Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban
Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban
A forgalmazási szerződés fogalma
• A szállító meghatározott ingó dolognak (terméknek) a forgalmazó részére történő eladására, a forgalmazó a terméknek a szállítótól történő megvételére és annak saját nevében és saját javára történő előadására köteles
• Típusok:
– kizárólagos forgalmazási jogot biztosító szerződés (földrajzi területhez kötődően)
– szelektív forgalmazás (a szállító meghatározott feltételeknek megfelelő forgalmazók részére értékesítés csak)
– a forgalmazó vállalja, hogy csak a szállítótól vagy általa kijelölt személytől szerez be árut
• Keretszerződési jelleg: még nem kerül sor tulajdonátruházásra (együttműködési forma rögzítése a cél)
• Kizárólag diszpozitív szabályok!
A Ptk.-ban nem szabályozott, gyakori kikötések
• Forgalmazási jog rögzítése (milyen területen jogosult a terméket forgalmazni a forgalmazó)
• Versenytilalmi kikötések gyakorisága
• Legkedvezőbb vevői ár fizetése (m.f.c. price)
• Rendelés-feladási minimum
• Tájékoztatási-együttműködési kötelezettség az értékesíthető mennyiség változásaival kapcsolatban
• Különösen a kizárólagos forgalmazási megállapodásoknál kockázat a forgalmazónak, hogy az értékesítés sikere nagyrészt a forgalmazott termék jó hírén múlik
• A szállító és a forgalmazó egyaránt köteles a termék jó hírnevét megóvni
• A szállító köteles tájékoztatni a forgalmazót a termékre vonatkozó reklámokról, és díj ellenében köteles átadni a termék forgalmazásához szükséges reklámokat (pl. termékminta, prospektusok)
• A szállítót a termék forgalmazásával kapcsolatban utasítási jog illeti meg
• Célszerűtlen, szakszerűtlen utasítás esetén követendő eljárás
– figyelmeztetési kötelezettség
– ha fenntartja: köteles eljárni, de kárveszély a szállítót ▇▇▇▇▇▇▇
• ▇▇▇▇▇▇▇▇ megtagadásának kötelezettsége
– végrehajtása jogszabályba vagy bírósági, hatósági határozatba ütközik
– mások személyét vagy vagyonát veszélyeztetné
• A szállító jogosult a szerződésben és az utasításaiban foglaltak ellenőrzésére
Megfelelő alkalmazás szolgáltatások nyújtása esetén
• Alapvetően termékek adásvételére vonatkoznak a forgalmazási szerződés szabályai
• Számos esetben azonban szolgáltatások értékesítésére is alkalmazható a forgalmazási modell
• Szolgáltatás esetén a tulajdonátruházás helyett a felek a szolgáltatás nyújtására kötelesek
2. JOGBÉRLETI SZERZŐDÉS - FRANCHISE
FRANCHISE
Franchise
A jogbérletbe adó szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyakhoz, illetve védett ismerethez kapcsolódó felhasználási, hasznosítási vagy használati jogok engedélyezésére, a jogbérletbe vevő termékeknek, illetve szolgáltatásoknak a szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyaknak, illetve védett ismereteknek a felhasználásával, hasznosításával vagy használatával történő előállítására, illetve értékesítésére és díj fizetésére köteles
Franchising rendszer
Speciális üzleti tevékenységet szabályozó szerződéses jogviszony, melynek keretében a fenti tevékenységek megvalósulnak.
A franchise rendszer jellemzői
• Típusai:
– szolgáltatási
– értékesítési
– termelési
• egy központ köré szerveződés
• közös név alatti megjelenés
• közös tartalom
• azonos működési mechanizmus
• azonos jogi szabályozás
• azonos pénzügyi kapcsolat
• azonos termék/szolgáltatási kör, minőség, módszertan
• egységes image-kialakítás, árubeszerzés és könyvelés
• azonos terület
Kötelezettségek
▯ franchise átengedése
▯ jogszavatosság és ellátási kötelezettség
▯ kézikönyv átadása
▯ együttműködés
▯ jogokhoz kötődő jóhírnév megóvása Jogok
▯ Franchise díj (belépési díj, alapdíj, royalty)
▯ ellenőrzés joga
▯ székhely megválasztásának joga
▯ versenytársak irányába tanúsítandó magatartás meghatározása
▯ üzleti koncepció, árak kialakítása
▯ elővásárlási, visszavásárlási, vételi jog gyakorlása
Kötelezettségek
• díjfizetés
• rendszer szerződésszerű működtetése (jóhírnév megóvása)
• biztosítás megkötése
• visszaszolgáltatás megszűnéskor Jogok
• használat, hasznosítás
• jogszavatosság és kellékszavatosság érvényesítése
• franchisor támogatásához, képzéshez való jog
• vételi, elővásárlási jog az általa működtetett üzletre
• kézikönyv információinak használata
A szerződés megszűnése
1. Határozott idő lejárta
2. ▇▇▇▇▇▇▇▇▇ (bármelyik fél) naptári hónap utolsó napjára (felmondási idő progresszív)
3. Felek jogutód nélküli megszűnése (jogutódlás is lehet!)
4. Közös megegyezés
5. Egyoldalú akaratnyilatkozat:
– kiválás: franchisee az általa működtetett üzlet tekintetében él elővásárlási vagy vételi jogával
– rendkívüli felmondás: szerződésszegés
• Pénzszolgáltatási ügyletek
– Hitelügyletek
• Pénzhitelek (hitel, kölcsön)
• Kötelezettségvállalási hitelek (garanciaszerződés, kezesség)
• Eladói hitelek (faktoring)
• Pénzügyi lízingszerződés
– Betétszerződés
• Pénzkezelési ügyletek
– Folyószámla szerződés
– Fizetési-számlaszerződés
– Fizetési megbízási szerződés
• A faktor meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós harmadik személlyel szembeni követelésének faktorra engedményezésére köteles (engedményezés és adásvétel ötvözete)
• Ha az adós nem fizet:
– adós a kapott összeget visszafizeti és kamatot fizet
– faktor visszaengedményezi a követelést
• Hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell venni!
• Faktor felmondási joga:
– követelés jogi helyzetére vonatkozó vizsgálat akadályozása
– adós vagyoni helyzet romlása, fedezetelvonó magatartás
– kötelezett vagyoni helyzete megromlik
– több követelés esetén egyes követelések tekintetében is felmondhatja a szerződést
• ▇▇▇▇▇▇▇ a mögöttes joganyag
• Lízingbeadó tulajdonában álló dolog vagy jog határozott időre történő használatba adása, lízingdíj ellenében
• A lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy meghaladó időre szól
• Ha ennél rövidebb: szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult a lízingbevevő, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskori piaci értékét
• Nyilvántartásba-vételi kötelezettség (ingatlan-nyilvántartás, hitelbiztosítéki nyilvántartás)
• Nyilvántartásba vétel hiányában a lízingbevevőtől jóhiszeműen, ellenérték fejében szerző harmadik személy tulajdonjogot (zálogjogot) szerez
• Lízingbeadó jog- és kellékszavatossággal tartozik
• Lízingbevevő szedi a dolog hasznait, viseli a terheket, költségeket és a kárveszélyt viseli
• Lízingbevevő a lízingbeadó hozzájárulásával engedheti át a használatot harmadik személynek
• Ha a lízingbevevő jogosult a dolog tulajdonjogának a megszerzésére, ezt a jogát a lízingbeadó hozzájárulása nélkül harmadik személyre ruházhatja
• Lízingdíj időszakonként előre jár
Lízingbeadó:
• fizetőképesség vizsgálatának akadályozása
• vagyoni helyzet romlása, fedezet elvonó magatartás
• nem rendeltetésszerű használat (felhívás ellenére!)
• szavatossági jog érvényesítési kötelezettségének nem tesz eleget (felhívás!)
• lízingdíj, költség, teher megfizetésének elmulasztása (felhívás)
Lízingbevevő:
• szavatossági elállási jog érvényesítését megtagadja a lízingbeadó