Általános Szerződési Feltételek Csőhálózati kivitelezési szerződés

Verzió: v12

Dátum: 2021.04.26.

Általános Szerződési Feltételek Csőhálózati kivitelezési szerződés

Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban mint az „ÁSZF”) a Fővárosi Vízművek Zrt. csőhálózati építési-szerelési munkákra vonatkozó általános kivitelezési feltételeit tartalmazzák, és a Fővárosi Vízművek Zrt. mint megrendelő (a továbbiakban mint a „Megrendelő”) és a Vállalkozó közötti valamennyi csőhálózati kivitelezési szerződésre (a továbbiakban mint a „Szerző- dés”), csőhálózati kivitelezési keretszerződésre (a továbbiakban mint a „Keretszerződés”) és a Keretszerződés alapján létrejövő egyedi csőhálózati kivitelezési szerződésekre (a továbbiakban mint az „Egyedi Megrendelések”) irányadóak. Az ÁSZF alkalmazá- sakor a „Vállalkozó” jelenti a Szerződésben, valamint a Keretszerződésben és az Egyedi Megrendelésekben megnevezett vállal- kozót; a „Fél” a szövegkörnyezettől függően vagy a Megrendelőt, vagy a Vállalkozót, a „Felek” pedig a Megrendelőt és a Vállal- kozót együttesen jelenti. Amennyiben az ÁSZF és a Szerződés, illetve a Keretszerződés vagy az Egyedi Megrendelések más feltétele egymástól eltér, a Szerződésben, illetve a Keretszerződésben vagy az Egyedi Megrendelésekben foglaltak az irányadó- ak.

1. Általános rendelkezések

1.1. Munka meghatározása. A Vállalkozó vállalja, hogy a Szerződés- ben, illetve a Keretszerződésben és az Egyedi Megrendelésekben megha- tározott csőhálózati kivitelezési munkákat az ott írt feltételek szerint elvégzi.

1.2. Felek fő kötelezettségei. A Vállalkozó fő kötelezettsége a Szer- ződésben, illetve a Keretszerződésben és az Egyedi Megrendelésekben meghatározott kivitelezés komplett megvalósításához szükséges vala- mennyi munka elvégzése, és elvégeztetése, az igénybe veendő többi alvállalkozó munkájának az összehangolása, velük a szerződések megkö- tése, végül pedig annak átadása. A Vállalkozó az elvégzett munkáért – az alvállalkozók teljesítését is beleértve - teljes eredményfelelősséggel tarto- zik.

A Megrendelő fő kötelezettsége a Vállalkozó szerződésszerű teljesítésé- nek az elősegítése, átvétele és a Szerződésben, illetve a Keretszerződés- ben és az Egyedi Megrendelésekben meghatározott vállalkozói díj kifize- tése.

2. Vállalkozó személyzete

2.1. Alvállalkozók. A Szerződés, illetve az Egyedi Megrendelés teljesí- téséhez a Vállalkozó alvállalkozó igénybevételére kizárólag a Megrendelő előzetes írásbeli hozzájárulása esetén jogosult. Az alvállalkozók igénybe vétele nem mentesíti a Vállalkozót felelőssége és szerződéses kötelezett- ségeinek teljesítése alól. A Vállalkozó a Szerződés, illetve az Egyedi Meg- rendelés teljesítésébe bevont alvállalkozók és egyéb közreműködők tevékenységéért teljes felelősséget vállal. A Vállalkozó a Szerződés, illetve az Egyedi Megrendelés teljesítéséhez jogosan igénybe vett alvállalkozó- ért, közreműködő személyekért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna; alvállalkozó, közreműködő jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be.

2.2. Vállalkozó helyszíni képviselője. A Vállalkozó köteles a jogsza- bályban előírt feltételeknek megfelelő felelős műszaki vezetőt alkalmazni, akinek a teljesítés helyén állandóan elérhetőnek kell lennie és a szükséges szakmai minősítéssel valamint a hasonló jellegű építmények kivitelezés- ében szerzett gyakorlattal kell rendelkeznie. A Vállalkozót csak a Szerző- désben, illetve a Keretszerződésben és az Egyedi Megrendelésben, és/vagy az építési naplóban – a naplóvezetés szabályai szerint – megje- lölt személy képviselheti. Amennyiben a Vállalkozó képviselőjének szemé- lye változik, úgy azt a Vállalkozó köteles a Megrendelővel előzetesen írásban, cégszerűen aláírt levélben közölni.

2.3. Vállalkozó felügyelete és munkaerő. A Vállalkozó köteles

(a) helyszíni képviselője által biztosítani minden szükséges felügyeletet és irányítást a szerződéses munkák végzése során, valamint azt megha- ladóan is annyi ideig, amennyit a Megrendelő szükségesnek tart a Vállalkozó kötelezettségeinek megfelelő teljesítése érdekében,

(b) a munka végzése során olyan képzett és tapasztalt vezetőket és irányítókat, továbbá szakképzett-, betanított- és segédmunkaerőt megfelelő létszámban biztosítani, amely a szerződés szerinti kötele- zettségeinek megfelelő és időben történő elvégzéséhez szükségesek,

(c) meghatalmazott képviselőjét, alkalmazottját, alvállalkozóját (ha alvál- lalkozót foglalkoztathat), vele szerződéses kapcsolatban lévő bármely más személyt haladéktalanul eltávolítani és másik, a Megrendelő által jóváhagyott személlyel pótolni, ha a Megrendelő azt feladatai ellátá-

sára nem tartja megfelelőnek és erről a Vállalkozót, a kifogás indokait is megnevezve, írásban értesíti.

Kizárólag a Vállalkozó felel az általa a feladatok teljesítésébe közvetlenül bevont más vállalkozók és szállítók, valamint az alkalmazásában álló személyek kötelezettségeinek teljesítéséért, fizetségükért, valamint szol- gáltatás-igényeik kielégítéséért, amely kötelezettségét Vállalkozó a válla- lási árból teljesíti. Vállalkozó a Szerződésben, illetve az Egyedi Megrende- lésben meghatározott munkák teljesítéséhez kizárólag érvényes munka- szerződéssel, munkavállalási engedéllyel rendelkező, vagy a Vállalkozóval megbízási vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló sze- mélyeket vehet igénybe.

2.4. Előírások megsértése. Az építkezés területén az érvényes szabá- lyok, előírások betartása kötelező. Az előírások durva, vagy ismétlődő megsértése, illetve rendbontás esetén a Vállalkozó köteles a Megrendelő felszólítására az érintett személyeket a kivitelezés területéről haladéktala- nul eltávolítani és más alkalmas személyekkel pótolni.

3. Teljesítési biztosíték

3.1. Biztosíték formája. Amennyiben a Vállalkozó a Szerződés, illetve a Keretszerződés és az Egyedi Megrendelés alapján teljesítési biztosíték nyújtására köteles, a Vállalkozó a teljesítési biztosítékot bankgarancia formájában köteles nyújtani. Amennyiben a Felek a Szerződésben, illetve a Keretszerződésben és az Egyedi Megrendelésben akként állapodnak meg, a Vállalkozó a biztosítékadási kötelezettségének egyéb, a Megren- delő által elfogadott módon is eleget tehet.

3.2. Biztosíték követelményei. Amennyiben a Felek a Szerződésben, illetve a Keretszerződésben és az Egyedi Megrendelésben teljesítési biztosíték nyújtásáról rendelkeznek, úgy a Vállalkozó – a Felek eltérő megállapodása hiányában – legkésőbb a Szerződés, illetve az Egyedi Megrendelés aláírását követő 2 (kettő) napon belül köteles a Megrendelő javára szóló teljesítési bankgaranciát átnyújtani a Megrendelőnek.

A teljesítési bankgarancia akkor megfelelő, ha

(a) a Szerződésben, illetve a Keretszerződésben és az Egyedi Megrende- lésben meghatározott összegre szól,

(b) korlátozás nélküli és visszavonhatatlan, és

(c) futamideje (érvényessége) a Szerződés, illetve az Egyedi Megrende- lés hatályba lépésének napjától a vállalt munka teljesítését (sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás) követő 15. (tizenötödik) banki napig, de legalább a jótállási bankgarancia Megrendelő részére történő át- adásának napjáig szól. A Vállalkozó köteles a bankgaranciát – a telje- sítési késedelem esetén – a Megrendelő külön felhívása nélkül a ké- sedelem idejével, de legalább 90 (kilencven) banki nappal meghosz- szabbítani, külön költség felszámítása nélkül.

Fentieken túlmenően a bankgarancia levélnek tartalmaznia kell azt, hogy a bank kötelezi magát, hogy a Megrendelő első írásbeli felszólítására, a Vállalkozó vagy bármely más személy esetleges kifogásolását figyelmen kívül hagyva, az alapjogviszony vizsgálata nélkül, a bank saját kötelezett- sége alapján a megjelölt összeget azonnal kifizeti a Megrendelőnek.

3.3. Biztosíték lehívása. A Megrendelő jogosult a bankgarancia beváltására, ha

(a) a Vállalkozó a Szerződés, illetve az Egyedi Megrendelés teljesítését a saját érdekkörében felmerült ok miatt meg sem kezdi, vagy megkez- di, de nem fejezi be,

(b) a Szerződés, illetve az Egyedi Megrendelés hatálya alatt a kivitelezési munka határidőben történő megvalósítása a Vállalkozó érdekkörében

felmerülő bármely okból nem teljesülhet, és emiatt a Megrendelő el- állási jogával él, vagy

(c) ha a Szerződés, illetve az Egyedi Megrendelés szerinti teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a Vállalkozó a munkát csak olyan számottevő késéssel tudja elvégezni, hogy a teljesítés emi- att a Megrendelőnek (az érdekmúlás bizonyítása nélkül) már nem áll érdekében.

4. Tervek

4.1. Tervek szolgáltatása. A kivitelezés alapját képező terveket és műleírásokat – amennyiben a Szerződésben, illetve a Keretszerződésben és az Egyedi Megrendelésben másként nem szerepel – a Megrendelő szolgáltatja. Amennyiben a Vállalkozó egyéb tervek elkészítésére köteles, arról a Felek a Szerződésben, illetve a Keretszerződésben és az Egyedi Megrendelésben rendelkeznek.

4.2. Tervdokumentáció megvizsgálása. A Vállalkozó kötelezettsé- get vállal a Megrendelő által rendelkezésre bocsátott tervdokumentáció szakvállalattól elvárható gondossággal történő megvizsgálására. Ennek eredményeként a Vállalkozó a megfelelő teljesítést gátló, veszélyeztető körülményekről, tervhibákról, továbbá a kivitelezés során felismerhetővé váló tervezési hibákról, hiányosságokról a Megrendelőt köteles haladékta- lanul tájékoztatni, figyelmeztetni. Ha a Vállalkozó a megvizsgálási kötele- zettségnek nem tesz eleget, vagy olyan hibát, amelyet kellő gondosság mellett észlelhetett volna, nem ismer fel, vagy erről a Megrendelőt nem tájékoztatja, a Megrendelővel szemben teljes kártérítési felelősséggel tartozik. A Megrendelő a tervek hibája miatt a Vállalkozóval szemben felelősséggel nem tartozik.

4.3. Eltérés a tervdokumentációtól. A Vállalkozó jogosult bármely, a műszaki leírásban, illetve a költségvetésben meghatározott műszakilag és minőségileg teljes mértékben egyenértékű eljárás kivitelezésére, amelyek a Megrendelő igényét, előírásait kielégítik, és azt Megrendelő előzetesen írásban jóváhagyta. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy bármilyen, a kiviteli tervtől való eltérést a Megrendelővel előzetesen írásban jóvá kell hagyatnia. Amennyiben a Vállalkozó Megrendelő írásos engedélye nélkül a kiviteli tervtől eltérően végzi a munkát, a Megrendelő kötelezheti a Vállalkozót, hogy az elkészült munkát a Vállalkozó saját költségén bontsa el és az általa vállalt feladatot a jóváhagyott kiviteli terv szerint – a Szer- ződésben, illetve az Egyedi Megrendelésben eredetileg vállalt határidő- ben – valósítsa meg.

4.4. Tervek felhasználása. A Vállalkozó a Megrendelő által a kivitele- zéshez rendelkezésére bocsátott terveket kizárólag a Szerződés, illetve az Egyedi Megrendelés teljesítése érdekében, a Szerződés, illetve az Egyedi Megrendelés időbeli hatálya alatt jogosult felhasználni, és nem jogosult azokat – jogosan igénybevett alvállalkozóit, továbbá a szakhatóságokat kivéve – harmadik személynek átadni, hozzáférhetővé tenni vagy módosí- tani.

5. Munkavégzés

5.1. Vállalkozó általános kötelezettségei. A Vállalkozó köteles elvégezni, és elvégeztetni mindazon kivitelezési és egyéb szükséges munkálatokat, amelyek a kivitelezés szerződésszerű megvalósításához szükségesek. A Vállalkozó kötelezettséget vállal a szolgáltatás teljességé- ért és hiánytalanságáért, különösen azon tételek esetében, amelyek a Szerződés, illetve a Keretszerződés és az Egyedi Megrendelés részét képező dokumentumokban nem kerültek előírásra, azonban a szakmai szokások és a technika mai állása szerint hozzátartoznak a szerződéses feladatai és kötelezettségei teljes körű teljesítéséhez. A Vállalkozó szükség szerint térítésmentesen tervezői művezetést biztosít. A Vállalkozó köteles a munkáját időben úgy végezni és szervezni, a kivitelezést úgy koordinál- ni és az esetleges döntéseket a Megrendelőtől úgy megkövetelni, hogy a kivitelezés késedelem nélkül megkezdhető és folyamatosan megszakítás nélkül végezhető legyen. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a munka jellege megkívánja, úgy a Megrendelő Közműnyil- vántartó Csoportjától megrendeli az elkészült vezeték bemérését.

5.2. Határidők. A Vállalkozó határidőben teljesít, amennyiben a Szer- ződés, illetve az Egyedi Megrendelés tárgyát képező kivitelezési munkák teljes körű, hiány- és hibamentes állapotban történő átadása és a műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres lezárása a Szerződésben, illetve az Egyedi Megrendelésben foglalt teljesítési határidőben megtörténik.

A Szerződésben, illetve az Egyedi Megrendelésben megjelölt határidők mindegyike kötbérterhes határidő. A Vállalkozó köteles a Megrendelő által megállapított határidőket betartani, ellenkező esetben a Megrendelő jogosult a Szerződésben, illetve az Egyedi Megrendelésben, valamint az ÁSZF-ben körülírt jogkövetkezményeket alkalmazni a Vállalkozóval szem- ben.

5.3. Engedélyek és jóváhagyások. A Vállalkozó kötelezettsége, hogy a Szerződés, illetve az Egyedi Megrendelés teljesítéséhez szükséges és a Megrendelő által rendelkezésére nem bocsátott, illetve a Szerződés, illetve a Keretszerződés és az Egyedi Megrendelés szerint nem a Meg- rendelő szolgáltatási körébe tartozó dokumentációt, engedélyt saját költségén beszerezze, illetve elkészíttesse. A Vállalkozó továbbá köteles arra, hogy a Szerződés, illetve az Egyedi Megrendelés teljesítéséhez szükséges, kifejezetten a saját munkavégzéséhez köthető hatósági, köz- műszolgáltatói jóváhagyásokat beszerezze, illetve a hatóság vagy más szervek felé a bejelentési kötelezettségeknek eleget tegyen. A Vállalkozót tájékoztatási kötelezettség terheli azon bejelentések kapcsán, amelyeket jogszabályi rendelkezések alapján a Megrendelőnek kell megtennie, ezekre nézve a Megrendelő felhatalmazást adhat a Vállalkozónak a képviseletében történő eljárásra.

A Megrendelő szükség szerint a Vállalkozó kérésére segítséget nyújt az egyéb engedélyek, jogosultságok és jóváhagyások kérelmeinek benyújtá- sához. Amennyiben ezek beszerzéséhez, illetve megtételéhez a Megren- delő nyilatkozata, meghatalmazása szükséges, úgy ezt a Megrendelő a Vállalkozó kérését követően 5 (öt) napon belül biztosítja. Az építési, illetve vízjogi engedélyben, hatósági engedélyekben, közműszolgáltatók feltét- eleiben előírt követelményeket a Vállalkozó köteles teljesíteni, és a Vállal- kozó erre való hivatkozással nem kezdeményezheti a Megrendelőnél a befejezési határidő módosítását, kivéve, ha az engedélyező hatóságok a hivatalos eljárási határidőt túllépve döntenek, illetve, ha a Megrendelő mulasztásából ered az engedélyezési eljárások csúszása.

5.4. Ütemterv. A Vállalkozó a munkaterület átadás-átvételt megelő- zően napra bontott ütemtervet köteles készíteni, melyet köteles a Meg- rendelő Projektirányítási Osztályára 6 (hat) nappal a tervezett munkakez- dést megelőzően jóváhagyásra megküldeni. A Megrendelő az ütemtervet az átvételtől számított 2 (kettő) napon belül véleményezi, és amennyiben kifogása nem merül fel, jóváhagyja. Amennyiben a Megrendelőnek kifo- gása merül fel, úgy az ütemtervet – kifogásait megjelölve – a Vállalkozó- nak kiegészítésre, javításra visszaadja. A jóváhagyott ütemterv hiányában a kivitelezést Vállalkozó nem kezdheti meg. Az ütemterv határidőn túli leadásából és/vagy az ütemterv hiányossága miatt visszaadott ütemterv újbóli jóváhagyásából eredő késedelem a Vállalkozó által vállalt teljesítési határidőt nem befolyásolhatja, ezekre határidő-módosítás érdekében a Vállalkozó nem hivatkozhat, továbbá semmilyen díj- vagy költségigénnyel nem léphet fel a Megrendelővel szemben.

5.5. Munkaterület. A Megrendelő által jóváhagyott ütemterv megléte esetén a Megrendelő a kivitelezés teljesítési helyét 2 (kettő) napon belül jegyzőkönyvileg munkavégzésre alkalmas állapotban a Vállalkozó rendel- kezésére bocsátja. Amennyiben a Megrendelő e kötelezettségét nem teljesíti határidőben, a teljesítési határidő ezen késedelem idejével auto- matikusan meghosszabbodik. A Vállalkozót azonban a munkaterület biztosításának késedelme esetén sem elállási jog, sem kártérítés nem illeti meg. A Vállalkozó köteles a Megrendelő által felajánlott rész- munkaterület átvételére is. Megrendelő a rész-munkaterület átadással is eleget tesz a munkaterület átadási kötelezettségének, feltéve, hogy a teljes munkaterület átadására Megrendelőnek fel nem róható okból nem kerül sor, és/vagy az egyes rész-munkaterületek átadása olyan ütemben történik, hogy az a Vállalkozó Szerződésben, illetve Egyedi Megrendelés- ben meghatározott teljesítési határidőit nem veszélyezteti.

A Vállalkozó a munkaterületért annak átadás-átvételétől a Megrendelő- nek való visszaadásáig (sikeres műszaki átadás-átvételig) felelősséggel tartozik, a teljesítési helyen a kárveszélyt a sikeres műszaki átadás-átvétel időpontjáig a Vállalkozó viseli. A Vállalkozó saját költségére és felelőssé- gére köteles gondoskodni az elkészült és folyamatban lévő munka minő- ségének megőrzéséről, továbbá a munkaterület (ideértve az ott tárolt, illetve beépített anyagokat, készülékeket, berendezéseket, stb.) őrzéséről, védelméről és a vagyonvédelmi rendszabályok betartásáról. A Vállalkozó feladata és kötelessége továbbá a munkaterület rendezett kialakítása (pl.: forgalmi táblák, munkaárok korlátozás, stb.), valamint a felvonulási terüle- tek, anyaglerakó helyek biztosítása. A Vállalkozót terheli a kivitelezéshez szükséges energia, és közüzemi szolgáltatások költsége, és saját költsé- gén köteles gondoskodni a személyzetének, anyagainak, gépeinek, szerszámainak elhelyezéséről és őrzéséről (felvonulási költségek).

A Vállalkozó a munkaterületet és a sikeres műszaki átadás-átvételt köve- tően egyidejűleg köteles a Megrendelőnek birtokba adni, amelyet a Felek jegyzőkönyvben rögzítenek.

5.6. Munkavégzés ideje. A Vállalkozó a munkaterület átvételét köve- tően folyamatos munkavégzésre köteles, amelytől kizárólag a Megrende- lő előzetes írásbeli engedélye esetén térhet el. A Vállalkozó a Szerződés- ben, illetve az Egyedi Megrendelésben vállalt munkát – annak a vállalt határidőben történő befejezése érdekében – nyújtott (07-19 óráig) mű- szakos, szükség esetén hétvégi munkavégzéssel végzi, melynek költsége a vállalkozói díjba beépítésre került. Erre tekintettel a Vállalkozó a fenti munkavégzés miatt további díj- és költségigénnyel nem lép fel a Meg- rendelő felé. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a hétvégi, éjszakai

munkavégzéshez szükséges engedélyeket, csendrendelet alóli felmentést a Vállalkozónak kell beszereznie. Az engedélyek meglétének hiányában a Vállalkozó nem folytathat munkavégzést.

A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a megvalósítás közbeni viták nem késleltethetik a munka megvalósítását, és nem adhatnak alapot befejezési határidő módosításra.

A Vállalkozó nem áll le és függeszti fel a munkát, akkor sem, ha a leadott és jóváhagyott ütemtervhez képest előnyben van. Ebben az esetben is csak a Megrendelő előzetes írásbeli engedélye alapján szüneteltetheti a munkát.

5.7. Kooperációs értekezlet. A Megrendelő kooperációs értekezlete- ket tart, amelyen a Vállalkozó köteles megjelenni és az ott elhangzott feladatokat maradéktalanul végrehajtani. A feladatokról a helyszínen jegyzőkönyv készül.

5.8. Építési napló. A munkaterület átadás-átvételétől kezdve az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendeletben meghatározott előírások szerint építési naplót kell vezetni. Az építési napló vezetési kötelezettséget elektronikus építési napló alkalmazás segítségével kell teljesíteni. A Szerződésnek, illetve az Egyedi Megrendelésnek tartalmaznia kell az alkalmazás használatához szükséges naplóügyfél-jelet. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy ameny- nyiben a Megrendelő által az építési naplóba tett bejegyzésben foglaltak- nak, az ott írt határidőben nem tesz eleget, a Megrendelő jogosult a tárgyi feladatot a Vállalkozó költségén elvégeztetni.

5.9. Felmérési napló. Az építési-szerelési munka mennyiségének folyamatos ellenőrzése céljából – az építési napló mellékleteként – a Vállalkozó az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint felmérési naplót köteles vezetni, ha a Felek a Szerződésben, illetve a Keretszerződésben és az Egyedi Megrendelésben úgy állapodnak meg, hogy a felmérést tekintik az elvégzett munkák mennyiségének elszámolási alapjául. Ettől eltekinteni csak a fenti jogszabályban meghatározott esetekben lehet.

5.10. Eredeti állapot dokumentálása. A Vállalkozó a munka meg- kezdése előtt, a teljes terület (kerítéstől-kerítésig) eredeti állapotáról kamerás állapotfelvételt és digitális fényképet (min. 1MB/ fénykép) köteles készíteni, melyet köteles a közterület és út üzemeltetőjével elfogadtatni annak érdekében, hogy a munkálatok befejezésekor az átadás-átvételi eljárás problémamentesen megvalósuljon. Amennyiben a Vállalkozó a felvételeket nem, vagy nem megfelelő minőségben (az eredeti állapot a fényképfelvétel alapján nem állapítható meg) készíti el, és ennek követez- tében nem tudja igazolni a terület eredeti állapotát, úgy a Vállalkozó ezért teljes felelősséggel tartozik. A Vállalkozó e körben különösen, de nem kizárólagosan köteles saját költségen elvégezni minden, az eredeti állapot dokumentálásával igazolásával és/vagy azzal kapcsolatban felme- rült – a közterület és út üzemeletetője által elrendelt – munkát. A Vállal- kozó a jelen bekezdésben foglaltak szerint a munkálatok elvégzését követően is köteles fényképfelvételeket készíteni. A fényképfelvételek az átadás-átvételi dokumentáció részét képezik, azok átadása hiányában Vállalkozó a számlát nem jogosult benyújtani. A jelen pontban foglaltakra Vállalkozó határidő módosítás érdekében nem hivatkozhat, illetőleg további díj- és költségigénnyel nem léphet fel Megrendelővel szemben.

5.11. Megrendelő ellenőrzési joga és utasításai. A Megrendelő a Vállalkozó által vállalt kötelezettségnek megfelelő teljesítését – akár saját maga, akár megbízottja útján – folyamatosan és bármikor ellenőrizheti, ez a tevékenység azonban a Vállalkozót a feladat teljesítésében nem gátol- hatja. A Vállalkozó köteles az ellenőrzéskor a Megrendelőnek, vagy a képviseletében eljáró személynek minden, a kivitelezési munkára, vagy annak körülményeire vonatkozó információt feltétel nélkül és azonnal megadni. A Vállalkozó a Megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. A Megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítása esetén a Vállal- kozó köteles erről a Megrendelőt haladéktalanul, lehetőség szerint írás- ban értesíteni és észrevételét szakmailag megindokolni. Amennyiben a Megrendelő utasításához a Vállalkozó figyelmeztetése ellenére is ragasz- kodik, az utasításból eredő kockázatok őt terhelik, azonban a figyelmez- tetés elmulasztásából eredő kárért a Vállalkozó a felelős.

5.12. Megrendelő vagy más személy tulajdonának használa- ta. A Vállalkozó a teljesítés során a Megrendelő vagy harmadik személy tulajdonát csak a teljesítéshez szükséges mértékben, a tulajdonos előzetes értesítésével, vele történt megegyezés után vehet igénybe. A Vállalkozó teljes felelősséggel tartozik a teljesítéssel okozati összefüggésben történő, harmadik személy balesete, vagyoni- és egyéb kára vonatkozásában.

5.13. Együttműködés. A Vállalkozó a munkálatokat a szakhatóságok és közmű-üzemeltetők előírásai szerint köteles végezni, különös tekintet- tel a kulturális örökségvédelmi, illetve műemlékvédelmi szakhatósági előírásokra. A Vállalkozó tudomásul veszi és elfogadja, hogy amennyiben bármely jogszabály, hatósági rendelkezés, előírás, szabvány előírja, a szakfelügyeletet köteles megrendelni. A Vállalkozónak a fentieken túlme-

nően is együttműködési kötelezettsége van a többi közmű- és útépítő kivitelezővel és ezek lebonyolítójával, valamint az érintett önkormányzat- okkal, illetve egyéb szervezetekkel.

A Vállalkozó köteles a Megrendelőt haladéktalanul értesíteni minden olyan körülményről, amely a Szerződésben, illetve az Egyedi Megrende- lésben vállalt feladatai teljesítésében akadályozza vagy korlátozza.

5.14. Lakosság tájékoztatása. A Vállalkozó tevékenységének meg- kezdésétől annak végleges befejezéséig köteles a Megrendelő által meghatározottak szerinti információs táblát a munkaterületen, a lakosság számára jól láthatóan elhelyezni. A tábla megrongálódását, illetve hiányát a Vállalkozó köteles az észlelést követő 12 (tizenkettő) órán belül a Meg- rendelő Szerződésben, illetve Egyedi Megrendelésben megjelölt megbí- zottjának írásban bejelenteni. A Vállalkozó köteles arról gondoskodni, hogy az információs táblák a helyszínen folyamatosan kint legyenek.

A Vállalkozó a Megrendelő csőhálózatán tervezett, fogyasztókat érintő munkavégzést köteles annak megkezdése előtt legalább 72 (hetvenkettő) órával az érintett fogyasztókat és a Megrendelő Üzemirányítási Osztályát írásban, szórólapokon, nyomtatványon vagy a helyben szokásos más, ellenőrizhető módon értesíteni. A Vállalkozónak a kiértesítés szövegezé- sét/formátumát a munkavégzés megkezdése előtt legalább 5 (öt) nappal a Megrendelővel írásban jóvá kell hagyatnia. A be nem jelentett vagy pontatlanul megadott munkából adódó, a vízszolgáltatásban, illetve az üzemeltetésben fellépő esetleges zavarokból eredő mindennemű kárt a Vállalkozó köteles viselni. Ugyanígy a Vállalkozó teljes felelősséggel tarto- zik a fogyasztók értesítésének elmulasztásából eredő, a Megrendelőnek és/vagy harmadik személynek okozott mindennemű kárért.

5.15. Forgalomtechnikai előírások. A Vállalkozó köteles a Megren- delő, valamint a Megrendelő forgalomtechnikai tevékenységet végző szerződött partnere által kialakított forgalomtechnikai, ideiglenes forga- lomtechnikai keretek között végezni a kivitelezést és köteles a Megrende- lő vonatkozó utasításai szerinti eljárásra. A Vállalkozó köteles a forgalom- technikai előírásokat betartani. Az egyes forgalomtechnikai ütemek kiala- kításakor és megváltoztatásakor a Vállalkozó köteles az általa kihelyezett és a megváltoztatás miatt megtévesztő forgalomtechnikai eszközöket a munkaterületről haladéktalanul eltávolítani. Amennyiben a Vállalkozó a Megrendelő írásos felszólítása ellenére sem tesz eleget a jelen pontban meghatározott kötelezettségének, a Megrendelő jogosult a Vállalkozó költségére a forgalomtechnikai lámpákat kihelyezni. A kihelyezés költsé- géről a Megrendelő számlát állít ki. Ezen számla ellenértéke a Vállalkozó által kiállított bármely számlába a pénzügyi teljesítés során beszámításra kerül. A forgalomtechnikai lámpázás éjszaka és korlátozott látási viszo- nyok esetén, a kivitelezés teljes időtartama alatt szükséges.

A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy az ideiglenes sávelhúzásnál a sárga szalagot vagy festést – annak meghibásodása – esetén a Meg- rendelő építési naplóba történt bejegyzését, felhívását követő 24 (hu- szonnégy) órán belül köteles kijavítani. Amennyiben a Vállalkozó ezt elmulasztja, úgy arról a Megrendelő a Vállalkozó költségén gondoskodik.

5.16. Csővégek lezárása. A Vállalkozónak a rekonstrukció/építés során a lefektetett, illetve a meglévő, később szolgáltatásba bevonásra kerülő csővezeték szabad csővégeit szakszerűen (külső behatolást meg- akadályozó módon pl. bebeccsel) le kell zárni, amennyiben a csővégen a munkavégzést ideiglenesen befejezte vagy a munkálatokat technológiai okok vagy más ok miatt a csővégen szünetelteti. Csak akkor nem kell lezárni a csővéget, pl. technológiai szünet esetében vagy más ok eseté- ben, ha Vállalkozó a csővégnél folyamatos helyszíni felügyeletet biztosít (azaz valaki ott áll a szabad csővég mellett). Amennyiben a Vállalkozó jelen pontban meghatározott kötelezettségét megszegi, köteles a teljes érintett csőhossz kamerázását, fertőtlenítését és külön öblítését [tízszeres csőtérfogatú vízmennyiség felhasználásával valamint ezt követően az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő minősítésű víz- minta biztosításával] saját költségén, a Megrendelő erre irányuló felszólí- tását követően haladéktalanul elvégeztetni (megrendelni). A Vállalkozó a fertőtlenítést és öblítést saját költségén mindaddig köteles folytatni, amíg ezen eljárás az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjé- ről szóló 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő minősíté- sű vízminta eredményre nem vezet. Ezen munkálatok elvégzésének hiánya a kivitelezés átadás-átvételét kizárja. A kamerázás és az öblítés nem eredményezhetik a Szerződés, illetve az Egyedi Megrendelés szerinti kivitelezési határidő meghosszabbítását.

5.17. Vízvételezés és vízminta-vétel. A Vállalkozó a kivitelezési munka megkezdése előtt köteles a Megrendelő ügyfélszolgálatán tűz- csapra szerelhető mérőórát átvenni. Amennyiben a tűzcsapról való vízvé- telezés nem az átvett mérőórán keresztül történik, a Vállalkozó alkalman- ként a Szerződésben, illetve az Egyedi Megrendelésben meghatározott kötbér megfizetésére köteles.

A Megrendelő a technológiához szükséges vízmennyiséget a jelen pont- ban foglaltak betartása esetén biztosítja. Az első (szakaszonként értendő)

nyomáspróbához szükséges vizet a Megrendelő térítésmentesen biztosít- ja, de a Vállalkozó köteles a felhasznált vízmennyiséget mérni és naplózni. Az ehhez szükséges mérőeszközöket a Megrendelő biztosítja. A fertőtle- nítés utáni öblítéshez szükséges vízmennyiséget (térfogat tízszerese) a Megrendelő térítésmentesen biztosítja.

Sikertelen nyomáspróba, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet előírásainak nem megfelelő minősítésű vízminta esetén, minden további felhasznált vízmennyiség kiszámlázásra kerül, melyet a Vállalkozó köteles megfizetni. A Megrendelő minden vízmintázott szakaszhoz – saját költségén – kont- roll vízmintavételt is kér a nem felújított betápláló szakaszból, melynek helyét a vízmintavételt megelőzően a kivitelezés során a Megrendelő határozza meg építési naplóba történő bejegyzéssel.

5.18. Homokágyazat és homokterítés. Amennyiben a Vállalkozó a homokágyazatot és homokterítést köteles a vonatkozó előírások, szabvá- nyok, illetve a Megrendelő észrevételei figyelembevételével végezni, és ezen kötelezettségének a Megrendelő által az építési naplóba tett má- sodszori felszólítás ellenére sem tesz eleget, úgy a Vállalkozó költségére a Megrendelő gondoskodik ezen munkarész elvégzéséről.

5.19. Kitámasztások. A Vállalkozónak a vezeték iránytöréseinél, leállásainál a kitámasztásokat a tervben előírt módon kell megépítenie. A nem megfelelő kitámasztásból eredő elmozdulásért a Vállalkozó teljes körű felelősséggel tartozik. A nem megfelelő kitámasztás esetén azt a Vállalkozó köteles saját költségén újraépíteni. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a nem megfelelő kitámasztás miatti újjáépítésre határidő módosítás érdekében nem hivatkozhat.

5.20. Öblítési ütemterv. Nagy átmérőjű vezetékek (DN 300 felett) esetén a Vállalkozónak öblítési ütemtervet kell készítenie, melyet a Meg- rendelővel köteles egyeztetni és a tervezett öblítést megelőzően legalább 5 (öt) nappal írásban jóvá kell hagyatni. Az öblítés csak a jóváhagyott öblítési ütemterv birtokában, a Megrendelő írásbeli jóváhagyásával (faxon és/vagy építési naplóban) kezdhető meg. Abban az esetben, ha hivatalos hőségriadó kerül kihirdetésre, az öblítési munkálatok nem végezhető- ek/folytathatóak a hőségriadó visszavonásáig, illetve a Megrendelő írás- beli engedélyéig. A jelen bekezdésben foglaltak megszegéséért a Vállal- kozó teljes felelősséggel tartozik.

5.21. Felhasználásra kerülő anyagok. Amennyiben a Megrendelő a Vállalkozó részére anyagot biztosít, úgy a Megrendelő a rendelkezésre bocsátott anyagok tüzetes vizsgálatát a Vállalkozó számára előzetesen lehetővé teszi. A Vállalkozó a Szerződés, illetve az Egyedi Megrendelés aláírásával kijelenti és tudomásul veszi, hogy az anyagok átvételével azokat megfelelőnek és a munka elvégzésére alkalmasnak ismeri el. A Vállalkozó erre tekintettel elfogadja továbbá, hogy a Megrendelő által rendelkezésre bocsátott anyagokra vonatkozó utólagos minőségi kifogá- sa esetén a Vállalkozó terhére esik annak bizonyítása, hogy a hiányosság vagy meghibásodás már az anyagok átvételét megelőzően is fennállt. Továbbá amennyiben a Megrendelő részéről a munkavégzéshez anya- gok biztosítására kerül sor, úgy a Vállalkozó köteles azzal a munkavégzés során, legkésőbb a munka (részmunka) befejezésekor tételesen elszámol- ni. Az elszámolásnak tartalmaznia kell a ténylegesen és a Megrendelő által igazoltan felhasznált, beépített anyagok, valamint a fel nem használt, és a Megrendelőnek dokumentáltan visszaszolgáltatok anyagok jegyzé- két. Ha az átvett és elszámolt anyagokban hiány mutatkozik, a Vállalkozó köteles annak értékét anyagkezelési költséggel [amelynek mértéke 12 (tizenkettő) %] növelten megfizetni. Az átvett anyagokkal kapcsolatos mindennemű kárveszélyviselés a Vállalkozóra száll át.

A Vállalkozó kizárólag a tervek szerinti minőségű, a Megrendelő által jóváhagyott anyagokat jogosult beépíteni a kivitelezés során. A Vállalkozó által a kivitelezés során felhasznált anyagoknak, az alkalmazott technoló- giának meg kell felelniük az előírásoknak (hatályos szabványoknak, mű- szaki irányelveknek, hatósági- és gyártóműi előírásoknak, valamint a vonatkozó jogszabályoknak). A Vállalkozó köteles a különböző anyagok, szerelvények, berendezések származási helyét, minőségtanúsítását hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolni. A Vállalkozó köteles a dokumentált gyártóműi bizonylatokat, mint a kivitelezés hivatalos ügyiratainak tartozé- kait az építkezés végéig megőrizni és az átadás-átvétellel egyidejűleg a Megrendelőnek átadni, továbbá a minőséggel kapcsolatos megfelelőségi nyilatkozatot tenni. A Vállalkozó – a Megrendelő műszaki ellenőrének építési naplóban történő írásbeli felhívására – köteles a minőség tanúsítá- sát szolgáló dokumentumokat az átadás-átvételt megelőzően is átadni.

5.22. Időjárási viszonyok. Az időjárási viszonyokból adódó esetleges károkat a Vállalkozónak napi szinten ellenőrizni kell, és azokat a helyszí- nen, az észleléstől számítottan munkaidőben legkésőbb 8 (nyolc) órán belül, munkaidőn kívül 24 (huszonnégy) órán belül, valamint élet- és balesetveszély esetén azonnal elhárítani, javítani köteles. A megtett intéz- kedésekről a Vállalkozó haladéktalanul írásban (fax és építési naplóbe- jegyzés) tájékoztatni köteles a Megrendelőt. A Vállalkozónak a munka- árok kialakításakor gondoskodnia kell a csapadékvíz megfelelő elvezeté-

séről. A jelen pontban foglaltak megszegéséért a Vállalkozó teljes felelős- séggel tartozik, az ebből eredő valamennyi költséget, kárt köteles megté- ríteni.

5.23. Munkarészek eltakarása. Az egyes munkarészek eltakarása csak a műszaki ellenőr engedélyével történhet, amelyhez a Vállalkozónak a munkarészek minőségét tanúsítania kell. A Vállalkozó a Megrendelőt, műszaki ellenőrt az eltakarás megkezdéséről 3 (három) munkanappal korábban köteles értesíteni telefaxon, e-mailen vagy táviratban. Ameny- nyiben a Vállalkozó bármely szerkezetet engedély nélkül takar el, úgy a Megrendelő ezen részeket műszaki teljesítésként mindaddig nem veszi figyelembe, amíg Vállalkozó az érintett rész megfelelőségét saját költsé- gén kétséget kizáróan nem igazolja (ideértve az eltakart munkarész feltárását, visszaépítését és kijavítását).

5.24. Munkabiztonság és környezetvédelem. A Vállalkozó köteles betartani a munka-, tűz-, baleset- és környezetvédelmi előírásokat a Megrendelő kötelező érvényű előírásaihoz illeszkedő módon, valamint a közterületi rendre vonatkozó előírásokat és megteszi a szükséges intéz- kedéseket a tevékenységével összefüggő esetleges károk, balesetek, sérülések elkerülése érdekében. Köteles továbbá lehetővé tenni a hatósá- gok részére a munkaterület ellenőrzését, az általuk észrevételezett hiá- nyosságokat köteles megszüntetni.

5.25. Minőség, minőségbiztosítás. A Vállalkozó a műszaki előírá- sokban, illetve a vonatkozó magyar szabványok előírásai, valamint az EU ajánlások szerinti, az azokban meghatározott I. osztályú teljesítést vállal. A munkálatok a Megrendelő jóváhagyása nélkül nem kezdhetők meg. A Megrendelő jóváhagyása azonban nem mentesíti a Vállalkozót az egyébként szükséges engedélyek beszerzése alól, illetve a Vállalkozó teljes körű felelősségét sem csökkenti. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a minőségbiztosítás ügyét kiemelten kezeli és ezt alvállalkozói- tól, beszállítóitól is megköveteli. A velük kötendő szerződésekben hasonló értelmű feltételeket szab, és intézkedéseivel általában a megrendelői bizalom erősítésére és a nem megfelelés kockázatának csökkentésére törekszik.

5.26. Állagmegóvás. A Vállalkozó a munkavégzés során köteles a meglévő építmények, burkolatok állagmegóvásáról gondoskodni. A rongálásokból eredő hibák kijavítása a Vállalkozó feladata, amelyeket térítésmentesen köteles a műszaki átadás – átvételi eljárás megkezdéséig végrehajtani.

A kivitelezés során (anyagtárolás) különös gondossággal – a mindenkor hatályos jogszabályok, hatósági előírások, szabványok maradéktalan betartásával – kell védeni a fákat (kalodázás) és a dísznövényeket, ame- lyeket Vállalkozó dokumentálni köteles.

5.27. Csőanyagok kiemelése. A csőhálózat a Megrendelő vagyonke- zelésében áll. A Vállalkozó köteles a kivitelezési munka során a Megren- delő illetékes műszaki ellenőre által az építési naplóban meghatározott mennyiségű kiemelt öntöttvas, illetve bármilyen GÖV anyagú szerelvényt a Megrendelő Központi Anyagraktárába saját költségén beszállítani. Ezen kötelezettség megszegése esetén a Vállalkozó az öntöttvas piaci értéké- nek megfizetését vállalja a Megrendelő felé. Ebben az esetben a Meg- rendelő a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásakor – amennyiben öntöttvas, illetve GÖV szerelvény kiemelésre kerül – az építési naplóban rögzítettek szerint számlát állít ki a Vállalkozó részére. A Vállalkozó a számla kézhezvételét követő 15 (tizenöt) napon belül köteles az öntöttvas piaci értékét a Megrendelő részére megfizetni, ennek elmaradása esetén a Megrendelő jogosult a számla szerinti összeget bármely a Vállalkozó részére esedékessé váló kifizetés összegébe beszámítani.

5.28. Építési helyszín rendbetétele. A kivitelezésből eredően kelet- kezett bontási vagy építési törmelék jogszabályoknak megfelelő elhelye- zése valamint a Vállalkozó saját felvonulási jellegű létesítményeinek kivite- lezése és bontása, és ebből adódóan a terület megtisztítása a Vállalkozó kötelessége. Amennyiben a Vállalkozó ezen kötelezettségét a sikeres műszaki átadás-átvételt követő 5. (ötödik) napig, illetve a Xxxxx által meghatározott egyéb határidőre (ha van) nem teljesíti, úgy a Megrendelő jogosult a Vállalkozó költségére az építési helyszín helyreállításáról gon- doskodni, és annak összegét bármely a Vállalkozó részére esedékessé váló kifizetés összegébe beszámítani.

5.29. A munka felfüggesztése. A Vállalkozó a Megrendelő írásbeli utasítására köteles a Megrendelő által megszabott időkben és módon felfüggeszteni a kivitelezés egyes részeinek vagy teljes egészének munká- latait, és köteles a munkaterület, illetve az ott lévő eszközök, berendezé- sek, anyagok megfelelő tárolásáról, védelméről és biztonságáról gondos- kodni. A Megrendelő nem köteles értesíteni a Vállalkozót a felfüggesztés okairól. A felfüggesztés következtében a Vállalkozónak okozott, és a Vállalkozó által hitelt érdemlő módon igazolt költségeket a Megrendelő- nek kell viselnie, kivéve, ha a felfüggesztés a Vállalkozó felelősségére vezethető vissza. A Vállalkozónak akkor van joga ilyen irányú rendkívüli költségek követeléséhez, ha ezen szándékáról, valamint a felmerülő

költségekről a Megrendelő utasítását követő 15 (tizenöt) napon belül írásban értesíti a Megrendelőt.

6. Megrendelő általi átvétel eljárásrendje

6.1. Műszaki átadás-átvételi eljárás. A Vállalkozó – amennyiben a Felek részteljesítésben állapodtak meg, úgy a részteljesítéseket, valamint – a végteljesítést, annak befejezését megelőzően legalább 72 (hetvenkettő) órával köteles a Megrendelőnek készre jelenteni. A vállalkozói készre jelentés alapján – amennyiben a kivitelezett munka elkészültnek és átvé- telre késznek tekinthető – a Megrendelő a készre jelentés kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belüli időpontra kitűzi a műszaki átadás-átvételi eljárást. Az átadás-átvételi eljárást a Megrendelő hívja össze és folytatja le a Vállalkozó és az illetékes hatóságok, illetve a Megrendelő részvételével. Az átadás-átvételi eljárás feltételeinek biztosítása, valamint költségeinek viselése Vállalkozó felelőssége illetve feladata. Az átadás-átvételi eljárásról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendeletben meghatározott előírások szerint jegyzőkönyv készül 3 (három) példányban, amelyet mindkét Fél képviselője aláír.

Az átadás-átvételi eljárás megkezdésének minimum feltételei:

(a) jegyzőkönyvezett, sikeres nyomáspróba megléte,

(b) az újonnan megépült vízellátó hálózat fertőtlenítés, mosatás megtör- ténte,

(c) a vízellátó hálózat – akkreditált vízminta-vétel vagy a Megrendelő képviselőjének jelenlétében végzett mintavétel és akkreditált labora- tóriumi vizsgálat eredményeként – az ivóvíz minőségi követelményei- ről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet előírásainak „megfelelő minősítésű” vízminta vizsgálati jegyzőkönyv- ének megléte,

(d) az élő hálózattal való összekötés megtörténte,

(e) a burkolat helyreállításának megtörténte,

(f) a kivitelezés készre jelentése.

A teljesítés elismerését olyan hibák alapján nem lehet megtagadni, ame- lyek rendeltetésszerű üzemvitel mellett kijavíthatók és a rendeltetésszerű használatra alkalmasság teljesül. Ezekről a hibákról az átadás-átvétel során hibajegyzéket kell felvenni és a hibajegyzékben foglalt javítások teljesítésére, a hiányosságok megszüntetésére Vállalkozónak megfelelő, jegyzőkönyvileg rögzített póthatáridőt kell vállalnia. A hiba vagy hiányos- ság elhárításáig a Megrendelő jogosult a vállalkozási díj arányos részét visszatartani.

Ha az átadás-átvételi eljárás során a teljesítés elismerésének a megtaga- dására kerül sor, az átadás-átvételi eljárás meghiúsultnak minősül, és azt a Felek – miután a Vállalkozó elvégezte az átadás-átvételhez szükséges munkákat – azonos feltételekkel megismételni kötelesek. A megismétlés- ből eredő többletköltség a Vállalkozót terheli.

6.2. A sikeres műszaki átadás-átvétel feltételei. Az átadás-átvételi eljárás során a Vállalkozónak igazolnia kell, hogy a munka a Szerződés- ben, illetve a Keretszerződésben és az Egyedi Megrendelésben (valamint az esetlegesen menetközben elrendelt megrendelői módosításokban) meghatározott követelményeknek, az előírt szabványoknak, specifikáci- óknak, műszaki követelményeknek és hatósági előírásoknak megfelelően, hiány- és hibamentesen, I. osztályú minőségben elkészült.

A Vállalkozó az átadás-átvételi eljárás során köteles továbbá a teljesítésé- vel kapcsolatos valamennyi dokumentációt a Megrendelő részére – amennyiben a Szerződésben, illetve a Keretszerződésben és az Egyedi Megrendelésben másként nem szerepel – 4 (négy) példányban átadni, amely a műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres lezárásának feltétele, így többek között, de nem kizárólagosan a munkaterület munkavégzés előtti és utáni állapotának fényképes dokumentációját, és a kivitelezés eredmé- nyeként létrejött létesítmény fenntartásához és működéséhez szükséges, valamint egyéb szerződéses feladatok teljesítésével kapcsolatos magyar nyelvű jegyzőkönyveket, műszaki dokumentációkat és a minőség tanúsí- tását szolgáló dokumentumokat.

6.3. Jogfenntartás. A Vállalkozó hibás teljesítése folytán fennálló felelősségét nem zárja ki, illetve nem korlátozza annak ténye, hogy a Megrendelő a Vállalkozó által végzett munkát megvizsgálja, elfogadja vagy átveszi. Bármilyen nem szerződésszerű teljesítés jogfenntartás nélküli elfogadása a Megrendelő részéről nem jelent joglemondást azon igényről vagy igényekről, amelyek a Megrendelőt a Vállalkozó szerződés- szegése következményeként megilletik.

7. Vállalkozói díj

7.1. Vállalkozói díj. A vállalkozói díj tartalmazza a Szerződés, illetve az Egyedi Megrendelés szerinti kivitelezési munka teljes körű, I. osztályú minőségben, hiba- és hiánymentesen a jelzett határidőre történő elvég- zéséhez szükséges minden költséget, a kivitelezési tevékenységgel kap- csolatban fizetendő valamennyi díjat, illetéket, vámot, biztosítási díjat és

egyéb hasonló jellegű költséget, valamint minden további, a szerződéses feladatok, illetve a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek teljesítésével felmerülő egyéb költséget.

7.2. Átalányáras szerződés szabályai. Átalányáras szerződés esetén a vállalkozói díj a Szerződésben, illetve a Keretszerződésben és az Egyedi Megrendelésben meghatározott egyösszegű nettó átalányár. A Vállalko- zó átalányáras szerződés esetén is köteles az egyösszegű átalányár mértékét megalapozó költségvetést (kölcsönösen elfogadott egységár és mennyiség szerint) készíteni (egyösszegű átalányár felbontása), amely a Szerződés, illetve a Keretszerződés és az Egyedi Megrendelés mellékletét képezi, ez azonban nem minősíti a szerződést tételes elszámolásúvá. Amennyiben a Vállalkozó bármilyen okból nem vette figyelembe (nem kalkulálta) a Szerződés, illetve az Egyedi Megrendelés tartalmát képező, vagy egyébként műszakilag szükséges munkát, akkor a többletmunkát a Vállalkozónak saját költségére kell elvégeznie, ezért többletdíjazást, illetve költségtérítést a Megrendelőtől nem igényelhet. A Vállalkozó az átalány- áron felül csak a pótmunkák ellenértékét követelheti.

7.3. Tételes elszámolású szerződés szabályai. Tételes elszámolású szerződés esetén a Felek a vállalkozói díjat a Szerződés, illetve a Keret- szerződés és az Egyedi Megrendelés mellékletében foglalt költségvetés- ben meghatározott egységárak alapján állapítják meg. A költségvetés tételeihez tartozó egységárak csak bruttó megjelölés esetén tartalmazzák az áfát. Az elvégzett munkákat (ideértve a többletmunkát és a pótmunkát is) és azok mennyiségeit a felmérési naplóban kell számításba venni. Amennyiben a Vállalkozó nem vesz részt, a Megrendelő által végzett felmérést pontosnak kell elfogadni. A ténylegesen fizetendő vállalkozói díj kiszámítása az adott összeg esedékessége alkalmával történik oly módon, hogy a Felek a Vállalkozó által ténylegesen felhasznált anyagok és elvég- zett szolgáltatások Megrendelő által igazolt mennyiségét megszorozzák a költségvetésben szereplő egységárakkal és az így kapott részösszegeket összeadják.

7.4. Többletmunka és pótmunka elszámolása. A Vállalkozó mind a többletmunkát, mind az utólag megrendelt pótmunkát is köteles elvé- gezni, amelyek tekintetében a Felek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban mint a „Ptk.”) 6:244. § alatti megha- tározásokat veszik alapul. A pótmunka csak akkor kerülhet elvégzésre, ha azt a Megrendelő előzetesen írásban érvényesen megrendelte. Amennyi- ben a nem szabályszerűen elrendelt pótmunkát a Vállalkozó mégis el- végzi, úgy e körben a Vállalkozó saját felelősségére jár el, és a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint az így elvégzett munkája értékének megtérítésére tarthat csak igényt.

Többletmunka felmerülése (tételes elszámolású szerződés esetén) vagy utólag megrendelt pótmunka esetén a Felek a Szerződés, illetve a Keret- szerződés és az Egyedi Megrendelés mellékletét képező költségvetésben rögzített egységárakat veszik figyelembe. Amennyiben a költségvetés a többletmunka vagy pótmunka során felmerült tételt nem tartalmazza, úgy a Felek az eredeti költségvetés árképzése szerinti egységárakat, óradíjakat és kölcsönösen elfogadott költségeket, vagy a Szerződésben, illetve a Keretszerződésben és az Egyedi Megrendelésben meghatározott egyéb számítási módokat alkalmazzák.

Abban az esetben, ha többletmunka kerül megállapításra (tételes elszá- molású szerződés esetén) vagy pótmunka kerül megrendelésre, annak ellenértéke legkésőbb az utolsó számlát megelőzően, vagy azzal egyide- jűleg kerülhet benyújtásra. A Vállalkozó nem számolhat el olyan többlet- munkát vagy pótmunkát, amely a tervdokumentáció olyan hiányosságá- ból adódik, amelyet a Vállalkozónak az adott tevékenységet üzletszerűen végző, kellő szakismerettel és tapasztalattal rendelkező személytől elvár- ható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett, de ezen hiányosságot az ajánlatadás során nem jelezte a Megrendelő felé.

7.5. Tartalékkeret. Amennyiben a Megrendelő tartalékkeretet biztosít, úgy annak felhasználását kizárólag a Megrendelő rendelheti el. A tarta- lékkeret kizárólag a kivitelezés teljesítéshez, a rendeltetésszerű és bizton- ságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel.

7.6. Előleg. Amennyiben a Felek a Szerződésben, illetve az Egyedi Megrendelésben előlegfizetésben állapodnak meg, úgy a Vállalkozó az előleg összegére vonatkozóan egyedi azonosítóval (pl. sorszám) ellátott előlegbekérőt küld a Szerződés, illetve az Egyedi Megrendelés aláírását követő 7 (hét) napon belül a Megrendelő részére, e határidő elmulasztása esetén a Felek úgy tekintik, hogy a Vállalkozó az előleg megfizetésére vonatkozó igényéről lemondott. Az előlegbekérő alapján Megrendelő az előleget a kézhezvételtől számított 30 (harminc) napon belül fizeti meg átutalással a Vállalkozó részére. A Vállalkozó a megfizetett előlegről a jóváírást követő 7 (hét) napon belül számlát állít ki, amelyet ezen határ- időn belül köteles a Megrendelőnek megküldeni. A Vállalkozónak az előlegszámlán minden esetben szerepeltetnie kell az előleg átutalásakor a Megrendelő által az átutalás közlemény rovatában megadott azonosító adatokat, a Szerződés, illetve az Egyedi Megrendelés számát és az elő-

legbekérő azonosítóját. A Vállalkozó tudomásul veszi és elfogadja, hogy az előlegszámla megküldésének késedelme esetén a Megrendelő annak áfatartalmára mint alapra vonatkozóan a Ptk. szerinti késedelmi kamat összegének megfelelő kötbért számíthat fel, illetve az előlegszámla beér- kezéséig jogosan tarthat vissza esedékessé váló kifizetéseket, valamint egyéb kárát is érvényesítheti. A Vállalkozó a (vég)számlában köteles elszámolni a korábban Megrendelő által megfizetett előleget.

7.7. Előleg-visszafizetési biztosíték. Amennyiben a Felek a Szerző- désben, illetve az Egyedi Megrendelésben eltérően nem állapodnak meg, a Megrendelő az előlegfizetés teljesítését előleg-visszafizetési biztosíték rendelkezésre bocsátása feltételéhez köti. A Vállalkozó az előlegbekérő megküldésével egyidejűleg a Megrendelő javára szóló, korlátozás nélküli és visszavonhatatlan előleg-visszafizetési biztosítékot nyújt a Megrendelő részére. A biztosítéknak az előleg összegének megfelelő összegre kell szólnia és a teljesítési határidőig kell érvényesnek lennie. A Vállalkozó teljesítési késedelem esetén köteles a biztosítékot a Megrendelő külön felhívása nélkül a késedelem idejével, de legalább 90 (kilencven) nappal, külön költség felszámítása nélkül meghosszabbítani. A Vállalkozó az előleg-visszafizetési biztosítékot bankgarancia formájában köteles nyújta- ni.

8. Fizetés

8.1. Részteljesítés és részszámlázás. Amennyiben a Felek a Szerző- désben, illetve az Egyedi Megrendelésben úgy állapodnak meg, hogy a Megrendelő részteljesítést nem fogad el, de a vállalási ár egyes részletei- nek kiegyenlítését a Szerződésben, illetve az Egyedi Megrendelésben meghatározott műszaki készültséghez köti, úgy a műszaki készültség alapján a számla kifizetésének feltétele a Megrendelő által aláírt résztelje- sítési igazolás. Ezen részteljesítési igazolás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban mint az „Áfa tv.”) 57.§ szerint részteljesítésként számlázható, azonban ez nem minősül a munkák egyes részei átadás-átvételének (részteljesítésnek), ezáltal a szolgáltatást a Felek továbbra is oszthatatlannak tekintik.

Amennyiben a Felek a Szerződésben, illetve az Egyedi Megrendelésben úgy állapodnak meg, hogy a Megrendelő részteljesítést elfogad, úgy a részteljesítés alapján a számla kifizetésének feltétele az adott részre vonatkozó sikeres műszaki átadás-átvétel és a Megrendelő által aláírt részteljesítési igazolás.

8.2. Általános forgalmi adó (áfa). Amennyiben a Vállalkozó bel- földön nyilvántartásba vett áfa- vagy evaalany és a Szerződés, illetve az Egyedi Megrendelés szerinti munka az Áfa tv. 142. § (1) b) pontja hatálya alá tartozik, a Vállalkozó által számlázott vállalkozói díj áthárított adót nem tartalmazhat. Az áfa felszámításának kötelezettsége a Megrendelőt terheli, melyre való hivatkozást a számlán is fel kell tüntetni.

Amennyiben a Szerződés, illetve az Egyedi Megrendelés tárgya olyan építési hatósági engedély-köteles vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött építési-szerelési és egyéb szerelési munka, amely ingat- lan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatásá- ra – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, az ügylet az Áfa tv. 142.§ szerint fordított adózás alá esik, ha a Vállalkozó adóalanyiságára vonatkozó fenti feltételek is fennállnak.

Amennyiben a Szerződés, illetve az Egyedi Megrendelés tárgya nem olyan építési hatósági engedély-köteles vagy építési hatósági tudomásul- vételi eljáráshoz kötött építési-szerelési és egyéb szerelési munka, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoz- tatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, az ügyletre az általános áfaszabályok vonatkoznak. Ebben az esetben a Megrendelő a bruttó – azaz a mindenkor hatályos adójogsza- bályokban meghatározott mértékű áfával növelt – vállalási árat fizeti meg a Vállalkozónak.

8.3. Számlakiállítás. A számla kiállításának alapja a Megrendelő által – amennyiben a Xxxxx részteljesítésben állapodtak meg, úgy a részteljesítés, valamint – a végteljesítés tekintetében kiadott teljesítési igazolás, amelyet a Vállalkozó köteles a kiállított számla mellé csatolni. A Vállalkozó a számlát a mindenkori adózási, illetve számviteli jogszabályoknak, továbbá a Megrendelő által meghatározott egyéb tartalmi és formai követelmé- nyeknek megfelelően köteles kiállítani. A számlának tartalmaznia kell a teljesítés időpontját, a fizetés módját és határidejét, a Szerződés, illetve a Keretszerződés és az Egyedi Megrendelés SAP DMS és/vagy SAP SRM azonosítóját, a teljesítés helyszínét, a szakaszhatár, hossz és átmérő adatokat, ellenkező esetben a Megrendelő a számlát azonosíthatatlannak tekinti, és a Vállalkozónak kijavításra visszaküldi. A hibásan kiállított szám- lából eredő károkért a Vállalkozó teljes felelősséggel tartozik.

8.4. Elektronikus számlázás. A Megrendelő hozzájárul ahhoz, hogy a Vállalkozó elektronikus úton bocsássa rendelkezésre a számláját az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 175. § (2) bekez- dés a) pont rendelkezéseinek megfelelően. Az elektronikus formában

kiállított számlát a Megrendelő kizárólag speciális megjelenítő szoftver használatát nem igénylő, vizuális megjelenítésre is alkalmas, az alábbi feltételeknek megfelelő formátumban tudja befogadni:

(a) minősített elektronikus aláírással hitelesített PDF kép vagy szövegfel- ismerésre alkalmas formátumú dokumentum, mely tartalmaz egy, a PDF dokumentumba mellékletként beágyazott XML számla leíró adatfájlt, vagy

(b) minősített elektronikus aláírással hitelesített, szövegfelismerésre alkalmas PDF dokumentum, vagy

(c) közvetlenül elektronikus számlázó programból PDF-ben generált, és e-mail-ben megküldött, elektronikus aláírással el nem látott számla, mely szövegfelismerésre alkalmas (másodpéldány esetén szükséges a minősített elektronikus aláírással történő hitelesítés).

A Vállalkozó a Szerződésben, illetve a Keretszerződésben tájékoztatja a Megrendelőt, hogy a fentiek szerinti elektronikus számlázási lehetőségek valamelyikével kíván-e élni. A fentieknek megfelelő elektronikus formában kiállított számlát a Vállalkozó Szerződésben, illetve Keretszerződésben meghatározott e-mail címéről a Megrendelő xxxxxxx@xxxxxxxx.xx e- mail címére szükséges továbbítani. A Megrendelő ezúton nyilatkozik arról, hogy a fenti feltételeknek megfelelő elektronikus számlák befogadá- sához, feldolgozásához és megőrzéséhez alkalmas rendszerrel rendelke- zik. A fentiektől eltérően kiállított elektronikus számlát a Megrendelő nem köteles befogadni.

8.5. Fizetési határidő. A Megrendelő a számla beérkezésétől számí- tott 15 (tizenöt) napon belül köteles azt felülvizsgálni, és visszautasítás esetén a Vállalkozót erről írásban értesíteni. A Megrendelő a számlát a kézhezvételtől számított 30 (harminc) napon belül, átutalással fizeti ki. A Felek megállapítják, hogy a számla fizetési határidejét a szabályszerűen és a megfelelő adatokkal kiállított számla kézhezvételétől számítják.

8.6. Beszámítás. A Megrendelő jogosult a számla kiállításakor elszá- molni vagy annak összegéből a Megrendelő egyoldalú nyilatkozata alapján beszámítással levonni a Vállalkozó hibás teljesítéséből, szerződés- szegéséből eredő, illetve a Vállalkozóval szemben bármely jogcímen fennálló igényét, így különösen, de nem kizárólagosan bármely kötbért, illetve ezen felül a Megrendelő mindazon kárát, költségét, kiadásait, mely a Vállalkozó szerződésszegésével, hibás teljesítésével okozati összefüg- gésben őt érte.

8.7. Fizetési engedmény (skontó). A fizetési határidő előtti fizetési teljesítés esetén a Vállalkozó engedményt ad a Szerződés, illetve az Egyedi Megrendelés szerinti teljesítés ellenértékéből. Ennek mértéke az előteljesítés minden 10. (tizedik) napja után 0,3 (nulla egész három ti- zed) %. A Megrendelő az engedménnyel csökkentett díjat utalja át. Az engedményről a Vállalkozó számlát módosító okiratot külön nem készít. A Vállalkozó által kiállítandó számlán a rövidebb fizetési határidőt és az ehhez tartozó engedmény mértékét köteles azonban feltüntetni.

8.8. Késedelmes fizetés. A Megrendelő késedelmes fizetése esetében a Vállalkozó jogosult a Ptk-ban meghatározottak szerinti késedelmi kamatot felszámítani az elfogadott számla összege után a késedelmes napokra számítva. A Megrendelő nem köteles kamatot fizetni a vitatott vagy jóvá nem hagyott számla összege után. A Vállalkozónak a Megren- delő fizetési késedelme esetén sincsen joga a munka felfüggesztésére vagy a Megrendelő más megrendeléseinek visszatartására.

9. Jótállási kötelezettség

9.1. Jótállás. Amennyiben a Felek a Szerződésben, illetve a Keretszer- ződésben és az Egyedi Megrendelésben eltérően nem állapodnak meg, a Vállalkozó a kivitelezés tárgyára a sikeres átadás-átvételi eljárás lezárását követő első munkanaptól számítottan legalább 4 (négy) éves időtartamra jótállást vállal. A Vállalkozó ezen felül a vonatkozó jogszabályokban előírt időtartamú szavatosságot, valamint a beépített anyagok tekintetében a jogszabályok által előírt kötelező alkalmassági időt vállalja. A Vállalkozó a fentiek szerint jótállást, illetve szavatosságot vállal a Megrendelővel szem- ben a szerződésszerű teljesítésért, vagyis azért, hogy a teljesítéskor (amennyiben ezek tekintetében értelmezhető) a kivitelezési munkák, valamint a beépített anyagok

(a) megfelelnek a Szerződésben, illetve a Keretszerződésben és az Egyedi Megrendelésben előírt feltételeknek, a jogszabályoknak és ha- tósági előírásoknak,

(b) megfelelnek mindazon céloknak, amelyekre gyártották és eladták, és amelyekre a Megrendelő használni fogja, ideértve azon speciális cé- lokat is, amelyekről a Vállalkozó tudomással bír vagy tudnia kell,

(c) mentesek harmadik személy bármilyen természetű igényétől vagy jogától, és

(d) törvényes jogcímmel kerülnek a Megrendelő tulajdonába.

A jótállás, illetve a szavatosság időtartama alatt a Vállalkozó köteles saját költségén

(a) az élet-, vagy balesetveszélyt jelentő hibák kijavítását annak tudomá- sára jutását követően azonnal

(b) a víziközmű-szolgáltatással összefüggő üzemeltetést akadályozó hibák kijavítását, annak tudomására jutását követő 24 (huszonnégy) órán belül

(c) a víziközmű-szolgáltatással összefüggő üzemeltetést nem akadályo- zó hibák kijavítását, annak tudomására jutását követő 3 (három) na- pon belül

megkezdeni, és folyamatos munkavégzéssel a Megrendelő által előírt határidőn belül teljes egészében kijavítani.

Ha a Vállalkozó a fenti határidőn belül a hibákat nem javítja ki, a Megren- delő jogosult a Vállalkozó egyidejű értesítése mellett a kijavítást a Vállal- kozó költségére saját maga elvégezni, vagy azt harmadik személlyel elvégeztetni.

9.2. Garanciális felülvizsgálat. A Felek a jótállás lejáratának napján az elkészült munkára vonatkozóan utófelülvizsgálati eljárást folytatnak le, melynek jegyzőkönyvileg igazolt sikeres lezárása a jótállási bankgarancia visszajuttatásának feltétele. Az utófelülvizsgálati eljárás kezdőnapját a Felek az átadás-átvételi jegyzőkönyvben pontosan meghatározzák. A Megrendelő legkésőbb az utófelülvizsgálati eljárás kezdőnapját meg- előző 30. (harmincadik) napon hibajegyzéket nyújt át a Vállalkozónak, aki az ott jelzett hibákat az utófelülvizsgálati eljárás kezdőnapjáig köteles kijavítani.

10. Jótállási biztosíték

10.1. Biztosíték formája. Amennyiben a Vállalkozó a Szerződés, illetve a Keretszerződés és az Egyedi Megrendelés alapján jótállási bizto- síték nyújtására köteles, a Vállalkozó a jótállási biztosítékot bankgarancia formájában köteles nyújtani. Amennyiben a Felek a Szerződésben, illetve a Keretszerződésben és az Egyedi Megrendelésben akként állapodnak meg, a Vállalkozó a biztosítékadási kötelezettségének egyéb, a Megren- delő által elfogadott módon is eleget tehet.

10.2. Biztosíték követelményei. Amennyiben a Felek a Szerződés- ben, illetve a Keretszerződésben és az Egyedi Megrendelésben jótállási biztosíték nyújtásáról rendelkeznek, úgy a Vállalkozó – a Felek eltérő megállapodása hiányában – legkésőbb a Szerződés, illetve az Egyedi Megrendelés teljesítésének (a műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres lezárásának) időpontjában köteles a Megrendelő javára szóló jótállási bankgaranciát átnyújtani a Megrendelőnek. A jótállási bankgarancia akkor megfelelő, ha

(a) a Szerződésben, illetve a Keretszerződésben és az Egyedi Megrende- lésben meghatározott összegre szól,

(b) korlátozás nélküli és visszavonhatatlan, és

(c) futamideje (érvényessége) – amennyiben a Felek a Szerződésben, illetve a Keretszerződésben és az Egyedi Megrendelésben eltérően nem állapodnak meg – a jótállás teljes időtartamára szól. A Vállalko- zó köteles a bankgaranciát – a jótállási késedelem esetén – a Meg- rendelő külön felhívása nélkül a késedelem idejével, de legalább 90 (kilencven) banki nappal meghosszabbítani, külön költség felszá- mítása nélkül.

Fentieken túlmenően a bankgarancia levélnek tartalmaznia kell azt, hogy a bank kötelezi magát, hogy a Megrendelő első írásbeli felszólítására, a Vállalkozó vagy bármely más személy esetleges kifogásolását figyelmen kívül hagyva, az alapjogviszony vizsgálata nélkül, a bank saját kötelezett- sége alapján a megjelölt összeget azonnal kifizeti a Megrendelőnek.

10.3. Biztosíték lehívása. A jótállási bankgarancia beváltásának feltétele, hogy

(a) a Megrendelő írásban nyilatkozik a Bank felé arról, hogy a Vállalkozó a Szerződés, illetve az Egyedi Megrendelés szerint hibásan teljesített, és ezzel egyidejűleg a Bank felé benyújt egy, a Vállalkozóhoz intézett értesítés másolatot arról, hogy a teljesítést a Megrendelő hibásnak ítéli,

(b) az értesítést követő 15 (tizenöt) napon belül a Megrendelő nyilatko- zatot küld a Banknak arról, hogy a Vállalkozó a hiba megfelelő kijaví- tására nem tett intézkedést.

11. Kártérítés

11.1. Kártérítési felelősség. Amennyiben a Vállalkozó tevékenységé- re visszavezethető okból a Megrendelőnek vagy harmadik személynek kára származik – függetlenül attól, hogy azok előre láthatóak voltak-e vagy sem –, a Vállalkozó köteles azt megtéríteni. A Vállalkozó önálló felelősséggel tartozik a saját tevékenységi körébe eső cselekményekért és mulasztásokért. A Vállalkozó kártérítési felelőssége teljes, és a felmerült

károk, a következményi károk, továbbá az elmaradt vagyoni előny meg- térítésére egyaránt kiterjed.

11.2. Vállalkozó helytállási kötelezettsége. A Vállalkozó köteles a Megrendelő helyett helyt állni, és Megrendelőt mentesíteni minden olyan veszteséggel, szankcióval, követeléssel és peres eljárással szemben, amelyek harmadik személynek okozott személyi sérülések és dologi károk, valamint az ezekre visszavezethető vagyoni károk következtében, vagy a szerződéses feladatok egyéb ok miatti nem szerződésszerű teljesí- tésével (ideértve bármiféle szerzői jog, szabadalmi jog, védjegy, védett név vagy egyéb védett jog megsértését is) kapcsolatosan keletkeznek. Ezen felelősség- és tartozásátvállalás alapján a Vállalkozó többek között köteles bármely esetleges bírságot, kártérítést és költséget a Megrendelő helyett a jogosult vagy a hatóság részére az esedékességekor megfizetni, vagy ha ezt már a Megrendelő megfizette, a Vállalkozónak a Megrende- lővel szemben keletkezik azonnali megtérítési kötelezettsége. A Vállalko- zó köteles továbbá minden tőle telhetőt megtenni annak érdekében, hogy az igénnyel fellépő személy vagy szervezet kizárólag a Vállalkozóval szemben érvényesítse igényét, így a Megrendelő általi perbehívás esetén köteles azt elfogadni, illetve a Megrendelő oldalán a perbe beavatkozó- ként belépni, és megtéríteni a Megrendelő ebből adódó összes költségét. A jelen pontban foglalt kötelezettségek elmaradása a Vállalkozó részéről súlyos kötelezettségszegésnek minősül, és a Megrendelő részéről bár- mely a Vállalkozó részére esedékes pénzfizetés visszatartását alapozza meg.

11.3. Felelősségbiztosítás. Az előzőekben felsorolt kockázatok csökkentése érdekében – amennyiben a Megrendelő a Szerződésben, illetve az Egyedi Megrendelésben előírja – a Vállalkozó köteles [legalább a műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres lezárását követő 30 (harminc) napig hatályos] felelősségbiztosítással rendelkezni. A biztosításnak ki kell terjednie:

(a) a szerződésen kívül okozott károkra,

(b) harmadik személyek személyi sérüléseire és tárgyrongálási káraira,

(c) kereszt-felelősségbiztosításra, az alvállalkozókra is kiterjesztve, és

(d) üzemi baleset felelősségbiztosításra

Amennyiben a Vállalkozó nem tesz eleget a biztosítási kötvényekben előírt feltételeknek, az a szerződés megszegésének minősül és a szerző- désszegés következményeit vonja maga után. A felelősségbiztosítás fedezeti összege arányban kell, hogy álljon az okozható károk mértéké- vel, az önrészesedés összege pedig a Vállalkozó kárviselési képességével.

12. Kötbér

12.1. Kötbérek. A Felek megállapodnak, hogy amennyiben a Vállalko- zó a Szerződésben, illetve az Egyedi Megrendelésben meghatározott kötelezettségeit olyan okból, amelyért felelős

(a) késedelmesen teljesíti, úgy a Megrendelő minden késedelemmel érintett napra a Szerződésben, illetve az Egyedi Megrendelésben meghatározott teljes nettó vállalkozói díj 2 (kettő) %-ával, legfeljebb azonban a nettó vállalkozói díj 30 (harminc) %-ával megegyező ösz- szegű késedelmi kötbérre

(b) hibásan teljesíti, úgy a Megrendelő a hiba kiküszöböléséig terjedő időre a késedelmi kötbérrel megegyező mértékű hibás teljesítési köt- bérre

(c) nem teljesíti, vagy a Szerződés, illetve az Egyedi Megrendelés teljesí- tése meghiúsul vagy ellehetetlenül olyan okból, amelyért a Vállalkozó felelős, illetve ha a Megrendelő a Vállalkozó más súlyos szerződés- szegése miatt felmondási vagy elállási jogát gyakorolja, úgy a Meg- rendelő a Szerződésben, illetve az Egyedi Megrendelésben meghatá- rozott teljes nettó vállalkozói díj 30 (harminc) %-ával megegyező összegű meghiúsulási kötbérre

jogosult, kivéve, ha a Felek a Szerződésben, illetve az Egyedi Megrende- lésben ettől eltérően állapodnak meg.

12.2. Kötbér érvényesítése. A kötbér és az azon felüli kártérítés összegét a Megrendelő jogosult a teljesítési biztosítékból lehívni, vagy egyoldalú nyilatkozattal a Vállalkozó számlájával szemben beszámítani. A késedelmes vagy hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól. A kötbért a Megrendelő akkor is követelhe- ti, ha kára nem merült fel. A Megrendelő érvényesítheti a kötbért megha- ladó kárát, és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is.

13. Vis maior

13.1. Vis maior fogalma. Egyik Fél sem felelős a Szerződés, illetve Keretszerződés és az Egyedi Megrendelés szerinti kötelezettségeinek nem szerződésszerű teljesítéséért, a teljesítés késedelméért vagy a nem teljesítéséért, ha a mulasztás vis maior következménye. Vis maior körül- ménynek kell tekinteni azokat az előre nem látható és emberi erővel elháríthatatlan körülményeket (pl.: háború, országos sztrájk, földrengés,

árvíz, tűzvész, terrorcselekmény, stb.), amelyek nem függnek a Felek akaratától és közvetlenül akadályozzák az adott Felet a szerződéses kötelezettségének teljesítésében.

13.2. Értesítés vis maior-ról. Xxxx Xxx, akinek az érdekkörében a vis maior bekövetkezik, köteles a vis maior tényéről, okáról és várható időtar- tamáról a másik Felet írásban haladéktalanul értesíteni. Az értesítést elmulasztó Fél az ebből eredő kárért korlátozás nélkül felel.

13.3. Vis maior következményei. Amennyiben a vis maior nem teszi lehetetlenné a kötelezettségek teljesítését, csak késlelteti azt – a Felek ellentétes írásbeli megállapodásának hiányában – a Xxxxx nem mentesül- nek a szerződésszegés következményei alól, hanem a teljesítési határidő a vis maior okozta késedelem időtartamával arányosan meghosszabbo- dik.

14. Konzorciumokra vonatkozó rendelkezések

14.1. Egyetemleges felelősségvállalás. Amennyiben a Vállalkozó konzorcium, úgy a konzorcium tagjai a Szerződés, illetve a Keretszerző- dés és az Egyedi Megrendelések teljes tartalmának teljesítéséért és az egyes részteljesítésekért egyetemleges kötelezettséget vállalnak. A kon- zorciumi tagok a szerződés teljesítéséért fennálló egyetemleges felelős- ségükre tekintettel tudomásul veszik, hogy mint egyetemleges kötelezet- tek egymás szerződésszegéséért is felelnek, és a Megrendelő a kötbér teljes összegét, valamint a kötbért meghaladó kárának megtérítését, és a szerződésszegésből eredő egyéb igényeit is bármelyik konzorciumi tagtól követelheti.

14.2. Kapcsolattartás és nyilatkozattétel. A konzorcium tagjai tudomásul veszik és elfogadják, hogy a Szerződés, illetve a Keretszerző- dés és az Egyedi Megrendelések teljesítéséhez kapcsolódó jognyilatkoza- tok, tájékoztatások és értesítések megküldése, illetve azok fogadása (ideértve a Megrendelő utasításait is) a nevükben eljárni jogosult vezető tag mint képviselő útján történhet. A kapcsolattartás és a jognyilatkozat- tétel a meghatalmazott képviselő tag útján, illetve a Megrendelő által a képviselő tag részére joghatályosan történik, az ebből eredő valamennyi igény tekintetében a konzorcium többi tagjával szemben a Megrendelő a felelősségét kizárja. A Megrendelő ugyanakkor kifejezetten fenntartja a jogát arra vonatkozóan, hogy indokolt esetben – különösen a szerződést érintő kérdésekben, a szerződéses jognyilatkozatok tétele során – jognyi- latkozatait, tájékoztatásait és értesítéseit valamennyi konzorciumi tag részére egyaránt megküldje, valamint a konzorciumi tagok részéről a nem a meghatalmazott képviselő útján tett jognyilatkozatokat, tájékozta- tásokat és értesítéseket is figyelembe vegye.

14.3. Biztosítékok. A konzorciumi tagok egyetemleges felelősségét nem befolyásolja az, hogy bármely, a Szerződésben, illetve a Keretszer- ződésben és az Egyedi Megrendelésekben kikötött biztosítékot megoszt- va nyújtják. A konzorciumi tag által nyújtott biztosítéknak valamennyi konzorciumi tag szerződésszegéséből eredő igényekre ki kell terjednie.

14.4. Számlázás. Amennyiben Vállalkozó konzorcium, úgy a számla kiállítására a konzorcium vezetője jogosult. A Megrendelő konzorcium vezetője felé történő pénzügyi teljesítése a szerződés szerinti pénzügyi teljesítésnek minősül.

15. Egyéb rendelkezések

15.1. Szellemi alkotások. A Vállalkozó valamennyi, a Szerződés, illetve a Keretszerződés hatálya alatt keletkezett vagy átadott szellemi alkotáson fennálló, nem személyhez fűződő, a jogszabályi rendelkezések alapján átruházható jogot a Megrendelő részére kizárólagos jogként átengedi. A jelen rendelkezés hatálya alá tartozónak tekintik a Felek különösen, de nem kizárólagosan a szellemi alkotások vagyoni értékű jogait (az oltalommal védhető szellemi alkotások esetén ide értve az oltalmi jogosultságot), illetve – amennyiben az adott szellemi alkotás vonatkozásában a vagyoni jog (oltalmi jogosultság) nem átruházható – a szellemi alkotások használatára és hasznosítására vonatkozó minden jogot.

A szellemi alkotások használatára és hasznosítására vonatkozó jog átru- házása esetén az átruházott jogok bármely felhasználási módra és vala- mennyi részjogosultságra kiterjedően, területi, időbeli, vagy bármely egyéb korlátozástól mentesen kerülnek átruházásra a Megrendelőre. Az átengedésre kerülő jogok alapján a Megrendelő – amennyiben az adott szellemi alkotásra értelmezhető – jogosulttá válik a szellemi alkotá- sok átdolgozására, harmadik személyekre történő átruházására [szerzői jogi művek esetén a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a to- vábbiakban mint az „Szjt.”) 46. §-ának megfelelően], valamint valamennyi szellemi alkotás tekintetében az Szjt. 47. § (2)-(4) bekezdésében foglalt jogokra – amennyiben ezen jogok az adott szellemi alkotás tekintetében értelmezhetőek – is kiterjed, e jogok vonatkozásában ez a rendelkezés

kifejezett kikötésként értelmezendő. A jelen bekezdésben említett jogok a Megrendelőt korlátozás és többletkötelezettség nélkül megilletik.

Az elkészült, illetve átadott dokumentumok, dokumentációk és egyéb szellemi alkotások per-, teher- és igénymentességét a Vállalkozó szava- tolja. A Vállalkozó kijelenti, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, jogosultsága, amely a dokumentumok, dokumentációk és egyéb szellemi alkotások nem személyhez fűződő jogai megszerzésében a Megrendelőt korlátozná vagy megakadályozná, vagy amelynek alapján harmadik személy díjazást vagy kártérítést követelhetne, vagy bármilyen egyéb jogcímen követelést támaszthatna. Amennyiben az adott szellemi alkotás tekintetében értelmezhető, a Vállalkozót kellékszavatossági kötelezettség terheli.

15.2. Titoktartás. A Felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Szerződés, illetve a Keretszerződés és az Egyedi Megrendelések tartalmát, valamint az annak teljesítése során vagy azzal összefüggésben tudomásukra jutott, a másik Felet érintő minden olyan információt – beleértve a másik Fél know-how-jába tartozó információkat is –, amelyet a másik Fél még nem hozott nyilvánosságra, és amelynek közlése a másik Félre vagy a vele kapcsolatban álló más jogalanyra hátrányos következ- ménnyel járna, ezek hátrányos megítélését eredményezhetné, vagy gazdasági érdekeiket sértené vagy veszélyeztetné, bizalmasan, üzleti titokként kezelik.

A Vállalkozónak átadott és az általa készített tervek, dokumentációk, információk, stb. a Megrendelő kifejezett, előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül sem tovább nem adhatók, sem a Szerződés, illetve a Keretszerző- dés és az Egyedi Megrendelés teljesítésén kívül fel nem használhatók. Továbbá tilos a Megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az elvállalt, illetve a már folyamatban lévő munkákról adatokat, vagy információkat harmadik fél részére hozzáférhetővé tenni, azokról előadásokat tartani, videó-felvételt vagy kinyomtatott anyagot közzétenni.

A Felek – a másik Fél előzetes írásbeli hozzájárulása hiányában – kizáró- lag abban az esetben jogosultak bármely üzleti titok átadására, ha ez jogszabály, jogerős hatósági vagy bírósági rendelkezés alapján számukra kötelező, vagy a Szerződés, illetve a Keretszerződés és az Egyedi Meg- rendelés tárgyát képező feladatok jellegére is tekintettel a munkavégzés- hez egyébként feltétlenül szükséges, illetve azzal együtt jár. A teljesítésbe bevont alvállalkozót, közreműködőt a Vállalkozóra vonatkozó titoktartási kötelezettséggel megegyező mértékű titoktartási kötelezettség terheli.

A Megrendelő tájékoztatja a Vállalkozót, hogy a Megrendelőt a Szerző- déssel, illetve a Keretszerződéssel és az Egyedi Megrendelésekkel kapcso- latosan jogszabályon alapuló adatszolgáltatási, illetve egyes adatok tekintetében közérdekű nyilvánosságra-hozatali kötelezettség terheli, illetve terhelheti.

A titoktartási kötelezettség a jogviszony megszűnését követően is korlát- lan ideig fennmarad.

15.3. Összeférhetetlenség és meg nem keresési megállapo- dás. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a Vállalkozó, annak kapcsolt vállalkozásai és ezek vezető tisztségviselői a Megrendelő munka- vállalóját akár munkaviszonyban, akár munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem foglalkoztatják azon szerződések teljesítése során, amelyeknél a másik szerződő fél a Megrendelő. A Vállalkozó kijelenti továbbá, hogy a Vállalkozó, valamint a Szerződés, illetve a Keretszerző- dés és az Egyedi Megrendelések teljesítéséhez igénybe vett alvállalkozója, teljesítési segédje vagy egyéb közreműködője a Megrendelő munkaválla- lójának érdekeltségébe nem tartozik, és ezek egyikének sincsen olyan vezető tisztségviselője, amely a Megrendelő munkavállalója.

A Vállalkozó, annak kapcsolt vállalkozásai és ezek vezető tisztségviselői és munkavállalói számára kifejezetten tilos továbbá a Megrendelő speciális szaktudással bíró, jól képzett, szakmai jártasságot, tapasztalatot megszer- zett munkavállalóinak, illetve egyéb kulcsembereinek elcsábítása (mely feltétel teljesülése tekintetében kétség esetén a Megrendelő tájékoztatása irányadó). Ezzel kapcsolatosan a Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a Vállalkozó, annak kapcsolt vállalkozásai és ezek vezető tisztségvi- selői és munkavállalói a Megrendelő bármely az előzőekben körülírt szakemberével, illetve kulcsemberével a munkahely-változtatás sugalma- zása, valamint az arra való rábírás céljából sem közvetlenül, sem közvetve kapcsolatba nem lépnek, erre vonatkozó ajánlatot nem tesznek, illetve nem vesznek át, illetve ilyen személlyel munkavégzésre irányuló jogvi- szonyt nem létesítenek. A Vállalkozóval szemben a jelen bekezdésben meghatározott tilalom a Szerződés, illetve a Keretszerződés hatálya alatt, a Szerződés, illetve a Keretszerződés megszűnését követő 2 (kettő) évig áll fenn, kivéve, ha ennek egyedi feloldásához a Megrendelő előzetesen írásban hozzájárul, vagy ha a Felek ebben írásban megállapodnak.

Az összeférhetetlenségi előírások, illetve a meg nem keresési megállapo- dás megszegése esetén a Vállalkozó köteles a Megrendelő részére köt- bért fizetni, amelynek összege (szerződésszegésenként) 900 000,-Ft, azaz Kilencszázezer forint, ezen felül a Vállalkozó köteles megtéríteni a Meg- rendelő mindazon kárát, költségét, kiadásait, mely a Vállalkozó szerző- désszegésével okozati összefüggésben őt érte.

Az összeférhetetlenségre, illetve a meg nem keresési megállapodásra vonatkozó előírások teljesülésével kapcsolatosan a Megrendelő jogosult információt kérni, valamint ellenőrzést végezni, illetve végeztetni. A Vállalkozó ezzel összefüggésben köteles együttműködni, az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges támogatást megadni, és minden rendelkezésre álló adathoz, információhoz hozzáférést biztosítani.

A Vállalkozó tudomásul veszi továbbá, hogy ezen rendelkezések megsér- tése súlyos szerződésszegésnek minősül, és a Megrendelő jogosult a Szerződést, illetve a Keretszerződést azonnali hatályú felmondással meg- szüntetni.

15.4. Részleges érvénytelenség. Amennyiben az ÁSZF vagy a Szer- ződés, illetve Keretszerződés és Egyedi Megrendelés valamely rendelke- zését bíróság jogerősen érvénytelennek nyilvánítja, ez nem érinti a fenn- maradó rendelkezések és megállapodások érvényességét, kivéve, ha a Felek a Szerződést, illetve a Keretszerződést és az Egyedi Megrendelést az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Az érvénytelen rendelkezést a Feleknek olyan jogilag érvényes rendelkezéssel kell helyet- tesíteni, amely összhangban áll a fennmaradó rendelkezésekkel, a Felek eredeti szándékával, valamint ugyanazon előnyöket biztosítja a Felek számára, mint az érvénytelen rendelkezés, és amelyben a Felek jóhisze- műen megállapodtak volna, ha tisztában lettek volna az eredeti rendelke- zés érvénytelenségével; ennek elmaradása esetén a Felek a megfelelő jogszabályi rendelkezéseket alkalmazzák.

15.5. Jogról való lemondás hiánya. Az ÁSZF-ben, a Szerződésben, illetve a Keretszerződésben és az Egyedi Megrendelésekben foglalt

bármely, a Megrendelőt megillető jog késedelmes érvényesítése, illetve érvényesítésének elmulasztása nem jelenti a jogok érvényesítéséről való lemondást, illetve valamely jog részleges vagy kizárólagos érvényesítése nem zárja ki a többi, illetve a fennmaradó jog érvényesítését.

15.6. Vitás kérdések rendezése. A Felek a közöttük felmerülő vitás kérdéseket megkísérlik elsődlegesen békés úton rendezni. Amennyiben ez nem vezetne eredményre, úgy a Felek a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekre kikötik a Budapesti II. és III. kerületi Bíróság, törvényszéki hatáskör esetén, kizárólag amennyiben a jogvitára egyébként a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény általános illetékességre vagy egyéb illetékességi okokra vonatkozó rendelkezései alapján a Fővá- rosi Törvényszék vagy a Budapest Környéki Törvényszék illetékessége nem állapítható meg, a Tatabányai Törvényszék kizárólagos illetékessé- gét.

15.7. Irányadó jog. Az ÁSZF-ben, a Szerződésben, illetve a Keretszer- ződésben és az Egyedi Megrendelésekben nem szabályozott kérdések- ben a Ptk., valamint a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkal- mazni, azzal, hogy Magyarország joga kizárólagosan alkalmazandó.

15.8. Más általános szerződési feltételek kizárása. A Megrendelő kizárja a Vállalkozó jelen ÁSZF-től eltérő bármely általános szerződési feltételeinek, üzletszabályzatának vagy más egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses feltételének alkalmazását. A Vállalkozó egyéb szerződéses feltételei akkor sem alkalmazandóak, ha azok az egyes esetekben nem kerültek kifejezetten kizárásra.