A GRAWE ÉLETBIZTOSÍTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

A GRAWE ÉLETBIZTOSÍTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Eurós Általános Balesetbiztosítási Feltételei Hatályos: 2014. 11. 15. napjától

Preambulum

Jelen általános szerződési feltételek a GRAWE Életbiztosító Zrt- vel (továbbiakban: Biztosító) kötött biztosítási szerződés részét ké- pezik, feltéve, hogy a biztosítási szerződést jelen általános szer- ződési feltételekre hivatkozással kötötték. Az itt nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

1.§

A biztosítási szerződés

A biztosítási szerződés alapján a Biztosító meghatározott jövőbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összeg megfizetésére, a Szerződő díj fizetésére kötelezi magát.

A biztosítási szerződés tartalmát az ajánlat és a biztosítási kötvény együttesen határozzák meg. A biztosítási szerződés részét képezik a biztosítási ajánlatban és a biztosítási kötvényben megjelőlt kód-

számú általános és különös szerződési feltételek is.

2.§

A Biztosító kockázatviselésének kezdete és vége

(1) A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben (ajánlaton) meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik. A biztosítási szerződés akkor jön létre, ha a felek a biztosítási feltételek- ben megegyeznek és szerződési akaratukat írásba foglalják.

(2) A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra an- nak beérkezésétől számított 15 napon belül - amennyiben az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizsgálatra van szükség 60 napon belül - nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájé- koztatás birtokában a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a szerződés - az ajánlat sze- rinti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító vagy képviselő- je részére történő átadás időpontjára visszamenő hatállyal, a kockázat elbírálási határidő elteltét követő napon jön létre.

(4) A Biztosító minden esetben a biztosítási fedezetet igazoló do- kumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.

(5) Ha a kötvény a Szerződő ajánlatától eltér és az eltérést a Szerződő a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tarta- lommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre ak- kor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a szerződő fél fi- gyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor kifeje- zetten felhívta. Ha felhívás elmarad a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

(6) Az ajánlattevő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig, ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázat- felmérésre van szükség, 60 napig van kötve.

(7) Ha a Biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés a lényeges kérdésben eltér a Biztosító jelen általános szerző- dési feltételeitől, a Biztosító a szerződés létrejöttétől számí- tott 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a jelen ál- talános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a Biztosító az elutasítástól vagy a módosí- tó javaslat Szerződő fél által történő kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

(8) Ha a kockázat elbírálási határidő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak akkor utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szük- séges.

(9) A biztosítás első díjrészlete a felek által meghatározott idő- pontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedé- kes.

(10) Ha a Szerződő Fél az első biztosítási díjat a (9) bekezdésben foglalt időpontot megelőzően befizeti, az összeget a Biztosí- tó a biztosítási szerződésben megjelölt időpontig kamatmen- tes előlegként kezeli.

(11) Ha az esedékes díjat nem fizetik meg a Biztosító - a követ- kezményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő fe- let a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos pót- határidő tűzésével a díjfizetésre írásban felszólítja. A pótha- táridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve ha a Biztosí- tó a díjkövetelést késedelem nélkül a bíróságon érvényesíti.

(12) A biztosításító kockázatviselése véget ér, amennyiben az életbiztosítás (főbiztosítás) megszűnik vagy díjmentesítésre kerül.

3.§

A biztosítási időszak

A biztosítási időszak a jelen biztosítási feltételek értelmében a díj esedékességétől számított 1 év.

4.§

A biztosítási szerződés megszűnése

A biztosítási szerződés megszűnik lejárattal, felmondással, díj nemfizetéssel, halállal és a különös feltételekben szabályozott egyéb esetekben.

5.§

A biztosítási szerződés alanyai

A Biztosító: a GRAWE Életbiztosító Zártkörűen Működő Rész- vénytársaság.

A Szerződő az a Fél, aki a Biztosítóval a szerződést megköti, és a díj fizetésére köteles.

A Biztosított az a személy, akinek az életét, testi épségét bizto- sították.

A Kedvezményezett az, akit a szolgáltatás jogosultjának megne- veztek.

6.§

A Kedvezményezett jelölése és megváltoztatása

(1) Balesetbiztosítási szerződésben Kedvezményezett lehet:

(a) a szerződésben megnevezett személy,

(b) a Biztosított örököse, ha a Kedvezményezettet a szerző- désben nem jelölték meg.

(2) A Szerződő fél a kedvezményezettet a Biztosítóhoz címzett és a Biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozatával jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkeztéig ugyanilyen formá- ban a kijelölését visszavonhatja, megváltoztathatja. Ha nem a Biztosított a Szerződő, mindezekhez a Biztosított írásbeli hoz- zájárulása szükséges.

(3) A Kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a Kedvez- ményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal.

(4) Ha a Biztosító szolgáltatásához való jogot a Kedvezménye- zett nem szerzi meg, akkor az a Szerződőt illeti meg.

(5) A Kedvezményezett módosítása a Biztosító számára csak ak- kortól hatályos, amikor azt neki a Szerződő írásban bejelen- tette.

7.§

Közlési és változásbejelentési kötelezettség

(1) A Szerződő/Biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosí- tás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körül- ményt a Biztosítóval közölni, amelyeket ismer, vagy ismernie kellett. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóság- nak megfelelő válaszokkal a Szerződő/Biztosított közlési kö- telezettségének eleget tesz.

(2) A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötele- zettség megsértése esetében a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt

a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. Ha a Biztosí- tó csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményről, 15 napon belül írásban javasla- tot tehet a szerződés módosítására, illetőleg - ha a kockáza- tot szabályzata értelmében nem vállalhatja - a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

(3) A Szerződő és a Biztosított az ajánlat megtételekor közölt té- nyekben bekövetkező változásokat köteles a változás tudo- másra jutásától számított 5 napon belül írásban bejelenteni. Így például: foglalkozást, egészségi állapotot, életmódot, élet- vitelt érintő kérdéseket, lakcímváltozást, így különösen a Ma- gyarország területén kívülre történő költözést.

(4) Ha a Szerződő a módosító javaslatra, annak készhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol a szerződés a módo- sító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a Biztosító erre a következményre módosító javaslat megtéte- lekor a Szerződő figyelmét felhívta.

(5) Ha a Biztosító a jogaival nem él, a szerződés az eredeti tarta- lommal hatályban marad.

(6) Ha a Biztosító csak később szerez tudomást a szerződéskor már fennállott lényeges körülményről, az ebből eredő jogo- kat a szerződés fennállásának csupán az első 5 évében gya- korolhatja.

(7) A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a Biztosí- tó kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.

8.§

A Biztosított szakmájának vagy foglalkozásának megváltozása

(1) A Biztosított köteles az ajánlatban, illetve a biztosítási szerző- dés megkötésekor megjelölt szakmájának vagy foglalkozásá- nak megváltozását annak bekövetkezésekor haladéktalanul bejelenteni.

(2) Ha a Biztosított új szakmájára, vagy foglalkozására tekintettel alacsonyabb összegű biztosítási díj járna, akkor a bejelentés beérkezésétől kezdődően ezt az alacsonyabb biztosítási díjat kell megfizetni.

(3) Amennyiben magasabb biztosítási díj jár, akkor azon időpont- tól számított három hónapos időtartamra, amikor a Biztosí- tónak a bejelentést meg kellett volna kapnia, az új szakmá- ra vagy foglalkozásra is teljes biztosítási védelem illeti meg a Biztosítottat. Ha e három hónap elteltével az új szakmá- ra, vagy foglalkozásra visszavezethető biztosítási esemény következik be anélkül, hogy közben megállapodtak volna a fizetendő magasabb biztosítási díjban, akkor a Biztosító szol- gáltatásai úgy kerülnek kiszámításra, hogy biztosítási összeg- ként azt az összeget állapítják meg, amely az új szakma vagy foglalkozás folytatása esetére érvényes biztosítási díjszabás alapján a tényleges, a kötvényben meghatározott biztosítási díj alapul vételével adódna.

9.§

Jognyilatkozatok

(1) Amennyiben a Szerződő lakcímet változtatott, de a változást nem közölte a Biztosítóval, a Szerződővel közlendő jognyilat- kozatok hatályosságához a Biztosító részéről elegendő az ál- tala ismert utolsó lakcímére igazolható módon küldött levél. A nyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor a lakcímváltozás hiányában szabályos kézbesítés esetén eljutott volna a Szer- ződőhöz.

(2) Amennyiben a Szerződő a biztosítási szerződést székhelyén (telephelyén) kötötte meg, a székhely (telephely) áthelyezé- se esetén az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően al- kalmazni.

(3) Amennyiben a Szerződő Európán kívüli lakóhelyre költözik, a Biztosító felé meg kell neveznie magyarországi kézbesíté- si megbízottját; ellenkező esetben az (1) bekezdés rendelke- zései érvényesülnek.

(4) Az balesetbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosítá- sához - ha a szerződést nem ő köti meg - a Biztosított írásbe- li hozzájárulása szükséges.

(5) Ha a Biztosított kiskorú, és a szerződést nem a törvényes kép- viseletet gyakorló személy köti meg, a szerződés érvényessé- géhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gyámható- ság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biz- tosított a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai te- kintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy.

(6) A Biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következté- ben a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, ki- véve, ha a Biztosított a szerződésbe lép.

(7) Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte a szerződésbe bár- mikor a Biztosítóhoz intézett nyilatkozatával beléphet, a belé- péshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépés- sel a Szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötele- zettségek összessége a Biztosítottra száll át.

(8) Ilyen esetekben a folyó biztosítási időszakban esedékes dí- jakért a Biztosított a Szerződővel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő Biztosított köteles a Szerződőnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítás díját – megtéríteni.

(9) Ha a szerződést nem a Biztosított köti a biztosítási esemény bekövetkeztéig vagy a Biztosított belépéséig a Szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetke- zett változásokról a Biztosítottat köteles tájékoztatni.

10.§

Biztosítási esemény

(1) Biztosítási esemény a különös feltételekben meghatározott esemény. A Biztosító biztosítási védelmet nyújt arra az eset- re, ha a Biztosítottat baleset éri. A biztosítási szolgáltatások a

13. és 14. §-okban, valamint a kötvényben vannak feltüntetve.

(2) A biztosítási esemény a baleset 11.§ szerinti bekövetkezése.

(3) A balesetbiztosítás területi hatálya az egész Földre kiterjed.

(4) Az időbeli hatálya azokra a balesetekre terjed ki, amelyek a biztosítási védelem fennállása alatt következnek be. A bal- esetbiztosítási szerződést a Felek határozott időtartamra kötik, melynek tartamát az ajánlatban, a kötvényben, és az egyes termékek Különös Szerződési Feltételeiben határoz- zák meg.

11.§

A baleset fogalma

(1) A baleset a Biztosított akaratától független esemény, amely váratlanul, kívülről, mechanikus vagy vegyi úton hat a Biztosí- tott testére és annak testi sérülését, maradandó egészségká- rosodását vagy halálát okozza.

(2) Balesetnek minősülnek továbbá az alábbi, a Biztosított akara- tától független események:

• vízbefulladás,

• égési és forrázási sérülések, villámcsapás vagy elektromos áramütés következményei,

• gázok vagy gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anya- gok lenyelése, kivéve, ha ezek a behatások fokozatosan tör- ténnek,

• a végtagokon és a gerincoszlopon lévő izmok, ízületek, inak és tokok ficama rándulása és szakadása a tervezett moz- gásfolyamattól való eltérés következtében.

(3) A betegségek nem minősülnek balesetnek és a fertő- ző betegségek sem tekinthetőek a baleset következmé- nyeinek. Ez a kizáró rendelkezés nem vonatkozik a gyer- mekbénulás következményeire, amennyiben a megbete- gedést szerológiailag megállapították és az legkorábban 15 nappal a biztosítási szerződés kezdete előtt, de leg- később 15 nappal annak megszűnése után jelentkezett. A betegség kezdetének (a biztosítási esemény időpontjá- nak) az a nap számít, amikor első ízben fordultak orvos-

hoz tanácsért a gyermekbénulásként diagnosztizált be- tegség miatt. Ebben az esetben a Biztosító szolgáltatá- sa a megállapodás szerinti biztosítási összeg keretei kö- zött 2.000.000.- Ft-ban korlátozott. A felelősség betegség miatti kizárása nem vonatkozik a merevgörcsre és a ve- szettségre, amennyiben azt az (1) bekezdés szerinti bal- eset okozta.

(4) A biztosítási védelem kiterjed azokra a balesetekre is, amelyeket a Biztosított légi utasként szenved el, felté- ve, hogy a repülőgépnek a személyszállításra engedélye volt. Légi utasnak minősül az, akinek a tevékenysége a légi jármű működésével nincs okozati összefüggésben, a személyzetnek nem tagja.

12.§

Nem biztosítható személyek

(1) Nem biztosíthatóak azok a személyek, akik tartósan telje- sen munkaképtelenek, vagy súlyos ideg-, illetve elmebe- tegségben szenvednek. Teljes munkaképtelenség akkor áll fenn, ha a Biztosítottól betegsége vagy fogyatékossá- ga következtében orvosilag nem várható el kereső tevé- kenység folytatása, valamint, ha ténylegesen nem is foly- tat kereső tevékenységet.

(2) Amennyiben a Biztosított a biztosítási szerződés fennál- lása alatt vált nem biztosíthatóvá, a Biztosító 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására.

(3) Ha Biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a Biztosítottat a módosító javaslat meg- tételekor figyelmeztetni kell.

(4) Ha a Biztosító e jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

13.§

A biztosítási szolgáltatás

(1) A Biztosító csak a biztosítási összeg erejéig felel. Szolgáltatá- sát pénzben köteles teljesíteni.

(2) A Biztosító szolgáltatásai a biztosítási esemény és a Biztosí- tó szolgáltatásai terjedelmének megállapításához szükséges utolsó dokumentumok beérkezését követő 15 nap múlva ese- dékesek.

(3) A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ameny- nyiben a Szerződő, illetve a Biztosított a biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentésére, valamint a szükséges do- kumentumok benyújtására vonatkozó kötelezettségét, továb- bá szükség esetén azok tartalmának ellenőrzésére előírt kö- telezettségeket nem teljesíti, és emiatt a Biztosító kötelezett- sége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenek- ké válnak.

(4) Ha a halál a baleset napjától számított egy éven belül a bal- eset következményeként áll be, a halál esetére megállapított biztosítási összeget kell kifizetni.

(5) A halál esetére járó szolgáltatásba csak az olyan kifizetése- ket kell beszámítani, amelyeket az ugyanazon esemény foly- tán bekövetkezett tartós rokkantságra tekintettel teljesítettek. A Biztosító a tartós rokkantságra tekintettel nyújtott szolgálta- tást túlfizetés címén nem követelheti vissza.

(6) A Biztosítottat állapotmegőrzési kötelezettség nem terheli.

14.§

A Biztosító teljesítésének szabályai

Minden olyan jogosultra vonatkozóan, akik a Biztosítóval szemben szolgáltatási igényt kívánnak érvényesíteni, a következő kötele- zettségek érvényesek:

(1) A Biztosított balesetét és halálát haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított 5 napon belül be kell jelente- ni a Biztosítónak.

(2) A biztosítási szerződés szerinti szolgáltatások csak a kötvény beküldése és kétséges díjrendezettség esetén az utolsó díj- fizetést igazoló átutalás igazolása ellenében kerülnek kifize- tésre.

(3) A Biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött kárbejelentőt be kell küldeni.

(4) A Biztosítottnak a balesetre, ill. balesetből eredően bekövet- kező halálára vonatkozó és rendelkezésre álló hivatalos do- kumentációt be kell küldeni.

(5) A Biztosító kérheti a kárrendezéshez szükséges további or- vosi vagy egyéb hivatalos igazolások bemutatását is az aláb- biak szerint:

• az első ellátás dokumentumai (kórházi zárójelentés, ambu- láns lap, röntgen lelet),

• az első ellátástól a kárbejelentés időpontjáig történt kezelé- sek, vizsgálatok iratai, újabb zárójelentések, leletek,

• amennyiben rendőri intézkedés történt, a rendőrségi jegyző- könyv és az eljárást lezáró határozat ideértve egyéb hatósá- gi eljárás során készült dokumentumokat is,

• amennyiben rendőri intézkedés nem történt, úgy hatósági tanúkkal felvett jegyzőkönyv,

• amennyiben munkahelyi baleset volt, a munkahelyi balese- ti jegyzőkönyv,

• amennyiben alkoholvizsgálat történt (akár szonda, akár vér- vétel) annak eredménye,

• gépjármű vezetés során bekövetkezett baleseti károkhoz a jogosítvány, forgalmi engedély fénymásolata.

Amennyiben a baleset halált okoz, úgy:

• a halotti anyakönyvi kivonat,

• halott vizsgálati bizonyítvány,

• hivatalos orvosi igazolás a halál okáról (kórbonctani felszó- lító, vagy a haláleset kapcsán történt kórházi kezelés záró- jelentése),

• halálesettel kapcsolatos orvosi dokumentáció,

• halálesettel kapcsolatos hatósági dokumentáció,

• a halálesetet megelőző ellátások dokumentumai (kórhá- zi zárójelentések, ambuláns lapok, röntgen leletek, kezelé- sekkel kapcsolatos dokumentumok, laboratóriumi eredmé- nyek),

• a halálesetet követő vizsgálatok iratai, dokumentációi (bon- colási jegyzőkönyv),

• a Kedvezményezett azonosításához szükséges dokumen- táció,

• cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes Ked- vezményezett esetén gyámhatósági hozzájáruló határozat,

• törvényes örökös, mint Kedvezményezett megjelölése ese- tében az örökös megnevezését tartalmazó közjegyzői vég- zés.

Állapotrosszabbodás esetén:

• a kármegállapítás időpontja óta történt orvosi vizsgálatok, kezelések iratai, dokumentumai,

• Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) orvosi bizottságának szakvéleményei.

A fenti dokumentumokat másolatban kell a Biztosító részére eljuttatni, kétség esetén a Biztosító kérheti az eredeti doku- mentum bemutatását vagy hitelesített másolatát.

(6) A Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mente- sül, ha a fenti rendelkezésekben foglalt kötelezettsége- ket megsértik, és ezáltal a Biztosító kötelezettsége szem- pontjából lényeges körülmények válnak kideríthetetlen- né.

15.§

A biztosítási díj

(1) A biztosítási díj kiszámítása a Biztosító kalkulációja alap- ján a Biztosított életkorának, egészségi állapotának, illet- ve egyéb kockázati körülményeinek, valamint a biztosí- tás tartamának és összegének figyelembevételével történik. A Biztosító a Biztosított életkorát úgy állapítja meg, hogy a biztosítás kezdetének évszámából levonja a Biztosított szüle- tésének évszámát (belépési kor).

(2) Az átlagtól eltérő kockázat esetén biztosítási pótdíjak vagy záradékban, a kockázat elbírálás eredményének függvényé- ben az ajánlattól eltérő feltételek állapíthatóak meg.

(3) A biztosítási szerződés folyamatos (éves) díjfizetésű. A folya- matos díjú biztosítási szerződés esetén az első biztosítási díj

- ami az első biztosítási évre vonatkozik - a biztosítási szer- ződés megkötésekor, minden további díj pedig annak a biz- tosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Részletfizetés esetén a gyakoriságnak megfele- lő időszak(ok) kezdőnapján esedékes a díjfizetés. A bizto- sítási szerződés esedékes díjait Euróban kell megfizet- ni a Biztosító ajánlaton megadott és erre a célra fenntar- tott bankszámlájára. Az Euróban vezetett bankszámlára banki átutalással, vagy bankban, a bankszámlára történő készpénzes fizetéssel kell a díjfizetést teljesíteni. A díjfi- zetés felmerülő költségei a Szerződőt terhelik. A Biztosí- tó díjfizetésként csak a megadott bankszámlára és meg- adott pénznemben történő teljesítést fogadja el, az ettől eltérő teljesítés nem minősül teljesítésnek és a téves uta- lásból eredő mindennemű következményt a Szerződő kö- teles viselni, így az árfolyam különbözetből eredő követ- kezményeket is.

(4) A biztosítási díj részletekben fizetése csak a Biztosító külön erre vonatkozó engedélye alapján történhet. A Biztosító ak- kor járulhat hozzá az éves biztosítási díj részletekben történő megfizetéséhez, ha azt a biztosítási termékterv megengedi, valamint, ha a Szerződő fél kötelezettséget vállal a pótdíjak megfizetésére. Ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor a folyó évi biztosítási díj részleteit még nem fizették ki, valamint, ha a Biztosító a biztosítási díjfizetési késedelm miatt kénysze- rül arra, hogy a fennálló díjkövetelését peres úton érvényesít- se, úgy a folyó évi díj valamennyi részlete azonnal esedékes- sé válik és a biztosítási díj a Biztosító valamennyi szolgálta- tásából levonható.

(5) Xxxx nézve, hogy a biztosítási díj megfizetése kellő időben megtörtént-e, a befizetésnek a Biztosító számlájára történő beérkezési időpontja az irányadó.

(6) A Biztosító eseti döntésével a díj megfizetésére halasztást ad- hat.

(7) Amennyiben a biztosítási díj, illetve díjelőleg bármely jog- címen a Szerződő részére visszafizetésre kerül, a vissza- utalandó összeget a Biztosító kizárólag banki úton Euró- ban teljesítheti.

16.§

Konverziós szabályok

(1) A Szerződő és a Biztosító megállapodnak abban, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeiket Euró pénznem- ben teljesítik.

(2) Megállapodnak továbbá abban, hogy amennyiben a fent megjelölt pénznem Magyarország területén a szerződés hatálybalépését követően nem minősül jogszerű fizető- eszköznek, vagy

• ha a Magyar Nemzeti Bank és/vagy Magyarország kor- mányának árfolyam politikája, monetáris politikája, vagy egyéb gazdaságpolitikai döntése, vagy

• bármilyen jogszabályi rendelkezés, korlátozás ill. tila- lom, vagy

• a Biztosító befolyásán kívül eső bármely egyéb körül- mény következtében:

• a Biztosítónak vagy a Szerződőnek nincs jogszerű lehe- tősége az Euró pénznem Magyarország területén törté- nő beszerzésére, vagy

• a Biztosítónak nincs jogszerű lehetősége Magyarország területén történő fenntartására, vagy

• a Biztosítónak nincs jogszerű lehetősége Magyaror- szág területén létrejött eurós szerződéseinek tartaléka- it Magyarország területén kívül Euró eszközbe fektetni és/vagy ezen befektetéseket fenntartani, úgy ebben az esetben a Biztosító - a fenti körülmények mérlegelése és

saját döntése alapján - jogosult a szerződésben megha- tározott kötelezettség (biztosítási összeg, biztosítási díj, stb.) pénznemét Magyarországon az átváltás időpontjá- ban érvényes törvényes pénznemére átváltani (konver- tálni), és a hivatkozott kötelezettségeket az átváltás idő- pontjától kezdve ebben a pénznemben kifejezni.

(3) Az átváltás időpontjától fogva a Biztosító és a Szerződő kötelezettségeiket az új pénznemben köteles teljesíteni, és a szerződés bármely Euró pénznemre történő hivatko- zása érvénytelenné válik.

(4) A Biztosító az átváltást egy adott időpontra meghatáro- zottan - saját döntése alapján - a Magyar Nemzeti Bank vagy egy, a Biztosító által megjelölt kereskedelmi bank ál- tal közzétett devizaárfolyam alapján végzi el.

(5) Az átváltást követően a biztosító új kötvényt bocsát ki a biztosítási összeg és a díj, valamint a maradékjog új pénznemben történő feltüntetésével.

17.§

A díjfizetés elmulasztásának következményei

(1) Amennyiben a Szerződő a biztosítási díjat a 2.§ (11) bekez- désében foglaltakra figyelemmel nem egyenlíti ki, valamint a Biztosító a biztosítási díj iránti igényét bírósági úton nem érvé- nyesíti, a szerződés megszűnik. (ld.: 2.§ (12) bekezdés)

(2) A biztosítási díjat a Biztosító az első évben bírósági úton érvé- nyesítheti; ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a Szerződő a díjfizetést már megkezdte, vagy a díj- fizetésre halasztásban állapodtak meg.

18. §

Kizárások és mentesülések

A biztosításból ki vannak zárva a következő balesetek:

(1) amelyek légi járművek nem utaskénti használata, ejtőer- nyős ugrások során következnek be;

(2) amelyek a Biztosított hivatásos sportolói tevékenységé- vel okozati összefüggésben következtek be;

(3) amelyek a motoros sportok versenyeiben való részvétel során (az előfutamokon és a rallykon való részvételt is ide értve), továbbá az ezekre való felkészülés érdekében végzett edzések során következnek be;

(4) amelyek a síelés, a síugrás, a bob, a síbob és a szkeleton sportágak megyei, országos vagy nemzetközi versenye- in való részvétel, valamint a szóban forgó rendezvények- re való felkészülés érdekében végzett hivatalos edzések során következnek be;

(5) amelyek azáltal következnek be, hogy a Biztosított szán- dékos bűncselekményt kísérelt meg vagy követett el;

(6) amelyek közvetlenül vagy közvetve bármilyen háborús eseménnyel függnek össze;

(7) amelyek belső zavargások során keletkeznek, ha azok- ban a Biztosított zavargások szítóinak oldalán vett részt;

(8) amelyeket közvetve vagy közvetlenül

• ionizáló sugárzások hatása, vagy

• nukleáris energia okozott;

(9) amelyeket a Biztosított egy őt érő szívinfarktus vagy szív- szélhűdés következtében szenved el; a szívinfarktus azonban semmilyen körülmények között sem minősül baleseti következménynek;

(10) amelyet a Biztosított bármilyen tudatzavar vagy pszi- chikai teljesítőképességének alkohol, kábítószer, vagy gyógyszerek általi befolyásoltsága következtében szen- ved el;

(11) azok a testi sérülések, amelyeket a Biztosított gyógyító eljárások és beavatkozások során a saját testén végez vagy végeztet, feltéve, hogy ezek indoka nem egy biztosí- tási esemény volt;

(12) amelyeket a Biztosított gépjárművezetőként szenved el, úgy, hogy nem rendelkezik olyan gépjárművezetői enge- déllyel, amely elő van írva az adott gépjármű közúti veze-

téséhez; ez a rendelkezés akkor is érvényes, ha a jármű- vet nem a közúton vezette.

(13) A kizárásokon túlmenően mentesül a Biztosító, ha a bal- eseti következmények illetve ezek súlyosbodása abból ered, hogy a Biztosított a balesetet követően nem vesz azonnal igénybe orvosi segítséget, a gyógyulási folyamat teljes befejeződéséig nem veti magát alá az orvosi keze- lésnek, vagy nem gondoskodik a megfelelő ápolásáról és lehetőségei szerint nem tesz meg mindent a baleset kö- vetkezményeinek elhárításáért és csökkentéséért.

(14) A Biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ameny- nyiben a biztosított halálát a Kedvezményezett okozta.

(15) Nem minősül balesetnek, ha a Biztosítottat bűncselek- mény elkövetése miatt halálra ítélik, és az ítéletet végre- hajtják.

19.§

A biztosítási védelem tárgyi körülhatárolása

(1) Biztosítási szolgáltatás csak a megtörtént baleset által ki- váltott, azzal okozati összefüggésben bekövetkezett ma- radandó következményekért (testi sérülés vagy halál) jár.

(2) A rokkantság fokának megállapításánál valamely korábbi rokkantság százalékos értékét csak akkor vonják le, ha a baleset olyan testi vagy szellemi funkciót érintett, amely már korábban is károsodott.

(3) A korábbi rokkantság mértékét a 21. §-ban írtak szerint ál- lapítják meg.

(4) Ha olyan betegségek vagy fogyatékosságok befolyásol- ják a baleseti következményeket, amelyek már a baleset előtt is fennálltak, a szolgáltatást a betegség vagy fogya- tékosság mértékének megfelelően csökkenteni kell, felté- ve, hogy ez a hatás legalább 25%-ot tesz ki.

(5) Szervi alapú idegrendszeri zavarok esetén a szolgáltatás csak akkor jár, ha ez a zavar a baleset által okozott szervi károsodásra vezethető vissza. A pszichikai zavarok (neu- rózis, pszichoneurózis, posttraumás stressz-zavar) nem minősülnek baleseti következménynek.

(6) Porckorongsérv esetén csak akkor jár szolgáltatás, ha az közvetlenül a gerincoszlopra gyakorolt mechanikus ha- tás következtében állt elő, és nem egy, a baleset előtt már fennállt betegségtünet súlyosbodásáról van szó.

(7) Bármilyen hasi és altesti sérv esetén szolgáltatás csak akkor jár, ha a sérvet kívülről jövő közvetlen mechani- kus hatás idézte elő, nem pedig a sérvre való veleszüle- tett hajlam.

20. §

A szolgáltatásra vonatkozó különleges rendelkezések

(1) A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a balesetet jogellenesen

(a) a Biztosított, illetőleg a Szerződő

(b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozója szándéko- san, vagy súlyosan gondatlanul okozta.

(2) A Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, ha a Biztosított a Kedvezményezett szándékos magatartása kö- vetkeztében vesztette életét.

(3) Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítés kötelezettség megszegésénél is alkalmazni kell.

21.§

Tartós rokkantság

(1) Ha a baleset napjától számított egy éven belül a baleset kö- vetkezményeként tartós (maradandó) rokkantság marad visz- sza, akkor az aktuális biztosítási összegből a rokkantság fo- kának megfelelő összeget kell kifizetni.

(2) A rokkantság fokának megállapítása az alábbi rendelkezések szerint történik:

(a) Az alább felsorolt szervek, testrészek teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége esetén:

egyik felső végtagnál 70%

egy kéznél 60%

egy hüvelykujjnál 20%

egy mutatóujjnál 10%

valamely másik ujjnál 5%

egyik alsó végtagnál 70%

egy lábnál 50%

egy nagylábujjnál 5%

valamely másik lábujjnál 2%

mindkét szem látóképességének

elvesztése esetén 100%

az egyik szem látóképességének

elvesztése esetén 35%

amennyiben a másik szem látó- képessége a biztosítási esemény

bekövetkezése előtt már elveszett 65%

mindkét fül hallóképességének

elvesztése esetén 60%

az egyik fül hallóképességének

elvesztése esetén 15%

amennyiben azonban a másik fül hallóképessége a biztosítási esemény bekövetkezése előtt már elveszett 45%

a szaglóérzék elvesztése esetén 10%

az ízlelő érzék elvesztése esetén 5%

(b) A fent felsorolt szervek, testrészek (vagy érzékszervi funkciók) részbeni elvesztése (vagy károsodása) esetén a tételesen jelölt testrész, vagy károsodás értékéből szá- mítva arányosan kell az egészségkárosodás mértékét meghatározni. A kar és a láb működésének korlátozott- sága esetén a teljes végtagra vonatkozó tételt arányosan kell alkalmazni.

(3) Ha a rokkantság foka a (2) bekezdés szerint nem határozha- tó meg, akkor az az irányadó, hogy a testi vagy a szellemi ké- pességeket a baleset orvostudományi szempontból mennyi- ben befolyásolta.

(4) A (2) és (3) bekezdésből adódó több százaléktételt össze kell adni. A rokkantság foka azonban sohasem lehet több, mint 100%.

(5) A baleset utáni első évben a rokkantsági szolgáltatás csak ak- kor jár, ha a baleset következményeinek jellege és terjedelme orvosilag egyértelműen megállapítható.

(6) Ha a tartós rokkantság foka nem egyértelműen meghatáro- zott, mind a Biztosított, mind a Biztosító jogosult arra, hogy a rokkantság mértékét a baleset napjától kezdődően négy éven át évenként orvosilag újra megállapíttassa. A feleket a bal- eset napjától számított második év elteltével Orvosi Bizottság igénybevételének a joga is megilleti.

(7) Ha ilyen esetben a végleges megállapítás alapján magasabb összegű rokkantsági szolgáltatás jár, mint amilyet a Biztosító már nyújtott, a többlet összeg a megállapítástól számított 15 napon belül esedékes.

(8) Ha a Biztosított:

(a) a baleset következtében, a balesettől számított egy éven belül meghal, a rokkantsági szolgáltatás nem jár;

(b) nem a baleset következtében a balesettől számított egy éven belül hal meg, a tartós rokkantság azon mértéke szerint kell a szolgáltatást teljesíteni, amely- lyel az utoljára kiállított orvosi leletek alapján számol- tak volna;

(c) a balesettel összefüggő, vagy attól független ok miatt a balesetet követően több mint egy év után hal meg, ugyancsak a tartós rokkantság azon mértéke szerint kell a szolgáltatást teljesíteni, amellyel az utoljára ki- állított orvosi leletek alapján számolni kellett volna.

22.§

A baleset kivizsgálására vonatkozó eljárási

szabályok

(1) A biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez a szolgáltatásra jogosultra az alábbi kötelezettségek érvényesek:

(a) A biztosítási esemény bekövetkezését a Biztosítónak le- hetőleg haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutás- tól számított 5 napon belül be kell jelenteni. Akadályoz- tatás esetén az akadály megszűnését követő 5. napon kell a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőr- zését.

(b) A Biztosított halálát 5 munkanapon belül írásban be kell jelenteni a Biztosítónak, a telefaxon történő bejelentés is megfelelő. A Biztosított halálát akkor is külön be kell jelen- teni az itt írt határidőben, ha magát a balesetet korábban már bejelentették.

(c) A Biztosítónak joga van ahhoz, hogy a holttestet a telje- sítés érdekében a hozzátartozó engedélyével megszem- lélhesse, felboncoltassa, szükség esetén exhumáltassa.

(d) A balesetek bejelentésére szolgáló nyomtatványt, annak kézhezvételét követően haladéktalanul meg kell küldeni a Biztosítónak, ezenfelül a Biztosító részére valóságnak megfelelően meg kell adni valamennyi általa kért, az ügy- ben releváns felvilágosítást.

(e) A Biztosítottnak meg kell hatalmaznia a kezelőorvost vagy azt a gyógyintézetet, amely a kárelbírálás szem- pontjából fontos okból eredően Őt kezelte, vagy megvizs- gálta, hogy a Biztosító által kért tájékoztatást megadhas- sa és a szükséges orvosi dokumetációt kiszolgáltassa. Ezt a meghatalmazást a Biztosított az ajánlata megtéte- lével egyidejűleg adja meg a Biztosítotti nyilatkozatban.

(f) A balesettel foglalkozó hatóságok részére is meghatal- mazást kell adni arra, hogy a Biztosító által kért tájékoz- tatásokat a káresettel összefüggően adják meg.

(g) A Biztosító igényelheti, hogy a Biztosított a Biztosító által kijelölt orvosok által végzett vizsgálatnak vesse alá ma- gát.

(2) A Biztosító annyiban mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben az (1) bekezdésben foglalt kötelezettsége- ket megsértik, és ennek következtében lényeges körülmé- nyek válnak tisztázhatatlanná.

23.§

A véleményeltérés esetén követendő eljárás (Orvosi Bizottság)

(1) Az Orvosi Bizottság dönt abban az esetben, ha véleménykü- lönbségek merülnek fel a baleset következményeinek jellege és terjedelme tekintetében, illetve abban, hogy a bekövetke- zett hátrányok mennyiben vezethetők vissza a biztosítási ese- ményre, továbbá a tekintetben, hogy a baleset következmé- nyeit betegség vagy fogyatékosság mennyiben befolyásolta.

(2) A Biztosított attól számított 6 hónapon belül, hogy megkap- ta a Biztosító nyilatkozatát arról, hogy elismeri-e és milyen összegben a szolgáltatási kötelezettségét, követelésének is- mertetése mellett ellentmondással élhet, és az (1) bekezdés szerint az Orvosi Bizottság döntésére utalt véleményeltérés esetén az Orvosi Bizottság döntését kérheti.

(3) A Biztosító is jogosult az Orvosi Bizottság döntését kérni.

(4) Az Orvosi Bizottságba a Biztosító és a Biztosított külön-külön jelöl egy-egy, a Magyar Orvosi Kamara névjegyzékébe be- jegyzett orvost. Ha a Biztosított vagy a Biztosító az írásbeli felszólítást követő 15 napon belül nem jelöl orvost, akkor őt a Biztosított lakóhelye szerint illetékes Orvosi Kamara jelöli ki. Tevékenységük megkezdése előtt a két orvos közös egyet- értéssel egy harmadik orvost jelöl ki elnöknek, aki abban az esetben, ha nem, vagy csak részben tudnának megegyezni, a két orvos szakvéleményében rögzített határok keretei között dönteni fog. Amennyiben a két orvos nem jut megegyezés- re az elnök személyét illetően, akkor a Biztosított lakóhelye szerint illetékes Orvosi Kamara egy, a biztosítási eseményre illetékes orvos szakértőt nevez ki elnökké.

(5) A Biztosított köteles alávetni magát a Bizottság tagjai által végzett vizsgálatoknak és minden olyan kezelésnek, amelyet a Bizottság szükségesnek tart.

(6) Az Orvosi Bizottság a tevékenységéről jegyzőkönyvet ké- szít, a jegyzőkönyvben írásban köteles megindokolni dönté- sét. Egyet nem értésük esetén mindegyik orvos külön köte- les rögzíteni véleményét a jegyzőkönyvben. Ha az elnök dön- tése válik szükségessé, ő a döntését indokolással együtt kö- teles jegyzőkönyvbe venni. Az eljárás iratait a Biztosító köte- les megőrizni.

(7) Az Orvosi Bizottság eljárásának költségeit előzetes egyezte- tés alapján a Bizottság állapítja meg, és azt a Biztosító elő- ző döntéséhez képest a nyertesség illetve a vesztesség ará- nyában a Biztosító illetve a Biztosított viseli. Azon költségek aránya, amelyeket a Biztosított köteles viselni, nem haladhat- ja meg a halál esetére és rokkantságra együttesen érvényes biztosítási összeg egy százalékát, de legfeljebb a vitatott ösz- szeg huszonöt százalékát érheti el.

24.§

Felmondás

(1) A határozatlan időre kötött szerződést a Felek bármikor fel- mondhatják.

(2) A szerződést írásban, a biztosítási időszak végére kell fel- mondani. A felmondási idő 30 nap.

25.§

A kockázatviselés helyreállítása

(Reaktiválás)

Ha a Szerződő (Biztosított) az első elmaradt díjesedékességtől számított hat hónapon belül írásbeli kérelmet terjeszt elő és a tel- jes díjhátralékot - az időarányos késedelmi kamattal megnövelve befizeti - úgy a Biztosító kockázatviselése a teljes díjhátralék befi- zetését követő nap 0. órájakor újra kezdődik, feltéve, hogy a Biz- tosított életben van, és új egészségügyi nyilatkozatot tölt ki, vagy a Biztosító kérésére orvosi vizsgálaton vesz részt és ezek elbírálá- sával azt a Biztosító elfogadja. A biztosítás az eredeti tartalommal és összeggel lép újra hatályba.

A Biztosító a megszűnt szerződés esetében a megszűnés és a reaktiválás közötti időszakra kockázatot nem vállal.

26.§

Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények 5 év alatt évülnek el. Az elévülés kezdete a biztosítási esemény időpontja.

27.§

Biztosítási titok

(1) Biztosítási titok minden olyan - minősített adatot nem tartal- mazó - a Biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító a viszontbiztosí- tó, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek - ideértve a káro- sultat is - személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval kötött szerződéseire vo- natkozik.

(2) A Biztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek azon biztosítá- si titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással ösz- szefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerző- dés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélésé- hez szükséges, vagy a mindenkori hatályos Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény (ez jelen biztosítási feltételek hatálybalépésének időpontjában a 2003. évi LX. tör- vény) által meghatározott egyéb cél lehet. E céltól eltérő cél- ból végzett adatkezelést a Biztosító vagy a biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzá- járulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a Biztosítót, a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalma- zottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

(4) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a ki- szolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy jogszabály szerint a titoktartási kötelezettség nem áll fenn a 30.§ szerint.

(5) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:

(a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapít- ható meg,

(b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok el- végzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

(c) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény Nyolcadik részének III. és III/A. fejezeté- ben, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyele- téről szóló törvényben foglalt rendelkezések tejesítése érdekében történő adatátadás.

28.§

A Biztosító ügyfelei adatainak kezelése és az adattovábbítás részletszabályai

(1) A szerződő és a biztosított kérésére a Biztosító köteles az általa vezetett nyilvántartásban az ügyfélről tárolt adatokról felvilágosítást adni, valamint az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket átvezetni. Az elhunyt személlyel kapcso- latba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

(2) A Biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején valamint azon időtartam alatt kezelhe- ti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény ér- vényesíthető.

(3) A Biztosító a biztosítási titoknak minősülő adatokat az alábbi szervezetek részére jogosult továbbítani:

(a) a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Banknak,

(b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyo- mozó hatóságnak és ügyészségnek, továbbá az általuk kirendelt szakértőnek,

(c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíróságnak, a bíróság által kirendelt szakértőnek, továbbá a végrehaj- tási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtónak,

(d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzőnek, továbbá az álta- la kirendelt szakértőnek,

(e) ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a Biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi köte- lezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adó- kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, az adóható- ságnak,

(f) az adóhatóságnak a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzet- közi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihir- detéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvé- nyek módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 43/B-43/C. §-ában foglalt köte- lezettség teljesítéséhez.

(g) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatnak,

(h) a Biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadó- val, a harmadik országbeli Biztosító, független biztosítás- közvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képvisele- tével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biz- tosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékeny- séggel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében el- járó Gazdasági Versenyhivatalnak,

(i) a feladatkörében eljáró gyámhatóságnak,

(j) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. §

(2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatóságnak,

(k) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte ese- tén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos in- formációgyűjtésre felhatalmazott szervnek,

(l) a viszontbiztosítónak, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló Biztosítóknak,

(m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő bizto- sítási szerződési állomány tekintetében az átvevő Bizto- sítónak,

(n) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzőnek,

(o) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosának,

(p) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Informá- ciószabadsági Hatóságnak.

A Biztosító jogosult az adatokat továbbítani, amennyiben az a)-k), pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megke- reséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a l)-m) és o)-p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(4) A Biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladék- talanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biz- tosítási ügylet

(a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekmény- nyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmo- sással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elköve- tett bűncselekménnyel,

(b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábító- szer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyag- gal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel vissza- éléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénz- mosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkö- vetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

(5) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biztosító által a har- madik országbeli Biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkeze- lő) történő adattovábbítás abban az esetben ha,

• ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájá- rult vagy,

• ha - az adatalany hozzájárulásának hiányában - az adat- továbbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes ada- tok védelmének megfelelő szintje az információs önrendel- kezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi XXXX.xx. 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely mó- don biztosított.

(6) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanács- adó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jel- zéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváha- gyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az ál- tala kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biz- tosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénz- ügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a fel- ügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügye- let esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi cso-

port irányító tagja részére történő átadása.

(9) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbítás- ra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(10) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

• a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségválla- lás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésé- nek teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak mi- nősülő adatot a biztosítótól,

• illetőleg ha a pénzügyi információs egységként működő ha- tóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása meg- előzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meg- határozott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi in- formációs egység írásbeli megkeresésének teljesítése cél- jából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biz- tosítótól.

29.§

A fogyasztói panaszok kezelése

(1) Amennyiben a Szerződő vagy a Biztosított a Biztosító szolgál- tatásával vagy a biztosítási szerződés kezelésével nem elé- gedett, panaszt terjeszthet elő a GRAWE Életbiztosító Zrt- nél a (2) bekezdésben felsorolt elérhetőségek valamelyikén. Amennyiben a Biztosító az ügyfél panaszát elutasítja, válasz- levelében a Biztosító tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy pa- naszával - annak jellege szerint - a Magyar Nemzeti Bank, Fo- gyasztóvédelmi Központnak vagy a Pénzügyi Békéltető Tes- tületnek az eljárását kezdeményezheti.

(2) A panasz előterjesztésének lehetőségei:

A Szerződő vagy a Biztosított a következő elérhetőségeken terjeszthet elő panaszt:

(a) írásban a következő címre: GRAWE Életbiztosító Zrt.

Budapesti Igazgatósága 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00/X

(b) telefonon a következő telefonszámon: x00-0-000-0000

(c) telefaxon a következő telefax számon: x00-0-000-0000

(d) elektronikus úton a következő e-mail címen: info@grawe. hu

(e) személyesen az Ügyféltájékoztató (2) bekezdésében megjelölt címeken.

(3) A fentieken felül a Szerződő vagy a Biztosított jogosult fo- gyasztói jogvita miatt a Pénzügyi Békéltető Testülethez for- dulni, illetve a jogérvényesítés érdekében a bírói utat igény- be venni.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei az alábbiak:

Pénzügyi Békéltető Testület

Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levélcíme: 1525 Budapest BKKP Postafiók 172.

Telefon: x00-0-000-0000

E-mail: xxx@xxx.xx Internet: xxx.xxx.xx/xxx

(5) A Szerződőnek jogában áll a biztosítási szerződéssel kapcso- latos panasszal vagy bejelentéssel a Magyar Nemzeti Bank- hoz fordulni az alábbi címen:

Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levélcíme: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777.

Telefon: x00-0-000-0000; x00-00-000-000

Telefax: x00-0-000-0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxx.xxx.xx

30.§

Irányadó jog

A biztosítási szerződésekre a magyar jog az irányadó.

31.§

Egyéb költségek

Mindazokért az egyéb szolgáltatásokért, amelyekre vonatkozóan jelen Feltételek rendelkezést nem tartalmaznak, a Biztosító külön költséget számíthat fel.

32.§

Az életbiztosításokat és balesetbiztosításokat érintő hatályos adójogszabályok és törvényhelyek

1995. évi CXVII tv. a személyi jövedelemadóról

1996. évi LXXXI. tv. a társasági adóról és az osztalékadóról

1997. évi LXXX tv. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magán- nyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1998. évi LXVI tv. az egészségügyi hozzájárulásról

2000. évi C tv. a számvitelről