyitásának költségei,

- egy új szolgáltatás bevezetésének költségei,

- a tevékenység új földrajzi piacokra vagy vevőkörre való kiterjesztésének költségei,

- igazgatási és egyéb általános költségek.

A költségek aktiválása addig tart, amíg az eszköz olyan helyre és állapotba kerül, hogy képes legyen a vezetés szándékainak megfelelő működésre. Ennek következtében nem aktiválhatók azon költségek, amelyek az eszköz használatra kész állapotba kerülése és tényleges használatának megkezdése, illetve teljes kapacitásának elérése között merülnek fel. Továbbá nem aktiválhatók a kezdeti működési veszteségek, valamint a Bank tevékenységének áthelyezésével vagy átszervezésével kapcsolatos költségek sem.

Az értékcsökkenés a felmerülés időszakában kerül elszámolásra az eredménnyel szemben. Az értékcsökkenés alapvetően lineárisan kerül meghatározásra, az adott eszközök becsült hasznos élettartamát és maradványértékét figyelembe véve, az alábbiak szerint:

Ingatlan	2%
Ingatlanon végzett beruházás	6%
Irodai berendezések	9% - 33%
Számítástechnikai szoftverek	10% - 33%
Vagyoni értékű jogok	3.5% - 16.7%
Számítástechnikai eszközök	33% - 50%
Gépjárművek	20% - 33%
Egyéb tárgyi eszközök	9% - 14.5%

Az immateriális javak hasznos élettartama, kivéve a goodwillt, határozott idejű.

2.9 Értékesítésre tartott befektetett eszközök

A Bank akkor minősít egy befektetett eszközt (vagy elidegenítési csoportot) értékesítésre tartottnak, ha annak könyv szerinti értéke elsődlegesen egy értékesítési ügylet, nem pedig a folyamatos használat során térül meg, és az eszközök értékesítésre kész állapotban vannak, a Bank készen áll eladni azokat, és képes is rá, és az értékesítés nagyon valószínűnek a besorolástól számított 12 hónapon belül.

A Bank az értékesítésre tartott befektetett eszközeit az átsoroláskor érvényes könyv szerinti érték vagy az értékesítési költséggel csökkentett valós érték közül az alacsonyabbikon értékeli a kezdeti bekerüléskor, vagyis a minősítés időpontjában.

Az értékesítésre tartott kategóriába való besorolás után a Bank felfüggeszti az adott eszköz, eszközcsoport értékcsökkenésének elszámolását

2.10 Függő kötelezettségek és függő követelések

A Bank függő kötelezettségeit mérlegen kívüli nyilvántartásaiban vezeti, nem jeleníti meg azokat a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. A függő kötelezettségek a Megjegyzésekben kerülnek közzétételre. A Bank többek között az alábbiakat sorolja a függő kötelezettségek közé: garancia- és kezességvállalás, igénybe nem vett hitelkeret, harmadik fél tartozásaiért biztosítékként szolgáló, mérlegben nem szereplő vagyontárgyak biztosítékként elfogadott értéke.

A függő kötelezettségek közé tartozó pénzügyi tételek akkor kerülnek be a mérlegbe, amikor valószínűvé válnak.

A Bank függő követeléseit mérlegen kívüli nyilvántartásaiban vezeti, nem jeleníti meg azokat a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. A függő követelések a Megjegyzésekben kerülnek közzétételre, amennyiben a függő követelésekből származó gazdasági hasznok beáramlása valószínű (több mint 50%). A Bank többek között az alábbi tételeket jeleníti meg a függő követelések között: leírt behajthatatlan követelések, kapott garancia és kezesség.

2.11 Pénzügyi garanciák

A pénzügyi garanciaszerződés egy olyan szerződés, amely a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írja elő a tulajdonos abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet az adósságinstrumentum eredeti vagy módosított feltételeivel összhangban. A pénzügyi garanciaszerződések kezdeti megjelenítése a közvetlenül kapcsolódó tranzakciós költségekkel csökkentett (vagy növelt) valós értéken történik, és pénzügyi kötelezettségként számolandó el.

Ezt követően a kötelezettség értéke a kumulatív amortizációval csökkentett bekerülési érték, illetve azon várható pénzügyi kötelezettség összege, amely a garanciák lehívása miatt a Bank számára keletkezhet.

A pénzügyi garancia szerződés díja az eredménykimutatás „Díj- és jutalékbevételek” során kerül elszámolásra időarányosan a garancia futamideje alatt. A pénzügyi garancia miatti kötelezettség növekedést az eredménykimutatás „Hitelezési veszteségek” során mutatja ki a Bank.

2.12 Munkavállalói juttatások

A Csoport nem rendelkezik a magyar állami nyugdíjrendszertől eltérő nyugdíj megállapodásokkal, melyhez kapcsolódóan a munkáltatót az aktuális bruttó bér százalékában meghatározott járulékfizetési kötelezettség terheli.

A meghatározott hozzájárulási programba, valamint az állami nyugdíjalapokba történő befizetéseket, ráfordításként számoljuk el esedékességkor. A Csoport nem vesz részt meghatározott juttatási programban.

Rövid távú juttatások

A rövid távú munkavállalói juttatási kötelmek értékelése diszkontálás nélkül történik, és azok ráfordításként elszámolásra kerülnek a kapcsolódó szolgáltatás nyújtásakor.

Tartalék képzésére kerül sor a közeljövőben pénzjutalomként vagy végkielégítésként fizetendő összegek után, ha a Csoportnak meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme van ilyen összegek megfizetésére a munkavállaló által a múltban nyújtott szolgáltatás következtében, és a kötelem megbízhatóan mérhető.

Hosszú távú juttatások

A jubileumi juttatásokra vonatkozó előre meghatározott előnyökkel járó juttatási programot működtet. A jubileumi juttatások szolgálati időre adott juttatások, amelyek a munkatársak szolgálati idejének hosszához kötöttek. A jubileumi juttatásokra való jogosultságot, annak feltételeit és magát a juttatást a Csoport belső előírása szabályozza.

A Bank a szokásos üzletmenet során állandó mértékű hozzájárulást teljesít a munkavállalóik után az állami nyugdíjpénztárakba, amelyet a társadalombiztosítási járulékok között számolnak el költségként, és amely nem vehető figyelembe hosszú távú alkalmazotti juttatásként. A Bank ezen kívül nem biztosít dolgozói részére egyéb nyugdíjazás utáni javadalmazást, követ-kezésképpen nincs semmilyen jogi, vagy szerződéses kötelezettség.

2.13 Céltartalékok

A céltartalék egy bizonytalan ütemezésű vagy összegű kötelezettség. A céltartalékként megjelenített összeg a meglévő kötelem rendezéséhez a beszámolási időszak végén szükséges ráfordításra vonatkozó legjobb becslés, melyet a Társaság meghatározott időszakonként, negyedévente felülvizsgál.

Xxxxx vizsgálatakor, hogy egy adott peresített kötelezettség céltartalék megképzését teszi-e szükségessé, a Csoport megvizsgálja, hogy a következő feltételek teljesülnek-e:

• egy múltbeli esemény következtében meglévő kötelem áll fenn;

• valószínű (> 50%), hogy a kötelem teljesítéséhez gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség; és

• a kötelem összege megbízhatóan becsülhető.

Ha a fent említett feltételek nem teljesülnek, a Csoport az IAS 37 standard előírásainak megfelelően nem jelenít meg céltartalékot.

2.14 Törzsrészvényre fizetendő osztalék

A törzsrészvények osztalékát a Csoport akkor számolja el a kötelezettségek között, és a tőkében csökkentésként, amikor a kifizetést a közgyűlés jóváhagyja. Az évközi osztalék akkor csökkenti a Csoport tőkéjét, amikor bejelentésre kerül, illetve amikor annak összege fölött a Csoport nem rendelkezhet.

Az éves osztalék, amelyről a mérleg fordulónapja után dönt a közgyűlés, a beszámolóban fordulónapot követő eseményként kerül bemutatásra.

2.15 Jegyzett tőke

A részvényeket akkor sorolják be saját tőkeként, ha nincs szerződéses kötelem a tulajdonos részére készpénz vagy más pénzügyi eszköz átadására. A tőkeinstrumentumok kibocsátásához közvetlenül hozzárendelhető járulékos költségeket a kapott ellenérték csökkenéseként a tőkében mutatjuk ki, adó nélküli értéken.

Amennyiben a Bank saját részvényt vásárol vissza, azokat egy elkülönült tőkeelemként, a saját tőkét csökkentő tételként mutatja ki a visszavásárlási értéken.

2.16 Saját részvények

Amennyiben a Bank visszavásárolja saját részvényeit, akkor ezen részvényeket elkülönítetten kell bemutatni a saját tőkében a Saját részvények soron, negatív előjellel. A visszavásárolt saját részvényeket a Bank a visszavásárlásra vonatkozó, legfelsőbb szerv által meghozott döntés időpontjában jeleníti meg a Saját részvények soron.

Amennyiben a visszavásárlásra vonatkozó döntés keretében a legfelsőbb szerv egyidejűleg a részvények bevonásáról is döntést hoz, abban az esetben a Bank a kötelezettségek közé sorolja át az érintett részvényeket a döntés időpontjától a tényleges bevonásig.

A leányvállalatok által megvásárolt MTB Zrt. részvényeket is visszavásárolt saját részesedésként mutatja ki a Csoport.

2.17 Nyereségadó

A nyereségadó tényleges és halasztott adót tartalmaz. A nyereségadót az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban jelenítjük meg, kivéve amennyiben a közvetlenül a saját tőkében kimutatott tételekhez kapcsolódik, amikor a saját tőkében szerepeltetjük.

A tényleges adó összege tartalmazza az adóhatóságoknak fizetendő adók, illetve visszaigényelhető adók közül a társasági adó, az iparűzési adó és az innovációs járulék összegét. A tényleges adó az adóhatóságnak fizetett, várhatóan fizetendő, illetve az adóhatóságtól várhatóan visszaérkező összegen kerül kimutatásra. A tényleges adófizetési kötelezettség megállapításához a mérleg fordulónapján hatályban lévő adókulcsok és adójogszabályok alkalmazandók.

A halasztott adó kiszámításánál a Bank az eszközök és források adóalapja és könyv szerinti értéke közti átmeneti különbségeket állapítja meg. Minden halasztott adófizetési kötelezettség kimutatásra kerül.

A halasztott adóköveteléseknél csak addig a mértékig kerülnek kimutatásra az adókövetelések, amíg valószínű, hogy adóztatható nyereséggel szemben felhasználásra fognak kerülni. A halasztott adó követelés és kötelezettség azon törvény szerinti adókulcs alkalmazásával kerül kiszámításra, amely az összeg várható realizálásának, illetve teljesítésének időszakában érvényes, vagy érvényes lesz.

A halasztott adó követelések és kötelezettségek akkor kerülnek nettósításra, ha létezik egy jogszabályilag kikényszeríthető jog a tényleges adó követelés tényleges adó kötelezettséggel szembeni nettósítására és a halasztott adók azonos társasághoz és azonos adóhatósághoz tartoznak.

2.18 Kamatbevétel és kamatráfordítás

A kamatbevételek (mind az ügyfelektől kapott kamat, mind a Magyar Államtól kapott kamattámogatás) és ráfordítások időarányosan kerülnek elszámolásra az effektív kamatláb módszer alapján. A kamatbevételek, illetve ráfordítások tartalmazzák az értékpapírokon realizált diszkont vagy prémium amortizált összegét.

Az effektív kamatláb az a kamatláb, mely a becsült jövőbeni pénzáramokat diszkontálja a pénzügyi instrumentum várható élettartamára vagy egy rövidebb időre vonatkozóan a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség könyv szerinti értékének figyelembevételével.

A számítás a pénzügyi instrumentum minden szerződéses feltételét (például előtörlesztési opció) és minden díjat, kezdeti költséget tartalmaz, amely közvetlenül az instrumentumnak tulajdonítható és szerves része az effektív kamatnak, de nem tartalmazza a jövőbeni hitelezési veszteségeket.

A pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség könyv szerinti értéke módosul, ha a Bank módosítja a pénzmozgásokra vonatkozó becsléseit. A módosított könyv szerinti érték az eredeti effektív kamatláb alapján kerül kiszámításra és a könyv szerinti érték változása bevételként vagy ráfordításként kerül elszámolásra.

A Bank az egyes pénzügyi instrumentum kategóriáknak megfelelően különíti el a hozzájuk kapcsolódó kamatbevételeket és kamatráfordításokat.

A Bank bruttó módon számolja el kamatbevételeit, illetve kamatráfordításait.

2.19 Díjak és jutalékok

A Bank azon díj és jutalék bevételeket vagy ráfordításokat jelenít meg ezen a soron, amelyek nem képezik a pénzügyi instrumentumok amortizált bekerülési értékének részét. Azon díjakat, jutalékokat, amelyek az amortizált bekerülési érték részét képezik, a kamateredményen keresztül számolja el a Bank.

A Bank a díjbevételek között jeleníti meg többek között a számlavezetési díjakat, pénzforgalmi jutalékokat, kártyaforgalmi díjakat, letétkezelési szolgáltatások díjait.

2.20 Külföldi pénznemek

A külföldi pénznemben lévő tételeket a Bank átszámítja a funkcionális pénznemére. A külföldi pénznemben történt ügylet olyan ügylet, amelyet külföldi pénznemben adtak meg, vagy amelyet külföldi pénznemben kell teljesíteni.

A külföldi pénznemben történt ügyletet a kezdeti megjelenítéskor a funkcionális pénznemben rögzíti a Bank, a külföldi pénznemben lévő összegre a funkcionális pénznem és a külföldi pénznem ügylet időpontjában érvényes azonnali, MNB által közzétett napi, átváltási árfolyamát alkalmazva. A beszámolási időszakok végén a Bank:

• a külföldi pénznemben fennálló monetáris tételeket záróárfolyamon számítja át

• a külföldi pénznemben megadott eredeti bekerülési érték alapján értékelt nem monetáris tételeket azon az átváltási árfolyamon számítja át, amely az ügylet időpontjában érvényben volt; továbbá

• a külföldi pénznemben megadott valós értéken értékelt nem monetáris tételeket azon az átváltási árfolyamon számítja át, amely a valós érték értékelésének időpontjában érvényben volt.

2.21 Visszamenőleges módosítások, átsorolások

A számviteli politikán végzett önkéntes változtatást a Csoport visszamenőlegesen alkalmazza, valamint a korábbi időszakokban elkövetett hibák javítását is visszamenőleges módosítással végzi el. Ezáltal a korábbi időszakok összehasonlító információit úgy mutatja be, mintha mindig az új számviteli politika lett volna érvényben, és a korábbi időszaki hibák soha nem fordultak volna elő.

2.22 Az IFRS standardok 2019. január 1-jétől érvényes módosuló szabályainak illetve új standardok bevezetésének hatása a pénzügyi kimutatásra

A jelen beszámolási időszaktól hatályba lépő, az IASB által közzétett és az EU által elfogadott új és módosított standardok és értelmezések:

- IFRS 16 “Lízingek” standard – az EU által elfogadva 2017. október 31-én (hatályba lép a 2019. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

- IFRS 9 “Pénzügyi instrumentumok” standard módosításai – Előtörlesztés jellemzők negatív kompenzációval – az EU által elfogadva 2018. március 22-én (hatályba lép a 2019 január 1-ével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

- IFRIC 23 “Nyereségadó kezelésével kapcsolatos bizonytalanság” – az EU által elfogadva 2018. október 23-án (hatályba lép a 2019 január 1-ével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

- IAS 28 “Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő befektetések” standard módosításai - Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő hosszú távú érdekeltségek

– az EU által elfogadva 2019. február 8-án (hatályba lép a 2019 január 1-ével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

- IAS 19 “Munkavállalói juttatások” standard módosításai – Programmódosítás, -megszorítás vagy -rendezés – az EU által elfogadva 2019. március 13-án (hatályba lép a 2019 január 1-ével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

- Egyes standardok módosításai - “IFRS-ek továbbfejlesztése (2015-2017 években)” – Az IFRS Fejlesztési Projekt eredményeképpen az egyes standardokat érintően (IFRS 3, IFRS 11, IAS 12 és IAS 23) történt módosítás, elsődlegesen az inkonzisztenciák megszüntetése és a magyarázatok tisztázása érdekében – az EU által elfogadva 2019. március 14-én (hatályba lép a 2019. január 1- ével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban).

A Csoport úgy véli, hogy a fenti standardok bevezetésének/módosításainak nem volt jelentős hatása a Csoport pénzügyi kimutatásaira a kezdeti alkalmazás időszakában.

2.23 Az IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott, de még nem hatályos új és módosított standardok és értelmezések

Ezen pénzügyi kimutatások jóváhagyásának időpontjában a következő, az IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott standardok, valamint meglévő standardok és értelmezések módosításai kerültek közzétételre hatályba lépés nélkül:

- IAS 1 “Pénzügyi kimutatások prezentálása” és IAS 8 “Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák” standardok módosításai – Lényegesség definíciója (hatályba lép a 2020. január 1-ével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

- A Koncepcionális keretelvekre való hivatkozások módosításai az IFRS standardokban

(hatályba lép a 2020. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban).

A Csoport nem alkalmazza ezeket az új standardokat és a meglévő standardok módosításait a hatályos időpontok előtt. A Csoport úgy véli, hogy a jelen standardok elfogadása és a meglévő standardok módosítása nem lesz jelentős hatással a Csoport pénzügyi kimutatásaira a kezdeti alkalmazás időszakában.

2.24 Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott standardok és értelmezések

Az EU által elfogadott IFRS-ek jelenleg nem különböznek jelentősen a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által elfogadott rendeletektől, kivéve az alábbi új standardokat, a meglévő standardok módosításait és új értelmezéseket, amelyeket az EU-ban még nem fogadtak be a pénzügyi kimutatások közzétételének napjával:

- IFRS 14 “Szabályozói elhatárolások” standard (hatályba lép a 2016. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban) – az Európai Bizottság döntést hozott, mely értelmében a jóváhagyás folyamatot a jelenlegi köztes standardra nem fogja alkalmazni, és megvárja a végső standardot,

- IFRS 17 “Biztosítási szerződések” standard (hatályba lép a 2021. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

- IFRS 3 “Üzleti kombinációk” standard módosításai – Üzleti tevékenység definíciója (hatályos azon üzleti kombinációkra vonatkozóan, amelyeknél az akvizíció dátuma a 2020. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokba esik, valamint az adott időszak kezdetén vagy azt követően bekövetkező eszközbeszerzésekre),

- IFRS 10 ”Konszolidált pénzügyi kimutatások” és IAS 28 “Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő befektetések” standardok módosításai – Eszközök eladása, illetve átadása a befektető és annak társult vagy közös vezetésű vállalkozása között (a hatálybalépés időpontját bizonytalan időre elhalasztották, amíg a kutatási projekt konklúzióra jut a tőkemódszerrel kapcsolatban),

- IFRS 9 “Pénzügyi instrumentumok”, IAS 39 “Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés” és IFRS 7 “Pénzügyi instrumentumok: közzétételek” standardok módosításai - kamatláb benchmark reform (hatályba lép a 2020. Január 1-jével vagy azt követően kezdődő beszámolási időszakokban).

A pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek portfoliójára vonatkozó fedezeti elszámolás még nem került szabályozásra, mivel az EU által sincs még elfogadva a rendelet.

Ezek a módosítások, új standardok és értelmezések implementációja nem befolyásolná számottevően a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásait.

2.25 Az IFRS 16 standard bevezetése

Az IFRS 16 alkalmazásának általános hatásai

Az IFRS 16 átfogó modellt biztosít a lízing megállapodások azonosítására és azok pénzügyi beszámolókban történő kezelésére vonatkozóan mind a lízingbevevők, mind a lízingbeadók számára. Az IFRS 16 a 2019. január 1-én vagy azt követően kezdődő pénzügyi évre hatályos, és felülírja a korábbi lízing iránymutatásokat beleértve a IAS 17 ’Lízingek’ standardot és a kapcsolódó értelmező rendelkezéseket: IFRIC 4 ‘Annak meghatározása, hogy egy megállapodás tartalmaz-e lízinget’, SIC 15 ‘Operatív Lízingek – Ösztönzők’ and SIC 27 ‘A lízing jogi formájában lévő tranzakciók tartalmának értékelése’.

Az új standard célja, hogy megkönnyítse a pénzügyi beszámolók összehasonlíthatóságát, bemutatva mind a pénzügyi mind az operatív lízingeket a lízingbeadó pénzügyi helyzet kimutatásában és megfelelő információt biztosítva a pénzügyi kimutatások felhasználói számára a lízing szerződésekből eredő kockázatokról. A lízingbevevő számviteli elszámolásával szemben az IFRS 16 lényegében továbbviszi az IAS 17 lízingbeadóra vonatkozó számviteli elszámolási követelményeit.

Az IFRS 16 kezdeti alkalmazásának időpontja a Csoport számára 2019. január 1.

A Csoport az IFRS 16 módosított visszamenőleges alkalmazását (kumulatív felvételi megközelítés) választotta az IFRS 16:C5(b) pontnak megfelelően. Következésképpen a Csoport nem jelenít meg összehasonlító információkat, ehelyett az IFRS 16 első alkalmazásának halmozott hatását a saját tőke (felhalmozott eredmény) nyitóegyenlegének kiigazításaként jeleníti meg az első alkalmazás időpontjában.

A lízing új fogalmának hatása

Az új standard megszünteti az operatív és pénzügyi lízingek szerinti megkülönböztetést a lízingbevevő könyveiben, és a lízingbevevő köteles használati jog eszközt és lízing kötelezettséget megjeleníteni valamennyi lízingszerződése vonatkozásában, kivéve a rövid futamidejű lízingeket és a kisértékű eszközök lízingjeit, amelyek mentesség tárgyát képezik.

Az IFRS 16 első alkalmazásakor azon lízingekre, amelyek korábban operatív lízingnek minősültek (a lent említettek kivételével), a Csoport használati jog eszközt és lízing kötelezettséget jelenít meg a pénzügyi helyzet kimutatásában. A lenti bekezdések leírják az ezen lízingekre alkalmazott értékelési eljárásokat.

Az IFRS 16 első alkalmazásakor, valamennyi lízingre elkülönítve, a lízingkötelezettség a fennmaradó lízingdíjak jelenértékén kerül értékelésre, a lízingbevevő inkrementális kamatlábának használatával diszkontálva. Emellett a Csoport a lízingkötelezettségek értékelése vonatkozásában a következő gyakorlati megoldásokkal él:

- egyetlen diszkontrátát alkalmaz a lízingek hasonló jellemzőkkel bíró portfóliójára;

- használja az utólagos előrelátást, például a lízing futamidejének meghatározásában, ha a szerződés opciót tartalmaz a futamidő meghosszabbításra vagy megszüntetésre.

Az IFRS 16 első alkalmazásakor a használati jog eszköz a kezdeti értékelés során a lízingkötelezettséggel megegyező összegben kerül megjelenítésre, módosítva az ezen lízinghez kapcsolódóan a pénzügyi helyzet kimutatásban közvetlenül az első alkalmazás előtt megjelenített előre fizetett vagy elhatárolt díjakkal. Ezen túlmenően a használati jog eszköz kezdeti értékelésekor a Csoport:

- értékelést végez, hogy a lízingek vajon hátrányos szerződések-e alkalmazva az IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések standardot közvetlenül az első alkalmazást megelőzően mint a használati jog eszközre vonatkozó értékvesztés teszt kezdő napon történő elvégzésének alternatívája;

- a használati jog eszköz értékelésénél nem veszi figyelembe az első alkalmazást megelőzően felmerült közvetlen költségeket.

Következésképpen a Csoport:

(a) megjelenít értékcsökkenést a használati jog eszközre és kamatot a lízingkötelezettségre a konszolidált átfogó eredménykimutatásában;

(b) nem különíti el a teljes fizetett díjat tőke és kamat részre a konszolidált cash flow kimutatásban.

Nem történik változás azon operatív lízingek számviteli elszámolásában, amelyek hátralevő futamideje 2019. január 1-én 12 hónap vagy kevesebb, és amelyeknél a lízingelt eszköz kis értékű (például személyi számítógépek, irodabútorok). Ezekben az esetekben a Csoport a lízing költségeket lineárisan számolja el, ahogyan az az IFRS 16 szerint megengedett.

A Bank 4,506 millió Ft használati jog eszközt és 4,539 millió Ft lízingkötelezettséget jelenít meg ezen szerződésekhez kapcsolódóan.

A becsült eredmény hatás 2019-re: értékcsökkenés növekedése 1,924 millió Ft összegben, és kamat ráfordítások növekedése 72 millió Ft összegben.

2019. január 1-jén, mint első alkalmazás időpontjában a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

megjelenített lízingkötelezettségekre alkalmazott súlyozott átlagos járulékos lízingbevevői kamatláb 2.16%.

A Banknak 2018. december 31-én nem voltak olyan hátrányos szerződésekre képezett céltartalékai vagy lízing kötelezettség ösztönzői, amelyek kivezetendőek, illetve a használati jog eszköz vagy lízing kötelezettség értékelésénél figyelembe veendőek.

Várható hatás a pénzügyi mutatókra, banki kovenánsokra és egyéb megállapodásokra

Az IFRS 16 bevezetése nem volt jelentős hatással a pénzügyi mutatókra, banki kovenánsokra és egyéb megállapodásokra.

2.26 Leányvállalatok meghatározása

A konszolidált beszámoló tartalmazza azoknak a leányvállalatoknak a beszámolóit is, amelyekben a Bank ellenőrző befolyással rendelkezik és konszolidált pénzügyi helyzet szempontjából jelentőséggel bírnak (együtt a továbbiakban: Csoport).

A Bank konszolidációba bevont leányvállalatait a következő táblázat tartalmazza:

Társaság neve	Bevonás módja
MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.	Anyavállalat
Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet	Leányvállalat
Central European Credit d.d	Leányvállalat
DBH Investment Zrt.	Leányvállalat
Diófa Alapkezelő Zrt.**	Leányvállalat
Diófa Ingatlankezelő Kft.**	Leányvállalat
Diófa TM1 Ingatlan Befektetési Alap	Leányvállalat
MA-TAK-EL Zrt.	Leányvállalat
Takarékbank Zrt.*	Leányvállalat
Takarék Faktorház Zrt.	Leányvállalat
Takarék Ingatlan Zrt.	Leányvállalat
Takarék Invest Kft.	Leányvállalat
Takarék Jelzálogbank Nyrt.	Leányvállalat
Takarék Központi Követeléskezelő Zrt.	Leányvállalat
Takarék Lízing Zrt.	Leányvállalat
Takarék Mezőgazdasági és Fejlesztési Magántőkealap	Leányvállalat
Takarék Zártkörű Befektetési Alap	Leányvállalat
Takinfo Kft.	Leányvállalat
TAK-INVEST Zrt.	Leányvállalat
XXXXX Xxxxxxx Ingatlanforgalmazó Zrt.	Leányvállalat
XXXXXX Xxxxxxx Ingatlanhasznosító Zrt.	Leányvállalat
TKK Csoport Ingatlankezelő Kft.	Leányvállalat
TKK Ingatlan Kft.	Leányvállalat
TKK Követelésbehajtó Zrt.	Leányvállalat

* A Takarékbank Zrt-be (korábbi nevén Xxxxxxx Xxxxxxx Bank Zrt.) 2019.április.30-án beolvadt a Pannon Takarékbank, B3 Takarékszövetkezet, valamint a 2019.október 31-ével a 3A Takarékszövetkezet, Békés Takarék Szövetkezet, CENTRÁL TAKARÉK Szövetkezet, Dél TAKARÉK Szövetkezet Fókusz Takarékszövetkezet, Xxxxxxxx Xxxxxxx Takarékszövetkezet, XXXXXX XXXXXXX Takarékszövetkezet, M7 TAKARÉK Szövetkezet, Nyugat Takarék Szövetkezet, Pátria Takarékszövetkezet, TISZÁNTÚLI TAKARÉK Takarékszövetkezet, Takarék Kereskedelmi Bank Zrt.

** A Diófa Alapkezelő Zrt., valamint a Diófa Ingatlankezelő Zrt. a 2019. decembere során 30. dátumú szerződés értelmében értékesítésre kerül csoporton kívülre 2020 során, így a konszolidáció után fennmaradó egyenlegek az IFRS 5 előírásai szerint kerülnek megjelenítésre jelen beszámolóban.

3. KOCKÁZATKEZELÉS

3.1 Bevezetés

A kockázatkezelésének „aktív” és „passzív” módozatait lehet megkülönböztetni az alábbiak szerint:

Aktív kezelés

Az aktív kockázatkezelés alatt a Csoport üzleti területeinek azon tevékenységét (árazás, új termékek kidolgozása, stb.), illetve üzletkötéseit érti, melyekkel a kockázatot jelentő pozíciók aktívan kezelhetők, irányíthatók, és ezen keresztül a kockázatok csökkentésére/fedezésére alkalmasak.

Passzív kezelés

A kockázatkezelés azon módja, amikor a kockázatvállalás mértéke különböző előírások betartatásával, illetve kockázati limitek (állományi, veszteségkorlátozó, stb. limitek) felállításával és betartatásával kerül behatárolásra. A kockázatkezelés kifejezést jelen beszámolóban ezen értelmében használjuk.

Az MTB Zrt. Igazgatósága felelős a kockázatkezelési stratégia meghatározásáért. Az Igazgatóság évente vizsgálja felül a kockázatkezelési stratégiát. A stratégia betartását az Igazgatóság az üléseire a vezetés által benyújtott kockázati jelentésen keresztül ellenőrzi.

A kockázatkezelési stratégia fő elemei:

– kockázatvállalási politika,

– kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság,

– kockázati szerkezet,

– kockázatkezelés felépítése, szervezeten belüli elhelyezkedése.

A kockázatvállalási politika összefoglalja a Csoport kockázatvállalási és kockázatkezelési elveit, tartalmazza azokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyeket a vezetés megfogalmaz, és az egész szervezeten belül elvárja egységes alkalmazásukat.

A kockázati étvágy, a kockázatvállalási hajlandóság, és kockázatvállalási képesség felmérésével határozható meg. A kockázati étvágy egyértelmű meghatározása alapfeltétele a konzisztens kockázati limitrendszer kialakításának, és alapja a tőketervezésnek.

Az elérni kívánt kockázati szerkezet a Csoport aktuális kockázati szerkezetének áttekintésével, a kockázatvállalási hajlandóság kockázati típusokra és üzletágakra történő lebontásával határozható meg. Az aktuális kockázati szerkezet elemzése meghatározhat olyan cselekvési irányokat, amellyel a kívánt kockázati szerkezet elérhető. Az elérni kívánt kockázati szerkezet tehát az üzleti stratégiából és a kockázatvállalási hajlandóságból vezethető le.

A kockázatvállalási elvek, a kockázatvállalási hajlandóság, és a kockázat szerkezetének kialakítását követően a kockázatkezelés felépítésének, szervezeten belül elfoglalt helyének, és folyamatának meghatározása szükséges.

Az Igazgatóság kiterjedt és komplex limitrendszert működtet, melyet a kockázatkezelési stratégia keretén belül fogad el, és szükség szerint, de legalább évente felülvizsgál.

A Csoporton belül a kockázatvállalási elvek, a kockázati étvágy, és a kockázat szerkezet alapján került kialakításra a kockázati kontroll szervezete.

A kockázati kontroll az üzleti tevékenységtől, az üzleti területektől független szervezeti egység keretén belül folyik, a kontroll funkciók függetlensége a legfelső szintig biztosított. A kockázati kontroll szervezet (Kockázati Kontroll Szakterület) a Csoport fő kockázati elemeit – a hitelkockázatot, a piaci kockázatokat és a likviditási kockázatokat – integrált módon kontrollálja.

A kockázatkezelési szervezeti egység feladatai:

• kockázatok beazonosítása,

• kockázatok mérési módszerének kidolgozása,

• kockázatok limitálása,

• kockázatok mérése,

• kockázati limitek betartásának ellenőrzése,

• kockázatok mértékéről, limitek betartásáról jelentés az üzleti területek, a döntési fórumok, a vezetés, az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság felé,

• adatszolgáltatás belső (pl. kontrolling) és külső (pl. MNB) szervezetek felé.

A Bankon belül a három állandó bizottság dönt a kockázatkezelési ügyekben: az Eszköz-Forrás Bizottság, a Hitelezési Bizottság és a Kockázati Kontroll Bizottság.

Kockázatmérés és monitoring

A Csoport méri a kockázatait a várt és a nem várt veszteség vonatkozásában normál piaci viszonyok és szélsőséges piaci viszonyok között egyaránt.

A kockázatok beazonosítása után a Csoport gondoskodik arról, hogy a kockázatokat számítástechnikai támogatással, fejlett statisztikai modell segítségével mérje meg.

Minden kockázati típus mérése kiegészül a szélsőséges viszonyok fennállása esetén bekövetkező változások számszerűsítésével. A Csoport sztenderd paraméterek felhasználásával stressz teszteket végez.

A kockázatok mérése kiegészül a kockázati limitek betartásának ellenőrzésével.

A kockázati kontroll szakterület a kockázatok alakulásáról napi, heti, havi, negyedéves rendszerességgel számol be a Bank vezetése, üzleti területei, állandó bizottságai, az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság felé. A Csoport törekvése az, hogy a kockázatkezelési tevékenységet, a kockázati kontrollt oly módon szervezze meg, hogy a kockázatok minél szélesebb köréről napi rendszerességgel információ álljon elő.

A Belső Ellenőrzés szakterület a vizsgálati programjába építve évente vizsgálja a kockázatkezelési folyamatokat. A vizsgálat eredményét megvitatja az érintett területekkel, majd jelentést készít a vezetőség és a Felügyelő Bizottság részre.

A Bank Felügyelő Bizottsága az üléseire készülő kockázati jelentések, valamint a belső ellenőrzési szervezet által folytatott vizsgálatokról készült jelentések alapján ellenőrzi a Csoport kockázatkezelési tevékenységét.

Pénzügyi instrumentumok használatából adódóan a Csoport a következő kockázatoknak van kitéve:

• hitelezési kockázat:

A hitelkockázat azt a potenciális kockázatot jelenti, hogy az üzleti partner nem teljesíti a fizetési kötelezettségeit, vagy nem időben teljesíti azokat, vagy csökken a követelések értéke az üzleti partner hitelminősítésének romlása miatt. A kapcsolódó vállalatoknak nyújtott hitelekből vagy más hiteljellegű kötelezettségvállalásokból származó kockázatok szintén szerepelnek a Bank hitelkockázat kezelő mechanizmusában.

• országkockázat:

Az országkockázat általában olyan potenciális veszteséget jelöl, amelyet egy adott országban végbemenő olyan gazdasági, politikai vagy más esemény vált ki, amelyet a Csoport nem tud irányítani, sem mint hitelező, sem mint befektető. Ilyen esemény(ek) következtében a kötelezett nem képes időben teljesíteni a kötelezettségeit, vagy egyáltalán nem tudja őket teljesíteni, vagy a Csoport nem tudja érvényesíteni a jogait a kötelezettel szemben. Az országkockázat komponensei a transzferkockázat, az állami kockázat és a kollektív adóskockázat.

• piaci kockázat (beleértve az árfolyam- és kamatlábkockázatot):

A piaci ár kockázat magában foglalja a piaci árak változásából fakadó potenciális veszteségeket mind a kereskedési mind pedig a banki könyvekben.

• likviditási kockázat:

A Csoport meghatározása szerint a likviditás a fizetési kötelezettségek esedékességkor történő teljesítésének képessége, illetve az új üzletek finanszírozásának képessége bármikor, anélkül, hogy a nem tervezett likviditási veszteségeket el kellene fogadni eszköz oldalon vagy a megnövekedett refinanszírozási mértékeket a finanszírozási oldalon.

• működési kockázatok:

A működési kockázat olyan veszteség kockázatát jelenti, amely nem megfelelő vagy hibás belső folyamatokból, emberi mulasztásból vagy a rendszerek nem megfelelő működéséből adódik, vagy külső események okozzák, és magában foglalja a jogi kockázatot. A működési kockázatba nem tartozik bele az üzleti és reputációs kockázat.

• jogi kockázat:

A jogi kockázat a jogi előírások figyelmen kívül hagyásából, helytelen jogalkalmazásból, a jogi környezet változásaira való késedelmes reagálásból fakadó, meg nem felelésből eredő veszteségek kockázata (ide értve az elkerülhetetlen, illetve az önhibán kívül bekövetkező meg nem felelést).

• reputációs kockázat:

Reputációs kockázat alatt az értendő, amikor a Csoport jó hírneve a várakozásoktól elmarad, jogos érdekeik alapján a leginkább érintett csoportok körében csökken a Csoport reputációja a kompetenciáját, integritását és megbízhatóságát érintően.

• stratégiai kockázat:

A stratégiai kockázat magába foglalja azokat a kockázatokat, amelyek olyan üzletpolitikai döntésekből származnak, amelyek negatív hatással vannak a tőkére és jövedelmezőségre, továbbá a hiányos, vagy nem megfelelő döntések végrehajtásából következnek, illetve a gazdasági környezet változásaihoz való lassú alkalmazkodásból erednek.

• üzleti kockázat:

Az üzleti kockázat alatt a gazdasági környezet azon váratlan változásai értendőek, amelyek negatív hatással vannak az üzleti forgalomra vagy az árrésre, és nem róhatóak fel más típusú kockázatok terhére. A tervezett és a tényleges költségek és bevételek közötti különbséget számszerűsíti.

3.2. Kockázati faktorok

3.2.1. Likviditási kockázat

A likviditási kockázat azt jelenti, hogy az esedékes és jogos kötelezettségek azonnali kifizetéséhez a Csoport nem rendelkezik a szükséges mennyiségű pénzeszközzel.

A likviditási kockázatok alapvetően két kategóriába, azon belül alkategóriákba sorolhatók:

• finanszírozási likviditási kockázat (funding liquidity risk), ezen belül:

o lejárati (a lejárati összhang hiányával összefüggő) likviditási kockázat, amely abból fakad, hogy a követelések és kötelezettségek pénzáramai nincsenek megfelelően összehangolva, és a lejáró kötelezettségek bizonyos időszakokban meghaladják az esedékes követelések összegét. Annál jelentősebb a kockázat, minél közelebbi időszakban mutatkozik eltérés.

o lehívási (a lejárat előtti tömeges forráskivonás) likviditási kockázat - a források a szerződés szerinti lejárat előtt visszavonásra kerülnek.

o strukturális likviditási kockázat – annak a kockázata, hogy a források nehezebben és csak magasabb költség mellett újíthatók meg;

• piaci likviditási kockázat - annak veszélye, hogy egy piaci pozíció nem zárható megfelelően rövid idő alatt piaci áron, csak kedvezőtlenebb árfolyamon, így a megfelelő piaci ár realizálása megkívánja a pozíció fenntartását, ami likvid eszközök lekötését/felvételét igényelheti.

A Csoport a likviditás-menedzselést cash flow alapon, napi szinten, illetve - a kötelező jegybanki tartalékolás teljesítése miatt - havi periódusokban végzi.

A likviditáskezelés célja a likviditás folyamatos fenntartása oly módon, hogy közben a jövedelemtermelő képesség maximális szinten alakuljon. Ennek során a Csoport a nem kamatozó eszközök (készpénz) mértékét csak a szükséges, minimális szinten tartja, továbbá él a lejárati transzformáció adta lehetőséggel. A piaci kamatviszonyok figyelembevételével a Csoport a lejárat nélküli, vagy rövid lejáratú forrásokat lejárattal rendelkező, illetve a forrásoknál hosszabb lejáratú eszközökben hasznosítja.

A lejárati transzformáció eszközével a Csoport csak olyan mértékig élhet, amely mellett likviditását mindenkor fenn tudja tartani, azaz mindig rendelkezik annyi likvid eszközzel (elsősorban állampapírok), illetve forrásbevonási lehetőséggel (elsősorban bankközi piacról), amelynek segítségével azonnal eleget tud tenni a jogos és esedékes fizetési kötelezettségeknek.

A Csoport likviditásának menedzselését az alábbi adottságok befolyásolják:

• A Bank univerzális bank, pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenységet is folytat.

• A Bank – Magyarországon a bankok közül egyedüliként – önálló klíringkört működtet, melynek az integrált takarékszövetkezeteken kívül két integrált takarékszövetkezetből átalakult bank és néhány nem integrált takarékszövetkezet továbbá a Takarékbank, és a Takarék Jelzálogbank a tagja.

• A Bank likviditásának folyamatos fenntartása és a kötelező jegybanki tartalékolásnak való megfelelésének folyamata közben a számlavezetett takarékszövetkezetek kötelező jegybanki tartalékolásnak való megfelelésében - levelező banki funkciójából eredően, egyedüliként a bankok közül - aktívan közreműködik.

• A Bank nem rendelkezik fiókhálózattal, csak a Bank központjában működtet egy befektetési szolgáltatásokat nyújtó fiókot.

• A Szövetkezeti Hitelintézetek önálló devizahitelezési tevékenységének támogatása során a Bank

– meghatározott keretek között – ellátja devizaforrással (devizahitel-nyújtás keretében) a Szövetkezeti Hitelintézeteket.

A Csoport likviditási kockázatot azáltal vállal, hogy a forrásainak szerződéses lejárati esedékességgel nem teljesen megegyező lejárati szerkezetben helyez ki eszközöket és ezeknek az eszközöknek egy jelentős része nem likvidálható (értékesíthető) rövid időn belül. A Csoport likviditási kockázatot szenved el azáltal, hogy az ügyfelek a forrásokat a szerződés lejárata előtt is kivonhatják, illetve lejáratkor nem újítják meg.

A Csoport a likviditási kockázatokat limitekkel korlátozza, és napi, havi, illetve negyedéves rendszerességgel méri.

A likviditási kockázatokat az alábbi, Csoport szintű limitek korlátozzák:

• Likviditásfedezeti ráta (LCR)

• Nettó stabil forrásellátottsági ráta (NSFR)

• Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM)

• Devizafinanszírozási megfelelési mutató (DMM)

• Devizaegyensúly mutató (DEM)

• Bankközi finanszírozási mutató (BFM)

• Ügyfélbetét-állomány 30 napos változása

• Likviditási stresszteszt

• Korai figyelmeztető rendszerben meghatározott limitek

A Csoport vezetőségének döntései azonban alapul veszik a szerződés szerinti be- és kiáramlások közötti likviditási rést (nettó pozíció) is, ezért mind a pénzügyi eszközöket, mind a pénzügyi kötelezettségeket likviditási kategóriákba csoportosítjuk.

A Csoport pénzügyi eszközei és kötelezettségei nem diszkontált szerződéses értékének lejárati megoszlását a következő táblázatok szemléltetik.

Az alábbi táblázat mutatja a nettó likviditási pozíciót:*

	2019.12.31.
Nettó likviditási	1 hónapon	1-3 hónap között	3 hónap – 1 év között	1-5 év között	5 éven túl	Összesen
pozíció	belül
	1,416,028	52,677	(119,607)	(744,728)	(635,943)	(31,573)

Nettó likviditási pozíció	2018.12.31.
	1 hónapon belül	1-3 hónap 3 hónap – 1-5 év 5 éven túl között 1 év között között	Összesen
	1,358,853 139,552 (312,133) (980,669) (407,672)		(202,069)
*A fenti táblázatokban a pozitív szám kötelezettség			et, a negatív szám eszközt jelöl.

Az alábbi táblázat mutatja a kötelezettségek megbontását:

2019.12.31.
Megnevezés	1 hónapon belül	1-3 hónap között	3 hónap – 1 év között	1-5 év között	5 éven túl	Összesen
Betétek	1,567,747	113,662	69,560	42,445	6,567	1,799,981
Felvett hitelek és egyéb kötelezettségek	67,663	19,689	29,505	57,851	77,144	251,852
Saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	4,921	0	29,532	191,826	25,682	251,961
Kötelezettségek összesen	1,640,331	133,351	128,597	292,122	109,393	2,303,794
Megnevezés	1 hónapon belül	1-3 hónap között	3 hónap – 1 év között	1-5 év között	5 éven túl	Összesen

Mérlegen kívüli kötelezettségek

326,139 - - - - 326,139

2018.12.31.
Megnevezés	1 hónapon belül	1-3 hónap között	3 hónap – 1 év között	1-5 év között	5 éven túl	Összesen
Betétek	1,487,088	184,581	71,533	5,838	7,396	1,756,436
Felvett hitelek és egyéb kötelezettségek	22,902	45,963	33,051	62,120	79,541	243,577
Saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	-	-	12,106	141,808	65,311	219,225
Kötelezettségek összesen	1,509,990	230,544	116,690	209,766	152,248	2,219,238
Megnevezés	1 hónapon belül	1-3 hónap között	3 hónap – 1 év között	1-5 év között	5 éven túl	Összesen

Mérlegen kívüli kötelezettségek

389,446 71,719 76,582 131,431 30,535 699,713

Az alábbi táblázat mutatja a pénzügyi eszközök megbontását:

2019.12.31.
Megnevezés	1 hónapon belül	1-3 hónap között	3 hónap – 1 év között	1-5 év között	5 éven túl	Összesen
Pénzeszközök	101,712	0	0	0	0	101,712
Hitelintézetekkel szembeni követelések	34,202	0	17,009	27,022	0	78,233
Ügyfelekkel szembeni követelések	47,848	72,855	180,866	746,180	568,836	1,616,585
Értékpapírok	4,675	7,819	50,329	263,648	176,500	502,971
Egyéb követelések	35,866	0	0	0	0	35,866
Pénzügyi eszközök összesen	224,303	80,674	248,204	1,036,850	745,336	2,335,367

2018.12.31.
Megnevezés	1 hónapon belül	1-3 hónap között	3 hónap – 1 év között	1-5 év között	5 éven túl	Összesen
Pénzeszközök	66,421	-	-	-	-	66,421
Hitelintézetekkel szembeni követelések	14,800	-	15,414	123,566	-	153,780
Ügyfelekkel szembeni követelések	57,279	62,627	192,882	561,722	409,729	1,284,239
Értékpapírok	3,125	5,460	220,527	505,147	150,191	884,450
Egyéb követelések	9,512	22,905	-	-	-	32,417
Pénzügyi eszközök összesen	151,137	90,992	428,823	1,190,435	559,920	2,421,307

A szerződés szerinti lejárati összhangelemzés során – a likviditási kockázat helyes megítélése érdekében

– azt az alapvető szempontot kell figyelembe venni, hogy a forrás oldalon szereplő források túlnyomó részét állandó, folyamatosan megújuló forrásoknak kell tekinteni.

A Csoport fenn tudja tartani likviditását és esedékes fizetési kötelezettségeinek eleget tud tenni.

A Csoport elemzi a rendkívüli mértékű likviditási stressz esetleges előfordulásának következményeit. A Csoport likviditási stressz-helyzetnek tekinti a következőket:

• az ügyfélbetétek hirtelen és nagyarányú kivonását, és ezt likvid eszközök értékesítésével vagy elrepózásával kell fedezni.

A Csoport által feltételezett stressz-hatás két részből tevődik össze:

• hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén: MNB-től felvett, értékpapírral fedezett hitel kamatköltsége;

• részvények esetén: értékesítési haircut.

A stressz-helyzet kialakulhat a Csoport hibájából (reputációs kockázat) és az önhibáján kívül (általános piaci hatás).

A Csoport a likviditási stressz-helyzetekre már részben készül azzal, hogy:

• likviditási tartalékot képez;

• a devizarefinanszírozását szolgáló CCIRS-eket hosszú futamidőre köti.

A Csoport rendelkezik a likviditási zavarok/válsághelyzetek következtében esetleg előálló kritikus helyzetekre vonatkozó tervvel, melynek betartásával az érintett üzletágak, szakterületek prudensen, az adott körülmények között kellő időben, optimális módon tudnak eljárni.

Csoportszintű likviditáskezelés

Likviditást érintő kapcsolatok a Szövetkezeti Hitelintézetek és az MTB között a következőek:

• A Takarékbank kizárólag az MTB-ben vezeti számláit, pénzforgalmát az MTB-n keresztül bonyolítja le.

• A Takarékbank köteles betétjeit az MTB-nél elhelyezni, az MTB köteles a Takarékbank által felajánlott betéteket elfogadni és legalább a rá kialakított betét-árképzési szabályoknak megfelelő kamatot fizetni.

• Az MTB különböző futamidejű és kamatozású betéti konstrukciókat kínál a Szövetkezeti Hitelintézet részére. A Szövetkezeti Hitelintézet a forrásainak likviditási jellemzői szerint, vagy adott rövidtávú likviditási helyzete szerint szabadon választhatja meg, hogy milyen futamidőre és milyen feltételekkel helyezi el a betétjét (kivétel ez alól az „I” betét konstrukció, melynek elhelyezése a Takarékbank számára kötelező, mértéke a betétállomány 10%-a).

• A központi készpénzellátás megszervezésével és működtetésével az MTB hozzájárul ahhoz, hogy a Szövetkezeti Hitelintézet a készpénzgazdálkodását likviditási és jövedelmezőségi szempontokat egyaránt figyelembe véve optimalizálni tudja.

• Az MTB likviditásának folyamatos fenntartása és a kötelező jegybanki tartalékolásnak való megfelelésének folyamata közben a Takarékbank kötelező jegybanki tartalékolásnak való megfelelésében aktívan közreműködik.

• A Szövetkezeti Hitelintézetek befektetési szolgáltatási tevékenység keretében kizárólag az MTB- vel köthetnek ügyleteket.

A Takarékbank az MTB-vel konzorciális hitelezési tevékenységet végezhet.

A Kockázati Stratégia alapján az MTB a Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció likviditásának fenntartása érdekében az alábbiak szerint jár el:

• a Szövetkezeti Hitelintézetek likviditásmenedzselésüket saját maguk kötelesek ellátni, de az MTB minden eszközt rendelkezésükre bocsájt ennek sikeres végzése érdekében,

• a Szövetkezeti Hitelintézetek forrásbevonási lehetőségei „normál” körülmények között:

o I+ betét kihelyezés: maximális mértéke a Szövetkezeti Hitelintézet „I” betétjének 40%-a és csak és kizárólag likviditási problémák átmeneti kezelésére nyújtható

o „T+” betétkihelyezés: maximális mértéke a Szövetkezeti Hitelintézet „T” betétjének 100%-a

o repó ügyletet köthet az MTB-vel,

o meglévő állampapírok óvadékba adása mellett lombard hitel felvétele az MTB-től.

A Szövetkezeti Hitelintézetek forrásbevonási lehetőségei „rendkívüli” körülmények között a Takarékbank:

• likviditási sokk helyzet esetén a Szövetkezeti Hitelintézet részére bankközi hitelt nyújt,

• diverzifikált Szövetkezeti Hitelintézeti Integrációs likviditási puffert tart fenn a Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció likviditási kockázatának fedezése érdekében („I” betétek 25 %-a), amely összeg kizárólag likviditási sokkhelyzet esetén rendkívüli likviditási hitel nyújtására fordítható.

A Szövetkezeti Hitelintézeti Integrációs szintű likviditási kockázatvállalási, kockázatmérési és likviditáskezelési szabályok, módszerek, limitek betartását az MTB jogosult és köteles ellenőrizni.

Az Integrációs szintű korai figyelmeztető rendszert az MTB működteti a rendelkezésére álló adatok alapján és arról rendszeresen beszámol az illetékes szakterületek vezetői részére. Az MTB az információk segítségével elemzi mind az egyes Szövetkezeti Hitelintézetek likviditási helyzetét, mind a Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció egészének likviditási helyzetét.

A korai figyelmeztető rendszer a következőket vizsgálja napi szinten:

• Ügyfélbetét-állomány alakulása;

• Lekötött lakossági és KKV betétek alakulása;

• Szövetkezeti Hitelintézetek részére készpénz (forint, valuta) kiszállítások alakulása;

• Nettó bankközi felvét és nettó repók együttes állományának alakulása;

• Kihelyezett CSA-letétek állományának alakulása.

3.2.2. Piaci kockázatok

A piaci kockázat annak a kockázata, hogy a Csoport pénzügyi instrumentumainak a valós eszközértéke megváltozik a piaci árak (kamatlábak, részvényárfolyamok, devizaárfolyamok) változása következtében, aminek hatására a Csoport nyeresége, tőkéje csökkenhet, vagy teljes mértékben elveszhet.

A Csoport a mérleg, illetve mérlegen kívüli tételeit a kamat-, és részvénykockázatok tekintetében megkülönbözteti aszerint, hogy az a kereskedési könyvbe, illetve nem-kereskedési könyvbe tartozik. Devizakockázat tekintetében ilyen megkülönböztetés nincs.

A Csoport kereskedési könyvében kamat- és részvénykockázat egyaránt megtalálható, míg a nem- kereskedési könyvben csak kamatkockázat található.

A Csoport a piaci kockázatok mérésére, illetve a kereskedési könyv piaci kockázatainak korlátozására egy komplex statisztikai módszert alkalmaz: a kockáztatott érték (value at risk, VaR) módszerét. A VaR annak az összegnek a becsült mértéke, amelyet a vonatkozó portfolión, illetve pozíción a piaci kockázatok miatt egy meghatározott időszak, a tartási idő alatt és egy adott megbízhatósági konfidencia szinten el lehet veszíteni. A Bank által alkalmazott 99%-os konfidencia szinten számolt VaR azt mutatja meg, hogy átlagban minden századik napon következhet be nagyobb veszteség, mint a VaR, de azt nem mutatja meg, hogy ez az összeg mennyi lesz.

A VaR-nak több típusa létezik. A Csoport a piaci kockázatok napi számszerűsítésére a Parametrikus VaR módszert alkalmazza. A Parametrikus VaR a JP Morgan Riskmetrics módszerén alapuló kockáztatott érték számítás. A Riskmetrics becslései a historikus árfolyamadatokon alapulnak. A historikus árfolyamadatok alapján számolt hozamokról feltételezzük, hogy normális eloszlást követnek. A Riskmetrics módszer az exponenciális súlyozású mozgó átlagolású modellt (EWMA) használja a többváltozós normális eloszlású varianciák és kovarianciák (volatilitások és korrelációk) becslésére.

A historikus adatokra alkalmazott exponenciális súlyozású mozgó átlagolás használatának lényege abban fogható meg, hogy az utolsó megfigyelések hordozzák a legnagyobb súlyt a volatilitás becslésében.

Ennek a módszernek két igen fontos előnye van az arányos súlyozású modellel szemben (SMA):

• A volatilitás „gyorsabban” reagál a piaci sokkokra, így az újabb adatok nagyobb súlyt hordoznak, mint a távoli múlt adatai.

• Egy sokk után (pl. nagy hozam-emelkedés esetén), a volatilitás exponenciálisan ingadozik a sokk- megfigyelés esésének a súlya szerint.

A Csoport a VaR kalkuláció során az alábbi paramétereket alkalmazza:

• alkalmazott VaR módszer: parametrikus VaR,

• decay faktor: 94%,

• konfidencia szint: 99%,

• tartási idő: 10 nap,

• mintanagyság: 100 nap.

Az alkalmazott VaR modell helyességének vizsgálata a backtesting módszer alapján történik. A backtesting eredményeinek megfelelően a paraméterek megfelelőssége folyamatosan felülvizsgálatra kerül, és szükség esetén módosító javaslat készül az Igazgatóság részére.

A kereskedési könyv kockázati faktorok kockáztatott értékeire (VaR-jaira) külön-külön, és együttesen is limit kerül meghatározásra. A teljes kockáztatott értékre (teljes VaR) vonatkozó limit a diverzifikációs hatás figyelembe vétele mellett kerül meghatározásra. A diverzifikációs hatás azt mutatja meg, hogy egy termék (és annak pozíciója) mennyivel kevesebb kockázatot hordoz, mintha önmagában állna.

Csoport kereskedési portfóliójának 2019. december 31-i és az időszak alatti VaR pozíciója

VAR	Kamat	Részvény	Deviza	Teljes (Diverzifikált)
2019. december 31.	43	-	72	84
2019-ben napi átlag	120	4	72	154
2019-ben legalacsonyabb	9	-	7	27
2019-ben legmagasabb	468	46	267	471
VAR	Kamat	Részvény	Deviza	Teljes (Diverzifikált)

2018. december 31.	189	-	63	192
2018-ben napi átlag	297	54	47	328
2018-ben legalacsonyabb	20	-	10	39
2018-ben legmagasabb	698	449	177	705

3.2.3. Kamatkockázat

A kamatkockázat annak a kockázata, hogy a Csoport nyeresége, tőkéje csökken vagy teljes mértékben elvész a piaci kamatlábak szintjének, arányainak változásából eredően.

Kereskedési könyvben nyilvántartott kamatkockázat

A Csoport a kereskedési könyvben kamatkockázatot kamatozó értékpapírok és különböző származékos ügyletek adásvételével vállal.

A Csoport a kereskedési könyvben szereplő kamatkockázatait limitekkel korlátozza, és napi rendszerességgel méri.

A kereskedési könyvben vállalható kamatkockázatot az alábbi limitek korlátozzák:

• kereskedési könyvben nyilvántartott kamatozó értékpapírokra felállított állományi limitek,

• kereskedési könyvben nyilvántartott kamatozó értékpapírokra felállított veszteség-korlátozó limitek (stop-loss limit),

• kereskedési könyvben nyilvántartott kamatkockázatra felállított érzékenységi limitek devizanemenként meghatározva,

• kereskedési könyvi kamatpozíciók VaR limitje,

• az ügyletek piaci áraktól való eltérésének limitje (rate reasonability limit),

• a kereskedési szándékkal tartott kamatkockázatot hordozó pozíciók tekintetében a tartási időkorlát limitek.

Kereskedési könyvön kívül nyilvántartott kamatkockázat

A beszámolási időszak végén a Csoport kamatozó pénzügyi instrumentumainak kamatlábszerkezete a következő volt:

Pénzügyi instrumentumok (kötvények) kamatlábszerkezete a mérlegben (mFt)	2019.12.31.					Összesen
	HUF	CHF	EUR	USD	Egyéb devizák
Fix kamatozású eszközök	286,416	-	8,362	-	-	294,778
Változó kamatozású eszközök	157,290	-	331	-	-	157,621
Eszközök összesen	443,706	-	8,693	-	-	452,399
Fix kamatozású kötelezettségek	(217,961)	-	(5,768)	-	-	(223,729)
Változó kamatozású kötelezettségek	(43,017)	-	-	-	-	(43,017)
Kötelezettségek összesen	(260,978)	-	(5,768)	-	-	(266,746)
Származtatott pénzügyi instrumentumok (IRS) kamatlábszerkezete (mFt)	2019.12.31.					Összesen
	HUF	CHF	EUR	USD	Egyéb devizák
Fix kamatozású eszközök	198,908	-	3,826	1,179	-	203,913
Változó kamatozású eszközök	-	-	-	-	-	-
Eszközök összesen	198,908	-	3,826	1,179	-	203,913
Fix kamatozású kötelezettségek	(292,517)	-	(41,447)	(5,305)	-	(339,269)
Változó kamatozású kötelezettségek	-	-	-	-	-	-
Kötelezettségek összesen	(292,517)	-	(41,447)	(5,305)	-	(339,269)
Nettó kamatláb szerkezet pozíció	89,119	-	(34,696)	(4,126)	-	50,297
Pénzügyi instrumentumok kamatlábszerkezete a mérlegben	2018.12.31.					Összesen
	HUF	CHF	EUR	USD	Egyéb devizák
Fix kamatozású eszközök	295,521	-	15,699	38	-	311,258
Változó kamatozású eszközök	392,472	-	350	-	-	392,822
Eszközök összesen	687,993	-	16,049	38	-	704,080
Fix kamatozású kötelezettségek	(209,469)	-	(9,645)	-	-	(219,114)
Változó kamatozású kötelezettségek	(30,072)	-	-	-	-	(30,072)
Kötelezettségek összesen	(239,541)	-	(9,645)	-	-	(249,186)

Származtatott pénzügyi instrumentumok kamatlábszerkezete	2018.12.31.					Összesen
	HUF	CHF	EUR	USD	Egyéb devizák
Fix kamatozású eszközök	113,172	-	6,912	1,967	-	122,051
Változó kamatozású eszközök	-	-	-	-	-	-
Eszközök összesen	113,172	-	6,912	1,967	-	122,051
Fix kamatozású kötelezettségek	(395,293)	-	(38,553)	(8,428)	-	(442,274)
Változó kamatozású kötelezettségek	-	-	-	-	-	-
Kötelezettségek összesen	(395,293)	-	(38,553)	(8,428)	-	(442,274)
Nettó kamatláb szerkezet pozíció	166,331	-	(25,237)	(6,423)	-	134,671

A Csoport a kereskedési könyvön kívül betétek gyűjtésével, hitelek nyújtásával, kamatozó értékpapírok és különböző származékos ügyletek adásvételével vállal kamatkockázatot.

A kereskedési könyvön kívül vállalt kamatkockázatot az alábbi limittel korlátozza a Bank:

• tőke-limit: A banki könyvi kamatkockázat ICAAP (pillér2) tőkekövetelménye (tőkeszükséglet) nem haladhatja meg a konszolidált szavatoló tőke 5%-át. A tőkeszükséglet számításhoz – az MNB előírásainak megfelelően – két mutató kerül alkalmazásra, az NII (net interest income) és az EVE (economic value of equity);

• különböző kötvény portfóliókra vonatkozó érzékenységi limitek.

Érzékenységi vizsgálatok

Az NII a rövid távú (éves) kamatbevételek változását, míg az EVE a gazdasági tőkeérték változását nettó jelenérték alapon számszerűsíti a hozamgörbe különböző típusú sokkjai (párhuzamos eltolódás, meredekség változás, rövid hozamok sokkja) esetén.

Kamat érzékenység	2019.12.31	2018. 12. 31.
Tőke érzékenysége	(6,182)	(8,825)
Eredmény érzékenysége	(1,150)	(12,744)
Összesen	(7,332)	(21,569)

A Csoport a fenti kockázat minimalizálása érdekében kamat swap ügyleteket és devizás kamat swap ügyleteket köt.

3.2.4. Részvényárfolyam kockázat

A részvényárfolyam kockázat annak a kockázata, hogy a Csoport nyeresége, tőkéje csökken, vagy teljes mértékben elvész a piaci részvény árfolyamok szintjének, arányainak változásából eredően.

Megkülönböztetünk egyedi és általános részvényárfolyam kockázatot. Az „egyedi árfolyamkockázat'' abból származik, hogy a Csoport portfoliójában szereplő egyedi részvénypozíció vagy összetett pozíció, esetleg származékos ügylet értéke az ügylet alapját képező részvény egyedi jellemzőihez kapcsolható kockázatok miatt csökken a bekerülési értékhez képest, amelynek következtében veszteség keletkezhet.

Az ''általános piaci kockázat” azt jelenti, hogy az általános piaci változás következtében a Csoport portfoliójában szereplő részvénypozíciók vagy összetett pozíciók, esetleg származékos ügylet értéke csökken a bekerülési értékekhez képest, függetlenül az ügylet alapját képező részvények egyedi jellemzőihez kapcsolható kockázatoktól.

Kereskedési könyvben nyilvántartott részvénykockázat

A Csoport a részvénykockázatot hordozó ügyletek közül elsősorban részvény-fedezeti jellegű ügyleteket köt, melynek keretében a határidős részvény ügyletekben lévő kamatkülönbözet realizálására törekszik úgy, hogy a részvénykockázatot teljes mértékben fedezze.

A fedezeti jellegű részvényügyleteken túlmenően a Csoport felvállal spekulációs részvénypozíciókat is részvény, részvény-index és részvény futures ügyletek kötésével.

A Csoport a kereskedési könyvben szereplő részvénykockázatait limitekkel korlátozza, és napi rendszerességgel méri.

A kereskedési könyvben vállalható részvénykockázatot az alábbi limitek korlátozzák:

• VaR limit;

• állományi és veszteségkorlátozó (stop-loss) limitek;

• egyedi részvénylimit;

• kibocsátói limit.

3.2.5. Devizaárfolyam kockázat

A devizakockázat annak a kockázata, hogy a Csoport nyeresége, tőkéje csökken, vagy teljes mértékben elvész a devizaárfolyamok szintjének, arányainak változásából eredően.

A Csoport devizakockázatot különböző devizanemekben denominált betétek gyűjtésével, hitelek nyújtásával, értékpapírok és különböző származékos ügyletek adásvételével vállal.

A Csoport a devizakockázatokat egységesen, teljes banki szinten kezeli. A Csoport a devizakockázatot limitekkel korlátozza, és napi rendszerességgel méri.

A devizakockázatot az alábbi limitek korlátozzák:

• VaR limit;

• nyitott pozíciós limit;

• veszteségkorlátozó (stop-loss) limitek.

A Csoport külföldi pénznemben lévő pénzügyi pozíciója a beszámolási időszakok végén a következő volt:

A beszámoló pénznemén kívüli pozíciók összesen	Összes pozíció		Nettó pozíciók
	hosszú	rövid	hosszú	rövid

2019.12.31	2,845,639	2,848,598	4,102	7,061
2018.12.31	2,963,624	2,915,965	48,616	958

A Csoport a fenti kockázat minimalizálása érdekében devizaswap, FX futures, FX forward és FX opciós ügyleteket köt.

3.2.6. Hitelkockázat

A hitelkockázat alapvetően a tranzakcióban résztvevő ügyfél/partner nem teljesítéséből adódó pénzügyi kockázatot jelenti, tehát annak kockázata, hogy az adós az összeg esedékességekor nem tudja a teljes összeget visszafizetni.

Tágabb értelemben a nem-teljesítésből adódó valamennyi kockázat hitelkockázatnak minősül, ideértve az adásvételi szerződések nem-teljesítésből adódó kockázatokat (teljesítési kockázat, nyitva szállítási kockázat) illetve az adásvételi szerződések jövőbeli teljesítésből adódó kockázatokat (helyettesítési kockázat). Ebben az értelemben hitelkockázat a Csoport által nyújtott bizományosi és letéti kezelési szolgáltatás során is felmerül.

A Csoport fordulónapi maximális hitelkockázati kitettségét az alábbi táblázatok mutatják be:

Hitelkockázati maximum kitettség	2019.12.31.	2018.12.31.
Hitelek, előlegek	1,721,301	1,516,670
Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok	43,548	18,210
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	452,086	675,580
Mérlegen kívüli kitettségek	429,668	379,386
Összesen	2,646,603	2,589,846

A Csoport az általa vállalt hitelkockázat mértékét az egyes adósok, illetve ágazatok felé fennálló kockázati kitettségi limit meghatározásával határolja be. A Csoport a kockázatok kezelésére kockázatkezelési stratégiával/politikával rendelkezik, e politikának megfelelő a belső döntés-előkészítési -, döntési -, illetve biztosítékértékelési rendszere. A Csoport egyedi hiteldöntéseit jól meghatározott, négy szem elven működő döntési és döntés-előkészítési rendszere alapján hozza meg. Amennyiben szükséges – és így a legtöbb hitel esetében – a Csoport biztosítékot kér. A biztosítékok értékeléséről, minősítéséről a Bank Fedezetértékelési Szabályzata rendelkezik. Az ágazatonként vállalható kockázati limiteket az Igazgatóság hagyja jóvá. A kockázatok figyelése folyamatosan történik, a kockázatok értékelésére éves, illetve negyedéves felülvizsgálatok keretében kerül sor, a Csoport negyedéves monitoring-rendszert működtet.

A vezetőség a hitelezési kockázatvállalásokat folyamatosan figyelemmel kíséri. A kockázatok alakulásáról rendszeres beszámolók készülnek a Bank vezető testületeinek, döntéshozó fórumainak. Az Igazgatóság minden ülésén tájékoztatást kap a Bank nagyhitel-kockázatairól, negyedévente a hitelportfolió alakulásáról. Negyedévente kerül bemutatásra a hitelkockázatokkal kapcsolatos értékvesztés és céltartalék képzés részletes alakulásáról szóló beszámoló a Hitelbizottság részére, szintén negyedévente készül beszámoló az ágazati- és ügylettípus limitek alakulásáról, kihasználtságáról. Az ügyvezetés hetente kap tájékoztatást a lejárt követelésekről, naponta pedig a nagykockázatok alakulásáról.

Egyéb piaci kockázatoknak való kitettség – nem kereskedési portfóliók

A Csoport devizakockázatnak van kitéve külföldi pénznemben lévő pénzügyi instrumentumain keresztül. A devizakockázat kezelésének célja a külföldi pénznemben lévő pénzügyi instrumentumok piaci értékének az árfolyam-ingadozásokból adódó potenciális változásai következtében fellépő kedvezőtlen hatásainak csökkentése.

Biztosítékok

A Csoport a prudens működés biztosítása érdekében a szükséges kockázatcsökkentés mértékét és az alkalmazott hitelkockázat-csökkentő eszközöket az ügylet és ügyfél minősítése figyelembe vételével határozza meg. A Csoport egyúttal minden kockázati döntés előtt meggyőződik a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről.

A Csoport külön szabályzatban rögzíti az általa elfogadható biztosítékokat, azok csoportosítását, a biztosítékok elismerhetőségi feltételeit, meghatározza ezen biztosítékok értékelésének, elfogadható hitelfedezeti értéke meghatározásának, a biztosítékok monitoringjának szabályait.

A Csoport az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet tárgyaként olyan vagyontárgyakat ismer el, amelyek likvidek és értékállóak.

Az elismert pénzügyi biztosítékok így különösen:

• a Banknál óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénz, vagy betét

• központi kormány, központi bank által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

• ingatlan

Az ingatlan fedezetek elfogadása során a Csoport külső szakértőket alkalmaz a piaci érték megállapítására.

A Csoport az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan hitelkockázat-mérséklési eljárást ismer el, amelynek nyújtója megbízható és a hitelkockázati fedezetre vonatkozó megállapodás az irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető, valamint eleget tesz a kapcsolódó magyar jogszabályokban és a Csoport vonatkozó belső szabályzatában rögzített feltételeknek. Így az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek tekintetében elsősorban azon garanciákat, készfizető kezességeket fogadja el a Csoport, melyeket:

• központi kormány, vagy központi bank;

• közszektorbeli intézmény;

• hitelintézet, vagy befektetési vállalkozás nyújt.

A beszámolási időszak végén meglévő biztosítékok értéke nyilvántartás szerint	2019.12.31.
	Teljes nyilvántartási értéken	Piaci érték belső fedezeti előírások alapján korrigált értéke (biztosítéki érték, vagy hitelbiztosítéki érték)	Mérlegen belüli kintlévőségre elismerhető fedezet
Kapott garanciák, viszontgaranciák Kapott kezességek Hitelintézet által nyújtott garanciák és kezességek ellengaranciái Óvadék Zálogjog Egyéb	295,157 154,695 15 240,248 4,749,828 20,463	209,974 154,659 7 206,635 3,598,855 19,597	179,508 80,015 8 147,409 1,024,336 3,435
Összesen	5,460,406	4,189,727	1,434,711
A beszámolási időszak végén meglévő biztosítékok értéke nyilvántartás szerint	2018.12.31.
	Teljes nyilvántartási értéken	Piaci érték belső fedezeti előírások alapján korrigált értéke (biztosítéki érték, vagy hitelbiztosítéki érték)	Mérlegen belüli kintlévőségre elismerhető fedezet
Kapott garanciák, viszontgaranciák Kapott kezességek Hitelintézet által nyújtott garanciák és kezességek ellengaranciái Óvadék Zálogjog Egyéb	314,049 148,281 151 256,817 4,646,635 27,710	218,432 87,007 8 47,783 4,218,880 25,802	164,535 73,392 137 153,801 958,399 4,501
Összesen	5,393,643	4,597,912	1,354,765
			46.

A Csoport tevékenysége során igénybe veszi az állami viszontgarancia mellett készfizető kezességet nyújtó Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, illetve a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. szolgáltatásait is, a két szervezettel a Csoport együttműködési megállapodást is kötött.

A Csoport a következő eszközökhöz jutott a fedezetként nála lévő biztosítékok birtokba vételén vagy az egyéb hitelminőség-javítási lehetőségek lehívásán keresztül:

Pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, elhárítása érdekében átmenetileg a	2019.12.31.		2018.12.31.
hitelintézet tulajdonába került befektetések
Átvett ingatlanok Átvett tulajdoni részesedések Követelés fejében átvett egyéb eszközök		1,786 - 80	4,280 - 367
Hitelekért cserében megszerzett eszközök összesen		1,866	4,647

Az alábbi táblázatok a teljesítő és a nem teljesítő pénzügyi eszközök 2019. december 31-i hátralék szerinti megbontását mutatják be:

	Teljesítő
	Teljesítő	0-30 nap késedelem	31-90 nap késedelem
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	42,029	42,029	-
Hitelek és előlegek	1,659,492	1,650,487	9,005
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok	1,701,521	1,692,516	9,005
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	380,290	380,290	-
Hitelek és előlegek	-	-	-
Az egyéb átfogó jövedelemmel vagy a saját tőkével szemben valós értéken értékelt, értékvesztés- elszámolási kötelezettség alá tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok	380,290	380,290	-
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	-	-	-
Hitelek és előlegek	2,561	2,543	18
Szigorú LOCOM-módszer szerint vagy az eredménnyel vagy a saját tőkével szemben valós értéken értékelt, értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá nem tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok	2,561	2,543	18
A kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoktól eltérő hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok	2,084,372	2,075,349	9,023
Adott hitelnyújtási elkötelezettségek	286,022	-	-
Adott pénzügyi garanciavállalások	38,758	-	-
Egyéb adott kötelezettségvállalások	-	-	-
Mérlegen kívüli kitettségek	324,780	-	-

47.

KONSZOLIDÁLT IFRS BESZÁMOLÓ 2019. DECEMBER 31.

(Minden összeg millió forintban értendő, az ettől eltérőt külön jelöljük. Az ezres elválasztójel a vessző, a negatív számokat

zárójel jelzi.)

	Nemteljesítő
	Nemteljesítő	Nem késedelmes vagy 90 napot meg nem haladóan késedelmes	90-180 nap késedelem	181-365 nap késedelem	1-5 év késedelem	> 5 év késedelem	ebből: nemteljesítő	ebből: értékvesztett	Nemteljesítő kitettségek fedezetéül kapott biztosítékok
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Xxxxxxx és előlegek	- 59,105	- 19,434	- 3,815	- 2,709	- 9,526	- 23,621	- 104,038	- 109,911	- 23,673
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok	59,105	19,434	3,815	2,709	9,526	23,621	104,038	109,911	23,673
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Hitelek és előlegek	- -	- -	- -	- -	- -	- -	- -	- -	- -
Az egyéb átfogó jövedelemmel vagy a saját tőkével szemben valós értéken értékelt, értékvesztés- elszámolási kötelezettség alá tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok	-	-	-	-	-	-	-	-	-
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Xxxxxxx és előlegek	- 143	- 1	- 22	- 7	- 73	- 40	- 142	- -	- 105
Szigorú LOCOM-módszer szerint vagy az eredménnyel vagy a saját tőkével szemben valós értéken értékelt, értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá nem tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok	143	1	22	7	73	40	142	-	105
A kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoktól eltérő hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok	59,248	19,435	3,837	2,716	9,599	23,661	104,180	109,911	23,778
Adott hitelnyújtási elkötelezettségek Adott pénzügyi garanciavállalások Egyéb adott kötelezettségvállalások	1,411 67 -	- - -	- - -	- - -	- - -	- - -	1,024 - -	- - -	287 4 -
Mérlegen kívüli kitettségek	1,478	-	-	-	-	-	1,024	-	291
									48.

KONSZOLIDÁLT IFRS BESZÁMOLÓ 2019. DECEMBER 31.

(Minden összeg millió forintban értendő, az ettől eltérőt külön jelöljük. Az ezres elválasztójel a vessző, a negatív számokat zárójel jelzi.)

A Csoport a kockázatkezelési politikájában foglaltaknak megfelelően folyamatosan figyelemmel kíséri a hitelportfólió minőségének alakulását. Az üzleti terület és a menedzsment heti rendszerességgel kap információt a lejárt követelésekről és a követelések mögött lévő nyilvántartott kockázatcsökkentő eszközökről.

A Csoport a kockázatkezelési politikájában foglaltaknak megfelelően folyamatosan figyelemmel kíséri a hitelportfólió minőségének alakulását. Az üzleti terület és a menedzsment heti rendszerességgel kap információt a lejárt követelésekről és a követelések mögött lévő nyilvántartott kockázatcsökkentő eszközökről.

A Csoport a hitelkövetelések kockázati minősítését negyedévente, a kockázati monitoring keretében végzi. A monitoring keretében kerül sor a kitettségek egyedi értékvesztéseivel kapcsolatos döntésekre is.

Elszámolt értékvesztés

A mérlegkészítés napján, valamint a negyedéves monitoring során minden esetben értékelésre kerül, hogy indokolt-e az egyes hitelekre értékvesztést elszámolni. Amennyiben indokolt, akkor az adott hitel becsült megtérülésének összege meghatározásra kerül, és az értékvesztés az eredeti kamatlábbal diszkontált becsült cash flow-k alapján szerepel az eredmény-kimutatásban.

A problémás hitelekre és előlegekre elszámolt egyedi értékvesztésen túlmenően a Csoport portfólió alapú értékvesztést számol el a hitelek és előlegek állományában bekövetkezett, de egyedileg nem meghatározott értékvesztésre. A portfolió szintű értékvesztés igényt a vállalkozói ügyfeleknél a korábbi években mért default események, illetve a default események megtérülési adatai alapján számított indexek alapján kerül kiszámításra.

3.3. A kockázatok koncentrációja

A Csoport a koncentrációs kockázatnak a következő alkategóriáit különbözteti meg:

• egy ügyféllel/ügyfélcsoporttal szembeni jogszabályi koncentráció;

• egy ügyféllel/ügyfélcsoporttal szembeni egyéb, nem-jogszabályi koncentráció;

• ügyfelek portfolió szintű koncentrációja;

• befektetési koncentráció;

• ágazati koncentráció;

• termékkoncentráció.

A földrajzi koncentrációt a Csoport a kitettségeknek az országok szerinti koncentrációjával méri.

A hitelkockázat csökkentő eszközök koncentrációját, ezen belül a hitelkockázat csökkentő eszközök kibocsátójának koncentrációját a Csoport a ”biztosítéki limit” definiálásával és felállításával kezeli. A biztosítéki limit része a jogszabályi korlátozás alá nem tartozó limitcsoportnak.

A fentieken túl a Csoport piaci és likviditási koncentrációs kockázatokat is megkülönböztet, melyekről a piaci kockázatoknál és a likviditási kockázatnál esik szó.

Egy ügyféllel/ügyfélcsoporttal szembeni jogszabályi koncentráció és egy ügyféllel/ügyfélcsoporttal szembeni egyéb, nem-jogszabályi koncentráció

A Csoport az egy ügyféllel/ügyfélcsoporttal szembeni koncentrációt jogszabályi korlátozás alá tartozó kitettségek, mind a jogszabályi korlátozás alá nem tartozó kitettségek vonatkozásában limitekkel korlátozza.

Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni jogszabályi koncentráció kitettség értéknek az összege a hitelkockázat-mérséklés hatását is figyelembe véve

• nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének a 25%-át, vagy

• ha az ügyfél hitelintézet, befektetési vállalkozás, vagy az ügyfélcsoport egy vagy több hitelintézetet, befektetési vállalkozást is tartalmaz, akkor hitelintézet szavatoló tőkéjének a 100%- át azzal, hogy az ügyfélcsoport nem hitelintézet, befektetési vállalkozás tagjával szembeni kitettség értékének az összege - a hitelkockázat-mérséklés hatását is figyelembe véve - nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének a 25%-át.

A Takarékbank a jogszabályi korlátozás alá és a jogszabályi korlátozás alá nem tartozó kitettségek együttes korlátozására „teljes kockázatvállalási limit”-et is alkalmaz.

Ügyfelek portfolió szintű koncentrációja

A Csoport a koncentrációs kockázat belső tőkeszükségletének számításához folyamatosan figyeli az ügyfelek portfolió szintű koncentrációját. Ennek módszerei a következők:

• 20 legnagyobb nem hitelintézet és nem befektetési vállalkozás ügyféllel/ügyfélcsoporttal szembeni jogszabály szerint mért nagykockázati kitettség összértékének figyelése, limitálása és figyelembe vétele a stressz teszteknél, limit mértéke a mindenkori szavatoló tőke 400%-a;

• A Hirschmann-Herfindahl index (HHI) értékének számítása a kereskedési könyvön kívüli vállalati, valamint hitelintézetekkel szembeni kitettségekre és az index mért értékét az átlagosnak feltételezett HHI mértékével korrigálva a koncentrációs kockázatra belső tőkeszükséglet megállapítása.

Befektetési koncentráció

A befektetési koncentrációt a Csoport a Hpt.-ben szabályozott befektetési korlátozásokra vonatkoztatja, az érintett befektetésekre vonatkozó jogszabályi limitek a következők:

• egyetlen - könyv szerinti értéken számított – minősített befolyásnak minősülő befektetés sem haladhatja meg a szavatoló tőke 15%-át;

• a vállalkozásokban meglévő minősített befolyásnak a teljes, nettó értéken számított összege nem haladhatja meg a szavatoló tőke 60%-át;

• a hitelintézet - nettó értéken számított - közvetlen és közvetett részesedése nem haladhatja meg a vállalkozás jegyzett tőkéjének az 51%-át.

Speciális magyar törvényi előírás, hogy a nettó értéken számított összes befektetés nem haladhatja meg a szavatoló tőke 100%-át. A korlátozás alá tartoznak a szavatoló tőkéből levont tételek kivételével

• a tárgyi eszközökben lévő befektetések,

• az állampapírok és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kivételével minden más értékpapír, kivéve a GARANTIQA Hitelgarancia Zrt.-ben lévő részesedést,

• a veszteségmérséklési tevékenység során keletkezett befektetés, ha az 3 évet meghaladóan van a hitelintézet birtokában.

Ágazati koncentráció

Az ágazati koncentráció számítása a kereskedési könyvön kívüli (banki könyvi) tételekre vonatkozik, az összetett kötvényportfolió kivételével. Az ágazati limit-megállapítás elvi alapja, hogy a Csoport egyetlen ágazat fizetési problémái esetén se szenvedjen a szavatoló tőkéjének 25%-át meghaladó veszteséget, feltételezve, hogy az ágazat problémái esetén a fennálló koncentrációs nettó kitettség 10%-a nem térül meg. Az ágazati limit a fenti elvi megfontolások tükrében egy ágazatnál sem lehet magasabb, mint a szavatoló tőke 250%-a. Az ágazati koncentrációt, illetve a hitelek és fedezetek megoszlását bemutató táblát lásd „4.15 Eszközök értékvesztése” fejezetben.

Termékkoncentráció

A Csoport annak elkerülésére, hogy egy-egy termék/termékcsoport túlzottan nagy kitettséget eredményezzen, terméklimiteket alkalmaz. A terméklimit felállításának szükségessége a termékfejlesztés, új termék bevezetése keretében dől el, vagy a termék forgalmazása közben válik szükségessé a limit felállítása vagy megszüntetése.

Országkoncentráció

A Csoport az országkockázatot limitekkel kezeli. Az országlimitek maximális mértékét oly módon állapítja meg, hogy annak betartása mellett többlet tőkeszükségletet ne keletkezzék. Az országkockázatra a belső tőkemegfelelés értékelés során az S&P kreditminősítő által „BBB+”-nak megfelelő, vagy annál rosszabb minősítésű országokkal, az abban lévő vállalkozásokkal, intézményekkel és személyekkel szembeni kitettségekre meghatározott arányban belső tőkeszükségletet kell számolni.

A legnagyobb kitettséget mindkét évben Németország felé tartalmazza a Csoport konszolidált beszámolója.

3.4 Megterhelt eszközök

A 680/2014. számú EU végrehajtási rendelet szerint a beszámolási időszak végén a megterhelt eszközök a következők voltak:

Megterhelt eszközök könyv szerinti értéke	2019.12.31.	2018.12.31.
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	117,864	155,673
Fedezett kötvények	-	25,331
Központi kormányzat által kibocsátott	81,171	130,342
Pénzügyi vállalat által kibocsátott	33,564	-
Nem pénzügyi vállalat által kibocsátott Látra szóló követelésektől eltérő hitelek és	3,129 262,052	- 161,427
előlegek Jelzáloghitelek	173,224	51,297
Egyéb hitelek és előlegek	88,828	110,130
Egyéb eszközök	53	190
Összesen	379,969	317,290

3.5. Tőkemenedzsment

A Xxxxx XXX felügyeleti célja a pénzügyi rendszer biztonságának és stabilitásának előmozdítása, és legalább a jelenlegi átfogó tőkeszint fenntartása a rendszerben, egyenlő esélyek biztosítása, szélesebb körű megközelítés kialakítása a kockázatok kezelésében, továbbá a nemzetközileg aktív bankok hangsúlyosabb figyelemmel követése. A Xxxxx XXX három pillérre épül: minimális tőkekövetelmény, felügyeleti felülvizsgálati folyamat és piaci fegyelmező erő. Magyarországon a CRR (Capital Requirements Regulation) közvetlenül hatályos.

A Xxxxx XXX három, eltérő kifinomultságú megközelítést kínál az 1. pillér hitelkockázati tőkekövetelmény számításához. A Xxxxx XXX tőkekövetelményt ír elő a működési kockázatra vonatkozóan, ismét három kifinomultsági szinttel. Az alapmutató módszere szerinti tőkekövetelmény a bruttó bevételek egyszerű százaléka, míg a sztenderd módszer értelmében a bruttó bevételek három különböző százalékértékének egyike nyolc meghatározott üzletág mindegyikéhez hozzárendelve. Végül a fejlett mérési módszer a bankok saját statisztikai elemzése és működési kockázat modellezése alapján határozza meg a tőkekövetelményeket.

A Bázel III 2. pillére (felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamat) mind a Bankot, mind a Felügyeleti- szabályozószerveket bevonja annak felmérésébe, hogy a Banknak kell-e és milyen mértékű pótlólagos tőkét fenntartania az 1. pillér által nem fedezett kockázatokkal szemben.

A Bázel III 3. pillére a piac fegyelmező erejére vonatkozik, és célja a társaságok átláthatóságának növelése azáltal, hogy a Bázel III szerinti kockázataik, tőke- és kockázatkezelésük konkrét, előre meghatározott részleteinek közzétételére kötelezi a társaságokat.

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a 2013. október 28. napján kelt H-EN-I-1237/2013. számú határozatával jóváhagyta a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének egységes, az intézményvédelmi rendszer kockázatainak megfigyelését és minősítését biztosító rendszerét. Erre tekintettel a PST jóváhagyta az SZHISZ összevont felügyelet alá tartozó tagjai számára, hogy az egymással szembeni - a szavatoló tőke számításánál figyelembe vehető kötelezettséget nem eredményező - kitettségeik esetében 2013. október 12. napjától nulla százalékos kockázati súlyt alkalmazzanak.

A Csoport szavatolótőkéjének a magyar jogszabályok szerint meg kell haladnia a kockázatokkal súlyozott mérlegfőösszeg 8%-át, ennek az előírásnak a Csoport folyamatosan megfelel. A Csoport havonta jelenti a tőkemegfelelési helyzetét az Eszköz-Forrás Bizottságnak, negyedévente pedig rendszeres beszámoló keretében a Magyar Nemzeti Banknak, valamint a Felügyelő Bizottságnak.

A csoport szavatolótőkéjének része a saját tőke, valamint járulékos tőkeként a jogszabályi feltételeknek megfelelő alárendelt kölcsöntőke, valamint a részvénnyé átalakítható kötvények, mivel azok is megfelelnek az alapvető kölcsöntőke kritériumainak.

A Csoport 2019-ben folyamatosan megfelelt a prudenciális előírásoknak, limitsértés nem történt. A következő táblázat mutatja be a Csoport tőkemegfelelését az I. pillér alatt:

I. pillér alatti tőkemegfelelés	2019.12.31.
Hitelkockázat tőkekövetelménye	102,275
Partnerkockázat	626
Piaci kockázat tőkekövetelménye	618
Működési kockázat tőkekövetelménye	19,201
Összes tőkekövetelmény	122,720
Kockázatok fedezetére figyelembe vehető szavatoló tőke*	251,451
Tőkemegfelelési mutató (%)	16.39%

*A Szavatoló tőke tartalmazza az SZHISZ tartalékait is, mert a fenti tábla a teljes prudenciális konszolidációs kör tőkemegfelelését mutatja.

A Csoport a szavatolótőkét a CRR végleges szabályainak megfelelően számította ki, így átmeneti kiigazításokat nem tartalmaz. A csoport szavatolótőkéjének része a saját tőke, valamint a részvénnyé átalakítható kötvények, mivel azok is megfelelnek az alárendelt kölcsöntőke kritériumainak.

A Csoport Szavatoló tőkéjének alábontását az alábbi táblázat mutatja:

Szavatoló tőke	2019.12.31.
Alapvető tőke (Tier1)	251,451
Elsődleges alapvető tőke	251,451
Járulékos tőke (Tier2)	-
Szavatoló tőke	251,451

4. MEGJEGYZÉSEK 4.1 Nettó kamatjövedelem
Kamatbevétel	2019	2018
Kereskedési célú származtatott ügyletek kamatbevétele	1,984	6,286

1,744	7,721
52	347
8,742	4,269
920	4,733
62,185	47,618
1,597	3,596

Kereskedési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kamatbevétele

Kötelezően az eredménnyel szemben értékelt hitelek és előlegek kamatbevétele

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamatbevétele

Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamatbevétele

Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek és előlegek kamatbevétele

Származtatott ügyletek (Fedezeti elszámolás, kamatlábkockázat)

kamatbevétele Betétek kamatbevételei	151	159
Egyéb eszközök kamatbevételei	221	14,758
Kötelezettségekből eredő kamatbevétel	132	5
Kamatbevétel összesen	77,728	89,492

Kamatráfordítás

2019

2018

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamatárfordítása

Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamatráfordítása

Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek és előlegek kamatráfordítása

Amortizált bekerülési értéken értékelt betétek kamatráfordítása

Amortizált bekerülési értéken értékelt egyéb pénzügyi kötelezettségek kamatráfordítása

Származékos ügyletek (Fedezeti elszámolás, kamatlábkockázat)

2,604

5,960

2,383

2,563

60

kamatráfordítása Egyéb kötelezettségek kamatráfordítása	1,007	16,015
Eszközök kamatráfordításai	5	50
Kamatráfordítás összesen	16,427	24,983
Nettó kamatjövedelem	61,301	64,509

1,845

243

2,612

1,110

797

3

4,153

A nettó kamatjövedelem 2018-ról 2019-re 3,208 millió Ft-tal csökkent. Csoport szinten az új hitelkihelyezések növekedést mutatnak, amellyel arányosan a kapcsolódó kamatbevételek is megnövekedtek tárgyévben. Azonban ez a jelentős növekedés nem tudta ellensúlyozni az értékpapírok és származtatott ügyeletek nettó kamateredményének 15,019 millió Ft-os csökkenését.

4.2 Jutalékok és díjak
Jutalék- és díjbevétel	2019	2018
Fizetési szolgáltatások díj- és jutalékbevétele	54,423	48,842
Hitelszolgálati tevékenység díj- és jutalékbevétele	3,853	6,188
Egyéb értékpapírhoz kapcsolódó díj- és jutalékbevétel	5,050	4,694
Értékpapír kibocsátások díj- és jutalékbevétele	4,485	3,546
Vagyonkezelési jutalék	2,385	2,135
Elszámolás és teljesítés díj- és jutalékbevétele	1,109	1,243
Értékpapír transzfermegbízások díj- és jutalékbevétele	532	445
Adott pénzügyi garanciák díj- és jutalékbevétele	347	431
Egyéb letétkezelési díj- és jutalékbevétel	144	191
Egyéb díj- és jutalékbevételek	2,757	1,918
Jutalék- és díjbevétel összesen	75,085	69,633
Jutalék- és díjráfordítások	2019	2018
Elszámolás és teljesítés díj- és jutalékráfordítása	14,589	12,223
Hitelszolgálati tevékenység díj- és jutalékráfordítása	2,040	2,705
Kapott pénzügyi garanciák díj- és jutalékráfordítása	125	56
Egyéb díj- és jutalékráfordítás	6,184	6,383
Jutalék- és díjráfordítások összesen	22,938	21,367
Nettó jutalék- és díjbevétel	52,147	48,266

2019-ben a nettó jutalék- és díjbevétel 6,016 millió Ft-tal növekedett az előző időszakhoz képest.

4.3 Pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség/(veszteség)

Pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből 2019		2018
Pénzügyi eszközök osztalékbevétele	358		2,613
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó eredmény	6,792		2,513
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós érték változása	658		(1,190)
Az eredménnyel szemben valós értéken megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek	-		977
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt
kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó	7,772		4,418
nyereség/(veszteség) Fedezeti elszámolásokból eredő (veszteség)/nyereség	(2,104)		21
Összesen	13,476		9,352

származó nyereség/(veszteség)

4.4 Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó

Egyéb működési bevételek, ráfordítások 2019 2018

Árfolyam különbözetből származó

nyereség/(veszteség)

Nem pénzügyi eszközökből származó

3,588 4,536

eredmény
Egyéb működési bevétel	6,639	7,590
Egyéb működési ráfordítás	(4,160)	(2,720)
Egyéb céltartalékok	(1,906)	3,452
Egyéb működési eredmény, nettó	5,451	13,169

1,290 311

4.5 Működési költségek

Működési költségek	2019		2018
Személyi jellegű költségek	57,487		47,669

Bérköltség	43,811	35,408
Egyéb személyi jellegű ráfordítások	13,676	12,261
Egyéb adminisztrációs költségek	70,899	71,901
Adók, járulékok	27,620	24,354
Informatikai költségek	16,988	18,413
Egyéb tagsági díj	5,806	5,397
Tanácsadói díjak	6,611	5,118
Anyagköltség	1,964	2,187
Posta és telefonköltség	2,140	2,141
Bérleti díjak	-	2,038
Marketing költség	2,272	1,507
Javítás, karbantartás	1,086	1,129
Könyvvezetés, bérszámfejtés	485	1,100
Egyéb	5,927	8,517
Igazgatási költségek	128,386	119,570
Értékcsökkenési leírás	7,476	4,382

A banküzemi költségek értékcsökkenéssel együtt 11,911 millió Ft-tal növekedtek 2019 során. A működési költségek közé tartoznak a személyi jellegű költségek, illetve az igazgatási költségek. Az igazgatási költségek legjelentősebb részét az adók és járulék jellegű ráfordítások teszik ki, amelyből legjelentősebb összeget a tranzakciós illeték képvisel.

4.6 Hitelkockázatra képzett értékvesztés és céltartalék
Hitelkockázatra képzett értékvesztések és céltartalékok	2019	2018
Pénzügyi eszközök (értékvesztése)/értékvesztés visszaírása	6,085	10,002

Mérlegen kívüli kötelezettségekre képzett (céltartalék)/céltartalék visszaírása

1,508 (811)

Hitelkockázatra képzett értékvesztés és céltartalék 7,593 9,191

4.7 Adózás

A társasági adó az adott év eredményére vonatkozóan fizetendő társasági nyereségadón alapul, amely a magyar számviteli és adózási szabályoknak megfelelően kerül meghatározásra. A társasági adó mértéke 9%, a halasztott adó bevételek és ráfordítások adókulcs figyelembe vételével kerültek meghatározásra.

Egyéb átfogó jövedelem

Egyéb átfogó Eredmény jövedelem

Eredmény

2018

2019

Tárgyévi társasági adó ráfordítás 1,009	-	(1,355)	-
Halasztott adó ráfordítás / 1,142	206	1,693	(91)
Adófizetési kötelezettségek / 2,151	206	338	(91)

(bevétel)

adókövetelés

Az adózás előtti eredményre alkalmazandó, a törvényben meghatározott adókulccsal számított fizetendő társasági adó és a Csoport tényleges adókulcsával számított társasági adó egyeztetése december 31-re vonatkozóan a következő:

	2019	2018
Adózás előtti eredmény	4,383	20,371
Adófizetési kötelezettség a hazai társasági adó kulccsal	394	1,529
Halasztott adó eszközként fel nem vett tárgyévi veszteség	1,960	-
Halasztott adó eszköz növekedése	112	(1,736)
Le nem vonható ráfordítások	914	-
Adómentes bevételek	(1,132)	-
Adókedvezmények	1	532
Egyéb hatások	(98)	13
Adófizetési kötelezettség	2,151	338

A Csoporton belüli több Társaság esetében az adózás előtti eredmény vagy a társasági adóalap közül a nagyobb érték nem érte el a „jövedelem- (nyereség-) minimumot”. Választási lehetőségükkel – (vagy nyilatkozatot tesz a társasági adóbevallásában, vagy a „jövedelem- (nyereség-) minimumot” tekinti adóalapnak) – a Társaságok eltérő módon éltek. A társasági adóalapot módosító tételekből a fentiek miatt az adóalap, valamint a fizetendő adó mértéke nem levezethető. Emiatt a beszámolóban a társasági adóalapot módosító tételek bemutatásától eltekintettünk.

4.8 Halasztott adó

Halasztott adókövetelések és -kötelezettségek a következő jogcímeken merülnek fel:

	2019			2018
	Eszközök	Kötelezettség	Nettó	Eszközök	Kötelezettség	Nettó
Kereskedési céllal
tartott pénzügyi eszközök és	510	(195)	315	2	(288)	(286)
kötelezettségek
Egyéb átfogó
jövedelemmel szemben valós értéken értékelt	1,594	-	1,594	219	(196)	23
pénzügyi eszközök
Amortizált bekerülési
értéken értékelt	65	(4,110)	(4,045)	8,022	(7,212)	810
pénzügyi eszközök
Immateriális javak és tárgyi eszközök	691	-	691	118	(93)	25
Egyéb eszközök	48	-	48	20	-	20
Céltartalékok	89	(14)	75	228	(24)	204
Egyéb kötelezettségek	-	-	-	17	-	17
Elhatárolt veszteség
még fel nem használt	1,960	-	1,960	2,082	-	2,082
összege
Fejlesztési tartalék	-	-	-	-	(2)	(2)
Egyéb	15	-	15	52	-	53
Nettó adó eszközök (kötelezettségek)	4,972	(4,319)	653	10,760	(7,815)	2,945

Pénzügyi eszközök

A pénzügyi eszközök tekintetében a 2019-es üzleti évben átsorolás nem történt az egyes értékelési kategóriák között.

4.9 Pénzeszközök
Pénzeszközök	2019.12.31.	2018.12.31.
Készpénz	31,787	36,027
Számlakövetelések központi bankokkal szemben	31,831	19,537
Egyéb látra szóló hitelintézeti követelések	38,094	16,897
Összesen	101,712	72,461
A Pénzeszközök sor a Csoport készpénz állományát,	illetve a Magyar Nemzeti	Banknál és egyéb

hitelintézeteknél vezetett számláit mutatja. A pénzeszközök állományában az előző évhez viszonyított növekedést, az Magyar Nemzeti Banknál és egyéb hitelintézeteknél elhelyezett látraszóló, illetve rövid lejáratú betétek állományában történt növekedés okozta.

4.10 Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök	2019.12.31.	2018.12.31.
Származtatott ügyletek	1,582	10,307
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok	5,022	3,536
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	29,767	49,130
Hitelek	-	258
Összesen	36,371	63,231

A kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközöket a Csoport az eredménnyel szemben valós értéken értékeli. A kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök állománya az előző évhez képest 26,860 millió forinttal csökkent. A származékos ügyletek bemutatását a 4.11-es jegyzet tartalmazza.

4.11 Származékos pénzügyi instrumentumok

A Csoport származékos pénzügyi eszközöket kereskedési céllal tart könyveiben. A tőzsdén jegyzett eszközök tekintetében a mérlegben szereplő valós érték a mérlegkészítés napján érvényes piaci érték alapján kerül meghatározásra. A tőzsdén kívüli ügyletek valós értékének meghatározásakor a Csoport a diszkontált cash-flow módszert alkalmazza.

Származékos pénzügyi instrumentumok*	2019.12.31.		2018.12.31.
	Eszköz	Kötelezettség	Eszköz	Kötelezettség
Deviza swapok	246	52	67	-
Bázis swapok	163	41	423	-
Kamatswapok	3,252	4,329	9,756	3,938
Határidős deviza ügyletek	369	656	4	42
Határidős részvény ügyletek	-	-	3	-
FX-opciós ügyletek	322	322	-	-
Egzotikus opciók	-	-	7	-
Margin ügyletek	-	-	-	267
Állampapír margin ügyletek	19	31	47	-
Részvényopciók	331	2,714	-	-
Összesen	4,702	8,145	10,307	4,247

* a táblázatban szereplő pénzügyi instrumentumok egyrészt a kereskedési célú pénzügyi instrumentumok, másrészt a származtatott ügyletek sorokon kerülnek feltüntetésre

A fedezeti ügyletek fordulónapi valós értékét a következő táblázat mutatja be:

Fedezeti ügyletek	2019.12.31.		2018.12.31.
	Eszköz	Kötelezettség	Eszköz	Kötelezettség
Valós érték fedezeti ügyletek	2,978	3,307	412	576
Xxxxxxxxxxx Xxxxx swapok	2,978 -	3,270 37	412 -	576 -
Cash flow fedezeti ügylet	141	4	-	-
Xxxxxxxxxxx Xxxxx swapok	- 141	- 4	- -	- -
Összesen	3,119	3,311	412	576

A fedezeti ügyletek névleges összeg szerinti lejárati megbontását az alábbi táblázat mutatja be:

Fedezeti ügyletek lejárat szerinti megbontása - névérték	Lejárat
	1 hónap alatt	1-3 hónap	3-12 hónap	1-5 év	> 5 év
Valós érték fedezeti ügylet	-	-	-	90,067	80,222
Xxxxxxxxxxx Xxxxx swapok	- -	- -	- -	90,067 -	80,222 -
Cash flow fedezeti ügylet	-	-	295	1,082	995
Xxxxxxxxx Xxxxx swapok	- -	- -	- 295	- 1,082	- 995
Összesen	-	-	295	91,149	81,217
A fedezeti ügyletek könyv szerinti érté	kének változását a következő tábla szemlélteti:

Valós érték fedezeti ügyletek	Fedezett instrumentumok könyv szerinti értéke 2019.12.31-én		Fedezett ügyletek kumulált valós érték fedezetének változása
	Eszköz	Kötelezettség	Eszköz	Kötelezettség
Kamatláb kockázat	128,766	36,617	(6,872)	(304)
Hitelek és előlegek	1,154	-	1	-
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	127,612	36,617	(6,873)	(304)
Deviza kockázat	7,411	-	63	-
Hitelek és előlegek	7,411	-	63	-
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	-	-	-	-
Összesen	136,177	36,617	(6,809)	(304)

4.12 Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	2019.12.31. 2	018.12.31.
Tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok	23,843	6,084
Hitelek	2,704	4,879
Összesen	26,547	10,963

Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken a Csoport azokat a pénzügyi eszközeit értékeli, amelyeket nem kereskedési céllal tart, de kötelezően valós értéken értékelendő. A tulajdoni részesedések között a Csoport nem kereskedési céllal tartott, nyílt végű befektetési alapjaiban lévő befektetési jegyei jelennek meg, a hitelek között pedig azok a kihelyezések, amelyek nem felelnek meg az SPPI előírásoknak.

4.13 Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valósan értékelt eszközök

Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valósan értékelt eszközök	2019.12.31. 2018.12.31.
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	380,290	626,358
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok	14,683	8,591
Összesen	394,973	634,949

A Csoport az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken azokat a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat szerepelteti, amelyek megfelelnek az SPPI feltételeinek, ugyanakkor a papírokat tartási és értékesítési céllal szerezte be. A tulajdoni viszonyt megtestesítő részesedések közül azok a nem kereskedési célú értékpapírok szerepelnek az egyéb átfogó jövedelemmel szemben értékelt kategóriába, amelyek esetében a Csoport visszavonhatatlanul alkalmazza az FVOCI opciót.

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben értékelt pénzügyi instrumentumok valós érték változásából származó különbözetet az alábbi táblázat mutatja:

Egyéb átfogó jövedelemme szemben valósan érté eszközök valós érték változása	kelt 2019	2018
Nyitó	3,275	(238)
Tárgyévi változás	13,316	3,549
IFRS 9 áttérés hatása	-	(36)
Záró	16,591	3,275

4.14 Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök	2019.12.31.	2018.12.31.
Hitelek és előlegek	1,613,882	1,281,078
Jegybanki és bankközi betétek	78,233	153,040
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	42,029	90
Egyéb követelések	26,482	27,419
Összesen	1,760,626	1,461,627

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök között azok az ügyfelek és hitelintézetek részére kihelyezett hitelek, más bankoknál elhelyezett betétek, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok jelennek meg, melyek befolyó pénzáramai kizárólag tőke és kamatfizetéseket testesítenek meg.

Bázis időszakhoz képest jelentős növekedés következett be az amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok egyenlegében, a növekedésből jelentős részt vállalt a Bank Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: „MNB” vagy „jegybank”) által 2019. júliusában meghirdetett Növekedési Kötvényprogramban (továbbiakban: „NKP”) való részvétele. A program célja a hazai vállalatikötvény-piac likviditásának növelése, új alternatív finanszírozási forma megjelenítése, mely keretében a jegybank előre meghatározott keretösszegben hazai székhellyel rendelkező nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott, jó minősítéssel (legalább B+) rendelkező forintban denominált fix kamatozósú, legalább 3, de maximum 10 év futamidővel rendelkező kötvényeket, valamint vállalatokkal szemben fennálló hitelkövetelések fedezete mellett kibocsátott értékpapírokat vásárol. A kibocsátott kötvénysorozatokból a jegyzés során a jegybank legfeljebb 50%-ot az elsődleges piacon, további 20%-ot pedig a másodlagos piacon jegyezhet, a sorozatból fennmaradó állományokat pedig intézményi befektetők (kereskedelmi bankok, biztosítók, alapkezelők, nyugdíjpénztárak) vásárolhatják.

A Hitelek és előlegek növekedését a Csoport lakossági és vállalati hitelállományának növekedése okozta.

4.15 Eszközök értékvesztése

Az alábbi táblázatok a kitettség mozgását mutatja be szegmensenkénti megbontásban:

Lakossági szegmens - kitettség	Stage 1	Stage 2	Stage 3	POCI	Összesen
	12-havi várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszköz
Kitettség 2019. január 1.	555,343	13,504	72,428	367	641,642
Átsorolások:
- Stage 1-ből Stage 2-be	(3,793)	3,793	-	-	-
- Stage 1-ből Stage 3-ba	(582)	-	582	-	-
- Stage 2-ből Stage 1-be	4,379	(4,379)	-	-	-
- Stage 2-ből Stage 3-ba	-	(929)	929	-	-
- Stage 3-ból Stage 1-be	711	-	(711)	-	-
- Stage 3-ból Stage 2-be	-	287	(287)	-	-
Változás az EAD-ben	(1,084)	353	(120)	87	(764)
Az időszakban kivezetett, nem leírt pénzügyi eszközök	(3,999)	(426)	(13,519)	(9)	(17,953)
Új vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszköz	18,572	35	25	94	18,726
Árfolyam és egyéb mozgások	(5,423)	-	-	-	(5,423)
Kitettség 2019. december 31.	564,124	12,238	59,327	539	636,228
Lakossági szegmens - várható hitelezési veszteség	Stage 1	Stage 2	Stage 3	POCI	Összesen
	12-havi várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszköz
Várható hitelezési veszteség 2019. január 1-én	5,556	1,159	31,859	120	38,694
Átsorolások:
- Stage 1-ből Stage 2-be	(60)	60	-	-	-
- Stage 1-ből Stage 3-ba	(18)	-	18	-	-
- Stage 2-ből Stage 1-be	360	(360)	-	-	-
- Stage 2-ből Stage 3-ba	-	(98)	98	-	-
- Stage 3-ból Stage 1-be	191	-	(191)	-	-
- Stage 3-ból Stage 2-be	-	107	(107)	-	-
Változás a PD/LGD/EAD-ben	(1,016)	120	(608)	(117)	(1,621)
Új vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszköz	719	5	9	8	741
Árfolyam és egyéb mozgások	(293)	-	-	-	(293)
Az időszakban kivezetett, nem leírt pénzügyi eszközök	(1,035)	(49)	(456)	-	(1,540)
Várható hitelezési veszteség 2019. december 31-én	4,404	944	30,622	11	35,981

Vállalati szegmens – kitettség	Stage 1	Stage 2	Stage 3	POCI	Összesen
	12-havi várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszköz
Kitettség 2019. január 1.	737,542	24,723	89,136	3,165	854,566
Átsorolások:
- Stage 1-ből Stage 2-be	(4,602)	4,602	-	-	-
- Stage 1-ből Stage 3-ba	(2,703)	-	2,703	-	-
- Stage 2-ből Stage 1-be	15,117	(15,117)	-	-	-
- Stage 2-ből Stage 3-ba	-	(2,474)	2,276	198	-
- Stage 3-ból Stage 1-be	490	-	(488)	(2)	-
- Stage 3-ból Stage 2-be	-	840	(840)	-	-
Változás az EAD-ben	(34,568)	(124)	(1,380)	408	(35,664)
Az időszakban kivezetett, nem leírt pénzügyi eszközök	(45,605)	(1,454)	(19,112)	-	(66,171)
Új vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszköz	41,376	253	202	-	41,831
Árfolyam és egyéb mozgások	(12,906)	-	(17)	-	(12,923)
Kitettség 2019. december 31.	694,141	11,249	72,480	3,769	781,639
Vállalati szegmens - várható hitelezési veszteség	Stage 1	Stage 2	Stage 3	POCI	Összesen
	12-havi várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszköz
Várható hitelezési veszteség 2019. január 1-én	11,981	2,171	31,603	673	46,428
Átsorolások:	-	-	-	-	-
- Stage 1-ből Stage 2-be	(89)	89	-	-	-
- Stage 1-ből Stage 3-ba	(60)	-	60	-	-
- Stage 2-ből Stage 1-be	1,001	(1,001)	-	-	-
- Stage 2-ből Stage 3-ba	-	(370)	340	30	-
- Stage 3-ból Stage 1-be	181	-	(180)	(1)	-
- Stage 3-ból Stage 2-be	-	184	(184)	-	-
Változás a PD/LGD/EAD-ben	(121)	90	383	(88)	264
Új vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszköz	5,408	9	34	-	5,451
Árfolyam és egyéb mozgások	(304)	-	-	-	(304)
Az időszakban kivezetett, nem leírt pénzügyi eszközök	(10,448)	(275)	(2,072)	-	(12,795)
Várható hitelezési veszteség 2019. december 31-én	7,549	897	29,984	614	39,044

Bankközi szegmens – kitettség	Stage 1	Stage 2	Stage 3	POCI	Összesen
	12-havi várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszköz
Kitettség 2019. január 1.	3,905	-	-	-	3,905
Átsorolások:
- Stage 1-ből Stage 2-be	-	-	-	-	-
- Stage 1-ből Stage 3-ba	-	-	-	-	-
- Stage 2-ből Stage 1-be	-	-	-	-	-
- Stage 2-ből Stage 3-ba	-	-	-	-	-
- Stage 3-ból Stage 1-be	-	-	-	-	-
- Stage 3-ból Stage 2-be	-	-	-	-	-
Változás az EAD-ben	159,208	-	-	-	159,208
Az időszakban kivezetett, nem leírt pénzügyi eszközök	(112,225)	-	-	-	(112,225)
Új vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszköz	151,219	-	1	-	151,220
Árfolyam és egyéb mozgások	(25,917)	-	-	-	(25,917)
Kitettség 2019. december 31.	176,190	-	1	-	176,191
Bankközi szegmens - várható hitelezési veszteség	Stage 1	Stage 2	Stage 3	POCI	Összesen
	12-havi várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszköz
Várható hitelezési veszteség 2019. január 1-én	139	-	-	-	139
Átsorolások:
- Stage 1-ből Stage 2-be	-	-	-	-	-
- Stage 1-ből Stage 3-ba	-	-	-	-	-
- Stage 2-ből Stage 1-be	-	-	-	-	-
- Stage 2-ből Stage 3-ba	-	-	-	-	-
- Stage 3-ból Stage 1-be	-	-	-	-	-
- Stage 3-ból Stage 2-be	-	-	-	-	-
Változás a PD/LGD/EAD-ben	2	-	-	-	2
Új vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszköz	31	-	-	-	31
Árfolyam és egyéb mozgások	3	-	-	-	3
Az időszakban kivezetett, nem leírt pénzügyi eszközök	(58)	-	-	-	(58)
Várható hitelezési veszteség 2019. december 31-én	117	-	-	-	117

Államháztartási szegmens – kitettség	Stage 1	Stage 2	Stage 3	POCI	Összesen
	12-havi várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszköz
Kitettség 2019. január 1.	62,984	-	224	-	63,208
Átsorolások:
- Stage 1-ből Stage 2-be	(131)	131	-	-	-
- Stage 1-ből Stage 3-ba	-	-	-	-	-
- Stage 2-ből Stage 1-be	-	-	-	-	-
- Stage 2-ből Stage 3-ba	-	-	-	-	-
- Stage 3-ból Stage 1-be	-	-	-	-	-
- Stage 3-ból Stage 2-be	-	-	-	-	-
Változás az EAD-ben	20,970	46	(5)	-	21,011
Az időszakban kivezetett, nem leírt pénzügyi eszközök	344	-	-	-	344
Új vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszköz	4,469	-	10	-	4,479
Árfolyam és egyéb mozgások	-	-	-	-	-
Kitettség 2019. december 31.	88,636	177	229	-	89,042
Államháztartási szegmens - várható hitelezési veszteség	Stage 1	Stage 2	Stage 3	POCI	Összesen
	12-havi várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszköz
Várható hitelezési veszteség 2019. január 1-én	3	-	44	-	47
Átsorolások:
- Stage 1-ből Stage 2-be	-	-	-	-	-
- Stage 1-ből Stage 3-ba	-	-	-	-	-
- Stage 2-ből Stage 1-be	-	-	-	-	-
- Stage 2-ből Stage 3-ba	-	-	-	-	-
- Stage 3-ból Stage 1-be	-	-	-	-	-
- Stage 3-ból Stage 2-be	-	-	-	-	-
Változás a PD/LGD/EAD-ben	-	-	(2)	-	(2)
Új vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszköz	-	-	4	-	4
Árfolyam és egyéb mozgások	-	-	-	-	-
Az időszakban kivezetett, nem leírt pénzügyi eszközök	-	-	-	-	-
Várható hitelezési veszteség 2019. december 31-én	3	-	46	-	49

A mérlegen kivűli kötelezettségek és az azokra elszámolt céltartalékot az alábbi táblák szemléltetik:

Lakossági szegmens - mérlegen kívüli kitettség	Stage 1	Stage 2	Stage 3	POCI	Összesen
	12-havi várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszköz
Kitettség 2019. január 1.	21,136	117	238	-	21,491
Átsorolások:
- Stage 1-ből Stage 2-be	(107)	107	-	-	-
- Stage 1-ből Stage 3-ba	(8)	-	8	-	-
- Stage 2-ből Stage 1-be	38	(38)	-	-	-
- Stage 2-ből Stage 3-ba	-	-	-	-	-
- Stage 3-ból Stage 1-be	14	-	(14)	-	-
- Stage 3-ból Stage 2-be	-	-	-	-	-
Változás az EAD-ben	(4,880)	(18)	(2)	-	(4,900)
Az időszakban kivezetett, nem leírt pénzügyi eszközök	(897)	(4)	(9)	-	(910)
Új vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszköz	4,131	25	7	-	4,163
Árfolyam és egyéb mozgások	-	-	-	-	-
Kitettség 2019. december 31.	19,427	189	228	-	19,844
Lakossági szegmens - céltartalék	Stage 1	Stage 2	Stage 3	POCI	Összesen
	12-havi várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszköz
Várható hitelezési veszteség 2019. január 1-én	145	7	56	-	208
Átsorolások:
- Stage 1-ből Stage 2-be	-	-	-	-	-
- Stage 1-ből Stage 3-ba	-	-	-	-	-
- Stage 2-ből Stage 1-be	2	(2)	-	-	-
- Stage 2-ből Stage 3-ba	-	-	-	-	-
- Stage 3-ból Stage 1-be	3	-	(3)	-	-
- Stage 3-ból Stage 2-be	-	-	-	-	-
Változás a PD/LGD/EAD-ben	(46)	(1)	5	-	(42)
Új vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszköz	23	1	1	-	25
Árfolyam és egyéb mozgások	-	-	-	-	-
Az időszakban kivezetett, nem leírt pénzügyi eszközök	(3)	-	-	-	(3)
Várható hitelezési veszteség 2019. december 31-én	124	5	59	-	188

Vállalati szegmens - mérlegen kívüli kitettség	Stage 1	Stage 2	Stage 3	POCI	Összesen
	12-havi várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszköz
Kitettség 2019. január 1.	347,382	6,109	5,780	-	359,271
Átsorolások:
- Stage 1-ből Stage 2-be	(820)	820	-	-	-
- Stage 1-ből Stage 3-ba	(467)	-	467	-	-
- Stage 2-ből Stage 1-be	1,265	(1,265)	-	-	-
- Stage 2-ből Stage 3-ba	-	(95)	95	-	-
- Stage 3-ból Stage 1-be	91	-	(91)	-	-
- Stage 3-ból Stage 2-be	-	34	(34)	-	-
Változás az EAD-ben	(43,488)	(58)	(353)	-	(43,899)
Az időszakban kivezetett, nem leírt pénzügyi eszközök	(105,152)	-	(1)	-	(105,153)
Új vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszköz	61,169	73	96	-	61,338
Árfolyam és egyéb mozgások	-	-	-	-	-
Kitettség 2019. december 31.	259,980	5,618	5,959	-	271,557
Vállalati szegmens - céltartalék	Stage 1	Stage 2	Stage 3	POCI	Összesen
	12-havi várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszköz
Várható hitelezési veszteség 2019. január 1-én	2,932	80	388	-	3,400
Átsorolások:
- Stage 1-ből Stage 2-be	(11)	11	-	-	-
- Stage 1-ből Stage 3-ba	(1)	-	1	-	-
- Stage 2-ből Stage 1-be	76	(76)	-	-	-
- Stage 2-ből Stage 3-ba	-	(3)	3	-	-
- Stage 3-ból Stage 1-be	10	-	(10)	-	-
- Stage 3-ból Stage 2-be	-	7	(7)	-	-
Változás a PD/LGD/EAD-ben	(1,083)	-	(128)	-	(1,211)
Új vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszköz	395	1	6	-	402
Árfolyam és egyéb mozgások	-	-	-	-	-
Az időszakban kivezetett, nem leírt pénzügyi eszközök	(641)	-	-	-	(641)
Várható hitelezési veszteség 2019. december 31-én	1,677	20	253	-	1,950

Bankközi szegmens - mérlegen kívüli kitettség	Stage 1	Stage 2	Stage 3	POCI	Összesen
	12-havi várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszköz
Kitettség 2019. január 1.	107,363	-	-	-	107,363
Átsorolások:
- Stage 1-ből Stage 2-be	-	-	-	-	-
- Stage 1-ből Stage 3-ba	-	-	-	-	-
- Stage 2-ből Stage 1-be	-	-	-	-	-
- Stage 2-ből Stage 3-ba	-	-	-	-	-
- Stage 3-ból Stage 1-be	-	-	-	-	-
- Stage 3-ból Stage 2-be	-	-	-	-	-
Változás az EAD-ben	11,271	-	-	-	11,271
Az időszakban kivezetett, nem leírt pénzügyi eszközök	(61,947)	-	-	-	(61,947)
Új vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszköz	62,968	-	-	-	62,968
Árfolyam és egyéb mozgások	-	-	-	-	-
Kitettség 2019. december 31.	119,655	-	-	-	119,655
Bankközi szegmens - céltartalék	Stage 1	Stage 2	Stage 3	POCI	Összesen
	12-havi várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszköz
Várható hitelezési veszteség 2019. január 1-én	24	-	-	-	24
Átsorolások:
- Stage 1-ből Stage 2-be	-	-	-	-	-
- Stage 1-ből Stage 3-ba	-	-	-	-	-
- Stage 2-ből Stage 1-be	-	-	-	-	-
- Stage 2-ből Stage 3-ba	-	-	-	-	-
- Stage 3-ból Stage 1-be	-	-	-	-	-
- Stage 3-ból Stage 2-be	-	-	-	-	-
Változás a PD/LGD/EAD-ben	3	-	-	-	3
Új vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszköz	8	-	-	-	8
Árfolyam és egyéb mozgások	-	-	-	-	-
Az időszakban kivezetett, nem leírt pénzügyi eszközök	(4)	-	-	-	(4)
Várható hitelezési veszteség 2019. december 31-én	31	-	-	-	31

Államháztartási szegmens - mérlegen kívüli kitettség	Stage 1	Stage 2	Stage 3	POCI	Összesen
	12-havi várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszköz
Kitettség 2019. január 1.	23,619	-	58	-	23,677
Átsorolások:
- Stage 1-ből Stage 2-be	-	-	-	-	-
- Stage 1-ből Stage 3-ba	-	-	-	-	-
- Stage 2-ből Stage 1-be	-	-	-	-	-
- Stage 2-ből Stage 3-ba	-	-	-	-	-
- Stage 3-ból Stage 1-be	10	-	(10)	-	-
- Stage 3-ból Stage 2-be	-	-	-	-	-
Változás az EAD-ben	(1,181)	-	-	-	(1,181)
Az időszakban kivezetett, nem leírt pénzügyi eszközök	(4,401)	-	-	-	(4,401)
Új vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszköz	514	-	3	-	517
Árfolyam és egyéb mozgások	-	-	-	-	-
Kitettség 2019. december 31.	18,561	-	51	-	18,612
Államháztartási szegmens - céltartalék	Stage 1	Stage 2	Stage 3	POCI	Összesen
	12-havi várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Élettartami várható hitelezési veszteség (ECL)	Vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszköz
Várható hitelezési veszteség 2019. január 1-én	-	-	7	-	7
Átsorolások:
- Stage 1-ből Stage 2-be	-	-	-	-	-
- Stage 1-ből Stage 3-ba	-	-	-	-	-
- Stage 2-ből Stage 1-be	-	-	-	-	-
- Stage 2-ből Stage 3-ba	-	-	-	-	-
- Stage 3-ból Stage 1-be	1	-	(1)	-	-
- Stage 3-ból Stage 2-be	-	-	-	-	-
Változás a PD/LGD/EAD-ben	(1)	-	(7)	-	(8)
Új vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszköz	-	-	1	-	1
Árfolyam és egyéb mozgások	-	-	-	-	-
Az időszakban kivezetett, nem leírt pénzügyi eszközök	-	-	-	-	-
Várható hitelezési veszteség 2019. december 31-én	-	-	-	-	-

A hitelek és a fedezetek megoszlását az alábbi tábla tartalmazza:

Szegmens	Bruttó érték	Hitelezési veszteségre egyedileg képzett értékvesztés	Hitelezési veszteségre csoportosan képzett értékvesztés	Nettó könyv szerinti érték	Fedezetek valós értéke
Lakossággal szembeni kitettségek	564,124	-	4,404	559,720	423,008
Vállalatokkal szembeni kitettségek	694,141	108	7,441	686,592	463,745
Bankközi kitettségek	176,190	-	117	176,073	87,437
Államháztartással szembeni kitettségek	88,636	-	3	88,633	12,177
Stage 1 kitettség összesen	1,523,091	108	11,965	1,511,018	986,367
Lakossággal szembeni kitettségek	12,238	270	674	11,294	10,381
Vállalatokkal szembeni kitettségek	11,249	-	897	10,352	9,508
Bankközi kitettségek	-	-	-	-	-
Államháztartással szembeni kitettségek	177	-	-	177	177
Stage 2 kitettség összesen	23,664	270	1,571	21,823	20,066
Lakossággal szembeni kitettségek	59,866	317	30,316	29,233	13,055
Vállalatokkal szembeni kitettségek	76,249	9,706	20,892	45,651	23,263
Bankközi kitettségek	1	-	-	1	-
Államháztartással szembeni kitettségek	229	16	30	183	186
Stage 3 és POCI kitettség összesen	136,345	10,039	51,238	75,068	36,504

4.16 Adókövetelések

Adókövetelések	2019.12.31.	2018.12.31.
Tényleges adókövetelés	318	219
Halasztott adókövetelés	2,520	3,262
Összesen	2,838	3,481

Az adókövetelések között a tényleges és a halasztott adókövetelés jelenik meg. A tényleges adókövetelés kizálólag a nyereségadóval kapcsolatos túlfizetéseket mutatja. Az egyéb adónemek túlfizetése, tartozása az egyéb eszközök, illetve az egyéb kötelezettségek soron jelenik meg.

4.17 Egyéb eszközök
Egyéb eszközök	2019.12.31.	2018.12.31.
NHP hitelek kezdeti valós érték különbözet elhatárolása	7,320	7,408
Egyéb aktív elhatárolások	2,851	5,476
Közvetített szolgáltatások	2,545	2,601
Követelés fejében átvett eszközök	667	3,296
Anyagok	213	77
Egyéb követelések	1,843	8,561
Összesen	15,439	27,419

A Magyar Nemzeti Bank az általa elindított Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében kedvezményes, piaci ár alatti forrást biztosít a hitelintézeteknek a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások hosszú lejáratú, rögzített kamatozású hitelezése céljára, ezzel élénkítve a kkv szektor hitelezését, illetve megerősítve a pénzügyi stabilitást. A program keretében az ügyfeleknek nyújtott hitelek maximált kamata 2,5%. Az NHP hitelek piaci érték korrekciója a piaci kamat alatti hitelezésből adódó piaci érték különbözetet tartalmazza. A forrás oldali korrekciót a 4.26 pont tartalmazza.

4.18 Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba valamint társult vállalkozásokba történt befektetések

	2019.12.31
Bekerülési érték	5,408
Értékesítési célúvá minősített	(3,544)
A felvásárlás után képződött tartalékokból való részesedés	1,996
Társult és közös vezetésű vállalkozásokban lévő befektetések	3,860
Egyéb leányvállalatokban, közös vállalkozásokba valamint társult vállalkozásokba történt befektetések Összesen	3,478 7,338

Az alábbiakban bemutatásra kerülnek a társult és közös vezetésű vállakozások általános és pénzügyi adatai:

Magyar Posta Befektetési Szolgáltató Zrt.

A Magyar Posta Befektetési Szolgáltató Zrt. a Magyar Posta Zrt.-vel közös vezetésű vállalkozás, amely tulajdonosai a végelszámolásról döntöttek és a végelszámolás kezdő dátumaként 2019. december 16. napját határozták meg. A tevékenységet lezáró beszámoló fordulónapja 2019. december 15.

A társult és közös vezetésű vállalkozások általános és pénzügyi adatai

Magyar Posta Befektetési Szolgáltató Zrt.

Általános adatok

Tevékenység Befektetési termékek

értékesítése

Bejegyzés országa Magyarország

Tulajdoni hányad % (közvetlen és közvetett) 50%

Szavazati jog % 50%

Kapcsolat Társult vállalkozás

Bevonás módja Tőkemódszer

Pénzügyi adatok	2019.12.31.
Pénzeszközök		187
Egyéb forgóeszközök		15
Forgóeszközök Befektetett eszközök		202 -
Eszközök összesen		202
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek		-
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek		2
Egyéb kötelezettségek		129
Kötelezettségek összesen		131
Saját tőke		71
Források összesen		202
Nettó kamat jövedelem		-
Egyéb bevételek/ráfordítások		1,079
Működési költségek		(1,359)
Adózás utáni eredmény		(280)
Egyéb időszaki átfogó jövedelem		-
Teljes időszaki átfogó jövedelem		(280)
Osztalékfizetés		-

MPT Security Magyar Posta Takarék Biztonsági és Logisztikai Zrt.

Az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 2015. május 31-én 40 %-os tulajdonrészt szerzett az MPT Security Zrt.-ben. A Takarék Jelzálogbank Nyrt. 2015. március 31-én adásvételi szerződést írt alá az MPT Security Zrt. 10%-os üzletrészére vonatkozóan. A közvetlen és közvetett tulajdoni részesedések alapján az MPT Security Zrt. társult vállalkozásnak minősül.

A társult és közös vezetésű vállalkozások általános és pénzügyi adatai

MPT Security Magyar Posta Takarék Biztonsági és Logisztikai Zrt.

Általános adatok
Tevékenység	Személybiztonsági tevékenység
Bejegyzés országa	Magyarország
Tulajdoni hányad % (közvetlen és közvetett)	50%
Szavazati jog %	50%
Kapcsolat	Társult vállalkozás
Bevonás módja	Tőkemódszer
Pénzügyi adatok	2019.12.31.
Pénzeszközök	6
Egyéb forgóeszközök	1,743
Forgóeszközök	1,749
Befektetett eszközök	3,252
Eszközök összesen	5,001
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek	0
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek	882
Egyéb kötelezettségek	745
Kötelezettségek összesen	1,627
Saját tőke	3,374
Források összesen	5,001
Nettó kamat jövedelem	9
Egyéb bevételek/ráfordítások	8,039
Működési költségek	(8,180)
Adózás utáni eredmény	132
Egyéb időszaki átfogó jövedelem	-
Teljes időszaki átfogó jövedelem	132
Osztalékfizetés	-

Takarékinfo Központi Adatfeldolgozó Zrt.

Az MTB Zrt. 13,91 %-os közvetlen részesedéssel rendelkezik a Társaságban 2019. december 31-én, a Takarék Invest Befektetési és Ingatlankezelő Kft.-n keresztül további pedig 13,91 %-os közvetett részesedéssel rendelkezik, ezért a konszolidált beszámolóba társult vállalkozásként került bevonásra.

A társult és közös vezetésű vállalkozások általános és pénzügyi adatai

Takarékinfo Központi Adatfeldolgozó Zrt.

Általános adatok

Tevékenység Adatszolgáltatás, web-

hoszting szolgáltatás

Bejegyzés országa Magyarország

Tulajdoni hányad % (közvetlen és közvetett) 28%

Szavazati jog % 28%

Kapcsolat Társult vállalkozás

Bevonás módja Tőkemódszer

Pénzügyi adatok	2019.12.31.
Pénzeszközök		655
Egyéb forgóeszközök		3,644
Forgóeszközök		4,299
Befektetett eszközök		20,153
Eszközök összesen		24,452
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Egyéb kötelezettségek		7,112 - 15,315
Kötelezettségek összesen		22,427
Saját tőke		2,025
Források összesen		24,452
Értékesítés nettó árbevétele		15,815
Egyéb bevételek/ráfordítások		6,374
Működési költségek		(21,882)
Adózás utáni eredmény		307
Egyéb időszaki átfogó jövedelem		-
Teljes időszaki átfogó jövedelem		307
Osztalékfizetés		-

Magyar Posta Takarék Oktatási Szolgáltató Zrt.

A Magyar Posta Oktatási Szolgáltató Zrt. 2015. december 31-re vonatkozó saját tőke adatokkal került bevonásra a Bank csoportba. A Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt. megvásárolta az MTB Zrt. 40%-os tulajdoni részesedést jelentő részvénycsomagját, valamint a Takarékinfó Központi Adatfeldolgozó Zrt. 10%-os tulajdonosi részesedést megtestesítő részvénycsomagját 2019. február 11-i dátummal.

Takarék Kockázati Tőkealap I.

A társult és közös vezetésű vállalkozások általános és pénzügyi adatai	Takarék Kockázati Tőkealap I.
Általános adatok
Tevékenység	Befektetés
Bejegyzés országa	Magyarország
Tulajdoni hányad % (közvetlen és közvetett)	23.08%
Szavazati jog %	23.08%
Kapcsolat	Társult vállalkozás
Bevonás módja	Tőkemódszer
Pénzügyi adatok	2019.12.31.
Pénzeszközök		788
Egyéb forgóeszközök		300
Forgóeszközök		1,088
Befektetett eszközök		3,348
Eszközök összesen		4,436
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek		- -
Egyéb kötelezettségek		35
Kötelezettségek összesen		35
Saját tőke		4,401
Források összesen		4,436
Nettó kamat jövedelem		93
Egyéb bevételek/ráfordítások		(2)
Működési költségek		(303)
Adózás utáni eredmény		(212)
Egyéb időszaki átfogó jövedelem		-
Teljes időszaki átfogó jövedelem		(212)
Osztalékfizetés		-

KONSZOLIDÁLT IFRS BESZÁMOLÓ 2019. DECEMBER 31.

(Minden összeg millió forintban értendő, az ettől eltérőt külön jelöljük. Az ezres elválasztójel a vessző, a negatív számokat

zárójel jelzi.)

4.19 Tárgyi eszközök és immateriális javak

Megnevezés

Bruttó érték

Értékcsökkenés

Nyitó

Növekedés

Csökkenés

Átsorolás (+/-)

Záró 2019.12.31.

Nyitó

Növekedés

Növekedés értékvesztés miatt

Csökkenés

Átsorolás (+/-)

Záró 2019.12.31.

Nettó érték 2019.12.31.

I. IMMATERIÁLIS JAVAK

Vagyoni értékű jogok 11,353	1,684	1,295	(175)	11,567	5,302	1,946	-	1,215	(109)	5,924	5,643
Szellemi termékek 5,222	1,191	388	-	6,025	4,247	1,117	104	359	-	5,109	916
Egyéb immateriális javak -	154	126	-	28	-	-	-	-	-	-	28
Goodwill 1,626	1	113		1,514	113	61	-	113		61	1,453
IMMATERIÁLIS JAVAK 18,201	3,030	1,922	(175)	19,134	9,662	3,124	104	1,687	(109)	11,094	8,040

ÖSSZESEN

II.Tárgyi eszközök

41,892	4,124	1,114	(69)	44,833	7,280	1,308		765	(2)	7,821	37,012
16,382	5,614	5,060	(96)	16,840	13,341	1,617	-	2,351	(86)	12,521	4,319

Ingatlanok, Ingatlanon végzett beruházások

Műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek

TÁRGYI ESZKÖZÖK ÖSSZESEN	58,274	9,738	6,174	(165)	61,673	20,621	2,925	-	3,116	(88)	20,342	41,331
MINDÖSSZESEN (I. + II.)	76,475	12,768	8,096	(340)	80,807	30,283	6,049	104	4,803	(197)	31,436	49,371

KONSZOLIDÁLT IFRS BESZÁMOLÓ 2019. DECEMBER 31.

(Minden összeg millió forintban értendő, az ettől eltérőt külön jelöljük. Az ezres elválasztójel a vessző, a negatív számokat

zárójel jelzi.)

Megnevezés	Bruttó érték					Értékcsökkenés
	Nyitó	Növekedés	Csökkenés	Átsorolás (+/-)	Záró 2018.12.31.	Nyitó	Növekedés	Növekedés értékvesztés miatt	Csökkenés	Átsorolás (+/-)	Záró 2018.12.31.	Nettó érték 2018.12.31.
I. IMMATERIÁLIS JAVAK
Vagyoni értékű jogok	9,179	3,058	1,023	139	11,353	5,297	943	55	1,013	20	5,302	6,051
Szellemi termékek	7,900	118	2,803	7	5,222	5,537	170	-	1,471	11	4,247	975
Egyéb immateriális javak	816	1,682	2,498	-	-	-	-	-	-	-	-	-
Goodwill	1,626	-	-	-	1,626	113	-	-	-	-	113	1,513
IMMATERIÁLIS JAVAK ÖSSZESEN	19,521	4,858	6,324	146	18,201	10,947	1,113	55	2,484	31	9,662	8,539
II.Tárgyi eszközök
Ingatlanok, Ingatlanon végzett beruházások	49,114	2,187	9,111	(298)	41,892	12,684	948	616	6,999	31	7,280	34,612
Műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek	27,146	3,307	14,077	6	16,382	21,950	2,777	19	11,398	(7)	13,341	3,041
TÁRGYI ESZKÖZÖK ÖSSZESEN	76,260	5,494	23,188	(292)	58,274	34,634	3,725	635	18,397	24	20,621	37,653
MINDÖSSZESEN (I. + II.)	95,781	10,352	29,512	(146)	76,475	45,581	4,838	690	20,881	55	30,283	46,192
A tárgyi eszközök és immater A fenti táblák a használati jog	iális javak tárgyévi értékcsökkenése az eredménykimutatásban a működési költségek között szerepel. eszközöket nem tartalmazzák, az azokkal kapcsolatos közzétételeket a 4.27 pont tartalmazza.

KONSZOLIDÁLT IFRS BESZÁMOLÓ 2019. DECEMBER 31.

(Minden összeg millió forintban értendő, az ettől eltérőt külön jelöljük. Az ezres elválasztójel a vessző, a negatív számokat zárójel jelzi.)

4.20. Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok

A Bank 2020. április 30-án zárult tranzakció keretében társult vállalkozási köréből értékesítette a Díjbeszedő Csoport három tagvállaltának - Díjnet Zrt., Díjbeszedő Faktorház Zrt. és Díjbeszedő Informatikai Kft. - a Takarék Invest Kft. tulajdonában álló részesedését. A Takarék Invest Kft. a Díjbeszedő Csoport 2019 novemberében elfogadott üzleti stratégiájának megfelelően döntött az üzletrészek értékesítéséről, a tranzakciók értékbecslése vezető nemzetközi tanácsadó cég bevonásával történt. A Díjnet Zrt. 51%-os részesedését a Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt. vásárolta meg. A Díjbeszedő Faktorház Zrt. 51%-os, valamint a Díjbeszedő Informatikai Kft. 50%-os részesedését a Díjbeszedő Holding Zrt. vásárolta meg.

A Csoport vezetősége 2019. decemberében döntött arról, hogy értékesíti a Diófa Alapkezelő Zrt.-ben lévő érdekeltségét. A tranzakció várhatóan 2020. júniusában zárul, amely egyben a kontroll vesztésének dátuma is, így a Csoport értékesítésre tartottá minősítette a Diófa Alapkezelő Zrt.-ben és a Diófa Ingatlankezelő Kft-ben lévő érdekeltségeit.

Az előzetes tárgyalások eredményeként a várható ellenérték meghaladja az értékesítésre tartott eszközök és kötelzettségek könyv szerinti értékét, emiatt pótlólagos értékvesztés elszámolására nem került sor.

Az értékesítésre tartott eszközök és kötelzettségek forduló napi könyv szerinti értékét főbb eszközkategóriánként a következő táblázat tartalmazza:

Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és kötelezettségek Értékesítési célú tulajdonosi részesedést megtestesítő instrumentum Értékesítési célú hitelek Értékesítési célú egyéb eszközök Értékesítésre tartottá minősített csoportba tartozó kötelezettségek	Díjnet Zrt. 324 - - -	Díjbeszedő Informatikai Kft. 43 - - -	Díjbeszedő Faktorház Zrt. 3,177 - - -	Diófa Alapkezelő Zrt. - 661 162 (229)	Diófa Ingatlankezelő Kft. - - 18 (63)	Ingatlan értékesítés (TIFOR) - - 67 -	Összesen 3,544 661 247 (292)
Összesen	324	43	3,177	594	(45)	67	4,160
Az értékesítésre minősített kategóriába t tartalmazzák: Díjnet Zrt.		artozó társaságok egyedi pénzügyi adatait a következő táblázatok

Pénzügyi adatok	2019.12.31.
Pénzeszközök	645
Egyéb forgóeszközök	190
Forgóeszközök	835
Befektetett eszközök	45
Eszközök összesen	880
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek	-
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek	-
Egyéb kötelezettségek	245
Kötelezettségek összesen	245
Saját tőke	635
Források összesen	880

Díjbeszedő Informatikai Kft.
Pénzügyi adatok	2019.12.31.
Pénzeszközök	145
Egyéb forgóeszközök	306
Forgóeszközök	451
Befektetett eszközök	774
Eszközök összesen	1,225
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek	-
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek	-
Egyéb kötelezettségek	1,139
Kötelezettségek összesen	1,139
Saját tőke	86
Források összesen	1,225
Díjbeszedő Faktorház Zrt.
Pénzügyi adatok	2019.12.31.
Pénzeszközök	2,643
Egyéb forgóeszközök	5,049
Forgóeszközök	7,692
Befektetett eszközök	26
Eszközök összesen	7,718
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek	-
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek	463
Egyéb kötelezettségek	1,026
Kötelezettségek összesen	1,489
Saját tőke	6,229
Források összesen	7,718
Diófa Alapkezelő Zrt.
Pénzügyi adatok	2019.12.31.
Pénzeszközök	1,098
Egyéb forgóeszközök	760
Forgóeszközök	1,858
Befektetett eszközök	74
Eszközök összesen	1,932
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek	-
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek	-
Egyéb kötelezettségek	357
Kötelezettségek összesen	357
Saját tőke	1,575
Források összesen	1,932

Diófa Ingatlankezelő Kft.

Pénzügyi adatok	2019.12.31.
Pénzeszközök	120
Egyéb forgóeszközök	40
Forgóeszközök	160
Befektetett eszközök	12
Eszközök összesen	172
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek	-
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek	-
Egyéb kötelezettségek	97
Kötelezettségek összesen	97
Saját tőke	75
Források összesen	172

4.21. Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek

Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek	2019.12.31.	2018.12.31.
Származtatott ügyletek Egyéb pénzügyi kötelezettségek	4,834 -	4,246 -
Összesen	4,834	4,246

A származtatott ügyletek megbontását lásd 4.11-es táblában.

4.22. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek

Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek	2019.12.31. 00	00.00.00.
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	6,439	6,489
Összesen	6,439	6,489

A Csoport az „Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek” mérlegsoron a valós értéken kimutatott jelzálogleveleket mutatja be.

Azon pénzügyi kötelezettségek jelennek meg ezen a soron, amelyek gazdaságilag szorosan összefüggnek a swapokkal, melyek a kockázatok csökkentésére kerültek megkötésre, és nem minősülnek hedge ügylet fedezett elemének. A szerződés alapján a lejáratkor a kötelezettség jogosultjának fizetendő összeg ezen pénzügyi eszközök esetében a névérték. A kapott vagy fizetendő kamat a „Kamatbevétel” vagy „Kamatráfordítás” soron kerül kimutatásra az effektív kamatláb használatával. A piaci kockázatot keletkeztető piaci viszonyok változásainak hatásán kívüli valós érték változás egésze a hitelezési kockázat változásából adódik.

4.23 Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	2019.12.31.	2018.12.31.
Betétek	1,799,981	1,739,100
Felvett hitelek	134,619	159,085
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	245,522	202,953
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	74,754	61,271
Összesen	2,254,876	2,162,409

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek között a betétek, a felvett hitelek, az amortiázált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és az egyéb pénzügyi kötelezettségek jelennek meg. A Betétek soron az ügyfelek számlái, betétei, valamint egyéb hitelintézetek Csoportnál elhelyezett betétei jelennek meg. A felvett hitelek hitelek között a Magyar Nemzeti Bank által refinanszírozott NHP hitelekkal kapcsolatos, valamint a Magyar Fejlesztési Bankkal szemben fennálló kötelezettségek jelennek meg. A kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között a Csoport a Takarék Jelzálogbank által kibocsátott kötvényeket és jelzálogleveleket mutatja ki.

A kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok részletes bemutatását a 4.28 jegyzet tartalmazza. Az egyéb pénzügyi kötelezettségek között jellemzően befektetési ügyfélszámlákkal kapcsolatos kötelezettség, szállítói kötelezettség jelenik meg.

Nem pénzügyi kötelezettségek

4.24 Céltartalékok

Az alábbi táblázat a céltartalékok 2019-es üzleti évre vonatkozó mozgását mutatja:

Céltartalékok	Nyitó 2019.01.01.	Képzés	Feloldás	Záró 2019.12.31.
Kockázati céltartalék	3,705	3,749	(5,097)	2,357
Nyugdíjra és végkielégítésre	571	1,910	-	2,481
Xxxxx ügyekre képzett céltartalék	804	24	(542)	286
Átszerevezésre képzett céltartalék	-	365	(19)	346
Egyéb célokra	3,333	2,637	(2,012)	3,958
Céltartalékok összesen	8,413	8,685	(7,670)	9,428

A kockázati céltartalékok főként a jelenlegi kötelezettségek és a szerződéses kötelezettségek után kerültek megképzésre. A céltartalékok változásai a hitelezési veszteségek és a nettó egyéb működési ráfordítások között kerültek elszámolásra.

A jogi ügyekre képzett céltartalék a Csoport azon függő kötelezettségeire kerültek megképzésre, amelyekkel kapcsolatban az érintett külső felek a Csoporttal szemben követeléssel léphetnek fel. A jogi ügyek kimenete és ütemezése bizonytalan.

Az egyéb célokra képzett céltartalékok olyan várható pénzkiáramlásokra vonatkozóan kerültek megképzése, amelyek bekövetkezése jövőbeni eseményektől függ, ütemezésük megfelelő bizonyossággal előre nem becsülhető.

4.25 Adókötelezettségek

Adókötelezettségek	2019.12.31.	2018.12.31.
Tényleges adókötelezettség	-	-
Halasztott adókötelezettség	1,867	317
Összesen	1,867	317

Az adókötelezettségek között a tényleges és a halasztott adókötelezettségek jelennek meg. A tényleges adókötelezettségek kizárólag a nyereségadóból adódó kötelezettségeket mutatják, időszak végén a Bank nem rendelkezik tényleges adókötelezettséggel.

4.26 Egyéb kötelezettségek
Egyéb kötelezettségek	2019.12.31.	2018.12.31.
Egyéb passzív elhatárolások	17,583	15,601
NHP hitelek kezdeti valós érték különbözet elhatárolása	8,387	9,263
Adók, illetékek és egyéb adó jellegű követelések	4,752	1,984
Egyéb kötelezettségek	1,746	3,896
Összesen	32,468	30,744

Az MNB a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében kedvezményes, piaci ár alatti (0% kamatozású) forrást biztosít a hitelintézeteknek, a kis- és középvállalkozások hitelezése céljára. A program keretében az ügyfeleknek nyújtott hitelek maximált kamata 2,5%. Az NHP hitelek piaci érték korrekciója a piaci kamat alatti hitelfelvételből adódó piaci érték különbözetet tartalmazza. Az eszköz oldali korrekciót és az NHP program hátterének bemutatását a 4.17 megjegyzés tartalmazza.

4.27 Lízing

A Csoport 2019. január 1-jével alkalmazza az IFRS 16 standardot a bérleti szerződéseire. Az IFRS 16 átállás hatását a 2.27-es pont tartalmazza.

A Csoporti lízingbevevőként főként ingatlanokra és járművekre vonatkozó lízignszerződésekkel rendelkezik. Az ezen lízingszerződések miatt megjelenített használati jog eszközö és lízingkötelzettségek bemutatását a következő táblázatok tartalmazzák. Lízingbeadóként a Csoport lízingekszerződéssel nem rendelkezik.

Használatijog eszközök
		2019.12.31.
Saját tulajdonban lévő ingatlanok, gépek, és berendezések		41,331
Használatijog-eszközök, kivéve a befektetési célú ingatlanokat		5,903
Összes ingatlan, gép, és berendezés összesen		47,234
Lízingkötelezettségek A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő lízingkötelezettségek
		2019.12.31.
Rövid lejáratú		1,622
Hosszú lejáratú		4,535
Lízingkötelezettségek összesen		6,157
Lejárat szerinti elemzés - diszkontálatlan szerződéses pénzáramok
		2019.12.31.
1 éven belül		1,703
1-5 év között		3,926
5 éven túl		850
Összes diszkontálatlan lízingkötelezettség összesen		6,479

Használatijog-eszközök

	Ingatlanok	Járművek	Összesen
Egyenleg 2019.01.01.	4,458	58	4,516
Növekedések	3,733	1	3,734
Tárgyévi értékcsökkenési leírás	(1,905)	(19)	(1,924)
Csökkenések	(413)	(10)	(423)
Egyenleg 2019.12.31.	5,873	30	5,903
			83

A lízingekkel kapcsolatos teljes pénzkiáramlás

2019

A lízingekkel kapcsolatos teljes pénzkiáramlás (1,126)

A lízingbe vett eszközökkel kapcsolatosan eredményben megjelenített tételek

2019

Lízingkötelezettségekből eredő kamatráfordítások (72)

A lízingkötelezettségek értékelésében figyelmen kívül hagyott változó lízingdíjakhoz kötődő ráfordítások

Használatijog-eszközök allízingjéből származó bevételek Visszlízing ügyletekből eredő nyereség vagy veszteség

-

-

-

(72)

Cash flow kimutatásban megjelenített tételek

2019

Lízingkötelezettségekből eredő kamatráfordítások (72)

Lízingkötelezettség tőkerészéhez kötődő kifizetések (1,055)

4.28 Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

A Csoport kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak állománya a Takarék Jelzálogbankhoz köthető, hiszen az üzleti tevékenységéhez szükséges forrást nagyrészt jelzáloglevél kibocsátásból szerzi.

Amortizált bekerülési értéken értékelt kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:

Kibocsátott kötvények	2019.12.31.		2018.12.31.
	Névérték	Könyv szerinti érték	Névérték	Könyv szerinti érték
Változó kamatozású kötvények Fix kamatozású kötvények	- -	- -	- 5,649	- 5,908
Kötvények összesen	-	-	5,649	5,908
Kibocsátott jelzáloglevelek	2019.12.31.		2018.12.31.
	Névérték	Könyv szerinti érték	Névérték	Könyv szerinti érték
Változó kamatozású jelzáloglevelek Fix kamatozású jelzáloglevelek	40,487 199,788	40,605 204,917	9,492 183,250	9,553 187,492
Jelzáloglevelek összesen	240,275	245,522	192,742	197,045

Valós értéken értékelt kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:

Kibocsátott kötvények	2019.12.31.		2018.12.31.
	Névérték	Könyv szerinti érték	Névérték	Könyv szerinti érték
Változó kamatozású kötvények Fix kamatozású kötvények	- -	- -	- -	- -
Kötvények összesen	-	-	-	-
Kibocsátott jelzáloglevelek	2019.12.31.		2018.12.31.
	Névérték	Könyv szerinti érték	Névérték	Könyv szerinti érték
Változó kamatozású jelzáloglevelek Fix kamatozású jelzáloglevelek	- 5,668	- 6,439	- 5,610	- 6,489
Jelzáloglevelek összesen	5,668	6,439	5,610	6,489
Kibocsátott értékpapírok könyv szerinti értéke - Lejárat szerint	2019.12.31.		2018.12.31.
1 éven belül 1-5 év 5 éven túl	34,176 193,528 24,257		12,426 142,847 54,169
Összesen	251,961		209,442

A valós értéken megjelölt kötelezettségek tárgyévi valós érték változását az alábbi tábla mutatja be:

Az eredménnyel szemben valós értéken megjelölt kötelezettségek	2019.12.31.	2018.12.31.
Nyitó	6,489	6,609
Piaci kockázat miatti valós érték változás	68	(109)
Eredményben elszámolt hitelezési kockázati miatti valós érték változás	(118)	(11)
Záró	6,439	6,489

Az IFRS 9 standard szerinti előírtaknak megfelelően az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi kötelezettségek utáni, a kötelezettség saját hitelezési kockázatának változásaiból adódó nyereségek és veszteségek, illetve az egyéb fennmaradó valós érték változások az eredményben kerülnek elszámolásra.

Jelzáloglevelek

A jelzáloglevelek névre, vagy bemutatóra szóló, átruházható értékpapírok, melyeket az 1997. évi XXX. törvény (továbbiakban „a Jht”) alapján kizárólag jelzálog hitelintézetek bocsáthatnak ki. A jelzáloglevél kibocsátásokat megelőzően, vagyonellenőr kötelezően ellenőrzi, hogy a tervezett kibocsátáshoz rendelkezik-e a Bank megfelelő fedezetekkel. Fedezet lehet (i) rendes fedezet, amelyek közé a Bank által folyósított – rendes fedezeti előírásnak megfelelő – jelzáloghitelek tőke- és kamatkövetelései – ideértve az állami támogatást is –, az önálló jelzálogjogok visszavásárlási vételárai és refinanszírozási kamata, valamint (ii) pótfedezet, ami jellemzően állampapír és az állampapírok utáni kamatkövetelés, valamint állami készfizető kezességgel biztosított hitel tőke- és kamatkövetelés.

A Jht. értelmében, ha a tőkekövetelés meghaladja a biztosítékul szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át, akkor csak a hitelbiztosítéki érték 60%-ának megfelelő követelésrész és a futamidő végéig esedékes kamatból arányosan eső összeg számítható rendes fedezetként. A jelzáloglevelek mögötti fedezetek között a rendes és pótfedezetek arányát a Jht. szabályozza: a rendes fedezetek aránya minimum 80% kell, hogy legyen.

A Jht-ben meghatározott követelményeknek megfelelően, a Banknak mindenkor fenn kell tartania:

• a névérték fedezettségét: a névértéken figyelembe vett rendes fedezetnek (a fedezetnek minősülő eszközök értékvesztésre képzett céltartalékkal és kamatokkal csökkentett mértéke) meg kell haladnia a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékének 100 %-át,

• amennyiben az (i) pontban foglalt feltétel nem teljesül, a Banknak oly mértékben kell megfelelő pótfedezetet bevonnia, hogy a fedezet és a pótfedezet együttes névértéke a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékének 100%-át mindenkor meghaladja,

• a kamatfedezettséget: a fedezeti és megfelelő pótfedezeti tőkére járó kamatnak meg kell haladnia a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékére jutó kamatok 100%-át.

A jelzáloglevelek és a mögöttük álló fedezetek névértéken történő fedezettség vizsgálatán túl a Jht. előírja, hogy a jelzáloglevelek mindenkori fedezetét jelenértéken is vizsgálni és biztosítani szükséges. A fedezetek jelenértéke folyamatosan meghaladta a forgalomban lévő, még nem törlesztett jelzáloglevelek jelenértékét.

Kötvények

A Csoport a Takarék Jelzálogbank által korábban kibocsátott, még le nem járt kötvényeket 2019. október 31-i értéknappal másodpiacon visszavásárolta, ugyanis az alacsony kamatkörnyezet következtében lehetőség nyílt a kibocsátott kötvényeket olcsóbb finanszírozási forrásokkal pótolni.

4.29 Nem ellenőrző tulajdonosok részesedése

2019.12.31	Nem ellenőrző részesed ésre jutó tulajdoni hányad	Nem ellenőrző részesed ésre jutó szavazati jogok aránya	Tevékenység elsődleges helye	Nem ellenőrző részesedésre jutó tárgy időszaki teljes átfogó eredmény	Felhalmozott nem ellenőrző részesedés
Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet	100.00%	0.00%	7754 Boly Rákoczi u 7/a.	(390)	276
DBH Investment Zrt.	0.50%	0.50%	0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00- 00. 5. em.	1	1
Diófa Alapkezelő Zrt.	7.99%	7.99%	0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.	89	126
Diófa Ingatlankezelő Kft.	7.99%	7.99%	0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.	1	6
MA-TAK-EL Zrt.	40.91%	40.91%	1117 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxx xxxxxxx 0.	35	52
Takarék Jelzálogbank Nyrt.	9.12%	9.12%	1117 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxx xxxxxxx 0. G. ép.	(10,765)	32,888
Takarékbank Zrt.	26.62%	26.62%	1117 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxx xxxxxxx 0. G. ép.	258	5,934
Takinfo Kft.	47,62%	47,62%	0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx xxxx 0-0.	142	900
XXXXX Xxxxxxx Ingatlanforgalmazó Zrt.	40.22%	40.22%	1125 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx xxxx 0-0.	(122)	2,352
XXXXXX Xxxxxxx Ingatlanhasznosító Zrt.	28.57%	28.57%	0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx xxxx 0-0.	(9)	6,837
Diófa TM1	6.39%	6.39%	0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.	(1)	117
Összesen				(10,761)	49,489

Azokban a leányvállalatokban, amelyet a fenti tábla nem tartalmaz, kisebbségi érdekeltség nem részesedik.

4.30. Leányvállalaltok pénzügyi adatai

A leányvállalatok forduló napi pénzügyi adatait az alábbi táblázat foglalja össze:

Eszközök összesen
Kötelezettségek összesen
Saját tőke Nettó kamat és díj és jutalék bevételek
Adózás utáni eredmény Teljes időszaki átfogó jövedelem
Nettó pénzáram összesen

4,470	(4,343)	(127)	43	(87)	(87)	76
342,897	(277,854)	(65,043)	(2,563)	(2,146)	(2,866)	1,070
33,352	(32,879)	(473)	(618)	(195)	(195)	26
515	(181)	(334)	(168)	(171)	(171)	315
3,711	(9)	(3,702)	(2)	(7)	(7)	373
172	(97)	(75)	-	(7)	(7)	120
1,932	(357)	(1,575)	-	(1,111)	(1,111)	1,098
222	(758)	536	2	(18)	(5)	10
5,869	(20)	(5,849)	-	305	305	49
23,951	(21)	(23,930)	-	30	30	42
9,157	(8,391)	(766)	(309)	(76)	(76)	4,085
8,494	(7,478)	(1,016)	101	(166)	(166)	1,822
1,937	(47)	(1,890)	4	(299)	(299)	143
6	-	(6)	-	(2)	(2)	2
365	(3)	(362)	(0)	00	00	000
4	(3)	(1)	(19)	1	1	4
1,348	(1,329)	(19)	14	(14)	(14)	266
12,661	(1,619)	(11,042)	-	(295)	627	578
2,919	(1)	(2,917)	(00)	00	00	000
1,865	(67)	(1,798)	-	18	45	234
340	(123)	(217)	(8)	(106)	(106)	129
301	(25)	(276)	(00)	000	000	00
2,166,381	(2,045,106)	(121,275)	(26,573)	9,849	8,914	105,265

MA-TAK-EL Zrt.

Takarék Jelzálogbank Nyrt. Takarék Lízing Zrt.

Takarék Ingatlan Zrt.

Takarék Invest Befektetési és Ingatlankezelő Kft.

Diófa Ingatlankezelő Kft. Diófa Alapkezelő Zrt.

Central European Credit d.d.

XXXXX Xxxxxxx Ingatlanforgalmazó Zrt. XXXXXX Xxxxxxx Ingatlanhasznosító Zrt.

Takarék Faktorház Zrt.

Takarék Központi Követelés Kezelő Zrt.

Takinfo Kft.

TKK Ingatlan Kft.

TAK-INVEST Informatikai és Szolgáltató Zrt.

TKK Csoport Ingatlankezelő Kft.

TKK Követelésbehajtó Zrt.

Takarék Zártkörű Befektetési Alap

Takarék Mezőgazdasági és Fejlesztési Magántőkealap Diófa TM1 Ingatlan Befektetési Alap

DBH Investment Zrt.

Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet

Takarékbank Zrt.

’* az eszköz oldali, és negatív eredménytételek pozitív számként; a tőke, kötelezettség és a pozitív eredménytételek negatív számként jelennek meg a táblázatban

4.31 Függő kötelezettségek

Hitelekhez kapcsolódó kötelezettségvállalások

A hitelekhez kapcsolódó kötelezettségvállalások közé tartoznak a hitelkeretek és garanciák meghosszabbítására vonatkozó kötelezettségvállalások, melyek célja a Csoport ügyfelei elvárásainak teljesítése.

A hitelek meghosszabbítására vonatkozó kötelezettségvállalások hitelkeretek és rulírozó kölcsönök nyújtására vonatkozó szerződéses kötelezettségvállalást jelentenek. A kötelezettségvállalások általában fix lejáratúak vagy egyéb kikötést tartalmaznak a megszűnésre vonatkozóan és jellemzően díjfizetési kötelezettséggel járnak az ügyfél számára.

Azon garanciák, melyek visszavonhatatlan kötelezettségvállalást jelentenek, hogy a Csoport fizetést teljesít, ha az ügyfél nem teljesíti harmadik fél felé fennálló kötelezettségét, a hitelekkel megegyező kockázatot hordozzák.

Mivel a hitelekhez kapcsolódó kötelezettségvállalások jelentős része igénybevétel nélkül lejár vagy megszüntetésre kerül, a teljes szerződéses összeg nem felel meg szükségszerűen a jövőbeni készpénzszükségletnek.

Mérlegen kívüli függő tételek és jövőbeni kötelezettségek	2019.12.31.	2018.12.31.
Garanciavállalás	25,394	36,433
Hitelszerződés alapján még igénybe vehető keretösszeg	413,711	370,661
Adott óvadék	7,291	11,301
Xxxxx ügyekből származó függő kötelezettségek	-	720
Várható jövöbeni költségek és ráfordítások miatti függő kötelezettségek	778	263
Valutaváltáshoz kapcsolódó ügyletek	-	27
Javadalmazás miatti függő kötelezettségek	-	-
Egyéb	1,101	1,785
Mérlegen kívüli függő tételek és jövőbeni kötelezettségek	448,275	421,190

Az egyéb függő kötelezettségek azokat a jogi ügyekből és egyéb, valószínűsíthető jövőbeni eseményekből adódó kötelezettségek összegét tartalmazzák, amelyek rendezésére várhatóan gazdasági előnyöket megtestesítő erőforrások felhasználására lesz szükség.

4.32 Tranzakciók kapcsolt felekkel

A pénzügyi kimutatás szempontjából az MTB Zrt. meghatározta a kapcsolt feleket az IAS 24 alapján, így kapcsolt félnek minősül minden olyan vállalkozás, melyet az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. ellenőrzése alatt tart, közvetlenül vagy közvetetten, egy vagy több közvetítőn keresztül, valamint a kulcspozícióban levő vezetők, beleértve az Igazgatóság és Felügyelőbizottság tagjait.

A kapcsolt vállalkozásokkal folytatott banki tranzakciók mindegyike a szokásos üzletmenet szerint köttetett. A tranzakciók hitel és betét ügyleteket, valamint mérlegen kívüli ügyleteket tartalmaznak. A tranzakciók mindegyikét a szokásos kereskedelmi feltételekkel és piaci kamatlábak alkalmazásával hajtották végre, amennyiben előfordul olyan ügylet, amely nem felel meg a szokásos üzletmenet feltételeinek, akkor annak hatását a társasági adó alapjában a Csoport figyelembe veszi.

Kapcsolt felekkel folytatott ügyletek	Anyavállalat és annak csoportja
	2019.12.31
Eszközök	2,504
Pénzeszközök Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek és előlegek Amortizált bekerülési értéken értékelt jegybanki és bankközi betétek Egyéb eszközök	- 2,500 - 4
Kötelezettségek	33,852
Amortizált bekerülési értéken értékelt betétek Amortizált bekerülési értéken értékelt felvett hitelek Egyéb kötelezettségek	2,789 30,990 73
Eredménykimutatás	-6,940
Nettó kamat bevétel/(ráfordítás) Nettó jutalék bevétel/(ráfordítás) Egyéb bevétel / (ráfordítás) rt kulcspozícióban lévő vezetőivel lefolytatott tranzakció	10 14 -6,964 kat az alábbi táblázat tartalmazza:
Kulcspozícióban lévő vezetőkkel lefolytatott tranzakciók	2019.12.31.
Bankközi kihelyezések Hitelek Egyéb eszközök	- 8,196 -
Eszközök összesen	8,196
Bankközi felvétek Ügyfelek betétei Egyéb kötelezettségek	- 801 -
Kötelezettségek összesen	801
Kamatbevétel Kamatráfordítás	3 -
Nettó kamatjövedelem	3
Díj- és jutalékbevétel Díj- és jutalékráfordítás	- -
Nettó díj- és jutalékeredmény	-
Nettó egyéb működési bevételek Nettó egyéb működési ráfordítás	- -
Működési nyereség	-
Működési költségek	(186)
Éves eredmény kapcsolt felekkel szemben	(183)

A Csoport a kapcsolt felekkel folytatott tranzakciókat 2019 során az alábbi táblázat mutatja be:

A Csopo

Az MTB Zrt. a kulcspozícióban lévő vezetői részére az alábbi juttatásokat biztosította:

	2019.12.31.		2018.12.31.
	Létszám (fő)	Járandóságok összege	Létszám (fő)	Járandóságok összege
Igazgatóság tagjai Felügyelő Bizottság tagjai	11 5	26 15	4 6	28 18
Kifizetések összesen	16	41	10	46

4.33 Pénzügyi instrumentumok valós értéke

A pénzügyi eszközök és források valós értékéhez kapcsolódó információk 2019. december 31-re vonatkozóan a következő:

2019.12.31.	1. szint	2. szint	3. szint	Összesen
Pénzeszközök	101,712	-	-	101,712
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök	9,356	1,582	25,433	36,371
Származtatott ügyletek	-	1,582	-	1,582
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok	4,901	-	121	5,022
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	4,455	-	25,312	29,767
Hitelek	-	-	-	-
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök	23,843	-	2,704	26,547
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok	23,843	-	-	23,843
Hitelek	-	-	2,704	2,704
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	387,808	50	7,115	394,973
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok	7,986	50	6,647	14,683
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	379,822	-	468	380,290
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök	27,316	-	1,733,310	1,760,626
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	27,316	-	14,713	42,029
Hitelek és előlegek	-	-	1,640,364	1,640,364
Jegybanki és bankközi betétek	-	-	78,233	78,233
Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások	-	3,119	-	3,119
Pénzügyi eszközök összesen	550,035	4,751	1,768,562	2,323,348
2019.12.31.	1. szint	2. szint	3. szint	Összesen
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek	-	4,834	-	4,834
Származtatott ügyletek	-	4,834	-	4,834
Eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek	-	6,439	-	6,439
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	-	6,439	-	6,439
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	-	245,522	2,009,354	2,254,876
Betétek	-	-	1,799,981	1,799,981
Felvett hitelek	-	-	134,619	134,619
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	-	245,522	-	245,522
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	-	-	74,754	74,754
Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások	-	3,311	-	3,311
Kérésre visszafizetendő tőke	-	-	10	10
Pénzügyi kötelezettségek összesen	-	260,106	2,009,364	2,269,470

A valós érték hierarchia egyes szintjeinek meghatározásait lásd a táblázatok alatt.

A pénzügyi eszközök és források valós értékéhez kapcsolódó információk 2018. december 31-re vonatkozóan a következő:

2018.12.31.	1. szint	2. szint	3. szint	Összesen
Pénzeszközök	72,461	-	-	72,461
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök	52,666	10,307	258	63,231
Származtatott ügyletek	-	10,307	-	10,307
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok	3,536	-	-	3,536
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	49,130	-	-	49,130
Hitelek	-	-	258	258
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök	2,871	-	8,092	10,963
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok	2,871	-	3,213	6,084
Hitelek	-	-	4,879	4,878
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	424,122	5,031	205,796	634,949
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok	986	5,031	2,574	8,591
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	423,136	-	203,222	626,358
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök	-	-	1,434,208	1,434,208
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	-	-	90	90
Hitelek	-	-	1,259,188	1,259,188
Előlegek	-	-	21,890	21,890
Jegybanki és bankközi betétek	-	-	153,040	153,040
Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások	-	412	-	412
Pénzügyi eszközök összesen	552,120	15,750	1,648,354	2,216,224
2018.12.31.	1. szint	2. szint	3. szint	Összesen
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek	-	4,246	-	4,246
Származtatott ügyletek	-	4,246	-	4,246
Eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek	-	6,489	-	6,489
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	-	6,489	-	6,489
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	-	202,953	1,959,456	2,162,409
Betétek	-	-	1,739,100	1,739,100
Felvett hitelek	-	-	159,085	159,085
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	-	202,953	-	202,953
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	-	-	61,271	61,271
Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások	-	576	-	576
Kérésre visszafizetendő tőke	-	-	16	16
Pénzügyi kötelezettségek összesen	-	214,264	1,959,472	2,173,736

A Csoport a valós értékek értékelését az alábbi értékelési hierarchia alkalmazásával végzi:

1. szint: Azonos instrumentum aktív piaci jegyzett ára. Az olyan pénzügyi instrumentumok valós értékei, amelyekkel aktív piacokon kereskednek, jegyzett piaci árakon vagy kereskedői árjegyzéseken alapulnak. Ebbe a kategóriába tartoznak a kincstárjegyek, államkötvények, egyéb tőzsdén jegyzett, vagy aktív piaccal rendelkező kötvények, befektetési jegyek, tőkeinstrumentumok, és származékos deviza és részvény futures ügyletek.

2. szint: Megfigyelhető inputokra épülő értékelési technikák. Ebbe a kategóriába a következők alkalmazásával értékelt instrumentumok tartoznak: hasonló instrumentumok aktív piaci jegyzett ára; hasonló instrumentumok jegyzett ára aktívnak nem tekintett piacon; vagy egyéb értékelési technikák, ahol minden jelentős input közvetlenül vagy közvetetten megfigyelhető piaci adatokból származik. Az értékelési technikák között vannak a nettó jelenérték és a diszkontált cash flow modellek, a megfigyelhető piaci árral rendelkező hasonló instrumentumokkal történő összehasonlítás, és más értékelési modellek. Az értékelési technikákban alkalmazott feltevések és inputok közé tartoznak a kockázatmentes és irányadó kamatlábak, hitelkockázati felárak és a diszkontráták becsléséhez használt más felárak, kötvény és részvényárfolyamok, devizaárfolyamok, részvényindexek, valamint várt árfolyam-volatilitások. A származékos ügyletek nagy része ebbe a kategóriába tartozik, például a deviza forwardok és swapok, deviza és kamatláb swapok, valamint azok a kötvények is, amelyeknek korlátozottan aktív a piacuk.

3. szint: Jelentős mértékű meg nem figyelhető inputot alkalmazó értékelési technikák. Ebbe a kategóriába tartozik minden olyan instrumentum, ahol az értékelési technika tartalmaz olyan inputokat, amelyek nem megfigyelhető adatokon alapulnak, és a meg nem figyelhető inputok jelentősen befolyásolhatják az instrumentum értékelését. Ez a kategória magában foglal olyan instrumentumokat, amelyeket hasonló instrumentumok jegyzett árai alapján értékelünk, és jelentős meg nem figyelhető módosításokra vagy feltevésekre van szükség az instrumentumok közötti különbségek tükrözéséhez.

Az üzleti évben nem került sor a valós hierarchia szintek között átsorolásra.

4.34 A valós értékek megállapítása

Az MNB-vel szembeni követelések, a hitelintézetekkel szembeni követelések, a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek és a felvett hitelként kimutatott (változó kamatozású) alárendelt kölcsöntőke esetében a könyv szerinti érték közelíti a valós értéket.

A pénzügyi instrumentumok valós értékének becslésénél alkalmazott fontosabb értékelési módszerek és eljárások összefoglalása a következő.

A kereskedési célú, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, illetve az értékesíthető pénzügyi instrumentumok valós értékükön szerepelnek a beszámolóban. A Csoport beszámolójában ezen tételek közé értékpapírok és származékos ügyletek tartoznak.

Ezen pénzügyi instrumentumok valós értékét a december 31-i tőzsdei, vagy tőzsdén kívül kialakult jegyzett piaci ára alapján határozta meg a Csoport. Amennyiben ilyen adat nem állt rendelkezésre, az instrumentumok valós értéke a várható cash-flow-k piaci információkon alapuló diszkontált értéke alapján került meghatározásra. Az értékpapírok között a magyar állampapírok valós értéke az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) által közzétett piaci árfolyamok alapján kerül meghatározásra. A külföldi kötvények valós értéke a Bloomberg szolgáltatói rendszerben közzétett árak alapján kerül meghatározásra, a tőzsdei részvények a tőzsdei árfolyamnak megfelelő valós értéken szerepelnek a beszámolóban.

A derivatívák között a tőzsdén jegyzett instrumentumok a tőzsdei záróáron, a tőzsdén kívüli aktív piacon kereskedett termékek a Bloomberg szolgáltatói rendszerben közzétett árak által meghatározott valós értéken szerepelnek a beszámolóban. A jegyzett árral, illetve aktív piaccal nem rendelkező derivatívák esetében a Csoport a jövőbeli cash-flowk piaci adatokon alapuló diszkontálásával határozza meg az ügyletek valós értékét. A diszkontálás a fordulónapon érvényes, az adott devizanem bankközi pénzpiaci kamatai alapján meghatározott hozamgörbéknek a jövőbeli cash-flowk várható időpontja által kijelölt kamatmértékével történik.

Az értékesíthető értékpapírok között szereplő fix kamatozású kötvények valós értékét a hasonló lejáratú állampapírok referenciahozamával diszkontált cash-flow alapján határozta meg a Csoport.

A Csoport a hitelkonszolidációs államkötvényeit értékesíthető pénzügyi instrumentumoknak minősítette. Jelenleg ezen értékpapíroknak nincs likvid piaca, de a kötvények kamatozása a hat hónapos kincstárjegyek kamatlába alapján került meghatározásra, így a valós értékük a könyv szerinti értékükhöz közelinek tekinthető.

Azon nem konszolidált társaságok, ahol a Csoportnak nincs ellenőrző, vagy jelentős befolyása, értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek a beszámolóban, mert nincs megbízható módszer a valós értékük becslésére. A vezetőség véleménye szerint az értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken tartott befektetések könyv szerinti értéke megközelítően a valós értéküknek felel meg.

Az ügyfeleknek nyújtott hitelek könyv szerinti értéke nettó módon, értékvesztés elszámolásával szerepel a beszámolóban. Mivel ezek a hitelek döntő többsége rövid távon átárazódásra kerül, a valós értéküket a nettó könyv szerinti érték megfelelő módon prezentálja. A hitelportfólió további részének valós értékelésénél a Csoport a diszkontált cash-flow módszert alkalmazta, amelyben figyelembe vette az egyes hitelek paramétereinek megfelelő kockázati és likviditási felárat.

A látraszóló, illetve konkrét lejárati idővel nem rendelkező kötelezettségek valós értéke a mérleg fordulónapján fennálló, visszafizetendő összeg. A fix lejárattal rendelkező kötelezettségek valós értékét a hasonló lejárati idejű betétek piaci kamatával diszkontált cash-flow alapján kell számítani. Mivel a Csoport kötelezettségeinek jelentős hányada piaci alapon változó kamatozású, nincs szignifikáns eltérés ezen kötelezettségek mérlegértéke és valós értéke között. A többi betétek valós értékelésénél a Csoport a diszkontált cash-flow módszert alkalmazta, amelyben figyelembe vette a piac által érvényesíthető kockázati felárat.

A fenti módszerek konzisztensen kerültek alkalmazásra mind a tárgyidőszakban, mind pedig az összehasonlító időszakban.

A Csoport a valós értéken nyilvántartott eszközök és kötelezettségek valós értékének meghatározásakor figyelembe vette a hitelezési kockázatot is.

4.35 Átstrukturált eszközök

2019.12.31.			Átstrukturált eszközök összesen (bruttó értéken)		Teljesítő átstrukturált eszközök		Nem teljesítő átstrukturált eszközök
Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek és előlegek			41,092		22,132		18,960
Államháztartások			162		-		162
Egyéb pénzügyi vállalatok			787		-		787
Nem pénzügyi vállalatok			6,608		2,410		4,198
Háztartások			33,535		19,722		13,813
Összesen			41,092		22,132		18,960
2018.12.31.			Átstrukturált eszközök összesen (bruttó értéken)		Teljesítő átstrukturált eszközök		Nem teljesítő átstrukturált eszközök
Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek és előlegek			56,032		15,586		40,446
Államháztartások			2		2		-
Egyéb pénzügyi vállalatok			822		-		822
Nem pénzügyi vállalatok			9,496		608		8,888
Háztartások			45,712		14,976		30,736
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek és előlegek			24		-		24
Nem pénzügyi vállalatok			24		-		24
Összesen			56,056		15,586		40,470
Átstrukturált eszközök	2019.12.31				2018.12.31
	Bruttó érték	Értékvesztés		Nettó érték	Bruttó érték	Értékvesztés		Nettó érték
Államháztartás	162	(16) 146			2	- 2
Egyéb pénzügyi vállalatok	787	(473) 314			822	(474) 348
Nem pénzügyi vállalatok	6,608	(1,766) 4,842			9,520	(4,278) 5,242
Háztartások	33,535	(6,008) 27,527			45,158	(6,285) 35,520
Átstrukturált eszközök összesen	41,092		(8,263)	32,829	56,056		(12,944)	43,112

4.36 Pénzügyi eszközök és források beszámítása

A Csoport kizárólag a származékos pénzügyi eszközökre vonatkozóan rendelkezik olyan szerződésekkel, amelyeket pénzügyi intézményekkel köt, és amelyek lehetővé teszik a pénzügyi eszközök és kötelezettségek beszámítását, mint például ISDA (International Swaps and Derivatives Association) megállapodások, és CSA- k (Credit Support Annex).

A szerződések alapján a Csoport 2019 és 2018 folyamán kizárólag óvadéki betétet helyezett el a partnerbankoknál, amennyiben a származékos ügyletek értékének változása ezt indokolta. Az óvadéki betétek összege a Hitelintézetekkel szembeni követelések soron szerepel a konszolidált beszámolóban.

A beszámítással érintett eszközök és kötelezettségek adatai 2019. december 31-én a következők:

	Pénzügyi kötelezettségek bruttó értéke	Beszámításra kerülő pénzügyi eszközök bruttó értéke	Pénzügyi kötelezettségek nettó értéke	Adott fedezetek, óvadéki betétek	Pénzügyi kötelezettségek nettó értéke
	Mérlegben szereplő állományok			Nem beszámított állományok

8,145	-	8,145	8,145	-
5,316	-	5,316	8,145	(2,829)

Eredménnyel szemben valósan értékelt kötelezettségek

Hitelintézetekkel szembeni követelések

A beszámítással érintett eszközök és kötelezettségek adatai 2018. december 31-én a következők:

	Pénzügyi kötelezettségek bruttó értéke	Beszámításra kerülő pénzügyi eszközök bruttó értéke	Pénzügyi kötelezettségek nettó értéke	Adott fedezetek, óvadéki betétek	Pénzügyi kötelezettség ek nettó értéke
	Mérlegben szereplő állományok			Nem beszámított állományok

4,822	-	4,822	4,822	-
5,164	-	5,164	4,822	342

Eredménnyel szemben valósan értékelt kötelezettségek

Hitelintézetekkel szembeni követelések

4.37 A mérleg fordulónapját követő események

A Bank, mint többségi tulajdonos megállapodást kötött a Diófa Alapkezelő Zrt. eladásáról 2019. december 30- án. A teljes tranzakció várható zárása 2020. május, amely egyben a leányvállalat feletti kontroll megszűnésének dátuma is. A Diófa Alapkezelő Zrt. eladása része a Takarék Csoport megújulásának. A Csoport ugyanakkor a továbbiakban is forgalmazza és kezeli a Xxxxx Xxxxxxxxxx befektetési jegyeit, továbbá biztosítja a teljes banki hátteret a Diófa Alapkezelőnek és ügyfeleinek. Ennek megfelelően a Diófa Alapkezelő Zrt. ügyfelei számára a tulajdonosváltás közvetlenül nem lesz érzékelhető, az Alapkezelő az eddig megszokott módon végzi tovább tevékenységét és kínálja szolgáltatásait intézményi és lakossági ügyfelei részére egyaránt.

A Bank, 2020. április 30-án zárult tranzakció keretében társult vállalkozási köréből értékesítette a Díjbeszedő Csoport három tagvállaltának - Díjnet Zrt., Díjbeszedő Faktorház Zrt. és Díjbeszedő Informatikai Kft. - a Takarék Invest Kft. tulajdonában álló részesedését.

A Takarék Invest Kft. a Díjbeszedő Csoport 2019 novemberében elfogadott üzleti stratégiájának megfelelően döntött az üzletrészek értékesítéséről, a tranzakciók értékbecslése vezető nemzetközi tanácsadó cég bevonásával történt. Az értékesítés illeszkedik a Takarék Csoport átalakításához, amelynek egyik célja a működési profil ésszerűsítése és megtisztítása, a banki alaptevékenységekhez szorosan nem kötődő területek leépítése. A Díjnet Zrt. 51%-os részesedését a Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt. vásárolta meg. A Díjbeszedő Faktorház Zrt. 51%-os, valamint a Díjbeszedő Informatikai Kft. 50%-os részesedését a Díjbeszedő Holding Zrt. vásárolta meg. A tranzakció 2020. április 30-án lezárult. (lásd: 4.20.)

A Takarék Csoport Vezető Testülete 2020. március 11-én jóváhagyta a Pandémiás Tervet és az Üzletmenetfolyamatossági Szabályzat módosítását, illetve megalakult a Pandémiás Operatív Törzs (POT). Ettől kezdve ez a szervezeti egység koordinálja a Takarék Csoport koronavírus válsághelyzettel kapcsolatos feladatait, szoros együttműködésben a Vezető Testülettel és az egyéb érintett szervezeti egységekkel. A POT folyamatosan utasításokat és javaslatokat fogalmaz meg minden munkavállaló számára, erről az üléseknek megfelelő gyakorisággal küld tájékoztatást.

A felsővezetés rendszeresen monitorozza a válság saját tőkére, eredményre valamint likviditási helyzetre gyakorolt hatását, és dönt a szükséges lépések megtételéről, melyekről a Magyar Nemzeti Bankot is tájékoztatja. Várhatóan ki fog hatni a koronavírus helyzet a makrogazdasági körülményekre (GDP növekedés, munkanélküliség, infláció, ingatlanárak, stb.).

A Takarék Csoport 2020 Q1-ben még nem tapasztalt olyan negatív tendenciát, amely a hitel portfolió minőségének lényeges romlására utalna. Ugyanakkor a makrogazdasági előrejelzéseket figyelembe véve beépítjük a terveinkbe a várható minőség romlás hatásait.

A Takarék Csoport az értékvesztés képzési terveit a viszonylag gyors stabilizálódás, a lassúbb kilábalás és az elhúzódóbb illetve mélyebb krízis szcenáriókra is meghatározta. Ahogy az év során láthatóvá válik, hogy globális és hazai makrogazdasági folyamatok hogyan alakulnak, illetve a Takarék Csoport ügyfélköre mennyire lesz érintett a gazdasági lassulásban, úgy fogjuk a várható értékvesztési hatásokat megjeleníteni a kalkulációkban.

Az értékvesztés képzésben a moratórium körülményei között kiemelt jelentősége lesz a monitoring tevékenység átalakításának. A moratóriumban való ügyfél részvétel és fizetési hajandóság monitorozásán túl, az ügyfél számlák forgalmának figyelése, az ügyfelektől való közvetlen adatbekérés, a célzott szóbeli és kérdőíves kapcsolatfelvétel, illetve a publikus adatok figyelése lesznek az elsődleges monitoring eszközök. Ezek alapján fogjuk meghatározni azokat az adósokat, akik a moratórium feloldása után várhatóan nem tudnak eleget tenni a fizetési kötelezettségüknek vagy kényszer átstrukturálást kell kezdeményezniük. Ezeket a követeléseket a moratórium ellenére is át fogjuk sorolni a megfelelő stagek-be.

A gazdasági folyamatok előrehaladásával párhuzamosan a Takarék Csoport folyamatosan felülvizsgálja az IFRS9 modellekben alkalmazott paraméterek értékeit. Az egyedi staging döntések mellett a modell paraméterek makro korrekciójának elvégzésével kívánjuk megképezni a tartalékot a moratórium által elfedett lehetséges portfolió romlások miatt a jövőben várható veszteségekre. A pénzügyi kimutatások fordulónapján fennálló hitelkockázatok a 30.4. Megjegyzésben kerültek bemutatásra.

A 2020-as év második negyedév végére már látható lesz a portfolióban a moratórium hatása illetve várhatóan az is pontosabban tervezhető lesz, hogy a hazai gazdasági folyamatok milyen lehetséges pályákon fognak haladni 2020/2021-ben. Ennek megfelelően a Takarék Csoport a bizonytalansági tényezők figyelembevételével, de már 2020 Q2-ben megkezdi a makro tendenciák hatását fokozatosan megjeleníteni az értékvesztésben.

A Takarék Csoport a járvány miatt kialakult gazdasági helyzetre reagálva felülvizsgálta az új hitelek befogadási szabályaira vonatkozó alapelveit is. Ennek részeként a Takarék Csoport megfogalmazta, hogy elsődlegesnek tekinti az állami gazdaságvédelmi programok keretében való hitelezést, illetve kiemelten kezeli a meglévő ügyfelek működésének stabilizálását szolgáló hiteligényeket. A hitelezés minden üzletágban fennmarad, de fokozottabb kontroll mellett folytatódik.

Az MNB intézkedései belátható időn belül biztosítják a Bankszektor likviditását. Bejelentett gazdaságélénkítő intézkedések jelentős teher csökkenést jelentenek az ügyfélkörben, ami a Takarékbankra is pozitív hatást gyakorol.

Jelenleg azzal a feltételezéssel él a Csoport, hogy az ügyfelek 20-30 % nem fog élni a moratórium által nyújtott lehetőséggel, kieső likviditást MNB nagyvállalati követelések fedezeti körbe emelésével szükség esetén pótolni tudja.

A Csoport aktívan részt vesz az MNB 3-5 éves fedezett hitel tenderén is.

A Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló, hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadójáról szóló 108/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet 1. §-a alapján a Csoportnak az előzetes kalkuláció alapján nagyságrendileg 1 milliárd forint rendkívüli különadó kötelezettsége keletkezik 2020. évben.

2020. május 15-én az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és az MKB Bank Nyrt. szándéknyilatkozatot írt alá egy közös pénzügyi holding vállalat (Magyar Bankholding Zrt.) létrehozásáról. A stratégiai együttműködéshez 2020. május 26-án a Budapest Bank Zrt. is csatlakozott. A pénzintézetek a Magyar Bankholding Zrt.-t három egyenlő tulajdonrésszel alapítják meg. A stratégiai együttműködés keretében a szakértők egy új, meghatározó piaci súllyal rendelkező, hazai tulajdonú bankcsoport létrehozásának keretrendszerét vizsgálják meg és készítik elő. A Takarékbank, az MKB és a Budapest Bank összesen csaknem 1,9 millió ügyfelet szolgál ki, országosan, a hazai bankfiókhálózat közel felét, több mint 920 fiókot működtetnek, együttes mérlegfőösszegük megközelíti az 5.800 milliárd forintot, amivel messze az ország második legnagyobb bankcsoportjává válhatnak.