Autós Segítségnyújtás

Autós Segítségnyújtás

kiegészítő szolgáltatás különös feltételei (ASKF3)

Hatályos: 2016. június 25.

Nysz.: 19112

Autós Segítségnyújtás kiegészítő szolgáltatás különös feltételei (ASKF3) 3

I. Általános rendelkezések 3

II. Biztosítási szolgáltatások 3

III. Területi hatály 4

IV. A szerződés megkötésének időpontja, a kockázatviselés kezdete, a biztosítási időszak,

a biztosítási díj megfizetése és a kockázatviselés megszűnése, szünetelése 4

V. A biztosító szolgáltatásának esedékessége 5

VI. Kockázatkizárás 7

VII. A szerződő/biztosított személy kötelezettségei káresemény előtt és után 8

VIII. A biztosító mentesülése 9

IX. A szerződésben érintett felek jogállása 9

X. A biztosítási díj módosítása 10

XI. A szerződés módosítása 10

XII. Egyebek 10

XIII. Jelen feltételeknek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő rendelkezései 10

különös feltételei (ASKF3)‌

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I.1. A biztosítás tárgya

A biztosító a Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft. (1134 Budapest, Dévai

u. 26-28., Cégjegyzékszám: 01 09 565790, Adószám: 12231401-2-41) (továbbiakban: EA), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet országos és nemzetközi segítségnyújtási hálózatával együttműködve a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződés- ben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget.

I.2. Biztosított vagyontárgy

Az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű.

Alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű: a Magyarországon forgalomba helyezett sze- mélygépjármű vagy 3,5 tonnát nem meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergép- jármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) amelyre vonatkozóan a biztosítási esemény bekövetke- zésének időpontjában a Generali Biztosító Zrt-nél (a továbbiakban: Biztosító) határozatlan idejű casco vagy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: alapbiztosítás) szerződés van érvényben.

I.3. Szerződő és biztosított

A jelen feltétel szerinti szerződés szerződője megegyezik az alapbiztosítás szerződőjével. A jelen feltétel alapján megkötött szerződés biztosítottjai az alapbiztosítási szerződésben biztosított gép- járművet a biztosítási esemény bekövetkezésekor jogszerűen használó személyek (vezetők és uta- sok). A biztosított személyek száma nem haladhatja meg a forgalmi engedélyben meghatározott szállítható személyek számát.

Figyelemmel arra, hogy a jelen kiegészítő biztosítási szerződés szerződője kizárólag az alap- biztosítás szerződője lehet, a szerződésbe a biztosított szerződőként nem léphet be.

I.4. Biztosítási esemény

I.4.1. A biztosított gépjármű műszaki, nem balesetből eredő meghibásodása, üzemzavara miatti menet- képtelenség.

I.4.2. A biztosított gépjármű közúti balesetből eredő meghibásodása miatti menetképtelenség.

II. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

A biztosított személy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a Generali Autós Assistance vonal munkatársával történt egyeztetést követően az alábbi szolgáltatások igénybevételére jogosult. A Generali Autós Assistance vonal a nap bármely órájában hívható telefonszáma: (36-1) 458-4451.

Amennyiben a szerződő/biztosított nem kívánja igénybe venni a biztosító, illetve megbízottja (EA) ál- tal küldött/ajánlott szolgáltató szolgáltatását, úgy a Generali Autós Assistance vonal munkatársával történő egyeztetés nélkül lehetősége van a biztosítási szerződésben meghatározott feltételek sze- rint az általa választott szolgáltató szolgáltatását igénybe venni, melynek számlával igazolt költségét a biztosító megtéríti legfeljebb a biztosítási szerződésben meghatározott összeghatárokon belül.

II.1. Helyszíni javítás

Amennyiben a biztosított gépjármű biztosítási esemény következtében menetképtelenné válik, a biztosító, illetve megbízottja (EA) segélyautót vagy autómentőt küld a helyszínre, melynek szakem- bere – szükségjavítás útján – megkísérli a biztosított gépjárművet menetképessé tenni. A biztosító megtéríti a helyszínre történő egyszeri kiszállás és az ott történő javítás számlával igazolt munka- díját belföldön egy biztosítási éven belül a biztosítási szerződésben meghatározott összeghatárig. A helyszínen történő szükségjavítás során esetlegesen felhasznált alkatrészek árát a biztosító nem téríti meg. A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a szolgáltatást nyújtó partnernek téríti meg. Ameny- nyiben a biztosítási esemény helyszínére (útszakaszra) vonatkozó szolgáltatási kizárólagosság miatt a biztosított nem veheti igénybe a biztosító által küldött szakember szolgáltatását, úgy a biztosítási szerződésben meghatározott feltételek szerint a biztosító a számlával igazolt költséget a biztosított személynek téríti meg. A szükségjavítással menetképessé tett gépjármű megjavítása csak ideig- lenes javításnak minősül, a gépjármű mielőbbi tartós és üzembiztos megjavíttatása a biztosított személy felelőssége.

II.2. Autómentővel való szállítás

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetképtelen biztosított gépjárművet a hely- színen nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosító, illetve megbízottja (EA) által a helyszínre küldött autómentő a biztosított gépjárművet a benne lévő személyes poggyásszal együtt javítómű- helybe vagy a kötvényben szereplő lakóhelyre szállítja. A biztosító meghibásodás esetén egy biz- tosítási éven belül a biztosítási szerződésben meghatározott összeghatárig téríti meg a műhelybe szállítás számlával igazolt költségeit.

A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a szolgáltatást nyújtó partnernek téríti meg. Amennyiben a biztosítási esemény helyszínére (útszakaszra) vonatkozó szolgáltatási kizárólagosság miatt a bizto- sított nem veheti igénybe a biztosító által küldött szakember szolgáltatását, úgy a biztosítási szer- ződésben meghatározott feltételek szerint a biztosító a számlával igazolt költséget a biztosított személynek téríti meg.

III. TERÜLETI HATÁLY

A biztosítás Európa területére érvényes. Európa földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjet- unió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosítási védelem nem terjed ki.

IV. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK IDŐPONTJA, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK, A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGFIZETÉSE ÉS A KOCKÁZATVISELÉS MEGSZŰNÉSE, SZÜNETELÉSE

IV.1. A szerződés megkötésének időpontja

A jelen kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag az alapbiztosítás megkötésével egyidejűleg ke- rülhet sor.

IV.2. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont – a felek eltérő írásbeli megállapodásának hiányában - nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0. órája.

IV.3. A biztosítási időszak

A biztosítási időszak megegyezik az alapbiztosítás biztosítási időszakával.

IV.4. A biztosítási díj megfizetése

IV.4.1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

IV.4.2. A folytatólagos biztosítási díj megfizetése az alapbiztosítás díjával együttesen, annak díjfizetési üte- mezése és módja szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben esedékes.

IV.4.3. Tekintettel arra, hogy az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítást a biztosító az alapbiz- tosítással azonos kötvényszámon tartja nyilván, így a biztosító a díjfizetés módjától függően a szerződő részére megküldött - az alapbiztosítás és kiegészítő biztosítás díját együttesen tartalmazó - díjnyomtatványon (csekk, díjbekérő) az alapbiztosítás kötvényszámát és az alapbiztosítás (KGFB, vagy CASCO) módozati megjelölését alkalmazza.

IV.5. A kockázatviselés megszűnése, szünetelése

IV.5.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyen- líti ki a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet leg- alább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja.

Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az ese- dékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító eredménytelenül hívta fel a szer- ződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

IV.5.2. Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítási díj az alapbiztosítás díjával együttesen fi- zetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik.

IV.5.3. Amennyiben a jelen kiegészítő biztosítást kgfb alapbiztosításhoz kötik, és a kgfb alapbizto- sításban biztosított gépjárművet a magyarországi forgalomból véglegesen kivonják, úgy a biztosító kockázatviselése, és a biztosítási szerződés ezzel egyidejűleg megszűnik.

IV.5.4. Amennyiben a jelen kiegészítő biztosítást kgfb alapbiztosításhoz kötik, és a kgfb alapbiztosí- tásban biztosított gépjárművet a magyarországi forgalomból ideiglenesen kivonják, és ezen tényre tekintettel a kgfb alapbiztosítás szünetel (Gfbt. 26.§ (7) bek.) úgy a biztosító kockázat- viselése, és a kiegészítő biztosítási szerződés is szünetel. A szünetelés időtartama alatt a szer- ződő kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

IV.5.5. A biztosító kockázatviselése és a biztosítási szerződés az alapbiztosítás bármely okból történő megszűnésével egyidejűleg megszűnik.

IV.5.6. A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel fel- mondhatják.

V. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE

V.1. A biztosító, illetve megbízottja (EA) a Generali Autós Assistance vonalra érkező hívás beérkezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biztosítási szolgáltatás megszervezését. Amennyiben a biztosított személy nem a biztosító, illetve megbízottja (EA) által küldött szolgáltató szolgáltatását vette igénybe, akkor a számlával igazolt költségek megtérítése

a fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges dokumentumoknak a biztosítóhoz történő benyújtása utáni 15. napon esedékes.

V.2. A biztosító a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott károkat és költségeket az általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott és a biztosítási esemény vizsgálatához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátása mellett téríti meg. A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálásához jogosult bekérni, beszerezni és ellenőrizni az alábbi dokumentumok közül azokat is, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek. Az elbíráláshoz szükséges iratok lehetnek:

V.2.1. Kárbejelentéssel kapcsolatos biztosítási kérdőívek

– Baleseti bejelentő

– Károkozói nyilatkozat

– Kárbejelentő

– Tanúk nyilatkozatai

– Kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban

– Bankszámlaszám

– Nyilatkozat előzménykéréshez

– Ügyfél elérhetősége

– Gépjármű adatlap

– Ittassági nyilatkozat

– Biztosítási kérdőív lopás-kárügyben

V.2.2. Jogalapot igazoló okiratok

– Igazságügyi szakértői vélemény

– Egyéb szakértői vélemény

– Szakhatósági iratok

– Tűzoltósági hatósági bizonyítvány

– Tűzvizsgálati jelentés

– Rendőrségi igazolás

– Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve

– Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv

– Rendőrségi határozat, amennyiben rendelkezésre áll

– Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv

– Vádirat, amennyiben rendelkezésre áll

– Bírósági határozat, amennyiben rendelkezésre áll

– Vezetői engedély

– Felelősségelismerő nyilatkozat

– Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása

– Tachográf adatlap

– Zár- és kulcsszakértő szakvéleménye a kulcsvizsgálatról

– Márkaképviselet nyilatkozata a kulcsutánrendeléssel kapcsolatban

– Márkakereskedő nyilatkozata a kulcsból kinyerhető információkkal kapcsolatban

– Zár- és nyomszakértői vélemény

– Díjfizetés igazolása

– Kulcsok, távirányítók, kódkártyák és kulcsátadási jegyzőkönyv

– Menetlevél

– Fuvarlevél

V.2.3. Tulajdonjogot vagy szolgáltatásra jogosultságot igazoló iratok

– Beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta)

– Egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat

– Készpénz-befizetési pénztárbizonylat

– Hagyatékátadó végzés

– Gyámhatósági rendelkezés

– Öröklési bizonyítvány

– Lemondó nyilatkozat

– Meghatalmazás

– Bank, finanszírozó, hitelező nyilatkozata, meghatalmazása

– Átruházó nyilatkozat

– Azonosítási adatlap

– Orvosi zárójelentés

– Orvosi lelet

– Ambuláns kezelőlap

– Aláírási címpéldány

– Adásvételi szerződés

– Forgalmi engedély

– Törzskönyv

– Tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos okiratok

– Üzemben tartói szerződés vagy okirat

– Gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat

– Közjegyzői okirat

– Munkáltatói nyilatkozat

– Bérleti- vagy lízingszerződés

– Szerződés gépjármű kölcsönadásról

– Forgalomból való kivonás igazolása (érvénytelenített Forgalmi engedély, ill. Törzskönyv)

– Bontási igazolás

V.2.4. Kár összegét igazoló dokumentumok

– Javítási árajánlat

– Javítási számla

– Audatex kalkuláció

– Eurotax kalkuláció

– Eurotax káridőponti érték számítás

– Kereskedői ajánlat maradványértékre

– Bizonylat maradvány értékesítéséről

– Munkalap

– Garanciajegy

– Fotó

– Bankszámlakivonat

– Márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről

– Vámkezeléssel kapcsolatos iratok

– Szervizkönyv

– Gépkocsi tárolási számla

– Szállítási számla

– A Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gépjármű közlekedésbiztonsági alkalmas- ságáról

V.3. A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

VI. KOCKÁZATKIZÁRÁS

A biztosító nem nyújt szolgáltatást, illetve nem vállalja a költségek viselését az alábbi esetek- ben (kockázatból kizárt események):

VI.1. A káresemény (menetképtelenség)

VI.1.1. autóversenyen arra való felkészülés közben, vagy megbízhatósági-, illetve teljesítményteszt során következik be;

VI.1.2. szándékos bűncselekménynek biztosított általi kísérlete vagy elkövetése során következik be;

VI.1.3. a magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek intézkedései/ren- delkezései során következik be;

VI.2. Felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károk. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

VI.3. A biztosító nem téríti meg a biztosított gépjármű végleges helyreállítását szolgáló javítási és karbantartási költségeket (kivéve a helyszíni javítás munkadíját).

VI.4. Nem téríti a biztosító a kárt, ha az a biztosított egyéb biztosítási szerződése alapján (pl. casco biztosítás) megtérül.

VI.5. Nem téríti a kárt a biztosító, ha:

VI.5.1. a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatározott módon, illetve jelleggel használ- ták;

VI.5.2. VI.5.2. a gépjárműveken a közlekedésrendészeti szabályok megsértésével szállítottak sze- mélyeket és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkeztében;

VI.5.3. VI.5.3. a szerződőnek tudomása volt arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére.

VI.6. Nem téríti a biztosító a kárt, ha a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üzemeltetésében közreműködő alkalmazottai, illetve megbízottai, tagjai vagy szervei a káresemény során a gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a véralkoholszintjük meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a légalkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket.

VII. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT SZEMÉLY KÖTELEZETTSÉGEI KÁRESEMÉNY ELŐTT ÉS UTÁN

VII.1. Amennyiben a biztosított a biztosító, illetve megbízottja (EA) által küldött szolgáltató szolgáltatását kívánja igénybe venni, legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkezését követő 24 órán belül köteles a Generali Autós Assistance vonal munkatársával a kapcsolatot felvenni a biztosítási esemény bejelentése és a szolgáltatás szervezésének megkezdése érdekében – Generali Autós Assistance vonal: (36-1) 458-4451

VII.2. A fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

VII.3. A biztosító harmadik féllel szembeni követeléseinek érvényesítéséhez a biztosított személy köteles – az ehhez szükséges – rendelkezésére álló dokumentumokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.

VII.4. A szerződő 15 napon belül írásban köteles a biztosítónak bejelenteni az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett adatok megváltozását.

VII.5. A szerződő köteles a tőle elvárható módon a kárt enyhíteni és megelőzni. A felek megállapodhatnak a biztosított személy kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított személy kármegelőzéssel és kárenyhítéssel összefüggő teendőivel kapcsolatban a biztosítóhoz fordulhat tanácsért.

VIII. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

VIII.1. A biztosító egészben vagy részben mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a menetképtelenség indokát képező műszaki meghibásodást, üzemzavart a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üzemeltetésében közreműködő alkalmazottai, illetőleg megbízottai, tagjai vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ugyanezzel a jogkövetkezménnyel jár, ha a fenti személyek a tőlük elvárható kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségüket ugyanilyen módon elmulasztották és ez közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében, vagy a felmerült kár súlyosbodásában.

Az ÁVF X. pontjában („A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól”) foglalta- kon túlmenően a jelen feltétel értelmezésében súlyosan gondatlannak minősül többek között az a magatartás is, ha:

a) a gépjárművet fenti személyek 0,8 ezrelék véralkoholszint, illetve 0,5 mg/l légalkoholszint alatti, alkoholos befolyásoltság alatt vezették, vagy kábítószeres befolyásoltság állapotában, illetve vezetésre alkalmatlan állapotban vezették, vagy a vezetést ilyen személynek engedték át;

b) szakszerűtlen üzemeltetés okozta a menetképtelenség indokát képező műszaki meghibáso- dást, üzemzavart;

c) a hatóság, illetve igazságügyi műszaki szakértő megállapítása szerint a jármű a biztosítási ese- mény időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt és a biztosítási esemény en- nek következménye;

d) ha a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat megsértették;

e) ha a biztosított személy a biztosító illetve megbízottja (EA) által küldött szolgáltató szolgáltatását kívánja igénybe venni, és nem jelenteti be kárigényét a Generali Autós Assistance vonal telefon- számán és emiatt a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak;

f) ha a biztosított személy nem a biztosító, illetve megbízottja (EA) által küldött szolgáltató szol- gáltatását kívánja igénybe venni és a biztosítási eseményt nem jelenteti be a biztosító részére az alapbiztosítási szerződésben meghatározott határidőn belül, és emiatt a kárrendezés szem- pontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak;

g) a biztosítási esemény a jármű szakszerűtlen üzemeltetése következtében történt, vagy ameny- nyiben a biztosítási esemény időpontjában a biztosított gépjármű nem rendelkezik érvényes hatósági műszaki vizsgával.

h) a biztosított személy a költségek és kiadások felmerülését nem az eredeti számlákkal igazolja.

VIII.2. A biztosító fenntartja a jogát a szerződés érvénytelenségére való hivatkozásra és/vagy a biztosítási szolgáltatás alóli mentesülésére, ha a szerződő/biztosított a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet ismert vagy ismernie kellett elhallgat, vagy a valóságnak nem megfelelően közöl.

VIII.3. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint mentesül a biztosító azon károk megtérítése alól, amelyek a VII. fejezetben foglalt kötelezettségek megsértése következtében keletkeztek.

VIII.4. Nem téríti a biztosító a kárt, ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői, illetve a gépkocsinak érvényes forgalmi engedélye, kivéve, ha a szerződő bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy gépjármű felett rendelkezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjárművet.

IX. A SZERZŐDÉSBEN ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA

A szerződőre vonatkozó minden rendelkezés érvényes a biztosított személyre és mindazokra, akik igényeiket a biztosítási szerződésből érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyanúgy terheli, mint a szerződőt.

X. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MÓDOSÍTÁSA

X.1. A szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét a kockázati tényezők, így különösen az alkatrészárak, vagy szervizdíjak mértékének, vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú biztosítási szerződések - kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző legfeljebb 1 éves időszakban bekövetkezett jelentős, legalább 10%-ot meghaladó változására vagy a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozására figyelemmel, a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%- os mértékben módosíthatja.

X.2. A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

X.3. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül - a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatja.

X.4. Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

XI. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

Jelen feltételen alapuló szerződés módosítása – a feltételekben foglalt kivételekkel - kizárólag írás- ban történhet.

XII. EGYEBEK

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései irányadóak.

XIII. JELEN FELTÉTELEKNEK A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEITŐL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEI

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a feltételek rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

Jelen fejezet nem tartalmazza a feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi feltételektől eltérő - rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

XIII.1. A Ptk. 6:451. §-ában foglaltaktól eltérően a szerződésbe a biztosított szerződőként nem léphet be. (I.3. pont)

Jelen feltétel 2016. június 25. napjától hatályos.

Generali Biztosító Zrt.

Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888

Telefonos ügyfélszolgálat: +36 1 452 3333 generali.hu

AutósTárs jogvédelmi

kiegészítő biztosítás különös feltételei (GJBK3)

Hatályos: 2016. július 30.

Nysz.: 19389

Tartalomjegyzék

AutósTárs jogvédelmi kiegészítő biztosítás különös feltételei (GJBK3) 3

I. Általános rendelkezések 3

II. Biztosítási összeg és biztosítási szolgáltatás 4

III. Önrészesedés 9

IV. Területi és időbeli hatály 9

V. A szerződés megkötésének időpontja, a kockázatviselés kezdete, a biztosítási időszak,

a biztosítási díj megfizetése és a kockázatviselés megszűnése, szünetelése 10

VI. Kizárások a kockázatviselés köréből 11

VII. A szerződő/biztosított kötelezettségei 11

VIII. A szerződésben érintett felek jogállása 12

IX. A biztosítási díj módosítása 12

X. A szerződés módosítása 13

XI. Egyéb rendelkezések 13

XII. Jelen feltételeknek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő rendelkezései 13

AutósTárs jogvédelmi kiegészítő biztosítás különös

feltételei (GJBK3)

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I.1. A biztosítás tárgya

Jelen szerződési feltételre utalással megkötött jogvédelmi biztosítási szerződés keretében a Gene- rali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy a szerződési feltételben meghatározott biz- tosítási esemény bekövetkezése esetén – a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint – jogvédelmi szolgáltatást nyújt a biztosított részére.

I.2. Szerződő és biztosított

I.2.1. A jelen feltétel szerinti szerződés szerződője megegyezik az alapbiztosítás szerződőjével. Figye- lemmel arra, hogy a jelen kiegészítő biztosítási szerződés szerződője kizárólag a kgfb alap- biztosítás szerződője lehet, a szerződésbe a biztosított szerződőként nem léphet be.

I.2.2. Jelen feltétel alapján biztosított az alapbiztosítási szerződés biztosítási ajánlatán (biztosítási kötvé- nyén, tanúsítványán) megjelölt gépjármű

a) tulajdonosa,

b) forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartója, valamint

c) a gépjármű bérlői, lízingbe vevői vagy egyéb igazoltan jogszerű vezetői és utasai.

I.2.3. Amennyiben I.2.2. c) pont szerint biztosított személyeknek a biztosító jogvédelmi szolgáltatás ke- retében jogi eljárási költséget térít, a biztosító a biztosítási védelem alatt álló jogi eljárás lezárultát követően írásban értesíti a I.2.2. a) és b) pont szerint biztosított személyeket az adott biztosítási időszakra még rendelkezésre álló biztosítási összeg mértékéről.

I.3. Biztosítási események

I.3.1. A biztosítási védelem a biztosítási ajánlaton (biztosítási kötvényen, ajánlaton) megjelölt gépjármű üzemeltetésével, használatával összefüggésben keletkezett vagy olyan jogviszonyból származó ér- deksérelmekre terjed ki, melynek a tárgya a gépjármű.

I.3.2. Biztosítási eseménynek tekintendő, ha a I.3.1. pontban rögzített feltétel fennáll és

a) a biztosított jogi érdekei más személyek magatartása következtében sérelmet szenvednek vagy

b) más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása következtében sérelmet szenvednek, fel- téve hogy emiatt a biztosítottal szemben az érdeksérelmet szenvedett fél írásban igényt támaszt vagy vele szemben hatósági eljárás indul.

I.3.3. Több, azonos okból bekövetkezett és ugyanazt a biztosítási szerződést érintő esemény egy bizto- sítási eseménynek minősül, függetlenül attól, hogy ugyanazon biztosítási esemény egy vagy több biztosítottat érint.

A biztosítási összeg mértéke az első biztosítási eseménynek minősülő jogsértés vagy érdeksérelem időpontja szerint állapítandó meg.

I.3.4. Jelen feltétel alkalmazásában jogi érdeksérelemnek (jogi érdeksérelmet okozó magatartásnak) mi- nősül

– kártérítési jogvédelem esetén az a károkozó magatartás, mellyel összefüggésben a káresemény bekövetkezett,

– szerződéses jogvédelem esetén szerződésszegést megvalósító magatartás elkövetése,

– büntetőjogi, szabálysértési jogvédelem esetén a bűncselekmény (szabálysértés) törvényi tényál- lását megvalósító magatartás elkövetése,

– vezetői engedéllyel és a gépjármű okmányaival kapcsolatos jogvédelem esetén a közlekedési baleset okozása, illetve a közlekedési szabályok megszegése,

– előzetes képviselet jogvédelme esetén a személyi sérülés időpontja.

Amennyiben a jogi érdeksérelem mulasztással valósul meg, akkor a jogi érdeksérelem akkor követ- kezik be, amikor a mulasztást még a jogi érdeksérelem bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna (határidő elmulasztása esetén a határidő utolsó napján).

Folyamatosan fennálló jogi érdeksérelem esetén további feltétele a biztosítási fedezet fennállásá- nak, hogy a jogi érdeksérelem (jogi érdeksérelmet okozó magatartás) kezdő időpontja a biztosítási szerződés hatálya alá essen.

Amennyiben a jogi érdeksérelem közlekedési balesettel függ össze, akkor a közlekedési balesetnek a biztosítási szerződés hatálya alatt kell bekövetkezni abban az esetben is, amennyiben a biztosítot- tat az ellene indult szabálysértési/büntetőeljárás során vagy a biztosítói kárrendezési eljárás során éri érdeksérelem.

II. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ÉS BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

II.1. Biztosítási összeg

A biztosító a biztosítási szolgáltatást - a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltünte- tésre kerülő - biztosítási összeg erejéig teljesíti.

A biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményekre összesen kifizethető összeg. Egy biztosítási esemény vonatkozásában a biztosító legfeljebb a biztosítási ösz- szeg erejéig teljesít szolgáltatást.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményt csak a következő biz- tosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére nem a kárbejelentés időpontja szerinti biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási ösz- szeg az irányadó.

II.2. Biztosítási szolgáltatás

II.2.1. A jogvédelmi biztosítás keretében a biztosító – biztosítási eseménynek minősülő jogvitákban – a biztosítási feltételben foglaltak szerint segíti és támogatja a biztosítottat jogi érdekeinek védelmé- ben, így különösen

– jogi tanácsot ad a biztosítottnak jogi érdeksérelem esetén,

– a biztosítási feltételben meghatározott szolgáltatási területeken gondoskodik a biztosított jogi képviseletéről peren kívüli és peres eljárásokban, a biztosított védelméről szabálysértési és bün- tetőeljárás során, valamint

– a biztosítási összeg erejéig viseli a biztosított jogi érdekeinek védelméhez szükséges jogi ta- nácsadás, illetve jogi eljárások költségeit.

II.2.2. Jogvédelmi szolgáltatási területek

A biztosító az alábbi területeken nyújt jogvédelmi szolgáltatást:

II.2.2.1. Kártérítési jogvédelem

Fedezetet nyújt a biztosítási szerződésben feltüntetett gépjármű rendeltetésszerű használatával összefüggésben

– a biztosítottnak okozott károk miatt a biztosított által előterjesztett kártérítési igények érvénye- sítésére,

– a biztosított által okozott károk miatt a biztosítottal szemben előterjesztett kártérítési igények elhárítására.

II.2.2.2. Büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem

A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi a biztosítási szerződésben feltüntetett gépjármű ren- deltetésszerű használatával összefüggésben gondatlanul elkövetett szabálysértések vagy bűncse- lekmények miatt, a biztosított személlyel szemben indult szabálysértési-, illetve büntetőeljárásban. Olyan cselekményeknél és mulasztásoknál, amelyek akár gondatlan, akár szándékos elkövetés mi- att büntethetők

– szándékosság miatti vád esetén visszamenőleg is fennáll a biztosítási védelem, ha az eljárást megszüntetik (kivéve ha a biztosított halála vagy elévülés, vagy kegyelem miatt szűnik meg az eljárás) vagy a biztosítottat jogerősen felmenti a bíróság vagy gondatlanság miatti jogerős ítélet születik;

– ha a gondatlan elkövetés miatt indult eljárásban utóbb a szándékos elkövetést állapítják meg, a biztosított köteles visszafizetni a biztosítónak minden, a jogvédelmi szolgáltatás keretében a biztosító által térített jogi költséget.

II.2.2.3. Szerződéses jogvédelem

Fedezetet nyújt a biztosítási szerződésben feltüntetett gépjárműre kötött polgári jogi szerződések- ből eredő igények érvényesítésére és elhárítására. Nem terjed ki a biztosítási védelem azokra a szerződésekből eredő igények érvényesítésére, melyek a biztosított által üzletszerűen folytatott gépjármű forgalmazási, bérbeadási vagy lízing tevékenységre vonatkoznak.

II.2.2.4. Vezetői engedéllyel és a gépjármű okmányaival kapcsolatos jogvédelem

Biztosítási védelmet nyújt a biztosítási szerződésben feltüntetett gépjárművel okozott közlekedési baleset vagy a közlekedési szabályok megszegése miatt a járművezetéstől való eltiltás, a vezetői engedély, a jármű okmányainak bevonása, az okmányokban biztosított jogok korlátozása miatt az biztosítottal szemben indult büntető-, szabálysértési és más hatósági eljárásokban.

II.2.2.5. Előzetes képviselet jogvédelme

A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi a biztosítottat ért – 8 napon túl gyógyuló – személyi sérüléses károk miatti kártérítési igények érvényesítése esetén.

Amennyiben a biztosított közlekedési balesetben 8 napon túl gyógyuló személyi sérülést szenved és a közlekedési balesetért nem felelős, a biztosító előzetes jogi képviseletet biztosít a személyi sérülésre vonatkozó

– kártérítési igény megfogalmazására és kárdokumentáció összeállítására,

– kártérítési igény benyújtására a károkozó vagy a károkozó helyett helytállásra kötelezett (pl. felelősségbiztosító) felé,

– kártérítési igénnyel kapcsolatos egyeztető tárgyalásokra,

– a kárigény rendezésére vonatkozó megállapodást tartalmazó okirat összeállítására, véleménye- zésére.

II.2.3. A jogvédelmi szolgáltatás igénybevételének feltételei

II.2.3.1. A biztosító a jogvédelmi szolgáltatást az alábbi feltételek együttes fennállása esetén teljesíti:

– a bejelentett esemény a biztosítási feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül (lásd I. fejezet I.3.) és nincs kizárva a kockázatviselés köréből (lásd VI. fejezet) és

– a bejelentett jogi érdeksérelemre kiterjed a biztosítási fedezet (lásd IV. fejezet) és

– a biztosított peren kívül már megkísérelte a jogi igényét érvényesíteni (a vele szemben támasz- tott jogi igényt elhárítani), de ez nem vezetett eredményre és

– a sikerkilátás vizsgálata során a biztosító úgy ítélte meg, hogy megfelelő esély van az igényér- vényesítés sikerére (lásd II.2.4. pont).

II.2.3.2. Nem végez a biztosító sikerkilátás-vizsgálatot

– amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, illetve felelős- ségbiztosítási szerződéssel,

– büntetőjogi jogvédelem esetén, valamint

– ha a biztosító az ellenérdekű fél.

II.2.4. Sikerkilátás-vizsgálat, egyeztető eljárás

II.2.4.1. Sikerkilátás-vizsgálat

a) A II.2.3.2. pontban felsorolt eseteken kívül a biztosító jogosult a szolgáltatási igény bejelenté- sekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizsgálatot indítani a jogérvényesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vonatkozólag (sikerkilátás-vizsgálat).

Jelen feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés (jog-érvényesítés vagy a jogi védekezés) sikeressége abban az esetben feltételezhető, ha

– a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával valószínűsíthető, hogy a biztosítottra kedvező bírósági, hatósági határozat születik és

– pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínűsíthető a követelés megtérülése.

b) Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a bizto- sító arra a következtetésre jut, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítéséről és vállalja a biztosított költségeket. Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a bizto- sító arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére, akkor jogosult elutasítani a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését.

c) Amennyiben a sikerkilátás vizsgálatához a tényállás kiegészítése vagy további iratok csatolása szükséges, a biztosító jogosult felhívni a biztosítottat ennek teljesítésére. Ebben az esetben a II.2.4.1.d) pontban meghatározott határidő a sikerkilátás vizsgálatához szükséges valamennyi irat rendelkezésre bocsátásától kezdődik.

d) A biztosító a jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésétől számított 15 napon belül köteles a biztosítottal írásban közölni a sikerkilátás-vizsgálat eredményét, azaz hogy a szolgáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonatkozó jog- szabályi vagy szerződéses rendelkezések felhívásával kell megindokolni.

Az elutasítással egyidejűleg a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehetőségéről (lsd. II.2.4.2. pont), valamint arról, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében sza- badon megválaszthatja jogi képviselőjét.

II.2.4.2. Egyeztető eljárás

a) Amennyiben a biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alapján elutasítja a jogvédelmi szolgáltatás telje- sítését, és a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult egyeztető eljárást kezdeményezni.

b) Az egyeztető eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a biztosított köteles megnevezni az egyez- tető eljárásban őt képviselő ügyvédet, valamint a biztosítónak benyújtani az ügyvéddel kötött ügyvédi megbízási szerződést.

Az egyeztető eljárás kezdeményezésétől számított 5 napon belül a biztosító is köteles megne- vezni az egyeztető eljárásban résztvevő jogi képviselőjét.

c) Amennyiben az egyeztető eljárás során a biztosított és a biztosító jogi képviselője a sikerkilátás kérdésében

– azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a biztosított és a biztosító is köteles elfogadni.

– nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a biztosított jogosult saját költségén, az általa szabadon választott jogi képviselővel az igényt érvényesíteni (bírósági eljárást megin- dítani). Amennyiben az igény-érvényesítés során a biztosított pernyertes lesz, úgy a biztosító köteles a jelen szerződés alapján biztosított – és a perben meg nem térült – jogi költségeket a biztosítottnak megtéríteni.

Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli. A biztosítottat képviselő ügyvéd – készkiadásokat is tartalma- zó – megbízási díját a biztosító a II.2.7.1.c) pont szerint viseli.

d) Az egyeztető eljárás költségét az alábbiak szerint viselik a felek:

– amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli,

– amennyiben az egyeztető eljárás eredménytelen vagy eredménye a biztosítóra kedvező, úgy a biztosított és a biztosító saját költségüket viselik.

e) Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosított jogosult a biztosí- tási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválasztani jogi képviselőjét.

II.2.5. A biztosított jogi képviselete

II.2.5.1. A biztosított jogosult a biztosítási esemény bekövetkezését követően, illetve bármely bírósági vagy közigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elő- segítő eljárás során, valamint az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén, szabadon megvá- lasztani jogi képviselőjét (ügyvédjét).

II.2.5.2. Az ügyvédválasztási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akinek irodája a biztosított lakóhelye szerinti helységben vagy azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi területén működő ügyvéd is.

II.2.5.3. Amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával, úgy a biztosító megfelelő szakér- telemmel rendelkező ügyvédet ajánl vagy – külön meghatalmazás alapján – a biztosító jogtanácsosa látja el a biztosított jogi képviseletét.

II.2.5.4. Az ügyvéddel minden esetben a biztosított létesít megbízási jogviszonyt.

II.2.5.5. Amennyiben a biztosított szabad ügyvédválasztási jogával él, úgy köteles az ügyvéddel kötött – ügyvédi megbízási díjat tartalmazó – megbízási szerződést, a megbízás létrejöttét követő 2 munka- napon belül a biztosítónak benyújtani. A biztosító csak abban az esetben téríti a megbízási szerző- désben meghatározott mértékben az ügyvédi megbízási díjat, amennyiben a megbízási díj összegét előzetesen elfogadta.

II.2.5.6. A biztosított köteles a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól mentesíteni és megbízni, hogy az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoz- tassa a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bíró- sági határozatok) bocsássa a biztosító rendelkezésére.

II.2.5.7. Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül felelős a megbízás teljesítéséért. A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.

II.2.6. Érdekellentét esetén követendő eljárás

II.2.6.1. Jelen feltétel alkalmazásában érdekellentétnek minősül, amennyiben a jelen szerződés szerinti biz- tosítási esemény kapcsán

– az ellenérdekű félnek a biztosító más biztosítási szerződés (pl. felelősségbiztosítási, jogvédelmi biztosítási szerződés) alapján biztosítási védelmet nyújt vagy

– a biztosító az ellenérdekű fél.

II.2.6.2. Érdekellentét esetén

a) a biztosított jogi képviseletét minden esetben a szabadon választott ügyvédje látja el, illetve szabadon választott ügyvéd ad jogi tanácsot,

b) az érdeksérelemmel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a biztosítottat kizárólag az ügyvéd- je irányában terheli. Amennyiben azonban azért áll fenn érdekellentét, mert ugyanazon biztosítá- si esemény kapcsán az ellenérdekű félnek is jogvédelmi fedezetet nyújt a biztosító, úgy a teljes körű tájékoztatási kötelezettség a biztosító irányában is fennáll.

c) a biztosító nem végez sikerkilátás vizsgálatot.

II.2.6.3. Érdekellentét esetén a biztosító köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a biztosítottat az érde- kellentét fennállásáról és a II.2.6.2. pontban foglaltakról.

II.2.7. Jogvédelmi szolgáltatások

II.2.7.1. Jogvédelmi szolgáltatások

A szolgáltatási igény teljesítési feltételeinek fennállása esetén (lásd II.2.3.1. pont) a biztosító – az érdeksérelem jellegétől függően – az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokat nyújtja:

a) megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl, amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával,

b) szóban vagy írásban jogi tanácsot ad, illetve fedezi a jogi tanácsadás ügyvédi díját a II.2.7.1.c. pont szerint,

c) a káreseményenkénti és biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg erejéig viseli a jogi eljárás költségeit az alábbiak szerint:

• ügyvédi díj

A biztosítás a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szo- kásos mértékű – készkiadásokat is magában foglaló – megbízási díját fedezi, melyhez a biztosító előzetesen hozzájárult. Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül állapodott meg az ügyvédi megbízási díj összegében, a biztosító a pártfogó ügyvéd jogszabályban meghatározott minimális munkadíjának megfelelő mértékű megbízási díjat fizet.

• jogi eljárások költsége

A bírósági, hatósági, közvetítői eljárások illetékét, díját és költségét (pl. tanú- és szakértői díj, tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége) valamennyi fokon téríti a biztosító, amennyiben a biztosított köteles e költségek megfizetésére vagy előlegezésére.

• ellenérdekű fél költsége

A biztosítás abban az esetben fedezi az ellenérdekű fél költségét, amennyiben a biztosított – jogerős határozat folytán – köteles ezek megfizetésére, és ezekre vonatkozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.

• végrehajtás költsége

A biztosítottat megillető végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követően a végrehajtás költ- ségeit a biztosítás legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig fedezi.

• szakvélemény költsége

Fedezi a biztosítás a biztosított által felkért független szakértő írásbeli szakvéleményének díját, feltéve, hogy a szakértő megbízásához és a szakértői díj összegéhez a biztosító előze- tesen hozzájárult.

• fordítási költség

Fedezi a biztosítás a jogi eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok indokolt fordítási költségét, feltéve hogy ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult.

• óvadék

A biztosító – biztosítási ajánlaton meghatározott biztosítási összeg erejéig – megelőlegezi a biztosított előzetes letartóztatásának megszüntetése érdekében, a biztosított terhére meg- állapított óvadékot.

– Az óvadékot a biztosító a bíróság letéti számlájára banki átutalással teljesíti. Az óvadék megelőlegezésének a feltétele, hogy a biztosított teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tegyen, hogy az óvadék visszaadása esetén, annak kiutalását a biztosító részére kéri.

– Amennyiben a biztosított elvesztette jogát az óvadék összegére (pl. eljárási cselekmé- nyen idézés ellenére nem jelent meg, az előzetes letartóztatásának más oka merült fel), az erről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül köteles az óvadék összegét a biztosítónak megfizetni.

II.2.7.2. A jogi költségek viselésének feltételei

a) A biztosítás csak a biztosítási esemény – biztosítónak történt – bejelentését követően felmerült költségeket fedezi. A biztosítási esemény bejelentése előtt felmerült költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, amennyiben azok a biztosítási esemény bejelentése előtt 30 napnál nem korábban az ellenfél, a hatóság intézkedései vagy a biztosított érdekében tett ha- laszthatatlan intézkedések által merültek fel.

b) Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez vi- szonyított arányában viseli. A peres eljárás során a biztosított köteles indítványozni, hogy a bíró- ság határozzon a perköltség viseléséről. Peren kívüli egyezség esetén a költségeket a biztosító viseli, kivéve ha az ellenérdekű fél vállalja azok megtérítését.

c) Amennyiben – pertársaság esetén – a bíróság a biztosítottat a többi pertárssal egyetemlege- sen kötelezi a perköltség viselésére, a biztosítás a perköltséget olyan arányban fedezi, amilyen arányban a biztosított követelése vagy a vele szemben támasztott követelés a valamennyi per- társ által érvényesített követelés vagy a velük szemben támasztott követelés összértékéhez aránylik.

d) Csőd és felszámolási eljárás esetén a biztosítás kizárólag a biztosítottat képviselő ügyvéd meg- bízási díját fedezi, azaz eljárás során felmerülő további költségeket (pl. illeték, regisztrációs díj, közzétételi költség) nem.

e) Választott bírósági eljárás esetén a biztosítás legfeljebb olyan mértékben fedezi a jogi költsége- ket, amennyiben a biztosított rendes bírósági eljárásban köteles lenne azok fizetésére.

f) Nem fedezi a biztosítás

– a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljá- rásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírságot, illetve ezen magatar- tás miatti többletköltséget,

– felelősségbiztosítási szerződéssel fedezett jogi költségeket.

g) Nem fedezi a biztosítás a jogi költségekbe foglalt általános forgalmi adót, amennyiben azt a biztosított jogosult adójából levonni vagy visszaigényelni.

h) Ha egy eljárás során olyan igények merülnek fel, melyekre vonatkozólag csak részben áll fenn biztosítási védelem, akkor a biztosító csak azon költségeket viseli, amelyeket a biztosítási véde- lem alatt nem álló igények figyelembevétele nélkül is ő fizetne.

II.2.8. A biztosító megtérítési igénye (a jogi költségek visszatérítése a biztosítónak)

II.2.8.1. Amennyiben a biztosított peren kívüli megállapodást köt az ellenérdekű féllel és az ellenérdekű fél vállalja a biztosított jogi költségeinek (pl. ügyvédi megbízási díj) a megtérítését, továbbá bírósági eljárás során a bíróság a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, akkor az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

II.2.8.2. A II.2.8.1. pont szerint megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 na- pon belül – a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behaj- tása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

III. ÖNRÉSZESEDÉS

A biztosítási szolgáltatást a biztosító önrészesedés levonása nélkül teljesíti.

IV. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY

IV.1. A biztosítási védelem időbeli korlátja (időbeli hatály)

IV.1.1. A biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdek- sérelem bekövetkezése a biztosítási szerződés hatálya alatt történt, a jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosító felé pedig legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő 30 napon belül megtörtént.

IV.1.2. A IV.1.1. pont figyelembevételével a biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés az eljárás tartama alatt megszűnt. Amennyiben azonban a biztosítási szerződés a szerződő felmondása vagy a biztosítási díj nemfizetése miatt szűnik meg, akkor a szerződés megszűnésének időpontjában a jogvédelmi fedezet is megszűnik és a biztosító további jogvédelmi szolgáltatást nem nyújt, jogi költséget nem térít.

IV.1.3. A biztosító a kockázatviselés kezdetét követően nem köt ki várakozási időt.

IV.2. A biztosítási védelem területi korlátja (területi hatály)

A biztosítás területi hatálya Európa területén bekövetkezett, Európa országainak bírósága (hatósá- ga) joghatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki. Európa földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosítási védelem nem terjed ki.

V. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK IDŐPONTJA, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK, A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGFIZETÉSE ÉS A KOCKÁZATVISELÉS MEGSZŰNÉSE, SZÜNETELÉSE

V.1. A szerződés megkötésének időpontja

A jelen kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag az alapbiztosítás megkötésével egyidejűleg ke- rülhet sor.

V.2. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont – a felek eltérő írásbeli megállapodásának hiányában - nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0. órája.

V.3. A biztosítási időszak

A biztosítási időszak megegyezik az alapbiztosítás biztosítási időszakával.

V.4. A biztosítási díj megfizetése

V.4.1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

V.4.2. A folytatólagos biztosítási díj megfizetése az alapbiztosítás díjával együttesen, annak díjfize- tési ütemezése és módja szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben esedékes.

V.4.3. Tekintettel arra, hogy az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítást a biztosító az alapbiz- tosítással azonos kötvényszámon tartja nyilván, így a biztosító a díjfizetés módjától függően a szerződő részére megküldött - az alapbiztosítás és kiegészítő biztosítás díját együttesen tartalmazó - díjnyomtatványon (csekk, díjbekérő) az alapbiztosítás kötvényszámát és az alapbiztosítás (KGFB) módozati megjelölését alkalmazza.

V.5. A kockázatviselés megszűnése, szünetelése

V.5.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyen- líti ki a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet leg- alább 30 napos póthatáridő kitűzésével a teljesítésre írásban felhívja.

Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az ese- dékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg és a biztosító eredménytelenül hívta fel a szer- ződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

V.5.2. Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítási díj az alapbiztosítás díjával együttesen fi- zetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik.

V.5.3. Amennyiben a kgfb alapbiztosításban biztosított gépjárművet a magyarországi forgalomból véglegesen kivonják, úgy a biztosító kockázatviselése és a biztosítási szerződés ezzel egyi- dejűleg megszűnik.

V.5.4. Amennyiben a kgfb alapbiztosításban biztosított gépjárművet a magyarországi forgalomból ideiglenesen kivonják, és ezen tényre tekintettel a kgfb alapbiztosítás szünetel (Gfbt. 26.§ (7) bek.), úgy a biztosító kockázatviselése és a kiegészítő biztosítási szerződés is szünetel. A szünetelés időtartama alatt a szerződő kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

V.5.5. A biztosító kockázatviselése és a biztosítási szerződés az alapbiztosítás bármely okból törté- nő megszűnésével egyidejűleg megszűnik.

V.5.6. A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel fel- mondhatják.

VI. KIZÁRÁSOK A KOCKÁZATVISELÉS KÖRÉBŐL

A biztosítási védelem nem terjed ki a jogi érdekek védelmére az alábbi esetekben:

a) ha az ajánlaton vagy kötvényen megjelölt gépjárművet a biztosított a jármű vezetésére érvényes hatósági engedély nélkül vagy a gépjármű tulajdonosának, üzemben tartójának engedélye nél- kül vezette;

Jelen kizárás nem vonatkozik az I. fejezet I.2.1. b) és c) pont szerint biztosított személyekre, ha ezek alapos okkal feltételezhették, hogy a vezető rendelkezik vezetői engedéllyel, illetve a gép- jármű tulajdonosának, üzemben tartójának engedélyével.

b) olyan szerződéses vagy kártérítési igények érvényesítésére, amelyek a biztosított által üzletsze- rűen szállított rakománnyal, áruval állnak összefüggésben;

c) ugyanazon biztosítási szerződésben biztosított személyeknek egymással szemben okozott, il- letve elszenvedett érdeksérelmeire;

d) olyan követelések érvényesítésére, melyeket a biztosítottra engedményeztek, illetve olyan köte- lezettségek miatti jogérvényesítésre, amit a biztosított mástól átvállalt;

e) olyan jogi érdeksérelmek esetén, melyeket a biztosított szándékosan és jogellenesen okozott;

f) bírósági úton nem érvényesíthető követelések tekintetében;

g) adózással vagy vámfizetési kötelezettséggel kapcsolatban felmerülő jogi érdeksérelmek esetén;

h) jelen szerződésből eredően a biztosítóval szemben előterjesztett igények tekintetében;

i) ha a jogvita tárgyát képező követelés összege, illetve szabálysértési eljárás során a pénzbírság összege nem éri el a 10 000 Ft-ot;

j) ha a gépjárműnek nem volt érvényes forgalmi engedélye vagy nem látták el érvényes rendszám- mal vagy nem rendelkezett érvényes műszaki vizsgával;

k) ha a gépjárművet alkohol vagy egyéb kábító hatású anyag hatása alatt vezették vagy a biztosí- tott a közlekedési baleset után nem tett eleget törvényes értesítési és segítségnyújtási kötele- zettségének;

l) ha a gépjárművel versenyre való felkészülés során, versenyen vagy más olyan rendezvényen következik be a biztosítási esemény, ahol cél a legnagyobb sebesség elérése.

VII. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

VII.1. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés a jogi érdekek védelme során

VII.1.1. Jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosítónak

a) A biztosított köteles a jogvédelmi szolgáltatási igényt haladéktalanul, de legkésőbb az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a biztosítónak bejelenteni. Ez történhet

– személyesen a biztosításközvetítőnél vagy a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

– elektronikus úton (jogvedelem@generali.hu),

– telefonon munkanapokon 8 és 20 óra között a Generali Telefonos ügyfélszolgálat +36 1 452 3333-as számán,

– interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (generali.hu/Online ugyfelszolgalat/Kar- bejelentes),

– faxon a +36 1 452 3505-ös számon,

– levélben a Generali Biztosító Zrt., Dokumentumkezelő Központ, 7602 Pécs, Pf. 888 címen.

b) A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosítót részletesen tájékoztatni kell

– a jogi érdeksérelem alapját képező tényállásról, pontosan megjelölve az érdeksérelem idő- pontját, helyszínét és azon személyt, illetve szervezetet (név, cím), akivel szemben igényt kíván érvényesíteni a biztosított, illetve aki vele szemben igényt érvényesít;

– arról, hogy a biztosított élni kíván-e a szabad ügyvédválasztási jogával vagy a biztosítóra bízza a jogi képviselő megválasztását.

c) A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani

– minden olyan iratot, mely a jogvita alapját képező tényállás megállapítása szempontjából jelentős (pl. levelezések, szerződések, bírósági beadványok, határozatok stb.),

– az ügyvédjével kötött ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvédje által adott díjajánla- tot, amennyiben élni kíván a szabad ügyvédválasztási jogával.

Ezeket a dokumentumokat már a biztosítási esemény bejelentésével egyidejűleg célszerű a biztosítónak benyújtani.

A jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez, a biztosítással fedezett ügyvédi díjak és egyéb jogi költségek térítéséhez a biztosító jogosult bekérni a biztosítottól az alábbi iratokat:

– azokat a szerződéseket (pl. munka-, adásvételi, bérleti, haszonbérleti, vállalkozási, kölcsön- stb.), melyek a jogi érdeksérelemmel összefüggésben állnak;

– a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bizonyító fényképfelvételeket, iratokat;

– az ellenérdekű félnek átadott vagy az ellenérdekű féltől kapott leveleket, egyéb iratokat;

– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bírósági, hatósági eljárás indult, akkor annak iratait (beadványok, jegyzőkönyvek, bírósági, hatósági határozatok);

– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szakértői vizsgálatra került sor, akkor az elkészült szakvéleményt;

– a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánlatot, az ügyvéddel kötött meg- bízási szerződést és az ügyvéd által felvett tényvázlatot;

– amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költségről számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számlát, egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fizetendő perköltség) a jogi költség kifizetését igazoló bizonylatot.

d) Amennyiben a biztosított a jelen pontban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megítélése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító nem köteles a jogvédelmi szolgáltatást teljesíteni, a már teljesített jogi eljárási költségeket pedig jogosult vissza- követelni.

VII.2. Teendők az igények érvényesítése vagy elhárítása előtt és a jogi eljárások során

Amennyiben a biztosító jogi tanácsadáson kívül jogi eljárások költségét is téríti, akkor a biztosított köteles:

a) a biztosítóval együttműködni az igények peren kívüli rendezése érdekében.

b) a biztosító hozzájárulását kérni, amennyiben olyan intézkedést vagy eljárási cselekményt végez (pl. keresetlevelet, fellebbezést nyújt be, szakértő kirendelését kéri a bíróságtól), mely a biztosító szolgáltatási kötelezettségét érinti vagy érintheti. A biztosító jogosult azon költségek viselését elutasítani, melyek vállalása előtt nem kérték előzetes hozzájárulását.

c) az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, bírói döntés megtámadása, valamint a jelen- tősebb eljárási cselekmények előtt a biztosító állásfoglalását – különösen a sikerre való kilátás- sal kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni. A biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányában a biztosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos.

d) az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztatni a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határoza- tok) a benyújtást, illetve a kézhezvételt követő 5 napon belül a biztosítónak megküldeni.

VIII. A SZERZŐDÉSBEN ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA

A szerződőre/biztosítottra vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint kiterjed mindazokra, akik igényeiket a biztosítási szerződésből érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyanúgy terheli, mint a szerződőt/biztosítottat.

IX. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MÓDOSÍTÁSA

IX.1. A szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét a kockázati tényezők, így különösen az alkatrészárak vagy szervizdíjak mértékének vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú biztosítási szerződések - kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző legfeljebb 1 éves időszakban bekövetkezett jelentős,

legalább 10%-ot meghaladó változására vagy a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozására figyelemmel, a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%- os mértékben módosíthatja.

IX.2. A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

IX.3. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül - a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatja.

IX.4. Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

X. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

Jelen feltételen alapuló szerződés módosítása – a feltételekben foglalt kivételekkel - kizárólag írás- ban történhet.

XI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

XI.1. A biztosító tájékoztatja a szerződő felet, hogy – a biztosító és a biztosított közötti érdekellentétek elkerülése érdekében – a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 103. § (1) bek. a)–c) pontjai közül az a) pontban meghatározott megoldást alkalmazza, azaz „a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. sz. melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, illetve a biztosítóban az ezen alkalmazottak felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezik utasítási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban”.

XII. JELEN FELTÉTELEKNEK A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEITŐL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEI

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a feltételek rendelkezéseit, melyek a Polgári Tör- vénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

Jelen fejezet nem tartalmazza a feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi feltételektől eltérő - rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

XII.1. A Ptk. 6:451. §-ában foglaltaktól eltérően a szerződésbe a biztosított szerződőként nem léphet be (I.2.1. pont).

Jelen feltétel 2016. július 30. napjától hatályos.

Generali Biztosító Zrt.

Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888

Telefonos ügyfélszolgálat: +36 1 452 3333 generali.hu

Baleseti Assistance

kiegészítő szolgáltatás különös feltételei (BAKSKF3)

Hatályos: 2015. június 25.

Nysz.: 19114

Tartalomjegyzék

Baleseti Assistance kiegészítő szolgáltatás különös feltételei (BAKSKF3) 3

I. Általános rendelkezések 3

II. Biztosítási szolgáltatások 3

III. Területi hatály 4

IV. A szerződés megkötésének időpontja, a kockázatviselés kezdete, a biztosítási időszak,

a biztosítási díj megfizetése és a kockázatviselés megszűnése, szünetelése 4

V. A biztosító szolgáltatásának esedékessége 5

VI. Kockázatkizárás 7

VII. A szerződő/biztosított személy kötelezettségei káresemény előtt és után 8

VIII. A biztosító mentesülése 8

IX. A szerződésben érintett felek jogállása 9

X. A biztosítási díj módosítása 9

XI. A szerződés módosítása 10

XII. Egyebek 10

XIII. Jelen feltételeknek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő rendelkezései 10

Baleseti Assistance kiegészítő szolgáltatás különös‌

feltételei (BAKSKF3)

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I.1. A biztosítás tárgya

A biztosító a Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft. (1134 Budapest, Dévai

u. 26-28., Cégjegyzékszám: 01 09 565790, Adószám: 12231401-2-41) (továbbiakban: EA), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet országos és nemzetközi segítségnyújtási hálózatával együttműködve a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződés- ben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget.

I.2. Biztosított vagyontárgy

Az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű.

Alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű: a Magyarországon forgalomba helyezett sze- mélygépjármű vagy 3,5 tonnát nem meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjár- mű (a továbbiakban együtt: gépjármű), amelyre vonatkozóan a biztosítási esemény bekövetkezésé- nek időpontjában a Generali Biztosító Zrt-nél (a továbbiakban: Biztosító) határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: alapbiztosítás) szerződés van érvényben.

I.3. Szerződő és biztosított

A jelen feltétel szerinti szerződés szerződője megegyezik az alapbiztosítás szerződőjével. A jelen feltétel alapján megkötött szerződés biztosítottjai az alapbiztosítási szerződésben biztosított gép- járművet a biztosítási esemény bekövetkezésekor jogszerűen használó személyek (vezetők és uta- sok). A biztosított személyek száma nem haladhatja meg a forgalmi engedélyben meghatározott szállítható személyek számát.

Figyelemmel arra, hogy a jelen kiegészítő biztosítási szerződés szerződője kizárólag az alap- biztosítás szerződője lehet, a szerződésbe a biztosított szerződőként nem léphet be.

I.4. Biztosítási esemény

A biztosított gépjármű közúti balesetből eredő meghibásodása miatti menetképtelenség.

II. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

A biztosított személy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a Generali Autós Assistance vonal munkatársával történt egyeztetést követően az alábbi szolgáltatások igénybevételére jogosult. A Generali Autós Assistance vonal a nap bármely órájában hívható telefonszáma: (36-1) 458-4451.

Amennyiben a szerződő/biztosított nem kívánja igénybe venni a biztosító, illetve megbízottja (EA) ál- tal küldött/ajánlott szolgáltató szolgáltatását, úgy a Generali Autós Assistance vonal munkatársával történő egyeztetés nélkül lehetősége van a biztosítási szerződésben meghatározott feltételek sze- rint az általa választott szolgáltató szolgáltatását igénybe venni, melynek számlával igazolt költségét a biztosító megtéríti legfeljebb a biztosítási szerződésben meghatározott összeghatárokon belül.

II.1. Helyszíni javítás

Amennyiben a biztosított gépjármű biztosítási esemény következtében menetképtelenné válik, a biztosító, illetve megbízottja (EA) segélyautót vagy autómentőt küld a helyszínre, melynek szakem- bere – szükségjavítás útján – megkísérli a biztosított gépjárművet menetképessé tenni. A biztosító megtéríti a helyszínre történő egyszeri kiszállás és az ott történő javítás számlával igazolt munka- díját belföldön egy biztosítási éven belül a biztosítási szerződésben meghatározott összeghatárig. A helyszínen történő szükségjavítás során esetlegesen felhasznált alkatrészek árát a biztosító nem téríti meg. A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a szolgáltatást nyújtó partnernek téríti meg. Ameny- nyiben a biztosítási esemény helyszínére (útszakaszra) vonatkozó szolgáltatási kizárólagosság miatt a biztosított nem veheti igénybe a biztosító által küldött szakember szolgáltatását, úgy a biztosítási szerződésben meghatározott feltételek szerint a biztosító a számlával igazolt költséget a biztosított személynek téríti meg. A szükségjavítással menetképessé tett gépjármű megjavítása csak ideig- lenes javításnak minősül, a gépjármű mielőbbi tartós és üzembiztos megjavíttatása a biztosított személy felelőssége.

II.2. Autómentővel való szállítás

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetképtelen biztosított gépjárművet a hely- színen nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosító, illetve megbízottja (EA) által a helyszínre küldött autómentő a biztosított gépjárművet a benne lévő személyes poggyásszal együtt javítómű- helybe vagy a kötvényben szereplő lakóhelyre szállítja. A biztosító meghibásodás esetén egy biz- tosítási éven belül a biztosítási szerződésben meghatározott összeghatárig téríti meg a műhelybe szállítás számlával igazolt költségeit.

A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a szolgáltatást nyújtó partnernek téríti meg. Amennyiben a biztosítási esemény helyszínére (útszakaszra) vonatkozó szolgáltatási kizárólagosság miatt a bizto- sított nem veheti igénybe a biztosító által küldött szakember szolgáltatását, úgy a biztosítási szer- ződésben meghatározott feltételek szerint a biztosító a számlával igazolt költséget a biztosított személynek téríti meg.

III. TERÜLETI HATÁLY

A biztosítás Európa területére érvényes. Európa földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjet- unió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosítási védelem nem terjed ki.

IV. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK IDŐPONTJA, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK, A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGFIZETÉSE ÉS A KOCKÁZATVISELÉS MEGSZŰNÉSE, SZÜNETELÉSE

IV.1. A szerződés megkötésének időpontja

A jelen kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag az alapbiztosítás megkötésével egyidejűleg ke- rülhet sor.

IV.2. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont – a felek eltérő írásbeli megállapodásának hiányában - nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0. órája.

IV.3. A biztosítási időszak

A biztosítási időszak megegyezik az alapbiztosítás biztosítási időszakával.

IV.4. A biztosítási díj megfizetése

IV.4.1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

IV.4.2. A folytatólagos biztosítási díj megfizetése az alapbiztosítás díjával együttesen, annak díjfizetési üte- mezése és módja szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben esedékes.

IV.4.3. Tekintettel arra, hogy az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítást a biztosító az alapbiz- tosítással azonos kötvényszámon tartja nyilván, így a biztosító a díjfizetés módjától függően a szerződő részére megküldött - az alapbiztosítás és kiegészítő biztosítás díját együttesen tartalmazó - díjnyomtatványon (csekk, díjbekérő) az alapbiztosítás kötvényszámát és az alapbiztosítás (kgfb) módozati megjelölését alkalmazza.

IV.5. A kockázatviselés megszűnése, szünetelése

IV.5.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyen- líti ki a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet leg- alább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja.

Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az ese- dékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító eredménytelenül hívta fel a szer- ződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

IV.5.2. Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítási díj az alapbiztosítás díjával együttesen fi- zetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik.

IV.5.3. Amennyiben a jelen kiegészítő biztosítást kgfb alapbiztosításhoz kötik és a kgfb alapbizto- sításban biztosított gépjárművet a magyarországi forgalomból véglegesen kivonják, úgy a biztosító kockázatviselése, és a biztosítási szerződés ezzel egyidejűleg megszűnik.

IV.5.4. Amennyiben a jelen kiegészítő biztosítást kgfb alapbiztosításhoz kötik és a kgfb alapbiztosí- tásban biztosított gépjárművet a magyarországi forgalomból ideiglenesen kivonják, és ezen tényre tekintettel a kgfb alapbiztosítás szünetel (Gfbt. 26.§ (7) bek.), úgy a biztosító kockázat- viselése és a kiegészítő biztosítási szerződés is szünetel. A szünetelés időtartama alatt a szer- ződő kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

IV.5.5. A biztosító kockázatviselése és a biztosítási szerződés az alapbiztosítás bármely okból törté- nő megszűnésével egyidejűleg megszűnik.

IV.5.6. A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel fel- mondhatják.

V. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE

V.1. A biztosító, illetve megbízottja (EA) a Generali Autós Assistance vonalra érkező hívás beérkezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biztosítási szolgáltatás megszervezését. Amennyiben a biztosított személy nem a biztosító, illetve megbízottja (EA) által küldött szolgáltató szolgáltatását vette igénybe, akkor a számlával igazolt költségek megtérítése a fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges dokumentumoknak a biztosítóhoz történő benyújtása utáni 15. napon esedékes.

V.2. A biztosító a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott károkat és költségeket az általános és különös biztosítási feltételekben

meghatározott és a biztosítási esemény vizsgálatához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátása mellett téríti meg. A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálásához jogosult bekérni, beszerezni és ellenőrizni az alábbi dokumentumok közül azokat is, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek. Az elbíráláshoz szükséges iratok lehetnek:

V.2.1. Kárbejelentéssel kapcsolatos biztosítási kérdőívek

– Baleseti bejelentő

– Károkozói nyilatkozat

– Kárbejelentő

– Tanúk nyilatkozatai

– Kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban

– Bankszámlaszám

– Nyilatkozat előzménykéréshez

– Ügyfél elérhetősége

– Gépjármű adatlap

– Ittassági nyilatkozat

– Biztosítási kérdőív lopás-kárügyben

V.2.2. Jogalapot igazoló okiratok

– Igazságügyi szakértői vélemény

– Egyéb szakértői vélemény

– Szakhatósági iratok

– Tűzoltósági hatósági bizonyítvány

– Tűzvizsgálati jelentés

– Rendőrségi igazolás

– Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve

– Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv

– Rendőrségi határozat, amennyiben rendelkezésre áll

– Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv

– Vádirat, amennyiben rendelkezésre áll

– Bírósági határozat, amennyiben rendelkezésre áll

– Vezetői engedély

– Felelősségelismerő nyilatkozat

– Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása

– Tachográf adatlap

– Zár- és kulcsszakértő szakvéleménye a kulcsvizsgálatról

– Márkaképviselet nyilatkozata a kulcsutánrendeléssel kapcsolatban

– Márkakereskedő nyilatkozata a kulcsból kinyerhető információkkal kapcsolatban

– Zár- és nyomszakértői vélemény

– Díjfizetés igazolása

– Kulcsok, távirányítók, kódkártyák és kulcsátadási jegyzőkönyv

– Menetlevél

– Fuvarlevél

V.2.3. Tulajdonjogot vagy szolgáltatásra jogosultságot igazoló iratok

– Beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta)

– Egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat

– Készpénz-befizetési pénztárbizonylat

– Hagyatékátadó végzés

– Gyámhatósági rendelkezés

– Öröklési bizonyítvány

– Lemondó nyilatkozat

– Meghatalmazás

– Bank, finanszírozó, hitelező nyilatkozata, meghatalmazása

– Átruházó nyilatkozat

– Azonosítási adatlap

– Orvosi zárójelentés

– Orvosi lelet

– Ambuláns kezelőlap

– Aláírási címpéldány

– Adásvételi szerződés

– Forgalmi engedély

– Törzskönyv

– Tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos okiratok

– Üzemben tartói szerződés vagy okirat

– Gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat

– Közjegyzői okirat

– Munkáltatói nyilatkozat

– Bérleti- vagy lízingszerződés

– Szerződés gépjármű kölcsönadásról

– Forgalomból való kivonás igazolása (érvénytelenített Forgalmi engedély, ill. Törzskönyv)

– Bontási igazolás

V.2.4. Kár összegét igazoló dokumentumok

– Javítási árajánlat

– Javítási számla

– Audatex kalkuláció

– Eurotax kalkuláció

– Eurotax káridőponti érték számítás

– Kereskedői ajánlat maradványértékre

– Bizonylat maradvány értékesítéséről

– Munkalap

– Garanciajegy

– Fotó

– Bankszámlakivonat

– Márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről

– Vámkezeléssel kapcsolatos iratok

– Szervizkönyv

– Gépkocsi tárolási számla

– Szállítási számla

– A Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gépjármű közlekedésbiztonsági alkalmas- ságáról

V.3. A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

VI. KOCKÁZATKIZÁRÁS

A biztosító nem nyújt szolgáltatást, illetve nem vállalja a költségek viselését az alábbi esetekben (kockázatból kizárt események):

VI.1. A káresemény (menetképtelenség)

VI.1.1. autóversenyen arra való felkészülés közben vagy megbízhatósági-, illetve teljesítményteszt során következik be;

VI.1.2. szándékos bűncselekménynek biztosított általi kísérlete vagy elkövetése során következik be;

VI.1.3. a magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek intézkedései/ren- delkezései során következik be;

VI.2. Felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károk. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális,

immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

VI.3. A biztosító nem téríti meg a biztosított gépjármű végleges helyreállítását szolgáló javítási és karbantartási költségeket (kivéve a helyszíni javítás munkadíját).

VI.4. Nem téríti a biztosító a kárt, ha az a biztosított egyéb biztosítási szerződése alapján (pl. casco biztosítás) megtérül.

VI.5. Nem téríti a kárt a biztosító, ha:

VI.5.1. a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatározott módon, illetve jelleggel használták;

VI.5.2. a gépjárműveken a közlekedésrendészeti szabályok megsértésével szállítottak személyeket és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkeztében;

VI.5.3. a szerződőnek tudomása volt arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére.

VI.6. Nem téríti a biztosító a kárt, ha a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üzemeltetésében közreműködő alkalmazottai, illetve megbízottai, tagjai vagy szervei a káresemény során a gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a véralkoholszintjük meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a légalkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket.

VII. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT SZEMÉLY KÖTELEZETTSÉGEI KÁRESEMÉNY ELŐTT ÉS UTÁN

VII.1. Amennyiben a biztosított a biztosító, illetve megbízottja (EA) által küldött szolgáltató szolgáltatását kívánja igénybe venni, legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkezését követő 24 órán belül köteles a Generali Autós Assistance vonal munkatársával a kapcsolatot felvenni a biztosítási esemény bejelentése és a szolgáltatás szervezésének megkezdése érdekében – Generali Autós Assistance vonal: (36-1) 458-4451.

VII.2. A fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

VII.3. A biztosító harmadik féllel szembeni követeléseinek érvényesítéséhez a biztosított személy köteles – az ehhez szükséges – rendelkezésére álló dokumentumokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.

VII.4. A szerződő 15 napon belül írásban köteles a biztosítónak bejelenteni az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett adatok megváltozását.

VII.5. A szerződő köteles a tőle elvárható módon a kárt enyhíteni és megelőzni. A felek megállapodhatnak a biztosított személy kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított személy kármegelőzéssel és kárenyhítéssel összefüggő teendőivel kapcsolatban a biztosítóhoz fordulhat tanácsért.

VIII. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

VIII.1. A biztosító egészben vagy részben mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a menetképtelenség indokát képező műszaki meghibásodást, üzemzavart a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üzemeltetésében közreműködő alkalmazottai, illetőleg megbízottai, tagjai

vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ugyanezzel a jogkövetkezménnyel jár, ha a fenti személyek a tőlük elvárható kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségüket ugyanilyen módon elmulasztották és ez közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében vagy a felmerült kár súlyosbodásában.

Az ÁVF X. pontjában („A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól”) foglalta- kon túlmenően a jelen feltétel értelmezésében súlyosan gondatlannak minősül többek között az a magatartás is, ha:

a) a gépjárművet fenti személyek 0,8 ezrelék véralkoholszint, illetve 0,5 mg/l légalkoholszint alatti, alkoholos befolyásoltság alatt vezették, vagy kábítószeres befolyásoltság állapotában, illetve vezetésre alkalmatlan állapotban vezették, vagy a vezetést ilyen személynek engedték át;

b) szakszerűtlen üzemeltetés okozta a menetképtelenség indokát képező műszaki meghibáso- dást, üzemzavart;

c) a hatóság, illetve igazságügyi műszaki szakértő megállapítása szerint a jármű a biztosítási ese- mény időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt és a biztosítási esemény en- nek következménye;

d) ha a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat megsértették;

e) ha a biztosított személy a biztosító, illetve megbízottja (EA) által küldött szolgáltató szolgálta- tását kívánja igénybe venni és nem jelenteti be kárigényét a Generali Autós Assistance vonal telefonszámán és emiatt a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak;

f) ha a biztosított személy nem a biztosító, illetve megbízottja (EA) által küldött szolgáltató szol- gáltatását kívánja igénybe venni és a biztosítási eseményt nem jelenti be a biztosító részére az alapbiztosítási szerződésben meghatározott határidőn belül és emiatt a kárrendezés szempont- jából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak;

g) a biztosítási esemény a jármű szakszerűtlen üzemeltetése következtében történt, vagy ameny- nyiben a biztosítási esemény időpontjában a biztosított gépjármű nem rendelkezik érvényes hatósági műszaki vizsgával.

VIII.2. A biztosító fenntartja a jogát a szerződés érvénytelenségére való hivatkozásra és/vagy a biztosítási szolgáltatás alóli mentesülésére, ha a szerződő/biztosított a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet ismert vagy ismernie kellett elhallgat, vagy a valóságnak nem megfelelően közöl.

VIII.3. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint mentesül a biztosító azon károk megtérítése alól, amelyek a VII. fejezetben foglalt kötelezettségek megsértése következtében keletkeztek.

VIII.4. Nem téríti a biztosító a kárt, ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői, illetve a gépkocsinak érvényes forgalmi engedélye, kivéve, ha a szerződő bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy gépjármű felett rendelkezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjárművet.

IX. A SZERZŐDÉSBEN ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA

A szerződőre vonatkozó minden rendelkezés érvényes a biztosított személyre és mindazokra, akik igényeiket a biztosítási szerződésből érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyanúgy terheli, mint a szerződőt.

X. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MÓDOSÍTÁSA

X.1. A szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét a kockázati tényezők, így különösen az alkatrészárak, vagy szervizdíjak mértékének, vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú biztosítási szerződések - kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző legfeljebb 1 éves időszakban bekövetkezett jelentős,

legalább 10%-ot meghaladó változására vagy a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozására figyelemmel, a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%- os mértékben módosíthatja.

X.2. A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

X.3. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül - a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatja.

X.4. Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

XI. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

Jelen feltételen alapuló szerződés módosítása – a feltételekben foglalt kivételekkel - kizárólag írás- ban történhet.

XII. EGYEBEK

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései irányadóak.

XIII. JELEN FELTÉTELEKNEK A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEITŐL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEI

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a feltételek rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

Jelen fejezet nem tartalmazza a feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi feltételektől eltérő - rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

XIII.1. A Ptk. 6:451. §-ában foglaltaktól eltérően a szerződésbe a biztosított szerződőként nem léphet be. (I.3. pont)

Jelen feltétel 2016. június 25. napjától hatályos.

Generali Biztosító Zrt.

Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888

Telefonos ügyfélszolgálat: +36 1 452 3333 generali.hu

Járműben ülők balesetbiztosításának

általános feltételei (JBÁF3)

Hatályos: 2016. június 25.

Nysz.: 19107

Tartalomjegyzék

Járműben ülők balesetbiztosításának általános feltételei (JBÁF3) 3

I. Általános rendelkezések 3

II. A biztosítási szerződés alanyai 4

III. A kockázatviselés köre 5

IV. A biztosítási díj 5

V. A biztosító szolgáltatása 6

VI. Mentesülés 7

VII. A biztosító kockázatviseléséből kizárt események 8

VIII. A szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége 9

IX. Egyéb rendelkezések 9

X. Az általános feltételek Polgári Törvénykönyvtől lényegesen eltérő rendelkezései 10

Baleseti halálra vonatkozó biztosítás különös feltételei (JBH3) 11

I. Biztosítási esemény 11

II. A biztosító szolgáltatása 11

III. A biztosító teljesítésének feltételei 11

Baleseti eredetű, 30%-ot elérő maradandó egészségkárosodásra vonatkozó biztosítás különös feltételei (JBR4) 13

I. Biztosítási esemény 13

II. A biztosító szolgáltatása 13

III. A biztosító teljesítésének feltételei 15

Járműben ülők balesetbiztosításának általános feltételei (JBÁF3)

Jelen általános feltételek (továbbiakban: feltételek) – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – a Generali Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) járműben ülők balesetbiztosítási szerződéseire érvényesek, feltéve, hogy a szerződést a feltételekre hivatkozással kötötték.

A jelen általános feltételekhez különös biztosítási feltételek kapcsolódnak, melyek a jelen feltéte- lekben foglaltaktól eltérhetnek. Az általános és különös feltételek eltérése esetén a különös feltétel előírásai az irányadóak.

Jelen feltételek szerint létrejött balesetbiztosítás kizárólag casco vagy kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) (továbbiakban röviden és összefoglaló néven: alapbiztosítás) kie- gészítő biztosításaként köthető meg.

A jelen általános és az ehhez kapcsolódó különös feltételek valamint az alapbiztosítási feltételek el- térése esetén a jelen általános és az ehhez kapcsolódó különös feltételek az irányadóak. A jelen ál- talános feltételekben, a kapcsolódó különös feltételekben, illetve az alapbiztosítási feltételben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

Alapbiztosítási szerződés: a Magyarországon forgalomba helyezett személygépjárműre vagy 3,5 tonnát nem meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárműre (a továbbiakban együtt: gépjármű) vonatkozó, a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a Generali Zrt- nél (a továbbiakban: Biztosító) érvényben lévő, határozatlan idejű casco vagy kötelező gépjármű-fe- lelősségbiztosítási (a továbbiakban: alapbiztosítás) szerződés.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I.1. A szerződés megkötésének időpontja

A jelen kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag az alapbiztosítás megkötésével egyidejűleg ke- rülhet sor.

I.2. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont – a felek eltérő írásbeli megállapodásának hiányában - nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0. órája.

I.3. A kockázatviselés megszűnése, szünetelése

I.3.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyen- líti ki a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet leg- alább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja.

Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem tel- jesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

I.3.2. Abban az esetben, amennyiben az alapbiztosítás kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, a szerződőnek lehetősége van az alapbiztosítás díjának elkülönült, önálló rendezésére.

I.3.3. Amennyiben a jelen kiegészítő biztosítást kgfb alapbiztosításhoz kötik, és a kgfb alapbiztosításban biztosított gépjárművet a magyarországi forgalomból véglegesen kivonják, úgy a biztosító kocká- zatviselése, és a biztosítási szerződés ezzel egyidejűleg megszűnik.

I.3.4. Amennyiben a jelen kiegészítő biztosítást kgfb alapbiztosításhoz kötik, és a kgfb alapbiztosítás- ban biztosított gépjárművet a magyarországi forgalomból ideiglenesen kivonják, és ezen tényre tekintettel a kgfb alapbiztosítás szünetel (Gfbt. 26.§ (7) bek.) úgy a biztosító kockázatviselése, és a kiegészítő biztosítási szerződés is szünetel. A szünetelés időtartama alatt a szerződő kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

I.3.5. A biztosító kockázatviselése és a biztosítási szerződés az alapbiztosítás bármely okból törté- nő megszűnésével egyidejűleg megszűnik.

I.3.6. A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.

I.4. A biztosítási időszak

A biztosítási időszak megegyezik az alapbiztosítás biztosítási időszakával.

II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

II.1. A biztosítási szerződés alanyai a biztosító, a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett.

II.2. A biztosító az a jogi személy, amely díjfizetés ellenében a kockázatot viseli és a szolgáltatás teljesítését vállalja.

II.3. A jelen feltétel szerinti szerződés szerződője megegyezik a biztosított vagyontárgyra kötött alapbiztosítás szerződőjével.

II.4. Biztosítottak azok a személyek, akik a szerződő vagy a jármű fölött rendelkezésre jogosult személy akaratából a járműben vagy azon tartózkodnak, vagy szállításukkal okozati összefüggésben a III.1.1. pontjában leírt tevékenységet folytatnak.

II.5. Figyelemmel arra, hogy a jelen kiegészítő biztosítási szerződés szerződője kizárólag az alapbiztosítás szerződője lehet, a szerződésbe a biztosítottak szerződőként nem léphetnek be.

II.6. Kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szolgáltatásra jogosult.

II.7. A biztosítási szerződésben kedvezményezett lehet a biztosítási szerződésben a szerződő és a biztosított által írásban megnevezett személy.

Kedvezményezett-jelölés hiányában kedvezményezettnek minősül:

a) a biztosított életében esedékes szolgáltatások tekintetében a biztosított;

b) a biztosított halála esetén a biztosított örököse(i).

III. A KOCKÁZATVISELÉS KÖRE

III.1. A biztosítás tárgya

III.1.1. A biztosítás a gépjármű vagy utánfutó vezetésével, használatával, kezelésével, be- és kirakodással, valamint valamely helyre történő beállásának irányításával okozati összefüggésben álló balesetekre vonatkozik. A biztosítás kiterjed a be- és kiszállás során bekövetkező balesetekre is.

III.1.2. A biztosítási szerződés szerinti biztosítási összeg(ek) a szerződésben megnevezett gépjármű min- den egyes igazgatásrendészetileg engedélyezett ülőhelyére vonatkozik.

III.1.3. Ha a baleset időpontjában a járműben több személy tartózkodik, mint ahány igazgatásrendészetileg engedélyezett ülőhely a járműben található, úgy az egyes biztosítottak után fizetendő biztosítási szolgáltatás ennek megfelelően arányosan csökken.

III.2. A baleset fogalma

III.2.1. Jelen általános feltételek szempontjából a baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkárosodást szenved, illetve amely a biztosí- tott halálát okozza.

III.2.2. Jelen általános feltételek szempontjából balesetnek minősül továbbá a tetanuszfertőzés, ha azt a balesettel összefüggésben diagnosztizálták, és a baleset napját követő 20 napon belül fordultak a panaszokkal először orvoshoz. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfer- tőzésként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.

III.2.3. Jelen általános feltételek szerint – a fentiektől eltekintve – nem minősül balesetnek

a) az élő kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi vagy állati gazdaszervezetből (hordo- zó) emberi fogadószervezetbe jutása/juttatása (továbbiakban együtt: átvitele) még abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fizikális ok váltja ki kivéve, ha a különös feltételek ettől eltérően rendelkeznek;

b) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a bizto- sított zavart tudatállapotában következett be;

c) a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívül- ről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye;

d) az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása kivéve, ha a károsodás az egyébként ép ízületet kívülről, közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye.

III.3. A biztosítási esemény

III.3.1. A jelen általános feltételek és a hozzá kapcsolódó különös feltételek alapján létrejött biztosítási szer- ződés szerinti biztosítási események a különös feltételekben ilyenként meghatározott események.

III.4. Területi hatály

A biztosítás területi hatálya Európa területére terjed ki. Európa földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosítási védelem nem terjed ki.

IV. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ

IV.1. A biztosítási díj meghatározása

IV.1.1. A biztosítási díj a biztosító kockázatviselésének ellenértéke.

IV.1.2. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása alapján, a vonatkozó alapbiztosítás függvényé- ben az ülőhelyek száma vagy a biztosított gépjárművek száma alapján kerül meghatározásra.

IV.1.3. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

A folytatólagos biztosítási díj megfizetése az alapbiztosítás díjfizetési ütemezése és módja szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben esedékes.

IV.1.4. Tekintettel arra, hogy az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítást a biztosító az alapbiz- tosítással azonos kötvényszámon tartja nyilván, így a biztosító a díjfizetés módjától függően a szerződő részére megküldött - az alapbiztosítás és kiegészítő biztosítás díját együttesen tartalmazó - díjnyomtatványon (csekk, díjbekérő) az alapbiztosítás kötvényszámát és az alapbiztosítás (kgfb, vagy casco) módozati megjelölését alkalmazza.

IV.1.5. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén a biztosító az egész biztosítási évre járó biztosítási díj megfizetését követelheti.

V. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

V.1. A biztosítási esemény bejelentésének módja, határideje

A biztosítási eseményt annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál. Abban az esetben, ha a fenti határidőt nem tartják be, a biztosító által a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából szükségesnek ítélt felvilágosítást nem adják meg, vagy a felvilágo- sítások tartalmának ellenőrzését nem teszik lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szem- pontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól.

V.2. A teljesítéshez (kifizetéshez) szükséges dokumentumok

V.2.1. A szerződésben szereplő balesetbiztosítási kockázatokra vonatkozó igénybejelentés esetén a biz- tosítóhoz be kell nyújtani a vonatkozó különös feltételekben meghatározott dokumentumokon kívül:

a) a balesetet szenvedett biztosítottat szállító szerződésbe bevont jármű forgalmi vagy hatósági engedélyét;

b) a járművön/járműben utazók névsorát, amennyiben ilyen készült;

c) a szerződő által írásban készített baleseti jegyzőkönyvet, amely tartalmazza a baleset helyét, a baleset pontos időpontját, a balesetet szenvedett személy személyi adatait, a baleset részletes körülményeit, következményeit, a tanúk adatait és elérhetőségét;

d) szükség esetén annak a ténynek az igazolását, hogy a szerződés hatálya az adott biztosítottra is kiterjed.

V.2.2. A szolgáltatási igény elbírálásához bekérhető további dokumentumok

A biztosító a jelen általános feltételekben és a különös feltételekben megjelölt iratok mellett a szol- gáltatási igény elbírálásához jogosult bekérni az alábbi dokumentumok másolatát is, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének meg- állapításához szükségesek:

V.2.2.1. amennyiben a biztosítási eseménnyel, vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban ha- tósági eljárás indult, be kell nyújtani az eljárás során keletkezett, illetve az eljárás anyagának részét képező iratokat, továbbá az eljárást befejező határozatot (így különösen az eljárást megszüntető határozat, vagy a jogerős bírósági határozat). A büntetőeljárásban, és a szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozatot csak abban az esetben, ha az a szolgáltatási igény bejelentésekor már rendelkezésre áll;

V.2.2.2. a biztosítási esemény közelebbi körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeiről, rendőrség, munkahely, oktatási intézmény, közlekedési vállalat által felvett baleseti jegyzőkönyv, határozat, a balesettel/következményeivel kapcsolatos szakértői vélemé- nyek);

V.2.2.3. a biztosító által rendelkezésre bocsátott és a biztosított kezelőorvosa/az őt ellátó egészségügyi szolgáltató által kitöltött formanyomtatvány a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségügyi adatokról, a biztosított egészségi állapotáról, illetve a biztosított kórelőzményi adatairól;

V.2.2.4. a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi karton másolata, a járó- és fekvőbeteg-ellátás során keletkezett iratok, valamint a gyógyszerfelhasználást igazoló iratok;

V.2.2.5. a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján);

V.2.2.6. a biztosítottnak a biztosító kockázatviselését befolyásoló sporttevékenységével kapcsolatos tagsá- gi igazolványa, jogviszonyt igazoló dokumentuma, mérkőzés jegyzőkönyve;

V.2.2.7. a biztosított születésének időpontját igazoló hivatalos bizonyítvány (születési anyakönyvi kivonat, személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély);

V.2.2.8. a biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő, ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé;

V.2.2.9. a biztosító kérheti az igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges összes idegen nyelvű dokumentumnak a szolgáltatási igény előterjesztője költségén elkészített magyar nyelvű hiteles for- dításának benyújtását;

V.2.2.10. a biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti példányának bemutatását és bármely adathordo- zón történő benyújtását;

V.2.2.11. a biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához egyéb iratokat is beszerezhet.

V.3. Biztosító teljesítésének esedékessége

V.3.1. A biztosító a hozzá bejelentett szolgáltatási igényt, az annak elbírálásához szükséges valamennyi irat beérkezését követő 15 napon belül teljesíti.

V.3.2. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére sem, vagy újból hiá- nyosan nyújtják be, a biztosító a szolgáltatási igényt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

V.3.3. Ha a rendelkezésre álló iratok alapján a szolgáltatási igény nem bírálható el, a biztosító elrendelheti a biztosított személyes orvosi vizsgálatát is. Ha a biztosított az orvosi vizsgálaton nem jelenik meg, a biztosító a rendelkezésére álló adatok alapján hoz döntést.

V.3.4. A személyes orvosi vizsgálat költségeit a biztosító viseli. A biztosítottnak a személyes orvosi vizsgá- laton való megjelenésével kapcsolatban felmerült költségeit a biztosított viseli.

VI. MENTESÜLÉS

VI.1. A biztosító mentesülése balesetbiztosítási kockázatok alól

VI.1.1. Ha a szerződő közlési, változásbejelentési kötelezettségét megsérti, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte, vagy

b) a szerződő változásbejelentési kötelezettségét megsértette, de az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás tartama alatt, a biztosítási eseményt megelőzően a

biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen általános feltételek VIII.2. pontjában szabályozott szerződésmódosítási illetve felmondási lehetőségével, vagy

c) az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

VI.1.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosító bizonyítja, hogy a kárt jog- ellenesen és szándékosan vagy jogellenesen és súlyosan gondatlan magatartással okozták.

Ha a biztosított gondatlan magatartása eredményeként bekövetkező balesetben további biz- tosítottak is balesetet szenvednek, ezen okból a biztosító a további biztosítottak tekintetében nem mentesül a szolgáltatás teljesítése alól.

A biztosított súlyosan gondatlanul jár el különösen, ha

a) a biztosítási esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt állt és ez a tény a biztosítási esemény bekövet- keztében közrehatott. Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak tekintendő a 1,5‰-et meghaladó, gépjárművezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralko- hol-koncentráció;

b) olyan gépjárművet vezetett, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye, vagy amely- nek vezetéséhez szükséges érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezett, és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében közrehatott;

c) a biztosítási esemény bekövetkezése okozati összefüggésben áll azzal, hogy a biztosított a biztosítási esemény időpontjában legalább két közlekedésrendészeti szabályt megsze- gett;

d) biztosítási esemény azzal összefüggésben történt, hogy a biztosított nem tartotta be, il- letve figyelmen kívül hagyta a szerződő által közölt, a jármű használatára vonatkozó elő- írásokat, illetve figyelmeztetéseket.

A szerződő súlyosan gondatlanul jár el különösen, ha a biztosítási esemény azzal összefüg- gésben történt, hogy olyan járművet bocsátott a biztosítottak rendelkezésére, mely a biztosí- tási esemény időpontjában nem rendelkezett érvényes forgalmi és/vagy hatósági engedély- lyel, valamint érvényes kötelező felelősségbiztosítással.

VI.1.3. A biztosított a biztosítási esemény alapjául szolgáló esemény bekövetkezése esetén az adott helyzetben általában elvárható módon köteles eljárni, így késedelem nélkül orvosi, illetve egészségügyi segítséget kell igénybe vennie. Nem jelenti azonban a kárenyhítési kötelezett- ség megsértését, ha a biztosított az őt törvény alapján megillető rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

VII. A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSÉBŐL KIZÁRT ESEMÉNYEK

VII.1. Balesetbiztosítási kockázatokra vonatkozó kizárások

VII.1.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) ionizáló sugárzás;

b) nukleáris energia;

c) HIV-fertőzés;

d) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekedetei, zavargások, kor- mány elleni puccs vagy puccskísérlet, zendülés, polgárháború, forradalom, lázadás, tün- tetés, felvonulás, sztrájk, terrorcselekmény, munkahelyi rendbontás, határvillongások, felkelés.

VII.1.2. Jelen általános feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etni- kai célok mellett foglal állást, vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

VII.1.3. A biztosító kockázatviselése a VII.1.1. d) pontban foglaltakkal ellentétben kiterjed a biztosított egészségi állapotában bekövetkező olyan károsodásokra, amelyek a biztosítottnak a tünte- tés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően előre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek ab- ban az esetben, ha a biztosított a kár megelőzésére és enyhítésére vonatkozó kötelezettsé- gének eleget tett.

VII.1.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakban felsorolt esetekkel okozati össze- függésben álló eseményekre:

a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdetét megelőző egy évben bizonyíthatóan fennállott, vagy amelyet az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőző egy éven belül kórisméztek, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést, orvosi ellenőrzést igényelt;

b) az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőzően megállapított maradandó egészségkárosodása.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az orvosi végzettséggel és működési engedéllyel nem rendelkező személy által folytatott kezelés.

VII.1.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a lelki működés zavaraira, betegségeire.

VII.1.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelynek oka a szerző- désben szereplő járművel történő versenyzés közúton vagy versenyzésre alkalmas egyéb terepen.

VIII. A SZERZŐDŐ KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

VIII.1. A szerződő az alapbiztosítási feltételekben leírtaknak megfelelően köteles közlési és változásbejelentési kötelezettségének eleget tenni.

VIII.2. A biztosító szerződésmódosítási és felmondási lehetősége, új lényeges körülmények felmerülése esetén

VIII.2.1. Ha a biztosító a szerződés létrejötte után a szerződést érintő lényeges körülményekről szerez tudo- mást, továbbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a biztosí- tási szabályzat értelmében nem vállalja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

VIII.2.2. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, akkor a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a szerződőt a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

IX. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

IX.1. Elévülés

A jelen általános feltételek alapján érvényesíthető igények elévülési ideje egy év.

IX.2. A biztosítási kötvény elvesztése, megsemmisülése

Abban az esetben, ha a biztosítási kötvény megsemmisült vagy elveszett, a biztosító a szerződő kérésére a hatályos adatokkal megegyező tartalmú új kötvényt állít ki. A felmerülő költségek a szer- ződőt terhelik.

IX.3. Eljárás véleménykülönbség esetén

Ha az ügyfél vitatja a biztosító – szolgáltatási igénnyel kapcsolatos – álláspontját, írásban kérheti a döntés felülvizsgálatát. A biztosító illetékes szervezeti egysége a kérelem elbírálásához valamennyi írat/adat kézhezvételétől számított 30 napon belül döntést hoz és a döntésről a kérelmezőt értesíti.

X. AZ ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVTŐL LÉNYEGESEN ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEI

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a járműben ülők balesetbiztosításának általános szerző- dési feltételeinek azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lénye- gesen eltérnek.

X.1. Jelen általános feltételek Ptk-tól lényegesen eltérő rendelkezései

X.1.1. Elévülési idő

Jelen feltételek IX.1. pontjában foglalt elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. (1) bekez- désében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerződésből eredő igények 1 év elteltével évülnek el.

Jelen feltétel 2016. június 25. napjától hatályos.

Baleseti halálra vonatkozó biztosítás

különös feltételei (JBH3)

Jelen különös feltételek a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kollektív járműben ülők balesetbiztosítási szerződéseinek baleseti halálra vonatkozó biztosítási kockázatára érvénye- sek feltéve, hogy a szerződést jelen különös feltételekre hivatkozással kötötték.

A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekre a Generali Biztosító Zrt. a Járműben ülők balesetbiztosítás általános szerződési feltételei (JBÁF3) (a továbbiakban: általános feltéte- lek) irányadóak, mely feltételekre való hivatkozással a biztosítási szerződés létrejött.

A szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

I. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

I.1. Biztosítási esemény

Az a biztosítás tartama alatt bekövetkezett baleset (általános feltételek III.2.), melynek következ- tében a biztosított a balesetet követő egy éven belül meghal.

I.2. A biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.

II. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

II.1. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén - jogalap fennállásakor -, a halál időpontjában hatályos kötvényben rögzített biztosítási összeget fizeti ki a haláleseti szolgáltatásra jogosult kedvezményezett részére.

II.2. Amennyiben a biztosított kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett balesete miatti halála a jelen biztosítási szerződés megszűnését követően, de a biztosítási eseményben meghatározott baleset időpontjától számított egy éven belül következik be, akkor a térítés mértékének megállapításánál az utolsó hatályos kötvényben rögzített biztosítási összeget kell figyelembe venni.

III. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI

III.1. A szolgáltatási igény előterjesztésekor a szerződésre vonatkozó általános feltételek V.2.1. pontjában meghatározottakon kívül, be kell nyújtani:

III.1.1. a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt;

III.1.2. továbbá a következő iratok másolatát:

a) a halottvizsgálati bizonyítvány/halotti epikrízis;

b) a boncolási jegyzőkönyv;

c) a biztosított halotti anyakönyvi kivonata;

d) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig keletke- zett összes orvosi dokumentum, de különösen az első orvosi ellátás dokumentuma;

e) a baleseti/rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült;

f) véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült;

g) közlekedési baleset esetén az előzőeken felül: amennyiben a biztosított közlekedési balesetben jármű vezetőjeként sérült meg vagy vesztette életét, a biztosított vezetői engedélye és a jármű forgalmi engedélye;

h) a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat (jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bi- zonyítvány, bírósági határozat) feltéve, hogy a kedvezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg.

III.2. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges – az általános feltételek V.2.2. pontjában felsorolt – további igazolásokat, nyilatkozatokat is bekérhet, illetve beszerezhet.

Jelen feltétel 2016. június 25. napjától hatályos.

Baleseti eredetű, 30%-ot elérő maradandó egészségkárosodásra vonatkozó biztosítás különös

feltételei (JBR4)

Jelen különös feltételek a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kollektív járműben ülők balesetbiztosítási szerződéseinek baleseti eredetű, 30%-ot elérő maradandó egészségkáro- sodásra vonatkozó biztosítási kockázatára érvényesek feltéve, hogy a szerződést jelen különös feltételekre hivatkozással kötötték.

A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekre a Generali Biztosító Zrt. a Járműben ülők balesetbiztosítás általános szerződési feltételei (JBÁF3) (a továbbiakban: általános feltéte- lek) irányadóak, mely feltételekre való hivatkozással a biztosítási szerződés létrejött.

A szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

I. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

I.1. Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (általános feltételek III.2.), melynek következtében a biztosított legalább 30%-ot elérő mértékű maradandó egészségkárosodást szenved.

I.2. Egészségkárosodásnak tekintendő az olyan testi és/vagy szellemi működőképesség- csökkenés, mely a szokásos életvitelt korlátozza.

I.3. Maradandó az egészségkárosodás akkor, ha az orvosilag kialakultnak, stabilnak tekinthető. Ha az egészségkárosodás mértéke még folyamatosan változik, de a baleset napjától számított 2 év eltelt, a biztosító orvosszakértője megállapítja az igazolhatóan fennálló egészségkárosodás mértékét, melyet a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás mértéke szempontjából a baleset következményeként kialakult maradandó egészségkárosodásnak tekint.

A maradandó egészségkárosodás megállapítása során a munkaképesség megváltozása, a sporttevékenység abbahagyásának kényszere nem irányadó. A baleset következtében kiala- kuló hátrányos esztétikai következmények és egyéb (szociális, anyagi, stb.) hátrányok önma- gukban nem képezhetik a maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény alapját.

I.4. A biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.

II. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

II.1. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén, - jogalap fennállásakor - kizárólag maradandó egészségkárosodás (jelen különös feltételek I.3.) fennállása esetén teljesít szolgáltatást.

II.2. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapításakor hatályos kötvényben, ennek hiányában a szerződés

megszűnésekor hatályban volt kötvényben rögzített biztosítási összegnek a maradandó egészségkárosodás mértékével megegyező százalékát nyújtja szolgáltatásként, amennyiben az egészségkárosodás mértéke eléri a 30%-ot.

II.3. A szolgáltatás alapjául szolgáló maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa az alábbiak szerint állapítja meg:

testrészek, érzékszervek egészségkárosodása egészségkárosodás mértéke %

egyik kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70

egyik kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelen-

sége 65

egyik kar könyökízület alattig való, vagy egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 60

egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 20

egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 10

egyik comb csipőízületben történő elvesztése, vagy a csípőízület teljes működés-

képtelensége 70

egyik comb részleges csonkolása, vagy a térdízület teljes működésképtelensége 60

egyik lábszár részleges csonkolása 50

egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége 30

egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5

bármely más lábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 2

mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100

egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35

egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik

szem látóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette 65

mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét

már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette 45

a szaglóérzék teljes elvesztése 10

az ízlelőképesség teljes elvesztése 5

II.4. Ha az egészségkárosodás mértéke a táblázat alapján nem állapítható meg, úgy a szolgáltatást a testi és/vagy szellemi épség orvosi szempontból csökkent mértéke alapján kell megállapítani.

A baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek a korábbi károso- dás mértékéig a biztosításból kizártak.

Az Orvosszakértői intézet (a mindenkor hatályos magyar jogszabályokban meghatározott, az egész- ségkárosodás (egészségi állapot) mértékének megállapítására jogosult szerv) szakvéleményében il- letve a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatában megállapított egészségkárosodás mértéke a biztosító orvosa által megállapítandó maradandó egészségkárosodás mértékénél és a biztosító által nyújtandó szolgáltatási összeg meghatározásánál nem irányadó.

A biztosítót az egészségkárosodás maradandó jellegének, illetve a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítása tekintetében más orvosszakértői testületek határozata, szakvéleménye nem köti.

II.5. Egy biztosítási esemény következményeként megállapított maradandó egészségkárosodás nem lehet nagyobb 100%-nál.

II.6. Ha a biztosított az egészségkárosodás véglegessé válása előtt meghal, az egészségkárosodás olyan mértéke után teljesítendő a szolgáltatás, amely a legutolsó orvosi vizsgálat anyaga alapján a biztosító orvosának megállapítása szerint figyelembe vehető.

II.7. Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támasztható, ha a biztosított a balesetet követő 15 napon belül meghal.

II.8. Ha a biztosító a szolgáltatási kötelezettségét már megállapította, de a szolgáltatásként fizetendő összeg mértéke még nem állapítható meg, a biztosított követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki minimálisan járó összeg kifizetését.

III. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI

III.1. A biztosító teljesítésének feltételeit a szerződésre vonatkozó általános feltétel V. fejezete tartalmazza.

III.2. A szolgáltatási igény előterjesztésekor a szerződésre vonatkozó általános feltételek V.2.1. pontjában meghatározottakon kívül, be kell nyújtani:

III.2.1. a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt;

III.2.1. továbbá a következő iratok másolatát:

a) a biztosítási eseménnyel kapcsolatban, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig született összes orvosi dokumentum, de különösen az első orvosi ellátás dokumentumai;

b) a baleseti jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült;

c) véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült;

d) közlekedési baleset esetén az előzőeken felül:

– rendőrségi jegyzőkönyv másolatát;

– amennyiben a biztosított közlekedési balesetben jármű vezetőjeként sérült meg, a vezetői engedélye és a jármű forgalmi engedélye;

e) a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges egyéb iratok.

III.3. A fentieken kívül a biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges – az általános feltételek V.2.2. pontjában felsorolt – további igazolásokat, nyilatkozatokat is bekérhet, illetve beszerezhet.

III.4. A biztosító jogosult arra, hogy a biztosított egészségi állapotát a biztosító által megnevezett orvosokkal ellenőriztesse, és ennek eredményétől függően a szolgáltatási igényt elfogadja vagy elutasítsa.

III.5. A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő - ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé.

III.6. A biztosító a jogalap fennállása esetén az alábbi határidőkön belül teljesít szolgáltatást:

a) az orvosi szempontból egyértelműen tisztázott károsodások alapján megállapított szolgáltatást a biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges utolsó irat beérkezését követő 30 na- pon belül;

b) egyéb esetekben a károsodás véglegessé válását követően 30 napon belül, illetőleg legkésőbb a balesetet követő 2 év letelte után 30 napon belül.

Jelen feltétel 2016. június 25. napjától hatályos.

Generali Biztosító Zrt.

Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888

Telefonos ügyfélszolgálat: +36 1 452 3333 generali.hu

Kiegészítő kátyúkár biztosítás

különös feltételei (KKF3)

Hatályos: 2016. június 25.

Nysz.: 19110

Tartalomjegyzék

Kiegészítő kátyúkár biztosítás különös feltételei (KKF3) 3

I. Általános rendelkezések 3

II. Biztosítási szolgáltatások 3

III. Területi hatály 4

IV. A szerződés megkötésének időpontja, a kockázatviselés kezdete, a biztosítási időszak,

a biztosítási díj megfizetése és a kockázatviselés megszűnése, szünetelése 4

V. Önrészesedés 6

VI. A biztosító szolgáltatásának esedékessége 6

VII. Kockázatkizárás 7

VIII. A szerződő/biztosított személy kötelezettségei 8

IX. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 9

X. A biztosító mentesülése 9

XI. A szerződésben érintett felek jogállása 10

XII. A biztosítási díj módosítása 10

XIII. A szerződés módosítása 11

XIV. Egyebek 11

XV. Jelen feltételeknek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő rendelkezései 11

Kiegészítő kátyúkár biztosítás különös feltételei‌

(KKF3)

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I.1. A biztosítás tárgya

Jelen kiegészítő casco biztosítási szerződésben foglaltak alapján a biztosító forintban megtéríti a gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett kárt az alábbiak szerint.

I.2. Biztosított vagyontárgy (alkatrészek):

Az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű gumiabroncsai, keréktárcsái, tengelycsonkjai, kerékagyai, csonkállványai, gólyalábai és lengéscsillapítói.

Alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű: a Magyarországon forgalomba helyezett sze- mélygépjármű vagy 3,5 tonnát nem meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjár- mű (a továbbiakban együtt: gépjármű), amelyre vonatkozóan a biztosítási esemény bekövetkezésé- nek időpontjában a Generali Biztosító Zrt-nél (a továbbiakban: biztosító) határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: alapbiztosítás) szerződés van érvényben.

I.3. Szerződő és biztosított

A jelen feltétel szerinti szerződés szerződője megegyezik az alapbiztosítás szerződőjével. A jelen feltétel alapján megkötött szerződés biztosítottja a gépjármű forgalmi engedély szerinti tulajdonosa. Figyelemmel arra, hogy a jelen kiegészítő biztosítási szerződés szerződője kizárólag a kgfb alapbiztosítás szerződője lehet, a szerződésbe a biztosított szerződőként nem léphet be.

I.4. Biztosítási esemény

Kátyúkár

A közúti közlekedés szabályainak megfelelően vezetett gépjármű közúti közlekedése folyamán be- következő kátyúba futása során keletkezett, az I. fejezet 1. pontjában felsorolt valamely biztosított vagyontárgy sérülése (továbbiakban: biztosítási esemény vagy káresemény).

A jelen kiegészítő biztosítás szempontjából kátyúnak minősül (burkolathiba):

A közutak használata során a forgalmi igénybevétel és környezeti hatások nyomán kialakult, egy vagy több pályaszerkezeti réteg 4 cm-nél mélyebb, kisfelületű (legfeljebb 20 m2) folytonossági hi- ánya.

II. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

II.1. Biztosítási összeg

II.1.1. A biztosító szolgáltatásának felső határa egy biztosítási időszakon belül a – biztosítási ajánlaton, il- letve biztosítási kötvényen feltüntetésre kerülő – biztosítási összeg, függetlenül az adott időszakban bekövetkezett biztosítási események számától.

II.1.2. A biztosító a megállapodás szerinti biztosítási esemény bekövetkezésekor az alábbiak szerint meg- állapított mértékben teljesít szolgáltatást azzal, hogy a megállapított összeget elsődlegesen a ked- vezményezettnek, ennek hiányában a biztosítottnak fizeti meg.

II.2. Biztosítási szolgáltatása

II.2.1. A biztosító a biztosított vagyontárgyak helyreállításának Magyarországon átlagosan elfogadott ár- színvonalnak megfelelő alkatrész-, illetve munkadíjárak alapján igazolt költségeit téríti meg a bizto- sítási kötvényben foglalt biztosítási összeg erejéig. Mind a helyreállítás során beépített alkatrészek ára, mind pedig a helyreállítás munkaműveleteire felszámítható munkaidő mennyisége tekinteté- ben legfeljebb a káresemény időpontjában aktuális Audatex kárkalkulációs programban szereplő értékek (a felhasznált apróanyagok költségeit a felhasznált alkatrészek árának legfeljebb 2%- ában meghatározva) vehetők figyelembe.

Kivételt képez az az eset, amennyiben az Audatex kalkulációs program által feltüntetett alkatrészár nem a magyarországi vezérképviselet által megadott (ajánlott) ár, hanem külföldi árlistából képzett. Ezen képzett árat a kárkalkuláció eredményében az alkatrészár mellett feltüntetett „*” vagy “A” betűjelzés mutatja. Ezen alkatrészárak esetén a biztosító szolgáltatásának alapja a káresemény időpontjában érvényes magyarországi vezérképviselet által megállapított (ajánlott) alkatrészár.

A biztosító kizárólag a biztosítási esemény során károsodott biztosított vagyontárgy helyreállításá- nak jelen pont szerinti költségét téríti meg, függetlenül attól, hogy az adott biztosított vagyontárgy a gépjárművön párban vagy garnitúrában volt felszerelve és függetlenül attól, hogy az adott gép- járműre vonatkozó javítási technológia párban vagy garnitúrában történő javítást ír elő az adott biztosított vagyontárgy vonatkozásában.

A biztosító anyagkezelési költséget nem térít.

II.2.2. Az alkatrészek költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelke- dést) érvényesít.

II.2.3. A helyreállítás során a gépjárművön végzett változtatásokkal, minőség- vagy teljesítményjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségeket, esztétikai, telje- sítmény- vagy más értékcsökkenést, használatkiesés miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt igénybe vett kölcsöngépjárművekkel kapcsolatos költségeket a biztosító nem térít meg.

II.2.4. Amennyiben a biztosított áfa-levonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító szolgáltatása net- tó értéken történik.

II.2.5. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az áfa nélkül kalkulált, a ja- vítóiparban a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti. Ha a gépjármű helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti.

II.2.6. A lecserélt alkatrészek átvételéről a biztosító jogosult dönteni. A kárfelvételi jegyzőkönyv alapján leadásra kijelölt alkatrészeket, azok cseréje esetén a biztosított köteles megőrizni és bemutatni vagy a biztosító kérése alapján a biztosítónak átadni. Amennyiben a leadásra kijelölt alkatrész a gépjármű helyreállítását követően nem kerül átadásra a biztosítónak és a biztosított sem tudja a sérült alkat- részt bemutatni, abban az esetben a biztosító kizárólag az alkatrész javítási költségét téríti meg.

III. TERÜLETI HATÁLY

A biztosítás területi hatálya Magyarország területére terjed ki.

IV. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK IDŐPONTJA, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK, A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGFIZETÉSE ÉS A KOCKÁZATVISELÉS MEGSZŰNÉSE, SZÜNETELÉSE

IV.1. A szerződés megkötésének időpontja

A jelen kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag az alapbiztosítás megkötésével egyidejűleg ke- rülhet sor.

IV.2. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont – a felek eltérő írásbeli megállapodásának hiányában - nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0. órája.

IV.3. A biztosítási időszak

A biztosítási időszak megegyezik az alapbiztosítás biztosítási időszakával.

IV.4. A biztosítási díj megfizetése

IV.4.1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

IV.4.2. A folytatólagos biztosítási díj megfizetése az alapbiztosítás díjával együttesen, annak díjfizetési üte- mezése és módja szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben esedékes.

IV.4.3. Tekintettel arra, hogy az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítást a biztosító az alapbiz- tosítással azonos kötvényszámon tartja nyilván, így a biztosító a díjfizetés módjától függően a szerződő részére megküldött - az alapbiztosítás és kiegészítő biztosítás díját együttesen tartalmazó - díjnyomtatványon (csekk, díjbekérő) az alapbiztosítás kötvényszámát és az alapbiztosítás (kgfb) módozati megjelölését alkalmazza.

IV.5. A kockázatviselés megszűnése, szünetelése

IV.5.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő kitűzésével a teljesítésre írásban felhívja.

Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az ese- dékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg és a biztosító eredménytelenül hívta fel a szer- ződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

IV.5.2. Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítási díj az alapbiztosítás díjával együttesen fi- zetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik.

IV.5.3. Amennyiben az alapbiztosításban biztosított gépjárművet a magyarországi forgalomból vég- legesen kivonják, úgy a biztosító kockázatviselése és a biztosítási szerződés ezzel egyidejű- leg megszűnik.

IV.5.4. Amennyiben az alapbiztosításban biztosított gépjárművet a magyarországi forgalomból ide- iglenesen kivonják, és ezen tényre tekintettel az alapbiztosítás szünetel (Gfbt. 26.§ (7) bek.) úgy a biztosító kockázatviselése és a kiegészítő biztosítási szerződés is szünetel. A szünete- lés időtartama alatt a szerződő kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

IV.5.5. A biztosító kockázatviselése és a biztosítási szerződés az alapbiztosítás bármely okból törté- nő megszűnésével egyidejűleg megszűnik.

IV.5.6. A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel fel- mondhatják.

V. ÖNRÉSZESEDÉS

A biztosítási szolgáltatást a biztosító a biztosított vagyontárgyak tekintetében önrészesedés levo- nása nélkül teljesíti.

VI. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE

VI.1. Figyelemmel a jelen feltételben foglaltak teljesülésére, a biztosító szolgáltatása – úgy a jogalap, mint az összegszerűség tekintetében – a szükséges iratok és bizonyítékok, valamint a fedezetigazolás (a díjfizetés igazolása) benyújtása utáni 15. napon esedékes.

VI.2. A biztosító a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott károkat és költségeket az általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott és a biztosítási esemény vizsgálatához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátása mellett téríti meg. A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálásához jogosult bekérni, beszerezni és ellenőrizni az alábbi dokumentumok közül azokat is, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek. Az elbíráláshoz szükséges iratok lehetnek:

VI.2.1. Kárbejelentéssel kapcsolatos biztosítási kérdőívek

– Baleseti bejelentő

– Károkozói nyilatkozat

– Kárbejelentő

– Tanúk nyilatkozatai

– Kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban

– Bankszámlaszám

– Nyilatkozat előzménykéréshez

– Ügyfél elérhetősége

– Gépjármű adatlap

– Ittassági nyilatkozat

– Nyilatkozat arról, hogy a biztosítási esemény során sérült biztosított vagyontárgyra vonatkozóan egyéb biztosítási szerződés (pl. casco) terhére a biztosított részesült-e biztosítási szolgálta- tásban vagy a kárhelyszín szerint illetékes Közútkezelőtől a bejelentett biztosítási esemény vonatkozásában vett-e fel kártérítést vagy van-e kártérítés/biztosítási szolgáltatás iránti igényér- vényesítés folyamatban.

VI.2.2. Jogalapot igazoló okiratok

– Igazságügyi szakértői vélemény

– Egyéb szakértői vélemény

– Szakhatósági iratok

– Rendőrségi igazolás

– Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve

– Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv

– Rendőrségi határozat, amennyiben rendelkezésre áll

– Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv

– Vádirat, amennyiben rendelkezésre áll

– Bírósági határozat, amennyiben rendelkezésre áll

– Vezetői engedély

– Tachográf adatlap

– Díjfizetés igazolása

– Menetlevél

– Fuvarlevél

VI.2.3. Tulajdonjogot vagy szolgáltatásra jogosultságot igazoló iratok

– Beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta)

– Egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat

– Készpénz-befizetési pénztárbizonylat

– Hagyatékátadó végzés

– Gyámhatósági rendelkezés

– Öröklési bizonyítvány

– Lemondó nyilatkozat

– Meghatalmazás

– Bank, finanszírozó, hitelező nyilatkozata, meghatalmazása

– Átruházó nyilatkozat

– Azonosítási adatlap

– Aláírási címpéldány

– Adásvételi szerződés

– Forgalmi engedély

– Törzskönyv

– Tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos okiratok

– Üzemben tartói szerződés vagy okirat

– Gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat

– Közjegyzői okirat

– Munkáltatói nyilatkozat

– Bérleti- vagy lízingszerződés

– Szerződés gépjármű kölcsönadásról

– Forgalomból való kivonás igazolása (érvénytelenített Forgalmi engedély, ill. Törzskönyv)

– Bontási igazolás

VI.2.4. Kár összegét igazoló dokumentumok

– Javítási árajánlat

– Javítási számla

– Audatex kalkuláció

– Eurotax kalkuláció

– Munkalap

– Garanciajegy

– Fotó

– Bankszámlakivonat

– Márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről

– Vámkezeléssel kapcsolatos iratok

– Szervizkönyv

– A Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gépjármű közlekedésbiztonsági alkalmas- ságáról

VI.3. A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse. Az általános feltételekben esetlegesen szereplő azon rendelkezés, mely szerint a biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez köti, nem alkalmazható.

VI.4. Ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége már egyértelműen megállapításra került, de annak összege olyan körülmények folytán, amelyekért a szerződő vagy biztosított nem felelős, a kárbejelentés beérkezésétől számított egy hónapon belül nem állapítható meg, a biztosító a biztosított kérésére a várható kárösszeg 50%-áig előleget fizethet.

VII. KOCKÁZATKIZÁRÁS

A biztosító nem nyújt szolgáltatást, illetve nem vállalja a költségek viselését az alábbi esetekben (kockázatból kizárt események):

VII.1. A kár

VII.1.1. gépjármű versenyen vagy arra való felkészülés közben keletkezett;

VII.1.2. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcse- lekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő

károk. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etni- kai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;

VII.1.3. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során keletkezik;

VII.1.4. a gépjármű jogszerű vezetőjének olyan magatartása során keletkezik, amely alkalmával ki akarta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól;

VII.1.5. a gépjárműből kiszerelt vagy a gépjárműről leszerelt alkatrészekben vagy tartozékokban ke- letkezik;

VII.1.6. az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű gyári, gyártási hibáira visszavezethető ok miatt következett be;

VII.1.7. a lejárt forgalmi engedéllyel közlekedő, a forgalomból kivont gépjárművekben keletkeztek;

VII.1.8. következményi kár;

VII.1.9. szándékos bűncselekménynek biztosított általi kísérlete vagy elkövetése során következett be;

VII.1.10. máshonnan megtérül.

VII.1.11. ha a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biz- tosított gépjárművének üzemeltetésében közreműködő alkalmazottai, illetve megbízottai, tagjai vagy szervei a káresemény során a gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a véralkoholszintjük meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a légalkoholszint meg- haladta a 0,5 mg/l értéket.

VII.1.12. Nem téríti a kárt a biztosító, ha:

– a szerződőnek/biztosítottnak tudomása volt arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére, vagy

– a kárhelyszínként megjelölt útszakasz el volt látva az „Egyenetlen úttest” figyelmezte- tő táblával (KRESZ 16. § (1) i pont – 76. ábra) vagy az úthibákra más módon figyelmeztető táblákkal, jelzésekkel.

VIII. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT SZEMÉLY KÖTELEZETTSÉGEI

VIII.1. Kár esetén a káreseményt az Általános Vagyonbiztosítási Feltételekben (továbbiakban: ÁVF) írtak szerint kell a biztosító részére bejelenteni.

VIII.2. A fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

VIII.3. Nyilatkozatot kell tenni arról, hogy a biztosítási esemény során sérült biztosított vagyontárgyra vonatkozóan egyéb biztosítási szerződés (pl. casco) terhére a biztosított részesült-e biztosítási szolgáltatásban vagy a kárhelyszín szerint illetékes közútkezelő szervtől a bejelentett biztosítási esemény vonatkozásában vett-e fel kártérítést vagy van-e kártérítési/ biztosítási szolgáltatás iránti igényérvényesítés folyamatban.

VIII.4. Az esettel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére írásban kell bejelenteni.

VIII.5. A szerződő/biztosított csak a kárfelvétel után, illetve a biztosító előzetes, írásbeli hozzájárulásával javíttathatja, illetve rendelkezhet a sérült gépjármű helyreállításáról.

VIII.6. Változásbejelentési kötelezettség

VIII.6.1. A szerződő/biztosított 5 munkanapon belül írásban köteles a biztosítónak bejelenteni az ajánlaton, illetve az ajánlattól történő eltérés esetén a kötvényen feltüntetett adatok megváltozását.

VIII.6.2. A szerződő/biztosított a gépjármű használatának ideiglenes átadásakor köteles a jogszerű haszná- lót tájékoztatni a jelen biztosítási feltételben foglalt szerződéses feltételekről és tőle megkövetelni azok betartását.

VIII.6.3. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított a közlésre vagy a változásbejelentésre irányuló kötele- zettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

VIII.6.3.1. a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte vagy VIII.6.3.2. az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetke-

zésében.

IX. KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

A biztosított köteles a tőle elvárható módon a kárt enyhíteni és megelőzni. A felek megállapodhat- nak a biztosított személy kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított személy kármegelőzéssel és kárenyhítéssel összefüggő teendőivel kapcsolatban a biztosítóhoz for- dulhat tanácsért.

X. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

X.1. A biztosító egészben vagy részben mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a menetképtelenség indokát képező műszaki meghibásodást, üzemzavart a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üzemeltetésében közreműködő alkalmazottai, illetőleg megbízottai, tagjai vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ugyanezzel a jogkövetkezménnyel jár, ha a fenti személyek a tőlük elvárható kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségüket ugyanilyen módon elmulasztották.

Az ÁVF X. pontjában („A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól”) fog- laltakon túlmenően a jelen feltétel értelmezésében súlyosan gondatlannak minősül többek között az a magatartás is, ha:

a) a gépjárművet fenti személyek 0,8 ezrelék véralkoholszint, illetve 0,5 mg/l légalkoholszint alatti, alkoholos befolyásoltság alatt vezették, vagy kábítószeres befolyásoltság állapotá- ban, illetve vezetésre alkalmatlan állapotban vezették vagy a vezetést ilyen személynek engedték át;

b) szakszerűtlen üzemeltetés okozta a kárt;

c) a hatóság, illetve igazságügyi műszaki szakértő megállapítása szerint a jármű a biztosí- tási esemény időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt és a biztosítási esemény ennek következménye;

d) a fenti személyek valamelyike a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat megsértette;

e) a gépjármű gumiabroncsa(i), vagy fékrendszere(i) nem felelt(ek) meg a közlekedésbizton- ság követelményének;

f) a kárt a gépjármű túlterhelése vagy a rakomány szakszerűtlen rögzítése és annak elmoz- dulása okozta;

g) a kár az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű korábbi szakszerűtlen javítá- sa, szerelése miatt következett be;

h) a kár a gépjármű jogszerű vezetőjének közlekedési szabálysértésével összefüggésben keletkezett.

X.2. A biztosító fenntartja a jogát a szerződés érvénytelenségére való hivatkozásra és/vagy a biztosítási szolgáltatás alóli mentesülésére, ha a szerződő/biztosított a kárrendezés során a biztosítót megtéveszti olyan tény tekintetében, amely a biztosító fizetési kötelezettségére vagy annak mértékére kihatással van.

X.3. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint mentesül a biztosító azon károk megtérítése alól, amelyek a VII. fejezetben foglalt kötelezettségek megsértése következtében keletkeztek.

X.4. Nem téríti a biztosító a kárt, ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői, illetve a gépkocsinak érvényes forgalmi engedélye, kivéve, ha a szerződő bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő/biztosított vagy gépjármű felett rendelkezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjárművet.

X.5. Nem téríti a biztosító a kárt abban az esetben, amennyiben a gépjármű vezetőjének kár időpontban meglévő véralkohol/légalkohol szintjét vagy kábítószeres befolyásoltsági állapotát, illetve vezetésre alkalmatlan állapotát azért nem lehet meghatározni, mert a gépjármű vezetője kivonja magát a rendőri intézkedés alól vagy úgy nyilatkozik, hogy a biztosítási esemény és az alkoholszint vagy egyéb orvosi/szakértői vizsgálata között alkoholt vagy a vezetési képességre egyébként hátrányosan ható szert fogyasztott és fentiek miatt a véralkohol/légalkohol szintre vonatkozó adat vagy a vezetési képesség tekintetében egyéb lényeges körülmény kideríthetetlenné vált.

X.6. A szerződő/biztosított a gépjármű használatának ideiglenes átadásakor köteles a jogszerű használót tájékoztatni a jelen biztosítási feltételben foglalt szerződéses feltételekről és tőle megkövetelni azok betartását (lásd VIII.6.3.) és a kár ezzel okozati összefüggésben következett be, úgy a biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatási kötelezettség alól.

XI. A SZERZŐDÉSBEN ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA

A szerződőre/biztosítottra vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint kiterjed mindazokra, akik igényeiket a biztosítási szerződésből érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyanúgy terheli, mint a szerződőt/biztosítottat.

XII. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MÓDOSÍTÁSA

XII.1. A szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét a kockázati tényezők, így különösen az alkatrészárak vagy szervizdíjak mértékének vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú biztosítási szerződések - kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző legfeljebb 1 éves időszakban bekövetkezett jelentős, legalább 10%-ot meghaladó változására vagy a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozására figyelemmel, a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%- os mértékben módosíthatja.

XII.2. A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

XII.3. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül - a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatja.

XII.4. Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

XIII. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

Jelen feltételen alapuló szerződés módosítása – a feltételekben foglalt kivételekkel - kizárólag írás- ban történhet.

XIV. EGYEBEK

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései irányadóak.

XV. JELEN FELTÉTELEKNEK A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEITŐL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEI

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a feltételek rendelkezéseit, melyek a Polgári Tör- vénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

Jelen fejezet nem tartalmazza a feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi feltételektől eltérő - rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

XV.1. A Ptk. 6:451. §-ában foglaltaktól eltérően a szerződésbe a biztosított szerződőként nem léphet be (I.3. pont).

Jelen feltétel 2016. június 25. napjától hatályos.

Generali Biztosító Zrt.

Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888

Telefonos ügyfélszolgálat: +36 1 452 3333 generali.hu

Műszaki Segítségnyújtás

kiegészítő szolgáltatás különös feltételei (MSKSKF3)

Hatályos: 2016. június 25.

Nysz.: 19115

Tartalomjegyzék

Műszaki Segítségnyújtás kiegészítő szolgáltatás különös feltételei (MSKSKF3) 3

I. Általános rendelkezések 3

II. Biztosítási szolgáltatások 3

III. Területi hatály 4

IV. A szerződés megkötésének időpontja, a kockázatviselés kezdete, a biztosítási időszak,

a biztosítási díj megfizetése és a kockázatviselés megszűnése, szünetelése 4

V. A biztosító szolgáltatásának esedékessége 5

VI. Kockázatkizárás 7

VII. A szerződő/biztosított személy kötelezettségei káresemény előtt és után 8

VIII. A biztosító mentesülése 8

IX. A szerződésben érintett felek jogállása 9

X. A biztosítási díj módosítása 9

XI. A szerződés módosítása 10

XII. Egyebek 10

XIII. Jelen feltételeknek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő rendelkezései 10

Műszaki Segítségnyújtás kiegészítő szolgáltatás‌

különös feltételei (MSKSKF3)

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I.1. A biztosítás tárgya

A biztosító a Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft. (1134 Budapest, Dévai

u. 26-28., Cégjegyzékszám: 01 09 565790, Adószám: 12231401-2-41) (továbbiakban: EA), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet országos és nemzetközi segítségnyújtási hálózatával együttműködve a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződés- ben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget.

I.2. Biztosított vagyontárgy

Az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű.

Alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű: a Magyarországon forgalomba helyezett sze- mélygépjármű vagy 3,5 tonnát nem meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergép- jármű (a továbbiakban együtt: gépjármű), amelyre vonatkozóan a biztosítási esemény bekövetke- zésének időpontjában a Generali Biztosító Zrt-nél (a továbbiakban: Biztosító) határozatlan idejű casco vagy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: alapbiztosítás) szerződés van érvényben.

I.3. Szerződő és biztosított

A jelen feltétel szerinti szerződés szerződője megegyezik az alapbiztosítás szerződőjével. A jelen feltétel alapján megkötött szerződés biztosítottjai az alapbiztosítási szerződésben biztosított gép- járművet a biztosítási esemény bekövetkezésekor jogszerűen használó személyek (vezetők és uta- sok). A biztosított személyek száma nem haladhatja meg a forgalmi engedélyben meghatározott szállítható személyek számát.

Figyelemmel arra, hogy a jelen kiegészítő biztosítási szerződés szerződője kizárólag az alap- biztosítás szerződője lehet, a szerződésbe a biztosított szerződőként nem léphet be.

I.4. Biztosítási esemény

A biztosított gépjármű műszaki, nem balesetből eredő meghibásodása, üzemzavara miatti menet- képtelenség.

II. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

A biztosított személy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a Generali Autós Assistance vonal munkatársával történt egyeztetést követően az alábbi szolgáltatások igénybevételére jogosult. A Generali Autós Assistance vonal a nap bármely órájában hívható telefonszáma: (36-1) 458-4451.

Amennyiben a szerződő/biztosított nem kívánja igénybe venni a biztosító, illetve megbízottja (EA) ál- tal küldött/ajánlott szolgáltató szolgáltatását, úgy a Generali Autós Assistance vonal munkatársával történő egyeztetés nélkül lehetősége van a biztosítási szerződésben meghatározott feltételek sze- rint az általa választott szolgáltató szolgáltatását igénybe venni, melynek számlával igazolt költségét a biztosító megtéríti legfeljebb a biztosítási szerződésben meghatározott összeghatárokon belül.

II.1. Helyszíni javítás

Amennyiben a biztosított gépjármű biztosítási esemény következtében menetképtelenné válik, a biztosító, illetve megbízottja (EA) segélyautót vagy autómentőt küld a helyszínre, melynek szakem- bere – szükségjavítás útján – megkísérli a biztosított gépjárművet menetképessé tenni. A biztosító megtéríti a helyszínre történő egyszeri kiszállás és az ott történő javítás számlával igazolt munka- díját belföldön egy biztosítási éven belül a biztosítási szerződésben meghatározott összeghatárig. A helyszínen történő szükségjavítás során esetlegesen felhasznált alkatrészek árát a biztosító nem téríti meg. A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a szolgáltatást nyújtó partnernek téríti meg. Ameny- nyiben a biztosítási esemény helyszínére (útszakaszra) vonatkozó szolgáltatási kizárólagosság miatt a biztosított nem veheti igénybe a biztosító által küldött szakember szolgáltatását, úgy a biztosítási szerződésben meghatározott feltételek szerint a biztosító a számlával igazolt költséget a biztosított személynek téríti meg. A szükségjavítással menetképessé tett gépjármű megjavítása csak ideig- lenes javításnak minősül, a gépjármű mielőbbi tartós és üzembiztos megjavíttatása a biztosított személy felelőssége.

II.2. Autómentővel való szállítás

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetképtelen biztosított gépjárművet a hely- színen nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosító, illetve megbízottja (EA) által a helyszínre küldött autómentő a biztosított gépjárművet a benne lévő személyes poggyásszal együtt javítómű- helybe vagy a kötvényben szereplő lakóhelyre szállítja. A biztosító meghibásodás esetén egy biz- tosítási éven belül a biztosítási szerződésben meghatározott összeghatárig téríti meg a műhelybe szállítás számlával igazolt költségeit.

A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a szolgáltatást nyújtó partnernek téríti meg. Amennyiben a biztosítási esemény helyszínére (útszakaszra) vonatkozó szolgáltatási kizárólagosság miatt a bizto- sított nem veheti igénybe a biztosító által küldött szakember szolgáltatását, úgy a biztosítási szer- ződésben meghatározott feltételek szerint a biztosító a számlával igazolt költséget a biztosított személynek téríti meg.

III. TERÜLETI HATÁLY

A biztosítás Európa területére érvényes. Európa földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjet- unió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosítási védelem nem terjed ki.

IV. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK IDŐPONTJA, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK, A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGFIZETÉSE ÉS A KOCKÁZATVISELÉS MEGSZŰNÉSE, SZÜNETELÉSE

IV.1. A szerződés megkötésének időpontja

A jelen kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag az alapbiztosítás megkötésével egyidejűleg ke- rülhet sor.

IV.2. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont – a felek eltérő írásbeli megállapodásának hiányában - nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0. órája.

IV.3. A biztosítási időszak

A biztosítási időszak megegyezik az alapbiztosítás biztosítási időszakával.

IV.4. A biztosítási díj megfizetése

IV.4.1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

IV.4.2. A folytatólagos biztosítási díj megfizetése az alapbiztosítás díjával együttesen, annak díjfizetési üte- mezése és módja szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben esedékes.

IV.4.3. Tekintettel arra, hogy az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítást a biztosító az alapbiz- tosítással azonos kötvényszámon tartja nyilván, így a biztosító a díjfizetés módjától függően a szerződő részére megküldött - az alapbiztosítás és kiegészítő biztosítás díját együttesen tartalmazó - díjnyomtatványon (csekk, díjbekérő) az alapbiztosítás kötvényszámát és az alapbiztosítás (kgfb vagy casco) módozati megjelölését alkalmazza.

IV.5. A kockázatviselés megszűnése, szünetelése

IV.5.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyen- líti ki a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet leg- alább 30 napos póthatáridő kitűzésével a teljesítésre írásban felhívja.

Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az ese- dékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg és a biztosító eredménytelenül hívta fel a szer- ződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

IV.5.2. Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítási díj az alapbiztosítás díjával együttesen fi- zetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik.

IV.5.3. Amennyiben a jelen kiegészítő biztosítást kgfb alapbiztosításhoz kötik és a kgfb alapbizto- sításban biztosított gépjárművet a magyarországi forgalomból véglegesen kivonják, úgy a biztosító kockázatviselése és a biztosítási szerződés ezzel egyidejűleg megszűnik.

IV.5.4. Amennyiben a jelen kiegészítő biztosítást kgfb alapbiztosításhoz kötik és a kgfb alapbiztosí- tásban biztosított gépjárművet a magyarországi forgalomból ideiglenesen kivonják és ezen tényre tekintettel a kgfb alapbiztosítás szünetel (Gfbt. 26.§ (7) bek.), úgy a biztosító kocká- zatviselése és a kiegészítő biztosítási szerződés is szünetel. A szünetelés időtartama alatt a szerződő kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

IV.5.5. A biztosító kockázatviselése és a biztosítási szerződés az alapbiztosítás bármely okból törté- nő megszűnésével egyidejűleg megszűnik.

IV.5.6. A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel fel- mondhatják.

V. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE

V.1. A biztosító, illetve megbízottja (EA) a Generali Autós Assistance vonalra érkező hívás beérkezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biztosítási szolgáltatás megszervezését. Amennyiben a biztosított személy nem a biztosító, illetve megbízottja (EA) által küldött szolgáltató szolgáltatását vette igénybe, akkor a számlával igazolt költségek megtérítése a fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges dokumentumoknak a biztosítóhoz történő benyújtása utáni 15. napon esedékes.

V.2. A biztosító a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott károkat és költségeket az általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott és a biztosítási esemény vizsgálatához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátása mellett téríti meg. A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálásához jogosult bekérni, beszerezni és ellenőrizni az alábbi dokumentumok közül azokat is, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek.

V.3. Az elbíráláshoz szükséges iratok lehetnek:

V.3.1. Kárbejelentéssel kapcsolatos biztosítási kérdőívek

– Baleseti bejelentő

– Károkozói nyilatkozat

– Kárbejelentő

– Tanúk nyilatkozatai

– Kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban

– Bankszámlaszám

– Nyilatkozat előzménykéréshez

– Ügyfél elérhetősége

– Gépjármű adatlap

– Ittassági nyilatkozat

– Biztosítási kérdőív lopás-kárügyben

V.3.2. Jogalapot igazoló okiratok

– Igazságügyi szakértői vélemény

– Egyéb szakértői vélemény

– Szakhatósági iratok

– Tűzoltósági hatósági bizonyítvány

– Tűzvizsgálati jelentés

– Rendőrségi igazolás

– Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve

– Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv

– Rendőrségi határozat, amennyiben rendelkezésre áll

– Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv

– Vádirat, amennyiben rendelkezésre áll

– Bírósági határozat, amennyiben rendelkezésre áll

– Vezetői engedély

– Felelősségelismerő nyilatkozat

– Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása

– Tachográf adatlap

– Zár- és kulcsszakértő szakvéleménye a kulcsvizsgálatról

– Márkaképviselet nyilatkozata a kulcsutánrendeléssel kapcsolatban

– Márkakereskedő nyilatkozata a kulcsból kinyerhető információkkal kapcsolatban

– Zár- és nyomszakértői vélemény

– Díjfizetés igazolása

– Kulcsok, távirányítók, kódkártyák és kulcsátadási jegyzőkönyv

– Menetlevél

– Fuvarlevél

V.3.3. Tulajdonjogot vagy szolgáltatásra jogosultságot igazoló iratok

– Beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta)

– Egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat

– Készpénz-befizetési pénztárbizonylat

– Hagyatékátadó végzés

– Gyámhatósági rendelkezés

– Öröklési bizonyítvány

– Lemondó nyilatkozat

– Meghatalmazás

– Bank, finanszírozó, hitelező nyilatkozata, meghatalmazása

– Átruházó nyilatkozat

– Azonosítási adatlap

– Orvosi zárójelentés

– Orvosi lelet

– Ambuláns kezelőlap

– Aláírási címpéldány

– Adásvételi szerződés

– Forgalmi engedély

– Törzskönyv

– Tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos okiratok

– Üzemben tartói szerződés vagy okirat

– Gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat

– Közjegyzői okirat

– Munkáltatói nyilatkozat

– Bérleti- vagy lízingszerződés

– Szerződés gépjármű kölcsönadásról

– Forgalomból való kivonás igazolása (érvénytelenített Forgalmi engedély, ill. Törzskönyv)

– Bontási igazolás

V.3.4. Kár összegét igazoló dokumentumok

– Javítási árajánlat

– Javítási számla

– Audatex kalkuláció

– Eurotax kalkuláció

– Eurotax káridőponti érték számítás

– Kereskedői ajánlat maradványértékre

– Bizonylat maradvány értékesítéséről

– Munkalap

– Garanciajegy

– Fotó

– Bankszámlakivonat

– Márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről

– Vámkezeléssel kapcsolatos iratok

– Szervizkönyv

– Gépkocsi tárolási számla

– Szállítási számla

– A Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gépjármű közlekedésbiztonsági alkalmas- ságáról

V.4. A felsorolt okiratokon kívül a biztosított1 illetve a károsult jogosult a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

VI. KOCKÁZATKIZÁRÁS

A biztosító nem nyújt szolgáltatást, illetve nem vállalja a költségek viselését az alábbi esetekben (kockázatból kizárt események):

VI.1. A káresemény (menetképtelenség)

VI.1.1. autóversenyen arra való felkészülés közben vagy megbízhatósági-, illetve teljesítményteszt során következik be;

VI.1.2. szándékos bűncselekménynek biztosított általi kísérlete vagy elkövetése során következik be;

VI.1.3. a magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek intézkedései/ren- delkezései során következik be;

VI.2. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károk. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

VI.3. A biztosító nem téríti meg a biztosított gépjármű végleges helyreállítását szolgáló javítási és karbantartási költségeket (kivéve a helyszíni javítás munkadíját).

VI.4. Nem téríti a biztosító a kárt, ha az a biztosított egyéb biztosítási szerződése alapján (pl. casco biztosítás) megtérül.

VI.5. Nem téríti a kárt a biztosító, ha:

VI.5.1. a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatározott módon, illetve jelleggel használ- ták;

VI.5.2. a gépjárműveken a közlekedésrendészeti szabályok megsértésével szállítottak személyeket és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkeztében;

VI.5.3. a szerződőnek tudomása volt arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gép- jármű vezetésére.

VI.6. Nem téríti a biztosító a kárt, ha a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üzemeltetésében közreműködő alkalmazottai, illetve megbízottai, tagjai vagy szervei a káresemény során a gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a véralkoholszintjük meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a légalkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket.

VII. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT SZEMÉLY KÖTELEZETTSÉGEI KÁRESEMÉNY ELŐTT ÉS UTÁN

VII.1. Amennyiben a biztosított a biztosító, illetve megbízottja (EA) által küldött szolgáltató szolgáltatását kívánja igénybe venni, legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkezését követő 24 órán belül köteles a Generali Autós Assistance vonal munkatársával a kapcsolatot felvenni a biztosítási esemény bejelentése és a szolgáltatás szervezésének megkezdése érdekében – Generali Autós Assistance vonal: (36-1) 458-4451.

VII.2. A fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

VII.3. A biztosító harmadik féllel szembeni követeléseinek érvényesítéséhez a biztosított személy köteles – az ehhez szükséges – rendelkezésére álló dokumentumokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.

VII.4. A szerződő 15 napon belül írásban köteles a biztosítónak bejelenteni az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett adatok megváltozását.

VII.5. A szerződő köteles a tőle elvárható módon a kárt enyhíteni és megelőzni. A felek megállapodhatnak a biztosított személy kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított személy kármegelőzéssel és kárenyhítéssel összefüggő teendőivel kapcsolatban a biztosítóhoz fordulhat tanácsért.

VIII. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

VIII.1. A biztosító egészben vagy részben mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a menetképtelenség indokát képező műszaki meghibásodást, üzemzavart a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üzemeltetésében közreműködő alkalmazottai, illetőleg megbízottai, tagjai vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ugyanezzel a jogkövetkezménnyel jár, ha a fenti személyek a tőlük elvárható kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségüket ugyanilyen módon elmulasztották és ez közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében vagy a felmerült kár súlyosbodásában.

Az ÁVF X. pontjában („A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól”) fog- laltakon túlmenően a jelen feltétel értelmezésében súlyosan gondatlannak minősül többek között az a magatartás is, ha:

a) a gépjárművet fenti személyek 0,8 ezrelék véralkoholszint, illetve 0,5 mg/l légalkoholszint alatti alkoholos befolyásoltság alatt vezették vagy kábítószeres befolyásoltság állapotá- ban, illetve vezetésre alkalmatlan állapotban vezették vagy a vezetést ilyen személynek engedték át;

b) szakszerűtlen üzemeltetés okozta a menetképtelenség indokát képező műszaki meghi- básodást, üzemzavart;

c) a hatóság, illetve igazságügyi műszaki szakértő megállapítása szerint a jármű a biztosí- tási esemény időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt és a biztosítási esemény ennek következménye;

d) ha a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat megsértették;

e) ha a biztosított személy a biztosító illetve megbízottja (EA) által küldött szolgáltató szol- gáltatását kívánja igénybe venni és nem jelenteti be kárigényét a Generali Autós Assistan- ce vonal telefonszámán és emiatt a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak;

f) ha a biztosított személy nem a biztosító, illetve megbízottja (EA) által küldött szolgáltató szolgáltatását kívánja igénybe venni és a biztosítási eseményt nem jelenteti be a biztosító részére az alapbiztosítási szerződésben meghatározott határidőn belül és emiatt a kár- rendezés szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak;

g) a biztosítási esemény a jármű szakszerűtlen üzemeltetése következtében történt vagy amennyiben a biztosítási esemény időpontjában a biztosított gépjármű nem rendelkezik érvényes hatósági műszaki vizsgával.

VIII.2. A biztosító fenntartja a jogát a szerződés érvénytelenségére való hivatkozásra és/vagy a biztosítási szolgáltatás alóli mentesülésére, ha a szerződő/biztosított a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet ismert vagy ismernie kellett elhallgat vagy a valóságnak nem megfelelően közöl.

VIII.3. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint mentesül a biztosító azon károk megtérítése alól, amelyek a VII. fejezetben foglalt kötelezettségek megsértése következtében keletkeztek.

VIII.4. Nem téríti a biztosító a kárt, ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői, illetve a gépkocsinak érvényes forgalmi engedélye, kivéve, ha a szerződő bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy gépjármű felett rendelkezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjárművet.

IX. A SZERZŐDÉSBEN ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA

A szerződőre vonatkozó minden rendelkezés érvényes a biztosított személyre és mindazokra, akik igényeiket a biztosítási szerződésből érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyanúgy terheli, mint a szerződőt.

X. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MÓDOSÍTÁSA

X.1. A szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét a kockázati tényezők, így különösen az alkatrészárak vagy szervizdíjak mértékének vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú biztosítási szerződések - kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző legfeljebb 1 éves időszakban bekövetkezett jelentős, legalább 10%-ot meghaladó változására vagy a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozására figyelemmel, a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%- os mértékben módosíthatja.

X.2. A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

X.3. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül - a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatja.

X.4. Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

XI. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

Jelen feltételen alapuló szerződés módosítása – a feltételekben foglalt kivételekkel - kizárólag írás- ban történhet.

XII. EGYEBEK

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései irányadóak.

XIII. JELEN FELTÉTELEKNEK A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEITŐL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEI

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a feltételek rendelkezéseit, melyek a Polgári Tör- vénykönyv (Ptk) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

Jelen fejezet nem tartalmazza a feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi feltételektől eltérő - rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

XIII.1. A Ptk. 6:451. §-ában foglaltaktól eltérően a szerződésbe a biztosított szerződőként nem léphet be (I.3. pont).

Jelen feltétel 2016. június 25. napjától hatályos.

Generali Biztosító Zrt.

Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888

Telefonos ügyfélszolgálat: +36 1 452 3333 generali.hu

Önvédelem

kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (ÖKBKF5)

Hatályos: 2016. június 25.

Nysz.: 19111

Tartalomjegyzék

Önvédelem kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (ÖKBKF5) 3

I. Általános rendelkezések 3

II. Biztosítási szolgáltatások 4

III. Területi hatály 6

IV. A szerződés megkötésének időpontja, a kockázatviselés kezdete, a biztosítási időszak,

a biztosítási díj megfizetése és a kockázatviselés megszűnése, szünetelése 6

V. Önrészesedés 7

VI. A biztosító szolgáltatásának esedékessége 8

VII. Kockázatkizárás 9

VIII. A szerződő/biztosított személy kötelezettségei 10

IX. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 11

X. A biztosító mentesülése 11

XI. A szerződésben érintett felek jogállása 12

XII. A biztosítási díj és/vagy önrészesedés módosítása. 12

XIII. A szerződés módosítása 13

XIV. Egyebek 13

XV. Jelen feltételeknek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő rendelkezései 13

Önvédelem kiegészítő casco biztosítás különös‌

feltételei (ÖKBKF5)

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I.1. A biztosítás tárgya

Jelen kiegészítő casco biztosítási szerződésben foglaltak alapján a biztosító forintban megtéríti a gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett kárt az alábbiak szerint.

I.2. Biztosított vagyontárgy

Kizárólag olyan, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (2009. évi LXII. Törvény, továbbiakban: Gfbt.) hatálya alá tartozó, Magyarországon forgalomba helyezett, a jelen szerződés kockázat- viselés kezdetének időpontjában 5 évnél idősebb, de legfeljebb 15 éves (gépjármű életkora a kockázatviselés kezdetének időpontjában = kockázatviselés kezdet éve – gyártási év), sze- mélygépjármű vagy 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergép- jármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) lehet, amelyre vonatkozóan annak üzemben tartója a jelen feltétel szerinti szerződés megkötésének időpontjában és a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában is a Generali Biztosító Zrt-nél (a továbbiakban: Biztosító) rendelkezik érvényes, hatá- rozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: kgfb alapbiztosítás) szerző- déssel.

A gépjármű a biztosítási ajánlatban leírt gyártmánynak, típusnak és kivitelnek megfelelően van biz- tosítva.

A gépjárműbe a gyártás során és azt követően beépítésre került extra tartozékok biztosítási fedezet alatt állnak a jelen feltételek II. fejezet 5. pontjában írt korlátozásokkal. A nem gyárilag beépített navigációs rendszerre a biztosítás nem nyújt fedezetet.

Kizárt a biztosított vagyontárgyak közül, így a biztosító nem vállal fedezetet (nem köt biztosítá- si szerződést, és az erre vonatkozó ajánlatot elutasítja) abban az esetben, amennyiben

– az adott gépjármű P, E vagy Z forgalmi rendszámmal ellátott

– az adott gépjárművet üzletszerű bérbeadás céljára használják (bérgépjármű) vagy rent-a-car gépjármű,

– az adott gépjárművet üzletszerűen személyszállítás céljára használják (taxi).

I.3. Üzemben tartó

A gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba (jellemzően a forgalmi engedélybe) bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulaj- donos.

I.4. Szerződő és biztosított

A jelen feltétel szerinti szerződés szerződője megegyezik a biztosított vagyontárgyra kötött kgfb alapbiztosítás szerződőjével. A jelen feltétel alapján megkötött szerződés biztosítottja a gépjármű forgalmi engedély szerinti tulajdonosa.

Figyelemmel arra, hogy a jelen kiegészítő biztosítási szerződés szerződője kizárólag az alap- biztosítás szerződője lehet, a szerződésbe a biztosított szerződőként nem léphet be.

I.5. Biztosítási esemény

A biztosítás kizárólag a biztosított gépjármű azon töréskárára terjed ki, amely a biztosított gépjármű

– másik járművel, vagy

– gyalogos személlyel, vagy

– mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes székkel vagy gépi meghajtású kerekes székkel – ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyor- sabban haladni nem képes – közlekedő személlyel, vagy

– gyermekkocsival közlekedő személlyel, vagy

– talicskával közlekedő személlyel

– közlekedési baleset során – történő ütközéséből ered, amennyiben a bekövetkezett közlekedési baleset (továbbiakban: káresemény) a kgfb alapbiztosítás hatálya alá tartozik és a balesetért a felelősség a kgfb alapbiztosítás biztosítottját terheli.

II. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

Biztosítási összeg az I.5. pontban foglalt káresemény bekövetkezésének esetére – totálkárnak mi- nősülő kár esetén a II.1. pontban foglaltak alapján, míg nem totálkár (részkár) esetén a II. fejezet 2. pontban foglaltak alapján – meghatározott összeg.

A biztosító a jelen feltétel szerinti biztosítási esemény bekövetkezésekor a szerződés szerinti önré- szesedés levonásával az alábbi pontok szerint megállapított összeget fizeti azzal, hogy amennyiben a szerződésben kedvezményezett került megjelölésre, úgy elsődlegesen a biztosító a megállapított összeget a kedvezményezettnek, ennek hiányában a biztosítottnak fizeti meg.

Abban az esetben, amennyiben a kgfb alapbiztosítás biztosítottját a bekövetkezett káresemény vonatkozásában részben terheli a felelősség, úgy a biztosító a biztosított gépjárműben bekövetke- zett kárt a kgfb alapbiztosítás biztosítottjának felelősségéhez mérten, azzal arányos mértékben, az önrész levonását követően fizeti meg.

II.1. Biztosítási szolgáltatás totálkár esetén

II.1.1. Totálkárnak minősül, ha a biztosítási esemény következtében a megrongálódott gépjármű helyre- állítása gazdaságtalan vagy a helyreállítás műszakilag nem indokolt. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a gépjármű javítási költségei meghaladják a gépjármű káridőponti forgalmi értéke maradvány- értékkel csökkentett összegét és a javítási költség a szolgáltatási érték (káridőponti forgalmi érték) 70%-át meghaladja. Indokolt esetben ettől az értéktől legfeljebb 15 százalékponttal térhet el a biz- tosító pozitív és negatív irányban is, ilyen eset különösen az, ha a gépjárműre a kárkori érték 30%-át meghaladó vételi ajánlat érkezik. Műszakilag nem indokolt a gépjármű helyreállítása, amennyiben önhordó karosszériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas kivitel esetén az alváz és felépítmény sé- rülés miatt cserére szorul. Úgy a gazdaságtalan helyreállítás, mint a műszaki helyreállíthatatlanság tényét a biztosító állapítja meg. Áfa levonásra és visszatérítésre jogosult biztosított esetén a bizto- sító az eladási számla beérkezéséig a maradványérték bruttó összegét vonja le a biztosított jármű nettó káridőponti piaci értékéből.

A biztosító a maradványérték áfa tartalmát az eladási számla benyújtása után téríti meg a vonatkozó önrész figyelembevételével.

II.1.2. A biztosítási szolgáltatás számításának alapja a káridőponti forgalmi érték, figyelembe véve az eset- leges előzménykárokat (értékcsökkenés). Káridőponti forgalmi érték a káresemény időpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú, jogállású és használati jellegű gépjárműnek magyar forintban kifejezett forgalmi értéke, amely azonban nem lehet magasabb az aktuális magyarországi Eurotax árkatalógus használt gépjárművekre – a katalógusban definiált, mó- dosító tényezők figyelembevételével – megállapított árnál. A katalógusban meghatározott módosító tényezők közül nem vehető figyelembe a műszaki vizsga miatti korrekció a gépjármű hat éves korá- ig, a helyi keresettségi korrekció, a felfelé történő állapotkorrekció.

Amennyiben a tulajdonos részéről bármely oknál fogva nem merül fel – vagy felmerül, de az utóbb bármely oknál fogva megtérül – áfa, illetve egyéb közteher (adó, adó jellegű tétel) fizetési kötele- zettség a biztosított gépjármű tekintetében, úgy abban az esetben a biztosító a gépjármű jelen be- kezdés alapján számított forgalmi értékéből levonja az áfa és egyéb fel nem merült – vagy felmerült,

de bármely módon megtérült – közterhek arányosított értékét, amely arányosított értéket a biztosító olyan módon határoz meg, hogy a fel nem merült – vagy felmerült, de utóbb bármely módon meg- térült – áfa és egyéb közterhek összegét szorozza a gépjármű káridőponti értékének, valamint a fel nem merült – vagy felmerült, de utóbb bármely módon megtérült – áfával és egyéb közterhekkel növelt vételkori számlaértéknek a hányadosával.

II.1.3. Amennyiben a biztosított áfa-levonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító szolgáltatása mind a javítási költség, mind a totálkár megtérítése tekintetében nettó értéken történik.

II.1.4. A gépjárműre vonatkozó hatósági elidegenítési tilalom fennállása alatt bekövetkezett totálkár ese- ményekre a biztosító csak a gépjármű közterhekkel csökkentett nettó (vám és áfa nélküli) összegét téríti meg, kivéve amennyiben az illetékes hatóság a biztosítottat – neki felróható ok hiányában is

– ezek megfizetésére kötelezi, és az erről szóló jogerős határozatot, valamint e közterhek megfize- tését igazoló okiratot a biztosított a biztosító részére bemutatta.

II.1.5. A tulajdonos/szerződő rendelkezése alatt maradt alkatrészek értékét és a maradványértéket a biz- tosító a biztosítási szolgáltatás összegéből levonja.

II.2. Biztosítási szolgáltatás részkárok esetén

II.2.1. Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak (II.1.1. pont), a biztosító az alábbi szol- gáltatásokat nyújtja:

II.2.1.1. A helyreállítás – Magyarországon átlagosan elfogadott árszínvonalnak megfelelő alkatrész-, illetve munkadíjárak alapján igazolt költségeit. Mind a helyreállítás során beépített alkatrészek ára, mind pedig a helyreállítás munkaműveleteire felszámítható munkaidő mennyisége tekintetében legfeljebb a káresemény időpontjában aktuális Audatex kalkulációs programban szereplő értékek (a fénye- zőanyagok árát 100% fényezési műhelyindex figyelembevétele mellett, a felhasznált apróanyagok költségeit a felhasznált alkatrészek árának legfeljebb 2%-ában meghatározva) vehetők figyelembe.

Amennyiben ugyanazon sérülés helyreállítására több eltérő, szakmailag elfogadott módszer is léte- zik, akkor a biztosító a legkisebb költséggel járó módszer (mint például műanyagjavítás, részelem- fényezés, spotfényezés, fényezés nélküli horpadás-javítás, szélvédőjavítás, kárpitjavítás, bőr- és műbőr felületek javítása) költségeit téríti meg.

Kivételt képez az az eset, amennyiben az Audatex kalkulációs program által feltüntetett alkatrészár nem a magyarországi vezérképviselet által megadott (ajánlott) ár, hanem külföldi árlistából képzett. Ezen képzett árat a kárkalkuláció eredményében az alkatrészár mellett feltüntetett „*” vagy „A” be- tűjelzés mutatja. Ezen alkatrészárak esetén a kártérítés alapja a káresemény időpontjában érvényes magyarországi vezérképviselet által megállapított (ajánlott) alkatrészár.

II.2.1.2. Amennyiben a káresemény során sérült biztonságtechnikai berendezések, alkatrészek (mint például biztonsági öv, övfeszítő, légzsák illetve tartozékaik, mint légzsákelektronika, csúszógyűrű) cseréje szükséges, úgy annak költségét kizárólag abban az esetben téríti meg a biztosító, ha a megnevezett alkatrészek cseréje, beépítése, helyreállítása az adott gépjárműtípusnak megfelelő magyarországi márkaszervizben történt, vagy ennek hiányában a cserét, beépítést, helyreállítást követően az adott gépjárműtípusnak megfelelő magyarországi márkaszerviz ezen alkatrészek működőképességét írásban igazolja.

II.2.2. Az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesít. A biztosító anyagkezelési költséget nem térít.

II.2.3. A biztosító kizárólag a káresemény folytán sérült felületek fényezésének költségeit téríti meg a II.

2.2. pont szerint. A biztosító a fényezési műhelyindex értékét legfeljebb 100%-ban fogadja el.

II.2.4. A gépjármű ablaküvegeinek sérülése esetén a csere csak akkor indokolt, ha a sérült üveg nem javítható, illetve ha a javítást követően az üzemben tartásra vonatkozó hatósági előírásoknak nem felelne meg.

II.2.5. A helyreállítás során a gépjárművön végzett változtatásokkal, minőség- vagy teljesítményjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségeket, esztétikai, telje-

sítmény- vagy más értékcsökkenést, használatkiesés miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt igénybe vett kölcsöngépjárművekkel kapcsolatos költségeket a biztosító nem térít meg.

II.2.6. Amennyiben a biztosított áfa-levonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító szolgáltatása mind a javítási költség, mind a totálkár megtérítése tekintetében nettó értéken történik.

II.2.7. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az áfa nélküli kalkulált, a ja- vítóiparban a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti. Ha a gépjármű helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti.

II.3. A lecserélt alkatrészek és a gépjárműmaradvány (roncs) átvételéről a biztosító jogosult dönteni. A kárfelvételi jegyzőkönyv alapján leadásra kijelölt alkatrészeket, azok cseréje esetén a biztosított köteles megőrizni és bemutatni vagy a biztosító kérése alapján a biztosítónak átadni. Amennyiben a leadásra kijelölt alkatrész a gépjármű helyreállítását követően nem kerül átadásra a biztosítónak és a biztosított sem tudja a sérült alkatrészt bemutatni, abban az esetben a biztosító kizárólag az alkatrész javítási költségét téríti meg. A gépjárműroncs átvételére a biztosító nem kötelezhető.

A maradvány értékesítése előtt a biztosított az együttműködési kötelezettségéből kifolyólag köteles egyeztetni a kárt rendező kárrendezési egységgel a maradvány értéke vonatkozásában. A biztosító ehhez segítségül árajánlatokat szerez be használt-gépjármű kereskedőktől. Amennyiben a bizto- sított ezen árnál alacsonyabban értékesíti a maradványt, a biztosító nem köteles a különbözetet megtéríteni. Amennyiben az ajánlatot adó kereskedő a biztosítóval történt egyeztetést követően az ajánlaton megjelölt árnál alacsonyabb áron veszi át a maradványt, úgy a biztosító a különbözetet megtéríti.

II.4. Az II. 1–3-ig terjedő pontok értelemszerűen vonatkoznak a biztosított gépjármű nem gyárilag beépített alkatrészeire és tartozékaira is, figyelemmel az II.5. pontban foglaltakra is.

II.5. A gépjárműbe a gyártás során és azt követően beépítésre került extra tartozékok esetében a biztosítási szolgáltatás az alábbiak szerint korlátozott:

– a gépjárműbe a gyártás során vagy azt követően utólag, extra tartozékként beépített elekt- roakusztikai berendezésekre és azok tartozékaira azok káridőponti értékéig, de legfeljebb 300 000 Ft értékhatárig nyújt fedezetet a biztosítás azzal, hogy a gépjárműbe a gyártás során és azt követően beépítésre került extra tartozékokra együttesen (ideértve az elektroakusztikai berendezéseket és azok tartozékait), azok káridőponti értékéig, de legfeljebb a gépjármű ká- ridőponti értékének 50%-áig nyújt fedezetet a biztosítás.

III. TERÜLETI HATÁLY

A biztosítás területi hatálya Magyarország területére terjed ki.

IV. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK IDŐPONTJA, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK, A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGFIZETÉSE ÉS A KOCKÁZATVISELÉS MEGSZŰNÉSE, SZÜNETELÉSE

IV.1. A szerződés megkötésének időpontja

A jelen kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag az alapbiztosítás megkötésével egyidejűleg ke- rülhet sor.

IV.2. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont – a felek eltérő írásbeli megállapodásának hiányában - nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0. órája.

IV.3. A biztosítási időszak

A biztosítási időszak megegyezik az alapbiztosítás biztosítási időszakával.

IV.4. A biztosítási díj megfizetése

IV.4.1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

IV.4.2. A folytatólagos biztosítási díj megfizetése az alapbiztosítás díjával együttesen, annak díjfize- tési ütemezése és módja szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben esedékes.

IV.4.3. Tekintettel arra, hogy az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítást a biztosító az alapbiz- tosítással azonos kötvényszámon tartja nyilván, így a biztosító a díjfizetés módjától függően a szerződő részére megküldött - az alapbiztosítás és kiegészítő biztosítás díját együttesen tartalmazó - díjnyomtatványon (csekk, díjbekérő) az alapbiztosítás kötvényszámát és az alapbiztosítás (KGFB) módozati megjelölését alkalmazza.

IV.5. A kockázatviselés megszűnése, szünetelése

IV.5.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyen- líti ki a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet leg- alább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja.

Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az ese- dékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító eredménytelenül hívta fel a szer- ződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

IV.5.2. Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítási díj az alapbiztosítás díjával együttesen fi- zetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik.

IV.5.3. Amennyiben a kgfb alapbiztosításban biztosított gépjárművet a magyarországi forgalomból véglegesen kivonják, úgy a biztosító kockázatviselése, és a biztosítási szerződés ezzel egy- idejűleg megszűnik.

IV.5.4. Amennyiben a kgfb alapbiztosításban biztosított gépjárművet a magyarországi forgalomból ideiglenesen kivonják, és ezen tényre tekintettel a kgfb alapbiztosítás szünetel (Gfbt. 26.§ (7) bek.) úgy a biztosító kockázatviselése, és a kiegészítő biztosítási szerződés is szünetel. A szünetelés időtartama alatt a szerződő kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

IV.5.5. A biztosító kockázatviselése és a biztosítási szerződés az alapbiztosítás bármely okból törté- nő megszűnésével egyidejűleg megszűnik.

IV.5.6. A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel fel- mondhatják.

V. ÖNRÉSZESEDÉS

Az önrészesedés biztosítási eseményenként és gépjárművenként a kár időpontjában érvényes biz- tosítási szerződés szerinti összegben kerül alkalmazásra tekintet nélkül arra, hogy a kgfb alapbiz- tosítás biztosítottját a bekövetkezett káresemény vonatkozásában teljes vagy részleges felelősség terheli.

VI. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE

VI.1. Figyelemmel a jelen feltételben foglaltak teljesülésére, a biztosító szolgáltatása – úgy a jogalap, mint az összegszerűség tekintetében – a szükséges iratok és bizonyítékok, valamint a fedezetigazolás (a díjfizetés igazolása) benyújtása utáni 15. napon esedékes.

VI.2. A biztosító a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott károkat és költségeket az általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott és a biztosítási esemény vizsgálatához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátása mellett téríti meg. A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálásához jogosult bekérni, beszerezni és ellenőrizni az alábbi dokumentumok közül azokat is, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek. Az elbíráláshoz szükséges iratok lehetnek:

VI.2.1. Kárbejelentéssel kapcsolatos biztosítási kérdőívek

– Baleseti bejelentő

– Károkozói nyilatkozat

– Kárbejelentő

– Tanúk nyilatkozatai

– Kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban

– Bankszámlaszám

– Nyilatkozat előzménykéréshez

– Ügyfél elérhetősége

– Gépjármű adatlap

– Ittassági nyilatkozat

VI.2.2. Jogalapot igazoló okiratok

– Igazságügyi szakértői vélemény

– Egyéb szakértői vélemény

– Szakhatósági iratok

– Tűzoltósági hatósági bizonyítvány

– Tűzvizsgálati jelentés

– Rendőrségi igazolás

– Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve

– Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv

– Rendőrségi határozat, amennyiben rendelkezésre áll

– Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv

– Vádirat, amennyiben rendelkezésre áll

– Bírósági határozat, amennyiben rendelkezésre áll

– Vezetői engedély

– Felelősségelismerő nyilatkozat

– Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása

– Tachográf adatlap

– Díjfizetés igazolása

– Menetlevél

– Fuvarlevél

VI.2.3. Tulajdonjogot vagy szolgáltatásra jogosultságot igazoló iratok

– Beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta)

– Egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat

– Készpénz-befizetési pénztárbizonylat

– Hagyatékátadó végzés

– Gyámhatósági rendelkezés

– Öröklési bizonyítvány

– Lemondó nyilatkozat

– Meghatalmazás

– Bank, finanszírozó, hitelező nyilatkozata, meghatalmazása

– Átruházó nyilatkozat

– Azonosítási adatlap

– Orvosi zárójelentés

– Orvosi lelet

– Ambuláns kezelőlap

– Aláírási címpéldány

– Adásvételi szerződés

– Forgalmi engedély

– Törzskönyv

– Tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos okiratok

– Üzemben tartói szerződés vagy okirat

– Gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat

– Közjegyzői okirat

– Munkáltatói nyilatkozat

– Bérleti- vagy lízingszerződés

– Szerződés gépjármű kölcsönadásról

– Forgalomból való kivonás igazolása (érvénytelenített Forgalmi engedély, ill. Törzskönyv)

– Bontási igazolás

VI.2.4. Kár összegét igazoló dokumentumok

– Javítási árajánlat

– Javítási számla

– Audatex kalkuláció

– Eurotax kalkuláció

– Eurotax káridőponti érték számítás

– Kereskedői ajánlat maradványértékre

– Bizonylat maradvány értékesítéséről

– Munkalap

– Garanciajegy

– Fotó

– Bankszámlakivonat

– Márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről

– Vámkezeléssel kapcsolatos iratok

– Szervizkönyv

– A Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gépjármű közlekedésbiztonsági alkalmas- ságáról

VI.3. A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse. Az általános feltételekben esetlegesen szereplő azon rendelkezés, mely szerint a biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez köti, nem alkalmazható.

VI.4. Ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége már egyértelműen megállapításra került, de annak összege olyan körülmények folytán, amelyekért a szerződő vagy biztosított nem felelős, a kárbejelentés beérkezésétől számított egy hónapon belül nem állapítható meg, a biztosító a biztosított kérésére a várható kárösszeg 50%-áig előleget fizethet. Amennyiben a kgfb alapbiztosítás felelőssége a bekövetkezett káresemény vonatkozásában a biztosító álláspontja szerint megállapítható, de a felelősség mértéke olyan körülmények folytán, amelyekért a szerződő vagy biztosított nem felelős még egyértelműen nem állapítható meg, úgy a biztosító a biztosított kérésére a várható kárösszeg 50%-áig előleget fizethet.

VII. KOCKÁZATKIZÁRÁS

A biztosító nem nyújt szolgáltatást, illetve nem vállalja a költségek viselését az alábbi esetek- ben (kockázatból kizárt események):

VII.1. A káresemény

VII.1.1. gépjármű versenyen vagy arra való felkészülés közben következett be;

VII.1.2. nem baleseti jelleggel következett be (pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, hűtő- vízmegfagyás stb.). Amennyiben fentiek következtében biztosítási esemény történik, úgy azt a biztosító megtéríti;

VII.1.3. a magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek intézkedései/ren- delkezései során következik be;

VII.1.4. a gépjármű jogszerű vezetőjének olyan magatartása során következett be, amely alkalmával ki akarta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól;

VII.1.5. ionizáló sugárzás hatására következett be;

VII.1.6. a gépjárműből kiszerelt vagy a gépjárműről leszerelt alkatrészeiben vagy tartozékaiban kö- vetkezett be.

VII.1.7. Felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcse- lekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károk. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etni- kai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

VII.2. Nem téríti a biztosító azokat a károkat, melyek különleges gépjárműben – például daruval felszerelt gépjármű, markológép stb. –, annak munkavégzése közben (a közúti közlekedéssel egyidejűleg történő munkavégzés esetét kivéve), vagy a közlekedésre való előkészítés során következnek be.

VII.3. Nem téríti a biztosító azon károkat, amelyek szándékos bűncselekménynek biztosított általi kísérlete vagy elkövetése során következtek be.

VII.4. Nem téríti a kárt a biztosító, ha:

VII.4.1. a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatározott módon, illetve jelleggel használták;

VII.4.2. a gépjárműveken a közlekedésrendészeti szabályok megsértésével szállítottak személyeket és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkeztében;

VII.4.3. a szerződőnek tudomása volt arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére.

VII.5. Nem téríti a biztosító a kárt, ha a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üzemeltetésében közreműködő alkalmazottai, illetve megbízottai, tagjai vagy szervei a káresemény során a gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a véralkoholszintjük meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a lég-alkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket.

VII.6. Nem téríti a biztosító az önálló üvegtörés kárt.

VIII. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT SZEMÉLY KÖTELEZETTSÉGEI

VIII.1. Kár esetén a káreseményt az Általános Vagyonbiztosítási Feltételekben (továbbiakban ÁVF) írtak szerint kell a biztosító részére bejelenteni.

VIII.2. A fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

VIII.3. Az esettel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére írásban kell bejelenteni.

VIII.4. A szerződő/biztosított csak a kárfelvétel után, illetve a biztosító előzetes, írásbeli hozzájárulásával javíttathatja, illetve rendelkezhet a sérült gépjármű helyreállításáról.

VIII.5. Amennyiben a szerződő/biztosított a szerződéskötés során olyan lényeges körülményt hallgat el vagy nem a valóságnak megfelelően tüntet fel, amely a biztosító mentesülésének vagy a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményét (lásd X. fejezet 2 pont) nem vonja maga után, hanem kizárólag a biztosítási díj megállapítására van kihatással, úgy a biztosító káresemény esetén fenntartja a jogát az elhallgatott vagy nem a valóságnak megfelelően feltüntetett körülmény ismeretében számított biztosítási díj és a valós körülmény ismeretében számított biztosítási díj arányában történő biztosítási szolgáltatás nyújtására.

VIII.6. Változásbejelentési kötelezettség

VIII.6.1. A szerződő/biztosított 5 munkanapon belül, írásban köteles a biztosítónak bejelenteni az ajánlaton, illetve az ajánlattól történő eltérés esetén a kötvényen feltüntetett adatok megváltozását.

VIII.6.2. Amennyiben a biztosítási szerződés hatálya alatt a gépjármű feletti rendelkezést korlátozó szerző- dést kötnek (elidegenítési, terhelési tilalom, zálogjog stb.) az ez irányú szerződés létrejöttét a szer- ződő köteles haladéktalanul bejelenteni.

VIII.6.3. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított a közlésre vagy a változás bejelentésre irányuló kötele- zettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosí- tott bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

VIII.6.3.1. a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte vagy VIII.6.3.2. az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetke-

zésében.

VIII.6.4. A szerződő/biztosított a gépjármű használatának ideiglenes átadásakor köteles a jogszerű haszná- lót tájékoztatni a jelen biztosítási feltételben foglalt szerződéses feltételekről, és tőle megkövetelni azok betartását.

IX. KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

A biztosított köteles a tőle elvárható módon a kárt enyhíteni és megelőzni. A felek megállapodhat- nak a biztosított személy kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított személy kármegelőzéssel és kárenyhítéssel összefüggő teendőivel kapcsolatban a biztosítóhoz for- dulhat tanácsért.

X. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

X.1. A biztosító egészben vagy részben mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a menetképtelenség indokát képező műszaki meghibásodást, üzemzavart a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üzemeltetésében közreműködő alkalmazottai, illetőleg megbízottai, tagjai vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ugyanezzel a jogkövetkezménnyel jár, ha a fenti személyek a tőlük elvárható kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségüket ugyanilyen módon elmulasztották és ez közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében, vagy a felmerült kár súlyosbodásában.

Az ÁVF X. pontjában („A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól”) fog- laltakon túlmenően a jelen feltétel értelmezésében súlyosan gondatlannak minősül többek között az a magatartás is, ha:

a) a gépjárművet fenti személyek 0,8 ezrelék véralkoholszint, illetve 0,5 mg/l légalkoholszint alatti, alkoholos befolyásoltság alatt vezették, vagy kábítószeres befolyásoltság állapotá- ban, illetve vezetésre alkalmatlan állapotban vezették, vagy a vezetést ilyen személynek engedték át;

b) szakszerűtlen üzemeltetés okozta a menetképtelenség indokát képező műszaki meghi- básodást, üzemzavart;

c) a hatóság, illetve igazságügyi műszaki szakértő megállapítása szerint a jármű a biztosí- tási esemény időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt és a biztosítási esemény ennek következménye;

d) ha a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat megsértették;

e) a gépjármű gumiabroncsa(i), vagy fékrendszere(i) nem felelt( ek) meg a közlekedésbizton- ság követelményének;

f) a kárt a gépjármű túlterhelése, vagy a rakomány szakszerűtlen rögzítése és annak elmoz- dulása okozta;

g) ha a gépjárművet végrehajtás alá vonják és a biztosított ennek ellenére tovább használja a gépjárművet, a végrehajtó felszólítására nem adja át vagy nem a felelős őrzés szabá- lyainak megfelelően jár el és a biztosítási esemény ebben az időszakban következik be.

X.2. A biztosító fenntartja a jogát a szerződés érvénytelenségére való hivatkozásra és/vagy a biztosítási szolgáltatás alóli mentesülésére, ha a szerződő/biztosított a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet ismert vagy ismernie kellett elhallgat, vagy a valóságnak nem megfelelően közöl.‌

X.3. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint mentesül a biztosító azon károk megtérítése alól, amelyek a VII. fejezetben foglalt kötelezettségek megsértése következtében keletkeztek.

X.4. Nem téríti a biztosító a kárt, ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői, illetve a gépkocsinak érvényes forgalmi engedélye, kivéve, ha a szerződő bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy gépjármű felett rendelkezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjárművet.

X.5. Nem téríti a biztosító a kárt abban az esetben, amennyiben a gépjármű vezetőjének kár időpontban meglévő véralkohol/légalkohol szintjét vagy kábítószeres befolyásoltsági állapotát, illetve vezetésre alkalmatlan állapotát azért nem lehet meghatározni, mert a gépjármű vezetője kivonja magát a rendőri intézkedés alól, vagy úgy nyilatkozik, hogy a biztosítási esemény és az alkoholszint vagy egyéb orvosi/szakértői vizsgálata között alkoholt vagy a vezetési képességre egyébként hátrányosan ható szert fogyasztott és fentiek miatt a véralkohol/légalkohol szintre vonatkozó adat vagy a vezetési képesség tekintetében egyéb lényeges körülmény kideríthetetlenné vált.

X.6. A szerződő/biztosított a gépjármű használatának ideiglenes átadásakor köteles a jogszerű használót tájékoztatni a jelen biztosítási feltételben foglalt szerződéses feltételekről, és tőle megkövetelni azok betartását.

XI. A SZERZŐDÉSBEN ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA

A szerződőre vonatkozó minden rendelkezés érvényes a biztosított személyre és mindazokra, akik igényeiket a biztosítási szerződésből érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyanúgy terheli, mint a szerződőt.

XII. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ ÉS/VAGY ÖNRÉSZESEDÉS MÓDOSÍTÁSA

XII.1. A szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét a kockázati tényezők, így különösen az alkatrészárak, vagy szervizdíjak mértékének, vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú biztosítási szerződések - kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző legfeljebb 1 éves időszakban bekövetkezett jelentős, legalább 10%-ot meghaladó változására vagy a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozására figyelemmel, a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától

kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%- os mértékben módosíthatja.

XII.2. A biztosítási díj és/vagy önrészesedés jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj és/vagy önrészesedés módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

XII.3. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül - a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatja.

XII.4. Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

XIII. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

Jelen feltételen alapuló szerződés módosítása – a feltételekben foglalt kivételekkel - kizárólag írás- ban történhet.

XIV. EGYEBEK

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései irányadóak.

XV. JELEN FELTÉTELEKNEK A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEITŐL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEI

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a feltételek rendelkezéseit, melyek a Polgári Tör- vénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

Jelen fejezet nem tartalmazza a feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi feltételektől eltérő - rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

XV.1. A Ptk. 6:451. §-ában foglaltaktól eltérően a szerződésbe a biztosított szerződőként nem léphet be (I.3. pont).

Jelen feltétel 2016. június 25. napjától hatályos.

Generali Biztosító Zrt.

Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888

Telefonos ügyfélszolgálat: +36 1 452 3333 generali.hu

Poggyászkár és gyermekülés

kiegészítő biztosítás különös feltételei (PKGYKF3)

Hatályos: 2016. június 25.

Nysz.: 19116

Tartalomjegyzék

Poggyászkár és gyermekülés kiegészítő biztosítás különös feltételei (PKGYKF3) 3

I. Általános rendelkezések 3

II. Biztosítási szolgáltatás 4

III. Területi hatály 6

IV. A szerződés megkötésének időpontja, a kockázatviselés kezdete, a biztosítási időszak,

a biztosítási díj megfizetése és a kockázatviselés megszűnése, szünetelése 6

V. Önrészesedés 7

VI. A biztosító szolgáltatásának esedékessége 7

VII. Kockázatkizárás 9

VIII. A szerződő/biztosított kötelezettségei 10

IX. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 11

X. A biztosító mentesülése 11

XI. A szerződésben érintett felek jogállása 13

XII. Biztosítási díj módosítása 13

XIII. A szerződés módosítása 13

XIV. Egyebek 13

XV. Jelen feltételeknek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő rendelkezései 13

Poggyászkár és gyermekülés kiegészítő biztosítás‌

különös feltételei (PKGYKF3)

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I.1. A biztosítás tárgya

Jelen kiegészítő biztosítási szerződésben foglaltak alapján a biztosító forintban megtéríti a biztosí- tott vagyontárgyakban bekövetkezett kárt a jelen feltételekben meghatározottak szerint.

I.2. Biztosított vagyontárgyak: a biztosított(ak) tulajdonában álló, a biztosítási esemény időpontjában a birtokukban lévő, az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjárműben magukkal vitt személyi használatú vagyontárgyai, ideértve a gépjárműben található gyermekülést is.

Nem terjed ki a biztosítási fedezet a VII. fejezetben felsorolt vagyontárgyakra.

Alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű: a Magyarországon forgalomba helyezett sze- mélygépjármű vagy 3,5 tonnát nem meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjár- mű (a továbbiakban együtt: gépjármű) amelyre vonatkozóan a biztosítási esemény bekövetkezésé- nek időpontjában a Generali Biztosító Zrt-nél (a továbbiakban: Biztosító) határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: alapbiztosítás) szerződés van érvényben.

I.3. Szerződő és biztosított

A jelen feltétel szerinti szerződés szerződője megegyezik az alapbiztosítás szerződőjével. A jelen feltétel alapján megkötött szerződés biztosítottjai az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjár- művet a biztosítási esemény bekövetkezésekor jogszerűen használó személyek (vezető és utasok). Figyelemmel arra, hogy a jelen kiegészítő biztosítási szerződés szerződője kizárólag az alap- biztosítás szerződője lehet, a szerződésbe a biztosított szerződőként nem léphet be.

I.4. Biztosítási események

I.4.1. Elemi kár

A gépjárműben elhelyezett biztosított vagyontárgyakban

– a gépjármű berendezéseinek meghibásodása, vagy villámcsapás, vagy külső tűz átterjedése folytán keletkezett tűz, illetve robbanás által,

– földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által,

– a Mercalli–Sieberg-táblázat alapján legalább 5-ös fokozatúnak jelzett földrengés által, okozott kár, azzal a feltétellel, hogy a felsorolt természeti erők az alapbiztosítási szerződésben biztosí- tott gépjármű sérülését is okozzák.

Elemi kár biztosítási eseménynek minősül az az eset is, amennyiben a gépjárműben elhelyezett biztosított vagyontárgyakban a kár azáltal következik be, hogy a felsorolt természeti erők közreha- tása folytán más tárgyak az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjárműre dőlnek vagy annak nekicsapódnak.

I.4.2. Töréskár

Az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjárműben elhelyezett biztosított vagyontárgyakban a gépjármű balesete (a gépjárműre közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő (ideértve az ember és az állat által okozott) mechanikai behatás) – során okozott sérülés, valamint idegen harmadik személy, vagy állat által, a gépjárműben okozott rongálás következtében keletkezett sérülés.

I.4.3. Lopáskár

Amennyiben a biztosított gyermekülést az alapbiztosítási szerződésben biztosított, megfelelően le- zárt gépjárműből vagy az egyéb biztosított vagyontárgyakat az alapbiztosítási szerződésben bizto- sított gépjármű megfelelően lezárt csomagtartójából vagy egyéb, a jármű belső terében kiképzett, fedéllel megfelelően lezárt tárolórekeszéből dolog elleni erőszakkal ellopják és a vagyontárgyak nem kerülnek meg.

A jelen kiegészítő biztosítási szerződés értelmében megfelelően lezártnak minősül a gépjármű, ha a lopáskár biztosítási esemény időpontjában megfelel az alábbi követelményeknek:

– nyílászáró elemeinek (utastér- vagy raktérhatároló ajtó, motorház- és csomagtérfedél, ablak- és tetőüvegezés, részlegesen vagy teljesen nyitható, ill. levehető tető) rendeltetésszerűen zárt, fel-, ill. beszerelt állapota megakadályozta a gépjárműbe erőszak nélkül történő jogtalan behatolást,

– a zárak, zárbetétek rendeltetésszerűen használhatók voltak,

– a gyárilag beépített vagy az utólag felszerelt kiegészítő vagyonvédelmi berendezés (pl. indítás- gátló) a lopáskár biztosítási esemény időpontjában üzemképes volt, és a gépjármű védelmére kész állapotba volt helyezve.

I.4.4. Rabláskár

Amennyiben a biztosított vagyontárgyakat az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjárműben tartózkodó vagy a gépjárműbe be- és kiszálló vagy a gépjárműbe be- és kirakodó biztosítottaktól elrabolják és azok nem kerülnek meg.

A jelen kiegészítő biztosítási szerződés értelmében rablásnak minősül, ha az elkövető jogtalan el- tulajdonítás céljából a biztosított vagyontárgyakat úgy szerzi meg, hogy a gépjárműben tartózkodó vagy abba be-, kiszálló vagy abba be-, kirakodó biztosított személyek ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg őket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.

II. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

II.1. Biztosítási összeg

II.1.1. A biztosító szolgáltatásának felső határa egy biztosítási időszakon belül a – biztosítási ajánlaton, illetve biztosítási kötvényen feltüntetésre kerülő – biztosítási összeg.

II.1.2. A biztosítási összeg nem függ a károsult biztosított személyek számától. Ha a biztosítási összeg nem elegendő a biztosított károsultak jelen feltételek szerint megalapozott kárigényének teljesítésé- re, a szolgáltatás az összes szolgáltatási (kártérítési) igénynek a biztosítási összeghez viszonyított arányában történik.

II.2. Totálkár esetén

II.2.1. Totálkárnak minősül, ha valamely biztosítási esemény következtében a biztosított vagyontárgy

II.2.1.1. megsemmisült,vagy

II.2.1.2. ellopták, és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig (VI. fejezet) nem került meg, vagy

II.2.1.3. elrabolták és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig (VI. fejezet) nem került meg, vagy

II.2.1.4. a megrongálódott vagyontárgy helyreállítása gazdaságtalan.

Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a biztosított vagyontárgy javítási költségei meghaladják a biztosí- tott vagyontárgy káridőponti forgalmi értéke maradványértékkel csökkentett összegét és a javítási költség a káridőponti forgalmi érték 70 %-át meghaladja. Áfa levonásra és visszatérítésre jogosult biztosított esetén a biztosító az eladási számla beérkezéséig a maradványérték bruttó összegét vonja le a biztosított vagyontárgy nettó káridőponti piaci értékéből. A biztosító a maradványérték áfa tartalmát az eladási számla benyújtása után téríti meg.

II.2.2. Totálkár esetén a biztosítási szolgáltatás számításának alapja a biztosított vagyontárgyak káridő- ponti forgalmi értéke.

Káridőponti forgalmi érték: a káresemény időpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú, jogállású és használati jellegű vagyontárgynak magyar forintban kifejezett forgalmi értéke.

II.2.3. Amennyiben a tulajdonos részéről bármely oknál fogva nem merül fel – vagy felmerül, de az utóbb bármely oknál fogva megtérül - áfa, illetve egyéb közteher (adó, adó jellegű tétel) fizetési kötelezett- ség a biztosított vagyontárgyak tekintetében, úgy abban az esetben a biztosító a biztosított vagyon- tárgy jelen bekezdés alapján számított forgalmi értékéből levonja az áfa és egyéb fel nem merült

– vagy felmerült, de bármely módon megtérült – közterhek arányosított értékét, amely arányosított értéket a biztosító olyan módon határozza meg, hogy a fel nem merült – vagy felmerült, de utóbb bármely módon megtérült - áfa és egyéb közterhek összegét szorozza a biztosított vagyontárgy ká- ridőponti értékének, valamint a fel nem merült - vagy felmerült, de utóbb bármely módon megtérült

- áfával és egyéb közterhekkel növelt vételkori számlaértéknek a hányadosával.

II.2.4. Amennyiben a biztosított áfa-levonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító az irányadó jog- szabályok szerint levonásba helyezhető áfa összegét totálkár esetén nem téríti meg.

II.2.5. A biztosított vagyontárgyra vonatkozó hatósági elidegenítési tilalom fennállása alatt bekövetkezett lopás káreseményekre a biztosító csak a biztosított vagyontárgy közterhekkel csökkentett nettó (vám és áfa nélküli) összegét téríti meg, kivéve amennyiben az illetékes hatóság a biztosítottat – neki felróható ok hiányában is – ezek megfizetésére kötelezi, és az erről szóló jogerős határozatot a biztosított a biztosító részére bemutatta.

II.2.6. A biztosítottnál maradt maradvány értéke a biztosítási szolgáltatás összegéből levonásra kerül.

II.2.7. A biztosított személy a biztosított vagyontárgyon fennálló tulajdonjogát hitelt érdemlően bizonyítani köteles, elsődlegesen a vagyontárgyak eredeti beszerzési számlájának a biztosító részére történő bemutatásával.

II.2.8. A maradvány (roncs) átvételéről a biztosító jogosult dönteni. A maradvány átvételére a biztosító nem kötelezhető.

II.2.9. Amennyiben ellopott vagy elrabolt tárgyak a kárkifizetés után megkerülnek, úgy a biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a részére kifizetett biztosítási szolgáltatást a biz- tosítónak visszafizetni. Amennyiben ellopott vagy elrabolt tárgyak a kárkifizetés után sérült állapot- ban kerülnek meg, úgy a biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a részére kifizetett biztosítási szolgáltatásból a maradványértéket a biztosítónak visszafizetni. A biztosított vagyontárgy megkerülésének tényéről a biztosító 2 munkanapon belül értesíti a biztosítottat.

II.3. Részkárok esetén

Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak (II.2.1. pont), a biztosító az alábbi szol- gáltatásokat nyújtja:

II.3.1. a helyreállítás – Magyarországon átlagosan elfogadott ár-színvonalnak megfelelő - alkatrész- illetve munkadíjárak alapján igazolt költségeinek megtérítése.

II.3.2. A biztosított személy a biztosított vagyontárgyon fennálló tulajdonjogát hitelt érdemlően bizonyítani köteles, elsődlegesen a vagyontárgyak eredeti beszerzési számlájának a biztosító részére történő bemutatásával.

II.3.3. A helyreállítást számlával kell igazolni, de a felek bizonylatok hiányában a becsült kárérték tekinte- tében megállapodást is köthetnek.

II.3.4. A helyreállítási költségből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesít.

II.3.5. A helyreállítás során a biztosított vagyontárgyon végzett változtatásokkal, minőség- vagy teljesít- ményjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségeket, esztétikai, teljesítmény- vagy más értékcsökkenést, használatkiesés miatti veszteséget vagy a javí- tás ideje alatt a biztosított vagyontárgy funkcióinak pótlására igénybe vett kölcsönzött eszközökkel kapcsolatos költségeket a biztosító nem téríti meg.

II.3.6. Amennyiben a biztosított áfa-levonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító az irányadó jog- szabályok szerint levonásba helyezhető áfa összegét részkárok esetén nem téríti meg.

II.3.7. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az áfa nélküli kalkulált, a ja- vítóiparban a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti. Ha a biztosított vagyontárgy helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti.

II.3.8. A lecserélt alkatrészek átvételéről a biztosító jogosult dönteni. A kárfelvételi jegyzőkönyv alapján leadásra kijelölt alkatrészeket, azok cseréje esetén a biztosított köteles megőrizni és bemutatni vagy a biztosító kérése alapján a biztosítónak átadni. Amennyiben a leadásra kijelölt alkatrész a biztosított vagyontárgy helyreállítását követően nem kerül átadásra a biztosítónak és a biztosított sem tudja a sérült alkatrészt bemutatni, abban az esetben a biztosító kizárólag az alkatrész javítási költségét téríti meg.

III. TERÜLETI HATÁLY

A biztosítás területi hatálya Európa területére érvényes. Európa földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosítási védelem nem terjed ki.

IV. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK IDŐPONTJA, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK, A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGFIZETÉSE ÉS A KOCKÁZATVISELÉS MEGSZŰNÉSE, SZÜNETELÉSE

IV.1. A szerződés megkötésének időpontja

A jelen kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag az alapbiztosítás megkötésével egyidejűleg ke- rülhet sor.

IV.2. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont – a felek eltérő írásbeli megállapodásának hiányában - nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0. órája.

IV.3. A biztosítási időszak

A biztosítási időszak megegyezik az alapbiztosítás biztosítási időszakával.

IV.4. A biztosítási díj megfizetése

IV.4.1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

IV.4.2. a folytatólagos biztosítási díj megfizetése az alapbiztosítás díjával együttesen, annak díjfizetési üte- mezése és módja szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben esedékes.

IV.4.3. Tekintettel arra, hogy az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítást a biztosító az alapbiz- tosítással azonos kötvényszámon tartja nyilván, így a biztosító a díjfizetés módjától függően a szerződő részére megküldött - az alapbiztosítás és kiegészítő biztosítás díját együttesen tartalmazó - díjnyomtatványon (csekk, díjbekérő) az alapbiztosítás kötvényszámát és az alapbiztosítás (kgfb) módozati megjelölését alkalmazza.

IV.5. A kockázatviselés megszűnése, szünetelése

IV.5.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyen- líti ki a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet leg- alább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja.

Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az ese- dékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító eredménytelenül hívta fel a szer- ződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

IV.5.2. Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítási díj az alapbiztosítás díjával együttesen fi- zetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik.

IV.5.3. Amennyiben a kgfb alapbiztosításban biztosított gépjárművet a magyarországi forgalomból véglegesen kivonják, úgy a biztosító kockázatviselése és a biztosítási szerződés ezzel egyi- dejűleg megszűnik.

IV.5.4. Amennyiben a kgfb alapbiztosításban biztosított gépjárművet a magyarországi forgalomból ideiglenesen kivonják, és ezen tényre tekintettel a kgfb alapbiztosítás szünetel (Gfbt. 26.§

(7) bek.) úgy a biztosító kockázatviselése és a kiegészítő biztosítási szerződés is szünetel. A szünetelés időtartama alatt a szerződő kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

IV.5.5. A biztosító kockázatviselése és a biztosítási szerződés az alapbiztosítás bármely okból törté- nő megszűnésével egyidejűleg megszűnik.

IV.5.6. A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel fel- mondhatják.

V. ÖNRÉSZESEDÉS

A biztosítási szolgáltatást a biztosító a biztosított vagyontárgyak tekintetében önrészesedés levo- nása nélkül teljesíti.

VI. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE

VI.1. Figyelemmel a jelen feltételben foglaltak teljesülésére, a biztosító szolgáltatása – úgy a jogalap, mint az összegszerűség tekintetében – a szükséges iratok és bizonyítékok, valamint a fedezetigazolás (a díjfizetés igazolása) benyújtása utáni 15. napon esedékes.

VI.2. A biztosító a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott károkat és költségeket az általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott és a biztosítási esemény vizsgálatához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátása mellett téríti meg. A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálásához jogosult bekérni, beszerezni és ellenőrizni az alábbi dokumentumok közül azokat is, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek.

VI.3. Az elbíráláshoz szükséges iratok lehetnek:

VI.3.1. Kárbejelentéssel kapcsolatos biztosítási kérdőívek

– Baleseti bejelentő

– Károkozói nyilatkozat

– Kárbejelentő

– Tanúk nyilatkozatai

– Kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban

– Bankszámlaszám

– Nyilatkozat előzménykéréshez

– Ügyfél elérhetősége

– Ittassági nyilatkozat

– Biztosítási kérdőív lopás-kárügyben

VI.3.2. Jogalapot igazoló okiratok

– Igazságügyi szakértői vélemény

– Egyéb szakértői vélemény

– Szakhatósági iratok

– Tűzoltósági hatósági bizonyítvány

– Tűzvizsgálati jelentés

– Rendőrségi igazolás

– Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve

– Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv

– Rendőrségi határozat, amennyiben rendelkezésre áll

– Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv

– Vádirat, amennyiben rendelkezésre áll

– Bírósági határozat, amennyiben rendelkezésre áll

– Vezetői engedély

– Felelősségelismerő nyilatkozat

– Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása

– Tachográf adatlap

– Zár- és kulcsszakértő szakvéleménye a kulcsvizsgálatról

– Márkaképviselet nyilatkozata a kulcsutánrendeléssel kapcsolatban

– Márkakereskedő nyilatkozata a kulcsból kinyerhető információkkal kapcsolatban

– Zár- és nyomszakértői vélemény

– Díjfizetés igazolása

– Kulcsok, távirányítók, kódkártyák és kulcsátadási jegyzőkönyv

– Menetlevél

– Fuvarlevél

VI.3.3. Tulajdonjogot vagy szolgáltatásra jogosultságot igazoló iratok

– Beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta)

– Egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat

– Készpénz-befizetési pénztárbizonylat

– Hagyatékátadó végzés

– Gyámhatósági rendelkezés

– Öröklési bizonyítvány

– Lemondó nyilatkozat

– Meghatalmazás

– Bank, finanszírozó, hitelező nyilatkozata, meghatalmazása

– Átruházó nyilatkozat

– Azonosítási adatlap

– Orvosi zárójelentés

– Orvosi lelet

– Ambuláns kezelőlap

– Aláírási címpéldány

– Adásvételi szerződés

– Forgalmi engedély

– Törzskönyv

– Tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos okiratok

– Üzemben tartói szerződés vagy okirat

– Gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat

– Közjegyzői okirat

– Munkáltatói nyilatkozat

– Szerződés gépjármű kölcsönadásról

VI.3.4. Kár összegét igazoló dokumentumok

– Javítási árajánlat

– Javítási számla

– Kereskedői ajánlat maradványértékre

– Bizonylat maradvány értékesítéséről

– Munkalap

– Garanciajegy

– Fotó

– Bankszámlakivonat

– Vámkezeléssel kapcsolatos iratok

VI.4. A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

Az általános feltételekben esetlegesen szereplő azon rendelkezés, mely szerint a biztosító a biztosí- tási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult bünte- tő- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez köti, nem alkalmazható.

VI.5. Ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége már egyértelműen megállapításra került, de annak összege olyan körülmények folytán, amelyekért a szerződő nem felelős, a kárbejelentés beérkezésétől számított egy hónapon belül nem állapítható meg, a biztosító a szerződő kérésére a várható kárösszeg 50%-áig előleget fizethet.

VII. KOCKÁZATKIZÁRÁS

A biztosító nem téríti meg a kárt az alábbi esetekben (kockázatból kizárt események):

VII.1. A kár

VII.1.1. gépjármű versenyen történő részvétel vagy arra való felkészülés közben keletkezik;

VII.1.2. nem baleseti jelleggel következik be (pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, stb.);

VII.1.3. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcse- lekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben merül fel. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;

VII.1.4. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során keletkezik;

VII.1.5. szándékos bűncselekménynek biztosított általi kísérlete vagy elkövetése során következik be;

VII.1.6. a gépjármű jogszerű vezetőjének olyan magatartása során keletkezik, amely alkalmával ki akarta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól;

VII.1.7. ionizáló sugárzás hatására következik be.

VII.2. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha

VII.2.1. nemesfémből, drágakövekből készült ékszerekben vagy azok felhasználásával készült tár- gyakban;

VII.2.2. nemes szőrmében, bélyeggyűjteményben;

VII.2.3. művészeti és egyéb szellemi alkotásban;

VII.2.4. hangszerben, fegyverben, lőszerben;

VII.2.5. készpénzben, vagy azt helyettesítő bármilyen eszközben vagy bizonylatban (bank-, illetve hi- telkártya, vásárlásra vagy szolgáltatás igénybevételére jogosító bérlet, utalvány, csekk, stb.), értékpapírban, takarékbetétkönyvben, értékcikkben, okmányokban;

VII.2.6. munkavégzés céljára szolgáló eszközökben;

VII.2.7. a gépjárművel díj ellenében szállított vagyontárgyakban;

VII.2.8. a gépjármű tartozékaiban és felszereléseiben;

VII.2.9. a személyi használat körét meghaladó vagyontárgyakban például munkaeszközök, kereső tevékenységgel kapcsolatos egyéb vagyontárgyakban (árukban) keletkezett;

VII.2.10. a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, az alap- biztosítási szerződésben biztosított gépjármű üzemeltetésében közreműködő alkalmazottai, illetve megbízottai, tagjai vagy szervei a káresemény során a gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a véralkoholszintjük meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a légalkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket;

VII.2.11. a szerződőnek/biztosítottnak tudomása volt arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére.

VII.3. Ha a javítható vagyontárgyat vagy annak javítható részét, tartozékát a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltségeket nem viseli.

VII.4. A biztosító nem téríti meg a biztosított vagyontárgyakra telepített programok újratelepítési, beszerzési (előállítási) költségét, egyedi programok esetén a forrásprogramoknak tetszőleges dokumentációból történő beviteli költségét, ideértve – dokumentáció hiányában – az újraprogramozás költségét, továbbá a biztosított vagyontárgyakon tárolt adatok tetszőleges adathordozóról (dokumentációból) történő újbóli bevitelének, beszerzésének költségét, ideértve az adatok újra előállítási költségét (pl.: megismételt adatgyűjtés, újból elvégzett kísérletek).

VII.5. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosított vagyontárgyban keletkezett értékcsökkenésre.

VIII. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

VIII.1. Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani:

VIII.1.1. A lopás, rongálás, tűz vagy robbanás által okozott káreseményt a felfedezéstől számított, a rablás káreseményt a bekövetkezésétől számított 1 napon belül be kell jelenteni az illetékes rendőrható- ságnál, az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni. A tűz- és rob- banáskárokat be kell jelenteni az illetékes tűzoltóságnál, a vad által okozott kárt a vadgazdálkodást folytató szervnél és az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni.

VIII.1.2. Törés- és elemi kár esetén a károsodott vagyontárgyat sérült állapotában kell bemutatni a biztosí- tónál.