irányítórendszerek arculati frissítése”
Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kezdeményezett
„NKE Campus
irányítórendszerek arculati frissítése”
tárgyú nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben
Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pont, hirdetménnyel induló
Közbeszerzési dokumentáció 2021. április
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 0. | x00 0 000 0000
POSTACÍM 1441 Budapest, Pf. 60. | xxx@xxx-xxx.xx, xxx-xxx.xx
TARTALOM
2 Útmutató az ajánlattevőkrészére 5
2.1.1 Jelen közbeszerzési eljárás meghatározása 5
2.1.3 Ajánlattételi költségek 5
2.1.4 A közbeszerzési eljárás és az ajánlat nyelve 5
2.1.6 A Közbeszerzési dokumentáció 6
2.2.4 Kapacitást nyújtó szervezet vagy személy 8
2.2.5 Egyéb, az ajánlattételre vonatkozó szabályok 9
2.2.6 Minősített Ajánlattevő(k) 9
2.3 A felek kötöttsége nyilatkozataikhoz 10
2.3.2 Az Ajánlati felhívás és a Közbeszerzési dokumentáció módosítása 10
2.3.3 A kiegészítő tájékoztatás 11
2.4 Az ajánlatok elkészítése és benyújtása 11
2.6.1 Ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 81. § (5) bekezdéseit 13
2.6.2 Az ajánlatok értékelése (Kbt. 81. § (5)) 13
2.6.3 Az értékelés szempontjai 13
2.6.4 Az ajánlat érvényessége, ajánlattevő kizárása 14
2.6.5 Kizáró okok, alkalmassági követelmények előzetes igazolása 14
2.6.6 Az ajánlatok ellenőrzése 15
2.6.7 Kizáró okok, alkalmassági követelmények igazolása 15
2.7 Alkalmassági feltételek igazolása 15
2.7.1 Gazdasági és pénzügyi alkalmasság (Kbt. 19. § (1) bekezdés c) pont) igazolása 15
2.7.2 Műszaki illetve szakmai alkalmasság igazolása 16
2.7.3 Érvényesség vizsgálata 16
2.7.4 Hiánypótlás és felvilágosítás adásának lehetősége 16
2.7.5 Számszaki hiba kezelése 17
2.7.6 Aránytalanul alacsony ár és egyéb vállalások 17
2.8 A közbeszerzési eljárás eredménye 18
2.8.1 Az eljárás eredménytelensége 18
2.8.3 Tájékoztatás az ajánlatkérő döntéséről 19
3 Tájékoztató a kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozatokról és igazolásokról 19
4 Az ajánlat felépítése, tartalma 23
4.1 A környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményekről szóló tájékoztatás a Kbt. 73. § (5) bekezdés szerint 24
5 Nyilatkozatminták és egyéb benyújtandó dokumentumok ajánlattevők részére 26
6 Közbeszerzési Műszaki leírás 31
1 Bevezetés
TiszteltAjánlattevő!
Ön a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, mint Ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Harmadik Részben foglalt- figyelembe véve a Kbt. 19. §
(4) bekezdést – a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pont szerinti nyílt eljárás Közbeszerzési dokumentációját olvassa a „Campus irányítórendszerek arculati frissítése” tárgyban.
A Kbt. 40.§-ára tekintettel a közbeszerzési eljárás a közbeszerzésekért felelős miniszter által üzemeltetett egységes, Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (a továbbiakban: EKR) igénybevételével kerül lebonyolításra a Kbt. valamint az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet rendelkezéseinek alkalmazásával.
Jelen Közbeszerzési dokumentáció közreadásával célunk, hogy segítséget nyújtsunk a Kbt. előírásainak, valamint a felhívásban és a Közbeszerzési dokumentációban meghatározott követelményeknek eleget tevő ajánlat elkészítéséhez, és az ajánlat Ajánlatkérő elvárásainknak megfelelő, minden egyes követelményt teljesítő összeállításához.
Kérjük, hogy ajánlata összeállítását megelőzően figyelmesen tanulmányozza át a jelen dokumentációban leírtakat.
A Kbt. 2. §-ban foglaltak szerint a közbeszerzési eljárásban Ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig köteles tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát, az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára, továbbá az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. A joggal való visszaélés tilos.
Felhívjuk figyelmét, hogy jelen Közbeszerzési dokumentációt harmadik (illetéktelen) személynek nem teheti hozzáférhetővé és azt másra nem ruházhatja át.
Kapcsolattartás: A jelen közbeszerzési eljárás során ajánlatkérő az általa megküldeni kívánt dokumentumokat az EKR rendszeren keresztül juttatja el ajánlattevőkhöz, akik szintén az EKR rendszert használják a kommunikációra, valamint az általuk készített dokumentumok megküldésére.
Kérjük, hogy ajánlatukat a Kbt. és a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet előírásai, valamint az eljárást megindító felhívásban és jelen Közbeszerzési dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelmények (Kbt. 66. § (1) bekezdés) szerint készítsék el és nyújtsák be. Bizonytalanság esetén éljenek a kiegészítő tájékoztatás kérésének lehetőségével. Az Ajánlati felhívásban, a Közbeszerzési dokumentációban, valamint a jogszabályokban foglalt feltételek bármelyikének nem megfelelő ajánlat a Kbt. 73. §-a alapján érvénytelennek minősülhet.
Amennyiben jelen dokumentációban és az eljárást megindító felhívásban foglaltak egymásnak ellentmondanak, az eljárást megindító felhívásban foglaltak az irányadóak.
Ezúton szeretnénk megköszönni, hogy érdeklődésével megtisztelte a jelen közbeszerzési eljárást.
2 Útmutató az ajánlattevők részére
2.1 Általános előírások
2.1.1 Jelen közbeszerzési eljárás meghatározása
Jelen közbeszerzési eljárás eljárást ajánlatkérő a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pont szerint folytatja le az EKR rendszerben az Ajánlati felhívás Közbeszerzési Értesítőben történő megjelentetésével.
A kizáró okokkal kapcsolatos információkat az Ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció részletesen is tartalmazza.
A Kbt. 25. § értelmében a közbeszerzési eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevont személlyel vagy szervezettel szemben a Kbt. kizáró feltételeket határoz meg (összeférhetetlenség). Az eljárásba bevont személyek illetve szervezetek vonatkozásában az összeférhetetlenséget az ajánlatkérő az eljárás előkészítése, és lefolytatása során folyamatosan vizsgálja.
Az ajánlattevő az eljárásból e § alapján csak akkor zárható ki, ha közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható. A kizárást megelőzően az ajánlatkérő - hiánypótlás vagy felvilágosítás kérés útján - köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítsa, hogy adott esetben a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvétele az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát nem sérti, vagy az összeférhetetlenségi helyzetet más módon elhárítsa.
Az ajánlat kidolgozásával és benyújtásával kapcsolatban felmerülő valamennyi költség az ajánlattevőt terheli. Az ajánlatkérő nem tartozik megtéríteni az ajánlattevőnek adott esetben a helyszín megtekintésével és vizsgálatával, az ajánlat elkészítésével bármely összefüggésben felmerült kiadásait.
2.1.4 A közbeszerzési eljárás és az ajánlat nyelve
A jelen közbeszerzési eljárás hivatalos nyelve a magyar. Az Ajánlati felhívás és a Közbeszerzési dokumentáció valamint annak mellékletei magyar nyelven készültek és kerültek az ajánlattevők részére biztosításra. Az ajánlattevő által kidolgozott ajánlat, az ajánlattevő és az ajánlatkérő között folytatott mindennemű levelezés, valamint az ajánlattal kapcsolatos dokumentumok nyelve a magyar nyelv. Az ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi fordítását is köteles elfogadni. (Kbt. 47. § (2) bekezdés). Ebben a körben ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét a Kbt. 41/A. § (3) bekezdésére:
Kbt. 41/A. § (3) bekezdés
„Amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat vagy részvételi jelentkezés részeként megtenni. Ha az adott nyilatkozatra az EKR-ben elektronikus űrlap áll rendelkezésre, azt akkor is ki kell tölteni, ha az ajánlatkérő az adott nyilatkozat más nyelven történő benyújtását is lehetővé teszi az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben, és az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező eltérő nyelvű nyilatkozatot csatol a rendszerben. Ebben az
esetben, ha az elektronikus űrlap magyar nyelven kerül kitöltésre, azt a csatolt nyilatkozat fordításának kell tekinteni”.
Az ajánlat során minden adatot, illetve az ellenszolgáltatás összegét, azaz az árakat forintban (HUF) kell megadni, illetve értelmezni.
Amennyiben valamely devizát a Magyar Nemzeti Bank nem jegyez, az adott devizára az ajánlattevő saját központi bankja által érvényes árfolyamot kell alkalmazni.
Adott esetben az árfolyamszámítás az adott év utolsó banki napján érvényes árfolyam. Az ajánlatban szereplő, nem magyar forintban megadott összegek tekintetében az átszámítást tartalmazó iratot közvetlenül a kérdéses dokumentum mögé kérjük csatolni. Az átszámítást ajánlattevőnek kell megtennie.
2.1.6 A Közbeszerzési dokumentáció A dokumentáció rendelkezésre bocsátása
A dokumentációt ajánlatkérő közvetlenül elérhetővé teszi ajánlattevőknek az EKR rendszeren
keresztül.
A dokumentáció bizalmas jellege
Az ajánlattevő köteles a dokumentációban foglalt információkat bizalmasan kezelni és harmadik fél részére csak annyit adhat át ezekből, amennyire a harmadik félnek a közbeszerzés tárgyának egy részére adandó árajánlat elkészítéséhez feltétlenül szüksége van (eltekintve természetesen a közös ajánlattevőktől).
Az ajánlattevő felelős azért, hogy ellenőrizze a teljes dokumentáció átvételét. Az ajánlatkérő semmilyen kifogást sem fogad el, amelynek indoka az, hogy az ajánlattevő elmulasztotta a dokumentáció valamely részének átvételét.
Az ajánlattevő gazdasági szereplő az ajánlatban, (részvételi jelentkezésben), hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §]1az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna.
Figyelem!
A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indoklást köteles csatolni, hogy annak nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Ez nem megfelelő, amennyiben az indoklás általánosságokat tartalmaz.
1Ptk. 2:47. § [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)]
(1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.
(2) Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez
a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy
b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján jutott hozzá.
(3) Az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg.
A gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen a Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat.
Amennyiben nem az előírás szerinti az indoklás, Ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni a gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására.
f) az ajánlattevő
fa)valamely adatot a 44. § (2)–(3) bekezdésébe ütköző módon minősít üzleti titoknak és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja; vagy
fb) a 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő. a Kbt. 73. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltaknak megfelelően az ajánlat érvénytelen!
A gazdasági szereplőnek az üzleti titok elkülönített elhelyezésére az EKR-ben az erre szolgáló funkció alkalmazásával lehetséges.
2.2 Az eljárás szereplői
Az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be.
Ajánlattevőnek az eljárás első részében el kell döntenie, hogy milyen konstrukcióban nyújtja be ajánlatát. A szükséges nyilatkozatok csatolásával meg kell határoznia, hogy önállóan tesz-e ajánlatot, vagy konzorciumban indul (közös ajánlattétel), mivel bármely gazdasági szereplő jogosult közösen ajánlatot tenni egyéb gazdasági szereplővel is.
Ezt követően ajánlattevőnek el kell döntenie, kíván-e igénybe venni kapacitást nyújtó szervezetet, valamint a szerződés teljesítése során igénybe kíván-e venni az abban az időpontban már ismert alvállalkozót (lsd. 2.2.3 pont).
Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot (részvételi jelentkezést), melyek kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők (vagy részvételre jelentkezők) nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni. Az ajánlatban (vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben) csatolni kell a meghatalmazást tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők (vagy részvételre jelentkezők) képviseletére jogosult gazdasági szereplő az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők (vagy részvételre jelentkezők) képviseletében eljárhat.
A közös ajánlatot (vagy részvételi jelentkezést) benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi (vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után) valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével.
Ajánlatkérő nem követeli meg gazdálkodó szervezet létrehozását (projekttársaság).
Az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve
a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,
b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját,
c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót.
A Kbt. 66. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően ajánlatkérő előírja, hogy ajánlattevőnek meg kell jelölnie ajánlatában:
a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót vesz igénybe,
b) az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozókat.
Fenti megjelölés és igénybevétel nem érinti az ajánlattevő teljesítésért való felelősségét. Ajánlatkérő nem korlátozhatja ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására (Kbt. 138. § (3) bekezdés) A nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd – a később bevont alvállalkozók tekintetében – a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni (a megnevezésen túl az elérhetőség, valamint a képviseletre jogosult megjelölésével), amely részt vesz a szerződés teljesítésében. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőt tájékoztatni az alvállalkozók bejelentésben közölt adatainak változásáról. A szerződés teljesítés ideje alatt megnevezett alvállalkozóról Ajánlatkérő a szerződésbe foglaltan nyilatkozik arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt álló alvállalkozót. Az ajánlatkérő részére e kötelezettség végrehajtásáról külön nyilatkozatot vagy más igazolást nem kell benyújtani. (Kbt. 138. § (3) bekezdés)
2.2.4 Kapacitást nyújtó szervezet vagy személy
Kbt. 65. § (7) bekezdés:
Az előírt alkalmassági követelmények teljesítéséhez ajánlattevők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik.
A legfontosabb előírások az igénybevétellel kapcsolatban
a) Az alábbi c) pontban foglalt esetet kivéve csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.
b) A Kbt. 65. § (7) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásnak a referenciákra vonatkozó követelmény teljesítését igazoló más szervezet tekintetében azt kell alátámasztania, hogy ez a szervezet ténylegesen részt vesz a szerződés teljesítésében, az ajánlatkérő a szerződés teljesítése során ellenőrzi, hogy a teljesítésbe történő bevonás mértéke e bekezdésekben foglaltaknak megfelel.
Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy
részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan – szerződésben, előszerződésben vagy más formában vállalt – kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.
A (7) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásnak a referenciákra vonatkozó követelmény teljesítését igazoló más szervezet tekintetében azt kell alátámasztania, hogy ez a szervezet ténylegesen részt vesz a szerződés teljesítésében, az ajánlatkérő a szerződés teljesítése során ellenőrzi, hogy a teljesítésbe történő bevonás mértéke e bekezdésekben foglaltaknak megfelel.
c) Az a szervezet, amelynek adatait az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához felhasználja, a Ptk. 6:419. §2-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért. (Kbt. 65. § (8) bekezdés)
Az alkalmasság igazolásához igénybe vett szervezetekkel szemben a Kbt. 65. § az alábbi előírásokat tartalmazza:
Kbt. 65. § (12)
Az alkalmasság igazolásához igénybe vett más szervezet részéről a (7) bekezdés szerint csatolandó, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak – a (8) bekezdés szerinti szervezet esetében az ajánlatnak, vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésnek – tartalmaznia kell az ajánlattevő (vagy részvételre jelentkező) részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.
2.2.5 Egyéb, az ajánlattételre vonatkozó szabályok
Kbt. 36. § (1) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében:
a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, (illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen),
b) más ajánlattevő, (illetve részvételre jelentkező) alvállalkozójaként nem vehet részt,
c) más ajánlattevő, (illetve részvételre jelentkező) szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [Kbt. 65. § (7) bekezdés].
2.2.6 Minősített Ajánlattevő(k)
A Minősített ajánlattevőknek a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet X. fejezetében foglaltak figyelembevételével kell a kizáró okoknak való megfelelést igazolniuk. Ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóság honlapján vezetett minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét a hivatkozott Korm. rendelet 29. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közhiteles nyilvántartásként kezeli. A gazdasági vagy szakmai kamara által létrehozott minősített ajánlattevői jegyzéket a Közbeszerzési Hatóság nyilván tartja. A kamarai jegyzék csak a kamara tagjainak tevékenységi körében alkalmazandó alkalmassági feltételek igazolására terjedhet ki.
2Ptk. 6:419. § [A sortartás kifogása]
A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja.
2.3 A felek kötöttsége nyilatkozataikhoz
Kbt. 70. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, ha az ajánlatkérő az elbírálást nem tudja olyan időtartam alatt elvégezni, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön, felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított hatvan napot. Ha az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Ha valamelyik ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.
Ha az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát az ajánlati kötöttség Kbt. 70. § (2) bekezdés szerint meghatározható legfeljebb kilencven, illetve százhúsz napos időtartama alatt sem tudja elvégezni, az 54. § (7) bekezdésben foglaltakra figyelemmel kérheti fel az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására. Ha az ajánlattevők eljárást lezáró döntésről való értesítését megelőzően az ajánlati kötöttség a száznyolcvan napot meghaladná, az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntést a 75. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel hozhatja meg. 3
2.3.2 Az Ajánlati felhívás és a Közbeszerzési dokumentáció módosítása
Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan – szerződésben, előszerződésben vagy más formában vállalt – kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.
A (7) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásnak a referenciákra vonatkozó követelmény teljesítését igazoló más szervezet tekintetében azt kell alátámasztania, hogy ez a szervezet ténylegesen részt vesz a szerződés teljesítésében, az ajánlatkérő a szerződés teljesítése során ellenőrzi, hogy a teljesítésbe történő bevonás mértéke e bekezdésekben foglaltaknak megfelel.
Az ajánlattételi vagy részvételi határidő meghosszabbítására az 52. § (5) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy nem köteles az ajánlatkérő a határidőt meghosszabbítani, ha a közbeszerzési dokumentumok módosítása nem jelentős és a módosítás megküldése az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb harmadik, ha a módosításról hirdetményt kell feladni, annak feladása az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb ötödik napra esik.
3 75. § (1) c) pont Eredménytelen az eljárás, ha:
az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejárt az ajánlati kötöttség és egyetlen ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát, vagy a 70. § (2a) bekezdés szerinti száznyolcvan napos ajánlati kötöttség lejártát követően az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevő nem tartja fenn ajánlatát.
Ha az ajánlatkérő olyan felhívás tartalmát (ideértve a határidők hosszabbítását is) kívánja módosítani, amelyet hirdetményben közzétettek, hirdetmény közzétételével módosíthatja a felhívásban meghatározott feltételeket. A hirdetményben utalni kell arra, ha az egyéb közbeszerzési dokumentumok is módosultak.
A felhívást módosító hirdetményt az ajánlattételi határidő lejártáig fel kell adni, és a módosítási szándékról, valamint a módosító hirdetmény feladásáról az eredeti ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt egyidejűleg tájékoztatni kell azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték, így különösen akik a közbeszerzési dokumentumokat elektronikusan elérték vagy kiegészítő tájékoztatást kértek. A módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet.
Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumok módosításait az eredeti dokumentumokkal megegyező helyen közvetlenül elektronikusan elérhetővé teszi.
Az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlattételi, (illetve részvételi határidő) lejártáig új ajánlat, (illetve részvételi jelentkezés) benyújtásával módosíthatja az ajánlatát, illetve részvételi jelentkezését. Ebben az esetben az elsőként benyújtott ajánlatot (vagy részvételi jelentkezést) az új ajánlat (vagy részvételi jelentkezés) megtétele előtt vissza kell vonnia.
2.3.3 A kiegészítő tájékoztatás
Az Ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban foglaltakkal bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - a megfelelő ajánlattétel érdekében a közbeszerzési dokumentumokkal foglaltakkal kapcsolatban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől kizárólag az EKR rendszeren keresztül írásban.
Ajánlatkérő a kiegészítő (értelmező) tájékoztatást - a feltett kérdések szövegével, de a kérdést feltevő gazdasági szereplő megnevezése nélkül - a kérdést feltevőnek és valamennyi – a dokumentációt már átvett - gazdasági szereplőnek megküldi az EKR rendszeren keresztül. Az ajánlattevő köteles az ajánlatot a kiegészítő (értelmező) tájékoztatás figyelembevételével elkészíteni és benyújtani.
A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi (vagy részvételi határidő) lejárta előtt ésszerű időben köteles az ajánlatkérő megadni. Ajánlatkérő ésszerű időnek legkésőbb az ajánlat benyújtása előtti harmadik napot tekinti. Az ajánlatkérő, ha úgy ítéli meg, hogy a kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez (illetve részvételre jelentkezéshez) szükséges, azonban az ésszerű időben történő válaszadáshoz és a válasz figyelembevételéhez nem áll megfelelő idő rendelkezésre, az 52. § (3) bekezdésében foglalt módon élhet az ajánlattételi vagy részvételi határidő meghosszabbításának lehetőségével.
Ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön megbeszélést, telefonos egyeztetést – a Kbt. 2. § -ban foglaltakra tekintettel, a verseny tisztasága, átláthatósága, nyilvánossága biztosítása érdekében – nem tart.
2.4 Az ajánlatok elkészítése és benyújtása
Formai követelmények
Az ajánlattevőnek azajánlatát az EKR rendszeren keresztül köteles benyújtani.
Az ajánlatnak Felolvasólapot kell tartalmaznia,
Az ajánlattevő kizárólagos felelőssége, hogy ajánlata határidőben benyújtásra kerüljön.
Az ajánlatok aláírása
Kbt. 41/A. § (4)-(5) bekezdés
Az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy – az ajánlatot (vagy részvételi jelentkezést) a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében – a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.
Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő teszi meg.
Ajánlatkérő által kért egyéb – a Közbeszerzési dokumentumokban szereplő - nyilatkozatokat cégszerűen alá kell írnia az ajánlattevőnek. Az ajánlat, mint jognyilatkozat abban az esetben fogadható el joghatályosnak, ha az az adott gazdálkodó szervezetnél erre jogosult(ak)tól, vagy olyan személy(ek)től ered, aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos felhatalmazást kaptak.
Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyen – az ajánlat beadása előtt – módosítást hajtottak végre, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni. Az aláírási jogosultság ellenőrzése érdekében csatolni kell az ajánlattevő, illetve egyéb gazdasági szereplőnek a cég nevében a cégjegyzésre jogosultnak az aláírási címpéldányát illetve aláírás- mintáját. A hiteles cégaláírási nyilatkozat (a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány), illetve az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-minta tartalmazza az ügyvezető jogosultságát, amennyiben az ajánlatban valamely nyilatkozat benyújtására kötelezettek.
Amennyiben nem cégjegyzésre jogosult személy(ek), hanem az általa(uk) kifejezetten e célra megbízott személy ír alá az ajánlattevő nevében és képviseletében az ajánlat megtétele során, úgy az ő képviselői minőségét – az őt megbízó cégjegyzésre jogosult vezető aláírási címpéldányán (aláírás mintáján) túl – közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt megbízással köteles igazolni.
Elkésett ajánlatok
Az ajánlatkérő által kikötött, az Ajánlati felhívásban rögzített határidő lejárta után beérkező bármely ajánlatot ajánlatkérő, a Kbt. 73.§ (1) bekezdés a) pontja alapján érvénytelennek minősíti.
2.5 Ajánlatok bontása
Kbt. 68. §
(1) Az ajánlatokat (vagy részvételi jelentkezéseket) tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát követően, - amennyiben jogszabály azt előírja-jogszabályban meghatározott időtartam elteltével kell megkezdeni.
…………
(1b) Az elektronikusan benyújtott ajánlatok vagy részvételi jelentkezések felbontását az EKR végzi akként, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak.
(1c) Az elektronikusan benyújtott ajánlat vagy részvételi jelentkezés esetében a (4)-(5) bekezdés szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan - azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szerepelnek - az ajánlattevők (vagy részvételre jelentkezők) részére elérhetővé teszi.
………..
(4) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek. Az ajánlatok bontásakor ismertethető a rendelkezésére álló fedezet összege is.
(5) …….
(6) Az ajánlatok (és részvételi jelentkezések) felbontásáról és a (4)-(5) bekezdés szerinti adatok ismertetéséről az ajánlatkérő jegyzőkönyvet készít, amelyet a bontástól számított öt napon belül megküld az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek. A határidő után beérkezett ajánlat (vagy részvételi jelentkezés) benyújtásáról szintén jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt az összes - beleértve az elkésett - ajánlattevőnek, (illetve részvételre jelentkezőnek) megküldeni.
A 424/2017.(XII.19.) Korm. rendelet 15. §
(1) Az ajánlattételi (és részvételi határidő) munkanapokon reggel nyolc és délután tizenhat óra közötti időszakra eső időpontban határozható meg.
(2) Az ajánlatokat (vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok) felbontását az EKR az ajánlattételi (illetve részvételi) határidő lejártát követően, kettő órával később kezdi meg.
(3) Az ajánlatnak (vagy részvételi jelentkezésnek) az ajánlattételi, (illetve a részvételi) határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie. A beérkezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld.
2.6 Az ajánlatok bírálata
2.6.1 Ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 81. § (5) bekezdéseit
81. §
(5) Az ajánlatkérő nyílt eljárásban a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezhet úgy is, hogy az ajánlatok bírálatát – az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján
– az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot. A 69. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a bírálat során ilyenkor is biztosítani kell, hogy az összegezésben megnevezett nyertes – és ha az összegezésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett – ajánlattevő ajánlatának érvényességét az eljárást lezáró döntést megelőzően az ajánlatkérő az ajánlattevő nyilatkozatát alátámasztó igazolások vizsgálatára is kiterjedően teljeskörűen elbírálja.
2.6.2 Az ajánlatok értékelése (Kbt. 81. § (5))
Ebben a szakaszban Ajánlatkérő az értékelési szempontokban foglaltaknak megfelelően értékeli az ajánlatokat, sorba rendezi őket, majd a legkedvezőbb ajánlatot tekintve elvégzi a Kbt. 71. §-ban előírt hiánypótlási cselekményeket. Amennyiben a hiánypótlás nem vezet eredményre, az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítja és a sorrendben következő ajánlatot vizsgálja.
2.6.3 Az értékelés szempontjai
Ajánlatkérő a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztásához a Kbt. 76. § (2) bekezdés
a) pontjában foglaltakat, mint a legalacsonyabb árat megjelenítő szempontot alkalmazza.
Részszempont | Megnevezés | Súlyszám |
1. | Egyösszegű nettó ajánlati ár (HUF) | 1 |
Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 0-10 pont
A módszer (módszerek) rövid ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadja a fenti ponthatárok közötti pontszámot:
Az értékelés módszere az 1. részszempont (egyösszegű nettó ajánlati ár) esetében a Közbeszerzési Hatóság útmutatója a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról (KÉ 2020. évi 60. szám; 2020. március 25.) 1. melléklet A.1.aa) szerinti fordított arányosítás.
P = (Alegjobb / Avizsgált) x (Pmax – Pmin) + Pmin
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa, azaz 10
Pmin: a pontskála alsó határa, azaz 0
Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme
Az ajánlatkérő nem köteles az aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások vizsgálatára (Kbt. 114. § (6a) bekezdés). Az ajánlatkérő a 73. § (2) bekezdését nem köteles alkalmazni, annak alapján azonban csak akkor nyilváníthat egy ajánlatot érvénytelennek, ha a 72. §-ban foglaltaknak megfelelően járt el.
2.6.4 Az ajánlat érvényessége, ajánlattevő kizárása
Ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a benyújtott legkedvezőbb ajánlatok megfelelnek-e Közbeszerzési dokumentumokban illetve a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Mivel alkalmazza a 81.
§ (5) bekezdésében foglaltakat, csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot. A 69. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a bírálat során ilyenkor is biztosítani kell, hogy az összegezésben megnevezett nyertes – és ha az összegezésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett – ajánlattevő ajánlatának érvényességét az eljárást lezáró döntést megelőzően az ajánlatkérő az ajánlattevő nyilatkozatát alátámasztó igazolások vizsgálatára is kiterjedően teljeskörűen elbírálja.
- Az esetleg szükséges hiánypótlás valamint indokláskérést követően (lsd. 2.6.7. pont)
- hívja fel a kiválasztott, érvényes ajánlatot tevő ajánlattevőt / ajánlattevőket a 69. § (4) bekezdés alapján a kizáró okok és alkalmassági feltételek igazolására.(2.6.8. pont).
2.6.5 Kizáró okok, alkalmassági követelmények előzetes igazolása
Ajánlatkérő az előzetes ellenőrzés folyamán ajánlattevőnek a kizáró okokkal valamint az alkalmassági feltételekkel kapcsolatban ajánlattevő nyilatkozatát köteles elfogadni.
2.6.6 Az ajánlatok ellenőrzése
Ajánlatkérő a felhívott ajánlattevők ajánlatát köteles minden tekintetben ellenőrizni, szükség szerint a 71. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő ellenőrzi a nyilatkozatban feltüntetett, a Kbt. 69. § (11) bekezdés szerint elérhető adatbázisok adatait is.
Azon igazolások nem kérhetők ajánlattevőktől, melyek az Európai Unió bármely tagállamában működő olyan ingyenes adatbázisok, melyekbe belépve ajánlatkérő ellenőrizheti a gazdasági szereplővel kapcsolatos, az ajánlati felhívásban előírt szereplő tény, adat, információ, nyilatkozat valódiságát. (e-Certis rendszer).
a) A magyarországi nyilvántartások közül a hatósági nyilvántartások illetve a külön jogszabályban nevesített nyilvántartások alkalmasak erre a célra.
b) Nem magyar anyanyelvű nyilvántartás esetén ajánlatkérő kéri a releváns igazolás vagy információ magyar nyelvű fordításának bemutatását.
2.6.7 Kizáró okok, alkalmassági követelmények igazolása
Az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt (illetve döntése szerint az értékelési szempont szerint egymást követő több ajánlattevőt) megfelelő határidő kitűzésével felhívja a kizáró okok valamint az alkalmassági követelmények tekintetében az eljárást megindító felhívásban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani.
Ajánlatkérő csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertesként, aki az alkalmassági követelmények és a kizáró okok tekintetében a Kbt.–ben és a külön jogszabályban foglaltak szerinti igazolási kötelezettségének eleget tett.
Kbt. 69. § (11) és (11a) bekezdés
(11) Nem kérhető igazolás benyújtása, ha az ajánlatkérő az Európai Unió bármely tagállamában működő, – az adott tagállam által az e-Certis rendszerben igazolásra alkalmas adatbázisként feltüntetett – ingyenes elektronikus adatbázisba belépve közvetlenül hozzájuthat az igazoláshoz vagy egyéb releváns információhoz. Nem magyar nyelvű nyilvántartás esetén az ajánlatkérő kérheti a releváns igazolás vagy információ magyar nyelvű fordításának benyújtását. A magyarországi nyilvántartások közül a hatósági nyilvántartások, valamint a külön jogszabályban nevesített nyilvántartások tekintendőek az igazolás benyújtásának kiváltására alkalmas nyilvántartásnak. A magyarországi ilyen nyilvántartások listájának az e-Certis rendszerben való közzétételéről a Közbeszerzési Hatóság gondoskodik.
(11a) Nem kérhető a gazdasági szereplőtől olyan igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon ajánlatkérő részére a gazdasági szereplő korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban az EKR-ben elektronikus úton már benyújtott. Ebben az esetben az ajánlatkérő (4) vagy (6)–(8) bekezdés szerinti felhívására a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során. Az ajánlatkérő attól függetlenül vizsgálja meg, hogy a korábban benyújtott igazolás megfelel-e az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó igazolásra irányadó tartalmi követelményeknek, hogy a korábbi igazolás adott esetben megjelöli, hogy azt mely közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki.
2.7 Alkalmassági feltételek igazolása
2.7.1 Gazdasági és pénzügyi alkalmasság (Kbt. 19. § (1) bekezdés c) pont) igazolása
2.7.1.1 P.1./igazolása Ajánlattevő nyilatkozatával történik. Ajánlatkérő ellenőrizni fogja a nyilvánosan elérhető eredménykimutatás alapján.
2.7.2 Műszaki illetve szakmai alkalmasság igazolása
2.7.2.1 M.1./ igazolása a 321/2015.(X.30.) Korm. rendelet 23. §-ban foglaltak szerint a lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő, (a részvételre jelentkező), illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatával, vagy a szerződést kötő másik fél által adott igazolással lehet igazolni.
Ajánlatkérő a teljesítés igazolásaként köteles elfogadni annak igazolását is, ha a referencia követelményben foglalt eredmény vagy tevékenység a szerződés részteljesítéseként valósult meg.
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet az idézett Korm. rendelet 24. § (1) bekezdésére.
Az ajánlat érvénytelen a Kbt. 73. § (1) bekezdése alapján, ha
a) azt az ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
b) az ajánlattevőt az eljárásból kizárták;
c) ha az ajánlattevő alvállalkozója a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja, vagy az adott eljárásban felmerült magatartása alapján j) pontja szerinti kizáró ok miatt kizárásra került;
d) az ajánlattevő nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést;
e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit;
f) az ajánlattevő
fa) valamely adatot a Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdésébe ütköző módon minősít üzleti titoknak és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja; vagy
fb) a kbt.44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz [72. §].
Kbt. 74. § (1) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót, aki
a) a kizáró okok [62. §, és ha az ajánlatkérő előírta 63. §] hatálya alá tartozik;
b) részéről a kizáró ok az eljárás során következett be.
(2) Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból
a) azt az ajánlattevőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [2. § (5) bekezdés],
b) azt az ajánlattevőt, aki ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [2. § (5) bekezdés].
2.7.4 Hiánypótlás és felvilágosítás adásának lehetősége
Az ajánlatkérő az eljárás során, összhangban a Kbt. 71. §- al az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítja a hiánypótlást és a felvilágosítás adásának lehetőségét.
Ajánlatkérő a hiánypótlás,- a felvilágosítás,- és indokolás kérése vonatkozó tájékoztatás kérését, illetve felhívását a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében kötelezően kijelölt és eljárni jogosult képviselőnek küldi meg, a nem közös ajánlatot tevők esetében pedig az ajánlatban megjelölt kapcsolattartó részére.
A hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat – ideértve a 69. § (4)–(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is – módosítani és kiegészíteni is lehet.
Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt.
A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható.
Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét a Kbt. 71. § (5) bekezdésére.
Amennyiben a hiánypótlást követően benyújtott ajánlattételi példányok hiánypótlással nem érintett tartalma nem egyezik meg az eredeti ajánlat tartalmával, vagy ha a hiánypótlást az ajánlattevő nem megfelelően, vagy nem az eredeti határidőben teljesítette, az ajánlatkérő kizárólag az eredeti ajánlattételi példányt veszi figyelembe az elbírálás során.
Figyelem!
A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat:
a) a Kbt. 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével vagy
b)az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható amelynek változása a teljes ajánlattételi árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.
Ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel – a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével –, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.
2.7.6 Aránytalanul alacsony ár és egyéb vállalások
Amennyiben Ajánlatkérő mégis úgy dönt, hogy vizsgálja az aránytalanul alacsony árat, az alábbi eljárást fogja alkalmazni:
Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.
Ajánlatkérő a válaszadással kapcsolatos feltételeket, tudnivalókat írásban fogja közölni az érintett ajánlattevővel/ajánlattevőkkel.
Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján a Kbt. 72. §-ban előírtak szerint jár el. Ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.
Ajánlatkérő ezúton kívánja felhívni a figyelmet, hogy az aránytalanul alacsony árnak a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető indokolását abban az esetben tudja maradéktalanul elfogadni, ha azt ajánlattevő dokumentált módon teszi meg (pl. nem elegendő a kedvező piaci helyzetre, kedvezményes árakra hivatkozni, hanem dokumentumot kell csatolni arra nézve, hogy az adott előny valóban létezik, és ha igen, milyen feltételekkel).
Ha az ajánlatnak valamely egyéb eleme tartalmaz teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalást, az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy az adott kötelezettségvállalás teljesíthető.
2.8 A közbeszerzési eljárás eredménye
2.8.1 Az eljárás eredménytelensége
A Kbt. 75. §-a értelmében az eljárás eredménytelen, ha:
(1) a) nem nyújtottak be ajánlatot vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában részvételi jelentkezést;
b) kizárólag érvénytelen ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújtottak be;
c) az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejárt az ajánlati kötöttség és egyetlen ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát, vagy a 70. § (2a) bekezdés szerinti száznyolcvan napos ajánlati kötöttség lejártát követően az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevő nem tartja fenn ajánlatát.
(2)Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha
a) a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált vagy a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye [53. § (4)–(6) bekezdés];
b) a – (4) bekezdésben foglaltak szerint igazolható – rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel;
c) valamelyik ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el;
d) a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától, az ajánlatkérő azonban nem nyilváníthatja eredménytelennek az eljárást akkor, ha a jogszerűtlen eljárást lezáró döntés megsemmisítését követően jogszerű döntés meghozatalával az eljárás jogszerűsége helyreállítható;
e) – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést;
f) a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt ellenőrzését végző szerv megállapítása szerint súlyos jogsértés történt, és a közbeszerzési eljárás szabályai szerint ajánlatkérőnek már nincs lehetősége az eljárás jogszerűségét helyreállítani;
g) az EKR működési hibája olyan jogsértést eredményez, amely az e törvényben meghatározott alapelvek érvényesülését biztosító módon nem orvosolható.
A bírálóbizottság által előkészített javaslatot figyelembe véve a döntéshozó dönt az eljárás eredményéről illetve eredményes eljárás esetén a nyertes gazdasági szereplőről.
2.8.3 Tájékoztatás az ajánlatkérő döntéséről
Ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatni az eljárás
- eredményéről,
- az eljárás eredménytelenségéről,
- az ajánlattevő (vagy részvételre jelentkező) ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének érvénytelenné nyilvánításáról,
- valamely gazdasági szereplő kizárásáról, valamint ezek részletes indokáról,
az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról, mely összegezést minden ajánlattevő részére egyidejűleg megküldi elektronikus úton az EKR rendszeren keresztül.
2.9 Szerződéskötés
Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy – a nyertes visszalépése esetén – az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevővel, ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte.
Az összegezés megküldését követően a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége a megküldés napjától számított harminc nappal meghosszabbodik.
Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, valamint a nyertes ajánlattevő a Kbt. 131. § (5) bekezdésben meghatározott időtartam (ajánlati kötöttsége) alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.
A szerződés megkötésére egyebekben a Kbt. 131. § tartalmaz előírásokat.
3 Tájékoztató a kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozatokról és igazolásokról
62. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki az alábbi h)-k) és m) kizáró okok alá tartozik
Magyarországon letelepedett ajánlattevő, részvételre jelentkező igazolása a Kbt. 62. § (1), (2) bekezdésében előírt kizáró okokkal kapcsolatosan (321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 8. §) | Nem Magyarországon letelepedett ajánlattevő, részvételre jelentkező igazolása a Kbt. 62. § (1), (2) bekezdésében előírt kizáró okokkal kapcsolatosan (321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 10. §) | ||
h) korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, ezért az eljárásból kizárták, és | a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontjára vonatkozóan az ajánlatkérő a Hatóság honlapján közzétett adatbázist ellenőrzi. A Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontja alkalmazásában az ajánlatkérő a Hatóság honlapján közzétett információkat és a gazdasági szereplő 4. § (1b) bekezdése szerinti nyilatkozatát veszi figyelembe, valamint alkalmazhatja a Kbt. 69. § (13) bekezdését a kizárás megítéléséhez szükséges további információk kéréséhez; | a kizáró ajánlatkérő ok hiányának igazolásaként köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot, magyarországi ajánlatkérő általi korábbi kizárásra vonatkozóan az ajánlatkérő a Hatóság honlapján közzétett adatbázist ellenőrzi. A Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontja alkalmazásában az ajánlatkérő a gazdasági szereplő 4. § (1b) bekezdése szerinti nyilatkozatát, magyarországi ajánlatkérő általi korábbi kizárásra vonatkozóan a nyilatkozat mellett a Hatóság honlapján közzétett információkat veszi figyelembe, valamint alkalmazhatja a Kbt. 69. § (13) bekezdését a kizárás megítéléséhez szükséges további információk kéréséhez; | |
ha) ha a kizárás miatt jogorvoslatra nem került sor, az ajánlatkérő megítélése szerint a kizárás alapjául szolgáló cselekmény miatt a szerződés teljesítése vonatkozásában a megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető, az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig, vagy | |||
hb) ha a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését - a hamis adat szolgáltatásának megállapítása mellett - a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált, - a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős - három évnél nem régebben meghozott határozata jogszerűnek mondta ki; | |||
i) az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási | nem szükséges igazolás benyújtása, a kizáró ok |
kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: xxxxx xxxxxxxxxxx), amennyiben | megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi az eljárás során; | ||
ia) a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és | ajánlatkérő ellenőrzi az eljárás során a kizáró ok megvalósulását, nem szükséges külön igazolást benyújtani. (magyarországi ajánlatkérő általi korábbi kizárásra vonatkozóan a nyilatkozat mellett a Hatóság honlapján közzétett információkat veszi figyelembe) | a kizáró ok megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi az eljárás során; korábbi közbeszerzési eljárásra vonatkozóan az ajánlatkérő a kizáró ok hiányának igazolásaként köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot, magyarországi ajánlatkérő általi korábbi kizárásra vonatkozóan az ajánlatkérő a Hatóság honlapján közzétett adatbázist ellenőrzi. A Kbt. 62. § (1) bekezdés j)pontja) alpontja alkalmazásában az ajánlatkérő a gazdasági szereplő 4. § (1b) bekezdése szerinti nyilatkozatát, valamint alkalmazhatja a Kbt. 69. § (13) bekezdését a kizárás megítéléséhez szükséges további információk kéréséhez | |
ib) a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg | |||
j) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban, vagy korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásból ebből az okból kizárták, és | az adott eljárásban a kizáró ok megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi az eljárás során; korábbi közbeszerzési eljárásra vonatkozóan az ajánlatkérő a Hatóság honlapján közzétett adatbázist ellenőrzi. A Kbt. 62. § (1) bekezdés j)pontja) alpontja alkalmazásában az ajánlatkérő a Hatóság honlapján közzétett információkat és a gazdasági szereplő 4. § (1b) bekezdése szerinti nyilatkozatát veszi figyelembe, valamint alkalmazhatja a Kbt. 69. § (13) bekezdését a kizárás megítéléséhez szükséges további információk kéréséhez; | ajánlatkérő ellenőrzi az eljárás során a kizáró ok megvalósulását, a korábbi közbeszerzési eljárásra vonatkozóan köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot | |
ja) ha a kizárás miatt jogorvoslatra nem került sor, az | |||
ajánlatkérő megítélése szerint a kizárás alapjául szolgáló cselekmény miatt a szerződés teljesítése vonatkozásában a megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető, az érintett eljárás lezárulásától számított három évben, vagy | |||
jb) ha a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését a jogtalan befolyásolás megállapítása mellett - a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált, - a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős - három évnél nem régebben meghozott határozata jogszerűnek mondta ki; | |||
k) tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul: | |||
ka) nem az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában, a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzési megállapodásban részes államban vagy az EUMSZ 198. cikkében említett tengerentúli országok és területek bármelyikében vagy nem olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, vagy amellyel az Európai Uniónak kétoldalú megállapodása van a közbeszerzés terén, | Nem szükséges igazolás vagy nyilatkozat benyújtása, a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján az ajánlatkérő azt ellenőrzi, hogy valóban Magyarországon bejegyzett gazdasági szereplőről van szó; | az érintett ország illetékes hatósága által kiállított adóilletőség-igazolás | |
kb) olyan társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)–b) vagy d) alpontja szerinti tényleges | ajánlattevő v. részvételre jelentkező nyilatkozata, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § 38. pont a)– b) vagy d) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges | ajánlattevő v. részvételre jelentkező nyilatkozataamely a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)–b) vagy d) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonosa nevének és lakóhelyének bemutatását tartalmazza; ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § | |
tulajdonosát nem képes megnevezni, vagy | tulajdonosa nevének és lakóhelyének bemutatását tartalmazza; ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)–b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni; | 38. pont a)–b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni; | |
m) esetében a 25. § szerinti összeférhetetlenségből, illetve a közbeszerzési eljárás előkészítésében való előzetes bevonásból eredő versenytorzulást a gazdasági szereplő kizárásán kívül nem lehet más módon orvosolni; | ajánlatkérő ellenőrzi az eljárás során a kizáró ok megvalósulását, nem szükséges igazolás benyújtása | ajánlatkérő ellenőrzi az eljárás során a kizáró ok megvalósulását, , nem szükséges igazolásbenyújtása | |
Egyéb információ: | Ha az illetékes bíróság vagy hatóság nem bocsát ki az (1) bekezdés a)–c) pontja, vagy g) pont ga) alpontja szerinti kivonatot vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki az e pontokban hivatkozott esetek mindegyikére, az ajánlatkérő köteles elfogadni az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az érintett országban, az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező által az illetékes bíróság, hatóság, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett vagy közjegyző által hitelesített nyilatkozatot. | ||
4 Az ajánlat felépítése, tartalma
Az ajánlat összeállításakor a következőket kell figyelembe venni:
• Az ajánlattevőnek az Ajánlati felhívásban, illetőleg a közbeszerzési dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania;
• Ajánlatkérő a benyújtandó dokumentumok mintáinak egy részét ajánlattevők rendelkezésére bocsátotta az ajánlat részeként benyújtandó igazolásokra és nyilatkozatokra vonatkozóan, másik része elektronikus űrlap formájában az EKR rendszeren belül található;
• Az ajánlattevők kötelessége, hogy az Ajánlatkérő által rendelkezésükre bocsátott EKR űrlapokat használják az azon szereplő nyilatkozathoz;
• Az ajánlattevők az ajánlat elkészítése és összeállítása során lehetőség szerint alkalmazzák a közbeszerzési dokumentációban rendelkezésre bocsátott egyéb iratmintákat, ajánlatkérő hasonló tartalmú nyilatkozatokat is elfogad;
• Az ajánlattevő kötelessége, hogy tanulmányozza az Ajánlati felhívás és a közbeszerzési dokumentáció valamennyi részét, utasítását, az űrlapokat, az összes feltételt és műszaki előírásokat;
• Amennyiben az ajánlattevő nem adja meg az Ajánlati felhívásban, illetve a közbeszerzési dokumentációban kért összes információt, továbbá az alánlat nem felel meg a vonatkozó
szakmai és jogszabályi előírások feltételeinek, az minden vonatkozásában az ajánlattevő kockázata és az ajánlat érvénytelenségét eredményezheti;
• A nyilatkozatok valóságtartalmáért az ajánlattevő szavatol;
• Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az (esetleg módosított) Ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan;
• Ajánlatkérő kéri ajánlattevőket, hogy a Kbt.-ben, a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X.30.) Korm. rendeletben, foglalt rendelkezésekre fokozottan figyeljenek a benyújtott ajánlat illetve az eljárási cselekmények jogszerűsége érdekében;
A nyertes ajánlattevővel megkötendő szerződés részét fogják képezni a mellékletben felsorolt és az ajánlattevő által az alábbi utasításoknak megfelelően elkészítendő nyilatkozatok, dokumentumok, leírások, bemutatások, illetve az ezekben foglalt vállalások.
4.1 A környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményekről szóló tájékoztatás a Kbt. 73. § (5) bekezdés szerint
Az alábbiakban tájékoztatást adunk a közbeszerzési eljárások ajánlattevőinek azon szervezetekről, akiktől a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményekre vonatkozó azon kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni tájékoztatást lehet kérni:
Budapest Fővárosi Kormányhivatal Munkavédelmi Szervének Munkavédelmi Felügyelősége | és | Munkaügyi | Szakigazgatási |
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx x. 35. Postacím: 1438 Budapest Pf. 520. tel: 00-0-000-0000 fax: 00-0-000-0000 | |||
Budapest Fővárosi Kormányhivatal Munkavédelmi Szervének Munkaügyi Felügyelősége 1132 Budapest, Visegrádi u. 49. Postacím: 1438 Budapest Pf. 520. tel: 00-0-000-0000 fax: 00-0-000-0000 | és | Munkaügyi | Szakigazgatási |
Adózás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 2. Telefon: x00-0-000-0000 Fax: x00-0-000-0000. Kék szám (mobilhálózatból is hívható): 06-40/42-42-42 |
Környezetvédelem:
Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 1016 Budapest, Mészáros u. 58/a.
1539 Budapest, Pf. 675. Tel.: 1/0000-000
Fax: 1/0000-000
Honlap: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx
Egészségvédelem:
Országos Tisztifőorvosi Hivatal Cím: 1097 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0-0.
Levelezési cím: 1437 Budapest, Pf. 839.
Központi telefonszám: 00-0-000-0000
Központi faxszám: 00-0-000-0000
Fogyatékossággal élők esélyegyenlősége:
Emberi Erőforrások Minisztériuma, Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Székhely: 1054 Budapest, Báthory u. 10.
Telefonszám: 06-1-795-54-78
e-mail:xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xxx.xx
5 Nyilatkozatminták és egyéb benyújtandó dokumentumok ajánlattevők részére
I. NYILATKOZATOK
Melléklet száma | Leírása | Hol található (Iratjegyzék / EKR) | |
1. sz. melléklet | Információs adatlap | Iratjegyzék | |
FELOLVASÓLAP | EKR |
2. sz. melléklet | Nyilatkozat referenciákról | Iratjegyzék | |
Referencia igazolások 0.xx. melléklethez (adott esetben) | |||
0.xx. melléklet | Nyilatkozat a közbeszerzés tárgyának árbevételéről | Iratjegyzék | |
0.xx. melléklet | ÁRTÁBLÁZAT | Iratjegyzék |
Egyéb nyilatkozatok elektronikus űrlapok formájában az EKR-ben találhatók
II. SZAKMAI AJÁNLAT
Szakmai ajánlat | Benyújtott Felolvasólap és a benyújtott ÁRTÁBLÁZAT |
1. sz. melléklet
Információs adatlap*
Xxxxxxxxxxx* | |
Neve: | |
Címe: | |
Székhelye: | |
Telefonszáma: | |
Fax-száma: | |
E-mail: | |
WEB lap: | |
Cégképviseletre jogosult tisztségviselő** Neve: Címe: Telefonszáma: Fax-száma: E-mail: | |
Kapcsolattartásra kijelölt személy: Neve: Címe: Telefonszáma: Fax-száma: E-mail: | |
Adószám: | |
Cégjegyzési szám: | |
Bankszámlaszám: | |
<helység>, 2021.<hónap><nap>
………………………………………….
Ajánlattevő cégszerű aláírása
Megjegyzés:
* Közös ajánlattevők valamennyi társult tagjának külön – külön ki kell töltenie.
** A cégszerű aláírásra jogosult képviselő megnevezése. A hatályos cégkivonattal szinkronban töltendő ki!
2. sz. melléklet
Nyilatkozat a referenciákról
Tárgy: „NKE Campus irányítórendszerek arculati frissítése”
Xxxxxxxxx <képviselő neve> mint a(z)
a) <megnevezés>, mint ajánlattevő* VAGY
b) < megnevezés>, mint kapacitást nyújtó gazdasági szereplő*
nevében nyilatkozattételre jogosult képviselő nyilatkozom, hogy az eljárást megindító felhívásban valamint a dokumentációban foglalt valamennyi formai és tartalmi követelmény, utasítás és kikötés gondos áttekintése után, az eljárást megindító felhívás III.1.3). pontjában foglaltaknak megfelelően az Ajánlati felhívás feladásának dátumától visszafelé számított 36 hónapban a közbeszerzés tárgyában (irányítótáblák arculati frissítése, cseréje) a legjelentősebb szolgáltatásaink az alábbiak voltak**:
A szerző- dés tárgya | A szerződést kötő másik fél (név, cím) | Az ellenszolgáltat ás mennyisége (db) | Teljesítés ideje (tól-ig év/hó/nap) | Kapcsolattartó neve, elérhetősége (cím, telefonszám/email / fax) | Teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e? (igen/nem) |
<helység>, 2021.<hónap><nap> | …………………………………………. Xxxxxxxxxxx / kapacitást nyújtó gazdasági szereplő cégszerű aláírása |
*a megfelelő státus aláhúzandó
Ezt a nyilatkozatot ajánlattevő, illetőleg a kapacitást nyújtó gazdasági szereplőre vonatkozóan külön-külön kell az ajánlatnak tartalmaznia. Ezen alkalmassági követelménynek az ajánlattevőnek és a kapacitást nyújtó gazdasági szereplőnek együttesen lehet megfelelniük. A közös ajánlattevőknél ezt a nyilatkozatot valamennyi társult tagra vonatkozóan tartalmaznia kell az ajánlatnak. Ezen alkalmassági követelménynek a társult tagoknak együttesen lehet megfelelniük.
3. sz. melléklet
Nyilatkozat a közbeszerzés tárgyának árbevételéről
Tárgy: „NKE Campus irányítórendszerek arculati frissítése”
Xxxxxxxxx <képviselő neve> mint a(z)
a) <megnevezés>, mint ajánlattevő VAGY
b) < megnevezés>, mint kapacitást nyújtó gazdasági szereplő*
nevében nyilatkozattételre jogosult képviselő nyilatkozom, az eljárást megindító felhívásban valamint a dokumentációban foglalt valamennyi formai és tartalmi követelmény, utasítás és kikötés gondos áttekintése után, hogy nettó árbevételünk az előző három mérlegfordulónappal lezárt üzleti évre vonatkozóan a közbeszerzés tárgyában (irányítótáblák arculati frissítése, cseréje) az alábbi volt:
Előző három, mérlegfordulónappal lezárt üzleti év | A közbeszerzés tárgyából származó árbevétel (nettó HUF) |
<helység>, 2021.<hónap><nap> Amennyiben a cég üzleti évnek naptári évet választott, a mérlegfordulónap december 31., a beszámoló készítésének időpontja május 31. | …………………………………………. Xxxxxxxxxxx / kapacitást nyújtó gazdasági szereplő cégszerű aláírása |
A xxxxx://x-xxxxxxxxx.xx.xxx.xx weboldalon amennyiben ebben az esetben már szerepel a beszámoló, ajánlatkérő elfogadja a 2020. évre érvényes nyilatkozatot is, és onnan visszafelé számolt 2019., 2018. éveket. Ha nem szerepel még, akkor a 2019. évtől visszafelé számolt három évet.
Amennyiben acég az üzleti évet módosította, fentiek a módosított évre is vonatkoznak..
4. sz. melléklet
ÁRTÁBLÁZAT
Külön csatolva: “03_Ártáblázat_Campus irányítórendszerek arculati frissítése.xlsx”
6 Közbeszerzési Műszaki leírás
Külön csatolva: “02_Műszaki leírás_Campus irányítórendszerek arculati frissítése.pdf”
7 Vállalkozási szerződés
Külön csatolva: “04_Vállalkozási szerződés tervezete_Campus irányítórendszerek arculati frissítése v3.pdf”