Generali Biztosító Zrt. • Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888 • Telefonos ügyfélszolgálat: +36 1 452 3333 • generali.hu
Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)
Generali Biztosító Zrt. • Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888 • Telefonos ügyfélszolgálat: x00 0 000 0000 • xxxxxxxx.xx
Az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) a Generali Biztosító Zrt- vel kötött valamennyi vagyonbiztosítási szerződésre alkalmazásra kerü- lő általános szerződési feltételeket tartalmazzák, feltéve, hogy a bizto- sítási szerződést az Általános vagyonbiztosítási feltételre hivatkozással kötötték.
Ezen általános feltételek alapján a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) – az egyes biztosítások különös feltételei szerint – meghatá- rozott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függő- en, a biztosítási szerződésben kikötött szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát a szerződő (biztosított) által megfizetett biztosítási díj ellenében.
Az egyes biztosítások különös feltételeinek a jelen ÁVF-ben foglaltak- kal ellentétes rendelkezései esetén a különös feltételekben foglaltak az irányadóak.
I. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI
I.1. Biztosító
A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.
I.2. Szerződő
I.2.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosí- tási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fizeté- sére kötelezettséget vállal. A szerződő lehet fogyasztó, illetve fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet. Fogyasz- tónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevé- kenysége körén kívül eljáró természetes személy.
I.2.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a bizto- sító irányába jognyilatkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait.
I.2.3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a bizto- sítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
I.2.4. A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a szerződő sze- mélye jogutódlás vagy a biztosított szerződésbe való belépése folytán változik.
I.2.5. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a bizto- sítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulá- sa nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a belépő biz- tosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.
I.3. Biztosított
A biztosítani kívánt vagyontárgy megóvásában érdekelt személy.
II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE
Nysz.: 18929
II.1. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki a valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási ese- mény elkerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő).
II.1.2. A biztosítási szerződés létrejöhet
a) a felek külön írásbeli megállapodásával,
b) a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 na- pon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapo- dásnak minősül,
c) a biztosító ráutaló magatartásával. (II.1.5. pont).
II.1.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.
II.1.4. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írás- ban nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifo- gásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban fel- hívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.
II.1.5. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre a biztosítási szerző- dés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésé- től számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy
– az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogsza- bályban előírt tájékoztatás birtokában,
– a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és
– a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően tették.
Ebben az esetben a szerződés – a felek eltérő megállapodá- sának hiányában – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, a kockáza- telbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
II.1.6. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér az általános szerződési fel- tételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 na- pon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a ja- vaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvé- telétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
II.1.7. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult visszautasítani.
III. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE ÉS TERÜLETI HATÁLYA
III.1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont – a felek eltérő írás- beli megállapodásának hiányában – nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0. órája.
III.2. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerződés ellen- kező kikötést nem tartalmaz – kizárólag Magyarország területére terjed ki.
IV. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA
IV.1. A biztosítási szerződés, ha a felek másként nem állapodnak meg, határozatlan tartamú.
IV.2. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – amennyiben az a hónap első napjára esik – a biztosítási szerző- dés létrejöttének napja, egyéb esetben a következő hónap else- je. Határozott idejű szerződés esetén a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama. A felek ezen rendelkezésektől eltérhetnek.
V. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG/A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE
V.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerződő (biztosított) által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa
V.2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) értékét (túlbiztosítás). A vagyontárgy értékét meghaladó részében a biztosítási összeg- re vonatkozó megállapodás semmis. E rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszer- zésének értéke erejéig.
V.3. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb mint a biztosított vagyon- tárgy értéke (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biz- tosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányá- ban téríti meg.
V.4. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási ese- mény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a fogyasztó- nak minősülő (I.2.1. pont) szerződő fél a díjat megfelelően kiegé- szíti. (fedezetfeltöltés) Ezt a jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás tel- jesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. Ha a szerződő a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
Amennyiben a szerződő nem tekinthető fogyasztónak (I.2.1. pont), a fedezetfeltöltés joga nem illeti meg, a biztosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási ösz- szeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
V.5. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve va- gyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:
a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontár- gyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biz- tosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összeg.
b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerződéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szol- gáltatásának felső határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.
V.6. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szer- ződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön- külön kell megállapítani.
V.7. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét
a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (li- mit) meghatározásával;
b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlátozhatja.
Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási időszak alatt több esetben fordul elő biztosí-
tási esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minősülnek az azonos okokra visszavezethető ese- mények, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn.
VI. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ
A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.
VI.1. Díjfizetési kötelezettség alanya
VI.1.1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet terheli.
VI.1.2. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép (I.2.5. pont), a folyó biztosítási időszak- ban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.
VI.2. Díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága)
A biztosító a biztosítási díjat biztosítási időszakonként állapítja meg. A díjfizetési ütemet a felek a biztosítási szerződésben hatá- rozzák meg.
VI.3. Díjfizetés esedékessége
VI.3.1. A biztosítás első díja a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes. A folyta- tólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor esedékes.
VI.3.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek mi- nősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.
VI.4. A biztosítási díj módosítása
VI.4.1. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét a kockázati tényezők, így különösen a biz- tosító nyilvántartása szerinti, azonos módozatú biztosítási szerződések kárgyakoriságának vagy átlagkárának a mó- dosítás hatálybalépését megelőző naptári évben bekövetke- zett, jelentős, legalább 4%-ot meghaladó változására, vagy a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozására figyelemmel, a biztosítási szerződés következő évforduló- jának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülmé- nyekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os mérték- ben módosíthatja.
A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biz- tosító a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.
Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosítá- sokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelő- zően – felmondási idő figyelembevétele nélkül - írásban fel- mondhatja.
Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosí- tási díjat köteles megfizetni.
VI.4.2. Amennyiben a szerződő fél nem tekinthető fogyasztónak (I.2.1. pont), úgy a VI.4.1. pontban foglaltaktól függetlenül a biztosítási díj abban az esetben is módosul, ha a biztosító a biztosítási díjnak a biztosítási szerződés következő évfor- dulójának napjától kezdődő hatállyal történő módosítására tesz javaslatot a szerződő részére, és a szerződő a javasla-
tot akként fogadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti. A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a biztosítási szerződés következő évfor- dulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.
VI.5. A díjfizetés elmulasztásának következményei
VI.5.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki a biztosító – a kö- vetkezményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja.
Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fize- tési kötelezettségét nem teljesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.
VI.5.2. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a bizto- sító – a VI.5.1. pontban foglalt szabályok alkalmazásával – ered- ménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
VI.5.3. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a bizto- sítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére.
VI.6. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén
VI.6.1. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a szerződés megszű- nik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizeté- sét követelheti.
VI.6.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatvise- lése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet visszatéríti.
VII. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE
VII.1. Közlési kötelezettség
A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) kötelesek a biztosítás elvállalá- sa szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosí- tóval közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosítónak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási aján- laton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (foglal- kozási) titkot képeznek.
VII.2. Változásbejelentési kötelezettség
VII.2.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség kö- rébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen, ha
a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékű változását és ennek okát, ami a biztosítási szerződésben megjelölt bizto- sítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték válto- zást a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell bejelenteni;
b) ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött;
c) a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével;
d) a biztosított vagyontárgyak más számára történő használat- ba adását;
e) ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;
f) a biztosított vagyont érintő végrehajtási, csődeljárás, felszá- molási eljárás vagy végelszámolás megindítását;
g) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezé- sét, új gyártási ág vagy technológia bevezetését;
h) üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi időtartamra történő leállítását (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésüket;
i) a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló ténye- zők módosulását
j) kapcsolattartásra megadott elérhetőségek (így különösen posta és elektronikus levelezési cím,) megváltozását.
VII.2.2. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetőleg a biztosítási szerződés további változásbejelentési kötelezettséget is előírhatnak.
VII.3. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
VII.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szer- ződésben meghatározott lényeges körülmények változását köz- lik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszer- zéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés mó- dosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja.
Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a szerződő fél figyelmét a módosító javaslat megtételekor felhívta.
Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalom- mal hatályban marad.
Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a bizto- sító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül különö- sen, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alap- ján elutasítaná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna, díjszabása szerint magasabb biztosítási díj ellenében vállalná a kockázatot, vagy a biztosítási feltételek értelmében a kockázatot nem vállalhatja.
Jelen rendelkezések nem érintik a biztosító szerződés megtáma- dására vonatkozó jogait.
VII.5. Kármegelőzési kötelezettség
VII.5.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése ér- dekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabá- lyokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a te- lepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felismert ve- szélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek.
Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továb- bá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.
VII.5.2. A biztosító jogosult a szerződőnél és biztosítottnál a kármegelő- zésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított va- gyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműködve, a helyszínen is bármikor ellenőrizni.
VII.6. Kárenyhítési kötelezettség
VII.6.1. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában
az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.
VII.6.2. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, utasításainak megtartását ellenőrizni.
VIII. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket a szerződés vagy a különös feltételek meg- határoznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biztosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget.
IX. KÁRBEJELENTÉS, KÁRRENDEZÉS
IX.1. A szerződő (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövet- kezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított 2 munkanapon belül a biztosítónak
a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,
b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Telelefonos ügyfélszolgálat +36 1 452 3333-as számán
c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx)
d) Levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen bejelenteni.
IX.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell
a) a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását,
b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,
c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),
d) a kárrendezésben közreműködő – a szerződőt (biztosítottat) képviselő – személy vagy szervezet nevét.
Interneten, az online kárbejelentő kötelezően kitöltendő adattar- talmának a biztosító részére történő elektronikus megküldésével tehető kárbejelentés.
Hatósági eljárás lefolytatására okot adó káresemények (pl. tűz, robbanás) esetén a szerződő (biztosított) köteles azt az illetékes hatóságnak bejelenteni. Bűncselekmény, illetve szabálysértés gyanúja esetén a szerződő (biztosított) köteles rendőrségi fel- jelentést tenni és a káresemény körülményeit jegyzőkönyvben rögzíttetni.
IX.3. A különös biztosítási feltételek eltérő vagy további iratcsatolásra vonatkozó rendelkezése hiányában a biztosító a biztosítási ese- mény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi doku- mentumok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni:
a) a biztosítási szerződés dokumentumait (pl. ajánlat, kötvény), továbbá más biztosítónál azonos biztosítási érdekre megkö- tött és a biztosítási esemény napján is hatályos biztosítási szerződésre vonatkozó kötvény, vagy más igazoló doku- mentumot,
b) a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és kö- vetkezményeinek tisztázásához szükséges, illetőleg azt elő- segítő dokumentumokat (a szerződő és/vagy a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről),
c) a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál (katasztrófavé- delemi hatóságnál) történő bejelentése tényét igazoló ok- iratot, továbbá a tűzoltóság által kiállított tűzeseti hatósági bizonyítványt, egyéb határozatokat továbbá az eljárás során keletkezett szakértői véleményeket, jegyzőkönyveket és ta- núnyilatkozatokat, feltéve, hogy azok ügyfélként megismer- heti,
d) a rendőrségnél, illetve szabálysértési hatóságnál tett felje- lentésről készült jegyzőkönyv másolati példányát,
e) a büntetőeljárás során a nyomozó hatóság, ügyész vagy a bíróság által hozott határozatot, továbbá az eljárás során keletkezett szakértői véleményeket, jegyzőkönyveket és ta- núnyilatkozatokat, feltéve, hogy azok rendelkezésre állnak,
f) a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő dokumentumait, különösen: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- vagy fekvőbeteg ellátás során ke- letkezett iratokat, gyógyszerfelhasználást igazoló dokumen- tumokat,
g) a társadalombiztosítási szerv vagy más személy vagy szer- vezet által kezelt és/vagy feldolgozott, a biztosítási esemény- nyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüg- gő adatokat tartalmazó iratokat, a jogosultnak a titoktartás alóli felmentéshez adott hozzájárulását és az adatbekérés- hez szükséges felhatalmazását,
h) a kártérítési (szolgáltatási) igényt alátámasztó dokumentu- mokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleménye- ket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a biztosítási szolgáltatási igényt érvénye- sítő felet terheli,
i) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a to- vábbi károk megelőzéséhez és a kárenyhítéshez igénybevett eszközöket, erőforrások használatának költségét igazoló, illetőleg arra alkalmas iratokat,
j) a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt kedvez- ményezett pénzfelvételi jogosultságát igazoló okiratot
k) amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alap- jául szolgáló körülménnyel kapcsolatban közigazgatási, ál- lategészségügyi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett illetőleg az eljárás anyagát képező iratokat, különös tekintettel az eljárás során készült szakértői vélemé- nyekre, jegyzőkönyvekre és tanúnyilatkozatra, feltéve, hogy azok a szerződő vagy a biztosított ügyfélként megismerheti
l) esetleges tanúk nyilatkozatait a káresemény körülményeire vonatkozóan.
IX.4. A biztosító a kárbejelentés, a felvilágosítás és a rendelkezésére bo- csátott dokumentumok tartalmát ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.
IX.5. A biztosított illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
IX.6. Amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási esemény bekö- vetkezésének bejelentésére, a felvilágosítás megadására, ezek biztosító általi ellenőrzésének lehetővé tételére, illetve a biztosító szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges dokumentumok szolgáltatására vonatkozó kötele- zettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kiderít- hetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
IX.7. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyon- tárgy(ak) állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi szem- le megtartásáig, de legkésőbb a kárbejelentéstől számított 5. munkanapig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben vál- toztathat.
IX.8. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változta- tás következtében a biztosító számára fizetési kötelezett- ségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.
IX.9. Ha a biztosító részéről a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül nem történik meg a kár megszemlélése, a szerződő (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsé- rült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. Ilyen esetben a biztosítási eseménynek, illetve annak következményeinek a kárrendezé- si folyamat során történő igazolhatósága érdekében célszerű gondoskodni arról, hogy a sérült vagyontárgyak, a helyreállítást vagy kijavítást megelőzően, a kárkép és a kockázatviselési hely azonosítására alkalmas módon rögzítésre kerüljenek. Ennek megfelelő módja lehet, ha a szerződő, vagy a biztosított a koc- kázatviselési helyről és a sérült vagyontárgyakról fényképfelvéte- leket készít. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést követően, további 30 napig változatlan álla-
potban meg kell őrizni. A biztosító által legalább kárkori értéken megtérített ingó vagyontárgyak abban az esetben semmisíthető- ek meg, amennyiben a biztosító nem kívánja átvenni azokat.
IX.10. Amennyiben a szerződésre vonatkozó különös biztosítási felté- telek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatása a kár- rendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követő 15. napon esedékes.
IX.11. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegé- nek független szakértő által történő megállapítását. A független szakértő költségét a megbízó előlegezi, illetőleg viseli.
IX.12. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetőeszközben fizeti meg.
IX.13. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biz- tosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére előleget folyósíthat.
X. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE ALÓL
X.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyo- san gondatlan magatartással
a) a szerződő fél vagy a biztosított;
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzlet- vezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított tevékenység folytatásához (ideértve a biztosított vagyontárgy hasz- nálatával összefüggő tevékenységet is) közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munkakört betöltő alkalmazott- juk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy
c) a biztosított jogi személynek a vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető beosztású személy (pl. osztályveze- tő, csoportvezető, részlegvezető) vagy a biztosított tevé- kenység folytatásában közreműködő tagja, munkaválla- lója vagy megbízottja okozta.
X.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a X. 1. a)–c) pontban meghatározott személy szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesz eleget – a
VII. 5. és 6. pont szerinti – kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségének, így különösen, ha
a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visz- szatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;
b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;
c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban uta- sítást adott a kár enyhítése érdekében szükséges intéz- kedések megtételére, de a biztosított ennek nem tett eleget.
X.3. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított – a VII. 1. és a VII.
2. pontban szabályozott – a közlésre vagy a változás beje- lentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kö- telezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biz- tosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:
a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a szerződéskötéskor ismerte vagy
b) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
X.4. Amennyiben a biztosított a – IX. pontban meghatározott – kárbejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lé- nyeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövet- kezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthe- tetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
XI. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
XI.1. Megszűnik a biztosítási szerződés
a) rendes felmondással, amennyiben azt határozatlan időre kö- tötték; (XI.2.)
b) ha a határozott tartamú szerződés tartama lejár;
c) a biztosítási díj fizetésének elmulasztása esetén jelen feltétel
VI. 5.1. pontjában meghatározottak szerint;
d) a biztosítási díj változása esetén, ha a szerződő – a VI. 4.1. pontban foglaltak szerint – a szerződést a biztosítási időszak végére felmondja,
e) ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítá- si szerződés utólagos felmondása esetén a II.1.6. pontban foglaltak vagy a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén jelen feltétel VII.4. pontjában foglaltak szerint;
f) ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítá- si esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt. Ha a biztosító kockázat- viselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetke- zése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik;
g) a Xxxxx közös megegyezésével.
XI.2. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idő- vel mondhatják fel. A felmondásnak a címzetthez az évfordulót megelőző 30. nap 0. óráját megelőzően kell megérkeznie.
XI.3. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.
XI.4. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.
XI.5. A határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejáratakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt.
XII. TÖRVÉNYI ENGEDMÉNYI JOG
XII.1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelős sze- méllyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartás- ban élő hozzátartozó.
XII.2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetett szolgáltatási ösz- szeget vissza kell fizetnie.
XIII. ELÉVÜLÉS
XIII.1. A biztosítási szerződésből eredő igények 1 év elteltével évül- nek el.
XIII.2. Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik
a) a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor,
b) a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biztosítóhoz történt beérkezését követő 15. napot követő napon,
c) a biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyiben a biz- tosító által igényelt iratcsatolás vagy információszolgáltatás elmarad, a biztosító által ennek teljesítésére meghatározott határnapot követő napon, határidő hiányában a felhívást tar- talmazó levél keltétől számított 30. napot követő napon,
d) a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott tarta- mengedmény visszakövetelése iránti igény esetén a szerző- dés megszűnésének napján,
e) egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.
XIV. JELEN FELTÉTELEKNEK A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEITŐL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEI
Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza az ÁVF azon ren- delkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk) rendelke- zéseitől lényegesen eltérnek.
Jelen fejezet nem tartalmazza az ÁVF azon – a biztosító által al- kalmazott korábbi általános vagyonbiztosítási feltételektől eltérő
– rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tör- vénynek történő megfelelés érdekében került sor.
XIV.1. Jelen feltételnek a Ptk-tól lényegesen eltérő rendelkezései
XIV.1.1. A biztosítási ajánlattól eltérő tartalommal létrejött szerződéssel szembeni kifogásra nyitvaálló határidő (II.1.4. pont)
A Ptk. 6:443. § (2) bekezdésétől eltérően a szerződőnek a köt- vény kézhezvételét követően legfeljebb 15 nap áll rendelkezé- sére arra, hogy kifogását jelezze a biztosító felé, amennyiben a biztosító által kiállított kötvény a szerződő ajánlatától eltér.
XIV.1.2. A biztosítási szerződés létrejötte a biztosító ráutaló magatartá- sával (II.1.5. pont)
Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:444. §-ától – a bizto- sítási szerződés akkor is létrejön a biztosító ráutaló magatartá- sával, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak.
XIV.1.3. A biztosítási időszak határozott idejű szerződések esetében (IV.2. pont)
A Ptk. 6:447. § (2) bekezdésétől eltérően, határozott tartamú szerződések esetén – a felek eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.
XIV.1.4. A fedezetfeltöltés jogának kizárása, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak (V.4. pont)
Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:461. §-ától, a fede- zetfeltöltés joga nem illeti meg a szerződőt, ha nem minősül fo- gyasztónak.
XIV.1.5. Fizetési póthatáridő tűzése, amennyiben a szerződő a biztosítá- si díj befizetésével késedelembe esik (VI.5. pont)
Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:449. §-ától – a bizto- sító a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével hívja fel írásban a teljesítésre, ha a szerződő az esedékes bizto- sítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki.
XIV.1.6. Az elévülési időszak tartama (XIII.1. pont)
Jelen feltételek elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elé- vülési időtől. Jelen szerződésből eredő igények 1 év elteltével évülnek el.
Hatályos: 2016. június 25-étől