AD–03

AD–03

Aegon Help Baleset- és Egészségbiztosítási Szabályzat

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 4

1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI 5

2. ÁLTALÁNOS FOGALMAK 8

3. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA 11

3.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége 11

3.2. A szolgáltatás teljesítésének feltételei 12

3.3. A biztosító mentesülésének általános esetei, általános kockázatkizárások 13

4. BALESET-, EGÉSZSÉG- ÉS KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSI MODULOK 14

4.1. Biztosítási események és szolgáltatások 14

4.1.1. Balesetbôl eredô halál 14

4.1.2. Közlekedési balesetbôl eredô halál 14

4.1.3. Balesetbôl eredô rokkantság 1–100%, vagy 20–100%, vagy 50–100%

közötti mértékben 14

4.1.4. Közlekedési balesetbôl eredô rokkantság 15

4.1.5. Balesetbôl eredô kórházi ápolás 15

4.1.6. Baleseti eredetû mûtét 16

4.1.7. Baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés 16

4.1.8. Baleseti eredetû égési sérülés 17

4.1.9. Napégés 17

4.1.10. Elmaradt tanulmányok pótlása 18

4.1.11. Baleseti eredetû keresôképtelenség 18

4.1.12. Szövôdményes kullancscsípés 18

4.1.13. Állatharapás 19

4.1.14. Baleseti eredetû költségtérítés 19

4.1.15. Bármely okú halál (kockázati életbiztosítás) kizárólag a fôbiztosítottra

vagy minden biztosítottra 19

4.1.16. Rokkantság (70%-ot elérô mértékû egészségkárosodás) 20

4.1.17. Kórházi ápolás 20

4.1.18. Mûtét 21

4.1.19. Kritikus betegségek 22

4.1.20. Keresôképtelenség 28

4.2. A baleset-, egészség- és a kockázati életbiztosításhoz kapcsolódó speciális

mentesülési esetek 29

4.3. A baleset-, egészség- és a kockázati életbiztosításhoz kapcsolódó speciális kizárások 30

AD03–SZ–180322 (A5) 1

5. ORVOSI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS MODULOK 32

5.1. Biztosítási események és szolgáltatások 32

5.1.1. 24 órás orvosi call center 32

5.1.2. Második orvosi szakvélemény 32

5.2. Az orvosi segítségnyújtáshoz kapcsolódó mentesülési esetek 34

5.3. Az orvosi segítségnyújtáshoz kapcsolódó speciális kizárások 34

6. KÁRBIZTOSÍTÁSI MODULOK 34

6.1. Biztosítási események és szolgáltatások 34

6.1.1. Személyi okmányok, bankkártyák pótlása 34

6.1.2. Rablás 34

6.2. Személyi okmányok, bankkártyák pótlása biztosításhoz és rablás biztosításhoz

kapcsolódó mentesülési esetek 35

6.3. Személyi okmányok, bankkártyák pótlása biztosításhoz és rablás biztosításhoz

kapcsolódó kizárások 36

6.4. Megtérítési igény 36

6.5. A biztosított vagyontárgy megkerülése 36

7. ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS MODUL 36

7.1. Biztosítási esemény, a biztosító szolgáltatása 36

7.2. A biztosítási esemény korlátozása, mentesülés, kizárások 38

7.3. Egyéb rendelkezések, visszkereset 39

8. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTÉVEL, FENNÁLLTÁVAL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, MEGÚJÍTÁSÁVAL ÉS MEGSZŰNÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 39

8.1. A biztosítási szerzôdés létrejötte, a kockázatviselés kezdete és a szerzôdés tartama, megújítása 39

8.2. Díjváltozás, értékkövetés, a szerzôdés módosítása 41

8.2.1. Életkor miatti díjváltozás 41

8.2.2. Értékkövetés 41

8.2.3. Biztosítási évfordulót követô biztosítási díj 41

8.2.4. Biztosítottak módosítása 42

8.3. A szerzôdés és a kockázatviselés megszûnése 42

8.4. A szerzôdés területi hatálya 44

8.5. Várakozási idô 44

8.6. Közlési és változásbejelentési kötelezettség 45

8.7. Kármegelôzés, kárenyhítés 47

8.8. A biztosítási díj, díjfizetés, a díjfizetés elmulasztásának következményei 47

9. ELÉVÜLÉS 48

10. VEGYES RENDELKEZÉSEK 48

FÜGGELÉK 50

MELLÉKLETEK

I. számú Melléklet: Adatvédelmi és fogyasztóvédelmi általános ügyfél-tájékoztató 51

II. számú Melléklet: A szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumok 63

III. számú Melléklet: Tájékoztató az egészségkárosodás mértékének megállapításához (rokkantsági százalékok és égési sérülési tájékoztató, mûtéti lista) 69

Aegon Help Baleset- és Egészségbiztosítási Szabályzat

Érvényes: 2018. május 1-jei és az azt követő technikai kezdetű szerződésekre

A jelen feltételek az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt., továbbiakban biztosító, azon biztosítási szerzôdéseire érvényesek, amelyeket ezen feltételekre hivatkozással kötöttek.

Jelen feltételek elválaszthatatlan részét képezi három melléklet, így az „Adatvédelmi és fogyasztóvé- delmi általános ügyfél-tájékoztató”, „A teljesítéshez szükséges dokumentumok” és a „Tájékoztató az egészségkárosodás mértékének megállapításához”, és a Függelék.

A szerzôdésre a magyar jog szabályai érvényesek, különös tekintettel a Polgári Törvénykönyvre (Ptk), a Biztosítási tevékenységrôl szóló törvényre (Bit) és az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (Info tv) szabályaira.

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Az Aegon Help biztosítás balesetbiztosítási és egészségbiztosítási elemeket, kockázati életbiztosítást, felelôsségbiztosítást, orvosszakértôi segítségnyújtást, rablás, valamint személyi okmány, bankkártya pótlás biztosítást és baleseti költségtérítést kínál.

A szerzôdés egyéni és családi változatban köthetô; egyéni biztosítás esetén 1, családi változat ese- tében egy szerzôdés keretében legfeljebb 6 személy biztosítására van lehetôség.

A jelen feltételek értelmében a biztosító szolgáltatásának alapját képezô események (illetve egyes esetekben a biztosító szolgáltatásának megnevezése):

Balesetbiztosítás

• Balesetbôl eredô halál

• Közlekedési balesetbôl eredô halál

• Balesetbôl eredô rokkantság 1–100%, vagy 20–100%, vagy 50–100% közötti mértékben

• Közlekedési balesetbôl eredô rokkantság

• Balesetbôl eredô kórházi ápolás

• Baleseti eredetû mûtét

• Baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés

• Baleseti eredetû égési sérülés

• Napégés

• Elmaradt tanulmányok pótlása (balesetbôl eredô kórházi ápolás esetén)

• Baleseti eredetû keresôképtelenség

• Szövôdményes kullancscsípés

• Állatharapás

• Baleseti eredetû költségtérítés

Életbiztosítás

• Bármely okú halál (kockázati életbiztosítás)

Egészségbiztosítás

• Rokkantság

• Kórházi ápolás

• Mûtét

• Kritikus betegségek

• Keresôképtelenség

Kárbiztosítás

• Személyi okmányok, bankkártyák pótlása

• Rablás

• Általános felelôsségbiztosítás

Orvosi segítségnyújtás

• 24 órás orvosi call center

• Második orvosi szakvélemény

1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

1.1. Biztosító az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító), amely a biztosítási díj ellenében a jelen feltételekben meghatározott szolgáltatások teljesítésére a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben vállal kötelezettséget.

1.2. Szerzôdô az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki

• a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt;

• valamely személyhez fûzôdô jogviszonya alapján a szerzôdést az érdekelt személy javára köti meg;

• a szerzôdés megkötésére az írásbeli ajánlatot megtette, vagy a biztosító ajánlatát elfogadta, és a biztosítási szerzôdés létrejötte esetén a biztosítási díjat fizeti;

• a biztosító jognyilatkozatainak címzettje;

• a biztosítóhoz intézendô jognyilatkozatok megtételére köteles és jogosult mindaddig, amíg a biztosított a szerzôdô helyébe nem lép;

• a szerzôdés bármely eseményérôl, módosulásáról a biztosított(ak) tájékoztatására köteles.

1.3. Biztosítottak együttesen a fôbiztosított és a társbiztosított(ak).

1.3.1. Biztosított, fôbiztosított, illetve társbiztosított az a természetes személy, akire a biztosító kockázatviselése vonatkozik, és akit a biztosítási ajánlaton és ennek alapján a kötvényen biztosítottként, fôbiztosítottként, illetve társbiztosítottként megjelölnek.

A szerzôdésben szereplô társbiztosítottak körét – amennyiben az adott csomagnak családi változata elérhetô – a szerzôdô módosíthatja jelen szabályzat 8.2.4. pontja szerint.

1.3.2. A biztosítottak (fôbiztosított vagy társbiztosított) belépési életkora legalább 1 év, legfeljebb 65 év, maximális kora 75 év, amelynek elérési idôpontját követô biztosítási évfordulón az adott biztosítottra a szerzôdés legkésôbb megszûnik. A belépési és maximális életkorok ettôl eltérô szabályait az egyes biztosítási mo- dulokra vonatkozó rendelkezések tartalmazzák.

1.3.3. Nem lehet biztosított az, aki a szerzôdés megkötésének idôpontjában megváltozott munkaképességhez kapcsolódó ellátásban (így különösen, de nem kizárólagosan, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban) részesül, illetve annak megállapítására irányuló eljárás a szerzôdés megkötéséig megindult. Nem lehet biztosított az a személy továbbá, aki a szerzôdés megkötésének idôpontjában tartós (orvosilag diagnosztizált) elmebetegségben szenved, illetve beszámítási képességét elveszí- tette.

A biztosítottak foglalkozásával és sporttevékenységével kapcsolatos kizárások a jelen szabályzat 4.3.3. pontjában találhatók.

1.4. Ha a szerzôdô nem a fôbiztosított, a fôbiztosított a szerzôdésbe szerzôdôként bármikor beléphet. Társbiztosított a szerzôdésbe szerzôdôként csak a szerzôdô, a fôbiztosított és a többi társbiztosított hozzájárulásával léphet be. Amennyiben ez megtörténik, úgy

• a szerzôdô személyében bekövetkezett változásról a biztosítottnak a biztosítót és a szerzôdôt írásbeli nyilatkozattal értesítenie kell. Az értesítésig a biztosító az általa ismert szerzôdôvel kommunikálhat, így a biztosított belépési szándékáról szóló tájékoztatást is megküldi, jelezve azt is, hogy a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges;

• a belépéssel a szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át;

• a szerzôdésbe belépô biztosított köteles megtéríteni a korábbi szerzôdônek a szerzôdésre fordított költségeit, ideértve a biztosítási díjakat is;

• a folyó biztosítási idôszakban a szerzôdô és a biztosított az esedékes díjak megfizetéséért egyetemlegesen felelôs.

1.5. Ha a szerzôdô és a biztosított(ak) személye eltér, úgy

• a szerzôdés megkötéséhez és módosításához a biztosított(ak) írásbeli hozzájárulása szükséges;

• a szerzôdô kötelezettsége a biztosítottat tájékoztatni a szerzôdés tartalmáról, illetve a szerzôdést érintô valamennyi változásról;

• a biztosított(ak) hozzájárulása nélkül kötött vagy módosított biztosítási szerzôdésnek a kedvezményezett jelölését tartalmazó része nem érvényes azon biztosítottra vonatkozó biztosítási események tekintetében, amelyik biztosított hozzájárulása hiányzik. Ekkor kedvezményezettnek az érintett biztosítottat, illetôleg örökösét kell tekinteni, aki az ily módon neki járó biztosítási összegbôl a szerzôdônek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerzôdésre fordított költségeket.

1.6. Ha a biztosított kiskorú és a szerzôdést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülô köti meg, úgy a szerzôdés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. Ez szükséges akkor is, ha a biztosított a cselekvôképességében, vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvôképtelen nagykorú személy.

1.7. A biztosító a szerzôdôváltást a jelen feltételeknek megfelelô írásbeli bejelentést követô hónap elsô napjának 0. órájától, de legkorábban a szerzôdô értesítését követô 15 napon túl veszi figyelembe. A hónap 15. napjáig beérkezett igény esetén a következô hónap 1-jétôl, 15-ét követô beérkezés esetén egy teljes hónap elteltét követô hónap 1-jétôl érvényes a szerzôdô- váltás.

1.8. A biztosított a szerzôdés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében

• fôbiztosított esetén a biztosítási idôszak végével a teljes biztosítási szerzôdés megszûnik, kivéve, ha a fôbiztosított a szerzôdésbe szerzôdôként lép;

• társbiztosított esetén a biztosító kockázatviselése a biztosítási idôszak végével megszûnik a hozzájárulást visszavonó társbiztosított vonatkozásában.

1.9. Kedvezményezett az a személy, aki a balesetbiztosítási, az egészségbiztosítási és a kockázati életbiztosítási esemény bekövetkeztekor a szolgáltatás igénybevételére jogosult.

• A szerzôdô és az érintett biztosított eltérô rendelkezése hiányában a kedvezményezett a biztosított életében esedékes szolgáltatásokra a biztosított, a haláleseti szolgáltatásokra a biztosított örököse.

• Eltérô kedvezményezett az érintett biztosított és a szerzôdô egyetértésével jelölhetô.

• Egy szerzôdésben a különbözô kockázatokra az érintett biztosított életében esedékes valamennyi szolgáltatásra azonos kedvezményezett-jelölés tehetô, ugyanígy az érintett biztosított halála esetére vonatkozó valamennyi szolgáltatásra is azonos kedvezménye- zett-jelölés tehetô.

• A szolgáltatásokra – az elôbbi megszorítással – több kedvezményezett is megnevezhetô. Ez esetben a kedvezményezettség arányát egész százalékban kifejezve kell rögzíteni, a kedvezményezettek részesedése szolgáltatásonként összesen 100% lehet.

A kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak a szerzôdés tartama alatt eljutta- tott írásbeli nyilatkozattal a szerzôdô jelölheti ki, illetve módosíthatja. Ha a kedvezményezett jelöléssel érintett biztosított és a szerzôdô személye eltér, mindezekhez az érintett biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

Ha a szerzôdô a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja (visszavonhatatlan kedvezményezett jelölés), akkor a kedvezményezett kijelölését kizárólag a kedvezményezett hozzájárulásával lehet visszavonni. A vállalásról, illetve a jelölés módosí- tásának elfogadásáról a biztosítót értesíteni kell.

1.10. Kárbiztosításnál szolgáltatásra jogosultak:

• kárbiztosítási szolgáltatás esetén a biztosított tulajdonos;

• felelôsségbiztosítás esetén a károsult;

• segítségnyújtási szolgáltatásra az érintett biztosítottak.

1.11. Ügyfél: a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá aki a biztosító számára szerzôdéses ajánlatot tesz.

2. ÁLTALÁNOS FOGALMAK

2.1. Biztosítási ajánlat: A biztosítási szerzôdést megalapozó, minden lényeges adatot tartalmazó, a biztosító érvényes ajánlati nyomtatványán és mindenkori díjszabásának megfelelôen tett nyilatkozat, mellyel a szerzôdô a biztosítás megkötését kezdeményezi. Biztosítási ajánlatot kivételesen a biztosító is tehet.

2.2. Biztosítási szerzôdés: A szerzôdô ajánlata, illetve annak a biztosító általi elfogadása alapján

– kivételes esetben a biztosító nyilatkozata nélkül – létrejövô megállapodás, amelynek alap- ján a biztosító a kockázatviselés kezdete után bekövetkezô, meghatározott jövôbeli esemény (biztosítási esemény) alapján szolgáltatási összeg, illetve kár megfizetésére, vagy más szolgáltatás teljesítésére köteles, a szerzôdô pedig díj fizetésére kötelezi magát. Ha a szerzôdést a felek nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.

2.3. Biztosítási modul és biztosítási csomag:

• A biztosítási modulok az ajánlattétel (biztosító által adott ajánlat esetén az ajánlatadás) során választható legkisebb szolgáltatási egységek.

• A biztosítási modulok különbözô kombinációi biztosítási csomagokat alkotnak.

• Az egyes biztosítási csomagok közül a szerzôdô a biztosítási ajánlaton választhat, a szerzôdô választását a biztosító az általa kibocsátott kötvénnyel (fedezetet igazoló dokumentummal) fogadja el.

2.4. Biztosítási esemény: A jelen szerzôdési feltételek 4–7. fejezeteiben meghatározott események.

2.5. Biztosítási szolgáltatás: A biztosítónak a biztosítási esemény bekövetkeztekor fellépô, szolgáltatási összeg, illetve kár megfizetésére, vagy más szolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezettsége.

2.6. Biztosítási díj: A biztosító kockázatban állásának és szolgáltatásainak, a biztosító mindenkori díjszabása alapján megállapított – költségek fedezetét is tartalmazó – ellenértéke, melyet a szerzôdô köteles a biztosítónak megfizetni.

2.7. Technikai kezdet: A biztosítási ajánlattételt követô hónap 1-je, amely egyben az elsô biz- tosítási év kezdete.

2.8. Biztosítási idôszak, biztosítási év, évforduló: A biztosítási év a biztosítás tartamán be- lül 12 egymást követô hónap. A biztosítási év kezdete minden évben a szerzôdés technikai kezdetének hónapja és napja, a biztosítási év vége és – a felek eltérô rendelkezése hiányában

– egyben a szerzôdés lejáratának idôpontja a technikai kezdettôl számolt 12. hónap utolsó napja. A biztosítási év elsô hónapjának elsô napja a biztosítási évforduló. Egy biztosítási év egy biztosítási idôszaknak tekintendô, kivéve a rövidebb tartamú szerzôdéseket.

2.9. Belépési életkor: A szerzôdéskötéskor a biztosított életkorát a biztosító úgy határozza meg, hogy a technikai kezdet dátumának évszámából kivonja a biztosított születésének évszámát. Biztosítási modulonként a szerzôdés eltérô minimális és maximális belépési életkorokat ha- tározhat meg.

2.10. Aktuális életkor: A biztosítás tartama során a biztosított mindenkori aktuális életkorát a biztosító úgy határozza meg, hogy a biztosított belépési korához hozzáadja az eltelt teljes biztosítási évek számát.

2.11. Maximális életkor: Az az életkor, amelynek elérését követô biztosítási évfordulón a biz- tosítottra vonatkozó kockázatviselés megszûnik. Biztosítási modulonként a biztosító eltérô maximális életkorokat határozhat meg.

2.12. Díjesedékesség idôpontja: A választott díjfizetési gyakoriság által meghatározott díjfizetési idôszak (hónap, negyedév, félév, év) elsô napjának 0. órája.

2.13. Rendszeres biztosítási díj: A díjfizetési idôszakra esedékes, a szerzôdésben megállapított éves díj azon részlete, mely a szerzôdô által választott gyakorisággal fizetendô.

2.14. Baleset: Xxxxx feltételek szerint balesetnek minôsül a kockázatviselés ideje alatt a biztosított akaratától függetlenül hirtelen fellépô, egyszeri, külsô fizikai és/vagy kémiai behatás, amellyel összefüggésben a biztosított az egyes biztosítási eseményeknél (modulok) meghatározott idôn belül, a meghatározott károsodást szenvedi el.

Az egyes biztosítási eseményekre vonatkozó speciális szerzôdési feltételek eltérô rendelkezése hiányában jelen biztosításban nem minôsülnek balesetnek az alábbi események, így a biztosító nem viseli a kockázatot az alábbi esetekben:

• megemelés, rándulás, habituális ficam, patológiás törés;

• fagyás, kihûlés, illetve hôguta;

• napszúrás és nap általi leégés;

• szilárd, folyékony vagy légnemû anyag bevétele miatti szándékos mérgezés, illetve sérülés;

• rovar- és egyéb állatcsípés, illetve marás;

• fertôzô vagy fertôzéssel keletkezett betegség;

• a biztosított elme- vagy tudatzavarával összefüggésben bekövetkezett esemény;

• öngyilkosság vagy öngyilkossági kísérletbôl eredô sérülés;

• a biztosított fegyverviselésének vagy fegyverhasználatának során, azzal össze- függésben bekövetkezett esemény;

• orvosi mûhiba.

A Napégés (4.1.9.) és a Szövôdményes kullancscsípés (4.1.12.) modulokra a felté- telekben az adott sérülésre felsorolt speciális szolgáltatások kerülnek teljesítésre.

2.15. Közlekedési baleset: Jelen feltételek szempontjából közlekedési baleset az a baleset, amely azáltal következik be, hogy a biztosított

• közúti jármûvet vezet;

• utasként szárazföldi, vasúti vagy vízi jármûvet vagy függôvasutat, illetve közterületi liftet vesz igénybe a szállítási, utazási feltételeknek megfelelôen;

• légi utasként menetrend szerinti, illetve charter légiforgalmi eszközt az utazási feltételeknek megfelelôen használ, más tömegközlekedési eszközt az utazási (szállítási) feltételeknek megfelelôen használ;

• gyalogosként vagy kerékpárosként közterületen vagy közforgalom által el nem zárt magánterületen más közlekedési eszközzel okozott közlekedési baleset sérültje lesz;

• közúton jármûre való be- vagy kiszállásakor, illetve fel- vagy lerakodáskor szenved sérülést, de nem a rakodást végzô személyként;

• közúti eseményhez kapcsolódó tevékenységet végez, és ezzel oksági összefüggésben baleset következik be.

Nem minôsül közlekedési balesetnek, és a biztosító nem viseli a kockázatot:

• ha a gyalogos, vagy a kerékpáros (egyéb közlekedô személy) nem mozgó jármû miatt sérül meg;

• ha a jármû utasa nem a jármû, illetve más jármû haladása, illetve váratlan megállása, balesete miatt sérül meg.

2.16. Kórház: Xxxxx feltételek szempontjából kórháznak minôsül az az intézmény, amely állandó orvosi felügyeletet nyújtó, szakképzett ápolószemélyzettel rendelkezik, és az adott állam jogszabályai szerint kórházi besorolást kapott. Nem minôsül kórháznak:

• az alkoholisták és kábítószerfüggôk kezelésére szolgáló intézmény;

• a tébécés betegek kezelésére szolgáló intézmény;

• az elmebetegek, illetve elmefogyatékosok számára fenntartott intézmény vagy intézményi részleg;

• a gyógyfürdôkórház, illetve gyógyfürdôhely;

• rehabilitációs osztály, egyéb rehabilitációt végzô gyógyintézmény;

• geriátriai (idôskori) ellátást nyújtó intézmény, szociális otthon;

• az úgynevezett elfekvô betegek ápolására szakosodott intézmény vagy intézményi részleg (krónikus belgyógyászat), illetve az utógondozási feladatokat ellátó intézmény;

• hospice tevékenységet nyújtó intézmény.

2.17. Mûtét: Xxxxx feltételek szempontjából mûtétnek minôsül minden olyan terápiás célú sebészeti eljárás, amelyet kórházban, vagy egynapos ellátás nyújtására engedéllyel rendelkezô egészségügyi szolgáltatónál, az érvényes orvosszakmai szabályok betartásával végeznek. A biztosító a mûtéteket, beavatkozásokat a biztosítási szolgáltatás szempontjából öt kategóriába sorolja. Jelen szabályzat III. számú Melléklete tartalmaz egy tájékoztató listát az egyes mûtétek kategóriákba sorolásáról. A biztosító részletes, aktuális mûtéti listája és a mûtétek mûtéti kategóriákba sorolása megtekinthetô a biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx). Amennyiben az adott mûtét nem szerepel a biztosító listájában, és ugyanott kizárásra sem kerül, úgy az adott mûtét besorolását a biztosító orvosa állapítja meg.

2.18. Egyéni és családi változat: Xxxxx feltételek alapján egyéni, illetve családi változatban köthetô szerzôdés.

Egyéni változat esetén a szerzôdésben a szerzôdô lehet a biztosítottal azonos, de lehet attól eltérô személy is, de biztosítottként kizárólag egy fô szerepelhet.

A családi változatban biztosított lehet a fôbiztosított, és rajta kívül legalább 1, legfeljebb 5 társbiztosított. A szerzôdési feltételek eltérô rendelkezése hiányában a fôbiztosítottra és a társbiztosított(ak)ra ugyanazon modulok érvényesek, figyelemmel a belépési és maximális életkor kritériumok teljesítésülésére is. Ez alól kivételt képez a bármely okú haláleseti (koc- kázati élet) biztosítási modul kizárólag a fôbiztosítottra vonatkozó változata (4.1.15.1. pont), amely csak a fôbiztosítottra érvényes.

A biztosító eltérô rendelkezése hiányában, ha a szerzôdésben egy biztosított szerepel, akkor egyéni változatúnak, míg ha egynél több biztosított szerepel (fô- és társbiztosított(ak)) akkor családi változatúnak minôsül.

3. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

3.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége

A biztosító csak a jelen szerzôdés hatálya alatt, és a jelen szerzôdésben meghatározott módon bekövetkezett és bejelentett biztosítási eseményekért áll helyt.

A biztosító szolgáltatása

• a szerzôdésben meghatározott összeg megfizetésében (összegbiztosítás),

• a biztosított kárának vagy az általa okozott kárnak a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésében (kárbiztosítás), vagy

• a biztosított részére nyújtott egyéb, a szerzôdésben meghatározott szolgáltatás teljesítésében áll.

A biztosító kárbiztosítás (4.1.14., 6., 7. pontok) esetén a kifizetésnél minden esetben levonja a bármely más biztosítás keretében, vagy bármely más okból megtérült összeget, függetlenül a megtérülés jogcímétôl, és minden esetben levonja a biztosított vagyontárgy maradványértékét. Több biztosítási szerzôdés esetén – akár a biztosítónál, akár más biztosítónál áll fenn – a kár csak egyszeresen térülhet meg.

A biztosító biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével összefüggésben, a károsító ese- ményt megelôzô állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelô összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybôl annak összege kiszámítható. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a vagyontárgy helyreállításával kapcsolatban felmerült áfa megtérítésére akkor sem, ha azt a biztosított jogosult az adójából levonni, illetve visszaigényelheti.

3.2. A szolgáltatás teljesítésének feltételei

3.2.1. A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétôl számított 15 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak.

3.2.2. A biztosítási esemény bekövetkezését annak kell igazolnia, aki a szolgáltatásra igényt tart.

3.2.3. A biztosító a szolgáltatása teljesítését csak olyan okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mérté- kének meghatározásához szükségesek.

3.2.4. A biztosító teljesítéséhez szükséges dokumentumok körét a II. számú Melléklet tartalmazza.

3.2.5. A biztosítónak jogában áll a bejelentések és felvilágosítások tartalmának ellenôrzése.

3.2.6. A biztosító a balesetbiztosítási, egészségbiztosítási és kockázati életbiztosítási szolgáltatási igény elbírálásához saját orvosszakértôt vehet igénybe, akinek joga van a biztosítási eseményt felülbí- rálni. A biztosító a balesetbiztosítási és egészségbiztosítási szolgáltatások teljesítését a biztosított személyes felülvizsgálatához kötheti. A biztosító orvosszakértôjének döntései, megállapításai függetlenek minden más orvosi, vagy társadalombiztosítási szerv vagy testület, valamint más orvosszakértôk megállapításaitól, de nem zárják ki jogorvoslati eljárás igénybevételét.

3.2.7. A biztosítónak jogában áll a pénzmosás megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló, mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések betartása, illetve a kifizetés biztonsága érdekében bekérni a szerzôdôtôl, képviselôjétôl, a biztosítottaktól, a kedvezményezettektôl, jogosulttól vagy bármelyiküktôl eredeti bankszámlaszerzôdés és bankszámlakivonat bemutatását, és azokról másolat leadását.

3.2.8. A szerzôdônek, a biztosítottnak, illetve a jogosultnak minden esetben joga van olyan további bizonyítékok bemutatására, amelyeket – a bizonyítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát. A biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult büntetô vagy szabálysértési eljárás jogerôs befejezéséhez nem kötheti.

3.2.9. A szükséges okiratok költségeit annak kell viselnie, akinek azok elfogadása érdeké- ben áll. A biztosítót terheli minden olyan költség, amelyet a biztosítási igény bizonyításához igazolhatóan indokolatlanul kért.

3.2.10. A biztosítási szolgáltatás teljesítése legkésôbb az összes szükséges okmány – esetleg orvosi vizsgálat eredményének – beérkezését követô 30. napon esedékes.

3.3. A biztosító mentesülésének általános esetei, általános kockázatkizárások

3.3.1. A közlésre vagy a változásbejelentésére irányuló (a 8.6. pontban részletezett) kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerzôdô fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

Életbiztosítási és egészségbiztosítási modulok esetén a közlésre vagy változás bejelentésre vonatkozó kötelezettség megsértése esetén a biztosító csak abban az esetben mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosítás megkötésétôl, vagy az elmulasztott bejelentés kötelezô idôpontjától számítva még nem telt el 5 teljes biztosítási év.

3.3.2. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosítási ese- ményt a megadott határidôn belül (3.2.1. pont) nem jelentik be, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

3.3.3. A biztosításból kizártak:

• a radioaktív magenergia vagy ionizáló sugárzás hatásával (kivéve a terápiás célú orvosi kezelést) összefüggô események;

• a harci eseményekkel, más háborús cselekményekkel, felkelésekkel, lázadá- sokkal, terrorcselekményekkel vagy zavargásokkal összefüggô események.

Harci cselekménynek minôsül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi meg- mozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kommandó-támadás, terrorcselekmény.

4. BALESET-, EGÉSZSÉG- ÉS KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSI MODULOK

4.1. Biztosítási események és szolgáltatások

4.1.1. Balesetbôl eredô halál

Biztosítási esemény a biztosított baleset miatti, a balesettôl számított 1 éven belül, de még a biztosítottra érvényes biztosítás tartama alatt bekövetkezô halála. A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja a baleset napja.

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítottra vonatkozó, baleseti eredetû halálra szóló, a baleset idôpontjában aktuális biztosítási összeget fizeti ki.

4.1.2. Közlekedési balesetbôl eredô halál

Biztosítási esemény a biztosított közlekedési baleset miatti, a közlekedési balesettôl számított 1 éven belüli, de még a biztosítás tartama alatt bekövetkezô halála. A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja a közlekedési baleset napja.

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítottra vonatkozó, közlekedési baleseti eredetû halálra szóló, a közlekedési baleset idôpontjában aktuális biztosítási összeget fizeti ki.

4.1.3. Balesetbôl eredô rokkantság 1–100%, vagy 20–100%, vagy 50–100% közötti mér- tékben

Biztosítási esemény a biztosított olyan balesete, amely a biztosítás tartama alatt következett be, és amelynek következtében a biztosított a baleset napjától számított 2 éven belül megállapított, legalább a biztosítási kötvényen jelölt mértékû maradandó egészségkárosodást szenved el. A biztosító 1–100%, 20–100% és 50–100% közötti mérték esetén térítô baleseti rokkantsági biztosítási eseményeket különböztet meg. A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja a rokkantságot okozó baleset napja.

A megállapított egészségkárosodásokra járó szolgáltatások mértéke kizárólag a balesettel összefüggésben álló és nem az egyébként fennálló rokkantság mértékétôl függ, az összevont egészségkárosodási százalék nem haladhatja meg a 100%-ot.

4.1.3.1. Amennyiben a kötvényen a baleseti rokkantság modul megjelölt mértéke 1–100% közötti, a biztosítási esemény bekövetkezése esetén:

a) ha a baleseti eredetû rokkantság maradandó és teljes (100%-os), a biztosító a baleset idôpontjában aktuális baleseti rokkantsági modulra vonatkozó biztosítási összeget fizeti ki,

b) ha a baleseti eredetû rokkantság maradandó és részleges, és annak mértéke eléri, vagy meghaladja a 10%-ot, valamint ha a 10%-ot nem éri el, de csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést okoz, a biztosító a baleset idôpontjában aktuális baleseti rokkantsági mo- dulra vonatkozó biztosítási összegnek az egészségkárosodás mértékével azonos százalékát fizeti ki,

c) ha a baleseti eredetû rokkantság maradandó és részleges, és annak mértéke 1% és 9% közötti, de nem okoz csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést, a biztosító a baleset idôpontjában aktuális 1–9% közötti baleseti rokkantsági biztosítási összeget fizeti ki a Függelékben meghatározottak szerint.

4.1.3.2. Amennyiben a kötvényen a baleseti rokkantság modul megjelölt mértéke 20-100% közötti, úgy a biztosítási esemény bekövetkezése esetén, ha a baleseti eredetû rokkantság maradandó és részleges, és annak mértéke eléri, vagy meghaladja a 20%-ot, a biztosító a baleset idôpontjában aktuális baleseti rokkantsági modulra vonatkozó biztosítási összegnek az egészségkárosodás mértékével azonos százalékát fizeti ki.

4.1.3.3. Amennyiben a kötvényen a baleseti rokkantság modul megjelölt mértéke 50–100% közötti, úgy a biztosítási esemény bekövetkezése esetén, ha a baleseti eredetû rokkantság maradandó és részleges, és annak mértéke eléri, vagy meghaladja az 50%-ot, a biztosító a baleset idôpontjában aktuális baleseti rokkantsági modulra vonatkozó biztosítási összegnek az egészségkárosodás mértékével azonos százalékát fizeti ki.

A maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosszakértôje állapítja meg a III. számú Mellékletben található táblázatban szereplô, iránymutató értékek figyelembe vételével.

A III. számú Mellékletben nem szereplô esetekben – a jelen biztosítás vonatkozásában – a biztosító orvosszakértôje állapítja meg, hogy a biztosított normál testi vagy szellemi telje- sítôképessége milyen mértékben károsodott. A megállapításra a táblázatban felsorolt esetekben azonnal, egyébként pedig a balesetet követô 2 éven belül kerül sor.

Más orvosi testületek döntése a biztosítót nem köti, de ez nem jelenti a jogorvoslati lehetô- ségek kizárását.

A biztosító az egészségkárosodás mértékének megállapításánál nem a foglalkozással összefüggô munkaképesség-csökkenést, hanem a bármely munka végzésénél figyelembe vehetô általános funkciókiesést értékeli.

Az igény alapját képezô biztosítási esemény elôtt bármely okból már sérült vagy károsodott, funkciójában korlátozott – nem ép – testrész(ek) egészségkárosodása a biztosításból ki van zárva.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak abban az esetben áll be, ha a biztosítási esemény bejelentésére és a baleseti rokkantság mértékének megállapítására még a biztosított életében sor került.

4.1.4. Közlekedési balesetbôl eredô rokkantság

Biztosítási esemény a biztosított olyan közlekedési balesete, amely a biztosítás tartama alatt következett be, és amelynek következtében a biztosított a baleset napjától számított 2 éven belül megállapított rokkantságot szenved el. A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja a közlekedési baleset napja.

A biztosító szolgáltatásával kapcsolatos feltételek megegyeznek a balesetbôl eredô rokkantság 1–100% közötti mértékû változatára vonatkozó feltételekkel (4.1.3.1. pont), a biztosítási esemény esetén a biztosító a szolgáltatási összeg megállapításához a közlekedési baleset idô- pontjában aktuális biztosítási összeget veszi alapul.

4.1.5. Balesetbôl eredô kórházi ápolás

Biztosítási esemény a biztosított olyan balesete, amely a biztosítás tartama alatt következett be, és amely a biztosított orvosi szempontból szükséges, és a kockázatviselés alatt megkezdôdô, a baleset napjától számított 2 éven belüli kórházi ápolását idézi elô. A biztosítás nem ter- jed ki a kockázatviselés megszûnése után kezdôdô kórházi ápolásra még akkor

sem, ha az a kockázatviselés alatt bekövetkezett baleset miatt vált szükségessé. A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja a kórházi ápolást okozó baleset napja.

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a kórházi ápolás minden megkezdett napjára kifizeti a biztosítottra vonatkozó, a baleset napján aktuális napi térítési összeget.

Intenzív ápolási osztályon történt kórházi kezelési napokra a biztosító a biztosítottra vonatkozó aktuális napi térítési összeg kétszeresét fizeti ki.

4.1.6. Baleseti eredetû mûtét

Biztosítási esemény a biztosított olyan balesete, amely a biztosítás tartama alatt következett be, és amely a baleset napjától számított 2 éven belül, de még a kockázatviselés alatt a biztosított orvosi szempontból szükséges mûtétjét vonja maga után. A biztosítási esemény bekövetke- zésének idôpontja a mûtétet szükségessé tevô baleset napja.

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítottra vonatkozó baleseti mûtéti térítésre szóló, a baleset napján aktuális biztosítási összeg alábbi százalékait fizeti ki szolgáltatásként:

Szolgáltatási kategória	A kifizetés százaléka
Kis mûtétek	20%
Közepes mûtétek	40%
Nagy mûtétek	60%
Kiemelt mûtétek	100%
Kizárt mûtétek	nincs szolgáltatás

Jelen feltételek III. számú Melléklete tájékoztató listát tartalmaz az egyes mûtétek kategóri- ákba sorolásáról. A biztosító részletes, aktuális mûtéti listája és a mûtétek mûtéti kategóriákba sorolása megtekinthetô a biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx).

Amennyiben az adott mûtét nem szerepel a biztosító listájában, és ugyanott kizárásra sem kerül, úgy az adott mûtét besorolását – a mûtét jellegét és súlyosságát figyelembe véve – a biztosító orvosa állapítja meg.

Ha egy biztosítási esemény következtében ugyanazon testrészen vagy szerven több beavat- kozást végeznek, akkor az adott testrészen vagy szerven végzett mûtéti beavatkozások miatt esedékes biztosítási szolgáltatás annak a beavatkozásnak az alapján kerül meghatározásra, amely az alkalmazott eljárások közül a legmagasabb szolgáltatási kategóriába esik. A térítés csak egyszeresen jár.

Amennyiben egyazon mûtét során több testrészen vagy szerven végeznek mûtéti beavatko- zásokat, akkor a biztosítási szolgáltatás az egyes testrészeken vagy szerveken történt beavat- kozások alapján esedékes biztosítási szolgáltatások összege, de összességében nem haladhatja meg a 100%-ot.

4.1.7. Baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés

Biztosítási esemény a biztosított olyan, a biztosítás tartama alatt elszenvedett balesete, amely miatt csonttörés, csontrepedés következik be. A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja a csonttörést, csontrepedést okozó baleset napja.

Jelen feltétel szempontjából nem minôsül biztosítási eseménynek

a) a fogrepedés, a fogtörés, illetve a fogak és fogpótlások sérülése;

b) részleges, vagy elmozdulással nem járó teljes törések a kézujjcsontok és kéz- középcsontok (kivéve I. ujj), illetve a lábujjcsontok és lábközépcsontok (kivéve

I. ujj) vonatkozásában.

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítottra vonatkozó, csonttörésre szóló, a baleset napján aktuális biztosítási összeget fizeti ki. Egy baleset miatt bekövetkezett többszörös csonttörés, csontrepedés esetén a biztosító testtájanként a törések számától függet- lenül egyszeri kifizetést teljesít. Jelen feltételek szempontjából a biztosító testtájaknak tekinti a felsô végtagokat (bal és jobb külön-külön), az alsó végtagokat (bal és jobb külön-külön), a gerincoszlopot, a mellkast és a koponyát.

4.1.8. Baleseti eredetû égési sérülés

Biztosítási esemény a biztosított olyan, a biztosítás tartama alatt elszenvedett balesete, amely miatt égési sérülés következik be, ideértve a maró anyag okozta sérülést, de kizárva a sugárzó hô, illetve a napégés következményeként kialakult sérülést. A biztosítási esemény bekövet- kezésének idôpontja az égést okozó baleset napja.

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítottra vonatkozó baleseti égésre szóló, a baleset napján aktuális biztosítási összegnek az égési sérülés súlyosságától függô százalékát fizeti ki. A térítés mértéke az égési sérülés fokától és kiterjedtségétôl függôen a biztosítási összegnek az alábbi táblázat szerinti százaléka.

Súlyossági fok	Érintett testfelület nagysága (kiterjedtség)
	10–19%	20–49%	50–79%	80% felett
II. fokú	—	10%	25%	40%
III. fokú	20%	40%	100%	160%
IV. fokú	40%	80%	180%	200%

Az égési sérülés súlyossági fokának besorolását, valamint a kiterjedtségének megállapítását a jelen szabályzat III. számú Melléklete tartalmazza.

Ha a biztosított egy biztosítási esemény következtében többféle fokú és/vagy kiterjedtségû égési sérülést szenved, akkor a biztosító a szolgáltatás mértékét az egyes égési sérülések kiterjedtségének százalékos mértékét összeadva, valamint a legmagasabb fokú sérülés fokát figyelembe véve állapítja meg. A térítés mértéke légúti égési sérülés esetén a baleseti égési sérülésre szóló, a biztosítási esemény idôpontjában aktuális biztosítási összeg kétszerese.

4.1.9. Napégés

Biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosítás tartama alatt természetes napsugárzás hatására bekövetkezô, minimum II. fokú, legalább 20%-os testfelületet érintô égési sérüléssel járó leégése. A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja a napégés diagnózisban megálla- pított napja.

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító kifizeti a biztosítottra vonatkozó, a biztosítási esemény napján napégésre szóló aktuális biztosítási összeget.

4.1.10. Elmaradt tanulmányok pótlása

Biztosítási esemény a biztosítás tartama alatt bekövetkezô, a 6–25 év közötti életkorú, nap- pali tagozatos képzésben résztvevô biztosított olyan balesete, amely a biztosítottnak a baleset napjától számított 2 éven belül legalább 7 napos, folyamatos kórházi tartózkodását okozza. A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja az eseményt okozó baleset napja.

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítottra és erre az eseményre vonatkozó, a baleset napján aktuális biztosítási összeget fizeti ki.

4.1.11. Baleseti eredetû keresôképtelenség

Biztosítási esemény az a baleset, amely a biztosítás tartama alatt bekövetkezô, a 18–65 év közötti életkorú biztosítottnak a baleset napjától számított 2 éven belül kezdôdô, és a biz- tosítási kötvényen jelölt idôtartamot – 10, 20 vagy 30 naptári nap – meghaladó, folyamatos keresôképtelenségét idézi elô. A szolgáltatás egy balesetre csak egyszeresen téríthetô.

A biztosítási szerzôdés egyidejûleg többféle idôtartam változatot is tartalmazhat. A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja a keresôképtelenséget okozó baleset napja.

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítottra vonatkozó, az adott ke- resôképtelenség-változathoz tartozó, a baleset idôpontjában aktuális biztosítási összeget fizeti ki.

4.1.12. Szövôdményes kullancscsípés

Biztosítási esemény a biztosítás tartama alatt, kullancscsípés következtében kialakuló

• vírusos agyburok- és/vagy agyvelôgyulladás, illetve

• a Lyme-kór azon esetei, melyek kardiológiai és/vagy neurológiai szövôdményekkel járnak.

A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja a fentiekben részletezett szövôdményes állapot diagnózisban megállapított napja.

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítottra vonatkozó, a szövôd- ményes kullancscsípésre szóló, a biztosítási esemény napján aktuális alap biztosítási összeget fizeti ki.

Amennyiben

• vírusos agyburok- és/vagy agyvelôgyulladás vagy Lyme-kór esetén ahhoz kapcsolódóan a diagnózist követô 3 hónapon túl neurológiai tünetek tapasztalhatók, vagy

• Lyme-kórhoz kapcsolódóan a diagnózist követô 2 éven belül rendszeres gyógyszerszedést és rendszeres kardiológiai gondozást igénylô kardiológiai szövôdmények vannak

a biztosító a szövôdményes kullancscsípésre vonatkozó aktuális alap biztosítási összeg tízszeresét fizeti ki.

Ha a szövôdményes kullancscsípés a biztosított halálát okozza a diagnózist követô egy éven belül, akkor a biztosító a szövôdményes kullancscsípésre vonatkozó aktuális alap biztosítási összeg ötszörösét fizeti ki.

4.1.13. Állatharapás

Biztosítási esemény a gerinces állat általi olyan harapás, amelyet a biztosított a biztosítás tartama alatt szenvedett el, és amely következtében a bôr folytonossága megszakad, valamint amely miatt a bôr alapvetô sebtisztításán túlmenôen varrat, drainezés, vagy a roncsolt terület kimetszése szükséges. A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja az állatharapás napja.

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítottra vonatkozó, az állat- harapásra szóló, a biztosítás esemény napján aktuális biztosítási összeget fizeti ki.

4.1.14. Baleseti eredetû költségtérítés

Biztosítási esemény a biztosított jelen szerzôdés hatálya alatt bekövetkezô balesete, amellyel közvetlen okozati összefüggésben, a balesetet követô 2 éven belül, a biztosítottnak az aláb- biakban meghatározott költségei merülnek fel:

a) Szállítási költség, amennyiben a biztosítottat a baleseti sérülése következtében, a baleset helyszínérôl a kezelésére alkalmas legközelebbi orvoshoz vagy kórházba, illetve orvosi javaslatra onnan hazaszállítják.

b) A baleset során megsérült fog, mûfog, korona, híd javításának költsége, amennyiben a sérülés igazoltan a baleset következménye – kivéve az a költség, amely a baleset elôtt már meglévô fog-, mûfog-, korona-, hídhiba javítása miatt merül fel, illetve amely kivehetô mûfogsor sérülésébôl adódik.

c) Gyógyászati segédeszközök beszerzésének a költsége, amennyiben az a balesetbôl kifo- lyólag, orvos által igazoltan vált szükségessé.

Jelen pont szempontjából a 4.1.12. és 4.1.13. szerinti események is balesetnek minôsülnek.

Nem minôsül térítendô költségnek az orvosi kezeléssel, valamint a rehabilitáció- val, fürdôkúrával kapcsolatos utazási és tartózkodási költség, és a megrongálódott tárgyak javítási, újrabeszerzési költsége.

A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja a baleset napja.

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító megtéríti az a)–c) pontokban megha- tározott, számlával igazolt költségeket, a baleset idôpontjában aktuális biztosítási összeg (limit) erejéig.

4.1.15. Bármely okú halál (kockázati életbiztosítás) kizárólag a fôbiztosítottra vagy minden biztosítottra

A biztosító – a biztosítási kötvényen jelölten – kizárólag a fôbiztosítottra, valamint minden biztosítottra vonatkozó bármely okú halál biztosítási eseményt különböztet meg.

4.1.15.1. Kizárólag a fôbiztosítottra vonatkozó bármely okú halál modul esetén biztosítási esemény a fôbiztosítottnak a biztosítás tartama alatt bekövetkezô halála. A biztosítási esemény bekövet- kezésének idôpontja a halál napja.

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a fôbiztosítottra vonatkozó, a bármely okú halál modulra szóló, a halál idôpontjában aktuális biztosítási összeget fizeti ki.

4.1.15.2. Minden biztosítottra vonatkozó bármely okú halál modul esetén biztosítási esemény a biz- tosítási kötvényen jelölt bármely biztosítottnak a biztosítás tartama alatt bekövetkezô halála. A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja a halál napja.

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítottra vonatkozó, a bármely okú halál modulra szóló, a halál idôpontjában aktuális biztosítási összeget fizeti ki.

Amennyiben a biztosított – 4.1.15.1. esetén a fôbiztosított, 4.1.15.2. esetén bármely biz- tosított – halálakor a biztosítottnak van saját háztartásában nevelt 1 évesnél fiatalabb gyer- meke, úgy a biztosító, a biztosítási esemény bekövetkezése esetén, a bármely okú halál aktuális biztosítási összegén felül kifizeti a „Szülôi életbiztosítási” összeget a Függelékben meghatározottak szerint. A szolgáltatás teljesítéséhez szükséges iratokon felül annak iga- zolása is szükséges, hogy az elhunyt biztosított saját háztartásában nevelte az 1 évesnél fiatalabb gyermekét; ez a körülmény a családi pótlékra való jogosultságot igazoló határozattal is igazolható. A szolgáltatás összegét az egy évesnél fiatalabb gyermekek száma nem befolyásolja.

4.1.16. Rokkantság (70%-ot elérô mértékû egészségkárosodás)

Biztosítási esemény a biztosítás tartama alatt a 16–65 év közötti életkorú biztosított egészségi állapotának és munkaképességének olyan mértékû megváltozása, amelynek következtében a mindenkor illetékes magyar szakigazgatási szerv a biztosítás tartama alatt a biztosított egészségi állapotát 1–30% között állapítja meg.

Jelen modulban biztosított lehet az 1.3 pontban leírtak figyelembe vételével az a természetes személy, aki saját jogon nem nyugdíjas.

A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja az illetékes magyar szakigazgatási szerv a biztosítási esemény meghatározása szerinti egészségi állapotot megállapító határozatának kiadási napja, feltéve, hogy a határozat jogerôre emelkedik.

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítottra vonatkozó, a Rokkantságra szóló, a biztosítási esemény idôpontjában érvényes aktuális biztosítási összeget fizeti ki. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak abban az esetben áll be, ha a biztosítási esemény jelen modul kockázatviselése alatt következik be, és a biztosítási eseményt még a biztosított életében a biztosítónak bejelentették.

4.1.17. Kórházi ápolás

Biztosítási esemény a biztosítás tartama alatt bekövetkezô, a 16–65 év közötti életkorú biztosított orvosi szempontból szükséges, a biztosítás kockázatviselése alatt megkezdôdô, 3 napot, terhességgel és szüléssel összefüggôen nem baleseti okból eredô ápolás esetén 10 napot meghaladó, az Európai Unió valamely tagállamában történô folyamatos, kórházban (aktív fekvôbeteg-ellátó intézményben) történô ápolása.

A biztosítás nem terjed ki a kockázatviselés megszûnése után kezdôdô kórházi ápolásra még akkor sem, ha az a kockázatviselés alatt bekövetkezett baleset vagy kialakult betegség miatt vált szükségessé. A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja a kórházi ápolás elsô napja.

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a kórházi ápolás minden megkezdett napjára kifizeti a biztosítottra vonatkozó, a kórházi napi térítésre szóló, a kórházi ápolás elsô napján aktuális napi térítési összeget.

Intenzív ápolási osztályon történt kórházi kezelési napokra a biztosító a biztosítottra vonatkozó aktuális napi térítési összeg kétszeresét fizeti ki.

Jelen feltétel szempontjából nem minôsül biztosítási eseménynek a 4.3. pontban felsoroltakon túl:

a) halasztott kórházi ápolás, amelynek szükségessége a biztosító kockázatviselé- sének kezdetét megelôzôen már megállapítható volt és amelynek szükséges- ségérôl a biztosított tudott, vagy tudnia kellett;

b) a biztosított olyan kórházi ápolása, amely okozati összefüggésben áll olyan betegségekkel, vagy állapottal, amely a biztosító kockázatviselésének kezdetét megelôzô 5 évben már fennállt, és arról a biztosított tudott vagy tudnia kellett, kivéve, ha a biztosított errôl nyilatkozott és a biztosító ennek ismeretében vállalta a kockázatot;

c) a mesterséges megtermékenyítés, mûvi terhességmegszakítás és fogamzásgátlás valamennyi formájával kapcsolatos vizsgálat, beavatkozás, kórházi ápolás;

d) a krónikus vese-dialízissel kapcsolatos kórházi ápolás;

e) a pszichiátriai betegségek és egyéb nem organikus idegbetegségek miatti kórházi ápolás, a pszichoterápiás kórházi gyógykezelés;

f) az alkohol-elvonókúra, drog-, illetve egyéb függôség megszüntetésére irányuló kórházi ápolás.

4.1.18. Mûtét

Biztosítási esemény a biztosítás tartama alatt bekövetkezô, a 16-65 év közötti életkorú bizto- sított orvosi szempontból szükséges mûtéte, amelyet a kockázatviselés alatt erre engedéllyel rendelkezô orvos, Európai Unió tagállambeli egészségügyi szolgáltatónál végzett el, valamint a biztosító orvosszakértôje által összeállított részletes mûtéti listán szerepel.

A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja a mûtét napja.

A biztosító szolgáltatásával kapcsolatos feltételek megegyeznek a baleseti eredetû mûtétnél található feltételekkel (4.1.6. pont).

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítottra vonatkozó, a mûtéti térítésre szóló, a biztosítási esemény bekövetkezési idôpontjában aktuális biztosítási összegnek a mûtéti kategóriához rendelt százalékait fizeti ki szolgáltatásként.

Jelen feltétel szempontjából nem minôsül biztosítási eseménynek a 4.3. pontban és a III. számú Mellékletben felsoroltakon túl:

a) az úgynevezett halasztott mûtét, amelynek szükségessége a biztosító koc- kázatviselésének kezdetét megelôzôen már megállapítható volt és amelynek szükségességérôl a biztosított tudott, vagy tudnia kellett;

b) a biztosítotton végzett olyan mûtéti beavatkozás, amely okozati összefüggésben áll olyan betegségekkel, vagy állapottal, amely a biztosító kockázatviselésének kezdetét megelôzô 5 évben már fennállt, és arról a biztosított tudott vagy tudnia kellett, kivéve, ha a biztosított errôl nyilatkozott és a biztosító ennek ismeretében vállalta a kockázatot;

c) mesterséges megtermékenyítés és terhességmegszakítás különbözô formáival kapcsolatos mûtéti beavatkozások;

d) kockázatviselés elôtt bekövetkezett fogantatással kapcsolatos mûtéti események;

e) a magzaton végzett beavatkozások esetén a magzatot ért károsodásokra nem terjed ki a biztosítás szolgáltatása.

4.1.19. Kritikus betegségek

Biztosítási esemény a 16–65 év közötti életkorú biztosítottnak a jelen modul kockázatviselési tartama alatt bekövetkezô, a jelen pontban felsoroltak szerinti kritikus betegsége.

A szolgáltatási összeget csak abban az esetben fizeti ki a biztosító, ha a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontjában életben van, ha a biztosítási esemény bejelentésére még a biztosított életében sor került, és a szolgáltatás elbírálásához szükséges adatok beszerezhetôk.

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítottra vonatkozó, a kötvényen szereplô kritikus betegségek modulra szóló, a biztosítási esemény bekövetkezési idôpontjában aktuális biztosítási összeget fizeti ki szolgáltatásként.

A kritikus betegségekre szóló modulok alapján a biztosítási összeg csak egy ízben és egyszeresen kerülhet kifizetésre.

4.1.19.1. Daganatos kritikus betegségekre szóló modul esetén biztosítási eseménynek minôsül az alábbi:

A. Rosszindulatú daganat (rákbetegség)

Jelen feltételek szerint rosszindulatú daganatos betegségnek minôsül bizonyos sejtek kontrollálatlan növekedése és terjedése, mely a szövetek roncsolásához vezet, és amely elváltozás sebészeti kezelést, sugárkezelést és/vagy kemoterápiát tesz szükségessé, to- vábbá a betegség felismerését szövettani eredmény és szakorvosi vélemény igazolja. A környezetüket roncsoló daganattípusok mellett a leukémia, limfóma, szarkóma és Hodgkin-kór besorolású betegségek is szolgáltatási jogosultságot jelentenek.

Jelen feltétel szempontjából nem minôsül biztosítási eseménynek:

• Szövettanilag jóindulatú, pre-malignus, alacsony malignitási fokú daganat.

• A kiindulási sejt környezetére nem átterjedô (Tis /tumor in situ/ vagy Ta) daganat.

• Azon prosztata daganatok, melyek Gleason szerinti szövettani besorolása nem haladja meg a 6-os értéket, vagy nem éri el a T2N0M0 osztályozási szintet.

• Nem melanóma típusú bôrdaganatok.

• Azon melanóma, mely mélységi kiterjedése nem haladja meg az 1 mm-t és T1aN0M0 osztályba sorolt.

• Azon pajzsmirigy daganatok, melyek átmérôje nem nagyobb 2 cm-nél és T1N0M0 osztályba soroltak.

• HIV fertôzöttség mellett kialakult bármely daganatos betegség.

A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja a diagnózis felállításának legkorábbi idôpontját követô 1 hónap eltelte.

4.1.19.2. Kritikus betegségekre szóló, 7 elemû modul esetén biztosítási eseménynek minôsülnek a 4.1.19.1. pontban leírtakon kívül az alábbiak:

B. Szövetileg jóindulatú agydaganat

Jelen feltételek szerint szövetileg jóindulatú agydaganatnak minôsül az agyban elhelyez- kedô olyan daganat, mely folyamatosan, legalább 6 hónapon át fennálló idegrendszeri zavart okoz, és melynek jelenlétét képalkotó eljárás (pl. CT, MR) igazolja.

Jelen feltétel szempontjából nem minôsül biztosítási eseménynek:

• Ciszta, granulóma, az agyi erek malformációja, hematoma, tályog, akusztikus neurinoma, az agyalapi mirigy és a gerinc daganatai.

A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja a biztosítási eseményben meghatá- rozott diagnózis felállításának idôpontja.

C. Szívizominfarktus

Jelen feltételek szerint szívizominfarktusnak minôsül a szívizom egy részének, a területet ellátó koszorúér betegsége miatt fellépô, a nem megfelelô vérellátás következtében kialakuló elhalása, melyet a friss szívizomelhalásra jellemzô 2 klinikai kép, a laborató- riumi leletekben észlelt eltérések és típusos EKG kép igazol.

Jelen feltétel szempontjából nem minôsül biztosítási eseménynek:

• Az angina pectoris, egyéb akut koronária szindrómák, szívelégtelenség-, baleset-, szívizomgyulladás és szívburokgyulladás kapcsán kialakult kórkép.

A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja a betegség bekövetkeztének orvosilag megállapított idôpontját követô 1 hónap eltelte.

D. Agyi érkatasztrófa (stroke)

Jelen feltételek szerint agyi érkatasztrófának minôsül az agyszövet pusztulásához vezetô olyan esemény – koponyaûri vérzés, agyi ér embóliája vagy trombózisa –, mely folyamatosan fennálló idegrendszeri mûködési zavart okoz és ennek fennállása objektív neurológiai szakvizsgálattal az esemény után legalább 3 hónappal is megállapítható. A diagnózist képalkotó vizsgálatnak kell alátámasztania, mely igazolja a friss eseményt.

Jelen feltétel szempontjából nem minôsül biztosítási eseménynek:

• A koponyatrauma okozta agysérülés, az átmeneti agyi keringészavar (TIA), a szem vérellátását biztosító erek elváltozása (ideértve a látóideg vagy retina érelváltozásait), az egyensúlyozó vesztibuláris rendszert érintô keringési rendellenességek, továbbá a tünetmentesen lezajlott stroke, melyet kizárólag képalkotó eljárás fed fel.

A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja a maradandó, idegrendszeri károsodást okozó esemény bekövetkezése utáni 3 hónap eltelte.

E. Szív-koszorúérmûtét

Jelen feltételek szerint szív-koszorúérmûtétnek minôsül a mellkas megnyitásával járó olyan szívmûtét, amelynek célja a koszorúérrendszer koszorúérfestéssel elôzetesen igazolt, egy vagy több szûkületének vagy elzáródásának érgraft beültetésével történô áthidalása.

Jelen feltétel szempontjából nem minôsül biztosítási eseménynek:

• Az éren keresztüli behatolással, katéteres technikával végzett beavatkozás.

A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja a mûtét idôpontját követô 1 hónap eltelte.

F. Szervátültetés

Jelen feltételek szerint szervátültetésnek minôsül az olyan mûtéti beavatkozás, amelynek során a biztosított, mint szervet kapó (recipiens) testébe más személy szervezetébôl orvosi indokkal szív, tüdô, máj, hasnyálmirigy, vese vagy csontvelô kerül átültetésre.

Jelen feltétel szempontjából nem minôsül biztosítási eseménynek:

• Az ôssejtnek, a hasnyálmirigy sziget-sejtjeinek és a szaruhártyának a beültetése.

A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja a mûtét idôpontját követô 1 hónap eltelte.

G. Végstádiumú veseelégtelenség

Jelen feltételek szerint végstádiumú veseelégtelenségnek minôsül, ha mindkét vese mûködése visszafordíthatatlan módon olyan mértékben csökkent, hogy szakorvos által elrendelt és ellenôrzött tartós mûvesekezelés (dialízis) válik szükségessé.

Jelen feltétel szempontjából nem minôsül biztosítási eseménynek:

• Az a betegség, amely esetén a mûvesekezelésre idôlegesen, hevenyen fellépô vesekárosodás miatt van szükség.

A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja a rendszeres mûvesekezelés szük- ségességét megállapító szakorvosi vélemény kiállításának idôpontját követô 1 hónap eltelte.

4.1.19.3. Kritikus betegségekre szóló, 20 elemû modul esetén biztosítási eseménynek minôsülnek a 4.1.19.1. és 4.1.19.2. pontokban leírtakon kívül az alábbiak:

H. Alzheimer kór

Jelen feltételek szerint Alzheimer kórnak minôsül a gondolkodási funkciók folyamatos és tartós beszûkülésével, viselkedési zavarral és az elbutulást követôen kialakuló gyors biológiai leépüléssel jellemezhetô betegség.

A betegség csak abban az esetben biztosítási esemény, ha a diagnózis felállításának idôpontja és a bejelentés idôpontja között a betegség tünetei legalább 6 hónapja folya- matosan, tartósan fennállnak. A betegség súlyosságát és a beteg aktuális állapotát minden esetben a biztosító orvosa állapítja meg az önálló életvitelhez szükséges képességek (napi aktivitás) felmérésével. A biztosítási esemény abban az esetben igazolt, ha a vizsgált funkciók közül legalább három képesség kiesése megállapítható. A vizsgált képességek a következôk: táplálkozás, mosdás, öltözködés, helyváltoztatás és toalett használata.

Jelen feltétel szempontjából nem minôsül biztosítási eseménynek:

• Az egyéb pszichiátriai betegségek és az alkoholizmus következtében kialakult tünetegyüttes.

A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja a betegségnek a biztosító orvosa által megállapított fennállása a biztosítási eseményben meghatározottak szerint.

I. Parkinson kór

Jelen feltételek szerint Parkinson kórnak minôsül az olyan progresszív, nem akaratlagos mozgászavar, amelyet remegés, izomfeszülés, a mozgások meglassúbbodása és egyen- súlyzavar jellemez.

A betegség csak abban az esetben biztosítási esemény, ha a tünetei gyógyszeres kezeléssel nem befolyásolhatók, és a betegség lefolyása súlyosbodó jelleget mutat, valamint a min- dennapi aktivitás felméréseként vizsgált öt funkcióból legalább három tartósan, legalább 6 hónapon keresztül károsodott. A betegség súlyosságát és a beteg aktuális állapotát minden esetben a biztosító orvosa állapítja meg az önálló életvitelhez szükséges képes- ségek (napi aktivitás) felmérésével. A biztosítási esemény abban az esetben igazolt, ha a vizsgált funkciók közül legalább 3 képesség kiesése megállapítható. A vizsgált képességek a következôk: táplálkozás, mosdás, öltözködés, helyváltoztatás és toalett használata.

Jelen feltétel szempontjából nem minôsül biztosítási eseménynek:

• A gyógyszerek és a toxikus ártalmak okozta tünetcsoport.

A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja a betegségnek a biztosító orvosa által megállapított fennállása a biztosítási eseményben meghatározottak szerint.

J. Látás elvesztése

Jelen feltételek szerint a látás elvesztésének minôsül az a mindkét szemet érintô, visz- szafordíthatatlan, baleset vagy betegség következtében kialakult teljes, szakorvos által megállapított vakság, mely sem segédeszközzel, sem mûtéttel nem korrigálható.

A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja a megállapítást leíró szakorvosi vélemény kiállításának idôpontját követô 1 hónap eltelte.

K. Hallás elvesztése

Jelen feltételek szerint a hallás elvesztésének minôsül az a betegség vagy baleset kö- vetkeztében kialakult, kétoldali, teljes és végleges hallás megszûnés, melyet szakorvosi vizsgálat igazol, és sem segédeszközzel, sem mûtéttel nem korrigálható.

A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja a megállapítást leíró szakorvosi vélemény kiállításának idôpontját követô 1 hónap eltelte.

L. Beszédképesség elvesztése

Jelen feltételek szerint a beszédképesség elvesztésének minôsül az érthetô beszédképzés képességének teljes és maradandó elvesztése, melynek oka a gége visszafordíthatatlan károsodása vagy a beidegzést biztosító agyi beszédközpont betegség, daganat vagy sérülés miatti elváltozása. A beszédképesség elvesztésének legalább 6 hónapja fenn kell állnia és a kóros állapotot szakorvosnak kell megállapítania.

Jelen feltétel szempontjából nem minôsül biztosítási eseménynek:

• A beszédképesség pszichiátriai okból történô elvesztése.

A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja a kóros állapot kialakulását követô

6. hónap eltelte.

M. Végtag elvesztése

Jelen feltételek szerint végtag elvesztésének minôsül kettô vagy több végtag sérülés vagy betegség miatti elvesztése legalább csukló vagy boka szintjében.

Jelen feltétel szempontjából nem minôsül biztosítási eseménynek:

• Az öncsonkítás következtében kialakult végtagvesztés.

A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja a végtagok egyidejû elvesztésének idôpontját követô 1 hónap eltelte.

N. Kóma

Jelen feltételek szerint kómának minôsül az olyan eszméletvesztéssel járó állapot, amikor sem külsô ingerekre, sem belsô szükségletekre nem reagál a beteg, ez az állapota legalább 96 órán keresztül fennáll, és ebben az idôszakban az életben maradás csak mesterséges lélegeztetéssel biztosítható. Emellett a kóma kezdetétôl számítva legalább 30 napon át folyamatosan, tünetet eredményezô idegrendszeri károsodás áll fenn, mely a biztosító orvos-szakértôjének megítélése szerint maradandó jellegû.

Jelen feltétel szempontjából nem minôsül biztosítási eseménynek:

• Az alkohol, gyógyszer vagy kábítószer okozta kóma, valamint a mes- terségesen, orvosi eljárás keretében elôidézett eszméletlen állapot.

A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja a kóma kialakulását követô 30. nap eltelte.

O. Szívbillentyû csere, illetve helyreállítás

Jelen feltételek szerint szívbillentyû cserének, illetve helyreállításnak minôsül a mell- kas megnyitásával járó azon mûtét, amely során a szív egy vagy több billentyûjének

helyreállítására vagy cseréjére a szükséges vizsgálatok eredményei alapján, szakorvos által elrendelten kerül sor.

A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja a mûtét idôpontját követô 1 hónap eltelte.

P. Motoros neuron betegség

Jelen feltételek szerint motoros neuron betegségnek minôsül a neurológus szakorvos által megállapított amyotrophias lateralsclerosis (ALS), progressiv bulbaris paralysis, spinális izomatrofia és elsôdleges lateralsclerosis (PLS), amikor a tartós neurológiai károsodás a mozgató mûködés igazolt érintettségével legalább 3 hónapja folyamatosan fennáll.

A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja a betegség diagnózisának megálla- pítását követô 3. hónap eltelte.

Q. Szklerózis multiplex

Jelen feltételek szerint szklerózis multiplex-nek minôsül a betegség diagnózisának ideggyógyász szakorvos által történô felállítása, továbbá az alábbi feltételek teljesülése:

• a mozgató- vagy érzô rendszert érintô, legalább 6 hónapja folyamatosan fennálló tünetekben megnyilvánuló idegrendszeri károsodás, illetve

• a diagnózist alátámasztó objektív neurológiai vizsgálati eredmények megléte (pl. gerincvelôi folyadék vizsgálata, vizuális kiváltott válasz, hallási agytörzsi válasz és MRI vizsgálat).

A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja a betegség diagnózisának megálla- pítását követô 6. hónap eltelte.

R. Végtagbénulás

Jelen feltételek szerint végtagbénulásnak minôsül legalább két végtag mozgásképessé- gének betegség vagy baleset miatti, legalább 3 hónapja folyamatosan fennálló, teljes és végleges elvesztése. A mozgásképesség elvesztését, visszafordíthatatlan voltát ideggyó- gyászati vizsgálatokra alapozva szakorvosnak kell megállapítania.

Jelen feltétel szempontjából nem minôsül biztosítási eseménynek:

• A részleges bénulás, a „sokidegbetegség” (polineuropátia) következtében kialakult, vagy a vírusfertôzést követô átmeneti bénulás, a lelki ok miatt kialakult bénulás.

A betegség súlyosságát és a beteg aktuális állapotát minden esetben a biztosító orvosa állapítja meg.

A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja a végtagok megbénulásának idôpontját követô 3. hónap eltelte.

S. Harmad- vagy negyedfokú égés

Jelen feltételek szerint harmad- vagy negyedfokú égésnek minôsül a testfelület legalább 20%-át érintô III. vagy IV. fokú égési sérülés, ahol az égés súlyosságát és kiterjedését szakorvos állapítja meg a szakma szabályai alapján.

Az égési sérülés súlyossági fokának besorolását, valamint a kiterjedtségének megállapítását a jelen szabályzat III. számú Melléklete tartalmazza.

A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja az égési sérülés bekövetkezésének orvos által igazolt idôpontját követô 1 hónap eltelte.

T. Súlyos fejsérülés

Jelen feltételek szerint súlyos fejsérülésnek minôsül az agyszövet károsodása következ- tében fellépô mûködési zavar, melyet neurológus szakorvos állapít meg a diagnózist egyértelmûen igazoló valamely képalkotó eljárás vizsgálati eredményével alátámasztva.

A fejsérülést kizárólag és közvetlenül baleset, erôszakos külsô és látható behatás kell, hogy eredményezze. Az idegrendszeri károsodásnak hatással kell lennie a beteg napi aktivitási képességére. A betegség súlyosságát és a beteg aktuális állapotát minden eset- ben a biztosító orvosa állapítja meg az önálló életvitelhez szükséges képességek (napi aktivitás) felmérésével. A biztosítási esemény abban az esetben igazolt, ha a vizsgált funkciók közül legalább három képesség kiesése megállapítható a maradandó ideg- rendszeri károsodást okozó esemény bekövetkezése utáni 6. hét elteltével. A vizsgált képességek a következôk: táplálkozás, mosdás, öltözködés, helyváltoztatás, és toalett használata.

Jelen feltétel szempontjából nem minôsül biztosítási eseménynek:

• A gerincvelô sérülése, illetve a nem baleset következményeként kialakult agyi károsodás.

A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja a maradandó idegrendszeri károsodást okozó esemény bekövetkezése utáni 6. hét eltelte.

4.1.20. Keresôképtelenség

Biztosítási esemény a biztosított olyan megbetegedése, sérülése, melynek következtében a biztosítás tartama alatt a biztosított saját jogon – az arra jogosult kórház, illetve orvos által igazoltan – a magyar társadalombiztosítási szabályokban foglaltak szerint Magyarországon, legalább a biztosítási kötvényen jelölt folyamatos tartamra – 20, 30 naptári nap – keresôkép- telen állományba kerül.

Jelen modulban biztosított lehet az a 16–65 év közötti természetes személy, aki

• saját jogon táppénzre jogosult,

• saját jogon nem nyugdíjas.

Nem lehet biztosított az, aki saját jogon nem jogosult táppénzre.

Nem lehet biztosított, aki nem tesz eleget a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyug- díjakra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérôl szóló 1997. LXXX. törvényben meghatározott mértékû egészségbiztosítási járulékfizetési, vagy fôállású kisadózóként a kisadózó vállalkozások tételes adófizetési kötelezettségének. A biztosító jogosult a pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésének írásbeli igazolását kérni.

A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja a keresôképtelenség elsô napja.

A biztosító kockázatviselésének megszûnése után kezdôdô keresôképtelenség nem minôsül biztosítási eseménynek még akkor sem, ha az a kockázatviselés alatt bekövetkezô baleset vagy kialakuló betegség következménye.

Nem minôsül biztosítási eseménynek az olyan keresôképtelenségi állapot, amely állapot tartama alatt a biztosított jövedelemszerzô tevékenységet folytat.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást abban az esetben, ha a táppénzen való tartózkodásra:

• munkabaleset

• üzemi úti baleset

• foglalkozási megbetegedés

• beteg gyermek ápolása

• terhesség-szülés miatti keresôképtelenség

• veszélyeztetett terhesség miatt kerül sor.

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítottra vonatkozó, az adott keresôképtelenség-változathoz tartozó, a biztosítási esemény idôpontjában aktuális biztosítási összeget fizeti ki.

A biztosító a szolgáltatását a biztosító orvosának véleménye alapján teljesíti. A biztosító a szolgáltatás teljesítését a biztosítottnak a biztosító orvosa általi felülvizsgálatához vagy egyéb orvosi vizsgálatokhoz, igazolásokhoz (különösen a keresôképtelenség elbírálására jogosult orvos és a felülvizsgáló fôorvos igazolása) kötheti.

4.2. A baleset-, egészség- és a kockázati életbiztosításhoz kapcsolódó speciális men- tesülési esetek

4.2.1. A biztosító mentesül az élet-, egészség- és balesetbiztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosítási esemény

• a kedvezményezett szándékos magatartása miatt, vagy

• a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bûncselekményével összefüggésben, vagy

• a biztosított öngyilkossága (életbiztosítás esetén a szerzôdéskötéstôl számított 2 éven belüli öngyilkossága), öncsonkítása vagy annak kísérlete miatt, azzal ösz- szefüggésben (függetlenül attól, hogy azt a biztosított tudatzavarban követte el)

következett be.

4.2.2. Minden baleset- és egészségbiztosításhoz kapcsolódó mentesülési esetek

A 3.3.1., a 3.3.2. és a 4.2.1. pontokban meghatározott eseteken túl mentesül a biztosító a balesetbiztosítási, illetve kárbiztosítás szabályai szerint kötött egészség- biztosítási eseményekre meghatározott szolgáltatások teljesítése alól, ha a bekö- vetkezett eseményt (balesetet, egészségkárosodást vagy betegséget) jogellenesen, a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elô.

Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak minôsül különösen az a baleset, illetve betegség, amely a biztosított

• súlyosan ittas (legalább 2,5 ezrelékes véralkohol szintet elérô) állapotával, vagy

• bódító, kábító vagy más hasonló hatást kiváltó szerek fogyasztása miatti álla- potával, vagy toxikus anyagok szedésével, vagy

• nem orvosi javallatra vagy nem az elôírt adagolásban szedett altató-, nyugta- tószer, illetve gyógyszer következtében áll be, vagy

• érvényes jogosítvány nélküli vagy 0,5 ezrelékes véralkohol szintet elérô ittasság melletti gépjármûvezetésével közvetlen okozati összefüggésben következett be, és mindkét esetben más közlekedésrendészeti szabályt is megsértett, vagy

• engedélyhez kötött tevékenységnek a biztosított általi engedély nélküli végzése miatt, vagy

• munkavégzése során a munkavédelmi szabályoknak a biztosított általi súlyos megsértése miatt következett be.

A 4.1.14 tekintetében a 3.3.1. és 3.3.2. pontban meghatározott általános eseteken túl mentesül a biztosító a szolgáltatások teljesítése alól a 4.2. és a 6.2. pontokban írt mentesülési esetekben is.

4.3. A baleset-, egészség- és a kockázati életbiztosításhoz kapcsolódó speciális kizárások

4.3.1. A 3.3.3. pontban írtakon felül a biztosításból kizárt:

• extrém sporttevékenység

Extrém sportnak minôsül a társadalombiztosítási szerv által annak tekintett szabadidôs tevékenység: bázisugrás, mélybe ugrás (bungee jumping), egykezes és nyílttengeri vitorlázás, ejtôernyôzés, falmászás, hegy- és sziklamászás az

V. foktól, hôlégballonozás, jet-ski, magashegyi expedíció, mûrepülés, pap- lanernyôzés, rally, roncsautó sport, sárkányrepülés, vadvízi evezés, vízisízés. A kizárás a kockázatviselés tartama alatti, de az ajánlattételt követôen extrém sportnak minôsített sportokra is vonatkoznak (a mindenkor aktuális hivatalos besorolás szerint);

• a repülés közben bekövetkezett esemény, kivéve azok, amelyek a szervezett légi utasforgalomban utasként való részvétel során történtek;

• a HIV, hepatitis B vagy hepatitis C fertôzéssel közvetlenül vagy közvetve ösz- szefüggésben álló biztosítási események, valamint az országos vagy az egész világra kiterjedô járványok;

• a szilárd, folyékony, légnemû anyagok szándékos bevétele miatti mérgezés, sérülés, ideértve a drogok, kábítószerek által okozottak is.

4.3.2. A baleset-, egészségbiztosítási és a biztosítás megkötésétôl számított 5 éven belül bekövetkezô életbiztosítási események vonatkozásában kizártak

• a biztosított veleszületett rendellenességeivel, illetve a születés körüli idôszakban szerzett betegségekkel, állapotokkal, károsodásokkal összefüggô események;

• a biztosított testrészeinek, illetve szerveinek a kockázatviselés kezdetét meg- elôzôen már kialakult, maradandó károsodásával, illetve korábban már sérült vagy károsodott, funkciójában korlátozott testrésszel összefüggô események;

• a biztosítottnak a kockázatviselés kezdetekor már ismert betegségével, egész- ségkárosodásával, fogyatékosságával oksági összefüggésbe hozható események

feltéve, hogy a fenti pontok esetében a biztosító a kockázat összegére tekintettel egészségi kockázatfelmérést nem végzett.

4.3.3. Foglalkozással és sporttevékenységgel kapcsolatos kizárások

Kizárt az a balesetbiztosítási esemény, amely közvetlenül vagy közvetve összefüg- gésben áll a biztosított által foglalkozásszerûen mûvelt, az alábbi listában szereplô foglalkozással: akrobata, állatkerti gondozó (ragadozó állatoknál), állatszelídítô, artista, atomenergia iparban dolgozók, békefenntartó, biztonsági ôr, edzô, határôr, hegyimentô, hírszerzô, hivatásos katona, hivatásos sportoló, idegenlégiós, ipari alpinista, ipari búvár, kaszkadôr, kommandós, nyomozó, pénzszállító, pilóta, pirotechnikus, rendôr, repülôoktató, repülôszemélyzet, testôr, tûzoltó, tûzszerész, vagyonôr.

A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosítási esemény

• gépi erôvel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi jármûben, szervezett sportver- senyen vagy ilyen versenyekre való felkészülés közben, illetve

• engedély nélkül rendezett sportversenyen vagy ilyen versenyekre való felké- szülés során

következik be.

A biztosító a fentieken túl nem áll kockázatban a versenyzô sportolóknak az igazolt sporttevékenységével összefüggésben bekövetkezô biztosítási eseményekre.

Versenyzô sportolónak minôsül, aki versenyengedéllyel és sportorvosi engedéllyel rendelkezik, valamint sportegyesületi tag.

5. ORVOSI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS MODULOK

5.1. Biztosítási események és szolgáltatások

5.1.1. 24 órás orvosi call center

Egészségügyi tanácsadó vonal az év minden napján, a nap 24 órájában folyamatosan mûködô telefonos szolgáltatás, amely egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos információkat nyújt a biztosított(ak)nak a következô témákban:

• gyógyszerek összetétele, alkalmazhatósága, mellékhatásai, helyettesíthetôsége, ára,

• magyarországi orvosi-, gyermekorvosi-, fogorvosi ügyeletek elérhetôsége,

• magyarországi ügyeletes gyógyszertárak elérhetôsége,

• egyéb magyarországi egészségügyi intézmények elérhetôsége.

A fenti szolgáltatások igénybevételéhez a biztosítottnak a telefonhívás során azonosító adatokat

– biztosított neve, születési dátuma – kell megadnia, amelyek alapján a szolgáltatásszervezô ellenôrzi az igénybevétel jogosultságát.

A 24 órás orvosi call center telefonszáma: (x00) 0-000-0000. A telefonszám normál díjszabással hívható.

A szolgáltatás során nyújtott információk kizárólag tájékoztató jellegûek, és nem helyettesítik a személyes orvosi vizsgálatot.

5.1.2. Második orvosi szakvélemény

A biztosító kockázatviselésének kezdetét követôen diagnosztizált, a biztosított kivizsgálással alátámasztott súlyos betegségérôl egy független, nemzetközileg elismert, általában külföldi szakember szakvéleményének beszerzése, amely a rendelkezésre álló orvosi dokumentumok alapján készül el.

„Második orvosi szakvélemény” az alábbi, a kockázatviselés kezdetét követôen diagnosztizált betegségek esetén kérhetô:

• az életet fenyegetô rákos (rosszindulatú daganatos) megbetegedés;

• szívbetegség, szív- és érsebészeti beavatkozást igénylô betegség;

• szervátültetés;

• neurológiai és idegsebészeti betegség;

• veleszületett betegség vagy rendellenesség;

• az idegrendszer degeneratív betegségei és sclerosis multiplex;

• veseelégtelenség következtében kialakult betegség, állapot;

• az életet fenyegetô egyéb betegségek.

A biztosított(ak) a szolgáltatás iránti igényt hétköznap 8 és 20 óra között jelentheti(k) be a 24 órás orvosi call center egészségügyi tanácsadó vonalon (5.1.1. pont).

A „Második orvosi szakvélemény” szolgáltatás igénylésének feltételei:

• A biztosított a 24 órás orvosi call center telefonszámán bejelenti a szolgáltatásra vonatkozó igényét;

• A szolgáltató tájékoztatást ad a szolgáltatásról, és a biztosítottnak megküldi a szolgáltatás igénybe vételéhez szükséges kérdôívet és jogi nyilatkozatot;

• A biztosított kérdôív kitöltésével, valamint jogi nyilatkozat aláírásával, és mindezek szol- gáltató részére történô megküldésével írásban kezdeményezi a szolgáltatás igénybevételét;

• A szolgáltató a biztosítottal egyeztetett formátumban és módon (e-mail, telefax, nyomtatott formában postai küldemény) megküldi a biztosított részére a szakvéleményt.

A „Második orvosi szakvélemény” szolgáltatás egyéb feltételei, körülményei:

• Elsôdleges diagnózis megléte, amelyet egy Magyarországon mûködési engedéllyel ren- delkezô orvos a megfelelô vizsgálatok elvégzése, illetve elvégeztetése után írásba foglaltan állított fel;

• A második szakvélemény készítôje által elvárt orvosi dokumentumok rendelkezésre állása és rendelkezésre bocsátása;

• A szolgáltatásszervezô által a biztosított részére postázott kérdôív, illetve jogi nyilatkozat kitöltése, aláírása;

• A jelen pont szerinti dokumentumoknak a szolgáltatásszervezôhöz történô eljuttatása;

• A szolgáltatás keretében készített szakvélemény célja kiegészítô információ nyújtása. Nem cél egy önálló orvosi diagnózis felállítása és terápiás döntés meghozatala, ehhez ugyanis személyes orvos-beteg találkozásra van szükség. Ennek megfelelôen a szakvéleményben foglaltak felhasználásáért a biztosító, illetve a szolgáltatást nyújtó megbízottja nem tartozik felelôsséggel;

• A szakvélemény kiállítására az erre vonatkozó igény benyújtását követôen kerülhet sor. A szolgáltatás nyújtásához a szolgáltató által szükségesnek ítélt dokumentumok beérkezésétôl számított 15 munkanapon belül kap választ a biztosított;

• Az igény benyújtásának és a szolgáltatás keretében készült szakvéleménynek a nyelve – ellenkezô megállapodás hiányában – magyar;

• A pótlólagosan felmerülô orvosi vizsgálatokkal és kezelésekkel, orvosi jelentések meg- írásával, vizsgálatokkal kapcsolatos költséget és díjakat a biztosított fizeti;

• A második orvosi szakvélemény nem használható fel a biztosított kezelôorvosa döntésé- nek helyettesítésére, tekintve, hogy bármely klinikai döntés meghozatalához személyes orvos-beteg találkozás és tényleges orvosi kivizsgálás szükséges;

• A második orvosi vélemény tudományos vagy jogi bizonyítékként nem felhasználható.

Az Orvosi segítségnyújtás modulok esetén az Aegon Magyarország Biztosító Zrt. egészségügyi szolgáltató partnere az Advance Medical Hungary Kft.

5.2. Az orvosi segítségnyújtáshoz kapcsolódó speciális mentesülési esetek

Az 5.1. tekintetében a 3.3.1. és 3.3.2. pontban meghatározott általános eseteken túl mentesül a biztosító a szolgáltatások teljesítése alól a 4.2.1. pontban írt men- tesülési esetekben is.

5.3. Az orvosi segítségnyújtáshoz kapcsolódó speciális kizárások

Az 5.1.tekintetében a 3.3.3. pontban meghatározott általános kizárások érvényesek.

6. KÁRBIZTOSÍTÁSI MODULOK

6.1. Biztosítási események és szolgáltatások

6.1.1. Személyi okmányok, bankkártyák pótlása

Biztosítási esemény a biztosított Magyarország területén hatósági engedéllyel mûködô banknál vezetett lakossági folyószámlájához, hitelszámlájához kapcsolódó bank-, hitelkártyájának, va- lamint személyi okmányainak (személyi igazolvány, lakcímkártya, vezetôi engedély, útlevél) elvesztése, ellopása vagy egyéb, a biztosított akaratától független okból való megsemmisülése.

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkeztekor megtéríti a kártya és személyi okmányok letiltásának és újra beszerzésének költségeit. A biztosító a térítést kizárólag a biztosított nevére kiállított számla, banki-, okmányirodai igazolás ellenében teljesíti.

Jelen feltételek szerint nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító

• a bank-, hitelkártya elvesztése, ellopása miatt fentieken kívül bekövetkezett, a közvetlen letiltási, pótlási költségeken túlmenô károkat, felmerülô költségeket, illetve

• a személyi dokumentumok jogtalan használatából eredô károkat.

6.1.2. Rablás

Biztosítási eseménynek minôsül az eltulajdonítás, amikor a tettes

• a biztosított személyes használatú, magával vitt vagyontárgyának eltulajdonítása során a biztosított ellen erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, vagy

• a biztosítottat a személyes használatú, magával vitt vagyontárgyak eltulajdonítása érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, vagy

• a biztosított eltulajdonított, személyes használatú magával vitt vagyontárgyának megtartása végett erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

Biztosítási eseménynek minôsül továbbá a biztosított öntudatlan állapotban történô kifosztása, valamint a közvetlen testi fenyegetés nélküli rablás is, amennyiben a tettes a biztosított testén (nyakán, kezében, hátán, karján) lévô személyes használatú magával vitt vagyontárgyát váratlan, hirtelen cselekvéssel eltulajdonítja (lerántotta, letépte a biztosítottról, vagy kitépte a kezébôl).

Jelen feltételek szerint nem minôsül biztosítási eseménynek a zsebeléssel, vagy

„trükkös” lopásokkal (pl.: észrevétlenül kilopják a hátizsákból, táskából az értéket, kivágják a táskát stb.) okozott kár.

A biztosítás nem terjed ki a következô vagyontárgyakra: készpénz, valuta, bank- és hitelkártya, takarékbetétkönyv, takaréklevél, értékpapír, valamint a pénzhelyette- sítô eszközök és értékcikkek, nemesfém1, drágakô vagy igazgyöngy felhasználásá- val készített tárgyak, okirat, kézirat, terv, dokumentáció, adathordozókon tárolt adatok, saját fejlesztésû számítógépes programok.

A károk rendezésének feltétele a rendôrségnél tett feljelentés.

A biztosító szolgáltatása: megtéríti a biztosító a biztosítási esemény idôpontjában aktuális limit mértékéig a biztosított vagyontárgyakban a biztosítási esemény által okozott károk káridô- ponti, hazai javítással történô helyreállításának költségeit vagy valós újra beszerzési árát, de ezek egyike sem haladhatja meg a vagyontárgynak a káridôponti valós új értékét.

A károsodott vagyontárgyak új értéke megállapításának alapja:

• ha a termék a kár idôpontjában hazai kereskedelemben kapható, az átlagos beszerzési ár;

• amennyiben a termék hazai kereskedelemben nem kapható, a hozzá tulajdonságaiban legközelebb álló termék átlagos beszerzési ára, az eltérések értékmódosító hatásának figyelembevételével.

Azoknál a vagyontárgyaknál, amelyeknek avultsága a kár idôpontjában meghaladta a 85%-ot, a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken. A kölcsönvett (bérelt, lízingelt, vagy egyébként a biztosított birtokában lévô), a biztosított személyes használatában lévô vagyontárgyak esetén a térítés káridôponti avult értéken történik, legfeljebb a biztosított felelôsségének mértékéig. A szolgáltatás összegébôl minden esetben levonásra kerül

• a felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke,

• valamint az adóhatóságtól, illetve egyéb helyrôl visszaigényelhetô vagy egyéb okból már megtérült összeg.

6.2. Személyi okmányok, bankkártyák pótlása biztosításhoz és rablás biztosításhoz kapcsolódó speciális mentesülési esetek

A 3.3.1. és 3.3.2. pontban meghatározott általános eseteken túl mentesül a biz- tosító szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosított (szerzôdô), vagy a vele közös háztartásban élô hozzátartozója, illetôleg a bizto- sítottnak a vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottja, vagy megbízottja

• a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással okozta,

• kármegelôzési vagy kárenyhítési kötelezettségének szándékos, vagy súlyosan gondatlan megszegésébôl, vagy azzal összefüggésben keletkezett a kár.

1. Nemesfémek: jelen feltételek szerint az aranyból, ezüstbôl, platinából (a továbbiakban: nemesfém), továbbá az e fémek más fémekkel való ötvözeteibôl készült ékszer, feltéve, hogy a nemesfém tartalma eléri a 10%-ot.

Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben áll.

6.3. Személyi okmányok, bankkártyák pótlása biztosításhoz és rablás biztosításhoz kapcsolódó speciális kizárások

A 3.3.3. pontban írtakon felül a szolgáltatás nem terjed ki:

• az elôszereteti értékre;

• a gyûjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készlethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a felsoroltak megcsonkulása, hiányos volta miatt bekövet- kezett anyagi hátrányra;

• a kereskedelmi forgalom hiányosságaiból adódó károkra és többletköltségekre;

• elektronikus adatfeldolgozó berendezésen vagy adathordozó eszközön tárolt adatok, állományok törlése, elveszése, torzulása, tönkremenetele bármely ok által (pl. számítógépvírus, erôs mágneses tér, hibás programozás, módosítás, kódolás, manipulálás stb.). Ez vonatkozik a szoftverekre is;

• az értékcsökkenésre;

• az elmaradt haszonra.

6.4. Megtérítési igény

Amennyiben a biztosító a kárt vagy annak egy részét megtérítette, ôt illetik meg mindazok a jogok, amelyek a biztosítottat a kárért felelôs személlyel szemben megillették, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó.

Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles errôl a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni.

A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek elôlegezésétôl teheti függôvé. A megtérült összegbôl elsôként a biztosított követelését kell kielégíteni.

6.5. A biztosított vagyontárgy megkerülése

Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben a biztosító által teljesített szolgáltatást köteles visszatéríteni.

7. ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS MODUL

7.1. Biztosítási esemény, a biztosító szolgáltatása

A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a jelen feltételek szerint a szerzôdésben rögzített mértékig, mentesíti a biztosított(ak)at az olyan ká- rok megtérítése alól, amelyeket a biztosított az Európai Unió területén a jelen feltételekben meghatározott minôségben okozott, feltéve, hogy azokért, mint károkozó a magyar polgári jog szabályai szerint szerzôdésen kívüli kártérítési felelôsséggel tartozik.

A jelen feltételekben nem rendezett kérdésekben a 2013. évi V. törvény, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

Jelen biztosítás feltételei alapján biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító azokat a szerzôdésen kívüli személysérüléses – beleértve a sérelmi díjként jogszerûen megállapított igényeket is – és, kizárólag az Európai Unió tagállamainak területén okozott és keletkezett tárgyrongálási károkat, amelyeket a biztosított, mint

a) közúti balesetet elôidézô gyalogos;

b) kerékpár, rokkantjármû, kézi erôvel mûködtetett szállítóeszköz használója;

c) szervezett kereteken kívül hobbi- és sporttevékenységet végzô;

d) belátási képességgel nem rendelkezô, vagy korlátozott belátási képességû személyek gondozója;

e) háziállattartó

minôségében e szerzôdés hatálya alatt okozott, és a szerzôdés lejártát követôen legkésôbb 30 napon belül be is jelentett, feltéve, hogy azokért a magyar polgári jog szabályai szerint szer- zôdésen kívüli kártérítési felelôsséggel tartozik. Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott elôre és nem is kellett elôre látnia.

A háziállattartói minôségben gépjármûben okozott károkat a biztosító kizárólag abban az esetben téríti, ha az állat és a gépjármû között közvetlen fizikai kapcsolat jött létre (harapás, rúgás, ütközés, stb.), és a kár ezzel közvetlen vagy az ebbôl kiinduló okozati és szükségszerû összefüggésben keletkezett, kivéve az olyan következményi károkat, amelyek nem mutatnak ésszerû, szerves összefüggést a káreseménnyel, és idôben is távoliak.

Biztosítási esemény bejelentése: A biztosított a felelôsségi kárigény tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bejelentési kötelezettség megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mellett – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerzôdésben – a fentiekben – meghatározott minôségben okozott kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményrôl szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot. Minden esetben lehetôvé kell tenni a biztosító számára a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát.

A biztosító szolgáltatása:

• Felelôsségbiztosítási szerzôdés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerzô- désben megállapított módon és mértékben mentesítse ôt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles. A biztosító a károkat

– beleértve a sérelemdíjat is – biztosítási eseményenként a szerzôdésben megjelölt felsô határig téríti meg.

• A biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesítheti, azonban a károsult – ha jogszabály eltérôen nem rendelkezik – nem érvényesítheti kárigényét közvetlenül a biztosítóval szemben. A biztosított akkor követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, ha a károsult követelését ô egyenlítette ki.

• Jelen biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy elôzetes jóváhagyásával merültek fel a biztosítási összeg keretein belül.

• A biztosító jelen szerzôdés alapján bejelentett kárigények esetén nem téríti a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

• Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosí- tottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

• A felelôsségbiztosítás hatálya az Európai Unió tagállamainak területe, de a kártérítési felelôsség és annak mértéke a magyar jog szabályai szerint kerül megállapításra.

• Amennyiben a biztosítási esemény kapcsán károsult(ak) járadékjogosulttá válik(nak), akkor a biztosító által teljesítendô kifizetések összegébe az eseményenként meghatározott limitig a járadék tôkeértéke is beleszámítandó. A várható járadék-kifizetések tôkeértéké- nek megállapításánál (tôkésítés) a biztosító a járadékos várható halandóságát, az aktuális járadéknagyságot, a technikai kamatra vonatkozó elôírásokat figyelembe véve jár el.

• Amennyiben a biztosított háziállata ütközéssel okoz kárt gépjármûben, a szolgáltatási igény bejelentéséhez szükséges állatorvosi igazolás arról, hogy a háziállat az ütközés következtében sérült vagy elpusztult.

7.2. A biztosítási esemény korlátozása, mentesülés, kizárások

A jelen feltételek szerint nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket:

• a biztosítottak szándékosan okoztak;

• a biztosítottak egymásnak vagy hozzátartozóiknak okoztak;

• a biztosított, mint 12 éves kort betöltött személy okozott és gondozója kár- térítési felelôsséggel tartozik, ha a gondozott ellen szándékos cselekménye miatt szabálysértési, vagy büntetôeljárás indult és büntethetôséget kizáró ok áll fenn;

• a biztosítottak társadalombiztosítási jogviszonyt megalapozó keresô foglalko- zásuk végzése során, illetve azzal összefüggésben okoztak;

• a biztosítottak motoros jármû2 üzembentartójaként, használójaként okoztak;

• a biztosítottak vízi- és légi jármû, illetve gépi meghajtású sporteszközök használatával okoztak;

• a biztosítottak kötelezô gépjármû felelôsségbiztosítás hatálya alatt álló rok- kantjármû használatával okoztak;

• a biztosítottak a környezet3 szennyezésével okoztak;

2. Xxxxx (a KRESZ meghatározása szerint): közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott mun- kagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erôvel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék – ha sík úton önerejébôl 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska – azonban nem minôsül jármûnek. Az ilyen eszközökkel közlekedô személyek gyalogosoknak minôsülnek.

3. Környezetszennyezés: 1995. évi LIII. Tv (Kvt.) A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerint

• a biztosítottak állati erô munkavégzésre való használata közben, vagy azzal összefüggésben okoztak;

• a biztosított állatai növényi kultúrákban okoztak.

Nem téríti meg a biztosító azon vagyontárgyakban okozott tárgyrongálási ká- rokat, melyek a káresemény idôpontjában – bármely okból – a biztosított(ak) használatában, megôrzésében voltak, függetlenül attól, hogy a károk biztosítási eseménnyel összefüggésben következtek be.

Továbbá jelen felelôsségbiztosítási szerzôdés alapján nem teljesíthetôek a biztosítási esemény által okozott tárgyrongálási károkkal összefüggô sérelemdíjak, illetve a károsodott vagyontárgy javítása/helyreállítása után fennmaradó esetleges érték- csökkenés.

7.3. Egyéb rendelkezések, visszkereset

• A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító elôzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.

• Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

• A biztosított bírósági elmarasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, képviseletérôl gondoskodott vagy ezekrôl lemondott.

• A biztosítót a biztosított súlyosan gondatlan magatartása nem mentesíti a károsulttal szemben, a biztosító azonban a kifizetett kártérítési összeg meg- térítését követelheti a kötvényben megjelölt szerzôdôtôl és biztosítottól, ha a biztosított vagy megbízottja, vagy vele közös háztartásban élô hozzátartozója a kárt súlyosan gondatlanul okozta.

• Amennyiben a biztosító a kárt vagy annak egy részét megtérítette, ôt illetik meg mindazok a jogok, amelyek a biztosítottat a kárért felelôs személlyel szemben megillették, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó.

8. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTÉVEL, FENNÁLLTÁVAL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, MEGÚJÍTÁSÁVAL ÉS MEGSZŰNÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

8.1. A biztosítási szerzôdés létrejötte, a kockázatviselés kezdete és a szerzôdés tartama, megújítása

8.1.1. A szerzôdô a biztosítási szerzôdés létrejöttét szóbeli vagy írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A biztosító jogosult az ajánlat alapján, az ajánlattétel idôpontjától számított 15 napon belül

– legalább egészségi nyilatkozat megtételét igénylô, egyedi egészségügyi kockázatfelmérés szükségessége esetén 60 napon belül – a biztosítási kockázatot elbírálni. A kockázatelbírálás eredményeként a biztosító jogosult az ajánlatot elfogadni, visszautasítani, illetve módosító javaslatot tenni.

Az ajánlattétel idôpontja az ajánlat biztosítóhoz való beérkezése, illetve a biztosító képviselôje által történt átvétele.

A biztosító az ajánlat elbírálásához a szerzôdônek és a biztosítottnak az ajánlati nyomtatványon feltett valamennyi kérdésre adott válaszát figyelembe veszi.

8.1.2. A szerzôdés létrejön, ha a szerzôdônek – a jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában – a biztosítás tartalmára vonatkozóan, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelôen tett ajánlatára a biztosító az ajánlattételtôl számított 15 napon belül – legalább egészségi nyilatkozat megtételét igénylô, egyedi egészségügyi kockázatfelmérés szükséges- sége esetén 60 napon belül – nem nyilatkozik. Az ajánlat hallgatólagos elfogadása esetén a szerzôdés az ajánlattétel napjára visszamenô hatállyal – az ajánlattal egyezô tartalommal – a kockázatelbírálási idô elteltét követô napon jön létre.

8.1.3. Ha az így létrejött biztosítási szerzôdés lényeges kérdésben eltér a jelen feltételektôl, a biz- tosító a szerzôdônek a szerzôdés létrejöttétôl számított 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzôdést e feltételeknek megfelelôen módosítsák. Ha a szer- zôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, úgy az elutasítástól, illetve a módosító javaslat kézhezvételétôl számított 15 napon belül a biztosító a szerzôdést a 30. napra írásban felmondhatja.

8.1.4. Ha a biztosító az ajánlatot a fentiekben meghatározott határidôn belül elutasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett biztosítási eseményekért helytállni nem tartozik, feltéve, hogy az egyedi kockázatelbírálás szükségességére a szerzôdô figyelmét felhívta. A biztosítási ajánlattételkor fizetett elsô biztosítási díjat az ajánlat elutasítása esetén a döntést követô 15 napon belül a biztosító kamatmentesen visszafizeti. A díj esetleges határidôn túli visz- szafizetése nem jelenti a biztosító kockázatvállalását. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni. A kockázatviselés elbírálására nyitva álló határidô alatt a szerzôdôt 15 napos – legalább egészségi nyilatkozat megtételét igénylô, egyedi egészségügyi kockázatfel- mérés szükségessége esetén 60 napon belül – ajánlati kötöttség terheli.

Amennyiben az ajánlatot a biztosító teszi, úgy az ajánlati kötöttség a biztosítót terheli.

8.1.5. A biztosító a létrejött szerzôdésrôl a szerzôdô számára fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.

Ha a kötvény tartalma a szerzôdô ajánlatától eltér, és ezt az eltérést a szerzôdô a kötvény kézhezvételét követô 15 napon belül nem kifogásolja, úgy a szerzôdés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerzôdô figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.

Biztosítási szerzôdés kivételesen létrejöhet a biztosító saját maga által rendszeresített és cég- szerûen aláírt ajánlata alapján is, ha azt a megkeresett, továbbiakban szerzôdônek tekinthetô személy részére a biztosító a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoz- tatással együtt, a díjszabásnak megfelelôen teszi meg, és arra a szerzôdô az ajánlaton megadott ajánlathoz kötöttséget közlô határidôn belül írásban vagy szóban elfogadó választ ad.

8.1.6. A kockázatviselés kezdete: A szerzôdés alapján a biztosító kockázatviselése a szerzôdésben megjelölt dátum 0. órája. Ha ilyen idôpont nincs, akkor a kockázatviselés az elsô díj beér- kezését követô napon kezdôdik, feltéve, hogy a szerzôdés létrejött vagy késôbb létrejön.

8.1.7. A szerzôdés a felek eltérô rendelkezése hiányában határozott, egy biztosítási éves tartamú, amelyet minden évben további egy évre a felek megújíthatnak. A szer- zôdés automatikusan meghosszabbodik a következô biztosítási évre, kivéve, ha a szerzôdô vagy a biztosító a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelôzôen írásban jelzi, hogy nem kívánja a biztosítást megújítani.

8.2. Díjváltozás, értékkövetés, a szerzôdés módosítása

8.2.1. Életkor miatti díjváltozás

8.2.1.1. A biztosító a következô biztosítási évekre vonatkozó díjak megállapításakor fi- gyelembe veszi a biztosított következô biztosítási évben aktuális életkorát, ezzel jogosult a biztosítási díjat megemelni, figyelemmel az életkortól függô egyes modulokra is a Függelékben részletezettek szerint.

8.2.1.2. A biztosítási szerzôdésnek a biztosított aktuális életkorából eredô díjmódosulása a szerzôdô által nem utasítható vissza.

8.2.1.3. Amennyiben a szerzôdô az életkor miatti díjváltozást nem fogadja el, úgy a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelôzôen lehetôsége van írásban jelezni, hogy nem kívánja a biztosítást a következô biztosítási évre megújítani.

8.2.2. Értékkövetés

8.2.2.1. Értékkövetés a biztosítási összegnek és a biztosítási díjnak – a kárgyakoriságtól függetlenül – az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történô hozzáigazítása. A szerzôdô minden évben, a szerzôdés évfordulóján a biztosítási modulok biztosítási összegeit és díjait arányosan növelheti (indexálhatja) a biztosító által ajánlott mértékben.

8.2.2.2. A biztosító által ajánlott értékkövetés (index) mértéke a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított, a tárgyévet megelôzô naptári évre vonatkozó éves fogyasztói árindex, amelytôl a biztosító 5 százalékponttal eltérhet. Az így megha- tározott index az adott év június hó 1. és a rákövetkezô év május hó 31. közötti évfordulójú szerzôdésekre kerül alkalmazásra.

8.2.2.3. A biztosítónak jogában áll a teljes szerzôdést vagy csak az egyes modulokat, akár eltérô mér- tékben indexálni.

8.2.2.4. A biztosító által ajánlott index szerzôdô általi elfogadása nem kötelezô.

8.2.3. Biztosítási évfordulót követô biztosítási díj

8.2.3.1. A biztosított aktuális életkora miatti díjváltozásról (8.2.1.), az ajánlott index mértékérôl, a biztosítási összegek módosításáról (8.2.2.), az egyéb díjmódosításról, így a szerzôdés új díjáról a biztosító legkésôbb 60 nappal a biztosítási év vége elôtt, írásban értesíti a szerzôdôt.

8.2.3.2. Ha a szerzôdô a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelôzôen a biztosító indexálásra vonatkozó javaslatát írásban nem utasítja vissza, akkor azt a biztosító a szerzôdô által elfoga- dottnak tekinti. Az évfordulót követôen a szerzôdô a módosított, érvényes és esedékes díjat tartozik fizetni. A visszautasítás bejelentése a szerzôdés értékkövetés nélküli fennmaradását eredményezi, a biztosított aktuális életkora alapján számolt (8.2.1.) következô évi díjon.

8.2.3.3. Az értékkövetés elfogadása esetén a módosított biztosítási összegeket és díjakat a biztosító a következôk szerint állapítja meg:

Az elôzô biztosítási évre vonatkozó biztosítási összeg és az ajánlott index szorzatával megnö- veli az elôzô biztosítási évre vonatkozó biztosítási összegeket. Ezzel egyidejûleg a biztosított aktuális életkora alapján számolt (8.2.1.) következô évi biztosítási díjakat is megnöveli az index és az elôzô biztosítási évre vonatkozó díj szorzatával.

8.2.3.4. Az értékkövetés elutasítása esetén a biztosítás következô évi díja a biztosított aktuális életkora alapján számolt (8.2.1.) díjjal egyezik meg.

8.2.4. Biztosítottak módosítása

A szerzôdônek joga van a biztosítási szerzôdés tartama alatt, a biztosítási évforduló elôtt legalább 30 nappal, írásban, új társbiztosítottat megjelölni, illetve meglévô társbiztosított biztosítottként való megjelölését visszavonni. Az új társbiztosított esetében a jelen feltételeknek a szerzôdés létrejöttére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Amennyiben a biztosító a biztosított módosítására vonatkozó igényt elfogadta a fentiek sze- rint, akkor társbiztosított felvétele esetén a biztosító kockázatviselése kiterjed, társbiztosított visszavonása esetén a biztosító kockázatviselése megszûnik az adott társbiztosítottra a felvételre, illetve a visszavonásra vonatkozó bejelentés beérkezését követô biztosítási év elsô napjának

0. órájától.

8.3. A szerzôdés és a kockázatviselés megszûnése

8.3.1. A biztosítási szerzôdés és a biztosító kockázatviselése az alábbi esetek bármelyi- kének következtében megszûnik:

• a 8.1.7. pontban írt automatikus meghosszabbodás hiányában lejárattal (lejárat esetén a további díjfizetés a szerzôdés tartamát nem hosszabbítja meg, a túlfizetés a szerzôdônek visszajár);

• díjfizetés elmaradása esetén, a 8.8.6. pontban meghatározottak figyelembe vételével;

• ha a fôbiztosított a szerzôdés megkötéséhez adott hozzájárulását visszavonja, és a szerzôdô hozzájárulásával a szerzôdésbe szerzôdôként sem lép be, az adott biztosítási idôszak végével;

• a fôbiztosított 75. életévének betöltését követôen az adott biztosítási idôszak végével;

• ha az életbiztosítási modult tartalmazó szerzôdést a biztosítást fogyasztóként megkötô természetes személy szerzôdô a szerzôdés létrejöttérôl szóló tájékoz- tatás kézhezvételétôl számított 30 napon belül küldött írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondja. A biztosító ebben az esetben a szerzôdô felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követô 30 napon belül köteles a szerzôdô által a biztosítási szerzôdéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített

befizetésekkel elszámolni. A befizetések elszámolásakor a biztosító levonásokat nem érvényesít. Ekkor a szerzôdés visszamenôlegesen megszûnik. A szerzôdô érvényesen nem mondhat le az ôt megilletô felmondási jogról;

• a fôbiztosított halálával;

• a szerzôdô és a biztosító közös megegyezésével.

8.3.2. A biztosító kockázatviselése az alábbiakban felsorolt esetekben az adott modulra megszûnik az adott biztosított vonatkozásában:

• a balesetbôl eredô rokkantságra (1–100% vagy 20–00% vagy 50–100% közötti mértékben,

4.1.3. pont), illetve közlekedési baleseti rokkantságra (4.1.4. pont) szóló modulra, ha a biztosított vonatkozásában a tartamon belül bejelentett balesetbôl eredô egészségkároso- dások összesített értéke eléri a 100%-ot;

• a rokkantság modulra (4.1.16. pont) adott biztosítottra biztosítási esemény bekövetkezése esetén, valamint a biztosított saját jogon történô nyugdíjazásának idôpontjával (kivéve a korkedvezményes nyugdíjazást);

• a kritikus betegségekre szóló modulra (4.1.19. pont) adott biztosítottra biztosítási esemény bekövetkezése esetén;

• azon modulok tekintetében, amelyekben a biztosított eléri a modulra meghatározott maximális életkort, automatikusan az adott biztosítási idôszak végével, ez független a szerzôdés fenntartására vonatkozó bármilyen más nyilatkozattól.

8.3.3. Társbiztosítottat is tartalmazó szerzôdés esetén a biztosító kockázatviselése adott társbiztosított vonatkozásában megszûnik:

• a társbiztosított halálával;

• a társbiztosított 75. életévének betöltését követôen az adott biztosítási idôszak végével automatikusan;

• ha a szerzôdô a társbiztosított kiléptetésére vonatkozóan írásbeli nyilatkozatot tesz, amely a biztosítóhoz legkésôbb 30 nappal a biztosítási évforduló elôtt beérkezik, az adott biz- tosítási idôszak végével;

• ha a társbiztosított a szerzôdés megkötéséhez adott hozzájárulását visszavonja, az adott biztosítási idôszak végével;

• a biztosító és a szerzôdô közös megegyezésével.

8.3.4. Biztosítási esemény bekövetkezése miatti, fôbiztosítottat ért biztosítási esemény esetén a szerzôdés megszûnése, társbiztosítottat ért biztosítási esemény esetén a rá vonatkozó kockázatviselés megszûnése esetén a biztosítót a teljes biztosí- tási idôszakra megilleti a díj. A biztosítás egyéb okból való megszûnése, vagy a következô idôszakra történt díjfizetés esetén a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. A biztosító

– a megszûnést, illetve annak tudomására jutását követô 30 napon belül – mind- azon díj visszafizetésére köteles, amely a jelen pont szerint nem illeti meg. A díj visszafizetésének elmulasztása a kockázatviselést nem hosszabbítja meg.

8.4. A szerzôdés területi hatálya

A kockázatviselés területi hatálya az egész világ, kivéve

• a felelôsségbiztosítást (7. pont), amelynek a területi hatálya az Európai Unió tagállamaiban okozott és bekövetkezett károkra terjed ki,

• a rablás biztosítást (6.1.2. pont), amelynek a területi hatálya az Európai Unió,

• a keresôképtelenség modult (4.1.20.), amelynek a területi hatálya Magyarország, valamint

• az egyéb egészségbiztosítási modulokat (4.1.16., 4.1.17., 4.1.18., 4.1.19.), amelyek területi hatálya az Európai Unió.

8.5. Várakozási idô

8.5.1. Az alábbi biztosítási események, modulok vonatkozásában 6 havi várakozási idô áll fenn:

• Bármely okú halál (4.1.15. pont);

• Rokkantság (4.1.16. pont);

• Kórházi ápolás (4.1.17. pont);

• Mûtét (4.1.18. pont);

• Kritikus betegségek (4.1.19. pont);

• Keresôképtelenség (4.1.20. pont)

8.5.2. A személyi okmányok, bankkártya pótlása biztosítási esemény (6.1.1. pont) tekintetében 30 napos várakozási idô áll fenn.

8.5.3. A várakozási idô kezdônapja az ajánlattétel napja.

Ha a 8.5.1., 8.5.2. pontban említett biztosítási események várakozási idôn belül következnek be, a biztosító nem köteles a szolgáltatás fizetésére.

Haláleseti (4.1.15. pont) biztosítási esemény várakozási idôn belüli bekövetkezése esetén a biztosító a befizetett biztosítási díjakat költségei levonása után visszafizeti, és ezzel a biztosítás megszûnik.

A 8.5.1. pontban említett bármely biztosítási esemény biztosítási összegének valamely okból történô megemelése esetén a 6 hónapos várakozási idô fennáll a megemelkedett és az azt megelôzô biztosítási összeg különbözetére. A várakozási idô kezdônapja adott biztosítási eseményre ebben az esetben a megemelkedett biztosítási összeg hatályba lépésének napja.

A 8.5.1. pontban említett modulokra vonatkozó 6 havi várakozási idôtôl eltekint, ha a biztosítási esemény a kockázatviselés tartama alatt balesettel (2.14. pont) összefüggésben következett be.

8.6. Közlési és változásbejelentési kötelezettség

8.6.1. A szerzôdô és a biztosított a szerzôdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kel- lett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô válaszokkal a szerzôdô és a biztosított a közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerzôdôt és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna. A közlési kötelezettség a biztosító által vállalt kockázat nagyságát befolyásoló szerzôdésmódosításkor is terheli a biztosítottat és a szerzôdôt. A szerzôdô és a biztosított felelôssége a közlési kötelezettség teljesítése vonatkozásában egyetemleges.

8.6.2. A szerzôdô és a biztosított a változás bekövetkezésétôl számított 8 napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni a lényeges körülmények változását, így különösen, de nem kizárólagosan a személyi adatainak (pl.: név, lakcím) a megváltozását.

8.6.3. A szerzôdô köteles saját vagy a biztosított – jelölés esetén a kedvezményezett

– megadott lakcímének, levelezési címének, székhelyének, bejelentett e-mail cí- mének, SMS üzenet fogadására alkalmas telefonszámának, valamint a szerzôdésre a biztosító bármely rendszerén keresztül megadott/rögzített értesítési címnek a szerzôdés tartama alatt bekövetkezett változását a biztosítónak 5 munkanapon belül bejelenteni. A biztosító az általa ismert utolsó lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefonszámra, valamint értesítési címre mindaddig joghatályosan küldhet nyi- latkozatot, vagy értesítést (beleértve az e-mailben küldött, a biztosítási szerzôdéssel, illetve a szerzôdés megkötésével, kezelésével, módosításával, esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatót, nyilatkozatot, dokumentumot, ideértve az értékkövetésrôl szóló értesítôt és a számlát is), amíg a lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefonszámra vagy értesítési címre vonatkozó változásbejelentés nem érkezett be a biztosí- tóhoz.

A téves kifizetésbôl fakadó károk – amennyiben a változásbejelentés elmaradása miatt követ- kezett be – az ügyfelet terhelik.

Ha a szerzôdô az elérési címeket, lehetôségeket a biztosító kérésére nem adja meg, vagy megadja, de annak változását elmulasztja bejelenteni, akkor az esetlegesen szükségessé váló azonosítás költsége a szerzôdôt terheli, amelyet a biztosító a szolgáltatási összegekbôl jogosult levonni. A címzett mulasztása miatt meghiúsult kézbesítés következményei nem a biztosítót terhelik.

8.6.4. A szerzôdô, a biztosított és a kedvezményezett felhatalmazást adnak a biztosítónak a közölt adatok ellenôrzésére.

A biztosított a biztosítási ajánlat aláírásával felhatalmazza kezelôorvosait, az ôt kezelô és vizs- gáló kórházakat és egészségügyi intézményeket, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat és a társadalombiztosítási kifizetôhelyeket, hogy az általuk nyilvántartott – a kockázat elvállalásával és a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggô, a biztosított egészségi állapotára és

egészségbiztosítási ellátásaira vonatkozó – adatokat a biztosítónak, a biztosító kérésére átad- ják. Ha a szerzôdô/biztosított a biztosítási szerzôdés szempontjából lényeges körülmények vonatkozásában a titoktartási kötelezettség alól a kezelô és vizsgáló orvosokat, egészségügyi intézményeket, társadalombiztosítási és más hatósági, igazgatási szerveket nem menti fel, de a szerzôdés létrejött, úgy a biztosító annyiban mentesül a fizetési kötelezettség alól, amennyiben emiatt a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

8.6.5. Amennyiben a biztosító az életkor vagy más kockázati tényezô helytelen bevallása miatt a szerzôdésre a valós kockázati biztosítási díjnál alacsonyabb díjat számított, de a szerzôdés a valós életkorral, illetve kockázati tényezôkkel a feltételek szerint létrejöhetett volna, úgy a biztosító a tudomására jutástól számított 15 napon belül a biztosítási összegnek arra az összegre történô leszállítására, illetve a díj olyan emelésére tesz írásban javaslatot, amely a biztosítás megkötésének idôpontjában a biztosított tényleges életkora, illetve kockázati tényezôi mellett megfelelt volna. Erre a módosításra a szerzôdés létrejöttétôl számított elsô 5 évben van lehetôség. Amennyiben a szerzôdô a módosítási javaslatot nem fogadja el, úgy a szerzôdés a 30. napra megszûnik, feltéve, hogy erre a biztosító a szerzôdô figyelmét felhívta. A szerzôdô által elfogadott módosított díj a közlést követô hónap 1-jétôl illeti meg a biztosítót.

8.6.6. Ha a díj a helytelen korbevallás folytán magasabb összegben nyert megállapítást, de a szerzôdés a valós életkorral a szerzôdés feltételei szerint létrejöhetett volna, úgy a biztosító a díjkülönbözetet visszatéríti. Ha a biztosított valós életkora alapján a biztosítási szerzôdés nem jöhetett volna létre, a szerzôdés érvénytelen, kivéve, ha a biztosító ehhez kifejezetten hozzájárult.

8.6.7. Ha a biztosító csak a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges kö- rülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, úgy a biztosító a tudomására jutástól számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, illetôleg – ha a kockázatot nem vállalja – a szerzôdést a 30. napra írásban felmondhatja. Erre a módosításra, illetve felmondásra a bizto- sítónak a szerzôdéskötéstôl vagy a lényeges körülmény változására vonatkozóan elmulasztott bejelentés megtételének kötelezô idôpontjától számítva 5 éven belül van lehetôsége az életbiz- tosítási szolgáltatások tekintetében. Baleset- és kárbiztosításnál a tudomásra jutástól számított 15 napon belül a teljes tartam alatt mód van a szerzôdés biztosító általi módosítására, illetve felmondására.

8.6.8. Ha a szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított 15 napon belül nem válaszol, úgy a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított 30. napon megszûnik, feltéve, hogy erre a következményre a biztosító a szerzôdôt a módosító javaslat megtételekor figyelmezteti. A szerzôdô által elfogadott módosított díj a közlést követô hónap 1-jétôl illeti meg a biztosítót.

8.6.9. Ha a szerzôdés egyidejûleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentôs meg- növekedése, illetve a közlési vagy változás-bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az elôzôekben meghatározott jogait a többi biztosított vonatkozásában nem gyakorolhatja, de a kockázatvállalásra tekintettel írásban módosító javaslatot tehet.

8.7. Kármegelôzés, kárenyhítés

A szerzôdôt és a biztosítottakat a kárbiztosítási (4.1.14., 5., 6., 7. pontokban részletezett) szol- gáltatások vonatkozásában kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség terheli. A szerzôdô fél és a biztosított a kár megelôzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerzôdés szabályozza a szerzôdô fél és a biztosított kármegelôzési teendôit, elôírja a kár megelôzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.

A szerzôdô fél és a biztosított a biztosító elôírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követel- ménye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

8.8. A biztosítási díj, díjfizetés, a díjfizetés elmulasztásának következményei

8.8.1. A szerzôdéskötéskor érvényes kezdeti díjat a biztosító a biztosított(ak) életkorának és a vá- lasztott biztosítási szolgáltatások biztosítási összegeinek figyelembevételével a díjszabás szerint (összevontan) állapítja meg. A biztosítási szolgáltatások díja a biztosítási ajánlaton, illetve kötvényen kerül meghatározásra.

8.8.2. A biztosítási díj lehet egyszeri vagy folyamatos. Egyszeri díjfizetés esetén a biztosítás díja a szerzôdés létrejöttekor esedékes. Folyamatos díjfizetés esetén a biztosítás gyakoriság szerinti elsô díja a szerzôdés létrejöttekor (vagy ettôl eltérô megállapodás esetén a felek által megha- tározott idôpontban), minden késôbbi díj pedig elôre, annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

8.8.3. A díj fizetésének gyakorisága lehet havi, negyedéves, féléves vagy éves, a díj fizethetô csekken vagy banki átutalással (egyedi átutalás, rendszeres bankkártyás díjfizetés vagy csoportos beszedés). Csekken történô díjfizetés esetén havi díjfizetési gyakoriság nem választható.

8.8.4. A szerzôdô a díjfizetés gyakoriságát és módját a szerzôdéskötéskor választja meg, amely alapján a gyakoriság szerinti díj megállapításra kerül. A biztosítás évfordulóján a szerzôdônek lehetôsége van a díjfizetési gyakoriság, illetve a díjfizetési mód megváltoztatására. Errôl a szándékáról írásban, a biztosítási évfordulót 30 nappal megelôzôen értesítenie kell a biztosítót. A díjfizetés gyakoriságának, illetve módjának megváltoztatása a fizetendô díj változását vonhatja maga után.

8.8.5. A szerzôdô által fizetett biztosítási díj abban az idôpontban válik befizetetté, és azzal az idôponttal kerül jóváírásra, amikor az a biztosító számlájára azonosíthatóan beérkezett. Ha a szerzôdô a díjat a biztosító képviselôjének fizette, a díj legkésôbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára beérkezettnek tekintendô, de a szerzôdô igazolhatja, hogy a díj elôbb érkezett be.

8.8.6. Ha a szerzôdô az esedékes biztosítási díjat nem fizeti meg, a biztosító – a követ- kezményekre történô figyelmeztetés mellett – felszólítást küld, amelyben legalább 30 napos póthatáridôt tûz ki a teljesítésre. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenôleges hatállyal, maradékjog nélkül megszûnik.

8.8.7. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezett- ség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelô alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerzôdô felet a befizetés kiegészítésére, a szerzôdés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos idôtartamra marad fenn a szerzôdésben megjelölt összes biztosított vonatkozásában.

8.8.8. Reaktiválás: Ha a szerzôdés a 8.8.6. pontban írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szûnt meg, a szerzôdô fél a megszûnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a reaktiválási kérelmet nem köteles elfogadni, továbbá a reaktiválási kérelem elfogadását a korábban esedékessé vált díjak megfizetésétôl teheti függôvé. A biztosító a díjak megfizetése után a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint állítja helyre.

8.8.9. Az esedékes biztosítási díj elmaradását követô kárkifizetés esetén az aktuális díjhátralékot a biztosító a szolgáltatási összegbôl – a szerzôdô és a jogosult tájékoztatása mellett – levonhatja.

9. ELÉVÜLÉS

A biztosításból eredô igények a biztosítási esemény bekövetkeztétôl számított 2 év elteltével elévülnek.

10. VEGYES RENDELKEZÉSEK

10.1. A jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerzôdések fogyasztói szerzôdésnek minôsülnek.

10.2. Jelen biztosításnál maradékjogok nem keletkeznek, így a biztosítási szerzôdés nem rendelkezik visszavásárlási összeggel, nem keletkezik többlethozam és nincs lehetôség díjmentes leszállításra. A jelen biztosításra kötvénykölcsön nem igényel- hetô.

10.3. A felek közötti jogvitára a magyar bíróságok rendelkeznek joghatósággal.

10.4. A szerzôdés nyelve magyar. A szerzôdô kérésére a biztosító vállalhatja, írásbeli vállalása esetén pedig köteles idegen nyelven elkészíteni és átadni a szükséges okiratokat, de az iratok magyar nyelvû szövege tekintendô hitelesnek.

10.5. A biztosítási szerzôdéshez kapcsolódó minden biztosítási díj, költség, illetve kockázati díj, szolgáltatási összeg (illetve további összegszerûen meghatározott mennyiség) fôszabály szerint forintban, illetve a mindenkori magyar hivatalos fizetôeszközben értendô és teljesítendô.

10.6. A felek, így a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett a következô módon teheti meg a szerzôdés módosításával kapcsolatos, illetve a feltételekben meghatározott egyéb nyilat- kozatait a biztosító felé: személyesen írásban megerôsítve, postai levélben, faxon, Online Ügyfélszolgálaton, kivételes elôre meghatározott esetekben telefonon. Ezeken túl minden

olyan formában, amelynél lehetôség van a biztonságos beazonosításra, a tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevô személyének és a nyilatkozattétel idôpontjának azonosítá- sára, kivéve, ha a szerzôdéses megállapodás valamely nyilatkozatra különös formát ír elô. A biztosító a honlapján keresztül, valamint az éves értesítôiben tájékoztatja a szerzôdôt azon nyilatkozattételi csatornákról, amelyek a technika mindenkori állása szerint biztonságosak, és amelyeket a felek jogosultak igénybe venni.

10.7. A jelen feltételekben szereplô, a biztosítót terhelô, írásbeli közlések esetében írásbelinek minôsül a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, elektronikus úton küldött irat is, valamint minden olyan módszer, amelyet magyar jogszabály aktuálisan írásbelinek minôsít.

10.8. A szerzôdô magyarországi kézbesítési megbízottat nevezhet meg, amennyiben 1 hónapnál hosszabb idôre lakcímérôl eltávozik, vagy levelezési címén a küldeményeket nem tudja átvenni. Ennek hiányában a biztosító az általa ismert utolsó címére (levelezési címére) jog- hatályosan küldhet nyilatkozatot.

10.9. A fogyasztók igényeinek érvényesíthetôsége érdekében a biztosító a szerzôdés megszûnését követôen 20 évig ôrzi az életbiztosítással kapcsolatos adatokat.

10.10. Módosítás a biztosítási szerzôdésre tekintettel igénybe vehetô adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltozása esetén

10.10.1. Ha a szerzôdéskötést követôen a biztosítási szerzôdésre tekintettel igénybe vehetô adókedvez- ményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogsza- bályváltozás hatálybalépését követô hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerzôdés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerzôdési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történô módosítására annak érdekében, hogy a szerzôdés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

10.10.2. Ha a szerzôdô fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétôl számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerzôdés a módosító javaslatban meghatározott fel- tételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének idôpontjával módosul.

10.10.3. A biztosító az elôzô bekezdésben meghatározott javaslatban tájékoztatja a szerzôdô felet a szerzôdést vagy az általános szerzôdési feltételeket érintô változásokról.

10.10.4. A módosító javaslat szerzôdô általi elutasítása nem ad alapot a szerzôdés biztosító általi fel- mondására.

10.11. A biztosító függô közvetítôje a kötelezôen bemutatandó megbízása alapján jogosult biztosítási díj átvételére.

A szerzôdô által megbízott független közvetítô a köztük fennálló megbízás alapján jogosult biztosítási díj átvételére.

10.12. Amennyiben a szerzôdô a díjat – díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkezô – töb- bes ügynöknek fizette, a díjat – legkésôbb a fizetés napjától számított negyedik napon – a biztosító számlájára vagy pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerzôdô fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

Függelék

Balesetbôl eredô rokkantság 1–100% közötti mértékre térítô változata (4.1.3.1.) és Közlekedési balesetbôl eredô rokkantság (4.1.4.) esetén

50.000 Ft

1–9% közötti baleseti rokkantság biztosítási összege

Bármely okú halál (kockázati életbiztosítás) kizárólag a fôbiztosítottra vagy minden biztosítottra modul (4.1.15.) esetén

1.000.000 Ft

Szülôi életbiztosítás biztosítási összege

A biztosított életkorától függô modulok

	Életkor
Elmaradt tanulmányok pótlása	6–25 év
Baleseti keresôképtelenség	18–65 év
Rokkantság (70%-ot elérô mértékû egészségkárosodás) Kórházi ápolás Mûtét Kritikus betegségek Keresôképtelenség	16–65 év
Általános felelôsségbiztosítás	1–75 év (a biztosítási díj 0 Ft a biztosított 1–9 éves kora között)
Minden egyéb modul esetén	1–75 év

I. számú Melléklet

Adatvédelmi és fogyasztóvédelmi általános ügyfél-tájékoztató, amely az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt-vel kötött biztosítási szerződések részét képezi

Érvényes: 2018. május 1-jei és az azt követő technikai kezdetű szerződésekre

A biztosítási szerzôdés részletes jellemzôirôl, a feleket az adott szerzôdés szabályai szerint megilletô jogokról és kötelezettségekrôl, továbbá – amennyiben a kiválasztott biztosítás szempontjából jelentô- séggel bírnak – az egyes befektetési kockázatokról az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. vonatkozó biztosítási szabályzatai adnak tájékoztatást. A szerzôdô minden esetben lehetôséget kap arra, hogy alaposan áttanulmányozza a biztosítás általános, különös – és szükség szerint kiegészítô – feltételeit, életbiztosítás esetén a terméktájékoztatót, a szolgáltatások várható adatait, és ezek ismeretében kösse meg biztosítási szerzôdését.

1. A BIZTOSÍTÓ ADATAI

1.1. Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zártkörûen mûködô Részvénytársaság (rövidített neve: Aegon Magyarország Zrt.). A Társaság az 1016/1986. (IV.17.) MT számú határozatával megalapított Állami Biztosító általános jogutódja.

A társaságot a Fôvárosi Törvényszék, mint Cégbíróság a 00-00-0000000 szám alatt tartja nyilván. Adószám: 10389395-4-44

A társaság székhelye: 1000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

1.2. Ügyfélszolgálat:

Telefonszám: (x00) 0-000-0000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx Ügyfélszolgálati irodák listája megtekinthetô:

xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxx.xxxx

1.3. A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A jelentés kötelezô tartalma a biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx) elôször 2017-ben tekint- hetô meg a 2016-os évre vonatkozóan.

2. PANASZKEZELÉS

2.1 A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél és a fogyasztói érdekképviseleti szervek (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: ügyfél) a biztosító, az általa alkalmazott vagy megbízott ügynök vagy – adott termék kapcsán – általa megbízott kiegészítô biztosításközvetítôi tevékenységet végzô személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

A biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhetô és megtekinthetô az ügyfélszolgálati irodákban, illetve a honlapon: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx.xxxx

Szóbeli panasz:

a) személyesen: valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben (Ügyfélszolgálati Irodák, Értékesítési pontok), azok nyitvatartási idejében. Az irodák címe, és nyitvatartási ideje a xxx.xxxxx.xx honlapon megtalálható.

b) telefonon: (x00) 0-000-0000 (hétfôn 8–20 óráig, egyéb munkanapokon 8–18 óráig)

Írásbeli panasz:

a) személyesen vagy más által az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján

b) postai úton: Központi panasziroda, 1813 Budapest, Pf.: 245.

c) telefaxon: (x00) 0-000-0000

d) elektronikus úton: xxx.xxxxx.xx honlapon elhelyezett on-line panaszbejelentô lapon vagy a xxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen. E-mailen biztonsági okokból csak általános információkat adunk, a panaszra adott érdemi választ postai úton küldjük meg.

e) adatkezelési ügyben (elektronikus levélben): xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

2.2 Jogorvoslat

A panasz teljes vagy részleges elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására elôírt 30 napos törvényi válaszadási határidô eredménytelen eltelte esetén, a fogyasztó1 az alábbi testületekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat.

3. JOGORVOSLATI FÓRUMOK

3.1 A szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá szerzôdéssze- géssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén Békéltetô Testületi eljárást kezdemé- nyezhet, vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

Pénzügyi Békéltetô Testület:

Székhelye: Magyar Nemzeti Bank, 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1525 Budapest, Pf.: 172.

Telefon: (x00) 00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bôvebben a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. a Testület elôtt általános alávetési nyilatko- zatot nem tett.

Bíróság:

Az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bíróság (xxx.xxxxxxx.xx)

1. Fogyasztón az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül esô célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni.

3.2 A szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, 2013. évi CXXXIX. MNB tv. fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén, a fogyasztó fogyasztóvédelmi ellenôrzési eljárást kezdeményezhet.

Fogyasztóvédelmi eljárás:

Székhelye: Magyar Nemzeti Bank, 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP Pf.: 777. Telefon: (x00) 00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bôvebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

A fogyasztónak minôsülô ügyfél a Pénzügyi Békéltetô Testület, illetve a Pénzügyi Fogyasztó- védelmi Központ elôtt megindítható eljárás alapjául szolgáló „Kérelem” nyomtatvány meg- küldését igényelheti.

Az igénylés módja: Telefonon: (x00) 0-000-0000, postai úton: 9401 Sopron, Pf.: 22. és e-mailen: xxxxxx@xxxxx.xx.

A nyomtatványt igazolható módon, költségmentesen, haladéktalanul meg kell küldeni, az ügyfél kérésének megfelelôen e-mailen vagy postai úton. A biztosító a nyomtatványokat elérhetôvé teszi a honlapján, a xxx.xxxxx.xx weboldalon és az ügyfélszolgálat részére nyitva álló helyiségeiben is.

3.3 Fogyasztónak nem minôsülô ügyfél

A fogyasztónak nem minôsülô ügyfél, panaszának a biztosítóhoz történô benyújtását követôen, jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).

4. BIZTOSÍTÁSI TITOK, ADATKEZELÉS

A biztosító a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) felhatalmazása alapján biztosítási titoknak minôsülô adatokat kezel.

A biztosító a személyes adatokat a biztosítási szerzôdés fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesít- hetô. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az egészségügyi adatokat vagy az adatvédelmi törvény szerinti különleges adatokat 20 év elteltével törölni kell.

4.1. Biztosítási titok minden olyan – minôsített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô rendelkezésére álló adat, amely a bizto- sító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

Bit. 135. §

(1) A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulaj- donosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Bit. 136. §

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

Bit. 137. §

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

Bit. 138. §

(1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csôdeljárásban eljáró vagyonfelügyelôvel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfel- ügyelôvel, rendkívüli vagyonfelügyelôvel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilván- tartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekin- tetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekinte- tében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekin- tetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a har- madik országbeli Biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli Biztosítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus–malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának rész- letes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a Biztosítóval,

t) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô bizto- sítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezôgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal

szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megke- reséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés meg- jelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt. ben2 meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végre- hajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C.

§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(3a) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 138. §-ban és a 140. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben megha- tározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábító- szerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robba- nóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenve- délykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal

2. A hitelintézetekrôl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény

visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûn- szervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

Bit. 139. §

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot.

Bit. 140. §

(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.)

8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

(2) A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Bit. 141. §

(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

Bit. 142. §

(1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól szá- mított öt év elteltével, a 136. § alá esô adatok vagy az Info tv. szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 138. § (1) bekezdés b), f ) és j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illet- ve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

Bit. 143. §

(1) A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos sze- mélyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

4.2. A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok Bit. 147. §

(1) Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszûnése esetén a biztosító és a viszont- biztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétôl számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbôl nyilvános adatra vonatkozó – az Info tv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

(3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.

4.3. A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek

Bit. 148. §

(1) A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentô Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban ezen alcím tekintetében együtt: Számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás 1. számú Melléklete szerinti illetôségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: illetôségvizsgálat).

(2) Az intézmény a számlatulajdonost az illetôségvizsgálat elvégzésével egyidejûleg írásban tájékoztatja

a) az illetôségvizsgálat elvégzésérôl,

b) az Aktv. 43/B–43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási köte- lezettségérôl,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségérôl.

(3) Az Aktv. 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényérôl az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétôl számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

A FATCA-törvényen és az OECD tagállamok között létrejött adatcserére vonat- kozó megállapodás (CRS) alapján fennálló eljárási kötelezettségek

Bit. 148/A. §

(1) Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentô Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetôségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetôségvizsgálat).

(2) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetôségvizsgálat elvégzésével egyidejûleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetôségvizsgálat elvégzésérôl,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezett- ségérôl.

(3) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétôl számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

4.4 Az EU-s kifizetôi adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek Art.3 31. §

(2) A munkáltató, a kifizetô (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minôsülô magánsze- mély munkáltatót is), illetôleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s), t) és v) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követô hónap 12. napjáig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményezô, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggô valamennyi adóról – kivéve a kamatjövedelem adóról –, járulékokról és/vagy az alábbi adatokról:

25b. az Európai Unió más tagállamában illetôséggel rendelkezô személy részére életbiz- tosítási szerzôdés alapján történô biztosítói teljesítésrôl.

4.5. A veszélyközösség védelme céljából történô adatátadás

A jelen ügyfél-tájékoztató értelmében a Bit. 149. § (1) bekezdése alapján a biztosító (e § alkalma- zásában: megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogsza- bályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más megkeresett biztosítóhoz az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és meghatározott adatok vonatkozásában.

Bit. 150. §

(1) A biztosítók – a Bit. 1. számú Melléklet A) rész 3–6. pontjában meghatározott ágaza- tokhoz tartozó szerzôdésekkel kapcsolatban – a biztosítási szerzôdés vonatkozásában – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések kiszûrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza

a) a szerzôdô személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

c) az a) és b) pontokban meghatározott szerzôdôt vagy vagyontárgyat érintô korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és

d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követô har- minc napon belül továbbítja az Adatbázisba.

(3) A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.

3. 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjérôl.

(4) Az Adatbázis kezelôje a jogszabályoknak megfelelô igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylô biztosítónak.

(5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelôjét terhelô biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelô igényléssel fordul hozzá.

(6) Az Adatbázis kezelôjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötele- zettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelôen alkalmazandóak.

(7) Az Adatbázis kezelôje – amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges – a hozzá intézett, a Bit. 138. § (1) bekezdés – azaz jelen ki- egészítô ügyfél-tájékoztató 4.4. pont – b), f ), q) és r) pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelô igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok mûvelésére tevékenységi engedéllyel rendelkezô biztosítók számára. Az Adatbázis kezelôje az igénylés továbbításáról az igénylôt egyidejûleg köteles tájékoztatni.

(8) Az igénylô biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biz- tosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérô célból nem kapcsolhatja össze.

(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biz- tosító felelôs.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követô öt évig kezelhetôk.

(11) Biztosítási szerzôdés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerzôdés fennállása alatt, a szerzôdésbôl származó igények elévüléséig kezelhetôk az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerzôdés megszûnésének és a szerzôdésbôl származó igények elévülésének tényérôl a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelôjét.

(12) Az Adatbázisból adatot igénylô biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti.

(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerôs befejezéséig.

(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô.

(15) Az Adatbázisból adatot igénylô biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.

(16) Az igénylô biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésrôl, az abban szereplô adatokról, továbbá az igénylés teljesítésérôl az ügyfelet a biztosítási idôszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az Info tv.-ben szabályozott módon tájé- koztatja.

4.6. A szerzôdô/biztosított egészségi állapotának felméréséhez kötött biztosítási szerzôdés megkötésével egyidejûleg a biztosító által adott tájékoztatás alapján nyilatkozni köteles az egészségügyi adatainak kezelésérôl. Ebben a szerzôdô/biz- tosított kifejezetten felmenti az orvosi titoktartás alól egyrészt a kezelô és vizsgáló orvosokat, egészségügyi intézményeket, másrészt a társadalombiztosítási igazga- tási szerveket azon – az egészségi állapottal, fennálló és korábbi betegségekkel, balesetekkel, esetleges halál bekövetkeztével összefüggô – adatoknak a biztosító részére való továbbítása tekintetében, amelyek a biztosító számára a kockázat vagy a szolgáltatási igény elbírálásához szükségesek.

4.7. Ha a szerzôdô/biztosított a biztosítási szerzôdés szempontjából lényeges körül- mények vonatkozásában a titoktartási kötelezettség alól a kezelôorvosokat nem menti fel, ez az ajánlat elutasítását nem eredményezheti, ha a szerzôdés létrejött, úgy a biztosító annyiban mentesül a fizetési kötelezettség alól, amennyiben emiatt a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

II. számú Melléklet

A szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumok

Jelen tájékoztató a szerzôdési feltételek részét képezi, az abban foglaltakkal együtt érvényes. Kérjük, hogy a dokumentumokat, a jelzett kivételtôl eltekintve másolatban küldje meg a biztosító igény- bejelentô dokumentumon feltüntetett illetékes egységének. Szükség esetén a biztosító az eredeti dokumentum benyújtását is kérheti.

Bármely szolgáltatási igény teljesítéséhez	A biztosító által rendszeresített vagy azzal megegyezô tartalmú, kitöltött, a jogosult által aláírt igénybejelentô nyomtatvány
	Díjfizetés igazolása vitás esetben
	Szerzôdô/biztosított/kedvezményezett/jogosult személyazonosságát igazoló dokumentum (személyi igazolvány, útlevél, vezetôi engedély, lakcímkártya) személyes bemutatása vagy engedélyezett, a fénykép kitakarásával készült másolata
	Biztosítási szolgáltatásra való jogosultság igazolása, továbbá jogerôs hagyatékátadó végzés, jogerôs öröklési bizonyítvány, feltéve hogy a kedvezményezettet a szerzôdésben név szerint nem nevezték meg
	A jogosult által aláírt rendelkezési nyilatkozat a kifizetésrôl, ahová a kifizetés teljesíthetô
	Kiskorú, cselekvôképtelen vagy korlátozottan cselekvôképes ügyfél esetén igazolt törvényes képviselô, gondnok nyilatkozata
	Visszavonhatatlan kedvezményezett adatai, nyilatkozata, rendelkezése
	Idegennyelvû dokumentumok hiteles, magyar nyelvû fordításai
	Kifizetésnél a bankszámlatulajdonos igazolása (bankszámlaszerzôdés, illetve bankszámla kivonat másolata)
	Hatósági eljárás esetén helyszíni jegyzôkönyv, határozat, vádirat vagy bírósági ítélet🞿
	A mindenkor hatályos jogszabályban elôírt adatszolgáltatási kötelezettségek, illetve adózási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos nyilatkozatok

Élet-, baleset-, és egészségbiztosítási igényekhez	Teljes orvosi dokumentáció: diagnózis és felállításának idôpontját igazoló iratok, orvosi leírás, orvosi szakvélemény/lelet, ambuláns (járóbeteg) ellátás dokumentuma, kórházi zárójelentés, kórházi, háziorvosi igazolás, korábbi orvosi iratok, ápolási napló, mûtéti leírás, mûtéti napló, vizsgálati leletek, eredmények, kontroll leletek, háziorvosi dokumentumok, teljes kórházi kórlap, röntgen lelet, szövettani lelet, ápolási dokumentáció, társadalombiztosítási (OEP) nyilvántartás adatai
	Biztosított kötéskori egészségi állapotát igazoló teljes orvosi dokumentáció
	Elôzménybetegségek, korábbi balesetek tényét, lefolyását, következményét igazoló teljes orvosi dokumentáció
	A biztosított veleszületett rendellenességének, illetve a szülés körüli idôszakban szerzett betegségének, állapotának teljes orvosi dokumentációja
	Sporttevékenységgel összefüggésben bekövetkezô biztosítási eseményhez egyesületi tagság igazolása, versenyengedély, sportorvosi engedély, sportesemény/sportverseny jegyzôkönyve
Halálesethez, baleseti halálesethez	Halotti anyakönyvi kivonat
	Halottvizsgálati bizonyítvány
	Boncolási jegyzôkönyv
	Haláleset, baleset utáni orvosi jelentés
	A halált okozó betegség, baleset, állapot kezdetét, a baleset, betegség lefolyását és a kezelés leírását tartalmazó teljes orvosi dokumentáció
Szülôi életbiztosításhoz	Az 1 évesnél fiatalabb gyermekkel való közös háztartás igazolására szolgáló dokumentum (pl. születési anyakönyvi kivonat, gyámhatósági határozat, családi pótlékra való jogosultságot igazoló határozat, lakcímkártya).
Baleseti eseményekhez	A baleset tényét, idôpontját, körülményeit leíró nyilatkozat, jegyzôkönyv, munkabaleseti jegyzôkönyv, egyéb dokumentum
	Baleset tényét, idôpontját és következményét tartalmazó teljes orvosi dokumentáció
	Nyilatkozat, orvosi dokumentum az ittasságról
	Bódító, altató, nyugtató és kábítószerek fogyasztására vonatkozó orvosi dokumentumok
	Tevékenységi engedély másolata, ha a baleset engedélyhez kötött tevékenység végzésével függ össze
	Közlekedési baleset esetén a jármû forgalmi engedélye, vezetôi engedély
	Foglalkozási ártalomra vonatkozó határozat

Balesetbôl eredô rokkantsághoz	A baleset következtében kialakult végleges egészségi állapotot, sérülést, funkciókiesést és ezek okát leíró dokumentáció
	Egészségkárosodás mértékét megállapító szakértôi/szakhatósági dokumentum, orvosi bizottság szakvéleménye
Balesetbôl eredô kórházi ápoláshoz Kórházi ápoláshoz	A kórházi ápolás, intenzív ápolás tényét, idôpontját, tartamát és okát igazoló teljes orvosi dokumentáció
Baleseti eredetû mûtéthez Mûtéthez	A mûtéti beavatkozás idôpontját, okát, a beavatkozás leírását, tartalmazó teljes orvosi dokumentáció
	Az elvégzett beavatkozás orvos által igazolt (pecsét és aláírás) WHO kódja
Csonttörés, csontrepedéshez	Csonttörést, csontrepedést igazoló orvosi dokumentum, röntgen lelet
Baleseti eredetû égéshez	Égési sérülés tényét, okát, idôpontját, leírását, kiterjedését, súlyosságát leíró orvosi dokumentum
Napégéshez	Xxxxxxx tényét, okát, idôpontját, leírását, kiterjedését, súlyosságát leíró orvosi dokumentum
Elmaradt tanulmányok pótlásához	Nappali tagozatos képzés igazolása, diákigazolvány másolata
	Baleseti kórházi ápolási igény dokumentumai
Xxxxxxxx eredetû keresôképtelenséghez Keresôképtelenséghez	A keresôképtelenség tényét, tartamát és okát leíró kórházi, orvosi dokumentum, amely tartalmazza a keresôképtelenség leírását, okát, elôzményeit, idôpontját, tartamát (kiemelten az „Adatlap folyamatos keresôképtelenség igazolásához” megnevezésû dokumentum), táppénzes igazolás másolata
	Felülvizsgálat orvosi dokumentumai
Szövôdményes kullancscsípéshez	Kullancscsípés tényét, idôpontját, szövôdményét és a kezelést leíró orvosi dokumentumok
Baleseti eredetû költségtérítéshez	A biztosított nevére kiállított szállítási számla
	A biztosított nevére kiállított számla a fog, mûfog, korona, híd javításáról
	A biztosított nevére kiállított gyógyászati segédeszközökre vonatkozó számla
Állatharapáshoz	Állatharapás tényét, idôpontját, következményét leíró orvosi dokumentum
24 órás orvosi call centerhez	Biztosított általi telefonhívás

Második orvosi szakvéleményhez	Teljes orvosi dokumentáció, orvosi vizsgálati eredmények, leletek
Személyi okmányok, bankkártyák pótlásához	Rendôrségi feljelentés🞿
	Okmányirodai igazolás
	Pótkártyát kibocsátó pénzintézeti igazolás, költséget igazoló bankszámla kivonat
	Biztosított nevére kiállított számla a bankkártya letiltásáról, pótlásáról
Rabláshoz	Rendôrségi feljelentés🞿
	Tételes lista az eltulajdonított vagyontárgyakról
	Tulajdonjogot igazoló okirat, beszerzési bizonylat
Felelôsség- biztosításhoz	A baleset tényét, idôpontját, körülményeit tartalmazó rendôrségi jegyzôkönyv, határozat, egyéb hatósági irat, igazságügyi mûszaki-, orvosszakértôi vélemény🞿
	Biztosított részletes kárleírása, felelôsség elismerô és kártérítést igénylô nyilatkozata
	Személyi sérülés esetén nyilatkozat az egészségügyi adatok kezeléséhez, nyilatkozat a szemléhez történô hozzájáruláshoz, nyilatkozat az orvosszakértô vizsgálaton történô részvételhez, nyilatkozat a veszélyközösség védelme céljából történô adatátadáshoz
	Kár nagyságát alátámasztó egyéb dokumentációk
	Eboltási igazolás
Rokkantsághoz (70%-ot elérô mértékû egészség- károsodáshoz)	Egészségkárosodás mértékét megállapító szakértôi/szakhatósági dokumentum, orvosi bizottság szakvéleménye; „Megváltozott munkaképességû személyek ellátására” vonatkozó határozat, teljes orvosi dokumentáció
Kritikus betegségekhez általánosan	A kritikus betegséget, a diagnózis idôpontját igazoló, a betegség kezelését részletesen leíró orvosi dokumentumok, szakorvosi leletek, vizsgálati eredmények, továbbá a biztosított szerzôdéskötéskori, vagy az azt megelôzô egészségi állapotára vonatkozó dokumentumok
Kritikus betegségekhez, biztosítási eseményenként:
Rosszindulatú daganat (rákbetegség) eseményhez	A daganatos betegség rosszindulatúságát, a daganat környezetbe való terjedését igazoló orvosi dokumentáció, szövettani lelet, képalkotó eljárással készült vizsgálati eredmény
Szövetileg jóindulatú agydaganat eseményhez	A képalkotó eljárások eredményét és az idegrendszeri károsodást igazoló leleteket

Szívizominfarktus eseményhez	A klinikai kép leírását, az elvégzett laboratóriumi és egyéb diagnosztikus vizsgálatok, valamint az EKG görbe eredményét tartalmazó orvosi dokumentáció
Agyi érkatasztrófa (stroke) eseményhez	Képalkotó vizsgálat eredménye, valamint a neurológiai szakvélemény, amely az esemény után legalább 3 hónappal készült, és az eseménnyel okozati összefüggésben álló kóros idegrendszeri tüneteket ír le
Szív-koszorúérmûtét eseményhez	A mûtét szükségességét igazoló kardiológiai szakvélemény és a szív- koszorúér mûtét elvégzésérôl szóló zárójelentés, mûtéti leírás
Szervátültetés eseményhez	A mûtét szükségességét igazoló és az elvégzett mûtét leírását tartalmazó teljes egészségügyi dokumentáció
Végstádiumú veseelégtelenség eseményhez	A rendszeres mûvesekezelés szükségességét leíró szakorvosi lelet
Alzheimer kór, Parkinson kór és szklerózis multiplex eseményekhez	A 6 hónap elteltével készült, az aktuális állapotot leíró ideggyógyász szakorvos által írt szakvélemény
Látás elvesztése eseményhez	A maradandó, nem javítható látásvesztést igazoló, szemész szakorvos által kiadott vizsgálati eredmény és szakvélemény
Xxxxxx elvesztése eseményhez	Xxx-xxx-xxxxxx vagy audiológus szakorvos által kiadott szakvélemény és csatolt hallásküszöb-, illetve objektív audiometriás vizsgálati lelet
Beszédkészség elvesztése eseményhez	A beszédképesség elvesztését és annak körülményeit leíró orvosi dokumentáció és a megállapítást követôen legalább 6 hónappal készült, az állapot véglegességét igazoló szakorvosi lelet
Végtag elvesztése eseményhez	Az amputációkat indokoló és/vagy igazoló orvosi dokumentáció
Kóma eseményhez	A kialakulást követô 30. nap elteltével az aktuális állapotot leíró szakvélemény
Szívbillentyû csere, illetve helyreállítás eseményhez	A szívbillentyû cseréjét vagy helyreállítását szükségessé tevô betegség kialakulását és lefolyását összefoglaló kardiológiai szakvélemény, zárójelentés, valamint a mûtét elvégzésérôl szóló szívsebészeti zárójelentés, mûtéti leírás
Motoros neuron betegség eseményhez	A tünetek folyamatos fennállását követôen legkorábban 3 hónap elteltével készült szakorvosi vélemény
Végtagbénulás eseményhez	A bénulás(ok) kialakulásának körülményeit leíró teljes orvosi dokumentáció, valamint a 3 hónap elteltével készült szakorvosi vélemény

Harmad- vagy negyedfokú égés eseményhez	Az égés súlyossági fokát és kiterjedését is leíró teljes orvosi dokumentáció
Súlyos fejsérülés eseményhez	A fejsérülés bekövetkezésének körülményeit és az ellátást részletesen leíró, teljes orvosi dokumentáció, valamint a 6 hét elteltével készült szakvélemény

🞿 A biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítését a bejelentett káresemény tekintetében indult bün- tetô-, vagy szabálysértési eljárás jogerôs befejezéséhez nem köti.

III. számú Melléklet

Tájékoztató az egészségkárosodás mértékének megállapításához (rokkantsági százalékok és égési sérülési tájékoztató, műtéti lista)

Rokkantsági tájékoztató

Balesetbôl és közlekedési balesetbôl eredô rokkantság esetén a biztosító az alábbi táblázatban található egészségkárosodási mértékeket alkalmazza szervek és testrészek elvesztésekor és funkciócsökkenésekor.

Egészségkárosodás mértéke
Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
Mindkét felkar elvesztése	100%
Egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár együttes elvesztése (azaz felsô végtag és alsó végtag együttes csonkolása)	85%
Mindkét alkar elvesztése	80%
Mindkét kéz elvesztése	80%
Mindkét comb elvesztése	80%
Mindkét lábszár elvesztése	70%
Egyik felkar elvesztése	70%
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	70%
Egyik comb elvesztése	60%
Egyik alkar elvesztése	60%
Mindkét lábfej elvesztése	50%
Xxx elvesztése (csukló szintjében)	50%
Beszélôképesség teljes elvesztése	50%
Egyik lábszár elvesztése	40%
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése	30%
Hüvelykujj teljes elvesztése	22%
Egyik lábfej teljes elvesztése (boka szintjében)	20%
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	20%
Mutatóujj teljes elvesztése	10%
Nagylábujj teljes elvesztése	5%
Egyéb kézujj teljes elvesztése	5%
Egyéb lábujj teljes elvesztése	2%

Égési sérülési tájékoztató az égési sérülések súlyossági fokának besorolásáról

I. fokú égési sérülés	A bôr legfelsô rétege károsodik, amely fájdalommal és a bôrfelszín pirossá válásával jár.
II. fokú égési sérülés	A bôr legfelsô és az irha felsô rétege károsodik, mely hólyagképzôdéssel jár, vagy az irha mélyebb rétege is károsodik, amikor a seb alapja fehéres színû, fájdalmas.
III. fokú égési sérülés	A bôr teljes vastagságában károsodik, hólyagképzôdés nincs, a felszín érzéketlen.
IV. fokú égési sérülés	A bôr alatti szövetek – például izmok és csontok is – elpusztulnak, a sérült végtag gyakran elszenesedik.

Az égési sérülés kiterjedtségének megállapítása: Az égési sérüléssel érintett terület kiterjedése a sérült ember testfelszínének százalékában kerül meghatározásra oly módon, hogy a sérült személy tenyerének felszíne a testfelület 1 százalékának tekinthetô. A nagy kiterjedésû égési felület kiszámítása a Wallace- féle 9-es szabály alapján történik, mely a fej-nyak sérülését 9 százalékban, egy felsô végtag sérülését 9 százalékban, egy alsó végtag sérülését 18 százalékban, valamint a törzs elsô és hátsó oldalának együttes sérülését 36 százalékban határozza meg.

Műtéti lista

Segédlet a mûtétek szolgáltatási kategóriákba való besorolásához

I. Kis mûtétek

• Szájsebészeti, de nem fogászati mûtétek

• Erek kisebb mûtétei, perifériás idegvarratok

• Kisebb szemmûtétek (kötôhártya, szaruhártya, szemhéj varrata, idegentest mûtéti eltávolítása szem felületes rétegeibôl)

• Kisebb fül-, orrmûtétek (pl. lágyrész elváltozás, dobhártyamûtétek)

• Mellüreg drenálása, légmell ellátása, idegentest eltávolítása bronhoszkóppal, bordarezekció

• Hasfali helyreállító mûtétek, kisebb sérvmûtétek

• Egyszerûbb ízületi vagy csontelváltozások mûtétei végtagokon, ín- és szalagvarratok, artrosz- kópos mûtétek, kisebb amputációk (kézujj, lábujj)

• Külsô nemiszervek mûtétei a nemi szervek megtartásával

• Kis területû égés mûtéti kezelése (testfelület 6%-a alatt, III., IV. fokú), kisebb bôrátültetések, bôrplasztika

II. Közepes mûtétek

• Agyállományt nem érintô koponyaelváltozások mûtétei

• Izolált gerincelváltozások mûtétei (pl. porckorong, egy csigolyára kiterjedô mûtétek)

• Arccsont- vagy állkapocs részleges elváltozásainak mûtétei, lágy és kemény szájpad helyreállító mûtétei

• Közepes mûtétek ereken, érpótlások, érátültetések, nagyobb idegvarratok

• Helyreállító szemmûtétek (pl. íriszplasztika, szemizmon végzett mûtétek), szemlencseeltávo- lítás, szemgolyó-eltávolítás

• Közepes fül-, orr- és gégemûtétek (pl. gégerezekció)

• Pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy mûtétei

• Emlô részleges vagy teljes eltávolítása, mellüregi beavatkozások, rekeszizommûtétek, mell- hártyakiirtás, tüdôlebeny-kiirtás

• Egyes hasüregi beavatkozások (máj, epe, hasnyálmirigy, vese, gyomor, bél elváltozásainak egyes mûtétei, lépeltávolítás, veseeltávolítás, féregnyúlvány-eltávolítás – „vakbélmûtét”)

• Végtagon végzett csontmûtétek (csavar-, velôûrszeg-, lemezbehelyezés, csonteltávolítás, csontpótlás) Ízületek közepes mûtétei, kisebb protézisek beültetése, ínátültetések, részleges végtag-amputációk

• Kismedencei mûtétek: nemi szervek nagyobb mûtétei (pl. méheltávolítás, miomaeltávolítás, prosztataeltávolítás), hólyagmûtétek, húgyvezeték mûtétei,

• A testfelület 6–20%-át érintô, III., IV. fokú égések mûtétei

• Vizeletinkontinenciát megszüntetô mûtétek (hüvelyplasztikai mûtéteknél bonyolultabb beavatkozások)

• Laparoszkópos, illetve kisebb hasi beavatkozások petefészken, méhkürtön

III. Nagy mûtétek

• Agyállományt is érintô koponyaelváltozások mûtétei, kiterjedt gerincelváltozások mûtétei (pl. több csigolyát érintô mûtétek, gerincvelô-elváltozások mûtétei)

• Xxxxxxxx és állkapocs eltávolítása

• Nagyerek helyreállító mûtétei, idegátültetés

• Nagy mellüregi beavatkozások (szívkoszorúér mûtétei, egyéb zárt szívmûtétek, féloldali tüdôkiirtás, mellkasfal helyreállítása)

• Nagyobb hasüregi beavatkozások (pl. gyomor, vastagbél teljes kiirtása)

• Nagy mûtétek ízületeken (pl. csípôn, vállon), nagyízületi protézisek behelyezése, teljes vég- tag-amputációk

• A testfelület 20–40%-át érintô III., IV. fokú égési sérülések mûtétei

• Csontvelô-átültetés

IV. Kiemelt mûtétek

• Kiterjedt, agyállományt érintô elváltozások mûtétei, kiterjedt gerincvelô mûtétek

• Testfelület 40%-ánál nagyobb kiterjedésû, III., IV. fokú égési sérülések mûtétei

• Nyitott szíven végzett mûtétek pl. billentyûmûtétek

• Nyelôcsôkiirtás, több hasi szerv együttes és teljes kiirtása

• Szervtranszplantáció (szív, szív-tüdô komplexum, máj, vese)

Kizárások

• Fogászati mûtétek, fog, foggyökér, granuloma és foggyökér körüli ciszta eltávolítása

• Mandulamûtétek

• Bôrvarratok és szövôdményeik ellátása sebek/hegek mûtétet követô ellátása (sebtisztítás, váladékelvezetés)

• Bôrfelszíni és bôr alatti szövetek elváltozásainak mûtéti ellátása, kivéve melanoma malignum

• Punkciók, kanülök vagy katéterek diagnosztikus és terápiás célú alkalmazása

• Mûtét során behelyezett idegen anyagok (pl. lemez, szeg) eltávolítása

• Idegen test eltávolítása bôr alatti szövetekbôl, testnyílásokból

• I–II. fokú égések ellátása

• Diagnosztikus beavatkozások (invazív, non-invazív)

• Endoszkópos mintavétel

• Kozmetikai mûtétek, plasztikai mûtétek, kivéve, ha azok sérülés miatt válnak szükségessé

• Szüléssel és terhességgel kapcsolatos mûtétek, terhességmegszakítás, meddôséggel, sterilizá- cióval kapcsolatos mûtétek

• Nemek megváltoztatását célzó mûtétek