BESZÁMOLÓ

BESZÁMOLÓ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE SZÁMÁRA A MAGYAR TELEVÍZIÓ

KÖZALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

J/6158

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE SZÁMÁRA A MAGYAR TELEVÍZIÓ

KÖZALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

J/6158

2007. január 1–2007. december 31.

Tartalom

BEVEZETŐ A 2007. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÁMOLÓHOZ 7

I. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának 2007. évi működéséről 9

II. A Kuratórium elnökségének munkájáról 12

III. Az MTV Zrt. 2007. évi tevékenységéről és a részvénytársaság előtt álló feladatokról 19

IV. Összefoglaló értékelés az MTV Zrt. helyzetéről 25

AZ MTV KÖZALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMI ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE – 2007. augusztus 24. 27

A MAGYAR TELEVÍZIÓ KÖZALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMA ELLENŐRZŐ

TESTÜLETÉNEK VÉLEMÉNYE 43

A Magyar Televízió Közalapítvány létrejötte és jogállása 45

I. Bevezetés 45

II. A Közalapítvány törvényes működése 46

III. A Közalapítvány célszerinti működése 48

MELLÉKLETEK 52

Bevezető

a 2007. évi országgyűlési beszámolóhoz

Az Országgyűlés az 1996. évi I. törvény (a továbbiakban médiatörvény) 53. §, 140. § és 141. § alapján a 18/1996. (III. 18.) számú határozatával létrehozta a Magyar Televízió Közalapítványt (MTV KA). Az Ala- pító Okirat 3. xxxxxx szerint az MTV KA célja az Alkotmány 61. §-ával és a médiatörvénnyel összhangban: a szabad és független közszolgálati televíziózás, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékoztatás függetlensé- ge, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága, a tájékozódás szabadsága, az egyetemes és nemzeti kultúra támogatása, a vélemények és a kultúra sokszínűségének érvényre juttatása érdekében az MTV Zrt. független- ségének és társadalmi ellenőrzésének-felügyeletének biztosítása.

A médiatörvény és a gazdasági társaságokról szóló törvény mellett, az MTV Közalapítvány tevékenysé- gét befolyásolja és meghatározza számos más jogszabály: így a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, a 2007. évi költségvetési törvény, a műsorterjesztésről és a digitális átállásról szóló LXXIV. törvény, az audiovizuális műsorszolgáltatásról szóló új európai uniós irányelv és az Alkotmánybíróság 2007- ben hozott néhány állásfoglalása, amelyek kijelölik azokat a legfontosabb célokat és feladatokat, amelyek az Alapítvány Kuratóriumára és Elnökségére hárulnak:

1. Az MTV Közalapítvány Kuratóriuma és Elnöksége feladatának tekintette, hogy a médiatörvény 26. § alapján az MTV Zrt. egész közszolgálati tevékenységében, az M1 és M2 csatorna programjaiban és műsorai- ban tartsa tiszteletben a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvető érdekeit; rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan adjon tájékoztatást a hazai és külföldi esemé- nyekről; biztosítsa a műsorszámok és nézetek sokszínűségét, a kisebbségi álláspontok megjelenését. Az MTV Zrt. fordítson különös figyelmet az egyetemes és nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására; a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődésére; a vallási és egyházi, a kisebbségi kultúrák értékeinek megjele- nítésére; az ország különböző területeinek társadalmi, gazdasági és kulturális életét megjelenítő műsorok bemutatására. Az MTV Közalapítvány Kuratóriuma ugyancsak feladatának tekintette az MTV Zrt. műsorai- nak és gazdálkodásának, a Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzat (KMSZ) betartásának és a közszolgálatiság szakmai követelményeinek értékelését és ellenőrzését.

2. A 2006. évi CXXVII. törvény 87. § (7) bekezdésének a) pontja alapján a Magyar Televízió Közalapít- vány – a médiatörvény 60. § (2) bekezdés a) pontja szerint felhasználható – 2007. évi céltámogatása – elkü- lönített nyilvántartással, a cél szerinti felhasználást megállapítható módon – a Magyar Televízió Zrt. köz- szolgálati műsorai tervének megvalósításához – ideértve a korszerű megjelenésű és tartalmú közéleti és kul- turális műsorok súlyának növelését is, továbbá a közszolgálati tevékenysége ellátásához alapvetően szüksé- ges ingatlanok (székhely, stúdiók, gyártóbázis ) bérleti díjának, valamint az MTV Zrt. új telephelyre költözé- séhez kapcsolódó költségeknek a fedezetéül szolgál. A költségvetési törvényben meghatározott céltámogatás hatékonyan szolgálja az üzleti tervben megjelölt célok és feladatok ellátását az MTV Zrt. működését, gazdál- kodásának biztonságát, az új MTV székház és gyártóbázisba történő költözést is.

3. A 2007. június 26-án elfogadott LXXIV. törvény a műsorterjesztésről és a digitális átállásról a tisztán infrastrukturális szabályozás mellett, kiemelkedő szerepet biztosít a véleményszabadságot befolyásoló, a vélemények sokszínűségét és elterjesztését szolgáló rendelkezéseknek is. Az MTV Közalapítvány tudatában van annak, hogy a törvény alapján a Kuratóriumra és az Elnökségre hárul – az ebben érdekelt országos és regionális szervezetekkel együttműködve – az MTV Zrt. digitális átállási koncepciójának és intézkedési ter- vének kidolgozása és elfogadása, megvalósítása.

4. A tartalomszolgáltatás területén is jelentős változások következtek be, 2007. november 29-én az audio- vizuális médiaszolgáltatásokról szóló Európai Uniós Irányelv elfogadásával és december 11-én történt kihir- detésével, amely számos kérdésben 2009. december 31-ig szükségessé teszi a médiatörvény további korrek- cióját és annak alkalmazását az MTV Zrt. közszolgálati műsorszolgáltatásában.

5. 2007-ben a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából négy alkotmánybírósági határozat (2007. I. 18. AB; 20/2007. III. 29. AB; 46/2007. VI. 27. AB; 1006/B/2001. AB) született, amelyek iránymutatást nyújtanak a kiegyensúlyozott tájékoztatás ellátásához, a frekvenciapályáztatási szabályok garanciális rendelkezéseinek érvé- nyesítéséhez s nem utolsósorban az MTV Közalapítvány Kuratóriuma és Elnöksége munkájához.

6. Az MTV Közalapítvány szervezeti struktúráját a médiatörvény IV. fejezetének 1. címe 53., 55., 56., 57., 58., 61. és 62. §, az Alapító Okirat és az ezek alapján kialakított Szervezeti és Működési Szabályzat ha- tározzák meg. Ennek megfelelően a Közalapítvány szervezetei: a Kuratórium, az Elnökség, az Ellenőrző Testület és a Kuratórium hivatali szervezete – a Titkárság. Az MTV Közalapítvány kezelő szervezete a Kuratórium, amely az Országgyűlés által választott és a médiatörvényben meghatározott szervezetek által delegált tagokból áll. Az Országgyűlés által választott Elnökség tagjai, valamint a médiatörvény 86. §-ában meghatározott szervezetek, és amelyeket az ORTT éves felhívása alapján nyilvántartásba vett, az ORTT éves sorsolásán kiválasztott 21 szervezet delegáltjai alkotják az MTV Kuratóriumát. Az Elnökség tagjainak meg- bízása 4 évre, a delegált kuratóriumi tagoké egy évre szól.

a) 2007-ben az MTV KA Kuratóriumának elnökségét a parlamenti pártok frakcióinak javaslata és az Or- szággyűlés döntése alapján 2007. március 14-ig a következők alkották: xx. Xxxxxxxx Xxxxxx elnök, Xxxxx Xxxx elnökhelyettes, Xxxx Xxxxx, dr. Farkasné xx. Xxxxx Xxxxx, xx. Xxxxx Xxxxxx, Xxxxxxx Xxx, Xxxxx Xxx- ton, Xxxx Xxxxxx, Xxxxx Xxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx elnökségi tagok.

2007. március 4-én az Országgyűlés az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnökségébe választotta: xx. Xxxxxxxx Xxxxxxx elnöknek, Xxxxxx Xxxxxxx elnökhelyettesnek, Xxxxxxx Xxxxxx, dr. Farkasné xx. Xxxxx Xxxxxx, xx. Xxxxx Xxxxxxx, Xxxxx Xxxxxxx, Xxxx Xxxxxxx, Xxxxx Xxxxxxx, xx. Xxxxx Xxxxxx, dr. Xxxxx Xxxxxx Xxxxxx elnökségi tagnak.

Az Országgyűlés 2008. május 26-i ülésén az MTV Közalapítvány Kuratóriuma elnökségét kiegészítette és az elnökség tagjainak Xxxxxxxx Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx és Xxxxxxxx Xxxxxxx megvá- lasztotta.

b) Az ORTT 2006. március 31-én megtartott sorsolásán az MTV Közalapítvány Kuratóriumába 2007. március 31-ig delegált szervezetek képviselői a következők voltak: Magyar Nemzeti Host Egyesület – Xx. Xxxxxxx Xxxxx, Magyar Tartalomipari Szövetség – Xx. Xxxxx Xxxxxx, Magyar Bibliodráma egyesület – Xx. Xxxxxx Xxxxxxx, Környezeti Tanácsadók Egyesülete – Xxxxxxxx Xxxxxx, Hadirokkantak, hadiözvegyek és Ha- diárvák Országos Nemzeti Szövetsége – Xxxxxx Xxxxx, Magyar Újságírók Közössége – Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxx, Nyugdíjasok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetsége – Dr. Xxxxxxxxx Xxxxx Xxx, Hallássérültek Iskoláinak Országos Egyesülete – Xxxx Xxxx, Erdélyi Szövetség – Xx. Xxxxxxx Xxxxxx, Szabad Szakszerve- zetek Országos Szövetsége – Xxxxxxx Xxxxxx, Magyar Szín–Játékos Szövetség – Xxxx Xxxxxx Xxxxxx, Ma- gyarországi Evangéliumi Testvérközösség – Xxxxx Xxxxxx, Négy Történelmi Egyház – Xx. Xxxxxxx Xxxxxx, Magyar Koalíció Pártja – Xxxxx Xxxxx, Magyar Vívó Szövetség – Xxxx Xxxxxx, Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége – Kleinné Xxxxx Xxxxxx, Magyar Gazdakörök és Gazdaszö- vetkezetek Szövetsége – Xx. Xxxxx Xxxxxx, „Asszonyok a nemzeti egységért” mozgalom – Xxxxxx Xxxxxxxx, Országos Horvát Önkormányzat – Xxxxxx Xxxxxxx, Magyar Ötvösművészek Társasága – B. Xxxxxxx Xxxxx, Xxxxxxxxxxxx Egyesület – Xxxx Xxxxxx.

Az ORTT 2007. március 30-án megtartott sorsolásán az MTV Közalapítvány Kuratóriumába az alábbi szervezetek képviselői kaptak 2008. március 31-ig megbízást:

Magyar Koalíció Pártja – Xxxxxx Xxxxxx, Magyar Katolikus Püspöki Konferencia – Xx. Xxxxxxx Xxxx, Országos Cigány Önkormányzat – Xxxxxxxx Xxxxx, Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége – Xxxx Xxxxxx, Recski Szövetség – Xxxxxxxx Xxxx, Erdélyi Körök országos Szövetsége – V. Xxxxxxx Xxxxxx, Erasmus Kollégium Egyesület – Xxx Xxxx, Rendőr Kulturális és Hagyományőrző Egyesület – Xxxx Xxxxxx, Magyar Írók Egyesülete – Xxxxxxxx Xxxxxxx, Magyar Szociológiai Társaság – Xx. Xxxxxxx Xxxxxx, Közéleti Önképzőkör – Xxxx Xxxxxx, Vasas Szakszervezeti Szövetség – Xxxxxxxx Xxxxxx, Ipartestületek Országos Szö- vetsége – Xxxxxx Xxxxxx, Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtóegyesület – Xxxxxxxx Xxxxxx, Magyar Országos Horgász Szövetség – Xxxxxx Xxxxxx, Magyar Üzletasszonyok Egyesülete – Hornungné Xxxx Xxxxx, Magyar- országi Gyermekbarátok Mozgalma – Xxxxx Xxxxxx, Nyugdíjasok Egészségmegőrző Szövetsége – Kiss Bá- lint, Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége – Xxxxx Xxxxxxx, Magyar Vízilabda Szövetség – Xx. Xxxxxx Xxxxxx, Megyei Jogú Városok Szövetsége – Xx. Xxxxxx Xxxxxx.

2008. március 28-án az ORTT által megtartott sorsoláson az MTV Közalapítvány Kuratóriumába az aláb- bi szervezetek képviselői kaptak megbízatást:

Magyar Koalíció Pártja – Xxxxxx Xxxxxx, Magyar Katolikus Püspöki Konferencia – Xxxxxxxxxxx Xxxxxxx, Magyarországi Németek Országos Önkormányzata – Xxxxxx Xxxxx, Magyarországi Metodista Egyház – Xx. Xxxxxx Xxxxxx, Nyilvánosság Klub – Xx. Xxxxxxx Xxxxxxxx, Magyar Bábművészek Szövetsége – Xxxxxxx Xxxxx, Magyar Örökség és Európa Egyesület – Zelényiné Xx. Xxxxxx Xxxxxxxxx, Magyar Színházi Társaság

– Xxxxx Xxxxx, MASZK Országos Színészegyesület – Xxxxx Xxxxx, Szülői Közösségek – Dr. Xxxxx X. Gá- bor, Tanítók Xxxxxx Xxxxxx Egyesülete – Xxxxxxx Xxxxxxxx, Szabad Fémipari Szakszervezetek Szövetsége – Xxxxx Xxxxxx, Mezőgazdasági Gazdasági Társaságok Szövetsége – Xx. Xxxxxxx Xxxxxx, Tudományos Újság- írók Klubja – Xxxxx Xxxxx, Magyarországi Kárpát Egyesület – Xxxxxxx Xxxxxx, Nők a XXI. Századért Egye- sület – Xxxxxxx Xxxxxxx, Természetjáró Fiatalok Szövetsége – Xxxxxxxx Xxxxxx, Magyar Nyugdíjasok Egye-

sületeinek Országos Szövetsége – Xxxxxxx Xxxxxx, Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége – Xxxx Xxxxxx, Magyar Sakk Szövetség – Xx. Xxxxx Xxxxx, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége – Xxxxx Xxxxx.

c) 2007-ben az MTV Közalapítvány Ellenőrző Testületét xx. Xxxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxx elnök, Xxxxxxx Xxxxx és Xxxxxx Xxxxxx tagok alkották.

I. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának 2007. évi működéséről

1. Az MTV Közalapítvány Kuratóriuma 2007. február 19-i ülésén megtárgyalta és elfogadta a médiatörvény

66. § (1) bekezdés j) pontja alapján az MTV Zrt. 2007. üzleti tervének elveit és fő összegeit a Felügyelő Bizottság véleményével és a független könyvvizsgáló jelentésével együtt.

a) A 2007. évi gazdálkodási és pénzügyi terv főbb összegei:

M Ft

A mérleg fő összege	15 845
A saját tőke összege	5 101
A jegyzett tőke összege	1 200
Összes bevétel	32 454
Aktívált saját teljesítményének értéke	332
Összes költség és ráfordítás	32 762
Mérleg szerinti eredmény	24

b) A médiatörvény 66. § (1) bekezdés k) pontja alapján a Kuratórium az MTV Zrt. M1 csatornájának adásidejét 518 717 műsorpercben, az M2 csatorna műsoridejét 525 600 műsorpercben határozta meg.

c) A médiatörvény 7. § (1)–(2) bekezdés alapján úgy döntött, hogy 2007-ben az MTV Zrt. éves adáside- jének 94,43 százalékát az M1 és M2 csatorna európai művek készítésére és bemutatására fordítja.

d) A Kuratórium a médiatörvény 66. § (1) bekezdés l) pontja alapján jóváhagyta, hogy az MTV Zrt. 1 milliárd 629 millió forint összeget új, magyarországi gyártású műsorszolgáltatásban felhasználásra kerülő mozgóképes alkotásokra fordítson, mely 15,22 százalékos külső gyártásnak felel meg.

2. Az MTV Zrt. 2007. évi üzleti terve változatlanul azt az alapelvet kívánta érvényesíteni, hogy bevételeihez igazítja működésének kiadásait, eleget tesz a médiatörvény közszolgálati műsorszolgáltatókra vonatkozó előírásainak és követelményeinek. Fejlesztési terveit és beruházásait a Szabadság téri székház zavartalan működésének fenntartásához és az új székház és gyártóbázis – mindenekelőtt a 8–9-es stúdiók korszerűsíté- séhez, technológiai megújulásához – igazítja. A Kuratórium – az MTV Zrt. vezetésével egyetértésben – a fejlesztésekkel egy időben a bérköltségek csökkentését is meghatározta, miután a digitális technológia és informatika lényegesen kevesebb emberrel üzemeltethető, magasabb színvonalon. Ennek érdekében az MTV Zrt. vezetésének gondoskodnia kell a szervezet átalakításáról, 2007 és 2009 között évente legalább 150-200 fős létszámleépítésről, a régi és új munkatársak szakképzéséről, az új MTV székház és gyártóbázisba való átköltözés előkészítéséről, a digitális műsorgyártásra és műsorszolgáltatásra való átállásról, és az ehhez kap- csolódó tervek és intézkedések kidolgozásáról. A Kuratórium munkacsoportjai is kifejezték egyetértésüket az üzleti tervvel kapcsolatban, de számos kritikai észrevételt is megfogalmaztak az MTV Zrt. vezetése számára, így például azt, hogy a közszolgálati televízió műsorainak minőségével és színvonalával, a műsorstruktúrá- val, a hír és tájékoztatás pártatlanságával kapcsolatos kuratóriumi észrevételek, értékelések, határozatok számtalan esetben hatástalanok voltak, amelyek csak részben vezethetőek vissza a médiatörvény tulajdonosi jogainak nem körültekintő és nem teljes körű meghatározására. Arra, hogy az MTV Zrt. a gazdasági társasá- gokról szóló törvény szerint nem igazgatósággal működik, az igazgatósági jogokat a médiatörvény szerint az MTV Zrt. elnöke, a tulajdonosi jogokat a kuratórium elnöksége gyakorolja. A KMSZ éves érvényesülésének értékelése nem, vagy nem mindig nyújt útmutatást a következő év üzleti tervének elfogadásához. További probléma az is, hogy az ORTT által kisorsolt szervezetek kurátorai a Kuratórium elnökségével együtt tár- gyalják meg és fogadják el az MTV Zrt. évi mérlegét, mérlegbeszámolóját, de az MTV Zrt. üzleti tervének fő elveit és főbb számait még az előző Kuratórium fogadja el. A Kuratórium elnöksége – a négyéves változáso- kat leszámítva – képviseli a folyamatosságot, de az ORTT által kisorsolt kurátorok ismeretei szükségszerűen hiányosak az MTV Zrt.-re vonatkozóan: részben az egyéves megbízatás, részben a döntések és az ezt tükröző dokumentumok, szerződések nyilvánosságának hiánya vagy későbbi nyilvánosságra hozatala miatt.

3. A Kuratórium február 19-i ülésén vita alakult ki a Napkelte szerződésről, miután tájékoztató hangzott el arról, hogy az MTV Zrt. vezetése lényegében két ponton módosítani kívánja a szerződést: az egyik, hogy az M2 csatornán szombaton és vasárnap a Napkelte műsora 9 óráig tartson, az M1-en pedig 8 óráig. A másik, hogy az M2 csatornán a délután sugárzott Xxxxxxxx program ismétlésére az éjszakai választékban, adászárás után kerüljön sor. A vitában olyan fontos kérdések is megfogalmazásra kerültek – korábban az elnökségi ülésen is –, mint az a tény, hogy a Napkelte szerződés melléklete szerint a Napkelte műsoraiban a parlamenti arányoknak kellene érvényesülniük. Ezek az arányok 2006. október 11-e óta természetesen nem érvényesül- nek. A Fidesz, KDNP frakciójának véleménye szerint a Xxxxxxxx nem tartja be a médiatörvény és a KMSZ előírásait, emiatt vezetői és képviselői nem vesznek részt a Napkelte élő műsoraiban. 2007-ben az ORTT-nél 69 panaszügy indult a köztelevízió ellen, amelyből 53 az MTV javára, 2 az MTV hátrányára, egy pedig mindkét fél számára kedvezően zárult, illetve 8 ügy zárult le az MTV javára, egy az MTV hátrányára, 4 ügy pedig 2008-ban is folyamatban van. A Napkelte szerződése, műsorai és ezzel összefüggésben a KMSZ érvé- nyesülése a későbbiekben is vita tárgyát képezte a Kuratórium elnökségében.

4. A Kuratórium a médiatörvényre épülő 2007. évi munkaterv tervezetét is össztűz alá vette február 19-i ülésén; egyrészt azért, mert a márciusban megválasztásra kerülő kuratóriumi elnökség helyett nem tartotta célszerűnek döntést hozni; másrészt azért, mert a javasolt napirendi pontok nem tartalmazták, hogy mikor milyen sorrendben, kiknek a közreműködésével kívánják előkészíteni és megtárgyalni a napirendi pontokat. Végül a Kuratórium munkacsoportjai is azt tanácsolták, hogy a Kuratórium döntsön a munkatervéről és azt ajánlják a megválasztásra kerülő új elnökségnek és kuratóriumnak. A Kuratórium végül úgy döntött, hogy a munkatervvel kapcsolatos előterjesztéshez a kurátorok írásban tegyék meg észrevételeiket és javaslataikat, valamint felhatalmazták a Kuratórium elnökségét, hogy az új Kuratórium elé terjesszék a 2007. évi kiegé- szített munkatervet.

5. A Kuratórium március 9-i ülésén tájékoztató hangzott el a Kuratórium elnökségének munkájáról, dön- téseiről, és a távozó elnökség megkísérelte összegezni azokat a tapasztalatokat, amelyeket átadhat a helyükre lépő elnökségnek. E tapasztalatok összegzése három területre irányult: minden kuratóriumi tag számára biz- tosítani kell az MTV Zrt.-re vonatkozó teljes körű információt; az MTV Zrt. átmeneti helyzetét stabil gazdál- kodásának fenntartásával, működésének és szervezetének átalakításával, az analógról a digitális technikára és technológiára történő átállásával akkor lehet a jövő érdekében egy új, sikeres közszolgálati műsorszolgálta- tóvá átformálni, átalakítani, ha rövid időn belül elkészül és elfogadásra kerül a digitális világhoz szervesen kapcsolódó új médiatörvény. Végül az MTV, mint közszolgálati műsorszolgáltató, akkor lehet újra meghatá- rozó tényező a médiapiacon, ha csatornái nézettek, mert színvonalas, értékes műsorai, programjai vannak; ha az archívumában felhalmozott egyedülálló értékek közkincsé válnak; ha képes gazdagítani a magyar és az európai kultúrát, valamint a hír- és tájékoztatási műsorai objektívek, a pártatlanság követelményével eleget tesz alkotmányos kötelezettségeinek.

6. Az MTV Közalapítvány Kuratóriuma május 4-i alakuló ülésén az MTV Zrt. vezetői, a Kuratórium el- nökség tagjai és az ORTT által kisorsolt szervezetek kurátorai kölcsönösen bemutatkoztak egymásnak és ismertették elképzeléseiket a Kuratórium munkájára vonatkozóan. A Kuratórium megtárgyalta és elfogadta 2007. évi munkatervét, megjelölte azokat a feladatokat, melyeket a médiatörvény számára előír (például a KMSZ felülvizsgálata, illetve annak érvényesülése az MTV Zrt. munkájában, az MTV Közalapítvány SZMSZ-ének korszerűsítése stb.), valamint ugyancsak a médiatörvény alapján a Kuratórium elnökségének munkaterve azokra a feladatokra koncentrál, amelyek az MTV Zrt. működését tekintve alapvetőek és idősze- rűek. A vitában megfogalmazásra került, hogy a munkatervben szereplő három alapvető kérdés, úgy mint a 2006. évi Országgyűlési Beszámoló koncepciója, az MTV Zrt. elnökének négyéves tevékenysége és a KMSZ érvényesülésének összegzése ne egy ülésen kerüljön megtárgyalásra, hanem csak egy-egy téma szerepeljen a Kuratórium ülésein. A Kuratórium elfogadta azt a munkatervi kiegészítést, hogy a KMSZ keretében különös figyelmet fordítson a hazai kisebbségek szerepének vizsgálatára az MTV műsoraiban. Döntés született arról is, hogy a Kuratórium öt munkacsoportja keretében ki-ki vegyen részt, ezáltal tevékenységük ne csupán a plenáris ülésekre korlátozódjék.

7. A Kuratórium május 25-i ülésén – mint minden kuratóriumi ülésen – szóbeli tájékoztató beszámoló hangzott el a két kuratóriumi ülés közötti elnökség munkájáról, döntéseiről és állásfoglalásairól. A vitában két tartalmi pontosítás és kiegészítés, valamint egy javaslat hangzott el. A pontosítás az MTV Zrt. és a Ma- gyar Mozgókép Alapítvány, valamint az MTV Zrt. és az MTV Közalapítvány Kuratórium elnöksége közötti szerződésekre vonatkozott és ennek kapcsán elhangzott és elfogadásra került az a javaslat, hogy a két kurató- riumi ülés közötti elnökségi ülésekről – a teljes körű tartalmi tájékoztatás érdekében – célszerű lenne írásos összefoglalóban tájékoztatni a Kuratórium tagjait. A jobb és időben történő tájékozottság növelné a Kurató- rium napirendre vett kérdései megtárgyalásának színvonalát, elősegítené döntéseik, állásfoglalásaik megala- pozottságát.

8. A Kuratórium május 25-i ülése tárgyalta és elfogadta az MTV Közalapítvány 2006. évi egyszerűsített éves beszámolóját, illetve az MTV Zrt. 2006. évi mérleg- és eredménykimutatását a Felügyelő Bizottság és a független könyvvizsgáló jelentésével együtt, melyet az Országgyűlésnek készített alapítványi beszámoló tartalmaz.

9. A Kuratórium ülésén vita alakult ki az MTV új székház és gyártóbázis építésével és szerződéseivel kapcsolatban, amelynek napirendre tűzését és az MTV Közalapítvány Ellenőrző Testülete által végzett – új székház és gyártóbázisra vonatkozó célvizsgálatának megtárgyalását a kuratóriumi elnökség ellenzéki pártok által delegált tagjai szorgalmazták. Miután az MTV Közalapítvány Kuratóriumának SZMSZ-e – melyet 2/3-dal fogadott el a Kuratórium – kimondja, hogy a Kuratórium csak írásos előterjesztést tűzhet napirendre és ez nem történt meg, a javaslat csak akkor lett volna tárgyalható, ha a Kuratórium szintén 2/3-dal módosítja az SZMSZ-t. A Kuratórium elvetette az SZMSZ módosítását.

Az MTV új székház- és gyártóbázisának, valamint szerződéseinek kérdése számtalan elnökségi ülésen is téma volt, mint ahogyan ez igen részletesen és kimerítő pontossággal az Állami Számvevőszék nyilvánosság- ra hozott 2007. évi vizsgálatában is helyet kapott.

10. Az MTV Közalapítvány 2007. évi költségtervéről is vita alakult ki, elsősorban a szakértői díjak fel- használása kérdésében, valamint az MTV Zrt. és MTV Közalapítvány közötti szerződés felmondása követ- kezményeként előállott helyzet tárgyában. A szakértői díjak felosztását a Kuratórium elnökségének ellenzéki kurátorai javasolták a következő formában: a szakértőket a keretösszeg 40–40%-a erejéig az elnök, illetve az elnökhelyettes, 20%-a erejéig az Ellenőrző Testület javaslataira a Kuratórium elnöke kérje fel. A többség a javaslatot nem fogadta el, ahhoz az elvhez ragaszkodott, hogy a Kuratórium elnökségének legyenek szakér- tői, akik jogi, gazdasági, pénzügyi és más szakkérdésekben véleményt nyilvánítanak, javaslatokat dolgoznak ki. Tevékenységük, munkájuk ezáltal mérhető, értékelhető. A Kuratórium végül módosításokkal elfogadta a 2007. évi költségtervet, miután a szakértői díjak rovására az ORTT által kisorsolt szervezetek kurátorainak költségtérítését a 2006. évi szinten biztosította. A többségi döntés szerint az elnök hatásköre a szakértők fel- kérése, amivel a Fidesz, KDNP, MDF által delegált kuratóriumi elnökségi tagok nem értenek egyet.

11. A Kuratórium augusztus 24-i ülésén – munkatervének megfelelően – napirendre tűzte „Az MTV Zrt. Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzata elveinek érvényesülése a 2006. évben”, illetve „Az MTV Zrt. elnöke pályázatában foglalt célkitűzések értékelése” című előterjesztéseket. A napirendek kuratóriumi elfo- gadásának vitájában az ellenzéki pártok által delegált elnökségi tagok – ahogyan ezt az augusztus 23-i sajtó- tájékoztatójukon is megfogalmazták – azt indítványozták, hogy miután a Kuratórium elnökségében nem tá- mogatták egyik beszámoló elfogadását sem, így az a javaslat sem kapott többségi támogatást, hogy a két beszámoló a „nagykuratórium” napirendjére kerüljön. A két előterjesztés napirendre tűzésének és megtár- gyalásának elutasításaként két szempontot hangsúlyoztak: egyrészt értékelték azt, hogy az elmúlt egy év során – figyelembe véve a korábbi években történteket is – milyen mértékben teljesültek azok a vállalások, amelyeket az MTV Zrt. elnöke a 2004. évi elnöki pályázatában tett; másrészt értékelték azt is, hogy az el- múlt, mintegy fél év során az MTV menedzsmentje milyen teljesítményt nyújtott. Többek között megállapí- tották, hogy a 2004. évi elnöki pályázatban foglaltak közül több, kiemelkedően fajsúlyosnak számító és inno- vatív vállalás nem teljesült. Az elnöki pályázatban vállalt tematikus csatornák nem indultak el. Az MTV-nek nincsenek alelnökei. Az MTV-ben visszaszorultak a regionális és határon túli műsorok, s megítélésük szerint egyes hírműsorok „vészes politikai elfogultsággal dolgoznak. A Kuratórium elnöksége elé kerülő előterjesz- tések közül számtalan nem ütötte meg azt a minőséget, ami szükséges lett volna azok érdemi tárgyalásához. Aggályosnak és vizsgálandónak tartottuk és tartjuk az MTV székház és gyártóbázisa építésének tárgyában született szerződéseket, és több alkalommal kezdeményeztük, hogy azok kerüljenek nyilvánosságra.” Hang- súlyozták továbbá: „Megállapítottuk, hogy az MTV több alkalommal és több területen nem, vagy csak rész- legesen tesz és tett eleget közszolgálati feladatainak, nem tartja be a vonatkozó szabályzatot, a KMSz előírá- sait, különös tekintettel a politikai és szakmai összeférhetetlenségi szabályokra.” Az előbbi okok és számos más ok miatt – mindenekelőtt az előterjesztések hiányosságai miatt – az ellenzéki pártok által delegált elnök- ségi tagok a két napirend megtárgyalását elutasították, mint ahogyan az augusztus 8-i elnökségi ülésen a két előterjesztést alkalmatlannak tartották az augusztus 24-i kuratóriumi ülésen történő tárgyalásra. Ez a körül- mény és más okok még inkább megosztottá tették a Kuratóriumot abban a tekintetben, hogy a kialakult hely- zet miatt napirendre tűzzék-e és tárgyalják-e az előterjesztéseket. A kuratóriumi ülésen kialakult zavar, a vitában elhangzott pro és kontra vélemények lényegében leszűkültek a „tárgyalni – nem tárgyalni” kérdésre, ahelyett hogy figyelembe vették volna a médiatörvény 66. §-ának iránymutatását, amely kimondja: f) „a köz- szolgálati műsorszolgáltatási szabályzat jóváhagyása, a Művelődési Közlönyben való közzététele, a szabály- zat követelményeinek érvényre juttatása, érvényesülésének évenkénti értékelése”, valamint h) „a részvény- társaság elnöke pályázatában foglalt célkitűzések évenkénti értékelése” a Kuratórium hatáskörébe tartozik. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöke többször felhívta a figyelmet arra, hogy a médiatörvény nem ad választási lehetőséget, a törvény egyértelműen fogalmaz: a Kuratóriumnak tárgyalnia és értékelnie

kell az elnöki pályázatban foglaltakat és a KMSZ érvényesülését, függetlenül attól, hogy az értékelés elisme- rő vagy elutasító. MTV Közalapítvány elnöke a szavazás előtt hangsúlyozta és ismertette a következőket:

„Van egy munkatervünk, amit elfogadtunk. A munkaterv alapján augusztus 24-én ezt a két napirendi pontot kell tárgyalnunk. Van egy anyag, amire vagy azt mondjuk, hogy alkalmas, vagy azt mondjuk, hogy nem al- kalmas. Ebben a döntésben az elnökségnek a döntése nem befolyásolja a Kuratóriumot, mert az elnökségnek csak javaslattételi hatásköre van, nincs döntési hatásköre. Azért terjesztettem a Kuratórium elé, mert ennek a fórumnak van joga dönteni ebben a kérdésben. Három döntést hozhat: elfogadja, nem fogadja el, vagy az anyagot nem tartja alkalmasnak és kiegészítésre visszaadja. Ez a három döntési lehetőség van, de napirendre kell vennünk, mert ez törvényi kötelezettségünk, a munkatervünkben ezt meg is szavaztuk, tehát nem lehet azt csinálni, hogy nem tárgyaljuk. Az más kérdés, hogy milyen véleményt alakítunk ki. Tehát van egy írás- beli anyag, vannak észrevételek, mindenki elmondhatja a véleményét, de ahhoz, hogy ezt el tudjuk kezdeni, el kell fogadnunk a napirendi pontokat. Vagy azt mondjuk, hogy nem fogadjuk el, és akkor formailag sem tettünk eleget kötelességünknek.”

A Kuratórium a vitában elhangzott véleményeket figyelembe véve úgy döntött többségi szavazással, hogy a két előterjesztést nem tárgyalja. A Kuratórium az MTV Zrt. elnökét nem kérte fel új előterjesztés elkészíté- sére. (Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának 2008. augusztus 24-i ülésén történtekről mellékeljük a szó szerinti jegyzőkönyvet.)

12. Fontos hangsúlyozni, hogy mivel nem valósult meg az elektronikus információszabadságról, a sze- mélyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, valamint a polgári törvénykönyvről szóló törvények alapján az a szabályozási és eljárási rend, amely alapján az MTV Közalapítvány a kezelésében lévő, törvényben és külön szabályzatában meghatározott adatokról a közvélemény elektronikus úton történő tájékoztatása, ez a körülmény részben korlátozta a Kuratórium tagjait az MTV Közalapítvány kuratóriumi elnöksége által hozott döntések, állásfoglalások, viták teljes körű megismerésében. Megjegyezzük, hogy az elnökség hosszú viták után 2008. április 2-i döntésével megalkotta a „Közérdekű adatok elektronikus közzé- tételének rendjéről szóló szabályzatot”, amely lehetővé teszi nemcsak az ORTT által kisorsolt szervezetek kurátorainak lényegében naprakész tájékoztatását, hanem a társadalom médiával foglalkozó szervezeteinek és intézményeinek úgynevezett társadalmi ellenőrzésének gyakorlati megvalósítását is. Ugyanakkor tény, hogy a szabályzat megalkotása óta a Kuratórium elnöksége nem tudott eleget tenni törvényi kötelezettségeinek.

13. A Kuratórium november 23-i ülésén négy kérdéssel foglalkozott: tájékoztatót hallgatott meg a két ku- ratóriumi ülés közötti kuratóriumi elnökség munkájáról, megvitatta és szabályozta az ORTT által kisorsolt szervezetek kurátorainak részvételét az MTV Zrt. elnöke megválasztására kiírt pályázat értékelésében, is- mertetésre kerültek azok a vélemények és javaslatok, amelyek a 2006. évi országgyűlési beszámoló véglege- sítésére vonatkoztak, illetve a Kuratórium egyetértett azzal, hogy a jövőben az éves beszámolók korábban készüljenek el, lehetőség szerint minden év kezdete után 45 nappal a Kuratórium és az Elnökség munkájáról szóló beszámoló, amely az MTV Zrt. mérlegbeszámolója elfogadása után egységes szerkezetben képezheti az MTV Közalapítvány Kuratóriumának országgyűlési beszámolóját. Negyedik napirendként a Kuratórium foglalkozott az MTV Közalapítvány KMSZ-ének korszerűsítésével, amelyet a jogi és szervezési munkacso- port immár két éve tárgyal és készít elő. A vita végén megállapodás született arról, hogy a Kuratórium tagjai írásban 2008. január végéig eljuttatják módosító javaslataikat, észrevételeiket az KMSZ-szel kapcsolatban. Végül a Kuratórium tájékoztatót hallgatott meg az 50 éves MTV működéséről.

II. A Kuratórium elnökségének munkájáról

Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége 2007-ben 38 ülést tartott az MTV Közalapítvány és az MTV Zrt. működésével kapcsolatban. Minden ülésen képviseltette magát az Ellenőrző Testület, illetve a tárgyalt témától függően az MTV Zrt. elnöke, vezetői, valamint az MTV Zrt. Felügyelő Bizottsága és könyvvizsgálója.

1. Az elnökség a január 9-i ülésen megtárgyalta és elfogadta a Közalapítvány 2007. évi munkatervét, amely a médiatörvény és a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján meghatározott feladatokat tartal- mazott. Megfogalmazódott az az álláspont, hogy az MTV Zrt. szerződésállományáról szóló havi jelentést az elnökség csak abban vagy azokban az esetekben tűzze napirendre, ha a Felügyelő Bizottság úgy ítéli meg. A társaság vagyoni helyzetéről és gazdálkodásáról szóló negyedéves jelentésekhez is igényelte a Felügyelő Bizottság előzetes véleményét. Az is kiemelést nyert, hogy az elnökségnek foglalkoznia kellene az internet és az infokommunikáció, az Új Média Kft. munkájával, vagyis azokkal a kérdésekkel, amelyek a multimédi- ás szolgáltatásokkal kapcsolatosak. Az elnökség a 2007. évi munkaterv kapcsán is megerősítette, hogy fo- lyamatosan igényt tart az MTV székház és gyártóbázis pályázatával, az ezzel kapcsolatos közbeszerzési tár-

gyalások és szerződés-előkészítésekkel összefüggő részletes információkra, elsősorban az elnökség megala- pozott és körültekintő döntéseinek meghozatala céljából.

2. Az elnökség napirendre tűzte a Napkelte szerződést, elsősorban annak vizsgálatát, hogy műsorai a mé- diatörvénnyel és a KMSZ-szel összefüggésben mennyire kiegyensúlyozottak. Xxxxxxx-e a műsorvezetőkkel kapcsolatban az összeférhetetlenség? Illetve vizsgálta a nézettség alakulását, az adások műszaki-technikai, esztétikai színvonalát, reklámfelhasználási gyakorlatát, az MTV archívumának felhasználását és az irányítás felelősségének kérdését. A vita során megállapítást nyert, hogy az MTV Zrt. elnöke számos kérdésben nem, vagy csak részben érvényesítette a szerződésben foglaltakat. A kritikák és számos probléma ellenére az el- nökség azt is kinyilvánította: az vitathatatlan, hogy a Napkelte a reggeli adásokat tekintve piacvezető, és az MTV pozícióját erősíti a hazai médiapiacon.

3. Az elnökség január 23-i és február 6-i ülésén megtárgyalta és elfogadta az MTV Zrt. 2007. évi üzleti tervének a médiatörvény által meghatározott elveit és fő összegeit, amelyet az Országgyűlési Beszámoló első fejezete ismertet. Az elnökség felkérte az MTV Zrt. elnökét és ügyvezetését, hogy az üzleti terv időarányos teljesítéséről háromhavonta számoljon be. Döntött arról is, hogy az ORTT 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXIV. törvény 3. számú mellékletében szereplő 1179 millió Ft műsorszolgáltatási díjat kizárólag beruházási tevékenységhez használhatja fel az MTV Zrt. Az elnökség felkérte az MTV Zrt. Felügyelő Bi- zottságát a felhasználás ellenőrzésére, illetve megbízta azzal is, hogy a költségvetési törvényben meghatáro- zott céltámogatás felhasználását is ellenőrizze és erről havonta készítsen beszámolót. Az üzleti terv új, ma- gyarországi gyártású műsorszolgáltatásban felhasználásra kerülő mozgóképes alkotásokra fordítandó össze- get az elnökség a február 6-i ülésen hagyta jóvá, miután az MTV Zrt. vezetése korrigálta a január 23-i elő- terjesztés számítási hibáit. Az elnökség felhatalmazta az MTV Zrt. elnökét az MTV Zrt. és a Sport Plusz Kft. közötti szerződés módosítására és mindazon észrevételek, javaslatok megvizsgálására és érvényesítésére, amelyek a Napkelte műsorával kapcsolatban a KMSZ alapján és az érvényes szerződés szerint kiigazítást és érvényesítést igényel. Az elnökség döntött az MTV Zrt. „banki szolgáltatások” tárgyában is és hozzájárult a közbeszerzési eljárás keretében megkötendő szerződés aláírásához.

4. Az elnökség február 6-i ülésén az MTV Zrt. elnöke szóbeli tájékoztatást adott az MTV új székház és gyártóbázisával kapcsolatos közbeszerzési eljárás tárgyalási menetéről. Hangsúlyozta, az MTV Zrt. részéről megtörtént a Finta-terv módosítása és a beruházás fontosabb paramétereinek a pontosítása, így többek között tisztázódott, hogy a 8 hektáros területen épül meg, illetve bővül az MTV székház és gyártóbázisa. Xxxxxxx- zés született arról, hogy a jelenlegi raktárépületeket és a jelenleg nem a kor igényeinek megfelelő építészeti megoldásokat a Millenniumi Média Kft. elbontja és helyükre új, korszerű technikával épült, jól szigetelhető, jól fűthető és megközelíthető épületeket hoz létre. A jelenlegi díszletraktár, jelmeztár, kellék- és bútorraktár épületei lebontásra kerülnek és helyettük egy 12 000 m2-es új raktárépület jön létre, mely biztosítja az MTV régebbi és új, védett gyűjteményének klimatizált, megfelelő páratartalom melletti megőrzését a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előírásainak megfelelően. A raktárbázistól közvetlenül, szállítás nélkül megközelít- hető a négy nagy stúdió, amely lehetővé teszi a kellékek, díszletek, jelmezek gazdaságos felhasználását. Az MTV-székház irodaterülete 33 000 m2, a stúdiók területe és a stúdiókat közvetlenül kiszolgáló műszaki he- lyiségek területe 7000 m2.

Az MTV Zrt. elnöke tájékoztatta az elnökséget, hogy vita volt a beruházóval, a Millenniumi Média Kft.- vel arról, hogy mit tekint az MTV bruttó és nettó területnek, illetve a beruházó mit tekint annak. E vitának és megegyezésnek a bérleti díj meghatározása szempontjából volt és van jelentősége. Az erre vonatkozó szer- ződés, amelyet később az elnökség tárgyalt és elfogadott, már a közösen megállapított és vállalt bérleti díjat tartalmazza. További vitatéma volt az MTV Zrt. által fizetendő évi, havi bérleti díj (évi 11,9 millió euró) fizetésének garanciája, biztosítéka, mivel az MTV Zrt.-nek csak részben van olyan vagyona, amely banki garanciaként szolgálhat a beruházó számára. Az MTV Zrt. elnöke az évi bérleti díj biztosíték garanciájaként három forráslehetőséget jelölt meg: az elnökség jóváhagyásával az Erste Bank az MTV részére 500 millió forint bankgaranciát biztosít; az MTV reklám- és kereskedelmi bevételei elérik a közel négymilliárd forintot; illetve a mindenkori éves költségvetési törvény céltámogatása bérleti díjra történő költségfelhasználást is lehetővé teszi. Természetesen az MTV Zrt. is ragaszkodott a saját garanciáihoz, így például ahhoz, hogy az építkezés minden fázisa a szerződésben megjelölt határidőre készüljön el, az átadást követő húsz évben a szerződés tartalmazza azokat a felújítási és szakipari munkákat, klímaberendezések és világítótestek cseréjét, a szükséges fejlesztéseket. Jogi értelmezési vita zajlott arról, hogy a szerződő felek mit tekintenek, illetve mit tekintsenek vis majornak, például ha a költségvetési törvényben a céltámogatás, illetve a céltámogatás kere- tében a bérleti díj megjelölése nem szerepel. A bérleti szerződésben sikerült erre a kérdésre közös választ találni. A közbeszerzési tárgyalásokon vitatéma volt az is, hogy a szerződés tervezetben 20+20 év (a végle- ges szerződésben 18+22 év), valójában 20 évre vagy 40 évre jelent-e kötelezettséget az MTV Zrt. számára. Az MTV Zrt. elnöke szerint egyértelmű, hogy a 20+20 év szerződés konkrét szövegét tekintve 20 évet jelent és opcionálisan további 20 évre bérleti lehetőséget, ha élni akar majd vele az akkori MTV, 2027-ben. Az

MTV Zrt. az új székház és gyártóbázis várható életciklusát tekintve tehát nem 40 évre, hanem 20 évre köte- lezte el magát. Az MTV Zrt. elnöke tájékoztatta az elnökséget, hogy a bérleti díj néhány kérdésében még nem jutottak el a megegyezésig. Különböző számításokat végeztek arra vonatkozóan, hogy 2009-ig az MTV Zrt.-nek milyen bérleti díjat kell fizetnie a jelenlegi piaci árak alatti körülmények között. És milyen bérleti díjat vállalhatnak piaci árakon az új székházba való költözéstől? Arra a megállapodásra jutottak, hogy a je- lenlegi, több helyen működő, rosszabb technikai-építészeti székház és gyártóbázis bérléséért közel 2 milliárd forint + áfa bérleti díjat fizet az MTV Zrt. Az előzetes számítások szerint az új MTV székház és gyártóbázis bérleti díja 2,5 milliárd forint + áfa körül fog alakulni. További kérdés az üzemeltetési költség meghatározá- sa: mit tartalmaz és mit nem tartalmaz a bérleti díj? A beruházó milyen pluszszolgáltatásokat nyújt, mennyi- ért? Például a székház és gyártóbázis őrzése, a takarítás, a futárszolgálat, az irodaberendezések karbantartása stb. Az elnökség tudomásul vette a szóbeli tájékoztatót és azt, hogy a legrövidebb időn belül elkészül az MTV Zrt. írásos beszámolója az elnökség számára, valamint azok a szerződéstervezetek, amelyek az MTV Zrt. és a beruházó között az elnökség jóváhagyásával aláírásra kerülhetnek.

5. A február 13-i elnökségi ülésen az MTV Zrt. elnöke és vezetése további tájékoztatót adott az új MTV székház és gyártóbázis közbeszerzési eljárási tárgyalásának állásáról. Elmondották, hogy a bérbeadóval olyan megállapodástervezetet készítettek elő, hogy minden informatikai és minden stúdióinformatikai, illetve az MTV teljes gyártó és műsortovábbító technikai eszközeinek és berendezéseinek technikai beruházását közbeszerzési eljárás keretében az MTV Zrt. önállóan kívánja finanszírozni. Minden MTV Zrt. által felkért szakértő óvta az MTV-t attól, hogy a teljes műszaki beruházásnak bérlője legyen, mert az olyan típusú ki- szolgáltatottságot jelentett volna az MTV Zrt.-nek, ami a napi működést zavarhatta, kedvezőtlenül befolyá- solhatta volna. A beruházó tájékoztatta az MTV vezetését arról is, hogy az új MTV székház és gyártóbázis megépítésével a 8 hektáros terület melletti 10 hektáros terület alkalmas lehet egy médiaváros, egy médiapark kialakítására, melyet természetesen az MTV Zrt. és az MTV Közalapítvány kuratóriumával egyetértésben kíván továbbfejleszteni.

Vita bontakozott ki a nem állami forrásból finanszírozandó úgynevezett biztosítási csomagról, melyet az MTV elnöke szerint az MTV Zrt.-nek 2008. júliusára 4 milliárd 862 millió Ft értéken garantálnia kell a bérbeadónak. További vitatéma volt a bérleti díj euróárfolyamának meghatározása. Megvizsgálandó javaslatként hangzott el az építkezési terület jelenlegi besorolásának megváltoztatása, ipari övezetről irodai övezetre.

6. Az elnökség tagjai a február 15-i elnökségi ülésen kézhez kapták mindazokat a dokumentumokat, szer- ződéstervezeteket, amelyek a közbeszerzési tárgyalások eredményeként megszülettek az új MTV székház és gyártóbázissal kapcsolatban. Az elnökség, az Ellenőrző Testület és a Felügyelő Bizottság előtt xx. Xxxx Xxx- tán, az MTV Zrt. elnöke, xx. Xxxxxxx Xxxxxxxx, az MTV Zrt. jogi osztályának vezetője, Xxxxxxxxxx Xxxxx, az MTV Zrt. gazdasági igazgatója, Xxxxxxxxx Xxxxxx, az MTV Zrt. Digitális Igazgatóság vezetője és Xxxx Xxxxxx, az MTV Zrt. beruházási szakértője a törvényi előírásoknak megfelelően az alábbi teljességi nyilatko- zatot tette:

„Az MTV Zrt. elhelyezését és működését biztosító székház és gyártóbázis hosszú távú bérlete tárgyában indított közbeszerzési eljárás eredményeképpen az MTV Zrt. – mint ajánlatkérő – és a Millennium Média Kft. – mint ajánlattevő – a közbeszerzési tárgyalások, az ajánlattevő végső ajánlata, valamint az MTV Köz- alapítvány Kuratóriuma elnökségének előzetes hozzájárulása alapján szerződést kívánunk kötni a Budapest,

III. kerület 18.848/14. helyrajzi számú (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00–00. xxxx alatti), valamint a Budapest,

III. kerület 19 772 helyrajzi számú (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00–00. xxxx alatti) ingatlanok bérleti jogá- nak megszerzése tárgyában. A felek a bérleti szerződéshez kapcsolódóan elővásárlási jogot alapító és en- gedményezési szerződéseket, valamint felújítási és székházépítési munkák kivitelezése során a feleket meg- illető jogokat és kötelezettségeket rögzítő együttműködési megállapodást kívánnak aláírni. Alulírottak a jelen nyilatkozat meglétével kijelentjük, hogy az MTV Közalapítvány Kuratóriuma elnökségének a fenti szerződé- sek megkötéséhez a Rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 66. § (2) bekezdés a–b) pontjá- ban foglaltak szerint szükséges előzetes hozzájárulást megadjuk. A Kuratórium elnöksége részére átadott, a projekt műszaki, technikai, illetve pénzügyi, gazdasági és jogi jellemzőiről írásbeli összefoglalót, tájékozta- tót, valamint szerződéstervezeteket a legjobb szakmai tudásunk szerint gondosan, szakszerű módon készí- tettük, amely munkáért felelősséget vállalunk.

Budapest, 2007. február 15.”

Ezt követően az elnökség 8 igen, egy elnökségi tag távollétében írásban igenlően szavazott, tehát összesen 9 igen (Xx. Xxxxxxxx Xxxxxx, Xxxxx Xxxx, Xxxx Xxxxx, Dr. Farkasné Xx. Xxxxx Xxxxx, Xx. Xxxxx Xxxxxx, Xx- xxx Xxxxxx, Xxxx Xxxxxx, Xxxxx Xxxxxx, Xxxxxxx Xxx) és egy nem (Xxxxxx Xxxxxx) szavazattal a következő határozatot fogadta el:

„A Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége a Rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 66. § (2) bekezdésében foglalt jogkörében jóváhagyását adja ahhoz, hogy a Magyar Te-

levízió Zrt. az elhelyezését és működését biztosító székház és gyártóbázis hosszú távú bérlete tárgyában a Millennium Média Szolgáltató Központ Kft. ajánlatát elfogadva a közbeszerzési eljárásban meghatározott időpontban

a) megkösse a bérleti szerződést,

b) az azt kiegészítő, elővásárlási jogot alapító szerződést,

c) a feltételes, engedményezési szerződést, valamint

d) a felújítási és székházépítési munkák kivitelezése során a feleket megillető jogokat és kötelességeket rögzítő együttműködési megállapodást.”

Ezzel egy időben a Kuratórium elnöksége döntött arról is, hogy

„A Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége egyidejűleg felhatalmazást ad a Kuratórium elnökének az ORTT által kezelt Műsorszolgáltatási Alaptól a Magyar Televízió Közalapítványon keresz- tül az MTV Zrt. számára folyósítandó támogatásra vonatkozó »Támogatás Engedményezési Szerződés«- t aláírja.”

7. Az MTV Közalapítvány Kuratórium elnöksége február 27-i ülésén elfogadta az MTV Zrt. vezetésének azt a kezdeményezését, hogy a 2007. évi költségvetési törvényben meghatározott céltámogatások felhaszná- lása módosuljon: a bérleti díjak 498 millió forintos emelkedését a céltámogatások átcsoportosításával kívánja megoldani. Ezzel a döntéssel összefüggésben az új MTV székház és gyártóbázis bérleti díjának biztosítása és garanciája újra a viták középpontjába került, miután az MTV Zrt. és az MM Kft. között megkötendő bérleti szerződés bérletidíj-fizetésének garanciáját az MTV Zrt. vezetése egyrészt az Erste Bankkal megkötendő 500 millió forint hitellel kívánja megoldani, melynek biztosítéka az engedményezési eljárás és megállapodás keretében az MTV Zrt.-t megillető üzemben tartási díj, másrészt ugyancsak az Erste Bankkal megkötendő 1,5 milliárd forint folyószámlahitel biztosítékaként az MTV Zrt.-t megillető céltámogatás fedezete, illetve valamennyi állami forrásból, központi költségvetésből származó bevétel szolgál. Mivel a székházbérlettel összefüggő engedményezésnek az MTV Zrt. és az MM Kft. között létrejött szerződésnek értékhatára van, erre való tekintettel a két engedményezés nem a költségvetési támogatás teljes összegére vonatkozik, hanem az csak a szerződésben meghatározott értékhatárig vehető igénybe.

8. A Közalapítvány elnöksége több mint tíz változatot készített és vitatott meg a 2007. évi költségvetésé- vel – költségtervével kapcsolatban. A vita tárgya – nemcsak a szakértői díjak körül kulminált, hanem – ki- terjedt az MTV Közalapítvány és az MTV Zrt. közötti szerződés felmondásának formájára, okára és tartal- mára. Az Állami Számvevőszék már korábbi vizsgálatában felhívta a figyelmet arra a körülményre, hogy a Közalapítvány rendelkezésére álló összeg a „csonka kuratórium” időszakában minden kiadásra bőséges fe- dezetet nyújtott, a 8 fős kuratóriumi elnökség idején is gond nélküli volt az éves költségvetés összeállítása, a 10 fős kuratóriumi elnökség idejére már más feltételekkel kellett számolni. Az elnökség május 5-i ülésén végül is döntött az elnökség és az Ellenőrző Testület tagjainak médiatörvényben meghatározott tiszteletdíján kívüli költségtérítéseiről; a havi általános költségtérítésről és a budapesti lakóhellyel nem rendelkező elnök- ségi tagok kiegészítő költségtérítéséről.

9. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége 2007. április 18-i ülésén elfogadta az MTV Köz- alapítvány 2007. évi módosított munkatervét és jóváhagyás végett a Kuratórium elé terjesztette, a 2007. év I. félévére tervezett napirendi pontokkal együtt.

10. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége május 2-i ülésén megtárgyalta és elfogadta az MTV Zrt. 2006. évi mérleg- és eredménykimutatása előterjesztését a független könyvvizsgáló és a Felügyelő Bizottság jelentésével együtt, és azt jóváhagyás végett a Kuratórium elé terjesztette.

11. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége május 9-i ülésén elfogadta az MTV Közalapítvány 2006. évi egyszerűsített éves beszámolóját, valamint a 2006. évi mérleg- és eredménykimutatás szöveges beszá- molóját a könyvvizsgáló jelentésével együtt, és azokat jóváhagyás végett a Kuratórium elé terjesztette.

12. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége hozzájárult az MTV Zrt. vezetésének azon kez- deményezéséhez, hogy 2,7 millió euróig ajánlatot tegyen a 2010-es Labdarúgó Világbajnokság mérkőzései közvetítési jogainak megszerzésére.

13. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége április 4-i és 18-i ülésén, valamint ezt követően számos elnökségi és kuratóriumi ülésen – elsősorban az ellenzéki pártok által delegált kurátorok kérésére – vitatéma volt az MTV elkövetkező 18+22 évének legfontosabb projektje, az MTV székház és gyártóbázisá- val kapcsolatos szerződések megismerése, az MTV Közalapítvány irattárában való dokumentálása és hozzá- férhetősége, megismerhetősége és nyilvánossága, az ezzel kapcsolatos eljárás törvényessége. Mindez azért válhatott vitatémává, mert a kormánypártok által delegált elnökségi kurátorok tagjai voltak az előző kurató- rium elnökségének is, és nemcsak ismerték az MTV székház és gyártóbázis megépítésével kapcsolatos kér- déseket, hanem cselekvő módon részt vettek az ezzel kapcsolatos döntésekben is. A márciusban megválasz-

xxxx, ellenzéki pártok által delegált elnökségi tagoknak pedig természetes és jogos igénye volt valamennyi dokumentum megismerése, hiszen e nélkül felelősséggel ellátni elnökségi tagságukat érdemlegesen nem tudják. Miután az MTV Zrt. vezetése és az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége valamennyi do- kumentumot, szerződést az üzleti titoktartás kategóriájába sorolt, a társadalmi közvéleményt sem tájékoztatta időben és a törvényi előírásoknak megfelelően, ezért a „gyanú árnyéka” is belengte az MTV új székház és gyártóbázisának megépítését. A kérdéseket és kételyeket csak fokozta az MTV Közalapítvány Ellenőrző Testület elnökének levele, melyet az ellenzéki pártok által delegált kurátorokhoz, majd később az Állami Számvevőszék Elnökéhez és az Országgyűlés Elnökéhez juttatott el. Az Ellenőrző Testület a médiatörvény felhatalmazása alapján járt el, mivel megítélése szerint az új MTV-székházzal kapcsolatos szerződések egyike-másika számukra aggályos. Mindezeket a körülményeket figyelembe véve az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége április 4-i és 18-i ülésén egyhangúlag három határozatot hozott:

– „Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége úgy határoz, hogy az MTV Zrt. elnöke bocsássa a Közalapítvány rendelkezésére az MTV Zrt. székhelyével kapcsolatos, a közbeszerzési pályázat kiírásá- hoz, jóváhagyó elnökségi határozat melléklete, vagy háttérdokumentációját tartalmazó azon dokumen- tumokat, amellyel az MTV Zrt. közbeszerzési döntőbizottsághoz fordult jóváhagyási kérelemmel, va- lamint azt a dokumentumot, amelyben a közbeszerzési döntőbizottság ezt jóváhagyta, másolati pél- dányban, 35 órán belül, április 6-ig.”

– „Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége felkéri az MTV Zrt. Felügyelő Bizottságát, hogy vizsgálja meg a székház és gyártóbázis ügyében hozott elnökségi határozatok végrehajtását és erről az április 18-i elnökségi ülésen tegyen írásbeli jelentést.”

– „Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége felkéri az MTV Zrt. elnökét, hogy a közbeszerzé- si eljárás alapján általa aláírt és az MM Kft.-vel kötött szerződést két napon belül küldje meg a Kurató- rium elnökségének irattárába. A Kuratórium elnöksége ezt az iratot üzleti titokként kezeli.”

14. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége az Ellenőrző Testület kérésére június 6-i ülésén megtárgyalta az MTV Zrt. székház és gyártóbázis beruházásával elnökségi határozatok meghozatalának, illetve az MTV Zrt. és az MM Kft. között létrejött szerződések jogszerűségét. Az MTV Közalapítvány Ellen- őrző Testületének elnöke kifogásolta – annak ellenére, hogy az Ellenőrző Testület valamennyi tagja jelen volt az elnökség döntést hozó ülésein –, hogy az elnökség székházzal kapcsolatos határozatait meghatározó szakértői dokumentumokat, a megkötött szerződéseket csak később kaphatták meg, azt is valószínűleg azért, mert időközben az Országgyűlés elnökéhez és az Állami Számvevőszék elnökéhez fordultak. Miután az el- nökség soron kívül gondoskodott arról, hogy az MTV Zrt. bocsássa az Ellenőrző Testület rendelkezésére azokat az előterjesztéseket, dokumentumokat, amelyek az elnökség határozatait megalapozták, az Ellenőrző Testület érdemben azt vizsgálta, hogy „…az elnökségnek azok a döntései, amelyek részint a tárgyalási fel- hatalmazást, részint a közbeszerzési eljárás kiírását, részint a közbeszerzési eljárás lezárhatóságát tartalmaz- ták, erre vonatkozóan tartalmaztak-e rendelkezéseket és ezek jogszerűek voltak-e?” Vizsgálták továbbá az elnökség 2006. december 19-i és 2007. február 15-i határozatait, amellyel az előzetes jóváhagyását az MTV Zrt. elnökének megadta a közbeszerzési eljárás befejezésére és a szerződések megkötésére. Az Ellenőrző Testület vitatta azt is, hogy a „…korábbi bérleti szerződés megléte a közbeszerzési törvény értelmében nem adhat arra nézve felhatalmazást, hogy ezt követően egy teljes építési beruházást bérleti szerződés álcájába elrejtsen az MTV Zrt., illetve az erre előzetesen jóváhagyást kiadó Közalapítvány elnöksége”. Az Ellenőrző Testület elnöke véleményét sajtótájékoztatón is ismertette, sőt álláspontját megküldte számos hivatalos szervnek is, meg sem várva az Állami Számvevőszék folyamatban lévő, az MTV Zrt.-re és az MTV Közala- pítványra kiterjedő teljes körű és az MTV Zrt. új székház és gyártóbázisra kiterjedő vizsgálatának értékelé- sét, állásfoglalását.

Az elnökség vitájában pro és kontra érvek hangzottak el. Így többek között az a tény, hogy a 2001-ben megszületett kormányhatározat és a 2,5 milliárd forint tőkével létrehozott MM Kft. feladata lett volna közbe- szerzés révén bérleti konstrukcióban az MTV új székház és gyártóbázisának megépítése. Az elkészült építési terv és építési engedélyek a 2004. évi kormányhatározatot, az MM Kft. és az MTV Zrt. közötti 2001 óta megkötött bérleti szerződés és számos más ok az elnökség számára az elfogadott koncepció kivitelezését és megvalósítását tette lehetővé. A március 14-e előtti elnökség tévesnek tartotta azt a jogi álláspontot, hogy bérleti szerződés helyett építési közbeszerzést kellett volna indítania az MTV Zrt.-nek. A közbeszerzési tör- vény szerint egyértelmű, hogy az MTV Zrt. nem indíthat a nem tulajdonában lévő ingatlanra építési közbe- szerzést. Az MTV Közalapítvány Ellenőrző Testülete azt az álláspontot képviselte az MTV Zrt. új székház és gyártóbázis beruházására irányuló közbeszerzési eljárás jogszerűségével kapcsolatban, hogy „…az eljárás megindítására vonatkozó bejelentés kizárólag bérleti jogviszonyról szólt, miközben az MTV Zrt. elhallgatta azt a körülményt, hogy az annak majdan tárgyául szolgáló ingatlan még nem is létezik”. Másrészt, ahogyan ezt az Állami Számvevőszék Jelentése függelékének 6–9. oldala is tartalmazza: az MTV Zrt. székházberuhá-

zására vonatkozó közbeszerzési eljárása „…a kiíróra kedvezőtlen és hátrányos elemeket tartalmaznak”. Az Állami Számvevőszék vizsgálata és állásfoglalása, és az a levél, amelyet az ÁSZ elnöke az Ellenőrző Testü- let elnökének küldött, a vitakérdéseket lényegében lezárta. Érdemes szó szerint xxxxxx az ÁSZ elnökének leveléből négy fontos megállapítást:

a) „Továbbra is eltérően ítéljük meg a Magyar Televízió Zrt. székházának és gyártóbázisának elhelyezé- sét célzó ingatlan bérleti szerződésének megkötése érdekében lefolytatott közbeszerzési eljárást. A szóban forgó ingatlan – amint ezt már a korábbi egyeztetések során jeleztük – a Millenniumi Média Kft. beruházása- ként valósul meg. Az MTV Zrt.-nek tulajdonosi jogai a beruházással kapcsolatban nincsenek. A beruházó magáncég, így beruházásának megvalósulásánál nem kell alkalmazni a kbt. előírásait. Az MTV Zrt.-t a Ma- gyar Televízió Közalapítvány Elnöksége hatalmazta fel a megépülő ingatlan bérlésére, amelyre viszont ki- terjed a kbt. hatálya. A kbt. 257. § (2) bekezdés a) pontja szerint hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lehet alkalmazni, ha „ingatlan tulajdonjogának, vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jogainak a megszerzésére irányul a közbeszerzés”.

b) „Kétségtelen tény, hogy a beruházó az MTV Zrt. specifikus igényeit igyekszik érvényesíteni, ettől azonban az MTV Zrt. és a kbt. hatálya szempontjából a megkötött szerződés bérleti jogviszony, így arra a kbt. előbb idézett kitétele vonatkozik.”

c) „A közbeszerzési eljárással kapcsolatban az ellenőrzés nem állapított meg olyan szabálytalanságot, ami miatt az Állami Számvevőszéknek jogorvoslati eljárást kellett volna kezdeményeznie. Ugyanakkor az ellen- őrzés feltárt hibákat, hiányosságokat, mint például téves jogszabályi hivatkozás, a bérleti időtartam változó meghatározása, az alvállalkozók megnevezésének hiánya. Az Elnök úr által említett eltérést a bérelt terület mértékét illetően a kbt. 127. § (2) bekezdés lehetővé tette. Az ellenőrzés azért minősítette mégis aggályosnak az eltérést, mivel a tárgyalások során felvett jegyzőkönyvekben 60 923 m2, a Tájékoztatás az eljárás eredmé- nyéről című, a Közbeszerzési Értesítőben megjelent dokumentumban viszont 50 000 m2 szerepelt. Az érin- tettek egybehangzóan ezt az eltérést elírási hibának minősítették, amit írásban is megerősítettek.”

d) „Megjegyzem, hogy az ellenőrzés szempontjából – a közbeszerzés lefolytatásának jogszerűségén túlmenő- en – az is fontos kérdés, hogy a bérleti jogviszony kialakításának szerződéses feltételeit a túlnyomó részt köz- pénzből finanszírozott MTV Zrt. számára mennyire sikerült célszerűen és gazdaságosan kialakítani.”

Az előbbieken túl, hangsúlyozni kell azt is, hogy az ÁSZ Jelentése tartalmazza: „Az MTV Zrt. és az MTV Közalapítvány a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó dokumentumokat titkosan kezelte, amely ellentétes a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőr- zésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXV. törvény (üvegzseb törvény) előírásaival.”

15. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának Elnöksége június 20-i ülésén ismételten felkérte az MTV Zrt. elnökét, hogy kezdjen tárgyalásokat a Millenniumi Média Kft. vezetőivel, a február 15-én elfogadott elnökségi határozatok és a közbeszerzési eljárás alapján, az MTV Zrt. és az MM Kft. között megkötött szer- ződések üzleti titkot nem tartalmazó részeinek nyilvánosságra hozataláról. Az elnökség megismételte javas- latát: „kellő időben és formában az MTV Zrt. adjon tájékoztatást a székház és gyártóbázissal kapcsolatos jogügyletről az indokolt és lehetséges mértékig.” További javaslat volt, hogy az MTV Zrt. elnöke hozzon határozatot a nyilvánosságra kerülő adatok, információk köréről és az ezzel kapcsolatos eljárásról az érvé- nyes rendelkezéseknek megfelelően. Sajnálatos, hogy mindez a mai napig nem történt meg.

16. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége június 20-i ülésén megtárgyalta és elfogadta azo- kat a szabályzatokat, amelyek a közalapítvány munkáját és működését hivatottak szolgálni. Így például elfo- gadásra került „Az aláírási és utalványozási rendről” szóló, valamint a „Bizonylati Szabályzat”, a „Házi- pénztár kezelési Szabályzat”, a „Leltározási Szabályzat”. Az elnökség döntött arról is, hogy egyrészt egysé- ges rendszerben tárgyalva napirendre tűzi az „Iratkezelési Szabályzat”, a „Közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről szóló szabályzat” megtárgyalását; másrészt felkérte az MTV Zrt. elnökét ugyanezen szolgáltatások MTV-ben történő elkészítésére és hatálybaléptetésére.

17. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége augusztus 8-i ülésén megtárgyalta az MTV Zrt. elnökének pályázata érvényesülésének éves értékeléséről szóló előterjesztést és azt öt igen, öt nem szavazat- tal nem fogadta el. Az elnökség ugyancsak tárgyalta az MTV Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzatá- nak 2006. évi érvényesülését, ez négy igen, négy nem szavazattal szintén nem került elfogadásra. Az ellen- zéki pártok által delegált elnökségi tagok mindkét előterjesztést – hiányosságai miatt – alkalmatlannak tar- tották a vitára, a téma megtárgyalására. Átdolgozásra és a kérdések újratárgyalására viszont nem született javaslat, sem döntés. Miután a médiatörvény a Kuratórium feladataként határozza meg, hogy mind az MTV Zrt. elnökének pályázata, mind a KMSZ érvényesülésének éves értékelését a Kuratóriumnak el kell végeznie, az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöke e dokumentumokat a Kuratórium elé terjesztette.

18. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának számos elnökségi ülésén vitatéma volt a vonatkozó jogsza- bályok és az adatvédelmi biztos állásfoglalása alapján az MTV Közalapítvány döntéseinek és a közpénzekből

gazdálkodó MTV Zrt. szerződéseinek nyilvánosságra hozatala: az, hogy a kuratóriumi és elnökségi határo- zatok, állásfoglalások, jegyzőkönyvek és MTV Zrt. szerződések mely részeit milyen mélységben és milyen formában célszerű megismertetni a társadalmi nyilvánossággal. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 21. § (3) bekezdése értelmében 2008. július 1-jétől az MTV Közalapítvány és az MTV Zrt. is köteles e törvényben, annak mellékletében felsorolt közérdekű adatokat, szabályzatában az el- nökség által elfogadott formában, honlapján folyamatosan közreadni. Az adatvédelmi biztos 2007 májusá- ban az MTV Közalapítvány Kuratóriumához küldött állásfoglalásában ezt erősítette meg, amikor a követke- zőket írta: „…a Magyar Televízió Zrt. és a Magyar Televízió Közalapítvány jogszabályban meghatározott, közfeladatot ellátó szervek. Adatkezelésükre az AVT és a közérdekű adatok nyilvánosságát szabályozó egyéb törvényi rendelkezések vonatkoznak. E szervek kötelesek a gazdálkodásukkal, ezen belül az általuk kötött szerződésekkel kapcsolatos adatokat bárki számára hozzáférhetővé tenni. Ez alól csak a Ptk. szabályai szerinti üzleti titkok jelentenek kivételt. E szabályok érvényesek a már lejárt szerződésekre is.” Ugyan- akkor az adatvédelmi biztos a ptk. 80. § (2), (3) pontjára hivatkozva arra is felhívja a figyelmet, hogy

„…az MTV Zrt.-vel szerződéses kapcsolatba kerülő magáncégeknek mindazok az ügylettel kapcsolatos adatai üzleti titoknak minősülnek, amelyek nyilvánosságra kerülése az üzleti tevékenység végzése szem- pontjából aránytalan sérelmet okozna. Idetartoznak a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatok”.

19. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége a november 7-i ülésen új szerződést hagyott jóvá az MTV Zrt. és az MTV Közalapítvány közötti együttműködésről, mely az MTV Zrt. által márciusban fel- mondott szerződés helyébe lép. A szerződés lényegében szabályozza azokat a feltételeket, amelyeket az MTV Zrt. biztosít az MTV KA mint tulajdonosi testület számára.

20. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége október 17-i ülésén úgy döntött, hogy a média- törvény 69. § (3) bekezdés és a 66. § (2) bekezdés a) pontja alapján az MTV Zrt. elnöki tisztségére – miután az elnökség újabb négy évre nem hosszabbította meg az MTV Zrt. elnökének mandátumát – pályázatot ír ki. Az elnökség október 17-i ülésén elfogadta a pályázati felhívás szövegét, október 26-i, november 7-i, 14-i, 21-i és december 5-i és 12-i ülésén megtárgyalta és módosította, végül elfogadta az egységes szerkezetbe foglalt Pályáztatási Szabályzatot, valamint az elnöki pályázat keretében rendelkezésre álló információs do- kumentumok körét.

21. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége a médiatörvény 66. § (2) bekezdés da) pontjában foglaltak alapján – 12 elnökségi tárgyalás után – az MTV Zrt. elnöke részére az új MTV székház –és gyártó- bázis stúdiótechnikai műszaki berendezéseinek beszerzéséhez szükséges közbeszerzési eljárás megindításá- hoz, valamint az eljárás során versenypárbeszéd formájában hivatalos tárgyalások folytatásához az előzetes felhatalmazást megadja a következő feltételekkel:

a) a versenypárbeszéd tárgyalási szakaszának lezárása előtt az MTV Zrt. elnöke újabb előterjesztést nyújt be a Kuratórium elnökségének, melynek alapján a végső ajánlattételi dokumentáció csak a Kuratórium el- nökségének jóváhagyásával adható át az ajánlattevők részére,

b) a közbeszerzési eljárás alapján a megkötendő szerződés érvényességéhez az elnökség hozzájárulása szükséges,

c) az előterjesztésben meghatározott rendelkezésre álló forrás bruttó keretösszegként értendő.

22. Az MTV Közalapítvány Elnöksége a médiatörvény 66. § (2) bekezdés db) pontja alapján előzetesen jóváhagyta Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Iroda és az MTV Zrt. közötti xxxxx eljárást lezáró egyezséget és a MMSZEJI jogdíjközleményében foglaltak végrehajtására kötendő fel- használási szerződést.

23. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége felhatalmazta az MTV Zrt. elnökét, hogy a Ma- gyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi 127. tv. 64. § (3) bekezdés alapján kezdemé- nyezze a részletfizetést a pénzügyminiszternél a 2006. december 31-én auditált adatok alapján az állammal szemben felhalmozott 1 milliárd 923 millió 509 ezer 706 forint áfa-visszafizetési kötelezettségére vonatko- zóan. Az MTV Zrt. e részletfizetési kérelemben a felhalmozott tartozást 2007. június 30. és 2010. június 30. között négy egyenlő részletben minden év június 30-ig megfizetésének engedélyezését indítványozza.

24. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége október 4-i ülésén az 1996. évi I. törvény 66. §

(2) bekezdés da) pontja alapján az MTV Zrt. elnöke részére megadta az előzetes felhatalmazást a műholdas sugárzás biztosítására irányuló szolgáltatási beszerzés előkészítésére a szolgáltatási szerződés jövőbeni meg- kötése érdekében.

III. Az MTV Zrt. 2007. évi tevékenységéről és a részvénytársaság előtt álló feladatokról

1. Az MTV Közalapítvány május 30-i ülésén elfogadta az MTV Zrt. 2007. évi mérleg- és ered- ménykimutatását a mellékletekkel, a Felügyelő Bizottság és a könyvvizsgáló jelentésével együtt. A Kuratóri- um az MTV Zrt. 2007. évi mérleg- és eredménykimutatását 15 milliárd 460 millió 163 ezer forint mérlegfőösszeggel, 4 milliárd 864 millió 430 ezer forint saját tőkével és 89 millió 619 ezer forint mérleg szerinti eredménnyel jóváhagyta.

adatok ezer forintban

Megnevezés	2007. I–XII. tény
Bevételek	33 089 635
Aktivált saját teljesítmények értéke	1 259 220
Költségek és ráfordítások	34 259 236
Mérleg szerinti eredmény	89 619
Saját tőke	4 864 430
Mérlegfőösszeg	15 460 163

A Kuratórium és az Elnökség 2007. évi tevékenysége legfontosabb eredményének azt tartja, hogy

– a részvénytársaság működésének költségei 2007-ben sem haladták meg bevételeit,

– a médiatörvényben meghatározott közszolgálati céloknak és feladatoknak a statisztikai adatok tekintetében megfelelt (ugyanakkor a KMSZ éves értékelését a Kuratórium nem fogadta el),

– az éves üzleti tervben meghatározott célokat fő vonalaiban a részvénytársaság teljesítette,

– az új székházba való költözéssel megvalósulhat az MTV Zrt. digitális technikára történő átállása és csator- náinak újra pozicionálása;

– a részvénytársaság szervezete és létszáma 2010. január 1-jéig amennyiben a 2004. október 19-én elfoga- dott úgynevezett reorganizációs terv szerint alakul, azaz az MTV Zrt. létszám-, működési és egyéb évi megtakarításai fedezik az új székház és gyártóbázis bérleti díját és működési költségeinek azt a részét, amelyet az erre vonatkozó szerződések tartalmaznak.

Természetesen a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy az MTV Zrt. 2007. évi gazdálkodását és működését alapvetően befolyásolta és meghatározta az a körülmény, hogy az MTV Zrt. immár harmadik éve maradék- talanul és tervszerűen hozzájutott azokhoz a bevételekhez, amelyeket a költségvetési törvény tartalmazott; az üzemben tartási díj pótlásán kívül, a 9,5 milliárd forintos céltámogatáshoz, melynek címzettje a korábbi évek gyakorlatától eltérően az MTV Közalapítvány Kuratóriuma. A szállodák, éttermek, bárok üzemben tartási díjának visszaállítása, illetve az abból való részesedés is kedvezően hatott az MTV Zrt. bevételeinek alakulá- sára, akárcsak a kormány által biztosított, úgynevezett létszám-leépítési támogatás igénybevétele.

Az MTV Zrt. likviditási problémái 2007-ben tovább mérséklődtek, elsősorban a költségvetési támogatá- sok pontos és időben történő átutalásai miatt. A részvénytársaság tartozásait az előző időszakhoz képest rö- videbb időszakú késedelmekkel, adó- és egyéb költségvetési befizetési kötelezettségeit határidőre teljesítette, vagy élve az adózás rendjéről szóló törvény adta lehetőséggel, az előző évben fizetési halasztást kért és ka- pott az adóhatóságtól a kötelezettségek késleltetett teljesítésére.

2. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának véleménye szerint az MTV Zrt. működésében bekövetkezett pozitív változások nem szabad, hogy eltereljék azokról a problémákról a figyelmet, melyek egy időben je- lentkeznek és egyidejű megoldást igényelnek.

a) A 2004. évi reorganizációs terv alapján az MTV Zrt. vezetése szervezeti egységekre lebontott jelentős létszámcsökkentéssel járó racionalizálási folyamatot tervezett megvalósítani. A struktúra- és létszámváltozá- sok tervének megvalósítását megnehezítette a színlelt szerződésekkel foglalkoztatottak egy részének állomá- nyi létszámba történő visszahelyezése, a hatályos szervezeti változásokat nyomon követő SZMSZ-módo- sítások hiánya. A szervezeti struktúra gyakran változott – 2005-ben 14, 2007-ben 3 alkalommal – ami össze- függött a közép- és hosszú távú stratégia hiányával. Az új szervezeti felépítés, a munkaszervezet korszerűsí- tése, a vezetési szintek csökkentése a hatékony szakmai kontroll jegyében jött létre, áttekinthetőbbé téve a rész- vénytársasági szervezetet, az egyes funkciókhoz tartozó feladatok elhatárolódását, amely azonban csak rész- ben valósult meg. A reorganizáció keretében bevezették ugyan az új munkafolyamatot, és a részvénytársaság

valamennyi erőforrását és a felhasználási igényeket nyilvántartó információs rendszert, valamint a gyártási területeken megkezdték a költségek elemzését, de miután a reorganizációs feladat és az ehhez kapcsolódó támogatás a napi költségektől nem különíthető el, összehasonlítható adatok hiányában nem lehet kimutatni, hogy a reorganizáció eredményeként elért megtakarítása, a 2004. VII. 19-i kormányhatározatban előírtaknak megfelelően az új székház bérleti díját fedezi-e.

A Kuratórium és az Elnökség úgy látja, hogy az MTV Zrt. vezetésének a létszámszabályozásban és a bérjellegű kifizetések terén kell alapvető változást és fordulatot végrehajtani, mert ennek elmulasztása, to- vábbi késleltetése értelmetlenné teszi az új székházba való költözést, a digitális technikára történő átállást, végső soron az MTV Zrt. Alapító Okiratában és a médiatörvényben meghatározott közszolgálati műsorszol- gáltatás fenntartását és megújítását. Az MTV Zrt. 2004. évi nyitó létszámához (1587 fő) képest 2006 végére elérte az 1906 főt, átlagos állományi létszáma pedig 1595 főről 1645 főre növekedett. A személyi jellegű ráfordítások összege 2004 óta – különösen a színlelt szerződések megszüntetése miatti kényszerű (396 fő) létszámfelvétele és a minőségi cserék költségeinek hatása miatt – a reorganizációs tervben kitűzött létszám- csökkentéssel és bér jellegű kifizetésekkel ellentétesen alakult. 2004-ben az MTV Zrt. személyi jellegű rá- fordításai 8507 milliárd forintot (kiindulásként és összehasonlításként jellemző, hogy 2003-ban ez az összeg 7432 milliárd forint volt) 2005-ben 9062 milliárd forintot, 2006-ban 11 362 milliárd forintot és 2007-ben 12 214 milliárd forintot tettek ki. A 2004. évi reorganizációs terv a személyi jellegű kifizetések összegét 2007. XII. 31-i dátummal 1200 főben és 6 milliárd 620 millió 125 ezer forintban határozta meg. Valójában ez az összeg a tervezett időszak alatt közel megduplázódott, a 2004. évi tényleges kifizetéshez viszonyítva pedig 2007 végére 3 milliárd 707 millió forinttal emelkedett. A Kuratórium, az Elnökség – arra kötelezi az MTV Zrt. vezetését, hogy figyelembe véve a reorganizációs terv tanulságait, a folyamatban lévő, az MTV Zrt. középtávú 2008–2012. évi tervének részeként 2010-ig, tehát az új székházba való költözésig olyan in- tézkedési tervet dolgozzon ki és érvényesítsen, amely magában foglalja az MTV Zrt. új, közszolgálati műsorpo- litikáját, szervezeti struktúráját, üzleti és működési modelljének átalakítását, normatív finanszírozását.

b) Az éves üzleti tervek (adásidő, európai művek aránya, a külső gyártás aránya, hírműsorok főműsoridőben való jelenléte, nemzetiségi műsorok aránya, közszolgálati műsorok 50%-os aránya az összműsoridőben és mérleg szerinti tételek) elfogadása, ellenőrzése, szankcionálása a médiatörvény alapján lényegében megoldatlan feladat elé állítja a Kuratóriumot, az Elnökséget. Az MTV Zrt. 2007. évi Üzleti Ter- ve, melyet a Kuratórium elfogadott, tartalmazta a részvénytársaság számára a saját gyártást 615 616 perc terjedelemben, azaz 58,98%-ban. Ténylegesen teljesült 321 392 perc. A részvénytársaság kapacitásterve 7 milliárd 305 millió 531 ezer forintot tartalmazott, teljesült 13 milliárd 773 millió 210 ezer forint. Az m1 csa- torna 30,21%-os ismétlést, 156 ezer 655 percet tartalmazott, teljesült 27,14%, 131 ezer 423 perc. Szembetű- nő aránytévesztés az m2 csatorna ismétlési terve és a tényleges teljesítés tartalma: a tervben 19,23% az is- métlések aránya, a teljesítés valójában 64,62% volt. Mindkét csatornán az üzleti terv szerinti ismétlések ará- nya 24,68% volt, valójában 46,64%-ot tett ki az ismétlések aránya. A beszerzett hazai-külföldi új percmeny- nyiség jelentősen növekedett. Valószínűsíthető, hogy a nagyarányú ismétléseknek is szerepe van az MTV 2007. évi nézettségének közel 2%-os csökkenésének a teljes lakosság körében. Az új csatornák indításának és tervezésnek esélyét és lehetőségét is csökkenti, ha a működő csatornák nem töltik be a médiatörvény sze- rinti közszolgálati műsorszolgáltatást, ha nem elégítik ki a megcélzott nézőközönség igényeit. A műsorokra fordított költségek 1,5 milliárd forinttal haladták meg a 2006. évi műsorköltségeket, a bér jellegű kifizetések 1 milliárd forinttal haladták meg a tervezett személyi jellegű kifizetéseket. Az MTV Közalapítvány Kurató- rium és elnökség döntései, határozatai, állásfoglalásai és útmutatásai csak részben érvényesülnek az MTV Zrt. tevékenységében. Mindez azt is jelenti, jelentheti, hogy a jelenlegi finanszírozási feltételek mellett az MTV Zrt. nem tudja egyidejűleg megoldani a tervezett létszámleépítést, az új szervezet és műsorstruktúra kialakítását az új székházba költözéskor, az új székház műszaki-technikai beruházásának és az új székház- és gyártóbázis bérleti díjának finanszírozását, a digitális átállást. Elkerülhetetlen további források igénybevétele, a meglévő költségvetési források átrendezése és új források képzése, különös tekintettel a digitális átállás költségeire.

Az MTV Közalapítvány Kuratóriuma és az Elnökség arra kívánja kötelezni az MTV Zrt.-t, hogy 2009-től olyan éves közszolgálati műsor- és üzleti tervet készítsen, amely háromszor négy hónapos műsortervet tar- talmaz (tavaszi, nyári, őszi időszakokra). Az éves közszolgálati műsor- és üzleti terv konkrét műsorokat, programokat, terveket kell hogy tartalmazzon, az m1 és m2 csatorna műsoridejének megoszlását műsortípu- sonként és költségekként megjelölve, az Európai Unió és az EBU által is használt műsorkategóriákban: dra- matikus műsorok, szórakoztató műsorok, zene, sport, hírműsorok, információs műsorok, művészet, tudo- mány, kultúra, oktató műsorok, egyéb műsorok. Az éves közszolgálati műsor- és üzleti terv különös figyel- met kell hogy fordítson az m1 és m2 csatorna hétköznapi és hétvégi programjaira, műsortípusonkénti teljes körű – az Állami Számvevőszék által is megkövetelt és elfogadott – költségeire, az új és ismételt műsorok, programok költségeire csatornánként. Az MTV Zrt.-nek ez az éves közszolgálati műsor- és üzleti terve meg-

felel az Európai Unió előírásainak (közszolgálati megbízatás, arányosság, átláthatóság) és azoknak a célok- nak és követelményeknek, amelyeket az ötpárti megállapodás új médiatörvény-koncepciója tartalmaz.

c) Az MTV Zrt. új székház és gyártóbázis megépítése az első kapavágástól kezdve a viták középpontjá- ban áll. Vannak hívei és vannak ellenzői. Az országgyűlési beszámolóban az Állami Számvevőszék átfogó vizsgálati jelentése, az MTV Közalapítvány Kuratórium elnöksége és Ellenőrző Testülete dokumentumai alapján arra kívánjuk ráirányítani a figyelmet, hogy az MTV Zrt. hogyan tud maradéktalanul eleget tenni szerződésekben vállalt kötelezettségeinek. Az MTV Közalapítvány 2007. február 13-i és 15-i elnökségi ülé- sein a 21/2007. számú határozatával jóváhagyta, hogy az MTV Zrt. elfogadja az MM Kft. ajánlatát és meg- kötötte vele az új MTV székház és gyártóbázis megépítésére és bérletére vonatkozó szerződéseket. A közbe- szerzési eljárás eredményhirdetésére 2007. február 21-én került sor, amikor az MM Kft. ajánlatát az MTV Zrt. mindenben megfelelőnek találta. Az eredményhirdetést követően az MM Kft. és az MTV Zrt. 2007. március 2-án aláírta a megvalósításra kidolgozott öt szerződésből álló szerződéses rendszert (bérleti szerző- dés, elővásárlási jogot alapító szerződés, támogatás engedményezési szerződés (ezt az MTV Közalapítvány is aláírta) és feltételes engedményezési szerződés, együttműködési megállapodás). A megkötött szerződés szerint a bérelendő terület összesen nettó 55 100 m2 (bruttó 60 923 m2) ebből: nettó 32 129 m2 (bruttó 33 221 m2) irodaterület, nettó 7427 m2 (bruttó 8386 m2) stúdióterület és nettó 13 056 m2 (bruttó 13 743 m2) raktár- helyiség, nettó 2288 m2 (bruttó 2573 m2) archívumi terület, valamint 566 parkolóhely. A bérelendő terület 15,1%-a felújított terület lesz. A négyzetméterre fizetendő bérleti és üzemeltetési díj differenciáltan került megállapításra az egyes területek funkciója, valamint az felújítandó és új építési területek átadásának idő- pontja szerint. A bérleti időtartam alatt fizetendő bérleti és üzemeltetési díj összesen 460,3 millió euró (250 Ft/euró árfolyamot feltételezve 115,1 milliárd forint) ebből: bérleti díj 376,1 millió euró, üzemeltetési díj 84,2 millió euró. A bérelendő terület átadásának időpontjától az éves bérleti díj 9,7 millió euró, az üzemelte- tési díj 2,2 millió euró, ami évenként indexálásra kerül az EUROSTAT Európai Monetáris Unióra közzétett éves inflációs rátájával. Az indexálás nélküli 11,9 millió eurós (250 Ft/euró árfolyamon számolva 3 milliárd forintos) várható éves bérleti és üzemeltetési költségek jelentősen meghaladják a jelenlegieket. (Mérleg sze- rint az MTV Zrt. 1,7 milliárd forint bérleti díjat fizetett 2007-ben üzemeltetési költségek nélkül). Az elővá- sárlási jogot biztosító szerződés vételár tekintetében a mindenkori piaci árat veszi figyelembe, nem biztosít kedvezményt az MTV Zrt. számára.

A terveknek megfelelően 2008 nyarán kellett volna átadni az új székház és gyártóbázis 1, 2 stúdióját,

amennyiben az MTV Zrt. műszaki technikai beruházásának közbeszerzési eljárása és az ehhez kapcsolódó finanszírozás feltételei létrejönnek. Az MTV Zrt.-nek 2009-től fizetnie kell a bérleti díjat és a Szabadság térről való költözés költségeit. E költségeken kívül finanszíroznia kell az MTV Zrt.-nek 2010-ig a tervezett 1200 fő feletti létszám leépítésének és végkielégítésének költségeit, 1 milliárd 563 millió forintot. Miután ezen létszámleépítések finanszírozására nem született kormányhatározat, a létszám leépítések költségeinek fedezetét – a korábbi évek gyakorlatával szemben, amikor 50%-ot a központi költségvetés biztosított – az MTV Zrt.-nek kellene száz százalékban fedeznie.

3. A 2007. évi médiapiacon a televíziós csatornák számának és nézői összetételének alakulása azt mutatja, hogy még mindig meghatározó a három földi sugárzású csatorna (RTL, TV2, MTV) nézőszámaránya 61,9%- ban. Ugyanakkor felismerhető az a tendencia, hogy a három általános csatorna nézettségaránya évről évre csökken, és nő a szakmai és helyi csatornák nézőszámaránya. Így a 23 szórakoztató jellegű csatorna néző- szám aránya 16,7% (öt szórakoztató csatornáé 6%, öt közéleti szórakoztató csatornáé 5,9%, tizenhárom film- csatornáé 4,8%). Nem magyar nyelvű csatornáké 4,8%, videóé 3,8%, hat gyermekcsatornáé 3,6%, tíz isme- retterjesztőé 3,4%, hat sportcsatornáé 2,6%, három közéleti csatornáé 1,8%, öt életmódcsatornáé 0,8%, négy zenei csatornáé 0,6%, és ezenkívül minden más 31 csatornáé 13%.

a) Az egyre növekvő magyar nyelvű csatornaszám ellenére 2004-től az egy főre eső tv-nézési idő 270 percről 259 percre csökkent, éves szinten közel 4%-os a csökkenés. A tv-nézésre szánt idő változása korcso- portonként is igen különböző: a 0–14 éveseknél 212 percről 183-ra, a 18–29 éveseknél 194-ről 171-re, a 30– 49 éveseknél 268-ról 243-ra, az 50–59 éveseknél 336-ról 326-ra és a hatvan év felettieknél 344-ről 360-ra alakult. Látható, hogy a csökkenés a fiatalabb aktív csoportok esetében intenzívebb, amelyet az idősek nö- vekvő tv-nézési kedve sem kompenzál. Egyértelműen megállapítható, hogy a keresleti oldal szűkül, a kínálat pedig bővül. A három földi sugárzású csatorna 2006-ról 2007-re 5,1%-ot veszített közönségarányából: az m1 1,6%-ot, a TV2 2,5%-ot és az RTL 1%-ot. A kisebb csatornák nézettsége 5,1%-kal nőtt. A 19 és 23 óra kö- zötti műsorsávban az m1 pozíciója, közönségaránya a teljes népesség 4 évesnél idősebb körében 1%-kal csökkent. A nézők a filmcsatornákat preferálják, valamint azokat a csatornákat, ahol a műsorkínálat saját gyártású szórakoztató műsorokkal is bővül.

b) A médiapiac változását és átrendezését természetesen nemcsak a tv-nézésre fordított idő mutatja, ha- nem más – a közszolgálati műsorszolgáltatók csatornái programjainak – korosztályonkénti és települé- senkénti, műsoronkénti fogadtatása is. Csakúgy, mint a közel 4 millió háztartás tv-készülékekkel való ellá-

tottsága, illetve a háztartásokban élők száma, a családok korosztályi összetétele. Az MTV m1 összetételének változásai demográfiai szempontból a következő képet mutatják: a 4–12 éves korosztály körében nézettsége 2,3%, a 13–17 éves korosztálynál 1,46%, a 18–29 éveseknél 5,4%, a 30–39 éveseknél 8,14%, a 40–49 éve- seknél 11,8%, az 50–59 éveseknél 21,2% és a 60 év felettieknél 49,7 %. Településenként az m1 nézettségé- nek megoszlása a következő: Budapest 18,8%, nagyvárosok 13,9%, kisvárosok 30% és községek 37,7%.

c) A telekommunikációs eszközök kínálata (videó, DVD, internet stb.) mellett a mind sokrétűbb és színe- sebb televíziós műsorkínálatoknak köszönhetően évről évre egyre több háztartás rendelkezik több tv- készülékkel, amely lehetővé teszi a családok számára, hogy mindenki külön készüléken, a saját érdeklődésé- nek megfelelő műsort nézhessen. Ma már a háztartások több mint fele rendelkezik két vagy több készülék- kel. Ez nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő, és ha hozzátesszük, hogy az egyfős háztartásokban élők száma közel egymillió (pontosan 966 ezer fő), akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a szakmai, tematikus és helyi televíziós csatornák már a digitális audiovizuális műsorszolgáltatások általánossá válása előtt nemcsak átrendezték a médiapiacot, tv-nézési szokásokat és formákat, hanem előre vetítik a családok, egyének által naponta megszerkesztett programokat érdeklődésüknek megfelelően, több csatorna programjából válogatva. Valamennyi tematikus csatornablokk esetében a magányos tévézés van túlsúlyban, ami azt sugallja, hogy a családok férfi, női és fiatalkorú tagjai az érdeklődésüknek megfelelő műsorokat külön-külön idősávban, illet- ve külön-külön tv-készüléken nézhetik. A zene- és sportcsatornák programjait mindössze a nézőtáboruk ne- gyede nézi többedmagával, de a gyermek-, ismeretterjesztő, szórakoztató, film-és hírcsatornák esetében is a közönség mintegy 2/3-át az egyedül tévézők teszik ki.

d) A teljes népességre jellemző individualizálási tévénézési folyamat a gyermekek esetében is alapvető változásokat idézett elő: a felnőttek jelenlétében zajló tévézés mennyisége, 5 év alatt 97-ről 71 percre csökkent, miközben a felnőttek felügyelete nélküli tévézés mértéke állandó maradt. A gyerekek jellemzően a nyári hónapokban tévéznek egyedül, illetve felnőttek nélkül a legtöbbet, míg decemberben a többi hónap- hoz képest lényegesen nagyobb teret kap a családi tévézés. A 4–14 éves gyerekek csatornaválasztékának megoszlása a közszolgálati televíziók számára igen kedvezőtlen, 1,9%. A gyerekcsatornáké, az RTL-é és a TV2-é 33,6–32,6%.

4. A lakosság televíziós fogyasztásának vizsgálata és ismerete két szempontból is fontos az MTV számá- ra: egyrészt az m1 és m2 műsorkínálata kielégíti-e a nézők jelentős tömegének igényeit; másrészt fel tudja-e kelteni a nézők vagy a nézők számottevő csoportja igényeit? Mindezeket az igényeket és követelményeket hogyan lehet összeegyeztetni a médiatörvény előírásaival, illetve a Műsorszolgáltatási Szabályzattal? A Xxxxxx Xxxxx felmérése szerint a megkérdezettek 59% az információszerzést, 27% a szórakozást tartja a legfontosabbnak, 2% a tanulást és 11% azért nézi szívesen a televíziót, hogy legyen beszédtémája a környe- zetében.

A komplex kutatás 29 műsortípust értékelt, annak alapján, hogy többet vagy kevesebbet szeretnének be- lőle látni, vagy megfelelő-e az arány jelenleg. A felmérés során szerzett válaszok egyértelműen arról tanús- kodnak, hogy a magyar lakosság főként filmeket, tudományos, ismeretterjesztő műsorokat, szórakoztató jellegű műsorokat, vetélkedőket, kvíz-show-kat nézne szívesen az m1 és m2 műsorán, de általában túl későn kezdődnek, így nem mindenki tudja megnézni. Esti műsorsávban viszont mindenki nézne több, színvonalas mozi- és tévéfilmet. A tudományos-ismeretterjesztő műsorok is rendkívül nagy érdeklődésre tartanak szá- mot, a válaszolók fele e típusú műsorokból igényelne többet. A színvonalas szórakoztató műsorokból is szí- vesen néznének többet, mivel a televízió jelentős szerepet tölt be a szórakoztatásban, sok embernek a munka után a legfőbb kikapcsolódást jelenti. Ha az MTV ezt az igényt nem tudja kielégíteni, vagy nem a kívánt színvonalon és mértékben, az emberek a kereskedelmi televíziók programjai felé fordulnak. Van egy műsor- típus, a kvíz-show, amely nagyobb szerephez jut az országos kereskedelmi csatornákon, mint az MTV-ben. Hiányzik a Ki mit tud és számos szakmai kutató verseny is, mint pl.: Riporter kerestetik, Ki miben tudós? stb. az MTV képernyőjéről.

A Xxxxxx Xxxxx felmérése arra is választ ad, hogy a magyar lakosság milyen témával foglalkozó műsoro- kat nézne szívesen az MTV m1 és m2 csatornáján. A válaszadók elsősorban tíz téma iránt érdeklődnek: a nagyvilág dolgai, a tudomány, a kultúra, betegség és gyógyítás, környezetvédelem, közbiztonság, egészség- ügy, oktatás, sport és közlekedés. Nemcsak olyan műsorokat néznének, amely Magyarországra fokuszál, hanem olyanokat is, amely a világ más részein élő emberek életét mutatja meg. A tévénézők a műfaj, a téma alapján döntik el, hogy megnézik-e az adott filmet, sorozatot vagy sem, illetve meghatározó az is, hogy mi- lyen színészek, sztárok játszanak benne.

A sportprogramok iránti érdeklődés is igen fontos szerepet játszik a közszolgálati televízióban. A Xxxxxx Xxxxx felmérése vizsgálta azt is, hogy a nézők hogyan viszonyulnak az MTV-ben sugárzott sportprogramok- hoz. A 12 éves vagy annál idősebb lakosság melyik sportág közvetítését nézi szívesen az MTV-ben? A vála- szok: olimpiai programok, nemzetközi labdarúgás, torna, kézilabda, vízilabda, ökölvívás, kajak-kenu, motor- sport, magyar labdarúgás, öttusa, evezés, kosárlabda, jégkorong és röplabda. A felmérés tanulságos képet

mutat abból a szempontból is, hogy a nézők milyennek találják az MTV sugárzott műsorainak ismertségét a 12 éves és annál idősebb lakosság körében. A válaszadóknak 57 műsorból kellett kiválasztani a 15 legked- veltebb műsort. Ezek az alábbiak: Híradó este, Önök kérték, Kékfény, Az Este, Delta, TV ügyvédje, Életké- pek, Bajnokok Ligája, Telesport, Körzeti Híradó, A szólás szabadsága, Ötös lottó sorsolás, Napkelte, Főtér, Bajnokok Ligája Magazin.

5. Az országos televíziós csatornák hírműsorait havi átlagban a 4 évnél idősebb lakosság közel hatoda kö- veti figyelemmel. Az MTV főműsoridős esti Híradójának súlyozott nézettsége 7,1% (660 317 fő) és déli Híradójának nézettsége 3,2% (298 764 fő). Az esti Híradó híreinek 72%-át Magyarországon történt esemé- nyek prezentációja alkotta, 28%-át az Egyesült Államok, Kanada, Közel-Kelet, Ázsia, Nagy-Britannia és a hazánkkal határos országok hírei képezték. A déli Híradó híreinek közel fele volt külfölddel foglalkozó hír. A magyar vonatkozású hírek földrajzi kötődése – miután az ország életében meghatározó szerepet játszó intézmények többségének a főváros ad otthont, illetve itt történnek az országos események és tudósítás szempontjából is „helyben vannak a témák” – Budapest-centrikusságot tükröz. Az esti Híradóban Budapest 30, a megyeszékhelyek 7, a vidéki városok 6, a községek 6 és egyéb terület 5%-kal volt jelen. A déli Híradó- ban ez az arány a következő volt: Budapest 20, megyeszékhelyek 10, vidéki városok 6, községek 9 és egyéb terület 6%. A fővároson kívül Pécs, Szeged, illetve Csongrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében történt eseményekkel foglalkozott az MTV déli és esti Híradója. Alig kapott nyilvánosságot Tolna, Komárom- Esztergom és Nógrád megye. Az MTV híradóiban domináns helyet kapott az egészségügyi rendszer átalakí- tása, a súlyponti kórházak kijelölése, a több biztosítós egészségbiztosítási rendszer, Xxxxxx Xxxxx távozása, a Xxxxxxx xxxx kordon bontása, a március 15-i ünnepségek, májusban a Zsanett-ügy, a Magyar Gárda nyár végi megalakulása. Az év utolsó hónapjait a szakszervezeti és civil kezdeményezések sztrájkjairól, az egészség- ügyi reform, a nyugdíjreform, a szárnyvonalak megszüntetése elleni tiltakozásokról szóló tudósítások jelle- mezték.

Az MTV magazinműsorai – az Este, a Szólás szabadsága – fővároscentrikus: Budapest majdnem két- szerte nagyobb idővel szerepelt az MTV magazinműsoraiban, mint a megyeszékhelyek, a vidéki városok és községek együttvéve. A kormánykoalíció és a parlamenti ellenzék politikusainak médiajelenléte 2007-ben a következő volt: Napkeltében a kormánykoalíció 73%, az ellenzék 23%, az Estében a kormánykoalíció 61%, az ellenzék 39%, a Szólás szabadságában a kormánykoalíció 65%, az ellenzék 35%. Az MTV magazinműso- rainál megfigyelhető volt az is, hogy politikai témákkal kapcsolatban nemcsak politikusokat, hanem polito- lógusokat, az adott téma legjobb szakértőit szólaltatták meg vagy kulturális témákkal foglalkoztak.

2007 júniusában a Századvég kutatócsoportja kvantitatív elemzéssel vizsgálta az MTV Zrt. esti Híradójá- nak, az Este és a Szólás szabadsága harminc műsorát. A tapasztalatokat összegző tanulmány egyértelműen a közszolgálatiság jegyében művelt műsornak minősíti mindhárom műsort. Néhány jellemző megállapítást idézünk a Századvég kutatócsoportja tanulmányából:

A Híradóval kapcsolatban megállapítja, hogy „az elemzett harminc adás túlnyomó többségében mind bel- föld, mind pedig a nemzetközi hírek esetében valóban a nap legfontosabb politikai–gazdasági–közéleti esemé- nyei kerültek a műsorba, így a magyar társadalom azon szegmense, amely az MTV híradójából tájékozódik, kellő információkhoz jutott”. Kritikaként fogalmazódott meg, hogy „…a kereskedelmi televízió szerkesztési elveire hasonlított több nap témasorrendjének összeállítása is. Ennek következtében valóban releváns, politikai, gazdasági témák háttérbe kerültek, miközben az első helyen a populárisabb hírek hangzottak el”.

Az Este című műsorról az a véleményük, hogy „…az Este mellőzi a kereskedelmi csatornák műsoraira oly jellemző szórakoztató elemeket és sokkal inkább a tájékoztatás, a hiteles tájékoztatás eszközét tűzte zászlajára. A műsor témakezelése azzal, hogy nem a tömegfogyasztási elvárásokat és igényeket kielégítő felvetésekkel tárgyalja, hanem sokkal inkább „nemzetstratégiai” kérdéseket vizsgál, széles értelemben meg- valósítja a közszolgálatiságot”.

A Szólás szabadságáról megállapítják, hogy „…dicséretes módon nem követi a kereskedelmi televíziók által működtetett edutainment és infotainment eszközökkel operáló műsorok témadivatjait (pl.: XXI. század, Házon kívül, Napló). Az elemzés értékelése szerint a műsor szerkesztői igyekeznek kerülni a szenzációéhes, vélhetően szélesebb tömegfogyasztási elvárásokat kielégítő, elemeiben nemzetstratégiai felvetések tárgyalá- sától idegen bulvár anyagokat. A vizsgált időszak alatt a műsor kizárólag az aktuális, a társadalmi érdekérvé- nyesítés szempontjából is jelentős politikai és közpolitikai, közéleti témákat dolgozott fel”. A Századvég kutatócsoportja azt is értékeli, hogy a magyar médiapiac műsorkínálatát a hagyományos beszélgetős – vagy vitaműsorokat – stúdióban rögzített interjúsorozatok dominálják. A Szólás szabadsága – az élő stúdióadás merev keretei ellenére – nem merül ki a vendégek és a műsorvezető közötti kérdezz-felelek viszony alapjá- raton történő működtetésében.

A Századvég kutató csoportja figyelemre méltó értékelést ad a három televíziós csatorna (MTVm1, TV2, RTL) esti hírműsorairól, amikor megállapítja: A leginkább elfogulatlan csatornának az MTVm1 bizonyult, a legfontosabb összeállításokat a TV2 sugározta. Míg az MTV láthatóan törekedett a független, szakpolitikai

megközelítések arányának megközelítésére, addig a két kereskedelmi versenytársa inkább a külföldi beszá- molókra épített. A kutatás legfontosabb és egyben legérdekesebb része a témakörök megoszlásának vizsgá- lati eredménye a feldolgozott híreken belül. A hazai hírek aránya az MTV-ben 27%, a TV2-n és az RTL-en egyaránt 28% volt. Hasonlóság figyelhető meg a külügyi témák esetében is: az MTV-nél és RTL-nél 13, a TV2-nél 15%. Ugyancsak hasonló a kulturális megjelenések aránya: az MTV-ben 4, a másik két csatornán 3%. A többi téma arányszámaiban már jelentős eltérések mutatkoznak a két kereskedelmi televízió és az MTV között. A különböző katasztrófákkal a két kereskedelmi televízió vezető hírként foglalkozik: az RTL híreinek 15, a TV2 híreinek 13 és az MTV híreinek 11%-a katasztrófahír volt. A bulvárhírek aránya is ha- sonló: az RTL-nél 18, a TV2-nél 17 és az MTV-nél 12%. Az egészségügyi témákkal legtöbbször az RTL foglalkozott, aránya eléri a 8%-ot. Az MTV a hírek 4%-ában foglalkozott egészségügyi témákkal. A direkt gazdasági hírek szinte teljesen kiszorulnak a hírműsorokból: az MTV-ben 3, a két kereskedelmi televízióban 1-1%. A sporthírek aránya a híradókban hasonló arányú a direkt gazdasági hírekhez. A legnagyobb eltérés a politikai hírek tekintetében figyelhető meg: az MTV-ben 19, a TV2-ben 12, az RTL-ben 7% a politikai hírek aránya.

Az MTV Közalapítvány Kuratóriuma úgy látja: ha az MTV Zrt. úgynevezett éves üzleti tervének mecha- nikus, a tulajdonosi testület által évközi és éves ellenőrzésére alkalmatlan gyakorlata helyett, 2009-től meg- valósulhat az MTV Zrt. éves közszolgálati műsor- és pénzügyi tervének elkészítése, akkor ez nemcsak az MTV Zrt. működését befolyásolja kedvezően, hanem az MTV Közalapítvány Kuratóriumának médiatör- vényben meghatározott feladatainak konstruktív ellátását is, és nemutolsó sorban a közszolgálati televízió programjainak társadalmi ellenőrzéséhez is nagymértékben hozzájárulhat. Mindenekelőtt azért, mert az MTV Zrt. vezetésének és szervezeti egységeinek értékelése – a nézettségi adatokon túl – kiegészülhet a különböző kutatóintézetek, közvélemény-kutató szervezetek tanulmányaival és felméréseivel, valamint azoknak a társa- dalmi és szakmai szervezeteknek értékeléseivel, melyek az MTV egy-egy műsorsávjának, programjának értékelését hivatottak ellátni. Az MTV Közalapítvány Kuratóriuma – munkabizottságai révén – átfogóbb és színvonalasabb értékelést készíthet.

6. Az MTV Zrt. m1 és m2 csatornájának hír- és tájékoztató műsorai, nemzeti és társadalmi rendezvények közvetítései csak részben, a nemzetközi és hazai sportesemények közvetítései, politikai és társadalmi maga- zinműsorai megfelelnek az európai közszolgálatiság követelményeinek. Továbbra is ellentmondásos a köz- szolgálati szórakoztató műsorok, programok színvonala, és ez annak ellenére igaz, hogy az MTV 2007-ben elsősorban a szórakoztató produkciók műsorra tűzésével érte el legnagyobb sikereit. Nem arattak átütő sikert az MTV klasszikus műsorainak megújítására és a filmek kiválasztására, bemutatására vonatkozó kísérletek. Változatlanul hiánycikknek minősülnek az m1 és m2 képernyőjén a színvonalas régi és új gyerekfilmek, sorozatok, oknyomozó, egy-egy kérdést átfogóan bemutató és tisztázó tv-filmek és sorozatok, az értékes hazai és európai mozi- és tv-filmek, és nem utolsósorban saját gyártású mozgóképek úgyszólván minden műfajban és minden korosztálynak.

Az m1 és m2 legnézettebb műsorai 2007-ben is a filmek voltak: rekorder az Indul a bakterház lett, 1 mil- lió 856 ezer nézővel. Az m1 tíz legnézettebb adása között a Tenkes kapitánya 1 millió 218 ezer nézővel a 7. lett az éves összesítésben. Az m2 tízes toplistáján már hét régi magyar film kapott helyet. Sajnálatos, hogy az MTV Zrt. évek óta nem tudja rendezni és megoldani filmvásárlásait, saját archívumából a legjobb válo- gatást, a filmszakmával és a Duna Televízióval való eredményes együttműködést. A zavarodottságot legin- kább az RTL-lel megkötött mozifilmekre és sorozatokra vonatkozó szerződés is bizonyítja, amelynek nem az a legnagyobb hibája, hogy a médiatörvény és az MTV Zrt. Alapító Okirata szerint az MTV Zrt. elnöke elő- zetesen nem kérte a kuratóriumi elnökség jóváhagyását, hanem az, hogy az alapvetően a költségvetésből működő és gazdálkodó közszolgálati televízió kereskedelmi televíziótól vásárolt olyan filmeket, sorozatokat, amelyeknek a javát ő már saját csatornáján vagy tematikus csatornáin bemutatta, vagy olyan filmeket értéke- sít filmcsomagjában, amelyet saját televíziójában nem kíván bemutatni.

A szórakoztató műsorok közül egymillió fölötti nézettséget ért el az Önök kérték című műsor. A 2007- ben 50 éves fennállását ünneplő MTV jubileumi programjai közül kettő is bekerült a csatorna top 10-es lis- tájába. Xxxxxxxx lett a Krém május elsejei adása, és nyolcadik lett a Játsszuk újra című műsor. Népszerű volt az Üdítő, a Csináljuk a fesztivált. Az Xxxxxx, a király 25. évfordulóján az MTV felvállalta a Társulat kereté- ben tehetséges fiatalok kiválasztását és felfedezését. A pesti kabaré születésének 100. évfordulója alkalmából útjára indított Xxxxxx kabaré minden idők legkedveltebb bohózatait sikeres színészek előadásában varázsolta a képernyőre. A sok év után elindított kvízjáték, az Örökös nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Sikeres lett viszont az a krimisorozat, a Tűzvonalban, amely igényes képi világgal, izgalmas történetekkel és tehetsé- ges színészek játékával népszerűségre tett szert. Voltak, vannak kísérletek a közszolgálati televízió közszol- gálati műsorainak megújítására és színvonalának javítására, de az MTV Zrt. e területen még nem érkezett el a siker kapujába. Tanulságos a TÁRKI 3200, 18 és 49 év közöttiek körében végzett felmérésének összegzé- se: az MTV se nem családi, se nem innovatív, a legkevésbé fiatalosnak és szórakoztatónak mondható.

A megkérdezettek véleménye szerint az MTV filmműsorai nem jobbak, mint a Film+ műsorai. A minőségi filmek és műsorok kategóriájában 2007-ben a kritikusnak és igényesnek tartott diplomások körében az MTV nézettsége csökkent.

IV. Összefoglaló értékelés az MTV Zrt. helyzetéről

1. Az MTV Közalapítvány kuratóriumi elnöksége és Kuratóriumának 2008. november 28-i értékelése szerint az MTV Zrt. gazdálkodása, működése újra drámai helyzetben van, melynek legfőbb jellemzője az 5-6 mil- liárd forintos forráshiány, amely számos külső és belső okra vezethető vissza. A külső okok közül említenünk kell a következőket: az éves költségvetési törvényben az üzembentartási díj és a céltámogatás nem követi az inflációt; az MTV Zrt. a digitális átálláshoz nem részesült fejlesztési-beruházási támogatásban; az éves mű- sorterjesztési támogatások megtakarításai visszakerülnek a központi költségvetésbe; a reklám bevételei kor- látozottak; az áfát nem igényelheti vissza és ez is hátrányos az MTV Zrt. számára. A legfontosabb oknak azt kell tekintenünk, hogy az MTV Zrt. korábbi vezetése a 2004. október 19-i, úgynevezett reorganizációs terv- ben megfogalmazott helyes célokat, a 4,9 milliárd forintos (ebből 2,3 milliárd forint bér jellegű) megtakarí- tást – amely az új székház- és gyártóbázis éves bérleti díját lett volna hivatott fedezni – nem teljesítette. A személyi jellegű ráfordítások a reorganizációs terv célkitűzéséhez viszonyítva 2007 végére 3 milliárd 707 millió forinttal emelkedtek. Mindez azért állt elő, mert 2004 és 2008 között az MTV Zrt. létszáma a leépíté- sek ellenére nem csökkent, hanem a 708 fő kilépővel szemben 1012 fővel nőtt. A 708 kilépő átlag havi bére 185 millió forint, az 1012 belépő átlag havi bére 300 millió forint, azaz átlag havi 115 millió forinttal több. Négy év alatt kicserélődött az MTV Zrt. állományának több mint fele. A magasabb bérrel felvett állomány újbóli leépítése természetesen súlyos többletköltséget jelent a költségvetésnek és morálisan is, anyagilag is konfliktushordozó a régi és az új munkatársak között.

2. A második oknak azt kell tekintenünk, hogy az MTV Zrt. vezetése a műszaki-technikai beruházás fi- nanszírozására az elnökség által is megerősített összeget többségében a mindennapi működésre használta fel. Továbbá a 2007. évi üzleti tervhez viszonyítva 1,5 milliárd forinttal megnövelte a műsorra fordított költsége- ket, több mint egymilliárd forinttal a bér jellegű kifizetéseket is megnövelte, és így a 2008-ra vállalt 4 milli- árd forint beruházásra tervezett összeg lényegében „elszállt”, a rendelkezésre álló forrásokból történő finan- szírozása működésképtelenséghez vezet, hiszen kevesebb mint egymilliárd forintból kellene megoldani az m1 és m2 műsor és program ellátását, amely az új székházba való költözéssel, a digitális átállással egyidejű- leg több mint abszurd helyzetet teremtene a hazai médiapiacon.

3. A harmadik oknak a középtávú üzleti terv hiányát, illetve azt a körülményt tartjuk, hogy az MTV Zrt.- nek 2009-ben egyidejűleg jelentkeznek a kötelezettségei: az új székház és gyártóbázis évi bérleti díja 3 milli- árd forint; amennyiben a bruttó 9,5 milliárd forintos műszaki-technikai beruházás megvalósul, az éves törlesztőrészleten túl a beruházás áfája 1,4 milliárd forint, a költözés költsége 600–800 millió forint, a lét- számcsökkentés költözés előtti megoldása további 2,2 milliárd forintot igényelne a tavalyi 7,5 millió forint átlagbért figyelembe véve.

4. Végül, de nem utolsósorban negyedik oknak tekinthetjük, hogy nem alakult ki közös nevező – közös koncepció az MTV Zrt. csatornáinak újrapozicionálásáról, a digitális átállásról és ezzel egy időben a köz- szolgálati audiovizuális műsorszolgáltatásról, a jelenlegi vagy az új médiatörvény teremtette helyzetben. Ez a koncepció kell hogy meghatározza a részvénytársaság szervezetét, az m1 és m2 programját, műsorstruktúrá- ját, gyártási és vásárlási normatíváit, létszámát. Olyan kérdéseket kell megválaszolni, mint például milyen lineáris és milyen nem lineáris közszolgálati audiovizuális közszolgálati műsorszolgáltatást akar az MTV Zrt., illetve a tulajdonosi testület? A szélessávú internet, a digitális földi sugárzás, az archívum közkinccsé tételét és az úgynevezett multimédiás szolgáltatás modelljét akarjuk-e? Vagy egy általános csatorna mellett több szakcsatornát? Ezeket a kérdéseket véglegesen vagy majdnem véglegesen az új székházba és gyártóbá- zisba való költözés előtt kell megválaszolni az MTV Zrt. vezetésének (az új elnöknek) és a tulajdonosi tes- tületnek. Az országgyűlési beszámoló magyar médiapiacot bemutató számai és összefüggései ezeknek a kér- déseknek a megválaszolásához is kiindulási alapot kívánnak nyújtani.

5. A 2009. évi költségvetés, amelyet a kormány szeptember 24-én tárgyalt, lényegében ugyanazokat a tá- mogatási összegeket tartalmazza, mint a 2008. évi költségvetés. Üzembentartási díj 9975 milliárd forint, céltámogatás 9453 milliárd Ft, műsorterjesztési támogatás 7803 milliárd forint. Emellett az MTV Zrt. reklám- és kereskedelmi bevételein túl számolni kell a TV2 koncessziós díjának 70%-ával, körülbelül 1,2 milliárd forinttal, és a vendéglátóipari egységek üzembentartási díjának 40%-ával, amely megközelíti a 400 millió forintot. Nyilvánvaló, hogy az MTV Zrt. 2009. évi közszolgálati műsor- és pénzügyi terve csakis a ténylege- sen rendelkezésre álló pénzügyi források alapján készülhet el. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának egy- értelműen döntenie kell arról, hogy minek van és minek nincs realitása. Az MTV Közalapítvány Elnöksége

és Kuratóriuma több megoldási lehetőséget kíván mérlegelni és kidolgozni. Arra törekszik, hogy kezelhetet- lenné ne váljanak az MTV Zrt. gazdálkodásának és működésének problémái.

6. Az Elnökség – az európai közszolgálati televíziók átállásának tapasztalatai alapján – kiemelt jelentősé- get tulajdonít az MTV Zrt. Archívumának, és kezdeményezi, hogy az oktatási és kulturális miniszter minő- sítse az MTV Zrt. Archívumát közgyűjteménynek és a kulturális örökség részének, továbbá kezdeményez- zük, hogy a 2010. évi költségvetési törvény külön elhatárolt összeget hagyjon jóvá az archívum működésére, megjelölve a digitális átállással kapcsolatos feladatokat.

7. Az MTV Közalapítvány Elnöksége megkülönböztetett figyelmet kíván fordítani a filmszakmával való együttműködésre minden olyan területen, amely kiterjed a nemzeti mozgókép-gyártásra és -terjesztésre, az audiovizuális televíziós szolgáltatásokra, a digitális technika alkalmazására és felhasználására az egyetemi képzéstől a posztgraduális mesterkurzusokig. Megvizsgálandónak tartjuk a mozgóképtörvény adókedvez- mény-rendszerének és formáinak alkalmazását az MTV Zrt. működésére.

Budapest, 2008. december

Xx. Xxxxxxxx Xxxxxx

az MTV Közalapítvány Kuratórium elnöke

MTV Közalapítvány Kuratóriuma

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00.

KURATÓRIUMI ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE

2007. augusztus 24. (Magnetofonfelvétel)

Helye: Az MTV Közalapítvány Kuratóriuma Tanácsterme

Ideje: 10.15 óra

Jelen vannak: Elnökségi és kuratóriumi tagok, mellékelt jelenléti ív szerint Igazoltan távol van: Jegyzőkönyv mellékletét képezi.

Meghívottak: Jegyzőkönyv mellékletét képezi. Állandó meghívottak: Jegyzőkönyv mellékletét képezi.

Az ülést vezeti: Xx. Xxxxxxxx Xxxxxx, a Kuratórium elnöke

Napirendi pontok: Az ülést összehívó levél és mellékletei a jegyzőkönyv részét képezik. Jegyzőkönyv-hitelesítők: Elnök és három kuratóriumi tag

A kuratóriumi ülésen elhangzottak írásos anyaga

2007. augusztus 24. (Magnetofonfelvétel)

Xx. Xxxxxxxx Xxxxxx – az MTV Közalapítvány Kuratóriumi elnöke: Kuratóriumi ülést tartunk a munka- tervünk szerint, augusztus 24-e, 10.15 óra van. Megállapítom, hogy 24 kurátor van a teremben, tehát határo- zatképesek vagyunk.

Az elnök, elnökhelyettes jelen van, jelen van a televízió elnöke, könyvvizsgáló, felügyelő bizottság, üze- mi tanács. – Tehát nincs akadálya, hogy ülést tartsunk.

Megkaptátok a napirendi pontokat tartalmazó meghívót az anyagokkal. – Van-e a napirendi pontokkal kapcsolatban kérdés, észrevétel? – Parancsolj, Xxxxx Xxxxxx úr!

Xxxxx Xxxxxx: Tisztelt elnök úr, tisztelt kuratórium! – A napirendi pontokkal kapcsolatosan szeretnék egy tájékoztatást tenni, mielőtt, elnök úr, napirendeket szavaztatnál. Engedd meg, hogy tájékoztassam az MTV Közalapítvány Kuratóriumának tagjait arról, hogy öt elnökségi tag aláírásával egy olyan tájékoztatást szeret- nénk nyújtani most szóban – és aztán szeretném kérni a kolléganőket, hogy ezt írásban is osszák ki –, ame- lyik a mai napirenddel kapcsolatos.

Arról szeretnénk tájékoztatni Önöket, hogy a Közalapítvány Kuratóriumának mai ülésén napirendi pont- ként javasolja tárgyalni elnök úr Xxxx Xxxxxx, az MTV Zrt. elnökének az elmúlt egy év tevékenységéről szóló beszámolóját, illetve a Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzat – KMSZ – érvényesüléséről szóló be- számolót.

Szeretném tájékoztatni a tisztelt kuratóriumot arról, hogy mind a két beszámoló, az elnöki beszámoló két alkalommal is szerepelt a korábbiakban a kuratórium elnökségi ülésének napirendjén. Több mint két héttel ezelőtt, augusztus 8-án mindkét ügyben szavazásra került, melynek során ezen tájékoztatást nyújtó, és majd az írásban megkapott anyagban alulírott kuratóriumi elnökségi tagok nem támogatták egyik beszámoló elfo- gadását sem, így azok nem kapták meg az elfogadáshoz szükséges egyszerű többséget.

Az a javaslat sem kapott többségi támogatást egyik beszámoló esetében sem, hogy a két beszámoló a mostani „nagykuratórium” napirendjére kerüljön, mert a kuratóriumi elnökségben nem kapott többséget az a javaslat, miszerint azok tárgyalásra alkalmasak volnának.

Szükségesnek látjuk, hogy a kuratórium tagjai számára indokoljuk miért szavaztunk nemmel a beszámo- lók elfogadásánál.

Dr. Rudi Zoltán elnök úr az elmúlt egy évről szóló beszámolójának értékelése megítélésünk szerint nem választható szét az elnök úr korábbi esztendőkben folytatott tevékenységétől, az MTV általa irányított évei- nek ismeretétől, vizsgálatától.

Amikor a beszámolót elemeztük, akkor két szempontot vettünk figyelembe: egyfelől azt, hogy az elmúlt egy év során – figyelembe véve a korábbi években történteket is – milyen mértékben teljesültek azok a vál- lalások, melyeket elnök úr anno, a 2004-es elnöki pályázatában tett. Másfelől értékeltük azt is, hogy az el- múlt mintegy félév során, amióta mi kuratóriumi, illetve elnökségi tagok vagyunk, az MTV menedzsmentje által számunkra milyen teljesítmény vált ismertté.

Megállapítottuk, hogy a 2004-es elnöki pályázatban foglaltak közül több kiemelkedően fajsúlyosnak számító és innovatív vállalás nem teljesült. Az elnöki pályázatban vállalt tematikus csatornák nem indultak el. Az MTV- nak nincsenek alelnökei. Hibásnak és károsnak tartottuk és tartjuk, hogy az MTV-ban visszaszorultak a regionális és a határon túli magyarok számára szóló műsorok. Egyes hírműsorok megítélésünk szerint vészes politikai elfo- gultsággal dolgoznak, emiatt az MTV-t több esetben hivatalos elmarasztalások is érték.

A kuratórium elnöksége elé kerülő előterjesztések közül számtalan az elmúlt félévben nem ütötte meg azt a minőséget, ami szükséges lett volna azok érdemi tárgyalásához. Aggályosnak és vizsgálandónak tartottuk és tartjuk az MTV új székháza és gyártóbázisa építésének tárgyában született szerződéseket és több alka- lommal kezdeményeztük, hogy azok kerüljenek nyilvánosságra.

Ezen javaslataink sorra elvéreztek, többek között a televízió menedzsmentjének ellenállásán is.

Megállapítottuk, hogy az MTV több alkalommal és több területen nem, vagy csak részlegesen tesz és tett eleget közszolgálati feladatainak, nem tartja be a vonatkozó szabályzata a KMSZ előírásait, különös tekin- tettel a politikai és szakmai összeférhetetlenségi szabályokra.

Fenti érveinket a kuratórium elnöksége és az MTV menedzsmentje előtt ismertettük. Tapasztalatainkat mérlegre téve, mindeközben elismerve, hogy az MTV az elmúlt években több kérdésben előrelépett, sok esetben értékteremtő és hasznos munkát végezve, a beszámolók elutasítása mellett döntöttünk.

A mai napra keltezzük ezt a tájékoztatást. A tájékoztatást Balogh László úr, a kuratórium elnökhelyettese, dr. Ugron Gáspár Gábor úr, a kuratórium elnökségi tagja, dr. Szabó Tibor úr, a kuratórium elnökségi tagja, Csernus János úr, a kuratórium elnökségi tagja, és jómagam elnökségi tagként jegyezzük.

Ezt azért tartottuk fontosnak elmondani a napirendek tárgyalása előtt, mert a kuratórium egészének nem feltétlenül lehetnek teljes körű információi arról, hogy azok a napirendi pontok, amelyeket ma tárgyalni java- sol elnök úr és amelynek tárgyalását – gondolom én – a napirendi pontok javaslatai közben meg fogjuk vitat- ni, hogy ezekről részletesebb, a mi szemszögünket is megvilágító tájékoztatással éljünk.

Köszönöm szépen, elnök úr! – Arra szeretném kérni, hogy ezt a dokumentumot a titkárság munkatársai másolják le, ha van mód rá és minden kuratóriumi taghoz most jusson el. – Köszönöm szépen!

Czeglédi László: Köszönöm! – Ezt fogjuk tenni! – Szabó László elnökségi tag tájékoztatója részben megfe- lel a valóságnak. Valóban többször tárgyaltuk mind az elnöki beszámolót, mind a KMSZ-t, vita alakult ki, a kritikák nagy részében egyetértettünk, többek között az alelnök kérdésében, a reorganizációban, lényegi kér- désekben.

Amit kifejtett a másik öt elnökségi tag, aki nem tudta, hogy írásbeli előterjesztés készült, mert úgy tisztes- séges, hogy a másik oldalt is megvilágítjuk.

Kifejezetten rossznak, törvénysértőnek tartottuk, hogy a fent említett öt elnökségi tag a tárgyalás előtt MTI közleményt adott ki anélkül, hogy még a tárgyalás megtörtént volna eme napirendi pontokban, ők állást foglaltak. De ezt megbeszéltük egymás között, ezt csak a tisztesség kedvéért mondom.

Amit mi tehetünk, nekem, mint elnöknek jogom van kitűzni a napirendi pontokat, függetlenül attól, hogy az elnökség hogy foglal állást. Azért tűztem ki a mai napra a napirendi pontokat, mert a munkatervünkben ez szerepel, amit a kuratórium hagyott jóvá és mind a két kérdésben a kuratóriumnak kell dönteni. Az elnökség- nek javaslattételi lehetősége van, vagy tesz javaslatot, vagy nem.

Most három dolgot csinálhatunk: vagy azt mondjuk, hogy nem tárgyaljuk ezt a két napirendi pontot, vagy azt mondjuk, hogy tárgyaljuk. Ennek alapján elfogadjuk, vagy ennek alapján nem fogadjuk el, vagy azt mondjuk, hogy kérünk kiegészítést ilyen, olyan arányban. Ez a lehetőség áll most a kuratórium előtt.

Az első, amiben döntenünk kell, ez a napirendi pontok elfogadása. – Kérem, hogy Szabó László kurátor társam és a másik öt kurátor társam által aláírt nyilatkozatot kérésüknek megfelelően másoljuk le és minden- ki kapjon belőle egy példányt.

Fenntartom a jogomat arra, hogy én is írásban válaszoljak erre.

Még egyszer mondom, alapkérdésekben egyetértés volt közöttünk, a kritikákban is. Abban a megítélés- ben, hogy mi a több, a pozitívum vagy a negatívum, abban nem volt egyetértés közöttünk. A tényleges kriti- kai pontokban kevésbé volt nézetkülönbség közöttünk, abban igen, hogy ez most döntően pozitív, vagy döntően negatív és bizonyos eljárásbeli, ennek az ügynek a nyilvánosság előtt való kezelésében nem értet- tünk egyet.

Tehát az önök döntésétől függ, az első kérdésem az, hogy kívánják-e a mai napirendi pontokat megsza- vazni? – Ha megszavazzák folytatjuk, ha nem szavazzák meg, akkor természetesen nem folytatjuk.

Kíván-e valaki ehhez hozzászólni? – Parancsoljon!

Dr. Kovács Zoltán – a Megyei Jogú Városok Szövetségének képviseletében: Azt szeretném elnök úrtól kérdezni, ha ilyen viták közepette zajlanak az elnökségi ülések, illetve fogalmazódnak meg gondolatok, a korábban felvetett észrevételeknek megfelelően, miszerint az információáramlásban, illetve a nagykurató- rium információval való ellátásában azért vannak problémák, – nem gondolta-e fontosnak, hogy erről minket értesítsen?, tehát hogy ne itt kelljen az ülésen szembesülnünk azokkal az aggodalmakkal, illetve azzal a tény- nyel, hogy az elnökség nem szavazta meg ezt a beszámolót, illetve nem ajánlotta tárgyalásra, még hogy ha ez az SZMSZ szerint, illetve az Ön állítása szerint belefér az Ön jogkörébe, hogy ennek ellenére is előterjessze.

Czeglédi László: Hadd válaszoljak erre. – Nem. – A kuratóriumi tagok, ha akarnak érdeklődnek. A kurató- rium nem választotta az elnökséget, az elnökség nem a kuratóriumnak, hanem az országgyűlésnek felel. A tájékoztatás pedig most történik a kuratóriumi ülésen, ez az 1. napirendi pont, erről van most szó. Nagy viták vannak a kuratóriumi elnökségi üléseken, sokkal élesebbek, mint korábban, de azt is meg kell monda- nom, hogy a korábbi évekhez képest viszont kultúráltabb hangnemben. Ugyanakkor – még egyszer mondom

– bizonyos esetekben most is nem a lényegi kérdésekben volt – az én megfogalmazásom szerint – vita, ha- nem a megítélésekben, az értékítéletekben. Ez pedig minden kurátornak külön önálló joga a képviseletétől függően.

Tehát nem fogunk más tájékoztatást adni, csak a kuratóriumi ülésen, esetleg ha a munkacsoportok akar- ják, előkészíthetik a kuratóriumi ülést. Ez a mi szabályunk szerint, ami történik.

Parancsoljon!

Gráf Csilla: Amit Kovács Zoltán elmondott ahhoz csak annyit szeretnék hozzáfűzni, azt gondolom arra utalhatott, amikor elnök úr kiküldte a napirend anyagát, akkor már ismert volt az, hogy ez az anyag nem nyerte el az elnökség támogatását. Tehát az, amit most Szabó úr fölolvasott és elmondott nekünk tájékozta- tást, azt az elnök úr megtehette volna amikor kiküldi az anyagot, hogy tájékoztatja arról a kurátorokat, hogy ebben az ügyben vita volt és az elnökség így és így foglalt állást. Egyébként is azt gondolom hasznos lenne az, hogy ha megkapnánk a különböző napirendekhez az elnökségnek az előzetes állásfoglalását, tehát azt, hogy adott kérdésben az elnökség hogyan határozott, elfogadta, nem fogadta el, milyen arányban fogadta el, tehát egy rövid kivonatot az elnökségi ülésekről, a részvételről, a szavazásokról és a határozatokról. Nem a konkrét vitára gondolok, de ahol olyan kérdés van, amely a tárgyalást érinti lényegében, ott esetleg egy kis összefoglalót arról, hogy mi volt a vita lényege. Ez a felkészülésünket segíthetné egyrészt, gondolom erre utalhatott Kovács úr.

A másik, amit én szeretnék megjegyezni, ebben a kérdésben látható, hogy viszonylag éles vita volt, emiatt nem is foglalt az elnökség állást amellett, hogy előterjesszék a nagykuratórium számára. Azt gondolom, hogy erre való tekintettel is és egyébként is logikus lenne a napirendi pontok sorrendjének a változtatása is, ugyan- is a KMSZ elveinek az érvényesülését előbb kellene tárgyalnunk függetlenül attól, hogy ezt ma tárgyaljuk, vagy máskor tárgyaljuk, tehát a kuratórium állásfoglalásától függően most, vagy máskor, merthogy az, hogy ez mennyiben érvényesült az lényeges feladata az elnöknek. Tehát az elnöki beszámoló mindenféleképpen ezt kéne, hogy kövesse a tárgyalásban és előbb kéne arról tárgyalnunk, hogy a KMSZ hogyan érvényesült. Ez technikai jellegű, de mindenképpen szavazást igénylő kérdés.

A másik, amit javasolni szeretnék, hogy egyenként szavazzunk a napirendekről. Tehát szavazzuk meg egyenként, hogy az adott napirendi pont sorra kerüljön-e, illetve ezt a sorrend módosítást is javaslom meg- szavazni.

Még egyszer szeretném kérni elnök urat, ha úgy gondolja, arról is szavaztassa a kuratóriumot, hogy igényt tart-e arra, hogy tájékoztatást kapjon az ülések előtt arról, hogy az adott napirendi kérdésekben az elnökség hogyan határozott és akkor adott esetben el lehet ilyen helyzet kialakulását kerülni. – Köszönöm!

Czeglédi László: Köszönöm szépen! – Minden esetben, amikor kuratóriumi hatáskörbe tartozó kérdésről van és az elnökség határozatot hozott ismertettem a határozatot is. Most is szándékomban állt, csak előbb nyitot- tuk meg a vitát, mint ahogy elértünk ahhoz a napirendi ponthoz.

Van-e további napirenddel kapcsolatos kérdés? – Parancsoljon!

Kurátor hölgy: Én csatlakozni szerettem volna, mert az teljesen jogos, hogy itt az elnöki beszámolóban Ön beszámol arról, hogy mi történt, hogy történt. Itt viszont 5-6 kuratóriumi ülés van, aminek nem tudjuk az időpontját, mégis be kellene telefonálnunk a televízióba és megkérdezni, hogy megnézhetjük-e a jegyző- könyvet. Én célszerűnek tartanám a civil kurátorok számára és tájékoztatásául, hogy egy határozatot mini- mum kapjunk és ki, hogyan és miért szavazott úgy, hogy mi történt? Itt címszavak, mondatok vannak, most Ön el fogja mondani és ez nem igazán írásos. De miután az email címe nagyjából megvan mindenkinek, ha ezt emailen megkapjuk és időben, az sem lenne hátrányos. – Köszönöm szépen!

Czeglédi László: Még egyszer: ami kuratóriumi hatáskörbe tartozik azokat a döntéseket idehozzuk. Hogy ki, miért, hogyan szavazott? Az elnökségi tag épp olyan kuratóriumi tag, mint a többi, tehát joga van másképp szavazni, joga van más véleményt kimondani, vagy elmondani ugyanígy az ülésen, amit az elnökségen akart, vagy nem mondja el, csak annak egy részét. Ezt nem korlátozhatjuk, nincs is rá lehetőségünk.

Még egyszer azt tudom mondani, hogy amiben határozatot hoztunk eddig is itt volt, ezután is itt lesz az asztalon, fel fogom olvasni. Mindenkinek joga van megindokolni, elnökségi tagoknak is, hogy miért úgy szavazott, ha akarja, ha nem akarja, nem indokolja meg.

De menjünk tovább. – Mindenki öt perc hozzászólási időt kap. Érdemi munkát szeretnénk végezni, vagy eldönteni, hogy tudunk-e érdemi munkát végezni, vagy sem.

Volt egy napirendi módosító javaslat.

Van-e még további hozzászólás? – Parancsolj!

Kozák Márton: Csak a rend kedvéért, az augusztus 8-ai elnökségi ülésen két darab határozat született. Az egyik az elnöki beszámolóról, a másik pedig a KMSZ érvényesüléséről. A két javaslat szavazási aránya az volt, amit Szabó László kolléga ismertetett, egyik sem kapott többséget. Tehát amit most az öt kolléga itt előterjesztett írásban, az tulajdonképpen bizonyítvány magyarázás. Ha szigorúan nézzük, akkor az elnöki beszámoló, illetve a KMSZ érvényesüléséről készített anyag nem kerülhetett volna a nagykuratórium elé, viszont valamilyen módon mégis csak tárgyalni kell az elnök éves tevékenységét, hiszen ez törvényi köteles- sége a kuratóriumnak.

Azt lehet csinálni, hogy mindenki elfelejti amit kapott és beszélgetünk akármilyen ismeretek alapján. Ez lehet az egyik megoldás.

A másik pedig, ez a kiosztott tájékoztató teljesen érthetetlen a számomra, végül is egyik szájukkal azt mondják a kollégák, hogy nem alkalmas tárgyalásra a dokumentum, a másikkal pedig megmagyarázzák, hogy mi az a dokumentumban, aminek a megismertetését nem tartották szükségesnek a kuratórium egészé- vel, melyek azok a pontok, amelyek miatt nem érvényes.

Úgy gondolom, hogy maga a beszámoló tárgyalásra alkalmas, hiszen mindannyian tárgyaltuk az elnöksé- gen, nem szándékoltak a kollégák ilyen döntést hozni. Ez valamilyen „tudták, vagy nem tudták, de teszik” alapján született ez a döntés. Igazság szerint nem tudom, hogy mi lenne a megoldás. Az én megítélésem sze- rint nem lett volna szabad, hogy kikerüljön egy ilyen elnökségi döntés után, akkor viszont a törvényi kötele- zettségünknek hogyan teszünk eleget, ami alapján értékelni kell az elnök éves tevékenységét?

Czeglédi László: Még egyszer, mert zavar van. – Van egy munkatervünk, amit elfogadtunk. A munkaterv alapján augusztus 24-én ezt a két napirendi pontot kell tárgyalnunk. Van egy anyag, amire vagy azt mondjuk, hogy alkalmas, vagy azt mondjuk, hogy nem alkalmas. Ebben a döntésben az elnökségnek a döntése nem befolyásolja a kuratóriumot, mert az elnökségnek csak javaslattételi hatásköre van, nincs döntési hatásköre. Azért terjesztettem a kuratórium elé, mert ennek a fórumnak van joga dönteni ebben a kérdésben. Három döntést hozhat: elfogadja, nem fogadja, vagy az anyagot nem tartja alkalmasnak és kiegészítésre visszaadja. Ez a három döntési lehetőség van, de napirendre kell vennünk, mert törvényi kötelezettségünk, a munkater- vünkben ezt meg is szavaztuk, tehát nem lehet azt csinálni, hogy nem tárgyaljuk. Az más kérdés, hogy mi- lyen véleményt alakítunk ki.

Tehát van egy írásbeli anyag, vannak észrevételek, mindenki elmondhatja a véleményét, de ahhoz, hogy ezt el tudjuk kezdeni, el kell fogadnunk vagy így, vagy úgy a napirendi pontokat, vagy azt mondjuk, hogy nem fogadjuk el és akkor formailag sem tettünk eleget kötelességünknek.

Parancsolj!

Hanti Vilmos: Elnök urak, kuratórium! – Végül is itt elnök úr elmondta, amit én szerettem volna elmondani. Engem önmagában már az egy kicsit irritál, hogy „nagykuratórium”, és van „kiskuratórium”. Mi vagyunk a teljes kuratórium, tehát ha úgy tetszik, az alapítványnak a legmagasabb szerve. Én igénylem is azt, hogy a beterjesztett napirendek alapján beszéljünk róla, mert érdemben így tudjuk eldönteni azt, amit elnök úr is mondott. – Nem akarom a szót szaporítani, kérem, hogy szavazzunk. – Köszönöm!

Czeglédi László: Köszönöm szépen! – Parancsolj!

Balogh László: Az előbb volt egy javaslat, szerintem jogos igény. Épp az előttem szóló határozta meg azt, hogy az úgynevezett kuratórium – nem „nagy” és nem „kicsi” – milyen jogokkal rendelkezik. Én teljesen jogosnak érzem azt, hogy ennek a kuratóriumnak a tagjai szóvá teszik azt, hogy kevés információt kapnak. Azt hiszem semmi akadálya nincs annak, hogy minden kuratóriumi ülést megelőzően a kuratóriumi ülés napirendjei fölkerüljenek a honlapra. A kuratórium ülés után 24 órán belül az elfogadott határozatok is fölke- rülhetnek és lehet jelezni ezáltal, hogy a jegyzőkönyvek meg a titkárságon mi módon ismerhetők meg. Mind- ez addig a pontig, amíg nem oldjuk meg azt a kérdést, amit én már régóta szorgalmazok, hogy a teljes jegy- zőkönyvek is kerüljenek föl a honlapra. De ebben vita van még az elnökségen belül, de amíg ezt a vitát el- rendezzük, addig viszont semmi akadályát nem látom annak, hogy a kuratóriumi ülések napirendje és az ott elfogadott határozatok a honlapra fölkerüljenek.

Közbeszólás: Az elnökségi ülések … (Mikrofon távolból!)

Balogh László: Meg az egész kuratóriumi ülésinek a napirendjei. – Amikor eldől az, hogy mit tegyünk a jegyzőkönyvekkel, utána az én megítélésem szerint azt is az információ szabadsága ürügyén föl lehetne, vagy föl kellene tenni. Amíg ezt a vitát nem folytatjuk le és megnyugtatóan nem döntünk róla, addig a napi- rendek és a hozott határozatok mindenféleképpen fölkerülhetnek a kuratóriumnak a honlapjára.

A másik kérdés, hogy tárgyalhatjuk-e vagy nem tárgyalhatjuk? – Azt hiszem a napirendi pontokat ketté kellene választani. Az is benne van az SZMSZ-ünkbe, hogy a kuratórium választja meg az MTV mindenkori elnökét és ez is benne lehet a munkatervbe is. Csak én azt is tudom, hogy a kuratórium elé nem is kerülhet addig, amíg a kuratórium elnöksége ebben a kérdésben nem dönt. Ez a kérdés is erről szól, hogy ha vannak olyan előterjesztések, amely előterjesztéseket az elnökségnek is tárgyalni kell és az elnökség véleménye után kerül a kuratórium elé, meggyőződésem, hogy ezt a kérdést ketté kell választani. Elnök úrnak a mai négy napirend közül az egyik az, hogy beszámolni az elmúlt kuratóriumi ülések óta történtekről, azzal természete-

sen semmi probléma és az „egyebekkel” sincs semmi probléma. A másik két napirendi pontnál meg én osz- tom Kozák Márton itt is elmondott véleményét.

Czeglédi László: Három napirendi pont van.

Balogh László: A három napirendi pont közül az elsővel nincs problémám, a másik kettővel meg osztom Kozák Márton aggályát, amit a kuratóriumi ülés után is megfogalmazott és az előbb itt is megfogalmazta.

Azt hiszem az elfogadott ütemtervünk az egy szándéknyilatkozat, hogy mikor, mit tárgyaljunk. Ennek a két napirendi pontnak előfeltétele lenne szerintem, hogy az elnökség valamilyen formában ennek az elfoga- dásra, vagy elutasításra javaslatot tegyen. Miután ez nem történt meg, azt gondolom az lenne a célszerű, hogy azután tárgyaljunk erről a kérdésről, miután az elnökség ezt el tudta dönteni. Amennyiben nem, akkor én is úgy gondolom – ahogy Kozák Márton mondta –, ha a kuratórium úgy dönt, hogy beszélgessünk róla és ezt megszavazza, akkor itt mondjuk el a véleményünket, de dönteni semmilyen formában nem dönthetünk, én is így hiszem. – Köszönöm szépen!

Czeglédi László: Sajnos megint valahogy mederbe kell teremtenünk a beszélgetést. Az, hogy beszélgessünk róla, az nem kuratóriumi ülés, azt nem írja elő a törvény. Azt se írja elő a törvény, hogy kuratóriumi hatás- körben az elnökségnek állást kell foglalnia. Szokásjog alapján alakult ki, de az elnökségi állásfoglalás nem befolyásolja a kuratóriumi döntést.

Tehát kötelességünk tárgyalni ezt a témát, mert a törvény ezt írja elő. Azt kell eldöntenünk, hogy most tárgyaljuk, vagy nem.

A napirendekhez módosító javaslatok érkeztek, az SZMSZ-ünk szerint először a módosító javaslatokat kell megszavazni.

A nyilvánossággal kapcsolatban meg azt kell mondanom, sajnos az elnökség nyolc hónapja nem képes eldönteni, hogy mit hozzunk nyilvánosságra. És speciel amellett vagyok, hogy a kuratóriumi ülés teljes jegy- zőkönyvét hozzuk nyilvánosságra, mert úgy tudja meg az a szervezet, amelyik különböző embereket delegált ide, hogy mit dolgoznak itt az emberek és az jó, vagy nem jó, meg egyébként is a nagy nyilvánosság tudja meg, hogy ki, mit mond. Ezzel teljesen egyetértek.

Parancsolj!

Krasznay Béla – a Recski Szövetség képviseletében: Itt elhangzott többféle vélemény. Az én véleményem az, hogy itt egy kettősséget látok. Kettősség az elnökség vonatkozásában, aki az elhangzottak szerint a par- lamentnek felelős, ugyanakkor itt van a „nagykuratóriumnak” nevezett kuratórium, akinek döntéshozó tény- kedése van. Ehhez a döntéshozáshoz, én legalább is személy szerint igénylem azt, hogy engem tájékoztassa- nak, mert egy döntéshozónak nem az a dolga, hogy szaladgáljon az információ után és próbálja összegyűjte- ni. – Ez az első észrevételem.

A második észrevételem pedig az, hogy a napirendeknél én is pontonként, témánként kérem lebontani és úgy csinálni a szavazást. – Köszönöm!

Czeglédi László: Köszönöm szépen! – Amiben döntési joga van a kuratóriumnak, ahhoz megkapja a tájé- koztatást, amiben nincs, ha bejön megkérdezi, de az nem a döntési jogkörébe tartozó kérdés, ennek nincs különösebb akadálya.

Ha jól értem az a javaslat, hogy szedjük külön a napirendi pontokat és pontonként szavazzunk?

Közbeszólás: Igen!

Czeglédi László: A következő javaslatom van: Aki az 1. napirendi pontot megszavazza, hogy ma tárgyaljuk, az emelje föl a kezét!

A jegyzőkönyv hitelesítőket arra kérem, hogy időnként ellenőrizzék a létszámot.

26 igen!

Ki tartózkodott? Nincs tartózkodás.

Ki szavazott ellene? Nincs ellenszavazat.

Tehát 26 igen, nincs tartózkodás, nincs ellenszavazat.

Parancsoljon!

Gráf Csilla: Volt egy korábbi napirendi pont javaslatom, hogy a sorrendről is szavazzunk. Előbb a 3. napi- rendi pont legyen.

Czeglédi László: Először arról szavazzunk, hogy a 2. napirendi pont cseréljen helyet a 3. napirendi ponttal.

– Aki ezt megszavazza, az emelje föl a kezét!

22 igen!

Ki szavazott ellene? –

Ki tartózkodott? Négyen tartózkodtak.

Négy tartózkodással, huszonkét igennel, ellenszavazat nélkül megszavaztuk.

Most a teljes zárt logikai rendszerben meg kell szavaznunk a 3. napirendi pontot, ami most 2. számú lesz. A 3. napirendi pont így hangzik: Az MTV Zrt. Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzat elvének ér-

vényesülése a 2006. évben.

Aki ezt megszavazza, hogy ma tárgyaljuk, az emelje föl a kezét! 13 igen!

Ki tartózkodott? – Kettő.

Ki szavazott ellene? – Tizenegy.

Huszonhatan vagyunk, nincs többség, nincs megszavazva.

A 3. napirendi pont, ami eredetileg a 2-es volt: Az MTV Zrt. elnöki pályázatában foglalt célkitűzések ér- tékelése.

Aki ezt megszavazza, az emelje föl a kezét! 13 igen!

Ki tartózkodott? Két tartózkodás.

Ki szavazott ellene? Tizenegyen tartózkodtak.

26-an vagyunk, 13 igen, 2 tartózkodás, 11 nem. – Nem tárgyaljuk, nincs napirendi pontként fölvéve. Parancsolj!

Dr. Farkasné dr. Gábor Alice: Javasolni szeretném, hogy az ET vizsgálja meg, hogy a kuratórium teljesíti-e a törvényben foglalt kötelezettségeit. – Köszönöm!

Czeglédi László: Köszönöm szépen! –

Közbeszólások: Nem hallottuk!

Farkasné Gábor Alice: Akkor még egyszer elmondom a javaslatomat. – Az Ellenőrző Testület vizsgálja meg, hogy a kuratórium teljesíti-e a törvényben foglalt, előírt kötelezettségeit. – Köszönöm!

Czeglédi László: Köszönjük szépen! – Egy napirendi pontunk maradt, az 1-es. – Tájékoztató a legutóbbi kuratóriumi ülés óta történtekről.

Május 25-én tartottunk kuratóriumi ülést. Már akkor eldöntöttük, hogy augusztus 24-én kuratóriumi ülés lesz és mik lesznek a napirendi pontok.

Május 30-ai elnökségi ülésen tárgyaltuk az MTV Zrt. digitális stratégiájának a lehetőségeit. Az MTV Zrt. vezetése egy színvonalas prezentációt adott az elnökségnek. Ekkor tárgyaltuk már az elnöki pályázatban foglalt célkitűzések értékelését. Ekkor azt kértük, hogy egészítsék ki ezt az anyagot. Ugyancsak tárgyaltuk a Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzat elvének érvényesülését és értékelését. Ekkor is azt kértük, hogy egészítsék ki az anyagot. Nem tárgyaltuk mélységében, érdemben.

Meghallgattuk a beszámolót az MTV Zrt. székház és gyártóbázis építéséről, annak folyamatáról.

A KMSZ-en belül az elnökség egy-egy témát külön kiemelten is szokott vizsgálni, vagy tárgyalni. Így ke- rült sor a sport-kulturális főszerkesztőség, a hírigazgatóság, illetve a gazdasági igazgatóság helyzetének átte- kintésére, és meghallgattuk erre vonatkozó területi felelősök beszámolóját.

Tárgyaltuk az MTV Zrt. és a közalapítvány közötti 2000. január 20-ai megállapodás módosítását, amit nem fejeztünk be.

Elkezdtünk egy nagyon fontos feladatot, az MTV Közalapítvány szabályzatainak felülvizsgálatát. 16 sza- bályzatot kezdtünk el felülvizsgálni, ennek az egyharmadát sikerült eddig elvégeznünk.

Az adatok nyilvánosságra hozataláról szóló és Lászay György szakértő által készített anyagot többször tárgyaltuk. Nem fogadta még el az elnökség. Ennek egyik része az, hogy történetesen milyen jegyzőkönyvet, milyen napirendet, milyen döntés milyen formában hozunk nyilvánosságra. A gond nem a kuratóriumi ülé- sekkel van, mert egységes az álláspont, legalább is eddig az volt, hogy a kuratóriumi üléseken történteket hozzuk nyilvánosságra. Az elnökség hatáskörébe gazdasági döntések is tartoznak, és a gazdasági döntések- nek vannak olyan részei, amit nem lehet nyilvánosságra hozni gazdasági, vagy egyéb érdekek miatt. Ennek a körnek a megfogalmazása gondot jelent, igazából nincs előttünk példa, tehát nekünk kell kialakítanunk. Eb- ben az elnökség elmaradásban van.

Június 6-án volt elnökségi ülés, itt tárgyaltuk az Ellenőrző Testület székházépítéssel kapcsolatos vizsgá- lati anyagát, hogy egyáltalán van-e joga tárgyalni vagy nem. ÁSZ vizsgálat folyik, majd az ÁSZ vizsgálat ezt eldönti. Az ET a székházzal kapcsolatban nem hozhat döntést. Az ET azt vizsgálhatja, hogy a kuratórium, illetve a kuratórium elnöksége törvényes keretek között döntött-e, vagy sem. Miután a kuratóriumi üléseken az ET állandóan részt vesz, sőt, kifejtheti álláspontját, ha valamilyen törvényi akadálya lett volna, vagy úgy gondolta volna, hogy törvénysértést követünk el, akkor jelezhette volna. Én mindenesetre az országgyűlés elnökéhez fordultam azért, mert az ET a televízió ügyeiben kíván állást foglalni, amire nincs felhatalmazása. Ebben kezd kialakulni egy konszenzus, törvényértelmezési konszenzus.

Tárgyaltuk a KMSZ érvényesülését. Újra napirenden volt a sport- és a kulturális főszerkesztőség, mert az előző elnökségi ülésen erre nem volt elég idő.

Tárgyaltuk az MTV Zrt. reorganizációs tervének időarányos végrehajtását. A reorganizációs terv talán a legfontosabb feladata most az MTV-nak. Ma már látni a végpontot, 2009-re minden esélyünk megvan arra, hogy egy új székházba, egy új technikával megindulhat a modern magyar televíziózás. Hogy hogyan jutunk el a jelenlegi helyzetből 2009-ig, az egy nagyon bonyolult, nagyon összetett feladat. Ezt kellene, hogy a re- organizációs terv átfogja. A reorganizációs terv-csomag, mert legalább hat készült az elmúlt nyolc évben, természetesen egynek sem volt meg az a lehetősége, hogy a végpontot ilyen egyértelműen meghatározza. Úgy gondoljuk, hogy a reorganizációs tervet át kell dolgozni, meg kell határozni azt, hogy milyen televíziót képzel el a vezetés. Ennek az elképzelt új MTV-nak milyen a szervezeti felépítése és ennek az új MTV-nak a szervezeti felépítése milyen technikát működtet? Tehát az az elképzelés, hogy milyen legyen az MTV, a műsorok, milyen szervezettel, milyen technikával állítódnak majd elő.

Folyik egy jelentős átalakulás az informatikában, ezen belül a televíziózásban is, mind a vevőkészülék, mind a sugárzás technikáját illetően. Óriási feladat ennek a megszervezése és óriási feladat a szervezetnek az átállása az új technika, az új digitális korszaknak való megfelelős. A legújabb információink szerint például a HD technika már 53 országban érvényesül Európa és környékén. Tehát, ha nem lépünk, akkor fényévekre maradunk le. Ezért a reorganizációs terv átdolgozását javasoltuk, ami tudomásom szerint folyamatban van.

Június 20-án volt elnökségi ülés, itt megvizsgáltuk, hogy az ez évi munkatervben foglaltaknak megfelelően a szabályzatok átalakítása hol tart. Megtárgyaltuk az utalványozásról és az aláírásról szóló szabályzatunkat, a bi- zonylati szabályzatot, a házi pénztár kezelési szabályzatot és ezt immár negyedik alkalommal tettük meg.

Az adatvédelmi biztos a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolat levelét tárgyaltuk. Emlí- tettem, a részletek megfogalmazásában van közöttünk nézeteltérés és nem döntöttük még el.

Megtárgyaltuk az ORTT panaszbizottságának határozatait. Erről tájékoztatást kaptunk. Ez is része egyéb- ként a KMSZ-nek, de ezt az ügy kiemelt fontosságára tekintettel külön vizsgáljuk meg.

Ugyancsak megvizsgáltuk az etikai bizottság tapasztalatait, a döntéseket és az ebből levonható tapaszta- latokat. A panaszok száma – azt kell mondanom – nem jelentős, természetesen azzal is tisztában vagyunk, hogy a panasztételhez már egy olyan ingerküszöböt kell elérni, egyrészt a panaszkodók egy része bizonyos irányban elfogult lett és nem biztos, hogy objektív. Azért van a panaszbizottság, hogy ezt felülvizsgálja, il- letve bírósági eljárás keretében döntenek. Az etikai vizsgálatok tapasztalatait beépítette Rudi elnök úr a KMSZ-be, a beszámolójába.

Július 25-én volt a következő ülés. – Az elnökség július-augusztusban kevesebb ülést tart, mint az év töb- bi hónapjaiban, általában egyet vagy kettőt a nyári hónapokban, a többi hónapokat három, négy elnökségi ülést tartunk.

A július 25-ei elnökségi ülésen újból vizsgáltuk az elnöki pályázatban foglalt célkitűzések éves értékelé- sét. Abban is kialakult egy polémia közöttünk, hogy ezt az értékelést milyen formában tegyük meg, tehát mi legyen a vezérfonal – a szakértő készített is erre egy anyagot, később be is épült az anyagba –, hogy ne le- gyünk teljesen szubjektívek, tehát mik azok a fogódzkodó pontok – úgy mint egy tervpályázatnál, mint egy tendernél –, hogy legyen az értékelésnek néhány olyan szempontja, amire az értékelés felépül. Ezt próbáltuk megfogalmazni, ezt már tavaly elkezdtük.

Az elnöki pályázat értékelésének alaptechnikáját úgy határoztuk meg, hogy az elnöki pályázat logikáját kövesse, mert így könnyebb összehasonlítani, hogy mi teljesült, mi nem teljesült.

Tárgyaltuk a KMSZ-t újból – már nem tudom hányadik alkalommal -. Ekkor megszakadt a tárgyalása, mert az elnöki pályázat értékelésével kapcsolatban már több órás vita volt és gyakorlatilag a július 25-ei ülé- sen a 2. napirendi ponttól kezdve halasztottuk az augusztus 8-ai ülésre. Így nem tárgyaltuk az üzleti jelentést, az iratkezelési szabályzatot, a regionális stúdiók helyzetét, amit a munkatervünk szerint tárgyalnunk kellett volna.

Az augusztus 8-ai ülésen a jelen kuratóriumi ülés előkészítését végeztük el, ekkor történt az, hogy az MTV Zrt. elnöki pályázatáról szavaztunk a már ismertetett módon, tehát 5-5 arányban és ekkor szavaztunk a KMSZ-ről is, ugyancsak az ismertetett módon, 5-5 arányban.

Ekkor terjesztette elő sürgősséggel az MTV Zrt. vezetése az új székház és gyártóbázis műszaki beruházására vonatkozó közbeszerzési pályázat iratanyagát. Erről nyilatkozott a felügyelő bizottság is. Ezt a témát nem fejeztük be. A legutóbbi döntésünk szerint ma folytatnánk ennek az ügynek a tárgyalását. – Itt tartottunk.

Van-e valakinek kérdése, észrevétele ezzel kapcsolatban? – Parancsoljon!

Földváry Györgyi – a Magyar Írók Egyesületének képviselője: A 25-ei elnökségi ülésről kifelejtette, hogy a szeptember 18-19-i eseményekkel kapcsolatos 150 millió forint támogatási összeg teljes körű elszá- molásával kapcsolatos előterjesztés megtárgyalása. Ez nem szerepel a későbbiekben és Ön sem említette.

(/1/-gyel jelzett kazetta oldalának vége.) (/2/-vel jelzett kazetta oldala következik.)

Czeglédi László: De szerepel az elnökség napirendi pontjai között. Ezeket nem tárgyaltuk, halasztottuk sajnos.

Földváry Györgyi: Kifelejtette elmondani, hogy ezt elhalasztotta az elnökség.

Czeglédi László: Le van írva, hogy a 2-9. napirendi pontokat idő hiányában augusztus 8-ára tovább halasz- tottuk, majd újból halasztottuk. De, ha azt kívánja, akkor „elfelejtettem”.

További észrevétel? – Lehetőleg érdemit. – Parancsolj!

Vér Ádám – Erasmus Kollégium Egyesület képviseletében: Azt szeretném megkérdezni, hogy azon el- nökségi tagok, akik ezt a tájékoztatást adták nekünk és most is nemmel szavaztak, a tájékoztatójuk alapján úgy látom, hogy az érveik csupa olyasmik, amik elég nehezen változhatnak. Az alelnökök kinevezése, a székház ügyek, illetve az MTV Zrt. elnökének szakmai múltja, ezek nehezen változható dolgoknak tűnnek. Ugyanakkor, ha jól értem, a teljes kuratóriumnak van egy olyan törvényi kötelezettsége, hogy nekünk ezt tárgyalni kell. Mondhatunk nemet és mondhatjuk azt, hogy nem fogadjuk el, de nem értem miért nem tár- gyaljuk?, hiszen akkor mondjunk rá nemet, hogy ha ez rossz, hogy ha az elnök alkalmatlan, semmi gond, de ki kell mondanunk, mert ezt nem tudjuk megkerülni.

Azt szeretném megkérdezni a tájékoztatót író és aláíró elnökségi tagoktól, hogy mit remélnek, melyik komponens változik meg, ami miatt végül is ők úgy gondolják, hogy ezt nem kéne tárgyalnunk?, mert tár- gyalnunk kell. Tehát mi az, amiben változás állhat be? – Köszönöm szépen!

Ugron Gáspár: Az egyik aláíró vagyok. – Köszönjük szépen az érdemi kérdést. Igazából a gond az, hogy Rudi Zoltán, az MTV Zrt-nek elnöke, akit ennek a kuratóriumnak a jogelődje bízott meg egy elnöki pályázat alapján, vagy választott a jelöltek közül. Ugye az elnök minden évben írásban készít egy éves beszámolót, amit megvitatunk elnökségi ülésen és aztán vagy javasoljuk, vagy nem a kuratórium számára. Ez most jog- értelmezési kérdés, ebbe hadd ne menjek bele.

A gond az volt, hogy az elnöki pályázatnak érdemi, számszaki, tartalmi problémái is voltak, amit kértünk, hogy módosítsa és újra terjessze elő Rudi Zoltán, ami részben történt csak meg, volt amit átírt, volt amit nem. Számszaki problémák is voltak – most nem akarok nagyon a részleteibe belemenni –, például a humánerőfor- rás kimutatásban olyan számok voltak, alelnöki kabinethez több száz fő odadelegálva, amikor közben alelnök nincsen több éve. Ezek nem elfogadható számok, nagyon furcsa helyzetet szültek. Ez az egyik.

A másik, abban valóban konszenzus volt – azt gondolom legalább is az elnökség valamennyi tagja között

–, hogy vannak alap-kardinális kérdések. Nem akarok itt az elnökség tagjai nevében általánosan beszélni, a saját véleményemet mondom el hogyan látom. Például nem volt nagy vita abból, hogy Rudi Zoltánnak tör- vényi kötelessége alelnököt megnevezni, hiszen ez az ő joga, ezt nem mi válasszuk. Alelnök nincsen évek óta. És sorolhatnám a további érveket.

Azt gondoljuk addig erről érdemben vitatkozni, ameddig a kérdésekre adott válaszok nem történnek meg írásban, egy elnöki beszámoló nem vákuummentes annyira, hogy érdemileg érdemes róla beszélni. Ha to- vábbra is itt elideologizálunk, vagy nagyon nagy szavakat puffogtatunk, ennek nincs értelme, mert ez nem munkamegbeszélés lenne, hanem ostorozás, vagy csapkodás.

Tehát, amikor odáig jut egy-egy megbeszélés, hogy nem ad választ a kérdésre, nem egészíti ki az írásos előterjesztését szóban, akkor én úgy érzem – Ugron Gáspár –, hogy nincs miről beszélni. – Köszönöm!

Czeglédi László: Gyakorlatban egy csomó kérdésben egyetértettünk. Egyben nem értek egyet – és egyetér- tek veled – tárgyalnunk kellett volna. Önök döntöttek így, mindenki tudja, hogy mi a felelőssége.

Aki akarja, hogy hogyan döntött, az a jegyzőkönyvbe mondhatja. – Én például bemondom – Czeglédi Lászlóként –, hogy minden napirendi pontot megszavaztam, ugyanis megvan a magunk felelőssége abban is, hogy ha nem döntünk. Más kérdés, hogy az elnöki pályázatot értékeljük és elfogadjuk, vagy nem fogadjuk, vagy részben fogadjuk el, de azt nem csinálhatjuk, hogy nem tárgyaljuk. Nekem kötelességem idehozni, Önök döntöttek úgy, hogy ne tárgyaljuk. – Köszönöm szépen!

Ebben nem tudunk tovább menni, mert eldöntöttük, hogy nem tárgyaljuk. Nem kívánom megadni a szót azoknak, akik most a nem tárgyalt napirendi ponthoz kívánnak hozzászólni.

Parancsoljon!

Gráf Csilla: Egy érdemi kérdésem lesz az elmúlt hónapokban történtekhez, kénytelen vagyok erről néhány szót szólni, amit előttem kérdeztek. – Félreértés ne essék, akik ebben a döntésben részt vettek, hogy ne tár- gyaljuk, vagy tartózkodtunk, vagy nemmel szavaztunk, ezt nem azért tettük, mert nem akarjuk "en bloc" ezt a kérdést tárgyalni, tehát nehogy úgy fessen a dolog, hogy ezt azért kell az Ellenőrző Testületnek vizsgálni, mert a kuratórium eldöntötte, hogy ebben a ciklusában ő nem fogja értékelni a KMSZ-t, vagy nem fogja ér- tékelni Rudi Zoltán egy éves tevékenységét.

Az állásfoglalásnak, személy szerint a részemről az volt a háttere, hogy most egy ilyen elnökségi döntés, állásfoglalás ismeretében, amiről most értesültünk, amiről nem kaptunk előzetes tájékoztatást egyrészről, másrészről meg nyár végén, amikor a kuratórium is hiányosan tud összeülni, amikor nincs lehetőség munka- csoportot összehívni előtte, amelyben akár ezt a kérdést a kuratóriumi munkacsoportban résztvevő civilek részéről részletesebben végig lehetne tárgyalni és megnézni, hogy ténylegesen azok a körülmények és prob- lémák, amiket most az elnökség fölvetett, és ami miatt nem támogatja az ideterjesztését, nem magára az elő- terjesztésre mondta azt, hogy nem, ez így elfogadhatatlan, hanem azt írja ez az anyag, „hogy nem tartottuk azokat tárgyalásra alkalmasnak”.

Azt gondolom ebben a helyzet, mint ahogy tavaly is, a KMSZ tárgyalását megelőzte legalább kettő vagy három olyan ülés, amelyen az abban érdekelt civilek részt vettek és végigtárgyalták, végigrágtuk az egész KMSZ érvényesülését.

Czeglédi László: Nem napirendi pont. Önök szavazták meg, hogy nincs napirenden, akkor ne beszéljünk róla. Azt elmondhatja a saját nevében, hogy miért döntött így, de nincs napirenden.

Gráf Csilla: Felvetődött. – Én a saját döntésemet mondom. Egyet szeretnék mondani, de ez nem azt jelenti, hogy nem akarjuk tárgyalni.

Itt most fel is vetem azt, szavazzunk arról, gondolom a kuratórium kinyilváníthatja, hogy ezt a kérdést szeretné viszontlátni a kuratórium asztalán munkacsoport ülés előkészítését követően.

Czeglédi László: Ezt a napirendi pont keretében kellett volna elmondania. Leszavaztuk, nincs napirendi ponton. Ön, aki már hatodik alkalommal van itt, tudnia kellene, ha vitatkoztunk volna róla, akkor lehetett volna ilyen döntést hozni. Leszavaztuk, nincs napirendi ponton.

Gráf Csilla: Arról szavaztunk, hogy ennek az ülésnek legyen-e a napirendjén, elnök úr. Nem azt szavaztuk meg, hogy ezt nem akarjuk tárgyalni. –

Czeglédi László: Csak a saját nevében beszéljen, mert nincs felhatalmazva, hogy más kuratóriumi tag nevé- ben szóljon.

Gráf Csilla: A sorrend módosítást meg is szavaztuk. Ez azt jelenti, hogy a kuratórium először a KMSZ-t szeretné tárgyalni.

Czeglédi László: Befejezte? – Van további észrevétele?

Gráf Csilla: Igen, lenne további kérdésem. – De ezt a jegyzőkönyv számára mindenképpen szerettem volna elmondani, mert nagyon abba az irányba mutatnak a dolgok, mintha a kuratórium ezt nem akarná tárgyalni. Dehogyis nem akarja tárgyalni!

Czeglédi László: Csak a saját nevében tessék beszélni. Nincs felhatalmazva a többi kuratóriumi tag részéről.

Gráf Csilla: Igen, a saját nevemben beszélek, meg gondolom, hogy mások sem …

Czeglédi László: Meg a képviselt szervezet nevében.

Gráf Csilla: … azt gondolják, hogy ezt a törvényi kötelezettséget nem szeretnék betartani.

A kérdésem az lenne, a sajtóban valamikor a nyár folyamán – nem emlékszem pontosan mikor – olvastam egy hirdetést, hogy 1400–1500, valami ilyen nagyságú stúdió bérlésére közbeszerzési pályázatot ír ki a tele- vízió. Ez ügyben az elnökség tárgyalt, vagy milyen stádiumban van ez a kérdés? Ez viszonylag nagynak mondható stúdió és egy beruházásnak sem feltétlen…

Czeglédi László: Elmondtam, hogy miről tárgyalt az elnökség. Arról tárgyalt az elnökség, amit elmondtam.

Gráf Csilla: Tehát akkor erről nem tárgyalt az elnökség.

Czeglédi László: Miután nincs benne, nem tárgyalta.

Gráf Csilla: Akkor ez mi alapján került kiírásra?

Czeglédi László: Nem is kívánok vele foglalkozni, mert nincs napirendi ponton. Gráf Csilla: Viszont én szeretném megkérni az elnök urat, hogy ezt a kérdést … Czeglédi László: Nincs itt az elnök úr.

Gráf Csilla: Önt, elnök úr, ez a hirdetés megjelent, mert a két szememmel olvastam. Jó lenne, ha megvizs- gálná az elnök úr, vagy a felügyelő bizottság megvizsgálná, hogy ez a kiírás megtörtént-e elnökségi jóváha- gyás nélkül, mert ha ez értékben olyan volument képvisel, amely elnökségi döntést igényel, akkor az elnök- ségnek felelőssége van, illetve a felügyelő bizottság ezt jelezheti.

Czeglédi László: Tudjuk, meg fogjuk vizsgálni.

Gráf Csilla: Hát ezt szeretném kérni. – Köszönöm!

Czeglédi László: Köszönöm szépen! – Van-e további kérdés? – Ha nincs kérdés, a következőt tudom mon- dani: nem döntöttük el, ugye elmondtam már a múlt alkalommal, hogy az MTV Zrt. elnökének lejár a meg- bízása jövő tavasszal. El kell döntenünk november elejéig, hogy meghosszabbítjuk a megbízását vagy nem. Előírja a törvény, hogy javaslatot kell tenni az elnökségnek. Ketté kell választani: az elnökség csak bizonyos kérdésekben köteles javaslatot tenni a kuratóriumnak megfelelő arányban, ilyen az elnöki pályázat meghosz- szabbítása. Ha az elnökség hoz ilyen döntést, akkor össze kell hívnom a kuratóriumi ülést, mert a kurató- riumnak jóvá kell ezt hagyni. Ha nem hoz ilyen döntést, akkor természetesen nem hívom össze a kuratóriumi ülést.

Kérem, mindenki számítson arra, hogy október körül lehet, hogy lesz egy rendkívüli kuratóriumi ülés. Ezt már a múltkor is elmondtam.

Az, hogy mit csináljunk a KMSZ-szel és az elnöki beszámolóval, azt úgy gondolom az elnökségnek újra kell tárgyalni. Pontosan azt nem szerettem volna – és a Csilla rávilágított –, az elnökségnek van joga állást foglalni, de nincs joga befolyásolni a kuratórium döntését. Ezért kifogásoltam az MTI közleményt, ami a tárgyalás előtt volt és ezért kifogásolom azt, hogy a kuratóriumi elnökség tagjai a tárgyalás előtt állást foglal- nak, mert ez befolyásolja a kuratóriumi döntést. Ebben a témában nem az elnökségnek van hatásköre dönte- ni, hanem a kuratóriumnak. Itt kifejtheti az elnökség is a véleményét. Tehát nem tartom jó dolognak, ha az elnökség bármilyen csoportja előre olyan állásfoglalást közöl, ami befolyásolhatja a többiek döntését.

Köszönöm szépen! – Parancsoljatok! – És aztán befejeztem én.

Szabó Tibor: Meglepetéssel hallom elnök úr szavait, miszerint az elnökség tagjainak nincs joga információt adni a kuratórium tagjainak arról, hogy mi történt.

Czeglédi László: Nem ezt mondtam. Befolyásolni nincs joga.

Szabó Tibor: Olyan információt nehezen tudok adni, ami egyébként nem befolyásolja az embereket, mert akkor semmi információtartalma nincs. Én visszautasítom elnök úrnak ezt a megjegyzését. Sőt, kötelessége a kuratórium elnökségének, és azt kell mondjam, elnök úrnak is egyben kötelessége volna tájékoztatni a kura-

tórium tagjait arról, hogy mi történik a kuratóriumi ülésen. Tekintettel arra, hogy elnök úr ezt nem tette meg, ezért öten úgy döntöttünk, hogy mi ezt megtesszük és a magunk módján és a magunk útján tájékoztatjuk a kurátorokat és egyben megtiszteljük őket azzal, hogy egyáltalán tudják, hogy mi történik a kuratóriumi ülé- seken.

Elnök úr, azt hiszem ez az érvelésed egyáltalán nem helytálló.

Czeglédi László: Köszönöm szépen! – Jegyzőkönyv számára: nem felel meg a valóságnak. Itt vannak a hatá- rozatok, mindig be szoktam olvasni, be is kell olvasnom.

Nem adtátok meg azt a lehetőséget se, hogy eljussunk addig, hogy elmondjam mi volt a határozat, mert a napirendi pontoknál lezártuk. Ennyi.

Nem szeretném ezt tovább vitatni. – Nézzük meg kinek van érdemi kérdése és utána lezárom a jegyző- könyvet. – Parancsoljatok! –

Kurátor: Azt szeretném elmondani, hogy miért szavaztam nemmel. – Azért szavaztam nemmel, mert döb- benten vettem tudomásul – elolvasva a két előterjesztést –, hogy az MTV-nak nincs vagyona, ez a vagyon eltűnt. Ez úgy érzem, hogy felelőssége a mindenkori magyar kormánynak és parlamentnek, a televízió veze- tésével egyetemben.

Ebből a beszámolóból kitűnik az, hogy nemcsak hogy vagyona nincs a televíziónak – mert mindent elad- tak és feléltek –, hanem az is kitűnik, hogy a technika is elavult. Akkor könyörgöm, mit csinált az elmúlt időszakban a televízió vezetése, hogy idáig jutott ez a televízió? Nem tárgyalni akarom, nem azért mondom, én csak elmondtam, hogy miért szavaztam nemmel.

Szeretném, ha készülne egy új előterjesztés és akkor erre is térjen ki a jelenlegi elnök úr, hogy mi történt az elmúlt időszakban, amikor ő aktívan részt vett ebben a munkában, nem csak most a négy éves elnöki ideje alatt, hanem azelőtt is. – Köszönöm!

Czeglédi László: Nem tudom ki kért szót. – Parancsolj!

Fogarasi László: Jelezném, hogy én a szavazatomat a napirendre tűzés mellé adtam és ezt azért tettem, mert szerettem volna például ilyen kérdéseket, vagy hasonlót is tisztázni, amit az előttem szóló említett, hiszen a napirend erről szólt volna. De fölbátorított Szabó úr előző hozzászólása arra, hogy megkérjem mindazokat, akik most a napirendről való levétel vagy elhalasztás mellett szavaztak, hogy hasonlóan ehhez a tájékoztató- hoz, amit volt szerencsénk megkapni most, készek lennének-e arra, hogy mindazokat a föltételeket, amelyek az ő részükről ahhoz valók, hogy napirendre tűzethessék, foglalnák-e össze egy adott határidőn belül, hiszen én egy mandátummal jöttem ide, tartozom is ezzel a mandátummal beszámolni. Nagyon nehezen tudnák ezt értelmezni, hogy hát „összejárunk alkalmasint”, de nem tudunk intézni. Szégyellem, nem olyan nagy pénz az a kis költségtérítés, amit mi kapunk, most is jelezném, hogy nem kérném a mai napra, mert nem dolgoztunk érdemileg.

Szeretném azt, ha meghatároznák azok, akik levették a napirendről, hogy milyen föltételek mellett vegyük újra napirendre, hiszen az egy érdemi tárgyalási alap lenne és legfeljebb akkor kiderülne, hogy mondjuk Ru- di úr, vagy a napirend más előadói készek-e ezeket, képesek-e … Valami konszenzusra kellene jutnunk, hogy érdemi munkát tudjunk végezni. Abban biztos vagyok, hogy mindenki és mindannyian így gondoljuk itt az asztal körül.

Czeglédi László: Köszönöm szépen! – Balogh László úr!

Balogh László: Köszönöm szépen a szót! – Elnök úr, én az első napirendi ponthoz szeretnék hozzászólni, a beszámolóhoz, amely arról szól, hogy a két kuratóriumi ülés közötti időszakról történő beszámoló.

Én is nagyon fontosnak tartok két dolgot: az egyik, ha valamiről nem beszéltünk, az is napirenden van. Amit Gráf Csilla föltett kérdésként, mellesleg én ezt megtettem kuratóriumi elnökségi ülésen is, és azóta sem kaptunk erre érdemi választ. Tehát ez egy fontos kérdés, mert ha megtekintjük azt a közbeszerzési kiírást, akkor – nem akarok beszélni róla – nyilván, ismerve a budapesti árakat, arról kellett volna tájékoztatást kap- ni, vagy döntést hozzon a kuratórium elnöksége. Ezzel adósak vagyunk, ezt kérem, hogy valamilyen formá- ban tűzzük napirendre.

A másik, az eddigi gyakorlat az volt, hogy az elmúlt időszak döntéseit az elnök úr itt a jegyzőkönyvben ismertette. Azt hiszem, hogy a kuratórium tagjainak jogos az az igénye, hogy ne ítélő füllel hallgatva, a „szó elszáll” és majd hetekkel később a jegyzőkönyvben el lehet olvasni, hogy mi történt. Sokkal inkább föl tud- nak készülni akkor, hogy ha ezek a határozatok a megszületés pillanatától kezdve – mint jeleztem korábban – a honlapon interneten elérhetővé válnának.

Ilyen szempontból én szeretnék innen most úgy fölállni, hogy ha nem is eldöntöttük, de ígéretet kapunk arra, semmi nem korlátoz minket abban, hogy a mindenkori kuratóriumi elnökségi üléseinek a napirendjét és a hozott határozatokat fölrakjuk a honlapra. – Amiben vita van – és erre én is utaltam és elnök úr is –, a teljes jegyzőkönyvek föltétele. Ezt a vitát még végig kell hogy vigyük. Én a teljes nyilvánosság híve vagyok, elnök úr is ilyen irányban fogalmazott az előbb, de addig is, amíg ezt a döntést meghozzuk, azt a részdöntést – ez elnöki hatáskör, mert ha elnök úr azt mondja a titkárságnak, „hölgyeim, tessék a határozatokat föltenni”, ha az előbbi bólogatást igenné tudnánk varázsolni itt a jegyzőkönyvbe, akkor én már azt mondanám, hogy nem hiába voltunk itt a mai nap folyamán. – Köszönöm szépen!

Czeglédi László: Köszönöm szépen! – Sajnos alelnök úr nagyon feladta a labdát, úgyhogy kénytelen vagyok levágni. – Azzal egyetértünk és mi is megbeszéltük, hogy tárgyaljuk meg ezt a közbeszerzést.

A határozatokat ki szoktuk küldeni. Most azért nem történt meg, mert nem voltam itthon, az alelnök úr meg nem írta alá. Ma írom alá ezeket a döntéseket, ezért nem tudtuk kiküldeni. – Augusztus 8-a után leírták, és vagy az elnöknek, vagy az alelnöknek kell aláírni. Én 23-án jöttem haza. – Ez történt. – De itt vannak a határozatok, föl akartam olvasni.

Parancsolj! – Szabó Tibor!

Szabó Tibor: Teljesen jogosnak tartom azt az igényt, hogy a kuratórium tagjai megismerhessék azt a felté- telrendszert, aminek teljesülése esetén érdemben tárgyalható az elnöki beszámoló, illetve a KMSZ.

Ezért én arra kérném elnök urat, hogy ne csak az elnökségi ülések határozatait, hanem a jegyzőkönyvek- nek azon részeit is, amelyben érvek hangzanak el arra vonatkozóan, hogy mi az a feltételrendszer, aminek teljesülnie kell. Tegye lehetővé, hogy a kuratórium tagjai ezt megismerjék, magyarul: írásban küldje ki a jegyzőkönyvnek a vonatkozó részeit és ebből mindenki megismerheti azt, hogy mit kell teljesíteni a Zrt. el- nökének ahhoz, hogy az ő beszámolója és a KMSZ tárgyalható legyen. Ezek elhangzottak az elnökségi ülé- sen, nyilvánosak a jegyzőkönyvek, egyszerűen arról van szó, hogy le kell őket írni és ki kell küldeni a kura- tórium tagjainak.

Közbeszólás: Le vannak írva.

Szabó Tibor: Ha le vannak írva, akkor el kell küldeni a kuratórium tagjainak és mindenki elolvassa és meg- ismerkedik ezzel. Ez egy nagyon egyszerű dolog.

Czeglédi László: Ez nem megy sajnos. Az elnökségi tagoknak joguk van itt elmondani, ha akarják. Amit mondott az egyik kurátor társunk, megfogalmazhatja írásban, hogy mi a feltétele.

Parancsolj!

Dr. Fehér Zsuzsa: Köszönöm szépen! – Kicsit nekem ötletbörzének tűnik a mai délelőtt. Van egy napirend, jó lenne, ha inkább ahhoz tartanánk magunkat, minthogy különböző alternatív megoldásokkal állunk itt elő.

Az elnökség nem tárgyalta azokat az előterjesztéseket, azokat a szabályzatokat, amelyek ezeket az itt el- hangzott ötleteket mederbe terelné és szabályzatok formájában hivatalossá tenné.

Nagyon nem értek egyet a különböző jegyzőkönyvek, különböző oldalainak kimásolásával, annak külön- böző postaforgalmazásával. Ez nem egy szabályozott meder. Először a szabályzatokat tárgyaljuk, fogadjuk el és onnantól kezdve ennek megvan a hivatalos útja, módja, hogy ki, mihez jut hozzá. Itt van egy adatvédelmi törvény, rengeteg mindenre figyelni kell. A szabályzatokkal haladjunk, aztán utána majd lehet különböző más ötletekkel is előállni.

Én nem tudom támogatni egyik kurátor társam ötletét sem, hogy most pláne itt döntsünk. Nincs is napi- renden, nincs is szó róla. Ezt itt most zárjuk le. – Köszönöm szépen!

Czeglédi László: Egyetértek! – Alice!

Farkasné Gábor Alice: Teljesen egyetértek az előttem szólóval. Jogilag sem működik az, hogy itt ötletbör- zeként történjenek ezeknek az anyagoknak a megbeszélése. – Az egyik kurátor úr fölvetette, hogy a televí- ziónak nincs vagyona, és a beszámoló miért nem tér ki erre.

A beszámoló kitért erre, ki lett véve az anyagból az öt aláíró javaslatára. – Köszönöm szépen!

Czeglédi László: Parancsolj! – Debrecen? – Jól mondom?

Kurátor: Igen! – Ha nekünk nincs lehetőségünk arra, hogy napirendi pontot javasoljunk, vagy valamiféle döntést, akkor megkérném Önt, hogy javasolja a kuratóriumnak, hogy szeptember folyamán megfelelő elő- készítés után, azaz munkacsoportokban való tárgyalás után térjünk vissza a beszámoló, illetve az egyéb elő- terjesztések tárgyalására. Még egyet tennék hozzá, miközben az ország már lassan leküzdötte már minden mutatóban magát oda, hogy semmiben nem vagyunk elsők, de egyben igen, két vagy három nappal ezelőtti nemzetközi kimutatásban a titkolódzásban első helyen járunk.

Az MTV közpénzekből működő intézmény, azt gondolom, hogy minden egyes ott elköltött fillérről a nyilvánosság előtt titkosítás nélkül kellene elszámolni. Ez nyilván magánvélemény és persze ezt jogszabá- lyok határozzák meg, de azt gondolom, anélkül a kuratórium felelősségteljes döntést nem tud hozni, hogy minden egyes elemével az előzetes munkának tisztában lenne. A kuratórium ilyen értelemben nem operatív munkát végez, hanem ugye döntést kellene hozni. Az elnökség végzi ebben az értelemben az operatív mun- kát. Ha mi nem kapunk tájékoztatást arról, hogy operatív szinten, az Önök megbeszélésein mi folyik, akkor hogyan tudnánk felelősségteljesen döntést hozni bármibe? Mondjuk úgy, ha az SZMSZ és a jog szerint ez nem is áll meg, szerintem formállogikai értelemben mindenképpen megállja a helyét.

Czeglédi László: Úgy se! – De ezt elmondom majd külön neked. – Parancsolj! – Tisztában vagyunk a törvé- nyekkel. – Parancsolj!

Kurátor: Megengedsz egy kiegészítést? – Csak azért, merthogy az önkormányzati szféra képviselője is va- gyok. – Menjen fel Debrecen város honlapjára, szóról szóra ott van az összes módosítással a város költség- vetése, bármikor megtekinthető, minthogy egyébként ez törvényi kötelezettség. Szerintem az MTV esetében is így van.

Czeglédi László: A költségvetésünk nekünk is fönt van a honlapon. A törvények ettől cizelláltabbak. Mi pontosan tudjuk a kötelességünket és igyekszünk is ennek eleget tenni, sokkal inkább mint mások. – A poli- tikai megjegyzéseket meg tartsuk magánmegbeszélésekre, ne jegyzőkönyvbe mondjunk politikai megjegyzé- seket. – Parancsolj!

Szabó Tibor: Tisztelt kurátor társaim! – Én úgy tudom elképzelni a közös munkánkat, hogy ha a kuratórium ülésein a döntések meghozatalakor minden egyes kuratóriumi tag ugyanannak az információnak a birtokában van. Tehát, ha az elnökségi tagok az elnökségi ülésen megfogalmaztak véleményt bizonyos kérdésekben, azt ismernie kell, jogosítványa és joga van a kuratórium minden tagjának ezeket az információkat megkapni. Ezt pedig úgy tudják megkapni, hogy ha kuratóriumi tagként a jegyzőkönyvekhez hozzáférnek.

Nem tudom elképzelni, hogy lenne olyan jogszabály és ha van, akkor az rossz egészen biztos, hogy úgy kell döntéseket hozni a kuratórium tagjainak, hogy nincs információjuk az ügyekről. Ez lehetetlen működés, elnök úr, és erről azt hiszem nem akarod meggyőzni a kuratórium tagjait, hogy ők úgy hozzanak döntést, hogy egyébként titokban tartjuk azt, hogy az elnökségi üléseken mi miről beszélünk. Ez egy lehetetlen dolog.

Czeglédi László: Nem kívánom ezt folytatni. Igaza van Fehér Zsuzsának, szabályzatban kell kimondani.

A kuratóriumi elnökségi tagok itt ülnek, semmi akadálya nincs annak, hogy informálja a kuratórium többi tagját, hogy miért, mit mondott. Sokszor előfordult már, hogy mást mondtak a kuratóriumi elnökségi tagok az elnökségi ülésen és mást a kuratóriumi ülésen. Joguk van hozzá.

Ami kuratóriumi döntés, az kuratóriumi döntési szint és nem elnökségi. Az elnökség legfeljebb állásfog- lalást, vagy javaslatot alakít ki, vagy kialakít, vagy nem. Ez két különböző szint. – Nem kívánom ezt tovább folytatni.

Majd a szabályzatot, ha megalkottuk, örömmel venném, ha elnökségi tagtársam erre tenne írásbeli javas- latot, amire több hónapja módja van, akkor előbbre jutnánk.

Parancsolj!

Balogh László: Köszönöm szépen! – Én még mindig az 1. napirendi ponthoz szeretnék egy megjegyzést, illetve egy kérdést is föltenni. Az 1. napirendi pontban a két „nagykuratóriumi” ülés közötti időszaknak a beszámolója gyakorlatilag arról szól, hogy a kuratórium elnöksége mit végzett és miután a kuratórium elnök- sége minden döntésében teljes joggal az MTV Zrt., mint a közszolgálati műsorszolgáltatónak az ügyeivel foglalkozott.

Azt szeretném megkérdezni, elnök úr, mi az oka annak, hogy elengedte ennek a napirendnek a tárgyalá- sánál Rudi Zoltán elnök urat, hisz bármilyen konkrét kérdésben a kuratórium bármely tagja az Ön által is- mertetett határozatok ürügyén is, az elnöki beszámoló ürügyén is kérdést tehet föl. Én ezt nem értem, hogy egyszer csak elnök úr itt fölállt mellettem és elment. Ennek mi az oka?

Czeglédi László: Megszólíttattam, muszáj rá válaszolnom. – Az MTV Zrt. elnöke ugyanúgy, mint a többi jelenlévő, nem kér engedélyt tőlem és nem is kell, hogy itt van, vagy nincs itt. Mindenkinek a saját döntési joga, hogy mikor van itt. – Egy érdekes, hogy a jegyzőkönyvbe belekerüljön … Senki nem kért tőlem eddig engedélyt, hogy mikor megy el. Ennyi.

Mindenkit arra kérek, ha van javaslata írásban tegye meg.

Közbeszólás: Én javaslatot tettem az előbb, elnök úr.

Czeglédi László: Köszönöm szépen! – Megértettem a javaslatát. – Azt mondtam már korábban, meg fogja tárgyalni az elnökség, hogy hogyan tovább.

Köszönöm szépen! – A mai kuratóriumi ülést nagyon rövid időn belül befejeztük. – A jegyzőkönyvet le- zárom 11:35 órakor.

Az elnökséget kérem, hogy maradjon. – Köszönöm szépen a megjelenést!

K. m. f.

Hitelesítették:

Dr. Martin György

kurátor

Hornungné Czap Ágnes

kurátor

Tasi István

kurátor

Dr. Czeglédi László

elnök

(Leírásra kiadva: 2007. augusztus 24. – Az írásos anyag elkészült: 2007. augusztus 27.

– Flopin és nyomtatott formában leadva. – 58 925 betű.)