Biztosítási feltételek

Kikötő

vízi jármű casco-biztosítás

Biztosítási feltételek

Hatályos: 2013. május 2-tól

Nysz.: 15759

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója 5

Kikötő Vízi jármű casco-biztosítási feltételek 9

I. A biztosítás alanyai 9

II. A biztosított vagyontárgyak 9

III. Biztosítás időbeli és területi hatálya 9

IV. Biztosítási szerződés tartama, a biztosítási időszak 9

V. A biztosító kockázatviselésének terjedelme /Biztosítási események 9

VI. Biztosításból kizárt kockázatok és károk 11

VII. Használaton kívüli idő – teleltetés 12

VIII. Biztosítási összeg 12

IX. Díjfeltöltés 12

X. Biztosítási szolgáltatás 13

XI. Önrészesedés 13

XII. A biztosítási szerződés létrejötte 14

XIII. A kockázatviselés kezdete 14

XIV. A biztosítási díj megfizetése, biztosítási díj és/vagy önrész módosítása 14

XV. A szerződő/biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége 15

XVI. Kármegelőzési kötelezettség 15

XVII. Kárenyhítési kötelezettség 15

XVIII. Kárbejelentés, kárrendezés 15

XIX. Mentesülés 16

XX. A biztosítási szerződés megszűnése 17

XXI. Törvényi engedményi jog 17

XXII. Elévülés 17

XXIII. Egyéb rendelkezések 17

Záradékok 18

H01. sz. záradék – Betöréses lopás, rablás és vandalizmus okozta károk 18

H03. sz. záradék – Európai hatály 18

H04. sz. záradék – Bérbeadás 18

H05. sz. záradék – Versenyzés hazai vizekre 18

H06. sz. záradék – Versenyzés európai hatállyal 18

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irá- nyuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Zrt. társaság- hoz fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztató- nkat, amelyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatj- uk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szer- vezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, az ügyfélpanaszoknak – azok jellege szerint – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, illetve a Pénzügyi Békéltető Testülethez való előterjesztésének a lehetőségéről, a bírói út igénybevételéről, valamint megismertetjük az adatvédel- em és adatkezelés legfontosabb szabályaival.

Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján kiadhatja.

Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges le- glényegesebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok ke- zelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek bir- tokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.

Tájékoztatjuk, hogy a jelen ügyféltájékoztató a biztosítási szerződés részét képezi.

1. A Generali-Providencia Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Rt. majd Generali-Providen- cia Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság – a Pro- videncia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Buda- pest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó

30. napján.

A társaság az ISVAP által vezetett olasz Biztosítói Csopor- tok Nyilvántartásában 26-os számon szereplő Generali Cso- porthoz tartozik.

A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 4 500 000 000 Ft A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.; Cégjegyzékszáma: 00-00-000000,

Nyilvántartja: a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság

Fő tevékenységi köre: nem-életbiztosítás. A társasás cégformája: részvénytársaság Működési módja: zártkörű

Telefon: (00-0) 000-0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali PPF Holding B.V. Cégjegyzékszáma: Amszterdami kereskedelmi Kamara nyilvántartásában 34275688

Székhelye: NL–1077 XX Amsterdam, Xxxxxxxxxxxxxx 000.

2. A biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal biztosításkö- zvetítõjéhez, ügyfélszolgálati irodáinkhoz, Személy- biztosítási Kompetencia Központjainkhoz, illetőleg a TeleCenter munkatársaihoz, akik a (06-40) 200-250 kék számon készséggel állnak az Ön rendelkezésére.

Információt, és támogató útmutatást – Online ügyféls- zolgálat; Kapcsolatfelvétel – talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is. Elektronikus ügyfélszolgálatunk esetleges üzemzavara idején a telefonos ügyfélszolgálatunk biz- tosítja az elérhetőséget.

Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyug- tatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. Ügyfélkapcsolati Divíziójánál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44. – szóban (személyesen) vagy írásban (személye- sen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a (00-0) 000-0000 telefax számon, vagy a ge- xxxxxx@xxxxxxxx.xx elektronikus levelezési címen) élhet bejelentéssel, illetőleg a társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panas- zát a fenti módokon és elérhetőségi címeken közölheti. Szóbeli panaszát személyesen valamennyi, a személyes ügyfélfogadásra nyitva álló ügyfélszolgálati irodánkban, minden munkanapon 8 órától 16 óráig teheti meg. A te- lefonon közölt szóbeli panasz megtételére pedig ugy- ancsak minden munkanapon 8 órától 16 óráig, illetőleg legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig biz- tosítunk lehetőséget.

Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszke- zelés módjával és a panaszkezelési nyilvántartás ve- zetésével kapcsolatos további részletes információkat megtalálja a honlapunkon illetőleg az ügyfélszolgálati irodáinknál kihelyezett panaszkezelési szabályzatunk- ban.

3. A biztosító felügyeleti szerve a Pénzügyi Szervezetek Álla- mi Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF vagy Felügyelet), amelynek székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., köz- ponti levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf.. 777., köz- ponti telefonszáma: (00-0) 0000-000, központi fax száma: (00-0) 0000-000, ügyfélszolgálati telefonszáma: 06-40-203- 776, e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx)

Felhívjuk a figyelmét a Felügyelet fogyasztóvédelmi honlap- jára (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx), az ott elérhető tájékoz- tatókra és összehasonlítást segítő alkalmazásokra.

4. Társaságunk a PSZÁF által felügyelt tevékenység folytatá- sára jogosult szervezet, amely tevékenységünk vonatkozá- sában fogyasztóvédelmi hatóságként a PSZÁF ellenőrzi

− a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vo- natkozó kötelezettséget megállapító, a Pénzügyi Szer- vezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvényben meghatározott jogszabályokban előírt ren- delkezéseknek,

− a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendel- kezéseinek,

− a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény rendel- kezéseinek,

A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kap- csolatos esetleges pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében írásban benyújtott kérelmet terjeszthet elő a Pénzügyi Békéltető Testületnél (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; levelezési címe: H-1525 Budapest BKKP Pf.: 172.). A Testület eljárása meg- indításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosító társaság- gal közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. A Pénz- ügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos egyéb lényeges információk (így a Testület eljárási szabályzata) megtalálhatóak a xxx.xxxxx.xx/xxx honlapon. A permeg- előző, konfliktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békéltetető Testületi eljáráson kívül – közvetítői el- járást is kezdeményezhet, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A fogyasztó a biztosítási szerződésből eredő igényeit a fen- tiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésé- vel bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.

5. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzõdés megkötéséhez, módosításához, állo- mányban tartásához, a biztosítási szerzõdésbõl származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási tör- vényben meghatározott egyéb cél lehet. A biztosító ügyfe- lének minõsül a szerzõdõ, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásá- ban ügyfél az is, aki a szerzõdésre ajánlatot tesz.

Biztosítási titok minden olyan - minősített adatot nem tartal- mazó -, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biz- tosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a káro- sultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosí- tóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeg;

– élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szer- ződés esetén az egészségi állapottal összefüggő ada- tok;

létre nem jött szerzõdéssel kapcsolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő adatot, amelynek kezelé- se esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

7. Az információs önrendelkezési jogról és az információsza- badságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiak- ban: Infotv.) foglaltaknak megfelelően tájékoztatjuk, hogy az adatkezelés az Ön önkéntes hozzájárulásán alapul, amely hozzájárulását Ön a biztosítási ajánlattétellel adja meg. Az adatkezelés jogalapja a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 155.§- a. A biztosítási szerző- dés végrehajtása érdekében a biztosító kezeli az ügyfelek személyes adatait (a továbbiakban „személyes adatok”). Az érintett ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó sze- mélyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájá- rulásával kezelheti.

Adatfeldolgozási tevékenységet kizárólag erre irányuló megbízási szerződés alapján, kiszervezett tevékenység ke- retében jogosultak harmadik személyek végezni. Az ügyfél adatait kizárólag társaságunk erre feljogosított munkatársai, megbízott biztosításközvetítői, illetve a társaságunk részére külön szerződés keretében adatfeldolgozási- vagy kiszerve- zett tevékenységet végző személyek, szervezetek ismerhe- tik meg, a társaságunk által meghatározott terjedelemben és a tevékenységük végzéséhez szükséges mértékben. Az ügyfél adatait jogosultak megismerni továbbá mindazon személyek vagy szervezetek is, akikkel szemben társasá- gunknak a biztosítási titok megtartásának a kötelezettsége a 9. pont értelmében nem áll fenn.

A biztosító a szerződő (biztosított) személyes adatait, erre vonatkozó és kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül csak a Bit. 153-161.§ és 165.§-aiban nevesített szervezeteknek to- vábbíthatja.

8. A biztosítási titok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezet- tség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetõit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevé- kenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelöl- ve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény 153-161. §-aiban és 165. §-ában foglaltak alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

9. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntető eljárás keretében eljáró nyo- mozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meg- határozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgál- tatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, biztosításközvetítővel, a szaktanácsadó- val, a harmadik országbeli biztosító, független biz- tosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, il- letve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladat- körében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben je- lölt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántar- tást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő bizto- sítási szerződési állomány tekintetében az átvevő bizto- sítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezet- tel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti köz- lekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvé- teli jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetén – ha a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltét- elei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott kö- vetelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatósággal

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, il- letve a káresetek igazolásának részletes szabályairól

szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályo- zott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartal- mazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzõdés megjelö- lését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p), q) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap iga- zolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogsza- bályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kí- vül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiter- jed.

A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgá- lat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köte- les haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti

a) kábítószerrel visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűn- cselekménnyel van összefüggésben.

A biztosító a nyomozó hatóságot a ,,halaszthatatlan intéz- kedés’’ jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztat- ni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések vég- rehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kö- telezettségének tesz eleget.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha a magyar bûnüldözõ szerv, illetõleg a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása me- gelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXX-

VI. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözõ szerv, illetõleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbe- li megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minõsülõ adatot a biztosítótól, amennyiben a meg- keresés tartalmazza a külföldi adatkérõ által aláírt titoktartási záradékot.

10. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyekből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapít- ható meg,

– fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék- helye (főirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

– a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok el- végzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

– az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítő felügye- letre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érde- kében történő adatátadás.

11. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szer- vezethez (tagállami adatkezelő) történő adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adatto- vábbításra került volna sor.

12. Az érintett ügyfél kérelmére társaságunk köteles tájékozta- tást adni az ügyfél részére az általa kezelt-, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott, az érintett ügyfél adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjá- ról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről, és az adatkezeléssel összefüggõ tevékenységéről, továbbá- az ügyfél személyes adatainak a továbbítása esetén- az adat- továbbítás jogalapjáról és címzettjéről. Törvény az adattová- bbításról való tájékoztatást kizárhatja illetve korlátozhatja.

Az érintett ügyfél kérheti személyes adatainak helyesbítését, továbbá - a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivéte- lével – adatainak a zárolását és törlését. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásaiban köteles átvezetni.

Az érintett ügyfél az Infotv-ben meghatározott esetekben tiltakozhat személyes adatainak a kezelése ellen. A tiltako- zást társaságunk legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja és írásban tájékoztatja az ügyfelet a döntéséről. Amennyiben az érintett ügyfél a döntéssel nem ért egyet, vagy a biztosító a fenti határidőt elmulasztja, úgy az ügyfél a döntés közlé- sétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül jogosult bírósághoz fordulni.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság- nál (1125 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 22/c) az érintett ügyfél jogosult bejelentéssel élni, amennyiben észleli, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem kö- vetkezett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekinte- tében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosí- tási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

13. Adózási tudnivalók

Adómentes az élet- és nyugdíjbiztosításból származó biz- tosítói kifizetés, ha az haláleseti, baleseti, vagy betegségi szolgáltatás, illetve nyugdíjbiztosítási szerződés esetében a harmadik év fordulónapját követően nyújtott szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a magánszemélynek az adóbe- vallásában nem kell szerepeltetnie.

Kamatjövedelem biztosítási szerződéshez kapcsolódóan élet- vagy nyugdíjbiztosítás lejárati szolgáltatásából, vissza- vásárlásából vagy részleges visszavásárlásából származhat. Kamatjövedelemről akkor beszélhetünk, ha a szerződésből származó kifizetés összege meghaladja az ugyanazon szer- ződéshez kapcsolódó magánszemély által befizetett díj(ak), illetve a kifizető által fizetett adókötelesnek minősülő (adó- zott) díj(ak) együttes összegét. Részleges visszavásárlás esetén a visszavásárlás arányában vehető figyelembe a be- fizetett díj. A kamatadó mértéke 16%. A kamatadót a bizto- sító a kifizetésből levonja, és megfizeti az adóhatóságnak. Ha kamatadó nem terheli a kifizetést, vagy a kamatadó levo- nása megtörtént, akkor a magánszemélynek az adóbevallá- sában nem kell szerepeltetnie ezt a jövedelmet. A kifizetést követően a biztosító igazolást állít ki a levont kamatadóról a magánszemély szerződő részére, szükség esetén felhív-

ja figyelmét adóbevallási kötelezettségére. A biztosításból származó kamatjövedelem 50 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 5. fordulónapját követően történik, és a kifizetéssel a szerződés megszűnik, vagy a 4 évnél régebben, de 6 évnél nem régebben befize- tett díjak és hozamok terhére történő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. A kamatjövedelem 100 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 10. fordulónapját követően történik, és kifi- zetéssel a szerződés megszűnik, vagy a 6 évnél régebben befizetett díjak és hozamok terhére történő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg.

Egyéb jövedelem keletkezik, ha a magánszemély szerző- dőként olyan teljes életre szóló (élethosszig tartó), kockáza- ti életbiztosítást vásárol vissza, amelynek díját – részben vagy egészben más személy (ide nem értve a más magáns- zemélyt) fizette, és a kifizető által fizetett díj adómentesnek minősült. Ebben az esetben ugyanúgy kell a jövedelmet meghatározni, mint a kamatjövedelemnél. A biztosító ilyen esetben a hatályos rendelkezések szerint a kifizetésből le- vonja a személyi jövedelemadó-előleget és azt befizeti az adóhatóságnak. A levont adóelőlegről a biztosító igazolást állít ki a magánszemély részére. A magánszemélynek e jö- vedelmet egyéb jövedelem jogcímen szerepeltetnie kell az adóbevallásában. Ezen egyéb jövedelem után százalékos egészségügyi-hozzájárulás (Eho) fizetési kötelezettség is keletkezik, amelyet a biztosító köteles megfizetni az adóha- tóságnak. A biztosító – biztosítási feltételekben rendelkezve erről – ezt a költségét érvényesíti a biztosítás pénzalapjának terhére, és e költségre is tekintettel állapítja meg a magáns- zemély bruttó jövedelmét és a ténylegesen kifizethető öss- zeget.

A fenti szabályok a jövőben megváltozhatnak, ezért felhí- vjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében kövesse figyelemmel az adózási szabályok jövőbeli változásait, így különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit.

14. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szerzõdésbõl eredõ kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelõzõ állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás elle- nértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelõ összeg meg- térítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettsé- get, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen fel- tüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybõl annak összege kiszámítható.

15 A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerződő (bi- ztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.

16. A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

A sikeres együttműködés reményében:

Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxx

elnök-vezérigazgató ügyvezető igazgató

Kikötő Vízi jármű casco-biztosítási feltételek

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen szer- ződési feltételben meghatározott biztosítási esemény bekövet- kezése esetén – a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerinti – biztosítási szolgáltatást nyújt.

A biztosítási szerződésnek a jelen feltétel mellett részét képezi a biztosító ügyféltájékoztatója, a biztosítási ajánlat és kötvény, ezek hatályos kiegészítései, mindenkori mellékletei és az ezek- ben hivatkozott egyéb feltételek, záradékok is.

I. A biztosítás alanyai

1. Szerződő

A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosí- tás megkötésére a biztosítónak ajánlatot tesz, és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal, amennyiben a szerződés érvé- nyesen létrejön.

A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a bizto- sító irányában jognyilatkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait.

2. Biztosított

A biztosítási szerződés biztosítottja az a személy, aki a biztosí- tási szerződés keretében biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt.

A vagyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosítási szerződés teljes időbeli hatálya alatt fenn kell állnia.

II. A biztosított vagyontárgyak

Biztosított vagyontárgy a biztosítási kötvényben meghatározott vízi jármű, a hozzá tartozó gépészettel, berendezéssel, valamint minden olyan szilárdan beépített és be nem épített felszerelés, amely a vízi jármű alapfelszereléséhez és működőképességéhez szükséges.

Biztosíthatóak azok az érvényes - Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiállított - hajólevéllel rendelkező vízi járművek, amelyeket kedvtelési célú közlekedésre, sportolásra vagy gazdasági célú hajózásra használnak és a biztosítás tartama alatt biztonságos és rendeltetésszerű hajózásra alkalmas állapotban tartanak.

Nem biztosítható vagyontárgyak a kézi erővel mozgatott csónakok, segédmotoros csónakok, légpárnás vízi jármű- vek, gumicsónakok, jet-skik, a katamaránok és trimaránok, a különleges kialakítású, egyedi gyártású, felépítésű és anyagú hajók, prototípusok.

III. Biztosítás időbeli és területi hatálya

Időbeli hatály

A biztosítási védelem – a biztosítási szerződés hatálya alatt – kü- lön megállapodás hiányában kiterjed a biztosított vagyontárgy

a) vízen tartásának idejére, feltéve, hogy az hatóságilag nem tilos,

b) szárazföldi tárolásának idejére, beleértve a hajófelvonást, a parti leeresztést, a dokkolást és a vízrebocsátást is,

c) szárazföldi szállításának időtartamára.

Területi hatály

A biztosítási védelem Magyarország területére terjed ki.

Külön megállapodás alapján a biztosítási védelem területi hatálya kiterjeszthető az európai szárazföld természetes és mesterséges felszíni vízeire, valamint a Földközi-tenger európai országokhoz tartozó felségvizeire is (amennyiben a biztosítási kötvényen, vagy kötvény hiányában az ajánlaton feltüntetésre kerül a H03. számú záradék).

IV. Biztosítási szerződés tartama, a biztosítási időszak

A biztosítási szerződés – ha a felek másképpen nem állapodnak meg – határozatlan tartamú, a biztosítási időszak egy év. Ameny- nyiben a kockázatviselés kezdete a hónap első napjára esik, úgy a biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének napja, egyéb esetben a következő hónap elseje.

V. A biztosító kockázatviselésének terjedelme / Biztosítási események

1. Alapfedezet

A biztosító kockázatviselése az alábbiakban meghatározott biz- tosítási események következményeként felmerülő károkra terjed ki alapfedezetre történő szerződéskötés esetén:

Ütközésből eredő töréskár

Ütközésből eredő töréskár biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyban baleseti jellegű – azaz közvetlenül, kívülről és előre nem látható módon, hirtelen fellépő mechanikai erőhatás következtében - károsodás keletkezik, beleértve a kö- vetkezőkben felsorolt, a hajótestből kiálló részekben és tartozé- kokban, így

– a tőkesúlyban, a kormánylapátban,

– a hajócsavarokban, csavartengelyekben és ezek felfüggesz- tő részeiben, valamint más, a meghajtó berendezés hajó- testből kiálló részeiben,

– valamint a külső motor(ok)ban az uszadékkal, víz alatti tár- gyakkal való ütközés és hajó-megfeneklés során bekövet- kezett töréskárokat is.

Ellenkező megállapodás hiányában a biztosító kockázatvise- lése csak abban az esetben terjed ki a fentiekben felsorolt, a hajótestből kiálló részek és tartozékok káraira, ha azokról

– sértetlenségük igazolásaként – a hajó vízből kiemelt állapo- tában, a kockázatviselés kezdetét közvetlenül megelőzően, a fénykép- vagy videofelvétel időpontját is igazoló, a biztosított vagyontárgy egyedi beazonosítását kétségtelenül lehetővé tevő, dátumozott fénykép- vagy videofelvételek készültek és ezeket a szerződő/biztosított a biztosítási ajánlat melléklete- ként a biztosítóhoz benyújtotta.

Az alapfedezet részét képező biztosítási események közé tartoznak az alábbiakban felsorolt elemi károk is, amennyi- ben a káresemény a felsorolt elemi károknak a biztosított va- gyontárgyra, alkatrészeire, tartozékaira gyakorolt közvetlen ráhatásával összefüggésben keletkezik:

Tűz

Tűz biztosítási eseménynek minősül az öntápláló lánggal égés, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik, vagy ott kelet- kezik, de azt elhagyja és saját erejéből továbbterjedni képes. Biz- tosítási eseménynek minősül az átterjedő tűz okozta károsodás is.

A tűzkár nélküli füst és koromszennyeződésből származó károk nem minősülnek biztosítási eseménynek.

Villámcsapás

Ha a biztosított vagyontárgy károsodását a biztosított vagyon- tárgyba közvetlenül becsapódó villám erő- és hőhatása okozza.

Robbanás

Ha a biztosított vagyontárgy károsodását gázok, porok és gőzök terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen lezajló erőhatás okoz- za.

Vihar

Ha a biztosított vagyontárgy károsodását 15 m/sec sebességet elérő vagy azt meghaladó szél nyomó és szívóhatása okozza,

Földrengés

A biztosított vagyontárgy károsodását a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála V. (ötödik) fokozatát elérő vagy azt meghaladó földmozgás okozza.

Felhőszakadás

A biztosított vagyontárgy károsodását nagy mennyiségű, hirte- len lehulló, legalább 1 mm/perc intenzitású, a talajszinten áramló nagy mennyiségű csapadékvíz romboló hatása okozza.

Árvíz

Az a biztosítási esemény, amikor az élővizek és az ezekbe nyílt torkolattal csatlakozó és belvízvédelmi töltéssel ellátott mester- séges csatornák, valamint mesterséges tavak áradással kilépnek a medrükből és a biztosított vagyontárgyat elöntik.

Jégverés

A biztosított vagyontárgy károsodását jégszemek formájában le- hulló csapadék mechanikai hatása okozza.

Sziklaomlás, kőomlás és földcsuszamlás

A biztosított vagyontárgy károsodását lehulló szikla- és kőzetda- rabok, illetőleg földtömeg mechanikai hatása okozza.

2. Külön megállapodás alapján biztosítható veszélynemek és károk

2.1. Betöréses lopás, rablás és vandalizmus okozta károk (amennyiben a biztosítási kötvényen, vagy kötvény hiányában az ajánlaton feltüntetésre kerül a H01. számú záradék)

Betöréses lopás biztosítási eseménynek minősül

a) A szabályszerűen kikötött vagy lehorgonyzott és lezárt (az összes létező zárszerkezet zárt) vízi jármű ellopása,

b) A vízi járműhöz szilárdan rögzített, vagy az ellopás ellen megfelelően biztosított tárgyak eltulajdonítása.

Szilárd a rögzítés abban az esetben, ha a biztosított tárgy összeépítve, kézi erővel, segédeszköz nélkül nem mozdít- hatóan csatlakozik a hajótesthez.

Ellopás ellen megfelelően biztosítottak azok a tárgyak, ame- lyek szilárdan nem rögzíthetők a hajótesthez, de annak le- zárt (az összes létező zárszerkezet zárt) részében találhatók, illetve a hajótesthez kötelekkel rögzítve vannak (például vi- torla, mentőcsónak, mentőöv),

c) Ha a biztosítási esemény úgy következik be, hogy az elkö- vető a lopás, illetőleg lopás kísérlete során a vízi jármű táro- lására szolgáló kikötői tárolóhelyiségbe:

– erőszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával) betört, behatolt,

– zárás előtt a helyiségben elrejtőzik, és zárás után erősza- kos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával) távozik,

– álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel, vagy betöréses lopás során hozzájutott eredeti kulccsal, illetve kulcsmásolattal jut be

és a vízi jármű vagy eltulajdonított tartozékai a biztosító szerződésszerű szolgáltatási kötelezettségének esedékes- ségéig (ld.: XVIII. fejezet) nem kerülnek meg.

Vandalizmus

Xxxxx feltétel alapján vandalizmus biztosítási eseménynek kizá- rólag a megkísérelt vagy véghezvitt (befejezett) betöréses lopás során a biztosított vagyontárgyakban okozott sérülési, rongálási károk minősülnek.

A 2.1. pontban felsorolt kockázatokra a biztosítási fedezet abban az esetben terjed ki, ha a biztosított vízi jármű őrzött kikötőben került elhelyezésre és a káresemény itt követke- zett be.

Jelen feltételek szerint őrzöttnek minősül a kerítéssel elkerí- tett és folyamatosan zárt kikötőhely, vagy amelynek terüle- tére csak portaszolgálaton keresztül lehet belépni, vagy ahol kikötői őrszolgálat vagy legalább kikötőmesteri szolgálat működik.

Rablás

Biztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a biztosított va- gyontárgyat úgy tulajdonítja el, hogy e célból a szerződővel/biz- tosítottal vagy a vízi jármű jogszerű használójával szemben erő- szakot, vagy élet, illetőleg testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz és a vízi jármű a biztosító szerződésszerű szolgáltatási kötelezettségének esedékességéig (ld.: XVIII. fejezet) nem kerül meg.

2.2. Bérbeadás

A vízi jármű harmadik személy részére történő bérbeadása (char- ter) esetén, a bérbeadás időszaka alatt bekövetkezett károkra vonatkozóan a biztosító kockázatviselése a H04. számú záradék biztosítási kötvényen vagy kötvény kiállítása hiányában az aján- laton történő feltüntetése esetén és a záradékban írt feltételekkel terjeszthető ki.

Jelen feltétel értelmében bérbeadásnak minősül, ha a szer- ződő/biztosított a vízi járművet díj ellenében valamely termé- szetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet időleges használatába adja, és a használat tarta- ma alatt a jármű üzemletetése nem a szerződő/biztosított felügyelete alatt történik.

2.3. Versenyzés

Versenyek és ezekre történő felkészülések tartama alatt bekö- vetkező károkra vonatkozóan a biztosító kockázatviselése a H05. vagy H06. záradék kötvényen vagy - kötvény kiállítása hiányá- ban - az ajánlaton történő feltüntetése esetén és a záradékban írt feltételekkel terjeszthető ki.

A biztosítási fedezet ilyen kiterjesztése csak és kizárólag kedvtelési célú vitorlások esetében lehetséges.

Jelen feltétel értelmében versenyző az, aki a sportszövetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy verseny- rendszerben vesz részt. A versenyző vagy amatőr, vagy hivatá- sos sportoló.

VI. Biztosításból kizárt kockázatok és károk (az alapfedezet és a külön megállapodás alapján biztosítható veszélynemek esetén egyaránt):

A biztosítási fedezet nem terjed ki:

– azokra a károkra, amelyeket harci cselekmény, vagy bármely háborús esemény okozott, illetőleg azok követ- kezményei,

– a katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései miatt keletkezett károkra,

– a felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk, ter- rorcselekmény, polgári és katonai zavargások miatt vagy ezekkel összefüggésben keletkezett károkra, Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcse- lekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, et- nikai célok mellett foglal állást, vagy valamely kormány befolyásolására, vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra al- kalmas.

– elkobzás, lefoglalás vagy más hatósági intézkedések, beavatkozások miatt keletkezett károkra,

– a felszabaduló nukleáris energia károsító hatásával, vagy sugárzó anyagok bármilyen célú felhasználásával összefüggésben keletkező károkra.

Nem terjed ki a biztosítási fedezet azokra a károkra amelyek:

– a vízi járművek üzemeltetéséhez szükséges hatósági előírások be nem tartásából erednek vagy azzal össze- függésben állnak,

– a jármű üzemeltetéséhez szükséges kellő létszámú és képzettségű személyzet hiányára visszavezethetően kö- vetkeznek be,

– a vízi jármű működésképtelen állapotával vagy vízi, ten- geri használatra való alkalmatlanságával állnak okozati összefüggésben,

– a biztosítási szerződés létrejöttekor már meglévő olyan hibákra vagy hiányosságokra visszavezethetően követ- keztek be, amelyekről a biztosított vagy szerződő tudott vagy tudnia kellett,

– műszaki, konstrukciós, gyártási vagy anyaghibából adódnak,

– természetes elhasználódásból erednek, illetve tartós hatás miatt keletkeztek (például vegyi, termikus, mecha-

nikus, elektromos, korhadás, rothadás, szuvasodás), öregedési, illetve anyagfáradási jelenségek, korrózió,

– állati kártevők károkozásából keletkeznek,

– a karbantartás elmulasztásából vagy nem megfelelő karbantartásból adódnak,

– egy korábbi, ki nem javított vagy nem szakszerűen kija- vított sérülés helyén keletkeztek,

– a javítási, karbantartási, felújítási, át- illetve újjáépítési tevékenység végzése közben következnek be,

– a vízi jármű szét- és összeszerelése közben következ- nek be,

– vitorlák és kötélzet szél vagy vihar hatására történő el- vagy kiszakadása, el- vagy összesodródása, vagy el- vesztéseként álltak elő,

– a rakomány, sólyabak, hordozókocsi, takaróponyvák káraiként jelentkeznek, valamint a rakomány által oko- zott károk (pl. annak nem megfelelő rögzítése miatt)

– gépészeti berendezések meghibásodásából, kezelési hibából, belsőégésű motorokban a robbanótérben fel- lépő robbanásból erednek, amennyiben a keletkezett károk ezekre korlátozódnak ,

– adatvesztés, vagy szoftverek sérüléseként jelentkeznek,

– a nem megfelelő raksúlyból, illetőleg a merülési mélység túllépéséből adódnak,

– a nyitva hagyott nyílászárókon beáramló levegő vagy csapadék okozta károkként jelentkeztek,

– a vízi jármű vagy egyes tartozékainak elúszási, elme- rülési káraiként jelentkeznek, kivéve, ha ezek valamely biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben követ- keztek be,

– amelynek előidéző oka az, hogy fenyegető veszély ese- tén a vízi járművet nem lehet elvontatni a helyszínről, ha az egy védett kikötőn kívül legénység nélkül horgonyoz,

– a nem megfelelő vízállásnál való közlekedésből (megfeneklésből) adódnak,

– a politúrban, mázolásban, a külső burkoló rétegben, il- letőleg a szélvédőn és ablakon keletkeznek, még akkor sem, ha azok egy biztosítási esemény következményei,

– duzzasztón történő átkelés következtében keletkeznek,

– szándékos bűncselekménynek a biztosított által történt elkövetése vagy kísérlete során keletkeznek,

– értékcsökkenésből adódnak,

– egy biztosítási esemény közvetett kárai (például környe- zet-szennyezés, üzemszüneti veszteség, károsodás mi- atti minőségromlás stb.),

– a nem megfelelő emelőeszközzel történő vagy szaksze- rűtlen be- és kiemelés, rakodás során következtek be,

– a szállítás alatt keletkeznek és amennyiben annak oka:

– olyan szállítóeszköz használata, amely a biztosított vízi járműnek és tartozékainak felvételére és bizton- ságos szállítására nem alkalmas, vagy

– az alkalmazott szállítóeszköz megengedett terhelési és vontatókapacitásának túllépése, vagy

– a biztosított vízi járműnek vagy alkatrészeinek a szál- lítóeszközön történő hiányos, illetve szakszerűtlen elhelyezése, rögzítése,

– a vízi jármű vagy egyes részeinek szállítások tartama alatti lopáskáraiként jelentkeznek (H01. záradék alkal- mazása esetén sem),

– bírság, kötbér és hasonló költségekként merülnek fel,

– úgy következtek be, hogy a biztosított azonos károko- zási körülményekkel visszatérően okozott kárt és a biz- tosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna,

– úgy következtek be, hogy a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy, írásban, a biztosítási esemény bekö- vetkezésének lehetőségére figyelmeztette, és a kár ez- után a szükséges intézkedés hiányában következett be,

– horgony elvesztéséből származnak,

– a vízi járműben fagyás által illetőleg jégzajlás következ- tében keletkeztek,

A biztosítási fedezet nem terjed ki az V.2. pontban felsorolt, külön megállapodás mellett biztosítható veszélyekre, ha ilyen megállapodás nem történt, vagy amelyek ellen a biz- tosított vagyontárgyra más érvényes és hatályos biztosítás fedezetet nyújt.

VII. Használaton kívüli idő – teleltetés

Használaton kívüli időszakra (teleltetés) abban az esetben terjed ki a biztosítási fedezet, ha a vízi járművet zárt kikötőben, hatósá- gilag engedélyezett tárolóhelyen az előírásoknak megfelelően ki- kötve, vagy a szárazföldön erre alkalmas biztonságos zárt helyen, állandó telephelyi őrzés mellett tárolják.

A biztosított a károk megelőzése érdekében köteles a teleltetés idejére a vízi járműből mindennemű gyúlékony anyagot eltávolí- tani . Ezen kötelezettség megszegése a kármegelőzési szabályok súlyos megsértésének minősül.

VIII. Biztosítási összeg

1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak (hajó és annak tartozékai, felszerelése)0 a szerződő (biztosított) által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke, egyben a biztosítási díj számításának alapja és a biztosító szolgáltatá- sának felső határa.

2. A biztosítási összegnek a vízi jármű utánpótlási értékével kell megegyeznie. Előszereteti érték a biztosítási összeg meghatározásánál nem vehető figyelembe.

3. A biztosítási összeg új vízi járművek esetében a forgalomba helyezés időpontjától – ha pedig ez nem állapítható meg, a gyártási év január 1-jétől – kezdődő 12 (tizenkét) hónapig, a vízi jármű új értéke.

4. Az első forgalomba helyezés időpontjától számított 13. (ti- zenharmadik) hónap első napjától a vonatkozó biztosítási összeg a biztosításkötés napján Magyarországon használt, azonos típusú, korú, műszaki állapotú vízi járműnek belföldi fizetőeszközben (forintban) kifejezett forgalmi értéke.

5. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) fentiek szerint meghatározott utánpótlási értékét (túlbiztosítás). A vagyontárgy utánpótlási értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás sem- mis.

6. Ha a szerződő (biztosított) a szerződéskötés időpontjá- ban ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kocká- zatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik va- gyonbiztosítási szerződéssel (többszörös biztosítás), a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerződéssel meg nem térült károkra nyújt biztosítási szolgáltatást. Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, amelyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók.

7. A biztosítót a biztosítási szerződés érvényes része utáni biztosítási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és többszörös biztosítás esetén is megilleti.

8. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb mint az utánpótlási érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biz- tosítási összegnek az utánpótlási értékhez viszonyított arányában téríti meg.

9. A biztosított a hajó egyes felszerelési tárgyaira és tarto- zékaira külön biztosítási összeget határozhat meg.

10. A hajó alapfelszereltségéhez nem tartozó, szériatarto- zékát nem képező felszerelése és tartozékai (pl. külső motor, műszerek, vitorlázat, berendezési tárgyak, stb.) abban az esetben biztosítottak, ha azok az ajánlaton vagy annak mellékletét képező adatközlőn vagy külön listán, érték és lehetőség szerint azonosító szám meg- jelölésével feltüntetésre kerültek, illetőleg új hajó esetén az ajánlathoz az eladó által kiállított felszerelési jegyzé- ket (specifikáció), vagy részletező számlát csatolták.

11. A fentiek hiányában a biztosítási fedezet a felszerelések és tartozékok vonatkozásában csak az adott típus leg- alacsonyabb felszereltségi szintjének megfelelően áll fenn.

11. A biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontár- gyakat (vagyoncsoportokat) a felek a vagyontárgyanként (vagyoncsoportonként) megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak.

12. A biztosító az alul- és túlbiztosítás tényét vagyontárgyan- ként (vagyoncsoportonként) külön-külön vizsgálja.

13. A biztosító a szolgáltatási kötelezettségének mértékét korlá- tozhatja:

a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával,

b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával.

Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási időszak alatt több esetben fordul elő biztosítási ese- mény, az önrész összegét minden biztosítási esemény alkalmá- val külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási esemény- nek minősülnek az azonos okokra visszavezethető események, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn. A meg- állapodás szerinti önrészre vonatkozóan a szerződő (biztosított) nem köthet másik biztosítást. Ellenkező esetben a biztosító a szolgáltatását oly mértékben csökkenti, hogy a szerződő teljes egészében maga viselje a megállapodás szerinti önrészt.

IX. Díjfeltöltés

A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre kifizetett biztosítási szolgáltatás összegével csökken, kivéve, ha a szerződő fél vagy a helyébe lépő biztosított az éves díjat megfelelően kiegészíti, azaz az eredeti biztosítási összegre emelés díját egy újabb biztosítási esemény bekövetkezését megelőzően megfizeti (díjfeltöltés).

Az eredeti biztosítási összegre emelés díját a biztosító a kártérí- tés összegének megfelelően a biztosítási esemény bekövetkezé- se napjától a biztosítási szerződés szerinti évfordulóig – illetve a lejárat napjáig – terjedő időszakra határozza meg.

A biztosítási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiá- nyában – ismét az eredeti biztosítási összeg és díj az érvényes. A biztosítási díj feltöltését a szerződő/biztosított a biztosítási ese- mény bekövetkezését követően a biztosító szerződésszerű szol- gáltatási kötelezettségének beálltáig (ld.: XVIII. fejezet) bármikor kezdeményezheti írásban a biztosítónál. A díjfeltöltésre tekintettel fizetendő biztosítási díj összegét a szerződő/biztosított erre irá- nyuló kérése esetén a biztosító kiszámítja.

X. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határát – eltérő megállapodás hiányában - a biztosítási összeg képezi.

A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségé- vel összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következménye- inek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó- köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve hely- reállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jo- gosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó ösz- szegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

Az általános forgalmi adó (áfa) a fenti esetben is csak akkor térül, ha a biztosítási összeg áfa beszámításával került meg- határozásra és a biztosított igazolni tudja, hogy áfa levonásra és áfa visszatérítésére nem jogosult.

A biztosító a biztosítási összegen belül – a biztosítási szerződés szerinti önrészesedés, valamint a díjhátralék levonásával – az alábbiak szerint teljesíti a biztosítási szolgáltatást, azzal, hogy amennyiben a szerződésben kedvezményezett került megjelölés- re, a biztosító a megállapított összeget a kedvezményezettnek, ennek hiányában a biztosítottnak fizeti meg.

Biztosítási szolgáltatás totálkár (teljes kár) esetén

Totálkár esetén a biztosítási szolgáltatás mértéke a vízi jár- mű forgalomba helyezésétől számított egy évig a vízi jármű újrabeszerzési értéke, feltéve, hogy a forgalomba helyezés a gyártástól számított egy éven belül történt.

Amennyiben a forgalomba helyezés nem bizonyított, a forgalom- ba helyezés időpontjának a gyártási év január 1-jét kell tekinteni. Az első forgalomba helyezéstől számított 13. (tizenharmadik) hó- nap első napjától a biztosító a kárt káridőponti avult értéken téríti meg.

Amennyiben a vízi jármű, vagy egyes részei okmányokkal igazol- hatóan teljes körű felújításra kerültek, úgy az avult érték számí- tásánál a kiindulási időpont az adott részek esetében a felújítás dátuma.

A szerződő/biztosított birtokában maradt hasznosítható alkatré- szek és maradvány értéke a szolgáltatás összegéből levonásra kerül.

Értelmező rendelkezések

A biztosított vízi jármű teljes-, vagy totálkára akkor áll fenn, ha an- nak visszaszerzése a biztosított számára kilátástalan, különösen, ha a vízi jármű menthetetlenül elsüllyedt, vagy az eredeti állapot helyreállítása gazdaságtalan, illetőleg műszakilag nem indokolt. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a vízi jármű helyreállítási költ- ségei meghaladják a vízi jármű roncsértékkel csökkentett káridő- ponti értékét (gazdasági totálkár).

Biztosítási szolgáltatás részkár esetén

Részkár esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége meg- állapításának alapját a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja szerinti – a Magyarországon általánosan elfogadott és igazolt – helyreállítási és pótlási költségek képezik.

A helyreállítás során, a vízi járművön végzett változtatásokkal, minőség- vagy teljesítményjavítással, kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatban felmerült költségeket, valamint

az esztétikai, teljesítmény és más értékcsökkenést a biztosító nem téríti meg.

Költségekkel kapcsolatos biztosítási szolgáltatás

Eltérő megállapodás hiányában a biztosító megtéríti:

– A biztosított azon felmerült kiadásait, melyek a fenyegető kár elhárítása és a bekövetkezett kár enyhítése érdekében célszerűek, szükségesek és ésszerűek voltak, amennyiben magát a kárt a biztosító a biztosítási feltételek alapján meg- téríteni tartozik.

A kármegelőzés azon költségeit, amelyek a felek megállapo- dása alapján merültek fel, a biztosító 10% önrész érvénye- sítése mellett téríti meg azzal, hogy a kifizetett összeg nem haladhatja meg az 1.000.000 Ft-ot. A kárenyhítés költségét a biztosító 10% önrész érvényesítése mellett téríti meg, az- zal, hogy az e címen kifizetett összeg nem haladhatja meg az 1.000.000 Ft-ot.

– A kármegállapítás, kárfelmérés szükséges költségeit, amennyiben magát a kárt a biztosító megtéríteni tartozik.

– A vízi járműnek legközelebbi, a vízi jármű szakszerű javí- tására alkalmas műhelybe való szállításával kapcsolatban felmerült és számlával igazolt költségeket, de legfeljebb 300 000 Ft-ot, amennyiben magát a kárt a biztosító a bizto- sítási feltételek alapján megtéríteni tartozik.

– az V.1 pontban felsorolt biztosítási eseményekkel okozati összefüggésben:

– a vízi jármű utasainak ruházatában és személyes tár- gyaiban bekövetkező károkat (vízbeesés és elmerülés kárainak kivételével) - személyenként max. 30.000 Ft és káreseményenként max. 100.000 Ft összeghatárig,

– a vízi jármű ideiglenes pótlásának (hajóbérlés) iga- zolt költségeit max. 5 nap időtartamra és maximum 400 000 Ft-ig, amennyiben ez azért vált szükségessé, mert a biztosított jármű káreseményből eredő sérülése annak további, biztonságos használatát nem teszi lehe- tővé, és a javítás várható ideje meghaladja a 3 napot.

– A hajótest, hajóroncs kiemelésének költségeit- a biztosítási összeg 20%-ának erejéig és maximálisan 5 Mió Ft összeg- határig, amennyiben a hajótest elsüllyedése biztosítási ese- mény következménye és a kiemelést hatóság írja elő.

A káresemény bekövetkezése miatti biztosítási szolgáltatás és a hajókiemelés költsége együttesen sem haladhatja meg a biztosí- tási összeget.

A biztosító nem téríti meg:

– a helyreállítást követő újbóli forgalomba helyezés költ- ségeit,

– a vízi jármű üzemből való kiesésével járó elmaradt hasz- not, és egyéb közvetetten felmerülő költségeket,

– egyedileg beszerezhető alkatrészek szállítási költségeit,

– a javításhoz felhasznált alkatrészek, anyagok árában valamint a javítás, mentés és egyéb, a káreseményhez kapcsolódó szolgáltatások díjában foglalt áfá-t, ha azt a károsult visszaigényelni jogosult.

XI. Önrészesedés

Az önrészesedés az az összeg, amelyet a biztosított káresemé- nyenként maga visel és amelynek összegét a biztosító a fizeten- dő biztosítási szolgáltatás összegéből minden esetben jogosult levonni.

Az önrészesedés biztosítási eseményenként és vízi járművenként a különböző biztosítási eseményekre a kár időpontjában érvé- nyes biztosítási szerződés szerinti összegben kerül alkalmazásra

akkor is, ha a különböző biztosítási események egy időben, egy kárt okozó eseménnyel vagy folyamattal összefüggésben követ- keztek be.

Az önrész(ek) mértékét a biztosítási ajánlat/kötvény tartalmazza.

XII. A biztosítási szerződés létrejötte

1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre, és a XIII. (1) bekezdésében meghatározott kockázatviselési időpontban lép hatályba.

2. Ha a kötvény tartalma a szerződő (biztosított) ajánlatától el- tér és az eltérést a szerződő (biztosított) 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a kötvény tartalmának megfelelően jön létre. A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban köteles a szerződő (biz- tosított) figyelmét felhívni. Lényeges eltérésnek minősül kü- lönösen a kockázatviselés időpontja és helye, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biztosító szolgáltatási kötele- zettségének mértéke.

3. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilat- kozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visz- szamenően jön létre, és a XIII. (1) bekezdésében meghatá- rozott kockázatviselési időpontban lép hatályba. A biztosító a biztosítási kötvényt a szerződés e módon történő létrejötte esetén is köteles a szerződő (biztosított) részére kiszolgál- tatni.

4. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számí- tott 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerződés nem jön létre, és a bizto- sító az esetleg már előlegként befizetett díjat a szerződőnek (biztosítottnak) haladéktalanul visszafizeti.

5. Amennyiben a biztosítást a biztosítókról és a biztosítási te- vékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 46. §-ának (1) be- kezdése alapján a szerződő (biztosított) képviselőjének mi- nősülő biztosítási alkusz (bróker) közvetíti, akkor a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerződő (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biz- tosítónak átadta.

6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosí- tási szerződés eltér a biztosítási feltételektől, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a fel- tételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő (bizto- sított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, úgy a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat a szerződő fél általi kézhezvételé- től számított 15 napon belül – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

XIII.A kockázatviselés kezdete

1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási ajánlaton a szer- ződő által a kockázatviselés (hatálybalépés) kezdeteként

megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a biztosítási szerződés létrejön és

– a szerződő a biztosítás első díját a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetőleg a biztosító képviselő- jének vagy a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítá- si alkusznak elismervény ellenében átadja, vagy

– a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban ál- lapodtak meg, vagy

– a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő által történt aláírását követő nap 0. órája.

3. Amennyiben a biztosítás hatályának kezdete előtt a biztosí- tási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a bizto- sítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfele- lő része nem válik hatályossá.

XIV. A biztosítási díj megfizetése, biztosítási díj és/vagy önrész módosítása

1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződőt ter- heli.

2. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden ké- sőbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedé- kes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

3. A biztosítási időszakra fizetendő biztosítási díjat, a díjfizetés módját és ütemezését a biztosítási ajánlat tartalmazza.

4. A biztosítási díj és/vagy önrészesedés a szerződés ha- tálya alatt, a kockázati körülmények, így különösen a szerződés vagy a biztosító szerződés-állományának vo- natkozó kárhányadától függően, a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal változhat.

A díj és/vagy önrészesedés változásáról a biztosító a biztosítási évforduló előtt legalább 45 nappal, írásban értesíti a szerződőt.

Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt új bizto- sítási díjon és/vagy új önrészesedés mellett a szerző- dést nem kívánja fenntartani, jogosult azt a biztosítási időszak végére írásban felmondani.

Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biz- tosítási díjat és/vagy önrészesedést köteles megfizetni.

5. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatá- val a szerződő fél helyébe lép, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

6. A biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlat megté- telekor a biztosító részére fizetett összeget a felek előlegnek tekintik, amely a szerződés létrejöttekor az első biztosítási időszak díjába kerül beszámításra. Az ajánlat visszautasítá- sa esetén a biztosító a befizetett díjelőleget visszafizeti.

7. A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) köte- les közölni a biztosítási ajánlaton szereplő, a díjszámításhoz szükséges adatokat.

XV. A szerződő/biztosított közlési és változás- bejelentési kötelezettsége

1. A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a biz- tosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett; de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kérdéseket tett fel.

2. A szerződő (biztosított) köteles a bekövetkezéstől számított 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni min- den, az ajánlaton feltüntetett körülmény módosulását, de különösen:

a) a biztosított vagyontárgy értékének olyan mértékű válto- zását, ami a biztosítási szerződésben megjelölt biztosí- tási összeg módosítását indokolja.

b) ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatok- ra további biztosítást kötött;

c) a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével;

d) a biztosított vagyontárgyat érintő csődeljárás, felszámo- lási eljárás vagy végelszámolás megindítását;

i) a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló té- nyezők módosulását.

3. A közlésre, illetőleg változás-bejelentésre irányuló kö- telezettség megsértése esetében a biztosító kötelezett- sége nem áll fenn, kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett kö- rülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezé- sében.

4. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körül- mény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

5. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben, illetőleg a szerződés részét képező biztosítá- si feltételekben meghatározott lényeges körülmények válto- zását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a bizto- sítási feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

6. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogad- ja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszű- nik. Erre a következményre a szerződőt (biztosítottat) a mó- dosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

7. Ha a biztosító az 5–6. pontokban foglalt jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

XVI. Kármegelőzési kötelezettség

A biztosított köteles a károk megelőzése érdekében minden tőle elvárható intézkedést megtenni, a már felismert veszélyhelyzet-

ben a veszélyt elhárítani, valamint eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek.

Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továb- bá amennyiben a kár bekövetkezésének a lehetőségére a biztosí- tottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.

A biztosító jogosult a kármegelőzési intézkedések megvalósítá- sát és megtartását ellenőrizni.

A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl, a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határo- zatok, szabványok, a biztosított felügyeleti szervének utasításai, továbbá a biztosítási feltételekben rögzített előírások mindenkor irányadók.

XVII. Kárenyhítési kötelezettség

A biztosított köteles a kár bekövetkezésekor a gazdaságosság keretein belül minden szükséges intézkedést megtenni a kár eny- hítése érdekében.

Erre vonatkozóan – ha a körülmények lehetővé teszik – a biztosító utasításait be kell szereznie

Gazdaságosnak minősül a kárenyhítés, amennyiben a kár ösz- szege – a kár enyhítése nélkül – előreláthatóan meghaladná a kárenyhítés költségét.

XVIII. Kárbejelentés, kárrendezés

1. A szerződő (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövet- kezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezé- sétől számított 2 munkanapon belül a biztosítónak

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Generali TeleCenter (06-40) 200-250-es kék számán

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxx.xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx)

d) levélben a 7602 Pécs, Pf.: 888 címen bejelenteni.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid le- írását,

b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,

c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),

d) a kárrendezésben közreműködő – a szerződőt (biztosítottat) képviselő – személy vagy szervezet nevét.

Interneten, az online kárbejelentő kötelezően kitöltendő adat-tar- talmának a biztosító részére történő elektronikus megküldésével tehető kárbejelentés.

A tűz- és robbanás kárt hatósági előírás szerint a szerződő (biz- tosított) köteles a tűzoltóságnak is jelenteni.

Betöréses lopás és rablás esetén a szerződő (biztosított) köteles rendőrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzőkönyvben rögzíttetni.

Más vízi járművel történt összeütközés esetén azonnal jegyző- könyvet kell felvenni a baleset okairól és lefolyásáról, valamint az érintett vízi járművek szemmel látható sérüléseiről. A jegyzőköny- vet az érintett vízi járművek vezetőinek alá kell írniuk.

2. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bo- csátását is kérheti:

a) a biztosítási szerződés dokumentumait (pl. ajánlat, köt- vény),

b) a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumentumokat,

c) a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratokat, (a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más sze- mély nyilatkozatát a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolatát),

d) a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál történő be- jelentése tényét igazoló okiratot, továbbá a tűzoltóság által kiállított tűzeseti hatósági bizonyítványt

e) a betöréses lopás és rablás esetén a rendőrségnél tett feljelentésről készült jegyzőkönyv másolati példányát,

f) a büntető eljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíró- ság által hozott határozatot, feltéve, hogy az rendelke- zésre áll.

g) amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrsé- gi, közigazgatási, állategészségügyi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljá- rásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény (szol- gáltatási igény) benyújtásakor már rendelkezésre áll)

h) a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy vagy szervezet által kezelt és/vagy feldolgozott, a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülmény- nyel összefüggő adatokat tartalmazó iratokat (a jogo- sultnak a titoktartás alóli felmentéshez adott hozzájá- rulása és az adatbekéréshez szükséges felhatalmazása alapján),

i) a kártérítési (szolgáltatási) igényt alátámasztó dokumen- tumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéle- ményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződése- ket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény előter- jesztőjét terheli,

j) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a további károk megelőzéséhez és a kárenyhítéshez igény-bevett eszközök, erőforrások használatának költ- ségét igazoló, illetőleg arra alkalmas iratok.

3. A biztosító a kárbejelentés, a felvilágosítás és a rendelke- zésére bocsátott dokumentumok tartalmát ellenőrizheti, il- letőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

4. A biztosított illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolásá- ra bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

5. Amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási ese- mény bekövetkezésének bejelentésére, a felvilágosítás megadására, ezek biztosító általi ellenőrzésének lehe- tővé tételére, a biztosító szerződésben vállalt szolgálta- tási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges dokumen- tumok szolgáltatására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetle- nekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

6. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a szerződő (biztosított) a kár- felvételi eljárás megindulásáig, de legkésőbb a kárbejelen- téstől számított 5. napig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

7. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű vál- toztatás következtében a biztosító számára fizetési kö-

telezettségének elbírálása szempontjából lényeges kö- rülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

8. Ha a biztosító részéről a kárbejelentés kézhezvételétől szá- mított 5 napon belül nem történik meg a kár megszemlélése, a szerződő (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a meg- sérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyon-tárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést követően, további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni.

9. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségé- vel összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következménye- inek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi–adó köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve hely- reállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezett- séget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak, amelyen fel- tüntetik az általános forgalmi adó összegét vagy amelyből annak összege kiszámítható.

10. A biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges utol- só okirat kézhezvételét követő 15. napon esedékes. A bizto- sító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez nem kötheti.

11. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és ösz- szegének független szakértő által történő megállapítását. A független szakértő költségét a megbízó előlegezi, illetőleg viseli.

12. Ha az eltulajdonított vízi jármű a kárkifizetést megelőzően vagy követően megkerült, a szerződő/ biztosított köteles en- nek tényét a tudomására jutástól számított két munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni.

13. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését visszatart- hatja, ha kétség merül fel a károsultnak, illetőleg az általa megjelölt kedvezményezettnek a szolgáltatás összegére való jogosultságát illetően, a biztosító által megkívánt igazo- lás bemutatásáig.

14. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetőeszköz- ben (forintban) fizeti meg.

15. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére előleget folyósít- hat.

XIX. Mentesülés

1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ameny- nyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

a) a biztosított, illetőleg a szerződő fél;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hozzá tartozónak minősül: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és ne- velt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és neve- lőszülő, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli ro- kon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa);

c) a biztosítottnak vezető, vagy a biztosított vagyon- tárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja(i), illetőleg megbízottja(i);

d) a biztosított vállalkozás vezetője/vezetői, a biztosí- tott vagyontárgyak kezelésével együtt járó tevékeny- séget végző tagja(i) vagy szerve(i)

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

Súlyosan gondatlannak minősül különösen az a maga- tartás, ha

– a vízi járművet alkoholos állapotban (0 ezreléktől el- térő véralkohol-szint), vagy kábítószeres (ideértve a kábító hatású anyagokat) befolyásoltság állapotá- ban, illetőleg egyéb okból vezetésre alkalmatlan ál- lapotban vezették,

– az eltulajdonított vízi járműben benne maradt a vízi jármű kulcsa, pótkulcsa, vagy vagyonvédelmi beren- dezéseinek kulcsa, távirányítója.

2. Az 1. pontban foglaltakat a kármegelőzési és kárenyhí- tési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

3. Ha a szerződő vagy biztosított a kármegelőzésre és elhárításra vonatkozóan a valóságnak nem megfelelő vagy megtévesztő adatokat közölt, vagy ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsérté- sét vagy sorozatos elmulasztását tapasztalja, mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

XX. A biztosítási szerződés megszűnése

1. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel, írás- ban felmondhatják.

2. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfel- jebb 3 évre kizárhatják.

3. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.

4. A határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződés a tar- tam lejáratakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerződés megszűnését követő időszakra befize- tett díjat a biztosító visszafizeti.

5. A biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátra- lékos díjat nem fizették meg, és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

6. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igény- bevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbít- hatja, ha a biztosítási díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerző- dőt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja. A bírósági út igénybevétele esetén a biztosítási időszak végéig számított, a szerződő által meg nem fizetett biztosítási díj egy összeg- ben esedékessé válik.

7. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére. A biztosí- tási díj nem-fizetése miatt megszűnt szerződés törlésének tényéről a biztosító a szerződőt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.

8. Ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a biztosítási szerződés, illetőleg annak megfelelő része – a biztosító erre vonatkozó külön írásbeli értesítése nélkül – a hónap utolsó napjával megszűnik.

9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.

10. A biztosítási szerződés megszűnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak meg-fizetését követelheti, amelyben a kockázatviselése vé- get ért.

XXI. Törvényi engedményi jog

1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal kö- zös háztartásban élő hozzátartozó.

2. Ha az ellopott vagy elrabolt biztosított vagyontárgyak a kárkifizetés után megkerülnek, úgy a biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a részére kifi- zetett biztosítási szolgáltatást a biztosítónak visszafizetni. A biztosított vagyontárgy megkerülésének tényéről az arról tu- domást szerző fél haladéktalanul köteles tértivevényes levél útján értesíteni a a másik felet. Amennyiben a biztosított a részére kiküldött levél átvételétől számított 30 napon belül nyilatkozatot nem tesz vagy a tértivevényes levél kézbesí- tése sikertelen, úgy a megkerült tárgy (tárgyak) feletti ren- delkezési jog a biztosítót, mint törvényi engedményest illeti meg.

XXII. Elévülés

A szerződés elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 324.§

(1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől.

A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességtől számított egy év alatt évülnek el.

XXIII. Egyéb rendelkezések

1. A szerződő felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott levélben kötelesek megtenni.

2. A szerződő (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az biztosító valamely szervezeti egységé- nek jut tudomására.

2. A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Pol- gári Törvénykönyv, továbbá a hatályos jogszabályok rendel- kezései az irányadók.

Záradékok

A biztosítási fedezet külön megállapodás és pótdíj ellenében ter- jeszthető ki az alábbi kockázatokra.

H01. sz. záradék – Betöréses lopás, rablás és vandalizmus okozta károk

A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyak betöré- ses lopás, rablás és vandalizmus során bekövetkezett káraira a feltételben foglaltak szerint.

H03. sz. záradék – Európai hatály

A biztosítási fedezet kiterjed az európai szárazföld hajózható ter- mészetes és mesterséges felszíni vizeire, valamint a Földközi ten- ger európai országokhoz tartozó felségvizeire.

H04. sz. záradék – Bérbeadás

A biztosítási fedezet kiterjed a vízi jármű harmadik személy részé- re történő bérbeadása esetén a bérbeadás időszakára is.

H05. sz. záradék – Versenyzés hazai vizekre

A biztosítási fedezet kiterjed a biztosítás tárgyát képező vitor- lások Magyarország területén megrendezett versenyek tartama alatt, valamint az ezekre történő felkészülések (edzések) során bekövetkező, biztosítási eseményekből eredő káraira.

H06. sz. záradék – Versenyzés európai hatállyal

A biztosítási fedezet a H03 sz. záradék szerinti hatállyal kiterjed a biztosítás tárgyát képező vitorlások versenyek tartama alatt, va- lamint az ezekre történő felkészülések (edzések) során bekövet- kező, biztosítási eseményekből eredő káraira.